DIPLOMAMUNKA
BOROS JÁNOS
SOPRON 2008 -1-
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM FAIPARI MÉRNÖKI KAR Informatikai és Gazdasági Intézet DIPLOMAFELADAT 1. A diplomadolgozat készítőjének neve: Boros János Gazdasági informatika (nappali tagozat) 2. A dolgozat címe: Faipari adatbázis, mint online szolgáltatás beindítása 3. A konzulens neve: Szalai László munkahelye: NYME FMK Informatikai és Gazdasági Intézet beosztása: intézeti mérnök 4. A diploma feladatai: 1. Az internetes fizetési lehetőségek moduljainak feltérképezése, az ingyenes internetes fizetési lehetőségek kiaknázása (pl.: Paypal). A felhasználók virtuális számlával történő nyomon követésének kiépítése, alkalmazása. 2. Marketing tevékenység – egyetemi intézetek, kutatóhelyek, partnerek, oktatási intézmények, cégek felkeresése, szakmai adataik rendszerbe integrálása. Felhasználói igények és vélemények felmérése és kiértékelése űrlapok segítségével, továbbá statisztikai elemzés készítése a rendszer használatáról. 3. Az informatikai infrastruktúra véglegesítése, szerver- és szoftverháttér installálása a biztonsági megfontolások figyelembevételével, saját domén bejegyeztetése és használata.
5. Beadási határidő: 2008. május 5.
-2-
Sopron, 2008. február 1.
Jóváhagyom:
Prof. Dr. Jereb László intézetigazgató
Prof. Dr. Molnár Sándor DSc. dékán
…………………………………………. konzulens
-3-
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar H-9401 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. Pf.: 132. Tel: +36 (99) 518-101 Fax: +36 (99) 518-259
NYILATKOZAT Alulírott (név) ……………………………………..(neptun kód: …………….…) jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a …………………………………………………………………………………………… ………...) című (megfelelő rész aláhúzandó) házi dolgozat; diplomadolgozat; szakdolgozat/diplomamunka (a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. szabályait, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében. Hivatkozások és idézések szabályai: Az 1999. évi LXXVI. tv. a szerzői jogról 34. § (1) és 36. § (1) első két mondata.) Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg. Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Nyugat-Magyarországi Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását és ellenem fegyelmi eljárást indíthat. A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi) jogkövetkezményeket. Sopron, 2008. április 29. …………….…………………………….. hallgató
-4-
Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai és Gazdasági Intézet Gazdaságinformatika szak
Faipari adatbázis, mint online szolgáltatás beindítása
Témavezető:
A diplomadolgozat készítője:
Szalai László intézeti mérnök
Boros János V. évf. okl. gazd. informatikus hallgató
-5-
1. Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Tartalomjegyzék ....................................................................................................... 6 Bevezetés .................................................................................................................. 7 Abstract..................................................................................................................... 8 Korábbi munkák ismertetése .................................................................................... 9 Internetes fizetési lehetőségek ................................................................................ 20 Bemutatkozó oldal .................................................................................................. 29 Virtuális számla ...................................................................................................... 31 Űrlapok ................................................................................................................... 34 Marketing tevékenység ........................................................................................... 43 Statisztika................................................................................................................ 49 Infrastruktúra .......................................................................................................... 51 Felhasználói útmutató ............................................................................................. 54 Konklúzió................................................................................................................ 67 Továbblépési lehetőségek ....................................................................................... 68 Köszönetnyilvánítás................................................................................................ 70 Publikációs lista ...................................................................................................... 71 Irodalomjegyzék ..................................................................................................... 72 CD melléklet ........................................................................................................... 73
-6-
2. Bevezetés Egyetemünk a magyarországi régió legfontosabb erdészeti és faipari kutatóhelye. Két évvel ezelőtt elkezdődött egy projekt, egy adatbázis tervezése, ami magában szeretné foglalni a faipari kutatások által létrehozott tudásanyag digitális tárolását és online elérését. Készült egy adatbázis, és ennek illetve a hozzá tartozó felület célja alapvetően a faipari szakemberek munkájának megkönnyítése, segítségével egy olyan rendezett adathalmazhoz juthatnak, amelyet bármikor felhasználhatnak a munkájuk során. Lehetőségük van a faipari szakembereknek a kutatási eredményeinek eltárolására, későbbi visszakeresésére, esetleg azok közzé tételére. A tervezés során és az adatgyűjtés fázisában felmértük a Faipari Mérnöki Karon dolgozó szakemberek elvárásait, mondhatjuk, hogy az elkészült munka az ő igényeikhez igazodik. A projekt megalkotása mellett szólt, hogy jelenleg nem létezik Interneten keresztül elérhető átfogó faipari adatbázis.
-7-
3. Abstract In our everyday life, we are surrounded by tools that aid us in our work or improve our comfort. A significant proportion of these products are made of wood or some wood based composite. In the past 10 years, the wood products industry was significantly restructured in Hungary. The number of small plants and joineries where domestic and tropical species are used is on the rise. Superior quality and durability became important factors. To achieve this, being able to access the newest research results and innovations in this area, as well as trade information (both as consumers and suppliers), is in the interest of woodworking companies. Some professional journals do publish scientific findings, but there is a lack of comprehensive, widely accessible sources. Not to mention that industry professionals and tradespeople are often too busy to browse the literature, and find that searching for and processing relevant information is too time-consuming. Wood industry is a strategic trade in our region. Establishing a service to store and, later, publish the professional knowledge accumulated at the Faculty of Wood Sciences, University of West Hungary, as well as the practical experience generated in various plants, could be very helpful in achieving the goals.
The creation of a professional database, the goal of which was the
assessment of parameters belonging to various specialties, has started. The goal of the project is creating a database encompassing a wide range of information for the industry, which allows authorized industry professionals to access and extend the content of the database. The extension of the database is aided by special tools as well. The present structure of the database was established based on the advice of many of the experts at the Faculty of Wood Sciences. Since the onset of the project, the configuration of the physical database needed for storing data in the area of wood materials, wood mechanics and wood based panels has been created. This contains parameters defined by the experts. The structure was shaped through multiple consultations, and it may also be extended and modified, according to needs arising later. The connections necessary for use have been defined in the database. This database may be used as a prototype.
The web-based user interface for the
management of the wood material database is also ready. Our further goals include finalizing the structure of the further databases besides that of the wood materials, and extending the functionality of the web interface.
-8-
4. Korábbi munkák ismertetése Az alábbiakban röviden ismertetem a diplomamunka félévét megelőző időszak alatt elvégzett munkáimat, továbbá az eredményeket.
Adatbázis Az adatbázis elkészítéséhez adott volt a korábban a projekten dolgozó Bausz Ákos által választott struktúra: az adatok tárolásához a kezdetekben Microsoft Access alapú adatbázis létezett, majd később Microsoft SQL 2003 szervert használtunk, végül követve a frissítéseket Microsoft SQL 2005 szervert alkalmaztunk. Nagy előnye, hogy megbízható, robosztus, folyamatosan fejlesztik (amint ez olvasható is) és oktatási és kutatási célokra ingyenesen használható. Az adatbázis tervezéséhez kiindulópontként az Informatikai és Gazdasági Intézet munkatársai által, a Lemezipari tanszéktől kapott, a tárolandó tulajdonságokat tartalmazó vázlatot használtam fel. A faipari szakemberekkel tartott megbeszélések pedig segítették az adatbázis megtervezéséhez szükséges faipari tudás megszerzését, valamint elképzeléseikkel folyamatosan kiegészítették és javították a meglévő szerkezetet. A tervezés során Szitás Zoltán (2004) és Kovács Ferenc (2005) tananyagaiban leírt elveket követtem [3]. Az adatbázis-szerkezet esetében kiindulási alapom a Bausz Ákos által elkészített faanyag-tudományi szakterület volt (további információ az [5]-ben). Azon szakterület esetében a központi tábla a Fafaj, és ehhez kapcsolódnak a különböző tulajdonságok táblái. Emellett sok olyan adatbázis tábla, részegység van, amely nem szakmai adatokat szolgáltat, de elengedhetetlen a használatuk és létezésük. Ilyen például a felhasználók adatait tartalmazó tábla, vagy a felület nyelvesítése során használt egyéb táblák. Az én munkám legnagyobb részét a falemez adatbázis-szerkezet kiépítése tette ki. Így készült el a 1. ábrán látható struktúra.
-9-
1. ábra Szerkezeti vázlat a Falemez szakterületről
A szakterület 49 darab táblát és a köztük lévő kapcsolatokat tartalmazza. Természetesen elengedhetetlen volt a fentebb említett egyéb táblák beépítése is, melyek nem mindegyikét tartalmazza a fenti ábra. (Tartalmazza például a Mertekegysegek táblát, de a nyelvi táblákat nem.) Az így elkészített struktúra az alábbi tulajdonságok tárolására alkalmas: Kompozit termékek: -
Kompozit termék alaptulajdonságai
-
Tipikus méretei
-
Sűrűsége
-
Dagadása
-
Szilárdsága
-
Kötőelem kihúzásával szembeni ellenállása
-
Vízfelvétele
-
Vízállósága
-
Tűzbiztonsági tulajdonsága
- 10 -
-
Felhasználási területe
-
Gyártástechnológiája
-
Gyártástechnológia paraméterei Az alábbi ábrán a Kompozit szakterület egy részlete látható. A középső, fő tábla
a KompozitTermek tábla, ebben tároljuk a szakterület alapadatait, és ehhez kapcsolódnak egy-egy, egy – több vagy több – több kapcsolattal a különböző tulajdonságok (2. ábra).
2. ábra Kompozit szakterület egy részlete
Ragasztóanyagok: -
Ragasztóanyag alaptulajdonságai
- 11 -
-
Gélesedése
-
Származása
-
Szárazanyag tartalma
-
Oldhatósága
-
Sűrűsége
-
Szabad formaldehid tartalma
-
Viszkozitása
-
Vízállósága
-
Színe
-
Toxicitása
-
Károsanyag kibocsátása
-
Toxicitása
-
Kikeményedése
-
Katalizátorai Az alábbi képen a ragasztóanyag szakterület felépítésének egy részlete látható.
Hasonlóan a kompozit szakterülethez, itt is egy központi tábla található (3. ábra).
- 12 -
3. ábra Ragasztóanyag szakterület központi táblája
Webes felület A webes felület kialakításának tervezésekor a szempontok között szerepelt, hogy az oldal dinamikus működésre legyen képes, vagyis a paraméterek kiolvasásával a feltöltő felület mindig az adatbázisban található aktuális képet jelenítse meg. Fontos szempont volt még, hogy az oldal gyors működésre legyen képes, valamint, hogy könnyen összekapcsolható legyen valamilyen adatbázissal (jelen esetben ez az MS SQL volt). Ezen szempontoknak a PHP programozási nyelv alkalmazása tökéletesen megfelelt, erről a nyelvről elmondható, hogy gyorsaság tekintetében az egyik legjobb szkript nyelv. Moduljai között több adatbázis-kezelő használatát segítő kiterjesztés is megtalálható, köztük az MS SQL szerveré is, így a nyelv alkalmazásával eleget tudtam tenni annak követelménynek, hogy az oldal dinamikusan működjön. A PHP egy széles körben használt, általános célú szkript nyelv, amelyet általában webes alkalmazások fejlesztésére alkalmaznak. (A nyelv felhasználható asztali alkalmazások készítésére is, de ereje leginkább a webes programozás területén - 13 -
mérhető.) A nyelv gyorsassága mellett az egyszerű programozhatósága miatt terjedt el, hiszen már kevés programkód írásával is lehet megfelelő HTML kimenetet produkálni. A nyelv egy szerver oldali programozási eszköz, tehát a kódot a kiszolgáló értelmezi és futtatja, így a kliens számára csak a megjelenítendő HTML kódot juttatja el. A gyorsaságon kívül előnye még ennek a tulajdonságnak, hogy ezáltal egy esetleges támadó számára nem elérhető a program forráskódja. A PHP megoldást ad a HTML űrlapok feldolgozásra, valamint a felhasználók beléptetésére és követésére, a session-, vagy más néven munkamenet kezelés segítségével. Mindkét tulajdonság nagyon fontos az elkészült webes felület szempontjából. A PHP nyelv alapjait Peter Moulding (2002) könyve ([4.]), valamint a PHP online kézikönyv alapján sajátítottam el. A szerver oldali programozás mellett kliens oldali eszközöket is alkalmaztam a felület elkészítésénél. A könnyebb kezelhetőség érdekében JavaScript nyelven megvalósított DHTML elemeket, a megjelenítés és a funkcionalitás elkülönítése érdekében pedig CSS stíluslapokat használtam fel. Webszerverként az Apache HTTP szerverét alkalmaztam, előnyei között tudhatjuk, hogy ingyenesen elérhető, széles körben elterjedt, ezáltal rengeteg dokumentáció és támogatás található hozzá. A szerver továbbá támogatja az SSL protokollon keresztül történő biztonságos kommunikációt. A felsorolt technológiák és eszközök felhasználásával egy kétrétegű rendszert valósítottam meg. Működése leegyszerűsítve a következő: a webszerver fogadja a kéréseket az Interneten keresztül kapcsolódó számítógépektől, ezután a webszerver a PHP segítségével kommunikál az adatbázissal. Majd a PHP értelmező HTML kódot generál a forráskódból a kliens számítógépek számára, amelyet azok böngészője értelmez és megjelenít. Így a felhasználóknak az adatbázis eléréséhez nincsen szükségük semmilyen program telepítésére, egy Internetre kapcsolódó számítógép segítségével kérdezhetnek és tölthetnek fel adatokat. A rendszer architektúráját a 4. ábra szemlélteti.
- 14 -
4. ábra A rendszer struktúrája, felépítése
Az Önálló labor tárgy keretében a webes felület koncepciójának kialakításával, az egyes funkciók megtervezésével, valamint a Faanyag szakterülethez tartozó modulok megvalósításával foglalkoztam. Ebben a szakaszban bemutatom a webes felület szerkezetét és funkcionalitását, a szakasz nem tartalmaz részletekbe menő ismertetést, csupán az eredményeket és azok megvalósítási alapelveit mutatja be.
- 15 -
A rendszer funkciói A
rendszer
alapvetően
három
funkcionalitásra
épít:
adatfeltöltésre,
adatmódosításra és adatlekérdezésre. Ezen kívül működik egy jogosultsági- és egy regisztrációs rendszer a felhasználók biztonságos és átlátható kezelése miatt. Emellett a struktúra és a webes felület is támogatja a többnyelvű megjelenítést. Adatfeltöltés A feltöltő felület a weboldal szerves részét képezi, a felhasználók ezeken az űrlapokon keresztül tudják az adatokat az adatbázisba feltölteni. Ezen űrlapok alapvetően három részre oszthatóak: az adatok bevitele képernyő, a bevitt adatok ellenőrzése, valamint a feltöltés részekből állnak. Azon űrlapok esetében, amelyeknél szükséges az adatok feltöltéséhez valamilyen paraméter megadása, a felhasználónak lehetősége van új feltöltésére is, a paraméter megadásához szükséges űrlapot is ugyanazon a lapon jelenítjük meg, miközben a többi adatot elrejtjük. Természetesen azokat a függvényeket, amely az adatbázis szerkezetéről információkat tartalmaznak (pl.: SQL utasítások), külön fájlokban, a web szerver által elérhető tartományon kívül helyezzük el, így biztonságosabbá téve a felületet. Azonban nem csak darabonkénti, egyéni feltöltésekre van lehetőség a felületen. Abban az esetben, ha nagyobb mennyiségű, ugyanolyan struktúrájú adatok állnak rendelkezésünkre, feltölthetjük őket egy Word vagy Excel fájl segítségével. Adatmódosítás A feltöltött adatok módosítása szintén űrlapok segítségével történik. Ha az adott felhasználónak megvan a jogosultsága az adat módosításához (lásd Jogosultsági rendszer), akkor az adatbázisból egy lekérdezés után megjelenített adatokat lehet módosítani. A lekérdezett adatokat egy táblázatban jelenítjük meg, mint a lekérdezéseknél. Azonban van egy plusz oszlop is, amiben egy „Módosítás” nyomógomb található. Ezt megnyomva a feltöltő űrlaphoz hasonló felület jelenik meg. A módosítás funkció alatt érthető természetesen a korábban feltöltött adatok törlését is.
- 16 -
Adatlekérdezés Az adatokat kétféleképp tudjuk lekérdezni. Egyfelől a hagyományos, tulajdonságonkénti lekérdezéssel. Ebben az esetben egy listából kell kiválasztani, hogy mely adatokat szeretnénk lekérdezni, majd ezek megjelennek táblázatos formában. Az így lekérdezett adatokat ki lehet menteni Excel formátumba is. A megjelenített adatok lapozhatóak is, amennyiben erre szükség van. (5. ábra)
5. ábra Angol nyelven megjelenített lekérdezés
Másrészről lekérdezhetünk adatokat a hierarchikus felületen keresztül. Az adatok fastruktúrát alkotnak a felületen, így lehet „kibontani” az egyes tulajdonságokat. Általános lekérdező felület Az általános lekérdező felület ötletét a napjainkban gyakori, honlapokon megjelenő gyors keresők adták. Eddig ugyanis nem volt lehetőség arra, hogy bármely - 17 -
szövegre, részletre keressünk. Csak szakmai adatok között tudtunk keresni, de azt például már nem tudtuk megnézni, hogy például szerepel e a források az adott könyv. Továbbá ha olyan lekérdezést szeretnénk, hogy az „Afrika” szó alapján hány adat van feltöltve a rendszerbe bármilyen tulajdonság szerint, akkor ez is megtehető. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezzel a lekérdező felülettel nem lehet olyan adatokra keresni, amelyek az adatbázisban található konkrét numerikus adatokra vonatkoznak (például mérési eredmények). Ezt a döntést nem programozástechnológiai nehézségek miatt hoztam. A megvalósítás során ugyanis nem akartam összekeverni a normál lekérdező felületekkel az általános lekérdezést. Ha valaki tudja, hogy mit akar keresni (például konkrét tulajdonságot, vagy adatot) akkor használhatja a tulajdonságonkénti vagy a hierarchikus lekérdező felületet. Az adatbázis-szerkezeten nem kellett a felület miatt módosításokat eszközölni. Külön csoportként, területként jelennek meg a paraméterek. Szakterülettől függetlenül, az összes paraméterként használt tulajdonságot és egyéb adatot értjük bele (például mértékegységek, különböző típusok). Azt, hogy mely tulajdonságokra lehet keresni az egyes területeken, az alábbi listában olvasható: • Felhasználók között • Források között • Paraméterek között • Faanyag adatok között • Kompozit adatok között • Ragasztó adatok között A fenti listából is szembetűnhet egy ellentmondás. Míg a fejezet bevezető részében arról írtam, hogy nem lehet numerikus adatokat lekérdezni, addig most sok olyan tulajdonságot láthatunk, amely pontosan ilyen. Ennek az oka, hogy minden ilyen tulajdonságnál van lehetőség megjegyzés, rövid leírás megadására. Ebben is lehet olyan plusz információ, amire eddig nem lehetett keresést végrehajtani. A felület lényege összegezve, hogy a szöveget tároló adatmezőkben keressünk.
- 18 -
Többnyelvű felület A felület támogatja a többnyelvűség funkcióját, tehát a magyar nyelv mellett megjeleníthetjük a weblapokat angol, illetve német nyelven is. A rendszer felkészített további nyelvek beépítésére is, azonban ehhez már az adatbázis-szerkezetet is módosítani kell. A nyelvek között a menüsávban szereplő zászlók segítségével tudunk váltani. Ha angol nyelvűre állítjuk az oldalunkat, akkor a felületen megjelenített minden szövegelem angol nyelven fog kiíródni, azonban az adatbázisból lekérdezett adatok nyelvezete ettől még nem fog változni. Néhány adat tekintetében lehetséges az adatok idegen nyelvű tárolása és megjelenítése (fafajok, paraméterek).
- 19 -
5. Internetes fizetési lehetőségek Bankkártyás fizetési modul Év elején az elsődleges cél a szolgáltatás beindítása, illetve az ahhoz kapcsolódó eszközök elkészítése volt. Ennek első lépéseként elkészült 2007-ben a regisztrációs és jogosultsági rendszer. Erről bővebben Bausz Ákos diplomadolgozatában olvashatnak ([5.]). Mivel az internetes szolgáltatást nem ingyenes programként terveztük működtetni, ezért elsődleges célom erre a félévre a számunkra és az intézet számára a legjobb piaci megoldást kellett kiválasztása volt. Ennek kapcsán sok időt emésztett fel, hogy megtaláljam a következő cégeket illetve megoldásaikat: D. C. Lax - NetPay szolgáltatás A NetPay kártya egyrészről egy internetes fizetési megoldás, kisebb-nagyobb összegek biztonságos, anonim internetes kifizetésére. A regisztráció után ingyenesen használhatóvá válik. A kártya lényege, hogy a tulajdonos a cég oldalán SMS-sel, bankkártyával, postai átutalással vagy egyéb más módon feltölti a kártyáját, így egy virtuális számlát kap. Ezek után egyszerűen vásárolhat minden olyan internetes oldalon, ahol a NetPay elfogadott fizetési eszköz. A vásárlás menete hasonló, mintha bankkártyával vásárolna, megadja kártyaszámát és PIN kódját és ezután az adott összeggel megterhelik a virtuális számlát. Ennek a megoldásnak több előnye is van: anonim és a felhasználó illetve bankkártyája is biztonságban marad. A minimális fizetési korlát 10 Ft.
- 20 -
OTP Bank Az OTP Bank által kínált megoldás mind az elfogadó, mind a kártyabirtokos számára biztonságos, hiszen a fizetési tranzakció során a kártya adatait csak a bank biztonságos felületén kell megadni; a kereskedőnél nem jelennek meg a kártyaadatok. Az Internetes bankkártyás fizetőfelület célja WebShop-ok vagy WebShopszerűen működő, más szolgáltatások számára a banki tranzakció-végrehajtáshoz szükséges
kommunikációs,
tranzakció-vezérlő,
visszajelző
felület
biztosítása.
Ugyanakkor itt már több feltételnek kell megfelelnie a rendszernek vagy a szolgáltatásnak: -
Működő, magyar nyelven is elérhető honlap.
-
A felületen elfogadható bankkártyák kártyatársasági szabványainak megfelelő emblémáinak feltüntetése az oldalon.
-
Kapcsolatcímet, telefonszámot és e-mailes elérhetőséget kell biztosítani a vevők részére a reklamációk és esetlegesen felmerülő kérdések kezelése érdekében. A fizetőfelület háromszereplős (shop-, bank- és vevő oldal) fizetési módot
támogat. A háromszereplős fizetés a vevő-interakció a bank által biztosított internetes (böngészős) felületen megy végbe, azaz a shop és a vevő által megadott adatokból együttesen állnak elő a tranzakció adatai. Ezen fizetési mód alkalmazásakor a bankkártya adatok biztonságos továbbításáért (a fizetőfelület vevő oldala és a bank között) a bank felel. Tehát a szolgáltató feladata, hogy biztonságos SSL kapcsolaton keresztül az esetleges felhasználói adatokat továbbítsa a bank oldalára, mindamellett, hogy
a
felhasználót
is
az
oldalra
irányítja.
A fizetőfelület vevő oldala bizonyos határok közt testre szabható. Tehát lehetőségünk van a fizetőfelületet is olyan arculatúvá tenni, mint a szolgáltatásunk többi oldala. A háromszereplős fizetés folyamata 1. A vevő kiválasztja a megvásárolandó árut a shop-ban (amely egy Web-es alkalmazás) és eldönti, hogy bankkártyával fizet. Esetünkben ez a regisztrációs igényt jelenti. 2. A shop alkalmazás az OTP Bank fizetőfelületével áll kapcsolatban. Biztonságos csatornán azonosítja magát a bank felé és átküldi a vásárlás összegét. - 21 -
3. Ezzel egy időben a shop alkalmazás átirányítja a vevőt a fizetőfelület vevőoldalára. A vevő-oldal megjeleníti a shop nevét és a vásárlás összegét. 4. A vevő a vevő-felületen megadja a vásárláshoz szükséges adatokat (bankkártya adatai) és elküldi a bank felé. 5. A banki oldalnak így már minden adat a rendelkezésére áll. Végrehajtatja a fizetési tranzakciót, amelynek eredményét közli a shop-oldal és opcionálisan a vevő-oldal felé. 6. A vevő-oldalról - opcionálisan - a vevő vissza lesz irányítva a shop-alkalmazás valamely (shop által megadott) lapjára.
- 22 -
CIB Bank Zrt. eCommerce szolgáltatás Ez a banki megoldás tűnt a legkedvezőbbnek és testre szabhatóbbnak. Rendelkeznek többnyelvű fizetőoldallal, amely illeszkedhet a webes felület éppen aktuális nyelvéhez. Emellett gazdasági oldalról is sok lehetőségünk van: sztornózás, részvisszafizetés, foglalásban tartás stb. A bank kapcsolatban áll a legnagyobb kártyatársaságokkal, úgymint: MasterCard, Visa, American Express stb. A bank a szolgáltatásért 30. 000 Ft belépési díjat számol fel. A tényszerű használat során 3%-ot von le tranzakciónként, de minimum 50 Ft-ot. Tehát ha egy átutalás 1. 000 Ft-os értéket jelent, akkor a bank nem 30 Ft-ot, hanem 50 Ft-ot fog levonni. A bank az egyszeri belépési díjat visszatéríti, amennyiben az első évben a webszolgáltatás éves díja eléri az 1. 000. 000 Ft-ot. A megoldás segítségével a vásárlónak csupán a bank szigorú biztonsági feltételekkel ellátott fizető oldalán kell megadnia személyes adatait, így azokról más nem szerezhet tudomást. A
szolgáltatás
elindításához
szükség
van
„Kártyaelfogadói”,
valamint
„Üzemeltetői” szerződés megkötésére. Kártyaelfogadói szerződést annak az ügyfélnek kell kötnie, aki a terméket, vagy a szolgáltatást az Interneten szeretné kínálni, míg az Üzemeltetői szerződés megkötésére a technikai hátteret biztosító ügyfélnek van szüksége. Mindkét szerződést meg kell kötni abban az esetben, ha az ügyfél egy személyben szeretné az értékesítést és technikai háttér biztosítását is végezni. A szerződéskötéshez egy formanyomtatvány segítségével igénylést kell benyújtani. Minden igénylés egyéni elbírálás alá esik, azonban a Kártyaelfogadói szerződés megkötésének feltétele a legalább egy éves cégmúlt, vagy a Banknál legalább fél éve megkötött vállalati számla; magánszemélyekkel történő szerződéskötés nem lehetséges. Továbbá az Internetes oldalon kínált termék vagy szolgáltatás nem ütközhet törvényi szabályozásba. Azt, hogy a kártyabirtokost terheli-e valamilyen külön díj a vásárlás esetén, a kártyabirtokos bankja határozza meg. A szerződés megkötése után a bank rendelkezésre bocsátja a technikai megvalósításhoz szükséges dokumentációkat és példaprogramokat, valamint a titkosító programot. A bank lehetőséget biztosít a tesztelésre; ebben az időszakban nincsen szükség valós bankkártya használatára, a rendszer ilyenkor minden kártyát elfogad. A tesztelést minden esetben kötelező kérni, - 23 -
mivel az éles rendszer beindításának alapfeltétele a Bank áltál elvégzett, sikeres tesztvásárlás. Amennyiben egy szolgáltatást üzemeltető szeretné használni e banki szolgáltatást, úgy a keretszerződés megírása után a következő a teendője: A szolgáltatás webes felületén el kell helyezni egy nyomógombot, amely átirányítja a vevőt a bank oldalára. A korábban a felhasználótól bekért egyéb adatokat (pl.: felhasználónév), amennyiben jelentőséggel bírnak a regisztrációs folyamat és fizetés során, titkosított kapcsolaton keresztül kell átadni a banknak. A fizetés a bank oldalán történik, tehát azzal nem kell foglalkoznia az üzemeltetőnek, hogy bankszámlaszámot, jelszót egyéb biztonsági szempontból kérdéses adatokat elrejtsen, titkosítson. Miután megtörtént a fizetés, a bank visszairányítja (opcionális) a felhasználót a szolgáltatás oldalára. Egyúttal értesítést küld a szolgáltatónak, illetve a felhasználónak a tranzakcióról. Az alábbi ábrán (6. ábra) ennek sematikus rajzát, menetét láthatjuk.
6. ábra A banki fizetés modellje
- 24 -
Paypal szolgáltatás Mi is az a PayPal? A PayPal egy interneten, böngésző segítségével elérhető rendszer, melynek segítségével a felhasználó különböző e-shopokban vásárolt termékek, illetve internetes szolgáltatások árát tudja kiegyenlíteni. Ilyen rendszer nagyon sokféle létezik, mi ebben a különös? – gondolhatja az olvasó. A nagy előnye a rendszernek, hogy nem kell kiadni semmilyen személyes információnkat. A rendszerbe történő regisztráció során egy email címet kell megadnunk, ez fog minket azonosítani. Így ha valamely harmadik fél feltörné a biztonságos kapcsolatot, akkor is csak az email címhez férhet hozzá. A PayPal rendszerén belül tartozik számlaszám az emailcímhez, azonban ezt már nem kell kiadnunk a használat során. A szolgáltató oldaláról egy PayPal-os virtuális számlára van szükség, e mögé helyezhetünk el egy vagy több valós számlát. Ez a lépcsőfok a szolgáltatót biztosítja: egy fiktív számláról (virtuális számla) van szó. A szolgáltatás az Amerikai Egyesült Államokban nagyon népszerű, de kezd teret nyerni Európában és a világon máshol is.
7. ábra PayPal logo
Mi a Donate funkció? A Donate funkció tulajdonképpen nem is tartozik szűk értelemben az internetes fizetési módok közé. Segítségével a felhasználó, ha úgy gondolja, pénzösszeget ajánlhat fel a szolgáltatás üzemeltetőjének. Ez által a szolgáltatás még nincs regisztrációhoz és fizetéshez kötve. Hasonló az adó 1%-ának nyilatkozatához. Emellett nem kell kötelezően fizetnie a felhasználónak a szolgáltatásért. Mivel a faipari adatbázis is egy ilyen non-payment szolgáltatás, számunkra ezen lehetőség beépítése mindenképpen járható út: a felhasználóinknak nem kell fizetni a használatért, de ha úgy gondolják, akkor lehetőségük van kisebb-nagyobb összeget felajánlani.
- 25 -
Megvalósítás A megvalósítás folyamata során a paypal.com-ról a Donate funkciót választva letölthető egy kódrészlet, amelyet alább láthatunk:
Mint látható, egy form-ot (különálló felületet) kell elhelyeznünk az oldalon. Ez tulajdonképpen maga a nyomógomb lesz, mely a paypal.com-on belüli tartományra mutat. Minden megadott, beállított adat rejtett adat. A nyomógomb kinézete egy, a www.paypal.com-ról elérhető mintájú felület. Ezen kódrészletet a hozzá kapcsolódó dokumentációk alapján módosítani lehet, illetve kell. Ezek a módosított adatok, paraméterek: Email cím: a rendszergazda elektronikus levelezési címe A szolgáltatás címe, neve: Online Wood Industries Database Pénznem: HUF, azaz magyar forint Érték: 1. 000 Ft Az így elkészített kódot az oldal tetszőleges pontjára beillesztjük, majd a 8. ábrán látható nyomógombot kapjuk. Ez a gomb a felhasználót a paypal.com-on a felajánlás oldalára viszi, ahol a felhasználónak két lehetőség közül kell választani, mielőtt fizetne.
- 26 -
8. ábra PayPal fizetési lehetőség
Ha már korábban regisztrált, így a meglévő felhasználónevével és jelszavával beléphet. Amennyiben még nem rendelkezik PayPal account-tal, vagy létrehozhat egyet. 1. Szolgáltatás oldalán a felhasználó a Donate gombra kattint. 2. A felhasználó a paypal.com-on belül, a fizetés oldalára kerül. 3. Vagy új felhasználóként létrehoz egy account-ot, vagy belép a már meglévő adatai segítségével. 4. Végül megtörténik a konkrét fizetés, átutalás. Miért más ez a megoldás? A felhasználónak nincs lehetősége arra, hogy meghatározza a felajánlás értékét. A szolgáltatónak viszont meg kell határoznia egy elfogadható, ésszerű értéket, amelyet a felhasználók felajánlás esetén még elfogadnak, de a szolgáltatónak is van „haszna” belőle. PayPal account létrehozása Ahhoz, hogy működjön a tranzakciós rendszer, tehát hogy utalni lehessen a számlára, létre kellett hozni egy felhasználói fiókot a paypal.com rendszerén belül. Ennek menetét mutatom be alább. Első lépésként ki kel választani, hogy melyik típusú fiókot szeretnénk használni. Három lehetőség közül tudunk választani: personal, premier, business. A personal esetén nem kell konkrét számlát és számlaszámot elhelyezni a paypal szolgáltatás mögött. Ennek lényege, hogy így ugyan nem tudjuk felvenni, és valós fizetőeszközre váltani az egyenleget, azonban interneten keresztül, virtuális pénzként rendelkezhetünk
- 27 -
vele. Azért választottam ezt a formát, miután konzulensemmel egyeztettem, mert így nem kellett pénzintézeti adatokat felhasználni.
9. ábra Felhasználói adatok a PayPal rendszerében
A paypal accounthoz tartozó felhasználói adatok a következők: Név: Szalai László Jelszó: faipariadatbazis Email: biztonsági okokból nem jelenítem meg a dokumentációban
- 28 -
6. Bemutatkozó oldal Mivel a szolgáltatást a nagyközönség elé szeretnénk terjeszteni, fontos, hogy az oldalt először megnéző felhasználók valamilyen információt kapjanak arról, hogy mit is takar ez a szolgáltatás. Ezért hoztam létre egy statikus, szöveges bemutatkozó oldalt. Ezen az oldalon semmi más nem található, mint a rendszer funkcionalitásának leírása és bemutatása. Az oldal tartalma természetesen a beállított, épp aktuális oldalnyelvnek megfelelően jelenik meg. A bemutatás sorát az adatfeltöltéssel kezdem, ennek menetét írom le röviden, ábrákkal illusztrálva. A következő pont az adatlekérdezés, itt sem írtam le minden funkciót a legmélyebben. Végül az adatmódosítás lehetőségét mutatom be. Fontos megjegyezni, hogy ez nem egyezik meg a felhasználói útmutatóval, inkább tekinthető annak kivonatának. A cél nem is volt ugyanaz: míg a felhasználói útmutató esetén be kell mutatni, hogy a felhasználó hogyan tudja használni a rendszert, addig ez a leírás azt illusztrálja, hogy milyen lehetőségeket takar a rendszer.
10. ábra Tájékoztató képernyő részlete
A felhasználó a leírást végigolvasva képet kap a rendszer működéséről, annak funkcióiról, ezután pedig el tudja dönteni, hogy szeretne e regisztrálni vagy sem. Emellett fontos megjegyezni, hogy vendégként be tud lépni az oldalra, és a csökkentett funkciókat tudja alkalmazni. Ez azért fontos, mert a statikus oldalon egy képet kap a - 29 -
rendszer teljes felépítéséről, aminek egy kis szeletét ki is tudja próbálni. Természetesen a Vendég felhasználói account paraméterei (felhasználónév jelszó páros) megjelennek ezen a tájékoztató oldalon is, kiemelve, amint az a 11. ábrán látható.
11. ábra Felhasználói adatok
Ehhez természetesen hozzátartozik, hogy tájékoztatjuk a felhasználót a redukált funkcionalitásról és elérhetőségekről. Amennyiben vendég szerepkörben böngészi valaki az oldalt, és olyan linkre kattint, amit nem érhet el a korlátozások miatt, akkor megjelenik az alábbi, 18. ábrán látható tájékoztató képernyő.
- 30 -
7. Virtuális számla Miután az Informatikai és Gazdasági Intézet nem vállalta a felmerülő költségeket a banki fizetési szolgáltatások kapcsán, egy másik úton kellett elindulnom. Így esett a választás egy rendszeren belüli, az egyes felhasználókhoz kötött virtuális számlára. Ennek lényege, hogy minden regisztrált felhasználó egy account-összeggel rendelkezik, amelyből gazdálkodhat. Meghatároztam, hogy egy – egy tranzakció mekkora költséggel jár, és ha a felhasználó végrehajtja azt, akkor a számláját az adott összeggel csökkentjük. Ehhez változtatnom kellett az adatbázis-szerkezeten is, az alábbiak szerint.
12. ábra Felhasználó adatbázismezői
Mint a 12. ábrán is látható, egy plusz mezőt, a Szamla-t hoztam létre minden egyes felhasználóhoz, amely integer típusú. A regisztráció után minden felhasználó 5000 ponttal rendelkezik ezen a számlán. Egy adatfeltöltés 50 pontba, adatmódosítás 100 pontba, adatlekérdezés 100 pontba kerül. Azért tapasztalható különbség az egyes funkciók között, hiszen adatfeltöltés esetén a felhasználó plusz információt szolgáltat az adatbázisba. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem ingyenes, hiszen ez tulajdonképpen a szolgáltatónak haszon.
- 31 -
Ugyanakkor azt sem szeretnénk, hogy elektronikus szeméttel árasszák el a felhasználók a rendszert. Az adatmódosítás hasonló okokból kerül pontértékbe, hiszen elvileg itt is a hibákat javítja ki a felhasználó. Ugyanakkor ahhoz, hogy módosítani tudjon, szükség volt egy korábbi adatlekérdezésre is. Ebből kiindulva, azért egyezik meg a lekérdezés és a módosítás pontértéke, mert így a felhasználó nem tudja kijátszani a rendszert, amennyiben csak adatokra kíváncsi, és nem akar módosítani. Fennáll ugyanis az a lehetőség is, hogy a felhasználó a lehető legkevesebb pontot akarja elkölteni – értelemszerűen – és ezért, ha a módosítás olcsóbb lenne, azt választaná. Hiszen a lekérdezett adatok itt is ugyanúgy megjelennek, csak itt lehetőség van még adatok módosítására is. A számla értékét természetesen nem csak csökkenteni, hanem növelni is lehet. Gondolok itt olyan eshetőségekre, hogy ha a felhasználó bárminemű pozitív, fejlesztő kritikát csatol vissza a rendszer üzemeltetőjének, vagy kitölt egy űrlapot stb. jutalmazhatjuk oly módon, hogy pontot, pontokat írunk jóvá a számláján. Az egyes felhasználók pontjai láthatók a többi adataik mellett a 13. ábrán.
13. ábra Felhasználói adatok
A megvalósítás tulajdonképpen egyszerű. Amennyiben sikeresen lefut egy tranzakció, legyen az lekérdezés, feltöltés vagy módosítás, ide értve a törlést is, a felhasználó számláját megterheljük az adott összeggel. Arra azonban figyelni kell, hogy ha sikertelen az adatbázisban végrehajtott művelet, és erről nem a felhasználó tehet, akkor ne vonjunk le összeget a számláról. A tényleges megvalósítás az alábbi kódrészletben látható.
- 32 -
$dagadasinsert = "INSERT INTO Fa_Dagadas (FafajID,IranyID, DagadasAlso,DagadasFelso,DagadasAtlag,MaxDagadas, MertekegysegID, MeresSzabvanyID, FelhasznaloID, ForrasID, CsoportLathatID) " . "VALUES ($fafajID, $iranyID, $dagadalso, $dagadfelso, $dagadatlag, $maxdagad, $mertekegyseg, $szabvanyID, $loginID, $forrasID,$csID)";
if(!(@mssql_query($dagadasinsert))) { $hiba = logbair($dagadasinsert,"dagadasfeltoltestvegez",true);
mssql_close(); return -1; }
$szamla = "UPDATE RET_Felhasznalok SET Szamla = Szamla - 50 WHERE FelhasznaloID = '$loginID'";
@mssql_query($szamla);
A kódrészletben látható, hogy milyen egy adatfeltöltés, ebben az esetben a faanyag szakterület dagadás tulajdonságához. Ezután egy feltételen belül futtatjuk le a konkrét adatbázis tranzakciót, majd, ha az eredmény hibás, akkor tájékoztató jelleggel kiírjuk a szükséges információkat egy log fájlba, majd lezárjuk az adatbáziskapcsolatot, illetve egy hibát jelző értékkel térünk vissza a hívó függvényhez. Amennyiben azonban sikeres volt a tranzakció, úgy egy egyszerű SQL parancs segítségével frissítjük az adott felhasználó számláját a korábban leírt módon.
- 33 -
8. Űrlapok Az űrlap elkészítésénél az elsődleges célunk az volt, hogy valamilyen módon a felhasználó véleményét megismerjük a rendszerünkről, miután használta azt. Követve a korábban lefektetett normákat, ezen oldal megtekintéséhez is be kell jelentkezni. Ezután a
felhasználó
az
alább
olvasható
kérdésekre
adhat
választ. A
kérdéseket
csoportosítottuk, egyrészt így átláthatóbb, másrészt esztétikusabb, strukturáltabb is. Ez azért fontos, mert a közvélemény- és egyéb kutatások kimutatták, hogy a felhasználók nagy része nem szívesen tölt ki bárminemű statisztikára vonatkozó űrlapot. Tehát először meg kell nyernünk magunknak az ügyfelet, hogy a későbbiekben segíteni tudjon bármilyen téren. Ezért miután a felhasználó kitölt egy űrlapot, a virtuális számláján jóváírunk egy bizonyos összeget. Ezt a későbbiekben fel tudja használni lekérdezésekkor, módosításokkor stb. Itt felmerülhet néhány kérdés: mi történik akkor, ha a felhasználó fals adatokat ad meg, például az alapértelmezett értékeket „hagyja bent” az űrlapon, majd ezeket tölti fel. Erre különböző ellenőrző algoritmusokat lehetne írni, de jelen pillanatban nem tartottam ezt kardinális kérdésnek. A későbbiekben, ha a rendszert a nagyközönség is használni fogja, elkészíthető egy ellenőrző kulcs az adott űrlapra. A kérdések alatt természetesen az adható válaszlehetőségek olvashatóak. Adatfeltöltés Töltött fel adatot? Igen Nem Ha igen, mely területre? Faanyagok Falemez Mechanika n/a
- 34 -
Fel tudta tölteni, amit szeretett volna? Igen Nem n/a Elégedett volt a feltöltés menetével? Igen Nem n/a Történt hiba a feltöltés során? Igen Nem n/a Adatlekérdezés Kérdezett le adatot? Igen Nem Mely témában keresett adatot? Faanyagok Falemez Mechanika n/a
- 35 -
Megtalálta a keresett adatot? Igen Nem n/a Kielégítő volt a kapott információ? Igen Nem n/a Melyik lekérdező felületet használta? Hierarchikus Hagyományos Általános n/a Ha nem talált adatot, próbált másik felületen keresni? Igen Nem n/a Ön szerint bonyolult a hierarchikus lekérdező felület? Igen Nem n/a
- 36 -
A hierarchikus felületen milyen jellegű adatra volt kíváncsi? Felhasználó Forrás Paraméter Faanyagok Kompozit termék Ragasztó n/a Volt hiba a lekérdezés során? Igen Nem n/a Adatmódosítás Módosított adatot? Igen Nem Melyik szakterületen belül módosított? Faanyagok Falemez Mechanika n/a Miért módosított adatot? Nem volt pontos Hibás volt n/a - 37 -
Volt hiba a módosítás során? Igen Nem n/a Általános Használta a linkeket? Igen Nem Megtalálta a linket, amit keresett? Igen Nem n/a Ha nem, feltöltötte új linkként? Igen Nem n/a Milyen nyelven használta a felületet? Magyar Angol Német Talált nyelvi, fordítási hibát? Igen Nem - 38 -
Megnézte az adatlapját? Igen Nem Talált hibát az adatlapján? Igen Nem n/a Tetszik az oldal designja, kinézete? Igen Nem Sok kérdésnél megfigyelhető, hogy van egy plusz n/a lehetőség. Ez vonatkozik olyan esetekre, amikor a felhasználó nem használta az adott modult, így nincs se pozitív se negatív véleménye róla. Az alábbi kódrészletben olvasható, hogy a fenti űrlap hogyan is épül fel kódszinten. Az egy kérdéshez tartozó válaszlehetőségeket egy „csoportba” kell foglalni, így lehet a radio button-ök halmazát kezelni. A kiírandó szövegelemekre történő hivatkozásra itt most nem térek ki, bővebb információ és háttéranyag az [5.]-ben található.
print("".HA_HASZNALTA_AZ_ALT_MILYEN_ADATRA."
"); print("
"); print("
");
Végül pedig az űrlap konkrét kinézetét, a böngészőkben megjelenő formáját láthatjuk a 14. ábrán.
- 40 -
14. ábra Űrlap felülete
Miután a felhasználó az Elküldés gombra kattint, az adatok az urlap és urlap_inc fájlok segítségével feltöltődnek az adatbázisba. Adatbázis szinten egy egyszerű táblát hoztam létre a kérdéseknek megfelelő számú mezővel, melyek text típusúak, illetve egy dátumot és egy felhasználói azonosítót tartalmazó mezőt. Ezek egy része látható a 15. ábrán.
- 41 -
15. ábra Űrlap adatbázis táblája
A felhasználói azonosító és dátum mezők segítségével egy kicsit lehet szabályozni, hogy egy felhasználó naponta csak egyszer töltsön ki űrlapot.
- 42 -
9. Marketing tevékenység A félév során a marketing területen végzett munkám egy fontos pontja, hogy a rendszert teszt-környezetbe helyeztem. Az egyetem faipari partnereit, továbbá a tavaly októberben, Varsóban megrendezett faipari COST E53 konferencia résztvevőit kerestük meg. Felkérésünk célja volt, hogy a rendszer kisebb nagyobb hibáira, hiányosságaira mutassanak rá. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mely területet érzi a felhasználó hiányosnak, hol kell még bővíteni az adatbázist, illetve mely területek azok, melyek kielégítő struktúrával és információval szolgálnak. Ehhez szükségünk volt több módosításra a rendszeren belül. Első lépésként létre kellett hozni egy Vendég felhasználót, hogy a bejelentkezett szakembereknek csak annyit mutathassunk meg a rendszerünkből, amennyit szeretnénk, illetve azon részterületekről mondjanak véleményt, amelyre kíváncsiak vagyunk. Ez a felhasználó a „GUEST” felhasználó, jelszava: Guest08. Ez a felhasználó nem fér hozzá jelen pillanatban a feltöltő és módosító modulhoz. Ezen természetesen bármikor változtathatunk, de első körben a lekérdező felületek funkcionalitásának kérdéseire voltunk kíváncsiak. Ugyanakkor, mivel nem a tartalomra vonatkozó bírálatokat szerettünk volna kapni, a lekérdezések is korlátozva vannak: alapesetben a felhasználó mintegy 60-70 tulajdonság közül választhat a faanyagtudományi és falemez szakterületről együttvéve. A tesztfelhasználó azonban csak a faanyag szakterület Hangsebesség adataihoz fér hozzá. Itt mintegy 50 rekordhoz, különálló adathoz fér hozzá maximálisan az user. Ez elegendő adatmennyiség ahhoz, hogy tesztelni lehessen a különböző lekérdezéseket, illetve az azokon belül levő funkciókat (lapozhatóság, rendezhetőség stb.). Mindamellett, hogy a tulajdonságoknak csak egy része jelenik meg, a fafajok listája nincs korlátozva, tehát ebből a szempontból ugyanazokat a fafajokat látja a Vendég is, mint az Adminisztrátor.
- 43 -
16. ábra Amit a Vendég lát a lekérdező felületen
A 16. ábrán is jól látható, hogy a Vendég ugyanazokat a menüpontokat látja, mint bármelyik másik felhasználó. A linkek is működnek, tehát ugyanúgy mutatnak valahova, de itt található különbség. Ugyanis míg a regisztrált felhasználó a tényleges oldalt látja, miután a linkre kattint, addig a vendég egy tájékoztató oldalt lát. Tehát ha egy regisztrált felhasználó a hierarchikus lekérdező felületre kattint, akkor a 17. ábrán látható ablak jelenik meg előtte. Azonban ha Vendégről van szó, akkor a 18. ábrán látható ablakot nyitjuk meg számára.
17. ábra Hierarchikus lekérdező felület regisztrált felhasználó esetén
- 44 -
18. ábra Tájékoztató képernyő
A tájékoztató képernyő megjelenítését egy feltétel segítségével végzem el.
if(!$this->vanJogosultsag) { // amennyiben nincs jogosultsága, leállítjuk a szkriptet nyelvkezel("NINCS_JOGOSULTSAG"); if(basename($_SERVER['PHP_SELF'])=="myupload.php") { define(TITLE,NINCS_JOGOSULTSAG); require "header.inc"; print("
![\"logo\"/](\"http://localhost/RET/retlogo.gif\")
" "
Ön jelenleg
VENDÉG szerepkörben böngészi oldalunkat. Ez a felhasználói account egy csökkentett," . "kevesebb funkcionalitással bíró felhasználó. Ezért nem láthatja jelenleg ezt az oldalt sem." . "Amennyiben használni szeretné az oldal összes funkcióját, kérjük regisztráljon!
" . "Ezt megteheti a
Bejelentkezés menüpontban.
");
- 45 -
exit("\n
\n
\n\n
