Digitalizáció és internet a nemzeti kultúrában

Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKAL0101 Magyarország kultúrája a XXI. század elején Dr. Agárdi Péter

Digitalizáció és internet a nemzeti kultúrában

Joó Tímea Informatikus könyvtáros I. évf. 2008. május 4. Levelezős hallgató 1/2 Pécs


Joó Tímea Informatikus-könyvtáros

Bevezetés Történik valami a szemünk láttára, amit egyre nehezebben tudunk okosan leírni, józanul értelmezni. Annyi biztos, hogy a technológiai változások kulturális követelményei egyre szembeötlőbbek, sokrétűbbek, s egyben nehezebben átláthatóak.1 Informatikai forradalom, információs (tudásalapú) társadalom A gép teljesítőképessége olyan ütemben növekedett, a mikroelektronika olyan gyorsan fejlődött az 1960-1980-as években, hogy az 1980-as évek közepére megszületett a személyi számítógép, az asztali és a hordozható személyi komputer, a laptop is. 1990-es évek közepétől pedig világszerte elterjedt az internet, ami ma már a világ bármely pontján telefonos vagy műholdas közvetítéssel bárki számára elérhetővé teszi azokat az ismereteket, amit felvisznek az „ismeretek világhálójára”. Az emberi érintkezés forradalmának technikai alapjai Elektromérnökökkel

lépést

tartottak

a

matematikusok,

kidolgozták

a

számítógépek összekötésének elméletét, két egyetem között, meg is valósították 1969-ben, majd 1992-ben létrejött az ismeretek világhálója az internet (world wide web), és 1993-ban megjelent a böngészőprogram. Hogyan fejlődik az informatikai társadalom 3. tényezője a felhasználó társadalom Ø A

számítógép

átveszi

szakigazgatás

a

18-19.

papírkultúrájának

században funkcióját,

kialakult

köz-

átalakítja

és a

hivatalszerkezetet.

1

GYÖRGY PÉTER: A láthatatlan átváltozás. Új kulturális kontextusok, avagy nem az információs társadalom imájának mormolása a feladat. In: Népszabadság, 2005.02.5 Hétvég Forrás: http://nol.hu/cikk/350887/ [2008. május 4.]

2



Ø Nagy hatást gyakorol a 20. sz. első felének nagy találmányára, az automatizált termelési rendszerekre, és hatékonyabbá teszi azokat az iparcikktermelésre. Ø A történész szerint a társadalom befogadóképessége, határozza meg a számítógép jövőjét. Ø A gép és ember viszonya kölcsönviszony. Nemcsak a fogyasztónak kell alakulnia a gépkonstruktőrök elképzeléseihez. Nem biztos, hogy helyes, ha csak mérnökök „álmodják” meg, milyen legyen ember és gép viszonya a jövőben. Ø Nem létezett eddig egyetlen eszköz sem az emberiség történelmében, amelyik ennyire képes lett volna az emberi agyat hatékonnyá tenni, és az agyhoz ilyen sok kihívást közvetíteni. Ø A számítógép beépül az ezredforduló hagyományos kultúrateremtő és – felhasználó aktivitásaiba, egész érintkezési szokásrendszerünkbe. Új eszköz, új szokást jelent az emberek életében. Ø A jelenséget a következő kifejezésekkel jellemezhetjük: informatikai forradalom, információs társadalom, emberi érintkezés forradalma. A számítógép, ismeretközvetítő eszközök szintetizálója Mi a hozadéka a számítógépnek, a történész szemszögéből ü Átalakítja és szintetizálja az ismeretközlés eddigi formáit. Az asztali vagy hordozható gép(ek) „szintézise” ü Befogadja,

digitális

alapokra

helyezve,

az

egyének

közötti

gondolatcsere eddigi formáit: az írásbeli levelezést…stb. ü A papírra (folyóirat) szerkesztett irodalmi termékeket elektronizálva új folyóirattípusokat alakít ki. ü Egy „virtuális világot” teremt: új művészeti kifejezési eszközként használható. ü Az

oktatásban

természetes

követelmény

lesz

a

számítógép

használatának elsajátítása. Az információáramlás gyorsasága és

3



hozzáférhetősége mindenki számára egyfajta új nyilvánosságot, új agórát teremt. ü A tudományban új kutatási irányokat erősít. A számítógépes szimuláció a tudományban a hipotézis-teremtés új módszeréhez vezet, ezzel módosítja a megismerés szakaszait. ü Új

gondolatközlési

formákat

alakít

ki,

és

a

hozzáférhetőség

beláthatatlanul kibővül. A „digitális világ” társadalmi hatása Milyen új szociális konfliktusok keletkeznek a számítógép – használat tömegesedése folytán? Ø Fiatalok (18-20) gyorsan, tömegesen elsajátítják a technikát. Ø Középgeneráció (30-50) személytől és foglalkozási csoporttól függően sajátítja el használatát. Ø Idősek: kevesen Hogyan hat ki mindez az „új szegénységre”? Aki

jó

iskolába

vagy

álláshoz

jut,

elsajátítja

az

ismeretközlés

és

kultúrateremtés új eszközének használatát, aki földes kunyhóban, éhezés közepette él, az nem jut hozzá. Ahol van szélessáv ott él a világkultúra, ahol nem, ott az ott élők esélyhátránya még nagyobb, mint korábban… Milyen következtetéseket kell levonni a komputer korlátlan elterjedésének tényéből a 21. század új oktatási rendszereinek fejlesztésére? Az biztos, a komputer növeli az esélyt az élethossziglani(iskolán kívüli) önképzésre. Ezzel kapcsolatban nyitott a kérdés, hogy mi az, amit a rendszerszintű ismeretközlésben kell az embernek elsajátítania és mi az, amit a komputer révén lehetővé tette élethossziglani tanulásra kell hagyni?

4



A számítógép és a digitális kultúra, az információs társadalom tehát ma még csak rejtett, de holnap már várhatóan látható változásokat indít el a gondolkodási technikában, és így a kultúrateremtésben. (Számunkra magától értetődő, hogy a kultúra „jól járt” a számítógéppel, növelheti az ember tudatos élettevékenységének

szerepét.

Életminőség

–

javító

munkaerőképző,

közösségformáló funkcióját.) Annyi biztos, hogy, aki ebből az új kultúrából, ebből az új kultúraközvetítő technikából kimarad, az a 21. sz.-ban kimarad a kulturális kínálat jelentős részéből.2 Mi a digitalizáció? A fogalom azt a műveletet takarja, amelynek során főként egy más hordozón már megjelent művet (szöveget, képet, hangot) számítógéppel olvasható, kódolt formába teszünk át. A szövegek digitalizálása során minden egyes karakter (betű, írásjel stb.) külön-külön kódot kap; ezt igen gyakran a szöveg megjelenítésére vonatkozó

utasítások

egészítik

ki.

A

képek

digitalizálása

során a

fénymásolóhoz hasonló elven működő lapolvasó eszköz (a szkenner) fényérzékelő egysége pásztázza végig a digitalizálandó képet pontról pontra. A hangok digitalizálásakor az analóg (az időben folyamatosan változó) módon tárolt hangot egy speciális eszköz (például hangkártya) segítségével számjegyekké alakítják. A hangfelvételek lejátszásakor a számítógépben kódolt formában tárolt digitális hangadatokat kimenő analóg jelekké alakítják át.3

2

GLATZ FERENC, MAROSI ERNŐ: Kultúra. Magyar tudománytár 6.kötet. Budapest: MTA, 2006 p.36-40 3 TÓSZEGI ZSUZSANNA: Digitalizáció, olvasás, könyvtár Forrás: http://www.neumannhaz.hu/tei/eloadasaink/1999/digitalizacio_hu.html#aa [2008. május 7.]

5



A digitális megosztottság értelmezési kerete A modern információs és kommunikációs technológiai eszközök elterjedése hogyan befolyásolja a meglévő társadalmi különbségeket, hogyan segíti elő a társadalmi integrációt, vagy éppen ellenkezőleg. A technológiai újítások társadalmi diffúziójának elmélete alapján azt várhatnánk, hogy a telítődés szakaszában el fog tűnni, vagy legalább is minimálisra csökken a digitális megosztottság. A technológiai újítások társadalmi elterjedését leíró diffúziós görbe egyes szakaszaihoz hozzárendeltünk egy-egy digitális megosztottság típust. A digitális megosztottság értelmezési keretét a diffúziós szakaszok és a digitális megosztottsági típusok egymáshoz rendelésével adtuk meg. A következő digitális megosztottsági típusokhoz jutottunk: 1. a hozzáférés megosztottság a diffúzió korai adaptációs szakaszára jellemző 2. a használati megosztottság a nekirugaszkodás szakaszában jellemző 3. a használat minőségéből fakadó megosztottság a telítődés szakaszára jellemző egyenlőtlenséget mutatja be. A korai digitális megosztottság szakaszában a legfontosabb kérdések az IKT eszközök eltérő hozzáférési esélye köré csoportosulnak.4 Digitális archívumok A digitális archívumok által teremtett reprezentációs rendszerek számtalan ponton térnek el a hagyományos intézmények világától. S ez a digitális intézmények és kategóriák történeti, társadalmi időhöz való viszonya. A kultúrájuk nyomait ne tegye láthatatlanná a folyamatosan átváltozó kizárólagos jelen, nyomasztónak érezhetik e változásokat. A digitális archívumok pár év alatt megváltoztatták a kulturális tájékozódás, hozzáférés 4

MOLNÁR SZILÁRD: A digitális megosztottság értelmezési keret. In: Információs Társadalom, 2002 4.sz. p.82-101 Forrás: http://www.ittk.hu/web/docs/10eves/Molnarcikk.pdf [2008. május 4.]

6



rendjét. A Google olyan globális közintézmény, amelynek pár éve még a léte is elképzelhetetlen volt. Attól tartok, hogy a keresés stratégiájának átváltozása egyben a kulturális

hozzáférés,

illetve

a

nyilvánosság

fogalmának

végül

a

médiaszabályozás hagyományos rezsimjének összeomlásához vezetett. A mai magyar értelmiségi diskurzusban helyet kellene kapjon a digitális archívumok által átformált kortárs kultúra szerkezetének problémája.5 Kérdések: Hol

tart

a

magyarországi

társadalom

az

informatikai

eszköztár

birtokbavételében? Mennyire idomul a magyar nyelvű kultúra az új, az információs társadalomban kínálkozó műfaji nyitásokhoz? Ezek a kérdések, valójában a magyarországi társadalom életképességére, modernizáció- befogadására irányulnak.6 Következtetések: Párhuzamos jelen időben élő, de technológiailag globális kulturális rendszerekben kell otthont találnunk mindannak, ami a magyar kultúrát jelenti.7 A 20. sz. a kultúrateremtés, a kultúraközvetítés, a kultúrahasználat új eszközrendszerét alakította ki: a tömeges írásbeliségre építve a tömeges sajtót, a hangátvitel eszközeit, a telefont, a rádiót, majd a képátvitelt: a filmet és a televíziót. Az ezredforduló meghozta mindezen kulturális eszközök szintézisét, a számítógépet,

amely

az

emberi

érintkezésben

lejátszódó

forradalom

5

GYÖRGY PÉTER: Digitális archívumok. Vita a kategóriákról és az időről. In: Élet és irodalom 2007. április 20.9p Forrás: http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0716&article=2007-0422-1717-16ROKS [2008. május 4.] 6 GLATZ FERENC, MAROSI ERNŐ: Kultúra. Magyar tudománytár 6.kötet. Budapest: MTA, 2006 p.36-40 7 GYÖRGY PÉTER: Digitális archívumok. Vita a kategóriákról és az időről. In: Élet és irodalom 2007. április 20. 9p Forrás: http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0716&article=2007-0422-1717-16ROKS [2008. május 4.]

7



alapeszköze. Ebben a világ bármely pontján, bárki számára bármely információ elérhető és bárhonnan bárhová továbbítható. Az érintkezés különböző jelrendszereiben: írásban, képben, hangban.

8



Bibliográfia 1.

CSEPELI GYÖRGY: Digitális bolsevizmus és a kreatív kisebbség. In: Kritika 2005. 1.sz. p.6-7

2.

DESSEWFFY TIBOR: Bevezetés a jelenbe. Az információs Kor szociológiája.

Budapest:

Nemzeti

Tankönyvkiadó,

2004

Forrás:

www.demos.hu/index.php?name=OEDocManager&file=download&id=13 &keret=N&showheader=N 3.

DESSEWFFY

[2008. május 4.]

TIBOR-FÁBIÁN

ZOLTÁN-Z.

KARVALICS

LÁSZLÓ

(szerk.): Internet.hu A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 2. Budapest: Gondolat Kiadó-Infonia Alapítvány, 2005 4.

DOMBI GÁBOR – VARGA G. GÁBOR: IT 2004: Ennyi? Ennyi! (Magyarország Népszabadság

és

az

2005.01.28

http://nol.hu/cikk/349939/ 5.

internet-használat Infovilág

extra

2003-2004-ben) melléklet

In:

Forrás:

[2008. május 4.]

GLATZ FERENC, MAROSI ERNŐ: Kultúra. Magyar tudománytár 6.kötet. Budapest: MTA, 2006 p.36-40

6.

GYÖRGY PÉTER: A láthatatlan átváltozás. Új kulturális kontextusok, avagy nem az információs társadalom imájának mormolása a feladat. In: Népszabadság, 2005.02.5 Hétvég Forrás: http://nol.hu/cikk/350887/ [2008. május 4.]

7.

GYÖRGY PÉTER: Digitális archívumok. Vita a kategóriákról és az időről. In:

Élet

és

irodalom

2007.

április

20.9p

Forrás:

http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0716&article=2 007-0422-1717-16ROKS

[2008. május 4.]

9


8.


Kék notesz 2006-2007. (Adatok és elemzés a magyaroszági információs társadalomról.] Forrás: http://internethajo.hu/ [2008. május 5.]

9.

Mediainfo.hu=médiások

médiája

Forrás:

http://mediainfo.blog.hu/tags/internet?tags=internet 10. Micsoda

technológia!

–

digitalizáció

http://kultplay.hu/2008/05/08/title_228

[2008. május 08.]

Amerikában

Forrás:

[2008. május 09.]

11. MOLNÁR SZILÁRD: A digitális megosztottság értelmezési keret. In: Információs

Társadalom,

2002

4.sz.

p.82-101

http://www.ittk.hu/web/docs/10eves/Molnarcikk.pdf

Forrás:

[2008. május 4.]

12. PRIM-Online: Internet Hungary 2005 - A fejlődés nem lassul le Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/48872/

[2008. május 04.]

13. PRIM-Online: Internet Hungary mottója: Digitális ér(t)etlenség? Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/63608/

[2008. május 6.]

14. RAB ÁRPÁD: A kulturális örökség digitalizálása és felhasználási lehetőségei

–

tudományos

problémák

Forrás:

http://www.ittk.hu/itszn/arch/masodik_konferencia/ppts/rab_arpad_digitaliz alas.ppt#257,1,A

kulturális

örökség

lehetőségei – tudományos problémák

digitalizálása

és

felhasználási

[2008. május 7.]

15. SEBESTYÉN GYÖRGY: A Guttenberg galaxis és a digitális kultúra szintézise Forrás: http://iqdepo.hu/dimenzio/11/11-05-12.html

[2008.

május 7.] 16. STUMPF

ISTVÁN:

Digitális

társadalom

–

jobb

lét?

Forrás:

http://www.internethungaria.hu/wpcontent/uploads/2007/10/stumpf_istvan

10



_internet_hungary_stumpf_ea_20071016.ppt#295,1,Digitális társadalomjobb lét? Stumpf István elnök Századvég Alapítvány Internet Hungary 2007. október 16-17. Club Tihany 17. TERMINAL:

Világszerte

[2008. május 03.]

beindult

a

digitalizáció

http://www.terminal.hu/cikk.php?article_id=110666 18. TÓSZEGI

ZSUZSANNA:

Digitalizáció,

olvasás,

Forrás:

[2008. május 4.] könyvtár

Forrás:

http://www.neumann-haz.hu/tei/eloadasaink/1999/digitalizacio_hu.html#aa [2008. május 7.]

19. CSEPELI GYÖRGY: e-Faust. In: Kritika, 2005 2.sz. p.2-5

11

Digitalizáció és internet a nemzeti kultúrában

Recommend Documents