Univ-01.qxd
2009.05.15.
16:14
Page 1
Ajánló Me gusta mucho Vérpezsdítõ dallamok, igazi mediterrán és latin szellem – mindez spanyolul vagy portugálul. Már tizedszer volt jó azoknak, akik szeretnek élni, mert azok mind tuttira szeretik az ibér világot. 4. OLDAL
Õk nem közhelyekkel Mindannyian mások vagyunk. Mindannyian sztárok vagyunk. Mindenkinek van keresztje. És éneklik és éneklik. Sok jó ember összejött az Ifjúság úti campuson, hogy elfogadja és talán meg is szeresse a másikat. 10. OLDAL
FIKA Mûvészet, mint pofon? Mûvészet, mint radikális támadás? Mûvészet, mint gondolatébresztõ momentum? Mûvészet, mint eszement zagyvaság? Mûvészet, mint ilyet én is tudok? Vitatkozni lehet, sõt kell. 14. OLDAL
A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA – MEGJELENIK KÉTHETENTE
Díszdoktoravató – ahogy még sosem!
X. ÉVFOLYAM 8. SZÁM – 2009. MÁJUS 18.
Pályázati felhívás A Science, Please! Projektiroda pályázatot ír ki a közeljövõben felépülõ Science Building egyetemi kutatóközpont magyar elnevezésére. Várunk minden kreatív, az épület és a benne folyó kutatómunka fontosságához méltó ötletet. A nyertes munka 50 000 forintos pályadíjban részesül. A pályázatokat a következõ címre várjuk: Science, Please! Projektiroda 7624 Pécs, Szántó K. J. u. 1/B 111. szoba Beérkezési határidõ: 2009. június 1.
Vége a sorbaállásnak?
FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS
A leckekönyv még nem vész el, csak átalakul. Viszont a következõ lépés az elektronikus index bevezetése, amikor a valóságban is megszüntetjük a leckekönyv használatát – mondja Vinter Miklós, a PTE Oktatási Igazgatóságának referense, akitõl azt is megtudjuk, hogy most még a leckekönyv, mint közokirat él és az ETR-es adatokkal együtt mérvadó, de a tervek szerint másfél, két éven belül lesz „igazi” elektronikus index a PTE-n is. KASZA Szabolcs írása
Szól a harmonika. Az egyetemi kórus lágyan ringatózva zengi Lara balladáját. Egy fiatalosan csillogó szemû õsz úr hímzett ingben és sportcipõben szaval, táncol, énekel, majd sorra csókolgatja a színpadon állókat. Nem tévedés, ez egy díszdoktoravató. Jevgenyij Jevtusenko, a kortárs orosz irodalom világhírû csillaga, számtalan tudományos, mûvészeti és közéleti kitûntetés mellett a Szabadság- és a Raul Wallenberg érdemrend tulajdonosa, a 4234-es számú kisbolygó névadója május 7-étõl a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora. KENESSEI Katalin írása
Nehéz szigorúan hivatalos keretek közé szorítani egy olyan karizmatikus egyéniséget, mint a hetvenöt éves Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko. A PTE láthatóan nem is erre készült, hiszen az ünnepség szereplõi között fontos szerepet kaptak a Janus Egyetemi Színház tagjai és a Mûvészeti Kar hallgatói is. A
közönség pedig elõre érezte, hogy valami rendkívüli dolog várható: a Vargha Damján teremben egy ülõhely sem maradt üresen. Gábriel Róbert rektor üdvözölte az avatandó díszdoktort és az egybegyûlteket, Lendvai Endre, a Szláv Filológiai Tanszék egyetemi tanára ismertette a költõ életútját és pályáját. Jevtusenko a költészetet „demokratizáló”, személyes méltóságot és magánéletet elõtérbe he-
lyezõ költõnemzedék vezéralakja volt. Ma talán meglepõ, hogy a „pódiumköltészet”mûfaja mennyire aktivizálta a társadalmat. A költõk tereket, stadionokat tudtak megtölteni verseikkel. Persze aki látta már Jevtusenkot szavalni, az tudja, hogy az ilyen elõadásmód hatalmas energiát és a személyiség teljes átadását igényli. A pódiumköltõ – pódiumot látva – itt sem tudott ellenállni a közönségnek, míg a Janus elõadói – Sólyom Kati, Köles Ferenc és Czéh Dániel – magyarul, õ oroszul szavalta verseit, majd együtt énekelt a Mûvészeti Kar kórusával. A költõ akkora dinamizmussal és humorral adta elõ mûveit, hogy a közönség soraiban mindenki elfelejthette, hogy valójában díszdoktoravatón van. (Interjú Jevtusenkóval: 9. oldal!)
Az ÁJK-n, a BTK-n, a KTK-n, a PMMK-n és a TTK-n már a leckekönyv mindkét oldalát elektronikusan nyomtatják a Tanulmányi Osztályon (TO), így nem kell felvenni vizsgaidõszakkor a dokumentumot. A többi karon jelenleg még csak a leckekönyv bal oldalát nyomtatják az ETR-bõl és ragasztják az indexbe, de hol gyorsabb, hol lassabb ütemben tervezik az átállást. Persze ha nem válna be a rendszer, a leckekönyv akkor is megmaradt – mondja Zámbó Dávid, az ÁJK Tanulmányi Osztályának vezetõje, aki az egyik legtevékenyebb elõmozdítója annak, hogy ezt az új rendszert bevezessék a PTE-n. Vinter Miklós elmondása szerint még jogszabályi feltételek is nehezítik a teljes átállást. Zámbó Dávid elsõsorban az ÁJK-n tevékenykedik, az ottani tapasztalatairól számol be az UnivPécsnek. Zámbó Dávid beszél ar-
ról is, hogy gyakran fordult elõ, hogy a hallgatók otthon (az ország másik felén) hagyták indexüket és ezért nem tudtak vizsgázni. A másik hasonló probléma az okirat elhagyása volt: új leckekönyv vásárlása tizenegyezer forint, a TO munkatársainak pedig rengeteg munkával jár újra regisztrálni egy felsõbb-éves diák addigi eredményeit. Még egy fontos elõnye van az érdemjegyek elektronikus rögzítésének, egy szóbeli vizsgán a tanár nem láthatja a hallgató más tárgyakból szerzett érdemjegyeit – figyelmeztet Zámbó Dávid, majd így érvel: Az ETR-be eddig is regisztrálni kellett a jegyeket, de most már nem kell külön az indexbe is. Az, hogy ki teszi ezt meg, az oktató, vagy a tanszéki adminisztrátor: az a tanszék belügye. Az elektronikus adatrögzítés biztonságosabb és hatékonyabb is a TO vezetõ szerint, például az ÁJK-n az új rendszerben 23 tisztázatlan (nem egyezõ) jegy volt, míg régebben 600ig is felment ez a szám. Persze ellenérvek felhozhatóak az elektronikus index ellen, néhány BTK-s hallgató és tanár szerint, a jegybeírás eltûnésével még jobban elveszik a személyes kontaktus és a kölcsönös viszszajelzések lehetõsége. Egy másik kételyre már van válasz: a szóbeli vizsgák utáni esetleges viták elkerülése érdekében az ETR-ben nyomtatni lehet egy vizsgalapot, amit az oktatóval aláíratva bizonyító erejû dokumentumként használhat fel a hallgató. Az új rendszerhez csatlakozó öt kar együttmûködve dolgozott, ez az egyetemi integráció szempontjából is jó – mondta Zámbó Dávid.
Univ-02.qxd
2009.05.15.
14:33
Page 1
A józan élet szépsége
Olvasói levél
Drogok, függõség
Interjú Szemelyácz Jánossal, az INDIT (Integrált Drogterápiás Intézet) Közalapítvány, ezen belül a Baranya Megyei Drogambulancia vezetõjével, tegezõdve, mert náluk így szokás. KASZA Szabolcs interjúja
FOTÓ: VILLÁNYI MÁTÉ
A drog pogány istenek, faunok, ördögök ajándéka, amelyért busás árat is sápolnak le. Baudelaire Mesterséges mennyországok címû tanulmányában csontig rágja a témát az akkori kor emberének tapasztalataira építve – érdemes is elolvasni ezt a könyvecskét elejétõl végéig. Igaz, Baudelaire idejében a Mennyország képe még nem volt ott minden utcasarkon, és nem a mûszaki részlegen, utazási irodákban vagy az élelmiszerboltban lehetett megvásárolni, valami felhígított, lebutított, mûanyag, tömegeknek eladható verzióban. Már csak a kannabiszszármazékok különbözõ pozitív és negatív hatásairól legalább annyit lehetne beszélni, mint amennyit egy borkóstolón hallunk, és egyre több füzetecskét látunk szétszórva fesztiválokon, amelynek egy része a tiszta tényekrõl informál (és itt nem mindenféle felekezetek által propagált kiadványokról van szó). Kevés szó esik azonban magáról az emberrõl, aki fogyaszt, élvez, és persze szenved. A szenvedés szánalmat kelt magunkban és fõleg másokban, akiken keresztül fogalmazzuk meg saját létezésünk mivoltát. Aki elszív egy „marihuánás cigit”, kétségkívül veszélyben van: megbélyegzi, kirekeszti pont az a réteg, akik munka után vagy esetleg munkaidõben lelküket kényeztetve eljárnak shoppingolni, vagy este rácsatlakoznak a mindent tudó tévékészülékre, a „huszadik század családi kandallójára” és csokikát vesznek a kölöknek, még ha rossz is volt az iskolában, csak maradjon csendben és nézze a szobájában Nickleodeont. Megbélyegzik a nagyik, akik hetente hosszú sorokban állnak a patikusnál a legális kedélyjavítókért, és a korhelyek, akik kis kocsmák mélyén bortól mámorosan mesélik el egymásnak szaftos kis történeteiket. De veszélyben van a „füves” akkor is, ha megtalálja „saját” társaságát, akik elfogadják, és akiket nem más hord össze, mint maga a szenvedély rögeszméje. Mert végül itt lyukadunk ki mindannyian. Mindenki függ valamitõl vagy valakitõl, és ehhez nem kell sem drog sem tévé, hogy rájöjjünk, függõségek tartanak össze minket, mert különben egymagunkban elvesznénk a rendszerben. Így mindenkinek könnyebb, ahogy Baudlaire mondja: „Hogy ne legyetek marcangolt rabszolgái az Idõnek, rúgjatok be; rúgjatok be, szüntelenül! Borral, költészettel vagy erénnyel, ahogy tetszik.” XY
Szenvedélyek Napja Több mint tíz éve rendezték meg elõször a korábban Ártalomcsökkentõ Fesztiválnak hívott, ma már Szenvedélyek napjaként ismert egynapos fesztivál. A Szenvedélyek napja egy olyan kezdeményezés, amely lehetõséget kíván teremteni a szakemberek és az érintett fiatalok közötti párbeszéd elmélyítésére. A fesztivál nem tiltani, fenyegetni vagy elrettenteni próbál, hanem objektíven tájékoztatni a lehetséges ártalmakról, mindezt nem egy orvosi rendelõben, hanem a maga kötetlen programjainak segítségével. Pécs – 2009. május 22. péntek LABOR Kísérleti Kultúrtér (Zsolnay Vilmos u. 37.)
Amíg rád várakoztam (a drogambulancián) sok firkálásra, feliratra lettem figyelmes, illetve a velem együtt várakozók most is éppen egy plakátot firkáltak öszsze nagy „örömködések” közepette. Ebbõl is látszik, hogy a problémás szerhasználók (akik, az ambulancián is megjelennek) gyakran indulatkezelési problémával küzdenek, ami miatt egy frusztrált, vagy egy monoton helyzetet nehezen tolerálnak. Ezért kell rágyújtani, vagy firkálgatni. Ha valaki úgy érzi, hogy elindult egy úton, akkor melyik stádiumban hova forduljon? Mikor kell egyáltalán segítséget kérni? Hozzánk általában akkor jönnek, amikor már gond van. Lehet õket motiválni korábban is, erre sok módszerünk van. Azt gon-
dolom, a probléma minden szintjén dolga van a szakembereknek. Ha valaki még a közelébe se jutott a drogoknak, annál prevenciót kell alkalmazni, annak is az indirekt fajtáját. Ha valaki éppen kísérletezget, annak felhívjuk a figyelmét, hogy a kísérletezgetésnek milyen veszélyei lehetnek. Ha valaki nagyon elmélyedt benne, akkor pedig motiválni kell arra, hogy egyedül nem biztos, hogy ki tud ebbõl mászni, tehát jó lenne, ha konkrét intenzív kezelésen is részt venne. Ha pedig valaki a rehabilitációból jön kifelé, akkor segíteni kell a szocializációját, a józanul maradását. Melyek azok a helyzetek, amikor tényleg szükség van gyógyszeres kezelésre? Nem okos dolog egy függõséget egy másikkal helyettesíteni. Viszont azt gondolom, lehet értelme a gyógyszeres kezelésnek a felépülésben. Azt kell ilyenkor nagyon pontosan tudni, hogy ez mennyi idõrõl szól. A gyógyszer segítheti a folyamatokat, de nem lehet alapvetõen jó megoldás és a gyógyszerrel lehet jelentõs károkat is okozni. Távlati célként – szenvedélybeteg embereknél – a teljes absztinenciát kell kitûznünk: az illegális és legális pszichoaktív szerek nélküli életet. Elõfordulhat az is, hogy valaki együtt tud élni józan felhasználói szinten egy szerrel? Nem véletlenül választ valaki egy adott drogot. Személyiségfüggõ, hogy miért kell valakinek pont egy illegális szert használnia, amivel kiteheti magát mindenféle hatósági inzultusnak, vagy akár egyéb következményeknek. Vannak olyan emberek olyan problémákkal, kapcsolati helyzetekkel, amiket már próbáltak kezeltetni szakemberekkel, és más módokon is, aztán rátalálnak egy szerre, mondjuk a cannabisra és kiderül, hogy ezzel tartósan jobb állapotot tudnak fenntartani, akkor az ember nem tehet mást, minthogy elfogadja, hogy neki ettõl kerekebb az élete. Persze megborulhat ez is.
Illegális kábítószerek fogyasztása - karok szerint
Szervezõk: INDIT Közalapítvány, Drogambulancia A belépés ingyenes! Program: 18.00: Periszkóp Rádió, Bulisegély, Alternatíva, Az Emberség Erejével Alapítvány programjai, 19.00: Freestyle, Mc, Beatbox verseny (Csemege, Ibusz nyeremények) 20.00: Akkezdet Phiai Koncert 22.00: Folk Free koncert 24.00: Foka, Acid
Volt már olyan, hogy elküldtetek valakit? Ha azt látjuk, hogy a kliens alibi szinten használ bennünket, akkor beszélünk vele arról, hogy nekünk túl sok dolgunk van ahhoz, hogy õvele ebben a fázisában túl sok idõt töltsünk. Döntse el, hogy mit szeretne. Amennyiben komolyan veszi a terápiát, akkor tudunk segíteni, ha nem, akkor fölösleges egymás idejét rabolnunk. Ez nyilván nem tûnik jó orvosi, segítõi hozzáállásnak, de idõnként a krízisprovokálás – amikor azzal szembesül a kliens, hogy velünk együtt magát is átveri – segíthet. Egyébként egy józan élet akarása és annak megtartásának motorja, vagy inkább a folyamat benzinje a motiváció. Ennek fenntartásán sokat kell dolgozni, de aztán a kliens már magától is észreveszi a józan élet szépségét.
Bank mobiltelefonon: 06-40/3-66-666
UnivPécs – A Pécsi Tudományegyetem hírlapja Olvasószerkesztôk: Makkai Eszter, Váradi Tamás
Felelôs kiadó: dr. Gábriel Róbert rektor
Képszerkesztõ: Csortos Szabolcs
Kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b
Fotóriporterek: Márk Mirkó, Nadobán Nóra, Pálvölgyi Panna, Villányi Máté, Weisz Endre
Fõszerkesztô: Harka Éva Lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás
Állandó munkatársak: Anda Zsófia (egyetemi élet), Apró Annamária (kultúra), Babarci Bulcsú, Facsády Orsolya, Fábos Attila, Gál József, Hatvani Márk, Herman Veronika (magazin), Herold Zoltán, Kocsis Anita (sport), Lugosi „scham” Tamás, Papp Veronika, Pauli-Csap Kinga, Andy C. Rouse, Szakonyi Annamária, Szalay Attila, Szõnyi Veronika, Takács Tímea, Weintraut Mária, Weintraut Rita
Hirdetési tanácsadók: Keresztény Ákos 30/482-5818 Terjesztés: Filákovity Dusán 70/209-3353
Szerkesztôség: 7633 Pécs, Szántó K. J. u. 1/b Telefon: 72/ 501-500/2144, 2145 Fax: 72/ 501-500/2140 E-mail:
[email protected] www.univpecs.pte.hu
A hirdetések tartalmáért a szerkesztõség nem vállal felelõsséget!
2
A kábítószerekhez való hozzájutás nehézsége:
A táblázatok forrása: A FELSÕOKTATÁSBAN TANULÓ FIATALOK KÁBÍTÓSZEREKHEZ VALÓ VISZONYA címû tanulmány Készült a GYISM megbízásából a Dél-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács támogatásával; Fact Intézet, 2003.
Impresszum
Lapszerkesztõ: Kasza Szabolcs
Nem lehet azt mondani, hogy minden, ami az illegális droggal van kapcsolatban az csak rossz irány lehet, azzal együtt, hogy számos veszélye van az illegális és a legális szereknek is. Ahogy persze rengeteg veszélye van a mi mindennapi mûködésünknek. Látván a rengeteg közúti, háztartási balesetet, öngyilkossági kísérletet. Ha valaki azt mondja, hogy az alkoholizmus rendben van, de a heroin függõség nincs, akkor én azt mondom, hogy tulajdonképpen valahol a kettõ nagyon hasonló. „Rabjaik” hasonló stációkon mennek át és hasonlóan kell kezelni is bajaikat.
Az interjú teljes változata az UnivPécs honlapján olvasható.
Bank az interneten: www.otpbank.hu
Alapító: Pécsi Tudományegyetem
Többször fogyasztott már drogot
2009. május 18.
A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja Nyomda: START Kht. Nyírségi Nyomda Üzeme, Nyíregyháza Felelôs vezetô: Balogh Zoltán vezérigazgató HU ISSN 1586-1767 Megjelenik 12.000 példányban
Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft. 1084 Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) 303-47-38, Fax: (+36-1) 303-47-44
[email protected]
Univ-03.qxd
2009.05.15.
16:16
Page 1
téma
„Punnyasztó” Marcsa és furcsa hatásai „Felszálltak mind a hegyen… a házak a vizek felett…” (Anima Sound System: Marijuana) KASZA Szabolcs írása
Füst elõtte. Kör emberekbõl. Körbejár, de nem korsó. Egy társaság kiszakadva idõbõl, térbõl. Füst utána.
A körön belül Ötfajta drogot próbáltam, ezek ma is illegálisnak minõsülnek. Köztük legtöbbször a klasszikus „tömegdrogot”, a marijuanát – mondja egy hallgató az egyik buliban, majd hozzáfûzi: Rengeteg élményem volt, de az az igazság, hogy nem is a szer miatt, hanem inkább a jó társaság hatására. Nálunk a fû ment nagyon, gimnáziumban órák közben is szívtunk, amit beismerek utólag, de nem vagyok rá büszke.
A körön kívül Nem is próbáltam soha, nem is akarom soha, és nagyon örülök, hogy mindig is volt akkora akaraterõm, hogy ne drogozzak – tesz tanúbizonyságot elszántságáról egy lány, miközben a ruhatárnál várakozunk. Megtudom, õ sosem került személyes kapcsolatba szerekkel, egyetlen ilyen irányú valós tapasztalata egy futó kamaszkori fellángolása kapcsán volt: Egykori barátom régen ragasztót szívott. Mindig furcsán viselkedett, érezni lehetett, hogy nem ezen a földön jár. Szerencsére kapcsolatunk hamar véget ért – meséli, majd karakán választ fogalmaz meg, amikor a legalizációról, a könnyû drogok elfogadásáról kérdezem: Nagyon ellenzem ezt a dolgot és hiába mondják nekem például a füves cigivel kapcsolatban, hogy nem okoz függõséget, mert lelki függõséget szerintem okoz. Ha attól függõvé válik valaki, eljön az a lépés, hogy kemény drogokhoz nyúl. Azzal, hogy lelki függõséget okoz, a bulizó srác is egyetért, mégis támogatná a marijuana használatára vonatkozó törvények puhítását: Szerintem turisztikai szempontból is jót tenne az országnak a legalizáció, másrészt nem lenne annyira népszerû a marijuana a fiataloknál, hiszen bármikor hozzájuthatnának. Beszéltem errõl holland fiatalokkal is, mikor voltam egy külföldi ifjúsági találkozón és õk azt mondták, hogy huszonnégy évesen hét-nyolcszor füveztek életükben, szemben sok magyar fiatallal, aki amikor hozzájut, szívja.
A körbejárás oka Egy orvosanhallgató, aki szakmailag is érdeklõdik a téma iránt, kutatási eredményekre hivatkozva mondja azt, hogy a radikális tiltás nem hozza meg a várt eredményt, viszont elismeri,
hogy a fû lelki függõséget okozhat. A szer hatásmechanizmusát el is magyarázza nekünk, persze (hogy mi, laikusok is értsük) leegyszerûsítve, amenynyire lehet. Az ember agyában mûködik egy önjutalmazó rendszer, ami az örömérzetért felelõs. Ez többek között egy ingerületátvivõ anyaggal, a dopaminnal mûködik. Például sportolás során is nagyobb mennyiségû ilyen molekula szabadul fel, a testedzést követõ eufórikus élményeknek is ez az egyik oka. A dopamint fel tudjuk szabadítani mesterségesen is, illetve meg tudjuk gátolni az idegsejtekbe történõ újrafelvételét. Sok drog – az alkohol is – hat erre a folyamatra, a marijuana hatóanyaga a tetrahydrokannabinol (THC) azonban több egyéb hatása mellett a felszabadulást fokozza. Ez okozza leginkább azt a hatást, amit a fogyasztók átélnek: az érzelmi kielégülésért felelõs agyi részeket dopaminnal „locsolja” a THC fogyasztója.
Erre már a bulizó srác is felhívta figyelmünket: Ha az érzés jó volt, könnyen kialakulhat függõség. Azt mondom, hogy egy jó villányi bor mellett egy társaság jobb is mintha tépünk – mondja. A ruhatárnál sorban álló lány is hasonló véleményen van. Õ jobban el tudja fogadni, ha valaki fiatalkorában alkalmanként iszik, mintha drogokkal kísérletezik. A két szer teljesen máshogy káros – osztja meg velünk szakértõnk személyes véleményét, majd így folytatja: A THC-nek inkább szociális, szociálpszichológiai negatív hatásai vannak, míg a tartós alkoholfogyasztóknál a fizikai állapot romlása is szembetûnõ. Ezért azok a hétköznapi problémák, amikkel az emberek minden nap szembesülnek, sokkal erõsebben fognak hatni a THC-fogyasztóra, aki ilyen módon leépíti az elõbb ismertetett rendszereit, melyek a lelki stressz elleni önvédelemre lennének hivatottak. Nem, mint valami távoli rosszra kellene tekinteni a fûre, hanem komolyan foglalkozni azokkal az emberekkel, akik nagy meny-
A megkérdezett hallgatók több mint egyharmada (35,0%) fogyasztott már életében valamilyen kábítószert. Egyszeri kipróbálónak 23,0%, alkalmi fogyasztónak 6,3%, rendszeres fogyasztónak 1,0% vallotta magát. A lányok 72,4%-a nem használt még soha tiltott drogot, szemben a fiúk 55,8%-ával. A legnépszerûbb kábítószernek a kannabisz bizonyult: a megkérdezettek egyharmada (33,2%) fogyasztotta már egy vagy több alkalommal. A cannabist a nyugtatókkal való visszaélés követi a sorban, ennek fogyasztásáról a válaszadók egytizede számolt be. Forrás: Egyetemi hallgatók (Fact Intézet, 2003-as, PTE-n végzett kutatása, 2536 fõ megkérdezésével)
Ezzel kettõs hatást ér el: hosszú távú használat során egyrészt a dopamin saját termelése mérséklõdik, másrészt az agyi receptorok mennyisége is lecsökken, ezáltal megnövekszik az az ingerküszöb, ami a kellemes érzések kiváltásához szükséges. Tartós fogyasztás után ezért a természetes úton termelõdõ dopamin mennyiség már nem látja el azt a feladatot, ami normálisan az ember kiegyensúlyozott pszichés helyzetéhez szükséges. Ezért melankolikus állapot és szorongás alakulhat ki a rendszeres használónál, illetve megnövekedett vágy léphet fel a szer iránt.
nyiségben, folyamatosan fogyasztják, és ezáltal eleve veszélyeztetett helyzetben vannak. A buliban azt mesélik: a fûnek sokkal diffúzabb a hatása, mint az alkoholnak. Közbiztonságilag veszélytelenebb. Persze önrontó hatásai ennek a szernek is vannak, a társadalomból kiszakadó ember nem dolgozik a közösségért. Mentõztem egy ideig, ott találkoztam drogfogyasztókkal is. Nagyon kevés marijuana fogyasztót kellett ellátnom, inkább keményebb drogok és az alkohol volt probléma. Olyan típusú marijuana mérgezés, mint az alkoholmérgezés nincsen – mondja szakértõnk.
A kör felülrõl Azt gondolom, hogy a fiatal léthez hozzátartozik a különbözõ pszichoaktív szerekkel való próbálkozás. Mindenféle pszichoaktív (akár legális, akár illegális) szernek az egyik legnagyobb veszélye, hogy a használója kevésbé fogja tudni felmérni a reális helyzetet, a veszélyeztetõ események következményeit. Egy ittas, egy beszívott ember könnyebben lehet bûncselekmény áldozata. A kipróbálásnak abszolút lehetnek ilyen következményei. Kevésbé tartok azoktól a hatásoktól, amit a kábítószerrõl általában mondanak, hogy majd hozzászoksz, meghülyülsz az elsõ alkalom után. Az ilyen dolgok ritkák. Nyilván a kiszolgáltatott helyzeteknek egy tapasztalt fogyasztónál csökken a veszélye. Viszont elõjönnek azok a testi és szociális problémák, amik a tartós használat kapcsán felléphetnek. Ha a fû fogyasztása rendszeressé válik, akkor egyre nagyobb idõket szakít ki az életébõl. A rendszeres fûhasználóknál fellép a krónikus inaktivitás szindróma, ami arról szól, hogy a füves fejben megoldja a globális felmelegedés problémáját, de nem viszi le a szemetet, mert annak még nem jött el az ideje. Nem azért marad ki a canabisszal élõ az iskolából, a közösségbõl, mert elbutul (mint többéves masszív italozás után), hanem mert megváltozik az érdeklõdési köre, szinte átszocializálódik – mondja Szemelyácz János, az INDIT (Integrált Drogterápiás Intézet) Közalapítvány vezetõje. A függõségrõl szólva kiemeli: Ez akkor lép fel, amikor az ember normál mûködéséhez nélkülözhetetlenné válik egy szer. Ha csak úgy bírom elviselni a hajtást, hogy tudom este meglesz a „punnyasztóm”, és ha ez nem lenne akkor az élet csak végeláthatatlan sivatag lenne. Ekkor már függõségrõl beszélünk.
A kis kör Egy pécsi kocsma kerthelyiségében ülünk. Mellettünk középiskolás srácok körben. Furcsa szagra leszünk figyelmesek. Oldalra nézve látjuk, hogy a srácok mély átéléssel adják körbe a füves cigit és mély odafigyeléssel fújják a füstöt kezükkel tölcsért formálva egymás szájába, hogy még a kifelé jövõ „cucc” se vesszen kárba.
A kör átvágása Fontos, hogy a fiatalok életében minél korábbi életkorban jelenjen meg a tudatos prevenció, abban a stádiumban ahol még jócskán lehet formálni és változtatni a gondolkodást – mondja Posta János a „Füge” Deviancia Prevenció, Regionális Képzési és Koordinációs Központ munkatársa, miközben beszámol a dél-dunántúli régióban végzett kutatásukról, ahol pontosan 9568 diákot kérdeztek meg és 143 általános- és középiskolát vizsgáltak. Kutatásunk, bár nem reprezentatív,
2009. május 18.
azonban a mintanagyság okán az eredmények relevánsnak mondhatók – mondja. Sokan úgy tartják, hogy a prevenciós programok nem kellõen hatékonyak. Ennek oka nemcsak a hosszú, akár évfolyamokon átívelõ programok hiányában keresendõ, hanem abban is – és erre irányult kutatásunk –, hogy ha eredményes prevenciót szeretnénk egy iskolában végezni, ismernünk kell az iskolák, az ott tanuló diákok eltérõ igényeit. Ugyanis, s ezt tapasztaljuk, ha az iskoláknak, illetve az ott prevenciós programot végzõ szervezeteknek nincs pontos képük az adott osztályról, minden jó szándék ellenére a program nem lesz eredményes. A kevésbé érintett gyerekek érdeklõdése megnõhet a hallott inforSzlengszótár (a teljesség és a pontosság igénye nélkül): marijuana elnevezések: zöld, ganja, spangli, muszu, dzsoja, dzsó, fondorlat, mohácsi vész, punnyasztó, móka, cucc, anyag, hegyi levegõ... THC használat: betépés, szívás, tekerés…
mációk és szemléltetõ eszközök hatására, míg az érintett gyerekeknek sokkal konkrétabb, összetettebb tájékoztatást kell adni, vagy már ártalomcsökkentõ módszereket alkalmazni, hiszen õk már rég túl vannak azon, hogy néz ki a marijuana – tájékoztat Posta János kutatásuk kiindulópontjáról, majd eredményeikrõl szólva hozzáteszi: Dolgozatunk összességében egyfelõl visszaigazol más kutatási eredményeket, vagyis mi is azt látjuk, hogy a gyerekek toleráns, elfogadó magatartása az alkoholfogyasztás, dohányzás kapcsán nõ az életkor elõrehaladtával, másfelõl jelentõs eltéréseket találtunk a vizsgált települések és iskolák diákjai között a szerhasználatra vonatkozó attitûdökben, így pontosan látjuk, milyen, különbözõ igényekre szabott prevenciót kell alkalmazni. Amit viszont minden iskolára érvényesnek gondolunk, az az, hogy a diákoknak jelentõs igénye mutatkozik az életvezetéssel, párkapcsolattal, emberek közötti kommunikációval kapcsolatos tanácsokra, ezekben a témákban kérnének leginkább segítséget.
Egy másik kör Körben ülünk. A Szenesben beszélgetünk. A Leo Amnici 2002 Alapítvány a kezelésben mûvészetterápiát is alkalmazó munkatársaival és az alapítvány intézetének lakóival, arról, hogy függõségeinktõl, berögzült szokásainktól valójában sosem szabadulunk meg. Sokszínûség napja van a BTK-n. Figyeld meg milyen ereje van, ha körben ülünk, ilyenkor mindenki egyenlõ és figyel a másikra! – mondja az egyik résztvevõ.
3
Univ-04.qxd
2009.05.15.
15:14
Page 1
egyetemi élet Az ibero-amerikai kapcsolat Nívódíjjal is jutalmazta az EKF az Ibero-Amerikai Hetet, melyet május 4–10-e között, 10. alkalommal rendeztek meg. A már hagyománynak számító rendezvénysorozatról dr. Fischer Ferencet, a BTK dékánját, egyben a PTE Ibero-Amerika Központ vezetõjét kérdeztük. MARKÓ Zsuzsanna interjúja
Miért érezték szükségét egy Ibero-Amerikai Hét létrehozásának még 2000-ben? A programsorozatot három ok miatt hívtuk életre: egyrészt azért, mert egyetemünkön spanyol (és portugál) nyelvû oktatás is folyik, így az ott tanulóknak – de más, a spanyol, portugál nyelv és kultúra iránt érdeklõdõknek is – érdekes és hasznos információkkal szolgál. Másrészt a spanyol és a portugál nyelv országos és nemzetközi statisztikák szerint is feljövõben van: a fiatalok, így a pécsi egyetemisták is szívesen választják második, harmadik idegennyelvnek. Ugyanakkor kevesen tudják, de az Európai Uniónak van két társult latin-amerikai országa is: Chile és Mexikó.
Képünk az Esperaburgo címû elõadáson készült Milyen programokat emelne ki az idei rendezvénybõl? Milyen visszhangja van a rendezvénysorozatnak?
4
Az Ibero-Amerikai Hét duális szerkezetû: egy tudományos és egy kulturális programsorozatra bontható. A tudományos programok általában egy-két naposak, tárgyalónyelvük pedig mindig a spanyol, illetve a portugál, ami nagyon jó azoknak, akik az egyetem falai között tanulják ezeket a nyelveket. Spanyolországból, Portugáliából és Latin-Amerikából érkeztek idén is elõadók, diplomaták, akiknek a spanyol, a portugál a munkanyelvük. Ebbe hallgathattak bele az érdeklõdök, ami hatalmas elõny a nyelvet tanulók számára. Természetesen fontos tudományos kiadványok is megjelennek ebbõl az alkalomból. A kulturális programok célja a spanyol, illetve a portugál kultúra bemutatása és népszerûsítése. Kiállítások, filmvetítések, tánctanulás és koncertek színesítették a kínálatot – ezeknek látogatottsága igazolja törekvéseinket, hiszen rendezvényeink egy része szó szerint teltházas. A pozitív visszajelzések alapján úgy gondoljuk, érdemes továbbcsinálnunk mindazt, amit elkezdtünk. Mondok néhány példát is: minden évben megrendeztük az ún. Fiesta Latinát, ahova szinte sosem fért be mindenki, aki szeretett volna. Vagy az idei évben például Valenciából volt itt egy együttes – flamencót énekeltek és adtak elõ sajátos módon – õk is teltház elõtt. Jelezni szeretném, hogy ez nem csak egyetemi rendezvény, hanem városi, illetve megyei is, hiszen a város és a térség lakossága is a közönség részét képezi. Röviden: ha érdektelenséggel találkoztunk volna az elmúlt években, akkor idén biztosan nem szerveztük volna meg immáron 10. alkalommal az IberoAmerikai Hetet. Egyedülálló rendezvénysorozatról van tehát szó országos szinten? Nem titok: az ország több mint 70 felsõoktatási intézménye versenyben van egymással. Az is nyilvánvaló, hogy nem minden egyetem tud ilyen jellegû és színvonalú, egyhetes tudományos és kulturális programsorozatot felmutatni, mint a PTE. Így – be kell valljam – büszke vagyok magam is az egy évtizedes teljesítményünkre! Sõt, az Ibero-Amerikai Hét az EKF programjainak szerves része, így 2010-ben is folytatjuk munkánkat: a rendezvénysorozat által jövõre is elhozzuk a spanyol–portugál kultúrát egyetemünkre és Pécsre.
Egy kicsivel több a tudományból Marathoni délutánt tölthettek a tudományokkal az érdeklõdõk május 6-án. A Szentágothai János Református Szakkollégium tartotta szokásos elõadását, amelyen a szakkollégium tagjai számoltak be kutatásaikról, munkáikról. KENESSEI Katalin írása
Minden hallgató húsz percben mutathatta be választott témáját. Bár a szakkollégium alapvetõen a Természettudományi Karhoz kötõdik, mind az elõadó tagok, mind az elõadások között elõfordultak bölcsészek, illetve bölcsészeti jellegû témák. Az alelnök, Komlósi László szerint ez nem meglepõ, mivel a természettudományok mûvelõire általában nem jellemzõ a szakbarbárság. Nyitottak az új dolgokra és a humán területek iránt is érdeklõdnek. (A névadó agykutató orvos sokoldalú személyisége is ezt a nyitottságot szimbolizálja.) A szakkollégium tagjai mindkét területen igyekeznek elmélyíteni tudásukat: elhangzott elõadás a fényképezés tör-
ténetérõl, a Harmadik Birodalom mûvészetpolitikájáról, az Annales történetíró iskoláról, az alaphegységi kibúvásokról, matematikai rendszerekrõl, az internetes szabványokról, a szelektív hulladékgyûjtésrõl és a cigány közösségek vallási formanyelvérõl is. Ez utóbbi témáról Majsai Virág Eszter, a Pedagógia és Romológia Tanszék hallgatója beszélt. Virág Eszter két éve kezdte el a kulturális antropológiai és szociolingvisztikai jellegû kutatását Kisvárda környékén, és most szeretné jobban kibõvíteni. Három közösségben kezdtem el vizsgálni azt, hogy miként tükrözõdik a cigányok makrotársadalomhoz való viszonya a kulturális nyelvi kódoknak a vallási területen való használatán keresztül. Eddigi eredményeim szerint a vallási fogalmak, kifejezések eltérõ al-
kalmazása a két közösség közötti jelentõs távolságra mutat. Az egyházi miliõ ugyanakkor az a közeg lehetne, amely segíti a közöttük lévõ harmónia kialakulását, a cigányok társadalmi integrálódását. A szakkollégiumban a hallgatók egyébként nem csak tudományos közösség tagjai lehetnek, rendszeres programként megjelenik a filmklub, kiállítások látogatása és évente egyszer maga az elnök, Gábriel Róbert látja vendégül a tagokat. Komlósi László szerint a szakkollégium egy kicsivel több az átlagos egyetemista élethez képest: A tudományos munkában az a szép, hogy mindig csak egy kis lépést kell tenni benne. A befektetett munka pedig bõven megtérül, és ilyen komoly kutatások, elõadások születnek, mint amiket ma is hallhattunk. A PTE-n összesen nyolc szakkollégium mûködik. A belépés feltételeirõl és a tagság elõnyeirõl mindenki tájékozódhat a szervezetek honlapján.
Önbizalomhiány vs. becsvágy Az Egészségakadémia elõadás-sorozat a PTE Egészségtudományi Karának kiemelt programja, mely immáron több mint egy éve, minden hónap elsõ hétfõ estéjén kalauzolja el az érdeklõdõ közönséget az emberi egészség titokzatos világába. Május 4-én este Ozsváth Károly orvos-pszichiáter professzor tartott elõadást az MTA pécsi székházában „Testi betegség és/vagy lelki betegség?” címmel. MARKÓ Zsuzsanna írása
Nincs testi egészség lelki egészség nélkül – idézte az elõadó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontját. A professzor azonban hozzátette: ebben a kérdésben nem lehet egyértelmû választ adni. Így az elõadáson több évtizedes praxisának tapasztalatait foglalta össze. Kiemelte: az egyénnek rendelkeznie kell egy ún. interperszonális kompetenciával, ami jelenti például az egészséges emberi kapcsolatok kialakításának a képességét. Talán ennél is fontosabb azonban az, hogy az egyén megfelelõ önismerettel, valós önképpel éljen a világban, hiszen ha nagy a távolság aközött az én között, aki lenni szeretnék, és
2009. május 18.
aki valójában vagyok (illetve lehetnék), akkor nagyobb valószínûséggel szenvedhetek különféle kényszerbetegségektõl. Ozsváth Károly idézte a felvilágosodás korának racionalista filozófusát, Spinozát is, aki szerint „A szabadság a szükségszerûség felismerése.” A professzor mindezzel arra utalt, hogy teljesen lényegtelen, hogy az ember milyen világkép szerint él: az a fontos, hogy adott világnézetben tudjuk, hogy honnan jöttünk és hova tartunk. A professzor hangsúlyozta, hogy éppen az egyéni lét értelmezése a legnehezebb, hiszen tudatosan meg kell dolgoznunk azért, hogy ne érezzük magunkat feleslegesnek a világban. Arra is fény derült, hogy a társadalmi hierarchiában való lemaradás testi (pl. szívinfarktus) és lelki
(pl. depresszió) lemaradással jár együtt. A professzor azonban kiemelte: Nem a mélyszegénységgel van a legnagyobb gond, hanem azokkal, akik tudják, hogy miket érhetnének el, de képtelenek rá! Az elõadó bemutatta a XXI. századi globalizált lét emberre gyakorolt negatív hatásait is: elvesztek az értékek, ezért az ember infantilizálódik. De nem azért válunk érzelmileg fogyatékossá, mert egyáltalán nincsenek érzelmeink, hanem azért, mert a mai modern világ nem teremti meg az embernek az érzelmek kifejezésének lehetõségét – hangsúlyozta a professzor. Az elõadó kiemelte továbbá, hogy a pici önbizalom hatalmas becsvággyal kiegészülve az egész szervezetet felemészti. A professzor végül az ún. vitalitás generátorokról (pl. nevetés, testedzés, fizikai kontaktus) beszélt, melyek segítségével megoldhatjuk problémáinkat. Mindemellett kiemelte a pozitív, derülátó életszemlélet fontosságát is, végül pedig hozzátette: Az embernek van helye és célja a világban, de ezt mindenkinek magának kell megtalálnia!
2009.05.15.
15:13
Page 1
Erazmista számok Az Erasmus Programban a PTE támogatási kerete évrõl évre nõ, az ösztöndíj összegek is egyre magasabbak. Az ösz töndíj összege 230-500 euró/hó/fõ országtól függõen. Ebben a tanévben, az eddigi ekhez hasonlóan a kifizetések forintban történtek, és az el múlt néhány hónapban a forint-euró árfolyam ingado zása hátrányosan érintette az ösztöndíjasok jelentõs részét, mivel a nyáron megítélt összeg jóval magasabb volt, mint amit januárban ténylegesen megkaphattak. KISS Tamara írása
Az ár folyam ugyanis körülbelül 230 forintról 310 forint fölé ugrott, több hallgató pedig így nem vállalta az utazást a megnövekedett költségek miatt. Ezért a PTE Oktatási Igazgatóságának szándékában áll kompenzálni a kiutazott erasmusosokat a tanév végén.
Nehézségek és könnyítés A hazai tanulmányi ösztöndíjakhoz hasonlóan az Erasmus-szal járó támogatás sem nagy összeg a hallgatók kint tartózkodásának összes költségét tekintve, a szállást épphogy ki lehet fizetni belõle. Vagyis a diákok kénytelenek elõre összegyûjteni a pénzt, kint munkát vállalni, vagy szülõi segítséget igénybe venni. A külföldi munkavállalás pedig a hallgatói viszony miatt kötött, ezért érdemes tájékozódni az adott országban a helyi jogszabályokról. Érdemes továbbá utánanézni, milyen szociális támogatási rendszer mûködik a célországban, illetve az egyetemen, mivel ezen kiegészítõ támogatások is nagyban segíthetik az erasmusos hallgató életét. A támogatás mértéke országonként erõsen változik az Erasmus program keretein belül is, akár több 1000 eurós eltérések is lehetnek két hallgató ösztöndíjának összegében. A 2009/2010-es tanévtõl
euróban történik a kifizetés, mely nagyban megkönnyíti majd a hallgatók életét, és az elnyert ösztöndíjuk nem veszik el az átváltások közben.
Háttér Valamely uniós ország egyetemén a tanulás egyik legnépszerûbb módja az Erasmus program igénybevétele, amely általában egyéves idõszakra nyújt támogatást. 1987-es bevezetése óta több mint 1,3 millió hallgató vett részt a programban. A legnépszerûbb szakok a vállalatirányítás, a társadalomtudományok, a humán tárgyak és a nyelvek. Ugyanakkor az elmúlt években egyre növekvõ érdeklõdés mutatkozik a mûszaki tudományok és az építészet, az orvostudomány, a természettudományok, a számítástechnika és a matematika iránt. A programban jelenleg tízbõl kilenc európai felsõoktatási intézmény vesz részt, összesen 2200 felsõoktatási intézmény. Érdemes érdeklõdni a PTE kis létszámú szakjain, mivel ezeknél szinte biztos, hogy maradnak betöltetlen helyek és a nagy versengés is elkerülhetõ. Az elmúlt húsz évben több mint másfélmillió hallgató kapott Erasmus ösztöndíjat, és az Európai Bizottság 2012-ig összesen 3 millió hallgatónak kíván ilyen támogatást nyújtani.
Szubjektív statisztika: Személyes tapasztalataim szerint a támogatás összege nyugatról keletre nõ, vagyis a német diákok kevesebb pénzt kaptak, mint a magyarok, a görögök pedig a miénk közel kétszeresét. Ez valószínûleg összefügg azzal, hogy ezen családok anyagi helyzete általában roszszabb, ezért kevésbé tudják támogatni gyermeküket, az Erasmus program pedig jelentõsebb segítséget ad. APRÓ Annamária
Egy sikertörténet zárása Az elsõ nagyobb szabású, az Európai Unió keretprogramjaiba illeszkedõ pályázat volt, a hamarosan végéhez közeledõ projekt amelyet Magyarországon társadalomtudományi területen nyertek el 2004ben. A közvetlenül az Európai Bizottsághoz benyújtott, általuk elbírált és megítélt a Marie Curie Fogadói Ösztöndíj a Tudástranszfer elõsegítésére pályázat költségvetése közel 1 millió eurót biztosított a 2005. szeptember 1. és 2009. augusztus 31. közötti 48 hónap alatt a PTE Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszékének. KECZER Ibolya írása
Azzal a szakmai színvonallal, precizitással és gondossággal, ahogyan eljártak a pályázat készítése során, sikerült kiküszöbölniük a néprajz megújulásra nehezen képes tudományágként való megítélésébõl adódó hátrányokat. A kutatási tevékenység fõként a vendégoktatók által vezetett gyakorlati kurzusok, kutatószemináriumok és nyári terepmunkák keretében valósult meg, mely során 15 kutató kulturális antropológust tudtak fogadni 2 hónaptól 2 évig tartó idõre – tájékoztatott Vargyas Gábor projektvezetõ (képünkön). Zárásként a tanszék meghívta a projektben részt vevõ vendégprofesszorokat, így idén május 15–16. között a kétnapos „A magyar néprajztól az európai etnológiáig, kulturális és szociálantropológiáig” címû Marie Curie PECS-ETHNO projektjének záró konferenciája lehetõséget adott, hogy mindannyian találkozzanak egymással. A meghívott oktatók és a tanszék oktatói megoszthatták tapasztalataikat az eltöltött idõrõl, valamint a kutatásokban résztvevõ diákok is te-
ret kaptak, hiszen eredményeik szintén beletartoznak a termékeny négy év nyújtotta intellektuális haszonba. Az elõadások két nap és hat szekcióban zajlottak, melyek a projekt által támogatott hallgatói kutatások voltak: az Új kutatási irányzatok Magyarországon; Terepmunka és ami mögötte van; Népi vallásosság; Lokális és globális - antropológia és
modernitás; A Poszt-Szovjet világ; Az új nemzedék. A konferencia egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelynek fõ témája volt a projekt célkitûzéseinek megvalósulása és eredményei, valamint a jövõbe nyíló lehetõségei a résztvevõ vendégoktatók, a vendéglátó tanszék, a hallgatók, az egyetem és a tudományos élet számára. Záróakkordként május 16-án 17 órakor megnyitották a projekthez kapcsolódó baskortosztáni kutatásokon alapuló „Kuraj és italmasz. Néprajzi terepmunka a baskortosztáni udmurtok között” címû fotókiállítást a Pécsi Várostörténeti Múzeumban, amely korábban Nagyatádon is megtekinthetõ volt.
FOTÓ: PÁLVÖLGYI PANNA
Univ-05.qxd
Konferencia után könyvbemutató Könyvbemutatót tartottak május 5-én a Dominikánus Házban. A Kisebbségi autonómia-törekvések Közép-Európában – A múltban és a jelenben címû kiadvány a vele azonos címû, 2008 decemberében megtartott kétnapos konferencia eredményeként jelent meg. Kupa László bevezetõjében elmondta, ez már a hetedik kötetük, 2003-ban adták ki az elsõ könyvet. A felvezetõ gondolatokat követõen Hajdú Zoltán professzor átfogó értékelést adott a kötetrõl, kiemelte annak aktualitását, pontosságát, tudatosságát. A könyv tükörképe a konferenciának – foglalta össze. Rendkívül idõszerû mind a Kárpát-medencében, mind pedig azokban a térségekben, amelyeket a benne szereplõ tanulmá-
nyok érintenek. A tanulmányokban megjelenõ kérdéskör az Európai Uniót is érinti, érdemes elgondolkodni azon, hogy Európa és Magyarország megfelelõen viszonyul-e a kisebbségi autonómiához. Hajdú professzor felhívta a figyelmet arra a sajtóban már többször elhangzott tényre, hogy a „kisebbségi és a többség viszonyának kiélezõdése” az Európai Uniót súlyosan veszélyeztetõ problémákat is okozhat. Példaként megemlítette a Szovjetuniót is, amelynek felbomlásához részben a megoldatlan kisebbségi ügyek vezettek. SEFFER Manuéla
JÁTÉK Sorolj fel három zenekart, amelyek fellépnek az idei ICWiP-en! (A megoldást a 22. oldalon találod.) A helyes megfejtéseket küldjétek a
[email protected] e-mail címre május 31-ig! A helyes megfejtõk között 3 karszalagot sorsolunk ki, amely belépésre jogosít az esti ICWiP-bulikra.
2009. május 18.
5
Univ-06.qxd
2009.05.15.
16:21
Page 1
hírek TUDOMÁNYOS ÜLÉS A TTK DOKTORANDUSZAINAK EREDMÉNYEIRÕL A doktoriskolák a tudósutánpótlás-képzés legfontosabb mûhelyei. Ezek megismertetése érdekében a Pécsi Akadémiai Bizottság Környezettudományi, Területfejlesztési és Településtudományi Szakbizottsága, valamint a PTE TTK 15 éve alapított Földtudományok Doktori Iskolája tudományos ülésszakot szervezett május 12-én, melyen mintegy húsz doktorandusz – a témavezetõik jelenlétében – számolt be munkájáról és eredményeirõl.
Bioterrorizmus – nem csak pánik a sertésinfluenza „Állandó harcban élünk a baktériumokkal, vírusokkal, és egyáltalán nem biztos, hogy mi leszünk ennek gyõztesei” – szólt a nem túl bízató idézet a „Sertésrõl emberre – avagy gondolatok az ugráló influenzavírusok veszélyeirõl” elõadáson. A május 13-án, a BTK–TTK-n rendezett eseményen Jakab Ferenc virológus arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába van lecsengõben a médiában a sertésinfluenza-pánik, a helyzet továbbra is kritikus, mert egy emberrõl emberre terjedõ vírussal állunk szemben.
JÜRGEN HABERMAS PÉCSETT Habermas részvételével rendeznek kétnapos nemzetközi konferenciát május 18–19-én a BTK Kari Tanácstermében. A meghívottak között van Robert Brandom, Luigi Tassoni, Hauke Brunkhorst és Heller Ágnes is. Habermas „A világképektõl az életvilágig. Egy fogalom genealógiájához” címû elõadására hétfõn 17 órakor kerül sor.
NYITOTT MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉSEK A PMMK-N A PTE Pollack Mihály Mûszaki Karán évek óta sikeresen mûködnek a Mérnöki Menedzsment Tanszék által meghirdetett fakultatív szakirányú továbbképzések, de ezeken mindeddig csak a kar hallgatói vehettek részt. Ezen a gyakorlaton szeretne a Tanszék vezetése változtatni azzal, hogy az egyetem minden, szeptembertõl utolsó éves hallgatója számára felajánlja azokon a kar menedzsment irányultságú fakultatív képzésein való részvételt, amelyek segítségével a vállalkozó szellemû hallgatók már a nappali tagozatos tanulmányaik ideje alatt megkezdhetik több lábú szakmai képzettségük kiépítését. A tanulmányi idõ valamennyi szakirányon két félév. A szakirányra jelentkezhet minden olyan utolsó év elõtt álló fõiskolai/egyetemi hallgató, akinek az addigi tanulmányi átlaga meghaladja a 3,0-át. Jelentkezni e-mailben lehet a kitöltött jelentkezési lap 2009. június 20-ig történõ beküldésével (jelentkezési lap a PMMK honlapjáról tölthetõ le). Szakirányok: projektmenedzsment szakirány, minõségmenedzsment szakirány, logisztikai menedzsment, vállalkozói menedzsment szakirány.
NÍVÓDÍJ GÁLAHANGVERSENY Négy évvel ezelõtt indította útjára a Mûvészeti Kar Zenemûvészeti Intézete immár hagyományos Nívóversenyét azzal a céllal, hogy hallgatóit ösztönözze a lehetõ legmagasabb szintû megmérettetésre. A zsûri a Zenemûvészeti Intézet neves professzoraiból állt össze, a díjat ebben az évben az nyerhette el, aki a zsûri kétharmadának elismerését kivívta. Hat produkció kapott ebben az évben elismerést, míg kiemelt nívódíjban további 7 produkció részesült. A Gálahangversenyre május 12-én a Mûvészetek és Irodalom Házában került sor.
ESÉLYEGYENLÕSÉG A JOGGYAKORLATBAN Az Esélyegyenlõség a joggyakorlatban címû mintakurzus záró projektjeinek bemutatására május 12-én került sor a PTE Illyés Gyula Fõiskolai Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézete rendezésében.
JOGI TOVÁBBKÉPZÉS NEM CSAK JOGÁSZOKNAK Az elmúlt néhány hétben két állásbörzén (HVG Állásbörze, PTE Állásbörze) is képviseltette magát a PTE ÁJK Továbbképzõ Központja. A börzéken való jelenlét célja az volt, hogy a központ munkatársai tájékoztassák a friss diplomával rendelkezõ hallgatókat, szakembereket a szakirányú továbbképzési lehetõségekrõl. A posztgraduális képzésben alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevéllel egyaránt részt lehet venni, az ÁJK a jogászok mellett kínál képzéseket orvos, mérnök, közgazdász és más tudományterületen szerzett alapdiplomával rendelkezõk számára is.
TABLÓK KÖNYVE Elkészült a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumának könyve, mely az iskolában és elõdintézményeiben végzett osztályok tablóit, csoportfotóit tartalmazza. A Tablók Könyve 1967–2009 díszbemutatójára május 15-én, pénteken került sor.
6
ANDA Zsófia írása
Az elõadás hírére szinte megtelt a Vargha Damján konferenciaterem TTK-s hallgatókkal és tanárokkal. Több hallgató is megállított a folyosókon, hogy ezúttal – a madárinfluenza-pánikkal ellentétben – jogos-e a vírustól való félelem. Azért hirdettem meg az elõadást, hogy a hallgatók ne csak a médiából értesüljenek az influenzáról, hanem halljaák a biológiai hátteret is – mondta el Jakab Ferenc. A vírusokról már idõszámításunk elõttrõl is vannak leírások. Sertésekben influenza vírust már 1918-ban találtak, madárinfluenza pedig már 1959 óta jelen van a házi szárnyasok között. A vírust úgy képzeljük el, mintha egy labdá-
ba 8 különbözõ színû, vastagságú gombolyagot tennénk, hatalmas a variációs lehetõség a vírus keveredéséhez, mutációjához. A vírusok elsõdleges terjesztõi a vízimadarak, ennek az lehet az oka, hogy a legõsibb állataink, és régóta együtt élnek a vírusokkal. Az emberi sejt a madár-vírusokat nehezen, a sertés viszont a madár, illetve a humán influenza vírust is könnyen befogadja – így egyfajta olvasztótégely. Az új vírus képlete a következõ: két különbözõ, a madárról illetve az emberrõl jött vírus egyszerre fertõzött meg egy sertést. A vírusok így tulajdonképpen egyesültek a sertésben, azonban ebbõl a keveredésbõl humán vírus született. A különbség a madárinfluenza és a most terjedõ influenza között az, hogy míg a madárinf-
luenza nem terjed emberrõl emberre, a sertésinfluenza igen. Tulajdonképpen helytelen is a sertésinfluenza elnevezés – hiszen humán influenzáról beszélünk. Eddig 34 országban, 5729 esetben igazolták a laborvizsgálatok, hogy sertésinfluenza betegített meg embereket, a halálos áldozatok száma 61, és az elhunytak nem legyengült szervezetû vagy idõs emberek voltak, hanem egészséges fiatalemberek. Jakab Ferenc szerint a WHO 5-ös riasztási szintje teljesen jogos: hogy világjárvány veszélye van, az egészen biztos, de hogy ez mekkora lesz, az kérdés. A gyors terjedés a mai repülõhálózatok miatt elkerülhetetlen. A tünetek a szezonális emberi influenzához hasonlóak: láz, torokfájás, légúti problémák. A vírus cseppfertõzéssel terjed, a nyári, száraz idõben kevésbé fertõz, a komolyabb problémát õsszel okozhatja majd. A védekezésben a lakosság szerepe lesz a legnagyobb: ne szégyelljünk gumikesztyût, arcmaszkot húzni, és kerülni a tömeget. Aggasztó még, hogy változhat a vírus fertõzõképessége, mutálódhat is. A jelenlegi állapotára van ellenszer: kapható gyógyszer, illetve augusztusra várható a vakcina is.
EU integráció és migráns egészségügy Az Európai Integrációs Alap 2007. és 2008. évi támogatások felhasználására kiírt pályázatán nyertes Integráció és migrációs egészségügy Magyarországon program szakértõi fóruma május 15. és 16. között zajlott a PTE Általános Orvostudományi Karán. A lapzárta idején tartó konferenciát elõzetesen Szilárd István professzor vázolta. HATVANI Márk írása
A PTE ÁOK felvetése révén szerepel új témaként a pályázaton a migrációs egészségügy. Elõzménye, hogy az EU számára ez egy új, de egyre fontosabbá váló terület. Becslések szerint az EUban kb. 50 millió olyan nem itt született migráns él, akiknek egészségügyi ellátását biztosítani kell. A demográfiai elõrejelzések szerint az Unió népessége elöregedik: ha trend nem változik, a munkaképes korosztály 20 millióval csökken a következõ évtizedekben, így a közepes vagy alacsonyabb szakképzettségû helyeket pótolni kell. Így lesz a beérkezõ munkaerõ az EU számára gazdaságilag létfontosságú. A PTE és az ÁOK azt vállalta fel (a BTK, ETK, KTK oktatóinak segítségével), hogy az Európában hiánynak számító migrációs egészségügyi oktatási programot fejleszt ki, és indít el nemzetközi szinten. A PTE olyan konzorcium vezetõje, ami angol, osztrák, német, holland, szlovák, francia egyetemeket fog össze, hogy kidolgozzák ezt az új, az orvosok és egészségügyi dolgozók számára fontos képzést.
2009. május 18.
Az unió számára szükséges beérkezõ munkaerõ akkor válik hasznossá, ha könnyen beilleszkedik a létezõ rendszerekbe. Ez az integrációs folyamat. Az Egészségügyi Világszervezet deklarációja szerint is az egészségügy ennek kulcspontja. Számítani kell arra, hogy a beérkezõk azt a megbetegedési profilt hozzák, ami anyaországukra és az ottani kultúrkörre jellemzõ és hogy ugyanúgy ki kell alakítani az orvos–beteg partneri kapcsolatot, a sikeres gyógyítás alapját. Ez nem csak nyelvi prolémákat jelent. Fel kell készülni más vallású és szokású em-
Magyaroszágon megközelítõleg 160–170.000 regisztrált migráns él. Ehhez még 15–20% nem regisztráltat lehet számolni. A Schengen-i csatlakozás óta nyugat felé az ország nyitott, mind az illegális mind a regisztrált migrások száma évente közel 10%-kal nõ.
berek ellátására, és a migráns közösségeken belüli megfelelõ kapcsolatteremtésre. A migránsok sikeres integrációjában résztvevõ segítõk felkészítésérõl, a megfelelõ humán erõforrás biztosításáról szól ez a konferencia. Ezt a pályázatot Magyarországon az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium gondozza és biztosítja az anyagi támogatást. A cél egy 6 képzési modulból álló oktatási program kidolgozása. Ezek összességében egy mesterprogramnak felelnek meg, idõtartamuk 120 óra, és a szükséges belépõ egy BSC szintû képzés lesz. A mostani ennek a programnak az indítókonferenciája. A meghívott szakértõk zömében már találkoztak migránsokkal és a tanácskozás célja az, hogy tapasztalataikkal, ötletekkel járulnak hozzá a képzési anyag kialakításához. A képzési terveknek õszig el kell készülniük; akkor tartanak egy tesztoktatást és a modulokat élõben is kipróbálják. Az ebben résztvevõk modell-oktatás elõtt és után tudás- és attitûd-tesztet töltenek majd ki, mint a tesztoktatás eredményességének mérõeszközét. A konkrét ismeretek mellett a migrációs kérdések hatékony kezelésében rengeteget jelent a motiváció. A kapott eredmények felhasználásával véglegesítik majd az anyagot, s ezután akkreditálják. Az elképzelések szerint maga a képzés jövõre már el is indul.
Univ-07.qxd
2009.05.15.
15:58
Page 1
A sport tudomány! A különbözõ orvosi vizsgálatok jelentõs szerepet töltenek be a világ élvonalába tartozó sportolók felkészülésében, legyen szó bármelyik sportágról. Külföldön már régen felfedezték ezt a sokáig kiaknázatlan lehetõséget, ám a magyar sport gyakran kapja meg a kritikát, hogy a sport tudományos hátterében messze elmarad a világelittõl. Pécsett összeállt egy team, amely javítani szeretne a korántsem rózsás helyzeten, és hazánkban egyedülálló módon élsportolók komplex pálya- és laborvizsgálatába fogott. SZALAY Attila írása
dor, a PTE Szívgyógyászati Klinika általános igazgatóhelyettese, és Ambrus Attila, a PVSK-Füszért vezetõedzõje.
Pécsi kezdeményezés A PTE technikai felszereltségét tekintve alkalmas helyszín lehet arra, hogy egzakt ismeretekhez lehessen jutni a sportolók egészségi állapotáról, terhelhetõségérõl, amelyeknek a munkába való visszaforgatása az eredményekben kamatozhat. Ez volt az alapötlet bõ egy évvel ezelõtt, amely a PTE oktatójának Katics Lászlónak a nevéhez fûzõdött. Katics László amellett, hogy egyetemünk oktatója, nem mellesleg Pécs elsõ osztályú férfi vízilabdacsapatának a Pécsi Vízmû PVSKFüszértnek és a nõi felnõtt cselgáncs válogatottnak is az erõnléti edzõje. Talán nem véletlen, hogy pont e két együttes lehetett a vizsgálatok elsõ körének résztvevõje. A köré szervezõdõ csapat tagja még Illés Tamás, a PTE Ortopédiai Klinika tanszékvezetõje, Szabados Sán-
Húsz évvel lemaradva Hogy miért fontos a sportolók ilyen szintû kivizsgálása, és ebben körülbelül mekkora a lemaradásunk, azt Szabados Sándor a következõképpen érzékeltette: Olaszországban a 80-as években figyeltek fel a sport orvosi hátterének szerepére, és kidolgoztak egy szûrõ rendszert, amin minden sportolónak át kellett esnie. Erre azért volt szükség, mert abban az idõszakban statisztikai kimutatások szerint százezer fõre egy hirtelen halál jutott a civil lakosság körébõl, és négy (!) a sportolók közül. Ettõl kezdve azokat a sportolókat, akiknél az EKG-vizsgálat vagy a család kórtörténete alapján veszély állt fenn, elküldték egy olyan komplex vizsgálatra, amit most mi is csinálunk. Ennek köszönhetõen 15 év múlva eljutottak odáig, hogy a sportolók hirtelen halálának száma lecsökkent a normál lakosság szintjére, sõt az utóbbi öt évben a felére. Ez azt jelenti,
hogy körülbelül 20 év lemaradásban vagyunk, és ez egy hosszú távú program, ami holnap még nem fogja megszüntetni a problémát.
Szõnyeg kontra medence A hirtelen halál kifejezéstõl sokuknak borsódzik a háta, hiszen az utóbbi években több ilyen sajnálatos tragédia történt egyébként kiváló magyar sportemberekkel. Az idõ tehát nálunk is megérett a hatékonyabb megelõzésre, aminek kulcsa a terheléses vizsgálat. A laborban futószõnyegen izzasztották a sportolókat, miközben a mûszerek segítségével meg tudták állapítani a terhelési küszöböket, vagyis azt a pontot, amikor a terhelés még oxigén eredetû, azaz aerob, és azt, amikor már anaerobbá változik, tehát nem oxigén eredetûvé. Amikor a terhelés anaerobbá alakul, akkor a szervezet már elhasználta a tartalékait és önmagát kezdi felélni. Ekkor a testnek már nincs kontrollja a terhelés szintje felett, és ez vezethet hirtelen halálhoz. Katics László elmondta, az igazán értékes eredményeket a pályavizsgálattal lehetne abszolválni, hiszen például a vízilabda jóval öszszetettebb mozgásokat igényel, mint egy futószõnyeges terhelés. Ez lehet az oka annak az érdekes vizsgálati eredménynek is, melyet Szabados professzor osztott meg ve-
lem. Ezek szerint a nõi cselgáncsozók terhelhetõsége sokkal jobb volt, mint a pécsi vízilabdásoké. Ugyanakkor a pályavizsgálat megoldása a pólósok esetében egyelõre nehézkes, hiszen szigetelési problémákba ütközik a mûszer elhelyezése a sportolókon.
Megelõzés és sikeresség A komplex vizsgálatnak van egy másik aspektusa is a tragédiák megelõzésén kívül. A sportolók teljesítményét is nagyban javíthatja, ha az edzõ ismeri tanítványa szervezetének erõsségeit és gyengéit. Sajnos ebben is fennáll az a bizonyos húsz év lemaradás, aminek hatásai megfigyelhetõek a magyar élsport nemzetközi eredményességén. A legérzékletesebb példa erre a legutóbbi nyári olimpiai játékokon, Pekingben megszerzett három arany-, hat ezüst- és két bronzérem, ami az 1928-as amszterdami olimpia óta a legrosszabb magyar teljesítmény. Nem elhanyagolható tehát az orvosi háttér szerepe a sportolók sikereiben: egy edzõnek brutális fegyvertény, ha meg tudja mondani például Csernoviczki Évának, hogy milyen szívfrekvenciával dolgozzon a szõnyegen küzdelem közben – fogalmazott Katics László. A magyar nõi judo válogatott felkészülését már segítette a komplex vizsgálat az áprilisban, Tbilisziben zajló cselgáncs Euró-
pa-bajnokságra, ahonnan Csernoviczki egy ezüstéremmel térhetett haza.
Partnerség A komplex labor- és pályavizsgálatnak csak akkor van értelme, ha az edzõket partnerként bevonják a munkába, hiszen az õ felelõssége észrevenni, ha egy sportolónál nincsen valami rendben, illetve õ állítja össze azt az edzéstervet is, mellyel még többet ki lehet hozni belõle. Illés Tamás elárulta, hogy a vizsgálat miként segíti az edzésmunkát: a terheléses vizsgálat eredményének ismeretében az esetlegesen érintett ízületeket felismerve az edzõk felé jelzéseket tudunk adni, mely csontízületi régió túlterhelõdése bizonyítható, mely ízületet kell az edzések során fokozottabban kímélni, valamint mely ízületcsoportot lehet az átlagnál jobban terhelni. Ez kifejezetten segíti a személyre szóló edzésmunka kialakíthatóságát. A PTE oktatói által kezdeményezett komplex vizsgálat országos szinten is felkeltette a válogatottak és klubcsapatok figyelmét. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a PTE klinikáinak elsõdleges feladata a betegek ellátása, és nem a sportolók vizsgálata. Ha még nagyobb lesz az érdeklõdés az egyrészt örömteli, hiszen a magyar sport megkezdheti a felzárkózást, másrészt problémákat okoz, mert szükség lenne egy erre szakosodott intézményre.
PTE – IDEGEN NYELVI TITKÁRSÁG Az ECL nyelvvizsgarendszer nemzetközi központja, akkreditált ECL, Origó és Goethe nyelvvizsgahely 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b.
Történet a hóhérról, Mary Poppinsról és a nyári nyelvtanulásról HERMAN Veronika írása
Azok közé a majdnem (!) szerencsés, másodgenerációs szuper szaporulat közé tartozom, akiknek nyáron is tanulni kellett. Hála a sosem fáradó szülõi aggodalomnak és kitartásnak a tikkasztó vakációk egy része nyelvtanulással teltek. Magántanár, mondatfordítás, feleletválasztós tesztek és egy kis extra törõdés. Mert nem volt elég, hogy szünetben az ember lányát nyelvgyakorlásra kényszerítik (a szó kicsit sem szexuális töltetével), de a magántanár is szuper szorgos volt. Tehát, ha ne adj Isten nem volt kész a házim, nem tanultam meg az új szavakat, jöhettem én akármilyen kifogással, a „hírem” elõbb hazaért, mint jómagam. Tehát Marika néni, avagy Mary, a kicsit sem Poppins nyelvtanárom azon nyomban telefont ragadott, amint kitettem a lábam a magánóráról. Ez akkoriban igencsak feszélyezõ tényezõnek bizonyult, méghozzá az esti kiruccanások rovására. A történet csattanóját, vagy inkább tanulságát, csak pár évvel késõbb tettem igazán magamévá, amikor is fel-
vételiztem a jó öreg PTE hasonlóan öreg és nívós angol tanszékén. Egy pillanat alatt megértettem, hogy az akkori õs-ellenség nyári magántanár a legjobbat akarta és valószínûleg sejthette a bennem rejlõ zsenialitást, mert nem hagyott elkallódni. Egyetemistaként nehezen tudom magam elé képzelni, ahogy csípõre tett kézzel vár haza kioktatásra kész Anyukám, pedig ha jobban belegondolok, megtehetné. Mert nyáron nyelvet tanulni jó. Ilyenkor könnyebben szakít idõt az ember egy-egy gyakorló feladatra, és ha egy jó nyelviskolai csoportba sikerül bekerülni, a társaság csak elõnyös lehet a könnyed nyári esték elmúlatásában. A sors száz százalékig keserû fintora, hogy jómagam is a tanári pálya felé kacsintgatok és nem egyszer adtam a fejem nyári korrepetálásra. Ilyenkor azonosulok az akasztásra ítélt jól ismert hóhérral és igyekszem lazára, lezserre, kioktatás-mentesre venni a nyári angol órákat. Buzdítok minden igyekvõ kisdiákomat a rendszeres tanulásra, a szorgos gyakorlásra, a kitartó próbálkozásra és csak alkalomadtán fenyegetetem õket egy-egy kiadós telefonhívással.
*
72/501-500/2102
*
http://inyt.pte.hu
*
www.ecl.hu
HÍREK
Nyári intenzív képzés
Tovább bõvült az ECL vizsganyelvek köre
/hétköznaponként/ ECL vizsgára felkészítõ tanfolyamot hirdet a PTE Idegen Nyelvi Titkársága – angol és német nyelvbõl minden szinten! A tanfolyam idõtartama: 20 alkalom, hétköznaponként napi 5 óra Tanfolyamindulás: július 6., Tanfolyamzárás: július 31. Tanfolyami díj: 60 000 Ft (600 Ft x 100) TTK-s hallgatók számára kari támogatással! Szintfelmérõk: 2009. június 22–26., hétfõ–csütörtök: 8–16 óráig A szintfelmérõk helyszíne, tanárok elérhetõségei: PTE INYT Szántó Kovács János u.1/b. I. em./ 127. Angol nyelv: Felcser Johanna, 72/501-500/2127-es mellék,
[email protected] Német nyelv: Metz Éva, 72/ 501-500/ 2103-as mellék,
[email protected] Jelentkezés: 2009. július 1-ig PTE Idegen Nyelvi Titkárság /információs pult/ I. em. 101. Tel: 501-500/ 2102
2009. május 18.
2009 decemberétõl az eddigi 12 nyelv mellett már horvátból is lehet ECL nyelvvizsgát tenni. A PTE Idegen Nyelvi Titkárságának vezetõsége május 12-én az Eszéki Tudományegyetemre látogatott, ahol a Tanárképzõ Kar dékánasszonyával, Dr. Andelka Pekoval, és a Horvát Tanszék vezetõjével, Dr. Dubravka Smajiccal folytatott tárgyalás eredményeként a két intézmény között megállapodás született. Ennek értelmében az Eszéki Tudományegyetem Tanárképzõ Kara a továbbiakban Horvátországi ECL Központként fog mûködni, és a Horvát Tanszék munkatársai végzik a horvát nyelvvizsgatesztek írását. Sikeresen lezajlott az Országos Nyelvi Verseny – Az ECL Vizsgaközpont a Nyelvtudással az Egységes Európáért Alapítvánnyal közösen számos szponzor támogatásával az idén is megrendezte az immár hagyományos Országos Nyelvi Versenyt. A gyõztesek május 8-án, a pécsi eredményhirdetésen ünnepélyes keretek között vehették át díjaikat és a szponzorok által felajánlott értékes ajándékokat, köztük utazási lehetõségeket.
7
Univ-08.qxd
2009.05.15.
15:54
Page 1
interjú
Építkezések küszöbén interjú dr. Gábriel Róbert rektorral
Hogy ítéli meg jelenleg a PTE helyzetét? Mennyire teljesülnek azok a célok, melyeket vezetõként kitûzött? Nyilván soha senki sem lehet maximálisan elégedett. Vannak olyan területek, ahol a haladás megfelelõ, és vannak olyanok is, amelyeken külsõ vagy belsõ okok miatt lemaradtunk az elõre eltervezett ütemtervtõl. Megítélésem szerint a pályázati tevékenységben és az elsõsorban fejlesztési források megszerzésében tervszerûen alakulnak a dolgaink. E területen a lemaradásaink külsõ körülményeknek, a hosszú pályázat elbírálási idõknek, kései eredményhirdetéseknek tudhatók be: egyébként a PTE minden kötelezettségét határidõre teljesítette, igyekszünk tartani a határidõket. Anyagi szempontból hogyan alakul a PTE helyzete? Az elmúlt félévben nyilvánvalóan kellemetlenül érintette a PTE-t a költségvetési számok kisebb volta, mint amire számítottunk. Fõleg pedig az, hogy a tavalyi évhez képest a hozzánk meg nem érkezõ, illetve zárolt források összege mára már meghaladta az egymilliárd forintot. Bizonytalanság van továbbá a klinikum finanszírozása körül is: április elsejétõl megváltoztatták a finanszírozási rendszert, ami önmagában nem biztos, hogy probléma, az viszont baj, hogy július elején derül majd ki, mennyit ér klinikáink áprilisi teljesítménye, s mindez hogyan viszonyul az eredeti terveinkhez. Ez jelentõs bizonytalansági tényezõ, azonban az elõzetes modellvizsgálataink alapján arra a következtetésre jutott az egyetem vezetése, hogy jelenleg a klinikum finanszírozását nem szabad visszafogni, mert a teljesítmény viszszaesése indokolatlanul és aránytalanul nagy hátrányokkal járna. Fel lehet a hasonló pénzügyi elvonásokra készülni? Hogyan hathat ez a PTE adósságállományára? Váratlan fejlemények ezek, melyekre menet közben vagy utólag lehet reagálni. Ez viszont azt jelenti, hogy az egyetem vezetésének naprakész adatokkal kell rendelkeznie a saját gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetérõl. Szerencsére úgy tûnik, mára ez megvalósult. Teljesen nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben a központi apparátus is megpróbálja saját magát a legtakarékosabb mûködésre állítani, és hasonló szemléletet érvényesíteni a karok és más szervezeti egységek esetében. Nyugodtan ki merem jelenteni, hogy minden vezetõnk felelõs-
8
séggel dolgozik: példaértékûnek tartom azt a gazdálkodási fegyelmet, amely az elmúlt években kialakult a karokon és a klinikai központban. Ennek eredménye az, hogy még ebben a meglehetõsen nehéz helyzetben, a több mint egy milliárd forráskivonás ellenére is, az egyetem adósságállománya ha nem is csökken, de lényegesen növekedni sem fog. Hogyan alakulnak a mesterszakok akkreditációi? Sok mesterszak indítási kérelmet sikerült az elmúlt évben megvalósítanunk. Ugyanakkor az alapképzésben résztvevõ végzõsök alacsony száma miatt várható némi feszültség a mester-keretszámok betöltése körül. Feltételezem, hogy nem fogjuk tudni betölteni azt a keretszámot, amit az Oktatási és Kulturális Minisztérium a rendelkezésünkre bocsátott. Jelzem, hogy ez nem egyedül a Pécsi Tudományegyetem számára probléma, hanem országos tendencia. Úgy gondolom, e tekintetben nem az elsõ, „próbaévfolyam”, vagyis nem a 2009-ben kezdõk jelentik majd a vízválasztót: a 2010-es, 2011-es évet tekintem kritikusnak, s ha ezekben az években jól tudunk szerepelni a mesterképzések beiskolázási kereteinek szempontjából, akkor hosszú távon megalapozhatjuk a PTE jövõjét. Zárójelben jegyzem meg, hogy nem zárult még le teljes egészében a mesterképzési akkreditációs szakasz. Néhány szak indítási lehetõségéért még mindig harcolunk, fõleg olyanokért, melyek még hiányoznak a PTE oktatási portfóliójából – hiánypótló jelleggel akár több kar koordinációjával is a tervek között szerepel akkreditálni ezeket. Gondolok itt az informatikára, vagy éppen egy nemzetközi szak elindítására. Említette a sikeres pályázati tevékenységet. Mennyiben hozhat ez változást? Nagy öröm volt számunkra az elmúlt idõszakban, hogy az infrastruktúra fejlesztésére kiírtak mellett olyan pályázatokat is sikerült elnyernünk, amelyek elsõsorban humánerõforrásfejlesztésre vagy nagy összegû kutatásra teremtik meg a fedezetet. Hadd emeljem ki ezek közül az innovatív kutatási-kutatói team pályázatot, mely 603 millió forint támogatást jelent két évre. Azt is kiemelném, hogy az egyetem fennállása óta talán elõször a Dóczi és Komor professzorok által vezetett kutatócsoport egy komoly norvég mechanizmusú pályázatot nyert 300 millió forint fölötti értékben. Utóbbi azért is nagy öröm, mert nem csak az vált biztossá, hogy a tavalyelõtt õsszel a Diagnosztikai
FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS
HARKA Éva interjúja
Központban felavatott nagy MRkészüléket van mibõl mûködtetni, de bizonyos mértékig sikerült bevonni a betegellátásba, s a kutatási projektek is maximálisan biztosítják az MR-készülék lehetõ legjobb kihasználását. Olybá tûnik, hogy a „hardver” után a „szoftverre” szánt pénzek is a PTE felé kezdenek áramlani. Nagyon fontos, hogy az egyetemnek saját kutatási kapacitásán túlmenõen sikerült hozzájárulnia ahhoz, hogy a pécsi egészségipari innovációs központ pályázat is sikerrel zárult az elmúlt idõszakban. Ez kifejezetten önzõ, egyetemi szempontból azt jelenti, hogy az orvos- és egészségtudomány tekintetében a PTE elõtt áll a lehetõség, hogy – amennyiben ezek a beruházások mind megvalósulnak az elkövetkezendõ másfél–két évben – teljes innovációs láncot birtokoljon: a kutatók asztalától indulva az alapkutatás, alkalmazott kutatás, innovációs kutatás területén át a termékfejlesztésig. Ily módon a megújult klinikai rendszerhez egy magasabb színvonalú szellemi hátteret tudunk biztosítani, mint ami eddig rendelkezésre állt, így sokkal célzottabb kutatásokat lehet majd folytatni. Reménykedem abban, hogy a szabadalmak és a bevezetett új eljárások száma is nõni tud. A tervek közt szerepel egy hasonló jellegû teljes innovációs lánc kiépítése a másik két, a Pólus Programban szereplõ területen, a környezetipar és a kulturális ipar területén is. Ezekkel kapcsolatban jövõ ilyenkorra már lényegesen többet lehet majd mondani.
tása után várhatóan itt is szerzõdésaláírásra kerül sor a közeljövõben, ami azt jelentheti, hogy majd egy év késéssel ugyan, de elindulnak a soros kollégium felújítási munkálatai. Optimális esetben ez már idén nyáron elkezdõdik, ami azt jelentheti, hogy az Univ kollégium és az EKF-létesítmények egymáshoz képest látótávolságban fognak épülni a PTE leendõ keleti campusán. Ugyanakkor szeptemberre már a Science Building építkezési munkálatai is elkezdõdnek. Apropó EKF. Aki a Pécsi Egyetemi Napokon részt vett az Ön és Ruzsa Csaba közti beszélgetésen, felismerhette, mennyire összefügg a Pécs2010 Európa Kulturális Fõvárosa projekt az egyetemmel. Mi várható a PTE részérõl most? Napokon belül ismét tárgyalni fogok az államtitkárral a PTE programcsomagjának EKF-es finanszírozásáról. Nem áll szándékomban felfedni a titkokat, de ha a megállapodás sikerül, nagyon színvonalas programokat tudunk Pécsre hozni már a 2009-es év második felében. Ugyancsak jó hír, hogy a Tudásközponttal kapcsolatban több érvényes ajánlat érkezett a kivitelezési munkákra – mire megjelenik a cikk, már azt is tudni fogjuk, ki lett a gyõztes. Mindenesetre ez reményt ad arra, hogy legkésõbb júliusban megköthessük a szerzõdést és megkezdõdhessen az építkezés.
Mi lesz a kollégiumfelújításokkal – különösen, ami a leendõ Tudásközpont melletti Univ Kollégiumot illeti? A KSH elõzetes véleménye alapján, s egy szolgáltatási díjtáblázat megalko-
2009. május 18.
Számos sikeres rendezvényt bonyolított le az elmúlt félévben a PTE, és nagyon sok konferencia volt, színvonalasabbnál színvonalasabb események, olyan is, amit minden évben megrendeznek és olyan is, ami hagyományteremtõ szándékkal jött létre.
Ez is az egyetem életének része. A legutóbbi idõkbõl hadd emeljek ki önkényesen két eseményt, amit azt gondolom, hogy az egyetemi polgárok nagy érdeklõdéssel szemléltek, és bizonyára a fél város érdeklõdésére is számot tarthatott. Az egyik a Medikus Kupa, ami egy fantasztikus hangulatú és fair, korrekt verseny volt az ország orvoskarai között, 400 résztvevõvel. A másik ilyen rendezvény, a legutóbbi díszdoktoravató volt: Jevtusenko produkciója a színpadon, ami nyilván meghaladta egy klasszikus értelemben vett egyetemi díszdoktoravató kereteit. Aki eljött erre az ünnepségre, láthatta milyen, mikor egy extra kvalitású személy magával ragadja a hallgatóságot, és tényleg olyan élményt ad, ami csak egyedi alkalmakkor fordulhat elõ. Hogy bírja? Mikor, hogy. Vannak nagyon nehéz és munkás napok, hetek – könnyûek nincsenek, mert ha itt nem kell helytállnom, akkor a tanszéken vagyok, és próbálom ott felpörgetni a dolgokat. Fel kell készülni egy ilyen idõszakban a vezetõnek arra, hogy heti 7 nap, napi 10–12 órában tennie kell a dolgát. A hétköznapjaim 12–14 órásak munkaidõ tekintetében. A hétvégéim azért nem ilyenek, de gyakorlatilag nincs olyan nap, hogy ne foglalkoznék az egyetem ügyes-bajos dolgaival. Ez ismert volt számomra – de azért most már várom a nyarat és a szorgalmi idõszak végét, mert a vizsgaidõsza- kok már jobban tervezhetõek, a vizsganapok kijelölése után jobban tudom ütemezni az egyéb elfoglaltságaimat, mint amikor a félév folyamán változó mennyiségben, de hetente 4–9 tantermi órát tartottam. Bár hiányozni fog a tanítás a nyáron, lesznek más teendõink.
Univ-09.qxd
2009.05.15.
15:57
Page 1
krónika Díszdoktor – ahogy még sosem! Interjú Jevgenyij Jevtusenkoval KENESSEI Katalin interjúja
Milyen kapcsolatai vannak Magyarországgal, a magyar emberekkel? Elõször is a legfontosabb József Attila és Petõfi Sándor. Õk nem csupán költõk, többek annál. Nagyon jelentõsnek tartom Szabó István filmjeit, különösen a Mephistot, úgy vélem, az a világ egyik legjobb filmje. Nagyon erõs tanító film a becsület kérdésérõl. Azt gondolom, ennek a filmnek köszönhetõen jelentõsen csökkent a karrieristák száma. Az emberek ugyanis megértették, mit jelent kompromiszszumot kötni az ördöggel. Az ördög különféle hangokon szólal meg: ez lehet valami õrültség, de lehet a kapitalizmus, vagy a kommunizmus hangja is. Nem ez a lényeg, csak az, hogy ne kössünk vele kompromisszumot. Ezért a munkájáért nagyon tisztelem Szabót.
A hatalom sokáig az Ön õszinteségét és bátorságát sem értékelte. Mi a véleménye a sajtószabadságról? Általánosságban azt mondhatom, hogy a teljes sajtószabadság nem létezik. Persze, a saját pénzén kiadhat akármit, de a komoly, milliós példányszámú újságkiadóknak sok pénzre van szükségük, a pénz mögött pedig mindig valamilyen jelentõs embercsoport áll a saját érdekeivel. Könyv, újság, stb. kiadásához pénz kell. Kinek van pénze? A nagytõkéseknek. Ezek a tõkések bizonyos szinten az államtól is függnek, hiszen az állam dönti el, hogy hozzáférhetnek-e a forrásokhoz. Ilyen módon van is cenzúra, meg nincs is. Ezenkívül az emberek maguk is gyakorolnak öncenzúrát. A legszörnyûbb pedig az összes cenzúra közül az, ami egyben a szólásszabadság tragédiája is, hogy sok embernek egyszerûen nincs mondandója a másik számára. Na ez a nagy baj. Én úgy látom, hogy az emberek kulturális szintjének csökkenése leginkább ebben jelenik meg. Egy angol szóval tudnám legjobban kifejezni: stupidization. A másik fontos dolog, hogy kevés zseni van napjainkban. Oroszországban sincsenek zsenik. Jó írók vannak, de annál több kéne. Egy újságíró nagyon bölcs dolgot írt ezzel kapcsolatban. Amikor Lev Tolsztoj meghalt és kitört az elsõ világháború, ez az ember azt írta, hogy lehetséges, ha Tolsztoj még élne, nem mertek volna belefogni a világháborúba. Tudja, ez igaz is. Mert Tolsztoj véleményétõl ennyire tartottak. Ma sajnos kevés ilyen író van, akitõl félnének a világ vezetõi.
Szenátusi napló A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa május 14-én tartotta soros ülését a Halasy-Nagy József Aulában. Ez alkalommal a szenátorok egyetemi tanári, egyetemi docensi címek, valamint arany-, gyémánt- és vasoklevelek adományozásáról szavaztak. Módosították a gazdasági fõigazgató elõterjesztésére a PTE 2008. évi beszámolóját, megszavazták az egyetemi ünnepségek és megemlékezések rendjérõl szóló szabályzat módosítását. Módosították a BTK, a FEEK, az IGyFK és a PMMK szervezeti és mûködési szabályzatát. Elfogadták a kollégiumi férõhelyek felosztására és a kollégiumi térítési díjak 2009/2010-es tanévre szóló meghatározására tett javaslatot. Elfogadták a Tudásközpont támogatási szerzõdésének módosítására, s ennek kapcsán felhatalmazás megadására tett javaslatot is. A szenátorok módosították a Pécsi Tudományegyetem közoktatási intézményeinek alapító okiratait, majd mester- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére és indítására tett javaslatokat fogadtak el. A PTE Gazdasági Tanácsának következõ ülése május 29-én lesz, a Pedagógus Napi ünnepi szenátusi ülésre június 6-án kerül majd sor, a Szenátus következõ rendes ülésére pedig június 18-án 10 órától gyûlnek majd össze a szenátorok.
A borból a minõséget legalizáld A fenti Belga-idézet volt részben a célja a május 16-án szervezett „Nyitott Pincék” elnevezésû programnak. A PTE Szõlészeti és Borászati Kutatóintézete elsõ alkalommal rendezett olyan nyílt napot, ahol a résztvevõk nem csak a szõlõfeldolgozási és borászati technológiákkal ismerkedhettek meg, hanem lehetõséget kaptak a kísérleti tételek kóstolására is. Nem csak az egyetem polgárait, hanem minden érdeklõdõt
vártunk a programra, akik betekinthettek az itt folyó munkába, kutatásokba, jobban megismerhettek bennünket. Megtudhatták, hogy hogyan születik meg egy bor, mi az, hogy varázslat. Továbbá nem utolsó sorban a borkultúra fejlesztése is része volt az akciónak – mondta el Kozma Pál, az intézet igazgatója. A 45 perc idõtartamú, szakvezetéssel kísért pincelátogatás csúcspontja persze az itt folyó kutatási tételekbõl választott 5–6 bor kóstolása
volt – tette hozzá Forgács Balázs borászati osztályvezetõ. Ami a borokat illeti, a továbbiakban sem ülepednek le a programok: a PANNON BORRÉGIÓ TOP 25 borversennyel egy idõben kerül sor „A Pécsi Tudományegyetem Bora 2009” kiválasztására is, idén immár tizedik alkalommal, még a nyár folyamán. A jelentkezés pontos feltételei a www.pte.hu-n olvashatók. ANDA Zsófia
Kapcsolatépítés nemzetközi szinten A PTE PEAC nõi kosárlabda csapata megtörte a jeget a nemzetközi kapcsolatok terén: lehetõséget kapott egy nemzetközi kosárlabdatornán való részvételre Zadarban. A felkérés a csapathoz a külügyi kapcsolatok osztályán keresztül érkezett Czéh Gábor közvetítésével – meséli Petõfi Áron edzõ. Az anyagi feltételek megteremtése elég nagy problémát jelentett, de Gábriel Róbert rektortól (aki a rektori keretbõl biztosított forrást) illetve Gerencsér Józseftõl, az EHÖK alelnökétõl megkapta a csapat a megfelelõ támogatást. A kint elért eredmény mindenki számára meglepetést okozott, a lányok négy csapatból kis különbséggel a második helyezést érték el. A feladat nem volt egyszerû, hiszen a gyõztes hazai csapatot két „A” ligás játékos is erõsítette. Pénzhiány miatt az egyetemen nehéz a különbözõ sporteseményekhez szükséges támogatást nyerni, így nem egyszerû kijutni a nemzetközi versenyekre. A lányok áprilisi útja egy próbaút, mely talán áttörést hozhat a sport és a külügyi kapcsolatok terén. Nagyon szerencsés, hogy a Rektori Hivatal Külügyi Osztályánál Czéh Gábor személyében olyan munkatárs dolgozik akinek személyes kötõdése is van a sporthoz. Az õ kosárlabda múltja meghatározó volt abban, hogy csapatunk kijuthatott erre a tornára – osztotta meg velünk véleményét Petõfi Áron. Az egyetemen jelenleg két sportközpont mûködik, a PTE Testnevelés- és Sportközpont, illetve a PTE ÁOK Testnevelés- és Sportközpontja, a Mozgástani Intézet. Elõzetes tárgyalások alapján körvonalazódni látszik a két központ összevonásának terve. Ezzel egy új szervezeti egység jönne létre, ami lehetõséget teremthet arra, hogy nagyobb figyelmet kapjon az egyetemi sportélet. A megújult Testnevelés- és Sportközpont 2010 januárjától mûködhetne önálló szervként, és nagyban megkönnyítené a külföldi egyetemekkel, egyesületekkel való kapcsolatok kialakítását is, hiszen egy kézben összpontosulna a koordináció, a költségvetés. Az új intézmény nem csak a külkapcsolatok szempontjából, hanem magának az egyetemi sportéletnek a felpezsdítése, átláthatóbbá tétele szempontjából is hatalmas elõrelépést jelentene. PAPP Veronika és PAULI-CSAP Kinga
Öregdiák nem vén diák Az ünnepélyes diplomaátadó, a talárba öltözött hallgatók, meghatott családtagok, sok-sok virágcsokor – csak egy nap az életedbõl, kedves végzõs hallgatónk, de reméljük, hogy meghatározó pillanat. Számos szakon végeztek idén a PTE-n, és bizony több ezren vagytok, akiktõl hamarosan búcsúzunk. Az egyetem maga az örök ifjúság tartja a mondás, bár ezt talán csak azok értik igazán, akik számára bizony nem ma volt, hogy átvették diplomájukat. Nos, a Pécsi Tudományegyetem Alumni Irodája mindazokhoz szól, akik valaha egyetemünk falai között szerezték oklevelüket.
2009. május 18.
Célunk, hogy minél több egykori diákkal kapcsolatba lépjünk, és hasznos, kedves segítõtárs legyünk akkor, amikor már elhagytátok az épület falait. Szervezetünk a tagkártyához kapcsolódó kedvezmények mellett hírlevéllel, egyetemi újságokkal tartja a kapcsolatot az Alma Mater és egykori diákjai között. Biztosítjuk az egyetemi emlékgyûrû megrendelésének lehetõségét. A „Vésd Kõbe Magad!” projekt pedig az egyéni támogatói rendszer egyik kiváló példája: nemes célokra fogadunk adományokat – mégpedig minden karunk számára. Találkozhatsz velünk a www.pte.hu oldal ALUMNI menüpontjában, illetve
a nyári diplomaosztó ünnepségeken, ahol egyetemi ajándéktárgyakat is vásárolhatsz majd. Ha csatlakozni szeretnél, vagy kérdésed van, küldj egy e-mailt az
[email protected] címre.
Ne feledd! Pécs és egyeteme visszavár! A szervezet elnöke, dr. Gábriel Róbert rektor úr, és az Alumni Iroda munkatársai nevében szeretettel üdvözöl minden végzõs és egykori diákot: Dr. GYÕRMÁRTON Rita irodavezetõ
9
Univ-10.qxd
2009.05.15.
14:52
Page 1
ehök Követni a változásokat és tovább építkezni Évértékelõ interjú Szabó Gáborral, az EHÖK elnökével is vele. Remélem ez a valós jövedelmi viszonyoknak való megfeleltetés irányába fog változni, és ennek szeptembertõl már eredménye is lesz, ugyanakkor az állam valószínûleg csökkenteni fogja a szociális juttatásokra szánt forrásokat. Éppen ezért azon gondolkodunk, hogy létrehozunk egy alapítványt, ami független lenne mindenkitõl, és a célja az lenne, hogy segítse azokat, akik kimaradnak a támogatottsági körbõl.
SZALAY Attila interjúja
Nemrég választottak meg újabb két évre az EHÖK elnökének. Minek tudod be a töretlen bizalmat? Egyrészt úgy gondolom, elégedettek velem azok, akik megválasztottak, tulajdonképpen õk beszéltek rá, hogy maradjak. Másrészt komoly változások elõtt áll a magyar felsõoktatás, ami magával hozza azt, hogy a hallgatói önkormányzatiságnak is egészen más kihívásokkal kell majd szembenéznie az elkövetkezendõ egy-két évben, és errõl nekem vannak gondolataim. Milyen változásokra számíthatunk, és ezek hogyan befolyásolják az EHÖK munkáját? Bejött a Bologna-képzés, az emberek kevesebb idõt töltenek az egyetemen, és látható, hogy a tömegoktatás vissza fog szorulni, mert az államnak egyre kevesebb lehetõsége lesz támogatni ezt a szektort. Így nekünk is át kell helyeznünk a hangsúlyokat egy másik irányba: az utánpótlásra, a forrásfelderítésre. Az EHÖK-tõl intenzívebb szerepvállalást követel ez a helyzet, akár a toborzás területén is, hogy inkább ide jöjjenek a diákok, mint más egyetemekre. Apropó Bologna-képzés, most jönnek ki az elsõ BA-s diplomások. Mi a véleményed errõl? Ez a három év nagyon kevés ahhoz, hogy valaki nem csak tudásban, hanem habitusában is értelmiségivé váljon. A felsõoktatásnak nem csak az a feladata, hogy bizonyos taxatív tudásokat átadjon, hanem a gondolkodásmódot is formálnia kell, és ebbõl a szempontból elõnyösebb volt a régi, ötéves rendszer. Nagyon nehéz lesz azoknak, akik innen kikerülnek, és ez hamar társadalmi feszültségekhez vezethet, mert kevés lesz a master hely, és a munkalehetõség egyaránt. Fel fognak merülni olyan kérdések, hogy mire volt elég ez a három év. A munkaerõpiac kicsi felvevõképessége nehezíti a friss diplomások elhelyezkedését. Mit tapasztaltál ebbõl az EHÖK-forrásból is rendezett állásbörzén?
Milyen forrásból mûködhetne ez az alapítvány? Erre én magam felajánlottam 100 ezer forintot, mert annyi szükséges az alapításhoz. Hogy utána milyen forrásokat sikerül bevonni, az már a kuratórium ügyességén múlik. Idõvel nyilván az lesz a cél, hogy például lehessen az adó 1%-át az alapítvány részére bocsátani, de kezdetben adományokból és szponzori támogatásokból mûködhetne.
Azt láttam, hogy sok cég inkább csak megmutatta magát, mintsem konkrét álláslehetõséget ajánlott. Ettõl függetlenül hasznos volt az állásbörze, hiszen a hallgatók szerezhettek egyfajta tapasztalatot a munkaadókkal, akiknek megmutattuk, hogy nem csak Budapest létezik, hanem van egy város Baranyában is. Félig-meddig marketing szerepe van a rendezvénynek. A gazdasági világválság mindenre hatással van. Az EHÖK-nek mennyiben kell átgondolnia például a szociális juttatások elosztását emiatt? Nincsen sok megfontolnivalónk, hiszen az állami kalapból jönnek a források. Az a szerepünk, hogy az országos szervezeten és a bizottságain keresztül hatni tudjunk az Oktatási Minisztériumra, hogyan osszák el a forrásokat. Jelenleg aránytalan az elosztási rendszer, hiszen akik igazán rászorulnak, azoknak nem jut ebbõl a kalapból. Magam is ismerek olyat, akinek a szülei jóval többet keresnek a magyar átlagnál, de mivel három gyerek van a családban, automatikusan jár a szociális támogatás nekik, és persze élnek
Az idei tanévben újra megnyitotta kapuit a Boszorkány kollégium. Most milyen a kollégiumi helyzet Pécsett? Volumenében nem változott, tehát nagyjából ugyanannyi férõhellyel számolhatunk, mint korábban, annak ellenére, hogy az Univ kollégium bezárt. Az országos átlaghoz képest nem rossz a helyzet, bár már szükség lenne néhány kollégium felújítására – például az, ami Jakabhegyen van, az tarthatatlan. Pozitív változás a Kollégiumi Osztály létrejötte, amely munkájával átláthatóbbá teszi a rendszert, így papíron hiába nincsen több férõhelyünk, gyakorlatban 10%-kal több lett, mert ennyi volt korábban kihasználatlan. A lelakott kollégiumok felújításának szükségességét mindenki látja, de azt senki sem tudja, mikor jönnek majd a tettek is. A felújításokat elsõsorban állami finanszírozásból lehetne megoldani, de az állam most pénzügyileg annyira megroggyant, hogy az összes ilyen programját leállította. Az biztos, hogy ha lenne rá lehetõség, a sor elején az Univ és a Jakabhegyi kollégium állna, ezek felújítása a legsürgõsebb. Hogy ebbõl lesz-e valami, azt nehéz megjósolni. Úgy tudom, hogy most banki garan-
„A demokrácia foka abban áll, hogy mennyire tolerálja a kisebbségeket” – nyitotta meg Churchillt idézve Novák Péter a Te is más vagy, Te sem vagy más! Sokszínûség napja az esélyegyenlõség jegyében címû rendezvényt. A konferencia-sorozatot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) indította hagyományteremtõ szándékkal az esélyegyenlõség témájában, ennek elsõ állomása a PTE Ifjúság úti Aulája volt május 6-án. APRÓ „Buba” Annamária írása
A PTE évek óta erõfeszítéseket tesz az esélyegyenlõség megteremtésére az intézményen belül, és azt nem csak az egyetem rektora, Gábriel Róbert beszéde támasztja alá, melyben kiemelte a hátrányos helyzetû hallgatók mögött húzódó hálózat erejét, hanem a köszöntõ alatt zúgó gépek zaja, melyek épp a Bölcsészettudományi Kar akadálymentesítésén dolgoztak. Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke pedig személyes élményeirõl mesélt, és elmondta, hogy pár éve, mikor gólyatáborozott, egy fogyatékkal élõ hallgató sem volt jelen, a legutóbbi nyáron viszont már többen részt vehettek rajta, és ez jól mutatja az egyetemeken zajló változásokat. Rauch Edit esélyegyenlõségi államtitkár pedig az esélyek jogi hátterérõl beszélt. „Gyurika, neked élned kell, hogy megmutassad, ami szép” – mondta Gyuriká-
10
nak súlyos balesete után az Isten. Õ meggyógyult, s most grafikai kiállítása volt látható a BTK Aulájában. A fiatalember mosolyog, élvezi a sikert, és készségesen beszél életérõl, a rajzolásról, pécsi utcákról és épületekrõl, és arról, hogy végre saját lakást kaptak egy barátjával együtt. Neki sikerült! Orsós Györgyrõl (képünkön) 2007-ben portréfilmet forgatott Fehér Zsuzsa, Gyurika címmel. A harmincas éveiben járó értelmi fogyatékos cigányfiúról szóló alkotás bejárta az országos és nemzetközi filmfesztiválokat és hozott el díjakat. Egy nap nyilván semmit – válaszolta Novák Péter, a Strucc Esélyegyenlõségi Magazin szerkesztõje az Egy, az esélyegyenlõségnek szentelt nap mennyit tud változtatni a helyzeten? kérdésemre. – Nem hiszek ezekben a piros betûs napokban, ma esélyegyenlõségi nap van, holnap roma-nap, aztán a kiegyezésé. Abban hiszek, hogy egy év 365 napból áll, és a lelkiismeretnek mindvégig mûködnie kell. Úgy tartom, hogy aki
erre a hivatásra adja a fejét, annak a poharat mindig félig telinek kell látnia. Nem a hatásfokát kell vizsgálni egy-egy rendezvénynek, hanem arra gondolni, hogy ha egy ember is meggyõzhetõ, azért már érdemes küzdeni. Ez a HÖOK elsõ esélyegyenlõségi rendezvénye, amivel hagyományt szeretnénk teremteni. Minden évben más városban, más felsõoktatási intézményben szeretnénk megrendezni. Azért Pécs volt az elsõ helyszín, mert érzelmileg nagyon kötõdöm a PTE-hez, én is ebben az aulában vettem át a diplomámat – mondja Szûcs Gabriella, a HÖOK esélyegyenlõséggel foglalkozó elnökségi tagja. Sok pozitív visszajelzést kaptam, bár engem személy szerint az integrált sportnap nyûgözött le legjobban: bámulatos volt az a teljesítmény és szeretet, ami abban a légkörben megnyilvánult – értékelt Szûcs Gabriella, aki egyébként õszre már egy budapesti, roma hallgatók ügyeit is érintõ esélyegyenlõségi konferenciát szervez. A sokszínûség napja valószínûleg Szegeden lesz legközelebb. A szervezõk szándéka szerint az ottani rendezvényen a pécsihez hasonló módon, a civil szférával, az esélyek házával karöltve dolgoznának, s hoznák közelebb a kompetens szakértõket és a befogadó egyetemistákat.
2009. május 18.
FOTÓ: VILLÁNYI MÁTÉ
Esélyes!
ciát keresnek, hogy ne az államnak kelljen a projekt mögé állnia, de egy ekkora beruházás felvállalása hatalmas felelõsség lenne az egyetem részérõl. Vannak még kérdõjelek, de a szándék megvan. Ismét nagyot dobtatok a Pécsi Egyetemi Napokkal. Hogy értékeled a rendezvény sikerét? Jól sikerült, amit bizonyít az is, hogy a szakmai sajtó szerint hivatalosan is bekerültünk a fesztiválok sorába, látogatottságban pedig szerintem a PEN benne van az ország elsõ tíz ilyen rendezvényében. Nem bántuk meg, hogy megváltoztattuk a korábbi határozatot, miszerint csak két évenként lehet PEN-t rendezni. Sajnos voltak lakossági hozzászólások és kritikák, amik rosszul esnek, és elgondolkodtatják az embert, hogy érdemes e Pécsnek bármit is rendezni. A bõrgyár, a PEN új otthona hogyan vizsgázott ebben a négy napban? Az átköltözés nem volt problémamentes, de már annak is örültünk, hogy találtunk egy megfelelõ helyszínt a városban. A bõrgyár állapotát tekintve jobb, de a rendezvényre való alkalmasságát tekintve rosszabb, mint a Zsolnay gyár volt. Közel 1,5 millió forintba került csak az, hogy biztonságossá tegyük a gyártelepet, elvigyük a mérgezõ anyagokat, amik ott voltak, vagy éppen bedeszkázzuk a betört ablakokat. Az idei PEN az Európai Kulturális Fõváros program egyik felvezetõ rendezvénye volt, így gondolom, nem lõttetek el minden puskaport. Milyen lesz a PEN 2010-ben, az EKF évében? Nem szeretnék neveket mondani, mert idõközben egyesekrõl kiderült, hogy nem tudjuk ide szervezni õket akkor sem, ha most kezdenénk el. Olyan zenekarokban gondolkodunk, akik még nem jártak korábban Magyarországon. Még több színpadot szeretnénk különbözõ zenei irányzatokkal, például jó lenne a jazzt is „ felvonultatni”. Tovább fogjuk erõsíteni az underground vonalat, amibõl ilyen színvonalon kevés van hazánkban. Az biztos, hogy ha valakinek tetszett az idei program, annak jövõre még jobban fog.
Univ-11.qxd
2009.05.15.
15:00
Page 1
köszi Nyáron is KÖSZI A vizsgaidõszakban az alábbi tanácsadásokon tudtok részt venni. Sikeres vizsgaidõszakot és kellemes nyári szünetet kívánunk!
PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS Helyszínek: Damjanich Kollégium (Damjanich u. 30.) Kedd 13.00–15.00 Nagy Tímea (Khairosz Alapítvány) Regisztráció: 06 20/ 531–5186 KTK B épület, 316. Péntek 09.30–12.00 Hajdú Szilvia (Khairosz Alapítvány) Regisztráció: 06 20/ 939-6975 KÖSZI Csütörtök 16.00–18.30 Szilágyi Vera (Khairosz Alapítvány) Regisztráció: 06 20/912-6839
TANULMÁNYI TANÁCSADÁS Nem tudsz eligazodni a TVSZ-ben? Nem tudod, hogy fogalmazz meg egy hivatalos kérvényt? Tanulmányokkal kapcsolatos kérdésekre kaphatsz választ irodánkban. Kalapos Judit
[email protected] 27/501-500/2081 Helyszín: KÖSZI
Hogy ne dolgozz ingyen Jön, jön, jön a nyár. Jön, jön, jön a nyári munka (már akinek). Bátor nyárimunka-vállalóknak és most végzõ (még bátrabb), pályakezdõ hallgatóknak adunk gyakorlati tanácsokat, hogy senkit se zsákmányolhassanak ki már az elején. Bársony Kinga, a KÖSZI tanácsadójának segítségét kértük. GÁL József interjúja
Mi az elsõ és legfontosabb dolog, amit minden lelkes, ám de bátortalan, gyakorlattal nem rendelkezõ munkavállalónak tudnia kell? Nyári munkát szerzõdés nélkül senki ne vállaljon. Miért fontos ez? Mert csak szerzõdéssel bizonyíthatják, hogy valóban dolgoztak. Elõfordulhat szóbeli megállapodás is, de papírok nélkül nem ajánlatos munkát vállalni. Ha nincs szerzõdés, nem vagyunk bejelentve az APEH felé, ha bármi sérelmünk adódna, nem élhetünk reklamációval. A szerzõdésekkel sem egyszerû a helyzet. Jogilag többféle szerzõdés lehet: ilyen például a megbízási jogviszony, amikor egy bizonyos feladat elvégzésére veszik fel a munkavállalót, pl. a statisztikák, felmérések készítése. De sokkal gyakoribb, hogy munkaszerzõdést kötnek az alkalmazottal. Mire kell figyelni a szerzõdés kitöltésénél?
Mielõtt aláírnánk a szerzõdésünket, fontos, hogy megbeszéljük a munkaadóval: mit, hol, mennyiért, meddig és hogyan kellene végeznünk. Ezek a szerzõdésben szerepelni fognak, s jó, ha elõre átgondoljuk, tudjuk, akarjuke vállalni a munkát ezekkel a feltételekkel. A szerzõdés alaki feltételei között a következõ dolgok szerepelnek: a munkavállaló személyi adatai (név, születési hely, idõ, adószám, személyi igazolvány szám, elérhetõség); az elvégzendõ munka leírása (munkakör); a munkavégzés helye, a munkaidõ, a díjazás, a szerzõdés idõtartama (határozott vagy határozatlan idõre kötik); az esetleges juttatások (pl. utazási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, stb.). Nagyon fontos a munkáltató pecsétje és aláírása, valamint a munkavállaló aláírása, mert a szerzõdés csak így hiteles! A munkaszerzõdésben bármit ki lehet kötni, ami a munkával kapcsolatos, hisz ez piaci szerzõdés. Érdemes figyelni a szerzõdés idõtartamára, ugyanis felvehetnek minket próbaidõre is, ez 1–3 hónap lehet. Ez idõn belül bármely fél indoklás nél-
kül felmondhatja a jogviszonyt, s a munkáltatók ezzel rendszerint élni szoktak. És még a pénzügyekrõl nem is beszéltünk! Ennek kapcsán fontos tisztázni, hogy akinek diplomája van, annak minimálbére nem automatikusan 100.000 Ft feletti. Ez kizárólag a közalkalmazottakra vonatkozik. Tehát ha nem a közszférában helyezkedik el a munkavállaló, és nem olyan munkakörben, amirõl a végzettsége szól, akkor a minimálbér 71.500 Ft. A másik fontos dolog, hogy már megszûnt a diákok adókedvezménye, így nekik is kötelességük adózni. Fontos ügyelni a magánnyugdíjpénztárakra is, mert ez kötelezõ minden pályakezdõnek. Segítséget találhatunk az interneten is (www.pszaf.hu – Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: itt különbözõ mutatókat találhatunk teljesítményükrõl). Ajánlatos a nagyobb magánnyugdíjpénztárakat választani, mert õk megbízhatóbbak. Ha késõbb úgy gondoljuk, hogy rosszul választottunk, bármikor válthatunk, átlépési nyilatkozattal átkérhetjük a pénzünket másik helyre. A pénztárak évente küldenek folyószámla-kivonatot, ezen láthatjuk, hogy munkaadónk bejelentette-e a munkaviszonyunkat, átutalta-e az APEH részére a szükséges pénzt. PRO
JOGSEGÉLY, JOGI TANÁCSADÁS Fegyelmi eljárás, tanácsadás polgári és büntetõperes ügyekben, albérleti szerzõdés, megbízás. Minden jogi jellegû kérdésre szakember ad választ a nyári szünetben is. Kedd 14.00–16.00 Elõzetes regisztráció: Dr. Haszán Péter, 70/222-2646, (72)233-362
Játssz velünk! A kártya – és a benne rejlõ lehetõségek
telefon: 501-500/2085, 2086
Ismét itt van soron következõ Diák Kalauzos játékunk. Válaszolj helyesen és megnyerheted a diákkedvezményt nyújtó üzletek által felajánlott értékes ajándékok valamelyikét. Játssz velünk, figyeld a kérdéseket és nyerj, akár kéthetente! E heti kérdésünk: Melyik évben nyílt meg a Pécsi Vidámpark? a) 1986 b) 1961 c) 1964 d) 1976 A helyes választ beküldõk között a Vidámpark által felajánlott jegyeket sorsoljunk ki.
e-mail:
[email protected] honlap: www.koszi.pte.hu
Honnan szerezhetünk még információkat? Régen létezett és mûködött az Egységes Magyar Munkavállalói Adatbázis. A munkaadónak az egészségbiztosítóhoz is be kellett jelentenie dolgozóját, s ide is regisztrálnia kellett. Itt mindenki adatát elérhették. Ma az APEH küldi tovább az adatokat a Munkavállalói Adatbázisba. A www.magyarorszag.hu-n az ügyfélkapunál mindenki állampolgári jogon bejelentkezhet saját ügyfélkapujába, s megnézheti, be van-e jelentve. Nem kell más, csak egy e-mail cím, s egy jelszó. Mi az a fontos dolog, amit minden lelkes, ám de bátortalan, gyakorlattal nem rendelkezõ munkavállalónak tudnia kell még? Manapság pályakezdõként sem könynyû munkát vállalni. De van egy nagy elõnyünk: a pályakezdõ start kártya. Ennek kiváltásához szükséges, hogy a hallgató kezében legyen a friss diploma, nem lehet állása, és nem lehet idõsebb 26 évesnél. Ha minden feltétel adott, az APEH-nél kérhetõ a start kártya. Így azért könnyebb munkát találni, mert a munkaadónak 10–15%kal kevesebb járulékot kell befizetnie a bér után. KONTRA
A KÖSZI képregény pályázatának gyõztese Csertõ Mónika (PTE ETK IV. évfolyam).
A fentiek mellett a nyári szünetben az alapvetõ irodai szolgáltatásokat (fénymásolás, laminálás, iratfûzés, nyomtatás) mellett, a pályázati, EVS és tanulmányi tanácsadásokat is igénybe vehetitek.
7633 Pécs, Szántó K. J. u. 1/b
Ha problémát észlelünk, keressük fel a magánnyugdíjpénztárunkat, ahol van kapcsolattartó. Ha itt nem érünk el eredményt, irány az APEH!
A válaszokat az alábbi címre várjuk:
[email protected], név és egyetemi kar feltüntetésével. Beküldési határidõ: május 22. 12.00 (A nyerteseket 2009. május 25-ig értesítjük e-mailben.)
VásÁrolj mindiG a diákigazOlványodDal! www.diakbonusz.hu 2009. május 18.
HATVANI Márk
FACSÁDY Orsolya
Nem Pécsett kezdtem tanulni és amikor ide kerültem, egyáltalán nem gondolkodtam azon, hogy 5–6 év után itt is maradjak. Teltek az évek és nem csak a város, a velem élõ emberek, de az én hozzáállásom is változott. Szinte jobban ismerem ezt a környéket, mint az otthonomat. Ez lett az otthon. Megszerettem, hogy nincs az a rohanás, egymástól idegenség, mint amit például a fõvárosban minden egyes látogatásom alkalmával átélek, de mégis ugyanúgy dübörög az élet – csak nem akkora tempóval. Persze a kellemes környezet csak az egyik fele a szép új jövõnek. Munka szempontjából már kevésbé kecsegtetõ a helyzet: hiába a megszerzett diploma, ha nem lehet kihasználni, mert nem alkalmaznak már senkit a szakmában. Sajnos igen, be kell látni, hogy itt sokkal kevesebb a munkahely és azokon belül a válogatási lehetõség. Ezzel már diákként is találkoztam, nem nagy öröm, amikor a listán már csak az árokásás maradt. Mert egyszerûen nincs már hely. Viszont egyáltalán nem lehetetlen jó munkát találni: állásközvetítõk és fejvadászok bõséggel akadnak, fõleg az egyetem miatt. Mellesleg, ha minden kötél szakad, még ott a mesebeli megoldás is: felkerekedni és világot látni, szerencsét próbálni. Nyugaton jól megfizetnek, keleten és délen pedig kicsit mozgalmasabb az élet. Csak az egyedül kiutazáshoz kemény elhatározás kell. Nem elhanyagolható, hogy a külföldön szerzett tapasztalat – és persze pénz – nagyon jól jöhet, ha mégis meggondolom magam és visszajövök. Lakás, család támogatása. Ha mégis kint ragadok? Az sem olyan végzetes tragédia. Ezer és egy új dolgot lehet megismerni és könnyen lehet, hogy egy másik kultúra vagy világrész sokkal közelebb áll az elképzeléseimhez, önmagamhoz, mint az itthoni. Egy módja van, hogy megtudjam: ki kell próbálni.
„Elmegyek, elmegyek, milyen úton indulok, még nem tudom. Elhagyom az otthonom...” Az otthonom?! Amióta lejöttem Pécsre, sokat gondolkodtam azon, hogy minek könyveljem el magamban ezt a várost, ahol már több mint három éve élek. A fõvárosban, Budapesten születtem és laktam tizennyolc hosszú esztendõn keresztül. Pécs számomra nemcsak az egyetemet jelenteti, annál sokkal, de sokkal többet. Amikor ide költöztem, távol a szülõi tûzhelytõl, nem tudtam, mire számíthatok. Féltem, hogy egyedül fogom érezni magam a folyamatos honvágy érzésének hatására. Nem így lett. Pécs befogadott. Rengeteg barátot szereztem, több párkapcsolatot bonyolítottam le, és megismertem a város minden egyes zugát. A diploma határán felmerül bennem is a kérdés: menni vagy maradni? Ha a szívemre hallgatnék, egyértelmû lenne, hogy még pár évig biztosan maradnék, de az eszem mást diktál. Racionálisan felmérve a munkahelyek, és a megélhetés lehetõségeit Pest kecsegtetõbb ajánlatokat kínál. Nehéz lesz elszakadni, de muszáj, fõleg a jelen állapotokat felmérve. (Gondolok itt, például a gazdasági világválság problémájára.) Mennem kell. Ám megfogadtam, hogyha egyszer családot és gyerekeket szeretnék, visszatérek. Külföldre semmiképpen nem szeretnék költözni, maximum egy Erasmusösztöndíjjal világot látni. Úgy gondolom, hogy ha valaki el akar érni valamit, azt itthon is véghez tudja vinni rengeteg idõráfordítással, türelemmel és reménnyel. Ügyesen kell kapcsolatokat kiépíteni, és ápolni. Magyarországon kívül ez nehezebb, mert ott elõször be kell illeszkednie az embernek, és csak utána próbálkozhat bármi nemû letelepedési szándékkal, valamint munkahelykereséssel. Hiába a nagyobb fizetés, ennyit számomra nem ér meg. Itt biztonságban vagyok. Ide köt a család, a barátok és a múlt. Utazni jó dolog, de hazatérni még jobb.
11
Univ-12.qxd
2009.05.15.
15:49
Page 1
sport Medencében és a medence szélén Sikerek szezonja a Párducoknál Sok mindenre emlékezhetnek majd év végén a PVSKPannonpower játékosai és szurkolói egyaránt. A nagy kérdés azonban még nyitva áll, vajon felkerül-e az I-re a pont az elkövetkezendõ hetekben, és sikerülhet-e az, ami a klub történetében még soha, feljutni a dobogó legfelsõ fokára. Fussuk végig, mi is történt 2008/09-ben a Párducoknál. KOCSIS Anita írása
Egy évvel ezelõtt a mecsekaljai szurkolók szomorkodtak, hiszen kedvenceik egy végsõkig kiélezett párharc után a Szolnok ellen búcsúztak a legjobb nyolc közül. A csapat a hatodik helyen zárta a bajnokságot. Nick Williams és Völgyi Péter távozott, Bojan Lapov visszavonult, de Aleksic még egy évet maradt a fiúkkal. Sokan feltették a kérdést: mi következik ezután? Sztojan Ivkovics hamar megadta a választ, hiszen májusban már hozzá is látott a következõ évad szervezésének, és a bajnokságban elsõk között tudta, hogy milyen kerettel dolgozik majd a szezonban. Thomas Kelley és Bencze Zoltán érkezésével hamar teljes lett az együttes. A továbbra is magyarokra és tehetséges fiatalokra épülõ gárda nagy elánnal kezdett a munkának. Bemelegítés gyanánt októberben sikerült itthon tartani a PVSK-kupát a tavalyi bajnok Falco KC ellen. A szezon kezdetétõl a bajnokságban roppant izgalmas meccseket játszottak a fiúk, bele- belefutva egy-egy vereségbe. Õsszel még a Dombóvár állt a tabella élén, és sokan kétkedtek a csapat sikerében is. Tavasszal aztán megállíthatatlanul robogni kezdett a Vasút, és hamar az élmezõnybe is verekedte magát. A nagy ellenfélnek az Albacomp tûnt, de Wittmannék nem ijedtek meg a fehérváriaktól. Szép csendben kiharcolták a Magyar Kupa döntõbe kerülést, sõt Szombathelyen a pécsi férfi kosárlabdasport elsõ kupagyõzelmét is megszerezték a hazaiak ellen. A szakma elismeréssel nyilatkozott a Pécs játékosairól, és egyértelmûvé vált, hogy ebben a kiegyensúlyozott mezõnyben a végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó mecsekaljai különítménynek van keresnivalója a dobogón. A játékosok az egymás közötti összhangot, jó kapcsolatot emlegették, Ivkovics az akaraterõt és a sok munkát is kiemelte. A türelem pedig rózsát terem. Ez alkalommal az alapszakasz elsõ helyezést hozott a lelkes szurkolóknak. A cél innen már csakis a csúcs lehet. Ami biztos: 2009-ben a Magyar Kupa gyõztese a PVSKPanonpower. Az év felnõtt játékosa Wittmann Krisztián (képünkön) és a férfiaknál dolgozó edzõk között holtversenyben Sztojan Ivkovicsot választották a legjobbnak. Miközben egyre többen bíztatják a fiúkat a lelátókról, sõt idegenben is. A PVSK a Sopron csapatát legyõzve bejutott a legjobb négy közé, ahol most a Dombóvárt búcsúztató, Völgyi Péter vezette Zalaegerszeggel küzd meg a döntõbe kerülésért. A rájátszás más világ, a két mester pedig nagyon jól ismeri egymást. A kérdés az, hogy a tizenkét év után ismét bekerülõ ZTE vagy a megállíthatatlannak tûnõ Pécs mérkõzhet meg a Paks–Szombathely párharc gyõztesével az aranyért. (Az elõdöntõ küzdelmeirõl bõvebben a www.univpecs.pte.hu oldalon olvashatsz!)
Játssz és nyerj meccs belépõt! Kérdés: Kivel mérkõzik az elõdöntõben a Pécs? A megfejtéseket az
[email protected] e-mail címre várjuk május 27-ig. A helyes megfejtõk között 5 db, két fõre szóló belépõt sorsolunk ki a PVSK következõ hazai bajnoki mérkõzésére.
12
Míg országos szinten a vízilabda a magyar sikersportágak közé sorolható, addig városunkban nincs éppen reflektorfényben. A Pécsi Vízmû PVSK-Füszért gárdája egyre feljebb (k)úszik a tabellán, egyre jobb eredményeket tud felmutatni a csapat. A pécsi gárdát erõsíti Surányi László a PTE TTK hallgatója, akivel nem csak a medencében, de a parton is találkozhatunk, hiszen edzõként az utánpótlás csapatot vezényli. Vele beszélgettünk.
Ezt egy hónapos kihagyás követte, majd elkezdtem edzeni. Ez azonban korainak bizonyult, rásérültem. Egy újabb mûtét következett, így csak nemrég sikerült visszatérnem a csapathoz. Két hónap múlva lejár a pécsi szerzõdésed. Mit tervezel a közeljövõben, hol szeretnéd folytatni a pályafutásodat? Szerepel az is a terveim között, hogy kimegyek külföldre nyelvet tanulni. Nagyon szívesen költöznék tengerpartra pár évre, mondjuk Olaszországba, Spanyolországba vagy Ausztráliába. Hoszszabb távra azonban itt Pécsett tervezek. Az évek során rengeteg barátom lett itt, van egy saját lakásom is, sok minden köt ide.
PAPP Veronika interjúja
Nem annyira tipikus sport a vízilabda mifelénk? Te hogyan kerültél a mélyvízbe? Még kicsi gyerekként, hat évesen tanultam meg úszni Zentán. Az egyik edzésen megjegyezte az oktató, hogy „ Jó kapus lenne a fiúból!”. Mély nyomot hagyott ez bennem, így lementem egy pólóedzésre. Aztán ötödikes koromban egy ideig felhagytam a vízilabdával és atletizálni kezdtem, ahol egészen a válogatott szintig jutottam. Az atlétika mellett azonban esténként lazításképpen lejártam vízilabdázni. Egyik nyáron azonban a szentesi pólócsapat ellátogatott hozzánk, majd egy alkalommal meghívást kaptam a szentesi csapatba is. Az atlétikában már nem volt sok reményem a továbblépésre, hiszen a gerelyhajítás miatt rengeteg probléma jelentkezett a könyökömmel kapcsolatban. Az európai elit ellépett mellettem, így a medence mellett döntöttem. Kapusnak indultál, most viszont többnyire centert játszol a pécsi csapatban. Hogy hogyan lettem kapusból center? Igazából sok poszton megfordultam már. A kapuból akkor jöttem ki mezõnybe, amikor átkerültem a felnõtt csapatba. Centert és bekket is játszottam. Centert játszani senki nem szeret, hiszen ez a legkeményebb poszt. Én sem rajongtam érte, de itt ragadtam, Pécsett is ebben a pozícióban játszom.
Hosszú út vezetett Zentától Szentesen át Pécsig? A szentesi csapatban kezdtem a pályafutásomat, innen igazoltam át Kecskemétre, ahol már az elsõ osztályban mutatkozhattam be. Újvidéken a vízilabda miatt abba kellett hagynom az egyetemet, szerb állampolgárságom miatt behívtak a hadseregbe. Egyik kecskeméti csapattársam eligazolt Kaposvárra, én követtem. Pénteken leszereltem, hétfõn már Kaposváron vízilabdáztam. Aztán Lukács Gergely (jelenlegi csapattársam) keresett meg, hogy Pécsett egy új csapatot szeretnének építeni, legyek a segítségükre. Mivel újra szerettem volna elkezdeni az egyetemet, így még kapóra is jött a felkérés, beiratkoztam a testnevelés szakra. Azóta már lediplomáztam testnevelõ–edzõ szakon, de ismét hallgató lettem, hiszen most végzem a vízilabda és úszás szakot is. A póló egyike a legkeményebb sportágaknak. Neked volt már komolyabb sérülésed? Pályafutásom során fájt már mindenem. Van egy olyan vízilabdás mondás, mi szerint: „Az a vízilabdázó, aki reggel felébred és nem fáj semmije, az már nem is él!”. Igazából a legtöbb bajom a jobb könyökömmel van. Tavaly nyáron, egy felkészítõ tornán akasztották meg a kezem, eltörött a könyököm, meg kellett mûteni.
Egyedülálló mozgásképzés Pécsett A PTE Természettudományi Karán indul útjára a hazánkban egyedülálló fitness, aquafitness és sportanimátor szakirányú továbbképzési szak. A Testnevelés- és Sporttudományi Intézet munkatársai által kidolgozott három féléves képzés során olyan tudást szerezhetnek meg a jelentkezõk, amely keresetté és piacképessé teszi a diplomájukat. A leendõ fitness, aquafitness és sportanimátor szaktanácsadók az itt megszerezett tudás és szakképzettség birtokában képesek mozgásos cselekvések, sportmozgások alkalmazását feltételezõ prevencióval, rehabilitációval összefüggõ testkultúrát és egészségkultúrát érintõ különbözõ feladatok magas szintû megoldására. A munkahelyek tekintetében ezt a tudást elsõsorban szállodákban, wellness hotelekben, gyógy- és élményfürdõkben, luxushajókon, tengerparti klubhotelekben, fitness–wellness centrumokban, SPA központokban, szabadidõs sportlétesítményekben, wellness terápiás egészségközpontokban, rendezvény- és tréningszervezõ cégeknél igénylik, mondta el Katics László szakfelelõs. A szeptemberben induló levelezõ, költségtérítéses képzésre a sporttudomány képzési területrõl (testnevelõ–edzõ, sportszervezõ, rekreáció-szervezés és egészségfejlesztés, humánkineziológia, testnevelõ tanár és gyógytestnevelõ tanár ) és a mûvészi képzési területrõl (táncmûvész, koreográfus, valamint táncos és próbavezetõ) diplomát szerzett hallgatók jelentkezhetnek augusztus 15-ig. További információt a tesi.ttk.pte.hu weboldal, Képzéseink menüpontjában találnak az érdeklõdõk.
2009. május 18.
A PVSK-Füszért csapatának tagja vagy, azonban emellett az utánpótlás-nevelésbõl is kiveszed a részed, hiszen edzõként is dolgozol. Mik a terveid? Nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni, Pécsett ez meg is adatott, hiszen kaptam egy kiscsapatot. Ahogy a játékos pályafutásom során is, itt is végigjárom a ranglétrát, minden korosztályban szeretnék oktatni 1–2 évet, végül pedig szeretnék majd egy felnõtt csapat edzõje lenni. Ameddig tudok, addig vízilabdázok, mellette pedig edzem a fiatalokat. Aztán ha a játékos pályafutásom lezárul, teljes mértékben az edzõi karrieremre szeretnék összpontosítani. Mit gondolsz, mi az oka annak, hogy a vízilabda nemzetközi gyakorlattal szemben itt alárendelt szerepet tölt be? Pécs alapvetõen a kosárlabda városa. Mind a nõi, manapság pedig a férfi csapat is szárnyal, így természetesen a legtöbb figyelem erre a sportágra terelõdik. Emellett azonban sok olyan szakág van, amely több figyelmet érdemelne, így a vízilabda is. A csarnok ugyan nem nagy, de van egy törzsközönségünk, akik kijárnak a meccseinkre. Remélem, a csapatunk eredmények felmutatásával elõbb-utóbb kivívja a közönség és a város figyelmét is.
Kedves Hallgatók! Elérkeztünk a Táncoló Egyetem 2008/2009-es szemeszter második félévének végéhez. Remélem, mindenki elégedett volt választott kurzusával és sikeresen elsajátította a tánclépéseket! A következõ félév 2009. szeptember 21-én kezdõdik a bemutató mûsorral, amelyet a hagyományokhoz híven a dr. Romhányi György Aulában tartunk. További tájékoztatást 2009. szeptember elején találtok majd a neten illetve plakátokon, szórólapokon és természetesen az UnivPécsben. Fontos tudnivalók a félévzárással kapcsolatban! A félév végén a táncoktatók május 13-áig adják le a vizsgalapokat és a jelenléti íveket, amelyek alapján a Táncoló Egyetem projekt elkészíti az összesített listát, amelyet elküldünk május 18-ig a Testnevelés- és Sporttudományi Intézetbe Bélavári Zsoltnak, és az Általános Orvostudományi Karra Téczely Tamásnak. Ezt követõen lehet a leckekönyvvel, igazoló lapokkal jelentkezni az adott oktatónál aláírásért, pecsétért. (Az aláírásra jogosult oktatók listáját és fogadóóráikat a www.tesi.pte.hu – Regisztráció, kurzusok és órarendek feliratra kattintva tekinthetitek meg. A teljesített félév feltételei: – A hallgató megjelent a 9 alkalomból 7 alkalommal (jelenléti ív alapján ellenõrizzük) – Leadta a befizetett csekk igazolószelvényét (csak azoknak, akik már jártak valamilyen kurzusra vagy ebben a félévben többet is felvettek) – A vizsgalapon aláírást és/vagy jegyet kaptak. Igazolást visszamenõlegesen az adott kurzus teljesítésérõl legkésõbb a következõ szemeszter végéig áll módunkban kiállítani. A Marketing Osztály nem jogosult a leckekönyvek, aláírására, pecsételésére, ezért kérek mindenkit, hogy csak abban az esetben keressen minket, ha egyéb kérdései merülnének fel a kurzusokkal kapcsolatban. Elérhetõségünk: munkaidõben a 72/501-500/2124-es telefonszámon vagy
[email protected] e-mail címen. Köszönjük!
Univ-13.qxd
2009.05.15.
14:29
Page 1
Univ-14.qxd
2009.05.15.
14:55
Page 1
FOTÓ: MÁRK MIRKÓ
Körbe-FIKA
Park-olló
„Mi lesz ebbõl, ami hatni fog? Engem is ez a kérdés érdekelt 2005. március végén, amikor kiragasztottam ezeket a fotóimat a Kelenföldi pályaudvar aluljárójában, engedély nélkül éjszaka. Az egész eseménynek egyetlen célja volt: az ott járó embereket helyzetbe hozzam egy általuk koszosnak és undorítónak vélt felülettel. Azt akartam megvizsgálni, hogy milyen hatást gyakorol a nézõre egy képkeret, mennyiben változtatja meg az érdeklõdését, ha valami értékesként van bemutatva számára” – írja Komlósi Ádám, a Fiatal Kortárs Állásfoglalások (FIKA) elsõ fordulójának egyik gyõztese mûvérõl, pályázati anyagáról. Nem azért választottuk ki ezt az idézetet, hogy befolyásoljuk a zsûri döntését, hanem csak azért, mert a fenti szöveg szerintünk sokat elárul a FIKA Zsolnay gyárból válogatva induló és a Jeune Création Européenne – Biennale Itinerante d'Art Contemporain-re 2009. szeptember 25-én válogatva megérkezõ összeállítás, „mûvészetcsomag” koncepciójáról, alaphangulatáról és hatásáról. Nevezhetjük jó dolognak, nevezhetjük polgárpukkasztónak, mindenesetre egy társadalomról radikális véleményt formáló performanszként mûködõ felkiáltójel-halmazzal találkozhat az, aki ellátogat a Zsolnayba, amíg még tart a kiállítás. A kiállítás amirõl egyébként a társadalom tagjai is radikális véleményt formálnak, ahogy azt a FIKA honlapján (www.fika.hu) lévõ kommentekbõl is láthatjuk. Így a mûvészet ébreszt egy hatalmas róla szóló szövegkorpuszt, ami visszahat a mûvészetre és az általa ábrázolt világra. Közbeszéd indul. KASZA Szabolcs
Nyáron nyézünk? Szabadban színházazni (színházszeretõkhöz szólva mondjuk) szokatlan és merõben más. Szabadságot ad a színészeknek és a közönségnek egyaránt. Három helyszínen fut, a nyár elsõ két hónapját nívós és könnyed programokkal megtöltõ Pécsi Szabadtéri Játékok melynek záró elõadásai és koncertjei augusztus elején lesznek. A programsorozat könnyedségét az is erõsíti, hogy a színházi produkciók mellett a zene, a tánc, a fotómûvészet és egyéb határmûfajok is helyet kapnak a szabadtéri színpadokon. Így a Káptalan utcai Szabadtéri Színpadon lesz Indiai est, Budapest Klezmer Band és Cotton Club Singers koncert, a Tettyei Romoknál táncszínházi és balett elõadások színesítik a programot, míg az Anna udvarban Tám László fotómûvész diaporáma estjén és a A „HETEDIK” Kortárs Táncmûhely táncszínházi bemutatóján is részt vehet a nagyérdemû. Persze idén is jelen lesz a Janus Egyetemi Színház két darabbal (Anna udvar), a pécsi kõszínházak csapatai több elõadást adaptálnak a szabad ég alá és természetesen több vendégtársulat is érkezik. „A Pécsi Kulturális Rendezvények Irodájában fogant ötlet eredményeként Bagossy László igazgató és Eck Imre mûvészeti vezetõ irányításával indul be az elsõ évad. Alapvetõ cél, hogy minden mûvészeti ág képviselõi megmutatkozhassanak. A Káptalan utcai színpad a központ, Szabadtéri Táncszín néven” – ír a fesztivál hõskoráról a rendezvény honlapján található történeti indíttatású szövegben Juhász László sajtóreferens. Az összefoglalóból kiderül nem kisebb neveknek volt már köze valamilyen módon a nyári megmozduláshoz, vagy valamelyik jogelõdjéhez, mint Hevesi András, Kertész Attila, Kircsi László, Lakner Tamás, Papp Zoltán a zene területén; Bachman Zoltán, Bagossy Levente, Erdõs János, Pincehelyi Sándor, Tresz Zsuzsa. Kivel találkozunk most?
Nem áll meg! Sokan mondják döcögve haladt a szekér, de haladt. Sõt most már szemmel láthatóan halad. És így lesz ez nyáron is, a kulturális programok, a közterület- és épületfelújítások folytatódnak. És így lesz ez nyáron is: az UnivPécs szeme figyeli az EKF Pécs2010 program megvalósulását, fejlõdését és tájékoztat, ahogy eddig is tette. Ha távol leszel Pécstõl, te se úszod meg figyelni való nélkül, ha itt leszel, akkor pedig figyelned kell: www.univpecs.pte.hu www.pecs2010.hu
KASZA Szabolcs
14
Sokan már most tudják, hogy 2010 Pécs éve lesz. Azt viszont kevesen, hogy addig az elkövetkezendõ hónapok az infrastrukturális fejlesztéseké. Az EKF-program keretében ugyanis a város több pontját, utcákat és tereket (köztük a Széchenyi teret is) újítanak fel és alakítanak át. Mindez érinti az ott található parkolóhelyeket. Készülnek a Kossuth és a Búza tér alatti mélygarázsok, amik nagyban csökkenthetik majd a helyhiányt, de az addigi lezárások az autósoknak rengeteg problémát okoznak már most és fognak a nyártól. A karok elhelyezkedési szétszórtsága miatt mindez erõsen érinti a Pécsi Tudományegyetemet, annak munkatársait, hallgatóit is. A PMMK épületét és kollégiumát nemrég újították fel, helyben és annak minõségében sincs hiány. Az ÁJK, ÁOK, ETK és KTK területén egyenlõre nem várható változás. A FEEK parkolója már most szûkös, nehezen találni szabad helyet, a helyzetet nehezíti a Rektori Hivatal jelenléte és a lefoglalt parkolók. Egyéni probléma az egyetem Ifjúság úti épületeinek helyzete, hiszen itt folyamatos lesz az építkezés. Kukai Tibor beruházási rektori megbízott elmondta, hogy a 400 ágyas klinikát felújítják, és erre az idõszakra a nagy részét el is költöztetik. Ezzel közel egyidõben megkezdõdik majd a Science Building kialakítása is a klinikával szembeni nagyparkoló egy részében. Ez várhatóan a parkoló nyugati oldalát, egynegyed részét fogja felemészteni. Az építkezés 2009 nyarán kezdõdhet meg, és leghamarabb 2010 õszén fejezõdhet be (az átadás jelenlegi tervezett ideje: 2011 tavasz). A diákok parkolása a legtöbb helyen máig nem teljesen tisztázott, mert a beállók nagyrészt a karok dolgozóinak vannak fenntartva. A hallgatók így az egyetem épületei körül vagy a kollégiumok elõtt tudnak csak parkolni. Az árak továbbra sem változnak, az egyetem épületeinek többsége a III. parkolózónába tartozik, így nem a legdrágább történelmi városrész parkolódíjait kell megfizetni (2009-tõl sincs változás, mert nem járt sikerrel a civil kezdeményezésû szavazás a parkolórendszer megújításáról). Fontos még, hogy mindegy, milyen okból kell megállni, akár várakozás, akár mûszaki hiba, akkor is fizetni kell a parkolásért. Változást az hozhat, ha lenne kiépített bicikliút vagy nagyobb lenne a tömegközlekedés kihasználtsága. Az egyetem polgárai önkéntelenül így is sok lakóövezet parkolási helyét sajátítják ki. HATVANI Márk
2009. május 18.
Univ-15.qxd
2009.05.15.
14:47
Page 1
english Letter from the Village
American Corner
Cat up the Tree
"…The Best Days of My Life" I was 21 when I first took part in CCUSA's summer work experience program in the United States and as the company's motto says those were really the two best summers of my life. What did I like in the USA? It is not easy to sum up such a life changing experience like this in a few lines thus I would rather like to share images and impressions with you. First of all I should give you a rough idea why is it great for you to take part in such programs. Well, acquiring American language while getting precious work experience is just one thing that can be valuable in your future career. Beyond this there are many other things I earned: work attitude, friendships, travel experiences, ideology. Like most participants I also worked in a natural environment – a short distance from Milwaukee – which is surely one of the best things about America. Apart from astonishing natural sights people in the countryside have shown how big heart they have. I often experienced the kind of appreciation they manifested towards our work. The fine kitchen was also a positive disappointment: America is not just Hamburger and Coke. Going to a diner after work is affordable for anyone and the great Wisconsin cuisine is something you will always remember. However my most determining memory is the kind of carelessness I felt. I woke up every morning and I knew that after work I will have money to
by Andy ROUSE
spend, time to relax and at the end a big sum to save. We had our own car, a nice apartment and ultimately a decent life. At the end of the summers I always had time to travel and experience a whole different lifestyle in the metropolises of the East Coast. The never sleeping New York is surely a place I always want to go back from time to time. Washington DC as the center of the "Modern Rome" was a lifetime experience in a different way since there I could get an insight into political institutions when I visited the U.S. Capitol and the office buildings of the Senate and the Congress. Ironically by getting a better view on America, I got a better view on my own country as well. Coming home is not easy at all. After recovering from jet leg you have to realize that finding the common voice with people is not as easy as it used to be before. America changed me and others did not necessarily understand my new points. This initial inconvenience however should not discourage anyone from taking part in a foreign work program since an experience like this will surely be a great value in your life!
We are occasionally invited to a friend and excolleague who has a summer residence on the Balaton, not far from Lelle. On returning from one of these trips we stopped over at my in-laws for lunch, where my father-in-law related the following anecdote from my wife's childhood, when the Boglarlelle university (then college) Balaton chalets had been very popular and full of young staff and their families who are now retired professors and ministers of education and second-generation university teaching staff. The mother of one such educational family emerged from her chalet one morning to see a cat up a tree. "There's a cat up the tree," she confided to the first person she met. "So what? That's where cats are supposed to be," was the rather curt reply. Three days later the cat was still up the tree. The holiday camp was becoming increasingly and more generally worried. At last one of the more senior staff was persuaded to go and seek help. Arriving at the nearby level crossing, where the barrier was down, he found a police car standing with its engine running. The weather being hot, the window was down. "Excuse me, officer. Can you help? We have a problem at the college summer chalets." "What's that, then?" "There's a cat up the tree." "Go to hell!" and the barrier having been raised, the police car drove off. By now feeling a sense of challenge and fearing to return without some kind of result, the
Aron BANATI graduating student at the Department of Political Science, trainee at American Corner - Pécs
holidaying lecturer of Russian made his way to the town council. The council was as unsympathetic as the constabulary. Admitting defeat, he went back to the Pécs College of Education (now University) holiday chalets, where bowls of milk, lumps of cheese and a host of college staff children calling, "Here, pussy pussy pussy" surrounded the tree. To no avail. The cat stayed up the tree. That night, after everyone had gone to bed, there was a small earthquake. The next morning the cat had gone. A large number of academic staff and their families learnt empirically, never to forget, what they may (or may not) have read in books and failed to retain; that animals are excellent meteorologists. So be careful next time you see a cat up a tree. Even more so if it's a dog. There is a sad coda to this tale. Inspired by a childhood of many happy summers at the Lelle college holiday site, I was persuaded by my wife to walk there, just to take a peek. I must admit I was curious myself, as I had stayed there for three (very cold, very windy, very wet) April days as one of twenty students on my first visit to Hungary way back in 1975, guests of Pécs College before we had even visited Pécs. The sight from the path outside the site was depressing: old broken furniture pushed out of sight, rampant weeds, a rusting fence, half the land partitioned off. It's very demoralising, especially if you cross the lake and visit the beautiful holiday accommodation of Veszprém University, with its air-conditioned flatlets, play areas, grassy expanses, cared-for gardens and delightful lake access. Is this the best we can do? No wonder there was no cat up a tree.
Office hours: 8 a.m. to 4 p.m. (2 p.m. on Fridays) Mária utca 9., Phone: 72/514-817
[email protected] www.americancormer.hu
CON
PRO
Natalija VANAGELYTE
Dalia NORVAISAITE
One Hungarian student said: "the only thing I miss abroad is Hungarian cuisine. It's one of the best things we have!" Really? – I thought. So , what are my, as a vegetarian, experiences after a couple of months? The day I arrived to Budapest I wanted to have a hot breakfast. Apparently, ordering soft boiled eggs in Keleti train station wasn't smart – as I got warm but raw eggs. I knew Hungary is famous for goulash, but never thought meat is such a usual ingredient in most of the dishes. The most common vegetarian meal is a kind of junk food like fried cheese in crumbs served with rice and potatoes. Also eating the so-called fruit soup, that is actually a sweet fruit dessert, before main meal – too weird for me... Food is prepared using too much fat; everything is spicy or too sour that kills all other tastes. I miss everyday products like dark bread. I know about traditional "fatty bread" and just hearing is enough – won't try it for sure. I ate another fat fast food – langos, and wasn't fascinated at all. Comparing to Lithuanian, I can't find wide variety of milk products here. Also , grains and different kind of seeds are not very usual in everyday food . Finally, most of the people I was talking to about Hungarian food used such associations as too meaty, fatty, creamy, spicy and salty. I think that's a fact after all.
I have tried many kinds of Hungarian food. My personal favourite is Somlói galuska. I really like sweet things that I need to eat after every meal. I also tried fruit soup which I think is really good. However, I feel it is rather a dessert than a soup. I had some experience with gulyás as well but it was not made with meat but with sausages. I'm not sure if it was the real one. I really like those small kinds of bread called pogácsa and of course Túró Rudi. I also like Hungarian drinks like Unicum and Pálinka. They are really special. They are even good for illnesses! In the cafeteria at the university we can find some nice things, too. I love their sandwiches and those little cakes. Unfortunately, we cannot go to restaurants all the time, we cook rather for ourselves. But I would love to find a nice little restaurant where we can try the real Hungarian pörkölt. National Lithuanian food is also heavy and not too healthy like here in Hungary. However, it is not spicy at all which I really prefer here. However , there is one thing that I really miss. Hungarian milk is not milk; it is not natural and doesn't taste well at all. It is so much different than at home. To sum up, even if being very salty and loaded with fat, I think Hungarian food is very good and tasty.
2009. május 18.
15
Univ-16.qxd
2009.05.15.
14:29
Page 1
Univ-17.qxd
2009.05.15.
16:18
Page 1
magazin Antistressz, avagy a mosoly sikere Belépek az iroda ajtaján. Erõs, jellegzetes illatot érzek a levegõben. Kávé. Ahogy mélyet lélegzem, máris összerándul a gyomrom, és önkéntelenül megszorítom a kezemben lévõ papírköteget. Ránézek a barátnõmre, és kérdõn figyelem az arcát, hiszen õ ugyanezen behatásra elmosolyodik. Feszültség vesz mindenhol körül, és csak nekem jut eszembe már a kávéról is az éjszakázás?! KOCSIS Anita írása
Közülünk is sokan különbözõ illatozó, pezsgõ nedûkkel, édességekkel veszik fel a küzdelmet a stressz ellen, míg másoknak éppen ezekrõl jut eszébe sok olyan tényezõ, ami miatt idegeskednie kell. Belsõ feszültség, nyomás – összefoglaló nevén a stressz, amelyet korunk egyik legjellegzetesebb „urbanizációs betegségének” tartanak a szakértõk. Amikor folyamatosan teljesítenünk kell és kicsúszik a talaj a lábunk alól, akkor kezdõdik csak igazán a lejtmenet. A túlzott elvárások és megterhelések miatt a lelki bajok után ugyanis sokszor fizikai bántalmak is bekövetkezhetnek. A stresszben az a legveszélyesebb, hogy nem egy
betegség, hanem betegségek sorozatának elindítója sokszor. Hogyan elõzhetjük meg, mit tegyünk, ha nagy nyomást érzünk magunkon? Elõször is rendbe kell hoznunk sokszor elgyötört, megfáradt testünket. Fontos belátnunk a testmozgás jelentõs szerepét, amely nemcsak hogy izmaink merevségét enyhíti, de növeli az endorfin termelõdést, ami a hangulatunkat javítja. Következõ lépés az étkezés, a megfelelõ táplálkozás kialakítása, fenntartása. A stressz hatása ugyanis leggyakrabban az, hogy nem étkezünk rendszeresen vagy éppen túl sokszor, egészségtelen ételeket fogyasztunk. Kávé helyett igyunk ásványvizet, gyümölcslevet, cigi helyett rágcsáljunk zöldségeket, friss gyümölcsöt. Feszültségünket vezessük le egy séta közben beszélgetve vagy egy baráti találkozással. Egy nyugtató fürdõ vagy friss levegõ után sokkal jobban megy a koncentrálás is újra. Hasonlóan igaz ez az alvásra is. Ezen spórolunk talán legtöbbet a vizsgaidõszakban, pedig erre is ügyelni, kell. A legfontosabb, hogy ismerjük a korlátainkat és így tûzzük ki céljainkat. Pozitívan álljunk a kihívások (vizsgáink) elé és mosolyokkal pipálhatjuk ki sorra a dolgainkat. Nyugi.
Mozdulatlanság a mozgásban Jó táptalajt biztosít a vizsgák közeledte a hallgatókból egyre inkább kibújni készülõ feszültségcsírák számára. Valamennyien megpróbálunk alternatívákat találni arra, hogy miként csillapítsuk le a túlterhelt idegállapotunk mellékhatásait. Dénes Györgyné Zsóka a jógázással járó életvitel jótéteményeirõl mesélt. AMBRUS Zsófia interjúja
Mit takar pontosan az az általad is hangoztatott pozitív csengésû meggyõzõdés, miszerint a jóga minden problémára választ és megoldást talál? Egy teljes átalakulást, egy külsõ és belsõ, jó minõségû változást, ami megengedi, hogy másként lássam a világot, az élet kérdéseit, az élethelyzeteket. Azáltal, hogy másként közelítem meg a dolgokat, már nincs is annyi problémám. Mi mindennel tud segíteni a jóga a stressz oldásban? A jóga megerõsíti a testet, és ebbõl kifolyólag biztosítja a jó légzés feltételeit. Megfigyelhetõ egy bizonyos mozgássor után, hogyan változik a levegõvétel minõsége. Lényeges, hogy csak képzett tudású jógaoktatóval próbáljunk gyakorolni. Másik fõ erénye a jógázásnak, hogy megtanít az ellazulásra, a relaxációra. Amiben szintén segítségünkre
válhat, hogy csökkenti a stresszhelyzeteket, illetve képes beleszólni a különbözõ történésekre való reakcióink megváltoztatásába. Erre a meditáció alkalmas (ezt szintén szakemberrel együtt végezzük), amit úgy kell elképzelni, mint amikor egy csendes, meleg szobába eljutsz egy külsõ viharon keresztül, és közben sok akadályt legyõzöl. A meditálás nem azonos az elmélkedéssel, a koncentrációval, ez csak eszköz ahhoz, hogy ebbe a lecsendesedett állapotba eljuss. Fontos megemlíteni, mi kell ahhoz, hogy ha bevezeted a jógát az életedbe, akkor eredményed is legyen: elõször is higgy abban, hogy képes vagy másként élni, másodsorban legyen benned egy erõteljes elhatározás a változtatás szándékával és végül, gyakorolj rendszeresen. A jógázás megkövetel egyfajta befelé figyelést. Mennyire jellemzõ ma a fiatalokra, hogy ebben a gyors iramú korban félreteszik az õket érõ sok ingert? Szerencsére egyre több hallgató érez rá arra (azok közül, akik hozzám járnak), hogy egy-egy vizsga elõtti este nem gyûrik hajnalig a lapokat a könyvben, hanem helyette meditálnak egyet, és másnap sokkal jobban vizsgáznak. Mitõl? Attól, hogy nem tömik még és még az egyébként is túlterhelt elméjüket, hanem hagynak idõt arra, hogy ott minden a helyére kerüljön. Másnap pontosan azt tudják a rendbõl kivenni, amire éppen szükségük van.
Brummogj és lazulj Az ország egyetlen terápiás céllal (is) létrejött macikészítõ mûhelye, a Brummogda Pécsett található. A mûhely háziasszonya egy igazi „macibába”: Horváth Anna Mária, mûvészetterapeuta. A tulajdonos hitvallása szerint bármilyen alkotó tevékenység segítheti a problémák megoldását, a macikészítés pedig különösen alkalmas arra, hogy beindítson egy jó beszélgetést – ami sokszor elvezethet a megoldáshoz. MARKÓ Zsuzsanna interjúja
Elõször is tisztázzuk: a Brummogda macibolt, egy „mini kézmûves tábor” vagy valami más? Ezt a mûhelyt egy „maciszülõszobának” kell elképzelni. Rengeteg régi, és általam kreált maciminta várja a betérõket: ezek közül mindenki kiválaszthatja a neki legjobban tetszõt, amit aztán el is készíthet. A Brummogda nem mackóbolt, hanem bemutatóterme az itteni lehetõségeknek. Lehet macit varrni, megrendelni, és agyonszeretett macikákat meggyógyítani. 2–3 óra alatt bárki megvarrhat egy mackót, de van olyan is, aki többször is visszalátogat egy félórácskára.
Milyen célt szolgál maga a macikészítés, az alkotás? Alkalmas mindez arra, hogy leküzdjük a stresszt? A macikészítés, mint bármely más alkotó tevékenység, nagyon alkalmas stresszoldásra! Azért döntöttem a macik mellett, mert a mackókat mindenki szereti. Az alkotási folyamathoz elmélyült, relaxált állapot szükséges, mely során kizárunk sérelmeket, bánatokat, nyomasztó gondokat. A Brummogda egyik célja az, hogy az emberek kapjanak valami eszközt arra, hogy könnyebben „elbánjanak” a problémáikkal. Hiszek abban, hogy csak az tér be a mûhelybe, akinek valamiért be „kellett” jönnie. Milyen különleges kérésekkel találkozott eddig? Számtalan különleges-érdekes kéréssel találkozom nap mint nap. Nemrég például egy egyetemista fiú „varázsmacit” kért tõlem. Mackója pocakjába varrtunk egy kis cetlit, amin a kívánsága szerepelt. Olyan is akadt, aki kifejezetten egy stresszûzõ macit szeretett volna. Ezt a kérést úgy valósítottuk meg együtt, hogy a macit különleges anyaggal töltöttük meg, amit feszültebb pillanatokban akár még „nyomkorászni” is lehet. 2009. május 18.
17
Univ-18.qxd
2009.05.15.
14:19
Page 1
kultúra Hivatásos szövegtanulók Május van. Zéhák szürke szagától bûzlik a kávé, a PEN-en kialakított kapcsolatod még túl friss ahhoz, hogy ne érezd tökéletesnek, a rádió minden másfeledik száma a Balatoni nyár, de neked csak a „Meg kell felelned az elvárásoknak” címû túljátszott sláger jut, és az is csak halkan szól, mert neked, hogy még rosszabb legyen, csak neked TANULNI KELL ! Fõleg szöveget. Ezért jártunk a Janus Egyetemi Színházban, Kiss Andrea és Hollósi Orsolya saját tapasztalataikról számoltak be. A vizsgaidõszak elõtt álló hallgatók és a színészek életének van legalább egy közös pontja, ami túlmutat azon, hogy mindenki egy szerepet játszik, és ez nem más, mint a nagy megmérettetést megelõzõ szövegtanulás. A lányok szerint a tanulást leginkább befolyásoló tényezõ az, hogy mennyire jellemzi a szöveget logikai felépítettség, valamint elmondták: bár mennyiségfüggõ, sokat könnyít a helyzeten, ha párbeszédes szöveget kell megtanulni. De vajon milyen lépések választják el a memorizálást az átéléstõl? Bár sokan úgy gondolják, hogy egy színész a fél életét a tükör elõtt tölti, ahogy szövegét mondogatja újra és újra, mégis azt a választ kaptuk, hogy ilyesmirõl szó sincs: a memorizálás átéléssel párosul, ugyanis a szöveg elsajátítása a színpadon történik, a próbák ideje alatt. A szöveg pedig a lelkiállapottal együtt formálódik.
A Mûvészetek és Irodalom Házában május 5-én a Narratívák sorozat hetedik részének könyvbemutatója kísérõ programjaként, a PTE MK Mediális Mûvészetek Intézete egy installáció együttest hozott létre Digitális kert címmel.
lálni benne valamit, ami közel áll hozzánk, ami képes felébreszteni bennünket – mondja Andrea. A színészek még arra is képesek, hogy hónapok vagy akár évek elteltével felidézzék egy jól betanult szerep sorait. Az emlékezetessé vált szavak, mondatok örök érvényûek, akárcsak egy elszólás a baráti körben, ami sok év múlva is mindenkiben élénken élni fog, és képes lesz mosolyt csalni az arcokra. Továbbá érdekes, hogy bár nem jellemzõ, hogy agyunk egy pontos szövegraktár lenne, (tisztelet a jogászoknak) mégis vannak bizonyos reflexek, amik képesek beindítani, felidézik az egész szöveget – tájékoztat Orsolya. És hogyan kamatoztatható mindez a színpadon túl? Az ember ugyan hajlamos arra, hogy csak kényszerhelyzetben kezdjen el készülni a vizsgára. De ez semmiképpen sem jó út, mert kizárólag a rövid távú memóriába „raktározza” el az anyagot. Annak sincs értelme, ha valaki csak bemagolja a szöveget – vélik a színészek. S bár a biztosan üdvözítõ és fájdalommentes módszernek õk sincsenek birtokában, úgy vélik: a sikeres tanulás kulcsa az értelem meglelése, felfogása. Most pedig tedd el az újságot és tanulj, mert itt a nagy betûs vizsgaidõszak!
FOTÓ: VILLÁNYI MÁTÉ
AL-GHARATI Amír írása
Kert, ami digitális?
A látszólag nem összefüggõ szöveget nehezebb megragadni és egyúttal magunkévá tenni, azonban muszáj ta-
GÖBL Zsombor írása
A zene szárnyain A 10. Ibero-Amerikai Hét szombat estéjén láthattuk a Mûvészetek és Irodalom Házá ban Gerardo Arcos gitármûvészt a Macondo Musical Band Nikos Sachpazis gi tárosával. A nagyrészt flamenco zenét ját szó duó speciálisan ötvözi a samba eleme it a rumbával, vagy a bolerot a charangá val. Bár nem volt jelen a teljes zenekar, tö kéletes élményben lehetett részünk. SÁRRÉTI Gergely írása
Minden jelen volt, ami általában az ibero-amerikai országok hangulatát jellemzi. A hangzásvilág keretein belül a mûfajok egymással megfelelõ arányosságban sorakoztak, vagy keveredtek. Nagyrészt a flamenco dominált, amibõl hallhattunk átváltásokat rumbába vagy szambába. Gerardo Arcos pár dal elé (angolul, vagy épp amilyen nyelven jelenleg tanul: magyarul) megjegyzéseket, vagy éppen rövid történeteket fûzött különbözõ stílusokról, kialakulásukról, Mexikóból Argentínán át Spanyolországba való
vándorlásukról és hatásuk általi kicserélõdéseikrõl. A hangszerek: a Gerardo a koncertet egymagában felvezette egy spanyolgitárral, amit elõször az elsõ két dal miatt felhangolni kellett, majd lehangolni egy régi arab lant mélyebb hangzásához, melyen a görög származású Nikos Sachpazis játszott. A hangszert néha elektromos-akusztikus gitárra váltotta. A dalok nagyrészt önálló szerzemények voltak, melyekbe egy-két helyen improvizációs kísérleteket ötvöztek. Dalokkal tisztelegtek Manuel M. Ponce mexikói zeneszerzõ elõtt, a tangó mûfajában Astor Piazzola elõtt, volt egy szerzemény, ami Santana hatására készült, voltak gitár-szekciós komolyzenei felvetések. Talán kevesen tudják – bár Gerardo arcos myspace-oldaláról kiderül – a fiatal mexikói zenész Sevillában szeretett bele a flamencoba, s azóta a népi zenei elemek a mai zenékkel fonódnak össze koncertjein. Az egyórás elõadást lelkesedéssel és bûvölettel fogadta a közönség. Az Ibero-Amerikai Hét egyre bõvebb és színesebb kulturális programjaiban, ezúttal a tizedik rendezvényen lehettünk „spanyolosan” élménygazdagabbak.
A kiállítások és elõadások után, fél kilenctõl indult volna a bemutató, de részben a közeli kávézó, részben pedig technikai nehézségek miatt volt egy kis csúszás. Szép lassan azonban minden installáció elnyerte végsõ formáját. A készülõdés alatt megtudtam, hogy az egész „kert”, tulajdonképpen egy Optikai analízis elnevezésû kurzus terméke, melyet Kovács Balázs vezetett. Az órát a Mûvészeti Karra és kommunikáció és médiatudomány szakra járó hallgatók vehették fel és lényegében egy Jitter elnevezésû program elsajátítása képezte a tananyagot. Az alkalmazás képes arra, hogy olyan installációkat hozzon létre, mely a vele érintkezõ ember mozdulatait, gesztusait tudja rögzíteni és a vizuális kimenetet ez alapján módosítani. Összesen öt alkotás fért be a viszonylag szûk területre. Az elsõ egy villanyoszlop, ami alá minél többen álltak be, annál lassabban és halkabban áradt a zene a közeli számítógépbõl. A következõ egy ugróiskola volt, azonban a beállítás kicsit nehézkesnek bizonyult, ezért elvesztette interaktivitását, és csak egyszerû dekor elem-
ként volt jelen. Ezután egy csendes sarokban találtuk magunkat, ahol az Uninstall címet viselõ darabot láthattuk. A készítõrõl kiderült, hogy kicsit ráunt az interaktív dolgokra és készített egy látványos, de semmire sem reagáló darabot. Nekem ez volt a személyes kedvencem. A kávéház teraszára vezetõ lépcsõn lefele haladva megtapsoltak minket a falon beszélgetõ fiatalok, akik maguk a kurzus résztvevõi. Ez az elismerés azonban csak akkor járt, ha az érzékelõ felé tartottunk, ha csak elvonultunk elõtte, akkor például fújoltak. Az utolsó vetítés az Alagút címet kapta, ami egy kellemes levezetés volt és ha elmentünk alatta, ki is jutottunk a Jókai térre. Nem óriási kiállítást láthattunk, de talán éppen ez adta a varázsát. A célja elsõsorban nem az volt, hogy mérhetetlenül lenyûgözze az odalátogatókat, hanem egy új technika és a hozzá tartozó kurzus munkáinak bemutatása. Kreatív ötletek pazar megvalósításának lehettünk tanúi, és kezdhetünk elgondolkodni azon, hogy mit is kezdhetünk a Jitterrel, ezzel az eddig kiaknázatlan technikával, melynek alkalmazhatósága jelenleg felderítés alatt áll.
A JELEN A JÖVÕ TÖRTÉNELME! Keressük a régi tárgyakat az Egyetemtörténeti Gyûjteménybe! Aki szívesen hozzájárulna a pécsi felsõoktatás emlékeinek méltó megõrzéséhez, keresse Kokovai Szabinát a
[email protected] e-mailen, vagy a 72/501-600 telefonszám 2651-es mellékén.
18
2009. május 18.
Univ-19.qxd
2009.05.15.
14:37
Page 1
Szipál Márton életmû-kiállítása
FOTÓ: VILLÁNYI MÁTÉ
Kreatív-fotó-használat. Egy tudatos szem. Ami úgy lát, hogy szép legyen, úgy lát, hogy jó legyen. Vagy egyszerûen úgy láttatja, hogy abban érzés és gondolat legyen. Ugyanezzel a természetességgel mûvészet egy arc, egy tekintet, a test vagy éppen egy mozdulat. A kettõ összekapcsolódásából született Szipál Márton fotómûvész életmûve. Arcok, testek, Hollywood címen egy ritkán látott bõségû válogatást láthatunk a munkáiból.
Amerikában Martin S. Martin néven épített karriert. Igazi életmûvész. Már Magyarországon elkezdett fotózni a siker, pénz, csillogás viszont csak az Egyesült Államokban érte utol. A mozi, a film világának egyik kedvenc fotósaként nagy nevek közelébe került, többek között olyan hírességeket sikerült „elkapnia”, mint John Wayne, Tommy Lee Jones, Leslie Nielsen, Charlene Tilton, Margaux Hemingway, Timothy Hutton, vagy Priscilla Presley. A magyar mezõnyt Soma, Medveczki Ilona vagy éppen Ciccolina bõvíti. Képei harmonikus
egyszerûségben sorakoznak. A fotók maguk pedig kiváló érzékkel megszerkesztett alkotások. Én úgy tanítottam, hogy egy mûvészi dolognak geometriai szögben kell lennie, mert ha ránézünk egy képre, sokszor nem is tudjuk, hogy mit mondjunk róla, és azt mondjuk: gyönyörû, formadús. Ez azt jelenti, hogy rengeteg geometriai szög van rajta. Szerintem ez a mûvészet: a matematika – fogalmazott alkotásairól a 85 éves ám meglehetõsen fiatalos, lendületes mûvész, aki nemcsak a kiállítás megnyitását, hanem a mostanság lévõ születésnapját is a városban ünnepelte. A képek nagyvonalúak, az egyszerûség jegyében született ízléses alkotások. Ennek köszönhetõen most nem kell kinyitni egy drága magazint, elég, ha eljövünk a kiállításra és nosztalgiázunk, feltöltõdünk a látványban. A képek amúgy is több térben, több helyen kerülnek szem elé. Ahogy belépünk a Mûvészetek és Irodalom Házába már a fogadó szinten egy rövid ízelítõt kapunk a mûvész képeibõl, ahol fõleg a hazai frontra, a magyar személyiségekre koncentrálnak. Ezt követõen az elsõ akadályon, a lépcsõkön túlküzdve, azonban bõséggel várnak még képek a Breuer Marcel Teremben és a Martyn Ferenc Tetõtéri Galériában is. Egy-két lépcsõ, egy-két kép. Számoljunk az élménynyel, június 1-ig még van idõ.
Kérdezném. Persze! – mondaná. Aztán a Postapalota felé vennénk az irányt. Mivel május 5-tõl a pécsi Nagyposta elõterében tekinthetõ meg a Mûvészeti Kar hallgatóinak mûvészbélyeg kiállítása. Tavaly hagyományteremtõ szándékkal együttmûködés született a Magyar Posta és a PTE MK vezetõi között, melynek eredménye egy képeslap-kiállítás lett. A hallgatók feladata idén a Mûvészbélyeg és bélyegzõ címû kurzus keretein belül nem hivatalos postai bélyegek tervezése és kivitelezése volt, melyek témájukban kapcsolódnak Pécshez, és a kulturális fõvároshoz. Továbbá Birtokba venni az életet – emelte ki a feladat lényegét a kurzus vezetõje, Lengyel András, a Magyar Képzõmûvészeti Egyetem adjunktusa a megnyitón. A legapróbb felületet próbálja ezzel a mûvészet meghódítani. Az állami monopólium pedig befogadta a peremvidéket. Csegezi Tamásné, a Magyar Posta Zrt. filatéliai igazgatója az elkészült bélyegek szépségérõl beszélt, és a mail-art sokszínûségérõl, mivel két egyforma bélyeget még nem adtak ki különbözõ nemzetek postái. A kiállítás demokratikus elvek szerint született meg, nem volt a munkák között válogató zsûri sem, minden tervezett mûvészbélyeg látható a Postapalotában. A kiállítás látogatói viszont május 23ig leadhatják szavazatukat kedvenc bélyegükre, a nyertes munkája pedig valódi bélyeg formájában is létre jön majd. APRÓ „Buba” Annamária
FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS
SZARVAS Andrea írása
Megmutatod a bélyeggyûjteményed?
Utcavers A Pécsi Irodalmi Fesztivál keretében Czéh Dániel (JESZ) és Füsti Molnár Éva (PNSZ) elõadásában hallhattunk verseket május 13án. BIRCSÁR Dóra írása
A színészek irodalmi pódiuma jelen esetben az utca volt. A Nemzeti Színház elõtti téren állt fel a két elõadó egyetlen mikrofonnal, az általuk válogatott versekkel, s a hömpölygõ közönséggel, azaz az utcai járókelõkkel, akik néha megálltak, s belehallgattak az elõadásba, aztán továbbálltak. Hallhattunk verseket Orbán János Dénestõl, József Attilától, s
a színészek hitelessége jóvoltából a versek hatása sok járókelõre átragadt, s odaragasztotta õket a színház elé. Füsti Molnár Éváék pedig daloltak, kiabáltak, vagy éppen nevettek s nevettettek. Az elõadás után a mûsorról és egyéni benyomásairól Czéh Dánielt kérdeztem. A mûvészetek házától kapta a felkérést Füsti Molnár Éva, hogy csináljon egy felolvasó délutánt a pécsi Irodalmi Fesztivál keretében. Mint pár évvel ezelõtt kiderült, Évával mi szegrõl-végrõl rokonok vagyunk, s emiatt felvettük a kapcsolatot egymással. A szél pedig engem is a színészet felé fújt, így szakmai szinten is összekeveredtünk, s ezért döntött Éva mellettem; így jött létre a mi párosunk. Mi választhattunk, hogy vá-
lasztani szeretnénk-e, vagy pedig kérünk verseket. Nekem eleve volt jó pár, amit nagyon szeretek; abból válogattam annak fényében, hogy klasszikus és kortárs költõk mûvei is szerepeljenek a mûsorban. Igazából a színhelylyel kapcsolatban nem tudtam, hogy mire számítsak. A felolvasás alatt viszont örömmel láttam, hogy sikerült, amit elterveztünk, az, hogy a járókelõket szólítsa meg a vers. Nagyon érdekes utcán mondani verset, harsogni bele az utcába és nem tudni, hogy értõ fülekre talál-e, vagy értetlenekre – vallotta be Czéh Dániel. Azokat pedig, akik végighallgatták az egész mûsort, a két színész a fellépés után egy pohár pezsgõvel jutalmazta.
Hõseink hõsei Szõnyi Ottó mai szemmel, fõként mozivászon szemszögbõl nem volt hõs, sõt majdnem lúzer. Finomabban fogalmazva könnyedén azt is mondhatnánk, hogy csak csinálta a dolgát. Valószínûleg maga és környezete sem gondolta annyira különlegesnek tevékenységét. 1876-ban született Pécsett és 1937-ben hunyt el Budapesten. Joglyceumi tanár és könyvtárõr volt, felfedezett néhány sírkamrát a Szent István téren, jónéhány középkori templomot megmentett a pusztulástól. Emellett élte a papok mindennapi életét, ellátta a hivatással járó kötelezettségeket. Azt mesélik szinte naponta végigjárta Pécs utcáit, figyelve hol építkeznek, hol kerül elõ régészeti lelet. A tudományt nem tartotta egy szûk réteg kiváltságának; pécsi tartózkodása alatt majd a fõvárosba kerülvén is rengeteg hírlapi cikkben, népszerûsítõ elõadásban ismertette meg saját és mások kutatásának eredményeit. Kései utódoknak marad a feladat, hogy feltárják munkájának megörökített eredményeit. Elnézve a hagyatékban található, fénymásoló hiányában ábrákkal együtt kézzel lemásolt köteteket már hõsies a teljesítmény. De lehet nem is volt hõs, csak a mai tudományosság szemszögébõl tûnik annak... LENGVÁRI István PTE Egyetemi Levéltár 2009. május 18.
19
Univ-20.qxd
2009.05.15.
14:29
Page 1
Univ-21.qxd
2009.05.15.
14:20
Page 1
Nyáridõ
Olvass!
Ákos 40+1 + nyeremény CD
Puha Neon: Agyrohasztás
Kódolt Csontváry
Nem tudom, hogy van ez a világ szerencsésebb részein, de nálunk a mai napig sikk Ellis imitációkat írni. Fabricius Gábor elsõ és remélhetõleg utolsó opuszát olvasva igazán elmúlhatna ez az õrület. Hazai Attila Budapesti Skizója bõ tíz éve nem váltotta meg a világot, de szerzõje legalább tudta, mi az a minimalizmus, Tisza Kata Magyar pszichójának mérhetetlen vétkeit csökkenti, hogy az ifjú írónõ annyira nem reflektált arra a könyvre, amelynek a címét lenyúlta, hogy talán nem is volt tudatában ennek, ám Fabricius Gábor Puha Neon Fejlövésére nincs mentség. Az ismert reklámszakember könyvének alapkoncepciója szerint híres/hírességek körül mozgó személyek osztották meg egy notesszel gondolataikat és történeteiket a magyar elit világáról, ahol minden csak a felszínrõl, a csillogásról és persze a látszatról szól, majd ennek a Moleskin notesznek a tartalma kerül publikálásra. Kitûnõ alapgondolat, a nagy példakép, Bret Easton Ellis negyedszázada ebbõl él, csak õ ugye tud írni, ami még ebben a mindenen túli világban sem elhanyagolható szempont. A finom és olykor brutális ellisi irónia helyett Fabricius minden sorát áthatja a vágy, hogy valami nagyot, csattanósat mondjon korunkról, és ez lesz a végzete: a nagy igazságok közhelyekké válnak, a szerzõ által annyira vágyott coolság érzete pedig csak az ingerültség marad: ez lenne a nagy megmondás? Egy újságíró az undor szóval jellemezte azt az érzést, ami elfogta a könyv elolvasása után. Tévedett: a megfelelõ kifejezés az unalom.
Na már megint egy kódos könyv. Elsõre legalábbis ez ugrott be. Viszont az UnivPécs korai korszakának egyik újságírója a szerzõ, így érdekelt, mit is hozott ki ebbõl a címbõl. Nekiláttam az olvasásnak. És gyakorlatilag két este alatt kiolvastam. Nem azért mert olyan rövid, hiszen van vagy 220 oldal, de egy jól olvasható, könnyed olvasmány. Igényel némi agytekergetést, ha a megfejtést elõbb akarjuk az utolsó oldalaknál, de anélkül is szórakoztató. A tartalomról most nem árulok el sokat, de van itt minden: elrabolt szomszédaszszony, pancser betörõk, képhamisítás, macskák és Pécs. Valahogy az amerikai helyszíneken játszódó szórakoztató regények vagy filmek mindig sokkal hihetõbbnek tûnnek. De a Csontváry-kódban az a jó, hogy pécsi sztori és mégis (kis beleéléssel) hihetõ. Noha kétségkívül vannak benne elnagyolt jelenetek vagy imitt-amott túlzások. Nyelvileg egyáltalán nincs elmaradva kategóriája külföldi versenyzõitõl, a történet szövését is legalább négyesre megoldja Nácsa ex-kolléga, talán a befejezõ oldalakba köthetünk bele, de csak kekeckedésbõl. Krimirajongóknak, Pécs-imádóknak, Csontváryhódolóknak alapmû, de a többieknek is kellemes idõtöltést tud szerezni. Nyaralásra ideális. Ideje beszerezni.
STEMLER Miklós
GYÕRFFY Zoltán
Nácsa János: A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától Ad Librum, Budapest, 2009. www.zalaitamas.com
Tóth Edu: Abszolult szerda „Tudom, hogy úgy írják, hogy abszolút, tudom” – szól a szerzõ rövid ajánló szövege kötetéhez. Edu az iwiw-en keresett meg azzal, hogy beleolvasnék-e elsõ, most megjelenõ novelláskötetébe. A rendhagyó reklámstratégiához rendhagyó szerkesztés is társul: a szövegek alatt zenei ajánlások is találhatóak. A kötet hétköznapi életünk könnyed szatírája, csavargás (siófoki, londoni, pécsi, veszprémi és barcelonai kalandok) és útkeresés a XXI. század huszonéveseinek szemszögébõl. Edu bevezet az egyetemisták mindennapjaiba, elmondja, hogy miért érdemes egy hátizsákkal nekivágni Európának. Találunk novellái között filmkritikát, általános iskolai figyelmeztetésgyûjteményt, improvizatív egyés ötperceseket. Megtudhatjuk, hogy mire kell vigyázni a focimeccseken a parkban, hogy a Blaha Lujza téri savanyúságos néni két birsalmakompót között miért lepi meg Konfuciusz idézetekkel a gyanútlan vásárlóit, illetve milyen esetben nem ajánlott, hogy a barátnõd társaságba vidd. A kötet egyedi humora és sajátos stílusa nem hagy unatkozni egy percig sem.
A tavalyi, 2008-as Ákos 40 elnevezésû országos koncertsorozat a hatalmas érdeklõdésre való tekintettel idén is folytatódik. Május 17én Pécsre érkezett Ákos és kamarazenekara: a Lauber Dezsõ Sportcsarnokban csaknem három órán át élvezhették a „jazzérzékenységû”, újrahangszerelt Ákos slágereket és kevésbé ismert Ákos szerzeményeket a rajongók. Aki ott volt, az azért, aki kihagyta, az pedig azért látogasson el az UnivPécs weboldalára (www.univpecs.pte.hu), ahol élménybeszámolókat is talál! Sõt, a weboldalunkon elolvashat a Vitorlás az éjszakában címû interjút Ákossal.
Nyerj CD-t! Ha beküldöd nekünk az
[email protected] e-mailre május 27-ig azt, hány éves Ákos, tiéd lehet a tíz, dedikált Ákos CD egyike!
Szupermeglepi! Különleges nyári meglepetésünk van Olvasóink számára: 4, egy vízzel teljesen körülkerített földdarabon rendezett programra szóló jegyet ajándékozunk annak a négy leggyorsabbnak, akik május 20-án, szerdán 11 órától felhívják a 2145-ös melléket, és azt mondják: világbéke. Az ötödik telefonálónak egy vadiúj PitaRamos CD-t ajándékozunk.
Siessetek!
ANDA Zsófia
II. Ördögkatlan Fesztivál 2009. augusztus 5–9. „Ha egy ember álmodik, az csak egy álom, de ha többen álmodnak egyszerre, az a valóság kezdete.” Nem véletlen, hogy az osztrák Hundertwassertõl, a 20. század egyik különleges mûvészegyéniségétõl választ mottót idén a fesztivál, hiszen ez még csak a második évük, a második próbálkozásuk, a programok viszont legalább annyira színesek és autentikusak, mint a képzõmûvész hátrahagyott életmûve. A rendezvény még csak most bontogatja szárnyait, ehhez azonban elengedhetetlenek az álmok és soksok ember összetartó, tenni akaró idealizmusa. Úgy látszik, ez a hozzáállás meghozza a gyümölcsét. A tavaly három napra sikeredett mulatozást idén már öt napra bõvítették. Ha ilyen ütemben, ilyen lendü-
lettel haladnak a szervezõk, nemsokára már heteket kell szánnunk a fesztiválra. De addig is, amíg erre sor kerülhet, nem árt, ha már a kezdeteknél bekapcsolódunk a nyüzsgésbe. Összmûvészet, kultúra, jó borok – ezek után pedig csakis jó hangulat várhat a látogatókra. Az események fõleg Nagyharsányban a Szársomlyó hegy ölében, a Villányi-hegység déli lejtõjén fekvõ 1730 lelkes településen zajlanak. A falu gótikus stílusú, református mûemlék temploma az Európai Bordalfesztivál egyik illusztris helyszíne is egyben. E mellett Kisharsány, Palkonya és a Szársomlyói szoborpark területét érintve rendezkedik be az Ördögkatlan. A Pécstõl fél órára lévõ helyszínekhez kocsi híján ingyenes különbuszok segítségével is eljuthatunk majd. Kedvcsinálásnak egy kis ízelítõ a fellépõ vendégek listájáról. A zenérõl Ale-
2009. május 18.
xander Balanescu, a Muzsikás együttes, Péterfy Bori, Lajkó Félix, Mandel Quartet, a Szent Efrém kórus, a 30Y, Lovasi András és a Kiscsillag valamint nem utolsó sorban a Quimby és a Mediawave nemzetközi zenei és filmes mûhelyei gondoskodnak. Fellép többek között Ladányi Andrea, Kovács Gerzson Péter és Góbi Rita is. Elõad a Pécsi Harmadik Színház, a KeresztHuzat Társulat, a Bárka Színház, a Szabadkai Népszínház és Pécs bûbája, a Bóbita Bábszínház. Minden korosztály megtalálhatja a neki megfelelõ szórakozási lehetõséget. Ha ez nem elég és még nem alszunk, akkor filméjszakázhatunk Tarr Bélával, Berecz András meséivel és a Mûvészetek Völgyébõl érkezõ vendégekkel. A nyár is csak három hónap, mint a többi évszak, az augusztus pedig még kellõen messze van, de biztos, ami biztos, már be lehet írni a naptárba a II. Ördögkatlan Fesztivált! További info: ordogkatlan.hu SZARVAS Andrea
21
Univ-22.qxd
2009.05.15.
15:59
Page 1
„Szép új világ?” – Júliusban újra I C W i P Idén július 18-án kezdõdik a Pécsi Nemzetközi Kultúrhét (magyarul: ICWiP), a régió legnagyobb nemzetközi tematikus ifjúsági fesztiválja. A program idén is egy nemzetközi nyári egyetem és egy nagyszabású városi kulturális fesztivál elegye. Az alapító-szervezõ Tarrósy Istvánt arról kérdeztük, mire lehet számítani idén. Mirõl szól majd az idei, sorrendben 13. ICWiP? Az idei ICWiP címe „Globális válság – Szép új világ?”, központi témája a válság, amely a pénzügyi és gazdasági krízisen túl az élet sok más területét érinti kedvezõtlenül. Arról szól a Kultúrhét – és elsõsorban az ennek részeként megrendezett konferencia –, milyen válaszokat képesek megfogalmazni a kihívásokra fiatalok, akik különbözõ szakterületekrõl és a világ egymástól távoli pontjairól érkeznek.
kölcsönhatásainak vizsgálata. Elõad a konferencián egy magyar származású brazil kutató, aki hazája példáján keresztül mutatja be, hogyan valósul meg a fenntartható fejlõdés egy fejlõdõ országban. A konferencia fõ partnere, házigazdája és támogatója a PTE Közgazdaságtudományi Kar, nekik köszönhetõen gyõztük meg a változásmenedzsmenttel foglalkozó Kia Golesorkhit, hogy vegyen részt az ICWiP konferencia-programjában.
Milyen konkrét kapcsolódási pontok vannak az ifjúsági kezdeményezések és a válságból való kiútkeresés között? A fiatalok keresik a lehetõségeket és élnek a jogaikkal. Ennek eredményeképp átformálják a városokat, ahol élnek, a maguk igényei szerint alakítják át azokat. Keresik a kreatív, alternatív megoldásokat, és nem csak felületi, de mélyre ható változásokon is képesek dolgozni. Itt van például egy nagyobb ívû program, ami ehhez kapcsolódik: Kezdeményeztük, hogy induljon meg Pécsett egy olyan diskurzus, amely pár év alatt lehetõséget adhat arra, hogy a város megpályázza az „Európa Ifjúsági Fõvárosa” címet. Ehhez kapcsolódóan hívtuk meg az idei ICWiPre a 2009-es rotterdami és a 2010-es torinói ifjúsági fõváros pályázat szerzõit. Rotterdam tapasztalatai azért is kiemelkedõen fontosak, mert a település volt 2001-ben Európa Kulturális Fõvárosa is. Régi, szoros kapcsolata van az ICWiP-nek Torino városával, aminek most új impulzust ad az is, hogy az olasz város szintén ifjúsági fõváros lesz, méghozzá abban az évben, amikor mi EKF.
Mit kínál a kultúra terén az idei fesztiválprogram? Szerencsére rendezõdni látszik a helyszín kérdése, és a fesztivál esti koncertjei idén is a Barbakán árokban lesznek. A nagyszínpadon 8 nap alatt 18 produkció lesz látható, köztük a francia örömzene-szupercsapat Les Touffes Krétiennes, vagy az ukrán emo-rockban utazó Marakesh, a magyar elõadók pedig zömében tükrözik az ICWiP világzenei irányultságát, így lesz például Mitsoura, Besh o'droM, Irie Maffia, Péterfy Bori és a Love Band, valamint Vad Fruttik koncert is. Hagyomány, hogy a hét mindegyik napján „belakjuk a várost”, az esti tematikus programok a város több szórakozóhelyén zajlanak. Sõt, idén elfogadta meghívásunkat a mûfajteremtõ brit dance duo, a Coldcut, akik az egyik esti bulihoz kapcsolódva az Ifjúsági Házban lépnek fel. A régió programjaiból már biztos, hogy lesz Szigetváron is egy városi nap, a Siklósi Várban pedig igazi Isztam-buli várja majd az érdeklõdõket, ahol reményeink szerint egy török rockzenekar is fellép.
Kik a konferencia már ismert elõadói? Mindenben törekszünk arra, hogy a világ különbözõ országaihoz kötõdõ, eltérõ tudományos háttérrel érkezõ elõadókat találjunk. Az egyik kiemelt idei elõadónk egy finn urbanista hölgy, aki a Dortmundi Egyetemen tanít, egyik érdeklõdési területe a fiatalok és városi környezet
szubjektív Olvasói levél „Õs patkány terjeszt kórt miköztünk, a meg nem gondolt gondolat, belezabál, amit kifõztünk, s emberbõl emberbe szalad.” (József Attila)
Kedves Katalin! A cikkedbõl ítélve elég sok dologgal nem vagy tisztában, így hát engedd meg hadd világítsak rá néhány általad félreértett információra. PEN a Pécsi Egyetemi Napok rövidítése. Ez egy rendezvény, ami arra szolgál, hogy a karok különbözõ hallgatói megmutassák magukat, kiválasztanak maguknak egy arculatot, jelmezbe öltöznek, és 4 napon keresztül különbözõ karaktereket személyesítenek meg. Ez a móka arra szolgál, hogy megismerkedjünk a többi kar hallgatóival és barátságos vetélkedõk alatt megmérkõzzünk egymással, aki a legjobban bizonyul, annak a csapatnak a vezetõje lesz egy évig az egyetem diákrektora. Csak azért szerettem volna ezt tisztázni, mert a cikked elég sok pontján látszik a témával kapcsolatos tudásod hiánya. Ami alapvetõen nem gond, hisz nem mindenki szereti a kikapcsolódás e formáját, de én sem írok a délutáni varrókörök veszélyességérõl, és nem akarom a tût és az ollót életveszélyes mumusként feltüntetni, mert talán nem lenne igazam, hiszen gõzöm sincs a délutáni varrókörök rejtelmeirõl. Mindenkinek szíve joga, hogy véleménye legyen valamirõl, és persze nem kell velünk egyetérteni, és nem kell szeretni minket. Azt azonban igenis felháborítónak tartom, hogy a polgári nevemet olyan szövegkörnyezetben írtad, ami sértõ a számomra, és aminek köze sincs Nagy Noémihez. Szóljuk meg a PENpartin császárt alakítót azért, mert õ igazából nem is végtelenül gonosz, hanem egy nagyon kedves és jólelkû srác? Ez egy szerepjáték. Ha legalább egy PEN-en is ott lettél volna, akkor tudnád, hogy az a valaki, aki hippi ruhában pajzánul bohóckodik a színpadon, nem Nagy Noémi, hanem PENis Joplin, és a kettõ nem ugyanaz. Ez így szerintem nem volt fair. Mellesleg ha az általad említett cikk valóban szalonképtelen, akkor hogyan kerülhetett bele egy szalonképes újságba? Barátaim és én úgy gondoljuk, hogy igenis egy jó buli jelmondata : „ide a kezembe a sört, jobbomra egy macát, aztán mehet a parti”. Biztos jó móka lehet otthon sakkozni, vagy Gazdálkodj okosan-t játszani, ebben nem kételkedem, nem is bántom azokat, akik ezt teszik. Komolyan szégyellnünk kéne magunkat azért, mert 4 napra félretesszük a ZH-k , beadandók, referátumok nyomasztó kényszerét, és a vizsgaidõszak elõtt kiengedjük a fáradt gõzt? Rosszak vagyunk mi azért, mert a szavaiddal élve „aberrált” jelmezt húzunk és kilépünk a szürke hétköznapok taposómalmából? Tudod, engem igenis büszkeséggel töltött el, amikor, a PTE hallgatójaként gumicukrot osztogathattam és szappanbuborékot fújhattam a csillogó szemû gyerekeknek, akiken sem félelmet sem megvetést sem megbotránkozást nem láttam. Te sem láttál volna, ha ott vagy... Igaz hogy a PEN csak 4 napos, de nevezzük lelkiállapotnak vagy vérmérsékletnek azt az értékek mentén való összefogást, ami a kari határokat ledöntõ barátságokhoz vezet és évekig tartanak. Ha ez megbotránkoztató vagy gyomorforgató, hát legyen. Mindezeken felül szeretnék Neked további sikerekben gazdag „újságírói” karriert kívánni, és legalább annyi szeretetet megbecsülést, barátságot, támogatást, mosolyt s kedves szavakat, mint amennyit én kaptam az idei PEN alatt. NAGY Noémi a szalonképtelen asszociációk õsanyja
Kedves Noémi és barátai, tisztelt Olvasóink!
Kell egy kis energia? Tutti frutti íz és kávé helyett most kipróbálhatod, milyen valami egészen mással felpörgetni az agyadat. Csak a sudoku megfejtéséig és a számsor elküldéséig kell kitartanod, hiszen a helyes beküldõk között be! Fresh ‘n’ Focus energiavizeket sorsolunk ki! A megfejtéseket május 27-ig várjuk az
[email protected] e-mailre. http://www.be-drinks.com/
Éppen erre számítottam. Egy jólfésült olvasói levélre, ami hosszas, távlati vitát nyit majd a – szelíden fogalmazva – bulizók és otthonülõk, lazák és komolyak között. Azonban e levél elõtt, azóta már részben törölt blogbejegyzésekben és élõben, az UnivPécsbõl rakott tûz mellett skandálva nem csak a cikket és annak szerzõjét, hanem magát az újságot is sok oldalról támadás érte. Hadd tisztázzak pár dolgot így, visszavonhatatlanul, nyomtatásban. Sajtó- és véleményszabadság van. Egysíkú és egyoldalú tájékoztatás helyett van, és véleményem szerint kell, hogy legyen hely egy lapban arra, hogy a „bevett”-tõl eltérõ véleményeket is megjelentethessen. Sok olyan blogbejegyzést olvastam a napokban, ami éppen azért támadja az UnivPécset, mert lehozott egy másik véleményt. Ha csak a konkrét esetet nézzük, s azt, hogy hányszor és milyen terjedelemben jelent meg a PEN a lap hasábjain abszolút pozitívan, akkor akár négyzetcentiméterben, akár karakterben számolok (és a csak erre az eseményre létrehozott twitter-oldalt nem is veszem bele), a Noémi által referált cikk van kisebbségben. De érveltünk anno a Tubes mellett és ellen, a tandíj mellett és ellen, és még sorolhatnám. Ezek jórészt vélemények voltak (amivel a szerkesztõség nem feltétlenül ért egyet), de azt hiszem, így serkentik az olvasót vitára vagy csak arra, hogy elgondolkodjon. Bekerülni a lapba sokféleképpen lehet. Például lehet olvasói levelet írni. Az elérhetõségeink nyilvánosak, az impresszumban is benne van minden, nyugodtan lehet a szerkesztõségnek vagy személy szerint nekem véleményt, olvasói levelet küldeni. Ha valaki „csak” témát vetne fel, vagy írna a lapba – csak tessék, lehet jelentkezni. Persze, van olyan újságíró, aki feladja, nem fejlõdik, még sem ér rá vagy kiég – ez benne van a pakliban. Az UnivPécs egyébként olyasmi, mint a PEN: karokon átívelõ, értékek mentén szervezõdõ összefogás és folyamatos munka, ami kari határokat ledöntõ barátságokhoz is vezet. Noémi, tudom, mit tettél barátaiddal két hete kedden. Láttam is. Sõt, a blogoknak is olvastam minden sorát. S úgy vélem, nyitott kapukat nem kell döngetni. HARKA Éva fõszerkesztõ
Kedves Noémi! A PEN általad felsorolt elõnyeirõl én is írtam. A rendezvénnyel kapcsolatos alapvetõ információkkal is tisztában vagyok. Az olyasmikre, hogy varrókör-tagnak titulálsz, helyszûke miatt nem reagálok. Két dolgot találtam igazán fontosnak a leveledben, ezekrõl írnék röviden. Az elsõ a neved kérdése. Polgári nevedet olyan szövegkörnyezetben írtam, ami sértõ a számodra, és aminek köze sincs hozzád. Polgári nevedrõl nem is tudnék, ha nem te tetted volna közzé az elõzõ Univban. Olyan környezetben, ami szerintem valóban sértõ volt a számodra, de úgy látszik, te nem találtad annak. Egyébként, most már tudom, nem is a te szerzeményed volt ez a szöveg. (Nem õsanyáról, hanem õsapákról van szó…) Ebben az esetben fõleg nem kellett volna hagynod, hogy a neveddel és a nevedben szórakozzanak ilyen ízléstelen alakok. Mert ha jön egy újságíró, nem fogja elõvenni a szubjektivista filozófiát és azon elmélkedni, hogy valaki mely esetben azonosítható a nevével és mely esetben nem. Egyszerûen a nyomtatott betûkbõl fog kiindulni. És ez igenis fair. A másik az értékek kérdése. Valódi értékeket a történelem folyamán soha nem védelmeztek úgy, mint ahogy ti „védelmeztétek” a penes összefogás „értékeit” az utóbbi napokban. Valódi értékek védelmében nem szoktak újságokat égetni. Valódi értékek nevében nem szoktak rágalmazni. Szerinted a szappanbuborék-fújó kisgyerekeknek tényleg szükségük van arra, hogy weboldalt hozzatok létre valakinek a nevével, a képével, teljesen ocsmány környezetben? Szerintem ez vicc. És pofátlanság, álszentség, valamint gyávaság. De úgy gondolom, ez megint inkább az õsapák lelkén szárad, akik nicknevek mögött teljes biztonságban játsszák a jóérzésû emberek számára undorító játékaikat. Sikeres újságírói karrier abból lesz, ha nem csak a kincstári véleményt szajkózzák az emberek, ha mernek eredetiek lenni és ha tollat fognak a kezükbe, amikor úgy érzik, hogy valami mélyen felháborítja õket. (Tollat. Nem fáklyát.) Ha ezt kívánod nekem, úgy köszi, és ezen leszek a jövõben is. KENESSEI Katalin
22
2009. május 18.
Univ-23.qxd
2009.05.15.
14:27
Page 1
belépõ könyvjelzõ
8 mm
Szörnyûséges? „Ááá, dehogy” Szörnyek az ûrlények ellen (Monsters vs. Aliens)
Háy János: Egymáshoz tartozók Palatinus Kiadó, 2009
színes amerikai animációs film, 94 perc, 2009
BÁLINT Fanni írása
rendezõ: Conrad Vernon, Rob Letterman Uránia mozi WEINTRAUT Rita írása
Bár mi még az oroszlánkirályon nevelkedtünk, de azok az idõk elmúltak... Mike Wazowski (Szörny Rt.) és Shrek után újabb rémségek keltek életre a mozivásznon. A történet rém egyszerû: adott egy négyszemû idegen a fõgonosz szerepében, aki egy rejtélyes erõforrás miatt le akarja igázni a Föld nevû bolygót. Ám ebbe azért van némi beleszólása az Egyesült Államoknak is. És amikor az elnök megdöbbentõ zongorajátéka és a szuper elit kommandó csõdöt mond, akkor jönnek a szörnyek. A könnyzacskó nélküli rettenthetetlen H. Borgo tábornok egy mutánsokat fogva tartó szigorúan bizalmas börtön vezetõje. Igazából a börtön nem a helyes szó. Nevezzük inkább olyan hotelnek, ahonnan lehetetlen távozni. Ugyanis az utcán rohangáló Gipsz Jakabok nincsenek felkészülve ilyen szokatlan lényekre, ezért a külvilágtól jól elzárva kell õket tartani. Ezért nem meglepõ módon mikor a történet kulcsfigurája, Susan, esküvõje
Egymáshoz tartozók
napján hirtelen 50 emeletnyire nõ, a párizsi nászút helyett egy „Tarts ki!” feliratú zárkában ébred. Társasága elsõ látásra is szörnyûséges: B.O.B, egy agyatlan kék massza, Dr. Csótány az õrült tudós, az evolúció Hiányzó Láncszem-e (valahol a hal és a majom között), és Rovaroszaurusz, a 100 méter magas lárva. Na, õk lesznek az emberiség utolsó esélyei. És mikor próbálják megfékezni Gallaxhar civilizációkat elsöprõ tervét a moziban nevetnek kicsik, nagyok. Titokban azért tudjuk, hogy a poénok egy jelentõs része nem a hátulgombolósoknak szól, így azon sem lepõdünk meg, ha apuka alibiként használja csemetéjét a mozi pénztáránál. Fõleg, hogy tizenkét karikás a mutatvány, ami azért az oroszlánkirály rajongó gyerekkori énemnek picit fáj… no de ilyen idõket élünk, nincs mese. A cselekmény egy szálon csordogál a maga kiszámítható medrében, váratlan fordulatok nélkül. De ez a mûfaj sajátja, úgyhogy aki szerpentines útra vágyik, nézzen inkább egy Fûrész részt, és hagyja önfeledten nevetni a vizsgaidõszaktól meggyötört egyetemistát.
Háy János legújabb könyve novelláskötet, s ez a tény kétkedéssel töltött el az olvasás élményét tekintve, mégpedig azért, mert novelláskötetet egyhuzamban elolvasni olyan, mint egy csomó jó filmet megnézni egymás után. A jó filmnek, a jó mûnek pedig szeretem megadni azt a tiszteletet, hogy aznap már semmit… Azonban egy másik perspektívából a könyvet olvasva arra gondoltam, hogy azért sok mindent el lehet itt spájzolni rosszabb idõkre; filozófiai mélységeket karcoló megállapításokat arról, ami fontos és arról, amirõl nem is tudtuk, hogy fontos, valamint tényleg összefüggenek az egyes részek, s így teljes egészként is értelmezhetõ az írás. A könyv négy részbõl áll: az elsõ az csa-
érezte magát, vagy amikor majdnem megölte egy elborult avantgard. A könyv amellett, hogy érdekes gondolatokat közöl, rendkívül szórakoztató is. Az egyik novellából például megtudhatjuk, hogy Petõfi Sándor valójában nem is létezett, csak három vicces kedvû író agyszüleménye, akik ezen a néven írtak meg olyan verseket, amiket a saját nevükön nem vállaltak volna fel. Legendákat szõttek alakja köré, beavatták Jókait is, aki az életrajzíróknak lediktálta a fiktív életutat. Volt, amiben nem tudtak megegyezni, például hogy mikor szülessen az õ Petõfijük, egyszer azt mondták, december 31., egyszer hogy január 1…
Nyerd meg a könyvet! Kérdés: Mikor született Petõfi? Beküldési határidõ: május 27. Cím:
[email protected]
A helyes megfejtõk között az Egymáshoz tartozók címû könyvet sorsoljuk ki. A könyvet a Libri könyvesbolt (Pécs, Irgalmasok útja 6.) ajánlotta fel. Tel.: (72) 522-680, Nyitva tartás: H-P: 9:00 - 19:00, Szo: 9:00 - 14:00
zsöllye
Mindig máshol jó...
Nyerj jegyet az Uránia moziba! Ha szeretnél egyet nyerni az öt darab, két személyre szóló mozijegy közül az Urániába, nem kell mást tenned, mint helyesen válaszolni az alábbi kérdésre, és a megfejtést elküldened az
[email protected] e-mail címre. Beküldési határidõ: május 27. Kérdésünk: Milyen feliratú zárkában ébred Susan? (Jótanács vizsgaidõszakra)
ládról, a második az irodalomról, a harmadik az útról, a negyedik az idõrõl szól, s e négy rész azért egymáshoz tartozó, mert valahol mélyen magát Háy Jánost rejti (de hát a szerzõ halott! – a szerk.). Kicsit úgy kezdõdnek az írások, mint a kígyó farka, aki lenyelt egy elefántot, vagyis számomra egy kicsit lapos volt a kezdet… Okos gyerekek kérdeznek okos dolgokat buta szülõktõl, a novellák végén valami feledhetõ csattanó. Azonban az irodalmi résznél már ott van az a bizonyos elefánt; Háy János ars poeticája, filozófiai meglátásai, melyek nincsenek történetekbe burkolva. Utána Háy elkezd mesélni. Betekintést nyerhetünk az írói feladatokba, elmeséli, hogyan alkalmaz egy mûvet színpadra, hogyan vetkõzteti le az írást, hogy meglelje az író eredeti szándékát mindenféle történeti, értelmezési lerakódásoktól mentesen. Az Út címû részben Háy személyes élményeit írja le, például azt, hogy milyen volt, amikor elborult avantgardnak
Portugál tragikomédia 2 részben Írta: Egressy Zoltán A Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Harmadik Színház közös produkciója. Rendezõ: Vincze János BIRCSÁR Dóra írása
Játszottatok: nyertetek! KÖNYVES JÁTÉKUNK MEGFEJTÉSE: Le Clézio 1963-ban kapta a díjat. Nyertesünk: Balázs András . A Láz címû könyvet a Libri könyvesboltban (Pécs, Irgalmasok útja 6.) veheted át. MOZIS JÁTÉKUNK MEGFEJTÉSE: Philippe Abrams foglalkozása postás. A kétszemélyes jegyeket: Pem Edina, Nagy Balázs, Polak Tamás, Molnár Márk és Fadgyas Anita nyerte. A belépõket az Uránia mozi pénztárában vehetitek át. A SUDOKU REJTVÉNYÜNK KIEMELT SZÁMSORA: 1 3 9 5 8 7 6 4 2 . Az asztrológiai elemzésre jogosító bónt Bartkó Tamás nyerte. A nyereményedet a szerkesztõségben (Szántó K. J. u. 1/b) vehetitek át munkanapokon 9–15 óra között. SZÍNHÁZAS JÁTÉKUNK MEGFEJTÉSE: Matyit Boglári Tamás alakítja a darabban. Nyerteseink: Molnár Anna és Zöldhegyi István . A két személyre szóló színházjegyeket az UnivPécs szerkesztõségében (Szántó K. J. u. 1/b) vehetitek át munkanapokon 9–15 óráig. Gratulálunk!
Van, aki Portugáliába vágyódik, van, aki csak el, de mindenkinek máshol lenne jó. Egressy Zoltán darabját, a Portugált nemrég mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház, s jóvoltából kaptunk egy szeletet a „nagy magyar valóságból”, a füstös falusi életbõl. Annak is a gócpontjába nyerhetünk betekintést, vagyis a kocsmába. Ebben a konkrétan Irgácson üzemelõ vendéglátó-ipari egységben hasonlóan haladnak a napok, mint a Godot-ra várva címû darabban. Felkelnek, felülnek a biciklire, elesnek a kocsma elõtt, bemennek, berúgnak „Ha már itt vagyok, adjon már egy fröcsit Lajoska!” aztán hazamennek. Másnap megint felkelnek, felülnek... és mindenki úgy gondolja, „jóvanezígy”. A fiatal pultoslány, Masni is egészen addig, míg megjelenik az Idegen, aki megmutatja a lánynak, hogy van más lehetõség is. Az idegen, Bece felforgatja a falusi életet, ahol legalább 50 éve nem terveztek lehetõleg semmi különöset. A kocsma tulajdonosa, Masni apja is tudni véli, hogy ki lesz a lány jövendõbelije, minden el van rendezve, minden ki van találva. A naiv lány azonban szerelmes
lesz. Bece új perspektívákat tár fel elõtte, s a lány elmenne vele akár a világ végére is, ahova Bece konkrétan éppen készülõdik. A világ vége, Portugália, ami után már csak a tengerek vannak, s a portugálok csak ülnek a tengerparton és fáj a szívük. A lányszöktetés azonban nem jöhet létre, mert Bece mûvelt, gazdag és városi, Masni pedig buta, szegény és paraszt – ennek ellenére az események egyre drámaiabbak, Masni addigi võlegénye a féltékenység miatt az õrület határára kerül és gyilkosságot követ el, a keze véres, Masni zokog, az apa kiabál... az Idegen pedig elmegy. A drámai befejezés azonban háttérben marad, szó szerint, mert míg Masni a háttérben küzd könynyeivel, addig elõl a kocsmatöltelék feleség a férje és a többiek segítségével botladozik új „emeletes” cipõjében.
Nyerj jegyet a színházba! Kérdés: Mi a darabban szereplõ pultoslány neve? A megfejtéseket az
[email protected] e-mail címre várjuk május 27-ig. A helyes megfejtõk között 2 db, két személyre szóló színházjegyet sorsolunk ki a Pécsi Nemzeti Színház bármely elõadására. 2009. május 18.
23
Univ-24.qxd
2009.05.15.
14:33
Page 1