Magyar Hidrológiai Tárasság - XXXIII. Országos Vándorgyűlés
Szombathely 2015.07.01-03.
Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi árvizekre a kisvízfolyásainkon Előadó: Engi Zsuzsanna okl. vízépítőmérnök, osztályvezető Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szombathely, Vörösmarty u. 2. – H-9700
Dombvidéki helyzetelemzés
A dombvidék hidrológiai jellemzője a vízjárás változása és változékonysága. Rövidebb az összegyülekezési idő és gyorsabb a lefolyás, melyet a környező területek fedettsége is nagymértékben befolyásol. A vízfolyások az év nagy részében kis vízhozamúak Gyors levonulású árhullámok 1-3 nap (többnyire hirtelen hóolvadásból, illetve a nyári zivatargócokból) alakulnak ki. A dombvidéki területeket a szélsőséges viszonyok jellemzik, nagyon jelentős lehet a víz okozta talajerózió. A meredek domboldalak jórészt erdővel borítottak, a lankásabb domboldalak változó művelési ággal hasznosítottak (szántó, gyümölcsös) részben beépítettek. A völgyfenéki területek 60 %-ban művelésbe vontak, illetve beépítettek. A patakok mellett bevédett ártér – kivéve a folyókba torkolló vízfolyások torkolati szakaszait – nincs, az árterek elöntésre kerülnek.
Dombvidéki helyzetelemzés Az egyre szaporodnak a helyi vízkár események Nem lehet jobb szervezéssel, a rendelkezésre álló erők gyorsabb, célszerűbb mozgatásával a káreseményeket az árvízhez hasonlóan kivédeni. A dombvidéki helyi vízkár sajátosságai (az előrejelzés hiánya, vagy gyakorlati használhatatlansága, a rendkívül gyors összegyülekezés, a megjelenési formák és a káresemények helyszínének rendkívüli változatossága, a hiányzó vagy hiányos információk, a sok szereplő) miatt a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt.
Dombvidéki helyzetelemzés A települések: 50%-a nem rendelkezik gazdasági programmal, 36% nem rendelkezik környezetvédelmi programmal, 59%-a településfejlesztési tervvel, 30%-a nem tervez fenntartási feladatot, 75%-uk helyi rendeletben szabályozza a település lakosainak fenntartási feladatait. Nincsenek védekezési tervek (51%). Beépítési tervek hiányoznak. Veszélyeztetett területek térképi ábrázolása csak 25%-nak van. Hiányzik a kül- és belterület összhangja. Jellemzően nem tervezik ezen művek fenntartását és karbantartását sem. (Forrás: OVF honlap)
Helyi vízkárelhárítási készültségek 2014. VÍZFOLYÁSOK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Pinka (3 alkalommal) Gyöngyös-patak (3 alkalommal) Principális-csatorna (4 alkalommal) Répce (1 alkalommal) Marcal (3 alkalommal) Kerka-patak (1 alkalommal) Arany-patak (3 alkalommal). Gally-árok (1 alkalommal) Jáki-Sorok (1 alkalommal) Koponyás-patak (1 alkalommal) Lenti-patak (1 alkalommal) Borsfai-patak (1 alkalommal) Szévíz-csatorna (1 alkalommal) Zala (1 alkalommal)
TÁROZÓK: 1. 2. 3. 4. 5.
Lukácsházi tározó (Gyöngyös-patak) 4 alkalommal Góri árvíztározó (Répce) 1 alkalommal Kerka árvíztározó (Alsószenterzsébet) 4 alkalommal Kebele árvíztározó (Zalaszombatfa) 4 alkalommal
MŰSZAKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS: Balaton
Döntési kényszer „Magyarország az árvízvédelem, a vízkárelhárítás területén válaszút előtt áll. El kell dönteni, hogy az árvízvédelem a megelőzésre (árvízmentesítésre: fejlesztés, fenntartás), vagy a védekezésre, ezzel kockáztatva a katasztrófa bekövetkezésének veszélyét, a katasztrófák kezelésére helyezi a hangsúlyt. Ennek a döntésnek a meghozatalához alapvető segítségül szolgál az EU által megkövetelt veszély és kockázati térképezés elkészítése, ami a katasztrófa bekövetkeztének valószínűségét és a bekövetkezhető kár mértékét veti össze. Aminek alapján mérlegelhető, hogy hol, mely beavatkozás élvez prioritást.”
Dombvidéken a lehetséges megoldás a megelőzés vízvisszatartással!
Tározó építések A tározó építés tekintetében elkülöníthetők dombvidéki települések esetében: a települések felett építendő tározók, amelyeknek szerepe elsősorban a lefolyás szabályozása, a települések alatt pl. a befogadó völgyében építendő tározók, amelyek a víz betárolására és akár öntözésre, akár a befogadóba ökológiai vízigény biztosítására, pótlására is használható A lefolyást szabályozó tározók (amennyiben egyéb fő funkcióval, pl. ivó- vagy ipari vízkivétel, nem rendelkeznek) ún. száraz vagy zöldtározókként üzemelnek.
Árvízi tározók, záportározók – tervezéshez megfontolandó szempontok A nagyvizek szabályozott levezetéséhez jelentős segítséget nyújtanak. Dombvidéken erősen kitettek az érkező hordalékoknak (lebegtetett, görgetett hordalék), így a hordalék megfogását biztosítani kell. A záportározók üzemeltetése az érdekeltek, vagyis az önkormányzat kezelésében kell, hogy legyen. A Vízügyi Igazgatóságoknak a záportározók üzemeltetésére nincs kapacitásuk. A tározók rendszeres felülvizsgálata (időszakos hatósági felülvizsgálatok, illetve évente az őszi időszakban elvégzendő felülvizsgálatok) elengedhetetlen. A hatósági ellenőrzések elmaradása a létesítmények védképességének romlását vonja maga után (üzemvízszint feletti vízállás tartása, elhanyagolt műtárgyak, árapasztó beépítése stb.)
Árvízi tározók, záportározók – tapasztalati megfontolandó szempontok A kifejezetten nagyvizek megfogására, időszakos tározásra épülő záportározók egyéb hasznosítását kerülni kell. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyéb hasznosítás esetén a tározó elsődleges árvízi funkcióját nem lehet maradéktalanul kihasználni: a medrek feliszapolódnak, magasabb üzemvízszinteket tartanak, s nagyvízi helyzetben nehézkessé válik az üzemeltetés, védekezés. Az árvízcsúcs-csökkentő, záportározó esetén különösen fontos az eredeti árvízi funkció maradéktalan biztosítása.
Tározási lehetőségek
Meglévő árvízcsúcs-csökkentő, száraz tározóink Góri tározó Kerka tározó Kebele tározó Lukácsházi tározó
Gyöngyös patak Lukácsházi tározó 2014. 02. 09-én a Gyöngyös patak külföldi vízgyűjtő területére nagy mennyiségű csapadék hullott, majd 17-én újabb intenzív eső esett, területi átlagban 50-70 mm. A tározó üzembe lépett, megkezdődött a betározódás.
A rács előtt lerakódott, összetorlódott uszadék veszélyeztette a leeresztő műtárgy üzemi biztonságát, visszaduzzasztotta, lassította a tározótérben felgyülemlett víz leürülését.
A Répcén májusban kialakult árhullámok
-
1965-ben volt a legjelentősebb árhullám a Répcén, de 1969-ben, 1972-ben és 1975-ben is magasabb árhullámok alakultak ki, mint ami a mostani volt.
-
Az ausztriai tározók akkor még nem léteztek, így csak természetes tározódás alakulhatott ki.
-
1982-ben, 1991-ben valamint 1996-ban hasonló nagyságrendű árhullámok voltak Répcevisnél (pár m3/s-al kevesebb csúcsvízhozam alakult ki).
Góri tározó
Újabb nagyobb mennyiségű csapadékok hatására egy második, az elsőnél nagyobb árhullám vonult le a Répcén, melynek hatására intenzív áradás indult meg a vízfolyáson. 35-38 m3/s-es vízhozam áteresztésre állítottuk be a tározó zsiliptábláit, majd 25 m3/s került kiengedésre Górnál a tározó felvizén 2014. május 18-án 6:00-kor tetőzött 490 cm-el a Répce. A tározótérben az elöntött terület 195 ha, a betározott vízmennyiség ~2,05 millió m3 volt. A Góri tározó 2014. május 21-én reggelre ürült le, a betározás 5 napig tartott. Az elöntött területen a mezőgazdasági zöldkár jelentős mértékű volt.
Megoldásra váró nemzetközi feladat: a szlovén Radamosi árvíztározó és a magyar Kebele árvíztározó árvízi működésének összehangolása
2014 szeptemberi árhullám sorozat a Kebele patakon Árvizet kiváltó meteorológiai helyzet: 2014.09.13-án, szombaton hajnalban 3-5 óra alatt jelentős mennyiségű 40-45 mm intenzív eső hullott a helyi vízkárral érintett vízgyűjtőkre, igen magas lefolyási hányadot eredményezve. A következő napokban záporok, zivatarok előfordultak, de jelentősebb mennyiségek már nem estek. A következő nagyobb csapadékterhelés 2014.09.22-én, hétfőn a kora hajnali órákban érte a Kebele vízgyűjtőjét. Ekkor területi átlagban 30 mm körüli mennyiségek estek, ezt követően már csak kisebb záporok, zivatarok alakultak ki, amikből már számottevő mennyiségek nem estek. A 2014.09.13-án lehullott csapadék hatására intenzív árhullám képződött a Kebelén és a Szentgyörgyvölgyi patakon, jelentős völgyi elöntéseket okozva és telítve a Kebele tározót.
Vízrajzi állomás Szentgyörgyvölgyi p. Márokfölde Kebele- Rédics
Tetőzés ideje] 2014.09.13 12:20 2014.09.14 17:00
Tetőzés [cm] Tetőzés [m3/s] 245 LNV 325 LNV
55.9 30.2
Tározóhoz tartozó vízhozamok Lehullott csapadék: 2014.09.10-12-ig 40-50 mm 2014.09.13. hajnalban 1-2 óra alatt 35-60 mm (Letenye: 2014.09.13. 0:30-2:30 : 71 mm!!) Maximális lefolyások: Szentgyörgyvölgyi p. Nemesnép 56 m3/s (mérés), tározóba~60 m3/s érkezett Nagy-völgyi p. ~15 m3/s Kebele p. (Szlovénektől hidrológiai adatok megkérve)~45 m3/s (becsléssel) Tározóba érkező összes vízhozam: ~120 m3/s VIZITERV alapján Q1%= 94 m3/s Tározóból kifolyó maximális vízhozam mérés alapján 30 m/s.
60 m3/s ~15 m3/s ~45 m3/s
A tározó a 09.13-át megelőző nagycsapadék hatására már működésbe lépett. Erre a tározott állapotra érkezett egy rendkívül intenzív árhullám a 09.13. hajnalban hullott felhőszakadás következtében. A tározó 13-án 13:00-kor megtelt (515 cm), árapasztók működni kezdtek. (2.8 mó m3) Éjfélre történt a maximális tározódás 595 cm-rel (5.2 mó m3). 80 cm-rel bukott át az árapasztón a víz. A tározó fojtott állapotban volt, a megelőző hét üzemrendjének megfelelően. A szabad nyílás betétgerendákkal úgy volt elzárva, hogy alul kb. 50 cm-es szabad nyílás maradt. A Határ-árok és Határpatak, valamint a Szijjártóházai patak szintén nagyvízhozamot szállított elöntve a Rédics felől a határra vezető új országutat. Az átbukó víz a Kebele patak alsó szakaszát terhelte. A Tározó alatti területek elöntésének okai: Rendkívüli helyi intenzív csapadékterhelés, Kebele patak alsó visszahatása egyrészt a sűrű növényzet miatt, másrészt az alsóbb szakaszon történt Lendva, Határpatak elöntések visszahatása miatt.
30.2 m3/s
A képződött intenzív árhullám miatt jelentős völgyi elöntések alakultak ki, valamint gyors ütemben telni kezdett az tározó. A Kebele-tározó üzembe helyezése 2014. 09. 13-án 06:00 órakor megtörtént a levonuló árhullám mérséklése érdekében. A védekezési időszakban a vízszintek mind a tározótérben mind az alvízi oldalon folyamatosan emelkedtek.
A tározóban közel 5,2 millió m3 vízmennyiség tározódott be, kb. 370 ha volt az elöntött tározótéri terület, ami az üzemeltetési engedélyes tervhez képest 2,4 Mm3 többlet vízmennyiséget és 98 ha többlet elöntött területet jelent. A tározóban az üzemeltetési szabályzatban szereplő MÁSZ (168,00 mBf) feletti vízszint, 168,80 mBf, alakult ki, a bukóél felett 80 cm-rel volt a vízátbukás.
2014 szeptember 13-i árhullám a Kerkán – Árvízi tározó üzemel Megelőző időszak meteorológiai és hidrológiai helyzete A rendkívül csapadékos augusztust (a sokéves átlag kétszerese) követően szeptemberben is igen sok csapadék hullott a térségben. A megelőző időszakban, szeptember 1-13. között összesen 150 mm csapadékterhelés érte a területet. Árvizet kiváltó meteorológiai helyzet: 2014.09.13-án, szombaton hajnalban 3-5 óra alatt jelentős mennyiségű 40-45 mm intenzív eső hullott a helyi vízkárral érintett vízgyűjtőre. Intenzív árhullám képződött a Kerkán, jelentős völgyi elöntéseket okozva és üzembe helyezve az Alsószenterzsébeti tározót. Szombaton napközben jelentősebb eső nem esett, de késő délutántól újból erősödött a csapadékhajlam és területi átlagban újabb 5-10 mm csapadék hullott a vízgyűjtőkre. A következő napokban már jelentősebb mennyiségek nem estek.
Vízrajzi állomás Bajánsenye Alsószenterzsébet Lenti Tormafölde
Tetőzés ideje] Tetőzés [cm] Tetőzés [m3/s] Q1% [m3/s] 1998 nov. [m3/s] 2014.09.13 10:40 255 LNV 60.2 78 45 2014.09.14 12:00 28.8 43 2014.09.14 5:00 283 73,1 85 (139 tározó nélkül) 92 2014.09.14 4:00 313 LNV 110 120 (166 tározó nélkül) 107
5-6 nap jelentős tározás
Kerka tározó (Alsószenterzsébet) 09.13. - 09.18. 2014.09.13-án, szombaton hajnalban 3-5 óra alatt jelentős mennyiségű 40-45 mm intenzív eső hullott A lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt a Kerka patakon jelentős vízszintemelkedés következett be. A tározó üzembe lépett. Kerka patakon és a Csesztregi Kerka ágon lévő vízszintszabályozó műtárgyakon a zsiliptáblák zárása megtörtént. A tározó üzemeltetése során a Kerka zsilipen teljes zsilip nyitás, a Csesztregi-ág zsilipen 2x20 cm –es nyitás volt előirányozva.
Csesztregi Kerka-ág vízátbukás (20cm)
Kerka-pataknál vízátbukás (20 cm)
Kerka tározó (Alsószenterzsébet) 09.13. - 09.18. Tározótér: (MÁSZ+20 cm)
A tározóban kb. 4 millió m3 vízmennyiség tározódott be, kb. 210 hektár elöntési területtel. Az árapasztó bukóján a kezdeti időszakban 20 cm-es vízátbukás volt tapasztalható. A tározóban az üzemeltetési szabályzatban szereplő MÁSZ érték feletti vízszint alakult ki. Maximális árvízszint: 196,20 m B. f. (erre tervezték) – most 196,40 m B. f. volt! A vész árapasztó 2014. szeptember 14-én 4 órakor elkezdett működni.
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése 1.5.0 Záportározó építési program – Vas és Zala megye 2014-2020
Tározási lehetőségek
Kőszegdoroszlói záportározó Műszaki paraméterek: • Tervezett max. vízszínt: 287,5 mBf. • Max. vízszinthez tartozó vízfelület: 7,5 ha • Max. vízszinthez tartozó vízmennyiség: 200.000 m3 • A gát hossza: kb. 240 m • Max. vízmélység: 6,0 m • Vízgyűjtőterület: 7 km2
• Töltésépítés : 15 000m3 • Anyagnyerés: kőszegi bánya • Terület kisajátítás: 9600 m2 • Tározótér ingatlan rendezése: 75000 m2 • Műtárgy: 1 db szabályozó műtárgy
Murarátkai záportározó Műszaki paraméterek: •
A gát tervezett hossza: kb. 150 m
•
A legnagyobb vízmélység: kb. 9 m
•
A gát koronaszintje: 160,0 mB.f.
•
Völgyzárógát hossza: 150 m
•
Völgyzárógát térfogata: 34 500m3
•
Max. Üzemvízszintje: 159,0 mB.f.
•
Vízfelülete: ~ 8,5 ha
•
Térfogata: ~ 630 000 m3
•
Vízgyűjtőterülete: ~ 7,4 km2
Aktuálisan megoldandó problémák Erdő és NATURA 2000-es terület érintettségnél, ha hatóság az előzetes környezeti vizsgálat során több környezetvédelmi engedély beszerzését írja elő, az engedélyek díja milliós nagyságrenddel növekszik. A tanulmányok alapján néhány község védelménél több műszaki megoldás is adott. A tervezési szakaszban kellene a megvalósíthatósági tanulmány alapján eldönteni melyik épüljön ki. Az anyagnyerést 30 km-en belüli bányák meddőanyagából meg lehet oldani, illetve a talajmechanika dönti el, hogy a tározótérből lehet-e. PÁLYÁZTATÁS, TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS, MEGVALÓSÍTÁS!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Az előadás készítésében részt vettek: Katona Lászlóné vízrendezési referens Somogyi Katalin vízrendezési ügyintéző Kapolcsi Éva Fruzsina vízrajzi ügyintéző Nagy Katalin meteorológus Somogyi Péter osztályvezető Segítségüket ez úton is köszönöm!
