1
Diptera – Kétszárnyúak rendje Nematocera – Fonalascsápúak v. szúnyogalkatúak alrendje Bibionoidea – Bársonyszúnyog-alkatúak öregcsaládja Bibionidae – Bársonylegyek (~szúnyogok) családja Bibio marci – Tavaszi bársonylégy (~szúnyog) Bibio hortulanus – Kerti bársonylégy (~szúnyog) Sciaroidea – Árnyékszúnyog-alkatúak öregcsaládja Cecidomyiidae – Gubacsszúnyogok családja Contarinia medicaginis – Lucernabimbó-gubacsszúnyog Contarinia pisi – Borsó-gubacsszúnyog (Hüvelyben tartózkodnak a lárvák, gubacsot nem okoz.) Contarinia tritici – Citromsárga búza-gubacsszúnyog (pelyvalevelek között citromsárga lárvák) Dasineura napi (régi: D. brassicae) – Repcebecő-gubacsszúnyog Monarthropalpus flavus (Diplosis buxi) – Puszpángszúnyog Resseliella (Thomasiniana) theobaldi – Málnavessző-szúnyog (Nem okoz gubacsot, de ez a súlyosabb kártevő!; a kevésbé jelentős vesszőgubacsokat képez: Lasioptera rubi – Málna-gubacsszúnyog)
Sitodiplosis mosellana – Narancssárga búza-gubacsszúnyog (kalászban narancssárga lárvák) Sciaridae – Árnyéklegyek családja Lycoriella modesta – Közönséges gyásszúnyog Lycoriella ingenua (solani) – Gomba-gyásszúnyog Culicoidea – Igazi szúnyog-alkatúak öregcsaládja Culicidae – Igazi szúnyogok családja Anopheles maculipennis – Foltos maláriaszúnyog Aedes vexans – Gyötrő szúnyog Chironomoidea – Árvaszúnyog-alkatúak öregcsaládja Chironomidae – Árvaszúnyogok családja Chironomus plumosus – Tollascsápú árvaszúnyog Cricotopus (Trichocladius) bicinctus – Hámozó rizsszúnyog Tipuloidea – Lószúnyog-alkatúak öregcsaládja Tipulidae – Lószúnyogok családja Tipula oleracea – Közönséges lószúnyog
2
Brachycera – Rövidcsápúak v. légyalkatúak alrendje Orthorrhapha – Egyenes bábrésűek hada Tabanidae – Bögölyök családja Chrysops viduatus (pictus) – Egyfoltos pőcsik Tabanus bovinus – Marhabögöly Asilidae – Rablólegyek családja Asilus crabroniformis – Darázsalakú farkaslégy
Cyclorrhapha – Kerek bábrésűek hada 1. Divisio: Aschiza – Homlokrés nélküliek családsorozata Syrphidae – Zengőlegyek családja Syrphinae – „Valódi” zengőlegyek alcsaládja Syrphus ribesii – Közönséges zengőlégy Episyrphus balteatus – Ékfoltos zengőlégy Milesiinae – „Vastagcombú” zengőlegyek alcsaládja Eumerus strigatus – Holdfoltos hagymalégy (kis nárciszlégy) Phoridae – Púpos- v. bolhalegyek családja Megaselia halterata – „Billéres” bolhalégy Megaselia nigra – Fekete bolhalégy 2. Divisio: Schizophora – Homlokréses legyek családsorozata 1. Sectio: Acalyptratae – Torpikkely nélküliek osztaga Psilidae – Csupaszlegyek családja Chamaepsila rosae – Sárgarépalégy Tephritidae (Trypetidae) – Fúrólegyek családja Ceratitis capitata – Földközitengeri gyümölcslégy (karantén!) Plioreocepta (Platyparea) poeciloptera – Spárgalégy Rhagoletis cerasi – Cseresznyelégy Rhagoletis cingulata – Keleti cseresznyelégy Rhagoletis completa – Dió buroklégy Heleomyzidae – Tüskésszárnyú legyek Suillia univittata (lurida) – Fokhagymalégy
3
Drosophilidae – Harmatlegyek családja Drosophila melanogaster – Közönséges muslica Agromyzidae – Aknázólegyek családja Liriomyza (syn: Agromyza, Dizygomyza) cepae – Hagyma-aknázólégy Liriomyza trifolii – Gerbera-aknázólégy Chloropidae – Gabonalegyek családja Oscinella frit – Fritlégy Chlorops pumilionis – Csíkoshátú búzalégy Meromyza saltatrix – Vastagcombú-búzalégy 2. Sectio: Calyptratae – Torpikkelyesek osztaga Muscidae – Igazilegyek családja Musca domestica – Házilégy Stomoxys calcitrans – Szuronyos istállólégy Anthomyiidae – Viráglegyek családja Delia (Phorbia) antiqua – Hagymalégy Delia radicum (Phorbia brassicae) – Tavaszi káposztalégy Delia (Phorbia) platura – Fésűslábú viráglégy Delia coarctata – Ugarlégy Pegomya betae (hyoscyami) – Cukorrépalégy Calliphoridae – Fémeslegyek családja Calliphora vicina – Kék dongólégy Lucilia caesar – Fémzöld döglégy Sarcophagidae – Húslegyek családja Sarcophaga carnaria – Kockás húslégy Tachinidae – Fürkészlegyek családja Parasetigena silvestris – Gyapjaslepke-fürkészlégy Blepharipa pratensis – Gyapjaslepke bábfürkész Dexia rustica – Cserebogár fürkészlégy Phasia hemiptera – Óriás-poloskafürkész Oestridae – Bagócslegyek családja
4
Oestrus ovis – Juhbagócs Hypoderma bovis – Marhabagócs Gasterophilus intestinalis – Lóbagócs
MUSCIDAE PUPIPARAE – BÁBTOJÓ LEGYEK Hippoboscidae – Tetűlegyek családja Hippobosca equina – Ló-kullancslégy Lipoptena cervi – Szarvas-kullancslégy Melophagus ovinus – Juhcsimbe
Siphonaptera – Bolhák rendje Az eddig leírt fajok száma ~ 2000, de 3000-re becsülik a még le nem írtakkal együtt a rendet. Hazánkban 6 család mintegy 80(!) faja él. Három főcsalád (öregcsalád) alkotja a rendet, az (állat)orvosi szempontból fontos fajok a Pulicoidea tagjai, ezen belül is a legjelentősebb család a Pulicidae. 1-8 mm-es, oldalirányból lapított ízeltlábúak, testüket hátrafelé irányuló sörték borítják, a tollazat-szőr közötti könnyebb mozgás érdekében. Szárnyuk nincs, színük a halványsárgától a sötétbarnáig változó. A bonyolult felépítésű szúró-szívó szájszervük [az ajakcsatornán belül 3 tőr (1 pár maxillaris tőr és az epipharinx, ez utóbbi a középső) helyezkedik el] a fej elülső-alsó részén, lefelé irányul. A szemek egyszerű, fényérzékeny pontok, csökevényesek vagy hiányoznak. A három részből (tőíz – kocsány - csápbunkó) álló csápok rövidek és a fej két oldalának csápgödrében fekszenek. A legtöbb faj fején, a pofa alsó határán és/vagy az előhát (pronotum) hátulsó részén (néhány faj esetében a háti lemezeken is) hátrafelé irányuló tüskék alkotta, ún. fésű (ctenidium) helyezkedik el, melyek feltehetően a kapaszkodást segítik. Az ivarszervek mellett a fésűk is fontos faji határozóbélyegek. A harmadik pár láb jól fejlett, a többinél hosszabb ugróláb, csak egyéb ugrani képes rovarokkal ellentétben elsősorban – bár az is erős – nem a comb (femur), hanem a csípő (coxa) fejlődött hatalmasra. A lábfejízek (tarsus) száma 5, ez is mutatja a Diptera renddel való rokonságot. Fejlődésük holometamorfózis (teljes átalakulás). Fejtokkal rendelkező, erősen sertézett lábatlan lárvájuk szerves anyagokkal (pl. a mi elhullajtott hámrétegünkkel), vért tartalmazó bolhaürülékkel, elpusztult adultuszokkal sőt, ragadozóként viselkedve kisebb ízeltlábúakkal is táplálkozhat. Fejlődése végén gubót (kokon) szőve maga köré bábozódik. A fajok többsége (94%) emlősökön, a többi (Ceratophyllus spp.) madarakon élősködik. Gazdafajlagosságuk nem kizárólagos, ezt bizonyítja a macskabolha (Ctenocephalides felis) manapság jellemző emberi vérrel (is) való táplálkozása. Stacioner élősködők, mivel az adultuszok (ha tehetik) állandóan a gazdafajok egyedein tartózkodnak. Köz- és állat-egészségügyi szempontból is igen jelentősek. Nem csak ún. bolhaekcémát (allergiás bőrreakció) okozhatnak, hanem számos veszélyes kórokozó (pestis, tularémia, gümőkór stb.) terjesztésével is felhívják magukra a figyelmet.
5
Fontosabb fajok: Pulex irritans – emberbolha, Ctenocephalides felis – macskabolha, Ctenocephalides canis – kutyabolha (mindegyik: Pulicoidea; Pulicidae). Siphonaptera testfelépítése
Siphonaptera fejrégió (Ctenocephalides canis)
Ctenocephalides felis
Pulex irritans (láthatóan hiányzik a ctenidium)
