Termelési-szolgáltatási-logisztika műveletek (ember-gép rendszer) Logisztikai folyamat Információáramlás i-edik állapot
Anyag-, eszköz- és emisszióáramlás
(i+1)-edik állapot
Energiaáramlás Értékáramlás
Pénzáramlás Munkaerőáramlás
1. ábra A logisztika fogalmi rendszere
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Logisztikai alapelvek: − a megfelelő minőségű anyag, − a megfelelő mennyiségben, − a megfelelő helyről, − a megfelelő helyre, − a megfelelő módon és eszközzel, − a megfelelő időben, − a megfelelő költséggel.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
1. táblázat A logisztikai állapotváltozási mátrix
Ener gia
Információáramlás
AnyagÁramlás
Logisztikai műveletek Művelet Szállítás Rakodás Tárolás-rakodás Csomagolás ERKE képzésbontás Gyűjtés, osztályozás Ellenőrzés, állapotfelügyelet Információ gyűjtés, áramoltatás, feldolgozás és tárolás Kommunikálás a rendszerrel Energiaáramlás
Hely Idő xx x
xx x xxx x x x
Állapotváltozás Meny- Minő Energia Információ Érték- Emisszió nyiség ség változás változás xx xx xx x x x x x x x x xx x x x xx (x) x x x x
xx
x
x
x
x
xx
x
x
xxx
x
x
xx
x
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
x
x
Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében a felhasználó közelébe helyezik a termelés utolsó fázisait, döntő mértékben termék- ill. részegység-összeszerelő üzemek jelennek meg ilyen pozícióban. Ennek következtében nagy-számú részben hazai - beszállítóval kerülnek kapcsolatba ill. jelentős a felhasználóhoz történő kiszállítás. Mind a multinacionális cégek versenyképessége, mind a hazai beszállítók térnyerésének meghatározó feltétele a fejlett logisztikai rendszer kiépítése. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
A logisztika az az eleme a termelési rendszernek, amelynek döntő része nem importálható, jelentős mértékben függ a helyi adottságoktól, körülményektől. Könnyen belátható, hogy a globalizáció a termelési szférában kiemelt szerepet juttatott a logisztikának. Az egy telephelyes termelési struktúra visszaszorul a sok telephelyes, hálózatszerűen működő rendszerek megjelenésével, ill. elterjedésével, amelynek elemei az összeszerelő üzemek, beszállítók, elosztóraktárak és felhasználók. A nagyméretű, hálózatszerűen működő rendszerben a belső (intern) logisztika mellett hatványozottan nagy szerepet kap a külső (extern), vagyis a közlekedési pályán futó logisztika. Ezen rendszerek koordinálását, irányítását a magas fokú kooperáció, - a jelenlegi informatikai adottságokat kihasználni tudó telekooperáció jellemzi. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
A logisztika fejlesztése nagy szerepet játszik a következő kérdések megválaszolásában: ● a multinacionális cégek versenyképessége, helyben maradása biztosítható-e akkor, amikor az EU-ba közeledve ill. lépve a munkaerő ára növekszik, a kedvezmények leépülnek, ● a beszállítók sorában milyen arányt képviselnek a hazai kisés középvállalatok ill. ezek milyen eséllyel kaphatnak külföldre beszállítási feladatokat, ● a külföldi tőke betelepedési, a hazai tulajdonú vállalatok piacszerzési esélyei hogyan alakulnak, ● a kialakuló ipari parkok, vállalkozói övezetek mennyire válhatnak sikeressé.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Az előzőekben vázolt, újszerű termelési struktúrában az extern és intern logisztikai rendszereknek a következő kérdéseket kell igény szerint megoldani: • az alkatrészeknél, részegységeknél JIT-elvű (percre kész) beszállítást, a késztermékeknél JIT-elvű kiszállítást, • a rendszer bármely tároló-raktározó egységénél minimális készletszintet, • a hálózat adott két pontja között a minimális átfutási időt, • a dinamikus változó termelési struktúra igényelte rugalmasságot, a logisztikai erőforrások konvertálhatóságát, • a biztonságos és gyors vámkezelést, • a szállítási idők rövidítését, • az áruk, járművek követését, • a vagyon- és személybiztonság növelését, • a környezetterhelés csökkentését. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
További logisztikai kihívások A logisztikára vonatkozó kihívások nem szorítkoznak csupán a termelési szférára, hanem a megye, a régió teljes működési területére kihatnak. Így a megoldandó logisztikai feladatok sorába tartoznak még: • a szolgáltató egységek (pl. kórházak, pénzintézetek, kereskedelem, vendéglátás, kulturális- és sportlétesítmények stb.) anyag- és eszközigényének kielégítésére minimális és megbízható rendszerek kialakítása, • a kommunális szolgáltatások (víz, szennyvíz, elektromos áram, gáz, kommunális hulladékgyűjtés stb.) optimális működtetését ellátó rendszerek létrehozása, amelyek a hálózatépítéshez, üzemeltetéshez, karbantartáshoz kapcsolódó anyagés eszközellátást biztosítva, a szolgáltatás minőségét és színvonalát alapvetően befolyásolják,
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
• nagyvárosoknál adódó: ¾ parkolási rendszerek hatékony kialakítása, automatikus parkolóházak létrehozása, működtetése, ¾ a létrejött áruházláncok áruellátását biztosító, városi közlekedést nem zavaró, környezetterhelést csökkentő lehetőségek feltárása, • a településeknél, a régióban egyre növekvő odafigyelést és fokozódó tevékenységet igénylő logisztikai feladatok a következők: ¾ a háztartásokban, közületeknél keletkező elhasznált termékek, hulladékok szelektív gyűjtése, újrahasznosítási helyre juttatása, ¾ árvíz, tűzvész, más elemi csapás esetén gyorsan és eredményesen végrehajtható legyen a katasztrófa-elhárításhoz szükséges szállítórakodó eszközök, anyagok optimális diszponálása, ¾ egyre növekvő számú ipari parkok igényes és hatékony kiszolgálása, ellátása, ¾ a tranzit áruforgalomból, regionális együttműködésekből az EU-csatlakozásból adódó növekvő igények kielégítése.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Logisztikai szolgáltatások jelentős növekedése Növekszik a logisztikai vállalatok száma. Logisztikai
Szolgáltató
Központok
hálózata,
nemzetközi kooperációja alakul ki. Fokozódik a termelő és szolgáltató vállalatoknál a logisztikai feladatok outsourcingba való adása. A termelő vállalatok logisztikai szolgáltatásokat is felvállalnak. Virtuális
logisztikai
vállalatok
különböző
változatai, hálózatai jönnek létre. Fokozódik a különböző termelő- és szolgáltató vállalatok kooperációja (telekooperációja), a teljes szállítási láncot (supply chain) kell tudni működtetni. Egyre nagyobb szerepet játszik a logisztika a települések, régiók sajátos feladatainál.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
AMCHAM (Amerikai Kereskedelmi Kamara 2004. december 4-i rövid állásfoglalása) Versenyképességünk egyik tartópillére: A LOGISZTIKA Magyarország számos olyan előnnyel rendelkezik, amelyek sikeres kihasználása esetén: a logisztikai szolgáltatások kiváló regionális központjává válhat A) Földrajzi elhelyezkedése központi elhelyezkedés, 3 EU tagországgal, 4 nem EU-s országgal határos. Duna folyam jelenléte. B) Az EU által meghatározott közlekedési folyosók IV., V., VII. és X. folyosók összeköttetést biztosítanak Nyugat-Európa, valamint UKRAJNA és a BALKÁN között. C) Jelenleg is kiépített infrastruktúra • közlekedési infrastruktúra, • informatikai infrastruktúra, • logisztikai infrastruktúra. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Lehetőségek a logisztikában • A cégek méretgazdaságossággal arányosan alakítják ki termelésüket: o regionális kiterjedésű gyűjtő-elosztó csatornák vagy tranzit ország leszünk, ill. maradunk, o ha egyszer kiépül a logisztikai infrastruktúra, azon nehéz változtatni, o hazánk a fejlett európai piacok és fejlődő keleti előállító bázisok logisztikai útkereszteződésénél helyezkedik el. Fejlesztési feladatok 1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése: • közlekedési ágazatok közötti optimális megosztás, • kombinált szállítás fokozása, • folyami szállítás növelése, • regionális repülőterek kiépítése. 2. Informatikai infrastruktúra fejlesztése • elektronikus ügyintézés, • kódok alkalmazása, elektronikus nyomkövetés, • távadatátvitel kiterjesztése, • virtuális vállalati modellek kialakítása, • elektronikus kereskedelem általánossá tétele. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Logisztikai infrastruktúra fejlesztése Logisztikai szolgáltató központok, hálózatok létrehozása Logisztikai oktatás kiszélesítése Logisztikai kutatás megerősítése Regionális
Tudáscentrumok
logisztikai
orientáltságának
elérése II. Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt téma • Logisztikai központok, hálózatok létrehozása Regionális fejlesztés: • Decentrumokból álló regionális logisztikai központ és virtuális hálózat • Versenyképes Fejlesztési Pólus (Logisztika, mint kiemelt fejlesztés) Oktatás: • MSc képzés: Logisztikai mérnök •
CNAM: Nemzetközi logisztikai menedzser képzés
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
A szállítási határidők rövidítése
A hatékonyság fokozása
Az átfutási idők csökkentése
A vevői megelégedettség növelése
A kapacitások maximális kihasználása
Készletek minimalizálása A nemzetközi együttműködés fokozása A ráfordítások csökkentése, gazdaságosság növelése
Logisztikai célok Nagyfokú szállítóképesség elérése
A rugalmasság megteremtése és fokozása A környezetbarát technológiák alkalmazása
Az áttekinthetőség növelése
Alacsony környezet-terhelés (emisszió)
A minőség biztosítása
Belső- és külső újrahasznosítás fejlesztése
1. ábra Logisztikai célok Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Vállalatvezetés-menedzsment
Szállítási feltételek meghatározása. Szállító partnerek kiválasztása. Szállítóeszközök, raktárak, raktári berendezések megválasztása. Megrendelések diszponálása. Határidők meghatározása.
Termelés és gyártás tervezése. Anyagáramlás meghatározása. Anyagmozgató rendszer tervezése. Informáciáramlás tervezése. Logisztikai rendszer irányítása, ellenőrzése.
Ellátási,elosztási logisztika Piaci igények felmérése, értékelése. Megrendelések lebonyolítása. Szállítóeszközök, raktárak, rakodó eszközök. Sorrendtervezés. Visszjárat tervezés és irányítás. Szervízellátás.
Hulladék beszállítás és újrahasznosítás
késztermék rendelés
Hulladékgyűjtőhelyek meghatározása. Hulladékgyűjtő rendszer tervezése és irányítása. Hulladékhasznosítási logisztikai rendszer tervezése és irányítása.
Logisztikai vállalat
Termelési logisztika
Átrakás Alapanyag
Szállítás
Operatív szint
Rakodás
Gyártásszerelés Munkahelyi kiszolgálás
Ellenőrzés Egységrakomány bontás képzés
Műveletközi szállítás, tárolás Komissiózás
Tárolás
Késztermékek tárolása, osztályozása
Hulladék tárolás, osztályozás, rakodás, szállítás
Késztermék
Csomagolás Egységrakomány képzés
Hulladék visszaszállítás
Berakás Kiszállítás
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Hulladék
Felhasználók
Beszerzési logisztika Alapanyagrendelés
Taktikai szint
Beszállítók
Logisztikai koncepció Logisztikai rendszerek tervezése logisztikai rendszerek irányítása és ellenőrzése Logisztikai szervezet
Hulladékhasználók
Stratégiai szint
Vállalati logisztika
E lo s z tó ra k tá r
L o g is z tik a i v á lla la t
Bank
V á lla la t
Adó, Tbj
VÁM
V á lla la ti m e n e d z s m e n t (L o g is z tik a i m e n e d z s m e n t
P énzügys z á m v ite l
T e rm e lé s i re n d s z e r (T e rm e lé s te rv e z é s é s irá n y ítá s )
F e lh a s z n á ló k
T u la jd o n o s o k
B é r- é s m unkaügy
Hum án p o litik a
V á lla la ti lo g is z tik a i re n d s z e r B e s z e rz é s i (e llá tá s i) lo g is z tik a
T e rm e lé s i (g y á rtá s i) lo g is z tik a
E lo s z tá s i (é rté k e s íté s i) lo g is z tik a
H u lla d é k k e z e lé s , ú jra h a s z n o s ítá s lo g is z tik á ja
M a rk e tin g lo g is z tik a
B e s z e rz é s i p ia c
E lo s z tó ra k tá r
É rté k e s íté s i p ia c
2. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
beszerzés
alapanyag raktár
beszállítás
készáru raktár
kiszállítás
termelés
megrendelés feldolgozás
értékesítés
információ áramlás
megrendelés
anyagáramlás
3. ábra Az egyszerűsített üzemi logisztikai rendszer anyag- és információáramlása R1
R3
BT Alapanyag
M1
S1 R2
R5
Rn+1
Mn
T1
S2 R4
Rn
KT Sn+1 Rn+2
Késztermék, hulladék
4. ábra Termelési folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló Mi - Technológiai művelet (anyag, termék tulajdonsága megváltozik) [i=1 ... n] Si - Szállítási művelet [i=1 ... n+1] Ri - Rakodási művelet [i=1 ... n+2] Ű Ti - Tárolási művelet [i=1 ... m]
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Multinacionális vállalat logisztikai menedzsmentje
A. Leányvállalat logisztikai menedzsmentje
B. Leányvállalat logisztikai menedzsmentje
Multinacionális vállalat Beszerzési logisztika
Taktikai operatív szint
A. Leányvállalat
Beszerzési logisztika
Termelési Elosztási logisztika logisztika
Termelési logisztika
Elosztási logisztika
Beszerzési logisztika
Termelési Elosztási logisztika logisztika
5. ábra Multinacionális vállalat logisztikai rendszere
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
B. Leányvállalat
Taktikai operatív szint
L O G IS Z T IK A M ik ro lo g is z tik a
M a k ro lo g is z tik a K ö z le k e d é s i lo g is z tik a
V á lla la ti lo g is z tik a V á lla la ti lo g is z tik a B e s z e rz é s i lo g is z tik a T e rm e lé s i lo g is z tik a E lo s z tá s i lo g is z tik a
K e re s k e d e lm i lo g is z tik a P o s ta i lo g is z tik a
H u lla d é k k e z e lé s i é s ú jra h a s z n o s ítá s i lo g is z tik a
L o g is z tik a i s z o lg á lta tó központ
S z o lg á lta tá s i lo g is z tik a K a to n a i lo g is z tik a R a k tá rlo g is z tik a
6. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása I. LOGISZTIKAI RENDSZEREK Interlogisztika (Belső logisztika) Termelő vállalat
Szolgáltató vállalat Egészségügyi Kommunális Kereskedelmi Közlekedés Posta Pénzintézet Karbantartás Kultúrális
Externlogisztika (Külső logisztika) Országon belüli
Hálózatszerű Termelőszolgáltató
Közigazgatás
Országok között
Eurologisztika
City logisztika Település Régió
Áruellátás Kultúra, oktatás, egészségügy, sport Katasztrófa elhárítás Építkezések, közlekedés építés Közlekedés, posta, pénzellátás Turizmus, vendéglátás Hulladék, elhasznált termék gyűjtése Rendfenntartás, biztonság
7. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Globális logisztika
NLSZ1
qA q A
q qEE
BEMENŐ RAKTÁR
NLSZi
AR
LSZ 1
NLSZk
HULLADÉK RAKTÁR
ER
LSZj
hulladék
hulladék
qH
LSZ m
hulladék
Jellemzők:
Jelölések:
nincs anyagkilépés csak hulladék
AR - alapanyagraktár
egy telephely
ER - elhasznál termékek raktára LSZj - logisztikai szolgáltató
Példa: kórház, szálloda
NLSZj - nem logisztikai szolgáltató
8. ábra Szolgáltatások logisztikai rendszere (1. modell)
LSZ
q q A qqEE
LSZ
1
BEMENŐ RAKTÁR
AR
LSZ 4
LSZ
2
hulladék 3
HULLADÉK RAKTÁR
ER
LSZ j
LSZm
hulladék
Jellemzők: Belépés: anyag (qA), eszköz (qE) Kilépés: anyag, áru (qA), hulladék (qH) A szolgáltatás az anyagra is irányul egy telelphely
Jelölések:
KILÉPŐ ÁRU
AR - alapanyagraktár ER - elhasznál termékek raktára LSZj - logisztikai szolgáltató
9. ábra Szolgáltatások logisztikai rendszere (2. modell)
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
áru
qT
hulladék
qH
10. ábra Szolgáltatás logisztikai rendszere (3. modell)
R1
R3
BT Termék, eszköz
SZ1
S1 R2
R5
Rn+1
SZn
T1
S2 R4
Elhasznált termék, eszköz
Rn
KT Sn+1 Rn+2
Termék, eszköz, hulladék
11. ábra Szolgáltatási folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló Mi - Szolgáltatási művelet (nincs anyag, termék átalakulás, csak használódás) [i=1 ... n] Si - Szállítási művelet [i=1 ... n+1] Ri - Rakodási művelet [i=1 ... n+2] Ti - Tárolási művelet [i=1 ... m] Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Kereskedelmi vállalat
Termelővállalat
Hálózati szintű információs kapcsolat
Fuvarozó vállalat
Szállítmányozó vállalat
Felhasználó vállalat
Vám
Bank
Biztosító
Hálózati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai
Vállalati szintű irányítás
Vállalati szintű információs kapcsolat
Vállalati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai
Ellátás
Rakodás, belső mozgatás irányítása
Gyártás
Alapanyagraktár irányítása
Gyártásirányítás
Elosztás
Készáruraktár irányítás
Rakodás, szállításirányítás
Logisztikai alapfolyamatok
12. ábra A logisztikai információs hálózat felépülése
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű logisztikai rendszerek? Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. szolgáltatási
tevékenységet
befolyásoló
szervezetek,
szerződések és jelentős átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mutató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg: − a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja, − a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől, amely
a
meghatározó
feladataitól
csak
kisebb
hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
termelés
melységének
a
csökkentése,
amelyek
eredményezik, hogy y kis
túlzással
a
termelő
vállalatok
két
csoportba
sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók, y a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), y fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) − a
szolgáltatásokat
integrációjátszódott
végző le,
egységeknél
nagy
is
méretű
jelentős
nemzetközi
szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok, energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó szervezetek), − a
termelési-
középvállalatok,
és
szolgáltatási vállalkozások,
feladatok csak
akkor
kis-
és
tudnak
versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, − a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott láncból
zártláncú
gazdasággá
alakul
át,
amelyek
következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
termékek
újrahasznosítását,amelyhez
a
termelő-,
szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni. Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes elhelyezés,
hanem
hasonlóan
a
szolgáltatásokhoz
sok
telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a logisztika
szerepe,
kiterjednek,
mert
az
összehangolásuk
anyagáramlás csak
viszonylatai
fejlett
információs
technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató (nem logisztikai szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni. A
hálózatszerűen
működő,
logisztikával
integrált
rendszerek sajátosságai a következők: − jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső) logisztika
szerepe,
de
szigorúan
az
intern
(belső)
logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az intern logisztika nem lehet fekete doboz, − megsokszorozódnak a logisztikai szolgáltató vállalatok,
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
− a logisztikai szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató, felhasználó (fogyasztó) és logisztikai egységek, − a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc működtetését, előnyeinek érvényesítését.
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
beszállítók
B1
alkatrész, szerelvény elosztó raktárak
AER1
összeszerelő üzemek
SZÜ1
készáru elosztó raktárak
KER1
felhasználók
F1
Bi
. . .
. . .
. . .
. . .
Bn
AERj
. . .
AERm
SZÜλ
. . .
SZÜp
KERε
. . .
KERr
Fω
. . .
Fu
13. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termékösszeszerelő rendszer felépítése
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
14. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
DSC
P
P B C
C
VLC
T
T
C
C B
DSC
DSC T DSC
anyagáram
DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont
informinformációáram
T:
szállítási vállalat
VLC:
Virtuális Logisztikai Központ
C:
vevõ
P:
termelõ vállalat
B:
bank
15. ábra A virtuális vállalat modellje Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
16. ábra A zártláncú gazdaság virtuális logisztikai rendszere
Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Vevõi igények
Raktározás
Alapanyag elõállítás
Raktározás
Ellátási logisztika
Raktározás
Alapanyag feldolgozás
Ellátási logisztika
Raktározás
Építõelem, alaktrész gyártás
Ellátási logisztika
Raktározás
Késztermék gyártás
Ellátási logisztika
Logisztikai szolgáltatás
Logisztikai szolgáltatás
Logisztikai szolgáltatás
Logisztikai szolgáltatás
Gyûjtõhely
Gyûjtõhely
Raktározás
Raktározás
Ellátás
Logisztikai szolgáltatás
Újrafeldolgozás
Ellátási logisztika
Logisztikai szolgáltatás
Szervíz szolgáltatás
Ellátási logisztika
Végfelhasználó vevõ
Logisztikai szolgáltatás
Ellátási logisztika
Kiskereskedelem
Logisztikai szolgáltatás
Vevõi igények
17. ábra Ellátási lánc (supply chain) Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Ellátási logisztika
Logisztikai szolgáltatás
Nagykereskedelem
Ellátási lánc alapelve: – az
alapanyag
végfelhasználóhoz meghibásodott,
előállításától való elhasznált
a
késztermék
eljuttatásig termék
ill.
a
felújításáig,
újrahasznosításig a teljes logisztikai lánc együtt menedzselhető, irányítható, – széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván, – világméretű
logisztikai
információs
hálózat,
széleskörben használható szoftverek szükségesek, – a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot. Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei: – rövidíthető az átfutási idő, – kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók, – kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők, – a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők, – az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki, – fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések összehangolhatók. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék