2012 Úrnapja
Donneri Harangszó
A donneri Szent Kereszt Plébánia lapja _____________________________________________________
„Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, bennem marad és én őbenne… Aki ezt a kenyeret eszi, örökké él.” (Jn 6, 56 - 58)
______________________________________________ A tartalomból Isten szeretete az emberek iránt Bemutatjuk… Régen láttuk Családi Nap Rózsafüzér, Tetőcsere
2. 3. 4. 5. 6.
old. old. old. old. old.
Isten szeretete az emberek iránt Június a Jézus Szíve tisztelet hónapja a Katolikus Egyházban. Ez a hagyomány azt fejezi ki, hogy Isten mindent odaadott az emberekért, egész szívével szeret minket. Ezért hajtja Jézus szívére a fejét a szeretett tanítvány. Aki próbálta, az tudja, hogy nehéz egész szívünkkel szeretni másokat. Még a hozzánk közel állókkal kapcsolatban is érezzük néha úgy, hogy szeretetünk kiüresedik, hiányzik belőle az a megszokott jó érzés, amit különben úgy gondolnánk, joggal elvárhatunk, ha szeretünk valakit. Olykor marad a puszta kötelesség. Rendet tenni, takarítani, megszerelni. Az élet megy tovább, munkánkban keressük az örömünk, ha van még. Isten hagyja, hogy elkeseredjünk? Hagyja, hogy éhezzünk, ha szeretetre vágyunk? Ha így van, azért teszi, hogy felismerjük, mennyire szeret Ő minket. Ő akarja betölteni szeretetvágyunkat, nem engedi át ezt másnak. Valaki úgy fogalmazta meg, hogy van egy Isten formájú lyuk a lelkünkön, amit csak Ő képes betölteni. Erre mutat rá a Jézus Szíve tisztelet is. Miért marad olykor mégis vele való kapcsolatunkban csak a puszta kötelesség? Ha így van, azért lehet, hogy az imádság, a bűnbánat, a szentmise meg tudjon tölteni minket örömmel. Hiszen szívünket itt képes átjárni a béke és a megnyugvás. Ahogy egy szegény sorsú kisgyermek mondta: „nekem mindenem megvan”. Talán csak annyi hiányzik, amit nem tud más megadni, mint Isten, aki ismeri a legmélyebb vágyainkat is. Meghívott minket, hogy gyermekei és egymásnak testvérei legyünk. Bár a testvérek nincsenek mindig jóban, mégis testvérek maradnak. A keresztség összeköti a keresztényeket, a jó szándék pedig minden jóakaratú emberrel közösségbe von minket. Ezzel a szándékkal építettek eleink templomot, iskolát, faluházat, ahol az érték érték marad, a hamis pedig kimondásra kerülhet, majd eltűnhet a szívekből, hogy helyet adjon az igaznak. Jézus szívében csak a szeretetnek és az igazságnak van helye. Érdemes hozzá igazítani az életünket. Családlátogatás közben láttam, hogy az emberek sok nehézséggel küzdenek. Munkanélküliség, szegénység, fizikai és lelki sebek, fájdalmas emlékek. Egyszer megkérdezte tőlem valaki, hogy tudok-e neki a temetőben munkát adni. Nem tudtam. Még abban sem voltam biztos, hova küldjem. Akadnak azért vidámabb dolgok is plébániánk életében. A gyerekek egyre jobban érzik magukat a hittanórákon és a szentmiséken, ahol nekik külön gyermek igeliturgiát tartunk, amíg a felnőttekhez „komolyan” szólok. A családokkal különösen szeretnénk foglalkozni, ezért indítunk családpasztorációs programot egy pályázat segítségével. Gyermeknapot tartottunk a gyerekeknek, ahol igen jó volt látni a vidám arcokat. Az idősebbek ezalatt jól érezték magukat a plébánia kertjében, ahol mint egy nagy család voltunk együtt. A felnőttek egy csoportjával havonta jövünk össze Bibliát olvasni, mások az elsőcsütörtöki és a taizé-i imaórákon imádkoznak velünk. Megújulóban van a donneri templom teteje. A családi napról és a tetőfelújításról kisfilmet is láthatunk a plébánia honlapján. Az idősebb gyerekek közül néhányan, akik idén rendszeresen jártak szentmisére és hittanra, elsőáldozáshoz járulnak június 24-én. Sokak közös munkája van a vasárnapi bábfilmekben és a miseközvetítésekben is. Reméljük, hogy a lelkesedés plébániánk életében folytatódni fog. A nyár fő programja kétségkívül a két Riska Tábor lesz július végén és augusztus elején, ahol nagyon számítunk a tavalyi segítőkre, természetbeni adományokra, amely nélkül tavaly nem tudtuk volna olyan jóltartani a gyermekeket. A jövő tanévben is folytatjuk a hitoktatást a plébánián, amely akkor is javasolt, ha különben van hittanóra az iskolában. A plébánián ugyanis közösségre találnak a gyermekek és plébániánk aktív tagjaivá válnak. Ők a jövő egyháza, akikért sokat fáradunk, küzdünk. Várjuk azok jelentkezését, akik készek segíteni munkánkat, hogy Isten szeretete mindenki számára nyilvánvalóvá válhasson! Nyéky Kálmán atya -2-
Bemutatjuk Bárány Istvánt Közel egy éve rendszeresen, de az elmúlt években, évtizedekben Kató néni helyettesítése esetén is hallhattuk templomunkban kántorként orgonálni és szebbnél szebb népénekeket énekelni Bárány Istvánt. - Milyen régi a kötődésed a donneri egyházközséghez? - Tősgyökeres kaposvári vagyok, amióta az eszemet tudom, ide járok templomba. Itt voltam elsőáldozó, bérmálkozó. Ennek a templomnak nemcsak a jelenét, hanem talán az első húsz évét leszámítva a múltját is személyesen ismerem. - Honnan ered az egyházi énekek és a zene szeretete? Mi vezetett a kántorizálás hivatása felé? - A Szentlélek hívása lehetett, mert egyébként semmiféle zenei előéletem nincs. Kisgyerekkoromban gyakran segítettem fújtatni az orgonát az akkori kántor mellett. Középiskolásként tanultam ugyan zenét egy együttesben, de orgonálni csak később, Kiss Iván atya kérésére kezdtem el. Édesapám is kántor volt 19 évig Simonfán, Zselickislakon és Zselicszentpálon. Neki volt otthon egy füzete, amiből tanultam. Először harmóniumon játszottam, majd Somogy-hárságyon és Somogyváron folytattam a tanulást, és dolgoztam főállású kántorként. Ez utóbbi helyen tanítottam meg az egyik hittanos gyereket orgonálni, aki bár azóta országgyűlési képviselő és polgármester, jelenleg is ellátja ott a kántori teendőket. Aztán egyszer a munkahelyemre bejött egy plébános atya, aki engem keresett. Elmondta, hogy mennyit érdeklődött már utánam, és megkért, hogy menjek el hozzá Somogysárdra kántornak. Nem tudtam nemet mondani, és nem is akartam annak az embernek, aki fáradságot nem kímélve kutatott fel engem, és személyesen jött el utánam. Így összességében harminc éve, 18-19 éves korom óta kántorkodom. - Mit szeretsz leginkább a munkádban? Van-e valamilyen emlékezetes élményed a kántori hivatással kapcsolatban? - Hogy mit szeretek ebben legjobban? Megmondom. Azt, hogy a zajos, rohanó világból, ha a templomba bemegyek, ott biztosan megnyugszom. Az az egy óra mindig kikapcsol és feltölt. Élményt pedig nekem leginkább az jelent, ha valaki olyant hallok orgonálni, aki tényleg nagyon szépen játszik. Itt több nevet is említhetnék, de annak nagyon örülök, hogy például Drahos László orgonajátékát videón is megörökíthettem. - Mivel foglalkozol a kántorizáláson kívül? - Az eredeti szakmám tévészerelő, jelenleg pedig sofőr vagyok a Megyei Önkormányzatnál. Ez a feladat egész embert kíván, mivel kötetlen munkaidőben dolgozom, ha kell, éjjel-nappal, hétköznap vagy vasárnap. Mellette, ha marad időm, taxizom, és amit kell, megoldok otthon, akár barkácsolásról vagy egyéb munkákról van szó. Nem mindig könnyű azonban összehangolni a munkahelyi, templomi, otthoni és családi elfoglaltságokat, teendőket. Valamiről mindig le kell mondani, de ha a Szentlélek akarja, hogy jöjjek, és orgonáljak, akkor segít is benne. - Családoddal együtt veszel részt régóta az egyházközség életében. Mesélnél róluk? - Legnagyobb lányom Niki, 24 éves. Egy bölcsődében dolgozik, és jelenleg óvónőnek tanul a Kaposvári Egyetemen. Középső gyermekem Peti, aki sok éve tanul zongorázni. Nagy örömmel tölt el, amikor hallom, hogy a Szent vagy, Uram énekeskönyvből szinte bármelyik dalt néhány perc tanulás után lejátssza. Remélem, őt is hallhatjuk majd a templomban. Legkisebb lányom Petra, öt éves lesz júliusban. Ő a család szeme fénye. Feleségem, Kati pedig fodrász. Nagyon nagy türelemmel és megértéssel gondoskodik a családról, lelkiismeretesen és következetesen nevelve a gyerekeket. -3-
- Szabadidődet mivel töltöd legszívesebben? Vannak-e terveid? - Igazából a sok munka miatt csak jeles alkalmakkor sikerül magam szabaddá tenni, és nyaralásra is régen jutott idő, de a tervek között ott van a közös pihenés. Nehéz azonban ebben az állandóan változó világban tervezni. Amit szeretnék, és kérnék az Istentől, hogy erőt és egészséget adjon, hogy tudjak a sok teendő közepette helytállni. - Mi is ezt kívánjuk, valamint a munkájához a Jóisten további áldását. Köszönjük szépen a beszélgetést. Gyürüsi Zsolt, Lukács Zsolt ___________________________________________________________________________
Régen láttuk… Örömünkre szolgál, hogy több mint fél éves betegség után mostanában újra láthatjuk a szentmiséken Kató nénit, aki templomunkban évtizedeken keresztül látta el a kántori teendőket. Vele beszélgettünk hogylétéről, mindennapjairól. - Hogy érzi magát jelenleg, és miből merített erőt az elmúlt hónapokban a nehézségek elviseléséhez? - Egy hirtelen jött betegség - orbánc és egy bakteriális fertőzés – akadályozott meg tavaly szeptemberben a kántori teendők folytatásában. A gyógyulás közel hat hónapig tartott. Sok szenvedéssel járt - legjobban a napi szentmise hiányzott, hisz 32 évig minden nap itt voltam a templomban -, de végig erősített a Szentlélek. Ki kell emelnem ezen kívül három embert, akik szintén nagyon sokat segítettek. Az első Nyéky atya, aki a kórházban és otthon is többször meglátogatott. A másik Eszik Nándor lelkipásztori kisegítő, aki rendszeresen, hetente kétszer jött áldoztatni. A harmadik a lányom Kosaras Kálmánné Kati, aki fáradságot nem ismerve ápolt, és a családom, akik hihetetlen gondoskodással álltak mellettem. - Mivel tölti általában a napjait? - Mivel 26 év pedagógiai, 32 év kántori és 20 év hitoktatói pálya alatt mindig időhöz kötve dolgoztam, ezért egyelőre nehezen találom meg a helyemet otthon. 83 éves korban nem olyan könnyű átalakítani az ember életét. Sok időt töltök azonban imával, és nagyon szeretek olvasni. Például természetesen a Szentírást és Pio atya életét. Jelenleg Varga atya Félelem nélkül című írását olvasom. Napjainkban nagyon megtanítottak bennünket mindentől félni, pedig II. János Pál pápa mindig azt mondta: „Ne féljetek!”. Ezt igyekszem átültetni a mindennapjaimba. Bár a televízióban csak zenés műsorokat, híradót vagy vetélkedőket nézek, az utóbbi hetekben három filmet is láttam: Faustina, Szent Antal és Szent Ágoston életéről, melyekből megtanultam, hogy a szentek is mennyi küzdelmen mentek keresztül. Az angyaloknak is nagy tisztelője vagyok, s az angyal-gyűjteményemet is szeretem nézegetni. 417 angyalom van különféle országokból. Az angyalok tiszteletére, szeretetére egyébként a húgomtól kapott Neked is van őrangyalod című könyv indított. - Mire emlékszik vissza legszívesebben donneri munkájából? - Donneri munkám során 26 évig dolgoztam Péteri atyával, akitől nagyon sok mindent, pontosságot, lelkiismeretes munkát tanultam. Nagyon jó ministránscsoport vett körül, akiket szinte gyermekeimnek tekintettem. Nagy örömmel jöttem mindig dolgozni, hiszen itt nagyon sok szeretetet kaptam. Szívesen emlékszem vissza a hittanóráimra is. Nagyon sok felnőttet is készítettem a szentségek felvételére. Legjobban a bérmálási felkészítést szerettem valamint a szentmiséken az orgonálást. A családban három kántor is volt; édesapám, ikertestvérem, aki orvos és kántor, valamint jómagam. - Tervezi-e, hogy orgonál még valamikor a szentmisén? -4-
- Ha szükség van rám, a kántort időnként szívesen helyettesítem elfoglaltsága esetén. - Pedagógusként, hitoktatóként sok és sokféle emberrel került kapcsolatba. Mi segítette a munkában? Voltak-e emlékezetes találkozások, történések pályája során? - Mint pedagógus tanítottam pusztán, városban és falun. Akár negyvenes létszámot, négy osztályt is egyszerre. Nagyon szerettem a pályámat, hiszen édesapám is pedagógus volt. Fegyelmi problémáim sosem voltak; szinte a szemeimmel neveltem. Szigor és szeretet volt a jelszavam, ez a kettő együtt járt. Nagyon megviselt, amikor nyugdíjazásom után abba kellett hagynom a tanítást. Az Úr azonban hamarosan gondoskodott rólam, hogy az Ő szőlőskertjében tovább dolgozhassam. Egy fiatal donneri káplán – Kovács Jenő atya - által, aki hitoktatói és kántori pályámon is elindított. Székesfehérváron fejeztem be a kántorképzőt, s így találtam meg újra lelkem nyugalmát a hitoktatásban és a kántorkodásban. - Milyen értékeket tart a legfontosabbaknak az életben, és milyen tanácsot adna a fiatalabbaknak? - Legnagyobb értéknek tartom az alázatosságot, a hallgatást és a csendet, mert a csendben szól az Úr, és a csendben tudjuk magunkat megismerni. Nagyon fontosnak tartom, hogy magamban békét teremtsek, mert csak így tudok másnak is békét adni. Öt gyermekem van, négy fiú, egy lány, 8 unoka és 4 dédunoka. Tudom, hogy a mai fiatalság nem szereti a sok szöveget otthon, ezért tanácsolom a szülőknek, hogy határtalan türelemmel és szeretettel viseltessenek irántuk, valamint mutassanak jó példát. A fiataloknak pedig mindig elmondtam hittanórán: ahogyan bántok a szüleitekkel, nagyszüleitekkel, veletek is úgy fog majd bánni a családotok. Igyekezzetek sok szeretetet adni, s akkor kaptok majd ti is sok szeretetet. Sok helyről – televízió, Internet - érik a mai fiatalokat káros hatások. Az volna a jó, ha értékes dolgokat néznének, és hallgatnának, amit el tudnak mondani társaiknak, ezáltal jó példát mutatva, és nevelve őket. Fontos, hogy válasszanak jó barátot és közösséget. Befejezésül megköszönném a donneri híveknek az értem mondott sok imát, mert mindig éreztem az ima erejét, és bíztam abban, hogy ha ennyi mindenen átsegített Jézus, akkor ami még visszavan, azon is átsegít. Szent Pál szavait idézve: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. Most készen vár az igaz élet koronája...” - Köszönjük szépen a beszélgetést, jó egészséget és a Szentlélek további segítségét kívánjuk. Gyürüsi Zsolt ___________________________________________________________________________
Családi nap a plébánián „Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben!” – mondta Jézus. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Kálmán atya a családi napot a gyönyörű napos szombat délután a plébániakertben. A rendezvényen közel 70 gyermek vett részt szüleivel, nagyszüleivel, barátaival. A közös délután kötélhúzással és egy sorversennyel kezdődött, amelybe a felnőttek is bekapcsolódtak. Majd a szervezők egy csapatvetélkedőre hívták a családokat. Ezt követően a gyerekek boldogan gyűjtötték a Riska zsetonokat a különböző ügyességi állomásoknál. Ez a családi nap sem múlhatott el focibajnokság nélkül. A tartalmas délutánt közös szalonnasütés és tábortűz zárta. Az idő remek volt, miként a hangulat is. Egy szép délutánt töltött együtt a donneri templom nagy családja. Vargáné György Anikó
-5-
Rózsafüzér 2012. május 12-én a donneri egyházközség hívei is csatlakoztak a városunkért felajánlott Élő Rózsafüzér Zarándoklathoz. A közös imádság ez egyszerre hagyományos és rendhagyó módja sokak számára jelentett kivételes lelki élményt. Hagyományos, hiszen a rózsafüzér imádkozásának eredete több évszázadra nyúlik vissza, és rendhagyó is, hiszen a tanúságtétel valóban egyedi módjára nyílt lehetőség ez alkalommal városszerte. Már a 15. század karthauzi kolostorainak kéziratai között találtak rózsafüzér-titkok különféle sorozatait. A szerzetesek ezeket clausuláknak hívták latinul, hiszen egy-egy titokkal az Üdvözlégy Mária imádságok sorát zárták le. II. János Pál pápa a 2002 októberétől kezdődő évet a Rózsafüzér Évének nyilvánította, jelezve ezzel a Szűzanya imádságának fontosságát, s kiegészítve a meglévő 15 titkot a világosság titkaival is. (Aki a Jordán vizében megkeresztelkedett, Aki a kánai menyegzőn kinyilatkoztatta isteni erejét, Aki meghirdette Isten országát, Aki a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét, Aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát.) Babai Ernő
________________________________________________________________ A templomtető cseréje Az idei évben új cserép kerül a templomon lévő, elhasználódott pala helyére. Május 14-én meg is érkeztek a cserepek, melyeket a szomszédos iskola területén tárolunk egészen addig, ameddig a végleges helyükre kerülnek. A munkálatok május 17-i kezdése a nagy szél miatt 18-ára módosult. Ekkor kezdték a régi tetőt leszedni. Az esőzések miatt további néhány nappal változott a munkálatok rendje, de a Jóisten segítségének és az ácsok ügyességének köszönhetően az eső mindig fóliázva találta a templomot, így az nem ázott be. A felújítás nagy részét a Kaposvári Egyházmegye támogatásából, kisebb, de igen fontos részét a hívek adományaiból valósíthatjuk meg. A munkálatok befejezésének tervezett ideje június közepe. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik imáikkal vagy anyagi segítségükkel támogatták a templom felújítási munkálatait. Gyürüsi Zsolt ________________________________________________________________________________ Felelős kiadó: Nyéky Kálmán Úrnapi számunk elkészítésében közreműködtek: Babai Ernő, Domján Renáta, Gyürüsi Zsolt, László Edit, Lukács Zsolt, Nyéky Kálmán, Tóth Lujzi, Vargáné György Anikó, Wéber László -6-
