2
140 ÉVES A DEBRECENI G A Z DA S Á G I É S AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S
1
2
140 ÉVES A DEBRECENI GAZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS 1868 – 2008
Debrecen, 2008
ISBN 978-963-9732-41-4 Felelős kiadó: Prof. Dr. Nagy János prorektor, centrumelnök Szerkesztette: Dr. Fürjné Rádi Katalin Fotó: Mezőgazdasági Múzeum Adattár, Oláh Tibor, Iklódy János, Egyetemi Archívum Grafika: Griffes Grafikai Stúdió Nyomdai munka: Center-Print Kft.
4
TARTALOMJEGYZÉK
TA RTA L O M J E G Y Z É K
Fejezetek a debreceni gazdasági és agrár-felsőoktatás történetéből
11
A debreceni agrár-felsőoktatás szerepe és lehetőségei a régió fejlődésében
43
Nemzetközi kapcsolataink
65
A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának karain oktatott szakok 2008
69
Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karon oktatott szakok
71
Mezőgazdaságtudományi Karon oktatott szakok
78
Műszaki Karon oktatott szakok
93
PhD (doktori) képzés a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumában
103
A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának kutató intézetei
123
Karcagi Kutató Intézet
123
Nyíregyházi Kutató Központ
132
Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet
139
A 2000 –2008 között végzett jelentősebb beruházások és felújítások
143
Visszaemlékezések
151
5
6
ELŐSZÓ
ELŐSZÓ
Örömmel nyújtom át
és a szarvasi Öntözéses és
a Kedves Olvasóknak a
Meliorációs Főiskolai Kar-
debreceni gazdasági és ag-
ral. További bővülést jelen-
rár-felsőoktatás 140. évfor-
tett 1972-ben a mezőtúri
dulója alkalmából készült
Mezőgazdasági Gépészeti
kiadványt. Intézményünk
Főiskolai Kar, 1976-ban
történelmi gyökerei a XIX.
a Karcagi Kutató Intézet,
század közepéig nyúlnak
majd 1992-ben a Nyíregy-
vissza. Az 1850-es években Debrecen város bölcs
házi Kutató Központ csatlakozása. Az intézmény
vezetői felismerték, hogy a mezőgazdaság fejlesztése
életében új korszak kezdetét jelenti a 2000. január 1-
adottságainál fogva az egyetlen lehetőség, amely a Tisza
jén megalakult integrált Debreceni Egyetem, melynek
mente és a Tiszántúl területét a nemzet legértékesebb
szervezeti keretében 1 karral és 2 kutatóintézettel
éléskamrájává teheti. Tudós szakemberek, tanárok kö-
kezdte meg működését az Agrártudományi Centrum.
zös akaratával 1868-ban nyitotta meg kapuit a debrece-
2002. szeptember 1-jén alakult meg az Agrárgazdasági
ni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet. Nem sokkal
és Vidékfejlesztési Kar. Az integrációból adódó előnyök-
a keszthelyi Georgikon és a német tannyelvű óvári Tan-
kel bővültek lehetőségeink. A Műszaki Karral kibővült
intézet életre keltése után Debrecenben is megindult a
centrum 2008-ban már 3 egyetemi karral és 3 kutatóin-
magyar nyelvű gazdasági felsőoktatás.
tézettel büszkélkedhet.
A tanintézet alapítása azt bizonyítja, hogy fele-
A Debreceni Egyetem az ország egyik legjelentősebb
lősséggel gondolkodó elődeink tudták, hogy iskolázott,
tudásközpontja, a régió kutatási-fejlesztési potenciáljá-
csiszolt elmékre, jól felkészült mezőgazdákra van
nak meghatározó bázisa. 15 karával az ország legszé-
szükség a természet adta kincs, a föld műveléséhez. Az
lesebb képzési spektrumú felsőoktatási intézménye,
első tiszántúli agrár-felsőoktatási intézmény többszöri
hallgatóinak száma közel 32 ezer. Az integrált egyetem
átalakulás után, 1953-ban Debreceni Mezőgazdasági
szerves része az immár 140 éves hagyományokkal
Akadémiaként alakult újjá, 1962-től Agrártudományi
rendelkező agrár-felsőoktatási intézmény. A Debreceni
Főiskolaként folytatta tevékenységét. 1970-ben alapí-
Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma az
tották meg a Debreceni Agrártudományi Egyetemet a
agrár-felsőoktatás és műszaki képzés, kutatás és szak-
debreceni Mezőgazdaságtudományi Egyetemi Karral
tanácsadás központja és koordinátora a Tiszántúlon,
7
ELŐSZÓ
küldetése a mezőgazdaság, a környezet és a vidék fej-
dományi Kar, Műszaki Kar) 17 alapszak, 10 már akk-
lesztése Kelet-Magyarországon. Tevékenysége szolgálja
reditált mesterszak és 8 felsőfokú szakképzés közül
egész Magyarország fejlődését és az ország nemzetközi
választhatnak a hallgatók. Az érdeklődők számos szak-
hírnevének erősítését. Az intézmény a mezőgazdasági
irányú továbbképzésbe is bekapcsolódhatnak. A széles-
oktatás és a műszaki szakemberek képzése mellett
körű gazdasági kapcsolatrendszer, a térség vállalataival,
az ipar, az élelmiszeripar, a környezetvédelem, a ter-
cégeivel való együttműködések biztosítják a gyakorlati
mészetvédelem, a vadgazdálkodás, a szaktanácsadás,
képzés feltételeit. Az agrár-műszaki képzésben össze-
a szolgáltatások, a kereskedelem, a szakigazgatás és
sen 6700 hallgató vesz részt. Az intézmény tudomá-
a pénzintézetek számára képez elméleti és gyakorlati
nyos potenciálja és teljesítménye, a magasan kvalifikált
ismeretekkel rendelkező, a tanultakat alkalmazni és
oktatók, kutatók száma, az oktatás színvonala a jövő-
önállóan továbbfejleszteni tudó, kiemelkedő szervező és
ben is biztosítja az itt szerzett diploma értékállóságát.
irányító feladatra képes innovatív szakembereket. Az
A centrum négy doktori iskolája meghatározó szerepet
itt szerzett diplomával sokan helyezkednek el az állam-
tölt be a tudományos utánpótlásban.
igazgatásban, az önkormányzati szférában, a különbö-
A kutatást három kutatóintézet szolgálja: a szikes
ző belügyi és rendvédelmi szerveknél. A Műszaki Kar
talajon és kedvezőtlen körülmények között gazdál-
csatlakozásával létrejött a műszaki, az agrártudományi
kodó Karcagi Kutatóintézet, a homoktalajon működő
és a gazdasági tudományterületeken a közös kutatás és
Nyíregyházi Kutatóközpont és az állattenyésztési,
fejlesztés lehetősége.
növénytermesztési, valamint kertészeti osztályokkal
Az Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának
egyaránt rendelkező, löszháton gazdálkodó Debreceni
karain (Agrár- és Vidékfejlesztési Kar, Mezőgazdaságtu-
Tangazdaság és Tájkutató Intézet. A szaktanácsadási
8
ELŐSZÓ
tevékenységet a közelmúltban létrejött
Regionális
ruma, illetve az itt folyó agrár és műszaki képzés és
Szaktanácsadási Központ koordinálja az Észak-alföldi
kutatás milyen szerepet játszik az Észak-alföldi régió
régióban, melynek feladata a területi szaktanácsadási
fejlődésében és milyen lehetőségei vannak a regionális
központok működésének összehangolása és felügyele-
versenyképesség fokozásában. Ezt követően a centrum
te, a termelők, szakmai civil szervezetek tájékoztatása,
karain és a doktori iskolákban folyó oktató, kutatómun-
térségi nagyvállalatokkal való kapcsolat építése.
kát, kutatóintézeteink tevékenységét ismerheti meg
Az intézmény kiterjedt hazai és nemzetközi kap-
az érdeklődő olvasó, majd bemutatjuk a 2000 –2008
csolatokkal rendelkezik: 355 hazai és 200 nemzetközi
között megvalósult fejlesztéseket, legjelentősebb beru-
partnerrel működik együtt. Kutatási-fejlesztési tevé-
házásainkat. Az utolsó fejezetben intézményünk volt
kenységének döntő része a régió vállalatainak bevo-
rektorai, vezetői emlékeznek vissza az agrár-felsőok-
násával folyik. A magasan kvalifikált mezőgazdasági
tatás irányításában szerzett tapasztalataikra, az elért
szakemberek iránt a jövőben is megmarad, illetve nő a
eredményekre.
kereslet, mert a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükség
Bízom benne, hogy e kötet méltó tanúja múltunk
van a termelési szerkezet modernizálására, új agrár-
megbecsülésének és korhű dokumentuma jelenlegi
struktúrák kialakítására, a minőségi agrár- és vidékfej-
sikeres tevékenységünknek. Ezúton fejezem ki köszö-
lesztési program teljesítéséhez nélkülözhetetlen emberi
netemet oktatónknak, kutatóinknak, dolgozóinknak
erőforrások biztosítására. A terület- és vidékfejlesztési
és hallgatóinknak áldozatos munkájukért. Külön is
szakemberek képzése a térség egész gazdasági életének
köszönöm a szerzőknek, a szerkesztőnek és mindazok-
fejlődésére is kedvező hatást gyakorol. A regionális
nak, akik részt vettek a kötet összeállításában. Ünnepi
tudományok oktatása, kutatása során intézményünk
kiadványunkat jó szívvel ajánlom mindazoknak, akik
szoros kapcsolatot alakított ki a Magyar Tudományos
valamilyen módon kötődnek intézményünkhöz, ezen
Akadémia Regionális Kutatások Központjával. Az
keresztül a 140 éves hagyományokkal rendelkező deb-
együttműködésben meghatározó szerepet játszik a
receni gazdasági és agrár-felsőoktatáshoz.
kutatóhálózat Debreceni Osztálya. Az ünnepi kiadvány első részében felidézzük a debreceni gazdasági és agrár-felsőoktatás történetének
Debrecen, 2008. október 2.
legjelentősebb szakaszait és állomásait az alapítástól kezdve az integrációig, a Debreceni Egyetem megalakulásáig. A következő fejezetben a szerzők részletesen elemzik, hogy a Debreceni Egyetem, ezen belül az új
Prof. Dr. Nagy János
karral bővült Agrár- és Műszaki Tudományok Cent-
centrumelnök
9
10
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
FEJEZETEK A DEBRECENI G A Z DA S Á G I É S AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S T Ö RT É N E T É B Ő L Surányi Béla
BEVEZETÉS A több mint ezeréves magyar oktatástörténetben vi-
tanulmányozást és sokoldalú beavatást igényel mind-
szonylag későn jelent meg a mezőgazdasági szakokta-
azoktól, kik kellő sikerrel gyakorolni óhajtják” – írja
tás. Így nincsenek olyan történelmi gyökerei, mint pl. a
1874-ben Sporzon Pál, aki a keszthelyi Georgikon
céhes keretek között folyó utánpótlás-nevelésnek vagy
igazgatójaként és tanáraként jelentősen hozzájárult a
a már a középkorban felbukkanó, a polgárság érdekeit
háromszintű mezőgazdasági szakoktatás hazai meg-
szolgáló, a városi iskolákhoz kötődő ipari-kereskedelmi
indulásához. A magyar mezőgazdasági szakoktatás viszonylag
képzésnek. A mezőgazdasági ismeretátadás, a paraszti népes-
rövid múltja ellenére azonban bővelkedett időbeli pri-
ség „szakképzése” a XVI–XVII. századig kizárólag a
oritásokban, a nemzeti érdeket szolgáló messzemenő
család, a helyi közösség privilégiuma közé tartozott.
tervekben, törekvésekben, de azok megvalósításában is.
De a gazdálkodás tapasztalati kultúrájának nemze-
A kiegyezést követő évtizedek alatt vált rangjához
déki sorjázása még sokáig létezett az intézményes
méltóvá a hazai mezőgazdasági szakképzés, kikerülve
szakoktatást követően is. A parasztság körében meg-
az egyéni kezdeményezés és emberi tenni akarás sok-
lévő nemzedéki tapasztalatok mindig nagyobb súllyal
szor szűknek bizonyuló köréből, amely az esetlegesség
estek latba, mint az újdonság gyakorlatban még nem
jegyeit hordozta magában és főként állami szerepvál-
tapasztalt előnye.
lalással, intézményi keretek között a nemzetgazdaság meghatározó ágazatának szellemi hátterévé nőtte ki
De a korszerű gazdálkodás elsajátításában az
magát.
idő haladtával egyre nagyobb teret töltött be a széleskörű, tudományos alapokon nyugvó ismeret
Bár a hazai oktatásba való „beágyazódása” nem volt
megszerzése. Míg Nyugat-Európában már jóval ko-
zökkenőmentes, ugyanakkor önálló képzési területként
rábban, addig Magyarországon a XVIII–XIX. század
sem mindig felelt meg az elvárásoknak. A reformok, az
fordulójától jelentősen megváltozott a mezőgazdaság
útkeresés eredményei nem mindig tükrözték a jobbítás
megítélése, amelyről kiderült, hogy „…most már
eredeti szándékát, amire utal a XIX/XX. század fordu-
nem olyan könnyű foglalkozás… mit a fiú az apától
lóján bevezetett agrárfelsőoktatási reform is.
kevés fáradsággal megtanulhatott. A modern gazda-
Európa, így Magyarország agráriuma is több for-
ság hosszú, tudományos előkészültséget, fárasztó
rásból táplálkozik. Bár a prehistorikus időszak egyes
11
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
korszakai között nincs – eddigi ismereteink szerint
amihez jelentősen hozzájárult az 1912-ben alapított
– folyamatosság, de hatásuk bizonyára nem múlt el
tudományegyetem jelenléte. A városnak azon törekvé-
nyomtalanul. Annál nagyobb – egyúttal tudományo-
se, hogy a pallagi gazdasági akadémia egyetemi karként
san is igazolt – szerepet játszott a római örökség, a
tagozódjon be a debreceni felsőoktatásba, nem vezetett
népvándorlás századainak hozadéka, a magyarság
akkor sikerre. Sőt a mezőgazdasági egyetem korábbi ter-
agrárismerete, a hittérítő szerzetesek gyakorlati tudá-
vei is kútba estek. Ezek is alátámasztják, hogy mekkora
sa – elsősorban bencések és ciszterciták –, a bizánci
súlya volt a város mezőgazdasági szakoktatásának és a
egyházzal fenntartott kapcsolatok, a belső és külső
két világháború között az Alföld szakemberképzésének
migráció, kiváltképp a XVIII. században és az Újvilág
központjaként országos szerepkörre is alkalmas volt.
felfedezésének „hozománya”.
Az összeállítás vázolja Debrecen szerepét, amely immár
Az első mezőgazdasági jellegű iskola Szempcen nyi-
140 éve áll a magyar mezőgazdaság szolgálatában.
totta meg kapuit, Európa első számviteli intézeteként. Ezt követi a szarvasi gyakorlati iskola, Tessedik Sámuel Festetics György keszthelyi Georgikonját. Magyar-
A DEBRECENI ORSZÁGOS F E L S Ő B B G A Z DA S Á G I TA N I N T É Z E T
óvár, majd 1867 után az újonnan létesülő debreceni
(1868–1906)
alapításaként. Európában szintén elsőként létesítette
kolozsvári és kassai gazdasági tanintézet jelzi a fejlődés állomásait. 1874-től már a háromszintű képzésre nyílt
A debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tan-
lehetőség, ami további – különböző szintű – szakokta-
intézet harmadikként kezdte meg működését az
tási tanintézetek megnyitását eredményezte. A magyar
országban a Georgikon és Óvár után. Kialakításának
agrárium fejlődését a szakoktatás igyekezett nyomon
körülményei azonban különböztek a többiekétől. A
követni, illetve a változásokra felkészíteni a gazdatár-
keszthelyi Georgikont Festetics György létesítette
sadalmat. Ebből Debrecen agrároktatása is tevékenyen
saját támogatásával és saját földbirtokai számára. Az
kivette részét és az Alföld szakemberképzésének fel-
óvári tanintézet a legkülönbözőbb irányú támogatás és
legváraként vált ismertté. Az 1906-os reform tovább
törekvés nyomán alakult meg, ahol az oktatás nyelve is
növelte a gazdasági tanintézetek rangját, mivel már aka-
éveken át a német volt. Mindkét tanintézet a dunántúli
démiaként folytathatták oktatói, kutatói tevékenységü-
gazdaságok számára és részben osztrák érdekeltségű
ket. Az első világháborúig kialakult a hazai agrárszak-
területekre képezett szakembereket. A debreceni első-
oktatási hálózat, amely minden hiányossága ellenére
sorban a községtanács határozata alapján indult meg,
rászolgált a magyar mezőgazdaság bizalmára. Jóllehet,
nagyrészt saját anyagi forrásokra támaszkodva, magyar
1920 után megtört a gazdasági fejlődés lendülete és
nyelvű oktatással, és elsősorban a tiszántúli mezőgaz-
ez befolyásolta az agrárképzés addigi helyzetét is. Át-
daság felvirágoztatása érdekében. Megindítása nem volt
szervezések, reformok, iskolahálózat-bővítés jellemzi
könnyű feladat, annak ellenére, hogy az igény jelentős
azt a korszakot, amelyben a politikai, gazdasági rend-
volt. Egyéb feltételek és körülmények miatt sokszor
szer alapjában változatlan maradt. Debrecennek a hazai
ütközött akadályba a megvalósítás. Ezek az akadályok
szakoktatásban betöltött szerepe nem csökkent 1920-
azonban nem a szándék hiányából származtak, sokkal
1944 között, sőt bizonyos értelemben növekedett,
inkább az elindulás nehézségeiből.
12
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
A debreceni tanintézet megszervezésének eszméje
hoz téglát és épületfát ad. Ennek fejében a tanintézet
a Bach-korszakra datálható. Az első elképzelés a várost
engedélyt nyer arra, hogy a Nyulas közelében lévő Nagy-
vezető községtanácsi ülésén fogalmazódott meg 1856.
erdőt tanulmányi célokra használhassa. Vállalta, hogy
december 1-én. A községtanács a mezőgazdasági okta-
a város épületet emel és tantermeket bocsát az iskola
tás érdekében egyaránt szükségesnek tartotta a felsőfo-
rendelkezésére, amelyhez telket is biztosít. A városi tég-
kú- és az alsófokú képzés beindítását, tekintettel arra,
lavetőt az intézet hallgatói számára tanulmányi célokra
hogy a különböző szintű képzésnek a szükségessége
megnyitja, s hasonló tanulmányi célokra átengedteti a
egyidejűleg merült fel.
református kollégium füvészkertjét és fizikai szertárát.
A város akkori vezetősége – élén Csorba János
A nagylelkű felajánlásokkal szemben a városnak három
polgármesterrel – mindent elkövetett, hogy az el-
kikötése volt. Az első, hogy a felajánlott földterületet
gondolás mielőbb valóra váljon. Szerencsés véletlen
csakis gazdasági tanintézet céljaira lehessen használni.
folytán éppen a következő év májusában látogatta meg
A második, hogy a földműves iskolában három debrece-
Debrecen városát I. Ferenc József császár, aki kilátásba
ni ifjú teljes ellátást élvezzen, az egész intézetben pedig
helyezte a felállítandó intézet országos pénzalapból
minden debreceni ifjú teljes tandíjmentességben része-
történő támogatását. A város a szükséges földterület és
süljön. A harmadik kikötés szerint – a tanítás nyelve
a tantermek biztosítására tett felajánlást. Debrecen ve-
kizárólag magyar lehet, s amennyiben ezt a feltételt
zetői örömmel vállalták valamennyi feltétel teljesítését,
nem tartanák meg, az egész adományozott földterület
amennyiben „a tan nyelv magyar fog lenni.” A köz-
azonnal visszaszáll a város birtokába.
ségtanács felhatalmazta a város vezetőjét, hogy vegye
A felajánlások ellenére a megvalósítás éveket vá-
fel a kapcsolatot a magyaróvári gazdászati intézmény
ratott magára, és újabb tárgyalásokra csak 1863-ban
kormányzójával, azzal a céllal, hogy megismerhesse a
vállalkoztak. Két év eltelte után a községtanács újabb
létesítés feltételeinek körülményeit. A polgármester
ajánlásokat tett, de ekkor már nem volt olyan bőkezű,
nemcsak az óvári gazdasági intézetet látogatta meg,
mint nyolc évvel azelőtt. Ismét biztosítani kívánt 400
hanem korábban megkereste a bécsi minisztériumot is
kataszteri hold területet, de nem a Nyulasnál, hanem
a felmerülő kérdések megoldásának ügyében. A bécsi
a Nagyerdő északnyugati szögletében. A Nagyerdő
látogatásnak volt tulajdonképpen a következménye az
területéből ismételten felajánlott 600 holdat tanulmá-
1857-ik évi császári látogatás.
nyi célokra, de azzal a kikötéssel, hogy a terület tiszta
Az első elgondolás szerint az új iskola elnevezése
jövedelme a város házipénztárát illeti. Kötelezettséget
kerületi gazdászati és erdészeti intézet lett volna, s
vállalt arra vonatkozólag is, hogy a tanintézet építésé-
ennek érdekében egy földműves iskolát is működtetni
hez szükséges építőanyagot önköltségi áron a kincstár
kívántak. 1857. augusztus 31-én tartották meg azt a
rendelkezésére bocsátja és fűtési célokra fát is biztosít.
községtanácsi gyűlést, amely foglalkozott az intézet
Egyéb kötelezettséget nem vállalt, de az 1857-ben tett
megvalósítását előmozdító felajánlásokkal. A gyűlés
kikötéseit változatlanul fenntartotta.
fontos határozatokat hozott. Vállalta, hogy a tanintézet
A helytartótanács ezeket a feltételeket a további
mintagazdasága számára 400 kataszteri hold földet
tárgyalás alapjául elfogadta, úgy hogy 1866-ban a városa
biztosít a Nagyerdő melletti Nyulas fogadónál. Az
akkori polgármestere Szöllősy János és főjegyzője Szent-
adományozott területen felépítendő földműves iskolá-
györgyi Elek kiadhatta azt az adománylevelet, amely az
13
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
intézet alapítólevelének tekinthető. Az okmány a kor-
nyílt lehetőség. A tervek szerint három tagozata lett
mány kötelezettségeit is magában foglalta. A feltételek
volna a gazdasági tanintézetnek: egy mezőgazdasági
pontos megtartásáért a tanintézet, a kormány nevében
felsőfokú-, egy erdészeti- és egy földműves iskola. A
Szlávy József Bihar vármegyei főispán vállalt kötelezett-
felsőfokú mezőgazdasági iskola a városban, az em-
séget. Ugyanebben az évben a helytartótanács gróf Zichy
lített épületben nyert elhelyezést, míg a földműves
Nándor aláírásával helybenhagyta az adománylevelet. A
iskola a pallagi majorságban kapott helyet. Sajnos
város adományai közé számítható az a 200 kataszteri
az erdészeti iskola nem jutott el a megvalósításig. A
hold bérlet is, amelyet a tanintézet az említett 400 hold
földműves iskolát 1867 júliusában, a mezőgazdasági
adományföld szomszédságában 1867 óta birtokolt. Az
oktatási intézményt 1868 októberében nyitották meg,
építkezés menetét az Országos Építészeti Igazgatóság
Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet néven.
irányította Pribik Béla állami főmérnök felügyelete alatt,
A tanintézet létesítésének célja – Papi Balogh Péter
s a munkát a város és a környező falvak tanácsai által ki-
igazgató 1868 augusztusában megjelent tájékoztatója
vezényelt közmunkások segítették. Az építés vezetését
szerint: ”… a gazdasági pályára készülő ifjakat, mint
Glaszner Flórián látta el.
leendő birtoktulajdonosokat, bérnököket, magasabb készültségű gazdatiszteket, jövő hivatásukra, időszerinti tudományos szakképzéssel, a gazdaság minden ágában, ugy az elméletnek, mint a gyakorlatnak alaposan előkészíteni.” A felsőfokú tanintézet biztosította azt a hármas célkitűzést, amely az oktatás és a nevelés legfontosabb vonása volt: a) természettudományos ismeretek oktatása, b) megismertetni mindazokat a termelési eljárásokat, amelyek a hétköznapok munkájában előfordulnak,
A tanintézet első épülete 1867-1883
vagy előfordulhatnak,
Az építkezés gyorsan haladt és egy év leforgása
c) elsajátíttatni mindazokat a közgazdasági, jogi,
alatt befejeződött. Két helyen emeltek épületeket.
kereskedelmi, piaci és közigazgatási eljárásokat,
Az egyik helyszín a pallagi adománybirtok volt, ahol
törvényeket, amelyek mindenkor meghatározzák a
majorság és egyben iskola is létesült. A másik a Pé-
gazdálkodás jövedelmező működését a mindenkori
terfia utca végén egy másfélholdas városi telek, ahol
törvényesség és közgazdasági feltételek között.
igen gazdaságosan épült fel a tanintézet egyemeletes
A tanintézet rendes hallgatója csak az lehetett, aki
épülete. (Ma a megyei könyvtár épülete áll ezen a
gimnáziumot vagy reáliskolát végzett, és egy évi gazda-
telken.) A gazdasági tanintézet feladataihoz mérten
sági gyakorlatot igazolt. A debreceni hallgatók ingyenes
már kezdetben is szűkösnek érezte az elhelyezést,
oktatásban részesültek, mások 30 koronás tandíjat vol-
hiszen mint felsőfokú oktatási intézménynek számos
tak kötelesek fizetni. A szegényebb sorsú példás előme-
tanteremre, gyakorló helyiségre, szertárra és könyvtár-
netelű és magaviseletű hallgatók tandíjkedvezményben
ra volt szüksége, amelyekre ebben az épületben nem
részesültek, vagy ösztöndíjra pályázhattak.
14
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
Az oktatás célját szolgálta a tanintézet gazdasága,
A tanszékek élére kiváló érdemeket szerző szak-
amely 400 katasztrális hold adomány és 200 hold bé-
emberek kerültek:
relt birtokból állt. Vezetésével a minisztérium 1867 ta-
– a növénytermesztési tanszék vezetője Deininger
vaszán Magyari-Kossa Károlyt bízta meg intézői minő-
Imre r. tanár,
ségben. A gazdaság modern eszközökkel rendelkezett,
– az állattenyésztési tanszék vezetője Tormay Béla r.
az ország egyik mintagazdaságának volt tekinthető.
tanár,
Ló- és sertéstenyészete, tehenészete, juhászata volt, az
– az állatbonc- és élettan, egészségtan tanszék vezető-
állattenyésztést, a talajművelést és növénytermesztést
je Békessy László r. tanár,
magas fokon mutatta be hallgatóinak és hasznára vált a
– a mezőgazdasági üzemtan tanszék vezetője Szűts
környék gazdáinak is. Korszerűnek tekinthető géppark-
Mihály r. tanár,
kal rendelkezett.
– a műszaki tanszék vezetője Domokos Kálmán r.
Megindultak a kísérletek elsősorban a talajművelés
tanár,
helyes módjának kiválasztására, a különböző növény-
– a vegytani és technológiai tanszék vezetője Vedrődi
fajták termesztési sorrendjének megválasztására, és
(Schwartzer) Viktor r. tanár.
úttörő munkának volt tekinthető a tápanyag-vissza-
A Füvészkerti telken a tanintézet 1883 októberé-
pótlásának kérdése is. Ugyancsak a korszerűség jegyé-
ben költözött át új otthonába. Az épület nem maradt
nek minősíthetők azok a növényvédelmi kísérletek,
hosszú ideig a tanintézet szolgálatában, ugyanis az
amelyek a növénytermesztési kutatások keretében
1890-es években megkezdődött a már korábban meg-
folytak, továbbá azok a fajtakísérletek, amelyeknek
tervezett pallagi felsőfokú tanintézet építése. Ez képez-
alapján nemcsak a gazdaságban, hanem a különböző
te tulajdonképpen a végleges és célnak megfelelő meg-
talajú tájakra javasolt fajtákat is meghatározták. A
oldást, a tanintézet és a gazdaság egy egységben való
tanintézet gazdasága tehát nemcsak az oktatást, ha-
elhelyezését, amely a tanárok és a hallgatók számára
nem a kutatást is szolgálta.
is előnyösnek bizonyult. A városból távozó oktatóknak
1869-ben a tanintézet Tormay Béla volt keszthe-
Pallagon tanári szolgálati lakások épültek, és így egy
lyi tanár személyében új igazgatót kapott. Rá várt a
olyan sajátos tanintézet alakult ki, amely majorságával
feladat, hogy az intézet anyagi ügyeit rendbe tegye,
együtt mintaként szolgálhatott az egész országnak.
az eredményes oktatás érdekében a tanári kart folya-
1903-ban a pallagi majorig lóvontatású vasútvonal
matosan bővítse, biztosítsa a tanszéki felszereléseket,
épült ki.
a laboratóriumi eszközöket, a szertári felszereléseket,
A fejlődés ellenére azonban számtalan nehézség,
a könyvtárat.
továbbá az ország gazdasági helyzete miatt 1873-ban
Tormay mind az oktatás, mind a tudomány terüle-
megszületett a döntés, hogy egyedül Magyaróvár ma-
tén kiemelkedő személyiség volt, és néhány éves deb-
radjon meg az országban felsőbb gazdasági tanintézet-
receni tevékenysége meghatározó időszakot jelentett
nek, Keszthelyen és Debrecenben az intézetet közép-
a tanintézet történetében. Megszervezte a tanintézet
fokúvá kell szervezni. Debrecen város törvényhatósága
első tanári karát. 1870-ben meteorológiai állomást
fellebbezett ugyan a döntés ellen, de eredmény nélkül.
hozott létre. Kialakította a tanszékek rendjét, amelyek
A király jóváhagyta a minisztérium előterjesztését,
1868-1906 között mindvégig megmaradtak.
amelynek következményeként a debreceni Országos
15
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
Felsőbb Gazdasági Tanintézet 1876-tól M. kir. Gazdasá-
a megvalósítása azáltal vált lehetővé, hogy a földműves
gi Tanintézet néven középfokú intézménnyé alakult.
iskolát a kormány már 1890-ben áthelyezte Karcagra. Módosult a képzés célja, a hangsúly kiemelten a gyakorlati oktatásra helyeződött át, egyúttal hangoz-
A DEBRECZENI M. KIR. GAZDA S Á G I
tatva a természettudományos alapképzés szerepét és
TANINTÉZET (1876 –1906)
nélkülözhetetlenségét is. Domokos Kálmán megszilárdította az oktatói kar
1876-tól a tanulmányi időt három esztendőre emel-
belső fegyelmi színvonalát, és igyekezett megvalósítani
ték fel, de minősítése középfokúra csökkent. 1906-ig
a szigorúan összehangolt közös célt szolgáló oktatást. A tanári kar a tanintézet keretében folyó munkásságon kívül az alföldi gazdatársadalom életében is hasznos tevékenységet fejtett ki. Segítette többek között a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és a Debreceni Gazdasági Egyesület munkáját. Az intézmény kiemelkedő oktatói állandó szerzői voltak a Köztelek és egyéb jó hírnévben álló mezőgazdasági szaklapoknak, és tisztségeket nyertek el az OMGE vezetőségében. Ebben az időszakban az intézet hallgatóinak száma 150 körül mozgott.
A tanintézet második otthona 1883–1902 (Ma a Református
Nemcsak az elméleti oktatásban, hanem a gya-
Kollégium általános iskolája)
korlati munka fejlesztésében is jelentős előrehaladás
a beiratkozáshoz elegendő lett a középiskola hat osz-
következett be. Lényeges célkitűzés volt, hogy a tangaz-
tályának elvégzése. A gyakorlati képzés szempontjából
daság mindenkor úgy lássa el feladatát, hogy a gazdasági
is fontos változás történt. Az első iskolai évet minden
jövedelmezőség állandóan biztosítva legyen.
hallgatónak a pallagi gazdaságban rendszeres gyakorlati munkával kellett töltenie. Az elméleti oktatás az első esztendőben háttérbe szorult. A második és harmadik
A D E B R E C Z E N I M. K I R . G A Z D A S Á G I
iskolai évet viszont a hallgatók a már említett városi
AKADÉMIA (1906 –1944)
központi épületben folytatták. Simonffy Imre polgármestersége alatt a város
A hazai agrárium szempontjából fontos mozzanat
szerződést kötött az állammal, melynek értelmében az
volt az önálló Földművelésügyi Minisztérium létre-
1900/1901-es években a pallagi tangazdaságban továb-
hozása, az 1889. XVIII. tc. értelmében, melynek teljes
bi új épületeket emeltek az oktatás céljaira.
szervezeti kiépülése az első világháborút megelőző
Az építkezések befejeztével, 1901 őszétől az ösz-
években fejeződött be. Erre az időszakra esik Darányi
szes előadás Pallagra került, és ott nyert elhelyezést a
Ignác (1849–1927) két ciklusra terjedő minisztersége
hallgatók egy része is. De az akadémia teljes kiköltözése
a Földművelésügyi Minisztérium élén (1895–1903,
csak 1906-ban fejeződött be. Az oktatók számára to-
1906–1910), mely évek alatt számos fontos törvény
vábbi tanári lakások létesültek. Ennek az átalakulásnak
született meg. „Politikusi pályája kezdetétől sokat tett
16
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
Debrecen, gazdasági tanintézeti hallgatók takarmányrépát raknak prizmába. 1899 (Mezőgazdasági Múzeum Adattár)
Debrecen, gazdasági akadémiai hallgatók Állattenyésztési gyakorlaton. 1904 (Mezőgazdasági Múzeum Adattár)
17
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
a mezőgazdaság színvonalának emeléséért. De ugyan-
nyi szabályzat alkalmazását is jelentette. Ezt kívánta
így szívügyének tekintette a mezőgazdasági szak-
orvosolni a 22.924/1889. FM sz. rendelet, amely egy-
oktatás és kísérletügy fejlesztését is, ami egyúttal ha-
séges tanulmányi szabályzatot vezetett be.
tékonyságának javulását is jelentette. Felismerte, hogy
A már hazailag és nemzetközileg is elismert Deb-
„…az ésszerűbb gazdálkodás útján haladó nagybirtok
receni Gazdasági Akadémia fejlődését a háborús évek
gazdatiszti szükséglete előtérbe állította a gazdasági
hátráltatták.
tanintézetek eddigi képzési rendszerének megváltozta-
A háború után már szóba került az intézmény ön-
tását, a tanulmányi idő felemelését, a tantárgyak elmé-
állóságának kérdése. Rapaics Raymund az akadémia
lyültebb oktatását. Ismét napirendre került a felsőfokú
tanára 1919-ben javasolta az 1912-ben alapított Tisza
mezőgazdasági képzés fejlesztése, s az agrároktatás
István Tudományegyetemmel való egyesülést, ami ké-
egyetemi követelménye az egész ország szakembereit
sőbb sem jutott nyugvópontra.
mind erőteljesebben foglalkoztatta”. A 72.445/IV. A. 1.
A két világháború között állandóan napirenden volt
FM rendelet a „…magyaróvári akadémia szervezeti és
a mezőgazdasági egyetem kérdése, annak ellenére,
oktatási színvonalára emelte a korábban középfokúként
hogy már az 1920. évi XXX. tc. intézkedett a Kir. Ma-
működő agrárintézeteket… (…) …a debreceni taninté-
gyar Tudományegyetem mellett működő Kir. Magyar
zet átszervezéséről is intézkedett, s a kolozsvárival, kas-
Közgazdaságtudományi Kar felállításáról, melynek ke-
saival, keszthelyivel együttesen azt akadémiai rangra
retében mezőgazdasági szakcsoport is működött. Nem
emelte”. Amint korábban már említettük, a gazdatiszti
is beszélve az 1934. évi X. tc. által életre hívott M. kir.
képzést vállaló tanintézetekben eltérő színvonalú okta-
József Nádor Műszaki és Közgazdaságtudományi
tás folyt, ami egyúttal különböző tanrendet, tanulmá-
Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karáról. E tör-
Magyar Királyi Gazdasági Akadémia pallagi épülete
18
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
vényjavaslat tárgyalása során felszólalt Somssich Lász-
és a vidéki gazdaképző bázis gyengülését hozta föl. Az
ló, támogatván, ha nem is önálló egyetemként, de kari
OMGE-vélemény mögött a nagybirtok ellenérdekeltsége
tagozódásban a mezőgazdaságtan egyetemi oktatását.
húzódott meg.
De ellenezte azt a debreceni kezdeményezést, amely a
A háborút követő években a változó történelmi és
közgazdasági kar mezőgazdasági szakának Debrecenbe
gazdasági feltételek hatására bizonyos mértékig módo-
történő áthelyezését szorgalmazta. Ennek során a
sult a mezőgazdasági akadémián a tanterv, valamint a
Pallagon lévő gazdasági akadémia megszűnt volna és
képzés célja is. A legfontosabb oktatási célkitűzés az
egyetemi szakként működött volna tovább, oktatási
volt, hogy „a középiskolai tanulmányaikat befejezett
célokra felhasználva a tangazdaságot is. Ezt a tervet
ifjaknak, akik a mezőgazdaság terén magasabb szak-
annak idején támogatta Bethlen István miniszterelnök-
képzettséget nyerni törekszenek, úgy az erre szüksé-
ként is. Véleménye szerint: „…ha van az országban egy
ges tudományos alap, valamint a gyakorlati ismeretek
pont, ahol a mezőgazdasági tudományokat a legfelső
megszerzésére alkalmat szolgáltasson.”
fokon lehet művelni, akkor az Debrecen.” Ez a megol-
A Dunántúl és az Alföld agrároktatási központjaiban
dás a Debreceni Gazdasági Akadémia és a Tisza István
Keszthelyen és Debrecenben, az akadémiák feladata el-
Tudományegyetem integrációjából valósult volna meg.
sősorban arra irányult, hogy gyakorlati szakembereket
Bethlen egyúttal támogatta a középfokú gazdasági tan-
képezzenek ki a hazai mezőgazdaság számára. Az 1934-
intézet létesítését is. A debreceni tervet ejtették, de a
ben bekövetkezett átszervezés kedvezőtlenül érintette az
Bethlen-kormány bukása után a Károlyi-kormány újból
akkor még akadémiaként működő Magyaróvárt is, hiszen
elővette, noha az OMGE által kibocsájtott memoran-
a „…változások kedvezményezettjei nem az akadémiák
dum legfőbb érvként az új intézménnyel szemben a
voltak, s ezt különösen Óvár nehezményezte”. Jó néhány
főváros tudományos intézményhálózatának elvesztését
kérdés várt megoldásra és ez bizonytalanságot szült az
19
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
érintettek körében. Az 1925-ben kiadott referátum: A
szólván teljesen megfosztották”. Az OMGE valójában
mezőgazdaság tudományos jellegű tevékenységének
kiállt a Műegyetem keretei között folyó oktatás mellett.
irányelvei címmel leszögezte, hogy „…az akadémiáknak
Debrecen viszont a „kettős oktatási rendszer hívének
nem a tudományos képzés, hanem a gyakorlati irányú
mutatkozott”. E nézetnek Pallag többször is hangot
ismeretek terjesztése és népszerűsítése a feladatuk”.
adott, így Kesztyűs Lajos, akinek véleménye szerint:
Ez ellen minden érintett intézmény tiltakozott. Rácz
„…a fejlett mezőgazdaságot csak tökéletes felsőfokú
Mihály, a debreceni akadémia tanára által hangoztatott
mezőgazdasági szakoktatás hozhatja létre”. A gazdasági
vélemény, miszerint a közgazdaságtudományi kar igyek-
számviteltan tanára az akadémiák súlyát szerette volna
szik a mezőgazdasági tudományos oktatást kisajátítani,
növelni a magyar agrároktatásban, amelyek nemcsak a
összecsengett a gazdasági akadémiák álláspontjával. Ez
képzésben, hanem a tudományos kutatásban is tevékeny
az ellentét a későbbiek során is megmaradt, aminek az
szerepet vállalnak. Az akadémiák és az egyetem közti
1930-as évek közepén az OMGE is hangot adott, utalván
ellentétek végigkísérik az egész korszakot. De azt az
a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
alapkérdést, hogy „…az agrár-felsőoktatás az akadémiák
Mezőgazdasági Kara és az akadémiák közti – nem csil-
keretében nyerjen megoldást és ne az egyetemhez kap-
lapodó – ellentétre. Az OMGE egy köztes megoldást
csolódjék, ezen időszak törekvései sem oldották meg”.
igyekezett elérni, ami azt jelentette, hogy az egyetemnek
1938-ban újra előtérbe került a gazdasági akadémiák
módja van tangazdaság fenntartására. Egyúttal azonban
oktatási profiljának a bővítése, különös tekintettel az üze-
nem szabad elzárkózni a gazdasági akadémiák fejleszté-
mi, közgazdasági, piackutatási, értékesítési, szövetkezeti és
sétől sem, noha elismerte, hogy „…a jelenlegi viszonyok
tanácsadói háttér megteremtése érdekében, mert ezek a tár-
között az akadémiákat a régi minősítési joguktól úgy-
gyak csak lassan kaptak jelentőségükhöz méltó szerepet.
Vetőgép ismertetése a tangazdaságban. Akadémia, 1929 (Mezőgazdasági Múzeum Adattár)
20
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
1. éves hallgatók aratási munkán, Debreceni Gazdasági Akadémia, 1929 (Mezőgazdasági Múzeum Adattár)
1. éves hallgatók aratási munkán, Debreceni Gazdasági Akadémia, 1929 (Mezőgazdasági Múzeum Adattár)
21
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
Dr. Halász Miklós a gyakorlati tanszék vezetője, a kukoricatörés és betakarítás munkálatait ismerteti, 1929 (Mezőgazdasági Múzeum Adattár)
Az 1941-ben megtartott akadémiai értekezleten
hogy a beiratkozó elsőéves hallgatók már a főiskolai
Debrecen memorandumot terjesztett elő: Emlékirat a m.
tanterv alapján kezdjék meg tanulmányaikat. Pallag saj-
kir. gazdasági akadémiák főiskolai oktatásának fejlesz-
nálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Alföld agrárképzési
tése tárgyában címen, javasolván azt, hogy „…azonos
központja kiszorult a minőségi átszervezésből. Pedig a
feltételek mellett lehetővé kell tenni a nemes verseny
főiskolai képzés elindítása tovább növelte volna Debrecen
kialakítását a vidéki gazdasági főiskolák és a Műegyetem
vonzerejét – ami addig megvolt – nemcsak az Alföldön,
mezőgazdasági osztálya között”. A nemes versengés
hanem az ország más területein is. A megalapozott bi-
szükségességéről írt az OMGE hetilapja, a Köztelek
zakodásra utalnak a beiskolázott hallgatók származási
is. Debrecen felvetését a többi intézet is támogatta. A
hely szerinti megoszlása 1868–1908 között, illetve az
Műegyetem ellenezte a négyéves oktatás bevezetését
1930-as évek elején (1., 2. ábra).
főiskolai keretek között. Végül az 1942. évi XVI. tc. egyértelművé tette a reform fokozatos bevezetését, s el-
A korszak felsőfokú agrároktatásáról elmondható,
mozdította a holtpontról a hosszú idő óta tartó vívódást,
hogy nem sikerült egy harmonikus egységet terem-
amely megosztotta a magyar agrárfelsőoktatást. Noha a
teni, ugyanakkor csorbát szenvedett Debrecen azon
Debreceni Gazdasági Akadémia nem került bele az első
törekvése is, amely szakoktatásának gyökereihez
körbe – Magyaróvár és Kolozsvár már az 1942/43. évi
méltó módon, főleg az Alföld agrárképzésében addig
tanévtől – de Keszthellyel együtt arra lehetőséget kapott,
betöltött szerepét illetően – mintegy megkoronázva
22
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S
– főiskolai szinten képezze tovább a leendő szakem-
1945–1949 KÖZÖTT
bereket. A hadszíntérré váló Tiszántúl, a háborús időszak, a politikai változások átértékelték Debrecen korábbi tö-
A második világháború befejeztét követően a föld-
rekvéseit, egyúttal egy egészen más fejlődési pályára ke-
művelésügyi miniszter 1945. március 18-án kiadott
rült a magyar agrároktatás is. Tóth Mihály, megbízott
33046/1945. sz. rendelete az 1942. XVI. tc. értelmében
igazgató 1945. február elsejével az országban elsőként,
újraindította az agrárfelsőoktatást. Az ideiglenes nem-
megindította az 1944/45-ös tanév második félévét.
zeti kormány 8740/1945. M. E. sz. rendelete alapján
1945 egyúttal fordulópontot jelentett az ország életé-
létrejött a Magyar Agrártudományi Egyetem, s egyben
ben, s ez nem hagyta érintetlenül a nagy múltú magyar
intézkedés is történt annak szervezéséről. A kormány a
mezőgazdasági szakoktatást sem.
rendelkezés szerint egyetlen agrártudományi egyetemet 1. ábra. A debreceni mezőgazdasági akadémia hallgatóinak származási helye az 1868–1908 közötti években (Forrás: Komoróczy Gy. szerk. 1968. 50.)
2. ábra. A debreceni mezőgazdasági akadémia hallgatóinak származási helye az 1930–1933 közötti években (Forrás: Komoróczy Gy. szerk. 1968. 90.)
23
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
létesített budapesti székhellyel, mely a Földművelésügyi
Számos ok miatt azonban 1949. március 17-én a
Minisztérium alá rendelve a választott rektor által irányí-
Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtu-
tott önálló hatáskörű intézményként működött. Az új
dományi Kara Debreceni Osztálya megszűnt. A pallagi
egyetem négy karra tagolódó szervezetben folytatta tevé-
tanári kar egy részét és a hallgatók csekély hányadát
kenységét. A négy kar a következő volt: mezőgazdaságtu-
a budapesti kar vette át és az intézmény néhány évre
dományi, állatorvostudományi, erdőgazdaságtudományi,
bezárta kapuit.
kert- és szőlőgazdálkodástudományi. A Mezőgazdaságtudományi Kar egy budapesti és há-
A Z Ú J J Á A L A K U LT
rom vidéki osztályra tagolódott: a magyaróvári, keszt-
DEBRECENI MEZŐGAZDASÁGI
helyi és debreceni osztályokra. A kar élén a dékán állt,
AKADÉMIA
az osztályok a dékán felügyelete alatt önálló egységet alkottak, élükön az osztályelnökkel.
A háborút követő években a szövetkezeti mozga-
A Mezőgazdaságtudományi Kar Debreceni Osz-
lom kiszélesedésével a földtulajdon rendszere teljesen
tálya 1945. november 9-én Arany Sándor főiskolai
átalakult, átmenetileg az agrárszakemberek képzése
ny. rendes tanár megbízott osztályelnök vezetésével
iránti igény is csökkent, az ötvenes évektől viszont
tartotta meg első alakuló ülését. Arany Sándor 1946.
kellő szakismeret hiányában nem valósulhatott meg a
márciusában megvált az osztályelnöki tisztségtől, s
korszerűbb gazdálkodás. A helyzet javítása céljából a
átmenetileg Máthé Imre irányítása alatt háromtagú
kormány 1953. szeptember 1-jén egy új mezőgazdasági
bizottság vette át április 4-én az intézmény vezetését.
intézményt alapított Debreceni Mezőgazdasági Akadé-
Az egyszemélyi vezetés 1946. június 5.-től állt vissza,
mia néven. Az újjászervezett akadémia azonban nem
amikor Tamás Ferenc tanszékvezető tanár került az
elődjének helyét és területét foglalta el, hanem Debre-
osztály élére.
cen városában a Böszörményi úton nyert elhelyezést.
Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, 1953
24
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia
Ettől az időszaktól indult meg és bontakozott ki
(1953–1962)
Debrecenben a rendszeres mezőgazdasági kutatás. Az akadémia helyzetét erősítette az a rendelet, amelynek
A megújult Mezőgazdasági Akadémia jelentős hall-
értelmében 1962 novemberétől Debreceni Agrártudo-
gatósággal, de igen kis létszámú tanári karral kezdte
mányi Főiskolaként folytathatta tevékenységét. Az
el munkáját. Évenként mintegy 100 hallgatót vettek
1953-1962 közötti időszak tulajdonképpen a második
fel. Az első évtől a harmadév végéig már több mint 300 nappali hallgatója volt az intézménynek, akikhez később több száz fős levelező hallgató csatlakozott. A hároméves képzés idején a tanintézet első tanévére összpontosultak a gazdasági gyakorlatok valamint az alapozó tárgyak. A második és harmadik tanévben a szakmai és elméleti tárgyak mellett gazdaságirányító képzésben részesültek a hallgatók. A képzés a gyakorlati oktatás mellett nagy súlyt fektetett a természettudományos alapozásra. 1957-ben a 35. sz. törvényerejű rendelet a mezőgazdasági felsőoktatást újra szabályozta, a három éves mezőgazdasági akadémiákon a képzési időt négy évre emelte. Az oktatók egyetemi oktatói munkakörbe léptek, az intézmények egyetemi jellegű, önálló felsőoktatási intézményként folytatták tevékenységüket. E rendelet az Agrártudományi Egyetem (Gödöllő) karát Mezőgazdaságtudományi Karrá minősítette át. Ezzel
Állattan gyakorlat
megvalósult hazánkban az egységes agrárfelsőoktatás. Az új rendszerű képzésben diplomát szerző hallgatók
világháború utáni agrárfelsőoktatást megalapozó kor-
azonos mezőgazdasági mérnöki képesítést kaptak.
szak volt. Ebben a periódusban alakult ki az a közel
A négy agrármérnök-képző intézményben az oktatás
állandó tanári kar, amely az oktatás mellett képes volt
egységes tanterv szerint folyt (Debrecen, Keszthely,
rendszeres és sokirányú tudományos munka végzésére,
Mosonmagyaróvár, Gödöllő).
és akik közül néhányan már elismerésre méltó tudomá-
1953-ban az akadémia 600 kataszteri hold terü-
nyos előélettel is rendelkeztek.
letű gazdasággal rendelkezett, amely rövidesen 1400
Sajátos megoldással alakult a Gyakorlati Tanszék,
kataszteri holdra növekedett. A későbbiekben a tan-
amely ugyan szerves része volt az akadémiának, személyi
gazdaság területe tovább gyarapodott, egy korszerű,
állományának azonban csak részben volt oktatási feladata.
üzemegységekre tagozódó, modern mezőgazdasági
A tanszék alkalmazottai munkaidejük nagyobb hányadá-
nagyüzemmé vált. Az akadémia újbóli megindulása
ban a gazdaság különböző ágazataiban termelésirányítási
után nagyszabású építkezések kezdődtek el.
feladatokat láttak el. A tangazdaság igazgatója a minden-
25
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
kori rektor volt, azonban a gazdaság közvetlen irányítását
egyetértésben az intézmény rektorává Bencsik Istvánt
a Gyakorlati Tanszék vezetője végezte. Így vált lehetővé az
– a korábbi mezőgazdasági akadémia igazgatóját – ne-
oktatás és a kutatás harmonikus összekapcsolása.
vezte ki. Az intézmény oktatási feladata továbbra is az
A tangazdaság időközben bekövetkezett növekedése
általános agrármérnöki képzés volt, négyéves időtar-
teljes munkaidejű igazgatót igényelt. Így az oktatási
tammal, melynek rendszere 1967-ig állt fenn. 1967-től
intézmény és a tangazdaság egymástól szervezetileg
a képzési időszak öt évre emelkedett. Jelentős fordulat
elkülönült, és a Gyakorlati Tanszék tanárai mellékfog-
következett be 1970-ben, amikor a hazai felsőoktatási
lalkozásként látták el oktatói feladatukat.
intézményhálózat átszervezése folytán a debreceni főiskola a Debreceni Agrártudományi Egyetem nevet vehette fel.
A Debreceni Agrártudományi Főiskola
Az oktatás középpontjában továbbra is az általános
(1962-1970)
agrármérnök-képzés állt, vagyis a főiskola, illetve az egyetem olyan agrármérnököket képezett, akik a mező-
Az 1962 novemberében létrejött Debreceni Agrár-
gazdasági termelés valamennyi ágazatában – növényter-
tudományi Főiskolán a Mezőgazdasági és Élelmezés-
mesztés, állattenyésztés, üzemszervezés, gazdálkodás
ügyi Minisztérium a Művelődésügyi Minisztériummal
– szakmai jártassággal rendelkeztek.
Növénytani gyakorlat
26
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
A specializációt az általános agrármérnöki diploma
valamint a három éves mezőgazdasági szakigazgatási
után úgy lehetett megszerezni, hogy az okleveles me-
szervezőmérnök, továbbá az 1998/99. évi tanévben
zőgazdasági mérnök posztgraduális képzés kertében
levelező tagozaton a négy éves vadgazdamérnök képzés.
a gyakorlati igényeknek megfelelő sajátos szakirányú
Az 1998/99-es tanévtől beiratkozott hallgatók
továbbképzésben részesül.
számára az államvizsgára bocsátás feltétele egy idegen nyelvből a középfokú „C” típusú nyelvvizsga letétele is. Az államvizsga a diplomaterv megvédéséből, a ki-
Az egyetemi képzés főbb vonásai
jelölt tárgykörök vizsgáinak letételéből áll. Mindezek
(1970–2000)
eredményes zárása után adható ki az okleveles agrár-, gazdasági, környezetvédelmi, szakigazgatási mérnöki,
1970-ben a Debreceni Agrártudományi Főiskola
mérnöktanári, illetve vadgazdamérnöki oklevél.
és a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum összevonásából létrejött a Debreceni Agrártudományi Posztgraduális képzés
Egyetem, amely egy debreceni mezőgazdaságtudományi egyetemi karból és a szarvasi öntözéses-meliorációs főiskolai karból állt.
Az 1950-es évek végén már általánossá váltak az
1972-ben a Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti
ún. továbbképző tanfolyamok, amelyeken – főleg a téli
Főiskolai Kar is az egyetem szervezetébe került, 1976-
időszakokban – növénytermesztési, állattenyésztési
ban pedig a Karcagi Talajművelési Kutató Intézet.
és üzemgazdasági szakterülettel foglalkozó mérnökök
További bővülést jelentett a Debreceni Agrártudományi
vettek részt. Az ismeretek szinten tartására kezdődött
Egyetem Termelésfejlesztési Intézetének 1971-ben
meg az ún. szakmérnök-képzés.
történt létrehozása, majd 1992-ben a Nyíregyházi
Az egyetemeknek mindenkor joguk volt a doktori
Kutató Központ csatlakozása.
cím odaítélése, s ezt a jogot a Debreceni Agrártudomá-
Az általános oktatási irányelveknek megfelelően az
nyi Egyetem 1970-ben nyerte el.
oktatómunka szervezete és tartalma is módosult.
Az egyetem a tiszteletbeli doktori cím adományo-
A debreceni egyetemen a tápanyag- és vízgazdálko-
zására is jogosultságot szerzett.
dás lett az a megkülönböztetett tudományterület, ahol
A rendszerváltás előtt az egyetemnek jogában állt a
az oktatás mélyítése szükségessé vált.
„doctor sub auspiciis rei publicae popularis” minősíté-
A szakirányú differenciált tanterv 1975 őszétől
sű doktori oklevél kiadása is.
lépett életbe, mely szerint a hallgatóság a harmadik tan-
A 47/1994. (IV. I.) Kormányrendelet a doktori kép-
évtől négy szakirányban folytathatta tanulmányait. A
zést és a doktori (Ph.D) fokozat megszerzésének eljárá-
szakirányok a következők voltak: növénytermesztés, ál-
sát újólag szabályozta. Kivételt képez e rendelkezés alól
lattenyésztés, ökonómia és növényvédelem. A számítás-
a „sub auspiciis rei publicae” doktori cím odaítélése.
technika oktatása az 1978/79. évi tanévtől indult meg.
Az egyetem szervezett doktori képzést folytat,
Az 1996/97. évi tanévben nappali tagozaton elkezdő-
és ennek keretében vagy egyéni felkészülés alapján
dött a két éves mérnöktanár, az 1997/98. évi tanévben
legmagasabb egyetemi végzettségként doktori (Ph.D)
pedig az ötéves környezetgazdálkodási agrármérnök,
fokozatot ítélhet oda.
27
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
AZ EZREDFORDULÓIG ELFOGAD O T T
A fenti program vezetője 1999. végén Dr. Veress
AKKREDITÁLT PROGRAMOK
László nyugalomba vonulásával változott, a program új megbízott vezetője Dr. Bánszki Tamás egyetemi tanár,
1. Mezőgazdaságtudomány
MTA doktora.
Kódszám 99/100
Ugyancsak 1999. július 14-én nyert elfogadást az alábbi
Növénytermesztés, agroökológia
multidiszciplináris program:
Programvezető: 4. Mezőgazdaságtudomány
Dr. Ruzsányi László egyetemi tanár, MTA doktora Alprogramok:
Kódszám: 440/1999
a. Az alkalmazkodó növénytermesztés
A talaj és környezet kölcsönhatása
összefüggés-rendszerének feltárása
Programvezető: Dr. Nagy János egyetemi tanár,
Vezető: Dr. Ruzsányi László egyetemi tanár,
MTA doktora
MTA doktora b. Ökológiai adottságokhoz igazodó földhasználat A D E B R E C E N I AG R Á RT U D O M Á N Y I
és talajvédelem az Alföldön
E G Y E T E M F Ő I S KO L A I K A R A I
Vezető: Dr. Filep György egyetemi tanár, MTA doktora
A Debreceni Agrártudományi Egyetemhez kapcso2. Közgazdaságtudomány
lódott a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Kar, amely
Kódszám: 97/100
adottságainál fogva speciális képzést folytatott. Az
A mezőgazdasági vállalkozások és a vidékfejlesztés
egyetemhez való kapcsolódás után közvetlenül három-
ökonómiája
éves öntözéses meliorációs üzemmérnök-képzés folyt.
Programvezető: Dr. Nemessályi Zsolt egyetemi
A szakosodás túlzottnak bizonyult, ezért 1995-től
tanár, mezőgazd. tud. kandidátus
általános agrármérnök-képzés indult meg, kiegészítve a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ökonómia szak-
A fenti jóváhagyást követően az Országos Akkreditációs
iránnyal. 2000. évtől a felsőoktatás országos hálózatának
Bizottság rövidesen további programot hagyott jóvá:
átszervezése részeként a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kara-
3. Mezőgazdaságtudomány
ként folytatta az oktató- és tudományos tevékenységét.
Kódszám: 287/1994
1972-ben főiskolai karként csatlakozott a Debreceni
Regionális forrásokra épülő környezetbarát
Agrártudományi Egyetemhez a Mezőtúri Mezőgaz-
állattartás (juhtenyésztés, édesvízi halászat és
dasági Gépészeti Főiskola. Az 1985-ben jóváhagyott
haltenyésztés, természetes állattartás síkvidéki
Felsőoktatási Törvény a Mezőtúri Mezőgazdasági Gépé-
gyepeken)
szeti Főiskolai Kart módosított elnevezéssel a Gödöllői
Programvezető: Dr. Veress László egyetemi tanár,
Agrártudományi Egyetem szervezetébe helyezte át.
MTA doktora
A Debreceni Agrártudományi Egyetem harmadik főiskolai kara a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési
28
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
Főiskolai Kar volt, amely ezt megelőzően az Állator-
intézményrendszer létrehozása volt a cél. Az 1998-ban
vostudományi Egyetem Állategészségügyi Főiskolai
megalakult Debreceni Egyetemi Szövetség alapító tagjai
Kara volt. Az intézmény 1987-2000 között kapcsoló-
közé tartozott hat felsőoktatási intézmény (Debreceni
dott a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez, azon-
Agrártudományi Egyetem, Debreceni Orvostudomá-
ban a felsőoktatás általános integrációjával a 2000.
nyi Egyetem, Debreceni Református Hittudományi
évtől a Szegedi Egyetem Főiskolai Karaként folytatja
Egyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Kölcsey
tevékenységét.
Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriuma), valamint társult tagként a Magyar Tudományos
AZ INTEGRÁLT DEBRECENI
Akadémia Atommag Kutató Intézete.
EGYETEM ÉS AZ AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM
2000. január 1-jével kezdte meg működését az
MEGALAKULÁSA
integrált Debreceni Egyetem öt egyetemi és három főiskolai karral, több mint húszezres hallgatói létszámmal.
Debrecenben az 1980-as években kezdődtek újra
Az 1999-ben módosított felsőoktatási törvény
az egyeztetések a széttagolt felsőoktatás egyesítéséről.
116. §-a lehetővé tette az integrált intézmények ag-
1991-ben megalakult a Debreceni Universitas Egyesü-
rártudományi karai, kutatóintézetei, tangazdaságai
lés. A felsőoktatási intézmények között meglévő ku-
részére szakmailag autonóm agrártudományi centrum
tatási, oktatási együttműködés dinamikus fejlődésnek
létrehozását az ágazati kutató-fejlesztő tevékenység, a
indult, jelentős közös fejlesztések valósultak meg.
szaktanácsadási, növényi és állati járványos betegsé-
Az 1993-ban elfogadott felsőoktatási törvény
geket megelőző, valamint a vidék- és területfejlesztési
1996-os módosítása kedvező törvényi feltételeket
tevékenység ellátása érdekében.
teremtett az universitas keretein belül történő együtt-
A jogelőd Debreceni Agrártudományi Egyetem
működésnek. A törvény kimondta, hogy a felsőoktatási
Mezőgazdaságtudományi Karának, Karcagi Kutató In-
intézmények felsorolása 1998. december 31-ével lejár.
tézetének, Nyíregyházi Kutató Központjának tanácsai
Meghatározta a felsőoktatási szövetséget mint az egy-
kezdeményezték a Debreceni Egyetem Agrártudományi
séges felsőoktatási intézménnyé történő átalakulás
Centrum megalapítását. A centrum megalapításához a
átmeneti szervezeti keretét, amely maximum két évig
Debreceni Egyetem Ideiglenes Intézményi Tanácsa 7/
állhat fenn. Kimondta, hogy az egyetem ezt követően
1999. sz. határozatával járult hozzá. Ennek megfelelően
csak akkor működhet, ha több tudományterületen, tu-
a Debreceni Egyetem szervezeti keretén belül 2000.
dományterületenként több tudományágban, valamint
január 1-jével létrejött az Agrártudományi Centrum.
több szakon megfelelő szintű képzést folytat.
Az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetet
Elindult az országos felsőoktatási fejlesztési prog-
(2002. szeptember 1-től: Agrárgazdasági és Vidékfej-
ram, amely az integrációt és a felsőoktatás korszerűsí-
lesztési Kar) az Egyetemi Tanács 22/2000. (04. 27.)
tését kívánta szolgálni. A változó társadalmi igényekre
sz., a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézetet
rugalmasan reagáló, hatékonyan gazdálkodó, színvona-
a 7/2000. (09. 14.) sz. határozatával vette fel az Ag-
las, oktató-kutató tevékenységet folytató, a társadalom
rártudományi Centrumba. 2006. július 1-jétől csatla-
és a régiók fejlődését szolgáló intézményekből álló
kozott a centrumhoz a Műszaki Főiskolai Kar, amely
29
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
2007. szeptember 1-jétől Műszaki Kar néven folytatja
lajon működő Nyíregyházi Kutatóközpont (NYKK)
tevékenységét. Ettől kezdve az intézmény az Agrár- és
és az állattenyésztési, növénytermesztési, valamint
Műszaki Tudományok Centruma nevet viseli.
kertészeti osztályokkal egyaránt rendelkező, löszhá-
A Centrum szervezeti egységei az oktatásban: a Mezőgazdaságtudományi Kar (MTK), az Agrárgaz-
ton gazdálkodó Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI).
dasági és Vidékfejlesztési Kar (AVK) és a Műszaki
Az intézmény tevékenységéhez szorosan hozzá-
Kar (MK). A kutatást három kutatóintézet szolgálja:
kapcsolódik a szaktanácsadás. Ezt a tevékenységet a
a szikes talajon és kedvezőtlen körülmények között
nemrégen alapított Regionális Szaktanácsadási Köz-
gazdálkodó Karcagi Kutatóintézet (KKI), a homokta-
pont koordinálja.
Élettudományi Központ
30
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
A DEBRECENI AGR Á R - F E L S Ő O K TAT Á S V E Z E T Ő I (1867–2008) A 140 éves intézmény vezetői (1867-2008)
1867-1868 1869 1869-1873 1873-1875 1875-1876 1876-1896 1898-1912 1912-1918
igazgató mb. igazgató igazgató igazgató mb. igazgató igazgató igazgató igazgató
Papi Balogh Péter Molnár Lajos Tormay Béla Molnár Lajos Békessy László Domokos Kálmán Kerpely Kálmán Dr. Sztankovics János
1919-1921 1921-1935 1935-1937 1937-1938 1938-1939 1939-1945 1945 1945-1946 1947-1949
mb. igazgató igazgató igazgató mb. igazgató mb. igazgató igazgató mb. igazgató mb. osztályelnök osztályelnök
Gass Gyula Dr. Ruffy Varga Kálmán Dr. Juhos Lajos Nárai Andor Dr. Halász Miklós Dr. Gulyás Antal Tóth Mihály Dr. Arany Sándor Dr. Di Gleria János
1953-1962 1953-1956 1956-1962 1956-1962 1956-1962
igazgató igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes
Bencsik István Dr. Vecsey Tibor Kellermann Márton Dr. Szelényi Ferenc Dr. Ács Antal
1962-1965 1962-1965 1962-1965 1962-1963 1963-1965
rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes
Bencsik István Kellermann Márton Dr. Szelényi Ferenc Dr. Munkácsi Ferenc Dr. Gondola István
1965-1968 1965-1968 1965-1966 1965-1968
rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes
Dr. Munkácsi Ferenc Bencsik István Dr. Gondola István Dr. Radnóczi Ferenc
1966-1968
rektorhelyettes
Dr. Poór József
31
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
1968-1970 1968-1970 1968-1969 1968-1970 1969-1970
rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes
Bencsik István Dr. Helmeczi Balázs Dr. Gönczi Iván Dr.Varga Frigyes Dr. Ács Antal
1970-1977 1970-1977 1970-1971 1971-1977
rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes
Dr. Ács Antal Dr. Helmeczi Balázs Dr. Varga Frigyes Dr. Poór József
1977-1983 1977-1983 1977-1983
rektor rektorhelyettes rektorhelyettes
Dr. Tóth József Dr. Kádár Béla Dr. Kuruc Gyula
1983-1989 1983-1989 1983-1989
rektor rektorhelyettes rektorhelyettes
Dr. Szász Gábor Dr. Pethő Menyhért Dr. Pfau Ernő
1989-1992 1989-1992
rektor rektorhelyettes
Dr. Kozma András Dr. Szász Gábor
1992-1998 1992-1998 1992-1998
rektor rektorhelyettes rektorhelyettes
Dr. Loch Jakab Dr. Csizmazia Zoltán Dr. Nemessályi Zsolt
1998-2000 1998-2000 1998-2000
rektor rektorhelyettes rektorhelyettes
Dr. Csizmazia Zoltán Dr. Nagy János Dr. Győri Zoltán
2000-2001 2000-2001 2000-2001 2000-2001 2000-2001 2000-2001 2000-2001 2000-2001 2000-2001 2000-2001
rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes
Dr. Fésüs László Dr. Győry Kálmán Dr. Imre László Dr. Bazsa György Dr. Csizmazia Zoltán Dr. Édes István Dr. Nagy János Dr. Mihálydeák Tamás Dr. Nagy Sándor Kovácsné Dr. Bakosi Éva
2001-2002 2001-2002 2001-2002 2001-2002 2001-2002 2001-2002 2001-2002
rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes
Dr. Győry Kálmán Dr. Kovács László Dr. Imre László Dr. Nagy János Dr. Fésüs László Dr. Abádi Nagy Zoltán Kovácsné Dr. Bakosi Éva
32
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
2002-2003 2002-2003 2002-2003 2002-2003 2002-2003 2002-2003 2002-2003
rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes
Dr. Nagy János Dr. Győry Kálmán Dr. Kovács László Dr. Imre László Dr. Ertsey Imre Dr. Fésüs László Dr. Abádi Nagy Zoltán
2003-2004 2003-2004 2003-2004 2003-2004 2003-2004 2003-2004 2003-2004
rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes
Dr. Imre László Dr. Kovács László Dr. Fésüs László Dr. Nagy János Dr. Szabó József Dr. Abádi Nagy Zoltán Dr. Győry Kálmán
2004-2007 2004-2007 2004-2007 2004-2007 2004-2007 2004-2005 2005-2007
rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes
Dr. Nagy János Dr. Berta András Dr. Joó Ferenc Dr. Ertsey Imre Dr. Fésüs László Dr. Abádi Nagy Zoltán Dr. Sipiczki Mátyás
2007200720072007200720072007-2008 2008-
rektor rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes rektorhelyettes
Dr. Fésüs László Dr. Jávor András Dr. Debreczeni Attila Dr. Szilvássy Zoltán Dr. Nagy János Dr. Paragh György Dr. Pálinkás József Dr. Fábián István
DEBR E C E N I E G Y E T E M AGRÁRTU D O M Á N Y I C E N T RU M (2007-TŐL AGRÁR- ÉS M Ű S Z A K I T U D O M Á N YO K C E N T RU M A ) (2000-2008)
2000-2002 2000-2002
centrumelnök centrumelnök-helyettes
Dr. Nagy János Dr. Ertsey Imre
2002-2003 2002-2003
centrumelnök centrumelnök-helyettes
Dr. Ertsey Imre Dr. Jávor András
33
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
2003-2004 2003-2004
centrumelnök centrumelnök-helyettes
Dr. Nagy János Dr. Ertsey Imre
2004-2007 2004-2007
centrumelnök centrumelnök-helyettes
Dr. Ertsey Imre Dr. Jávor András
200720072007-
centrumelnök centrumelnök-helyettes centrumelnök-helyettes
Dr. Nagy János Dr. Pepó Péter Dr. Bács Zoltán
A DEBRECENI AG R Á RT U D O M Á N Y I E G Y E T E M MEZŐGAZDAS Á G T U D O M Á N Y I K A R V E Z E T Ő I (1970-2000) 1970-1974 1970-1971 1970-1974 1971-1974
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes dékánhelyettes
Dr. Kádár Béla Dr. Orbán Sándor Dr. Szász Gábor Dr. Kiss István
1974-1977 1974-1977 1974-1977
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes
Dr. Sziki Gusztáv Dr. Pethő Menyhért Dr. Szász Gábor
1977-1980 1977-1980 1977-1980
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes
Dr. Pethő Menyhért Dr. Szász Gábor Dr. Loch Jakab
1980-1986 1980-1986 1980-1986
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes
Dr. Loch Jakab Dr. Bánszki Tamás Dr. Kozma András
1986-1989 1986-1989 1986-1989
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes
Dr. Kozma András Dr. Lakatos Dénes Dr. Mirkó Lajos
1989-1991 1989-1991 1989-1991
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes
Dr. Supp György Dr. Lakatos Dénes Dr. Szarukán István
1991-1997 1991-1994 1991-1994 1994-1997 1994-1997
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes dékánhelyettes dékánhelyettes
Dr. Nagy Géza Dr. Mihók Sándor Dr. Győri Zoltán Dr. Berde Csaba Dr. Nábrádi András
34
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
1997-2000 1997-2000 1997-2000 1997-2000
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes dékánhelyettes
Dr. Nábrádi András Dr. Kátai János Dr. Gonda István Dr. Kárpáti László
A DEBRECENI EGYETE M AG R Á RT U D O M Á N Y I C E N T RU M MEZŐGAZDASÁG T U D O M Á N Y I K A R V E Z E T Ő I (2000-2008) 2000-2004 2000-2004 2000-2004
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes
Dr. Pepó Péter Dr. Kátai János Dr. Jávor András
2004-2008 2004-2008 2004-2008
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes
Dr. Kátai János Dr. Juhász Lajos Dr. Tamás János
200820082008-
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes
Dr. Kátai János Dr. Komlósi István Dr. Tamás János
A DEBRECENI EGYETE M AG R Á RT U D O M Á N Y I C E N T RU M AGRÁRGAZDASÁGI ÉS V I D É K F E J L E S Z T É S I K A R V E Z E T Ő I (2000-2008) 2002-2006 2002-2006 2002-2006
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes
Dr. Nábrádi András Dr. Kárpáti László Dr. Pető Károly
200620062006-
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes
Dr. Nábrádi András Dr. Kárpáti László Dr. Pető Károly
DEBRECENI EGYETE M AG R Á RT U D O M Á N Y I C E N T RU M MŰSZA K I F Ő I S KO L A I K A R (2007. SZEPTEM B E R 1 - T Ő L M Ű S Z A K I K A R ) (2006-2008) 2006 2006 2006
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes
35
Dr. Nagy Géza Dr. Lőrincz Béla Dr. Kocsis Imre
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
200720072007-2008 2008-
dékán dékánhelyettes dékánhelyettes dékánhelyettes
Dr. Varga Emilné dr. Szűcs Edit Dr. Kalmár Ferenc Dr. Kocsis Imre Dr. Husi Géza
INTÉ Z M É N Y Ü N K V E Z E T Ő I (1869-1949)
Tormay Béla igazgató (1869-1873)
Kerpely Kálmán igazgató (1898-1912)
Dr. Sztankovics János igazgató (1912-1918)
Gass Gyula mb. igazgató (1919-1921)
Dr. Ruffy Varga Kálmán igazgató (1921-1935)
Dr. Juhos Lajos igazgató (1935-1937)
36
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
Dr. Halász Miklós mb. igazgató (1938-1939)
Dr. Gulyás Antal igazgató (1939-1945)
Dr. Arany Sándor mb. osztályelnök (1945-1946)
Tóth Mihály mb. igazgató (1945)
Dr. Di Gleria János osztályelnök (1947-1949)
37
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
EGY E T E M Ü N K R E K T O R A I (1952-2000)
Bencsik István igazgató (1953-1962) rektor (1962-1965), (1968-1970)
Dr. Munkácsi Ferenc rektor (1965-1968)
Dr. Ács Antal rektor (1970-1977)
Dr. Tóth József rektor (1977-1983)
Dr. Szász Gábor rektor (1983-1989)
Dr. Kozma András rektor (1989-1992)
Dr. Loch Jakab rektor (1992-1998)
Dr. Csizmazia Zoltán rektor (1998-2000)
38
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
A DEBRECENI EGYETEM REKTO R A I É S A Z AG R Á RT U D O M Á N Y I C E N T RU M (AGRÁR- ÉS MŰSZAKI T U D O M Á N YO K C E N T RU M A ) E L N Ö K E I (2000-2008)
Dr. Fésüs László rektor (2000-2001) rektor (2007-)
Dr. Győry Kálmán rektor (2001-2002)
Dr. Nagy János centrumelnök (2000-2002, 2003-2004, 2007-) rektor (2002-2003, 2004-2007)
Dr. Imre László rektor (2003-2004)
39
Dr. Ertsey Imre centrumelnök (2002-2003, 2004-2007)
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A ZDASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
IRODALOM Arany S.: A hortobágyi szikes talajok. In: Sajó E. – Trummer Á.: A magyar szikesek, különös tekintettel vízgazdálkodás útján való hasznosításukra. Bp. 1934. Dr. Arany Sándor. Életrajz és bibliográfia. (Életrajz: Loch Jakab). Debrecen, 1989. Bányai J. – Csoma Zs.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története. 1881-1990. Bp. 1996. Bencsik I.: A Debreceni Agrártudományi Főiskola 10 éve. (1953-1963). Bp. 1969. Buday B.: A gazdasági szakoktatás megszervezése. Köztelek, 1932. Csiki L.: Mezőgazdasági szakoktatásunk kialakulása, fejlődése és mai helyzete. Bp. 1943. 2. kiad. Csobán E.: A Gazdasági Akadémia = Vármegyei szociográfiák. 12. köt. Debreczen sz. kir. város és Hajdú vármegye. Bp. 1940. Csukás Zoltán professzor életútja. (1900-1957). Szerk. Jávorka L. – Ernst J. Bp. 2002. A debreceni agrárfelsőoktatás100 éve. Szerk. Komoróczy Gy. Bp. 1968. A Debreceni Agrártudományi Egyetem 125 éve. Főszerk. Szász G. 1-3. köt. 1992-1994. A Debreceni Agrártudományi Főiskola centenáriumi ünnepségei. 1868-1969. Debrecen, 1968. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Évkönyve. 2000/2001. tanév. Debrecen, 2001. Debreczen sz. királyi város egyetemes leírása. Szerk. Zelizy D. Debrecen, 1882. Debreczen szabad királyi város és Hajdú-Vármegye. Szerk. Csobán E. Bp. 1940. A Debreczeni M. kir. Felsőbb Gazdasági Tanintézet 18691870. Értesítvénye. Szerk. Molnár L. Debrecen, 1870. Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia = Magyar városok fejlődése. 1. köt. Debreczen, 1931. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia értesítője az 19061908. tanévről. Szerk. Sztankovics J. Debrezcen, 1907-1908. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia évkönyve. 19251934. Szerk. Ruffy-Varga K. Debrecen, 1926-1943. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia hallgatóinak névjegyzéke. 1908-1913 és 1936-1937. Debrecen, 1908-1937. Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia könyvtárának
címjegyzéke. 1914. Összeáll. Kovács J. Debrecen, 1914. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia óra-és vizsgarendje, tanári és tisztikarának, valamint hallgatóságának névjegyzéke az 1938/39. tanév I. félévében. Debrecen, 1939. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia tanári és tisztikarának, valamint hallgatóságának névjegyzékes az 1903-1908, 1911-1914, 1922-1926, 1934-1939 tanévekről. Debrecen, 1936-1940. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Tanintézet értesítője az 1896-1897, 1900-1905. tanévről. Debrecen, 18971905. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Tanintézet és azzal összekapcsolt Földmíves iskola értesítője az 18911893, 1896-1897. évekről. Debreczen, 1892-1894. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Tanintézet szervezeti, rend-, és fegyelmi szabályzata. Bp. 1889. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Tanintézet szervezeti, rend-, fegyelmi és házi szabályzata. Összeáll. Sztankovics J. Debreczen, 1914. A Debreczeni M. kir. Gazdasági Tanintézet tanári és tisztikarának valamint hallgatóságának névjegyzéke az 1903-1904, 1905-1906-ik tanévben. Debrecen, 1903-1905. Debreczeni M. kir. Gazdasági Tanintézet. (1857-1902) = Debreceni Képes Kalendárium. Debrecen, 1905. A Debreczeni Magyar királyi Gazdasági Tanintézet szolgálati szabályzata. Debrecen, 1898. Emlékkönyv a Georgikon alapításának 200. évfordulójára. I. Szerk. Fülöp É. M. Keszthely, Ua. II. Adattár (1797– 2000). Keszthely, 1996. 2001. Fabricius E.: A magyar gazdatiszt. Bp. 1931. Fehér Gy.: Biographia. Elhunyt tanáraink. Bp. 1986. A felsőoktatás tananyagának és oktatási módszereinek korszerűsítése = Felsőoktatási Szemle. 1960. 12. sz. A földművelésügyi szakigazgatás története 1867-1948. Szerk. Pataky E. Bp. 1970. Gaál L.: A magyar állattenyésztés múltja. Bp. 1966. Gaál L.: A magyar növénytermesztés múltja. Bp. 1978. Gergely I.: Az új gazdaságirányítási rendszer hatása az agrár-felsőoktatásra = Felsőoktatási Szemle. 7-8. sz. Gönczi I.: Reform a felsőoktatási intézményekben = Felsőoktatási Szemle. 1960. 7-8. sz. Grigg, D. B.: A világ mezőgazdasági rendszerei. Bp. 1980. Gulyás P.: Magyar írók élete és munkái. 1-19. köt. Bp. 19392002.
40
F E J E Z E T E K A D E B R E C E N I G A Z DASÁGI ÉS AGRÁR-FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL
Házi rendszabályok a Debreczeni M. kir. Gazdasági Akadémia hallgatói részére. (1902). Debrecen, 1904. Heckenast J. – Zsinka J.-né: Szakoktatástörténet (1850-ig) I. Gödöllő, 1986. Heckenast J. – Zsinka J.-né: Szakoktatástörténet. II. Gödöllő, 1983. Jubileumi évkönyv. (1972 –2002.) 30 éves a mezőtúri mérnökképzés. Szerk. Vizolák K. Mezőtúr, 2002. Juhos L.: A debreceni M. kir. Gazdasági Akadémia ismertetője. Bp. 1937. Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban. 1. Köt. Szerk. Balogh M. Szekszárd, 1997. Kt.: A debreceni terv ellen. Köztelek, 1931. Kt.: Bethlen István gróf Debrecennek ígéri a mezőgazdasági egyetemet. Köztelek, 1932. Kt.: Gazdát cserél a gazdasági szakoktatás? Köztelek, 1934. Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für L. – Pintér J. 1-3. köt. Bp. 1987-1989. A Magyar Agrártudományi Egyetem szervezeti szabályzata. Földművelésügyi Minisztérium. Bp. 1945. A magyar felsőoktatás évszázadai. Szerk. Kardos J. Bp. 2000. A Magyar királyi Gazdasági Akadémia szervezeti szabályzata. Tanulmányi, vizsgálati és fegyelmi szabályzata. Bp. 1939. A Magyar királyi Mezőgazdasági Főiskolák szervezeti szabályzata. Bp. 1942. A Magyar királyi Mezőgazdasági Főiskolák tanulmányi szabályzata. Földművelésügyi Miniszter. Bp. 1943. A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája (996–1996). Összeállította: Mészáros I. Bp. 1996. Magyar mezőgazdasági szakoktatásának évkönyve 1909. évre. Összeáll. Dubravszky R. Bp. 1909. Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei. Szerk. Balás Á. Magyaróvár, 1897. Magyarország mezőgazdasági szakoktatása. Összeáll. Czetkovitz F. Bp. 1930. Manninger G. Adolf Tudományos Emlékülés kiadványa a tudós halálának 40. évfordulójára. Szerk. Ruzsányi L. Debrecen, 1994.
A MTESZ Hajdú-Bihar Megyei Környezetvédelmi Bizottság negyed százada. 1973-1998. Főszerk. Angyal L. Debrecen, 1999. Ormándy J. A debreceni m. kir. gazdasági tanintézet gazdaságának leírása és üzemterve = A mezőgazdasági szakoktatási intézmények gazdaságának leírása és üzlettervei. 2. Magyaróvár, 1903. Pethe F.: Útmutató az uradalmak s uradalmi gazdaságok igazgatási módjára. Pest, 1819. Rakaczkiné: Az agrár-szaktanárképzés története az 1930-as évektől napjainkig. Gödöllő, 2002. Rátz I.: Tormay Béla levelező tag emlékezete. Bp., 1915. Ruzsányi L.: Manninger G. Adolf. Tudományos Emlékülés halálának 40. évfordulóján. Debrecen, 1994. Somssich L.: A mezőgazdasági egyetemért. Köztelek, 1934. Sporzon P.: A hazai gazdasági felsőbb tanintézetek szervezésének kérdéséhez. Pest, 1869. Sporzon P.: Emlékirat a hazai gazdasági tanügy tárgyában. Keszthely, 1874. Surányi B.: Gazdasági könyvészet Debrecenben a XIX. század végéig. HB megyei Levéltár évkönyve, XIV. Db. 1987. 63-75. Surányi B.: Debrecen és a magyar mezőgazdasági szakoktatás a XX. század első felében. Déri Múzeum évkönyve 2004. Debrecen, 2005. A szarvasi agrároktatás ötven éve. (1927-1977). Szerk. Mihályfalvi I. – Bertók J. Szarvas, 1977. Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái. 1-14. köt. Bp. 18911914. Szűcs I.: Szabad királyi város Debreczen történelme. 1-3. köt. Debrecen, 1871. Tilkovszky L.: Balásházy János. Bp. 1970. Utasítások a Debreczeni M. kir. Gazdasági Tanintézet hallgatóinak gyakorlati kiképzésére. Összeáll. Kerpely K. Debrecen, 1902. Vörös S.: A gazdasági tanügy történetének vázlata. Kolozsvár, 1880. Walleshausen Gy.: A magyaróvári agrár-felsőoktatás 175 éve. Mosonmagyaróvár, 1993.
41
42
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
A DEBRECENI AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S S Z E R E P E ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Baranyi Béla – Nagy János
BEVEZETÉS Az európai integrációs folyamatok kiteljesedésével
tőképességének növekedésével. A magas áruminőség és
Európában, s ezzel együtt a globalizálódó világban
a viszonylag kedvező áron való termelés igénye miatt
– különösen a Lisszaboni Stratégia (2000) elfogadását
a mezőgazdasági termelőkkel szemben egyre sürgetőbb
követően – megkülönböztetett jelentőségre tesz szert
elvárás, hogy magas minőségű terméket állítsanak elő,
a verseny- és alkalmazkodóképesség fokozása a tagor-
az átlagosnál alacsonyabb önköltséggel.
szágok agrárgazdaságaiban is, amely mindenekelőtt a
Az előbbiekkel összefüggő másik nagy kihívás, az
megnövekedett élelmiszerszükséglet kielégítésével és a
élőmunka hatékonyságának növelési kényszere, amellyel
fenntartható fejlődés összhangjának megteremtésével,
a mezőgazdasági termelőknek is szembe kell nézniük,
egyre inkább a tudás és a gazdasági élet szervezettsé-
különösen az EU tagországokban, ahol az utóbbi év-
gének és hatékonyságának a fokozásával biztosítható.
tizedben megfigyelhető folyamat eredményeként át-
A versenyképesség erősítésében pedig a globalizációs
lagosan 25–30%-kal csökkent az élőmunka részaránya
tendenciák mellett egyre fontosabb szerephez jutnak a
a termelésben. A csökkenés mindenekelőtt azokban az
regionális folyamatok.
országokban alacsonyabb, ahol magasabb a részaránya az élőmunka igényesebb kertészetnek és a gyümölcs-
A versenyképesség előtérbe kerülésének komplex
termesztésnek.
folyamatában adottságai és hagyományai révén továbbra is kitüntetett szerep jut a mezőgazdaságnak
A mezőgazdaság kiemelten fontos feladata mind or-
és vele együtt a felsőoktatásnak, az agrárképzésnek
szágosan, mind regionálisan a termékminőség növelése,
és kutatásnak Magyarország, közelebbről belül pedig
a költségcsökkentés, az élőmunka hatékonyságának a
az Észak-alföldi régió életében. A kibontakozó világmé-
fokozása, s nem utolsó sorban a humánerőforrás minősé-
retű élelmiszer- és energiaválság folyamatai közepette
gének javítása. A célkitűzések megvalósítása elsősorban
ugyanis az agrártermelés lényegében alapanyag termelő
a természeti adottságok teljesebb, hatékonyabb kihasz-
ágazattá vált, miután termékeinek döntő többsége ma
nálását, a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségeinek
már kisebb-nagyobb feldolgozottsági szinten jut el a
teljesebb kiaknázását, másfelől pedig a piaci igények pon-
fogyasztókhoz. Mindez együtt jár a gépesítés, a mező-
tos felmérését és a lehetőségek megfelelő mérlegelését,
gazdaság műszaki-technológiai színvonalának, teljesí-
végsősoron pedig a hatékonyabb gyakorlati megvalósítást
43
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TATÁS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
feltételezi. A globalizációs folyamatok és a fenntartható
Ez a térség maga az Észak-alföldi régió, amely Ma-
fejlődés által intézett kihívásokra megfelelő válaszokat
gyarország és az Alföld nagytáj fekszik, s hosszabb
többek között a tudomány, az agrár-felsőoktatás és ku-
határszakaszokon Ukrajnával és Romániával, illetve
tatás szerepének erősítése adhat, amely regionális, sőt
rövid – néhány kilométeres szakaszon – Szlovákiával
azon is túlmutató makroregionális szerepköréből fakadó-
határos, ami multiregionális értelemben nyitottá teszi
an régtől fogva kiemelt jelentőséget biztosít a debreceni
a régiót. A természetföldrajzi értelemben hét középtáj-
agrárfelsőoktatásnak.
ból és 18 kistájból álló térség közigazgatásilag három (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-NagykunSzolnok) megyét és 27 statisztikai kistérséget foglal
A DEBRECENI AGRÁR-FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY REGIONÁLIS KÖRNYEZETE
magában (1. ábra). Az Észak-alföld régió a magyar agrárgazdaság szempontjából súlyponti stratégiai területet képez.
A debreceni felsőoktatás és vele szoros összefüggésben
Az Észak-alföldi régió a Dél-alföldi után Magyarország
a tudományos élet kisugárzásának és működési terüle-
második legnagyobb területű (17 729 km2) és népessé-
tének térségi lehatárolásakor, valamint a régiófejlesztés
gű (1 millió 525 ezer fő) tervezési-statisztikai régiója,
kapcsolatrendszerének a vizsgálatakor elsőként arra a
amely az ország területének egyötödét (19,1%), népes-
nagyrégióra kell feltétlenül utalni, amelyben a tudomá-
ségének 15,2%-át magába foglalja magába, központja
nyos élet és a régiófejlesztés összefüggésrendszere és
pedig az a vidéki Magyarország legnépesebb, a „Tiszán-
hatásmechanizmusa
túl fővárosának” is nevezett regionális, sőt makroregio-
legközvetlenebbül
érvényesül.
1. ÁBRA Magyarországi nagyrégiók (NUTS 2) elhelyezkedése
Forrás: MTA RKK ATI Debreceni Osztály.
44
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
nális szerepkörű gazdasági, tudományos, felsőoktatási
menti (magyar–ukrán, magyar–román határtérség)
és kulturális centruma, Debrecen, ahol a régió szellemi
perifériákon kialakult halmozottan hátrányos helyzet
kapacitásainak a nagy része koncentrálódik. A város
másik fontos oka az akut foglalkoztatási válság, a rég-
gazdasági súlypont-szerepe, nemzetközi hírű egyeteme
óta számottevő munkanélküliség. A munkanélküliségi
és az innovációkra épülő gazdasági fejlődés szellemi bá-
ráta 9,1%-os aránya 2005-ös adatok szerint is magasan
zisa miatt a magyarországi nagy „regionális centrumok”
a 7,2%-os országos átlag fölött húzódott a régióban. A
közé tartozik (Baranyi B. 2008a).
munkanélküliek jelentős százaléka pályakezdő fiatal.
Kedvező természeti adottságai miatt mezőgazdasági
Nem minden ok nélkül illetik a régió belső és külső
és vidékfejlesztési szempontból ma is nagy jelentőséggel
perifériáit a „periféria perifériája” jelzővel (Baranyi B.
bíró régió gazdasági helyzete rosszabb az átlagosnál, és
2008a).
kelet-magyarországi összehasonlításban is kedvezőtlen,
Az 1990. évi rendszerváltást követő gazdasági-
bár gazdasági szerepe messze nem elhanyagolható. A
társadalmi folyamatok az átlagosnál kedvezőtlenebbül
többi régióhoz viszonyított elmaradottság egyik alapve-
érintették az északkeleti országrészt, miután a magyar
tő oka az alacsony jövedelemtermelő képesség. A régió
gazdaság átalakulása újfent egy elmélyült területi vál-
az országos GDP előállításából mindössze tíz százalék-
ság körülményei között ment végbe. A területi válság
kal részesedik, az egy főre jutó GDP-átlagok alapján a
alapvető jellemvonása az ország keleti részének „lesza-
hazai régiók rangsorában az utolsó helyet foglalja el.
kadása” volt. Ennek egyik legnyilvánvalóbb jele, hogy
A gondok forrása továbbá, hogy fejletlen a közlekedési
Északkelet-Magyarország megyéiben – fokozottabban
infrastruktúra, jóllehet az M3-as autópálya Debrecenig
a jelenlegi Észak-alföldi régió térségében – a gazdaság
és Nyíregyházáig történő továbbépítése jelentősen javít
átalakulását súlyos és tartós munkanélküliség kísérte.
a helyzeten, ám a főutak közül a 4-es számú út túlter-
A munkanélküliek és a tartós foglalkoztatottsági válság
heltsége már egyre elviselhetetlenebb, az alsóbbrendű
döntően a Gyula–Szolnok–Balassagyarmat képzeletbeli
utak állapota pedig szintén nagyon rossz.
vonaltól északra és keletre elterülő országrészben él ma
A régió gazdasági szerkezetében az ipar és a szol-
is. Az országnak ebben az északkeleti kiterjedt térségé-
gáltatás a meghatározó, de továbbra is jelentős szere-
ben alig találni olyan települést, ahol a munkanélküli-
pet tölt be a mezőgazdaság. A mezőgazdaság mintegy
ségi ráta ne érné el az országos átlag legalább kétsze-
11%-kal járul hozzá a régió GDP-jéhez, amely kétszere-
resét. Az itt elhelyezkedő két, az Észak-magyarországi
se az országos átlagnak, miközben az ipar mindössze
és az Észak-alföldi régió hat megyéje (Szabolcs-Szat-
közel 10%-kal részesedik a régió GDP-jéből. Az iparban
már-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Békés,
meghatározó a tőkeigényes vegyipar, ruházati ipar,
Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar) évek óta élen jár a
élelmiszeripar, illetve a gépipar. A régiós ipari termékek
munkanélküliségi rangsorban.
44%-a külföldön talált gazdára. A külföldi érdekeltségű
A magyar régiók európai uniós összehasonlítás-
vállalkozások mintegy 40%-a (2463 darab) 2004-ben
ban relatíve ma még mérsékelt fejlettségi szintet
kizárólagos külföldi tulajdonban volt, további közel
tükröznek, de az Észak-alföldi régió társadalmi-
30%-uk pedig többségi külföldi tulajdonú (a külföldiek
gazdasági pozíciója magyarországi összevetésben
átlagos részaránya a jegyzett tőkéből 74–78%). A hátrá-
is a leghátrányosabb. Az egy főre jutó bruttó hazai
nyos, sőt belső (pl. Közép-Tisza-vidék) és külső, határ
termék, a GDP átlagok alapján a régió helyzete a koráb-
45
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TATÁS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
A RÉGIÓ MEZŐGAZDASÁGÁNAK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
bi évekhez képest sem javult, sőt azt lehet mondani, hogy relatíve helyzete inkább romlott az 1990-es évek elejéhez viszonyítva. Az Észak-alföldi régió ma is a leghátrányosabb helyzetű térség Magyarországon,
Az Észak-alföldi régió több statisztikai adatsor alapján is
megelőzve az ugyancsak tartósan hátrányos helyzetű
Magyarország gazdaságilag egyik legelmaradottabb régi-
Észak-magyarországi régiót is, mélyen az országos
ója. Az Észak-alföldi régiót országos összehasonlításban
átlag alatt, az utolsó helyet foglalja el a hazai régiók
mérsékelt gazdasági aktivitási arány jellemzi, amely
sorrendjében. Európai regionális összehasonlításban
alapvetően a gazdaság alacsony teljesítőképességében
sem lényegesen kedvezőbb a helyzet, hiszen számos,
gyökerezik. A gazdaságilag aktív népesség az Észak-Alföl-
a fejlettség szintjét jelző mutatót – nem csak a GDP-t
dön csak 49%-át adják a 15–74 éves népességnek, szem-
– figyelembe véve is az uniós tagországok sorában az
ben az országos 54%-kal. Ennek magyarázata elsősorban a
Észak-Alföld mindössze az utolsó tíz–tizenöt közötti
régió kedvezőtlen földrajzi fekvésében és infrastrukturális
helyet foglalja el. Igen tanulságos a legfejlettebb és a
ellátottságának hiányosságaiban keresendő, amely hoz-
legfejletlenebb magyar régiót összehasonlítani, ami
zájárult ahhoz, hogy a térségben az elmúlt évtized folya-
önmagában is kifejezi az európai gazdasági térben
mán kevesebb beruházás valósult meg az ország nyugati
elfoglalt kedvezőtlen pozíciókat, miután a legfejlet-
és központi területeihez képest. Az Észak-alföldi régió
tebb Közép-magyarországi régió is inkább csak hazai
gazdasági helyzetét általánosan jellemzi, hogy a GDP-ből
összevetésben tekinthető fejlett térségnek. Jelenleg a
és a működő gazdasági szervezetekből való részesedése
fejlett Közép-magyarországi és az elmaradottnak szá-
elmarad a területi, illetve népességi arányok nagyságához
mító Észak-alföldi régió egy főre jutó GDP-je több két
képest. Egy térség gazdasági fejlettségét, teljesítményét
és félszeres különbséget mutat.
komplexen kifejező mutatószám a bruttó hazai termék
Ami a kistérségek fejlettségét illeti, az Észak-
(GDP) értéke (1. táblázat).
alföldi régió e tekintetben sem foglal el különösen
Az Észak-alföldi régió általánosan érvényesülő elma-
jó helyet, hiszen a gazdasági térszerkezet alakulását
radottsága mögött jelentős térségen belüli különbségek
tekintve a kevésbé fejlett, fejletlen és leszakadó kis-
húzódnak meg. A régióban pontszerűen dinamikusan
térségek tekintetében az Észak-alföldi régió átlagon
fejlődő térségeket találhatunk, amelyek elsősorban a
felül reprezentált. Jellemző a kialakult helyzetre,
megyeszékhelyeket és szűkebb környezetüket foglalják
hogy a régióban található 27 többcélú komplex kis-
magukba, miközben kiterjedtek a Tisza-mentén elhelyez-
térségi társulás közül mindössze a Debreceni számít
kedő belső, valamint a határ menti külső periférikus
dinamikusan fejlődő kistérségnek, de második leg-
területek, s kedvezőtlen, hogy hiányoznak a regionális
kedvezőbb, ún. fejlett, stagnáló kistérségi kategóriá-
együttműködés gazdasági, társadalmi, kulturális ha-
ba is csupán a Nyíregyházi, a Hajdúszoboszlói és a
gyományai. Összességében a régió gazdaságának kor-
Szolnoki kistérség tartozik. A közepesen fejlett, fel-
látozott a versenyképessége az európai gazdasági térben.
zárkózó kistérségek sorában csak egy, a Jászberényi,
Az Észak-alföldi régió elmaradottságát több mu-
illetve a közepesen fejlett, stagnáló kistérségek között
tató értékei is alátámasztják, ugyanis amellett, hogy
mindössze három – a Hajdúböszörményi, Karcagi és a
a régió kedvezőtlen GDP értékekkel jellemezhető, Ma-
Mezőtúri – kistérség található.
gyarország régiói közül itt a legalacsonyabb a működő
46
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
1. TÁBLÁZAT Ezer Ft
Az országos átlag százalékában
A megyék átlagának százalékában
Az EU-25 átlagának százalékában
Közép-Magyarország
3 568
163,2
211,8
106,3
Közép-Dunántúl
2 055
94,0
122,0
61,2
Nyugat-Dunántúl
2 169
99,2
128,7
64,6
Dél-Dunántúl
1 517
69,4
90,0
45,2
Észak-Magyarország
1 441
65,9
85,5
42,9
Észak-Alföld
1 391
63,6
82,5
41,4
Hajdú-Bihar
1 622
74,2
96,3
48,3
Jász-Nagykun-Szolnok
1 358
62,1
80,6
40,4
Szabolcs-Szatmár-Bereg
1 195
54,7
70,9
35,6
Dél-Alföld
1 482
67,8
88,0
44,1
Magyarország
2 186
100,0
129,8
65,1
Egy főre jutó GDP a magyar régiókban, 2005
Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyv, 2006.
vállalkozások részesedése az exportból. A külföldi tő-
Az Észak-Alföldön bőven áll rendelkezésre munkaerő,
kebefektetések tekintetében sem áll jól a régió, mivel az
így a bérek szükségképpen alacsonyabbak. Kisebb szám-
egy lakosra jutó befektetett külföldi tőke csak 25,4%-a
ban vannak jelen azok a multinacionális nagyvállalatok
az országosnak.
is, amelyek a hazai átlagnál magasabb bérszínvonalukkal
47
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TATÁS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
2. ÁBRA Az Észak-
����
����������
alföldi régió
����
mezőgazdasága által előállított bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak főbb csoportjai
����
������������ ����
��������� �������� �����
����
����� �������� �������
����
szerint 1999-ben és 2005-ben, %
�����������
����
���� ���� ���� ��
���
���
���
������������
���
����
���
���
���������
���
���
���
����
��������������
� Forrás: KSH területi statisztikai évkönyvek (2000, 2005) alapján szerk.: Nagyné Demeter D.
emelik a jövedelmi átlagot. A régióban jóval kevesebb az a
gazdasága. A térség gazdasági fejlettségét és teljesítmé-
dinamikus hazai vállalkozás is, amely magasabb jövedelmet
nyét komplexen kifejező mutatószám a bruttó hozzá-
tudna biztosítani esetleg több alkalmazottnak is. Emellett
adott érték a mezőgazdaságra vonatkoztatva az utóbbi
az Észak-Alföldön meghatározóbb a közszféra – leginkább
években tendenciaszerű csökkenést mutat, ám szerepe
az önkormányzatok – foglalkoztatási szerepe, amelynek
a régió gazdaságában relatíve még mindig igen jelentős,
közismerten alacsonyabb a jövedelmi színvonala.
átlagot meghaladó arányt képvisel (2. ábra).
Az alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti
A nemzetközi és országos tendenciákat követve
megoszlásában a gyors átalakulási folyamat ellenére ma is
tehát a mezőgazdaság szerepe, országosan és regio-
megfigyelhetők a régió hagyományos jellegzetességei, ami
nálisan egyaránt, folyamatosan csökken. Az ágazat
elsősorban a primer szektornak (a mezőgazdaságnak) az
nemzetgazdaságon belüli szerepvesztése elsősorban a
országos átlagnál (3,6%) jóval magasabb arányában (5,6%)
tercier és kvaterner szektor robbanásszerű fejlődésének
mutatkozik meg, s a régió továbbra is az ország kevésbé
és erőteljes növekedésének köszönhető, ami várhatóan
iparosodott területei közé tartozik, annak ellenére, hogy
a jövőben is folytatódni fog majd. A mezőgazdasági
az iparban alkalmazásban állók aránya meghaladja az
beruházások volumene évről-évre alacsonyabb, ami a
országos átlagot. Az országos trendekhez hasonlóan az
régió agrárpotenciáljának fenntartását is veszélyezteti.
Észak-alföldi régióban is csökkent a mezőgazdaság és nőtt
Az ágazat válságához erőteljesen hozzájárult, hogy az
a szolgáltató szektor részesedése (Baranyi B. 2008b).
1990. évi rendszerváltást, majd az agrárgazdasági- és
A régió a Dél-alföldi régió után Magyarország máso-
a tulajdoni szerkezet radikális átalakítását követően a
dik legnagyobb agrárrégiója, ami önmagában is jelzi,
mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripari
hogy országos viszonylatban is jelentős a térség mező-
cégek felszámolása egy igen kiterjedt és széles bázisú
48
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
beszállítói réteg törvényszerű csődbe jutását eredmé-
zott képet mutatnak. Az egyéni gazdálkodók körében
nyezte.
egyenletes a növénytermesztők, állattenyésztők és
A magyar mező-, vad- és erdőgazdaság bruttó hozzá-
vegyes gazdálkodást folytatók eloszlása. A gazdasági
adott értékének 2005-ben már csak a 18,9 százalékát
szervezetek zömében vegyes gazdálkodást folytatnak,
adta a régió, míg 1999-ben még 20,2 százalékát. A mező-
emellett a növénytermesztéssel foglalkozók aránya
gazdaság részarányának csökkenésével párhuzamosan nőtt
képvisel még magasabb arányt (2. táblázat).
a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke, mind a régióban
A régió 1875,3 ezer hektárnyi területének 82,4
mind országosan, ám a szolgáltató szektoron belül a mező-
százaléka termőterület, ez az ország összes termőte-
gazdasági szolgáltatások mértéke nem nőtt.
rületének 21,8 százalékát teszi ki, ami a három megye
A régióban található az ország régiói között a legtöbb
között csaknem azonos arányban oszlik el. A mezőgaz-
mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati besorolású
dasági terület átlagos aranykorona-értéke (16,26 AK)
társas vállalkozás, de az egyéni gazdálkodók száma is
alacsonyabb az országosnál (18,15 AK). Az egyes meg-
csak a Dél-alföldi régióban magasabb. A regisztrált me-
yék között jelentősek a különbségek. Amíg Szabolcs-
zőgazdasági vállalkozások száma a gazdasági-társadalmi
Szatmár-Bereg megyében országosan a legalacsonyabb
rendszerváltozás óta folyamatosan nőtt. Az utóbbi
(12,31 AK), addig Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-
években lezajlott birtokkoncentráció ellenére az egyéni
Szolnok megyében az országos átlag körül (17,08 AK,
vállalkozások a társas vállalkozások számának mintegy
illetve 19,41 AK) mozog az értéke. Ami az éghajlati
háromszorosát teszik ki. Az Észak-alföldi régióban
viszonyokat illeti, igen változatos, ám a mezőgazdasági
működő gazdaságok (egyéni gazdaságok és gazdasági
termelés szempontjából kedvező adottságokkal rendel-
társaságok) a gazdálkodás típusa szerint kiegyensúlyo-
kezik a régió, amely régió éghajlati szempontból a mér-
49
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TATÁS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
2. TÁBLÁZAT A mezőgazdasági, vad-, erdő- és halgazdálkodási regisztrált vállalkozások számának alakulása az Észak-alföldi régióban, 1990–2006
Ebből:
Év
1990
1997
2000
2006
Társas vállalkozás összesen
94*
1942
2263
2278
Korlátolt felelősségű társaság
-
788
932
1110
Betéti társaság
-
575
741
710
Szövetkezet
280
434
433
312
-
5138
5269
7135
374**
7080
7532
9413
Egyéni vállalkozás Mezőgazdasági vállalkozások összesen
Forrás: KSH területi statisztikai évkönyvek (1997–2006) és Mezőgazdasági Zsebkönyv (1990) alapján Forrás: KSH területi statisztikai évkönyvek (2000, 2005) alapján szerk.: Nagyné Demeter D. * Vállalatok és gazdasági társaságok. ** Vállalatok gazdasági társaságok és szövetkezetek összesen.
sékelten meleg-száraz és kisebb részben a mérsékelten
csökkent. Amíg az 1950-es években a termőterületnek
hűvös, mérsékelten száraz éghajlati körzethez tartozik.
a szántó mintegy 74 százalékát adta addig 2005-ben
A régió talajtani szempontból igen változatos számos
már csak a 65 százalékát. A szántóterület erőteljes és
genetikai talajtípus megtalálható a területén (Nagy J.
folyamatos csökkenése a művelés alól kivett területek,
– Dobos A. – Szabó J. 2000).
az erdő, nádas és halastó művelési ágak tendenciózus
Az Észak-alföldi régió mezőgazdaságában régi ha-
növekedésének köszönhető (3. ábra).
gyomány, hogy országos összehasonlításban is jelentős
A földhasználatban bekövetkező változások jó része
élelmiszer-feldolgozóipari alap-, illetve nyersanyag-
a gazdasági-társadalmi rendszerváltozás után megindult
termelő bázissal és jó minőségű, a térséghez köthető
privatizáció és az ezzel együtt járó tulajdoni átrendező-
agrártermékekkel rendelkezik, többek között az ország
dés nyomán indult meg. Magyarországon a földhasznála-
gyümölcstermésének egyharmadát, almatermésének
tot az utóbbi fél évszázadban különböző tulajdonformák
pedig közel itt szüretelik, s részben itt dolgozzák fel
keveredése a földtulajdon és a földhasználat elkülönü-
(Harsányi E. et al. 2003).
lése jellemezte. Magyarországon a földhasználatnak az
Ami a földhasználat és birtokviszonyok alakulását
egész világon egyedülálló formája alakult ki az 1980-as
illeti, a régió három megyéjében a mezőgazdaságban
évek végére. A mezőgazdasági termelés javarészét a ter-
előállított termékek csaknem azonos arányban oszla-
melőszövetkezetek állították elő. A szövetkezetekben a
nak el, ám a mezőgazdasági művelés alá vont területek
mezőgazdasági tevékenység különböző típusú, piacorien-
termőképessége hasznosítása, valamint a termelés
tált mellék- és kiegészítő tevékenységgel társult. Emellett
intenzitása igen eltérő. Az elmúlt évtizedekben a föld-
a nagyüzemi termeléshez szervesen integrálódott a kis-
terület megoszlás és a művelési ágak szerkezete szük-
üzemi-háztáji termelés. A gazdasági-társadalmi rendszer-
ségszerűen követte a nemzetgazdaságban és a világpi-
változás után a vagyoni kárpótlás keretében megindult
acon bekövetkező változásokat. Az elmúlt több mint
a régi birtokok visszaigénylése, a föld magántulajdonba
fél évszázadban a leginkább a szántóterületek aránya
való visszajuttatása. A mezőgazdasági nagyüzemek
50
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
3. ÁBRA Az egyes művelési ágak arányának változása az Észak-alföldi régióban, 1950 és 2005
����
���� Forrás: KSH Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény (1870–1970) és Területi ������
����
����������������
���������������������������
Statisztikai Évkönyv (2005) alapján szerk.: Nagyné Demeter D.
termőterületének egy részét kárpótlási célokra elkülöní-
Az állami gazdaságok többsége részvénytársasággá ala-
tették, az így képzett földalapból az arra jogosultak kár-
kult, kisebb részüket felosztották. A kárpótlás az évtized
pótlási jegyek fejében juthattak földhöz. A szövetkezetek
közepéig húzódott. A privatizációs törvénynek eleget
egy része megszűnt egy része kisebb szövetkezetekké
téve 1997 közepéig elárverezésre került több mint két
alakult, és néhány – az új tulajdoni viszonyok mellett – a
millió hektár földterület, és mintegy 2,5–3 millió hektár
tagoktól bérelt földeken tovább folytatta tevékenységét.
terület vagyonnevesítésére került sor (ÁMÖ, 2000).
Az Észak-Alföld című régiókötet bemutatása
51
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TATÁS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
Farmer-Expo, 2008
A privatizációs folyamatnak köszönhetően gyöke-
A gazdaságok birtokmérete hosszú távon meg-
resen megváltozott a mezőgazdaság tulajdoni szerke-
határozhatja a régió agrárpotenciálját. A fejlesztési
zete és szervezeti struktúrája. Míg a kilencvenes évek
támogatások megítélésében ugyanis jelenleg az
legelején a szövetkezetek voltak túlsúlyban, addig az
üzem életképességének határát a két európai mé-
évtized közepére az egyéni vállalkozások domináltak
retegységet (továbbiakban: EME), tehát 612 ezer
a régióban. A mezőgazdasági vállalkozások száma
forintot meghaladó standard fedezeti hozzájárulású
valamivel több mint hússzorosára nőtt, ami a birtok-
üzemeknél vonják meg (4/2002/I.13. számú FVM-
struktúra nagyfokú differenciáltságát vonta maga után.
rendelet). Ez az alsó gazdaság méret a puszta szám-
A megszaporodott egyéni gazdaságok átlagosan két
adatokat alapul véve az egyéni gazdaságok zömének
hektár birtokmérettel rendelkeztek, ami a termelés
kínál támogatást. Ez azonban nem teljesen fedi a
hatékonyságát erőteljesen visszavetette. A kialakult
valóságot, ugyanis az üzemek életképessége erősen
kisméretű parcellák az intenzív művelési ágakat (sző-
alá van rendelve a birtokszerkezetnek. A tesztüzemi
lő-, gyümölcs-, zöldség termesztés) kivéve nem voltak
rendszer 2002. évi felmérése szerint az országban
és nem is lesznek alkalmasak versenyképes, EU-kon-
található 87 ezer gazdaság, vagyis az ÁMÖ 2000.
form gazdálkodásra. Az elaprózódott birtoktesteken
évi felmérésében szereplő gazdaságoknak csak a
gazdálkodók elsősorban megélhetési, illetve jövedelem
kilenc százaléka éri el a fejlesztési támogatások
kiegészítő gazdálkodást folytattak és folytatnak ma is.
nyújtásához szükséges két EME-t. A régióban mű-
Kedvező folyamatként említhető, hogy az ezredforduló
ködő gazdaságok zöme sem éri el a támogatások
óta fokozódik a birtokkoncentráció a régióban éppúgy
elnyeréséhez szükséges küszöbértéket. Ezért a
mint országosan (Nagyné Demeter D. 2008).
jövőben egy ésszerű birtokkoncentráció mellett a
52
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
kisméretű, alacsony jövedelmezőségű egyéni gazda-
fejlesztési szakember képzés és egyre nagyobb szerepet
ságok kiszelektálódása is nagy valószínűséggel szük-
kapott az informatika felsőfokú oktatása, ami a régió
ségszerűen végbe fog menni (ÁMÖ, 2000; Tanka E.
egyik kitörési pontja lehet. A regionális versenyképesség kialakulásában és
2005).
fenntartásában fontos szerepet játszik a magas szintű tudásbázison alapuló munkaerő-képzettség. A sikeres
A DEBRECENI EGYETEM ÉS AZ AGRÁR-FELSŐOKTATÁS OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI POTENCIÁLJA
régiókban a magasan kvalifikált alkalmazottak aránya kiemelkedik a munkaképes lakosság körében. A humán tőke színvonala főleg az oktatási és képzési rendszerek hatékonyságától függ. Az oktatási rendszer hatékony
A felsőoktatás, a tudományos együttműködés és a
abból a szempontból, hogy a munkaerő-piaci igényeket
régiófejlesztés szempontjából nyilvánvalóan meghatáro-
rugalmasan követi, másrészt felkészíti a fiatalokat, illetve
zóak a magas színvonalon működő egyetemi és főis-
képes átképezni a meglévő munkaerőt kreatív, innovatív
kolai oktatási intézmények, amelyek hatóköre a régión
tevékenységekre, az információs társadalom elvárásaira,
is túlterjed. A tu dományos szellemi bázis kötődése erős
üzleti szolgáltatásokra. A humánerőforrás minőségének
a régióhoz, azonban nincs kellően kihasználva a helyi
megalapozásában meghatározó jelentőséggel bír a fel-
fejlődés megalapozásában. A korábbi időszakban jelentős
sőoktatás és tudomány az Észak-alföldi régió gazdaságát
hátránya volt a régió felsőoktatási struktúrájának a túldi-
illetően, többek között – a mezőgazdaság fontos szerepe
menzionált pedagógus-, agrár- és egészségügyi szakirány,
miatt is – az agrárfelsőoktatás, mindenekelőtt a 140
az 1990-es évek második felében azonban megkezdő-
éves múltra visszatekintő Debreceni Tudományegyetem
dött a gazdasági és jogi, az agrárterületen pedig a vidék-
Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának (AMTC)
Végzős hallgatók eskütétele
53
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TATÁS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma központi épülete
felsőoktatási és tudományos, összességében a regionális
Egyetemet alkalmassá teszik országos és nemzetközi
versenyképességet fokozó innovációs potenciálja (Len-
jelentőségű tudományos technológiai fejlesztési prog-
gyel I. 2003; Rőfi M. 2006).
ramok koordinálására. A DE a versenyképesség és a
A Debreceni Egyetem – benne az agrár-felsőoktatás
gazdasági-társadalmi fejlődés megalapozásában ma már
és kutatás – a régió kutatási-fejlesztési potenciáljának
az ország egyik legjelentősebb tudásközpontja, amely
is meghatározó bázisa. Az intézmény az ország leg-
képes rugalmasan reagálni az új kihívásokra, képes be-
szélesebb egyetemi integrációját valósította meg, amely
tölteni a valós tudományos fejlesztési központ szerepét
ma a felsőoktatási aktivitás közel 15%-át köti le. A
(Nagy J. 2005a; 2006).
K+F szektor is igen koncentrált térbelileg: kapacitása-
Mint ismert, Debrecen Magyarország fontos szelle-
inak meghatározó része Debrecenhez kötődik, s rajta
mi központja, felsőoktatásának gyökerei a régmúltba,
kívül elsősorban csak a másik két megyeszékhelyen
egészen a XVI. századig nyúlnak vissza. Az 1538-ban
van jelentékenyebb K+F tevékenység, ami a nemzet-
alapított Debreceni Református Kollégium történelmi
közi szintekhez való hatékony felzárkózást szolgáló
gyökeréből fejlődött Kelet-Magyarország oktatási,
új stratégia kidolgozását teszi lehetővé. A fő feladat e
tudományos és kutatási központja, a hazai felsőokta-
téren a régió K+F intézményei közötti együttműködés,
tás egyik legtekintélyesebb felsőoktatási intézménye,
illetve a szektor közvetlen gazdasági kapcsolatainak
a Debreceni Egyetem, amelynek közvetlen jogelődjét
erősítése. A DE a szűkebb és a tágabb régió fejleszté-
a Magyar Királyi Tudományegyetemet az 1912. évi
sét egyaránt eredményesen szolgáló együttműködést
XXXVI. törvénycikk a pozsonyi egyetemmel egyide-
folytat a határon túli felsőoktatási intézményekkel és
jűleg alapította meg, s tényleges működését 1914-ben
kutatóbázisokkal. Ilyen irányú kapcsolatai a Debreceni
kezdte meg.
54
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
A Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni
(1970–2000) folytatta tevékenységét, végül a debreceni
Agrártudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudomány-
felsőoktatási intézmények integrációja során 2000. janu-
egyetem és a Hajdúböszörményi Wargha István Peda-
ár 1-jén létrejött a Debreceni Egyetem Agrártudományi
gógiai Főiskola integrálódásával 2000. január 1-jével
Centruma (2000–2007) (Szász et al. 2003).
az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye,
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma – mi-
a Debreceni Egyetem jött létre. Hajdú-Bihar megye
előtt 2006-ban csatlakozott hozzá a Műszaki Főiskolai
állami egyetemei és főiskolái integrálódtak, amelynek
Kara – két egyetemi karral és három kutatóintézettel vé-
eredményeként öt egyetemi és három főiskolai karral
gezte munkáját, nagy szervezeti egységei a Mezőgazdaság-
kezdte meg működését az újonnan létesült egyetem. A
tudományi Kar, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar,
korábbi orvos- és agráregyetem bázisán Agrártudományi,
Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, Karcagi Ku-
illetve Orvos- és Egészségtudományi Centrum alakult.
tatóintézet, Nyíregyházi Kutatóközpont voltak, amelyek
Jelenleg a Debreceni Egyetemnek 15 (Agrárgazdasági és
oktatási, tudományos és egyéb szakmai céljai, feladatai
Vidékfejlesztési, Állam és Jogtudományi, Általános Orvos-
önmagukban is megfelelően hangsúlyozzák a debreceni
tudományi, Bölcsészettudományi, Fogorvostudományi,
agrárfelsőoktatásnak a régió gazdasági fejlődésében
Gyógyszerésztudományi, Közgazdaságtudományi, Infor-
játszott valós és lehetséges szerepét, miután azok többek
matikai, Mezőgazdaságtudományi, Népegészségügyi, Ter-
között az alábbiakat ölelték fel:
mészettudományi, Zeneművészeti, Műszaki-, Egészség-
•
az integrált felsőoktatás keretében folyó me-
ügyi-, Pedagógiai Főiskolai) kara van. Gyakorlóiskolákat,
zőgazdasági és vidékfejlesztési gyakorlati és
klinikákat és tangazdaságokat (Karcag, Nyíregyháza,
posztgraduális képzés (felsőfokú szakképzés,
Debrecen) is működtet az intézmény. A mintegy 30 000
tanfolyami képzés stb.) segítése, koordinálása,
hallgatói létszámmal rendelkező integrált egyetem szerves
fejlesztése;
része az immár 140 éves jubileumát ünneplő agrár-fel-
•
az
oktatás-kutatás-fejlesztés-szaktanácsadás
sőoktatás is, amely a Debreceni Egyetem Műszaki Főis-
integrált hatékony és egységes megjelenítése,
kolai Kara, az egykori Ybl Miklós Főiskola közelmúltbeli
a doktori iskolák támogatása;
csatlakozásával, 2007-től a Debreceni Egyetem Agrár- és
•
a magyar agrár és élelmiszeripari termékek,
Műszaki Tudományok Centruma nevet viseli. Az új
illetve a régió természeti, közgazdasági, kör-
karral bővült nagy agrár-műszaki felsőoktatási centrum
nyezeti viszonyainak megfelelő kutatás-fejlesz-
jogelőd intézményei voltak az Országos Felsőbb Gazda-
tés, a biológiai megoldások kutatása, biológiai
sági Tanintézet (1868–1906), majd ennek átszervezés-
alapok megteremtése;
ével a Debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémia
•
a tangazdaságok és kutatóintézetek felszerelt-
(1906–1944), későbbi átmeneti időszakok és átszerve-
ségének és műszaki színvonalának korszerű,
zéseket követően a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia
EU-konform kialakítása;
(1953–1962), illetve a kvázi egyetemi jogállású Debreceni
•
Agrártudományi Főiskola (1962–1970), amely a hazai
a vidék- és területfejlesztés szakmai bázisának biztosítása;
felsőoktatási intézményhálózat újabb átszervezésével
•
a szaktanácsadás alapegységeit képző regio-
– miután 1970. szeptember 1-jén egyetemi rangot
nális mintagazdaságok, bemutató-gazdaságok
kapott – a Debreceni Agrártudományi Egyetemként
működtetése;
55
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TATÁS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
•
•
a mezőgazdasági vállalkozások számára köz-
értékben benyújtott kutatási pályázatból átlagosan 60
vetlen és hatékony komplex szaktanácsadás
pályázat nyert támogatást, évi 200 millió forintos nagy-
feltételeinek biztosítása;
ságrendben a 2000-rel kezdődő évtized első felében.
a termelők, feldolgozók, és forgalmazók részé-
Hasonlóan eredményes kutatási tevékenységet foly-
re szolgáltatások nyújtása (laborvizsgálatok,
tattak az Agrár- és Vidékfejlesztési Kar oktatói és kuta-
informatika stb.), versenyképesség (belföldi ér-
tó, többek között az alábbi, a régió gazdasága számára
tékesítés, exportképesség, környezetvédelem)
is jól hasznosítható irányokban:
javítása; •
•
a szakemberképzés oktatási irányainak meg-
mák;
határozása; •
környezetgazdaságtan - környezetpolitikai té-
•
az agrártudományi terület szakmai autonómiá-
termelés és marketingpolitika egyes mezőgazdasági ágak esetén;
jának biztosítása (Tóthné Kiss E. 2004).
•
állattenyésztési ágazatok fejlesztésének gazdasági kérdései;
A mezőgazdaság és az agrárgazdaság, s általában a
•
gazdasági-társadalmi élet szakemberigényének széles-
munkaszervezési és humán erőforrás fejlesztési kutatások;
körű kielégítésén túl, a debreceni agrárfelsőoktatásban
•
vidékfejlesztési kutatások;
hosszú évtizedek óta a tudományos eredmények gyakor-
•
számviteli rendszer fejlesztésével kapcsolatos
lati hasznosítását, a gazdaságfejlődést szolgáló sokoldalú
témák;
tudományos kutatások is folynak igen nagy eredményes-
•
agrárinformatikai kutatások;
séggel. A Mezőgazdaságtudományi Kar oktatói és
•
földbirtok-politikai kutatások EU 5-ös kutatási
kutatói jelentős számú kutatási projektben vettek részt
program keretében (Tóthné Kiss E. 2004).
az elmúlt időszakban, amelyek közül kiemelkednek többek között a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Prog-
A Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karának
ram keretében végzett, közel négyszázmillió forintos
csatlakozásával 2006. július 1-től pedig jelentős mű-
nagyságrendben támogatott alábbi kutatások:
szaki (építész, épületgépész, gépészmérnök, környe-
• •
integrált agrárgazdasági modellek a 21. század
zetmérnök, létesítménymérnök és műszaki gazdálko-
mezőgazdaságában;
dási) profilokkal bővült a debreceni agrár és műszaki
fenntartható mezőgazdasági termelés fenntart-
felsőoktatás bázisa.
ható technológiájának fejlesztése;
A közel másfél évszázados debreceni agrár-fel-
•
precíziós mezőgazdaság;
sőoktatás ily módon a felsőfokú szakemberképzés, a
•
kukoricakonzorcium;
tudományos kutatás, a szaktanácsadás, regionális, sőt
•
őshonos állatfajták génmegőrzése;
az Észak-alföldi régión túlnyúló makroregionális köz-
•
élelmiszer alapanyag termelés alól felszabaduló
pontja, szervezője és irányítója lett a Tiszántúlon. Az
mezőgazdasági területek felszabadítása.
intézmény a mezőgazdasági oktatás, kutatás és termelés, továbbá a szaktanácsadás, szolgáltatás, kereskede-
A fentieken túl kar oktatói és kutatói által évente
lem, valamint a szakigazgatás és pénzintézetek, s nem
150 darab, megközelítően mintegy egymilliárd forint
utolsó sorban vállalkozói szféra, s nem utolsó sorban
56
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
az élelmiszeripar számára képez jelenleg is innovatív,
folyamatok elvárásait, hallgató létszám megközelíti ma
a mezőgazdaság, a környezetgazdálkodás és -védelem,
már az 1700 főt.
a vidék- és gazdaságfejlesztés, általában véve az agrár-
Mindkét karon széleskörű, döntően gyakor-
gazdaság újabban pedig a műszaki, építőipari tevékeny-
lat-orientált, a régió agrárgazdaságát, agrár- és
ségeket szolgáló szakembereket Debrecen szűkebb és
vidékfejlesztését, s általában a térség gazdasági-
tágabb régiójában.
társadalmi fejlődését szolgáló tudományos kutatási
A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudomá-
tevékenység folyik. A Mezőgazdaságtudományi
nyok Centrumának súlyát és jelentőségét fejezi ki az
Karon folyó kutató tevékenység magában foglalja
is, hogy jelenleg az AMTC Mezőgazdaságtudományi és
a termőhely és fajtaspecifikus növénytermesztési
Vidékfejlesztési Karaira mintegy 3500, míg Műszaki
technológiák továbbfejlesztését, az energiatakarékos
Karára megközelítően 3100 hallgató, összesen tehát az
talajhasználati rendszerek vizsgálatát, és a környezet-
agrár-műszaki képzésben mintegy 6600 hallgató vesz
kímélő gyümölcstermesztési technológiákat. A kari
részt, amely a Debreceni Egyetem 30 ezer fős hallgatói
kutatás kiemelt területe az állattenyésztési ágazatok
létszámának mintegy negyedét teszi ki.
szervezési elemzési vizsgálata, az agrár-vidékfejleszté-
A debreceni agrár-felsőoktatás és -kutatás legrégebbi
si és agrár- környezetvédelmi politika integrációja az
hagyományait leginkább megőrző és ápoló két megha-
Európai Unióban, valamint az informatikai és döntés-
tározó kara, a Mezőgazdaságtudományi Kar (MTK)
támogató rendszerek használata és bioenergetikai célú
és az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar (AVK).
fejlesztések a mezőgazdaságban. A kar tanszékei és
Az AMTC legkorábbi tradíciókkal rendelkező szerve-
kutatási egységei jelentős kutatási együttműködést,
zeti egysége Mezőgazdaságtudományi Kar. Az elmúlt
alakítottak ki a termelővállalatokkal is.
években rendkívül dinamikusan bővült a karon indított
Az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar a hazai
szakok száma, ezzel párhuzamosan az államilag finan-
agrár-felsőoktatás neves intézményeivel konzorciumi
szírozott és a költségtérítéses hallgatók száma, ame-
szerződésben végzett kutatásokon túl nagy figyelmet
lyek együttes száma megközelíti az 1800 főt. A kar
fordít a régió mezőgazdasági vállalkozásaival közös
a hagyományos mezőgazdasággal kapcsolatos területek
projektek megvalósítására. A Kar kutatási-fejlesztési
oktatását így az állattenyésztést, a növénytermesztést,
feladatai közé tartozik többek között a versenyképes-
a környezetgazdálkodást, a kertészetet és az élelmiszer-
ség regionális megközelítéseinek társadalmi, gazda-
gyártást tűzte ki célul.
sági, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata, az agrár
A másik, fiatalabb, de dinamikusan fejlődő szerveze-
struktúraváltás közgazdasági értékelése, az integrációs
ti egység, az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar,
modellek kidolgozása. Fontos terület a vidékfejlesztés
amely az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés oktatását,
és a mezőgazdaság gazdasági, regionális és ökológiai
kutatását végzi. Az kar elsődleges célja az agrárüzleti,
kapcsolatrendszere, az EU csatlakozás agrár-környe-
szakigazgatási, vidékfejlesztési és informatikai képzés
zetvédelmi összefüggéseinek vizsgálata, a vállalati me-
minőségi és felelősségteljes végzése. A célkitűzések
nedzsment elemzése és a mezőgazdasági vállalkozások
között szerepel olyan felsőoktatási kutató és fejlesztő
munkahely szervezési vizsgálata.
tevékenység kialakítása a régióban, amely kielégíti
A Debreceni Egyetem AMTC az alapfeladatok
a nemzet az agrárgazdaság és az európai integrációs
magasabb színvonalú ellátása, küldetésének tel-
57
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TATÁS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
jesítése érdekében széleskörű, nyitott és kölcsönös
Debrecen testvérvárosainak egyetemein kívül aktív
tudományos előnyökön alapuló kapcsolatrendszert
nemzetközi partnerei még a japán Hirosaki és Chiba, az
tart fenn az oktatás és a kutatás valamennyi területén
amerikai Indiana egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai
nemzetközi és hazai nagy cégekkel és agrárvállala-
Tudományegyetem is.
tokkal. A kutatás-fejlesztés területén mintegy 300
Az Észak-alföldi régió határ menti régió, a határon
hazai vállalattal áll kapcsolatban az Észak-alföl-
átnyúló együttműködések kialakulásában nagy szerepe
di régióban. A legszorosabb az együttműködés a
van a felsőoktatási intézményeknek. A határrégiók
kihelyezett tanszékként is működő Agrárgazdaság
számottevő része ma is elmaradott terület. A részben
Kft-vel, az innovatív kutatásban élen járó Gran-Ex-
történeti, részben a kedvezőtlen makro- és mikrogazda-
port Kft-vel, a közigazgatásban a Hajdú-Bihar Megyei
sági tényezők és hatások következményei, az életképes
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal, a bioenergia
gazdasági programok hiánya, az elavult infrastrukturális
területén a nyírségi Bátortrade Kft-vel, a jászságban
és közlekedési rendszerek és főként a szinte minden te-
pedig a Jászkíséri Agroszöv Zrt-vel. Kutatásfejlesz-
rületen vontatottan fejlődő határon átívelő kapcsolatok
tési projektekben és gyakorlati munkában kitűnő az
miatt Magyarország és szomszédai számára egyaránt
együttműködés a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és
létfontosságú kérdés a határmentiség és a határon átnyúló
Kereskedelmi Rt-vel, a Nagisz Mezőgazdasági Termelő
együttműködés ügye (Baranyi B. 2007).
és Szolgáltató Rt-vel, az Awassi Mezőgazdasági Élel-
A Debreceni Egyetem AMTC is kitüntetett szerepet
miszeripari és Kereskedelmi Rt-vel, a Tedej Rt-vel és a
tölt be az interregionális együttműködésekben, hiszen a
Kösely Mezőgazdasági Rt-vel.
tudomány, amelyet közvetítenek, szinte minden esetben
A DEBRECENI AGRÁR-FELSŐOKTATÁS ÉS KUTATÁS MAKROREGIONÁLIS SZEREPE A Debreceni Egyetem kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Együttműködési programjai az oktatáson, kutatáson kívül egyre több területre kiterjednek. Számos nagykövet, több mint harminc külföldi egyetem delegációja tett látogatást az intézményben 2004 és 2007 között, s több mint 70 egyetemmel jött létre kétoldalú nemzetközi szerződés, amelynek eredményeként több közös oktatási, kutatási program is indult. Hagyományosan jó kapcsolata van az intézménynek Debrecen testvérvárosainak az egyetemeivel, így például a németországi Paderborn, a finnországi Jyväskylä, az orosz Szentpétervár, az amerikai New
Határon átívelő kapcsolatok építése (Tőkés László püspök,
Brunswick és a szomszédos Nagyvárad egyetemével.
Nagy János rektor)
58
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
4. ÁBRA A Debreceni Egyetem partnerkapcsolatai Romániában és Ukrajnában
Forrás: MTA RKK ATI Debreceni Osztálya
nemzetközi; emellett a társadalomnak csak egy szűk
keletkező egyetemet, vagy főiskolát. Ilyen intézmény a
rétegét képezik, mégpedig olyan fiatalokat, akik hosszabb
2001-ben Kolozsvári központtal létrejött Erdélyi Magyar
távon az ország gazdaságának és társadalmának elitjévé
Tudományegyetem számára a Debreceni Egyetem. A régió
válnak. A tudományos és egyetemi központok határon túl-
felsőoktatási intézményei sokat tehetnek azért, hogy
nyúló vonzása a történelemből jól ismert. A múltban is első-
a környező országok felsőoktatási intézményeinek és
sorban olyan intézmények között alakultak ki kapcsolatok,
kutatóintézmények bevonásával valódi, határokon átívelő
amelyek azonos régiókban helyezkednek el a határ két olda-
egyetemi hálózat alakuljon ki (Kozma T. 1997).
lán (pl. Debrecen–Nagyvárad). A határ menti felsőoktatási
A Debreceni Egyetem – az AMTC tevékeny részvé-
intézmények egymással egyeztetett képzési kínálattal,
telével – a szűkebb és a tágabb régió fejlesztését egyaránt
vendégoktatók kölcsönös meghívásával, jól funkcionáló
eredményesen szolgáló együttműködést folytat a határon
együttműködéseikkel, több tudományterület együttmű-
túli felsőoktatási intézményekkel és kutatóbázisokkal.
ködését igénylő szakok megindításával és az áthallgatások
Egyetemi, kari és intézeti szinten is kialakulnak együttmű-
biztosításával jobban kielégíthetik potenciális közönségeik
ködések, amelyek nagy részét formális szerződések ke-
igényeit, ezzel a régió egészében versenyképesek bírnak
retében meg is erősítenek. Egyetemi szintű nemzetközi
maradni (Baranyi B. – Nagy J. 2005).
szerződések köttettek a Vasile Goldis Egyetemmel, a Nagyvá-
Makroregionális értelemben a határ különböző ol-
radi Egyetemmel; a Partiumi Keresztény Egyetemmel;
dalán lakók többek között úgy igyekeznek felzárkózni a
a Temesvári Egyetemmel; a Babes-Bolyai Egyetemmel
régióhoz, hogy – amennyiben nincs a térségben – felső-
(Románia), továbbá a P.J. Safarik Egyetemmel (Szlovákia),
oktatási intézmény alapítását kezdeményezik. A sikeres
az Ungvári Állami Egyetemmel és Uzhhorod State Institute
intézményalapításhoz azonban olyan konszolidált felső-
of Information Sciences (Ukrajna). Kari szintű nemzetközi
oktatási partnerintézményre van szükség a határ magyar-
szerződések vannak a Romániában található kolozsvári
országi oldaláról, amely nem a saját létfenntartásáért küzd,
„Iuliu Hatieganu” Egyetemmel, a Marosvásárhelyi Orvosi
hanem szakmailag is legitimálni tudja a határ túloldalán
Egyetemmel, a Nagybányai Egyetemmel, az „Al. I. Cuza”
59
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TATÁS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
Egyetemmel, az Oroszországi I.N. Uljanov Csuvas Állami
igény növekedése, egyedi és tájspecifikus különleges
Egyetemmel, a Moszkvai Állami Építőipari Egyetemmel,
mezőgazdasági termékek (hungarikumok) iránti foko-
Szlovákiában a Szlovák Agrártudományi Egyetemmel, a
zott kereslet, a nemzetközi tranzitkereskedelem, áru-
Nyitrai Pedagógiai Főiskolával, Ukrajnában pedig a Kijevi
szállítmányozás élénkülése, a vállalkozási övezetek
Tarasz Sevcsenko Egyetemmel, a V.M. Koretsky Institute
szerepének erősödése, a gazdasági-társadalmi kapcso-
of State and Law of the National Academy of Sciences-vel,
latok bővülése Romániával és Ukrajnával, a külföldi
az Ukrán Nemzeti Agrártudományi Egyetemmel, és a Kijevi
befektetői érdeklődés növekedése Északkelet-Magyar-
Tarasz Sevcsenko Egyetemmel. Az Egyetem intézeti szintű
ország, mint beruházási célterület iránt.
együttműködéseket folytat a Brassói Kutató Intézettel;
A debreceni agrár-felsőoktatás már a rendszervál-
Livadai Kutató Intézettel; Lovrini Kutató Intézettel; Fundu-
tást megelőzően is az agrárgazdaság oktatása, kutatása
lea-i Kutató Intézettel; Csíkszeredai Intézettel (Románia),
területén számos hazai és külföldi intézménnyel állt
Slovosivo-SSP. Slachtitelská stanica, Horná Streda; Micha-
kapcsolatban, amelyek elsődlegesen a volt szocialista
lovce-i Intézettel (Szlovákia), valamint a Kárpátaljai Intézet-
országok felsőoktatási intézményeire terjedtek ki. A
tel, és a Velika Bakta-val (Ukrajna) is (Rőfi M. 2005).
rendszerváltást követően, 1990 után a nyugat-európai,
A DE AMTC különösen szoros oktatási és tudományos
valamint tengerentúli egyetemekkel épült kapcsolat. Az
kapcsolatokat épített ki az Észak-alföldi régióval szomszé-
elmúlt évtizedben főleg az oktatásfejlesztéssel kapcso-
dos két ország – Románia és Ukrajna – egyetemeivel és
latos együttműködések, tantervfejlesztések kerültek a
kutatóintézeteivel. Legjelentősebb partnerei: a Nagyváradi
középpontba. Ezeknek az együttműködéseknek köszön-
Egyetem; az Agrár- és Állatorvostudományi Egyetem
hetően az egykori Agrártudományi Egyetem, majd később
(Kolozsvár); a Bánáti Agrár- és Állatorvostudományi Egye-
jogutódai kialakították és elfogadtatták az MBA képzést,
tem (Temesvár); a Lucian Blaga” Egyetem (Nagyszeben); a
fejlesztették a gazdasági agrármérnöki képzés belső tartal-
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár);
mát, EU ismeretanyaggal bővített szak- és közgazdasági
a Babes-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár); a Partiumi
ismeretek tantervet dolgoztak ki és bevezették az oktatás-
Keresztény Egyetem (Nagyvárad); a Burgonyakísérleti és
ba. Eredményesen pályázott és vett részt az ipar és a fel-
Termesztési Állomás (Csíkszereda); az Agrár- és Állatorvos-
sőoktatás kapcsolatának szorosságát segítő nemzetközi,
tudományi Egyetem (Bukarest); a Temesvári Műszaki Egye-
elsősorban európai uniós pályázati programokban, főleg a
tem; az Ukrán Nemzeti Agrártudományi Egyetem (Kijev);
nyugat-európai egyetemekkel együttműködve.
a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (Beregszász). További konkrét együttműködés realizálódott nagybányai,
KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK
jasi, aradi, ungvári felsőoktatási intézményekkel és tudományos műhelyekkel is (Nagy J. 2005b) (4. ábra). A határon átnyúló interregionális felsőoktatási és
A régióra jellemző, és részben a rossz foglalkoztatási
tudományos együttműködés lehetőségeit teremti meg,
helyzet kialakulását jelentősen előidéző kedvezőtlen
illetve a meglévő kapcsolatok mennyiségét és minőségét
iskolázottsági viszonyok javításában nagy feladatok
javíthatja a keletről érkező nyersanyagok feldolgozása;
várnak a jövőben az egyetemi-főiskolai képzésre.
a keleti piacok növekedése, a K+F és oktatási kapcso-
Jelenleg azonban az Észak-Alföld lakóinak részvétele a
latok bővülése, a hazai és nemzetközi turizmus iránti
felsőoktatásban – a 90-es évek folyamán lejátszódott
60
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
nagy bővülés ellenére – Hajdú-Bihar megyét kivéve
pályamódosítások. Így mind az intézmények, mind a
kissé elmarad az országos átlagtól. Különösen
hallgatók gyorsabban reagálhatnak a régióban felmerülő
kedvezőtlen körülmény, hogy a hét magyarországi
új munkaerőpiaci igényekre. A debreceni egyetem,
régió közül itt a legalacsonyabb az egyetemi képzésben
illetve a régió főiskolái településük számára közvetlen
részt vevők aránya, hiszen a modern, kvalifikált és jól
gazdaságélénkítő szerepet is játszanak egyrészt mint
fizető munkahelyek többsége csak egyetemi diplomával
jelentős foglalkoztatók, másrészt nagyszámú hallgatójuk,
tölthető be. A 2000. január 1-jei egyetemi integrációt
mint a helyi szolgáltatások fogyasztópiaca révén.
megelőzően Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-
A régió felsőoktatási potenciáljában meghatározóak,
Bereg megyében négy-négy, Hajdú-Biharban nyolc
sőt túlsúlyosak egyrészt a főiskolai, másrészt a pedagó-
felsőfokú oktatási intézmény működött, igen eltérő
gus- (Debrecen, Nyíregyháza, Jászberény, Hajdúböször-
kapacitásokkal. Egyetemi képzés jelenleg – és minden
mény), az agrár- (Debrecen, Nyíregyháza, Mezőtúr),
bizonnyal még hosszú ideig – csak Debrecenben található
valamint az egészségügyi (Debrecen, Nyíregyháza) kapa-
a régióban. A város ezáltal a harmadik legnagyobb
citások, azaz a közszolgálati szférához és a mezőgazda-
felsőoktatási centrum Magyarországon. A Debreceni
sághoz kötődő, rosszabb jövedelmi viszonyokkal jelle-
Egyetem hallgatója a magyar felsőoktatásban tanulók
mezhető szakmákban diplomásokat kibocsátó képzések.
mintegy nyolc-kilenc százaléka, s Debrecené az Észak-
Átlagos a tudományegyetemi képzés súlya (Debrecen),
Alföld felsőfokú képzési kapacitásának több mint fele.
alulreprezentált viszont a gazdasági (Szolnok, Debrecen),
A debreceni felsőoktatási intézmények vonzása messze
s különösen a jogi (Debrecen), illetve a műszaki (a debre-
túlnyúlik a régió határain, de alapjában igen koncentrált:
ceni főiskolai karon kívül csak kislétszámú kihelyezett
döntően a Békéscsaba–Szolnok–Salgótarján vonaltól
levelező tagozatok néhány városban) képzés, vagyis azok
északkeletre fekvő területekre terjed ki, Hajdú-Bihar,
az ágazatok, amelyek a dinamikus piaci szférához kötőd-
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Borsod-Abaúj-Zemplén
nek, jobban fizetőek, és a helyi gazdaság megújítása,
megyék túlsúlyával. Jász-Nagykun-Szolnok megyének
a regionális fejlődés szempontjából a legfontosabbak
azonban nem elsődleges egyetemi központja a város,
lennének. Döntően e sajátosságokból ered az a tény is,
mert itt már Budapest és Szeged vonzása is erősen
hogy a nők jelentősen felül-, míg a férfiak rendkívül
érvényesül. Ezzel együtt Debrecen egyik legfontosabb
alulreprezentáltak az Észak-Alföld egyetemi-főiskolai
észak-alföldi regionális funkciója felsőoktatási központi
képzésében.
és
szerepe, ami a sokáig hiányzó közgazdasági és jogi
A helyi felsőoktatási potenciál szakmai összetételét
képzés megerősödésével tovább nőhet a közeljövőben.
mindezek miatt a régió egyik legfontosabb strukturális
A hazai és külföldi felsőoktatási központok
fogyatékosságaként lehet értékelni. Ezzel függ össze
között több jól funkcionáló együttműködés (például
ugyanis alapvetően a régióból származó felsőoktatási
vendégoktatók kölcsönös meghívása révén) is kialakult
hallgatók rendkívül torz szakmastruktúrája: a magyar
az elmúlt időszakban, amelyek bővítik a választható
felsőoktatásban tanulók 15%-át adó régióban él az óvó-
pályák körét, az intézményi integráció révén pedig
nőképzősök harmada, a mezőgazdasági főiskolások majd-
egyre inkább lehetővé válik a képzések összehangolása,
nem háromtizede, az általános iskolai tanárjelöltek 23%-a
a több tudományterület együttműködését igénylő
– ám a műszaki egyetemistáknak vagy a közgazdász-
szakok beindítása és az “áthallgatások”, illetve a hallgatói
hallgatóknak csak alig egytizede. Mindez a helyzet alap-
61
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TATÁS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
vetően és tartósan kihat a helyi értelmiség összetételére,
igen koncentrált térbelileg: kapacitásainak meghatározó
az alulreprezentált képzési irányok miatt rosszabbak az
része Debrecenhez kötődik, s rajta kívül elsősorban
innováció-fogadás lehetőségei, s a műszaki-közgazdasági
csak a másik két megyeszékhelyen van jelentékenyebb
kultúra fejletlensége kedvezőtlen a tőkebeáramlás, illetve
K+F tevékenység. Ez a területi koncentráltság a
a potenciális beruházók fogadása szempontjából is. Az
szektor sajátosságainak köszönhetően nem tekinthető
öröklött helyzet megváltoztatása is rendkívül nehéz,
hátrányosnak, ami a nemzetközi szintekhez való
hiszen az intézményi struktúra egy országos rendszer
hatékony felzárkózást szolgáló új stratégia kidolgozását
része, az új képzési irányok beindításának korszaka
teszi lehetővé. A fő feladat e téren a régió K+F intézményei
hosszabb időre lezárulni látszik, de például a nemrégi-
közötti együttműködés, illetve a szektor közvetlen
ben megindult debreceni jogi, közgazdasági és vidékfej-
gazdasági kapcsolatainak erősítése. A DE a szűkebb
lesztési képzés felfuttatása is csak évtizedes távlatban
és a tágabb régió fejlesztését egyaránt eredményesen
éreztetheti hatását. Ezzel együtt a területfejlesztés esz-
szolgáló együttműködést folytat a határon túli
közeivel is mindent el kell követni a változás – elsősorban
felsőoktatási intézményekkel és kutatóbázisokkal. Ilyen
az alulreprezentált szakirányokat választók támogatása,
irányú kapcsolatai a Debreceni Egyetemet alkalmassá
az e szakterületeken végzetteknek a régióba, különösen
teszik országos és nemzetközi jelentőségű tudományos
annak elmaradottabb térségeibe való (vissza)térítése
technológiai fejlesztési programok koordinálására. A
– érdekében.
DE a versenyképesség és a gazdasági-társadalmi fejlődés
A képzés sokoldalúbbá tétele mellett fontos lenne
megalapozásában ma már az ország egyik legjelentősebb
a felsőfokú végzettséggel rendelkezők elvándorlásának
tudásközpontja, amely képes rugalmasan reagálni az
megállítása, amely – miközben a térség teljes migrációs
új kihívásokra, képes betölteni a valós tudományos
vesztesége jelentősen mérséklődött a korábbiakhoz
fejlesztési központ szerepét.
képest – a 90-es évtizedben is változatlanul folytatódott.
A jövőt illetően végül igen fontos hangsúlyozni, hogy
A változtatás azonban rendkívül nehéz, hiszen az
a DE a régió tudásközpontjaként olyan stabil high-tech in-
elvándorlás legfőbb okai – az alacsonyabb kereset és a térség
novációs csoportosulást hozzon létre, amely jelentős gaz-
dinamikájának hiányából eredő kisebb karrierlehetőségek,
dasági szerkezetváltást, a tudásalapú gazdaság kibontako-
továbbá bizonyos egyetemi végzettséget igénylő,
zását, a régió javuló versenyképességét eredményezheti,
kvalifikált munkahelyek hiánya a régió nagy részén,
hogy a feltételek egy ilyen szerepkör betöltéséhez adottak.
illetve különösen Budapest feltartóztathatatlannak
A Debreceni Egyetem rendelkezik fejlett tudásbázissal, a
tűnő szívó hatása a legtehetségesebb diplomások iránt
kedvező feltételek talaján könnyen továbbfejleszthető a
– tartósan léteznek. E hatásokkal szemben leginkább
magasan képzett, mobilis emberi erőforrás (képzés), kiala-
a helyi-térségi identitás, a lokális kötődés erősítésével,
kulóban van a korszerű és megbízható alapinfrastruktúra,
illetve különböző, a diplomás szakembereket megcélzó
az innováció-menedzsment szakértelme és szervezete. Ki-
speciális (pályakezdési, letelepedési) helyi támogatási
alakítása megkezdődött, és kialakításra vár az innovatív
rendszerek kialakításával lenne érdemes próbálkozni,
gazdasági környezet, regionális innovációs kereslet (spin-
akár régiószintű együttműködéssel is.
off vállalatok, idetelepülő high-tech cégek, a régió vállal-
A Debreceni Egyetem a régió kutatási-fejlesztési
kozásainak átalakulása – ez utóbbi képzéssel, valamint az
potenciáljának is meghatározó bázisa. A K+F szektor is
Észak-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség hatékony
62
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TAT Á S SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
közvetítő tevékenysége eredményeként). A korábban
a tudás minősége tekintetében kedvező helyzetben
kifejtettek alapján és a felsorolt feltételek teljesülése ese-
van, bár K+F színvonala, szerkezete és a felsőoktatás
tén pedig minden arra utal, hogy kialakulhat a megfelelő
struktúrája az innováció fejlesztés szempontjából nem
tőke-vonzó képesség, kritikus tömeg szükséges például a
minden esetben előnyös (Nagy J. – Rőfi M. 2008).
határon is átívelő regionális együttműködés révén (Bara-
Összességében az Észak-alföldi régió példája, benne az agrár-műszaki felsőoktatás és kutatás helyzete – néhány
nyi B. – Nagy J. 2005). A régió fejlődését meghatározó kitörési pontot jelentő
évvel az EU-csatlakozás után – arra int, hogy a legfonto-
területek meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a
sabb kérdés továbbra is a regionális gazdasági-társadalmi
régió adottságai – a kutatási potenciál, illetve az ipari háttér
fejlődés jövőbeni eredményessége. Ma még úgy tűnik,
– és a pozitív piaci tendenciák továbbá piaci rések mely
hogy a régióban hosszú ideig a fenntartható fejlődés és a
területeken találkoznak. A Debreceni Egyetem erős, ipari
hanyatlás kombinációja fog érvényesülni az Alföld számos
hasznosításban végződő kutatási területei a gyógyszeripari
területén, bár a válság egyre kisebb léptékű lesz, kistérségi
K+F, a genomika, a diganosztikum-fejlesztés, a nanotechno-
szintű marad, s a mezőgazdasági termelés hagyományos és
lógia, a funkcionális élelmiszerfejlesztés, és a megújuló ener-
modern elemeinek az ötvözése, a természet- és környezet-
giaforrások. Külön említést érdemel az újdonságot jelentő
védelem, a falusi- és ökoturizmus révén is a fenntartható
bioengineering témakör, amelynek megalapozását a Debre-
fejlődés sikeresen megvalósulhat. Nyitott kérdés azonban,
ceni Egyetem saját nanotechnológiai bázisán, az egyetem és
hogy mekkora részt foglalnak el a modern szerkezetű, de
a város aktív részvételével létrehozott Bioengineering Bay
kicsiny eltartóképességű térségek, s mekkora hányadot
Zoltán Intézet létrehozásával képzeli el.
tesznek ki a hanyatló és alacsony életszínvonalat biztosító,
A „tudás iparosítása” során a Debreceni Egyetem
fejlődésükben megrekedt falusi térségek.
bázisán építkező innováció-alapú gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen a Debreceni Egyetem és a cégek közötti hídképző intézmények létrehozása. A Debreceni
IRODALOM
Egyetemen megindult innovációs szemléletváltás első mérföldköveként, a Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont projekt keretében létrejött GND
ÁMÖ 2000: Magyarország mezőgazdasága a 2000.
Tudás- és Technológia Transzfer Iroda működésének
évben. Területi adatok. KSH, Budapest, 2000.
első éve során, példásan együttműködve a Regionális
BARANYI BÉLA 2007: A határmentiség dimenziói. 2. jav.,
Innovációs Ügynökséggel, accelerálta a kutatók és ipari
bőv. kiad. Budapest-Pécs, Dialóg Campus K. 2007.
partnerek közötti együttműködést.
318 p. (Dialóg Campus szakkönyvek, Studia regio-
A versenyképességet befolyásoló tényezők sorában
num, Területi és települési kutatások, 24.).
meghatározó jelentősége van az egyes régiók inno-
BARANYI BÉLA 2008A: Észak-alföldi régió a „régiók
vációs potenciáljának és az innovációs kapacitás
Európájában”. In: Baranyi Béla (szerk.): Észak-Al-
bővítését elősegítő szakpolitikáknak. A régió, mint az
föld. Pécs–Budapest: MTA Regionális Kutatások
ország egyik tradicionális és jelentős vidéki felsőoktatá-
Központja – Dialóg Campus Kiadó, 2008. (Kárpát-
si központjával, kutatóbázisával rendelkező egysége az
medence régiói, 8. kötet. – Sorozatszerk.: Horváth
emberek kultúrája, képessége és képzettsége, valamint
Gyula.) 23–50. p.
63
A D E B R E C E N I AG R Á R - F E L S Ő O K TATÁS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A RÉGIÓ FEJLŐDÉSÉBEN
BARANYI BÉLA 2008B: Az Észak-alföldi régió gazdaságá-
és szervezési összefüggései. Debrecen. Debreceni
nak általános jellemzői. – In: Baranyi Béla (szerk.):
Egyetem Agrártudományi Centrum. 9–16. p.
Észak-Alföld. Pécs–Budapest: MTA Regionális Ku-
NAGY JÁNOS – RŐFI MÓNIKA 2008: Innovációs potenciál.
tatások Központja – Dialóg Campus Kiadó, 2008.
In: Baranyi Béla (szerk.): Észak-Alföld. Pécs–Buda-
(Kárpát-medence régiói, 8. kötet. – Sorozatszerk.:
pest: MTA Regionális Kutatások Központja – Dialóg
Horváth Gy.ula) 208–211. p.
Campus Kiadó, 2008. (Kárpát-medence régiói, 8.
BARANYI BÉLA – NAGY JÁNOS 2005: A Debreceni Egyetem
kötet. – Sorozatszerk.: Horváth Gy.ula) 368–389. p.
szerepe a regionális fejlődésben. In: Glück Róbert–
NAGY JÁNOS – DOBOS ATTILA – SZABÓ JÓZSEF 2000: Belvíz-
Gyimesi Gábor (szerk.): Évkönyv 2004–2005. II. kö-
és termőhely-védelem az Észak-alföldi Régióban. In:
tet. Környezetvédelem, regionális versenyképesség,
NAGY JÁNOS (szerk.): Fenntartható mezőgazdaság-
fenntartható fejlődés c. konferencia előadásai. Pécs,
minőségi termelés. Debrecen, DE ATC; MTK Föld-
PTE Közgazdaság-tudományi Kara. Regionális Politika
műveléstani Tanszék; MTA-DATE Földművelési
és Gazdaságtan Doktori Iskola. 2005. 203–213. p.
Kutatócsoport. 56–72. p.
HARSÁNYI ENDRE – SULYOK DÉNES – NAGY ATTILA JÁNOS
NAGYNÉ DEMETER DÓRA 2008: Mezőgazdaság. – In: Ba-
– HARSÁNYI GERGELY – NAGY JÁNOS 2003: A magyar-
ranyi Béla (szerk.): Észak-Alföld. Pécs–Budapest:
országi földhasználat ötven éve. In: Kovács Teréz
MTA Regionális Kutatások Központja – Dialóg Cam-
(szerk.): A vidéki Magyarország az EU-csatlakozás
pus Kiadó, 2008. (Kárpát-medence régiói, 8. kötet.
előtt. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs.
– Sorozatszerk.: Horváth Gy.ula) 218–231. p.
264-–270. p.
RŐFI MÓNIKA 2005: A Debreceni Egyetem interregi-
KOZMA TAMÁS 1997: Felzárkózási stratégiák, túlélési tak-
onális kapcsolatai. In: BARANYI BÉLA (szerk.): Köz-
tikák. In: BUDA MARIANN – KOZMA TAMÁS (szerk.):
elítések. A határon átnyúló kapcsolatok kilátásai
Határmenti együttműködés a felsőoktatásban.
és a mezőgazdaság regionális kérdései az Európai
Debrecen, KLTE. (Acta Paedagogica Debrecina; 96.).
Unió keleti peremén. Debrecen, MTA Regionális
LENGYEL IMRE 2003: Verseny és területfejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon. – JATEPress, Szeged.
Kutatások Központja. 71–82. p. RŐFI MÓNIKA 2006: A Debreceni Egyetem regionális
NAGY JÁNOS 2005A: A Debreceni Egyetem és az agrár-fel-
szerepe az Észak-alföldi régió versenyképességének
sőoktatás szerepe az Észak-alföldi régió és a határon
erősítésében. PhD-értekezés. Debrecen. Kézirat.
átnyúló kapcsolatok fejlődésében: In: Baranyi Béla
SZÁSZ GÁBOR – SZÉKELYNÉ SIPOS KLÁRA – JÁVOR ANDRÁS szerk.
(szerk.): Közelítések. A határon átnyúló kapcsola-
2003: 135 éves a debreceni agrár-felsőoktatás Debrece-
tok kilátásai és a mezőgazdaság regionális kérdései
ni Egyetem Agrártudományi Centrum, Debrecen.
az Európai Unió keleti peremén. Debrecen, MTA
TANKA ENDRE 2005: A magyar birtokpolitika stratégiai
Regionális Kutatások Központja. 29–39. p.
jövőképe uniós tagságunk első évtizedében. – Való-
NAGY JÁNOS 2005B: Tudományos együttműködés a régió-
ság. 11. 10–15. p.
fejlesztésben. Debreceni Szemle XIII. évf. 1. 36-45.p
TÓTHNÉ KISS ERZSÉBET szerk. 2004: Az integráció első
NAGY JÁNOS 2006: Tudományos együttműködés a regio-
négy éve a Debreceni Egyetem Agrártudományi
nális versenyképesség erősítésében. In: Jávor András
Centrumában. Debreceni Egyetem Agrártudományi
– Berde Csaba (szerk.): A térségfejlesztés vezetési
Centrum. Debrecen.
64
N E M Z ETKÖZI KAPCSOLATOK
N E M Z E T K Ö Z I K A P C S O L ATA I N K Kárpáti László
A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudomá-
közép-kelet-európai régió egyetemeivel már nagy múltra
nyok Centruma nemzetközi tudományos hírnevének
visszatekintő kapcsolataink vannak, valamint az elmúlt
köszönhetően kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelke-
évtizedben ugrásszerűen megnőtt kutatási és oktatási
zik szerte a világon. Nemzetközi együttműködéseink
együttműködéseink száma az Európai Unió tagállamai-
alapját oktatóink, kutatóink tudományos és személyes
val, az Amerikai Egyesült Államokkal, Kínával, Mongó-
kapcsolata alkotja.
liával és Japánnal.
Intézményünk mindig kiemelkedő fontosságúnak
A Debreceni Egyetem Agrár-és Műszaki Tudomá-
tartotta nemzetközi kapcsolatainak ápolását, így a
nyok Centruma eddig közel 70 külföldi egyetemmel
Hallgatóink brüsszeli tanulmányúton
65
N E MZETKÖZI KAPCSOLATOK
kötött bilaterális szerződést, s ezek a szerződések
Debrecen testvérvárosainak egyetemein kívül aktív
nagyban segítik konkrét oktatási és kutatási programok
nemzetközi partnereink még a hollandiai Wageninge-
létrejöttét és az oktatói-hallgatói mobilitást.
ni, a japán Chiba, az amerikai Indiana, az Iowa és az
Szerződéseink közül hagyományosan jó kapcsolatunk van Debrecen testvérvárosainak egyetemeivel,
Arkansas egyetem valamint a kolozsvári Babes¸-Bolyai Tudományegyetem is.
így például a németországi Paderborn, a finnországi
A legjelentősebb mobilitási program az Agrár- és
Jyväskylä , az orosz Szentpétervár, az amerikai New
Műszaki Tudományok Centrumában a Socrates/Eras-
Brunswick és a szomszédos Nagyvárad egyetemeivel.
mus és a CEEPUS programok. Az Európai Bizottság Együttműködés a Partiumi Keresztény Egyetemmel, 2005
Egyiptomi delegáció, 2007
66
N E M Z ETKÖZI KAPCSOLATOK
A Szász Parlament Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottságának tagjai a tárgyalások előtt az AMTC-ben, 2008
1987-ben indította el Rotterdami Erasmusról elnevezett programját, mely az egyetemi hallgatók és oktatók európai mobilitását kívánta minél szélesebb körben elősegíteni. Intézményünk kezdetektől részt vesz a programban, folyamatosan növekedett partnerintézményeink száma és ezzel együtt oktatóink, hallgatóink részvétele. Jelenleg 21 ország 63 intézményével van Erasmus bilaterális szerződésünk, továbbá több mint 20 egyetemmel van kétoldalú együttműködési szerződésünk.
Tárgyaláson a Tanácsteremben
A Partiumi Keresztény Egyetemmel (Nagyvárad) kötött egyezmény alapján a Partiumi Egyetemen 2005
Ezen szerződések köre a jövőben tovább bővül,
óta folyik kihelyezett levelező BSc képzés, Mezőgazda-
hiszen a 2007-től indult új Lifelong Learning Erasmus
sági mérnöki szakon.
Program keretein belül már nem csak oktatóink és
Különösen fontosnak ítéljük a Wageningeni Egye-
hallgatóink cseréjére kerülhet sor, hanem az adminiszt-
temmel folytatott kettős diplomás képzéseket, amely-
rációban dolgozók is lehetőséget kapnak az európai
nek keretében több mint 10 hallgató vesz részt ebben
tapasztalatcserére.
az évben holland master képzésben, akik a Debreceni
A CEEPUS (Central European Exchange for Univer-
Egyetem diplomája mellet egy wageningeni diplomát is
sity Studies) program keretében a Centrumban 5 hálózat
szereznek. Ezek eredményeképpen – kiváló tanulmányi
működik összesen 60 nemzetközi partner részvételével.
eredményéért – egy hallgatónk PhD képzésre is felvé-
Tagjai vagyunk az ISEP (International Student Exchange Programme) multilaterális mobilitási programnak
telt nyert Wageningenbe.
67
N E MZETKÖZI KAPCSOLATOK
is, amelynek keretében elsősorban Amerikába utazhat-
nemzetközi tapasztalataikkal jelentősen hozzájá-
nak ki diákjaink, illetve onnan érkezhetnek hozzánk
rulnak.
hallgatók.
A Bolognai folyamat követelményeinek megfelelően
Fontos nemzetközi kapcsolatnak számít aktív rész-
az ECTS rendszer feltételeit már megteremtettük intéz-
vételünk az International MBA Networkben, melynek
ményünkben. A nemzetközi partneregyetemeinken
keretében az APSTRACT nemzetközi tudományos
szerzett krediteket a Debreceni Egyetem Agrár- és Mű-
folyóirat társszerkesztői is vagyunk.
szaki Tudományok Centrumának mind a három kara
Mindemellett számos nemzetközi szervezet munká-
elismeri, és a külföldi hallgatók által nálunk szerzett
jában aktív tagként veszünk részt.
krediteket a partnerintézményeink elfogadják. Célunk,
Nemzetközi kapcsolatainkat a DE AMTC
hogy angol nyelvű kurzuskínálatunk további bővítésé-
Külső Kapcsolatok Központja koordinálja, mun-
vel, angol nyelvű programok indításával vonzóbbá te-
kájukhoz a karok szakmai kapcsolataikkal és
gyük intézményünket a külföldi hallgatók számára.
A Debreceni Egyetem AMTC Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar MBA-hallgatóinak előadása Wim Heijman, a nemzetközi MBA hálózat vezetőségi tagja és a Kar vezetői előtt
68
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
A DEBRECENI EGYETEM AG R Á R - É S M Ű S Z A K I T U D O M Á N Y O K C E N T RU M Á N A K K A R A I N O K TATO T T S Z A KO K 2008 Jávor András
Debreceni Egyetem egyik jogelődje a Debreceni Ag-
Korábban nem művelt szakok – kertészet, élel-
rártudományi Egyetem a régió és az ország mezőgazda-
miszer – jelentek meg a képzésben és váltak vezető
sági fejlesztésében mindig jelentős szerepet játszott.
képzési területekké.
A jól működő nagyüzemi mezőgazdaság számára
A vidék és vidékfejlesztés komplex kezelése is
folyamatosan képezte az agrármérnököket. A végzet-
új szakok – természetvédelem, környezetvédelem,
tek elhelyezkedése biztosított volt, minden végzősnek
vadgazda – szakok beindítását is szükségessé tették.
jutott álláshely.
Jelentős piaci igény hozta magával a gazdasági jellegű
A rendszerváltás azonban jelentősen megnehezítette
képzések megjelenését, amely új kar – az Agrárgazdasá-
az agrár-felsőoktatás helyzetét. A mezőgazdaság funkci-
gi és Vidékfejesztési Kar – keretében találta meg helyét
ója változott, súlya, gazdasági megítélése nem kedvezett
az oktatási szerkezetben.
az agrárképzésnek. Az uniós csatlakozás sem javította a feltételeket a politkai és társadalmi hozzáállást.
Ehhez bővíteni és biztosítani kellett a vállalati kapcsolatrendszert is, amely bővítette a végzett hallgatók
Ezzel egyidejűleg általánosságban, mélységében és
elhelyezkedési lehetőségeit. A sokkal szélesebb területen
specializációban növekedtek az elvárások, a képzés, ok-
– bank, államigazgatási szféra, stb – elhelyezkedő tanít-
tatás, a végzettek felkészültségének vonatkozásában.
ványaink minden esetben megállták a helyüket, és egyre
Az oktatás változásában jelentős szerepet kaptak
inkább keresettek lettek az ország egész területén.
az oktatási verseny erősödése mellett a munkaerő-piaci kihívások és elvárások. Az átalakulás folyamatát tovább nehezítették, bonyolították a bolognai folyamatok végrehajtásában
Számos tudományos vizsgálat eredményei is bizonyították, szükség van az Agrár és Műszaki Tudományok Centrumában végzett jó felkészültségű munkaerőre.
vállalt nemzetközi kötelezettségek. A korábbi struktúra
A vezetés stratégiai döntéseivel a lehetőségekhez
kibővült és kialakult az ötlépcsős képzés. A felsőfokú
képest megteremtette az új oktatási feladatok személyi,
szakképzés az alap-, és mesterképzés, a doktorképzés
infrastrukturális és dologi feltételeit.
jelentik a lépcsőket, amelyet kiegészít a szakirányú továbbképzések nagy kínálata.
Az oktatás szerkezetének fejlesztése, kialakulása a Műszaki Kar csatlakozásával vált teljessé. Az általá-
69
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
nos gépészeti, építészeti képzési területek megtartása
azonban még várható indítás. Ilyenek a turizmus, ven-
mellett debreceni sajátossággá válhat az agrárium teljes
déglátás, sport, és főleg a logisztika különböző terüle-
vertikumát lefedő műszaki képzés. Ennek legfontosabb
tei. A mesterszakok számának bővítését, a szakirányú
területei a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészet
továbbképzések rendszerét is a piaci igényekhez igazít-
valamint építészet, a környezet és agrárkörnyezet vé-
va kell végrehajtanunk. A mesterképzésben résztvevők
delem, az agrárgazdasági folyamatok műszaki fejleszté-
számát folyamatosan növelni kívánjuk, arányuk 40%
se és az automatizálás lehet.
kell, hogy legyen a hallgatók között. Az angol tannyel-
Az idén – 2008-ban – a különböző képzési szintekre
vű szakok akkreditálásával tovább kívánjuk növelni
és szakokra felvett több mint 2000 hallgató bizonyítja,
az intézmény nemzetközi oktatási súlyát. Beiskolázás
hogy a választott fejlődési irány helyes. Az alapképzési
terén fokozottabban kívánunk élni lehetőségeinkkel a
szakok rendszere zömében kialakult, néhány területen
határon túli magyarság érdekében is.
70
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR SZAKJAI
INFORMATIKAI STATISZTIKUS ÉS GAZDASÁGI TERVEZŐ SZAK (FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS) Olyan szakemberek képzése a cél, akik széles körű gazdasági, számviteli, pénzügyi, statisztikai, informatikai ismereteik birtokában képesek közreműködni vállalkozások, intézmények vezetőinek közvetlen munkatársaként, a felmerülő problémák megoldásában. Az informatikai statisztikus és gazdasági tervezők alkalmasak információk összegyűjtésére, rendszerezésére, feldolgozására, elemzésére alkalmazván a korszerű informatikai eszközöket és szoftvertermékeket. A képzés gyakorlat-orientált, de nagy hangsúlyt fektet a szükséges elméleti ismeretek átadására is. A gya-
Főbb tantárgyak az informatikai statisztikus és gaz-
korlati képzés következményeként a végzett hallgatók
dasági tervező szakon:
képesek életszerű, kellő bonyolultságú statisztikai, számviteli, pénzügyi valamint gazdasági problémák
Alapismereti-képességfejlesztési modulok:
megoldására. Az elméleti ismereteiket további alap-,
•
Gazdasági alapismeretek (társadalmi alapisme-
vagy mesterképzésben való részvétel esetén is hasz-
retek, munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési
nosíthatják.
technikák) •
A képzési idő: 4 félév
Viselkedéskultúra (munkavégzési technikák, irodaszervezés, protokoll és viselkedéskultúra)
A bizonyítvány megnevezése: informatikai statisztikus
•
és gazdasági tervező
Informatikai alapismeretek (számítógép kezelői alapismeretek)
Az informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakos Kötelező szakmai modulok:
hallgatók az alapismeretek elsajátítása után a szakmai
•
modulokban szerezhetnek részletesebb és alaposabb
informatikai ismeretek modul (szoftver-
információkat többek közt informatikából, statiszti-
üzemeltetői ismeretek, informatikus felsőfokú
kából, közgazdaságtanból, vállalkozási ismeretekből,
szakmai ismeretek, informatika szakismereti
gazdasági tervezésből. A képzés nem elhanyagolható
alkalmazása, ügyviteli ismeretek) •
részét képezi a szaknyelv oktatása, melyre különös
Statisztikai ismeretek modul (általános statisztika, statisztika az üzleti életben, statisztika a
figyelmet fordítunk.
71
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
• •
társadalmi gazdasági életben)
hasznosításával jelentős személyes siker elérésére nyílik
Közgazdaságtani ismeretek modul (mikro- és
lehetőség. A szak további előnye, hogy az elméleti ismere-
makroökonómia)
tek gyakorlati alkalmazását is megköveteli a hallgatóktól,
Vállalkozási ismeretek modul (jogi-, számviteli-,
ezáltal fejlesztve a problémamegoldó képességüket.
vállalkozási-, gazdasági tervezési-, tanirodai ismeretek) •
GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI
Idegen nyelv modul
AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK Továbbtanulási lehetőségek: A szakképzés biztosítja, hogy a szakképesítést jó ered-
Végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor;
ménnyel megszerzők alap-, illetve mesterképzésben
rövidítve: BSc)
folytathatják tanulmányaikat. A tanulmányaik folyta-
Szakképzettség: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök
tása esetén kérhetik ezen képzés keretén belül tanult
Választható szakirányok: Agrárgazdasági, Regionális-
tárgyak beszámítását.
és vidékfejlesztési
A szakma szépségei:
Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai
A képzésben szerezhető informatikai, gazdasági, statiszti-
kompetenciák:
kai és idegen nyelvi ismeretekkel számos izgalmas, érdekes
A képzés célja olyan gazdasági és vidékfejlesztési
területen lehet elhelyezkedni, ahol az ismeretek kreatív
agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel,
72
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szerve-
•
zési és irányítási feladatok ellátására. Az elsajátított
az Európai Unió integrációs területfejlesztési tervezési lehetőségeit és módszertanát;
ökonómiai, menedzsment, regionális és térségi isme-
•
az európai uniós, illetve nemzeti mezőgazdasági
reteik birtokában, valamint a szakigazgatási feladatok,
és vidékfejlesztési támogatások formáit, az ehhez
az agrártermelés sajátosságai és az agrárgazdaság
kapcsolódó pályázati követelményeket.
kapcsolatrendszerének ismeretében, ökológiai szemléletük alapján képesek a munkaerő-piaci elvárásoknak
Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesz-
megfelelő szakmai munka végzésére.
tési agrármérnök alkalmas:
Rendelkeznek a vidékfejlesztés európai uniós normák
•
szerinti értelmezéséhez, vidékfejlesztési programok ter-
a vidéki területen élő emberek életfeltételeinek javítására, a rendelkezésre álló források integrálására;
vezéséhez, lebonyolításához szükséges szakismeretek-
•
kel. Képesek a mezőgazdasági termelés és feldolgozás,
az agrárvállalatok és - vállalkozások irányítási, gazdasági feladatainak ellátására;
az ipari termelőeszköz-ellátás, kereskedelem kapcsoló-
•
dó feladatainak az integrálására.
a vidéki térség problémáinak, fejlesztési lehetőségeinek elemzésére; üzleti terv készítésére;
Továbbá a szakon végzettek kellő mélységű elméleti
•
ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban
hozzájárulni a gazdálkodási szerkezet folyamatos megújításához;
történő folytatásához.
•
számviteli ismeretei birtokában a kisvállalkozások bizonylatolási és elszámolási kötelezettségeinek teljesítésére;
Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesz•
tési agrármérnök ismeri: • •
a vidéki területek gazdaságfejlesztésének és terü-
integrált termesztési stratégiák kidolgozásában és
letfejlesztésének összefüggéseit;
megvalósításában;
a főbb növénytermesztési, kertészeti és állatte-
•
nyésztési ágazatok működtetéséhez, szervezésé•
nosítási, ökotermesztési és integrált termesztési
•
a vidéki térségfejlesztés nemzetközi követelményeinek kezelésére;
hez szükséges alapvető technológiákat, a tájhasz-
•
közreműködni a tájhasznosítási, ökotermesztési és
a vidéki térség fejlesztéséhez szükséges projektek megírására, koordinálására.
stratégiákat;
A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő,
a fenntartható fejlődés, valamint a vidéki lakosság
problémafelismerő és problémamegoldó képességgel,
életminőségét meghatározó követelményeket;
együttműködési és kommunikációs készséggel, idegen
az élelmiszergazdaság működésének és fejlődésének
nyelvtudással.
nemzetközi, nemzeti és térségi összefüggéseit; • •
a mezőgazdasági vállalkozások finanszírozásának
Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzésé-
lehetőségeit;
hez egy élő idegen nyelvből államilag elismert közép-
a vidéki térség irányításszervezési megoldásait, a
fokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga
szakigazgatás követelményrendszerét;
szükséges.
73
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI
ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban
AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK
történő folytatásához.
Végzettségi szint: alapfokozat ( baccalaureus, bache-
Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármér-
lor; rövidítve: BSc)
nök ismeri:
Szakképzettség: szakigazgatási agrármérnök (zárójel-
•
az agrár-szakigazgatás intézményrendszerét;
ben megjelölve a szakirányt)
•
a központi és helyi közigazgatás általános és ágazati
Választható szakirányok: informatikai, szakigazgatási
szervezeti, működési és kommunikációs sajátosságait, a közigazgatás és agrárgazdaság kapcsolatát;
Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai
•
kompetenciák:
az Európai Unió és más központi agrár- és gazdaságtámogatási rendszerek működését.
A képzés célja olyan informatikus és szakigazgatási agrármérnökök képzése, akik az elsajátított elméleti és
Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármér-
gyakorlati ismereteik birtokában képesek a termeléssel,
nök képes:
szolgáltatással és szakigazgatással összefüggő szervezési
•
a mezőgazdasági, élelmiszer-feldolgozási, környe-
és irányítási feladatok ellátására, az informatiki eszközök
zetvédelmi, vidékfejlesztési, agrárgazdasági és
és rendszerek alkalmazásásra, tervezésére, fejlesztésének
szakigazgatási ismeretei birtokában a szakigazga-
irányításásra. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti
tási területeken informatikai rendszerek és alkalmazások tervezésére, fejlesztésének irányítására, fejlesztésében történő közreműködésre, üzemeltetésére és menedzsment feladatok ellátására; •
informatikai eszközök és rendszerek alkalmazására az agrár, szak- és közigazgatási jellegű problémák megoldásában;
•
korszerű info-kommunikációs eszközök, módszerek és rendszerek alkalmazására;
•
információs rendszerek fejlesztésére és alkalmazására;
•
adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására;
•
informatikai támogatás és fejlesztés végrehajtásában történő közreműködésre; fejlesztési és üzemeltetési projektek tervezésére, irányítására;
•
szakigazgatási alkalmazások működtetésére, felhasználói szolgáltatások ellátására (információs és döntéstámogató rendszerek használatára, klienszszerver architektúrák és egyéb hálózati környezetek adat- és rendszermegosztási feladatainak ellátására);
74
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
•
PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPSZAK
szakértői rendszerek, intelligens megoldások alkalmazására.
Végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármér-
rövidítve: BA)
nök alkalmas:
Szakképzettség: közgazdász pénzügy és számvitel
•
alapszakon
az agrárgazdaság központi, regionális és helyi szintű igazgatását, felügyeletét, szervezését ellátó
• •
állami és civil szervezetekben vezetői, szervezői,
Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó kompe-
hatósági és igazgatási munka ellátására;
tenciák:
az Európai Unió szerveinél igazgatási és szakértői
A képzési cél, olyan gazdasági szakemberek képzése, akik
feladatok ellátására az agrárpolitika végrehajtásában;
elméletileg megalapozott gyakorlati ismeretek, készségek
az Európai Unió és az állami, költségvetési szektor,
és képességek birtokában alkalmasak a vállalkozások,
valamint az agrárgazdaság közötti kapcsolatrend-
pénzintézetek és költségvetési intézmények pénzügyi
szert alkotó intézményekben vezetői, szervezői
szervezeteinek kialakítására, működtetésére, valamint
feladatok ellátására.
számviteli szakfeladatok irányítására, a gazdálkodó és
A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő,
egyéb szervezetek számviteli politikájának és rendjének
problémafelismerő és problémamegoldó képességgel,
kialakítására, a számítástechnika felhasználásával való
együttműködési és kommunikációs készséggel, idegen
fejlesztésére, megszervezésére, a beszámolási kötele-
nyelvtudással.
zettség teljesítésére, a költséggazdálkodás rendszerének
Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzésé-
kialakítására, fejlesztésére, működtetésére, a gazdálkodás
hez egy élő idegen nyelvből államilag elismert közép-
elemzésére, értékelésére és ellenőrzésére. A szakon vég-
fokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga
zettek kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második
szükséges.
ciklusban történő folytatásához.
75
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
Az alapfokozat birtokában a pénzügy és számvitel
Az alapfokozat birtokában a pénzügy és számvitel
alapszakon végzettek ismerik:
alapszakon végzettek alkalmasak:
•
•
•
a nemzetgazdasági ágak helyzetét, fejlődésük fő törvényszerűségeit;
döntések előkészítésére, a hitelkérelmek, pénzügyi
a vállalati gazdálkodás céljait, alapvető törvénysze-
tervek, pályázatok készítésére, értékelésére;
rűségeit; •
•
a vállalati gazdálkodás finanszírozási-számviteli•
alapelveit, közvetlen és közvetett finanszírozás •
a pénzügyi, számviteli folyamatok tervezésének, •
lex pénzügyi, számviteli következményeinek meg-
a vállalkozások tevékenységét szabályozó jogsza-
határozására; •
fontosabb pénzügyi feltételeit;
számviteli politika, számviteli szabályzatok készítésére;
a hazai és nemzetközi adózási, számviteli sza-
•
bályokat, a vállalkozások működésének (alapítás,
gazdálkodási, likviditási és hatékonysági követelmények összehangolására;
működés, átalakulás, megszüntetés) számviteli,
•
önálló munkavégzésre és csoportmunkára;
pénzügyi megjelenítését;
•
tárgyalási és prezentációs technikák alkalmazására,
a számviteli információs rendszert, a beszámoló
meggyőző szakmai érvelésre, korszerű informatikai
részeit, illetve az azt alátámasztó könyvelési folya-
eszközök használatára.
matokat, a tevékenységek elemzésének módszerta-
Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzéséhez
nát, a döntés-előkészítés módszertani alapjait; •
gazdasági folyamatok, szervezeti események komp-
leti alapjait és gyakorlatát, az értékelés technikáit; bályokat, a vállalat piaci alkalmazkodásának leg-
•
adó-, illeték-, vám-, jövedék-, tb-kötelezettségek meghatározására és a bevallások elkészítésére;
szervezésének, irányításának, ellenőrzésének elmé-
•
a vagyonra és üzleti működésre vonatkozó beszámolók önálló összeállítására, elemzésére;
formáit;
•
önálló finanszírozási döntésekre, a mérlegbeszámoló elkészítésére;
adózási alrendszerét, a vállalati finanszírozás
•
a pénzügyi, befektetési, finanszírozási, beruházási
államilag elismert legalább középfokú C típusú szakmai
a pénzintézeti rendszer felépítését, az egyes pénz-
vagy felsőfokú C típusú általános, illetve ezekkel egyen-
intézeti típusok sajátosságait, a hitelezési folya-
értékű nyelvvizsga szükséges.
matot, az értékpapír-piac működésének fontosabb elemeit; •
az államháztartás feladatait és felépítését;
•
a vállalkozási és közszféra működési törvényszerű-
KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPSZAK Végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor,
ségeinek fő különbségeit; •
rövidítve: BA)
a költségvetési gazdálkodás alapvető törvényszerű-
Szakképzettség: közgazdász kereskedelem és marke-
ségeit, a költségvetési finanszírozás alapelveit és
ting alapszakon
lehetséges technikáit.
Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó kompetenciák: A Kereskedelem és marketing alapszakon olyan szakemberek képzése a cél, akik a három és fél éves képzés kere-
76
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
tében stabil elméleti, módszertani közgazdasági alapokat
•
a kereskedelmi vállalatok működését és szerveze-
szereznek, majd megismerkednek az üzleti tudományok
tét, a kereskedelmi tevékenység főbb munkafolya-
néhány fontos területével, valamint részletesebben a
matait és technikáit,
kereskedelem és marketing alapvetően alkalmazandó
•
a logisztikai folyamatokat,
tudásanyagával. A kereskedelemben és marketingben
•
az e-üzlet módszereit és hátterét,
jártas szakemberek a munkaerőpiac keresett és elis-
•
képesek a marketing értékesítés rövid és középtá-
mert személyei, aki képesek akár önálló vállalkozások
vú döntési folyamataiban való eligazodásra, a gyors
működtetésére, akár a közép- és nagyvállalati rendszer
piaci változások felismerésére, az azokhoz való al-
hierarchiájába beilleszkedve segíteni a vállalat sikeres
kalmazkodásra.
működését. A képzés lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgatók a kereskedelem vagy a marketing területén job-
Az alapfokozat birtokában a kereskedelem és marke-
ban elmélyedjenek és a gyakorlat szempontjából fontos
ting alapszakon végzettek alkalmasak:
ismereteket szerezzenek. Ez az alapszak gyakorlat-orien-
•
táltsága mellett olyan általános és széleskörű ismeretet
kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására,
nyújt a résztvevők számára, hogy bármely gazdálkodási
•
és menedzsment mesterképzésre továbbléphetnek,
különböző termékek és szolgáltatások beszerzésére és értékesítésére,
ugyanakkor lehetőséget biztosít az ismeretek gyakor-
•
önálló és csoportmunka végzésére,
latban történő alkalmazásához és a külkereskedelmi
•
a szervezet funkcionális területeivel és a marke-
üzletkötői képesítés megszerzéséhez is. A mesterkurzu-
tingszolgáltatókkal, beszállítókkal, partnerekkel
sokra való továbblépésben a szak hallgatói elsősorban a
való együttműködésre,
kereskedelem és a marketing területen indított mester-
•
kurzusok esetében élveznek nagy előnyt.
reklám, eladás ösztönzési, piackutatási adatok elemzésére, hatékony programok összeállítására és lebonyolításuk ellenőrzésére,
•
Az alapfokozat birtokában a kereskedelem és marke-
sére,
ting alapszakon végzettek ismerik: •
a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, mecha-
•
egyes logisztikai feladatok ellátására,
nizmusait, szervezeteit, működési elveit, fejlődési
•
a kereskedelem és marketing specifikus szoftverek
trendjeit, •
használatára,
a marketing fogalmát, koncepcióját, eszközrendszerét
•
és módszertanát az üzleti és non-profit szférában, •
• •
a kereskedelmi folyamatok elemzésére és tervezé-
jelentések, felmérések elkészítésére, szóbeli és írásbeli kommunikációra.
a marketing szerepét a vállalat, intézmény működésében, a marketing kapcsolatát a szervezet más
Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzéséhez
folyamataival, funkcióival,
államilag elismert legalább középfokú C típusú szakmai
a fogyasztói, vevői magatartás folyamatát, a
vagy felsőfokú C típusú általános, illetve ezekkel egyen-
fogyasztóvédelem területét,
értékű nyelvvizsga szükséges.
az értékesítési, üzletkötési tevékenység folyamatait, jogi, etikai követelményeit,
77
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KARON OKTATOTT SZAKOK
A képzés után, a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember képes a mezőgazdasági nagy- és kisüzemekben, magánvállalkozásokban a növénytermesztéssel, ezen belül kiemelten a növényvéd-
FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEK
elemmel kapcsolatos feladatok ellátására. Gyógy- és fűszernövény Termesztő-
Képes a szántóföldi növények termesztéstechnológiáit
és Feldolgozó
megvalósítani, azt fejleszteni, az egyes munkafolyamatokat megtervezni és azokat irányítani, az ökológiai
A képzés célja: A képzés célja olyan szakképzettség
adottságoknak megfelelően a termesztéstechnológia
tanúsítása, amelynek birtokosa képes a gyógy- és fű-
elemeit (biológiai, agrotechnikai) összehangolni és
szernövények Magyarországon termeszthető fajainak
adaptálni.
termesztéstechnológiáit megvalósítani, illetve azt fejleszteni. Jártas a feldolgozás módjaiban, a minőségi követel-
Szakmai kompetenciák:
mények előírásaiban és a forgalmazás rendjében. Ismeri a
Termesztéstechnológiai műveleteket tervez, számításo-
gyógy-és fűszernövények felhasználásának lehetőségeit,
kat végez
formáit, az ehhez szükséges növény- és drogismerettel
Szántóföldi növényeket termeszt, növényvédelmet
rendelkezik.
irányít Növényápolást, öntözést végez, illetve végeztet
Szakmai kompetenciák: Gyógynövény- és fűszernövény-termesztő tevékenysé-
Továbbtanulási lehetőségek:
get végez
A kreditek egy részének beszámításával az alábbi sza-
Gyógynövények átvételét, elsődleges feldolgozását végzi
kokon van lehetőség a tanulmányok folytatására: Mezőgazdasági mérnök BSc
Vadon termő gyógynövények gyűjtését szervezi és végzi
Növénytermesztő mérnök BSc Természetvédelmi mérnök BSc
Továbbtanulási lehetőségek A kreditbeszámítást biztosító alapképzési szakok a Debreceni Egyetem AMTC Mezőgazdaságtudományi Karán :
Hulladékgazdálkodási technológus
Természetvédelmi mérnök BSc Mezőgazdasági mérnök BSc
A hulladékgazdálkodási technológus képzés alapvető
Növénytermesztő mérnök BSc
célja olyan szakemberek kiművelése, akik képesek a településen, illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés során keletkező hulladékok gyűjtését, keze-
Növénytermesztő és növényvédő technológus
lését, hasznosítását és ártalmatlanítását a gazdasági és A képzés célja: A képzés alapvető célja a növényter-
környezetvédelmi igények korszerű, európai színvonalú
mesztés és növényvédelem hivatásszerű gyakorlásához
összehangolásával megoldani. Aktív közreműködői,
szükséges szakképzettség tanúsítása.
középszintű vezetői lehetnek az előzőekben említett
78
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
feladatok megoldásához kapcsolódó munkaterületek-
vetelményei
nek.
•
Áruterítés
A hulladékgazdálkodási technológus képes és alkalmas
•
Az anyagbeszerző munkakör követelményei
lesz:
•
A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai
•
a mezőgazdasági nagy- és kisüzemekben, ma-
Logisztikai
gánvállalkozásokban a környezet-gazdálkodási,
nedzsment feladatok
és ezen belül kiemelten a hulladékgazdálkodás-
•
menedzsment,
ellátásilánc-me-
E-logisztikai feladatok
sal kapcsolatos feladatok ellátására, •
•
a szakmai munkák közvetlen elvégzése
Továbbtanulási lehetőségek:
mellett, munkacsoportok irányítására és a
Továbbtanulás esetén a Debreceni Egyetem Agrár- és
hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok
Műszaki Tudományok Centruma, Mezőgazdaságtudo-
menedzselésére,
mányi Kar alábbi szakjaira számíthatók be a kreditek:
korszerű középszintű irányítói, vezetői tevé-
Állattenyésztő mérnöki BSc, Élelmiszermérnöki BSc,
kenység végzésére, továbbá önálló vállalkozás
Kertészmérnöki BSc, Környezetgazdálkodási agrármér-
létrehozására.
nöki BSc, Mezőgazdasági mérnöki BSc, Növényter-
A szakon végzettek a BSc képzésben (pl. környezet-
mesztő mérnöki BSc, Természetvédelmi mérnöki BSc,
gazdálkodási agrármérnök, természetvédelmi mérnök)
Vadgazda mérnöki BSc.
kamatoztathatják a megszerzett ismereteiket. Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai Logisztikai műszaki menedzserasszisztens
szakügyintéző
A képzési cél: A logisztikai műszaki menedzserasz-
A képzési cél: A képzés célja korszerű elméleti, módszer-
szisztens feladata a gazdasági élet különböző terüle-
tani és gyakorlati felkészültséggel rendelkező nemzetközi
tein a mérnöki felkészültséget nem igénylő logisztikai
szállítmányozási és logisztikai szakügyintézők képzése. A
tervezési, szervezési, irányítási, ellenőrzési feladatok
szakterületen dolgozók munkájuk során önállóan tervez-
ellátása, a vállalaton belüli, valamint a vállalat és a
nek meg, készítenek elő, irányítanak, illetve oldanak meg
beszerzési/értékesítési piacai közötti integrált anyag-
szállítmányozás-logisztikai feladatokat. Kapcsolatot tarta-
(áru-) és információáramlásnál közreműködés.
nak az ügyfelekkel, ajánlatot adnak/kérnek/hasonlítanak össze, szerződést kötnek. Bonyolítják a fuvarozási-, szállítmányozási-, logisztikai feladatokat, önállóan gazdálkodnak a
Szakmai kompetenciák: Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs is-
rendelkezésre álló erőforrásokkal.
meretek
A képzés célja továbbá a kommunikációs és tanulási
•
Marketing és PR alapismeretek
készségek olyan mértékű fejlesztése, hogy képesek
•
A beszerzés és az értékesítés előkészítése,
legyenek a szakma fejlődésével járó új igények felisme-
megszervezése
résére, azoknak való megfelelésre.
•
•
Veszélyes áruk tárolásának, szállításának kö-
79
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
Szakmai kompetenciák: • •
gazdálkodási agrármérnöki BSc, Mezőgazdasági mérnöki
Vállalkozások alapítása, működtetése, átszer-
BSc, Növénytermesztő mérnöki BSc, Természetvédelmi
vezése, megszüntetése
mérnöki BSc, Vadgazda mérnöki BSc.
Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák
•
Szakmai kommunikációs tevékenység
•
Informatikai és gazdasági idegen nyelv használata
•
Vállalkozások menedzselése
•
Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása
•
A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás megszervezése
•
Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Szakügyintéző tevékenysége
Ménesgazda A magyar lovashagyományok, a lótenyésztési és -használati kultúra egész Európában ismert, sőt elismert. A tradicionális magyar ménesek fajtafenntartásához, lovas hagyományaink sajátos egyediségének megőrzéséhez ma már egyre inkább csatlakoznak a magánlótartók is, akik értelemszerűen nem mindig képzett szakemberek. Hogy segítségükre lehessünk és hamisítatlanul folytathassuk az évszázados magyar lótenyésztési kultúrát, fiatal szakemberekre van szükség.
Továbbtanulási lehetőségek: Továbbtanulás esetén a Debreceni Egyetem Agrár- és
A ménesgazda felsőfokú szakképzés célja olyan isme-
Műszaki Tudományok Centruma, Mezőgazdaságtudo-
retekkel rendelkező szakemberek kibocsátása, akik
mányi Kar alábbi szakjaira számíthatók be a kreditek:
ismerik a tágan értelmezett lótenyésztés és lóhasználat
Állattenyésztő mérnöki BSc, Élelmiszermérnöki BSc,
szakmai kérdéseit. Erkölcsi és szakmai értékük alapján
Kertészmérnöki BSc, Kertészmérnöki BSc, Környezet-
rájuk bízható a tetemes vagyont képviselő tenyész- és
80
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
sportistállók üzemeltetése, fejlesztése. Részt vesznek a
tenyésztő.nemesítő munkájának elvégzésére; az állat-
termékelőállítás technológiai és pénzügyi változatainak
állomány betegségmegelőző feladatainak szervezésére
kidolgozásában, az értékesítésben, vagyis termelésveze-
és megvalósítására; az előállított termékek szakszerű
tőként ellátják az alapszak, illetve mesterszak végzett-
kezelésére és azok értékesítésére, piaci forgalmazására;
séget nem igénylő feladatokat. Közreműködnek a dön-
állati termék előállítás minőségi, minőségbiztosítási,
téselőkészítésben, szakmai rendezvények előkészítési,
környezetvédelmi és munkavédelmi előírásainak, jogi
szervezési, elemzési folyamataiban.
és közgazdasági szabályzórendszerének alkalmazására; környezetvédelemmel és állatvédelemmel kapcsolatos
A Ménesgazda felsőfokú szakképzésben oklevelet szer-
előírásokbetartására; gazdálkodás pénzügyi feltételei-
zettek felvételt nyerhetnek az állattenyésztő mérnök,
nek tervezésére és gyakorlati megvalósítására; gazda-
mezőgazdasági mérnök alapszakokra, s képzésük során
sági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos
a korábbi tanulmányokban elsajátított diszciplínák egy
nyilvántartási folyamatok végzésére.
része meghatározott kredit értékkel kerül beszámításra. Az állattenyésztő mérnök agrármérnök, állattenyésztő mérnök, valamint élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérALAPKÉPZÉS
nök mesterszakokon folytathatja tovább tanulmányait.
Állattenyésztő mérnök Élelmiszermérnök A képzés célja olyan állattenyésztő mérnökök képzése, akik természettudományi, agrárműszaki, élelmiszer-
A képzés célja olyan élelmiszermérnökök képzése, akik
gazdasági és mezőgazdasági technológiai, valamint
általános ismeretekkel rendelkeznek a biológia, a ké-
állattenyésztési ismereteik birtokában képesek az állati
mia, a fizika és műszaki alaptudományokban, speciális
termék előállítás termelési, feldolgozási, értékesítési
ismeretekkel az élelmiszertudományban, szakmai alap-
folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésre,
ismeretekkel az élelmiszerek előállítása és tartósítása,
önálló gazdálkodásra, egyéni és társas vállalkozások
valamint az élelmiszertechnológia terén, továbbá kellő
működtetésére, továbbá kellő mélységű elméleti is-
mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés
meretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban
második ciklusban történő folytatásához.
történő folytatásához.
Az alapfokozat birtokában az élelmiszermérnökök ké-
Az alapfokozat birtokában az állattenyésztő mér-
pesek: az élelmiszer előállítás és forgalmazás területén
nökök képesek: az állattenyésztés és takarmányozás,
az élelmiszerelőállítással kapcsolatos gazdálkodástudo-
az állati termékek feldolgozása, értékesítése területén
mányi, vezetési és szervezési, marketing, élelmiszeripari
az ismeretek, módszerek, technológiák és munka-
informatikai, szabványosítási és műszaki szabályozási
műveletek alkalmazására; az állattenyésztési ágaza-
elvek alkalmazására; az élelmiszeripari alapanyagokban
tokban folyó takarmánytermesztési, takarmányozási
és az élelmiszerekben a feldolgozás és a tárolás során
technológiai munkák szervezésére, berendezések és
bekövetkező fizikai, kémiai, biológiai és érzékszervi
gépek szakszerű üzemeltetésére; gazdasági állatfajok
változások és ezek molekuláris hátterének felismerésé-
81
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
re; az élelmiszeripari műveletek alapjainak birtokában
környezetgazdálkodási agrármérnök mesterszakokon
az élelmiszeripari feldolgozás és tartósítás korszerű
folytathatja tovább tanulmányait.
technológiai és a biotechológiai eljárások alkalmazására; élelmiszeripari nyersanyagok értéknövelő előállítására, Kertészmérnök
tartósítására, biztonságos élelmiszerek előállítására; élelmiszer alapanyagok és élelmiszerek vizsgálati módszereinek biztonságos alkalmazására, a főbb élelmiszer
A képzés célja olyan kertészmérnökök képzése, akik
komponensek azonosítására; az élelmiszeripar számára
képesek üzemi méretű termelési folyamatok irányí-
fontos mikroorganizmusok kimutatására, vizsgálati
tására és szervezésére, az ágazat szakigazgatási alap-
módszereinek elvégzésére; élelmiszeripari folyamatok
feladatainak és szaktanácsadói feladatainak elvégzé-
tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére; élelmiszeripari
sére. Alkalmasak önálló kertészeti magángazdaságok
folyamatok minőségügyi rendszerének alkalmazására,
létrehozására és azok gazdaságos üzemeltetésére. A
irányítására; HACCP rendszer kiépítésében történő
termékek forgalmazása, feldolgozása és tárolása terén
közreműködésre és annak irányítására; élelmiszertech-
is ismeretekkel rendelkeznek, továbbá kellő mélységű
nológiákkal kapcsolatos környezetvédelmi előírások
elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második
alkalmazására; szakmai problémák megfogalmazására,
ciklusban történő folytatásához.
elemzésére, értékelésére.
Az alapfokozat birtokában a kertészmérnökök képesek: a kertészeti növényekben lejátszódó fonto-
Az élelmiszermérnök élelmiszerbiztonsági és -minő-
sabb folyamatok fizikai, kémiai, biológiai hátterének
ségi mérnök, agrármérnök, állattenyésztő mérnök és
felismerésére; biológiai, kémiai, élettani, műszaki és
82
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
technológiai ismereteik alapján magas biológiai érté-
alkalmazására; környezetkímélő és fenntartható tech-
kű kertészeti termékek előállítására, megóvására;
nológiák alkalmazására; vállalatok környezetirányítási
termesztés technológiák élettani, műszaki és köz-
rendszerének kezelésére; fenntartható földhasználatok
gazdasági hátterének meghatározására; kertészeti
kivitelezésére; fenntartható tájgazdálkodás megvalósí-
termesztésben károsító szervezetek felismerésére,
tására; az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek alkal-
ellenük való hatékony védekezésre; a termesztéssel
mazására a gyakorlatban; azok ellenőrzésére, valamint
kapcsolatos környezetvédelmi előírások alkalmazá-
szaktanácsadásra.
sára; önálló kertészeti gazdaságok létrehozására és üzemeltetésére; kertészeti termékek tervezésére,
Az alapfokozat birtokában a környezetgazdálkodási
szervezésére, ellenőrzésére; kertészeti termelés és
agrármérnökök alkalmasak: agrár-környezetgazdálko-
forgalmazás terén a várható trendeket felismerni,
dás kistérségi, települési és birtok szintű alapfeladata-
a tevékenységet ennek megfelelően módosítani;
inak ellátására; agrár-környezetgazdálkodás szakigaz-
szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére,
gatási alapfeladatainak ellátására; települési, hulladék-
értékelésére.
gazdálkodási feladatok irányítására; környezetvédelmi szakigazgatási alapfeladatok ellátására.
A kertészmérnök a kertészmérnök, agrármérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök és élelmiszerbizton-
A környezetgazdálkodási agrármérnök mesterszakon a
sági és -minőségi mérnök mesterszakokon folytathatja
következő szakokat választhatja: agrármérnök, környe-
tovább tanulmányait.
zetgazdálkodási agrármérnök, élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök.
Környezetgazdálkodási agrármérnök Mezőgazdasági mérnök A képzés célja olyan környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, akik képesek a mezőgazdasági
A képzés célja olyan mezőgazdasági mérnökök képzé-
környezet szabályozott hasznosításával, hatékony
se, akik megszerzett természettudományi, műszaki,
védelmével és tervszerű fejlesztésével kapcsolatos
mezőgazdasági és gazdasági ismereteik birtokában a
irányítási és végrehajtási feladatok elvégzésére. Hatékonyan érvényesítik a környezetgazdálkodás elveit a fenntartható mezőgazdaság, a környezet és tájvédelem gyakorlatában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a környezetgazdálkodási agrármérnökök képesek: önálló környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű mezőgazdasági technológiák
83
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
mezőgazdaság termelés, feldolgozás és gazdálkodás területén általános jártassággal rendelkeznek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági mérnökök képesek: természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, technológiai, gazdasági és gazdálkodási ismeretek alkalmazására; önálló gazdálkodásra, a mezőgazdasági ágazatokban használatos korszerű technológiák alkalmazására; piacképes mezőgazdasági termékek előállí-
forgalmazás, menedzsment folyamatainak áttekintésé-
tására és forgalmazására; mezőgazdasághoz kapcsolódó
re, értékelésére; szántóföldi növényekkel kapcsolatos
folyamatok ellenőrzésére, irányítására, mezőgazdasági
természettudományos, műszaki, mezőgazdaság techno-
projektek menedzselésére; a környezetvédelmi előírá-
lógiai, gazdasági, gazdálkodási ismeretek alkalmazására;
sok, a fenntartható mezőgazdasági termelés alapelvei-
talaj. és tájvédelmi feladatok ellátására.
nek alkalmazására; gazdasági technológiai innovációra.
Az alapfokozat birtokában a növénytermesztő mérnökök alkalmasak: szántóföldi növénnyel kapcsolatos
A mezőgazdasági mérnökök agrármérnök, állattenyész-
szakterületi feladatok ellátására; a növényi termék-
tő mérnök, növénytermesztő mérnök, növényorvos,
előállításban, kereskedelemben, forgalmazásban ön-
környezetgazdálkodási agrármérnök, valamint élelmi-
álló mérnöki vagy vezetői feladatok ellátására; egy.egy
szerbiztonsági és –minőségi mérnök mesterszakokon
növényfaj termesztésére specializálódott vállalkozás
folytathatják tanulmányaikat.
termelési, termeltetési feladatainak operatív koordinálására; talaj- és tájvédelmi feladatok ellátására; különböző élelmiszert vagy élelmiszer.alapanyagot előállító
Növénytermesztő mérnök
üzemek termeltetési, felvásárlói, termelésszervezési feladatainak ellátására; szaktanácsadói és ellenőrzési
A képzés célja olyan növénytermesztő mérnökök
feladatok elvégzésére. Rendelkeznek együttműködő,
képzése, akik a növénytermesztés technológiai és
kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs kész-
vállalkozási ismeretének birtokában termelési, gazdál-
séggel, idegen nyelvtudással, a változásokhoz alkalmaz-
kodási, vezetői, szervezői, feldolgozási és forgalmazási
kodó tanulási készséggel.
folyamatok előkészítésére, elvégzésére, elemzésére és
A növénytermesztő mérnökök agrármérnök, növény-
fejlesztésére alkalmasak, továbbá kellő mélységű el-
termesztő mérnök, növényorvos, környezetgazdálko-
méleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második
dási agrármérnök, valamint élelmiszerbiztonsági és
ciklusban történő folytatásához.
-minőségi mérnök mesterszakokon folytathatják tanulmányaikat.
Az alapfokozat birtokában a növénytermesztő mérnökök képesek: a növényi termék.előállítás, kereskedelem,
84
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
Természetvédelmi mérnök
látására; a természetvédelem tervezésére, irányítására, természetvédelmi szaktanácsadásra; turisztikai tevé-
A képzés célja olyan természetvédelmi mérnökök
kenység végzésére; természetvédelmi szakigazgatási
képzése, akik ökológiai, környezettudatos szemléletük
szerveknél és szakhatóságoknál, állat- és növényker-
alapján képesek a természetvédelem általános és sajátos
tekben, vadasparkokban, múzeumoknál munkakörök
feladatainak a megtervezésére, szervezésére, irányí-
betöltésére.
tására és végrehajtására. A természeti értékekkel és megújítható természeti erőforrásokkal tevékenységet
Az alapképzésben végzettek természetvédelmi mérnök,
folytató gazdálkodó szervezetekkel (pl. erdészet, mező-
agrármérnök mesterszakokon folytathatják tanulmá-
gazdasági, vadgazdálkodási, halászati, gyepgazdálkodá-
nyaikat.
si, vidék- és településfejlesztési szervezetek) fenntartott munkakapcsolat során a természetvédelmi mérnökök érvényesíteni tudják a természetvédelmi elveket és előírásokat; alkalmasak a természetvédelmi nevelésre és a természetvédelmi turizmus szervezésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a természetvédelmi mérnökök képesek: az elsajátított természetvédelmi, erdőkezelési, mezőgazdasági, vízkormányzási, vad- és halgazdálkodási ismereteik alapján a gazdálkodási folyamatok és a természetvédelmi problémák, valamint Vadgazda mérnök
a földhasználati és védelmi tevékenység komplex kezelésére; – természetvédelmi, hal- és vadgazdálkodási, erdészeti, mezőgazdasági és vízgazdálkodási problémák
A képzés célja olyan vadgazda mérnökök képzése,
elemzésére; a természetvédelmi adattárak, az erdészeti
akik ökológiai, környezettudatos szemléletük alapján
és vadgazdálkodási üzemtervek, a földnyilvántartások
képesek a vadvédelem és a természetvédelem általános
adatainak, térképeinek megértésére és értelmezésére;
és sajátos feladatainak a megtervezésére, szervezésére,
természetvédelmi problémák megoldására, ökológiai
irányítására és végrehajtására. A vadállománnyal, mint
szemléletű fajmegőrzési, élőhely-fejlesztési, tájrekonst-
természeti értékkel tevékenységet folytató gazdálkodó
rukciós feladatok elvégzésére. Az alapfokozat birtoká-
vagy egyéb szervezetekkel (pl. erdészet, mezőgazda-
ban a természetvédelmi mérnökök alkalmasak: a ter-
sági, halászati, gyepgazdálkodási, vidék- és település-
mészetvédelem hatósági és közigazgatási feladatainak
fejlesztési szervezetek) fenntartott munkakapcsolat
ellátására;
során a vadgazda mérnökök érvényesíteni tudják a
– mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalkozások, nem
vadvédelmi és természetvédelmi elveket és előírásokat,
kormányzati szervek természetvédelmi feladatainak el-
a vadgazdálkodás érdekeit; alkalmasak a vadgazdálkodás
85
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
Agrármérnök MSc szak
speciális feladatainak ellátására, a természetvédelmi nevelésre és a vadászati turizmus szervezésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a
A képzés célja
képzés második ciklusban történő folytatásához.
Az agrármérnök MSc képzés az agrárvertikum és
Az alapfokozat birtokában a vadgazda mérnökök ké-
területeinek (állattenyésztés, növénytermesztés,
pesek: az elsajátított erdőgazdálkodási, mezőgazdasági,
kertészet, ökonómia) szakmai ismertanyagainak in-
természetvédelmi ismereteik alapján a gazdálkodási
teraktív, egységes szemléletű elsajátítása, megfelelő
folyamatok és természetvédelmi problémák, valamint
készségek és képességek kialakítása. Az agrármér-
a földhasználati és védelmi tevékenység komplex ke-
nöki képzés keretében az agráriumhoz kapcsolódó
zelésére; vadgazdálkodási, erdészeti, mezőgazdasági és
interdiszciplináris tudományterületeinek (környe-
természetvédelmi problémák elemzésére; statisztikai,
zetvédelem, környezetgazdálkodás, alkalmazott öko-
rendszerelméleti, ökonómiai elemzési módszerek al-
lógia, stb.) elméleti és gyakorlati anyagának komplex
kalmazásával a problémák megoldására; az Országos
szemléletű megismertetése. Az állattenyésztési,
Vadgazdálkodási Adattár, az erdészeti és vadgazdálko-
növénytermesztési, kertészeti tudományok ismere-
dási üzemtervek, földnyilvántartások adatainak, térké-
tei mellett az általános gazdálkodási, pénzügyi és
peinek megértésére és értelmezésére; vadállomány-sza-
humán (vezetési), továbbá környezetgazdálkodási,
bályozási problémák megoldására, ökológiai szemléletű
környezetvédelmi, valamint minőségbiztosítási is-
élőhelyfejlesztési feladatok elvégzésére. Az alapfokozat
meretanyagok készségszintű elsajátítása.
birtokában a vadgazda mérnökök alkalmasak: a vadgazdálkodás és természetvédelem hatósági és köz-
Kompetenciák
igazgatási feladatainak ellátására; vadgazdálkodási,
Az mesterfokozat birtokában az agrármérnök képes
vadkereskedelmi és turisztikai tevékenység végzésére;
és alkalmas lesz a széleskörű mezőgazdasági, termé-
a vadgazdálkodás, vadászat, természetvédelem terve-
szettudományi, műszaki, társadalomtudományi és
zésére, irányítására; vadgazdálkodási és természetvé-
gazdasági ismeretinél fogva a magasabb vezetői fela-
delmi tanácsadásra; mezőgazdasági és erőgazdasági
datok ellátására, megfelelnek a Ph.D. doktori képzésbe
vállalkozások, nem kormányzati szervek vadgazdálko-
történő belépésre. Alkotó módon tudnak részt venni a
dási és természetvédelmi feladatainak ellátására; vad-
szakterületet érintő pályázati tevékenységben, innová-
és halgazdálkodási, vadászati, halászati, horgászati és
ciós, tervezési, fejlesztési folyamataiban, a termelési
természetvédelmi szakigazgatási szerveknél és szakha-
folyamatok irányításában, végrehajtásában. Képesek
tóságoknál, állat- és növénykertekben, vadasparkokban,
lesznek továbbá önálló, kreatív munkára, mérnöki szin-
múzeumoknál munkakörök betöltésére.
tű kommunikációra, a speciális mezőgazdasági termelő folyamatok szervezésére, irányítására.
A vadgazda mérnökök természetvédelmi mérnök mesterképzésben folytathatja tanulmányait.
Továbbtanulási lehetőségek A végzett agrármérnökök a szakiránynak megfelelő Ph.D. doktori képzésben vehetnek részt, a jövő tudósai lehetnek.
86
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
Élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnök
Továbbtanulási lehetőségek
MSc szak
A mesterszakon elsajátított ismeretek alapján a végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
A képzés célja Olyan szakemberek képzése, akik táplálkozástudományi és minőségügyi ismereteik alapján, mikrobiológiai,
Kertészmérnök MSc szak
molekuláris biológiai, toxikológiai, analitikai tudásuk birtokában, megfelelő kockázatelemzési képességek birtokában logisztikailag és gazdaságilag hatékonyan
A képzés célja
tudják felügyelni és ellenőrizni a biztonságos és kiváló
Olyan okleveles kertészmérnökök képzése, akik isme-
minőségű, az emberi táplálkozásra minden tekintetben
rik és megfelelően alkalmazzák a tudomány és a ker-
alkalmas élelmiszer–előállítás folyamatát és forgalma-
tészeti gyakorlat legújabb eredményeit. Tájékozottak
zását annak etikai, jogi és élelmiszerbiztonsági aspektu-
a kertészeti ágazatban és az ahhoz kapcsolódó társága-
sait is figyelembe véve.
zatokban, szakmájuk műveléséhez szükséges alap- és társadalomtudományokban. További cél, hogy Európa
Kompetenciák
szerte felhasználható ismeretet adjon a szakterület
A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak lesznek
művelőinek.
minden olyan üzemi, hatósági és egyéb ellenőrzési feladat ellátására, amely az élelmiszer-mikrobiológia
Kompetenciák
és -higiénia, a műszeres analitika, az élelmiszer to-
A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak mind
xikológia és a táplálkozás-élettan területein és ezen
a kertészettudomány, mind a kutatások területén
tudományágak metszetében előfordulnak. Képesek
a korszerű gyakorlati módszerek és megoldások al-
lesznek továbbá az élelmiszerminőségi és biztonsági
kalmazására, irányítói szerepkör betöltésére, illetve
rendszerek működtetésére, önálló kialakítására és felül-
önállóan képesek a kutatás, kutatás-fejlesztési fela-
vizsgálatára; élelmiszerek és azok alapanyagait előállító
datok teljesítésére. Képesek projektek, kutatási és
iparágak működését élelmiszerbiztonsági szempontból
fejlesztési programok kidolgozására és menedzse-
is megfelelően kialakítani és folytatni, mely tevékeny-
lésére. Alkalmasak továbbá a szakmai ismeretek
ségbe a különböző veszélyforrások és azok vizsgálati
átadására mind az oktatás mind a szaktanácsadás
helyeinek megállapítása, az alkalmazható vizsgálati
keretein belül, a kertészeti termesztés koordináció-
módszerek ismerete, a szükséges beavatkozási lépések
jára, a kertészeti vertikumban és az ehhez kapcso-
és megelőző tevékenységek ismerete is beletartozik.
lódó szakterületeken vezetési feladatok ellátására a
Ismereteik alapján a szakon végzett hallgatók hazai
természettudományi, környezetvédelmi, ökológiai
és nemzetközi szervezetekben vállalati, kutatóintézeti
és technológiai irányelvek együttes figyelembe-
és szakigazgatási szinten egyaránt alkalmasak lesznek
vételével. Szert tesznek a kertészeti növényekkel
az élelmiszerbiztonság és -minőség területén vezetői
kapcsolatos komplex ismeretanyagok kreatív alkal-
munkakörök betöltésére, szakértői és szaktanácsadási
mazására hazai és európai uniós környezetben.
feladatok ellátására.
87
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
Továbbtanulási lehetőségek
mi eljárások alkalmazására, integrált növényvédelem
A végzettek rátermettek tanulmányaik doktori (PhD),
megvalósítására, az agrártudományok területén folyó
illetve szakirányú továbbképzés keretében történő
tudományos munkába való bekapcsolódásra, pályá-
folytatására.
zati tevékenység menedzselésére, kutatási feladatok megvalósítására, termelési folyamatok végrehajtására, ellenőrzésére, környezetvédelmi előírások betartására Növényorvos MSc szak
és érvényesítésére. Továbbtanulási lehetőségek
A képzés célja
A szakon végzettek megfelelő mélységű elméleti és
Olyan növényorvosok képzése, akik képesek megfelelő
gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek doktori (PhD) és
növényvédelmi döntések hozatalára, nagyüzemi nö-
szakirányú továbbképzésekbe való bekapcsolódáshoz.
vényvédelmi munkálatok szervezésére és irányítására, növényvédelmi szaktanácsadási tevékenységre. A nöÁllattenyésztő mérnök MSc szak
vényvédelmi tevékenységet megfelelő növényvédelmi szakmai ismeretekre alapozva, környezettudatos gondolkodással végezzék. A szakon végzettek a megszer-
A képzés célja
zett alapismeretek birtokában képesek a növényorvosi
A képzés célja olyan okleveles állattenyésztő mérnökök
szakma napi velejárójaként folyamatos önképzésre, a
képzése, akik természettudományos, agrár-műszaki,
növényvédelmi technológiák fejlesztésére, a termelő
élelmiszergazdasági, termék-feldolgozási és állatte-
üzemek termesztési rendszerébe illeszkedő integrált
nyésztéstudományi ismereteik birtokában képesek az
növényvédelem megvalósítására. További cél a tudo-
állatitermék-termelés, feldolgozás, értékesítés, szak-
mányos, doktori képzésben történő részvételre felké-
mai feladatai megoldására, továbbá az állattenyésztés
szítés.
területén tervező, szintetizáló kutatási és innovációs tevékenység végzésére.
Kompetenciák A növényorvos alkalmas növényi kártevők, kórokozók
Kompetenciák
illetve gyomnövények diagnosztizálására, az ellenük
A szorosan vett szakmai, majd gazdasági és humán is-
való hatékony védekezés megtervezésére, vezetésére,
meretek alapján a végzett mérnökök sikeresen vehetnek
üzemi szintű növényvédelmi irányítói feladatok ellá-
részt pályázatokban, illetve irányíthatnak mezőgazda-
tására. Járványok és gradációk előrejelzésére, a kártétel
sági projekteket. A megszerzett ismeretek alkalmassá
létrejöttének megelőzésére, a növényt károsító szerveze-
teszik a végzetteket a környezetvédelmi előírások,
tek időbeli felismerésére, valamint növény-egészségügyi
a fenntartható gazdálkodás és a minőségbiztosítás, a
hatások elemzésére, karantén védekezés lefolytatására,
vidékfejlesztés elveinek betartására.
környezetkímélő növényvédelmi eljárások kidolgozá-
A végzett hallgatók a különböző munkakörök és
sára és megvalósítására, új növényvédelmi módszerek
tevékenységek széles skálájának ellátására válnak
adaptálására és továbbfejlesztésére. Képesek lesznek a
alkalmassá, úgy mint az agrárgazdaságban és a kap-
környezet peszticid terhelését csökkentő növényvédel-
csolódó területeken zajló termelő folyamatok, illetve
88
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
Természetvédelmi mérnök MSc szak
minőségbiztosítási vagy mérnöki szolgáltatás irányítási feladatainak ellátása és azok felügyelete, az állattenyésztéstudományokon belül választott, speciális
A képzés célja okleveles természetvédelmi mérnökök
terület alkotó művelése. Alkalmasak lesznek továbbá
képzése, akik képesek a természetvédelem általános
az ok-okozati összefüggések felismerésére, felhaszná-
és sajátos feladatainak megtervezésére, szervezésére és
lására és továbbfejlesztésére, a szakterület problémái-
irányítására. Megszerzett elméleti tudásuk alkalmazása
nak felismerésére, érdemi és használható megoldások
során hatékonyan érvényesítik a természetvédelmi el-
kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési és
veket és előírásokat. A mesterszakon elsajátított isme-
kutatási feladatok elvégzésére. Képesek lesznek az
retek birtokában alkalmasak tanulmányaik szakirányú
agrártudományok területén folyó tudományos mun-
továbbképzés, illetve doktori (PhD) képzés keretében
kába való bekapcsolódásra, pályázati tevékenység
történő folytatására.
menedzselésére, termelési folyamatok végrehajtására, ellenőrzése, valamint kutatási eredmények gyakorlati
Kompetenciák
megvalósítására, környezetvédelmi előírások betartá-
A végzett hallgatók a különböző munkakörök és
sára és érvényesítésére.
tevékenységek széles skálájának ellátására válnak alkalmassá. Többek között természetvédelmi és ökoló-
Továbbtanulási lehetőségek
giai hatástanulmányok elkészítésére, természetvédelmi
A végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori (PhD)
nevelésre, természetvédelmi turizmus szervezésére.
képzés keretében történő folytatására.
Képesek lesznek a természetvédelem hatósági és köz-
89
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
igazgatási feladatainak ellátására, vad- és halgazdálko-
ző, szolgáltató, kivitelező vállalkozások térinformatikai
dási, vadászati, halászati és horgászati szakigazgatási
rendszerek tervezésére, fenntartására és térinformatikai
szervek és szakhatóságok munkaköreinek betöltésére.
elemzési feladatok ellátására.
A bemutató intézményekben, a természetvédelem területén tevékenykedő mezőgazdasági és erdőgazdaHalászati szakirányú továbbképzési szak
sági vállalkozásokban, valamint NGO szervezeteknél vezetői feladatokat láthatnak el. Alkalmasak lesznek ex situ génmegőrzési feladatok ellátására és a természet-
A halászati szakmérnök-képzés célja olyan alkotói tevé-
védelem tervezésére, irányítására, természetvédelmi
kenységre alkalmas szakemberek továbbképzése, akik
szaktanácsadásra.
képesek a szakterületükön jelentkező vezetési és szak-
Továbbtanulási lehetőségek
mai (gyakorlati, fejlesztési, oktatási, kutatási) feladatok
A mesterszakon elsajátított ismeretek birtokában a vég-
önálló megoldására, valamint a tudomány legújabb
zett hallgatóknak lehetőségük van tanulmányaiknak
eredményeinek a termelésben történő alkalmazására. A
szakirányú továbbképzés, illetve doktori (PhD) képzés
hazai lakosság táplálkozási szokásainak korszerűsítése
keretében történő folytatására.
és a kedvező külpiaci értékesítési lehetőségek a haltermelés jelentős mennyiségi növelését, illetve fajszerkezeti változatosságát indokolja. Magyarország természeti
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK
adottságai ezekhez jó hátteret biztosítanak, különösen az Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának von-
Geodéziai és térinformatikai szakirányú
záskörzetébe tartozó alföldi térségekben.
továbbképzési szak A geodézia és térinformatika legújabb szakmai eredmé-
Ingatlangazdálkodási szakértői
nyeit ismerő, a nemzetgazdaság legkülönbözőbb terüle-
továbbképzési szak
tein fellépő feladatok megoldására alkalmas, jól felkészült műszaki természettudományos szakemberek képzése.
A szakértői képzésben résztvevők jogosulttá válnak az
A térinformatika területén az Európai Unióval történő
állami és önkormányzati ingatlanok értékesítésére, va-
harmonizáció következtében új munkahelyek teremtőd-
lamint képesek az azokkal való hasznos gazdálkodásra.
nek a környezetvédelem, a környezetállapot felmérés,
A szakot elvégzők olyan képesítést kapnak, amellyel
a talajvédelem, a vízkészlet-gazdálkodás, a vízminőség-
önállóan is elkészíthetik az ingatlan értékbecslését, va-
védelem, birtokrendezés, termésbecslés, az alkalmazott
lamint az ingatlanok adásvétel és csere közvetítését. A
távérzékelés és a GPS alapú adatgyűjtés területén. A
szakon olyan tananyagok elsajátítására kerül sor, amely
képzés eredményeként a korszerű szakismeretekkel
naprakész információkkal ruházza fel a leendő szakem-
rendelkező szakmérnökök munkaerő-piaci értéke jelen-
bereket a folyamatosan bővülő ingatlanpiac, illetve az
tősen növekszik. A megszerzett ismeretekkel alkalma-
ingatlanközvetítők-és forgalmi értékbecslők körében.
sak lesznek vállalkozói, vállalati, intézményi, hatósági
A továbbképzési szak tananyagában szerepelnek az Euró-
tisztségviselői munkakörök betöltésére, valamint terve-
pai Unió működésének, politikájának, pályázati lehetősé-
90
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
geinek ingatlangazdálkodáshoz is kapcsolódó ismeretei.
szakemberek képzése a cél, akik a regionális és telepü-
A képzés kiterjed az ingatlanok értékbecsléséhez szüksé-
lési, gazdasági és társadalmi folyamatok vizsgálatára, a
ges műszaki ismeretek elméleti és gyakorlati oktatására,
komplex válságkezelési, települési és regionális fejlesz-
az ingatlanközvetítői tevékenységhez elengedhetetlen
tési programok összeállítására, európai, valamint kis-
naprakész információkra. A jogi ismeretek során bete-
térségi integrációval együttjáró feladatok megoldására,
kintést nyernek a képzésben résztvevők az ingatlanhoz,
regionális és önkormányzati stratégiák kidolgozására,
ingatlanpiachoz kapcsolódó jogszabályokba, gyakorlatot
végrehajtásának irányítására képesek.
szereznek a formanyomtatványokban való eligazodásra.
A szakképzés tananyaga kiemelten foglalkozik az EU-s források megismertetésével és a pályázatkészítés gyakorlati módszertanával.
Növényvédelmi szakirányú
A továbbképző posztgraduális terület és településfej-
továbbképzési szak
lesztési szak programja az Európai Unió és a tagállamok regionális fejlesztési és kohéziós politikájának cél-,
A képzés célja növényvédelmi specialisták (szak-
eszköz- és intézményrendszerében nyújt eligazodást.
mérnökök) képzése, akik az okleveles agrár-, kertész-,
Az európai tervezési, regionális fejlesztési és irányítási
erdőmérnöki, szakképzettségük birtokában képesek
gyakorlat átfogó ismertetésével a piacgazdaságokban
a posztgraduális szakképzés során olyan ökológiailag
alkalmazott modern regionális politikai eszköztár hasz-
megalapozott elméleti és gyakorlati növényvédelmi
nosítására készíti fel a hallgatókat. Az új szakirányú
tudásanyagot, valamint a kor kihívásainak eleget tevő
továbbképzés különböző területi egységek és fejlődési
informatikai, szervezési, jogi ismereteket elsajátítani,
folyamatok sajátosságainak elemzésével hozzájárul az
amelyek képessé teszik a végzett hallgatókat a növény-
Európai Unióban alkalmazott területfejlesztési tech-
védelemmel kapcsolatos termelésirányítói, forgalmazói,
nikák és módszerek, az európai regionális fejlesztési
technológia- fejlesztői, tervezői, szaktanácsadói, továb-
együttműködések szervezéséhez szükséges ismeretek
bá kutatói feladatok színvonalas ellátására.
elsajátításához.
A végzett szakemberek a környezetvédelem kívánalmainak is megfelelő szakszerűséggel használják föl a növényvédő szereket, és ne csak megismerjék, hanem
HAGYOMÁNYOS KÉPZÉS
a gyakorlatban alkalmazni is tudják az integrált növény-
EGYETEMI SZAKOK
védelem eszközrendszerét, alkalmasak az I. kategóriás Agrármérnöki szak
növényvédő szerek forgalmazására és felhasználásra.
Képzési cél: agrárértelmiségi szakemberek képzése, Terület- és településfejlesztési szakértő
akik a mezőgazdasággal összefüggő mérnöki: növény-
szakirányú továbbképzési szak
termesztési, állattenyésztési, ökonómiai, biotechnikai, környezetvédelmi, termékfeldolgozási, minőségbizto-
A szakon olyan korszerű, a legújabb európai uniós te-
sítási diszciplinákból szerzett, megalapozott elméleti
rület- és településfejlesztési ismeretekkel is rendelkező
tudással és gyakorlati készségekkel rendelkeznek,
91
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
felkészültek a termelőmunka tudományos igényű irá-
elméleti tudásuk és gyakorlati készségük alapján,
nyítására.
élelmiszer-kémiai, mikrobiológiai, higiéniai és toxikológiai, minőségellenrőzési, minőségbiztosítási és Agrár mérnöktanári szak
-tanúsítási, valamint élelmiszer-minősítési gyakorlati ismereteikre
támaszkodva,
élelmiszer-ismerettel,
Képzési cél: olyan okleveles mérnöktanárok képzése, akik
továbbá a termék-előállítással és -értékesítéssel
az okleveles mérnöki és pedagógiai végzettségükre is építve
kapcsolatos szabványosítási, műszaki szabályozási
alkalmasak a középfokú agrár-, illetve műszaki szakképzés-
és egyéb élelmiszerjogi és speciális marketing isme-
ben a szakképzettségüknek megfelelő szakmai elméleti
retekkel, valamint célirányos ökonómiai, munkaszer-
tantárgyak oktatására, valamint a tudományos minősítés
vezési és informatikai felkészültséggel rendelkezve
megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatására.
képesek az élelmiszer-gazdaság teljes vertikumában (nyersanyagtermelés, feldolgozás, értékesítés) és bármely szektorában a minőségbiztosítási, minőség-
Agrárkémikus agrármérnöki szak
ellenőrzési, minőségszabályozási területek egységes szemléletű, felsőszintű irányítójaként e szervezetek
Képzési cél: agrárkémikus mérnökök képzése, akik a
vezetőjeként, minőségfejlesztőként vagy vállalkozó-
kemizálási, feldolgozási, szervezési, irányítási és veze-
ként tevékenykedni.
tési tevékenységhez szükséges magas szintű termelési, technológiai és speciális elméleti és gyakorlati ismereKörnyezetgazdálkodási agrármérnöki szak
tekkel, valamint integrált higiénés és környezetkímélő szemlélettel rendelkeznek, továbbá az agrárkemizálás alapvető területeit (talajtermékenység-tápanyagutánpót-
Képzési cél: a fenntartható (értékőrző) mezőgazdál-
lás, növényvédelem, gazdasági haszonállatok takarmá-
kodás és vidékfejlesztés területeire olyan „generalista
nyozásának kémiája) elméleti és gyakorlati alapjainak és
típusú” agrárértelmiségi szakemberek, agrármérnökök
szakigazgatási vonatkozásainak ismeretében felkészül-
képzése, akik ismerik a környezet- és tájgazdálkodás
tek a termelői, kutatási-fejlesztési és hatósági feladatok
főbb területeinek (mezőgazdasági célú környezethasz-
megoldására, és így a mezőgazdasági vegyi anyagokat
nálat / agrártermelés, környezet- és természetvédelem,
magas szinten alkalmazni tudó szakemberekké válhat-
környezetelemzés-tervezés-alakítás) alapjait, belső ösz-
nak, akik az engedélyhez kötött mezőgazdasági vegyi
szefüggéseit és e területek kölcsönhatásait, rendelkez-
anyagok használatára is jogosultak.
nek azokkal a legfontosabb ökológiai, mezőgazdasági, műszaki jogi, közgazdasági, társadalmi és kulturális ismeretekkel, amelyek képessé teszik őket területfej-
Élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki szak
lesztési, vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási és gyakorlati mezőgazdálkodási feladatok ellátására és
Képzési cél: olyan szakemberek képzése, akik élel-
koordinálására, irányítására.
miszer-ipari műszaki; technológiai felkészültségük, az élelmiszer-gazdasággal összefüggő agrármérnöki
92
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
MŰSZAKI KARON OKTATOTT SZAKOK
településrendezési eszközök kidolgozásában és társadalmi egyeztetésében; •
A műszaki Kar az alábbi műszaki képzési területekhez
az alapvető tartószerkezet-típusokat, szerkezeti anyagokat, jártasak ezek modellezésében,
tartozó alapszakokon folytat képzést: •
a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető feladatokat.
ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK Alapfokozat birtokában az építészmérnökök – a várhaA képzés időtartama: nappali tagozaton 8 félév,
tó szakirányokat is figyelembe véve – képesek:
levelező tagozaton 10 félév
•
építési műszaki dokumentáció készítésére, a vonatkozó ábrázolási szabályok és szabványok alkal-
Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó
mazására, építészeti rajz, modellezés, prezentáció
szakmai kompetenciák:
készítésére; •
A képzés célja építészmérnökök képzése elsősorban a
alapvető hardver és szoftver ismeretek birtokában
magasépítő tevékenység (kivitelezés, gyártás, szolgálta-
számítógép és mérnöki programok kezelésére,
tás, vállalkozás, szakhatósági munka, bizonyos tervezé-
legalább egy CAD (építészeti tervezést segítő
si és kutatási részfeladatok) területre, akik természet-
komplex számítógépes) program felhasználói szintű
tudományi, műszaki és művészeti, valamint gazdasági,
alkalmazására;
humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak irányítás mellett a fentiekben leírt műszaki feladatok megoldására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretek birtokában a képzés második ciklusban történő folytatására. Az építészmérnökök ismerik: •
az építészettörténet, az építészeti elméletek, a társművészetek és a kortárs építészet megjelenési formáit;
•
a tervezői szemléletmódot és az építészeti tervezés menetét, a teljes beruházási folyamatot;
•
a településfejlődés fő történeti folyamatait és a településtervezés alapvető környezetalakítási, társadalmi és gazdasági feladatait, a településépítészeti tervezés alapvető elemeit, a kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat és építéshatósági eljárásokat, alapszintű jártasságuk van a hivatalos
93
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
•
az épületfizikai és környezetihatások, problémák kezelésére,az épületek funkcionális összefüggéseinek
•
•
munkacsoportokkal való együttműködésre; •
felismerésére és alkalmazására;
szervezéséhez, irányításához, követéséhez és ellen-
szakirányú tevékenységük során a széles körben hasz-
őrzéséhez szükséges műszaki, gazdasági, akadály-
nálatos épület szerkezetek felhasználási területeinek és
mentesítési, minőségügyi, jogi ismeretek együttes
műszaki teljesítményeinek figyelembevételére;
alkalmazására;
kisebb léptékű magasépítési tartószerkezetek (ide
•
épületállomány üzemeltetéséhez szükséges műsza-
zeteket is) önálló erőtani és kiviteli tervezésére kézi
ki, gazdasági, szervezési ismeretek alkalmazására; •
nyok szerint;
új technológiák, szerkezetek, termékek megismerésére, megértésére.
építési műszaki tervdokumentáció biztos olvasására és értelmezésére, beleértve, hogy az adott
Megszerezhető oklevél: ÉPÍTÉSZMÉRNÖK
épület a funkciónak megfelel-e, tartószerkezete a
Felvételhez eredményes rajz alkalmassági vizsgát kell
várható mechanikai igénybevételeknek ellenáll-e,
tenni.
a választott épületszerkezetek eleget tesznek-e a
A rajzalkalmassági vizsga feladatai:
tőlük elvárható és a szabályozásban előírt követel-
•
ményeknek, valamint esztétikusan illeszkednek-e a környezetükbe; •
a létesítménygazdálkodáshoz, -fenntartáshoz, az
értve statikailag határozott és határozatlan szerkeés számítógépes módszerekkel a hatályos szabvá•
az épületmegvalósítási folyamatok tervezéséhez,
szabadkézi rajzvázlat készítése beállított mértani testről,
•
az építési tevékenységhez kapcsolódó feladatok
vetületeivel adott műszaki tárgy látszati képének megrajzolása,
szakma szerinti megosztására, a tervezési (társ-
•
látszati kép alapján vetületi ábrák készítése,
tervezők) és kivitelezési folyamat szereplőiből álló
•
vizuális teszt.
94
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
Szakirányok:
fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági
•
építész
feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és
•
épületszerkezeti konstruktőr
egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre. A jogszabályban meghatározott tervezői és a vezető
A szakot elvégző építészmérnök főbb tevékenységi területei:
tervezői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elÉpítész szakirányon:
végzett ágazat és azon belüli szakiránynak megfelelően
•
segédtervező,
szerezhető meg.
•
számítógépes szerkesztő, építészeti grafikus,
•
építéshatósági főelőadó,
Alapfokozat birtokában az építőmérnökök – a várható
•
városfejlesztési mérnök,
szakirányokat is figyelembevéve – képesek az elvégzett
•
településüzemeltetési, épületfenntartási előadó,
ágazatnak és szakiránynak megfelelően:
•
ingatlanforgalmazási tanácsadó,
•
•
városgazdálkodási, településfejlesztési előadó,
•
termékforgalmazó menedzser,
•
egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására,
•
szakhatósági mérnök.
•
irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködésre
kellő szakmai gyakorlat után tervezői és vezető tervezői jogosultság megszerzésére,
bonyolultabb tervezési munkákban, •
Épületszerkezeti konstruktőr szakirányon:
munkavédelmi feladatok megoldására.
•
tervezőirodai konstruktőr, szerkezetszerkesztő,
•
építési vállalkozó,
Alapfokozat birtokában az építőmérnökök – a várható
•
felelős műszaki vezető,
szakirányokat is figyelembe véve – képesek az építő-
•
építésvezető, technológus, szakipari vezető,
mérnöki szakma teljes területén:
•
műszaki lebonyolító, műszaki ellenőr, műszaki
•
műszaki vezetői tevékenység végzésére,
szakértő,
•
építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére,
termékgyártó, termékfejleszt, termékforgalmazó
•
építési, akadálymentesítési, fenntartási és üzemeltetési,
•
építészmérnök.
vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, •
településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatok területén.
ÉPÍTŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK Megszerezhető oklevél: ÉPÍTŐMÉRNÖK A képzés időtartama: A nappali tagozaton 8 félév, levelező tagozaton 10 félév
Szakirányok:
Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó
•
magasépítési
•
települési
szakmai kompetenciák: A képzés célja felkészült, nyelvtudással rendelkező
A szakot elvégző építőmérnökök főbb tevékenységi
építőmérnökök képzése, akik alkalmasak építési,
területei:
95
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
Magasépítő szakirányon:
meretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban
•
közmű-, mély- és magasépítési területen építésveze-
történő folytatásához.
tő, vállalkozási mérnök, technológus,
Alapfokozat birtokában a gépészmérnökök – a várható
szerkezetgyártó- és szakipari üzemekben irányító
szakirányokat is figyelembe véve képesek:
mérnök,
•
• •
üzemvezető,
•
irányító mérnök, üzemvezető – szerkezetgyártó és
gépelemek, gépek, készülékek, berendezések, szerkezetek konstrukciós tervezésére, szerkesztésére,
•
gép- és fém- és/vagy polimer szerkezetek és ezek
szakipari üzemekben,
elemek gyártásának, szereléstechnológiájának kidol-
•
vállalkozó,
gozására, irányítására,
•
szakhatósági mérnök,
•
közműtársulásoknál építő és üzemeltető mérnök,
karbantartási, megbízhatósági, javítástechnológiai
•
önkormányzatok műszaki osztályán mérnöki felada-
feladatainak kidolgozására,
tok ellátása.
•
•
gépek, szerkezetek diagnosztikai vizsgálatára,
gépészeti technológiai folyamatok irányítására, gépi berendezések kiszolgálásának szervezésére,
Települési szakirányon:
•
mechatronikai rendszerek működtetésére, fejlesztésére,
•
•
logisztikai és anyag mozgató rendszerek működte-
önkormányzatok fejlesztő és igazgatási szervezeteiben közreműködő és irányító,
• •
tésére, fejlesztésére,
főépítési feladatok körében beruházási-üzemeltetési
•
környezetvédelmi feladatok műszaki irányítására,
folyamatok irányítója,
•
környezetbarát technológiák alkalmazására, ipari
településszervezési és területi tervezési munkákban
környezet kialakítására, környezetvédelmi techni-
közreműködő tervező.
kai eszközök tervezésére, gyártására, •
építésgépesítési technológiák alkalmazására, működtetésére és irányítására,
GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
•
épületgépészeti berendezések tervezésére, kivitelezések előkészítésére, szervezésére és irányítására,
A képzés időtartama: nappali tagozaton 7 félév,
•
A levelező tagozaton 8 félév
hő- és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok tervezésére,kivitelezésére, felügyeletére és irányítására, járművek és mobil gépek tervezésére és gyártására, üzemeltetésére,
Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
•
munkavédelmi feladatok megoldására.
A képzés clja gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére
Megszerezhető oklevél: GÉPÉSZMÉRNÖK
és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányí-
Szakirányok:
tására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos
•
épületgépész
bonyolultságú feladatainak ellátására a munkaerőpiac
•
gépjárműtechnikai
igényei szerint, továbbá kellő mélységű elméleti is-
•
üzemeltető-karbantartó
96
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
Vállalkozás
A szakot elvégző gépészmérnök főbb tevékenységi területei:
•
épületgépészeti feladatok vállalásától kulcsátadásig történő komp-lex szervezési és irányítási munka.
Épületgépész szakirányon: Tervezés •
döntés-előkészítő tanulmánytervek készítése,
Gépjárműtechnikai szakirányon:
•
ajánlati és versenytárgyalási dokumentációk készítése,
•
•
installációs és technológiai épületgépszeti műszaki
egységeinek vezetése és irányítása, általános
kiviteli tervek készítése.
mérnöki feladatok ellátása a gépjárművekkel
gépjárművek üzemeltető és javító-karbantartó
Kivitelezés
kapcsolatosan (pl. műszakvezető, szervízvezető,
•
versenytárgyalási ajánlati anyagok készítése,
vizsgáló állomás vezető, diagnosztikai mérnök,
•
építési munkahelyeken szerelési, befejezési munkák,
hibafelvevő, stb.),
•
korszerű technológiák befogadása vagy kifejlesztése,
•
gyártmányfejlesztési, előregyártási munkák.
•
gépjárművek hatósági feladatainál mérnöki feladatok végzése (pl.közlekedési felügyeleteknél vizsgá-
Üzemeltetés
ló mérnök, hibafeltáró és diagnosztikai mérnök,
•
stb.),
az épületgépészeti berendezések és rendszerek üzemeltetése, karbantartása,
•
•
folyamatos üzemvitel mellett szükségessé váló
biztosító társaságoknál hibafeltáró és kárszakértő, valamint műszaki szakértői tevékenységek végzése,
felújítási, átalakítási és bővítési munkák végzése,
•
energetikai feladatok ellátása.
autókereskedésekben és szervízekben műszaki vezetői feladatok ellátása.
97
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
Üzemeltető-karbantartó szakirányon:
kialakításának, azok működtetésének önálló megoldá-
•
termelési egységek vezetése, általános mérnöki
sára. Képesek technológiai megoldásokat kidolgozni a
feladatok ellátása (gépész üzemvezető, főgépész,
hulladékok újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok
főművezető, művezető, műszakvezető, műszaki
ártalmatlanítására, általános ismeretekkel rendelkeznek
vezető, műhelyvezető, termelés előkészítő, ter-
a természet- és tájvédelem, a környezetpolitika terü-
melésprogramozó, termelésirányító, gyártástech-
letén, továbbá képesek mérnöki képzettségük és egy
nológus, készülékszerkesztő, emelőgép ügyintéző,
világnyelv ismerete birtokában hazai és külföldi szak-
stb.),
emberekkel való kommunikációra és csapatmunkára.
karbantartó, javító, felújító üzem vagy üzemrész
Alkalmasak a környezetvédelmi projektek tervezésére,
irányítása (TMK-vezető, diagnosztikai üzemvezető,
szervezésére, ellenőrzésére és a mérnöki munkában
javítástervező technológus, hiba-bemérő, hibaelhárí-
való alkotó részvételre, képesek alkalmazkodni a fo-
tó, MEO-vezető, szerelésirányító, stb.),
lyamatosan változó követelményekhez. A megszerzett
gépészeti feladatok tervezése, irányítása és szervezése a
ismeretek birtokában alkalmassá válnak a képzés máso-
beruházási, fejlesztési, valamint korszerűsítési munkála-
dik ciklusban történő folytatására.
toknál (beruházási előadó, szerelésvezető, műszaki
Alapfokozat birtokában a környezetmérnökök – a vár-
ellenőr, részletszerkesztő, üzemszervező, stb.),
ható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:
•
egyéni vállalkozás,
•
•
társas vállalkozásokban irányító tevékenység.
•
•
környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minőségi jellemzőinek vizsgálatára, mérési tervek összeállítására, azok kivitelezésére és az adatok értékelésére;
KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
•
környezetvédelmi kárelhárítási módszerek alkalmazására, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárításban
A képzés időtartama: nappali tagozaton 7 félév, levele-
való részvételre;
ző tagozaton 8 félév
•
vízgazdálkodási feladatok megoldására, döntés-előkészítésben való részvételre;
•
Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó
víz- és szennyvíztisztítási technológiák üzemeltetésére és optimalizálására;
szakmai kompetenciák: A környezetmérnöki szak elsősorban preventív. A
•
szilárd és folyékony kommunális hulladékok kezelési
képzés célja olyan korszerű természettudományos, öko-
technológiáinak üzemeltetésére; hulladékgazdálkodá-
lógiai, műszaki, közgazdasági és menedzsment ismere-
si tervek elkészítésére;
tekkel rendelkező környezetmérnökök képzése, akik a
•
környezetvédelmi eljárások (műveletek, berendezé-
különböző területeken jelentkező környezeti veszélye-
sek, készülékek) értékelésére, kiválasztására, teszte-
ket képesek felismerni és a kárelhárítási tevékenységet
lésére, az üzemvitel ellenőrzésére, szaktanácsadásra;
irányítani. Szak-mai ismereteik birtokában alkalmasak
•
a meglévő környezeti ártalmak és károk csökkentésére,
korszerű zaj- és rezgésvédelmi módszerek alkalmazására;
illetve megszüntetésére; a természeti erőforrások ész-
•
szerű felhasználására, hulladékszegény technológiák
környezetvédelmi megbízotti, referensi, stb. feladatok ellátására;
98
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
• •
környezetvédelmi szakértői, tanácsadói, döntéselőké-
•
környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minő-
szítési munkában való részvételre;
ségi jellemzőinek vizsgálatára, mérési tervek összeál-
hatásvizsgálatok végzésére és hatástanulmányok
lítására, azok kivitelezésére és az adatok értékelésére,
összeállítására;
•
környezetvédelmi kárelhárítási módszerek alkalmazá-
•
munkavédelmi feladatok megoldására;
sára, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárításban
•
közigazgatási, önkormányzat környezetvédelmi (tele-
való részvételre,
pülés környezetvédelmi) hatósági, ellenőri, szakértői
•
munkakörök betöltésére; •
szítésben való részvételre,
oktatási, környezetpolitikai, konfliktuskezelési, me-
•
nedzseri tevékenységre; •
víz- és szennyvíztisztítási technológiák üzemeltetésére és optimalizálásra,
környezetvédelmi létesítményeket – víz- és szenny-
•
szilárd és folyékony kommunális hulladékok kezelési
víztisztító telepek, veszélyes, kommunális hulladék-
technológiáinak üzemeltetésére, hulladékgazdálkodá-
tároló, hulladékégetőmű, stb. – üzemeltető szerveze-
si tervek elkészítésére,
tekben mérnöki, üzemviteli feladatok ellátására; •
vízgazdálkodási feladatok megoldására, döntés-előké-
•
környezetvédelmi eljárások (műveletek, berendezé-
települési környezetvédelmi program készítésére, a
sek, készülékek) értékelésére, kiválasztására, teszte-
környezeti eljárások irányítására.
lésére, az üzemvitel ellenőrzésére, szaktanácsadásra, •
Megszerezhető oklevél: KÖRNYEZETMÉRNÖK
korszerű zaj- és rezgésvédelmi módszerek alkalmazására.
Szakirányok:
Környezetmenedzsment szakirányon:
•
környezettechnológiai
•
•
környezetmenedzsment
kommunális hulladéktárolókat, hulladékégető-műveket üzemeltető szervezetekben mérnök, üzemeltető,
A szakot elvégző környezetmérnök főbb tevékenységi területei:
•
ipari üzemekben környezetvédelmi mérnök,
•
környezetvédelmi létesítmények tervezésénél kivitelezésénél mérnök,
Környezettechnológiai szakirányon: •
környezetvédelmi létesítményeket, veszélyes- és
környezetvédelmi létesítményeket – veszélyes, kom-
•
közigazgatási, önkormányzat környezetvédelmi (te-
munális hulladéktároló, hulladékégető-mű, stb.,
lepülés környezetvédelmi) hatósgi, ellenőri, szakértői
•
üzemeltető szervezetekben mérnök, üzemeltető,
munkakörök betöltésére,
•
különböző telepített ipari üzemekben környezetvé-
•
delmi mérnök, •
oktatási, környezetpolitikai, konfliktuskezelési,menedzseri tevékenységre,
környezetvédelmi létesítmények tervezésénél kivite-
•
környezetvédelmi létesítmények, víz- és szennyvíz-
lezésénél mérnök,
tisztító telepek, veszélyes, kommunális hulladéktáro-
•
kutatások, vizsgálatok végzésénél mérnök,
ló, hulladékégetőmű, stb. üzemeltető szervezetekben
•
szakhatóságoknál különböző szakterületeken mérnö-
mérnöki, üzemviteli feladatok ellátására,
ki, önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak
•
irányítása,
települési környezetvédelmi program készítésére, a környezeti eljárások irányítására.
99
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK
•
üzleti tervek készítésére;
•
döntés-előkészítési feladatok elvégzésére;
A képzés időtartama: A nappali tagozaton 7 félév, leve-
•
innovációs stratégiák megvalósítására;
lező tagozaton 8 félév.
•
munkahelyi csoportok irányítására;
•
információ menedzselésére,
Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó
•
emberi erőforrás menedzselés feladatainak ellátására;
szakmai kompetenciák:
•
számviteli rendszer áttekintésére,
A képzés célja gazdálkodási mérnökök képzése, akik
•
a termelésmenedzsment operatív feladatainak ellátá-
megfelelő természettudományi, műszaki tudományi,
sára, termelő és szolgáltató tevékenység nyújtására,
gazdálkodási és szervezéstudományi ismeretekkel ren-
•
a minőségi és hatékonysági mutatók meghatározására,
delkeznek a termékek és szolgáltatások anyagi, infor-
•
a versenytársak, a termékek, a piacra lépési lehetősé-
matikai, pénzügyi és humán folyamatai integrált megol-
gek elemzésére.
dásához, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel a képzés második ciklusban történő folytatásához.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel,
A gazdálkodási mérnökök ismerik:
idegennyelv-tudással,felelősségtudattal, minőségtudat-
•
a műszaki és menedzsment terület alapfogalmait és
tal, értékelési és önértékelési, analizáló és szintetizáló
fő összefüggéseit;
képességgel.
•
a termelési, szolgáltató folyamatok reál, humán, illetve gazdasági és társadalmi összefüggéseit;
Megszerezhető oklevél: GAZDÁLKODÁSI MÉRNÖK
•
a szervezetek működési elveit;
Szakirányok:
•
a szervezetekben a műszaki, gazdasági és menedzs-
•
ipari
ment jellegű tevékenységeket, azok összefüggéseit;
•
építőipari
•
a termelő és szolgáltató vállalkozások alapításához és menedzseléséhez szükséges ismereteket;
A szakot elvégző gazdálkodási mérnökök főbb tevé-
a kapcsolódó tudományok (pl. szociológia, pszicholó-
kenységi területei:
gia, jog) és a műszaki és menedzsment tudományok
•
vállalkozások alapítása, működtetése, fejlesztése,
határterületeinek elveit és eredmnyeit;
•
stratégiai és operatív üzleti tervek készítése,
a környezetvédelem, munkavédelem, minőségügy,
•
pénzügyi tervezés controlling, cash-flowkészítése,
iparjogvédelem, valamint a fogyasztóvédelem köve-
•
marketing menedzsment,
telményeit.
•
műszaki és termelési folyamatok menedzsmentje,
•
humán menedzsment,
Alapfokozat birtokában a gazdálkodási mérnökök képe-
•
információs és informatikai menedzsment,
sek, illetve alkalmasak:
•
munkahelyek kialakítása, szervezése,
•
műszaki technológiai, gyártási, logisztikai, minőség-
•
beruházások, fejlesztések menedzselése,
biztosítási és informatikai folyamatok irányítására,
•
változás menedzselés, szervezet átalakítás,
szervezésére, ellenőrzésére;
•
minőség menedzsment.
•
•
100
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
A képzés célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek
A képzés időtartama: nappali tagozaton 4 félév
előképzettségük, szakmai ismereteik, nyelvismeretük, jogi és gazdasági tanulmányaik alapján a teljes létesít-
Az új szak indításával célunk az, hogy megfeleljünk
mény-kivitelezési folyamat végigkísérésére - a koncep-
az építőipar és a társadalom elvárásainak, vagyis olyan
ció kialakításától a tervezésen keresztül a beüzemelés
mérnököket képezzünk, akik ismerik egy létesítmény
elvégzésig, – majd pedig a folyamatos üzemeltetés,
megalkotásának és fizikai élettartamának összes fázi-
karbantartás, felújítás teendőinek összefogására. Al-
sát, beleértve a létesítést, beüzemelést, fenntartást,
kalmasak meglévő kommunális, ipari, vagy mezőgaz-
üzemeltetést, felújítást. Követelmény továbbá, hogy
dasági épületek teljes körű üzemeltetésre, a vezetési,
széles spektrumú ismeretekkel rendelkeznek az épü-
irányítási és fejlesztési feladatok ellátására, épületek
let rendszereiről, azok egyes elemeiről és úgy tudják
auditálására, épületek és részrendszereik diagnosztikai
kezelni a létesítményt, mint egy kiterjedt, integrált
vizsgálatára, kutatási és fejlesztési feladatok végzésére,
rendszert.
és a létesítménymérnöki tanulmányok doktori képzés
Ma egyre több korszerű, magas műszaki, technikai
keretében való folytatására is.
színvonalú, nagy létestmény épül: hűtött-fűtött lakóépületek, intelligens irodaépületek, uszodák, bevásárlóközpontok, stb. Az ipar is egyre újabb speciális
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: •
delkeznek bizonyos szintű manualitással, mérési
gyártóhelyeket követel, például a mikroelektrotechnika vagy a biotechnológia speciális tisztasági követelményeit csak nagyon igényes légtechnikai rendszerekkel lehet kielégíteni. Egyre szorosabb az épületek alrendszereinek kapcsolata, azok egymásra hatása is, hogy csak a szerkezet-
készséggel – ezek laboratóriumi szintű ismeretével, • •
a számítógépes kommunikációt és elemzést,
•
a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás,
néhány kiragadott példát említsünk. a nagy tervező intézetek megszűnésével, egyre
valamint a mérnöketika alapvető előírásait, •
önállóan működő kisebb tervezői csoportok egyegy nagyobb projekt létesítésére alkalmi teameket alkotnak, és a specialisták mellett szükség van az
a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó
kevesebb az olyan állandó tervezői teamek száma, ahol valamennyi szakterület képviselve van. Az
a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket,
temperálást, vagy a fotovoltaikus kéthéjú tetőt, mint A tervezett képzés indítását az is indokolja, hogy
a szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, ren-
technikákat, •
épületszerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági rendszereket,
•
a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat;
alrendszerek egymásra hatását alaposabban ismerő,
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
a változtatások hatását rendszerszinten végiggon-
•
a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati
dolni és korrektül kezelni képes létesítménymérnök
hasznosítására, a problémamegoldó technikák fel-
közreműködésére.
használására,
101
O K TATOTT SZAKJAINK 2008-BAN
- a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat
létesítmények auditálására, energetikai tanúsítások
ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,
elkészítésére, értékbecslésre, •
Állapotfelmérések elvégzésére, ezek alapján értéke-
- a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény
lés és javaslat kidolgozására, komplex megoldások
megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések
kidolgozására, ilyen rendszerek fejlesztésére, felső
levonására,
szintű tervezésére, szervezésére és irányítására,
• •
a megoldandó problémák megértésére és megoldásá-
• •
mazására a létesítmények építési, üzemeltetési,
a feladatok szakmailag magas szinten, önállóan tör-
karbantartási szakterületén, •
épületek belső és külső környezetével kapcsolatos
szintre emelésére,
ismeretek gyakorlati alkalmazására,
a műszaki – gazdasági – humánerőforrások kezelé-
•
•
tervezési feladatok-organizációjához, tenderbonyolí-
sének komplex szemléletére,
tásához, a kivitelezés-szervezés szakágak közti koor-
rendszerszemléletű, folyamat orientált gondolko-
dinációjához szükséges ismeretek alkalmazására, •
minőségbiztosításhoz, átadás-átvételi eljáráshoz,
sére,
épületek beüzemeléséhez, rendszereinek beszabá-
integrált ismeretek alkalmazására a feladatok or-
lyozásához szükséges ismeretek gyakorlati alkalma-
ganizációjához, tenderbonyolításához, kivitelezés-
zására,
szervezéséhez, szakágak közti koordinációjához, •
épületek funkciójától függő technológiák és az
önművelésre, önfejlesztésre a saját tudás magasabb
dásmód alapján komplex rendszerek átfogó tervezé•
informatikai és irányítástechnikai eszközök alkal-
ra, eredeti ötletek felvetésére, ténő megtervezésére és végrehajtására, •
•
•
létesítmények
üzemeltetésével,
fenntartásával,
átadás-átvételi eljárások lebonyolítására, épületek
felújításával kapcsolatos diagnosztikai vizsgálat el-
beüzemelésére, rendszereinek beszabályozására,
készítésére, létesítmények auditálására, energetikai
létesítmények üzemeltetéséhez, fenntartásához,
tanúsítások elvégzésére, értékbecslésre, létesítmény
felújításához diagnosztikai vizsgálat elkészítésére,
menedzsmenti feladatok ellátására.
102
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G Y ETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G Y E T E M AG R Á R - É S M Ű S Z A K I T U D O M Á N Y O K C E N T RU M Á B A N Pepó Péter
A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudomá-
Olyan képzési struktúra alakult ki, mely oktatásban és
nyok Centrumának (AMTC) jogelődjében a Debreceni
kutatási területeiben a regionális, országos és nemzet-
Agrártudományi Egyetemen 1993-ban kezdődött el a
közi elvárásoknak teljes egészében megfelelt. Különös
Ph.D. (doktori) képzés több doktori programban. Ez-
hangsúlyt kapott az egyes doktori programokban, majd
zel intézményünkben kezdetét vette az az új típusú
a későbbiekben megalakuló doktori iskolákban az inter-
doktori képzés, amely felépítését a Bolognai folyamat
diszciplináris szemlélet, valamint az innovációs folya-
elindítása és a kiteljesítése tette indokolttá. A korábbi
mat és tevékenység iránti elkötelezettség. Valamennyi
időszakban a képzési gyakorlatnak megfelelően a ma-
jelenleg működő doktori iskolában alapvető szempont
gyar tudományos rendszerben három lépcsős tudomá-
a K+F+I folyamat komplex és koherens megvalósítása.
nyos fokozatszerzési rendszer működött, melyek közül
Már az 1990-es években megkezdődött az az egyre
csak az egyetemi doktorátus (doktor univ.) cselekmény
erősödő trend, hogy a doktori iskolák oktatási és kuta-
koordinálása és az oklevél kiadása tartozott intézmé-
tási tevékenységében egyetemünk professzorai mellett
nyünkhöz. A további tudományos fokozatokat (tudo-
bevonjuk a speciális tudományterületeket művelő ha-
mányok kandidátusa CSc, tudományok doktora DSc) a
zai és nemzetközi elismertségű kutatóintézeti és egyéb
Magyar Tudományos Akadémia megfelelő intézményei
területeken dolgozó kollegákat. Ez a folyamat tovább
működtették és adták ki a megfelelő minősítést.
folytatódott és kiteljesedett a 2000. évtől kezdődő
A nyugat-európai,
amerikai, és egyéb fejlett
programok szervezeti átalakítását célzó folyamatban.
országok gyakorlatának megfelelően vettük át a ’90-
Az 1990-es években a Debreceni Agrártudományi
es években az új típusú PhD képzés rendszerét. A
Egyetemen az alábbi doktori programok működtek:
Debreceni Agrártudományi Egyetemen 1993-ban nö-
•
Multidiszciplináris Társadalomtudományok
vénytermesztési és agrárökonómiai doktori programok
•
Interdiszciplináris Agrár- és Természettudomá-
indultak, melyet 1994-ben kiegészített és teljessé tett
nyok
az állattenyésztési program elindítása. Az elkezdett és egyre sokrétűbbé váló doktori
•
Állattenyésztési tudományok
•
Növénytermesztés és Agroökológia
programok az 1990-es években gyakorlatilag teljes
Ezek a doktori programok a törvényi előírásoknak
egészében átfogták az agrárvertikum valamennyi
megfelelően 2002. évtől átalakultak és doktori iskola-
diszciplína területét és az azokhoz csatlakozó alap- és
ként működnek tovább. 2007. ősze – 2008. tavasza
alapozó társtudományok kutatási területeit egyaránt.
között a Magyar Akkreditációs Bizottság törvényi
103
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I EGYETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
megfeleltetési eljárás keretében vizsgálta és értékelte a
a fokozat megszerzésének követelményeit. A nappali és
doktori iskolák eddigi működését és eredményességét.
levelező tagozaton 3 éves, az egyéni felkészülés esetében
Az eljárás során mind a négy doktori iskola megfelelt a
pedig 1 éves képzés, illetve eljárás az előírás. Az abszolu-
MAB követelményeinek. Az eljárás során a doktori is-
tóriumot szerzett Ph.D. hallgatók doktori szigorlatot
kolák működési köre is és besorolása is kisebb-nagyobb
tesznek, majd a munkahelyi vitát követően nyilvános
mértékben változott, valamint több doktori iskola a
tudományos vita kertében ismertetik disszertációjukat és
tudományterületnek egy-egy kimagasló képviselőjének
bizonyítják a Ph.D. fokozat megszerzésére való alkalmas-
nevét vette fel. A Debreceni Egyetem AMTC keretében
ságukat. Mind a négy doktori iskolában a doktori iskolák
jelenleg az alábbi doktori iskolák működnek:
vezetői élnek azzal a lehetőséggel, hogy a doktori iskolán
•
Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
belül doktori programokat működtessenek azzal is kife-
•
Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti
jezve az adott doktori iskola képzési és kutatási rendsze-
és Élelmiszertudományi Doktori Iskola
rének sokféleségét, interdiszciplináris jellegét.
• •
Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudomá-
Az 1993. évben elindult doktori programokban
nyok Doktori Iskola
évenként folyamatosan növekvő létszámú nappali,
Kerpely Kálmán Növénytermesztési és Kerté-
levelező és egyéni felkészülésű Ph.D. hallgatót vettünk
szeti Tudományok Doktori Iskola.
fel. 2005-től kezdődően stabilizálódott a felvett dokto-
A MAB megfeleltetési ajánlása során kialakult a
randuszok létszáma, mely évente kb. 50 fő elsőéves
doktori iskolák törzstagjainak a köre, megnevezésre
hallgatót jelent a négy doktori iskolában. Az elmúlt
kerültek a doktori iskolákban oktató egyetemi tanárok
15 évben, amely intézményünkben az új típusú dok-
és egyetemi docensek, valamint a témavezetők.
torképzés időszakát jelentette, mintegy 200 fő Ph.D.
A törvényi előírásoknak megfelelően a doktori
doktori oklevelet bocsátottunk ki. Az egyes tanévekben
iskolákban a Ph.D. hallgatók nappali, levelező és egyéni
a hallgatói létszám megoszlását az alábbi táblázatok
felkészülési eljárásban kerülnek felvételre és teljesíthetik
mutatják be doktori iskolánként.
Tanév
Nappali
Levelező
Egyéni
Összesen
1994/95
1
4
0
5
tudományok Doktori
1995/96
4
7
1
12
Iskola
1996/97
4
8
2
14
1997/98
4
4
0
8
1998/99
5
3
0
8
1999/2000
6
4
1
11
2000/2001
9
7
0
16
2001/2002
6
5
0
11
2002/2003
12
13
1
26
2003/2004
9
8
0
17
2004/2005
12
7
0
19
2005/2006
12
8
1
21
2006/2007
13
10
4
27
2007/2008
8
9
2
19
Összesen
105
97
12
214
104
Állattenyésztési
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G YETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
Tanév
Nappali
Levelező
Egyéni
Összesen
1993/94
11
13
2
26
1994/95
5
7
2
14
1995/96
2
7
1
10
1996/97
6
2
6
14
1997/98
6
1
2
9
1998/99
3
2
1
6
1999/2000
6
8
3
17
2000/2001
7
4
-
11
2001/2002
4
1
1
6
2002/2003
3
5
1
9
2003/2004
5
7
1
13
Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományi Doktori Iskola
2004/2005
6
7
-
13
2005/2006
16
15
0
31
2006/2007
14
11
1
26
2007/2008
11
9
0
20
Összesen
105
99
21
225
Tanév
Nappali
Levelező
Egyéni
Összesen
Ihrig Károly Gazdálkodás-
1993/94
6
3
-
9
és Szervezéstudományok
1994/95
3
6
-
9
Doktori Iskola
1995/96
3
5
3
11
1996/97
3
3
3
9
1997/98
4
-
-
4
1998/99
3
5
-
8
1999/2000
7
4
-
11
2000/2001
2
15
-
17
2001/2002
5
1
1
7
2002/2003
3
10
-
13
2003/2004
4
9
-
13
2004/2005
5
18
-
23
2005/2006
5
8
3
16
2006/2007
4
12
2
18
2007/2008
7
5
2
17
Összesen
64
104
14
185
Tanév
Nappali
Levelező
Egyéni
Összesen
1999/2000
0
5
3
8
Növénytermesztési és
2000/2001
4
3
1
8
Kertészeti Tudományok
2001/2002
5
4
1
10
Doktori Iskola
2002/2003
3
3
1
7
2003/2004
6
4
3
13
2004/2005
5
5
2
12
2005/2006
5
5
5
15
2006/2007
9
16
1
26
2007/2008
12
22
4
38
Összesen
49
67
21
137
105
Kerpely Kálmán
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I EGYETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
A doktori iskolákban abszolutóriumot és doktori (Ph.D.) fokozatot szerzettek létszámadatait összefoglaló
Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
táblázatok tartalmazzák.
Tanév 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Összesen
Állattenyésztési tudományok Doktori Iskola
Tanév 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Összesen
Absz. száma 0 0 5 6 1 0 4 7 8 2 7 6 7 0 53
Doktori fokozatot szerzettek Év Fő 1996 1 1997 4 1998 3 1999 0 2000 0 2001 5 2002 6 2003 5 2004 2 2005 7 2006 10 2007 7 Összesen 50
1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Összesen
109
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Összesen
4 4 0 1 2 5 8 4 12 5 45
Doktori Iskola
Tanév 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Összesen
Élelmiszertudományi Doktori Iskola
Absz. száma 3 12 11 14 14 3 11 11 5 5 11 9 0
Doktori fokozatot szerzettek Év Fő
Kerpely Kálmán Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok
Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és
Tanév
Absz. száma 0 0 0 6 5 11 4 3 7 12 7 11 12 15 0 93
Doktori fokozatot szerzettek Év Fő 1995 1 1996 0 1997 4 1998 11 1999 6 2000 7 2001 8 2002 7 2003 3 2004 6 2005 3 2006 7 2007 7 Összesen 70
Absz. száma 0 0 0 0 9 7 6 9 0 31
Doktori fokozatot szerzettek Év Fő 2000 1 2001 0 2002 3 2003 1 2004 3 2005 8 2006 3 2007 8 Összesen 27
A doktori iskolák eredményességét, tevékenységük hatékonyságát több mutatóval együttesen fejezhetjük ki. Rendkívül fontos ilyen mutató az, hogy milyen arányú a nappali és levelező+egyéni hallgatók megoszlása. A doktori iskoláinkban ez az arány évente változó, átlagosan 35-45 % között változik a nappali hallgatók ará-
106
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G Y ETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
nya az összes Ph.D. hallgatók létszámához viszonyítva.
•
Ugyancsak fontos mutató a jelentkezők létszáma a felve-
Kerpely Kálmán Doktori Iskola (vezetője Dr. Nagy János egyetemi tanár, DSc)
hető keret létszámához viszonyítva. Ez az arány évente
Oktatók száma: 52 fő
és iskolánként változó, átlagosan a nappali tagozaton
Ebből témavezető: 42 fő
180-300 %-os túljelentkezés a jellemző, amely a doktori
Mind a négy doktori iskola a törvényi előírások-
iskoláink képzési minőségét és elismertségét bizonyítja.
nak megfelelő szabályos működését a doktori iskolák
Ugyancsak fontos a végzett doktorok diplomáinak mi-
az egyetemi doktori szabályzattal harmonizáló belső
nősítése. A Ph.D. hallgatók doktori oklevelének 95 %-a
szabályzata biztosítja. Rendelkeznek a rájuk vonatkozó
„summa cum laude” minősítéssel került kibocsátásra a
belső ügyekben a megfelelő autonómiával. A DI bel-
doktori iskolák eddigi 15 éves működése során, amely
ső ügyeit a doktori iskola vezetője által működtetett
ugyancsak jelzi a doktori fokozatot szerzett Ph.D. hall-
Doktori Iskola Tanácsa dönti el. A négy doktori iskola
gató szakma iránti elkötelezettségét és felkészültségét.
működését integrálja és koordinálja a Debreceni Egye-
A doktori iskolákban működő Ph.D. hallgatók kutatási,
tem AMTC Doktori Tanácsa, amely a doktori iskolákat
kísérleti eredményeiket nívós hazai és nemzetközi
érintő közös ügyekben hozza meg határozatát. A DE
szakmai, tudományos folyóiratokban jelentetik meg.
AMTC Doktori Tanácsának elnöke részt vesz a Debre-
Az eddigiek során átlagosan egy Ph.D. hallgatóra jutó
ceni Egyetem EDHT munkájában, mellyel biztosított az
tudományos publikációk száma (a doktori képzés 3 éves
egyetemi doktori képzés egysége.
időtartama alatt) 11 tudományos közlemény volt. Mind a négy doktori iskolában magas színvonalú
Az egyes doktori iskolák fontosabb tevékenységi
oktató munka és tudományos témavezetés folyik. A
területeit, képzési rendszerét, elért eredményeit, hazai
doktori iskolák minőségi színvonalát a törzstagok, az
és nemzetközi kapcsolatait tartalmazza a következő
oktatók és témavezetők együttesen biztosítják a dok-
összeállítás:
tori iskola vezetőjének irányításával. A doktori iskolák vezetői és az iskola munkájában résztvevő oktatók és
ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK
tudományos témavezetők száma az alábbi: •
DOKTORI ISKOLA
Állattenyésztési Doktori Iskola (vezetője Dr. Kovács András egyetemi tanár, DSc)
•
•
Egyetemünkön a doktorképzés az állattenyész-
Oktatók száma: 50 fő
tési tudományokban – a MAB határozata értelmében
Ebből témavezető: 28 fő
– 1994. szeptemberében indult meg a „Mezőgazdaság”
Hankóczy Jenő Doktori Iskola (vezetője Dr.
tudományágban a „Regionális forrásokra épülő környe-
Győri Zoltán egyetemi tanár, DSc)
zetbarát állattartás” című „A” típusú programmal. A
Oktatók száma: 26 fő
programvezető 1994-1998 között Dr. Veress László,
Ebből témavezető: 21 fő
1999-től 2005-ig Dr. Bánszki Tamás volt.
Ihrig Károly Doktori Iskola (vezetője Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár, DSc)
Az 2001. januárjától ideiglenesen akkreditált Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola 2002. január-
Oktatók száma: 42 fő
jától végleges akkreditációt kapott, vezetője 2005-től
Ebből témavezető: 40 fő
Dr. Kovács András.
107
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I EGYETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
A doktoranduszok kutatási témái szorosan kapcso-
A doktori iskola jelenlegi törzstagjai a következők:
lódnak az Állattenyésztéstudományi Intézet tudomá-
Dr. Bodó Imre Dr. Gundel János Dr. Jávor András Dr. Komlósi István Dr. Kovács András Dr. Mihók Sándor Dr. Nagy Géza Dr. Tanyi János Dr. Váradi László Dr. Juhász Lajos Dr. Rédei Károly
nyos tevékenységéhez, a kísérleti telepek munkájához, valamint a Tiszántúl legfontosabb aktuális állattenyésztési, gyepgazdálkodási kutatási területeit ölelik fel. A doktori iskola a DE AMTC MTK keretében az alábbi tanszékekkel működik együtt: •
Állattenyésztéstudományi Intézet
•
Vidékfejlesztési és Tájhasznosítási Tanszék
•
Természetvédelmi, Állattani és Vad-
A doktori iskola munkájában 26 akkreditált oktató
gazdálkodási nem önálló tanszék
és 25 témavezető vesz részt.
A doktori iskolában az alábbi tudományszakok működnek: Kérődzők – Állatitermék-előállítás Takarmányozás, halbiológia Szaporodásbiológia, genomika Állatnemesítés – Génmegőrzés Állat, legelő és állatökológia
A doktori iskola munkájában szerződéssel résztvevő kutatóintézetek:
Dr. Bodó Imre Dr. Tanyi János Dr. Kovács András Dr. Bodó Imre Dr. Bánszki Tamás
•
Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom
•
Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest
•
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
PhD védés a doktori iskolában
108
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G Y ETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
A képzés kezdete óta 40 hallgatónk szerzett PhD
•
fokozatot. •
lás eredményeire
A legfontosabb tudományos dolgozatok az alábbi
•
témaköröben készültek: •
A magyarországi hízóbárányok vágás utáni mi-
•
Kvantitatív genetikai vizsgálatok a magyar meri-
•
Tejelő tehenek méhgyulladásának hatása a szaporodásbiológiai teljesítményre
A nem-specifikus védekező mechanizmus és a
•
betegségekkel szembeni ellenálló-képesség kiváltása immun-stimulátorokkal a haltenyésztésben •
Parthenogenetikus sertés embriók előállításának vizsgálata
nó populációban •
Környezetbarát, kombinált tavi haltermelő rendszerek fejlesztése
nősítése •
Néhány környezeti tényező hatása a sertéshizla-
Erőforrás kímélő haltermelő rendszerek fejlesz-
Az expandálás hatása a pulykahizlaló takarmányok gyártásától felhasználásáig
•
Tenyészértékbecslés a magyar sportlótenyésztésben
tése, különös tekintettel az integrációra •
Az in vitro embrió-előállítás és embrió biopszia alkalmazásának lehetősége a szarvasmarha-tenyésztésben
•
Molekuláris genetikai eszközök alkalmazása a boorola (FecB) mutációt hordozók azonosítására
• •
• •
Gembloux Agricultural University, Belgium
A juhtej termelése, minősége és feldolgozása
Kínai Agrártudományi Akadémia, Peking, Kína
közötti összefüggések
INRA, Franciaország
A különböző intenzitású legelőhasználat hatása
Universidad Autonoma de Barcelona, Spanyolország Purdue University, Amerikai Egyesült Államok
A variancia és a beltenyésztettség vizsgálata számítógépes szimulációval
•
Edinburgh University, Skócia
ge
Keresztezett bárányok vágott test- és húsminősé-
a talajra és a gyep növényzetére •
University of Zagreb, Horvátország
Hebrew University of Jerusalem, Rehovot, Izrael University of Rostock, FBN Dummerstorf, Németország University of Léon, Spanyolország Agricultural University of Norway, Norvégia
a szapora merinó fajtában •
A doktori iskola külföldi kapcsolatai:
Mongol Állami Agrártudományi Egyetem, Ulanbátor, Mongólia
auratus gibelio Bloch) populációk hatása az egy-
Swiss Federal Research Station for Animal Production (RAP), Posieux, Svájc Wageningeni Egyetem, Hollandia
nyaras ponty (Cyprinus carpio L.) termelésére
Universitá degli Studi della Tuscia, Olaszország
Hazai szénák penészfertőzöttségének vizsgálata
Gansu Agricultural University, Lanzhou, Kína
és a vizsgálati módszerek fejlesztése
Universität für Bodenkultur Wien, Ausztria
Különböző nagyságú ezüstkárász (Carassius
A genetikai távolság becslése cigája és zackel fajtakörbe tartozó állományok között, valamint az SLA-6, -7, -8 gének kifejeződés és polimorfizmus vizsgálata
109
University of Palermo, Olaszország INNOVUS Company, Skócia
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I EGYETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI,
mányi Karának Doktori Tanácsa indítványozta a doktori
KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK
iskola két programba történő szerveződését.
DOKTORI ISKOLA A két doktori program: Az agrártudományok, és ezen belül a növényter-
1. Fenntartható növénytermesztés, programveze-
mesztés-tudomány művelését a Debreceni Egyetem Ag-
tője: Dr. Pepó Péter egyetemi tanár, DSc
rártudományi Centrumában és jogelőd intézményében
2. Élelmiszeranalitika, élelmiszerbiztonság, prog-
(a Debreceni Agrártudományi Egyetemen) évtizedek óta
ramvezetője: Dr. Győri Zoltán egyetemi tanár,
az interdiszciplinaritás jellemzi. Országos és nemzetkö-
DSc
zi kutatási programok teljesítésében a Hankóczy Jenő
Az így integrálódott doktori programokban a hall-
Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudomá-
gatók felmenő rendszerben a 2006/2007-es tanévtől
nyok Doktori Iskola a növény-, a talaj-, az agroklimatoló-
kezdhetik meg a munkát.
gia-, az agrokémia, az analitika, a növénytermesztés és
A doktori iskola a Magyar Akkreditációs Bizottság
a növényvédelem, valamint a műszaki tudományok ok-
által Hankóczy Jenő Növénytermesztési, és Kertészeti
tatói, kutatói hagyományt teremtve dolgoztak együtt,
Tudományok Doktori Iskola néven 2008-ban lett akkre-
mellyel létrehozták, országosan (és nemzetközileg is)
ditálva, amely később mind a kutatási területében, mind
ismertté tették a debreceni növénytermesztési iskolát.
nevében kiegészült az élelmiszertudomány területével.
A Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és
A kutató és oktató munkát a fokozatosság a lépésről-
Élelmiszertudományok Doktori Iskola elődje a Debrece-
lépésre haladás jellemzi, aminek eredményeként a követ-
ni Agrártudományi Egyetem által 1993-ban akkreditált
kező években markánsabban jelenik meg a két program. A
Növénytermesztés-Agroöklógia doktori program volt.
kutatásoknak és az eredmények gyakorlati ellenőrzésének
2000. januártól a Debreceni Agrártudományi Egyetem
helyet biztosít az egyetem Tangazdasága, a Látóképi Nö-
a Debreceni Egyetem keretében működik, 2001. janu-
vénytermesztési Kísérleti Telep, illetve a Mezőgazdaságtu-
ártól a program a Debreceni Egyetem Agrártudományi
dományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és
Centrum Mezőgazdaságtudományi Karán, mint ideigle-
Mikrobiológiai Intézet általános és egyedi műszerekkel jól
nesen, majd 2002-től véglegesen akkreditált „Növény-
felszerelt analitikai laboratóriuma.
termesztési és kertészeti tudományok” doktori iskola A doktori iskola feladatainak fő irányai:
keretében folytatja a tudományos képzési feladatokat. A doktori iskola vezetését a kezdetektől Dr. Ruzsá-
•
nyi László, az Egyetem Növénytermesztési Tanszékének professzora látta el haláláig. Feladatát 2002-től
Növénytermesztés és a környezet összefüggései
•
előbb ideiglenesen, majd 2003-tól véglegesen az Élel-
Környezet-, technológia és termékminőség komplex rendszere
miszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai
•
Természeti erőforrások fenntartása, javítása
Intézet (korábban Mezőgazdasági Termékfeldolgozás és
•
Racionális termőhely hasznosítás
Minősítés Tanszék) vezetője, Dr. Győri Zoltán vette át.
•
Talajtermékenység, talajleromlás-talajjavítás
A doktori iskola munkájának folytonos megújulását
•
Növénytermesztés biológiai alapjai és haszno-
mutatja, hogy a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudo-
110
sítása
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G Y ETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
•
Tápanyag-gazdálkodás és növénytáplálás
Növényi termékpályák minőségbiztosítása Győri
•
Fenntartható növénytermesztés termesztési,
Zoltán DSC
növényvédelmi, gépesítési feltételei
Növénytermesztés Pepó Péter DSc
•
Terméktárolás, feldolgozás és minősítés
Zöldségtermesztés Hodossi Sándor DSc
•
A tápláléklánc minőségbiztosítása
Gyümölcstermesztés Gonda István CSc
•
Növénytermesztési és kertészeti eljárások,
Termesztéstechnológia és termékminőség fenntar-
termesztéstechnológiák komplex fejlesztése •
tása Pepó Péter CSc
Élelmiszerbiztonság, környezetminőség
Növényvédelem Szarukán István CSc
Az Iskola a növénytermesztési kutatás széles körét
Növénygenetika Pepó Pál CSc
foglalja magába mind tudományterületi, mind techno-
Növénynemesítés Bedő Zoltán DSc, Szundy Tamás
lógiafejlesztés szintjén. Országosan és nemzetközileg
DSc, Marton L. Csaba DSc
kiemelkedőek a növényfiziológiai, agrokémiai, termék-
Vetőmagtermesztés Veisz Ottó DSc
minőséget megalapozó, ellenőrző és a növénytermesz-
Víz- és tápanyag-gazdálkodás Pepó Péter DSc
tési, valamint a kertészeti kutatások eredményei. Ez a
Élelmiszerbiztonság Győri Zoltán DSc
kutatás örvendetesen bővült az elmúlt években különö-
Analitikai speciációk, módszerfejlesztés Győri Zol-
sen a növényi termékekhez kapcsolódó élelmiszer mi-
tán DSc
nőségbiztosítás, valamint az élelmiszeranalitika egyes területeivel.
A doktori iskola jelenlegi témavezetői a Debreceni Egyetemről: Bardócz Zsuzsanna Magdolna, Borbély
A doktori iskola meghatározó oktatói, témavezetői
Jánosné, Bozsik András, Csapó János, Fenyvessy József, Gonda István, Győri Zoltán, Hodossi Sándor, Kovács
Az Iskola alapítói nemzetközileg ismert és elis-
Béla, Loch Jakab, Pepó Pál, Pepó Péter, Prokisch József,
mert tudósok, a hazai tudományos közélet formálói,
Radócz László, Sárvári Mihály és Szarukán István, akik
elismert művelői. Tisztségviselői vagy tagjai világ és
munkáját elismert külső témavezetők segítik: Ambrus
európai szakmai szövetségeknek, az MTA különböző
Árpád (Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal), Bánáti
szakbizottságainak, a DAB bizottságoknak és munka-
Diána (Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet),
bizottságoknak.
Kovács Erzsébet (Szegedi Tudományegyetem Mérnöki
Felkészültségüknél,
pozicionális
helyzetüknél
Kar), Marton L. Csaba (MTA Mezőgazdasági Kutatóinté-
fogva biztos szellemi hátteret nyújtanak a tudományos
zete, Martonvásár) és Tanács Lajos (Szegedi Tudomány-
képzéshez, az új kutató gárda felkészítéséhez.
egyetem Mérnöki Kar).
A doktori iskola által művelt tudományszakok és vezetőik:
A doktori iskola jelenlegi törzstagjai: Bardócz Zsuzsanna Magdolna, Bozsik András, Fenyvessy József,
Agrokémia Loch Jakab DSc
Gonda István, Győri Zoltán, Hodossi Sándor, Kovács
Agroökológia Szász Gábor DSc
Béla, Kovács Erzsébet, Loch Jakab, Pepó Pál, Pepó Péter,
Növényi termékek tárolása, minőségellenőrzése
Prokisch József, Radócz László, Sárvári Mihály, Szaru-
Győri Zoltán DSc
kán István, Tanács Lajos
111
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I EGYETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
A doktori képzés eredményei
az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete
A program létesítése óta beiratkozott hallgatók
és a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht, a Növény
száma évenként és tagozati bontásban: Tanév 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005
Nappali 11 5 2 6 6 3 6 7 4 3 5 6
Levelező 13 7 7 2 1 2 8 4 1 5 7 7
Egyéni 2 2 1 6 2 1 3 1 1 1 -
és Talajvédelmi Szolgálat, melyeknek vezető kutatói a doktori iskola alapító tagjai és ebben a minőségükben
Összesen 26 14 10 14 9 6 17 11 6 9 13 13
a képzésben, a tudományos kutató munkában jelentős mértékben hozzájárultak az iskola munkájának eredményesebbé tételéhez. A kihelyezett tanszékek (Martonvásáron, Szegeden, Budapesten az OMMI-ban) a magas színvonalú oktatás és kutatás szervezeti keretét is biztosítják. A tudományos kutatómunkát hasznosan segíti a széles körű partnergazdasági kapcsolat. A doktori iskola közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a KITE, az IKR, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, a vetőmag-előállító és forgalmazó, a növényvédő cégek,
Az 1993. évben akkreditált PhD program első évé-
takarmánygyártók, kelet-magyarországi cukorgyárak,
ben – az adott lehetőségeket kihasználva – 26 hallgatót
gabona feldolgozó, sütőipari és más élelmiszergyártó
(11 nappalit, 13 levelezőt, 2 egyénit) vettünk fel. A
üzemek termelés- és technológiafejlesztő munkájához,
program kezdetétől ez ideig összesen 184 hallgató irat-
élvezi ezzel a partnergazdaságok és együttműködő
kozott be, 84 nappali, 75 levelező, 25 egyéni tagozatra.
cégek szellemi, anyagi támogatását is.
A nappali tagozatosok létszámát évről-évre a megadott
A doktori iskola számos nemzetközi oktatási és
keretszám, a levelező és egyéni tagozatra felvettek szá-
kutatási intézménnyel ápol dokumentált (szerződéses)
mát a követelményeknek megfelelt pályázók létszáma
vagy egyéb együttműködésen alapuló kapcsolatot
határozta meg. A nappali tagozatra többéves átlagban
(többek között: Agricultural University Gembloux;
60%-os túljelentkezés jellemző. A felvettek közül agrár
University of Reading; Agricultural University Wagenin-
és nem agrár (elsősorban biológus, vegyész, ökológus)
gen; Institut Agrikulturchemie Göttingen; Rheinische
végzettségűek egyaránt vannak.
Friedrich-Wilhelms-Universität; Iowa State University;
A doktori iskola Debreceni Egyetembe integrálódá-
Universität Hohenheim; Rothamsted Experimental
sát követő időszak működési adatait tekintve elmond-
Station; Justus Liebeg Universität, Giessen; Universi-
ható, hogy a 2007/2008-as tanévvel bezárólag 69 hall-
tät Rostock; Vysokej Skoly Polonohospodarskej Nitra;
gató nyert felvételt, 31 szerzett abszolutóriumot és 13
Agrártudományi Egyetem (BOKU) Bécs; Nagyváradi
szerzett fokozatot. Ha ehhez az értékhez hozzávesszük
Egyetem; Állatorvosi és Mezőgazdasági Egyetem Ko-
a még Debreceni Agrártudományi Egyetemre beiratko-
lozsvár; Sveuciliste Josipa Jurja Strossmayera u Osikje-
zott hallgatók teljesítményét, a 2000 óta fokozatot
ku, Eszék; University of Georgia (USA); INRA Clermont
szerzett hallgatók száma 46.
Ferrand; IUNG Pulawy; Tottori University; University of
A doktori iskola szoros kapcsolatot épített ki több
Kyoto; University of Zagreb; Instituto de Agroquímica
kutatóintézettel. A kutatóintézetek közül kiemelhető
y Tecnología de Alimentos; Institute of Chemical Tech-
112
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G Y ETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
nology, Prague, Serbian Institute for Food Technology).
(4.1.
Növénytermesztési
Az együttműködés egyaránt kiterjed közös kutatási
mányok
pályázatok elkészítésére és benyújtására, kutatási
5. Társadalomtudományok (5.1. Gazdálkodás- és szerve-
projektekben való közreműködésre, nemzetközi kong-
zéstudományok) volt.
4.3.
és
kertészeti
Állattenyésztési
tudo-
tudományok),
resszusok, konferenciák közös rendezésére, oktatói
A 2007/2008. tanévben lebonyolított törvényes-
együttműködésre (tanterv-fejlesztés, speciális szakelő-
ségi megfelelőségi eljárás eredményeképpen, a MAB
adások kölcsönös tartása, hallgatók részképzésének se-
2008/3/VII/2/019. sz. határozata alapján, doktori
gítése, biztosítása), oktatói (kölcsönös) tanulmányutak
iskolánk (DI) megfelel minősítést kapott. A doktori
feltételének biztosítására.
iskola fokozatadási joga a gazdálkodás- és szervezéstudományok tudományágra terjed ki. Folyó év tavaszától a DI neve: Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudo-
IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS-
Tud. fokozat
Munkahelyi besorolás
Szabó Gábor a doktori iskola vezetője
közg. tud. doktora (DSc)
egyetemi tanár
Berde Csaba
mg. tud. kandidátusa (CSc) (agrárgazdaságtan és üzemszervezés)
egyetemi tanár
Ertsey Imre
mg. tud. kandidátusa (CSc) (agrárgazdaságtan és üzemszervezés)
egyetemi tanár
Herdon Miklós
közg. tud. (PhD)
Lazányi János
mg. tud. doktora (növénytermesztési és kertészeti tudományok) (DSc)
egyetemi tanár
Nábrádi András
közg. tud. kandidátusa (CSc)
egyetemi tanár
Nemessályi Zsolt
mg. tud. kandidátusa (CSc) (agrárgazdaságtan és üzemszervezés)
egyetemi tanár
Popp József
az MTA Doktora (közgazdaságtudományok)
tud. főig. helyettes
Név
ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA A Debreceni Egyetem Doktori és Habilitációs Bizottsága javaslatára, az egyetem rektorának a felterjesztésére, a korábbi „Mezőgazdasági vállalkozások és vidékfejlesztés ökonómiája” c. „A” típusú akkreditált doktori program (programvezető: Dr. Nemessályi Zsolt egyetemi tanár, CSc) átalakítása révén alakult meg a doktori iskola. A Magyar Akkreditációs Bizottság 2002/2/III. sz. határozatával akkreditálta a doktori iskolát, melynek vezetését időközben Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár, DSc vette át. A határozat értelmében „a Debreceni Egyetem a Társadalomtudományok tudományterületen, ezen belül a Multidiszciplináris társadalomtudományok tudományágban (Gazdálkodás- és szervezéstudományok, Növénytermesztési és kertészeti tudományok, Állattenyésztési tudományok) doktori képzésre, doktori fokozat odaítélésre, valamint habilitációs eljárás lefolytatására jogosult”. A MAB plénuma 2003/5/II/1. sz. határozata alapján, a D 54. sz. doktori iskola módosított lása:
tudományterületi Interdiszciplináris:
és
tudományági 4.
besoro-
Agrártudományok
egyetemi docens
mányok Doktori Iskola. A DI névadója a két világháború között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nemzetközileg elismert professzora volt, aki a
113
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I EGYETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
különösen a szövetkezetelmélet és a szövetkezetpoliti-
– A társadalmi aszimmetriák jellemzői és azok
ka, az élelmiszer-gazdaság integrációs kapcsolatai, a sta-
kezelhetősége (vezető: Dr. Borsos János pro-
tisztika és a marketing területén alkotott maradandót.
fessor emeritus, a mezőgazdasági tudományok
Megemlítjük, hogy Dr. Ihrig Károly tanítványai
doktora).
közül az elmúlt évtizedekben, többen – így például
A DI a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudo-
Dr. Mátyás Antal és Dr. Tomcsányi Pál akadémikusok
mányok Centrumában, az Agrárgazdasági és Vidékfej-
– kiváló oktatóként és kutatóként szolgálták hazánkat,
lesztési Kara keretében működik.
s valamennyien nagy tisztelettel emlékeznek volt proA doktori iskola törzstagjai
fesszorukra. Kutatási terület: a szélesebb értelemben vett agri-
A DI törzstagjai: a Kar főállású egyetemi tanárai
business makro- és mikrogazdasági, továbbá a vidékfej-
mellett, Dr. habil. Herdon Miklós egyetemi docens,
lesztéssel összefüggő kérdései.
továbbá az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese, Dr. habil. Popp József .
A doktori iskolán belül két doktori program működik:
A doktori iskola törzstagjai
Tantárgyfelelős oktató
A törzstagok számának növelését elsőrendű felada-
Tantárgy
taink közé soroljuk.
Kötelező tárgyak Dr. Ertsey Imre egyetemi tanár Dr. habil. Berde Csaba egyetemi tanár Dr. habil. Nábrádi András egyetemi tanár (a tárgyat korábban Dr. Pfau Ernő egyetemi tanár oktatta) Dr. Kuti István egyetemi docens
Kvantitatív módszertani ismeretek
A DI oktatói tevékenysége
Vezetés- és szervezéselmélet
Az első öt tanévben évente átlagosan 8 fő, a következő öt évben 11 fő, míg a legutóbbi öt évben 17 fő volt beiratkozott hallgatóink száma. Egyértelműen nőtt a nappali
Vállalati gazdaságtan
képzésre felvettek száma is, akik gyakorlatvezetőkként jelentős mértékben segítették oktatómunkánkat.
Közgazdaságtan – Makroökonómia
A legutóbbi években néhányan vállalati ösztöndíjjal kerültek be a nappali hallgatók közé.
Dr. Kuti István egyetemi docens (a tárgyat korábban Szolnokiné Dr. Karkus Mária egyetemi docens oktatta)
Közgazdaságtan – Mikroökonómia
Dr. Mészáros Sándor c. egyetemi tanár
Kutatásmódszertan
Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár
Agrárgazdaságtan és agrárpolitika
A DI keretében jelenleg 7 kötelező és 13 szabadon választható tantárgy oktatására kerül sor. A kötelező tárgyakat az alábbi kollégák oktatják, illetve oktatták. A kötelező tárgyak oktatói
– Az élelmiszer-gazdasági vállalkozások és a vidékfejlesztés gazdaságtana (vezető: Dr. Szabó
A szabadon választható tantárgyak esetében arra törekszünk, hogy:
Gábor egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány doktora).
•
a választott tárgyak minél jobban segítsék a doktorandusz választott témájában való elmélyülést,
114
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G Y ETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
•
a Kar valamennyi tanszékének az oktatói kap-
diplomát. Az eddigiekben a legeredményesebb téma-
janak lehetőséget az oktatásra.
vezetőknek Dr. Berde Csaba, Dr. Kozma András, Dr. Nábrádi András és Dr. Nemessályi Zsolt professzorok
Kutatómunka
bizonyultak. Egyre inkább előtérbe kerülnek a vidékfej-
A kutatási témák a DI programjainak megfele-
lesztéssel, a környezetvédelemmel, továbbá az Európai
lően – elsősorban, de nem kizárólag – a szélesebb
Unió agrárpolitikájával kapcsolatos kutatások is.
értelemben vett agribusiness makro- és mikroökonómiai
A DI kutatómunkáját több intézmény munkatársai
összefüggéseire, továbbá az utóbbi években, a vidékfej-
segítik, a témavezetők közé egyre több külső szakem-
lesztés gazdasági-társadalmi problémáira is irányulnak.
bert tudunk bevonni, ami a doktoranduszok látókörét
A kutatási témák választása során előnyben részesítjük
szélesíti és az elhelyezkedési esélyeiket is növeli.
az Észak-alföldi régióhoz kapcsolódó témaköröket. A
PhD hallgatóink sikeresen szerepelnek a doktoran-
doktoranduszok tanulmányi és kutatómunkáját több
duszok számára rendezett OTDK és más konferenciá-
mint 40 egyetemi és főiskolai vezető oktató (tanárok és
kon, mobilitásuk és teljesítményük elismerést nyert
docensek), valamint kutatóintézeti szakember segíti.
más doktori iskolák részéről is. A DI-ben doktori foko-
2008. júniusáig 51 fő kapott doktori fokozatot doktori iskolánkban. Az elmúlt években a legtöbben
zatot szerzett fiatal kollégák közül többen elnyerték a Bolyai Ösztöndíjat.
számviteli és pénzügyi, vállalatgazdaságtani, továbbá
A DI széleskörű és élő hazai kapcsolatrendszerrel
vezetési és szervezési területen szereztek doktori
rendelkezik. Az mezőgazdasági felsőfokú intézmények
Műhelymunka a doktori iskolában
115
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I EGYETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
mellett elsősorban az Agrárgazdasági Kutató Intézettel,
KERPELY KÁLMÁN NÖVÉNYTERMESZTÉSI
az MTA Közgazdaságtudományi Intézetével, valamint a
ÉS KERTÉSZETI
Budapesti Corvinus Egyetemmel működünk együtt.
TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
A doktori iskola széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. E kapcsolatok többségét a DE Ag-
Az első doktori (PhD) programok elfogadása óta el-
rárgazdasági és Vidékfejlesztési Kara által kötött intéz-
telt időszakban jelentősen változtak az oktatás-kutatás
ményközi szerződések alapozzák meg. A kapcsolatok
szemléleti feltételei és feladatai. Előtérbe kerültek a
másik része az EU projektekben való együttműködések
hangsúlyozottan interdiszciplináris jellegű kutatások,
révén alakult ki. Végül a Kar kutatóinak személyes
a talaj, a víz- és a környezet tudomány területeken is.
kapcsolatai is hozzájárulnak a nemzetközi együttmű-
Ez indokolta, hogy a Debreceni Egyetem Agrár- és Mű-
ködések elmélyítéséhez.
szaki Tudományok Centruma jogelődjénél, a Debreceni
Kapcsolataink sokrétűek:
Agrártudományi Egyetemen 2000-ben „A talaj, a víz és
•
Tapasztalatcsere a PhD képzések rendszerét és
a környezet közötti kölcsönhatások” címmel új doktori
követelményeit illetően.
program induljon.
•
•
•
•
A tananyagaink frissítéséhez és korszerűsíté-
A doktori program támaszkodott a DATE 1993-
séhez hozzájutunk tantervekhez és különböző
ban
akkreditált
„Növénytermesztés-Agroökológia”
kiadványokhoz.
PhD programjában kialakult tudományos tradíciókra, a
A PhD hallgatóink és doktorjelöltjeink egyre
kutatási hagyományokra, a program oktatóinak e téren
gyakrabban utaznak ki a különböző országok-
szerzett kutatási tapasztalataira és eredményeire, vala-
ba, egyelőre sajnos többnyire rövidebb időre,
mint a kutatásokat támogató infrastruktúrára.
de jelentős erőfeszítéseket teszünk annak ér-
A rendszerváltás óta a gazdasági és társadalmi
dekében, hogy a több hónapos tanulmányutak
változások a talajtan és a kapcsolódó tudományágak te-
kerüljenek előtérbe.
rületén is felerősítették azokat az új kutatási irányokat,
Jelenleg az európai kapcsolatok (Auszt-
melyeknek egyes elemei részben az előző kutatási prog-
ria, Németország, Hollandia, Csehország,
ramban is megvoltak. Azonban több figyelmet fordítunk
Románia)
tengerentúli
a talajok pufferoló, átalakító és természetes öntisztuló
együttműködések gyakorlatilag az USA-ra
képességének megismerésére, szabályozására, valamint
korlátozódnak (az Iowa State University-
a talajban és tágabban vett környezetében lejátszódó, a
vel való együttműködésünk több mint 10
talaj minőségét nagymértékben befolyásoló jelenségek
éves múltra tekint vissza, és a Stanley John-
vizsgálatára és értelmezésére. Igényként jelentkezett
son ösztöndíjjal 5 PhD hallgatónk töltött
azoknak a folyamatoknak a kutatása, amelyek a talaj és
1-1 hónapot az egyetemen).
a talajvízkészletek szennyezéséhez vezettek.
dominálnak,
a
Az elmúlt években több alkalommal került sor
A talajtan és talajhasználattan fejlesztését szolgáló
külföldi professzor előadására a különböző
programban az együttműködő egyetemek és kutatóin-
kurzusok keretében, de idegen nyelvű teljes
tézetek tudományos tevékenységét oly módon sikerült
kurzus indítása még csak a terveinkben szere-
ötvözni, hogy mind a közvetlenül érintett természettu-
pel.
dományok, mind a műszaki tudományos szakterületek
116
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G YETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
új kutatási irányai nagyobb hangsúlyt kaptak. Kiemelt
rületi és tudományági besorolását: Interdiszciplináris:
célként fogalmazódott meg a szakterületen alkalmazha-
1. Természettudományok (1.4. Földtudományok), 4.
tó célravezető környezetvédelmi technológiák tudomá-
Agrártudományok (4.1. Növénytermesztési és kertésze-
nyos megalapozása és fejlesztése.
ti tudományok).
A kutatómunka legfontosabb alapja az Európában
A korábbi doktori program és az új doktori iskola
egyedülálló és elismert Debreceni Egyetem Agrártudo-
között folytonosságot jelent az is, hogy a doktori iskola
mányi Centrum szántóföldi multifaktoriális (vetésváltás
vezetője dr. Nagy János DSc, programvezető.
x talajművelés x trágyázás x öntözés x növényszám x
A doktori iskola jelentősen kibővítette kutatási
genotípus) 1984-ben alapított tartamkísérlet és azok
spektrumát, kiszélesítette a képzésben részt vevő ok-
tudományos eredményei. A program erősségének
tatók körét. Ennek megfelelően az Interdiszciplináris
számított ezen kívül a nemzetközi beágyazottság,
Agrár- és Természettudományok Doktori Iskola bázisa
a hallgatók rendszeresen bemutatták eredményeiket
szélesebb lett.
nemzetközi konferenciákon.
A doktori iskola több tudományág és kutatási te-
2002-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság
rület – földművelés, földtudomány, növénytermesztés,
2002/2/III. sz. határozatával akkreditálta Multidisz-
kertészet, növényvédelem, talajhasználat, talajvédelem,
ciplináris Agrártudományok Doktori Iskolát (MAB
talajjavítás, agrometeorológia, agrár-műszaki, kertészeti
kódszáma: D53).
biotechnológia és a területfejlesztés – bevonásával ku-
Majd a MAB plénuma a 2003/5/II/1. sz. határo-
tatja a fenntartható mezőgazdálkodás leghatékonyabb
zata alapján módosította a doktori iskola tudományte-
módjait, módszereit és fejlesztési lehetőségeit. A ku-
Tárgyalások a Chibai Egyetem képviselőjével
117
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I EGYETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
tatási program célja a mezőgazdálkodással kapcsolatos
Agrárműszaki doktori program
kutatások kiszélesítése.
Programvezető: Sinóros-Szabó Botond DSc
A kutatási eredmények – elsősorban az Észak-
A doktori iskola több tudományág számos – egy-
Alföldi Régióban – megalapozzák a mezőgazdasági
mással összetartozó, kiegészítő és egymást kölcsö-
földhasználat és a területfejlesztés hatékonyságának
nösen feltételező – kutatási terület összehangolt ta-
javítását, biztosítva azt, hogy a beavatkozások kör-
nulmányozásával vizsgálja a fenntartható fejlődés és a
nyezetkímélők, valamint eleget tesznek a fenntartható
fenntartható mezőgazdaság hatásnövelését, szerkezeti
gazdálkodás követelményeinek.
ki- és átalakítását, illetve az ezekhez tartozó rendsze-
A doktori iskolában Földhasználat-Területfejlesztés, Agrárműszaki, Környezetgazdálkodás, Kertészet,
reket, módszereket és eljárásokat, valamint a fejlesztési lehetőségeket.
Kertészeti Biotechnológia doktori program működik.
Az agrárműszaki tudományterületet összességé-
Földhasználat-Területfejlesztés doktori program
ben, de részterületeiben is átfogja a rendszerszemlé-
Programvezető: Nagy János DSc
letű, „részösszefüggéseket” elemző, hatékonyságnö-
Programvezető-helyettes: Szász Gábor DSc
velésre koncentráló lokális és globális összefüggéseket
A doktori iskola kutatja a földhasználati rendszerek
figyelembevevő energetikai analízis és szintézis, amely
és a mezőgazdálkodás hatását a természeti erőforrások
egyaránt magába foglalja úgy a készletenergiák, mint a
(víz, talaj, levegő) állapotára és változásaira. A DI prog-
megújuló energiák tudományterületeit.
ramjában az oktatás mellett fontos szerepe van a kutatás-
A biomassza (termelés – feldolgozás – felhasz-
fejlesztésnek: a termőhely-specifikus technológiák fejlesz-
nálás) környezetgazdálkodási nézőpontú tudományos
tése, a talajhasználat vizsgálata és értékelése a növények
vizsgálata számos új – eddig nem tisztázott – megol-
növekedésére, a kórokozók, kártevők és gyomok elszapo-
dást és adaptációt rejt magában. E tudományos terület
rodására, a talajéletre, a tápanyag és humuszmérlegre, a
sokirányú és szerteágazó lehetőségei közül kiemelhető
talajban tárolt nedvesség hasznosítására. Kiemelt feladat
a szervesanyagok fermentációval történő környezet-har-
a fenntartható agrárfejlődés nélkülözhetetlen elemének a
monikus átalakítása és bioenergia előállítása, az olaj- és
talajvédelemnek vizsgálata, a talajerózió, a defláció, az
keményítőtartalmú növények komplex vizsgálata és a
elsavanyosodás, a szikesedés, a fizikai, kémiai és bioló-
folyékony bioenergia előállítás, valamint a biomassza
giai degradáció, a talaj tápanyagforgalmának elemzése,
hőhasznosítás szakterületei és azok vizsgálata.
értékelése. Fontos kutatási terület az okszerű talajhasz-
Környezetgazdálkodás doktori program
nálat, a talajok termőképességének fenntartása (korszerű,
Programvezető-helyettes: Tamás János DSc
környezetbarát agrotechnika és tápanyag-gazdálkodás,
A talajdegradációval, a talajszennyezéssel és szeny-
talajkímélő öntözés). Fontos a talajélet, talajszerkezet
nyeződéssel összefüggő folyamatok részletes feltárása,
és talajművelés hatásának vizsgálata a víz és tápanyag
megelőzése, kedvezőtlen hatásaiknak csökkentése,
felvehetőségére és hasznosulására. A gazdálkodás köz-
valamint az ezeket befolyásoló tényezők vizsgálata
gazdasági és környezeti szempontból optimális szintjei-
laboratóriumi és szabadföldi kísérletekben, illetve cél-
nek és módszereinek meghatározása. Az új tudományos
modellekkel. Vizsgálni kell azokat az alapvető folya-
eredmények gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata,
matokat, törvényszerűségeket, amelyek befolyásolják
hatáselemzése a gazdálkodás eredményességére.
egyrészt a talajok minőségét és használatát, másrészt
118
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G Y ETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
meg kell ismerni a degradált és szennyezett talajokban
A kertészeti biotechnológia az elmúlt mint-
lejátszódó folyamatokat. A rendelkezésre álló ismeretek
egy három évtized során a biotechnológián belül új,
alapján lehetséges kiválasztani a hatékony remediációs,
rendkívül dinamikusan fejlődő ágként alakult ki, és
stabilizációs és meliorációs eljárásokat. Fontos feladat
e terület rendkívül dinamikusan fejlődik. Többek
az alkalmazható vizsgálati módszerek és eszközök
között magába foglalja a kertészeti növények sejt- és
kiválasztása, fejlesztése. A különböző talajt pusztító
szövettenyésztését, molekuláris biológiáját, genetikai
folyamatok parametrizálása, modellezése.
transzformációt valamint az un. molekuláris nemesí-
A
környezetgazdálkodás
tudományterületének
tés legfejlettebb módszereit. Magyarországon elsőként
vizsgálata feltételezi és egyben igényli a természeti
az Interdiszciplináris Agrár- és Természettudományok
erőforrások felhasználási nézőpontú vizsgálatát és ha-
Doktori Iskola fogadta be a kertészeti biotechnológiát
táselemzését.
önálló programként. Ennek az alapja az a felismerés,
Kertészeti doktori program
hogy az Észak-alföldi Régió jövőjében a legfejlettebb
Programvezető: Szabó Zoltán DSc
kertészeti termesztés csak úgy rendezkedhet be siker-
Programvezető-helyettes: Nyéki József DSc
rel közép- és hosszútávon, ha a kertészet elméletét a
A kertészet a magyar agrárgazdaság legszínesebb
legmagasabb tudományos színvonalon alapozza meg.
és legsokoldalúbb mezőgazdasági ágazata. Kertészeti
Ezt a feladatot szolgálja jelen doktori iskola. Sikeres
termesztésünk jelentős változások előtt áll. Az Európai
működésének minden feltételét a Debreceni Egyetem
Unióhoz történt csatlakozás a hazai kertészeti termesz-
biztosítani tudta. A 2005. év második felében átadásra
tés számára nagy kihívás, de az ágazat fejlődéséhez
került Élettudományi Központ épületében több mint
eddig soha nem remélt lehetőséget is jelent. Az ágazat
250 m2 saját kutató laboratóriumokkal, és egyéb rend-
fejlesztése jól illeszkedik a mezőgazdaság modernizá-
kívül színvonalas kutatási térrel rendelkező sejt képezi
ciójának programjába, módot ad alapvető fontosságú
a jövő programjának a gerincét, a már évek óta sikerrel
élelmiszerek termelésére, kézimunka-igényes ágazat
működő eddigi kertészeti biotechnológiai egységeken
révén a foglalkoztatási szint fenntartására és megfelelő
kívül. A kertészeti biotechnológiai program fő K+F
termelői jövedelmek elérésére.
hátterét a Debreceni Egyetem Regionális Tudásközpont
A versenyképesség megtartása, illetve növelése ér-
képezi. A kutatási témák az alábbiak: zöldségnövények
dekében meg kell újítani a biológiai alapokat, új techno-
szelenizálása rákellenes programok részeként; magas
lógiákat kell kialakítani és bevezetni a termesztésbe. A
antioxidáns aktivitású funkcionális gyümölcs és zöld-
fejlesztéshez elengedhetetlen, hogy a kertészet minden
ségporok előállítása; melatoninban és más biológiailag
területén felkészült, a hazai és nemzetközi ismereteket
aktív anyagokban gazdag meggy fajták/klónok kivá-
szintetizáló, az ismeretek hatékony átadására képes
lasztása; szárazságnak, és légköri aszálynak ellenálló
szakemberek irányítsák a változásokat. Az oktatásban
egynyári virágok, valamint zöldbabfajták nemesítése;
és a kutatásban kiemelt szerep jut a doktori iskolában
új dísznövény nemzetség- és fajhibridek előállítása;
végzett doktoranduszoknak.
új, alternatív kertészeti növényfajok biológiai poten-
Kertészeti biotechnológiai doktori program
ciáljának meghatározása és kiterjesztése; űrnemesítés
Programvezető: Fári Miklós Gábor DSc
bevezetése; bioreaktor technológia kialakítása és beve-
Programvezető-helyettes: Nemeskéri Eszter CSc
zetése a kertészeti növények klónozásában; magasabb
119
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I EGYETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
hatóanyagtartalmú gyógynövényfajták előállítása; új
pontjából. Így a Debreceni Egyetemnek lehetősége van
felhasználásra alkalmas ipari paprikafajták nemesítése
a MTA RKK Debreceni Osztály teljes kutatóállományá-
molekuláris nemesítéssel és androgenezissel.
val együttműködni, valamint lehetőség van a kutatás
A doktori iskola keretében különleges kutatási és oktatási együttműködésre kínál alkalmat, hogy Magyar
feltételeinek differenciált, összehangolt fejlesztésére, a párhuzamosságok elkerülésére.
Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Köz-
Több mint 10 éve kölcsönösen előnyös együttmű-
pontja (MTA RKK) és a Debreceni Egyetem Agrár- és
ködés alakult ki a doktori iskolatori Iskola és a Magyar
Műszaki Tudományok Centruma (DE AMTC) között a
Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kuta-
területi (regionális), valamint az agrár- és vidékfejlesz-
tóintézete (kihelyezett tanszék) között. Az együttmű-
tési tudományok kapcsolatainak szorosabbra fűzése és
ködési megállapodás lehetőséget biztosít a környezeti
elmélyítése céljából, 2001 májusában hivatalos együtt-
rendszer-tudomány mezőgazdasági alkalmazásainak
működési megállapodás született. A két intézmény, az
további kutatására, a kutatók hatékony bevonására,
eddigi együttműködés tapasztalatainak kölcsönösen
együttműködésre.
pozitív megítélésére alapozva, 2006. november 9-én
A DI doktori iskola széleskörű és dokumentálható
megújította a megállapodást. Az elméleti és módszerta-
nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Az alábbiak-
ni szempontokból egymáshoz számos területen szoros
ban a legfontosabbakról adunk rövid áttekintést.
szállakkal kötődő két tudományterület – eleget téve
Kétoldalú nemzetközi együttműködés jött létre a
az európai uniós kihívásoknak – szövetkezett annak
Readingi és a Wageningeni Egyetemmel. Az együttmű-
érdekében, hogy a modern regionalizmus szemszögéből
ködés célja:
sokoldalúan tudja elvégezni tudományos igényű vizsgá-
–
közös kutatási tevékenység,
latait. A kétoldalú megállapodást aláírók megteremtik
–
speciális rövid-távú tanulmányi programok,
a doktori iskolában azokat a feltételeket, amelyek az
–
tudományos anyagok és egyéb információk
országban egyedülállóan biztosítják az agrár és regio-
cseréje,
nális tudományok összefüggéseinek magas színvonalon
–
történő oktatását és kutatását.
tudományos találkozókon és szemináriumokon való részvétel,
Az együttműködésben az MTA RKK részéről meg-
–
határozó szerepet játszik Horváth Gyula főigazgató, az
oktató- és PhD hallgatók cseréje az intézmények között,
MTA doktora, egyetemi tanár, Széchenyi-díjas kutató,
–
az Academia Europaea tagja, valamint a kutatóhálózat
részvétel az európai kutatási, fejlesztési és oktatási programokban,
Debreceni Osztálya, amely a hatékonyabb, napi együtt-
–
működés érdekében a doktori iskolával egy épületben
Rood J. Summelfield és Peter J. Gregory (Readingi
nyert elhelyezést.
közös konzultációs tevékenység.
Egyetem) professzorok a doktori képzésünkben és a
A doktori iskola a – kétoldalú megállapodása
közös kutatási programokban folytatott eredményes
keretében – regionálistudomány oktatásába igen
munkáját 1999-ben Egyetemünk „Doctor Honoris Ca-
magas kompetenciával és tudományos elismertséggel
usa” cím adományozásával ismerte el.
rendelkező törzstagot tud bevonni dr. Baranyi Béla
A Genti, Upsalai, valamint a Wageningeni Egyetem
DSc személyében az MTA Regionális Kutatások Köz-
és Kutató Központ tevőlegesen támogatja munkánkat.
120
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I E G Y ETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
Minden évben 20 fő külföldi hallgató vesz részt gyakor-
1. általános kurzusok (kötelező): Földhasználat,
lati képzésünkben.
Statisztika, kutatásmódszertan.
A DI felszereltsége megfelel a hazai, ill. nemzetközi
2. speciális kurzusok: az egyes tudományterüle-
elvárásoknak. A doktori iskolához kapcsolódó intézetek
tek által meghirdetett kurzusok tartoznak (pl.
műszeres ellátottsága elsősorban az elmúlt évtized
A talaj és a környezet, Környezetgazdálkodás
pályázati lehetőségeinek köszönhetően jelentősen fej-
és környezetvédelmi technológiák, Kertészet és
lődött.
környezet, Terület- és vidékfejlesztés, Az Euró-
Tekintettel a doktori iskola profiljára, az egész or-
pai Unió regionális- és struktúrapolitikája, stb.).
szágból vár hallgatókat. A képzési programok külföldi
3. Válaszható jelleggel a témához kapcsolódó meg-
hallgatók számára is vonzóak lehetnek, az iskola tagjai
hirdetett kurzusok (Talajfizikai, Talajbiológia, A
készek azokat angol nyelven közvetíteni.
trágyázás környezeti hatása, Növény és környe-
A hallgatók teljes képzését a felvételtől a kurzusokon
zet, Vízgazdálkodás, Precíziós mezőgazdaság,
való részvételen, a kutatómunkán, az értekezés megírá-
Csonthéjasok termesztése, Korszerű fajtahasz-
sán keresztül a doktori védésig az DE Doktori Szabályza-
nálat a gyümölcstermesztésben, Támogatási
ta, az egyes részleteket a DE AMTC Doktori Szabályzata
rendszerek az Európai Unióban és Területfejlesz-
tartalmazza. Hallgatóink a képzésben ezen, szabályzatban
tés – vidékfejlesztés és a regionalitás stb.).
lefektetetteknek megfelelően vesznek részt.
Az egyetemen belüli átjárhatóság lehetővé teszi,
A hallgatók a képzésük során 3 különböző típusú
hogy hallgatóink a DI kurzusain kívül a témához kap-
kurzust hallgathatnak kötelező, ill. választható jelleggel.
csolódó doktori iskolák kurzusait is hallgathassák és
A doktori iskola végzett doktoranduszainak avatása
121
P H D ( D O K TO R I ) K É P Z É S A D E B R E C E N I EGYETEM AGRÁR- ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMÁBAN
ezáltal képzésüket szélesítsék. A doktori iskola szívesen
és dohánytermesztés, illetve a talajerőgazdálkodás, a
fogadja fokozatszerzésre a határon túli hallgatókat is.
műtrágyázás fejlesztésének kiemelkedő gyakorlati szak-
A hallgatók 1999/2000-es tanévben kezdték meg
embere nevét viseli.
tanulmányaikat. A felvett doktoranduszok száma 115
A Debreceni Egyetem AMTC-n a 4 doktori iskolá-
fő (40 nappali, 47 levelező, 28 egyéni felkészülő),
ban 15 évvel ezelőtt, 1993-ban megindult Ph.D. doktor-
közülük abszolutóriumot szerzettek száma 47 fő, akik
képzés folyamatosan bővülve és tartalmilag megújulva
közül sikeresen fokozatot szerzettek száma 38 fő (7
mind mennyiségi, mind minőségi szempontból eredmé-
nappali, 12 levelező, 19 egyéni felkészülő). A regioná-
nyesen betöltötte és betölti a tudományos képzésben és
lis tudomány összefüggéseinek felhasználásával 9, az
egyetemi oktatói utánpótlásban a szerepét.
agrotechnikai tényezők hatásának és kölcsönhatásának
Célunk, hogy az eddigi doktori iskolákat megerő-
elemzéséből 14, a környezetgazdálkodás és környezet-
sítve, további tudományterületeken bővítsük a doktori
védelem területén 7, agrárműszaki területen 5 és kerté-
programokat, lehetőség szerint a későbbiekben akkre-
szeti témában 3 tudományos dolgozat született.
ditáljunk új doktori iskolákat. A hazai képzés mellett
A doktori iskolát 15 törzstag (11 DSc, 3 CSc és 1
elengedhetetlenül fontosnak ítéljük azt, hogy a doktori
professor emeritus) alapította. Törzstagok: Nagy János,
iskoláink bekapcsolódjanak a nemzetközi tudományos
Baranyi Béla, , Blaskó Lajos Fári Miklós, Kátai János, Kö-
képzési rendszerbe, azaz a fejlődő és fejlett országokból
vics György, Nyéki József, Nyiri László, Rajkai Kálmán,
fogadjunk Ph.D. hallgatókat. Tovább kell erősíteni a
Soltész Miklós, Sinóros-Szabó Botond, Szabó Zoltán,
már meglévő hazai és külföldi kapcsolatrendszerünket
Szász Gábor, Tamás János, Thyll Szilárd. A törzstagok
az egyes doktori iskolák esetében. Megelégedéssel álla-
mellett 1 professor emeritus, 3 egyetemi magántanár,
píthatjuk meg, hogy a doktori iskoláinkban fokozatot
12 docens, 5 tudományos főmunkatárs és 6 tudomá-
szerzett hallgatóink már napjainkban is elismert egye-
nyos munkatárs segíti és irányítja a hallgatók képzését,
temi oktatók, tudományos kutatók és egyre növekvő
valamint kutatási tevékenységét.
számban töltenek be felelősségteljes beosztásokat a
2007-től a doktori iskola Kerpely Kálmán akadémikus, növénytermesztő egyetemi tanár, a magyar rozs-
versenyszféra különböző vállalatainál, mely tendencia a jövőben tovább fog erősödni.
122
K UTATÓINTÉZETEK
A DEBRECENI EGYETEM AG R Á R - É S M Ű S Z A K I T U D O M Á N Y O K C E N T RU M Á N A K K U TAT Ó I N T É Z E T E I
KARCAGI KUTATÓ INTÉZET
Zsigrai György
Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet
A KUTATÓ INTÉZET RÖVID TÖRTÉNETE
(1955-1970)
Alapítás éve: 1947
1955-ben egy korábbi kormányhatározat végKarcagi Állami Növénynemesítő Telep (1947-1955)
rehajtási utasítása értelmében a Karcagi Állami
A II. világháborút követően a földművelési tárca
Növénynemesítő Telep Nagykunsági Mezőgazdasági
vezetése egy a Közép-Tiszavidék kedvezőtlen agroö-
Kísérleti Intézet néven tájkutató intézetté alakult
kológiai adottságai között folytatott mezőgazdálkodási
Szolnok megyére, illetve Hajdú-Bihar megye bihari
tevékenység problémakörének kutatásával foglalkozó
területeire kiterjedő hatáskörrel. Feladata a táj nö-
kutatóintézet létrehozásáról határozott. A Karcagi
vénynemesítése, növénytermesztési, állattenyész-
Mezőgazdasági Középiskola épületei, illetve területe
tési, illetve üzemszervezési problémáinak kutatása
egy részének igénybe vételével, a Bödönháti Nemesítő
volt. A Szarvasi Öntözési Kutató Intézettől 1958-
és Kísérleti Telep nemesítési alapanyagára alapozva Dr.
ban csatolták a karcagi intézethez a kisújszállási és
Vezekényi Ernő irányítása alatt megalakult a Karcagi
a kunhegyesi kísérleti telepeket, amelynek eredmé-
Állami Növénynemesítési Telep. Alapfeladata a térség-
nyeként a kutatási feladatok öntözési kutatásokkal
ben jelentősebb szerepet betöltő gazdasági növények
bővültek. Ebben az időszakban alakították ki a
(takarmányrépa, szegletes lednek, őszi búza, stb.)
Kutató Intézet új központi telephelyét. A gazdasági
nemesítése volt. 1952-ben a kutatók száma már 8 fő,
épületeket 1957-ben, a főépületet 1960-ban adták
a rendelkezésre álló terület 4000 kh, a nemesítési mun-
át. A talajművelési kutatások 1955-ben kezdődtek
kába vont növényfajok száma pedig 15 volt. A kutatási
el. Igen nagy hangsúlyt kaptak a szikes, illetve réti
tevékenység kiterjedt az agrotechnikai fejlesztés, illetve
talajokkal kapcsolatos talajművelési, öntözési és
a szikjavítás kérdéskörére is.
egyéb agrotechnikai kutatások.
123
KUTATÓINTÉZETEK
Talajművelési Kutató Intézet (1970-1976)
1980-as években. A program keretében a meliorációs,
Az 1960-as évek végén a nagyobb kutató intézetek-
valamint talajhasználati és talajművelési projektekben
ben profiltisztítást hajtottak végre, aminek eredménye-
résztvevő kutatóhelyek koordinálását a Karcagi Kutató
ként egy-egy konkrét témakörre szakosodott, országos
Intézet végezte.
jellegű feladatok ellátására is alkalmas intézetek alakultak ki. Ennek megfelelően a MÉM, mint irányító hatóság a karcagi Kísérleti Intézet nevét Talajművelési Kutató Intézetre módosította, amelynek feladatát országos hatáskörrel 1970-től kezdődően a talajművelési rendszerek és módszerek, valamint a különböző talajok talajjavítási eljárásainak fejlesztésére irányuló komplex kutatásokban jelölte ki. Emellé társult a bükkönyfélék, a szegletes lednek, a szudánifű, a köles és a mohar nemesítése és termesztéstechnológiájuk fejlesztése. Ebben az időszakban a Talajművelési Kutató Intézet nevéhez kötődik a „Korszerű talajművelési rendszerek, módszerek, valamint talajjavítási eljárások komplex kutatása” című országos kutatási célprogram kidolgozása, valamint a végrehajtás koordinálása. DATE Kutató Intézete, Karcag (1976 -1999) A Talajművelési Kutató Intézet a MÉM utasításra 1976. júniusában a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez került DATE Kutató Intézete néven, részben önálló gazdálkodási tevékenységet folytató szervezeti
Debreceni Egyetem AMTC Karcagi Kutató Intézet
egységként. A Kutató Intézet fontos szerepet játszott a
(2000 -)
„K-9. Talajtermékenység fokozása alapvetően új irányok
A felsőfokú oktatás intézményrendszerének átala-
kidolgozásával”, „Egyéb takarmánynövények nemesíté-
kítása eredményeként a Kutató Intézet 2000. január
se és fajtafenntartása”, valamint a „Gyepgazdálkodás
01-én a Debreceni Egyetem szervezeti rendszerébe
fejlesztésének komplex kutatása” című országos szintű
integrálódott, bár az integráció eredményeként elvesz-
kutatási feladatok megvalósításában. A Debreceni Ag-
tette önálló jogi személy státuszát. Alapító intézménye
rártudományi Egyetem, az FM Szakoktatási és Kutatási
az Egyetem Agrártudományi Centrumának. A kutatási
Főosztálya, valamint az Agrárkutató Intézmények
feladatok nagyobb részt a Közép-Tiszavidék mezőgaz-
aktív együttműködése tette lehetővé a „G-9. A talajter-
dasági hasznosításával, illetve a talajaink védelmével
mékenység fokozását, az elsődleges biomassza termelés
kapcsolatos problémák körére terjed ki. Ennek megfele-
gazdaságos növelését megalapozó fontosabb K+F fela-
lően nemesítési, agrotechnikai, talajtermékenységi,
datok” című program kidolgozását és megvalósítását az
talajvédelmi, talajhasznosítási, talajművelési, juhászati,
124
K UTATÓINTÉZETEK
gyepgazdálkodási és vidékfejlesztési jellegű témakörök
illetve meliorációs tematikájú kutatások. Országos szin-
képezik a Kutató Intézet kutatási alapfeladatait. A
ten is jelentős ökonómiai vizsgálatokat folytatott a talaj-
K+F tevékenység köre az utóbbi évtizedben kibővült,
javítás és melioráció témakörében. A TCP-7, valamint a
aminek eredményeként fontos és perspektivikusnak
G-9 K+F programok egyik vezetője.
mondható kutatásokat kezdtünk bioenergetikai, és a talajok szénforgalmával kapcsolatos témakörökben is. A
Dr. Borsos János (1980 -1982)
Kutató Intézet munkatársai egyre több tématerületen
Az MTA doktora, a DE AMTC AVK Professor
bekapcsolódnak az AMTC karain folyó graduális okta-
Emeritus-a. Fontos kutató-elemző munkát végzett a
tási tevékenységbe, telephelyei pedig egyre jelentősebb
mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásának ökonómiai
bázisát képezik a BSc képzésben a korábbinál nagyobb
elemzésében, majd a dohányvertikum gazdasági ösz-
jelentőséget kapó gyakorlati oktatásnak.
szefüggéseinek feltárásában. Irányítása alatt a Kutató Intézetben jelentős szerepet kapott az ökonómus szemléletmód, ami hozzá segítette az intézetet a presztízsé-
AZ INTÉZET ÉLETÉBEN MEGHATÁROZÓ
nek elmélyítésében. Magyar Köztársasági Érdemrend
VEZETŐK ÉS SZAKEMBEREK
Tisztikeresztjének birtokosa.
Korábbi igazgatók:
Dr. Nyiri László (1982 -1992)
Dr. Vezekényi Ernő (1947-1960)
Az MTA doktora, a DE AMTC MTK Professor
A Karcagi Állami Növénynemesítő Telep munkájá-
Emeritus-a. Több országos szintű kutatási program
nak elindítója, takarmányrépa, szegletes lednek, őszi
vezetője, a mezőgazdasági tudomány doktora, az MTA
búza, valamint pázsitfű fajok nemesítője. Kutatásokat
Tudományos Minősítő Bizottságának tagja. Intézeti
végzett a szikes gyepek javítása, a szikes és réti talajok
feladatai mellett a Debreceni Agrártudományi Egyetem
művelése terén. Több állami kitüntetés birtokosa.
Mezőgazdaságtudományi Karán a földműveléstan című tárgy professzora. A savanyú talajok javításának egyik
Dr. Sípos Sándor (1960 -1963)
legismertebb hazai szaktekintélye. Vezetése alatt kris-
Irányítása alatt megerősödtek az intézet talajműve-
tályosodott ki a Kutató Intézet K+F profilja.
lési tárgyú kutatásai. Nevéhez kötődik a nehéz fizikai féleségű talajok művelésének kutatását célzó kísér-
Dr. Józsa Árpád (1992 -2002)
letek megszervezése, illetve országos szinten történő
Jelentős tevékenységet végzett a térség mezőgaz-
koordinálása. A „Talajtermékenység” című tudományos
dasági nagyüzemei tevékenységének közép- és hosszú
folyóirat szerkesztője.
távú tervezésében. Felelős tervezőként részt vett a Tisza-tó kialakításához kapcsolódó mezőgazdasági
Dr. Kurucz Gyula (1963-1980)
tervezésben,
Az MTA doktora, a DE AMTC AVK Professor
eredményeket ért el a „Korszerű talajművelési rend-
Emeritus-a. Irányítása alatt megszilárdult a Nagykun-
szerek, módszerek” című kutatási célprogram keretében
sági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatási profilja,
a talajművelés ökonómiai, üzem- és munkaszervezési
amelyben nagy hangsúlyt kaptak a talajtermékenységi,
kérdéseinek elemzése terén. 1979-83. között a DATE
125
tanulmányok
készítésében.
Jelentős
KUTATÓINTÉZETEK
Kutatásszervezési Osztályának vezetőjeként részt vett
bevezettük a gyakorlatba az önporló dolomitokkal
az egyetemi kutatások koordinálásában.
történő talajjavítást. ü Granulált kohósalak és altalajkeverék felhasználá-
Jelenlegi igazgató:
sával költség- és energiatakarékos réseléssel talaj-
Dr. Blaskó Lajos (2002 -
nedvesség-szabályozási technológiát dolgoztunk ki,
Az MTA doktora, a DE AMTC MTK Víz- és Kör-
amely alkalmas a homoktalajok vízrendezésére is.
nyezetgazdálkodási Tanszék egyetemi tanára. A nagy
ü A különböző CaSiO3-tartalmú anyagok felhaszná-
agyagtartalmú, hidromorf talajok javításának és haszno-
lásával talajjavítási technológiát dolgoztunk ki az
sításának lehetőségeit kutatja. Több cikluson keresztül
erősen savanyú talajok fizikai és kémiai tulajdon-
volt a Kutató Intézet országos kutatási projektjeinek
ságainak, illetve tápanyag-szolgáltató képességének
programtitkára, majd tudományos igazgatóhelyettese.
javítására.
Az MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottságának tagja,
ü Az idő- és energiatakarékosabb talajművelési el-
2007. óta az MTA Közgyűlés doktor képviselője.
járások kidolgozása során megállapítottuk, hogy
2000-2004 között a Magyar Talajtani Társaság elnöke.
a különböző középmélylazítók elsősorban a mély-
A Kerpely Kálmán Doktori Iskola alapító tagja.
művelést, míg a nehézkultivátorok a sekélyebb alapművelést igénylő növények talaj-előkészítésében perspektivikusak. A nehézkultivátorok és
KORÁBBI KUTATÁSOK ÉS FŐBB
középmélylazítók alkalmazásával adott körülmé-
EREDMÉNYEK
nyek között, esetenként a szántást helyettesítve nemcsak jelentős üzemóra és üzemanyag takarít-
A Kutató Intézet kutatási-fejlesztési tevékenységét
ható meg, hanem az ezen eszközök alkalmazása
a fennállása során zömmel négy, egymással összefüggő
utáni kisebb mértékű rögképződés lehetőséget ad
tématerületen fejtette fejti ki, amelyek terén elért főbb
az elmunkálás menetszámának csökkentésére, a
kutatási eredmények a teljesség igénye nélkül az alábbi-
talajt jobban kímélő művelési rendszer alkalmazá-
akban foglalhatók össze:
sára.
ü Kidolgoztuk az eredeti szerkezetű, nagy térfogatú
ü A vakonddrénes mélylazításra alapozva tovább-
liziméteres talajmonolit mintavételezési módszerét.
fejlesztettük az olcsóbb öntözési eljárást, amely
Olyan liziméteres vizsgálatsorozatot valósítottunk
kiválóan alkalmas a hígtrágyák környezetkímélő
meg, amellyel a különböző hidrológiai viszonyok-
módon történő talajba juttatására, de az átmenetileg
nak a mélyben sós talajok fejlődési folyamatára
vetésváltásban kikapcsolt rizstelepek intenzív növé-
gyakorolt hatása előrejelezhető. Meghatároztuk a
nyekkel történő hasznosítására is.
különböző hidrológiai állapotok hatását a talaj ned-
ü Megállapítottuk a csernozjom, a réti és a szikes tala-
vesség, valamint a N, P, K, Ca, Mg és Na tartalmának
jok talajművelésének műveleti összetételét, időbeni
vertikális mozgására, anyagmérlegére és ezek dina-
alakulását, gépimunka ráfordításait és költségadatait. ü Különböző eredetű (kommunális, ipari és mező-
mikájára. ü Kidolgoztuk a savanyú talajok Ca, Mg visszapót-
gazdasági) és halmazállapotú, környezetszennyező
lásának részletes, üzemi alkalmazástechnológiáját,
szervesanyagok feldolgozására és trágyaként tör-
126
K UTATÓINTÉZETEK
ténő hasznosítására 5 db szolgálati know-how-t
ü „Állattartó épület, főleg juhhodály.” (Csontos I.,
dolgoztunk ki.
Fábián M.)
ü Folyamatos legeltetést elősegítő gyeptelepítési és
ü „Nyári szállás legelőntartott állatok részére.”
hasznosítási eljárásokat dolgoztunk ki. Ígéretes kísérleteink vannak egyes legeltethető szálastakar-
(Csontos I.) ü „Berendezés állatok önetetésére.” (Csontos I.,
mányokkal a juhok legeltetési folyamatának nyári aszályos időszakban történő meghosszabbítására.
Turai I.) ü „Eljárás és elrendezés a juh iparszerű legelőntar-
Kialakítottuk a gépesített tömegtakarmányozás megoldásához szükséges etetőszint és tömegtakar-
tására.” (Csontos I.) ü „Eljárás fatelepítéssel kombinált kommunális
mány önetető jászlat.
szemét környezetvédő elhelyezésére.” (Kapocsi I.,
ü Kidolgoztuk a bakhátas megoldást alkalmazó cserjesor telepítés technológiáját szolonyec talajon, amely
Csontos I., Józsa Á.) ü „Kondor őszi búza fajta.” (Fazekas M., Farkas B.)
egyéb kedvező hatások mellett alkalmas a legelőterületek szakaszolására.
Szolgálati know-how-k: ü „Lépcsőzetes biotrágya készítési eljárás félhíg
Érvényben lévő szabadalmak: ü TÁP-KOMPOSZT
állapotú szerves trágyákból, melléktermékekből és
(TERRASOL-komposzt)
egyéb trágyákból.” (Csontos I., Kapocsi I., Karucz-
juhtrágya alapú komposzt gyártási technológia (Monori I., Csízi I., Blaskó L., Zsigrai G.,
ka A.) ü „Hígtrágyák és szennyvizek szántóföldi hasz-
Bíró B., Gyárfási I.),
nosítására alapozott anyag- és energiatakarékos
ü ALEX, őszi búza fajta,
cukorcirok termesztési és komplex hasznosítási
ü KG Magor, őszi búza fajta,
technológia.” (Kapocsi I., Csontos I., Lazányi J.)
ü KG Kunhalom, őszi búza fajta,
ü „Komplex technológia a kötött talajok talajvíz
ü KG Puszta, őszi árpa fajta,
szabályozására és hasznosítására.” (Kapocsi I.,
ü Kunsági-2, őszi árpa fajta.
Andrási I.)
Szolgálati találmányok:
ü „A egységes üzemi tápanyag-gazdálkodási rendszer-
ü „Eljárás a hígtrágya és a városi szennyvíz kijutta-
be beilleszthető önporló dolomitokkal történő új
tására altalajöntözéssel.” (Kapocsi I.)
talajjavítási eljárás.” (Balogh I., Blaskó L., Nyiri L.)
ü „Eljárás a savanyú és egyben magnéziumhiányos
ü „Eljárás a zöldségnövények Ca-, Mg- és K-trágyá-
talajok meszezéssel egyidejűleg történő meliora-
zására savanyú erdő- és homoktalajokra, az egyes
tív magnézium utánpótlására.” (Nyiri L., Blaskó
növénycsoportok speciális igényeinek figyelembe-
L., Balogh I., Kazó B.)
vételével.” (Balogh I., Blaskó L.)
ü „Juhtrágya kezelésére alkalmas készítmény,
ü „Eljárás ötkomponensű, nyomelemekkel kiegészí-
valamint eljárás juhtrágya és természetes ásvá-
tett talajjavító műtrágya alkalmazására és mező-
nyianyag alapú biokoncentrátum készítésére.”
gazdasági alkalmazástechnológiájára.” (Balogh I.,
(Csontos I., Karuczka A., Kazó B., Kocsis I.,
Blaskó L., Nyiri L.)
Magyar J.)
ü „Eljárás a N, P, Mg és N, P, K, Ca, Mg-tartalmú
127
KUTATÓINTÉZETEK
Szántóföldi kísérletek Karcagon
talajjavító műtrágyakeverék előállítására és me-
lékanyagok előállítására.” (Csontos I., Kapocsi I.,
zőgazdasági felhasználására.” (Balogh I., Blaskó
Karuczka A.) ü „Lépcsőzetes biotrágya készítés vágóhidi mellék-
L., Nyiri L.) ü „Eljárás a mányi kőporbányából termelt nyersdo-
termékekből.” (Kapocsi I., Csontos I., Bene S.)
lomit mezőgazdasági hasznosítására.” (Balogh I.)
ü „Hígtrágyával öntözött amaranthus, chenopódi-
ü „Nagy térfogatú, eredeti szerkezetű talajmonolitok
um és rumex félék termesztése és hasznosítása.”
mintavételének és kompenzációs lizimétertelep kialakításának technikai megoldása és technológi-
(Kapocsi I., Bene S.) ü „Komplex technológia az üzemanyag pótlására
ája.” (Karuczka A., Nyiri L.)
alkalmas alkohol előállítására hígtrágyával ön-
ü „Komplex technológiai eljárás a hibrid szudánifü-
tözött cukorcirokból.” (Kapocsi I., Lazányi J.,
vek vetőmagtermesztés biztonságának növelésére.”
Zombori J., Babóczky Ené., Kovács B.) ü „Komplex technológia a legeltetésre alapozott liba-
(Lazányi J.) ü „Eljárás a selejt- és hulladék nyersbőr környezetkímélő tárolására.” (Csontos I., Kapocsi I.,
hús termelésre.” (Kapocsi I., Bene S.) ü „Eljárás a síkfekvésű gyenge termőképességű
Józsa Á.)
területek hasznosítására erdősávok és haszonfa
ü „Eljárás a biotrágya készítéshez szükséges ada-
128
erdők telepítésével.” (Kapocsi I.)
K UTATÓINTÉZETEK
JELENLEG MŰVELT FŐBB KUTATÁSI
ökonómiai kérdései az észak-alföldi régióban (Dr.
TÉMÁK
Fehér Alajos) ü A mezőgazdasági struktúrák változásának vizsgá-
A Kutatóintézet kutatási tevékenysége az alábbi tu-
lata a Közép-Tiszamente térségében (Dr. Czimbal-
dományterületekre terjed ki: talajtan (ezen belül főleg
mos Róbert)
talajjavítás és talajvédelem), a növénytermesztéshez
ü Az Alföld szélsőséges ökológiai adottságaihoz
kapcsolódóan talajhasználat, talajművelés és tápanyag-
alkalmazkodó kalászos gabonafélék nemesítése
gazdálkodás, növénynemesítés, továbbá a gyepgazdálko-
(Puskás Árpád)
dás, az állattenyésztésen belül a juhtartás és tenyésztés.
ü A takarmánycirok-félék nemesítése (Ábrahám Éva
Az intézetben művelt tudomány területek eredményei a talajhasználati és vidékfejlesztési kutatásokban szin-
Babett) ü A szegletes lednek és pillangós szálastakarmány
tetizáltan jelennek meg.
növények nemesítése (Ábrahám Éva Babett, Puskás Árpád)
A Kutatóintézet alapkutatási K+F témakörei:
ü Juhágazat fejlesztése alföldi feltételek között (Dr.
ü Víz- és anyagforgalmi folyamatok főbb paramétereinek meghatározása különböző talajokban
Csízi István) ü Kedvezőtlen adottságú gyepterületek környezetkí-
liziméteres és laboratóriumi körülmények között
mélő hasznosítása (Monori István)
(Dr. Blaskó Lajos) ü Talajtani és vízforgalmi vizsgálatok a Közép-Ti-
Főbb pályázatos kutatási témáink:
szamente főbb talajtípusain (Dr. Zsembeli József)
ü Biomasszára alapozott komplex, kapcsolt hő- és
ü A tápanyag-gazdálkodás növénytermesztési, ter-
villamosenergia előállítási technológia” (Téma-
mékminőségi és környezeti hatásainak vizsgálata a Közép-Tiszavidék főbb talajtípusain (Dr. Zsigrai
felelős: Dr. Balogh István) ü „Szerves juhtrágya és biohulladék komposzt-tech-
György)
nológiák állategészségügyi és élelmiszer-biztonsá-
ü Réti szolonyec talajok szántó, gyep és egyéb al-
gi szempontú fejlesztése” (Témafelelős: Monori
ternatív hasznosítását alapozó kutatások és azok alkalmazási lehetősége (Dr. Blaskó Lajos)
István) ü „Az öntözés optimalizálása súlyliziméterekkel
ü A szárazgazdálkodás követelményeihez igazodó és
meghatározott vízforgalmi adatok alapján” (Té-
gazdaságos talajművelési eljárások fejlesztése (Dr. Zsembeli József)
mafelelős: Dr. Zsembeli József) ü „A multifunkciós mezőgazdaság lehetőségei az
ü A Tiszántúl elsavanyodott talajainak védelmére és
észak-alföldi és az észak-magyarországi LEADER
termékenységének növelésére alkalmas, új talajjaví-
kistérségekben” (Témafelelős: Dr. Fehér Alajos)
tási-talajvédelmi eljárás alapjainak és üzemi alkalma-
ü „Szennyezett területek hasznosítása biofinomítás-
zástechnológiájának kidolgozása (Dr. Balogh István)
ra alkalmas növényi alapanyagok előállításával”
ü Tiszántúli réti talajok művelési alternatíváinak
(Témafelelős: Dr. Blaskó Lajos)
kidolgozása (Dr. Forgács Lajos)
A kutatási alapfeladatokon, illetve pályázatos K+F
ü A vidékfejlesztés és fenntartható mezőgazdaság
projekteken túlmenően a Kutató Intézet megbízásos
129
KUTATÓINTÉZETEK
kutatási tevékenységeket is folytat a gazdasági sze-
és bemutató terei bázisát képezi a térség agrár felsőok-
replők számára. Legjelentősebb partnereink közül a
tatási, illetve középfokú oktatási intézményein folyó
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Linzer Agro-
gyakorlati oktatási tevékenységnek is.
trade Hungary Kft., a Syngenta Seed Kft., illetve a Yara Hungary Kft. említhető. A KUTATÓINTÉZET SZEREPE AZ OKTATÁSBAN A KUTATÓINTÉZET REGIONÁLIS SZEREPE,
A Kutató Intézet munkatársai rendszeresen részt
JELENTŐSÉGE
vesznek a Debreceni Egyetem, illetve más agrár felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységében az
A Kutatóintézetet Jász-Nagykun-Szolnok megye és
alábbiak szerint:
Hajdú-Bihar megye bihari részére kiterjedő hatáskörrel alapították. A regionális hatáskör, illetve szerepvál-
ü DE AMTC MTK Kerpely Kálmán Doktori iskola ala-
lalás a térség hasonló agroökológiai adottságain (pl. nehéz mechanikai összetételű, szikesedésre hajlamos,
pító tag (4 fő) ü DE AMTC MTK Kerpely Kálmán Doktori iskola Ta-
kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok, fokozott aszály-
lajjavítás tárgyfelelős (1 fő)
hajlam, illetve belvízérzékenység) alapszik. A Kutató
ü Rendszeres részvétel a DE AMTC AVK Nagykunsági
Intézet eredményeinek legfőbb felhasználói jelenleg
Tájgazdálkodási Tanszék oktatómunkájában (16 fő)
is e térségben vannak, ugyanis itt folyik a legtöbb
ü Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Talaj-
kihelyezett kísérlet, növényszaporítási, tenyészállat
védelem, rekultiváció tárgyfelelős (1 fő)
előállítási és vetőmag-szaporítási tevékenység és az in-
ü DE AMTC MTK Természetvédelmi mérnök BSc
tézet által kifejlesztett kutatási eredmények, valamint
Szak Gyógynövényismeret és Védett gyepek kezelé-
a termesztett vetőmagvak elsődleges felhasználói az
se tárgyfelelős (1 fő)
e térségben tevékenykedő gazdák. A Kutató Intézet
ü DE AMTC MTK Természetvédelmi mérnök MSc szak
az itt gazdálkodók tájékoztatására évente több alka-
Globális környezeti rendszerek tárgyfelelős (1 fő)
lommal szervez bemutatókkal egybekötött szakmai
ü DE AMTC MTK Környezetgazdálkodási agrármér-
rendezvényeket.
nök MSc szak Környezetgazdaságtan tárgyfelelős
Rendszeres kapcsolatot tartunk a Jász-NagykunSzolnok megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal-
(akkreditáció alatt) ü DE AMTC MTK Környezetgazdálkodási agrármér-
lal, tagja vagyunk a megyei Agrárkamarának.
nök BSc szak Talajvédelem tárgyfelelős (1 fő)
A Kutató Intézet talaj-, növény- és vízvizsgálatokra
ü Szolnoki Főiskola Agrár és Műszaki Fakultás Agro-
akkreditált Központi Laboratóriuma rendszeresen végez talaj- és vízvizsgálatokat, illetve készít tápanyaggazdál-
kémia tárgyfelelős (1 fő) ü DE AMTC MTK Környezetgazdálkodási agrármérnök
kodási terveket a térségben gazdálkodók számára.
BSc szak Vízrendezés (drénezés) tárgyfelelős (1 fő)
Az intézet kutatói részt vesznek a DAB, valamint a
ü DE AMTC MTK Környezetgazdálkodási agrármér-
térségben működő, a mezőgazdasági innováció elősegítését célzó egyesület munkájában. Az intézet kísérleti
130
nök MSc szak Öntözéstechnika tárgyfelelős (1 fő)
K UTATÓINTÉZETEK
A Kutatóintézet munkatársai szerepet vállalnak a
tudományi Kar, Gödöllő
DE AMTC MTK Környezetgazdálkodási agrármérnök
ü Szolnoki Főiskola Agrár és Műszaki Fakultás, Mezőtúr
akkreditáció alatt lévő MSc szak idegen (angol) nyelvű
ü Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest
oktatásában is.
ü ELGOSCAR 2000. Környezetgazdálkodási Kft.,
A Kutatóintézet tudományos fokozattal rendelkező
Budapest
munkatársai rendszeresen bekapcsolódnak az egyete-
ü Bay-Bio, Szeged
men folyó doktorképzés oktatási, témavezetői, illetve
ü Bay-Logi, Miskolc
bírálati tevékenységébe.
ü Biokontroll Hungária Kht., Budapest ü Középtiszai Mezőgazdasági Rt., Kunhegyes ü Dr. Varga Csaba Környezetegészségügyi Oktató és
A KUTATÓINTÉZET BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI
Szolgáltató Bt.
KAPCSOLATAI
ü Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet Fejlesztő, Beruházó és Szolgáltató Kht.
A Kutatóintézet fennállása alatt mindig nagy
ü Agrárinnovációs Műhely Közhasznú Egyesület
hangsúlyt fektetett a tudományterületén, illetve a
ü Területfejlesztési Tudományos Egyesület, Gödöllő
tudományterületén működő állami irányító szervek-
ü Magyar Juhtenyésztők Szövetsége
kel, felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel,
ü AMI Agrolinz Melamine International GmbH,
illetve a mezőgazdaság gyakorlati szereplőivel történő
Ausztria
szoros együttműködésre és kapcsolattartásra. Jelenlegi
ü Agroökológiai Kutató Intézet, Szlovákia
belföldi, illetve külföldi partnereink az alábbiak:
ü Wageningeni Agrártudományi Egyetem, Hollandia ü ISTROPOL SOLARY, Szlovákia
ü DE AMTC MTK, illetve AVK
ü Saatzucht Gleisdorf, Ausztria
ü DE TTK
ü Novi Sad-i Egyetem, Jugoszlávia
ü MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet
ü Veen Ecology, Hollandia
ü Károly Róbert Főiskola Fleischmann Rudolf Mező-
ü Kyotói Egyetem, Japán
gazdaságtudományi Kutatóintézet, Kompolt
ü Genti Egyetem, Belgium
ü Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudo-
ü Mezőgazdasági Kutató- és Fejlesztő Intézet, Fundu-
mányi Kar, Keszthely
lea, Románia
ü Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezet-
ü Mezőgazdasági Kutató Állomás, Turda, Románia
131
KUTATÓINTÉZETEK
NYÍREGYHÁZI KUTATÓ KÖZPONT Tőgyi Sándor
A KUTATÓ KÖZPONT KIALAKULÁSÁNAK
szervezték, és létrehozták a Nyírségi Agrotechnikai Ku-
RÖVID TÖRTÉNETE
tató Intézetet. Az átszervezés során az intézet feladata lecsökkent, részfeladat megoldó jelleget öltött, és az
A Debreceni Mezőgazdasági Kamara javaslatára
agrotechnikai kutatásokon túl a burgonya és napraforgó
Nyíregyháza város 1926-ban 29 hektár területen hozta
nemesítésére, termesztéstechnológiájának fejlesztésére
létre a Homokkísérleti Gazdaságot, és felépítette a Téli
korlátozódott.
Gazdasági Iskolát. Az intézmény alapításának célja a
1975-ben az intézetet a Vetőmagtermeltető és Ér-
nyírségi homoktalajok hasznosításának kutatása, az
tékesítő Vállalat vette át, annak Kutató Központjaként
elért eredmények bemutatása és a szakmai képzés volt.
tevékenykedett. Az átszervezést követően feladatát
A Homokkísérleti Gazdaságot 1948-ban államosí-
ismét újrafogalmazták, tevékenységében fontos szere-
tották, majd 1955-ben a kutatások koncentrálása érde-
pet kapott a biológiai alapok biztosítása, a hüvelyes
kében a különálló kisvárdai, gyulatanyai, nyíregyházi,
növények nemesítése.
nagykállói és újfehértói kutatóhelyek összevonásával
A Földművelésügyi Miniszter 30.063/1/1992.
megalakították a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti
számú határozatával a Nyíregyházi Kutató Központot
Intézetet, amely feladatát, mint tájintézet látta el. Tevé-
a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez integrálta,
kenységi körébe tartozott a homoktalajokon termeszt-
és megbízta a homoktalajok komplex hasznosításának
hető szántóföldi növények, a rozs, burgonya, lucerna,
kutatásával, a tájkörzet kedvezőtlen ökológiai adottsá-
csillagfürt, napraforgó nemesítése, fajtafenntartása,
gai között biztonságosan termeszthető növényfajták
vetőmagszaporítása és ezen keresztül a növények ag-
nemesítésével.
rotechnikájának kidolgozása. Feladata volt továbbá a
A 2000. évben létrejött, 2001-től egységes rend-
gyümölcsnemesítési és gyümölcstermesztési kísérletek
szerben működő Debreceni Egyetem keretein belül
beállítása, dohánytermesztési és dohányszárítási tech-
megalakult Agrártudományi Centrum egyik alapító tag-
nológiák kidolgozása, a szerveződő nagyüzemi gazda-
ja a Kutató Központ, és működtetését a továbbiakban
ságok üzemviteli problémáinak elemzése, a növényter-
a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutató
mesztés és állattenyésztés egyes munkafolyamatainak
Központ Nyíregyháza néven folytatja. Küldetése nem
gépesítése a tájkörzetben.
változott. A tájkörzet mezőgazdasági kutatásának
Nyíregyházán az egykori Homokkísérleti Gazdaság területén 1961-65 között felépült az intézet központja.
tevékeny résztvevője, szaktanácsadási és oktatási feladatokat is ellát.
Az intézetnek ekkor több mint 500 dolgozója és 757
Jelenleg a Kutató központ három telephelyen műkö-
hektár kísérleti területe volt. Az intézetet 1969-ben át-
dik: Nyíregyháza, Kisvárda és Nagykálló; 626 ha földte-
132
K UTATÓINTÉZETEK
rületen gazdálkodik. A Kutató Központ engedélyezett
KORÁBBI KUTATÁSOK ÉS FŐBB
létszáma 110 fő (ebből 20 fő kutató, 30 fő technikus
EREDMÉNYEIK
és laboráns). Nyíregyházi Homokjavító Kísérleti Gazdaság Igazgató:
Dr. Tőgyi Sándor
(1928-1954) Westsik Vilmos vezetésével
Tudományos igazgatóhelyettes: Dr. Dobránszki Judit, kandidátus,
Westsik Vetésforgók beállítása (1929)
tudományos főmunkatárs
300 szakcikk és több mint 2000 egyéb közlemény
A Kutató Központ történetében az igazgatókon
megjelentetése.
kívül meghatározó személyek: Vágó Mihály
nemesítő
Borús József
fajtafenntartó
gazda évente (május, június hónapban)
Bukai József
nemesítő
1947-50: 367-466 gazda
Borbély Ferenc
nemesítő
1951-55: 548-1054 gazda
Vágvölgyi Sándor
nemesítő
1956. 1856 gazda
Márton Árpád
agrotechnikus
ü 1930-35 között gyakorlati szemle: 300-650
ü téli elméleti tanfolyamok
Westsik vetésforgó tartamkísérlet
133
KUTATÓINTÉZETEK
Csillagfürt: nemesítés különböző csillagfürt fajokból
Kisvárdai Növénynemesítő Telep (1943-1954) Teichmann Vilmos vezetésével.
Létrejött fajták: Kisvárdai fehér édes, Gyulatanyai
ü Rozsnemesítés, fajtafenntartás (egy fajta szüle-
784, Gyulatanyai gyorsfejlődésű
tett)
Agrotechnikai kutatások: vetésidőtől kezdve a
ü Burgonyanemesítés, fajtafenntartás
különböző technológiai elemek vizsgálata a takarmány-
ü Napraforgónemesítés, fajtafenntartás (egy fajta
felhasználásig.
született)
Rozs:
ü Csillagfürtnemesítés, fajtafenntartás (egy fajta
„Kisvárdai rozs” fenntartása – nemesítés folytatás.
született)
Termesztés elemek tisztázása.
ü Szöszösbükkönynemesítés, fajtafenntartás (egy
Új fajtafenntartási módszer
fajta született)
kidolgozása.
ü Lucernanemesítés
Napraforgó: Kisvárdai napraforgó fenntartása. Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet (1955-
Nemesítés folytatása.
1970) Klencner Imre vezetésével
Moly ellenállóság fokozása. Lucerna:
1961-től költségvetési intézet – ebben az időben in-
Kisvárdai lucerna (1967)
tenzíven fejlődött: központi épület, biokémiai, és izo-
homokon is termeszthető
tóp laboratóriummal,üvegházzal, burgonyatárolóval,
– magtermesztési kísérletek.
feldolgozóval, magtár és dohányszárítóval bővült.
Agrotechnikai kísérletek – vegyszeres gyomirtás.
Burgonyanemesítés, fajtafenntartás: Új fajták:
Szöszöszbükköny:
Boldogító
Kisvárdai fajta fenntartása.
Kisvárdai rózsa
Termesztés technológiai
Lilla
elemek kidolgozása
Mindenes Somogyi sárga kifli Fenntartva még: Gülbaba, Margit, Aranyalma. A Gülbaba és Kisvárdai rózsa 1960-70 között
Dohány:
Agrotechnikai eljárások kidolgozása
Gyümölcs:
Fajtagyűjtemény létrehozása, alma, körte, meggy elemzése.
uralkodó fajta, a hazai vetésterületen 80 %-os résza-
Jonathán koronaalakítása.
ránnyal.
Nagyüzemi gyümölcstelepítési rendszer kidolgozása.
A vad fajokon alapuló rezisztencianemesítés elindítása. Új vírusdiagnosztikai módszerek bevezetése, új
A szántóföldi munkát laboratóriumi vizsgálatokkal
módszerek kidolgozása a vetőgumó termesztésben
egészítették ki: kórtani, fiziológia, biokémiai, talaj és
(szártalanítás, nyári ültetés, előcsíráztatás, stb.)
izotóp vizsgálatokra is volt lehetőség.
134
K UTATÓINTÉZETEK
Tájkutatás-, hasznosítás
DATE Kutató Központ (1992-2000)
Nyírségi homokterületen és Szatmár-Bereg kötött
Lazányi János vezetésével
talajain végeztek vetésforgó, talajerő-gazdálkodási, talaj-
Biotechnológiai kutatások megerősödése.
művelési, - javítási és – védelmi kutatások. Részt vettünk az „egységes országos műtrágyázási
Nemesítés eredményei:
kísérletben (K-9)”.
1 burgonya, 2 zöldborsó, 4 szárazbab, 1 olajhibrid, 5 napraforgó vonal szabadalmaztatása, 1 évelő rozs, 2
Egyéb:
lucerna, 1 lóbab, 1 tavaszi bükköny, 2 köles, 2 mohar.
Nagyüzemi burgonyatermesztés komplex gépesítésének kidolgozása a Gépkísérleti. Intézettel együtt.
Westsik-vetésforgók fenntartása.
Állattenyésztési telepek gépesítésének kialakítása
Homoktalajok komplex hasznosítása: talajjavító
II. Tiszai Vízlépcső öntözőrendszeréhez megyét
szerek, (riolittufa stb.) deflációvédelem, K, Ca, és Mg
érintő gazdálkodást elemző, helyzetfelmérő tanul-
ellátás hatásvizsgálata.
mány elkészülte. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Nyíregyháza Agrotechnikai Kutató Intézet
Kutató Központ kutatási eredményei (2001-2006)
(1971-1974) Klencner Imre vezetésével
Tőgyi Sándor vezetésével
Átmenetileg részfeladat megoldó intézetté vált, inkább agrotechnikai jellegű kutatások folytak – a
Fajtaelismerés:
programos kutatásban vezető szerepet nem kapott. A
Margit velőborsó (2002)
nemesítési stagnált. Magyar burgonya fajtákat vissza
Emma tavaszi bükköny (2005)
kellett vonni.
Rachel étkezési burgonya (2006) Kinga lóbab (2008)
Vetőmag Vállalat Kutató Központ (1975-1992) ü Hatékony alma regenerálási eljárás kidolgozása,
Klencner Imre vezetésével A nemesítés megerősödése, új fajok nemesítésbe
új mikrooltási módszer kidolgozása (OTKA). ü Fásnövények in vitro kultúrába vitele.
vonása a jellemző, új nemesítő gárda megszervezése.
ü In vitro módszer kidolgozása burgonyánál ErÚj fajták:
winia fajokkal szembeni rezisztenciaszint meg-
2 burgonya, 6 bab, 6 zöldborsó, 2 rozs, 5 csillagfürt,
határozására (GVOP).
3 szárazborsó, 4 lóbab, 2 lucerna, 1 szarvaskerep, 2 fénymag.
ü Burgonya génbank fenntartása, bővítése in vitro körülmények között.
Fajták termesztés technológiájának kidolgozása, Westsik vetésforgó fenntartása.
ü In vitro módszerek kidolgozása szárazborsó és burgonya genotípusok szárazságtűrésének tesz-
1985: burgonyanemesítés megszűnt.
telésére (GVOP). ü Mikrogumó előállítási rendszer továbbfejleszté-
1988: biotechnológiai laboratórium átadása.
se, melynek eredményeképpen a vírusmentes
135
KUTATÓINTÉZETEK
burgonya szaporítóanyag előállítás hatékonysá-
amelyben a kutatók számot adhatnak munkájukról.
gát jelentősen fokozni lehet (Területfejlesztési
A Kutató Központ a kutatás-fejlesztés eredményei-
támogatás).
ről évente 3-4 alkalommal tudományos tanácsüléseken,
ü Westsik-vetésforgó fenntartása és tápanyag dina-
szakmai bemutatókon is tájékoztatást ad a kutatótár-
mikai értékelése, termést befolyásoló tényezők
saknak, illetve a régióban gazdálkodóknak. A bemuta-
értékelése különös tekintettel a talajnedvesség
tók szántóföldi szemlével egybekötöttek, ahol a gazdák
változására (FVM).
kiválaszthatják a tájkörzetben legjobban termő fajtákat,
ü Racionális tápanyaggazdálkodást elősegítő ta-
illetve megismerkedhetnek a Kutató Központ fajtáival,
lajvizsgálati módszerek alkalmazása a Nyírség
azok termeléstechnológiájával, tanácsot kaphatnak a
homoktalajain (FVM).
homoki gazdálkodás nehézségeinek elhárítására. A be-
ü Fajtaspecifikus technológiák egyes elemeinek
mutatókon kívül a vetőmagot vásároló gazdák, illetve
kidolgozása.
az érdeklődők személyes konzultáció során kérhetnek a
ü Nyírségvíz ZRt. Szennyvíztisztító Telepén
különböző kérdésekre választ.
keletkező kommunális szennyvíziszapból komposzt készítési eljárás kidolgozása, amelyben a komposzt megfelel a termésnövelő anyagokra
Jelenleg művelt fő kutatási témák:
vonatkozó előírásoknak (OM).
Biotechnológiai kutatások:
ü Szélenergiával működő mezőgazdasági célú
ü Burgonya vírusmentesítése, az in vitro techno-
autonóm öntözési és vízellátási rendszerek fej-
lógia fejlesztése, in vitro génbank fenntartása,
lesztése (OM).
bővítése.
ü Ökológiai gazdálkodásra alkalmas kutató köz-
ü Lágyszárú és fás növények mikroszaporítása,
ponti fajták kiválasztása.
regenerálása.
ü Zöld- és szervestrágya visszapótlási rendszer
ü Ozmotikus stresszhatások laboratóriumi értéke-
kidolgozása az ökológiai gazdálkodásban.
lése, in vitro szelekciós módszerek kidolgozása.
ü Folyamatosan végzi a Kutató Intézet 18 nö-
ü Növénynemesítést segítő módszerek kidolgozása.
vényfaj nemesítését. ü 53 minősített fajtája és 13 más által nemesített fajta fajtafenntartását látjuk el.
Tájba illő növényfajok nemesítése, fajtafenntartása a biológiai alapok biztosítása:
ü Génmegőrzési feladatként 1600 tétel megőrzé-
ü Burgonyanemesítés, fajtafenntartás, in vitro sza-
séről és felújításáról gondoskodunk.
porítóanyagra alapozott zártrendszerű vetőburgonya termesztési rendszer fejlesztése.
Kutatóink munkájukról szakcikkekben, hazai és
ü A tájkörzet ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó
nemzetközi folyóiratokban számolnak be (évente 15-
kalászos és takarmánynövények biológiai alapjai-
20 publikáció). Előadásokkal, poszterekkel vesznek
nak fejlesztése (rozs, triticale, lucerna, bükköny).
részt hazai és nemzetközi konferenciákon (20-30 poszter vagy előadás).
ü Nagy magvú hüvelyes növények nemesítése, fajtafenntartása (csillagfürt, lóbab, borsó, lencse, bab).
A Kutató Központ minden évben kiadványt készít,
136
ü Étkezési és nagy olajtartalmú napraforgó fajták
K UTATÓINTÉZETEK
nemesítése, fajtafenntartása, dísznapraforgó
A kihelyezett tanszékek a Kutató Központban elért
nemesítés.
tudományos eredményekre alapozva a homoktalajok
ü Kertészeti növények nemesítése, fajtafenntartása
komplex hasznosításának módját, a Kutató Központ-
(zöldborsó, zöldbab).
ban nemesített növények fajtaspecifikus agrotechni-
ü Madáreleség előállításához szükséges alternatív
káját ismertetik. A tanszékek munkájában a kutatók
növények (köles, fénymag, zab, mohar, stb.) neme-
vesznek részt.
sítése, fajtafenntartása.
Több hallgató készíti az intézetben diplomadolgoza-
ü Funkcionális élelmiszerek előállításához szük-
tát. Van lehetőség PhD képzésben való részvételre is.
séges alternatív növények nemesítése (pohánka,
A szaktanácsadók képzésében is szerepet vállalnak
zab, köles stb.).
a kutatók akár tanfolyamok, akár bemutatók szervezése keretein belül ismertetik legújabb eredményeiket, a
Agrotechnikai kutatások:
biotechnológia, a biológiai alapok megteremtése és az
ü a homoktalajok komplex hasznosításának ku-
agrotechnikai kutatások területéről.
tatása, alternatív környezetkímélő technológiai eljárások kidolgozása, talajerő gazdálkodással kapcsolatos kutatások végzése.
A Kutató Központ regionális szerepe, jelentősége
ü A Westsik vetésforgó (Kialakítás éve: 1929) tartamkísérletek fenntartása.
A Nyírséget különleges éghajlati és talajviszonyok jellemzik, ezért már a múltban is sok közigazgatási és
ü Ökológiai gazdálkodás kutatása.
gazdasági szakemberben felötlött az a gondolat, hogy
ü Mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítá-
ennek a vidéknek külön mezőgazdasági kutató intézet-
sának kutatása (biogáz, bioetanol gyártás mel-
re volna szüksége.
lékterméke, kommunális szennyvíziszap stb.).
A múlttal és hagyományokkal rendelkező intézet
ü Szántóföldi növények tápanyag- és vízgazdálko-
abban a régióban dolgozik – kutat, oktat és szolgáltat
dásának vizsgálata. ü Speciális fajtákra adaptált termesztéstechnológiák kidolgozása.
– amely számára fajtát, technológiát, szaktanácsot ad, valamint részt vesz az agrárszakemberek és termelők elméleti és gyakorlati képzésében.
ü Alternatív növények termesztéstechnológiájá-
Ma a Kutató Központ a régió meghatározó agrárku-
nak fejlesztése.
tató intézete. A Kutató Központ célja az intézmény, a Debreceni
A Kutató Központ részvétele az oktatásban
Egyetem, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és az
A Kutató Központ kihelyezett tanszékeken keresz-
Észak-Alföldi régió középtávú stratégiáival összhang-
tül vesz részt a Debreceni Egyetem oktató munkájában.
ban a tradíciók az alapító okiratban foglaltak, a spe-
A kihelyezett tanszékek:
ciális lehetőségek és az EU-csatlakozás prioritásainak,
ü Nyírségi Tájtermesztési Tanszék (DE)
valamint a változó piaci igényeknek figyelembevételével
ü Tájökológiai és Tájtermesztési Tanszék (DE)
a kutatási tevékenység fejlesztése.
ü Növénynemesítési és Növénybiotechnológiai Tanszék (DE)
Az utóbbi időszakban a kutatási eredmények szélesebb körű felhasználás érdekében a Kutató Központ
137
KUTATÓINTÉZETEK
jelentősen növelte innovációs tevékenységét. Ennek
nagyobb arányú bevonásával lehet biztosítani. Ennek
során a legfontosabb kutatási céljainak segítéséhez az
érdekében tovább szélesítjük azt a felhasználói kört,
ország élenjáró gazdaságainak bevonásával, jelentős
amely a régióban, országosan és külföldön is egyre
összegű magántőkét is felhasznál. Felfogásunk szerint
nagyobb mértékben használja a Kutató Központban
az állami szerepvállalás csökkenése után a jövőben a
nemesített fajtákat, és a különböző kutatási osztá-
kutatáshoz szükséges anyagi biztonságot elsősorban
lyok által létrehozott gyakorlatban is felhasználható
az innovációs lánc kialakításával, a magántőke minél
kutatási eredményeket.
Főbb hazai és nemzetközi együttműködéseink Intézmény
Az együttműködés területe
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Budapest
Minősített fajták vizsgálata.
Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht.
Gyümölcs mikroszaporítás, Erwinia ellenállóság vizsgálata.
Szent István Egyetem Budapest Dísznövénytermesztési és Dendrológiai, valamint a Növénykórtani Tanszékek
Mikroszaporítás, Erwinia ellenállóság vizsgálata, lucerna nemesítés.
Szent István Egyetem, Gödöllő Növénynemesítési és Genetikai Tanszék
Regenerációs és molekuláris kutatások.
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma
Agrotechnika, növénytermesztés, nemesítés.
Nyíregyházi Főiskola
Nemesítés, agrotechnika.
Veszprémi Egyetem
Rozsnemesítés.
Colorado State University Department of Horticulture University of Nebraska (USA)
Burgonyanemesítés, fajtafenntartás, nemesítési alapanyagcsere.
Justus Liebig Universitat Giessen (Németország)
A napraforgó heterózisnemesítés elméleti kérdéseinek kutatása.
Feldsaaten Frendenberger GmbH CoKG Krefeld (Németország)
Bükköny, szarvaskerep szaporítás Németországban.
Statiunea de Cercetari si Productie a Cartofului, Csíkszereda (Románia)
Burgonya vírusnemesítés in vitro növény és primergumó előállítás.
Újvidéki Kutatóintézet (Jugoszlávia)
Alternatív növények honosítása.
Oblastny Vyskumny Ustav Agroekológie Michalovce (Szlovákia)
Tájkutatási együttműködés.
Nagybaktai Kutató Intézet, Ukrajna
Tájkutatási együttműködés.
Nemesítő Állomás Horna Streda (Szlovákia)
Kölcsönös fajtakipróbálás honosítási céllal.
PBI (Plant Breeding International) Cambridge (Anglia)
Szárazbab fajták és vonalak kölcsönös cseréje honosítási céllal.
Rothamsted Experimental Station U.K. (Anglia)
A fenntartó talajhasználat kérdéseinek tanulmányozása tartamkísérletek alapján.
Nation Grassland Research Institute Nisinasno (Japán)
Takarmánynövények génmegőrzése és alapanyagcseréje.
COST 843 Akció
In vitro szaporítás, munkacsoport tagság, igazgatóbizottság tagság.
GREBS Gabriel Lipmann, Luxemburg
Burgonya in vitro kutatási együttműködés.
Panam France Reugny rue Pasteur
Napraforgó heterózisnemesítés, vonalcsere.
Fenntartható gazdálkodás.
138
K UTATÓINTÉZETEK
DEBRECENI TANGAZDASÁG ÉS TÁJKUTATÓ INTÉZET Koncz Tibor
A TANÜZEM RÖVID TÖRTÉNETE
A DTTI a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum önálló egységeként 2000-ben kezdte meg
A Tangazdaság és Tájkutató Intézet kísérleti telepei
működését.
és tanüzemi egységei folyamatos fejlődéssel alakultak
Alapvetően három, a mezőgazdaságot meghatározó
ki. Hatékony működésük, az oktatás és a kutatás integ-
szakterületen végeznek széleskörű tevékenységet a
rált továbbfejlesztése és új források fejlesztésekbe való
látóképi növénytermesztési, a kismacsi állattenyésztési
bevonása szükségessé tette, hogy egységes irányítás
és a pallagi kertészeti telepeken. A telepek közvetlen
valósuljon meg. 1999-ben a Debreceni Agrártudományi
szakmai irányítását az illetékes tanszékek végzik, de
Egyetem tanácsa részben önálló szervezeti egységként
rajtuk kívül hat tanszék kutatási hátterét is adják.
létrehozta a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézetet (DTTI) az alábbi főbb feladatokkal:
Fontos célkitűzés, hogy a hallgatók egyetemi szintű gyakorlati képzést kapjanak.
ü a különböző szakokon folyó agrármérnökképzés
A DTTI VEZETŐ KUTATÓI ÉS SZAKEMBEREI
gyakorlati oktatásának differenciált megvalósítása, ü a működő bázisüzemi hálózat meghatározó
Az intézet vezetője Koncz Tibor intézetigazgató
funkcióinak átvállalása,
Gazdasági vezető Dr. Kovács Lászlóné
ü a szaktanácsadás gyakorlati feladatai
Növénytermesztési Osztály vezetője Dr. Pepó Péter
ü K + F feladatok, az innováció gyakorlati felada-
Állattenyésztési Osztály vezetője Dr. Mihók Sándor
tainak megvalósítása,
Kertészeti Osztály vezetője Dr. Gonda István Professzor
ü térségi fejlesztési feladatok, ü a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó vidék-
AZ INTÉZETBEN VÉGZETT FŐBB KUTATÁSI
fejlesztési feladatok támogatása.
TÉMÁK ÉS EREDMÉNYEK
A feladatok eredményes, hatékony megvalósítását
Növénytermesztésben
szolgálja a DTTI strukturális felépítése, amelyben meghatározó szerepet játszanak a szaktanszékek. Az
A Növénytermesztési Kísérleti Telepen a 1983-
irányítási lépcsők redukált száma egyrészt a gyakorlati
es létrehozásával egyidőben különböző szántóföldi
oktatás, másrészt a tangazdasági gazdálkodás hatékony-
tartamkísérletek kerültek beállításra, melyeket azóta
ságát egyaránt szolgálja.
is folyamatosan fenntartunk a tanszékek kutató pro-
139
KUTATÓINTÉZETEK
fesszoraival együttműködve. Ezen tartam kísérletek
ü Őszi búza, repce, napraforgó, kukorica táp-
közül a néhai Ruzsányi László professzor nevéhez
anyagellátási kísérletek
fűződő polifaktoriális kísérlet a legkomplexebb. Ebben
ü Őszi búza fajta- és hibridtesztelés technológiai
a kísérletben három vetésváltási modellben vizsgáljuk
kísérlet
a kukorica, az őszi búza és a borsó tápanyag- és vízellátásának a termés mennyiségre és minőségre gyakorolt
Állattenyésztésben
hatását számos egyéb termesztéstechnológiai elemet
A kutatások két területen a juhtenyésztésben és a
(tőszám, növényvédelem) kombinálva.
pulykatenyésztésben folynak.
Másik jelentős tartamkísérletünk a különböző
A juhtenyésztésben a debreceni szapora merinó
talajművelési rendszerek talajra és a kukorica ter-
kitenyésztése folyik. Emellett programozott kutatáso-
méseredményeire gyakorolt hatását vizsgálja a víz- és
kat és a cigája őshonos juhfajta, valamint az őshonos
tápanyagellátás illetve a vetésváltás különböző kom-
bronzpulyka három színváltozatának génmegőrzését
binációiban. Ezenkívül a KITE Zrt.-vel évtizedek óta
végezzük.
együttműködve vizsgáljuk a különböző kukorica és
2008-ban teljesedik ki „ A piaci igényeknek és az
őszi búza genotípusok tulajdonságait eltérő tápanyag-
éghajlatnak megfelelő juhok tenyésztése és nemesítése
és vízellátás mellett. A tartamkísérletek több évtize-
„ kutatási program, mivel a gyapjú árának tartós csök-
des eredményeit felhasználva sikerült kutatóinknak
kenése miatt fellendülőben van szőrös és vedlőgyapjas
faj- és fajta-, illetve – a Hajdúsági Löszhátra adaptált
juhok tenyésztése.
– termőhelyspecifikus tápanyagellátást kidolgozni és
Konzorciumi tagként pályázati támogatással mo-
folyamatosan fejleszteni a különböző kultúrákban.
dern genetikai, biokémiai és biotechnikai módszerek
Ezen tartamkísérletekből nyert adatok és eredmények
alkalmazására kerül sor a „DNS szintű információ a juh
felhasználásával számos doktori disszertáció és foko-
tej- és hústermelési tulajdonságainak befolyásolására és
zat szerzés valósult meg.
a pulyka mellhústermelés mennyiségének és minőségé-
2004-ben Dr. Pepó Péter professzor a legmagasabb
nek javítására” programban.
elismeréssel védte meg az Akadémiai Doktori disszer-
A Molekuláris Genetikai Laborban végezzük a puly-
tációját, aminek alapját a látóképen végzett kísérletei
ka hústermelőképességét befolyásoló kandidáns gének
adták.
polimorfizmusának és kifejeződésének vizsgálatát.
Jelenlegi kutatási témák
Kertészetben
ü Őszi búzafajták trágyareakciójának vizsgálata
ü Integrált és ökológiai gazdálkodásban fenntar-
ü Multifunkcionális őszi búza kísérlet
tott almaültetvények teljesítményének össze-
ü Polifaktoriális tartamkísérlet (Ruzsányi-féle tar-
hasonlító vizsgálata
tamkísérlet)
ü Csonthéjas gyümölcsfajok (cseresznye, meggy,
ü Repce polifaktoriális kísérlet
őszibarack, kajszi, szilva ) fajtagyűjteményeinek
ü Napraforgó termesztés technológiai kísérlet
vizsgálata, a termesztett fajták választékának
ü Őszi búza, kukorica, napraforgó növényvédelmi
bővítése érdekében
kísérletek
ü Gyümölcsültetvények technikai, szerkezeti ele-
140
K UTATÓINTÉZETEK
meinek (jégvédőháló, esővédő fólia, fóliaházak)
A Mezőgazdasági Tudományi Kar doktori iskolájának
vizsgálata a termés mennyiség és minőség növe-
hallgatói számára a doktori cselekményük alapját a növény-
lése érdekében
termesztési, állattenyésztési és kertészeti telepeink kísérle-
ü A 2003-ban telepített pomológiai bemutatókert
ti terei adják, az illetékes tanszékek koordinálásával.
reprezentálja a térségeinkben őshonos, vadon-
Az utóbbi időben tovább bővültek a gyakorlati kép-
termő gyümölcsfajokat. Vizsgáljuk ezek változa-
zés feltételei azzal, hogy a centrum 100 %-os tulajdono-
tosságát és genetikai értékeit.
sa lett a Lovasakadémia KHT-nek. Itt biztosítjuk a hallgatók lovaglás oktatását és beindult a ménesgazda képzés, aminek bázisát a lovas-
AZ INTÉZET SZEREPE AZ OKTATÁSBAN
akadémiai és az állattenyésztő telep jelentik.
A mezőgazdasági képzés gyakorlati oktatása a bázisüzemekben és a tangazdaságban történik.
AZ INTÉZET REGIONÁLIS SZEREPE,
Az alapot az intézet szakmai telepei jelentik, mivel itt
JELENTŐSÉGE
a szorgalmi időben a teljes hallgatói állomány megjelenik három napos, egyhetes és kéthetes gyakorlatokon.
Az egyetemi kutatásokon és kísérleteken túlmenő-
Szántóföldi növénytermesztésben és kertészetben a legkorszerűbb technikákat, technológiákat be tudjuk
en jelentős kutatómunka folyik a különböző versenyszférában szereplő cégekkel karöltve.
mutatni üzemközben, melyek üzemeltetésében a hallgatók is részt vesznek.
Ezen kísérletekben egyrészt a cégek saját termékeik fejlesztését végzik, másrészt saját termékeiket mutatják
141
KUTATÓINTÉZETEK
be a környék gazdálkodói részére a telepeinken tartott
AZ INTÉZET BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI
nagyrendezvényeken.
KAPCSOLATAI
A közösen beállított kísérletek egyben a szaktanácsadói hálózatokat is ellátják a térségre adaptált információkkal.
Ezen kapcsolatok elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben jelentősek.
A megyei kereteket is meghaladó jelentősége van a
A KITE ZRT-vel közösen beállított kísérletekben a
Növénytudományi Intézet szervezésében rendszeresen
napraforgó hibridek termés mennyiségét és minőségét, illetve kórtani problémáit vizsgáljuk a vetés idő, a tőszám és az alkalmazott növényvédelem függvényében. Őszi káposztarepcében a kutatások különböző talajművelési rendszerek, a vetés idő, a tápanyagellátás és a növényvédelem termésre gyakorolt kombinatív hatását vizsgáljuk. Szerződéses alapon végzünk az MTA Martonvásári kutatóintézetének 2520 parcellán kukorica fajta összehasonlító kísérleteket. Együttműködünk a Karcagi és a Nyíregyházi kutató intézetekkel saját nemesítésű búza és tritikale fajtáik
Tartamkísérlet a látóképi telepen
kísérletbe állításával. tartott őszi búza , napraforgó és kukorica konferenciák-
A külföldiek közül legnagyobb partnereink a világ
nak, bemutatóknak. Ezen rendezvények résztvevőinek
legjelentősebb növényvédőszer és vetőmag előállító
száma minden esetben többszáz fő, akik elsősorban a
cégei; a Dupont, a Syngenta és a Monsantó. Részükre kísérleti teret biztosítunk és közös bemu-
térség legnagyobb és legmagasabb szakmai színvonalon
tatókat tartunk.
gazdálkodók köreiből kerülnek ki. Nagy érdeklődés övezi a „ Kertészeti Tanszék” által
A Kertészeti telepen az ARYSTA-AGRO Kft-vel
szervezett szakmai bemutatókat is, melyeket évente
közösen végezzük kísérleti céllal a gyümölcsöseink
többször rendezünk a Pallagi kertészeti telepen.
növényvédelmét.
142
A 2 0 0 0 – 2 0 0 8 K Ö Z Ö T T V É G Z E T T JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK
A 2000–2008 KÖZÖTT VÉGZETT J E L E N T Ő S E B B B E RU H Á Z Á S O K ÉS FELÚJÍTÁSOK Harsányiné Séllyei Ágnes
A Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok
2000. év
Centruma minden évben folytatja a hosszú távú
•
A volt régi gazdasági épület átalakítására, felújítá-
egyetemi fejlesztési tervben szereplő intézményi be-
sára került sor. Az épület az MTA kutató csoport-
ruházásokat, fejlesztéseket. A céltudatos, és több évre
jának biztosít megfelelő elhelyezési feltételeket.
megfogalmazott fejlesztések célja, hogy az intézmény
Irodahelyiségek, számítógépes szobák és műszer-
épületállománya, infrastruktúrája – mind a már meglé-
szobák kerültek kialakításra.
vő, mind az újonnan létrehozott – megfeleljen a Debreceni Egyetem hírnevének.
MTA Regionális Kutatások Központja
143
A 2 0 0 0 – 2 0 0 8 K Ö Z Ö T T V É G Z ETT JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK
Mezőgazdasági Szaktanácsadási Centrum
2001. év •
Lengyel István tervező tervei alapján PHAR támogatásból megépült a Szaktanácsadási Központ más néven a „Fényház”. Az épület elsősorban oktatási célú, mely kiegészül szállást biztosító egységgel. Többnapos továbbképzés esetén 30 fő elszállásolására van lehetőség.
•
Ebben az évben került megépítésre a Halbiológiai Oktatóbázis. Az oktatóbázison haltenyésztés oktatása, kutatása folyik. Az épület referencia szaktanácsadói központként is működik.
Fényház
Halbiológiai Oktatási Bázis
144
A 2 0 0 0 – 2 0 0 8 K Ö Z Ö T T V É G Z E T T JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK
DE AMTC Táj- és Vidékfejlesztési Központ
2002. év •
Lengyel István és Kovács Péter tervezők tervei alapján a Táj- és Vidékfejlesztési Központ került átadásra. Az épület oktatási célú, melyben az egyetem új kara, az Agrár és Vidékfejlesztési Kar kapott helyet, a szükséges tanszéki, oktatási és a fő funkciókat kiszolgáló helyiségekkel.
2003. év •
A Böszörményi út 142. sz. alatt lévő, volt 32 tanári lakás teljes rekonstrukciója történt, mely során a funkciója is megváltozott: Diák-hotel épület, „Arany Sándor Diákapartman’’ nevet kapott. A Diák-hotel kialakításával a kollégiumi férőhelyek száma 128-al bővült.
Arany Sándor Diákapartman
145
A 2 0 0 0 – 2 0 0 8 K Ö Z Ö T T V É G Z ETT JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK
2004. év •
A belső szervizút teljes rekonstrukciójára, valamint a térvilágítás felújítására került sor.
•
„A” tanulmányi épület több éve tervezett tetőrekonstrukciós munkáira került sor, a beázások véglegesen megszűntek.
•
A „B” tanulmányi épület aulájához kapcsolódó belső udvar lefedése, valamint aula burkolatának rekonstrukciója történt meg.
Veres Péter Kollégium
•
Ebben az évben kezdődött el a Veres Péter Kollégium nyílászáróinak, vizesblokkjainak és lakóegységeinek rekonstrukciója.
2005. év •
A „B” tanulmányi épületben található Tanácsterem rekonstrukciós munkáira került sor.
A lefedett, felújított Aula
146
A 2 0 0 0 – 2 0 0 8 K Ö Z Ö T T V É G Z E T T JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK
Elnöki Tanácsterem
2006. év •
A „B” tanulmányi épületben kezdetét vette az I-II emeleti Talajtani és Kémiai Tanszék teljes felújítása. A helyiségek klimatizálva és teljes bútorzat cserével kerültek kialakításra, figyelembe véve a tanszékek igényeit.
Talajtani és Kémiai Tanszék
147
A 2 0 0 0 – 2 0 0 8 K Ö Z Ö T T V É G Z ETT JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK
•
Európai Uniós támogatásból megépítésre került az Élelmiszertudományi Oktatási épület, és megvalósult az Informatikai Oktatóközpont teljes rekonstrukciója. Az épületekben az egyetem hallgatói létszámának növekedése miatt számítógépes oktató termek és élelmiszervizsgáló hallgatói laborok kerültek átadásra.
•
A meglévő konyha-étterem épülethez kapcsolódóan reprezentatív étkező került kialakításra.
Élelmiszertudományi oktatási épület
Informatikai Oktatóközpont
Élelmiszervizsgáló labor
148
A 2 0 0 0 – 2 0 0 8 K Ö Z Ö T T V É G Z E T T JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK ÉS FELÚJÍTÁSOK
2007. év •
Az „A” tanulmányi épület homlokzatának teljes felújítása, valamint a zsalugáteres nyílászárók cseréjére került sor. Ezzel a legrégebbi oktatási épületünk külső megjelenésében teljesen megújult.
•
Az előző évekhez hasonlóan folytatódott a tanszéki felújítás. Ebben az évben a Növényvédelmi Tanszék helyiségei kerültek sorra.
•
Megvalósult az „A” tanulmányi épületben található I. előadóterem rekonstrukciója nyílászárók cseréjével együtt.
•
Az „A” tanulmányi épület főbejáratánál a lépcső, a pihenő, az oszlopok és a mennyezet burkolata teljesen megújult.
•
Az „A” tanulmányi épület tetőszerkezete, valamint a homlokzat felújítása az elmúlt években befejeződött, így sor kerülhetett a belső szerviz út felőli parkoló és térburkolat térkővel történő kialakítására, mely megjelenésében, használhatóságában immár egyetemhez méltónak mondható.
Növényvédelmi Tanszék
2008. év •
A „B” tanulmányi épületben található IV. előadóterem teljes felújításának munkáira került sor a nyílászárók cseréjével együtt.
•
Az „A” és „B” tanulmányi épületek közötti nyaktag üvegfala, a burkolás valamint a fűtés is megújult.
IV-es előadó
149
150
V I SSZAEMLÉKEZÉSEK
VISSZAEMLÉKEZÉSEK PARADIGMAV Á LT Á S – I N T E G R Á C I Ó
Szász Gábor
A visszaemlékezés mindenkor lehetősé-
Már az 1970-es években közismertté
get biztosít a korábbi időszakokban lezajlott
vált, hogy a hazai egyetemek 1949 évi
események megítélésére. A Debreceni Ag-
szakegyetemekre történő „szétszedése”
rártudományi Egyetem egykori rektoraként
olyan politikai tévedés volt, amely hosszú
azt az időszakot éltem át, amelyben a dön-
időn át lassította a felsőoktatás fejlődésé-
tések következményei súlyosan érintették
nek feltételeit. Ezzel egyidejűleg kristályo-
az azt követő időszakot. Ez a megállapítás a
sodott ki az a nézet, hogy a felsőoktatás
magyar felsőoktatás történetében bekövetkezett esemé-
korszerűsítése keretében nem a régi egyetemi rendszer
nyekre is igen határozott formában erősíthető meg.
rekonstrukciója lehet a fő cél, hanem az, hogy egy új,
A diplomám a Kossuth Lajos Tudományegyetem
modern, nemzetközi igényeket is kielégítő nagy ívű
Természettudományi Karán 1950-ben nyertem el, s
komplex, a korábbinál és az akkorinál sokkal jobban
majd ezt követően tíz éven át kutatóként az egyetem
prosperáló egyetemet kell létesíteni. E kezdeményezés
akkori Meteorológiai Intézetében dolgoztam. 1960-tól
széleskörű viták nyomán leghatározottabb formában
a Debreceni Agrártudományi Akadémián, illetve az
akkor a debreceni egyetemeken vált világossá és elfo-
Agrártudományi Egyetemen oktatóként és kutatóként
gadhatóvá.
végeztem feladataimat, melyek közül ki kell emelni a
Természetesen hangsúlyozni kell, hogy az említett
140 évvel ezelőtt létesített nemzetközi klimatológiai
– kezdetben illegális, majd később legális – törekvések
kutatóállomás obszervatóriummá való átszervezését,
heves viták keretében formálódtak, mivel valamennyi
melynek azóta is folyamatosan vezetője vagyok.
szakegyetemnek már korábbról visszamaradt sajátos,
1970-80 években tudományos dékánhelyettesi
önálló jövőképe volt, így érthető módon az új egyetem-
tisztséget töltöttem be. Ez a tíz esztendő szolgált a
hez elvezető út mikéntjének lényege és módja világosan
hazai mezőgazdaság országos jelentőségének és prob-
nem volt körvonalazható. Az utóbbiak széleskörű vitá-
lémáinak megismerésére. A széles ismeretségi körből
kat váltottak ki, amelyek – utólag áttekintve – szük-
szerzett tapasztalatok tárába történő betekintés jelen-
ségszerűek voltak, jelenleg is nyugton állítom, hogy a
tős mértékben segítette egy szakegyetem tudományos
Debreceni Egyetem integrációjának sikere a széleskörű
munkájában elérhető eredmények értékelését, továbbá a
viták alapján kialakuló konszenzusokra épült fel. Az
tennivalók sorrendjének megállapítását.
intézmények közötti és azok belső rendjére vonatkozó
151
VISSZAEMLÉKEZÉSEK
nézetek rendkívül széles változatából csak többéves
lósult meg. Igen jelentős eseménynek tekinthető egy
mérlegelés után vált lehetővé az az egységes nézet,
olyan modern növénytermesztési kísérleti tér kiépíté-
amely az integráció békés és sikeres megvalósítását
se, melynek technikai fejlettsége hazánkban egyedüli.
garantálta. Nem tekinthetünk el a különböző felügyelő
Elkészültek azok a kísérleti öntözőművek, amelyek a
minisztériumok egymástól eltérő nézetétől sem, ame-
vízgazdálkodás további fejlesztését szolgálták, de sajná-
lyek inkább fékezték az integráció kibontakozását, sem
lattal állapítható meg utólag ennek a szakmai háttérnek
mint a segítség erőteljessé tételét.
a visszaszorítása. Ebben az időszakban kezdődött meg
Ebben a „sok minden lehetséges” időszakban, 1983-
az állattenyésztési kutatások technikai előfeltételeinek
ban lettem a Debreceni Agrártudományi Egyetem rekto-
kidolgozása. Az említett vezetési időszak alatt vált
ra, viselve ennek összes gondját, nehézségét 6 éven át.
csaknem általánossá az informatika alapját biztosító
Mivel valamennyi szakegyetem belső gondjának sajátos-
számítógép-hálózat kiépítése és használata. A megva-
sága mellett a pénztelenség volt a jellemző, az előreha-
lósult törekvések nyomán a hallgatóság szakmai elmé-
ladás feltételének megteremtése egyrészt az intézmény
lyültségének mértéke fokozódott. Az 5 éves egyetemi
vezetői aktivitása, másrészt pedig a felügyelő miniszter
képzés mellett a DATE három szakközépiskolával ren-
kegyes szándékától függött. E nehézség mérséklése cél-
delkezett (Szarvas, Mezőtúr, Hódmezővásárhely).
jából számos alkalommal váltottak szót e problémákról
A DATE-n az agrár-kutatásszervezés már az 1970-es
az egyidejű rektorok, azonban jelentős előrelépés nem
években kezdetét vette, tárca-programok bevezetésének
következett be, inkább a támogatás csekélysége és an-
formájában, amely megalapozta a kutatástámogatás gazda-
nak bonyolult adminisztrációja volt tapasztalható.
ságos felhasználásának lehetőségét. Ezt követően a nyolc-
Arra a kérdésre, hogy rektorságom idején milyen
vanas években kormány-, illetve tárca-programok viszony-
eredményeket sikerült elérni, nehéz pontos választ
lag széles köre biztosította a kutatások feltételeit, egyrészt
megfogalmazni. Egy egyetemi intézményben az el-
a jó szervezeti irányítás formájában, illetve a financiális
sőrendű munka az oktatás színvonala, amely minden
támogatás koncentrációja útján. Ebben az időszakban meg-
körülmények között fejlesztést követelt meg. A DATE
sokszorozódott a különböző akadémiai- és tárcaszintű
oktatási munkája költségigényes, ennek ellenére
kutatóintézetekkel való együttműködés, amelynek eszmei
sikerült fejlesztése, jelentősen megerősödött a termé-
jelentőségét messzemenően el kell ismerni.
szettudományos alapok oktatási színvonalának eme-
A rektori megbízatásom 1989-ben befejeződött, de
lése, az alkalmazott természettudomány oktatásának
nem szűnt meg. Az ezt követő három éven át az akkori
szüksége. Az általános képzés többrétűvé vált, az új
rektor egyetlen helyetteseként továbbdolgoztam, így
szakirányú mérnökképzés egyre szélesebb skálán va-
nem távoztam a vezetői körből.
152
V I SSZAEMLÉKEZÉSEK
VIS S Z A E M L É K E Z É S
Kozma András
1956. szeptemberétől vagyok polgára
Örömmel gondolok vissza azokra
az intézménynek. Az elmúlt fél évszázad
az erőfeszítésekre, amelyekkel sikerült
alatt sokféle hatás érte az agrár-felsőokta-
a kutatás számára megmenteni és az
tást, de az intézmény mindig megmaradt
Egyetemhez csatoltatni a végelszámolás
az alapvető cél mellett: a földet és az azt
alatt álló Vetőmag Vállalat kezelésében
művelő embert szerető és tisztelő gazda-
lévő Nyíregyházi Kutató Központot (a
sági és agrárszakember képzés. Ebben a
nagy múltú nyíregyházi Westsik Telepet
szellemben tanultam és dolgozok (oktatok és kutatok)
és a kisvárdai Teichmann Telepet).
még ma is az Intézmény falai között.
Ma már hihetetlennek tűnik, hogy csatározni kellett
Az elmúlt ötven évből tizenkét évig különböző
az akkori főhatóság, a Földművelésügyi Minisztérium
kari és egyetemi vezetői feladatokat is elláttam. Voltam
vezetőivel, hogy elfogadják a debreceni agrár-felsőok-
dékánhelyettes, dékán, majd rektor a rendszerváltás
tatás kettős kötődésének szükségességét. Azt, hogy
időszakában. Egy ciklusban szolgáltam mint rektor,
kötődni kell az agrárágazathoz és a debreceni egye-
de kétszer választottak, először még a rendszerváltás
temekhez egyaránt. Ezt a munkát siker koronázta, az
előtt az egyetemi tanács a megbízáskor, másodszor a
országban elsőként a debreceni felsőoktatási intézmé-
rendszerváltás után az oktatók, kutatók, hallgatók által
nyek – közöttük a debreceni Agrártudományi Egyetem
megválasztott 100 fős küldöttgyűlés a megbízást meg-
– alapították meg az Univerzitas-t .
erősítette.
E visszaemlékezés írása előtt átnéztem az ünnepi
Nem volt egyszerű feladat a rendszerváltás idősza-
tanácsüléseken elmondott beszédeimet. A 120. tanévet
kában arra vigyázni, figyelmet felhívni, hogy a szemét-
záró ünnepi tanácsülésen elhangzott – ma is aktuális
tel együtt ne seperjük ki az igazi értékeket is.
– gondolatokat idézem:
A termőföld körüli politikai viták idején a meg-
„Ma már nem elég a magas színvonalú termelés, ma
fontolt döntésekre kívántam felhívni a döntéshozók
már alapvető követelmény, hogy olyan mezőgazdasági
figyelmét azzal, hogy 90/91. tanévnyitó beszédemben
termékeket termeljünk, amit a piacon jövedelmezően el
idéztem Dr. Ruffy Varga Kálmán igazgató 1929-ben
is tudunk adni…”
a tanévnyitón elhangzott szavait: „Mert ez a rög…
Meg kell szívlelnünk dr. Juhos Lajos, intézményünk
nemcsak azé, akire telekkönyvezve van, hanem sok
hajdani igazgatója által – több mint fél évszázada – meg-
vonatkozásban az ország érdekeié…”.
fogalmazott, ma is aktuális gondolatokat, idézem:
153
VISSZAEMLÉKEZÉSEK
„Belénk kell idegződni végre annak a gondolatnak,
– dönteni csak elvi alapon, megfontoltan, a távo-
hogy minden fontos agrárpolitikai és termeléstech-
labbi célok és a lehetőségek figyelembevételével
nikai kérdést éles üzemi bírálat tárgyává kell tenni,
szabad, – a vitában meg kell szívelni, s gyakran el kell fo-
illetve jövedelmi megvilágításba kell helyezni”. „Ma átalakuló világunkban még a nagy gyakorlati
gadni mások véleményét is,
tapasztalattal rendelkező szakembereknek is nehéz el-
– érdemi, hatékony vitát csak a tényeket és a megol-
dönteni, hogy mit tartsanak meg a régiből és mi az amit
dás gyakorlati feltételeit, lehetőségeit, jól ismerő,
el kell vetniük. Ezért ajánlom figyelmükbe Wesselényi
egymásban megbízó partnerek folytathatnak.
Miklós megfontolt tanácsát:
Nap-mint nap tapasztalhatják, hogy: – a magunk alkotta szabályokat is be kell tartani,
„Ne vessünk meg és el semmit azért, hogy régi,
– a magunk által meghatározott követelmények
de hányjuk messze magunktól, ha rossz, s már hasz-
teljesítéséért is szívósan kell dolgozni,
talan akármely régi is. Ne ragadjunk hévvel semmit
– munka nélkül nem tudunk eredményeket elérni,
is csak azért, mivel újság: de ha jónak ismerünk
igazi értékeket teremteni.
el valamit, fogadjuk buzgó részvéttel, bár ezelőtt
Megtanulhatják, hogy nem szabad soha elfelednünk
híre-helye sem volt, vagy ha régebbjeink azt nem
Kölcsey intelmét: „…jog és kötelesség egymástól soha
kedvelték is’”. „Az egyetemi évek alatt a leendő gazdák, kisebb-na-
el nem választható!”
gyobb közösségek vezetői tanulhatják a demokratikus vezetés elveit és szabályait. Megismerhetik a döntés felelősségét és azt is, hogy:
Remélem Kölcsey intelmét sokan megfogadták, s a mai ifjúság is ismeri és megszívleli.
154
V I SSZAEMLÉKEZÉSEK
JUBILEUM I V I S S Z A E M L É K E Z É S
Loch Jakab
Az évforduló kapcsán szívesen emlé-
eltérő ökológiai adottságú területein
kezem az intézmény fejlődésére a Felsőbb
helyezkedtek el. Az egyetem oktatói si-
Gazdasági Tanintézet alapításától napjain-
keresen pályáztak az új kutatáspályázati
kig. A legjelentősebb változásoknak magam
rendszerben, bővültek az egyetem kül-
is részese voltam, mivel 1959-ben kezdtem
földi kapcsolatai, a hazai FVM, OTKA
pályafutásomat a Mezőgazdasági Akadé-
és OMFB kutatástámogatáson kívül meg-
mián. A fejlődés kiemelkedő eseménye
nyíltak a nemzetközi források is.
volt a többkarú Debreceni Agrártudományi Egyetem
Ebben az időszakban – a korábbi hagyományokra
megalakulása 1970-ben, melynek fontos szerepe volt a
támaszkodva – egyre szorosabbra fűződött a debreceni
Tiszántúl mezőgazdaságának fejlesztésében.
felsőoktatási intézmények kapcsolata az Universitas
A 125-ik tanév küszöbén neveztek ki a DATE rekto-
Egyesülés keretében. A kilencvenes években indult
rának. Ezt a feladatot két cikluson keresztül, 1992-től
meg a DOTE, DATE, KLTE együttműködésében a szak-
1998-ig láttam el. A DATE rektoraként fő feladatomnak
biológus képzés, ekkor bontakozódtak részleteiben a
tekintettem az agráregyetem küldetésének megfelelően
közgazdászképzésre vonatkozó elképzelések. Mind-
az egyetem oktatási-kutatási és szaktanácsadási tevé-
ezzel együtt járt a szellemi erők egyesítésnek erősödő
kenységének fejlesztését a Tiszántúl térségében. Aktívan
gondolata, aminek legfőbb akadálya az volt, hogy a kü-
vettem részt a debreceni felsőoktatási intézmények integ-
lönböző intézmények más-más főhatósághoz tartoztak,
rációjának előkészítésében, a Debreceni Egyetem meg-
eltérő volt finanszírozásuk.
alapításában. Munkámat kiváló munkatársak segítették.
Az intézmények, illetve az oktatók, hallgatók köré-
A DATE Mezőgazdaságtudományi egyetemi ka-
ben voltak fenntartások, sokan féltették a szerzett jogo-
rával, a hódmezővásárhelyi és szarvasi főiskolai ka-
kat, az önállóság feladását látták az egyesítésben. Szo-
rokkal eredményesen járult hozzá a régió szakember
ros vagy laza integráció valósuljon meg? Ez a kérdés állt
ellátásához. Az egyetem karain és kutatóintézeteiben
a viták középpontjában. Szerencsésnek mondható, hogy
széleskörű kutatómunka bontakozott ki. Az intéz-
Debrecenben, az integráció kérdéseiben nem máról hol-
mény kutatási-fejlesztési stratégiájában fő célként a
napra kellett dönteni. A több éves, mondhatni évtizedes
fenntartható gazdálkodás feltételeinek kutatását je-
előkészítés időszakában formálódtak a nézetek, elkép-
löltük meg. A térségi feladatok megoldását segítette,
zelések. Az integráció eredményes megvalósításához
hogy az egyetem különböző egységei a Tiszántúl
nagyban hozzájárult, hogy a felsőoktatási törvényben
155
VISSZAEMLÉKEZÉSEK
is rögzítették az agrártudományi és orvostudományi
rektorok rotációjában, az egyetemi tanácsok képvi-
centrumok létesítésének lehetőségét, ami elősegítette
seleti arányában. A kompromisszumos megoldások
az ágazati feladatok teljesítését.
széleskörű elfogadtatása nem volt könnyű, de si-
Sikerként könyvelhető el, hogy a DATE, DOTE,
került. Elismerés illeti mindazokat, akik a korábbi
KLTE rektora Bazsa György, Loch Jakab, Muszbek
terveket, elképzeléseket megvalósították, a Debreceni
László meg tudtak állapodni az integráció gazdasági,
Egyetem, az Agrártudományi Centrum fejlődéséhez
szervezeti kérdéseiben, az irányítás alapelveiben, a
hozzájárultak.
156
V I S S Z A E ML É K E Z É S E K
48 É V A 1 4 0 - B Ő L
Csizmazia Zoltán
Több mint 48 év, egy emberöltő, amit
a múzeumlátogatások, a mozi, a sport mind
a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki
belefértek időbeosztásomba. Bele kellett férni
Tudományok Centrumában, illetve annak
viszont az éjszakai vagonkirakásoknak is, mert
jogelőd intézményében eltöltöttem. 1960
anyagilag csak így tudtam fenntartani magam.
nyarán meghatározó gyakorlati háttérrel
Úgy gondolom, hogy mielőtt egyetemi
érkeztem az egyetemre, hiszen a szülői ház-
vezetői tevékenységemről írnék, ezekről az
ban a mezőgazdasági munka minden válfaját
előzményekről nem szabad elfeledkeznem.
megtapasztaltam. Emellett két nyáron is traktorosként
Ezek az élmények, az itt szerzett tartás elkísértek egyetemi
dolgoztam cséplőgép mellett. A középiskola elvégzése után
oktatói éveim alatt is. Végigjártam az oktatói ranglétra
három műszakban esztergályosként alkalmaztak a Győri
minden fokát. A fontosabb állomásokat még megemlítem.
Szerszámgépgyárban. Mindig büszke voltam arra, hogy
1969-ben szereztem egyetemi doktori címet, ez alapján a
honnan indultam és arra is, hogy a paraszti- és munkás élet
Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet 4 évre meghívott gép-
nem könnyű területén is megálltam a helyem.
vizsgálati munkára. 1976-ban német nyelvből középfokú
A tudás gyarapításában is mélyről vezetett az út. Győr-
nyelvvizsgát szereztem (60 évesen ezt egy angol középfokú
Moson-Sopron megye kis falujában, Bodonhelyen két osztály-
nyelvvizsgával is megtoldottam). 1983-ban védtem meg
teremben tanult a falu nyolc osztálya. Innen egyenesen Győr
kandidátusi értekezésemet és ennek eredményeként mű-
egyik legerősebb középiskolájába a Győri Gépipari Technikum-
trágyaszóró gépet terveztem. A gépet közreműködésemmel
ba kerültem és a kezdet kezdetén osztályfőnököm nem biztatta
végzett folyamatos fejlesztések mellett ma is sorozatban
apámat, hogy ezt az iskolát el tudom végezni. Nem bizonyult
gyártják és ez ideig több mint 5000 darabot értékesítettek
jó jósnak. Az évek múlásával ledolgoztam behozhatatlannak
belőle. 1985-ben neveztek ki egyetemi docensnek és bíztak
tűnő hátrányomat és a középiskola utolsó osztályában már a
meg a Géptani tanszék vezetésével. 17 éven át vezettem a
legjobbak között voltam. Technikusnak tanultam, de az érett-
tanszéket, fejlesztettük tovább az oktatást és alakítottunk
ségi elnök azt mondta, „fiam te túlságosan jó szakember vagy
ki egy erős tudományos iskolát. Az iskola keretében 11 fő
ahhoz, hogy adminisztrálj, te kiváló esztergályos vagy”. Hálás
szerzett vezetésemmel PhD fokozatot.1989-90-ben további
vagyok neki, hogy javaslatára a három műszakos kihívásban is
két műtrágyaszóró gépet terveztem, amelyeket 1990-ben
kipróbálhattam magam.
OMÉK nagydíjjal ismertek el. A gépeket a mai napig so-
Az erős középiskola után a budapesti egyetemi éveim alatt már szakmai gondjaim nem voltak. A színház, a tárlatok,
rozatban gyártják. 1990-ben kaptam meg egyetemi tanári kinevezésemet.
157
VISSZAEMLÉKEZÉSEK
1992-ben Dr. Loch Jakab rektor felkért oktatási rektor-
mellett helyet nyújt konferenciák, ünnepi megemlékezé-
helyettesi feladatok ellátására. A felkérést nagy megtisztel-
sek és egyéb nagy rendezvények számára, tehát eredeti
tetésnek tartottam és igyekeztem mindenben segíteni a rek-
funkciója is megmaradt. Fontos beruházás volt az étterem
tori vezetés munkáját. Fontos feladat volt a hallgatói létszám
átalakítása, amely ezzel méltóvá vált bálok és egyéb ren-
növelése, mert az egyetemek finanszírozása hallgatófüggővé
dezvények színvonalas megtartására.
vált. Meg kellett oldani a szakok számának növelését, mert
Itt kell megemlíteni, hogy annak az intézményfejlesztési
csak így volt elképzelhető a hallgatók érdeklődésének fel-
tervnek a kidolgozásában, amely jelentős beruházásokhoz
keltése. 1995-ben még csak egy szakon folyt a képzés, ezt
segítette a Debreceni Egyetemet, ezen belül szűkebb intéz-
követően jelentősen nőtt a szakok és a hallgatók száma. A
ményünket is, nekem is szerepem volt, hiszen egyetemünk
következő jelentős feladatom az egyetem első akkreditációjá-
képviseletében tagja voltam annak a háromtagú bizottságnak,
nak szervezése, előkészítése volt. Az akkreditált Debreceni
amely többek között az intézményfejlesztési terv elkészítését
Agrártudományi Egyetem három kara és két kutató intézete
is koordinálta és jelentős mértékben maga végezte. Ebben az
jelentős oktatási és kutatási potenciált jelentett. Hat éven át
intézményfejlesztési tervben szerepeltettük az élettudományi
segítettem a rektori vezetés munkáját és ebből a távlatból is
központ megvalósítását, mely a Debreceni Egyetem leg-
úgy ítélem meg, hogy az a hat év meghatározó volt az egye-
sikeresebb beruházásainak egyike és intézményünk néhány
tem életébe és jó alapot teremtett ahhoz, hogy az integrációs
tanszékének elhelyezését és munkakörülményeinek javítását
folyamatban sikeresek lehettünk.
is biztosította. Itt fogalmaztuk meg az Agrárgazdasági és
1998-ban az egyetem rektorává választottak. Rektorként fontos, az egyetem későbbi életére is kiható fela-
Vidékfejlesztési Intézet mai épületének létesítését, mely intézményünk jelentős beruházása volt az utóbbi időszakban.
datokat kellett megoldani. Tovább kellett folytatni azt a
Bár az integrációs folyamatban vidéki karainkat
munkát, amit a korábbi rektori vezetés az integrációval
– rajtunk kívülálló okok miatt – elveszítettük, szükséges
kapcsolatban kifejtett. Ma is úgy látom, hogy az akkori
megemlíteni, hogy együttműködésünk eredményes volt és
értelmes összefogás hosszútávon alapozta meg az agrár-
a jelen kor történései bizonyítják, hogy szervezetünkben
felsőoktatást Debrecenben.
sikeresebbek lehettek volna és főleg nagyobb biztonságban
Kollégáink egy csoportja pályázatot nyert szaktanács-
lettek volna. Kutatóintézeteinkkel jó együttműködést ápol-
adói központ létesítésére. Felajánlották az egyetem szá-
tunk. Jelentős és sikeres pályázati tevékenységünk segítette
mára a megvalósítást. Meghatározó döntésnek bizonyult,
anyagi biztonságunk megszilárdítását. Mindezek hozzásegí-
hogy a beruházásnak helyet biztosítottunk és jelentős
tettek bennünket ahhoz, hogy mind oktatási, mind kutatási
anyagi támogatást nyújtottunk hozzá. Fényház nevet
feladatainkat jó színvonalon tudtuk megoldani. Külön ki
kapta a sikeres beruházás, és az eredeti feladata mellett
kell emelni az oktatói-kutatói utánpótlás eredményeit,
jelentős bázisa lett a doktorképzésnek. Talán ezért is kü-
hiszen jelentős számú tudományos fokozattal bíró fiatal
lönösen illik rá a Fényház megnevezés.
oktató kutatási feltételeit sikerült megteremteni.
Ugyancsak fontos döntést jelentett a színházterem
Összességében azt mondhatom, hogy a gyenge falusi
nagy előadóvá történő átépítése, hiszen a szakok gyara-
iskolából induló szegény parasztgyerek nagy erőfeszítések
podásával igény merült fel a hasonló ismeretanyag közös
árán, de mindig saját erejéből jelentős tettekre volt képes.
oktatására, ehhez pedig nem volt megfelelő kapacitású
Ennek az életútnak a tanulságait ajánlom mostani hallga-
előadó termünk. Ma a nagy előadó az összevont előadások
tóink figyelmébe.
158
V I SSZAEMLÉKEZÉSEK
EMLÉ K E K D I Ó H É J BA N
Ertsey Imre
Szakmai munkásságom egybefonódik az
közoktatás csökkenő színvonala ellenére
intézmény történetével, hiszen 1970-ben
megnyissák a kapuikat a továbbtanulni
az Agrártudományi Egyetemen szereztem
vágyók előtt és a gyenge teljesítményű
diplomát, s az 1968-as gazdasági reform
hallgatókat is a rendszerben tartsák.
hatására választottam szűkebb szakterüle-
Átvettük az európai társadalmai kon-
temet, az agrárökonómiát, illetve az ehhez
szenzust, amelyben a felsőoktatás széle-
kapcsolódó módszertant. A gazdaságpoliti-
sítése nemcsak a tudásalapú társadalom
kai nyitás, különösen az élelmiszergazdaság látványos
megteremtésének az esélye, hanem a fiatalok munka-
fejlődését eredményezte, s ez pozitívan hatott az agrár-
nélküliségének alternatívája is. Súlyosbítja a helyzetet
felsőoktatási intézmények szerepvállalására is.
a munkaerőpiac kereslete és a képzés kínálata közötti
A rendszerváltás útkeresése a 90-es években nem
disszonancia, a kétciklusú képzés kritika nélküli átvé-
volt stimuláló sem az agrárágazat, sem az agrár-fel-
tele, és a több szakaszos bevezetés anomáliái, amelyek
sőoktatásszámára: komolyan felmerült, hogy holland
kiigazítása véleményem szerint nem kerülhető meg. A
mintára egy agráregyetemnek van létjogosultsága, s
gazdasági megszorítások, a kutatás alulfinanszírozott-
ez Gödöllő. Nem adtuk fel. Azt is tudtuk, hogy az
sága, az FVM szerepvállalásának csökkenése, illetve
európai munkamegosztás keretében Magyarország
megszűnése az agrárkutatás finanszírozásában, erő-
– természeti adottságaiból adódóan – fejlett agrár-
sítik a hallgatói létszám növelésének érdekeltségét és
gazdasággal rendelkezik majd, amely jól szervezett,
nem hatnak a minőség javításának, a korábbi egyetemi
világszínvonalú oktatási-kutatási hátteret igényel, s
normák visszaállításának irányába.
ennek egyik centruma Debrecen kell legyen. A to-
Azért nemcsak felelősségünk, de sikereink is vannak,
vábbi fejlődésnek védelmet és lendületet az egyetemi
s erről egyrészt szívesebben beszélünk, másrészt ez is a
integráció adott, amely eredményeként a debreceni
valóság része, az elmúlt nyolc év történetéhez tartozik.
agrár-felsőoktatástörténetében új fejezet kezdődött,
Engem soha nem vonzott az egyetemi adminiszt-
és sikeres 8 évet tudhatunk magunk mögött, a társa-
ráció az oktatás és kutatás szabadságát többre értékel-
dalmi-gazdasági korlátok szabta keretek között. Csak
tem az adminisztratív vezetés korlátainál és minden-
néhány ezek közül: a felsőoktatás tömegessé vált, a
napos csatáinál. 2000-ben mégis gondolkodás nélkül
normatív finanszírozás arra kényszeríti az egyeteme-
vállaltam a felkínált centrumelnök helyettesi posztot,
ket, hogy csökkentsék a szelekciós nyomást, azaz a
mert az integráció sikeres végrehajtása mindnyájunk
159
VISSZAEMLÉKEZÉSEK
számára nagy kihívás volt, és úgy éreztem, hogy az
zetését a gazdálkodás gyakorlatába, hiszen a regionális
intézményben eltöltött több mint harminc év kötelez
központok állami támogatás, illetve forráshiány miatt
rá, hogy vezetői felelősséggel vegyek részt ebben a
csak formálisan működnek.
munkában. Jó érzéssel gondolok vissza a jó légkörű
Centrumelnöki megbízásom idejét a fejlesztés, az
vezetői, bizottsági, szenátusi ülésekre, ahol az integrált
alkalmazkodás és versenyképességünk javítását célzó
Debreceni Egyetem megszületett, illetve formálódott.
következetes intézkedések sorozata jellemezte sok bel-
Ezt az együttműködést, támogatást éreztem mint
ső egyeztetés és vita mellett.
oktatási rektorhelyettes, illetve centrumelnök is. Megis-
A pályázati forrásokat és lehetőségeket kihasznál-
mertük és elfogadtuk egymást, közös céljaink voltak, és
va a beruházások, felújítások folytatódtak, a campus
vannak. Azt hiszem ez a debreceni sikertörténet titka.
megújult, felépült az Élelmiszertudományi Épület,
A K+F források biztosításában átütő sikere volt az
bővítettük, korszerűsítettük a Számítástechnikai
ATC pályázati irodájának, amelyet a pályázatok figye-
Központot, a „B” tanulmányi épületet, – benne az
lésére, a pályázatírás technikai segítésére, a nyertes
aulát és a tanácstermet – felújítottuk, befejeződtek
pályázatok követésére hoztunk létre. Az integráció első
az étterem rekonstrukciós munkái, egy új 90 fős
éveiben a benyújtott pályázatok száma és az elnyert
tanácstermet alakítottunk ki és folytattuk a Veres
összeg évről-évre dinamikusan növekedett, a nyertes
Péter Kollégium felújítását, hogy csak a jelentőseb-
pályázatok aránya magasan az európai átlag fölött volt,
beket említsem.
amelyben nagy szerepe volt a Debreceni Egyetem súlyának, érdekérvényesítő képességének is.
A gazdálkodási fegyelem és egyensúly, a látványos fejlődés vonzóvá tette a centrumot: 2006. július 1-től
Az Agrártudományi Centrum kutatóintézeteire
az ATC-hez csatlakozott a Műszaki Főiskolai Kar.
olyan vezetési, gazdálkodási modellt dolgoztunk ki,
Az alkalmazkodás jegyében kidolgoztuk és beve-
amely az intézeteket érdekeltté tette kutatási ered-
zettük a BSc képzést. A létszámgazdálkodás központi
ményeik közvetlen hasznosításában, vállalkozói tevé-
megszigorításai nem javították a hangulatot és az okta-
kenységük jövedelmét fejlesztésre, illetve kutatásaik
tás-kutatás személyi feltételeit.
finanszírozására fordíthatták. A Nyíregyházi Kutató
Nem volt és nem lesz könnyű versenyben maradni
Központ megbízott igazgatójaként lehetőségem volt
a globalizált világ oktatási piacán: ki kell használni elő-
az említett gazdálkodási modell gyakorlati bevezetésre,
nyeinket és le kell dolgozni hátrányainkat. Az európai
amely hatékonynak bizonyult.
megfelelési kényszer helyett erőteljesebben kellene
Minden erőfeszítésünk ellenére sem könyvelhetjük el sikerként a Regionális szaktanácsadási rendszer beve-
képviselni nemzeti érdekeinket és követni a pozitív példákat. Vannak ilyenek.
160
2