Diplomás pályakövetési adatok 2011

Diplomás pályakövetési adatok 2011

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály

Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.3 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése kiemelt projekt intézkedési keretében a Diplomás Pályakövető Rendszer megvalósítása során. A kiadvány az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósult meg. Kiadja az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor Szerkesztők: Garai Orsolya, Veroszta Zsuzsanna Szerzők: Tanulmányok: Veroszta Zsuzsanna Módszertani összefoglalók: Kiss László, Veroszta Zsuzsanna

Minden jog fenntartva © Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2013.

Szöveggondozás, előkészítés: PC-Szabóság Kft., Nyerges Andrea Tördelés: Professional Publishing Hungary Kft. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft kiadványa az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. ISSN: 2064-096X Nyomás és kötés: Printer-Partner Kft.

Tartalom Frissdiplomások 2011 Kutatási zárótanulmány�� 5 Módszertani összefoglaló �� 55 Kutatási kérdőív �� 65 Hallgatók 2011 Kutatási zárótanulmány�� 91 Módszertani összefoglaló �� 113 Kutatási kérdőív �� 121

Frissdiplomások 2011 Kutatási zárótanulmány

F R I S S D I P L O M Á S O K 2 0 11 – K U T A T Á S I

Z Á R Ó TA NUL M Á N Y

TarTalomJEGYZÉK Ábrák jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 A kutatásról Az adatok forrása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Főbb megállapítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Tanulmányi életút . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között Az abszolutórium és a diplomaszerzés közötti időszak kitolódása . . . . . . . . . . . . . 18 Munkatapasztalat a diplomázás előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Az első munkahely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Külföldi tapasztalatok A nyelvismeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Külföldi tanulmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Külföldi munkavállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 A frissdiplomás munkahely A munkáltató tulajdonviszonyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 A frissdiplomás munka Munkanélküliség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 A foglalkoztatás formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Illeszkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Mellékállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Frissdiplomások jövedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Elégedettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

7

8



ÁBrÁK JEGYZÉKE 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 1. ábra. A felsőfokú tanulmányi életút . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 2. ábra. A felsőoktatásban maradtak jelenlegi képzési formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 3. ábra. A felsőfokú képzésben résztvevők aránya az egyes képzési formák végzettjei között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 4. ábra. Az MSc-részvételt tervezők aránya az egyes képzési formák végzettjei között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 5. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 6. ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 7. ábra. A diplomázás késlekedése a nyelvvizsga hiánya miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 8. ábra. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 9. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők munkarend szerinti bontásban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 10. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési területi bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 11. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban . . . . . . . . . . . 23 12. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve bontásban . . . . . . . . . . . . . . 24 13. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 14. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 15. ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? . . . . . . . . . . . . . . . . 26 16. ábra. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 17. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 18. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési formákon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 19. ábra. A külföldi munka szakterületi illeszkedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29



20. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén . . . . . . 29 21. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek munkahelyén képzési területi bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 22. ábra. Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 23. ábra. A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 24. ábra. A végzetteket foglalkoztató cég létszáma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 25. ábra. A külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . 32 26. ábra. A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 27. ábra. A munkanélküliek aránya képzési területi bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 28. ábra. A munkaviszony formája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 29. ábra. A foglalkoztatás típusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 30. ábra. A foglalkoztatás típusa képzési területenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 31. ábra. A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez . . . . . . . . . 37 32. ábra. A végzettség szintjének illeszkedése a munkához képzési területek szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 33. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzettség képzési formája szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 34. ábra. A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban . . . . . . . 39 35. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 2. táblázat. Az 1–3 éve végzettek havi nettó átlagjövedelme az 50 legnagyobb létszámú szakon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 36. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 37. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 38. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a tanulmányok munkarendje szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 39. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak beosztása szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 40. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

9

10



41. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban – 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 42. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak beosztása szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 43. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban – 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 44. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatott-létszáma szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 45. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 46. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző szakmai munkatapasztalat szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . 50 47. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51 48. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 49. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a szülők legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 50. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 51. ábra. A munka egyes aspektusaival teljesen elégedetlenek aránya . . . . . . . . . . . . 54



a KUTaTÁSrÓl Az adatok forrása A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2011 tavaszán 31 felsőoktatási intézmény egymással szinkronban gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. E nagyszabású vállalkozás révén immár második éve áll össze egy rendkívül gazdag és értékes adatállomány a hazai frissdiplomások munkaerőpiaci fogadtatásáról, kilépéséről, képzési és foglalkoztatási stratégiáiról. A programban részt vevő intézmények a 2008-ban és a 2010-ben abszolutóriumot szerzett végzettjeik teljes körét keresték meg online kérdőívek segítségével. Az országos DPR-adatbázis az intézményi megkeresésre válaszoló végzettek adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 18,16 százalékos. A válaszadók teljes létszáma 20 453 fő. Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, végzési éve, képzési területe és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása Eredeti, nem súlyozott adatbázis alapján Intézmény

Esetszám

Százalék

3

0

AVKF

199

1

ÁVF

133

0,7

BCE

853

4,2

BGF

616

3

BKF

351

1,7

BME

945

4,6

DE

1 585

7,7

EJF

144

0,7

EKF

931

4,6

ELTE

3 090

15,1

KE

536

2,6

KF

261

1,3

ANNYE

11

12



Intézmény

Esetszám

Százalék

KJF

42

0,2

ME

1 017

5

MOME

120

0,6

MÜTF

170

0,8

NYF

548

2,7

NYME

748

3,7

OE

513

2,5

PE

318

1,6

PPKE

900

4,4

1 887

9,2

SE

447

2,2

SZE

706

3,5

SZF

223

1,1

SZIE

699

3,4

SZTE

1 879

9,2

WJLF

74

0,4

ZMNE

245

1,2

ZSKF

270

1,3

20 453

100,0

PTE

Összesen

Főbb megállapítások A kutatás alapsokaságát a 2008-ban, illetve a 2010-ben a felsőoktatás alapképzésein abszolutóriumot szerzett végzettek alkotják. Ezt a kört kereste meg online kérdőívvel a DPR-programban részt vevő 31 felsőoktatási intézmény. A több mint 20 ezer fős adatbázis eredményeinek, adatsorainak részletes közlése előtt a frissdiplomások körében zajlott 2011-es pályakövetési kutatás eredményeiből három fontos megállapítást emelünk ki.



Folytonos az átmenet Az egyik ilyen lényeges értelmezési keret a frissdiplomás munkaerő-piaci kilépés folytonosságának hangsúlyozása. Jól látható, hogy a felsőoktatásból kikerülő végzettek nagy része a szó klasszikus értelmében nem feltétlenül tekinthető frissdiplomásnak, hiszen már a felsőoktatási évek alatt erős összefonódásban él a munkaerőpiac világával. Ezt a folytonosságot jól mutatja, hogy a végzettek egyharmada már felsőoktatási tanulmányai alatt is alapvetően dolgozónak tekintette magát, és csak kétharmaduk gondolt úgy magára az egyetemi/főiskolai évek alatt, mint „főfoglalkozású” diákra. A diploma megszerzése előtt (akár tanulmányai során, akár azt is megelőzően) a válaszadók több mint ötven százaléka kipróbálta már magát a munka világában, ha nem is a saját tanult szakterületén. Kimondottan a tanulmányokhoz kapcsolódó munkatapasztalatról a felsőoktatás éveiben ennél is többen, 60 százaléknyian számoltak be. A képzés és a munka világának összecsúszását, a határok elmosódását jól mutatja, hogy az abszolutórium megszerzésekor a végzettek 41 százaléka már rendelkezett főállású munkaviszonnyal. Ez a magas átlag nyilvánvalóan a nem nappali munkarendben tanulók válaszaiból adódik, akik körében (esti, levelező és távoktatásos munkarendben) 85 százalék feletti az abszolutóriumszerzéskor főállásban dolgozók aránya. Ugyanakkor a nappali tagozatosok között mért 16,2 százalékos foglalkoztatottarány sem tekinthető elhanyagolhatónak. Ahogy az átmenet, a felsőoktatásból történő kilépés nem egyértelmű választóvonal, a felsőfokú tanulmányok sem egy egyszeri pontként értelmezhetőek a tanulmányi életútban. A kutatás két meghatározott végzettévfolyamot érintett, ám a diploma szerzését gyakran előzték meg vagy követték további felsőfokú tanulmányok. A végzettek majd’ 20 százaléka már diplomásként kezdte el a vizsgált szakon tanulmányait, és kb. 10 százalékuk a vizsgált tanulmányok alatt vagy az azt követő időszakban szerzett másik diplomát is. További 18 százalék – a 2010-es évfolyamban 22,7 százalék – a felsőoktatásban maradtak aránya. Ezekben az esetekben döntően a mesterképzésekbe történt átlépés, és főleg a BA-/BSc-képzések egykori hallgatói érintettek.

Éles jövedelmi különbségek A végzettek munkaerő-piaci helyzetének szintén lényeges tapasztalata a frissdiplomások közt meglévő rendkívül nagy jövedelmi különbség. A vizsgálat során a foglalkoztatottaktól az utolsó, fi zetési szempontból átlagosnak tekinthető hónap havi nettó átlagjövedelmének megadását kértük. Az adatok kezelése során már az első lépésben nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyarországon szerzett jövedelmeknek a teljes átlagtól mért elkülönült kezelése indokolt. A külföldi munkával szerzett jövedelmek bizonyos pályákon (főként az orvos- és egészségtudományin) és bizonyos ágazatokban (főként a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás területén) nagyon nagy mértékben emelnek a frissdiplomás jövedelemátlagokon. A nagy

13

14



különbségek a frissdiplomás pálya számos egyéb aspektusában is dominálnak. Képzési területi bontásban kiugró a műszaki, informatikai, gazdaságtudományi és jogi pályák végzettjeinek bérelőnye. A munkaerő-piaci részvétel időtartama úgyszintén fontos tényező a jövedelmek alakulásában. A 2008-ban diplomázók (akik két évvel többet tölthettek a munka világában diplomásként) átlagosan közel 20 ezer forinttal keresnek többet frissebben kilépett társaiknál. A legjobban és a legrosszabbul fi zető ágazatok között 90 ezer forintos az átlagjövedelem különbsége (információ-kommunikáció, illetve oktatás). A Magyarországon foglalkoztatottak esetében a magánszféra vállalatainál dolgozó frissdiplomások bérelőnye közel 40 ezer forint az állami tulajdonú cégek dolgozóihoz képest. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások a teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél átlagosan 66 ezer forinttal (!) keresnek többet, mint a teljesen magyar tulajdonú foglalkoztatók munkavállalói (nyilvánvalóan az állami alkalmazók teljes köre ide sorolódik). A nagy jövedelmi különbségek némileg pozitívabb oldalát azok a szempontok alkotják, ahol a jövedelemtöbblet nagyobb tanulmányok alatti háttérbefektetéssel hozható összefüggésbe. Ide sorolható a diplomázás előtti külföldi tanulmányok jelentős jövedelemnövelő szerepe, vagy a végzettség előtti szakmai munkatapasztalat-szerzés munkaerő-piaci megtérülése. Nagyon is aggasztóak ugyanakkor a jövedelmi eltérések az olyan adottságok, meghatározottságok mentén, mint a válaszadó neme vagy a szülők képzési háttere. A Magyarországon foglalkoztatottak körében a nők és a férfiak között mért jövedelmi különbségek mértéke drámaian nagy, meghaladja a 40 ezer (!) forintot. Ez a különbség képzési területi bontásban sem tűnik el, pusztán a mértéke változik. Szintén diﬀerenciáló erőnek tűnik a jövedelmi adatok alakulására a szülők legmagasabb iskolai végzettsége. Minél képzettebb a szülő, annál nagyobb átlagjövedelmet jelzett vissza a frissdiplomás. Ha egy képzési szisztéma hatásait e szempontból (az egyenlőtlenségek csökkentése vs. átörökítése) értelmezzük, a kapott eredmények nem adnak okot elégedettségre.

Diplomát szerezni érdemes A diplomások körében zajlott kutatás harmadik, legfontosabb megállapításaként azt a korábbi kutatásokban is megerősített tézist erősítjük meg, amely szerint ma Magyarországon továbbra is érdemes diplomát szerezni. A diploma egyfelől határozott jövedelemtöbbletet, másfelől pozitív foglalkoztatási esélyeket jelent (csökkenti a munkanélküliség, növeli a foglalkoztatottá válás esélyét). Az abszolutórium után munkát keresők egyharmada lényegében azonnal, egy hónapon belül álláshoz jutott. Az átlagos álláskeresési idő a sikeres álláskeresők körében 3,4 hónap. Leggyorsabban az orvos- és egészségtudományi diplomások találtak munkát végzés után, a leghosszabb átlagos munkakeresési idővel a műszaki és az agrár területeken kellett számolni. A frissdiplomások körében tapasztalható munkanél-



küliség mérésekor a vizsgált időszakban a KSH által közölt országos 10,6 százalékos munkanélküliségi rátához képest 8 százalékos munkanélküliséget találtunk (amely nemcsak a regisztrált, hanem az öndefi níción alapuló munkanélküliséget is magában foglalja). Képzési területi bontásban a művészeti, az agrár és a társadalomtudományi képzési területek végzettköre mutatja a legmagasabb, tíz százalék fölötti munkanélküliségi rátát. A legkisebb arányban az informatika, a gazdaságtudomány, a jogi és igazgatási, valamint az orvos- és egészségtudományi terület végzettjei jeleztek vissza munkanélküliséget. A végzés éve alapján itt is a 2010-ben végzettek helyzete mutatkozik nehezebbnek. (Ők a 8 százalék körüli átlagot meghaladó mértékben, 10,2 százalékban voltak munkanélküliek a megkérdezés időpontjában.) A jövedelmek feltárása során az önbevalláson alapuló adatok szerint a frissdiplomások átlagjövedelme 159 790 forint. A jövedelmi kérdést külön vizsgálva a nem külföldön dolgozók körében ennél alacsonyabb, 148 710 forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. Összevetésként: a KSH által 2011-ben mért (2011. január–novemberi) átlag jövedelmi adatok nemzetgazdasági szinten 140 000 forintos nettó havi keresetet mutatnak. A diploma tehát egyértelmű jövedelemtöbbletet jelent a munkaerőpiacon.

TaNUlmÁNYI ÉlETÚT A megkeresés alapját képező csoport – a 2008-ban és a 2010-ben abszolutóriumot szerzettek köre – a szó klasszikus értelmében nem feltétlenül tekinthető frissdiplomásnak. Láthatjuk majd, hogy a felsőoktatási évek alatt egyes hallgatói csoportok milyen erős összefonódásban vannak a munkaerőpiac, a munka világával. Ahogy az átmenet, a felsőoktatásból történő kilépés nem egyértelmű választóvonal tehát, a felsőfokú tanulmányok sem egy egyszeri pontként értelmezhetőek a tanulmányi életútban. A kutatás során mindig ahhoz a végzettséghez viszonyítottunk, amelyet a megkérdezett a vizsgált években (2008-ban vagy 2010-ben) szerzett. Jól látható azonban, hogy ez a diploma sok esetben a tanulmányi életútnak csak egy köztes állomását jelentette. Ezt megelőzően, ezt követően, vagy akár ezzel párhuzamosan is sokszínű a mintája a tanulmányok kombinációjának, amelyek ideális esetben a maguk speciális mintázataiban, tipikus irányaiban vizsgálhatóak. Most egy ennél felületesebb, összegző képet alkotva is láthatjuk azért, hogy a végzettek közel 20 százaléka már diplomásként kezdte el a vizsgált szakon a tanulmányait. Körülbelül 11 százalékuk a vizsgált tanulmányok alatt, vagy az azt követő időszakban szerzett másik diplomát is (ők tehát alapvetően párhuzamosan végeztek több képzést), míg 18,4 százalékuk a megkereséskor is a felsőoktatás hallgatója volt. Ez az arány nyilvánvalóan jóval magasabb (22,7 százalékos) a frissebben, 2010-ben végzettek között, míg a 2008-as évfolyam körében 13 százalékot ér el.

15

16



1. ábra. A felsőfokú tanulmányi életút Az egyes képzéseken részt vettek aránya (%) 18,40% 10,80% 19,70%

A továbbiakban a 2010-es végzett évfolyamra fókuszálva (akik körében a tanulmányok folytatása jobban mérhető, hiszen a 2008-ban végzettek akkori diplomájuk óta elvégezhettek akár egy újabb, pl. mesterképzést is) vizsgáljuk a felsőoktatási tanulmányok folytatólagosságának tendenciáit. A megkérdezéskor felsőfokú képzésben részt vevő 22,7 százalék (2355 fő) majd’ kétharmada (64 százaléka) a mesterképzésbe lépett át. Minden tizedik felsőoktatásban maradó 2010-ben diplomázott válaszadó doktori képzésben folytatja tanulmányait. 2. ábra. A felsőoktatásban maradtak jelenlegi képzési formája A 2010-ben abszolutóriumot szerzettek körében (esetszám, %) N = 2343 BA/BSc 89; 4% 7; 0% 48; 2% 64; 3%

145; 6% 236; 10%

46; 2% MA/MSc 219; 9%

1489; 64%

Egységes és osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) Egyetemi - hagyományos képzés F iskolai - hagyományos képzés Doktori képzés; PhD, DLA Fels fokú szakképzés Szakirányú továbbképzés Kiegészít , diplomás képzés, egyéb

A következő ábra fordítva teszi fel a felsőfokú tanulmányok folytatására vonatkozó kérdést: Mely képzési területekre jellemző leginkább a tanulmányok bővítése, a felsőoktatásban maradás? Az ismét csak a 2010-es évfolyamra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy alapvetően a bachelorképzések diplomásai körében jellemző a további tanulás. Körükben majdnem minden harmadik végzettet még a felsőoktatásban találjuk egy évvel a diplomaszerzés után.



3. ábra. A felsőfokú képzésben részt vevők aránya az egyes képzési formák végzettjei között A 2010-ben abszolutóriumot szerzettek körében (%) N = 10 007 13,80%

Hagyományos egyetemi képzés

Egységes, osztatlan képzés

MA/MSc

BA/BSc

16,00%

14,20%

16,30%

31,9%

Láthattuk, hogy a 2010-ben végzettek egynegyede egy évvel a végzés után is a felsőoktatásban maradt. Vizsgálatunkat a többiekre, a felsőoktatásból kilépettekre tágítva, érdemes áttekintenünk az esetleges mesterképzési terveket. Összességében nagyon nagy arányú, 47 százalékos a mesterképzési tervekkel rendelkező frissdiplomások aránya. Ezt a magas rátát főleg – de nem kizárólag! – a BA-/BSc-végzettséget szerzettek adják, hiszen körükben 56 százalékos a felsőoktatásból már kilépettek, ám MA-/MSc-képzésben újabb tanulmányokat tervezők aránya. Tőlük alig maradnak el tanulmányi motivációikat tekintve a főiskolai diplomát szerzettek. 4. ábra. Az MSc-részvételt tervezők aránya az egyes képzési formák végzettjei között A 2010-ben végzett, jelenleg felsőfokú tanulmányokat nem folytatók körében (%) N = 7593 BA/BSc

56,20%

50,70%

Egyetemi hagyományos k épzés

Egységes, osztatlan

Összesen

39,10%

29,10%

47,00%

17

18



ÁTmENET a FElSŐoKTaTÁS ÉS a mUNKaErŐPIaC KÖZÖTT Az abszolutórium és a diplomaszerzés közötti időszak kitolódása A frissdiplomás életpálya vizsgálata során kiemelt figyelmet kapott a felsőoktatásból a munkaerőpiacra történő átmenet feltárása. Ezen időszak gyakori problémája a magyar rendszerben az abszolutórium megszerzése és a tényleges diplomaszerzés közötti időtartam kitolódása. A DPR-kutatások jórészt épp e probléma feltárása miatt alapulnak az abszolutóriumszerzés és nem a diplomaszerzés definícióján, hiszen így tudjuk elérni és vizsgálni azt a csoportot, amelyet e probléma érint. A végzettek jelentős része – kutatásunk szerint 31,4 százaléka – jelezte, hogy az abszolutórium megszerzése után később szerzett csak diplomát. Az átlagnál nagyobb e jelenség előfordulása a bölcsészettudományi, természettudományi, jogi és igazgatási, művészeti és társadalomtudományi végzettek körében. 5. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya (%) N = 19 585 Agrár képzési terület

32,60% 38,00%

Gazdaságtudományok képzési terület

34,80% 27,10%

Jogi és igazgatási képzési terület

33,20% 28,50% 33,70%

Orvos- és egészségtudomány képzési terület Pedagógusképzés

20,10% 27,50% 29,00%

Társadalomtudomány képzési terület

33,40% 23,80%

Összesen

31,70%



Az esetek felében ez azt jelenti, hogy a „végzett” még a megkérdezés idején sem szerezte meg a végzettségét hivatalosan is igazoló diplomát. Ez a húszezres mintában összesen több mint háromezer főt érintő probléma. 6. ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint Az abszolutórium után késve diplomázottak körében (esetszám, %) N = 6340

295; 5% 891; 14% 1–3 hónap

3174; 50%

1127; 18%

4–6 hónap 7–12 hónap 13–24 hónap

611; 9% 241; 4%

2 évnél több id ala Még nem szereztem meg

A késedelem alapvető oka a diplomához szükséges nyelvvizsga hiánya. Az időeltolódással szerzett (vagy emiatt még meg sem kapott) diplomák 72 százalékának esetében ez áll a probléma hátterében. A „nyelvvizsgaprobléma” mint az időeltolódás kiváltó oka átlagon felüli gyakoriságú a pedagógusképzés, a művészeti, az agrár és a gazdaságtudományi képzési területeken. Ugyanakkor ez a kitolódott időtartam a jogi, az informatikai és a bölcsészettudományi képzési területek végzettjeinél az esetek felében más, nem a hitelesített nyelvtudással összefüggő okokra vezethető vissza.

19

20



7. ábra. A diplomázás késlekedése a nyelvvizsga hiánya miatt Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében (%) N = 6175 Agrár képzési terület

88,70% 53,70%


85,20% 59,30%


45,80% 76,50% 82,50%

Orvos- és egészségtudomány képzési terület

74,50%

Pedagógusképzés

91,00% 74,70%


77,30% 75,20%

Összesen

72,60%

Munkatapasztalat a diplomázás előtt A felsőfokú képzések kitolódása, sokszínű mintázata mellett a felsőoktatási kibocsátás, átmenet megragadását a munka világával kialakított kapcsolatok sokfélesége is árnyalja. A végzettekre korántsem tekinthetünk úgy, mint akiknek a tanulmányok után éles váltással immár a munkaerőpiacon kell helytállniuk. Egyfelől, mint láttuk, sokan újabb szálakkal kötődnek a felsőoktatáshoz, másfelől pedig a felsőoktatási tanulmányok időszaka alatt sokan elkezdték kiépíteni a munkaerő-piaci kapcsolódási pontjaikat is. Ezt a folytonosságot jól mutatja, hogy – szubjektív megítélésen alapulva – a végzettek egyharmada már felsőoktatási tanulmányai alatt is alapvetően dolgozónak tekintette magát, és csak kétharmaduk gondolt úgy magára az egyetemi/főiskolai évek alatt, mint „főfoglalkozású” diákra. A diploma megszerzése előtt (akár tanulmányai során, akár azt is megelőzően) a válaszadók több mint ötven százaléka kipróbálta már magát a munka világában, nem saját tanult szakterületén. Kimondottan a tanulmányokhoz kapcsolódó munkatapasztalatról a felsőoktatás éveiben ennél is többen, 60 százaléknyian számoltak be.



8. ábra. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés Az egyes munkaerő-piaci tapasztalatszerzési formák gyakorisága a végzettek körében (%)

57,80%

54,60%

60,80%

32,20%

A képzés és a munka világának összecsúszását, a határok elmosódását jól mutatja, hogy az abszolutórium megszerzésekor a végzettek 41 százaléka már rendelkezett főállású munkaviszonnyal. Ez a magas átlag nyilvánvalóan a nem nappali munkarendben tanulók válaszaiból adódik, akik körében (esti, levelező és távoktatásos munkarendben) 85 százalék feletti az abszolutóriumszerzéskor főállásban dolgozók aránya. Ugyanakkor a nappali tagozatosok között mért 16,2 százalékos foglalkoztatottarány sem tekinthető elhanyagolhatónak, főként ha mérlegeljük, hogy ez az arány kizárólag a teljes idejű, főállású munkaviszonyt jelenti, amelyet nem növel a mellékállás, részmunka, alkalmi munkavégzés stb. aránya. 9. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők munkarend szerinti bontásban (%) N = 19 967

Távoktatás

95,90% 86,90% 87,30%

Nappali Összesen

16,20% 41,10%

21

22



Összességében a tanulmányok melletti főállású munkavállalás a sporttudomány, a pedagógusképzés és a jogi és igazgatási képzési területeken haladja meg az átlagot, és az orvosi, a művészeti és az agrár képzéseken jóval ritkább – nyilvánvalóan összefüggésben a nem nappali munkarendben tanulók arányával. 10. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési területi bontásban (%) N = 19 384 Agrár képzési terület

30,70% 39,40%


44,60% 43,90%


49,00% 36,40% 30,10%


27,00%

Pedagógusképzés

57,40% 57,20%


42,20% 21,80%

Összesen

41,10%

Az első munkahely A diplomaszerzéskor nem foglalkoztatott többiek egy része, mint láttuk, a felsőoktatásban maradt, másik része azonban frissdiplomás munkakeresőként kilépett a munkaerőpiacra. Összesen a végzettek 46,4 százaléka élte meg azt a szituációt, hogy frissen megszerzett diplomájával (abszolutóriummal) rögtön meg kellett kezdenie a munkakeresést. A kutatás során törekedtünk ennek a keresési fázisnak a feltárására is. Ennek az abszolutórium után közvetlenül munkát kereső csoportnak a tagjai az álláskeresés során átlagosan 28,29 munkáltatónál próbálkoztak, kb. ennyi önéletrajzot küldtek el, ennyi kapcsolatfelvételt kezdeményeztek. Ehhez képest a ténylegesen megvalósult kapcsolatfelvételek száma (amikor a jelentkezést munkáltatói visszajelzés követte) 5,07 volt. Ezek az átlagok természetesen nagyon eltérőek az egyes képzési területeken. A legtöbb próbálkozásról, kapcso-



latfelvétel kezdeményezéséről a művészeti, gazdaságtudományi, természet-, bölcsészet- és társadalomtudományi frissdiplomások számoltak be. Úgy tűnik, az orvos- és egészségtudományi végzettséggel van erre a legkisebb mértékben szükség. A jogi és igazgatási, a műszaki és az informatikai végzettségek területén láthatjuk azt a jelenséget, hogy az átlagnál kevesebb elküldött önéletrajz átlag feletti megvalósult interjúszámmal párosul. 11. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban Az abszolutórium után állást keresők körében (átlag) N = 11 309; 11 176

Agrár képzési terület

4,93

31,50

5,24

33,57

6,88

Gazdaságtudományok k épzési terület

36,03

4,54 Jogi és igazgatási k épzési terület

18,54

4,91

22,77

4,39

21,55

5,97 3,03 Pedagógusképzés

3,84 3,54

Társadalomtudomány k épzési terület

5,47 4,66

38,80 11,82 20,80 23,61 35,15 34,06

23

24



Úgy tűnik, hogy a 2008 és 2010 között eltelt időszakban némileg nehezült a pályakezdő diplomások és a munkáltatók „egymásra találása”. A 2008-ban végzettek között kevesebb kapcsolatfelvétel és kissé kevesebb interjúalkalom vezetett az első diplomás állás megtalálásához. 12. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve szerinti bontásban Az abszolutórium után állást keresők körében (átlag) N = 8851; 8953

4,98

A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra,

23,58

kapcsolatot? A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál

5,15 32,03

Az abszolutórium utáni munkakeresés az esetek döntő többségében (80 százalékában) sikerrel járt. Sőt, a munkakeresők egyharmada lényegében azonnal, egy hónapon belül álláshoz jutott. Az átlagos álláskeresési idő mindezek alapján a sikeres álláskeresők körében 3,4 hónap, és itt is jól látszik a 2008-as végzett évfolyam kedvezőbb helyzete. 13. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében (a kereséssel töltött hónapok átlaga) N = 6988

2008-

2010-

3,21

3,57



Az álláskeresés időtartama képzési területenként is változó: a leggyorsabban az orvos- és egészségtudományi diplomások találtak munkát végzés után. A leghosszabb átlagos munkakeresési idővel a műszaki és az agrár területeken kellett számolni. 14. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében (a kereséssel töltött hónapok átlaga) N = 7110


3,91 3,32


3,38 3,28


3,50 3,86 3,47


3,04 3,29 3,59


3,22 3,29

Összesen

3,41

Az első diplomás munkához jutás (azok a munkák tehát, amelyeket a frissdiplomások közvetlenül az abszolutórium utáni álláskeresés révén találtak) többnyire álláshirdetés (36 százalék), vagy a munkáltató közvetlenebb megkeresése (jellemzően az önéletrajz elküldése, 17 százalék) révén valósult meg. A személyes ismeretség szerepe is nagyon nagynak, 22 százalékosnak mutatkozik (minden ötödik keresésben ez segített).

25

26



15. ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében (esetszám, %) N = 7085 Álláshirdetésre jelentkeze Munkáltatónál jelentkeze , pl. elküldte önéletrajzát

329; 5% 1583; 22%

2530; 36%

Intézményi karrieriroda, állásbörze révén Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte Gyakorla helyén alkalmazták

322; 4%

Tanári ajánlás révén

635; 9%

1241; 17%

251; 4%

Korábbi munkakapcsolat révén Egyéb személyes ismeretség révén

58; 1%

137; 2%

Egyéb módon

A végzettek válaszaiból ezekről a munkákról azt is tudhatjuk, hogy az esetek több mint 20 százalékában egyáltalán nem kapcsolódtak a tanulmányok szakterületéhez. Ez a tendencia a művészeti területekről kikerülőket különösen jellemzi, míg a jogi és igazgatási, az informatikai, valamint az orvos- és egészségtudományi diplomák esetében már az első munkahely esetén is erős az illeszkedés.

KÜlFÖlDI TaPaSZTalaToK A nyelvismeret A diploma megszerzéséhez a nyelvvizsga megléte a magyar képzési szisztémában kötelező feltétel. Ebből adódóan az abszolutóriumot szerzettek többségének (akit nem érint a fentiekben elemzett nyelvvizsgaprobléma a diplomaszerzésben) magától értetődően van nyelvvizsgája. Érdekes lehet azonban az egyes ismert nyelvek gyakoriságának alakulása a frissdiplomások körében. Ha mindenkit számba veszünk, aki – bármilyen szintű – nyelvtudásról nyilatkozott, azt látjuk, hogy a frissdiplomások körében az angol nyelv egyértelműen dominál, közel 93 százalékuk jelezte, hogy tud angolul. A német nyelvet (bármilyen szinten) ismerők aránya 72 százalékos. A többi felkínált nyelv (orosz, francia, olasz, spanyol) ismerete 20 százalék alatti a végzettek körében.



16. ábra. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében Az egyes nyelveket ismerők aránya 92,90% 72,00% 18,80% 17,60% 14,70% 11,00%

Külföldi tanulmányok A frissdiplomások 11,2 százaléka jelezte, hogy vizsgált felsőfokú tanulmányai alatt tanult külföldön. Ez az arány átlag feletti a művészeti és a bölcsészettudományi képzési területek egykori hallgatói között, ugyanakkor a külföldi tanulás az átlagnál jóval ritkább a sporttudomány, a pedagógusképzés és az informatika területein. 17. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken (%) N = 19 479 Agrár képzési terület

9,20% 16,60%


12,00% 6,70%


12,80% 9,10% 22,20%


10,80% 5,20% 5,30%


11,00% 9,60%

Összesen

11,20%

27

28



A felsőfokú képzés alatti külföldi tanulmányok erősebben kötődnek az egységes/osztatlan képzésekhez és a hagyományos egyetemi képzési formához. (Látnunk kell azonban, hogy e képzési formában sok „túlfutó” hallgató is van a végzettek között, akik épp az eseteges külföldi tanulmányok miatt hosszabbították meg képzési ciklusukat.) A BA-/BSc-diplomát szerzettek között mindössze 6,8 százalékos a külföldön tanulók aránya. A külföldi tanulmányokkal töltött időtartam átlagos hossza (az egyes tanulmányokat összeadva) 8,14 hónap. A tanulmányok finanszírozása az esetek 57 százalékában (részben) a Tempus/Erasmus program révén valósult meg, de a családi/egyéni ráfordítás súlya sem csekély, 41 százalékos gyakoriságú. 18. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési formákon (%) N = 19 482

5,5% Hagyományos egyetemi képzés

20,3%

Egységes, osztatlan képzés MA-/MSc-képzés BA-/BSc-képzés

18,5% 12,7% 6,8%

Külföldi munkavállalás Míg a külföldi tanulmányok esetében a felsőfokú tanulmányi időszakot vizsgáltuk, addig a külföldi munkavállalás kapcsán a diplomaszerzés óta lezajlott eseményekre fókuszáltunk. Az abszolutórium megszerzése után a végzettek 8,4 százaléka dolgozott hosszabb-rövidebb ideig külföldön. Az esetek többségében (71 százalékban) egy alkalomról van szó, 15 százalék két külföldi munkavállalásról számolt be. (A külföldi munkaalkalmak átlagos száma így 1,77, a munkavégzés átlagos időtartama 9,79 hónap. A frissdiplomás külföldi munkavállalás átlag alatti a pedagógusképzés, a jogi és igazgatási és a társadalomtudományi képzési területeken, gyakori, 10 százalék feletti ugyanakkor a művészeti, a műszaki, az orvos- és egészségtudományi és az informatikai területeken végzettek között. A tanulmányok utáni külföldi munkavállalás az esetek egyharmadában egyáltalán nem a diploma szakterületéhez kapcsolódó szakmai munka. Különösen így van ez a társadalom- vagy a bölcsészettudomány területen végzettek esetén – a közülük külföldön munkát vállalók gyakrabban végeznek olyan munkát, amely nem illeszkedik végzettségükhöz.



19. ábra. A külföldi munka szakterületi illeszkedése A végzettség óta külföldi munkát vállalók körében (esetszám, %) N = 1651 Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez?

595; 36%

615; 37% Igen, teljes mértékben Részben Nem

441; 27%

a FrISSDIPlomÁS mUNKaHElY A munkáltató tulajdonviszonyai Az aktuálisan, a megkereséskor foglalkoztatott végzetteket vizsgálva azt találtuk, hogy a frissdiplomások több mint fele, 53 százaléka helyezkedett el a magánszféra területén. Az állami/önkormányzati szféra 42 százalékukat foglalkoztatja. 20. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén Az aktív végzettek körében (esetszám, %) N = 15 841

6644; 42% 8405; 53%

Teljes mértékben állami/önkormányza tulajdonú Részben állami, részben magántulajdonú Teljes mértékben magántulajdonú

792; 5%

29

30



Inkább a közszféra számára kibocsátó képzési területek a pedagógus-, az orvosés egészségügyi, valamint a jogi és igazgatási képzések. Ugyanakkor az informatikai, a műszaki vagy a gazdaságtudományi területekről kikerülő frissdiplomások az átlagnál gyakrabban helyezkednek el a magánszféra vállalatainál. 21. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek munkahelyén képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében (%) N = 15 368 Agrár képzési terület

22,6% 20,8%

72,8%

4,6%

48,1%

5,8%

46,0%

10,3%

65,5%

Pedagógusképzés

4,9%

73,5% 5,6%

54,2%

6,1%

48,3%

6,0%

54,7% Összesen

41,8%

34,9%

72,7%

5,2%


21,6%

2,2%

62,9% 22,1%

24,2%

77,4%

1,8%



49,9%

5,1%

45,0% Gazdaságtudományok képzési terület

61,6%

4,1%

34,4%

5,0%

Részben állami, r észben magántulajdonú

40,2% 45,6% 39,2% 53,2%

Teljes mértékben magántulajdonú

Teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél az aktív végzettek 22 százaléka dolgozik, a többség – 70 százalék – teljes mértékben magyar tulajdonú cégek alkalmazottja. 22. ábra. Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén Az aktív végzettek körében (esetszám, %) N = 15 772

3 464; 22% 1 296; 8%

Teljes mértékben magyar tulajdonú 11 012; 70%

Részben magyar tulajdonú Teljes mértékben külföldi tulajdonú



A külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya három képzési terület – műszaki, informatikai és gazdasági – esetében haladja meg az országos átlagot. 23. ábra. A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében (%) N = 15 301


16,24% 20,53%


35,28% 34,38%


7,56% 34,82% 11,29%


13,27% 5,78% 6,75%


14,41% 18,13%

Összesen

22,21%

Összesen legalább 1000 főt foglalkoztató vállalatoknál a frissdiplomások 24 százaléka dolgozik. Ez esetben a teljes vállalati létszám megadását kértük, tehát e körbe mind a nagy állami intézmények, mind a multinacionális cégek beletartozhatnak. A leggyakoribb cégméret az 50–249 foglalkoztatotti létszámú.

31

32



24. ábra. A végzetteket foglalkoztató cég létszáma Az aktív végzettek körében (esetszám, %) N = 15 846 A teljes (legnagyobb) munkavállalói létszám, több telephely esetén az anyavállalat összesített létszáma.

334; 2%

1 937; 12% Önfoglalkoztató vagyok

3 883; 24% 3 444; 22%

2 325; 15%

2–9 f 10–49 f 50–249 f

3 922; 25%

250–999 f 1000 f , vagy afölö

A megkeresés időpontjában a végzettek 5,4 százaléka dolgozott külföldön. Ez az arány egészen 9,1 százalékig szökik fel az orvos- és egészségtudományi végzettséggel rendelkezők körében. Alig jellemzi viszont a pedagógus- és a jogi pályák végzettjeit.

25. ábra. A külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében (%) N = 15 364 Agrár képzési terület

4,6%


5,6%

6,7% 5,8% Jogi és igazgatási képzési terület

1,9% 6,0% 6,9%


9,1% 2,7% 4,50%


4,50%

Összesen

5,50%

7,60%



a FrISSDIPlomÁS mUNKa Munkanélküliség A frissdiplomások körében tapasztalható munkanélküliség mérésekor viszonyítási alapként a KSH 2011. szeptember/novemberi állapotra vonatkozó gyorstájékoztatásának1 adatait vettük alapul. Eszerint a vizsgált időszakban az országos munkanélküliségi ráta 10,6 százalékos volt. A 25–54 évesek, azaz a „legjobb munkavállalási korúak” között ez az arány országos szinten 9,7 százalékos volt. A 2011 tavaszán–nyarán zajlott pályakövetési kutatások során a végzettek az aktuális munkaerő-piaci státuszukat tekintve 8 százalékban számoltak be munkanélküliségről, ráadásul ez alatt a szubjektíve megélt, ám nem regisztrált munkanélküliséget is érthették a válaszadók. Ez a már a diplomás pálya kezdetén is az országos átlagnál alacsonyabb ráta egyértelműen jelzi a diploma munkaerő-piaci megóvó hatását. 26. ábra. A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza (Esetszám, %) N = 19 881

879; 4%

1 491; 8% 362; 2% 443; 2%

1 791; 9%

251; 1%

Alkalmazo Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó, (szellemi szabad, egyéni vállalkozó) Vállalkozó Munkanélküli Nappali tagozaton tanuló diák

14 664; 74% Gyesen, gyeden (gyeten) van Háztartásbeli, egyéb inak v (eltarto )

Képzési területi bontásban a művészeti, az agrár és a társadalomtudományi képzési területek végzettköre mutatja a legmagasabb, 10 százalék fölötti munkanélküliségi rátát. Legkisebb arányban az informatika, a gazdaságtudomány, a jogi és igazgatási, valamint az orvos- és egészségtudományi területek végzettjei jeleztek vissza munkanélküliségről.

1 Központi Statisztikai Hivatal Gyorstájékoztató. Foglalkoztatottság és munkanélküliség. 2012. január 5. www.ksh.hu

33

34



27. ábra. A munkanélküliek aránya képzési területi bontásban (%) N = 19 278


11,4% 9,5%


5,6% 3,9%


5,7% 6,7% 12,2%


4,9% 7,4% 4,4%


11,7% 9,3%

Összesen

7,5%

A végzés éve alapján itt is a 2010-ben végzettek helyzete mutatkozik nehezebbnek. Ők a 8 százalék körüli átlagot meghaladó mértékben, 10,2 százalékban voltak munkanélküliek a megkérdezés időpontjában, míg a 2008-as végzettévfolyam körében mindössze 4,3 százalékot mértünk. A magukat munkanélkülinek defi niálók átlagosan 8,28 hónapja nem foglalkoztatottak, és döntő többségük (94 százalékuk) aktívan keres munkát.

A foglalkoztatás formái Mint fentebb láthattuk, a végzettek döntő többsége (74 százaléka) aktuális fő munkaerő-piaci státuszát tekintve alkalmazott. Nyilvánvaló, hogy a megkereséskor dolgozók aránya ennél magasabb, hiszen ide sorolhatók egyfelől a vállalkozók is, másfelől mindazok, akik jelzett fő státuszuk (gyesen, gyeden lévők, tanulók) mellett dolgoznak is. Ez az arány 83,2 százalékos, és a megkeresés további szakaszaiban ezen az alapsokaságon vizsgálhattuk a végzett munka, a jövedelem, vagy az elégedettség alakulását.



A foglalkoztatottak körében a többség (79 százalék) állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik. A határozott idejű munkaviszonyban állók aránya 18 százalékos. 28. ábra. A munkaviszony formája A foglalkoztatottak körében (esetszám, %) N = 16 016

540; 3% Állandó jelleg és határozatlan idej

2 844; 18%

Határozo idej 12 631; 79% Alkalmi, vagy megbízás jelleg

A foglalkoztatás típusát tekintve a közalkalmazotti, köztisztviselői vagy kormánytisztviselői jogviszony az esetek 36 százalékában fordul elő. Az átlagnál lényegesen nagyobb arányt a pedagógusképzés, az orvos- és egészségtudományi, valamint a jogi és igazgatási képzési területek diplomásai között mértünk. Az e szakterületeken végzettek több mint fele helyezkedett el az előbbi típusú státuszokban.

29. ábra. A foglalkoztatás típusa A foglalkoztatottak körében (esetszám, %) N = 16 006

5 754; 36% 9 129; 57%

Köz sztvisel , közalkalmazo , kormány sztvisel ( Állami, önkormányza vállalat alkalmazo ja

1 122; 7%

Más helyen dolgozik

35

36



30. ábra. A foglalkoztatás típusa képzési területenként A foglalkoztatottak körében (%) N = 15 511 Agrár képzési terület

23,6%

9,3%

39,8% Gazdaságtudományok képzési terület

67,1% 6,4%

53,8%

16,8% 5,9%

77,2%


79,1% 56,9%

5,3%

13,5% 9,6%

76,9%

40,5% Orvos- és egészsé gtudomány képzési terület

5,3% 10,5%

71,3% 7,3%

44,3%

5,3%

45,8% 35,8%

9,3% 7,0%

32,5% 6,4%

51,9%

Összesen

54,2%

57,0%

Pedagógusképzés


37,8%

22,3%

40,7% 50,4% 44,9% 57,2%

Más helyen dolgozik

Illeszkedés A végzett munka és a felsőfokú tanulmányok illeszkedésének vizsgálata során több szempontot is fi gyelembe vettünk. Vizsgáltuk egyfelől a tanulmányok szakterülete és a munka közötti horizontális illeszkedést, másfelől pedig a tanulmányok szintje és a munka által igényelt végzettségszint közötti vertikális egyezést, vagy annak hiányát. Mindemellett az illeszkedés egy tágabb értelmezéséhez igazodva arra is kitértünk, hogy a dolgozó végzettek milyen mértékben használják jelenlegi munkájukban a tanulmányaik alatt elsajátított tudást, megszerzett képességeket. E tekintetben a végzettek 10,9 százaléka értékelte úgy, hogy a felsőoktatásban megszerzett tudást, készségeket egyáltalán nem tudja hasznosítani a munkaerőpiacon. A fentebb definiált horizontális illeszkedés esetében a végzettek 21 százalékánál találkozhatunk „pályaelhagyással”, azzal a jelenséggel tehát, amikor a végzett munka egyáltalán nem illeszkedik a tanulmányok szakterületéhez. Ezzel a jelenséggel az átlagnál nagyobb arányban a bölcsészet- és a társadalomtudomány, valamint a természettudomány és az agrárképzés végzettjei körében találkozhatunk.



31. ábra. A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez A foglalkoztatottak körében (esetszám, %) N = 15 888

911; 6% 2 466; 15%

Csak a saját (kérd ív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete

2 732; 17%

A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület

9 780; 62%

Bármilyen szakterület

32. ábra. A végzettség szintjének illeszkedése a munkához képzési területek szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 15 409

Agrár képzési terület Bölcsészettudomány képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Informatika képzési terület

22,1%

Jogi és igazgatási képzési terület Műszaki képzési terület Művészet képzési terület

26,0%

Pedagógusképzés Sporttudomány képzési terület Társadalomtudomány képzési terület Természettudomány képzési terület Összesen

68,0%

7,2%2,7%

61,8%

10,2%2,0% 11,4%3,4%

69,1%

16,0%

61,3%

11,7%

20,1% 17,0%

62,0%

52,3% 61,6%

Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

13,4% 4,0% 21,7% 22,4%

61,0%

7,4% 2,7% 4,5%

55,0%

37,8% 21,3%

8,8%

15,8%

53,7%

23,2%


12,9% 6,5%

69,5%

11,1%

10,0%

24,7%

50,4%

14,9%

6,1%

24,4%

58,1%

11,4%

20,4% 15,6%

4,6% 7,8% 7,2% 5,8%

37

38



A vertikális illeszkedés (a munka megfelelése a tanulmányok szintjéhez) az esetek 18,5 százalékában egyértelműen sérül: a végzettek ekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy munkájuk nem igényel felsőfokú végzettséget. Képzési területi bontásban ezzel a jelenséggel átlag feletti arányban találkozunk az agrár-, a művészeti, a bölcsészet- és a társadalomtudományi képzés végzettjei között, de a gazdaságtudományok területén is 20 százalék fölötti arányt mutat a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya. 33. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzettség képzési formája szerint A foglalkoztatottak körében (%) N = 15 431


26,2% 23,4%


20,8% 10,2%


12,0% 14,9% 23,1%


14,6%

Pedagógusképzés

15,5% 24,4%


23,0% 19,4%

Összesen

18,7%

Mellékállás A munkaerőpiacon aktív végzettek 15,6 százaléka jelezte, hogy főállása mellett mellékállásban is dolgozik. Ez a jövedelem-kiegészítési forma fokozottan jellemzi a művészeti és a sporttudományi területek frissdiplomásait. A végzettek visszajelzései szerint a mellékállás az esetek egynegyedében nem szakterületen végzett munkát jelent, és közel egyharmadában felsőfokú végzettséget sem igényel (illeszkedése tehát mindkét szempontból rosszabb, mint a fő munkaviszonyokban végzett munkáké).



34. ábra. A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban A foglalkoztatottak körében (%) N = 15 366 Agrár képzési terület

14,8% 21,1%


10,3% 14,3%


6,1% 11,5% 30,1%


22,2% 19,7% 29,5%


17,9% 15,8%

Összesen

15,6%

FrISSDIPlomÁSoK JÖVEDElmE A frissdiplomás jövedelmek feltárása során a foglalkoztatottak körében a legutóbbi, jövedelmi szempontból átlagosnak tekinthető hónap főállásból származó havi nettó jövedelmének megadását kértük. Ezen önbevalláson alapuló adatok szerint a frissdiplomások átlagjövedelme 159 790 forint. A jövedelmi kérdést külön vizsgálva a nem külföldön dolgozók körében ennél alacsonyabb, 148 710 forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. Összevetésként: a KSH által 2011-ben mért (2011. január– novemberi) átlag jövedelmi adatok2 nemzetgazdasági szinten (a családi adókedvezmények nélkül) 140 000 forintos nettó havi keresetet mutatnak. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 800, a szellemi foglalkozásúaké 181 600 forint volt. Egyfelől tehát a diploma (ezzel összefüggésben a szellemi munka) egyértelmű jövedelemtöbbletet jelent a munkaerőpiacon, másfelől a teljes népességre vonatkozó adatok tanúsága szerint a diplomás bérelőny idővel vélhetőleg fokozatosan nő. Az egyes végzettcsoportok esetében többnyire érdemes külön vizsgálni a teljes átlagjövedelem és a Magyarországon szerzett fizetési átlagok különbségét. Bár a külföldön dolgozók 5 százalék körüli aránya nem teszi lehetővé, hogy önmagában a külföldön munkát vállalók jövedelmének megoszlásait feltárjuk, leválasztásuk a teljes jövedelmi szintről abban mindenképpen informatív, hogy beszédesen rendezi át a kereseti sorrendeket. 2 Központi Statisztikai Hivatal Gyorstájékoztató. Foglalkoztatottság – Létszám és kereset a nemzetgazdaságban. 2012. január 20. www.ksh.hu

39

40



Képzési területi bontásban például jól látszik, hogy átlag feletti jövedelmeket a műszaki, az informatikai, a gazdaságtudományi és a jogi pályák végzettjei között mérhetünk. A hazai és a teljes jövedelmi átlagok összevetése azonban azt is mutatja, hogy két pálya – az orvos- és egészségtudományi, valamint az informatikai – külföldi munkavégzés esetén nagyon nagy jövedelemtöbbletet eredményez. 35. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 13 315; 12 533 Agrár képzési terület

139,41 134,14 140,16 131,62 181,16 172,11


199,06

224,27

159,72 154,42


193,09 176,81 131,01 114,52 Orvos- és egészségtudomány képzési terület

Pedagógusképzés

122,79

156,88

118,50 116,05 130,68 126,98


136,15 129,09 139,57 126,64

Szakos bontásban vizsgálva mindezt jól látszik, hogy az informatikai, mérnöki és gazdasági szakokon végzettek hazai jövedelmüket tekintve is átlag feletti keresetekkel bírnak, amelyet a külföldi munkából származó bérek hozzászámítása jelentősen tovább növel. Az összjövedelmekre vonatkozó szórások nagysága azonban



jól kiemeli, hogy az orvostudományi szakokon (akár osztatlanként, akár egyetemi képzésként rögzítette az intézmény) drámai különbségek vannak a magyarországi jövedelmek és a külföldi keresetekkel növelt átlagértékek között. Konkrétan, az adatok alapján egy kezdő orvos átlagosan 209 ezer forint körül keres, ám ha kizárólag a hazai fizetésekre szűkítjük a vizsgálatot, mindössze 117 ezer forintos átlagot kapunk (a táblázatban kiemelve). 2. táblázat. Az 1–3 éve végzettek havi nettó átlagjövedelme az 50 legnagyobb létszámú szakon A Magyarországon munkát vállalók, illetve az összes végzett körében Magyarországon dolgozó végzettek Intézmény neve

Összes végzett

Átlag (ezer Ft)

Szórás

Esetszám

Átlag (ezer Ft)

Szórás

Esetszám

Műszaki informatikai (egyetemi)

264,13

101,944

120

301,41

172,053

132

Villamosmérnöki (egyetemi)

242,83

65,208

74

280,17

148,997

82

Gépészmérnöki (egyetemi)

207,75

58,029

106

256,01

150,692

124

Villamosmérnöki (főiskolai)

206,09

89,791

94

213,52

100,359

100

Műszaki menedzser (főiskolai)

196,70

124,072

106

196,70

124,072

106

Gépészmérnöki (főiskolai)

194,72

81,853

88

197,13

92,556

95

Műszaki menedzser (egyetemi)

194,71

77,338

67

209,99

104,903

71

Gazdálkodási (egyetemi)

184,96

116,939

232

196,92

136,789

245

Mérnök informatikus (BA/BSc)

175,46

95,485

138

197,32

141,038

149

Villamosmérnöki (BA/BSc)

173,89

80,670

90

180,12

90,874

95

Gépészmérnöki (BA/BSc)

171,85

102,015

101

173,62

103,217

105

Közgazdász-gazdálkodási (egyetemi)

168,63

69,022

188

177,97

93,959

198

Jogász (egyetemi)

163,01

87,430

383

172,75

113,311

397

Gazdálkodási (főiskolai)

162,62

78,032

310

167,06

86,454

319

Pénzügyi (főiskolai)

162,58

63,770

119

164,38

65,755

120

Kereskedelmi (főiskolai)

162,41

56,840

83

172,79

73,225

89

41

42



Magyarországon dolgozó végzettek Intézmény neve

Összes végzett

Átlag (ezer Ft)

Szórás

Esetszám

Átlag (ezer Ft)

Szórás

Esetszám

Építőmérnöki (egyetemi)

162,31

44,287

87

198,95

134,994

98

Személyügyi szervező (főiskolai)

157,41

74,886

93

161,64

77,070

96

Kereskedelem és marketing (BA/BSc)

156,95

108,208

103

159,22

107,303

108

Kommunikáció (főiskolai)

156,85

81,964

70

165,19

99,752

76

Pénzügy és számvitel (BA/BSc)

155,08

105,789

181

157,80

106,860

186

Nemzetközi gazdálkodás (BA/BSc)

152,83

57,263

77

177,21

117,738

86

Idegenforgalmi és szálloda (főiskolai)

151,40

56,920

69

155,82

59,231

72

Jogász (osztatlan)

150,06

88,883

185

151,61

90,411

188

Gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc)

147,54

84,152

293

155,03

91,180

308

Kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc)

145,62

110,731

76

151,15

110,952

86

Német nyelv és irodalom (egyetemi)

141,19

69,190

82

148,83

75,605

92

Gazdasági agrármérnöki (egyetemi)

140,25

49,411

79

158,12

123,330

83

Ápoló (főiskolai)

136,02

89,445

76

141,19

92,069

79

Magyar nyelv és irodalom (egyetemi)

134,74

112,102

163

148,11

131,885

175

Angol nyelv és irodalom (egyetemi)

132,47

59,037

133

158,95

104,508

152

Óvodapedagógus (BA/BSc)

132,02

161,923

90

132,22

158,705

94

Szociológia (egyetemi)

128,98

50,458

83

142,13

87,363

88

Művelődésszervező (főiskolai)

128,40

62,715

194

132,41

68,927

214

Turizmus-vendéglátás (BA/BSc)

127,16

48,681

97

146,18

73,407

109

Gyógypedagógia (főiskolai)

125,07

123,898

160

127,46

124,636

165

Általános szociális munkás (főiskolai)

118,25

93,135

83

125,54

91,833

106


Magyarországon dolgozó végzettek Intézmény neve


Összes végzett

Átlag (ezer Ft)

Szórás

Esetszám

Átlag (ezer Ft)

Szórás

Esetszám

Történelem (egyetemi)

118,09

44,399

123

119,15

45,120

126

Pszichológia (egyetemi)

117,82

37,385

102

135,86

113,096

109

Általános orvos (osztatlan)

117,79

37,070

110

207,66

205,563

133

Andragógia (BA/BSc)

116,59

61,774

89

125,43

78,092

99

Általános orvostudományi (egyetemi)

116,49

28,796

92

209,35

209,069

113

Informatikus könyvtáros (főiskolai)

115,67

39,335

77

115,67

39,335

77

Gyógypedagógia (BA/BSc)

114,46

85,391

132

114,63

85,061

133

Szociálpedagógus (főiskolai)

112,16

32,443

184

117,12

55,170

190

Tanító (BA/BSc)

110,38

102,680

76

111,33

100,926

80

Szociális munka (BA/BSc)

109,48

34,056

101

109,04

34,214

103

Tanító (főiskolai)

99,60

72,573

181

104,68

81,054

186

Gyógytornász (főiskolai)

99,54

46,416

68

117,33

80,954

77

Óvodapedagógus (főiskolai)

97,55

23,856

134

100,86

35,684

138

Az egyes képzési formákon szerzett diplomák között mind a hazai, mind az öszszesített jövedelmi adatok a hagyományos egyetemi képzéseken végzettek bérelőnyét mutatják. Gondolnunk kell azonban itt arra, hogy e képzési forma végzettjei nagyobb arányban kerülnek ki a 2008-as végzett évfolyamból, és a munkaerőpiacon eltöltött két évvel hosszabb idő – mint majd látni fogjuk – pozitívan hat a jövedelmekre. Úgy tűnik, hogy a 148 ezres hazai jövedelmi átlaghoz képest ezen kívül az MA-/MSc- és az osztatlan képzések végzettjei is kedvezőbb keresettel rendelkeznek. A legalacsonyabb átlagkereseteket a BA-/BSc-végzettek körében mértük, amelyek (nyilván itt is számolnunk kell az időeltolódás hatásával) nem érik el a főiskolai diplomához társuló kereseti szinteket.

43

44



36. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 13 311; 12 529

Egyetemi - hagyományos képzés

MA/MSc


179,95 161,66 161,83 153,42

145,49

181,17

149,80 144,18 BA/BSc

Összesen

143,67 136,55 159,74 148,48

A munkaerő-piaci részvétel időtartama úgyszintén fontos tényező a jövedelmek alakulásában. A 2008-ban diplomázók (akik két évvel többet tölthettek a munka világában diplomásként) átlagosan közel 20 ezer forinttal keresnek többet frissebben kilépett társaiknál.

37. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 13 212; 12 438

171,99 158,52

2008-

148,48 140,01

2010-

Összesen

160,46 149,42



Ugyancsak számíthat a munkaerőpiacon eltöltött idő hatása a jövedelmekre, hiszen a kereseti átlagok épp azon tagozatok (távoktatás, nappali, esti) végzettjei körében magasabbak, akik már a felsőoktatási évek alatt is többnyire dolgoztak. 38. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a tanulmányok munkarendje szerinti bontásban (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 13 666; 12 870

Nappali

157,70 142,74 179,02 169,64 158,53 154,41 195,56 190,04

Távoktatás Összesen

159,76 148,72

A havi nettó bérjövedelem alakulása a foglalkoztatott beosztása szerint szinte tökéletesen illeszkedik a hierarchikusság lépcsőfokaihoz. A magasabb munkahelyi pozíció tehát mérhető bérelőnnyel jár.

45

46



39. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak beosztása szerinti bontásban (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 323; 11 627

243,74 238,46 207,09 201,39 203,27 186,65 155,78 145,34 124,05 107,79

A jövedelmek ágazati megoszlásának elemzése során egyfelől arra kell tekintettel lennünk, hogy e kategorizálás a hivatalos (KSH által alkalmazott) keretekhez illeszkedik, és megoszlása a válaszadók (gyakran problémás) önbesorolásán alapul. A kérdőívben az önbesorolási nehézségeket példák megadásával igyekeztünk enyhíteni, de még így is 9 százalék körül alakult az „egyéb”, tehát a válaszadó által nem besorolhatónak érzett válaszok aránya. A másik kiemelendő szempont, hogy az ágazat esetében mindig a foglalkoztató profiljának megadását kérjük – így természetes, hogy a cég ágazata nem feltétlenül fedi le a válaszadó által végzett munka ágazati jellegét (pl. adminisztratív vagy szolgáltató munka egy ipari termelő, feldolgozó cégnél). Az adatok ettől függetlenül jól elkülöníthető képet adnak az egyes gazdasági szektorokban jellemző frissdiplomás jövedelmekről. A különböző ágazatokban mért jövedelmek alakulása azt mutatja, hogy a legjobban fizető gazdasági szektorok az információ-kommunikáció, a pénzügyi-biztosítási tevékenység, a villamosenergia-, a gáz-, gőzellátás, a légkondicionálás. Jóval átlag feletti jövedelmeket mutat a szállítás-raktározás, a feldolgozóipar, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek is. Az egészségügy, a művészet és az oktatás területén a legalacsonyabbak az átlagkeresetek. Ágazati bontásban érdemes külön kiemelnünk a szálláshely-szolgáltatást, amelyről eddig – képzésként a gazdaságtudományok képzési területbe olvadva – nem mutatkozott meg a hazai jövedelmi szintek jelentős eltérése a teljes, külföldön szerzett jövedelmeket is magában foglaló átlaggal szemben.



40. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 13 497; 12 721 217,58 203,63

Inform‡ci—, kommunik‡ci—

195,58 187,09

PŽnzŸgyi, biztos’t‡si tevŽkenysŽg

205,81 183,01

Villamosenergia, g‡zSz‡ll’t‡s, rakt‡roz‡s

183,18 175,75

Feldolgoz—ipar

185,55 173,00 173,11 159,26 175,91 158,44

EgyŽb szolg‡ltat‡s

175,25 157,50 157,24 154,27 149,99 146,50

hulladŽkgazd‡lkod‡s

154,00 145,71 145,36 136,61 134,12 131,99 Sz‡ll‡shely-szolg‡ltat‡s, vendŽgl‡t‡s Hum‡n-egŽszsŽgŸgyi, szoci‡lis ell‡t‡s

125,21

179,49

145,02 121,36 130,50 119,48

Oktat‡s

118,26 114,44

A Magyarországon foglalkoztatottak esetében a foglalkoztató tulajdonviszonyai szerinti átlagjövedelmek a magánszféra vállalatainál dolgozó frissdiplomások bérelőnyét mutatják.

47

48



41. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban – 1. A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 813 129,32

Részben állami, részben magántulajdonú

147,49

Teljes mértékben magántulajdonú

Összesen

166,25

148,70

Az állami szférában foglalkoztatottak esetében még részletesebben azt is láthatjuk, hogy a köztisztviselői, közalkalmazotti, kormánytisztviselői jogviszony alacsonyabb átlagfizetéssel jár, mint az állami vagy önkormányzati szféra vállalatainál létesített munkaviszony. 42. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak beosztása szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 867

140,89 127,75 Más helyen dolgozik Összesen

165,16 148,77

A magánszférában mért, a közszféránál lényegesen magasabb átlagjövedelmek közti eltérések tovább szélesednek, amennyiben a munkáltató hazai vagy külföldi tulajdonviszonyát vizsgáljuk. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások a



teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél átlagosan 66 ezer forinttal (!) keresnek többet, mint a teljesen magyar tulajdonú foglalkoztatók munkavállalói (nyilvánvalóan az állami alkalmazók teljes köre ide sorolódik). 43. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban – 2. A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 780

Teljes mértékben magyar tulajdonú

133,54

Részben magyar tulajdonú

170,68

Teljes mértékben külföldi tulajdonú

Összesen

199,53

148,61

Jól látszik a jövedelmi lépcső a vállalati létszám esetében is. Jellemzően (az önfoglalkoztatást kivéve) az átlagos jövedelmi szintek a vállalatmérettel párhuzamosan növekednek. 44. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatottlétszáma szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 828 Önfoglalkoztató 2– 10– 50– 250–

156,38 123,02 132,26 140,86 159,31 178,12

Összesen

148,79

49

50



Az egyéni befektetések későbbi fizetésre gyakorolt hatásának vizsgálata során a diplomázást megelőző külföldi tanulmányokat, valamint a munkaerő-piaci gyakorlatot emeltük be az elemzésbe. Előbbi szempont – a külföldi tanulmányok – esetében jól látszik a későbbi keresetre gyakorolt egyértelműen pozitív hatás, amely a Magyarországon foglalkoztatottak körében is 20 ezer forintos átlagjövedelem-növekedésben nyilvánul meg. (Természetesen itt sem tiszta hatásról van szó. Mindezt számos egyéb háttértényező, pl. szakterületi, demográfiai struktúrák is befolyásolják.) 45. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban (Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 13 658; 12 862 198,34 166,28

154,93 146,73

Összesen

159,88 148,78

A másik, tanulmányok alatti befektetésként értelmezhető tevékenység a szakmai munkavégzés, tapasztalatszerzés már a diploma előtti időszakban. Nyilvánvaló, hogy itt is több tényező mosódik össze (pl. életkor, munkarend, képzési szint különbségei), de a jövedelmi átlagokból jól látszik a szakmai munkatapasztalat szerepe a frissdiplomás jövedelmek alakulásában. 46. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző szakmai munkatapasztalat szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 800

156,09

munkatapasztalatot

munkatapasztalatot

135,74



A diplomázás előtti „befektetések” területe mellett szükséges kitérnünk az olyan nem módosítható adottságok jövedelemalakító szerepére is, mint a nemek közötti eltérések, vagy a származási háttér meghatározó szerepe. A Magyarországon foglalkoztatottak körében a nők és férfiak között mért jövedelmi különbségek mértéke drámaian nagy, meghaladja a 40 ezer (!) forintot. E mögött is feltételezhetünk természetesen strukturális, pl. képzési területi hatásokat, de ha ebben a bontásban vizsgáljuk is az adatokat, a két nem átlagjövedelme közti különbség nem tűnik el, esetleg csak a mértéke mutat némi csökkenést (például a művészet, a pedagógia, a bölcsészet- vagy a társadalomtudomány területein). 47. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 845

133,01

175,92

48. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 11 739 250

208,89

200 144,85 150 119,98

157,34 130,56

161,22

219,43 171,54

182,48 144,98

200,61 149,59

188,84 133,83 110,29

185,82

136,76 138,68 114,89

145,5 148,47 153,8 126,48 125,17 123,2

137,31

100 50

Összesen terület


terület

Pedagógusképzés




terület


0

51

52



Szintén diﬀerenciáló erőnek tűnik a jövedelmi adatok alakulására a szülők legmagasabb iskolai végzettsége. Minél képzettebb a szülő, annál nagyobb átlagjövedelmet jelzett vissza a frissdiplomás. E rendezett „hierarchia” a mögöttes tartalom figyelembevételével egyáltalán nem mondható pozitív vagy biztató képnek. 49. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a szülők legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban A Magyarországon foglalkoztatottak körében (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) N = 12 805; 12 785 160,80 161,57

Egyetem, tudományos fokozat 151,85 154,88 149,32 147,41

Gimnázium Szakközépiskola, technikum

145,38 148,09 141,42 140,07

Legfeljebb 8 általános

145,71 145,05



ElÉGEDETTSÉG A frissdiplomás visszajelzések talán leginkább szubjektív területe a munkával való elégedettség alakulása. Évről évre látható tendencia, hogy a végzettek legkevésbé a jövedelmükkel és karrierlehetőségeikkel, leginkább pedig munkájuk tartalmával és személyi körülményeivel elégedettek. Ez mind az egyes aspektusok értékelésére adható átlagpontok összevetéséből, mind a teljesen elégedetlenek arányát vizsgálva jól látszik. 50. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival A foglalkoztatottak körében (1–4-ig adható pontszámok átlagai) A munka összességét tekintve

2,95

A munka tárgyi körülményei

3,01

A munka személyi körülményei

3,09 2,50 2,78 2,72

A munka szakmai, tartalmi része

3,12

51. ábra. A munka egyes aspektusaival teljesen elégedetlenek aránya A foglalkoztatottak körében (Az 1–4-ig tartó értékelő skálán az 1-es értéket választók aránya) A munka összességét tekintve

2,90%

A munka tárgyi körülményei

4,80%

A munka személyi körülményei

4,60% 15,60% 9,90% 11,00%

A munka szakmai, tartalmi része

4,60%

53

Frissdiplomások 2011 Módszertani összefoglaló

56

F R I S S D I P L O M Á S O K 2 0 11 – M Ó D S Z E R T A N I

ÖSSZEFOGL ALÓ

Az adatfelvétel módszertana A Diplomás Pályakövető Rendszer 2011-es adatfelvételére 2011 első félévében (február–június) került sor. Az adatfelvétel módszere online kérdőíves megkérdezés. A kutatás az alapsokaság – a 2008-ban és a 2010-ben abszolutóriumot szerzettek – teljes körére kiterjedt, beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap- és mesterképzések végzettjeit.3 Az adatfelvételt a Diplomás Pályakövető Rendszer országos programjában részt vevő 31 felsőoktatási intézmény végezte a saját végzettjeikről rendelkezésükre álló belső címlisták alapján. Az online megkeresésre beérkezett anonim válaszokat a felsőoktatási intézmények gyűjtik és kezelik, majd az ezekből összeálló – interfészspecifi káció alapján egységesített szerkezetű – intézményi adatbázisokat az Educatio Nonprofit Kft. egyesíti, tisztítja és súlyozza. A súlyozáshoz szükséges alapsokaságra vonatkozó statisztikai adatokat szintén az intézmények állítják öszsze egységes adatsablon alapján. A kutatás kérdőíve a végzetteknek küldött e-mailben található linken érhető el, a kitöltés online felületen történik. A végzettek által megadott adatokat az intézmény anonim módon kezeli. A kérdőívek egy egységes szerkezetben, kötelezően lekérdezendő központi blokk mellett intézményspecifi kus kérdésekkel is bővülhetnek, azonban az országos adatbázis kizárólag a közös kérdőívelemek egységes szerkezetű adattartalmát foglalja magában. A kérdőívek kitöltése során a válaszok egy részét (abszolutórium éve, képzési terület, képzési szint) a megkeresés alapjául szolgáló adatbázis felhasználásával az intézmények adják meg, ezzel biztosítva az adatok érvényességét.

A kutatás alapsokasága és a minta jellemzői A végzettek körében végzett online kérdőíves megkeresés a programban részt vevő felsőoktatási intézményekben 2008-ban és 2010-ben abszolutóriumot szerzettek teljes körére kiterjedt az alábbi képzési formákon: hagyományos egyetemi, főiskolai, osztatlan, illetve alap- és mesterképzések. Az intézményi adatszolgáltatás alapján az alapsokaság létszáma 100 785 fő. Az adatfelvételek (önkéntes válaszadás) révén összeállt adatbázis elemszáma 20 453 fő. Az átlagos válaszadási ráta eszerint 20,29 százalékot ér el. Az alapsokaság és a minta a súlyképző változók mentén a következő megoszlásokat mutatja:

3 Ez a pályázati kötelezettségvállalás függvényében kiterjedhet a felsőfokú szakképzések, a doktori képzések és a szakirányú továbbképzések végzettjeire is, ám ezeket az adatokat az országos adatbázis nem összesíti.


ÖSSZEFOGL ALÓ

1. táblázat. Képzési terület szerinti illeszkedés Mintaarány

Alappopulációs arány

Súlyok


4,10

5,50

1,341463415

Bölcsészettudomány képzési terület

18,6

18,1

0,97311828


19,5

22,1

1,133333333

Informatika képzési terület

5,3

4,6

0,867924528


5,9

6,5

1,101694915

Műszaki képzési terület

11,1

11,5

1,036036036

Művészet képzési terület

1,8

1,5

0,833333333

Művészetközvetítés képzési terület

0,3

0,1

0,333333333

Nemzetvédelmi és katonai képzési terület

0,8

0,003

0,00375


5,6

6,4

1,142857143

Pedagógusképzés képzési terület

8,5

8,4

0,988235294

Sporttudomány képzési terület

1,9

2,8

1,473684211


9,2

6,8

0,739130435

Természettudomány képzési terület

7,2

5,5

0,763888889

100,0

100,0

Összesen Képzési területi átlagsúly

0,9094

57

58


ÖSSZEFOGL ALÓ

2. táblázat. Munkarend szerinti illeszkedés Mintaarány


Súlyok

Nappali munkarend

66,4

66,2

0,997

Egyéb munkarend

33,6

33,8

1,006

Összesen

100,0

100,0

Mintaarány


Súlyok

Férfi

33,9

36,3

1,07079646

Nő

66,1

63,7

0,963691377

100,0

100,0

Mintaarány


Súlyok

2008

39,2

46,2

1,178571429

2010

60,8

53,8

0,884868421

100,0

100,0

3. táblázat. Nemek szerinti illeszkedés

Összesen

4. táblázat. A végzés éve szerinti illeszkedés

Összesen

A súlyozási eljárás A súlyozási eljárást a fenti négy változó mentén végeztük el. A végzettség képzési területe: agrár/bölcsészettudomány/gazdaságtudományok/informatika/jogi és igazgatási/műszaki/művészet és művészetközvetítés/ nemzetvédelmi és katonai/orvos- és egészségtudomány/pedagógusképzés/sporttudomány/társadalomtudomány/természettudomány. Az eljáráshoz definiáltuk a „nagy” képzési területeket, amelyeknek alappopuláción belüli aránya meghaladja a négy százalékot, illetve a „kis” képzési területeket, amelyeknek aránya az alappopuláción belül egyenként nem éri el a négy százalékot. Ezen kisebb képzési területek (művészeti, művészetközvetítési, sporttudományi, nemzetvédelmi és katonai) súlyozása során – az alacsony elemszám miatt – az alábbiak szerint jártunk el:


ÖSSZEFOGL ALÓ

– egyfelől összevontuk a művészeti és művészetközvetítési képzési területek adatait, – másfelől a három érintett képzési terület közül kettő (az összevont művészet és művészetközvetítési, valamint a sporttudományi) esetében további két súlyképző változó bevonásától eltekintettünk – e területek adatai tehát csak képzési területi és végzés éve szerinti súlyukat képviselik a súlyozott adatbázisban, nemek és munkarend szerint nem reprezentatívak. A nemzetvédelmi és katonai képzési terület esetében a rendkívül csekély számú adat miatt a súlyozástól eltekintettünk (1-es súllyal szerepel). A végzettség munkarendje: nappali/egyéb Az elvégzett tanulmányok munkarendjét kétértékű változóval jelöltük, ahol a nappali tagozat mellett az „egyéb” kategória foglalja magában a levelező, esti és távoktatás munkarendben szerzett végzettségeket. A válaszadó neme: férfi/nő Az abszolutóriumszerzés éve: 2008/2010 Mindezek alapján a súlyozási eljárásban az egyes súlyozási kategóriák esetében az alábbi súlyokkal dolgoztunk. (A hiányzó paraméterekkel bíró esetek 1-es súlyt kaptak.) A súlyozási eljárás és az elemszámtartó korrekció elvégzése után az adatbázis a végzés éve, képzési területe, munkarendje és a végzett neme szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. A súlyváltozó az alábbi paraméterekkel írható le:

59

60


ÖSSZEFOGL ALÓ

5. táblázat. A súlyok alakulása az egyes súlyozási kategóriákban Súlyozási kategória: végzés éve/képzési terület/munkarend/neme 2008/agrár/nappali/férfi

Súly 1,291176

2008/agrár/nappali/nő

1,27535877862595

2008/agrár/egyéb/férfi

2,24863529411765

2008/agrár/egyéb/nő

1,55032592592593

2008/bölcsészettudomány/nappali/férfi

1,39185205479452

2008/bölcsészettudomány/nappali/nő

1,20256856187291

2008/bölcsészettudomány/egyéb/férfi

1,44814358974359

2008/bölcsészettudomány/egyéb/nő

1,42320220994475

2008/gazdaságtudomány/nappali/férfi

1,362

2008/gazdaságtudomány/nappali/nő

1,29721794500724

2008/gazdaságtudomány/egyéb/férfi

1,50299837398374

2008/gazdaságtudomány/egyéb/nő

0,978965931863727

2008/informatika/nappali/férfi

1,02404315352697

2008/informatika/nappali/nő

1,15820444444444

2008/informatika/egyéb/férfi

1,50845161290323

2008/informatika/egyéb/nő

0,246038709677419

2008/jogi és igazgatási/nappali/férfi

0,995262337662338

2008/jogi és igazgatási/nappali/nő

0,899828

2008/jogi és igazgatási/egyéb/férfi

1,60054237288136

2008/jogi és igazgatási/egyéb/nő

1,2290101010101

2008/műszaki/nappali/férfi

1,09301924686192

2008/műszaki/nappali/nő

1,10746229508197

2008/műszaki/egyéb/férfi

0,94171476793249

2008/műszaki/egyéb/nő

1,29871515151515

2008/művészeti és művészetközvetítő

1,02662580645161

2008/orvos- és egészségtudományi/nappali/férfi

1,65042352941176


Súlyozási kategória: végzés éve/képzési terület/munkarend/neme

ÖSSZEFOGL ALÓ

Súly

2008/orvos- és egészségtudományi/nappali/nő

1,25878290598291

2008/orvos- és egészségtudományi/egyéb/férfi

0,802066666666667

2008/orvos- és egészségtudományi/egyéb/nő 2008/pedagógusképzés/nappali/férfi

1,02132932330827 1,75925

2008/pedagógusképzés/nappali/nő

1,05576577946768

2008/pedagógusképzés/egyéb/férfi

1,4528

2008/pedagógusképzés/egyéb/nő

1,30727947019868

2008/sporttudomány

1,49143829787234

2008/társadalomtudomány/nappali/férfi

1,11931636363636

2008/társadalomtudomány/nappali/nő

0,8626

2008/társadalomtudomány/egyéb/férfi

1,169504

2008/társadalomtudomány/egyéb/nő

0,780671264367816

2008/természettudomány/nappali/férfi

0,95819837398374

2008/természettudomány/nappali/nő

0,877733333333333

2008/természettudomány/egyéb/férfi

1,91815

2008/természettudomány/egyéb/nő

1,23615438596491

2010/agrár/nappali/férfi

1,32050860927152

2010/agrár/nappali/nő

1,06294311926606

2010/agrár/egyéb/férfi

1,29321212121212

2010/agrár/egyéb/nő

0,838661818181818

2010/bölcsészettudomány/nappali/férfi

0,933870391061453

2010/bölcsészettudomány/nappali/nő

0,802970149253731

2010/bölcsészettudomány/egyéb/férfi

0,984227160493827

2010/bölcsészettudomány/egyéb/nő

0,862455873015873

2010/gazdaságtudomány/nappali/férfi 2010/gazdaságtudomány/nappali/nő

1,17152481203008 0,935790567853706

61

62


ÖSSZEFOGL ALÓ

Súlyozási kategória: végzés éve/képzési terület/munkarend/neme 2010/gazdaságtudomány/egyéb/férfi

Súly 1,17350379746835

2010/gazdaságtudomány/egyéb/nő

0,973329336188437

2010/informatika/nappali/férfi

0,743253828306265

2010/informatika/nappali/nő

0,473457142857143

2010/informatika/egyéb/férfi

0,82855

2010/informatika/egyéb/nő

0,4313

2010/jogi és igazgatási/nappali/férfi

1,01292444444444

2010/jogi és igazgatási/nappali/nő

0,866261290322581

2010/jogi és igazgatási/egyéb/férfi

1,15539710144928

2010/jogi és igazgatási/egyéb/nő

0,983257657657658

2010/műszaki/nappali/férfi

0,916845845272206

2010/műszaki/nappali/nő

0,914643902439024

2010/műszaki/egyéb/férfi

0,742155251141553

2010/műszaki/egyéb/nő

0,883236363636364

2010/művészeti és művészetközvetítő

0,692306513409962

2010/orvos- és egészségtudományi/nappali/férfi

1,53849887640449

2010/orvos- és egészségtudományi/nappali/nő

0,930760533333333

2010/orvos- és egészségtudományi/egyéb/férfi

1,06166153846154

2010/orvos- és egészségtudományi/egyéb/nő

0,755814084507042

2010/pedagógusképzés/nappali/férfi

0,888542857142857

2010/pedagógusképzés/nappali/nő

0,738220118343195

2010/pedagógusképzés/egyéb/férfi

1,30509866666667

2010/pedagógusképzés/egyéb/nő

1,07830880829016

2010/sporttudomány

1,54477922077922

2010/társadalomtudomány/nappali/férfi 2010/társadalomtudomány/nappali/nő

0,7945 0,767300900900901



ÖSSZEFOGL ALÓ

Súly

2010/társadalomtudomány/egyéb/férfi

0,720478260869565

2010/társadalomtudomány/egyéb/nő

0,609222346368715

2010/természettudomány/nappali/férfi

0,678556373937677

2010/természettudomány/nappali/nő

0,65561306122449

2010/természettudomány/egyéb/férfi

0,610836363636364

2010/természettudomány/egyéb/nő

0,541870967741936

Hiányzó súlyozási paraméterek

1

6. táblázat. A súlyváltozó paraméterei Esetszám

20 453

Mean

1,071

Median

0,9792

Std. Deviation

0,23679

Variance

0,056

Range

2,00

Minimum

0,25

Maximum

2,25

63

Frissdiplomások 2011 Kutatási kérdőív


KÉRDŐÍV

Kedves egykori hallgatónk! Intézményünk diplomás pályakövetési kutatása kapcsán kerestük meg Önt. Az alábbiakban az Ön diplomázás utáni pályájára, tanulmányaira vonatkozóan tennénk fel kérdéseket annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan boldogulnak végzettjeink a munka világában. A vizsgálat eredményei számunkra munkánk eredményességét tükrözik vissza, mostani hallgatóink számára pedig tájékoztatást adhatnak arról, mire számíthatnak tanulmányaik befejeztével. Válaszait természetesen anonim módon kezeljük. Köszönjük, ha időt szán a válaszadásra!

Útmutató a kitöltéshez Kérdőívünk az Ön által [2008-ban/2010-ben] a […………………] intézményben megszerzett abszolutóriumra vonatkozik. Hacsak külön az ellenkezőjét nem kérjük, a kérdésekre mindig e végzettségére vonatkozóan válaszoljon! Ha esetleg [2008-ban/2010-ben] több képzésen is szerzett abszolutóriumot, akkor arra vonatkoztatva várjuk válaszait, amelyet Ön saját szakmai fejlődését tekintve fontosabbnak (főszakjának) érez. Amennyiben egy-egy kérdést nem tud teljes bizonyossággal megválaszolni, kérjük, a leghitelesebbnek ítélt választ jelölje meg.

67

68


KÉRDŐÍV

1. Az elvégzett képzés kezdete, jellemzői

Kérjük, amennyiben ebben az évben több szakon is szerzett abszolutóriumot az intézményben, az alábbi kérdésekre következetesen az Ön számára fontosabbnak tartott végzettségére vonatkoztatva válaszoljon!

1.1. Az intézmény melyik karán végzett?

Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha az adott évben több szakon is szerzett abszolutóriumot, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!)

………………….………………….………………….………………….

1.2. Milyen szakon végzett ebben az intézményben? Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha az adott évben több szakon is szerzett abszolutóriumot, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!) ………………….………………….………………….………………….

1.2.1. Képzési terület: [1 -] Agrár [2 -] Bölcsészettudomány [3 -] Gazdaságtudományok [4 -] Informatika [5 -] Jogi és igazgatási [6 -] Műszaki [7 -] Művészet [8 -] Művészetközvetítés [9 -] Nemzetvédelmi és katonai [10 -] Orvos- és egészségtudomány [11 -] Pedagógusképzés [12 -] Sporttudomány [13 -] Társadalomtudomány [14 -] Természettudomány

1.2.2. Képzési forma: [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés [5 -] Főiskolai – hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés – PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés [9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb


KÉRDŐÍV

1.2.3. A végzés (abszolutórium) éve: [1 -] 2008 [2 -] 2010

1.3. Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? [1 -] Nappali [2 -] Esti [3 -] Levelező [4 -] Távoktatás

1.4. Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? [1 -] Államilag támogatott [2 -] Költségtérítéses [3 -] Mindkét finanszírozási formában, különböző időszakokban

1.5. Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? [1 -] Elégséges [2 -] Közepes [3 -] Jó [4 -] Jeles, kiváló

1.6. Az ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb vagy rosszabb volt? [1 -] Sokkal rosszabb volt, mint a többieké [2 -] Valamivel rosszabb volt, mint a többieké [3 -] Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké [4 -] Valamivel jobb volt, mint a többieké [5 -] Sokkal jobb volt, mint a többieké

1.7. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? (Kérjük, csak az abszolutórium megszerzéséig tartó aktív, lezárt félévek számát tüntesse fel!)

…………….. félév

69

70


KÉRDŐÍV

1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? [1 -] Igen [2 -] Nem

1.8.1. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? [1 -] 1–3 [2 -] 4–6 [3 -] 7–12 [4 -] 13–24 [5 -] 2 évnél több idő alatt [6 -] Még nem szereztem meg 1.8.2. Mi (volt) a késedelem oka? [1 -] Nyelvvizsga hiánya [2 -] Adminisztratív okból érdemes volt várni a diplomázással [3 -] Egyéb ok: ……………………………………………… 1.8.3. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? [1 -] Igen [2 -] Nem [3 -] Már akkor is dolgoztam 1.8.4. Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? [1 -] Egyáltalán nem okozott problémát [2 -] Kismértékben problémának éreztem [3 -] Nagy problémát jelentett

1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? [2 -] Nem [1 -] Igen

1.9.1. Tagja-e Ön az intézmény alumni/öregdiák szervezetének? [1 -] Igen [2 -] Nem


KÉRDŐÍV

2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? [2 -] Nem [1 -] Igen

2.1.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több végzettséget is szerzett, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!)

………………………………………………………………………………

2.1.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés [5 -] Főiskolai – hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés – PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés

2.2. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? [2 -] Nem [1 -] Igen

2.2.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több végzettséget is szerzett, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!)

………………………………………………………………………………

2.2.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés [5 -] Főiskolai – hagyományos képzés

71

72


KÉRDŐÍV

[6 -] Doktori képzés – PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés [9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? [2 -] Nem [1 -] Igen

2.3.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több szakon is tanul, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!)

………………………………………………………………………………

2.3.2. Ezt milyen szintű képzésben végzi? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés [5 -] Főiskolai – hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés – PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés [8 -] Szakirányú továbbképzés [9 -] Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

2.4. Tervez-e (további) részvételt MA-/MSc-képzésben? [1 -] Igen [2 -] Nem

2.5. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből?

(Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy ötfokú skálán, ahol 1 = nem ismeri, 5 = nagyon jól ismeri, 0 = anyanyelve.)


Nem ismeri

KÉRDŐÍV

Nagyon jól ismeri

Anyanyelve

2.5.1. Angol

1

2

3

4

5

0

2.5.2. Német

1

2

3

4

5

0

2.5.3. Francia

1

2

3

4

5

0

2.5.4. Olasz

1

2

3

4

5

0

2.5.5. Spanyol

1

2

3

4

5

0

2.5.6. Orosz

1

2

3

4

5

0

2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [2 -] Nem [1 -] Igen

2.6.1. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? [1 -] Nem tanultam [2 -] 1 [3 -] 2 [4 -] 3 [5 -] 4 [6 -] 5 [7 -] 6 [8 -] 7 [9 -] 8 [10 -] 9 vagy több alkalommal 2.6.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? [1 -] Nem tanultam [2 -] 1 [3 -] 2 [4 -] 3 [5 -] 4 [6 -] 5 [7 -] 6 [8 -] 7 [9 -] 8 [10 -] 9 vagy több alkalommal

73

74


KÉRDŐÍV

2.6.3. Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? ………………………………………………………………………………

2.6.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! (Több választ is megjelölhet!)

Tempus/Erasmus ösztöndíj

[1 -] Igen

[2 -] Nem

A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja

[1 -] Igen

[2 -] Nem

Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat

[1 -] Igen

[2 -] Nem

Egyéb külföldi/nemzetközi pályázati ösztöndíj

[1 -] Igen

[2 -] Nem

Saját/családi finanszírozás

[1 -] Igen

[2 -] Nem

Egyéb forrásból

[1 -] Igen

[2 -] Nem

2.6.5. Milyen országokban tanult? Kérjük, az összeset sorolja fel! …………………………………………………………………………………………………………………….

2.7. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? [2 -] Nem [1 -] Igen

2.7.1. Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? [1 -] Igen [2 -] Nem

2.8. Szerzett-e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban)…

2.8.1. … a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? [1 -] Igen [2 -] Nem


KÉRDŐÍV

2.8.2. … a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? [1 -] Igen [2 -] Nem

2.9. Szerzett-e a tanulmányaihoz NEM kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban)…



2.10. Dolgozott-e Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön...



75

76


KÉRDŐÍV

3. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába 3.1. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? [1 -] Főfoglalkozású diáknak [2 -] Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is)

3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? [2 -] Nem [1 -] Igen

3.2.1. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be!

[1 -] Álláshirdetésre jelentkezett [2 -] Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát [3 -] Intézményi karrieriroda, állásbörze révén [4 -] Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte [5 -] Gyakorlati helyén alkalmazták [6 -] Tanári ajánlás révén [7 -] Korábbi munkakapcsolat révén [8 -] Egyéb személyes ismeretség révén [9 -] Egyéb:……………………………………………

3.2.2. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület

3.2.3. Önnek ez a munkaviszonya… [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű volt [2 -] Határozott idejű volt [3 -] Alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt


KÉRDŐÍV

3.2.4. Ön ekkor (az abszolutórium megszerzésekor) jellemzően minek tekintette magát? [1 -] Főfoglalkozású diáknak [2 -] Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is)

3.3. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? [2 -] Nem, mert már akkor is dolgoztam [3 -] Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmányokat kezdtem [4 -] Nem, egyéb okból: ………………………………………………………………… [1 -] Igen

3.3.1. A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/jelentkezett állásért? (Kapcsolatfelvételnek számítanak pl. az elküldött önéletrajzok, megvalósult interjúk, jelentkezés hirdetésekre stb.) Kérjük, számmal adja meg!

……………………………………………………………………………………………………………………. 3.3.2. A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? Kérjük, számmal adja meg! …………………………………………………………………………………………………………………….

3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? [3 -] Még nem találtam UGRÁS A 4. KÉRDÉSCSOPORTRA [1 -] Azonnal, egy hónapon belül találtam UGRÁS A 3.3.4.-RE [2 -] Keresés után találtam

3.3.3.1. Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját? ………………………………………………………………

77

78


KÉRDŐÍV

3.3.4. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be!

[1 -] Álláshirdetésre jelentkezett [2 -] Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát [3 -] Intézményi karrieriroda, állásbörze révén [4 -] Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte [5 -] Gyakorlati helyén alkalmazták [6 -] Tanári ajánlás révén [7 -] Korábbi munkakapcsolat révén [8 -] Egyéb személyes ismeretség révén [9 -] Egyéb:……………………………………………


3.3.6. Önnek ez a munkaviszonya… [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű volt [2 -] Határozott idejű volt [3 -] Alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt


KÉRDŐÍV

4. Munkaerő-piaci életút 4.1. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek, a jelenlegivel együtt? Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük, azt is számítsa bele!

[1 -] Még sosem dolgoztam [2 -] 1 [3 -] 2 [4 -] 3 [5 -] 4 [6 -] 5 [7 -] 6 [8 -] 7 [9 -] 8 [10 -] 9 vagy több alkalommal

4.2. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli?

Kérjük, hogy a hivatalosan nem regisztrált, ám munka nélkül, állás keresésével töltött időszakokra is gondoljon!

[2 -] Nem [1 -] Igen

4.2.1. Összesen hány ilyen munkanélküli időszak volt? Kérjük, számmal adja meg!

…………………………………………………………………………………………………………………….

4.2.2. Összeadva, ezek a munkanélküliként töltött időszakok hány hónapig tartottak? Kérjük, számmal adja meg! …………………………………………………………………………………………………………………….

4.2.3. Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? [1 -] Igen [2 -] Nem

79

80


KÉRDŐÍV

4.3. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [1 -] Igen [2 -] Nem

4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [2 -] Nem [1 -] Igen

4.4.1. Összesen hány alkalommal? Kérjük, számmal adja meg! …………………………………………………………………………………………………………………….

4.4.2. Összesen hány hónapig dolgozott külföldön a képzettség megszerzését követően? …………………………………………………………………………………………………………………….

4.4.3. Milyen országokban dolgozott? Kérjük, sorolja fel! …………………………………………………………………………………………………………………….

4.4.4. Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? [1 -] Igen, teljes mértékben [2 -] Részben [3 -] Nem


KÉRDŐÍV

5. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? Kérjük, a leginkább jellemzőt jelölje meg!

UGRÁS AZ 5.1.1.-RE [1 -] Alkalmazott [2 -] Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó (szellemi szabad, egyéni vállalkozó, nincs alkalmazottja) [3 -] Vállalkozó UGRÁS AZ 5.1.4.1.-RE [4 -] Munkanélküli [5 -] Nappali tagozaton tanuló diák UGRÁS AZ 5.1.6.-RA [6 -] Gyesen, gyeden (gyeten) van [7 -] Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott)

5.1.1. Milyen beosztásban dolgozik? [1 -] Felső vezető [2 -] Középvezető [3 -] Alsó vezető [4 -] Beosztott diplomás [5 -] Beosztott, nem diplomás foglalkozás

5.1.4.1. Hány hónapja munkanélküli? ………………………………………………………………

5.1.4.2. Keres-e munkát? [1 -] Igen [2 -] Nem

5.1.6. Rendelkezik főállású munkahellyel? [1 -] Igen [2 -] Nem

5.2. Jelenleg dolgozik Ön? [1 -] Jelenleg (is) dolgozik [2 -] Sose dolgozott [3 -] Most nem dolgozik, de már volt munkahelye

UGRÁS A 7. KÉRDÉSCSOPORTRA

81

82


KÉRDŐÍV

Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Kérjük, ha több dolgot is csinál, akkor válassza ki, hogy melyiket tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munkahelyére vonatkozó válaszokat adja meg! 5.3. Az Ön fő munkaviszonya: [1 -] Állandó jellegű és határozatlan idejű [2 -] Határozott idejű [3 -] Alkalmi vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.)

5.4. Ön…: [1 -] Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll) [2 -] Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja [3 -] Más helyen dolgozik

5.5. Mi jelenlegi foglalkozásának, munkakörének megnevezése? Kérjük, ügyeljen arra, hogy a megnevezésből munkájának szakmai jellege kiderüljön. Ha az Ön munkaköre például tanácsadó, rendszerszervező, ügyintéző, asszisztens, államigazgatási előadó, osztályvezető stb., akkor jelölje meg, mely területen dolgozik. Például: számviteli tanácsadó, számítástechnikai rendszerszervező, pénzügyi ügyintéző, marketingasszisztens, igazgatási osztály jogi előadója, polgármesteri hivatal egészségügyi osztály vezetője stb.

..........................................................................................................................................................

5.6. Hány hónapja tölti be ezt a munkakört a mostani munkahelyén? ..........................................................................................................................................................

5.7. Hány hónapja dolgozik Ön a jelenlegi munkáltatójánál (vagy ebben a vállalkozásban, vagy önfoglalkoztatóként)? ..........................................................................................................................................................


KÉRDŐÍV

5.8. Hány alkalmazottja/beosztottja van? [1-] Nincs alkalmazottja/beosztottja [2 -] 1–9 alkalmazott/beosztott [3 -] 10 vagy több alkalmazott/beosztott

5.9. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? [1 -] Egyáltalán nem [2 -] Kevéssé [3 -] Közepes mértékben [4 -] Nagymértékben [5 -] Teljes mértékben

5.10. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület

5.11. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? [1 -] PhD [2 -] Egyéb posztgraduális képzés [3 -] Egyetemi diploma/MA-/MSc-végzettség [4 -] Főiskolai diploma/BA-/BSc-végzettség [5 -] Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget

5.12. Milyen jellegű munkahelyen dolgozik Ön?

Kérjük, a munkahely típusának megadásakor olyan általános kategóriákban gondolkodjon, mint pl. bank, iskola, ipari termelő cég, biztosítótársaság stb.

..........................................................................................................................................................

83

84


KÉRDŐÍV

5.13. Az Ön munkahelye…: [1 -] Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú [2 -] Részben állami, részben magántulajdonú [3 -] Teljes mértékben magántulajdonú

5.14. Az Ön munkahelye…: [1 -] Teljes mértékben magyar tulajdonú [2 -] Részben magyar tulajdonú [3 -] Teljes mértékben külföldi tulajdonú

5.15. Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél?

Kérjük, a teljes – legnagyobb – munkavállalói létszámot jelölje meg, több telephelylyel rendelkező cég esetén pl. az anyavállalat összesített létszámát!

[1 -] Önfoglalkoztató vagyok [2 -] 2–9 fő [3 -] 10–49 fő [4 -] 50–249 fő [5 -] 250–999 fő [6 -] 1000 fő vagy afölött

5.16. Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! [1 -] Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat [2 -] Bányászat, kőfejtés [3 -] Feldolgozóipar (pl. élelmiszer; ruházat; építőanyag-, szerszám-, gépgyártás; gyógyszergyártás; elektronikai eszközök, járművek gyártása; fafeldolgozás) [4 -] Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (ezek termelése, ellátása, kereskedelme) [5 -] Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, -kezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés [6 -] Építőipar [7 -] Kereskedelem, gépjárműjavítás (minden nagy- és kiskereskedelem, illetve gépjárművek esetében a javítás, karbantartás is)


KÉRDŐÍV

[8 -] Szállítás, raktározás (pl. vasúti, közúti, légi személy- és áruszállítás és postai tevékenység) [9 -] Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás [10 -] Információ, kommunikáció (pl. távközlés, számítógépes szolgáltatások, kiadói tevékenység, műsorgyártás) [11 -] Pénzügyi, biztosítási tevékenység [12 -] Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás-vétele, ügynökség) [13 -] Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (pl. piackutatás, fordítás/tolmácsolás, jogi, üzleti szakértői tevékenység, műszaki tanácsadás, tudományos kutatás) [14 -] Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (pl. eszköz-, illetve munkaerő-kölcsönzés, biztonsági szolgáltatás, üzemeltetés, takarítás, adminisztráció, rendezvényszervezés) [15 -] Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás [16 -] Oktatás [17 -] Humán-egészségügyi, szociális ellátás [18 -] Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. múzeum, szerencsejáték, sport, művészet) [19 -] Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, szakszervezet, politika, háztartásicikk-javítás, tisztítás, fodrászat) [20 -] Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra [21 -] Egyéb:………………………………………………

5.17. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! (Azét a települését, ahol munkavégzésének többsége zajlik!) Ez a település külföldön van? [1 -] Igen [2 -] Nem

UGRÁS AZ 5.17.1.-RE UGRÁS AZ 5.17.2.-RE

5.17.1. Kérjük, adja meg az ország nevét: …………………………………………………………………………………………………………………….

5.17.2. Meg tudná adni munkahelye irányítószámát? [1 -] Igen [2 -] Nem

UGRÁS AZ 5.17.2.1.-RE UGRÁS AZ 5.17.2.2.-RE

85

86


KÉRDŐÍV

5.17.2.1. Kérjük, adja meg a település irányítószámát: ……………………………………………………………………………………..

5.17.2.2. Kérjük, adja meg a település nevét: ……………………………………………………………………………………..

5.18. A főállású munkaidő, illetve kereset szempontjából az előző hónap egy átlagos, „normál” hónap volt? [1 -] Igen [2 -] Nem

5.18.1. Mennyi volt az előző hónapban/az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, „normál” fizetést kapott, a főállásából származó havi nettó (adózás utáni) keresete? (Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! Amennyiben az összeg 999 ezer forint feletti, kérjük, 999-et tüntessen fel!)

.......................................................................................................................... nettó, ezer Ft/hónap

5.18.2. Hány munkaórát dolgozott főállásában az előző hónapban? Ha ez nem a „szokásos” hónap volt, akkor utolsó „szokásos” hónapban hány munkaórát dolgozott a főállású munkahelyén? .......................................................................................................................... havi munkaóra

5.19. Van-e Önnek mellékállása, másodállása? [2 -] Nem [1 -] Igen

UGRÁS A 6. KÉRDÉSCSOPORTRA



KÉRDŐÍV

5.19.2. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? [1 -] PhD [2 -] Egyéb posztgraduális képzés [3 -] Egyetemi diploma/MA-/MSc-végzettség [4 -] Főiskolai diploma/BA-/BSc-végzettség [5 -] Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget

5.19.3. Másodállásából/mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban? (Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető „normál keresetű” hónapnak, kérjük, a legutóbbi „normál keresetű” hónapra jellemző havi nettó keresetét adja meg!)

...................................................................................... nettó, ezer Ft/hónap

5.19.4. Másodállásban/mellékállásban hány munkaórát dolgozott az előző hónapban? (Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető „szokásos” hónapnak, kérjük, a legutóbbi „szokásos” hónapra jellemző heti munkaórát adja meg!)

....................................................................................... havi munkaóra

6. Elégedettség 6.1. Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? Teljesen Elégedetlen Elégedett elégedetlen

Teljesen elégedett

6.1.1. A munka szakmai, tartalmi része

1

2

3

4

6.1.2. Szakmai előmenetel, karrierépítés

1

2

3

4

6.1.3. Szakmai presztízs

1

2

3

4

6.1.4. Jövedelem, juttatások

1

2

3

4

6.1.5. A munka személyi körülményei

1

2

3

4

6.1.6. A munka tárgyi körülményei

1

2

3

4

6.1.7. A munka összességét tekintve

1

2

3

4

87

88


KÉRDŐÍV

7. Személyes adatok 7.1. Az Ön neme? [1 -] Férfi [2 -] Nő

7.2. Melyik évben született Ön? ..........................................................................................................................................................

7.3. Mi az Ön hivatalos családi állapota? [1 -] Egyedülálló [2 -] Házas [3 -] Elvált [4 -] Özvegy

7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke? [2 -] Nincs [1 -] Van

UGRÁS A 7.4.1.RE

7.4.1. Hány 18 év alatti gyermeke van? …………………………………………………………………………………………………………………….

7.5. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? Ez a település külföldön van? [1 -] Igen [2 -] Nem

UGRÁS A 7.5.1.-RE UGRÁS A 7.5.2.-RE

7.5.1. Kérjük, adja meg az ország nevét: ……………………………………………………………………………………………………………………. 7.5.2. Meg tudná adni a település irányítószámát? [1 -] Igen UGRÁS A 7.5.2.1.-RE [2 -] Nem UGRÁS A 7.5.2.2.-RE


KÉRDŐÍV

7.5.2.1. Az irányítószám: ……………………………………………………………………………………..


7.6. Milyen településen él Ön jelenleg? Ez a település külföldön van? (Arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!)

[1 -] Igen [2 -] Nem

UGRÁS A 7.6.1.-RE UGRÁS A 7.6.2.-RE

7.6.1. Kérjük, adja meg az ország nevét: …………………………………………………………………………………………………………………….

7.6.2. Meg tudná adni lakhelye irányítószámát? [1 -] Igen UGRÁS A 7.6.2.1.-RE [2 -] Nem UGRÁS A 7.6.2.2.-RE 7.6.2.1. Az irányítószám: ……………………………………………………………………………………..


7.7. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? [1 -] Gimnázium – hagyományos 4 osztályos [2 -] 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, két tannyelvű gimnázium [3 -] Szakközépiskola [4 -] Egyéb

89

90


KÉRDŐÍV

7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Legfeljebb 8 általános [2 -] Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) [3 -] Szakközépiskola, technikum [4 -] Gimnázium [5 -] Főiskola [6 -] Egyetem [7 -] Nem tudja, nem ismerte, nem élt

7.9. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Legfeljebb 8 általános [2 -] Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) [3 -] Szakközépiskola, technikum [4 -] Gimnázium [5 -] Főiskola [6 -] Egyetem [7 -] Nem tudja, nem ismerte, nem élt

7.10. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Az átlagosnál sokkal jobb [2 -] Az átlagosnál valamivel jobb [3 -] Nagyjából átlagos [4 -] Az átlagosnál valamivel rosszabb [5 -] Az átlagosnál sokkal rosszabb

7.11. Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! Kérjük, a szülő és nagyszülői körre gondoljon!

[1 -] Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag [2 -] Igen, csak a szülők között [3 -] Igen, csak a nagyszülők között [4 -] Nincsen

Hallgatók 2011 Kutatási zárótanulmány

92

H A L L G A T Ó K 2 0 11 – K U T A T Á S I


TarTalomJEGYZÉK Ábrák jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 A kutatásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Az adatok forrása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Főbb megállapítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Tanulmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Képzési háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Képzési tervek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 Külföldi tapasztalatok és nyelvtudás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 Nyelvismeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 Külföldi tanulmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 A munka világa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 Tanulmányok melletti munkavállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 A végzett munka jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107



ÁBrÁK JEGYZÉKE 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 1. ábra. Képzési forma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 2. ábra. A párhuzamosan más felsőfokú képzésben is részt vevők aránya képzési területenként. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 3. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája az MA/MSc képzési formában tanulók között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 5. ábra. Részvétel tervezése MA-/MSc-képzésben (képzési forma szerint) . . . . . . 101 6. ábra. Részvétel tervezése MA-/MSc-képzésben (képzési terület szerint) . . . . . 102 7. ábra. Nyelvismeret. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 8. ábra. Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési területenként . . . . 104 9. ábra. Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési formánként . . . . . . .105 10. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 11. ábra. Dolgozó hallgatók aránya munkarendek szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 12. ábra. Hallgatói öndefiníció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 13. ábra. Dolgozó hallgatók aránya képzési formánként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 14. ábra. Dolgozó hallgatók képzési területi aránya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 15. ábra. A munkaviszony jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 16. ábra. A munkaviszony jellege munkarendenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 17. ábra. A munkaviszony jellege képzési formánként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 18. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása . . . . . . . . . . . . . 111 19. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása munkarendenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 20. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása képzési formánként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 21. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása képzési területenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113

93



a KUTaTÁSrÓl Az adatok forrása A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) évente folytatott intézményi kutatásai a frissdiplomások mellett az aktív hallgatók teljes körére is kiterjednek. Ennek keretében 2011 tavaszán 31 felsőoktatási intézmény kereste meg hallgatóit online kérdőív segítségével, és a beérkezett intézményi adatokból épült fel a Diplomás Pályakövető Rendszer országos hallgatói adatbázisa. A programban részt vevő intézmények a 2011-ben aktív státuszban lévő hallgatóikat keresték meg az online kérdőívekkel. Az országos hallgatói adatbázis – Hallgatók 2011 néven – az intézményi megkeresésre válaszoló hallgatók adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 19,44 százalékos. A válaszadók teljes létszáma 45 949 fő. Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, képzési területe és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása Eredeti, nem súlyozott adatbázis alapján Intézmény

Esetszám

Százalék

ÁVF

648

1,4

AVKF

246

0,5

BGF

1 282

2,8

BKF

600

1,3

BME

2 927

6,4

DE

2 477

5,4

EJF

206

0,4

ELTE

4 918

10,7

EKF

1 977

4,3

KE

652

1,4

KF

779

1,7

KJF

893

1,9

95

96



Intézmény

Esetszám

Százalék

188

0,4

1 566

3,4

MÜTF

336

0,7

PPKE

3 280

7,1

PTE

3 308

7,2

SE

1 874

4,1

SZE

4 669

10,2

SZTE

4 456

9,7

SZIE

2 771

6,0

SZF

287

0,6

PE

801

1,7

WJLF

125

0,3

ZMNE

598

1,3

ZSKF

600

1,3

NYME

732

1,6

OE

2 753

6,0

Összesen

45 949

100,0

MOME ME

Főbb megállapítások A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer hallgatói kutatásában 31 hazai felsőoktatási intézmény kereste meg a 2011-ben aktív státuszban lévő hallgatóit, online kérdőívek segítségével. A vizsgálat kérdései a tanulmányi életútra, annak nemzetközi komponenseire és a munka világához való kapcsolódásukra vonatkoztak. A felsőoktatási képzési szintek közötti kapcsolatok jól mutatják, hogy a kétciklusú rendszernek megfelelően a felsőoktatáson belüli tanulmányi továbbhaladást a bachelor/master átmenet uralja, a hagyományos főiskolai vagy egyetemi képzések hallgatóinak aránya a pár évvel ezelőtt tapasztalt hasonló nagyságrendhez képest jelentősen lecsökkent. Az MA-/MSc-képzéseken tanulók körében a meglévő előzetes végzettség esetében a BA-/BSc-diploma dominál – a mesterszakos hallgatók több mint fele alapszakon végzett. Nagyarányú, egyharmados emellett a főiskolai



diploma szerepe is az MA-/MSc-képzések hallgatói között. A mesterképzés felfutását érzékelteti, hogy a mostani bachelorhallgatók kétharmada és a még főiskolai képzésben lévőknek is több mint a fele tervezi a tanulmányi továbblépést e képzési forma felé. A mesterképzési tervek az átlagnál nagyobb arányban kötődnek a természet-, a bölcsészet- és a társadalomtudományi, valamint a művészeti területek hallgatóihoz. A hallgatók körében az angol nyelv legalább alapszintű ismerete mondható leggyakoribbnak, 91 százalékos ismertséggel. Német nyelvismerettel a hallgatók 61 százaléka bír; az orosz, spanyol, olasz, francia nyelvek ismertsége 10-10 százalék körüli. A német nyelv ismerete legnagyobb a jogi és a gazdaságtudományi területeken, a francia, olasz és spanyol nyelvtudás leginkább a művészeti és a bölcsészettudományi hallgatókhoz kötődik. A hallgatók 5,6 százaléka számolt be külföldi tanulmányokról a felsőfokú képzés ideje alatt, leggyakrabban Tempus/Erasmus támogatással. Arányuk az átlagnál alacsonyabb a természettudományi, a műszaki és az informatikai területeken. Képzési formák szerint bontva a hallgatókat úgy tűnik, hogy a hagyományos egyetemi képzések kedveznek leginkább a külföldi tanulmányoknak. A BA-/BSc-szakok hallgatóinak helyzete a nemzetközi mobilitás tekintetében kedvezőtlenebb az átlagnál. Ez a tendencia – nagy tömegeket érintve – összességében erősen csökkenti a mobil felsőoktatási hallgatók arányát. A hallgatók körében a tanulmányaik mellett munkát is vállalók aránya 43 százalékosnak mutatkozott. Ezen belül az esti, levelező vagy távoktatásos munkarendeken tanulók jóval több mint nyolcvan százaléka dolgozik, míg a nappali tagozatosok esetében egynegyednyi a munkát is vállalók aránya. A tanulmányok melletti munkavállalás a leggyakoribb a képzési rendszer második lépcsőjén, az MA-/MSc-képzésben, és az egységes/osztatlan képzés tűnik olyannak, amely leginkább a felsőoktatáshoz köti a hallgatókat, háromnegyed részüket távol tartva a munka világától a tanulmányok alatt. Szakterületi bontásban a leginkább „munkaközelinek” a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési szakok mutatkoznak. Utóbbi esetében tekintettel kell lennünk a mesterképzési hallgatók átlagnál lényegesen nagyobb arányára. A természettudomány és az egészségügy/orvostudomány területeinek hallgatói azonban az átlagosnál kisebb arányban kötődnek a munkaerőpiachoz. A munkaviszony típusa nyilvánvalóan nagymértékben eltér a különböző tagozatok hallgatói között. A nem nappali tagozatos hallgatók döntően állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonyban állnak, míg a nappali tagozatos hallgatók inkább alkalmi munkákat, diákmunkát végeznek, gyakornoki feladatokat látnak el. Összességében a hallgatók 70 százaléka végez valamilyen szakterület-releváns munkát, a végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése a nappali tagozatos hallgatók, illetve a BSc-képzéseken tanulók körében a leggyengébb. E kapcsolódás leginkább az informatikai és a művészeti területen, illetve a pedagógusképzési szakokon tanulók körében jellemző.

97

98



TaNUlmÁNYoK Képzési háttér A felsőfokú tanulmányok feltérképezése során elsősorban a felsőoktatási szintek közötti kapcsolatokat vizsgáltuk. Az eredmények jól mutatják, hogy a kétciklusú rendszernek megfelelően a felsőoktatáson belüli tanulmányi továbbhaladást a bachelor/master átmenet uralja. A hagyományos főiskolai vagy egyetemi képzések hallgatóinak aránya a pár évvel ezelőtt tapasztalt hasonló nagyságrendhez képest jelentősen lecsökkent. Ezek a korábbi képzési formák immár főként képzési előzményként, a képzési életút egy korábbi állomásaként jelennek meg a felsőoktatási vizsgálatokban és a hallgatók tanulmányaiban. A hallgatók döntő többsége (69 százalék) a lineáris képzési rendszer BA-/BSc-képzésein tanul. Ezen alapszakos hallgatók mellett – még ugyancsak a nem diplomára épülő alapképzésben – tanul a hallgatók 20 százaléka: felük a kétciklusú rendszerben is fennmaradt egységes és osztatlan képzéseken (jogi, orvosi szakok), felük a korábbi szisztémából a „rendszerben maradt” hagyományos főiskolai vagy egyetemi szakokon. A mesterképzésen részt vevő hallgatók a válaszadók 11 százalékát teszik ki. A kutatás nem terjedt ki a diplomát igénylő olyan képzési formákra, mint a szakirányú továbbképzések, a diplomás képzések, de az olyan, diplomát nem nyújtó képzésekre sem, mint a felsőfokú szakképzés. 1. ábra. Képzési forma (esetszám, %) N = 45 318 BA/BSc 2 815; 6% 4 533; 10%

1 995; 4%

MA/MSc Egységes, osztatlan képzés Egyetemi - hagyományos képzés F iskolai - hagyományos képzés

4 831; 11%

31 144; 69%

A felsőoktatás mai rendszerében finanszírozási és strukturális okokból egyaránt ritkák a párhuzamosan végzett tanulmányok. Összességében a hallgatók 6 százaléka tanul párhuzamosan más szakon is. (Ez esetben a megkeresés során a számára fontosabbat kellett alapul vennie a kitöltéskor.) A párhuzamosan több szakon is tanulók



aránya a pedagógus- és a bölcsészképzési szakok hallgatói körében a legnagyobb, meghaladja a 16 százalékot. Az agrár, az informatika, a műszaki és a gazdaságtudományi képzések hallgatói jellemzően csak egy szakot végeznek párhuzamosan. 2. ábra. A párhuzamosan más felsőfokú képzésben is részt vevők aránya képzési területenként (%) N = 44 855 Agrár képzési terület

2,80%


3,50%


5,20% 2,10% 8,60%


4,10%

Pedagógusképzés

16,80% 7,40%


5,70%

Összesen

6,10%

7,10%

Korábbi felsőfokú tanulmányokról azonban jóval többen számolnak be. Itt a felsőfokú végzettséget feltételező MA-/MSc-képzések nyilván döntően meghatározzák az arányokat, hiszen a már diplomával rendelkezők aránya a mesterképzéseken nyilvánvalóan teljes körűnek vehető (noha nem minden hallgató tüntette ezt fel). Így a válaszadók 20,6 százalékának van már felsőfokú végzettsége, többnyire hagyományos főiskolai vagy BA-/BSc-képzésekről. 3. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája A felsőfokú végzettséggel rendelkező hallgatók körében (esetszám, %) N = 9114 BA/BSc 1 278; 14%

MA/MSc

3 296; 36%

Egységes és osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) Egyetemi - hagyományos képzés F iskolai - hagyományos képzés Fels fokú szakképzés 225; 2% 3 073; 34%

146; 2% 1 096; 12%

99

100



Az MA-/MSc-képzéseken tanulók körében a meglévő előzetes végzettség esetében a BA-/BSc-diploma dominál. A mesterszakos hallgatók több mint fele alapszakon végzett. Nagyarányú emellett a főiskolai diploma szerepe is: az MA-/MSc-képzések hallgatói között egyharmados a főiskolai diploma aránya. 4. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája az MA/MSc képzési formában tanulók között Az MA-/MSc-hallgatók körében (esetszám, %) N = 4104 BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan képzés

1 466; 36%

Egyetemi - hagyományos képzés F iskolai - hagyományos képzés 2 205; 54%

312; 8% 16; 0% 105; 2%

Képzési tervek A felsőfokú képzési rendszer második lépcsőjének számító MA-/MSc-képzéseken jelenleg a hallgatók mintegy 10 százaléka tanul. A mesterképzés, mint láthattuk, alapvetően a BA-/BSc-fokozatot szerzettek, kisebb részben a hagyományos főiskolai diplomával rendelkezők köréből táplálódik. A mesterképzés felfutóban lévő volumenét érzékelteti, hogy a mostani bachelorhallgatók kétharmada és a még főiskolai képzésben lévőknek is több mint a fele tervezi a tanulmányi továbblépést e képzési forma felé. Nyilvánvalóan ez a tervezett továbbtanulási arány döntően a nagy tömegeket magában foglaló BA-/BSc-képzések hallgatóinak esetében fontos különösen.



5. ábra. Részvétel tervezése MA-/MSc-képzésben Az MA-/MSc-képzést tervezők aránya képzési forma szerint (%) N = 44 719 53,80% Egyetemi hagyományos képzés Egységes, osztatlan képzés

27,30% 23,80%

BA/BSc

67,00%

A mesterképzési tervek az átlagnál csekélyebb arányban kötődnek a főként egységes/osztatlan képzéseket kínáló képzési területekhez, mint az orvos- és egészségtudományi, illetve a jogi és igazgatási képzések. Az átlagnál nagyobb arányú azonban az MA-/MSc-részvétel tervezése a természet-, a bölcsészet- és a társadalomtudományi, valamint a művészeti területek hallgatói körében. 6. ábra. Részvétel tervezése MA-/MSc-képzésben Az MA-/MSc-képzést tervezők aránya képzési terület szerint (%) N = 44 719 Agrár képzési terület

55,20%


54,10%


35,50% 60,10% 64,90%


36,20% 39,70% 67,00%


60,30% 69,10%

Összesen

54,10%

101

102



KÜlFÖlDI TaPaSZTalaToK ÉS NYElVTUDÁS Nyelvismeret A felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében a nyelvismeret feltérképezésekor az egyes idegen nyelveket ismerők, illetve az azokat nem ismerők arányát mutatjuk be. A hallgatók körében az angol nyelv legalább alapszintű ismerete nagyon gyakorinak mondható, a válaszadók 91 százaléka ismeri a nyelvet. Német nyelvismerettel a hallgatók 61 százaléka bír. A többi felkínált nyelv (orosz, spanyol, olasz, francia) ismertsége 10-10 százalék körüli. Érdekes különbségeket mutat a nyelvtudás képzési területenként: angolul legkevésbé a művészeti és a pedagógusképzés hallgatói tudnak, körükben 10 százalék körüli a nyelvet nem ismerők aránya. A német nyelv ismerete a jogi és a gazdaságtudományi területeken a legnagyobb. A francia, olasz és spanyol nyelvtudás leginkább a művészeti és a bölcsészettudományi hallgatókhoz kötődik. Az orosz nyelvet ismerők a pedagógusképzésben, illetve a nemzetvédelmi és katonai képzési területen vannak legnagyobb arányban. 7. ábra. Nyelvismeret Az egyes nyelveket ismerők aránya (%) N = 45 949

Orosz Spanyol Olasz Francia Német Angol

10,60% 9,40% 11,50% 14,50% 64,10% 91,30%



Külföldi tanulmányok A hallgatók 5,6 százaléka számolt be a felsőfokú képzés ideje alatti külföldi tanulmányokról. A leggyakoribbak a 4–6 hónapig tartó – kb. egy szemesztert lefedő – tanulmányi ciklusok. A külföldi tanulmányokkal töltött hónapok átlaga (a résztvevők körében) 7,31. A külföldi tanulmányokon részt vettek aránya az átlagnál alacsonyabb a természettudományi, a műszaki és az informatikai területeken. A pedagógusképzés és a művészeti képzés szakjainak hallgatói körében ugyanakkor az átlagnál gyakrabban fordul elő, hogy külföldön is folytatnak hosszabb-rövidebb felsőfokú tanulmányokat. Utóbbi esetben e nagyobb gyakoriságot tekinthetjük a szakma specifi kumának, a pedagógusképzés esetében azonban inkább a mesterképzések nagyobb arányában látnánk az okot. 8. ábra. Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési területenként (%) N = 40 470


4,00% 7,80%


5,40% 3,00%


6,90% 2,80% 17,70%


7,30% 12,60% 7,50%


4,50% 2,70%

Összesen

5,60%

103

104



Képzési formák szerint bontva a hallgatókat úgy tűnik, hogy a hagyományos egyetemi képzések kedveznek leginkább a külföldi tanulmányoknak – az itt talált magasabb gyakoriság azonban minden bizonnyal egy kitolódott képzési idővel is együtt jár (akik még mindig hagyományos képzéseken tanulnak, valószínűleg az előírt időnél jóval lassabban végezték a képzést). Mindazonáltal nagyon tisztán látszik a BA-/BScszakok hallgatóinak hátránya a nemzetközi mobilitás tekintetében. Vélhetőleg a rövidebb képzési ciklus is ebbe az irányba hat. Ez a tendencia – nagy tömegeket érintve – összességében erősen csökkenti a mobil felsőoktatási hallgatók arányát. 9. ábra. Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési formánként (%) N = 44 343

BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan képzés Egyetemi hagyományos képzés

3,60% 10,10% 8,70% 13,90% 8,00%

Összesen

5,60%

A külföldi tanulmányokat folytatók a lehetséges források közül minden második esetben Tempus/Erasmus támogatást vettek igénybe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzetközi mobilitás ne igényelne egyéni vagy családi anyagi ráfordítást. A külföldön tanult hallgatók egyharmada számára szükséges volt a személyes tehervállalás is. A többi forrás (hazai, külföldi vagy intézményi ösztöndíj) gyakorisága 10 százalék körüli volt a mobil hallgatók körében. 10. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai A külföldi tanulmányokat folytatottak körében (%) N = 2523

Tempus/Erasmus

50,40% 34,10%

Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Egyéb külföldi ösztöndíj, pályázat A fogadó intézmény ösztöndíja Egyéb forrás

15,40% 14,50% 10,50% 12,70%



a mUNKa VIlÁGa Tanulmányok melletti munkavállalás A hallgatók körében a tanulmányaik mellett munkát is vállalók aránya 43 százalékos. Fontos azonban látnunk, hogy a tanulmányok melletti munkavégzés egyes képzési formák esetében természetes velejáróként tekinthető. Az esti, levelező vagy távoktatásos képzési formák célja épp e párhuzamosság biztosítása. Nem is meglepő, hogy az ezekben a munkarendekben tanulók jóval több mint 80 százaléka párhuzamosan dolgozik is. A nappali tagozatosok esetében mért 26,7 százalékos munkavégzési arány önmagában is fontos mutató: a hallgatók egynegyede már a felsőoktatási évek alatt aktívan részt vesz a munkaerőpiacon, kötődéseket alakít ki a munka világához. 11. ábra. Dolgozó hallgatók aránya munkarendek szerint (%) N = 44 573

Nappali

26,7% 84,4% 84,4%

Távoktatás Összesen

87,9% 42,8%

A tanulmányaik mellett dolgozó hallgatók között egyharmad azok aránya, akik alapvetően diáknak, hallgatónak tartják magukat, és mellesleg munkában is részt vesznek. Ugyanakkor a fennmaradó kétharmadnyi dolgozó és hallgató státuszú válaszadónk alapvetően a munka világához kapcsolná magát, aki számára a felsőfokú tanulás a munka mellett háttérbe szorul – nem ezt tekinti meghatározó tevékenységének. Úgy véljük, a munkát vállaló hallgatóknak ez az öndefiníciója fontos elemmel színezheti a felsőoktatásban részt vevőkről alkotott képet.

105

106



12. ábra. Hallgatói öndefiníció A munkát végző hallgatók körében (esetszám, %) N = 19 066

6 852; 36%

tartja magát

dolgozónak (aki tanul) tartja magát

12 214; 64%

A tanulmányok melletti munkavállalás (vagy a fentiek fényében megfordítva: a munka melletti továbbtanulás) a leggyakoribb a képzési rendszer második lépcsőjén, az MA-/MSc-képzésben. Az egységes/osztatlan képzés tűnik olyannak, ami leginkább a felsőoktatáshoz köti a hallgatókat, háromnegyed részüket távol tartva a munka világától a tanulmányok alatt. 13. ábra. Dolgozó hallgatók aránya képzési formánként (%) N = 44 417

BA/BSc

41,8%

MA/MSc


Egyetemi - hagyományos képzés

59,9%

26,4%

45,9%

51,5%

Összesen

42,9%



Szakterületi bontásban a leginkább „munkaközelinek” a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési szak mutatkozik. Utóbbi esetében ismét csak tekintettel kell lennünk a mesterképzési hallgatók átlagnál lényegesen nagyobb arányára. A természettudomány és az egészségügy/orvostudomány területeinek hallgatói azonban az átlagosnál kisebb arányban kötődnek a munkaerőpiachoz, alig egynegyedük kombinálja tanulmányait munkavállalással. 14. ábra. Dolgozó hallgatók képzési területi aránya (%) N = 44 355 Agrár

44,9% 42,2%

Gazdaságtudományok

52,8% 41,6%

Jogi és igazgatási

50,8% 39,0% 38,7%

Orvos- és egészségtudomány

22,9%

Pedagógusképzés

55,2% 45,5%

Társadalomtudomány

50,3% 26,5%

Összesen

42,9%

A végzett munka jellemzői Az alábbiakban a felsőfokú tanulmányok mellett munkát is végző hallgatókkal foglalkozunk. Mint láthattuk, a munkavállalás összességében a hallgatók kb. 42 százalékát jellemzi. Az ő munkaviszonyuk az esetek többségében (59 százalékában) állandó jellegű és határozatlan időtartamú. Határozott időtartamú munkát további 8 százalékuk végez. A hallgatói életformához jobban kapcsolható alkalmi, megbízási jellegű vagy kimondottan diákmunka a munkát végző válaszadók kb. egyharmadát jellemzi.

107

108



15. ábra. A munkaviszony jellege A munkát végző hallgatók körében (esetszám, %) N = 19 070

3 548; 19%

1 778; 9% 11 197; 59%

1 054; 5%

Diákmunka, gyakornoki munka

1 494; 8%

A munkaviszony típusa nyilvánvalóan nagymértékben eltér a különböző tagozatok hallgatói között. A határozott időtartamú munkaszerződések aránya között nincs nagy eltérés, ám a többi foglalkoztatási forma nagyon eltérő arányokat mutat. A választóvonal a nappali tagozatos hallgatók és a többi hallgató között húzódik: utóbbiak döntően állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonyban állnak, míg a nappali tagozatos hallgatók inkább alkalmi munkákat, diákmunkát végeznek, gyakornoki feladatokat látnak el. 16. ábra. A munkaviszony jellege munkarendenként A munkát végző hallgatók körében (%) N = 19 078

Nappali

24,3%

7,6%

27,6%

40,5%

89,3%

6,1%3,6% 1,0%

85,6% Távoktatás Összesen

8,7% 4,8% 0,9%

91,2% 58,5%

4,3%3,9%0,7% 7,9%

14,9%

18,6%




A munka világához közelebb álló levelező, esti, illetve távoktatási képzések természetesen kihatnak arra is, hogy az egyes képzési formák hallgatói milyen státuszban vannak jelen a munkaerőpiacon. E tekintetben a hagyományos főiskolai képzések és a mesterképzések hallgatói körében találjuk a határozatlan idejű foglalkoztatottak legmagasabb arányát. 17. ábra. A munkaviszony jellege képzési formánként A munkát végző hallgatók körében (%) N = 19 055 BA/BSc MA/MSc

56,7%

6,6% 15,7%

67,4%

12,0% 9,6% 11,0%


55,0%

8,0%

Egyetemi – hagyományos képzés

54,1%

11,2%

– hagyományos képzés Összesen

68,2% 58,6%

21,1%

19,3% 17,9%

17,6% 16,7%

7,9% 10,8% 13,1% 7,8% 14,9%


18,7%

A tanulmányok mellett végzett munka másik fontos meghatározója az a kérdés, hogy kapcsolatban áll-e a tanulmányok szakterületével. A felsőoktatási tanulmányok ideje alatt végzett szakmai gyakorlat nagyban segítheti ugyanis a diploma utáni elhelyezkedés sikerességét. Összességében a hallgatók 70 százaléka valamilyen szakterület-releváns munkát végez, 18 százalékuk egészen más területen tevékenykedik, mint amit tanul, a fennmaradó 12 százalék pedig olyan munkát végez, amely nem igényel célzott szaktudást. 18. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása A munkát végző hallgatók körében (esetszám, %) N = 18 979 Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának?

2 297; 12%

2 986; 16% Csak a saját szakterület A saját és a kapcsolódó szakterület

3 416; 18%

Egy egészen más szakterület 10 280; 54%

Bármilyen szakterület

109

110



A végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése a nappali tagozatos hallgatók körében a leggyengébb. Közülük majd’ 20 százalék speciális szaktudást nem igénylő munkát végez. 19. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása munkarendenként A munkát végző hallgatók körében (esetszám, %) N = 19 024 Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának? Nappali

14,7%

44,0%

22,0%

19,9%

Távoktatás

19,4%

64,3%

16,7%

61,8%

15,4%

64,6%

11,5% 4,3% 15,1%

6,4%

14,4%

5,6%

Csak a saját szakterület A saját és a kapcsolódó szakterület Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

Összesen

15,9%

54,0%

18,0%

12,1%

A végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése a mesterképzés hallgatóinak körében a legerősebb. Több mint nyolcvan százalékuk tanulmányai szakterületén dolgozik. A legtöbb nem szakmai munkát a BSc-sek és a hagyományos egyetemi képzések dolgozó hallgatói végzik. 20. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása képzési formánként A munkát végző hallgatók körében (esetszám, %) N = 19 005 Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának? BA/BSc

14,5%

MA/MSc

18,4%


20,5%

Egyetemi – hagyományos képzés

18,3%

– hagyományos képzés

15,3%

Összesen

15,7%

52,5% 63,4% 51,3% 48,9% 58,2% 54,1%

19,7%

13,2%

10,1% 8,1% 17,3% 10,9% 20,0%

12,9%

17,6% 9,0% 18,1% 12,1%

Csak a saját szakterület A saját és a kapcsolódó szakterület Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület



A végzett munka és a tanulmányok kapcsolódását szakterületi bontásban vizsgálva azt látjuk, hogy főként az informatikai, a művészeti területeken, illetve a pedagógusképzési szakokon tanulók körében jellemző, hogy a tanulmányaik alatt végzett munkájuk szakmai kötődésű. E szempontból a természettudományi, a bölcsészettudományi és az agrárhallgatók vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben, a közülük munkát vállalók jelentős része nem szakmai jártasságát növeli. 21. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása képzési területenként A munkát végző hallgatók körében (esetszám, %) N = 18 968 Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának?

Agrár

14,0% 12,5%

Gazdaságtudományok

47,0%

27,1%

44,0%

12,5%

26,1% 60,5%

17,4% 14,5%

27,9% Jogi és igazgatási

53,1%

16,6%

12,6%

10,8% 8,2%

58,0%

15,6%

11,9%

16,0%

54,4%

18,3%

9,4% 11,6%

Csak a saját szakterület A saját és a kapcsolódó szakterület

26,8%

53,0%

13,7% 6,6%

Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

Orvos- és egészségtudomány

21,1%

Pedagógusképzés

21,8%

51,0% 59,2%

12,7% Társadalomtudomány

9,9% 14,6%

16,9%

12,8% 6,2%

58,3%

20,7%

54,0% 36,6%

11,1%

21,6% 27,0%

8,3% 14,5%

21,7%

111

Hallgatók 2011 Módszertani összefoglaló

114

H A L L G A T Ó K 2 0 11 – M Ó D S Z E R T A N I

ÖSSZEFOGL ALÓ

Az adatfelvétel módszertana A Diplomás Pályakövető Rendszer 2011-es adatfelvételére 2011 első félévében (február–június) került sor. Az adatfelvétel módszere online kérdőíves megkérdezés. A kutatás az alapsokaság – a 2011-ben aktív hallgatók – teljes körére kiterjedt, beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan, valamint az alap- és mesterképzések hallgatóit.4 Az adatfelvételt a Diplomás Pályakövető Rendszer országos programjában részt vevő 31 felsőoktatási intézmény végezte a saját hallgatóikról rendelkezésükre álló belső címlisták alapján. Az online megkeresésre beérkezett anonim válaszokat a felsőoktatási intézmények gyűjtik és kezelik, majd az ezekből összeálló – interfészspecifikáció alapján egységesített szerkezetű – intézményi adatbázisokat az Educatio Nonprofit Kft. egyesíti, tisztítja és súlyozza. A súlyozáshoz szükséges alapsokaságra vonatkozó statisztikai adatokat szintén az intézmények állítják öszsze egységes adatsablon alapján. A kutatás kérdőíve az aktív hallgatóknak küldött e-mailben található linken érhető el, a kitöltés online felületen történik. A válaszadók által megadott adatokat az intézmény anonim módon kezeli. A kérdőívek egy egységes szerkezetben, kötelezően lekérdezendő központi blokk mellett intézményspecifikus kérdésekkel is bővülhetnek, azonban az országos adatbázis kizárólag a közös kérdőívelemek egységes szerkezetű adattartalmát foglalja magában. A kérdőívek kitöltése során a válaszok egy részét (képzési terület, képzési szint) a megkeresés alapjául szolgáló adatbázis felhasználásával az intézmények adják meg, ezzel biztosítva az adatok érvényességét.

A kutatás alapsokasága és a minta jellemzői A hallgatók körében végzett online kérdőíves megkeresés a programban részt vevő felsőoktatási intézményekben 2011-ben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők teljes körére kiterjedt az alábbi képzési formákon: hagyományos egyetemi, főiskolai, osztatlan, illetve alap- és mesterképzések. Az intézményi adatszolgáltatás alapján az alapsokaság létszáma 236 327 fő. Az adatfelvételek (önkéntes válaszadás) révén összeállt adatbázis elemszáma 45 949 fő. Az átlagos válaszadási ráta eszerint 19,44 százalékot ér el. Az alapsokaság és a minta a súlyképző változók mentén a következő megoszlásokat mutatja:

4 Ez a pályázati kötelezettségvállalás függvényében kiterjedhet a felsőfokú szakképzések, a doktori képzések és a szakirányú továbbképzések hallgatóira is, ám ezeket az adatokat az országos adatbázis nem összesíti.


ÖSSZEFOGL ALÓ

1. táblázat. Képzési terület szerinti illeszkedés Mintaarány


Súlyok


2,9

3,99

1,378786

Bölcsészettudomány képzési terület

12,7

11,43

0,90027


16,7

17,81

1,066334

Informatika képzési terület

7,8

6,84

0,88136


7,4

7,47

1,016053

Műszaki képzési terület

20,4

19,72

0,965183

Művészet/művészetközvetítés képzési terület

1,2

1,59

1,292894

Nemzetvédelmi és katonai képzési terület

0,6

0,56

0,889901


8,3

9,82

1,1773

Pedagógusképzés képzési terület

6,2

6,00

0,971514

Sporttudomány képzési terület

1,1

1,81

1,658263


8,5

7,49

0,87709

Természettudomány képzési terület

5,4

5,46

1,006008

100,0

100,0

Összesen Képzési területi átlagsúly

1,0058

2. táblázat. Munkarend szerinti illeszkedés Mintaarány


Súlyok

Nappali munkarend

74,5

72,96

0,979273

Egyéb munkarend

25,5

27,04

1,060555

100,0

100,0

Összesen Munkarend szerinti átlagsúly

1,0199

115

116


ÖSSZEFOGL ALÓ

3. táblázat. Nemek szerinti illeszkedés Mintaarány


Súlyok

Férfi

41,3

45,59

1,104795

Nő

58,7

54,41

0,926379

100,0

100,0

Összesen Nemek szerinti átlagsúly

1,0155

A súlyozási eljárás A súlyozási eljárást a fenti három változó mentén végeztük el: A végzettség képzési területe: agrár/bölcsészettudomány/gazdaságtudományok/informatika/jogi és igazgatási/műszaki/művészet és művészetközvetítés/ nemzetvédelmi és katonai/orvos- és egészségtudomány/pedagógusképzés/sporttudomány/társadalomtudomány/természettudomány. Az eljáráshoz definiáltuk a „nagy” képzési területeket, amelyeknek alappopuláción belüli aránya meghaladja a négy százalékot, illetve a „kis” képzési területeket, amelyeknek aránya az alappopuláción belül egyenként nem éri el a négy százalékot. Ezen kisebb képzési területek (művészeti, művészetközvetítési, sporttudományi, nemzetvédelmi és katonai) súlyozása során – az alacsony elemszám miatt - az alábbiak szerint jártunk el: – egyfelől összevontuk a művészeti és művészetközvetítési képzési területek adatait, – másfelől a három érintett képzési terület közül kettő (az összevont művészet és művészetközvetítési, valamint a sporttudományi) esetében a munkarend mint súlyképző változó bevonásától eltekintettünk – e területek adatai tehát csak képzési terület és nem szerinti súlyukat képviselik a súlyozott adatbázisban, munkarend szerint nem reprezentatívak. A nemzetvédelmi és katonai képzési terület esetében a rendkívül csekély számú adat miatt a nemek szerinti súlyozástól is eltekintettünk. A végzettség munkarendje: nappali/egyéb A végzett tanulmányok munkarendjét kétértékű változóval jelöltük, ahol a nappali tagozat mellett az „egyéb” kategória foglalja magában a levelező, az esti és a távoktatás munkarendben folytatott tanulmányokat. A válaszadó neme: férfi/nő Mindezek alapján a súlyozási eljárásban az egyes súlyozási kategóriák esetében az alábbi súlyokkal dolgoztunk. (A hiányzó paraméterekkel bíró esetek 1-es súlyt kaptak.)


ÖSSZEFOGL ALÓ

4. táblázat. A súlyok alakulása az egyes súlyozási kategóriákban Súlyozási kategória: végzés éve/képzési terület/munkarend/neme

Súly

Agrár/nappali/férfi

1,729274

Agrár/nappali/nő

0,940372

Agrár/egyéb/férfi

1,88458

Agrár/egyéb/nő

1,263387

Bölcsészettudomány/nappali/férfi

1,195604

Bölcsészettudomány/nappali/nő

0,860057

Bölcsészettudomány/egyéb/férfi

1,092643

Bölcsészettudomány/egyéb/nő

0,830599

Gazdaságtudomány/nappali/férfi

1,438731

Gazdaságtudomány /nappali/nő

0,934111

Gazdaságtudomány /egyéb/férfi

1,244561

Gazdaságtudomány /egyéb/nő

0,968184

Informatika/nappali/férfi

0,876457

Informatika/nappali/nő

0,61635

Informatika/egyéb/férfi

1,396376

Informatika/egyéb/nő

1,012195

Jogi és igazgatási/nappali/férfi

1,123389

Jogi és igazgatási/nappali/nő

0,849378

Jogi és igazgatási/egyéb/férfi

1,428609

Jogi és igazgatási/egyéb/nő

1,142339

Műszaki/nappali/férfi

0,861103

Műszaki/nappali/nő

0,860824

Műszaki/egyéb/férfi

1,347511

Műszaki/egyéb/nő

1,983355

Művészeti és művészetközvetítő/nő

0,807458

117

118


ÖSSZEFOGL ALÓ


Súly

Művészeti és művészetközvetítő/férfi

0,848107

Nemzetvédelmi és katonai

0,868456

Orvos- és egészségtudományi/nappali/férfi

1,735803

Orvos- és egészségtudományi/nappali/nő

1,045937

Orvos- és egészségtudományi/egyéb/férfi

0,915776

Orvos- és egészségtudományi/egyéb/nő

0,797127

Pedagógusképzés/nappali/férfi

1,042635

Pedagógusképzés/nappali/nő

0,972519

Pedagógusképzés/egyéb/férfi

1,183067

Pedagógusképzés/egyéb/nő

0,973693

Sporttudomány/nő

2,296769

Sporttudomány/férfi

1,244022

Társadalomtudomány/nappali/férfi

1,043694

Társadalomtudomány/nappali/nő

0,753299

Társadalomtudomány/egyéb/férfi

1,176773

Társadalomtudomány/egyéb/nő

0,94321

Természettudomány/nappali/férfi

1,134601

Természettudomány/nappali/nő

0,902842

Természettudomány/egyéb/férfi

1,014778

Természettudomány/egyéb/nő

0,839163

A súlyozási eljárás és az elemszámtartó korrekció elvégzése után az adatbázis a képzési terület, a munkarend és a hallgató neme szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. A súlyváltozó az alábbi paraméterekkel írható le:


5. táblázat. A súlyváltozó paraméterei Esetszám

45 949

Mean

1,0564

Median

0,9680

Std. Deviation Variance

0,28808 0,083

Range

1,68

Minimum

0,62

Maximum

2,30

ÖSSZEFOGL ALÓ

119

Hallgatók 2011 Kutatási kérdőív


KÉRDŐÍV

Kedves Hallgatónk! E kérdőív kitöltésével intézményünket támogatja abban a törekvésében, hogy képzéséről, szolgáltatásairól első kézből kaphasson képet. A Diplomás Pályakövető Programnak kulcseleme a jelenlegi és egykori hallgatók tapasztalatainak összegyűjtése és hasznosítása annak érdekében, hogy e visszajelzések javíthassák mindazt az ismeretkészletet, amellyel intézményünk végzettjeit felruházza. A jövőben a pályakövetési célú megkeresések a hallgatók számára éves gyakorisággal, a végzettek számára tágabb időközönként, de ugyancsak ciklikusan ismétlődnek, ezzel támogatva intézményünk alkalmazkodását a képzés folyamatosan változó környezetéhez. Amennyiben kitölti e kérdőívet, Ön is hozzájárul az intézmény és az általa kiadott diplomák sikeresebbé tételéhez. Válaszait természetesen anonim módon kezeljük. Köszönjük, ha időt szán a válaszadásra!

Útmutató a kitöltéshez Kérdőívünk az Ön által intézményünkben jelenleg végzett képzésekre vonatkozik. Ha esetleg jelenleg több szakon is tanul az intézményben, elsősorban az Ön által fontosabbnak, főszakjának tartott képzéséről kérdezzük. Kérjük, válaszait erre a képzésre vonatkoztatva adja meg! Amennyiben egy-egy kérdést nem tud teljes bizonyossággal megválaszolni, kérjük a leghitelesebbnek ítélt választ jelölje meg.

123

124


KÉRDŐÍV

1. Kapcsolódás az intézményhez 1.1. Az intézmény melyik karán tanul? Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha több szakon tanul, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!)

………………….………………….………………….………………….

1.2. Milyen szakon végzett ebben az intézményben? Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha az adott évben több szakon is szerzett abszolutóriumot, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!)

………………….………………….………………….………………….

1.2.1. Képzési terület [1 -] Agrár [2 -] Bölcsészettudomány [3 -] Gazdaságtudományok [4 -] Informatika [5 -] Jogi és igazgatási [6 -] Műszaki [7 -] Művészet [8 -] Művészetközvetítés [9 -] Nemzetvédelmi és katonai [10 -] Orvos- és egészségtudomány [11 -] Pedagógusképzés [12 -] Sporttudomány [13 -] Társadalomtudomány [14 -] Természettudomány

1.2.2. Képzési forma [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes és osztatlan képzés [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés [5 -] Főiskolai – hagyományos képzés


KÉRDŐÍV

1.3. Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? [1 -] Nappali [2 -] Esti [3 -] Levelező [4 -] Távoktatás

1.4. Milyen finanszírozási formában tanul Ön jelenleg ebben az intézményben, ebben a képzésben? [1 -] Államilag támogatott [2 -] Költségtérítéses

1.5. Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a szakon? [1 -] 2001-ben, vagy azelőtt [2 -] 2002 [3 -] 2003 [4 -] 2004 [5 -] 2005 [6 -] 2006 [7 -] 2007 [8 -] 2008 [9 -] 2009 [10 -] 2010 [11 -] 2011

1.6. Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? [1 -] Elégséges [2 -] Közepes [3 -] Jó [4 -] Jeles, kiváló

1.7. Az ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jellemzően jobb vagy rosszabb? [1 -] Sokkal rosszabb, mint a többieké [2 -] Valamivel rosszabb, mint a többieké [3 -] Kb. ugyanolyan, mint a többieké

125

126


KÉRDŐÍV

[4 -] Valamivel jobb, mint a többieké [5 -] Sokkal jobb, mint a többieké

1.8. Tervez (további) részvételt MA-/MSc-képzésben? [1 -] Igen, ehhez a szakomhoz (is) kapcsolódóan [2 -] Igen, de egy másik szakomhoz kapcsolódóan [3 -] Nem [4 -] Jelenleg is MSc-képzésben veszek részt

2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is? [2 -] Nem [1 -] Igen

2.1.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több egyéb szakon is tanul, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!)

………………………………………………………………

2.1.2. Milyen képzési formában? [1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés [5 -] Főiskolai – hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés – PhD, DLA [7 -] Szakirányú továbbképzés [8 -] Diplomás képzés [9 -] Kiegészítő képzés [10 -] Felsőfokú szakképzés


KÉRDŐÍV

2.2. Van felsőfokú végzettsége? [2 -] Nem [1 -] Igen

2.2.1. Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több diplomája is van, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg.)

…………………………………………………………………….

2.2.2. Milyen képzési formában szerezte? (Kérjük, a legmagasabb szintű végzettséget jelölje be!)

[1 -] BA/BSc [2 -] MA/MSc [3 -] Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász-, orvosképzés) [4 -] Egyetemi – hagyományos képzés [5 -] Főiskolai – hagyományos képzés [6 -] Doktori képzés – PhD, DLA [7 -] Felsőfokú szakképzés

3. Nemzetközi tapasztalatok 3.1. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? (Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy ötfokú skálán, ahol 1 = nem ismeri, 5 = nagyon jól ismeri.) Nem ismeri

Nagyon jól ismeri

Anyanyelve

3.1.1. Angol

1

2

3

4

5

0

3.1.2. Német

1

2

3

4

5

0

3.1.3. Francia

1

2

3

4

5

0

3.1.4. Olasz

1

2

3

4

5

0

3.1.5. Spanyol

1

2

3

4

5

0

3.1.6. Orosz

1

2

3

4

5

0

127

128


KÉRDŐÍV

3.2. Ön beszél egyéb nyelven? [1 -] Igen [2 -] Nem

3.3. Milyen egyéb nyelven beszél? (Ha a fentieken túl több idegen nyelven is beszél, arra gondoljon, amelyet a legmagasabb szinten ismer!)

……………………………………………………………………….

3.3.1. Milyen szintű nyelvtudása van ebből az idegen nyelvből? (Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy négyfokú skálán, ahol 1 = alapszintű, 4 = nagyon jól ismeri.)

Alapszintű 3.3.1. Egyéb nyelv

1

2

3

Nagyon jól ismeri

Anyanyelve

4

0

3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [2 -] Nem [1 -] Igen

3.4.1. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? [1 -] Nem tanultam [2 -] 1 [3 -] 2 [4 -] 3 [5 -] 4 [6 -] 5 [7 -] 6 [8 -] 7 [9 -] 8 [10 -] 9 vagy több alkalommal


KÉRDŐÍV

3.4.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? [1 -] Nem tanultam [2 -] 1 [3 -] 2 [4 -] 3 [5 -] 4 [6 -] 5 [7 -] 6 [8 -] 7 [9 -] 8 [10 -] 9 vagy több alkalommal

3.4.3. Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? …………………………………………………………………

3.4.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! (Több választ is megjelölhet!) Tempus/Erasmus ösztöndíj

[1 -] Igen

[2 -] Nem

A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja

[1 -] Igen

[2 -] Nem

Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat

[1 -] Igen

[2 -] Nem

Egyéb külföldi/nemzetközi pályázati ösztöndíj

[1 -] Igen

[2 -] Nem

Saját/családi finanszírozás

[1 -] Igen

[2 -] Nem

Egyéb forrásból

[1 -] Igen

[2 -] Nem

3.4.5. Milyen országokban, városokban tanult? Kérjük, az összeset sorolja fel! ……………………………………………………………..

3.5. Dolgozott Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? [1 -] igen [2 -] nem

129

130


KÉRDŐÍV

4. Kapcsolódás a munka világához 4.1. Jelenleg dolgozik Ön? [2 -] Nem [1 -] Igen

4.1.1. Ez a munkaviszony: [1 -] Állandó jellegű és határozatlan időtartamú [2 -] Meghatározott időtartamú [3 -] Megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) [4 -] Alkalmi, időszakos megbízás [5 -] Diákmunka, gyakornoki munka

4.1.2. Minek tekinti magát inkább? [1 -] Főfoglalkozású diáknak [2 -] Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is)

4.1.3. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? [1 -] Csak a saját szakterület [2 -] A saját és a kapcsolódó szakterületek [3 -] Egy egészen más szakterület [4 -] Bármilyen szakterület

5. Személyes adatok 5.1. Az Ön neme? [1 -] Férfi [2 -] Nő

5.2. Melyik évben született Ön? …………………………………………………….


KÉRDŐÍV

5.3. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? 5.3.1. Ez a település külföldön van? [1 -] Igen 5.3.1.1. Kérjük, adja meg az ország nevét: ……………………………………………………………. [2 -] Nem

5.3.1.2. Meg tudná adni a település irányítószámát? [1 -] Igen [2 -] Nem

5.3.1.2.1. Az irányítószám: …………………………………………

5.3.1.2.2. Kérjük, adja meg a település nevét: …………………………………………

5.4. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? [1 -] Gimnázium – hagyományos 4 osztályos [2 -] 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, két tannyelvű gimnázium [3 -] Szakközépiskola [4 -] Egyéb

5.5. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Legfeljebb 8 általános [2 -] Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) [3 -] Szakközépiskola, technikum [4 -] Gimnázium [5 -] Főiskola [6 -] Egyetem [7 -] Nem tudja, nem ismerte, nem élt

131

132


KÉRDŐÍV

5.6. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? [1 -] Legfeljebb 8 általános [2 -] Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) [3 -] Szakközépiskola, technikum [4 -] Gimnázium [5 -] Főiskola [6 -] Egyetem [7 -] Nem tudja, nem ismerte, nem élt

5.7 Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét az Ön 14 éves korában? [1 -] Az átlagosnál sokkal jobb [2 -] Az átlagosnál valamivel jobb [3 -] Nagyjából átlagos [4 -] Az átlagosnál valamivel rosszabb [5 -] Az átlagosnál sokkal rosszabb

5.8. Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük a szülői és nagyszülői körre gondoljon!

[1 -] Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag [2 -] Igen, csak a szülők között [3 -] Igen, csak a nagyszülők között [4 -] Nincsen

Diplomás pályakövetési adatok 2011

Recommend Documents