IRO DALO M
P R E S S A T , R. : L ’ analyse démographique. Méthodes, résultats, applications. (D em ográfiai elemzés. M ódszerek, eredmények, alkalmazás.) Presses Universitaires de France. Paris, 1961. 402 p. A z igen fejlett francia dem ográfiai irodalom viszonylag szegény a m ód szertani könyvekben. H uber-nek még a m ásodik világháború előtt, illetve alatt m egjelent 6 kötetes kézikönyve, valam int Landry 1945-ben kiadott „T ra ité de dém ographie” -ja óta francia m ódszertani kézikönyv nem jelent meg. E zt a hiányt p ótolja , a demográfiai kutatások kiszélesedése k övetk ez tében a módszertannal szemben tám asztott új követelm ényeket elégíti ki R. Pressat m ost m egjelent k ön yve, am elyet a dem ográfia oktatói és tanulói egyaránt nagy haszonnal olvashatnak. Pressat m unkája elsősorban tan k ön yv, de az egyes m ódszerek kifejtése, gyakorlati példák bem utatása, az alkalmazási lehetőségek felsorolása k öv et keztében a dem ográfia gyakorlati m űvelői is nagy haszonnal forgathatják. A szerző jó pedagógiai érzékkel fejti ki a viszonylag bon yolu lt demográfiai fogalm akat is, és szám olva azzal, h ogy olvasói nem rendelkeznek magasabb m atem atikai képzettséggel, a m atem atikai apparátust minimálisra csökkenti, anélkül, h ogy ezzel a m ondanivaló színvonalát is leszállítaná. A k ön y v négy főrészre tagozódik. Ezek : I. az általános bevezető ; II. a népm ozgalm i jelenségek ; III. a népesség állapota, és IV. a perspektivikus számítások. A z első rész a dem ográfia forrásaival, az időtényezővel kapcsolatos vizs gálatokkal és a dem ográfiában alkalm azott arányszám okkal foglalkozik. A források töm ör, felsorolásszerű ismertetésével szemben a kortényező vizs gálatának igen bő teret szentel a szerző abból kiindulva, h ogy a korral k ap csolatos bárm ilyen számításnál rendkívül fontos a születési évjárat és a korév k özötti különbség precíz elhatárolása, valam int az időtartam problém ája. A demográfiai arányszám ok ism ertetésével foglalkozó rész a nyers és a tisz tított arányszám ok bemutatásán kívül a generációs (kohorsz) arányszámokra von atk ozó tudnivalókat is közli, m ajd az arányszámok és a valószínűségek kérdésével foglalkozik. A szerző m agyarázatait m indenkor a dem ográfiai hálózattal illusztrálja, ez a m ódszer igen alkalmas a fogalm ak m eghatározá sának illetőleg elhatárolásának érzékeltetésére. A k ön yv m ásodik része a népm ozgalm i események leírásával és az ezek kel kapcsolatos számításokkal foglalkozik. Részletesen bem utatja a halandó sági elemzéseket, a halandósági táblaszám ítás gyakorlatát, m ódszertanát, ennek során a hiányos adatokkal rendelkező népességekre von atk ozó számí tásokat, a rövidített halandósági táblát (Reed és M errel m ódszerét), a gene rációs táblákat, valam int az E N SZ halandósági táblatípusait és felhasználási körüket. A m ásodik rész tov á b b i fejezetei a házassági m ozgalom m al — a házassági táblával is — , m ajd a születésekkel és a term ékenységgel foglal koznak, ez u tóbbival három szem pontból : házasságtartam, születési sorrend és a család szem pontjából. A család dem ográfiai elemzésével foglalkozó fe je zetben egyébként a fekundabilitás, a házasság és az első születések közötti időtartam , a természetes term ékenység és lényegében a családtervezés kér dései szerepelnek. A harm adik, a népesség állapotát leíró rész három fejezetre tagozódik. A z első a népesség különböző ism érvek — így elsősorban nem, kor, foglal kozás, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás stb. — szerinti
IRODALOM
247
megoszlásaival, a m ásodik a népességi modellekkel, a harm adik pedig a repro dukcióval foglalkozik. E két u tób b i rész a dem ográfia legfontosabb elméleti konstrukcióit tárgyalja világos, tiszta, közérthető form ában, példákon be m utatva a stacioner és a stabil népességnek a halandósági táblából való kiszám ítását, a bruttó és a n ettó reprodukciós együtthatót, valam int a Lotkaféle reprodukciós arányszám ot. Itt ismerteti a szerző a potenciális dem ográfia kérdéseit is. A k ön y v negyedik része a dem ográfia egyik legfontosabb és egyre inkább m űvelt területével, a perspektivikus számításokkal foglalkozik, ennek során főleg a halandóság (illetőleg a tov á b b élők ) és a születések előrebecslését elemzi. A negyedik rész utolsó fejezete a perspektivikus számítások gyakorlati fel használásának lehetőségeit és eredm ényeit m utatja be, így az iskolás korúak várható számának alakulásával, a gazdaságilag aktív népességgel kapcsolatos vizsgálatokat. Pressat k ön yve, e rövid tartalm i ism ertetésből kitűnőleg is, a demográfiai m ódszertan fontos részeit öleli fel. Szerkezetében és tartalm ában sok tekin tetben különbözik a korábbi francia kézikönyvektől, elsősorban Landry kön yvétől. Ennek oka a népességtudom ány újabb kutatási területei, elsősor ban a kohorsz módszerek bevezetése, a népességi modellek felhasználási körének bővülése és az előrebecslések, a gazdaságdem ográfiai kérdések m eg növekedett fontossága. A munkán egyébként érződik a francia népességi kutatóintézet munkaterülete kutatási irányainak jellege is : viszonylag nagy teret szentel a népesség biológiai jelenségeinek, a biológiai törvényszerűségek nek. Így például a csecsem őhalandóság vizsgálatánál hosszan ismerteti Bourgeois-Pichat-nak az endogén és az exogen csecsem őhalandóság biológiai törvényszerűségét vizsgáló értékes m unkáját. A szerző a fiziológiai tényezők szerepét sok esetben talán tú lzott mértékben hangsúlyozza. A k ö n y v felépítése néhány tekintetben vitath ató. Így — m int láttuk — a népesség állapotával foglalkozó részben ismerteti a reprodukció kérdését, h olott fogalm ilag a term ékenység után kellene következnie. Ennek oka n yil vánvalóan az, h ogy a reprodukció bevezetése a népességi m odellek (a stabil és a stacioner m odell) ismeretét feltételezi, ezt pedig a szerző — vitathatóan — a népesség állapotával foglalkozó részben tárgyalja. Pressat m unkája az u tób b i időben m egjelent legjob b , kiváló pedagógiai érzékkel m egírt m ódszertani kézik ön yv és nagy nyeresége nemcsak a francia, hanem a nem zetközi dem ográfiai irodalom nak is. Sz. E. Izland 1703. évi népszámlálása. (M aantalid 1703. R evk ja vík 1960, H agskyrsluv Islands II. 21. 59 p.) A X V I I . század utolsó éveiben igen m egrom lott Izland népességének gazdasági helyzete A dán király 1702-ben Magnússon professzort és V i dalin jogászt bízta meg Izland gazdasági helyzetének helyszíni kivizsgálásával. N evezettek körlevelet intéztek a községi bírókhoz, am elyben a lakosság pontos összeírását kérték ; s m egadták az utasítást az összeírás m ódjára is. A z ideig lenesen távollevők et (halászok, pásztorok) állandó lakóhelyükön írták össze, a vándorm unkásokat és koldusokat pedig ott, ahol 1703 húsvétján ta rtózk od tak. Ezen tú l azonban eszmei id őp on tot nem állapítottak m eg : az első fel vételek m ár 1702 decem berében készültek el, s a legtávolabbi község 1703 júniusában fejezte be a regisztrálást. A nemek aránya magas n őtöb b letet m utat : 1000 férfire 1202 nő jut átlagosan. A 0— 4 éveseknél csak 1042, a 80 évesnél idősebbeknél már 2118 nő ju t 1000 férfira. E z m egm agyarázható a sok vándorm unkás és halász magas halandóságával. A korm egoszlásnál két pontatlansági forrásra mutat rá a kiadvány. Izland számos községében az a szokás, h ogy a karácsonyt túlélő újszülötteket 1 évesnek nevezték : így az 1 év alattiak száma — mivel csak kevés 4 hónaposnál idősebbet foglal magában — igen alacsony. A z id ő sebbek nem ism erték a pontos korukat, s ,,50 év körüli” és hasonló bevallást adtak. Ezért a kerek korévek lélekszáma m indig kiem elkedően magas. (Pl. 29 éves 644, 30 : 834, 31 : 676 ; v a g y 49 : 515, 50 : 727, 51 : 505 stb.) Isme retlen korúként a lakosságnak mindössze 7°/oo -ét jelölték meg.
248
I R O D A L O M
A házassági adatnál a kiadvány a férj és feleség korát összevetve közli, s kim utatja, hogy a feleség az esetek 3 5 °/0-ában — évvel — idősebb a fér jénél. Izland népének foglalkozása két és fél évszázaddal ezelőtt nem v olt túl változatos. Mindössze 1728 olyan egyént írtak össze, kinek egyéni foglalkozása nem volt mezőgazdasági ; de ezek is földtu lajdon osok, s föld jü ket béresekkel m űveltetik. H ozzájuk kell m ég e szem pontból számítani a 394 ván dor koldust ; a „s z e g é n y e k é n t m egjelölt 6789 személy (1 3 ,5 % !) azonban már idényszerűen földm űvelésből va gy halászatból élt. A földm ű velők 3 0 % -a halászott is. Külön fejezetet szentel a k iadvány a háztartások statisztikájának. E b b ől kiváló képet nyerhetünk a korabeli Izland társadalm áról. E zt, mivel a ház tartások tagjainak száma — a koldusokkal és „szegén yek k el” együtt — átlag 6,1 személy, nem nevezhetjük feudálisnak ; különösen, ha figyelem be vesszük, h ogy húsznál töb b tagú háztartást m indössze 23-at írtak össze. A legnagyobb „h á zta rtá st” a két püspök vezette, 74, ill. 79 személlyel. Az összeírt 8177 háztartásból 7082 v olt földm űvelő, ill. állattenyésztő, 40 915 személlyel. (A szegények — alkalmi m unkások — nélkül átlag 5,8 szem ély.) N agy pontossággal vették fel a háztartások tagjainak családi állását. E b b ől m egállapítható, h ogy nagycsalád-rendszerben éltek, hiszen a regisztrál tak közt legszám osabbak a ,,testvér” -ként m egnevezettek. R övid egészségügyi statisztikát is közölnek. Ez csak érdekesség, hiszen megnevezései ilyenek : beteges, szerencsétlen, béna, szenvedő, vízkóros, holdkóros ; kevés a precízebb kifejezés (tüdőbaj, lepra, epilepszia stb.). Dhingeyjarsila körzetben a betegek 9 0 % -á t „erőtlen ” -ként regisztrálták. A bete gek aránya közel 2 ,5 % . A k iadvány igen érdekes és értékes adatokat szolgáltat a korabeli Izlandról, s a korai népösszeírások egyik kiváló fennm aradt példánya. V. A. GOODE, W I L L I A M J. : K öln, 1960. 107 pp.
D ie Struktur der Fam ilie. (A család szerkezete.)
A szerző a New Y ork -i Columbia E gyetem tanára, s e munka a Berlinben tartott családszociológiai előadásait tartalm azza. Inkább elméleti jellegű elő adások ezek, amelyek igyekeznek összefogni és általánosítani a mai családra von atkozó konkrét vizsgálatok eredm ényeit. E z a jelleg egyébként megfelel a szerző szándékainak is, aki családszociológiát kívánt alkotni, és a m odern családszociológia ism ertetőjegyeiként éppen azt jelölte meg, h ogy elméletinek kell lennie, ugyanakkor azonban empirikusnak is. A családszociológia említett és más vonásainak tisztázása után a szerző a család biológiai alapjaival fo g lakozik. Itt elsősorban a következő kérdések kerülnek előtérbe : m ennyiben tekinthetők a biológiai tén yezők a családszociológia k özp on ti fogalm ának, melyek a család legalapvetőbb funkciói, hogyan és miért függnek össze ezek a funkciók egymással. A szerző vélem énye szerint a családnak egyaránt van biológiai és társadalm i fu n k ciója, és a gyerm ek, valam int a házasság jö v ő je is végső soron a társadalm i funkció teljesítésétől függ. A család legfontosabb funkciója ugyanis a gyerm ek társadalmi lénnyé való alakítása, a gyerm ek társadalmi ellenőrzése. Ez a funkció gyakorlatilag összefogja a szerző által em lített másik négy funkció többségét is. (A család funkciói ugyanis a szerző elmélete szerint : i . a reprodukció ; 2. a státuskijelölés ; 3. társadalm asítás és társadalmi ellenőrzés ; 4. az egyén biológiai fenntartása ; 5. az egyén emocionális és gazdasági fenntartása.) A házassági partner kiválasztásával foglalkozó fejezet m egvizsgálja a kiválasztással kapcsolatos tényezők szerepét és jelentőségét, a kultúr- és fa ji h ovatartozóságát, a gazdasági helyzetet, az életkort és a szem élyi tu la jd on ságok egész skáláját. K onkrétabban csak a házastárs kiválasztásának amerikai rendszerével foglalkozik. A házasságok felbom lásának okait kutató fejezet elején a szerző leszögezi, h ogy a vizsgálatoknak m inden m oralizálástól mentes ténykutatásoknak kell lenniük. A vizsgálatot két irányban célszerű folyta tn i : 1. H ogyan történt, h ogy olyan jelenség, mint a válás kulturális jelenségként lépett fel ; 2. m ilyen körülm ények k özött lesz a válási gyakoriság egy társa dalom ban alacsony v a g y m agas? E gyik esetben sem az individuális válás az
I R O D A L O M
249
érdekes a kutatás szem pontjából sem, hanem tudom ányosan helytálló össze függéseket kell kim utatnia, „a m ilyen pl. a vallási hovatartozóság és a válási arányszám alakulása k ö z ö tt” adódik. Ezután a m unka a társadalom szerke zete és a válási arány alakulása k özti összefüggést vizsgálja, elsősorban a nő és a férfi társadalm i szerepének változásával összefüggésben. A válás egyéb ként csak bírói szentesítése a házasság felbom lása folyam atának, és erre a folyam atra egyáltalán nem az jellem ző, h ogy a házasság b old og v o lt-e va gy sem. A váláshoz vezető folyam at vizsgálatának legcélszerűbb m ódja, ahogyan a szerző külön is hangsúlyozza : m odellje a k övetkező m ozzanatokból, k u ta tási feladatokból áll : 1. Meg kell ismerni az adott kor és társadalom érték ítéletét a válással kapcsolatban. 2. Be kell pillantani a családi kapcsolatok belső feszültségébe, de a feszültségek kielégítési folyam atába is. Különösen hasznosak itt az összehasonlító vizsgálatok különböző társadalm ak és egy társadalom kü lön böző osztályai között. 3. Meg kell határozni a külső körn ye zet, barátok, rokon ok, üzleti k örök , va gy pl. a lelkész stb. befolyását, mert ezek a behatások éppen ú gy irányulhatnak a házasság fenntartására, mint felbom lására. 4. Ismerni kell azokat az alternatívákat, am elyek k özött a mai •ember egy konfliktushelyzetben választhat. E z történelm ileg változó. Pl. a mi kultúránkban két generációval ezelőtt csaknem lehetlen v o lt egy asszony nak gyerm ekeivel függetlenül élnie, bárm ilyen elviselhetetlen is volt a házas élete. 5. Végül m eg kell állapítani azokat az ún. kristályosodó m om entum okat, am elyekben a válásra vezető folyam atok kifejeződnek. A szerző ezután még a válás következm ényeivel foglalkozik, s befejezésül az összehasonlító család szociológia jelentőségére h ívja fel a figyelm et, m égegyszer hangsúlyozván, h ogy a családszociológiának nem lehetnek értékcéljai, nem irányulhat pl. családok megmentésére, csupán a való helyzet felmérése, a család funkcióinak, a bom lás okainak stb. megállapítása lehet a feladata. K. K. Causes of Death 1958. (H alálokok 1958.) Central Bureau o f Statistics, Jerusa lem, 1960. June, Special Series No 95. A k iadvány az izraeli zsidó népesség halálozási adatait tartalm azza a N em zetközi N om enklatúra (1948. évi R evízió) speciálisan b őv ített A , ill. В. listája sorrendjében kor, nem ek, születési hely (Izrael, egyéb Ázsia, Afrika, E urópa-A m erika), bevándorlási időszak (1947 előtt, 1947 után), halálozás helye (intézetben, intézeten kívül), valam int település jellege (város, az állam megalakulása előtt-után létesült falu, farm ) és közigazgatási területek szerint, végül közli a halálozási arányszám okat 1950-ig visszatekintően halál okok, m ajd halálokok és születési világrész szerint. A z izraeli zsidó lakosság összhalálozási arányszáma 1958-ban 5,6 %o (1000 lakosra ju tó halálozás), kisebb, m int bárm ely európai ország népességéé és Ázsiában is csak Irak és L ibanon adata alacsonyabb nála. A halálokok közül gyakoriság tekintetében az első helyen a koszorús verőerek m egbetegedése és az angina pectoris áll 107,2 %o0-kel, utánuk 96,3 °/0000-kel a rosszindulatú daganatok, m ajd 6 5 ,2 °/0000kel a központi idegrendszer érsérülései következnek (100 000 lakosra ju tó halálozás). V ilágviszonylatban ezek az adatok mérsékelteknek m ondhatók, magas azonban a veleszületett fejlődési rendellenességek m iatti mortalitás (16,5 %ooo)- A rendelkezésre álló adatok szerint e téren csak Írországban, K anadában és Máltán k edvezőtlenebb a helyzet. A z európai országokhoz képest magas a gyom or-, bél- és vastagbélhurut m iatti halandóság, ami azonban Á zsiában általános jelenség. A güm őkór-m ortalitás kedvezően alakul. A z 1950 — 1958. évi időszak folyam án felére - 4 , 6 %ooo-re csökkent. 1950-hez m érten lényeges javulás m utatkozik a vérhasnál, gyom or-, bél- és vastagbélhurutnál ; emelkedő irányzatú viszon t a rosszindulatú daganatok, valam int a koszorús verőerek m egbetegedése m iatti halálozás gyakorisága. A z 1958-ban meghaltak 2 1 ,2 % -a Izraelben, 5 2 ,6 % -a E urópában-A m eri kában, 1 5 ,6 % -a egyéb Ázsiában, 8,7 % -a A frikában született. A z Izraelben születettek 78 % -a , az E urópában-A m erikában születettek 59 % -a, az egyéb Á zsiában, A frikában születettek 48 % -a kórházban halt meg. A 15 éven felüli beván dorolt népességnél (Izraelben születettek nélkül) az E urópában-A m eri kában születettek halandósága és az egyéb Á zsiában, A frikában születettek
250
I R O D A L O M
halandósága k özött - az összm ortalitásban és a halálokonkénti m ortalitás ban is — jelentős eltérések m utatkoznak. A z előbbiek összm ortalitása 1958ban 8,7 % 0, az utóbbiaké 5,9 %„. A három főbb halálok sorrendjének alaku lása : a) E urópában-A m erikában születetteknél 1. koszorús verőerek m eg betegedése és angina pectoris (235,7 °/oooo)> 2. rosszindulatú daganatok (201,7 %ooo), 3. központi idegrendszer érsérülései (115,3 % 0oo) 1 b) E gyéb Á zsiában , Afrikában születetteknél 1. központi idengrendszer érsérülései (94,4 °/000o), 2. koszorús verőerek m egbetegedése és angina pectoris (88,2 % oou), 3. rossz indulatú daganatok (83,4 % 0Ш )). 1958-ban a három halálok együttesen az európai-am erikai születésű 15 éven felüli csoport összhalandóságának 6 3 % -á t, az egyéb ázsiai-afrikai csoport összhalandóságának 4 5 % -á t képviselte, m íg 1951-ben ez az arány csupán 48, ill. 29% -ot. tett ki. A z európai-am erikai születésűeknél a koszorús verőerek m egbetegedése ok ozta halandóság az 1951. évihez képest töb b m int kétszeresére em elkedett és a II. helyről az I-re került, maga m ög ött hagyva az ugyancsak jelentős m értékben (5 0 % -k a l) m egnövekedett rosszindulatú daganatok m iatti m ortalitást. A halálokok tov ábbi sorrendjében az egyéb érelmeszesedéses és elfajulásos szívbetegség (29,0 % 000), a m agasvérnyom ás szívbetegséggel (16,7 %ooo), az idült rheumás szívbetegség (16,6 %ooo) és a tüdőgyulladás (14,4 %ooo), az egyéb Á zsiábanAfrikában születetteknél pedig az egyéb érelmeszesedéses és elfajulásos szív betegség (31,2 %ooo), a tüdőgyulladás (20,2 % 00u) és az egyéb szívbetegség (18,2 % ooo) következnek. A beván doroltak tól származó Izraelben születtek, halálozási adatait az apák születési világrésze szerinti bontásban is hozza a kiadvány, ú gyh ogy m eg figyelhető a származásnak a m ásodik, már izraeli születésű generáció egész ségi állapotára gyakorolt befolyása. 1958-ban az izraeli születésű m eghaltak közül — az összes m eghaltak száma 10 018, eb b ől izraeli születésű 2 1 2 0 -3 9 2 nek apja E urópában-A m erikában, 733-nak apja egyéb Á zsiában-A frikában született. Gyakorisági sorrendben az előbbi csoportba tartozók 1 7% -ánál éretlenség k .m , 1 4% -ánál veleszületett fejlődési rendellenességek, 1 1 % .n ánál születés utáni légzéshiány és tüdőlégtelenség, 8 % -á n á l újszülöttek fer tőzései (kivéve a tetanuszt), az egyéb Á zsiában-Á frikában született apáktól származók 1 4% -ánál veleszületett fejlődési rendellenességek, 1 3% -ánál tü d ő gyulladás, 11% -ánál gyom or-, n yom ból-, bél- vastagbélhurut, 9 % -á n á l értelenség k. m. n. v o lt a halálok. A csecsem őhalandóság (1000 egy éven aluli élőre ju tó egy éven aluli m eghalt) az 1950 — 1958. évi időszakban 46,2 % о - r ő l fokozatosan 31,0 °/oirre csökkent. H alálokok szerinti bontásban csupán a veleszületett fejlődési rendellenességeknél és a vérszegénységnél tapasztalható emelkedés, a tüdőgyulladásnál és a hörghurutnál a szint alig v á ltozó. *
B. I.
S C H M ID , C. F . : Urban Crime Areas. (V árosi bűnözési körzetek.) Am erican Sociological R eview , 1960. 4. sz. 527— 542. p., 1960. 5. sz. 655— 678. p. A dolgozat célja, h ogy minél nagyobb részletességgel vizsgálja a dem o gráfiai és társadalmi-gazdasági tényezőknek a bűnözésre gyakorolt hatását Seattle város különböző körzeteiben. A z alapul szolgáló statisztikát az 1949— 51 időszakban Seattle rendőrségének tudom ására ju to tt bűncselekm ények, a letartóztatások és az 1950. évi népszámlálás adatai szolgáltatták. A szerző a bűnözés különböző alakzatait, valam int az öngyilkosságokat, összesen 20 ismérv, illetőleg változó segítségével veszi figyelem be, a dem ográfiai és tár sadalm i-gazdasági változások száma 18. A z összesen 38 változóra von atk ozó adatok 93 városi körzet szerint vannak részletezve. A különböző változók egymással való összefüggését jellem ző korrelációs együtthatók egy 3 8 x 3 8 méretű korrelációs m átrixot határoznak meg. A dolgozat tu dom án yos jelentősége abban áll, h ogy mechanikus és elektro nikus tabu látor és kalkulátor berendezés segítségével a korrelációs m átrix struktúrájának feltárására a faktorális elemzés m ódszere nyert alkalmazást. Mint ismeretes, e m ódszert Thurstone a 30-as években pszichom etriai p ro b lémákkal kapcsolatban dolgozta ki. A faktorális elemzés célja, h ogy a m eg figyelési adatok ból szám ított korrelációkat m egfelelő számú, egym ástól fü g-
IRODALOM
251
getlen, rejtett alaptényezők hatására vezesse vissza, am ikor a változó értékek lineáris regresszió-egyenletek alapján állnak összefüggésben az alaptényezők kel. Ezen alaptényezőknek a valóságban bizon yos hatóerők v a g y m ozzanat kom plexum ok felelnek meg, amelyek a vizsgált jelenségek alakulásának elsődleges okai gyanánt tekinthetők, am ikor egyidejűén véletlen zavaró hatá sok is érvényesülnek. A faktorális elemzés első problém ája az alaptényezők v a g y dim enziók számának a megállapítása. A szerző által alkalm azott ún. főtengely-m ódszer lehetővé teszi, h ogy a korrelációs m atrix által képviselt konfiguráció főtengelyeit, azaz dim enzióit úgy határozzuk meg, hogy az alap tényezőkre visszavezethető diszperzió a m egfigyelt szórásnégyzetek m axim á lis hányadát tegye ki, ugyanakkor pedig a véletlen reziduum minimális m ér tékű. Ez úton a m átrix 8 alaptényező hatására v o lt redukálható — tová b b i problém a a főtengelyeknek a m atrix-konfigurációhoz képest való olyan el forgatása, h ogy az alaptényezők és a m egfigyelési adatok k özött így kiszám í to tt korrelációk a reális összefüggéseket minél job b a n m egközelítsék. A fő tengelyforgatás a faktorális elemzés legjobban vita tott problém ája, am elyek nek m egoldása ered etileg első sorban pszichológiai és nem m atem atikai statisz tikai szem pontoktól függ. A szerző cikkében erről csak keveset m ond, holott az individuál-pszichológiai szem pontok kapcsán kialakult m ódszert követi. A kirim inológiai vizsgálatoknál pedig a szociálpszichológiai és szociológiai szem pontok bizon yos m ódosításokat tehetnek szükségessé a főtengelyek leg m egfelelőbb elforgatott helyzetének meghatározásánál. A szerző ezzel a kér déssel nem foglalk ozik ; eljárásának igazolására hangsúlyozza, a hogy bűnözés etiológiájának területi elemzésére a tová b b ia kb a n ism ertetendő egyéb eljárá sokat is alkalmazta. E zek eredményei a faktoriális elemzést alátám asztják és kiegészítik. A faktoriális elemzés kétségtelenül az eddig alkalm azott k or relációs módszereknél m élyebbrem enő betekintést n yújt a kirim ináletiológiai összefüggésekbe. A zonban, mint a szerző is hangsúlyozza, m ég to v á b b i vizs gálatokra van szükség ahhoz, h ogy e m ódszer eredményessége a krim inológia területén elérje a pszichom etriai alkalmazások színvonalát. A szerző által m eghatározott 8 alaptényező következőképpen jellem ez hető. A z I. alaptényező az alacsony fokú társadalm i és családi összetartozás együttes fellépését jelenti. A II. alaptényező az alacsonyfokú társadalmi kohézió és alacsony foglalkozási státus kom binációját képviseli. A III. tényező az alacsonyfokú családi összetartás és kedvezőtlen életszínvonal együttes hatását eredményezi. A bűnözés e három tén yezője etiológiai szem pontból különösen fontos. A tö b b i alaptényezők a társadalmi m obilitás, a faji (néger krim inalitásban érvényesülő) vonatkozások és egyes tipikus területi eloszlások kialakulásában játszanak szám ottevő szerepet. A tanulm ány egyúttal vizs gálja az alaptényezők krim inogén hatásának intenzitását is a különböző városi körzetekben. Ilyen m ódon betekintést kapunk az egyes etiológiai tén yezők területi vonatkozásaiba. A dolgozat a bűnözés területi eloszlását a szokásos m ódszerek alapján is beható vizsgálat tárgyává teszi. E célból meghatározza a krim inalütás arányszámait az egyes körzetekre nézve külön-külön, kiszám ítja a város köz ponti részeiből kiindulva a kriminalitás gradienseit, tov á b b á elhatárolja az egyenlő fokú kriminalitásnak m egfelelő területeit. Em lítést érdemel, h ogy minden egyes városi körzet jellemzésére 6 kü lön böző, az urbanizáció fokozatát mérő indexet határoz m eg Shevky és Tryon tipológiájának megfelelően. Ezek az illető körzetre vonatkozóan töb b ek k özött a családi élet intenzitásának, a társadalm i-gazdasági függetlenség, szegregáció stb. átlagos mértékét adják meg. A z így kapott indexszám oknak a bűnözés m utatószám aival való k or relációja, valam int a területi megoszlás em lített krim inológiai jellem zői jó egyezést m utatnak a faktoriális elemzés eredményeivel, az u tóbbiak azonban a krim inál-etiológiai összefüggéseket részletesebben tárják fel. Befejezésül a tanulm ány foglalkozik azzal a kérdéssel, h ogy az eddigi krim ináletiológiai elméletek mennyire m agyarázzák meg a faktoriális elemzés eredményeit. Legm egfelelőbbnek a Cloward-féle elmélet minősül. E z a dif ferenciális asszociáció és az anómia elméleteinek szintézise, am ely az első elmélet alapján a célm egvalósítás legitim , az u tóbbi elmélet szerint pedig illegitim m ódozatainak lehetőségeit emeli ki. E z az elmélet alkalmazható a
252
IRODALOM
krim ináletiológia területi sajátosságainak magyarázatára is. A z illegitim cél m egvalósítás ui. függ : 1. bizon yos települési adottságoktól, pl. a bankok, raktárak stb. fekvésétől, 2. a potenciális bűnözők területenként különböző társadalmi h elyzetétől, végül 3. a bűntársakkal való asszociáció szintén kör zetenként k ü lön b ö ző lehetőségeitől. A fa k toriális elemzés eredményei messzemenően feltárják, h ogy milyen alaptényezők determ inálják elsősorban egy körzet kriminális jellegét, külösen fon tos a társadalm i és családi összetartozás foka, a társadalmi-gazdasági helyzet színvonala, a társadalm i m obilitás, tov á b b á az egyéni dem oralizáció m értéke, m int ezt különösen az alkoholizmus és bódítószer-fogyasztás jellemzi. E m ozzanatok figyelem bevétele a meglevő krim ináletiológiai elméletek kiegé szítését k íván ja meg. A faktorális elemzésnek pedig kriminálstatisztikal irányban való kiépítése még kiterjedt és intenzív kutatást igényel a bűnözés okainak az eddiginél m élyebbrem enő feltárása érdekében. Th.E .
