1 A NÖVÉNYZET TERMÉSZETI ÁLLAPOTA. Dr. Antal Zsuzsanna. Tájökológia 5

2011.03.10.

TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA

TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A NÖVÉNYZET, AZ ÁLLATVILÁG ÉS AZ EMBER

Tájökológia 5. 27/1

Veinitschke, 1976

Tájökológia 5. 2

A NÖVÉNYZET MINT TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ

A NÖVÉNYZET TERMÉSZETI ÁLLAPOTA

• talaj-víz-növényzet

• a növényzet - mint tájalkotó

• vizsgálatának

tényező – vizsgálatának hátrányai

kultúrtáj fajstruktúráját antropogén hatások megváltoztatták

a növényzet is ökológiai főjellemző

csak akkor lehet a növényzet jó indikátor, ha az antropogén hatás

jelentősége, előnyei

kizárható

érzékenyen reagál a legkisebb környezeti változásokra is

• a kultúrtáj

(indikáció, indikátor növények)

növényzetének állapotát osztályozni szükséges (Haffner, 1968)

alapvetően természetes (érintetlen – természetes –

a tájháztartás változásainak legjobb és

természetközeli – részben természetközeli)

legszembetűnőbb kifejezője

kultúrhatás alatt álló (részben természetidegen - mesterséges és

a sokéves átlagban tapasztalható

természetidegen)

termőhelyi hatásösszefüggések

• a természetvédelemben

visszatükrözője és jelzője

használt természetességi skálák

az élőhelyek természetességének vizsgálatánál elsősorban a potenciális állapottól való távolságot veszik figyelembe, de © Dr. Antal Zsuzsanna

jellemezhetők az élőhelyek degradáltságuk mértékével is

Tájökológia 5. 3

A SEREGÉLYES-FÉLE TERMÉSZETESSÉGI SKÁLA

Tájökológia 5. 4

A VARGA-FÉLE TERMÉSZETESSÉGI SKÁLA A. nem természetes élőhelyek

A.

a)

teljesen leromlott

teljesen antropogén

b) erősen degradált B.

erősen leromlott

C.

közepesen leromlott

B.

féltermészetes élőhelyek c)

mérsékelten degradált

d) a természetes állapottal nem egyező D.

természetközeli

E.

természetes

C.

természetes élőhelyek e) természetközeli f)

Tájökológia 5. 5

természetes

Tájökológia 5. 6

1

2011.03.10.

A SIMON-FÉLE TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉK KATEGÓRIÁK

A NÖVÉNYZET TÁJÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATA • egy vizsgált

A. degradációra utaló fajok a)

kapcsolatrendszerre, hatásmechanizmusra utalnak

gyomfajok

az élettelen tényezők hatásmechanizmusának eredménye akkor

b) zavarástűrő fajok B.

is azonos lehet, ha az összes élettelen tényező egyenként nem azonos

természetes állapotokra utaló fajok c)

területen belül, annak különböző részein előforduló azonos

növénytársulások nagyon hasonló, vagy teljesen azonos ökológiai

a növényzet vizsgálata fontos információkhoz vezet, de nem

pionír fajok

pótolja vagy helyettesíti a többi tájalkotó tényező elemzését

d) kísérő fajok

szükség van számszerű értékekre, amelyek a tájháztartás

e) társulásalkotó fajok

dinamikájának meghatározásához feltétlenül szükségesek! • ez

a megállapítás inkább az elméleti kutatásban fontos, a gyakorlatban nem

biztos, hogy megállja a helyét elegendő lehet a vegetáció termőhelyi mutatója Tájökológia 5. 7

Tájökológia 5. 8

A VEGETÁCIÓTÉRKÉPEZÉS

A SZUKCESSZIÓ TÍPUSAI

• egy adott terület

•

potenciális vegetációtérképe – különösen értékes lehet

természetes szukcesszió szekuláris szukcesszió

• szukcessziókutatás

szukcesszió - a biocönózisban végbemenő időbeni, egyirányú

(pl. jégkorszakok, homoki szukcesszió)

változások sorozata

biotikus szukcesszió

a társulást alkotó populációk részbeni kicserélődése;

(pl. tó feltöltődése, meddőhányó benépesülése)

élőhely változás – megtelepedés és benépesülés kezdő – pionír - társulás: tágtűrésű fajok

• másodlagos

szukcesszió:

záró - klimax – társulás: szűk tűrésű fajok – termőhelyi

emberi beavatkozással átalakított élőhelyek

adottságokkal egyensúly – természetes vegetáció

társulásainak változása

különböző szukcesszió típusok

(pl. folyószabályozás – szikesedés)

Tájökológia 5. 9

A HOMOKI SZUKCESSZIÓ moha

Tájökológia 5. 10

A BIOTIKUS SZUKCESSZIÓ - TÓ FELTÖLTŐDÉSE

⇒ zuzmó ⇒ nyílt homoki gyep ⇒ ⇒ zárt homoki gyep ⇒ borókások nyáras-borókás homoki tölgyes-gyöngyvirágos tölgyes

© Dr. Antal Zsuzsanna





© Dr. Juhász Lajos


mikroszkopikus egysejtűek ⇒ ⇒ ⇒

úszó hínár és moszat

⇒

gyökerező hínár

⇒

nád, gyékény

zsombékosok, parti sásos területek fűz, bokrosok ⇒

⇒

fűz-nyár ligeterdők

⇒

⇒ ⇒ ⇒

tölgy-kőris-szil ligeterdők

http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b159/ch16s14.html


2

2011.03.10.

A POTENCIÁLIS VEGETÁCIÓ-TÉRKÉPEK •

A VEGETÁCIÓ-TÉRKÉPEK GYAKORLATI HASZNA

a potenciális vegetáció megadja a termőhely – vagy bármely topológiai

egység – biotikus potenciálját • a potenciális

vegetáció és a mai valóságos vegetáció többnyire nem egyezik

általában csak erdőtársulásoknál – főként telepített erdőknél figyelhető meg • az antropogén eredetű,

helyettesítő növénytársulások is fontos

segédeszközei a természetes növényzet térképezésének • a vegetáció-térképek

az adott terület növénytárulásainak teljes feltárását

adják • a potenciális

vegetáció-térképek gyakorlati jelentősége óriási

a környezeti tényezőkkel – tájalkotó tényezőkkel - összhangban milyen növényzeti struktúra alakul ki (hosszú idő alatt)

gyakorlati felhasználók tájtervezés tájvédelem tájrehabilitáció • potenciális vegetáció-térkép megadja a terület ökológiai potenciálját • alkalmazásuk pl. egy adott terület erdőállományát lehetőleg azon a termőhelyen potenciálisan előforduló fajokból telepítsék • tájtörténet – tájrehabilitáció – restaurációs ökológia potenciális vegetáció-térkép – referenciaterület • MÉTA – Magyarország élőhely térképezésének adatbázisa a hazai növényzet mai állapotának felmérése természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése természeti értékek célirányosabb védelme optimális tájhasználat országos tervezése életminőséget növelő táji értékek védelme •


A NÖVÉNYEK MINT BIOINDIKÁTOROK •

AZ ÖKOLÓGIAI INDIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE

jelzik a környezeti tényezőkben bekövetkező változásokat – légszennyezés

• bizonyos károk, • a káros

anyagok előfordulásának bioindikátorai

• a bioindikátorok

olyan élőlények ill. élőlényközösségek, melyek életfunkciói adott környezeti faktorokkal szoros korrelációban állnak, így ezek kimutatására alkalmazhatóak

hatásokat azonnal jelzik kvázi monitoring, megfigyelőrendszer funkciót töltenek be

• a szóban forgó jelenséget és


annak kiváltó okát területileg is képesek

passzív és aktív monitoring

megadni

© Dr. Juhász Lajos © Dr. Juhász Lajos


A BIOINDIKÁTOROK ALKALMAZÁSA


http://caliban.mpiz-koeln.mpg.de/~stueber/thome/band4/tafel_033.html

AZ ÖKOLÓGIAI INDIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE

• a bioindikátorok

előnye bizonyos karakterisztikus elváltozásokkal a légszennyező anyagok imisszióméréssel nem kimutatható vegetációra gyakorolt veszélyét mutatják a drága és ezért csak pontszerű monitoros vizsgálattal szemben lehetőséget nyújtanak egy területet lefedő, kis raszteres imissziós hatásvizsgálatra

zuzmóskála!

zuzmósivatag

• hátránya

hogy a módszer előrejelzésre nem alkalmas, hisz a kapott értékek a megelőző időszakra vonatkoznak nehézséget jelenthetnek a meteorológiai adottságokból, és a növényi fejlettségből eredő, a növény érzékenységét befolyásoló különbségek


szabad zóna küzdő zóna


3

2011.03.10.

ZUZMÓINDIKÁCIÓ

AZ ÖKOLÓGIAI INDIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE •

dohány már alacsony ózonterhelésnél is (40 ppb < ) klorózis, magas ózonterhelésnél a levélszövet elhal » sötét színű nekrózis először az idősebb, később a fiatalabb hajtásokon, leveleken





•


AZ ÖKOLÓGIAI TŰRŐKÉPESSÉG

Pinto bab (O3-NOx), kis csalán (O3-PAN), vörös here (O3-SO2)

Divéky, E. 2006: Bioindikátorok alkalmazása a felszínközeli ózon kimutatásában (Employing bioindicators in ozone-monitoring). In: Kiss, A., Mezősi, G. és Sümeghy, Z. (szerk.): Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére: 133-142. SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék. Szeged http://www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/magyar.html Utolsó hozzáférés: 2008.09.16. Tájökológia 5. 20

AZ ÖKOLÓGIAI TŰRŐKÉPESSÉG - TOLERANCIATÍPUSOK EURIÖK fajok

optimum pont

y

oligo~

maximumpont

x minimum

alsó alsó peiusz pesszimum

optimum

felső peiusz

poli~

szervezet életképessége

minimumpont

mezo~

felső maximum pesszimum

környezeti faktor erőssége

x: az ökológiai faktor mértéke (erőssége) és hatása közötti összefüggés y: az ökológiai faktor erőssége Tájökológia 5. 21

AZ ÖKOLÓGIAI TŰRŐKÉPESSÉG - TOLERANCIATÍPUSOK


AZ ÖKOLÓGIAI TŰRŐKÉPESSÉG EURIÖK (tágtűrésű) fajok

SZTENOÖK fajok

mezo~

Környezeti tényező pl.: a hőmérséklet

poli~

szervezet életképessége

oligo~

SZTENOÖK (szűktűrésű) fajok

környezeti faktor erőssége


kis tágtűrésű (oligoeuriök) pl. lucfenyő

kis szűktűrésű pl. sebes pisztráng

közepes ~ (mezo~) pl. gyomnövények

közepes szűktűrésű pl. daphniák

nagy ~ (poli~) pl. füge

nagy szűktűrésű pl. trópusi növények (banán, kakaó)

http://vesr.ucnrs.org/pages/knapp/contact/contact.html


4

2011.03.10.

AZ ÁLLATVILÁG MINT TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ • az állatok

A VIZEK SAVANYODÁSA

nem kötődnek egy biotóphoz, a növényekkel ellentétben

mozognak

A kagylók tűrőképessége: 6,5-6,0 pH – szűktűrésű

• az állatokat

mint a biocönózis tagjait különböző területi kapcsolatok fűzik a táplálkozási és egyéb biotópokhoz magasabb diagnosztikai értékkel bírnak a tájökológai területifunkcionális kapcsolatok tekintetében egyes biotópokat kizárólag alvásra használnak – téli szállás táplálkozóhely – szaporodóhely – búvóhely

Folyami sügér, szitakötő lárva: 6,0-5,5 pH-t – szűktűrésű

• az állatok

•

minél kisebb egy faj akciórádiusza, annál erősebben kötődik egy biotóphoz annál inkább lehet egy adott bioökológiai hatásmechanizmus indikátora Tájökológia 5. 25

Tavi pisztráng, tengeri pisztráng: 7-5,0-4,5 pH-t – tágtűrésű Keringő bogár, hátonúszó poloska: 8-4,0-3,5 pH - tágtűrésű


AZ EMBER MINT TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ • az ember

is tájökológiai, tájalkotó tényező

• az ember

– az emberi társadalom – tájökológiai szerepe rendkívül

szerteágazó kultúrtáj fogalma tájátalakító hatás – negatív/pozitív tájjal kapcsolatos tevékenységek – tájtervezés, tájrendezés, tájvédelem, tájrehabilitáció • az ember

tájalakító tevékenysége sokkal gyorsabban hat és nagyobb

változásokat idéz elő, mint a többi – élő és élettelen – tájalkotó tényező


5

1 A NÖVÉNYZET TERMÉSZETI ÁLLAPOTA. Dr. Antal Zsuzsanna. Tájökológia 5

Recommend Documents