Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei
ALKOHOLOS MÁJBETEGEK NYELŐCSÖVÉNEK CANDIDA KOLONIZÁCIÓJA ÉS CANDIDIASISA
Dr. Péter Zoltán Pest megyei Önkormányzat Flór Ferenc Kórháza I. Belgyógyászat - Gasztroenterológia
Programvezető: prof. dr. Tulassay Zsolt akadémikus Témavezető: prof. dr. Tulassay Zsolt akadémikus
Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Tudományági doktori iskola: Klinikai orvostudományok Program: Gasztroenterológia
Budapest, 2005 1
BEVEZETÉS Az utóbbi években megszaporodott disszeminált Candida fertőzések elsőszámú forrásának a tápcsatornában lévő Candida fajokat
tartják,
melyeknek
behatolását
a
nyálkahártya
folytonossági hiányai segítik elő. Ezzel párhuzamosan az alternatív gyógyászatnak köszönhetően is fokozódott az érdeklődés a tápcsatorna gombás megbetegedései iránt. A gasztrointesztinális traktus leggyakoribb gombás eredetű gyulladása az oesophagitis, ezért az volt a célom, hogy az alig tanulmányozott gombás nyelőcső kolonizációt vizsgáljam. Mivel alkoholos májbetegekben ezt a jelenséget eddig nem vizsgálták, kutatásaimat ebben a populációban végeztem. Egyúttal a gombás oesophagitis alkoholos májbetegekben nem tanulmányozott kérdéseit is vizsgáltam, így a betegek panaszait és a single-dose fluconazol kezelést. CÉLKITŰZÉSEK A következő kérdésekre kerestünk választ: -
milyen gyakori az alkoholos májbetegek nyelőcsövének gombás kolonizációja
-
alátámasztják-e adataink a kolonizáció azonosítására használt csíraszám meghatározás alkalmasságát
-
hogyan befolyásolja a kolonizációt a májbetegség súlyossága 2
-
megállapítható-e összefüggés a garat és a nyelőcső gombás kolonizációja között
-
milyen
panaszaik
vannak
a
gombás
oesophagitises
alkoholos májbetegeknek -
milyen arányban fordulnak elő az egyes panaszok
-
milyen gyakoriak a nyelőcsőbetegségre utaló panaszok
-
milyen arányban fordul elő panaszmentesen gombás oesophagitis az alkoholos májbetegek között
-
milyen arányban vezet a single-dose fluconazol kezelés az oesophagitis gyógyulásához
-
milyen arányban vezet a single-dose fluconazol kezelés mikológiai eradikációhoz
MÓDSZEREK Vizsgálataink három részből állnak, mindhárom részben alkoholos májbetegeket vizsgáltunk. Az első részben a nyelőcső Candida fajokkal történő kolonizációját, a másodikban gombás oesophagitises betegek tüneteit, a harmadikban a single-dose fluconazol kezelés eredményességét gombás oesophagitisben. Alkoholos májbetegek nyelőcsövének Candida kolonizációja Egymást követően kórházi felvételre került 100 alkoholos májbeteget kértünk fel a vizsgálatban való részvételre. 93 beteg 3
adatait tudtuk feldolgozni, közülük 65 esetben alkoholos májcirrhosis volt a diagnózis. Két kontroll csoportot képeztünk, az egyiket 22 dyspepsiás panaszok miatt felső pánendoszkópiára kerülő, a másikat 20 hepatitis C vírus okozta májbetegségben szenvedő beteg alkotta. Garatváladékot vettünk Sabouraud táptalajon való tenyésztésre, majd felső pánendoszkópia során citológiai kefével mintát vettünk a nyelőcső nyálkahártyájáról. A mintából kenetet készítettünk és sorozathígítás után leoltást végeztünk Sabouraud táptalajra. Gombás oesophagitisként értékeltük a típusos vagy arra gyanús endoszkópos képet, ha mikroszkópos vizsgálat, illetve tenyésztés gomba jelenlétét igazolta. Kolonizációnak tekintettük, ha az endoszkópia során nem láttunk gombás oesophagitisre gyanús elváltozásokat, de a mikroszkópos vizsgálattal vagy a tenyésztéssel gombát tudtunk kimutatni. Gombás oesophagitis tünetei alkoholos májbetegekben Vizsgálatunk
első,
retrospektív
részében
517
felső
pánendoszkópián átesett alkoholos májbeteg (I. csoport) kórlapjából
gyűjtöttük
ki
azok
tüneteit.
41
gombás
oesophagitises betegből 38 adatai voltak feldolgozhatóak. Vizsgálatunk második, prospektív részébe (II. csoport) 93 alkoholos májbeteget vontunk be. 13 esetben észleltünk 4
gombás nyelőcsőgyulladásra jellemző endoszkópos képet, melyet később a mikológiai vizsgálat is alátámasztott. A következő tüneteket vizsgáltuk: odynophagia, dysphagia, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi fájdalom, fogyás, puffadás, haematemesis, melaena, mellkasi fájdalom, csuklás, savas felböfögés, occult tápcsatornai vérzést. Alkoholos májbetegek gombás oesophagitisének single-dose fluconazol kezelése Prospektív, randomizált vizsgálatunk során 22 gombás oesophagitises alkoholos májbeteget két csoportba soroltunk. Az első csoport betegei egyetlen 150 mg-os fluconazol adagot kaptak, a második csoportba tartozók egy héten át napi 50 mg fluconazolt. A vizsgálat során 2 beteg kiesett a single-dose csoportból. Klinikai gyógyulásként értékeltük a korábban kimutatott
gombás
plakkok
eltűnését,
mikológiai
eradikációnak pedig, ha a klinikai gyógyulás mellett a nyelőcsőből nem tudtunk gombát kimutatni. EREDMÉNYEK Candida kolonizáció alkoholos májbetegek nyelőcsövében 39 alkoholos májbeteg (41,9 %) nyelőcsövéből mutattunk ki gombát, meghatározásainkat alkalmazva közülük 18 betegnek (19,3 %) volt gombás oesophagitise és 21 beteg (22,5 %) 5
nyelőcsövében találtunk gombás kolonizációt (1. ábra). 45 40 35
10 5 0 gomba jelenlét ALD
colonisatio HCV
p = 0,021
p = 0,039
15
NS
20
NS
25
NS
%
p = 0 ,0 1 3
30
oesophagitis
dyspepsia
1. ábra A Candida fajok jelenléte, kolonizáció és oesophagitis alkoholos májbetegek (ALD) és kontrollok nyelőcsövében A gomba nyelőcsőben való jelenlétét tekintve csak a dyspepsiás kontroll csoporttal szemben volt szignifikáns a különbség. A kolonizáció tekintetében nem találtunk szignifikáns különbséget egyik kontroll csoporthoz viszonyítva sem, míg a gombás oesophagitis mindkét kontroll csoporthoz képest szignifikánsan gyakoribb volt. Azon 13 beteg között, akikben az endoszkópos kép gombás 6
oeosphagitisre utalt, 5 betegnek volt 100-nál alacsonyabb a telepszáma (4 esetben 50-nél kevesebb). 30 alkoholos májbeteg (32,2 %) garatjából tenyészett ki gomba,
közöttük
szignifikánsan
több
gombás
nyelőcső
kolonizációt és gombás nyelőcsőgyulladást találtunk (1. táblázat). 1. táblázat A nyelőcső gombás kolonizációja és gombás gyulladása a garat gomba tenyésztésének függvényében Garatváladék pozitív
negatív
n = 30
n = 63
Oesophagitis
11 (36.6 %)
7 (11.1 %)
Kolonizáció
12 (40.0 %)
9 (14.2 %)
p = 0.00001 A 93 alkoholos májbetegből 46 eset volt mikológiailag pozitív, míg 47 eset negatív volt (2. táblázat). A pozitív gomba lelettel rendelkező 46 alkoholos májbeteg közül 23 esetben tudtunk gombát kimutatni mind a garat-, mind a nyelőcsőváladékból, mindkét helyről ugyanazt a fajt csak 18 esetben (39 %). Nem volt szignifikáns a különbség azon betegek arányában, akiknek a garatváladékából illetve a nyelőcsövéből tenyészett ki gomba. 7
2. táblázat. Az alkoholos májbetegek megoszlása a garatból illetve nyelőcsőből kimutatható gomba függvényében Gomba
betegek száma (%)
kizárólag a garatban
7 (8 %)
kizárólag a nyelőcsőben
16 (17 %)
garatban és nyelőcsőben egyaránt
23 (25 %)
nincs kimutatható gomba
47 (50 %)
összesen
93 (100 %) p = 0.095
A Child-Pugh osztályozást alkalmazva a 65 májcirrhosisos betegre, a különböző súlyosságú csoportok között nem tudtunk szignifikáns
különbséget
kimutatni
a
nyelőcső
gombás
kolonizációja és gombás gyulladása gyakoriságának tekintetében. Alkoholos májbetegek gombás oesophagitise esetén észlelt tünetek A II. csoport oesophagitises és nem oesophagitises betegeinek panaszait vizsgálva csak a puffadás gyakoriságában találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között. Összesítve az I. és II. csoportban talált 51 gombás oesophagitises beteg (I. csoportban 38 beteg, II. csoportban 13 beteg) panaszait, azok gyakorisága a következő volt: 8
étvágytalanság 23 (45,0 %), hasi fájdalom 22 (43,1 %), hányás 17 (33,3 %), hányinger 15 (29,4 %), occult tápcsatornai vérzés 12 (23,5 %), fogyás 9 (17,6 %), melaena 7 (13,7 %), puffadás 6 (11,7 %), savas felböfögés 3 (5,8 %), haematemesis 2 (3,9 %), mellkasi fájdalom 2 (3,9 %), csuklás 1 (1,9 %), odynophagia 0, dysphagia 0. Az 51 beteg közül hétben (13,7 %) nem észleltük egyik vizsgált tünetet sem. Alkoholos májbetegek gombás oesophagitise single-dose és egyhetes fluconazol kezelésének eredményei A két csoport között a klinikai gyógyulás és mikológiai eradikáció
szempontjából
nem
találtunk
szignifikáns
különbséget (3. táblázat). Mindhárom betegben, akiben a kontroll során nem észleltünk klinikai gyógyulást, a kórokozó C. albicans volt. 3. táblázat. A single-dose és egyhetes fluconazol kezelés kimenetelének összehasonlítása single-dose
egyhetes
Kezelés kimenetele
kezelés (n = 9)
kezelés (n = 11)
p
Klinikai gyógyulás
8
9
0,6
Mikológiai eradikáció
4
3
0,4
9
KÖVETKEZTETÉSEK 1. az alkoholos májbetegség hajlamosít a Candida fajok nyelőcsőben való jelenlétére és gombás oesophagitisre 2. a
garatból
tényezőit
kimutatható képezik
a
Candida nyelőcső
fajok
prediktív
velük
való
kolonizációjának és gyulladásának is 3. a csíraszám meghatározások nem alkalmasak a nyelőcső gombás kolonizációjának definíciójára 4. egy egységes módszerre van szükség a nyelőcső candidás kolonizációjának vizsgálatára 5. gombás oesophagitises alkoholos májbetegeink között a nyelőcső panaszok (dysphagia, odynophagia) teljes hiányát észleltük 6. az alkoholos májbetegek gombás oesophagitisének diagnózisa csak endoszkópos vizsgálattal állítható fel, a panaszok alapján a gombás oesophagitis gyanúja sem vethető fel ebben a betegcsoportban 7. egyszeri adag fluconazollal az egyhetes kezeléssel megegyező arányban érhető el klinikai gyógyulás és mikológiai eradikáció alkoholos májbetegek gombás oesophagitisében
10
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönöm dr. Telegdy László osztályvezető főorvosnak, hogy főnökömként megadta a lehetőséget a kutatómunkára és lehetővé tette osztályán vizsgálataimnak elvégzését. Köszönöm Agárdi Ágnes, Huszár Lászlóné és Soós Istvánné asszisztensnőimnek, dr. Szabó Olgának, dr. Sonfalvi Ervinnek, dr. Fried Katalin főorvosnőnek, dr. Schuller János osztályvezető főorvosnak, dr. Makara Mihály főorvosnak, dr. Nikolova Radka főorvosnőnek és a Szent László Kórház Mikológiai Laboratóriuma dolgozóinak, dr. Zala Juditnak, Horváth Zsuzsának és az Országos Epidemiológiai Központ Mikológiai Osztálya többi dolgozójának, hogy munkatársként részt vettek vizsgálataimban. Köszönöm dr. Tulassay Zsolt professzor úrnak, tanszékvezető egyetemi tanárnak, a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinikája igazgatójának, hogy e témát az általa vezetett gasztroenterológiai programba felvette, munkámat figyelemmel kísérte és segítette. Köszönöm feleségemnek az angol nyelvű fogalmazásokban nyújtott segítségét és a munkához nélkülözhetetlen nyugodt családi légkör biztosítását. Köszönöm szüleimnek, hogy orvosi pályára tereltek, a tudományos munka iránt fogékonnyá tettek és tanácsaikkal segítették munkámat. Köszönettel tartozom dr. Demeter Pál osztályvezető főorvosnak, dr. Gazdag Gábor főorvosnak, dr. Kóbori László egyetemi adjunktusnak és dr. Taller András főorvosnak a fokozatszerzéshez és a disszertáció megírásához nyújtott gyakorlati tanácsaikért. Köszönöm dr. Zágoni Tamás barátomnak és volt kollégámnak, dr. Telegdy László osztályvezető főorvosnak és prof. Dr. Brassai Zoltán akadémikusnak, hogy orvosi pályámon tett első lépéseimnél bábáskodtak. 11
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Az értekezés témájával összefüggő saját közlemények 1. Péter M, Sabau M, Bedő C, Péter Z, Mihály K. Contributii la studiul incidentei fungilor conditionat patogeni in ape de riu. Revista medicala 1986; 32: 71-76. 2. Péter M, Péter Z. Studii experimentale privind persistenta levurii Candida albicans in apa de riu. Bacteriologia, Virusologia, Parazitologia, Epidemiologia 1987; 4: 331-334. 3. Péter M, Péter Z. Experimentelle Studien bezüglich der Persistenz einiger fakultativ pathogener Pilze im Flusswasser. Zentralbl. Mikrobiol. 1988; 143: 523-528. IF = 0,098 4. Péter Z, Péter M. Experimental studies on the persistence in distilled water of certain conditional pathogenic fungi. Archives roumaines de pathologie expérimentale et de microbiologie 1989; 48: 275-282. 5. Péter M, Péter Z, Pozsonyi Á. Potenciálisan patogén gombák túlélése vizes közegben kísérleti körülmények között. Orvostudományi Értesítô (az Erdélyi MúzeumEgyesület Orvostudományi Szakosztályának Közleményei), hatvanhetedik kötet (1994): 32-34. 6. Péter Z, Horváth Z, Makara M, Telegdy L, Zala J, Zágoni T. Comparison of single-dose and 7-day fluconazole treatment
12
of fungal esophagitis in alcoholic liver disease. Z Gastroenterol 1996; 34: 361-364. IF = 0,958 7. Péter Z, Zala J, Szabó O, Sonfalvi E, Telegdy L. Tünetek alkoholos májbetegek gombás oesophagitisében. Orv. Hetil. 2000; 141: 1507-1509. 8. Péter Z, Zala J, Szabó O, Telegdy L, Horváth Z, Makara M, Schuller J. Fungal colonization of the esophagus in alcoholic liver disease. Z Gastroenterol 2000; 38: 821-825. IF = 0,887 9. Péter Z, Telegdy L. Gombás nyelőcsőgyulladás. Orv. Hetil. 2002; 143: 1731-1736. Idézhető absztrakt 10. Péter Z, Zala J, Szabó O et al. Fungal colonization of the esophagus in alcoholic liver disease. Alcohol Reaserch 2001; 6: 72-72. Kongresszusi prezentáció 11. Péter Z, Telegdy L, Zágoni T. Upper gastrointestinal endoscopy in liver cirrhosis and alcoholic liver disease. Falk Symposium No. 83: Advances in hepatobiliary and pancreatic diseases - special clinical topics. Bolzano, April 78, 1995.
13
12. Péter Z, Benkô Z, Bodrog A, Horváth Z, Ludányi A, Makara M, Schuller J, Szabó O, Szilágyi T, Telegdy L, Zala J, Zágoni T. Comparison of single-dose and 7-day fluconazole treatment of fungal esophagitis in alcoholic liver disease. Falk Symposium No. 87 - Acute and chronic liver diseases: molecular biology and clinics. Basel, October 19-21, 1995. 13. Péter Z, Makara M, Szabó O, Telegdy L, Zágoni T. A felső panendoscopia
szerepe
májcirrhosisban
és
alkoholos
májbetegségben. A Magyar Belgyógyász Társaság XXXVI. Nagygyűlése. Budapest, 1996. november 21-23. 14. Péter Z, Makara M, Szabó O, Telegdy L, Zágoni T. Felsô panendoscopia
során
észlelt
kóros
elváltozások
gyomorpanaszok nélküli alkoholos májbetegekben. II. Májnap - a Magyar Gasztroenterológiai Társaság 39. Nagygyűlésének Szatelita Szimpóziuma és a HIETE Családorvosi Tanszék továbbképzô tanfolyama. Budapest, 1997. június 9. (felkért előadás) 15. Péter Z, Zala J, Schuller J, Szabó O, Horváth Zs, Makara M, Fried K, Telegdy L. Alkoholos májbetegek nyelőcsövének Candida
colonisatiója.
A
Magyar
Gasztroenterológiai
Társaság 40. Nagygyűlése. Balatonaliga 1998. június 9-13. 16. Péter Z, Szabó O, Sonfalvi E, Telegdy L. Tünetek alkoholos májbetegek
gombás
oesophagitisében. 14
A
Magyar
Gasztroenterológiai Társaság 41. Nagygyűlése. Balatonaliga 1999. június 8-12. 17. Péter Z, Kóbori L, Szalman K, Gálfi Zs, Telegdy L. Rizikótényező-e a májtranszplantáció előtti pozitív Candida tenyésztés, illetve szerológia? Magyar Gasztroenterológiai Társaság 44. Nagygyűlése. Balatonaliga 2002. június 4-8. 18. Péter Z, Szabó Zs, Pintér E, Zágoni T, Telegdy L. Eosinophil sejtes oesophagitis. Magyar Gasztroenterológiai Társaság 43. Nagygyűlése. Balatonaliga 2001. június 5-9. EGYÉB PUBLIKÁCIÓK Könyv, könyvrészlet 19. Gyógyszerismertető könyv (Tápcsatorna és anyagcsere Péter Z). Szerk.: Makara Mihály dr. Melania Kft., Budapest, 1993. 20. Pharmindex - Kompendium - 1993. (Tápcsatorna és anyagcsere - Péter Z). Szerk.: Makara Mihály dr. IMP Kommunikation GmbH. és Melania Kft., Budapest, 1993. 21. Péter M, Péter Z. Az 1919 és 1990 között Romániában megjelent magyar nyelvű orvosi-, egészségügyi- és határterületi önálló kiadványok jegyzéke. In: Genersich Antal Emlékkönyv születésének 150. évfordulója alkalmából * Adatok a romániai magyar orvosok és gyógyszerészek munkásságáról. Szerk.: Tankó A, Péter M, Generisch Alapítvány, Budapest és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya, Marosvásárhely, 1994, 168189. 22. Péter M, Péter Z. Adatok az 1919-1990 között Romániában megjelent magyar nyelvű orvosi, egészségügyi, 15
gyógyszerészeti és határterületi önálló kiadványokról. In: Genersich Antal Emlékkönyv születésének 150. évfordulója alkalmából * Adatok a romániai magyar orvosok és gyógyszerészek munkásságáról. Szerk.: Tankó A., Péter M., Generisch Alapítvány, Budapest és az Erdélyi MúzeumEgyesület Orvostudományi Szakosztálya, Marosvásárhely, 1994, 200-202. 23. Rövidítések az orvosi gyakorlatban (Péter Z - tápcsatorna, máj). Szerk.: Halmosi E, Kaizer G, Makara M. Melania Kiadói Kft., Budapest, 1996. 24. Péter Z. Gastro-oesophagealis reflux betegség, peptikus fekély és funkcionális dyspepsia. Tények és adatok sorozat. Melánia Kft., Budapest, 1997. 25. Rövidítések az orvosi gyakorlatban. 2. javított, bővített kiadás. (Péter Z - tápcsatorna, máj). Szerk.: Balla L, Kaizer G, Makara M. Melania Kiadói Kft., Budapest, 1999. 26. Az antimicrobás kezelés alapelvei 2000. (Péter Z - 2. fejezet: A kórképek diagnosztikája és kezelése – társszerző). Szerk.: Rókusz L, Szalka A, Makara M. EOS Kft., Budapest, 2000. 27. 123 kérdés és felelet az infektológiából (Péter Z – Cholangitis acuta). Szerk.: Szalka A, Rókusz L. EOS Kft., Budapest, 2002. 28. Az antimicrobás kezelés alapelvei 2004. - 2. kiadás (Péter Z - 2. fejezet: A kórképek diagnosztikája és kezelése – társszerző). Szerk.: Rókusz L, Szalka A, Makara M. EOS 2000 Kft., Budapest, 2004. 29. Antimicrobás kezelés a gyermekgyógyászatban 2004. (Péter Z – II/B fejezet: Gyermekkori kórképek diagnosztikája és kezelése – társszerző). Szerk.: Mészner Zs, Nyerges G. EOS 2000 Kft., Budapest 2004. Közlemény 30. Péter M, Péter Z. Az 1919 és 1990 között Romániában megjelent magyar nyelvű orvosi, gyógyszerészeti és egyéb 16
egészségügyi önálló kiadványokról. Orvostudományi Értesítő (Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának Közleményei), hatvannegyedik kötet (1991): 9-11. (elhangzott az EME Orvostudományi Szakosztályának 1. Tudományos Ülésszakán 1991 május 10én) 31. Péter M, Péter Z. A Marosvásárhelyen megjelent magyar nyelvű orvosi, egészségügyi és gyógyszerészeti folyóiratokról. Orvosi Hetilap 1991; 4: 201-203. 32. Zágoni T, Benkô Zs, Telegdy L, Antóny A, Keleti Gy, Péter Z. A hasi ultrahangvizsgálat és az endoscopos retrograd cholangiopancreatographia diagnosztikus értéke elzáródásos sárgaságban. Orv. Hetil. 1995; 136: 1483-1486. 33. Zágoni T, Péter Z. Tapasztalataink az akut biliaris pancreatitis endoscopos diagnózisával és kezelésével. Orv. Hetil. 1997; 138: 1497-1499. 34. Telegdy L, Benkő Zs, Ludányi A, Makara M, Péter Z, Szabó O, Szilágyi T. Amilozid-B tabletta (Biogal) hatásosságának vizsgálata vaszkulárisan dekompenzált májcirrhosisban. Háziorvos Továbbképző Szemle 1998; 3: 95-97. 35. Péter M, Péter Z. Metoda simpla pentru testarea citotoxicitatii bazale in vitro. Bacteriologia 1998; 43: 43-45. 36. Péter M, Péter Z. Egyszerű módszer az általános citotoxicitás in vitro vizsgálatára. Orvostudományi Értesítő (Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának közleményei). Hetvenegyedik kötet 1998. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadása, Kolozsvár 1999; 205-207. 37. Péter Z, Prinz Gy, Schuller J, Szalman K, Telegdy L. Felnőttkori Kawasaki-szindróma a májbetegségek differenciáldiagnózisában. Orv. Hetil. 2001; 142: 14571458.
17
38. Péter Z. Portalis hypertensio és a gastrointestinalis tractus. Infektológia és klinikai mikrobiológia 2001; 8: 107-110. (felkért közlemény) 39. Péter Z. A vírushepatitisek diagnózisa és kezelése, új hepatitisvírusok. Családorvosi fórum 2003; 1. szám: 13-16. (felkért közlemény) 40. Péter Z. Epeúti stenosis, stent behelyezés, infekciók. Infektológia és klinikai mikrobiológia. 2003; 10: 24-26. (felkért közlemény) 41. Péter Z, Bodoky G, Szabó Z, Sonfalvi E, Varga Z, Szilvási I. Ileocolic Anastomotic Ulcer after Surgery in Adulthood. Case Report and Literature Review. Z Gastroenterol 2004; 42: 605-608. IF = 1,076 42. Tamás Z, Sipos F, Tarján Z, Péter Z. The half-and-half nail - A new sign of Crohn's Disease? Report of four cases. Dis Colon Rectum (közlésre elfogadva) IF = 2,343
Idézhető absztrakt 43. Tulassay Z, Péter Z, Zágoni T, Kotrlik J, Nowak A. Long term results following endoscopic sphincterotomy in patients with gallbladder in situ - a retrospective multicenter /hungarian-czech-polish/ study. Endoscopy 1995; 27: S89. 44. Péter M, Péter Z. A new simple in vitro cytotoxicity assay. Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica 1999; 46: 344. 45. Varga Z, Péter Z, Bodoky G, Nagy Z, Szabó Z, Sonfalvi E, Szilvási I. Ileocolic anastomotic ulcer after surgery in adulthood. Case report and literature review. Nuclear Medicine Review 2003; 6: 75.
18
Kongresszusi prezentáció 46. Zágoni T, Péter Z, Szabó Zs, Telegdy L. Portális hypertenziv gastropathia, újabb adatok. A Magyar Gastroenterologiai Társaság 34. Nagygyűlése. Balatonaliga, 1992. május 19-23. 47. Péter M, Péter Z. Adatok az 1919-1990 között Romániában megjelent magyar nyelvű orvosi, egészségügyi, gyógyszerészeti és határterületi önálló kiadványokról. III. Magyar Orvostudományi Találkozó. Budapest, 1992. augusztus 16-18. 48. Zágoni T, Makara M, Péter Z. Portal hypertensive gastropaty - a useful diagnostic tool in the assessment of liver diseases. IX International Congress of Liver Diseases - Extrahepatic Manifestations in Liver Diseases. Basel, October 15-17, 1992. 49. Péter Z, Zágoni T, Makara M, Telegdy L. Spontán bacterialis peritonitises betegeink. A Magyar Infektológiai Társaság Vándorgyűlése. Karcag-Berekfürdő, 1993. szeptember 10-11. 50. Zágoni T, Péter Z. Biliary pancreatitis - an indication for urgent ERCP. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság 36. Nagygyűlése. Balatonaliga, 1994. május 24-28. 51. Szilágyi T, Makara M, Méhesfalvi E, Péter Z, Szabó Z, Telegdy L, Zágoni T. Our experience in the treatment of chronic hepatitis C with interferon-α. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság 36. Nagygyűlése. Balatonaliga, 1994. május 24-28. 52. Zágoni T, Péter Z. The role of EST in suspected biliary pancreatitis. The 10th World Congress for Gastroenterology, Endoscopy and Coloproctology. Los Angeles, California, USA. October 2-7, 1994. 53. Tulassay Z, Péter Z, Zágoni T, Kotrlik J, Nowak A. Long term results following endoscopic sphincterotomy in patients with gallbladder in situ - a retrospective multicenter
19
/hungarian-czech-polish/ study. 4th United European Gastroenterology Week. Berlin, September 17-21, 1995. 54. Péter Z. Az ascites kezelése. Az Amilozid-B tabletta alkalmazása ascitesben c. szakmai nap. 1998. március 27. (felkért előadás) 55. Péter Z. Acut cholecystitis endoscopos kezelése. A therapiás ERCP aktuális kérdései - tudományos konferencia. (felkért elôadás) 1999. január 29-30. 56. Péter M, Péter Z. Egyszerű módszer az általános citotoxicitás in vitro vizsgálatára. I. Magyar Mikológiai Konferencia. Bp. 1999. május 26-28. 57. Péter Z, Prinz Gy, Schuller J, és Telegdy L. Kawasakibetegség a májbetegségek differenciál diagnózisában. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság 42. Nagygyűlése. Balatonaliga 2000. június 6-10. 58. Péter Z, Bodoky Gy, Szabó Zs, Sonfalvi E. Ileocolicus anastomosis fekélye. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság Endoszkópos Szekciójának tudományos ülése. Szeged 2000. szeptember 29-30. 59. Szabó O, Merkel K, Péter Z, Telegdy L. Spontán lépruptura mononucleosis infectiosa során. Magyar Infektológiai Társaság 28. Kongresszus. Budapest, 2000. október 12-14. 60. Péter Z. Portalis hypertensio és a gastrointestinalis tractus. VI. Májnap. SE Családorvosi Tanszék továbbképzô tanfolyama. Budapest, 2001. május 18. (felkért előadás) 61. Agárdi Á, Soósné K, Huszárné É, Péter Z. Gyomorkimenet szűkületének megoldása öntáguló fémstenttel. Magyar Gasztroenterológiai Társaság 43. Nagygyűlése. Balatonaliga 2001. június 5-9. 62. Huszárné É, Soósné K, Agárdi Á, Péter Z. Klatskin tumor palliatív endoscopos kezelése Soehendra stent eltávolító segítségével. Magyar Gasztroenterológiai Társaság 43. Nagygyűlése. Balatonaliga 2001. június 5-9.
20
63. Péter Z. Endoszkópok fertőtlenítése - 2001. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság Endoszkópos Szekciójának Tudományos Ülése. Gödöllő 2001. augusztus 31. – szeptember 1. (felkért előadás) 64. Péter Z, Huszár L, Soós I, Kapornaky Gy, Kővári M, Szabó O, Telegdy L. Pancreas tumor okozta epeelfolyási és gyomorürülési akadály megoldása öntáguló epeúti és enterális fémstenttel. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság Endoszkópos Szekciójának Tudományos Ülése. Gödöllő 2001. augusztus 31. – szeptember 1. 65. Szabó O, Csók V, Szabó Zs, Péter Z, Telegdy L. Acut cytomegalovirus-infekció szövődményeként kialakult mesenterialis thrombosis. Magyar Infektológiai Társaság 29. Kongresszusa, Szombathely 2001. október 11-13. 66. Juhász M, Zágoni T, Sipos F, Péter Z, Tóth M, Tulassay Z. Endoscopic picture of the postbulbar duodenum in dermatitis herpetiformis. Magyar Gasztroenterológiai Társaság 44. Nagygyűlése. Balatonaliga 2002. június 4-8. 67. Péter Z. Epeúti szűkületek – stent behelyezés – infekciók. Magyar Infektológiai Társaság 30. Vándorgyűlése Szekszárd 2002. október 10-12. (felkért előadás) 68. Varga Zs, Péter Z, Bodoky Gy, Nagy Z, Szabó Zs, Sonfalvi E, Szilvási I. Felnőttkori posztoperatív ileocolikus anastomosis-fekély (esetismertetés). A Hevesy György Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság XIII. Kongresszusa. Pécs 2003. május 29-31. 69. Péter Z, Fekete S, Szalman K. Crohn-betegséghez társuló autoimmun haemolyticus anaemia. Magyar Gasztroenterológiai Társaság 45. Nagygyűlése. Balatonaliga 2003. június 3-7. 70. Péter Z. Masszív gastrointestinalis vérzés májbetegekben: terápiás ajánlás. IX. Májnap. SE Orvostovábbképző Központ továbbképző tanfolyama. Budapest, 2004. május 7. (felkért előadás) 21
