MÓDOSITOTT
KÖZGAZDASÁGI
ÉS GAZDÁLKODÁSI
SZABÁLYOZOK
TENDENCIÁK
AZ
IPARBAN
DÓKA ÁRON A kézirat
beérkezett:
197 3. február
építése, társadalmi-gazdasági politika fő irányvonala a társadalmi
A szocializmus
3-án
céljainak termelés
közvetlen
kifejezője a gazdahatékonyságának növelése,
ságpolitika. a lakosság életszínvonalának emelése. állandó, rendszeres A gazdaságpolitika realizálója a népgazdasági terv. Szerepe a gazdaságirányításban és szabályozásban is kiemelkedő. A legfontosabb gazdasági szabályozó a népgazdasági terv. Megszabja a fejlesztési célokat és az erőforrásokat azoknak megfelelően rendezi, átegésze és egységei, taai számára szilárd perscsoportosítja és kombinálja. A társadalom pektívát ad. Orientálja a vállalati tevékenységet, a vállalati cselekvést a népgazdasági érdek szolgálatába állítja, ugyanakkor e folyamatban a vállalati érdeket is elismeri és érvényesíti. A népgazdasági terv életszínvonal egyúttal az egyéni érdek sűrípolitikáján keresztül E
-
tett
-
kifejezője.
irányuló tevékenység konkrét módja a gazdasági lényegi eleme a gazdaságirányitás és általánosított szabályozás. A szabályozórendszer egésze és alakítása a szocializmus tapasztalataira, az ország adottságaira, sajátosságaira épül. A terrnelőerők, termelési viszonyok fejlődése, az állandóan változó, fejlődő gazdaság, a külgazdasági kapcsolatok változása a szabályozó rendszer folyamatos módosítását igényli. szükségletnek megfelelő továbbfejlesztése ezen forrásokból fakad. A változtatás módja és mértéke mindig a népgazdasági kitűzött
A tervben
mechanizmus
terv
adott
célok
elérésére
formájától függ.
céljait szolgálja. Gazdasági szabályozó
A mechanizmus
közgazdasági eszközök, a jogi szabályozás és a a cél képező intézmények egysége. Közgazdasági eszközeink elérésére közvetett módon hatnak. eszközeink a mechanizmus Jogi, politikai megteremtik működési kereteit. Vonatkozhatnak esetekre, döntésekre egyedi, konkrét vagy tevékenySésí hatások kifejlődésére. A rendszer elemeit képező intézmények feladata sokoldalú. hánYulhat pl. a gazdasági folyamatok elemzésére, a népgazdasági terv fő céljainak és az Szervezeti
NME
rendszer
Közleményeí,
rendszerünk
a
elemeit
V. sorozat,
Társadalomtudományok,
22
(1974), 29-42
29
erőforrásoknak ha
az
ismertetésére,
a
szabályozók
fejlesztésére,
de konkrét
beavatkozásokra
is,
szükséges.
biztosítása Gazdaságpolitikánk megvalósítása a népgazdasági terv céljai elérésének a szabályozó rendszeren belül az eszközök egymáshoz viszonyított aránya és szerepe és változik. Minden módosítás az eszközrendszer időbelileg változhat egésze tudományos elemzését igényli. Ennek szükségessége abból következik, hogy az alkotók
érdekében,
működési
határai
pontosan
nem
körvonalazhatók.
Átfedések
vannak, egy adott
területen
máshol is változásokat okoz. Adott változtatás akkor célszerű és végrehajtott módosítás ha a alkalmazkodási körülményeknek megváltozott megfelelő nagyfokú jó, képességgel párosul. és rugalmasságot kíván. A stagazdaság szabályozása az eszközök terén stabilitást ad döntéseik Általa a vállaszámára alakításánál. gazdasági egységek biztonságot A lati eszközök a célnak kombinálhatók. stabilitás azonban nem elsősorban megfelelően a hanem a rendszer általános elveire vonatkozik. Az szabályozók elemeire, eszméjére, az elvet általános nem de a eszköz érintik, olyan változások, amelyek helyett meglevő jobbat, megfelelőbbet adnak, az élet által igényelt változtatások. A
bilitás
a
Szabályozóeszközeink elismerése
és
iránti
igény
az
anyagi
és erkölcsi
érdekeltség
elve
egységének
érvényesítése.
Közülük
nem lehet. Szabályozó rendszeegyiket a másikkal szemben abszolutizálni jó és megfelelő, ha ezt az egységet felismeri és a gazdasági élet gyakorlatává ezzel az, hogy a szabályozóknak az anyagi érdekeltség alakítása teszi. Nem ellentétes terén csak az erkölcsi érdekülönleges szerepük van. E szerepet be kell tölteniük, de hatásosan keltség egyidejű érvényesítésével képesek arra.
rünk
akkor
Vállalati
gazdálkodásunkban
által kialakított
gyakorlat lényeges gazdálkodáshoz szükséges eszközök feletti rendelkezést decentralizálták. való leMegszűnt a népgazdasági terv vállalatokra társadalmi E bontása. elbírálásának téren Megváltozott gazdálkodásuk módja. rangsorban első helyre az értékesítésből származó Általa a nyereségérdekeltség jövedelem került. a vállalati vált. A piaccal való kapcsolatuk szélesedett. tevékenység központi láncszemévé a vezetők és tuMegnövekedett dolgozók felelősségérzete a gazdálkodás és a társadalmi
változásokat
hozott.
lajdon fejlesztése
Döntési
az
új
mechanizmus
jogkörük növekedett,
a
iránt.
Természetes gazdasági önállóságuk jelentősen növekedett. el. Tevékenységük iránya csak a népgazdasági érdeket a központi irányíkifejező gazdaságpolitika érvényesítéselehet. Elhatározásaik tást nem szoríthatják háttérbe. Önállóságuk adott területen szélesebb, máshol szűkebb; a vállalat tervszerű, folyamatos működtetését illetően csaknem teljes. A fejlesztést kifejező önálló tevékenységük Elsősorban szűkebb. Reformunk lényegesen saját erőfejlesztési elve az önfinanszirozás. Ez alól van kivétel és szükséges is, hogy legyen, mert a saját forrásaikra támaszkodhatnak. közül gyakorforrás a beruházáshoz kevés. Vállalataink és a bérfejlesztéshez sok esetben alkalmazására csak van az önfinanszírozás néhány olyan, amely képes. latilag tényleges A kérdést nem is lehet mereven a kívánatos kezelni, mert abszolutizálása fejlődésre igen A változások
azonban, hogy
30
hatására
mindent
nem
határozhatnak
hátrányokkal lenne. Az eszköz-átcsoportosítás az új viszonyok között még inkább a vállalati önállóság is ad és megvalósítására a népgazdasági ges. Erre lehetőséget
szükséis
terv
ösztönöz.
Közgazdasági szabályozóinkat szefüggő továbbfejlesztésükre került
óta
1968
több
módosították.
esetben
ösz-
1971-ben
alapyonásai változatlanok
A rendszer
sor.
maradtak.
A reform lényegi elemei népgazdaságunk jelenlegi feja stabilitás adott. Ilyen értelemben lettségi fokán célul kitűzött, elérendő feladataink megvalósítási ösztönzőinek megfelelőek. sem érintik. Valószínű, hogy ezeket alapvetően a későbbi változtatások
közgazdasági szabályozók
gazdaság fejlődésére a vállalati gazdasági önállóhatnak, célszerűnek tűnik, hogy az általam vizsgált problémákat ság adott Csak egyes kérdésekkel e keretbe beágyazva érintsem. foglalkozom. Ilyenek a vállalati termelő alapokkal való gazdálkodás, valamint a bér- és munkaerő-gazdálkodás. Célom, a vállalati területeken az anyagi érdekeltségi tevékenység az említett hogy elemezzem: elv érvényesülésén át hogyan és mennyiben juttatja érvényre a népgazdasági érdeket, hol vannak ütközőpontok és milyenek ezek fejlődési irányai. Mivel
a
fokán
a
keresztül
-
-
A termelő A termelő
lyozók által alappillére.
alapokkal
való
gazdálkodás
megfelelő ellátottság és rendelkező belül) szabadon
való
határokon
adott
alapokkal
az
azokkal viszonylag (a szabájog érvényesítése az önállóság
az állami nem tulajdon átadásában, hanem fejeződik ki. Az állam központilag a vállalati alapképzés szabályait írja elő. Ezzel befolyásolja a gazdálkodás anyagi-műszaki lehetőségeit, de a saját alapok konkrét a vállalati felhasználása, pótlása, bővítése, célszerű kombinálása A szabályozók által közvetített része. minden gazdálkodás szerves központi normatívák érintett vállalatra egyformán vonatkoznak. alakult A termelő alapok birtoklásának mai szintje és azok összetétele fokozatosan ki. Forgóalapot az iparvállalatok az új gazdasági mechanizmus beindulásakor 44,2 milliárd forint értékben kaptak. Az élelmiszeripart nem számítva forgóalappal való ellátottez volt teljes. A termelés A saját alapra való rendezés időben nem volt. ságuk 44,5%-os területeken a l. sz. hitel" folyamatosságát egyes ,,Forgóalappótló útján biztosították. Már erre öna birtoklása a vállalati az időszakra is elmondható, hogy szükséges alapok elméletből tette. Az időközben inkább növekedett, állóságot még önállóság gyakorlattá avállalati mert a forgóalappótló hitel hasznosításával alapgazdálkodás jelentősen kibővült, noha odaítélésénél korlátozó tényezőket is érvényesítettek. Ilyenek voltak pl. a többlet-
E téren
vállalatok
annak
a
általi
vásárlóerő-kibocsátás nyon a
belül
legyen;
szabadság
helyesen
-
birtoklásában
akadályozása ott
ahol
az
profilváltozás korlatban a juttatáskorlátozás esetén
1971.
ki. Kialakult
a
azzal, hogy
alapok
forgóalap-juttatást mérsékelték;
Viszont
-
nem
hitelek
ezen
színvonala
a
ismerték
el
összege
az
összhitelállomá-
fejlesztési szükségletet meghaladta, az
időszerűtlen
vállalati
forgóeszköz-lekötést növelni lehetett. és a terelés politikája egyaránt érvényesült. útján kiutalt forgóalap összege 12,1 milliárd tartós
január l-ig a hitel egy olyan helyzet, melyben
a
vállalatok
tartós
eszközeik
mind
igényeket; Ebben
a
forintot
nagyobb
gya-
tett
há-
31
nyadát tudták
fedezni
saját forrásaikból.
A
saját alappal való ellátottság mértéke
49,6%-ra
nőtt.
mértéke az tekintve differenciált. A megoszipar ágazati szerkezetét ingadozott. A differenciáltságot a termelés esetenkénti idényszerűsége és gazdaságpolitikai okok az 1971-es év végére indokolják. A szabályozók módosítása I. sz. hitel" a ,,Forgóalappótló szeteljes megszüntetését vette tervbe. Ekkorra számítások rint az ellátottság alsó határa 47%-ra nőtt. A forgóalapok együttes összege az indulási 1971 végére 67 milliárd forintra A tartós növekedett. 44,2 milliárd forintról forgóeszközlekötés saját forrásból való fedezése gyakorlati lehetőséggé vált. Az
lás 39-55%
ellátottság között
A vállalat
tennelő
alapokkal való rendelkezés jogát két feladat teljesítésének érdeszinten tartsa azokat, máskapta. Egyrészt, hogy megőrizze, fejlessze és korszerű velük a feladatok aktívan a részt, hogy népgazdasági kivegye maga részét. teljesítéséből Az alapok növekedése és hasznosítása ezért mindig a népgazdasági érdekeknek alárena vállalati és érdeket is elismerő Az áttételek zöknem delt, ugyanakkor folyamat. egyéni keresztül kenőmentesek, bonyolult összefüggéseken jelentkeznek. Az állóalapképzést a reform a képződő vállalati fejlesztési alaptól tette függővé, de nem teljesen, mert képzésében a költségvetési juttatások, támogatások is szerepet kaptak. Bővítésének a fejlesztési alaphoz való kötése az önállóság biztosítámégis elsősorban sán kívül az azonos indulási feltételek érvényesítését is célozta. Gyakorlatilag az indulási feltételek és korszerűsége ágazatonmégsem voltak azonosak, mert az alapok életkora ként és vállalatonként igen eltérő volt. Ez a nagy különbség jelenleg is létezik. A korszerűtlenség az amortizáció összegében is kifejeződik, ami az elavult alapoknál alacsony fejlesztési forrást képez. Az alacsony fejlesztési forrás képződése részben indokolt, részben indokolatlan. Indokolt akkor, ha pl. ezzel a népgazdaságilag felesleges vagy korszerűtlen termelést a korszerűtlenségnél azt, hogy ott az előreakarjuk visszaszorítani, feltételezve haladásra áldozni célszerűtlen. Indokolatlan akkor, ha népgazdaságilag szükséges fejlesza
kében
tési
forrást
iktat
ki. Ez esetben
mert
a
vállalat
számára
úttal
a
vállalati
eladósodásnak
az
alacsony amortizáció
az
árszintnövekedés keresztül
irányába hat,
biztosítható.-
Ez egyszükséges fejlesztési alap is kiindulópontja. A beruházáshoz itt nagyobb összegű hitel kell. Hitelt a bank jövedelmező termelés esetén nyújt. Nem biztos, hogy a bemházással a kívánt cél elérhető, vagy legalábbis hogy a kívánt szinten érhető el. Előrelépnie viszont Ennek a vállalat a reális szintnél érdekében mindenképpen szükséges. nagyobb jövedelmeés a kalkulál. Az eladósodást a ter zőséget tényleges megtérülésnél gyorsabb megtérülést tervüket vező intézetek is készteti. Ők abban érdekeltek, hogy tevékenysége elfogadják és megvalósítsák, ugyanakkor a költségekről és a jövedelmezőségről a ténylegesnél ideálisabb képet adnak. tényleges költségek Tevékenységüket lehetővé teszi, hogy a felmerülő nem őket terhelik. Pillanatnyilag ez az állapot az iparvállalatnak is megfelel, mert a ,,kívánt" objektum létrejön, de problémák adódnak akkor, amikor a költségeket törleszte-
csak
azon
-
nie kell. Az
vállalatokat tervekbe
32
állóalapokkal való helyes gazdálkodást népgazdasági szinten (beleértve az is gátolja. Az árnövekedést is) a beruházási javak árnövekedése nem lehet bekalkulálni. A beruházás a tervezettnél általában drágább,
a
fejlett
előzetes a
számí-
tottnál több eszközt köt le. Bár az árnövekedést jelenleg is vannak. de e téren megoldandó feladatok
az
utóbbi
időben
sikerült
mérsékelni,
állóalapok szükséges mérvű fejlesztését akadályozza az is, hogy a beruhámindig ott képződnek, ahol azokra szükség lenne. Ezen a helyzeten az eszköz-átcsoportosítási lehetőség enyhített, de a problémát nem oldotta meg. Az eszköz-átcsoportosítási lehetőségnek jelenleg két formája van. Egyik az érdekeltalapból fejlesztési alappá, másik a vállalatok köségi alapok átcsoportosítása részesedési lehetővé tétele. Gyakorlatilag mindkettő a fejlesztési alap növekedésézötti eszközárarnlás elmondható az is, hogy jelenleg még csak potenciális forrás. nek függvénye. Mindkettőre nem veszik igénybe. Mint rugalÁltalában a vállalatok gyakran és nem nagy volumenben tükröző Alakítása masabb, távlati szemléletet szabályozás mégis jelentősnek mondható. a jövőben a termelő alapok képzésének előre lendítője lehet. 1971. január l. A részesedési alap egy hányada fejlesztési alappá való átalakításának most előtt is megvolt a lehetősége. A változás az, hogy az átcsoportosítás adózás előtt lehetséges és miután megtörtént, kevesebb adóval terhelik. A lehetőség nem nagyon ösztönző, mert az elvont összeg megtérülése viszonylag lassú, az átcsoportosított rész pótlását teszi. Ott előnyös, ahol a termelés nehézkessé bérigényes, a jövedelmezőség magas, a részesedési alap a nyereségtömeghez képest nagy, a termelő alapok növelése és korszerűsítése Itt a vállakorlátozott mértékben vannak. de ehhez források csak létkérdés. igen egyéb lati és népgazdasági érdek feltéve, egybeesik, hogy társadalmilag szükséges fejlesztésről a lehetőség kihasználása az elavult gazdasági és termelésnövelésről van szó. Más esetben válik. Az átcsoportosítási lehetőség a dinamikusan és termékstruktúra fenntartó eszközévé ösztönző. fejlődő vállalatok számára csak korlátozottan A termelő
zási források
Az
kulóban
nem
átcsoportosítás van.
Itt
az
másik
formája,
a
vállalatok
nagyobb. Közös életképesebb, népgazdasági
ösztönző
erő
közötti
eszközáramlás
beruházások
is csak
kiala-
kifizetődőbb.
létesítése
és vállalati szempontból egyaránt megUgy tűnik, ez a forma a vállalatok közötti felelő. Erőteljesebb kibontakozásához azonban nagyobb versenyre lenne szükség és arra, hogy az elért nyereségszintben nagyobb különbségek alakuljanak ki. A versenyt is szükséges, de a nyereségmás okokból ösztönözzük, mert növekedése tömeg erőteljesebb differenciálásához jelenleg nincsenek gazdasági adottságaink. A nyereségben kialakult nagyobb különbségek a szabályozók mai formái között kedvezőtlenül hatnának munkaerő-gazdálkodásunkra, bérpolitikánkra és a felhalmozási-fogyasztási alap viszonyára is. A termelő is létealapokkal való nem megfelelő gazdálkodás egyéb vonatkozásban zik. Az alapok mindkét a esetenként forrása a felhalmozás. részének Kétségtelen, hogy felhalmozásra kerülő nyereség felosztásánál szemben az egyiket a másikkal előnyben kell részesíteni. Ez azonban vállalatonként és időszakonként jelentkező feladat. Ha olyan jea forgóeszköz-növekedéssel szemben lenségvan, hogy az állóeszköz-növekedés népgazdaSági szinten elsődleges, nem biztos, hogy ez helyes fejlődési tendencia. Népgazdaságunkbán jelenleg nem az. Vállalataink a forgóeszköz-beruházásokat elhanyagolják. A forgó-
eszköz-növelés
okai vannak. helyezésének különböző az eszközberuházások hatása alap képződésére fejlesztési keresztül megtérülés biztonságosabb. Amortizáción gyakorlatilag A
háttérbe
eltérő.
Az
betervezhető.
állóeszközA nyere-
33
ségből képződő fejlesztési alap szintje
kevésbé
már
biztonságos,
Ezért
hitelpolitika
is
állóeszköz-
az
kifizetődőbb.
beruházás
állóeszköz-növelés
Az
forgóeszköz-növelésre szabb lejáratú hitel is.
előnybe helyezéséhez
középlejáratú
csak
Előbbihez
hitel
a
ütemű
hozzájárul.
Tartós
állóeszköz-növelésre
hasznosítható,
hosz-
növekedése
szükséges, utóbbinál ez már nem tartós annyira fontos kérdés. A hitelpolitikai irányelveket kijátszva forgóeszköz-növelésre a vállalatok rövid lejáratú hitelt is igénybe vesznek. Számukra előnyös, mert vele szemben jövedelmezőségi követelmények nincsenek. Népgazdaságilag viszont alakulnak. káros, mert általa. a fogyasztás és felhalmozás arányai kedvezőtlenül Aforgóa hitelt kiiktatni eszköz-feltöltésből nyilvánvalóan nem lehet. Általa a termelés gazdaságtalanná válna és felesleges eszközlekötést és eredményezne. Célszerű viszont korlátozni megfelelőbben terelni az ide irányuló hiteleket. nyereség gyors
a
-
-
A termelő
alapok fejlesztésén belül az állóalapok korszerűsítése jelen viszonyaink alacsony gépesítettségi objektív szükségszerűség. Ezt igényli az egyes területek a munka társadalmi foka, ezzel összefüggően a munkaerőhiány, valamint termelékenysécélkitűzéseink is. gének növelésére vonatkozó között
A termelés
helyét javítása,
bővítésének
állóalapok
az
növelése
nemzetközi
a
A férfiak
foglalkoztatottság
munkamegosztás keresők
a
száma
forrása; Gazdaságunk versenyképességének
növelése át.
veszi
mind
kihasználása
előnyeinek
foglalkoztatása jelenleg teljes.
időszakban
1965-70-es
a
és korszerűsítése
A nőké
kevésbé
lehet
is ebbe
irányba hat.
az
is magas: 65% fölött van. Amíg az a IV. ötéves terv idején már csak
nőtt,
évi 7%-kal
4%-ka1 nő.
Ilyen viszonyok között, úgy tűnik, az eleven munka géppel való helyettesítésékedvező előfeltételek vanfejlesztéssel való termelékenység növelésére nak. Mégsem egyértelműen ez a helyzet. A kézi munka gépesítését, vagy vele a termelékenységnövelés javítását egyéb tényezők is befolyásolják. re
és
a
technikai
Vállalati
élőmunka
költsége alacsony, ami a gépesítés szempontjából hátlehet korrigálni. Egyik a béradó rányos tényező. jelenlegi 25%-os Nem valószínű, hogy a jövőben ez megvalósul. Eszköze lehetne szintjének megemelése. a gépárak és nominálbérek egymáshoz viszonyított arányának megváltoztatása is. Továbbá szinten
az
többféle
Ezt
ide sorolható való tani.
való
a
áttérés
az
keresztül
tőke
kialakításánál.
jövedelem
lehetne
szocialista
önfinanszírozás közöttlehet
erőforrásokat állam
a
amortizációs
arra,
hogy
szabadítana
termelői által
csökkentése
a
Az
végeznek jelenleg
milyen eszköze
adóterhének
lekötött
adóteher
Számításokat áttérés
módon
a
fel.
bruttó
értékről
nettó
értékre
előírásokat
szintén
lehet
módosí-
és
lineáris
a
leírásról
Különböző
csökkentése, valamint hányadának csökkentése
lehetőségét megnövelnék. Minden megvalósítani, ami kielégíthetetlen
módosítást beruházási
azonban
leírásra
degresszív
módszerek
árszínvonal
centralizált
a
a
alkalmazásán társadalmi
is. Ezek
csak
igényeket
a
tiszta
vállalati
olyan határok
nem
hoz
létre.
gépesítést befolyásoló tényezőknél jelen helyzetünkben hogy és annak mind nanyereségérdekeltség kétirányú: a nyereségtömeg növelésére gyobb hányadban részesedési irányul. A nyereséget részesedéalappá való változtatására si alappá képezni viszont éves az kisebb mértékben minél nagyobb mértékű lehet, annál is csökkenti a képeszközérték. bérköltséghez viszonyított lekötött Progresszív adóztatása ződött nyereségből képezhető nagyságát, A
a
34
vállalati
abból
kell
kiindulni,
a gépesítést ott lendítette szabályozók 1971. január l-i módosítása fel, ahol Az haazzal magas dolgozók munkáját helyettesíthetik. átlagbérnövelés korlátozására Az átlagbémövelés korlátotó gazdaságpolitikai céljainkkal itt az összefüggés közvetlen. kedvezőtlen a létszámhatású. Kedvezőtlen zása szükségszerű és lényeges, de e területre A kvalifikált összetétel alakulására. és ennek megfelelően magas bérű dolgozók vállalatok közötti fluktuációját segíti elő. Mind munkájuk gépesítése, mind munkahelyük elhagyása (egyéb tényezőket kiiktatva) a vállalati bérpolitika szempontjából előnyös, mert ezzel a Csökkenése vállalati átlagbér csökken. lehetőséget nyújt arra, hogy a maradó dolgozók bénélkül is emelni lehet. A vállalatnak rét bérfejlesztési befizetés nyilván érdeke ezen lehetőség kihasználása. közötti Alacsony bérű dolgozók vállalatok fluktuációja vagy munkájuk gépesítése vállalati szempontból előnytelen. Kilépésük növeli az átlagbért. Azt tovább emelni mind nagyobb bérfejlesztési befizetési kötelezettség esetén lehet. Továbbá a munka gépesítése fel. A meglevő állapot fenntartása nem szabadít ezért vállalati itt megfelelő vásárlóerőt nem a az noha belül biztos, érdek, egyáltalán hogy dolgozók kollektíváján egyes rétegek is előnyös. Különösen nem számára az, ha figyelembe vesszük, hogy a gépesítés kultuis teremt. és könnyebb munkalehetőségeket ráltabb Népgazdasági hátránya is van, mert ellentétes a gyártástechnológia Ellentéés gyártmánystruktúra korszerűsítési feladataival. adódó feltételek kihasználási is. tes a nemzetközi munkamegosztásból lehetőségével terv tera termelő a IV. ötéves Vállalati szinten alapok fejlesztését, korszerűsítését A évi határoz terv növekedést melési célkitűzései átlagban 6%-os meg. Az befolyásolják. ennél növekedést terveztek. Jellemző, hogy gazdálkodásukban a nagyobb iparvállalatok termelés bővítését a hatékonysági mutatók javítása elé helyezik. Átlagot meghaladó az ki a gép- és vegyiparban, de gyorsul a tennelésnövekedés termelésnövekedés alakult A tervvel ezért nem is. való és a egykapcsolatuk építőiparban textiliparban népgazdasági értelműen nemigen számolnak, pedig ilyen pozitív. Értékesítési gondokkal és kockázattal tényezők is vannak mind belföldi, mind az export területén egyaránt. A gépipari vállalatok termékeiket a az felhasználók viszont imelsősorban belföldön kívánják elhelyezni, való is szocialista relációban kérdéses, portot helyezik előnybe. Termékeik elhelyezése mert várezek az országok tőlünk elsősorban könnyűipari és élelmiszeripari termékeket
Ezért
a
bérű
nak.
megszabott alapnövekedési ütem túllépése csak a beruhááltalában lehetséges, ami feszültséget okoz. Beruházásaik extenzív vannak. jellegűek. Előtérben az építési beruházások Alacsony a gépselejtezés ter vezett aránya, évi 2% körül mozog. Az új gépek nagy része is kapacitásbővítésre szolgál A lennének. anélkül, hogy a meglevő szabad kapacitások teljes egészében kihasználtak termelés szervezettségén is van javítani való. Biztató viszont, hogy középtávon gondosan terveztek. A gépipar a legkorszerűbb termékek arányát 1975-ig 10%-ról 30%-ra akarja növelni. A vállalatok kétharmada 1975 -re korszerű termékstruktúrát tervez. Növelni a is. gyártási kooperációt akarják Középtávon fejlesztési alapjuk nagyobb részét gyártmányfejlesztésre kívánják fordítani. A beruházásoknál gyors megtérülési idővel számolnak. Eszközeiken belül a készletek lassú, az állóeszközök gyors, és azon belül a gépállomány még gyorsabb növekedésével számolnak. NöveA
zási
népgazdasági
terv
által
keretek megváltoztatásával
-
35
felszereltséget. Hiba viszont, hogy a termelékenység növekedési ütemével számolnak. alacsonyabbra tervezik. Nyereségük gyors növekedési is gyorsan nő, ezért jövedelmezőségük valószínűleg a egyidőben eszközértékük
lik
technikai
a
ettől
tos
szint
alatt
marad.
A termelői
befolyásolja. nek
hasznosítását
alapok
és
kereskedelem
a
vállalat
fejlesztését által
kereskedelem
a
egyenletes,
csökken.
Ezzel kívána-
.
Visszahatása
növekedése
nő vagy
ütemét
fejlesztési
a
fogyasztói
közvetített.
rendelése szándékait
hullámzó. és
alakulása
keresletek
Noha
a
is
lakosság jövedelmé-
A kereslet
lökésszerűen
befolyásolja. Ezért segítséget nyújthat a vállalatok közötti tartós kapcsolatok alakítása, társulások, az intenzív piackutatás és a A. fogyasztói kereslet jobb kielégítését szolgálja az is, ha a nagyobb kockázatvállalás. vállalatok extenzív sikerül megtörni. Ez pedig akkor lehetséges, ha a fejlesztési szándékát vállalati kellő adunk táazáltal, hogy elsősorban önállóságnak súlyt saját erőforrásaikra maszkodjanak. Ez
a
termelési
megalapozottabb
tervekre
Bér- és
exporttervét
szükség, melyek
van
is
készítéséhez
munkaerő-gazdálkodás
bérgazdálkodásban 1971. január l-től bevezetett új szabályozási mód jellemzője, hogy pénzügyi lehetőségeit tágította, önállóságukat növelte,s mert több évre a érvényes szabályozás, ezért könnyíti a vállalatok helyzetét és a korszerűbb pénzgazdálkodás kialakítása irányába hat. Ez időtől lépett életbe a bérfejlesztési mutató, mely az egy főre jutó bér plusz nyereség együttes összegének alakulásától függ és a vállalat számára a részesedési alapból bérértéke ha a létszám. növelési lehetőséget nyújt. A mutató növekszik csökken, előnye, hogy fékezése, a belső munkaerő-tartalékok leépítésére való Célja a létszámhígítási tendencia A
a
vállalatok
ösztönzés. A
tapasztalat
létszámváltozásra
szerint
ezt
a
feladatát
kismértékben
csak
ma
érzékeny,
még kellő mert
nevezőjét csökkenti, hanem a kieső bértömegen értékének javulása csak degresszivitással közvetíti a
mutató dos
létszám
esetén
számcsökkentés
a
kieső
bértömeg
8-10%-os
felhasználására
bémövelést
alakíthat
intenzitással keresztül
oldja
számlálóját
létszámcsökkentést.
minimális ki. Ennél
adó "tömege nagyobb, mint a bérfejlesztésre fordítható akkor, ha a létszám az átlagnál helyzet a bérnövelésre
nem
létszámcsökkentés
a
lehetőséget
meg. nemcsak
is. A
A a
hánya-
Csökkentett
nyújt.
10%-os lét-
bérnövelés
esetén az magasabb a kedvezőtlenebb bértömeg. Még bérű csökalacsonyabb dolgozóknál
a kieső béreknek csak 3-4%-os hasznosítugyanolyan mérvű létszámcsökkentés is mert ez esetben a létszámcsökkentés bérszinvonal-növekedést hatóságával jár, önmaga eredményez. Igy a jövedelemérdekeltség nem teremt megfelelő környezetet a létszámnö-
ken.
Itt
velési tendenciák
feltárására. megszüntetésére és a belső munkaerő-tartalékok aktivitása a kettős szabályozó viszonylag gyenge feladatából következik: egyik a létszám felszabadítása, a másik a teljes foglalkoztatottság biztosítása. Igaz, hogy közülük egyik vállalati, a másik népgazdasági cél. Átfedések viszont természetszerűleg vannak, mert a népgazdaság alapegységei maguk a vállalatok. létszám-felszabadíIgy a korlátozott tási lehetőség a munkaerő szükséges átcsoportosításának is akadályozója. A
36
jelenlegi szabályozórendszer létszámérzékenysége
hiányosságai ellenére is a koérvényessége a vállalati gazdálkodásnak a feladata, hogy szabályozórendszerrel összhangban cselekedfelerősítheti. A nyereség alakítására jen, nem eléggé dinamikus hatását egyéb eszközökkel sem hatását lehet mert arra nemcsak a fajlagos bérhányad csökabszolutizálni, gyakorolt hanem az csökkenése a és kenése hat, is, melyben önköltség rezsiköltség fajlagos anyagcsökkenése legalább azonos jelentőségű. A műszaki fejlesztésnek ezért nagy szerepe van. eszközök a korszerűt A vezetés feladata, hogy az erre fordított adják és az önköltség csökkentése révén nyereségnövekedésben realizálódjanak. A
rábbinál erősebb. Hosszabb biztos alapot ad. A vállalat
távra
a
vonatkoztatott
másik nagy jelentőségű változás 1973-ban bérgazdálkodásban tervezett lép életbe. az és besoroalkalmazotti vállalati bértarifa alapbérrendszer. Jellemzője egységes új Az új gyakorlat az alsó és felső bérhatárok módosítását vállalati hatáskörbe lási rendszer. vállalati bérpolitikát hoz létre. Megszünutalja. Ezáltal hatékonyabb és differenciáltabb alkalmazottak és egyéb dolgozók bérezési elkülönítését. Emeli a gazdasági teti a műszaki A nagy eltérések azonban vezetők és ügyintézők bértarifáit. korrigálása természetszerűleg idő múlva lehetséges. Noha nem ki gyorsan küszöbölhet minden igazságtacsak hosszabb lanságot, megteremti a hatékony vállalati bérpolitika feltételeit. A
Ez
az
f
A
vállalati
fiktív
vezetői
érdek.
Az
A vállalat
Az
idő és
tött
a
Ezeknek
az
jogosultsága kötött
határát
itt
van
általa
következetesen
akkor
az
abban
iskolai
ha korszerű
hatékony,
sajátosságaihoz, teljesítménybérnek,
munka
adott
és tanácsok
ellenőrzik. lehetne összefoglalni, hogy a eltölvégzettség, a munkában
tényezőihez lehet kötni.
beosztás
bérgazdálkodás
A
és
alapbérrendszer jelentőségét
új alkalmazotti
alsó és felső
nem
ágazati minisztériumok
az
lehetőséget ad. Helyes alkalmazása prémiumokat alapbéresíti. i ad, de ez nem is szükséges. A besorolásra
megszüntetésére
teljes szabadságot
számára
előírásokat
vonatkozó bérek
besorolások
eddigi fizetéskiegészítéseket
a
az a
bérezési
formákban
elvégzendő feladatokhoz csoportos
bérezésnek
és
fejeződik
kell a
igazodni.
ki. Lét-
normateljesítéshez
is vannak e téren egyaránt. Vállalatainknak egyéb formáknak További ahol a bérszabászerepük az önelszámoló egységek létrehozása, lyozási rendszer következetesebben érvényesíthető. Az igény az, hogy a termelő egységek bérszínvonala éppen úgy a bérszabályozási mutató alakulásától függjön mint a vállalati bérszinvonal. Mennél inkább megvalósul ez az igény, bérpolitikánk annál hatékonyabbá
időbérnek,
valamint
feladataik.
válik.
Bérpolitikánknak ról kialakult
ösztönöznie
kell
felfogás korrigálását igényli.
a
munkaidő
jobb
kihasználását
is. Ez
a
normák-
helyen csak a bérszínvonal meghatározó eszközének tekintik, noha egyúttal a végzett munka mércéje és a munkaidő-kihasználás eszköze is. Az alkalmas bérrendszer a feladatok teljesítéséhez önmagában véve kevés, ezt a munka jó megszervezésének kell kiegészítenie. Jó szervezés és megfelelő norma
a
hatékony
munka
A normát
sok
előfeltétele.
által érvényesített új bérszabályozási rendszer bérpolitika és alkalmazkodó bérformák a munkaerő káros mozgásának is kiküszöbölési gukban azonban természetszerűleg ezt a kérdést nem oldhatják meg. Az
az
adottságokhoz eszközei.
Önma-
37
változása kedvefoglalkoztatás ágazati szerkezetének a száma az irányú kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók átlagosnál gyorsabb A foglalkoztatás területi ütemben növekedett. Az mondható. megoszlása is kedvezőnek az különböző területein fellendült. A kedvezőtlen az, hogy az alkalmaország ipartelepítés zottak száma a szükségesnél nagyobb arányban nőtt, és a munkaerőmozgás általában meghaladta a szükséges szintet. A helyzet kialakulása részben a szabályozók következetlenséés nem a műgéből adódott. Kevesebbe került a termelés növelése, ha azt létszámnöveléssel szaki színvonal ezen változmeg. Az új bérszabályozási rendszer fejlesztésével oldották de lényeges eredmény eléréséhez van további tökéletesítésére tatott, szükség. A nagyfokú munkaerőmozgást másrészt nemcsak a szabályozók következetlensége okozta, legalább által előidézett olyan fontos a vállalatvezetés gyakorlat is. Ennek nem megfelelő volta abban összesíthető, hogy a szükséges munkáslétszámot csak kapun kívülről igyekeztek bizA technika tosítani. feladatok fejlesztését, a normagondozást, szervezési megoldását, a több műszak szervezését és mindezek munkafegyelem javítását, esetenként segítségével a belső munkaerő felszabadítását, átcsoportosítását elhanyagolták. Erre a gyakorlatra nyüvánvalóan abból adódott lehetőség, hogy a gazdaság extenzív fejlesztésének időszaka az elmúlt években nem zárult le, noha végső szakaszát éli. és
Jelenleg
ző
volt.
elmúlt
az
években
a
A
Az elmondottakból
következően
szabályozók és elvek Egységes módszerek érvényesítésére van szükség. Ezeknek magukban kell foglalni néhány olyan dolgot, amelyek a munkaerőmozgást lényea munkaerő-tervezés, gileg befolyásolják. Ilyenek például a munkaerő-felvétel, képzés, az vállalaton belüli és vállalatok közötti tennivalóinak továbbképzés, átcsoportosítás egységesítése. Nem lényegtelen a munkás nagyobb fokú megbecsülése sem. Itt az utóbbi években bevezetett törzsgárdatagság haladást jelent, de a megbecsülés sokágú elemeit nem meríti ki és nem is merítheti ki. A munkaerő a termelés meghatározó tényezője. Ez a szetörődés munkaerő repe a vele való sokoldalú kiindulópontja. A vállalatok megszerzésére köt le. Ehelyett irányuló versengése népgazdaságilag káros, mert jelentős erőforrásokat az egyén és a társadalom számára- egyaránt hasznosabb a munkalenne, ha erőfeszítéseiket erő megtartására vagy szükséges átcsoportosítására összpontosítanák.
módosítása
bérgazdálkodás
a
is
belül
és vállalaton
munkaerő-gazdálkodás
megjavítása
is
bérszínvonal-növelés
jelenti. jelentkezik.
A A
és
a
munkaerőmozgás
alakításán
személyi jövedelmek differenciálása központi bérszabályozás feladata
a
közötti
az
vállalatok
A
10-15%-os
okoznak
fejlődő tására
mint
vállalatok itt
a
ka társadalmi
38
közötti
fokig engedhető
általában kárt
vállalatok
a
ke-
között és
ezen
vállalaton
pedig eredményességén a
differenciálás.
alapuló nyos
kívül
vállalatok
differenciálás, a vállalati bérgazdálkodás feladata iparágak beltili, foglalkozási ágak közötti, a munkateljesítményeken és a munka
át
a
is feladat.
differenciálását
A
resetek
után
a
meg.
különbségtétel Ez
a
-
társadalmi
hasznot.
-
a
bérpolitikában
színvonal.
csak
bizoközött
Vállalatok
nagyobb eltérések több Elegendőnek kell lennie viszont ahhoz, hogy a dinamikusan A bérek alakíkapcsolatos fejlesztési tényezőit biztosítsa.
jövedelemkülönbségben
munkaerővel
szükséges elfogadhatósági bár
népgazdasági szinten termelékenységi
tervezett
fejezhető
ki. Ennél
felhalmozási-fogyasztási arány,
továbbá
mun
a '
színvonala
hat.
-
ez a törvényszerűség nem Vállalati szinten ilyen egyértelmű. A termelékenység nö. és kiindulási bázisuk is eltérő. A személyi jöve. velésére a vállalatok lehetősége különböző alapvetően a nyereségrészesedés és a bérnövekedés tényezőin kereszdelmek növekedése
is eszköze. érvényesül. Ebben a kapcsolatban a nyereség a bérek növelésének ösztönöz a nyereségből a vállalatok a bérszínvonalat arra, hogy bérpolitika ponti jék. Bizonyos határok között mégis választási lehetőségük van. A nyereség ecélra
tül
sítható részét béresíthetik, illetve fokú tartózkodás figyelhető meg.
részesedésként
ítélhetik
A béresítésnél
oda.
A közis emel-
haszno-
bizonyos
Abból is táplálkozik, hogy a nyereség a bérszínvonal általában kevés. Ezenkívül bizonytalan is. A jobb munkával járó rendszeres növeléséhez követelményeket sem feltétlenül elégíti ki. Nagysága a monopolísztikus helyzettől, a piatendenciáktól és több. olyan tényezőtől függ, ci viszonyok alakulásától, az árnövekedési amelyek nem a vállalati. jobb munkán alapulnak. A bizonytalansági tényezők együttesen való felosztását abba az irányba hatnak, hogy a vállalat a nyereség részesedésként helyeznövelése ze előnybe. A bérek ugyanis vissza nem vonható, amit akkor is fenn kell tartani, Ezért a nyereség béresítése a vállalaton belüli indoha a vállalat gazdasági helyzete romlik. ellétrehozásához és fenntartásához kolt bérdifferenciák kevés, pedig egyéni ösztönzésre
sősorban nél
ez
nagyobb A
a
mód
jövedelemnövekedés
A rendszeres
alkalmas.
az
esetenkénti
növekedés-
húzóerő.
alapvetően
nyereség béresíthetősége tehát
sem
a
bérszínvonal-növelés, való
rendteremtés
a
sem
bér-
problémáit oldhatja meg. jövedela munkaerőnagyobb fokú központosíthatóságát igényli. Csak ezáltal biztosítható mozgás spontanitásának megszüntetése is. A kívánt iparágat, függetlenül a nyereség alakulásától, előnyösebb helyzetbe kell hozni. Egyedül a nagyobb súllyal alakított központi bérpolitika alkalmas arra, hogy a jövő követelményeit figyelembe vegye, mert a nyereségtől függő és a vállalati az ideiglenes rentabiliönállóságot e téren is elismerő béralakítás tásra épül. A szocialista állam jelentős gazdasági szerepének fenntartása való mellett a bérezésben rendteremtés a vállalati sérti, csak annyiban, ha az intézkedéönállóságot sem feltétlenül sek arra is a a nyereség esetleges alacsony szintje esetén irányulnak, hogy a bérnövelés kívánt módon történjen. Nem ésszerű ugyanis, hogy egyes vállalatok csak azért kapjanak olcsó munkaerőt, mert náluk a termelés az önállókevésbé nyereséges. Ilyen értelemben kell és általa kötelezni őket arra, hogy a munkaerőpiac adottságaiságot valóban csorbítani hoz megfelelőbben alkalmazkodjanak. differenciálás
A bérezésnél
nem
a
mek
a
A
dot kell
jövedelmek nagyobb találni
állami
az
kodás érdekében. Ennek Zá-Sban az adminisztratív
mérvű
beavatkozás
központhatóságán nagyobb fokú
elemei
szocialista
eszközök
tetett bérszabályozási módosítás tén érvényesülhet
a
alkalmazása csak
az
állam
állam
mindenképpen mómegfelelő bérgazdálA bérszabályois adottak. Az 1971-ben életbe lépesebeavatkozása központi
át vagy anélkül, intenzitására a
funkcióiból
nélkülözhetetlen.
nagyobb
fokú
megfelelően.
Vállalaton
belül
termelési
ösztönmegoldására a vezetők és beosztottak eltérő módkülönbsége jövedelmük keletkezésének J31ban jelentkezik. Béren kívüli jövedelmek keletkezése túlnyomóan a vezető beosztásban leVő dolgozók tevékenységéhez kötődik. Aránytalanul ilyen érnagy különbségek vannak
és érdekeltsége _Zé_Se
sem
a
azonos.
feladatok
Ezek
'39
telemben
térés,
ami
nyára
van.
dolgozók kárára. Olyan értelmű jövedelemfeszültséget okoz ez termelés nem indokolt, sőt annak gazdaságossága vonatkozásában
fizikai
a
a
felosztható
A
kony lépés volt
a
megszüntetése nyereség kategóriákon alapuló szétosztásának felé, de a részesedési jog, illetve a részesedés megfelelő ösztönzés
hátráhatémérvé-
fejlődéssel szemben ható ellentmona dolgozó tulajdonosi és munkaválA kellően nem feladatok lalói mivolta jut érvényre. elvégzésében mint munkás sem érdea kelt intenzíven. Nincs ösztönözve munkaidő kihasználására és arra, hogy a termeeléggé tekintse. Nincs ösztönözve arra lői berendezéseket (legalábbis közténylegesen sajátjának E a termelés és szériában milyen piacra milyen problémák megvetlenül), hogy történjen. sokat segíthet. Az ösztönzők mai rend oldásában is az üzemi demokrácia jobb kialakítása nek
teljesen
dásokat
csak
vállalati
el-
az
hatáskörben
részben
oldotta
való érvényesítése a meg. Jelen gyakorlatban
-
szerében ről
a
vállalati
meghatározni
tartalékait
irányítás nem
lehet, de
nem
korántsem
ki és számára
felül-
mindent
is szabad.
bérgazdálkodás,a jövedelemalakítás
A
merítette
fontos
központi
kérdés.
Elismert
benne
a
vál-
közötti határvonal államé is. A kettő meghúzása nehéz. Nem joga is, a szocialista sem könnyű "eltalálni", de az alapjában helyes elveknek megfelelő gyakorlat kialakítása feladat. Ez a gyakorlat mind az irányító szervek, mind a vállalatok részéről egyaránt módosításra forrásává a szocializmus szorul, hogy az anyagi ösztönzés építésének intenzívebb lalat
váljon.
14-15 -i Munkáspárt Központi Bizottságának 1972. november a való előtt készült. A KB és annak elfogadott publikálása sajtóban érthetően nem Ezért támaszkodhatott. számomra állásfoglalására megnyugtató, hogy kérdések a felvetett időszerűségét (mint pl. a termelői alapgazdálkodás finanszírozásának és a vállalati problémái, a munkaerő-gazdálkodás, a munkabér nyereség közötti viszony, a későbben belüli felosztásának a nyereség vállalaton kérdéseit) megjelenő határozat alapvonásaiban igazolta. A cikk
a
Magyar Szocialista
határozat
ülésén
-
-
'
IRODALOM
Kőzgazdasrígí nabályozórendszerünk továbbfejlesztése. Közgazdasági és J ogl Könyvkíadó, 1970. JENŐ: Bérszabályozás és nyereség. Közgazdasági Szemle, 1972! 1. RÉVESZ GÁBOR: Az élőmunkát Közgazdasági Szemle, 1972/2. helyettesítő gépesítés korlátairól. A terv növekvő BÁGER GUSZTÁV-HAJNAL ALBERT: és a termelés komplexitása. Közgazdasági Szemle, 1972I4. CSIGAHÁZI KATALIN: A vállalati GYULA-OKRUCZKY alapok képzésének és egyöntetű kezelésének néhány időszerű kérdése. Közgazdasági Szemle, 1972I4. GÁLIK LÁSZLÓ: A nyereséghányad mint a vállalatot orientáló tényező. DR: VARGA GYÖRGY: A vállalati önállóság és a forgóalap. Figyelő, 1971. III. 3. RÓZSA JÓZSEF: Rendező elv a hatékonyság. Figyelő, 1971. III. 17.
WILCSEK
'
-
40'
BANKI PÁL:
A bérgazdálkodás tennivalói. Figyelő, 1971. III. 17. alapbénendszer. Figyelő, 1971. IV. 7. Uj alkalmazotti CSÁSZÁRZOLTÁN: Fejlesztési alapok és arányok. Figyelő, 1971. IV. 14. LÁSZLÓ: Kiknek előnyös az eszköz-átcsoportosítás? KOLLARIK ISTVÁN -ANTAL
SZ A;
.
6.
Figyelő,
1971.
r
LÁSZLÓ: NYIKAXS RÓZSA JÓZSEF:
Fluktuáció és érdekeltség. Figyelő, 1971. X. 6. A vállalatokon is múlik. Figyelő, 1971. X. 6.
DR.
SIMÁN MIKLÓS: Ahogy
a vállalatok jövőjüket tervezik. Figyelő, 1971. X. 20. milyen forrásból? Nyereség Figyelő, 1972. I. 5. és az állami tulajdonjog. Figyelő, 1972. III. 1. DR. SÁRKÖZI TAMÁS: Gazdasági reform Ki miben érdekelt? Figyelő, 197 2. m. 22. DR. ZALA JULIA: és népgazdasági érdek. Figyelő, 1972. 111. 29. DR. REDEI JENŐ: Vállalati az állóeszköz-gazdálkodásban. Figyelő, 1972. IV. 12. DR. DÁNIEL TAMÁS: Ellentmondások tulajdon és tulajdonjog. Figyelő, 1972. V. 24. DR. HALASI LÁSZLÓ: Szocialista hatása 197l-ben. SÁNDOR: A szabályozók módosításának Figyelo, BODNÁR LAJOSNÉ-FERGE
DR. GÁLIK LÁSZLÓ:
-
a
21.
VI.
1972.
JENŐ: Vállalati JENŐ: Vállalati
WILCSEK WIDCSEK
önállóság és kockázatvállalás. magatartás és a pénzügyi
Figyelő,
1972.
28.
vx.
Figyelő,
mechanizmus.
1972.
30.
VIII.
PEIWJIIPOBAHIÍI
IOJIIOHIIIPOBAHHHE CFEIICTBA SKOHOIINECKOPO
XOBSICTBEHHHETEHJIEHIIIM B IIPOIHIIEHHOCTI
I
APOH 11011 P
Hala
axonounuecxaa
ellncrno clcreuu I
cncreua
SIOHOIMIBCKII
I
orpannweuuaa
20
DDOIR
ÁBDOTIB
na):
I
crarse
öaa,
lnelnuunanua Hpl
npennplnrla nnaru.
nnaru
uoner
no
FOG!-
aunapa
cynecrneuuoe ŐHTB odecneueno
ynennqeuueu
Ionepulaauln
ammexrunlocrl
npouaIon
cpencrn.
npennpnarun
orarhn
noauoxxocrn
óaauca. cunu
I97I
noropan
uro
x
cunu.
oópaaonauue,
paóouen
n
I-ro
noauoxnocrs
npodxeu:
xpyrn
paóotel
cauocronrexslocrn
aapnnaru
cayxallx,
nuuuaaue
nna
nepepacnpenenenmn
naaulponaxnn
c
n
aapnnaru cocran,
crynanl
nneneaaaa
unenue, n
DOMB COHIBJIOTIÉOOIOPO
na
noauoxnocru
nnanuponannn
cuau
aro
Bnyrpl szol odnacrt öoxsle,
perynxponanna
npuanuaa
nnaunposauun
aomexrunuocru
aüpaöoruon 3'cRaaunaer
uouonnauuounons
peryxlponaxxn.
nanpananerca
yponeus,
úopu
nonunannu
Perynnponauun, Paöouen
n
anannaupynmca n
ananerca
cpencrn
SROHOIIV-KBORBI
nnuuauue,
nnaalponaunn
Iclarpunaer
e
axouoluqecxoro
npennplarla.
B crarne
I
SHGHHTGJIBBOÜ.
uoen
B0lcrneunu
n
perynuponauna
cpencrnaul
cunocronreasuocru
ocuonnouy
a
anuunncrparunnux
KOIIOCDBJCTBBHEBB
RBIIIBTCH
B
e
ncrynnr ynyqneuua numn
I
Ionan n
rocynapcrneluon
ocuonnol
cncreua 3
cuny
nnauuponanun
orpanuueuneu
cucreua
nonan
onenunaatcn r.
I973
r.
Anrop
aapunaru
1
cauocronrennuocrl nonnruxl
aapadorlol
41
ÖKONOMISCHE
MODIFIZIERTE UND
REGULIERUNGSFAKTOREN
WlRTSCHAFTSTENDENZEN
IN
ÁRON
INDUSTRIE
DÓKA
Zusammenfassu
ng
ökonomísches
Unser und
DER
Lenkungssystem ist kombinativ; es bildet die Einheit der ökonomischen dieses Systems ist das von den ökonomischen Regulierungsfaktoren. Innerhalb bestimmte Gebiet gröíber, aber gleichzeitig ist die direkte ökonomísche Rollé des
administrativen
Regulierungsfaktoren sozialistischen
Staates
bedeutend. Um stánden
lenkt Untemehmungsselbststándigkeit die Aufmerksamkeit auf zwei Problemen-kxeise: Produktionsfondsr, Lohn- und Arbeitskraftwittschafti. Es werden die Gestaltung, die Modernisierung des Produkdas Niveau, die Zusammensetzung, tionsfonds und die Formen de: Möglichkeit de: Mittelumgruppierung analysiext. Die Arbeit sieht die Art der Steigerung de: Fondswixtschaftseffektivitát in de: Erhöhung de: Untemehmungsselbststán digkeit auf ein höheres Niveau. Arbeit
Voxliegende
eingebaut ín
-
den
de:
-
-
eingefúhrte
Lohn- und ArbeitsLenkungssystem ín unseren neue der Angestellten Grundlohnsystem De: Verfasser hat den Standpunkt, daB eíne wesentliche gewertet. Verbesserung der Lohn- und Arnur beitskraftwirtschaft durch die Begrenzung de: Untemehmungsselbststándigkeit und die Erhöhung des Wírkungsgrades der staatlichen Lohnpolitik gesichext werden kann.
Es werden
das ab.
sowie
kraftswirtschaft,
1. 1. 1971
auch
das
in
MODIFIED AND
neue
ín Kraft
1973
ECONOMIC
ECONOMIC
tretende
REGULATING IN
TRENDS
ÁRON
FACTORS
THE
INDUSTRY
DÓKA
Summary Our
regulatixxg one
and
regulatíng
economic
Within
means.
at the
same
system is a combined system the axea covered
this the
time
socialist
has
state
a
the unity of economic amd administrative by the economic regulating factors is the larger
one:
signiflcant,
direct
economic
two series of ptoblems connected study concentrates upon of the basic independence of the enterprises: the management
The
by the
The
to
way
the
in
possible
increase of
be
of the
effectiveness
enterprises out
lst
wage-
to
a
und
January,
and
of the
modernization
of redístribution
ways
of the
of the
means
production
well.
ptussíbilitíes offeted and
the
wage-
management
bases
reached
of the
production
are
of production. It points out of the basic production lays in
and
analysed that
the
rising the
hígher level. manpower 1971 and
management the
employees'
the
study examines
HBW
basic
study declaxes that a signiflcant improvement of the of the independence limitation onjy by a certain efficicncy of the wage policy of the state.
197 3. The
of the
42
the
Considexing ihtroduced on
can
formation
level, structure,
with
independence tem
as
the
management.
manpower
togcther
role with
the
new
t0 Wage system wage- and manpower of enterprises and
regulating be
sys-
ÍHÍIOÓUCCÖ
management by the increase
A
NEHÉZÍPARI MÜSZAKI
KÖZLEMÉNYEI
V.
sorozat
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 22. KÖTET
MISKOLC,
-
l. FÜZET
1974
EGYETEM
SZERKESZTŐ
BIZOTTSÁG:
NOVÁK JÓZSEF felelős
szerkesztő
felelős:
Dr. Szabó
szerkesztő:
Fias
A kiadásért
LÁSZLÓ
BACSÁK GÁBOR, DR. KUN LÁSZLÓ, DR. SZOKOLI
DR.
János
rektorhelyettes
Józsefné Szerkesztőségének gondozásában A szedés befejezve: 1974. május 30-án, meelent: 1974 szeptemberben Példányszám: 550 Technikai
Megfelent
Készült: az
az
NME
IBM-72
MSZ 5601-59
Engedély száma: A sokszorosításért
Közleményei
szedéssel, rotaprint lemezről szabványok szerint, 96271/74
composex
és MSZ 5602-55 MM
felelőszMálnási
Béla
üzemvezető.
10
BIS ív tezjedelemben
Nyomdauám:
KSz
74
-
1012
-
NME
TARTALOMJEGYZÉK fő tényezői gazdaságunkban Lengyel Béla:AzáIszínvona.l-változások Dáka Áron: Módosított közgazdasági szabályozók és gazdálkodási aziparban -
Nagy Aladár: &abá
-
A szakosított
-
-
-
termékek
-
-
és
-
a
-
-
-
Nyugat-Németország fejlődő országok kapcsolatok alakulása a II. világháború után Láuló:
és
a
-
Tóth
-
Árpád: Speciális helyzetű
társadalmi
-
-
-
csoportok (Borsod
-
-
-
megye
-
-
3
-
-
a
-
-
KGST-ben
29
43
külkereskedelmi
közötti -
-
tendenciák
átképzése
termékek
szellemi
-
-
-
-
-
-
cigánylakossága
55 77
109
