2012 Búcsú
Donneri Harangszó
A donneri Szent Kereszt Plébánia lapja
__________________________________________________
„Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen engem. Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, de aki érettem elveszíti életét, megtalálja azt” (Mt 16, 24-25)
_____________________________________________ A tartalomból Beköszöntő ......................................................2. o. Szent Kereszt felmagasztalása ...........2. o. Bemutatjuk…...................................................3. o. Szeretet olimpia............................................4. o. Riska Táborról................................................5. o.
Ifjúsági tábor ................................................... 5. o. Családi nap........................................................... 6. o. Donneri Családpasztorációs program .. 7. o. Cserkésztábor.................................................. 8. o.
Szeretettel köszöntöm a kedves Olvasót! Gyorsan elszaladt a nyár, sok programmal, élménnyel gazdagodtunk plébániánkon. A tavasz folyamán megoldódott legégetőbb problémánk, teljesen megújult a templomtető, s ezzel a beázás is megszűnt a templomban. A plébánia épülete és kertje is tovább szépült a nyár folyamán, egyre élhetőbb teret adva ezzel a közösségi rendezvényeknek. Nagyon örülök, hogy lelkiségében erősödik a Donner, hiszen egyre többen látogatják rendszeresen templomunkat és közösségi rendezvényeinket. A nyári élményekből gyűjtöttünk össze egy kis ízelítőt az újság hasábjain, ajánlom mindannyiunk figyelmébe. Ezúton is szeretném megköszönni a sok segítséget, amit a testvérek örömmel és önzetlenül nyújtottak a különböző programok megrendezése és lebonyolítása kapcsán. Remélem, hogy ebben a tanévben még többen találják meg azt az eseményt, összejövetelt plébániánkon, amit úgy éreznek, nekik szól. Gondolok itt az induló családcsoportokra, a folytatódó közös Szentírás olvasásra, egy-egy érdekes előadásra, tanfolyamra, ifjúsági csoportra, vagy más programra. Bízom benne, hogy hamarosan találkozunk! Nyéky Kálmán atya ___________________________________________________________________________
Szent Kereszt felmagasztalása Az egyházi évben sok ünnep van. Nagyobbak és kisebbek. Mindenki által ismertek és szinte ismeretlenek. Biztos, hogy a legtöbb ember számára karácsony és húsvét a legismertebb és legkedvesebb ünnep. Éppen ezért, bizonyára sokak megbotránkozására, ünnepélyesen kijelentem, hogy az én legkedvesebb ünnepem a Szent Kereszt felmagasztalásának az ünnepe. Tehát a mai nap, ennek a templomnak a búcsúnapja. Ezt a kijelentést meg kell magyaráznom. Először azért kedves nekem ez az ünnep, mert a mi vallásunk középpontjában Jézus Krisztus áll. Ő a mi Urunk és Megváltónk. És az Ő életének legfontosabb eseménye a kereszten játszódott le, amikor szörnyű kínzások után rászegezték a keresztre. Felemelték a keresztet. Három órán át ott függött rajta Jézus megkínzott teste. Akkor meghalt, majd harmadnapra feltámadt. Halálával és feltámadásával megváltott minket. Azóta van értelme az emberi életnek. Azóta tudjuk, hogyha Krisztust követjük, a halál után számunkra is a feltámadás dicsősége következik. Mindez a kereszten történt meg. Ezért kell a keresztet felmagasztalni. Ezért olyan csodálatos a mai ünnep. Másodszor azért is nagyon szeretem ezt az ünnepet, mert ilyenkor elhangzik legkedvesebb szentírási szövegem: Szent Pál himnusza Krisztus megalázkodásáról és felmagasztalásáról. Erről a himnuszról sokszor prédikáltam. Magyarázata a Biblia szépsége című könyvemben is olvasható. Ezzel a szöveggel nem lehet betelni. Néhány sorban összefoglalja a keresztény tanítás lényegét. Krisztus az örök Isten. De vállalta az emberi sorsot. Azon belül is a legmélyebb megaláztatást, a kereszthalált. Ezért magasztalta fel Őt Isten, ezért adott neki olyan nevet, amelyre minden térd meghajol. A gyalázat után övé lett a legnagyobb dicsőség. Ez a fönséges himnusz minden kereszténynek erőt ad: érdemes Krisztust követni. Végül harmadszor azért ez a legkedvesebb ünnepem, mert ezt érzem leginkább az enyémnek. Isten gondoskodott róla, hogy hosszú életemben sokszor találkozzam a kereszttel kisebb és nagyobb, könnyebb és nehezebb formájában. Nem tagadom, néha nagyon nehéz volt. Nem egyszer aggódtam, hogy nem lesz elég erőm a keresztemet végigvinni a Kálváriára vezető úton. De ha elcsüggedtem, elég volt Szent Pál himnuszára és a mai ünnepre gondolnom. Nehéz a kereszt, lenyom a kereszt, kibírhatatlan a kereszt. De mégis diadalmas kereszt. Krisztus
–2–
a gyalázat fáját szent jellé alakította át. Azóta szent nekünk minden kereszt. A saját keresztünk is. És ha ezt a saját keresztünket akadozva, elesve, de mindig felállva végigvisszük a számunkra kijelölt keresztúton, akkor végül a mi keresztünk felmagasztalását is megünnepelhetjük. Dr. Péteri Pál
________________________________________________________________ Bemutatjuk Somogyi Antalné Irénke nénit A templomunkba járó hívek biztosan többször is megcsodálták a hittanteremben kiállított különleges, keresztút–állomásokat ábrázoló alkotásokat – kukoricacsuhéból készítve. Somogyi Antalné Irénke néni munkáján olyan gondos igényesség látszik, melynek forrása valóban csak a Jóisten adta tehetség lehet. – Honnan származik e rendhagyó és egyedülálló keresztút elkészítésének az ötlete és a kézművesség szeretete? Hogy készült és mennyi ideig tartott a munka? – A kézművesség szeretete anyukámtól származik. Nagyon ügyes asszony volt, aki a népművész címet is megkapta volna, de a régi rendszerben nem nézték jó szemmel, hogy elsősorban a szakrális művészet érdekelte, s mivel hímezni is szeretett, miseruhákat és oltárterítőket készített. Erről, hiába kérték, nem mondott le, így az elismerést sem kapta meg. Ettől függetlenül, mondhatni professzora volt a különféle kézműves alkotásoknak. Munkái közül a miseruhák ma Amerikában vannak, mivel egyik testvérem pap volt, aki ott élt. Jómagam amíg tanítottam, család és munka mellett nem tudtam ezzel annyi időt tölteni, de most nyugdíjasként van rá lehetőségem. Maga a keresztút három hónapig készült, az egyes figurák elkészítése pedig 8-14 órás munkát igényelt. Nagy szerepe volt benne Kálmán atya ösztönzésének, bátorításának. A csuhé természete ugyanis nem olyan, hogy emberi alakok ábrázolására a legalkalmasabb lenne. Betlehemet lehet készíteni belőle, de keresztútról nem is hallottunk, még az Interneten való keresés után sem. Így hát Kálmán atya felkérése után hetekig menekültem a feladat elől, mint Jónás a prófétaság elől, de a Jóisten hozzásegített, hogy sikerüljön. Először a legnehezebbet, a kereszten függő Jézus alakját próbáltam elkészíteni, és amikor láttam, hogy sikerül, a többi már könnyebben ment. – Milyen más alkotásai vannak? Hagyomány a családban a kézművesség iránti érdeklődés? – Betlehemeket, Szent Család ábrázolásokat, karácsonyfadíszeket készítek, tojást karcolok, festek, és hímezni is szoktam. Az elkészült munkákat sohasem pénzért, hanem mindig szeretetből adtam. Öten vagyunk testvérek, a nővérem is ügyes e téren. Az egyik lányom pedig nagyon szépen fest. Ő a férjem ágáról is örökölte tehetségét, hiszen a Kapoli család leszármazottja. Férjem is sokat segít nekem, a kereszteket, talapzatokat ő készíti. Nagyon nagy türelme van mindehhez. – Úgy tudjuk, díjat is nyert munkájával. Mesélne erről? – Az Országos Betlehemi Jászol Kiállítás első helyezettje lettem az örvendetes rózsafüzér titkait ábrázoló alkotással. Nagy tetszést aratott a munkám Budapesten, melyet folytatni szeretnék a többi rózsafüzér titok alakjainak elkészítésével. – Mivel foglalkozik egyébként? Hogy telnek napjai? – Foglalkozásom jelenleg leginkább az unokákkal való törődés és a kézművesség. – Milyen donneri kötődéssel rendelkezik? –3–
– Régebben hosszú ideig voltam beteg, ezért a szentbeszédek hallgatását sokáig nélkülöznöm kellett. Valójában két év kiesés volt az életemből. Akkoriban a Jézus Szíve Templomhoz tartoztunk, ahonnan minden héten jártak hozzám, és elhozták az Oltáriszentséget. A szentbeszédek azonban nagyon hiányoztak, s gyógyulásom után Péteri atya csodálatos szentbeszédeit itt meghallva, a Donnerben maradtunk. Az egyházközség életében tehetségemhez mérten próbálok részt venni. Sokat készülök a gyerekeknek szóló kézműves foglalkozásokra, a családi napokon való részvételre. – Mit szeretne megvalósítani, milyen tervei vannak jelenleg? – A közeljövőben szeretném „A magyar szentek és boldogok” című jelenleg 34 alakos alkotásomat 46 alakosra kiegészíteni. Ez már folyamatban is van. Egy-két hónapos munka lesz előreláthatóan. Szeretném még a rózsafüzér titkok elkészítését befejezni a fájdalmas, dicsőséges és a világosság titkainak ábrázolásával. Ehhez körülbelül egy év szükséges. Kiállításom volt már Sopronban, Budapesten s jelenleg Komárom-Esztergom megyében. November és december hónapokban pedig Óbudán lesz. Talán egyszer Kaposváron a donneri templomon kívül is mód nyílik rá, hogy együtt legyenek majd láthatóak a munkáim. – Kívánjuk, hogy ez megvalósulhasson, hiszen nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is örömet szereznek ezek az egyedülálló alkotások. Köszönjük szépen a beszélgetést. Gyürüsi Zsolt, Lukács Zsolt ___________________________________________________________________________
Beszámoló a nyári Szeretet Olimpiáról – Miért adhatunk hálát, gyerekek? – A sok játékért! – A barátokért! – A bábozásért! Kiabálták a gyerekek örömeiket, Nyéky Kálmán atya faggatózására mind a hatodik, mind a hetedik Riska Tábor záró miséjén. Pedig akkor még nem is tudták, hogy a tábor aranyszívű konyhatündérei és segítőik milyen meglepetéssel kedveskednek Nekik a záróünnepségen. Egy hatalmas Riska Torta volt az utolsó ajándék, amely megkoronázta a tábort. Idén először szerveztünk egymás után két tábort. A második tábor előtt elhangzott: „Riska tábor újratöltve.” Így kétszázhetven gyermek táborozhatott a két hét alatt. Az olimpia évében. Apropó Olimpia. Adódott, hogy mi is megszervezzük a magunk olimpiáját. A Riska Olimpiát, a szeretet olimpiáját. Szennán így lett a Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményből Olimpiai Falu(múzeum). Olyan atlétikai és csapatversenyeket szerveztünk, melyek a környezettől nem ütnek el nagyon, nem táj idegenek. Így megmérkőzhettek a gyerekek, bajvívásban, gólyalábazásban, gumicsizma hajításban, parasztbiatlonban, valamint a csapatok fociban és kötélhúzásban. A szeretet olimpiájához méltóan nem volt olyan gyermek, aki olimpiai érem nélkül maradt volna, de meg is küzdöttek érte. A báb előadások Szent Pál történetét, megtérését és misszióját ismertették meg a gyerekekkel. Példáján keresztül ismerhették meg a keresztényi szeretet lényegét és a közösséghez tartozás örömét. Az előadások után térképen is végigkísérhették Pál apostol útját. Végül mi, szervezők miért lehetünk hálásak? A gyerekek öröméért, annak tisztaságáért és őszinteségéért. Azért a bizalomért, amivel a szülők ránk bízták gyermekeiket. Egymásért, a csapatért, az együttműködés öröméért.
–4–
No meg nem utolsósorban a támogató környezetért. A falu lakóinak biztatásáért, a donneri és kaposszerdahelyi plébánia hívő közösségének támogatásáért, a Sportcsarnok és a Falumúzeum dolgozóinak együttműködéséért, a Kaposvári Egyházmegye és az Új Széchenyi Terv támogatásáért, hogy megrendezhettük az idei Szeretet Olimpiát, ahol mindenki győzhetett, még azok is, akik önkéntes munkájukkal lehetővé tették ezt az élményt a gyerekeknek. Köszönjük. Wallinger Endre ___________________________________________________________________________
Élménybeszámolók a táborról „Azúrkék a mi színünk, az Istené a szívünk.” – Ez volt az azúrkékek csatakiáltása a Riska tábor idején, amit minden átvonuláskor és a versenyeken is teli torokból kiabáltunk. Nekem a legjobban a Riska Táborban a Riska olimpia tetszett, bár a csapatunk semmiben sem ért el túl előkelő helyet, azért nagyon jól szórakoztunk. A bajvíváson például egy kitömött „súlyzóval” kellett lelökni a padról az ellenfelet, amin mindenki jót nevetett. „Mi vagyunk a kékek, szeretjük a séfet!” – Ezt pedig az ebédlőbe menet kiabáltuk, ami nagyon tetszett a konyhás néniknek, és talán ezért kaptunk ebéd után mindig sok-sok sütit (az én kedvencem a keksztekercs volt). Én most voltam negyedjére Riska Táborban, és úgy érzem, hogy az idei sikerült a legeslegjobban, de tudom, hogy a jövő évi még jobb lesz, mert eddig is minden évben jobb volt, mint az előzőben. Ház Léna
Ezen a nyáron is sok új barátot szereztünk a Riska táborban. A türkizkék csapatban voltunk testvéremmel, Katikával. A Riska Olimpia nagyon izgalmas volt. Az olimpiai játékok közül a bajvívás és a focibajnokság tetszett nekünk a legjobban. A bábelőadások is érdekesek voltak, megismertük belőle Szent Pál utazásait. Jézus is velünk volt egész héten; minden reggel az oltáriszentségben találkoztunk vele. Sokat énekeltünk, játszottunk az öt nap alatt. Igaz, hogy nem a mi csapatunk nyerte el a kupát, mégis ez volt eddigi legjobb Riska táborunk. Varga Kálmán és Varga Katalin ___________________________________________________________________________
Ifjúsági tábor Balatonszárszón Első alkalommal került sor arra, hogy Kálmán atya és Daniella szervezésében a Balatonon táborozzunk. Hétfőn reggel a vasútállomáson találkozott a csapat és onnan együtt mentünk Szárszóra vonattal. Már a vonaton jó volt a hangulat, de ez csak fokozódott, mire a szálláshoz értünk. A tábor a balatonszárszói plébánián volt. Mikor mindenki letelepedett, bepakoltunk, a fiúk felállították a sátrakat, Kálmán atya pedig elmondta a házirendet. Kicsit később lementünk a –5–
partra. A bátrak már első nap bemerészkedtek a vízbe, de voltak olyanok, akik inkább kintről figyelték őket és beszélgettek vagy kártyáztak. Első este mindenkit várt a pihe-puha ágya, hogy másnap reggel kipihenten és feltöltve kezdhesse a tábor első és igazi napját. Az elkövetkezendő napokban a kiscsapat együtt élvezhette a lelkigyakorlatokat, közös fürdéseket, röplabdázásokat, társasozásokat és persze az esti Nutellás kenyérevéseket. Mivel minden este csapatépítő játékokban vehettünk részt, és a közös étkezések felejthetetlen élményekben voltak gazdagok, az utolsó napokra egy összekovácsolt csapat lettünk. Szombaton nagyon nehezen ment az elválás, de még visszavolt a döcögős vonatút a kis „pirossal”, miközben újraélhettük élményeinket. Örülök, hogy részese lehettem én is ennek a hétnek, és hogy új barátokat szereztem. Köszönjük Kálmán atyának és mindenkinek, aki hozzájárult a tábor sikeréhez. Patak Flóra
________________________________________________________________ Nyárbúcsúztató családi nap a plébánián Idén szeptember elsején tartottuk a plébánián a nyárbúcsúztató családi napot. A Jóisten meghallgatta imáinkat, és nem esett az eső, ezért közel 100 felnőtt és gyermek jött el. Kálmán atya köszöntője után parasztbiatlon, gólyalábazás és különböző udvari játékok között válogathattak a gyermekek. A családi vetélkedőre is sokan neveztek be, s volt ahova "pót"gyerekek is csatlakoztak. A családoknak nemcsak szellemi, hanem fizikai feladataik is voltak /idézetek befejezése, Ki mondta kinek?, tésztafűzés, dióhordás 2 hurkapálcikával/ A legnagyobb sikert idén is a Riska zsetonok gyűjtése jelentette a gyerekeknek. Az ügyesek babzsákot dobhattak kosárba, terményeket válogathattak szét, kosárba dobhattak tobozt és még ezen kívül sok-sok érdekes feladat várt rájuk. A megérdemelt zséket értékes ajándékokra cserélhették be. A kézműves sarokban az érdeklődők mézeskalácsot díszítettek, terményekből állatokat ragaszthattak. A fiúk körében nagy sikert aratott a foci, ahova több csapat is nevezett. Az idősebbek, vagy akik már elfáradtak sakkozhattak is. Az estét tábortűz zárta, ahol ismét a Bárány család által készített ízletes vacsora vagy szalonnasütés közül választhattunk. Vacsora alatt a Varga család és társai zenéjét hallgathattuk. A délután folyamán a felajánlott süteményekből és a konyhában szorgoskodó hölgyek által készített szendvicsekből válogathattak az éhes résztvevők. Köszönjük ezt a szép délutánt minden segítőnek és résztvevőnek. Így élményekben gazdagon záródott a nyár. Bakterné Magyar Margit
–6–
Donneri családpasztorációs program Biztosan észrevette mindenki, aki templomunkba jár, hogy néhány új szórólap új lehetőségeket hirdet. Miről is van szó valójában, mi is az a donneri családpasztorációs program? Szeretném megismertetni ebben a cikkben ezt az új kezdeményezést, ami plébániánkon indult indul. Nem véletlen keveredik a múlt és a jelen idő az előző mondatban: kialakulófélben van a családpasztorációs program és iroda, vannak olyan területek, amelyek már működnek, és vannak, amelyek még a jövőben körvonalazódnak. Részben tehát azzá lesz a program, az iroda tevékenysége, amivé tesszük! Tegyük hozzá a saját ötleteinket, kéréseinket, vagy önkéntes vállalásainkat, akkor lesz igazán élővé, sajáttá az iroda szolgáltatása! Plébániánk nyert egy Európai Uniós pályázatot, amely a családokat, fiatalokat szolgáló programokat támogatja. A beadott pályázati anyag tartalmaz olyan programokat, melyeket korábban is léteztek már közösségünk életében, most ezeket bővíthetjük, fejleszthetjük a kapott támogatást felhasználva. A Riska tábor jó példa lehet erre. Vannak olyan programok is, amelyek a pályázat keretein belül indultak el, korábban ezek nem voltak jelen közösségünk lelkiségében, programválasztékában, mostanra viszont már működnek. Ilyen például a TCST, vagyis a természetes családtervezés tanfolyam, melynek keretében a természetes fogamzásszabályozás módszereit tanulhatják meg azok a párok, akik ezen részt vesznek. Szintén csoporttá bővült a jegyesoktatás, ahol a jegyeseken kívül azok a párok is részt vehetnek, akik szeretnék házasságukat rendezni, mert pl. volt már polgári esküvőjük, de egyházi még nem, és szeretnének hallani a szentségi házasság lényegéről. Ezért is hívjuk ezt a programot keresztény házasságra való felkészítésnek. Pár szóval bemutatnék néhány olyan kezdeményezést is, ami még kialakulófélben van. Ilyenek a házas csoportok (fiatal házas és üres fészek), amelyek reményeink szerint egyszerre lesznek közösségformáló hatásúak, lehetővé teszik majd, hogy megismerjék egymást a házaspárok, és ezáltal jobban otthon érezzék magukat egymás társaságában. Célunk, hogy kialakulhasson egy védő kapcsolatrendszer, amely megtartó erő: a többiek példája, segítsége, jelenléte jól jön az élet viharaiban. Ezen túl a családi élettel kapcsolatban is gondolatébresztő előadásokra, beszélgetésekre kerülhet sor, amiből ki-ki kedve szerint vihet haza ötleteket, új lendületet. De nem csak a házaspárok egymásra találását próbáljuk segíteni, hanem azokét is, akik esetleg elváltak, vagy özvegyek, vagy egyedül nevelik a gyermeküket/gyermekeiket, és ez a seb még viszonylag friss. Őket szólítja meg majd tavasszal az egyedülálló ÁVE, egy három hétvégéből álló lelkigyakorlat sorozat, ami az ő helyzetükben lehet egy támasz, sorstársakkal való találkozás, és a Jóisten szeretetébe való kapaszkodás lehetősége. Végül arról is írnék, mi is az a családpasztorációs iroda. Talán ezt a legnehezebb kézzelfoghatóvá tenni, mert itt nem egy konkrét programról van szó, hanem egy több területen átívelő segítő hálóról, ami segíti a kapcsolatfelvételt. Ahogy a szórólapon olvashatjuk, az irodába hétköznapokon 14 és 16 óra között betérhet bárki, akinek olyan jellegű kérése, kérdése, felajánlása van, amely közösségi szinten megoldható, vagy továbbítható a megfelelő szakellátásba. Mire gondolok? Jó lenne, ha eljutnának a segítséghez például a párkapcsolati problémákkal küzdők, és az irodán keresztül könnyen rátalálhatnának pl. egy párterápiás lehetőségre. Jó lenne, ha az iroda közvetítővé válna az egészségügyi és
–7–
szociális szolgáltatások egy része felé is, amelyeket ma talán sokan azért nem vesznek igénybe, mert nem is tudják, hogy ilyesmi létezik (pl. otthonápolási szolgálat). Azért, hogy ez még könnyebben megvalósulhasson, tervezünk kiadványt is megjelentetni ebben a témában. Remélhetőleg a nagyobb tájékozottság többeket hozzásegíthet majd, hogy rátaláljanak a kivezető útra egy-egy megoldatlan helyzetből, és az első lépéseket meg is tegyék a változás érdekében. Jáki Zsuzsanna ___________________________________________________________________________
Cserkésztábor Plébániánkon második éve működik cserkészet, mely idén engedélyt kapott a pécsi 673-as számú Pius cserkészcsapattól, hogy velük táborozhasson a Bőszénfa és Lipótfa közötti erdőben. Az első három nap főként építkezésből állt. Szerencsénkre az öreg cserkészek sokat segítettek, így elkészültek a sátrak, szép körletek és latrinák. A reggelek tornával kezdődtek, aztán sátorszemle volt, utána pedig zászlófelvonás. Istenről sem feledkeztünk meg, hiszen reggel mindig volt ima, este pedig zenés áhítat. Váron István atya kétszer is megszánt minket, mert mindkét vasárnap ő jött ki misét tartani. Nagyboldogasszony ünnepén pedig egy pécsi atya misézett. A tábor keretmeséje Artúr királyról szólt. Mindenki választhatott, hogy mi szeretne lenni ebből a korból: druida, nemes, udvarhölgy vagy lovag. A druidák botot gyártottak és a tűzgyújtás csínját-bínját tanulták, a lovagok pajzskészítést és térképészetet tanultak, a nemesek pedig ruhát készítettek és a főzésről meg az elsősegélyről tanultak. Nagyon sokat játszottunk, volt számháború, seft, brit, bulldog, Dobd be magad! és sorverseny. Portyánk során fürödtünk a Petörke-tóban, a szabad ég alatt aludtunk, és ellátogattunk a bőszénfai szarvasfarmra. Egy-két este kivételével mindig volt tábortűzi móka. Minden őrs vagy csoport kapott egy témát és abból kellett valamit kihoznia. A tábortüzeknél is sokat játszottunk és énekeltünk. A tábortűz után következett a zászlólevonás és az esti áhítat. A tábor alatt két „támadással” is találkozhattunk. Két csapat cserkészei is meglátogattak minket. A cserkészeknél egész éjjel van őrszolgálat az állatok és a lehetséges támadók miatt. Volt csokikóstolás is, amikor csokit és olvasztott csokis palacsintát kaptunk. Az utolsó napon pedig már csak a tábor lebontása volt a feladat valamint a búcsú. Szívesen látunk a csapatunkba minden 8-25 év közötti gyereket, fiatalt, aki szereti Istent, a természetet és a cserkészet hagyományai alapján szeretne egy nagy, testvéri közösség része lenni. Vázsonyi Rebeka
___________________________________________________________________________ Búcsúi számunk elkészítésében közreműködtek: Bakterné Magyar Margit, Gyürüsi Zsolt, Ház Léna, Jáki Zsuzsanna, László Edit, Lukács Zsolt, Nyéky Kálmán, Patak Flóra, Dr. Péteri Pál, Tóth Lujzi, Varga Kálmán, Varga KatalinVázsonyi Rebeka, Wallinger Endre Kiadja a kaposvári Szent Kereszt Egyházközség ● cím: 7400 Kaposvár, Bartók B. u. 13.● tel.: 82/310-225 web: donner.plebania.hu ● Felelős kiadó: Nyéky Kálmán
–8–
