-
DIMENZIO ÓVODA PROGRAM
Változat
Hatályba helyezve
Változás
1.0 2.0
2008. 2013.
Kiadás Kiadás
Módosítva1. 2009.kék Módosítva 2. 2013.piros
2
Tartalom 1. Alapadatok ............................................................................................................................. 4 1.1. Az Óvoda alapadatai ....................................................................................................... 4 1.2. Az Óvoda alapítója, tulajdonosa, fenntartója .................................................................. 5 2. Helyzetkép ............................................................................................................................. 6 2.1. Alapdokumentumok ........................................................................................................ 6 2.2. Az óvoda adottságai, felszereltsége ................................................................................ 7 3. Pedagógiai munka .................................................................................................................. 8 3.1. Hitvallás .......................................................................................................................... 8 3.2. Óvodai nevelésünk alapelvei .......................................................................................... 9 3.3. Gyermekképünk ............................................................................................................ 10 3.4. Pedagógus képünk ........................................................................................................ 12 3.5. Nevelési koncepció ....................................................................................................... 13 3.6. Egészséges életmódra nevelés ...................................................................................... 14 3.6.1. Biztonságos, egészséges környezet kialakítása...................................................... 14 3.6.2. Gondozás................................................................................................................ 15 3.6.3. Napirend, heti rend................................................................................................. 17 3.7. Játék .............................................................................................................................. 18 3.7.1. A játék feltételei ..................................................................................................... 21 3.7.2. Játékfajták .............................................................................................................. 24 3.8. Értékrend ....................................................................................................................... 32 3.8.1. Szocializációs tanulás ............................................................................................ 34 3.8.2. Erkölcsi normák megalapozása, illemtan .............................................................. 34 3.8.3. Barátságos, derűs, biztonságos légkör az óvodában .............................................. 35 3.9. Gyermekmunka ............................................................................................................. 35 3.9.1. A közvetlen környezet rendben tartása, megóvása ................................................ 36 3.9.2. A gyermekmunka bevezetése, fejlesztése .............................................................. 36 3.10. Szokás- és szabályrendszer ......................................................................................... 37 3.10.1. A szokások és szabályok megismerése, elfogadása, és alkalmazása ................... 37 3.10.2. Az óvodai szokások és hagyományok ápolása .................................................... 37 3.11. Egyéni bánásmód ........................................................................................................ 38 3.11.1. A gyermekek fejlődési tempójának, élet- és nevelési körülményeinek figyelembe vétele ................................................................................................................................ 38 3.12. Gyermekvédelem ........................................................................................................ 38 3.13. Közösségi élet ............................................................................................................. 40 4. Óvodaválasztás, ismerkedés, beszoktatás ............................................................................ 40 4.1. Kapcsolat a nevelés más színtereivel és az általuk lehetővé tett fejlettségi szintek ..... 41 4.1.1. Család..................................................................................................................... 42
3 4.1.2. Bölcsőde ................................................................................................................. 42 4.2. Az óvodába lépés feltételei ........................................................................................... 42 4.3. Iskola ............................................................................................................................. 43 4.4. Az óvodából való kilépéshez szükséges alapkészségek ............................................... 43 5. Ünnepek, hagyományok ...................................................................................................... 46 6. A tudományok világa ........................................................................................................... 47 6.1. A fejlesztési folyamat szervezeti keretei....................................................................... 48 6.2. A fejlesztés területei ...................................................................................................... 49 6.2.1. Külső világ tevékeny megismerése ........................................................................ 50 6.2.2. Matematikai nevelés .............................................................................................. 53 6.2.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ................................................................... 55 6.2.4. Mese-vers ............................................................................................................... 58 6.2.5. Mozgás, testnevelés ............................................................................................... 61 6.2.6. Ének, zene, énekes játék ........................................................................................ 63 7. A program megvalósulása.................................................................................................... 66 7.1. A nevelőtestület egysége............................................................................................... 67 7.2. A program megvalósulásának személyi és tárgyi feltételei .......................................... 68 8. Eszközök és felszerelések jegyzéke ..................................................................................... 69 9. ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK ............................................................................................ 79 10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ........................................................................................... 79
4
1. Alapadatok 1.1. Az Óvoda alapadatai Neve:
DIMENZIÓ Óvoda
Székhelye:
1125 Budapest, Szarvas Gábor út 27.
Nyilvántartási száma:
XII/PH/65/2008
Adószáma:
18334186-1-43
Bankszámla száma:
10402142-00027365-000000001
OM azonosítója:
201269
Telefonja:
+36 30 601 89 43
E-mailje:
[email protected]
Működési területe:
Budapest és vonzáskörzete
Gyermekcsoportok száma:
három, vegyes csoport
Befogadó képessége:
50 fő
Alkalmazottak létszáma:
10 fő
Pedagógusok létszáma:
7 fő
Óvoda lógója:
Óvoda bélyegzői: Hosszú – fejbélyegző (1)
Körbélyegző (1)
5 A DIMENZIÓ Óvoda önálló jogi személy. Képviseletét a fenntartó ügyvezetője, és az általa megbízott Óvodavezető látja el. Az Óvoda szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az Óvoda vállalkozási tevékenységet nem végez.
1.2. Az Óvoda alapítója, tulajdonosa, fenntartója Óvoda Alapítója:
DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület
Alapítás időpontja:
2008. szeptember 1.
Utolsó módosítás:
2012. november 09.
Óvoda tulajdonosa:
DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület 1119 Budapest, Fehérvári út 84/a.
Óvoda fenntartója:
DIMENZIÓ Családsegítő és Egészségmegőrző Nonprofit Közhasznú Kft. 1119 Budapest, Fehérvári út 84/a.
Cégjegyzékszáma:
01-09-923935
Adószáma:
14872406-1-43
Képviselő neve:
Kicska Edit ügyvezető
Telefonszáma:
+36 1 464 35 95
E-mailje:
[email protected]
6
2. Helyzetkép „Senki sem születik készen, légy azzá, amivé legjobb képességeid szerint válhatsz.” (Tatiosz) Budapest XII. kerülete azon ritka kerületek közé tartozik, ahol igen magas a külterületek aránya, mely meghaladja a terület 41.4 %-át. Új óvoda megalapítását azért képzeltük el e kerületben, mivel a környezeti adottságok, a jó levegő, az épület elhelyezkedése az ősfás kertben, a mindennapokban is biztosítja az egészséges életmód feltételeit. A DIMENZIÓ Óvoda megalapításával olyan szociális háló bővítést kívánunk megvalósítani, mellyel az igénybevevő családok és gyermekeik részére a magyar pedagógiára jellemző színvonalas, a kor igényeinek megfelelő szolgáltatást kívánunk nyújtani. Az óvoda elsősorban a Dimenzió Biztosító és Önsegélyező Egyesület tagjai, valamint a Magyar Telecom dolgozói gyermekei részére biztosít férőhelyet.
2.1. Alapdokumentumok Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. A többször módosított 1993. évi LXXIX. Közoktatási Törvény biztosítja a gyermek művelődéshez való jogát az esélyegyenlőség alapján, és a gyermekek, valamint a szülők, óvodában foglalkoztatottak jogait, és kötelezettségeit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok, és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával. b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.
7
„Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.” „Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést” „. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.” A DIMENZIÓ ÓVODA Szervezeti és Működési Szabályzata kódexszerűen foglalja össze az óvoda szervezetére, működésére, az óvodát használók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó általános és egyedi szabályokat. Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzat közoktatási koncepciója kiemelt speciális feladatként meghatározza a kerület óvodái számára az EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST. Az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény a gyermekvédelmi feladatok körültekintő ellátásáról rendelkezik. .
2.2. Az óvoda adottságai, felszereltsége „Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését.
8 Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsenek lehetőséget a szülők fogadására.” Az intézmény 3 csoportos, 50 gyermek elhelyezésére alkalmas. A logopédiai szoba, könyvtár, jól felszerelt szertárak, fajátékokkal felszerelt árnyas udvar áll rendelkezésre a napi fejlesztéséhez.
A három csoportban mese kuckó, különálló öltöző, mosdó biztosítja a
kultúrált környezetet. Az óvoda működését iroda, nevelői szoba, tálalókonyha, mosókonyha, kazánház, raktárhelyiség segítik. Az óvoda nevelési programját és a gyermekek nevelését és fejlesztését az alábbiakban felsorolt szakemberek segítik. Pedagógusok:
- 1 óvodavezető - 6 óvodapedagógus
Technikai dolgozók:
(1 vezető-helyettes)
- 3 dajka - 1 konyhás - 1 fűtő, karbantartó - 1 takarító
Külső szakmai segítők
- logopédus - óvodai orvos, védőnő - pszichológus
3. Pedagógiai munka 3.1. Hitvallás Olyan gyermeki személyiséget kívánunk nevelni, aki derűs, boldog, nyitott, érdeklődő, kreatív, jól kommunikál, valamint társakat kereső, toleráns, a szűkebb és tágabb környezetében biztonságosan eligazodó, tudásvággyal rendelkező személyiség. Fókuszban a gyermek kíváncsi érdeklődése, valamint a személyre szólóan tervezett pedagógia munka áll, melynek alapelemei a harmónia, dinamika, tökéletesség,
9 egyensúly. A fentieket lépésről lépésre, a sajátos fejlődési ütem támogatásával, az egyéni árnyalatok és specialitások figyelembe vételével kívánjuk megvalósítani , biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, az esélyegyenlőséget, életkorához és fejlettségéhez alkalmazkodó tevékenységet, különösen a szabad játékot.
3.2. Óvodai nevelésünk alapelvei A gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.” -
Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről;
-
Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve biztosítsa a gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődését az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.
-
A gyermekek testi, szociális és értelmi képességeinek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, sokoldalú, harmonikus fejlődéséről a gyermeki jogok tiszteletben tartásával, az egyéni képességekre alapozva, az egyéni érési ütem és szükségletek figyelembevételével ,kielégítésével biztosítjuk.
-
Preferáljuk
a
személyes
választás
szabadságát,
a
saját
gyökerű
követelményválasztást, a környezet feletti kompetencia erősítését és a személyes tér védelmét. Közösségi szinten egymás és a másság elfogadását, tiszteletét és szeretetét. -
A játékot a tevékenységek sorában elsődleges, kiemelt, semmi mással nem helyettesíthető alaptevékenységnek tekintjük, Gondoskodunk e tevékenységeken keresztül
az
életkorhoz
műveltségtartalmak
és
a
közvetítéséről;
gyermek a
egyéni
gyermek
képességeihez
egészséges
igazodó
fejlődéséhez
és
fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.” -
Tervezésünk eszköze a komplexitás módszere, amely a tevékenységstruktúra valamint a módszertani feldolgozás sokszínűségét garantálja.
10 -
Nevelésünk kerete a rugalmas, évszaknak megfelelő napirend, esztétikus és biztonságos környezet.
-
Intézményünk, működésünk meghatározó eleme az egyén védelmét szolgáló titoktartás, valamint a nyilvánosság, amely a hatékony partnerközpontú működést záloga.
-
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.”
-
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében támogatni kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét."
Kis számban ugyan, de az utóbbi pár évben megjelentek a más országból betelepült lakosok gyermekei, a migránsok. Az ő kultúrájuk megismerése színesíti, gazdagítja programunk tartalmát. A kiemelt képességű, tehetséges gyermekek felkarolására, igényeiknek kielégítésére az óvoda figyelmet fordít. Az óvoda közvetetten segít az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődésében.
3.3. Gyermekképünk Óvodánkban a nevelés központjába a gyermeket, a családot és a pedagógust kívánjuk állítani. Felvállalva a 3–8 éves gyermek fejlődésének támogatását és személyiségük fejlesztését. A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség kibontakozását, az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre, és a családok értékrendjének sokféleségére támaszkodva. Minden gyermek egyediség, individuum, ugyanakkor része egy közösségnek, szociális lény. A DIMENZIÓ ÓVODA Helyi Pedagógiai Programjában, az alábbiakban felsorolt tevékenységeket helyezzük nevelésünk és oktatásunk fókuszába. 1. Óvoda felszereltsége és hangulatos berendezései biztosítják a nyugodt és harmonikus napirendi tevékenységekhez a feltételeket.
11 2. A játékra, mint a gyermek alapvető tevékenységére az egész napos nevelés során nagy hangsúlyt fektetünk, korszerű képességfejlesztő és szerepjátékokkal. 3. Környezeti adottságaink maximális kihasználásával a szabad levegőn történő játékra minden évszakban, az időjárás függvényében több órát biztosítunk. Megismertetjük a gyermekeket a környezetvédelem fontosságával és a mindennapokban, erre neveljük őket. 4. Egészséges életmódra nevelést, mint XII kerületi Oktatási Koncepció tükrében – egészséges táplálkozás, mindennapos mozgás, sport, lábboltozat erősítés, gerinc prevenciós torna, friss levegő, rugalmas napirend, sportnapok segítik. 5. A napirendbe ágyazott tevékenységek szervezésével: testnevelés, környezetismeret, matematika, ábrázolás, vers-mese, ének –zene életkoruknak megfelelő játékos módszerekkel, kötetlen illetve kötelező foglalkozásokon történik a fejlesztés és az oktatás. 6. Az egyéni képességek figyelembe vételével az egyéni mérőlapok alapján határozzuk meg egy-egy gyermek fejlesztendő területeit, mely a szülők számára fogadóórán megtekinthető dokumentum. Lehetőséget teremtünk fórumokon az egészségmegőrzés, családsegítés, gyermek és ifjúságvédelem, érdekképviselet valamit a képességfejlesztés témaköreiben. 7. A beszéd fejlesztését logopédiai szakemberrel együttműködve oldjuk meg. 8. Változatos családi programok (ünnepélyek, rendezvények, partner napok, nyílt napok, kirándulások,
fellépések,
színházlátogatások,
versenyek)
teszik
színesebbé
hétköznapjainkat. 9. Külön foglalkozásokra a szülői igényfelmérés alapján (úszás, angol, torna, zene, néptánc, kézműves, balett) adunk lehetőséget. 10. Közösségi összetartozás szimbólumaként a DIMENZÓ ÓVODAI embléma jelenik meg a gyermekek egyen pólóján és sapkáján. 11. Kiemelkedő jelentőséggel bír számunkra a szülői házzal való kapcsolattartás, folyamatos tájékoztatás. Óvodánk
célja,
mindennapjaikban.
hogy
a
környezettudatos
magatartás
alapjai
megjelennek
a
A gyermekek gyermekközösségben természetes módon elfogadják a
különbözőségeket. A gyermekeket minden dimenzióban fejlesszük, védő-óvó karokkal ölelve, szeretetben nőjenek fel, az első bizonytalan lépésektől, az iskolába való elindulásig.
12
3.4. Pedagógus képünk Olyan óvodapedagógus, akire humanizmus, tolerancia, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együttérző, elfogadó, a segítőkészséget előtérbe helyező, feltétel nélküli gyermekszeretet jellemző. Minden értékeset, jót, elismerésre méltót visszajelez, dicsér, ezzel is erősítve a gyermekek, a családok értékrendjének alakulását. Tetteiben legyen érezhető a hitelesség, a tapintat, és az empátia. Személyes példájával járuljon hozzá, hogy a gyermekek természetes módon fogadják el az óvodai közösségben különbözőségeket. Céljaink, feladataink eredményes megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk: Az óvónőnek legyen igénye az önművelésre, szaktudásának bővítésére. Törekszünk arra, hogy az együttdolgozó óvónők tudjanak összehangoltan, feladatokat megosztva tevékenykedni. A közösségi élet, az egészséges életmód és a gondozás szokásainak megtervezésébe elemzésébe, értékelésébe szükséges a dajkák bevonása is. Keresse minden óvónő a szülőkkel való együttműködést a program céljainak megvalósítása érdekében. A gyermekek érdekében vállalja fel a szülők tapintatos meggyőzését, ízlésformálását. Nem kell minden nevelési elvet azonnal megoldani, fontos a kivárás, bizonyos esetek megoldásában a humor. Az óvónő és a dajka személye legyen minta a nevelésben. Biztosítson minden gyermek számára egyenlő hozzáférést Teremtse meg a gyermek egészséges testi - lelki fejlődéséhez szükséges optimális „befogadó közeg”feltételeit Fokozott figyelemmel segítse a migráns és az etnikum családok gyermekeinek befogadását Gondoskodjon a gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről A gyermekek korához, egyéni fejlettségéhez igazodjanak nevelési módszerei, tevékenységei, különös tekintettel a szabad játékra. Rendszeresen készítsen feljegyzéseket a gyermekek fejlődéséről és tájékoztassa a szülőket ezekről.
13
3.5. Nevelési koncepció Szeretetteljes, a gyermek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó, befogadó óvodai nevelés megteremtése a feladatunk. Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzat által kiadott Közoktatási Koncepcióban megfogalmazottak alapján kiemelt feladatként kívánjuk ellátni: a. az egészséges életmódra nevelést b. egyéni képességek fejlesztését „Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű, olyan személyiség kialakítása, aki tiszteli, védi, óvja a környezetét Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: -a
gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;
-a
harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;
-a
gyermeki testi képességei fejlődésének segítése;
-a
gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;
- az -
egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;
a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet
biztosítása; - a környezettudatos -
magatartás , környezetvédelmi-, megóvási szokások kialakítása
megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi
nevelési feladatok ellátása.” a) Az egészséges életmódra nevelés a mindennapok során különböző területeken valósul meg: - a napirend rugalmasságával - helyes életritmus kialakításával - kultúrált étkezési szokások kialakításával - egészséges táplálkozással - mindennapos mozgás biztosításával - mozgásos játékokkal egész nap folyamán a csoportszobákban és az udvaron egyaránt - sportfoglalkozásokkal - rendszeres edzésekkel
14
b) Az egyéni képesség fejlesztése az egész nap folyamatában kívánjuk megvalósítani a tevékenységek során - játékfajtákon keresztül - foglalkozási áganként. A Dimenzió Óvoda Programjában tehát hangsúlyosan jelenik meg az egészséges életmódra nevelés, mert azt valljuk, hogy az egészséges életvitel erőteljes hatással van a szellemi fejlődésre is. Hangsúlyt fektetünk az egyéni képességek kibontakoztatására, fejlesztésére minden gyermeknek a saját fejlődési ütemének megfelelően. Célunk, hogy az óvodánkból kikerülő gyermekek a nálunk szerzett alapokkal képesek legyenek az iskolai élet követelményeinek megfelelni.
3.6. Egészséges életmódra nevelés Cél: -
Az egészséges, barátságos környezet biztosításával és alakításával a gyermekek testilelki szükségleteinek kielégítése.
Feladat: -
a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése
-
a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése
-
a mozgás öröm forrása legyen a gyermeki kezdeményezés, kreativitás támogatásával
-
a gyermek testi képességeinek, fejlődésének elősegítése
-
a gyermek egészségének védelme, edzése
-
az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
-
a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása
-
ha szükséges, megfelelő szakember bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása
3.6.1. Biztonságos, egészséges környezet kialakítása Cél:
15 - A környezet higiéniája iránti igény kialakítása - a gyermekeket rá kell ébresztenünk, arra hogy az élő és élettelen környezetükkel harmóniában éljenek, becsüljék meg azt. Óvják és védjék mikro- és makro világukat (mindezeket összeegyeztetjük a családi neveléssel) Feladat: -
A csoportszoba: - tisztasága, rendje, szellőztetése, párologtató rendszer kialakítása, balesetmentes eszközök, környezet biztosítása
-
Gyermeköltöző: - saját felszerelés elkülönítése, megfelelő hely biztosítása
-
Gyermekmosdó: - tisztálkodó szerek helyének biztosítása - a gyermekek méretének megfelelő berendezési tárgyak, intimitás biztosítása - higiénés feltételek betartása
-
Udvar: - balesetmentes környezet kialakítása, - különböző talajburkolatok, fajátékok biztosítása a változatos mozgásgyakorláshoz - az évszakoknak megfelelő kertgondozás / gyermekekkel közösen /
-
A jó közérzet kialakulásának feltételei: - berendezés színeinek, anyagainak összhangja - hőmérséklet, páratartalom, világítás / előírás szerint / - növények, állatok gondozása - gyermekek méretének megfelelő bútorzat, eszközök
3.6.2. Gondozás Cél: -
Az egészség gondozásához szükséges készségek alapozása, mely elősegíti a gyermek növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez
Feladat: a. Életritmus: -
helyes napi és heti rend kialakítása
-
rendszeresen végzett tevékenységek
-
élettani szükségletek kielégítése
16 b. Táplálkozás: - mindennapos nyers gyümölcs és zöldségfogyasztás - az ÓVODA rendszeres kapcsolata a konyhával - külön figyelem az esztétikus terítésre, a kultúrált étkezés kialakítására c. Testápolás: - egészségvédelem, testük, ruhájuk gondozása - rendszeres, szükség szerinti tisztálkodás biztosítása - ápolási szokások, igényesség kialakítása - kötelező rendszeres fogmosás minden korcsoportban - testnevelés tevékenység után mosakodás biztosítása Ezeket a tevékenységeket a környezettudatos magatartás alapján végezzék. Ügyeljenek a takarékos vízhasználatra, a tisztálkodó szerek megfelelő mennyiségű alkalmazására. d. Öltözködés: - védekezés az időjárás változásai ellen - a gyerek ízlésének, önállóságának alakítása - óvodai öltözet: kényelmes ruha, biztonságos cipő, tornafelszerelés tartalék fehérnemű, tréningruha, cserecipő használata kötelező - óvodai ünnepeken DIMENZIÓ egyenruha viselése e. Mozgás: - megfelelő hely, eszköz, idő biztosítása csoportszobában, udvaron - balesetmentes környezet kialakítása - különböző mozgáskészség fejlesztő sportfelszerelések, sportudvar biztosítása f. Edzés: - fontos az egészség megőrzése - a víz, napfény, levegő edző hatása - úszás, sí, görkorcsolya, mint mozgáskészség fejlesztő tevékenységek rendszeres tervezése g. Pihenés, alvás: - napirendben álladó helye van
17 - az óvodapedagógus meséljen, énekeljen alvás előtt - gyermek alvásszokásainak tiszteletben tartása / kendő, baba, könyv/ - nagycsoportban csak rövid pihenés, csendes elfoglaltság - alvás alatt csend, nyugalom, béke legyen h. Környezet rendje: - rend iránti igény felkeltése - munkára nevelés: egyéni megbízásokkal i. Környezettudatos magatartás alakítása - csoportszobákban keletkezett hulladékból az újra felhasználható anyagokat módon gyűjtése
szelektív
- környezetvédelem fontosságának kiemelése - az óvoda természetes környezetét óvása, védelme (növényeket, állatokat). - példát mutatunk az energia ésszerű, takarékos felhasználására.(víz, villany, gáz)
3.6.3. Napirend, heti rend „1. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 2. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. 3. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített - nem kötelező -
18 feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.”
Cél: -
megteremteni a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezetet. (életkor és csoportonkénti eltérések figyelembe vételével)
Feladat: a. Napirend - elegendő idő a játékra, folyamatos reggeli /6-7 óra/ - minél több idő a szabadlevegőn történő játék / télen 1-2 óra nyáron egész nap/ - állandó időpont ebédre, pihenésre / 2-3 óra / - rugalmasság az egyes tevékenységek időigényével szemben - évszakokhoz, gyermeki tevékenység fejlődéséhez, váratlan eseményekhez, ünnepekhez való alkalmazkodás - játékos kötelező, illetve kötetlen tevékenységek / 5 – 45 perc / - minden csoportban kötelező napi kétszeri mindennapi testnevelés - alapja a gyermek szokásrendszerének a kialakítása
b. Heti rend - beszoktatás ideje alatt lazább, rugalmasabb, alkalmazkodóbb legyen - a gyermek fejlődésével párhuzamosan egyre pontosabb betartás - egyeztetés a tevékenység beosztásáról (tornaterem, környezet és matematika szertár eszközeinek használata miatt) - a képességfejlesztő nap közös meghatározása - óvodapedagógusi rugalmasság a többi tevékenység elhelyezésére
3.7. Játék
19 A játék a 3-8 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége; A játékban észrevétlenül tanul a gyermek, kiélheti, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. „ A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a mozgásos játékokhoz, a gyakorló játékokhoz, a szerepjátékokhoz, az építő, konstruáló játékokhoz, barkácsoláshoz, a szabályjátékokhoz, a dramatikus játékokhoz és a bábozáshoz.” A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában, céljai elérésében. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nem csak a tárgyi, manuális vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a "szellemi alkotást" is tevékenységként fogjuk fel a játék során. Minden gyermeki tevékenység - beleértve a játékot is -felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. A helyes arányok megtalálása nagyon fontos. Jót és jól játszani - ez a gyermek dolga az óvodában. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. : A játék kicsiben maga az élet: az, amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Programunk alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. Külön szót érdemel az élmények szerepe a játékban. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból a környezetéből hoz az óvodás, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre
20 való felkészítés folyamatában. A gyermekek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint az óvodapedagógus által irányított, megtervezett játék. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék át. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége, olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti. . A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.” Cél: - A gyermek - játék közben - ismerkedjen a világgal, tapasztalatokat, ismereteket szerezzen, a maga kedve szerint alakítsa át a megfigyelt valóságot. Élményeit, kudarcait jelenítse meg játékaiban, ezáltal fejlődjön személyisége, intellektuális tevékenysége.
Feladat: a. Értelmi nevelés: - fejlessze a kézügyességet, növelje az önállóságot, a kitartást - pontosabbá váljék az érzékszervek működése, ezáltal megbízhatóbb lesz az észlelés, a megfigyelő-képesség - a játékban jelenik meg először a szándékos emlékezet, mely által gazdagodik a képzelet, a gondolkodás - az akadályok leküzdése, és a konfliktusok megoldása hozzájárul a problémamegoldó gondolkodás fejlődéséhez - az értelmi-, motoros-, kommunikációs képességei fejlődjenek - az egyéni fejlesztés és az alapképességek fejlesztése érdekében heti lebontásban fejlesztő játékok tervezése és megvalósítása differenciált feladatadással b. Érzelmi élet: - ösztönözzük a gyermekeket az önmegvalósításra, érzelmeiknek, vágyaiknak, lelki állapotuknak kifejezésére - a különböző játékfajtáknak elkülönített helyet alakítunk ki, ezzel biztosítva az intimitást,
21 az érzelmi biztonságot, így fokozódik a gyermek közlési vágya, beszédkedve - a beszédkedv segíti a nyelvi kommunikációs készség fejlődését. - mindig biztosítjuk a szabad választás lehetőségét, a gyermek maga dönthet arról, hogy hol és mit kíván játszani - inspiráljuk arra, hogy szabadon válassza meg társait a játékhoz, ez magában foglalja a félrehúzódás, az egyedüllét lehetőségét is. c. Szocializáció: - a játékban válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok, megnyilvánulnak és fejlődnek a gyerekek közötti társas kapcsolatok. - figyelembe vesszük a játék fejlődési szakaszait (a kezdeti magányos játékból következik az egymás melletti játék, majd fokozatosan alakul ki a közös játék, az együttjátszó párok, csoportok viszonylag tartós együttműködése) - támogatjuk a vezető egyéniségeket, a magányosan tevékenykedőket pedig bátorítjuk a közös játéktevékenységre - tapasztalatokat szereznek társaik szándékának megértésében, a másik gyermek helyzetébe való beleélésben, az együttérzésben - ösztönözzük a különbözőségek elfogadására, tiszteletére
d. Testi nevelés: - az óvodapedagógus heti rendszerességgel megtervezi a mozgásos játékok lehetőségeit, feladatait. Ez mindig kapcsolódik a testnevelés és a mindennapos testnevelés anyagához, figyelembe véve az évszakok változásait, és az ünnepeket, ezzel fokozva az aktualitást, és a játékos jelleget - ezáltal fejlődik a gyermek mozgása, segíti az új mozgásformák kialakulását, gyakorlását, ismert mozgásformák tökéletesedését
3.7.1. A játék feltételei Cél: - Azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek kedvezően hatnak a játék alakulására, a játékkedvre, amelyek segítségével a játék tartalmasabbá, sokoldalúbbá válhat.
22 Feladat: - Szubjektív és objektív feladatok biztosítása a. Szubjektív feltételek: - Az óvodapedagógus személyisége:
ismerjen meg és szeressen minden gyermeket
rendelkezzen empátiás készséggel, mert ez elengedhetetlen a megértő, együttműködő magatartáshoz
gesztusaival,
pillantásával,
mosolyával,
hanglejtésével
buzdítsa
a
gyermekeket
magatartása, viselkedése követendő példát nyújtson
szeressen játszani
minden gyermek felé kedves és nyitott legyen
az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét.
- arra való törekvés, hogy a játékélet alatt a játék fantáziaserkentő, kreatív és kíváncsiságot ébresztő legyen - tapasztalatok, pozitív élmények nyújtásával a sikerorientált magatartás elősegítése - éves, havi, és heti játéktervek készítése az aktuális tevékenységekhez kapcsolódóan -a játéktevékenység tudatos tervezése, irányítása, ellenőrzése, a megvalósulás értékelése, erről feljegyzések készítése - az egész csoportnak közös és egyéni tapasztalatszerzési lehetőségek nyújtása / a gyermekek minél jobban ismerjék meg közvetlen környezetüket, kerületüket és fővárosunkat / - a gyermekek családi élményeinek figyelembe vétele - a séták, kirándulások, látogatások lehetőségeinek kihasználása - tudatos tervezéssel az udvari játék alkalmával minden évszakban a szerep- és mozgásos játékot, sor és váltó versengéseket, sportolási lehetőségek biztosítása - a játékban megjelenő negatív tapasztalatok és érzelmek megjelenésének, feldolgozásának elősegítése - a különböző játékfajták sajátosságainak ismerete - a játék során sokoldalú megfigyeléseket feljegyzése a gyermekekről - a gyermekek képességeinek maximális kibontakozásának elősegítése
23 - aktív részvétel a játék - az életkori sajátosságoknak megfelelően b. Objektív feltételek: a. megfelelő hely - a gyermekek szabadon rendelkezhessenek, kreatívan használhassák a csoportszoba berendezéseit, tárgyait. - állandó és ideiglenes helyek kialakítása mind a sokat mozgó, mind a nyugalmat kedvelő gyermekek számára - nagyobb hely felszabadítása a közös játékhoz - kuckók létrehozása a kisebb csoportoknak, intimitás biztosítása - az óvodapedagógus megosztott figyelemmel kísérje a játékot b. megfelelő idő: - alapja a jól kialakított, rugalmas napirend - minél hosszabb, megszakítás nélküli idő a zavartalan játék érdekében - az étkezés, a tisztálkodás, az alvás, és a kötelező tevékenységek kivételével a többi időt játékra fordítása - a megkezdett játékot délutáni, vagy másnapi folytatásának biztosítása. - az időjárásnak és az óvoda sajátosságainak megfelelően a szabadban töltött játékidő maximális kihasználása c. megfelelő játékeszközök: - késztessenek kreativitásra, motiválják, ösztönözzék játékra a gyermeket - keltsék fel a gyermekek érdeklődését, feleljenek meg igényeiknek, életkori egyéni sajátosságainak - legyenek tartósak, tisztíthatók, esztétikusak, balesetmentesek - a korcsoport játékigényeinek megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre - a játékszerek a gyermekek számára könnyen elérhetőek legyenek - a kész gyári játékeszközökön kívül, barkácsolható, összeállítható játékeszközök biztosítása - a szerepjátékhoz, dramatizáláshoz és az egyéb játékokhoz használható kiegészítő eszközöket biztosítása a kellékes ládában - legyenek a gyermekek által barkácsolt játékeszközök is
24
-
környezetük
tárgyait
is
bevonhassák
játékukba,
szabadon
birtokolhassák
a
játékeszközöket, kreatív módon összekapcsolva más játékfajtákkal - elsősorban természetbarát eszközök használata - a gyermekek képességeinek többirányú fejlesztése
3.7.2. Játékfajták 1) Gyakorló játék: Cél: - véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, mely újra és újra ismétlésre készteti a gyermeket
Feladat: - sokszori ismétléssel különböző funkciók fejlesztése - hang és beszéd játékos gyakorlása - mozgás során ugyanolyan szabályok szerinti ismétlés - megfelelő számú játékszerek, eszközök, anyagok biztosítása a gyermekek manipulációs és mozgásigényének kielégítésére - balesetmentes, esztétikus öltöztethető, húzogatható, rakosgatható játékszerek, főként természetes anyagokból - mozgást gyakorló játékoknak megfelelő hely biztosítása - nemzetiségek sajátos, speciális játékfajtáinak megismertetése a gyermekközösséggel. 2) Mozgásos játék Cél: - egészséges, edzett, életvidám, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő mozgáslehetőség biztosítása, mozgáskészség fejlesztése, felzárkóztatás
Feladat: - a biológiai fejlődés, teherbíró-, ellenálló-, és alkalmazkodó képesség fejlesztése
25 - természetes mozgásformák gyakorlása, kreatív alkalmazása - egyénhez mért legmagasabb fejlettségi szint elérése a fokozatosság elvének érvényesítésével - a mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése - gyakorlás kezdetben segítséggel, később önállóan - ügyesség, bátorság, állóképesség, gyorsaság, mozgáskoordináció fejlesztése - szabálytudat és a közösségi érzés erősítése / egymás segítése / - a siker és a kudarc elviselésére nevelés
Kiscsoport: - természetes mozgások gyakorlása - kúszások, csúszások, mászások, bújások - egyensúlyozó járás biztos és széles felületen - páros lábon szökdelés - kézi szerek használata / labda, babzsák / - egyéni versengések Középső csoport: - a tanult mozgásformák gyakorlása nehezített körülmények között - gurulás, guruló átfordulás, támaszgyakorlatok - távol- és magasugrások - dobások - a tanult mozgásformák önálló alkalmazása és összekapcsolása - kézi szerek használata / karika, szalag / - sorversenyek Nagycsoport - önálló tervezés, összeállítás, gyakorlásvezetés, végrehajtás, hibajavítás - a gyakorlatok tökéletes végrehajtására törekvés - csapatjáték, kosárlabda, futball - csapatversenyek, váltóversenyek - kézi szerek használata / bot, súlyzó, gumikötél, / Feltételek: - tiszta és balesetmentes környezet kialakítása - biztonságos, változatos eszközök
26 - állandó levegőcsere - óvodapedagógus folyamatos ellenőrzése, segítségadása - a mozgáshoz megfelelő, kényelmes öltözet
3) Szerepjáték: Cél: - a szerepjáték során a gyermekek a környezetről szerzett benyomásaikat, élményeiket, tapasztalataikat, és ismereteiket egyéni és szubjektív módon, kreatívan jelenítsék meg.
Feladat: - érzelmi azonosulás a szerepekkel /empátia, identifikáció/ - közösségi érzés formálása: együttműködés, kölcsönös alá és fölérendeltség, - társas kapcsolatok alakulása - önállóság érvényesítése a játék megszervezésében - a játék témájához kapcsolódó szerepek és az ennek megfelelő magatartásformák elsajátítása, gyakorlása - szereplési vágy felkeltése, kielégítése - emlékezet, képzelet, figyelem, fejlesztése - párbeszédek során anyanyelvi nevelés, kommunikációs készség fejlesztése
Kiscsoport: - egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmazó szerepjátékok kezdeményezése és eljátszása - különböző jellegzetes műveletek végzése, és szerepek betöltése Középső csoport: - szerepekhez való kötődés - cselekvések összehangolása - szerep által megkívánt magatartás alkalmazása - egyszerű játékok önálló megszervezése, szükséges játékszerek kiválasztása Nagycsoport: - játszótársak elgondolásának megértése, elfogadása - kevésbé érdekes, kedvezőtlen szerepek elvállalása
27 - játszótársakhoz való alkalmazkodás - önálló játéktervezés, szerepkiosztás, eszközválasztás, szabálybetartás - játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat kialakulása Feltételek: - élmények, tapasztalatok, ismeretek nyújtása - megfelelő fejdíszek, jelmezek, eszközök biztosítása - állandó és mobil játszóhelyek biztosítása 4) Barkácsolás Cél: - a gyermekek azon igényének kialakítása, hogy ötleteiknek megfelelően maguk készítsék el játékukhoz, és az egyéb tevékenységekhez szükséges kiegészítő eszközöket
Feladat: - a már ismert technikák gyakorlása / festés, vágás, ragasztás, stb. / - különböző minőségű anyagokkal / textil, fa, fém, agyag, stb./ való ismerkedés, tevékenykedés, ezek használata, alakíthatóságuk - az elkészült eszköz játékban való felhasználása - kézügyesség, fantázia, esztétikai érzék fejlesztése - probléma meglátására és megoldására való törekvés
Kiscsoport: - az óvodapedagógus barkácsolása a gyermekek bevonásával - elromlott játékok " közös " megjavítása és az erre való igény kialakítása Középső csoport: - egyes játékhelyzetekhez illő kiegészítő eszközök tervezése és elkészítése az óvodapedagógussal közösen
Nagycsoport: - a barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze, alkotórésze - önálló tervezés, eszköz és anyagválasztás, és technikai végrehajtás (óvodapedagógus állandó ellenőrzésével)
28 - a létrehozott eszköz minden esetben épüljön be a játékba - egyszerűbb javítási munkálatok önálló elvégzése, segítségkérés szükség esetén Feltételek: - elkülönített, biztonságos, balesetmentes hely biztosítása - gyerekekkel és szülőkkel közösen gyűjtött anyagok, amelyek könnyen, egyszerű eszközökkel is megmunkálhatók - a barkácsolási lehetőség állandó biztosítása - óvodapedagógus példamutató tevékenysége 5) Bábozás, dramatizálás Cél: - a pozitív és negatív érzelmek újra átélése, irodalmi és zenei alkotások, kitalált történetek, saját élmények megjelenítse, esztétikai élmény keltése Feladat: - az átélt élmények, cselekvések, történések felidézése, eljátszása - " mindenhatóság " a báb felett - a szem, a kéz, és az értelem koordinációja - különböző bábok használatával (ujj, kesztyű, marionett) finommotorika fejlesztése - énekek, mondókák, versek, mesék, kitalált történetek előadása során a szép, tiszta, kifejező beszédre nevelés - kommunikációs készség, nyelvi képességek fejlesztése
Kiscsoport: - "saját" csoportbáb alkalmazása az érzelmi kötődés elősegítésére - a gyermekek érdeklődése a báb mozgására irányul Középső csoport: - a bábok a már ismert mesékhez, versekhez, élményekhez alkalmazkodjanak - 2-3 gyermek előadása a paraván mögött, színház élmény megjelenése Nagycsoport: - közös ill. egyéni bábkészítés - önálló előadások szervezése - többféle bábu alkalmazása - saját történet kitalálása, eljátszása
29
Feltételek: - oldott, nyugodt, megnyilvánulásra alkalmas légkör kialakítása - bábparaván, többféle minőségű és fajtájú - a gyermekek kézméretének megfelelő - báb, és kiegészítő eszközök biztosítása - az irodalmi és zenei nevelés során szerzett ismeretek átélése, mélyítése, és újrajátszása 6) Építő, konstruáló játék Cél: - építőelemekből és más játékszerekből, különböző alkatrészekből, anyagokból, építmények, játékszerek, különféle tárgyak létrehozása
Feladat: - az "én csináltam" megtapasztalása - előre elgondolt, meghatározott céllal végzett építés - az alkotás örömének felkeltése - fantázia, kézügyesség, finommotorika, tervező, előrelátó készség fejlesztése - közös alkotások létrehozása során együttműködés, közösségi érzés felkeltése
Kiscsoport: - összerakós, összeállítható játékszerek használata - nagyobb méretű játékeszközök - homokozóban különböző formák használatával "építés" Középső csoport: - az építés - konstruálás összekapcsolása a szerepjátékkal - kisebb méretű eszközök használata - tervezés és elkészítés az óvodapedagógus segítségével Nagycsoport - önálló tervezés és kivitelezés - az építés - konstruálás összekapcsolása a többi játékterülettel - fantázia tág lehetőségeinek kihasználása a játékban - a létrehozott alkotás hatására különböző élethelyzetekbe való beleélés - igényesebb, bonyolultabb alkotások létrehozásával eredményességre törekvés
30 - a választott, elképzelt modell egyre pontosabb megközelítésének igénye - a bonyolultabb játékelemek biztos kezelése - problémameglátó-, és megoldó képesség fejlesztése Feltételek: - sokféleképpen összeállítható játékszerek, építőelemek - változatos eszközök és anyagok - a felhasználás szabadsága - megfelelő, nyugodt hely biztosítása
7) Szabályjáték Cél: - meghatározott szabályok szerint zajló tevékenységgel a szabálytudat kialakítása
Feladat: - a szabályok pontos betartására, a szabályoknak megfelelő viselkedésre nevelés - a játékvezető meghatározó, irányító szerepének elfogadása - szabályoknak megfelelő segítségadás - a saját csapat érdekeinek figyelembe vétele - a szabály betartásának és megszegésének érzelmi megnyilvánulásai - gyermeki önállóság megnyilvánulása a szabály önkéntes vállalásában - siker és kudarc elfogadása, feldolgozása - helyes magatartásformák elsajátítása: szerénység, mértéktartás, eredményre törekvés, közösségi érzés, felelősségtudat - a mozgásos szabályjáték során a meglévő ismeretek gyakorlása, elmélyítése (testnevelési -, dalos-, és mondókás népi játékok) - értelmi képességeket fejlesztő játékokkal a gyermekek gondolkodásának, emlékezetének, megfigyelőképességének, figyelmének fejlesztése Kiscsoport: - egyszerű szabályok egyszerű tartalommal a gyermekek mozgásigényének kielégítésére Középső csoport: - egyéni kívánságok egyeztetése a társak érdekében - a győzelem elérésére irányuló törekvés
31 - szabályok közös betartására törekvés Nagycsoport: - nagyobb ügyességet, nagyobb szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékok - a szabályok betartása, és betartatása a társakkal - egészséges versenyszellem - szabályok kitalálása, változtatása társakkal egyeztetve - a szabályok betartásán túl udvarias, előzékeny magatartásra törekvés Feltételek: - szabályok kiválasztásánál az életkori, a csoport és az egyén sajátosságainak figyelembevétele - szabályok pontos magyarázata, bemutatása, javítása - az óvodapedagógus állandó készenléte, rugalmassága - készen vett, és közösen készített értelemfejlesztő játékeszközök - a mozgásos szabályjátékokhoz balesetmentes hely biztosítása 8) Udvari játék Cél: - a szabadlevegőn zajló változatos és tartalmas játékélet kialakítása az évszaknak megfelelően Feladat: - a csoportszobában megkezdett játékok folytatásának lehetősége - az évszaknak megfelelő játékos jellegű munkalehetőségek biztosítása (levélsöprés, hólapátolás, virágültetés, öntözés) - asztali játékok szervezése - homokozóban különböző formák segítségével építő tevékenység - mászókákon, hintán, csúszdán mozgást gyakorló ill. szerepjátékok kialakítása - télen hóemberépítés, szánkózás - füves részen körjátékok, dalos játékok szervezése
Feltétel:
32 - biztonságos, balesetmentes játékhelyek kialakítása a különböző játékfajtákhoz - megfelelő mennyiségű és minőségű, az életkori sajátosságoknak megfelelő játék és munkaeszközök biztosítása - az időjárásnak megfelelően minél több idő a szabadlevegőn - a gyermekek időjáráshoz alkalmazkodó kényelmes öltözéke
3.8. Értékrend „. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára; személyisége az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alapszik. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit." „ Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége . A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket; - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önérvényesítő törekvéseinek; - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás– és normarendszerének megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való
33 kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Szemléletünket meghatározza a gyermekek mindenek felett álló érdeke, ügyeikben minden esetben méltányosan, humánusan, és valamennyi tényező figyelembevételével, illetve a többi gyermek érdekeinek mérlegelésével válasszuk ki a számukra legkedvezőbb megoldást. Intézményünk
minden
dolgozója
messzemenőkig
tiszteletben
tartja
a
gyermekek
személyiségi- és egyéb jogait - amíg az nem veszélyezteti saját és társai, illetve óvodánk alkalmazottainak egészségét, testi épségét- és mindent megteszünk annak érdekében, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságuknak megfelelő nevelésben és fejlesztésben részesüljenek, mely megalapozza a későbbi eredményes iskolai tanulást. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni, differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése – az esélyegyenlőség biztosításának érdekében is - fontos feladat óvodánkban. „Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, fokozására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A gyermeki kíváncsiságra építve lehetőséget biztosítunk a természeti és emberi környezetben fellelhető jó és szép felfedezésére, ezek megbecsülésére, tiszteletére. Ezzel a szülőföldhöz való kötődést is megalapozzuk. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.”
34 3.8.1. Szocializációs tanulás Cél: - A gyermek minél jobban beilleszkedjen a DIMENZIÓ óvoda mindennapi életébe, ezáltal megalapozzuk további letében a társadalmi környezetébe való beilleszkedést is.
Feladat: Kiemelten foglalkozunk a családi nevelés megismerésével, és erre alapozzuk további fejlesztő munkánkat. Ezen folyamatot a következő módon kívánjuk megvalósítani, a napirendben és egyéb tevékenységek során: 1. Óvodába lépés előtt: - Óvodai tájékoztató kiadvány -Dimenzió Napok -Dimenzió gyermeknapi rendezvény -Szülői tájékoztató beszélgetés 2. Óvodai élet alatt: - Beszoktatás /szülői részvétellel/ - Napirend során a tevékenységekben - Közös ünnepek, rendezvények - Kirándulások, programok
3.8.2. Erkölcsi normák megalapozása, illemtan Cél: - az életkornak megfelelő általános erkölcsi normák, alapvető illemszabályok megismerése, elsajátítása Feladat: - az elemi udvariassági szokások tudatosítása és elmélyítése / köszönés, kérem, köszönöm, válaszolás, megszólítás / - a különböző alkalmaknak megfelelő magatartásformák, viselkedés tudatosítása - a kapcsolatteremtéshez szükséges szociális tulajdonságok fejlesztése
35
3.8.3. Barátságos, derűs, biztonságos légkör az óvodában Cél: - a gyerekek örömmel járjanak a DIMENZIÓ óvodába, szívesen tevékenykedjenek az óvoda és a csoport érdekében.
Feladat: - barátságos derűs pozitív megerősítő légkör kialakítása, megtartása - társas kapcsolatok alakítása, alakulásuk figyelemmel kísérése - gyermekek együttműködésének elősegítése a csoport érdekében - gyermekek és felnőttek kapcsolatának, együttműködésének megerősítése. - példamutatás, folyamatos pozitív értékelés, a fejlődés ütemének elemzése, további feladatok meghatározása.
3.9. Gyermekmunka
„ A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). A gyermek munka jellegű tevékenysége - önként - azaz örömmel és szívesen - végzett aktív tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel
36 való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.”
3.9.1. A közvetlen környezet rendben tartása, megóvása Cél: - váljék a gyermekek számára belülről fakadó igénnyé környezetük kultúrált, esztétikus alakítása, rendjének fenntartása.
Feladat: - közösségért végzett önálló munkavégzésre való szoktatás - esztétikai igényesség alakítása - egyéni ötletek értékelése -személyiségjegyek fejlesztése (türelem, együttműködés, figyelem, fegyelmezettség, felelősségérzet, feladattudat, kitartás) - munkavégzéshez szükséges eszközök (gyermekek méreteiben)
3.9.2. A gyermekmunka bevezetése, fejlesztése Cél: - fokozatos haladás az önkiszolgáló munkától a csoport érdekében végzett, önként vállalt tevékenységhez
Feladat: - korcsoportonként és gyermekenként bővülő, egyéni képességeknek megfelelő játékos feladatadás - erkölcsi tulajdonságok, értelmi és fizikai képességek fejlesztése - megfelelő méretű eszközök biztosítása
37
3.10. Szokás- és szabályrendszer
3.10.1. A szokások és szabályok megismerése, elfogadása, és alkalmazása Cél: - a gyerekek elfogadják, betartsák és alkalmazzák az óvoda és a csoport szokásait és szabályait.
Feladat: - szokások és szabályok tudatosítása a napirendi tevékenységeken belül - családi értékekre épülő megvalósítás - következetes, tudatos szintemelés az egyéni képesség fejlesztésével - egységes óvodai szint meghatározása - példamutatás, pozitív értékelés
3.10.2. Az óvodai szokások és hagyományok ápolása Cél: - az ünnepek bensőséges, meghitt hangulatos megtartásával a nemzeti értékek, hagyományok megismertetése a gyermekekkel. Feladat: - a közös ünnepek alkalmával hangulatos, elmélyült élmények nyújtása - közösségi érzés formálása, - a haza, és a hagyományok tiszteletére, szeretetére nevelés - az emberi kultúra iránti érzékenység - szervezési feladatokba Szülői Szervezet bevonása - folyamatos felkészülés az ünnepvárásra - az ünnep hangulatának, témájának megfelelő tartalmi feldolgozás, eszközgyűjtés
38
3.11. Egyéni bánásmód 3.11.1. A gyermekek fejlődési tempójának, élet- és nevelési körülményeinek figyelembe vétele Cél: - a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő ütemű fejlesztése
Feladat: - óvodai programok, játék, tevékenységek biztosítása, ahol a gyermek saját fejlődési ütemében jut el egy magasabb szintre (kiértékelés saját táblázati
rendszerben)
- sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése. A DIMENZIÓ Óvoda Alapító Okiratában foglaltaknak megfelelően csak olyan sajátos nevelési igényt tudunk kielégíteni, amihez biztosítva vannak a személyi és tárgyi feltételek. Szükség esetén a kerületi kiemelt feladatnak megfelelően a beszédhibás gyermekek fejlesztése logopédus segítségével heti 2 alkalommal. - szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, segítése - hátrányos megkülönböztetése kiküszöbölése - szintfelmérés - feladat meghatározás -
felzárkóztatás
az
egyes
tevékenységekben
lemaradt
gyermekek
differenciált
fejlesztésével. - tehetséggondozás során a kiemelkedő képességű gyermekek speciális fejlesztése, az önmegvalósítás maximális támogatás
3.12. Gyermekvédelem Nagy hangsúlyt fektetünk a családok megismerésére, ezért már az óvodába lépés előtt közös rendezvényre hívjuk meg
leendő óvodásainkat. Rögtön tapasztalatokat, benyomásokat
szerezhetünk a gyermek egyéniségéről és , ezáltal megalapozhatjuk a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítását, és a családi értékekre alapuló nevelést. Óvodai életünk során csak olyan programokat szervezünk, amelyek minden óvodahasználó számára elérhető szolgáltatást jelentenek, ezzel is biztosítva az esélyegyenlőséget. Az Óvoda lehetőséget biztosít mind a szülők, mind a pedagógusok számára szellemi műhely létrehozására, mely lehetővé teszi a legkorszerűbb nevelési eredmények
39 ismertetésével,
átadásával,
oktató filmek
megtekintésével,
előadások,
ankétok,
megbeszélések, fórumok szervezését. Az óvodapedagógusok fel tudják mérni, hogy melyik gyermeknek van szüksége a gyermekvédelmi nyilvántartásba vételre, melyet a gyermekvédelmi naplóban rögzít a felelős. A gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, ellenőrzéséért az óvoda gyermekvédelmi megbízottja, és az óvodapedagógusok egyaránt felelősek. A gyermekvédelmi megbízott feladatai: - folyamatos kapcsolattartás a családdal, az óvodapedagógusokkal, gyermekvédelmi és szociális szervekkel - a problémás, veszélyeztetett gyermekek kiszűrése, fejlődésük figyelemmel kísérése – családjuk segítése a megfelelő fórumok bevonásával (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügy) - folyamatos tájékozódás a gyermekvédelemmel kapcsolatos törvényi változásokról, s azokról a nevelőtestület tájékoztatása. - folyamatos tájékozódás a gyermekvédelemmel kapcsolatos törvényi változásokról, s azokról a nevelőtestület tájékoztatása. - a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek segítése, a szülők felvilágosítása a támogatások lehetőségeiről. Jogosultság felmérése, nyomon követése. - a gyermekvédelmi feladatok körültekintő ellátása, a pedagógiai titoktartás betartása, az ügyintézés empatikus végzése. - éves munkaterv készítése, a konkrét feladatok meghatározása. - a személyiségfüzetek vezetésének ellenőrzése - az iskolaérettségi vizsgálatok vezetésének és eredményének ellenőrzése / iskolalátogatás megszervezése / - a kerületi nevelési tanácsadóval konzultáció az oda irányított gyermekek vizsgálatáról és fejlődéséről - havonta egyszer meghatározott napon fogadóóra megtartása az érdeklődő szülőknek - részvétel kerületi és fővárosi továbbképzéseken - a DIMENZIÓ ÓVODA Szervezeti és Működési Szabályzata naprakészen tartalmazza mindazon törvényi változásokat, amelyek e terület maradéktalan ellátását biztosítja. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekvédelmi feladatok körültekintő ellátására, de óvodánkban mindenekelőtt a megelőzés kap kiemelt szerepet.
40
3.13. Közösségi élet Cél: - A gyermekek számára közvetíteni, megalapozni és kialakítani a kapcsolattartás normatív szabályait, a kívánt viselkedési módokat
Feladat: - a társakhoz és a felnőttekhez való pozitív, kultúrált viszony kialakítása - az egymás iránti tolerancia, bizalom kialakítása - biztonságérzet megalapozása a csoportban - szülőkkel való együttműködés, együttnevelés megteremtése - a szocializációt serkentése, segítése az esélyegyenlőség biztosításával - a gyerekek számára minta- és modellkövetés útján is biztosítjuk a magatartásmódok elsajátítását, a tevékenységformákat, meghatározott értékeket - fontos a céltudatosság, folyamatosság, intenzitás, szervezettség, példamutatás - a gyermek közösségi érzelmeinek, beállítódásának, magatartásának kialakítása, szokásainak formálása - az egyén és a közösség egymásra hatása - egyéni, sokszínű tevékenység, társas együttműködés, szerepvállalás, élményszerzés biztosítása - az együttes tevékenységekkel, másokra figyeléssel biztosítani a közösségi magatartás fejlődését, önismeret realizálódását - fokozatosan fejleszteni a gyermek aktivitását, önállóságát - a közösségi nevelés hatására kialakítani a gyermek véleményét másokról és önmagáról / éntudat , énkép differenciálódása /
4. Óvodaválasztás, ismerkedés, beszoktatás Cél: - Az óvodaválasztás megkönnyítése, az óvoda és helyi programjának megismerése, a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedése a DIMENZIÓ ÓVODA mindennapjaiba.
Feladat: - tájékoztató kiadvány kiadása a DIMENZIÓ Óvodáról
41 - a leendő kiscsoportosok meghívása a BETEKINTŐ napokra - Gyermeknapi (DIMENZIÓ- Napi) ünnepségre való meghívás - fokozatos szülős beszoktatás megszervezése - a beszoktatás első hetében a csoport mindkét óvodapedagógusának jelenléte az egész nap folyamán
4.1. Kapcsolat a nevelés más színtereivel és az általuk lehetővé tett fejlettségi szintek „ Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. Cél: - A gyermekek egészséges fejlődése, komplex fejlesztése érdekében arra törekszünk, hogy ápoljuk és fenntartsuk a jó kapcsolatot nevelési partnereinkkel.
Feladat: - létrehozni egy olyan emberi kapcsolatrendszert, amelyből egyaránt merít a gyermek, a család, és az óvodai testület. - megteremteni az oldott kapcsolatteremtés lehetőségeit - gondoskodni a folyamatos információ cseréről és a rendszeres közös programokról
42 - tiszteletben tartani a szülők és a gyermekek személyiségi jogait - másság tisztelete, elfogadása
4.1.1. Család - az óvodai nevelés a családi értékekre épül - alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás - fontos az előítéletektől mentes közeledés minden családhoz -az egyes családok nevelési felfogását tudomásul venni - tapintatos segítségadás a családi nevelés terén - szükség esetén gyermekvédő hatóságok bevonása
Kapcsolattartás formái:
- nyílt napok megszervezése - anyás befogadás, szülő megismeri az óvodai életet, szokásokat, - fogadóórák, egyéni igények, problémák alapján - szülői értekezletek megtartása - közös programok, ünnepélyek szervezése - szülők érdekképviselete - Szülői Szervezet működtetése - szülői klubnapok, változatos közös programok biztosítása.
4.1.2. Bölcsőde - a kapcsolat alapja a kölcsönös nyitottság, folyamatosság - óvodába lépés előtt tájékoztató a leendő szülőknek értekezlet
4.2. Az óvodába lépés feltételei önállóságra való törekvés, bizonyos fokú önállóság (öltözködés, étkezés, tisztálkodás) akaratnyilvánítási képesség a saját név ismerete
43 a tulajdontudat, az "enyém" névmás használata az "én" személyes névmás használata a nemi hovatartozás tudata szobatisztaság, cumi, cumisüveg elhagyása az önérvényesítés - korlátozás egyensúlyának elfogadása a szokások, szabályok elfogadása szociális érettség a többi gyermekhez való alkalmazkodáshoz nyitottság a gyermekek, a felnőttek, és az új környezet felé beszéd által való kommunikációs érintkezés bizonyos fokú érzelmek feletti uralkodás járás-, mozgásbiztonság érdeklődés a különböző játékok iránt
4.3. Iskola - iskolai követelményszintek megismertetése - tanítónő meghívása
4.4. Az óvodából való kilépéshez szükséges alapkészségek Arra törekszünk, hogy a hatályos törvényeknek megfelelően minden gyermek – mire tankötelessé válik – belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként birtokában legyen azoknak a képességeknek, amelyek biztosítják az eredményes helytállást a továbblépéshez, illetve testi, lelki és szociális Szükséges alapképességek
közé
sorolható
a
vizuális
funkció
minőségének,
a
mozgás
összerendezettségének, a érettsége is lehetővé tegye az iskolába lépést. finommotoros koordinációnak, vagy a differenciált hallásnak és a tiszta artikulációnak megléte is. Lényeges a gyermekek alapos megismerése a részképesség zavarok kiszűrése, a sajátos nevelési igény szükségességének szempontjából is. Ezáltal lehetővé válik a prevenció és korrekció, melynek fontosságát nem lehet eleget hangsúlyozni, az együttműködés a társintézményekkel ezen a téren nagyon fontos. (Nevelési Tanácsadó, logopédus)
44 A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
Testi: a gyermek eljut az első alakváltáshoz az idegrendszer életkornak megfelelő fejlettsége, érettsége 7 éves életkornak megfelelő testi fejlettség és egészségi állapot az izmok kellő fejlettsége (teherbíró képesség, helyben ülés...) mozgás összerendezettebb, harmonikusabb. erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom motorika. mozgás, viselkedés, testi szükségletei kielégítése szándékosan irányítás alá kerül Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás
Értelmi: a lényeglátás, bizonyos fejlettsége, analitikus-szintetikus gondolkodás elemi fogalmak, ítéletek létrehozása, kreatív gondolkodás az ok-ok okozati viszonyok és a dolgok közötti összefüggés látása az előre tervezés képessége a gondolkodás fejlettsége a művelet előtti szakaszban legyen a szóbeli kifejezőkészség fejlettsége: érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkornak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat; végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, akaratlagos figyelemre való képesség (minimum 5, 10, 15 perc) pontos megfigyelőkészség; a tárgyak jelenségek fontosabb jegyeinek megfigyelésére való képesség megbízható emlékezet: és felidézés ismeretlen, idegen fogalmakat nem tartalmazó, körülbelül 14-16 szótag terjedelmű mondat visszaadása hallás után, hallott, tanult rövid mesék lényeges mozzanatainak felidézése.
45 megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés tanulékonyság: a feladatok életkorra jellemző időn belüli feldolgozása feladattudat, feladattartás: monotónia tűrés átlagnak megfelelő munkatempó, önálló munkavégzésre való képesség a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Pszichikus funkciók: alak, forma, méret, szín pontos felfogása megtalálása, kiemelése egy képi környezetből összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás) adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése vizuális információk téri elrendezése, sorberendezése, szelektálása, a téri viszonyokat kifejező verbális kifejezések használata. koordinált mozgás szem-kéz-láb összerendezett célszerű együttes mozgása rövid idejű vizuális-verbális memória laterális dominancia kialakulása helyes testséma tudat és a térbeli viszonyok pontos érzékelése (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) látott, hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása a természeti és társadalmi környezetre vonatkozó tapasztalatok (tájékozottság) az ábrázolókészség fejlettsége (a finommotorika pontos működése, a leutánzás készsége, önállóság) a mozgások célnak megfelelő vezetése, megfelelő kézügyesség
46 nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre.
Szociális: fokozott mozgásigény kellő megfékezésére való képesség a közösség igénye, zökkenőmentes beilleszkedés szabálytudat kapcsolatfelvétel, együttműködési képesség a pedagógussal és a gyermekekkel egyaránt a felnőtt irányításának elfogadása érzelmi kiegyensúlyozottság egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok
egyre
munkatempójának,
eredményesebb önállóságának,
elvégzésében önfegyelmének
nyilvánul alakulása
meg;
kitartásának,
biztosítja
ezt
a
tevékenységet. nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. . Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.
5. Ünnepek, hagyományok Az ünnepek kiemelkedő események a gyermekek mindennapi életében. Perspektívát adnak, megerősítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a gyermekek összetartozását. Az ünnepek előzményei és emlékei beilleszkednek gyermekeink természetes életmenetébe. A tevékenységet várakozás előzi meg, a gyermekek részt vesznek a többhetes előkészületekben. Az ünnep fényét emeli az ünnepi dekoráció, az ünneplő ruha vagy az egyenruha, a meglepetések, az ajándékozás, a vendégvárás öröme. A szülők, a családtagok is részt vesznek a közös ünneplésben, bekapcsolódnak a szervezésbe, előkészítésbe, és alkalmanként a lebonyolításban is. Az ünnepeket tartalmasabbá teszi, hogy a gyermekek életkoruktól függően részt vesznek az
47 előkészítésben, a kialakult hagyományoknak, és a szülői igényeknek megfelelően. A különböző tevékenységek során a magyar népi kultúra gazdag anyagából merítünk, ezzel erősítve a szűkebb, és a tágabb környezethez való kötődést, a hazaszeretet kialakulását. Az esetleges migráns gyermekek saját népi kultúrájával is gazdagítjuk programunkat.
Ünnepeink: Nemzeti
Óvodai
Csoport
- Október 23.
- Mikulás
- Nyárköszöntő parti
- Március 15.
- Karácsony
- Nyárbúcsúztató parti
- Farsang
- Születésnapok
- Föld Napja
- Szülői rendezvények
- Húsvét - Anyák napja - DIMENZIÓ Nap - Évzáró - Ballagás
6. A tudományok világa „A tevékenységekben megvalósuló tanulás „1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. 3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Az egész napi tevékenységet áthatja a játék. Minden téma feldolgozása során - akár kötelező vagy kötetlen formában valósul meg - a játékosság és játékos cselekedtetés kíséri végig a
48 tevékenységet. A játékos feladat megoldások, megtapasztalások során bontakoznak ki a gyermek egyéni képességei, készségei az óvodapedagógus által készített egyénre lebontott fejlesztési terv alapján.
Óvodapedagógus feladata: - a gyermeki érdeklődés felkeltése, - folyamatos motiváció - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - cselekedtetés, a cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás; - élményre épülő feladatok - egyéni képességek fejlesztése - ellenőrzés, értékelés - differenciált fejlesztés, feladatadás, -egyéni fejlesztő értékelés - felzárkóztatás
6.1. A fejlesztési folyamat szervezeti keretei Mind az irányított, mind a kötetlen tevékenységekben érvényesül a céltudatosság, a tervszerűség, és a pedagógiai önállóság. A kötetlen tevékenységek - ugyanúgy, mint az irányítottak - minden korcsoportban megtalálhatók, csak más-más arányban és módszerekkel, bővülő ismeretanyaggal és időkerettel. Óvodánkban a heti két testnevelés minden korcsoportban kötelező. Ebből az egyik alapképességet fejlesztő testnevelés. Naponta kétszer szervezünk - délelőtt és délután mindennapi testnevelést is.
49
Korcsoport Kiscsoport Kötelező: testnevelés
Középső csoport Kötelező: testnevelés matematika Válaszható: zenei, vizuális, környezeti nevelés Kötetlen: irodalmi nevelés Nagycsoport Kötelező: testnevelés matematika környezeti nevelés vizuális nevelés zenei nevelés Kötetlen: irodalmi nevelés
Vegyes csoport szerveződése esetén
Tevékeny időtartama 10-15 perc testnevelés 30 perc
20-25 perc testnevelés 40 perc
30-35 perc testnevelés 50 perc
Többségben lévő gyermek létszám határozza meg az időkereteket, és a tananyagot.
6.2. A fejlesztés területei
Heti alkalmak
Tevékenység szervezése
Irodalmi nevelés 2 Zenei nevelés 1 Vizuális nevelés 1 Környezeti nevelés 1 Testnevelés 1
Október közepétől
Irodalmi nevelés 2 Zenei nevelés 1 Vizuális nevelés 1 Környezeti nevelés 1 Matematika 1 Testnevelés 1
Irodalmi nevelés 2 Zenei nevelés 1 Vizuális nevelés 1 Környezeti nevelés 1 Matematika 1 Testnevelés 1
Irodalmi nevelés 2 Zenei nevelés 1 Vizuális nevelés 1 Körny. nevelés 1 Matematika 1 Testnevelés 1
Szeptemberben 2 hét ismétlés Október 1.-től új foglalkozások
Szeptemberben 2 hét ismétlés Október 1.-től új foglalkozások
Szeptemberben 2 hét ismétlés Október 1.-től új foglalkozások
50 6.2.1. Külső világ tevékeny megismerése A Dimenzió Óvoda Programjának célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell benne megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az emberfelelőssége a természeti és társadalmi környezetmegóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. A komplex foglalkozás tehát csak átvitt értelemben nevezhető valódi foglalkozásnak. A tolerancia mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen ide tartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak) tisztelete és szeretete. A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvetendő és beépítendő a komplex foglalkozások rendszerébe. A természet - társadalom-ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodás korban is megérthető, megéreztethető. A természet - társadalom – ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak és a nevelés egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újrajátsszák életüket. A környezettel való szoros kapcsolat az életfolyamatok újrajátszása nem csak arra ad lehetőséget a gyermeknek, hogy a benne lévő feszültségek feloldódjanak, hanem elősegíti számára a társadalomba való későbbi bekapcsolódást, szocializálódást. A komplex foglalkozások magukba foglalják a testápolástól, a közlekedésig a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása valósulhat meg játékosan, a gyermek érdeklődésének és igényeinek figyelembevételével. „ A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és
51 néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. - Arra törekszünk, hogy a sétáink során tapasztalt környezetkárosításra felhívjuk a gyermekek figyelmét. Érzelmi úton is próbáljuk befolyásolni magatartásukat - Fontosnak tartjuk. hogy a gyermekek gyűjtsenek tapasztalatokat a környezet szennyezésről, esetleg ezek megelőzéséről. - A gyermekek koruknak megfelelően a környezetvédelemről, a környezetszennyezésről és annak megelőzéséről szerzett ismereteiket adják tovább családjukban, tevékenykedjenek a megelőzésért. „ A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben, alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Cél: - A gyermeket körülvevő természeti és társadalmi tárgyi környezet megismerése Feladat: - környezet tevékeny megismerése - biztosítsunk elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatés ismeretszerzésre, - a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása - önálló véleményalkotását, döntési képességek fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.” - . a valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakítása a természethez, az emberi alkotásokhoz, - a környezet megismerése lehetőség szerint közvetlen tapasztalatszerzéssel, az ismeretek gyarapításával, feldolgozásával - gyermeki kíváncsiság, érdeklődés, megismerési vágy felkeltése - folyamatos megfigyelési lehetőségek biztosítása - a környezethez való pozitív viszonyulás kialakításával az értékek megőrzésére, a növények, állatok, és a természeti környezet védelemére nevelés
Kiscsoport: - egyszerű szituációs játékok családról, óvodáról - test részeinek felismerése, megnevezése, bemutatása, végtagok, érzékszervek funkció, ápolása, orvos gyógyító munkája
52 - gyalogos közlekedés séták alkalmával, az utcán elhaladó járművek megnevezése megfigyelése - az évszakokra legjellemzőbb jegyek megfigyelése, az időjárás és az öltözködés összefüggése - két - három gyümölcs, virág, zöldségféle megismerése, megnevezése, fogyasztási módjuk - három -négy állat természetben való megfigyelése, külső jellegzetességük - ismerkedés a színekkel Középső csoport: - családjátékok, különböző szerephelyzetek teremtése - testápolás, és az orvos munkájának fontossága, ennek tudatosítása - a gyalogos közlekedés szabályainak elsajátítása, személy és teherszállításra alkalmas járművek - évszakokkal kapcsolatos megfigyelések, természet változásai, az összefüggések keresése, időjárás, öltözködés kapcsolata - növényápolás, növénygondozás a csoportszobában és az udvaron - gyümölcs és zöldségfélék növekedésének megfigyelése, felhasználási módjuk - állatok természetben való megismerése, állatvédelem, madáretetők állítása
Nagycsoport: - rögtönzött családjátékok, felnőttek munkája (szakemberek) - emberi testrészek és érzékszervek ismerete, funkciója, testápolás, védelem - az óvoda környékének pontos megismerése helyes gyalogos közlekedéssel, vízi-, légi-, szárazföldi-, földalatti közlekedés - napszakok, és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek - évszakokra vonatkozó megfigyelések bővítése, pontosítása - növények és állatok csoportosítása (bokrok - fák, vadon élő és háziállatok) - az óvoda környékének aktív formálása, kerti munka, állatvédelem - néhány alapvető emberi foglalkozás megfigyelésével a felnőtt életre való felkészítés - a Föld, a mi bolygónk - tapasztalatszerzés a különböző anyagfajtákról Feltételek: - lehetőség szerint közvetlen, tevékeny tapasztalatszerzés biztosítása
53 - megfelelő hely, idő, eszköz biztosítása - audiovizuális eszközök használata
6.2.2. Matematikai nevelés Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére a komplex óvodai foglalkozások keretén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg: - utánzásos, minta - modellkövető -spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés - gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás - a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok - az óvónő által kezdeményezett foglalkozások. Fontosnak tarjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. A matematikai nevelés terén két életkori szintet jelöljünk meg: - Az első szint: bevezetés a matematikába, - általában a gyermek 5. életévéig tart. Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. - A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza, - az 5-6-7. életévben. Feladata:
az
iskolai
alkalmassághoz
szükséges
tapasztalatok
megszereztetése,
részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorl ati életben, a tevékeny élet megkedveltetése. A perceptuális, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. A gyermek 4. életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebb -nagyobb
54 csoportban az óvodapedagógus által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel foglalkozáson, az óvodapedagógus dönti el. Cél: - játékos formában a matematikai érdeklődés felkeltése, a külvilág mennyiségi és formai viszonyainak felfedeztetése
Feladat: - megfelelő motiváltsággal, tapasztalatszerzések biztosításával matematikai probléma megoldására ösztönzés - matematikai jellegű tevékenységek szervezésével az önálló tapasztalatszerzés biztosítása
Kiscsoport: - Játékidőben szervezett, egyszerű gondolkodási műveleteket igénylő fejlesztő feladatok végzése (válogatás, rakosgatás, elemi összehasonlítások) Középső csoport: - tárgyak, személyek összehasonlítása szabadon egy-egy kiemelt tulajdonság szerint - tárgyak, személyek szétválogatása saját, ill. megnevezett szempont, tulajdonság szerint - tárgyak, személyek, halmazok sorba rendezése mennyiségi tulajdonságaik szerint - számfogalom előkészítése: mennyiségek összemérése, relációk gyakorlása, halmazok összemérése - számlálás tízes számkörben - hosszúság, magasság, és terület mérése egységekkel - geometriai tapasztalatok - szimmetria - tájékozódás síkban és térben ábrázolt világban
Nagycsoport: - tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása, szétválogatása, sorba rendezése saját és
55 megadott szempontok szerint - sorozatok készítése mennyiségi tulajdonságok szerint - számfogalom megalapozása - halmazok összemérése, elemeik párosítása fejlettségtől függően - tő- és sorszámnevek - mérések különböző egységekkel, darabszám változtatása - geometria: síkbeli alkotások szabadon mozaiklapból - téglalap, háromszög, négyszög, kör ismerete - szimmetria: tükrös és nem tükrös alakzatok megkülönböztetése - tájékozódás a térben és síkban - bal, jobb biztos használata - kor igényeinek megfelelően óvodánkban tervezzük a szorobán, illetve az informatika bevetését Feltételek: - tapasztalatszerzési és cselekvési helyzetek biztosítása (önálló és csoportos) - változatos, megfelelő mennyiségű eszköz biztosítása
6.2.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. Az óvodában a gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nap, a mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Az egész nap folyamán teret, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban; rajzolásban stb. kifejezésre juttassák. „ A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái. A műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel manipulálnak a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. Az óvodapedagógus felelőssége igen nagy, ő ismerteti meg a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző
56 technikai alapelemeivel és eljárásaival. A gyermek fogékony mindenre, mindent befogad, minden érdekli, mindent utánoz, mindent válogatás nélkül kedvel. Az óvodapedagógus véleményét különösen akkor, ha szeretetteljes kapcsolatban van vele - szinte fenntartás nélkül elfogadja. Fontos, hogy, jó ízlésű, művészetet kedvelő ember foglalkozzon a kisgyermekkel. A művészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Cél: -
különböző tevékenységek, technikák gyakorlása közben képi- térplasztikai kifejezésmód, vizuális látás, alkotókedv, formavilág, színérzékelés és a szépség iránti vonzódás felkeltése
-
. maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.
Feladat: - az ábrázolás által a gyermeki képzelet,, esztétikai érzék, képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek fejlesztése - a környezet formálására való igény felkeltése - vizuális és manuális tapasztalatok nyújtása - különböző technikák elsajátítása - kézügyesség, szín-, tér-forma és szín képzeteinek gazdagítása arányérzék, finommotoros koordináció fejlesztése - képi gondolkodásuk fejesztése, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása
Kiscsoport: - firkálgatás, rajzolgatás, tetszés szerint zsírkrétával különböző nagyságú és anyagú felületekre játékidőben - mintázás, gyurmázás technikájának elsajátítása és gyakorlása témajavaslatokkal (gömbölyítés, lapítás, sodrás) - festés nagy felületekre, díszítés egyszerű mintákkal (csíkozás, pöttyözés, hullámvonal). Technikák: ujjfestés, ecsetnyomat, nyomdázás - ismerkedés az olló, illetve a ragasztó használatával
57 Középső csoport: - képalakítás, rajzolás az udvaron, az aszfalton térbeli megjelenítéssel - emberalakok, környezeti tárgyak rajzolása saját elképzelés alapján - képek rajzolása egyénileg választott színekkel - vékonyabb - vastagabb vonalak, tagoltabb formák, részformák, színek, színfoltok alkalmazása - festés technikájának elsajátítása - plasztikai munkák: emberalakok, állat- és játékfigurák mintázása - egyszerű bábok, díszletek készítése - homok, agyag, gyurma használata - formákra, alakíthatóságra vonatkozó tapasztalatszerzés, arányviszonyok - tépéssel, vágással, ragasztással képalakítás (kollázs, montázs)
Nagycsoport: - egyéni és közös kompozíciók rajzolása, festése, miniatűr és nagy méretben - egyéni témába ágyazott megjelenítés - rajzolt formák gazdagítása díszítéssel - mesék, történetek, elképzelése, képi ábrázolása - keveréssel újabb színek előállítása - festés során vízfesték, tempera, tus, diófapác használata - különleges technikák megismerése - viaszkarc, batikolás, lenyomatok, szalvéta technika, origami - plasztikai munkák: emberalakok, tárgyak, állatok mintázása, figurák összerendezése - játékok, modellek, bábok készítése szerkesztő és konstruáló munkával, mintázással, szövéssel, fonással - díszítés kézimunkával (rajzzal, festéssel, varrással, kivágással, stb.) - műalkotások nézegetése - népi kézművesség megismerése Feltételek: - élmények, tapasztalatszerzés biztosítása - változatos, megfelelő mennyiségű eszköz lehetőleg természetes anyagból - a tevékenységhez megfelelő hely biztosítása
58
6.2.4. Mese-vers A beszéd és gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tarjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A rossz kifejezőkészséggel rendelkező, beszédében gátolt gyermek gondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és a tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget biztosítani, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A napfolyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. „ A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal nem elvezet a mélyebb értelemben vett pszichikus realitástól és a külvilágra irányított megismerési törekvésektől, hanem ráébreszt ezekre. „ A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi
59 magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.” A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérje és bíztassa a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlással, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérje szakember segítségét. A migráns és valamilyen kisebbséghez tartozó gyermekek anyanyelven történő kommunikációját támogatjuk. Igyekszünk megismerni szokásaikat, hagyományaikat. Egyéni sajátosságaik színesítik az óvodai életet. Cél: - az anyanyelvi kultúra és műveltség megalapozása, nemzeti kultúra alapjainak lerakása, erkölcsi és esztétikai értékek közvetítése, és az óvodáskorú gyermek életkorának megfelelő műfajok (mese, verses mese, vers, népi mondóka) megszerettetése A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.
Feladat: -
népi
mondókák,
népmesék,
anyanyelvünk
sajátos
ritmusának,
dallamának,
hangzóvilágának megismertetése, játékos mozdulatokkal, mozgásokkal való színesítése - az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra, önismeretre, a világ megismerésére serkentés - a lelki szorongás oldása , megoldása a mese által - belső képteremtés képességének kifejlesztése - előadó-képesség fejlesztése közösen vagy egyénileg - szókincsbővítés, régi kifejezések, tájjellegű szavak, szófordulatok használata
60 - a könyv szeretetének felkeltése -
önkifejezés fejlesztése a saját vers és mesealkotással, annak mozgással vagy
ábrázolással történő kombinálásával A klasszikus és kortárs irodalmi művek, a magyar népi alkotások, illetve főként a hazai műalkotások figyelembe vételével kerülnek kiválasztásra
Kiscsoport: - mondókák, hangutánzó mondókamesék elsajátítása - rövid versek megjelenítése, ritmikus és utánzó mozdulatokkal kísérve - rövid, egyszerű állat- és láncmesék gyakorlása során dramatizálási lehetőségek biztosítása Középső csoport: - mondókák, hangutánzó mesék párbeszédes játékká formálása - vidám és humoros, az évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó versek gyakorlása - egyszerűbb állat-, halmozó-, és láncmesék előadása - dramatizálási lehetőségek biztosítása
Nagycsoport: - az előző években elsajátított mesék, versek, mondókák gyakorlása - gyermekek élményvilágára épült versek elsajátítása - állat-, tréfás-, tündérmesék illetve folytatásos történetek megismerése - hosszabb, bonyolultabb magyar népmesék megismerése - kifejezőképesség, és előadói készség fejlesztése önálló, önkéntes szerepvállalással - "befejezetlen" mese, "három kívánság" mese megismerése - mesekönyvek használata, megbecsülése, mesemondás képről - a már megismert irodalmi művek megjelenítése, bábozás, dramatizálás során Feltételek: - nyugodt, meghitt mese és vershallgató hangulat megteremtése - esztétikus fejdíszek, díszletek, jelmezek biztosítása, dekoratív elhelyezése - oktatástechnikai eszközök használata
61
6.2.5. Mozgás, testnevelés Az egészséges életmódnak elengedhetetlen része a testünk edzése. A testmozgás kisgyermekkortól kezdve természetes belső igény. Erre egyrészt fizikailag van szükség, másrészt segít a kifejezőkészség fejlődésében. A mozgás fejlesztése fizikailag erősít, segít a figyelem összpontosításában, az önkontroll kialakításában, a már megtanult s befogadott információk újrafelhasználásában, a gondolkodás folyamatában. „ A torna, a mozgásos játékok „ kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. „ Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. „ A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.” A gyermekek mozgásos aktivitásának kielégítéséhez, sokoldalú és harmonikus fejlődéséhez semmi mással nem pótolható hatékonysággal járul hozzá a játék, ezért a játékban a gyermek legfontosabb tevékenységformáját jelölhetjük meg. Ezen belül kiemelt szerepet és jelentőséget kell tulajdonítani a sokmozgásos testnevelési játékoknak, amelyekben koncentráltan megtalálhatók mindazok a pszichológiai tulajdonságok, pszichoszomatikus képességek, melyek hatékony fejlesztői a gyermek személyiségének. Ezek a képességek és készségek a cselekvések sorozatában, vagyis a tevékenységekben fejlődnek. Testnevelés foglalkozásainkat hetente egyszer szerződő partnerünknél – a Virányosi Közösségi Házban tartjuk. Cél: -
a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése, mozgáskultúrájuk, életkoruknak megfelelő harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és
-
kismozgások kialakítása mozgás képességük, készségük alakítása, fejlesztése
62 Feladat: - a gyermekek természetes mozgásának - járás, futás, támasz és függésgyakorlatok, egyensúlyozás, ugrás, dobás – fejlesztése - gimnasztikai és talajtorna elemek, labdagyakorlatok elsajátítása - testi képességek - ügyesség, testi erő, gyorsaság, állóképesség - fejlesztése - rendszeres testnevelési tevékenységekkel a gyermek egész szervezetének edzése (légző-, keringési-, csont-, és izomrendszer) - mozgáskultúra fejlesztése - fontos személyiségtulajdonságok alakítása, erősítése (bátorság, fegyelmezettség, kitartás, stb.) - közösségi élet területén egymás segítése, egymásra, társra való odafigyelés
Kiscsoport: - gimnasztika változatos kézi szerekkel - különböző testhelyzetek, kartartások, törzs-, és lábmozgások - természetes járásgyakorlatok, futások, támaszok, mászások, kúszások ugrások - egyensúlygyakorlatok fokozatosság elvének betartásával - labdagyakorlatok - tevékenységet kezdő és záró, a korcsoportnak megfelelő testnevelési játékok és rendgyakorlatok - lábboltozat erősítő mezítlábas torna Középső csoport: - már előző évben megismert mozgásformák - gimnasztika változatos kézi szerekkel, egyszerű páros gyakorlatokkal - gurulóátfordulás előre, és hossztengely körül - feladatok kis és nagylabdával, egykezes célba dobás - változatos padgyakorlatok, egyensúlygyakorlatok - téri irányokat alakító gyakorlatok - nagyobb ügyességet, kitartást, állóképességet igénylő feladatok - szabály- és versenyjátékok megjelenése - lábboltozat erősítő mezítlábas és helyes testtartást kialakító gerinctorna Nagycsoport: - a gimnasztika elemeinek bővülése a nehezebb páros gyakorlatok megjelenésével - kézi szerek használatának nehezítése
63 - speciális járás- futásfeladatok megjelenése - ugrások (távol- és mélyugrás) - gurulóátfordulások nehezített körülmények között - egyensúlyozás változatos módon - dobások különböző technikákkal, célba dobások - nehezített labdagyakorlatok - szabályjátékok, sorversenyek - lábboltozat erősítő mezítlábas és helyes testtartást kialakító gerinctorna Feltételek: - a mozgásigénynek és a mozgásgyakorlás anyagának megfelelő hely biztosítása - megfelelő mennyiségű, méretű, anyagú, és balesetmentes eszköz felhasználása - megfelelő sportöltözet megléte a gyermek és az óvodapedagógus számára - tornaterem, tornaudvar higiéniájának megteremtése - rendszeres gyakorlási lehetőség biztosítása
6.2.6. Ének, zene, énekes játék
„ Az éneklés, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, énekes játékok örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. „ Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. „A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.” „A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennap tevékenységének. Az óvodai ének-zenei nevelésnek hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekekkel. A
64 néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva, megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének - zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy a séták és kirándulások. Tehát ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások még inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének -zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a programunkon belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése. Cél: - művészeti nevelés megvalósításával és a zenei élmények nyújtásával, a zenei érdeklődés felkeltése, ízlés, esztétikai fogékonyság formálása, kreativitás kibontakoztatása, a magyar zenei értékek megismertetése, megszerettetése
Feladat: - a dallam, a ritmus, a mozgás, a közös éneklés örömének megtapasztaltatása - a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének alkotókedvének, játékos fejlesztése - hagyományőrzés népdalok éneklésével, néptánccal, népi játékokkal - a zenei anyanyelv megalapozása - zenei képességek fejlesztése
Kiscsoportban: - kétszemélyes jellegű és rövid mondókák, illetve egyszerű mozgással kísért dalosjátékok - magasabb, mélyebb hangok felismerése térbeli szemléltetése - halk-hangos közötti különbség megfigyelése, felismerése, alkalmazása beszédben - egyenletes lüktetés érzékeltetése játékos mozdulatokkal - egyszerű ritmushangszerek használata - hallásfejlesztés, zörejek és egymás hangjának felismerése
65 - zenehallgatás - egyszerű népdalok, műdalok énekes vagy hangszeres előadásban Középső csoportban: - főként csoportos jellegű szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó körjátékok, dalos játékok - magasabb és mélyebb hangok megkülönböztetése térben való mutatással - halk-hangos hangok megkülönböztetése, érzékeltetése egyénileg is - dallammotívumok visszaéneklése - finomabb hangszínek különbségének meghallása (különböző zörejhangok, a természet és a környezet hangjai) - egyenletes lüktetés kifejezése mozgással, tapssal, körben járással, stb. - dalok, mondókák ritmusának kiemelése - egyszerű hangszerek használata (dob, triangulum, ritmusfa, stb.) - táncos jellegű mozdulatok, egyszerű tánclépések - ritmus és dallammotívumok kitalálása - dalok felismerése, kezdő motívumról és eszközről - zenehallgatás: magyar és más népek dalai, a világ zeneirodalmából válogatott énekes és hangszeres műzene, könnyű kánonok, kétszólamú darabok.
Nagycsoportban: - új térformák, sor- és ügyességi játékok, esztétikus mozgást igénylő pár- és körjátékok, dalos játékok - halk-hangos megkülönböztetése, zenei feladatok kombinálásával - dallamfelismerés jellegzetes kezdő-, belső-, ill. záró motívumról - dallambújtatás hallható jelre - előbb rövidebb, majd hosszabb motívum szakaszokkal - finomabb hangszínek megfigyelése, megkülönböztetése - egyenletes lüktetés és dalritmus megkülönböztetése, összekapcsolása - dalok ritmusának hangoztatása hangszerekkel belső hallás alapján - gyors- lassú megkülönböztetése, kifejezése énekkel, mozgással - esztétikus mozgás igényének felkeltése, tánclépések gyakorlása - ritmushangszerek használata önállóan, változatosan - dallamok komponálása, saját szövegre, mondókára - zenehallgatás: magyar és idegen népdalok, énekes és hangszeres műzenei darabok, mind több hangszeres előadás, esetleg vendég előadókkal
66
Feltételek: - megfelelő hely biztosítása a dalos játékokhoz - meghitt hangulat teremtése a zenei feladatok végrehajtásához - megfelelő eszközök (fejdíszek, hangszerek, jelmezek, stb.) biztosítás
AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI: - felmérések, aktuális fejlettségi szintek meghatározása, cél kijelölése - tervezés: éves, havi, és heti ütemterv készítése - havi és heti lebontásban, az egyénre illetve csoportra vonatkozó fejlesztő feladatok megtervezése, kivitelezése - módszertani tudatosság, felkészültség - szervezési feladatok alapos átgondolása, rugalmas megvalósítása - folyamatos motiváció biztosítása a tevékenységek során - megfelelő élmény, eszköz, és hely biztosítása a különböző tevékenységeknek megfelelően - a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelő szintű differenciált feladatadás, logikus kérdések és magyarázatok - a magyar nyelv mintaszerű használata - az ismeretnyújtás és gyakorlási lehetőségek biztosítása (egyszerűtől-bonyolultig) - folyamatos, egyénre szabott segítségadás, feladat meghatározás, felzárkóztatás - pedagógiai tudatosság a tevékenységek során - folyamatos ellenőrzés, értékelés - példamutató, példaadó viselkedés, magatartás a mindennapok folyamán
7. A program megvalósulása
A DIMENZIÓ Program bevezetésének időpontja 2008. szeptember 1. Ütemezés: - 2008-2009. tanév: program bevezetése - 2013. program felülvizsgálata
67
7.1. A nevelőtestület egysége Az óvodavezető irányításával olyan testületi légkör megteremtése, mely magáénak érzi a DIMENZIÓ ÓVODA programját, a gyermekek szeretetén, és az egyéniségek elfogadásán alapul. Az együttműködés folyamatában egymás segítése, előremutató szakmai ellenőrzés, értékelés kerül előtérbe, részletesen a Minőség Irányítási Programunkban található. A program eredményes megvalósulásának az alapja, partnereink igényeinek megismerése, folyamatos nyomon követése, melynek szerves résztvevői az óvodapedagógusokon kívül a szakképzett dajkák, akik nevelőtársaink a mindennapokban. A DIMENZIÓ Program lehetővé teszi a sajátos arculat magas szinten való megvalósulását, illetve a módszertani szabadságot a pedagógusok részére. A megvalósulás színterei: - intézményi munkaközösség - hospitálási rendszer - nevelői értekezletek, megbeszélések - továbbképzések, tanfolyamok - együttműködés az óvoda dolgozói között 1. Intézményi munkaközösség feladatai: Az elkövetkezendő időszakban mind a tervezés, mind a gyakorlati munka területén a munkaközösség célja a helyi pedagógiai program bevezetése, és az óvónők munkájának segítése. A bemutató foglalkozások videóra történő rögzítése után a munkaközösség elemzi, megvitatja, és értékeli a látottakat, és levonja a következtetéseket, melyek irányt mutatnak az elkövetkezendő időszakra. A munkaközösségi foglalkozásokon az elméleti beszámolók biztosítják az aktív, pezsgő szellemiséget, és az építő vitát, az előadónak pedig elmélyült, alapos kutatómunkára ad lehetőséget. Így a korszerű ismeretek cseréje folyamatossá válik. 2. Hospitálások rendszere A továbbiakban is támogatjuk és segítjük a kollegákat mind elméleti, mind gyakorlati munkájukban. Fontosnak tartjuk, hogy az óvónők megismerjék egymás munkáját, és megfigyeljék a gyermekcsoport fejlődését. 3. Nevelő és munkatársi értekezletek
68 Témái mindig az aktuális koncepció, terv, és feladatok kidolgozásának tükrében szerveződnek. Minden alkalommal egy előadót vitaindító tartására kérünk fel, mely pedagógiai vitára nyújt lehetőséget, ill. lehetőséget biztosít korszerű
pedagógiai elvek,
módszerek megismeréséhez . A csoportvezető óvónők írásos beszámolót készítenek egy-egy feladat megvalósításáról, ill. a gyakorlati tapasztalatokról, a felmerülő problémákról. A nevelői értekezleteken fogalmazódnak meg azok az irányelvek, melyek meghatározzák a következő időszak pedagógiai munkáját. A Minőség Irányítási Programban meghatározott feladatokat is ezen a fórumon tárgyaljuk meg 4. Továbbképzések, tanfolyamok Továbbképzések megszervezése, a továbbképzési terv alapján történik. Ezeknél nagy hangsúly fektetünk olyan továbbképzések kiválasztására, melyek elősegítik a DIMENZIÓ Program céljainak megvalósítását és speciális feladataink magasabb szinten való végrehajtását. Szorgalmazzuk a szakvizsgák letételét és a tehetséggondozáshoz, egyéni differenciált fejlesztéshez, illetve a légzési nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű gyermekek gondozásához megfelelő speciális képzések elvégzését.
7.2. A program megvalósulásának személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek: Az óvoda működéséhez a törvényben rögzített létszám elegendő. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Tárgyi feltételek: A pedagógiai munka színvonalát, és a kultúrált környezet fejlesztését az alábbiak szerint kívánjuk megvalósítani: - EU-s szabványnak megfelelő játszó udvar kialakítása - játékok alá gumitégla elhelyezése - környezetkultúra folyamatos fejlesztése /szelektív szemétgyűjtés stb./ - étkezési kultúra kialakítása, folyamatos fejlesztése - dolgozói munka- és védőruha beszerzése, egységes DIMENZIÓ egyenruha - a különböző tevékenységekhez korszerű eszközök, játékszerek beszerzése, folyamatos
69 bővítése - ivóvíz és légtisztító berendezés beszerzése - párologtató berendezések beszerzése A szülők egyéni fogadására a gyermekek foglalkoztató szobáját, illetve az irodát használjuk.
DIMENZIÓ ÓVODA Közoktatási Törvény 47.§. g. pontja értelmében A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő
8. Eszközök és felszerelések jegyzéke Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Törvény szerint
Program szerint
I. Helyiségek Csoportszoba
Gyermekcsoport x 1
3
3
Tornaszoba
Óvodánként x 1
1
1
Logopédiai Óvodánként x 1 foglalk. Egyéni fejlesztő sz.
1
1
Játszóudvar
Óvodánként x 1
1
1
Óvodavezetői iroda
Óvodánként x 1
1
1
Óvodavez. Helyettes iroda
Óvodánként x 1
1
1
Nevelőtestületi szoba
Óvodánként x 1
1
1
Orvosi szoba
Óvodánként x 1
1
1
Gyermeköltöző
Gyermekcsoport x 1
3
3
Gyermekmosdó,
Gyermekcsoport x 1
3
3
WC
Ütemezés 2003-2008
70 Kiszolgálóhelyiségek Felnőtt öltöző
Óvodánként x 1
1
1
Elkülönítő szoba
Óvodánként x 1
1
1
Melegítő konyha
Óvodánként x 1
1
1
Tálaló-mosogató
Óvodánként x 1
1
1
Felnőtt mosdó
Óvodánként x 1
1
1
Felnőtt WC
Óvodánként x 1
1
1
Mosléktároló
Óvodánként x 1
1
1
Raktár
Óvodánként
1
1
Szertár
Óvodánként x 1
1
1
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Törvény Program szerint szerint
II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 1. Csoportszoba Óvodai fektető
Gyermeklétszám x 1
45
45
Gyermekszék
Gyermeklétszám x 1
45
45
Gyermekasztal
Gyermeklétszám szerint
9
9
Fényvédő függöny
Ablakonként
3
3
Szőnyeg
Gyermekcsoportonként
3
3
Játéktartó szekrény, Csoportszobánként x 2 vagy polc
6
6
Fektető tároló
3
3
a
padló 1/5 részére
Gyermekágyak tárolásához szükséges
Élősarok polc
állvány, Gyermekcsoport x 1
3
3
Hőmérő
Gyermekcsoport x 1
3
3
Óvodapedagógusi
Gyermekcsoport x 1
3
3
Gyermekcsoport x 2
6
6
asztal Felnőtt szék
Ütemezés 2003-2008
71 Eszköz asztal
előkészítő Gyermekcsoport x 1
3
3
3
3
Edény és evőeszköz Gyermekcsoport x 1 tároló szekrény
3
3
Szeméttartó
3
3
Textiltároló szekrény
Gyermekcsoportonként x1
Gyermekcsoportonként x 1
2. Tornaszoba szerződő partner Virányosi Közösségi Ház Tornapad
2
2
2
Tornaszőnyeg
1
1
1
Bordásfal
2
2
2
Óvodai többfunkciós mászó készlet
1
1
1
Egyéni
fejlesztést
szolgáló speciális felszerelések Billegő – járóhíd
1
Rugós egyensúlyozó
2
Lábboltozatfejlesztő járógömbök
2
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Törvény szerint
Program szerint
Labda
15
Karika
15
Tornabot
15
3. Logopédiai foglalkoztató
Ütemezés 2003-2008
72 A tanulási Gyermekszámítógép képességet íróasztal fejlesztő eszközök
+
-
2
Tükör
1
1
1
Asztal
1
1
1
Szék
2
2
2
Szőnyeg
1
1
1
4. Játszóudvar Kerti asztal
Gyermekcsoportonként x 1
3
3
Kerti pad
Gyermekcsoportonként x2
6
6
Babaház
Gyermekcsoportonként x 1
3
3
Udvari homokozó
Gyermekcsoportonként x1
3
3
Takaróháló
Homokozóként x 1
3
3
Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök
Gyermekcsoportonként: - Sport-mászóka
3
3
1
1
1-1
1-1
Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök
- Hintaállvány
5. Óvodavezetői iroda Íróasztal és szék
1-1
Tárgyalóasztal
1
1
1
Szék
2
2
2
Telefon
1
1
1
Törvény szerint
Program szerint
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Könyvszekrény
1
1
3
Iratszekrény
1
1
1
Számítógép
2
Nyomtató
2
Fénymásoló
1
6. Óvodavezető-helyettesi, gazdasági vezetői iroda
Ütemezés 2003-2008
73 Asztal
Felnőtt létszám figyelembevételével
1
1
Szék
Felnőtt létszám figyelembevételével
1
1
Iratszekrény
2
2
2
Lemezszekrény
1
1
1
1-1
1-1
1-1
1-1
1-1
1-1
Írógép-asztal és szék Számítógép-asztal szék
és
Írógép
1
1
1
Telefon
1
1
1
Fax
1
1
1
Számítógép
1
1
1
Nyomtató
1
1
1
7. Nevelőtestületi szoba Asztal - tárgyaló
Pedagógus létszám x 1
6
6
Szék
Pedagógus létszám x 1
6
6
500
500
Könyvtári dokumentum
500
Könyvszekrény
2
2
2
Tükör
1
1
1
Mosdókagyló
1
1
1
1
1
45
45
3
3
Fiókos asztal 8. Orvosi szoba
Berendezése,
felszerelése
a
26/1997. (IX.3.) NM rendelet előírásai szerint
9.Gyermeköltöző Öltözőrekesz és pad
Gyermeklétszám x 1-1
Tükör 10.Gyermekmosdó, WC Törölközőtartó
Gyermeklétszám figyelembevételével
45
45
Falitükör
Gyermekcsoportonként x1
3
3
Hőmérő
Helyiségenként x 1
3
3
Rekeszes fali polc
Gyermeklétszám x 1
45
45
74 Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Törvény szerint
Program szerint
Ütemezés 2003-2008
III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések Egyéni szerek
tisztálkodó Felnőtt és gyermeklétszám szerint x1
58
58
3
3
Fésűtartó
Csoportonként x 1
Törölköző
Felnőtt és gyermeklétszám szerint x 3
174
174
Abrosz
Asztalonként x 3
36
36
Takaró
Gyermeklétszám x 1
45
45
Ágynemű huzat, lepedő
Gyermeklétszám x 3
135
135
1
1
IV. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Szennyes tároló
ruha Óvodánként x 1
Mosott ruha tároló
Óvodánként x 1
1
1
Mosógép
Óvodánként x 1
1
1
Vasaló
Óvodánként x 1
1
1
Vasaló állvány
Óvodánként x 1
1
1
Szárító állvány
Óvodánként x 1
1
1
Takarítóeszköz
Óvodánként x 1
1
1
Kerti munkaeszköz
Ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna
1-1
1-1
V. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök ( csoportlétszám 30 %-a) Mozgásos játék Épületben
WESCO készlet
3
3
Billegők
-
-
Libikóka
-
-
Ugráló labda
-
-
Léglabda
-
15
Szivacslabda
-
15
Maroklabda
-
15
Tüskelabda
-
-
Kosárlabda
-
3
Focilabda
-
3
Ping-pong labda
-
15
Babzsák
-
15
Rongylabda
-
-
75
Eszközök, felszerelések
Udvaron
Ugrókötél
-
15
Körkötél
-
1
Tornaszalag
-
15
Gumiszalag
-
-
Karika nagy
-
15
Karika közepes
-
15
Karika kicsi
-
15
Törvény szerint
Program szerint
Bady Roll
-
-
Roller
-
6
Lépegető
-
-
Gólyaláb
-
-
Foci kapu
-
2
Röplabda háló
-
-
Kosárlabda palánk
-
-
Homokozó játék készlet
-
30
Gyűrűhinta
-
3
Mászókötél
-
3
Mászólétra
-
-
LEGÓ-DUPLÓ készlet
-
3
Ládás faépítő kocka csop. X 1
3
3
Társasjátékok csop. X 6
18
18
Bábparaván (csoport x 1)
3
3
Maszkok, jelmezek (óvoda x 1készlet)
1
3
Mennyiségi mutató
2. Építőkonstruáló játék
3. Szabályjáték 4. Dramatizálás, bábozás
Ütemezés 2003-2008
76
5.Szerepjáték
Bábok ( csop. x 1 készlet )
3
3
Babaszoba
3
3
Babakonyha
3
3
3
3
ORF hangszerek
3
3
Dob
3
3
Triangulum
3
3
Metalofon, xilofon
3
3
Ritmusbot
3
3
Metronom
3
3
Cintányér
3
3
Törvény szerint
Program szerint
Képes anyanyelvi készlet
1
1
Anyanyelvi szintmérő
1
1
Festőállvány
1
3
Ollók
50
50
Forma-kinyomók
-
20
Szövőkeret
-
6
Körmönfonó
-
6
-
30
Kiegészítő jelmezek
eszközök-
6.Ének-zene, énekes játékok
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
7.Anyanyelvi nevelés
8.
Vizuális
nevelés
Különböző eszközök
kiegészítő
Ütemezés 2003-2008
77
9. Környezeti nevelés Szemléltető képsorozat
-
1
Állatok világa
-
1
Növények világa
-
1
Emberek világa
-
1
Világunk hangjai készlet
-
1
Terepasztal szőnyeg
-
3
Eladó pult
-
3
Tankert
-
1
Nagyító
-
-
Mikroszkóp
-
3
Távcső
-
-
Fejlesztő játékok
-
12
Határozó könyvek
-
3
Közlekedési park
-
1
Minimat készlet
-
-
Logikai készlet
-
30
Fejlesztő játékok
-
30
Mágnestábla
-
3
Színes rudak (készlet)
-
30
Mérleg
-
3
Tükör
-
30
Törvény szerint
Program szerint
Logikai játékok
-
12
Memória
-
12
Puzzle
-
12
Képes lottó
-
6
10. Matematikai nevelés
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
11. Értelmi képességet fejlesztő játékok
Ütemezés 2003-2008
78 Érzékelést fejlesztő játékok
-
3
Dominó
-
12
Kerti szerszám készlet
-
3
Kis söprű, lapát
-
3
Locsolókanna
-
3
12. Munka jellegű tevékenység
13. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök Video
Óvodánként x 1
1
1
Video-kamera
Óvodánként x 1
-
1
Televízió
Óvodánként x 1
1
1
Magnetofon
3 csoportonként x 1
3
3
Diavetítő
Óvodánként x 1
1
1
Vetítővászon
Óvodánként x 1
1
1
Hangszer pedagógusoknak
Óvodánként x 1
1
1
Speciális eszközök
Levegőtisztító – párologtató
-
Víztisztító
-
Óvodánként
-
Projektor
VII. Egészség – és munkavédelmi eszközök Ételminta-vétel készlet
Óvodánként x1
1
1
Mentőláda
Óvodánként x 1
1
1
Gyógyszerszekrény
Óvodánként x 1
1
1
Tűzoltó készülék
Tűzvédelmi szerint
Munkaruha
Mt.-Kjt.-SZMSZ szerint
6
6
Védőruha
Mt.-Kjt.-SZMSZ szerint
3
3
Munkavédelmi felszerelések
Munkavédelmi szerint
szabályzat
szabályzat
Az óvoda eszközkészletének folyamatos korszerűsítése és cseréje elengedhetetlen feltétele a minőségi munkavégzésnek!
79
9. ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK A DIMENZIÓ Óvodai Program érvényes: 2013. szeptember 1-től határozatlan ideig. A DIMENZIÓ Óvoda Programját a nevelőtestület 5 évenként felülvizsgálja. A program módosításának indokai: 1. Óvoda átszervezés 2. Az óvodánk külső és belő partnereinek igényei 3. Ha a törvényi módosítások előírják
A Szülői Szervezet nevében a DIMENZIÓ Óvoda Programmal egyetértek:
-------------------------------------------1. csoport
--------------------------------------------2. csoport
Budapest, 2013. …….. ---------------------------------------------óvodavezető
10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1.
Elfogadta: A DIMENZIÓ ÓVODA Nevelőtestülete nevében:
dátum:……………………....... …………………………………………… vezető-helyettes
