Digitális képek tulajdonságai, Color management alapok, Képformátumok Ebben a jegyzetben a digitális képfeldolgozás alapvető dolgairól írok. Milyen tulajdonságai vannak a digitális képnek, mire kell figyelni nyomtatáskor, milyen képformátumok vannak, stb… Igyekszem a részleteket úgy ismertetni, hogy mindenki számára világos legyen, esetleg olyan is értse aki még egyáltalán nem foglalkozott digitális képekkel. Aki már kicsit is jártas az ilyesmiben, az ezeket a fogalmakat, (főleg az elején) valószínűleg már ismeri. Az elmélet bemutatásához Photoshopot fogok használni. Igyekszem a lehető leg minimálisabbra venni a fölösleges elméleti ismereteket, és csak arra koncentrálni ami elengedhetetlen ahhoz hogy bármilyen digitális képszerkesztési munkát végezz.
helyesírás javítva J
Lengyel Zsolt
PIXEL ................................................................................................................................................... 2 FELBONTÁS ....................................................................................................................................... 3 DPI, PPI, SPI, …. ................................................................................................................................ 7 COLOR MODE .................................................................................................................................... 9 8 BIT, 16 BIT, HDRI… ................................................................................................................... 13 KÉPFORMÁTUMOK, KÉPTÖMÖRÍTÉSEK ............................................................................... 17 FILE-‐OK A SZÁMÍTÓGÉPEN ............................................................................................................................. 17 PHOTOSHOP PSD ............................................................................................................................................. 18 BMP ................................................................................................................................................................... 18 JPG/JPEG ......................................................................................................................................................... 18 PNG ................................................................................................................................................................... 20 TIFF ................................................................................................................................................................... 20 PDF .................................................................................................................................................................... 21 SVG .................................................................................................................................................................... 21
Pixel
Pixel
Ha egy képbe nagyon nagyon belenagyítunk, (ami nem vektorgrafikus) akkor előbb utóbb elérkezünk a pixel-‐ig. (picture element). A pixel, a legkisebb alkotóeleme egy képnek, és három számmal van meghatározva a színe. Pl: 163, 32, 41. Ez még nem elég, persze tudnunk kell azt is hogy a számok mit jelentenek, tehát hogy milyen színtérben vagyunk. A példa most RGB(red green blue) színtérre vonatkozik, tehát 163 a piros, 32 a zöld, és 41 a kék színből. Vagyis pirosból van a legtöbb, tehát a példaszín is valami piros … (CMYK esetén nem három, hanem négy számról beszélünk) Minden pixelgrafikus kép, úgy van letárolva a számítógépen hogy egy nagyon hosszú számsor, ami sorra tartalmazza minden egyes pixel színkódját (3 Db számot minden egyes pixelhez). A számok 0-‐255ig mehetnek. Tehát például, 255,0,0 = PIROS. (a lehető legpirosabb szín, amit a monitor képes megjeleníteni…) Ha átírod kézzel a G-‐t 255-‐re, az R-‐t pedig 0-‐ra veszed, megkapod a zöldet, és így tovább…
2
Felbontás Most ne foglalkozzunk azzal hogy mi az RGB, meg a többi, körülbelül az a lényegük, hogy egy színt több alapszínből is ki lehet keverni, ezért van többféle lehetőség. A monitor például, a képeket RGB-‐ben jeleníti meg. Tehát minden egyes képpontjában, van egy nagyon apró piros, zöld, és kék lámpa, és ezek megfelelő fényerősséggel világítanak minden pontban máshogy, így alakul ki a képernyőn a kép. A nyomtató már CMYK-‐ba dolgozik (tehát Cyan, Magenta, Yellow, és blacK). Ha veszel egy színes nyomtatóba színes tintát, akkor ezeket az alapszíneket fogod megtalálni. Ez már egy teljesen más színtér, mások az arányok, nem is három alap szín van hanem négy, tehát gyanús, hogy amikor te kiadod a nyomtatás parancsot a számítógépen (egy RGB színtérben levő képre) akkor ott valamilyen átalakulásnak végbe kell mennie, hogy ugyanolyan színű képet kapj mint a képernyődön…
Felbontás
Ha pixelgrafikus (vagy raszteres, vagy bittérképes, vagy bitmap, ezek mind ugyanazt jelentik) képekről beszélünk, akkor a felbontás a képpontok számát jelenti vízszintesen X függőlegesen. Ez a leg alapvetőbb tulajdonsága egy képnek. Például itt látható egy alma képe 10x10 pixeles felbontásban( felnagyítva). Hát ez elég alacsony. Az előző alma amivel a bevezetésben dolgozunk, 335 x 402 pixel felbontású, ami már egy fokkal kulturáltabb, de azért még mindig látszik a szélén, hogy nem olyan sima, és belül sem olyan részlet gazdag. Egy ilyen felbontású képet ha kinyomtatnánk egy A4-‐es lapra, valami ilyesmit kapnánk:
3
Felbontás A4-‐es lapra kinyomtatva Ehez képest egy 1000 x 902 px-‐es fotó egy almáról már egészen tűrhető. Szép éles vonalak, látszanak a részletek is. Ez a kép már kinyomtatva is kinéz valahogy: (feltűnhetnek a színbeli eltérések, erről lesz szó később…)
A4-‐es lapra kinyomtatva
4
Felbontás Amikor dolgozol egy fotóval, vagy bármilyen kép file-‐al, photoshop-‐ban az image/image size-‐ban tudod megnézni a felbontását: Egy rossz felbontású képet, (pl olyat mint a legelső 10x10-‐es) semmilyen módszerrel nem lehetséges olyanná alakítani, mint a legutolsó 1000x902 px-‐es. Fordítva persze működik, tehát a nagyból lehet kicsit csinálni, de azt az információt amit nem tartalmaz a kép, nem tudjuk megjeleníteni rajta, semmilyen varázslattal. Kisebb ugrásokat lehet végezni, tehát mondjuk egy 600x800-‐as képből, lehet 900x675-‐öset csinálni, vannak a photoshopban bizonyos élsimításos technikák amiket ilyenkor lefuttat egy ilyen nagyításkor, de csoda nem fog a képpel történni. Ezért a munkád során, törekedj arra, hogy mindig a lehető legnagyobb felbontásban használd a képeket, persze ne őrülten nagyban hanem kb. akkorában, amekkora még szükséges lehet. Ez általában akkor dől el amikor kitalálod hogy mit tervezel. Például más felbontás kell egy szórólapnak, mint egy névjegy kártyának, vagy egy pólómintának, vagy egy webdesign-‐nak. Vektorgrafikus kép esetében ugye nincs értelme felbontásról beszélni, legfeljebb azon a ponton, ahol pixelgrafikussá alakítjuk. De egy vektorgrafikus képet alapvetően bármekkorára nagyíthatunk mert az vonalakból épül fel, nem pontokból. Ebből következik hogy nem lesz soha olyan vektorgrafikus ábra ami olyan részletes mint egy fotó, mert ott szükségszerű hogy minden képpont más színű legyen.(kép: http://www.vectorportraits.com/ )
5
Felbontás Két külön dolog a monitorod felbontása, és annak a pixelgrafikus képnek a felbontása, amit éppen meg akarsz rajta jeleníteni… A monitorod felbontása, azt jelenti ,hogy a fizikai kijelző amin nézed a monitort, milyen sűrű képpontokat tud egymás mellet megjeleníteni. Ezt legkönnyebben úgy tudod meg, ha megnézed mi a maximális felbontás amit be tudsz állítani a windows-‐ban. Ez csak azért lehet érdekes, mert egy kisebb felbontású monitoron, egy nagyobb felbontású kép, több helyet foglal el (ha 100%-‐os nagyításba nézzük), mint egy nagyobb felbontású monitoron. Például: Egy 1024 x 768-‐as felbontású kép egy kisebb monitort majdnem teljesen beterít, egy nagyobbat kevésbé: 1280 x 800 –as 1024 x 768-‐as kép felbontású monitor
1024 x 768-‐as kép 1920 x 1200 –as felbontású monitor
Ha feltételezzük hogy a monitoron egy pixelt minden monitor gyártó ugyanakkorára gyárt le, akkor általánosan elmondható hogy a nagyobb felbontású monitorok arányosan nagyobbak mint a kisebbek. Ez azonban nem így van. Például vannak olyan monitorok amiken sokkal sűrűbbek a pixelek, ezáltal azok élesebb képet adnak. Tehát nem elég a felbontást meghatározni, hogy egy kép mondjuk 300x300-‐as, azt is meg kell mondani hogy pl. 1 cm hosszúságon hány darab pixel férjen el. 30, vagy 300? Ez az a tulajdonsága a felbontásnak, ami már a köztudatban nem ismert, de egy grafikusnak nagyon fontos hogy értse…
6
Dpi, PPI, SPI, ….
Dpi, PPI, SPI, ….
Amikor kérsz egy új lapot, most már tudod mit jelent a with, height (a kép pixeleinek száma vízszintesen x függőlegesen). Alatta van a resoution, amit pixels/inch-‐ben ajánlok használni, ez sokkal kerekebb számokat ad, mint a pixels/cm. A pixels/inch, vagy más néven PPI, azt mondja meg, hogy egy inchnyi területen hány pixelt tegyen a nyomtató a papírra, amikor kinyomtatjuk a képet. Az hogy a nyomtató fizikailag mennyire képes maximálisan, az a típusától függ, Egy átlagos, 10-‐20ezer forintos színes tintasugaras nyomtató kb. 1000-‐4000 pontot képes letenni egy inch-‐nyi területre, színes képek esetén, fekete fehérek esetén 600 körülit. Ha lézer nyomtatóról beszélünk, fekete fehér esetén, a fekete kb 1000, a színes pedig szintén, de ez már egy jóval magasabb árkategória. A PPI, DPI, SPI, fogalmak között a lényeges különbség az, hogy monitoron Pixelekről beszélünk(Pixel Per Inch), nyomtatón pontokról (Dot Per Inch), a Scanneren pedig mintavételekről (Samples Per Inch). A nyomtató/scanner/monitor viszonteladó üzletekben ezeket a fogalmakat szeretik egységesen DPI-‐nek mondani. Ez csak elvi szempontból nem helyes, (hiszen egy nyomtató nem pixeleket rak a papírra hanem pontokat), de egyébként nem olyan zavaró. Photoshopban, PPI-‐ről beszélünk, mivel a pixelek sűrűsége a kérdés. Egy általános monitoron megjelenő képre az optimális felbontás 72 PPI. Nyomtatáskor a 72 DPI tűrhető, de a szabványos nyomdai minőség 300 DPI.
7
Dpi, PPI, SPI, …. Az előző 1000 x 902 px-‐es fotót kinyomtattam egy A4-‐es lapra egyszer 72, egyszer 300 dpi-‐be. Egyértelműen a 300 DPI-‐s képnek a kinyomtatott fizikai mérete kisebb lesz, mert ott ugyanaz a mennyiségű pixel sűrűbben van
72 DPI
300 DPI
A bal oldali scannelt kép, egy 72-‐dpi-‐be kinyomtatott kép, a jobb oldali ugyanez, csak 300 dpi-‐be. A minőségkülönbség annyira nem látszik, ezért is mondtam hogy a 72 DPI tűrhető nyomtatónál, de ha nyomdába készül könyv, szórólap, póló, bögre, stb… Akkor azt 300 DPI-‐be kell, a tökéletes minőségért. Az SPI azt mondja meg hogy a scanner hány mintát vegyen inch-‐enként, vagyis hogy egy inch-‐nyi területet hány pixelre osszon fel. Nyilván minél nagyobb ez a szám, annál jobb minőségbe tudunk scannelni. Egy átlagos scaner kb 3000 SPI-‐t tud (ezt persze mindenhol DPI-‐nek írják, az egyszerűség kedvéért)
8
Color Mode
Color Mode
Az elején már szó volt arról, hogy a monitor RGB-‐be jeleníti meg a színeket. Ez azt jelenti hogy a monitort ha megnézzük közelről, három kis fényforrást találunk, egy piros, egy kék, és egy zöld színűt. Pixel Subpixel Pixelhibás monitornál szokott például egy subpixel (mondjuk egy piros), folyamatosan világítani a képernyőn, bármit csinálunk.
A monitor, a projektor, és a digitális TV-‐k az RGB színmódot használják. Vagyis a három alapszínből állítják elő a képet.
9
Color Mode Ha kérsz egy új Photoshop dokumentumot, az is RGB-‐ben ajánlja föl először, a color mode-‐ot, mert feltételezi, hogy a megjelenítő eszköz, egy monitor lesz, vagy valami ami RGB-‐ színtérben működik. A nyomtató viszont nem RGB színekkel dolgozik hanem CMYK-‐val. ha a kinyomtatott képet nézzük meg közelről, teljesen más alapszíneket látunk. Ráadásul nem is szépen rácsosan, hanem kissé összevissza pöttyöket. Ezeket halftone pontoknak hívják. ( http://en.wikipedia.org/wiki/Halftone )
10
Color Mode A CMYK és az RGB teljesen más színterek, teljesen más alapszínek, azokat teljesen más arányban kell keverni. Mégis ugyanazt a színhatást el kell érni a monitoron, mint a papíron. Persze ha kinyomtatsz egy RGB-‐s képet, akkor nagyjából hasonlítani fognak a színek a képernyőére, de ez sose lesz tökéletes, ha a kép RGB-‐be van. Ha a nyomtató kap egy RGB képet, át kell hogy alakítsa CMYK-‐ba ahhoz hogy nagyjából legalább jók legyen a színek, de erre nem képes 100%-‐osan.
Eredeti kép CMYK RGB Ez a fotó eredetileg RGB-‐be volt, de a jobboldalit nyomtatás előtt átalakítottam CMYK-‐ba photoshopban, és úgy küldtem ki a nyomtatónak. A nyomtatott képet bescanneltem, és ez van most itt. Persze rengeteg minden közrejátszik egy ilyen folyamat alatt, (pl scanner, nyomtató minősége, DPI, SPI, stb…) de látszik a különbség, a jobb oldali sokkal közelebb van, az eredeti kép színeihez. Ahhoz hogy apróbb színárnyalatbeli eltéréseket is tökéletesen meg tudj oldani, hogy tényleg 100%-‐ban azt a színhatást kapd a nyomtatón mint a monitoron volt, kell ismerni a különböző színtereket, színprofilokat. Ha biztosan tudod hogy a végeredményed nyomtatásra fog kerülni, akkor úgy jársz a legjobban, ha már az elején amikor új lapot kérsz, beállítod, a Color Mode-‐ ot, CMYK-‐ba.
11
Color Mode A két színtér között a lényeges különbség az, hogy milyen színek keverhetők ki belőlük. Ha az összes színt egymás mellé tesszük amit az emberi szem képes látni, akkor ahhoz képest az RGB, és a CMYK, az ábrán látható területet határolja be. Az ábra csak szemlélteti a színeket, inkább a terület a lényeg, de ezen jól látszik hogy például ha sok kéket használsz a képeden , akkor jó esély van rá hogy az a kék nem ugyanaz a kék lesz a nyomtatón, mint a monitoron, mert a CMYK kevesebb kéket tud megjeleníteni. Egy kiváló rossz példa, ha egy képet RGB-‐be tervezel, amiben sok a kék, és utólag alakítod át CMYK-‐ba. Teljesen más lesz a végeredmény. Ha eredetileg is CMYK-‐ ba tervezel, ilyen meglepetés nem érhet. Eg CM y RG YK B k -‐ba ép ko nv ert álá sa RGB Itt már soha, nem lesz ugyanaz a színhatás, mert CMYK-‐ben nincsenek meg azok a színek amikkel dolgoztam. Vannak közel olyan színek, de azokat a program nem képes megtalálni, nekem kéne kézzel átszíneznem az egészet, vagyis kezdhetnék mindent előröl…
CMYK A nyomda nem fogja elfogadni az RGB-‐s képet, mert a nyomdai szabvány a CMYK. Egy összetettebb RGB képet pedig annyi idő átszínezni CMYK-‐ban hogy úgy nézzen ki mint RGB-‐ben, hogy egyszerűbb újrarajzolni…
12
8 bit, 16 bit, HDRI… A többi színtérrel egyenlőre ne törődj, a két legfontosabb az RGB és a CMYK. A következő fontos képtulajdonság a bitmélység…
8 bit, 16 bit, HDRI…
Az utolsó lényeges tulajdonsága egy digitális képnek, a bitmélység. A bitmélység (képszerkesztésben) azt jelenti, hogy egy darab pixel hány féle színű lehet. Ehhez érteni kell a bit fogalmát A számítógép minden műveletet kettes számrendszerben végez. Ez azt jelenti hogy a 10-‐es számrendszer (amit mi használunk) számait, például a 6-‐ost, le lehet írni nullák és egyesek sorozataként. Nevezetesen a 6 kettes számrendszerben ábrázolva: 0110. Most azt hagyjuk hogy miért, a lényeg hogy ez lehetséges. A számítógép mindent így tárol. A winchestereden lévő file-‐okat, a képeket, a hangokat, a facebook adatlapodat, a betűket, minden műveletet, nullákkal és egyesekkel ábrázol, kettes számrendszerben, és rengeteg apró műveleten kell túljutnia ahhoz, hogy a monitorodon azok a pixelek, azok subpixelei, olyan arányban, olyan intenzitással világítsanak, amikor például egy képet megnyitsz. Tehát minden nullák és egyesek sorozata. Már csak a számok méretei hiányoznak. Kettes számrendszerben egy darab szám, az vagy 0, vagy 1 (10esbe amibe mi gondolkozunk, ugyebár 0, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 ,9 lehetne.). Kettes számrendszerben 1 darab számot, egy bitnek hívunk. 1 bit tehát lehet vagy nulla, vagy egy. Egy 1 bites kép tehát ha egy pixelből áll (1x1es a felbontása), akkor az a pixel vagy fekete, vagy fehér lehet.
13
8 bit, 16 bit, HDRI… Ha megnyitod a nagy alma képet, és kiadod rá a Treshold módosítást, ezzel a képet két színűvé (gyakorlatilag 1 bitessé) tudod alakítani. A treshold csuszkáját állítgatva még tudod módosítani azt, hogy mely részek legyenek feketék, és melyek fehérek a képen
Ez a kép most, ha megnézed közelről, csak teljesen fekete, és teljesen fehér képpontokból áll. (1bites) Ha ismét az eredeti képet megfogod, és az image/mode/index colort választod, a 256-‐ot pedig átírod 16-‐ra, így egy 16színből álló képet kapsz. Ezzel eljátszva, néhány „szabvány” szín szám:
14
8 bit, 16 bit, HDRI… Inkább az office képen mutatom be a különbségeket, mert az eleve egy színesebb kép, így jobban látszik a különbség: 16 szín 256 szín 16 millió szín (eredeti kép) A fenti kép eredeti felbontása nem túl jó, ezért a 16 millió szín nem olyan látványos ugrás, de jól látható hogy a 256 szín egyáltalán nem mosódik úgy össze, kilátni a pixeleket a képen. Az eredeti képen a virág körül lévő kicsit halvány szivárvány színű kockák már a kép tömörítéséből adódó hibák, erről később, a képformátumoknál írok. Hogy jön ki a színek számából a bit? Akár fordítva is jogos a kérdés. Először tudnunk kell milyen színtérben vagyunk, jelen esetben RGB. Tehát a három alapszín valamennyi árnyalatát kell összeszoroznunk, hogy megkapjuk a teljes színpalettát. Magyarul, hány lehetséges szín állítható elő, X bitből: 1bit = 2 szín 2 bit=4 szín (22) 4 bit =16 szín (24)
15
8 bit, 16 bit, HDRI… 8 bit = 256 szín (28) (index color), DE a 8bites képet kétféleképpen szokták értelmezni. 1. Ha az összes előállítható színek száma 256: ekkor a pirosra 8 árnyalat, zöldre is 8, kékre pedig 4 jut, (ez így összesen 8x8x4=256). Hibásan, de néha ezt is 8bitesnek mondják… 2. Ha minden egyes alapszínre (pirosra zöldre kékre) jut egyenként 256 árnyalat, ez így összesen 256x256x256=16 millió lehetséges szín. EZ az a 8bites kép amit photoshopban kapsz, ha 8bites képet nyitsz. A monitor, a projektor, és a kijelzők nagy része 8 bites. (kivéve az újabb hd tv-‐ket, azok között van 10 vagy több bites kijelző, illetve az ősrégi fekete fehér monitorok vagy tv-‐k, azok nem érik el a 8bites színmélységet) Tehát általában a bitmélységet 1 db alapszínre (vagy kék vagy zöld, vagy piros, ha RGB-‐ről van szó) értik, de sajnos szokták keverni, és néha egy 8bites képre (ami alapszínenként 8, tehát összesen 3x8) rámondják hogy 24 bites kép. Ez sajnos mindkét módon helyes, de nagyon zavaró lehet , mert ha ilyen szöveget olvasol, úgy tűnhet, hogy a 8bites kép is 16millió szín, és a 24bites is, valójában a 8bites kép és a 24bites kép ugyanaz, csak egyik esetben a 8bitet alapszínenként értik, a másikban pedig már a három alapszínt összeszorozva.
A kép csak illusztráció, de körülbelül ez történik, ahogy a bitmélység növekszik. Egy átlagos monitor alapszínenként 8bites bitmélységre képes, ami összesen 3x8 azaz 24 bit. Pl egy 32bites bitmélységű képet, meg tud jeleníteni egy 8bites monitor, de csak 8 bitben, hiszen ő maga nem képes több színt kezelni. A többlet színnel, persze képes számolni, dolgozni vele, de egy 8bites monitor csak 8bitnyi azaz 16 millió színt tud megjeleníteni. Többre fizikailag nem képes. Egyes HD TV-‐k már képesek 10, vagy afölötti bitmélységre is, de ehhez persze az kell, hogy a TV-‐ben levetített videó anyag is 10 vagy afölötti bitmélységben érkezzen a képernyőre. 16 bites kép esetén, minden egyes színcsatornára 216 = 65 535 szín jut, azaz: 65 535 x 65 535 x 65 535 = 281,462,092,005,375 előállítható szín. Ez már nagyon nagyon sok szín. Jóval több, mint amennyit a monitor képes megjeleníteni (mert az csak 8 bites), és az emberi szem se veszi észre a különbséget a nagyon közeli árnyalatok között. Hogy miért van ré mégis szükség, azért mert jó ha ott van, munkához, de általában 8bitesnél nagyobb képekkel
16
Képformátumok, képtömörítések csak fotósok, 3D grafikusok szoktak dolgozni. 16 bites, vagy 32 bites bitmélységű képeket már HDRI-‐nek hívnak. (High Dynamic Range Image).
Képformátumok, képtömörítések
File-‐ok a számítógépen Egy rövid bevezető, csak hogy tisztázzuk. A számítógépen lévő file-‐ok, amiket használsz, hangok, képek, videók, stb. Többféle formátumban fordulhatnak elő. Például egy szöveges dokumentum lehet PDF formátumú, és mondjuk word dokumentum (doc) formátumú is. Mindkét formátumnak megvannak az előnyei és hátrányai. Például a doc file mérete nagyobb, viszont lehet benne szerkeszteni. A PDF mérete kisebb, de nem lehet benne szerkeszteni. A legkönnyebben úgy lehet eldönteni egy file-‐ról hogy milyen formátumú, (ha az ikonjából nem derül ki, mert az egyébként is félrevezető lehet) hogy megnézed a tulajdonságait. (Jobbegér rá, és tulajdonságok, ez mindenhol így működik)
Ez ugyanígy van a képekkel is. Többféle formátumban lehet egy képet elmenteni, és mindegyiknek megvan az előnye, hátránya. Vannak szabványos formátumok, amit a nyomdában pl. elfogadnak, vannak amikkel nem tudnak mit kezdeni, és attól függően hogy mi a célod a képpel, az ahhoz megfelelő formátumot ismerni kell, hogy dolgozhass vele, és abba mentsd le. Amikor Photoshopban lementesz egy képet (file/save as) akkor a lenyíló menüből
17
Képformátumok, képtömörítések választhatsz hogy milyen formátumba szeretnél menteni. Csak a legsűrűbben használt képformátumokat fogom ismertetni.
Photoshop PSD Rögtön a legelső formátum, amit már ismerhetsz is, a Photoshop saját formátuma, a psd. Ha egy képpel még szeretnél dolgozni photoshopban, akkor a legjobban jársz, ha PSD-‐be mented le a képet, ugyanis az megőriz mindet ami amit a photoshopba létrehoztál azon a file-‐on. Az összes layered megmarad külön, azok beállításai, átlátszóság stb. PSD file-‐t viszont nem minden program tud megnyitni, pl. a telefonod már nem biztos hogy megnyitja, a mérete is elég nagy, a többi formátumhoz képest, mivel sokkal több információt tartalmaz mint ami magának a képnek a megjelenítéséhez kell.
BMP Tömörítetlen képformátum. A képek tömörítését úgy kell elképzelni hogy a számítógép úgy menti le a képet, ha például van egymás után 50 pixel ami fekete, akkor azokat nem úgy rögzíti hogy minden pixel értékéhez beírja hogy fekete, fekete, fekete, fekete, … hanem Azt írja csak le, hogy a következő 50 pixel fekete lesz. Ez így leírva sokkal kevesebb adat. Na a BMP esetében ilyen nincs, aminek az lesz az eredménye hogy ha ilyenbe mented a képedet, biztos hogy nagyobb (többszörösen nagyobb) mérete lesz, mint pl a JPG esetén. XP-‐s gépeken ha csináltál egy képernyőképet régen ebbe mentett alapból a paint, a JPG-‐t külön ki kellett választani… BMP-‐be való mentés esetén a save gomb lenyomása után, még ezek a beállítások azok amiket meg kell adni, A Depth értékre térnék csak ki, ami a színmélységet mutatja, itt például egybe van írva a 8bit,( tehát 3x8 azaz 24-‐nek írták ) de mi tudjuk már hogy ez ugyanúgy 16 millió színt jelent. Alapszínenkénti 24 bites kép egyébként nem is létezik. (amikor R-‐re G-‐re B-‐re egyesével 24-‐24-‐24 bit jutna)
JPG/JPEG A JPG és a JPEG, ugyanazt jelentik. Ez a képformátum a legelterjedtebb, a fényképezők is ezt használják akár telefonba beépített akár rendes, ez a formátum szinte minden eszközön megjeleníthető, minden operációs rendszer ismeri alapból (nem kell hozzá külön szoftver) Ráadásul ez tömörített formátum, tehát a mérete is nagyon kicsi. A tömörítés viszont nem mindegy hogy milyen, ugyanis létezik veszteségmentes, és veszteséges tömörítés is. A veszteségmentes tömörítésnek van egy határa aminél kisebb már nem lehet.
18
Képformátumok, képtömörítések A veszteséges tömörítés minőségromlással is járhat, mert ott nem gond, ha adatot vesztünk el. A JPG veszteséges tömörítést használ, tehát amikor elmentesz egy képet, ha a minőséget nagyon alacsonyra veszed, akkor elég csúnya képet kaphatsz.
Szemmel látható a minőségromlás a képen. Persze a második file mérete jóval kisebb lett, kb. a fele, de nem lett túl szép a képünk. És persze ha ilyen rossz minőségű képed van mint az alsó, abból olyan jó minőségűt mint a fölső kép, semmilyen módon nem lehet csinálni már. A másik tulajdonsága a JPG-‐nek, hogy (szemben a következő formátummal) nem Képes, átlátszóságot tárolni. Azaz ha szépen fáradságos munkával körbevágsz egy képet, és kimented JPG-‐be, majd a JPG-‐t megnyitod, kezdheted előröl körbevágni, mert befog tenni neki fehér hátteret a Photoshop. Egyszerűen azért, mert a JPG szabvány nem támogatja az átlátszóságot. Egy JPG kép megnyitva, körbevágva:
19
Képformátumok, képtömörítések A fenti képet elmentettem JPG-‐ben megnyitottam újra photoshopban, és ez a kép fogadott. A JPG nem ment átlátszóságot. Ha átlátszó képet akarsz menteni, akkor vagy PSD-‐be, vagy PNG-‐be, vagy akár TIFF-‐be mentsd.
PNG A PNG a webdesign, formátuma. Nagyon jól használható, veszteségMENTES tömörítést használ, és menti az átlátszóságot. A kérdés amit feldob, a PNG mentésekor a photoshop, az egy webdesign-‐ban használatos dolog, ehhez kapcsolódó jegyzetben lesz róla szó, különben pedig nyugodtan hagyd None-‐on. A PNG formátumot fotókhoz nem ajánlják, (arra sokkal tökéletesebb a JPG), viszont minden másra (pl. logó, rajzolt képek, webdesign elem, pl. egy nyomógomb rajza, vagy egy fejléc elem) a lehető legjobb választás a PNG. Mégpedig azért, mert az éleket sokkal élesebben jeleníti meg, mint egy JPG, ami fotó esetén nem biztos hogy hasznos, de egy rajzolt ábránál, pl. egy grafikon, sokkal jobban néz ki, mert élesebb lesz.
TIFF A TIFF formátum a JPG-‐hez hasonlóan univerzális de nem az általános képnézegetésben, hanem a képszerkesztésben. Vagyis minden komolyabb képszerkesztő ismeri, tehát ha át akarod tenni a munkádat egy másik képszerkesztőbe, úgy hogy a rétegeket és a lehető legtöbb információ átkerüljön, akkor a TIFF egy jó választás. A legtöbb nyomda is elfogadja a TIFF formátumban kapott file-‐okat, tehát a CMYK kódolású képet is helyesen tárolja. (pl. a PNG nem tud CMYK-‐ba menteni).
20
Képformátumok, képtömörítések A TIFF file mérete ezek miatt persze nagy lesz, de munkához nagyon jól használható formátum. A beállításai között megadhatod hogy tömörítse e a képet, és ha igen, milyen algoritmus szerint: Illetve hogy tartalmazza e a file a külön layereket, vagy az egészet olvassza egybe (Discard Layers and Save a Copy) ez is választható, például ha nyomába küldöd a képet, nekik teljesen fölösleges hogy a layerek külön meglegyenek.
PDF A PDF formátum nem kifejezetten a fotók, képek formátuma, de pl. szórólap, plakát, ilyesmiket kimenthetsz PDF-‐be is, és ezt szintén elfogadja a nyomda. A PDF tartalmazhat vektorgrafikus ábrákat is, A szöveg amit PDF-‐be mentesz, az is vektor grafikusan kerül mentésre. (Ezért lehet a végtelenségig nagyítani pl. egy dokumentumot amit PDF-‐be mentesz, a betűk éle nagyon ránagyítva is éles lesz). Arról nem is beszélve hogy a PDF is univerzális, minden eszközön megnyitható, kereshető (ha szövegként van benne a szöveg és nem képként), és méretoptimalizált is. http://hu.wikipedia.org/wiki/PDF
SVG SVG-‐be közvetlenül menteni nem tud a Photoshop, mert az tiszta vektorgrafikus formátum, de photoshopba megnyithatsz SVG-‐t és erre szükséged lehet, mert eléggé elterjedt formátum az SVG. Pl a wikipedian lévő ábrák, előfordul hogy svg-‐ ben vannak feltéve, amiből kiderül az az előny is, hogy az SVG-‐t megnyitja a böngésző is. http://hu.wikipedia.org/wiki/SVG
21
