1 4 0 É V E S A D E B R E C E N I G A Z D A S Á G I É S AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S

2

140 ÉVES A DEBRECENI G A Z DA S Á G I É S AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S

1

2

140 ÉVES A DEBRECENI GAZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS 1868 – 2008

Debrecen, 2008

ISBN 978-963-9732-41-4 Felelős kiadó: Prof. Dr. Nagy János prorektor, centrumelnök Szerkesztette: Dr. Fürjné Rádi Katalin Fotó: Mezőgazdasági Múzeum Adattár, Oláh Tibor, Iklódy János, Egyetemi Archívum Grafika: Griffes Grafikai Stúdió Nyomdai munka: Center-Print Kft.

4

TARTALOMJEGYZÉK

TA RTA L O M J E G Y Z É K

Fejezetek a debreceni gazdasági és agrár-felsőoktatás történetéből

11

A debreceni agrár-felsőoktatás szerepe és lehetőségei a régió fejlődésében

43

Nemzetközi kapcsolataink

65

A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának karain oktatott szakok 2008

69

Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karon oktatott szakok

71

Mezőgazdaságtudományi Karon oktatott szakok

78

Műszaki Karon oktatott szakok

93

PhD (doktori) képzés a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumában

103

A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának kutató intézetei

123

Karcagi Kutató Intézet

123

Nyíregyházi Kutató Központ

132

Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet

139

A 2000 –2008 között végzett jelentősebb beruházások és felújítások

143

Visszaemlékezések

151

5

6

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ

Örömmel nyújtom át

és a szarvasi Öntözéses és

a Kedves Olvasóknak a

Meliorációs Főiskolai Kar-

debreceni gazdasági és ag-

ral. További bővülést jelen-

rár-felsőoktatás 140. évfor-

tett 1972-ben a mezőtúri

dulója alkalmából készült

Mezőgazdasági Gépészeti

kiadványt. Intézményünk

Főiskolai Kar, 1976-ban

történelmi gyökerei a XIX.

a Karcagi Kutató Intézet,

század közepéig nyúlnak

majd 1992-ben a Nyíregy-

vissza. Az 1850-es években Debrecen város bölcs

házi Kutató Központ csatlakozása. Az intézmény

vezetői felismerték, hogy a mezőgazdaság fejlesztése

életében új korszak kezdetét jelenti a 2000. január 1-

adottságainál fogva az egyetlen lehetőség, amely a Tisza

jén megalakult integrált Debreceni Egyetem, melynek

mente és a Tiszántúl területét a nemzet legértékesebb

szervezeti keretében 1 karral és 2 kutatóintézettel

éléskamrájává teheti. Tudós szakemberek, tanárok kö-

kezdte meg működését az Agrártudományi Centrum.

zös akaratával 1868-ban nyitotta meg kapuit a debrece-

2002. szeptember 1-jén alakult meg az Agrárgazdasági

ni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet. Nem sokkal

és Vidékfejlesztési Kar. Az integrációból adódó előnyök-

a keszthelyi Georgikon és a német tannyelvű óvári Tan-

kel bővültek lehetőségeink. A Műszaki Karral kibővült

intézet életre keltése után Debrecenben is megindult a

centrum 2008-ban már 3 egyetemi karral és 3 kutatóin-

magyar nyelvű gazdasági felsőoktatás.

tézettel büszkélkedhet.

A tanintézet alapítása azt bizonyítja, hogy fele-

A Debreceni Egyetem az ország egyik legjelentősebb

lősséggel gondolkodó elődeink tudták, hogy iskolázott,

tudásközpontja, a régió kutatási-fejlesztési potenciáljá-

csiszolt elmékre, jól felkészült mezőgazdákra van

nak meghatározó bázisa. 15 karával az ország legszé-

szükség a természet adta kincs, a föld műveléséhez. Az

lesebb képzési spektrumú felsőoktatási intézménye,

első tiszántúli agrár-felsőoktatási intézmény többszöri

hallgatóinak száma közel 32 ezer. Az integrált egyetem

átalakulás után, 1953-ban Debreceni Mezőgazdasági

szerves része az immár 140 éves hagyományokkal

Akadémiaként alakult újjá, 1962-től Agrártudományi

rendelkező agrár-felsőoktatási intézmény. A Debreceni

Főiskolaként folytatta tevékenységét. 1970-ben alapí-

Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma az

tották meg a Debreceni Agrártudományi Egyetemet a

agrár-felsőoktatás és műszaki képzés, kutatás és szak-

debreceni Mezőgazdaságtudományi Egyetemi Karral

tanácsadás központja és koordinátora a Tiszántúlon,

7

ELŐSZÓ

küldetése a mezőgazdaság, a környezet és a vidék fej-

dományi Kar, Műszaki Kar) 17 alapszak, 10 már akk-

lesztése Kelet-Magyarországon. Tevékenysége szolgálja

reditált mesterszak és 8 felsőfokú szakképzés közül

egész Magyarország fejlődését és az ország nemzetközi

választhatnak a hallgatók. Az érdeklődők számos szak-

hírnevének erősítését. Az intézmény a mezőgazdasági

irányú továbbképzésbe is bekapcsolódhatnak. A széles-

oktatás és a műszaki szakemberek képzése mellett

körű gazdasági kapcsolatrendszer, a térség vállalataival,

az ipar, az élelmiszeripar, a környezetvédelem, a ter-

cégeivel való együttműködések biztosítják a gyakorlati

mészetvédelem, a vadgazdálkodás, a szaktanácsadás,

képzés feltételeit. Az agrár-műszaki képzésben össze-

a szolgáltatások, a kereskedelem, a szakigazgatás és

sen 6700 hallgató vesz részt. Az intézmény tudomá-

a pénzintézetek számára képez elméleti és gyakorlati

nyos potenciálja és teljesítménye, a magasan kvalifikált

ismeretekkel rendelkező, a tanultakat alkalmazni és

oktatók, kutatók száma, az oktatás színvonala a jövő-

önállóan továbbfejleszteni tudó, kiemelkedő szervező és

ben is biztosítja az itt szerzett diploma értékállóságát.

irányító feladatra képes innovatív szakembereket. Az

A centrum négy doktori iskolája meghatározó szerepet

itt szerzett diplomával sokan helyezkednek el az állam-

tölt be a tudományos utánpótlásban.

igazgatásban, az önkormányzati szférában, a különbö-

A kutatást három kutatóintézet szolgálja: a szikes

ző belügyi és rendvédelmi szerveknél. A Műszaki Kar

talajon és kedvezőtlen körülmények között gazdál-

csatlakozásával létrejött a műszaki, az agrártudományi

kodó Karcagi Kutatóintézet, a homoktalajon működő

és a gazdasági tudományterületeken a közös kutatás és

Nyíregyházi Kutatóközpont és az állattenyésztési,

fejlesztés lehetősége.

növénytermesztési, valamint kertészeti osztályokkal

Az Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának

egyaránt rendelkező, löszháton gazdálkodó Debreceni

karain (Agrár- és Vidékfejlesztési Kar, Mezőgazdaságtu-

Tangazdaság és Tájkutató Intézet. A szaktanácsadási

8

ELŐSZÓ

tevékenységet a közelmúltban létrejött

Regionális

ruma, illetve az itt folyó agrár és műszaki képzés és

Szaktanácsadási Központ koordinálja az Észak-alföldi

kutatás milyen szerepet játszik az Észak-alföldi régió

régióban, melynek feladata a területi szaktanácsadási

fejlődésében és milyen lehetőségei vannak a regionális

központok működésének összehangolása és felügyele-

versenyképesség fokozásában. Ezt követően a centrum

te, a termelők, szakmai civil szervezetek tájékoztatása,

karain és a doktori iskolákban folyó oktató, kutatómun-

térségi nagyvállalatokkal való kapcsolat építése.

kát, kutatóintézeteink tevékenységét ismerheti meg

Az intézmény kiterjedt hazai és nemzetközi kap-

az érdeklődő olvasó, majd bemutatjuk a 2000 –2008

csolatokkal rendelkezik: 355 hazai és 200 nemzetközi

között megvalósult fejlesztéseket, legjelentősebb beru-

partnerrel működik együtt. Kutatási-fejlesztési tevé-

házásainkat. Az utolsó fejezetben intézményünk volt

kenységének döntő része a régió vállalatainak bevo-

rektorai, vezetői emlékeznek vissza az agrár-felsőok-

násával folyik. A magasan kvalifikált mezőgazdasági

tatás irányításában szerzett tapasztalataikra, az elért

szakemberek iránt a jövőben is megmarad, illetve nő a

eredményekre.

kereslet, mert a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükség

Bízom benne, hogy e kötet méltó tanúja múltunk

van a termelési szerkezet modernizálására, új agrár-

megbecsülésének és korhű dokumentuma jelenlegi

struktúrák kialakítására, a minőségi agrár- és vidékfej-

sikeres tevékenységünknek. Ezúton fejezem ki köszö-

lesztési program teljesítéséhez nélkülözhetetlen emberi

netemet oktatónknak, kutatóinknak, dolgozóinknak

erőforrások biztosítására. A terület- és vidékfejlesztési

és hallgatóinknak áldozatos munkájukért. Külön is

szakemberek képzése a térség egész gazdasági életének

köszönöm a szerzőknek, a szerkesztőnek és mindazok-

fejlődésére is kedvező hatást gyakorol. A regionális

nak, akik részt vettek a kötet összeállításában. Ünnepi

tudományok oktatása, kutatása során intézményünk

kiadványunkat jó szívvel ajánlom mindazoknak, akik

szoros kapcsolatot alakított ki a Magyar Tudományos

valamilyen módon kötődnek intézményünkhöz, ezen

Akadémia Regionális Kutatások Központjával. Az

keresztül a 140 éves hagyományokkal rendelkező deb-

együttműködésben meghatározó szerepet játszik a

receni gazdasági és agrár-felsőoktatáshoz.

kutatóhálózat Debreceni Osztálya. Az ünnepi kiadvány első részében felidézzük a debreceni gazdasági és agrár-felsőoktatás történetének

Debrecen, 2008. október 2.

legjelentősebb szakaszait és állomásait az alapítástól kezdve az integrációig, a Debreceni Egyetem megalakulásáig. A következő fejezetben a szerzők részletesen elemzik, hogy a Debreceni Egyetem, ezen belül az új

Prof. Dr. Nagy János

karral bővült Agrár- és Műszaki Tudományok Cent-

centrumelnök

9

10

F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL

FEJEZETEK A DEBRECENI G A Z DA S Á G I É S AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S T Ö RT É N E T É B Ő L Surányi Béla

BEVEZETÉS A több mint ezeréves magyar oktatástörténetben vi-

tanulmányozást és sokoldalú beavatást igényel mind-

szonylag későn jelent meg a mezőgazdasági szakokta-

azoktól, kik kellő sikerrel gyakorolni óhajtják” – írja

tás. Így nincsenek olyan történelmi gyökerei, mint pl. a

1874-ben Sporzon Pál, aki a keszthelyi Georgikon

céhes keretek között folyó utánpótlás-nevelésnek vagy

igazgatójaként és tanáraként jelentősen hozzájárult a

a már a középkorban felbukkanó, a polgárság érdekeit

háromszintű mezőgazdasági szakoktatás hazai meg-

szolgáló, a városi iskolákhoz kötődő ipari-kereskedelmi

indulásához. A magyar mezőgazdasági szakoktatás viszonylag

képzésnek. A mezőgazdasági ismeretátadás, a paraszti népes-

rövid múltja ellenére azonban bővelkedett időbeli pri-

ség „szakképzése” a XVI–XVII. századig kizárólag a

oritásokban, a nemzeti érdeket szolgáló messzemenő

család, a helyi közösség privilégiuma közé tartozott.

tervekben, törekvésekben, de azok megvalósításában is.

De a gazdálkodás tapasztalati kultúrájának nemze-

A kiegyezést követő évtizedek alatt vált rangjához

déki sorjázása még sokáig létezett az intézményes

méltóvá a hazai mezőgazdasági szakképzés, kikerülve

szakoktatást követően is. A parasztság körében meg-

az egyéni kezdeményezés és emberi tenni akarás sok-

lévő nemzedéki tapasztalatok mindig nagyobb súllyal

szor szűknek bizonyuló köréből, amely az esetlegesség

estek latba, mint az újdonság gyakorlatban még nem

jegyeit hordozta magában és főként állami szerepvál-

tapasztalt előnye.

lalással, intézményi keretek között a nemzetgazdaság meghatározó ágazatának szellemi hátterévé nőtte ki

De a korszerű gazdálkodás elsajátításában az

magát.

idő haladtával egyre nagyobb teret töltött be a széleskörű, tudományos alapokon nyugvó ismeret

Bár a hazai oktatásba való „beágyazódása” nem volt

megszerzése. Míg Nyugat-Európában már jóval ko-

zökkenőmentes, ugyanakkor önálló képzési területként

rábban, addig Magyarországon a XVIII–XIX. század

sem mindig felelt meg az elvárásoknak. A reformok, az

fordulójától jelentősen megváltozott a mezőgazdaság

útkeresés eredményei nem mindig tükrözték a jobbítás

megítélése, amelyről kiderült, hogy „…most már

eredeti szándékát, amire utal a XIX/XX. század fordu-

nem olyan könnyű foglalkozás… mit a fiú az apától

lóján bevezetett agrárfelsőoktatási reform is.

kevés fáradsággal megtanulhatott. A modern gazda-

Európa, így Magyarország agráriuma is több for-

ság hosszú, tudományos előkészültséget, fárasztó

rásból táplálkozik. Bár a prehistorikus időszak egyes

11

F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL

korszakai között nincs – eddigi ismereteink szerint

amihez jelentősen hozzájárult az 1912-ben alapított

– folyamatosság, de hatásuk bizonyára nem múlt el

tudományegyetem jelenléte. A városnak azon törekvé-

nyomtalanul. Annál nagyobb – egyúttal tudományo-

se, hogy a pallagi gazdasági akadémia egyetemi karként

san is igazolt – szerepet játszott a római örökség, a

tagozódjon be a debreceni felsőoktatásba, nem vezetett

népvándorlás századainak hozadéka, a magyarság

akkor sikerre. Sőt a mezőgazdasági egyetem korábbi ter-

agrárismerete, a hittérítő szerzetesek gyakorlati tudá-

vei is kútba estek. Ezek is alátámasztják, hogy mekkora

sa – elsősorban bencések és ciszterciták –, a bizánci

súlya volt a város mezőgazdasági szakoktatásának és a

egyházzal fenntartott kapcsolatok, a belső és külső

két világháború között az Alföld szakemberképzésének

migráció, kiváltképp a XVIII. században és az Újvilág

központjaként országos szerepkörre is alkalmas volt.

felfedezésének „hozománya”.

Az összeállítás vázolja Debrecen szerepét, amely immár

Az első mezőgazdasági jellegű iskola Szempcen nyi-

140 éve áll a magyar mezőgazdaság szolgálatában.

totta meg kapuit, Európa első számviteli intézeteként. Ezt követi a szarvasi gyakorlati iskola, Tessedik Sámuel Festetics György keszthelyi Georgikonját. Magyar-

A DEBRECENI ORSZÁGOS F E L S Ő B B G A Z DA S Á G I TA N I N T É Z E T

óvár, majd 1867 után az újonnan létesülő debreceni

(1868–1906)

alapításaként. Európában szintén elsőként létesítette

kolozsvári és kassai gazdasági tanintézet jelzi a fejlődés állomásait. 1874-től már a háromszintű képzésre nyílt

A debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tan-

lehetőség, ami további – különböző szintű – szakokta-

intézet harmadikként kezdte meg működését az

tási tanintézetek megnyitását eredményezte. A magyar

országban a Georgikon és Óvár után. Kialakításának

agrárium fejlődését a szakoktatás igyekezett nyomon

körülményei azonban különböztek a többiekétől. A

követni, illetve a változásokra felkészíteni a gazdatár-

keszthelyi Georgikont Festetics György létesítette

sadalmat. Ebből Debrecen agrároktatása is tevékenyen

saját támogatásával és saját földbirtokai számára. Az

kivette részét és az Alföld szakemberképzésének fel-

óvári tanintézet a legkülönbözőbb irányú támogatás és

legváraként vált ismertté. Az 1906-os reform tovább

törekvés nyomán alakult meg, ahol az oktatás nyelve is

növelte a gazdasági tanintézetek rangját, mivel már aka-

éveken át a német volt. Mindkét tanintézet a dunántúli

démiaként folytathatták oktatói, kutatói tevékenységü-

gazdaságok számára és részben osztrák érdekeltségű

ket. Az első világháborúig kialakult a hazai agrárszak-

területekre képezett szakembereket. A debreceni első-

oktatási hálózat, amely minden hiányossága ellenére

sorban a községtanács határozata alapján indult meg,

rászolgált a magyar mezőgazdaság bizalmára. Jóllehet,

nagyrészt saját anyagi forrásokra támaszkodva, magyar

1920 után megtört a gazdasági fejlődés lendülete és

nyelvű oktatással, és elsősorban a tiszántúli mezőgaz-

ez befolyásolta az agrárképzés addigi helyzetét is. Át-

daság felvirágoztatása érdekében. Megindítása nem volt

szervezések, reformok, iskolahálózat-bővítés jellemzi

könnyű feladat, annak ellenére, hogy az igény jelentős

azt a korszakot, amelyben a politikai, gazdasági rend-

volt. Egyéb feltételek és körülmények miatt sokszor

szer alapjában változatlan maradt. Debrecennek a hazai

ütközött akadályba a megvalósítás. Ezek az akadályok

szakoktatásban betöltött szerepe nem csökkent 1920-

azonban nem a szándék hiányából származtak, sokkal

1944 között, sőt bizonyos értelemben növekedett,

inkább az elindulás nehézségeiből.

12


A debreceni tanintézet megszervezésének eszméje

hoz téglát és épületfát ad. Ennek fejében a tanintézet

a Bach-korszakra datálható. Az első elképzelés a várost

engedélyt nyer arra, hogy a Nyulas közelében lévő Nagy-

vezető községtanácsi ülésén fogalmazódott meg 1856.

erdőt tanulmányi célokra használhassa. Vállalta, hogy

december 1-én. A községtanács a mezőgazdasági okta-

a város épületet emel és tantermeket bocsát az iskola

tás érdekében egyaránt szükségesnek tartotta a felsőfo-

rendelkezésére, amelyhez telket is biztosít. A városi tég-

kú- és az alsófokú képzés beindítását, tekintettel arra,

lavetőt az intézet hallgatói számára tanulmányi célokra

hogy a különböző szintű képzésnek a szükségessége

megnyitja, s hasonló tanulmányi célokra átengedteti a

egyidejűleg merült fel.

református kollégium füvészkertjét és fizikai szertárát.

A város akkori vezetősége – élén Csorba János

A nagylelkű felajánlásokkal szemben a városnak három

polgármesterrel – mindent elkövetett, hogy az el-

kikötése volt. Az első, hogy a felajánlott földterületet

gondolás mielőbb valóra váljon. Szerencsés véletlen

csakis gazdasági tanintézet céljaira lehessen használni.

folytán éppen a következő év májusában látogatta meg

A második, hogy a földműves iskolában három debrece-

Debrecen városát I. Ferenc József császár, aki kilátásba

ni ifjú teljes ellátást élvezzen, az egész intézetben pedig

helyezte a felállítandó intézet országos pénzalapból

minden debreceni ifjú teljes tandíjmentességben része-

történő támogatását. A város a szükséges földterület és

süljön. A harmadik kikötés szerint – a tanítás nyelve

a tantermek biztosítására tett felajánlást. Debrecen ve-

kizárólag magyar lehet, s amennyiben ezt a feltételt

zetői örömmel vállalták valamennyi feltétel teljesítését,

nem tartanák meg, az egész adományozott földterület

amennyiben „a tan nyelv magyar fog lenni.” A köz-

azonnal visszaszáll a város birtokába.

ségtanács felhatalmazta a város vezetőjét, hogy vegye

A felajánlások ellenére a megvalósítás éveket vá-

fel a kapcsolatot a magyaróvári gazdászati intézmény

ratott magára, és újabb tárgyalásokra csak 1863-ban

kormányzójával, azzal a céllal, hogy megismerhesse a

vállalkoztak. Két év eltelte után a községtanács újabb

létesítés feltételeinek körülményeit. A polgármester

ajánlásokat tett, de ekkor már nem volt olyan bőkezű,

nemcsak az óvári gazdasági intézetet látogatta meg,

mint nyolc évvel azelőtt. Ismét biztosítani kívánt 400

hanem korábban megkereste a bécsi minisztériumot is

kataszteri hold területet, de nem a Nyulasnál, hanem

a felmerülő kérdések megoldásának ügyében. A bécsi

a Nagyerdő északnyugati szögletében. A Nagyerdő

látogatásnak volt tulajdonképpen a következménye az

területéből ismételten felajánlott 600 holdat tanulmá-

1857-ik évi császári látogatás.

nyi célokra, de azzal a kikötéssel, hogy a terület tiszta

Az első elgondolás szerint az új iskola elnevezése

jövedelme a város házipénztárát illeti. Kötelezettséget

kerületi gazdászati és erdészeti intézet lett volna, s

vállalt arra vonatkozólag is, hogy a tanintézet építésé-

ennek érdekében egy földműves iskolát is működtetni

hez szükséges építőanyagot önköltségi áron a kincstár

kívántak. 1857. augusztus 31-én tartották meg azt a

rendelkezésére bocsátja és fűtési célokra fát is biztosít.

községtanácsi gyűlést, amely foglalkozott az intézet

Egyéb kötelezettséget nem vállalt, de az 1857-ben tett

megvalósítását előmozdító felajánlásokkal. A gyűlés

kikötéseit változatlanul fenntartotta.

fontos határozatokat hozott. Vállalta, hogy a tanintézet

A helytartótanács ezeket a feltételeket a további

mintagazdasága számára 400 kataszteri hold földet

tárgyalás alapjául elfogadta, úgy hogy 1866-ban a városa

biztosít a Nagyerdő melletti Nyulas fogadónál. Az

akkori polgármestere Szöllősy János és főjegyzője Szent-

adományozott területen felépítendő földműves iskolá-

györgyi Elek kiadhatta azt az adománylevelet, amely az

13


intézet alapítólevelének tekinthető. Az okmány a kor-

nyílt lehetőség. A tervek szerint három tagozata lett

mány kötelezettségeit is magában foglalta. A feltételek

volna a gazdasági tanintézetnek: egy mezőgazdasági

pontos megtartásáért a tanintézet, a kormány nevében

felsőfokú-, egy erdészeti- és egy földműves iskola. A

Szlávy József Bihar vármegyei főispán vállalt kötelezett-

felsőfokú mezőgazdasági iskola a városban, az em-

séget. Ugyanebben az évben a helytartótanács gróf Zichy

lített épületben nyert elhelyezést, míg a földműves

Nándor aláírásával helybenhagyta az adománylevelet. A

iskola a pallagi majorságban kapott helyet. Sajnos

város adományai közé számítható az a 200 kataszteri

az erdészeti iskola nem jutott el a megvalósításig. A

hold bérlet is, amelyet a tanintézet az említett 400 hold

földműves iskolát 1867 júliusában, a mezőgazdasági

adományföld szomszédságában 1867 óta birtokolt. Az

oktatási intézményt 1868 októberében nyitották meg,

építkezés menetét az Országos Építészeti Igazgatóság

Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet néven.

irányította Pribik Béla állami főmérnök felügyelete alatt,

A tanintézet létesítésének célja – Papi Balogh Péter

s a munkát a város és a környező falvak tanácsai által ki-

igazgató 1868 augusztusában megjelent tájékoztatója

vezényelt közmunkások segítették. Az építés vezetését

szerint: ”… a gazdasági pályára készülő ifjakat, mint

Glaszner Flórián látta el.

leendő birtoktulajdonosokat, bérnököket, magasabb készültségű gazdatiszteket, jövő hivatásukra, időszerinti tudományos szakképzéssel, a gazdaság minden ágában, ugy az elméletnek, mint a gyakorlatnak alaposan előkészíteni.” A felsőfokú tanintézet biztosította azt a hármas célkitűzést, amely az oktatás és a nevelés legfontosabb vonása volt: a) természettudományos ismeretek oktatása, b) megismertetni mindazokat a termelési eljárásokat, amelyek a hétköznapok munkájában előfordulnak,

A tanintézet első épülete 1867-1883

vagy előfordulhatnak,

Az építkezés gyorsan haladt és egy év leforgása

c) elsajátíttatni mindazokat a közgazdasági, jogi,

alatt befejeződött. Két helyen emeltek épületeket.

kereskedelmi, piaci és közigazgatási eljárásokat,

Az egyik helyszín a pallagi adománybirtok volt, ahol

törvényeket, amelyek mindenkor meghatározzák a

majorság és egyben iskola is létesült. A másik a Pé-

gazdálkodás jövedelmező működését a mindenkori

terfia utca végén egy másfélholdas városi telek, ahol

törvényesség és közgazdasági feltételek között.

igen gazdaságosan épült fel a tanintézet egyemeletes

A tanintézet rendes hallgatója csak az lehetett, aki

épülete. (Ma a megyei könyvtár épülete áll ezen a

gimnáziumot vagy reáliskolát végzett, és egy évi gazda-

telken.) A gazdasági tanintézet feladataihoz mérten

sági gyakorlatot igazolt. A debreceni hallgatók ingyenes

már kezdetben is szűkösnek érezte az elhelyezést,

oktatásban részesültek, mások 30 koronás tandíjat vol-

hiszen mint felsőfokú oktatási intézménynek számos

tak kötelesek fizetni. A szegényebb sorsú példás előme-

tanteremre, gyakorló helyiségre, szertárra és könyvtár-

netelű és magaviseletű hallgatók tandíjkedvezményben

ra volt szüksége, amelyekre ebben az épületben nem

részesültek, vagy ösztöndíjra pályázhattak.

14


Az oktatás célját szolgálta a tanintézet gazdasága,

A tanszékek élére kiváló érdemeket szerző szak-

amely 400 katasztrális hold adomány és 200 hold bé-

emberek kerültek:

relt birtokból állt. Vezetésével a minisztérium 1867 ta-

– a növénytermesztési tanszék vezetője Deininger

vaszán Magyari-Kossa Károlyt bízta meg intézői minő-

Imre r. tanár,

ségben. A gazdaság modern eszközökkel rendelkezett,

– az állattenyésztési tanszék vezetője Tormay Béla r.

az ország egyik mintagazdaságának volt tekinthető.

tanár,

Ló- és sertéstenyészete, tehenészete, juhászata volt, az

– az állatbonc- és élettan, egészségtan tanszék vezető-

állattenyésztést, a talajművelést és növénytermesztést

je Békessy László r. tanár,

magas fokon mutatta be hallgatóinak és hasznára vált a

– a mezőgazdasági üzemtan tanszék vezetője Szűts

környék gazdáinak is. Korszerűnek tekinthető géppark-

Mihály r. tanár,

kal rendelkezett.

– a műszaki tanszék vezetője Domokos Kálmán r.

Megindultak a kísérletek elsősorban a talajművelés

tanár,

helyes módjának kiválasztására, a különböző növény-

– a vegytani és technológiai tanszék vezetője Vedrődi

fajták termesztési sorrendjének megválasztására, és

(Schwartzer) Viktor r. tanár.

úttörő munkának volt tekinthető a tápanyag-vissza-

A Füvészkerti telken a tanintézet 1883 októberé-

pótlásának kérdése is. Ugyancsak a korszerűség jegyé-

ben költözött át új otthonába. Az épület nem maradt

nek minősíthetők azok a növényvédelmi kísérletek,

hosszú ideig a tanintézet szolgálatában, ugyanis az

amelyek a növénytermesztési kutatások keretében

1890-es években megkezdődött a már korábban meg-

folytak, továbbá azok a fajtakísérletek, amelyeknek

tervezett pallagi felsőfokú tanintézet építése. Ez képez-

alapján nemcsak a gazdaságban, hanem a különböző

te tulajdonképpen a végleges és célnak megfelelő meg-

talajú tájakra javasolt fajtákat is meghatározták. A

oldást, a tanintézet és a gazdaság egy egységben való

tanintézet gazdasága tehát nemcsak az oktatást, ha-

elhelyezését, amely a tanárok és a hallgatók számára

nem a kutatást is szolgálta.

is előnyösnek bizonyult. A városból távozó oktatóknak

1869-ben a tanintézet Tormay Béla volt keszthe-

Pallagon tanári szolgálati lakások épültek, és így egy

lyi tanár személyében új igazgatót kapott. Rá várt a

olyan sajátos tanintézet alakult ki, amely majorságával

feladat, hogy az intézet anyagi ügyeit rendbe tegye,

együtt mintaként szolgálhatott az egész országnak.

az eredményes oktatás érdekében a tanári kart folya-

1903-ban a pallagi majorig lóvontatású vasútvonal

matosan bővítse, biztosítsa a tanszéki felszereléseket,

épült ki.

a laboratóriumi eszközöket, a szertári felszereléseket,

A fejlődés ellenére azonban számtalan nehézség,

a könyvtárat.

továbbá az ország gazdasági helyzete miatt 1873-ban

Tormay mind az oktatás, mind a tudomány terüle-

megszületett a döntés, hogy egyedül Magyaróvár ma-

tén kiemelkedő személyiség volt, és néhány éves deb-

radjon meg az országban felsőbb gazdasági tanintézet-

receni tevékenysége meghatározó időszakot jelentett

nek, Keszthelyen és Debrecenben az intézetet közép-

a tanintézet történetében. Megszervezte a tanintézet

fokúvá kell szervezni. Debrecen város törvényhatósága

első tanári karát. 1870-ben meteorológiai állomást

fellebbezett ugyan a döntés ellen, de eredmény nélkül.

hozott létre. Kialakította a tanszékek rendjét, amelyek

A király jóváhagyta a minisztérium előterjesztését,

1868-1906 között mindvégig megmaradtak.

amelynek következményeként a debreceni Országos

15


Felsőbb Gazdasági Tanintézet 1876-tól M. kir. Gazdasá-

a megvalósítása azáltal vált lehetővé, hogy a földműves

gi Tanintézet néven középfokú intézménnyé alakult.

iskolát a kormány már 1890-ben áthelyezte Karcagra. Módosult a képzés célja, a hangsúly kiemelten a gyakorlati oktatásra helyeződött át, egyúttal hangoz-

A DEBRECZENI M. KIR. GAZDA S Á G I

tatva a természettudományos alapképzés szerepét és

TANINTÉZET (1876 –1906)

nélkülözhetetlenségét is. Domokos Kálmán megszilárdította az oktatói kar

1876-tól a tanulmányi időt három esztendőre emel-

belső fegyelmi színvonalát, és igyekezett megvalósítani

ték fel, de minősítése középfokúra csökkent. 1906-ig

a szigorúan összehangolt közös célt szolgáló oktatást. A tanári kar a tanintézet keretében folyó munkásságon kívül az alföldi gazdatársadalom életében is hasznos tevékenységet fejtett ki. Segítette többek között a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és a Debreceni Gazdasági Egyesület munkáját. Az intézmény kiemelkedő oktatói állandó szerzői voltak a Köztelek és egyéb jó hírnévben álló mezőgazdasági szaklapoknak, és tisztségeket nyertek el az OMGE vezetőségében. Ebben az időszakban az intézet hallgatóinak száma 150 körül mozgott.

A tanintézet második otthona 1883–1902 (Ma a Református

Nemcsak az elméleti oktatásban, hanem a gya-

Kollégium általános iskolája)

korlati munka fejlesztésében is jelentős előrehaladás

a beiratkozáshoz elegendő lett a középiskola hat osz-

következett be. Lényeges célkitűzés volt, hogy a tangaz-

tályának elvégzése. A gyakorlati képzés szempontjából

daság mindenkor úgy lássa el feladatát, hogy a gazdasági

is fontos változás történt. Az első iskolai évet minden

jövedelmezőség állandóan biztosítva legyen.

hallgatónak a pallagi gazdaságban rendszeres gyakorlati munkával kellett töltenie. Az elméleti oktatás az első esztendőben háttérbe szorult. A második és harmadik

A D E B R E C Z E N I M. K I R . G A Z D A S Á G I

iskolai évet viszont a hallgatók a már említett városi

AKADÉMIA (1906 –1944)

központi épületben folytatták. Simonffy Imre polgármestersége alatt a város

A hazai agrárium szempontjából fontos mozzanat

szerződést kötött az állammal, melynek értelmében az

volt az önálló Földművelésügyi Minisztérium létre-

1900/1901-es években a pallagi tangazdaságban továb-

hozása, az 1889. XVIII. tc. értelmében, melynek teljes

bi új épületeket emeltek az oktatás céljaira.

szervezeti kiépülése az első világháborút megelőző

Az építkezések befejeztével, 1901 őszétől az ösz-

években fejeződött be. Erre az időszakra esik Darányi

szes előadás Pallagra került, és ott nyert elhelyezést a

Ignác (1849–1927) két ciklusra terjedő minisztersége

hallgatók egy része is. De az akadémia teljes kiköltözése

a Földművelésügyi Minisztérium élén (1895–1903,

csak 1906-ban fejeződött be. Az oktatók számára to-

1906–1910), mely évek alatt számos fontos törvény

vábbi tanári lakások létesültek. Ennek az átalakulásnak

született meg. „Politikusi pályája kezdetétől sokat tett

16


Debrecen, gazdasági tanintézeti hallgatók takarmányrépát raknak prizmába. 1899 (Mezőgazdasági Múzeum Adattár)

Debrecen, gazdasági akadémiai hallgatók Állattenyésztési gyakorlaton. 1904 (Mezőgazdasági Múzeum Adattár)

17


a mezőgazdaság színvonalának emeléséért. De ugyan-

nyi szabályzat alkalmazását is jelentette. Ezt kívánta

így szívügyének tekintette a mezőgazdasági szak-

orvosolni a 22.924/1889. FM sz. rendelet, amely egy-

oktatás és kísérletügy fejlesztését is, ami egyúttal ha-

séges tanulmányi szabályzatot vezetett be.

tékonyságának javulását is jelentette. Felismerte, hogy

A már hazailag és nemzetközileg is elismert Deb-

„…az ésszerűbb gazdálkodás útján haladó nagybirtok

receni Gazdasági Akadémia fejlődését a háborús évek

gazdatiszti szükséglete előtérbe állította a gazdasági

hátráltatták.

tanintézetek eddigi képzési rendszerének megváltozta-

A háború után már szóba került az intézmény ön-

tását, a tanulmányi idő felemelését, a tantárgyak elmé-

állóságának kérdése. Rapaics Raymund az akadémia

lyültebb oktatását. Ismét napirendre került a felsőfokú

tanára 1919-ben javasolta az 1912-ben alapított Tisza

mezőgazdasági képzés fejlesztése, s az agrároktatás

István Tudományegyetemmel való egyesülést, ami ké-

egyetemi követelménye az egész ország szakembereit

sőbb sem jutott nyugvópontra.

mind erőteljesebben foglalkoztatta”. A 72.445/IV. A. 1.

A két világháború között állandóan napirenden volt

FM rendelet a „…magyaróvári akadémia szervezeti és

a mezőgazdasági egyetem kérdése, annak ellenére,

oktatási színvonalára emelte a korábban középfokúként

hogy már az 1920. évi XXX. tc. intézkedett a Kir. Ma-

működő agrárintézeteket… (…) …a debreceni taninté-

gyar Tudományegyetem mellett működő Kir. Magyar

zet átszervezéséről is intézkedett, s a kolozsvárival, kas-

Közgazdaságtudományi Kar felállításáról, melynek ke-

saival, keszthelyivel együttesen azt akadémiai rangra

retében mezőgazdasági szakcsoport is működött. Nem

emelte”. Amint korábban már említettük, a gazdatiszti

is beszélve az 1934. évi X. tc. által életre hívott M. kir.

képzést vállaló tanintézetekben eltérő színvonalú okta-

József Nádor Műszaki és Közgazdaságtudományi

tás folyt, ami egyúttal különböző tanrendet, tanulmá-

Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karáról. E tör-

Magyar Királyi Gazdasági Akadémia pallagi épülete

18


vényjavaslat tárgyalása során felszólalt Somssich Lász-

és a vidéki gazdaképző bázis gyengülését hozta föl. Az

ló, támogatván, ha nem is önálló egyetemként, de kari

OMGE-vélemény mögött a nagybirtok ellenérdekeltsége

tagozódásban a mezőgazdaságtan egyetemi oktatását.

húzódott meg.

De ellenezte azt a debreceni kezdeményezést, amely a

A háborút követő években a változó történelmi és

közgazdasági kar mezőgazdasági szakának Debrecenbe

gazdasági feltételek hatására bizonyos mértékig módo-

történő áthelyezését szorgalmazta. Ennek során a

sult a mezőgazdasági akadémián a tanterv, valamint a

Pallagon lévő gazdasági akadémia megszűnt volna és

képzés célja is. A legfontosabb oktatási célkitűzés az

egyetemi szakként működött volna tovább, oktatási

volt, hogy „a középiskolai tanulmányaikat befejezett

célokra felhasználva a tangazdaságot is. Ezt a tervet

ifjaknak, akik a mezőgazdaság terén magasabb szak-

annak idején támogatta Bethlen István miniszterelnök-

képzettséget nyerni törekszenek, úgy az erre szüksé-

ként is. Véleménye szerint: „…ha van az országban egy

ges tudományos alap, valamint a gyakorlati ismeretek

pont, ahol a mezőgazdasági tudományokat a legfelső

megszerzésére alkalmat szolgáltasson.”

fokon lehet művelni, akkor az Debrecen.” Ez a megol-

A Dunántúl és az Alföld agrároktatási központjaiban

dás a Debreceni Gazdasági Akadémia és a Tisza István

Keszthelyen és Debrecenben, az akadémiák feladata el-

Tudományegyetem integrációjából valósult volna meg.

sősorban arra irányult, hogy gyakorlati szakembereket

Bethlen egyúttal támogatta a középfokú gazdasági tan-

képezzenek ki a hazai mezőgazdaság számára. Az 1934-

intézet létesítését is. A debreceni tervet ejtették, de a

ben bekövetkezett átszervezés kedvezőtlenül érintette az

Bethlen-kormány bukása után a Károlyi-kormány újból

akkor még akadémiaként működő Magyaróvárt is, hiszen

elővette, noha az OMGE által kibocsájtott memoran-

a „…változások kedvezményezettjei nem az akadémiák

dum legfőbb érvként az új intézménnyel szemben a

voltak, s ezt különösen Óvár nehezményezte”. Jó néhány

főváros tudományos intézményhálózatának elvesztését

kérdés várt megoldásra és ez bizonytalanságot szült az

19


érintettek körében. Az 1925-ben kiadott referátum: A

szólván teljesen megfosztották”. Az OMGE valójában

mezőgazdaság tudományos jellegű tevékenységének

kiállt a Műegyetem keretei között folyó oktatás mellett.

irányelvei címmel leszögezte, hogy „…az akadémiáknak

Debrecen viszont a „kettős oktatási rendszer hívének

nem a tudományos képzés, hanem a gyakorlati irányú

mutatkozott”. E nézetnek Pallag többször is hangot

ismeretek terjesztése és népszerűsítése a feladatuk”.

adott, így Kesztyűs Lajos, akinek véleménye szerint:

Ez ellen minden érintett intézmény tiltakozott. Rácz

„…a fejlett mezőgazdaságot csak tökéletes felsőfokú

Mihály, a debreceni akadémia tanára által hangoztatott

mezőgazdasági szakoktatás hozhatja létre”. A gazdasági

vélemény, miszerint a közgazdaságtudományi kar igyek-

számviteltan tanára az akadémiák súlyát szerette volna

szik a mezőgazdasági tudományos oktatást kisajátítani,

növelni a magyar agrároktatásban, amelyek nemcsak a

összecsengett a gazdasági akadémiák álláspontjával. Ez

képzésben, hanem a tudományos kutatásban is tevékeny

az ellentét a későbbiek során is megmaradt, aminek az

szerepet vállalnak. Az akadémiák és az egyetem közti

1930-as évek közepén az OMGE is hangot adott, utalván

ellentétek végigkísérik az egész korszakot. De azt az

a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

alapkérdést, hogy „…az agrár-felsőoktatás az akadémiák

Mezőgazdasági Kara és az akadémiák közti – nem csil-

keretében nyerjen megoldást és ne az egyetemhez kap-

lapodó – ellentétre. Az OMGE egy köztes megoldást

csolódjék, ezen időszak törekvései sem oldották meg”.

igyekezett elérni, ami azt jelentette, hogy az egyetemnek

1938-ban újra előtérbe került a gazdasági akadémiák

módja van tangazdaság fenntartására. Egyúttal azonban

oktatási profiljának a bővítése, különös tekintettel az üze-

nem szabad elzárkózni a gazdasági akadémiák fejleszté-

mi, közgazdasági, piackutatási, értékesítési, szövetkezeti és

sétől sem, noha elismerte, hogy „…a jelenlegi viszonyok

tanácsadói háttér megteremtése érdekében, mert ezek a tár-

között az akadémiákat a régi minősítési joguktól úgy-

gyak csak lassan kaptak jelentőségükhöz méltó szerepet.

Vetőgép ismertetése a tangazdaságban. Akadémia, 1929 (Mezőgazdasági Múzeum Adattár)

20


1. éves hallgatók aratási munkán, Debreceni Gazdasági Akadémia, 1929 (Mezőgazdasági Múzeum Adattár)

1. éves hallgatók aratási munkán, Debreceni Gazdasági Akadémia, 1929 (Mezőgazdasági Múzeum Adattár)

21


Dr. Halász Miklós a gyakorlati tanszék vezetője, a kukoricatörés és betakarítás munkálatait ismerteti, 1929 (Mezőgazdasági Múzeum Adattár)

Az 1941-ben megtartott akadémiai értekezleten

hogy a beiratkozó elsőéves hallgatók már a főiskolai

Debrecen memorandumot terjesztett elő: Emlékirat a m.

tanterv alapján kezdjék meg tanulmányaikat. Pallag saj-

kir. gazdasági akadémiák főiskolai oktatásának fejlesz-

nálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Alföld agrárképzési

tése tárgyában címen, javasolván azt, hogy „…azonos

központja kiszorult a minőségi átszervezésből. Pedig a

feltételek mellett lehetővé kell tenni a nemes verseny

főiskolai képzés elindítása tovább növelte volna Debrecen

kialakítását a vidéki gazdasági főiskolák és a Műegyetem

vonzerejét – ami addig megvolt – nemcsak az Alföldön,

mezőgazdasági osztálya között”. A nemes versengés

hanem az ország más területein is. A megalapozott bi-

szükségességéről írt az OMGE hetilapja, a Köztelek

zakodásra utalnak a beiskolázott hallgatók származási

is. Debrecen felvetését a többi intézet is támogatta. A

hely szerinti megoszlása 1868–1908 között, illetve az

Műegyetem ellenezte a négyéves oktatás bevezetését

1930-as évek elején (1., 2. ábra).

főiskolai keretek között. Végül az 1942. évi XVI. tc. egyértelművé tette a reform fokozatos bevezetését, s el-

A korszak felsőfokú agrároktatásáról elmondható,

mozdította a holtpontról a hosszú idő óta tartó vívódást,

hogy nem sikerült egy harmonikus egységet terem-

amely megosztotta a magyar agrárfelsőoktatást. Noha a

teni, ugyanakkor csorbát szenvedett Debrecen azon

Debreceni Gazdasági Akadémia nem került bele az első

törekvése is, amely szakoktatásának gyökereihez

körbe – Magyaróvár és Kolozsvár már az 1942/43. évi

méltó módon, főleg az Alföld agrárképzésében addig

tanévtől – de Keszthellyel együtt arra lehetőséget kapott,

betöltött szerepét illetően – mintegy megkoronázva

22


A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S

– főiskolai szinten képezze tovább a leendő szakem-

1945–1949 KÖZÖTT

bereket. A hadszíntérré váló Tiszántúl, a háborús időszak, a politikai változások átértékelték Debrecen korábbi tö-

A második világháború befejeztét követően a föld-

rekvéseit, egyúttal egy egészen más fejlődési pályára ke-

művelésügyi miniszter 1945. március 18-án kiadott

rült a magyar agrároktatás is. Tóth Mihály, megbízott

33046/1945. sz. rendelete az 1942. XVI. tc. értelmében

igazgató 1945. február elsejével az országban elsőként,

újraindította az agrárfelsőoktatást. Az ideiglenes nem-

megindította az 1944/45-ös tanév második félévét.

zeti kormány 8740/1945. M. E. sz. rendelete alapján

1945 egyúttal fordulópontot jelentett az ország életé-

létrejött a Magyar Agrártudományi Egyetem, s egyben

ben, s ez nem hagyta érintetlenül a nagy múltú magyar

intézkedés is történt annak szervezéséről. A kormány a

mezőgazdasági szakoktatást sem.

rendelkezés szerint egyetlen agrártudományi egyetemet 1. ábra. A debreceni mezőgazdasági akadémia hallgatóinak származási helye az 1868–1908 közötti években (Forrás: Komoróczy Gy. szerk. 1968. 50.)

2. ábra. A debreceni mezőgazdasági akadémia hallgatóinak származási helye az 1930–1933 közötti években (Forrás: Komoróczy Gy. szerk. 1968. 90.)

23


létesített budapesti székhellyel, mely a Földművelésügyi

Számos ok miatt azonban 1949. március 17-én a

Minisztérium alá rendelve a választott rektor által irányí-

Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtu-

tott önálló hatáskörű intézményként működött. Az új

dományi Kara Debreceni Osztálya megszűnt. A pallagi

egyetem négy karra tagolódó szervezetben folytatta tevé-

tanári kar egy részét és a hallgatók csekély hányadát

kenységét. A négy kar a következő volt: mezőgazdaságtu-

a budapesti kar vette át és az intézmény néhány évre

dományi, állatorvostudományi, erdőgazdaságtudományi,

bezárta kapuit.

kert- és szőlőgazdálkodástudományi. A Mezőgazdaságtudományi Kar egy budapesti és há-

A Z Ú J J Á A L A K U LT

rom vidéki osztályra tagolódott: a magyaróvári, keszt-

DEBRECENI MEZŐGAZDASÁGI

helyi és debreceni osztályokra. A kar élén a dékán állt,

AKADÉMIA

az osztályok a dékán felügyelete alatt önálló egységet alkottak, élükön az osztályelnökkel.

A háborút követő években a szövetkezeti mozga-

A Mezőgazdaságtudományi Kar Debreceni Osz-

lom kiszélesedésével a földtulajdon rendszere teljesen

tálya 1945. november 9-én Arany Sándor főiskolai

átalakult, átmenetileg az agrárszakemberek képzése

ny. rendes tanár megbízott osztályelnök vezetésével

iránti igény is csökkent, az ötvenes évektől viszont

tartotta meg első alakuló ülését. Arany Sándor 1946.

kellő szakismeret hiányában nem valósulhatott meg a

márciusában megvált az osztályelnöki tisztségtől, s

korszerűbb gazdálkodás. A helyzet javítása céljából a

átmenetileg Máthé Imre irányítása alatt háromtagú

kormány 1953. szeptember 1-jén egy új mezőgazdasági

bizottság vette át április 4-én az intézmény vezetését.

intézményt alapított Debreceni Mezőgazdasági Akadé-

Az egyszemélyi vezetés 1946. június 5.-től állt vissza,

mia néven. Az újjászervezett akadémia azonban nem

amikor Tamás Ferenc tanszékvezető tanár került az

elődjének helyét és területét foglalta el, hanem Debre-

osztály élére.

cen városában a Böszörményi úton nyert elhelyezést.

Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, 1953

24


A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia

Ettől az időszaktól indult meg és bontakozott ki

(1953–1962)

Debrecenben a rendszeres mezőgazdasági kutatás. Az akadémia helyzetét erősítette az a rendelet, amelynek

A megújult Mezőgazdasági Akadémia jelentős hall-

értelmében 1962 novemberétől Debreceni Agrártudo-

gatósággal, de igen kis létszámú tanári karral kezdte

mányi Főiskolaként folytathatta tevékenységét. Az

el munkáját. Évenként mintegy 100 hallgatót vettek

1953-1962 közötti időszak tulajdonképpen a második

fel. Az első évtől a harmadév végéig már több mint 300 nappali hallgatója volt az intézménynek, akikhez később több száz fős levelező hallgató csatlakozott. A hároméves képzés idején a tanintézet első tanévére összpontosultak a gazdasági gyakorlatok valamint az alapozó tárgyak. A második és harmadik tanévben a szakmai és elméleti tárgyak mellett gazdaságirányító képzésben részesültek a hallgatók. A képzés a gyakorlati oktatás mellett nagy súlyt fektetett a természettudományos alapozásra. 1957-ben a 35. sz. törvényerejű rendelet a mezőgazdasági felsőoktatást újra szabályozta, a három éves mezőgazdasági akadémiákon a képzési időt négy évre emelte. Az oktatók egyetemi oktatói munkakörbe léptek, az intézmények egyetemi jellegű, önálló felsőoktatási intézményként folytatták tevékenységüket. E rendelet az Agrártudományi Egyetem (Gödöllő) karát Mezőgazdaságtudományi Karrá minősítette át. Ezzel

Állattan gyakorlat

megvalósult hazánkban az egységes agrárfelsőoktatás. Az új rendszerű képzésben diplomát szerző hallgatók

világháború utáni agrárfelsőoktatást megalapozó kor-

azonos mezőgazdasági mérnöki képesítést kaptak.

szak volt. Ebben a periódusban alakult ki az a közel

A négy agrármérnök-képző intézményben az oktatás

állandó tanári kar, amely az oktatás mellett képes volt

egységes tanterv szerint folyt (Debrecen, Keszthely,

rendszeres és sokirányú tudományos munka végzésére,

Mosonmagyaróvár, Gödöllő).

és akik közül néhányan már elismerésre méltó tudomá-

1953-ban az akadémia 600 kataszteri hold terü-

nyos előélettel is rendelkeztek.

letű gazdasággal rendelkezett, amely rövidesen 1400

Sajátos megoldással alakult a Gyakorlati Tanszék,

kataszteri holdra növekedett. A későbbiekben a tan-

amely ugyan szerves része volt az akadémiának, személyi

gazdaság területe tovább gyarapodott, egy korszerű,

állományának azonban csak részben volt oktatási feladata.

üzemegységekre tagozódó, modern mezőgazdasági

A tanszék alkalmazottai munkaidejük nagyobb hányadá-

nagyüzemmé vált. Az akadémia újbóli megindulása

ban a gazdaság különböző ágazataiban termelésirányítási

után nagyszabású építkezések kezdődtek el.

feladatokat láttak el. A tangazdaság igazgatója a minden-

25


kori rektor volt, azonban a gazdaság közvetlen irányítását

egyetértésben az intézmény rektorává Bencsik Istvánt

a Gyakorlati Tanszék vezetője végezte. Így vált lehetővé az

– a korábbi mezőgazdasági akadémia igazgatóját – ne-

oktatás és a kutatás harmonikus összekapcsolása.

vezte ki. Az intézmény oktatási feladata továbbra is az

A tangazdaság időközben bekövetkezett növekedése

általános agrármérnöki képzés volt, négyéves időtar-

teljes munkaidejű igazgatót igényelt. Így az oktatási

tammal, melynek rendszere 1967-ig állt fenn. 1967-től

intézmény és a tangazdaság egymástól szervezetileg

a képzési időszak öt évre emelkedett. Jelentős fordulat

elkülönült, és a Gyakorlati Tanszék tanárai mellékfog-

következett be 1970-ben, amikor a hazai felsőoktatási

lalkozásként látták el oktatói feladatukat.

intézményhálózat átszervezése folytán a debreceni főiskola a Debreceni Agrártudományi Egyetem nevet vehette fel.

A Debreceni Agrártudományi Főiskola

Az oktatás középpontjában továbbra is az általános

(1962-1970)

agrármérnök-képzés állt, vagyis a főiskola, illetve az egyetem olyan agrármérnököket képezett, akik a mező-

Az 1962 novemberében létrejött Debreceni Agrár-

gazdasági termelés valamennyi ágazatában – növényter-

tudományi Főiskolán a Mezőgazdasági és Élelmezés-

mesztés, állattenyésztés, üzemszervezés, gazdálkodás

ügyi Minisztérium a Művelődésügyi Minisztériummal

– szakmai jártassággal rendelkeztek.

Növénytani gyakorlat

26


A specializációt az általános agrármérnöki diploma

valamint a három éves mezőgazdasági szakigazgatási

után úgy lehetett megszerezni, hogy az okleveles me-

szervezőmérnök, továbbá az 1998/99. évi tanévben

zőgazdasági mérnök posztgraduális képzés kertében

levelező tagozaton a négy éves vadgazdamérnök képzés.

a gyakorlati igényeknek megfelelő sajátos szakirányú

Az 1998/99-es tanévtől beiratkozott hallgatók

továbbképzésben részesül.

számára az államvizsgára bocsátás feltétele egy idegen nyelvből a középfokú „C” típusú nyelvvizsga letétele is. Az államvizsga a diplomaterv megvédéséből, a ki-

Az egyetemi képzés főbb vonásai

jelölt tárgykörök vizsgáinak letételéből áll. Mindezek

(1970–2000)

eredményes zárása után adható ki az okleveles agrár-, gazdasági, környezetvédelmi, szakigazgatási mérnöki,

1970-ben a Debreceni Agrártudományi Főiskola

mérnöktanári, illetve vadgazdamérnöki oklevél.

és a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum összevonásából létrejött a Debreceni Agrártudományi Posztgraduális képzés

Egyetem, amely egy debreceni mezőgazdaságtudományi egyetemi karból és a szarvasi öntözéses-meliorációs főiskolai karból állt.

Az 1950-es évek végén már általánossá váltak az

1972-ben a Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti

ún. továbbképző tanfolyamok, amelyeken – főleg a téli

Főiskolai Kar is az egyetem szervezetébe került, 1976-

időszakokban – növénytermesztési, állattenyésztési

ban pedig a Karcagi Talajművelési Kutató Intézet.

és üzemgazdasági szakterülettel foglalkozó mérnökök

További bővülést jelentett a Debreceni Agrártudományi

vettek részt. Az ismeretek szinten tartására kezdődött

Egyetem Termelésfejlesztési Intézetének 1971-ben

meg az ún. szakmérnök-képzés.

történt létrehozása, majd 1992-ben a Nyíregyházi

Az egyetemeknek mindenkor joguk volt a doktori

Kutató Központ csatlakozása.

cím odaítélése, s ezt a jogot a Debreceni Agrártudomá-

Az általános oktatási irányelveknek megfelelően az

nyi Egyetem 1970-ben nyerte el.

oktatómunka szervezete és tartalma is módosult.

Az egyetem a tiszteletbeli doktori cím adományo-

A debreceni egyetemen a tápanyag- és vízgazdálko-

zására is jogosultságot szerzett.

dás lett az a megkülönböztetett tudományterület, ahol

A rendszerváltás előtt az egyetemnek jogában állt a

az oktatás mélyítése szükségessé vált.

„doctor sub auspiciis rei publicae popularis” minősíté-

A szakirányú differenciált tanterv 1975 őszétől

sű doktori oklevél kiadása is.

lépett életbe, mely szerint a hallgatóság a harmadik tan-

A 47/1994. (IV. I.) Kormányrendelet a doktori kép-

évtől négy szakirányban folytathatta tanulmányait. A

zést és a doktori (Ph.D) fokozat megszerzésének eljárá-

szakirányok a következők voltak: növénytermesztés, ál-

sát újólag szabályozta. Kivételt képez e rendelkezés alól

lattenyésztés, ökonómia és növényvédelem. A számítás-

a „sub auspiciis rei publicae” doktori cím odaítélése.

technika oktatása az 1978/79. évi tanévtől indult meg.

Az egyetem szervezett doktori képzést folytat,

Az 1996/97. évi tanévben nappali tagozaton elkezdő-

és ennek keretében vagy egyéni felkészülés alapján

dött a két éves mérnöktanár, az 1997/98. évi tanévben

legmagasabb egyetemi végzettségként doktori (Ph.D)

pedig az ötéves környezetgazdálkodási agrármérnök,

fokozatot ítélhet oda.

27


AZ EZREDFORDULÓIG ELFOGAD O T T

A fenti program vezetője 1999. végén Dr. Veress

AKKREDITÁLT PROGRAMOK

László nyugalomba vonulásával változott, a program új megbízott vezetője Dr. Bánszki Tamás egyetemi tanár,

1. Mezőgazdaságtudomány

MTA doktora.

Kódszám 99/100

Ugyancsak 1999. július 14-én nyert elfogadást az alábbi

Növénytermesztés, agroökológia

multidiszciplináris program:

Programvezető: 4. Mezőgazdaságtudomány

Dr. Ruzsányi László egyetemi tanár, MTA doktora Alprogramok:

Kódszám: 440/1999

a. Az alkalmazkodó növénytermesztés

A talaj és környezet kölcsönhatása

összefüggés-rendszerének feltárása

Programvezető: Dr. Nagy János egyetemi tanár,

Vezető: Dr. Ruzsányi László egyetemi tanár,

MTA doktora

MTA doktora b. Ökológiai adottságokhoz igazodó földhasználat A D E B R E C E N I AG R Á RT U D O M Á N Y I

és talajvédelem az Alföldön

E G Y E T E M F Ő I S KO L A I K A R A I

Vezető: Dr. Filep György egyetemi tanár, MTA doktora

A Debreceni Agrártudományi Egyetemhez kapcso2. Közgazdaságtudomány

lódott a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Kar, amely

Kódszám: 97/100

adottságainál fogva speciális képzést folytatott. Az

A mezőgazdasági vállalkozások és a vidékfejlesztés

egyetemhez való kapcsolódás után közvetlenül három-

ökonómiája

éves öntözéses meliorációs üzemmérnök-képzés folyt.

Programvezető: Dr. Nemessályi Zsolt egyetemi

A szakosodás túlzottnak bizonyult, ezért 1995-től

tanár, mezőgazd. tud. kandidátus

általános agrármérnök-képzés indult meg, kiegészítve a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ökonómia szak-

A fenti jóváhagyást követően az Országos Akkreditációs

iránnyal. 2000. évtől a felsőoktatás országos hálózatának

Bizottság rövidesen további programot hagyott jóvá:

átszervezése részeként a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kara-

3. Mezőgazdaságtudomány

ként folytatta az oktató- és tudományos tevékenységét.

Kódszám: 287/1994

1972-ben főiskolai karként csatlakozott a Debreceni

Regionális forrásokra épülő környezetbarát

Agrártudományi Egyetemhez a Mezőtúri Mezőgaz-

állattartás (juhtenyésztés, édesvízi halászat és

dasági Gépészeti Főiskola. Az 1985-ben jóváhagyott

haltenyésztés, természetes állattartás síkvidéki

Felsőoktatási Törvény a Mezőtúri Mezőgazdasági Gépé-

gyepeken)

szeti Főiskolai Kart módosított elnevezéssel a Gödöllői

Programvezető: Dr. Veress László egyetemi tanár,

Agrártudományi Egyetem szervezetébe helyezte át.

MTA doktora

A Debreceni Agrártudományi Egyetem harmadik főiskolai kara a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési

28


Főiskolai Kar volt, amely ezt megelőzően az Állator-

intézményrendszer létrehozása volt a cél. Az 1998-ban

vostudományi Egyetem Állategészségügyi Főiskolai

megalakult Debreceni Egyetemi Szövetség alapító tagjai

Kara volt. Az intézmény 1987-2000 között kapcsoló-

közé tartozott hat felsőoktatási intézmény (Debreceni

dott a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez, azon-

Agrártudományi Egyetem, Debreceni Orvostudomá-

ban a felsőoktatás általános integrációjával a 2000.

nyi Egyetem, Debreceni Református Hittudományi

évtől a Szegedi Egyetem Főiskolai Karaként folytatja

Egyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Kölcsey

tevékenységét.

Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriuma), valamint társult tagként a Magyar Tudományos

AZ INTEGRÁLT DEBRECENI

Akadémia Atommag Kutató Intézete.

EGYETEM ÉS AZ AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM

2000. január 1-jével kezdte meg működését az

MEGALAKULÁSA

integrált Debreceni Egyetem öt egyetemi és három főiskolai karral, több mint húszezres hallgatói létszámmal.

Debrecenben az 1980-as években kezdődtek újra

Az 1999-ben módosított felsőoktatási törvény

az egyeztetések a széttagolt felsőoktatás egyesítéséről.

116. §-a lehetővé tette az integrált intézmények ag-

1991-ben megalakult a Debreceni Universitas Egyesü-

rártudományi karai, kutatóintézetei, tangazdaságai

lés. A felsőoktatási intézmények között meglévő ku-

részére szakmailag autonóm agrártudományi centrum

tatási, oktatási együttműködés dinamikus fejlődésnek

létrehozását az ágazati kutató-fejlesztő tevékenység, a

indult, jelentős közös fejlesztések valósultak meg.

szaktanácsadási, növényi és állati járványos betegsé-

Az 1993-ban elfogadott felsőoktatási törvény

geket megelőző, valamint a vidék- és területfejlesztési

1996-os módosítása kedvező törvényi feltételeket

tevékenység ellátása érdekében.

teremtett az universitas keretein belül történő együtt-

A jogelőd Debreceni Agrártudományi Egyetem

működésnek. A törvény kimondta, hogy a felsőoktatási

Mezőgazdaságtudományi Karának, Karcagi Kutató In-

intézmények felsorolása 1998. december 31-ével lejár.

tézetének, Nyíregyházi Kutató Központjának tanácsai

Meghatározta a felsőoktatási szövetséget mint az egy-

kezdeményezték a Debreceni Egyetem Agrártudományi

séges felsőoktatási intézménnyé történő átalakulás

Centrum megalapítását. A centrum megalapításához a

átmeneti szervezeti keretét, amely maximum két évig

Debreceni Egyetem Ideiglenes Intézményi Tanácsa 7/

állhat fenn. Kimondta, hogy az egyetem ezt követően

1999. sz. határozatával járult hozzá. Ennek megfelelően

csak akkor működhet, ha több tudományterületen, tu-

a Debreceni Egyetem szervezeti keretén belül 2000.

dományterületenként több tudományágban, valamint

január 1-jével létrejött az Agrártudományi Centrum.

több szakon megfelelő szintű képzést folytat.

Az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetet

Elindult az országos felsőoktatási fejlesztési prog-

(2002. szeptember 1-től: Agrárgazdasági és Vidékfej-

ram, amely az integrációt és a felsőoktatás korszerűsí-

lesztési Kar) az Egyetemi Tanács 22/2000. (04. 27.)

tését kívánta szolgálni. A változó társadalmi igényekre

sz., a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézetet

rugalmasan reagáló, hatékonyan gazdálkodó, színvona-

a 7/2000. (09. 14.) sz. határozatával vette fel az Ag-

las, oktató-kutató tevékenységet folytató, a társadalom

rártudományi Centrumba. 2006. július 1-jétől csatla-

és a régiók fejlődését szolgáló intézményekből álló

kozott a centrumhoz a Műszaki Főiskolai Kar, amely

29


2007. szeptember 1-jétől Műszaki Kar néven folytatja

lajon működő Nyíregyházi Kutatóközpont (NYKK)

tevékenységét. Ettől kezdve az intézmény az Agrár- és

és az állattenyésztési, növénytermesztési, valamint

Műszaki Tudományok Centruma nevet viseli.

kertészeti osztályokkal egyaránt rendelkező, löszhá-

A Centrum szervezeti egységei az oktatásban: a Mezőgazdaságtudományi Kar (MTK), az Agrárgaz-

ton gazdálkodó Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI).

dasági és Vidékfejlesztési Kar (AVK) és a Műszaki

Az intézmény tevékenységéhez szorosan hozzá-

Kar (MK). A kutatást három kutatóintézet szolgálja:

kapcsolódik a szaktanácsadás. Ezt a tevékenységet a

a szikes talajon és kedvezőtlen körülmények között

nemrégen alapított Regionális Szaktanácsadási Köz-

gazdálkodó Karcagi Kutatóintézet (KKI), a homokta-

pont koordinálja.

Élettudományi Központ

30


A DEBRECENI AGR Á R - F E L S Ő O K TAT Á S V E Z E T Ő I (1867–2008) A 140 éves intézmény vezetői (1867-2008)

1867-1868 1869 1869-1873 1873-1875 1875-1876 1876-1896 1898-1912 1912-1918

igazgató mb. igazgató igazgató igazgató mb. igazgató igazgató igazgató igazgató

Papi Balogh Péter Molnár Lajos Tormay Béla Molnár Lajos Békessy László Domokos Kálmán Kerpely Kálmán Dr. Sztankovics János

1919-1921 1921-1935 1935-1937 1937-1938 1938-1939 1939-1945 1945 1945-1946 1947-1949

mb. igazgató igazgató igazgató mb. igazgató mb. igazgató igazgató mb. igazgató mb. osztályelnök osztályelnök

Gass Gyula Dr. Ruffy Varga Kálmán Dr. Juhos Lajos Nárai Andor Dr. Halász Miklós Dr. Gulyás Antal Tóth Mihály Dr. Arany Sándor Dr. Di Gleria János

1953-1962 1953-1956 1956-1962 1956-1962 1956-1962

igazgató igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes

Bencsik István Dr. Vecsey Tibor Kellermann Márton Dr. Szelényi Ferenc Dr. Ács Antal

1962-1965 1962-1965 1962-1965 1962-1963 1963-1965

rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes

Bencsik István Kellermann Márton Dr. Szelényi Ferenc Dr. Munkácsi Ferenc Dr. Gondola István

1965-1968 1965-1968 1965-1966 1965-1968

rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes

Dr. Munkácsi Ferenc Bencsik István Dr. Gondola István Dr. Radnóczi Ferenc

1966-1968

rektorhelyettes

Dr. Poór József

31


1968-1970 1968-1970 1968-1969 1968-1970 1969-1970

rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes

Bencsik István Dr. Helmeczi Balázs Dr. Gönczi Iván Dr.Varga Frigyes Dr. Ács Antal

1970-1977 1970-1977 1970-1971 1971-1977

rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes

Dr. Ács Antal Dr. Helmeczi Balázs Dr. Varga Frigyes Dr. Poór József

1977-1983 1977-1983 1977-1983

rektor rektorhelyettes rektorhelyettes

Dr. Tóth József Dr. Kádár Béla Dr. Kuruc Gyula

1983-1989 1983-1989 1983-1989


Dr. Szász Gábor Dr. Pethő Menyhért Dr. Pfau Ernő

1989-1992 1989-1992

rektor rektorhelyettes

Dr. Kozma András Dr. Szász Gábor

1992-1998 1992-1998 1992-1998


Dr. Loch Jakab Dr. Csizmazia Zoltán Dr. Nemessályi Zsolt

1998-2000 1998-2000 1998-2000


Dr. Csizmazia Zoltán Dr. Nagy János Dr. Győri Zoltán

2000-2001 2000-2001 2000-2001 2000-2001 2000-2001 2000-2001 2000-2001 2000-2001 2000-2001 2000-2001

rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes

Dr. Fésüs László Dr. Győry Kálmán Dr. Imre László Dr. Bazsa György Dr. Csizmazia Zoltán Dr. Édes István Dr. Nagy János Dr. Mihálydeák Tamás Dr. Nagy Sándor Kovácsné Dr. Bakosi Éva

2001-2002 2001-2002 2001-2002 2001-2002 2001-2002 2001-2002 2001-2002

rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes

Dr. Győry Kálmán Dr. Kovács László Dr. Imre László Dr. Nagy János Dr. Fésüs László Dr. Abádi Nagy Zoltán Kovácsné Dr. Bakosi Éva

32


2002-2003 2002-2003 2002-2003 2002-2003 2002-2003 2002-2003 2002-2003


Dr. Nagy János Dr. Győry Kálmán Dr. Kovács László Dr. Imre László Dr. Ertsey Imre Dr. Fésüs László Dr. Abádi Nagy Zoltán

2003-2004 2003-2004 2003-2004 2003-2004 2003-2004 2003-2004 2003-2004


Dr. Imre László Dr. Kovács László Dr. Fésüs László Dr. Nagy János Dr. Szabó József Dr. Abádi Nagy Zoltán Dr. Győry Kálmán

2004-2007 2004-2007 2004-2007 2004-2007 2004-2007 2004-2005 2005-2007


Dr. Nagy János Dr. Berta András Dr. Joó Ferenc Dr. Ertsey Imre Dr. Fésüs László Dr. Abádi Nagy Zoltán Dr. Sipiczki Mátyás

2007200720072007200720072007-2008 2008-

rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes

Dr. Fésüs László Dr. Jávor András Dr. Debreczeni Attila Dr. Szilvássy Zoltán Dr. Nagy János Dr. Paragh György Dr. Pálinkás József Dr. Fábián István

DEBR E C E N I E G Y E T E M AGRÁRTU D O M Á N Y I C E N T RU M (2007-TŐL AGRÁR- ÉS M Ű S Z A K I T U D O M Á N YO K C E N T RU M A ) (2000-2008)

2000-2002 2000-2002

centrumelnök centrumelnök-helyettes

Dr. Nagy János Dr. Ertsey Imre

2002-2003 2002-2003


Dr. Ertsey Imre Dr. Jávor András

33


2003-2004 2003-2004


Dr. Nagy János Dr. Ertsey Imre

2004-2007 2004-2007


Dr. Ertsey Imre Dr. Jávor András

200720072007-

centrumelnök centrumelnök-helyettes centrumelnök-helyettes

Dr. Nagy János Dr. Pepó Péter Dr. Bács Zoltán

A DEBRECENI AG R Á RT U D O M Á N Y I E G Y E T E M MEZŐGAZDAS Á G T U D O M Á N Y I K A R V E Z E T Ő I (1970-2000) 1970-1974 1970-1971 1970-1974 1971-1974

dékán dékánhelyettes dékánhelyettes dékánhelyettes

Dr. Kádár Béla Dr. Orbán Sándor Dr. Szász Gábor Dr. Kiss István

1974-1977 1974-1977 1974-1977

dékán dékánhelyettes dékánhelyettes

Dr. Sziki Gusztáv Dr. Pethő Menyhért Dr. Szász Gábor

1977-1980 1977-1980 1977-1980


Dr. Pethő Menyhért Dr. Szász Gábor Dr. Loch Jakab

1980-1986 1980-1986 1980-1986


Dr. Loch Jakab Dr. Bánszki Tamás Dr. Kozma András

1986-1989 1986-1989 1986-1989


Dr. Kozma András Dr. Lakatos Dénes Dr. Mirkó Lajos

1989-1991 1989-1991 1989-1991


Dr. Supp György Dr. Lakatos Dénes Dr. Szarukán István

1991-1997 1991-1994 1991-1994 1994-1997 1994-1997

dékán dékánhelyettes dékánhelyettes dékánhelyettes dékánhelyettes

Dr. Nagy Géza Dr. Mihók Sándor Dr. Győri Zoltán Dr. Berde Csaba Dr. Nábrádi András

34


1997-2000 1997-2000 1997-2000 1997-2000


Dr. Nábrádi András Dr. Kátai János Dr. Gonda István Dr. Kárpáti László

A DEBRECENI EGYETE M AG R Á RT U D O M Á N Y I C E N T RU M MEZŐGAZDASÁG T U D O M Á N Y I K A R V E Z E T Ő I (2000-2008) 2000-2004 2000-2004 2000-2004


Dr. Pepó Péter Dr. Kátai János Dr. Jávor András

2004-2008 2004-2008 2004-2008


Dr. Kátai János Dr. Juhász Lajos Dr. Tamás János

200820082008-


Dr. Kátai János Dr. Komlósi István Dr. Tamás János

A DEBRECENI EGYETE M AG R Á RT U D O M Á N Y I C E N T RU M AGRÁRGAZDASÁGI ÉS V I D É K F E J L E S Z T É S I K A R V E Z E T Ő I (2000-2008) 2002-2006 2002-2006 2002-2006


Dr. Nábrádi András Dr. Kárpáti László Dr. Pető Károly

200620062006-


Dr. Nábrádi András Dr. Kárpáti László Dr. Pető Károly

DEBRECENI EGYETE M AG R Á RT U D O M Á N Y I C E N T RU M MŰSZA K I F Ő I S KO L A I K A R (2007. SZEPTEM B E R 1 - T Ő L M Ű S Z A K I K A R ) (2006-2008) 2006 2006 2006


35

Dr. Nagy Géza Dr. Lőrincz Béla Dr. Kocsis Imre


200720072007-2008 2008-


Dr. Varga Emilné dr. Szűcs Edit Dr. Kalmár Ferenc Dr. Kocsis Imre Dr. Husi Géza

INTÉ Z M É N Y Ü N K V E Z E T Ő I (1869-1949)

Tormay Béla igazgató (1869-1873)

Kerpely Kálmán igazgató (1898-1912)

Dr. Sztankovics János igazgató (1912-1918)

Gass Gyula mb. igazgató (1919-1921)

Dr. Ruffy Varga Kálmán igazgató (1921-1935)

Dr. Juhos Lajos igazgató (1935-1937)

36


Dr. Halász Miklós mb. igazgató (1938-1939)

Dr. Gulyás Antal igazgató (1939-1945)

Dr. Arany Sándor mb. osztályelnök (1945-1946)

Tóth Mihály mb. igazgató (1945)

Dr. Di Gleria János osztályelnök (1947-1949)

37


EGY E T E M Ü N K R E K T O R A I (1952-2000)

Bencsik István igazgató (1953-1962) rektor (1962-1965), (1968-1970)

Dr. Munkácsi Ferenc rektor (1965-1968)

Dr. Ács Antal rektor (1970-1977)

Dr. Tóth József rektor (1977-1983)

Dr. Szász Gábor rektor (1983-1989)

Dr. Kozma András rektor (1989-1992)

Dr. Loch Jakab rektor (1992-1998)

Dr. Csizmazia Zoltán rektor (1998-2000)

38


A DEBRECENI EGYETEM REKTO R A I É S A Z AG R Á RT U D O M Á N Y I C E N T RU M (AGRÁR- ÉS MŰSZAKI T U D O M Á N YO K C E N T RU M A ) E L N Ö K E I (2000-2008)

Dr. Fésüs László rektor (2000-2001) rektor (2007-)

Dr. Győry Kálmán rektor (2001-2002)

Dr. Nagy János centrumelnök (2000-2002, 2003-2004, 2007-) rektor (2002-2003, 2004-2007)

Dr. Imre László rektor (2003-2004)

39

Dr. Ertsey Imre centrumelnök (2002-2003, 2004-2007)


IRODALOM Arany S.: A hortobágyi szikes talajok. In: Sajó E. – Trummer Á.: A magyar szikesek, különös tekintettel vízgazdálkodás útján való hasznosításukra. Bp. 1934. Dr. Arany Sándor. Életrajz és bibliográfia. (Életrajz: Loch Jakab). Debrecen, 1989. Bányai J. – Csoma Zs.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története. 1881-1990. Bp. 1996. Bencsik I.: A Debreceni Agrártudományi Főiskola 10 éve. (1953-1963). Bp. 1969. Buday B.: A gazdasági szakoktatás megszervezése. Köztelek, 1932. Csiki L.: Mezőgazdasági szakoktatásunk kialakulása, fejlődése és mai helyzete. Bp. 1943. 2. kiad. Csobán E.: A Gazdasági Akadémia = Vármegyei szociográfiák. 12. köt. Debreczen sz. kir. város és Hajdú vármegye. Bp. 1940. Csukás Zoltán professzor életútja. (1900-1957). Szerk. Jávorka L. – Ernst J. Bp. 2002. A debreceni agrárfelsőoktatás100 éve. Szerk. Komoróczy Gy. Bp. 1968. A Debreceni Agrártudományi Egyetem 125 éve. Főszerk. Szász G. 1-3. köt. 1992-1994. A Debreceni Agrártudományi Főiskola centenáriumi ünnepségei. 1868-1969. Debrecen, 1968. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Évkönyve. 2000/2001. tanév. Debrecen, 2001. Debreczen sz. királyi város egyetemes leírása. Szerk. Zelizy D. Debrecen, 1882. Debreczen szabad királyi város és Hajdú-Vármegye. Szerk. Csobán E. Bp. 1940. A Debreczeni M. kir. Felsőbb Gazdasági Tanintézet 18691870. Értesítvénye. Szerk. Molnár L. Debrecen, 1870. Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia = Magyar városok fejlődése. 1. köt. Debreczen, 1931. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia értesítője az 19061908. tanévről. Szerk. Sztankovics J. Debrezcen, 1907-1908. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia évkönyve. 19251934. Szerk. Ruffy-Varga K. Debrecen, 1926-1943. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia hallgatóinak névjegyzéke. 1908-1913 és 1936-1937. Debrecen, 1908-1937. Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia könyvtárának

címjegyzéke. 1914. Összeáll. Kovács J. Debrecen, 1914. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia óra-és vizsgarendje, tanári és tisztikarának, valamint hallgatóságának névjegyzéke az 1938/39. tanév I. félévében. Debrecen, 1939. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia tanári és tisztikarának, valamint hallgatóságának névjegyzékes az 1903-1908, 1911-1914, 1922-1926, 1934-1939 tanévekről. Debrecen, 1936-1940. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Tanintézet értesítője az 1896-1897, 1900-1905. tanévről. Debrecen, 18971905. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Tanintézet és azzal összekapcsolt Földmíves iskola értesítője az 18911893, 1896-1897. évekről. Debreczen, 1892-1894. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Tanintézet szervezeti, rend-, és fegyelmi szabályzata. Bp. 1889. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Tanintézet szervezeti, rend-, fegyelmi és házi szabályzata. Összeáll. Sztankovics J. Debreczen, 1914. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Tanintézet tanári és tisztikarának valamint hallgatóságának névjegyzéke az 1903-1904, 1905-1906-ik tanévben. Debrecen, 1903-1905. Debreczeni M. kir. Gazdasági Tanintézet. (1857-1902) = Debreceni Képes Kalendárium. Debrecen, 1905. A Debreczeni Magyar királyi Gazdasági Tanintézet szolgálati szabályzata. Debrecen, 1898. Emlékkönyv a Georgikon alapításának 200. évfordulójára. I. Szerk. Fülöp É. M. Keszthely, Ua. II. Adattár (1797– 2000). Keszthely, 1996. 2001. Fabricius E.: A magyar gazdatiszt. Bp. 1931. Fehér Gy.: Biographia. Elhunyt tanáraink. Bp. 1986. A felsőoktatás tananyagának és oktatási módszereinek korszerűsítése = Felsőoktatási Szemle. 1960. 12. sz. A földművelésügyi szakigazgatás története 1867-1948. Szerk. Pataky E. Bp. 1970. Gaál L.: A magyar állattenyésztés múltja. Bp. 1966. Gaál L.: A magyar növénytermesztés múltja. Bp. 1978. Gergely I.: Az új gazdaságirányítási rendszer hatása az agrár-felsőoktatásra = Felsőoktatási Szemle. 7-8. sz. Gönczi I.: Reform a felsőoktatási intézményekben = Felsőoktatási Szemle. 1960. 7-8. sz. Grigg, D. B.: A világ mezőgazdasági rendszerei. Bp. 1980. Gulyás P.: Magyar írók élete és munkái. 1-19. köt. Bp. 19392002.

40


Házi rendszabályok a Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia hallgatói részére. (1902). Debrecen, 1904. Heckenast J. – Zsinka J.-né: Szakoktatástörténet (1850-ig) I. Gödöllő, 1986. Heckenast J. – Zsinka J.-né: Szakoktatástörténet. II. Gödöllő, 1983. Jubileumi évkönyv. (1972 –2002.) 30 éves a mezőtúri mérnökképzés. Szerk. Vizolák K. Mezőtúr, 2002. Juhos L.: A debreceni M. kir. Gazdasági Akadémia ismertetője. Bp. 1937. Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban. 1. Köt. Szerk. Balogh M. Szekszárd, 1997. Kt.: A debreceni terv ellen. Köztelek, 1931. Kt.: Bethlen István gróf Debrecennek ígéri a mezőgazdasági egyetemet. Köztelek, 1932. Kt.: Gazdát cserél a gazdasági szakoktatás? Köztelek, 1934. Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für L. – Pintér J. 1-3. köt. Bp. 1987-1989. A Magyar Agrártudományi Egyetem szervezeti szabályzata. Földművelésügyi Minisztérium. Bp. 1945. A magyar felsőoktatás évszázadai. Szerk. Kardos J. Bp. 2000. A Magyar királyi Gazdasági Akadémia szervezeti szabályzata. Tanulmányi, vizsgálati és fegyelmi szabályzata. Bp. 1939. A Magyar királyi Mezőgazdasági Főiskolák szervezeti szabályzata. Bp. 1942. A Magyar királyi Mezőgazdasági Főiskolák tanulmányi szabályzata. Földművelésügyi Miniszter. Bp. 1943. A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája (996–1996). Összeállította: Mészáros I. Bp. 1996. Magyar mezőgazdasági szakoktatásának évkönyve 1909. évre. Összeáll. Dubravszky R. Bp. 1909. Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei. Szerk. Balás Á. Magyaróvár, 1897. Magyarország mezőgazdasági szakoktatása. Összeáll. Czetkovitz F. Bp. 1930. Manninger G. Adolf Tudományos Emlékülés kiadványa a tudós halálának 40. évfordulójára. Szerk. Ruzsányi L. Debrecen, 1994.

A MTESZ Hajdú-Bihar Megyei Környezetvédelmi Bizottság negyed százada. 1973-1998. Főszerk. Angyal L. Debrecen, 1999. Ormándy J. A debreceni m. kir. gazdasági tanintézet gazdaságának leírása és üzemterve = A mezőgazdasági szakoktatási intézmények gazdaságának leírása és üzlettervei. 2. Magyaróvár, 1903. Pethe F.: Útmutató az uradalmak s uradalmi gazdaságok igazgatási módjára. Pest, 1819. Rakaczkiné: Az agrár-szaktanárképzés története az 1930-as évektől napjainkig. Gödöllő, 2002. Rátz I.: Tormay Béla levelező tag emlékezete. Bp., 1915. Ruzsányi L.: Manninger G. Adolf. Tudományos Emlékülés halálának 40. évfordulóján. Debrecen, 1994. Somssich L.: A mezőgazdasági egyetemért. Köztelek, 1934. Sporzon P.: A hazai gazdasági felsőbb tanintézetek szervezésének kérdéséhez. Pest, 1869. Sporzon P.: Emlékirat a hazai gazdasági tanügy tárgyában. Keszthely, 1874. Surányi B.: Gazdasági könyvészet Debrecenben a XIX. század végéig. HB megyei Levéltár évkönyve, XIV. Db. 1987. 63-75. Surányi B.: Debrecen és a magyar mezőgazdasági szakoktatás a XX. század első felében. Déri Múzeum évkönyve 2004. Debrecen, 2005. A szarvasi agrároktatás ötven éve. (1927-1977). Szerk. Mihályfalvi I. – Bertók J. Szarvas, 1977. Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái. 1-14. köt. Bp. 18911914. Szűcs I.: Szabad királyi város Debreczen történelme. 1-3. köt. Debrecen, 1871. Tilkovszky L.: Balásházy János. Bp. 1970. Utasítások a Debreczeni M. kir. Gazdasági Tanintézet hallgatóinak gyakorlati kiképzésére. Összeáll. Kerpely K. Debrecen, 1902. Vörös S.: A gazdasági tanügy történetének vázlata. Kolozsvár, 1880. Walleshausen Gy.: A magyaróvári agrár-felsőoktatás 175 éve. Mosonmagyaróvár, 1993.

41

42

A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN

A DEBRECENI AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S S Z E R E P E ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Baranyi Béla – Nagy János

BEVEZETÉS Az európai integrációs folyamatok kiteljesedésével

tőképességének növekedésével. A magas áruminőség és

Európában, s ezzel együtt a globalizálódó világban

a viszonylag kedvező áron való termelés igénye miatt

– különösen a Lisszaboni Stratégia (2000) elfogadását

a mezőgazdasági termelőkkel szemben egyre sürgetőbb

követően – megkülönböztetett jelentőségre tesz szert

elvárás, hogy magas minőségű terméket állítsanak elő,

a verseny- és alkalmazkodóképesség fokozása a tagor-

az átlagosnál alacsonyabb önköltséggel.

szágok agrárgazdaságaiban is, amely mindenekelőtt a

Az előbbiekkel összefüggő másik nagy kihívás, az

megnövekedett élelmiszerszükséglet kielégítésével és a

élőmunka hatékonyságának növelési kényszere, amellyel

fenntartható fejlődés összhangjának megteremtésével,

a mezőgazdasági termelőknek is szembe kell nézniük,

egyre inkább a tudás és a gazdasági élet szervezettsé-

különösen az EU tagországokban, ahol az utóbbi év-

gének és hatékonyságának a fokozásával biztosítható.

tizedben megfigyelhető folyamat eredményeként át-

A versenyképesség erősítésében pedig a globalizációs

lagosan 25–30%-kal csökkent az élőmunka részaránya

tendenciák mellett egyre fontosabb szerephez jutnak a

a termelésben. A csökkenés mindenekelőtt azokban az

regionális folyamatok.

országokban alacsonyabb, ahol magasabb a részaránya az élőmunka igényesebb kertészetnek és a gyümölcs-

A versenyképesség előtérbe kerülésének komplex

termesztésnek.

folyamatában adottságai és hagyományai révén továbbra is kitüntetett szerep jut a mezőgazdaságnak

A mezőgazdaság kiemelten fontos feladata mind or-

és vele együtt a felsőoktatásnak, az agrárképzésnek

szágosan, mind regionálisan a termékminőség növelése,

és kutatásnak Magyarország, közelebbről belül pedig

a költségcsökkentés, az élőmunka hatékonyságának a

az Észak-alföldi régió életében. A kibontakozó világmé-

fokozása, s nem utolsó sorban a humánerőforrás minősé-

retű élelmiszer- és energiaválság folyamatai közepette

gének javítása. A célkitűzések megvalósítása elsősorban

ugyanis az agrártermelés lényegében alapanyag termelő

a természeti adottságok teljesebb, hatékonyabb kihasz-

ágazattá vált, miután termékeinek döntő többsége ma

nálását, a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségeinek

már kisebb-nagyobb feldolgozottsági szinten jut el a

teljesebb kiaknázását, másfelől pedig a piaci igények pon-

fogyasztókhoz. Mindez együtt jár a gépesítés, a mező-

tos felmérését és a lehetőségek megfelelő mérlegelését,

gazdaság műszaki-technológiai színvonalának, teljesí-

végsősoron pedig a hatékonyabb gyakorlati megvalósítást

43

A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TATÁS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN

feltételezi. A globalizációs folyamatok és a fenntartható

Ez a térség maga az Észak-alföldi régió, amely Ma-

fejlődés által intézett kihívásokra megfelelő válaszokat

gyarország és az Alföld nagytáj fekszik, s hosszabb

többek között a tudomány, az agrár-felsőoktatás és ku-

határszakaszokon Ukrajnával és Romániával, illetve

tatás szerepének erősítése adhat, amely regionális, sőt

rövid – néhány kilométeres szakaszon – Szlovákiával

azon is túlmutató makroregionális szerepköréből fakadó-

határos, ami multiregionális értelemben nyitottá teszi

an régtől fogva kiemelt jelentőséget biztosít a debreceni

a régiót. A természetföldrajzi értelemben hét középtáj-

agrárfelsőoktatásnak.

ból és 18 kistájból álló térség közigazgatásilag három (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-NagykunSzolnok) megyét és 27 statisztikai kistérséget foglal

A DEBRECENI AGRÁR-FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY REGIONÁLIS KÖRNYEZETE

magában (1. ábra). Az Észak-alföld régió a magyar agrárgazdaság szempontjából súlyponti stratégiai területet képez.

A debreceni felsőoktatás és vele szoros összefüggésben

Az Észak-alföldi régió a Dél-alföldi után Magyarország

a tudományos élet kisugárzásának és működési terüle-

második legnagyobb területű (17 729 km2) és népessé-

tének térségi lehatárolásakor, valamint a régiófejlesztés

gű (1 millió 525 ezer fő) tervezési-statisztikai régiója,

kapcsolatrendszerének a vizsgálatakor elsőként arra a

amely az ország területének egyötödét (19,1%), népes-

nagyrégióra kell feltétlenül utalni, amelyben a tudomá-

ségének 15,2%-át magába foglalja magába, központja

nyos élet és a régiófejlesztés összefüggésrendszere és

pedig az a vidéki Magyarország legnépesebb, a „Tiszán-

hatásmechanizmusa

túl fővárosának” is nevezett regionális, sőt makroregio-

legközvetlenebbül

érvényesül.

1. ÁBRA Magyarországi nagyrégiók (NUTS 2) elhelyezkedése

Forrás: MTA RKK ATI Debreceni Osztály.

44


nális szerepkörű gazdasági, tudományos, felsőoktatási

menti (magyar–ukrán, magyar–román határtérség)

és kulturális centruma, Debrecen, ahol a régió szellemi

perifériákon kialakult halmozottan hátrányos helyzet

kapacitásainak a nagy része koncentrálódik. A város

másik fontos oka az akut foglalkoztatási válság, a rég-

gazdasági súlypont-szerepe, nemzetközi hírű egyeteme

óta számottevő munkanélküliség. A munkanélküliségi

és az innovációkra épülő gazdasági fejlődés szellemi bá-

ráta 9,1%-os aránya 2005-ös adatok szerint is magasan

zisa miatt a magyarországi nagy „regionális centrumok”

a 7,2%-os országos átlag fölött húzódott a régióban. A

közé tartozik (Baranyi B. 2008a).

munkanélküliek jelentős százaléka pályakezdő fiatal.

Kedvező természeti adottságai miatt mezőgazdasági

Nem minden ok nélkül illetik a régió belső és külső

és vidékfejlesztési szempontból ma is nagy jelentőséggel

perifériáit a „periféria perifériája” jelzővel (Baranyi B.

bíró régió gazdasági helyzete rosszabb az átlagosnál, és

2008a).

kelet-magyarországi összehasonlításban is kedvezőtlen,

Az 1990. évi rendszerváltást követő gazdasági-

bár gazdasági szerepe messze nem elhanyagolható. A

társadalmi folyamatok az átlagosnál kedvezőtlenebbül

többi régióhoz viszonyított elmaradottság egyik alapve-

érintették az északkeleti országrészt, miután a magyar

tő oka az alacsony jövedelemtermelő képesség. A régió

gazdaság átalakulása újfent egy elmélyült területi vál-

az országos GDP előállításából mindössze tíz százalék-

ság körülményei között ment végbe. A területi válság

kal részesedik, az egy főre jutó GDP-átlagok alapján a

alapvető jellemvonása az ország keleti részének „lesza-

hazai régiók rangsorában az utolsó helyet foglalja el.

kadása” volt. Ennek egyik legnyilvánvalóbb jele, hogy

A gondok forrása továbbá, hogy fejletlen a közlekedési

Északkelet-Magyarország megyéiben – fokozottabban

infrastruktúra, jóllehet az M3-as autópálya Debrecenig

a jelenlegi Észak-alföldi régió térségében – a gazdaság

és Nyíregyházáig történő továbbépítése jelentősen javít

átalakulását súlyos és tartós munkanélküliség kísérte.

a helyzeten, ám a főutak közül a 4-es számú út túlter-

A munkanélküliek és a tartós foglalkoztatottsági válság

heltsége már egyre elviselhetetlenebb, az alsóbbrendű

döntően a Gyula–Szolnok–Balassagyarmat képzeletbeli

utak állapota pedig szintén nagyon rossz.

vonaltól északra és keletre elterülő országrészben él ma

A régió gazdasági szerkezetében az ipar és a szol-

is. Az országnak ebben az északkeleti kiterjedt térségé-

gáltatás a meghatározó, de továbbra is jelentős szere-

ben alig találni olyan települést, ahol a munkanélküli-

pet tölt be a mezőgazdaság. A mezőgazdaság mintegy

ségi ráta ne érné el az országos átlag legalább kétsze-

11%-kal járul hozzá a régió GDP-jéhez, amely kétszere-

resét. Az itt elhelyezkedő két, az Észak-magyarországi

se az országos átlagnak, miközben az ipar mindössze

és az Észak-alföldi régió hat megyéje (Szabolcs-Szat-

közel 10%-kal részesedik a régió GDP-jéből. Az iparban

már-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Békés,

meghatározó a tőkeigényes vegyipar, ruházati ipar,

Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar) évek óta élen jár a

élelmiszeripar, illetve a gépipar. A régiós ipari termékek

munkanélküliségi rangsorban.

44%-a külföldön talált gazdára. A külföldi érdekeltségű

A magyar régiók európai uniós összehasonlítás-

vállalkozások mintegy 40%-a (2463 darab) 2004-ben

ban relatíve ma még mérsékelt fejlettségi szintet

kizárólagos külföldi tulajdonban volt, további közel

tükröznek, de az Észak-alföldi régió társadalmi-

30%-uk pedig többségi külföldi tulajdonú (a külföldiek

gazdasági pozíciója magyarországi összevetésben

átlagos részaránya a jegyzett tőkéből 74–78%). A hátrá-

is a leghátrányosabb. Az egy főre jutó bruttó hazai

nyos, sőt belső (pl. Közép-Tisza-vidék) és külső, határ

termék, a GDP átlagok alapján a régió helyzete a koráb-

45


A RÉGIÓ MEZŐGAZDASÁGÁNAK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

bi évekhez képest sem javult, sőt azt lehet mondani, hogy relatíve helyzete inkább romlott az 1990-es évek elejéhez viszonyítva. Az Észak-alföldi régió ma is a leghátrányosabb helyzetű térség Magyarországon,

Az Észak-alföldi régió több statisztikai adatsor alapján is

megelőzve az ugyancsak tartósan hátrányos helyzetű

Magyarország gazdaságilag egyik legelmaradottabb régi-

Észak-magyarországi régiót is, mélyen az országos

ója. Az Észak-alföldi régiót országos összehasonlításban

átlag alatt, az utolsó helyet foglalja el a hazai régiók

mérsékelt gazdasági aktivitási arány jellemzi, amely

sorrendjében. Európai regionális összehasonlításban

alapvetően a gazdaság alacsony teljesítőképességében

sem lényegesen kedvezőbb a helyzet, hiszen számos,

gyökerezik. A gazdaságilag aktív népesség az Észak-Alföl-

a fejlettség szintjét jelző mutatót – nem csak a GDP-t

dön csak 49%-át adják a 15–74 éves népességnek, szem-

– figyelembe véve is az uniós tagországok sorában az

ben az országos 54%-kal. Ennek magyarázata elsősorban a

Észak-Alföld mindössze az utolsó tíz–tizenöt közötti

régió kedvezőtlen földrajzi fekvésében és infrastrukturális

helyet foglalja el. Igen tanulságos a legfejlettebb és a

ellátottságának hiányosságaiban keresendő, amely hoz-

legfejletlenebb magyar régiót összehasonlítani, ami

zájárult ahhoz, hogy a térségben az elmúlt évtized folya-

önmagában is kifejezi az európai gazdasági térben

mán kevesebb beruházás valósult meg az ország nyugati

elfoglalt kedvezőtlen pozíciókat, miután a legfejlet-

és központi területeihez képest. Az Észak-alföldi régió

tebb Közép-magyarországi régió is inkább csak hazai

gazdasági helyzetét általánosan jellemzi, hogy a GDP-ből

összevetésben tekinthető fejlett térségnek. Jelenleg a

és a működő gazdasági szervezetekből való részesedése

fejlett Közép-magyarországi és az elmaradottnak szá-

elmarad a területi, illetve népességi arányok nagyságához

mító Észak-alföldi régió egy főre jutó GDP-je több két

képest. Egy térség gazdasági fejlettségét, teljesítményét

és félszeres különbséget mutat.

komplexen kifejező mutatószám a bruttó hazai termék

Ami a kistérségek fejlettségét illeti, az Észak-

(GDP) értéke (1. táblázat).

alföldi régió e tekintetben sem foglal el különösen

Az Észak-alföldi régió általánosan érvényesülő elma-

jó helyet, hiszen a gazdasági térszerkezet alakulását

radottsága mögött jelentős térségen belüli különbségek

tekintve a kevésbé fejlett, fejletlen és leszakadó kis-

húzódnak meg. A régióban pontszerűen dinamikusan

térségek tekintetében az Észak-alföldi régió átlagon

fejlődő térségeket találhatunk, amelyek elsősorban a

felül reprezentált. Jellemző a kialakult helyzetre,

megyeszékhelyeket és szűkebb környezetüket foglalják

hogy a régióban található 27 többcélú komplex kis-

magukba, miközben kiterjedtek a Tisza-mentén elhelyez-

térségi társulás közül mindössze a Debreceni számít

kedő belső, valamint a határ menti külső periférikus

dinamikusan fejlődő kistérségnek, de második leg-

területek, s kedvezőtlen, hogy hiányoznak a regionális

kedvezőbb, ún. fejlett, stagnáló kistérségi kategóriá-

együttműködés gazdasági, társadalmi, kulturális ha-

ba is csupán a Nyíregyházi, a Hajdúszoboszlói és a

gyományai. Összességében a régió gazdaságának kor-

Szolnoki kistérség tartozik. A közepesen fejlett, fel-

látozott a versenyképessége az európai gazdasági térben.

zárkózó kistérségek sorában csak egy, a Jászberényi,

Az Észak-alföldi régió elmaradottságát több mu-

illetve a közepesen fejlett, stagnáló kistérségek között

tató értékei is alátámasztják, ugyanis amellett, hogy

mindössze három – a Hajdúböszörményi, Karcagi és a

a régió kedvezőtlen GDP értékekkel jellemezhető, Ma-

Mezőtúri – kistérség található.

gyarország régiói közül itt a legalacsonyabb a működő

46


1. TÁBLÁZAT Ezer Ft

Az országos átlag százalékában

A megyék átlagának százalékában

Az EU-25 átlagának százalékában

Közép-Magyarország

3 568

163,2

211,8

106,3

Közép-Dunántúl

2 055

94,0

122,0

61,2

Nyugat-Dunántúl

2 169

99,2

128,7

64,6

Dél-Dunántúl

1 517

69,4

90,0

45,2

Észak-Magyarország

1 441

65,9

85,5

42,9

Észak-Alföld

1 391

63,6

82,5

41,4

Hajdú-Bihar

1 622

74,2

96,3

48,3

Jász-Nagykun-Szolnok

1 358

62,1

80,6

40,4

Szabolcs-Szatmár-Bereg

1 195

54,7

70,9

35,6

Dél-Alföld

1 482

67,8

88,0

44,1

Magyarország

2 186

100,0

129,8

65,1

Egy főre jutó GDP a magyar régiókban, 2005

Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2006.

vállalkozások részesedése az exportból. A külföldi tő-

Az Észak-Alföldön bőven áll rendelkezésre munkaerő,

kebefektetések tekintetében sem áll jól a régió, mivel az

így a bérek szükségképpen alacsonyabbak. Kisebb szám-

egy lakosra jutó befektetett külföldi tőke csak 25,4%-a

ban vannak jelen azok a multinacionális nagyvállalatok

az országosnak.

is, amelyek a hazai átlagnál magasabb bérszínvonalukkal

47


2. ÁBRA Az Észak-

��

��

alföldi régió

��

mezőgazdasága által előállított bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak főbb csoportjai

��

��

��

��

��

��

szerint 1999-ben és 2005-ben, %

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

� Forrás: KSH területi statisztikai évkönyvek (2000, 2005) alapján szerk.: Nagyné Demeter D.

emelik a jövedelmi átlagot. A régióban jóval kevesebb az a

gazdasága. A térség gazdasági fejlettségét és teljesítmé-

dinamikus hazai vállalkozás is, amely magasabb jövedelmet

nyét komplexen kifejező mutatószám a bruttó hozzá-

tudna biztosítani esetleg több alkalmazottnak is. Emellett

adott érték a mezőgazdaságra vonatkoztatva az utóbbi

az Észak-Alföldön meghatározóbb a közszféra – leginkább

években tendenciaszerű csökkenést mutat, ám szerepe

az önkormányzatok – foglalkoztatási szerepe, amelynek

a régió gazdaságában relatíve még mindig igen jelentős,

közismerten alacsonyabb a jövedelmi színvonala.

átlagot meghaladó arányt képvisel (2. ábra).

Az alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti

A nemzetközi és országos tendenciákat követve

megoszlásában a gyors átalakulási folyamat ellenére ma is

tehát a mezőgazdaság szerepe, országosan és regio-

megfigyelhetők a régió hagyományos jellegzetességei, ami

nálisan egyaránt, folyamatosan csökken. Az ágazat

elsősorban a primer szektornak (a mezőgazdaságnak) az

nemzetgazdaságon belüli szerepvesztése elsősorban a

országos átlagnál (3,6%) jóval magasabb arányában (5,6%)

tercier és kvaterner szektor robbanásszerű fejlődésének

mutatkozik meg, s a régió továbbra is az ország kevésbé

és erőteljes növekedésének köszönhető, ami várhatóan

iparosodott területei közé tartozik, annak ellenére, hogy

a jövőben is folytatódni fog majd. A mezőgazdasági

az iparban alkalmazásban állók aránya meghaladja az

beruházások volumene évről-évre alacsonyabb, ami a

országos átlagot. Az országos trendekhez hasonlóan az

régió agrárpotenciáljának fenntartását is veszélyezteti.

Észak-alföldi régióban is csökkent a mezőgazdaság és nőtt

Az ágazat válságához erőteljesen hozzájárult, hogy az

a szolgáltató szektor részesedése (Baranyi B. 2008b).

1990. évi rendszerváltást, majd az agrárgazdasági- és

A régió a Dél-alföldi régió után Magyarország máso-

a tulajdoni szerkezet radikális átalakítását követően a

dik legnagyobb agrárrégiója, ami önmagában is jelzi,

mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripari

hogy országos viszonylatban is jelentős a térség mező-

cégek felszámolása egy igen kiterjedt és széles bázisú

48


beszállítói réteg törvényszerű csődbe jutását eredmé-

zott képet mutatnak. Az egyéni gazdálkodók körében

nyezte.

egyenletes a növénytermesztők, állattenyésztők és

A magyar mező-, vad- és erdőgazdaság bruttó hozzá-

vegyes gazdálkodást folytatók eloszlása. A gazdasági

adott értékének 2005-ben már csak a 18,9 százalékát

szervezetek zömében vegyes gazdálkodást folytatnak,

adta a régió, míg 1999-ben még 20,2 százalékát. A mező-

emellett a növénytermesztéssel foglalkozók aránya

gazdaság részarányának csökkenésével párhuzamosan nőtt

képvisel még magasabb arányt (2. táblázat).

a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke, mind a régióban

A régió 1875,3 ezer hektárnyi területének 82,4

mind országosan, ám a szolgáltató szektoron belül a mező-

százaléka termőterület, ez az ország összes termőte-

gazdasági szolgáltatások mértéke nem nőtt.

rületének 21,8 százalékát teszi ki, ami a három megye

A régióban található az ország régiói között a legtöbb

között csaknem azonos arányban oszlik el. A mezőgaz-

mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati besorolású

dasági terület átlagos aranykorona-értéke (16,26 AK)

társas vállalkozás, de az egyéni gazdálkodók száma is

alacsonyabb az országosnál (18,15 AK). Az egyes meg-

csak a Dél-alföldi régióban magasabb. A regisztrált me-

yék között jelentősek a különbségek. Amíg Szabolcs-

zőgazdasági vállalkozások száma a gazdasági-társadalmi

Szatmár-Bereg megyében országosan a legalacsonyabb

rendszerváltozás óta folyamatosan nőtt. Az utóbbi

(12,31 AK), addig Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-

években lezajlott birtokkoncentráció ellenére az egyéni

Szolnok megyében az országos átlag körül (17,08 AK,

vállalkozások a társas vállalkozások számának mintegy

illetve 19,41 AK) mozog az értéke. Ami az éghajlati

háromszorosát teszik ki. Az Észak-alföldi régióban

viszonyokat illeti, igen változatos, ám a mezőgazdasági

működő gazdaságok (egyéni gazdaságok és gazdasági

termelés szempontjából kedvező adottságokkal rendel-

társaságok) a gazdálkodás típusa szerint kiegyensúlyo-

kezik a régió, amely régió éghajlati szempontból a mér-

49


2. TÁBLÁZAT A mezőgazdasági, vad-, erdő- és halgazdálkodási regisztrált vállalkozások számának alakulása az Észak-alföldi régióban, 1990–2006

Ebből:

Év

1990

1997

2000

2006

Társas vállalkozás összesen

94*

1942

2263

2278

Korlátolt felelősségű társaság

-

788

932

1110

Betéti társaság

-

575

741

710

Szövetkezet

280

434

433

312

-

5138

5269

7135

374**

7080

7532

9413

Egyéni vállalkozás Mezőgazdasági vállalkozások összesen

Forrás: KSH területi statisztikai évkönyvek (1997–2006) és Mezőgazdasági Zsebkönyv (1990) alapján Forrás: KSH területi statisztikai évkönyvek (2000, 2005) alapján szerk.: Nagyné Demeter D. * Vállalatok és gazdasági társaságok. ** Vállalatok gazdasági társaságok és szövetkezetek összesen.

sékelten meleg-száraz és kisebb részben a mérsékelten

csökkent. Amíg az 1950-es években a termőterületnek

hűvös, mérsékelten száraz éghajlati körzethez tartozik.

a szántó mintegy 74 százalékát adta addig 2005-ben

A régió talajtani szempontból igen változatos számos

már csak a 65 százalékát. A szántóterület erőteljes és

genetikai talajtípus megtalálható a területén (Nagy J.

folyamatos csökkenése a művelés alól kivett területek,

– Dobos A. – Szabó J. 2000).

az erdő, nádas és halastó művelési ágak tendenciózus

Az Észak-alföldi régió mezőgazdaságában régi ha-

növekedésének köszönhető (3. ábra).

gyomány, hogy országos összehasonlításban is jelentős

A földhasználatban bekövetkező változások jó része

élelmiszer-feldolgozóipari alap-, illetve nyersanyag-

a gazdasági-társadalmi rendszerváltozás után megindult

termelő bázissal és jó minőségű, a térséghez köthető

privatizáció és az ezzel együtt járó tulajdoni átrendező-

agrártermékekkel rendelkezik, többek között az ország

dés nyomán indult meg. Magyarországon a földhasznála-

gyümölcstermésének egyharmadát, almatermésének

tot az utóbbi fél évszázadban különböző tulajdonformák

pedig közel itt szüretelik, s részben itt dolgozzák fel

keveredése a földtulajdon és a földhasználat elkülönü-

(Harsányi E. et al. 2003).

lése jellemezte. Magyarországon a földhasználatnak az

Ami a földhasználat és birtokviszonyok alakulását

egész világon egyedülálló formája alakult ki az 1980-as

illeti, a régió három megyéjében a mezőgazdaságban

évek végére. A mezőgazdasági termelés javarészét a ter-

előállított termékek csaknem azonos arányban oszla-

melőszövetkezetek állították elő. A szövetkezetekben a

nak el, ám a mezőgazdasági művelés alá vont területek

mezőgazdasági tevékenység különböző típusú, piacorien-

termőképessége hasznosítása, valamint a termelés

tált mellék- és kiegészítő tevékenységgel társult. Emellett

intenzitása igen eltérő. Az elmúlt évtizedekben a föld-

a nagyüzemi termeléshez szervesen integrálódott a kis-

terület megoszlás és a művelési ágak szerkezete szük-

üzemi-háztáji termelés. A gazdasági-társadalmi rendszer-

ségszerűen követte a nemzetgazdaságban és a világpi-

változás után a vagyoni kárpótlás keretében megindult

acon bekövetkező változásokat. Az elmúlt több mint

a régi birtokok visszaigénylése, a föld magántulajdonba

fél évszázadban a leginkább a szántóterületek aránya

való visszajuttatása. A mezőgazdasági nagyüzemek

50


3. ÁBRA Az egyes művelési ágak arányának változása az Észak-alföldi régióban, 1950 és 2005

��

�� Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény (1870–1970) és Területi ��

��

��

��

Statisztikai Évkönyv (2005) alapján szerk.: Nagyné Demeter D.

termőterületének egy részét kárpótlási célokra elkülöní-

Az állami gazdaságok többsége részvénytársasággá ala-

tették, az így képzett földalapból az arra jogosultak kár-

kult, kisebb részüket felosztották. A kárpótlás az évtized

pótlási jegyek fejében juthattak földhöz. A szövetkezetek

közepéig húzódott. A privatizációs törvénynek eleget

egy része megszűnt egy része kisebb szövetkezetekké

téve 1997 közepéig elárverezésre került több mint két

alakult, és néhány – az új tulajdoni viszonyok mellett – a

millió hektár földterület, és mintegy 2,5–3 millió hektár

tagoktól bérelt földeken tovább folytatta tevékenységét.

terület vagyonnevesítésére került sor (ÁMÖ, 2000).

Az Észak-Alföld című régiókötet bemutatása

51


Farmer-Expo, 2008

A privatizációs folyamatnak köszönhetően gyöke-

A gazdaságok birtokmérete hosszú távon meg-

resen megváltozott a mezőgazdaság tulajdoni szerke-

határozhatja a régió agrárpotenciálját. A fejlesztési

zete és szervezeti struktúrája. Míg a kilencvenes évek

támogatások megítélésében ugyanis jelenleg az

legelején a szövetkezetek voltak túlsúlyban, addig az

üzem életképességének határát a két európai mé-

évtized közepére az egyéni vállalkozások domináltak

retegységet (továbbiakban: EME), tehát 612 ezer

a régióban. A mezőgazdasági vállalkozások száma

forintot meghaladó standard fedezeti hozzájárulású

valamivel több mint hússzorosára nőtt, ami a birtok-

üzemeknél vonják meg (4/2002/I.13. számú FVM-

struktúra nagyfokú differenciáltságát vonta maga után.

rendelet). Ez az alsó gazdaság méret a puszta szám-

A megszaporodott egyéni gazdaságok átlagosan két

adatokat alapul véve az egyéni gazdaságok zömének

hektár birtokmérettel rendelkeztek, ami a termelés

kínál támogatást. Ez azonban nem teljesen fedi a

hatékonyságát erőteljesen visszavetette. A kialakult

valóságot, ugyanis az üzemek életképessége erősen

kisméretű parcellák az intenzív művelési ágakat (sző-

alá van rendelve a birtokszerkezetnek. A tesztüzemi

lő-, gyümölcs-, zöldség termesztés) kivéve nem voltak

rendszer 2002. évi felmérése szerint az országban

és nem is lesznek alkalmasak versenyképes, EU-kon-

található 87 ezer gazdaság, vagyis az ÁMÖ 2000.

form gazdálkodásra. Az elaprózódott birtoktesteken

évi felmérésében szereplő gazdaságoknak csak a

gazdálkodók elsősorban megélhetési, illetve jövedelem

kilenc százaléka éri el a fejlesztési támogatások

kiegészítő gazdálkodást folytattak és folytatnak ma is.

nyújtásához szükséges két EME-t. A régióban mű-

Kedvező folyamatként említhető, hogy az ezredforduló

ködő gazdaságok zöme sem éri el a támogatások

óta fokozódik a birtokkoncentráció a régióban éppúgy

elnyeréséhez szükséges küszöbértéket. Ezért a

mint országosan (Nagyné Demeter D. 2008).

jövőben egy ésszerű birtokkoncentráció mellett a

52


kisméretű, alacsony jövedelmezőségű egyéni gazda-

fejlesztési szakember képzés és egyre nagyobb szerepet

ságok kiszelektálódása is nagy valószínűséggel szük-

kapott az informatika felsőfokú oktatása, ami a régió

ségszerűen végbe fog menni (ÁMÖ, 2000; Tanka E.

egyik kitörési pontja lehet. A regionális versenyképesség kialakulásában és

2005).

fenntartásában fontos szerepet játszik a magas szintű tudásbázison alapuló munkaerő-képzettség. A sikeres

A DEBRECENI EGYETEM ÉS AZ AGRÁR-FELSŐOKTATÁS OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI POTENCIÁLJA

régiókban a magasan kvalifikált alkalmazottak aránya kiemelkedik a munkaképes lakosság körében. A humán tőke színvonala főleg az oktatási és képzési rendszerek hatékonyságától függ. Az oktatási rendszer hatékony

A felsőoktatás, a tudományos együttműködés és a

abból a szempontból, hogy a munkaerő-piaci igényeket

régiófejlesztés szempontjából nyilvánvalóan meghatáro-

rugalmasan követi, másrészt felkészíti a fiatalokat, illetve

zóak a magas színvonalon működő egyetemi és főis-

képes átképezni a meglévő munkaerőt kreatív, innovatív

kolai oktatási intézmények, amelyek hatóköre a régión

tevékenységekre, az információs társadalom elvárásaira,

is túlterjed. A tu dományos szellemi bázis kötődése erős

üzleti szolgáltatásokra. A humánerőforrás minőségének

a régióhoz, azonban nincs kellően kihasználva a helyi

megalapozásában meghatározó jelentőséggel bír a fel-

fejlődés megalapozásában. A korábbi időszakban jelentős

sőoktatás és tudomány az Észak-alföldi régió gazdaságát

hátránya volt a régió felsőoktatási struktúrájának a túldi-

illetően, többek között – a mezőgazdaság fontos szerepe

menzionált pedagógus-, agrár- és egészségügyi szakirány,

miatt is – az agrárfelsőoktatás, mindenekelőtt a 140

az 1990-es évek második felében azonban megkezdő-

éves múltra visszatekintő Debreceni Tudományegyetem

dött a gazdasági és jogi, az agrárterületen pedig a vidék-

Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának (AMTC)

Végzős hallgatók eskütétele

53


Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma központi épülete

felsőoktatási és tudományos, összességében a regionális

Egyetemet alkalmassá teszik országos és nemzetközi

versenyképességet fokozó innovációs potenciálja (Len-

jelentőségű tudományos technológiai fejlesztési prog-

gyel I. 2003; Rőfi M. 2006).

ramok koordinálására. A DE a versenyképesség és a

A Debreceni Egyetem – benne az agrár-felsőoktatás

gazdasági-társadalmi fejlődés megalapozásában ma már

és kutatás – a régió kutatási-fejlesztési potenciáljának

az ország egyik legjelentősebb tudásközpontja, amely

is meghatározó bázisa. Az intézmény az ország leg-

képes rugalmasan reagálni az új kihívásokra, képes be-

szélesebb egyetemi integrációját valósította meg, amely

tölteni a valós tudományos fejlesztési központ szerepét

ma a felsőoktatási aktivitás közel 15%-át köti le. A

(Nagy J. 2005a; 2006).

K+F szektor is igen koncentrált térbelileg: kapacitása-

Mint ismert, Debrecen Magyarország fontos szelle-

inak meghatározó része Debrecenhez kötődik, s rajta

mi központja, felsőoktatásának gyökerei a régmúltba,

kívül elsősorban csak a másik két megyeszékhelyen

egészen a XVI. századig nyúlnak vissza. Az 1538-ban

van jelentékenyebb K+F tevékenység, ami a nemzet-

alapított Debreceni Református Kollégium történelmi

közi szintekhez való hatékony felzárkózást szolgáló

gyökeréből fejlődött Kelet-Magyarország oktatási,

új stratégia kidolgozását teszi lehetővé. A fő feladat e

tudományos és kutatási központja, a hazai felsőokta-

téren a régió K+F intézményei közötti együttműködés,

tás egyik legtekintélyesebb felsőoktatási intézménye,

illetve a szektor közvetlen gazdasági kapcsolatainak

a Debreceni Egyetem, amelynek közvetlen jogelődjét

erősítése. A DE a szűkebb és a tágabb régió fejleszté-

a Magyar Királyi Tudományegyetemet az 1912. évi

sét egyaránt eredményesen szolgáló együttműködést

XXXVI. törvénycikk a pozsonyi egyetemmel egyide-

folytat a határon túli felsőoktatási intézményekkel és

jűleg alapította meg, s tényleges működését 1914-ben

kutatóbázisokkal. Ilyen irányú kapcsolatai a Debreceni

kezdte meg.

54


A Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni

(1970–2000) folytatta tevékenységét, végül a debreceni

Agrártudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudomány-

felsőoktatási intézmények integrációja során 2000. janu-

egyetem és a Hajdúböszörményi Wargha István Peda-

ár 1-jén létrejött a Debreceni Egyetem Agrártudományi

gógiai Főiskola integrálódásával 2000. január 1-jével

Centruma (2000–2007) (Szász et al. 2003).

az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye,

A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma – mi-

a Debreceni Egyetem jött létre. Hajdú-Bihar megye

előtt 2006-ban csatlakozott hozzá a Műszaki Főiskolai

állami egyetemei és főiskolái integrálódtak, amelynek

Kara – két egyetemi karral és három kutatóintézettel vé-

eredményeként öt egyetemi és három főiskolai karral

gezte munkáját, nagy szervezeti egységei a Mezőgazdaság-

kezdte meg működését az újonnan létesült egyetem. A

tudományi Kar, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar,

korábbi orvos- és agráregyetem bázisán Agrártudományi,

Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, Karcagi Ku-

illetve Orvos- és Egészségtudományi Centrum alakult.

tatóintézet, Nyíregyházi Kutatóközpont voltak, amelyek

Jelenleg a Debreceni Egyetemnek 15 (Agrárgazdasági és

oktatási, tudományos és egyéb szakmai céljai, feladatai

Vidékfejlesztési, Állam és Jogtudományi, Általános Orvos-

önmagukban is megfelelően hangsúlyozzák a debreceni

tudományi, Bölcsészettudományi, Fogorvostudományi,

agrárfelsőoktatásnak a régió gazdasági fejlődésében

Gyógyszerésztudományi, Közgazdaságtudományi, Infor-

játszott valós és lehetséges szerepét, miután azok többek

matikai, Mezőgazdaságtudományi, Népegészségügyi, Ter-

között az alábbiakat ölelték fel:

mészettudományi, Zeneművészeti, Műszaki-, Egészség-

•

az integrált felsőoktatás keretében folyó me-

ügyi-, Pedagógiai Főiskolai) kara van. Gyakorlóiskolákat,

zőgazdasági és vidékfejlesztési gyakorlati és

klinikákat és tangazdaságokat (Karcag, Nyíregyháza,

posztgraduális képzés (felsőfokú szakképzés,

Debrecen) is működtet az intézmény. A mintegy 30 000

tanfolyami képzés stb.) segítése, koordinálása,

hallgatói létszámmal rendelkező integrált egyetem szerves

fejlesztése;

része az immár 140 éves jubileumát ünneplő agrár-fel-

•

az

oktatás-kutatás-fejlesztés-szaktanácsadás

sőoktatás is, amely a Debreceni Egyetem Műszaki Főis-

integrált hatékony és egységes megjelenítése,

kolai Kara, az egykori Ybl Miklós Főiskola közelmúltbeli

a doktori iskolák támogatása;

csatlakozásával, 2007-től a Debreceni Egyetem Agrár- és

•

a magyar agrár és élelmiszeripari termékek,

Műszaki Tudományok Centruma nevet viseli. Az új

illetve a régió természeti, közgazdasági, kör-

karral bővült nagy agrár-műszaki felsőoktatási centrum

nyezeti viszonyainak megfelelő kutatás-fejlesz-

jogelőd intézményei voltak az Országos Felsőbb Gazda-

tés, a biológiai megoldások kutatása, biológiai

sági Tanintézet (1868–1906), majd ennek átszervezés-

alapok megteremtése;

ével a Debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémia

•

a tangazdaságok és kutatóintézetek felszerelt-

(1906–1944), későbbi átmeneti időszakok és átszerve-

ségének és műszaki színvonalának korszerű,

zéseket követően a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia

EU-konform kialakítása;

(1953–1962), illetve a kvázi egyetemi jogállású Debreceni

•

Agrártudományi Főiskola (1962–1970), amely a hazai

a vidék- és területfejlesztés szakmai bázisának biztosítása;

felsőoktatási intézményhálózat újabb átszervezésével

•

a szaktanácsadás alapegységeit képző regio-

– miután 1970. szeptember 1-jén egyetemi rangot

nális mintagazdaságok, bemutató-gazdaságok

kapott – a Debreceni Agrártudományi Egyetemként

működtetése;

55


•

•

a mezőgazdasági vállalkozások számára köz-

értékben benyújtott kutatási pályázatból átlagosan 60

vetlen és hatékony komplex szaktanácsadás

pályázat nyert támogatást, évi 200 millió forintos nagy-

feltételeinek biztosítása;

ságrendben a 2000-rel kezdődő évtized első felében.

a termelők, feldolgozók, és forgalmazók részé-

Hasonlóan eredményes kutatási tevékenységet foly-

re szolgáltatások nyújtása (laborvizsgálatok,

tattak az Agrár- és Vidékfejlesztési Kar oktatói és kuta-

informatika stb.), versenyképesség (belföldi ér-

tó, többek között az alábbi, a régió gazdasága számára

tékesítés, exportképesség, környezetvédelem)

is jól hasznosítható irányokban:

javítása; •

•

a szakemberképzés oktatási irányainak meg-

mák;

határozása; •

környezetgazdaságtan - környezetpolitikai té-

•

az agrártudományi terület szakmai autonómiá-

termelés és marketingpolitika egyes mezőgazdasági ágak esetén;

jának biztosítása (Tóthné Kiss E. 2004).

•

állattenyésztési ágazatok fejlesztésének gazdasági kérdései;

A mezőgazdaság és az agrárgazdaság, s általában a

•

gazdasági-társadalmi élet szakemberigényének széles-

munkaszervezési és humán erőforrás fejlesztési kutatások;

körű kielégítésén túl, a debreceni agrárfelsőoktatásban

•

vidékfejlesztési kutatások;

hosszú évtizedek óta a tudományos eredmények gyakor-

•

számviteli rendszer fejlesztésével kapcsolatos

lati hasznosítását, a gazdaságfejlődést szolgáló sokoldalú

témák;

tudományos kutatások is folynak igen nagy eredményes-

•

agrárinformatikai kutatások;

séggel. A Mezőgazdaságtudományi Kar oktatói és

•

földbirtok-politikai kutatások EU 5-ös kutatási

kutatói jelentős számú kutatási projektben vettek részt

program keretében (Tóthné Kiss E. 2004).

az elmúlt időszakban, amelyek közül kiemelkednek többek között a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Prog-

A Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karának

ram keretében végzett, közel négyszázmillió forintos

csatlakozásával 2006. július 1-től pedig jelentős mű-

nagyságrendben támogatott alábbi kutatások:

szaki (építész, épületgépész, gépészmérnök, környe-

• •

integrált agrárgazdasági modellek a 21. század

zetmérnök, létesítménymérnök és műszaki gazdálko-

mezőgazdaságában;

dási) profilokkal bővült a debreceni agrár és műszaki

fenntartható mezőgazdasági termelés fenntart-

felsőoktatás bázisa.

ható technológiájának fejlesztése;

A közel másfél évszázados debreceni agrár-fel-

•

precíziós mezőgazdaság;

sőoktatás ily módon a felsőfokú szakemberképzés, a

•

kukoricakonzorcium;

tudományos kutatás, a szaktanácsadás, regionális, sőt

•

őshonos állatfajták génmegőrzése;

az Észak-alföldi régión túlnyúló makroregionális köz-

•

élelmiszer alapanyag termelés alól felszabaduló

pontja, szervezője és irányítója lett a Tiszántúlon. Az

mezőgazdasági területek felszabadítása.

intézmény a mezőgazdasági oktatás, kutatás és termelés, továbbá a szaktanácsadás, szolgáltatás, kereskede-

A fentieken túl kar oktatói és kutatói által évente

lem, valamint a szakigazgatás és pénzintézetek, s nem

150 darab, megközelítően mintegy egymilliárd forint

utolsó sorban vállalkozói szféra, s nem utolsó sorban

56


az élelmiszeripar számára képez jelenleg is innovatív,

folyamatok elvárásait, hallgató létszám megközelíti ma

a mezőgazdaság, a környezetgazdálkodás és -védelem,

már az 1700 főt.

a vidék- és gazdaságfejlesztés, általában véve az agrár-

Mindkét karon széleskörű, döntően gyakor-

gazdaság újabban pedig a műszaki, építőipari tevékeny-

lat-orientált, a régió agrárgazdaságát, agrár- és

ségeket szolgáló szakembereket Debrecen szűkebb és

vidékfejlesztését, s általában a térség gazdasági-

tágabb régiójában.

társadalmi fejlődését szolgáló tudományos kutatási

A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudomá-

tevékenység folyik. A Mezőgazdaságtudományi

nyok Centrumának súlyát és jelentőségét fejezi ki az

Karon folyó kutató tevékenység magában foglalja

is, hogy jelenleg az AMTC Mezőgazdaságtudományi és

a termőhely és fajtaspecifikus növénytermesztési

Vidékfejlesztési Karaira mintegy 3500, míg Műszaki

technológiák továbbfejlesztését, az energiatakarékos

Karára megközelítően 3100 hallgató, összesen tehát az

talajhasználati rendszerek vizsgálatát, és a környezet-

agrár-műszaki képzésben mintegy 6600 hallgató vesz

kímélő gyümölcstermesztési technológiákat. A kari

részt, amely a Debreceni Egyetem 30 ezer fős hallgatói

kutatás kiemelt területe az állattenyésztési ágazatok

létszámának mintegy negyedét teszi ki.

szervezési elemzési vizsgálata, az agrár-vidékfejleszté-

A debreceni agrár-felsőoktatás és -kutatás legrégebbi

si és agrár- környezetvédelmi politika integrációja az

hagyományait leginkább megőrző és ápoló két megha-

Európai Unióban, valamint az informatikai és döntés-

tározó kara, a Mezőgazdaságtudományi Kar (MTK)

támogató rendszerek használata és bioenergetikai célú

és az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar (AVK).

fejlesztések a mezőgazdaságban. A kar tanszékei és

Az AMTC legkorábbi tradíciókkal rendelkező szerve-

kutatási egységei jelentős kutatási együttműködést,

zeti egysége Mezőgazdaságtudományi Kar. Az elmúlt

alakítottak ki a termelővállalatokkal is.

években rendkívül dinamikusan bővült a karon indított

Az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar a hazai

szakok száma, ezzel párhuzamosan az államilag finan-

agrár-felsőoktatás neves intézményeivel konzorciumi

szírozott és a költségtérítéses hallgatók száma, ame-

szerződésben végzett kutatásokon túl nagy figyelmet

lyek együttes száma megközelíti az 1800 főt. A kar

fordít a régió mezőgazdasági vállalkozásaival közös

a hagyományos mezőgazdasággal kapcsolatos területek

projektek megvalósítására. A Kar kutatási-fejlesztési

oktatását így az állattenyésztést, a növénytermesztést,

feladatai közé tartozik többek között a versenyképes-

a környezetgazdálkodást, a kertészetet és az élelmiszer-

ség regionális megközelítéseinek társadalmi, gazda-

gyártást tűzte ki célul.

sági, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata, az agrár

A másik, fiatalabb, de dinamikusan fejlődő szerveze-

struktúraváltás közgazdasági értékelése, az integrációs

ti egység, az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar,

modellek kidolgozása. Fontos terület a vidékfejlesztés

amely az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés oktatását,

és a mezőgazdaság gazdasági, regionális és ökológiai

kutatását végzi. Az kar elsődleges célja az agrárüzleti,

kapcsolatrendszere, az EU csatlakozás agrár-környe-

szakigazgatási, vidékfejlesztési és informatikai képzés

zetvédelmi összefüggéseinek vizsgálata, a vállalati me-

minőségi és felelősségteljes végzése. A célkitűzések

nedzsment elemzése és a mezőgazdasági vállalkozások

között szerepel olyan felsőoktatási kutató és fejlesztő

munkahely szervezési vizsgálata.

tevékenység kialakítása a régióban, amely kielégíti

A Debreceni Egyetem AMTC az alapfeladatok

a nemzet az agrárgazdaság és az európai integrációs

magasabb színvonalú ellátása, küldetésének tel-

57


jesítése érdekében széleskörű, nyitott és kölcsönös

Debrecen testvérvárosainak egyetemein kívül aktív

tudományos előnyökön alapuló kapcsolatrendszert

nemzetközi partnerei még a japán Hirosaki és Chiba, az

tart fenn az oktatás és a kutatás valamennyi területén

amerikai Indiana egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai

nemzetközi és hazai nagy cégekkel és agrárvállala-

Tudományegyetem is.

tokkal. A kutatás-fejlesztés területén mintegy 300

Az Észak-alföldi régió határ menti régió, a határon

hazai vállalattal áll kapcsolatban az Észak-alföl-

átnyúló együttműködések kialakulásában nagy szerepe

di régióban. A legszorosabb az együttműködés a

van a felsőoktatási intézményeknek. A határrégiók

kihelyezett tanszékként is működő Agrárgazdaság

számottevő része ma is elmaradott terület. A részben

Kft-vel, az innovatív kutatásban élen járó Gran-Ex-

történeti, részben a kedvezőtlen makro- és mikrogazda-

port Kft-vel, a közigazgatásban a Hajdú-Bihar Megyei

sági tényezők és hatások következményei, az életképes

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal, a bioenergia

gazdasági programok hiánya, az elavult infrastrukturális

területén a nyírségi Bátortrade Kft-vel, a jászságban

és közlekedési rendszerek és főként a szinte minden te-

pedig a Jászkíséri Agroszöv Zrt-vel. Kutatásfejlesz-

rületen vontatottan fejlődő határon átívelő kapcsolatok

tési projektekben és gyakorlati munkában kitűnő az

miatt Magyarország és szomszédai számára egyaránt

együttműködés a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és

létfontosságú kérdés a határmentiség és a határon átnyúló

Kereskedelmi Rt-vel, a Nagisz Mezőgazdasági Termelő

együttműködés ügye (Baranyi B. 2007).

és Szolgáltató Rt-vel, az Awassi Mezőgazdasági Élel-

A Debreceni Egyetem AMTC is kitüntetett szerepet

miszeripari és Kereskedelmi Rt-vel, a Tedej Rt-vel és a

tölt be az interregionális együttműködésekben, hiszen a

Kösely Mezőgazdasági Rt-vel.

tudomány, amelyet közvetítenek, szinte minden esetben

A DEBRECENI AGRÁR-FELSŐOKTATÁS ÉS KUTATÁS MAKROREGIONÁLIS SZEREPE A Debreceni Egyetem kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Együttműködési programjai az oktatáson, kutatáson kívül egyre több területre kiterjednek. Számos nagykövet, több mint harminc külföldi egyetem delegációja tett látogatást az intézményben 2004 és 2007 között, s több mint 70 egyetemmel jött létre kétoldalú nemzetközi szerződés, amelynek eredményeként több közös oktatási, kutatási program is indult. Hagyományosan jó kapcsolata van az intézménynek Debrecen testvérvárosainak az egyetemeivel, így például a németországi Paderborn, a finnországi Jyväskylä, az orosz Szentpétervár, az amerikai New

Határon átívelő kapcsolatok építése (Tőkés László püspök,

Brunswick és a szomszédos Nagyvárad egyetemével.

Nagy János rektor)

58


4. ÁBRA A Debreceni Egyetem partnerkapcsolatai Romániában és Ukrajnában

Forrás: MTA RKK ATI Debreceni Osztálya

nemzetközi; emellett a társadalomnak csak egy szűk

keletkező egyetemet, vagy főiskolát. Ilyen intézmény a

rétegét képezik, mégpedig olyan fiatalokat, akik hosszabb

2001-ben Kolozsvári központtal létrejött Erdélyi Magyar

távon az ország gazdaságának és társadalmának elitjévé

Tudományegyetem számára a Debreceni Egyetem. A régió

válnak. A tudományos és egyetemi központok határon túl-

felsőoktatási intézményei sokat tehetnek azért, hogy

nyúló vonzása a történelemből jól ismert. A múltban is első-

a környező országok felsőoktatási intézményeinek és

sorban olyan intézmények között alakultak ki kapcsolatok,

kutatóintézmények bevonásával valódi, határokon átívelő

amelyek azonos régiókban helyezkednek el a határ két olda-

egyetemi hálózat alakuljon ki (Kozma T. 1997).

lán (pl. Debrecen–Nagyvárad). A határ menti felsőoktatási

A Debreceni Egyetem – az AMTC tevékeny részvé-

intézmények egymással egyeztetett képzési kínálattal,

telével – a szűkebb és a tágabb régió fejlesztését egyaránt

vendégoktatók kölcsönös meghívásával, jól funkcionáló

eredményesen szolgáló együttműködést folytat a határon

együttműködéseikkel, több tudományterület együttmű-

túli felsőoktatási intézményekkel és kutatóbázisokkal.

ködését igénylő szakok megindításával és az áthallgatások

Egyetemi, kari és intézeti szinten is kialakulnak együttmű-

biztosításával jobban kielégíthetik potenciális közönségeik

ködések, amelyek nagy részét formális szerződések ke-

igényeit, ezzel a régió egészében versenyképesek bírnak

retében meg is erősítenek. Egyetemi szintű nemzetközi

maradni (Baranyi B. – Nagy J. 2005).

szerződések köttettek a Vasile Goldis Egyetemmel, a Nagyvá-

Makroregionális értelemben a határ különböző ol-

radi Egyetemmel; a Partiumi Keresztény Egyetemmel;

dalán lakók többek között úgy igyekeznek felzárkózni a

a Temesvári Egyetemmel; a Babes-Bolyai Egyetemmel

régióhoz, hogy – amennyiben nincs a térségben – felső-

(Románia), továbbá a P.J. Safarik Egyetemmel (Szlovákia),

oktatási intézmény alapítását kezdeményezik. A sikeres

az Ungvári Állami Egyetemmel és Uzhhorod State Institute

intézményalapításhoz azonban olyan konszolidált felső-

of Information Sciences (Ukrajna). Kari szintű nemzetközi

oktatási partnerintézményre van szükség a határ magyar-

szerződések vannak a Romániában található kolozsvári

országi oldaláról, amely nem a saját létfenntartásáért küzd,

„Iuliu Hatieganu” Egyetemmel, a Marosvásárhelyi Orvosi

hanem szakmailag is legitimálni tudja a határ túloldalán

Egyetemmel, a Nagybányai Egyetemmel, az „Al. I. Cuza”

59


Egyetemmel, az Oroszországi I.N. Uljanov Csuvas Állami

igény növekedése, egyedi és tájspecifikus különleges

Egyetemmel, a Moszkvai Állami Építőipari Egyetemmel,

mezőgazdasági termékek (hungarikumok) iránti foko-

Szlovákiában a Szlovák Agrártudományi Egyetemmel, a

zott kereslet, a nemzetközi tranzitkereskedelem, áru-

Nyitrai Pedagógiai Főiskolával, Ukrajnában pedig a Kijevi

szállítmányozás élénkülése, a vállalkozási övezetek

Tarasz Sevcsenko Egyetemmel, a V.M. Koretsky Institute

szerepének erősödése, a gazdasági-társadalmi kapcso-

of State and Law of the National Academy of Sciences-vel,

latok bővülése Romániával és Ukrajnával, a külföldi

az Ukrán Nemzeti Agrártudományi Egyetemmel, és a Kijevi

befektetői érdeklődés növekedése Északkelet-Magyar-

Tarasz Sevcsenko Egyetemmel. Az Egyetem intézeti szintű

ország, mint beruházási célterület iránt.

együttműködéseket folytat a Brassói Kutató Intézettel;

A debreceni agrár-felsőoktatás már a rendszervál-

Livadai Kutató Intézettel; Lovrini Kutató Intézettel; Fundu-

tást megelőzően is az agrárgazdaság oktatása, kutatása

lea-i Kutató Intézettel; Csíkszeredai Intézettel (Románia),

területén számos hazai és külföldi intézménnyel állt

Slovosivo-SSP. Slachtitelská stanica, Horná Streda; Micha-

kapcsolatban, amelyek elsődlegesen a volt szocialista

lovce-i Intézettel (Szlovákia), valamint a Kárpátaljai Intézet-

országok felsőoktatási intézményeire terjedtek ki. A

tel, és a Velika Bakta-val (Ukrajna) is (Rőfi M. 2005).

rendszerváltást követően, 1990 után a nyugat-európai,

A DE AMTC különösen szoros oktatási és tudományos

valamint tengerentúli egyetemekkel épült kapcsolat. Az

kapcsolatokat épített ki az Észak-alföldi régióval szomszé-

elmúlt évtizedben főleg az oktatásfejlesztéssel kapcso-

dos két ország – Románia és Ukrajna – egyetemeivel és

latos együttműködések, tantervfejlesztések kerültek a

kutatóintézeteivel. Legjelentősebb partnerei: a Nagyváradi

középpontba. Ezeknek az együttműködéseknek köszön-

Egyetem; az Agrár- és Állatorvostudományi Egyetem

hetően az egykori Agrártudományi Egyetem, majd később

(Kolozsvár); a Bánáti Agrár- és Állatorvostudományi Egye-

jogutódai kialakították és elfogadtatták az MBA képzést,

tem (Temesvár); a Lucian Blaga” Egyetem (Nagyszeben); a

fejlesztették a gazdasági agrármérnöki képzés belső tartal-

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár);

mát, EU ismeretanyaggal bővített szak- és közgazdasági

a Babes-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár); a Partiumi

ismeretek tantervet dolgoztak ki és bevezették az oktatás-

Keresztény Egyetem (Nagyvárad); a Burgonyakísérleti és

ba. Eredményesen pályázott és vett részt az ipar és a fel-

Termesztési Állomás (Csíkszereda); az Agrár- és Állatorvos-

sőoktatás kapcsolatának szorosságát segítő nemzetközi,

tudományi Egyetem (Bukarest); a Temesvári Műszaki Egye-

elsősorban európai uniós pályázati programokban, főleg a

tem; az Ukrán Nemzeti Agrártudományi Egyetem (Kijev);

nyugat-európai egyetemekkel együttműködve.

a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (Beregszász). További konkrét együttműködés realizálódott nagybányai,

KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

jasi, aradi, ungvári felsőoktatási intézményekkel és tudományos műhelyekkel is (Nagy J. 2005b) (4. ábra). A határon átnyúló interregionális felsőoktatási és

A régióra jellemző, és részben a rossz foglalkoztatási

tudományos együttműködés lehetőségeit teremti meg,

helyzet kialakulását jelentősen előidéző kedvezőtlen

illetve a meglévő kapcsolatok mennyiségét és minőségét

iskolázottsági viszonyok javításában nagy feladatok

javíthatja a keletről érkező nyersanyagok feldolgozása;

várnak a jövőben az egyetemi-főiskolai képzésre.

a keleti piacok növekedése, a K+F és oktatási kapcso-

Jelenleg azonban az Észak-Alföld lakóinak részvétele a

latok bővülése, a hazai és nemzetközi turizmus iránti

felsőoktatásban – a 90-es évek folyamán lejátszódott

60


nagy bővülés ellenére – Hajdú-Bihar megyét kivéve

pályamódosítások. Így mind az intézmények, mind a

kissé elmarad az országos átlagtól. Különösen

hallgatók gyorsabban reagálhatnak a régióban felmerülő

kedvezőtlen körülmény, hogy a hét magyarországi

új munkaerőpiaci igényekre. A debreceni egyetem,

régió közül itt a legalacsonyabb az egyetemi képzésben

illetve a régió főiskolái településük számára közvetlen

részt vevők aránya, hiszen a modern, kvalifikált és jól

gazdaságélénkítő szerepet is játszanak egyrészt mint

fizető munkahelyek többsége csak egyetemi diplomával

jelentős foglalkoztatók, másrészt nagyszámú hallgatójuk,

tölthető be. A 2000. január 1-jei egyetemi integrációt

mint a helyi szolgáltatások fogyasztópiaca révén.

megelőzően Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-

A régió felsőoktatási potenciáljában meghatározóak,

Bereg megyében négy-négy, Hajdú-Biharban nyolc

sőt túlsúlyosak egyrészt a főiskolai, másrészt a pedagó-

felsőfokú oktatási intézmény működött, igen eltérő

gus- (Debrecen, Nyíregyháza, Jászberény, Hajdúböször-

kapacitásokkal. Egyetemi képzés jelenleg – és minden

mény), az agrár- (Debrecen, Nyíregyháza, Mezőtúr),

bizonnyal még hosszú ideig – csak Debrecenben található

valamint az egészségügyi (Debrecen, Nyíregyháza) kapa-

a régióban. A város ezáltal a harmadik legnagyobb

citások, azaz a közszolgálati szférához és a mezőgazda-

felsőoktatási centrum Magyarországon. A Debreceni

sághoz kötődő, rosszabb jövedelmi viszonyokkal jelle-

Egyetem hallgatója a magyar felsőoktatásban tanulók

mezhető szakmákban diplomásokat kibocsátó képzések.

mintegy nyolc-kilenc százaléka, s Debrecené az Észak-

Átlagos a tudományegyetemi képzés súlya (Debrecen),

Alföld felsőfokú képzési kapacitásának több mint fele.

alulreprezentált viszont a gazdasági (Szolnok, Debrecen),

A debreceni felsőoktatási intézmények vonzása messze

s különösen a jogi (Debrecen), illetve a műszaki (a debre-

túlnyúlik a régió határain, de alapjában igen koncentrált:

ceni főiskolai karon kívül csak kislétszámú kihelyezett

döntően a Békéscsaba–Szolnok–Salgótarján vonaltól

levelező tagozatok néhány városban) képzés, vagyis azok

északkeletre fekvő területekre terjed ki, Hajdú-Bihar,

az ágazatok, amelyek a dinamikus piaci szférához kötőd-

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Borsod-Abaúj-Zemplén

nek, jobban fizetőek, és a helyi gazdaság megújítása,

megyék túlsúlyával. Jász-Nagykun-Szolnok megyének

a regionális fejlődés szempontjából a legfontosabbak

azonban nem elsődleges egyetemi központja a város,

lennének. Döntően e sajátosságokból ered az a tény is,

mert itt már Budapest és Szeged vonzása is erősen

hogy a nők jelentősen felül-, míg a férfiak rendkívül

érvényesül. Ezzel együtt Debrecen egyik legfontosabb

alulreprezentáltak az Észak-Alföld egyetemi-főiskolai

észak-alföldi regionális funkciója felsőoktatási központi

képzésében.

és

szerepe, ami a sokáig hiányzó közgazdasági és jogi

A helyi felsőoktatási potenciál szakmai összetételét

képzés megerősödésével tovább nőhet a közeljövőben.

mindezek miatt a régió egyik legfontosabb strukturális

A hazai és külföldi felsőoktatási központok

fogyatékosságaként lehet értékelni. Ezzel függ össze

között több jól funkcionáló együttműködés (például

ugyanis alapvetően a régióból származó felsőoktatási

vendégoktatók kölcsönös meghívása révén) is kialakult

hallgatók rendkívül torz szakmastruktúrája: a magyar

az elmúlt időszakban, amelyek bővítik a választható

felsőoktatásban tanulók 15%-át adó régióban él az óvó-

pályák körét, az intézményi integráció révén pedig

nőképzősök harmada, a mezőgazdasági főiskolások majd-

egyre inkább lehetővé válik a képzések összehangolása,

nem háromtizede, az általános iskolai tanárjelöltek 23%-a

a több tudományterület együttműködését igénylő

– ám a műszaki egyetemistáknak vagy a közgazdász-

szakok beindítása és az “áthallgatások”, illetve a hallgatói

hallgatóknak csak alig egytizede. Mindez a helyzet alap-

61


vetően és tartósan kihat a helyi értelmiség összetételére,

igen koncentrált térbelileg: kapacitásainak meghatározó

az alulreprezentált képzési irányok miatt rosszabbak az

része Debrecenhez kötődik, s rajta kívül elsősorban

innováció-fogadás lehetőségei, s a műszaki-közgazdasági

csak a másik két megyeszékhelyen van jelentékenyebb

kultúra fejletlensége kedvezőtlen a tőkebeáramlás, illetve

K+F tevékenység. Ez a területi koncentráltság a

a potenciális beruházók fogadása szempontjából is. Az

szektor sajátosságainak köszönhetően nem tekinthető

öröklött helyzet megváltoztatása is rendkívül nehéz,

hátrányosnak, ami a nemzetközi szintekhez való

hiszen az intézményi struktúra egy országos rendszer

hatékony felzárkózást szolgáló új stratégia kidolgozását

része, az új képzési irányok beindításának korszaka

teszi lehetővé. A fő feladat e téren a régió K+F intézményei

hosszabb időre lezárulni látszik, de például a nemrégi-

közötti együttműködés, illetve a szektor közvetlen

ben megindult debreceni jogi, közgazdasági és vidékfej-

gazdasági kapcsolatainak erősítése. A DE a szűkebb

lesztési képzés felfuttatása is csak évtizedes távlatban

és a tágabb régió fejlesztését egyaránt eredményesen

éreztetheti hatását. Ezzel együtt a területfejlesztés esz-

szolgáló együttműködést folytat a határon túli

közeivel is mindent el kell követni a változás – elsősorban

felsőoktatási intézményekkel és kutatóbázisokkal. Ilyen

az alulreprezentált szakirányokat választók támogatása,

irányú kapcsolatai a Debreceni Egyetemet alkalmassá

az e szakterületeken végzetteknek a régióba, különösen

teszik országos és nemzetközi jelentőségű tudományos

annak elmaradottabb térségeibe való (vissza)térítése

technológiai fejlesztési programok koordinálására. A

– érdekében.

DE a versenyképesség és a gazdasági-társadalmi fejlődés

A képzés sokoldalúbbá tétele mellett fontos lenne

megalapozásában ma már az ország egyik legjelentősebb

a felsőfokú végzettséggel rendelkezők elvándorlásának

tudásközpontja, amely képes rugalmasan reagálni az

megállítása, amely – miközben a térség teljes migrációs

új kihívásokra, képes betölteni a valós tudományos

vesztesége jelentősen mérséklődött a korábbiakhoz

fejlesztési központ szerepét.

képest – a 90-es évtizedben is változatlanul folytatódott.

A jövőt illetően végül igen fontos hangsúlyozni, hogy

A változtatás azonban rendkívül nehéz, hiszen az

a DE a régió tudásközpontjaként olyan stabil high-tech in-

elvándorlás legfőbb okai – az alacsonyabb kereset és a térség

novációs csoportosulást hozzon létre, amely jelentős gaz-

dinamikájának hiányából eredő kisebb karrierlehetőségek,

dasági szerkezetváltást, a tudásalapú gazdaság kibontako-

továbbá bizonyos egyetemi végzettséget igénylő,

zását, a régió javuló versenyképességét eredményezheti,

kvalifikált munkahelyek hiánya a régió nagy részén,

hogy a feltételek egy ilyen szerepkör betöltéséhez adottak.

illetve különösen Budapest feltartóztathatatlannak

A Debreceni Egyetem rendelkezik fejlett tudásbázissal, a

tűnő szívó hatása a legtehetségesebb diplomások iránt

kedvező feltételek talaján könnyen továbbfejleszthető a

– tartósan léteznek. E hatásokkal szemben leginkább

magasan képzett, mobilis emberi erőforrás (képzés), kiala-

a helyi-térségi identitás, a lokális kötődés erősítésével,

kulóban van a korszerű és megbízható alapinfrastruktúra,

illetve különböző, a diplomás szakembereket megcélzó

az innováció-menedzsment szakértelme és szervezete. Ki-

speciális (pályakezdési, letelepedési) helyi támogatási

alakítása megkezdődött, és kialakításra vár az innovatív

rendszerek kialakításával lenne érdemes próbálkozni,

gazdasági környezet, regionális innovációs kereslet (spin-

akár régiószintű együttműködéssel is.

off vállalatok, idetelepülő high-tech cégek, a régió vállal-

A Debreceni Egyetem a régió kutatási-fejlesztési

kozásainak átalakulása – ez utóbbi képzéssel, valamint az

potenciáljának is meghatározó bázisa. A K+F szektor is

Észak-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség hatékony

62


közvetítő tevékenysége eredményeként). A korábban

a tudás minősége tekintetében kedvező helyzetben

kifejtettek alapján és a felsorolt feltételek teljesülése ese-

van, bár K+F színvonala, szerkezete és a felsőoktatás

tén pedig minden arra utal, hogy kialakulhat a megfelelő

struktúrája az innováció fejlesztés szempontjából nem

tőke-vonzó képesség, kritikus tömeg szükséges például a

minden esetben előnyös (Nagy J. – Rőfi M. 2008).

határon is átívelő regionális együttműködés révén (Bara-

Összességében az Észak-alföldi régió példája, benne az agrár-műszaki felsőoktatás és kutatás helyzete – néhány

nyi B. – Nagy J. 2005). A régió fejlődését meghatározó kitörési pontot jelentő

évvel az EU-csatlakozás után – arra int, hogy a legfonto-

területek meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a

sabb kérdés továbbra is a regionális gazdasági-társadalmi

régió adottságai – a kutatási potenciál, illetve az ipari háttér

fejlődés jövőbeni eredményessége. Ma még úgy tűnik,

– és a pozitív piaci tendenciák továbbá piaci rések mely

hogy a régióban hosszú ideig a fenntartható fejlődés és a

területeken találkoznak. A Debreceni Egyetem erős, ipari

hanyatlás kombinációja fog érvényesülni az Alföld számos

hasznosításban végződő kutatási területei a gyógyszeripari

területén, bár a válság egyre kisebb léptékű lesz, kistérségi

K+F, a genomika, a diganosztikum-fejlesztés, a nanotechno-

szintű marad, s a mezőgazdasági termelés hagyományos és

lógia, a funkcionális élelmiszerfejlesztés, és a megújuló ener-

modern elemeinek az ötvözése, a természet- és környezet-

giaforrások. Külön említést érdemel az újdonságot jelentő

védelem, a falusi- és ökoturizmus révén is a fenntartható

bioengineering témakör, amelynek megalapozását a Debre-

fejlődés sikeresen megvalósulhat. Nyitott kérdés azonban,

ceni Egyetem saját nanotechnológiai bázisán, az egyetem és

hogy mekkora részt foglalnak el a modern szerkezetű, de

a város aktív részvételével létrehozott Bioengineering Bay

kicsiny eltartóképességű térségek, s mekkora hányadot

Zoltán Intézet létrehozásával képzeli el.

tesznek ki a hanyatló és alacsony életszínvonalat biztosító,

A „tudás iparosítása” során a Debreceni Egyetem

fejlődésükben megrekedt falusi térségek.

bázisán építkező innováció-alapú gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen a Debreceni Egyetem és a cégek közötti hídképző intézmények létrehozása. A Debreceni

IRODALOM

Egyetemen megindult innovációs szemléletváltás első mérföldköveként, a Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont projekt keretében létrejött GND

ÁMÖ 2000: Magyarország mezőgazdasága a 2000.

Tudás- és Technológia Transzfer Iroda működésének

évben. Területi adatok. KSH, Budapest, 2000.

első éve során, példásan együttműködve a Regionális

BARANYI BÉLA 2007: A határmentiség dimenziói. 2. jav.,

Innovációs Ügynökséggel, accelerálta a kutatók és ipari

bőv. kiad. Budapest-Pécs, Dialóg Campus K. 2007.

partnerek közötti együttműködést.

318 p. (Dialóg Campus szakkönyvek, Studia regio-

A versenyképességet befolyásoló tényezők sorában

num, Területi és települési kutatások, 24.).

meghatározó jelentősége van az egyes régiók inno-

BARANYI BÉLA 2008A: Észak-alföldi régió a „régiók

vációs potenciáljának és az innovációs kapacitás

Európájában”. In: Baranyi Béla (szerk.): Észak-Al-

bővítését elősegítő szakpolitikáknak. A régió, mint az

föld. Pécs–Budapest: MTA Regionális Kutatások

ország egyik tradicionális és jelentős vidéki felsőoktatá-

Központja – Dialóg Campus Kiadó, 2008. (Kárpát-

si központjával, kutatóbázisával rendelkező egysége az

medence régiói, 8. kötet. – Sorozatszerk.: Horváth

emberek kultúrája, képessége és képzettsége, valamint

Gyula.) 23–50. p.

63


BARANYI BÉLA 2008B: Az Észak-alföldi régió gazdaságá-

és szervezési összefüggései. Debrecen. Debreceni

nak általános jellemzői. – In: Baranyi Béla (szerk.):

Egyetem Agrártudományi Centrum. 9–16. p.

Észak-Alföld. Pécs–Budapest: MTA Regionális Ku-

NAGY JÁNOS – RŐFI MÓNIKA 2008: Innovációs potenciál.

tatások Központja – Dialóg Campus Kiadó, 2008.

In: Baranyi Béla (szerk.): Észak-Alföld. Pécs–Buda-

(Kárpát-medence régiói, 8. kötet. – Sorozatszerk.:

pest: MTA Regionális Kutatások Központja – Dialóg

Horváth Gy.ula) 208–211. p.

Campus Kiadó, 2008. (Kárpát-medence régiói, 8.

BARANYI BÉLA – NAGY JÁNOS 2005: A Debreceni Egyetem

kötet. – Sorozatszerk.: Horváth Gy.ula) 368–389. p.

szerepe a regionális fejlődésben. In: Glück Róbert–

NAGY JÁNOS – DOBOS ATTILA – SZABÓ JÓZSEF 2000: Belvíz-

Gyimesi Gábor (szerk.): Évkönyv 2004–2005. II. kö-

és termőhely-védelem az Észak-alföldi Régióban. In:

tet. Környezetvédelem, regionális versenyképesség,

NAGY JÁNOS (szerk.): Fenntartható mezőgazdaság-

fenntartható fejlődés c. konferencia előadásai. Pécs,

minőségi termelés. Debrecen, DE ATC; MTK Föld-

PTE Közgazdaság-tudományi Kara. Regionális Politika

műveléstani Tanszék; MTA-DATE Földművelési

és Gazdaságtan Doktori Iskola. 2005. 203–213. p.

Kutatócsoport. 56–72. p.

HARSÁNYI ENDRE – SULYOK DÉNES – NAGY ATTILA JÁNOS

NAGYNÉ DEMETER DÓRA 2008: Mezőgazdaság. – In: Ba-

– HARSÁNYI GERGELY – NAGY JÁNOS 2003: A magyar-

ranyi Béla (szerk.): Észak-Alföld. Pécs–Budapest:

országi földhasználat ötven éve. In: Kovács Teréz

MTA Regionális Kutatások Központja – Dialóg Cam-

(szerk.): A vidéki Magyarország az EU-csatlakozás

pus Kiadó, 2008. (Kárpát-medence régiói, 8. kötet.

előtt. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs.

– Sorozatszerk.: Horváth Gy.ula) 218–231. p.

264-–270. p.

RŐFI MÓNIKA 2005: A Debreceni Egyetem interregi-

KOZMA TAMÁS 1997: Felzárkózási stratégiák, túlélési tak-

onális kapcsolatai. In: BARANYI BÉLA (szerk.): Köz-

tikák. In: BUDA MARIANN – KOZMA TAMÁS (szerk.):

elítések. A határon átnyúló kapcsolatok kilátásai

Határmenti együttműködés a felsőoktatásban.

és a mezőgazdaság regionális kérdései az Európai

Debrecen, KLTE. (Acta Paedagogica Debrecina; 96.).

Unió keleti peremén. Debrecen, MTA Regionális

LENGYEL IMRE 2003: Verseny és területfejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon. – JATEPress, Szeged.

Kutatások Központja. 71–82. p. RŐFI MÓNIKA 2006: A Debreceni Egyetem regionális

NAGY JÁNOS 2005A: A Debreceni Egyetem és az agrár-fel-

szerepe az Észak-alföldi régió versenyképességének

sőoktatás szerepe az Észak-alföldi régió és a határon

erősítésében. PhD-értekezés. Debrecen. Kézirat.

átnyúló kapcsolatok fejlődésében: In: Baranyi Béla

SZÁSZ GÁBOR – SZÉKELYNÉ SIPOS KLÁRA – JÁVOR ANDRÁS szerk.

(szerk.): Közelítések. A határon átnyúló kapcsola-

2003: 135 éves a debreceni agrár-felsőoktatás Debrece-

tok kilátásai és a mezőgazdaság regionális kérdései

ni Egyetem Agrártudományi Centrum, Debrecen.

az Európai Unió keleti peremén. Debrecen, MTA

TANKA ENDRE 2005: A magyar birtokpolitika stratégiai

Regionális Kutatások Központja. 29–39. p.

jövőképe uniós tagságunk első évtizedében. – Való-

NAGY JÁNOS 2005B: Tudományos együttműködés a régió-

ság. 11. 10–15. p.

fejlesztésben. Debreceni Szemle XIII. évf. 1. 36-45.p

TÓTHNÉ KISS ERZSÉBET szerk. 2004: Az integráció első

NAGY JÁNOS 2006: Tudományos együttműködés a regio-

négy éve a Debreceni Egyetem Agrártudományi

nális versenyképesség erősítésében. In: Jávor András

Centrumában. Debreceni Egyetem Agrártudományi

– Berde Csaba (szerk.): A térségfejlesztés vezetési

Centrum. Debrecen.

64

N E M Z ETKÖZI KAPCSOLATOK

N E M Z E T K Ö Z I K A P C S O L ATA I N K Kárpáti László


közép-kelet-európai régió egyetemeivel már nagy múltra

nyok Centruma nemzetközi tudományos hírnevének

visszatekintő kapcsolataink vannak, valamint az elmúlt

köszönhetően kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelke-

évtizedben ugrásszerűen megnőtt kutatási és oktatási

zik szerte a világon. Nemzetközi együttműködéseink

együttműködéseink száma az Európai Unió tagállamai-

alapját oktatóink, kutatóink tudományos és személyes

val, az Amerikai Egyesült Államokkal, Kínával, Mongó-

kapcsolata alkotja.

liával és Japánnal.

Intézményünk mindig kiemelkedő fontosságúnak

A Debreceni Egyetem Agrár-és Műszaki Tudomá-

tartotta nemzetközi kapcsolatainak ápolását, így a

nyok Centruma eddig közel 70 külföldi egyetemmel

Hallgatóink brüsszeli tanulmányúton

65

N E MZETKÖZI KAPCSOLATOK

kötött bilaterális szerződést, s ezek a szerződések

Debrecen testvérvárosainak egyetemein kívül aktív

nagyban segítik konkrét oktatási és kutatási programok

nemzetközi partnereink még a hollandiai Wageninge-

létrejöttét és az oktatói-hallgatói mobilitást.

ni, a japán Chiba, az amerikai Indiana, az Iowa és az

Szerződéseink közül hagyományosan jó kapcsolatunk van Debrecen testvérvárosainak egyetemeivel,

Arkansas egyetem valamint a kolozsvári Babes¸-Bolyai Tudományegyetem is.

így például a németországi Paderborn, a finnországi

A legjelentősebb mobilitási program az Agrár- és

Jyväskylä , az orosz Szentpétervár, az amerikai New

Műszaki Tudományok Centrumában a Socrates/Eras-

Brunswick és a szomszédos Nagyvárad egyetemeivel.

mus és a CEEPUS programok. Az Európai Bizottság Együttműködés a Partiumi Keresztény Egyetemmel, 2005

Egyiptomi delegáció, 2007

66

N E M Z ETKÖZI KAPCSOLATOK

A Szász Parlament Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottságának tagjai a tárgyalások előtt az AMTC-ben, 2008

1987-ben indította el Rotterdami Erasmusról elnevezett programját, mely az egyetemi hallgatók és oktatók európai mobilitását kívánta minél szélesebb körben elősegíteni. Intézményünk kezdetektől részt vesz a programban, folyamatosan növekedett partnerintézményeink száma és ezzel együtt oktatóink, hallgatóink részvétele. Jelenleg 21 ország 63 intézményével van Erasmus bilaterális szerződésünk, továbbá több mint 20 egyetemmel van kétoldalú együttműködési szerződésünk.

Tárgyaláson a Tanácsteremben

A Partiumi Keresztény Egyetemmel (Nagyvárad) kötött egyezmény alapján a Partiumi Egyetemen 2005

Ezen szerződések köre a jövőben tovább bővül,

óta folyik kihelyezett levelező BSc képzés, Mezőgazda-

hiszen a 2007-től indult új Lifelong Learning Erasmus

sági mérnöki szakon.

Program keretein belül már nem csak oktatóink és

Különösen fontosnak ítéljük a Wageningeni Egye-

hallgatóink cseréjére kerülhet sor, hanem az adminiszt-

temmel folytatott kettős diplomás képzéseket, amely-

rációban dolgozók is lehetőséget kapnak az európai

nek keretében több mint 10 hallgató vesz részt ebben

tapasztalatcserére.

az évben holland master képzésben, akik a Debreceni

A CEEPUS (Central European Exchange for Univer-

Egyetem diplomája mellet egy wageningeni diplomát is

sity Studies) program keretében a Centrumban 5 hálózat

szereznek. Ezek eredményeképpen – kiváló tanulmányi

működik összesen 60 nemzetközi partner részvételével.

eredményéért – egy hallgatónk PhD képzésre is felvé-

Tagjai vagyunk az ISEP (International Student Exchange Programme) multilaterális mobilitási programnak

telt nyert Wageningenbe.

67

N E MZETKÖZI KAPCSOLATOK

is, amelynek keretében elsősorban Amerikába utazhat-

nemzetközi tapasztalataikkal jelentősen hozzájá-

nak ki diákjaink, illetve onnan érkezhetnek hozzánk

rulnak.

hallgatók.

A Bolognai folyamat követelményeinek megfelelően

Fontos nemzetközi kapcsolatnak számít aktív rész-

az ECTS rendszer feltételeit már megteremtettük intéz-

vételünk az International MBA Networkben, melynek

ményünkben. A nemzetközi partneregyetemeinken

keretében az APSTRACT nemzetközi tudományos

szerzett krediteket a Debreceni Egyetem Agrár- és Mű-

folyóirat társszerkesztői is vagyunk.

szaki Tudományok Centrumának mind a három kara

Mindemellett számos nemzetközi szervezet munká-

elismeri, és a külföldi hallgatók által nálunk szerzett

jában aktív tagként veszünk részt.

krediteket a partnerintézményeink elfogadják. Célunk,

Nemzetközi kapcsolatainkat a DE AMTC

hogy angol nyelvű kurzuskínálatunk további bővítésé-

Külső Kapcsolatok Központja koordinálja, mun-

vel, angol nyelvű programok indításával vonzóbbá te-

kájukhoz a karok szakmai kapcsolataikkal és

gyük intézményünket a külföldi hallgatók számára.

A Debreceni Egyetem AMTC Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar MBA-hallgatóinak előadása Wim Heijman, a nemzetközi MBA hálózat vezetőségi tagja és a Kar vezetői előtt

68

O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN

A DEBRECENI EGYETEM AG R Á R - É S M Ű S Z A K I T U D O M Á N Y O K C E N T RU M Á N A K K A R A I N O K TATO T T S Z A KO K 2008 Jávor András

Debreceni Egyetem egyik jogelődje a Debreceni Ag-

Korábban nem művelt szakok – kertészet, élel-

rártudományi Egyetem a régió és az ország mezőgazda-

miszer – jelentek meg a képzésben és váltak vezető

sági fejlesztésében mindig jelentős szerepet játszott.

képzési területekké.

A jól működő nagyüzemi mezőgazdaság számára

A vidék és vidékfejlesztés komplex kezelése is

folyamatosan képezte az agrármérnököket. A végzet-

új szakok – természetvédelem, környezetvédelem,

tek elhelyezkedése biztosított volt, minden végzősnek

vadgazda – szakok beindítását is szükségessé tették.

jutott álláshely.

Jelentős piaci igény hozta magával a gazdasági jellegű

A rendszerváltás azonban jelentősen megnehezítette

képzések megjelenését, amely új kar – az Agrárgazdasá-

az agrár-felsőoktatás helyzetét. A mezőgazdaság funkci-

gi és Vidékfejesztési Kar – keretében találta meg helyét

ója változott, súlya, gazdasági megítélése nem kedvezett

az oktatási szerkezetben.

az agrárképzésnek. Az uniós csatlakozás sem javította a feltételeket a politkai és társadalmi hozzáállást.

Ehhez bővíteni és biztosítani kellett a vállalati kapcsolatrendszert is, amely bővítette a végzett hallgatók

Ezzel egyidejűleg általánosságban, mélységében és

elhelyezkedési lehetőségeit. A sokkal szélesebb területen

specializációban növekedtek az elvárások, a képzés, ok-

– bank, államigazgatási szféra, stb – elhelyezkedő tanít-

tatás, a végzettek felkészültségének vonatkozásában.

ványaink minden esetben megállták a helyüket, és egyre

Az oktatás változásában jelentős szerepet kaptak

inkább keresettek lettek az ország egész területén.

az oktatási verseny erősödése mellett a munkaerő-piaci kihívások és elvárások. Az átalakulás folyamatát tovább nehezítették, bonyolították a bolognai folyamatok végrehajtásában

Számos tudományos vizsgálat eredményei is bizonyították, szükség van az Agrár és Műszaki Tudományok Centrumában végzett jó felkészültségű munkaerőre.

vállalt nemzetközi kötelezettségek. A korábbi struktúra

A vezetés stratégiai döntéseivel a lehetőségekhez

kibővült és kialakult az ötlépcsős képzés. A felsőfokú

képest megteremtette az új oktatási feladatok személyi,

szakképzés az alap-, és mesterképzés, a doktorképzés

infrastrukturális és dologi feltételeit.

jelentik a lépcsőket, amelyet kiegészít a szakirányú továbbképzések nagy kínálata.

Az oktatás szerkezetének fejlesztése, kialakulása a Műszaki Kar csatlakozásával vált teljessé. Az általá-

69


nos gépészeti, építészeti képzési területek megtartása

azonban még várható indítás. Ilyenek a turizmus, ven-

mellett debreceni sajátossággá válhat az agrárium teljes

déglátás, sport, és főleg a logisztika különböző terüle-

vertikumát lefedő műszaki képzés. Ennek legfontosabb

tei. A mesterszakok számának bővítését, a szakirányú

területei a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészet

továbbképzések rendszerét is a piaci igényekhez igazít-

valamint építészet, a környezet és agrárkörnyezet vé-

va kell végrehajtanunk. A mesterképzésben résztvevők

delem, az agrárgazdasági folyamatok műszaki fejleszté-

számát folyamatosan növelni kívánjuk, arányuk 40%

se és az automatizálás lehet.

kell, hogy legyen a hallgatók között. Az angol tannyel-

Az idén – 2008-ban – a különböző képzési szintekre

vű szakok akkreditálásával tovább kívánjuk növelni

és szakokra felvett több mint 2000 hallgató bizonyítja,

az intézmény nemzetközi oktatási súlyát. Beiskolázás

hogy a választott fejlődési irány helyes. Az alapképzési

terén fokozottabban kívánunk élni lehetőségeinkkel a

szakok rendszere zömében kialakult, néhány területen

határon túli magyarság érdekében is.

70


AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR SZAKJAI

INFORMATIKAI STATISZTIKUS ÉS GAZDASÁGI TERVEZŐ SZAK (FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS) Olyan szakemberek képzése a cél, akik széles körű gazdasági, számviteli, pénzügyi, statisztikai, informatikai ismereteik birtokában képesek közreműködni vállalkozások, intézmények vezetőinek közvetlen munkatársaként, a felmerülő problémák megoldásában. Az informatikai statisztikus és gazdasági tervezők alkalmasak információk összegyűjtésére, rendszerezésére, feldolgozására, elemzésére alkalmazván a korszerű informatikai eszközöket és szoftvertermékeket. A képzés gyakorlat-orientált, de nagy hangsúlyt fektet a szükséges elméleti ismeretek átadására is. A gya-

Főbb tantárgyak az informatikai statisztikus és gaz-

korlati képzés következményeként a végzett hallgatók

dasági tervező szakon:

képesek életszerű, kellő bonyolultságú statisztikai, számviteli, pénzügyi valamint gazdasági problémák

Alapismereti-képességfejlesztési modulok:

megoldására. Az elméleti ismereteiket további alap-,

•

Gazdasági alapismeretek (társadalmi alapisme-

vagy mesterképzésben való részvétel esetén is hasz-

retek, munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési

nosíthatják.

technikák) •

A képzési idő: 4 félév

Viselkedéskultúra (munkavégzési technikák, irodaszervezés, protokoll és viselkedéskultúra)

A bizonyítvány megnevezése: informatikai statisztikus

•

és gazdasági tervező

Informatikai alapismeretek (számítógép kezelői alapismeretek)

Az informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakos Kötelező szakmai modulok:

hallgatók az alapismeretek elsajátítása után a szakmai

•

modulokban szerezhetnek részletesebb és alaposabb

informatikai ismeretek modul (szoftver-

információkat többek közt informatikából, statiszti-

üzemeltetői ismeretek, informatikus felsőfokú

kából, közgazdaságtanból, vállalkozási ismeretekből,

szakmai ismeretek, informatika szakismereti

gazdasági tervezésből. A képzés nem elhanyagolható

alkalmazása, ügyviteli ismeretek) •

részét képezi a szaknyelv oktatása, melyre különös

Statisztikai ismeretek modul (általános statisztika, statisztika az üzleti életben, statisztika a

figyelmet fordítunk.

71


• •

társadalmi gazdasági életben)

hasznosításával jelentős személyes siker elérésére nyílik

Közgazdaságtani ismeretek modul (mikro- és

lehetőség. A szak további előnye, hogy az elméleti ismere-

makroökonómia)

tek gyakorlati alkalmazását is megköveteli a hallgatóktól,

Vállalkozási ismeretek modul (jogi-, számviteli-,

ezáltal fejlesztve a problémamegoldó képességüket.

vállalkozási-, gazdasági tervezési-, tanirodai ismeretek) •

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI

Idegen nyelv modul

AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK Továbbtanulási lehetőségek: A szakképzés biztosítja, hogy a szakképesítést jó ered-

Végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor;

ménnyel megszerzők alap-, illetve mesterképzésben

rövidítve: BSc)

folytathatják tanulmányaikat. A tanulmányaik folyta-

Szakképzettség: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök

tása esetén kérhetik ezen képzés keretén belül tanult

Választható szakirányok: Agrárgazdasági, Regionális-

tárgyak beszámítását.

és vidékfejlesztési

A szakma szépségei:

Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai

A képzésben szerezhető informatikai, gazdasági, statiszti-

kompetenciák:

kai és idegen nyelvi ismeretekkel számos izgalmas, érdekes

A képzés célja olyan gazdasági és vidékfejlesztési

területen lehet elhelyezkedni, ahol az ismeretek kreatív

agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel,

72


szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szerve-

•

zési és irányítási feladatok ellátására. Az elsajátított

az Európai Unió integrációs területfejlesztési tervezési lehetőségeit és módszertanát;

ökonómiai, menedzsment, regionális és térségi isme-

•

az európai uniós, illetve nemzeti mezőgazdasági

reteik birtokában, valamint a szakigazgatási feladatok,

és vidékfejlesztési támogatások formáit, az ehhez

az agrártermelés sajátosságai és az agrárgazdaság

kapcsolódó pályázati követelményeket.

kapcsolatrendszerének ismeretében, ökológiai szemléletük alapján képesek a munkaerő-piaci elvárásoknak

Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesz-

megfelelő szakmai munka végzésére.

tési agrármérnök alkalmas:

Rendelkeznek a vidékfejlesztés európai uniós normák

•

szerinti értelmezéséhez, vidékfejlesztési programok ter-

a vidéki területen élő emberek életfeltételeinek javítására, a rendelkezésre álló források integrálására;

vezéséhez, lebonyolításához szükséges szakismeretek-

•

kel. Képesek a mezőgazdasági termelés és feldolgozás,

az agrárvállalatok és - vállalkozások irányítási, gazdasági feladatainak ellátására;

az ipari termelőeszköz-ellátás, kereskedelem kapcsoló-

•

dó feladatainak az integrálására.

a vidéki térség problémáinak, fejlesztési lehetőségeinek elemzésére; üzleti terv készítésére;

Továbbá a szakon végzettek kellő mélységű elméleti

•

ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban

hozzájárulni a gazdálkodási szerkezet folyamatos megújításához;

történő folytatásához.

•

számviteli ismeretei birtokában a kisvállalkozások bizonylatolási és elszámolási kötelezettségeinek teljesítésére;

Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesz•

tési agrármérnök ismeri: • •

a vidéki területek gazdaságfejlesztésének és terü-

integrált termesztési stratégiák kidolgozásában és

letfejlesztésének összefüggéseit;

megvalósításában;

a főbb növénytermesztési, kertészeti és állatte-

•

nyésztési ágazatok működtetéséhez, szervezésé•

nosítási, ökotermesztési és integrált termesztési

•

a vidéki térségfejlesztés nemzetközi követelményeinek kezelésére;

hez szükséges alapvető technológiákat, a tájhasz-

•

közreműködni a tájhasznosítási, ökotermesztési és

a vidéki térség fejlesztéséhez szükséges projektek megírására, koordinálására.

stratégiákat;

A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő,

a fenntartható fejlődés, valamint a vidéki lakosság

problémafelismerő és problémamegoldó képességgel,

életminőségét meghatározó követelményeket;

együttműködési és kommunikációs készséggel, idegen

az élelmiszergazdaság működésének és fejlődésének

nyelvtudással.

nemzetközi, nemzeti és térségi összefüggéseit; • •

a mezőgazdasági vállalkozások finanszírozásának

Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzésé-

lehetőségeit;

hez egy élő idegen nyelvből államilag elismert közép-

a vidéki térség irányításszervezési megoldásait, a

fokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga

szakigazgatás követelményrendszerét;

szükséges.

73


INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI

ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban

AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK


Végzettségi szint: alapfokozat ( baccalaureus, bache-

Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármér-

lor; rövidítve: BSc)

nök ismeri:

Szakképzettség: szakigazgatási agrármérnök (zárójel-

•

az agrár-szakigazgatás intézményrendszerét;

ben megjelölve a szakirányt)

•

a központi és helyi közigazgatás általános és ágazati

Választható szakirányok: informatikai, szakigazgatási

szervezeti, működési és kommunikációs sajátosságait, a közigazgatás és agrárgazdaság kapcsolatát;

Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai

•

kompetenciák:

az Európai Unió és más központi agrár- és gazdaságtámogatási rendszerek működését.

A képzés célja olyan informatikus és szakigazgatási agrármérnökök képzése, akik az elsajátított elméleti és

Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármér-

gyakorlati ismereteik birtokában képesek a termeléssel,

nök képes:

szolgáltatással és szakigazgatással összefüggő szervezési

•

a mezőgazdasági, élelmiszer-feldolgozási, környe-

és irányítási feladatok ellátására, az informatiki eszközök

zetvédelmi, vidékfejlesztési, agrárgazdasági és

és rendszerek alkalmazásásra, tervezésére, fejlesztésének

szakigazgatási ismeretei birtokában a szakigazga-

irányításásra. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti

tási területeken informatikai rendszerek és alkalmazások tervezésére, fejlesztésének irányítására, fejlesztésében történő közreműködésre, üzemeltetésére és menedzsment feladatok ellátására; •

informatikai eszközök és rendszerek alkalmazására az agrár, szak- és közigazgatási jellegű problémák megoldásában;

•

korszerű info-kommunikációs eszközök, módszerek és rendszerek alkalmazására;

•

információs rendszerek fejlesztésére és alkalmazására;

•

adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására;

•

informatikai támogatás és fejlesztés végrehajtásában történő közreműködésre; fejlesztési és üzemeltetési projektek tervezésére, irányítására;

•

szakigazgatási alkalmazások működtetésére, felhasználói szolgáltatások ellátására (információs és döntéstámogató rendszerek használatára, klienszszerver architektúrák és egyéb hálózati környezetek adat- és rendszermegosztási feladatainak ellátására);

74


•

PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPSZAK

szakértői rendszerek, intelligens megoldások alkalmazására.

Végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármér-

rövidítve: BA)

nök alkalmas:

Szakképzettség: közgazdász pénzügy és számvitel

•

alapszakon

az agrárgazdaság központi, regionális és helyi szintű igazgatását, felügyeletét, szervezését ellátó

• •

állami és civil szervezetekben vezetői, szervezői,

Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó kompe-

hatósági és igazgatási munka ellátására;

tenciák:

az Európai Unió szerveinél igazgatási és szakértői

A képzési cél, olyan gazdasági szakemberek képzése, akik

feladatok ellátására az agrárpolitika végrehajtásában;

elméletileg megalapozott gyakorlati ismeretek, készségek

az Európai Unió és az állami, költségvetési szektor,

és képességek birtokában alkalmasak a vállalkozások,

valamint az agrárgazdaság közötti kapcsolatrend-

pénzintézetek és költségvetési intézmények pénzügyi

szert alkotó intézményekben vezetői, szervezői

szervezeteinek kialakítására, működtetésére, valamint

feladatok ellátására.

számviteli szakfeladatok irányítására, a gazdálkodó és

A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő,

egyéb szervezetek számviteli politikájának és rendjének

problémafelismerő és problémamegoldó képességgel,

kialakítására, a számítástechnika felhasználásával való

együttműködési és kommunikációs készséggel, idegen

fejlesztésére, megszervezésére, a beszámolási kötele-

nyelvtudással.

zettség teljesítésére, a költséggazdálkodás rendszerének

Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzésé-

kialakítására, fejlesztésére, működtetésére, a gazdálkodás

hez egy élő idegen nyelvből államilag elismert közép-

elemzésére, értékelésére és ellenőrzésére. A szakon vég-

fokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga

zettek kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második

szükséges.

ciklusban történő folytatásához.

75


Az alapfokozat birtokában a pénzügy és számvitel

Az alapfokozat birtokában a pénzügy és számvitel

alapszakon végzettek ismerik:

alapszakon végzettek alkalmasak:

•

•

•

a nemzetgazdasági ágak helyzetét, fejlődésük fő törvényszerűségeit;

döntések előkészítésére, a hitelkérelmek, pénzügyi

a vállalati gazdálkodás céljait, alapvető törvénysze-

tervek, pályázatok készítésére, értékelésére;

rűségeit; •

•

a vállalati gazdálkodás finanszírozási-számviteli•

alapelveit, közvetlen és közvetett finanszírozás •

a pénzügyi, számviteli folyamatok tervezésének, •

lex pénzügyi, számviteli következményeinek meg-

a vállalkozások tevékenységét szabályozó jogsza-

határozására; •

fontosabb pénzügyi feltételeit;

számviteli politika, számviteli szabályzatok készítésére;

a hazai és nemzetközi adózási, számviteli sza-

•

bályokat, a vállalkozások működésének (alapítás,

gazdálkodási, likviditási és hatékonysági követelmények összehangolására;

működés, átalakulás, megszüntetés) számviteli,

•

önálló munkavégzésre és csoportmunkára;

pénzügyi megjelenítését;

•

tárgyalási és prezentációs technikák alkalmazására,

a számviteli információs rendszert, a beszámoló

meggyőző szakmai érvelésre, korszerű informatikai

részeit, illetve az azt alátámasztó könyvelési folya-

eszközök használatára.

matokat, a tevékenységek elemzésének módszerta-

Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzéséhez

nát, a döntés-előkészítés módszertani alapjait; •

gazdasági folyamatok, szervezeti események komp-

leti alapjait és gyakorlatát, az értékelés technikáit; bályokat, a vállalat piaci alkalmazkodásának leg-

•

adó-, illeték-, vám-, jövedék-, tb-kötelezettségek meghatározására és a bevallások elkészítésére;

szervezésének, irányításának, ellenőrzésének elmé-

•

a vagyonra és üzleti működésre vonatkozó beszámolók önálló összeállítására, elemzésére;

formáit;

•

önálló finanszírozási döntésekre, a mérlegbeszámoló elkészítésére;

adózási alrendszerét, a vállalati finanszírozás

•

a pénzügyi, befektetési, finanszírozási, beruházási

államilag elismert legalább középfokú C típusú szakmai

a pénzintézeti rendszer felépítését, az egyes pénz-

vagy felsőfokú C típusú általános, illetve ezekkel egyen-

intézeti típusok sajátosságait, a hitelezési folya-

értékű nyelvvizsga szükséges.

matot, az értékpapír-piac működésének fontosabb elemeit; •

az államháztartás feladatait és felépítését;

•

a vállalkozási és közszféra működési törvényszerű-

KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPSZAK Végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor,

ségeinek fő különbségeit; •

rövidítve: BA)

a költségvetési gazdálkodás alapvető törvényszerű-

Szakképzettség: közgazdász kereskedelem és marke-

ségeit, a költségvetési finanszírozás alapelveit és

ting alapszakon

lehetséges technikáit.

Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó kompetenciák: A Kereskedelem és marketing alapszakon olyan szakemberek képzése a cél, akik a három és fél éves képzés kere-

76


tében stabil elméleti, módszertani közgazdasági alapokat

•

a kereskedelmi vállalatok működését és szerveze-

szereznek, majd megismerkednek az üzleti tudományok

tét, a kereskedelmi tevékenység főbb munkafolya-

néhány fontos területével, valamint részletesebben a

matait és technikáit,

kereskedelem és marketing alapvetően alkalmazandó

•

a logisztikai folyamatokat,

tudásanyagával. A kereskedelemben és marketingben

•

az e-üzlet módszereit és hátterét,

jártas szakemberek a munkaerőpiac keresett és elis-

•

képesek a marketing értékesítés rövid és középtá-

mert személyei, aki képesek akár önálló vállalkozások

vú döntési folyamataiban való eligazodásra, a gyors

működtetésére, akár a közép- és nagyvállalati rendszer

piaci változások felismerésére, az azokhoz való al-

hierarchiájába beilleszkedve segíteni a vállalat sikeres

kalmazkodásra.

működését. A képzés lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgatók a kereskedelem vagy a marketing területén job-

Az alapfokozat birtokában a kereskedelem és marke-

ban elmélyedjenek és a gyakorlat szempontjából fontos

ting alapszakon végzettek alkalmasak:

ismereteket szerezzenek. Ez az alapszak gyakorlat-orien-

•

táltsága mellett olyan általános és széleskörű ismeretet

kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására,

nyújt a résztvevők számára, hogy bármely gazdálkodási

•

és menedzsment mesterképzésre továbbléphetnek,

különböző termékek és szolgáltatások beszerzésére és értékesítésére,

ugyanakkor lehetőséget biztosít az ismeretek gyakor-

•

önálló és csoportmunka végzésére,

latban történő alkalmazásához és a külkereskedelmi

•

a szervezet funkcionális területeivel és a marke-

üzletkötői képesítés megszerzéséhez is. A mesterkurzu-

tingszolgáltatókkal, beszállítókkal, partnerekkel

sokra való továbblépésben a szak hallgatói elsősorban a

való együttműködésre,

kereskedelem és a marketing területen indított mester-

•

kurzusok esetében élveznek nagy előnyt.

reklám, eladás ösztönzési, piackutatási adatok elemzésére, hatékony programok összeállítására és lebonyolításuk ellenőrzésére,

•

Az alapfokozat birtokában a kereskedelem és marke-

sére,

ting alapszakon végzettek ismerik: •

a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, mecha-

•

egyes logisztikai feladatok ellátására,

nizmusait, szervezeteit, működési elveit, fejlődési

•

a kereskedelem és marketing specifikus szoftverek

trendjeit, •

használatára,

a marketing fogalmát, koncepcióját, eszközrendszerét

•

és módszertanát az üzleti és non-profit szférában, •

• •

a kereskedelmi folyamatok elemzésére és tervezé-

jelentések, felmérések elkészítésére, szóbeli és írásbeli kommunikációra.

a marketing szerepét a vállalat, intézmény működésében, a marketing kapcsolatát a szervezet más

Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzéséhez

folyamataival, funkcióival,

államilag elismert legalább középfokú C típusú szakmai

a fogyasztói, vevői magatartás folyamatát, a

vagy felsőfokú C típusú általános, illetve ezekkel egyen-

fogyasztóvédelem területét,

értékű nyelvvizsga szükséges.

az értékesítési, üzletkötési tevékenység folyamatait, jogi, etikai követelményeit,

77


MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KARON OKTATOTT SZAKOK

A képzés után, a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember képes a mezőgazdasági nagy- és kisüzemekben, magánvállalkozásokban a növénytermesztéssel, ezen belül kiemelten a növényvéd-

FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEK

elemmel kapcsolatos feladatok ellátására. Gyógy- és fűszernövény Termesztő-

Képes a szántóföldi növények termesztéstechnológiáit

és Feldolgozó

megvalósítani, azt fejleszteni, az egyes munkafolyamatokat megtervezni és azokat irányítani, az ökológiai

A képzés célja: A képzés célja olyan szakképzettség

adottságoknak megfelelően a termesztéstechnológia

tanúsítása, amelynek birtokosa képes a gyógy- és fű-

elemeit (biológiai, agrotechnikai) összehangolni és

szernövények Magyarországon termeszthető fajainak

adaptálni.

termesztéstechnológiáit megvalósítani, illetve azt fejleszteni. Jártas a feldolgozás módjaiban, a minőségi követel-

Szakmai kompetenciák:

mények előírásaiban és a forgalmazás rendjében. Ismeri a

Termesztéstechnológiai műveleteket tervez, számításo-

gyógy-és fűszernövények felhasználásának lehetőségeit,

kat végez

formáit, az ehhez szükséges növény- és drogismerettel

Szántóföldi növényeket termeszt, növényvédelmet

rendelkezik.

irányít Növényápolást, öntözést végez, illetve végeztet

Szakmai kompetenciák: Gyógynövény- és fűszernövény-termesztő tevékenysé-

Továbbtanulási lehetőségek:

get végez

A kreditek egy részének beszámításával az alábbi sza-

Gyógynövények átvételét, elsődleges feldolgozását végzi

kokon van lehetőség a tanulmányok folytatására: Mezőgazdasági mérnök BSc

Vadon termő gyógynövények gyűjtését szervezi és végzi

Növénytermesztő mérnök BSc Természetvédelmi mérnök BSc

Továbbtanulási lehetőségek A kreditbeszámítást biztosító alapképzési szakok a Debreceni Egyetem AMTC Mezőgazdaságtudományi Karán :

Hulladékgazdálkodási technológus

Természetvédelmi mérnök BSc Mezőgazdasági mérnök BSc

A hulladékgazdálkodási technológus képzés alapvető

Növénytermesztő mérnök BSc

célja olyan szakemberek kiművelése, akik képesek a településen, illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés során keletkező hulladékok gyűjtését, keze-

Növénytermesztő és növényvédő technológus

lését, hasznosítását és ártalmatlanítását a gazdasági és A képzés célja: A képzés alapvető célja a növényter-

környezetvédelmi igények korszerű, európai színvonalú

mesztés és növényvédelem hivatásszerű gyakorlásához

összehangolásával megoldani. Aktív közreműködői,

szükséges szakképzettség tanúsítása.

középszintű vezetői lehetnek az előzőekben említett

78


feladatok megoldásához kapcsolódó munkaterületek-

vetelményei

nek.

•

Áruterítés

A hulladékgazdálkodási technológus képes és alkalmas

•

Az anyagbeszerző munkakör követelményei

lesz:

•

A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai

•

a mezőgazdasági nagy- és kisüzemekben, ma-

Logisztikai

gánvállalkozásokban a környezet-gazdálkodási,

nedzsment feladatok

és ezen belül kiemelten a hulladékgazdálkodás-

•

menedzsment,

ellátásilánc-me-

E-logisztikai feladatok

sal kapcsolatos feladatok ellátására, •

•

a szakmai munkák közvetlen elvégzése

Továbbtanulási lehetőségek:

mellett, munkacsoportok irányítására és a

Továbbtanulás esetén a Debreceni Egyetem Agrár- és

hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok

Műszaki Tudományok Centruma, Mezőgazdaságtudo-

menedzselésére,

mányi Kar alábbi szakjaira számíthatók be a kreditek:

korszerű középszintű irányítói, vezetői tevé-

Állattenyésztő mérnöki BSc, Élelmiszermérnöki BSc,

kenység végzésére, továbbá önálló vállalkozás

Kertészmérnöki BSc, Környezetgazdálkodási agrármér-

létrehozására.

nöki BSc, Mezőgazdasági mérnöki BSc, Növényter-

A szakon végzettek a BSc képzésben (pl. környezet-

mesztő mérnöki BSc, Természetvédelmi mérnöki BSc,

gazdálkodási agrármérnök, természetvédelmi mérnök)

Vadgazda mérnöki BSc.

kamatoztathatják a megszerzett ismereteiket. Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai Logisztikai műszaki menedzserasszisztens

szakügyintéző

A képzési cél: A logisztikai műszaki menedzserasz-

A képzési cél: A képzés célja korszerű elméleti, módszer-

szisztens feladata a gazdasági élet különböző terüle-

tani és gyakorlati felkészültséggel rendelkező nemzetközi

tein a mérnöki felkészültséget nem igénylő logisztikai

szállítmányozási és logisztikai szakügyintézők képzése. A

tervezési, szervezési, irányítási, ellenőrzési feladatok

szakterületen dolgozók munkájuk során önállóan tervez-

ellátása, a vállalaton belüli, valamint a vállalat és a

nek meg, készítenek elő, irányítanak, illetve oldanak meg

beszerzési/értékesítési piacai közötti integrált anyag-

szállítmányozás-logisztikai feladatokat. Kapcsolatot tarta-

(áru-) és információáramlásnál közreműködés.

nak az ügyfelekkel, ajánlatot adnak/kérnek/hasonlítanak össze, szerződést kötnek. Bonyolítják a fuvarozási-, szállítmányozási-, logisztikai feladatokat, önállóan gazdálkodnak a

Szakmai kompetenciák: Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs is-

rendelkezésre álló erőforrásokkal.

meretek

A képzés célja továbbá a kommunikációs és tanulási

•

Marketing és PR alapismeretek

készségek olyan mértékű fejlesztése, hogy képesek

•

A beszerzés és az értékesítés előkészítése,

legyenek a szakma fejlődésével járó új igények felisme-

megszervezése

résére, azoknak való megfelelésre.

•

•

Veszélyes áruk tárolásának, szállításának kö-

79


Szakmai kompetenciák: • •

gazdálkodási agrármérnöki BSc, Mezőgazdasági mérnöki

Vállalkozások alapítása, működtetése, átszer-

BSc, Növénytermesztő mérnöki BSc, Természetvédelmi

vezése, megszüntetése

mérnöki BSc, Vadgazda mérnöki BSc.

Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák

•

Szakmai kommunikációs tevékenység

•

Informatikai és gazdasági idegen nyelv használata

•

Vállalkozások menedzselése

•

Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása

•

A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás megszervezése

•

Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Szakügyintéző tevékenysége

Ménesgazda A magyar lovashagyományok, a lótenyésztési és -használati kultúra egész Európában ismert, sőt elismert. A tradicionális magyar ménesek fajtafenntartásához, lovas hagyományaink sajátos egyediségének megőrzéséhez ma már egyre inkább csatlakoznak a magánlótartók is, akik értelemszerűen nem mindig képzett szakemberek. Hogy segítségükre lehessünk és hamisítatlanul folytathassuk az évszázados magyar lótenyésztési kultúrát, fiatal szakemberekre van szükség.

Továbbtanulási lehetőségek: Továbbtanulás esetén a Debreceni Egyetem Agrár- és

A ménesgazda felsőfokú szakképzés célja olyan isme-

Műszaki Tudományok Centruma, Mezőgazdaságtudo-

retekkel rendelkező szakemberek kibocsátása, akik

mányi Kar alábbi szakjaira számíthatók be a kreditek:

ismerik a tágan értelmezett lótenyésztés és lóhasználat

Állattenyésztő mérnöki BSc, Élelmiszermérnöki BSc,

szakmai kérdéseit. Erkölcsi és szakmai értékük alapján

Kertészmérnöki BSc, Kertészmérnöki BSc, Környezet-

rájuk bízható a tetemes vagyont képviselő tenyész- és

80


sportistállók üzemeltetése, fejlesztése. Részt vesznek a

tenyésztő.nemesítő munkájának elvégzésére; az állat-

termékelőállítás technológiai és pénzügyi változatainak

állomány betegségmegelőző feladatainak szervezésére

kidolgozásában, az értékesítésben, vagyis termelésveze-

és megvalósítására; az előállított termékek szakszerű

tőként ellátják az alapszak, illetve mesterszak végzett-

kezelésére és azok értékesítésére, piaci forgalmazására;

séget nem igénylő feladatokat. Közreműködnek a dön-

állati termék előállítás minőségi, minőségbiztosítási,

téselőkészítésben, szakmai rendezvények előkészítési,

környezetvédelmi és munkavédelmi előírásainak, jogi

szervezési, elemzési folyamataiban.

és közgazdasági szabályzórendszerének alkalmazására; környezetvédelemmel és állatvédelemmel kapcsolatos

A Ménesgazda felsőfokú szakképzésben oklevelet szer-

előírásokbetartására; gazdálkodás pénzügyi feltételei-

zettek felvételt nyerhetnek az állattenyésztő mérnök,

nek tervezésére és gyakorlati megvalósítására; gazda-

mezőgazdasági mérnök alapszakokra, s képzésük során

sági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos

a korábbi tanulmányokban elsajátított diszciplínák egy

nyilvántartási folyamatok végzésére.

része meghatározott kredit értékkel kerül beszámításra. Az állattenyésztő mérnök agrármérnök, állattenyésztő mérnök, valamint élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérALAPKÉPZÉS

nök mesterszakokon folytathatja tovább tanulmányait.

Állattenyésztő mérnök Élelmiszermérnök A képzés célja olyan állattenyésztő mérnökök képzése, akik természettudományi, agrárműszaki, élelmiszer-

A képzés célja olyan élelmiszermérnökök képzése, akik

gazdasági és mezőgazdasági technológiai, valamint

általános ismeretekkel rendelkeznek a biológia, a ké-

állattenyésztési ismereteik birtokában képesek az állati

mia, a fizika és műszaki alaptudományokban, speciális

termék előállítás termelési, feldolgozási, értékesítési

ismeretekkel az élelmiszertudományban, szakmai alap-

folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésre,

ismeretekkel az élelmiszerek előállítása és tartósítása,

önálló gazdálkodásra, egyéni és társas vállalkozások

valamint az élelmiszertechnológia terén, továbbá kellő

működtetésére, továbbá kellő mélységű elméleti is-

mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés

meretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban

második ciklusban történő folytatásához.


Az alapfokozat birtokában az élelmiszermérnökök ké-

Az alapfokozat birtokában az állattenyésztő mér-

pesek: az élelmiszer előállítás és forgalmazás területén

nökök képesek: az állattenyésztés és takarmányozás,

az élelmiszerelőállítással kapcsolatos gazdálkodástudo-

az állati termékek feldolgozása, értékesítése területén

mányi, vezetési és szervezési, marketing, élelmiszeripari

az ismeretek, módszerek, technológiák és munka-

informatikai, szabványosítási és műszaki szabályozási

műveletek alkalmazására; az állattenyésztési ágaza-

elvek alkalmazására; az élelmiszeripari alapanyagokban

tokban folyó takarmánytermesztési, takarmányozási

és az élelmiszerekben a feldolgozás és a tárolás során

technológiai munkák szervezésére, berendezések és

bekövetkező fizikai, kémiai, biológiai és érzékszervi

gépek szakszerű üzemeltetésére; gazdasági állatfajok

változások és ezek molekuláris hátterének felismerésé-

81


re; az élelmiszeripari műveletek alapjainak birtokában

környezetgazdálkodási agrármérnök mesterszakokon

az élelmiszeripari feldolgozás és tartósítás korszerű

folytathatja tovább tanulmányait.

technológiai és a biotechológiai eljárások alkalmazására; élelmiszeripari nyersanyagok értéknövelő előállítására, Kertészmérnök

tartósítására, biztonságos élelmiszerek előállítására; élelmiszer alapanyagok és élelmiszerek vizsgálati módszereinek biztonságos alkalmazására, a főbb élelmiszer

A képzés célja olyan kertészmérnökök képzése, akik

komponensek azonosítására; az élelmiszeripar számára

képesek üzemi méretű termelési folyamatok irányí-

fontos mikroorganizmusok kimutatására, vizsgálati

tására és szervezésére, az ágazat szakigazgatási alap-

módszereinek elvégzésére; élelmiszeripari folyamatok

feladatainak és szaktanácsadói feladatainak elvégzé-

tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére; élelmiszeripari

sére. Alkalmasak önálló kertészeti magángazdaságok

folyamatok minőségügyi rendszerének alkalmazására,

létrehozására és azok gazdaságos üzemeltetésére. A

irányítására; HACCP rendszer kiépítésében történő

termékek forgalmazása, feldolgozása és tárolása terén

közreműködésre és annak irányítására; élelmiszertech-

is ismeretekkel rendelkeznek, továbbá kellő mélységű

nológiákkal kapcsolatos környezetvédelmi előírások

elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második

alkalmazására; szakmai problémák megfogalmazására,


elemzésére, értékelésére.

Az alapfokozat birtokában a kertészmérnökök képesek: a kertészeti növényekben lejátszódó fonto-

Az élelmiszermérnök élelmiszerbiztonsági és -minő-

sabb folyamatok fizikai, kémiai, biológiai hátterének

ségi mérnök, agrármérnök, állattenyésztő mérnök és

felismerésére; biológiai, kémiai, élettani, műszaki és

82


technológiai ismereteik alapján magas biológiai érté-

alkalmazására; környezetkímélő és fenntartható tech-

kű kertészeti termékek előállítására, megóvására;

nológiák alkalmazására; vállalatok környezetirányítási

termesztés technológiák élettani, műszaki és köz-

rendszerének kezelésére; fenntartható földhasználatok

gazdasági hátterének meghatározására; kertészeti

kivitelezésére; fenntartható tájgazdálkodás megvalósí-

termesztésben károsító szervezetek felismerésére,

tására; az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek alkal-

ellenük való hatékony védekezésre; a termesztéssel

mazására a gyakorlatban; azok ellenőrzésére, valamint

kapcsolatos környezetvédelmi előírások alkalmazá-

szaktanácsadásra.

sára; önálló kertészeti gazdaságok létrehozására és üzemeltetésére; kertészeti termékek tervezésére,

Az alapfokozat birtokában a környezetgazdálkodási

szervezésére, ellenőrzésére; kertészeti termelés és

agrármérnökök alkalmasak: agrár-környezetgazdálko-

forgalmazás terén a várható trendeket felismerni,

dás kistérségi, települési és birtok szintű alapfeladata-

a tevékenységet ennek megfelelően módosítani;

inak ellátására; agrár-környezetgazdálkodás szakigaz-

szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére,

gatási alapfeladatainak ellátására; települési, hulladék-

értékelésére.

gazdálkodási feladatok irányítására; környezetvédelmi szakigazgatási alapfeladatok ellátására.

A kertészmérnök a kertészmérnök, agrármérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök és élelmiszerbizton-

A környezetgazdálkodási agrármérnök mesterszakon a

sági és -minőségi mérnök mesterszakokon folytathatja

következő szakokat választhatja: agrármérnök, környe-

tovább tanulmányait.

zetgazdálkodási agrármérnök, élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök.

Környezetgazdálkodási agrármérnök Mezőgazdasági mérnök A képzés célja olyan környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, akik képesek a mezőgazdasági

A képzés célja olyan mezőgazdasági mérnökök képzé-

környezet szabályozott hasznosításával, hatékony

se, akik megszerzett természettudományi, műszaki,

védelmével és tervszerű fejlesztésével kapcsolatos

mezőgazdasági és gazdasági ismereteik birtokában a

irányítási és végrehajtási feladatok elvégzésére. Hatékonyan érvényesítik a környezetgazdálkodás elveit a fenntartható mezőgazdaság, a környezet és tájvédelem gyakorlatában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a környezetgazdálkodási agrármérnökök képesek: önálló környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű mezőgazdasági technológiák

83


mezőgazdaság termelés, feldolgozás és gazdálkodás területén általános jártassággal rendelkeznek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági mérnökök képesek: természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, technológiai, gazdasági és gazdálkodási ismeretek alkalmazására; önálló gazdálkodásra, a mezőgazdasági ágazatokban használatos korszerű technológiák alkalmazására; piacképes mezőgazdasági termékek előállí-

forgalmazás, menedzsment folyamatainak áttekintésé-

tására és forgalmazására; mezőgazdasághoz kapcsolódó

re, értékelésére; szántóföldi növényekkel kapcsolatos

folyamatok ellenőrzésére, irányítására, mezőgazdasági

természettudományos, műszaki, mezőgazdaság techno-

projektek menedzselésére; a környezetvédelmi előírá-

lógiai, gazdasági, gazdálkodási ismeretek alkalmazására;

sok, a fenntartható mezőgazdasági termelés alapelvei-

talaj. és tájvédelmi feladatok ellátására.

nek alkalmazására; gazdasági technológiai innovációra.

Az alapfokozat birtokában a növénytermesztő mérnökök alkalmasak: szántóföldi növénnyel kapcsolatos

A mezőgazdasági mérnökök agrármérnök, állattenyész-

szakterületi feladatok ellátására; a növényi termék-

tő mérnök, növénytermesztő mérnök, növényorvos,

előállításban, kereskedelemben, forgalmazásban ön-

környezetgazdálkodási agrármérnök, valamint élelmi-

álló mérnöki vagy vezetői feladatok ellátására; egy.egy

szerbiztonsági és –minőségi mérnök mesterszakokon

növényfaj termesztésére specializálódott vállalkozás

folytathatják tanulmányaikat.

termelési, termeltetési feladatainak operatív koordinálására; talaj- és tájvédelmi feladatok ellátására; különböző élelmiszert vagy élelmiszer.alapanyagot előállító

Növénytermesztő mérnök

üzemek termeltetési, felvásárlói, termelésszervezési feladatainak ellátására; szaktanácsadói és ellenőrzési

A képzés célja olyan növénytermesztő mérnökök

feladatok elvégzésére. Rendelkeznek együttműködő,

képzése, akik a növénytermesztés technológiai és

kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs kész-

vállalkozási ismeretének birtokában termelési, gazdál-

séggel, idegen nyelvtudással, a változásokhoz alkalmaz-

kodási, vezetői, szervezői, feldolgozási és forgalmazási

kodó tanulási készséggel.

folyamatok előkészítésére, elvégzésére, elemzésére és

A növénytermesztő mérnökök agrármérnök, növény-

fejlesztésére alkalmasak, továbbá kellő mélységű el-

termesztő mérnök, növényorvos, környezetgazdálko-

méleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második

dási agrármérnök, valamint élelmiszerbiztonsági és


-minőségi mérnök mesterszakokon folytathatják tanulmányaikat.

Az alapfokozat birtokában a növénytermesztő mérnökök képesek: a növényi termék.előállítás, kereskedelem,

84


Természetvédelmi mérnök

látására; a természetvédelem tervezésére, irányítására, természetvédelmi szaktanácsadásra; turisztikai tevé-

A képzés célja olyan természetvédelmi mérnökök

kenység végzésére; természetvédelmi szakigazgatási

képzése, akik ökológiai, környezettudatos szemléletük

szerveknél és szakhatóságoknál, állat- és növényker-

alapján képesek a természetvédelem általános és sajátos

tekben, vadasparkokban, múzeumoknál munkakörök

feladatainak a megtervezésére, szervezésére, irányí-

betöltésére.

tására és végrehajtására. A természeti értékekkel és megújítható természeti erőforrásokkal tevékenységet

Az alapképzésben végzettek természetvédelmi mérnök,

folytató gazdálkodó szervezetekkel (pl. erdészet, mező-

agrármérnök mesterszakokon folytathatják tanulmá-

gazdasági, vadgazdálkodási, halászati, gyepgazdálkodá-

nyaikat.

si, vidék- és településfejlesztési szervezetek) fenntartott munkakapcsolat során a természetvédelmi mérnökök érvényesíteni tudják a természetvédelmi elveket és előírásokat; alkalmasak a természetvédelmi nevelésre és a természetvédelmi turizmus szervezésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a természetvédelmi mérnökök képesek: az elsajátított természetvédelmi, erdőkezelési, mezőgazdasági, vízkormányzási, vad- és halgazdálkodási ismereteik alapján a gazdálkodási folyamatok és a természetvédelmi problémák, valamint Vadgazda mérnök

a földhasználati és védelmi tevékenység komplex kezelésére; – természetvédelmi, hal- és vadgazdálkodási, erdészeti, mezőgazdasági és vízgazdálkodási problémák

A képzés célja olyan vadgazda mérnökök képzése,

elemzésére; a természetvédelmi adattárak, az erdészeti

akik ökológiai, környezettudatos szemléletük alapján

és vadgazdálkodási üzemtervek, a földnyilvántartások

képesek a vadvédelem és a természetvédelem általános

adatainak, térképeinek megértésére és értelmezésére;

és sajátos feladatainak a megtervezésére, szervezésére,

természetvédelmi problémák megoldására, ökológiai

irányítására és végrehajtására. A vadállománnyal, mint

szemléletű fajmegőrzési, élőhely-fejlesztési, tájrekonst-

természeti értékkel tevékenységet folytató gazdálkodó

rukciós feladatok elvégzésére. Az alapfokozat birtoká-

vagy egyéb szervezetekkel (pl. erdészet, mezőgazda-

ban a természetvédelmi mérnökök alkalmasak: a ter-

sági, halászati, gyepgazdálkodási, vidék- és település-

mészetvédelem hatósági és közigazgatási feladatainak

fejlesztési szervezetek) fenntartott munkakapcsolat

ellátására;

során a vadgazda mérnökök érvényesíteni tudják a

– mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalkozások, nem

vadvédelmi és természetvédelmi elveket és előírásokat,

kormányzati szervek természetvédelmi feladatainak el-

a vadgazdálkodás érdekeit; alkalmasak a vadgazdálkodás

85


Agrármérnök MSc szak

speciális feladatainak ellátására, a természetvédelmi nevelésre és a vadászati turizmus szervezésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a

A képzés célja

képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az agrármérnök MSc képzés az agrárvertikum és

Az alapfokozat birtokában a vadgazda mérnökök ké-

területeinek (állattenyésztés, növénytermesztés,

pesek: az elsajátított erdőgazdálkodási, mezőgazdasági,

kertészet, ökonómia) szakmai ismertanyagainak in-

természetvédelmi ismereteik alapján a gazdálkodási

teraktív, egységes szemléletű elsajátítása, megfelelő

folyamatok és természetvédelmi problémák, valamint

készségek és képességek kialakítása. Az agrármér-

a földhasználati és védelmi tevékenység komplex ke-

nöki képzés keretében az agráriumhoz kapcsolódó

zelésére; vadgazdálkodási, erdészeti, mezőgazdasági és

interdiszciplináris tudományterületeinek (környe-

természetvédelmi problémák elemzésére; statisztikai,

zetvédelem, környezetgazdálkodás, alkalmazott öko-

rendszerelméleti, ökonómiai elemzési módszerek al-

lógia, stb.) elméleti és gyakorlati anyagának komplex

kalmazásával a problémák megoldására; az Országos

szemléletű megismertetése. Az állattenyésztési,

Vadgazdálkodási Adattár, az erdészeti és vadgazdálko-

növénytermesztési, kertészeti tudományok ismere-

dási üzemtervek, földnyilvántartások adatainak, térké-

tei mellett az általános gazdálkodási, pénzügyi és

peinek megértésére és értelmezésére; vadállomány-sza-

humán (vezetési), továbbá környezetgazdálkodási,

bályozási problémák megoldására, ökológiai szemléletű

környezetvédelmi, valamint minőségbiztosítási is-

élőhelyfejlesztési feladatok elvégzésére. Az alapfokozat

meretanyagok készségszintű elsajátítása.

birtokában a vadgazda mérnökök alkalmasak: a vadgazdálkodás és természetvédelem hatósági és köz-

Kompetenciák

igazgatási feladatainak ellátására; vadgazdálkodási,

Az mesterfokozat birtokában az agrármérnök képes

vadkereskedelmi és turisztikai tevékenység végzésére;

és alkalmas lesz a széleskörű mezőgazdasági, termé-

a vadgazdálkodás, vadászat, természetvédelem terve-

szettudományi, műszaki, társadalomtudományi és

zésére, irányítására; vadgazdálkodási és természetvé-

gazdasági ismeretinél fogva a magasabb vezetői fela-

delmi tanácsadásra; mezőgazdasági és erőgazdasági

datok ellátására, megfelelnek a Ph.D. doktori képzésbe

vállalkozások, nem kormányzati szervek vadgazdálko-

történő belépésre. Alkotó módon tudnak részt venni a

dási és természetvédelmi feladatainak ellátására; vad-

szakterületet érintő pályázati tevékenységben, innová-

és halgazdálkodási, vadászati, halászati, horgászati és

ciós, tervezési, fejlesztési folyamataiban, a termelési

természetvédelmi szakigazgatási szerveknél és szakha-

folyamatok irányításában, végrehajtásában. Képesek

tóságoknál, állat- és növénykertekben, vadasparkokban,

lesznek továbbá önálló, kreatív munkára, mérnöki szin-

múzeumoknál munkakörök betöltésére.

tű kommunikációra, a speciális mezőgazdasági termelő folyamatok szervezésére, irányítására.

A vadgazda mérnökök természetvédelmi mérnök mesterképzésben folytathatja tanulmányait.

Továbbtanulási lehetőségek A végzett agrármérnökök a szakiránynak megfelelő Ph.D. doktori képzésben vehetnek részt, a jövő tudósai lehetnek.

86


Élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnök

Továbbtanulási lehetőségek

MSc szak

A mesterszakon elsajátított ismeretek alapján a végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

A képzés célja Olyan szakemberek képzése, akik táplálkozástudományi és minőségügyi ismereteik alapján, mikrobiológiai,

Kertészmérnök MSc szak

molekuláris biológiai, toxikológiai, analitikai tudásuk birtokában, megfelelő kockázatelemzési képességek birtokában logisztikailag és gazdaságilag hatékonyan

A képzés célja

tudják felügyelni és ellenőrizni a biztonságos és kiváló

Olyan okleveles kertészmérnökök képzése, akik isme-

minőségű, az emberi táplálkozásra minden tekintetben

rik és megfelelően alkalmazzák a tudomány és a ker-

alkalmas élelmiszer–előállítás folyamatát és forgalma-

tészeti gyakorlat legújabb eredményeit. Tájékozottak

zását annak etikai, jogi és élelmiszerbiztonsági aspektu-

a kertészeti ágazatban és az ahhoz kapcsolódó társága-

sait is figyelembe véve.

zatokban, szakmájuk műveléséhez szükséges alap- és társadalomtudományokban. További cél, hogy Európa

Kompetenciák

szerte felhasználható ismeretet adjon a szakterület

A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak lesznek

művelőinek.

minden olyan üzemi, hatósági és egyéb ellenőrzési feladat ellátására, amely az élelmiszer-mikrobiológia

Kompetenciák

és -higiénia, a műszeres analitika, az élelmiszer to-

A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak mind

xikológia és a táplálkozás-élettan területein és ezen

a kertészettudomány, mind a kutatások területén

tudományágak metszetében előfordulnak. Képesek

a korszerű gyakorlati módszerek és megoldások al-

lesznek továbbá az élelmiszerminőségi és biztonsági

kalmazására, irányítói szerepkör betöltésére, illetve

rendszerek működtetésére, önálló kialakítására és felül-

önállóan képesek a kutatás, kutatás-fejlesztési fela-

vizsgálatára; élelmiszerek és azok alapanyagait előállító

datok teljesítésére. Képesek projektek, kutatási és

iparágak működését élelmiszerbiztonsági szempontból

fejlesztési programok kidolgozására és menedzse-

is megfelelően kialakítani és folytatni, mely tevékeny-

lésére. Alkalmasak továbbá a szakmai ismeretek

ségbe a különböző veszélyforrások és azok vizsgálati

átadására mind az oktatás mind a szaktanácsadás

helyeinek megállapítása, az alkalmazható vizsgálati

keretein belül, a kertészeti termesztés koordináció-

módszerek ismerete, a szükséges beavatkozási lépések

jára, a kertészeti vertikumban és az ehhez kapcso-

és megelőző tevékenységek ismerete is beletartozik.

lódó szakterületeken vezetési feladatok ellátására a

Ismereteik alapján a szakon végzett hallgatók hazai

természettudományi, környezetvédelmi, ökológiai

és nemzetközi szervezetekben vállalati, kutatóintézeti

és technológiai irányelvek együttes figyelembe-

és szakigazgatási szinten egyaránt alkalmasak lesznek

vételével. Szert tesznek a kertészeti növényekkel

az élelmiszerbiztonság és -minőség területén vezetői

kapcsolatos komplex ismeretanyagok kreatív alkal-

munkakörök betöltésére, szakértői és szaktanácsadási

mazására hazai és európai uniós környezetben.

feladatok ellátására.

87



mi eljárások alkalmazására, integrált növényvédelem

A végzettek rátermettek tanulmányaik doktori (PhD),

megvalósítására, az agrártudományok területén folyó

illetve szakirányú továbbképzés keretében történő

tudományos munkába való bekapcsolódásra, pályá-

folytatására.

zati tevékenység menedzselésére, kutatási feladatok megvalósítására, termelési folyamatok végrehajtására, ellenőrzésére, környezetvédelmi előírások betartására Növényorvos MSc szak

és érvényesítésére. Továbbtanulási lehetőségek

A képzés célja

A szakon végzettek megfelelő mélységű elméleti és

Olyan növényorvosok képzése, akik képesek megfelelő

gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek doktori (PhD) és

növényvédelmi döntések hozatalára, nagyüzemi nö-

szakirányú továbbképzésekbe való bekapcsolódáshoz.

vényvédelmi munkálatok szervezésére és irányítására, növényvédelmi szaktanácsadási tevékenységre. A nöÁllattenyésztő mérnök MSc szak

vényvédelmi tevékenységet megfelelő növényvédelmi szakmai ismeretekre alapozva, környezettudatos gondolkodással végezzék. A szakon végzettek a megszer-

A képzés célja

zett alapismeretek birtokában képesek a növényorvosi

A képzés célja olyan okleveles állattenyésztő mérnökök

szakma napi velejárójaként folyamatos önképzésre, a

képzése, akik természettudományos, agrár-műszaki,

növényvédelmi technológiák fejlesztésére, a termelő

élelmiszergazdasági, termék-feldolgozási és állatte-

üzemek termesztési rendszerébe illeszkedő integrált

nyésztéstudományi ismereteik birtokában képesek az

növényvédelem megvalósítására. További cél a tudo-

állatitermék-termelés, feldolgozás, értékesítés, szak-

mányos, doktori képzésben történő részvételre felké-

mai feladatai megoldására, továbbá az állattenyésztés

szítés.

területén tervező, szintetizáló kutatási és innovációs tevékenység végzésére.

Kompetenciák A növényorvos alkalmas növényi kártevők, kórokozók

Kompetenciák

illetve gyomnövények diagnosztizálására, az ellenük

A szorosan vett szakmai, majd gazdasági és humán is-

való hatékony védekezés megtervezésére, vezetésére,

meretek alapján a végzett mérnökök sikeresen vehetnek

üzemi szintű növényvédelmi irányítói feladatok ellá-

részt pályázatokban, illetve irányíthatnak mezőgazda-

tására. Járványok és gradációk előrejelzésére, a kártétel

sági projekteket. A megszerzett ismeretek alkalmassá

létrejöttének megelőzésére, a növényt károsító szerveze-

teszik a végzetteket a környezetvédelmi előírások,

tek időbeli felismerésére, valamint növény-egészségügyi

a fenntartható gazdálkodás és a minőségbiztosítás, a

hatások elemzésére, karantén védekezés lefolytatására,

vidékfejlesztés elveinek betartására.

környezetkímélő növényvédelmi eljárások kidolgozá-

A végzett hallgatók a különböző munkakörök és

sára és megvalósítására, új növényvédelmi módszerek

tevékenységek széles skálájának ellátására válnak

adaptálására és továbbfejlesztésére. Képesek lesznek a

alkalmassá, úgy mint az agrárgazdaságban és a kap-

környezet peszticid terhelését csökkentő növényvédel-

csolódó területeken zajló termelő folyamatok, illetve

88


Természetvédelmi mérnök MSc szak

minőségbiztosítási vagy mérnöki szolgáltatás irányítási feladatainak ellátása és azok felügyelete, az állattenyésztéstudományokon belül választott, speciális

A képzés célja okleveles természetvédelmi mérnökök

terület alkotó művelése. Alkalmasak lesznek továbbá

képzése, akik képesek a természetvédelem általános

az ok-okozati összefüggések felismerésére, felhaszná-

és sajátos feladatainak megtervezésére, szervezésére és

lására és továbbfejlesztésére, a szakterület problémái-

irányítására. Megszerzett elméleti tudásuk alkalmazása

nak felismerésére, érdemi és használható megoldások

során hatékonyan érvényesítik a természetvédelmi el-

kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési és

veket és előírásokat. A mesterszakon elsajátított isme-

kutatási feladatok elvégzésére. Képesek lesznek az

retek birtokában alkalmasak tanulmányaik szakirányú

agrártudományok területén folyó tudományos mun-

továbbképzés, illetve doktori (PhD) képzés keretében

kába való bekapcsolódásra, pályázati tevékenység

történő folytatására.

menedzselésére, termelési folyamatok végrehajtására, ellenőrzése, valamint kutatási eredmények gyakorlati

Kompetenciák

megvalósítására, környezetvédelmi előírások betartá-

A végzett hallgatók a különböző munkakörök és

sára és érvényesítésére.

tevékenységek széles skálájának ellátására válnak alkalmassá. Többek között természetvédelmi és ökoló-


giai hatástanulmányok elkészítésére, természetvédelmi

A végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori (PhD)

nevelésre, természetvédelmi turizmus szervezésére.

képzés keretében történő folytatására.

Képesek lesznek a természetvédelem hatósági és köz-

89


igazgatási feladatainak ellátására, vad- és halgazdálko-

ző, szolgáltató, kivitelező vállalkozások térinformatikai

dási, vadászati, halászati és horgászati szakigazgatási

rendszerek tervezésére, fenntartására és térinformatikai

szervek és szakhatóságok munkaköreinek betöltésére.

elemzési feladatok ellátására.

A bemutató intézményekben, a természetvédelem területén tevékenykedő mezőgazdasági és erdőgazdaHalászati szakirányú továbbképzési szak

sági vállalkozásokban, valamint NGO szervezeteknél vezetői feladatokat láthatnak el. Alkalmasak lesznek ex situ génmegőrzési feladatok ellátására és a természet-

A halászati szakmérnök-képzés célja olyan alkotói tevé-

védelem tervezésére, irányítására, természetvédelmi

kenységre alkalmas szakemberek továbbképzése, akik

szaktanácsadásra.

képesek a szakterületükön jelentkező vezetési és szak-


mai (gyakorlati, fejlesztési, oktatási, kutatási) feladatok

A mesterszakon elsajátított ismeretek birtokában a vég-

önálló megoldására, valamint a tudomány legújabb

zett hallgatóknak lehetőségük van tanulmányaiknak

eredményeinek a termelésben történő alkalmazására. A

szakirányú továbbképzés, illetve doktori (PhD) képzés

hazai lakosság táplálkozási szokásainak korszerűsítése

keretében történő folytatására.

és a kedvező külpiaci értékesítési lehetőségek a haltermelés jelentős mennyiségi növelését, illetve fajszerkezeti változatosságát indokolja. Magyarország természeti

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK

adottságai ezekhez jó hátteret biztosítanak, különösen az Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának von-

Geodéziai és térinformatikai szakirányú

záskörzetébe tartozó alföldi térségekben.

továbbképzési szak A geodézia és térinformatika legújabb szakmai eredmé-

Ingatlangazdálkodási szakértői

nyeit ismerő, a nemzetgazdaság legkülönbözőbb terüle-

továbbképzési szak

tein fellépő feladatok megoldására alkalmas, jól felkészült műszaki természettudományos szakemberek képzése.

A szakértői képzésben résztvevők jogosulttá válnak az

A térinformatika területén az Európai Unióval történő

állami és önkormányzati ingatlanok értékesítésére, va-

harmonizáció következtében új munkahelyek teremtőd-

lamint képesek az azokkal való hasznos gazdálkodásra.

nek a környezetvédelem, a környezetállapot felmérés,

A szakot elvégzők olyan képesítést kapnak, amellyel

a talajvédelem, a vízkészlet-gazdálkodás, a vízminőség-

önállóan is elkészíthetik az ingatlan értékbecslését, va-

védelem, birtokrendezés, termésbecslés, az alkalmazott

lamint az ingatlanok adásvétel és csere közvetítését. A

távérzékelés és a GPS alapú adatgyűjtés területén. A

szakon olyan tananyagok elsajátítására kerül sor, amely

képzés eredményeként a korszerű szakismeretekkel

naprakész információkkal ruházza fel a leendő szakem-

rendelkező szakmérnökök munkaerő-piaci értéke jelen-

bereket a folyamatosan bővülő ingatlanpiac, illetve az

tősen növekszik. A megszerzett ismeretekkel alkalma-

ingatlanközvetítők-és forgalmi értékbecslők körében.

sak lesznek vállalkozói, vállalati, intézményi, hatósági

A továbbképzési szak tananyagában szerepelnek az Euró-

tisztségviselői munkakörök betöltésére, valamint terve-

pai Unió működésének, politikájának, pályázati lehetősé-

90


geinek ingatlangazdálkodáshoz is kapcsolódó ismeretei.

szakemberek képzése a cél, akik a regionális és telepü-

A képzés kiterjed az ingatlanok értékbecsléséhez szüksé-

lési, gazdasági és társadalmi folyamatok vizsgálatára, a

ges műszaki ismeretek elméleti és gyakorlati oktatására,

komplex válságkezelési, települési és regionális fejlesz-

az ingatlanközvetítői tevékenységhez elengedhetetlen

tési programok összeállítására, európai, valamint kis-

naprakész információkra. A jogi ismeretek során bete-

térségi integrációval együttjáró feladatok megoldására,

kintést nyernek a képzésben résztvevők az ingatlanhoz,

regionális és önkormányzati stratégiák kidolgozására,

ingatlanpiachoz kapcsolódó jogszabályokba, gyakorlatot

végrehajtásának irányítására képesek.

szereznek a formanyomtatványokban való eligazodásra.

A szakképzés tananyaga kiemelten foglalkozik az EU-s források megismertetésével és a pályázatkészítés gyakorlati módszertanával.

Növényvédelmi szakirányú

A továbbképző posztgraduális terület és településfej-

továbbképzési szak

lesztési szak programja az Európai Unió és a tagállamok regionális fejlesztési és kohéziós politikájának cél-,

A képzés célja növényvédelmi specialisták (szak-

eszköz- és intézményrendszerében nyújt eligazodást.

mérnökök) képzése, akik az okleveles agrár-, kertész-,

Az európai tervezési, regionális fejlesztési és irányítási

erdőmérnöki, szakképzettségük birtokában képesek

gyakorlat átfogó ismertetésével a piacgazdaságokban

a posztgraduális szakképzés során olyan ökológiailag

alkalmazott modern regionális politikai eszköztár hasz-

megalapozott elméleti és gyakorlati növényvédelmi

nosítására készíti fel a hallgatókat. Az új szakirányú

tudásanyagot, valamint a kor kihívásainak eleget tevő

továbbképzés különböző területi egységek és fejlődési

informatikai, szervezési, jogi ismereteket elsajátítani,

folyamatok sajátosságainak elemzésével hozzájárul az

amelyek képessé teszik a végzett hallgatókat a növény-

Európai Unióban alkalmazott területfejlesztési tech-

védelemmel kapcsolatos termelésirányítói, forgalmazói,

nikák és módszerek, az európai regionális fejlesztési

technológia- fejlesztői, tervezői, szaktanácsadói, továb-

együttműködések szervezéséhez szükséges ismeretek

bá kutatói feladatok színvonalas ellátására.

elsajátításához.

A végzett szakemberek a környezetvédelem kívánalmainak is megfelelő szakszerűséggel használják föl a növényvédő szereket, és ne csak megismerjék, hanem

HAGYOMÁNYOS KÉPZÉS

a gyakorlatban alkalmazni is tudják az integrált növény-

EGYETEMI SZAKOK

védelem eszközrendszerét, alkalmasak az I. kategóriás Agrármérnöki szak

növényvédő szerek forgalmazására és felhasználásra.

Képzési cél: agrárértelmiségi szakemberek képzése, Terület- és településfejlesztési szakértő

akik a mezőgazdasággal összefüggő mérnöki: növény-

szakirányú továbbképzési szak

termesztési, állattenyésztési, ökonómiai, biotechnikai, környezetvédelmi, termékfeldolgozási, minőségbizto-

A szakon olyan korszerű, a legújabb európai uniós te-

sítási diszciplinákból szerzett, megalapozott elméleti

rület- és településfejlesztési ismeretekkel is rendelkező

tudással és gyakorlati készségekkel rendelkeznek,

91


felkészültek a termelőmunka tudományos igényű irá-

elméleti tudásuk és gyakorlati készségük alapján,

nyítására.

élelmiszer-kémiai, mikrobiológiai, higiéniai és toxikológiai, minőségellenrőzési, minőségbiztosítási és Agrár mérnöktanári szak

-tanúsítási, valamint élelmiszer-minősítési gyakorlati ismereteikre

támaszkodva,

élelmiszer-ismerettel,

Képzési cél: olyan okleveles mérnöktanárok képzése, akik

továbbá a termék-előállítással és -értékesítéssel

az okleveles mérnöki és pedagógiai végzettségükre is építve

kapcsolatos szabványosítási, műszaki szabályozási

alkalmasak a középfokú agrár-, illetve műszaki szakképzés-

és egyéb élelmiszerjogi és speciális marketing isme-

ben a szakképzettségüknek megfelelő szakmai elméleti

retekkel, valamint célirányos ökonómiai, munkaszer-

tantárgyak oktatására, valamint a tudományos minősítés

vezési és informatikai felkészültséggel rendelkezve

megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatására.

képesek az élelmiszer-gazdaság teljes vertikumában (nyersanyagtermelés, feldolgozás, értékesítés) és bármely szektorában a minőségbiztosítási, minőség-

Agrárkémikus agrármérnöki szak

ellenőrzési, minőségszabályozási területek egységes szemléletű, felsőszintű irányítójaként e szervezetek

Képzési cél: agrárkémikus mérnökök képzése, akik a

vezetőjeként, minőségfejlesztőként vagy vállalkozó-

kemizálási, feldolgozási, szervezési, irányítási és veze-

ként tevékenykedni.

tési tevékenységhez szükséges magas szintű termelési, technológiai és speciális elméleti és gyakorlati ismereKörnyezetgazdálkodási agrármérnöki szak

tekkel, valamint integrált higiénés és környezetkímélő szemlélettel rendelkeznek, továbbá az agrárkemizálás alapvető területeit (talajtermékenység-tápanyagutánpót-

Képzési cél: a fenntartható (értékőrző) mezőgazdál-

lás, növényvédelem, gazdasági haszonállatok takarmá-

kodás és vidékfejlesztés területeire olyan „generalista

nyozásának kémiája) elméleti és gyakorlati alapjainak és

típusú” agrárértelmiségi szakemberek, agrármérnökök

szakigazgatási vonatkozásainak ismeretében felkészül-

képzése, akik ismerik a környezet- és tájgazdálkodás

tek a termelői, kutatási-fejlesztési és hatósági feladatok

főbb területeinek (mezőgazdasági célú környezethasz-

megoldására, és így a mezőgazdasági vegyi anyagokat

nálat / agrártermelés, környezet- és természetvédelem,

magas szinten alkalmazni tudó szakemberekké válhat-

környezetelemzés-tervezés-alakítás) alapjait, belső ösz-

nak, akik az engedélyhez kötött mezőgazdasági vegyi

szefüggéseit és e területek kölcsönhatásait, rendelkez-

anyagok használatára is jogosultak.

nek azokkal a legfontosabb ökológiai, mezőgazdasági, műszaki jogi, közgazdasági, társadalmi és kulturális ismeretekkel, amelyek képessé teszik őket területfej-

Élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki szak

lesztési, vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási és gyakorlati mezőgazdálkodási feladatok ellátására és

Képzési cél: olyan szakemberek képzése, akik élel-

koordinálására, irányítására.

miszer-ipari műszaki; technológiai felkészültségük, az élelmiszer-gazdasággal összefüggő agrármérnöki

92


MŰSZAKI KARON OKTATOTT SZAKOK

településrendezési eszközök kidolgozásában és társadalmi egyeztetésében; •

A műszaki Kar az alábbi műszaki képzési területekhez

az alapvető tartószerkezet-típusokat, szerkezeti anyagokat, jártasak ezek modellezésében,

tartozó alapszakokon folytat képzést: •

a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető feladatokat.

ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK Alapfokozat birtokában az építészmérnökök – a várhaA képzés időtartama: nappali tagozaton 8 félév,

tó szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

levelező tagozaton 10 félév

•

építési műszaki dokumentáció készítésére, a vonatkozó ábrázolási szabályok és szabványok alkal-

Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó

mazására, építészeti rajz, modellezés, prezentáció

szakmai kompetenciák:

készítésére; •

A képzés célja építészmérnökök képzése elsősorban a

alapvető hardver és szoftver ismeretek birtokában

magasépítő tevékenység (kivitelezés, gyártás, szolgálta-

számítógép és mérnöki programok kezelésére,

tás, vállalkozás, szakhatósági munka, bizonyos tervezé-

legalább egy CAD (építészeti tervezést segítő

si és kutatási részfeladatok) területre, akik természet-

komplex számítógépes) program felhasználói szintű

tudományi, műszaki és művészeti, valamint gazdasági,

alkalmazására;

humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak irányítás mellett a fentiekben leírt műszaki feladatok megoldására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretek birtokában a képzés második ciklusban történő folytatására. Az építészmérnökök ismerik: •

az építészettörténet, az építészeti elméletek, a társművészetek és a kortárs építészet megjelenési formáit;

•

a tervezői szemléletmódot és az építészeti tervezés menetét, a teljes beruházási folyamatot;

•

a településfejlődés fő történeti folyamatait és a településtervezés alapvető környezetalakítási, társadalmi és gazdasági feladatait, a településépítészeti tervezés alapvető elemeit, a kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat és építéshatósági eljárásokat, alapszintű jártasságuk van a hivatalos

93


•

az épületfizikai és környezetihatások, problémák kezelésére,az épületek funkcionális összefüggéseinek

•

•

munkacsoportokkal való együttműködésre; •

felismerésére és alkalmazására;

szervezéséhez, irányításához, követéséhez és ellen-

szakirányú tevékenységük során a széles körben hasz-

őrzéséhez szükséges műszaki, gazdasági, akadály-

nálatos épület szerkezetek felhasználási területeinek és

mentesítési, minőségügyi, jogi ismeretek együttes

műszaki teljesítményeinek figyelembevételére;

alkalmazására;

kisebb léptékű magasépítési tartószerkezetek (ide

•

épületállomány üzemeltetéséhez szükséges műsza-

zeteket is) önálló erőtani és kiviteli tervezésére kézi

ki, gazdasági, szervezési ismeretek alkalmazására; •

nyok szerint;

új technológiák, szerkezetek, termékek megismerésére, megértésére.

építési műszaki tervdokumentáció biztos olvasására és értelmezésére, beleértve, hogy az adott

Megszerezhető oklevél: ÉPÍTÉSZMÉRNÖK

épület a funkciónak megfelel-e, tartószerkezete a

Felvételhez eredményes rajz alkalmassági vizsgát kell

várható mechanikai igénybevételeknek ellenáll-e,

tenni.

a választott épületszerkezetek eleget tesznek-e a

A rajzalkalmassági vizsga feladatai:

tőlük elvárható és a szabályozásban előírt követel-

•

ményeknek, valamint esztétikusan illeszkednek-e a környezetükbe; •

a létesítménygazdálkodáshoz, -fenntartáshoz, az

értve statikailag határozott és határozatlan szerkeés számítógépes módszerekkel a hatályos szabvá•

az épületmegvalósítási folyamatok tervezéséhez,

szabadkézi rajzvázlat készítése beállított mértani testről,

•

az építési tevékenységhez kapcsolódó feladatok

vetületeivel adott műszaki tárgy látszati képének megrajzolása,

szakma szerinti megosztására, a tervezési (társ-

•

látszati kép alapján vetületi ábrák készítése,

tervezők) és kivitelezési folyamat szereplőiből álló

•

vizuális teszt.

94


Szakirányok:

fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági

•

építész

feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és

•

épületszerkezeti konstruktőr

egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre. A jogszabályban meghatározott tervezői és a vezető

A szakot elvégző építészmérnök főbb tevékenységi területei:

tervezői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elÉpítész szakirányon:

végzett ágazat és azon belüli szakiránynak megfelelően

•

segédtervező,

szerezhető meg.

•

számítógépes szerkesztő, építészeti grafikus,

•

építéshatósági főelőadó,

Alapfokozat birtokában az építőmérnökök – a várható

•

városfejlesztési mérnök,

szakirányokat is figyelembevéve – képesek az elvégzett

•

településüzemeltetési, épületfenntartási előadó,

ágazatnak és szakiránynak megfelelően:

•

ingatlanforgalmazási tanácsadó,

•

•

városgazdálkodási, településfejlesztési előadó,

•

termékforgalmazó menedzser,

•

egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására,

•

szakhatósági mérnök.

•

irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködésre

kellő szakmai gyakorlat után tervezői és vezető tervezői jogosultság megszerzésére,

bonyolultabb tervezési munkákban, •

Épületszerkezeti konstruktőr szakirányon:

munkavédelmi feladatok megoldására.

•

tervezőirodai konstruktőr, szerkezetszerkesztő,

•

építési vállalkozó,

Alapfokozat birtokában az építőmérnökök – a várható

•

felelős műszaki vezető,

szakirányokat is figyelembe véve – képesek az építő-

•

építésvezető, technológus, szakipari vezető,

mérnöki szakma teljes területén:

•

műszaki lebonyolító, műszaki ellenőr, műszaki

•

műszaki vezetői tevékenység végzésére,

szakértő,

•

építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére,

termékgyártó, termékfejleszt, termékforgalmazó

•

építési, akadálymentesítési, fenntartási és üzemeltetési,

•

építészmérnök.

vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, •

településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatok területén.

ÉPÍTŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK Megszerezhető oklevél: ÉPÍTŐMÉRNÖK A képzés időtartama: A nappali tagozaton 8 félév, levelező tagozaton 10 félév

Szakirányok:


•

magasépítési

•

települési

szakmai kompetenciák: A képzés célja felkészült, nyelvtudással rendelkező

A szakot elvégző építőmérnökök főbb tevékenységi

építőmérnökök képzése, akik alkalmasak építési,

területei:

95


Magasépítő szakirányon:

meretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban

•

közmű-, mély- és magasépítési területen építésveze-


tő, vállalkozási mérnök, technológus,

Alapfokozat birtokában a gépészmérnökök – a várható

szerkezetgyártó- és szakipari üzemekben irányító

szakirányokat is figyelembe véve képesek:

mérnök,

•

• •

üzemvezető,

•

irányító mérnök, üzemvezető – szerkezetgyártó és

gépelemek, gépek, készülékek, berendezések, szerkezetek konstrukciós tervezésére, szerkesztésére,

•

gép- és fém- és/vagy polimer szerkezetek és ezek

szakipari üzemekben,

elemek gyártásának, szereléstechnológiájának kidol-

•

vállalkozó,

gozására, irányítására,

•

szakhatósági mérnök,

•

közműtársulásoknál építő és üzemeltető mérnök,

karbantartási, megbízhatósági, javítástechnológiai

•

önkormányzatok műszaki osztályán mérnöki felada-

feladatainak kidolgozására,

tok ellátása.

•

•

gépek, szerkezetek diagnosztikai vizsgálatára,

gépészeti technológiai folyamatok irányítására, gépi berendezések kiszolgálásának szervezésére,

Települési szakirányon:

•

mechatronikai rendszerek működtetésére, fejlesztésére,

•

•

logisztikai és anyag mozgató rendszerek működte-

önkormányzatok fejlesztő és igazgatási szervezeteiben közreműködő és irányító,

• •

tésére, fejlesztésére,

főépítési feladatok körében beruházási-üzemeltetési

•

környezetvédelmi feladatok műszaki irányítására,

folyamatok irányítója,

•

környezetbarát technológiák alkalmazására, ipari

településszervezési és területi tervezési munkákban

környezet kialakítására, környezetvédelmi techni-

közreműködő tervező.

kai eszközök tervezésére, gyártására, •

építésgépesítési technológiák alkalmazására, működtetésére és irányítására,

GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

•

épületgépészeti berendezések tervezésére, kivitelezések előkészítésére, szervezésére és irányítására,

A képzés időtartama: nappali tagozaton 7 félév,

•

A levelező tagozaton 8 félév

hő- és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok tervezésére,kivitelezésére, felügyeletére és irányítására, járművek és mobil gépek tervezésére és gyártására, üzemeltetésére,

Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

•

munkavédelmi feladatok megoldására.

A képzés clja gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére

Megszerezhető oklevél: GÉPÉSZMÉRNÖK

és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányí-

Szakirányok:

tására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos

•

épületgépész

bonyolultságú feladatainak ellátására a munkaerőpiac

•

gépjárműtechnikai

igényei szerint, továbbá kellő mélységű elméleti is-

•

üzemeltető-karbantartó

96


Vállalkozás

A szakot elvégző gépészmérnök főbb tevékenységi területei:

•

épületgépészeti feladatok vállalásától kulcsátadásig történő komp-lex szervezési és irányítási munka.

Épületgépész szakirányon: Tervezés •

döntés-előkészítő tanulmánytervek készítése,

Gépjárműtechnikai szakirányon:

•

ajánlati és versenytárgyalási dokumentációk készítése,

•

•

installációs és technológiai épületgépszeti műszaki

egységeinek vezetése és irányítása, általános

kiviteli tervek készítése.

mérnöki feladatok ellátása a gépjárművekkel

gépjárművek üzemeltető és javító-karbantartó

Kivitelezés

kapcsolatosan (pl. műszakvezető, szervízvezető,

•

versenytárgyalási ajánlati anyagok készítése,

vizsgáló állomás vezető, diagnosztikai mérnök,

•

építési munkahelyeken szerelési, befejezési munkák,

hibafelvevő, stb.),

•

korszerű technológiák befogadása vagy kifejlesztése,

•

gyártmányfejlesztési, előregyártási munkák.

•

gépjárművek hatósági feladatainál mérnöki feladatok végzése (pl.közlekedési felügyeleteknél vizsgá-

Üzemeltetés

ló mérnök, hibafeltáró és diagnosztikai mérnök,

•

stb.),

az épületgépészeti berendezések és rendszerek üzemeltetése, karbantartása,

•

•

folyamatos üzemvitel mellett szükségessé váló

biztosító társaságoknál hibafeltáró és kárszakértő, valamint műszaki szakértői tevékenységek végzése,

felújítási, átalakítási és bővítési munkák végzése,

•

energetikai feladatok ellátása.

autókereskedésekben és szervízekben műszaki vezetői feladatok ellátása.

97


Üzemeltető-karbantartó szakirányon:

kialakításának, azok működtetésének önálló megoldá-

•

termelési egységek vezetése, általános mérnöki

sára. Képesek technológiai megoldásokat kidolgozni a

feladatok ellátása (gépész üzemvezető, főgépész,

hulladékok újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok

főművezető, művezető, műszakvezető, műszaki

ártalmatlanítására, általános ismeretekkel rendelkeznek

vezető, műhelyvezető, termelés előkészítő, ter-

a természet- és tájvédelem, a környezetpolitika terü-

melésprogramozó, termelésirányító, gyártástech-

letén, továbbá képesek mérnöki képzettségük és egy

nológus, készülékszerkesztő, emelőgép ügyintéző,

világnyelv ismerete birtokában hazai és külföldi szak-

stb.),

emberekkel való kommunikációra és csapatmunkára.

karbantartó, javító, felújító üzem vagy üzemrész

Alkalmasak a környezetvédelmi projektek tervezésére,

irányítása (TMK-vezető, diagnosztikai üzemvezető,

szervezésére, ellenőrzésére és a mérnöki munkában

javítástervező technológus, hiba-bemérő, hibaelhárí-

való alkotó részvételre, képesek alkalmazkodni a fo-

tó, MEO-vezető, szerelésirányító, stb.),

lyamatosan változó követelményekhez. A megszerzett

gépészeti feladatok tervezése, irányítása és szervezése a

ismeretek birtokában alkalmassá válnak a képzés máso-

beruházási, fejlesztési, valamint korszerűsítési munkála-

dik ciklusban történő folytatására.

toknál (beruházási előadó, szerelésvezető, műszaki

Alapfokozat birtokában a környezetmérnökök – a vár-

ellenőr, részletszerkesztő, üzemszervező, stb.),

ható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

•

egyéni vállalkozás,

•

•

társas vállalkozásokban irányító tevékenység.

•

•

környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minőségi jellemzőinek vizsgálatára, mérési tervek összeállítására, azok kivitelezésére és az adatok értékelésére;

KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

•

környezetvédelmi kárelhárítási módszerek alkalmazására, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárításban

A képzés időtartama: nappali tagozaton 7 félév, levele-

való részvételre;

ző tagozaton 8 félév

•

vízgazdálkodási feladatok megoldására, döntés-előkészítésben való részvételre;

•


víz- és szennyvíztisztítási technológiák üzemeltetésére és optimalizálására;

szakmai kompetenciák: A környezetmérnöki szak elsősorban preventív. A

•

szilárd és folyékony kommunális hulladékok kezelési

képzés célja olyan korszerű természettudományos, öko-

technológiáinak üzemeltetésére; hulladékgazdálkodá-

lógiai, műszaki, közgazdasági és menedzsment ismere-

si tervek elkészítésére;

tekkel rendelkező környezetmérnökök képzése, akik a

•

környezetvédelmi eljárások (műveletek, berendezé-

különböző területeken jelentkező környezeti veszélye-

sek, készülékek) értékelésére, kiválasztására, teszte-

ket képesek felismerni és a kárelhárítási tevékenységet

lésére, az üzemvitel ellenőrzésére, szaktanácsadásra;

irányítani. Szak-mai ismereteik birtokában alkalmasak

•

a meglévő környezeti ártalmak és károk csökkentésére,

korszerű zaj- és rezgésvédelmi módszerek alkalmazására;

illetve megszüntetésére; a természeti erőforrások ész-

•

szerű felhasználására, hulladékszegény technológiák

környezetvédelmi megbízotti, referensi, stb. feladatok ellátására;

98


• •

környezetvédelmi szakértői, tanácsadói, döntéselőké-

•

környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minő-

szítési munkában való részvételre;

ségi jellemzőinek vizsgálatára, mérési tervek összeál-

hatásvizsgálatok végzésére és hatástanulmányok

lítására, azok kivitelezésére és az adatok értékelésére,

összeállítására;

•

környezetvédelmi kárelhárítási módszerek alkalmazá-

•

munkavédelmi feladatok megoldására;

sára, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárításban

•

közigazgatási, önkormányzat környezetvédelmi (tele-

való részvételre,

pülés környezetvédelmi) hatósági, ellenőri, szakértői

•

munkakörök betöltésére; •

szítésben való részvételre,

oktatási, környezetpolitikai, konfliktuskezelési, me-

•

nedzseri tevékenységre; •

víz- és szennyvíztisztítási technológiák üzemeltetésére és optimalizálásra,

környezetvédelmi létesítményeket – víz- és szenny-

•

szilárd és folyékony kommunális hulladékok kezelési

víztisztító telepek, veszélyes, kommunális hulladék-

technológiáinak üzemeltetésére, hulladékgazdálkodá-

tároló, hulladékégetőmű, stb. – üzemeltető szerveze-

si tervek elkészítésére,

tekben mérnöki, üzemviteli feladatok ellátására; •

vízgazdálkodási feladatok megoldására, döntés-előké-

•

környezetvédelmi eljárások (műveletek, berendezé-

települési környezetvédelmi program készítésére, a

sek, készülékek) értékelésére, kiválasztására, teszte-

környezeti eljárások irányítására.

lésére, az üzemvitel ellenőrzésére, szaktanácsadásra, •

Megszerezhető oklevél: KÖRNYEZETMÉRNÖK

korszerű zaj- és rezgésvédelmi módszerek alkalmazására.

Szakirányok:

Környezetmenedzsment szakirányon:

•

környezettechnológiai

•

•

környezetmenedzsment

kommunális hulladéktárolókat, hulladékégető-műveket üzemeltető szervezetekben mérnök, üzemeltető,

A szakot elvégző környezetmérnök főbb tevékenységi területei:

•

ipari üzemekben környezetvédelmi mérnök,

•

környezetvédelmi létesítmények tervezésénél kivitelezésénél mérnök,

Környezettechnológiai szakirányon: •

környezetvédelmi létesítményeket, veszélyes- és

környezetvédelmi létesítményeket – veszélyes, kom-

•

közigazgatási, önkormányzat környezetvédelmi (te-

munális hulladéktároló, hulladékégető-mű, stb.,

lepülés környezetvédelmi) hatósgi, ellenőri, szakértői

•

üzemeltető szervezetekben mérnök, üzemeltető,

munkakörök betöltésére,

•

különböző telepített ipari üzemekben környezetvé-

•

delmi mérnök, •

oktatási, környezetpolitikai, konfliktuskezelési,menedzseri tevékenységre,

környezetvédelmi létesítmények tervezésénél kivite-

•

környezetvédelmi létesítmények, víz- és szennyvíz-

lezésénél mérnök,

tisztító telepek, veszélyes, kommunális hulladéktáro-

•

kutatások, vizsgálatok végzésénél mérnök,

ló, hulladékégetőmű, stb. üzemeltető szervezetekben

•

szakhatóságoknál különböző szakterületeken mérnö-

mérnöki, üzemviteli feladatok ellátására,

ki, önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak

•

irányítása,

települési környezetvédelmi program készítésére, a környezeti eljárások irányítására.

99


MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK

•

üzleti tervek készítésére;

•

döntés-előkészítési feladatok elvégzésére;

A képzés időtartama: A nappali tagozaton 7 félév, leve-

•

innovációs stratégiák megvalósítására;

lező tagozaton 8 félév.

•

munkahelyi csoportok irányítására;

•

információ menedzselésére,


•

emberi erőforrás menedzselés feladatainak ellátására;

szakmai kompetenciák:

•

számviteli rendszer áttekintésére,

A képzés célja gazdálkodási mérnökök képzése, akik

•

a termelésmenedzsment operatív feladatainak ellátá-

megfelelő természettudományi, műszaki tudományi,

sára, termelő és szolgáltató tevékenység nyújtására,

gazdálkodási és szervezéstudományi ismeretekkel ren-

•

a minőségi és hatékonysági mutatók meghatározására,

delkeznek a termékek és szolgáltatások anyagi, infor-

•

a versenytársak, a termékek, a piacra lépési lehetősé-

matikai, pénzügyi és humán folyamatai integrált megol-

gek elemzésére.

dásához, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel a képzés második ciklusban történő folytatásához.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel,

A gazdálkodási mérnökök ismerik:

idegennyelv-tudással,felelősségtudattal, minőségtudat-

•

a műszaki és menedzsment terület alapfogalmait és

tal, értékelési és önértékelési, analizáló és szintetizáló

fő összefüggéseit;

képességgel.

•

a termelési, szolgáltató folyamatok reál, humán, illetve gazdasági és társadalmi összefüggéseit;

Megszerezhető oklevél: GAZDÁLKODÁSI MÉRNÖK

•

a szervezetek működési elveit;

Szakirányok:

•

a szervezetekben a műszaki, gazdasági és menedzs-

•

ipari

ment jellegű tevékenységeket, azok összefüggéseit;

•

építőipari

•

a termelő és szolgáltató vállalkozások alapításához és menedzseléséhez szükséges ismereteket;

A szakot elvégző gazdálkodási mérnökök főbb tevé-

a kapcsolódó tudományok (pl. szociológia, pszicholó-

kenységi területei:

gia, jog) és a műszaki és menedzsment tudományok

•

vállalkozások alapítása, működtetése, fejlesztése,

határterületeinek elveit és eredmnyeit;

•

stratégiai és operatív üzleti tervek készítése,

a környezetvédelem, munkavédelem, minőségügy,

•

pénzügyi tervezés controlling, cash-flowkészítése,

iparjogvédelem, valamint a fogyasztóvédelem köve-

•

marketing menedzsment,

telményeit.

•

műszaki és termelési folyamatok menedzsmentje,

•

humán menedzsment,

Alapfokozat birtokában a gazdálkodási mérnökök képe-

•

információs és informatikai menedzsment,

sek, illetve alkalmasak:

•

munkahelyek kialakítása, szervezése,

•

műszaki technológiai, gyártási, logisztikai, minőség-

•

beruházások, fejlesztések menedzselése,

biztosítási és informatikai folyamatok irányítására,

•

változás menedzselés, szervezet átalakítás,

szervezésére, ellenőrzésére;

•

minőség menedzsment.

•

•

100


LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

A képzés célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek

A képzés időtartama: nappali tagozaton 4 félév

előképzettségük, szakmai ismereteik, nyelvismeretük, jogi és gazdasági tanulmányaik alapján a teljes létesít-

Az új szak indításával célunk az, hogy megfeleljünk

mény-kivitelezési folyamat végigkísérésére - a koncep-

az építőipar és a társadalom elvárásainak, vagyis olyan

ció kialakításától a tervezésen keresztül a beüzemelés

mérnököket képezzünk, akik ismerik egy létesítmény

elvégzésig, – majd pedig a folyamatos üzemeltetés,

megalkotásának és fizikai élettartamának összes fázi-

karbantartás, felújítás teendőinek összefogására. Al-

sát, beleértve a létesítést, beüzemelést, fenntartást,

kalmasak meglévő kommunális, ipari, vagy mezőgaz-

üzemeltetést, felújítást. Követelmény továbbá, hogy

dasági épületek teljes körű üzemeltetésre, a vezetési,

széles spektrumú ismeretekkel rendelkeznek az épü-

irányítási és fejlesztési feladatok ellátására, épületek

let rendszereiről, azok egyes elemeiről és úgy tudják

auditálására, épületek és részrendszereik diagnosztikai

kezelni a létesítményt, mint egy kiterjedt, integrált

vizsgálatára, kutatási és fejlesztési feladatok végzésére,

rendszert.

és a létesítménymérnöki tanulmányok doktori képzés

Ma egyre több korszerű, magas műszaki, technikai

keretében való folytatására is.

színvonalú, nagy létestmény épül: hűtött-fűtött lakóépületek, intelligens irodaépületek, uszodák, bevásárlóközpontok, stb. Az ipar is egyre újabb speciális

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: •

delkeznek bizonyos szintű manualitással, mérési

gyártóhelyeket követel, például a mikroelektrotechnika vagy a biotechnológia speciális tisztasági követelményeit csak nagyon igényes légtechnikai rendszerekkel lehet kielégíteni. Egyre szorosabb az épületek alrendszereinek kapcsolata, azok egymásra hatása is, hogy csak a szerkezet-

készséggel – ezek laboratóriumi szintű ismeretével, • •

a számítógépes kommunikációt és elemzést,

•

a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás,

néhány kiragadott példát említsünk. a nagy tervező intézetek megszűnésével, egyre

valamint a mérnöketika alapvető előírásait, •

önállóan működő kisebb tervezői csoportok egyegy nagyobb projekt létesítésére alkalmi teameket alkotnak, és a specialisták mellett szükség van az

a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó

kevesebb az olyan állandó tervezői teamek száma, ahol valamennyi szakterület képviselve van. Az

a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,

temperálást, vagy a fotovoltaikus kéthéjú tetőt, mint A tervezett képzés indítását az is indokolja, hogy

a szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, ren-

technikákat, •

épületszerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági rendszereket,

•

a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat;

alrendszerek egymásra hatását alaposabban ismerő,

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

a változtatások hatását rendszerszinten végiggon-

•

a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati

dolni és korrektül kezelni képes létesítménymérnök

hasznosítására, a problémamegoldó technikák fel-

közreműködésére.

használására,

101


- a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat

létesítmények auditálására, energetikai tanúsítások

ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,

elkészítésére, értékbecslésre, •

Állapotfelmérések elvégzésére, ezek alapján értéke-

- a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény

lés és javaslat kidolgozására, komplex megoldások

megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések

kidolgozására, ilyen rendszerek fejlesztésére, felső

levonására,

szintű tervezésére, szervezésére és irányítására,

• •

a megoldandó problémák megértésére és megoldásá-

• •

mazására a létesítmények építési, üzemeltetési,

a feladatok szakmailag magas szinten, önállóan tör-

karbantartási szakterületén, •

épületek belső és külső környezetével kapcsolatos

szintre emelésére,

ismeretek gyakorlati alkalmazására,

a műszaki – gazdasági – humánerőforrások kezelé-

•

•

tervezési feladatok-organizációjához, tenderbonyolí-

sének komplex szemléletére,

tásához, a kivitelezés-szervezés szakágak közti koor-

rendszerszemléletű, folyamat orientált gondolko-

dinációjához szükséges ismeretek alkalmazására, •

minőségbiztosításhoz, átadás-átvételi eljáráshoz,

sére,

épületek beüzemeléséhez, rendszereinek beszabá-

integrált ismeretek alkalmazására a feladatok or-

lyozásához szükséges ismeretek gyakorlati alkalma-

ganizációjához, tenderbonyolításához, kivitelezés-

zására,

szervezéséhez, szakágak közti koordinációjához, •

épületek funkciójától függő technológiák és az

önművelésre, önfejlesztésre a saját tudás magasabb

dásmód alapján komplex rendszerek átfogó tervezé•

informatikai és irányítástechnikai eszközök alkal-

ra, eredeti ötletek felvetésére, ténő megtervezésére és végrehajtására, •

•

•

létesítmények

üzemeltetésével,

fenntartásával,

átadás-átvételi eljárások lebonyolítására, épületek

felújításával kapcsolatos diagnosztikai vizsgálat el-

beüzemelésére, rendszereinek beszabályozására,

készítésére, létesítmények auditálására, energetikai

létesítmények üzemeltetéséhez, fenntartásához,

tanúsítások elvégzésére, értékbecslésre, létesítmény

felújításához diagnosztikai vizsgálat elkészítésére,

menedzsmenti feladatok ellátására.

102

P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G Y ETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN

P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G Y E T E M AG R Á R - É S M Ű S Z A K I T U D O M Á N Y O K C E N T RU M Á B A N Pepó Péter


Olyan képzési struktúra alakult ki, mely oktatásban és

nyok Centrumának (AMTC) jogelődjében a Debreceni

kutatási területeiben a regionális, országos és nemzet-

Agrártudományi Egyetemen 1993-ban kezdődött el a

közi elvárásoknak teljes egészében megfelelt. Különös

Ph.D. (doktori) képzés több doktori programban. Ez-

hangsúlyt kapott az egyes doktori programokban, majd

zel intézményünkben kezdetét vette az az új típusú

a későbbiekben megalakuló doktori iskolákban az inter-

doktori képzés, amely felépítését a Bolognai folyamat

diszciplináris szemlélet, valamint az innovációs folya-

elindítása és a kiteljesítése tette indokolttá. A korábbi

mat és tevékenység iránti elkötelezettség. Valamennyi

időszakban a képzési gyakorlatnak megfelelően a ma-

jelenleg működő doktori iskolában alapvető szempont

gyar tudományos rendszerben három lépcsős tudomá-

a K+F+I folyamat komplex és koherens megvalósítása.

nyos fokozatszerzési rendszer működött, melyek közül

Már az 1990-es években megkezdődött az az egyre

csak az egyetemi doktorátus (doktor univ.) cselekmény

erősödő trend, hogy a doktori iskolák oktatási és kuta-

koordinálása és az oklevél kiadása tartozott intézmé-

tási tevékenységében egyetemünk professzorai mellett

nyünkhöz. A további tudományos fokozatokat (tudo-

bevonjuk a speciális tudományterületeket művelő ha-

mányok kandidátusa CSc, tudományok doktora DSc) a

zai és nemzetközi elismertségű kutatóintézeti és egyéb

Magyar Tudományos Akadémia megfelelő intézményei

területeken dolgozó kollegákat. Ez a folyamat tovább

működtették és adták ki a megfelelő minősítést.

folytatódott és kiteljesedett a 2000. évtől kezdődő

A nyugat-európai,

amerikai, és egyéb fejlett

programok szervezeti átalakítását célzó folyamatban.

országok gyakorlatának megfelelően vettük át a ’90-

Az 1990-es években a Debreceni Agrártudományi

es években az új típusú PhD képzés rendszerét. A

Egyetemen az alábbi doktori programok működtek:

Debreceni Agrártudományi Egyetemen 1993-ban nö-

•

Multidiszciplináris Társadalomtudományok

vénytermesztési és agrárökonómiai doktori programok

•

Interdiszciplináris Agrár- és Természettudomá-

indultak, melyet 1994-ben kiegészített és teljessé tett

nyok

az állattenyésztési program elindítása. Az elkezdett és egyre sokrétűbbé váló doktori

•

Állattenyésztési tudományok

•

Növénytermesztés és Agroökológia

programok az 1990-es években gyakorlatilag teljes

Ezek a doktori programok a törvényi előírásoknak

egészében átfogták az agrárvertikum valamennyi

megfelelően 2002. évtől átalakultak és doktori iskola-

diszciplína területét és az azokhoz csatlakozó alap- és

ként működnek tovább. 2007. ősze – 2008. tavasza

alapozó társtudományok kutatási területeit egyaránt.

között a Magyar Akkreditációs Bizottság törvényi

103

P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I EGYETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN

megfeleltetési eljárás keretében vizsgálta és értékelte a

a fokozat megszerzésének követelményeit. A nappali és

doktori iskolák eddigi működését és eredményességét.

levelező tagozaton 3 éves, az egyéni felkészülés esetében

Az eljárás során mind a négy doktori iskola megfelelt a

pedig 1 éves képzés, illetve eljárás az előírás. Az abszolu-

MAB követelményeinek. Az eljárás során a doktori is-

tóriumot szerzett Ph.D. hallgatók doktori szigorlatot

kolák működési köre is és besorolása is kisebb-nagyobb

tesznek, majd a munkahelyi vitát követően nyilvános

mértékben változott, valamint több doktori iskola a

tudományos vita kertében ismertetik disszertációjukat és

tudományterületnek egy-egy kimagasló képviselőjének

bizonyítják a Ph.D. fokozat megszerzésére való alkalmas-

nevét vette fel. A Debreceni Egyetem AMTC keretében

ságukat. Mind a négy doktori iskolában a doktori iskolák

jelenleg az alábbi doktori iskolák működnek:

vezetői élnek azzal a lehetőséggel, hogy a doktori iskolán

•

Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola

belül doktori programokat működtessenek azzal is kife-

•

Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti

jezve az adott doktori iskola képzési és kutatási rendsze-

és Élelmiszertudományi Doktori Iskola

rének sokféleségét, interdiszciplináris jellegét.

• •

Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudomá-

Az 1993. évben elindult doktori programokban

nyok Doktori Iskola

évenként folyamatosan növekvő létszámú nappali,

Kerpely Kálmán Növénytermesztési és Kerté-

levelező és egyéni felkészülésű Ph.D. hallgatót vettünk

szeti Tudományok Doktori Iskola.

fel. 2005-től kezdődően stabilizálódott a felvett dokto-

A MAB megfeleltetési ajánlása során kialakult a

randuszok létszáma, mely évente kb. 50 fő elsőéves

doktori iskolák törzstagjainak a köre, megnevezésre

hallgatót jelent a négy doktori iskolában. Az elmúlt

kerültek a doktori iskolákban oktató egyetemi tanárok

15 évben, amely intézményünkben az új típusú dok-

és egyetemi docensek, valamint a témavezetők.

torképzés időszakát jelentette, mintegy 200 fő Ph.D.

A törvényi előírásoknak megfelelően a doktori

doktori oklevelet bocsátottunk ki. Az egyes tanévekben

iskolákban a Ph.D. hallgatók nappali, levelező és egyéni

a hallgatói létszám megoszlását az alábbi táblázatok

felkészülési eljárásban kerülnek felvételre és teljesíthetik

mutatják be doktori iskolánként.

Tanév

Nappali

Levelező

Egyéni

Összesen

1994/95

1

4

0

5

tudományok Doktori

1995/96

4

7

1

12

Iskola

1996/97

4

8

2

14

1997/98

4

4

0

8

1998/99

5

3

0

8

1999/2000

6

4

1

11

2000/2001

9

7

0

16

2001/2002

6

5

0

11

2002/2003

12

13

1

26

2003/2004

9

8

0

17

2004/2005

12

7

0

19

2005/2006

12

8

1

21

2006/2007

13

10

4

27

2007/2008

8

9

2

19

Összesen

105

97

12

214

104

Állattenyésztési

P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G YETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN

Tanév

Nappali

Levelező

Egyéni

Összesen

1993/94

11

13

2

26

1994/95

5

7

2

14

1995/96

2

7

1

10

1996/97

6

2

6

14

1997/98

6

1

2

9

1998/99

3

2

1

6

1999/2000

6

8

3

17

2000/2001

7

4

-

11

2001/2002

4

1

1

6

2002/2003

3

5

1

9

2003/2004

5

7

1

13

Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományi Doktori Iskola

2004/2005

6

7

-

13

2005/2006

16

15

0

31

2006/2007

14

11

1

26

2007/2008

11

9

0

20

Összesen

105

99

21

225

Tanév

Nappali

Levelező

Egyéni

Összesen

Ihrig Károly Gazdálkodás-

1993/94

6

3

-

9

és Szervezéstudományok

1994/95

3

6

-

9

Doktori Iskola

1995/96

3

5

3

11

1996/97

3

3

3

9

1997/98

4

-

-

4

1998/99

3

5

-

8

1999/2000

7

4

-

11

2000/2001

2

15

-

17

2001/2002

5

1

1

7

2002/2003

3

10

-

13

2003/2004

4

9

-

13

2004/2005

5

18

-

23

2005/2006

5

8

3

16

2006/2007

4

12

2

18

2007/2008

7

5

2

17

Összesen

64

104

14

185

Tanév

Nappali

Levelező

Egyéni

Összesen

1999/2000

0

5

3

8

Növénytermesztési és

2000/2001

4

3

1

8

Kertészeti Tudományok

2001/2002

5

4

1

10

Doktori Iskola

2002/2003

3

3

1

7

2003/2004

6

4

3

13

2004/2005

5

5

2

12

2005/2006

5

5

5

15

2006/2007

9

16

1

26

2007/2008

12

22

4

38

Összesen

49

67

21

137

105

Kerpely Kálmán


A doktori iskolákban abszolutóriumot és doktori (Ph.D.) fokozatot szerzettek létszámadatait összefoglaló

Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

táblázatok tartalmazzák.

Tanév 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Összesen

Állattenyésztési tudományok Doktori Iskola

Tanév 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Összesen

Absz. száma 0 0 5 6 1 0 4 7 8 2 7 6 7 0 53

Doktori fokozatot szerzettek Év Fő 1996 1 1997 4 1998 3 1999 0 2000 0 2001 5 2002 6 2003 5 2004 2 2005 7 2006 10 2007 7 Összesen 50

1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Összesen

109

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Összesen

4 4 0 1 2 5 8 4 12 5 45

Doktori Iskola

Tanév 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Összesen

Élelmiszertudományi Doktori Iskola

Absz. száma 3 12 11 14 14 3 11 11 5 5 11 9 0

Doktori fokozatot szerzettek Év Fő

Kerpely Kálmán Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok

Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és

Tanév

Absz. száma 0 0 0 6 5 11 4 3 7 12 7 11 12 15 0 93

Doktori fokozatot szerzettek Év Fő 1995 1 1996 0 1997 4 1998 11 1999 6 2000 7 2001 8 2002 7 2003 3 2004 6 2005 3 2006 7 2007 7 Összesen 70

Absz. száma 0 0 0 0 9 7 6 9 0 31

Doktori fokozatot szerzettek Év Fő 2000 1 2001 0 2002 3 2003 1 2004 3 2005 8 2006 3 2007 8 Összesen 27

A doktori iskolák eredményességét, tevékenységük hatékonyságát több mutatóval együttesen fejezhetjük ki. Rendkívül fontos ilyen mutató az, hogy milyen arányú a nappali és levelező+egyéni hallgatók megoszlása. A doktori iskoláinkban ez az arány évente változó, átlagosan 35-45 % között változik a nappali hallgatók ará-

106


nya az összes Ph.D. hallgatók létszámához viszonyítva.

•

Ugyancsak fontos mutató a jelentkezők létszáma a felve-

Kerpely Kálmán Doktori Iskola (vezetője Dr. Nagy János egyetemi tanár, DSc)

hető keret létszámához viszonyítva. Ez az arány évente

Oktatók száma: 52 fő

és iskolánként változó, átlagosan a nappali tagozaton

Ebből témavezető: 42 fő

180-300 %-os túljelentkezés a jellemző, amely a doktori

Mind a négy doktori iskola a törvényi előírások-

iskoláink képzési minőségét és elismertségét bizonyítja.

nak megfelelő szabályos működését a doktori iskolák

Ugyancsak fontos a végzett doktorok diplomáinak mi-

az egyetemi doktori szabályzattal harmonizáló belső

nősítése. A Ph.D. hallgatók doktori oklevelének 95 %-a

szabályzata biztosítja. Rendelkeznek a rájuk vonatkozó

„summa cum laude” minősítéssel került kibocsátásra a

belső ügyekben a megfelelő autonómiával. A DI bel-

doktori iskolák eddigi 15 éves működése során, amely

ső ügyeit a doktori iskola vezetője által működtetett

ugyancsak jelzi a doktori fokozatot szerzett Ph.D. hall-

Doktori Iskola Tanácsa dönti el. A négy doktori iskola

gató szakma iránti elkötelezettségét és felkészültségét.

működését integrálja és koordinálja a Debreceni Egye-

A doktori iskolákban működő Ph.D. hallgatók kutatási,

tem AMTC Doktori Tanácsa, amely a doktori iskolákat

kísérleti eredményeiket nívós hazai és nemzetközi

érintő közös ügyekben hozza meg határozatát. A DE

szakmai, tudományos folyóiratokban jelentetik meg.

AMTC Doktori Tanácsának elnöke részt vesz a Debre-

Az eddigiek során átlagosan egy Ph.D. hallgatóra jutó

ceni Egyetem EDHT munkájában, mellyel biztosított az

tudományos publikációk száma (a doktori képzés 3 éves

egyetemi doktori képzés egysége.

időtartama alatt) 11 tudományos közlemény volt. Mind a négy doktori iskolában magas színvonalú

Az egyes doktori iskolák fontosabb tevékenységi

oktató munka és tudományos témavezetés folyik. A

területeit, képzési rendszerét, elért eredményeit, hazai

doktori iskolák minőségi színvonalát a törzstagok, az

és nemzetközi kapcsolatait tartalmazza a következő

oktatók és témavezetők együttesen biztosítják a dok-

összeállítás:

tori iskola vezetőjének irányításával. A doktori iskolák vezetői és az iskola munkájában résztvevő oktatók és

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK

tudományos témavezetők száma az alábbi: •

DOKTORI ISKOLA

Állattenyésztési Doktori Iskola (vezetője Dr. Kovács András egyetemi tanár, DSc)

•

•

Egyetemünkön a doktorképzés az állattenyész-


tési tudományokban – a MAB határozata értelmében


– 1994. szeptemberében indult meg a „Mezőgazdaság”

Hankóczy Jenő Doktori Iskola (vezetője Dr.

tudományágban a „Regionális forrásokra épülő környe-

Győri Zoltán egyetemi tanár, DSc)

zetbarát állattartás” című „A” típusú programmal. A


programvezető 1994-1998 között Dr. Veress László,


1999-től 2005-ig Dr. Bánszki Tamás volt.

Ihrig Károly Doktori Iskola (vezetője Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár, DSc)

Az 2001. januárjától ideiglenesen akkreditált Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola 2002. január-


jától végleges akkreditációt kapott, vezetője 2005-től


Dr. Kovács András.

107


A doktoranduszok kutatási témái szorosan kapcso-

A doktori iskola jelenlegi törzstagjai a következők:

lódnak az Állattenyésztéstudományi Intézet tudomá-

Dr. Bodó Imre Dr. Gundel János Dr. Jávor András Dr. Komlósi István Dr. Kovács András Dr. Mihók Sándor Dr. Nagy Géza Dr. Tanyi János Dr. Váradi László Dr. Juhász Lajos Dr. Rédei Károly

nyos tevékenységéhez, a kísérleti telepek munkájához, valamint a Tiszántúl legfontosabb aktuális állattenyésztési, gyepgazdálkodási kutatási területeit ölelik fel. A doktori iskola a DE AMTC MTK keretében az alábbi tanszékekkel működik együtt: •

Állattenyésztéstudományi Intézet

•

Vidékfejlesztési és Tájhasznosítási Tanszék

•

Természetvédelmi, Állattani és Vad-

A doktori iskola munkájában 26 akkreditált oktató

gazdálkodási nem önálló tanszék

és 25 témavezető vesz részt.

A doktori iskolában az alábbi tudományszakok működnek: Kérődzők – Állatitermék-előállítás Takarmányozás, halbiológia Szaporodásbiológia, genomika Állatnemesítés – Génmegőrzés Állat, legelő és állatökológia

A doktori iskola munkájában szerződéssel résztvevő kutatóintézetek:

Dr. Bodó Imre Dr. Tanyi János Dr. Kovács András Dr. Bodó Imre Dr. Bánszki Tamás

•

Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom

•

Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest

•

Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas

PhD védés a doktori iskolában

108


A képzés kezdete óta 40 hallgatónk szerzett PhD

•

fokozatot. •

lás eredményeire

A legfontosabb tudományos dolgozatok az alábbi

•

témaköröben készültek: •

A magyarországi hízóbárányok vágás utáni mi-

•

Kvantitatív genetikai vizsgálatok a magyar meri-

•

Tejelő tehenek méhgyulladásának hatása a szaporodásbiológiai teljesítményre

A nem-specifikus védekező mechanizmus és a

•

betegségekkel szembeni ellenálló-képesség kiváltása immun-stimulátorokkal a haltenyésztésben •

Parthenogenetikus sertés embriók előállításának vizsgálata

nó populációban •

Környezetbarát, kombinált tavi haltermelő rendszerek fejlesztése

nősítése •

Néhány környezeti tényező hatása a sertéshizla-

Erőforrás kímélő haltermelő rendszerek fejlesz-

Az expandálás hatása a pulykahizlaló takarmányok gyártásától felhasználásáig

•

Tenyészértékbecslés a magyar sportlótenyésztésben

tése, különös tekintettel az integrációra •

Az in vitro embrió-előállítás és embrió biopszia alkalmazásának lehetősége a szarvasmarha-tenyésztésben

•

Molekuláris genetikai eszközök alkalmazása a boorola (FecB) mutációt hordozók azonosítására

• •

• •

Gembloux Agricultural University, Belgium

A juhtej termelése, minősége és feldolgozása

Kínai Agrártudományi Akadémia, Peking, Kína

közötti összefüggések

INRA, Franciaország

A különböző intenzitású legelőhasználat hatása

Universidad Autonoma de Barcelona, Spanyolország Purdue University, Amerikai Egyesült Államok

A variancia és a beltenyésztettség vizsgálata számítógépes szimulációval

•

Edinburgh University, Skócia

ge

Keresztezett bárányok vágott test- és húsminősé-

a talajra és a gyep növényzetére •

University of Zagreb, Horvátország

Hebrew University of Jerusalem, Rehovot, Izrael University of Rostock, FBN Dummerstorf, Németország University of Léon, Spanyolország Agricultural University of Norway, Norvégia

a szapora merinó fajtában •

A doktori iskola külföldi kapcsolatai:

Mongol Állami Agrártudományi Egyetem, Ulanbátor, Mongólia

auratus gibelio Bloch) populációk hatása az egy-

Swiss Federal Research Station for Animal Production (RAP), Posieux, Svájc Wageningeni Egyetem, Hollandia

nyaras ponty (Cyprinus carpio L.) termelésére

Universitá degli Studi della Tuscia, Olaszország

Hazai szénák penészfertőzöttségének vizsgálata

Gansu Agricultural University, Lanzhou, Kína

és a vizsgálati módszerek fejlesztése

Universität für Bodenkultur Wien, Ausztria

Különböző nagyságú ezüstkárász (Carassius

A genetikai távolság becslése cigája és zackel fajtakörbe tartozó állományok között, valamint az SLA-6, -7, -8 gének kifejeződés és polimorfizmus vizsgálata

109

University of Palermo, Olaszország INNOVUS Company, Skócia


HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI,

mányi Karának Doktori Tanácsa indítványozta a doktori

KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK

iskola két programba történő szerveződését.

DOKTORI ISKOLA A két doktori program: Az agrártudományok, és ezen belül a növényter-

1. Fenntartható növénytermesztés, programveze-

mesztés-tudomány művelését a Debreceni Egyetem Ag-

tője: Dr. Pepó Péter egyetemi tanár, DSc

rártudományi Centrumában és jogelőd intézményében

2. Élelmiszeranalitika, élelmiszerbiztonság, prog-

(a Debreceni Agrártudományi Egyetemen) évtizedek óta

ramvezetője: Dr. Győri Zoltán egyetemi tanár,

az interdiszciplinaritás jellemzi. Országos és nemzetkö-

DSc

zi kutatási programok teljesítésében a Hankóczy Jenő

Az így integrálódott doktori programokban a hall-

Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudomá-

gatók felmenő rendszerben a 2006/2007-es tanévtől

nyok Doktori Iskola a növény-, a talaj-, az agroklimatoló-

kezdhetik meg a munkát.

gia-, az agrokémia, az analitika, a növénytermesztés és

A doktori iskola a Magyar Akkreditációs Bizottság

a növényvédelem, valamint a műszaki tudományok ok-

által Hankóczy Jenő Növénytermesztési, és Kertészeti

tatói, kutatói hagyományt teremtve dolgoztak együtt,

Tudományok Doktori Iskola néven 2008-ban lett akkre-

mellyel létrehozták, országosan (és nemzetközileg is)

ditálva, amely később mind a kutatási területében, mind

ismertté tették a debreceni növénytermesztési iskolát.

nevében kiegészült az élelmiszertudomány területével.

A Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és

A kutató és oktató munkát a fokozatosság a lépésről-

Élelmiszertudományok Doktori Iskola elődje a Debrece-

lépésre haladás jellemzi, aminek eredményeként a követ-

ni Agrártudományi Egyetem által 1993-ban akkreditált

kező években markánsabban jelenik meg a két program. A

Növénytermesztés-Agroöklógia doktori program volt.

kutatásoknak és az eredmények gyakorlati ellenőrzésének

2000. januártól a Debreceni Agrártudományi Egyetem

helyet biztosít az egyetem Tangazdasága, a Látóképi Nö-

a Debreceni Egyetem keretében működik, 2001. janu-

vénytermesztési Kísérleti Telep, illetve a Mezőgazdaságtu-

ártól a program a Debreceni Egyetem Agrártudományi

dományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és

Centrum Mezőgazdaságtudományi Karán, mint ideigle-

Mikrobiológiai Intézet általános és egyedi műszerekkel jól

nesen, majd 2002-től véglegesen akkreditált „Növény-

felszerelt analitikai laboratóriuma.

termesztési és kertészeti tudományok” doktori iskola A doktori iskola feladatainak fő irányai:

keretében folytatja a tudományos képzési feladatokat. A doktori iskola vezetését a kezdetektől Dr. Ruzsá-

•

nyi László, az Egyetem Növénytermesztési Tanszékének professzora látta el haláláig. Feladatát 2002-től

Növénytermesztés és a környezet összefüggései

•

előbb ideiglenesen, majd 2003-tól véglegesen az Élel-

Környezet-, technológia és termékminőség komplex rendszere

miszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai

•

Természeti erőforrások fenntartása, javítása

Intézet (korábban Mezőgazdasági Termékfeldolgozás és

•

Racionális termőhely hasznosítás

Minősítés Tanszék) vezetője, Dr. Győri Zoltán vette át.

•

Talajtermékenység, talajleromlás-talajjavítás

A doktori iskola munkájának folytonos megújulását

•

Növénytermesztés biológiai alapjai és haszno-

mutatja, hogy a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudo-

110

sítása


•

Tápanyag-gazdálkodás és növénytáplálás

Növényi termékpályák minőségbiztosítása Győri

•

Fenntartható növénytermesztés termesztési,

Zoltán DSC

növényvédelmi, gépesítési feltételei

Növénytermesztés Pepó Péter DSc

•

Terméktárolás, feldolgozás és minősítés

Zöldségtermesztés Hodossi Sándor DSc

•

A tápláléklánc minőségbiztosítása

Gyümölcstermesztés Gonda István CSc

•

Növénytermesztési és kertészeti eljárások,

Termesztéstechnológia és termékminőség fenntar-

termesztéstechnológiák komplex fejlesztése •

tása Pepó Péter CSc

Élelmiszerbiztonság, környezetminőség

Növényvédelem Szarukán István CSc

Az Iskola a növénytermesztési kutatás széles körét

Növénygenetika Pepó Pál CSc

foglalja magába mind tudományterületi, mind techno-

Növénynemesítés Bedő Zoltán DSc, Szundy Tamás

lógiafejlesztés szintjén. Országosan és nemzetközileg

DSc, Marton L. Csaba DSc

kiemelkedőek a növényfiziológiai, agrokémiai, termék-

Vetőmagtermesztés Veisz Ottó DSc

minőséget megalapozó, ellenőrző és a növénytermesz-

Víz- és tápanyag-gazdálkodás Pepó Péter DSc

tési, valamint a kertészeti kutatások eredményei. Ez a

Élelmiszerbiztonság Győri Zoltán DSc

kutatás örvendetesen bővült az elmúlt években különö-

Analitikai speciációk, módszerfejlesztés Győri Zol-

sen a növényi termékekhez kapcsolódó élelmiszer mi-

tán DSc

nőségbiztosítás, valamint az élelmiszeranalitika egyes területeivel.

A doktori iskola jelenlegi témavezetői a Debreceni Egyetemről: Bardócz Zsuzsanna Magdolna, Borbély

A doktori iskola meghatározó oktatói, témavezetői

Jánosné, Bozsik András, Csapó János, Fenyvessy József, Gonda István, Győri Zoltán, Hodossi Sándor, Kovács

Az Iskola alapítói nemzetközileg ismert és elis-

Béla, Loch Jakab, Pepó Pál, Pepó Péter, Prokisch József,

mert tudósok, a hazai tudományos közélet formálói,

Radócz László, Sárvári Mihály és Szarukán István, akik

elismert művelői. Tisztségviselői vagy tagjai világ és

munkáját elismert külső témavezetők segítik: Ambrus

európai szakmai szövetségeknek, az MTA különböző

Árpád (Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal), Bánáti

szakbizottságainak, a DAB bizottságoknak és munka-

Diána (Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet),

bizottságoknak.

Kovács Erzsébet (Szegedi Tudományegyetem Mérnöki

Felkészültségüknél,

pozicionális

helyzetüknél

Kar), Marton L. Csaba (MTA Mezőgazdasági Kutatóinté-

fogva biztos szellemi hátteret nyújtanak a tudományos

zete, Martonvásár) és Tanács Lajos (Szegedi Tudomány-

képzéshez, az új kutató gárda felkészítéséhez.

egyetem Mérnöki Kar).

A doktori iskola által művelt tudományszakok és vezetőik:

A doktori iskola jelenlegi törzstagjai: Bardócz Zsuzsanna Magdolna, Bozsik András, Fenyvessy József,

Agrokémia Loch Jakab DSc

Gonda István, Győri Zoltán, Hodossi Sándor, Kovács

Agroökológia Szász Gábor DSc

Béla, Kovács Erzsébet, Loch Jakab, Pepó Pál, Pepó Péter,

Növényi termékek tárolása, minőségellenőrzése

Prokisch József, Radócz László, Sárvári Mihály, Szaru-

Győri Zoltán DSc

kán István, Tanács Lajos

111


A doktori képzés eredményei

az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete

A program létesítése óta beiratkozott hallgatók

és a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht, a Növény

száma évenként és tagozati bontásban: Tanév 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

Nappali 11 5 2 6 6 3 6 7 4 3 5 6

Levelező 13 7 7 2 1 2 8 4 1 5 7 7

Egyéni 2 2 1 6 2 1 3 1 1 1 -

és Talajvédelmi Szolgálat, melyeknek vezető kutatói a doktori iskola alapító tagjai és ebben a minőségükben

Összesen 26 14 10 14 9 6 17 11 6 9 13 13

a képzésben, a tudományos kutató munkában jelentős mértékben hozzájárultak az iskola munkájának eredményesebbé tételéhez. A kihelyezett tanszékek (Martonvásáron, Szegeden, Budapesten az OMMI-ban) a magas színvonalú oktatás és kutatás szervezeti keretét is biztosítják. A tudományos kutatómunkát hasznosan segíti a széles körű partnergazdasági kapcsolat. A doktori iskola közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a KITE, az IKR, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, a vetőmag-előállító és forgalmazó, a növényvédő cégek,

Az 1993. évben akkreditált PhD program első évé-

takarmánygyártók, kelet-magyarországi cukorgyárak,

ben – az adott lehetőségeket kihasználva – 26 hallgatót

gabona feldolgozó, sütőipari és más élelmiszergyártó

(11 nappalit, 13 levelezőt, 2 egyénit) vettünk fel. A

üzemek termelés- és technológiafejlesztő munkájához,

program kezdetétől ez ideig összesen 184 hallgató irat-

élvezi ezzel a partnergazdaságok és együttműködő

kozott be, 84 nappali, 75 levelező, 25 egyéni tagozatra.

cégek szellemi, anyagi támogatását is.

A nappali tagozatosok létszámát évről-évre a megadott

A doktori iskola számos nemzetközi oktatási és

keretszám, a levelező és egyéni tagozatra felvettek szá-

kutatási intézménnyel ápol dokumentált (szerződéses)

mát a követelményeknek megfelelt pályázók létszáma

vagy egyéb együttműködésen alapuló kapcsolatot

határozta meg. A nappali tagozatra többéves átlagban

(többek között: Agricultural University Gembloux;

60%-os túljelentkezés jellemző. A felvettek közül agrár

University of Reading; Agricultural University Wagenin-

és nem agrár (elsősorban biológus, vegyész, ökológus)

gen; Institut Agrikulturchemie Göttingen; Rheinische

végzettségűek egyaránt vannak.

Friedrich-Wilhelms-Universität; Iowa State University;

A doktori iskola Debreceni Egyetembe integrálódá-

Universität Hohenheim; Rothamsted Experimental

sát követő időszak működési adatait tekintve elmond-

Station; Justus Liebeg Universität, Giessen; Universi-

ható, hogy a 2007/2008-as tanévvel bezárólag 69 hall-

tät Rostock; Vysokej Skoly Polonohospodarskej Nitra;

gató nyert felvételt, 31 szerzett abszolutóriumot és 13

Agrártudományi Egyetem (BOKU) Bécs; Nagyváradi

szerzett fokozatot. Ha ehhez az értékhez hozzávesszük

Egyetem; Állatorvosi és Mezőgazdasági Egyetem Ko-

a még Debreceni Agrártudományi Egyetemre beiratko-

lozsvár; Sveuciliste Josipa Jurja Strossmayera u Osikje-

zott hallgatók teljesítményét, a 2000 óta fokozatot

ku, Eszék; University of Georgia (USA); INRA Clermont

szerzett hallgatók száma 46.

Ferrand; IUNG Pulawy; Tottori University; University of

A doktori iskola szoros kapcsolatot épített ki több

Kyoto; University of Zagreb; Instituto de Agroquímica

kutatóintézettel. A kutatóintézetek közül kiemelhető

y Tecnología de Alimentos; Institute of Chemical Tech-

112


nology, Prague, Serbian Institute for Food Technology).

(4.1.

Növénytermesztési

Az együttműködés egyaránt kiterjed közös kutatási

mányok

pályázatok elkészítésére és benyújtására, kutatási

5. Társadalomtudományok (5.1. Gazdálkodás- és szerve-

projektekben való közreműködésre, nemzetközi kong-

zéstudományok) volt.

4.3.

és

kertészeti

Állattenyésztési

tudo-

tudományok),

resszusok, konferenciák közös rendezésére, oktatói

A 2007/2008. tanévben lebonyolított törvényes-

együttműködésre (tanterv-fejlesztés, speciális szakelő-

ségi megfelelőségi eljárás eredményeképpen, a MAB

adások kölcsönös tartása, hallgatók részképzésének se-

2008/3/VII/2/019. sz. határozata alapján, doktori

gítése, biztosítása), oktatói (kölcsönös) tanulmányutak

iskolánk (DI) megfelel minősítést kapott. A doktori

feltételének biztosítására.

iskola fokozatadási joga a gazdálkodás- és szervezéstudományok tudományágra terjed ki. Folyó év tavaszától a DI neve: Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudo-

IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS-

Tud. fokozat

Munkahelyi besorolás

Szabó Gábor a doktori iskola vezetője

közg. tud. doktora (DSc)

egyetemi tanár

Berde Csaba

mg. tud. kandidátusa (CSc) (agrárgazdaságtan és üzemszervezés)

egyetemi tanár

Ertsey Imre


egyetemi tanár

Herdon Miklós

közg. tud. (PhD)

Lazányi János

mg. tud. doktora (növénytermesztési és kertészeti tudományok) (DSc)

egyetemi tanár

Nábrádi András

közg. tud. kandidátusa (CSc)

egyetemi tanár

Nemessályi Zsolt


egyetemi tanár

Popp József

az MTA Doktora (közgazdaságtudományok)

tud. főig. helyettes

Név

ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA A Debreceni Egyetem Doktori és Habilitációs Bizottsága javaslatára, az egyetem rektorának a felterjesztésére, a korábbi „Mezőgazdasági vállalkozások és vidékfejlesztés ökonómiája” c. „A” típusú akkreditált doktori program (programvezető: Dr. Nemessályi Zsolt egyetemi tanár, CSc) átalakítása révén alakult meg a doktori iskola. A Magyar Akkreditációs Bizottság 2002/2/III. sz. határozatával akkreditálta a doktori iskolát, melynek vezetését időközben Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár, DSc vette át. A határozat értelmében „a Debreceni Egyetem a Társadalomtudományok tudományterületen, ezen belül a Multidiszciplináris társadalomtudományok tudományágban (Gazdálkodás- és szervezéstudományok, Növénytermesztési és kertészeti tudományok, Állattenyésztési tudományok) doktori képzésre, doktori fokozat odaítélésre, valamint habilitációs eljárás lefolytatására jogosult”. A MAB plénuma 2003/5/II/1. sz. határozata alapján, a D 54. sz. doktori iskola módosított lása:

tudományterületi Interdiszciplináris:

és

tudományági 4.

besoro-

Agrártudományok

egyetemi docens

mányok Doktori Iskola. A DI névadója a két világháború között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nemzetközileg elismert professzora volt, aki a

113


különösen a szövetkezetelmélet és a szövetkezetpoliti-

– A társadalmi aszimmetriák jellemzői és azok

ka, az élelmiszer-gazdaság integrációs kapcsolatai, a sta-

kezelhetősége (vezető: Dr. Borsos János pro-

tisztika és a marketing területén alkotott maradandót.

fessor emeritus, a mezőgazdasági tudományok

Megemlítjük, hogy Dr. Ihrig Károly tanítványai

doktora).

közül az elmúlt évtizedekben, többen – így például

A DI a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudo-

Dr. Mátyás Antal és Dr. Tomcsányi Pál akadémikusok

mányok Centrumában, az Agrárgazdasági és Vidékfej-

– kiváló oktatóként és kutatóként szolgálták hazánkat,

lesztési Kara keretében működik.

s valamennyien nagy tisztelettel emlékeznek volt proA doktori iskola törzstagjai

fesszorukra. Kutatási terület: a szélesebb értelemben vett agri-

A DI törzstagjai: a Kar főállású egyetemi tanárai

business makro- és mikrogazdasági, továbbá a vidékfej-

mellett, Dr. habil. Herdon Miklós egyetemi docens,

lesztéssel összefüggő kérdései.

továbbá az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese, Dr. habil. Popp József .

A doktori iskolán belül két doktori program működik:

A doktori iskola törzstagjai

Tantárgyfelelős oktató

A törzstagok számának növelését elsőrendű felada-

Tantárgy

taink közé soroljuk.

Kötelező tárgyak Dr. Ertsey Imre egyetemi tanár Dr. habil. Berde Csaba egyetemi tanár Dr. habil. Nábrádi András egyetemi tanár (a tárgyat korábban Dr. Pfau Ernő egyetemi tanár oktatta) Dr. Kuti István egyetemi docens

Kvantitatív módszertani ismeretek

A DI oktatói tevékenysége

Vezetés- és szervezéselmélet

Az első öt tanévben évente átlagosan 8 fő, a következő öt évben 11 fő, míg a legutóbbi öt évben 17 fő volt beiratkozott hallgatóink száma. Egyértelműen nőtt a nappali

Vállalati gazdaságtan

képzésre felvettek száma is, akik gyakorlatvezetőkként jelentős mértékben segítették oktatómunkánkat.

Közgazdaságtan – Makroökonómia

A legutóbbi években néhányan vállalati ösztöndíjjal kerültek be a nappali hallgatók közé.

Dr. Kuti István egyetemi docens (a tárgyat korábban Szolnokiné Dr. Karkus Mária egyetemi docens oktatta)

Közgazdaságtan – Mikroökonómia

Dr. Mészáros Sándor c. egyetemi tanár

Kutatásmódszertan

Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár

Agrárgazdaságtan és agrárpolitika

A DI keretében jelenleg 7 kötelező és 13 szabadon választható tantárgy oktatására kerül sor. A kötelező tárgyakat az alábbi kollégák oktatják, illetve oktatták. A kötelező tárgyak oktatói

– Az élelmiszer-gazdasági vállalkozások és a vidékfejlesztés gazdaságtana (vezető: Dr. Szabó

A szabadon választható tantárgyak esetében arra törekszünk, hogy:

Gábor egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány doktora).

•

a választott tárgyak minél jobban segítsék a doktorandusz választott témájában való elmélyülést,

114


•

a Kar valamennyi tanszékének az oktatói kap-

diplomát. Az eddigiekben a legeredményesebb téma-

janak lehetőséget az oktatásra.

vezetőknek Dr. Berde Csaba, Dr. Kozma András, Dr. Nábrádi András és Dr. Nemessályi Zsolt professzorok

Kutatómunka

bizonyultak. Egyre inkább előtérbe kerülnek a vidékfej-

A kutatási témák a DI programjainak megfele-

lesztéssel, a környezetvédelemmel, továbbá az Európai

lően – elsősorban, de nem kizárólag – a szélesebb

Unió agrárpolitikájával kapcsolatos kutatások is.

értelemben vett agribusiness makro- és mikroökonómiai

A DI kutatómunkáját több intézmény munkatársai

összefüggéseire, továbbá az utóbbi években, a vidékfej-

segítik, a témavezetők közé egyre több külső szakem-

lesztés gazdasági-társadalmi problémáira is irányulnak.

bert tudunk bevonni, ami a doktoranduszok látókörét

A kutatási témák választása során előnyben részesítjük

szélesíti és az elhelyezkedési esélyeiket is növeli.

az Észak-alföldi régióhoz kapcsolódó témaköröket. A

PhD hallgatóink sikeresen szerepelnek a doktoran-

doktoranduszok tanulmányi és kutatómunkáját több

duszok számára rendezett OTDK és más konferenciá-

mint 40 egyetemi és főiskolai vezető oktató (tanárok és

kon, mobilitásuk és teljesítményük elismerést nyert

docensek), valamint kutatóintézeti szakember segíti.

más doktori iskolák részéről is. A DI-ben doktori foko-

2008. júniusáig 51 fő kapott doktori fokozatot doktori iskolánkban. Az elmúlt években a legtöbben

zatot szerzett fiatal kollégák közül többen elnyerték a Bolyai Ösztöndíjat.

számviteli és pénzügyi, vállalatgazdaságtani, továbbá

A DI széleskörű és élő hazai kapcsolatrendszerrel

vezetési és szervezési területen szereztek doktori

rendelkezik. Az mezőgazdasági felsőfokú intézmények

Műhelymunka a doktori iskolában

115


mellett elsősorban az Agrárgazdasági Kutató Intézettel,

KERPELY KÁLMÁN NÖVÉNYTERMESZTÉSI

az MTA Közgazdaságtudományi Intézetével, valamint a

ÉS KERTÉSZETI

Budapesti Corvinus Egyetemmel működünk együtt.

TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

A doktori iskola széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. E kapcsolatok többségét a DE Ag-

Az első doktori (PhD) programok elfogadása óta el-

rárgazdasági és Vidékfejlesztési Kara által kötött intéz-

telt időszakban jelentősen változtak az oktatás-kutatás

ményközi szerződések alapozzák meg. A kapcsolatok

szemléleti feltételei és feladatai. Előtérbe kerültek a

másik része az EU projektekben való együttműködések

hangsúlyozottan interdiszciplináris jellegű kutatások,

révén alakult ki. Végül a Kar kutatóinak személyes

a talaj, a víz- és a környezet tudomány területeken is.

kapcsolatai is hozzájárulnak a nemzetközi együttmű-

Ez indokolta, hogy a Debreceni Egyetem Agrár- és Mű-

ködések elmélyítéséhez.

szaki Tudományok Centruma jogelődjénél, a Debreceni

Kapcsolataink sokrétűek:

Agrártudományi Egyetemen 2000-ben „A talaj, a víz és

•

Tapasztalatcsere a PhD képzések rendszerét és

a környezet közötti kölcsönhatások” címmel új doktori

követelményeit illetően.

program induljon.

•

•

•

•

A tananyagaink frissítéséhez és korszerűsíté-

A doktori program támaszkodott a DATE 1993-

séhez hozzájutunk tantervekhez és különböző

ban

akkreditált

„Növénytermesztés-Agroökológia”

kiadványokhoz.

PhD programjában kialakult tudományos tradíciókra, a

A PhD hallgatóink és doktorjelöltjeink egyre

kutatási hagyományokra, a program oktatóinak e téren

gyakrabban utaznak ki a különböző országok-

szerzett kutatási tapasztalataira és eredményeire, vala-

ba, egyelőre sajnos többnyire rövidebb időre,

mint a kutatásokat támogató infrastruktúrára.

de jelentős erőfeszítéseket teszünk annak ér-

A rendszerváltás óta a gazdasági és társadalmi

dekében, hogy a több hónapos tanulmányutak

változások a talajtan és a kapcsolódó tudományágak te-

kerüljenek előtérbe.

rületén is felerősítették azokat az új kutatási irányokat,

Jelenleg az európai kapcsolatok (Auszt-

melyeknek egyes elemei részben az előző kutatási prog-

ria, Németország, Hollandia, Csehország,

ramban is megvoltak. Azonban több figyelmet fordítunk

Románia)

tengerentúli

a talajok pufferoló, átalakító és természetes öntisztuló

együttműködések gyakorlatilag az USA-ra

képességének megismerésére, szabályozására, valamint

korlátozódnak (az Iowa State University-

a talajban és tágabban vett környezetében lejátszódó, a

vel való együttműködésünk több mint 10

talaj minőségét nagymértékben befolyásoló jelenségek

éves múltra tekint vissza, és a Stanley John-

vizsgálatára és értelmezésére. Igényként jelentkezett

son ösztöndíjjal 5 PhD hallgatónk töltött

azoknak a folyamatoknak a kutatása, amelyek a talaj és

1-1 hónapot az egyetemen).

a talajvízkészletek szennyezéséhez vezettek.

dominálnak,

a

Az elmúlt években több alkalommal került sor

A talajtan és talajhasználattan fejlesztését szolgáló

külföldi professzor előadására a különböző

programban az együttműködő egyetemek és kutatóin-

kurzusok keretében, de idegen nyelvű teljes

tézetek tudományos tevékenységét oly módon sikerült

kurzus indítása még csak a terveinkben szere-

ötvözni, hogy mind a közvetlenül érintett természettu-

pel.

dományok, mind a műszaki tudományos szakterületek

116

P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G YETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN

új kutatási irányai nagyobb hangsúlyt kaptak. Kiemelt

rületi és tudományági besorolását: Interdiszciplináris:

célként fogalmazódott meg a szakterületen alkalmazha-

1. Természettudományok (1.4. Földtudományok), 4.

tó célravezető környezetvédelmi technológiák tudomá-

Agrártudományok (4.1. Növénytermesztési és kertésze-

nyos megalapozása és fejlesztése.

ti tudományok).

A kutatómunka legfontosabb alapja az Európában

A korábbi doktori program és az új doktori iskola

egyedülálló és elismert Debreceni Egyetem Agrártudo-

között folytonosságot jelent az is, hogy a doktori iskola

mányi Centrum szántóföldi multifaktoriális (vetésváltás

vezetője dr. Nagy János DSc, programvezető.

x talajművelés x trágyázás x öntözés x növényszám x

A doktori iskola jelentősen kibővítette kutatási

genotípus) 1984-ben alapított tartamkísérlet és azok

spektrumát, kiszélesítette a képzésben részt vevő ok-

tudományos eredményei. A program erősségének

tatók körét. Ennek megfelelően az Interdiszciplináris

számított ezen kívül a nemzetközi beágyazottság,

Agrár- és Természettudományok Doktori Iskola bázisa

a hallgatók rendszeresen bemutatták eredményeiket

szélesebb lett.

nemzetközi konferenciákon.

A doktori iskola több tudományág és kutatási te-

2002-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság

rület – földművelés, földtudomány, növénytermesztés,

2002/2/III. sz. határozatával akkreditálta Multidisz-

kertészet, növényvédelem, talajhasználat, talajvédelem,

ciplináris Agrártudományok Doktori Iskolát (MAB

talajjavítás, agrometeorológia, agrár-műszaki, kertészeti

kódszáma: D53).

biotechnológia és a területfejlesztés – bevonásával ku-

Majd a MAB plénuma a 2003/5/II/1. sz. határo-

tatja a fenntartható mezőgazdálkodás leghatékonyabb

zata alapján módosította a doktori iskola tudományte-

módjait, módszereit és fejlesztési lehetőségeit. A ku-

Tárgyalások a Chibai Egyetem képviselőjével

117


tatási program célja a mezőgazdálkodással kapcsolatos

Agrárműszaki doktori program

kutatások kiszélesítése.

Programvezető: Sinóros-Szabó Botond DSc

A kutatási eredmények – elsősorban az Észak-

A doktori iskola több tudományág számos – egy-

Alföldi Régióban – megalapozzák a mezőgazdasági

mással összetartozó, kiegészítő és egymást kölcsö-

földhasználat és a területfejlesztés hatékonyságának

nösen feltételező – kutatási terület összehangolt ta-

javítását, biztosítva azt, hogy a beavatkozások kör-

nulmányozásával vizsgálja a fenntartható fejlődés és a

nyezetkímélők, valamint eleget tesznek a fenntartható

fenntartható mezőgazdaság hatásnövelését, szerkezeti

gazdálkodás követelményeinek.

ki- és átalakítását, illetve az ezekhez tartozó rendsze-

A doktori iskolában Földhasználat-Területfejlesztés, Agrárműszaki, Környezetgazdálkodás, Kertészet,

reket, módszereket és eljárásokat, valamint a fejlesztési lehetőségeket.

Kertészeti Biotechnológia doktori program működik.

Az agrárműszaki tudományterületet összességé-

Földhasználat-Területfejlesztés doktori program

ben, de részterületeiben is átfogja a rendszerszemlé-

Programvezető: Nagy János DSc

letű, „részösszefüggéseket” elemző, hatékonyságnö-

Programvezető-helyettes: Szász Gábor DSc

velésre koncentráló lokális és globális összefüggéseket

A doktori iskola kutatja a földhasználati rendszerek

figyelembevevő energetikai analízis és szintézis, amely

és a mezőgazdálkodás hatását a természeti erőforrások

egyaránt magába foglalja úgy a készletenergiák, mint a

(víz, talaj, levegő) állapotára és változásaira. A DI prog-

megújuló energiák tudományterületeit.

ramjában az oktatás mellett fontos szerepe van a kutatás-

A biomassza (termelés – feldolgozás – felhasz-

fejlesztésnek: a termőhely-specifikus technológiák fejlesz-

nálás) környezetgazdálkodási nézőpontú tudományos

tése, a talajhasználat vizsgálata és értékelése a növények

vizsgálata számos új – eddig nem tisztázott – megol-

növekedésére, a kórokozók, kártevők és gyomok elszapo-

dást és adaptációt rejt magában. E tudományos terület

rodására, a talajéletre, a tápanyag és humuszmérlegre, a

sokirányú és szerteágazó lehetőségei közül kiemelhető

talajban tárolt nedvesség hasznosítására. Kiemelt feladat

a szervesanyagok fermentációval történő környezet-har-

a fenntartható agrárfejlődés nélkülözhetetlen elemének a

monikus átalakítása és bioenergia előállítása, az olaj- és

talajvédelemnek vizsgálata, a talajerózió, a defláció, az

keményítőtartalmú növények komplex vizsgálata és a

elsavanyosodás, a szikesedés, a fizikai, kémiai és bioló-

folyékony bioenergia előállítás, valamint a biomassza

giai degradáció, a talaj tápanyagforgalmának elemzése,

hőhasznosítás szakterületei és azok vizsgálata.

értékelése. Fontos kutatási terület az okszerű talajhasz-

Környezetgazdálkodás doktori program

nálat, a talajok termőképességének fenntartása (korszerű,

Programvezető-helyettes: Tamás János DSc

környezetbarát agrotechnika és tápanyag-gazdálkodás,

A talajdegradációval, a talajszennyezéssel és szeny-

talajkímélő öntözés). Fontos a talajélet, talajszerkezet

nyeződéssel összefüggő folyamatok részletes feltárása,

és talajművelés hatásának vizsgálata a víz és tápanyag

megelőzése, kedvezőtlen hatásaiknak csökkentése,

felvehetőségére és hasznosulására. A gazdálkodás köz-

valamint az ezeket befolyásoló tényezők vizsgálata

gazdasági és környezeti szempontból optimális szintjei-

laboratóriumi és szabadföldi kísérletekben, illetve cél-

nek és módszereinek meghatározása. Az új tudományos

modellekkel. Vizsgálni kell azokat az alapvető folya-

eredmények gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata,

matokat, törvényszerűségeket, amelyek befolyásolják

hatáselemzése a gazdálkodás eredményességére.

egyrészt a talajok minőségét és használatát, másrészt

118


meg kell ismerni a degradált és szennyezett talajokban

A kertészeti biotechnológia az elmúlt mint-

lejátszódó folyamatokat. A rendelkezésre álló ismeretek

egy három évtized során a biotechnológián belül új,

alapján lehetséges kiválasztani a hatékony remediációs,

rendkívül dinamikusan fejlődő ágként alakult ki, és

stabilizációs és meliorációs eljárásokat. Fontos feladat

e terület rendkívül dinamikusan fejlődik. Többek

az alkalmazható vizsgálati módszerek és eszközök

között magába foglalja a kertészeti növények sejt- és

kiválasztása, fejlesztése. A különböző talajt pusztító

szövettenyésztését, molekuláris biológiáját, genetikai

folyamatok parametrizálása, modellezése.

transzformációt valamint az un. molekuláris nemesí-

A

környezetgazdálkodás

tudományterületének

tés legfejlettebb módszereit. Magyarországon elsőként

vizsgálata feltételezi és egyben igényli a természeti

az Interdiszciplináris Agrár- és Természettudományok

erőforrások felhasználási nézőpontú vizsgálatát és ha-

Doktori Iskola fogadta be a kertészeti biotechnológiát

táselemzését.

önálló programként. Ennek az alapja az a felismerés,

Kertészeti doktori program

hogy az Észak-alföldi Régió jövőjében a legfejlettebb

Programvezető: Szabó Zoltán DSc

kertészeti termesztés csak úgy rendezkedhet be siker-

Programvezető-helyettes: Nyéki József DSc

rel közép- és hosszútávon, ha a kertészet elméletét a

A kertészet a magyar agrárgazdaság legszínesebb

legmagasabb tudományos színvonalon alapozza meg.

és legsokoldalúbb mezőgazdasági ágazata. Kertészeti

Ezt a feladatot szolgálja jelen doktori iskola. Sikeres

termesztésünk jelentős változások előtt áll. Az Európai

működésének minden feltételét a Debreceni Egyetem

Unióhoz történt csatlakozás a hazai kertészeti termesz-

biztosítani tudta. A 2005. év második felében átadásra

tés számára nagy kihívás, de az ágazat fejlődéséhez

került Élettudományi Központ épületében több mint

eddig soha nem remélt lehetőséget is jelent. Az ágazat

250 m2 saját kutató laboratóriumokkal, és egyéb rend-

fejlesztése jól illeszkedik a mezőgazdaság modernizá-

kívül színvonalas kutatási térrel rendelkező sejt képezi

ciójának programjába, módot ad alapvető fontosságú

a jövő programjának a gerincét, a már évek óta sikerrel

élelmiszerek termelésére, kézimunka-igényes ágazat

működő eddigi kertészeti biotechnológiai egységeken

révén a foglalkoztatási szint fenntartására és megfelelő

kívül. A kertészeti biotechnológiai program fő K+F

termelői jövedelmek elérésére.

hátterét a Debreceni Egyetem Regionális Tudásközpont

A versenyképesség megtartása, illetve növelése ér-

képezi. A kutatási témák az alábbiak: zöldségnövények

dekében meg kell újítani a biológiai alapokat, új techno-

szelenizálása rákellenes programok részeként; magas

lógiákat kell kialakítani és bevezetni a termesztésbe. A

antioxidáns aktivitású funkcionális gyümölcs és zöld-

fejlesztéshez elengedhetetlen, hogy a kertészet minden

ségporok előállítása; melatoninban és más biológiailag

területén felkészült, a hazai és nemzetközi ismereteket

aktív anyagokban gazdag meggy fajták/klónok kivá-

szintetizáló, az ismeretek hatékony átadására képes

lasztása; szárazságnak, és légköri aszálynak ellenálló

szakemberek irányítsák a változásokat. Az oktatásban

egynyári virágok, valamint zöldbabfajták nemesítése;

és a kutatásban kiemelt szerep jut a doktori iskolában

új dísznövény nemzetség- és fajhibridek előállítása;

végzett doktoranduszoknak.

új, alternatív kertészeti növényfajok biológiai poten-

Kertészeti biotechnológiai doktori program

ciáljának meghatározása és kiterjesztése; űrnemesítés

Programvezető: Fári Miklós Gábor DSc

bevezetése; bioreaktor technológia kialakítása és beve-

Programvezető-helyettes: Nemeskéri Eszter CSc

zetése a kertészeti növények klónozásában; magasabb

119


hatóanyagtartalmú gyógynövényfajták előállítása; új

pontjából. Így a Debreceni Egyetemnek lehetősége van

felhasználásra alkalmas ipari paprikafajták nemesítése

a MTA RKK Debreceni Osztály teljes kutatóállományá-

molekuláris nemesítéssel és androgenezissel.

val együttműködni, valamint lehetőség van a kutatás

A doktori iskola keretében különleges kutatási és oktatási együttműködésre kínál alkalmat, hogy Magyar

feltételeinek differenciált, összehangolt fejlesztésére, a párhuzamosságok elkerülésére.

Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Köz-

Több mint 10 éve kölcsönösen előnyös együttmű-

pontja (MTA RKK) és a Debreceni Egyetem Agrár- és

ködés alakult ki a doktori iskolatori Iskola és a Magyar

Műszaki Tudományok Centruma (DE AMTC) között a

Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kuta-

területi (regionális), valamint az agrár- és vidékfejlesz-

tóintézete (kihelyezett tanszék) között. Az együttmű-

tési tudományok kapcsolatainak szorosabbra fűzése és

ködési megállapodás lehetőséget biztosít a környezeti

elmélyítése céljából, 2001 májusában hivatalos együtt-

rendszer-tudomány mezőgazdasági alkalmazásainak

működési megállapodás született. A két intézmény, az

további kutatására, a kutatók hatékony bevonására,

eddigi együttműködés tapasztalatainak kölcsönösen

együttműködésre.

pozitív megítélésére alapozva, 2006. november 9-én

A DI doktori iskola széleskörű és dokumentálható

megújította a megállapodást. Az elméleti és módszerta-

nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Az alábbiak-

ni szempontokból egymáshoz számos területen szoros

ban a legfontosabbakról adunk rövid áttekintést.

szállakkal kötődő két tudományterület – eleget téve

Kétoldalú nemzetközi együttműködés jött létre a

az európai uniós kihívásoknak – szövetkezett annak

Readingi és a Wageningeni Egyetemmel. Az együttmű-

érdekében, hogy a modern regionalizmus szemszögéből

ködés célja:

sokoldalúan tudja elvégezni tudományos igényű vizsgá-

–

közös kutatási tevékenység,

latait. A kétoldalú megállapodást aláírók megteremtik

–

speciális rövid-távú tanulmányi programok,

a doktori iskolában azokat a feltételeket, amelyek az

–

tudományos anyagok és egyéb információk

országban egyedülállóan biztosítják az agrár és regio-

cseréje,

nális tudományok összefüggéseinek magas színvonalon

–

történő oktatását és kutatását.

tudományos találkozókon és szemináriumokon való részvétel,

Az együttműködésben az MTA RKK részéről meg-

–

határozó szerepet játszik Horváth Gyula főigazgató, az

oktató- és PhD hallgatók cseréje az intézmények között,

MTA doktora, egyetemi tanár, Széchenyi-díjas kutató,

–

az Academia Europaea tagja, valamint a kutatóhálózat

részvétel az európai kutatási, fejlesztési és oktatási programokban,

Debreceni Osztálya, amely a hatékonyabb, napi együtt-

–

működés érdekében a doktori iskolával egy épületben

Rood J. Summelfield és Peter J. Gregory (Readingi

nyert elhelyezést.

közös konzultációs tevékenység.

Egyetem) professzorok a doktori képzésünkben és a

A doktori iskola a – kétoldalú megállapodása

közös kutatási programokban folytatott eredményes

keretében – regionálistudomány oktatásába igen

munkáját 1999-ben Egyetemünk „Doctor Honoris Ca-

magas kompetenciával és tudományos elismertséggel

usa” cím adományozásával ismerte el.

rendelkező törzstagot tud bevonni dr. Baranyi Béla

A Genti, Upsalai, valamint a Wageningeni Egyetem

DSc személyében az MTA Regionális Kutatások Köz-

és Kutató Központ tevőlegesen támogatja munkánkat.

120


Minden évben 20 fő külföldi hallgató vesz részt gyakor-

1. általános kurzusok (kötelező): Földhasználat,

lati képzésünkben.

Statisztika, kutatásmódszertan.

A DI felszereltsége megfelel a hazai, ill. nemzetközi

2. speciális kurzusok: az egyes tudományterüle-

elvárásoknak. A doktori iskolához kapcsolódó intézetek

tek által meghirdetett kurzusok tartoznak (pl.

műszeres ellátottsága elsősorban az elmúlt évtized

A talaj és a környezet, Környezetgazdálkodás

pályázati lehetőségeinek köszönhetően jelentősen fej-

és környezetvédelmi technológiák, Kertészet és

lődött.

környezet, Terület- és vidékfejlesztés, Az Euró-

Tekintettel a doktori iskola profiljára, az egész or-

pai Unió regionális- és struktúrapolitikája, stb.).

szágból vár hallgatókat. A képzési programok külföldi

3. Válaszható jelleggel a témához kapcsolódó meg-

hallgatók számára is vonzóak lehetnek, az iskola tagjai

hirdetett kurzusok (Talajfizikai, Talajbiológia, A

készek azokat angol nyelven közvetíteni.

trágyázás környezeti hatása, Növény és környe-

A hallgatók teljes képzését a felvételtől a kurzusokon

zet, Vízgazdálkodás, Precíziós mezőgazdaság,

való részvételen, a kutatómunkán, az értekezés megírá-

Csonthéjasok termesztése, Korszerű fajtahasz-

sán keresztül a doktori védésig az DE Doktori Szabályza-

nálat a gyümölcstermesztésben, Támogatási

ta, az egyes részleteket a DE AMTC Doktori Szabályzata

rendszerek az Európai Unióban és Területfejlesz-

tartalmazza. Hallgatóink a képzésben ezen, szabályzatban

tés – vidékfejlesztés és a regionalitás stb.).

lefektetetteknek megfelelően vesznek részt.

Az egyetemen belüli átjárhatóság lehetővé teszi,

A hallgatók a képzésük során 3 különböző típusú

hogy hallgatóink a DI kurzusain kívül a témához kap-

kurzust hallgathatnak kötelező, ill. választható jelleggel.

csolódó doktori iskolák kurzusait is hallgathassák és

A doktori iskola végzett doktoranduszainak avatása

121


ezáltal képzésüket szélesítsék. A doktori iskola szívesen

és dohánytermesztés, illetve a talajerőgazdálkodás, a

fogadja fokozatszerzésre a határon túli hallgatókat is.

műtrágyázás fejlesztésének kiemelkedő gyakorlati szak-

A hallgatók 1999/2000-es tanévben kezdték meg

embere nevét viseli.

tanulmányaikat. A felvett doktoranduszok száma 115

A Debreceni Egyetem AMTC-n a 4 doktori iskolá-

fő (40 nappali, 47 levelező, 28 egyéni felkészülő),

ban 15 évvel ezelőtt, 1993-ban megindult Ph.D. doktor-

közülük abszolutóriumot szerzettek száma 47 fő, akik

képzés folyamatosan bővülve és tartalmilag megújulva

közül sikeresen fokozatot szerzettek száma 38 fő (7

mind mennyiségi, mind minőségi szempontból eredmé-

nappali, 12 levelező, 19 egyéni felkészülő). A regioná-

nyesen betöltötte és betölti a tudományos képzésben és

lis tudomány összefüggéseinek felhasználásával 9, az

egyetemi oktatói utánpótlásban a szerepét.

agrotechnikai tényezők hatásának és kölcsönhatásának

Célunk, hogy az eddigi doktori iskolákat megerő-

elemzéséből 14, a környezetgazdálkodás és környezet-

sítve, további tudományterületeken bővítsük a doktori

védelem területén 7, agrárműszaki területen 5 és kerté-

programokat, lehetőség szerint a későbbiekben akkre-

szeti témában 3 tudományos dolgozat született.

ditáljunk új doktori iskolákat. A hazai képzés mellett

A doktori iskolát 15 törzstag (11 DSc, 3 CSc és 1

elengedhetetlenül fontosnak ítéljük azt, hogy a doktori

professor emeritus) alapította. Törzstagok: Nagy János,

iskoláink bekapcsolódjanak a nemzetközi tudományos

Baranyi Béla, , Blaskó Lajos Fári Miklós, Kátai János, Kö-

képzési rendszerbe, azaz a fejlődő és fejlett országokból

vics György, Nyéki József, Nyiri László, Rajkai Kálmán,

fogadjunk Ph.D. hallgatókat. Tovább kell erősíteni a

Soltész Miklós, Sinóros-Szabó Botond, Szabó Zoltán,

már meglévő hazai és külföldi kapcsolatrendszerünket

Szász Gábor, Tamás János, Thyll Szilárd. A törzstagok

az egyes doktori iskolák esetében. Megelégedéssel álla-

mellett 1 professor emeritus, 3 egyetemi magántanár,

píthatjuk meg, hogy a doktori iskoláinkban fokozatot

12 docens, 5 tudományos főmunkatárs és 6 tudomá-

szerzett hallgatóink már napjainkban is elismert egye-

nyos munkatárs segíti és irányítja a hallgatók képzését,

temi oktatók, tudományos kutatók és egyre növekvő

valamint kutatási tevékenységét.

számban töltenek be felelősségteljes beosztásokat a

2007-től a doktori iskola Kerpely Kálmán akadémikus, növénytermesztő egyetemi tanár, a magyar rozs-

versenyszféra különböző vállalatainál, mely tendencia a jövőben tovább fog erősödni.

122

K UTATÓINTÉZETEK

A DEBRECENI EGYETEM AG R Á R - É S M Ű S Z A K I T U D O M Á N Y O K C E N T RU M Á N A K K U TAT Ó I N T É Z E T E I

KARCAGI KUTATÓ INTÉZET

Zsigrai György

Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet

A KUTATÓ INTÉZET RÖVID TÖRTÉNETE

(1955-1970)

Alapítás éve: 1947

1955-ben egy korábbi kormányhatározat végKarcagi Állami Növénynemesítő Telep (1947-1955)

rehajtási utasítása értelmében a Karcagi Állami

A II. világháborút követően a földművelési tárca

Növénynemesítő Telep Nagykunsági Mezőgazdasági

vezetése egy a Közép-Tiszavidék kedvezőtlen agroö-

Kísérleti Intézet néven tájkutató intézetté alakult

kológiai adottságai között folytatott mezőgazdálkodási

Szolnok megyére, illetve Hajdú-Bihar megye bihari

tevékenység problémakörének kutatásával foglalkozó

területeire kiterjedő hatáskörrel. Feladata a táj nö-

kutatóintézet létrehozásáról határozott. A Karcagi

vénynemesítése, növénytermesztési, állattenyész-

Mezőgazdasági Középiskola épületei, illetve területe

tési, illetve üzemszervezési problémáinak kutatása

egy részének igénybe vételével, a Bödönháti Nemesítő

volt. A Szarvasi Öntözési Kutató Intézettől 1958-

és Kísérleti Telep nemesítési alapanyagára alapozva Dr.

ban csatolták a karcagi intézethez a kisújszállási és

Vezekényi Ernő irányítása alatt megalakult a Karcagi

a kunhegyesi kísérleti telepeket, amelynek eredmé-

Állami Növénynemesítési Telep. Alapfeladata a térség-

nyeként a kutatási feladatok öntözési kutatásokkal

ben jelentősebb szerepet betöltő gazdasági növények

bővültek. Ebben az időszakban alakították ki a

(takarmányrépa, szegletes lednek, őszi búza, stb.)

Kutató Intézet új központi telephelyét. A gazdasági

nemesítése volt. 1952-ben a kutatók száma már 8 fő,

épületeket 1957-ben, a főépületet 1960-ban adták

a rendelkezésre álló terület 4000 kh, a nemesítési mun-

át. A talajművelési kutatások 1955-ben kezdődtek

kába vont növényfajok száma pedig 15 volt. A kutatási

el. Igen nagy hangsúlyt kaptak a szikes, illetve réti

tevékenység kiterjedt az agrotechnikai fejlesztés, illetve

talajokkal kapcsolatos talajművelési, öntözési és

a szikjavítás kérdéskörére is.

egyéb agrotechnikai kutatások.

123

KUTATÓINTÉZETEK

Talajművelési Kutató Intézet (1970-1976)

1980-as években. A program keretében a meliorációs,

Az 1960-as évek végén a nagyobb kutató intézetek-

valamint talajhasználati és talajművelési projektekben

ben profiltisztítást hajtottak végre, aminek eredménye-

résztvevő kutatóhelyek koordinálását a Karcagi Kutató

ként egy-egy konkrét témakörre szakosodott, országos

Intézet végezte.

jellegű feladatok ellátására is alkalmas intézetek alakultak ki. Ennek megfelelően a MÉM, mint irányító hatóság a karcagi Kísérleti Intézet nevét Talajművelési Kutató Intézetre módosította, amelynek feladatát országos hatáskörrel 1970-től kezdődően a talajművelési rendszerek és módszerek, valamint a különböző talajok talajjavítási eljárásainak fejlesztésére irányuló komplex kutatásokban jelölte ki. Emellé társult a bükkönyfélék, a szegletes lednek, a szudánifű, a köles és a mohar nemesítése és termesztéstechnológiájuk fejlesztése. Ebben az időszakban a Talajművelési Kutató Intézet nevéhez kötődik a „Korszerű talajművelési rendszerek, módszerek, valamint talajjavítási eljárások komplex kutatása” című országos kutatási célprogram kidolgozása, valamint a végrehajtás koordinálása. DATE Kutató Intézete, Karcag (1976 -1999) A Talajművelési Kutató Intézet a MÉM utasításra 1976. júniusában a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez került DATE Kutató Intézete néven, részben önálló gazdálkodási tevékenységet folytató szervezeti

Debreceni Egyetem AMTC Karcagi Kutató Intézet

egységként. A Kutató Intézet fontos szerepet játszott a

(2000 -)

„K-9. Talajtermékenység fokozása alapvetően új irányok

A felsőfokú oktatás intézményrendszerének átala-

kidolgozásával”, „Egyéb takarmánynövények nemesíté-

kítása eredményeként a Kutató Intézet 2000. január

se és fajtafenntartása”, valamint a „Gyepgazdálkodás

01-én a Debreceni Egyetem szervezeti rendszerébe

fejlesztésének komplex kutatása” című országos szintű

integrálódott, bár az integráció eredményeként elvesz-

kutatási feladatok megvalósításában. A Debreceni Ag-

tette önálló jogi személy státuszát. Alapító intézménye

rártudományi Egyetem, az FM Szakoktatási és Kutatási

az Egyetem Agrártudományi Centrumának. A kutatási

Főosztálya, valamint az Agrárkutató Intézmények

feladatok nagyobb részt a Közép-Tiszavidék mezőgaz-

aktív együttműködése tette lehetővé a „G-9. A talajter-

dasági hasznosításával, illetve a talajaink védelmével

mékenység fokozását, az elsődleges biomassza termelés

kapcsolatos problémák körére terjed ki. Ennek megfele-

gazdaságos növelését megalapozó fontosabb K+F fela-

lően nemesítési, agrotechnikai, talajtermékenységi,

datok” című program kidolgozását és megvalósítását az

talajvédelmi, talajhasznosítási, talajművelési, juhászati,

124

K UTATÓINTÉZETEK

gyepgazdálkodási és vidékfejlesztési jellegű témakörök

illetve meliorációs tematikájú kutatások. Országos szin-

képezik a Kutató Intézet kutatási alapfeladatait. A

ten is jelentős ökonómiai vizsgálatokat folytatott a talaj-

K+F tevékenység köre az utóbbi évtizedben kibővült,

javítás és melioráció témakörében. A TCP-7, valamint a

aminek eredményeként fontos és perspektivikusnak

G-9 K+F programok egyik vezetője.

mondható kutatásokat kezdtünk bioenergetikai, és a talajok szénforgalmával kapcsolatos témakörökben is. A

Dr. Borsos János (1980 -1982)

Kutató Intézet munkatársai egyre több tématerületen

Az MTA doktora, a DE AMTC AVK Professor

bekapcsolódnak az AMTC karain folyó graduális okta-

Emeritus-a. Fontos kutató-elemző munkát végzett a

tási tevékenységbe, telephelyei pedig egyre jelentősebb

mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásának ökonómiai

bázisát képezik a BSc képzésben a korábbinál nagyobb

elemzésében, majd a dohányvertikum gazdasági ösz-

jelentőséget kapó gyakorlati oktatásnak.

szefüggéseinek feltárásában. Irányítása alatt a Kutató Intézetben jelentős szerepet kapott az ökonómus szemléletmód, ami hozzá segítette az intézetet a presztízsé-

AZ INTÉZET ÉLETÉBEN MEGHATÁROZÓ

nek elmélyítésében. Magyar Köztársasági Érdemrend

VEZETŐK ÉS SZAKEMBEREK

Tisztikeresztjének birtokosa.

Korábbi igazgatók:

Dr. Nyiri László (1982 -1992)

Dr. Vezekényi Ernő (1947-1960)

Az MTA doktora, a DE AMTC MTK Professor

A Karcagi Állami Növénynemesítő Telep munkájá-

Emeritus-a. Több országos szintű kutatási program

nak elindítója, takarmányrépa, szegletes lednek, őszi

vezetője, a mezőgazdasági tudomány doktora, az MTA

búza, valamint pázsitfű fajok nemesítője. Kutatásokat

Tudományos Minősítő Bizottságának tagja. Intézeti

végzett a szikes gyepek javítása, a szikes és réti talajok

feladatai mellett a Debreceni Agrártudományi Egyetem

művelése terén. Több állami kitüntetés birtokosa.

Mezőgazdaságtudományi Karán a földműveléstan című tárgy professzora. A savanyú talajok javításának egyik

Dr. Sípos Sándor (1960 -1963)

legismertebb hazai szaktekintélye. Vezetése alatt kris-

Irányítása alatt megerősödtek az intézet talajműve-

tályosodott ki a Kutató Intézet K+F profilja.

lési tárgyú kutatásai. Nevéhez kötődik a nehéz fizikai féleségű talajok művelésének kutatását célzó kísér-

Dr. Józsa Árpád (1992 -2002)

letek megszervezése, illetve országos szinten történő

Jelentős tevékenységet végzett a térség mezőgaz-

koordinálása. A „Talajtermékenység” című tudományos

dasági nagyüzemei tevékenységének közép- és hosszú

folyóirat szerkesztője.

távú tervezésében. Felelős tervezőként részt vett a Tisza-tó kialakításához kapcsolódó mezőgazdasági

Dr. Kurucz Gyula (1963-1980)

tervezésben,

Az MTA doktora, a DE AMTC AVK Professor

eredményeket ért el a „Korszerű talajművelési rend-

Emeritus-a. Irányítása alatt megszilárdult a Nagykun-

szerek, módszerek” című kutatási célprogram keretében

sági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatási profilja,

a talajművelés ökonómiai, üzem- és munkaszervezési

amelyben nagy hangsúlyt kaptak a talajtermékenységi,

kérdéseinek elemzése terén. 1979-83. között a DATE

125

tanulmányok

készítésében.

Jelentős

KUTATÓINTÉZETEK

Kutatásszervezési Osztályának vezetőjeként részt vett

bevezettük a gyakorlatba az önporló dolomitokkal

az egyetemi kutatások koordinálásában.

történő talajjavítást. ü Granulált kohósalak és altalajkeverék felhasználá-

Jelenlegi igazgató:

sával költség- és energiatakarékos réseléssel talaj-

Dr. Blaskó Lajos (2002 -

nedvesség-szabályozási technológiát dolgoztunk ki,

Az MTA doktora, a DE AMTC MTK Víz- és Kör-

amely alkalmas a homoktalajok vízrendezésére is.

nyezetgazdálkodási Tanszék egyetemi tanára. A nagy

ü A különböző CaSiO3-tartalmú anyagok felhaszná-

agyagtartalmú, hidromorf talajok javításának és haszno-

lásával talajjavítási technológiát dolgoztunk ki az

sításának lehetőségeit kutatja. Több cikluson keresztül

erősen savanyú talajok fizikai és kémiai tulajdon-

volt a Kutató Intézet országos kutatási projektjeinek

ságainak, illetve tápanyag-szolgáltató képességének

programtitkára, majd tudományos igazgatóhelyettese.

javítására.

Az MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottságának tagja,

ü Az idő- és energiatakarékosabb talajművelési el-

2007. óta az MTA Közgyűlés doktor képviselője.

járások kidolgozása során megállapítottuk, hogy

2000-2004 között a Magyar Talajtani Társaság elnöke.

a különböző középmélylazítók elsősorban a mély-

A Kerpely Kálmán Doktori Iskola alapító tagja.

művelést, míg a nehézkultivátorok a sekélyebb alapművelést igénylő növények talaj-előkészítésében perspektivikusak. A nehézkultivátorok és

KORÁBBI KUTATÁSOK ÉS FŐBB

középmélylazítók alkalmazásával adott körülmé-

EREDMÉNYEK

nyek között, esetenként a szántást helyettesítve nemcsak jelentős üzemóra és üzemanyag takarít-

A Kutató Intézet kutatási-fejlesztési tevékenységét

ható meg, hanem az ezen eszközök alkalmazása

a fennállása során zömmel négy, egymással összefüggő

utáni kisebb mértékű rögképződés lehetőséget ad

tématerületen fejtette fejti ki, amelyek terén elért főbb

az elmunkálás menetszámának csökkentésére, a

kutatási eredmények a teljesség igénye nélkül az alábbi-

talajt jobban kímélő művelési rendszer alkalmazá-

akban foglalhatók össze:

sára.

ü Kidolgoztuk az eredeti szerkezetű, nagy térfogatú

ü A vakonddrénes mélylazításra alapozva tovább-

liziméteres talajmonolit mintavételezési módszerét.

fejlesztettük az olcsóbb öntözési eljárást, amely

Olyan liziméteres vizsgálatsorozatot valósítottunk

kiválóan alkalmas a hígtrágyák környezetkímélő

meg, amellyel a különböző hidrológiai viszonyok-

módon történő talajba juttatására, de az átmenetileg

nak a mélyben sós talajok fejlődési folyamatára

vetésváltásban kikapcsolt rizstelepek intenzív növé-

gyakorolt hatása előrejelezhető. Meghatároztuk a

nyekkel történő hasznosítására is.

különböző hidrológiai állapotok hatását a talaj ned-

ü Megállapítottuk a csernozjom, a réti és a szikes tala-

vesség, valamint a N, P, K, Ca, Mg és Na tartalmának

jok talajművelésének műveleti összetételét, időbeni

vertikális mozgására, anyagmérlegére és ezek dina-

alakulását, gépimunka ráfordításait és költségadatait. ü Különböző eredetű (kommunális, ipari és mező-

mikájára. ü Kidolgoztuk a savanyú talajok Ca, Mg visszapót-

gazdasági) és halmazállapotú, környezetszennyező

lásának részletes, üzemi alkalmazástechnológiáját,

szervesanyagok feldolgozására és trágyaként tör-

126

K UTATÓINTÉZETEK

ténő hasznosítására 5 db szolgálati know-how-t

ü „Állattartó épület, főleg juhhodály.” (Csontos I.,

dolgoztunk ki.

Fábián M.)

ü Folyamatos legeltetést elősegítő gyeptelepítési és

ü „Nyári szállás legelőntartott állatok részére.”

hasznosítási eljárásokat dolgoztunk ki. Ígéretes kísérleteink vannak egyes legeltethető szálastakar-

(Csontos I.) ü „Berendezés állatok önetetésére.” (Csontos I.,

mányokkal a juhok legeltetési folyamatának nyári aszályos időszakban történő meghosszabbítására.

Turai I.) ü „Eljárás és elrendezés a juh iparszerű legelőntar-

Kialakítottuk a gépesített tömegtakarmányozás megoldásához szükséges etetőszint és tömegtakar-

tására.” (Csontos I.) ü „Eljárás fatelepítéssel kombinált kommunális

mány önetető jászlat.

szemét környezetvédő elhelyezésére.” (Kapocsi I.,

ü Kidolgoztuk a bakhátas megoldást alkalmazó cserjesor telepítés technológiáját szolonyec talajon, amely

Csontos I., Józsa Á.) ü „Kondor őszi búza fajta.” (Fazekas M., Farkas B.)

egyéb kedvező hatások mellett alkalmas a legelőterületek szakaszolására.

Szolgálati know-how-k: ü „Lépcsőzetes biotrágya készítési eljárás félhíg

Érvényben lévő szabadalmak: ü TÁP-KOMPOSZT

állapotú szerves trágyákból, melléktermékekből és

(TERRASOL-komposzt)

egyéb trágyákból.” (Csontos I., Kapocsi I., Karucz-

juhtrágya alapú komposzt gyártási technológia (Monori I., Csízi I., Blaskó L., Zsigrai G.,

ka A.) ü „Hígtrágyák és szennyvizek szántóföldi hasz-

Bíró B., Gyárfási I.),

nosítására alapozott anyag- és energiatakarékos

ü ALEX, őszi búza fajta,

cukorcirok termesztési és komplex hasznosítási

ü KG Magor, őszi búza fajta,

technológia.” (Kapocsi I., Csontos I., Lazányi J.)

ü KG Kunhalom, őszi búza fajta,

ü „Komplex technológia a kötött talajok talajvíz

ü KG Puszta, őszi árpa fajta,

szabályozására és hasznosítására.” (Kapocsi I.,

ü Kunsági-2, őszi árpa fajta.

Andrási I.)

Szolgálati találmányok:

ü „A egységes üzemi tápanyag-gazdálkodási rendszer-

ü „Eljárás a hígtrágya és a városi szennyvíz kijutta-

be beilleszthető önporló dolomitokkal történő új

tására altalajöntözéssel.” (Kapocsi I.)

talajjavítási eljárás.” (Balogh I., Blaskó L., Nyiri L.)

ü „Eljárás a savanyú és egyben magnéziumhiányos

ü „Eljárás a zöldségnövények Ca-, Mg- és K-trágyá-

talajok meszezéssel egyidejűleg történő meliora-

zására savanyú erdő- és homoktalajokra, az egyes

tív magnézium utánpótlására.” (Nyiri L., Blaskó

növénycsoportok speciális igényeinek figyelembe-

L., Balogh I., Kazó B.)

vételével.” (Balogh I., Blaskó L.)

ü „Juhtrágya kezelésére alkalmas készítmény,

ü „Eljárás ötkomponensű, nyomelemekkel kiegészí-

valamint eljárás juhtrágya és természetes ásvá-

tett talajjavító műtrágya alkalmazására és mező-

nyianyag alapú biokoncentrátum készítésére.”

gazdasági alkalmazástechnológiájára.” (Balogh I.,

(Csontos I., Karuczka A., Kazó B., Kocsis I.,

Blaskó L., Nyiri L.)

Magyar J.)

ü „Eljárás a N, P, Mg és N, P, K, Ca, Mg-tartalmú

127

KUTATÓINTÉZETEK

Szántóföldi kísérletek Karcagon

talajjavító műtrágyakeverék előállítására és me-

lékanyagok előállítására.” (Csontos I., Kapocsi I.,

zőgazdasági felhasználására.” (Balogh I., Blaskó

Karuczka A.) ü „Lépcsőzetes biotrágya készítés vágóhidi mellék-

L., Nyiri L.) ü „Eljárás a mányi kőporbányából termelt nyersdo-

termékekből.” (Kapocsi I., Csontos I., Bene S.)

lomit mezőgazdasági hasznosítására.” (Balogh I.)

ü „Hígtrágyával öntözött amaranthus, chenopódi-

ü „Nagy térfogatú, eredeti szerkezetű talajmonolitok

um és rumex félék termesztése és hasznosítása.”

mintavételének és kompenzációs lizimétertelep kialakításának technikai megoldása és technológi-

(Kapocsi I., Bene S.) ü „Komplex technológia az üzemanyag pótlására

ája.” (Karuczka A., Nyiri L.)

alkalmas alkohol előállítására hígtrágyával ön-

ü „Komplex technológiai eljárás a hibrid szudánifü-

tözött cukorcirokból.” (Kapocsi I., Lazányi J.,

vek vetőmagtermesztés biztonságának növelésére.”

Zombori J., Babóczky Ené., Kovács B.) ü „Komplex technológia a legeltetésre alapozott liba-

(Lazányi J.) ü „Eljárás a selejt- és hulladék nyersbőr környezetkímélő tárolására.” (Csontos I., Kapocsi I.,

hús termelésre.” (Kapocsi I., Bene S.) ü „Eljárás a síkfekvésű gyenge termőképességű

Józsa Á.)

területek hasznosítására erdősávok és haszonfa

ü „Eljárás a biotrágya készítéshez szükséges ada-

128

erdők telepítésével.” (Kapocsi I.)

K UTATÓINTÉZETEK

JELENLEG MŰVELT FŐBB KUTATÁSI

ökonómiai kérdései az észak-alföldi régióban (Dr.

TÉMÁK

Fehér Alajos) ü A mezőgazdasági struktúrák változásának vizsgá-

A Kutatóintézet kutatási tevékenysége az alábbi tu-

lata a Közép-Tiszamente térségében (Dr. Czimbal-

dományterületekre terjed ki: talajtan (ezen belül főleg

mos Róbert)

talajjavítás és talajvédelem), a növénytermesztéshez

ü Az Alföld szélsőséges ökológiai adottságaihoz

kapcsolódóan talajhasználat, talajművelés és tápanyag-

alkalmazkodó kalászos gabonafélék nemesítése

gazdálkodás, növénynemesítés, továbbá a gyepgazdálko-

(Puskás Árpád)

dás, az állattenyésztésen belül a juhtartás és tenyésztés.

ü A takarmánycirok-félék nemesítése (Ábrahám Éva

Az intézetben művelt tudomány területek eredményei a talajhasználati és vidékfejlesztési kutatásokban szin-

Babett) ü A szegletes lednek és pillangós szálastakarmány

tetizáltan jelennek meg.

növények nemesítése (Ábrahám Éva Babett, Puskás Árpád)

A Kutatóintézet alapkutatási K+F témakörei:

ü Juhágazat fejlesztése alföldi feltételek között (Dr.

ü Víz- és anyagforgalmi folyamatok főbb paramétereinek meghatározása különböző talajokban

Csízi István) ü Kedvezőtlen adottságú gyepterületek környezetkí-

liziméteres és laboratóriumi körülmények között

mélő hasznosítása (Monori István)

(Dr. Blaskó Lajos) ü Talajtani és vízforgalmi vizsgálatok a Közép-Ti-

Főbb pályázatos kutatási témáink:

szamente főbb talajtípusain (Dr. Zsembeli József)

ü Biomasszára alapozott komplex, kapcsolt hő- és

ü A tápanyag-gazdálkodás növénytermesztési, ter-

villamosenergia előállítási technológia” (Téma-

mékminőségi és környezeti hatásainak vizsgálata a Közép-Tiszavidék főbb talajtípusain (Dr. Zsigrai

felelős: Dr. Balogh István) ü „Szerves juhtrágya és biohulladék komposzt-tech-

György)

nológiák állategészségügyi és élelmiszer-biztonsá-

ü Réti szolonyec talajok szántó, gyep és egyéb al-

gi szempontú fejlesztése” (Témafelelős: Monori

ternatív hasznosítását alapozó kutatások és azok alkalmazási lehetősége (Dr. Blaskó Lajos)

István) ü „Az öntözés optimalizálása súlyliziméterekkel

ü A szárazgazdálkodás követelményeihez igazodó és

meghatározott vízforgalmi adatok alapján” (Té-

gazdaságos talajművelési eljárások fejlesztése (Dr. Zsembeli József)

mafelelős: Dr. Zsembeli József) ü „A multifunkciós mezőgazdaság lehetőségei az

ü A Tiszántúl elsavanyodott talajainak védelmére és

észak-alföldi és az észak-magyarországi LEADER

termékenységének növelésére alkalmas, új talajjaví-

kistérségekben” (Témafelelős: Dr. Fehér Alajos)

tási-talajvédelmi eljárás alapjainak és üzemi alkalma-

ü „Szennyezett területek hasznosítása biofinomítás-

zástechnológiájának kidolgozása (Dr. Balogh István)

ra alkalmas növényi alapanyagok előállításával”

ü Tiszántúli réti talajok művelési alternatíváinak

(Témafelelős: Dr. Blaskó Lajos)

kidolgozása (Dr. Forgács Lajos)

A kutatási alapfeladatokon, illetve pályázatos K+F

ü A vidékfejlesztés és fenntartható mezőgazdaság

projekteken túlmenően a Kutató Intézet megbízásos

129

KUTATÓINTÉZETEK

kutatási tevékenységeket is folytat a gazdasági sze-

és bemutató terei bázisát képezi a térség agrár felsőok-

replők számára. Legjelentősebb partnereink közül a

tatási, illetve középfokú oktatási intézményein folyó

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Linzer Agro-

gyakorlati oktatási tevékenységnek is.

trade Hungary Kft., a Syngenta Seed Kft., illetve a Yara Hungary Kft. említhető. A KUTATÓINTÉZET SZEREPE AZ OKTATÁSBAN A KUTATÓINTÉZET REGIONÁLIS SZEREPE,

A Kutató Intézet munkatársai rendszeresen részt

JELENTŐSÉGE

vesznek a Debreceni Egyetem, illetve más agrár felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységében az

A Kutatóintézetet Jász-Nagykun-Szolnok megye és

alábbiak szerint:

Hajdú-Bihar megye bihari részére kiterjedő hatáskörrel alapították. A regionális hatáskör, illetve szerepvál-

ü DE AMTC MTK Kerpely Kálmán Doktori iskola ala-

lalás a térség hasonló agroökológiai adottságain (pl. nehéz mechanikai összetételű, szikesedésre hajlamos,

pító tag (4 fő) ü DE AMTC MTK Kerpely Kálmán Doktori iskola Ta-

kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok, fokozott aszály-

lajjavítás tárgyfelelős (1 fő)

hajlam, illetve belvízérzékenység) alapszik. A Kutató

ü Rendszeres részvétel a DE AMTC AVK Nagykunsági

Intézet eredményeinek legfőbb felhasználói jelenleg

Tájgazdálkodási Tanszék oktatómunkájában (16 fő)

is e térségben vannak, ugyanis itt folyik a legtöbb

ü Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Talaj-

kihelyezett kísérlet, növényszaporítási, tenyészállat

védelem, rekultiváció tárgyfelelős (1 fő)

előállítási és vetőmag-szaporítási tevékenység és az in-

ü DE AMTC MTK Természetvédelmi mérnök BSc

tézet által kifejlesztett kutatási eredmények, valamint

Szak Gyógynövényismeret és Védett gyepek kezelé-

a termesztett vetőmagvak elsődleges felhasználói az

se tárgyfelelős (1 fő)

e térségben tevékenykedő gazdák. A Kutató Intézet

ü DE AMTC MTK Természetvédelmi mérnök MSc szak

az itt gazdálkodók tájékoztatására évente több alka-

Globális környezeti rendszerek tárgyfelelős (1 fő)

lommal szervez bemutatókkal egybekötött szakmai

ü DE AMTC MTK Környezetgazdálkodási agrármér-

rendezvényeket.

nök MSc szak Környezetgazdaságtan tárgyfelelős

Rendszeres kapcsolatot tartunk a Jász-NagykunSzolnok megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal-

(akkreditáció alatt) ü DE AMTC MTK Környezetgazdálkodási agrármér-

lal, tagja vagyunk a megyei Agrárkamarának.

nök BSc szak Talajvédelem tárgyfelelős (1 fő)

A Kutató Intézet talaj-, növény- és vízvizsgálatokra

ü Szolnoki Főiskola Agrár és Műszaki Fakultás Agro-

akkreditált Központi Laboratóriuma rendszeresen végez talaj- és vízvizsgálatokat, illetve készít tápanyaggazdál-

kémia tárgyfelelős (1 fő) ü DE AMTC MTK Környezetgazdálkodási agrármérnök

kodási terveket a térségben gazdálkodók számára.

BSc szak Vízrendezés (drénezés) tárgyfelelős (1 fő)

Az intézet kutatói részt vesznek a DAB, valamint a

ü DE AMTC MTK Környezetgazdálkodási agrármér-

térségben működő, a mezőgazdasági innováció elősegítését célzó egyesület munkájában. Az intézet kísérleti

130

nök MSc szak Öntözéstechnika tárgyfelelős (1 fő)

K UTATÓINTÉZETEK

A Kutatóintézet munkatársai szerepet vállalnak a

tudományi Kar, Gödöllő

DE AMTC MTK Környezetgazdálkodási agrármérnök

ü Szolnoki Főiskola Agrár és Műszaki Fakultás, Mezőtúr

akkreditáció alatt lévő MSc szak idegen (angol) nyelvű

ü Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest

oktatásában is.

ü ELGOSCAR 2000. Környezetgazdálkodási Kft.,

A Kutatóintézet tudományos fokozattal rendelkező

Budapest

munkatársai rendszeresen bekapcsolódnak az egyete-

ü Bay-Bio, Szeged

men folyó doktorképzés oktatási, témavezetői, illetve

ü Bay-Logi, Miskolc

bírálati tevékenységébe.

ü Biokontroll Hungária Kht., Budapest ü Középtiszai Mezőgazdasági Rt., Kunhegyes ü Dr. Varga Csaba Környezetegészségügyi Oktató és

A KUTATÓINTÉZET BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI

Szolgáltató Bt.

KAPCSOLATAI

ü Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet Fejlesztő, Beruházó és Szolgáltató Kht.

A Kutatóintézet fennállása alatt mindig nagy

ü Agrárinnovációs Műhely Közhasznú Egyesület

hangsúlyt fektetett a tudományterületén, illetve a

ü Területfejlesztési Tudományos Egyesület, Gödöllő

tudományterületén működő állami irányító szervek-

ü Magyar Juhtenyésztők Szövetsége

kel, felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel,

ü AMI Agrolinz Melamine International GmbH,

illetve a mezőgazdaság gyakorlati szereplőivel történő

Ausztria

szoros együttműködésre és kapcsolattartásra. Jelenlegi

ü Agroökológiai Kutató Intézet, Szlovákia

belföldi, illetve külföldi partnereink az alábbiak:

ü Wageningeni Agrártudományi Egyetem, Hollandia ü ISTROPOL SOLARY, Szlovákia

ü DE AMTC MTK, illetve AVK

ü Saatzucht Gleisdorf, Ausztria

ü DE TTK

ü Novi Sad-i Egyetem, Jugoszlávia

ü MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet

ü Veen Ecology, Hollandia

ü Károly Róbert Főiskola Fleischmann Rudolf Mező-

ü Kyotói Egyetem, Japán

gazdaságtudományi Kutatóintézet, Kompolt

ü Genti Egyetem, Belgium

ü Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudo-

ü Mezőgazdasági Kutató- és Fejlesztő Intézet, Fundu-

mányi Kar, Keszthely

lea, Románia

ü Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezet-

ü Mezőgazdasági Kutató Állomás, Turda, Románia

131

KUTATÓINTÉZETEK

NYÍREGYHÁZI KUTATÓ KÖZPONT Tőgyi Sándor

A KUTATÓ KÖZPONT KIALAKULÁSÁNAK

szervezték, és létrehozták a Nyírségi Agrotechnikai Ku-

RÖVID TÖRTÉNETE

tató Intézetet. Az átszervezés során az intézet feladata lecsökkent, részfeladat megoldó jelleget öltött, és az

A Debreceni Mezőgazdasági Kamara javaslatára

agrotechnikai kutatásokon túl a burgonya és napraforgó

Nyíregyháza város 1926-ban 29 hektár területen hozta

nemesítésére, termesztéstechnológiájának fejlesztésére

létre a Homokkísérleti Gazdaságot, és felépítette a Téli

korlátozódott.

Gazdasági Iskolát. Az intézmény alapításának célja a

1975-ben az intézetet a Vetőmagtermeltető és Ér-

nyírségi homoktalajok hasznosításának kutatása, az

tékesítő Vállalat vette át, annak Kutató Központjaként

elért eredmények bemutatása és a szakmai képzés volt.

tevékenykedett. Az átszervezést követően feladatát

A Homokkísérleti Gazdaságot 1948-ban államosí-

ismét újrafogalmazták, tevékenységében fontos szere-

tották, majd 1955-ben a kutatások koncentrálása érde-

pet kapott a biológiai alapok biztosítása, a hüvelyes

kében a különálló kisvárdai, gyulatanyai, nyíregyházi,

növények nemesítése.

nagykállói és újfehértói kutatóhelyek összevonásával

A Földművelésügyi Miniszter 30.063/1/1992.

megalakították a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti

számú határozatával a Nyíregyházi Kutató Központot

Intézetet, amely feladatát, mint tájintézet látta el. Tevé-

a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez integrálta,

kenységi körébe tartozott a homoktalajokon termeszt-

és megbízta a homoktalajok komplex hasznosításának

hető szántóföldi növények, a rozs, burgonya, lucerna,

kutatásával, a tájkörzet kedvezőtlen ökológiai adottsá-

csillagfürt, napraforgó nemesítése, fajtafenntartása,

gai között biztonságosan termeszthető növényfajták

vetőmagszaporítása és ezen keresztül a növények ag-

nemesítésével.

rotechnikájának kidolgozása. Feladata volt továbbá a

A 2000. évben létrejött, 2001-től egységes rend-

gyümölcsnemesítési és gyümölcstermesztési kísérletek

szerben működő Debreceni Egyetem keretein belül

beállítása, dohánytermesztési és dohányszárítási tech-

megalakult Agrártudományi Centrum egyik alapító tag-

nológiák kidolgozása, a szerveződő nagyüzemi gazda-

ja a Kutató Központ, és működtetését a továbbiakban

ságok üzemviteli problémáinak elemzése, a növényter-

a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutató

mesztés és állattenyésztés egyes munkafolyamatainak

Központ Nyíregyháza néven folytatja. Küldetése nem

gépesítése a tájkörzetben.

változott. A tájkörzet mezőgazdasági kutatásának

Nyíregyházán az egykori Homokkísérleti Gazdaság területén 1961-65 között felépült az intézet központja.

tevékeny résztvevője, szaktanácsadási és oktatási feladatokat is ellát.

Az intézetnek ekkor több mint 500 dolgozója és 757

Jelenleg a Kutató központ három telephelyen műkö-

hektár kísérleti területe volt. Az intézetet 1969-ben át-

dik: Nyíregyháza, Kisvárda és Nagykálló; 626 ha földte-

132

K UTATÓINTÉZETEK

rületen gazdálkodik. A Kutató Központ engedélyezett

KORÁBBI KUTATÁSOK ÉS FŐBB

létszáma 110 fő (ebből 20 fő kutató, 30 fő technikus

EREDMÉNYEIK

és laboráns). Nyíregyházi Homokjavító Kísérleti Gazdaság Igazgató:

Dr. Tőgyi Sándor

(1928-1954) Westsik Vilmos vezetésével

Tudományos igazgatóhelyettes: Dr. Dobránszki Judit, kandidátus,

Westsik Vetésforgók beállítása (1929)

tudományos főmunkatárs

300 szakcikk és több mint 2000 egyéb közlemény

A Kutató Központ történetében az igazgatókon

megjelentetése.

kívül meghatározó személyek: Vágó Mihály

nemesítő

Borús József

fajtafenntartó

gazda évente (május, június hónapban)

Bukai József

nemesítő

1947-50: 367-466 gazda

Borbély Ferenc

nemesítő

1951-55: 548-1054 gazda

Vágvölgyi Sándor

nemesítő

1956. 1856 gazda

Márton Árpád

agrotechnikus

ü 1930-35 között gyakorlati szemle: 300-650

ü téli elméleti tanfolyamok

Westsik vetésforgó tartamkísérlet

133

KUTATÓINTÉZETEK

Csillagfürt: nemesítés különböző csillagfürt fajokból

Kisvárdai Növénynemesítő Telep (1943-1954) Teichmann Vilmos vezetésével.

Létrejött fajták: Kisvárdai fehér édes, Gyulatanyai

ü Rozsnemesítés, fajtafenntartás (egy fajta szüle-

784, Gyulatanyai gyorsfejlődésű

tett)

Agrotechnikai kutatások: vetésidőtől kezdve a

ü Burgonyanemesítés, fajtafenntartás

különböző technológiai elemek vizsgálata a takarmány-

ü Napraforgónemesítés, fajtafenntartás (egy fajta

felhasználásig.

született)

Rozs:

ü Csillagfürtnemesítés, fajtafenntartás (egy fajta

„Kisvárdai rozs” fenntartása – nemesítés folytatás.

született)

Termesztés elemek tisztázása.

ü Szöszösbükkönynemesítés, fajtafenntartás (egy

Új fajtafenntartási módszer

fajta született)

kidolgozása.

ü Lucernanemesítés

Napraforgó: Kisvárdai napraforgó fenntartása. Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet (1955-

Nemesítés folytatása.

1970) Klencner Imre vezetésével

Moly ellenállóság fokozása. Lucerna:

1961-től költségvetési intézet – ebben az időben in-

Kisvárdai lucerna (1967)

tenzíven fejlődött: központi épület, biokémiai, és izo-

homokon is termeszthető

tóp laboratóriummal,üvegházzal, burgonyatárolóval,

– magtermesztési kísérletek.

feldolgozóval, magtár és dohányszárítóval bővült.

Agrotechnikai kísérletek – vegyszeres gyomirtás.

Burgonyanemesítés, fajtafenntartás: Új fajták:

Szöszöszbükköny:

Boldogító

Kisvárdai fajta fenntartása.

Kisvárdai rózsa

Termesztés technológiai

Lilla

elemek kidolgozása

Mindenes Somogyi sárga kifli Fenntartva még: Gülbaba, Margit, Aranyalma. A Gülbaba és Kisvárdai rózsa 1960-70 között

Dohány:

Agrotechnikai eljárások kidolgozása

Gyümölcs:

Fajtagyűjtemény létrehozása, alma, körte, meggy elemzése.

uralkodó fajta, a hazai vetésterületen 80 %-os résza-

Jonathán koronaalakítása.

ránnyal.

Nagyüzemi gyümölcstelepítési rendszer kidolgozása.

A vad fajokon alapuló rezisztencianemesítés elindítása. Új vírusdiagnosztikai módszerek bevezetése, új

A szántóföldi munkát laboratóriumi vizsgálatokkal

módszerek kidolgozása a vetőgumó termesztésben

egészítették ki: kórtani, fiziológia, biokémiai, talaj és

(szártalanítás, nyári ültetés, előcsíráztatás, stb.)

izotóp vizsgálatokra is volt lehetőség.

134

K UTATÓINTÉZETEK

Tájkutatás-, hasznosítás

DATE Kutató Központ (1992-2000)

Nyírségi homokterületen és Szatmár-Bereg kötött

Lazányi János vezetésével

talajain végeztek vetésforgó, talajerő-gazdálkodási, talaj-

Biotechnológiai kutatások megerősödése.

művelési, - javítási és – védelmi kutatások. Részt vettünk az „egységes országos műtrágyázási

Nemesítés eredményei:

kísérletben (K-9)”.

1 burgonya, 2 zöldborsó, 4 szárazbab, 1 olajhibrid, 5 napraforgó vonal szabadalmaztatása, 1 évelő rozs, 2

Egyéb:

lucerna, 1 lóbab, 1 tavaszi bükköny, 2 köles, 2 mohar.

Nagyüzemi burgonyatermesztés komplex gépesítésének kidolgozása a Gépkísérleti. Intézettel együtt.

Westsik-vetésforgók fenntartása.

Állattenyésztési telepek gépesítésének kialakítása

Homoktalajok komplex hasznosítása: talajjavító

II. Tiszai Vízlépcső öntözőrendszeréhez megyét

szerek, (riolittufa stb.) deflációvédelem, K, Ca, és Mg

érintő gazdálkodást elemző, helyzetfelmérő tanul-

ellátás hatásvizsgálata.

mány elkészülte. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Nyíregyháza Agrotechnikai Kutató Intézet

Kutató Központ kutatási eredményei (2001-2006)

(1971-1974) Klencner Imre vezetésével

Tőgyi Sándor vezetésével

Átmenetileg részfeladat megoldó intézetté vált, inkább agrotechnikai jellegű kutatások folytak – a

Fajtaelismerés:

programos kutatásban vezető szerepet nem kapott. A

Margit velőborsó (2002)

nemesítési stagnált. Magyar burgonya fajtákat vissza

Emma tavaszi bükköny (2005)

kellett vonni.

Rachel étkezési burgonya (2006) Kinga lóbab (2008)

Vetőmag Vállalat Kutató Központ (1975-1992) ü Hatékony alma regenerálási eljárás kidolgozása,

Klencner Imre vezetésével A nemesítés megerősödése, új fajok nemesítésbe

új mikrooltási módszer kidolgozása (OTKA). ü Fásnövények in vitro kultúrába vitele.

vonása a jellemző, új nemesítő gárda megszervezése.

ü In vitro módszer kidolgozása burgonyánál ErÚj fajták:

winia fajokkal szembeni rezisztenciaszint meg-

2 burgonya, 6 bab, 6 zöldborsó, 2 rozs, 5 csillagfürt,

határozására (GVOP).

3 szárazborsó, 4 lóbab, 2 lucerna, 1 szarvaskerep, 2 fénymag.

ü Burgonya génbank fenntartása, bővítése in vitro körülmények között.

Fajták termesztés technológiájának kidolgozása, Westsik vetésforgó fenntartása.

ü In vitro módszerek kidolgozása szárazborsó és burgonya genotípusok szárazságtűrésének tesz-

1985: burgonyanemesítés megszűnt.

telésére (GVOP). ü Mikrogumó előállítási rendszer továbbfejleszté-

1988: biotechnológiai laboratórium átadása.

se, melynek eredményeképpen a vírusmentes

135

KUTATÓINTÉZETEK

burgonya szaporítóanyag előállítás hatékonysá-

amelyben a kutatók számot adhatnak munkájukról.

gát jelentősen fokozni lehet (Területfejlesztési

A Kutató Központ a kutatás-fejlesztés eredményei-

támogatás).

ről évente 3-4 alkalommal tudományos tanácsüléseken,

ü Westsik-vetésforgó fenntartása és tápanyag dina-

szakmai bemutatókon is tájékoztatást ad a kutatótár-

mikai értékelése, termést befolyásoló tényezők

saknak, illetve a régióban gazdálkodóknak. A bemuta-

értékelése különös tekintettel a talajnedvesség

tók szántóföldi szemlével egybekötöttek, ahol a gazdák

változására (FVM).

kiválaszthatják a tájkörzetben legjobban termő fajtákat,

ü Racionális tápanyaggazdálkodást elősegítő ta-

illetve megismerkedhetnek a Kutató Központ fajtáival,

lajvizsgálati módszerek alkalmazása a Nyírség

azok termeléstechnológiájával, tanácsot kaphatnak a

homoktalajain (FVM).

homoki gazdálkodás nehézségeinek elhárítására. A be-

ü Fajtaspecifikus technológiák egyes elemeinek

mutatókon kívül a vetőmagot vásároló gazdák, illetve

kidolgozása.

az érdeklődők személyes konzultáció során kérhetnek a

ü Nyírségvíz ZRt. Szennyvíztisztító Telepén

különböző kérdésekre választ.

keletkező kommunális szennyvíziszapból komposzt készítési eljárás kidolgozása, amelyben a komposzt megfelel a termésnövelő anyagokra

Jelenleg művelt fő kutatási témák:

vonatkozó előírásoknak (OM).

Biotechnológiai kutatások:

ü Szélenergiával működő mezőgazdasági célú

ü Burgonya vírusmentesítése, az in vitro techno-

autonóm öntözési és vízellátási rendszerek fej-

lógia fejlesztése, in vitro génbank fenntartása,

lesztése (OM).

bővítése.

ü Ökológiai gazdálkodásra alkalmas kutató köz-

ü Lágyszárú és fás növények mikroszaporítása,

ponti fajták kiválasztása.

regenerálása.

ü Zöld- és szervestrágya visszapótlási rendszer

ü Ozmotikus stresszhatások laboratóriumi értéke-

kidolgozása az ökológiai gazdálkodásban.

lése, in vitro szelekciós módszerek kidolgozása.

ü Folyamatosan végzi a Kutató Intézet 18 nö-

ü Növénynemesítést segítő módszerek kidolgozása.

vényfaj nemesítését. ü 53 minősített fajtája és 13 más által nemesített fajta fajtafenntartását látjuk el.

Tájba illő növényfajok nemesítése, fajtafenntartása a biológiai alapok biztosítása:

ü Génmegőrzési feladatként 1600 tétel megőrzé-

ü Burgonyanemesítés, fajtafenntartás, in vitro sza-

séről és felújításáról gondoskodunk.

porítóanyagra alapozott zártrendszerű vetőburgonya termesztési rendszer fejlesztése.

Kutatóink munkájukról szakcikkekben, hazai és

ü A tájkörzet ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó

nemzetközi folyóiratokban számolnak be (évente 15-

kalászos és takarmánynövények biológiai alapjai-

20 publikáció). Előadásokkal, poszterekkel vesznek

nak fejlesztése (rozs, triticale, lucerna, bükköny).

részt hazai és nemzetközi konferenciákon (20-30 poszter vagy előadás).

ü Nagy magvú hüvelyes növények nemesítése, fajtafenntartása (csillagfürt, lóbab, borsó, lencse, bab).

A Kutató Központ minden évben kiadványt készít,

136

ü Étkezési és nagy olajtartalmú napraforgó fajták

K UTATÓINTÉZETEK

nemesítése, fajtafenntartása, dísznapraforgó

A kihelyezett tanszékek a Kutató Központban elért

nemesítés.

tudományos eredményekre alapozva a homoktalajok

ü Kertészeti növények nemesítése, fajtafenntartása

komplex hasznosításának módját, a Kutató Központ-

(zöldborsó, zöldbab).

ban nemesített növények fajtaspecifikus agrotechni-

ü Madáreleség előállításához szükséges alternatív

káját ismertetik. A tanszékek munkájában a kutatók

növények (köles, fénymag, zab, mohar, stb.) neme-

vesznek részt.

sítése, fajtafenntartása.

Több hallgató készíti az intézetben diplomadolgoza-

ü Funkcionális élelmiszerek előállításához szük-

tát. Van lehetőség PhD képzésben való részvételre is.

séges alternatív növények nemesítése (pohánka,

A szaktanácsadók képzésében is szerepet vállalnak

zab, köles stb.).

a kutatók akár tanfolyamok, akár bemutatók szervezése keretein belül ismertetik legújabb eredményeiket, a

Agrotechnikai kutatások:

biotechnológia, a biológiai alapok megteremtése és az

ü a homoktalajok komplex hasznosításának ku-

agrotechnikai kutatások területéről.

tatása, alternatív környezetkímélő technológiai eljárások kidolgozása, talajerő gazdálkodással kapcsolatos kutatások végzése.

A Kutató Központ regionális szerepe, jelentősége

ü A Westsik vetésforgó (Kialakítás éve: 1929) tartamkísérletek fenntartása.

A Nyírséget különleges éghajlati és talajviszonyok jellemzik, ezért már a múltban is sok közigazgatási és

ü Ökológiai gazdálkodás kutatása.

gazdasági szakemberben felötlött az a gondolat, hogy

ü Mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítá-

ennek a vidéknek külön mezőgazdasági kutató intézet-

sának kutatása (biogáz, bioetanol gyártás mel-

re volna szüksége.

lékterméke, kommunális szennyvíziszap stb.).

A múlttal és hagyományokkal rendelkező intézet

ü Szántóföldi növények tápanyag- és vízgazdálko-

abban a régióban dolgozik – kutat, oktat és szolgáltat

dásának vizsgálata. ü Speciális fajtákra adaptált termesztéstechnológiák kidolgozása.

– amely számára fajtát, technológiát, szaktanácsot ad, valamint részt vesz az agrárszakemberek és termelők elméleti és gyakorlati képzésében.

ü Alternatív növények termesztéstechnológiájá-

Ma a Kutató Központ a régió meghatározó agrárku-

nak fejlesztése.

tató intézete. A Kutató Központ célja az intézmény, a Debreceni

A Kutató Központ részvétele az oktatásban

Egyetem, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és az

A Kutató Központ kihelyezett tanszékeken keresz-

Észak-Alföldi régió középtávú stratégiáival összhang-

tül vesz részt a Debreceni Egyetem oktató munkájában.

ban a tradíciók az alapító okiratban foglaltak, a spe-

A kihelyezett tanszékek:

ciális lehetőségek és az EU-csatlakozás prioritásainak,

ü Nyírségi Tájtermesztési Tanszék (DE)

valamint a változó piaci igényeknek figyelembevételével

ü Tájökológiai és Tájtermesztési Tanszék (DE)

a kutatási tevékenység fejlesztése.

ü Növénynemesítési és Növénybiotechnológiai Tanszék (DE)

Az utóbbi időszakban a kutatási eredmények szélesebb körű felhasználás érdekében a Kutató Központ

137

KUTATÓINTÉZETEK

jelentősen növelte innovációs tevékenységét. Ennek

nagyobb arányú bevonásával lehet biztosítani. Ennek

során a legfontosabb kutatási céljainak segítéséhez az

érdekében tovább szélesítjük azt a felhasználói kört,

ország élenjáró gazdaságainak bevonásával, jelentős

amely a régióban, országosan és külföldön is egyre

összegű magántőkét is felhasznál. Felfogásunk szerint

nagyobb mértékben használja a Kutató Központban

az állami szerepvállalás csökkenése után a jövőben a

nemesített fajtákat, és a különböző kutatási osztá-

kutatáshoz szükséges anyagi biztonságot elsősorban

lyok által létrehozott gyakorlatban is felhasználható

az innovációs lánc kialakításával, a magántőke minél

kutatási eredményeket.

Főbb hazai és nemzetközi együttműködéseink Intézmény

Az együttműködés területe

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Budapest

Minősített fajták vizsgálata.

Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht.

Gyümölcs mikroszaporítás, Erwinia ellenállóság vizsgálata.

Szent István Egyetem Budapest Dísznövénytermesztési és Dendrológiai, valamint a Növénykórtani Tanszékek

Mikroszaporítás, Erwinia ellenállóság vizsgálata, lucerna nemesítés.

Szent István Egyetem, Gödöllő Növénynemesítési és Genetikai Tanszék

Regenerációs és molekuláris kutatások.

Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma

Agrotechnika, növénytermesztés, nemesítés.

Nyíregyházi Főiskola

Nemesítés, agrotechnika.

Veszprémi Egyetem

Rozsnemesítés.

Colorado State University Department of Horticulture University of Nebraska (USA)

Burgonyanemesítés, fajtafenntartás, nemesítési alapanyagcsere.

Justus Liebig Universitat Giessen (Németország)

A napraforgó heterózisnemesítés elméleti kérdéseinek kutatása.

Feldsaaten Frendenberger GmbH CoKG Krefeld (Németország)

Bükköny, szarvaskerep szaporítás Németországban.

Statiunea de Cercetari si Productie a Cartofului, Csíkszereda (Románia)

Burgonya vírusnemesítés in vitro növény és primergumó előállítás.

Újvidéki Kutatóintézet (Jugoszlávia)

Alternatív növények honosítása.

Oblastny Vyskumny Ustav Agroekológie Michalovce (Szlovákia)

Tájkutatási együttműködés.

Nagybaktai Kutató Intézet, Ukrajna

Tájkutatási együttműködés.

Nemesítő Állomás Horna Streda (Szlovákia)

Kölcsönös fajtakipróbálás honosítási céllal.

PBI (Plant Breeding International) Cambridge (Anglia)

Szárazbab fajták és vonalak kölcsönös cseréje honosítási céllal.

Rothamsted Experimental Station U.K. (Anglia)

A fenntartó talajhasználat kérdéseinek tanulmányozása tartamkísérletek alapján.

Nation Grassland Research Institute Nisinasno (Japán)

Takarmánynövények génmegőrzése és alapanyagcseréje.

COST 843 Akció

In vitro szaporítás, munkacsoport tagság, igazgatóbizottság tagság.

GREBS Gabriel Lipmann, Luxemburg

Burgonya in vitro kutatási együttműködés.

Panam France Reugny rue Pasteur

Napraforgó heterózisnemesítés, vonalcsere.

Fenntartható gazdálkodás.

138

K UTATÓINTÉZETEK

DEBRECENI TANGAZDASÁG ÉS TÁJKUTATÓ INTÉZET Koncz Tibor

A TANÜZEM RÖVID TÖRTÉNETE

A DTTI a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum önálló egységeként 2000-ben kezdte meg

A Tangazdaság és Tájkutató Intézet kísérleti telepei

működését.

és tanüzemi egységei folyamatos fejlődéssel alakultak

Alapvetően három, a mezőgazdaságot meghatározó

ki. Hatékony működésük, az oktatás és a kutatás integ-

szakterületen végeznek széleskörű tevékenységet a

rált továbbfejlesztése és új források fejlesztésekbe való

látóképi növénytermesztési, a kismacsi állattenyésztési

bevonása szükségessé tette, hogy egységes irányítás

és a pallagi kertészeti telepeken. A telepek közvetlen

valósuljon meg. 1999-ben a Debreceni Agrártudományi

szakmai irányítását az illetékes tanszékek végzik, de

Egyetem tanácsa részben önálló szervezeti egységként

rajtuk kívül hat tanszék kutatási hátterét is adják.

létrehozta a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézetet (DTTI) az alábbi főbb feladatokkal:

Fontos célkitűzés, hogy a hallgatók egyetemi szintű gyakorlati képzést kapjanak.

ü a különböző szakokon folyó agrármérnökképzés

A DTTI VEZETŐ KUTATÓI ÉS SZAKEMBEREI

gyakorlati oktatásának differenciált megvalósítása, ü a működő bázisüzemi hálózat meghatározó

Az intézet vezetője Koncz Tibor intézetigazgató

funkcióinak átvállalása,

Gazdasági vezető Dr. Kovács Lászlóné

ü a szaktanácsadás gyakorlati feladatai

Növénytermesztési Osztály vezetője Dr. Pepó Péter

ü K + F feladatok, az innováció gyakorlati felada-

Állattenyésztési Osztály vezetője Dr. Mihók Sándor

tainak megvalósítása,

Kertészeti Osztály vezetője Dr. Gonda István Professzor

ü térségi fejlesztési feladatok, ü a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó vidék-

AZ INTÉZETBEN VÉGZETT FŐBB KUTATÁSI

fejlesztési feladatok támogatása.

TÉMÁK ÉS EREDMÉNYEK

A feladatok eredményes, hatékony megvalósítását

Növénytermesztésben

szolgálja a DTTI strukturális felépítése, amelyben meghatározó szerepet játszanak a szaktanszékek. Az

A Növénytermesztési Kísérleti Telepen a 1983-

irányítási lépcsők redukált száma egyrészt a gyakorlati

es létrehozásával egyidőben különböző szántóföldi

oktatás, másrészt a tangazdasági gazdálkodás hatékony-

tartamkísérletek kerültek beállításra, melyeket azóta

ságát egyaránt szolgálja.

is folyamatosan fenntartunk a tanszékek kutató pro-

139

KUTATÓINTÉZETEK

fesszoraival együttműködve. Ezen tartam kísérletek

ü Őszi búza, repce, napraforgó, kukorica táp-

közül a néhai Ruzsányi László professzor nevéhez

anyagellátási kísérletek

fűződő polifaktoriális kísérlet a legkomplexebb. Ebben

ü Őszi búza fajta- és hibridtesztelés technológiai

a kísérletben három vetésváltási modellben vizsgáljuk

kísérlet

a kukorica, az őszi búza és a borsó tápanyag- és vízellátásának a termés mennyiségre és minőségre gyakorolt

Állattenyésztésben

hatását számos egyéb termesztéstechnológiai elemet

A kutatások két területen a juhtenyésztésben és a

(tőszám, növényvédelem) kombinálva.

pulykatenyésztésben folynak.

Másik jelentős tartamkísérletünk a különböző

A juhtenyésztésben a debreceni szapora merinó

talajművelési rendszerek talajra és a kukorica ter-

kitenyésztése folyik. Emellett programozott kutatáso-

méseredményeire gyakorolt hatását vizsgálja a víz- és

kat és a cigája őshonos juhfajta, valamint az őshonos

tápanyagellátás illetve a vetésváltás különböző kom-

bronzpulyka három színváltozatának génmegőrzését

binációiban. Ezenkívül a KITE Zrt.-vel évtizedek óta

végezzük.

együttműködve vizsgáljuk a különböző kukorica és

2008-ban teljesedik ki „ A piaci igényeknek és az

őszi búza genotípusok tulajdonságait eltérő tápanyag-

éghajlatnak megfelelő juhok tenyésztése és nemesítése

és vízellátás mellett. A tartamkísérletek több évtize-

„ kutatási program, mivel a gyapjú árának tartós csök-

des eredményeit felhasználva sikerült kutatóinknak

kenése miatt fellendülőben van szőrös és vedlőgyapjas

faj- és fajta-, illetve – a Hajdúsági Löszhátra adaptált

juhok tenyésztése.

– termőhelyspecifikus tápanyagellátást kidolgozni és

Konzorciumi tagként pályázati támogatással mo-

folyamatosan fejleszteni a különböző kultúrákban.

dern genetikai, biokémiai és biotechnikai módszerek

Ezen tartamkísérletekből nyert adatok és eredmények

alkalmazására kerül sor a „DNS szintű információ a juh

felhasználásával számos doktori disszertáció és foko-

tej- és hústermelési tulajdonságainak befolyásolására és

zat szerzés valósult meg.

a pulyka mellhústermelés mennyiségének és minőségé-

2004-ben Dr. Pepó Péter professzor a legmagasabb

nek javítására” programban.

elismeréssel védte meg az Akadémiai Doktori disszer-

A Molekuláris Genetikai Laborban végezzük a puly-

tációját, aminek alapját a látóképen végzett kísérletei

ka hústermelőképességét befolyásoló kandidáns gének

adták.

polimorfizmusának és kifejeződésének vizsgálatát.

Jelenlegi kutatási témák

Kertészetben

ü Őszi búzafajták trágyareakciójának vizsgálata

ü Integrált és ökológiai gazdálkodásban fenntar-

ü Multifunkcionális őszi búza kísérlet

tott almaültetvények teljesítményének össze-

ü Polifaktoriális tartamkísérlet (Ruzsányi-féle tar-

hasonlító vizsgálata

tamkísérlet)

ü Csonthéjas gyümölcsfajok (cseresznye, meggy,

ü Repce polifaktoriális kísérlet

őszibarack, kajszi, szilva ) fajtagyűjteményeinek

ü Napraforgó termesztés technológiai kísérlet

vizsgálata, a termesztett fajták választékának

ü Őszi búza, kukorica, napraforgó növényvédelmi

bővítése érdekében

kísérletek

ü Gyümölcsültetvények technikai, szerkezeti ele-

140

K UTATÓINTÉZETEK

meinek (jégvédőháló, esővédő fólia, fóliaházak)

A Mezőgazdasági Tudományi Kar doktori iskolájának

vizsgálata a termés mennyiség és minőség növe-

hallgatói számára a doktori cselekményük alapját a növény-

lése érdekében

termesztési, állattenyésztési és kertészeti telepeink kísérle-

ü A 2003-ban telepített pomológiai bemutatókert

ti terei adják, az illetékes tanszékek koordinálásával.

reprezentálja a térségeinkben őshonos, vadon-

Az utóbbi időben tovább bővültek a gyakorlati kép-

termő gyümölcsfajokat. Vizsgáljuk ezek változa-

zés feltételei azzal, hogy a centrum 100 %-os tulajdono-

tosságát és genetikai értékeit.

sa lett a Lovasakadémia KHT-nek. Itt biztosítjuk a hallgatók lovaglás oktatását és beindult a ménesgazda képzés, aminek bázisát a lovas-

AZ INTÉZET SZEREPE AZ OKTATÁSBAN

akadémiai és az állattenyésztő telep jelentik.

A mezőgazdasági képzés gyakorlati oktatása a bázisüzemekben és a tangazdaságban történik.

AZ INTÉZET REGIONÁLIS SZEREPE,

Az alapot az intézet szakmai telepei jelentik, mivel itt

JELENTŐSÉGE

a szorgalmi időben a teljes hallgatói állomány megjelenik három napos, egyhetes és kéthetes gyakorlatokon.

Az egyetemi kutatásokon és kísérleteken túlmenő-

Szántóföldi növénytermesztésben és kertészetben a legkorszerűbb technikákat, technológiákat be tudjuk

en jelentős kutatómunka folyik a különböző versenyszférában szereplő cégekkel karöltve.

mutatni üzemközben, melyek üzemeltetésében a hallgatók is részt vesznek.

Ezen kísérletekben egyrészt a cégek saját termékeik fejlesztését végzik, másrészt saját termékeiket mutatják

141

KUTATÓINTÉZETEK

be a környék gazdálkodói részére a telepeinken tartott

AZ INTÉZET BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI

nagyrendezvényeken.

KAPCSOLATAI

A közösen beállított kísérletek egyben a szaktanácsadói hálózatokat is ellátják a térségre adaptált információkkal.

Ezen kapcsolatok elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben jelentősek.

A megyei kereteket is meghaladó jelentősége van a

A KITE ZRT-vel közösen beállított kísérletekben a

Növénytudományi Intézet szervezésében rendszeresen

napraforgó hibridek termés mennyiségét és minőségét, illetve kórtani problémáit vizsgáljuk a vetés idő, a tőszám és az alkalmazott növényvédelem függvényében. Őszi káposztarepcében a kutatások különböző talajművelési rendszerek, a vetés idő, a tápanyagellátás és a növényvédelem termésre gyakorolt kombinatív hatását vizsgáljuk. Szerződéses alapon végzünk az MTA Martonvásári kutatóintézetének 2520 parcellán kukorica fajta összehasonlító kísérleteket. Együttműködünk a Karcagi és a Nyíregyházi kutató intézetekkel saját nemesítésű búza és tritikale fajtáik

Tartamkísérlet a látóképi telepen

kísérletbe állításával. tartott őszi búza , napraforgó és kukorica konferenciák-

A külföldiek közül legnagyobb partnereink a világ

nak, bemutatóknak. Ezen rendezvények résztvevőinek

legjelentősebb növényvédőszer és vetőmag előállító

száma minden esetben többszáz fő, akik elsősorban a

cégei; a Dupont, a Syngenta és a Monsantó. Részükre kísérleti teret biztosítunk és közös bemu-

térség legnagyobb és legmagasabb szakmai színvonalon

tatókat tartunk.

gazdálkodók köreiből kerülnek ki. Nagy érdeklődés övezi a „ Kertészeti Tanszék” által

A Kertészeti telepen az ARYSTA-AGRO Kft-vel

szervezett szakmai bemutatókat is, melyeket évente

közösen végezzük kísérleti céllal a gyümölcsöseink

többször rendezünk a Pallagi kertészeti telepen.

növényvédelmét.

142

A 2 0 0 0 – 2 0 0 8 K Ö Z Ö T T V É G Z E T T JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK

A 2000–2008 KÖZÖTT VÉGZETT J E L E N T Ő S E B B B E RU H Á Z Á S O K ÉS FELÚJÍTÁSOK Harsányiné Séllyei Ágnes

A Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok

2000. év

Centruma minden évben folytatja a hosszú távú

•

A volt régi gazdasági épület átalakítására, felújítá-

egyetemi fejlesztési tervben szereplő intézményi be-

sára került sor. Az épület az MTA kutató csoport-

ruházásokat, fejlesztéseket. A céltudatos, és több évre

jának biztosít megfelelő elhelyezési feltételeket.

megfogalmazott fejlesztések célja, hogy az intézmény

Irodahelyiségek, számítógépes szobák és műszer-

épületállománya, infrastruktúrája – mind a már meglé-

szobák kerültek kialakításra.

vő, mind az újonnan létrehozott – megfeleljen a Debreceni Egyetem hírnevének.

MTA Regionális Kutatások Központja

143

A 2 0 0 0 – 2 0 0 8 K Ö Z Ö T T V É G Z ETT JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK

Mezőgazdasági Szaktanácsadási Centrum

2001. év •

Lengyel István tervező tervei alapján PHAR támogatásból megépült a Szaktanácsadási Központ más néven a „Fényház”. Az épület elsősorban oktatási célú, mely kiegészül szállást biztosító egységgel. Többnapos továbbképzés esetén 30 fő elszállásolására van lehetőség.

•

Ebben az évben került megépítésre a Halbiológiai Oktatóbázis. Az oktatóbázison haltenyésztés oktatása, kutatása folyik. Az épület referencia szaktanácsadói központként is működik.

Fényház

Halbiológiai Oktatási Bázis

144


DE AMTC Táj- és Vidékfejlesztési Központ

2002. év •

Lengyel István és Kovács Péter tervezők tervei alapján a Táj- és Vidékfejlesztési Központ került átadásra. Az épület oktatási célú, melyben az egyetem új kara, az Agrár és Vidékfejlesztési Kar kapott helyet, a szükséges tanszéki, oktatási és a fő funkciókat kiszolgáló helyiségekkel.

2003. év •

A Böszörményi út 142. sz. alatt lévő, volt 32 tanári lakás teljes rekonstrukciója történt, mely során a funkciója is megváltozott: Diák-hotel épület, „Arany Sándor Diákapartman’’ nevet kapott. A Diák-hotel kialakításával a kollégiumi férőhelyek száma 128-al bővült.

Arany Sándor Diákapartman

145


2004. év •

A belső szervizút teljes rekonstrukciójára, valamint a térvilágítás felújítására került sor.

•

„A” tanulmányi épület több éve tervezett tetőrekonstrukciós munkáira került sor, a beázások véglegesen megszűntek.

•

A „B” tanulmányi épület aulájához kapcsolódó belső udvar lefedése, valamint aula burkolatának rekonstrukciója történt meg.

Veres Péter Kollégium

•

Ebben az évben kezdődött el a Veres Péter Kollégium nyílászáróinak, vizesblokkjainak és lakóegységeinek rekonstrukciója.

2005. év •

A „B” tanulmányi épületben található Tanácsterem rekonstrukciós munkáira került sor.

A lefedett, felújított Aula

146


Elnöki Tanácsterem

2006. év •

A „B” tanulmányi épületben kezdetét vette az I-II emeleti Talajtani és Kémiai Tanszék teljes felújítása. A helyiségek klimatizálva és teljes bútorzat cserével kerültek kialakításra, figyelembe véve a tanszékek igényeit.

Talajtani és Kémiai Tanszék

147


•

Európai Uniós támogatásból megépítésre került az Élelmiszertudományi Oktatási épület, és megvalósult az Informatikai Oktatóközpont teljes rekonstrukciója. Az épületekben az egyetem hallgatói létszámának növekedése miatt számítógépes oktató termek és élelmiszervizsgáló hallgatói laborok kerültek átadásra.

•

A meglévő konyha-étterem épülethez kapcsolódóan reprezentatív étkező került kialakításra.

Élelmiszertudományi oktatási épület

Informatikai Oktatóközpont

Élelmiszervizsgáló labor

148


2007. év •

Az „A” tanulmányi épület homlokzatának teljes felújítása, valamint a zsalugáteres nyílászárók cseréjére került sor. Ezzel a legrégebbi oktatási épületünk külső megjelenésében teljesen megújult.

•

Az előző évekhez hasonlóan folytatódott a tanszéki felújítás. Ebben az évben a Növényvédelmi Tanszék helyiségei kerültek sorra.

•

Megvalósult az „A” tanulmányi épületben található I. előadóterem rekonstrukciója nyílászárók cseréjével együtt.

•

Az „A” tanulmányi épület főbejáratánál a lépcső, a pihenő, az oszlopok és a mennyezet burkolata teljesen megújult.

•

Az „A” tanulmányi épület tetőszerkezete, valamint a homlokzat felújítása az elmúlt években befejeződött, így sor kerülhetett a belső szerviz út felőli parkoló és térburkolat térkővel történő kialakítására, mely megjelenésében, használhatóságában immár egyetemhez méltónak mondható.

Növényvédelmi Tanszék

2008. év •

A „B” tanulmányi épületben található IV. előadóterem teljes felújításának munkáira került sor a nyílászárók cseréjével együtt.

•

Az „A” és „B” tanulmányi épületek közötti nyaktag üvegfala, a burkolás valamint a fűtés is megújult.

IV-es előadó

149

150

V I SSZAEMLÉKEZÉSEK

VISSZAEMLÉKEZÉSEK PARADIGMAV Á LT Á S – I N T E G R Á C I Ó

Szász Gábor

A visszaemlékezés mindenkor lehetősé-

Már az 1970-es években közismertté

get biztosít a korábbi időszakokban lezajlott

vált, hogy a hazai egyetemek 1949 évi

események megítélésére. A Debreceni Ag-

szakegyetemekre történő „szétszedése”

rártudományi Egyetem egykori rektoraként

olyan politikai tévedés volt, amely hosszú

azt az időszakot éltem át, amelyben a dön-

időn át lassította a felsőoktatás fejlődésé-

tések következményei súlyosan érintették

nek feltételeit. Ezzel egyidejűleg kristályo-

az azt követő időszakot. Ez a megállapítás a

sodott ki az a nézet, hogy a felsőoktatás

magyar felsőoktatás történetében bekövetkezett esemé-

korszerűsítése keretében nem a régi egyetemi rendszer

nyekre is igen határozott formában erősíthető meg.

rekonstrukciója lehet a fő cél, hanem az, hogy egy új,

A diplomám a Kossuth Lajos Tudományegyetem

modern, nemzetközi igényeket is kielégítő nagy ívű

Természettudományi Karán 1950-ben nyertem el, s

komplex, a korábbinál és az akkorinál sokkal jobban

majd ezt követően tíz éven át kutatóként az egyetem

prosperáló egyetemet kell létesíteni. E kezdeményezés

akkori Meteorológiai Intézetében dolgoztam. 1960-tól

széleskörű viták nyomán leghatározottabb formában

a Debreceni Agrártudományi Akadémián, illetve az

akkor a debreceni egyetemeken vált világossá és elfo-

Agrártudományi Egyetemen oktatóként és kutatóként

gadhatóvá.

végeztem feladataimat, melyek közül ki kell emelni a

Természetesen hangsúlyozni kell, hogy az említett

140 évvel ezelőtt létesített nemzetközi klimatológiai

– kezdetben illegális, majd később legális – törekvések

kutatóállomás obszervatóriummá való átszervezését,

heves viták keretében formálódtak, mivel valamennyi

melynek azóta is folyamatosan vezetője vagyok.

szakegyetemnek már korábbról visszamaradt sajátos,

1970-80 években tudományos dékánhelyettesi

önálló jövőképe volt, így érthető módon az új egyetem-

tisztséget töltöttem be. Ez a tíz esztendő szolgált a

hez elvezető út mikéntjének lényege és módja világosan

hazai mezőgazdaság országos jelentőségének és prob-

nem volt körvonalazható. Az utóbbiak széleskörű vitá-

lémáinak megismerésére. A széles ismeretségi körből

kat váltottak ki, amelyek – utólag áttekintve – szük-

szerzett tapasztalatok tárába történő betekintés jelen-

ségszerűek voltak, jelenleg is nyugton állítom, hogy a

tős mértékben segítette egy szakegyetem tudományos

Debreceni Egyetem integrációjának sikere a széleskörű

munkájában elérhető eredmények értékelését, továbbá a

viták alapján kialakuló konszenzusokra épült fel. Az

tennivalók sorrendjének megállapítását.

intézmények közötti és azok belső rendjére vonatkozó

151

VISSZAEMLÉKEZÉSEK

nézetek rendkívül széles változatából csak többéves

lósult meg. Igen jelentős eseménynek tekinthető egy

mérlegelés után vált lehetővé az az egységes nézet,

olyan modern növénytermesztési kísérleti tér kiépíté-

amely az integráció békés és sikeres megvalósítását

se, melynek technikai fejlettsége hazánkban egyedüli.

garantálta. Nem tekinthetünk el a különböző felügyelő

Elkészültek azok a kísérleti öntözőművek, amelyek a

minisztériumok egymástól eltérő nézetétől sem, ame-

vízgazdálkodás további fejlesztését szolgálták, de sajná-

lyek inkább fékezték az integráció kibontakozását, sem

lattal állapítható meg utólag ennek a szakmai háttérnek

mint a segítség erőteljessé tételét.

a visszaszorítása. Ebben az időszakban kezdődött meg

Ebben a „sok minden lehetséges” időszakban, 1983-

az állattenyésztési kutatások technikai előfeltételeinek

ban lettem a Debreceni Agrártudományi Egyetem rekto-

kidolgozása. Az említett vezetési időszak alatt vált

ra, viselve ennek összes gondját, nehézségét 6 éven át.

csaknem általánossá az informatika alapját biztosító

Mivel valamennyi szakegyetem belső gondjának sajátos-

számítógép-hálózat kiépítése és használata. A megva-

sága mellett a pénztelenség volt a jellemző, az előreha-

lósult törekvések nyomán a hallgatóság szakmai elmé-

ladás feltételének megteremtése egyrészt az intézmény

lyültségének mértéke fokozódott. Az 5 éves egyetemi

vezetői aktivitása, másrészt pedig a felügyelő miniszter

képzés mellett a DATE három szakközépiskolával ren-

kegyes szándékától függött. E nehézség mérséklése cél-

delkezett (Szarvas, Mezőtúr, Hódmezővásárhely).

jából számos alkalommal váltottak szót e problémákról

A DATE-n az agrár-kutatásszervezés már az 1970-es

az egyidejű rektorok, azonban jelentős előrelépés nem

években kezdetét vette, tárca-programok bevezetésének

következett be, inkább a támogatás csekélysége és an-

formájában, amely megalapozta a kutatástámogatás gazda-

nak bonyolult adminisztrációja volt tapasztalható.

ságos felhasználásának lehetőségét. Ezt követően a nyolc-

Arra a kérdésre, hogy rektorságom idején milyen

vanas években kormány-, illetve tárca-programok viszony-

eredményeket sikerült elérni, nehéz pontos választ

lag széles köre biztosította a kutatások feltételeit, egyrészt

megfogalmazni. Egy egyetemi intézményben az el-

a jó szervezeti irányítás formájában, illetve a financiális

sőrendű munka az oktatás színvonala, amely minden

támogatás koncentrációja útján. Ebben az időszakban meg-

körülmények között fejlesztést követelt meg. A DATE

sokszorozódott a különböző akadémiai- és tárcaszintű

oktatási munkája költségigényes, ennek ellenére

kutatóintézetekkel való együttműködés, amelynek eszmei

sikerült fejlesztése, jelentősen megerősödött a termé-

jelentőségét messzemenően el kell ismerni.

szettudományos alapok oktatási színvonalának eme-

A rektori megbízatásom 1989-ben befejeződött, de

lése, az alkalmazott természettudomány oktatásának

nem szűnt meg. Az ezt követő három éven át az akkori

szüksége. Az általános képzés többrétűvé vált, az új

rektor egyetlen helyetteseként továbbdolgoztam, így

szakirányú mérnökképzés egyre szélesebb skálán va-

nem távoztam a vezetői körből.

152


VIS S Z A E M L É K E Z É S

Kozma András

1956. szeptemberétől vagyok polgára

Örömmel gondolok vissza azokra

az intézménynek. Az elmúlt fél évszázad

az erőfeszítésekre, amelyekkel sikerült

alatt sokféle hatás érte az agrár-felsőokta-

a kutatás számára megmenteni és az

tást, de az intézmény mindig megmaradt

Egyetemhez csatoltatni a végelszámolás

az alapvető cél mellett: a földet és az azt

alatt álló Vetőmag Vállalat kezelésében

művelő embert szerető és tisztelő gazda-

lévő Nyíregyházi Kutató Központot (a

sági és agrárszakember képzés. Ebben a

nagy múltú nyíregyházi Westsik Telepet

szellemben tanultam és dolgozok (oktatok és kutatok)

és a kisvárdai Teichmann Telepet).

még ma is az Intézmény falai között.

Ma már hihetetlennek tűnik, hogy csatározni kellett

Az elmúlt ötven évből tizenkét évig különböző

az akkori főhatóság, a Földművelésügyi Minisztérium

kari és egyetemi vezetői feladatokat is elláttam. Voltam

vezetőivel, hogy elfogadják a debreceni agrár-felsőok-

dékánhelyettes, dékán, majd rektor a rendszerváltás

tatás kettős kötődésének szükségességét. Azt, hogy

időszakában. Egy ciklusban szolgáltam mint rektor,

kötődni kell az agrárágazathoz és a debreceni egye-

de kétszer választottak, először még a rendszerváltás

temekhez egyaránt. Ezt a munkát siker koronázta, az

előtt az egyetemi tanács a megbízáskor, másodszor a

országban elsőként a debreceni felsőoktatási intézmé-

rendszerváltás után az oktatók, kutatók, hallgatók által

nyek – közöttük a debreceni Agrártudományi Egyetem

megválasztott 100 fős küldöttgyűlés a megbízást meg-

– alapították meg az Univerzitas-t .

erősítette.

E visszaemlékezés írása előtt átnéztem az ünnepi

Nem volt egyszerű feladat a rendszerváltás idősza-

tanácsüléseken elmondott beszédeimet. A 120. tanévet

kában arra vigyázni, figyelmet felhívni, hogy a szemét-

záró ünnepi tanácsülésen elhangzott – ma is aktuális

tel együtt ne seperjük ki az igazi értékeket is.

– gondolatokat idézem:

A termőföld körüli politikai viták idején a meg-

„Ma már nem elég a magas színvonalú termelés, ma

fontolt döntésekre kívántam felhívni a döntéshozók

már alapvető követelmény, hogy olyan mezőgazdasági

figyelmét azzal, hogy 90/91. tanévnyitó beszédemben

termékeket termeljünk, amit a piacon jövedelmezően el

idéztem Dr. Ruffy Varga Kálmán igazgató 1929-ben

is tudunk adni…”

a tanévnyitón elhangzott szavait: „Mert ez a rög…

Meg kell szívlelnünk dr. Juhos Lajos, intézményünk

nemcsak azé, akire telekkönyvezve van, hanem sok

hajdani igazgatója által – több mint fél évszázada – meg-

vonatkozásban az ország érdekeié…”.

fogalmazott, ma is aktuális gondolatokat, idézem:

153

VISSZAEMLÉKEZÉSEK

„Belénk kell idegződni végre annak a gondolatnak,

– dönteni csak elvi alapon, megfontoltan, a távo-

hogy minden fontos agrárpolitikai és termeléstech-

labbi célok és a lehetőségek figyelembevételével

nikai kérdést éles üzemi bírálat tárgyává kell tenni,

szabad, – a vitában meg kell szívelni, s gyakran el kell fo-

illetve jövedelmi megvilágításba kell helyezni”. „Ma átalakuló világunkban még a nagy gyakorlati

gadni mások véleményét is,

tapasztalattal rendelkező szakembereknek is nehéz el-

– érdemi, hatékony vitát csak a tényeket és a megol-

dönteni, hogy mit tartsanak meg a régiből és mi az amit

dás gyakorlati feltételeit, lehetőségeit, jól ismerő,

el kell vetniük. Ezért ajánlom figyelmükbe Wesselényi

egymásban megbízó partnerek folytathatnak.

Miklós megfontolt tanácsát:

Nap-mint nap tapasztalhatják, hogy: – a magunk alkotta szabályokat is be kell tartani,

„Ne vessünk meg és el semmit azért, hogy régi,

– a magunk által meghatározott követelmények

de hányjuk messze magunktól, ha rossz, s már hasz-

teljesítéséért is szívósan kell dolgozni,

talan akármely régi is. Ne ragadjunk hévvel semmit

– munka nélkül nem tudunk eredményeket elérni,

is csak azért, mivel újság: de ha jónak ismerünk

igazi értékeket teremteni.

el valamit, fogadjuk buzgó részvéttel, bár ezelőtt

Megtanulhatják, hogy nem szabad soha elfelednünk

híre-helye sem volt, vagy ha régebbjeink azt nem

Kölcsey intelmét: „…jog és kötelesség egymástól soha

kedvelték is’”. „Az egyetemi évek alatt a leendő gazdák, kisebb-na-

el nem választható!”

gyobb közösségek vezetői tanulhatják a demokratikus vezetés elveit és szabályait. Megismerhetik a döntés felelősségét és azt is, hogy:

Remélem Kölcsey intelmét sokan megfogadták, s a mai ifjúság is ismeri és megszívleli.

154


JUBILEUM I V I S S Z A E M L É K E Z É S

Loch Jakab

Az évforduló kapcsán szívesen emlé-

eltérő ökológiai adottságú területein

kezem az intézmény fejlődésére a Felsőbb

helyezkedtek el. Az egyetem oktatói si-

Gazdasági Tanintézet alapításától napjain-

keresen pályáztak az új kutatáspályázati

kig. A legjelentősebb változásoknak magam

rendszerben, bővültek az egyetem kül-

is részese voltam, mivel 1959-ben kezdtem

földi kapcsolatai, a hazai FVM, OTKA

pályafutásomat a Mezőgazdasági Akadé-

és OMFB kutatástámogatáson kívül meg-

mián. A fejlődés kiemelkedő eseménye

nyíltak a nemzetközi források is.

volt a többkarú Debreceni Agrártudományi Egyetem

Ebben az időszakban – a korábbi hagyományokra

megalakulása 1970-ben, melynek fontos szerepe volt a

támaszkodva – egyre szorosabbra fűződött a debreceni

Tiszántúl mezőgazdaságának fejlesztésében.

felsőoktatási intézmények kapcsolata az Universitas

A 125-ik tanév küszöbén neveztek ki a DATE rekto-

Egyesülés keretében. A kilencvenes években indult

rának. Ezt a feladatot két cikluson keresztül, 1992-től

meg a DOTE, DATE, KLTE együttműködésében a szak-

1998-ig láttam el. A DATE rektoraként fő feladatomnak

biológus képzés, ekkor bontakozódtak részleteiben a

tekintettem az agráregyetem küldetésének megfelelően

közgazdászképzésre vonatkozó elképzelések. Mind-

az egyetem oktatási-kutatási és szaktanácsadási tevé-

ezzel együtt járt a szellemi erők egyesítésnek erősödő

kenységének fejlesztését a Tiszántúl térségében. Aktívan

gondolata, aminek legfőbb akadálya az volt, hogy a kü-

vettem részt a debreceni felsőoktatási intézmények integ-

lönböző intézmények más-más főhatósághoz tartoztak,

rációjának előkészítésében, a Debreceni Egyetem meg-

eltérő volt finanszírozásuk.

alapításában. Munkámat kiváló munkatársak segítették.

Az intézmények, illetve az oktatók, hallgatók köré-

A DATE Mezőgazdaságtudományi egyetemi ka-

ben voltak fenntartások, sokan féltették a szerzett jogo-

rával, a hódmezővásárhelyi és szarvasi főiskolai ka-

kat, az önállóság feladását látták az egyesítésben. Szo-

rokkal eredményesen járult hozzá a régió szakember

ros vagy laza integráció valósuljon meg? Ez a kérdés állt

ellátásához. Az egyetem karain és kutatóintézeteiben

a viták középpontjában. Szerencsésnek mondható, hogy

széleskörű kutatómunka bontakozott ki. Az intéz-

Debrecenben, az integráció kérdéseiben nem máról hol-

mény kutatási-fejlesztési stratégiájában fő célként a

napra kellett dönteni. A több éves, mondhatni évtizedes

fenntartható gazdálkodás feltételeinek kutatását je-

előkészítés időszakában formálódtak a nézetek, elkép-

löltük meg. A térségi feladatok megoldását segítette,

zelések. Az integráció eredményes megvalósításához

hogy az egyetem különböző egységei a Tiszántúl

nagyban hozzájárult, hogy a felsőoktatási törvényben

155

VISSZAEMLÉKEZÉSEK

is rögzítették az agrártudományi és orvostudományi

rektorok rotációjában, az egyetemi tanácsok képvi-

centrumok létesítésének lehetőségét, ami elősegítette

seleti arányában. A kompromisszumos megoldások

az ágazati feladatok teljesítését.

széleskörű elfogadtatása nem volt könnyű, de si-

Sikerként könyvelhető el, hogy a DATE, DOTE,

került. Elismerés illeti mindazokat, akik a korábbi

KLTE rektora Bazsa György, Loch Jakab, Muszbek

terveket, elképzeléseket megvalósították, a Debreceni

László meg tudtak állapodni az integráció gazdasági,

Egyetem, az Agrártudományi Centrum fejlődéséhez

szervezeti kérdéseiben, az irányítás alapelveiben, a

hozzájárultak.

156

V I S S Z A E ML É K E Z É S E K

48 É V A 1 4 0 - B Ő L

Csizmazia Zoltán

Több mint 48 év, egy emberöltő, amit

a múzeumlátogatások, a mozi, a sport mind

a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki

belefértek időbeosztásomba. Bele kellett férni

Tudományok Centrumában, illetve annak

viszont az éjszakai vagonkirakásoknak is, mert

jogelőd intézményében eltöltöttem. 1960

anyagilag csak így tudtam fenntartani magam.

nyarán meghatározó gyakorlati háttérrel

Úgy gondolom, hogy mielőtt egyetemi

érkeztem az egyetemre, hiszen a szülői ház-

vezetői tevékenységemről írnék, ezekről az

ban a mezőgazdasági munka minden válfaját

előzményekről nem szabad elfeledkeznem.

megtapasztaltam. Emellett két nyáron is traktorosként

Ezek az élmények, az itt szerzett tartás elkísértek egyetemi

dolgoztam cséplőgép mellett. A középiskola elvégzése után

oktatói éveim alatt is. Végigjártam az oktatói ranglétra

három műszakban esztergályosként alkalmaztak a Győri

minden fokát. A fontosabb állomásokat még megemlítem.

Szerszámgépgyárban. Mindig büszke voltam arra, hogy

1969-ben szereztem egyetemi doktori címet, ez alapján a

honnan indultam és arra is, hogy a paraszti- és munkás élet

Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet 4 évre meghívott gép-

nem könnyű területén is megálltam a helyem.

vizsgálati munkára. 1976-ban német nyelvből középfokú

A tudás gyarapításában is mélyről vezetett az út. Győr-

nyelvvizsgát szereztem (60 évesen ezt egy angol középfokú

Moson-Sopron megye kis falujában, Bodonhelyen két osztály-

nyelvvizsgával is megtoldottam). 1983-ban védtem meg

teremben tanult a falu nyolc osztálya. Innen egyenesen Győr

kandidátusi értekezésemet és ennek eredményeként mű-

egyik legerősebb középiskolájába a Győri Gépipari Technikum-

trágyaszóró gépet terveztem. A gépet közreműködésemmel

ba kerültem és a kezdet kezdetén osztályfőnököm nem biztatta

végzett folyamatos fejlesztések mellett ma is sorozatban

apámat, hogy ezt az iskolát el tudom végezni. Nem bizonyult

gyártják és ez ideig több mint 5000 darabot értékesítettek

jó jósnak. Az évek múlásával ledolgoztam behozhatatlannak

belőle. 1985-ben neveztek ki egyetemi docensnek és bíztak

tűnő hátrányomat és a középiskola utolsó osztályában már a

meg a Géptani tanszék vezetésével. 17 éven át vezettem a

legjobbak között voltam. Technikusnak tanultam, de az érett-

tanszéket, fejlesztettük tovább az oktatást és alakítottunk

ségi elnök azt mondta, „fiam te túlságosan jó szakember vagy

ki egy erős tudományos iskolát. Az iskola keretében 11 fő

ahhoz, hogy adminisztrálj, te kiváló esztergályos vagy”. Hálás

szerzett vezetésemmel PhD fokozatot.1989-90-ben további

vagyok neki, hogy javaslatára a három műszakos kihívásban is

két műtrágyaszóró gépet terveztem, amelyeket 1990-ben

kipróbálhattam magam.

OMÉK nagydíjjal ismertek el. A gépeket a mai napig so-

Az erős középiskola után a budapesti egyetemi éveim alatt már szakmai gondjaim nem voltak. A színház, a tárlatok,

rozatban gyártják. 1990-ben kaptam meg egyetemi tanári kinevezésemet.

157

VISSZAEMLÉKEZÉSEK

1992-ben Dr. Loch Jakab rektor felkért oktatási rektor-

mellett helyet nyújt konferenciák, ünnepi megemlékezé-

helyettesi feladatok ellátására. A felkérést nagy megtisztel-

sek és egyéb nagy rendezvények számára, tehát eredeti

tetésnek tartottam és igyekeztem mindenben segíteni a rek-

funkciója is megmaradt. Fontos beruházás volt az étterem

tori vezetés munkáját. Fontos feladat volt a hallgatói létszám

átalakítása, amely ezzel méltóvá vált bálok és egyéb ren-

növelése, mert az egyetemek finanszírozása hallgatófüggővé

dezvények színvonalas megtartására.

vált. Meg kellett oldani a szakok számának növelését, mert

Itt kell megemlíteni, hogy annak az intézményfejlesztési

csak így volt elképzelhető a hallgatók érdeklődésének fel-

tervnek a kidolgozásában, amely jelentős beruházásokhoz

keltése. 1995-ben még csak egy szakon folyt a képzés, ezt

segítette a Debreceni Egyetemet, ezen belül szűkebb intéz-

követően jelentősen nőtt a szakok és a hallgatók száma. A

ményünket is, nekem is szerepem volt, hiszen egyetemünk

következő jelentős feladatom az egyetem első akkreditációjá-

képviseletében tagja voltam annak a háromtagú bizottságnak,

nak szervezése, előkészítése volt. Az akkreditált Debreceni

amely többek között az intézményfejlesztési terv elkészítését

Agrártudományi Egyetem három kara és két kutató intézete

is koordinálta és jelentős mértékben maga végezte. Ebben az

jelentős oktatási és kutatási potenciált jelentett. Hat éven át

intézményfejlesztési tervben szerepeltettük az élettudományi

segítettem a rektori vezetés munkáját és ebből a távlatból is

központ megvalósítását, mely a Debreceni Egyetem leg-

úgy ítélem meg, hogy az a hat év meghatározó volt az egye-

sikeresebb beruházásainak egyike és intézményünk néhány

tem életébe és jó alapot teremtett ahhoz, hogy az integrációs

tanszékének elhelyezését és munkakörülményeinek javítását

folyamatban sikeresek lehettünk.

is biztosította. Itt fogalmaztuk meg az Agrárgazdasági és

1998-ban az egyetem rektorává választottak. Rektorként fontos, az egyetem későbbi életére is kiható fela-

Vidékfejlesztési Intézet mai épületének létesítését, mely intézményünk jelentős beruházása volt az utóbbi időszakban.

datokat kellett megoldani. Tovább kellett folytatni azt a

Bár az integrációs folyamatban vidéki karainkat

munkát, amit a korábbi rektori vezetés az integrációval

– rajtunk kívülálló okok miatt – elveszítettük, szükséges

kapcsolatban kifejtett. Ma is úgy látom, hogy az akkori

megemlíteni, hogy együttműködésünk eredményes volt és

értelmes összefogás hosszútávon alapozta meg az agrár-

a jelen kor történései bizonyítják, hogy szervezetünkben

felsőoktatást Debrecenben.

sikeresebbek lehettek volna és főleg nagyobb biztonságban

Kollégáink egy csoportja pályázatot nyert szaktanács-

lettek volna. Kutatóintézeteinkkel jó együttműködést ápol-

adói központ létesítésére. Felajánlották az egyetem szá-

tunk. Jelentős és sikeres pályázati tevékenységünk segítette

mára a megvalósítást. Meghatározó döntésnek bizonyult,

anyagi biztonságunk megszilárdítását. Mindezek hozzásegí-

hogy a beruházásnak helyet biztosítottunk és jelentős

tettek bennünket ahhoz, hogy mind oktatási, mind kutatási

anyagi támogatást nyújtottunk hozzá. Fényház nevet

feladatainkat jó színvonalon tudtuk megoldani. Külön ki

kapta a sikeres beruházás, és az eredeti feladata mellett

kell emelni az oktatói-kutatói utánpótlás eredményeit,

jelentős bázisa lett a doktorképzésnek. Talán ezért is kü-

hiszen jelentős számú tudományos fokozattal bíró fiatal

lönösen illik rá a Fényház megnevezés.

oktató kutatási feltételeit sikerült megteremteni.

Ugyancsak fontos döntést jelentett a színházterem

Összességében azt mondhatom, hogy a gyenge falusi

nagy előadóvá történő átépítése, hiszen a szakok gyara-

iskolából induló szegény parasztgyerek nagy erőfeszítések

podásával igény merült fel a hasonló ismeretanyag közös

árán, de mindig saját erejéből jelentős tettekre volt képes.

oktatására, ehhez pedig nem volt megfelelő kapacitású

Ennek az életútnak a tanulságait ajánlom mostani hallga-

előadó termünk. Ma a nagy előadó az összevont előadások

tóink figyelmébe.

158


EMLÉ K E K D I Ó H É J BA N

Ertsey Imre

Szakmai munkásságom egybefonódik az

közoktatás csökkenő színvonala ellenére

intézmény történetével, hiszen 1970-ben

megnyissák a kapuikat a továbbtanulni

az Agrártudományi Egyetemen szereztem

vágyók előtt és a gyenge teljesítményű

diplomát, s az 1968-as gazdasági reform

hallgatókat is a rendszerben tartsák.

hatására választottam szűkebb szakterüle-

Átvettük az európai társadalmai kon-

temet, az agrárökonómiát, illetve az ehhez

szenzust, amelyben a felsőoktatás széle-

kapcsolódó módszertant. A gazdaságpoliti-

sítése nemcsak a tudásalapú társadalom

kai nyitás, különösen az élelmiszergazdaság látványos

megteremtésének az esélye, hanem a fiatalok munka-

fejlődését eredményezte, s ez pozitívan hatott az agrár-

nélküliségének alternatívája is. Súlyosbítja a helyzetet

felsőoktatási intézmények szerepvállalására is.

a munkaerőpiac kereslete és a képzés kínálata közötti

A rendszerváltás útkeresése a 90-es években nem

disszonancia, a kétciklusú képzés kritika nélküli átvé-

volt stimuláló sem az agrárágazat, sem az agrár-fel-

tele, és a több szakaszos bevezetés anomáliái, amelyek

sőoktatásszámára: komolyan felmerült, hogy holland

kiigazítása véleményem szerint nem kerülhető meg. A

mintára egy agráregyetemnek van létjogosultsága, s

gazdasági megszorítások, a kutatás alulfinanszírozott-

ez Gödöllő. Nem adtuk fel. Azt is tudtuk, hogy az

sága, az FVM szerepvállalásának csökkenése, illetve

európai munkamegosztás keretében Magyarország

megszűnése az agrárkutatás finanszírozásában, erő-

– természeti adottságaiból adódóan – fejlett agrár-

sítik a hallgatói létszám növelésének érdekeltségét és

gazdasággal rendelkezik majd, amely jól szervezett,

nem hatnak a minőség javításának, a korábbi egyetemi

világszínvonalú oktatási-kutatási hátteret igényel, s

normák visszaállításának irányába.

ennek egyik centruma Debrecen kell legyen. A to-

Azért nemcsak felelősségünk, de sikereink is vannak,

vábbi fejlődésnek védelmet és lendületet az egyetemi

s erről egyrészt szívesebben beszélünk, másrészt ez is a

integráció adott, amely eredményeként a debreceni

valóság része, az elmúlt nyolc év történetéhez tartozik.

agrár-felsőoktatástörténetében új fejezet kezdődött,

Engem soha nem vonzott az egyetemi adminiszt-

és sikeres 8 évet tudhatunk magunk mögött, a társa-

ráció az oktatás és kutatás szabadságát többre értékel-

dalmi-gazdasági korlátok szabta keretek között. Csak

tem az adminisztratív vezetés korlátainál és minden-

néhány ezek közül: a felsőoktatás tömegessé vált, a

napos csatáinál. 2000-ben mégis gondolkodás nélkül

normatív finanszírozás arra kényszeríti az egyeteme-

vállaltam a felkínált centrumelnök helyettesi posztot,

ket, hogy csökkentsék a szelekciós nyomást, azaz a

mert az integráció sikeres végrehajtása mindnyájunk

159

VISSZAEMLÉKEZÉSEK

számára nagy kihívás volt, és úgy éreztem, hogy az

zetését a gazdálkodás gyakorlatába, hiszen a regionális

intézményben eltöltött több mint harminc év kötelez

központok állami támogatás, illetve forráshiány miatt

rá, hogy vezetői felelősséggel vegyek részt ebben a

csak formálisan működnek.

munkában. Jó érzéssel gondolok vissza a jó légkörű

Centrumelnöki megbízásom idejét a fejlesztés, az

vezetői, bizottsági, szenátusi ülésekre, ahol az integrált

alkalmazkodás és versenyképességünk javítását célzó

Debreceni Egyetem megszületett, illetve formálódott.

következetes intézkedések sorozata jellemezte sok bel-

Ezt az együttműködést, támogatást éreztem mint

ső egyeztetés és vita mellett.

oktatási rektorhelyettes, illetve centrumelnök is. Megis-

A pályázati forrásokat és lehetőségeket kihasznál-

mertük és elfogadtuk egymást, közös céljaink voltak, és

va a beruházások, felújítások folytatódtak, a campus

vannak. Azt hiszem ez a debreceni sikertörténet titka.

megújult, felépült az Élelmiszertudományi Épület,

A K+F források biztosításában átütő sikere volt az

bővítettük, korszerűsítettük a Számítástechnikai

ATC pályázati irodájának, amelyet a pályázatok figye-

Központot, a „B” tanulmányi épületet, – benne az

lésére, a pályázatírás technikai segítésére, a nyertes

aulát és a tanácstermet – felújítottuk, befejeződtek

pályázatok követésére hoztunk létre. Az integráció első

az étterem rekonstrukciós munkái, egy új 90 fős

éveiben a benyújtott pályázatok száma és az elnyert

tanácstermet alakítottunk ki és folytattuk a Veres

összeg évről-évre dinamikusan növekedett, a nyertes

Péter Kollégium felújítását, hogy csak a jelentőseb-

pályázatok aránya magasan az európai átlag fölött volt,

beket említsem.

amelyben nagy szerepe volt a Debreceni Egyetem súlyának, érdekérvényesítő képességének is.

A gazdálkodási fegyelem és egyensúly, a látványos fejlődés vonzóvá tette a centrumot: 2006. július 1-től

Az Agrártudományi Centrum kutatóintézeteire

az ATC-hez csatlakozott a Műszaki Főiskolai Kar.

olyan vezetési, gazdálkodási modellt dolgoztunk ki,

Az alkalmazkodás jegyében kidolgoztuk és beve-

amely az intézeteket érdekeltté tette kutatási ered-

zettük a BSc képzést. A létszámgazdálkodás központi

ményeik közvetlen hasznosításában, vállalkozói tevé-

megszigorításai nem javították a hangulatot és az okta-

kenységük jövedelmét fejlesztésre, illetve kutatásaik

tás-kutatás személyi feltételeit.

finanszírozására fordíthatták. A Nyíregyházi Kutató

Nem volt és nem lesz könnyű versenyben maradni

Központ megbízott igazgatójaként lehetőségem volt

a globalizált világ oktatási piacán: ki kell használni elő-

az említett gazdálkodási modell gyakorlati bevezetésre,

nyeinket és le kell dolgozni hátrányainkat. Az európai

amely hatékonynak bizonyult.

megfelelési kényszer helyett erőteljesebben kellene

Minden erőfeszítésünk ellenére sem könyvelhetjük el sikerként a Regionális szaktanácsadási rendszer beve-

képviselni nemzeti érdekeinket és követni a pozitív példákat. Vannak ilyenek.

160

2

1 4 0 É V E S A D E B R E C E N I G A Z D A S Á G I É S AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S

Recommend Documents