- MINDEN ESETBEN KITÖLTÖTT NYOMTATVÁNY
Okmányok: - a kérelmez személyi igazolványát (vagy érvényes útlevelét, vezet i engedélyét) és lakcímkártyáját - Társadalombiztosítási azonosító jelét igazolókártya (TAJ-szám) - Amennyiben valaki akadályoztatása esetén ügyét intézni nem tudja, meghatalmazás illetve gondnok kirendel határozat.
Mellékletek: - a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve stermel i tevékenységb l származó- jövedelem esetén a kérelem benyújtását megel z hónap jövedelmér l szóló igazolást, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megel z tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló igazolást, nyilatkozatot 18 6 év feletti gyermek esetében iskolalátogatási igazolást, ösztöndíjra vonatkozó igazolást. a GYES, GYED, GYET, CSALÁDI PÓTLÉK a kifizet hely igazolása, nyugdíj, árvaellátás, álláskeresési ellátás utolsó havi szelvényét vagy folyószámla egyenleg másolata (Nyugdíjfolyóstó Igazgatóság által minden év elején megküldött adóigazolás fénymásolatát) vállalkozók stermel k esetén az APEH által kiadott jövedelemigazolást, gyermektartásdíj összegére vonatkozó igazolás vagy nyilatkozat. ha a szül i felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különél szül k megállapodnak abban, hogy a jöv re nézve a szül i felügyeletet egyik jük gyakorolja [Csjt. 72. § (1) bek.] a gyámhivatal e megállapodásukat – kérésükre – jegyz könyvben rögzíti. A jegyz könyvben rögzíteni kell azt a tényt is, hogy a gyermek – megállapodásuk alapján – melyik szül nél kerül elhelyezésre, illetve, hogy a gyermek sorsát érint lényeges kérdésekben a szül i felügyeleti jogot együttesen gyakorolják. a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést.
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról
Szül i jogok és kötelességek 12. § (1) A gyermek szül je jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejl déséhez szükséges feltételeket – különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást –, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. (2) A gyermek szül je jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segít ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. (3) A gyermek szül je – ha törvény másként nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. (4) A gyermek szül je köteles a) gyermekével együttm ködni, és emberi méltóságát a 6. § (5) bekezdése szerint tiszteletben tartani, b) gyermekét az t érint kérdésekr l tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, c) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, d) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, e) a gyermeke ellátásában közrem köd személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttm ködni. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 19. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) a 151. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a 20/A. §-ban meghatározott természetbeni támogatásnak, c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. (1a) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, korhatár el tti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettm vészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképesség személyek ellátásaiban, id skorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszer rendszeres szociális ellátások emelésér l szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (2) A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy f re jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át,
aa) ha a gyermeket egyedülálló szül , illetve más törvényes képvisel gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy f re jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket. (3) Az egy f re jutó jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ett l eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhet . (4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának id pontjában – közös háztartásban él közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkez a) szül t, a szül házastársát vagy élettársát, b) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkez gyermeket, c) 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkez , a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkez , fels oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket, f) az a)–e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szül vagy házastársa által eltartott rokont. (5) A (4) bekezdés alkalmazásában szül alatt a családbafogadó gyámot kell érteni, ha a családbafogadó gyám a gyámsága alá helyezett gyermek tartására köteles. (6) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban él közeli hozzátartozók vagyonára. (7) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járm vet, továbbá vagyoni érték jogot kell érteni, amelynek egy f re jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem min sül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szül vagy a tartásra köteles más törvényes képvisel életvitelszer en lakik, az a vagyoni érték jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjárm . (8) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7) bekezdésben meghatározott érték vagyonnal rendelkeznek. (9) Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illet leg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási joga megsz nt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott. 20. § (1) A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év id tartamra, de legfeljebb a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig, b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.
(2) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy b) fels fokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, és a nagykorúvá válását megel z második hónap els napja, valamint a nagykorúvá válását megel z nap közötti id szakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. (3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ideértve a 19. § (1a) bekezdés szerinti pénzbeli ellátásra való jogosultságot is, a gyámhatóság – hivatalból vagy kérelemre – felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultság id tartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be. (4) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság a) megsz nik az (1) bekezdésben meghatározott id tartam leteltével, b) megszüntetésre kerül, ha ba) a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, vagy bb) a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül. 20/A. § (1) A települési önkormányzat jegyz je annak a gyermeknek, fiatal feln ttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás esetenkénti összegér l az Országgy lés a központi költségvetésr l szóló törvény elfogadásával egyidej leg dönt. 20/B. § (1)–(2) (3) A pénzbeli ellátás havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka. (4) A gyámhatóság annak a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak, akinek pénzbeli ellátásra való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában – az augusztus hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett –, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában – a november hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett – pótlékot folyósít. (5) A (4) bekezdés szerinti pótlék esetenkénti összege 2006. évben gyermekenként 7500 forint. A 2006. évet követ en a pótlék összegének emelésér l az Országgy lés a költségvetésr l szóló törvény elfogadásával egyidej leg dönt. (6) Ha a pénzbeli ellátást joger sen megállapították, az a) a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet aa) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, ab) a tárgyhónap tizenötödikét követ en nyújtották be, a támogatás ötven százalékát; b) a hivatalbóli eljárás megindulásának napjától esedékes azzal, hogy ha a hivatalbóli eljárás ba) a tárgyhónap tizenötödikéig megindult, a támogatás teljes összegét,
bb) a tárgyhónap tizenötödikét követ en indult meg, a támogatás ötven százalékát kell kifizetni. (7) Ha a pénzbeli ellátásra való jogosultság megsz nik, az a jogosultság megsz nésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megsz nés a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát, b) a tárgyhónap tizenötödikét követ en következik be, a támogatás teljes összegét kell kifizetni.
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
A szül i felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek 18. § (1) Ha a szül i felügyeletet együttesen gyakorló szül k a szül i felügyelet körébe tartozó kérdésekben [Csjt. 73. § (1) bek.] nem tudnak megegyezésre jutni, a gyámhivatal döntését bármelyik szül kérheti. (2) Ha a szül i felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különél szül k megállapodnak abban, hogy a jöv re nézve a szül i felügyeletet egyik jük gyakorolja [Csjt. 72. § (1) bek.] a gyámhivatal e megállapodásukat – kérésükre – jegyz könyvben rögzíti. A jegyz könyvben rögzíteni kell azt a tényt is, hogy a gyermek – megállapodásuk alapján – melyik szül nél kerül elhelyezésre, illetve, hogy a gyermek sorsát érint lényeges kérdésekben a szül i felügyeleti jogot együttesen gyakorolják. (3) A szül ket tájékoztatni kell arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásukat módosíthatják, valamint ezen megállapodásuk nem azonos hatályú a bíróság ilyen ügyben hozott határozatával. 19. § (1) Ha a gyermek szülei nem élnek együtt és a gyermek azért nem áll szül i felügyelet alatt, mert az t eddig nevel szül felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, illet leg a szül felügyeleti joga a Csjt. 91. § (1) bekezdésének a)–b) pontja alapján szünetel vagy a szül meghalt, a gyámhivatal megállapítja a másik szül szül i felügyeleti jogának feléledését és felhívja t joga gyakorlására, feltéve, hogy nem áll a szül i felügyelet megszüntetését kimondó ítélet hatálya alatt, vagy a szül i felügyeleti joga nem szünetel a Csjt. 91. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján, illet leg a gyermek másnál történ elhelyezése iránt nem indokolt pert indítani. (2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott okok fennállása esetén kötelezi a gyermeket gondozó személyt, hogy a gyermeket a szül i felügyeleti joggal rendelkez szül nek adja ki. (3)
(4) Ha a Csjt. 88. §-ának (3) bekezdésére tekintettel a szül i felügyeleti jog megszüntetésér l szóló ítélet hatálya kihat a kés bb született gyermekre is, ennek tényét a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésével vagy nevelésbe vételével egyidej leg a gyámhivatal határozatban állapítja meg, feltéve, hogy a gyermek nem áll a másik szül szül i felügyelete alatt.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság 65. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (a továbbiakban: rendszeres kedvezmény) megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a) a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt a megfelel igazolásokkal együtt, b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyz könyvet, c)–d) e) a Gyvt. 20. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetben az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról, f) a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti esetben a családbafogadó gyámul kirendelt hozzátartozó igazolását arról, hogy a Gyvt. 19. § (1a) bekezdés b) pontjában foglalt ellátások valamelyikében részesül. (1a) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátás iránti kérelmet a szül vagy más törvényes képvisel , illetve a nagykorú kérelmez a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti el . (2) Amennyiben a rendszeres kedvezményre vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történ utólagos bejelentés megtörténik. (3) A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, n tlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. (4) Az egy f re jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban él közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kér és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. (5) Ha a települési önkormányzat jegyz je vitatja a nyilatkozat a) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az ingatlan forgalmi értékének megállapítása érdekében megkeresi az állami adóhatóság ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (f városi) adóigazgatóságát, b) járm re vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a járm forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.
(6) A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthet hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban él közeli hozzátartozó – a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan. (7) A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott id re szóló vagyoni érték jogként kell figyelembe venni. A meghatározott id re szóló vagyoni érték jog értékének meghatározására az illetékekr l szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó. (8) Ha a települési önkormányzat jegyz je a Gyvt. 131. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, a havi egy f re jutó vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a gyermeket gondozó család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy f re jutó együttes havi fenntartási költségének kétszeresét. (9) A (8) bekezdés szerinti fenntartási költségnek min sülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelez és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójelleg befizetések, valamint a hiteltörlesztés és a lízingdíj. 65/A. § Ha a kérelmez kérelmében nem igazolja a) a 3. számú melléklet A) lapja „II. Jövedelmi adatok” 4–6. pontja szerinti nyilvános, vagy valamely hatóság vagy bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában megtalálható adatot, akkor a jegyz az adatok beszerzése érdekében megkeresi a nyilvántartást vezet hatóságot vagy bíróságot, b) a 65. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatot, a jegyz az adat beszerzése érdekében megkeresi a tanulói és hallgatói nyilvántartást vezet szervet, c) 65/B. § A települési önkormányzat jegyz je az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106. § (1) bekezdése szerinti egységes szociális nyilvántartás adatai alapján meggy z dik a) a Gyvt. 19. § (2) bekezdés a) pontja aa) alpontjában szabályozott egyedülálló kérelmez esetén az egyedülállóság tényér l, b) a Gyvt. 19. § (2) bekezdés a) pontja ab) alpontjában szabályozott esetben a gyermek tartós betegségének vagy súlyos fogyatékosságának tényér l. 65/C. § A Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti esetben a települési önkormányzat jegyz je a) ha nem áll rendelkezésre, beszerzi a gyámrendel határozat másolatát, b) a Csjt. 61. §-ában foglaltak alapján megvizsgálja a kérelmez tartási kötelezettségét. 66. § (1) A Gyvt. 19. § (4) bekezdésének alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kér szül vel közös háztartásban él valamennyi vér szerinti és örökbefogadott gyermeket, valamint a házastárs és az élettárs gyermekeit. (2) A támogatást kér vel közös háztartásban él gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. (3) A családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek – kivéve, ha a gyám a gyermek tartására köteles – a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthet a támogatást kér vel közös háztartásban él közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás
megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [Csjt. 104. § (1) bek.]. 66/A. § (1) A rendszeres kedvezményre való jogosultságot megállapító határozatban tájékoztatni kell a szül t, családbafogadó gyámot az óvodáztatási támogatás igénylésének lehet ségér l, feltételeir l és módjáról, ha a kedvezményt olyan gyermek részére állapították meg, aki két évesnél id sebb, de a tárgyévben az ötödik életévét nem tölti be. (2) A rendszeres kedvezmény els alkalommal történ megállapításakor – erre irányuló kérelem esetén – a határozat egy példányát meg kell küldeni a kérelemben megjelölt, a gyermek étkeztetését biztosító intézmény számára. (2a) Az Szt. 18/B. §-ában meghatározott országos nyilvántartásba rögzítend , a rendszeres kedvezményr l hozott döntésnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ában meghatározottakon kívül tartalmaznia kell az ügy elbírálási azonosítóját is. (3) A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezd id pontja – a 67/A. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – a kérelem benyújtásának napja. (4) A rendszeres kedvezményre való jogosultság – ideértve az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátást is – ismételt megállapításához a szül nek vagy más törvényes képvisel nek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell el terjesztenie. (5) A rendszeres kedvezményre való jogosultság – ideértve az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátást is – ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság id tartama alatt, annak megsz nését megel z három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megsz nését követ naptól kell megállapítani. (6) Lakcímváltozás esetén a szül nek vagy más törvényes képvisel nek, illetve a nagykorú jogosultnak a kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyz megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyz haladéktalanul, de legkés bb nyolc napon belül megküldi a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyz nek. A rendszeres kedvezményhez kapcsolódó, a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátást és a Gyvt. 20/A. §-a szerinti természetbeni támogatást – a feltételek fennállása esetén – az új lakcím szerint illetékes jegyz nyújtja. Az új lakcím szerint illetékes jegyz a pénzbeli ellátást a lakcímváltozást követ hónap els napjától folyósítja. 67. § (1) Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság felülvizsgálatára [Gyvt. 20. § (3) bek.] a korábbi jogosultság id tartamának megsz nését megel z három hónapban kerül sor, és a felülvizsgálat eredményeként a települési önkormányzat jegyz je megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményre való jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, a gyermek rendszeres kedvezményre való jogosultságát – a 67/A. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a felülvizsgálattal egyidej leg a korábbi jogosultság megsz nését követ naptól ismételten meg kell állapítani. (2) A rendszeres kedvezményre való jogosultság megszüntetése esetén a jogosultság – a (3) bekezdés, a 67/A. § (1) bekezdés b) pontja és a 67/A. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a megszüntet határozat meghozatalát követ második hónap els napján sz nik meg. (3) A rendszeres kedvezményre való jogosultságot – a törvényes képvisel , illetve a nagykorú jogosult erre irányuló kérelme esetén – a kérelemben megjelölt id pontban, de legkés bb a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. 67/A. § (1) Ha a települési önkormányzat jegyz je kérelemre vagy – a gyámhivatal 130. § (4) bekezdése szerinti intézkedése, illetve egyéb hivatalos úton rendelkezésére álló
gyámrendel határozat alapján – hivatalból indult eljárása során megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményre jogosult gyermek részére a) családbafogadó gyámot rendeltek, aa) haladéktalanul felülvizsgálja a rendszeres kedvezményre való jogosultságot, és ab) az aa) alpont szerinti felülvizsgálattal egyidej leg – ha családbafogadó gyámként hozzátartozó került kirendelésre – megvizsgálja a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállását, b) nem családbafogadó gyámot rendeltek, az eljárás megindításától számított nyolc napon belül – a határozat meghozatalának napjával – megszünteti a rendszeres kedvezményre való jogosultságot. (2) A települési önkormányzat jegyz je a hivatalból induló felülvizsgálati eljárás esetén a gyámhivatal 130. § (4) bekezdés a) pontja szerint megküldött gyámrendelésr l szóló határozatának megérkezését l, vagy a gyámrendelés tényér l történ tudomásszerzését l számított 5 napon belül megküldi a családbafogadó gyámként kirendelt személynek a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt azzal a felhívással, hogy azt a kézhezvételt l számított 15 napon belül küldje vissza számára. (3) Ha a családbafogadó gyám a (2) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a települési önkormányzat jegyz je a felülvizsgálati eljárás eredményeként megszünteti a rendszeres kedvezményre való jogosultságot. A felhívásban erre a jogkövetkezményre a családbafogadó gyámot figyelmeztetni kell. (4) A települési önkormányzat jegyz je a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátást a) kérelemre indult eljárás esetén a kérelem benyújtásának napjától, b) hivatalból indult eljárás esetén a gyámhivatal gyámrendelésr l szóló határozatának a jegyz höz való megérkezésének vagy a gyámrendelés tényér l történ hivatalos tudomásszerzésének napjától állapítja meg. (5) Ha a települési önkormányzat jegyz je megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás feltételei fennállnak, a) a (4) bekezdés szerinti id pontot megel z nappal megszünteti a korábban megállapított rendszeres kedvezményre való jogosultságot, és b) a (4) bekezdés szerinti id ponttól kezd d en egy év id tartamra ismételten megállapítja a rendszeres kedvezményre és ahhoz kapcsolódóan a pénzbeli ellátásra való jogosultságot. Természetbeni támogatás 68. § (1) A Gyvt. 20/A. §-ában meghatározott természetbeni támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtásáról nem kell döntést hozni. (2) A jegyz a 4. számú melléklet szerinti adatlapon a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 7éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 7éig értesíti a Magyar Államkincstár területi szervét (a továbbiakban: Igazgatóság) a Gyvt. 20/A. §-a alapján megállapított támogatás összegér l. (3) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár az összesített adatok alapján
a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 15-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 15-éig rendelkezik a 4. számú melléklet szerint igényelt támogatási összegnek az Erzsébet Utalványforgalmazó és Gazdasági Szolgáltató Korlátolt Felel sség Társaság (a továbbiakban: Erzsébet Utalványforgalmazó Kft.) részére történ átutalásáról, és ezzel egyidej leg az adatokat – tájékoztatás céljából – megyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a miniszter által vezetett minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium). (4) Az Igazgatóság a (2) bekezdés szerinti adatokat – településsoros bontásban –, a (3) bekezdésben meghatározott határid ig továbbítja az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. részére az Erzsébet-utalványok el állítása érdekében. (5)–(6) (7) Az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 24-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 24-éig eljuttatja a települési önkormányzatok részére az Erzsébet-utalványokat. (8) Az Erzsébet-utalvány jogosultak részére történ haladéktalan kézbesítésér l – igazolható módon – a jegyz postai úton, személyes átadás vagy hatósági kézbesít útján gondoskodik. (9) Az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft., illetve a települési önkormányzat az Erzsébetutalvány jogosultak részére történ közvetlen kézbesítésér l harmadik féllel kötött megállapodás alapján is gondoskodhat. (10) A jegyz a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév szeptember 7-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév december 7éig pótigényt nyújthat be azzal, hogy pótigény különösen azon jogosult tekintetében nyújtható be, akinek a Gyvt. 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott id pontban fennálló jogosultságát joger sen a (2) bekezdés szerinti id pontot követ en állapították meg, illetve akinek tekintetében a természetbeni támogatás nyújtására a jegyz a (2) bekezdés szerinti id pontot követ en vált illetékessé. (11) A pótigény benyújtására nyitva álló határid elmulasztása az igénylés tekintetében jogveszt azzal, hogy ez a jegyz nek a természetbeni támogatás nyújtására el írt kötelezettségét nem érinti. (12) A pótigény teljesítésére irányadó határid k a (3)–(7) bekezdésben meghatározott hónapot követ hónap azonos napján járnak le. (13) Az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. az Erzsébet-utalványt térítésmentesen – az utalvány ellenértékének a Magyar Államkincstár részére történ visszatérítése mellett – visszaváltja, ha az utalványt nem lehet kézbesíteni, mert a) a jogosultságot a kézbesítést megel z en – a Gyvt. 20/A. § (1) bekezdése szerinti id pontra visszamen legesen – meg kellett szüntetni, b) a jegyz illetékessége az igénylést követ en megsz nt, vagy c) a jogosult az Erzsébet-utalványt annak a települési önkormányzathoz történ megérkezését vagy – a (9) bekezdés szerinti megállapodás alapján közvetlenül kézbesített utalvány esetében – a kézbesítés megkísérlését követ két hónapon belül nem vette át.
(14) A jegyz a (13) bekezdés szerint visszaváltással érintett Erzsébet-utalványt – ideértve a (9) bekezdés szerinti megállapodás alapján megkísérelt közvetlen kézbesítés meghiúsulását követ en a települési önkormányzatnál letétbe helyezett utalványt is – a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás esetén tárgyév december 10-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás esetén tárgyévet követ év március 15-éig az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. részére – igazolható módon – eljuttatja és err l írásban visszaváltási adatközlést teljesít. (15) A visszaváltási adatközlés keretében a jegyz megjelöli az Erzsébet-utalványok tömb szerinti darabszámát, és az érintett tömb(ök) sorszámát. A visszaváltott utalványok ellenértékér l a jegyz az Igazgatóságot a visszaváltási adatközlés teljesítésével egyidej leg elektronikus úton is tájékoztatja. (16) Az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. a (13) bekezdés szerint átvett Erzsébetutalványok ellenértékét a Magyar Államkincstár részére a) a (14) bekezdés a) pontja szerinti esetben tárgyév december 20-áig, b) a (14) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévet követ év március 31-éig visszatéríti. (17) A Magyar Államkincstár a (16) bekezdés szerinti határid k lejártát követ 10 munkanapon belül tájékoztatja a Minisztériumot a visszaváltott utalványok ellenértékér l.
TÁJÉKOZTATÓ A FORMANYOMTATVÁNY B) LAPJÁHOZ: Amennyiben a gyermek, gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságának megállapítására már a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányuló kérelem benyújtását megel z en sor került, a B) lap önállóan is benyújtható oly módon, hogy ahhoz kitöltve csatolni kell az A) lap I.) Személyi adatokra vonatkozó részének 1–3. pontját tartalmazó részét. Hátrányos helyzet gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének id pontjában a gyermeket együtt nevel mindkét szül , a gyermeket egyedül nevel szül , illetve a családbafogadó gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú – (alacsony iskolai végzettség, melynek igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik), b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének id pontjában a gyermeket nevel szül k bármelyike vagy a családbafogadó gyám a a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (szociális törvény) szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesít támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének id pontját megel z 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeres ként tartotta nyilván a munkaügyi központ – (alacsony foglalkoztatottság, melynek fennállását az eljáró hatóság ellen rzi), c) a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve
olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejl déshez szükséges feltételek – (elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény). Halmozottan hátrányos helyzet gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény) legalább kett fennáll. Alapfokú iskolai végzettség: a nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a nyolcadik évfolyam sikeres elvégzésér l kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. (Például egy 9. évfolyam elvégzése vagy egy középfokú oktatási intézmény pár osztályának elvégzése a középfokú végzettség megszerzése nélkül az alapfokú végzettséget nem befolyásolja, hiszen ezek végzettségi szintet nem emelnek.)
