Diplomás pályakövetési adatok 2012

Diplomás pályakövetési adatok 2012

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály

zarokotet_2012_128_oldal.indd 1

2013.09.05. 11:22:33

Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.3 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése kiemelt projekt intézkedési keretében a Diplomás Pályakövető Rendszer megvalósítása során. A kiadvány az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósult meg. Kiadja az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor Szerkesztők: Garai Orsolya, Veroszta Zsuzsanna Szerző: Veroszta Zsuzsanna Minden jog fenntartva © Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2013. Szöveggondozás, előkészítés: PC-Szabóság Kft., Nyerges Andrea Tördelés: Professional Publishing Hungary Kft. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft kiadványa az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. ISSN: 2064-096X Nyomás és kötés: Printer-Partner Kft.


2013.09.05. 11:22:33

Tartalom Frissdiplomások 2012 Kutatási zárótanulmány�� 5 Módszertani összefoglaló �� 99 Kutatási kérdőív �� 105


2013.09.05. 11:22:33


2013.09.05. 11:22:33

Frissdiplomások 2012 Kutatási zárótanulmány


2013.09.05. 11:22:33

6


2013.09.05. 11:22:33

F R I S S D I P L O M Á S O K 2 0 12 – K U T A T Á S I

Z Á R Ó TA NUL M Á N Y

7

TarTalomJEGYZÉK Ábrák jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 A kutatásról Az adatok forrása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Főbb megállapítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Tanulmányi életút . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Külföldi tapasztalatok A nyelvismeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Külföldi tanulmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között Az abszolutórium és a diplomaszerzés közötti időszak kitolódása . . . . . . . . . . . . . 32 Munkatapasztalat a diplomázás előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Az első munkahely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 A frissdiplomás munkahely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 A frissdiplomás munka Munkanélküliség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 A foglalkoztatás formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 Illeszkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 Mellékállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 Frissdiplomások jövedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 Elégedettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94


2013.09.05. 11:22:33

8



ÁBrÁK JEGYZÉKE 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1. ábra. A felsőfokú tanulmányi életút . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 2. ábra. A diplomázás óta egyéb felsőfokú végzettséget szerzettek aránya képzési területenként. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 3. ábra. A felsőoktatásban részt vevők jelenlegi képzési formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 4. ábra. A felsőoktatásban részt vevők korábbi képzési formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 5. ábra. A továbbtanulási tervek aránya és irányultsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 6. ábra. MA-/MSc-végzettek doktori képzési továbbtanulási tervei néhány képzési területen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 7. ábra. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 8. ábra. Nyelvismeret képzési területi bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 9. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 10. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 11. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya nemek szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 12. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 2. táblázat. A nemzetközi tanulmányok leggyakoribb célországai . . . . . . . . . . . . . . . . 26 13. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 14. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 15. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya a végzés éve szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 16. ábra. A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 3. táblázat. A diplomázás utáni külföldi munkavégzés célországai. . . . . . . . . . . . . . . . 30 17. ábra. A külföldi munka szakterületi illeszkedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 18. ábra. Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31


2013.09.05. 11:22:33



9

19. ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diploma-szerzés között eltelt idő szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 20. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázók képzési területi aránya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 21. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázók aránya képzési szintenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 22. ábra. A diplomaszerzés kitolódásának oka képzési területenként . . . . . . . . . . . . . 35 23. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 24. ábra. Kilépett-e a munkaerő-piacra diploma nélkül? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 25. ábra. Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? . . . . . . . . 37 26. ábra. A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint . . . . . . . . . 38 27. ábra. A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya az abszolutóriumszerzés éve szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 28. ábra. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 29. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnya rendelkezők aránya munkarend szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 30. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési területi bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 31. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési szint szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 32. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban . . . . . . . . . . 43 33. ábra. Továbbfoglalkoztatás a szakmai gyakorlat helyszínén képzési terület szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 34. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban . . . . . . . . . . 45 35. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban . . . . 46 36. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve szerinti bontásban . . . . . 46 37. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 38. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48


2013.09.05. 11:22:33

10



39. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 40. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje nemek szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 41. ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? . . . . . . . . . . . . . . . . 50 42. ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? . . . . . . . . . . . . . . . . .51 43. ábra. Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása . . . . . . . . . . . . . . . . 52 44. ábra. Az első diplomás foglalkoztatás jogviszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 45. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén . . . . . . 53 46. ábra. Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 47. ábra. Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 48. ábra. A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 49. ábra. A végzetteket foglalkoztató cég létszáma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 50. ábra. Az 1000 fő feletti foglalkoztatott-létszámú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 51. ábra. A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 52. ábra. A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 53. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .61 54. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .61 55. ábra. A munkaviszony formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 56. ábra. Az alkalmazás formája képzési területenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 57. ábra. Az alkalmazás formája a végzés éve szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 58. ábra. A foglalkoztatás típusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 59. ábra. Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként . . . . . . 65 60. ábra. Vezetőként dolgozók aránya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 61. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya a végzés éve szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 62. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 63. ábra. Alkalmazottak, beosztottak száma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 64. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként . . . . . . . . . . . . . . 68 65. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . 69


2013.09.05. 11:22:33



11

66. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 67. ábra. A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 68. ábra. A külföldön dolgozók aránya képzési szint szerinti bontásban . . . . . . . . . . .71 69. ábra. A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez . . . . . . . . . . 72 70. ábra. Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya képzési területek szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 71. ábra. Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya képzési szintek szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 72. ábra. Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya a végzés éve szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 73. ábra. Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya nemek szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 74. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 75. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési szintek szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 76. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzés éve szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 77. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 78. ábra. A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése . . . . . . . . . . . . . 78 79. ábra. A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban . . . . . . . 79 80. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .81 81. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 82. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 83. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 84. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban – 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 85. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban – 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84


2013.09.05. 11:22:33

12



86. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatott-létszáma szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 87. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 88. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 89. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 90. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 91. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző szakmai munkatapasztalat szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 92. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 93. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 94 ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 95. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 96. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 97. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munka összességével való elégedettség szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 98. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munka tartalmával való elégedettség szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 99. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a jövedelemmel való elégedettség szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 100. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 101. ábra. Elégedettség a végzett munkával (összességében) képzési területenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 102. ábra. Elégedettség a végzett munkával (összességében) képzési szintenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 103. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95


2013.09.05. 11:22:33



13

a KUTaTÁSrÓl Az adatok forrása A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2012 tavaszán 32 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. A hazai pályakövetési rendszer harmadik évében zajlott adatfelvételek köre az egy és a három éve diplomázottak mellett már az öt éve végzettekre is kiterjedt. A programban részt vevő intézmények a 2007-ben, a 2009-ben, illetve a 2011-ben abszolutóriumot szerzett végzettjeik teljes körét keresték meg online kérdőívek segítségével. Az országos DPR-adatbázis az intézményi megkeresésre válaszoló végzettek adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 15,04 százalékos. A válaszadók teljes létszáma 24 890 fő. Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, végzési éve, képzési területe, képzési szintje és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása Eredeti, nem súlyozott adatbázis alapján Minta esetszáma

Alapsokaság esetszáma

Válaszadási ráta

ÁVF

277

1 057

26,21%

ANNYE

13

105

12,38%

AVKF

222

1 226

18,11%

BCE

2 165

9 087

23,83%

BGF

414

5 330

7,77%

BKF

436

2 642

16,50%

BME

1 470

8 801

16,70%

DE

1 651

12 408

13,31%

DF

464

2 029

22,87%

EDUTUS

229

1 675

13,67%

EJF

109

965

11,30%

EKF

419

3 354

12,49%

Intézmény neve


2013.09.05. 11:22:33

14



Minta esetszáma

Alapsokaság esetszáma

Válaszadási ráta

ELTE

3 144

14 135

22,24%

GDF

169

3 110

5,43%

KE

471

2 265

20,79%

KF

328

1 699

19,31%

KJF

180

874

20,59%

ME

925

6 671

13,87%

NKE

499

5 033

9,91%

NYF

501

6 415

7,81%

NYME

554

9 725

5,70%

OE

768

5 164

14,87%

PE

453

5 390

8,40%

PPKE

1 271

2 826

44,98%

PTE

2 454

13 686

17,93%

SE

594

5 178

11,47%

SZE

706

3 504

20,15%

SZF

244

2 262

10,79%

SZIE

772

8 152

9,47%

SZTE

2 436

17 641

13,81%

WJLF

129

531

24,29%

ZSKF

422

2587

16,31%

24 889

165 527

15,04%

Intézmény neve

Összesen

Főbb megállapítások Kutatási zárótanulmányunk a Diplomás Pályakövető Rendszer 2012-es intézményi adatfelvételeiből összeálló országos frissdiplomás adatbázis főbb eredményeit mutatja be. A vizsgálatban egységes módszertannal és kérdőívvel 32 felsőoktatási intézmény vett részt, a megkeresettek körét a 2007-ben, a 2009-ben, illetve


2013.09.05. 11:22:33



15

a 2011-ben abszolutóriumot szerzett végzettek alkották. A kutatási adatbázis esetszáma 15,04 százalékos válaszadási ráta mellett megközelíti a 25 ezer főt. Jóllehet a kutatási zárótanulmány – alapvető funkciójánál fogva – elsősorban a számszerű adatok megismertetésére fókuszálva a végzettek által adott válaszok főbb megoszlásait tartalmazza, a frissdiplomások válaszai alapján kialakuló képet néhány általános következtetésben az alábbiakban összegezzük.

A diplomaszerzés pozitív hozadéka A pályakövetési vizsgálatok eredményei rendre alátámasztják a felsőfokú végzettség munkaerő-piaci megóvó hatását és a diplomában rejlő további fejlődési lehetőségeket. Előbbit jól mutatják a frissdiplomások körében mért, országos átlag alatti munkanélküliségi arányok. A diploma mindemellett jövedelmi előnyt is jelent a munkaerőpiacon, ami már a végzés utáni korai években mérhető. Nem csak egy statikus kilépési előnyről van azonban szó. A diploma munkaerőpiaci hasznosulásának megítélésében ugyanis döntő szempont kell, hogy legyen az időbeliség, a jövedelmek, vagy a karrier szempontjából mérhető fejlődési potenciál. A vizsgálat azzal, hogy az 1-3-5 éve végzettek munkaerő-piaci mutatóit egymás mellé tudja állítani, arra is rávilágít, hogy azonosítható-e fejlődési tendencia e tekintetben már a frissdiplomás karrier első éveiben. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a felsőfokú végzettség nemcsak a munkaerő-piaci betagozódásnál jelent előnyt, hanem – az évről évre emelkedő fizetések és javuló pozíciók tanúsága szerint – magában foglalja a fejlődés, a munkaerő-piaci előrejutás lehetőségét is.

Az egyéni hozzáadott érték fontossága A pályakövetési kutatás eredményei alapján másik fontos tanulságként a hallgatók cselekvési terének, végzés előtti stratégiáinak fontosságára irányítanánk a figyelmet. A frissdiplomások munkaerő-piaci sikerességének olyan objektív mutatói, mint például a jövedelem, tisztán visszatükrözik a tanulmányok ideje alatt befektetett egyéni energiák pozitív megtérülését. Azok az eredmények, amelyek a tanulmányok alatti szakmai munkatapasztalat-szerzéshez, a külföldi képzéseken való részvételhez, vagy az átlagnál jobb tanulmányi eredményhez társuló magasabb átlagjövedelmeket mutatják, a felsőfokú képzési időszak tudatos tervezésére, a munkaerő-piaci kilépés előkészítésére hívhatják fel a figyelmet.

Mozdíthatatlan egyenlőtlenségek A pályakövetési eredmények előző két következtetésbe sűrített pozitív képe mellett az adatok a végzettek közti strukturális (képzési) és szociodemográfiai egyenlőtlenségek meghatározó voltát is egyértelműen tükrözik. A vizsgálat során alkalmazott munkaerő-piaci mutatók mindegyike igen jelentős különbségeket tár


2013.09.05. 11:22:34

16



fel a felsőoktatási rendszer egyes képzési szintjein, képzési területein végzettek között. Ezek mellett azonban még érzékenyebb probléma a társadalmi különbségek leképeződése a frissdiplomások munkaerő-piaci sikerességi mutatóiban. Jól látszik ez abban, ahogy a jövedelmek alakulását a származási háttér befolyásolja, és több esetben szemléletesen megmutatkozik a nemek közti éles különbségekben. A férfi és női frissdiplomások között éles a határvonal nemcsak a minden egyes szakterületen belül visszajelzett átlagjövedelmek tekintetében, hanem a munkaerő-piaci átmenet és a korai karrierút szempontjából is. E tények alapján úgy tűnik, a diploma fentebb említett pozitív hozadékaiban nem egyformán részesülhet minden frissdiplomás csoport.

TaNUlmÁNYI ÉlETÚT A felsőoktatásból kikerülő frissdiplomások esetében a munkaerő-piaci jellemzők vizsgálata mellett nagy hangsúllyal kell a felsőoktatás és a munka világának kapcsolata, összefonódása felé fordulnunk. A pályakövetési kutatások adatai rendre azt tükrözik, hogy a felsőoktatási kilépés jellemzően nem egy konkrét időponthoz (pl. diploma átvétele) köthető életesemény, hanem folyamatosságot mutat, amely a két szféra kapcsolódási pontjainak feltárásában ragadható meg. Maga a felsőfokú tanulmányok lezárása is bajosan értelmezhető a képzési életút tényleges lezárulásaként. Ennek fontos empirikus bizonyítéka lehet az az eredmény, amely szerint a vizsgált frissdiplomások 18 százaléka a megkeresésekor is a felsőoktatásban tanult még (második, vagy azt is meghaladó végzettség szerzésére törekedve). A vizsgálatba bekerült frissdiplomások már a kutatás során kiindulási pontnak tekintett végzettség előtt is kapcsolódhattak a felsőoktatáshoz: 15 százalékuk másik diplomát is szerzett (a vizsgálttal párhuzamosan, vagy azt követően), míg 23 százalékuk már felsőfokú végzettséggel kezdte meg újabb tanulmányait (bizonyos képzési szinten ez evidencia, lásd mesterképzések). A felsőfokú képzési aktivitás különösen a természet- és bölcsészettudományi területek egykori hallgatóit jellemzi, akiknek csaknem egynegyede a vizsgált végzettsége után más diplomát is szerzett – nyilvánvalóan itt is a mesterképzésben továbbtanulókról van döntően szó.


2013.09.05. 11:22:34



17

1. ábra. A felsőfokú tanulmányi életút Az egyes képzéseken részt vettek aránya (%) N = 24 350; 24 007; 24 454

18,2%

15,2%

23,1%

2. ábra. A diplomázás óta egyéb felsőfokú végzettséget szerzettek aránya képzési területenként (%) N = 23 724 Agrár

13,4% 25,6%

Gazdaságtudományi

12,1% 10,5%

Jogi

11,8% 9,6% 12,7% 18,1%

Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés

9,9% 14,5% 14,7%

Társadalomtudományi

16,0% 23,1%

Összesen


15,3%

2013.09.05. 11:22:34

18



A megkereséskor is a felsőoktatásban tanulók (mint láthattuk, a végzettek 18 százaléka) többnyire mesterképzéseken vesznek részt. A második legnagyobb arányú továbbtanulási út a doktori képzések irányába vezet. 3. ábra. A felsőoktatásban részt vevők jelenlegi képzési formája (%) N = 4204

Míg az előző ábrából a képzésben maradás iránya látszik, addig a következő ábra e továbbtanuló csoport képzési hátterét mutatja be. Jól látszik, hogy a legnagyobb továbbtanulási hajlandóság a BA-/BSc-végzetteket jellemzi, az újabb diplomát megcélzók fele kerül ki e képzési szintről. Ugyanakkor ezt a továbbtanuló csoportot a hagyományos egyetemi és főiskolai képzéseken diplomát szerzettek is nagymértékben táplálják (egyenként kb. egyötödös arányban).


2013.09.05. 11:22:34



19

4. ábra. A felsőoktatásban részt vevők korábbi képzési formája (Esetszám, %) N = 4335

Tekintettel arra, hogy a vizsgált csoport időben meglehetősen közel van még a felsőoktatási tanulmányokhoz (1-3-5 évvel a végzés után, vagy sokan még mindig a képzésben), a tanulmányok folytonosságát a továbbtanulási tervek kontextusában is értelmeznünk szükséges. A diplomaszerzés után is fennmaradó képzési motivációkat az adatok is alátámasztják. Összesített, minden képzési szint végzettjeire vonatkoztatott adataink alapján főként a mesterképzések felé irányuló továbbtanulási terveket azonosíthatjuk. A végzettek közel 30 százaléka fontolgatja az ilyen irányú továbbtanulást, amelynek során az esetek felében abban az intézményben maradna, ahol az előző végzettségét szerezte. Felsőfokú szakképzést vagy szakirányú továbbképzést, rezidensképzést a végzettek kb. 20-20 százaléka tervez. Bekapcsolódását a doktori képzésbe a frissdiplomások 17 százaléka nem zárja ki a későbbiekben.


2013.09.05. 11:22:34

20



5. ábra. A továbbtanulási tervek aránya és irányultsága A további felsőfokú tanulmányokat tervezők aránya (%) N = 20 227; 20 147; 20 933; 20 764

Doktori képzés

9,9% 7,0%

Szakirányú továbbképzés, 11,0% 10,0% rezidensképzés MA-/MSc-képzés

15,5%

13,4%

8,7% 11,8%

83,0% 79,9% 71,1% 79,4%

A doktori képzési terveket kissé részletesebb képzési területi bontásban, az MA-/MSc-képzéseken végzettek körében vizsgálva a természet- és a társadalomtudomány mesterképzéseinek frissdiplomásai mutatják a legnagyobb motivációt. Közülük kb. 42 százaléknyian tervezik, hogy doktori tanulmányokat is folytatnak majd. A természettudományi területen végzettek közt e tervek erősebben kötődnek a mesterképzési tanulmányok helyszíneként szolgáló intézményhez, a társadalomtudományi mesterdiplomások körében nagyobb az intézményi mobilitás tervezett aránya.


2013.09.05. 11:22:34



21

6. ábra. MA-/MSc-végzettek doktori képzési továbbtanulási tervei néhány képzési területen (%) N = 1582

11,1%

24,7% Gazdaságtudományi 12,0%6,1%

81,9% 72,2%

16,7% 11,1%

75,0%

12,5% 12,5% 23,9% Pedagógusképzés

9,0%

85,7%

10,0%4,3% 20,7% 28,6%

Tervezi, intézményváltás nélkül

67,1% 75,1%

15,7% 9,2%


64,1%

21,8% 13,4%

Tervezi, intézményváltással

57,5% 58,0%

Nem tervezi

KÜlFÖlDI TaPaSZTalaToK A nyelvismeret A végzettek nyelvtudását egy olyan hatértékű skálával mértük, amelyen a nyelvismeret szintje mellett (4 fokozat) lehetőség nyílt annak jelölésére is, hogy valaki az adott nyelvet anyanyelvként definiálja, vagy egyáltalán nem ismeri. A nyelvismeretre vonatkozó adattáblákban az előbbi öt kategóriát összevontan kezeljük nyelvtudásként. Az így létrehozott mutató szerint a frissdiplomások között az angol nyelv ismerete dominál (92 százalék), ezt követi a német nyelvet ismerők 70 százalékos aránya. A többi (francia, olasz, spanyol, orosz) felkínált idegen nyelvet ismerők aránya rendre 20 százalék alatti.


2013.09.05. 11:22:35

22



7. ábra. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében Az egyes idegen nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya (%) N = 21 605; 21 366; 21 441; 21 495; 23 002; 24 031

Orosz Spanyol Olasz Francia Német Angol

19,1% 10,5% 13,0% 17,3% 70,0% 92,4%

Az egyes képzési területek végzettjeinek nyelvtudását három nyelv – angol, német és francia – esetében vetjük össze. Összességében az átlagnál némileg magasabb gyakoriságú nyelvismeretet a gazdaság-, a bölcsészet- és a természettudományi végzettek körében találtunk, míg e tekintetben a pedagógiai, a jogi, a társadalom- és a sporttudományi diplomások mutatják a legalacsonyabb arányokat. Az egyes nyelvekre külön fókuszálva emellett feltűnő a francia nyelv ismeretének átlagot meghaladó aránya a művészeti és a bölcsészettudományi képzések diplomásainál és alulreprezentáltsága a műszaki és az informatikai területek végzettjei körében. A német nyelv ismerete az átlagot meghaladó arányban kötődik a gazdaságtudományi frissdiplomásokhoz, míg a közigazgatási és a társadalomtudományi diplomásoknál ritkábban fordul elő.


2013.09.05. 11:22:35



23

8. ábra. Nyelvismeret képzési területi bontásban Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya (%) N = 24 031; 23 002; 21 495 Agrár

12,3%

70,1% 23,3%

19,1%

Gazdaságtudományi

67,5%

14,2%

62,0%

11,7%

72,0%

14,9%

70,6%

14,0%

66,4%

14,7%

68,5%

20,0%


62,9%

18,3%

71,2%

17,3%

Összesen

Francia

Német

97,4% 88,5% 84,2%

70,1% 23,0%

Pedagógusképzés

95,5%

66,8%

19,9%

Orvos- és egészségtudományi

94,9%

75,0%

10,1% Jogi

93,7%

72,0%

70,1%

93,5% 86,7% 92,4% 84,9% 86,5% 88,4% 96,2% 92,5%

Angol

A nyelvismeret mindemellett némileg a végzettség megszerzésének idejéhez is kötődik. Biztató tendenciának tűnhet, hogy a felsőoktatásból frissen kikerülő végzettévfolyamokban egyre magasabb az idegen nyelveket ismerők aránya. Ugyancsak lényegesen gyakoribb nyelvismeret kötődik a felsőoktatás nappali munkarendű képzésein végzettek köréhez mindhárom vizsgált nyelv esetében, mint a levelező, az esti és a távoktatási munkarendeken szerzett diplomákhoz. Nyilván ez is tükrözheti a fentebb azonosított időbeli hatást (a nappali munkarendű képzésekről kikerülők jellemzően fiatalabbak). A nyelvtudás nemek között mért különbségei mögött az időbeliség helyett alapvetően képzési területi meghatározottságokat sejthetünk. Az angol nyelvet a férfiak, míg a franciát a nők beszélik az átlagot meghaladó arányban. A német nyelv esetében lényegében nincs eltérés a két nem végzettjei között.


2013.09.05. 11:22:35

24



9. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint (%) N = 24 031; 23 002; 21 495

16,8%

2007

69,7%

17,5%

2009

70,6%

18,5%

2011

92,9%

72,9%

17,6%

Összesen

90,3%

70,4%

Francia

Német

94,6%

92,7%

Angol

10. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint (%) N = 24 031; 23 002; 21 495

Nappali munkarend

Nem nappali munkarend

Összesen

20,0%

12,2%

60,6%

17,1%

Francia


75,5%

85,0% 69,8%

Német

97,1%

92,4%

Angol

2013.09.05. 11:22:35



25

11. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya nemek szerint (%) N = 24 031; 23 002; 21 495

19,1%

69,3%

15,9%

Összesen

70,0%

17,3%

69,9%

Francia

Német

90,5%

95,7%

92,4%

Angol

Külföldi tanulmányok A vizsgált frissdiplomások 9,5 százaléka számolt be arról, hogy diplomájának megszerzése előtt, a felsőoktatásban töltött évek alatt hosszabb-rövidebb ideig külföldi tanulmányokat is folytatott. E csoportot részletesebben vizsgálva azt látjuk, hogy a nemzetközi mobilitást egyrészt a Tempus/Erasmus ösztöndíj, másrészt a családi háttértámogatás teszi leginkább lehetővé. Utóbbi szempont észrevétele nyilván szelekciós szempontból sem elhanyagolható: a külföldi tanulmányok folytatásához az esetek egyharmadában a család anyagi erőforrásainak mozgósítására is szükség volt. A tanulmányi célú nemzetközi mobilitás a magyar felsőoktatásból főként Németország felsőoktatási intézményei felé irányul.


2013.09.05. 11:22:35

26



12. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai Külföldi tanulmányokat végzettek körében Az egyes források említési gyakorisága (%) N = 2308 Párhuzamos külföldi munkavállalá s

6,9% 31,0%

Egyéb külföldi/nemzetközi ösztöndíj

11,3%

Hazai ösztöndíj, pályázat

10,6%

intézmény ösztöndíja

8,4%

Tempus/Erasmus ösztöndíj

46,0%

2. táblázat. A nemzetközi tanulmányok leggyakoribb célországai Említések száma a legtöbb hallgatót fogadó országok körében. Célország

Említések száma

Németország

552

Egyesült Királyság

223

Franciaország

200

Olaszország

179

Ausztria

175

Finnország

151

Hollandia

145

USA

130

A nemzetközi tanulmányi mobilitást háttérváltozók szerint vizsgálva képzési területenként a bölcsészettudományi, a jogi és a gazdaságtudományi képzések végzettjei közt találunk kiugró, 10 százalék feletti értékeket. Az átlagnál ritkábban vettek részt nemzetközi tanulmányi mobilitásban a közigazgatási, a sporttudományi, a pedagógusképzési és az informatika szakterületek egykori hallgatói.


2013.09.05. 11:22:35



27

13. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken (%) N = 24 082 Agrár

8,4% 14,0%

Gazdaságtudományi

11,4% 5,5%

Jogi

11,0% 4,2% 8,0% 9,6%


8,4% 5,4% 5,8%


8,9% 7,4%

Összesen

9,5%

Fontos jelzés lehet, hogy a nemzetközi tanulmányi mobilitás az egységes és osztatlan képzések mellett inkább a hagyományos egyetemi képzési formához kötődik (17-17%). Már a mesterképzésben is ennél kisebb (jóllehet átlagot meghaladó, 12,3 százalék) a mobilak aránya, de a bachelordiplomások esetében határozottan alacsony, 6,8 százalékot ér el csupán, ami inkább a hagyományos főiskolai szinten végzettek adataihoz hasonlít.


2013.09.05. 11:22:35

28



14. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken (%) N = 23 658

BA/BS c MA/MSc

6,8% 12,3%

Egységes, osztatlan

17,1%

Hagyományos egyetemi

17,2% 5,5%

Összesen

9,6%

A nyelvismerethez hasonlóan pozitív tendencia mutatkozik a külföldi tanulmányok alakulásában is az egyes kibocsátási években. A 2007-ben végzettek 8,6 százalékos részvételi arányához képest 2011-ben már 10,8 százalékos volt azoknak a végzetteknek az aránya, akik külföldi tanulmányokat is folytattak a felsőoktatási évek alatt. 15. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya a végzés éve szerint (%) N = 22 545 2007 2009 2011 Összesen


8,6% 9,7% 10,8% 9,7%

2013.09.05. 11:22:35



29

A tanulmányok nemzetközi vonatkozásai után itt mutatunk be néhány külföldi munkavállalással kapcsolatos adatot is. Azt az időszakot vizsgáljuk e szempontból, amely az abszolutórium megszerzése és a megkeresés időpontja közt eltelt (az esetleges külföldi aktuális munkavégzést a munkaerő-piaci helyzetet feltáró fejezet tárgyalja). A végzettség megszerzése utáni időszakban 10,6 százalékos azok aránya, akik külföldön (is) vállaltak munkát. Főként a műszaki, az informatikai képzési területek diplomáival nyílt erre lehetőség. Pedagógusképzési, közigazgatási vagy jogi (friss)diplomával jóval átlagos szint alatt marad a nemzetközi munkavállalási célú mobilitás előfordulása. A munkavégzés leggyakoribb célországai Németország és az Egyesült Királyság. 16. ábra. A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként (%) N = 23 648

Agrár

10,0% 11,2%

Gazdaságtudományi

11,8% 14,1%

Jogi

4,7% 6,5% 14,0% 12,9%


11,7% 5,4% 12,5%


9,0% 11,5%

Összesen


10,6%

2013.09.05. 11:22:36

30



3. táblázat. A diplomázás utáni külföldi munkavégzés célországai Említések száma a legtöbb hallgatót fogadó országok körében. Célország

Említések száma

Németország

640

Egyesült Királyság

412

Ausztria

297

USA

185

Franciaország

115

Olaszország

105

A külföldi munkavégzés előfordulásának gyakorisága mellett azt is érdemes figyelembe vennünk, hogy szakterülethez kapcsolódó, vagy diplomához kötődő szakképzettséget nem igénylő munkáról van-e szó. E tekintetben meglehetősen kiegyenlített arányokat találunk a külföldön munkát vállalók között: egyaránt egyharmad azok aránya, akik szakterületükön, azoké, akik egy ehhez közeli szakmában, és ugyanennyi azoké, akik nem szakmai munka ellátásán dolgoztak a vizsgált időszakban. 17. ábra. A külföldi munka szakterületi illeszkedése A végzettség óta külföldi munkát vállalók körében (esetszám, %) N = 2525

816; 32%

943; 37%

Igen, teljes mértékben Részben Nem

767; 31%


2013.09.05. 11:22:36



31

Amennyiben a külföldi munkavégzést visszajelzők körében a többé-kevésbé szakmai munkát végzők arányát képzési területi bontásban szemléljük, beszédes a kép. Bizonyos szakterületek végzettjei – orvos- és egészségtudományi, műszaki, informatikai – külföldön is döntően szakmai munkát tudnak végezni. Ugyanakkor például pedagógus-, jogi, bölcsész- vagy társadalomtudományi diplomával jóval nagyobb a valószínűsége annak, hogy a külföldi munka nem szakmai tevékenységet jelent. 18. ábra. Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként A végzettség óta külföldi munkát vállalók körében (%) N = 2505

Agrár

69,9% 50,8%

Gazdaságtudományi

68,7% 89,9%

Jogi

57,3% 59,6% 82,9% 63,0%


86,9% 42,3% 62,2%


54,7% 67,4%

Összesen


67,7%

2013.09.05. 11:22:36

32



ÁTmENET a FElSŐoKTaTÁS ÉS a mUNKaErŐPIaC KÖZÖTT Az abszolutórium és a diplomaszerzés közötti időszak kitolódása A pályakövetési kutatások hazai gyakorlatában a képzés és munkaerőpiac közti átmeneti időszakot kiemelt figyelem övezi. Az átmenet sikerességének, folytonosságának megragadása mellett (lásd alább) ennek még hazai viszonyok között is nagyon fontos területe van: a diplomaszerzés kitolódása (elsősorban, mint az alábbiakban kiderül majd) a nyelvvizsga-kritérium teljesülésének hiánya miatt. E probléma vizsgálata olyannyira indokolt, hogy a hazai pályakövetési rendszer kutatási programja épp emiatt tekinti kiindulópontjának a diplomaszerzés helyett az abszolutóriumszerzés idejét, lehetővé téve a két időszak közti folyamatok vizsgálatát is. Az abszolutórium megszerzése utáni diplomaszerzési időszak kitolódása a végzettek 32 százalékát érintette. E csoporton belül minden második esetben még a megkeresés időpontjában is nyitott a diploma megszerzésének kérdése. 19. ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében (%) N = 7852

3,4 13,8

49,4

16,1

11,7 5,6

A diplomaszerzés abszolutórium utáni kitolódása a fenti 32 százalékos átlaghoz képest jelentősebb arányú a bölcsész, a gazdaságtudományi, a művészeti és a jogi területen. Ritkább azonban az orvos- és egészségtudományi és a természettudományi végzettségűek körében.


2013.09.05. 11:22:36



33

Képzési formák szerinti bontásban úgy tűnik, hogy az egységes és osztatlan képzések, valamint a mesterképzések végzettjeinek helyzete a leginkább kedvező e tekintetben. Közülük kb. minden ötödik végzettet érint az abszolutórium és a diplomázás közti időeltolódás. A probléma a hagyományos főiskolai szinten diplomázókat érinti leginkább. 20. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázók képzési területi aránya (%) N = 24 337

Agrár

29,2% 35,9%

Gazdaságtudományi

35,0% 28,3%

Jogi

35,2% 29,7% 28,2% 36,9%


20,7% 31,1% 31,3%


34,6% 24,6%

Összesen


32,0%

2013.09.05. 11:22:36

34



21. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázók aránya képzési szintenként (%) N = 23 909

BA/BSc

33,3%

MA/MSc

20,8%


19,9%


31,0% 35,5%

Összesen

32,0%

A két időpont – abszolutórium és diplomaszerzés – eltolódásában az esetek közel háromnegyedében (73,5 százalék) a nyelvvizsga hiánya jelenik meg okként. Az egyéb okok között a válaszadók többnyire képzési sajátosságokat vagy egyéni élethelyzetük különböző eseményeit említik. Képzési területenként vizsgálva a nyelvvizsga hiánya a pedagógus, a közigazgatási, a művészeti, az agrár és a gazdaságtudományi képzésben jelentkezik az átlagosnál is gyakoribb okként. A jogi, az informatikai és a bölcsészettudományi terület végzettjeinek esetében ez az ok kevésbé áll a halasztás hátterében.


2013.09.05. 11:22:36



35

22. ábra. A diplomaszerzés kitolódásának oka képzési területenként Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében (%) N = 7675 Agrár

41,5%

58,5% Gazdaságtudományi

17,0%

83,0% 44,1%

55,9% Jogi

12,4%

87,6%

59,0%

41,0%

8,7%

91,3% 79,5% 87,8% Orvos- és egészségtudományi

73,8%

Pedagógusképzés

89,8% 75,7%


81,5% 70,0%

Összesen

73,6%

Nyelvvizsga hiánya

20,5% 12,2% 26,2% 10,2% 24,3% 18,5% 30,0% 26,4%

Más ok

Az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázó végzetteket képzési szint szerint vizsgálva azt találjuk, hogy a „nyelvvizsgaprobléma” alapvetően a főiskolai és BA-/BSc-szintekről kilépők körében meghatározó. Az egyetemi és főként az osztatlan képzések végzettjei inkább más okok miatt halasztják a diplomaszerzést.


2013.09.05. 11:22:36

36



23. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében (%) N = 7543 BA/BSc

81,1%

MA/MSc

70,5%


20,8%


53,7% 81,5%

Összesen

73,1%

Az előzőekben elemzett jelenség – a diplomaszerzés kitolódása – a képzési viszszacsatolás mellett munkaerő-piaci következményeit tekintve is érdemes a vizsgálatra. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók ugyanis nem ritkán – az esetek 80 százalékában – diploma nélkül is kilépnek a munkaerőpiacra (36 százalék), vagy már eleve foglalkoztatottak (45 százalék). 24. ábra. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül? Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében (esetszám, %) N = 7831

2805; 36% 3562; 45%

Igen Nem Már akkor is dolgoztam

1464; 19%


2013.09.05. 11:22:36



37

Összességében a diploma megszerzését elhalasztó végzettek egyharmada nem érzékelte e kitolódás negatív munkaerő-piaci következményeit. Komoly problémával emiatt a munka világában mindössze a halasztók egynegyede szembesült. 25. ábra. Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében (%) N = 7603

23,8% 32,2%

problémát Kismértékben problémának éreztem

43,9%

A diplomaszerzés elhalasztódásának munkaerő-piaci következményeit képzési területenként vizsgálva azt találjuk, hogy e probléma a művészeti, az informatikai vagy a gazdaságtudományi képzésen végzetteket kevésbé érinti. Az átlagnál nagyobb arányban okozott azonban gondot a pedagógus, jogi, agrár vagy közigazgatási frissdiplomás pályákon. Úgy tűnik, a munkaerőpiac „fogadókészsége” a diplomával nem rendelkező végzettek iránt idővel csökkent, hiszen a régebben (2007-ben) végzettek közül (a későbbi évek kilépőihez képest) többen jelezték, hogy a diploma hiánya nem okozott gondot a munkaerőpiacon.


2013.09.05. 11:22:37

38



26. ábra. A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében (%) N = 7501

Agrár

24,9% 34,6%

Gazdaságtudományi

38,7% 40,8%

Jogi

26,7% 24,8% 28,8% 46,9%


27,8% 22,9% 29,4%


28,9% 27,3%

Összesen


32,2%

2013.09.05. 11:22:37



39

27. ábra. A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya az abszolutóriumszerzés éve szerint Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében (%) N = 7022

2007 2009 2011 Összesen

37,9% 31,9% 30,1% 32,8%

Munkatapasztalat a diplomázás előtt A felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolódási pontjait már a tanulmányok időszakában fontos lehet azonosítanunk. Egyfelől azért, hogy a tanulmányok alatti szakmai munkavégzésnek munkaerő-piaci hozadékait vizsgálhassuk, másfelől pedig azért, hogy tisztábban láthassuk a két rendszer kapcsolatának jellegét, alakulását. A tanulmányok alatti munkavégzés kapcsán azt találjuk, hogy a végzettek 45 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is rendelkezett főállású munkaviszonnyal (mint alább elemezzük, ez főként a nem nappali munkarendben tanulókat érinti). A végzettek 60 százaléka végzett nem szakmai jellegű munkát felsőfokú tanulmányai alatt, ugyanakkor közel ennyi (57,7 százalék) azok aránya, akik szakterületükhöz kapcsolódó munkatapasztalatot szereztek már a felsőfokú évek alatt. A szakmai gyakorlat elterjedtsége jelentős, 70 százalék feletti a vizsgált végzettcsoportokban.


2013.09.05. 11:22:37

40



28. ábra. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés Az egyes munkaerő-piaci tapasztalatszerzési formák gyakorisága a végzettek körében (%) N = 24 269; 24 116; 24 237; 23 937

45,0%

60,5%

57,7%

71,8%

részt

Az abszolutórium idején főállásban dolgozók munkarend szerinti vizsgálata jól mutatja, hogy a tanulás és munkavégzés ilyen jellegű összekapcsolása főként a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi. A nappali tagozatos végzettek 16,5 százalékos tanulmányok alatt főállású munkavállalási arányához képest a távoktatásban tanulók közt szinte teljes körű (93 százalék), de az esti (85,7 százalék) és a levelező (87,9 százalék) tagozaton is rendkívül magas e kettős – hallgatói és munkavállalói – státusz gyakorisága. 29. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya munkarend szerinti bontásban (%) N = 23 536

Nappali

16,5% 85,7% 89,4%

Távoktatás Összesen


93,1% 45,0%

2013.09.05. 11:22:37



41

A felsőfokú tanulmányok melletti főállású munkavállalás képzési területi bontásban az átlagnál jobban jellemzi a sporttudományi, a közigazgatási és a pedagógusképzési hallgatókat. Ugyanakkor az átlagnál lényegesen csekélyebb arányban találunk tanulás mellett főállásban dolgozókat az orvos- és egészségtudományi, a természettudományi és az agrár képzési területeken. 30. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési területi bontásban (%) N = 23 986 Agrár

32,3% 41,8%

Gazdaságtudományi

47,3% 51,3%

Jogi

49,4% 66,5% 39,3% 40,5%


31,1%

Pedagógusképzés

58,3% 60,8%


47,8% 23,2%

Összesen


44,8%

2013.09.05. 11:22:37

42



A tanulmányok alatti főállású munkavállalás képzési szintek szerinti vizsgálata alapján a munkaerőpiactól legtávolabb az egységes és osztatlan képzések hallgatói állnak, míg a legtöbb kapcsolódás a munka világához a főiskolai és az MA-/MSc-képzések hallgatói esetében jön létre. 31. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési szint szerinti bontásban (%) N = 23 555

BA/BS c

38,2%

MA/MSc Egységes, osztatlan Hagyományos egyetemi

59,1% 17,4% 38,6% 54,9%

Összesen

44,3%

Az abszolutórium megszerzésének idején betöltött főállású munkaviszony mellett azokat a kevésbé kötött, vagy rövidebb idejű, akár eseti jellegű munkaepizódokat is vizsgáljuk, amelyek lehetővé teszik a tanulmányok alatti munkatapasztalatszerzést. Fontos itt a szakmai és nem szakmai jellegű munka elkülönítése, hiszen ebből lesz vizsgálható és értelmezhető később a korai munkaerő-piaci bekapcsolódás esetleges hozadéka. A képzési területek közül nem szakmai munkavégzésre az agrár-, a sporttudományi és a társadalomtudományi hallgatók vállalkoznak az átlagnál nagyobb arányban. Ugyanakkor a szakmai jellegű munka a művészeti, a műszaki és az informatikai hallgatók között a legjellemzőbb. Úgy tűnik, e területek tudják leginkább hatékonyan hasznosítani a már a végzés előtt szakmai tapasztalatot szerezni kívánók munkáját.


2013.09.05. 11:22:37



43

32. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban (%) N = 23 847

Agrár

68,6% 58,4% 61,4% 51,4%

Gazdaságtudományi

62,1% 58,2% 59,3% 67,6%

Jogi

57,6% 60,9% 56,8% 58,2% 62,8% 64,8% 48,2%

67,6%


47,9% 55,5%

Pedagógusképzés

56,7% 54,9% 65,7% 58,0%


67,9% 56,1% 56,1% 48,6%

Összesen

60,6% 57,6%

A tanulmányok alatti szakmai tapasztalatszerzés (és kapcsolatépítés) formalizált kerete a szakmai gyakorlat, amelyen a végzettek közel 72 százaléka vett részt a felsőfokú évek alatt. A szakmai gyakorlatnak előbbi fontos funkciói mellett akár közvetlen munkaerő-piaci becsatornázó szerepe is lehet, amennyiben a gyakorlati helyen megtörténik a frissdiplomás továbbfoglalkoztatása. Ez a kimenet a végzettek visszajelzése szerint a gyakorlaton részt vettek 28,4 százalékával történt meg. Úgy tűnik, hogy főként a közigazgatási és a gazdaságtudományi területen


2013.09.05. 11:22:37

44



valósul meg nagyobb eséllyel ez a toborzási gyakorlat, míg például a művészeti, a bölcsész- vagy az agrárszakterületen kimondottan ritka a gyakornokok továbbfoglalkoztatása. 33. ábra. Továbbfoglalkoztatás a szakmai gyakorlat helyszínén képzési terület szerinti bontásban A gyakorlaton részt vevők körében (%) N = 17 029

Agrár

19,2% 19,0%

Gazdaságtudományi

38,8% 29,4%

Jogi

32,4% 37,5% 31,9% 18,4%


30,9%

Pedagógusképzés

28,7% 13,5%


22,4% 19,4%

Összesen

28,4%

Az első munkahely A munkaerő-piaci kilépés vizsgálata során láthattuk, hogy az esetek kb. 40 százalékában nincs szó éles váltásról, hiszen a végzettség megszerzése már főállású munkaviszony mellett történik. Az alábbiakban az abszolutórium után a munkaerőpiacra kilépő és ott állást kereső frissdiplomások adatait elemezzük annak érdekében, hogy a kilépés körülményeit, nehézségeit feltárjuk. A végzettek visszajelzései alapján egy átlagos frissdiplomás az első diplomás munka betöltéséig átlagosan 32 kapcsolatfelvételt kezdeményez (ebben benne van az önéletrajz küldése, telefonos kapcsolatfelvétel, vagy a hirdetésekre adott válaszok) amelyből azután alig 5 realizálódik (ennyi esetben veszi fel a kapcsolatot a jelölttel a munkáltató, és kerül sor bármilyen jellegű kontaktusra). Ezek az átlagok és arányok képzési területenként nem alakulnak egy-


2013.09.05. 11:22:38



45

formán: a társadalomtudományi, a gazdaságtudományi vagy a bölcsész végzettségűek jóval több kapcsolatkezdeményezéssel jutnak el az első munkájukig. Különösen az orvos- és egészségtudományi, de az informatikai, műszaki vagy jogi diplomák esetében is azt láthatjuk, hogy a fenti értelemben az átlagnál kevesebb aktivitást igényel a munkára találás. Ez a tendencia jól tükröződik képzési szint szerinti bontásban is az egységes és osztatlan képzések végzettjeinek alacsony átlagaiban. 34. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban Az abszolutórium után állást keresők körében (átlag) N = 10 325; 10 291

4,76

38,52

5,60

40,27

6,78 5,72 4,84

30,65

4,93

24,28

3,61

Pedagógusképzés

2,85

31,21 9,48

3,99

24,67

4,76 Társadalomtudományi

34,78

5,95 4,56

Összesen

21,76 22,66

4,47


42,43

5,24

43,32 33,97 32,53

Kapcsolatkezdeményezések száma


2013.09.05. 11:22:38

46



35. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban Az abszolutórium után állást keresők körében (átlag) N = 10 212; 10 179 5,18

BA/BS c

36,50

5,91

MA/MSc 2,88


34,20 9,02

4,92


26,08

5,91

37,67

5,26

Összesen

32,60


Úgy tűnik, a frissdiplomás munkatalálás az évek során nehezedett. 2007-hez képest 2009-ben, illetve 2011-ben egy frissen végzettnek több energiát kellett befektetnie a munkatalálásba, különösen így volt ez 2009-ben (ennek oka minden bizonnyal a gazdasági válság hatásaiban is kereshető). 36. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve szerinti bontásban Az abszolutórium után állást keresők körében (átlag) N = 9547; 9516

2007 2009 2011 Összesen

4,82 24,01 5,75 36,93 5,14 35,55 5,28 32,57



2013.09.05. 11:22:38



47

Ugyanezekkel a 2009-ben nehezedő körülményekkel szembesülünk akkor, ha az első munka megtalálásának átlagos időtartamát vizsgáljuk. A 3,93 hónapos átlagos keresési időtartam a 2009-ben végzettek esetében majdnem 5 hónaposra (4,72) növekedett. 37. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében (a kereséssel töltött hónapok átlaga) N = 8206

2007

3,47

2009 2011 Összesen

4,72 3,38 3,93

A munkakereséssel töltött átlagos idő képzési területenként az orvos- és egészségtudományi, illetve kisebb mértékben ugyan, de az informatikai pályán a leginkább kedvező. E gyorsnak mondható elhelyezkedéshez képest közigazgatási, sport-, természet- vagy társadalomtudományi diplomával az átlagnál hosszabban kellett keresni az első diplomás munkahelyet.


2013.09.05. 11:22:38

48



38. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében (a kereséssel töltött hónapok átlaga) N = 8823

Agrár

4,35 4,28

Gazdaságtudományi

4,02 3,35

Jogi

3,79 5,30 3,48 3,43


2,21 3,73 5,04


4,93 4,81

Összesen


3,94

2013.09.05. 11:22:38



49

A munkakereséssel töltött idő szempontjából a főiskolai és a BA-/BSc-végzettek helyzete mondható nehezítettnek. Az egységes és osztatlan képzések diplomásai számoltak be leginkább gyors elhelyezkedésről. 39. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében (a kereséssel töltött hónapok átlaga) N = 8744

BA/BSc

4,14

MA/MSc Egységes, osztatlan

3,27 1,91


3,52 4,59

Összesen

3,93

A nemi bontásban elemzett adatok tanúsága szerint a férfiak munkakeresési periódusa átlagosan rövidebb, mint a nőké. 40. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje nemek szerinti bontásban Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében (a kereséssel töltött hónapok átlaga) N = 8796

4,09 3,64 Összesen


3,93

2013.09.05. 11:22:38

50



Maradva az abszolutórium után munkát kereső végzettcsoportnál, az első diplomás munkahely jellegzetességeit tekintjük át. A végzettek több mint fele az álláskeresés formális útján jutott e munkához (álláshirdetésre jelentkezett, önéletrajzot küldött). A személyes ismeretség döntő szerepe (akár ajánlás, akár korábbi személyes kapcsolat révén) azonban az esetek kb. 40 százalékában meghatározó volt. 41. ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében (esetszám, %) N = 8688

A személyes ismeretségek szerepe a diplomázás utáni első állás megszerzésében képzési területenként is eltérően alakul. Például informatikai diplomával alapvetően a munkatalálás formális útja dominál az állásszerzésben. Ugyanakkor az agrár-, az orvos-, a társadalomtudományi és a pedagóguspályán mintha az álláshoz jutásban a személyes kapcsolatok ereje az átlaghoz képest nagyobb hangsúllyal jelenne meg.


2013.09.05. 11:22:38



51

42. ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében, képzési területi bontásban (%) N = 8585

Agrár

Gazdaságtudományi

47,7

8

55,3

38

6,7

56,9

34,3

8,8

62,1 Jogi

44,3

27,9

10

54,9

39,4

5,7

57,7

34,7

7,6

52,1

35,7

12,2

53

39

8


49,1

43

7,9

Pedagógusképzés

48,8

47,5

5,7

55,2 Társadalomtudományi

50,4 56,6

Összesen

53,9

41,7 43,3 37,4 38,3

3,1 6,3 6 7,8

Formális úton (álláshirdetés, önéletrajzküldés) Egyéb

Természetesen a frissdiplomás munka nem feltétlenül jelenti azt, hogy a végzettek tanulmányaik szakterületén helyezkednek el. Az abszolutórium után munkát keresők között az esetek 23 százalékában mondhatjuk azt, hogy (a végzettek szubjektív megítélése alapján) az első diplomás munkahely szakterülete nem kapcsolódik a tanulmányi területhez.


2013.09.05. 11:22:39

52



43. ábra. Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében (esetszám, %) N = 8510

596; 7%

2197; 26%

Csak a saját szakterület

1365; 16% A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület 4353; 51% Bármilyen szakterület

Munkaviszonyát tekintve az abszolutórium után munkát kereső frissdiplomáscsoport többségében (69 százalék) állandó jellegű és határozatlan idejű foglalkoztatási formában dolgozik (illetve dolgozott diplomázás utáni első munkahelyén). 44. ábra. Az első diplomás foglalkoztatás jogviszonya Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében (%) N = 8495

4,9%

26,0%

69,1%


Alkalmi, vagy

2013.09.05. 11:22:39



53

a FrISSDIPlomÁS mUNKaHElY A munkaerő-piaci átmenet vizsgálata után az alábbiakban azokat a mutatókat és megoszlásokat tekintjük át, amelyekkel a frissdiplomás-foglalkoztatás aktuálisan (a megkeresés pillanatában) jellemezhető. Az összesített táblák rendre az 1-3-5 éve végzettek összevont adatait tartalmazzák az épp aktuális munkaerő-piaci helyzetükre vonatkoztatva – ebben az idősávban mozgunk tehát, amikor frissdiplomásokról beszélünk. Némely – relevánsnak tűnő – esetben az egyes végzési évekre külön is elvégezzük az adatok bemutatását. Értelemszerűen, a foglalkoztatási viszonyok áttekintése során elemzésünk és adataink kizárólag a munkaviszonnyal rendelkező végzettekre szorítkoznak. A frissdiplomások munkahelyi jellemzői közül elsőként a foglalkoztató tulajdonviszonyait kiemelve a magánszféra igen enyhe túlsúlyát találjuk a közszférával szemben. A végzettek 53 százaléka dolgozik magántulajdonban lévő cégnél, míg 42 százalékos a teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonban lévő munkahelyeken foglalkoztatottak aránya. 45. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén Az aktív végzettek körében (esetszám, %) N = 19 525

Teljes mértékben 8226; 42% Részben állami, részben magántulajdonú

10 246; 53%

Teljes mértékben magántulajdonú 1053; 5%


2013.09.05. 11:22:39

54



A munkahely tulajdonviszonyai az egyes képzési terülteken eltérően alakulnak. A magántulajdonban lévő foglalkoztatók arányát vizsgálva azt találjuk, hogy lényegesen erősebben kötődnek magánszférához tartozó foglalkoztatóhoz a gazdaságtudományi, a műszaki és az informatikai képzési terület frissdiplomásai. A közigazgatási, jogi, pedagógiai és orvos- és egészségtudományi diplomák azok, amelyek inkább a közszféra felé irányítják a végzetteket. 46. ábra. Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében (%) N = 19 306 Agrár

65,5% 50,7%

Gazdaságtudományi

72,4% 73,0%

Jogi

33,8% 18,7% 72,5% 35,0%


25,2% 20,6% 37,8%


46,4% 40,2%

Összesen

52,6%

A munkáltató tulajdonviszonyait még részletesebben vizsgálva, a külföldi tulajdonban lévő cégek arányát elemezve azt találjuk, hogy a végzettek alig egynegyede (23 százalék) dolgozik teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő cégeknél, vállalatoknál.


2013.09.05. 11:22:39



55

47. ábra. Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén Az aktív végzettek körében (esetszám, %) N = 17 736

Teljes mértékben magyar tulajdonú

4061; 23%

Részben magyar tulajdonú 1246; 7% 12 429; 70%

Teljes mértékben külföldi tulajdonú

A külföldi tulajdonú cégeknél folytatott munkavégzés az átlagnál gyakoribb, egyharmados arányt is meghaladó az előbbiekben is kiemelt – gazdaságtudományi, műszaki, informatikai – képzési területek frissdiplomásai körében.


2013.09.05. 11:22:39

56



48. ábra. A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében (%) N = 17 514

Agrár

13,3% 21,5%

Gazdaságtudományi

34,1% 34,5%

Jogi

7,2% 12,1% 35,6% 13,9%


14,5% 6,6% 17,3%


16,1% 20,6%

Összesen

22,9%

A foglalkoztató cégek munkavállalói létszámának vizsgálata azt mutatja, hogy a végzettek egynegyede (26 százalék) dolgozik 1000 fő feletti alkalmazotti létszámmal működő nagyvállalatoknál, akár az állami, akár a magánszférában. A második leggyakoribb munkáltatói létszám-kategória (23 százalék) az 50–250 fő közti foglalkoztatott-létszámú vállalatoké. A 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cégekhez a frissdiplomások 14 százalékát sorolhatjuk, belevéve az önfoglalkoztatók 2 százalékos arányát is.


2013.09.05. 11:22:39



57

49. ábra. A végzetteket foglalkoztató cég létszáma Az aktív végzettek körében (A teljes munkavállalói létszám, több telephely esetén az anyavállalat összesített létszáma; esetszám, %) N = 19 526

387; 2% 5075; 26%

Önfoglalkoztató vagyok 2–

2900; 15%

2396; 12%

10– 50–

4760; 24%

4008; 21%

250–

Az 1000 fő fölötti munkavállalót foglalkoztató cégek gyakorisága egyrészt ismét a műszaki, az informatikai és a gazdaságtudományi végzetteknél haladja meg az átlagot, ám itt az arányokban már megjelennek a közszféra nagy foglalkoztatói is – a jogi, a közigazgatási és az egészségügyi területeken tapasztalt magas arányok nyilvánvalóan ezt tükrözik vissza.


2013.09.05. 11:22:39

58



50. ábra. Az 1000 fő feletti foglalkoztatott-létszámú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében (%) N = 19 310 Agrár

16,5% 19,5%

Gazdaságtudományi

32,6% 36,4%

Jogi

26,8% 30,2% 34,7% 8,5%


34,2% 7,1% 13,3%


19,5% 23,9%

Összesen

26,0%

A frissdiplomásokat foglalkoztató cégek (a megkérdezettek megítélésén alapuló) ágazati besorolását elemezve úgy tűnik, hogy a végzettek legnagyobb foglalkoztatója az oktatási ágazat. E szféra cégeinél dolgozik az aktív frissdiplomások 17,6 százaléka. A második legnagyobb foglalkoztatók a közigazgatás, -védelem és a társadalombiztosítás állami vállalatai (11,3 százalék), illetve az egészségügyi és szociális ellátással foglalkozó szervezetek (9,8 százalék). Jól látszik, hogy mindhárom leggyakoribb ágazat a közszférához kapcsolódik. A magánszférán belül a legtöbb foglalkoztatót az információ-kommunikáció ágazat (9,8 százalék), majd a feldolgozóipar (8,2 százalék) tömöríti.


2013.09.05. 11:22:40



59

51. ábra. A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 19 412

Oktatás társadalombiztosítás Humán-egészségügyi, szociális ellátás

17,6% 11,3% 9,8%

Információ, kommunikáció

8,2%

Feldolgozóipar

7,2%

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

6,4% 5,1% 4,8% 3,1%

Szállítás, raktározás

2,5% 2,4%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

2,3% 2,0%

tevékenység Egyéb szolgáltatás

1,9%

Villamosenergia, gázlégkondicionálás

1,8%

Egyéb


2,0%

10,1%

2013.09.05. 11:22:40

60



a FrISSDIPlomÁS mUNKa Munkanélküliség A frissdiplomások körében a megkereséskor tapasztalható munkanélküliség értelmezéséhez viszonyítási alapnak a KSH 2012. március–májusban (a pályakövetési adatfelvétel idején) mért adatait1 vehetjük alapul. Eszerint a vizsgált időszakban a 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,5 százalékos volt. A 2012 tavaszán zajlott pályakövetési kutatások során a végzettek az aktuális munkaerő-piaci státuszukat tekintve 6,4 százalékban számoltak be munkanélküliségről, ráadásul ez alatt a szubjektíve megélt, ám nem regisztrált munkanélküliséget is érthették a válaszadók (épp ezért nem is munkanélküliségi rátáról, hanem a munkanélküliek arányáról beszélünk az értelmezés során). Ez a már a diplomás pálya kezdetén is az országos átlagnál alacsonyabb ráta egyértelműen jelzi a diploma mun52. ábra. A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza (Esetszám, %) N = 24 167 303; 1% 1352; 6% Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó, (szellemi szabadfoglalkozású) Vállalkozó

1789; 7%

Munkanélküli

1554; 7% 18064; 75%

Nappali tagozaton tanuló diák

582; 2% Gyesen, gyeden (gyeten) van 523; 2%

kaerő-piaci megóvó hatását. A végzettek fő foglalkoztatási státuszának vizsgálata azt is mutatja, hogy a döntő többség (kb. 75 százalék) a megkeresésekor alkalmazottként dolgozott. Az önfoglalkoztatók, vállalkozók aránya alig 2 százalékos. A frissdiplomások 7,4 százalékát a megkereséskor is felsőoktatási hallgatói (fő)státuszban találtuk. A munkanélküliség az átlagos aránynál nagyobb az agrár-, a természet-, a társadalom- és a bölcsészettudományi diplomát szerzettek körében, jóllehet a tíz százalékot egyik képzési terület végzettjeinek esetében sem éri el. Nagyon kedvező (5 százalék alatti) frissdiplomás munkanélküliségi arányokat mutat ugyanakkor az informatikai, az orvos- és egészségtudományi, a közigazgatási, a jogi és a műszaki terület. 1 KSH Gyorstájékoztató 2012. június 28., sorszám: 101.


2013.09.05. 11:22:40



61

53. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban (%) N = 23 881 Agrár

8,7% 9,0%

Gazdaságtudományi

5,5% 3,7%

Jogi

4,6% 4,1% 4,6% 8,3%


3,5% 5,2% 8,2%


9,5% 8,8%

Összesen

6,4%

A végzés éve szerinti csoportosítás itt is azt mutatja, hogy a később kikerülő évfolyamok nehezített helyzetben vannak – a végzés évétől távolodva a frissdiplomások munkanélkülisége jelentősen csökken, míg az egy éve végzettek közül majdnem minden tizediket érinti. 54. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban (%) N = 19 394 2007 2009 2011 Összesen


3,20% 5,50% 9,90% 6,20%

2013.09.05. 11:22:40

62



A foglalkoztatás formái A munkaerőpiacon aktív, foglalkoztatásban álló diplomások közül a döntő többségnek állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonya van. Határozott idejű munkaszerződéssel a foglalkoztatott válaszadók 14 százaléka dolgozik. Az alkalmi, megbízási jellegű munka mint fő munkavégzés a frissdiplomások mindössze 3 százalékának biztosít megélhetést. 55. ábra. A munkaviszony formája A foglalkoztatottak körében (esetszám, %) N = 19 682

529; 3% 16 294; 83% 2 858; 14%

Képzési területi bontásban azt látjuk, hogy az alkalmi jellegű munkavégzés az átlagnál gyakoribb a művészeti és a bölcsészettudományi terület diplomásai körében. A határozott idejű munkaszerződések gyakorisága némileg jobban jellemzi azokat a frissdiplomásokat, akik a természettudományi, a közigazgatási, illetve az orvos- és egészségtudományi képzési területen tanultak.


2013.09.05. 11:22:40



63

56. ábra. Az alkalmazás formája képzési területenként A foglalkoztatottak körében (%) N = 19 459 Agrár

83,4% 76,0%

Gazdaságtudományi

Jogi

90,3%

8,0% 1,7%

87,1%

74,8% 77,5% 81,6% 77,7% 65,8%

Összesen

11,6% 1,3% 27,8%

73,7%


5,8%

10,2% 1,6%

90,7%

Pedagógusképzés

18,2%

2,9%

88,2%

66,7%


13,7%

82,7%

5,6%

7,9% 1,4% 18,6%

7,8%

23,4% 1,8% 20,8% 1,7% 13,9%

4,5%

17,8%

4,5%

30,4%

3,8%

14,6% 2,7%

A diplomaszerzés (abszolutórium) idejét tekintve úgy tűnik, hogy a határozatlan idejű foglalkoztatás a már öt éve végzettek közt jelentősen gyakoribb, míg a felsőoktatásból később kikerültek nagyobb hányada dolgozik határozott idejű munkaszerződéssel, vagy végez alkalmi, megbízásos munkát. A végzés óta eltelt idő tehát igen fontosnak tűnik a foglalkoztatás stabilizálódásában.


2013.09.05. 11:22:40

64



57. ábra. Az alkalmazás formája a végzés éve szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 18 238

2007 2009 2011 Összesen

10,0% 1,4%

88,6% 82,7% 77,0% 83,0%

14,7% 18,6% 14,3%

2,6% 4,4% 2,7%

A magán- és közszféra vállalati megoszlásait vizsgálva az előbbiekben a foglalkoztató besorolását végeztük el. Ezeket az eredményeket tükrözik a végzettek foglalkoztatási viszonyait feltáró adatok, amelyek alapján a válaszadók 36 százalékát találjuk köztisztviselői, közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői státuszban. További 7 százalékuk nem az előbbi formában, de foglalkoztatottként szintén a közszférához kötődik. 58. ábra. A foglalkoztatás típusa A foglalkoztatottak körében (esetszám, %) N = 16 006

7 124; 36%

11 169; 57% Más helyen dolgozik 1 390; 7%


2013.09.05. 11:22:41



65

A közalkalmazottak, köztisztviselők magas arányával jellemezhető képzési területek a közigazgatás, a jog, az egészségügy és a pedagógusképzés. Kimondottan alacsony a közszféra foglalkoztatottainak aránya a műszaki, az informatikai és a gazdaságtudományi diplomások között. 59. ábra. Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként A foglalkoztatottak körében (%) N = 19 463

Agrár

20,7% 38,9%

Gazdaságtudományi

16,7% 19,2%

Jogi

57,9% 73,5% 12,8% 51,2%


56,1%

Pedagógusképzés

71,8% 49,6%


42,1% 44,3%

Összesen

36,1%

A fő munkaerő-piaci státuszt tekintve alkalmazottként dolgozók esetében a kérdőív külön kitért a vezető pozíció betöltésének gyakoriságára. Az alkalmazottak többsége (62 százalék) beosztott diplomásként dolgozik, ám összességében 21 százalékuk valamilyen vezető pozíciót tölt be munkahelyén. Ez általában alsó (7 százalék), vagy még gyakrabban középvezetői (11 százalék) pozíciót jelent, a felső vezetők aránya az alkalmazottak között mindössze 3 százalék.


2013.09.05. 11:22:41

66



60. ábra. Vezetőként dolgozók aránya Az alkalmazottként dolgozók körében (esetszám, %) N = 17 624

450; 3%

2 015; 11%

2 910; 17%

1 306; 7%

10 944; 62% foglalkozás

A vezetői pozíciót összevontan tartalmazó mutató értéke a végzés évétől távolodva egyre nő. Itt is azt találjuk tehát, hogy a frissdiplomás előrehaladás a munkaerőpiacon következetesnek, egyenletesnek tűnik már a végzettség megszerzése utáni néhány évben is. 61. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya a végzés éve szerint Alkalmazottként foglalkoztatottak körében (%) N = 16 283

2007 2009 2011 Összesen


26,00% 20,30% 17,70% 21,40%

2013.09.05. 11:22:41



67

A vezető pozíció gyakoriságát nemek szerinti bontásban elemezve a vezető beosztásban dolgozó férfiak jelentősen nagyobb arányával szembesülünk. 62. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint Alkalmazottként foglalkoztatottak körében (%) N = 17 435

17,00%

28,70%

Összesen

21,40%

A frissdiplomások irányítása alatt dolgozó esetleges beosztottak/alkalmazottak számának elemzése a vezető pozíció gyakoriságához hasonló eredményeket hoz. A válaszadók 77 százalékának nincs beosztottja, 10 vagy több alkalmazott munkáját mindössze a végzettek 8 százaléka irányítja. 63. ábra. Alkalmazottak, beosztottak száma A foglalkoztatottak körében (esetszám, %) N = 19 006

1456; 8%

2820; 15% 1– 14731; 77% 10 vagy több


2013.09.05. 11:22:41

68



A képzési területek összevetése azt mutatja, hogy a műszaki, az agár és a gazdaságtudományi képzési területen végzettek vannak irányító pozícióban az átlagnál nagyobb arányban. Elenyésző ugyanakkor a beosztottakkal rendelkező végzettek aránya a művészeti, a természettudományi vagy a pedagógiai diplomások között. 64. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként A foglalkoztatottak körében (%) N = 18 782 Agrár

82,4%

Gazdaságtudományi

73,8% 79,0%

Jogi

4,6%

14,5% 7,8% 19,9%

12,2% 4,9% 5,5%

11,0% 9,5%

86,3%

7,6% 6,1%

85,7%

10,2% 4,1%

78,1% 87,1%

Összesen

16,4%

77,7%

79,5%


6,8%

19,4%

12,9% 7,9%

89,6%

Pedagógusképzés

11,6% 6,0%

79,2%

67,9%


15,1%

22,8%

62,1%

77,6%

14,6% 7,3% 8,2% 4,7% 14,8% 7,6%

1–

A végzettség megszerzésének éve itt is – akárcsak a vezető pozíció vizsgálatakor – jól mutatja a diplomás életpálya előrehaladását. A régebben végzettek nagyobb arányban irányítják beosztottak munkáját.


2013.09.05. 11:22:41



69

65. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 17 567 2007 2009 2011 Összesen

8,8%

18,4%

72,8%

7,0%

14,1%

78,8%

6,6%

12,3%

81,1%

7,5%

15,0%

77,5%

1–

A nemek közti foglalkoztatási és pozícióbeli különbségek itt is leképeződnek: a férfiak esetében lényegesen nagyobb a beosztottak/alkalmazottak munkáját irányítók aránya, mint a női diplomások között. 66. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 18 864

12,2%

82,1%

69,3% Összesen

19,5%

77,5%

14,9%

5,6%

11,2%

7,7%

1–


2013.09.05. 11:22:42

70



Külföldi munkavégzés A frissdiplomások körében mérhető külföldi munkatapasztalat-szerzési gyakorisággal már foglalkoztunk ugyan, ám az aktuális munkaerő-piaci helyzet elemzése során érdemes kizárólag a főállásban külföldön dolgozó végzettek elemzését külön is elvégeznünk (a külföldi munkatapasztalat-szerzés ugyanis lehetett akár eseti, epizódszerű, akár hazai munkavállalás melletti életesemény is). A megkereséskor külföldön dolgozók aránya összességében 6,8 százalékot ért el. Ez az arány azonban képzési területi bontásban jelentős eltéréseket mutat. A végzettek visszajelzéseiből azt látjuk, hogy a külföldi munkavállalás különösen gyakori (11 százalék feletti) az orvos- és egészségtudományi, illetve a sporttudományi diplomások körében. Kimondottan ritkának a jogi, a közigazgatási és a pedagógiai diplomát szerzettek körében mondhatjuk. 67. ábra. A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében (%) N = 19 355

Agrár

6,2% 7,8%

Gazdaságtudományi

7,5% 7,6%

Jogi

2,8% 1,7% 7,1% 7,3%


11,3% 4,2% 11,2%


5,9% 8,4%

Összesen


6,9%

2013.09.05. 11:22:42



71

Képzési szint szerinti bontásban – nyilvánvalóan az orvosi diplomával rendelkezők miatt – az egységes és osztatlan képzések végzettjei között a legnagyobb (13,2 százalék) a külföldön dolgozók aránya (fentebb, a képzési területi bontásnál az orvos- és egészségtudományi képzési terület az orvosi diploma mellett számos egyéb egészségtudományi végzettséget is lefedett, amelyet nem osztatlan képzésben oktatnak). A külföldi munkavállalás gyakorisága a hagyományos egyetemi diplomával rendelkezők közt is átlag feletti gyakoriságú (9,4 százalék). 68. ábra. A külföldön dolgozók aránya képzési szint szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (%) N = 18 977

BA/BS c

5,60%

MA/MSc

6,10%

Egységes, osztatlan Hagyományos egyetemi

13,20% 9,40% 5,80%

Összesen

6,90%

Illeszkedés A diplomás pályakövetési kutatásokban az illeszkedés témaköre egyfelől a munka és a tanulmányok szakterülete közti kapcsolatot tárja fel (ez a horizontális illeszkedés területe), másfelől a diploma és a munka ellátásához szükséges végzettségi szint kapcsolatát vizsgálja (vagyis a vertikális illeszkedést). A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez az esetek többségében, 78 százalékában megvalósul. Ez nem feltétlenül jelent kizárólagosságot, többnyire (61 százalék) arról van szó, hogy a végzett munka ellátása megköveteli


2013.09.05. 11:22:42

72



a szakterületi, vagy ahhoz kapcsolódó végzettséget. Szoros egyezésről a munka és végzettség között az esetek 17 százalékában számolnak be a frissdiplomások. A nem tanulmányaik szakterületén dolgozók – e tekintetben az aktuális munka viszonylatában pályaelhagyók – aránya összességében 16 százalék. Ezek között vannak azok (6 százaléknyian), akik olyan munkát végeznek, amely speciális szakvégzettséget nem igényel. 69. ábra. A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez A foglalkoztatottak körében (esetszám, %) N = 19 541 Milyen szakterület felel meg leginkább jelenlegi munkájának?


2013.09.05. 11:22:42



73

A nem felsőfokú tanulmányaik szakterületén dolgozók (e munka tekintetében tehát pályaelhagyók) aránya a bölcsészettudományi szakterületen a legnagyobb (33 százalék), de az átlagnál lényegesen magasabb a sport- és a társadalomtudományi diplomások körében is. Ugyanakkor erősen szakmai vonatkozásúnak tűnnek az orvos- és egészségtudományi, jogi vagy informatikai diplomával betölthető munkakörök. Az ezeken a képzési területeken végzettek döntő többsége tanulmányai szakterületén helyezkedett el. 70. ábra. Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya képzési területek szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 19 321

Agrár

28,4% 37,4%

Gazdaságtudományi

20,0% 11,8%

Jogi

12,5% 20,1% 15,0% 21,1%


6,5% 19,6% 33,0%


32,8% 26,5%

Összesen


22,1%

2013.09.05. 11:22:42

74



A horizontális illeszkedés képzési szint szerinti bontásban – a fentiekkel összhangban – az egységes és osztatlan képzések diplomásainál a legmagasabb fokú; itt a legkisebb (5,4 százalék) a nem szakterületen dolgozók aránya. Magasnak mondható azonban a pályaelhagyás a hagyományos főiskolai és a bachelorvégzettek körében, itt ugyanis minden negyedik foglalkoztatottat érint. 71. ábra. Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya képzési szintek szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 18 939 BA/BS c

25,70%


17,60% 5,40%


18,00% 25,00%

Összesen

22,10%

Az illeszkedési mutatók időben csak halványan javulnak. A legrégebben (2007) végzett évfolyam esetében mindenesetre kisebb (20 százalék) a nem szakterületen dolgozók aránya, mint a felsőoktatásból frissebben kikerültek (23 százalék) között. 72. ábra. Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya a végzés éve szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 18 110

2007

20,0%

2009

23,1%

2011

23,4%

Összesen


22,2%

2013.09.05. 11:22:42



75

A nem szakterületen végzett munka nagyobb mértékben érinti a női diplomásokat a végzés utáni években. 73. ábra. Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya nemek szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 19 399 23,50% 19,30% Összesen

21,90%

A képzés és munka illeszkedésének vertikális dimenzióját elemezve különösen azt vizsgáljuk, hogy a végzettek felsőfokú végzettséget igénylő feladatkört töltenek-e be. Ez az illeszkedés az esetek 81,5 százalékában – a válaszadók megítélése szerint – megvalósul. Összesen a foglalkoztatottak 18,5 százaléka érzi úgy, hogy munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya az átlagosnál magasabb (egynegyed feletti) a bölcsész, az agrár és a társadalomtudományi terület végzettjei között. Ritkának mondható mindez ugyanakkor jogi, műszaki, informatikai vagy orvosi-egészségtudományi diplomával.


2013.09.05. 11:22:42

76



74. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 19 342

Agrár

25,6% 26,0%

Gazdaságtudományi

18,3% 11,3%

Jogi

11,0% 19,0% 13,8% 21,1%


14,0% 15,9% 24,6%


25,3% 18,6%

Összesen


18,6%

2013.09.05. 11:22:42



77

A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzettek aránya a hagyományos főiskolai és a bachelorképzéseket végzettek között a legmagasabb – mint ahogyan a horizontális illeszkedés tekintetében is itt találtuk a legkevésbé kedvező mutatókat. 75. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési szintek szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 18 968 BA/BSc

24,50%


9,30% 2,80%


10,70% 23,30%

Összesen

18,60%

A diplomaszerzés idejétől távolodva megnő az esély a felsőfokú végzettséget igénylő munkára. A már öt éve a munkaerőpiacon lévők között mindössze 14 százalékos a meglévőnél alacsonyabb szintű kvalifikációt igénylő feladatokat ellátók aránya, és ez az arány a frissebben kilépettek között egyértelműen növekszik (20 százalék körüli mértékig). 76. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzés éve szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 18 134

2007 2009 2011 Összesen


14,7% 19,9% 21,1% 18,6%

2013.09.05. 11:22:43

78



Nemek szerinti bontásban az adatok ismételten a női végzettek kedvezőtlenebb munkaerő-piaci pozícióját mutatják – alacsonyabb szintű vertikális illeszkedéssel. 77. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 19 426

20,30% 15,40% Összesen

18,50%

Mellékállás A főállású munka és munkaviszony feltárása mellett a vizsgálat röviden kitért az egyéb, kiegészítő keresetforrásokra is. A megkérdezett frissdiplomások 15,7 százaléka jelezte, hogy főállású foglalkozása mellett mellékállásban vagy másodállásban is dolgozik. Ez a kiegészítő munkatevékenység az esetek közel 70 százalékában szakmai kapcsolódású. A horizontális illeszkedés fenti adataival összevetve a mellékállásokban végzett munka esetében csak kismértékben romlik az illeszkedés mértéke. 78. ábra. A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése A mellékállással rendelkező foglalkoztatottak körében (esetszám, %) N = 2993

235; 8% 565; 19%

Csak a saját szakterület A saját és a kapcsolódó szakterületek

711; 24%

Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület 1483; 49%


2013.09.05. 11:22:43



79

A mellékállás, másodállás vállalása különösen gyakori (egyharmadot meghaladó) a művészeti és a sporttudományi diplomával rendelkező végzettek körében. Jogi, műszaki vagy közigazgatási diplomával azonban meglehetősen ritka ez a típusú keresetkiegészítés. 79. ábra. A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében (%) N = 19 102

Agrár

18,1% 21,7%

Gazdaságtudományi

10,5% 15,9%

Jogi

6,2% 8,9% 11,5% 36,5%


22,4%

Pedagógusképzés

21,3% 33,3%


16,6% 16,1%

Összesen


15,6%

2013.09.05. 11:22:43

80



FrISSDIPlomÁSoK JÖVEDElmE A frissdiplomás jövedelmek vizsgálata során a foglalkoztatottak körében a legutóbbi, jövedelmi szempontból átlagosnak tekinthető hónap főállásból származó havi nettó jövedelmének megadását kértük. Ezen önbevalláson alapuló adatok szerint a Magyarországon dolgozó frissdiplomások átlagjövedelme 159 700 forint. A jövedelmi kérdést a végzettek teljes körében (a külföldön dolgozókat is belevéve) vizsgálva ennél magasabb, 174 ezer forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. Összevetésként, a KSH által 2012-ben mért (2012. január–májusi) átlagjövedelmi adatok2 nemzetgazdasági szinten (a családi adókedvezmények nélkül) 142 700 forintos nettó havi keresetet mutatnak. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 500 forint, a szellemi foglalkozásúaké 187 700 forint volt. Egyfelől tehát a diploma (ezzel összefüggésben a szellemi munka) egyértelmű jövedelemtöbbletet jelent a munkaerőpiacon, másfelől a teljes népességre vonatkozó adatok tanúsága szerint a diplomás bérelőny időbeni növekedése is prognosztizálható. A következőkben a frissdiplomások által megadott keresetek alakulásának számos háttérváltozó szerinti bontását mutatjuk be. A keresetek minden esetben a foglalkoztatottak körében mért, önbevalláson alapuló, utolsó átlagos keresetű hónapra vonatkozó összegek. Az elemzés során – ahol ennek indokoltságát láttuk – döntően külön ábrázoljuk a teljes kereseti átlagokat és a Magyarországon dolgozók átlagkereseteit (ugyanakkor a külföldön szerzett kereseteket külön nem vizsgáljuk, tekintettel az alacsony elemszámra). A jövedelmeket képzési területi bontásban vizsgálva a műszaki, az informatikai és a gazdaságtudományi diplomások kereseti előnyét állapíthatjuk meg. A legalacsonyabb fizetéseket a pedagógusképzések végzettjei között találjuk. Érdemes a hazai keresetek összevetése az összes végzett jövedelmével annak érdekében, hogy a külföldi munka anyagi hozadékáról képet kaphassunk (ebben nyilván a külföldi munkavállalás fentebb tárgyalt gyakorisága is szerepet játszik). Ez leginkább a műszaki, az informatikai, a természet- és az egészségtudományi területen emeli meg az átlagos kereseti szintet.

2 KSH Gyorstájékoztató 2012. október 18., sorszám: 114.


2013.09.05. 11:22:43



81

80. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 15 987; 15 009

Agrár

147,28 136,58 149,77 136,07 199,25 183,00

Gazdaságtudományi

234,08 212,29 170,69 167,04

Jogi

165,05 162,03 214,36 189,86 136,16 130,70 Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés

161,94 140,85 122,84 116,54 143,83 121,50


147,60 138,89 160,10 137,56

Összesen

174,10 159,15

A képzési szint hatását a frissdiplomás jövedelmekre a felsőoktatási struktúraváltás révén nagymértékben határozza meg az időtényező (vagyis az, hogy a duális rendszer képzésein végzettek inkább a régebben kilépettek körét gyarapítják). Ennek megfelelően a hagyományos egyetemi diplomához társul a legmagasabb átlagkereset. Átlag felettinek mondhatók ugyanakkor a mesterképzési diplomák megszerzése utáni frissdiplomás jövedelmek is.


2013.09.05. 11:22:43

82



81. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 15 677; 14 706

A diplomások által elért jövedelem időbeni alakulása nagyon fontos információt hordoz a diplomások foglalkoztatási helyzetében, karrierjében rejlő fejlődési potenciálról. A jövedelemre vonatkozó visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a munkaerő-piaci részvétel során a diplomások fizetése a végzés évétől távolodva fokozatosan növekszik. Mindez a már eleve az országos átlagot meghaladó jövedelmi szint mellett egy újabb bizonyítékkal járul hozzá a diploma munkaerő-piaci megtérülésének kérdéséhez. 82. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 14 927; 13 981 196,07

2007 2009 2011 Összesen


177,01

172,76 156,80

158,26 147,39

176,32 160,74

2013.09.05. 11:22:43



83

Ágazati szempontú megközelítésben azt mondhatjuk, hogy a legmagasabb frissdiplomás fizetéseket az energia-, a pénzügyi- és az infokommunikációs szektor kínálja, akár a hazai munkaerőpiacon, akár az összes foglalkoztatott körében. A legalacsonyabb Magyarországon szerzett jövedelmeket az oktatás, az egészségügy, a vendéglátás és a művészet ágazata kínálja. Külön érdemes néhány olyan ágazatra felfigyelnünk, ahol a Magyarországon szerzett jövedelmek és az összes (tehát akár külföldön is) foglalkoztatott végzett átlagfizetése között nagyon jelentős az eltérés. Az eltérés ugyanis azt mutatja, hogy az építőipar, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás tevékenységi körébe sorolható cégek minden bizonnyal lényegesen jobb jövedelmet biztosítanak külföldön, mint Magyarországon (mindemellett kellő számú végzettet is alkalmaznak). 83. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 16 001; 15 027 236,10 218,04 220,90 206,85

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

228,00 204,72

Információ, kommunikáció

212,84 194,81

Feldolgozóipar

188,24 167,25

Szállítás, raktározás

190,87 166,14 165,90 163,75 176,47 162,78 160,44

191,27

159,75 149,32 153,39 144,56 Egyéb szolgáltatás

148,76 141,48

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

146,21 129,45

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

193,81

121,74 139,22 121,03

Oktatás Összesen


128,24 120,85 174,26 159,32

2013.09.05. 11:22:44

84



A munkáltató tulajdonviszonyai szerinti bontásban azt találjuk, hogy a magánszféra jellemzően magasabb átlagjövedelmeket kínál, mint a közszféra. Mindemellett még a magánszférán belül is a külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai számoltak be a legmagasabb jövedelmekről. A frissdiplomás átlagjövedelmek a cég alkalmazotti létszámával párhuzamosan mutatnak növekedést. 84. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban – 1. A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 15 088; 16 068

tulajdonú Részben állami , részben magántulajdonú

145,07 139,89 177,96 151,28 198,54 177,71

Teljes mértékben magántulajdonú Összesen

174,22 159,31

85. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban – 2. A Magyarországon foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N=14145

Teljes mértékben magyar tulajdonú Részben magyar tulajdonú

140,07 185,84

Teljes mértékben külföldi tulajdonú Összesen


212,96 156,29

2013.09.05. 11:22:44



85

86. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatott-létszáma szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 16 096; 15 122 Önfoglalkoztató

171,76 153,35 136,81 128,66

2–

156,73 142,65

10–

156,70 147,90

50–

186,24 173,69

250–

215,22 190,58 Összesen

174,01 159,14

A munkáltatóra vonatkozó adatokat a munkavállalóra és munkaviszonyára vonatkoztatva ugyancsak a közszférában elérhető átlagfizetések alacsonyabb szintjét tapasztalhatjuk. 87. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 15 137

136,74 154,00 Más helyen dolgozik Összesen


176,58 159,18

2013.09.05. 11:22:44

86



A munkaszerződés típusai alapján a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak számoltak be magasabb jövedelemről. A határozott időre szóló foglalkoztatási formához társulnak a legalacsonyabb jövedelmek. 88. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 16 125; 15 146 179,11 166,10 147,40 121,48

162,15 134,66

174,06 159,18

Összesen

A vezető pozícióhoz, sőt annak egyes szintjeihez járuló jövedelemtöbblet tisztán látszik az átlagfizetések alakulásából. 89. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban Az alkalmazottként foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 14 463; 13 596 238,26 229,74 217,22 206,90 215,83 194,85 170,48 156,04 foglalkozás Összesen


139,11 116,13 175,34 160,15

2013.09.05. 11:22:44



87

A jövedelmek alakulásának vizsgálata során néhány ábrában vizsgáljuk azokat a tanulmányi és egyéb háttértényezőket, amelyek esetlegesen kihathatnak a későbbi jövedelmekre. Ilyennek feltételezhetjük a külföldi tanulmányok folytatását is. Az adatok szerint azok a végzettek, akik felsőfokú tanulmányaik alatt részt vettek nemzetközi képzésben, Magyarországon elhelyezkedve is magasabb átlagjövedelemre számíthatnak. Az összevont jövedelem (Magyarországon és külföldön dolgozók együttes adatai) esetében még látványosabb a külföldi tanulmányokat folytatók bérelőnye. 90. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 16 109; 15 126 226,13 179,30 169,03 157,46 Összesen

174,11 159,17

Ugyancsak növelő tényezőként hathat a későbbi jövedelemszintre a tanulmányok alatti szakmai jellegű munkatapasztalat-szerzés. 91. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző szakmai munkatapasztalat szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 16 111; 15 131

szakmai munkatapasztalatot

183,33 167,76 159,91 145,96

Összesen


174,15 159,23

2013.09.05. 11:22:45

88



A tanulmányok alatti egyéb többletteljesítmények pozitív hatása a későbbi jövedelemre a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény esetében is megmutatkozik. Az átlagnál lényegesen jobban teljesítők (saját megítélés alapján) magasabb jövedelemről jeleznek vissza frissdiplomásként. Azonban a relatíve kissé gyengébb tanulmányi eredmény nem feltétlenül párosul alacsonyabb átlagfizetéssel. A legalacsonyabb fizetési átlagokat a lényegesen alulteljesítők és az átlagos tanulmányi eredményűek között mértük. 92. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 16 017; 15 048

Sokkal rosszabb volt, mint a többieké

176,99 147,13

Valamivel rosszabb volt, mint a többieké

179,94 164,59

Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké Valamivel jobb volt, mint a többieké Sokkal jobb volt, mint a többieké Összesen

165,39 154,66 177,97 161,26 196,31 170,56 173,67 158,99

Az előzőekben többször kimutatott nemek közti különbségeket a munkaerő-piaci mutatók széles körében jól tükrözi a jövedelmek alakulása is. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások között a férfiak átlagosan havi 45 ezer forinttal keresnek többet a női diplomásoknál. Az összes foglalkoztatottat figyelembe véve ez a jövedelmi különbség még tovább szélesedik.


2013.09.05. 11:22:45



89

93. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 13 138; 15 158

154,26 142,24 206,77 187,60 Összesen

174,08 159,19

A nemek közti jövedelmi különbségeket természetesen okozhatják szakterületi eltérések, amennyiben például a legmagasabb átlagjövedelmű képzési területeken (informatikai, műszaki) inkább férfiak dolgoznak, míg például a legalacsonyabb jövedelmi szinttel jellemezhető pedagógusképzés inkább nőket foglal magában. Épp ezért indokolt a nemi bontásban vizsgált jövedelmeket képzési területenként áttekintenünk. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a nemek közti jövedelmi különbségeket aligha lehet kizárólag szakterületi eltérésekkel magyarázni, hiszen minden egyes képzési területen belül fennmarad a férfiak legalább 20 ezer forintos jövedelmi előnye.


2013.09.05. 11:22:45

90



94 ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken A Magyarországon foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 14 980

Agrár Bölcsé szettudomá nyi

126,67 144,02 131,00 153,74 168,17

Gazdas ágtudomá nyi

219,39 170,91

Informatika

220,25 159,02

Jogi

187,79 152,23 200,88 120,98 153,41 153,74

Közigazgatás i, rendé szeti és katonai Orvos- és egészsé gtudomá nyi Pedagógusképzés Sporttudomá nyi Társadalom tudomá nyi Termés zettudomá nyi

Összes en


184,76 137,62 152,96 112,81 136,12 114,20 133,33 130,95 167,17 128,10 150,86 142,28 187,54

2013.09.05. 11:22:45



91

A jövedelmeket esetlegesen befolyásoló társadalmi háttértényezők között a szülők iskolai végzettségének hatását is feltételezhetjük. A frissdiplomás átlagkereseteket az apa iskolai végzettsége alapján csoportosítva tisztán látszik az a hierarchikusság, amely a jobban képzett szülővel rendelkező frissdiplomások fizetési előnye felé mutat. 95. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 16 092 Legfeljebb 8 általános

159,95 156,41

Szakközépiskola, technikum

169,26

Gimnázium

170,12 188,72

Egyetem, tudományos fokozat Összesen

207,55 174,14

A társadalmi háttér szerepe látszik tükröződni abban is, hogy a (szubjektív megítélés szerint) kedvezőbb anyagi helyzetű családokból származók később a munkaerőpiacon magasabb saját jövedelemről számolnak be. A családi anyagi helyzet negatív pólusán e különbségek a frissdiplomás keresetekben nem tükröződnek. 96. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 16 127 Az átlagosnál sokkal jobb Az átlagosnál valamivel jobb

201,92 185,33

Nagyjából átlagos

167,76

Az átlagosnál valamivel rosszabb

170,20

Az átlagosnál sokkal rosszabb

172,82

Összesen

174,10


2013.09.05. 11:22:45

92



A jövedelmi átlagok bemutatásának záró táblái a munkával való elégedettség és a jövedelem kapcsolatának alakulását ábrázolják. A vizsgált frissdiplomásokat az általuk végzett munka megítélésére kértük hat különböző szempont szerint, illetve összesítve (az elégedettség szintjével a következő fejezetben foglalkozunk majd). A munkával való összesített – általános – elégedettség összefügg a jövedelmekkel. A legkevésbé elégedett (egyébként csekély létszámú) kategórián kívül az elégedettségi szint növekedése magasabb átlagjövedelmi szinttel járt együtt. 97. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munka összességével való elégedettség szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 15 788

Teljesen elégedetlen Elégedetlen

189,95 152,74 170,57 211,42

Összesen

174,49

A munkával való összesített elégedettséget komponenseire bontva a munka tartalmi vonatkozásai és a jövedelem kapcsolata az előbbihez hasonlónak mutatkozik. A munkájuk tartalmi vonatkozásaival legkevésbé elégedettek átlag feletti jövedelmet jeleztek vissza, az egyéb elégedettségi szinteken azonban a jövedelem és az elégedettség mértéke párhuzamosan fut.


2013.09.05. 11:22:45



93

98. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munka tartalmával való elégedettség szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 15 803

Teljesen elégedetlen

191,25

Elégedetlen

165,71 168,28 184,92

Összesen

174,59

A jövedelem mértékének szubjektív értékelése és a tényleges jövedelmi szint kapcsolata ugyanakkor tisztán mutatja a fokozatosságot: a jövedelemmel való elégedettség növekedésével rendre az átlagjövedelmek mértéke is nő. 99. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a jövedelemmel való elégedettség szerinti bontásban A foglalkoztatottak körében (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 15 774

Teljesen elégedetlen Elégedetlen

128,84 143,00 196,77 261,14

Összesen


174,47

2013.09.05. 11:22:45

94



ElÉGEDETTSÉG A frissdiplomások munkaerő-piaci helyzetének szubjektív megítélésére a munkával való elégedettség hat szempontú, 4 fokú skála alapú értékelését alkalmaztuk (ahol 1 = teljesen elégedetlen, 4 = teljesen elégedett), kiegészítve egy, a munka összességének megítélésére vonatkozó kérdéssel. Az eredmények közlésekor e helyütt az értékelések átlagértékeivel dolgozunk. A munka megítélésének hét szempontja közül a legnagyobb átlagos elégedettség a munka tartalmához, személyi és tárgyi körülményeihez társult. A végzettek jövedelmükkel elégedettek a legkevésbé. 100. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival A foglalkoztatottak körében (1–4-ig adható pontszámok átlagai)

A munka szakmai, tartalmi részével

3,08 2,69

megbecsültségével

2,70 2,47

A munka személyi körülményeivel

3,01

A munka tárgyi körülményeivel

2,96

A munka összességét tekintve

2,91


2013.09.05. 11:22:46



95

A munka általános megítélését képzési területi bontásban elemezve azt találjuk, hogy a gazdaságtudományi és a jogi diplomával rendelkezők némileg elégedettebbek a többieknél, míg sporttudományi vagy pedagógiai diplomával némileg átlag alattiak az elégedettségi értékek. 101. ábra. Elégedettség a végzett munkával (összességében) képzési területenként A foglalkoztatottak körében (1–4-ig adható pontszámok átlagai)

Agrár

2,92 2,91

Gazdaságtudományi

2,99 2,94

Jogi

2,98 2,85 2,85 2,86


2,87

Pedagógusképzés

2,83 2,79


2,85 2,95

Összesen


2,91

2013.09.05. 11:22:46

96



A képzési szintek közti különbségtétel azt mutatja, hogy az egységes és osztatlan képzéseken diplomázottak munkájukkal némileg elégedettebbek a többieknél. 102. ábra. Elégedettség a végzett munkával (összességében) képzési szintenként A foglalkoztatottak körében (1–4-ig adható pontszámok átlagai)

BA/BSc

2,90

MA/MSc

2,88

Egységes, osztatlan Hagyományos egyetemi

3,01 2,96 2,88

Összesen

2,91

Nemi bontásban az elégedettség alakulása a munkakörülményeket és a munka összességét tekintve együtt mozog, ám a férfiak a munka presztízsével és a jövedelemmel elégedettebbnek mutatkoznak. A fentebb tárgyalt (jövedelemre, pozícióra vonatkozó) adatok tükrében ez a szubjektív értékelés nem is tekinthető megalapozatlannak.


2013.09.05. 11:22:46



97

103. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint A foglalkoztatottak körében (1–4-ig adható pontszámok átlagai)

3,10

A munka szakmai, tartalmi részével

3,04

2,68 karrierépítéssel

2,72

2,65 megbecsültségével

2,77

2,41 2,56

A munka személyi körülményeivel A munka tárgyi körülményeivel A munka összességét tekintve


3,01 3,01

2,96 2,95

2,91 2,90

2013.09.05. 11:22:46


2013.09.05. 11:22:46

Frissdiplomások 2012 Módszertani összefoglaló


2013.09.05. 11:22:46

100

F R I S S D I P L O M Á S O K 2 0 12 – M Ó D S Z E R T A N I

ÖSSZEFOGL ALÓ

Az adatfelvétel módszertana A Diplomás Pályakövető Rendszer 2012-es adatfelvételére 2012 első félévében (február–június) került sor. Az adatfelvétel módszere online kérdőíves megkérdezés. A kutatás az alapsokaság – a 2007-ben, a 2009-ben és a 2011-ben abszolutóriumot szerzettek – teljes körére kiterjedt, beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap- és mesterképzések végzettjeit.3 Az adatfelvételt a Diplomás Pályakövető Rendszer országos programjában részt vevő 32 felsőoktatási intézmény végezte a saját végzettjeikről rendelkezésükre álló belső címlisták alapján. Az online megkeresésre beérkezett anonim válaszokat a felsőoktatási intézmények gyűjtik és kezelik, majd az ezekből összeálló – interfészspecifikáció alapján egységesített szerkezetű – intézményi adatbázisokat az Educatio Nonprofit Kft. egyesíti, tisztítja és súlyozza. A súlyozáshoz szükséges alapsokaságra vonatkozó statisztikai adatokat szintén az intézmények állítják öszsze egységes adatsablon alapján. A kutatás kérdőíve a végzetteknek küldött e-mailben található linken érhető el, a kitöltés online felületen történik. A végzettek által megadott adatokat az intézmény anonim módon kezeli. A kérdőívek egy egységes szerkezetben, kötelezően lekérdezendő központi blokk mellett intézményspecifi kus kérdésekkel is bővülhetnek, azonban az országos adatbázis kizárólag a közös kérdőívelemek egységes szerkezetű adattartalmát foglalja magában. A kérdőívek kitöltése során a válaszok egy részét (abszolutórium éve, képzési terület, képzési szint) a megkeresés alapjául szolgáló adatbázis felhasználásával az intézmények adják meg, ezzel biztosítva az adatok érvényességét.

A kutatás alapsokasága és a minta jellemzői A végzettek körében végzett online kérdőíves megkeresés a programban részt vevő felsőoktatási intézményekben 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben abszolutóriumot szerzettek teljes körére kiterjedt az alábbi képzési formákon: hagyományos egyetemi, főiskolai, egységes és osztatlan, illetve bachelor- és mesterképzések. Az intézményi adatszolgáltatás alapján az alapsokaság létszáma 163 964 fő. Az adatfelvételek (önkéntes válaszadás) révén összeállt adatbázis elemszáma 24 890 fő. Az átlagos válaszadási ráta eszerint 15,04 százalékot ér el. Az alapsokaság és a minta a súlyképző változók mentén a következő megoszlásokat mutatja:

3 Ez a pályázati kötelezettségvállalás függvényében kiterjedhet a felsőfokú szakképzések, a doktori képzések és a szakirányú továbbképzések végzettjeire is, ám ezeket az adatokat az országos adatbázis nem összesíti.


2013.09.05. 11:22:46


ÖSSZEFOGL ALÓ

101

1. táblázat. Képzési terület szerinti illeszkedés Mintaarány

Alappopulációs arány

Súlyok

Agrár képzési terület

4,08

4,88

1,194705

Bölcsészettudomány képzési terület

16,65

16,84

1,011212

Gazdaságtudományok képzési terület

21,15

22,79

1,077302

Informatika képzési terület

6,14

5,46

0,88904

Jogi és igazgatási képzési terület

6,02

5,41

0,897844

Műszaki képzési terület

12,95

12,17

0,939731

Művészet/művészetközvetítés képzési terület

0,92

1,32

1,43925

Közigazgatási rendészeti és katonai

2,26

3,23

1,384546

Orvos- és egészségtudomány képzési terület

5,24

5,04

0,963033

Pedagógusképzés képzési terület

6,92

8,26

1,193025

Sporttudomány képzési terület

1,19

2,8

2,359327

Társadalomtudomány képzési terület

10,69

6,9

0,644704

Természettudomány képzési terület

5,79

5,0

0,863175

Természettudomány képzési terület

7,2

5,5

0,763888889

100,0

100,0

Összesen


2013.09.05. 11:22:46

102


ÖSSZEFOGL ALÓ

2. táblázat. Munkarend szerinti illeszkedés Mintaarány


Súlyok

Nappali munkarend

65,66

64,31

0,979167

Egyéb munkarend

34,34

35,69

1,038792

Összesen

100,0

100,0

3. táblázat. Nemek szerinti illeszkedés Mintaarány


Súlyok

Férfi

36,01

39,05

1,084234

Nő

63,99

60,95

0,952151

Összesen

100,0

100,0

4. táblázat. A végzés éve szerinti illeszkedés Mintaarány


Súlyok

2007

22,52

31,78

1,410903

2009

36,20

36,80

1,016431

2011

41,27

31,42

0,761038

Összesen

100,0

100,0

5. táblázat. Képzési szint szerinti illeszkedés Mintaarány


Súlyok

BA-/BSc-képzés

38,56

32,74

0,848544

MA-/MSc-képzés

9,22

5,91

0,641215

Egységes és osztatlan képzés

3,74

2,35

0,628639

Hagyományos egyetemi képzés

25,36

25,31

0,987066

Hagyományos főiskolai képzés

22,85

33,69

1,474015

Összesen

100,0

100,0


2013.09.05. 11:22:46


ÖSSZEFOGL ALÓ

103

A súlyozási eljárás A súlyozási eljárást az alábbi öt változó mentén végeztük el. A végzettség képzési területe: agrár/bölcsészettudomány/gazdaságtudományok/informatika/jogi és igazgatási/műszaki/művészet és művészetközvetítés/ közigazgatási, rendészeti és katonai /orvos- és egészségtudomány/pedagógusképzés/sporttudomány/társadalomtudomány/természettudomány. Az eljáráshoz definiáltuk a „nagy” képzési területeket, amelyeknek alappopuláción belüli aránya meghaladja a négy százalékot, illetve a „kis” képzési területeket, amelyeknek aránya az alappopuláción belül egyenként nem éri el a négy százalékot. Ezen kisebb képzési területek (művészeti, művészetközvetítési, sporttudományi, közigazgatási, rendészeti és katonai) súlyozása során – az alacsony elemszám miatt – az alábbiak szerint jártunk el: – egyfelől összevontuk a művészeti és művészetközvetítési képzési területek adatait, – másfelől mindhárom érintett képzési terület (az összevont művészet és művészetközvetítési, a közigazgatási, rendészeti és katonai, valamint a sporttudományi) esetében négy súlyképző változó bevonásától eltekintettünk – e területek adatai tehát csak a végzés éve szerinti súlyukat képviselik a súlyozott adatbázisban, nemek, képzési terület, képzési szint és munkarend szerint nem reprezentatívak. A végzettség munkarendje: nappali/egyéb Az elvégzett tanulmányok munkarendjét kétértékű változóval jelöltük, ahol a nappali tagozat mellett az „egyéb” kategória foglalja magában a levelező, esti és távoktatás munkarendben szerzett végzettségeket. A válaszadó neme: férfi/nő Az abszolutóriumszerzés éve: 2007/2009/2011 A végzettség képzési szintje: BA, BSc/MA, MSc/egységes és osztatlan/hagyományos egyetemi/hagyományos főiskolai 6. táblázat. A súlyváltozó paraméterei Esetszám

20 453

Mean

1,0126

Median

1,0000

Std. Deviation

0,48974

Variance

0,240

Range

6,53

Minimum

0,12

Maximum

6,65


2013.09.05. 11:22:46


2013.09.05. 11:22:46

Frissdiplomások 2012 Kutatási kérdőív


2013.09.05. 11:22:46


2013.09.05. 11:22:46


KÉRDŐÍV

107

Kedves egykori hallgatónk! Intézményünk diplomás pályakövetési kutatása kapcsán kerestük meg Önt. Az alábbiakban az Ön diplomázás utáni pályájára, tanulmányaira vonatkozóan tennénk fel kérdéseket annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan boldogulnak végzettjeink a munka világában. A vizsgálat eredményei számunkra munkánk eredményességét tükrözik vissza, mostani hallgatóink számára pedig tájékoztatást adhatnak arról, mire számíthatnak tanulmányaik befejeztével. Válaszait természetesen anonim módon kezeljük. Köszönjük, ha időt szán a válaszadásra!

Útmutató a kitöltéshez Kérdőívünk az Ön által [2007-ben/2009-ben/2011-ben] a […………………] intézményben megszerzett abszolutóriumra vonatkozik. Hacsak külön az ellenkezőjét nem kérjük, a kérdésekre mindig e végzettségére vonatkozóan válaszoljon! Ha esetleg [2007-ben/2009-ben/2011-ben] több képzésen is szerzett abszolutóriumot, akkor arra vonatkoztatva várjuk válaszait, amelyet Ön saját szakmai fejlődését tekintve fontosabbnak (főszakjának) érez. Amennyiben egy-egy kérdést nem tud teljes bizonyossággal megválaszolni, kérjük, a leghitelesebbnek ítélt választ jelölje meg.


2013.09.05. 11:22:47

108


KÉRDŐÍV

1. Az elvégzett képzés kezdete, jellemzői

Kérjük, amennyiben ebben az évben több szakon is szerzett abszolutóriumot az intézményben, az alábbi kérdésekre következetesen az Ön számára fontosabbnak tartott végzettségére vonatkoztatva válaszoljon!

1.1. Az intézmény melyik karán végzett?

Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha az adott évben több szakon is szerzett abszolutóriumot, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!)

………………….………………….………………….………………….

1.2. Milyen szakon végzett ebben az intézményben? Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha az adott évben több szakon is szerzett abszolutóriumot, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!) ………………….………………….………………….………………….

1.2.1. Képzési terület: [1 -] Agrár [2 -] Bölcsészettudomány [3 -] Gazdaságtudományok [4 -] Informatika [5 -] Jogi és igazgatási [6 -] Műszaki [7 -] Művészet [8 -] Művészetközvetítés [9 -] Nemzetvédelmi és katonai [10 -] Orvos- és egészségtudomány [11 -] Pedagógusképzés [12 -] Sporttudomány [13 -] Társadalomtudomány [14 -] Természettudomány

1.2.2. Képzési forma: [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés [5 -] Főiskolai – hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés – PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés [9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb


2013.09.05. 11:22:47


KÉRDŐÍV

109

1.2.3. A végzés (abszolutórium) éve: [1 -] 2007 [2 -] 2009 [3 -] 2011

1.3. Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? [1 -] Nappali [2 -] Esti [3 -] Levelező [4 -] Távoktatás

1.4. Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? [1 -] Államilag támogatott [2 -] Költségtérítéses [3 -] Mindkét finanszírozási formában, különböző időszakokban

1.5. Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? [1 -] Elégséges [2 -] Közepes [3 -] Jó [4 -] Jeles, kiváló

1.6. Az ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb vagy rosszabb volt? [1 -] Sokkal rosszabb volt, mint a többieké [2 -] Valamivel rosszabb volt, mint a többieké [3 -] Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké [4 -] Valamivel jobb volt, mint a többieké [5 -] Sokkal jobb volt, mint a többieké

1.7. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (Kérjük, csak az abszolutórium megszerzéséig tartó aktív, lezárt félévek számát tüntesse fel!)

…………….. félév


2013.09.05. 11:22:47

110


KÉRDŐÍV

1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? [1 -] Igen [2 -] Nem

1.8.1. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? [1 -] 1–3 [2 -] 4–6 [3 -] 7–12 [4 -] 13–24 [5 -] 2 évnél több idő alatt [6 -] Még nem szereztem meg 1.8.2. Mi (volt) a késedelem oka? [1 -] Nyelvvizsga hiánya [2 -] Egyéb ok: ............................................................ 1.8.3. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? [1 -] Igen [2 -] Nem [3 -] Már akkor is dolgoztam 1.8.4. Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? [1 -] Egyáltalán nem okozott problémát [2 -] Kismértékben problémának éreztem [3 -] Nagy problémát jelentett

1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? [2 -] Nem [1 -] Igen

1.9.1. Tagja-e Ön az intézmény alumni/öregdiák szervezetének? [1 -] Igen [2 -] Nem


2013.09.05. 11:22:47


KÉRDŐÍV

111

2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? [2 -] Nem [1 -] Igen

2.1.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több végzettséget is szerzett, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!)

………………………………………………………………………………

2.1.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés [5 -] Főiskolai – hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés – PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés

2.2. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? [2 -] Nem [1 -] Igen

2.2.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több végzettséget is szerzett, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!)

………………………………………………………………………………

2.2.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés


2013.09.05. 11:22:47

112


KÉRDŐÍV

[5 -] Főiskolai – hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés – PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés [9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? [2 -] Nem [1 -] Igen

2.3.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több szakon is tanul, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!)

………………………………………………………………………………

2.3.2. Ezt milyen szintű képzésben végzi? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés [5 -] Főiskolai – hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés – PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés [9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

2.4. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén? Igen, a kérdőív Igen, más felsőoktaalapjául szolgáló tási intézményben intézményben

Nem szeretnék

2.4.1. Felsőfokú szakképzés

1

2

3

2.4.2. Alapképzés (BA/BSc)

1

2

3

2.4.3. Mesterképzés (MA/MSc)

1

2

3

2.4.4. Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés

1

2

3

2.4.5. Doktori (PhD, DLA) képzés

1

2

3


2013.09.05. 11:22:47


KÉRDŐÍV

113

2.5. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből?

(Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy ötfokú skálán, ahol 1 = nem ismeri, 5 = nagyon jól ismeri, 0 = anyanyelve.) Nem ismeri

Nagyon jól ismeri

Anyanyelve

2.5.1. Angol

1

2

3

4

5

0

2.5.2. Német

1

2

3

4

5

0

2.5.3. Francia

1

2

3

4

5

0

2.5.4. Olasz

1

2

3

4

5

0

2.5.5. Spanyol

1

2

3

4

5

0

2.5.6. Orosz

1

2

3

4

5

0

2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [2 -] Nem [1 -] Igen

2.6.1. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? (Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon!) [1 -] Nem tanultam [2 -] 1 [3 -] 2 [4 -] 3 [5 -] 4 [6 -] 5 [7 -] 6 [8 -] 7 [9 -] 8 [10 -] 9 vagy több alkalommal

2.6.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? (Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon!) [1 -] Nem tanultam [2 -] 1 [3 -] 2 [4 -] 3 [5 -] 4 [6 -] 5


2013.09.05. 11:22:47

114


KÉRDŐÍV

[7 -] 6 [8 -] 7 [9 -] 8 [10 -] 9 vagy több alkalommal

2.6.3. Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? (Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon!)

………………………………………………………………………………

2.6.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! (Több választ is megjelölhet!) Kérjük, csak a felsőfoú tanulmányok időszakára gondoljon! Tempus/Erasmus ösztöndíj

[1 -] Igen

[2 -] Nem

A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja

[1 -] Igen

[2 -] Nem

Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat

[1 -] Igen

[2 -] Nem

Egyéb külföldi/nemzetközi pályázati ösztöndíj

[1 -] Igen

[2 -] Nem

Saját/családi finanszírozás

[1 -] Igen

[2 -] Nem

Egyéb forrásból

[1 -] Igen

[2 -] Nem

2.6.5. Milyen országokban tanult? Kérjük, az összeset sorolja fel! (Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon!)

…………………………………………………………………………………………………………………….

2.7. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? [2 -] Nem [1 -] Igen

2.7.1. Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? [1 -] Igen [2 -] Nem


2013.09.05. 11:22:47


KÉRDŐÍV

115

2.8. Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányai közben, vagy azelőtt)…

2.8.1. …végzett-e tanulmányaihoz kapcsolódó (szakmai) munkát? [1 -] Igen [2 -] Nem

2.8.2. …végzett-e nem szakmai munkát? [1 -] Igen [2 -] Nem

2.8.3. …dolgozott-e külföldön? [1 -] Igen [2 -] Nem

3. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába 3.1. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? [1 -] Főfoglalkozású diáknak [2 -] Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is)

3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? [2 -] Nem [1 -] Igen

3.2.1. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be!

[1 -] Álláshirdetésre jelentkezett [2 -] Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát [3 -] Intézményi karrieriroda, állásbörze révén [4 -] Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte [5 -] Gyakorlati helyén alkalmazták [6 -] Tanári ajánlás révén


2013.09.05. 11:22:47

116


KÉRDŐÍV

[7 -] Korábbi munkakapcsolat révén [8 -] Egyéb személyes ismeretség révén [9 -] Egyéb:……………………………………………

3.2.2. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok feleltek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület

3.2.3. Önnek ez a munkaviszonya… [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű volt [2 -] Határozott idejű volt [3 -] Alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt

3.3. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? [2 -] Nem, mert már akkor is dolgoztam [3 -] Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmányokat kezdtem [4 -] Nem, egyéb okból: ………………………………………………………………… [1 -] Igen

3.3.1. A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/jelentkezett állásért? (Kapcsolatfelvételnek számítanak pl. az elküldött önéletrajzok, megvalósult interjúk, jelentkezés hirdetésekre stb.) Kérjük, számmal adja meg!

……………………………………………………………………………………………………………………. 3.3.2. A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? Kérjük, számmal adja meg! …………………………………………………………………………………………………………………….


2013.09.05. 11:22:47


KÉRDŐÍV

117

3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? [3 -] Még nem találtam UGRÁS A 4. KÉRDÉSCSOPORTRA [1 -] Azonnal, egy hónapon belül találtam UGRÁS A 3.3.4.-RE [2 -] Keresés után találtam

3.3.3.1. Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját? ………………………………………………………………

3.3.4. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be!

[1 -] Álláshirdetésre jelentkezett [2 -] Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát [3 -] Intézményi karrieriroda, állásbörze révén [4 -] Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte [5 -] Gyakorlati helyén alkalmazták [6 -] Tanári ajánlás révén [7 -] Korábbi munkakapcsolat révén [8 -] Egyéb személyes ismeretség révén [9 -] Egyéb:……………………………………………

3.3.5. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület

3.3.6. Önnek ez a munkaviszonya… [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű volt [2 -] Határozott idejű volt [3 -] Alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt


2013.09.05. 11:22:47

118


KÉRDŐÍV

4. Munkaerő-piaci életút 4.1. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek, a jelenlegivel együtt? Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük, azt is számítsa bele!

[1 -] Egy sem [2 -] 1 [3 -] 2 [4 -] 3 [5 -] 4 [6 -] 5 [7 -] 6 [8 -] 7 [9 -] 8 [10 -] 9 vagy több alkalommal

4.2. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli?

Kérjük, hogy a hivatalosan nem regisztrált, ám munka nélkül, állás keresésével töltött időszakokra is gondoljon!

[2 -] Nem [1 -] Igen

4.2.1. Összesen hány ilyen munkanélküli időszak volt? Kérjük, számmal adja meg!

…………………………………………………………………………………………………………………….

4.2.2. Összeadva, ezek a munkanélküliként töltött időszakok hány hónapig tartottak? Kérjük, számmal adja meg! …………………………………………………………………………………………………………………….

4.2.3. Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? [1 -] Igen [2 -] Nem


2013.09.05. 11:22:47


KÉRDŐÍV

119

4.3. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [1 -] Igen [2 -] Nem

4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [2 -] Nem [1 -] Igen

4.4.1. Összesen hány alkalommal? Kérjük, számmal adja meg! …………………………………………………………………………………………………………………….

4.4.2. Összesen hány hónapig dolgozott külföldön a képzettség megszerzését követően? …………………………………………………………………………………………………………………….

4.4.3. Milyen országokban dolgozott? Kérjük, sorolja fel! …………………………………………………………………………………………………………………….

4.4.4. Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? [1 -] Igen, teljes mértékben [2 -] Részben [3 -] Nem


2013.09.05. 11:22:47

120


KÉRDŐÍV

5. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? Kérjük, a leginkább jellemzőt jelölje meg!

UGRÁS AZ 5.1.1.-RE [1 -] Alkalmazott [2 -] Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó (szellemi szabad, egyéni vállalkozó, nincs alkalmazottja) [3 -] Vállalkozó UGRÁS AZ 5.1.4.1.-RE [4 -] Munkanélküli [5 -] Nappali tagozaton tanuló diák UGRÁS AZ 5.1.6.-RA [6 -] Gyesen, gyeden (gyeten) van [7 -] Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott)

5.1.1. Milyen beosztásban dolgozik? [1 -] Felső vezető [2 -] Középvezető [3 -] Alsó vezető [4 -] Beosztott diplomás [5 -] Beosztott, nem diplomás foglalkozás

5.1.4.1. Hány hónapja munkanélküli? ………………………………………………………………

5.1.4.2. Keres-e munkát? [1 -] Igen [2 -] Nem

5.1.6. Rendelkezik főállású munkahellyel? [1 -] Igen [2 -] Nem

5.2. Munkaerő-piaci részvétel [1 -] Jelenleg (is) dolgozik [2 -] Sose dolgozott [3 -] Most nem dolgozik, de már volt munkahelye


UGRÁS A 7. KÉRDÉSCSOPORTRA

2013.09.05. 11:22:48


KÉRDŐÍV

121

Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Kérjük, ha több dolgot is csinál, akkor válassza ki, hogy melyiket tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munkahelyére vonatkozó válaszokat adja meg! 5.3. Az Ön fő munkaviszonya: [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű [2 -] Határozott idejű [3 -] Alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.)

5.4. Ön…: [1 -] Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll) [2 -] Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja [3 -] Más helyen dolgozik

5.5. Mi jelenlegi foglalkozásának, munkakörének megnevezése? Kérjük, ügyeljen arra, hogy a megnevezésből munkájának szakmai jellege kiderüljön. Ha az Ön munkaköre például tanácsadó, rendszerszervező, ügyintéző, asszisztens, államigazgatási előadó, osztályvezető stb., akkor jelölje meg, mely területen dolgozik. Például: számviteli tanácsadó, számítástechnikai rendszerszervező, pénzügyi ügyintéző, marketingasszisztens, igazgatási osztály jogi előadója, polgármesteri hivatal egészségügyi osztály vezetője stb.

..........................................................................................................................................................

5.6. Hány hónapja dolgozik Ön a jelenlegi munkáltatójánál (vagy ebben a vállalkozásban, vagy önfoglalkoztatóként)? ..........................................................................................................................................................

5.7. Hány hónapja tölti be ezt a munkakört a mostani munkahelyén? ..........................................................................................................................................................


2013.09.05. 11:22:48

122


KÉRDŐÍV

5.8. Hány alkalmazottja/beosztottja van? [1-] Nincs alkalmazottja/beosztottja [2 -] 1–9 alkalmazott/beosztott [3 -] 10 vagy több alkalmazott/beosztott

5.9. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? [1 -] Egyáltalán nem [2 -] Kevéssé [3 -] Közepes mértékben [4 -] Nagymértékben [5 -] Teljes mértékben

5.10. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület

5.11. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? [1 -] PhD [2 -] Egyéb posztgraduális képzés [3 -] Egyetemi diploma/MA-/MSc-végzettség [4 -] Főiskolai diploma/BA-/BSc-végzettség [5 -] Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget

5.12. Milyen jellegű munkahelyen dolgozik Ön?

Kérjük, a munkahely típusának megadásakor olyan általános kategóriákban gondolkodjon, mint pl. bank, iskola, ipari termelő cég, biztosítótársaság stb.

..........................................................................................................................................................


2013.09.05. 11:22:48


KÉRDŐÍV

123

5.13. Az Ön munkahelye…: [1 -] Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú [2 -] Részben állami, részben magántulajdonú [3 -] Teljes mértékben magántulajdonú

5.14. Az Ön munkahelye…: [1 -] Teljes mértékben magyar tulajdonú [2 -] Részben magyar tulajdonú [3 -] Teljes mértékben külföldi tulajdonú

5.15. Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél?

Kérjük, a teljes – legnagyobb – munkavállalói létszámot jelölje meg, több telephelylyel rendelkező cég esetén pl. az anyavállalat összesített létszámát!

[1 -] Önfoglalkoztató vagyok [2 -] 2–9 fő [3 -] 10–49 fő [4 -] 50–249 fő [5 -] 250–999 fő [6 -] 1000 fő vagy afölött

5.16. Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! [1 -] Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat [2 -] Bányászat, kőfejtés [3 -] Feldolgozóipar (pl. élelmiszer; ruházat; építőanyag-, szerszám-, gépgyártás; gyógyszergyártás; elektronikai eszközök, járművek gyártása; fafeldolgozás) [4 -] Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (ezek termelése, ellátása, kereskedelme) [5 -] Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, -kezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés [6 -] Építőipar [7 -] Kereskedelem, gépjárműjavítás (minden nagy- és kiskereskedelem, illetve gépjárművek esetében a javítás, karbantartás is) [8 -] Szállítás, raktározás (pl. vasúti, közúti, légi személy- és áruszállítás és postai tevékenység) [9 -] Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás [10 -] Információ, kommunikáció (pl. távközlés, számítógépes szolgáltatások, kiadói tevékenység, műsorgyártás) [11 -] Pénzügyi, biztosítási tevékenység [12 -] Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás-vétele, ügynökség)


2013.09.05. 11:22:48

124


KÉRDŐÍV

[13 -] Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (pl. piackutatás, fordítás/tolmácsolás, jogi, üzleti szakértői tevékenység, műszaki tanácsadás, tudományos kutatás) [14 -] Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (pl. eszköz-, illetve munkaerő-kölcsönzés, biztonsági szolgáltatás, üzemeltetés, takarítás, adminisztráció, rendezvényszervezés) [15 -] Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás [16 -] Oktatás [17 -] Humán-egészségügyi, szociális ellátás [18 -] Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. múzeum, szerencsejáték, sport, művészet) [19 -] Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, szakszervezet, politika, háztartásicikk-javítás, tisztítás, fodrászat) [20 -] Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra [21 -] Egyéb:………………………………………………

5.17. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! (Azét a települését, ahol munkavégzésének többsége zajlik.) Ez a település külföldön van? [1 -] Igen [2 -] Nem

5.17.1. Kérjük, adja meg az ország nevét: ……………………………………………………………………………………………………………………. 5.17.2. Kérjük, adja meg a település irányítószámát: …………………………………………………………………………………………………………………….

5.18. A főállású munkaidő, illetve kereset szempontjából az előző hónap egy átlagos, „normál” hónap volt? [1 -] Igen [2 -] Nem

5.18.1. Mennyi volt az előző hónapban/az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, „normál” fizetést kapott, a főállásából származó havi nettó (adózás utáni) keresete? (Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! Amennyiben az összeg 999 ezer forint feletti, kérjük, 999-et tüntessen fel!)

.......................................................................................................................... nettó, ezer Ft/hónap


2013.09.05. 11:22:48


KÉRDŐÍV

125

5.18.2. Hány munkaórát dolgozott főállásában az előző hónapban? Ha ez nem a „szokásos” hónap volt, akkor utolsó „szokásos” hónapban hány munkaórát dolgozott a főállású munkahelyén? .......................................................................................................................... havi munkaóra

5.19. Van-e Önnek mellékállása, másodállása? [2 -] Nem [1 -] Igen

UGRÁS A 6. KÉRDÉSCSOPORTRA

5.19.1. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület

5.19.2. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? [1 -] PhD [2 -] Egyéb posztgraduális képzés [3 -] Egyetemi diploma/MA-/MSc-végzettség [4 -] Főiskolai diploma/BA-/BSc-végzettség [5 -] Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget

5.19.3. Másodállásából/mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban? (Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető „normál keresetű” hónapnak, kérjük, a legutóbbi „normál keresetű” hónapra jellemző havi nettó keresetét adja meg!)

...................................................................................... nettó, ezer Ft/hónap


2013.09.05. 11:22:48

126


KÉRDŐÍV

6. Elégedettség 6.1. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? Teljesen Elégedetlen Elégedett elégedetlen

Teljesen elégedett

6.1.1. A munka szakmai, tartalmi része

1

2

3

4

6.1.2. Szakmai előmenetel, karrierépítés

1

2

3

4

6.1.3. Szakmai presztízs

1

2

3

4

6.1.4. Jövedelem, juttatások

1

2

3

4

6.1.5. A munka személyi körülményei

1

2

3

4

6.1.6. A munka tárgyi körülményei

1

2

3

4

6.1.7. A munka összességét tekintve

1

2

3

4

7. Személyes adatok 7.1. Az Ön neme? [1 -] Férfi [2 -] Nő

7.2. Melyik évben született Ön? ..........................................................................................................................................................

7.3. Mi az Ön hivatalos családi állapota? [1 -] Egyedülálló [2 -] Élettársi vagy tartós együttélési kapcsolatban él [3 -] Házas [4 -] Elvált [5 -] Özvegy


2013.09.05. 11:22:48


KÉRDŐÍV

127

7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke? [2 -] Nincs [1 -] Van

7.4.1. Hány 18 év alatti gyermeke van? …………………………………………………………………………………………………………………….

7.5. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? Ez a település külföldön van? [1 -] Igen [2 -] Nem


7.6. Milyen településen él Ön jelenleg? Ez a település külföldön van? (Arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!)

[1 -] Igen [2 -] Nem


7.7. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? [1 -] Gimnázium – hagyományos 4 osztályos [2 -] 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, két tannyelvű gimnázium [3 -] Szakközépiskola [4 -] Egyéb


2013.09.05. 11:22:48

128


KÉRDŐÍV

7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Legfeljebb 8 általános [2 -] Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) [3 -] Szakközépiskola, technikum [4 -] Gimnázium [5 -] Főiskola [6 -] Egyetem [7 -] Nem tudja, nem ismerte, nem élt

7.9. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Legfeljebb 8 általános [2 -] Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) [3 -] Szakközépiskola, technikum [4 -] Gimnázium [5 -] Főiskola [6 -] Egyetem [7 -] Nem tudja, nem ismerte, nem élt

7.10. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Az átlagosnál sokkal jobb [2 -] Az átlagosnál valamivel jobb [3 -] Nagyjából átlagos [4 -] Az átlagosnál valamivel rosszabb [5 -] Az átlagosnál sokkal rosszabb

7.11. Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! Kérjük a szülői és nagyszülői körre gondoljon!

[1 -] Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag [2 -] Igen, csak a szülők között [3 -] Igen, csak a nagyszülők között [4 -] Nincsen


2013.09.05. 11:22:48

Diplomás pályakövetési adatok 2012

Recommend Documents