A pedagógiai program szerkezete

A pedagógiai program szerkezete Az iskola rövid története

4

A) NEVELÉSI PROGRAM

9

I. Pedagógiai alapelveink

9

II. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka céljai, feladatai – az iskola célrendszere 1. Az iskola öndefiníciója, küldetése 2. Az iskola oktatási céljai 3. Pedagógiai eszközök, eljárások 4. Az adott célok érdekében történő intézkedések 5. Az iskola nevelésfilozófiai elvei

11 11 11 11 12 13

III. A személyiségfejlesztés főbb területei – képességfejlesztés, tehetséggondozás 1. Tanulási motívumok fejlesztése 2. Kognitív képességek fejlesztése 3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés 4. A környezetvédelem 5. Környezeti nevelés 6. Az esztétikai nevelésről 7. A demokratikus közéletre nevelés fontos színtere az iskolai diákönkormányzat

14 14 15 15 17 19 21 21

IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

23

V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. Tanítási óra 2. Tanítási órán kívüli tevékenységek a. Diákönkormányzat b. Iskolai sportkör c. Szakkörök d. Versenyek, vetélkedők, bemutatók e. Tanulmányi és osztálykirándulások f. Múzeumi, kiállítás, könyvtári, és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás g. Iskolai könyvtár h. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata i. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató, nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések egyesített jegyzéke j. Hit- és vallásoktatás 3. Gyermek- és ifjúságvédelem a. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok b. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

24 24 24 25 25 25 25 25 26 26 26 26 30 30 30 32

VI. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

33

VII. A szülők, a tanulók a pedagógusok együttműködésének formái – az iskolahasználók, az iskolai közéletben

35

VIII. A Felnőttoktatási Tagozat Otthoni Tanulást Támogató Távoktató Programja

37

1

IX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 53

B) HELYI TANTERV

57

I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 57 II. Idegennyelvi előkészítő évfolyam (öt évfolyamos képzés)

64

III. Érettségi vizsgatárgyak közép- és emelt szinten

72

IV. Osztályfőnöki nevelési munkaterv

74

V.

Tantárgyi tantervek MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TÖRTÉNELEM (TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK) EMBER ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA /7., 8. ÉVFOLYAM/ EMBERISMERET ÉS ETIKA /11. ÉVFOLYAM/ IDEGEN NYELVEK ANGOL NYELV NÉMET NYELV LATIN NYELV FRANCIA NYELV OLASZ NYELV MATEMATIKA INFORMATIKA BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA FIZIKA BIOLÓGIA (BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN) KÉMIA FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ÉNEK-ZENE RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TESTNEVELÉS ÉS SPORT TANTERVI MODULOK TÁRSADALOMISMERET TÁNC ÉS DRÁMA MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET MŰVÉSZETEK MŰVÉSZETTÖRTÉNET ZENETÖRTÉNET

76 77 108 118 121 124 157 158 161 165 169 177 209 227 229 245 300 325 338 352 361 377 406 406 411 412 419 419 421

VI. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

423

VII. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelménye és formái

426

VIII. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya

427

IX. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és

2

korlátai

429

X. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

430

XI. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

431

XII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

432

C) A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

435

I. A pedagógiai program érvényességi ideje

435

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

435

III. A pedagógiai program módosítása

435

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

435

D) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

3

436

Az iskola rövid története

200 esztendő a nemzetek történetében is nagy idő, milyen jelentőségteljes tehát egy város kultúrintézményében, középiskolájában, mely település maga is csak alig 50 évvel öregebb újkori történelmében. Kiskunfélegyháza kulturális fejlődésének első igazi határköve az 1809-ben átadott 5 tantermes új iskolaépület a Sarlós Boldogasszony templom melletti területen. Ez az iskola nemcsak a már meglévő elemi iskola elhelyezését biztosította, hanem felvetette egy magasabb szintű oktatási intézmény megszervezésének a lehetőségét is. Elindult egy közakarat, amely testet öltött, és határozatban kimondatott: az 1809/10-es tanévben megnyitják a magánjellegű, 4 osztályú gimnáziumot. A város akarata igen makacs volt, még a nagyhatalmú nádorispánnal is szembe ment, aki először nem engedélyezte az iskola indítását. De minden nehézség ellenére, a váci püspök segítségével, 2 tanár irányításával 1809 novemberében megkezdődhetett a tanítás a „kisebb gimnáziumban” 56 tanulóval – 4 osztályban. És ezzel lényegében megszületett egy most 200 esztendős intézmény, melynek létrejöttéért, formálódásáért nagyon sok nemes lelkű félegyházi és nem félegyházi polgár küzdött, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. S köztük ott voltak azok a tanárok, akik tevékenységükkel, emberségükkel, szakmaiságukkal hozzájárultak az iskola hírnevének növeléséhez. Mindenki előtt fejet hajtva, de most itt csak néhányuk emlékét tudom felidézni. Velük szeretném megköszönni a kései utódok nevében valamennyiük igyekezetét és röviden felvázolni a kétszáz esztendős utat! A sor MIHÁLOVITS MÁRTONNAL kezdődik, akit a Városi Tanács bízott meg az intézmény szervezésével és felállításával, de ott van mellette az intézet első tanára, BRASSAI JÓZSEF, aki 27 évet töltött az intézmény falai közt, és a megsárgult sorok azt írják róla, hogy odaadó volt munkájában, becsületes helytállásban is példát mutatott. Azután nem mehetünk el MÁR ANDRÁS neve mellett sem, aki kerületi kiskun kapitányként az iskola megalapításának fő pártfogója volt. De ami igazán érdekes, ő volt az első polgár, aki alapítványt hozott létre a „szorgalmas fiúk” jutalmazására! Tette mindezt 1812-ben. Azután következzék FAZEKAS PÁL neve, akinek 32 évi működése alatti példás szorgalmát, ernyedetlen buzgósága által szerzett érdemeit olyan nagyra értékelte a város akkori vezetősége, hogy ékes szólás tárgyában az általa készített tudományos vitáit nyomtatásban kiadták. Az első, igazán nagy formátumú egyénisége a gimnáziumnak MÜLLER MIHÁLY plébános, aki 20 éven át vezette az iskolát. Nagy hittudós hírében állt. Francia, görög, latin és német nyelvben járatos professzor volt, aki nagyon sokat tett intézményéért! FEKETE IMRE neve is fényesen ragyog. Az osztrák önkényuralom idején a szabadságharc szellemét ültette tanítványai lelkébe, lévén tüzértisztként szolgálta hazáját 1848/49-ben. Következzék DR. HOLLÓ LAJOS ügyvéd neve. Amikor az iskola egykori növendéke, az országos hírű politikus és publicista lett az iskolaszék elnöke a rá jellemző lelkesedéssel, nagy koncepciókkal fogott hozzá a tanügy rendezéséhez, a város művelődési színvonalának emeléséhez! MILETZ JÁNOS – talán az első jeles helytörténeti kutató, kiemelkedő irodalmi munkásságot végző, régiséggyűjtő tanár, akinek gyűjteményéből kifejlődhetett a mai Kiskun Múzeum. A XIX. sz. végén iskolánknak különös szerencséje volt a felsőbb szintű tanügyi hatóságokkal. A Budapestvidéki Tankerületi Főigazgatóság prodirektora DR. HÓMAN OTTÓ működésének 10 esztendeje alatt nagyon sokat tett a város gimnáziumáért. Szigorú, de méltányos embernek írták le, aki a tanárok sorsát igazán a szívén viselte. Tevékenysége szerencsésen 4

egybeesett egy igazán nagy formátumú tanáregyéniség ID. HOLLÓ LÁSZLÓ megjelenésével, aki rövidesen az intézmény igazgatója lett. Kettőjük, valamint az egykori növendék, DR. KLAMARIK JÁNOS kultuszminiszteri tanácsos munkálkodása eredménye, hogy a félegyházi algimnázium jelentős állami segítséget kapott és az intézmény megkezdhette főgimnáziummá válását. De ehhez még egy nem kis áldozatot vállaló szülő is kellett, FEUER LŐRINC kereskedő, aki biztosította egy új tanár egy évi fizetését! A városi közgyűlés hangulata olyan lelkes volt, hogy 1891-ben határozatban kimondták: a 4 osztályú algimnáziumot 8 osztályú főgimnáziummá fejleszti a város! E döntés egyik következménye az lett, hogy az eddigi, Ó-templom melletti iskolát felváltja egy impozáns épület. Az új évezred küszöbén, a Millennium évében a kulturális haladás jegyében avatták fel az Alpár Ignác tervei alapján felépített épületet 1896-ban a Szent István templom melletti területen. És ezzel kezdetét vette az iskola történetének egyik aranykora. 15 év alatt jól felszerelt, a kor színvonalának megfelelő iskolává vált gimnáziumunk. Mindenképpen hangozzék el a jószívű német tanár, EISZRICH GYÖRGY neve is, akiről oly nagy szeretettel írt Móra Ferenc. De nem felejthető az irodalmi munkásságáról ismert DR. SÁNTA GYÖRGY tanár úr sem, aki 17 évig volt iskolánk tanára. Létrejött az ifjúság nevelésének két alappillére. SZALAY GYULA tanár úr az iskola magyar-latin szakos tanára 1898-ban megalakította a méltán nagy hírnévre szert tevő Petőfi Önképző Kört; SILLE ISTVÁN hittanár pedig 1906-ban létrehozta a Mária Congregatiót. Az előbbi a tehetségkibontakozásra adott alkalmat az ifjúságnak, az utóbbi célja „nevelni hitben erős, erkölcsben tiszta magyar nemzedéket”. Ezen időszakban ugrásszerűen megnövekedett az anyagi támogatók, a különféle alapítványokat tevő polgárok tevékenysége. Az alapítványok száma ekkor tájt 22 (!) volt. Mindegyik előtt fejet hajtva, most itt csak egyet emelnék ki, azt, amelyik a legtöbbet adta iskolánknak. A város jótevője özv. KALMÁR JÓZSEFNÉ itt sem tagadta meg önmagát, 10.000 koronát ajánlott fel intézeti alapítványul! Ő és a többiek, akiknek neve most nem hangzott el, jeles példái annak, hogy a XIX. sz. végén minden nehézség ellenére mennyi nemes lelkű félegyházi polgár állt a gimnáziumi oktatás-nevelés ügye mellé. És az intézmény sokirányú, eredményekben gazdag munkával, de sok nehézséget legyűrve, a minden áron való fennmaradásért folytatott állandó küzdelemben eljutott fennállásának centenáriumához, 1910 szeptemberében. Dr. PORST KÁLMÁN igazgató beszédében kiemelte: „Nincs a városnak olyan családja, amelynek valamelyik tagja ne fordult volna meg az Alma Mater falai közt.” A következő 50 év történelmében annyi és olyan esemény történt, amelyekre még csak nem is gondolhatott az előző kor embere. Sajnos ezek legtöbbje az iskolai oktatás-nevelés ellen hatott, sokszor kellett felfüggeszteni a tanítást katonai események miatt, és micsoda tudati változásoknak lettek kitéve azon kor emberei. Először 1919-ben a Vörös Hadosztály foglalta le az épületet, majd a román megszállás tette használhatatlanná iskolánkat. Azután spanyolnátha járvány és fűtőanyaghiány hátráltatta a tanítást. De a szülők áldozatvállalása és a városnak az intézmény iránt tanúsított segítőkészsége meghozta az eredményt. 1921/22-es tanévtől már újra normál mederben folyhatott a tanítás. Ekkor lettünk Szt. László Gimnázium. Annak ellenére, hogy ebben az időszakban meg kellett birkózni a háború okozta helyzettel, Trianon tragédiájával, a nagy gazdasági világválsággal, mégis valamiféle újabb aranykorról beszélhetünk iskolánk történetében. Az intézmény tanári kara - 14 főből állt - igen nagy mértékben vett részt az iskolán kívüli társadalmi, közművelődési tevékenységekben. Mai szemmel nézve szinte elképesztő, hogy a két világháború között 68 féle egyesületben vettek tevékenyen részt az intézet tanárai! Sajnos a második nagy világégés alaposan megakasztotta az iskola fejlődését. A termekbe beköltözött a katonaság, sőt hadikórháznak is helyt adott az iskolaépület. Ezúttal azonban nem

5

úszta meg ennyivel Alpár Ignác remekműve, a különböző bombatalálatok következtében jelentős, kb. 40%-os kárt szenvedett az épület. Egy nemes lelkű fáradhatatlan kolléga szervező munkájának köszönhetjük, hogy a tanítás 1944 őszén már megindulhatott! Hála ezért LÁNG GYÖRGY tanár úrnak. A harcok elmúltával még néhány évig működhetett a Petőfi Önképző Kör, ekkor már CSÁNYI GYÖRGY tanár úr vezetésével; a Mária Congregatió, a cserkészcsapat, a Diákkaptár, az Ifjúsági Vöröskereszt és a 48-as Bizottság, mely az 1848/49-es események 100 éves ünnepségeire alakult. Az iskola életében azonban a legnagyobb változásokat az 1945 utáni évtizedek hozták el. Ezek olyan léptékű történelmi mozgások voltak, melyek alaposan átírták, alapjaiban változtatták meg a gimnáziumi oktatást. 1946/47-ben az addigi 8 osztályos képzési formát a 4 éves forma váltotta fel és elindult a Dolgozók Gimnáziuma. 1948-ban volt az államosítás. Akkor lettünk I. László Gimnázium. Majd megalakult e falak közt 1948/49-ben a Diákszövetség BORDA LÁSZLÓ tanár úr vezetésével, melynek célja a jó tanulás megteremése és a fegyelem megszilárdítása volt. 1950-ben pedig a DISZ jött létre, s közben kötelezővé tették az orosz nyelvet. A régi nevelési célok, és módszerek átszabása ezekben az években gőzerővel zajlott. A különféle pártkongresszusok irányelvei megkövetelték a termelőmunka különböző formáinak bevitelét a tanításba, a marxizmus-leninizmus szellemiségét az oktatásban, a tanulók származásának feltüntetését, valamint a feltétlen és kritizálhatatlan szovjet barátságot. Mindezek rákényszerítése az ifjúságra, szülőkre nem ment egészen simán. 1952-ben a csillagrobbantás eseménye rázta meg az akkori iskolavezetést és csak egy-két jóakaratú embernek volt köszönhető, hogy a felhevült ifjak viszonylag szerencsésen úszták meg a tiltakozásnak eme formáját. A különféle tanulmányi versenyeken és városi szavalóversenyeken egyre jobban szerepeltünk. Az 50-es évek vége felé 20 diákunk jutott be a megyei tanulmányi versenyek döntőibe, 4-en pedig az ország legjobbjai közé kerültek. Általánossá lettek SOLTÉSZ DEZSŐ tanár úr szervezésében a nagy sikert aratott zenés daljátékok, mellettük rendeztek szellemi olimpiákat, lemezdélelőttöket, klubesteket. A népek barátsága sorozatban pedig francia-magyar, oroszmagyar, angol-magyar nyelvi esteket tartottak, de az énekkar és a néptánccsoport is sikeresen működött. 1955/56-tól pedig elkezdődött a levelező tagozat élete, mely – szinte hihetetlen – most éli reneszánszát! Iskolánk tanári karának hajdani sokszínű közéleti tevékenysége is alaposan átalakult. Ez a kor másról szólt már! Iskolánk tanárai különféle pártrendezvényeken, agitációs munkákban, választási előkészületekben, népszámlálásban és a Hazafias Népfront Bizottságban tevékenykedhettek. Közben újra nevet változtattunk, 1956-ban Móra Ferenc, egykori növendékünk nevét vette fel iskolánk. 1957-ben pedig megalakult a következő évtizedek diákéletét alaposan meghatározó KISZ szervezet. És megjelent a politechnikai oktatás, melynek során a kertészetben, a vendéglátásban, a kereskedelemben próbálhatták ki ügyességüket, rátermettségüket gimnazistáink. Így érkezett el iskolánk fennállásának 150. évfordulójához 1960 júniusában. A rendezvény szónoka Darvas József író, az Írószövetség akkori elnöke volt. Az öregdiákok adományaiból 10.000 Ft-os alapítványt létesítettek, melynek kamataiból mindmáig jutalmazunk diákokat. A mai kor a szakadatlan változás és a felgyorsult idő kora, ahol a legnagyobb feladat az volt, hogy az iskola alkalmazkodni tudjon ehhez a permanens változáshoz. Kétségtelen, hogy iskolánk nagy tanáregyéniségei közé kell sorolni a híres Petőfi kutatót, MEZŐSI KÁROLYT is. BORDA LÁSZLÓ és DR. HÉJJAS ZOLTÁN szervezésében 1962-

6

től megindult az iskola lényegi struktúráját mind a mai napig meghatározó intenzív nyelvtanítás, a nyelvi tagozat. Először francia-német, majd orosz-német nyelvvel és lényegében ebből nőtt ki a mai speciális, ill. emelt nyelvi tagozatunk is, igaz ma már elsődleges az angol nyelv. 1972-ben alakult meg a mindmáig kiválóan működő biológia tagozat, melynek szervezői DR. SZOLNOKY JENŐ és SZOLNOKY JENŐNÉ voltak, majd ehhez kapcsolódott a matematika tagozat VASS ALBIN tanár úr vezetésével. A tanév rendjébe beépültek a különböző betakarítási munkák és a város kulturális életének fajsúlyos alkalmai lettek a Muzsika ünnepe és a Képzőművészeti Biennálék. Fokozatosan alakult ki a ballagás igazán felemelő mai formája és a Zöldnap, ahol azóta is szeretettel figurázzák ki tanáraikat a diákok. Ezen időszakban kiemelkedő versenyeredmények születtek, köszönhetően a sok kiváló tanáregyéniségnek, valamint annak, hogy akkoriban igazán érdemes volt bekerülni az ország 10 legjobb versenyzője közé, hiszen ez felvételt, biztos továbbtanulást jelentett! Elsősorban kémia és biológia tárgyakból születtek kiemelkedő eredmények. Nagy siker és elismerés volt iskolánk felé az is, hogy a 60-as évektől 10 kolléga tölthetett be szakfelügyelői státuszt. Ahhoz még nem telt el elég idő, hogy eldöntődjön a most élő kollégák közül kik lesznek azok, akik bekerülnek majd a kollektív emlékezetbe, de a régebben nyugállományba vonult tanáraink közül kiemelném: Először is ILLÉSY ISTVÁNNÉ HANGODY PIROSKA tanárnőt, akinek emberi és szakmai tartásáról mindig el lehetett mondani – példakép volt. És jól tudjuk, hogy mi a legnehezebb a nevelésben - példaképnek maradni! Iskolánk hírnevét öregbítette és öregbíti JUHÁSZ ISTVÁN tanár úr, városunk díszpolgára, akinek hazafisága, magyarsága, kultúra iránti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen. És végül említeném KAPUS BÉLA tanár úr nevét. Az egyetlen olyan tanára az intézménynek, aki nem volt ugyan törzstagja iskolánknak, de több mint 50 évig foglalkozott diákjainkkal, és aki ének és kórus kultúrájával messze földön ismertté tette a Móra Ferenc Gimnáziumot. Ő is városunk díszpolgára. És nem mehetünk el szó nélkül „a leghűségesebb öregdiák”, ÉRSZEGI ISTVÁN neve mellett sem, aki valami különös szeretettől indíttatva évtizedeken át igyekezett összefogni a fővárosban is az Alma Mater diákjait. 1988-ban adták át az intézmény máig „Újépületnek” nevezett részét, ahol tantermek mellett a biológia kabinet kialakítása is megtörtént. Majd megint egy igen nagy változás köszöntött be a magyarság történelmébe. 1990-től, a rendszerváltás évei elég jelentős tartalmi és formai változásokat hoztak iskolánkba is. A KISZ szervezetnek lassan az emléke is elhalványodott, s átadta helyét más szerveződő formáknak. Így alakult meg a Máltai Szeretetszolgálat ifjúsági tagozata, melyből aztán kinőtt a máig jól működő United Way ifjúsági karitatív szervezet. Iskolánkban elindult a keresztény tagozat, 1990-94 között, mely a vallási nevelés iránt érdeklődőket igyekezett kiszolgálni, majd létrehozták a máig remekül működő és sikeres 6 osztályos képzést. 1996-ban kezdték a tornaterem bővítését, átépítését, 1997-ben pedig megtartottuk a főépület centenáriumi ünnepségét. És elérkezett az utolsó 10 esztendő. 1998/99-től újra indult a küldetését mindmáig kiválóan betöltő, fontos információkat hordozó Gimnáziumi Értesítőnk. 2000-től pedig az egyedülálló Millenniumi Történelmi Emlékpark kialakítása kezdődött el. És mintegy utolsó szerkezeti változásként létrejött az 5 évfolyamos, nyelvi előkészítő osztály is. Ekkorára vált világossá, hogy iskolánk két nagy pilléren áll – a nappali tagozaton és a felnőtt oktatáson. E két forma eredményeként napjainkban 1600-1700 fős hallgatói, tanulói létszámunk van. A 12 éves kortól a nyugdíjas korig szinte minden korosztályt tanítunk itt Félegyházán, illetve az ország több nagyvárosában, konzultációs központokban.

7

Jelen tanári karunk munkában, hivatásban nagyon elkötelezett kollégákból áll, ezt mutatja az a tény is, hogy 1998 óta tanulmányi és sport területen – szinte hihetetlen – több mint 550(!) országos, regionális, megyei és városi kiváló eredményt értek el diákjaink, amint arról újkori értesítőinkben már olvashatunk. Akárcsak a 70-es években a közelmúltban is voltak OKTV első helyek, illetve döntős helyezések történelemből, földrajzból, magyarból. Iskolánk legjellemzőbb vonása napjainkban a sokszínűség. Sokszínű a képzési kínálatunk, sokszínűek az elért eredményeink és sokszínűek a diákoknak kínált, tehetségüket kibontakoztató programjaink, illetve sokszínűek külföldi kapcsolataink is. A mai Mórás diákot várja a többszörös Kazinczy-díjas „Beszélni nehéz” diákkör, a képzőművészkör, a médiakör, a csillagászat baráti köre, a mozgásszínház, a néptánckör, a vallásos érzületűeket az iskolai zenekar, az évenkénti utazási lehetőségek Angliába, Itáliába, és az ausztriai erdei iskola is fogadja tanulóinkat. Az észak-olaszországi Feltre városával kialakított baráti kapcsolat példamutató, lényegében ez alapozta meg a Félegyháza-Feltre testvérvárosi kapcsolatok hivatalos aláírását is. Bár nem vagyunk sportiskola, mégis országos eredményeink a női futballban, a szellemi diákolimpiákon, atlétikában és úszáson kimagaslóak. Ahol jó tanárok voltak, ott kiváló diákok is akadtak. A gimnázium mindig igyekezett sokoldalúan művelt, széles látókörű tanulókat képezni és kibocsájtani az Alma Mater kapuján. Valóban rendkívül sokszínű csokrot alkotnak ma az élet palettáján egykor volt gimnazistáink. Szinte lehetetlen számba venni az elmúlt 200 év összes sikeres és nevezetes életutat befutott tanítványunkat, hiszen nagy magyar írótól a kiképzett űrhajósig az élet szinte minden területén találunk kiváló, nagyhírű egyéniségeket, akik a most jubileumát ünneplő iskola falai közül kerültek ki. Napjainkra a magyar valóságot a népességfogyás, a gazdasági, de elsősorban a mély morális válság jellemzi. Ezen kihívások minden neveléssel, oktatással foglalkozó intézményt rendkívüli feladatok elé állítanak. Fennmaradásunk attól függ, hogy meg tudunk-e felelni, van-e reményt adó válaszunk ezen kihívásokra. A mögöttünk hagyott 200 esztendő arról szólt, hogy állandó harc dúlt, a jó, a nemes dolgokért, a kultúra előreviteléért, szemben a kishitűséggel, az irigységgel, a szűklátókörűséggel az örökös gazdasági nehézségekkel. Eddig a kétszáz esztendő alatt az élni akarás, a megmaradás, a kihívások feletti győzelem nyert. Iskolánk a gazdag és értékes múltra támaszkodva, bizakodva tekint a jövőbe. De ne ringassuk magunkat illúziókba, a mai és az előttünk álló kor kíméletlen. A jövőnkért, iskolánk további létéért éppúgy meg kell küzdenünk, mint tették ezt nemes elődeink. Intézményünk az elmúlt 200 esztendő futását becsülettel elvégezte, s lett a város egyetlen olyan középiskolája, amely alapításától kezdve az volt, aminek létrehozták – gimnázium.

8

A) NEVELÉSI PROGRAM

I.

Pedagógiai alapelveink

A Móra Ferenc Gimnáziumban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol kollégáink nyugodtan végezhetik felelősségteljes munkájukat, és ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: Az iskola életében nyugodt, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és pedagógus, szülő és pedagógus, pedagógus és pedagógus között Tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, Minden gyermek számíthat tanáraink jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában, és életének egyéb problémáiban. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása, és bővítésé a legfontosabb. Ennek érdekében: A tervszerű nevelő és oktatómunka a tanuló készségeit fejleszti, illetve számukra korszerű a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető műveltséget nyújt. Iskolánk olyan –emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra vonatkozó ismereteket közöl, melyek bővítik a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, elősegíti eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Az iskola oktatótevékenységének célját a tanulói személyiség széleskörű fejlesztésében, valamint a minél sikeresebb felsőoktatási, egyetemi és főiskolai felvételikben látjuk. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kialakítsák az egyéni tanulás módszereit. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk arra, hogy minél többen éljenek a különböző versenyzési lehetőségekkel. Törekszünk, a humánumra, az egyéni és a közösség iránti tiszteletre. Segítünk tanulóinknak észrevenni, és értékelni a jót – megelőzni és felismerni a rosszat. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak, és helyes formáinak kialakítására. Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel, és hagyományival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk gimnazistáinkban a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Emellett tanulóinkat az európai értékek felismerésére, elfogadására kell nevelnünk, hogy több nyelven beszélő, az európai pályázatokat figyelemmel kísérő, európai polgárok is legyenek.

9

Iskolánk a fenntartóval, más intézményekkel, a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – mint eddig is – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai. Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel. Fontos feladatnak tartjuk – eddigi hagyományihoz híven – továbbra is képviseltesse magát súlyának megfelelően a különféle városi rendezvényeken, részt vállaljon városunk idegenforgalmi tevékenységében.

10

II. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka céljai, feladatai – az iskola célrendszere 1. Az iskola öndefiníciója, küldetése A Móra Ferenc Gimnázium nevelési-oktatási intézmény: a város és vonzáskörzetének igényeit elégítjük ki rugalmasan követve a város alsó fokú intézményeinek tartalmi változásait. A gimnázium, hagyományaihoz híven széleskörű, korszerű, általános műveltséget kíván adni tanulóinak, de lehetőséget biztosít az egyéni érdeklődés és a társadalmi elvárások irányába ható specializációnak is. Elsősorban felsőfokú tanulmányokra készítjük fel a tanulóinkat, de feladatunk és felelősségünk, hogy a szülőkkel, a fenntartó önkormányzattal, a társadalom helyi szervezeteivel együttműködve gazdag, változatos, fejlesztő hatású tevékenységeket kínáljunk és működtessünk. Olyanokat, amelyekben a tanulók megtalálják a kedvükre való, személyiségüket fejlesztő elfoglaltságokat. Oktatási struktúránk tartalmi vonatkozásai és a személyiségfejlesztési programunk végső kicsengése: magyarként kaput nyitni Európára, a világra. 2. Az iskola oktatási céljai Humán és reálprofillal egyaránt rendelkezünk. Humán specialitásunk az idegen nyelvek emelt szintű oktatása. Erre a speciális valamint az emelt óraszámú osztályok és a nyelvi előkészítő osztály adnak lehetőséget. Lehetőségeink szerint a következő idegen nyelvek tanulását kínáljuk tanulóinknak: angol, német, francia, latin és orosz olasz nyelveket (de spanyol nyelvi igényeket is ki tudunk elégíteni). Célunk, hogy minél több tanulónk rendelkezzen középfokú nyelvvizsgával. Természettudományos profilunk a biológia, a matematika és az informatika emelt óraszámú oktatása. Nagyszámú szakirányú továbbtanulásuk révén a város reálértelmiségének utánpótlását biztosítják. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a gimnázium minden tanulója tudja munkaeszközként használni a számítógépet és váljanak részesévé napjaink kommunikációs forradalmának az Internet segítségével. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A test-mozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, őszinteség, udvariasság, egymás elfogadása.

11

A család tisztelete, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Fegyelem és önfegyelem. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld megismerése, szeretete nemzeti identitásunk megőrzése Európai Uniós polgárként. A nemzeti kultúra ápolása: A nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Az emberek egyenlőségének elismerése. A fejlett demokrácia érvé-nyesítésére. 3. Pedagógia eszközök, eljárások Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítá-sát elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatá-rozásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, változatos pedagógiai eszközök valamint az ezekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók, közvetett és közvetlen módszerekre, melyek színtere a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek. Közvetlen módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a tanár közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 4. Az adott célok érdekében történő intézkedések Az idegen nyelvek tanítása négy minőségi szinten, különböző típusú osztályokban zajlik. Az első idegen nyelv vonatkozásában: 4 évf. gimn. A osztályok angol / német nyelvű speciális osztály B osztályok: angol / német (olasz) nyelvű emelt szintű C osztályok: angol / német nyelv D osztályok: angol / német emelt szintű (10,11,12 évf.) F osztály: angol / német nyelvi előkészítő 9. évf. (5 évfolyamos) 6 évf. gimn. E osztályok: angol/német nyelv

heti 7-4 óra heti 5 óra heti 3 óra heti 3 óra heti 14 óra heti

5 óra

A második idegen nyelv vonatkozásában: Minden osztály heti 3 órában választhat az angol, német, francia, latin, olasz nyelvek közül. A nyelvtanulás hatékonyságát növeli, a beszédkészséget fejleszti a nyelvi lektorok alkalmazása. Továbbra is szeretnénk a három legnagyobb létszámban tanult nyelv esetében lek12

torokat alkalmazni (angol, német, francia) pályázatok útján nyert pénzügyi támogatás segítségével. Az EU–s programokba való bekapcsolódásunk három évre biztosítja az olasz, francia, német iskolákkal való szoros együttműködést, a nyelvtanárok konzultatív találkozásait. A különféle EU-s program pályázatai segítségével nyelvtanáraink, továbbképzéseire nyílik lehetőség. A Mobilitas program pályázati lehetőségeit kihasználva ugyanezen iskolákkal tanulói cserelátogatások finanszírozására nyílik lehetőség. Továbbra is számítunk az önkormányzat szakmai és anyagi támogatására, aki eddig is minden segítséget megadott ez irányú terveink megvalósításához. Az idegen nyelvek tanítását és tanulását segítik az anyanyelvi újságok, magnó- és video kazetták, szakkönyvek - bővítésük folyamatosan tervezett. Pályázatok és szponzorok segítségével a számítástechnika szaktantermek felszereltségét folyamatosan korszerűsítjük, lépést tartva a számítástechnika és az informatika dinamikus fejlődésével. A természettudományos profil vonatkozásában: A matematikát, az informatikát és a biológiát emelt szinten oktatjuk. Ezzel a képzési formával elsősorban az orvosi egyetemeken továbbtanulni szándékozó diákok igényeit elégítjük ki, bár a matematika és informatika emelt szinten történő oktatása számtalan más pályára való felkészüléshez is nélkülözhetetlen. A matematika és biológia oktatásának régi hagyományai vannak már a gimnáziumban, az informatika emelt szinten történő oktatásával pedig azt a törekvésünket valósítjuk meg, hogy a diákok felhasználói szintű tudása minél mélyebb legyen. A fentiekből kitűnik, hogy az iskolai oktatás tartalmi struktúrája, specialitásai, oktatási céljai a tehetséggondozás, a tanulói képességek kibontakozását szolgálják. 5. Az iskola nevelésfilozófiai elvei Az iskola nevelésfilozófiai elveinek lényege: olyan légkört, szellemet, elvárás- és követelményrendszert kezdtünk fejleszteni és akarunk továbbra is fenntartani, amelyben a tanulók és a pedagógusok is jól érzik magukat, nem sérül a személyiségük, demokratikus jogaik, szabadságvágyuk. Célunk, hogy harmonikus, sokoldalúan fejlett személyiségeket bocsássunk ki az iskola falai közül.

13

III. A személyiségfejlesztés főbb területei – képességfejlesztés, tehetséggondozás

A tehetséggondozás a tanulók képességeinek kibontakoztatását szolgálja. Ideális esetben minden diákunknál meg kell találni azt a területet, amelyben a legtehetségesebb, képességeit ilyen irányban kell fejleszteni azért, hogy tanulmányait minél eredményesebben tudja folytatni. Ehhez a következő tevékenységeket, eszközöket és módszereket alkalmazzuk.

A személyiségfejlesztés elsődleges feladatának tekintjük az értelem kiművelését, a kognitív motívumok és a kognitív képességek fejlesztését. 1. Tanulási motívumok fejlesztése Az, hogy a tanulókban az ismeretszerzés, a tanulás iránti vágy belső késztetéssé váljon, nemcsak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem az egész életükre kiható jelentőségű, személyiségük fejlődésének belső erőforrása. Ennek érdekében: olyan inger gazdag környezetet teremtünk a tanítási órákon a célfeladatok pontos megfogalmazásával, az alkalmazott módszerek változatosságával, a szemléltetés, kísérletezés lehetőségeinek kihasználásával, az önálló tanulói tevékenység megteremtésével és a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésével (pl. szakkörök, sportkörök stb.), hogy a tanulókban kialakuljon a megismerési vágy, amelyből a tájékozódó - majd az ismeretszerző tanulás alakulhat ki. Nem szabad a tanulóknak a tanítási órákon és a tanórákon kívüli tevékenységek során unatkozniuk! Az érdeklődés felkeltése a dolgok, jelenségek további megismerésére készteti a tanulót. Ennek alapvető forrása, hogy a nevelők pozitívan viszonyuljanak ahhoz, amit tesznek. A felfedezési vágyat a tudáshiány okozta problémahelyzetek megoldása váltja ki. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése kiemelkedően fontos feladata egy továbbtanulásra felkészítő gimnáziumi oktatásnak. Fontos, hogy gondosan válasszuk ki a legalkalmasabb tananyagrészeket. Célszerű, ha a hasonló tanulási - gondolkodási folyamatokat igénylő tantárgyak tanítását egybehangoljuk az ismeretszerzés fokozatainak megfelelően. Pl. a biológia, kémia, fizika, földrajz tanításakor, a tananyag feldolgozásakor és az ellenőrzés során a 7. és a 8. évfolyamos tanulóknál domináljanak az ismeretszerzés egyszerűbb formái, fokozatai: a felismerést, megnevezést, a reprodukciót igénylő feladatok - később fokozatosan növekedjenek a külső majd belső algoritmus alapján történő feladatmegoldások és a kreativitást, a felfedezést fejlesztő problémamegoldó feladatok. A tanulási motívumok közül még kiemelt fontosságú fejleszteni a tanulói kötelességtudatot, az egészséges tanulási ambíciót, az önfejlesztési igényt. A házi feladatok elvégzését nagyban segíti a tanulói kötelességtudat. Kialakítását és fenntartását úgy tudjuk elérni, hogy pl. reálisan elvégezhető házi feladatokat adunk a tanulóknak és azok teljesítését rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük. Az ambíció a személyre, önmagára vonatkozó sikervágy. Mivel a valódi érvényesülés csak teljesítménnyel, tanulással érhető el, tartható meg, ezért az egészséges ambíció megjelenése serdülőkortól kezdve a szándékos tanulás hatékony motívumává fejlődhet. Az egészséges ambíció csak reális önismeret talaján alakulhat ki. Ezért fontos feladatunknak kell tekintenünk, hogy az általános iskolából felkerült törekvő, ambiciózus tanulók érdekes, újszerű de teljesíthető feladatokkal és követelményekkel találkozzanak. A szaktanároknak, de főként az osztályfőnököknek a feladata, hogy az osztályközösségekben olyan szellem

14

alakuljon ki, hogy a munkának, a teljesítménynek becsülete legyen, a továbbtanulási szándék életprogrammá fejlődjön. 2. Kognitív képességek fejlesztése A személyiségjegyek közül kiemelkednek a képességek - fejlesztésük az iskolai nevelés alapvető feladata. Úgy gondolom, hogy annak az iskolának van és lesz jövője, tanulója, amelyik a legtöbb lehetőséget kínálja a különböző képességek kibontakoztatására, fejlesztésére, amelyek alapul szolgálhatnak többféle végzettség megszerzésére. A képességek szerteágazó rendszeréből csak néhány fontosabbat emelek ki. Megfigyelési képesség: különösen a hat évfolyamos kisgimnazistáknál fontos feladat. A megfigyelési képesség olyan irányú továbbfejlesztése, hogy a megfigyeltek lényegét le tudják írni, tanuljanak meg jegyzetelni. Ennek fontos feltétele, hogy a tanári magyarázatnak legyen logikai rendezői elvei. A természettudományos tantárgyak, de a magyar és a történelem tantárgyak esetében is fontos az elemző képesség fejlesztése. Ez akkor lehet eredményes, ha a tanár ad elemzési szempontokat. A szintetizáló képességet, a lényegkiemelést fokozatosan kell fejleszteni: a sikeres érettségi vizsga egyik fontos feltétele, hogy ennek birtokában legyenek a tanulók. A természettudományos tantárgyaknál, pl. biológia laboratóriumi gyakorlatokon, számítástechnika tantárgynál a mai világban nélkülözhetetlen képesség fejlesztésére nyílik lehetőség: az írásbeli instrukciók átkódolása cselekvéssé. Ez nagy türelmet és a fokozatosság betartását igényli a tanártól. Az ábraolvasás és ábrázolás képességének a fejlesztése, a helyes, értelmező beszéd fejlesztése minden tantárgy alapvető feladata. Az anyanyelvi kultúra ápolásában jelentős szerepet játszik a "Beszélni nehéz" nyelvművelő szakkörünk. További tanulók bevonásával bővítjük azok körét, akik a tanórán kívül is foglalkoznak az anyanyelv ápolásával. 3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés A program célja: Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezze. Az egészséges életmódra nevelés a különböző tanórákon minden nevelőnek feladata legyen. Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Kerüljön sor az egészségi állapotmutatók felmérésére a 9. évfolyamon (9. évfolyam osztályfőnökei, biológia tanárok) Mentálisan veszélyeztetettek körének feltárása (magatartászavar, beilleszkedési nehézség, szenvedélybetegség veszélye) Krónikus betegek, súlyos vagy kisebb mértékben fogyatékosok körének feltárása (pl. cukorbetegség, allergiák, intoleranciák) Az egészséget károsító, kialakult vagy kialakulóban lévő szokások felmérése (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, rossz táplálkozási szokások, mértéktelen TV-nézés és számítógép használat) Egészséget várhatóan veszélyeztető tényezők megismerése tanulóink körében (mozgásszegény életmód, túlsúly, tartási hiba, családi halmozódás egyes betegségeknél) 15

A feltárt információk, a szűrés eredményei alapján követőrendszert lehet kidolgozni az érintett tanulók tanulmányi idejére A más évfolyamokon tanuló de azonos módon veszélyeztetettek számára felvilágosítónevelő tevékenységet célszerű szervezni, amely jelentheti előadás meghallgatását, felvilágosító anyagok kézbeadását, életmód-korrekciós csoportok szervezését. A nevelésnek e területe talán a leginkább elmaradottabbnak hazánkban. Az iskola alapvető feladata kell, hogy legyen a helyes attitűdök kialakítása. Az emberismeret és a biológia órákon nyílik elsősorban lehetőség arra, hogy az egészséges táplálkozás, az egészséges mozgásfejlődés jelentőségét bemutassuk, a lelki, mentális egészség megőrzésének fontosságát megértessük a tanulókkal. A szenvedélybetegségek megelőzése, azok egészségkárosító, önpusztító hatásának megismertetése alapvető feladata az iskolában folyó felvilágosító munkának. Célunk az is, hogy a biológia tanárok és az osztályfőnökök felkészültsége, egyénisége alkalmassá tegye őket arra, hogy fel tudják vállalni a nemiség, a nemi szerepvállalás, a szexuális és családi életre nevelés feladatait. A tanulók testi-lelki egészségi állapotáért az iskola teljes nevelőközössége felelős, ezért nagyon fontos a pedagógusközösség életmódja - mintául szolgálhat a tanulóknak. A testnevelés segítse elő, hogy a tanulókban tartós érdeklődés alakuljon ki néhány sport iránt. Fejlessze tudatos meggyőződéssé, hogy a rendszeres testedzés és sportolás a jó erőnlét, az egészséges és kiegyensúlyozott életmód fontos feltétele és eszköze. A tanórán és a tanórán kívüli testi nevelésnek is feladata a helyes testtartás, a koordinált mozgás fejlesztése, a testi higiénia fontosságának megértetése, az egészség megtartásának, a szabadidő helyes eltöltésének megtervezése. A szenvedélybetegségek egyre nagyobb mértékben terjednek a 14-18 éves korosztály körében. A dohányzás, az alkohol, a drogfogyasztás ártalmaival rendszeresen foglalkozunk az emberismeret és a biológia órákon. Részt veszünk a városi programokban, előadásokon. A tanulók megfigyelése, a szülői házzal kialakított kontaktus, a felmérések, kérdőívek segítségével igyekszünk kiszűrni a veszélyeztetett vagy már drogfogyasztó fiatalokat. Rendszeres munkakapcsolatot tartunk mentálhigiénés szakemberekkel, előadásokat, kiscsoportos foglalkozásokat szervezünk. A testnevelés és a sport célja, hogy az iskola egységes oktató – nevelő munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek valamint a természetes egészségfejlesztő tényezőinek az együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Az egészség mindennél fontosabb. Kiemelt feladatként kell kezelni testnevelés órákon a tanulók edzettségének fejlesztését, ezáltal nő a tanulók fizikai állóképessége. A rendszeres testnevelés során saját maguk tapasztalják, hogy szervezetük edzettebb, ellenállóbb lesz, és könnyebben tudják végezni a szellemi munkát. Ezen álmok megvalósítása érdekében testnevelés órákon a következőket valósítjuk meg. Tavasszal és ősszel az órákat szabadban tartjuk. Az órákra rendszeresen beiktatjuk a tartásjavító gyakorlatokat, ezen gyakorlatok keretén belül felhívjuk a helyes testtartás kialakításának szükségességét. Ismertetjük a tanulókkal a prevenció lényegét, megismertetünk a tanulókkal néhány relaxációs gyakorlatot – ezeket önállóan is tudják végrehajtani. A hosszabb sérülésből felépült, a túlsúlyos vagy kevésbé súlyos, légzési – keringési betegségben lévő tanulóknak könnyített testnevelést szervezünk. Törekszünk arra hogy minél kevesebben legyenek a részleges felmentést kérő tanulók.

16

A lányok egyes órákról történő (un. egészségügyi) felmentését próbáljuk a minimálisra szűkíteni. A tanítási órák után az iskolai sportkörben naponta biztosítjuk a rendszeres testedzés lehetőségét. Az órák keretén belül növeljük a kudarctűrő képességet, a kitartást, a monotónia tűrést; a nehézségek leküzdése kiemelt feladat. Mivel úszásoktatásra a tanítási óra keretén belül nincs lehetőségünk, ezért csak felhívás jelleggel tudatjuk a tanulókkal az úszás jelentőségét, annak egészségmegőrzésben játszott fontos szerepét. Törekedni kell, hogy a tanulók igényévé váljon a testmozgás utáni tisztálkodás. Ezen feladatokat a testnevelés órákon folyamatosan valósítjuk meg a 9-12 évfolyamon. Legyen igényük a tanulóknak az iskolán kívüli szabadidős sportrendezvényeken való részvételre is. Az egészségnevelési rendezvények: iskolai egészségpropaganda (rádió, faliújság, híradó stb.) egészségvédelmi vetélkedők megemlékezés a környezetvédelem és az egészségvédelem világnapjairól sportprogramok balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása a szakszerű elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása (fizika, kémia, informatika) A program felelősei, a team-munkában résztvevők: Iskolánkban egészségnevelési munkacsoport alakult, amely csoport fő feladata a program tervezése, a végrehajtás során a feladatok koordinálása annak érdekében, hogy kapcsolódjunk a nemzeti egészségvédő programhoz. Tagok: biológia tanárok, testnevelő tanár, élelmezésvezető Külső irányítók, támogatók: iskolaorvos, védőnő, SZMK vezetője 4. A környezetvédelem Az iskolai környezeti nevelésnek a következő hosszú távú célok elérését kell segítenie: - az egyetemes Természetnek ( a Világegyetem egészének ), mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt - hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést; - segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését; - elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT); - kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; - érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; - bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába;

17

- képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Rövid távú célok: - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése - megemlékezés a jeles napokról pl. a víz világnapja - gyűjtési akciók szervezése: szelektív hulladékgyűjtés pl. papírgyűjtés - az udvar szépítése: sziklakert megépítése, padok kialakítása, - a dohányzóhelyekre hulladékgyűjtők kihelyezése, a tisztaság rendszeres ellenőrzése - a folyosók végénél, a WC előtti részen térelválasztó virágállványok szerelése - az iskolarádió beindítása - környezetvédelmi versenyekre felkészítés pl. Curie környezetvédelmi emlékverseny; - a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó, gondolkodást fejlesztő feladatok); Tanulásszervezési és tartalmi keretek: A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A biológia, kémia és földrajz órák kiemelt fontossága mellet egyéb lehetőségeink is vannak: látogatások: ( múzeumok, nemzeti parkok, állatkert, botanikus kert, szennyvíztisztító) versenyek szakkörök jeles napokhoz kapcsolódó vetélkedők, kiállítások , rajzversenyek iskolazöldítési program kézműves foglalkozások (rajz óra keretében vagy múzeumlátogatáskor) A nyelvi előkészítő évfolyamon az egészségnevelési és környezeti nevelési témakörök komplex tantárgy formájában kerülnek a tantervbe. A környezetvédelmi nevelés területén, az ökológiai szemlélet kialakításában fontos szerepet kell, hogy játszanak a természettudományos tantárgyak, elsősorban a biológia: a természetes környezetnek, az élőhelyeknek a megóvását, a növény- és állatfajok védelmének fontosságát kell bemutatnunk a tanulóknak. Hangsúlyozni kell, hogy a természet sokfélesége és kiegyensúlyozottsága, esztétikuma érték az ember számára. A terepgyakorlatokon, a tanulmányi kirándulásokon ezekre konkrét lehetőség is nyílik. El kell érnünk, hogy az érettségizett tanulóink aktív, környezetvédő attitűdökkel rendelkezzenek. Részt veszünk a Kitaibel Pál országos biológia versenyen, amely ökológiai és környezetvédelmi ismereteket is igényel. Fontos az iskolai környezet tisztasága, kulturáltsága. Megőrzésében aktív szerepet kell, hogy kapjanak a tanulók.

18

Az erkölcsi értékek megismerése, az erkölcsi normák, mint elvárások szerepe és betartásuk minden tanítási órán előforduló feladatként jelentkeznek. Véleményalkotásainkban, döntéseinkben jelen kell lenniük, hogy a tanulók számára helyes utat mutassanak. Számos, a világméretű környezeti válság felismerése óta megszületett, nemzetközi es hazai kezdemenyezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejesztendő területei között. 5. A környezeti nevelés „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; - összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni ésközösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KoNKomP, 2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970)

Az alapelveket szabályozó jogi háttér A nemzetközi előzmények közül azt az egyet említjük meg, mely az összes eddigi kezdeményezést magába olvasztja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005–2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a celnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét es formáját áthassak a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvenyesíti mindenki jogát az egészséges kornyezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

19

Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok es intezkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. evi LIII. torveny) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése es fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormanyrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003) Az iskola működése környzeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik környezeti nevelési kérdesekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. A környezeti nevelés színterei iskolánkban hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során szervezett tanulmányi kirándulásokon az oktatási programot kiegészítő, kiteljesítő környezetet megismerő, azt tanulmányozó programok, múzeumlátogatások is szerepelnek.

20

Tanórán kívüli programok A tanulók olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmelyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál biológiaverseny, Lóczy Lajos országos földrajzi tanulmányi verseny). Különböző akciókban veszünk részt. Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem) szervezünk. Kiállításokat, kirándulásokat rendezünk jeles alkalmakra, mint pl. a Föld Napján tanulóink rendszeresen részt vesznek a rajz- és fotókiállításon, tanulmányíró versenyen. 6. Az esztétikai nevelésről Az esztétikai nevelés az önkifejezési képességek fejlesztése révén valósulhat meg. Az iskolai nevelésre különös felelősség hárul, mivel a sokféle motivációval működő önkifejezés élmény és örömforrás is, ezért a tanulás hatékonyságát fokozza. A zenei alapképességek és készségek elsajátítása, az éneklés, a hangszeres előadás az esztétikai élményen túl az előadói képességet, improvizációs képességet is fejleszti. Az iskola ifjúsági vegyes kara, kamarakórusai rendszeresen közreműködnek az iskolai ünnepségeken, önálló hangversenyeket adnak. Az irodalmi élményeket erősíti a színjátszó körök működése. Tervezzük, hogy évente tartunk diákelőadásokat. Az előadásokra történő felkészülés során sokféle képesség fejlesztésére nyílik lehetőség. Az esztétikai nevelés leghatásosabban a vizuális önkifejezési képesség fejlesztésén keresztül valósulhat meg. A képalakítás, a térbeliség megragadásának változatai, a kompozíciós elemek elrendezése, az érzelmi, hangulati motivációk kifejezése mind ezt a célt szolgálja. Az anyaggal, a tárgyakkal való ismerkedés a manualitás fejlesztése mellett a látványból, emlékképekből kivillanó személyes arculat a tanulók önismeretét, az éntudat fejlesztését is szolgálja. A tehetséges tanulók rajzszakkörön fejleszthetik tudásukat. Bővítjük az iskolagalériát, ahol a legjobb alkotásokat rendszeresen kiállítjuk. Pályázatokon veszünk részt, hogy megmérjük, hogy hol tartunk, hogyan tovább. Személyiségfejlesztési programunk fontos célkitűzése, hogy az iskolai, városi, nemzeti hagyományaink ápolásával igaz hazafiságra neveljük tanulóinkat. A tanárok használják ki a tantárgyuk tanítása során adódó lehetőségeket, a tudományokban, művészetekben, a sportban kiemelkedő személyiségeket állítsák példaként a tanulók elé. 7. A demokratikus közéletre nevelés fontos színtere az iskolai diákönkormányzat Működteti az iskolarádiót, szerkeszti az iskolaújságot, szervezi, az un. Móra-diszkót. Vetélkedőket, iskolai sportversenyeket szervez. Képviselteti magát az iskolaszék ülésein. A törvények biztosította jogokon túl is mindenben, mindenkor - a megfelelő kulturált formában - véleményét nyilváníthatja. A jövőben szélesíteni kell a diákönkormányzat munkájában részt vevők körét, szervezettebbé, rendezettebbé tenni működését. A gimnázium diákönkormányzata A gimnázium diákönkormányzatának képviselőit az iskola osztályai delegálják. Osztályonként 2 tanuló küldhető az iskolai diákönkormányzatba, osztályonként 1 szavazati joggal. Az így összeállt diákönkormányzat megválasztja a vezetőséget.

21

A diákönkormányzat tagja ezen felül tanácskozási joggal a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A diákönkormányzat: - iskolai programokat szervez és bonyolít le, - rendezvényeivel bevételre tehet szert, mely fölött a közgyűlés rendelkezik, - az iskola irányításával kapcsolatos kérdésekben véleményezési jogkörrel rendelkezik, - iskolai fegyelmi ügyek tárgyalásánál képviselteti magát, - szervezi a Városi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat képviselő választását. A diákönkormányzat egyik legmeghatározóbb fóruma a demokrácia megtapasztalásának és gyakorlásának. A diákok megtanulják az önszervezés fázisait, nehézségeit, hatékonyságát. A gimnázium diákönkormányzata szoros kapcsolatot tart fenn a Városi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzattal.

22

IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő, és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétel, a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodni kell az életkorral változó közösségi magatartásig, egészen az autonóm személyiséggé válásig. Önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért, összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feledata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése, és folyamatos megtervezése. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válása.

23

V.

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1.

Tanítási óra

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A gimnázium tanári kara a tanítási- tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartja a tanulók motiválást, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. 2.

Tanítási órán kívüli tevékenységek

Iskolánkban a nevelési-oktatási célok megvalósítását az alábbi, tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a hagyományőrző tevékenységek – iskolai hagyományaink. Az iskolai hagyományok, szokások ápolása, újak teremtése fontos eszköze a közösségi élet formálásának. Segíti az együvé tartozást, erősíti a hazafiság érzését. Kegyelettel őrizzük és ápoljuk iskolánk névadójának, Móra Ferencnek emlékét: az iskola falán lévő domborműnél és a Daru utcai Móra-szobornál az évfordulókon megemlékező koszorúzást tartunk. Hagyomány, hogy a ballagó diákok menete felkeresi a Móra-szobrot és elhelyezik a búcsúzás virágait. Az együvé tartozás külső jelképe az iskolai egyenruha. Fő jelképe az MFG monogramos sötétkék nyakkendő, amelyet a lányok sötétkék szoknya - mellény és fehér blúzhoz, a fiúk sötét nadrág és fehér inghez viselnek iskolai ünnepségek alkalmával. A lányok az iskolai egyenruhában ballagnak. Minden évben a ballagási ünnepségen adjuk át a legkiválóbb végzős tanulónknak a „Kommunikáció a jövőért” Alapítvány jutalmát, valamint a tanévzáró ünnepségen az 1959-ben, az öregdiákok adományaiból létrehozott alapítvány kamatát, a tanári kar által megszavazott tanulók számára. Az összeg jelképes, de eszmei, erkölcsi értéke meghatározó: tanulmányi és emberi magatartást egyaránt mérlegelve dönti el a tantestület az arra legérdemesebb tanuló személyét. Kétévenként megrendezzük az iskola képzőművészeti kiállítását, a Biennálét. Az iskolai énekkarok hagyományos adventi hangversenyét, valamint a tavaszi hangversenyét városunk templomaiban tartjuk. A hagyományos iskolai ünnepségeken nagy sikert arat az elsős gimnazistákat avató műsoros gólyabál és a végzős tanulók ballagás előtti, un. "zöld napja ". Ez kora reggel kezdődő városi felvonulásból és a délelőtti vidám műsorból áll, amelyben a végzős osztályok görbe tükröt tartanak tanáraik elé. 1998-tól az akkor felavatott Gróf Széchenyi István emléktáblát, 1999 márciusától Holló László emléktábláját, és 1999 decemberétől pedig Szántó Piroska emléktábláját koszorúzzuk meg évente. Minden év áprilisában Föld Napja rendezvényt tartunk. Diákjaink számára fontos iskolai rendezvény a „Mórás nap”. Ugyancsak hagyományaink közé sorolhatók azok az utazások, amelyek gimnáziumi ifjúságunk jelentős százalékát érintik –kétévenként Velencébe, majd Franciaországba, Olaszországba, Angliába, Németországba, Ausztriába és időnként testvérvárosainkba.

24

Fontos hagyományaink közé tartoznak a kecskeméti és a pesti opera- és színházlátogatások, amelyek már több évtizede tartanak. Útjára indítottuk a Móra - kupa városi teremlabdarúgó bajnokságot az általános iskolák 78. évfolyamosai számára, és bevezetésre került iskolánk volt tanárának Soltész Dezsőnek az emlékét ápoló kosárgála. Évenként az iskola tevékenységét, munkáját, sikereit, örömeit és bánatait összefoglaló értesítő kerül kiadásra. Iskolánkban a majd 200 év emlékét őrző iskolatörténeti gyűjtemény (Iskolatörténeti kiállítás) található, mely minden érdeklődő számára nyitott és iskolaidőben, illetve előzetes megbeszélés alapján látogatható. a. Diákönkormányzat Az iskola a célkitűzéseit csak a tanulókkal szorosan együttműködve, azok egyetértésével tudja megvalósítani. Az iskolai élet demokratizmusa a tanulói jogok és kötelességek összhangja talaján tud igazán működni. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja, a diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A tanulók jogait a diákönkormányzat képviselője biztosítja az iskolaszék és az SZMK ülésein. Véleményt nyilvánítanak minden olyan kérdésben, amelyben az iskola tanulói érintettek. Véleményük és egyetértésük alapján készült az iskolai házirend. A diákönkormányzat működteti az iskolarádiót. Vetélkedőket, iskolai sportversenyeket szervez. Minden tanulónak joga van mindenben és mindenkor - kultúrált formában - véleményét kinyilvánítani. Munkájukat mindenben segíti, szervezi, koordinálja az ezzel a feladattal megbízott tanár, de az iskolavezetés minden tagja is. b. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai, és iskolán kívüli sportversenyekre. c. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola igazgatósága dönt. Az iskola nagy hagyománya a több mint 20 éve működő képzőművészeti kör. d. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, melyre tanulóink felkészítését szaktanárok áldozatos munkával végzik. e. Tanulmányi és osztálykirándulások Az iskola tanárai a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek önkéntes jelleggel. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Egyes tantárgyakból szintén évenként egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek a pedagógusok (biológia, történelem, számítástechnika munkaközösségek).

25

f. Múzeumi, kiállítás, könyvtári, és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. g. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. h. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit (tornaterem, számítógép, stb.) a tanuló – tanári felügyelet mellett – egyénileg, vagy csoportosan használják. i. . A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató, nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések egyesített jegyzéke Eszköz Állati sejtmodell Állítható haspad Ampermérő Analítikai mérleg Atomorbitál Béka csontváza Biológiai metszetsorozat Bordásfal Bordásfalhoz fekvőpad Bothőmérő Bölömbika Brown és Thomson féle elektométer Calderonika I. készlet Centrifuga gép Csiga lejtővel Csővoltmérő Deklinatórium Demonstárciós műszer Demonstrációs ellenállás tábla Derékerősítő Diasor Diatár Diavetítő Dugófúró Egér fejlődése Egyszikű szár Elektromotor és generátor minta Elektromosságtani kísérleti esz-köz Elektromotor Elektronikus egyenirányító Emberi agy Emberi bőr metszete

db 1 1 3 2 1 1 2 28 1 13 1 2 1 9 1 1 1 4 2 1 8 9 6 5 1 1 1 2 1 1 1 1

26

Megjegyzés Biológia (szertár) Testnevelés Fizika (előadó I.) Fizika (szertár), Kémia (előkészítő) Kémia (előadó) Biológia (szertár) Biológia (előadó) Testnevelés Testnevelés Kémia (labor) Biológia (szertár) Fizika (előadó I.) Fizika (előadó I.) Fizika (szertár) Fizika (szertár) Fizika (szertár) Fizika (előadó I.) Fizika (előadó I.) Fizika (előadó I.) Testnevelés Biológia (szertár) Biológia (szertár) Oktatástechnika Kémia (szertár) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Fizika (előadó I.) Fizika (előadó I.) Fizika (előadó I.) Fizika (előadó I.) Biológia (szertár) Biológia (szertár)

Emberi fül Emberi gyomor Emberi koponya Emberi szem Emberi szív Emberi torzó 1 fejes Emberi vese Emlős belső szervei Emlős koponya és fog Eszköz a kinetikus gázelmélet tanításához Eszközkészlet a félvezetők vizsgálatához Éti csiga folyadékban Fali hangszóró Felemás korlát Fényhullámhossz mérő Ferde köpüs légszivattyú Ferdepad Fizikai eszközkészlet Floorball labda Floorball ütő fej Football labda (bőr) Forgás-mozgás vizsgálata készlet Fotocella Füles medúza folyadékban Galamb csontváza Galilei-féle lejtő Geológiai gyűjtemény Gerincesek agy típusai folyadékban Gerincesek légzőszervei folyadékban Gerincesek szív típusai folyadékban Golyós szimulátor Görény Grid-dip oszcillátor Gumikötél (tömör gumiból) Gyökér felszívó zónája Gyökér tenyésző csúcsa Gyűrűhinta Hal belső szervei Hal csontváza Hanggenerátor Lapolvasó Genius HR 6 CD író Futószőnyeg Függőleges hátgép Hangosító berendezés Hengeres féreg folyadékban Idegrendszer (tabló) Ingaóra modell

2 1 1 2 2 2 1 1 1 1

Biológia (szertár) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Fizika (előadó II.)

2

Fizika (előadó I.)

2 29 1 13 2 1 1 10 20 8 9 10 1 1 1 2 1 1 1 2 1 1 20 1 1 1 1 2 2 1 1 2 1 4 1 1 1

Biológia (szertár) Tantermek, váltók, könyvtár, előadók Testnevelés (lejáró) Fizika (szertár) Fizika (előadó II.) Testnevelés (kondi terem) Fizika (előadó II.) Testnevelés (szertár) Testnevelés (szertár) Testnevelés (szertár) Fizika (szertár) Fizika (előadó I.) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Fizika (szertár) Földrajz (szertár) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Fizika (előadó II.) Biológia (szertár) Fizika (előadó I.) Testnevelés (szertár) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Testnevelés (szertár) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Fizika (szertár) Számítástechnika Számítástechnika Testnevelés (lejáró) Testnevelés (kondi terem) Oktatástechnika Biológia (szertár) Biológia (előadó) Fizika (előadó II.)

27

Ingasorozat hullámmozgás bemutatásához Írásvetítő

1

Fizika (előadó II.)

8

Iskolai dugaszos ellenállás szekrény Kamera Karerősítő szerkezet Karos mérleg Kérődző gyomor Kétszikű szár Kézi súlyzó Kisülési csősorozat Kocsányos tölgy virága Kombinált kond. szerkezet Kondenzátor állvány Koponya (3 részes) Koponya (festett) Kosárgyűrű Kosárlabda Kosárlabda állvány (udvari) Kvarclámpa Lapolvasó Microtec scaner Lapolvasó Primax color A4 Látás-szív-vérkeringés szemléltető képsor Levél szerkezete Levélmérleg Macska csontváza Madár belső szervei Magasugró léc Magasugró leérkező Magasugró mérce Magnetofon Magnetométer Magsugárzást mérő GM-cső Mászókötél Mechanikai kísérleti készlet Medicinlabda Méregszekrény Metronóm Mikroszkóp Mikroszkópizáló lámpa Molekula orbitál Nagy mechanikai gyűjtemény Nagyfeszültségű előtét Nyeles fotocella Nyomtató Nyomtatók Nyújtó (fali)

10 1 1 6 1 1 50 2 2 1 1 1 1 4 16 2 1 1 1 3

fizika, biológia, kémia, rajz, számítástechnika terFizika (előadó I.) Számítástechnika Testnevelés (kondi terem) Fizika (előadó II.) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Testnevelés (kondi terem) Fizika (előadó I.) Biológia (szertár) Testnevelés (kondi terem) Fizika (előadó I.) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Testnevelés (torna terem) Testnevelés (szertár) Testnevelés (udvar) Biológia (szertár) Számítástechnika Számítástechnika Biológia (előadó)

2 1 1 1 1 2 2 16 1 1 3 3 68 2 6 15 5 1 2 1 1 1 19 1

Biológia (szertár) Gazd. hivatal Biológia (szertár) Biológia (szertár) Testnevelés (szertár) Testnevelés (szertár) Testnevelés (szertár) Oktatástechnika Fizika (előadó I.) Fizika (előadó I.) Testnevelés (torna terem) Fizika (előadó II.) Testnevelés (szertár) Kémia (előkészítő és méregraktár) Fizika (előadó II.) Biológia (labor) Biológia (labor) Kémia (előadó) Fizika (előadó II.) Fizika (előadó I.) Fizika (előadó I.) Tanterem Termekben, számítástechnikában Testnevelés

28

Oszcilloszkóp Osztriga folyadékban Pálcikamodell Pascal féle fenéknyomásmérő Patkómágnes Periódusos rendszer Pete barázdálódása Pézsmapolip folyadékban Phonendoscóp Ping-pong ütő soft gyakorló Plexi kosárpalánk Polytest-volt-amper mérő Programos, szoftverek, CD-k Quartz lámpa Rádió-magnó Rádió-magnók

2 1 12 1 2 2 1 1 2 10 3 2 64 1 9 5

Reuter lámpa Rovarfej (rágótipus) Röntgen cső Röpháló (verseny, szegett) Röplabda Röplabda állvány Sátor 1 személyes Schmidt féle pörgettyű Stopperóra Sugárzásmérő Súlyemelő apparát Súlygolyó (5 kg-os) Súlysorozat Súlytárcsa (fém) Súlyzó Súlyzórúd Szalag generátor Szalag Van de Graaf generátorhoz Számítógép tartozékokkal Szárcsa (kitömött) Szikrainduktor Szőlőlisztharmat Szünetmentes tápegység Szünetmentes tápegység Talajszőnyeg Táramérleg Tárcsatartó Teknősbéka Televízió készülékek

1 1 2 1 7 2 2 2 1 1 2 4 13 10 1 1 1 1 75 1 3 1 1 4 6 7 1 1 53

Térképek

142

29

Fizika (szertár) Biológia (szertár) Kémia (előadó) Fizika (előadó II.) Kémia (szertár) Kémia (labor és előkészítő) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Biológia (labor) Testnevelés (szertár) Testnevelés (torna terem, udvar) Fizika (előadó I.) Számítástechnika Fizika (szertár) Oktatástechnika és Számítástechnika Oktatástechnika és nyelvtanári dolgozó Fizika (előadó I.) Biológia (előadó) Fizika (előadó I.) Testnevelés (szertár) Testnevelés (szertár) Testnevelés (szertár) Testnevelés (szertár) Fizika (előadó II.) Testnevelés (iroda) Fizika (előadó I) Testnevelés Testnevelés Biológia, kémia, fizika (labor) Testnevelés (szertár) Testnevelés (iroda) Testnevelés (szertár) Fizika (előadó I) Fizika (szertár) Számítástechnika Biológia (szertár) Fizika (előadó I.) Biológia (előadó) Gazd. iroda Irodák, előadók, számítástechnika Testnevelés (lejáró) Kémia (labor és szertár) Testnevelés (kondi terem) Biológia (szertár) Minden terem, előadó valamint a könyvtárban Földrajz (szertár)

Termések Testmagasság mérő Tollas ütő Tolóellenállás Torna gerenda Tornaló Tornapad Tornaszekrény (5 részes) Többszörös kötés Transzformátor (5 voltos) Transzparens sorozat Tulipán virága Tüdőmodell Ugrószekrény Ugrószőnyeg Ugrózsámoly UNIVEKA mérőműszer Univerzális mérőműszer Univerzális mérőműszer Változtatható hajlásszögű lejtő görgőkkel Vérnyomásmérő Versenykorlát Videó kamera állvány Videó magnók Videókazetta (oktatási) Villamos kaloriméter Virágállat folyadékban

1 1 10 2 1 1 5 1 1 3 5 1 1 1 6 17 5 9 6 1

Biológia (előadó) Testnevelés (iroda) Testnevelés (szertár) Fizika (előadó I.) Testnevelés (folyosó) Testnevelés (folyosó) Testnevelés (torna terem) Testnevelés (szertár) Kémia (előadó) Fizika (előadó I.) Kémia (előadó) Biológia (szertár) Biológia (szertár) Testnevelés (szertár) Testnevelés (szertár) Testnevelés (szertár) Fizika (előadó I.) Fizika (előadó I.) Fizika (előadó I.), Oktatástechnika Fizika (szertár)

2 2 1 4 268 8 1

Biológia (szertár) Testnevelés (lejáró) Oktatástechnika Oktatástechnika Oktatástechnika Fizika (szertár) Biológia (szertár)

j. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak, - az iskola nevelő- és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 3.

Gyermek- és ifjúságvédelem

a. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk minden pedagógusa közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásá-ban, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszünte-tésében. Iskolai szinten ezt a munkát a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogja össze, aki megfelelő szakirányú végzettséggel is rendelkező pedagógus végzettségű könyvtáros. Rendszeresen felmérést végez a diákok körében a tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárására. Tapasztalatairól folyamatosan feljegyzéseket vezet. A tanulókat és a szülőket tájékoztatja azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, segít a kapcsolatfelvételben és figyelemmel kíséri a segítségnyújtók tevékenységét. 30

A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tankönyv támogatási keret szétosztására, a tanulók segélyezésére. Figyelemmel kíséri a szociális és ifjúságvédelmi feladatokhoz kapcsolódó pályázatokat. Együttműködik a családdal, a kollégiummal, a nevelési tanácsadóval, a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, háziorvossal és az iskolaorvossal. Kidolgozza az iskola drogprevenciós programját, gondoskodik szakértők bevonásáról, és aktívan közreműködik a program megvalósításában. A gimnázium viszonylag szerencsés helyzetben van: a tanulói létszámhoz viszonyítva aránylag kevés a veszélyeztetett tanulók száma. A veszélyeztetettség forrása sajátos módon alakult az utóbbi években. Megnőtt azon tanulók száma, akik a család széthullása, vagy családon belüli légkör, a szeretet, a gondoskodás, az egymásra figyelés hiánya miatt válik veszélyeztetetté, kerül rossz társaságba. Ezek megoldása nagy tapintatot, körültekintést és rengeteg időt, türelmet igényel az osztályfőnököktől, minden tanártól. Az iskola ifjúságvédelmi felelőse az osztályfőnökökkel együttműködve tárja fel a veszélyeztetett tanulókat. A Családsegítő központtal együttműködünk, az általuk szervezett programokban részt veszünk. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik, akinek alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok munkáját, valamit a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. Ezen kívül a nevelők és a tanulók, valamit a nevelők és a szülők személyes kapcsolatainak, és a családlátogatásoknak egyik célja a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása. A tanulók életkörülményeit, fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Fokozott figyelmet fordítunk az iskolánkban tanuló hátrányos helyzetű diákok élet - és tanulási körülményeire. Látogatjuk a családokat, szoros kapcsolatot alakítottak ki az osztályfőnökök a szülőkkel. Az iskola alapítványai révén rendszeres segítséget nyújt a beiskolázási költségekhez. A különböző Roma programok pályázatain nyert támogatások biztosítják, hogy a tehetséges cigánytanulók ne szakadjanak le, esélyük legyen a továbbtanulásra. A szenvedélybetegségek egyre nagyobb mértékben terjednek a 14-18 éves korosztály körében. A dohányzás, az alkohol, a drogfogyasztás ártalmaival rendszeresen foglalkozunk az emberismeret és a biológia órákon. Részt veszünk a városi programokban, előadásokon. A tanulók megfigyelése, a szülői házzal kialakított kontaktus, a felmérések, kérdőívek segítségével igyekszünk kiszűrni a veszélyeztetett vagy már drogfogyasztó

31

fiatalokat. Rendszeres munkakapcsolatot tartunk mentálhigiénés szakemberekkel, előadásokat, kiscsoportos foglalkozásokat szervezünk. Tanulóink részt vesznek a különböző drog prevenciós központ által szervezett kortársképzésekben, melynek eredményeképpen minden évben több tucat tanuló segíti a drogveszéllyel szembeni harcot. Jelentős igény van az iskolapszichológus munkájára. Elsősorban tanuláslélektani és családi problémák megoldásával fordulnak hozzá egyénileg, csoportosan és családosan. b. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gimnáziumunkba kerülő diákok többsége a nyugodt, biztos családi háttérnek köszönhetően megkapja a tanulmányai folytatásához szükséges feltételeket. Az erre való törekvés megfigyelhető az olyan családoknál is, ahol a szociális hátrányok miatt ez nagy erőfeszítést jelent a szülőknek. Célunk, hogy a tanulók hátrányos szociális körülményei kevéssé befolyásolják eredményes tanulmányi munkájukat és a közösségben elfoglalt helyüket. A szociálisan rászoruló tanulók a vonatkozó jogszabályok (15/2003 OM rendelet valamint a 2004. évi XVII. törvény) alapján készített az ingyenes tankönyvellátást illetve a rászorulók tankönyv támogatását meghatározó szabályzatunk szerint ingyenes tankönyvek vagy tartósan kölcsönözhető tankönyveket kapnak. A tanulók megismerése során a családok szociális helyzetét is fel kell tárni, amit segíthet a szülőkkel történő rendszeres személyes találkozás. Az osztályfőnökök szükség esetén az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét kérhetik. Tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat az iskolán kívüli szociális támogatási lehetőségekről (pályázatok, alapítványi támogatások, gyermekvédelmi támogatás, étkezési díjkedvezmény, stb.).

32

VI. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek, illetve tehetséggondozás formái iskolánkban A Móra Ferenc Gimnázium hagyományos tanórán kívüli programjai, ezen túl az aktuális programok hozzájárulnak a beilleszkedési nehézségek oldásához. Elsősorban osztályfőnöki szinten értesül az iskola ilyen problémákról. Mivel az osztályban jelentkezik a probléma, általános elv, hogy próbáljuk ott megoldani. Az osztályfőnök több segítséggel is élhet a probléma megoldása, enyhítése kapcsán. Az intézmény együttműködik a Kapocs Családsegítő Központtal. Ezen együttműködés egyéni szinten, érintett diákok kapcsán valósul meg. A közös munka folyamatosan alakul. A legtöbb magatartási problémával küszködő diák esetében a háttérben a család található meg. Ezért sem nélkülözhetjük a Családsegítő információit és szakmai tapasztalatait. Az iskola szintén együttműködik egy iskolapszichológussal. Az iskolapszichológus munkája a következő tevékenységeket öleli fel: osztályfőnöki órák tartása tanácsadás pedagógusok számára egyéni konzultáció diákok számára Az iskola rendelkezik mentálhigiénés végzettségű tanárral. Mentálhigiénés munkája a következő területeket öleli fel: egyéni konzultáció, segítő beszélgetés diákok számára mentálhigiénés program szervezése kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal Az iskola nevelőtestületében van drogkoordinátor tanár. Munkája a következő területeket foglalja magába: drogprevenciós programok szervezése kapcsolattartás a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal tanácsadás pedagógusok számára Terveink között szerepel egy kortárs segítő csoport létrehozása. A diákok mentális, magatartási problémáiban igen hatékonyan tud segíteni a korosztályból kikerülő társ. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A gimnáziumunkba felvételi vizsga után kerülnek a tanulók, és a beíratkozott új diákok az első tanév megkezdése előtt gólya táborban vehetnek részt. A négy évfolyamos képzésben az első év, a hat évfolyamos képzésben pedig az első két év fő célja az alapozás. Ekkor a tanulók elsajátíthatják a helyes tanulási módszereket. Ebben segítséget kapnak osztályfőnökeiktől és szaktanáraiktól egyaránt. Pótolhatják tudásuk esetleges hiányosságait, így az alapozó szakasz végére egységes ismeretanyaggal, kellő önismerettel, önértékeléssel rendelkeznek. Indokolt esetben az egyéni problémákhoz igazodó tanórai tanulás megszervezésével segítjük a nehézségekkel küzdők felzárkóztatását. Alkalmanként felzárkóztató foglalkozásokat is tartunk. Szükség szerint igénybe vesszük nevelési szakemberek segítségét, kikérjük szakvéleményüket, és bevonjuk őket a megoldás folyamatába.

33

Az iskolai könyvtár, az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, speciális tanórán kívüli foglalkozások könnyítik a felzárkózást. A szülőkkel, kollégiummal való együttműködés is része programunknak. A felsőbb évfolyamokon a továbbtanulás irányítása, segítése és az egyéni okokból a tanév közben lemaradók felzárkóztatása a fő feladatunk. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése differenciált tanórai munkával, változatos iskolai és házi feladatokkal. Az érdeklődési körnek megfelelő osztályok szervezése a hat évfolyamos képzésben (humán, reál). A lehetőségekhez mérten kezdettől fogva homogén csoportok létrehozása matematikából, idegen nyelvből, és az érettségi választott szintjének megfelelően az egyes tantárgyakból a 1112. évfolyamokon. A tehetséggondozó tanórán kívüli foglalkozások. Korosztályonkénti, tantárgyankénti szakkörök. Versenyekre előkészítő kiscsoportos, vagy egyéni foglalkozások. Iskolai sportegyesület, sportversenyekre való felkészítés. Szabadidős foglalkozások, fellépési lehetőségek diákjaink számára. Az iskolai könyvtár és az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A továbbtanulás segítése előkészítő foglalkozásokon. A tehetséges, érdeklődő tanulók a felkészültségüknek megfelelően különböző szintű versenyeken vesznek részt a helyi versenyektől az OKTV-ig. Tanulóink egyre nagyobb számban vesznek részt egyéni és csoportos pályázatokon, művészeti rendezvényeken.

34

VII. A szülők, a tanulók a pedagógusok együttműködésének formái – az iskolahasználók, az iskolai közéletben

A tanulók A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskolának az oktatási és nevelési céljai megvalósításához meg kell nyernie a szülőket. Az egyetértés és együttműködés erősíti, a véleménykülönbségek, az összhang hiánya gátolja az iskolai munka eredményességét. A szülőkkel való találkozások lehetőségei: családlátogatás összevont szülői értekezletek - 9., 10., 12. évfolyamon. osztály szülői értekezletek - félévenként. tanári fogadóórák - félévenként, de bármikor megbeszélés szerint. igazgatói fogadóórák - bármikor a megbeszélt időpontban. írásbeli tájékoztató Iskolaszék A szülők választott képviselői véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek az iskolai élet tartalmi és szervezeti formáira, az alkalmazott nevelési módszerekre. Folyamatosan kapnak tájékoztatást az iskola működéséről, az iskola és az önkormányzat képviselőivel közösen keresik a legjobb megoldásokat. A továbbfejlesztés lehetőségei Szülői értekezletek tekintetében: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés javítása, - a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - kérésre gyermekük tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatójának.

35

A fogadóórák tekintetében: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

36

VIII. A Felnőttoktatási Tagozat Otthoni Tanulást Támogató Távoktató Programja A társadalmi igény, avagy néha a járt utat is el kell hagyni A 21. század első évtizedei minden bizonnyal a tanuló társadalom koraként kerülnek be a történelemkönyvekbe. Az 1990-es évek társadalmi változásai és a törvényi szabályozásokban bekövetkező robbanásszerű változások valamennyi iskolatípus számára kihívást jelentettek Ebben a kihívásban két alternatíva fogalmazódott meg: Az oktatási intézmény fejlesztési stratégiájának kidolgozásával biztosítja életképességét, így fennmaradását, vagy Tevékenysége lemerevedik, az új feladatok megoldására rugalmatlanná válik, így hozzájárul önmaga megszűnéséhez Ezekre a kihívásokra válaszolt gimnáziumunk Felnőttoktatási Tagozata is, amikor 2003/2004es tanévben beindította az otthoni tanulást támogató távoktatási programját, és ettől kezdve elindult egy hosszú, modernizációs úton. Ez a felnőttoktatás komplex korszerűsítését tartalmazza, a tantárgyi szerkezettől kezdve a taneszközökön keresztül a tanárok szemléletváltásáig. Kiskunfélegyházán az ezredfordulón különösen erőteljesen érvényesültek azok a kedvezőtlen makrogazdasági trendek, amelyek országos viszonylatban már korábban éreztették hatásukat. A külföldi (multi- és szupranacionális) cégek beruházó kedve látványosan csökkent; a már működő kiskunfélegyházi telephelyeket egymás után számolták fel. Ez regionálisan a munkaerőpiacon lévők egy részének elbocsátását okozta, ami tartóssá váló tömeges munkanélküliséghez vezetett. A város földrajzi helyzetéből fakadó sérülékenysége, a mezőgazdaságból élők óriási száma miatt egyik napról a másikra szembesülniük kellett azzal a szomorú ténnyel, hogy sokan szereztek iskolarendszerben és azon kívül olyan szakmai tudást, végzettséget, amely birtokosát nem teszi alkalmassá arra, hogy az egyre inkább átalakuló gazdaságban helyet találhasson a maga számára az egyre inkább tudásigényessé váló munkahelyek egyikének megszerzésével. A kedvezőtlen demográfiai mutatók azt jelzik, hogy a hazai társadalom „elöregedő” társadalom. Ez azt jelenti, hogy a következő években kedvezőtlenné válik a foglalkoztatott és inaktív népesség aránya, aminek következményei a jövendő munkavállalókra az optimálist messze meghaladó teherként fognak ránehezedni. Ha arra gondolunk, hogy Kiskunfélegyháza vonzáskörzete kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, ahol az elöregedés, a sok esetben magas munkaterhek kedvezőtlen egészségügyi állapotot eredményeznek, (országos viszonylatban BácsKiskun megyében második legmagasabb az öngyilkosok száma) ez már önmagában sem teremthet kedvező feltételeket a tanuláshoz és a munkavállaláshoz. Közismert, hogy a munkanélküliség sokkal jobban sújtja az iskolázatlan vagy korszerűtlen szakmai végzettséggel rendelkezőket. A szegénység koncentrálódása az apróbb településeken azért különösen súlyos probléma, mert orvoslására pillanatnyilag nincs mód és lehetőség. Gondoljuk csak át; az az idősebb korosztály, aki ma nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, ma milyen minőségű és konvertálható szakmai végzettséget/képzettséget tud szerezni? 37

Az alacsony iskolai végzettség, a korszerűtlen szakmai tudás önmagában „garanciája” lehet a tartós munkanélküliségnek. A veszély ebben az esetben kettős: ezeket a személyeket nem lehet bejuttatni a munkaerőpiacra másrészt pedig nem lehet benntartani. A tartós munkanélküliség következménye a tartós szegénység, a leszakadás, a marginalizáció. Ezek a többszörösen hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok képviselői jelentek meg gimnáziumunk felnőttoktatásában. Az esélyekben megmutatkozó különbségeket az iskola önerejéből nem tudja kiegyenlíteni. A halmozottan jelentkező hátrányok esetén csupán egy ok megszüntetése - pl. digitális műveltséget biztosító kurzusok indítása szegények, munkanélküliek számára – önmagában nem fogja a kívánt eredményt biztosítani Megjósolható azoknak az elképzeléseknek a kudarca is, amelyek elsősorban az érintettektől várják a kialakult helyzet javulását. Ezeket átgondolva rádöbbentünk, hogy iskolarendszerű felnőttoktatásunk programja a jelen viszonyok, a társadalmi elvárások, az európai és hazai piacgazdaság munkavállalóval szemben támasztott igényei szemszögéből vizsgálva korszerűtlen, és továbbfejleszteni az adott keretek között nem lehet. Hallgatóink közül csaknem minden második ember kimaradt, „lemorzsolódott” a szaktanárok felzárkóztató foglalkozásai, lelkiismeretes szakmai munkája ellenére is. A valódi megújulást az egyénre szabott tanulási életutak kialakításában, a hallgatókkal történő partnerségre, tehát egy gyökeresen új szemléletet feltételező tanár-diák viszonyra épülő kapcsolat elfogadtatásában láttuk. Felnőttoktatási tagozatunk sajátos arculatának kialakítása A fent leírtak érzékeltetik, milyen komoly elvárásokkal, követelményekkel szembesültünk 2003 tavaszán, ami arra inspirált, hogy haladéktalanul gondoljuk át azokat az elemeket, amelyek akadályozzák felnőttoktatásunk minőségi megújulását. A problémákat a következőkben láttuk: A hallgatóink többsége nem tud rendszeresen iskolába járni. Munkahelyük megtartása, családi problémáik, a lakóhelyük távolsága az iskolától jó, ha heti egy alkalommal lehetővé teszi az órákon való részvételt. Ez sem az ideális esetben megálmodott konzultációt, hanem a tananyag „leadását” jelenti. Az egy osztályra (tanteremre) eső hallgatói létszám igen magas. Mivel finanszírozási kényszer van, az elégséges létszám kialakítása – eleve kalkulálva a lemorzsolódás magas arányával – így érhető el. Így már az indulásnál megteremtődik egy kedvezőtlen pedagógiai szituáció. Sok más mellett ez az emberileg és pedagógiailag is méltatlan helyzet az egyik forrása a megengedhetetlen arányú lemorzsolódásnak. A fenntartó a négy évfolyamon 4 osztályt engedélyezett, ezért fordulhatott elő némely osztályban a 40 főnél magasabb osztálylétszám. A levelező oktatásban a tanórák száma nem elegendő. A Közoktatási Törvény eleve behatárolja a maximális óraszámot. Ez, ha hagyományos tanórákban gondolkodunk, sohasem elég. Mivel az alkalmazott módszer – frontális munka – sze-

38

gényes, ezért ezen az úton tovább menve (pl. óraszámemeléssel) sem lehet jobb eredményeket elérni. A heti 2 napos tanítási rend napi 6 tanórája tehát tovább nem növelhető. Az egyéni foglalkozások, az interakciók hiánya, illetve gyenge minősége. Pedig az eltérő képességű és felkészültségű hallgatók iskolai sikerességének ez lenne az egyik kulcsa. A hagyományos szerkezetű felnőttoktatás nem, vagy csak csekély mértékben teszi lehetővé a differenciált foglalkozások megtartását. Nálunk ekkor még csoportbontásban tanított tantárgyak sem léteznek. A taneszközök gyenge minőségűek, nem a felnőttek igényei szerint valók. Nem áll rendelkezésre a felnőttek számára kidolgozott, az otthoni tanulást is segítő taneszköz-csomag. A tankönyvek önálló tanulásra nem alkalmasak, a papíralapú segédletek ideig-óráig jelentenek megoldást, de csak abban az esetben, ha biztosítják az otthoni önálló tanulást. Értékelésből adódó nehézségek. Csak az iskolában megszerzett tudást értékeljük, teljesen lemondunk a korábban megszerzett tudás „beszámításáról”. Ráadásul az értékelés egyetlen célja az osztályzat biztosítása. Értékelésünk időpontjai nem alkalmazkodnak a hallgatók egyéni haladási üteméhez. A kooperáció szinte teljes hiánya. Még megyén belül sem ismertük egymás munkáját, nem beszélve a segítő együttműködésről. A hátrányos társadalmi csoportokkal történő iskolai foglalkozás alacsony szakmai presztízse. A gimnáziumok országos rangsorát a felsőoktatásba való sikeres felvétel és az országos tanulmányi versenyeredmények alapján határozzák meg. Ezért a tanárok munkájában ezekre való felkészítés dominál. Nincs andragógiai végzettséggel rendelkező pedagógus, így saját tapasztalataikból tanítanak. A pedagógusuk mellett más szakemberek tevékenységének teljes hiánya. Korlátozott óraszámban ugyan, de iskolánk pszichológusa egyéni időpont egyeztetés után a felnőtt hallgatókat is fogadja. De hiányzik egy mentálhigiénés szakember, egy pályaválasztási tanácsadó, vagy éppen egy karrier-tanácsadó, munkaügyi kérdésekben jártas szakember. A fentiekből kiderült, hogy a jelenlegi állapot nem tartható fenn. De tisztában voltunk azzal is, hogy ahhoz, hogy tartalmi és módszertani szempontból színesebbé, sokrétűbbé tudjuk tenni az iskolában folyó tevékenységet, hogy megfeleljünk a kihívásoknak, nem elégedhetünk meg az egyes részterületek átformálásával, korszerűsítésével. Gondosan tanulmányoztuk a hazai és nemzetközi szakirodalmat. Egy OECD kutatás a felnőttek tanulási motiváltságával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmünket, hogy Ha a tanulási módszerek nem alkalmazkodnak a felnőttek speciális tanulási követelményeihez, közülük sokan abbahagyják tanulmányaikat, kimaradnak az iskolából. A felnőttek igényelnék, hogy az előrehaladás ütemét, gyorsaságát egyénre szabottan tervezzék meg, és a program, az időbeosztás vegye figyelembe a munkaidejüket, közlekedési feltételeiket, a könnyen megközelíthetőséget. Felvállaltuk az élethosszig tartó tanulás stratégiáját, melynek középpontjában a hallgatói szükségletek kielégítése áll. Tanulóközpontú felnőttoktatásunkat négy alappillérre helyeztük: Az egyéni élettapasztalataikat beépítettük a képzésbe. A felnőttek teljesen új, idegen tartalmakat csak nagy fenntartásokkal, alacsony motivációs szinten fogadnak be. Ezért törekedtünk, hogy a számukra összeállított anyagban megjelenhessen saját világuk is.

39

Törekedtünk arra, hogy a tananyag értelme, haszna világos legyen. Szemben a közoktatás alsóbb évfolyamain tanulókkal, a felnőttek csak akkor motiváltak a tanulásra, ha látják a tanulási utat és az egyes anyagok, tantárgyak kapcsolódását. A tanult ismeretek már a tanulás során hasznosíthatók a munkában. A tanulást rugalmasan és egyénre szabva szerveztük meg. Saját maguk választhatták meg a tanulási környezetet, a tanulás idejét és tempóját. Így nem kell megszakítaniuk munkahelyi feladataik végzését, ugyanakkor önfegyelemre és motivációra tesznek szert, ami megjelenik a napi munkájukban is. Az értékelést személyessé és folyamatossá tettük. A felnőttek számára támogató motivációs elem a folyamatos és személyes visszacsatolás. Ez nem feltétlenül osztályozást jelent. Fontos a rendszeres önellenőrzés, önértékelés. Ez a szemlélet alapvetően különbözik attól az oktatáspolitikai megközelítéstől, amely a formális intézményi folyamatokra helyezi a hangsúlyt. 2003 áprilisában felvettük a kapcsolatot az Országos Közoktatási Intézet Felnőttoktatási és Kisebbségi Központjával. Megállapodtunk, hogy együtt fogunk fejleszteni. A megállapodás célja: „A kölcsönös együttműködés a hátrányos helyzetű, iskolai kudarcot szenvedett tanulók iskolai sikerességét elősegítő programok, módszerek, más iskolák pedagógiai gyakorlatában is hasznosítható modell-értékű elemek kidolgozására irányul. Az együttműködés kiterjed a tanórai módszertani stratégiák, speciális tantárgyi tartalmak, a tanulók szempontjából előnyös tanulási környezet kialakítására, valamint az ehhez szükséges taneszközök és értékelési módszerek fejlesztésére.” Az együttműködési megállapodás hatályba lépése - annak aláírásával – 2003 augusztusában megtörtént. Az otthoni tanulást támogató távoktató programunkat a levelező tagozat munkarendje szerint a 2003/2004-es tanévben indítottuk 10. évfolyamos hallgatóknak, az ő igényeikhez és életrendjükhöz igazítva. Ők szakmunkás végzettséggel vagy szakiskolai bizonyítvánnyal eleve erre az évfolyamra iratkoztak be. Rendelkeztek bizonyos tanulási technikával, átlagosan közepes képességgel és erős tanulási motivációval. Az előzetes igényfelmérésünk alapján az ő körükben jelentkezett legnagyobb érdeklődés a távoktató módszerrel tanuló osztály iránt. Felnőttoktatási tagozatunkon ugyanolyan fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatok kialakítását, mint a nappali rendszerű oktatásban. Meggyőződésünk, hogy a hallgatók és tanáraik, illetve a hallgatók egymás közötti kapcsolatai előnyösen befolyásolják a tanulási kedv fenntartását, az esetleges kudarcokon való átlendülést. Így szeretnénk elkerülni, hogy tanulóink támasz nélkül küzdjenek a tananyaggal, vagy a magárahagyatottság keserű élményét éljék át. Ezért hetente egy alkalommal konzultációt tartunk, melyen a matematika és a hallgatók által szabadon választott idegen nyelv anyaga kerül megbeszélésre, hiszen ezeket nem önálló tanulással sajátítják el a tanulók. Majd ezt követi - heti váltásban – egy-egy csoportos konzultáció a távoktatási program tantárgyai közül, ahol nem csak a tananyag önálló elsajátításához kapnak segítséget, hanem nehéz fogalmak és tételek magyarázatát, bonyolultabb összefüggések tisztázását is hallhatják, illetve feladatlapok alapján lehetőségük nyílik az önértékelésre. Ez

40

egyrészt visszacsatolásként szolgál, másrészt tisztában lesznek azzal a szinttel, melynek elérése után továbbhaladhatnak az anyaggal. Hallgatóink közül sokan külföldön dolgoznak, és jelentős azok száma is, akik 50 kilométernél távolabbról járnak hozzánk, ezért ritkábban látogatják a konzultációkat. A tanulók számára folyamatos, egyénre szabott segítséget nyújtanak a szaktanárok, illetve az osztályfőnök szerepét átvállaló tutor. Vele lehet megbeszélni az iskolával, oktatással kapcsolatos problémákat, segítséget nyújt személyes kérdések esetén, ő tartja a kapcsolatot a tanárok és a diákok között, tanácsokat ad, szervezési feladatokat lát el. A felnőttoktatási tagozat létszámának növekedése, illetve a beiskolázási terület kiszélesedése nyomán megnövekvő földrajzi távolságok egyaránt indokolttá és szükségessé tették az elektronikus tanulástámogató rendszer bevezetését. A kifejezetten a felnőttoktatás működési rendje és igényei alapján íratott elektronikus napló adatbázis egyesíti a tanulásmenedzselő (LMS) és tananyagkezelő (LCMS) rendszerek főbb funkcióit. Használata révén a hallgatók nemcsak tanulmányi előmenetelüket kísérhetik nyomon, de a tanárok által feltöltött hirdetmények és tananyagok révén a naprakész felkészüléshez is segítséget kapnak. A fórum funkció használatával a hallgatók egymás közötti kommunikációja térben függetlenné válik, hiszen az egymástól több száz kilométerre élő felhasználók is egyszerűen kapcsolatba léphetnek egymással. Az adatbázis jelentős segítséget nyújt a tanügy-igazgatási feladatok ellátásában, így például a statisztikák elkészítésében és a törzsadatok nyilvántartásában is. A napló működése titkosított adatcsatornán keresztül, egyedi azonosítókkal védetten történik. A rendszerben létrehozott dokumentumok kimeneti formátuma a tanügy-igazgatási előírásoknak mindenben megfelel. Nem mindenki számára alkalmas az otthoni tanulást támogató távoktató program. Ezért aki önállóan nem boldogul a tananyaggal, lehetősége van a hagyományos esti tagozatos oktatásban részt venni, heti két alkalommal tanítási órákra bejárni. Az iskola és a tanár hagyományos szerepe mellé az új feltételeknek megfelelően eddig nem, vagy csak kevéssé gyakorolt tevékenységformákat kellett kialakítanunk. Nekünk is tanulnunk kellett a tanulás irányítását, a tutori feladatokat, szoknunk kellett az új vizsgarendszert. Jelenleg a felnőttoktatásban tanító 35 fő - valamennyien többszakosok, egyetemi végzettségűek – a munkájukat hivatásnak tekintő, a felnőttoktatást önként és nem kényszerből vállaló kolléga. Az új módszer szemléletváltást követelt tőlük is, amelynek megvalósítása a többségnél kedvező fogadtatásra talált. Ők azok, akik szabadidejüket, szabadnapjaikat áldozzák a tananyag fejlesztésére, az oktatócsomagba segédanyagok, önértékelő lapok készítésére. Nem könnyű a helyzetük az eddig hagyományos képzést ismerőknek, sem a tanulóknak, sem a tanároknak, hiszen meg kellett tanulniuk az új tanulási környezetben új stratégiával és új módszerekkel tanulni, illetve tanítani. Meg kellett találni a saját helyüket az új technológiák nyújtotta tananyag-készítési folyamatban, kidolgozni azokat az új és konkrét pedagógiai és andragógiai módszereket, amelyeket a távolság és az elektronikus kapcsolattartás eléjük tárt. A fejlesztés egyaránt többletmunkát igényel vezetőtől, pedagógustól, az oktató-nevelő munkát segítő valamennyi dolgozótól.

41

A valódi megújulást az egyénre szabott életutak kialakításában, a tanulókkal történő partnerségre, tehát egy gyökeresen új szemléletet feltételező tanár-diák viszonyra épülő kapcsolat elfogadtatásában láttuk. Ebben segítségünkre volt a Fővárosi Pedagógiai Intézet felnőttoktatási szakértője, aki továbbképzéseken világított rá a gyermek és a felnőtt oktatásának különbözőségeire, a felnőttoktatás sajátosságaira és didaktikai elveire, valamint a kevéssé képzettek tanításának speciális problémáira.

42

A gyermek és a felnőtt oktatásának különbözősége

A tanuló helyzete A tapasztalatok felhasználása Készség a tanulásra A tanultak felhasználása Tanulási orientáció A tanítás-tanulás légköre A tanítás-tanulás szervezettsége A tanulók kapcsolata A tanulás tervezése A szükségletek feltárása A célok meghatározása Az előrehaladás útja A tevékenység fő módszere A tanulás értékelése

A PEDAGÓGIÁBAN

AZ ANDRAGÓGIÁBAN

függőség

növekvő önirányítás

csekély értékű

gazdagon felhasználható

a testi fejlettségnek megfelelőa társadalmi szerepek késztetéen társadalmi nyomásra alakul sére alakul ki ki közvetlen alkalmazás a gyakorkésői alkalmazás a felnőttkorlati szükségleteknek megfelelőban en tantárgyi tagolás

probléma-központúság

tekintélyelvű irányítás

kölcsönös tisztelet, partnerkapcsolat

formális

informális

versengő

együttműködő

a tanár határozza meg

közösen történik

a tanár dönt róla

közös megbeszéléssel döntenek róla

a tanár dönt róla

közös megbeszéléssel döntenek róla

a tantárgyak logikája szerint, a készségfejlesztést követve, tartalmi egységekben problémakörök szerint a tanulócsoport kereső kutató, közlő technikák, tanári magyaproblémamegoldó magatartásárázat val közösen történik a szükségletek a tanár egyedül végzi kielégítettsége szerint

43

Az utóbbi évek beiskolázási adatai jól mutatják, mekkora az igény az elektronikus tanulásra Hiba! Érvénytelen csatolás.

44

A Felnőttoktatási Tagozat Képzési rendje, Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata I. Általános rendelkezések Az alapító okirat tartalmazza a felnőttek gimnáziumi oktatását, amely a Móra Ferenc Gimnázium tagozataként működik. 1. fejezet Képzési idő és forma Gimnáziumunk felnőttoktatási tagozatán az oktatás 4 évfolyamon zajlik, esti és levelező oktatás munkarendje szerint. A levelező oktatásban a tanórai foglalkozások száma heti 4 óra – 2 matematika és 2 idegen nyelv – a többi tantárgy anyagát az otthoni tanulást támogató távoktató program segítségével önállóan sajátítják el tanulóink. Akik igénylik a tanári jelenlétet, a személyes magyarázatokat, azok esti munkarend szerint tanulnak, heti 2 nap 14-15 tanórai foglalkozáson vesznek részt. A 4 éves képzési idő tartalmában igazodik a nappali rendszerű gimnáziumi osztályok anyagához. A felnőttoktatásban tanuló ugyanolyan tartalmú, ugyanolyan értékű, ugyanolyan jogokat adó bizonyítványt kap, mint a nappali rendszerű iskolába járó társa, ezért a „kimenet” követelményeiben eltérés nem lehet. Lehetőségük van a tanulóknak felnőttoktatási tagozatunkon emelt szintű érettségi vizsgára is jelentkezni, s érettségi vizsgát tenni. Tekintettel azonban arra, hogy a levelező oktatás alacsony heti óraszámai miatt nincs módunk bizonyos tárgyak óraszámának emelésére, ezért a tanulónak egyéni felkészüléssel, otthoni tanulás keretében kell az emeltszintű vizsgára felkészülni. A Móra Ferenc Gimnázium felnőttoktatási tagozatára bármely középiskolából át lehet jelentkezni. Az intézménybe lépés feltételei: - általános iskolai végzettséggel 9. évfolyamra, - általános iskolai végzettségre épülő OKJ-s szakmai végzettséggel 9. évfolyamra, - 1996 előtti, un. régi típusú 3 éves szakmunkás bizonyítvánnyal 10. évfolyamra, - szakiskolai 10. évfolyamos végzettséggel a gimnázium 10. évfolyamára lehet beiratkozni. 2. fejezet TVSZ hatálya A TVSZ hatálya kiterjed minden, a Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatán hallgatói jogviszonyban álló tanulóra és oktatóra. A hallgató tanulmányi és vizsgaügyeiben a hatáskört a tagozatvezető gyakorolja. 3. fejezet A tanulói jogviszony és az ebből eredő kötelezettségek A) A tanuló a Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony létrejön, illetve fennáll az adott tanévre, ha a tanuló - a beiratkozási lapot kitöltötte, aláírta; - az oktatási segédanyagot és a TVSZ - t átvette. Minden tanulónak saját oktatatási segédanyaggal kell rendelkeznie; - a tankönyveket a tanulónak kell megvásárolnia;

45

- a 11 - 12. évfolyamon a tanulmányi térítési díjat a negyedéves vizsgák előtt részletekben az előírt határidőig be kell fizetni. A 12. évfolyam végétől az ezt követő első érettségi vizsgaidőszakig tartó időben a tanulói jogviszony csak a vizsgák letételére és az érettségire való felkészülésre jelent jogfolytonosságot. B) Szünetel a tanuló jogviszonya, - az évhalasztás vagy évkihagyás időtartamára, a befizetett térítési díja későbbi időpontban történő felhasználásával; - ha a térítési díjat határidőre nem fizette be (utólagos befizetéskor - 2. pont szerint - helyreáll); - a tanulmányait átmenetileg nem tudja folytatni, nem tud eleget tenni beszámoló és vizsgakötelezettségeinek. C) Az évhalasztás szabályai: - Ha a tanuló évhalasztást vesz igénybe, e szándékát köteles a Tutoron keresztül a tagozatvezetőnek bejelenteni. - Az évhalasztásról a tagozatvezető dönt, a döntéséről a tanuló írásbeli határozatot kap (a következő vizsgaidőszakig). D) A tanuló jogviszonya megszűnik - az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján; - ha a tanuló ezt tanulmányai befejezése előtt kéri; - ha a Gimnázium ilyen értelmű fegyelmi határozatot hozott. 4. fejezet A tanuló jogai és kötelességei A) A tanulónak joga, hogy - látogassa a Gimnázium létesítményeit, a konzultációkat, előadásokat, a beszámoló - és vizsga - előkészítőket, szabályozott keretek között használja azokat a berendezéseket és eszközöket, melyek felkészülését segítik; - osztályfőnöki vagy tutori támogatást kapjon; - véleményt mondjon, javaslatot tegyen az oktató - nevelő munkával, tananyagellátással öszszefüggésben; - tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben. B) A tanuló kötelessége, hogy - mindenkor fegyelmezett magatartásával tartsa tiszteletben a Gimnázium, a konzultációs helyek rendjét, az oktatói és tanulói közösséget, segítse az oktatási tanulási tevékenységet; - eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének, a tantárgyi útmutatók előírásának megfelelően; - tartsa be a tanulmányi rendet, a Gimnázium szabályzatainak előírásait; - őrizze meg, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az intézmény létesítményeit, bérleményeit, felszereléseit, anyagait; - jó eredményeivel, magatartásával járuljon hozzá a Gimnázium jó hírnevének megtartásához.

46

5. fejezet A tanuló anyagi felelőssége - A tanuló a Gimnáziumnak az oktatói és tanulói közösségnek okozott anyagi és erkölcsi kárért felelősséggel tartozik. - Gondatlanságból okozott kár esetén a tanuló felelősségének mértékét és a kártérítés összegét a Gimnázium a Házirend alapján állapítja meg. - Szándékos károkozás esetén a tanuló a teljes kárt köteles megtéríteni, indokolt esetben büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett. II. A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések 1. fejezet Beiratkozás, tanulmányi lap kezelése, felkészítés, időbeosztás, felmentés A) A felkészítés és az időbeosztás általános keretei - Beiratkozáskor az otthoni tanulást támogató távoktató program módszereivel felkészülő tanuló CD vagy DVD lemezen kapja meg egy tanév tantárgyainak tartalomjegyzék szerinti tananyagát (tankönyvjegyzéket, oktatási segédleteit, felkészülési útmutatókat, házi feladatait, stb.), melyek alapján a tanulást, a folyamatos felkészülést az adott tanévre vonatkozó tantárgyakból megkezdheti. - A tanév szorgalmi ideje három negyedévének időponti ütemezése: Első negyedév: szeptembertől november végéig Második negyedév: decembertől február végéig Harmadik negyedév: márciustól júniusig tart - A tanév három negyedéve összevonható. Ebben az esetben a tanuló bármelyik kijelölt vizsgaidőpontban az adott gimnáziumi évfolyam teljes anyagából osztályozó vizsgát tehet. Ekkor a tanulónak a három negyedév valamennyi követelményét teljesítenie kell. A sikeres osztályozó vizsga után már a következő évfolyam anyagából készülhet fel. - Az év végi vizsga augusztus végéig letehető. Azt követően egyéni kérésre új időpont kijelöléséért a tutoron vagy osztályfőnökön keresztül a tagozatvezetőtől kell engedélyt kérni. - Az előadások, konzultációk időpontjait az éves ütemterv alapján a Gimnázium határozza meg és teszi közzé szeptember első hetében. A beszámolók időpontjait is az ütemterv tartalmazza. - Az esti munkarend szerint haladók órarend alapján tanulnak. - A tanuló szóbeli és írásos tájékoztatót kap az egyes tantárgyak tanulásához és a fakultatív tárgyak felvételéhez szükséges tudnivalókról, a tantárgyak vizsgakövetelményeiről, a vizsgakérdésekről, a tananyag biztosításának rendjéről, digitális adathordozók beszerzésének lehetőségeiről. - A Gimnázium egy tanévre eső oktatási ütemterve programozott. Amennyiben a tanuló az ütemterv szerint nem tud haladni, lehetősége van egyéni tanrend alapján lassúbb tempóra is, de ebben az esetben az iskola konzultációs órát már nem tud felajánlani, csak új vizsgaidőpontot. Ebben az esetben a tanuló akkor is magasabb évfolyamra léphet, ha nem tudja teljesíteni az adott tantárgynak a helyi tanterv ütemezése szerinti követelményeit. Az ilyen tanulónak kérelmére halasztás adható a tantárgy tanévi követelményei teljesítésére a következő tanév utolsó vizsgaidőszaka megkezdéséig. A halasztás tényét be kell jegyezni az adott tanév törzslapjára és a tanuló bizonyítványába, majd a következő tanévben a jegyzet rovatban külön kell dokumentálni a két tanév elért eredményét.

47

Javasolt adminisztráció: az adott tantárgy osztályzat rovatát üresen kell hagyni, a jegyzet rovatba pedig beírni: „Történelem tantárgy osztályozó vizsgája alól halasztást kapott, a követelményeket a magasabb évfolyamon pótolnia kell.” (Pecsét, aláírás) A következő évfolyamon a jegyzet rovatba kell beírni az alacsonyabb évfolyam tantárgyi eredményét. Módja van az általa nehezebben elsajátítható tantárgyakat tömbösíteni. Bármely tantárgy osztályozó vizsgáját csak akkor kezdheti meg, ha az adott tantárgy előző tanévi osztályozó vizsgakövetelményeit teljesítette. - Annak érdekében, hogy a tanuló felkészülése programozott legyen, a folyamatos tanulás biztosításához a tanuló önellenőrzését nyomtatott vagy digitális adathordozón hozzáférhető házi feladatok, ellenőrző kérdések, példatárak, illetve interaktív tananyagok szolgálják. B) Beiratkozás, a tanulmányi lap kezelése - Tanulmányai megkezdésekor a tanulónak beiratkozási kötelezettsége van. Ezt a jelentkezési lap kitöltésével és a legmagasabb iskolai végzettségét igazoló bizonyítvány bemutatásával teljesíti. C) A tanuló - A Gimnázium a tanulónak - az érvényes jogszabályoknak megfelelően - diákigazolványt állíthat ki, illetve érvényesíthet. - A tanuló a tanévet akkor zárja le, amikor minden tanulmányi kötelezettségének eleget tett. - Az a tanuló kaphat eredményes év végi osztályzatot, akinek a három beszámoló jegye közül legalább kettő nem elégtelen. - Amennyiben a tanuló kettő vagy három beszámolójának jegye elégtelen, annak a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsga ilyenkor írásbeli vagy szóbeli vizsgarészekből áll a kiírt vizsgarend alapján. Matematikából csak írásbeli vizsga van. - A Gimnázium lehetőséget biztosít tanulóinak több tanév anyagának rövidebb idő, esetleg egy tanév alatti elvégzésére is. Az erre vonatkozó engedélyt a tagozatvezető adja meg. Engedély valamennyi tantárgy, illetőleg egy vagy több tantárgy rövidebb idő alatt történő elvégzésére adható. - Felmentés és halasztás ügyében a tagozatvezető dönt. III. Vizsgákkal, számonkérésekkel kapcsolatos rendelkezések 7. fejezet A vizsgák - Beszámoló: A beszámoló tantárgyanként egy negyedév tananyagának számonkérését jelenti. A tanuló az egyes tantárgyakból a beszámolók összevont értékelésével kaphat év végi osztályzatot (megajánlott jegy) /őszi, téli, tavaszi/ - Otthoni dolgozat, beküldendő feladat: A beküldendő feladatokat az ütemezés alapján megadott határidőig be kell küldeni. - Osztályozó vizsga: Az osztályozó vizsga valamely tantárgy teljes tanévi tananyagának számonkérése. Az osztályozó vizsgán a tanuló öt fokozatú értékelést kap, melyet az osztályozó ívre és az egyéb tanügyi dokumentumokra a Gimnázium felvezet. - Érvényes (elvégzett) tanévvel akkor rendelkezik a tanuló, ha az adott tanévre előírt, illetve az általa választott ütemezés szerint valamennyi tantárgyból osztályzata van.

48

- A négy érvényes tanév befejezésével érettségi vizsgára jelentkezhet. - Azokból a tantárgyakból, amelyekből a gimnáziumi tantervi követelményeket teljesítette, előrehozott érettségi vizsgát tehet. - Az érettségi vizsga a központi vizsgaszabályzatban meghatározott érettségi tantárgyakból a gimnázium négy év anyagát lezáró, a vizsgaszabályzat rendelkezései szerint lebonyolított állami vizsga. Az érettségi a mindenkori érvényben lévő Érettségi Vizsgaszabályzat előírása szerint bonyolódik le. 8. fejezet Vizsgaidőszak - vizsgaterv A) A tanév szeptember elejétől június közepéig tart. Konzultációk: Az ütemtervben meghatározott konzultációs napokon. Otthoni, beküldendő dolgozatok, kötelező feladatok leadási határidejét a tantárgy konzulensei határozzák meg. Az utolsó leadási időpont az adott beszámoló előtti hét. B) Vizsgaidőszak A vizsgák időpontjai - november vége - február vége - június eleje - 12. évfolyamon április vége - augusztus vége 9. fejezet A vizsgáztatással kapcsolatos előírások A) A tanuló vizsgázni köteles minden tanítási ciklusban. B) A vizsga halasztásának feltételei A tanuló az általa vállalt vizsgát más időpontra halaszthatja. A halasztás feltétele, hogy szándékát bejelentse a Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatán. A tanuló a kitűzött és általa elfogadott vizsgaidőpontban köteles a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. C) A vizsgáztatás rendje - A tanévet záró osztályozó vizsga lehet szóbeli, írásbeli vagy vegyes. - A vizsgázó a szóbeli vizsgán a tételhúzás után felkészülési időt kap. - A vizsga zavartalanságáról, nyugodt légköréről a vizsgáztató gondoskodik. - A csak írásbeli részből álló vizsgán készített dolgozatot a tanuló az eredmények kiírásától számított 2 héten belül megtekintheti és a vizsgáztatónál észrevételeket tehet. Amennyiben a tanuló a vizsgázás rendjével, a vizsgáztató személyével kapcsolatban emel kifogást, panaszszal élhet, ezt írásban a tutoron keresztül a tagozatvezetőnek kell megküldeni. A tanuló ilyen esetben kérheti a vizsga megbeszélését. A megismételt vizsga a tanuló kérelmére más oktató (tanár) előtt, vagy indokolt esetben más vizsgabizottság előtt is letehető. A bizottság tagjait a tagozatvezető jelöli ki. - A vizsgajegyet (ennek számít a megajánlott jegy is) a tutor vagy az osztályfőnök felvezeti a törzslapra. - Amelyik tantárgy követelményeit nem teljesítette az augusztusi vizsgaidőszak végéig, abból osztályozó vizsgát tehet. Ennek időpontját a tagozatvezető jelöli ki.

49

- Amennyiben a tanuló az adott évfolyam általa választott valamennyi tantárgyából sikeres osztályzatokat szerzett, erről bizonyítványt kap, melynek záradéka a továbbhaladását biztosítja. - Az érettségire vonatkozó külön rendelkezések: a mindenkori érettségi vizsgaszabályzat alapján. D) A tanuló teljesítményének értékelése - A beküldendő dolgozatok, mint kötelező feladatok értékelését a szaktárgyat vezető tanárok határozzák meg. - A beszámolók és az osztályozó vizsgák értékelése a közoktatási törvény 70.§-a szerint ötfokozatú osztályzati rendszerben történik. Felnőttoktatási tagozatunkon nem tantárgyakat, hanem tanulókat tanítunk! Nem elégedhetünk meg az adott szintű, szinte érintetlen tartalommal bíró iskolafokozat elvégzésének biztosításával, hiszen az elmúlt évek fejleményei bizonyították, hogy az önmagában nem elégséges a stabil munkaerő-piaci jelenlét biztosításához. Az információs - kommunikációs technológia robbanásszerű fejlődése nyomán átalakulnak a gazdaság, a munkaerőpiac igényei, szükségletei. Ezek felnőttoktatási tagozatunkat a hagyományos tudáselemek, valamint az erre épülő tantárgyszerkezet átalakítására inspirálják. Megváltozott az elképzelésünk, a műveltség és ezzel összefüggésben az iskolai tudás tartalmáról, összetevőiről! Egyre nagyobb teret nyernek a praktikus, a hétköznapi tudásra váltható ismeretek: Így a: kommunikáció, álláskeresési stratégiák, munkaerő-piaci menedzsment, banki, pénzügyi és befektetési tanácsok, testi-lelki egészség, életvitel és életmód, protokoll, énkép és önismeret, stb.

50

Helyi tanterv Tantárgy

9. évf./óra Anyanyelv/kommunikáció 1 Magyar irodalom 1,5 Matematika 1,5 Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Történelem 1,5 Informatika 1 Művészeti ismeretek 0,5 Társadalomismeret Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika Idegen nyelv 2,5 Magyar szintrehozó 1 Matematika szintrehozó 1 Mozgókép- és 1 médiaismeretek Tanulásmódszertan* 1 Csillagászat* Informatika* Testnevelés* Rajz és vizuális kultúra* Viselkedéskultúra** 1 Művészettörténet* Protokoll** Európai Uniós ismeretek** Életvitel és életmód** Munkaerőpiaci menedzsment** Banki-, pénzügyi ismeretek** Érettségi felkészítő** Osztályfői 0,5 Összesen kötelező 14 fakultatív 1

10. évf./óra 1 1,5 2 0,5 1 0,5 0,5 1 1 0,5

11. évf/óra 1 1,5 2 0,5 1 0,5 0,5 1

12. évf./óra 1 1,5 2 0,5 0,5 1 1,5

0,5 0,5 2

1 1

0,5 2,5

3

4 6 7,5 1,5 2 1,5 2 5 2 1 0,5 0,5 0,5 10 1 1 1

1

1 2 1 2 2 2 1 1 1

1

1 1

1 2

2 1 1 1 1

0,5 14 4

Összesen

2 0,5 15 3

1

1

2 0,5 15 3

4 2 58 11

Idegen nyelv: angol nyelv, német nyelv, latin nyelv, olasz nyelv, francia nyelv * A *-gal jelölt tantárgyak és a **-gal jelölt praktikus, hétköznapi tudásra váltható ismeretek fakultatívan választhatók az évfolyam és a munkahelyek igénye alapján. Az otthoni tanulást támogató távoktatató program szerint haladó tanulók a kötelező tantárgyak mellé fakultatív tantárgyat is felvehetnek. 51

A munka világának szereplői megjelentek a felnőttoktatásban. Rugalmas, tanulóközpontú oktatási rendszerünk alapelve, hogy tanáraink ne egyszerűen csak átadják az ismereteket, hanem fejlesszék a tanuló képességeit és készítsék fel őket az életre a távoktatás és a számítógéppel támogatott tanulás módszereivel. Az elmúlt évek bizonyították, hogy legcélszerűbb és legeredményesebb a “kevert”, azaz a tutorálással kibővített elektronikus tanulási formát továbbfejleszteni. A hagyományos és a modern oktatási elemek optimális kombinációja révén jelentősen átalakulhat a tanulás időszerkezete, kimutatható lesz az időmegtakarítás. A jó tananyag – miközben biztosítja, hogy a tanuló saját ütemének megfelelően dolgozzék, ráneveli őt az egyre önállóbb munkavégzésre, az önálló kompetencia-építésre. Oktatásunknak az egyéni kompetenciák különbözőségére építve mindenekelőtt meg kell felelnie a tanulók eltérő szükségleteinek, mégpedig az által, hogy esélyegyenlőséget és hozzáférést biztosítanak azoknak a csoportoknak, amelyeknek a személyes, szociális, kulturális és gazdasági körülményekre visszavezethető oktatásbeli hátrányok miatt különösen szükségük van a támogatásra ahhoz, hogy kiteljesíthessék az oktatásukban rejlő lehetőségeket. Kulcskompetenciák, amelyekre minden tanulónak szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, valamint a társadalmi beilleszkedéshez: - az anyanyelven folytatott kommunikáció - az idegen nyelven folytatott kommunikáció - matematika és természettudományi kompetenciák - digitális kompetenciák - a tanulás elsajátítása - szociális és állampolgári kompetenciák - kezdeményezőkészség és vállalkozó kompetencia (kreativitás, innováció, kockázatvállalás) - kulturális tudatosság és kifejezőkészség Iskolánkban ezekhez adottak a szakemberek, akik gyorsan bizonyára gyorsan magukévá tudják tenni és alkalmazni ezeket az elvárásokat.

52

IX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A taneszközök együttes kiválasztásának elvei: A pedagógusok hatékonyabb, eredményesebb munkájához továbbra is biztosítani kell a célok eléréséhez szükséges taneszköz együttest: szakkönyveket, audiovizuális és informatikai eszközöket. A tankönyvek kiválasztásának elvei a következők voltak: tanítható és tanulható tankönyvek legyenek A kiválasztott tankönyvekhez kell alárendelni a tanulmányi segédleteket (tanári segédkönyvek, albumok, térképek, feladatgyűjtemények, logikai vázlatok stb.), amelyekből bőséges kínálat van. Az iskolai könyvtár, a szaktantermek, a szertárak felszereltsége megfelelő, de folyamatos fejlesztésük, főleg a kétszintű érettségire való felkészítés kapcsán elengedhetetlen, finanszírozása azonban bizonytalan. Intézményünk az előírt központilag megkívánt teljes eszköztárral még nem rendelkezik. Az alábbiakban csak azok a taneszközök kerülnek felsorolásra, amelyek még hiányoznak az eszköztárunkból. Beszerzésük csak és kifejezetten a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokon múlik. I. Helyiségek Tanterem Tornaterem Sportudvar Igazgatói iroda Nevelőtestületi szoba Helyettesi iroda Gazdasági vezetői iroda Ügyviteli helyiség Könyvtár

22 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

Kiszolgálóhelyiségek Sportszertár Aula Porta Ebédlő Melegítő konyha (átépítés alatt) Személyzeti WC (férfi és női) Tanulói WC (fiú és lány) Egyéb raktár Szertár

1 db 4 db 1 db 1 db 1 db 4 db 4 db 1 db 2 db

II. Helyiségek bútorzatai és egyéb berendezési tárgyai 1. Tanterem Tanulói asztalok (2 fős) Tanulói asztalok (3 fős) Nevelői asztalok Tábla Ruhatároló fogas Szeméttároló

290 db 33 db 22 db 22 db 700 db 30 db 53

Sötétítő függöny

45 db

2. Szaktantermek Számítástechnika terem Számítógépasztal 10 db Számítógép és tartozékai 10 db Logo program 20 db Windows program 20 db Nyomtató 1 db Idegennyelvi szaktanterem Nyelvi labor berendezés 15 tanulóra Írásvetítő 1 db Cd lejátszó 3 db Egyéb szaktantermek Eszköztároló szekrény 12 db Sötétítő függöny 10 db Állítható tárgyasztal 2 db Mobil lámpa 2 db Ötvonalas tábla 1 db Tároló polcok 1 db Egyedi világítás 36 db Írásvetítő 5 db Az emberi életműködés összekapcsolódását, és szabályozását bemutató interaktív eszköz Öröklődő emberi betegségeket bemutató eszköz Emberi evolúció tanulmányozására alkalmas eszköz Földtörténeti korok élőlényeit szemléltető eszköz Biokémiai problémák szemléltetésére alkalmas eszköz Sejtbiológiai problémák szemléltetésére alkalmas eszköz A növényi életfolyamatok szemléltetésére alkalmas eszköz Állati és emberi életfolyamatok szemléltetésére alkalmas eszköz Az anyag részecsketermészetével magyarázható jelenségeket szemléltető eszközkészlet Radioaktivitást szemléltető eszközkészlet Atomreaktorok működését szemléltető eszköz Felületi feszültséget szemléltető eszköz Egyenes és ferde hasáb Kúpok és gömbök Számolási készségfejlesztő eszköz Kombinatorika készségfejlesztésre alkalmas eszköz Egyszerű életszerű beszédhelyzetek megértését fejlesztő és mérő eszköz A nyelvtani elemek kombinációját és a nyelvtani rendszer áttekintésére alkalmas eszköz Tankönyvi feladatokat kiegészítő eszköz Érettségi vizsga témaköreihez kapcsolódó álló, vagy mozgó képsor leírás, jellemzés A magyar nyelv történetének fejlődését, nyelvváltozásait szemléltető eszköz Verstani ismeretek elmélyítésére alkalmas interaktív eszköz

54

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db

Az irodalomelméleti és irodalomtörténeti ismereteket rendszerükben szemléltető eszköz A poétikai ismertek rendszerének szemléltetésére alkalmas eszköz Az írói, költői eszközrendszer szemléltetésére alkalmas eszköz Egyszerű életszerű beszédhelyzetek megértését szolgáló eszközkészlet Képgyűjtemény Kiegészítő feladatok (egyforma) Fejlesztő könyv Kazetta (különféle) Könyv (egyforma) Német szókincset fejlesztő könyv (egyforma) Kémiai reakciók csoportba sorolására alkalmas eszköz Fémek aktivitássorát bemutató eszköz Kémiai kötések típusát szemléltető eszköz Szerves vegyületek homológ sorozatainak felépülését bemutató eszköz Középkori történelem, társadalom, gazdaság, művelődés, kultúra szemléltetésére alkalmas eszköz Árpád- kori történelem szemléltetésére alkalmas eszköz A polgári Magyarország kiépülését és fejlődésének főbb társadalmi, gazdasági eredményeit bemutató eszköz Az első világháború Magyarországra gyakorolt hatását bemutató eszköz Rajt támla 3. Tornaterem tornapad (4 m-es) bordásfal (kétrészes) ugrószőnyeg ugródomb talajszőnyeg 2 és 4 m-es zsámoly ugrószekrény és ugródeszka mászókötél gyűrű korlát gerenda öltözőpad felemáskorlát Atlétikai szerek és felszerelések: magasugrómérce magasugró léc (műanyag) súlygolyó (3-4-5 kg-os) vasból kislabda (maroklabda) váltóbot Sportjátékok eszközei: kézilabda, kosárlabda, röplabda, futball-labda kosárlabda-állvány és palánk

8 db 3 db 2 db 4-1 db 8 db 2 db 6 db 1 pár 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 5-5-5 db 10 db 3 db 5-20-10-10 db 1 pár

55

1 db 1 db 1 db 1 db 5 db 20 db 20 db 4 db 7 db 20 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 3 db

Kéziszerek: ugrókötél, gumikötél, karika, gumi vagy műanyaglabda, tömöttlabda (l, 2, 3, 4 kg-os) súlyzókészlet (100 kg-os) Egyéb felszerelések: mérőszalag (25-50-méteres) stopperóra tanáronként mentőláda

10-10-10-10 db 1 garnitúra 1-1 db 1 db 1 db

4. Igazgatói iroda Iró asztal Forgószék Tárgyalóasztal Szék Iratszekrény Telefon Számítógép

1 db 1 db 1 db 8 db 2 db 1 db 1 db

5. Nevelőtestületi szoba Pedagógus asztal (fiókos) Szék Naplótartó szekrény Folyóirattartó és könyvszekrény Ruhatartó fogasok Mosdókagyló Tükör

45 db 45 db 1 db 3 db 50 db 1 db 1 db

6. Ügyviteli helyiségek Fax készülék Telefon Fénymásoló Nyomtató Asztal Szék Iratszekrény Lemezszekrény Számítógép

1 db 4 db 2 db 2 db 7 db 10 db 3 db 2 db 5 db

7. Könyvtár Könyvtárosi asztal székkel Egyedi megvilágítás tároló szekrény Tároló polcok Létra Telefon Fénymásoló Számítógép

1 db 1 db 1 db 20 db 1 db 1 db 1 db 1 db

56

B) I.

HELYI TANTERV

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai.

Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi táblázat (óraterv) foglalja össze. Az egyes táblázatok az egyes osztályok négy (hat), öt évre lebontott óraszámait tartalmazza. ’A’

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

3,5

3,5

4

5

Emberismeret és etika Történelem 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2 7 4 4 1 1,5 2 2 1 1 2 1

2 6 3 4 1 2 1,5 2 2 1 1 2 1

1 2,5 5 4 4 2,5 2 2 1

3 4 5 4 1 2 2 1

0,5 -

0,5 -

1 0,5

0,5 0,5

32,5

32,5

1 30,5

1 29

Nem kötelező felkészítő

-

-

2

2

Csoportbontásra: idegen. nyelv, informatika Összesen:

12

10

9

9

32,5+12

32,5+10

30,5+9+F

29+9+F

TANTERVI MODULOK Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Heti óraszám/tanuló

57

’B’ Magyar nyelv és irodalom Emberismeret és etika Történelem 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki TANTERVI MODULOK Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Heti óraszám/tanuló Nem kötelező felkészítő Csoportbontásra: idegen nyelv, informatika Összesen:

9.

10.

11.

12.

3,5 2 5 3 4 2 1,5 2 2 1 1 2 1

3,5 2 5 3 4 2 1,5 2 2 1 1 2 1

4 1 2,5 5 3 4 2,5 2 2 1

5 3 5 3 4 1 2 2 1

0,5 30,5 10

0,5 30,5 8

1 0,5 1 29,5 4 8

0,5 0,5 1 28 4 8

30,5+10

30,5+8

29,5+8+F

28+8+F

58

’C’ biológia emelt szint

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom Emberismeret és etika Történelem 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki

3,5 2 3 3 4 2 2 2 2 2 1 1 2 1

3,5 2 3 3 4 2 4 2 2 1 1 2 1

4 1 2,5 3 3 4 2,5 4 2 1

5 3 3 3 4 1 4 2 1

TANTERVI MODULOK Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Heti óraszám/tanuló Nem kötelező felkészítő Összesen:

0,5 33 33

0,5 32,5 32,5

1 0,5 1 29,5 2 29,5+F

0,5 0,5 1 28 2 28+F

59

’C’ matematika emelt szint Magyar nyelv és irodalom Emberismeret és etika Történelem 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki TANTERVI MODULOK Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Heti óraszám/tanuló Nem kötelező felkészítő Csoportbontásra: idegen nyelv, informatika Összesen:

9.

10.

11.

12.

3,5 2 3 3 5 2 2 2 2 1 1 2 1

3,5 2 3 3 5 2 2 1,5 2 2 1 1 2 1

4 1 2,5 3 3 5 2 2,5 2 2 1

5 3 3 3 5 2 1 2 2 1

0,5 30 8

0,5 31,5 6

1 0,5 1 30,5 2 6

0,5 0,5 1 29 2 6

30+8

31,5+6

30,5+6+F

29+6+F

60

’D’ Magyar nyelv és irodalom Emberismeret és etika Történelem 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki TANTERVI MODULOK Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Heti óraszám/tanuló Nem kötelező felkészítő Csoportbontásra: idegen nyelv, informatika Összesen:

9.

10.

11.

12.

3,5 2 3 3 4 2 1,5 2 2 1 1 2 1

3,5 2 3 3 4 2 1,5 2 2 1 1 2 1

4 1 2,5 3 3 4 2,5 2 2 1

5 3 3 3 4 1 2 2 1

0,5 28,5 8

0,5 28,5 6

1 0,5 1 27,5 4 6

0,5 0,5 1 26 4 6

28,5+8

28,5+6

27,5+6+F

26+6+F

61

Hatosztályos gimnázium 'E' Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz /Földünk és környezetünk/ Ének- zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Bevezetés a filozófiába Osztályfőnöki

7.

8.

9.

10.

11.

12.

3,5 2

3,5 2

3,5 2

3,5 2

4 2,5

5 3

5 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5

5 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5

5 3 4 2 1,5 2 2 2

5 3 4 2 2 1,5 2 2

1 5 3 4 2,5 2 -

5 3 4 1 -

1 1 0,5 2,5 0,5

1 1 1 2,5 0,5

1 1 2 1

1 1 2 1

2 1

2 1 1

0,5

0,5

-

-

-

-

Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeretek Művészetek Heti óraszám/tanuló

-

1

0,5 -

0,5 -

1 0,5

0,5 0,5

27

27,5

32,5

32,5

1 29,5

1 26

Nem kötelező felkészítő

-

-

-

-

4

4

Csoportbontásra: informatika, idegen nyelv Összesen

6

6

10

10

8

8

27+6

27,5+6 32,5+10

32,5+10

29,5+8+F

26+8+F

TANTERVI MODULOK Ember és társadalomismeret, etika

62

Nyelvi előkészítő „F”

10.

11.

12.

13.

Nyelvi elők. „F” Idegennyelv (angol,német) Informatika (gépírás)

9.

Magyar nyelv és iroda- 3,5 lom Történelem és állam- 2 polgári ismeretek I. idegen nyelv 6 II. idegen nyelv 3 Matematika 4 Informatika 2 Fizika 1,5 Biológia és egészség- tan

3,5

4

5

2

2,5

3

6 3 4 2 1,5

6 3 4 2,5 2

6 3 4 2

Kémia 2 Földrajz /Földünk és 2 környezetünk/

2 2

-

-

Ének- zene 1 Rajz és vizuális kultú- 1 ra Technika és életvitel Testnevelés és sport 2 Emberismeret, és etika Bevezetés a filozófiá- ba Osztályfőnöki 1

1 1

-

-

2 -

2 1 -

2 1

Testnevelés

2

1

1

1

Osztályfőnöki

1

-

1

0,5

0,5 -

0,5

0,5

31,5

1 30,5

1 29

4

4

9

9

9

31,5+9

30,5+9+F

29+9+F Összesen:

Tantervi modulok Ember és társadalom- ismeret, etika – társadalomismeret Tánc és dráma 0,5 Mozgókép és média- ismeretek Művészetek Heti óraszám/tanuló 31,5 Nem kötelező felkészítő Csoportbontásra: 11 informatika, idegen nyelv Összesen 31,5+11

63

14 5

Magyar Matematika

3,5 3

Tanulásmódszertan és önismeret

1

Demokratikus 1 állampolgárságra nevelés

30,5

Csoportbontásra: 20 30,5+20

II. Idegennyelvi előkészítő évfolyam (öt évfolyamos képzés) Cél: hatékonyabb és intenzívebb nyelvtanulással eljutni az emelt szintű érettségi követelményéhez. A 9. évfolyamon heti 14 óra áll rendelkezésre a három nyelvtanár által tanított összehangolt nyelvtanuláshoz. A 10.-11.-12. évfolyamon emelt szintű nyelvtanulást biztosítunk az első nyelvből, így a tanuló már előrehozott érettségivel korábban is eljuthat a középfokú nyelvvizsgához. A 10. osztálytól kezdve két nyelvet tanulnak, a második nyelvet heti 3 órában. Ha mindenki sikeres előrehozott érettség vizsgát tett, lehetőség van a második nyelv magasabb óraszámban való tanulására. 10. osztálytól kezdve minden tantárgy programja, anyaga, és követelményrendszere megegyezik az alatta lévő évfolyaméval, azaz a 10-ben a 9. 11-ben a 10. 12-ben a 11. 13-ban a 12. évfolyam programja. Mitől válik a nyelvtanítás még hatékonyabbá az intenzív oktatás révén? 1. Kiscsoportos foglalkozások 2. Magas heti nyelvóraszám 3. Mindennapos nyelvtanulás 4. Változatos tanulási formák 5. Munkamegosztás a tanárok között 6. Nagyobb tanulói önállóság, több egyéni munka 7. Fejlettebb tanulási stratégiák (média, Internet, könyvtár, digitális anyagok stb.) 8. Több autentikus anyag használata 9. Kiegészítő anyagok változatossága 10. Az anyanyelv és a célnyelv komparatív és kontrasztív szemlélete 11. Fokozott interkulturális közelítés (Országismeret, civilizáció) 12. Projektek 13. Könnyített, szintezett irodalmi olvasmányok használata 14. Kiejtésgyakorlás 15. Évközi ismétlésre több lehetőség 16. Árnyaltabb, részletesebb értékelés Ebben az évfolyamban vezetjük be az Európai Nyelvtanulási Napló – Európai nyelvi portfólió – használatát. E naplA nyelvi előkészítő évfolyam tanterve: IDEGEN NYELV Angol vagy német, az általános iskolában tanult nyelv folytatása. A heti 14 órát három tanár tanítja a következő megosztás szerint: beszédgyakorlat, nyelvtani gyakorlat, ország ismeret. A három tanár összehangoltan foglalkozik a tanulókkal. Az első hónapokban az általános iskolai anyag ismétlésével szintre hozás a cél, miközben az ismeretek bővítését is szem előtt kell tartani. Színes módszerek alkalmazásával kell elérni a beszédkészség gyors fejlődését.

64

A nyelvi előkészítő tanév célja, hogy diákjaink használható nyelvtudáshoz jussanak, hogy az angol, ill. a német nyelvet, mint kommunikációs eszközt képesek legyenek további tanulmányaik, munkájuk, társas kapcsolataik során készség szinten használni. Feladatunknak tekintjük, hogy valamennyi tevékenységen keresztül segítsük a különböző készségek, képességek fejlesztését, tanulási technikák elsajátítását. A nyelvi előkészítő évfolyamon a diákok heti 14 órában tanulnak angol, ill. német nyelvet, így a nyelvi oktatás két csoportban történik. Mindkét csoportban több tanár irányítja a diákok munkáját. A feladatok a tanárok között három szempont alapján vannak felosztva – társalgás, nyelvtan, ország ismeret. Ezt a felosztást rugalmasan kezeljük, mindegyik tanár a kommunikációs cél megvalósítását tekinti elsődlegesnek. A tanárok munkája összehangolt, egymásra épülő. A képzés során nagy hangsúlyt helyezünk a négy nyelvi készség – hallás utáni szövegértés, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség – fejlesztésére. Ez a szakmai-módszertani megközelítés is megegyezik az új kétszintű érettségi követelményével. A munka részben a hagyományos nyelvórai keretek között (tankönyv használatával), részben projekt jellegű feladatokon (pl. angol ill. német nyelvű plakátok szerkesztése) keresztül történik. Az iskolai nyelvórákon való aktív részvételen kívül a diákok önálló munkájára (idegen nyelvű újságcikkek, szövegek olvasása és feldolgozása, kiadott témák kutatása, feldolgozása,) is szükség lesz. A diákok nyelvi szintjét és teljesítményét a képzés során természetesen a hagyományos módon (szóbeli és írásbeli számonkérések, órai munka stb.) értékeljük ill. meghatározott időközönként külső mérés segítségével folyamatos tájékoztatást adunk arról, hogy hol is tart a diák az adott időpontban, így a fejlődés mértéke, illetve az esetleges hiányosságok jól nyomon követhetők. A nyelvi előkészítő év jellegénél fogva alkalmat ad arra is, hogy a diákok együttműködési készsége, csapatmunkája fejlődjön. Erre a nyelvórai keretek különösen jó lehetőséget nyújtaó segítségével a diákok követhetik, rendszerezhetik (és tanúsíthatják) mindazt a tudást és tapasztalatot, amit az előkészítő osztályban egy, majd a következő osztálytól kezdve egy második idegen nyelv elsajátítása során megszereznek. Az előkészítő évfolyam végére feladatunk és célunk, hogy az Európai Unióban használatos Közös Referenciakeret által meghatározott alapszint - A2 - nyelvi szintet elérjék a tanulók. Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Írás

65

Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Mivel az új érettségi követelményei fenti törekvéseinkkel megegyeznek, a képzés során segítjük, hogy diákjaink minél közelebb kerüljenek az Európai Unióban használatos Közös Referenciakeret által meghatározott középfokú – B2 – nyelvi szinthez. INFORMATIKA Az emelt nyelvi/informatikai osztály első évben heti 3+2 órában, a következő évben heti 2 órában tanul informatikát. Ezzel az oktatási minisztérium eredeti elképzeléseivel összhangban az a cél, hogy az ebbe az osztályba járó diákok minél szélesebb körű, a mindennapi életben is jól hasznosítható informatikai ismeretekre tegyenek szert, azaz elsajátítsák az „informatikai írásbeliséget”. Ennek érdekében az első évben a heti 5 informatika órából heti 2 órában gépírást tanulnak, hogy biztonságosan tudják használni a számítógép legfontosabb adatbeviteli eszközét, a billentyűzetet. E nélkül biztos számítógép-használat nehezen képzelhető el. A további három órában, valamint a második évfolyam további heti két órájában a cél a középszintű érettségi illetve az ezzel közel egyenértékű ECDL-vizsga követelményrendszerének megfelelő tananyag elsajátítása. Ennek érdekében a következő témakörök szerepelnek ezeken az órákon: 9. évfolyam (heti 3 óra): Információs alapfogalmak, a hardver és a szoftver jellemzői. A számítógép kezelőfelületének, legalább egy grafikus felületű operációs rendszernek a biztos használata, segédprogramok (vírusirtók, tömörítők stb.) kezelése Internethasználat: Levelezés Web-böngésző használata Információ keresése az interneten Bemutató-készítés, grafika Szövegszerkesztés Táblázatkezelés 10. évfolyamon (heti 2 óra): Weboldakészítés Adatbázis-kezelés A fenti témakörök gyakorlatilag a középszintű érettségi követelményrendszerében szereplő témaköröket jelentik (csupán a tanítás módszeréhez igazodva átcsoportosítva, átnevezve szerepelnek az ott megadott témakörök). Ezek után tehát elvi akadálya nincs annak, hogy a diákok akár a 10. évfolyam befejezése után akár középszintű informatika érettségire, akár ECDL-vizsgára jelentkezzenek. Azonban az igazi cél nem a vizsgabizonyítvány megszerzése, hanem a használható tudás megszerzése és megtartása. Ennek érdekében nem csak informatika órán kell a diákoknak a számítógépet használniuk. Az eredetileg megfogalmazott cél csak akkor érhető el, ha a megszerzett tudást a diákok nem felejtik el, mire elvégzik a középiskolát, hanem folyamatosan alkalmazva, a számítástechnika fejlődésével párhuzamosan továbbfejlesztve az ismeretüket naprakészen tartják. Ennek érdekében szükséges, hogy az osztályban tanító valamennyi tanár felhasználja a diákok megszerzett tudását a tanításban, megfelelő, informatikai eszközök használatával megoldandó feladatok rendszeres kitűzésével. Ilyen lehet például egy kiselőadás számára adatgyűjtés az

66

internetről, vagy számítógéppel elkészítendő házi-dolgozat kitűzése (akár szintén az internetet is igénylő információgyűjtés alapján). MATEMATIKA A képzés célja a matematikában korábban tanult fogalmak, eljárások, módszerek általános átismétlése illetve gyakorlása. A különböző általános iskolákból érkezett tanulók egy szintre hozása, illetve felzárkóztatása. Az év során a következő témakörök kerülnek ismétlésre, illetve gyakorlásra: alapfogalmak: számhalmazok, római számok, számegyenes, koordináta rendszer, oszthatóság fogalma, prímszámok, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, halmazok, hozzárendelések. terület, kerület, felszín és térfogat mérések törtek, műveletek törtekkel hatványozás, műveletek hatványokkal, gyökvonás geometriai szerkesztések geometriai transzformációk háromszögek, négyszögek szerkesztési eljárásai egyszerű függvények, függvény transzformáció egyenletek, egyenlőtlenségek MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Ezt a tantárgyat három különböző területre bontottuk. Helyesírási készség fejlesztésére, gyakorlására heti 1 órát szánunk. Nyilvános beszéd órákon folyik a tanulók hozzászoktatása a közösség előtti beszédhez, hozzászólásokhoz. A retorika alapjai. - Anyanyelvi beszédkultúra: A tantárgy nevelési célja, feladata Az anyanyelvi beszédkultúra tantárgy a kommunikációs készségfejlesztéshez nyújt bőséges feladatot és gyakorlatot. Lehetőséget ad ahhoz, hogy a diákok tudatosan építsék, gyarapítsák kommunikációs kultúrájukat. Fel kell készülniük a társadalmi szerepekre, hiszen a kommunikációs készségek a személyiség önépítkezésének alapjai is. Hozzá kell segíteni őket ahhoz, hogy gátlások és félelmek nélkül, de az emberi érintkezés íratlan szabályait betartva fejezhessék ki gondolataikat, megértsenek másokat és megértessék másokkal önmagukat. Az ismerkedő és önismereti feladatok után a kommunikáció számtalan lehetőségét gyakorolhatják. Alkalmuk lesz szövegelemzési gyakorlatokra és a kifejező szövegmondás elsajátítására is. Az anyanyelvi beszédkultúra tantárgy lezárásaként önértékelési és önmenedzselési gyakorlatok segítségével a tanuló magát is kipróbálhatja, letesztelheti.

67

A tantárgy tartalma Önismereti játékok Összegzés, számonkérés Jelek és jelrendszerek A közlésfolyamat Empátia- és kommunikációs készségfejlesztő gyakorlatok Összegzés, számonkérés Kommunikáció és tömegkommunikáció Az élőbeszéd, a beszédhangok kifejező ereje Összegzés, számonkérés Beszédtechnikai gyakorlatok A verbális gondolkodás tesztje Összegzés, számonkérés Transzformációs és kreatív szövegalkotási gyakorlatok Az élőbeszéd A nem verbális kommunikáció Összegzés, számonkérés Mindennapi beszédszituációk Az egymást értés lehetőségei, a szót értés gátjai Kifejező szövegmondás Összegzés, számonkérés A mindennapi beszéd kultúrája, a társas illem a családban és a diákélet különböző színterein Szövegelemzési, szövegalkotási gyakorlatok Beszédművek vizsgálata A lakókörnyezet nyilvános kommunikációs fórumai, a részvétel nyelvi jellemzői A modern civilizáció kommunikációs problémái A tömegtájékoztatási eszközök hatásrendszere A modern civilizáció kommunikációs problémái Önismereti, önértékelési és önmenedzselési gyakorlatok DEMOKRATIKUS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA NEVELÉS Cél: segítsük diákjaink szocializációját, erősítsük problémaérzékenységüket, döntéskészségüket, az életben való eligazodásukat. Módszerek: Esetelemzés, szerepjáték, vita, döntési helyzetek elemzése, aktuális kérdések, problémák feldolgozása, projektmunkák. A tantárgy nevelési célja, feladata: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – mondja Tamási Áron. Azon a helyen és abban a közösségben érezzük otthon magunkat, amely nem idegen és nem ijesztő számunkra. Amelyet ismerünk és elfogadunk, és ahol jól érezzük magunkat. Modern világunkban ez nem is egyszerű. Már a felnőtt életre való felkészülés során több közösségbe kell beilleszkednünk. Számtalan foglalkozás és munkahely közül kell választanunk, s lakóhelyünk is többször megváltozhat. Nagy távolságokat utazunk be, és a hírközlés révén sok mindenről hallunk a nagyvilágból. Emberi sorsok, életutak sokasága tárul föl előttünk. Mindez gyakran elbizonytalanít minket. Megvalósíthatatlan vágyaink ébrednek, s kételyeink támadnak, hogy jól használjuk-e ki lehetőségeinket.

68

Életünk legfontosabb kérdéseiben jól dönteni általában nem könnyű. Segíthet a helyes választásban, ha e problémákkal nem akkor találkozunk először, amikor személyesen érintenek bennünket. Ha ismerjük emberi környezetünk, a modern társadalom működését. A tanuló helyezze el magát kisebb és tágabb környezetében. Tudjon véleményt mondani a saját, mások és a világ dolgainak alakulásáról. Ismerje meg a mai kor emberének és társadalmának hibáit, hogy ő maga el tudja utasítani az adott helyzetben. Ehhez azonban sokoldalú emberismeretre és önismeretre van szükség. Mindezen kompetenciák kifejlesztése a tantárgy célja. A tananyag tartalma Ki vagyok én? (Az arcod nem hazudik) (A lélek az énkép) (Az igényszint, a személyiség) Értelmi képességeink (A problémamegoldás és gondolkodás) TANULÁS MÓDSZERTAN, ÖNISMERET A korosztály számára kiemelten szükséges képességek fejlesztése a cél. Pl: figyelem és koncentrációs képesség, logikai készség, szövegértés, szövegalkotás, önálló ismeretszerzési képesség. Az önismereti órákon cél a pozitív énkép kialakítása, az empatikus képesség és az érzelmi intelligencia fejlesztése. Önismeret Csoportépítés (1.-4. óra) Cél: csoportlégkör kialakítása, mely megfelelően intim ahhoz, hogy biztonságos önfeltárás valósulhasson meg. Ennek érdekében a munka ezen fázisa kiscsoportban zajlik. Kommunikáció működése, hibái (5.-8. óra) Cél: a működőképes csoport alkalmas arra, hogy tematikus munka kezdődjék meg. Ebben a blokkban kiscsoportos gyakorlatokon keresztül tapasztalják a diákok a személy-személy, személy-csoport, csoport-csoport kommunikációs helyzeteket. A kommunikáció néhány típusa: hiányos kommunikáció, metakommunikáció (9.-12. óra) Cél: Az önismeret egyik fontos összetevője, hogy a környezet hogyan reagál az egyén megnyilvánulásaira. Ezen megnyilvánulások egy része nem tudatos. Tanulásmódszertan Olvasási módszerek, koncentrációs gyakorlatok. (13.-22. óra) Cél: Különféle olvasási (gyorsolvasási) módszerek bemutatása, melyeket kipróbálva dönthet a diák, van-e szüksége változtatni jelenlegi technikáján, s milyen módszerrel érdemes próbálkoznia. Ebben a blokkban kapnak a diákok olyan feladatokat, melyek a vizuális és megértési koncentráció elősegítését szolgálják. Önismeret Az énészlelés fejlesztése (27.-34. óra)

69

Cél: A diákok legyenek képesek különböző megélt helyzetekben érzéseiket tudatosítani, cselekvésük motivációit felismerni. Ez a blokk ad lehetőséget arra, hogy a csoportmunkában bekerüljön az életvezetési hibákkal kapcsolatos prevenció. Csoportmunka zárása (35.-38. óra) Cél: Az éves munka lezárása, tapasztalatok szintetizálása, leválás a csoportvezető tanárról TESTNEVELÉS Alapképesség fejlesztés Cél: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Az izom, a légzés, valamint a keringési rendszer fejlesztése. Követelmények: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Ismerje meg a gyakorlatok hatásmechanizmusát. Értékelés: Az önálló gyakorlatvégzésre irányuljon. Figyelje meg a gyakorlatok helyes sorrendben történő végrehajtását, ennek minőségét és hatásfokát. Atlétika Cél: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. A képességek terheléssel is végzett dinamikus fejlesztésével, teljesítményét látványosan javítsa. Követelmények: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Képességei fejlődésének arányában tudja mozgásvégrehajtását korrigálni. Tartalom: Atlétikára előkészítő gyakorlatok. Futó, dobó és ugróiskola. Futó, és ugró dobóképességet fejlesztő gyakorlatok. Torna Cél: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. A torna sajátos eszközeivel a bátorság, az egyensúlyozó és tájékozódóképesség, valamint a biztonságérzet fejlesztése. A tornagyakorlatokhoz szükséges speciális képességek (lazaság, hajlékonyság) fejlesztése. Elemkapcsolatok és gyakorlatok végzésével az állóképesség fejlesztése.

70

Követelmény: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Tudjon gyakorlatelemeket, összekötő elemek felhasználásával összekapcsolni. Tudjon egy talajtorna és egy szergyakorlatot bemutatni. Értékelés: Fontos megfigyelési szempont az egymással összekapcsolható gyakorlatelemek helyes kiválasztása. Az eredményes megoldásokra hívjuk fel a figyelmet. Mutassuk be. Osztályozásnál a logikus elemkapcsolatokat értékeljük a végrehajtás során jelentkező hibákat kis mértékben vegyük figyelembe. Sportjátékok Cél: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Ahhoz, hogy a tanuló a sportjátékokban jelentkező feladatköreit jól el tudja látni, a hely és helyzetváltoztatáshoz szükséges gyorsaságot fejlessze. Egy második labdajáték mozgásanyagának megismertetése. Követelmények: Két labdajátékot ismerjen meg. Tartalom: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Előkészítő gyakorlatok: Labda nélküli mozgások, labdakezelési gyakorlatok. Képességfejlesztés labdával. Értékelés: A technikai feladatok végrehajtását mind a minőség, mind a teljesítmény alapján célszerű elbírálni. A gyakorlóhelyzetben történő elbírálást váltsa föl a feladathelyzetben végzett felmérés. Ez támpontot ad a taktikai elemek megítéléséhez is.

71

III. Érettségi vizsgatárgyak közép- és emelt szinten A tv. szerint „Érettségi vizsga abból a tárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.” Középszintű érettségi vizsgatárgyak Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv Francia nyelv Latin nyelv Olasz nyelv Biológia Fizika Földrajz Kémia Csillagászat Emberismeret és etika Ének-zene Filozófia Informatika Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészettörténet Rajz és vizuális kultúra Társadalomismeret Testnevelés

A vizsga részei írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli gyakorlati írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli gyakorlati

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli gyakorlati szóbeli gyakorlati szóbeli szóbeli

A választható emelt szintű vizsgatárgyakat a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Középszintű és emelt szintű érettségi felkészítők: Emelt szintű érettségi felkészítők: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelvek (angol, német, olasz, francia, latin), biológia, informatika Középszintű érettségi felkészítők: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelvek (angol, német, olasz, francia, latin), biológia tantárgyakból a tanítási órán, kémia, fizika, informatika tantárgyból a 11. és 12. évfolyamon (+heti 2 óra), földrajz tantárgyból a 11. évfolyamon (+heti 2 óra) készítünk fel az érettségire. A felkészítők tantárgyi követelményei a tantárgyi tanterveknél találhatók.

72

Az érettségi vizsgakövetelményeit és a vizsga leírásokat a 40/2002. OM rendelet tartalmazza.

73

IV. Osztályfőnöki nevelési munkaterv Intézményünk a tizenéves korosztály, pontosabban a 13 és 18 év közötti fiatalok neveléséveloktatásával foglalkozik. Ez a korosztály természetesen nem egységes, legalább két fejlődési szakaszát kell megkülönböztetni, azt is figyelembe véve, hogy a leányok érési folyamata gyorsabb a fiúkénál. Ebben az időszakban robbanásszerű testi-lelki-tudat változások mennek végben bennük. A hatosztályos tagozatunkon ezt a fejlődési szakaszt egy osztályfőnök kísérheti végig, de a többi osztályban is törekednünk kell arra, hogy az általános iskolai és a középiskolai tanulók nevelése között ne legyen törés, a nevelési célok, értékek, tartalmak egységesek legyenek. Nevelőmunkánk során a fiatalokban a lehető legelőnyösebb személyiségjegyeket kell kialakítanunk. Mindent meg kell tennünk azért, hogy olyan állampolgárokat neveljünk, akik számára az emberi élet méltósága a legfontosabb, akik az élet értelmét az értelmesebb életben látják – ami a kultúrált, a harmonikus, az erkölcsös „emberi” életmóddal azonos. Legfőbb célkitűzésünk olyan állampolgárok nevelése, akik törekednek az anyagi lét biztonságára, de különös gondot fordítanak a szellemi javak, a lelki örömök kialakítására is, az ép testben és lélek bölcsességét követve. Feldolgozásra ajánlott témák: 7-8-9-10. évfolyamok: Az énkép kialakítása Milyen a harmonikus személyiség? Érdeklődési kör, hobbi Önismeret, önértékelés Tanulási motiváció fejlesztése Megismerési vágy Sikerek és kudarcok a tanulásban Kötelességtudat kialakítása Szociális értékrend kialakítása Az egyén és a közösség viszonya Barátság- magány A sikeres kommunikáció Vitakultúra Egészséges életmódra nevelés Egészség – betegség Testkultúra Egészséges táplálkozási szokások kialakítása Helyes napirend Káros szenvedélyek: dohányzás, alkohol, kábítószerek Családi életre nevelés Család, szülők, nagyszülők Gyermekek a családban Testvérféltékenység

74

Párválasztás, együtt járás Család és iskola kapcsolata Műveltség, szabadidő Olvasás, múzeum, színház, zene Sport Divat, ízlés Környezetvédelem A 10. évfolyam számára: Emelt szintű érettségi előkészítőkről tájékoztató A 11-12. évfolyam számára az eddig feldolgozott témák megjelenhetnek más szinten, kiegészítve Szerelem – család Házasság – válás – csonka család Gyermekvállalás Ember és társadalom: Polgár és demokrácia, A másságról, A vallásról, Gyermekvédelem, gyermekbűnözés, Prostitúció Munkavállalás, munkakultúra: A munka szerepe az ember életében, Nők és munkavállalás, Pályaválasztás, Munkavállalás – állásinterjú, Munkanélküliség Jövőkép kialakítása: Múlt és jelen, Célkitűzések - lehetőségek

75

V.

Tantárgyi tantervek Magyar nyelv és irodalom Történelem (Történelem és állampolgári ismeretek) Ember és társadalomismeret, etika (7. és 8. évfolyam) Emberismeret és etika (11. évfolyam) Idegen nyelvek I. idegen nyelv Angol nyelv Német nyelv II. idegen nyelv Angol nyelv Német nyelv Latin nyelv Francia nyelv Olasz nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia (Biológia és egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Modul tantárgyak: Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek: Művészettörténet Zenetörténet

76

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

7-12. évfolyam Tantárgyi kompetenciák: Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének megfogalmazása. 1.2.2. Annak bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével. 2. Írásbeli szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok felépítési, nyelvhasználati normáinak önálló alkalmazása, ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép. 2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tári világ, képzőművészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, értékelés kifejezése. 77

2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés. 3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek - artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet - alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban. 4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése - bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai). Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videókultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, 78

megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Tantárgyaink céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a „szót értés" jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyiönkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon a hat évfolyamos és a négy évfolyamos rendszerben is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását. Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, s szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai műfajban. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének minden szóbeli és írásbeli megnyilatkozására, valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorla79

tot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságműfajok művelésére, valamint hoszszabb fölkészülést igénylő tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán nyílik valódi lehetőség az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban való látása, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében. Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Elsősorban képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve más alkotók írói portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a

80

folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőtt kor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, az önkritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre.

81

9. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömeg- kommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. Szövegértés Szövegátalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmaitudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére. Szövegalkotás A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás. Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők - drámai szituációhoz kötődő - feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez.

82

Tanulási képesség Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, video, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmai szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás). Irodalmi kifejezésformák Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló "én"-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. 83

A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a tanult művekben a szöveghangzás szerepének fölismerése. A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művek és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. Magyar nyelv – négy évfolyamos és hat évfolyamos helyi tanterv TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóeleA nyelvtani szintek mek, szótő, képző, jel, rag - kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj grammatikája fogalma és a szófaji rendszer;.mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken A szöveg szerkezete A szöveg és a mondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szinés szintaktikai szintje taktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai

A tömegkommunikáció

84

A szöveg jelentése Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat

kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolása A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés.Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei Témafeldolgozás különböző - verbális és audiovizuális elektronikus és digitális - információhordozók felhasználásával.

Fogalmak A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. Szöveg, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. Irodalom – négy évfolyamos helyi tanterv TÉMAKÖRÖK Szerző – mű – befogadó Mítosz és irodalom Az antikvitás irodalma A Biblia és hatása az irodalomra A középkor irodalma Portrék, verses és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból Portrék a magyar barokk irodalomból Az európai színház történetéből

TARTALMAK Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával Mitológiai történetek. Jellemző részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából. Szemelvények a görög és a római lírából (legalább négy mű). A görög dráma: Szophoklész egy drámája. Részletek az Ó- és Újszövetségből. Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák). Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. A magyar reformáció irodalma.

Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Szemelvények Pázmány Péter és Mikes Kelemen műveiből. Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásával. A francia klasszicista dráma (pl. Molière).

85

Fogalmak Művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk;, mítosz; testamentum, evangélium, prófécia, példázat, zsoltár, eposz, eposzi kellék, legenda, trubadúrköltészet, novella, históriás ének, széphistória, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, körmondat, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus; értelmezés,. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 15-20 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek Néhány történet az antik mitológiából és a Bibliából; jellemző részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából; Janus Pannonius két verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem - néhány részlet; egy-egy részlet Pázmány Péter és Mikes Kelemen művéből; Szophoklész, Shakespeare, Molière egy-egy drámája. A továbbhaladás feltételei Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány

86

fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között.

87

10. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben. Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése. Szövegértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különböző stílusrétegek és a közöttük lévő viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben. Szövegalkotás Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint. Tanulási képesség Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetőségekkel. A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék

88

összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokbanA helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírása. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvető példájának bemutatása. Irodalmi kifejezésformák Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.

Magyar nyelv – négy évfolyamos és hat évfolyamos helyi tanterv TÉMAKÖRÖK Nyelvváltozatok

TARTALMAK Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a 89

Alapvető retorikai ismeretek Szövegtípusok

Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat

monologikus forma különbsége. Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A beszéd előkészítésének, elrendezésének, s kidolgozásának lépései. Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja. Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei.

Fogalmak Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, Csoportnyelvek, hobbinyelvek. Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat. Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz

Irodalom – négy évfolyamos helyi tanterv TÉMAKÖRÖK

TARTALOM

Írók, költők, irányzatok Katona József Romantika a világirodalomban A magyar romantika irodalma Három portré

Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. Bánk bán – műelemzés és értelmezés Néhány epikai mű vagy műrészlet, két-három vers a 19. század világirodalmából Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Hymnus és három verse, részletek értekező prózájából.Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt. Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt.

Petőfi Sándor Arany János

90

Fogalmak Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; komikus eposz, rapszódia, románc, regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegező vers; enciklopedia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy- 10-15 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban.

Szerzők és művek Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két műve; Csokonai Vitéz Mihály legalább három műve; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Hymnus és három verse, részletek értekező prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három verse; Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még öt lírai verse. Arany János: Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább egy ballada, például Letészem a lantot, A lejtőn, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes asszony, Tengeri-hántás; Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novellája; legalább két epikai mű vagy műrészlet a 19. század első felének világirodalmából, például Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből. A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete. Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása.

91

Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról írásban. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.

92

11. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. Szövegértés Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. 20. századi művek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása. Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása, különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával. Tanulási képesség Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakí-

93

tott szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás formájában. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás,, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a műfajnak megfelelő árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetőségek felhasználása saját szövegalkotásban. Irodalmi kifejezésformák A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepe. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások társítása. Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása.

94

Magyar nyelv – négy évfolyamos és hat évfolyamos helyi tanterv TÉMAKÖRÖK Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

Szépirodalmi stílus

Helyesírás

TARTALMAK A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmaitudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben.

Fogalmak Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó. Szóképek: metafora, hasonlat, metonímia, összetett költői kép; alakzatok: kötőszóhiány, ismétlődés,; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, , hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica;, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás. Irodalom – négy évfolyamos és hat évfolyamos helyi tanterv TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Madách Imre Világirodalom – széppróza, líra, dráma

Az ember tragédiája - műelemzés, értelmezés Művek, műrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete;.Csehov vagy Ibsen egy drámája; egy-egy szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás. Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye vagy két novellája. Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve; egy-két mű a Nyugat szerzőitől (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán).

Portrék a magyar szépprózából Ady Endre Portrék a Nyugat első nemzedékéből

95

Babits Mihály Kosztolányi Dezső Stílusirányzatok, képek, formák

Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet. Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény vagy regényrészlet, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet Néhány mű az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos).

Fogalmak Pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlődésregény, karrierregény, , regényciklus, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (három vers a tanultakból, egy 15-20 soros epikai vagy drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye; Krúdy Gyula novellája; Móricz Zsigmond egy regénye vagy regényrészlete és két novellája; Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és más hat vers, például Góg és Magóg fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton Az ős Kaján, Héja-nász az avaron,; Karinthy Frigyes két műve; Juhász Gyula, Tóth Árpád legalább két-két verse; egy-két mű a Nyugat szerzőitől, például Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán; Babits Mihály: Jónás könyve és még legalább hat mű, köztük az Esti kérdés, Balázsolás, továbbá egy esszé- vagy tanulmányrészlet; Kosztolányi Dezső legalább két novellája, egy regénye vagy regényrészlete, néhány verse, egy esszéje vagy esszérészlete; Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete; Ibsen vagy Csehov egy drámája; szerzők és művek az avantgárd magyar és világirodalmából, például Kassák Lajos, Apollinaire egy-két műve. A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, -

96

szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információ-feldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmaitudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

97

12. évfolyam Belépő tevékenységek Kulturált nyelvi magatartás Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása. Szövegértés Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésére, a szerzői előfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (előzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. Szövegalkotás Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelően szóban és írásban. Tanulási képesség A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása: a könyvtárhasználat, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. 98

Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra. Irodalmi kifejezésformák Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból - szakaszerű fogalomhasználattal. Műnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a műnek, témának és a kontextusnak megfelelő alkalmazással. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. A művészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzőművészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései: legalább egy korszak két művészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása. Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerző (például József Attila, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, művészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történeti99

leg változó hagyomány. A magyar irodalom korszakainak főbb jellemzői: tények és példák az olvasott művekből. Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében. Az irodalom határterületeinek néhány példával történő bemutatása: művek és műfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más művészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó "műfajok", amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene). A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása. Magyar nyelv – négy évfolyamos és hat évfolyamos helyi tanterv TÉMAKÖRÖK Általános nyelvi ismeretek A magyar nyelv története

Nyelv és társadalom Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése

TARTALMAK A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés.Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya.Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A jelentésváltozások.A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és fel-adatai. A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé.

Fogalmak Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; öszszehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény és idegen szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség. Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történetietimológiai szótára (TESZ).

100

Irodalom – négy évfolyamos és hat évfolyamos helyi tanterv TÉMAKÖRÖK József Attila Portrék a magyar irodalomból Szerzők és művek Világirodalom a 20. Században 1. Széppróza, líra, dráma Világirodalom a 20. Században 2. Kortárs magyar irodalom

Az irodalom határterületei

TARTALMAK Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban Szabó Lőrinc műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, két verse; Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. Németh László egy műve,; Márai Sándor egy-két műve vagy szépprózai műrészlete. Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov. Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve; Pilinszky János két-három verse és egy prózája; Örkény István két-három műve, köztük egypercesek és egy dráma vagy drámarészlet. Szépprózai művek, műrészletek, legalább három szerző egy-egy alkotása vagy részletek, legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől, pl. Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Vas István és mások. (Két-három vers, egy esszé vagy más prózarészlet.) Legalább egy regény vagy regényrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban

Fogalmak Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, bukolika, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; esszéregény; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív idő, objektív idő. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (Legalább 3 vers és egy 15-20 soros epikai vagy drámarészlet.) Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása. Szerzők és művek József Attila: Óda és további hat-nyolc műve, legalább egy vers választhatóan: a Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka, Karóval jöttél..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból,

101

Talán eltűnök hirtelen..., Íme, hát megleltem hazámat című versek közül; Szabó Lőrinc kéthárom műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és két verse; Radnóti Miklós négy mű, köztük egy ekloga; Németh László egy szépprózai mű vagy részlete, egy esszé; Márai Sándor egy mű vagy egy szépprózai műrészlet; Ottlik Géza egy regénye, pl. az Iskola a határon vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve; Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes két-két verse, Örkény István két-három műve köztük egypercesek és egy dráma (vagy részlet); művek, műrészletek a kortárs magyar irodalomból, legalább egy regény vagy regényrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából. Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete a 20. századi világirodalomból, pl. Franz Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy-két novellája vagy regényrészlete, Hemingway novellák vagy regényrészlet, Garcia Lorca néhány lírai alkotása, Brecht egy színműve, Bulgakov egy műve vagy részlete, pl. Mester és Margarita; művek, műrészletek és legalább egy dráma, pl. Camus, Garcia Marquez, Golding, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal műveiből. A továbbhaladás feltételei A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. A páros, a kisközösségi, a magán- és közéleti kommunikációról, a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés, feldolgozás, idézés. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, a magyar nyelv legfőbb történeti korszakairól, példák bemutatása a legfőbb nyelvi változásokról. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles szóbeli előadás, ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése. Életművek ismeretének bizonyítása: az alkotói pálya jelentős irodalomtörténeti tényeinek, tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése. A pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatásával. Példák gyűjtése a nyelvhasználati normák változására és kultúrához kötöttségére. Nyelvhasználati normák és grammatikai szabályok nem szándékos és szándékos megsértésének értelmezése és értékelése (például a stilisztikai hatás forrásaként, illetőleg a nyelvi nehézség, nyelvi hátrány jeleként). Aktuális nyelvhelyességi problémák megvitatása a grammatikai szabályok és a nyelvhasználati normák szempontjából, kiselőadás, korreferátum, vita formájában. Példák gyűjtése a nyelvhasználati normákra a tanult idegen nyelvben, összevetésük a magyarral

102

(például a tegezésnek-magázásnak megfelelő alakulatok). A hangszimbolika értékelése és alkalmazása a nyelvi expresszivitás szolgálatában.

Hat évfolyamos helyi tanterv

MAGYAR NYELV 7. OSZTÁLY TÉMAKÖRÖK Helyesírási bevezető

TARTALMAK A hangok, szóelemek, szavak jelentése, helyesírásuk, a korábban tanult ismeretek ismétlése, rendszerezése A szövegszerkesztés állomásai Könyv- és könyvtárA hivatkozás használat Anyaggyűjtés írott és elektronikus forrásból Anyanyelvünk zenéje Hangsúly Hanglejtés beszédszünet Beszédtempó Hangerő A nyelvi rendszer bemutatása A nyelvi rendszer. A szövegtől a hangokig: hangok, szóelemek, szavak, szószerkezetek, Nyelvi szintek. mondatok Mondatrészek, mondatelemzési és mondatalkotási készség fejlesztése A szószerkezetek A hozzárendelés, az alárendelés és a mellérendelés fogalma Mondatelemzési készség fejlesztése Predikatív szószerAz állítmány fajtái, szófaja és alakja. Az alany fajtái, szófaja és alakja. kezet Az alany és állítmány egyeztetése A tárgy kifejezőeszközei. Grammatikai ismeretek alkalmazása a mondatA tárgyas szószerkeelemzési, mondatszerkesztési és nyelvhelyességi gyakorlatokban. zet A tárgyas szószerkezet jellemzői, a tárgy fajtái, kifejezőeszközei és alakja. Egyeztetés A határozós szószerkezet

Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával A határozós szószerkezet jellemzői, a határozók szófaja és alakja (a hely, idő-, szám-, mód-, eszköz-, ok-, cél-, fok-mérték-, tekintet-, állapot-,

103

eredet-, eredmény-, társ-, hasonlító, részeshatározó) A jelzős szószerkezet

A jelzők szófaja és alakja, a minőségjelző, mennyiségjelző, birtokosjelző és értelmezőjelző. Mondatelemzési és –szerkesztési gyakorlatok

A mellérendelő szószerkezetek

A mellérendelő szószerkezetek típusai, sajátosságai, fajtái: kapcsolatos, választó, ellentétes, következtető és magyarázó mellérendelő szószerkezet

Az egyszerű mondat szerkezete

Az egyszerű mondat komplex elemzése A szószerkezetekről tanult ismeretek alkalmazása mondatelemzési gyakorlatokban

A szóalkotásmódok

A szóalkotásmódok főbb típusainak ismétlése: szóképzés, szóösszetétel A mozaikszó-alkotás, helyesírása

Szóösszetételek

Szerves és szervetlen szóösszetétel A szóösszetételek helyesírás Szókincsbővítés Mellérendelő szóösszetételek, alárendelő szóösszetételek

Helyesírás Helyesírási szabályzat használata

A mellérendelő és alárendelő szóösszetételek illetve szókapcsolatok helyesírása A grammatikai ismeretek tudatos alkalmazása Helyesírási készség alkalmazása A szövegértési, szövegalkotási készség szóbeli és írásbeli fejlesztése

Szövegtípusok I. Köszöntés szóban és írásban, a rövid alkalmi beszéd Szövegtípusok II. A vita. Az érvelés alapjai

A szóbeli fogalmazási készség fejlesztése: a vita szabályainak ismerete, az érvelés lehetőségei

Év végi ismétlés

A 7. évfolyamon tanult nyelvi és kommunikációs ismeretek ismétlése, rendszerezése, fogalmazási tudnivalók

MAGYAR NYELV 8. OSZTÁLY HAT ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERV TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Év eleji ismétlés

A 7. évfolyamon tanult nyelvi és kommunikációs ismeretek ismétlése, rendszerezése, fogalmazási tudnivalók

104

Kommunikáció a mondat- és szövegfonetikai eszközök Szövegtípusok A párbeszéd

Hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése

A mondatfajták A mondat jelentése a szövegben A mondatok osztályozása kommunikációs tartalom és szerkezetük szerint

Kijelentő, felkiáltó, felszólító, óhajtó, kérdő mondat Egyszerű mondat: tő- és bővített mondat Összetett mondat, tagolt és tagolatlan mondat, teljes és hiányos mondat

Az alárendelő összetett mondatok A mellérendelő öszszetett mondat A többszörösen öszszetett mondatok A többszörösen öszszetett mondatok típusai Helyesírás Írásjelek az egyszerű és összetett mondatokban A szöveg központozása Kommunikáció A szöveg általános sajátosságai Szövegtípusok Ismertetés, könyvajánlás, önéletrajz, kérvény A magyar nyelv története A magyar nyelv eredete és rokonsága

A szóbeli fogalmazási készség fejlesztése Kommunikációs szerepek a párbeszédben

Az alárendelő összetett mondatok fogalma, fajtái, használatukra vonatkozó szabályok alkalmazása szövegalkotás során A mellérendelő összetett mondatok fogalma, fajtái, használatukra vonatkozó szabályok alkalmazása szövegalkotás során A kötőszók helyes használata A többszörösen összetett mondatok fogalma, használatukra vonatkozó szabályok alkalmazása szövegalkotás során

A helyesírási készség az önálló tanulási, ismeretszerzési készség fejlesztése Helyesírási szabályzat használata

Szóbeli és írásbeli fogalmazások A szövegértő olvasás fejlesztése A szóbeli és írásbeli fogalmazási készség fejlesztése Szövegértési feladatok

A magyar nyelv történetéről rövid áttekintés Halotti beszéd Ómagyar Mária-siralom 105

Nyelvemlékeink

A magyar nyelv típusa A magyar nyelv változatai A köznyelv szóbeli és írott változata, nyelvjárások, csoportnyelvek, rétegnyelvek

A szavak típusai eredetük szerint: alapnyelvi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevényszók, idegen szavak

A magyar nyelv hangtani, alaktani, mondattani sajátosságai, szórendje Összevetés a tanult idegen nyelvvel A magyar nyelv tagolódásának feltárása Kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozat használatának tudatosítása

Kommunikáció A tömegkommunikáció fajtái: sajtó, rádió, televízió, internet A tömegkommunikáció fogalma Szövegtípusok A hír, a kommentár, a tudósítás, az interjú, a riport Reklám és hirdetés Könyv- és könyvtárhasználat Katalógusok

A katalógusok használatának bemutatása

Év végi ismétlés A 8. évfolyamon tanult nyelvi és kommunikációs ismeretek ismétlése, rendszerezése, fogalmazási tudnivalók

A hatosztályos helyi tanterv 9-12. évfolyama magyar nyelvtanból megegyezik a négy évfolyamos tanterv tematikájával! Ld.: Négy évfolyamos helyi tanterv magyar nyelvtan

106

Hat évfolyamos helyi tanterv

MAGYAR IRODALOM 7. OSZTÁLY TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Hétköznapi és művészi kommunikáció

Egy szöveg a hétköznapokban és a művészetben. Kontextus-változás. Jelentésváltozás. Olvasási konvenciók. Két villamosutazás – Örkény és Kosztolányi Dezső – egymás tükrében

Amit a pad alatt olvasol

„Ponyvairodalom?” Mire jó és mire nem a népszerű irodalom? A ponyva története Rejtő Jenő titkai – cselekmény, szerkezet, nyelv vizsgálata egy regény v. regényrészlet alapján. A diákok által választott népszerű regény olvasása, elemzése, kritika. Könyvajánlás, könyvbírálat írása, bemutatása, olvasása. Vita Reklámírás Elmarasztaló kritikák olvasása és alkotása. Hiba- és erénykeresés.

Műnemek és műfajok. Esztétikai bevezető ismeretek, líra, dráma, epika. A művészi érték

Műértelmezések verses és prózai művek kreatív feldolgozásával. A műnemek – műfajok jellemző jegyei. Lírai ill. prózai műrészlet átdolgozása drámaivá – drámarészlet alkotása és fordítva.

Az antikvitás irodalma. Mítosz és irodalom.

Mitológiai történetek, szemelvények feldolgozása az antik görög és római lírából A görög színház. Szophoklész: Antigoné

Eposzok régen és ma

Az eposzok emberképe (utazó hős, apját kereső hős stb.) Hexameter Homérosz: Odüsszeia (részl.) Hésziodosz: Munkák és napok Ovidius: Átváltozások. (részlet) Zrínyi: Szigeti veszedelem (részletek) Varró D.: Túl a Maszat-hegyen (Előhang) - részletek

A Biblia és hatása az Részletek a Bibliából: Ótestamentum és Újtestamentum, zsoltárok. Témák és műfajok továbbélése irodalomra A középkor irodalmából

Művelődéstörténeti áramlatok a középkorban. Egyházi irodalom: himnuszok, legendák. Lovagi kultúra. Magyarországi latin nyelvű irodalom: Janus Pannonius Középkori magyar nyelvű irodalom: Balassi Bálint életműve

107

MAGYAR IRODALOM 8. OSZTÁLY HAT ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERV TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A humanizmus korszaka

Portrék, verses és prózai alkotások az európai és magyar reneszánsz kultúrájából Janus Pannonius latin nyelvű lírája, portré Balassi Bálint lírája: négy-öt mű Néhány mű a magyar udvari reneszánsz és reformáció irodalmából

Az európai színház története

Shakespeare egy drámája: Hamlet v. Rómeó és Júlia

A barokk irodalma

Portrék a magyar barokk irodalmából Pázmány Péter vallásos prózája Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – a magyar barokk eposz Az eposzi hagyomány megújítása Mikes, Pázmány 1-1 műrészlete

A klasszicizmus

A 17. sz. francia klasszicizmus, Rousseau, Voltaire Részletek a felvilágosodás irodalmából

Az európai színház: Moliére

A korstílus jellemzői, Moliére egy vígjátéka (Tartuffe) A klasszicista színház

MAGYAR IRODALOM 9. OSZTÁLY

HAT ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERV

TÉMAKÖR

TARTALOM

A magyarországi klasszicizmus

A magyar felvilágosodás programadói Bessenyei György programja, Magyarság c. röpirata (részletek) Kármán József, Batsányi János Kazinczy Ferenc portréja, a Tövisek és virágok 2-3 epigrammája Csokonai Vitéz Mihály pályája, 4-5 költeménye 108

Katona József

Rokokó, szentimentalizmus és klasszicizmus szintézise Csokonai költészetében. Egy-egy kapcsolódó XX. századi v. kortárs mű Berzsenyi Dániel portréja, öt verse Bánk bán - műelemzés és műértelmezés. A dráma utóélete Illyés Gyula Bánk bán-tanulmánya (részletek)

Romantika a világirodalomban

A romantika jellemzői és filozófiai háttere Néhány epikus mű v. műrészlet, 2-3 vers a 19. sz. világirodalmából Puskin: Anyegin – a verses regény

MAGYAR IRODALOM 10. OSZTÁLY

HAT ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERV

TÉMAKÖR TARTALOM A magyar romantika irodalma

Kölcsey Ferenc: Himnusz + 3 verse Részletek értekező prózájából

Három portré Vörösmarty Mihály alkotói portréja Csongor és Tünde Szózat - és 4 vers A romantikus Vörösmarty Petőfi Sándor. Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében. Teljes művek és műrészletek feldolgozása (legalább 10 mű a korábban tanultakkal együtt) Arany János. Jellemző témák, műfajok, korszakok az életműben (legalább 10 mű a korábban tanultakkal együtt)

A hat évfolyamos gimnáziumi helyi tanterv magyar irodalomból 11-12. évfolyamon megegyezik a négy évfolyamos 11-12. évfolyam tantervével. Ld.: Négy évfolyamos magyar irodalom helyi tanterv 11-12. o.

109

Magyar nyelv és irodalom 11-12. évfolyam fakultációs csoportok helyi tanterve – emelt szintű érettségire felkészítés Óraszám: 11. és 12. évfolyamon az alap óraszámon felül: heti +2 óra Célok és feladatok Az évfolyamszintű fakultációs képzés feladata kronologikus áttekintést adni az emelt szintű érettségi követelményeinek teljesítéséhez szükséges eszközökről, művekről. Szintetizálni kívánja a 910. (a nyelvi előkészítős évfolyamoknál 9-11.) évben modulrendszerben megszerzett tudást, és erőteljes stílustörténeti, művelődéstörténeti háttérrel, számos szerzői portréval, korábban nem ismert művek értelmezésével kiegészíteni. A két éves fakultációs képzés során folyamatosan, a gyakorlatban sajátítható el az összehasonlító és a komplex műelemzés, a különböző korokban keletkezett irodalmi alkotások többféle szempont figyelembevételével történő vizsgálata (nemcsak motivikusan, hanem például művelődéstörténeti, poétikai, stilisztikai megközelítésben is.) A magyar nyelvi és irodalmi képzés egymást kiegészítve, nem különválasztva történik: A tanult művek adnak lehetőséget a retorika, stilisztika és a kommunikáció gyakorlati fontosságú elsajátítására, a hétköznapi és az irodalmi (filozófiai) szövegek eltéréseinek megértésére. A kompetenciák fejlesztése az európai és a magyar kultúra értékeinek, a klasszikus és a kortárs alkotásoknak befogadásával együtt történik, a praktikus (pl.: infokommunikációs) tudás és a humán alapműveltség összeegyeztethetőségének reményében. A kétéves képzést az adott tanév érettségi témaköreinek megfelelő rendszerező ismétlés zárja. A fakultációs programban való részvétel nem kötelezi a diákot az emelt szintű érettségire, de képessé teheti bármely vizsgatípusban való helytállásra és felkészíti a bölcsész felsőoktatásban való részvételre.

11. évfolyam TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az antikvitás irodalmából

Ismétlés: Az eposz műfaji sajátosságai. A görög dráma és színház. Kétkét görög és római költő portréja – pl. Anakreon, Szapphó, Catullus, Vergilius. Ismétlés: A Biblia művelődéstörténeti jelentősége, irodalmi műfajok a Bibliában. Egy-két az antikvitáshoz kapcsolódó modern mű , pl. Radnóti-eclogák

A középkor irodalma

Két-két lírai, epikus v. drámai mű. műrészlet a középkor irodalmából, pl. Vogelweide, Szt. Ferenc, Dante, Chaucer stb. A középkori világkép – részletek a skolasztika filozófiai szövegeiből. Egy középkori zenemű, egy középkori tárgyú filmes adaptáció , egy kapcsolódó XX. sz. alkotás elemzése (pl. A rózsa neve, Egy jenki Arthur király udvarában)

110

A reneszánsz, manierizmus, barokk

A humanizmus fogalma, részletek a kor politikai és filozófiai irodalmából (Morus, Machiavelli v. Erasmus), a reformáció és az ellenreformáció kulturális hatása) Összehasonlító elemzések, stíluselemzés szövegrészletek alapján: Petrarca, Balassi, Rimay János, Zrínyi, Pázmány egy műrészletének retorikus elemzése – a retorika fogalma, tárgya, a szónoki beszéd, érvtípusok ismétlése. Kosztolányi Pázmányról szóló esszéje – az esszé sajátosságai. Önálló szónoki beszéd v. esszé megalkotása tetszőleges témából. Shakespeare: Hamlet és Csehov: Sirály v. Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott c. drámájának összehasonlítása.

Klasszicizmus, felvilágosodás

Színház az ókortól Moliére-ig. A Tartuffe és Spiró Imposztor c. darabjának összevetése. Részletek a francia felvilágosodás irodalmából, ill. két-két angol és német szerző műveiből A magyar felvilágosodás szerzői. 2-3 eddig nem tanult Csokonai- és Berzsenyi-vers, egy-egy kapcsolódó XX. sz. v. kortárs mű A magyar nyelvtörténet korszakai. a nyelvújítás módszerei és jelentősége. Régi és mai magyar szövegek vizsgálata, szinkrónia és diakrónia Stílus, korstílus. A korstílusok jellemzői

Stílusrétegek és nyelvváltozatok

A stílusrétegek gyakorlati vizsgálata mai szövegek elemzésével. A társalgási stílus és a hivatalos stílus részletes bemutatása. A mai magyar nyelvváltozatok – dialektusok és szociolektusok. Diákszótár készítése. Egyéni szókincs és szókészlet különbségei, szókincsbővítő feladatok.

Fogalmak:

antikvitás, korstílus, stílusirányzat, ecloga, skolasztika, romanika, gótika, terzina, utópia, reneszánsz, humanizmus, szonett, blanc verse, manierizmus, barokk, prédikáció, szónoki beszéd, esszé, dialektus, szociolektus, a korábban már említett irodalmi műfajok.

Memoriter:

Összesen 8-10 mű v. műrészlet, ebből 25-30 sor drámarészlet, 10-15 sor prózarészlet

12. ÉVFOLYAM TÉMAKÖR

TARTALMAK

Romantika, romantikák

Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával 111

A romantika filozófiai háttere – pl. Nietzsche v. Schopenhauer szövegrészletek. Romantika és reformkor a magyar művelődéstörténetben. Három szerző portréja a nemzeti romantikák különbségeinek szemléltetésére (pl. Heine, Keats, Poe) A romantika jellemző műfajaiból: drámai költemény: Faust – Csongor és Tünde – Az ember tragédiája Népballadák és műballada: 3-4 Arany-ballada és egy népballada feldolgozása Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany portréja, korábban tanult művek ismétlése, 1-2 nem tanult mű értelmezése-elemzése A stílusirányzatok sokfélesége

A Nyugat nemzedékei és riválisai

Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus és szecesszió. A pozitivizmus és a marxizmus szövegeiből (részletek). Baudelaire – Rimbaud - Vajda János – Ady – összehasonlító elemzések Az avantgárd irányzatai – kiáltványok és 2-3 szerző 1-1 műve, műrészlete A Nyugat jelentősége, kávéház és irodalom a XX. sz. magyar kultúrában, Ady, Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád, József Attila, Radnóti és Szabó Lőrinc szerzői portréja. A magyar széppróza változatai: Jókai, Mikszáth, Móricz, Krúdy, Csáth, Illyés, Márai, Németh László eddig nem tanult művei, műrészletei alapján. Stílusparódiák Karinthy ürügyén, egy v. két filmes adaptáció feldolgozása A szóképek és stílusalakzatok átismétlése.

A modern dráma és a regény alakváltozaAz analitikus, a drámaiatlan, az epikus és az abszurd dráma egy-egy mű tai alapján (Ibsen, Csehov, Brecht, Beckett) Az egzisztencializmus és az abszurd: Camus, Kirkegaard, Dosztojevszkij. Egy XX. sz. magyar regény értelmezése pl. Ottlik Géza: Iskola a határon A kommunikáció változatai, típusai hétköznapi szövegekben és az Iskola a határon v. Márai: A gyertyák csonkig égnek c. regényében. A kortárs irodalomból

Három szabadon választott kortárs magyar és két kortárs világirodalmi alkotó egy-egy műve, műrészlete. a tömegkommunikáció hatása a hétköznapokra, irodalom a világhálón, intertextualitás, evokáció, Magyar Elektronikus Könyvtár használata. Egynyelvű szótárak nyomtatott és elektronikus formában

Rendszerező nyelvi és irodalmi ismétlés

A szóbeli érettségi témaköreinek áttekintése. Az írásbeli érettségi feladattípusainak gyakorlása. Az epikus, lírai, drámai művek elemzési szempontjainak áttekintése, rendszerezés.

Fogalmak

romantika, népiesség, ballada, verses regény, drámai költemény, impreszszionizmus, szecesszió, szimbolizmus, realizmus, naturalizmus, pozitivizmus, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, drámaiatlan 112

dráma, analitikus dráma, abszurd dráma, egzisztencializmus, kommunikációs fogalmak, pl. jel, jelrendszer, vevő, csatorna, kód, dekódolás, tömegkommunikáció, intertextualitás, evokáció, „három T”, objektív líra, mítoszregény, „újregény”, tényirodalom Memoriter

Nyolc mű, műrészlet, ebből 20-30 sor drámarészlet, 10-15 sor regényrészlet v. novellarészlet

A tanítás során felhasznált tankönyvek illetve segédanyagok: Irodalom a 9-10-11-12 évfolyam számára: (Mohácsy Károly – Krónika Nova kiadó) Szöveggyűjtemények az adott évfolyam tankönyveihez Kiegészítő irodalomkönyv a 11-12 évfolyam számára Igény szerint: feladatlapok és megoldásaik az egyes évfolyamok irodalomkönyveihez Kiegészítő anyagként: video-filmek felhasználása egy –egy évfolyam anyagának tanítása (és a kínálkozó alkalom) kapcsán. Elsősorban az emeltszintű érettségire való felkészítés keretében. (lásd: filmjegyzék a magyar munkaközösség számára, valamint a magyar irodalom hírességeiről készült rövid összefoglaló filmek egyes részleteinek megtekintése. Lemezek, kazetták, képek, szobrok, (dia) Fényképek az irodalmi múzeum anyagából Lexikonok Olvasott művek Színházlátogatások Irodalomtörténeti kiadványok

113

TÖRTÉNELEM Tantárgyi kompetenciák: 1. Források használata és értékelése Történelmi forrásokból információ gyűjtése Különböző forrásokból származó információ összevetése Képi források értelmezése Térképhasználat Következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból 2. A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete 3. Tájékozódás térben és időben Történelmi helyszínek azonosítása A földrajzi környezet szerepe az egyes kultúrák és államok kialakulásában Régiók bemutatása Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése A történelmi korok és korszakok elnevezésének és sorrendjének, jellemzőinek ismerete 4. Eseményeket alakító tényezők Ok-okozati összefüggések feltárása A különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése Lényeges szempontok megkülönböztetése, kérdések megfogalmazása Változás és fejlődés közötti különbség értelmezése Régiók eltérő fejlődésének bemutatása Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása Személyek, pártok, csoportok szerepének felismerése 5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Gazdasági, gazdaságpolitikai szempontok értelmezése Demográfiai folyamatok értelmezése Eltérő társadalmi csoportok bemutatása, szerepének értékelése Parlamenti rendszerek működésének bemutatása, kialakulásának folyamata, a hatalomgyakorlás módszerei a különböző történelmi korszakokban

114

9. évfolyam Témakörök, óraszámok: Heti 2 óra ŐSI TÁRSADALMAK ÉS ÓKORI KELETI CIVILIZÁCIÓK: az általános iskolában eddig tanultak rendszerező ismétlése és bizonyos mértékű kiegészítése. AZ ANTIK GÖRÖGORSZÁG ÉS AZ ANTIK RÓMA: az általános iskolában eddig tanultak rendszerező ismétlése. A KORA KÖZÉPKOR: az új társadalmi, gazdasági és politikai formák kialakulása, elsősorban a Karoling-birodalom keretein belül; az egyházszervezet megszilárdulása, a világi papság és a szerzetesi élet Nyugaton és Keleten; az iszlám és az arab világ; a hűbériség szerepe a társadalomban, a műveltség alakulása a különböző társadalmi rétegekben. A MAGYARSÁG SZÜLETÉSE, VÁNDORLÁSA, A HONFOGLALÁS ÉS AZ ÁLLAMALAPÍTÁS: az eredet és az őshaza kérdései, az őskor és a nomád kor viszonyai életforma, társadalmi tagozódás és politikai lehetőségek szempontjából; a kazár birodalom, Levédia és Etelköz; a honfoglalás és a megtelepedés; élet az új hazában, nyugati hadjáratok, Géza és István keresztény királysága; a külső támadások elhárítása, az állami intézmények kialakulása. 10. évfolyam Témakörök, óraszámok: Heti 1,5 óra AZ ÉRETT KÖZÉPKOR ÉS A KÉSŐ KÖZÉPKOR: a városok élete, az ipar és a kereskedelem formái, a falusi élet és a parasztság sorsa: a pápaság és a császárság küzdelme; a mongol támadás hatása. Európa három fő régiója; a népesség változásai, járványok és parasztháborúk; az ázsiai nomád birodalmak; a reneszánsz művészet alkotásai. AZ ÁRPÁD-KOR, AZ ANJOUK, A LUXEMBURGOK, A HUNYADIAK ÉS A JAGELLÓK: az állami intézmények, megszilárdulása; a tatárjárás; a feudális anarchia; a hűbériség és rendiség magyar formáinak kialakulása, kultúránk jelentős alkotásai és emléke; a központi hatalom helyreállítása és Károly Róbert gazdasági reformjai; virágzó városok, fejlődő falvak, az államszervezet alakulása és a kulturális virágzás; Zsigmond bel- és külpolitikája; a törők hódítás és a nyugati egyházi küzdelmek; Hunyadi János törökellenes háborúi; Mátyás hatalomra kerülése, társadalompolitikája és gazdasági reformjai; külpolitikai törekvései; belpolitikai küzdelmek a Jagellók alatt, a parasztság helyzete és háborúja; a külpolitikai helyzet romlása; török túlerő és Mohács tragédiája; II. Lajos halála; a magyar reneszánsz virágkora. A KORA ÚJKOR: a felfedezések előzményei és következményei; a reformáció és a vallásitársadalmi megújulás; az újkori abszolutizmus és államszervezete. XIV. Lajos törekvései és ezek következményei; Nagy Péter kísérlete; a barokk formái. A polgári forradalmak legfontosabb állomásai (Németalföld, Anglia). A polgári átalakulás kezdetei az angol forradalom és az alkotmányos parlamentalizmus. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN ÉS AZ ÚJJÁSZERVEZŐDÉS A HABSBURG BIRODALOM KERETÉBEN: a három részre szakadás és az egyesítési kísérletek az egyes részek fejlődése; a magyar re115

formáció kulturális és politikai jelentősége; Erdély Bocskai, Bethlen és I. Rákóczi György idején; I. Lipót és a török kiűzése; a Rákóczi-szabadságharc;

11. évfolyam Témakörök, óraszámok: Heti 3 óra Az USA kialakulása; a nagy francia forradalom és Napóleon háborúi; a bécsi kongresszus és a Szent Szövetség (a hozzá fűződő küzdelmek); a polgári mozgalmak 1820 és 1849 között (a polgári életforma és a kor legfontosabb eszmei áramlatai). A POLGÁROSODÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON: a népesség számszerű és nemzetiségi változásai a XVIII. században; társadalmi, gazdasági, közigazgatási és politikai változások; a felvilágosult abszolutizmus kísérletei Mária Terézia és II. József idején. A felvilágosodás hatása, a nemzeti egyenjogúságért és a polgári átalakulásért folytatott küzdelem kibontakozása; a reformországgyűlések (viták és a korszak kiemelkedő egyéniségei, a polgári élet alakulása a városokban és vidéken); a nemzetiségek ébredése, mozgalmaik célkitűzései; a márciusi forradalom, az áprilisi törvények és a szabadságharc. A NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA: a német és olasz egység, valamint a balkáni államok nemzeti mozgalmai (az új polgári nemzetállam jellemzői, a gyarmatosítás új fázisai); polgárháború az USA-ban (majd az USA gazdasági előretörése); hatalmi változások (Japán fellendülése); az életforma változásai, a munkásság és parasztság helyzetének alakulása; a legújabb szellemi irányzatok. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON: az abszolutizmus szakaszai; a kiegyezés politikai, gazdasági és társadalmi rendszere (a polgári életmód térhódítása); Budapest kiugró fejlődése (helye az országban és Európában); az iskolarendszer modernizálódása; a műveltség, a művészetek és tudományok fellendülése; politikai válságok a különböző korszakokban.

12. évfolyam Témakörök; óraszámok: Heti 3 óra AZ ELSŐ ÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ: előzmények, haditervek (hadművészet és haditechnika), az egyes frontok eseményei; a politikai és társadalmi helyzet az egyes országokban: az orosz forradalom; a versailles-i békerendszer; az életforma alakulása ; a nagy világgazdasági válságig; a válság lefolyása és következményei; a nácizmus hatalomra kerülése; a sztálini diktatúra; az USA változásai (és az európai stabilizációk); a II. világháború előzményei, kirobbanása és lefolyása; az új békerendszer és a háború következményei. MAGYARORSZÁG A HÁBORÚKBAN ÉS A TRIANON UTÁNI KORSZAK: a háború lefolyása a hadszíntereken (társadalmi és politikai hatásai); a polgári, majd bolsevik forradalom; harc az ország terü116

letéért; Trianon: az ellenforradalmi rendszer kialakulása és stabilizációja; a kisebbségi sorsra jutott magyarok élete (demográfiai és műveltségi viszonyok); a gazdasági válság magyar jellemzői; a német befolyás erősödése. a jobboldali erők térhódítása; revíziós sikerek: belesodródás a háborúba, német megszállás, holocaust, nyilas hatalomátvétel. JELENKOR: a hatalmi tömbök kialakulása (helyi háborúk és nemzetközi konfliktusok); a nemzetközi szervezetek működése; enyhülés és leszerelés; a gyarmati világ átalakulása (az USA szerepe, Európa integrálódása); a kommunista diktatúrák bukása; technikai és szellemi forradalmak, az életforma átalakulása a világ különböző részein. MAGYARORSZÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN ÉS A KÁDÁR-KORSZAK: az ország gazdasági és társadalmi helyzete a háború után; a párizsi békeszerződés új vonásai Trianonhoz képest; a sztálinizmus hatalomra jutása, ennek társadalmi, gazdasági és szellemi következményei; az 1956-os forradalom, ennek hazai és nemzetközi jelentősége; a kemény megtorlás, majd a mérsékelt gazdasági reformok korszaka; belső küzdelmek és az életmód átalakulása; a kommunista hatalmak összeomlása és a magyar rendszerváltás. Alapkövetelmények, feladatok: 1. Ismeretszerzési eljárások, kifejezőképességek: következtetések megfogalmazása tárgyi leletek alapján; jellemző településképek megfigyelése, leírása és összehasonlítása különböző szempontok szerint; elbeszélő jellegű források felhasználása konkrét történeti események megismeréséhez; a társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó állítások megfogalmazása dokumentumok: törvények, oklevelek, rendeletek, jegyzőkönyvek segítségével; az események hátterében meghúzódó szándékok és elképzelések rekonstruálása korabeli tanulmányok, újságcikkek, emlékiratok, levelek, beszédek és naplók segítségével; fényképek és karikatúrák gyűjtése, válogatása a zsarnokság és demokrácia témaköréhez; családi emlékek gyűjtése: tárgyak, dokumentumok, történetek; képzőművészeti alkotások tartalmi és formai jegyeinek értelmezése az adott történelmi körülmények figyelembevételével; adatkeresés, lényegkiemelés, szövegtömörítés és vázlatkészítés a tanulás hatékonyságának növelése érdekében; önálló kérdések, következtetések és vélemények megfogalmazása az olvasottak alapján: történelmi események, változások megfigyelése és leírása térképek segítségével; háborús események nyomon követése és bemutatása térképek segítségével; az alaptanterv követelményeiben meghatározott topográfiai helyek bemutatása; képes tablók készítése; statisztikai adatok, grafikonok és diagramok értelmezése kérdések segítségével; szöveges ismertetések eseményekről, helyszínekről rekonstrukciós képek segítségével. 2. Rendszerezés és alkalmazás: tudja a részletes követelményekben szereplő évszámokat használni a történelmi időben való tájékozódás céljából; ismerje a nagy történelmi korok mellett a kisebb korszakok nevét és sorrendjét is (Árpád-kor, a Hunyadiak kora): ismerje egy-egy korszak legfontosabb jellemzőit; tudja a különbségeket és egybeeséseket a nagy világtörténelmi korok és a hazai történelem korszakai között; környezetének, lakóhelyének fontos eseményeit helyezze el a köztörténet jelentős eseményeinek sorában; változások bemutatása egy-egy történelmi korszakon belül; ítélje meg konkrét esetekben, hogy a változás fejlődést jelent-e; egy történelmi jelenség (politikai rendszerek, hadseregek) változásainak bemutatása több történelmi korszakon keresztül; a jelen viszonyainak összehasonlítása különböző történelmi korokkal; a különböző típusú történelmi változások (gyors, fokozatos; helyi, országos) megkülönböztetése; az általános jelentésű és a konkrét korokhoz kötődő történelmi fogalmak megkülönböztetése; annak leírása, hogy egy konkrét történelmi szituációban miként különböztek egymástól az egyes emberek nézetei, döntései és cselekedetei; annak tudatosulása, hogy a történelmi eseményeknek általában egyszer117

re több oka és következménye van; különböző típusú okok és következmények (politikai, társadalmi; rövid távú, hosszú távú) megkülönböztetése; értse, hogy a különböző okok és következmények fontossága eltérő. 3. A múlt rekonstruálása: annak felismerése, hogy a történelmi források miként segíthetik elő a múltra vonathozó kérdések megválaszolását; a rendelkezésre álló forrásanyag értékelése aszerint, hogy a vizsgált téma megismerése szempontjából melyik a leghasznosabb; a vizsgált korból származó képi és írásos dokumentumok értékelése a tartalmi hitelesség és az objektivitás szempontjából; két, egymástól eltérő tartalmú ismertetés és értékelés összehasonlítása ugyanarról a történelmi eseményről vagy személyről; az egymástól eltérő történelmi következtetések és értékelések lényegének megragadása, a leglényegesebb különbségek megállapítása; mutassa be, hogy az egyén nézetei, személyes tapasztalatai és helyzete miként befolyásolhatják a történelmi eseményekről való véleményét; néhány konkrét példán keresztül mutassa be, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése miként változott az idők folyamán, illetve hogy még ma is milyen eltérő értékelések léteznek ezekről a történettudomány és a közvélemény körében. 4. Önművelés: gyors eligazodás az iskolai könyvtárban aszerint, hogy milyen korról és milyen történelmi témáról szeretne könyvet találni; önálló ismeretszerzés és jegyzetelés múzeumokban és kiállításokon, előre megadott megfigyelési szempontok alapján; írásos ismertetés készítése többféle ismeretforrás (könyvek, cikkek, kiállítások, tévéműsorok) felhasználásával; történelmi segédkönyvek (kronológiák, katalógusok, név és cím szerinti), sorozat- és szakkatalógusok használata. 5. Pozitív attitűdök és személyiségvonások: érdeklődés a hosszú távú történelmi folyamatok és változások iránt; tájékozottság és érdeklődés a család és a szűkebb lakóhely múltjának eseményei iránt; a család által gyűjtött emlékek, tárgyak. dokumentumok megbecsülése és óvása; érdeklődés a jelen aktuális eseményeinek történelmi előzményei iránt; szerepjátékok eljátszása, történelmi témájú elbeszélések és rajzok készítése; történelmi empátia: annak tudatosulása, hogy az elmúlt korok emberei nem ugyanúgy gondolkodtak a dolgokról és a világról, mint mi, illetve hogy az azonos korban élők véleménye sem egyezett mindenben; pontosság és tényszerűség az ismeretek bemutatása és megbeszélése során; a részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során; a tudományos és művészi alkotómunka megbecsülése; a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek iránti tisztelet és megbecsülés; tolerancia és objektivitás más nemzetekkel és más vallásokkal szemben; annak tudatosulása, hogy az erkölcsi értékek relativizálódása és elvetése tragikus történelmi következményekkel jár; az alkotmányos demokrácia, a szociális biztonság, a szilárd tulajdonviszonyok és a szabad vállalkozás jelentőségének megértése az emberiség történetében. Hatosztályos gimnáziumok részére: A történelem hat évfolyamon való tárgyalása lehetővé teszi a problémák elmélyültebb bemutatását és megtárgyalását. Ennek természetes feltétele, hogy megnő a történelmi források közvetlen bemutatásának és felhasználásának a jelentősége. Be lehet kapcsolódni a tudomány helyi műhelyeibe: könyvtárakba, levéltárakba és múzeumokba. 7. évfolyam 118

Óraszám: heti 2 óra Témakörök: ŐSI TÁRSADALMAK: az ember helye a természetben; életkörülmények a kezdeti időkben, a megélhetés feladatai; gyűjtögetés, az első eszközök készítése; az élelmiszertermelés megindulása; a természetről és a társadalomról alkotott korai elképzelések. ÓKORI KELETI CIVILIZÁCIÓK: a gazdasági és társadalmi változások bemutatása; a falusi és városi települések kialakulása; a Nílus völgye és Egyiptom birodalma; a mezopotámiai városállamok sajátos helyzete; az Indus völgye és az indiai kaszttársadalom kialakulása; Kína történelmének kezdetei a Sárga-folyó völgyében; a zsidó állam és vallás kialakulása, jelentősége. AZ ANTIK GÖRÖGORSZÁG: a görög betelepülés, az első államok - a városok; a görög világ előnyei gazdasági és politikai téren; a poliszdemokrácia kialakulása és jelentősége; a hellenisztikus világ; a görög vallás, tudomány és művészet; hatásuk a mai magyar műveltségre. AZ ANTIK RÓMAI BIRODALOM: Róma város létrejötte és élete a királyság korában; a köztársaság létrejötte, intézményei és Itália meghódítása; a birodalom kialakulása és a köztársaság válsága; a császárság korának politikai, társadalmi és gazdaságtörténete; a római műveltség és a kereszténység kialakulása; az egyház szervezete és tanai; hatásuk Európa műveltségére. 8. évfolyam Heti 2 óra Témakörök: A KORA KÖZÉPKOR: az új társadalmi, gazdasági és politikai formák kialakulása; a Karolingbirodalom fejlődésének sajátosságai; az egyházszervezet megszilárdulása: a világi papság és a pápaság helyzete, a szerzetesi élet alakulása Nyugaton és Keleten; a bizánci társadalom belső és külső problémái; az iszlám vallás és az arab hódítás jelentősége; Európa új politikai arculata a X. század végén. A MAGYARSÁG SZÜLETÉSE: az eredet és az őshaza kérdései, az ezekre vonatkozó különböző források, illetve az egyes tudományterületek szerepe az őstörténet kutatásában: az őskor és a nomád kor viszonyai életforma, társadalmi tagozódás és politikai lehetőségek szempontjából; a kazár birodalom, Levédia és Etelköz; a honfoglalás és a megtelepedés. AZ ÉRETT KÖZÉPKOR: a lovagi életforma és a hűbériség, szerepük a társadalom életében; az egyházszervezet alakulása, a műveltség, a tudomány és a művészetek fejlődése a papság irányításával; a városok megerősödése és élete, társadalma, az ipar és a kereskedelem formái; a falusi élet, a mezőgazdaság helyzete; a "nemzetközi bonyodalmak" (az invesztitúra, a keresztes háborúk és a mongol támadás). AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK KORA: Géza és István keresztény királysága; az új körülmények hatása, alkalmazkodás a Nyugathoz; védekezés a német, majd bizánci terjeszkedéssel szemben; a keresztény szokások, tőrvények végleges megszilárdulása; az állam intézményeinek kiépülése; a tatárjárás és a feudális anarchia, amely a hűbéri és rendi fejlődés kezdeteit is jelenti; a magyar kultúra jelentős alkotásai és emlékei. 9. évfolyam Témakörök:

119

A KÉSŐ KÖZÉPKOR: a rendiség különböző formái Európában; a három fő régió bemutatása; a népesség változásai a járványok és a parasztháborúk következtében; művészetek a reneszánsz korában; Ázsia népeinek élete, a nomád birodalom hanyatlása. AZ ANJOUK KORA: Károly Róbert küzdelme a központi hatalom helyreállításáért; az Anjouk nagy gazdasági reformtevékenysége; a magyar társadalom kezdeti polgárosodása vidéken és a városokban; az államszervezet fejlődése; hazánk kulturális virágzása a XIV. században. LUXEMBURGI ZSIGMOND, A HUNYADIAK ÉS A JAGELLÓK KORA: Zsigmond stabilizáló törekvései és ezek eredményei; hatalmának megszilárdulása és külpolitikai törekvései (a törökkérdés, illetve az egyházpolitikai viták); gazdasági fellendülés, majd a parasztkérdés kiéleződése; a törők előrenyomulás és Hunyadi János bel- és külpolitikai harcai; Mátyás társadalompolitikája, gazdasági reformjai, a török harcok és a nyugati törekvések; a reneszánsz elterjedése Magyarországon; belpolitikai küzdelmek a Jagellók alatt (a bárók és köznemesek harca, a parasztság helyzetének romlása); törők háború helyett Dózsa parasztháborúja; a külpolitikai helyzet romlása; a török túlerő és Mohács tragédiája, II. Lajos halála. A KORA ÚJKOR: a felfedezések előzményei és következményei; a reformáció és a vallásitársadalmi megújulás; a gyarmatosítás módszerei és következményei; az újkori abszolutizmus és államszervezete; a harmincéves háború; a modern hadászat és hadsereg; az angol forradalom és az alkotmányos parlamentarizmus kialakulása: XlV. Lajos hegemonisztikus törekvései és ezek következményei az élet különböző területein; Nagy Péter és az orosz reformtörekvések; Európa kulturális átalakulása, a barokk különböző formái. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN: az ország három részre szakadása és az egyesítési kísérletek a XVI. században; a három rész eltérő fejlődése; Erdély politikai és kulturális szerepe Bocskai István, Bethlen Gábor és Rákóczi György idején; a reformáció Magyarországon, kulturális és politikai jelentősége; I. Lipót abszolutisztikus berendezkedése; a törők kiűzése; II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. MAGYARORSZÁG ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE A HABSBURG BIRODALOM KERETÉBEN: hazánk népességi és nemzetiségi viszonyainak alakulása a XVIII. században; a társadalom átrétegződése; az új gazdasági helyzet és a merkantilista gazdaságpolitika; közigazgatási és politikai változások, az új hivatalnokrendszer; a felvilágosult abszolutizmus különböző kísérletei Mária Terézia és II. József uralkodása alatt.

10. évfolyam Témakörök: A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA: a polgári forradalmak legjelentősebb állomásai (utalás Németalföldre, majd az USA kialakulására); a nagy francia forradalom; Napóleon háborúi; a bécsi kongresszus; a Szent Szövetség és a hozzá fűződő küzdelmek; a polgári mozgalmak 1820 és 1849 között; a polgári életforma és a kor legfontosabb eszmei áramlatai. A POLGÁROSODÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON: a felvilágosodás hatása hazánkban; a nemzeti egyenjogúságért és a polgári átalakulásért folyó küzdelem kibontakozása; a reformországgyűlések vitái és a korszak kiemelkedő egyéniségei; a polgári élet lehetőségeinek alakulása a városokban és vidéken; a nemzetiségek ébredése, mozgalmaik célkitűzései; a márciusi forradalom, az áprilisi törvények és a szabadságharc.

120

A NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA: a német és olasz egység kialakulása; a balkáni országok önállósodása; az új polgári nemzetállam jellemzői; a gyarmatosítás új fázisa; polgárháború az USA-ban, majd gazdasági előretörés; hatalmi változások, Japán fellendülése; az életforma alakulása, a munkásság és a parasztság helyzetének változása; a legújabb szellemi irányzatok. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON: az abszolutizmus szakaszai; a kiegyezés politikai rendszere, a gazdasági változások, a társadalom átalakulása; a polgári életmód térhódítása, Budapest kiugró fejlődése, helye az országban és Európában; az iskolarendszer modernizálódása, a műveltség fellendülése; a művészetek és a tudomány alakulása; politikai válságok a kezdeti időszakban, majd a századfordulón.

11. évfolyam Témakörök: AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A NAGY VÁLSÁGIG: előzmények, haditervek, haditechnika; az egyes frontok eseményei kronologikus rendben: a politikai helyzet alakulása az egyes országokban és a társadalmi változások: az orosz forradalom; a versailles-i békerendszer; Nyugat-Európa a háború után; Közép-Európa átrendeződése; az életforma változásai. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS MAGYARORSZÁG - AZ ORSZÁG ÉLETE TRIANON UTÁN: a magyar társadalom részvétele a háborúban: a hadszíntereken, a hátországban és a politikai életben; a polgári, majd a bolsevik forradalom; harc az ország területéért: a Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja a trianoni körülmények között; a kisebbségi sorsra jutott magyarság élete; a demográfiai és műveltségi viszonyok. A NAGY VÁLSÁGTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG: a gazdasági válságok általános jellemzői; a válság lefolyása, gazdasági, társadalmi és politikai következményei; a nácizmus hatalomra kerülése; a sztálini diktatúra; az USA változásai és az európai stabilizációk; a II. világháború előzményei és kirobbanása; hadműveletek Európában, Afrikában és Ázsiában; az új békerendszer és a háború következményei. MAGYARORSZÁG A GAZDASÁGI VÁLSÁGTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS ÖSSZEOMLÁSIG: a gazdasági válság magyar jellemzői; a társadalmi válság; a német befolyás erősödése - a jobboldali erők térhódítása; szellemi honvédelem; revíziós sikerek; a háborúba való belesodródás, német megszállás, holocaust, nyilas hatalomátvétel.

12. évfolyam Témakörök:

121

JELENKOR: a hatalmi tömbök kialakulása; helyi háborúk és nemzetközi konfliktusok; a nemzetkőzi szervezetek létrejötte és működése; enyhülés és leszerelés; a gyarmati világ átalakulása; az USA szerepe; Európa integrálódása; a kommunista diktatúrák bukása; a gazdasági érdekterületek alakulása; technikai és szellemi forradalmak, az életforma átalakulása a világ különböző részein. MAGYARORSZÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN: az ország helyzete a háború után (gazdasági, társadalmi és népesedési szempontból); az új demokratikus berendezkedés; a párizsi békeszerződés és új vonásai Trianonhoz képest; a sztálinizmus térhódítása, majd berendezkedése, ennek társadalmi, gazdasági és szellemi következményei; az 1956-os forradalom, ennek hazai és nemzetközi jelentősége. A KÁDÁR-KORSZAK: a kemény megtorlás, majd a mérsékelt gazdasági reformok korszaka; a gazdasági átszervezések szakaszai, reformkísérletek és a konzervatív erők küzdelmei; az életmód átalakulása a korszak enyhülő szakaszában, a polgárosodás lehetőségei és jelenségei; a kommunista hatalmak összeomlása, a magyar rendszerváltás a polgári jogállam és társadalom irányában.

Alapkövetelmények, feladatok: 1. ISMERETSZERZÉSI ELJÁRÁSOK: a jellemző társadalmi eszmék, politikai álláspontok, a főszereplő cselekedetei mögött meghúzódó szándékok rekonstruálása korabeli művek, újságcikkek, emlékiratok, beszédek és naplók segítségével; nemzetközi szerződések: békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése a korabeli hatalmi harcok és a nemzetközi erőviszonyok szempontjából; pártdokumentumok: programok, jegyzőkönyvek, beszámolók elemzése; geopolitikai jellegű következtetések megfogalmazása térképek segítségével; háborús események nyomon követése és bemutatása térképek segítségével. 2. RENDSZEREZÉS ÉS ALKALMAZÁS: a tanult korszakok összehasonlítása társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti vagy művelődéstörténeti szempontból; legyen képes történelmi jelenségeket, azok okait és következményeit összehasonlítani; tudja indokolni, mi a szerepe egy-egy esemény, helyzet alakulásában személyeknek, pártoknak, csoportoknak; ítélje meg konkrét esetekben, hogy a változás fejlődést jelent-e; értse, hogy bizonyos intézmények és eszmék más szerepet töltenek be különböző helyeken és korokban; legyen képes egy jelenség változásait egy hosszabb időszakban végigkísérni; tudja, hogy a társadalmi élet különböző területein, a különböző országokban végbement kiemelkedő események és meghatározó folyamatok közül melyik történt előbb, melyik később, melyek történtek körülbelül egyidejűleg. 3. A MÚLT REKONSTRUÁLÁSA: annak tudatosulása, hogy az emberek eltérő nézetei, magatartása konkrét körülményeikkel állhatnak összefüggésben; annak megértése, hogy az emberek nézetei, magatartása, körülményei eltérőek a komplex történelmi szituációkban; annak megértése, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai; annak bemutatása, hogy még egy bizonyíthatóan nem hiteles forrás is bizonyos mértékig alkalmas lehet arra, hogy információkat szerezzünk belőle; annak bemutatása, hogy bizonyos történelmi ismertetések megállapításai és értékelései mennyire függnek attól, hogy a rendelkezésre álló források közül melyikre támaszkodik elsősorban; ugyanarról az eseményről szóló, de két 122

eltérő tartalmú történelmi ismertetés összehasonlítása aszerint, hogy melyek a szerzők érvelésének erős és gyenge pontjai. 4. ÖNMŰVELÉS: lexikonok, történelmi fogalomgyűjtemények, kronológiák önálló használata; ismerkedés a kiállítások megrendezésén kívüli egyéb múzeumi, levéltári feladatokkal; a felhasználható irodalom önálló összegyűjtése megadott témákhoz; könyvtári katalógusok önálló használata. 5. POZITÍV ATTITŰDÖK ÉS SZEMÉLYISÉGVONÁSOK: érdeklődés a jelen aktuális eseményeinek történelmi előzményei iránt; részvét és együttérzés kialakulása a háborúk, a politikai üldöztetés, a kisebbségeket sújtó hátrányos megkülönböztetés és a gazdasági nélkülözés áldozatai iránt; az árnyalt és tényszerű történelmi értékelések előnyben részesítése a leegyszerűsítő és felszínes véleményekkel szemben; körültekintő véleményalkotás az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről; annak tudatosulása, hogy az egyén szabadsága és boldogsága, a társadalmi közösség harmóniája az egyes történelmi korszakok megítélésének fontos kritériumai.

Ellenőrzés, értékelés, minősítés: Különös súlyt helyezünk az általános fejlesztési követelmények területén elért tanulói eredmények - tehát az elsajátított készségek és képességek - ellenőrzésére és értékelésére. Az osztályzatokban kifejezésre jutó minősítésben azonban emellett megfelelő szerepet kell kapnia a tények, fogalmak, összefüggések ismeretének. Nemcsak a történelem, hanem a társadalmi ismeretek tanítása is megkívánja az alapismeretek biztos tudását. Ennek tanítása nem korlátozódhat valamiféle "szabad beszélgetésre". Ugyanakkor a történelem és a társadalmi ismeretek terén is rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a tanulók kifejthessék saját véleményüket. Ez önmagában azonban nem képezheti osztályozás tárgyát, sem akkor, ha megegyezik, sem akkor, ha ellentétes a nevelő nézeteivel. Legfeljebb az érvelés logikáját és a benne rejlő tényismereteket értékelhetjük. A TÖRTÉNELEM TANÍTÁSÁBAN A TANULÓK ÖNÁLLÓ GONDOLKODÁSÁT, ISMERETEIK ÖNÁLLÓ ALKALMAZÁSÁT HELYEZZÜK ELŐTÉRBE. Ennek az ellenőrzésben is érvényesülnie kell, ezért gyakran adjunk valóban önállóságot igénylő feladatokat. A "Miért?” kérdés sem kíván önálló gondolkodást, ha a reá adandó választ a tankönyv tartalmazza, vagy ha az órán már közösen megadtuk rá a feleletet. Ebben az esetben a "Miért?" is csak észbevésést és reprodukciót, nem az ismeretek önálló alkalmazását igényli. A történelem és a társadalmi ismeretek órákon AZ ELLENŐRZÉS VÁLTOZATOS FORMÁI alkalmazhatók. Hasznosak a témazáró feladatlapok, az egy-egy témáról egyénileg vagy csoportosan írt házi dolgozatok, a tanulói kiselőadások, s nem utolsósorban az egyéni, szóbeli feleletek. Minden esetben, de különösen a témazáró feladatlapok összeállítása során szükséges nagy figyelmet fordítani arra, hogy a feladatok között megfelelő arányban szerepeljenek egyrészt a gazdasággal, a társadalommal, a politikai élettel és a kultúrával kapcsolatos kérdések, másrészt a 123

tények, fogalmak, összefüggések megértését és önálló alkalmazását kívánó gondolkodtató feladatok. Az alkalmazott tankönyvek listája: Száray Miklós: Történelem I. Száray Miklós: Történelem II. Száray Miklós: Történelem III. Száray Miklós- Kaposy József : Történelem IV. Állampolgári ismeretek: Forgács Attila – Győrfi – Tóth Péter: Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak Gönczöl Enikő: Én és a többiek Bóna Gézáné – Maksay Mária: Kézikönyv az általános iskolák 7. osztálya számára készült Ember- és társadalomismeret, etika tankönyvhöz Eszközjegyzék: tanulók kézi atlaszai, internetről letöltött anyagok, videofilm, CD, DVD EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7-8. évfolyam Célok és feladatok: A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenek előtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését igényli. Az etika betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. A hetedik évfolyamon belépő új tantárgy az első félévben az emberi természet, a második félévben a társas kapcsolatok sajátosságait. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. Fejlesztési követelmények: A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák, készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátor-

124

ság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. Belépő tevékenységformák: Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése). A játék (szerepjáték, szociodráma). Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). Kiegészíthetik bibliográfia készítése, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és eseménynapló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és megsegítése, művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen. Óraszám: heti 0,5 óra

Témakörök

Tartalmak Az emberi természet

Az ember egyedfejlődése

A születés előtti időszak és a születés. Életszakaszok: csecsemőkor, kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor.

Test és lélek

A test és a lélek egysége. Egészség, betegség, fogyatékosság, egészség és egészség.

Pszichikus működésünk és mozgatóink

Érzékelés és cselekvés. Ösztönök, indulatok, érzések, érzelmek, értékelés. Megismerés, gondolkodás. Szükségleteink és érdekeink. Előítéleteink. Nyitottság, empátia és tolerancia. Egyén és személy

Kommunikáció, nyelv, gondolkodás

Nyelv és kommunikáció. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés és tudás. Képesség, tehetség. Problémamegoldás, tanulás.

Emberi szellem, Hit és tudás. Önmegvalósítás, önszeretet, önzés. Siker és boldogság. emberi kiteljesedés Öröm és szenvedés. Az ember mint értékelő és erkölcsi lény

Értékek és normák. Az értékelés és nehézségei. Illendőség, helyesség, igazságosság. Jó és rossz. Szokások és erkölcsök. Választás és döntés. Szándék és tett. A lelkiismeret. Az erények. A helyes életvezetés alapelvei. Társas kapcsolatok

Társaink

Szülő és gyermek, testvérek, házastársak. Barátság.

125

Munkatársak, diáktársak. etikai, nemzetiségi és nemzeti hovatartozás. Identitás, identitások. Kapcsolatok

A kapcsolatok szimmetriája. Rokonszenv és ellenszenv Őszinteség és hazugság. Hűség. Előítéletesség és nyitottság. Alkalmazkodás és önállóság. Gyávaság és bátorság. Bizalom. Erőszak, jogos önvédelem.

Nemiség, szerelem, házasság

Férfi és női szerepek. A nemi érettség. Szerelem és házasság. A házasság, mint szövetség, mint otthonteremtés, mint biológia, érzelmi, gazdasági, jogi, erkölcsi szövetség, mint szeretetkapcsolat és életadás. Konfliktusok a házasságban és megoldásuk.

Az emberi társada- Egyén és közösség. Magánélet és közélet a társadalomban. lom Munka, gazdaság, Fizikai és szellemi munka. A munka, mint szaktudás, az alkotás, mint jog alkotás és kötelesség. Megélhetés, gazdálkodás, jólét. Tulajdon. Vállalkozás. Kultúra és művelődés

Társadalom, kultúra, vallás. Kultúra és civilizáció. Műveltség és képzettség.

Életszínvonal, életmód és életminőség

Jólét és jól-lét. Munkaidő, szabadidő, szórakozás. Otthonteremtés. Ünnep és ünneplés. Az élet értelme az értelmes élet.

Ember és természet

Beavatkozás, uralom, felelősség.

Hit, világszemlélet, Megismerés, hit, meggyőződés. Természetkép, világkép, világszemlélet. vallás Istenhitek és vallások. A vallás, mint hit, ismeret, élmény, szertartás, rítus és közösség. A vallás, mint világmagyarázat. Egyéni és közösségi értékek

A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, igazságosság, a polgári állam értékei. többség, kisebbség.

A továbbhaladás feltételei: Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és -feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni.

126

Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez: Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, egyszerűbb szöveg megalkotása, átkódolás, transzformációs képességek (kép-szöveg, szöveg- szöveg, egyszerűbb ábra - szöveg). Alkalmazás ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek kialakítása, lényegkiemelő képesség fejlesztése. Önálló véleményalkotás, értékelés történetekről, jelenségekről, személyekről, konfliktusokról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal vagy szöveges formában történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet: Szóbeli, írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Témazáró dolgozatok. Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, vagy önálló gyűjtés alapján. Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli). Szituációs játékok (történetek, konfliktusok eljátszása), vitaszituációkban való részvétel írásbeli, szóbeli értékelése. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

EMBERISMERET ÉS ETIKA 11. évfolyam Óraszám: heti 1 óra Célok és feladatok: A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenekelőtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek

127

fejlesztését igényli. Az etika betekintést nyújt az embert önmagához és másokhoz, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelési módokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. A Tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a jog és a gazdaság rendszerének működését. Bevezet az etika fogalomkörébe, az ember kilétéről, a jó és a rossz mibenlétéről, az erényekről és a helyes cselekedetek alapelveiről folyó diskurzus évezredes történetébe. Fejlesztési követelmények: A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak ismerete. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Az erkölcsi érzék kiművelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek kifejlesztése. Belépő tevékenységformák: Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés; dokumentum- és irodalomelemzés. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi jelenségekről és személyekről, érvek gyűjtése a vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. Irányított viták, szerepjátékok, feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására.

11. évfolyam Témakörök Együttéléstan

Tartalmak Egyén, közösség, társadalom, állam. Az együttélési szabályok kialakulása és rendeltetése. Szokás, hagyo128

Az állam: A politikai közösség és intézményei Hatalom, legitimáció

mány, erkölcs, jog. Jogok és kötelességek a társadalomban. Az emberi alapjogok értelmezése. A társadalmi igazságosság kérdései. Államformák és politikai rendszerek. A demokrácia alapelvei és működése. A hatalmi ágak. A politika és a jog intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unióban.

Gazdasági alapfogalmak Munka és munkamegosztás, szükségletek és érdekek, tulajdon, verseny, érték, haszon, pénz, munkavállalás, vállalkozás. Termelés és fogyasztás. Jólét és életminőség. A társadalom élete

Társas kapcsolatok és társadalmi viszonyok. A kultúra fogalma. A szocializáció fogalma. A társadalmi csoportok és rétegek. Szegények és gazdagok. A társadalmi helyzet változásai. Életmód, életszínvonal.

Egység és sokféleség a Társadalmi önazonosságunk összetevői. A helyi társadalom. Nemzet, modern társadalmakban állam, etnikum. Európa és a nemzetek feletti integráció kérdései. Kisebbségek, diszkriminált csoportok, előítéletek. A technológiaigazdasági haladás és a bioszféra

Növekedés és fejlődés. A „jólét” ára. A földi élővilág eltartóképességének korlátai. Pazarló Használat, környezetszennyezés, népességrobbanás. A technika civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. A globalizáció politikai, kulturális, gazdasági és természeti következményei.

Etika: Az emberi természet

Az ember fogalma: az eszes lény, a társas lény, az univerzális lény. Autonómia és meghatározottság. Az ember környezete és a nyelv világa. A kultúra normativitása. A hagyomány értelme. A „másik” szerepe az öntudatos én kialakításában. Önazonosság és önmegvalósítás a társas viszonyban. A jó és a rossz megkülönböztetése. A szenvedés tapasztalata. A választás szabadsága és az ember felelőssége. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret.

Etikai alapfogalmak

Az etika megalapozása Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományban. Az etika transzdencens megalapozásának igénye. A világ etikai alakulása. A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az erkölcsi gon-

129

dolkodás történetéből vett klasszikus példák nyomán. Életcélok, önmegvalósítás. Önbecsülés és mások iránti tisztelet. Az élet tisztelete. Segítség, áldozat, szolidaritás: a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. A nemiség és a családi élet erkölcstana. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás. Hazaszeretet. Törvénytisztelet és polgári engedetlenség. Erkölcs és politika. Gazdaságetikai alapelvek. A jellem és az erények Erkölcsi érzék. Önnevelés. A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége. Etikai alapértékek. Az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései. Korunk erkölcsi kérdé- A tudományos-technológiai fejlődés etikai dilemmái Globális felelősségünk. sei Kötelességek a jövő nemzedékkel szemben, az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatban. . Az erkölcsi cselekedet dimenziói

A továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait és a Magyar Köztársaság és az Európai Unió intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, és megvitatására. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését. Értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért. A tanulói tevékenység értékelési formái: Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából Témazáró dolgozat Kiselőadás Vita Projektmunka ( egyéni vagy csoportos ) Felhasznált tankönyvek, eszközök: - Biblia - Bóna Gézáné – Maksay Mária: Emberismeret és etika (a gimnáziumok 11. évfolyama számára) OKKER 2003 - Erkölcstani vázlatok (tankönyvpótló jegyzet)

IDEGEN NYELVEK 130

ÉLŐ IDEGEN NYELVEK ELSŐ IDEGEN NYELV Tantárgyi kompetenciák: Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér. A követelmények az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg. Európa Tanács C2 Mesterszint C1 Haladó szint B2 Középszint B1 Küszöbszint A2 Alapszint A1 Minimumszint

Érettségi vizsga Emelt szint Középszint

Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása: B2 Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. B1 Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket. A2 Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről. A dokumentum az élő idegen nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden élő idegen nyelvben.

131

Célok és feladatok a csökkentett kerettanterv alapján: A 9. évfolyamot kezdő diákok többsége öt éve tanulja a célnyelvet. Ez idő alatt olyan nyelvi szintre jutottak el, hogy megértik az idegen nyelvű óravezetést, megfelelő szókinccsel rendelkeznek az alapvető témakörökben, képesek egyszerű kommunikációra. Életkorukból adódóan nyelvtani ismereteik bizonytalanok. Hiányzik a tudatosság az a tanult nyelvtani anyag alkalmazásában. Ezt érzik is és igyekeznek mindent megtenni a hiányosságok pótlására. Jellemző rájuk a nagyfokú motiváltság, melynek fenntartásáért sokat kell tennie a szaktanárnak is. Cél, hogy a 10- ik évfolyam végére a diákok eljussanak A2 – B1 közötti szintre, melyen számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik a hosszabb terjedelmű autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. Cél, hogy a 12. Évfolyam végére a tanulók B1 –B2 közötti szintű nyelvtudást szerezzenek, azaz gyakorlati szókincsre épülő biztos nyelvtudás birtokába jussanak, s ennek segítségével képesek legyenek szóban és írásban igényesen kommunikálni. Az alapkészségek birtokában produktív módon tudják gondolataikat kifejezni, a tanult nyelvtani ismereteket automatikusan és tudatosan is alkalmazni. Ismerjék meg a célnyelv országainak történelmét, földrajzát, irodalmát, kapjanak betekintést az adott ország gazdasági, kulturális életébe, lakóinak mindennapjába, életformájába, szokásaiba és gondolkodásmódjába. Ennek kapcsán erősödjék bennük a saját kultúrájuk és anyanyelvük, valamint a más kultúrájú és hagyományú népek iránti érdeklődés, türelem és megértés. A 12. Év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiákat. Legyenek képesek nyelvtudásukat önállóan szinten tartani, illetve szakmai érdeklődésüknek megfelelően továbbfejleszteni. Cél, hogy minden tanuló eredményes középfokú C típusú nyelvvizsgát tegyen, vagy ezt az emelt szintű érettségin ezt megszerezze. Feladatunk, hogy a célnyelvet felvételi tárgyként választóknak biztosítsuk az alapos felkészülést az egyetemi, főiskolai tanulmányokhoz. Kiegészítés: Ha egy csoportban minden tanuló eredményes középfokú C tipusú nyelvvizsgát tett, akkor az érdeklődő tanulók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a második nyelvet is emelt óraszámban tanulhasson, vagy új nyelvet vehessen fel. Fejlesztési követelmények: A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról. Témalista (ajánlás): Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése; diszkrimináció. Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzői. Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód. 132

Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek. Utazás: nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése. Szabadidő, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa. A munka világa: munkavállalás nyáron; munkakörülmények hazánkban és külföldön; pályaválasztás. Ország ismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával; tájékozódás a célország(ok) politikai, gazdasági és társadalmi életéről. Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; a célország(ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. Az első idegen nyelv minden osztályban angol vagy német nyelv.

Angol nyelv

7. évfolyam Kommunikációs szándékok (lásd a 8. évfolyam kerettantervénél) Fogalomkörök (lásd a 8. évfolyam kerettantervénél) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket tesz fel,  eseményeket mesél el;  megértési probléma esetén segítséget kér;

133

 részt vesz egyszerű párbeszédben,  beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;  egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti.  Íráskészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;  ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

8. évfolyam

Tartalom Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  megszólítás,  köszönés, elköszönés,  bemutatás, bemutatkozás,  érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,  engedélykérés és arra reagálás,  köszönet és arra reagálás,  bocsánatkérés és arra reagálás,  gratuláció, jókívánságok és arra reagálás,  személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  sajnálkozás, 134

 öröm,  elégedettség, elégedetlenség,  csodálkozás,  remény,  bánat,  bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  véleménykérés és arra reagálás,  valaki igazának az elismerése és el nem ismerése,  egyetértés, egyet nem értés,  tetszés, nem tetszés,  akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség,  ígéret,  szándék, terv,  dicséret, kritika. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  dolgok, személyek megnevezése, leírása,  események leírása,  információkérés, információadás,  igenlő vagy nemleges válasz,  tudás, nem tudás,  bizonyosság, bizonytalanság. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:  kérés,  tiltás, felszólítás,  javaslat és arra reagálás,  meghívás és arra reagálás,  kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:  visszakérdezés, ismétléskérés,  nem értés,  betűzés kérése, betűzés,  felkérés lassabb, hangosabb beszédre. Fogalomkörök  cselekvés, létezés, történés kifejezése.  birtoklás kifejezése,  térbeli viszonyok,  időbeli viszonyok,  függő beszéd,  mennyiségi viszonyok,  minőségi viszonyok,  modalitás,  esetviszonyok,

135

 

logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkeztetni;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket feltesz,  eseményeket elmesél;  megértési probléma esetén segítséget kér;  egyszerű párbeszédben részt vesz;  fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  egyszerű történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló

136

   

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír;  kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír.

8. évfolyam Tartalom Az újonnan belépő kommunikációs szándékokat, fogalomköröket és az új példákat dőlt betűvel jelezzük. a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kezdeményezés és válasz Megszólítás: Köszönés:

Elköszönés:

Bemutatkozás, bemutatás:

Excuse me. I am sorry to disturb you. How do you do? Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi! Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care. Give me a ring some time. Have a good trip. Keep in touch! My name is… Have you met Jane? May I/Can I/ Let me introduce myself. May I/Can I/ Let me introduce you to Rosy?

137

Pardon? Yes, can I help you? How do you do? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye! Good night. Thanks. Bye! Thank you, I will. Thanks. I will. Okay, bye. Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you.

Érdeklődés mások hogyléte felől és arra reagálás:

How are you feeling today? What’s the matter?

Engedélykérés és arra reagálás: Köszönet és arra reagálás:

Bocsánatkérés és arra reagálás: Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:

Megszólítás személyes levélben: Elbúcsúzás személyes levélben:

May I use your telephone? Do you mind if I open the window? Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. I’d like to thank you for your help. I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon Please, forgive me. Happy Christmas/New year/Birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers! Dear John,

Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Actually, I am suffering from… Yes, go ahead. Not at all. Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it. My pleasure. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!

Best wishes, Love (from), I am looking forward to hearing from you soon.

Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Öröm, sajnálkozás, bánat:

Are you happy about that?

What do you think of that? How do you feel about that?

Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… Good for you. Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for…

138

Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:

What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…?

Are you satisfied with…?

That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with… It’s not good enough. That wasn’t very good. I’m tired of…

Csodálkozás: Remény:

Jane has lost her money. Tom is twenty. This is a book for you. What are you hoping for? What are you looking forward to?

How come? Is he? What a surprise! I am looking forward to… I hope you’ll have time to join me for dinner.

Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés és arra reagálás:

What do you think? How do you like it? What’s your opinion about it?

Valaki igazának /elismerése és el nem ismerése: Egyetértés, egyetnemértés:

You are right. You are wrong. Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it?

Tetszés, nemtetszés:

Do you like Italian food? You like meat, don’t you? What do you think of the new teacher?

Akarat, kívánság:

Would you like a cake? Can I have my bill, please? I want to pay. Can you speak French? Are you able to ride a horse? Must we fill in this form now? When do we have to leave? Is that necessarily so?

Képesség: Kötelezettség: Szükségesség: Lehetőség:

It may rain. She might be late.

139

I think it is difficult. I don’t like it. I think it’s fair enough. .

OK All right. I think he’s wrong/right. I’m afraid I don’t agree. I doubt whether… I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I don’t think much of… I’d like an ice-cream I can understand French I am unable to ride a horse. We must fill it in now Right now. People must sleep sometimes..

Ígéret: Szándék, kívánság:

Will you come and meet me at the station? What would you like to do? Would you like to have a rest?

Dicséret, kritika:

Don’t worry, I will. I promise to be there at five. I’d like to see that film I’d rather not go out tonight. It’s great. It’s a good idea. I’m not so keen on it. It’s boring.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása:

What is it? What’s it in English? What does that mean? What is it like?

Események leírása:

What happened?

Információ kérés, adás:

Did you see him? When will the guests arrive? How do you make an omelette?

Tudás, nemtudás: Bizonyosság, bizonytalanság:

How far is your school? How long does it take to get there? Please, can you tell me the way to the station? Who is that? Do you know where he lives? Do you think they will come? How old do you think she is?

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

140

It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It means… It’s green, small and it can jump. First she opened the window, then she phoned the ambulance and finally she told the neighbours. After opening the door she phoned the ambulance. While waiting for the ambulance she told the neighbours. Yes, I did At 6 p.m. You take two eggs and some milk and flour. It’s 20 minutes by bus. Take the second turning on the right It’s me.. I have no idea. They will probably come. They might come, or they might not come. She can’t be very old. She must be 25.

Kérés:

Chris, could you do me a great favour? Could you give me your telephone number? Do you have a stamp by any chance? Would you pass me the sugar please? I’d like you to… Tiltás, felszólítás: Keep off the grass. You must not smoke here. Javaslat és arra reagálás:: Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. I suggest going to Prague.

Yes, sure. Of course. Yes, of course.

Meghívás és arra reagálás:

Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. Sorry, I can’t make it then. No, I am afraid, I can’t. That’s very kind of you.

Would you like to come to the cinema?

Can we meet at, say, six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. Kínálás és arra reagálás:

Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are.

I’m afraid I can’t.

Good idea. I’d prefer to go to the theatre. I’d rather not.

Yes, please. No, thank you. I am sorry, I can’t.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok / Kommunikációs stratégiák Megértés biztosítása

Visszakérdezés, ismétléskérés

Did you say the castle? Sorry, where does she live? Sorry, what did you say his name was? Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat Sorry, I don’t understand. értés ellenőrzése Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean? Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? It spells… Felkérés hangosabb, lassabb beszédre Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast.

b) Fogalomkörök: Fogalomkörök

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

141

Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség

Present Simple Present Continuous Present Perfect Simple

Have you done your room? I haven’t finished it yet. And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday?

Múltidejűség

Past Simple

Jövőidejűség

Going to

What are you going to do on Saturday?

Future with Will

When will you be fourteen?

Past forms of have Have with will

I didn’t have many friends in the kindergarten. I will have a Porshe when I’m 20.

Possessive adj.

My, your, his/her/its,our, their dog

Possesive pronouns Genitive ’s Of Whose?

Mine, yours,…theirs Kate’s brother the corner of the room

Irányok, helymeghatározás

Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs

Here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above …

Gyakoriság

picture location Adverbs of time with Present Perfect Simple How often?

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving.

Időbeli viszonyok

142

at the top of/at the bottom of, on the left hand side… already, yet, just Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week.

Időpont

When? What time?

What’s the time?

Időtartam Mennyiségi viszonyok

Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight.

How long?+Past Simple How long were you in hospital? For two weeks. Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns Uncountable nouns

Children, people, men, women … one. two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake All, both, none, neither Each, every

Minőségi viszonyok

Comparative sentences Tom’s younger than Sue. Mary is (short, long adjectives) the prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. Irregular adjectives Good, bad …(better, worse) What’s it like? What colour is it? What does it look/taste/sound/feel like? It’s too big, It’s not small enough.

Modalitás

Logikai viszonyok

Should/shouldn’t Can (ability) Can/could/may (permission) Must/needn’t (obligation)

You should ask her. I can swim. Can/could/may I open the window?

Have to (Past) Musn’t Linking words

Did you have to be there? Children mustn’t smoke. And/or/but/because

143

I must read it. You needn’t do it now.

Függő beszéd Szövegösszetartó eszközök

Conditional I

We’ll stay at home if it rains.

Time clauses with future meaning Infinitive to express purpose Reported speech with present reporting verb

When dad comes home, he’ll be angry with you. I’ve been to London to visit the Queen. He says he is tired. I don’t know where he lives. Tell him to stop it. A, an, the

Névelők Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any + singular noun

There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass. I, he, they… Me, him, them…

Nominative and accusative of personal pronouns

This, that, these, those

Demonstrative pronouns Somebody, anybody,nobody, everybody … Indefinite pronouns myself… Reflexive pronouns

Német nyelv Az németnyelv oktatásának célja:  Kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt.  Sikerélményekhez juttatni a diákokat.  Megalapozni a későbbi nyelvtanulást,főként receptív készséget (a hallott és olvasott szöveg értése) majd a kommunikatív készség fejlesztésével.  A tanulók a német nyelvet olyan szinten sajátítsák el hogy képesek legyenek azt gyakorlatban a hétköznapi életben használni.  Jelentsen számukra intellektuális élményt a nyelv használata.  A megtanult nyelv segítségével gazdagodjon személyiségük, bővüljenek társas kapcsolataik, ismereteik a világról.

144

Fejlesztési követelmények: Tudatosuljon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Képes legyen idegen nyelvű információt megérteni, adni. Alakuljon ki az igény benne, hogy az órán kívüli idegen nyelvi hatásokat (újság, tv-műsor) is megpróbálja hasznosítani. Legyenek tisztába a nyelvtanulás részleteivel (beszédértés, beszédkészség, olvasásértés, szókincs,írás.) Alakuljanak ki továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiák. A tanterv témaköreiben a következő betűjelzéseket használjuk a fejlesztési feladatoknál és a kulcskompetenciáknál. o kiemelt fejlesztési feladatok:  énkép és önismeret ............................................. ÉN)  hon- és népismeret .............................................. H)  európai azonosságtudat – egyetemes kultúra ..... E)  környezeti nevelés .............................................. K)  információs és kommunikációs kultúra.............. I)  testi és lelki egészség.......................................... TE)  aktív állampolgárságra nevelés .......................... Á)  gazdasági nevelés ............................................... G)  tanulás, gondolkodási kultúra ............................. T)  felkészülés a felnőtt lét szerepeire ...................... F) o kulcskompetenciák:  idegennyelvi kommunikáció .............................. ik)  hatékony, önálló tanulás ..................................... ht)  döntési ................................................................ d)  szabálykövető ..................................................... szk)  lényegkiemelő .................................................... lk)  életvezetési ......................................................... é)  együttműködési, (szociális és állampolgári) ...... egy)  problémamegoldó ............................................... p)  kritikai ................................................................ kr)  komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek, (digitális) ............................................................................ i )  kezdeményezőképesség és vállalkozói ............................................................................ kv)  esztétikai-művészeti ............................................................................ em)  kulturális kifejezőképesség kf)

145

7. osztály Heti óraszám: 5 óra

Tartalom Témakörök: 1. Emberi kapcsolatok /családi élet, házimunka, ünnepek, emberek belső jellemzése/ 2. Tágabb környezetünk ...................................................... /településtípusok, lakóhelyünk, főváros nevezetességei/ 3. Egészség, betegség .......................................................... /leggyakoribb betegségek, panaszok, kezelés, orvosnál/ 4. Étkezés ............................................................................. /étkezési szokások, vendéglő, rendelés, fizetés/ 5. Utazás .............................................................................. /előkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás/ 6. Szabadidő, szórakozás /sportok/ ...................................... 7. Természeti környezetünk ................................................. Cél: Fejleszteni kell a tanulók tudatosságát a nyelvhelyesség, a nyelvtani ismeretek és az alkalomhoz illő nyelvhasználat terén. Fejlesztési feladatok: Beszédértés és beszédkészség területén  A tanuló értse meg a tanárnak a tananyaggal kapcsolatos idegen nyelvi magyarázatát.  Értse meg az idegen nyelvű összefoglalóbb jellegű kérdéseket és tudjon azokra válaszolni.  Tudjon kiszűrni a szövegből számára fontos információkat.  Tudjon kezdeményezni és fenntartani rövid beszélgetést ismert témáról.  Tudjon információt kérni és adni.  Tudja tetszését, illetve nem tetszését, véleményét kifejezni.  Tudjon az általa ismert témakörökhöz tartozó képekről, illetve képsorokról néhány összefüggő mondatot mondani.  Tudjon egyszerűen beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekről. Olvasásértési készség:  Tudjon a maga tudásszintjén számára megfelelő szöveget önállóan megérteni.  Tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerű feladatokat végrehajtani.  Ismerjen meg az idegen nyelv használatával megoldható feladatokhoz szükséges autentikus szövegeket /étlap, hirdetések, árukatalógusok/.

146

 Tudjon érthetően jó intonációval, jó ritmusban felolvasni olyan szöveget, amelyet tanárral vagy hanganyagok segítségével gyakorolt. Írásbeli készség:  Tudjon több mondatból álló egyszerű, összefüggő szöveget írni.  Tudjon egyszerű mondatokat logikai kapcsolatok alapján egybefűzni.  Tudja írásban egyszerűen kifejezni tetszését, nem tetszését, véleményét. Tudjon ezek után másoknál érdeklődni.  Tudjon egyszerű levelet írni, fogalmazni. Ismerje a levelezés formai szabályait.  Tudja tankönyvének írásbeli feladatait megoldani.  Tudja használni a kétnyelvű szótárt. Szókincs: Aktív szókincse tanév végére újabb 500 lexikai egységgel, passzív szókincse 200 lexikai egységgel bővül. FOGALOMKÖRÖK /Nyelvtani struktúrák/  A tanult igék régmúlt /Plusquamperfekt ideje/ alakja.  Ismerje és használja helyesen az igéket Passív módban, jelen és egyszerű múlt időben.  Ismerje és használja helyesen, képezze helyesen az igéket feltételes mód jelen időben.  Tudja a melléknevet a főnév előtt jelzőként határozott névelő és határozatlan névelő után helyesen ragozni.  Nachdem, wahrend, bevor időhatározós szavak használata. BESZÉDSZÁNDÉKOK Kérdezés, információkérés, emlékezés, szándék, terv, bizonyosság, bizonytalanság, kíváncsiság, remény, emlékeztetés, figyelmeztetés, előrejelzés, meglepetés, félelem, sajnálkozás, együttérzés. TÉMAKÖRÖK / ALTÉMÁK Fejlesztési feladatok 1. EMBERI KAPCSOLATOK  Családi élet ÉN,H,  Házi munka, munkamegosztás  Ünnepek  Emberek belső jellemzése 2. TÁGABB KÖRNYEZETÜNK H,E, K,  Településtípusok  Lakóhelyünk, idegenvezetés  Főváros nevezetességei  Németország fővárosa 3. EGÉSZSÉG, BETEGSÉGEK  Leggyakoribb betegségek TE,Á,  Panaszok

147

Kulcskompetenciák ik,é,p

ik, kr,

é, ik,

 Kezelés  Orvosnál  Gyógyszertárban 4. ÉTKEZÉS  Étkezési szokások  Vendéglő  Rendelés  Fizetés  Helyes életmód  Egészséges táplálkozás  Otthoni vendéglátás  Receptek 5. UTAZÁS  Előkészületek  Szállásfoglalás  Pénzváltás  Menetrend  Utazási iroda  Recepció 6. SZABADIDŐ, SZÓRAKOZÁS  Sportok  Átélt sportélmény 7. TERMÉSZETI KÖRNYEZETÜNK  Természetvédelem  Környezetvédelem  A lakóhely környezetvédelmi szempontjai

H, K, T,

ik, ht, p, d,

H, E,

ik, lk, ht,

TE,

ik,

K,H,

ik.egy,

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Hallott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti ismeretlen nyelvi elemek jelentését. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett 148

    

mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket tesz fel; tanult minta alapján eseményeket mesél el; részt vesz egyszerű párbeszédben; beszélgetést kezdeményez, befejez.

Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;  egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;  tanult minta alapján tényszerű információt közvetítő szöveget ír. Értékelés Folyamatos:  A tanulók órai munkája: aktivitás, nyelvhelyesség, beszédértés és beszédkészség, kiejtés, íráskészség.  Lexikai egységek elsajátítása.  Alkalmi:  A téma lezárását követő teszt megoldása. Értékelés módja:  Szóbeli értékelés.  Érdemjeggyel történő.

149

8. osztály Heti óraszám: 5 óra Tartalom Témák: 1. Tágabb környezetünk .............................................. 2. Természeti környezetünk ........................................ 3. Az iskola világa ...................................................... 4. Egészség, betegség.................................................. 5. Étkezés .................................................................... 6. Utazás...................................................................... 7. Szabadidő, szórakozás ............................................ Cél: Fejleszteni kell a tanulók tudatosságát, a nyelvhelyesség, a nyelvtani ismeretek és az alkalomhoz illő nyelvhasználat terén. Tudatossá kell tenni a forma, tartalom és stílus egységét. Törekedni kell az egyensúly kialakítására, a nyelvhelyesség és a beszéd folyamatosság fejlesztése között. Fejlesztési feladatok: Beszédértés terület  A tanuló értse meg a tanórának a tananyaggal, vagy a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos egyszerű, idegen nyelven történő magyarázatát, és bizonyos szavak idegen nyelven történő szemantizációját.  Értse meg az előző szintnél változatosabb, és összefoglalóbb jellegű kérdéseket, és tudjon azokra válaszolni.  Tudja kiszűrni a szövegből a lényeget.  Találja meg a számára fontos információt, az esetleges ismeretlen nyelvi elemek jelentését igyekezzen a szövegösszefüggéséből kitalálni.  Értse meg megfelelő ismeretek birtokában a tudásszintjének megfelelő tananyagot. Beszédkészség    

A tanuló tudjon kezdeményezni, és fenntartani beszélgetést az ismert témákról. Tudjon információt kérni, és akár több mondatban megfogalmazva információt adni. Tudjon embereket, tárgyakat és helyzeteket egyszerűen jellemezni. Tudja tetszését, nem tetszését, érzelmeit, véleményét kifejezni, illetve ezek iránt másoknál érdeklődni.  Tudjon okok iránt érdeklődni a miért kérdésre összetett mondatokkal válaszolni.

150

 Tanuljon meg rövidebb, hosszabb nyelvi egységeket /vers, dal, egyéb szöveg/ könyv nélkül. A memorizált nyelvi egységeket tudja kreatívan használni.  Tudják a valós, vagy szimulált beszédhelyzetek párbeszédeit szerepjátékok formájában is előadni.  Tudjon az általa ismert témakörökhöz tartozó képekről, illetve képsorokról néhány összefüggő mondatot mondani.  Tudjon egyszerűen, de összefüggően beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társával történtekről. Tudjon ezek iránt érdeklődni.  Az egyes feladatok során igyekezzen használni képzelő erejét, és törekedjen kreativitásra.  Tudja a tanultakat saját egyéni életére, körülményeire alkalmazni. Olvasásértés:  Tudjon a tanuló a maga tudásszintjén számára megfelelő szöveget önállóan /kis tanári segítséggel/ megérteni.  Tudjon a szövegről általános képet alkotni, s tudja a számára szükséges információkat kikeresni.  Törekedjen az ismeretlen szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni.  Tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerű, igényesebb feladatokat végrehajtani.  Törekedjen rövid, ismeretlen szöveget önállóan, esetleg házi olvasmányként feldolgozni. Extenzív olvasási készség fejlesztése.  Ismerjen meg az idegen nyelv használatával megoldható feladatokhoz szükséges autentikus szövegeket. /étlap, utcai feliratok, hirdetések, árukatalógusok, menetrend/.  Tudjon érthetően - jó intonációval, jó ritmusban, az idegen nyelv fonémáit alkalmazva - felolvasni olyan szöveget, melyet előzőleg már gyakorolt. Íráskészség  Tudjon több mondatból álló egyszerű, összefüggő szöveget írni, változatos közlésformákban /elbeszélés, leírás/.  Tudja a szövegmodelleket saját helyzetére alkalmazni.  Tudja egyszerű mondatait logikai kapcsolatok alapján egybefűzni.  Tudjon embereket, jelenségeket röviden írásban jellemezni.  Tudja írásban egyszerűen kifejezni tetszését, nem tetszését, érzelmeit és véleményét. Tudjon ezek után másoknál érdeklődni.  Tudjon egyszerű fogalmazást írni mindennapi életével kapcsolatos eseményekről, és őt érdeklő jelenségekről.  Ismerje a fogalmazás legegyszerűbb szerkezetét /bevezetés, kifejtés, befejezés/.  Tudjon egyszerű levelet fogalmazni, ismerje a levelezés formai szabályait /diáklevelezés/.  Tudja tankönyvének feladatait írásban megoldani.  Írásbeli feladatai megoldása közben alkalmazza helyesen a kétnyelvű szótárt.  A nyelvhelyesség és a nyelvtani ismeretek pontosítása céljából tudjon meghatározott céllal készült mondatelemeket írásban magyarról németre fordítani.  Aktív szókincse gyarapodjon a tanév végére újabb 500 lexikai egység elsajátításával és 200 lexikai egység passzív értelmével.

151

 Tudja az eddig tanult nyelvtani ismereteket írásban és szóban helyesen alkalmazni.  8. osztály végére kb. 2800 - 3000 aktív, 1200 - 1500 passzív szó. FOGALOMKÖRÖK /Nyelvtani struktúrák/  Zu + Infinitíves szerkezetek  Célhatározói mellékmondatok /azonos, különböző alany/  Határozatlan névmások /simand, stb/  Összetett mondatok szórendje /obwohl, trotzdem, auBerdem, aber, sondern/  Zustandpasszív képzése és alkalmazása  "Lassen" ige különböző jelentései  Időhatározói mellékmondatok /bis, seitdem, Wahrend, nachdem/  Főnévvé vált melléknevek  Határozószavak /darüber, worüber/  Konjuktív I. képzése és alkalmazása az ételrecepteknél  Feltételes múlt  Időbeli és módbeli segédigék feltételes jelenideje BESZÉDSZÁNDÉKOK: Kérdezés, információkérés, válaszadás, információadás, emlékezés, emlékeztetés, figyelmeztetés, kíváncsiság, meglepetés, remény, sajnálkozás, félelem, együttérzés, szándék, terv, ígéret, előrejelzés, bizonyosság, bizonytalanság.

TÉMAKÖRÖK / ALTÉMÁK

Fejlesztési feladatok

Kulcskompetenciák

H, E, K,

ik, d, p, ht,

K, E,

ik,

1 TÁGABB KÖRNYEZETÜNK Német városok Lakóhely Magyarország fővárosa Két német város bemutatása /nevezetességek/ Németország rövid történelme Ausztria, Svájc 2. TERMÉSZETI KÖRNYEZETÜNK, KÖRNYEZETVÉDELEM Közvetlen környezet Égitestek – Föld Felfedezők Kutatók Környezetszennyezés

152

3. AZ ISKOLA VILÁGA Saját iskola bemutatása A település középiskolái Tanulási módszerek A német iskolarendszer 4. EGÉSZSÉG, BETEGSÉG, KÓRHÁZ Tünetek Kórházi kezelés Baleset, körülmények Természetgyógyászat 5. ÉTKEZÉS, REKLAMÁCIÓ Éttermi étkezés Kedvenc étel Német ételspecialitások Reklamáció Étkezési szokások 6. UTAZÁS, PÉNZVÁLTÁS Utazási lehetőségek Közlekedési eszközök Közlekedési eszközök használata Utazási iroda Szállásfoglalás Pénzváltás Posta,Email 7. SZABADIDŐ, SZÓRAKOZÁS Színház, mozi TV Hangverseny Disco 8. ISMÉTLÉS

H, K, T, E,

ik.kr,

TE,

ik,

E,

ik,i,

H,K,E,

ik. p, egy,

F,I,

em, ik, kv,

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  egyszerű történetet megért;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a 153

lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló  egyszerű szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával – tényszerű szöveget helyesen leír; információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír. Értékelés Folyamatos: - A tanórák során nyújtott kommunikációs készség - A négy nyelvi készség fejlődése Alkalmi: - Az egyes témák összefoglalását követő tesztek megoldása

Követelmények a 9-12. évfolyamon mindkét nyelvből: 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése kb. száz szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülönítet ugyanilyen szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni ugyanilyen szövegben fontos információt megérteni ugyanilyen szöveg lényegét megérteni Beszédkészség a tanuló legyen képes köznyelven megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni beszélgetésben részt venni Olvasott szöveg értése - a tanuló legyen képes - kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveget megérteni ilyen szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni, ilyen szövegben ismeretlen nyelvi elemeket kikövetkeztetni ilyen szövegben fontos információt megtalálni

154

Írás készség a tanuló legyen képes kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni 10. évfolyam Kommunikációs szándékok: társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok (köszönet, bocsánatkérés, gratuláció, stb.) érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok (sajnálkozás, öröm, elégedettség, stb.) személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikáció (egyetértés, tetszés, ellenvetés, stb.) információcseréhez kapcsolódó kommunikáció (események leírása, bizonyosság, stb.) a partner cselekvését befolyásoló kommunikáció (kérés, tiltás, segítségkérés, javaslat, stb.) interakcióban jellemző kommunikáció (visszakérdezés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre, stb. ) A továbbhaladás feltételei: A 9. évfolyamos feltételeknél hosszabb, azaz 150 szavas hallott szövegre, és 200 szavas olvasott szövegre, és 150 szavas írott szövegre vonatkozó követelmények. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei: A 9. évfolyamos követelményeknél hosszabb szövegben ugyanazok a követelmények. Hallott szöveg értése 200 szavas köznyelvi szövegre vonatkozó követelmények Beszédkészség árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre, összetettebb válaszokat adni társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kikérni, megvédeni Olvasott szöveg értése 250 szavas köznyelvi szövegre vonatkozó követelmények Íráskészség 200 szavas baráti vagy hivatalos levél 12. évfolyam Kommunikációs szándékok: társadalmi érinkezéshez szükséges kommunikációs szándékok (telefonálás, engedélykérés, bocsánatkérés, stb.) 155

érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikáció (hála, csodálkozás, remény, stb.) személyes vélemény kifejezése (akarat, bizonytalanság, ígéret, stb.) információcseréhez kapcsolódó kommunikáció (igenlő vagy nemleges válasz, stb.) a partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok (kínálás, meghívás, reklamálás, stb.) interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (témaváltás, beszélgetés lezárása, stb.) Cél: a 9. évfolyamnál említett követelmények elérése hosszabb szövegekben Hallott szöveg értése 200 szavas szövegre vonatkozó követelmények Beszédkészség választékos mondatokban közlések megfogalmazása, események elmesélése, érzelmek kifejezése gondolatok előadása választékos mondatokban társalgásban más véleményének kikérése, saját álláspont kifejtése, megvédése Olvasott szöveg értése 250 szavas köznyelven megírt szövegre vonatkozó követelmény Íráskészség 200 szavas leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni

MÁSODIK IDEGEN NYELV Célok és feladatok: A második idegen nyelv tanulásának célja, hogy a diákokat a négy tanév során alapszintű nyelvtudáshoz juttassa. A második nyelv tanulását megkönnyítheti az első nyelv elsajátítása során nyert tapasztalat, hiszen a célnyelvű óravezetés, a feladat- és szövegtípusok, munkaformák és követelmények már ismertek. A diákok nyelvtanulási stratégiái és önbizalma szintén támogathatják az újabb nyelv tanulását. Ez a korosztály látványosabb tempóban halad az előző évfolyamokon jellemzőnél, ezért reálisan elvárható, hogy a második idegen nyelvből a 10. tanév végére az A1–A2 közötti szintet, a 12. évfolyam befejezésére pedig az A2–B1 közötti szintet elérjék a diákok. A célok és feladatok egybeesnek az első idegen nyelvnél kifejtettekkel. Mivel a speciális osztályokban általában megfigyelhető, hogy a tanulók többsége kiemelt figyelmet fordít a második idegen nyelvre is, a speciális nyelvi óraszám terhére a 9-11 évfolyamon egy, a 12. Évfolyamon kettővel növelt heti óraszámban tanulhatják a második idegen nyelvet. A legmotiváltabb tanulók így középfokú nyelvismeretre tehetnek szert a második idegen nyelvből is. Az érettségi követelmények nem különböznek az első nyelv érettségi anyagától, ez ugyanaz, mint az első nyelvnél minden nyelvből. Hatosztályos gimnázium Célok és feladatok:

156

A hetedik évfolyamos diákok három éve tanulják az angol vagy német nyelvet. Többségük megérti a tanár célnyelvi óravezetését, de csak kevesen tapasztalhatták korábban azt, hogy idegen nyelvet párban vagy csoportosan is lehet aktívan használni. A tanulók nyelvi szintje elég eltérő. Néhányan nehezen értik meg az idegen nyelvi közlést, mások szegényes szókinccsel rendelkeznek. Életkorukból is adódóan kevesen használják tudatosan a megtanult nyelvi ismereteket. A 7. évfolyam fő feladata a hiányok pótlása, a felzárkóztatás, a tudatos alkalmazásra törekvés. A motiváció fenntartását, fejlesztését szolgálja, ha a tanulók megérzik, hogy a frontális osztálymunka mellett, párban, vagy csoportosan is lehet eredményesen idegen nyelvet tanulni. Cél, hogy a 12. évfolyam végére minden tanulónak legyen használható nyelvtudása, s ezt sikeres nyelvvizsga bizonyítvánnyal is tudják igazolni. Elvárható, hogy a többségnek C típusú nyelvvizsgája legyen illetve emelt szintű érettségivel ezt megszerezze. Akinek ez nem sikerül, annak legalább középfokú A nyelvvizsgát kell tennie, mellyel igazolja, hogy képes angol/német nyelven kommunikálni.

ANGOL NYELV Az angol nyelv oktatásának célja és követelményei megegyeznek az Idegen nyelvek és Második idegen nyelv c. fejezetben leírt követelményekkel. Alkalmazott tankönyvek és segédkönyvek: Besnyi Erika- Huszár Márta: ENTERTEEN 1- 4. Michael Harris:Opportunities I-IV. Dr. Budai László: Angol nyelvtan Dr. Budai László: Angol nyelvtani gyakorlatok Némethné Hock Ildikó:1000 kérdés 1000 felelet Jobbágy I: General Communication Skills and Exercises Illés É.: Surviving in Britain Susan Sheerin: Spotlight on Britain Abbs - Freebain: Strategies I-IV. Murphy: English Grammar in Use Swan: Practical English Usage Eastwood: Basic English Grammar Exercises Thomson - Martinet: A Practical English Grammar ITK: Írásbeli feladatok a nyelvvizsgán Pelyvás L: Segédkönyv angol felvételi és nyelvvizsgához Bézi L: Angol teszt kézikönyv Heltai P.: Fordítás és szövegértés az angol nyelvvizsgán Magyarics Péter: Angol nyelvvizsga Malex: Examination Topics IKVA: Play Your Cards Right Heltai Pál: Fordítás és szövegértés az angol nyelvvizsgán Király Zsolt :Blackbird Horváth Károly: Angol tesztek a középfokú írásbeli nyelvvizsgához Swan-Walter:Cambridge English Course I-II. 157

Bajnóczi Beatrix:-Haavisto Kirsi: Kérdések és válaszok angol nyelvből

NÉMET NYELV A program célja: A kapcsolatteremtés más országok népeivel a mai, egyre nyitottabbá váló világban fontos tényező. Az emberi és szakmai kommunikáció fontos feltétele a megfelelő szintű nyelvi készségek, képességek és ismeretek elsajátítása. Sok esetben az idegennyele- tudás előfeltétele a munkába állásnak, a felsőfokú tanulmányoknak. Mivel a német nyelv Európában fontos közvetítő szerepet tölt be, a tanulónak lehetősége nyílik arra, hogy megismerje más népek kultúráját, megértse más népek gondolkodását, megtanuljon elfogadni és tisztelni más értékeket. Megismerve más kultúrákat, saját kultúráját is tágabb összefüggésben tudja értelmezni. A tantárgy tanításának célja, hogy: - a tanulók olyan készségekre, képességekre, ismeretekre tegyenek szert, hogy a 12. évfolyam végéig sikeres középfokú nyelvvizsgát ill. a 12. évfolyam végén sikeres emelt szintű érettségi vizsgát tehessenek, - a kommunikatív kompetencia kialakítása, - ismeretek, információk közvetítése a másik kultúráról, ezáltal a saját kultúra sajátságainak felismerése, értékelése, - a nyelvtanulás hatékony módszereinek elsajátítása, - nyitottság, tolerancia a másik iránt, szociális viselkedés kiscsoportban. a nyelvtanulási folyamat során kialakuló önállóság kialakítása. Követelmények: A tanulók jussanak el a szóbeli és írásbeli alapkészségek területén olyan szintre, hogy a tantervben meghatározott célokat elérjék: A beszédértés területén: - A tantervben szereplő témákban, helyzetekben, szövegfajtákban fogja fel a tanuló a normál tempójú német beszéd lényegét, és részleteit is. Beszédkészség területén: - Értse meg partnere megnyilvánulásait, képes legyen rájuk reagálni. - Tudjon önálló, más által meg nem szakított, beszédet folytatni. Az olvasásértés területén: - A tanuló legyen képes egy ismeretlen szöveget jól érthetően - helyes kiejtéssel, hangsúllyal és hanglejtéssel - felolvasni. - Értse meg a német nyelvű szövegek tartalmát /a tantervben szereplő témákban és szövegfajtákban/ néma olvasással globálisan és részleteiben. Az íráskészség területén: - A tantervben szereplő témákban és szövegfajtákban alkosson írásos közléseket, reagáljon rájuk és alkosson önállóan is néhány szövegfajtát. A fordítási készség területén: 158

- A tanulók a szótározás technikáját ismerve tekintsék a szótárt kézikönyvnek. - Rendelkezzenek az alapvető fordítástechnikai ismeretekkel. - Tudjanak az alsóbb évfolyamokon rövidebb, a hétköznapi életből vett szöveget, a felsőbb évfolyamokon hosszabb, mindennapi és publicisztikai szöveget németről magyarra fordítani. A szókincs területén: - Az aktív szókincs /10. osztályban min. 1600, a 12. oszt. ban min 3000/ tegye lehetővé a tanulók számára az aktív nyelvi tevékenységet, a megértésen alapuló önkifejezést. - A passzív szókincs /10. osztályban min. 400, és a 12. oszt.-ban min. 800/ segítségével értsék meg a hallott és az olvasott szöveget. A részletes követelményt lásd az IDEGEN NYELV követelményeinél Könyv- videófilm- és hangjegyzék: - Dr. Babári Ernő - Dr. Babári Ernőné: Deutsch Express 1. és 2. - Dr. Babári Ernő - Dr. Babári Ernőné: Társalgás, szituációk, képleírások - Dr. Babári Ernő: Segédkönyv az alapfokú B típusú nyelvvizsgához - Dr. Babári Ernő - Dr. Babári Ernőné: 1000 Fragen 1000 Antworten - Dr. Babári Ernő - Dr. Babári Ernőné: Szövegértés, fordítás, tömörítés - Horváthné Lovas Márta: Társalgási témák a német érettségi, felvételi és nyelvvizsgákra - Horváthné Lovas Márta: Német nyelvtani gyakorlatok - Horváthné Lovas Márta: Német tesztek, fordítások, szövegértelmezések, levéltémák - Dr. Szalai Elek: Német szövegértési és fogalmazási feladatok - Dr. Szalai Elek: 2000 feladatok - Dr. Szanyi Gyula: Kreuz und Quer in deutschsprachigen Lándern - Bedő Éva: Német felvételi és érettségi feladatgyűjtemény - Fodorné Balthazár Enikő: Bewáhrungspróbe - Gáborján Lászlóné Dr. - Dr. Molnár Judit: Német szövegek értése, fordítása - Dr. Fehér Dezsöné: Szituációk német nyelven - Lőrincz Zsolt: Német társalgási kézikönyv közép- és felsőfokon - Tamássyné dr. Bíró Magda - Gáspár Irma: A német nyelvvizsga ábécéje - írásbeli - Bácskai - Borbély - Gáspár - Ghiczy - Molnár - Szabó - Tamássyné: A német nyelvvizsga ábécéje -szóbeli - Szabó Katalin: Wer? Was? Wo? Wie? - Szabó Katalin: Was? Wann? Womit? Wozu? - Johannes Schumann: Mittelstufe Deutsch - Hublein - Müller - Rusch - Scherling - Wertenschlag: MEMO - H.R.Brenner - H.R.Jentsch: Und Was meinen Sie? Grammatik zum Üben - Mary L. Apelt - Hans-Peter Apelt - Margot Wagner: Grammatik á la carte 1. és 2. - Sobor - Suhajda -Thiring - Tőlgyessy: Es ist 5 Minuten vor 12 Umweltschutz in den Deutschstunden - Monica Lackamp - Helga Portius Pradelli: Die Schreibschule 1. és 2. - Lohfert - Scherling: Wörter - Bilder - Situationen - E.O.Plauen: Vater und Sohn - Einhorn Á., Gelegonya D., Magyar Á., Rabl E., Schmitt, Szablyár A.: Deutsch mit Grips 1. Kursbuch, Arbeitsbuch, Kasette - Einhorn Á., Gelegonya D., Magyar Á., Rabl E., Schmitt, Szablyár A.: Deutsch mit Grips 2. Kursbuch, Arbeitsbuch, Kasette 159

- Krausz Piroska – Paizerné Tóth Tímea – Somló Katalin: Schrittweise 1. Kezdőknek - Somló Katalin - Tóth Tímea - Krausz Piroska: Schritte 1. Német feladatgy. kezdőknek - Somló Katalin - Tóth Tímea: Schrittweise 2. Középhaladóknak - Somló Katalin - Tóth Tímea: Schritte 2. Német feladatgy. középhaladóknak - Somló Katalin – Andreas Kentsch: Schrittweise 3. Haladóknak - Somló Katalin – Dr. Pantóné dr. Naszályi Dóra: Schritte 3 Német feladatgy. haladóknak Hangkazetták, videófilmek: Dömök Szilvia: Keine Angst vor Hörtexten Dr. Babári Ernő - Dr. Babári Ernővé: Deutsch Express 1. és 2. hanganyaga Bácskai - Borbély - Gáspár - Ghiczy - Molnár - Szabó - Tamássyné: A német nyelvvizsga ábécéje -szóbeli hanganyaga Háublein - Müller - Rusch - Scherling - Wertenschlag: MEMO hanganyaga Johannes Schumann: Mittelstufe Deutsch hanganyaga E.Jacobs - R.Karlsson - Vesalainen: Verstehen Sie das? Claudia Hümmler-Hille - Eduard von Jan: Hören Sie mal! 1. és 2. Gáborján Lászlóné dr. - Dr. Emericzy Tibor: Ez hallatlan Roland Schüpers: Gabi und Frank hangkazetta és videó Boócz-Barna - Kóczián - Magyar - Szalay: Jugendliche? Jöhet! Ein Landesprogramm einmal anders - vidófilm Infos aus Deutschland - Landeskundliche Infonnationen und Sprachkurs - videofilm és hangkazetta Újságok - Topic, JÖ, Juma Idegen nyelvi előkészítő évfolyam ( öt évfolyamos képzés) Cél: hatékonyabb és intenzívebb nyelvtanulással eljutni az emelt szintű érettségi követelményéhez. A 9. évfolyamon heti 14 óra áll rendelkezésre a három nyelvtanár által tanított összehangolt nyelvtanuláshoz. A 10.-11.-12. évfolyamon emelt szintű nyelvtanulást biztosítunk az első nyelvből, így a tanuló már előrehozott érettségivel korábban is eljuthat a középfokú nyelvvizsgához. A 10. osztálytól kezdve két nyelvet tanulnak, a második nyelvet heti 3 órában. Ha mindenki sikeres előrehozott érettség vizsgát tett, lehetőség van a második nyelv magasabb óraszámban való tanulására. Mitől válik a nyelvtanítás még hatékonyabbá az intenzív oktatás révén? 1. Kiscsoportos foglalkozások 2. Magas heti nyelvóraszám 3. Mindennapos nyelvtanulás 4. Változatos tanulási formák 5. Munkamegosztás a tanárok között 6. Nagyobb tanulói önállóság, több egyéni munka 7. Fejlettebb tanulási stratégiák (média, Internet, könyvtár, digitális anyagok stb.) 8. Több autentikus anyag használata 9. Kiegészítő anyagok változatossága 10. Az anyanyelv és a célnyelv komparatív és kontrasztív szemlélete 11. Fokozott interkulturális közelítés 8Országismeret, civilizáció) 12. Projektek 160

13. Könnyített, szintezett irodalmi olvasmányok használata Kiejtésgyakorlás 15. Évközi ismétlésre több lehetőség Árnyaltabb, részletesebb értékelés

LATIN NYELV Tantárgyi kompetenciák: Az élő nyelvek tanulásakor megismerhető más kultúrák a latin esetében térbeli helyett időbeli eltérést mutatnak:saját európai és nemzeti múltunk jelentős kulturális értékeinek felfedezését. Az élő nyelvek köznapi beszédhelyzetekben történő alkalmazásával szemben latin nyelvtudásukat a tanulóknak írott szövegek megértéséhez kell alkalmazniuk, mely szövegek az egyidejű emberi kapcsolatok kialakításának lehetősége helyett általános esztétikai, erkölcsi értékkel vagy történeti fontossággal bírnak. A tantárgy oktatásának célja és feladata tehát kettős. Ki kell alakítania a latin nyelv elemeinek és szabályainak gyakorlott és tudatos használatát, emellett pedig képet kell adnia Európa latin nyelvű kultúrájának térbeli és időbeli kereteiről, szakaszairól, megjelenési formáiról - elsősorban pedig ennek alapjáról: az antik Róma műveltségéről és életéről. Közvetett cél a tanulók anyanyelvés általános idegennyelv-használatának tudatosabbá tétele, antik eredetű köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és tudatos használatának elősegítése. A megújuló érettségi vizsga latin nyelvből egyszerre igyekszik megtartani a vizsgáztatás korábbi értékes hagyományait, s igazodni a kerettantervek és az általános követelményrendszer új szempontjaihoz. Megmarad az érettségi szövegközpontúsága, az idegen nyelvről magyarra fordítás hangsúlya, a nyelvtudás mérése mellett a művelődéstörténeti elemek kiemelt szerepe. Változások jelennek azonban meg mind a követelményekben, mind a vizsgáztatás formájában, feladattípusaiban. Megnövekszik az elvont nyelvtani ismeretek számonkérésének, egyúttal azok aktív használatának jelentősége, megszűnik az írásbeli vizsga korábbi egyoldalúsága, a szóbeli rész tisztán reproduktív jellege. A két szint közötti eltérés sohasem egyazon anyag kétféle mértékű vagy minőségű elsajátításán, illetve számonkérésén alapul. A nyelvtani és kultúrtörténeti tudás területén elsősorban mennyiségi, a fordítási készség mérésekor mennyiségi és minőségi szempontok együtt tesznek különbséget közöttük. A feladatok típusait tekintve középszinten a reproduktív, emelt szinten a produktív elemek túlsúlya jellemző. A középszintű követelmények ugyanakkor emelt szinten nélkülözhetetlenek. A latin nyelvi érettségin valamennyi nyelvi készség mérése eredeti latin szövegek szóbeli vagy írásbeli feldolgozásán alapul. E szövegek megfelelnek a jelölt életkori sajátosságainak, mind tartalmilag, mind nyelvileg világos szerkezetűek, témájukban egységes egészt alkotnak. A latin nyelv tanításának céljai, feladatai: A latin nyelv és irodalom -mint második idegen nyelv- oktatása a gimnáziumban a maga sajátos, a modern idegen nyelvek tanításától sok esetben eltérő eszközeivel nagy mértékben segítheti a gimnáziumi oktatás-nevelés általános céljainak megvalósítását. Talán felesleges is részletezni, milyen rendkívül fontos szerepet játszik a latin mai, modern műveltségünkben is. Hazánkban különösen, mivel az irodalomban, az államéletben, az iskolában a múlt század első négy évtize161

déig használatos volt. Európai és nemzeti kultúránkat a latin nélkül is megérthetjük, de lényegét felfogni nem lehetünk képesek. A latin tehát európai műveltségünk kulcsa, s mivel a gimnáziumban egész embereket nevelünk, a nyelv tanításának célja legfőképpen a műveltségalapozás. Feladata, hogy négyéves gimnáziumi oktatás I-II. osztályában megszerzett alapismeretek, készségek és jártasságok továbbfejlesztésével a III-IV. osztályban a lexikai és grammatikai ismereteket bővítse, kiszélesítse, elmélyítse. Így teheti képessé a tanulókat eredeti (klasszikus és későbbi) latin nyelvű szövegek megértésére és elemzésére. Nyújtson képet az ókori Róma történetéről, műveltségéről, irodalmáról, kiemelkedő egyéniségeiről és mindennapjairól. Mutasson rá azokra a hatásokra, amelyeket a klasszikus görög-római civilizáció gyakorolt az európai műveltségre. Mutassa be mai életünkben a klasszikus műveltségnek milyen hatásait fedezhetjük fel. A nyelv grammatikájával és lexikájával való megismerkedés segítse a tanulókat a nyelvről , a nyelvekről, azok kapcsolatáról szerzett ismereteik bővítésében. Más tantárgyakkal -modern idegen nyelvekkel, a magyar nyelv és irodalommal, a történelemmel való tantárgyi koncentráció alapján segítse ezen tárgyak könnyebb tanulását, természettudományos tárgyak esetében a szakszókincs jobb megértését. Az önálló gondolkodásra, logikára neveléssel, széleskörű nyelvi és kulturális ismeretek nyújtásával járuljon hozzá sokoldalú, humán műveltséggel is rendelkező, széles látókörű európai polgárok neveléséhez. Módszerek: A latin nyelv tanításának módszerei sok mindenben hasonlítanak a modern idegen nyelvek tanítása során használt eljárásokhoz, de éppen a tantárgy sajátos céljai és feladatai miatt jelentős mértékben el is térnek azoktól. A legfontosabb eltérés az, hogy a modern idegen nyelvek beszédközpontúságával szemben a latintanítás szövegközpontú. Itt tehát nem kommunikációs eszközként élő, gyakorlati, beszélt nyelvként való használatot, hanem az "ars legendi"-t kell a központba állítani. Hiányoznak tehát az eszközök közül a nyelv aktív alkalmazását elősegítő gyakorlatok és módszerek. Az aktív elsajátítás foka a latin nyelv esetén a klasszikus szöveg megértéséhez, lefordításához a szövegösszefüggéssel segített felismerés, a bánni tudás szintje, nem pedig a közlésekre is alkalmas szint. (Ennek egyik legnagyobb előnye az, hogy mivel a szókincs és a grammatika terén nagyobb mennyiségű anyag feldolgozható, mint a modern idegen nyelveknél, így a tanulók más területeken is alkalmazható filológiai alapképzést kapnak.) A szókincstanításban fő feladat kb 2000 szó elsajátítása. Az ezen felül szereplő szavakat a tankönyvbeli jegyzetek közlik ill. a tanulóknak önálló szótározással kell kikeresniük azokat. (A tankönyv nélkül megtanulandó szövegek szavait természetesen ezen felül kell elsajátítaniuk.) A grammatika tanulmányozása terén alapvető jártasságot kell szerezniük az alaktani jelenségek biztos felismerésében és alkalmazásukban a fordítás során. Ennek módszere a szövegolvasási és fordítási gyakorlat, az előforduló új jelenségek felismerése, kapcsolása a már ismert anyaghoz és a hosszas gyakorlás. Ugyanez a helyzet a latin mondattan jellegzetességeivel kapcsolatban is. Ezen ismereteket a szövegek feldolgozásaként kell felhasználniuk, az elemzés, az értelmezés és a fordítás során. Fontos dolog az önálló munkára nevelés. A szótár, a nyelvkönyv használata, a kiegészítő olvasmányok megkeresése, feldolgozása, segédkönyvek, lexikonok használatának megtanítása ezt kellő mértékben fejlesztheti. Alkalmas eszköz lehet ehhez -és főként alsóbb évfolyamokon a tanulók

162

nagy aktivitással vetik magukat a munkába- egy-egy művelődéstörténeti témakör, bevezető "kiselőadásként”, tanulói szorgalmi feladatként kiadása. 9. évfolyam Grammatica: A declinatiok rendszere A coniugatiok rendszere Élő latin szavak Memoriter: A tk-ben szereplő sententiak Művelődéstörténeti ismeretek 10. évfolyam Grammatica: Igenevek, coniugatiok rendszere teljesen Igeneves szerkezetek Esettan Egyszerű és összetett mondatok felismerése, rendszerezése Élő latin szavak Memoriter: fabellae, Catullus, Ovidius, sententiae Művelődéstörténeti ismeretek 11. évfolyam Középszint Grammatica, stilisztika: - Semideponens igék - mondattani ismeretek és tudnivalók rendszerezése - stilisztikai készségek kialakítása

Emelt szint - a prózaritmus Cicerónál - lexikai gyakorlatok - a költői nyelv és stílus jellegzetességei - a szóalkotás jellegzetességei

Memoriter: Cicero, Catullus, Vergilius Művelődéstörténeti ismeretek 12. évfolyam Középszint

Emelt szint

Grammatica: stilisztika, verstan: A 3 éven át tanult ismeretek folyamatos ismétlése, kiegészítése, rendszerezése, előkészület az érettségire. Az eddig ismert versformák összefoglalása 163

Olvasás, fordítás A feldolgozott szemelvények nyelvi elemzése, lefordítása, a fő mondanivaló megfogalmazása Memoriter: Horatius, Lucretius, Vergilius

Próbálkozás műfordítással Görög versek görögül: Homérosz, Szappho, Anakreón, Szimonidész

Művelődéstörténeti, irodalmi ismeretek Javasolt tankönyvek: N. Horváth Margit - Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv I-IV. M. Nagy Ilona - Tegyey Imre: Latin nyelvtan Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvtan Javasolt kiegészítő könyvek: Adamik Tamás: Római irodalom az aranykorban Ab ovo usque ad mala (válogatta és fordította: dr. Boros Zoltán) Castiglione László: Az ókor nagyjai Cornell - Matthews: A római világ atlasza Graves, Robert: A görög mítoszok 1-2. Győri Gyula: Nota bene ! Hahn István: Róma istenei dr. Majoros József: Római élet Sarkady János: Görög vallás, görög istenek Szepes - Szerdahelyi: Verstan Szőke Ágnes: Eredete nem ismeretlen Ürögi György: A régi Róma Turay - Nyíri - Bollberitz: A filozófia Diószegi György: A bölcselet eredete Boronkai Iván: Római regék és mondák Trencsényi - Waldapfel Imre: Mitológia Görög mesék Az Auctores Latini-sorozat kötetei az Antik Tanulmányok az Idegennyelvi Kiskönyvtár kötetei a vonatkozó műfordítások, bilingvis kötetek Kiegészítő szövegekhez, gyakorlatokhoz: Révay József: Megtanulok latinul Dr. Huszti József: Latin chrestomathia N. Horváth Margit - Szilágyi Ilona: Linguam Latinum disco I-II. P. Mayer Erika - Tegyey Imre: Gradus ad Parnassum Latin nyelvű szöveggyűjtemény Lessi Viktor nyomán (összeállította: Lakatos Pál és Lázár István Dávid)

164

FRANCIA NYELV 9. évfolyam

3 óra

Célok: A második idegen nyelv tanulásának első évében a legfontosabb célok: a nyelv iránti érdeklődés felkeltése, a szóbeli és írásbeli nyelvi készségek megalapozása. A tanuló aktívan használja fel mindazt, amit az első idegen nyelv tanulása során elsajátított. Követelmények: Beszédértés A tanuló ismerje fel a tanult szavakat és kifejezéseket, értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait, és legyen képes megoldani az egyszerű feladatokat, a tananyaggal kapcsolatos kérdéseket és tudjon ezekre reagálni, ismerje fel a számára fontos részleteket ismert, néhány mondatos közlésekben és tudjon reagálni is rájuk. Beszédkészség A tanuló tudjon megközelítőleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és ritmusban mondatokat ismételni illetve elmondani, törekedni a helyes hangképzésre, rövid szövegrészeket kívülről is elmondani, a tananyaggal kapcsolatos kérdéseket feltenni, a tananyaghoz kötődő egyszerű képekről pár mondatban beszélni, néhány szóval, rövid mondattal - beszédszándékoknak megfelelően - reagálni a hallott vagy látott jelenségekre. megértési problémák esetén segítséget kérni. Olvasásértési készség A tanuló legyen képes felismerni és megérteni ismeretlen nyelvi elemet nem tartalmazó írásbeli szöveget, szükség esetén ezt reagálással is bizonyítani, legyen képes megközelítőleg helyes hangsúllyal és hanglejtéssel felolvasni ismeretlen nyelvi elemet nem tartalmazó szöveget, tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani. ÍRÁSBELI KÉSZSÉG A tanuló tudjon pár mondatos szöveget helyesen lemásolni, tanult szavakat, kifejezéseket, mondatokat emlékezetből is leírni, ismert szavakból álló - a már tanult nyelvi jelenségekre épülő - mondato(ka)t 165

tollbamondás után helyesen leírni, egyszerű, tényszerű információkat közvetítő mondatokat önállóan megírni, tankönyvi feladatokat írásban megoldani. 10. évfolyam

3 óra

Célok: A szóbeli kommunikációs készség folyamatos továbbfejlesztése mellett gazdagodjon a tanuló aktív nyelvhasználata az írásbeli értés és kifejezés terén. A tanuló tudja a megszerzett alapkészségeket hétköznapi helyzetekben használni, érezzen késztetést arra, hogy kommunikáljon bárkivel aki e nyelvet tanulja/tudja. törekedjen önállóan is ismeretei bővítésére. Követelmények: Beszédértés A tanuló értse meg tanárának a tananyaggal kapcsolatos egyszerű, francia nyelvű magyarázatait, az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket és reagáljon rájuk, a kb.10 mondatos, mindennapi témáról szóló szöveget, párbeszédet. Beszédkészség A tanuló tudatosan törekedjen a helyes hangképzésre, hanglejtésre, hangsúlyra és ritmusra, tudjon az ismert témakörökhöz tartozó képekről illetve képsorokról összefüggő mondatokat alkotni, tanárának és tanulótársának valós beszédhelyzetben kérdéseket feltenni, egyszerűen, de összefüggően beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekről, néhány gyakorlati feladatot francia nyelven megoldani. Olvasásértési készség A tanuló továbbra is helyezzen hangsúlyt arra, hogy helyes hangsúllyal és ritmusban olvasson, legyen képes új szövegkörnyezetben is felismerni az ismert nyelvi elemeket, ismerje a mindennapi életben gyakran előforduló egyszerű autentikus szövegeket és azokban igazodjon el. Írásbeli készség A tanuló tudjon üdvözlő képeslapot írni és megcímezni, tudjon egyszerű eseménysort önállóan leírni, tudjon néhány beszédszándékot írásban is kifejezni (üzenet, hirdetés), tudja egyszerű mondatait logikai kapcsolat alapján egybefűzni. Szókincs

166

A tanuló folyamatosan mélyítse és bővítse szókincsét oly módon, hogy a passzív szókincsét folyamatosan aktivizálja, szinonima, homonima és szócsaládrendszerben. A tanév során sajátítson el legalább 300 új aktív szót és kifejezést. 11. évfolyam

3 óra

Célok: Az írásbeli értés és kifejezés továbbfejlesztésével valamennyi kommunikációs készségben váljon azonos szintűvé a tanuló aktív nyelvhasználata. Jusson olyan lehetőségekhez, hogy a francia nyelvet írásban (olvasás, levelezés) és szóban (televízió, diákcsere-kapcsolat) használhassa. Követelmények: Beszédértés A tanuló értse meg bizonyos szavak francia nyelvű szemantizációját, tudjon a szövegkörnyezetből ismeretlen beszédrészekre következtetni és arra reagálni. Beszédkészség A tanuló tudjon valós beszédhelyzetekben beszélgetést kezdeményezni és fenntartani, a számára ismeretlen elemekre rákérdezni és véleményét röviden kifejteni, társaival a valós vagy szimulált beszédhelyzetek párbeszédet szerepjáték formájában is előadni. Olvasásértési készség A tanuló tudjon összefüggő szövegről általános képet adni, abból a számára a szükséges információt kikeresni, tudjon ismeretlen elemeket is tartalmazó, számára új ismereteket közlő, könnyű autentikus szövegeket felolvasni és feldolgozni, tudja az olvasott szöveg lényegét összefoglalni. Írásbeli készség A tanuló tudjon mindennapi életével kapcsolatos eseményekről egyszerű fogalmazást írni, tudja írásban egyszerűen kifejezni érzelmeit és véleményét, továbbá tudjon ezek után másoknál is érdeklődni, ismerje a levélírás szabályait. Szókincs A tanuló az egynyelvű szótár használatával is folyamatosan mélyítse és bővítse szókincsét. A 1 l. osztály végére rendelkezzen mintegy 1100 szót és kifejezést felölelő aktív szókinccsel

167

12. évfolyam

3 óra

Célok: Valamennyi nyelvi kompetencia továbbfejlesztésével alakuljon ki a tanuló nyelvi tudatossága; legyen képes nyelvtudását oly mértékben rendszerezni, hogy arról vizsgán is eredményesen számot adjon, megszerzett tudását a gyakorlati életben felhasználni, azt akár intézményes keretek közt, akár önállóan továbbfejleszteni. ismerje azokat a civilizációs elemeket, amellyel egy európai francofón országban elboldogul. Követelmények: Beszédértés A tanuló értse meg a közel természetes sebességű, ismeretlen elemeket is tartalmazó beszédet, annak lényegét tudja magyar nyelven ismertetni. Beszédkészség A tanuló tudja magát valós helyzetben beszédszándékoknak megfelelően megértetni, gondolatait körülírni, tudja a hallott vagy olvasott szöveg lényegét összefoglalni, tudjon közel természetes sebességű, hétköznapi témákban folytatott társalgásban részt venni, abból kilépni, tudjon eseményekről, élményekről és jövőbeli tervekről összefüggően beszélni. Olvasásértés A tanuló értelmezően olvasson fel néhány ismeretlen elemet is tartalmazó szöveget, önállóan dolgozzon fel életkorának megfelelő témájú autentikus szöveget egynyelvű/ kétnyelvű szótár segítségével. Íráskészség A tanuló tudjon mindennapi életével kapcsolatos eseményekről és az őt érdeklő jelenségekről egyszerű, de összetett mondatokat is tartalmazó fogalmazást írni, tudjon hallott vagy olvasott szöveg lényegét írásban összefoglalni, ismerkedjen meg a hivatalos levélírás formai követelményeivel. Szókincs A 12. osztály végére a tanuló rendelkezzen mintegy 1500 szót és kifejezést felölelő aktív szókinccsel. Kívánatos, hogy kétnyelvű és egynyelvű szótárt biztonsággal használjon. Használandó tankönyvek: - Euro –Express I-II-III. 168

- Allons-y I. II. - Kiegészítő gyakorló könyvek

OLASZ NYELV Az olasz nyelvet második idegen nyelvként tanítjuk. Célja megegyezik a Második idegen nyelv című fejezetben írottakkal, követelmény rendszere pedig az Idegen nyelv c. fejezetben írottakkal. Tankönyvlista: Alap tankönyv: - T. Marin-S. Magnelli: Progetto Italiano 1-2. Kiegészítő könyvek: - T. Marin La Prova Orale 1,2 - Nyerges Julianna: Olasz nyelvkönyv Úton a nyelvvizsgához - Sztanó Klára: Gyakorlókönyv az olasz szóbeli nyelvvizsgához Közép és felsőfok - Horváth T. Krisztina-Kenyeres Judit: Gyakorlókönyv az olasz írásbeli nyelvvizsgákhoz - Bulinszky Marianna-Horváth T. Krisztina: Esami comunicativi in italiano (Gyakorlókönyv) Eszközök: Újságok, kazetták, videók

Tájékoztatásul az Európa Tanács nyelvi szintleírásai: Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján*

C2

C1

Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefüggően és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is. Meg tud érteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan

169

B2

B1

A2

A1

*

használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket. Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p.

170

Érettségi témakörök A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak.

TÉMAKÖR

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

1. Személyes A vizsgázó személye, életrajza, élevonatkozások, tének fontos állomásai (fordulócsalád pontjai) Családi élet, családi kapcsolatok

A család szerepe az egyén és a társadalom életében A családi élet mindennapjai, otthoni Családi munkamegosztás, szereteendők pek a családban, generációk együttélése Személyes tervek 2. Ember és A másik ember külső és belső jeltársadalom lemzése Baráti kör Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) A tizenévesek világa: kapcsolat a Lázadás vagy alkalmazkodás; a kortársakkal, felnőttekkel tizenévesek útkeresése Női és férfi szerepek Előítéletek, társadalmi problémák Ünnepek, családi ünnepek és azok kezelése Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében Öltözködés, divat Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése Vásárlás, szolgáltatások (posta) A fogyasztói társadalom, rekláHasonlóságok és különbségek az mok emberek között Társadalmi viselkedésformák 3. Az otthon, a lakóhely és környéke Környezetünk (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgál- A lakóhely és környéke fejlődétatások, szórakozási lehetőségek sének problémái A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környeze171

tünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka Diákmunka, nyári munkavállalás világa Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód

Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

172

A természet és az ember harmóniája A környezetvédelem lehetőségei és problémái Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák

Az étkezési szokások hazánkban és más országokban Ételspecialitások hazánkban és más országokban A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai

7. Szabadidő, Szabadidős elfoglaltságok, hobbik művelődés, Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. szórakozás Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, tur- A közlekedés eszközei, lehetőségei, izmus a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány Népszerű tudományok, ismeretterés technika jesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

A szabadidő jelentősége az ember életében A művészet szerepe a mindennapokban Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra Az idegenforgalom jelentősége

A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

1. Olvasott szöveg értése Középszint A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

Emelt szint A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2:   

a lényeget (a szöveg célját) megérteni, eseménysorokat követni, kulcsinformációkat megérteni,

 

a gondolatmenet lényegét megérteni, véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, egyes részinformációkat kiszűrni

B2:   

B1:



 

173

a gondolatmenetet követni, véleményeket, érvelést követni, az információkat megfelelő részletességgel megérteni, a szerző álláspontjára következtetni, a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.

2. Nyelvhelyesség Középszint A vizsgázó képes

Emelt szint A vizsgázó képes

A2:

B2: 

az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,



gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.



változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

B1:

3. Hallott szöveg értése Középszint A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

Emelt szint A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2:

B2:    

témáját felismerni, lényegét megérteni, kulcsfontosságú szavait megérteni, legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni



gondolatmenetét nagyvonalakban követni, egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

  

B1: 

gondolatmenetét részleteiben is követni, megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

4. Íráskészség Középszint A vizsgázó képes  a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani,  a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni

Emelt szint A vizsgázó képes B2: 

174

a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni,



álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni,  a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni,  a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.

A2:    



a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni, egyszerű mondatokból álló rövid, öszszefüggő szöveget írni, a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni, néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,

B1:      

ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, meglévő szókincsét változatosan használni, a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani, az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

5. Beszédkészség Középszint A vizsgázó képes  a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok cí-

Emelt szint A vizsgázó képes B2:   175

folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, gondolatait, álláspontját következetesen,

 

mű részt), a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

  

A2: 

  



saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni, egyszerű begyakorolt beszélgetésekben részt venni, kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás), érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,



B1: 

   

az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni, ismerős témáról folyó társalgásban részt venni, kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani, viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről, érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

176

folyamatosan kifejteni, a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban, bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni-

MATEMATIKA Tantárgyi kompetenciák: Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Legyen képes a tanuló adott szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, szükség esetén matematikai modellt alkotni, a modell alapján számításokat végezni, és a kapott eredményeket értelmezni. - Legyen képes kijelentéseket szabatosan megfogalmazni, azokat összekapcsolni, kijelentések igazságtartalmát megállapítani. - Lássa az eltéréseket, illetve a kapcsolatokat a matematikai és a mindennapi nyelv között. - A matematika minden területén és más tantárgyakban is tudja alkalmazni a halmaz fogalmát, illetve a halmazműveleteket. - Legyen jártas alapvető kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazásában, s legyen képes ennek segítségével gyakorlati sorbarendezési és kiválasztási feladatok megoldására. - Ismerje a gráfok jelentőségét, sokoldalú felhasználhatóságuk néhány területét, és legyen képes további felhasználási lehetőségek felismerésére a gyakorlati életben és más tudományágakban. - Az emelt szinten érettségiző diák ismerje a halmazelmélet alapvető szerepét a mai matematika felépítésében. Számelmélet, algebra - Legyen képes a tanuló betűs kifejezések értelmezésére, ismerje fel használatuk szükségességét, tudja azokat kezelni, lássa, hogy mi van a „betűk mögött”. - Ismerje az egyenlet és az egyenlőtlenség fogalmát, megoldási módszereit (pl. algebrai, grafikus, közelítő). - Legyen képes egy adott probléma megoldására felírni egyenleteket, egyenletrendszereket, egyenlőtlenségeket, egyenlőtlenség-rendszereket. - Tudja az eredményeket előre megbecsülni, állapítsa meg, hogy a kapott eredmény reális-e. - Az emelt szinten érettségiző diáknak legyen jártassága az összetettebb algebrai átalakításokat igénylő feladatok megoldásában is. Függvények, az analízis elemei - Legyen képes a tanuló a körülötte levő világ egyszerűbb összefüggéseinek függvényszerű megjelenítésére, ezek elemzéséből tudjon következtetni valóságos jelenségek várható lefolyására. - Legyen képes a változó mennyiségek közötti kapcsolat felismerésére, a függés értelmezésére. Értse, hogy a függvény matematikai fogalom, két halmaz elemeinek egymáshoz rendelése. Ismerje fel a hozzárendelés formáját, elemezze a halmazok közötti kapcsolatokat. - Lássa, hogy a sorozat diszkrét folyamatok megjelenítésére alkalmas matematikai eszköz, a pozitív egész számok halmazán értelmezett függvény. Ismerje a számtani és mértani sorozatot. - Az emelt szinten érettségiző diák ismerje az analízis néhány alapelemét, amelyekre más szaktudományokban is (pl. fizika) szüksége lehet. Ezek segítségével tudjon függvényvizsgálatokat végezni, szélsőértéket, görbe alatti területet számolni. Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Tudjon a tanuló síkban, illetve térben tájékozódni, térbeli viszonyokat elképzelni, tudja a háromdimenziós valóságot - alkalmas síkmetszetekkel - két dimenzióban vizsgálni. - Vegye észre a szimmetriákat, tudja ezek egyszerűsítő hatásait problémák megfogalmazásában, bizonyításokban, számításokban kihasználni. - Tudjon a feladatok megoldásához megfelelő ábrát készíteni. 177

- Tudjon mérni és számolni hosszúságot, területet, felszínt, térfogatot, legyen tisztában a mérési pontosság fogalmával. - Ismerje a geometria szerepét a műszaki életben és bizonyos képzőművészeti alkotásokban. - Az emelt szinten érettségiző diák tudja szabatosan megfogalmazni a geometriai bizonyítások gondolatmenetét. Valószínűség-számítás, statisztika - Értse a tanuló a statisztikai kijelentések és gondolatmenetek sajátos természetét. - Ismerje a statisztikai állítások igazolására felhasználható adatok gyűjtésének lehetséges formáit, és legyen jártas a kapott adatok áttekinthető szemléltetésében, különböző statisztikai mutatókkal való jellemzésében. - Az emelt szinten érettségiző diák tudjon egyszerűbb véletlenszerű jelenségeket modellezni és a valószínűségi modellben számításokat végezni. - Emelt szinten ismerje a véletlen szerepét egyszerű statisztikai mintavételi eljárásokban. Célok és feladatok: A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterő, az igényes kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére. A matematikatanítás célja feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése, valamint az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése. A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók matematizáló, modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. Fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú bemutatása, és a tanításban való érvényesítése. Fejlesztési követelmények: Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása Helyes tanulási szokások fejlesztése A matematikai nevelés fontos terepe a kulcskompetenciák kialakításának. A problémamegoldó, a kritikai, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, valamint az információ komplex kezelésének kompetenciái beépülnek minden matematikai tevékenységbe. A jó módszerekkel történő matematika-tanítás a kommunikációs képesség fejlesztése mellett az együttműködési képességet is fejleszti. 178

A matematika tanterv tananyagtartalma biztosítja, hogy a Nat kiemelt fejlesztési feladatai tanításunkban megjelenjenek: különböző alkalmazásokban, matematikatörténeti érdekességekhez kapcsolódva, projektfeladatok kapcsán a természettudományos kompetencia, a gazdasági kérdésekben való tájékozódás képessége, környezeti nevelés, a hon-és népismeret, az Európához és a nagyvilághoz, való kapcsolódás szemlélete fejlődik. A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is alkalmazzuk. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvény-szemléletet, megismerkedünk a gyakorlatban előforduló egyszerű függvényekkel, grafikonokkal. Geometriában eszközök felhasználásával fejlesszük a síkban való tájékozódást és a térszemléletet. Tevékenységgel juttatjuk el a tanulókat az egyszerű geometriai transzformációk megismeréséhez, használatához. Ennek segítségével alakítható ki a későbbiekben a dinamikus geometriai szemlélet. A matematika tanításában a matematikai logika bizonyos elemeit („és”, „vagy”, „nem”, „minden”, „van olyan”) tudatosan használjuk. Az időszak vége felé egyszerű sejtések igazolásakor ill. cáfolásakor a „ha … akkor” típusú következtetések is belépnek tanításunkba. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban. Nagy súlyt fektetünk a szövegértő képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel majd algebrai úton történő megoldására. A későbbiekben matematikai szövegek értelmezésével, elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését. A modellalkotás a matematizálás fontos eszköze, segítséget nyújt a problémák megoldásához. Kellő figyelmet fordítunk a mindennapi gyakorlatban fontos mérések és szerkesztések elvégzésére. Így érjük el, hogy a szemléletesen kialakított kerület, terület, felszín, térfogat fogalmakat, számítási módjukat a tanulók alkalmazzák a gyakorlatban. Különböző feladatok segítségével érttetjük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen események, ill. olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. Fokozatosan kialakítjuk a valószínűség szemléletes fogalmát. Helyes tanulási szokások fejlesztése: A tanulókat hozzászoktatjuk, hogy számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, s a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék. Az előbb felsoroltak s a gyakorlati számításoknál elkerülhetetlen kerekítés alkalmazásával is el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el. Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy a feladatok megoldása előtt megoldási tervet, egyes esetekben vázlatrajzot készítsenek. El kell érnünk, hogy a megoldást le is tudják írni. A matematikaórákon, a feladatmegoldásokban az életkornak megfelelően elvárható pontossággal használtatjuk az anyanyelvet ill. a szaknyelvet, s fokozatosan bővítjük a jelölésrendszert. A fogalmak tartalmi megismerése, megértése megelőzi azok definiálását. Különböző eljárások, s egyes tételek eszközként való felhasználását feladatmegoldásban fontos fejlesztési területnek tekintjük. Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése folyamatos feladatunk. 179

7. évfolyam Évi óraszám: 111 Gondolkodási módszerek (3 óra + folyamatosan beépül a teljes tananyagba) Fejlesztési feladatok, tevékenységek Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készségek fejlesztése.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

Matematikatörténeti érdekességek a tananyaghoz kapcsolva. Könyvtár és elektronikus eszközök felhasználása információk gyűjtésére, feldolgozására.

A nyelv logikai elemeinek helyes használata.

Az “és”, “vagy”, “ha”, …akkor”, Gondolatok (állítások, feltéte“nem”, “van olyan”, “minden” lezések, választások, stb.) kifejezések jelentése. világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. Egyszerű („minden”, „van olyan” Egyszerű állítások igazságátípusú) állítások igazolása, cáfola- nak eldöntése. ta konkrét példák kapcsán.

A halmazszemlélet fejlesztése.

Példák konkrét halmazokra: részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet.

Szövegelemzés, lefordítás a matematika nyelvére, ellenőrzés.

Szöveges feladatok megoldása.

A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában.

Változatos kombinatorikai felada- Sorbarendezés, kiválasztás tok megoldása különféle módsze- legfeljebb 4 elem esetén. rekkel. Sorbarendezés, kiválasztás néhány elem esetén.

Számtan, algebra (33 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek Műveletek gyakorlása a racionális számkörben. Zsebszámológépek használata.

Tartalom Műveletek a racionális számok körében (rendszerezés).

Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben.

A bizonyítási igény fej-

A hatványozás fogalma pozitív

10 pozitív egész kitevőjű hat-

180

A továbbhaladás feltételei

lesztése.

egész kitevőre. ványai, 10-nél nagyobb száA hatványozás azonosságai konk- mok normálalakja. rét példákon. Normálalak.

Következtetési képesség fejlesztése összetettebb feladatokban.

Arány, aránypár, arányos osztás gyakorlati esetekben. Százalékszámítási és egyszerű kamatszámítási feladatok. (pl. árképzés, gazdaságosság, termékek anyag-összetétele, időbeosztás)

Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok.

Matematikatörténeti érde- Prímszám, prímtényezős felbonkességek megismerése. tás. Két szám legnagyobb közös osztója, legkisebb közös többszöröse. Egyszerű oszthatósági szabályok (3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6tal). Mindennapi szituációk Egyszerű algebrai egész kifejezéösszefüggéseinek leírása a sek, helyettesítési értékük. matematika nyelvén, képletek értelmezése. Tapasztalatgyűjtés a mér- Egyenletek, egyenlőtlenségek legelvvel kapcsolatban. megoldása következtetéssel, mérlegelvvel.

Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése.

Szövegértelmezés.

Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is.

Szöveges feladatok megoldása.

Egyszerű elsőfokú egy ismeretlenes egyenletek megoldása.

Összefüggések, függvények, sorozatok (12 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek Táblázatok, grafikonok készítése konkrét hozzárendelések esetén. Tájékozódás a síkon a derékszögű koordinátarendszer segítségével.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben. Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszögű koordinátarendszerben. Lineáris függvények.

181

Lineáris függvények ábrázo-

Példák nem lineáris függvényekre lása értéktáblázattal egyszerű (pl.: 1/x függvény). esetekben. Számolási készség fejlesz- Sorozatok vizsgálata (számtani tése a racionális számkör- sorozat). ben.

Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése.

Geometria (30 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek Fejlesztés a gyakorlati mérések, és a mértékegységváltások helyes elvégzésében. Állítások megfogalmazása, és igaz vagy hamis voltának eldöntése. Megoldási terv készítése kerület-, területszámítási feladatoknál. Transzformációs szemlélet fejlesztése.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

Mértékegységek átváltása konkrét Szög (fok), hosszúság, terület, gyakorlati példák kapcsán a kibő- térfogat, tömeg, űrtartalom, vült számkörben. idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete. Háromszögek magasságvonala, területe. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Kör kerülete, területe.

Háromszögek területének kiszámítása.

Szögpárok (egyállású szögek, váltószögek, kiegészítő szögek). Középpontos tükrözés. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. Szabályos sokszögek.

Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése.

Szerkesztési eljárások gyakorlása.

Nevezetes szögek szerkesztése. Háromszöggel kapcsolatos Háromszög szerkesztése alapese- legegyszerűbb szerkesztések. tekben. A háromszög egybevágósági esetei.

A bizonyítási igény felkeltése.

A háromszög belső és külső szögeinek összege. A négyszögek belső szögeinek összege. Három- és négyszögalapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata.

Térszemlélet fejlesztése.

182

Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése.

Valószínűség, statisztika (6 óra) Fejlesztési feladatok, teTartalom vékenységek Valószínűségi és statiszti- Valószínűségi kísérletek egyszerű kai szemlélet fejlesztése. konkrét példák esetében.

Statisztikai adatok elemzése, értelmezése.

A továbbhaladás feltételei

Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma, tulajdonságai.

A gyakoriság fogalma.

Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése.

Egyszerű grafikonok olvasása, készítése.

8. évfolyam Évi óraszám: 111 Gondolkodási módszerek (3 óra + folyamatosan beépül a teljes tananyagba) Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az igényes szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése. A bizonyítási igény Ellenpéldák szerepe a cáfolásban.

Tartalom Gondolatok helyes szóbeli és írásbeli kifejezése. A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás.

A továbbhaladás feltételei Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás.

Könyvtár és egyéb informatikai eszközök használata.

Híres magyar matematikusok.

Szövegelemzés, értelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. Az ellenőrzés, önellenőrzés igényének fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése. A tanult ismeretek közötti összefüggések felismerése, azok értő alkalmazása Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése.

Szövegértelmezés egyszerű esetekben.

Elemek halmazokba rendezése, halmazok elemeinek felsorolása konkrét példák kapcsán. A tanult halmazműveletek alkalmazása konkrét feladatokban. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel (fadiagram, táblázatok készítése).

A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén.

183

Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása.

Számtan, algebra (30 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

Racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedestörtek), példák nem racionális számra, négyzetgyök fogalma. A rendszerező képesség fejlesztése.

A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata.

Számítások egyszerűsítése például azonosságok felismerésével. Zsebszámológépek alkalmazása. A helyettesítési érték célszerű kiszámítása.

Műveletek racionális számkörben. Eredmények becslése.

Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben.

Algebrai egész kifejezések, egyszerű képletek átalakításai. Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben. Algebrai egész kifejezések szorzása egyszerű esetekben. Elsőfokú illetve elsőfokúra viszszavezethető egyszerű egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Alaphalmaz, megoldáshalmaz.

Egyszerű algebrai egész kifejezések, helyettesi értékének kiszámítása.

Ellenőrzés igényének fejlesztése.

Elsőfokú egyenletek megoldása.

Szövegértelmezés, lefordí- Szöveges feladatok megoldása. Egyszerű szöveges feladatok tás a matematika nyelvé- (pl. gazdaságossági számítások, megoldása következtetéssel, re. adó kiszámítása, termékek össze- egyenlettel. tétele, közlekedési problémák) Összefüggések, függvények, sorozatok (12 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényszemlélet fejlesztése. Táblázatok, grafikonok készítése konkrét függvények esetén.

Grafikus megoldási mód-

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

Függvények és ábrázolásuk a x  a x+b függvény és ábráderékszögű koordinátarendszer- zolása konkrét racionális ben. együtthatók esetén. 2 x x ; x x Konkrét, egyszerű feltételnek eleget tevő pontok a koordinátarendszerben. Egy-ismeretlenes egyenletek gra184

szerek alkalmazása (lehe- fikus megoldása. tőség szerint számítógéSorozatok és vizsgálatuk (mértani pen is). sorozat). Kamatos kamat számítása egyszerű konkrét adatokkal. Geometria (20 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek A halmazszemlélet és a térszemlélet fejlesztése. Zsebszámológép használata.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

A tanult testek áttekintése, ismer- Háromszög és négyszög alapú kedés a forgáskúppal, gúlával, egyenes hasábok felszíne és gömbbel. térfogata.

A tanultak alkalmazása más tantárgyak és a mindennapi élet problémáinak megoldása során.

Eltolás a síkban. Vektor, mint irányított szakasz. Két vektor összege, különbsége.

Adott pont eltolása adott vektorral.

A transzformációs szemlélet fejlesztése.

Középpontos nagyítás és kicsinyítés konkrét arányokkal. Szerkesztési feladatok.

Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban.

A bizonyítási igény fejlesztése.

Pitagorasz tétele.

Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).

Számolási készség fejlesz- Egyszerű számításos feladatok a tése. geometria különböző területeiről. Valószínűség, statisztika (6 óra) Fejlesztési feladatok, teTartalom vékenységek Valószínűségi és statiszti- Valószínűség előzetes becslése, kai szemlélet fejlesztése. szemléletes fogalma. Adatsokaságban való eligazodás képességének fejlesztése.

Adathalmazok elemzése (módusz, medián) és értelmezése, ábrázolásuk. Grafikonok készítése, elemzése.

185

A továbbhaladás feltételei Relatív gyakoriság. Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.

9. évfolyam Évi óraszám: 148 Gondolkodási módszerek (8 óra) Fejlesztési feladatok, tevéTartalom kenységek A szemléletes fogalmak de- A megismert számhalmazok finiálása, tudatosítása. (természetes számok, egész számok, racionális számok, valós számok), ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma (nyitott, zárt). Tájékozodás a számegyenesen. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. Alaphalmaz, üres halmaz fogalma. Egyszerű azonosságok szemléletes bizonyítása (Venndiagram). Egyszerű feladatok a logikai szita-formulára. Módszer keresése az összes Kombinatorikai feladatok, az eset áttekintéséhez. összes eset áttekintése. A szükséges és elégséges Az “akkor és csak akkor” feltétel megkülönböztetése. használata – (folyamatos) Tétel és megfordítása (folyamatos).

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a racionális számkörben.

Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége.

Számtan, algebra (55 óra) Fejlesztési feladatok, tevéTartalom A továbbhaladás kenységek feltételei A fogalom célszerű kiterBetűk használata a matema- Az azonosságok ismerete és alkalmajesztése, a számok nagyság- tikában, műveletek betűs zásuk. rendjének tudása. kifejezésekkel. Egytagú, többtagú kifejezések; kifejezések fokszáma. A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás azonosságai; számok abszolút értéke, normál alakja.

186

Fejlesztési feladatok, tevéTartalom A továbbhaladás kenységek feltételei Kombinatív készség fejlesz- Nevezetes azonosságok: Számok abszolútértéke, normál alaktése. kommutativitás, asszociativi- ja. tás, disztributivitás; (a ± b)2, A másodfokú azonosságok alkalmaa2 – b2 szorzat alakja, zása. (a ± b)3, a3 ± b3 szorzat alakja. Szorzattá alakítás módszerei: kiemelés, csoportosítás, nevezetes azonosságok alkalmazása. Műveletek végzése számok- Ezen azonosságok alkalma- A négy alapművelet egyszerű algebkal és algebrai kifejezések- zása egyszerű algebrai tör- rai törtekkel. kel, a szaknyelv használata. tekkel végzett műveleteknél. (Egyszerűsítés, szorzás, osztás, összevonás.) Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. A lineáris egyenletek megoldásának áttekintése. Egyenletek megoldása mérlegelvvel, szorzattá alakítással, értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálatával. Paraméteres egyenletek. Gyakorlati, mindennapi életbeli problémák megoldása egyenletekkel. Algoritmikus gondolkodás Elsőfokú kétismeretlenes Egyszerű egyenletrendszerek biztos és a gyakorlati problémák egyenletrendszer megoldása megoldása. modellezése, értő szövegol- (behelyettesítő módszer, A százalékszámítás alkalmazása vasás. egyenlő együtthatók módsze- a gyakorlatban. re, grafikus módszer). Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás, példák többismeretlenes egyenletrendszerre. A rendszerező-képesség fej- Abszolútértékes egyenletek. lesztése.

187

Fejlesztési feladatok, tevéTartalom A továbbhaladás kenységek feltételei A matematika iránti érdeklő- Relatív prímek, oszthatósági 3-mal, 9-cel való oszthatóság ismeredés erősítése az elemi szám- feladatok (számolás maradé- te. elmélet alapvető problékokkal, oszthatósági szabá- Számok prímtényezőkre való bontása. máival és matematikatörté- lyok: 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5neti vonatkozásaival. Induk- tel, 9-cel való oszthatóság), a tív gondolkodás fejlesztése prímszámok száma. Prímté(próbálgatás, általánosítás). nyezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Példa számrendszerekre. Függvények, sorozatok (26 óra) Fejlesztési feladatok, tevéTartalom kenységek A függvényszemlélet fejlesz- A függvény fogalma, elemi tése: a hozzárendelések sza- tulajdonságai; a lineáris bályként való értelmezése. függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függA megfelelő modell megke- vény, a négyzetgyök függresése. vény, gyakorlati példák további függvényekre (egészrész-, törtrész-, előjelfüggvény), a fordított arány, x a

Célszerű eszközhasználat.

a . x

A továbbhaladás feltételei Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete. Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével.

A vizsgált függvények

elemi tulajdonságai: értékkészlet, zérushely, monotonitás, korlátosság, szélsőértékek. Függvénytranszformációk. Az alapfüggvények transzformációja Egyszerű példák változó és egy lépés esetén. értéktranszformációkra (eltolás az x illetve y tengely mentén). Kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus megoldása.

Geometria (45 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

188

A továbbhaladás feltételei

Fejlesztési feladatok, tevéTartalom A továbbhaladás kenységek feltételei Tájékozottság a megismert Geometriai alapfogalmak Speciális háromszögek, négyszögek és síkidomok tulajdonságaiban. (pontok, egyenesek és síkok szabályos sokszögek tulajdonságaikölcsönös helyzete), három- nak ismerete. szögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. Sejtések megfogalmazása, új Nevezetes ponthalmazok a A nevezetes vonalak ismerete, összefüggések felfedezése, síkban és a térben. a háromszög beírt és köréírt körének bizonyítási igény kialakítása. A háromszög nevezetes vo- ismerete. nalai, beírt köre, körülírt körre. Thalész tétele, néhány alA körrel kapcsolatos fogalmak és az kalmazása, a kör és érintői, érintő tulajdonságának ismerete. érintősokszög fogalma. A transzformációk, mint A geometriai transzformáció A megismert transzformációk tulajfüggvények értelmezése, a fogalma, példák geometriai donságainak felhasználása egyszerű, matematika különböző terü- transzformációkra. konkrét esetekben. letei közötti kapcsolatok ke- A tengelyes és középpontos resése. tükrözés, ezek tulajdonságai, néhány alkalmazása (tengelyes és középpontos szimmetria; a paralelogramma, a háromszög és a trapéz középvonala, a háromszög súlypontja). Az eltolás áttekintése, rendszerezése, a vektor fogalma. Példa további egybevágósági transzformációra (pont körüli elforgatás, forgásszimmetria). Az egybevágóság mint reláció; alakzatok egybevágósága; háromszögek egybevágóságának alapesetei. Síkbeli tájékozódás, terve- A forgásszög fogalma, ívzés, a konstrukciós, analizáló mérték, a kör középponti képesség és a diszkussziós szöge, körív hossza, körcikk igény kialakítása, sokoldalú kerülete, területe. szemléltetés, szerkesztőprogramok megismerése. Egyszerű szerkesztési feladatok.

189

Valószínűség, statisztika (8 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek A statisztikai adatok helyes értelmezése. A hétköznapi életben megjelenő statisztikai adatok elemzése.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei Statisztikai adatok és ábrázo- Számsokaság számtani közepének lásuk (kördiagram, oszlopdi- kiszámítása, a középső érték (medián) agram stb.), számtani közép, és a leggyakoribb érték (módusz) medián, módusz; adatok ismerete. szóródásának mérése. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.

Év végi ismétlés és rendszerező összefoglalás (6 óra) 10. évfolyam Évi óraszám: 148 Gondolkodási módszerek (8 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei Tétel és megfordítása. (fo- A csak kimondott, illetve be is bizolyamatos) nyított összefüggések megkülönbözBizonyítási módszerek, jel- tetése. legzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulyaelv konkrét példákon keresztül). Változatos kombinatorikai Egyszerű sorbarendezési és kiválaszfeladatok a hétköznapi élet- tási feladatok konkrét elemszám eseből. tén.

Számtan algebra (55 óra) Fejlesztési feladatok, tevéTartalom kenységek A permanencia elve a szám- A valós szám szemléletes fogalom bővítésében. fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja. Kapcsolat a racionális számok (közönséges) tört és tizedes tört alakja között. Példák irracionális számokra ( 2 , szakaszok összemérhetetlensége).

190

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

A továbbhaladás feltételei A négyzetgyökvonás azo- A négyzetgyökvonás azonosságainak nosságai. Gyökjel alól kiho- alkalmazása egyszerű esetekben. zatal, gyökjel alá bevitel, törtek nevezőjének gyöktelenítése. Az n-edik gyök fogalma, azonosságai. A megoldás keresése többfé- A másodfokú egyenlet meg- A megoldóképlet biztos ismerete és le úton, tanulói felfedezések, oldása (teljes négyzetté ki- alkalmazása. önálló eljárások keresése. egészítés), a megoldóképlet Két pozitív szám számtani és mértani Az algoritmikus gondolko- (a megoldhatóság vizsgálata, közepének fogalma. dás fejlesztése. a diszkrimináns szerepe), gyöktényezős alak, gyökök és együtthatók összefüggése. A másodfokú egyenlet és a másodfokú függvény kapcsolata. Paraméteres másodfokú egyenletek. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Egyszerű szélsőérték-feladatok megoldása. A matematika eszközként Másodfokú egyenletre veze- Különböző típusú egyszerű szöveges való felhasználása gyakorlati tő szöveges feladatok. feladatok megoldása. és természettudományos problémák megoldásában. Diszkussziós igény az algeb- Ekvivalens és nem ekviva- Egyszerű négyzetgyökös egyenlet rai feladatoknál. lens lépések egyenletek át- megoldása. alakításánál, egyszerű négy- A megoldások ellenőrzése. zetgyökös egyenletek. Az értelmezési tartomány és az értékkészlet vizsgálata. Az algebrai és grafikus mód- Másodfokú egyenlőtlenség szerek együttes alkalmazása megoldása. A megoldások a problémamegoldásban. ábrázolása számegyenesen. Függvények, sorozatok (16 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

191

A továbbhaladás feltételei

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Új függvénytulajdonságok megismerése, függvénytranszformációk további alkalmazása. A négyjegyű függvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerű használata.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei A szögfüggvényfogalom ki- A szögfüggvények definíciójának terjesztése, a forgásszög ismerete, az x ® sinx és x ® cosx szögfüggvényeinek értelme- függvények ábrázolása és tulajdonsázése, összefüggések a szög gai. szögfüggvényei között (sin2a + cos2a = 1, pótszögek szögfüggvényei közötti kapcsolat, kiegészítő szögek szögfüggvényei közötti kapcsolat, szögek ellentettjének szögfüggvényei). A trigonometrikus függvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása. Egyszerű trigonometrikus egyenletek megoldása.

Geometria (53 óra) Fejlesztési feladatok, tevéTartalom A továbbhaladás kenységek feltételei A transzformációs szemlélet A körrel kapcsolatos ismere- A hasonlóság szemléletes tartalmának fejlesztése. tek bővítése: kerületi és kö- ismerete, a középpontos nagyítás és zépponti szög fogalma, kerü- kicsinyítés alkalmazása egyszerű leti szögek tétele; húr- gyakorlati feladatokban. négyszög fogalma, húrnégyszögek tétele. Párhuzamos szelők és szelőszakaszok tétele. A szögfelezőtétel. A középpontos hasonlósági transzformáció fogalma és tulajdonságai. A hasonlósági transzformáció fogalma, síkidomok hasonlósága.

192

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Kreatív problémamegoldás. Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei A háromszögek hasonlósá- Az alapesetek ismerete. gának alapesetei. A felsorolt tételek ismerete és alkalA hasonlóság alkalmazásai: mazása egy vagy két lépéssel megháromszög súlyvonalai, oldható számítási feladatoknál. súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben (befogótétel, magasságtétel), körhöz húzott érintő és szelőszakaszok tétele. Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének alkalmazása. Hegyesszögek szögfüggvényeinek értelmezése, szögfüggvények alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Síkbeli és térbeli számítások (pl. háromszögek, négyszögek, sokszögek területének meghatározása szögfüggvények segítségével). Nevezetes szögek szögfüggvényértékeinek kiszámítása. A vektorok további alkalma- A vektorok összege, szorzása zása. számmal, vektor felbontása különböző irányú összetevőkre a síkban. Vektorok a koordinátarendszerben. Valószínűség, statisztika (10 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

193

A továbbhaladás feltételei

Fejlesztési feladatok, tevéTartalom A továbbhaladás kenységek feltételei A valós helyzetek értelmezé- További valószínűségi kísér- Egyszerű problémák megoldása se, megértése és értékelése. letek, a valószínűség becslé- a klasszikus valószínűségi modell se, kiszámítása egyszerű alapján. esetekben. A valószínűség szemléletes fogalma (esemény, lehetetlen esemény, biztos esemény, komplementer esemény fogalma, valószínűsége). A valószínűség kiszámítása konkrét esetekben. Év végi ismétlés, rendszerező összefoglalás (6 óra) 11. évfolyam Évi óraszám: 148 Gondolkodási módszerek (15 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek A kombinatív, rendszerezési készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. Előzetes becsléshez szoktatás, a becslés összevetése a számításokkal.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei Véges halmaz permutációi, Egyszerű kombinatorikai feladatok variációi, kombinációi szá- megoldása. mának meghatározása egyszerű esetekben. Binomiális együtthatók, Pascal-háromszög. Véges halmaz részhalmazainak száma. Vegyes kombinatorikai feladatok. A gráf modellként való fel- Gráfelméleti alapfogalmak, A gráf szemléletes fogalma, egyszerű használása. alkalmazásuk. alkalmazásai. Feladatok megoldása gráfokkal. Számtan, algebra (41 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

194

A továbbhaladás feltételei

Fejlesztési feladatok, tevékenységek

A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

Másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldása új ismeretlen bevezetésével. A hatványozás kiterjesztése A hatványozás definíciója, művelepozitív alap esetén racionális tek, azonosságok ismerete egész kitekitevőkre. vő esetén. A hatványozási azonosságok. A logaritmus értelmezése. A logaritmus fogalmának ismerete, A logaritmus, mint a hatvá- azonosságainak alkalmazása egyszenyozás inverz művelete. rűbb esetekben. A logaritmus azonosságai.

Bizonyítás iránti igény mélyítése. Matematikatörténeti vonatkozások megismerése (könyvtár- és internethasználat). Az absztrakciós és szinteti- Exponenciális és logaritmi- A definíció és az azonosságok egyzáló képesség fejlesztése. kus egyenletek, egyenlőtlen- szerű alkalmazása exponenciális és Az önellenőrzés igényének ségek. logaritmusos egyenlet, egyenlőtlenfejlesztése. ség esetén. Függvények, sorozatok (16 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényfogalom fejlesztése. Összefüggések felismerése a matematika különböző területei között. A bizonyításra való törekvés fejlesztése.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. Számítógép használata a A szögfüggvényekről tanul- Az alapfüggvények ábrái és legfontofüggvényvizsgálatokban és a tak áttekintése. sabb tulajdonságainak vizsgálata (értranszformációkban. A tanult függvények tulaj- telmezési-tartomány, értékkészlet, donságai (értelmezésizérushely, szélsőérték). tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). A szögfüggvények transzformációi: f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(cx).

195

Geometria, mérés (55 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra törekvés. Bizonyítás iránti igény továbbfejlesztése. A fizika és a matematika termékeny kapcsolatának megmutatása.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei A vektorokról tanultak átte- Vektorműveletek és tulajdonságaik kintése, rendszerezése. (összeadás, kivonás, skalárral való A vektorműveletek tulajdon- szorzás). ságai. Vektorok alkalmazásai. Vektorok a koordinátarendszerben. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. A skaláris szorzat koordinátákkal kifejezve. A skaláris szorzat alkalmazásai; addíciós tételek (sin(a ± b), cos(a ± b), sin2a, cos2a). Tervszerű munkára nevelés. Szinusztétel, koszinusztétel. A szinusztétel és a koszinusztétel alAz esztétikai érzék fejleszté- Az alkalmazásukhoz szüksé- kalmazása alapfeladatok megoldásáse. ges egyszerű trigonometri- ban (a háromszög hiányzó adatainak kus egyenletek. meghatározása). A matematika gyakorlati Távolság, magasság és szög felhasználása. meghatározása gyakorlati A zsebszámológép és a szá- feladatokban és a fizikában. mítógép alkalmazása. Az eredmények realitásának és pontosságának eldöntése. Geometriai feladatok megol- Helyvektor. Vektorok koordinátáinak biztos haszdása algebrai eszközökkel. Műveletek koordinátákkal nálata. adott vektorokkal. A bizonyítási készség fej- Szakasz osztópontja. A há- Szakasz felezőpontja koordinátáinak lesztése. romszög súlypontja. kiszámítása. Két pont távolsága, szakasz A kör középponti egyenletének ismehossza. rete. A kör egyenlete. A kétismeretlenes másodfokú egyenlet és a kör egyenletének kapcsolata.

196

Fejlesztési feladatok, tevéTartalom A továbbhaladás kenységek feltételei Adott probléma többféle Az egyenes irányára jellemző Az egyenes egy szabadon választott megközelítése. adatok: az irányvektor, a egyenletének tudása. normálvektor, az iránytangens fogalma, kapcsolatuk. Két egyenes metszéspontjának megAz egyenes egyenlete, kü- határozása. lönböző alakjai. Kör és egyenes kölcsönös helyzetéKét egyenes párhuzamossá- nek vizsgálata. gának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintője. A parabola mint ponthalmaz. A parabola tengelyponti egyenlete. Valószínűség, statisztika (15 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek A körülmények kellő figyelembevétele. Előzetes becslés összevetése a számításokkal.

Tartalom

Egyszerű valószínűségszámítási problémák. Néhány konkrét eloszlás vizsgálata. Műveletek eseményekkel konkrét valószínűségszámítási példák esetén (“és”, “vagy”, “nem”). Modellalkotásra nevelés. Relatív gyakoriság. Modell és valóság kapcsola- A valószínűség klasszikus ta. modellje. A számítógép alkalmazása Statisztikai mintavétel. (Viszstatisztikai adatok, illetve szatevéses és visszatevés véletlen jelenségek vizsgála- nélküli mintavétel.) tára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése. Év végi ismétlés, rendszerező összefoglalás (6 óra)

197

A továbbhaladás feltételei

A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása.

12. évfolyam Évi óraszám: 128 Gondolkodási módszerek (15 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az ismeretek rendszerezése: A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása.

A deduktív gondolkodás fejlesztése.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei Kijelentés fogalma, művele- Az előző években felsorolt továbbhatek kijelentésekkel: ladási feltételek. konjunkció, diszjunkció, negáció, ekvivalencia, implikáció. A logikai műveletekre vonatkozó egyszerű azonosságok. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. Néhány példa a teljes indukció megismertetésére. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése.

Számtan, algebra (23 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

Rendszerező összefoglalás Számhalmazok Matematikatörténeti ismere- Számelméleti összefoglalás. tek (könyvtár- és internet- A valós számok és részhalhasználat). mazai. Szám- és műveletfogalom A műveletek értelmezése, biztos alkalmazása. műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Egyenletek

198

A továbbhaladás feltételei Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek.

Fejlesztési feladatok, tevéTartalom kenységek Tervszerű, pontos és feNevezetes másod- és hargyelmezett munkára nevelés. madfokú algebrai azonossáAz önellenőrzés fontossága. gok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe (értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálata). Egyenlőtlenségek. Egyenlet-, illetve egyenlőtlenségrendszerek. Másodfokú kifejezések. Másodfokú egyenletek, Vičte formulák. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerű egyenletek. A problémamegoldó gon- Szöveges feladatok. Paramédolkodás, a szövegértés, teres feladatok. a szövegelemzés fejlesztése.

A továbbhaladás feltételei

Függvények, sorozatok (25 óra) Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

A továbbhaladás feltételei A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat esetén az A matematika alkalmazása a Számtani és mértani sorozat, n-dik tag, és az első n elem összegégyakorlati életben. az n. tag, az első n elem ösz- nek kiszámítása feladatokban. Matematikatörténeti felada- szege. Kamatoskamat-számítás alkalmazása tok. Kamatoskamat-számítás. egyszerű gyakorlati feladatokban. Példák egyéb sorozatokra (rekurzió, pl. a Fibonaccisorozat). Rendszerező összefoglalás Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek.

199

Fejlesztési feladatok, tevéTartalom kenységek Az absztrakciós készség fej- A függvényekről tanultak lesztése. áttekintése, rendszerezése. A függvényszemlélet fejlesz- Az alapfüggvények ábrázotése. lása. A függvények alkalmazása a Függvénytranszformációk. gyakorlatban és a természet- f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(cx). tudományokban. Függvényvizsgálat a függvények grafikonjainak segítségével.

A továbbhaladás feltételei

Geometria, mérés (45 óra) Fejlesztési feladatok, tevéTartalom A továbbhaladás kenységek feltételei A térszemlélet fejlesztése. Térelemek kölcsönös helyze- Az előző években felsorolt továbbhaAz esztétikai érzék fejleszté- te, távolsága, szöge. Egysze- ladási feltételeken kívül: se. rű kombinatorikus geometri- térelemek kölcsönös helyzetének, ai problémák vizsgálata. távolságuk, hajlásszögük definíciójáA síkra merőleges egyenes nak ismerete. tételének ismerete. Egyszerű poliéderek. A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek A matematika gyakorlati összefoglalása. A terület és a alkalmazásai a térgeometriá- térfogat fogalma. ban. A poliéderek felszíne, térfoSík- és térgeometriai ismere- gata. A megismert felszín- és térfogat szátek összekapcsolása, analó- A hengerszerű testek, a hen- mítási képletek alkalmazása egyszerű giák felismerése. ger felszíne és térfogata. feladatokban. Kúpszerű testek. A Cavalieri-elv. A kúpszerű testek felszíne és térfogata. A csonkagúla, csonkakúp térfogata, felszíne. A gömb felszíne, térfogata. Poliéderek és forgástestek körülírt és beírt gömbjei. Rendszerező összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok.

200

Fejlesztési feladatok, tevéTartalom kenységek A függvényszemlélet fejlesz- A geometriai transzformácitése. ók áttekintése. A deduktív gondolkodás Háromszögekre vonatkozó fejlesztése. tételek és alkalmazásaik. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. A matematika különböző Vektorok, vektorok koorditerületei közötti összefüggé- nátái. sek felhasználása. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordinátarendszer. Alakzatok egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik.

A továbbhaladás feltételei

Valószínűség, statisztika (10 óra) Fejlesztési feladatok, tevéTartalom A továbbhaladás kenységek feltételei A leíró statisztika és a Statisztikai és mintavételi ada- Az előző években felsorolt továbbvalószínűségszámítás gyakor- tok vizsgálata (közvélemény- haladási feltételek. lati szerepe, alkalmazása. kutatás, minőség ellenőrzés). A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára. Geometriai modell szerepelte- A valószínűség meghatározása tése a valószínűség meghatá- geometriai mérték segítségérozására. vel. A geometriai modellre visszavezethető feladatok. A véletlen paradoxonai. Összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: Egyszerű klasszikus valószínűségszámtani közép, mértani kö- számítási feladatok megoldása. zépsúlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell.

201

Emelt szintű érettségire felkészítő csoport programja: TÉMÁK Halmazok

KÖVETELMÉNYEK Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra

Matematikai logika

Ismerje és alkalmazza a direkt és indirekt bizonyítási módszereket, a teljes indukció módszerét, a skatulyaelvet.

Kombinatorika

Ismerje a permutációk, variációk, kombinációk kiszámítására vonatkozó képleteket. Binomiális tétel alkalmazása

Gráfok

Pont, él, fok, út, kör, összefüggő gráf, fa ismerete, definíciók. Ismerje ezek közötti összefüggéseket.

Számelmélet

Oszthatósági feladatok megoldása Számrendszerek ismerete, áttérés más számrendszerre

Racionális, irracionális számok

Bizonyítsa, hogy 2 irracionális szám

Hatvány, gyök, logaritmus

Permanencia elv Irracionális kitevőjű hatvány szemléletes jelentése Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén, a négyzetgyökvonás és a logaritmus azonosságait

Betűkifejezések

Tudja alkalmazni az an –bn és az a2m+1 +b2m+1 kifejezés szorzattá alakítását

202

Algebrai egyenletek, Egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Tudjon elsőfokú egyenleteket megoldani. Két- és háromismeretlenes egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű kétismeretlenes paraméteres egyenletrendszer megoldása.

Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét, a Viéte-formulákat és alkalmazza azokat. Másodfokú, paraméteres egyenletek megoldása.

Magasabb fokú egyenletek Tudjon másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldani. Értelmezési tartomány, illetve értékkészletvizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása. Négyzetgyökös egyenletek

Tudjon két négyzetre emelést igénylő egyenleteket megoldani

Abszolútértékes egyenletek

Abszolútértékes egyenletek algebrai megoldása.

Exponenciális, logaritmikus egyenletek

Tudjon egyenleteket megoldani.

Trigonometrikus egyenletek

Tudjon trigonometrikus egyenleteket megoldani

Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerk

Tudjon megoldani összetett feladatokat Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenlőtlenségeket megoldani

203

Középértékek, egyenlőtlenségek

A függvény

Ismerje n szám számított középértékeit ( aritmetikai, geometriai, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendbeli viszonyaikra vonatkozó tételeket. Bizonyítsa be két szám esetén a számtani és mértani közepek közötti relációt, és tudjon ez alapján feladatokat megoldani. Függvénytani fogalmak pontos definíciója. Függvény leszűkítésének és kiterjesztésének fogalma Összetett függvény fogalma Ismerje tudja ábrázolni a hatványfüggvényeket . Tudjon az ismert függvényekből összetett függvényeket képezni. Tudja ábrázolni az alapvető függvények transzformáltjainak grafikonját.

Függvénytranszformációk

A függvények jellemzése

Sorozatok

Számtani és mértani sorozatok Kamatos kamat

Az analízis elemei

Differenciálszámítás

Korlátosság A függvények tulajdonságait az alapfüggvények ismeretében transzformációk segítségével határozza meg. Konvexség és konkávság fogalma a jellemzés során. Egyszerűbb, másodfokú függvényre vezető szélsőérték-feladatok megoldása. Sorozat jellemzése, a konvergencia szemléletes fogalma Egyszerű rekúrzív képlettel megadott sorozatok an és Sn összefüggések bizonyítása Végtelen mértani sor fogalma, összege Tudjon gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet számolni Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát. A folytonosság szemléletes fogalma. Tudja a differencia- és differenciálhányados definícióját. Alkalmazza az összeg, konstansszoros, szorzat- és hányadosfüggvény deriválási szabályait. Alkalmazza egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási szabályát.

204

Integrálszámítás

Elemi geometria Geometriai transzformációk

Tudja bizonyítani, hogy (xn),=nxn-1 , n természetes szám esetén Ismerje a trigonometrikus függvények deriváltját. Alkalmazza a differenciálszámítást: -érintő egyenletének felírására, -szélsőérték-feladatok megoldására, -polinomfüggvények vizsgálatára. Ismerje folytonos függvényre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait. Ismerje a kétoldali közelítés módszerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton-Leibniztételt. Tudja a polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolni. Alakzatok távolságának értelmezése A parabola fogalma A transzformáció, mint függvény Az egybevágósági transzformációk definíciói. A síkidomok egybevágóságának definíciói, sokszögek egybevágóságának elégséges feltétele. Pont körüli forgatás alkalmazása. Térbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengely körüli forgatás, pontra vonatkozó tükrözés, síkra vonatkozó tükrözés). Ismerje a hasonlósági transzformáció fogalmát. Tudja a merőleges vetítés fogalmát, tudja azt alkalmazni gyakorlati feladatokban.

205

Síkbeli és térbeli alakzatok

Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira és köreire vonatkozó tételeket. A következő tételek bizonyítását ismerje: -Pitagorasz-tétel és megfordítása -magasság- és befogótétel -húrnégyszögek és érintőnégyszögek tétele -konvex sokszög átlóinak száma, belső és külső szögösszeg -külső pontból húzott érintő merőleges a sugárra -érintőszakaszok hossza egyenkő -kerületi és középponti szögek tétele -Thalész tétele és megfordítása A skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása.

Vektorok a síkban és térben Trigonometria

Koordinátageometria

Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni egyszerű feladatokban az addíciós tételeket. Bizonyítsa a szinusz-és koszinusz tételt.

Tudja igazolni a következőket: -szakasz felező és harmadolópontjai koordinátáinak kiszámítására vonatkozó összefüggések -háromszög súlypontjára vonatkozó összefüggések -egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban. A kör egyenletének levezetése. A kör és a másodfokú kétismeretlenes egyenlet kapcsolata. Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, metszéspontjainak felírása. Külső pontból húzott érintő egyenletének felírása. A parabola x2=2py alakú egyenletének levezetése. Feladatok a koordinátarendszerrel párhuzamos tengelyű parabolákra.

206

Kerület, terület, felszín, térfogat

A háromszög területére vonatkozó összefüggések bizonyítása, a Héron-képlet alkalmazása. Térgeometriai feladatok megoldása. Leíró statisztika Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt leolvasni. Ismerje az adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolatot. A valószínűség számítás elemei Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószínűség, függetlenség, függőség. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. Geometriai valószínűség. A binomiális eloszlás és hipergeometriai eloszlás tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében. Az emelt óraszámú matematika képzésről (C osztály) A képzés 2004/2005-ös tanévtő indul felmenő rendszerben. A jelentkezőknek központi felvételi feladatsort kell megoldaniuk matematikából.. A képzés célja a matematika iránt érdeklődő tanulók logikai készségének fejlesztése, az egyes témakörök alaposabb megismertetése, az egyes témakörök alaposabb megismertetése. Cél az, hogy rendelkezzen a tanuló a felsőfokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal. Képes legyen a gondolatmenetében világosan, érthetően alkalmazni a matematikai modellalkotás lépéseit (probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése, összefüggések keresése, az eredmények matematikai módszerekkel történő kiszámítása, igazolása, értelmezése) Cél még a kombinatív készség, és a kreatív gondolkodás fejlesztése. A képzés 4 éven keresztül heti 5 órában történik. 9. és 10. évfolyamon a tananyag megegyezik a „normál” anyaggal, de a feladatsorok mélységében különbözik. 11.-12. évfolyamon az emelt szintű képzés anyagával egyezik meg. Kiemelt szerepet kap a versenyfeladatok megoldása, illetve a versenyekre való felkészítés. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez: Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt területeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képessé-

207

gekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, lejegyzése, rendszerezése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek. Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet: Diagnosztikus mérések (a mérések olyan információt szolgáltatnak, amelyek elemzése segítséget nyújthat a tanárnak a hiányosságok feltárásához, a hibák korrigálásához, a problémák jó megoldásának megtalálásához). Témazáró dolgozatok, felmérések (Az összeállításánál egyik fontos szempont legyen, hogy a kitűzött feladatok megoldása beleférjen a tervezett időkeretbe. A felmérést különböző nehézségű feladatokból célszerű összeállítani. Legyen köztük az adott téma alapvető ismereteire közvetlenül épülő, valamint gyakorolt típusfeladat és olyan feladat is, amelyik megoldása megfelelő nehézségű akadály elé állítja a matematikából tehetségesebb, jól felkészült tanulókat is.) Az írásbeli beszámolók más formái lehetnek a 10-20 perces röpdolgozatok, valamint az otthoni munkára építő házi dolgozat (kutatómunka összegezése, projekt feladat beszámolója). A szóbeli felelet lehet egy-egy probléma megoldása, kiselőadás tartása pl. matematikatörténeti érdekességekről, feladatok ismertetése matematikai lapok tartalmából. Az értékelés alapelvei a következetesség, a humánum, a kölcsönös bizalom legyenek. Ezzel az értékelés is megerősítheti a pozitív motivációt. Az egyéni értékelés összegzésének összetevői: Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján. Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. Az emelt óraszámú matematika képzésről (C osztály) Felhasznált tankönyvek: Matematika tankönyvcsalád és feladatgyűjtemények MOZAIK KIADÓ Matematika 7-8 I-II. kötet Apáczai kiadó Gyakorló érettségire felkészítő fgy. III. kötet 208

Matematika Feladatgyűjtemény I Egységes Érettségi Feladatgyűjtemény I-II Négyjegyű függvénytáblázat Matematika a középiskolák részére – Emeltszintű kiegészítő tananyag Emeltszintű érettségi feladatgyűjtemény Eszközök: körző, vonalzók, számológép

INFORMATIKA 7-12. évfolyam Célok és feladatok: A mai információs társadalomban az IKT (információs és kommunikációs technológia) hardver és szoftver eszközeinek gyors fejlődésével párhuzamosan, folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az adat, az információ áruvá válik, és az információs szektor egyre több munkaerőt alkalmaz. Napjainkban a tudás reformációja is zajlik, az egyén és a tudás viszonya megváltozik. A webhelyek összességén lényegében az egész emberi kultúra, a társadalom minden szférája reprezentálódik. Az internet nyújtotta lehetőségeket felhasználva az egyén és az információ (az egyén és a tudás) közvetlenebb kapcsolatba kerül. A kommunikáció sebessége radikálisan felgyorsul. Megváltozik az egyén magatartása is, kritikus és értő módon kell közölnie, fogadnia és kezelnie az információt. Az információs és kommunikációs kultúrát minden gyermek számára hozzáférhetővé kell tenni. Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép, mozgókép, hang …), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle információit "hordozza" és megjeleníti. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben a virtuális környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT eszközökkel. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony gyermekek - megfelelő továbbtanulás után - később az információs gazdaságban mint alkotó munkaerő dolgozhassanak. Az ipari társadalom kialakulásával az iskola átalakult, a mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően. Az iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira. Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására, fogyasztására, (Fogyasztót védő szempontok pl. panaszok intézése az elektronikus vásárlás területén), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni. Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű

209

tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Fejleszteni kell a gyerekek digitális kompetenciáját. A társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben, a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, - gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik – amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt és azt az „alkalmazói vizuálismanuális nyelvtudást”, amellyel a számítógéppel kommunikálunk. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása, különféle alkalmazásokban és az interneten. A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és az informatikai kompetenciák rokonsága. Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése során. Mindezeken túlmenően a tevékenység-algoritmusok nagy szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és az információk kezelésében is. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk és előre jelezzük a természeti folyamatokat illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A matematika köztudottan a természetleírás, különösen a fizikai leírás átütő erejű eszköze, nyelve. A természeti rendszerekre vonatkozó számítások azonban gyakran nagy nehézségekbe ütköznek, továbbá jelentős probléma bizonyos mérések során nyert nagy mennyiségű adat informatikai kezelése, feldolgozása is. A korszerű számítógépek és modellek alkalmazásával azonban korábban elképzelhetetlen mennyiségű számítást lehet rövid idő alatt elvégezni. Ezzel a természettudományos és műszaki modellezés praktikus szempontból magasabb szintre lépett. Az informatikai-számítástechnikai kompetencia itt kapcsolódik szorosan a matematikai és a természettudományos kompetenciához. A természettudomá-

210

nyos és műszaki-technikai kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. Ezen a ponton szintén kapcsolódik az informatikához. A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, e-könyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatástechnikai eszközök (projekttor, interaktív tábla …). A hatékony és önálló tanulás fel is tételezi, hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására. Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal. Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a számítógépes gyakorlati tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel lehetőséget nyújt az állampolgári kompetencia fejlesztésére. Az információ nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére. Az informatikaoktatás hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez, amennyiben külön foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal, kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikai kompetenciák szükségesek a munka világának szinte minden információkezelést és szellemi tevékenységet igénylő területén. Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra. Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált műalkotások, illetve művészetek száma is. Az informatikaoktatás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű eszköze. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár "forrásközpont”-ként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a 211

könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. Mindehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Egyes kulcskompetenciák meghatározó szerepe különösen megfigyelhető az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, a gazdasági nevelés, a környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, a felkészülés a felnőtt lét szerepeire, kiemelt fejlesztési feladataiban. Az informatikaoktatás és nevelés részben az ismeretek szintjén, nagyrészt azonban a feladatmegoldások, problémamegoldások, alkalmazások szintjén építi be a kiemelt fejlesztési feladatokat napi gyakorlatába. Az informatikaoktatásban a differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelően, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ennek érdekében olyan differenciálást kell alkalmazni, amely optimálisan alkalmazkodik az egyének tudásához, kompetenciáihoz, olyan szervezési irányítási és értékelési módokat kell alkalmazni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakulását és fejlesztését. Az egyéni és a kooperatív tanulási technikák, valamint az IKT alkalmazása erre különösen tág teret nyújt az informatikában. A tantárgy oktatásának célja, hogy megismertesse az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Fejlesztési követelmények: A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Ismerje fel, és alkalmazza a számítógépes kommunikációban leggyakrabban előforduló vizuális és manuális jeleket, jelkombinációkat. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje a legalapvetőbb szöveges-rajzostáblázatos dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudja kezelni és szerkeszteni a multimédiás dokumentumok alapelemeit. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudja a digitális tudásbázis-rendszert és az oktatóprogramokat használni.

212

Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). A problémamegoldás során segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Legyen képes a feladat megoldására készített algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel, figyelje meg a paraméterek módosításának hatását. A tanuló értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon információt szerezni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Tanulmányozza az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit, az újonnan felmerülő pszichológiai és szociális kérdéseket. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségre káros hatásait (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). Legyen tájékozott az e-kereskedelemről. Tudjon terméket és szolgáltatást interneten rendelni, illetve vásárolni. A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni.

213

Általános kompetenciák: A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa      

korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése) algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú); önálló munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ...); együttműködő-készség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást); alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a „termékségnek” minden egyes következményével együtt); az informatika és a társadalmi kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit).

Tartalomorientált kompetenciák: Információs társadalom  

A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba;  képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani;  ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;  ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit;  ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok - hardver  A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában;  ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit;  ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait;  legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok - szoftver  A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;  tudja kezelni a könyvtárszerkezetet;  ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit;  ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés  A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; 214

   

tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit; tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ...) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni;  tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;  tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra;  tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés  A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;  tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit;  legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni;  legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;  tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;  tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés  A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;  legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;  az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani;  tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni;  tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;  nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni;  a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások  Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal;  tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni;  tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;  tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni;  tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika  A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;  tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit;  tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;  tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani;  grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;  képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat  A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;  rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;  a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;  ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!

215

Algoritmizálás, adatmodellezés  A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;  tudjon pontos feladatmeghatározás után adatmodellt felállítani;  tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt;  tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;  legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére! A programozás eszközei  A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani;  legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét;  legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne! Tárgyi feltételek:  számítógép, annyi, hogy lehetőleg egy gépre egy diák jusson; ◦ multimédia alkalmazások futtatására is legyen alkalmas ◦ rendelkezzen CD/DVD olvasóval ◦ Windows XP ill. Linux operációs rendszerrel  helyi hálózat, jó minőségű, gyors külső hálózati kapcsolattal  kivetítő és hordozható számítógép tanári munkaállomásként  hálózati (színes) nyomtató  szkenner  fejhallgató a számítógépekhez  digitális kamera 7. évfolyam Fejlesztési feladatok: TÉMAKÖRÖK Hardver- és szoftverkörnyezet

TARTALMAK BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Az informatikai eszközök használata A számítógép fő részei. Számí- A személyi számítógép fő részeinek tástechnikai eszközök kezelése. és működése lényegének megértéBillentyűzet, egér, lemezmeghaj- se; a billentyűzet és az egér gyakortók, nyomtató, szkenner (mikro- lott kezelése, a lemezmeghajtók és fon, hangszóró, fülhallgató), di- más perifériák használata. Különfégitális fényképezőgép. Hordoz- le jelfajták csoportosítása; az inható számítógép. Mobilformáció és adat megkülönböztetékommunikációs eszközök. se; különféle informatikai eszközök A jelek csoportosítása és átalakí- és kommunikációs rendszerek kitása. Digitális jelek és az adat- próbálása. mennyiség. A számítógépes programokkal való A számítógéppel való kommuni- kommunikáció leggyakoribb jeleikáció alapelemei és szabályai. nek megismerése és szabályainak A használt informatikai eszkö- (elsősorban a manuális algoritmikus zök működési elveinek bemuta- tevékenységeknek) tudatos haszná216

tása.

lata az operációs rendszer és a különféle alkalmazói rendszerek kezelése során.

Az operációs rendszer Az operációs rendszer és/vagy használata egy segédprogram alapszolgáltatásainak használata. Könyvtárszerkezet kialakítása háttértáron és adathordozón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Tömörítés és kibontás. A hálózat használatának alapszabályai.

Háttértáron és adathordozón az előírt könyvtárszerkezet kialakítása a létrehozás, törlés parancsok használatával. Állományok kijelölése, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Kiválasztott állomány vagy könyvtár tartalmának tömörítése programmal, a tömörített állomány kicsomagolása. A helyi hálózat használata.

Informatika-alkalmazói ismeretek Multimédiás dokuKépek bevitele (szkennelés), Képek szkennelése. Digitális fénymentumok készítése digitális fényképezés. Mozgóképek és mozgóképek készítése, kép, animáció. használata. Animáció szerkesztése. Hangrögzítés és lejátszás. Hangfelvétel készítése (segédprogMultimédiás dokumentumok rammal). készítése. Egyszerű multimédiás dokumentuBemutató készítése. mok összeállítása. Szöveg, kép, hang kezelése. Egyszerű bemutatók készítése. Animáció és vetítés. Bemutató vetítése. A feladathoz megfelelő alkalmazás kiválasztása. Például bemutató készítése kiselőadáshoz környezetvédelmi vagy informatika-történeti témához. Adatbázisban keresés Információszerzés adatbázisból, Információszerzés adatbázisból, a számítógépes hálózatból. hálózatról, ill. az internetről. A megtalált információ gyűjtése, feldolgozása. Tematikus térképek keresése az interneten. Internetes adatbázisok használata tantárgyi feladatok megoldásához, például térképek használata, építmények, objektumok keresése. Infokommunikáció Adatok keresése az Infokommunikáció, adatátvitel. Hasznos webhelyek és adatbázisok interneten Hasznos webhelyek, távoli adat- felkeresése. Egy letöltött weboldal bázisok. részletének elmentése saját háttér217

tárra vagy új állományba a vágólap használatával. Például valamely kiválasztott témáról cikkek, e-könyvek keresése, részleteinek letöltése. Fájlok letöltése. Például képek videók keresése, letöltése és rendezése híres művészekről, énekesekről vagy sportolókról. Internetes és mobilkommunikáció

Az elektronikus levelezés, kiegészítő információk, levélmellékletek. Mobilkommunikáció.

A címzett, a tárgy, a másolat és más adatok kitöltése. Állományok csatolása a levélhez. Saját e-mailcím létrehozása és használata. A mobiltelefon szolgáltatásainak bemutatása (sms, mms).

Médiainformatika

A hagyományos médiumok digitális (elektronikus) változatai. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok.

A digitális médiumok (elektronikus könyv, folyóirat, digitális zene, videó, tévé) alkalmazása a megismerési folyamatban. Tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése.

Infotechnológia Feladatmegoldás, algo- A feladatmegoldáshoz szükséges A feladatmegoldáshoz szükséges ritmizálás adatok és az eredmények kapcso- adatok és az eredmények kapcsolalata. Elemi és összetett adatok. tának feltárása, elemzése. Algoritmusok tervezése. Algo- Elemi és összetett adatok megküritmusok készítése, leírása algo- lönböztetése, kezelése. Adott felaritmus-leíró nyelven. A feladatok dat megoldásához algoritmus tervemegoldása fejlesztő rendszerrel. zése. Szekvenciális és feltételes Programozás. vezérlés, ciklusos programok értelA program futtatása, tesztelése, mezése, kódolása, kipróbálása. javítása. A lépésenkénti finomí- Grafikával, szöveggel kapcsolatos tás elve. programok készítése. Egyszerű a mindennapi élethez kapcsolódó logikai és matematikai feladatok megoldása. Különböző számtípusú adatok használata. Folyamatok modellezése

Információs társada-

Kísérletezés véletlen jelenségek Néhány véletlen jelenség modelljémodelljeivel. nek megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése. Logikai játékok használata. Az informatikai eszközhasználat A túlzott informatikai eszközhasz218

lom

veszélyei. Az IKT eszközhasználat és az emberi kapcsolatok, viselkedési szabályok.

Könyvtári informatika Könyvtártípusok. Az elektronikus könyvtár lehetőségei és alkalmazása a tanulási folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusai. Irányított forrás- és információkeresés.

nálat (számítógépes játékok, tévé, videó) veszélyeinek, személyiséget károsító hatásainak megbeszélése. A függőség megakadályozása. Különböző típusú könyvtárak megismerése. Az elektronikus könyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak felhasználása a szaktárgyi tájékozódásban. Tájékozódás a korosztálynak készült informatika tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával.

A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, hang). Tudja használja az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok: TÉMAKÖRÖK Hardver- és szoftverkörnyezet

TARTALMAK BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Az informatikai eszközök használata Korszerű digitális számítógé- Adatok gyűjtése, kiselőadások öszpek. Adatvédelem, adatbizton- szeállítása a mai számítógépekről. ság. Védekezés a vírusok terjedése elA vírus fogalma, fajtái. len. A vírusterjedés megakadályozása. Informatika-alkalmazói ismeretek

219

Szövegszerkesztés

Szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. A szövegegységek. Karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák, rajzok, képek, szimbólumok, objektumok beszúrása. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése (Például levél, újságoldal készítése.) Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Táblázat beszúrása szöveges dokumentumba. Hipertext (hipermédia) dokumentum.

Az alapvető szövegegységek ismerete, kezelése. Többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése, megnyitása és nyomtatása. Dokumentumkészítés szokásos menet szerint. Képi adatok gyűjtése, képek bevitele (a dokumentumba). Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Táblázat beszúrása, formázása, feltöltése adatokkal. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget, képet vagy táblázatot tartalmazó dokumentumok készítése. Egyszerű hipertext dokumentum szerkesztése például szövegszerkesztővel.

Táblázatok, diagramok Táblázatok használata a hétköznapi és az iskolai életben. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Adatok formátuma, típusai (szöveg, szám, pénznem). Az adatok szemléltetését segítő eszközök megismerése. Az adatok csoportosítása értelmezése, azok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. Diagramok, grafikonok készítése táblázatból.

Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése, előnyeinek bemutatása. A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) megismerése egyszerű példákon. Táblázatok létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. Táblázathoz diagram készítése. Kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések felismerése, olvasása. Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Keresés tantárgyi adatbázisokban.

Problémamegoldás

A probléma megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása. Az iskolához kapcsolódó

Problémamegoldás informatikai alkalmazásokkal.

220

probléma, feladat megoldása informatikai eszközök használatával önállóan vagy csoportmunkában, tanári irányítással. Infokommunikáció Adatok közlése és kere- Weblapkészítés. A weboldal sése az interneten tulajdonságai, szövegformázás, kép beillesztése, hivatkozások. A weblap publikálása. Egyéb publikálási lehetőségek, például blog, fotótár. Tematikus és kulcsszavas keresők. Keresés meglévő adatbázisban.

Egyszerű weblapok szerkesztése és elhelyezése az interneten. Sövegek, képek elhelyezése az interneten. Böngészés. Tematikus és kulcsszavas keresés az interneten. Tantárgyi anyag összeállítása.

Internetes kommuniká- Az internet szolgáltatásairól. Az internet egyes kommunikációs ció E-kereskedelem, webáruházak. szolgáltatásainak használata. Vásárlás az interneten. Panaszok intézése az elektronikus vásárlás területén. Termékek, szolgáltatások keresése és megrendelése. Információs társadalom Az informatika fejlődéstörténetéből Az információs társadalomról

Könyvtári informatika

A számítástechnika történetéből. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Különféle számítógéppel ellátott eszközök, rendszerek (például gépkocsi, lakás, robot). Az informatika fejlődési irányai. Az információ hitelessége. Szerzői jog. Szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok bemutatása példákkal. Felhasználói etika. Az emberi kapcsolatok változása az információs társadalomban. Infokommunikációs viselkedési szabályok bemutatása példákkal. Az iskolai könyvtár teljes körű

221

A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése; tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép, a robotok és más informatikai eszközök alkalmazási területeiről, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat és az internetet forrásként használva. Források értékelése a megbízhatóság szempontjából. A szerzői jog fogalmának megismerése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Előadások, dolgozatok készítése az információs társadalom egy-egy jellemző vonásáról, problémájáról.

Szaktárgyi problémához megfelelő

használata. Tárgyi katalógusok (hagyományos és elektronikus formában). A tematikus keresés algoritmusa. Keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével. A forrásfelhasználás szabályai.

médium kiválasztása. Források keresése a könyvtári katalógusokban tárgyszavak, ill. szakjelzetek segítségével. Információkeresés hagyományos és elektronikus forrásokból. Forrásfelhasználás algoritmusának és etikai szabályainak alkalmazása. Forrásjegyzék készítése.

A továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. Tudja használni az internet egyes szolgáltatásait. Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes - segítséggel - a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok: TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Információs társadalom

Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumann-elvű és más számítógépek. Analóg és digitális jelek. Jelhalmazok adattartalma. Számítástechnika-történet

Informatikai alapok - hardver

A neumann-elvű számítógépek hardverelemei, azok működése, osztályozásuk. Perifériák fogalma. Helyi és távhálózatok alapvető szolgáltatásai.

Informatikai alapok - szoftver

Operációs rendszerek főbb feladatai, kezelő felülete. Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés. Biztonsági másolat készítése. Tömörített állomány létrehozása, bővítése. Vírusellenőrzés Alkalmazás telepítése telepítő-anyagról. Több program összehangolt alkalmazása.

222

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Információ hálózati szolgáltatások

Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító képzési szabálya és használata. Saját e-mail cím. Az elektronikus levelezés funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése. Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel.

Prezentáció (bemutató) és grafika

Digitális képek alkalmazása, előállítása, szerkesztése (program: Paint, Gimp, Infranview) Vektorgrafikus alkalmazások (OpenOffice.org Draw illetve MS Power Point) használata Bemutató készítése (OpenOffice.org Impress illetve MS Power Point):  diák készítése  esztétikus bemutató előállításának szabályai Minta és feladat alapján prezentáció készítése

Szövegszerkesztés

A szöveges dokumentum részei (oldal, margók, fejléc stb.) A szövegformázás eszközei: karakter, bekezdés, szakasz formázása. Táblázat beillesztése szöveges dokumentumba. Képek beillesztése szöveges dokumentumba. Dokumentum készítése minta és feladat alapján Típusdokumentumok

Könyvtári ismeretek

Dokumentumtípusok: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok. Könyvtári rend, könyvtártípusok, könyvtári rendszer, állományrészek. Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei. Bibiliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia

A továbbhaladás feltételei:       

A tanuló tudjon alapvető állományműveleteket végezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból.

223

  

Tudjon információjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban.

10. évfolyam Fejlesztési feladatok: TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Táblázatkezelés

A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek, adatmódosítás. A diagram fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramfajták. Problémamegoldás táblázatkezelővel.

Weblapkészítés

A HTML és a CSS nyelvek. További webfejlesztő nyelvek (javascript, PHP, java) létének ismerete. Weboldal készítése HTML és CSS nyelvek segítségével. Weboldalak készítése webszerkesztő szoftverrel: szöveg, kép, hivatkozás létrehozása. Esztétikus weboldalak készítése webszerkesztő szoftverrel. A webfejlesztés szabályai (áttekinthetőség, esztétikus színösszeállítások, használható képformátumok és képméretek).

A továbbhaladás feltételei:     

Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Tudjon egyszerű logikai feladatokat megoldani. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerű adatbázisban. Tudjon önállóan, minta és feladat alapján weboldalakat készíteni, azokat webszerveren keresztül interneten közzétenni. Legyen képes eligazodni a weboldalakon

224

11. évfolyam Fejlesztési feladatok: TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Adatbázis-kezelés

Az adatbázis fogalma. Adatbázis-tervező eszközök. Az SQL nyelv alapjai. Adatbázis készítése, adatok importálása az adattáblákba. Keresési és lekérdezési feladatok az SQL nyelv és a lekérdező tábla használatával. Jelentések készítése. Űrlapok készítése. Adatbázis és szövegszerkesztés összekapcsolása: formanyomtatványok (körlevelek) készítése.

Algoritmusok

Algoritmusok leírása algoritmus-leíró nyelven. A programkészítés lépései. Adatgyűjtési és feldolgozási algoritmusok. Vezérlési szerkezetek megvalósítása Pascal, C vagy Java programozási nyelven

Integrált számítógép alkalmazói ismeretek

A hétköznapi életben előforduló problémák komplex számítógépes megoldása A tanult alkalmazói vagy fejlesztői programok komplex használata adott probléma megoldására.

A továbbhaladás feltételei:  Tudjon adatbázisban információt keresni.  Tudjon új adatokat felvinni és adatokat módosítani az adatbázisban.  Lássa a kapcsolatot az adattáblák között és tudjon ezekre épülve több táblát érintő lekérdezéseket készíteni.  Legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni.  Tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt. 12. évfolyam Fejlesztési feladatok: TÉMAKÖRÖK Algoritmizálás, adatmodellezés

TARTALMAK A Pascal vagy a C programozási nyelv elemeinek használata algoritmusok megvalósítására. Programozási tételek. Adattípusok.

225

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Objektum-orientált programozás

A C++ vagy a Java programozási nyelv elemei Az objektum-orientált programozás filozófiája. Az objektum és a metódus fogalma.

Programozási feladatok

Programozási feladatok megoldása a tanult programozási (hagyományos és objektum-orientált) nyelveken.

A továbbhaladás feltételei:  Tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni.  Legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására a tanult programozási nyelveken, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére.  Legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztő környezetét.  Legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne. Az egyes évfolyamok tananyaga a következő osztályokban szerepelnek:    

9. évfolyam: minden 9. osztályban 10. évfolyam: 10. E és 10.C osztály, valamint középszintű érettségi felkészítő a 11. évfolyamon 11. évfolyam: 11.C osztály és középszintű érettségi felkészítő a 12. évfolyamon 12. évfolyam: 12.C osztály (és emelt szintű érettségi felkészítő a 12. évfolyamon)

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez: Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt területeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, lejegyzése, rendszerezése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek. Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. A tanulást segítő diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló informatikai kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a

226

végső jegynek az informatika tudásszintet kell tükröznie, nem más szaktárgyi tudást, nem a magatartást vagy egyéb szempontot. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet. Formái: Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. Szóbeli beszámoló Írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Törekedni kell arra, hogy a feladat megoldásához más szaktárgyi tudást és készséget, vagy egyéb ismeretet csak minimális mértékben használjunk. A feladatok ne legyenek sem túl szokatlanok, sem túl bonyolultak, az órai gyakorlathoz igazodjanak, emellett adjunk olyan feladatot is, amely a tehetségesebb és gyakorlottabb tanulóknak szól. Csak azt szabad értékelni, amit a feladat egyértelműen kér (előír). A tanulónak ne kelljen kitalálnia, hogy a kérdéseken túlmenően mire vagyunk még kíváncsiak. Írásbeli munka lehet fogalmakat, ismereteket vagy a problémamegoldást ellenőrző dolgozat, nagyobb otthoni vagy könyvtári munkára építő házi dolgozat, vagy témazáró elméleti feladatlap. A tanulóknak legtöbbször gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk az operációs rendszert és a különböző alkalmazásokat vagy a könyvtárat használva. Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, kiselőadás például az informatika történetéből, beszámoló valamely összetett feladat megoldásáról. Kiselőadás (például az informatika történetéből,) írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése. Az egyéni értékelés összegzésének összetevői: - Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján. - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA Tantárgyi kompetenciák: A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania: - a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése; - a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása; - a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása; - a logikus érvelés, a következtetések világos nyelvi formában való előadása; - eredeti forrásból merített rövid filozófiai szövegek értelmezése; - a különböző filozófiai álláspontok megkülönböztetése; - a kiemelt korszakok művészete, tudománya és filozófiája találkozási pontjainak felismerése. Az emelt szintű filozófia érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi ismeretek és képességek meglétét kell bizonyítania a vizsgázónak: 227

- hétköznapi problémák filozófiai szinten való megfogalmazása; - a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása; - a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása és többrétegű értelmezése; - az önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás képessége; - egy meghatározott filozófiai problémára adott különböző válaszok összehasonlítása; - a válaszok sokféleségében való kronológiai tájékozottság. 12. évfolyam Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak ismerete, hanem a bölcsesség életirányító funkciója értelmében. Ezért fontos, hogy a felnövekvő ifjúság ismerje meg a bölcselet és az élet kapcsolatát. Globalizálódó korunkban a filozófia jelentősége nő, mert segíthet a tájékozódásban, világképünk megteremtésében, az információözön célszerű szelektálásában és felhasználásában. A heti 1 óra célja, hogy a tanulók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések feltevésének és az önálló válaszkeresés képessége, ébredjen fel bennük az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felmerülő kérdésekre. Ismerjék fel azt, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges kritikai szemlélet, s a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra. Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben. Problémaközpontú filozófia- és művelődéstörténeti megközelítésmód Témakörök: Antik filozófia, Középkori filozófia, Újkori filozófia, 19-20. századi filozófia Szisztematikus megközelítésmód Témakörök : Mi a filozófia Metafizika, ontológia Ismeretelmélet Tudományfilozófia Etika Vallásfilozófia Politikai filozófia Alkalmazott eszköz és tankönyvjegyzék: Steiger Kornél: Filozófia (Tankönyv a középiskolák számára) Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thálesztől Gadamenig Nyíri T. – Bolbenik P.: A nyugati gondolkodás fejlődése. 228

Bevezetés a filozófiába. Matúra kiadó. Bevezetés a filozófiába (szöveggyűjtemény), Holnap kiadó Dörömböri János: Erkölcsi alapismeretek Földi Pál: Filozófia és történelem FIZIKA Tantárgyi kompetenciák: - ismeretek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével; - a természettudományos gondolkodás, megismerési módszerek alapvető sajátosságainak felismerése; - alapmennyiségek mérése; - egyszerű számítások elvégzése; - egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése; - grafikonok, ábrák értékelése, elemzése; - mértékegységek, mértékrendszerek használata; - a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban; - a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése; - időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben. Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek: - az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése; - problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - az ismeretek alkalmazása; - a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása; - a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezése; - az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban; - a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése; - több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása; - időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban; - a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése. 7–8. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya: A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat fogalmaz meg a Nat által meghatározott kiemelt kompetenciák fejlesztésére. A tanterv alkalmazása során olyan oktatási struktúra alakítható ki, mely tevékenységközpontú képzést tesz lehetővé, a nem szaktárgyi kompetenciák fejlesztését is elősegíti. A kerettan229

terv tudatosan épít azokra a tanári megoldásokra, melyek a tanulók együttműködését helyezik előtérbe, s megteremti a lehetőségét mind az önállóan végzett egyéni, mind a csoportos munkának. A fizika iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása érdekében a tananyag feldolgozása során problémaközpontú, gyakorlatias, a tanulók érdeklődésére fókuszáló, a tanulókat aktivizáló tartalmakat és módszertani megoldásokat célszerű keresni. A kerettanterv rámutat az emberiség globális problémáinak forrására, azok kezelésének, elhárításának lehetőségeire, a környezettudatos magatartás jelentőségére. A természettudományok sokoldalú alkalmazhatóságára mind a világ leírásában, értelmezésében és megértésében, mind a technikai fejlődésben. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése: A fizika kerettanterv alapvető céljának tekinti tanulók a felnőtt életének sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a személyiségközpontú, tevékenykedtetésre alapozó tanulási eljárások és módszerek terjedésének elősegítését. A fizika oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. Ennek révén a tanuló képessé válik arra, hogy a természet leírásának eszköztárát megismerve értelmezze, s bizonyos mértékig előre jelezze a környezetében lezajló kölcsönhatásokat, tudatosan irányítsa mindennapi cselekedeteit, elemző, objektív módon hozza meg döntéseit, s védetté váljon az áltudományokkal szemben. A tanulók természettudományos világképének fejlesztése elképzelhetetlen előzetes tudásuk, gyermeki elképzeléseik felmérése, felismerése nélkül. A tanulók a természettudományok majd minden területén rendelkeznek előzetes ismeretekkel, sokszor pontatlan, gyermekien naiv képzetekkel. A gyermeki világkép átalakítása csak ezen elképzelések tudatos “átépítése” révén lehetséges. Mindebből az következik, hogy a fizika program ebben az életkorban hangsúlyosan kell hogy tartalmazza a jelenségek felismerésére vezető megfigyeléseket, kíséreteket, s az önálló jelenségértelmezés lehetőségét. A fizika kerettanterv lehetőséget teremt a környezettudatos nevelés megvalósítására. Megmutatja azokat a folyamatokat, melyek során az ember megismerő tevékenysége a természeti környezet megváltoztatására vezetett, láttatja a változások okait, hatásait, bemutatja a cselekvés módozatait, a cselekvés társadalmi formáit, s ezeken belül az egyén lehetőségeit. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése (szövegképzés, szövegértés) a természettudományos kerettantervek fontos velejárója. E kompetencia fejlesztése gyakran a hagyományos munkamódszerek mellett megjelenő új ismeretszerzési eljárásokhoz (projekt, kooperatív tanulás, önálló munka stb.) kapcsolódik. A matematikai kompetencia fejlesztésére a fizika elsődlegesen a számítási feladatok révén alkalmas. Ugyanakkor ebben az életkorban a számítások csak a legegyszerűbb arányosságokra korlátozódnak, s elsődleges céljuk annak megmutatása, hogy a jelenségek értelmezéséhez, előrejelzéséhez egyes mért (adatszerű) mennyiségek, s az azokkal végzett műveletek segítséget nyújthatnak. A gyerekek ebben az életkorban már sokoldalúan használják a számítógépet. A digitális kompetencia fejlesztése elsődlegesen a digitális technika célirányos felhasználást jelenti, legyen szó

230

internetes kereséséről, adatbázis kezelésről, szövegszerkesztők használatáról, vagy prezentációk készítéséről. A természettudományok, ezen belül a fizika alapvető sajátsága a társadalmi beágyazottság. Ez azt jelenti, hogy a természettudósok s a természettudományok eredményei, azok létrejötte, felhasználása egy meghatározott társadalmi közegben történik, egy társadalmi közeggel kölcsönhatásban értelmezhető. A tanulók motiválása szempontjából is érdemes a fizika történetével foglalkozni, mely nem csak a fizika gyakorlati alkalmazásainak bemutatásában segíthet, hanem a fizika művelőit is közelebb hozhatja a tanulókhoz. Célok és feladatok: Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított környezetismeret, illetve természetismeret integrált tantárgyak anyagára épül, azok szerves folytatása. A fizikatanítás célja az általános iskolában a gyerekek érdeklődésének felkeltése a természet, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Ez az érdeklődés jelentheti a tanulók későbbi természettudományos műveltségének legfontosabb alapozását. Egyszerű jelenségeken, alkalmazási példákon keresztül mutassuk meg, hogy a természet jelenségei kísérletileg vizsgálhatók, megérthetők, és az így szerzett ismeretek a hétköznapi életben hasznosíthatók. Fontos cél annak tudatosítása, hogy a fizikai ismeretek a technikai fejlődésen keresztül döntő hatással vannak az ember életminőségére. Ugyanakkor a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet. A fizikaórák akkor válhatnak élményszerűvé és ezáltal hatékonnyá, ha a tananyag bőséges jelenségbemutatásra és sok jól kiválasztott kísérletre épül. A fogalmak bevezetésénél, a törvények megfogalmazásánál a konkrét probléma szempontjából szakszerűen, de a lehető legegyszerűbben kell fogalmaznunk. Kerülni kell azokat az absztrakt gondolatmeneteket, amelyek inkább gátolják, mint segítik a megértést. A fizikai fogalmak közül az általános iskolában azokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek konkrét kísérleti tapasztalatokkal kapcsolatosak, túlzott absztrakciót nem igényelnek. A fizikai fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását lehetőleg mindig megfigyelésre, jelenségek bemutatására, konkrét kísérletekre alapozzuk. Ennek során gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók kellő gyakorlatot szerezzenek a látott jelenség pontos megfigyelésében, és szabatosan el is tudják mondani azt. A kísérletek közül különösen értékesek azok, amelyeket a tanulók maguk végeznek el. A természettudományok közül a fizika már az alapképzést nyújtó iskolában is érzékeltetni tudja a gyerekekkel, hogy a természet jelenségei kvantitatív szinten, a matematika nyelvén leírhatók. A matematikai formalizmus az általános iskolában csak a legegyszerűbb összefüggésekre – egyenes és fordított arányosság – szorítkozik. Ezek esetében azonban kiemelten fontos feladat a megismert törvények egyszerű számpéldákon történő alkalmazása. A feladatmegoldás a gyakoroltatáson túl szemléletformáló hatású is lehet, ha a tanár olyan feladatokat is ad (az adatokat előre célszerűen megválasztva), melyekben a kiszámított eredmény utólag kísérletileg is ellenőrizhető legyen. Az ilyen feladatok tudatosítják a gyerekben, hogy a fizikapélda nem csupán matematikai feladvány, hanem a természet leírása, amelynek eredménye valódi, mérhető adat. A fizikai gondolkodás fejlesztésében, a számítási feladatok mellett, a tanulók tudásszintjének megfelelő kvali-

231

tatív problémák megoldása is szükséges. Ezek a kérdések a hétköznapi életből ismert egy-egy jelenség magyarázatára vagy a helyszínen bemutatott kísérlet értelmezésére vonatkozhatnak. Fejlesztési követelmények: Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. → anyanyelvi-, természettudományos kompetencia. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni. → matematikai-, természettudományos kompetencia. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. → anyanyelvi-, természettudományos kompetencia. Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is alkalmazott mértékegységek átváltásában. → természettudományos kompetencia. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Alakuljon ki benne a tudományosan nem alátámasztott, ,,szenzációs újdonságokkal”, elméletekkel szembeni kritikai érzék. → digitális-, természettudományos kompetencia. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezek alkalmazására. → esztétikai tudatosság. A felsorolt képességek fejlesztése révén kiemelt szerepet nyer ebben az életkorban az anyanyelvi kompetencia fejlesztése Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Tudja az anyagokat tanult tulajdonságaik alapján csoportosítani. → természettudományos kompetencia. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. → természettudományos kompetencia. Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről. → matematikai és természettudományos kompetencia.

232

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, jelenleg jóval többet tudunk fizikai világunkról, mint a korábbi évszázadok emberei, de biztosan sokkal kevesebbet, mint az utánunk jövő nemzedékek. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. → szociális és állampolgári-, természettudományos kompetencia. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják. → természettudományos kompetencia. 7. évfolyam Belépő tevékenységformák: Egyszerű mechanikai és hőtani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása. → önálló tanulás, anyanyelvi- és természettudományos kompetencia fejlesztése. A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata. → anyanyelvi kompetencia fejlesztése. Mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhető egyszerű mechanikai és hőtani kísérletek összeállítása diák-kísérletgyűjtemények alapján; bemutatás és értelmezés egyéni vagy csoportmunkában. Összefüggések felismerése egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben. → természettudományos kompetencia fejlesztése. Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. → matematikai kompetencia fejlesztése. Út- és időmérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése az iskolán kívül (pl. gyaloglás, futás, kerékpár, tömegközlekedési eszközök). → matematikai kompetencia fejlesztése. A tanult mechanikai és hőtani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű jelenségek magyarázata. Elemi számítások lineáris fizikai összefüggések alapján. → matematikai kompetencia fejlesztése. Ismerkedés az iskolai könyvtár fizikával kapcsolatos anyagaival (természettudományi kislexikon, fizikai fogalomtár, kísérletgyűjtemények, ifjúsági tudományos ismeretterjesztő kiadványok stb.) tanári irányítással. Ismerkedés az iskolai számítógépes hálózat (sulinet) válogatott anyagaival kisebb csoportokban, tanári vezetéssel. → digitális kompetencia fejlesztése. Témakörök Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Tartalmak A testek mozgása Egyszerű út- és időmérés. A mérési eredmények feljegyzése, értelmezése.

233

Út-idő grafikon készítése és elemzése. Az út és az idő közötti összefüggés felismerése. A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása. A megtett út és a menetidő kiszámítása. Az egyenletesen változó mozgás

A testek tehetetlensége és tömege

Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata (pl. lejtőn mozgó kiskocsi). A sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma. Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalma és értelmezése konkrét példákon. A dinamika alapjai Egyszerű kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására. A tehetetlenség törvénye.

Erő és mozgásállapot- A test mozgásállapot-változása mindig egy másik test által kifejtett változás erőhatásra utal. (Egyszerű kísérletek.) Az erő mérése rugós erőmérővel. Az erő mértékegysége. Erőfajták

Gravitációs erő (a Föld vonzása a testekre). Súly (és súlytalanság). Súrlódás és közegellenállás (gyakorlati jelentősége). Rugóerő (a rugós erőmérő működése).

Egy testre ható erők együttes hatása

Egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegzése, az erőegyensúly fogalma.

Erő-ellenerő

Az erő két test közötti kölcsönhatásban. (Egyszerű kísérletek.)

A mechanikai munka

A munka értelmezése, mértékegysége. Egyszerű számításos feladatok a munka, az erő és az út kiszámítására. A mechanikai energia fogalma.

Az egyszerű gépek: emelő, lejtő

A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata, sztatikai bevezetése, a forgatónyomaték kiszámítása. Az egyensúly feltétele emelőkön (az egyensúly létesítéséhez szükséges erő, illetve erőkar kiszámítása). Az egyszerű gépek gyakorlati haszna.

Szilárd testek által kifejtett nyomás

A nyomás A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján, a felismert összefüggések matematikai megfogalmazása, a formula alkalmazása.

Nyomás a folyadékokban és gázokban

A hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a nyomást meghatározó paraméterek.

234

Közlekedőedények (egyszerű kísérletek, környezetvédelmi vonatkozások, például kutak, vizek szennyezettsége). Arkhimédész törvénye, a testek úszása

A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. Egyszerű feladatok Arkhimédész törvényére.

Hőtan Hőtani alapjelenségek Hőmérséklet és mérése. A hőtágulás jelensége szilárd anyagok, folyadékok esetén, a hőtágulás jelensége a hétköznapi életben. Hő és energia

A testek felmelegítésének vizsgálata, a fajhő és mérése, az égéshő. Energiamegmaradás termikus kölcsönhatás során.

Halmazállapotok, halmazállapot- változások

Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok. A halmazállapot-változások – olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás – jellemzése, hétköznapi példák. Az olvadáspont, forráspont fogalma. Az olvadáshő, forráshő értelmezése. A halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozások értelmezése.

Munka és energia

A testek melegítése munkavégzéssel, a termikus energia felhasználása munkavégzésre: a hőerőgépek működésének alapjai.

Energia-megmaradás

Az energia megmaradásának tudatosítása, kvalitatív szintű érzékeltetése egyszerű példákon. A különböző energiafajták bemutatása egyszerű példákon.

Teljesítmény és hatás- A teljesítmény és hatásfok fogalma. fok A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása). Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem. Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére.

235

8. évfolyam Belépő tevékenységformák: Egyszerű elektromos és fénytani jelenségek megfigyelése, a látottak elemzése, szóbeli összefoglalása. → önálló tanulás, anyanyelvi- és természettudományos kompetencia fejlesztése. Ok-okozati kapcsolatok felismerése egyszerű kísérletekben. → természettudományos kompetencia fejlesztése. A szakszókincs bővítése, a szakkifejezések helyes használata. → anyanyelvi kompetencia fejlesztése. A kísérletező készség fejlesztése: diák-kísérletgyűjtemények (pl. Öveges-könyvek) tananyaghoz kapcsolódó egyszerű (elektrosztatikai, optikai) kísérleteinek összeállítása és bemutatása csoportmunkában. → önálló és kooperatív tanulás, természettudományos kompetencia fejlesztése. Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. Elektromos feszültség- és árammérés egyszerű áramkörökben. Az alapvető érintésvédelmi és balesetmegelőzési szabályok ismerete és betartása törpefeszültség és hálózati feszültség esetén. Tudja, mi a teendő áramütéses baleset esetén. Ismerje a villámcsapás elleni védekezés módját. Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. A tanult elektromos alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, a tanultak alkalmazása egyszerű jelenségek magyarázatára (pl. dörzselektromos szikra, olvadó biztosíték, visszapillantó tükör). → anyanyelvi- és természettudományos kompetencia fejlesztése. A gyakran használt elektromos háztartási berendezések (fogyasztók és áramforrások) feltüntetett adatainak megértése, az egyes fogyasztók teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. → anyanyelvi-, gazdasági-, és természettudományos kompetencia fejlesztése. A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő információk (pl. nagy fizikusok életrajzi adatai, tudománytörténeti érdekességek) gyűjtése az iskolai könyvtár kézikönyveinek, ifjúsági ismeretterjesztő kiadványainak segítségével. → szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. Ismerkedés az elektronikus információhordozók, multimédia, és oktatóprogramok alapszintű használatával, tanári irányítással. → digitális kompetencia fejlesztése. Témakörök

Tartalmak

Elektromos alapjelenségek, egyenáram Elektrosztatikai alap- Az elektrosztatikai kísérletek elemzése, az elektromos töltés. ismeretek Az elektromos áram

Az elektromos áram fogalma, érzékelése hatásain keresztül.

Egyszerű elektromos Az elektromos áramkör részei, egyszerű áramkörök összeállítása, az áram-

236

áramkörök

erősség és mérése. A feszültség és mérése.

Ohm törvénye

Ohm törvénye, az elektromos ellenállás fogalma, az ellenállás kiszámítása és mértékegysége. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű kísérletek (pl. fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása). Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.

Az elektromos munka és teljesítmény Az elektromos áram hatásai Az elektromos áram Az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálata. hőhatása Az áram hőhatásán alapuló eszközök (olvadó biztosíték, izzólámpa). Az elektromos munka Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. és az elektromos telje- Háztartási berendezések teljesítménye és fogyasztása. sítmény A háztartásban fellelhető elektromos berendezések biztonságos használata, érintésvédelem. Az elektromos áram Az elektromos áram vegyi hatásának bemutatása. vegyi és élettani hatása Az elektromos áram Mágneses alapjelenségek. mágneses hatása Az elektromos áram mágneses hatásának kvalitatív kísérleti vizsgálata. Az elektromos áram mágneses hatásának alkalmazása a gyakorlatban (elektromágnes, elektromotor, mérőműszerek, működésének megismerése). Elektromágneses indukció, váltakozó áram Az elektromágneses Az indukciós alapjelenségek kvalitatív kísérleti vizsgálata, a mozgási és indukció nyugalmi indukció jelenségének bemutatása. Váltakozó áram

Váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram, jellemzése, hatásai.

Az elektromágneses A transzformátor kísérleti vizsgálata (összefüggés a transzformátor tekerindukció gyakorlati cseinek menetszáma, a feszültségek és az áramerősségek között). alkalmazásai A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos ener- Az elektromos hálózat, energiaellátás. gia-hálózat Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége. Az energiatakaréAz energiatakarékos- kosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása. ság Fénytan A fény visszaverődése A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata, a tükrös fényvisszaverődés törvénye.

237

A gömb- és síktükör képalkotásának kísérleti vizsgálata. A sík- és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásai. A fénytörés

A fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálata. Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. Domború és homorú lencsék alkalmazási lehetőségei (fényképezőgép, emberi szem, szemüveg).

A fehér fény színeire A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése. bontása A továbbhaladáshoz szükséges tevékenységek: A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit. Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint. Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez: Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, lejegyzése, rendszerezése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek. Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái:

238

Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Önálló kísérlet, projekt bemutatása, témához csatlakozó újságcikk értelmezése, önálló kutatómunka eredményének bemutatása - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. 9.-11. évfolyam Célok és feladatok: A fizika kerettantervében meghatározott célok és feladatok maradéktalan teljesítése érdekében kiemelt fontosságúnak tekintjük, hogy a fizikaoktatás és az általa történő nevelés segítse elő a következőket: – Olyan korszerű fizikai világkép kialakítását a tanulókban, amely megalapozza a mindennapi élethez és termelői tevékenységhez szükséges jártasságok, képességek, készségek és ismeretek megszerzését; a szándékot és tudást a jövő megtervezéséhez, az életfeltételeket biztosító környezet megvédéséhez; az ember harmonikus kölcsönhatását környezetével és mindezekkel az emberiség jövőjének biztosításában való tudatos részvétel lehetőségét. – A tanulási technikák olyan – az életkornak megfelelő szintű – ismeretét és alkalmazását, amelyek képessé teszik a tanulókat, hogy akár önállóan is ismerethez juthassanak a természeti, technikai és társadalmi környezet folyamatairól, kölcsönhatásairól, változásairól stb. – A tanuló ismerje a környezetében előforduló legfontosabb anyagokat, azok két nagy csoportját (részecske szerkezetűt, illetve mezőt), ezek szerkezetét, alapvető tulajdonságait; tudja az anyagokat összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni; legyen képes kapcsolatot teremteni a kémiában tanultakkal. – Minden tanuló tájékozott legyen a hagyományos ismeretekben és elemi szinten a modern fizika azon eredményeiről (atomenergia, elektromágneses sugarak, ősrobbanás, űrkutatás stb.), amelyek ma már közvetlenül vagy közvetve, de befolyásolják életünket. – A fizikatanítás különösen jó lehetőségeinek kihasználását a megismerési, gondolkodási, absztrakciós, önálló tanulási, szervezési, tervezési, döntési, cselekvési stb. képességek fejlesztéséhez, kialakításához. – A pozitív személyiségjegyek erősítését mind a manipulatív, kísérleti, mind az értelmi, logikai feladatok segítségével, amelyek érdeklődést, türelmet, összpontosítást, objektív ítéletalkotást, mások véleményének figyelembe vételét, helyes önértékelést, stb. kívánnak meg és így fejlesztik azokat. – Mivel a fizika alaptudomány – hiszen saját alapelvei és fogalomrendszere van, amit más tudományok átvesznek –, a fizikaoktatás egyik legfontosabb feladata és célja az, hogy (amennyire a kerettantervek „rendszere” ezt most lehetővé teszi) előkészítse, megalapozza a többi természettudomány és a technika tanulását.

239

Fejlesztési követelmények: Az előzőekben megfogalmazott célok és feladatok megvalósításának szintjét, az egyes fejezetek előtt leírt konkrét követelményekkel lehet – a kerettan- tervben leírtaknál konkrétabban és a helyi lehetőségekhez alakítva – meghatározni. Feltételek: – egyetemet végzett fizika szakos tanár, – fizika szertár és olyan fizika előadó (szaktanterem), ahol tanulói kísérleteket is lehet végezni, – megfigyelendő tárgyak, modellek, kísérleti- és mérőeszközök, tanulókísérleti egységcsomagok, tanári demonstrációs eszközök (legalább az „Eszköz-jegyzék”-ben felsoroltak mértékéig), – írásvetítő, diavetítő, TV, képmagnó, számítógépek, nagy felületű tábla, vetítőernyő stb, – tankönyvek, munkafüzetek, példatárak, szoftverek, Internet kapcsolat és más oktatási segédletek. A Mozaik Kiadó megjelenés alatt levő középiskolai tankönyvcsaládja: Halász Tibor: Fizika 9, Mozgások, energiaváltozások (2001.) Jurisits József – Szűcs József: Fizika 10, Hőtan, elektromosságtan (2002.) Szűcs József – Halász Tibor: Fizika 11, Rezgések és hullámok. Modern fizika (2002) 9. tanév Mozgások, energiaváltozások A tanórák javasolt felosztása: Fejezetek III. A testek mozgása III. A tömeg és az erő III. Energia, munka A tanévvégi összefoglalásra Tartalék óra Az évi 56 óra felosztása I. A testek mozgása Tartalom: - Egyenes vonalú egyenletes mozgás: A sebesség fogalma. A sebességvektor. Az egyenes vonalú egyenletes mozgások összegeződése - A változó mozgás és a gyorsulás fogalma II. A tömeg és az erő Tartalom: - A tehetetlenség törvénye és az inerciarendszer - A tömeg fogalma - A sűrűség

240

- Lendület, lendületmegmaradás - Erőhatás, erő - Különféle mozgások dinamikai feltétele - A forgatónyomaték - Merev testek egyensúlya: A párhuzamos hatásvonalú erők eredője. Az erőpár fogalma. A merev testek egyensúlyának feltételei - Tömegközéppont és súlypont - Különféle erőhatások és következményeik - A bolygók mozgása. Kepler törvények. A mesterséges égitestek III. Energia, munka Tartalom: - Energiaváltozás munkavégzés közben 10. tanév Hőtan, elektromosságtan A tanórák javasolt felosztása: Fejezetek I. Hőtan II. Elektrosztatika III. Az elektromos áram. III. Vezetési jelenségek IV. A mágneses mező, az elektromágneses indukció Tartalék óra, év végi öszszefoglalás Az évi 74 tanóra felosztása I. Hőtan Tartalom: - Hőtani alapjelenségek - Gázok állapotváltozásai: - Az anyag atomos szerkezete - Molekuláris hőelmélet - A hőtan I. főtétele - A hőtan II. főtétele - Halmazállapot-változások

241

II. Elektrosztatika, az elektromos mező Tartalom: - A testek elektromos állapota, az elektromos töltés és a töltéshordozók. - Coulomb törvénye. Az elemi töltés és a töltésmegmaradás törvénye - Az elektromos mező jellemzése erőhatás alapján, az elektromos térerősség. A szuperpozíció elve - Az elektromos mező szemléltetése és jellemzése erővonalakkal. A ponttöltés mezője, a homogén elektrosztatikus mező. Az elektromos fluxus - Az elektromos mező jellemzése munkavégzés alapján, az elektromos feszültség és potenciál - Vezető az elektromos mezőben, árnyékolás, csúcshatás - Az elektromos mező energiája III. Az elektromos áram, vezetési jelenségek Tartalom: - Elektromos áram, áramirány, áramerősség és mérése - Az áramkör részei, az áramforrás és a fogyasztó szerepe. - Ohm törvénye vezetőszakaszra és teljes áramkörre - Vezetők ellenállását befolyásoló tényezők, a fajlagos ellenállás - Az elektromos munka, teljesítmény és a hőhatás - Kirchhoff-törvények: a csomóponti törvény és a huroktörvény - A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása - Műszerek méréshatárának kiterjesztése - Az elektromosság atomos szerkezete - Elektromos vezetés gázokban és vákuumban. Gyakorlati alkalmazások - Elektromos vezetési mechanizmusok fémekben és félvezetőkben. - A dióda és alkalmazásai. A tranzisztor és alkalmazásai IV. A mágneses mező, az elektromágneses indukció Tartalom: - Az elektromos és mágneses alapjelenségek összehasonlítása, a mágneses mező - A mágneses mező forgató hatása, mágneses indukcióvektor - Mágneses indukcióvonalak és a fluxus - Egyenes vezető és tekercs mágneses mezője - Földmágnesség - Mágneses mező hatása áramvezetőre. - Mágneses mező hatása mozgó töltésre. A Lorenz-erő - Katódsugárcső, az elektron fajlagos töltésének fogalma és meghatározása - Mozgási indukció. Indukált feszültség és áram. Lenz törvénye - A váltakozó feszültségű elektromos mező előállítása és jellemzői - Elektromos generátorok működésének elve, a hálózati feszültség és áram, érintésvédelem - Nyugalmi indukció, önindukció - A elektromágneses mező energiája - A transzformátor és jellemzői - Elektromos „energiatermelés” és a környezetvédelem 242

11. tanév Rezgések és hullámok. Modern fizika A tanórák javasolt felosztása: Fejezetek I. Mechanikai rezgések és hullámok II. Elektromágneses hullámok. Hullámoptika III. Az atomhéj fizikája IV. Magfizika. Csillagászat Tartalék óra Tanévvégi összefoglalás Az évi 92 óra felosztása I. Mechanikai rezgések és hullámok Tartalom: - Mechanikai rezgések - Mechanikai hullámok II. Elektromágneses hullámok. Hullámoptika tovaterjedését; Tartalom: Elektromos rezgőkör kísérleti bemutatása, az elektromágneses rezgés kvantitatív tárgyalása mechanikai analógia alapján. Thomson-formula. Csillapítatlan rezgések előállítása. Rezgőkörök közötti csatolás. Az elektromágneses hullámok előállítása nyitott rezgőkörrel. Az elektromágneses hullámok terjedésének mechanizmusa. Az elektromágneses hullámok kísérleti vizsgálata, legfontosabb tulajdon- ságaik. Az elektromágneses hullámok hullámhossz szerinti csoportosítása, teljes elektromágneses spektrum Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásai (rádióhullámok, mikrohullámok, infrasugárzás, látható fény, UV tartomány, röntgensugárzás, gamma-sugárzás). Hullámhossz és frekvencia közötti kvantitatív kapcsolat alkalmazása egyszerű feladatokon keresztül. A látható fény, mint a teljes elektromágneses spektrum adott hullámhossz-tartománya. A fény tulajdonságainak vizsgálata a hullámmodell alapján: terjedés, visszaverődés, törés, elhajlás, interferencia. Kvantitatív összefüggések tárgyalása a mechanikai hullámokkal való analógia alapján. (Visszaverődési törvény, a fény törése, teljes visszaverődés jelensége). Emlékeztető az egyszerű optikai eszközök (tükrök, lencsék) képalkotásáról és képszerkesztésekről nevezetes sugármenetek alapján.

243

A leképzési törvény levezetése egyszerű esetekre, és a törvény alkalmazása egyszerű feladatokon keresztül. Egyszerű optikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban (egyszerű nagyító, tükrös és lencsés távcső, mikroszkóp). A fehér fény felbontása prizmával, ráccsal. A felbontás lehetőségének fizikai alapja (diszperzió jelensége). Gyakorlati alkalmazások (spektroszkópia). Színkeverés lehetőségei, kiegészítő színek. Résen és optikai rácson való fényelhajlás kvantitatív vizsgálata lézerfénnyel. Hullámhossz-mérés. A fény polarizáció kísérleti vizsgálata. A polarizált fény gyakorlati alkalmazásai. III. Az atomhéj fizikája Tartalom: - A fény természetére vonatkozó elképzelések történeti áttekintése - Az elektromágneses hullámelmélet kiteljesedése, a fény hullámelméletének összefoglaló áttekintése - A fényelektromos jelenség, és annak széleskörű gyakorlati alkalmazásainak megismerése - A fényelektromos jelenség hullámmodellel nem értelmezhető törvénysze-rűségeinek bemutatása. A fény részecskemodelljének (fotonelmélet) megalkotása. További bizonyítékok a fény fotonelméletére - A fény kettős természetének szemléleti problémája. A kettős természet de Broglie által való általánosítása. Az elektron hullámtermészetének kísérleti bizonyítéka, gyakorlati felhasználása (elektronmikroszkóp) - Az atommodellek kialakulása és történeti fejlődése (Thomson-modelltól a Bohr-modellig).A Bohr-modell feltevései és sikere a hidrogénatom vonalas színképének értelmezésében. A Bohr-modell hiányosságai - Kvantummechanikai atommodell legfontosabb sajátosságai, és erényei. A Bohr-modell és a kvantummechanikai modell összehasonlítása IV. Magfizika. Csillagászat Tartalom: - Az atommag belső szerkezete, izotópok. A nukleáris kölcsönhatás és legfontosabb tulajdonságai. Az atommagok kötési energiája. Tömegdefektus - Az atommagok spontán bomlása: természetes radioaktivitás. A sugárzások fajtái és legfontosabb tulajdonságai, exponenciális törvény - Környezetünk radioaktív sugárzása, dózisegységek és jellemző értékek. A sugárvédelem alapjai - A magenergia felszabadításának lehetőségei: magfúzió, maghasadás, lánc-reakció, kritikus tömeg - Az atomreaktorok működése. Energiatermelés atomerőművekben. Az atomerőművek előnyei és hátrányai, kockázata - Magfúzió a csillagokban. A magfúzió mesterséges megvalósítása a hidrogénbombában, fúziós reaktor tervek. A fúziós „energiartermelés” előnyei - Csillagfejlődés szakaszai, lehetséges végkimenetelek. Az univerzum objektumai: csillagok (vörös óriások, fehér törpék, szupernovák, neutroncsillagok, pulzárok), kvazárok, galaktikák, galaktika-rendszerek 244

- Az univerzum tágulása (kísérleti bizonyítékok: vörös eltolódás, háttér-sugárzás), Hubbletörvény. Ősrobbanás elmélet. Elemi részek a robbanás kezdetén. Problémák: hiányzó feketeanyag - A világűrkutatás módszerei és eszközei. A kutatás távlatai. A mikro- és makrokozmosz találkozása a kutatási irányokban Ajánlott tankönyvek: Dr. Zátonyi Sándor – Ifj. Zátonyi Sándor: Fizika (Nemzeti Tankönyvkiadó) Mozaik kiadó Fizika 7. 8. 9. 10. 11. évfolyamnak Egységes Érettségi Feladatgyűjtemény Gyakorlófeladatok Fizika I. II. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Középiskolai fizikapéldatár (Cser Kiadó) Eszközök: Felületi feszültséget szemléltető eszköz Van de Graaff generátor elektroszkóp elektro-varia berendezés fémgyűrű fémgolyóval

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

BIOLÓGIA

Kulcskompetenciák és fejlesztési feladatok A biológia gimnáziumi oktatásának – az oktatási rendszer egyik elemeként – szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a személyes boldogulásukhoz és fejlődésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A biológia oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. A tanuló készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokatadjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. A tanuló képes lesz mozgósítani természettudományos műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Kritikusan tudja szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat,és képes legyen cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globálisvonatkozásokban egyaránt.

245

A tanuló képes lesz a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmakfenntartható fejlődését. A tanuló képes lesz a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, akörnyezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. Ismerje azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. A tanuló képes lesz szintetizálni a biológia, kémia, fizika és földrajz tantárgyban tanultakat. Ismerje a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezetikövetkezmények tükrében. A tanuló kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, alakuljon ki életmódjában a természet tisztelete, viselkedésében a környezeti károk megelőzése váljon meghatározóvá. A biológia oktatásában kiemelt szerepet kap az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni. A tanuló tudja felhasználni a különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni belőlük a releváns információkat, és képes legyen saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Képes lesz önálló kutatómunkáját bemutatni, logikusan, figyelem felkeltően előadni. A biológia oktatásában szerepet kaphat az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése során a tanuló képes lesz a különféle rövid tudományos ismeretterjesztő szövegeket, ábrákat, grafikonokat elemezni, értékelni és a különféle nemzetközi szervezetek rövidítéseit értelmezni. A tanuló törekszik megismerni az idegen nyelven megjelent új tudományos kutatásokat, tudományos-ismeretterjesztő szövegeket. Napjainkban fontos, hogy kapcsolódjon be középiskolás nemzetközi biológiai kutatásokba. A gimnáziumi biológiaoktatás számos területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A biológiában elsősorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, amelyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. A tanuló képes lesz alkalmazni az alapvető matematikai elveket és az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követi és értékeli az érvek láncolatát, matematikai úton képes lesz indokolni bizonyos biológiai kísérleti eredményeket. A magyarázatok, bizonyítások esetében a dolgok logikus okának és érvényességének keresésére törekszik. A tanuló képes lesz adatok rendezésére, táblázatok, grafikonok készítésére és használatára, a változók közöttiösszefüggések bemutatására. A tanuló tudja alkalmazni matematika tudását a mikroszkóp nagyításának kiszámításánál. A modern biológiatanítás nem nélkülözheti a digitális kompetencia meglétét sem. Ez magában foglalja azinformációs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát az ismeretek megszerzésének és továbbadásának folyamatában egyaránt. A tanuló legyen képes a biológia tudományának megfelelő formában és módon használni az olyan főbb 246

számítógépes alkalmazásokat, mint a szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés. Törekedjen projektmunkák készítésére és azok prezentációjára a különböző elektronikus eszközök segítségével. A biológia oktatásában szerepet kaphat vállalkozói kompetencia fejlesztése. A természet- és környezetvédelmi hatástanulmányok készítésénél lényeges a kockázatvállalás felmérése. A gimnáziumi biológia oktatás részeként megjelenik a tanulás tanulása kompetencia, a biológia tanulása során az ismeretszerzés folyamata nem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. A tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint legyen képes a saját tanulási stratégiájának kialakítására, a motivációjának folyamatos fenntartására. Képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére. A tanuló képes lesz kísérletsorozatok, kutatómunka önálló elvégzésére, értékelésére. A gimnáziumi biológia tananyagnak több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban. Rendelkezni fog a tanuló saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket megismeri. A különböző biológiai témaköröknél a tanulóban alakuljon ki az a képesség, hogy figyelembe vegyen és megértsen különböző nézőpontokat és leküzdje előítéleteit és alkalmas az énkép és önismeret, önmegismerés, önkontroll és önfejlesztésére. A tanulók a gimnáziumban folytatják az esztétikai és kulturális kompetenciát. Népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemző részének megismerését. A tanuló megismeri a kiemelkedő magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, hazánk nemzeti parkjait és természeti kincseit. Az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit ismerete nélkülözhetetlen. Fontosaz emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködések tanulmányozása. A tanuló megismeri a hazai Világörökség biológiai értékeket őrző helyszíneit. A természettudományos és szociális kompetencia sajátos szinergiája a testi és lelki egészség megőrzésének területe. A tanuló készüljön fel arra, hogy önálló, életében életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket tudjon hozni, egészséges életvitelt alakítson ki, és a konfliktusokat képes legyen megoldani. A tanulóban alakuljon ki a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás, ismerje a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfo-

247

gyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzését, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseit, a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra felkészül. A kiemelt fejlesztési feladatoknál nélkülözhetetlen az énkép és önismeret. Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Az énkép és önismeret fejlesztésére alkalmas az önálló biológiai kutatás, azok értékelése,önálló projektmunkák bemutatása. Elengedhetetlen a hon- és népismeret, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar tudósok, feltalálók munkásságát, ismerjék meg hazánk földrajzát, természetvédelmi területek értékeit, mindennapi életét. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása. A tanulókat gimnáziumi éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban, ezzel kialakul az európai azonosságtudat. Lényeges, hogy bekapcsolódjanak az európai nemzetközi középiskolás környezet- és természetvédelmi kutatásokba. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek, képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. A gazdasági nevelésnél lényeges a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás, enélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős részét, e tudás általános műveltségünk részévé vált. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai biológiai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Ismerjék fel az „ökológiai lábnyom” nagymértékű növekedésének hatásait.

248

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyekkövetkezményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása és az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott biológiai szakirodalom, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulás színtere lehet a természet, a szűkebb és tágabb környezetük terepgyakorlatok során. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt 249

az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, mely alkalmas a kreatív gondolkodás fejlesztésére. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására), alapvető környezetvédelmi eljárásokra. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. A biológia oktatásnak feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken. A felnőtt lét szerepeire való felkészülést segíthetik a tanulók hazai és nemzetközi tanulmányi versenyeken való részvétele. Fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásformák kialakítása, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek.

250

Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és legyen némi gyakorlata a hasonló illetve különböző tulajdonságok, jellemzők alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szereplő mérhető mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – tudja megfogalmazni, és írásban, egyszerű vázlatrajzokon rögzíteni. El kell érni, hogy képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Törekedjünk arra, hogy a tanuló fizikai és pszichés egészségének megőrzését tekintse értéknek. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe megfelelő módon történő beillesztésére. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól, a biológiai művelődési anyagban szereplő méretek nagyságrendjéről. Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, orszá251

gok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

4 osztályos alapóraszámú BIOLÓGIA

10–12. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát valamint — a többi tantárggyal együtt — kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Mutassa be, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget alakítson ki, melyben az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége alapvető. Mutasson rá az életközösségek szerveződésében felismerhető lényeges összefüggésekre, az élő és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként ismertesse meg. Nyújtson áttekintő képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és értesse meg, hogy az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő jelentősége van, de minden embernek tennie kell érte. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására.

252

Csoportos tevékenységekkel fejlessze az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, mely segít az emberek sokféleségének elfogadásához. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az ellenőrzés a tanítási-tanulási folyamat elengedhetetlen mozzanata. A tanár és a diák közötti kommunikációs folyamatban a visszajelzés tartalma győzi meg a tanárt addigi munkájának eredményéről vagy hiányosságairól, a visszajelzés vezérli a további munkát. Ezért a tanulók ismereteit, készségeinek, képességeinek fejlődését folyamatosan ellenőrizni kell. Az ellenőrzés módszerei kiterjednek az ismeretszerző tevékenységre, az ismeretek elsajátításának a mértékére és az alkalmazási készségre. Az ellenőrzés során olyan feladatokat is kell adni, amelyek a tanultak gyakorlati alkalmazását helyezik előtérbe, lehetőség szerint nemcsak egyéni, hanem csoportos – kooperatív – feladatmegoldás formájában is. Az értékelés legyen összhangban az iskola pedagógiai programjával és az érettségi rendszerrel. A biológiaórán értékeljük a tanulók: szóbeli megnyilvánulását, írásbeli teljesítményét és manuális tevékenységét. A szóbeli megnyilvánulások lehetnek: • feleletek, a biológiai szakkifejezések megfelelő használatával, • összehasonlítások és hozzászólások, • képelemzések, • a tananyag feldolgozását segítő jó kérdések, • kiselőadások, forráshasználat, • önálló kutatómunka bemutatása, • vitakultúra, érvelések, megnyilvánulások döntéshelyzetekben, • problémamegoldó, logikus gondolkodás az ismeretek integrációjában, • önálló projektmunkák prezentálása. Az írásbeli teljesítmények: • alkalomszerűen készített feladatlapok megoldása, témazáró dolgozatok, • feladatgyűjtemények válogatott feladatainak megoldása, • esszéírás, • szövegértés, szövegelemzés, ábraelemzés, • korábbi érettségi feladatlapok megoldása, • különféle tesztek megoldása, • országos mintán sztenderdizált feladatsorokból összeállított feladatlapok megoldása. Manuális tevékenységek: • csoportosítás, • rendszerezés,

253

• kísérletezés, • fénymikroszkópos metszetek készítése, • laboreszközök használata a balesetvédelmi szabályok betartásával, • internet- és multimédiás eszközhasználat.

10. évfolyam Évi óraszám: 55 Belépő tevékenységformák A legjellegzetesebb élőlénycsoportok általános jellemzése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és önálló ismertetése. Az élőlények testfelépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével. Az élőlények életműködéseinek ismertetése ábrák, folyamatábrák, modellek, segítségével. A különböző életfolyamatok lényegének kiemelése.Az élőlények testének felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A különféle élőlények testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása. A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcsere-folyamatok alapján. Tanulói kiselőadás készítése önálló témakutatással az élőlények szervezeti felépítésének és működésének összefüggéseiről. Fénymikroszkóp önálló használata, a látómezőben lévő kép leírása, értelmezése. Egyszerű kísérletek önálló elvégzése, a tapasztalatok rendezett dokumentálása és értékelése. A többi természettudományos tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása a biológiai jelenségek értelmezésében. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Témakör

Tartalom Bevezetés a biológiába

A biológia tudománya Az élet jellemzői

A biológiai rendszer. A mesterséges és természetes rendszer. Az élő rendszerek tulajdonságai. A szerveződési szintek.

Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentősége. A prokarióta sejtek felépítése. Autotróf és heterotróf baktériumok, a kékbaktériumok, a baktériumok és a kékbaktériumok egészségügyi jelentősége és szerepe a bioszférában. Az eukarióta egysejtűek: állábas, ostoros és csillós egysejtűek jellemzői, anyagforgalma, az eukarióta egysejtűek jelentősége.

254

Az állatok teste és életműködései

A növények teste és életműködései

A gombák teste és életműködései

Az állatok testszerveződésének és életműködéseinek általános jellemzői. Az állatok szerveződési szintjei. Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői. Az állatok mint heterotróf élőlények, szerepük a bioszférában. Az önfenntartó életműködések összefüggése. A legfontosabb állattörzsek képviselőinek testfelépítési sajátságai, életműködései. Az önfenntartó életműködések, valamint a környezet, az életmód és a testszerveződés kapcsolatának összehasonlítása az alábbi állatcsoportoknál: Gerinctelen állatok: a szivacsok és a csalánozók, a férgek törzsei, a puhatestűek törzsén belül a csigák, a kagylók és a fejlábúak, az ízeltlábúak törzsén belül a rovarok, a rákok és a pókszabásúak. A gerincesek törzsén belül a porcos és a csontos halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök. Az állatok viselkedése. Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböző formái. A növényi test szerveződésének és anyagcseréjének általános jellemzői. A növények szerveződési típusai. A növényi és állati sejt felépítésének öszszehasonlítása. Az autotróf anyagcsere lényege, a növények szerepe a bioszférában. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. Telepes növények: a mohák teste és anyagforgalma. A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma. A növényi szövetek típusai, jellemzői, funkciói. A gyökér és a hajtás részvétele a növények anyagfelvételében és leadásában. Gázcsere és párologtatás. A szállítónyalábok felépítése és működése. A raktározásra módosult szervek különféle formái. A tápanyag-raktározás és a környezet kapcsolata. A növényi kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok.A növényi mozgások típusai és jellemzői. A növények mozgása és a környezet kapcsolata. A szövetes növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok, ezek jellemzői. A zárvatermők szaporítószervének felépítése. A zárvatermők egyedfejlődése. A szaporodás, az egyedfejlődés és a környezet kapcsolata. A gombák jellemzői. A gombák testfelépítésének sajátosságai. A gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelentősége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat. Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését. Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézőpontból – az ember csak egy az élőlények közül.

255

A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseiket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait. Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja. Ismerjék az embrió fejlődésének és a különböző átalakulásos fejlődési módoknak a főbb szakaszait. Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira. Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzőit, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát. Legyenek képesek egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni. Szerezzenek gyakorlatot a mikroszkóp kezelésében és a látómezőben észlelt kép értelmezésében.

11. évfolyam

Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák A sejtek összetevőinek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. A sejtalkotók felépítése és működése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolat belátása. Egyszerű sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése. A kémia és biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása. A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével. Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok felfedezése. Az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok önálló elvégzése, dokumentálása, értékelése. A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása. A betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi- és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. Önálló anyaggyűjtés és előadások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A magyar lakosság egészségügyi mutatóinak elemzése, a rizikófaktorok felismerése, a megelőzés szükségességének belátása és tájékozottság a megelőzés gyakorlatában. Áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése.

256

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A sejtek felépítése és anyagcseréje A biogén elemek. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai. A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. A membránok, a színtestek, a mitokondrium és a sejtmag funkciója. A pro- és eukarióta sejtek összehasonlítása. A sejtek anyagcsere- A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív transzport jellemzői. Az enzimek, az enzimkatalízis. A felépítő és lebontó anyagcserefolyamatai folyamatok szerepe, összefüggése. A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. A sejtek energiaforgalma. A szaporodás és örök- Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. A lődés sejttani alapjai gén és allél fogalma. Az öröklődő információ megjelenésének kémiai alapjai: DNS  RNS  fehérje  tulajdonság. A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. A mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelentősége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei. Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása A sejtek felépítése

A szervezet belső környezete. Az egyes életműködések funkciója a belső környezet állandóságának fenntartásában. A szabályozás és vezérlés fogalma.Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A nyugalmi és akciós potenciál kialakulása, funkciója. A szinapszis. A reflexív elve. A külső és a belső környezet változásainak érzékelése. A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az egyensúly érzékelése. Az íz- és szagérzékelés. A bőr érző működése. Az érzékszervek védelme és betegségei. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer felépítése, az agyvelő részei. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív működése. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A keringési rendszer A vér összetétele, alkotói. A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója, a véralvadás. Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek működése. A szív szerkezete és működése, a nagy és a kis vérkör funkciója. A vérkeringés szabályozásának lényege. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése. Az immunitás lényege, az immunrendszer funkciója.A falósejtek és a nyirokAz immunitás sejtek működése, a sejtes és az antitestes immunitás vázlata.A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélA táplálkozás nedv funkciója az emésztésben. Az előbél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóAz önfenntartó működések áttekintése Az idegi és hormonális szabályozás

257

bél funkciói. A táplálkozási folyamatok szabályozásának lényege. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. A tüdő felépítése, a gázcseA légzés re folyamata. A légzőmozgások. A légzési folyamatok szabályozásának lényege. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A bőr felépítése, az egészséges bőr. A bőr részvétele a szervezet hőháztarA bőr és a mozgás tásában. A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. Az izmok felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgási szervrendszer működésének akaratlagos és akaratunktól független szabályozásának lényege. Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelentősége. A vese felépítése és működése. A húgyutak. A kiválasztó működés szabáA kiválasztás lyozásának lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az ember szaporodása és egyedfejlődése Az ember szaporodása

Az ember egyedfejlődése Általános egészségtan Egészségügyi ismeretek

Az ivarsejtek. A hím ivarszervek: a here felépítése és működése, a járulékos ivarmirigyek funkciója, az ivarutak. A hím ivari működések hormonális szabályozása. A női ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és működése, a ciklus. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás módjai. A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés. Az embrionális és posztembrionális fejlődés testi és pszichés jellemzői. A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássák be, hogy a betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. 258

Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól. Ismerjék az önfenntartó szervek funkcióját és működésük összefüggését. Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait. Ismerjék áttekintően, hogy az egyes szervrendszerek működését, a fontosabb élettani jellemzőket mi és hogyan szabályozza. Sorolják fel a férfi és női ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének és működésének alapjait. Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyenek képesek felelősségteljes nemi magatartásra. Ismerjék a nem kívánt terhesség megelőzésének legfontosabb módjait. Ismerjék az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként.

12. évfolyam Évi óraszám: 64

Belépő tevékenységformák Az öröklődés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása. Annak belátása, hogy az élőlények és az élővilág állandó változása szükségszerű és természetes folyamat. Annak felismerése, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. Egyszerű genetikai feladatok megoldása. A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselőadások tartása. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító tevékenységek ellen. Egyszerű ökológiai grafikonok, ábrázolások elemzése és készítése. A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével. Élőlények és élőhelyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása. A lakóhelyi környezet tipikus társulásainak ismerete, fajismeret. A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalról, és minél részletesebb megismeréséhez. Önálló tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, annak elfogadása, hogy a fejlődéstörténeti rendszer a természetes rendszer. Az ember elhelyezése a földi élővilág rendszerében.A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztető jelenségek felismerése, környezetkímélő társadalmi-gazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése. Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. A legfontosabb evolúciós események időrendjének áttekintése. Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult.

259

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az öröklődés A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése. Az intermedier és a domináns–recesszív öröklésmenet valamint a kodominancia lényege. Egyes emberi tulajdonságok, betegségek öröklődése. A tulajdonságok információjának független öröklődése. A nem és a nemTöbb tulajdonság hez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. Az emberi ivar kialakulása. egyidejű öröklődése Gének kölcsönhatása A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. a tulajdonság kialakí- A mennyiségi jellegek kialakulása. tásában A genetikai ismeretek A genetikai kutatások jelentősége a mezőgazdaságban és a gyógyításban. gyakorlati vonatkozá- Génerózió a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. sai A populációk és az életközösségek Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése

Ideális és valóságos populációk. Egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása, koreloszlás. Túlélési stratégiák. A legfontosabb élettelen környezeti tényezők jellemzői, a víz, a levegő és a talaj védelme. Az élettelen környezeti tényezőknek az élővilágra gyakorolt hatása, az élőlények tűrőképessége, szűk és tág tűrés. Populáción belüli és populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási hálózatok. Termelők, fogyasztók, lebontók. A különböző létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. Az életközösségek fogalma és jellemzői. A természetes életközösségek, Természetes és mesterséges életközössé- mint önszabályozó rendszerek.Az élővilág sokféleségének fontossága. A monokultúrák előnyei és hátrányai. gek Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra A populációk tulajdonságai és változásai Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai Ökológiai rendszerek

Az evolúció alapjai és Az evolúció lényege és a legfontosabb evolúciós tényezők.Az evolúció elmélete: adaptív és nem adaptív folyamatok; a fajok kialakulása. Az evobizonyítékai lúció bizonyítékai. Az evolúció folyamata Kormeghatározási módszerek. Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések, a prebiológiai evolúció. A földi környezet lényeges változásainak öszszefüggése az élővilág evolúciójával. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A többsejtű növények és állatok kialakulása. A szövetes állatok kialakulása és evolúciója a tengerekben. A szárazföldi telepes és szövetes növények kialakulása. A virágos növények törzseinek kialakulása. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A levegő meghódítása. A jelenkori élővilág kialakulása. Az ember evolúciója A korai emberfélék evolúciója. A homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció.

260

A bioszféra jelene és jövője

A főtermék-központú, rövidtávra tekintő gazdálkodás. A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak. A genetikai változatosság jelentősége. Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára. Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője.

A továbbhaladás feltételei Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Lássa meg az összefüggést a környezetében előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között. Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Legyen képes egyszerűbb biológiai problémákat önállóan megoldani. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni.

Emelt szintű biológia C osztály

9–12. évfolyam Emelt szintű biológia oktatás iskolánkban Ebbe a csoportba az általános iskolai 7.-és 8. osztály biológia tananyagából tett szóbeli felvételivel kerülhetnek be a tanulók. Az emelt óraszám lehetővé teszi a tananyag alaposabb, mélyebb elsajátítását a követelményrendszer emelt szintjének megfelelően. Elvégezzük az elmélethez kapcsolódó gyakorlatokat (mikroszkópos vizsgálatok, biokémiai kimutatások, növényi-és állat szervezettani, élettani gyakorlatok, víz és talajvizsgálatok), feladatokat, teszteket

261

oldunk meg . Az emelt szintű érettséginek megfelelően történnek a szóbeli –és írásbeli számonkérések. 12.osztályban több próbaérettségit is írunk. Oktatásunk legfőbb célja a sikeres felvételire való felkészítés. Több, mint tíz éve rendszeresen meghívást kapunk a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvoskutató Intézet nyílt napjának előadásaira, laborlátogatásokra, és egyéb tudományos, ismeretterjesztő rendezvényeikre. Ezeken kívül tanulmányi kirándulásokat szervezünk a szegedi Anatómiai Intézetbe, a Füvészkertbe, Vadasparkba, valamint alkalomszerűen boncolásokat is megnézünk. Nagyon sikeresek azok a biológia különböző területeivel kapcsolatos előadások, amelyeket olyan volt diákjaink tartanak—régi iskolájukba visszalátogatva-- , akik tudományos kutatásaik módszereit, eredményeit szívesen osztják meg a mostani gimnazistákkal.

Célok és feladatok: Lásd a 4 osztályos alap óraszámú biológia kerettantervénél! Kulcskompetenciák és fejlesztési feladatok: Lásd a 4 osztályos alap óraszámú biológia kerettantervénél!

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez: Lásd a 4 osztályos alap óraszámú biológia kerettantervénél!

A felkészítő foglalkozások fő témakörei: Mikroszkóp felépítése, működése, használatának szabályai. Mikroszkópi preparátumok készítésének módja. Növényi metszetek készítése, egyszerű festési eljárások alkalmazása. A laboratórium felszerelése, az eszközök megismerése, használatának módja Tömeg és térfogat mérése. Legegyszerűbb laboratóriumi tisztítási módszerek elvi alapjai, gyakorlati kivitelezésük. Növénygyűjtés - határozás. Állathatározás. Típusállatok boncolása - figyeljék meg a szervezeti felépítés és működés életmód kapcsolatát Az állatok kültakaróinak összehasonlító vizsgálata. Az emberi bőr szerkezete - a szervet alkotó szövetek, azok szerepe a bőr funkcióinak megvalósításában. A mozgás evolúciója az állatvilágban - amőboidális, csillós, ostoros mozgás, bőrizomtömlővel, ízelt lábakkal történő helyváltoztatás és megfigyelése. Az ember aktív és passzív szervrendszerének szövettana és anatómiája. Az állatok táplálkozásának evolúciója. Az ember táplálkozás szervrendszerének anatómiája, szövettana. Az egyes tápcsatorna szakaszok emésztőnedveinek összetétele, hatásuk vizsgálata. A légzés evolúciója az állatvilágban. Az ember légzőszervének anatómiája, szövettana. Légzéssel kapcsolatos élettani vizsgálatok. A kiválasztás evolúciója az állatvilágban. Az emberi kiválasztás szervrendszerének anatómiája, élettana. Vizeletvizsgálatok. Az állatok keringési rendszerének összehasonlító anatómiai és élettani áttekintése. Az emberi vér, artériák, vénák kapillárisok szöveti felépítése, funkciói. A vér, mint szövet.

262

A hajtásos növények szervei, azokat felépítő szövetek megismerése. Az életmóddal kapcsolatos szervmódosulások. Egyszerű vizsgálatok a levegő, a víz, a talaj összetételére vonatkozóan. Génkölcsönhatások bemutatása példák alapján Poligének öröklődése (pl: mennyiségi jellegek) Nemhez kötött öröklődés példái Génkapcsoltság, allélkicserélődés példái Családfák elemzése Hardy-Weinberg szabály lényege, használata egyszerű feladatokban Evolúciós elméletek

Fejlesztési követelmények: A tanulók legyenek képesek • a biológiai jelenségek megfigyelésére, egyszerűbb vizsgálatok, kísérletek önállóan elvégzésére • a kísérleti eszközök megismerésére, használatára, egyszerűbb kísérleti eszközök készítésére • legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában, • a vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére a tanult összefüggések, elméletek fényében, • az önálló ismeretszerzés igényének kialakítására, • a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és segítsük hozzá a tanulót, hogy képes legyen a különböző jellemzők alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni, • biológiai kísérletek kapcsán megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit, • a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos legfontosabb diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni, • a tudomány- technika-társadalom komplex összefüggésrendszer elemzésére, a problémák megfogalmazására, az ember természeti folyamatokban betöltött szerepének kritikus vizsgálatára, • természeti-társadalmi problémák megoldását célzó cselekvési lehetőségek felismerésére, a tudományostechnikai fejlődés erkölcsi-etikai vonatkozásainak helyes értelmezésére, • a természeti jelenségekkel kapcsolatos saját elképzelések és a tanult tudományos elméletek megfogalmazására, a tanultaknak magyarázatokban, előrejelzésekben és cselekvésben való alkalmazására, az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelésére, • természettudományos ismereteinek szintetizálására, • ismeretszerzési tevékenységében használja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit, • különböző forrásokból szerzett ismereteit legyen képes összevetni, kritikusan értelmezni, • jártasságot szerezni a biológiai témák érveléstechnikájában, véleményalkotásban, • jártasságot szerezni a biológia tananyagában szereplő mérhető mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában, • ismereteinek, önálló kutatómunkájának, önálló kísérletei, vizsgálatai eredményeinek átfogó, különböző médiaeszközöket használó, informatív és esztétikus bemutatására, • értéknek tekinteni fizikai és pszichés egészségének megőrzését, 263

• a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit,valamint mikrokörnyezetében aktív szerepet vállalni a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében, • a legfontosabb hazai és nemzetközi környezet- és természetvédelmi jogszabályok értelmezésére, • a megszerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazni a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában.

9. évfolyam Belépő tevékenységek A biológia tantárgy tanításának a 9. évfolyamban az a célja, hogy a tanulók • megismerjék a legjellegzetesebb élőlénycsoportokat, • megbizonyosodjanak arról, hogy az élővilágban minden faj egyenértékű, • alkalmazzák a többi természettudományos tantárgyban tanult ismereteket a biológiai jelenségek értelmezésében, • legyenek képesek az általános iskolai ismereteiket összekapcsolni a tanultakkal, • készítsenek egyszerű ökológiai grafikonokat, elemezzenek ábrákat, • a táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése, • az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével, • élőlények és élőhelyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása, • lakóhelyi környezet tipikus társulásainak ismerete, fajismeret, • megismerjék hazánk nemzeti parkjait és természeti kincseit, • megismerjék a hazai Világörökség biológiai értékeket őrző helyszíneket, • értsék meg a globális problémákat, és a fenntartható fejlődés lehetőségeit, • a rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalú, minél részletesebb megismeréséhez, • gyakorolják a kísérletező módszert, és a tapasztalatokat értékeljék, dokumentálják. Témakör

Tartalmak

Tevékenységek

Bevezetés

A biológia tudománya. Alapfogalmak – rendszerezés, szerveződés. A biológia kutatása, a tudományos kutatás. Tudománytörténet.

A populációk

Ökológiai alapfogalmak. Egyedszám, Feladatok megoldása. egyedsűrűség és ezek változása. Kor- A populációk vizsgálata. eloszlás, térbeli eloszlás. Túlélési

tulajdonságai és változásai

264

stratégiák. Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai

Az élettelen környezeti tényezők: a fény és a hőmérséklet. A víz, mint környezeti tényező. Vízszennyezés. A víz védelme. A levegő, mint környezeti tényező. Légszennyeződés globális hatásai. A levegő védelme. A talaj és védelme. Az élettelen környezeti tényezőknek az élővilágra gyakorolt hatása. Az élőlények tűrőképessége, szűk és tág tűrés.

A környezeti tényezők vizsgálata. Feladatok megoldása. Lakóhelyi szennyező források felkutatása. Csoportmunka

Ökológiai rendszerek

Az életközösségek anyag- és energia- Megfigyelés a környeforgalma. Populáción belüli kölcsön- zetben. hatások. Populációk közötti kölcsön- Feladatok megoldása. hatások. Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási hálózatok. Termelők, fogyasztók, lebontók. Ökológiai piramisok. A különböző létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése, mennyiségi viszonyai az életközösségekben. Biológiai produkció, biomassza.

Természetes és mesterséges

Az életközösségek fogalma és jellem- Terepgyakorlat. Beszélzői. Atermészetes életközösségek, getés az ökológiáról. mint önszabályozó rendszerek. Az élővilág sokféleségének fontossága. A monokultúrák előnyei és hátrányai.

életközösségek

Biomok

A biomok körülményei. A trópusi Kiselőadások. esőerdő, a trópusi lombhullató erdő, a szavanna, a sivatag, a keménylombú erdő, a babérlombú erdő, a lombos erdő, a füves puszta, a tajga, a tundra és az állandóan fagyos területek élővilága. A hegyvidéki és a mélytengeri biomok.

Magyarországi társulások

A magyarországi klímazonális társulások. A homok- és a szikes talajon kialakuló intrazonális társulások. A

265

Terepgyakorlat. Kiselőadások, beszámolók.

víz által befolyásolt társulások. A magyarországi hegyvidékeken előforduló életközösségek. A gyom- és a telepített társulások. A lakóhelyhez közeli társulás(ok) vizsgálata. Környezet és természetvéde- Környezet-és természetvédelem. Ma- Kiselőadások. gyarország nemzeti parkjai. Jelentőlem sebb hazai tájvédelmi és természetvédelmi területek bemutatása. Világörökségeink bemutatása. Humánökológia A lakóhelyhez közeli társulás(ok) vizsgálata. Ökológiai kutatómunka

A pedagógus és a tanulók érdeklődése, az intézmény lehetőségeinek megfelelően önállóan vagy csoportban különböző projektmunkák végzése. Szakirodalmi felkészülés, a kutatási program megtervezése, a vizsgálatok elvégzése, az eredmények értékelése. Az eredmények bemutatása poszter vagy előadás formájában. Felkészülés tanulmányi versenyekre.

Év végi összefoglalás

Az ökológiai ismeretek áttekintése.

Feladatok megoldása. Csoportmunka

A továbbhaladás feltételei • Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág szempontjából Önállóan tájékozódjanak az élővilág természetes rendszerében, tudják elfogadni, hogy a fejlődéstörténeti rendszer természetes rendszer. • Lássák meg az összefüggést a környezetében előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve éviváltozása között. • Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. • Igényeljék, hogy biológiai környezetüket minél több oldalról, és minél részletesebben megismerjék, használjanak ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. • Legyenek képesek egyszerűbb biológiai problémákat önállóan megoldani. • Tudjanak egyszerű ökológiai grafikonokat, ábrákat elemezni és készíteni. • Váljanak képessé élőlények és élőhelyük megfigyelésére, a tapasztalatok dokumentálás • Ismerjék lakóhelyi környezetük tipikus társulásait, fajait. • Ismerjék Magyarország nemzeti parkjait és természeti értékeit. • Ismerjék a hazai Világörökség biológiai értékeket őrző helyszíneket. 266

• A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalú, minél részletesebb megismeréséhez. • Legyenek képesek egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni. • Legyenek képesek kiselőadásokat készíteni, bemutatni.

10. évfolyam Belépő tevékenységek A biológia tantárgy tanításának a 10. évfolyamban az a célja, hogy a tanulók • elegendő ismerethez jussanak az élővilág evolúciójának feldolgozásához, • megismerjék az állatoknak az emberétől eltérő testfelépítését, • ismerjék meg az állatok viselkedésének alapvető jellemzőit, • megismerjék a legjellegzetesebb egysejtű, állat-, növény- és gombacsoportokat, a legjellemzőbb fajokat, • ismerjék fel a hazai mérgező és ehető gombákat, • fedezzék fel az állatok, a növények, a gombák sajátságai közötti eltéréseket, • az életműködések alapján megértsék a növények és az állatok egymásrautaltságát, • felismerjék az élőlények életműködéseinek közös vonásait, • gyakorolják a kísérletező módszert, és a tapasztalatokat értékeljék, dokumentálják, • gyakorolják a biológiai folyamatok számítógépes modellezését, • megismerjék a kísérletezésnél fontos balesetvédelmi szabályokat, • ismerjék meg a sejtek összetevőinek és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével, • kapcsolják össze a kémia és biológia tantárgyban tanult biokémiai ismeretek, • ismerjék fel a sejtalkotók felépítése és működése közötti szoros összefüggés, megértsék a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatokat, • készítsenek kiselőadást önálló témakutatással az élőlények szervezeti felépítésének és működésének összefüggéseiről, • megismerjék a fénymikroszkóp felépítését és gyakorolják használatát, • végezzenek egyszerű biokémiai vizsgálatokat, kísérleteket, tudják azokat rendezetten dokumentálni, oknyomozó módon értékelni. Témakör

Tartalmak

Ismétlés

Ökológiai ismeretek. Prokarióták,alacsonyabbrendű eukarióták.

Az élőlények csoportjai

A rendszerezés alapjai. Fejlődéstörténeti rendszer.

A prokarióta

A prokarióta élőlények. A prokarióta sejtek

élőlények

Tevékenységek

felépítése. Autotróf és 267

A mikrobiológia és kapcsolata mindennapokkal. Biológiai feladatok és megoldásuk.

heterotróf baktériumok. A kékbaktériumok. A baktériumok és a kékbaktériumok jelentősége. Az alacsonyabbrendű eukarióta élőlények

Az állatok testének felépítése

Az állatok életműködései és a legfontosabb törzsei

Az állatok viselkedése

A növények teste és életműködései

Az alacsonyabbrendű eukarióták kialakulása, általános jellemzői. Vázuk, mozgásuk, táplálkozásuk. Kiválasztásuk, szaporodásuk.Rendszerezésük, legfontosabb csoportjaik. Azalacsonyabbrendű eukarióták jelentősége.

A mikroszkóp felépítése, típusai és

Az állatok, mint heterotróf élőlények. Az önfenntartó életműködések összefüggése. A fajfenntartás és az egyedfejlődés az állatvilágban.

Az állatok szerveződési szintjei. Az állati sejt. Az állatok szövetei. A különböző állati sejtek. Az állati szövetek vizsgálata. Biológiai feladatok megoldása.

A szivacsok és a csalánozók. A férgek törzsei, a gyűrűsférgek. A puhatestűek törzse: a csigák, a kagylók és a fejlábúak. Az ízeltlábúak törzse: a rovarok osztálya. A rákok és a pókszabásúak. A gerincesek törzsének általános jellemzői. A porcos és a csontos halak. A kétéltűek és a hüllők. A madarak és az emlősök.

Gerinctelen állat (földigiliszta, éti csiga) boncolása. Gerinces állat (ponty, madár) boncolása. Állatismeret. Biológiai feladatok megoldása.

használatuk. Egysejtűek vizsgálata. Biológiai feladatok megoldása.

Az állatok öröklött magatartá- Beszélgetés, kiselőadás. sa. Az állatok tanult magatartása. A létfenntartó viselkedések. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböző formái. Az állati és az emberi viselkedés. A növényi test szerveződésének és anyagcseréjének általános jellemzői. A növényi és

268

Balesetvédelmi szabályok, laboreszközök és használatuk. Klorofill kivonat vizsgálata. A

állati sejt felépítésének összehasonlítása. Az autotróf anyagcsere. Az autotróf és heterotróf anyagcsere hasonlítása. Telepes növények. A mohák teste és anyagforgalma. A növényi szövetek típusai, jellemzői, funkciói. A szövetes növények testfelépítése, a növények szervei. A növények táplálkozása: a gyökér és a hajtás szerepe. Gázcsere és párologtatás. A növényi légzés. Anyagszállítás: a szállítónyalábok felépítése és működése. A raktározásra módosult szervek különféle formái. A növényi kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A növényi mozgások típusai és jellemzői. A szövetes növények szaporodása. A zárvatermők szaporítószervének felépítése. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok, ezek jellemzői. A zárvatermők egyedfejlődése. A növények csoportjai)

növényi szövetek mikroszkópos vizsgálata, metszetek készítése. A növényi szervek vizsgálata. Biológiai feladatok megoldása.

Mohák, harasztok, nyitvaterNövényhatározás. mők. Zárvatermők (kétszikűek Természettudományos szemléés egyszikűek). let kialakítása.

A gombák teste és életműködései

A gombák jellemzői. A gomGombaismeret. bák testfelépítésének sajátosságai. A gombák életműködésének sajátosságai, életmódja. A gombák gyakorlati jelentősége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése.

A sejtek kémiai

A biogén elemek. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai. A kolloidok az élő rendszerekben. A szénhidrátok,

felépítése

269

A biogén elemek vizsgálata. Ozmózis és a kolloidok vizsgálata. A szénhidrátok vizsgálata. A lipidek vizsgálata. A fehér-

lipidek, a fehérjék, a nuklein- jék vizsgálata. Feladatok megsavak legfontosabb tulajdonsá- oldása. gai. A nukleotid-típusú vegyületek. A sejtek felépítése

A pro- és eukarióta sejtek ösz- Sejtalkotók vizsgálata. Mikszehasonlítása. A citoplazma, a roszkópi festékek használata. sejtfal. A membránok felépíté- Feladatok megoldása se és működésének alapelvei. Az endoplazmatikus hálózat, a Golgi-membrán, a lizoszómák. A színtest és a mitokondrium. A sejtmag funkciója.

Év végi

Látogatás biológiai intézetekben vagy egyetemi tanszékeken. Év végi összefoglalás.

összefoglalás

Csoportmunka.

A továbbhaladás feltételei • A tanuló ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat. • Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. • Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. • Ismerjék fel, hogy többféle testfelépítés is eredményezhet hasonló működést. • Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését. • Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. • Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézőpontból – az ember csak egy az élőlények közül. • Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. • Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja. • Szerezzenek gyakorlatot a fénymikroszkóp kezelésében és a látómezőben észlelt kép értelmezésében. • Értsék a viselkedés biológiai alapjait. • Kapcsolják össze az állati viselkedés egyes jellegzetességét az ember viselkedésében tapasztaltakkal. • Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira. • Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseiket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg. • A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében. • Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait. 270

• Legyenek képesek mikroszkópi metszetek készítésére. • Legyenek képesek egyszerű növényélettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni, ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. • Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzőit, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát. • A tanulók ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. • Legyenek képesek elvégezni egyszerű sejtbiológiai vizsgálatokat, kísérleteket, ezek eredményeit acélnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. • A biológiai jelenségek magyarázatakor használják helyesen a kémia tananyagában megismert fogalmakat.

11. évfolyam Belépő tevékenységek A biológia tantárgy tanításának a 11. évfolyamban az a célja, hogy a tanulók • értsék meg a sejt molekulái közötti információáramlás lényegét, a felépítés és a szerepük közötti kapcsolatokat, • ismerjék meg a sejtosztódás folyamatát ábrák segítségével, • ismerjék meg az ember legfontosabb életműködéseit és az életműködések közti kapcsolatokat, • végezzenek az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyeléseket, vizsgálatokat, azokat dokumentálják, értékeljék, • illusztrálják a legfontosabb életműködések szabályozását egy-egy példával, • értsék meg az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságát, az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait, a rendszeres testmozgás szükségességét, • ismerjék fel a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségitársadalmi szükségességét, • tudatosan alakítsák ki az egészséges életmód és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerét, • alakítsanak ki tartózkodó magatartást a testi és mentális egészségre káros anyagokkal szemben, • ismerjék a magyar lakosság egészségügyi mutatóit – elemezzék az adatok változásait, vonjanak le következtetéseket, tudjanak a rizikófaktorokról, • lássák be a megelőzés szükségességét és legyenek tájékozottak a megelőzés gyakorlatáról, • legyenek képesek önálló anyaggyűjtésre és előadás tartására, ismerjék, és sajátjuknak tartsák az egészséges életmódot, • legyenek képesek az áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzésére. Témakör

Tartalmak

Tevékenységek

Ismétlés

Az élőlények csoportjai. Sejtbiológia.

A sejtek anyagcserefolyamatai

sejtek anyagfelvétele és leadá- Az enzimek vizsgálata. sa, a passzív és aktív transzport A lebontó folyamatok vizsgála-

271

jellemzői. Az anyagcsere átte- ta. kintése. Az enzimek, az enzim- A fotoszintézis vizsgálata. katalízis A lebontó anyagcsere- Feladatok megoldása. folyamatok – a glükolízis és a hozzákapcsolódó folyamatok. A lebontás közös útja: citromsavciklus és a terminális oxidáció. Az erjedés. A felépítő folyamatok: a fotoszintézis és a kemoszintézis energiaátalakítása. A szerves molekulák előállítása szervetlen anyagból. A szerves molekulák előállítása szerves anyagból: a szénhidrátok, a lipidek bioszintézise. A felépítő és lebontó folyamatok összefüggése. A sejtek energia-forgalma. Az anyagcsere-betegségek. A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai

A vírusok, szubvirális rendszerek

Az információ kódja és átírása, DNS-szintézis. A gén és allél fogalma. A ribonukleinsavak bioszintézise. Az operon. A prokarióta és az eukarióta sejt génműködésének össze-hasonlítása. A fehérjeszintézis. Az öröklődő információ megje-lenésének kémiai alapjai:kódszótár. A kromoszómák, a kromoszóma-szám. Haploid és diploid sejtek. Sejt-ciklus. A mitózis és a meiózis folyamata és biológiai jelentősége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. Stresszfehérjék. Apoptózis és nekrózis. A mutációk típusai és következményei. Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei.

A fehérjék térszerkezete – számítógépes vizsgálatok. A kromoszómák, a sejtosztódás vizsgálata. Feladatok megoldása.

A vírusok. A vírusok életciklu- Feladatok megoldása. sa és jelentősége. Prionok, viroidok. Betegségek.

272

Molekuláris biológiai vizsgálatok

Az idegrendszer

A pedagógus és a tanulók érdeklő-dése, az intézmény lehetőségeinek megfelelően különböző projekt-munkákvégzése önállóan vagy cso-portban. Szakirodalmi felkészülés, a kutatási program megtervezése, a vizsgálatok elvégzése,azeredmények értékelése. Az eredmények bemuta-tása poszter vagy előadás formájában. Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása. A szabályozás és vezérlés fogalma. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet áttekintése. Elemi ingerületi jelenségek: a nyugalmi és az akciós potenciál kialakulása, az ingerület terjedése és a szinapszis. A reflexív elve. A külső és a belső környezet változásainak érzékelése. A szem és hallószerv felépítése és működése. Az egyen-súly érzékelése, az íz és szagérzé-kelés és a bőr érző működése. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A gerincvelő, gerincvelői idegek. Az agy: az agytörzs, a köztiagy, a kisagy és a nagyagy. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív működése. A vegetatív szabályozás. A mozgató működés. Az érzőműködések: az analizátorok. Az idegrendszer mű-ködésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az érzékszervek védelme és betegségei.

273

Feladatok megoldása. A receptorok, reflexek vizsgálata. Az idegrendszer az interneten.

A hormonrendszer

A hormonális szabályozás Feladatok megoldása. A horalapelvei. A hipotalamusz– monrendszer az agyalapi mirigy rendszer. A interneten. pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A hormonrendszer betegségei

A keringési rendszer

A belső környezet. A vér öszszetétele, alkotói. A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója. A sérülés, a véralvadás. A szív szerkezete és mű-ködése. Azértípusokösszehasonlítása. A hajszálerek működése. A nagy és- a kis vérkör funkciója. A vérkeringés szabályozásának lényege. A nyirok-rendszer. Az immunitás. Az immu-nitás lényege, az immunrendszer funkciója. A falósejtek és a nyirok-sejtekműködése, a sejtes és az antitestes immunitás. A védőoltások. A vércsoportok. A szív- és érrend-szeri -betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése. Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A vér vizsgálata. A keringési rendszer vizsgálata (pulzus, vérnyomásmérés, folyadékáramlás). Feladatok megoldása.Információ-gyűjtés az immunitásról az interneten

A táplálkozás

A táplálkozás szerepe, a tápcsatorna szövettani felépítése. A tápcsatorna mirigyei. Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv. A felszívás. Az előbél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. A táplálkozási folyamatok szabályozásának lényege.

A táplálkozás vizsgálata: a nyál amiláza, a pepszin emésztőhatása, az epe szerepe, a hasnyál lipáza. A vitaminok szerepe (internet).

274

Vitaminok. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A légzés

A légutak szakaszai és funkciói. A tüdő felépítése, a légzőmozgások. A hangképzés. A gázcsere folyamata. A légzési folyamatokszabályozásá-nak lényege. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A kiválasztás

A vese felépítése. A nefron. A húgyutak. A kiválasztóműködés szabályozásának lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A légzés vizsgálata: a vitálkapacitás mérése, mellkasi és hasi légzés. A légzésszám és az izommunka összefüggése. A hangadás vizsgálata. Feladatok megoldása.

Feladatok, tesztek, problémamegoldás.

Problémamegoldó feladatok gyakorlása Év végi összefoglalás

A továbbhaladás feltételei • Értsék a sejtszintű anyagcsere lényegét. • Értelmezzék a sejtosztódások szerepét az élővilágban. • Ismerjenek vírus okozta emberi betegségeket. • Legyenek képesek felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból részekre és az egyes részek működésének lényegét kiemelni. • Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait. • Áttekintően ismerjék, hogy az egyes szervrendszerek működését, a fontosabb élettani jellemzőket mi, és hogyan szabályozza. • Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. • Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. • Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. • Lássák be, hogy a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. • Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi és mind a mentális egészségre káros anyagoktól. • Ismerjék az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit. • Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való kiegyensúlyozott együttélés eredményeként, a betegséget ezen összhang megbomlásaként. • Legyenek képesek elvégezni egyszerű élettani vizsgálatokat, kísérleteket, ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. 275

• Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak, és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. • Legyenek képesek egyszerűbb biológiai problémákat önállóan megoldani.

12. évfolyam Belépő tevékenységek A biológia tantárgy tanításának a 12. évfolyamban az a célja, hogy a tanulók • ismerjék meg a hazánkban leggyakoribb betegségek kialakulásának folyamatát és azok megelőzésének lehetőségeit, • ismerjék meg az ember szexuális viselkedésének biológiai folyamatait és társadalmi-etikai kapcsolódásait, alakuljon ki a felelősségteljes nemi magatartásuk, • ismerjék a nem kívánt terhesség megelőzésének legfontosabb módjait, • az öröklődés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása, • annak belátása, hogy az élőlények és az élővilág állandó változása szükségszerű és természetes folyamat, • annak felismerése, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, • egyszerű genetikai feladatok megoldása, • önállóan tájékozódjanak az élővilág természetes rendszerében, • elfogadják, hogy a fejlődéstörténeti rendszer természetes rendszer, • értsék meg az ember a földi élővilágban való elhelyezését, valamint a bioszféra folyamataiban és történetében elfoglalt helyét, szerepét, • lássák be, hogy csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, hogy az evolúció nem képes azt követni, • legyenek képesek a korábban megszerzett biológiai ismereteik szintézisére, ok-okozati összefüggések megfogalmazására, • a kétszintű érettségi vizsga jellemző írásbeli és szóbeli feladattípusainak megismerése, gyakorlása. Témakör

Tartalmak

Tevékenységek Sejtbiológia. Az ember szervezete és működése.

Ismétlés) A bőr és a mozgás

A bőr felépítése. A bőr részvé- Az izomműködés vizsgálata. tele a szervezet hőháztartásá- Feladatok megoldása. ban. A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. Az izmok felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. Az izom összehú-zódása. A mozgási

276

szervrendszer működésszabályozásának lényege.A bőr egészsége. Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kap-csolatos egészségügyi ismeretek. Amindennapos testmozgás jelentősége. Az ember szaporodása és egyedfejlődése

Az ivarsejtek. A hím ivarszer- Feladatok megoldása. vek felépítése és működése. A hím ivari működések hormonális szabályozása. A női ivarszervek felépítése ésműködése. A női nemi ciklus hormonális szabályozása. A fogamzásgátlás módjai. A terhesség hormonális szabályozása, a szülés. Az ember egyedfejlődése: az embrionális fejlődés. Az ember egyedfejlődése: a posztembrionális fejlődés. Az emberi szexualitás. A fejlődés testi és pszichésjellemzői.

Egészségügyi ismeretek

A genetika alapjai

A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás. Rizikófaktorok, civilizációs ártal-mak. Szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhes-gondozás. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. A lelki egészség. Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése. A fenotípus és a genotípus. Az intermedier örök-lésmenet és feladatok. A dominánsrecesszív öröklésmenet és feladatok. A kodominancia és feladatok. Egyes emberi tulajdonságok, betegségek öröklődése. Több tulajdonság egy-

277

Feladatok megoldása.

idejű öröklődése. Független örök-lődés. Gének kölcsönhatása a tulajdonság kialakításában. Kapcsolt öröklődés és feladatok. A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. Az emberi ivar kialakulása. Akörnyezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. A menynyiségi jellegek kialakulása. A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai

Az evolúció alapjai és bizonyítékai

Az evolúció folyamata

A genetikai kutatások jelentő- Látogatás a lakóhely közeli sége a mezőgazdaságban és a biológiai intézetben. gyógyításban. Génerózió a Kutatás az interneten. növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Génsebészet, klónozás. Humán Genom Program jelentősége. Genetikai tanácsadás. A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. Az evolúció genetikai alapja. Feladatok megoldása. ideális és valóságos populációk. Az evolúció mozgatói. A Hardy-Wein-berg szabály és alkalmazása. Az evolúció lényege. A legfontosabb evolúciós tényezők. Az evolúció elmélete: adaptív folyamatok. Az evolúció elmélete: nem adaptív folyamatok. A fajok kialakulása. Az evolúció molekuláris bizonyítékai.Kormeghatározási módszerek. Az evolúció sejttanibizonyítékai. Az evolúció szervezettani bizonyítékai. Az élet keletkezésére vonatko- Feladatok megoldása. zó elképzelések, a prebiológiai evolú-ció. A földi környezet lényeges vál-tozásainak összefüggése az élővilág evolúciójával. A prokarióta és

278

eukarióta sejtek kialakulása. A többsejtűek kialakulása. A szárazföldi telepes és szövetes növé-nyek kialakulása. A virágos növé-nyek kialakulása. A szövetes állatok kialakulása és evolúciója a tengerek-ben. A szövetes állatok alkalmazkodása a szárazföldön. A levegő meghódítása. A jelenkori élővilág kialakulása. Az ember evolúciója

A korai emberfélék evolúciója. Feladatok megoldása. A homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció. Az ember és az emberszabású majmok.

A bioszféra jelene és

A főtermék-központú, rövidKiselőadások, viták távra tekintő gazdálkodás. A humánökológia. Civilizációs hatások és ártalmak. A genetikai változa-tosság jelentősége. Az ember tevé-kenységének hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára. Az ember tevé-kenységének hatása a saját és kör-nyezete egészségére. Környezet- és természetvédelem. A fejlődés alter-natív lehetőségei. A bioszféra jövője.

jövője

Összefoglalás, rendszerezés

A négy év munkájának értékelése. A vizsga.

A továbbhaladás feltételei • Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. • Legyenek képesek felelősségteljes nemi magatartásra. • Lássák be, hogy a nem kívánt terhesség kialakulását meg kell előzni. • Ismerjék a hazai leggyakrabban kialakuló betegségeket. • Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. • Végezzenek önálló kutatást, felmérést közvetlen környezetükben élők egészségi állapotáról és keressenek összefüggést életmódjuk és egészségi állapotuk között.

279

• Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak, és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. • Jussanak el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. • Lássák világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységük egyik mozgatója. • Lássák be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. • A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselőadások tartása. • Ismerjék és értsék a legfontosabb hazai és nemzetközi környezet- és természetvédelmi jogszabályokat. • Értsék a globális problémákat és a fenntartható fejlődés lehetőségeit. • A tanulók tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszenynyező, környezetpusztító magatartás ellen. • Legyenek képesek nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. • Legyenek képesek ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. • Tudják az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteiket röviden összefoglalni szóban, illetve írásban, legyenek képesek egyszerű prezentációkat készíteni elektronikus információtechnológiai eszközök segítségével.

A gimnáziumi biológia oktatásban használt tankönyvek, segédkönyvek jegyzéke: Dr. Lénárd Gábor: Biológia I. Dr. Lénárd Gábor: Biológia II., Egészségtan Dr. Lénárd Gábor: Biológia III. Asztalos Gyuláné –Dr. Franyó István: Távoli tájak élővilága Az élővilág rendszere + munkafüzet Asztalos Gyuláné – Dr. Franyó István: Az ember teste és egészsége + munkafüzet Dr. Fazekas György – Dr. Franyó István: Állatok és növények + munkafüzet Dr. Fazekas György – Dr. Franyó István: Környezetbiológia, öröklődés, törzsfejlődés Dr. Gion Gábor: A serdülők egészségvédelme Dr. Fazekas György – Dr. Franyó István: A változatos élővilág I-II. Oláh Zsuzsa: Biológia 10. Oláh Zsuzsa: Biológia 11. Kropog Erzsébet – Mándics Dezső – Molnár Katalin: 5000 feladat biológiából Dr. Fazekas György: Biológiai feladatbank 10000 feladat középiskolásoknak Dr. Berend Mihály – Dr. Berendné Németh Éva – Kovács Október: Biológiai feladatgyűjtemény középiskolásoknak Irány az Egyetem! Dr. Szerényi Gábor – Dr. Altbäcker Vilmos – Dr. Berend Mihály – Dr. Fazekas György: Biológia I. Dr. Berend Mihály – Dr. Fazekas György: Biológia II. Simon Tibor – Seregélyes Tibor: Növényismeret Dr. Varga Zoltán: Állatismeret Dr. Németh Endre – Szécsi Szilveszter: Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok

280

Villányi Attila: Biológiai feladatgyűjtemény 15-18 éveseknek Gál Béla – Dr. Kánitz József – Dr. Kovács László – Dr. Németh Endre – Szécsi Szilveszter: Biológiai tesztek középiskolásoknak Gál Béla – Dr. Kánitz József – Dr. Német Endre – Dr. Kovács László – Szécsi Szilveszter: Biológiai feladatok középiskolásoknak Szászné Heszlényi J. – Dr. Szerényi G. – Stodulka G. – Végh I.: Repeta – Biológia 1. Szászné Heszlényi J. – Dr. Szerényi G.: Repete – Biológia 2. Dr. Fazekas György – Dr. Szerényi Gábor: Problémafeladatok Biológiából Dr. Perendy Mária: Biológiai vizsgálatok Gál Béla: Gondolkodtató Biológia Írásbeli érettségi - felvételi feladatok biológiából Borissza Endre – Villányi Attila – Zentai Gábor: Ötösöm lesz Genetikából (példatár, tesztgyűjtemény, megoldások) Dr. Németh Gábor: Így oldunk meg genetikai feladatokat Dr. Perendy Mária – Dr. H. Nagy Anna: Genetikai példatár Dr. Lénárd Gábor: Biológiai laboratóriumi vizsgálatok Dr. Szerényi Gábor: Biológiai terepgyakorlatok Dr. Szerényi Gábor: Biológia 11 Dr. Szerényi Gábor: Biológia 12 Szerényi Gábor:Biológia érettségi 1 Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi 2 Sebőkné Orosz Katalin: Biológia érettségi 3 Berger Józsefné: Az Ember Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény megoldások Bán Sándor – Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Bán Sándor – Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (emeltszint) Gál Viktória, Gutai Zita: Érettségi feladatsorok biológiából (középszint) Gál Viktória, Gutai Zita: Érettségi feladatsorok biológiából (emeltszint) Juhász Katalin – Vargáné Lengyel Adrien:130 tétel biológiából (emelt szint,szóbeli) Baranyai József – Szűcsné Kerti Anita: Feladatgyűjtemény 10. Baranyai József – Szűcsné Kerti Anita: Feladatgyűjtemény 11 Baranyai József – Szűcsné Kerti Anita: Feladatgyűjtemény 12 Dr. Perendi Mária – Pölöskei Gáborné: Vizsgálatok Maróthy Mária – Szabó Mária: B tételek

Hatosztályos gimnáziumi képzés

BIOLÓGIA

7-12. évfolyam 7. évfolyam Belépő tevékenységformák:

281

A biológia tudományának elhelyezése a megismerési folyamatban, a tudományos fejlődés érzékeltetése. A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak helyénvaló használata. A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élővilág biomjainak földrajzi elhelyezésében. Az éghajlat, az élőhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. Önálló információgyűjtés az egyes életközösségekről, élőhelyekről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.). Az életközösségek rendszerként való értelmezése és vizsgálata. A rendszer és környezet elválasztása. A rendszer egyensúlyának bemutatása. A megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése. A megismert állatok és növények felismerése. A megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése. Az állatok és növények energia átalakító folyamatainak vázlatos elemzése. Az élőlények életmódja és az élőhelyek közti kapcsolat felfedezése. A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata. Az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való elemzése. Tanulói kiselőadás tartása, pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejlődésében fontos szerepet játszó tudósok életéről. Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggyőzését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása. A megismert élőlények csoportosítása, osztályozása különböző szempontok szerint. Az evolúciós gondolat, mint a csoportosítás egyik lehetséges kiindulópontja, megismerése. A megismert élőlények besorolása a főbb rendszertani kategóriákba. Témakör

Tartalom Tájak és életközösségek

A földi élővilág Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és élettelen általános jellemzé- környezeti tényezők fogalma. se Az életközösségek szerveződése, anyagforgalma, a tápláléklánc. A környezetszennyezés és a környezetvédelem fogalma. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élővilág és ezen belül az emberiség szempontjából. Az emberiségre leselkedő veszélyek. A járványok kialakulása és az ellenük való védekezés módjai. A forró övezet élővilága

A trópusi esőerdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy trópusi esőerdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A trópusi esőerdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. A szavannák előfordulása, környezeti adottságai. Egy szavanna jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az

282

életközösségben. A sivatagos területek környezeti adottságai, övezetes előfordulása. A sivatagos területek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei. A mérsékelt övezet A mediterrán területek környezeti adottságai, előfordulása, néhány itt élővilága honos élőlény jellemzése. A lomberdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy lomberdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták előfordulása, környezeti adottságai. Egy füves puszta jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták pusztulásának okai, védelmük. A tajgaerdők előfordulása, környezeti adottságai, jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A lomberdők és tajgaerdők pusztulása és védelme. A hideg övezet élővilága

A tundrák előfordulása, környezeti adottságai, a tundra jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sarkvidékek környezeti adottságai, a sarkvidékek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben.

A hegyvidékek élővilága

A környezeti viszonyok és az élővilág elrendeződésének függőleges övezetessége.

A tengerek és ten- A tengerpartok jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe gerpartok élővilága az életközösségben. A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti adottságai, legfontosabb élőlényeinek jellemzői és szerepe az életközösségben. A tengerek és óceánok szennyeződésének következményei és a megelőzés lehetőségei. Az élőlények rendszerezése A rendszerezés

A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb rendszertani kategóriák.

A sejtmagnélküliek A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejtűek általáés a sejtmagvas nos jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük. egysejtűek A gombák

A gombák általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük.

A növények

A növények általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű növények: a moszatok, a zuzmók, a mohák, a harasztok. A nyitvatermők törzse. A zárvatermők törzse, ezen belül a kétszikűek és az egyszikűek osztályai.

Az állatok

Az állatok általános jellemzői.

283

Az alacsonyabb rendű állatok: a szivacsok, a csalánozók, a gyűrűsférgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak jellemzői. A gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök jellemzői. A továbbhaladás feltételei: Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére. 8. évfolyam Belépő tevékenységformák: A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak értelmezése, szakszerű használata. Az emberi szervezet egészének és részeinek bemutatása, jellemzése. Az ember legfontosabb szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítése és működése közötti kapcsolat felismerése. Az egyes szervek, szervrendszerek működésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából. Önálló információgyűjtés és feldolgozás az emberi szervezet működéséről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.). Az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet közti kapcsolat elemzése. Önálló tanulói kiselőadások tartása pl. a korszerű táplálkozásról, az egészségkárosító anyagokról, élvezeti szerekről, szenvedélybetegségekről. Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. Az öröklődés és az egészség közötti kapcsolat megismerése, az öröklött kockázatok fogalmának megértése. Egyszerű élettani megfigyelések és vizsgálatok önálló elvégzése. A vizsgálatok eredményeinek, tapasztalatainak dokumentálása és értékelése.

284

Témakör

Tartalom Az emberi szervezet felépítése és működése

Az emberi test szerveződése

Szerveződési szintek: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. Az ember sejtjeinek közös jellemzői. A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek, valamint idegszövet felépítése és funkciója.

Az emberi bőr

A bőr szerkezetének és funkciójának összefüggései. A bőr sérülései, védelme, bőrápolás.

A mozgás

A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, rögzülése és funkciói. A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei.

A táplálkozás

A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában. A bélcsatorna szerkezete és működése. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok. A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás.

A légzés

A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légzés funkciója a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüdő szerkezete és működése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, légzésvédelem, a dohányzás káros hatásai.

A keringés

A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer részei. A vér összetétele, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Védekezés a kórokozók ellen.

A kiválasztás

A kiválasztó működés jelentősége. A kiválasztás szervei és ezek működése.

A szaporodás

A férfiak ivarszervei és ezek működése. A nők ivarszervei és ezek működése, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése. Az öröklődés és az egészség közötti kapcsolat, öröklött kockázat.

Az ember egyedfejlődése

Az embrionális fejlődés főbb jellemzői. A posztembrionális fejlődés főbb jellemzői. A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái.

Idegi és hormoná- A szabályozó működés jelentősége a szervezet fenntartásában. lis szabályozás A látás és a hallás szerveinek főbb jellemzői és működése; az íz és a 285

szag érzékelése, a bőrérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, akaratlagos és akarattól független működése. A lelki egészség. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. Kockázatok és veszélyek felismerése és kivédése. A hormonrendszer főbb jellemzői. Néhány belső elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatásai. A továbbhaladás feltételei: Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére. Legyenek képesek elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyenek képesek ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudják az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteiket röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez: Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése. Évfolyamokra bontva:

286

7. évfolyamon legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Legyen gyakorlatuk abban, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. 8. évfolyamon legyenek képesek egyszerű élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a vizsgálat, kísérlet eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban (például a tanulók számára ismeretlen élőlény leírása, vagy több ilyen élőlény összehasonlítása, csoportosítása vagy egy egyszerű kísérlet elvégzése), szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. Évfolyamokra bontva: 7. évfolyamon legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. 8. évfolyamon Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteiket meg tudják szerezni a népszerűsítő művekből. Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. A felelősségvállalás attitűdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái: Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. (Amelyek megválaszolásakor az is kiderül, hogy a tanulóknak helyes képzetei alakultak-e ki, jól használják-e a biológiai szakkifejezéseket, értik-e az összefüggéseket.) Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Sztenderdizált feladatsorokból összeállított feladatlapok, ismeretek megállapításához készített tesztek. Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Vizsgálómódszerek gyakorlati alkalmazásában való jártasságot bizonyító tevékenységek. Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

9–11. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában ( 7-8. évfolyamon ) megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve megismertesse a tanulókkal az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint – a többi tantárggyal együtt – kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a biológiát tanító pedagógusnak a következő feladatai adódnak:

287

Mutassa be, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget alakítson ki, melyben alapvető az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége. Mutasson rá ökológiai rendszerek működésében felismerhető lényeges összefüggésekre. Nyújtson áttekintő képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és értesse meg, hogy az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásáért a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejlessze az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, mely segíti az emberek sokféleségének elfogadását. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, egyszerűbb vizsgálatok, kísérletek önállóan elvégzésére. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és segítsük hozzá a tanulót, hogy képes legyen a különböző jellemzők alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szereplő mérhető mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában.

288

Segítsük a tanulót, hogy vizsgálati eredményeit, ismereteit tudja megfogalmazni, és rögzíteni. El kell érni, hogy képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos legfontosabb diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy a tanulás során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Törekedjünk arra, hogy a tanuló tekintse értéknek fizikai és pszichés egészségének megőrzését. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében aktív szerepet vállaljon a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe megfelelő módon történő beillesztésére. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élő rendszerek is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet fejlődéséről, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

9. évfolyam Belépő tevékenységformák A legjellegzetesebb élőlénycsoportok általános jellemzése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és rövid ismertetése. A legismertebb élőlénycsoportok testfelépítési és életműködési jellemzőinek ismertetése ábrák, makettek segítségével. A különböző életfolyamatok lényegének kiemelése. Az élőlények testének fölépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A legismertebb élőlénycsoportok tipikus képviselői testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása. A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcserefolyamatok alapján. Tanulói kiselőadás készítése önálló témakutatással az élőlények szervezeti felépítésének és működésének összefüggéseiről. Fénymikroszkóp használata, a látómezőben lévő kép leírása, értelmezése tanári segítséggel. Egyszerű kísérletek önálló elvégzése, a tapasztalatok dokumentálása és értékelése. A többi természettudományos tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása a biológiai jelenségek értelmezésében.

289

Témakörök

Tartalmak

Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentősége. A prokarióta sejtek felépítése. Autotróf és heterotróf baktériumok, a baktériumok egészségügyi jelentősége és szerepe a bioszférában. Az eukarióta egysejtűek néhány képviselőjének jellemzői és jelentősége.

Az állatok teste és életműködései

Az állatok testszerveződésének és életműködéseinek általános jellemzői. Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői. Az állatok mint heterotróf élőlények, szerepük a bioszférában. Az önfenntartó életműködések összefüggése. Az önfenntartó életműködések, valamint a környezet, az életmód és a testszerveződés kapcsolatának összehasonlítása a felsorolt állatcsoportoknál. Gerinctelen állatok: szivacsok és csalánozók, a férgek, a puhatestűek törzsén belül a csigák, kagylók és a fejlábúak, az ízeltlábúak törzsén belül rovarok, rákok és pókszabásúak. A gerincesek törzsén belül halak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök. Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböző formái.

A növények teste és életműködései

A növényi test szerveződésének és anyagcseréjének általános jellemzői. A növényi és állati sejt felépítésének összehasonlítása. Az autotróf anyagcsere lényege, a növények szerepe a bioszférában. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. Telepes növények: a mohák teste és anyagforgalma. A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma. A növényi szövetek típusai, jellemzői, funkciói. A növények anyagfelvétele és leadása. Gázcsere és párologtatás. A szállítónyalábok felépítése és működése. A növények tápanyag-raktározása. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A szövetes növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok jellemzői. A zárvatermők szaporodása és egyedfejlődése. A szaporodás, az egyedfejlődés és a környezet kapcsolata.

A gombák teste és életműködései

A gombák testfelépítésének sajátosságai. A gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelentősége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat. Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy többféle testfelépítés is eredményezhet hasonló működést. Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését. Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézőpontból – az ember csak egy az élőlények közül. A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében. 290

Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseiket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait. Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja. Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira. Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzőit, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát. Legyenek képesek egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni. Szerezzenek gyakorlatot a fénymikroszkóp kezelésében és a látómezőben észlelt kép értelmezésében.

10. évfolyam Belépő tevékenységformák A sejtek összetevőinek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. A sejtalkotók felépítése és működése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolat belátása. Egyszerű sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése. A kémia és biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása. A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével. Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok felfedezése. Az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok elvégzése, dokumentálása, értékelése. A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása. A betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. Önálló anyaggyűjtés és előadások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A lakosság egészségügyi mutatóinak megismerése, a veszélyeztető tényezők felismerése és tájékozottság a megelőzés gyakorlatában. Áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése.

291

Témakörök

Tartalmak

A sejtek felépítése és anyagcseréje A sejtek felépítése

A biogén elemek. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai. A szénhidrátok, a lipidek, a fehérjék és a nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. A membránok, a színtestek, a mitokondrium és a sejtmag funkciója.

A sejtek anyagcserefolyamatai

A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív transzport jellemzői. Az enzimek szerepe. A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok összefüggése. A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. A sejtek energiaforgalma.

A szaporodás és örök- Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. A lődés sejttani alapjai gén és az allél fogalma. Az öröklődő információ megnyilvánulása: DNS  RNS  fehérje  tulajdonság. A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. A mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelentősége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei. Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása Az önfenntartó működések áttekintése

A szervezet belső környezete. Az egyes életműködések funkciója a belső környezet állandóságának fenntartásában.

Az idegi és hormoná- A szabályozás fogalma. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. Az ingerlékeny sejtek nyugalmi és ingerületi állapota, az ingerület átadása, a reflis szabályozás lexív elve. A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az egyensúly érzékelése. Az íz- és szagérzékelés. A bőr érző működése. Az érzékszervek védelme és betegségei. Az idegrendszer tagolódása. A központi idegrendszer felépítése, az agyvelő részei. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív működése. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz–agyalapi mirigyrendszer. A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A keringési rendszer

A vér összetétele, alkotói. A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója. Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek működése. A szív szerkezete és működése, a nagy és a kis vérkör funkciója. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése.

Az immunitás

Az immunrendszer funkciója. A fehérvérsejtek típusai, a sejtes és az antitestes immunitás lényege. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek. 292

A táplálkozás

Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. Az előbél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. A táplálkozással kapcsolatos mindennapi egészségügyi ismeretek.

A légzés

A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. A tüdő felépítése, a gázcsere folyamata. A légzőmozgások. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A bőr és a mozgás

A bőr felépítése, az egészséges bőr. A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában. A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgási szervrendszer akaratlagos és akaratunktól független szabályozása. Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelentősége.

A kiválasztás

A vese felépítése és működése. A húgyutak. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

Az ember szaporodása és egyedfejlődése Az ember szaporodá- Az ivarsejtek. A hím ivarszervek: a here felépítése és működése, a járulékos ivarmirigyek és az ivarutak. A hím ivari működések hormonális szasa bályozása. A női ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és működése, a ciklus. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás módjai. Az ember egyedfejlő- A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés. Az embrionális és posztembrionális fejlődés testi és pszichés jellemzői. dése Általános egészségtan Egészségügyi ismere- A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. Veszélyeztető tényezők, civilizációs ártalmak. Szenvetek délybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. A lelki egészség.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. 293

A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássák be, hogy a betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól. Ismerjék az önfenntartó szervek helyét, funkcióját és működésük összefüggését. Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Sorolják fel a legfontosabb hormontermelő mirigyeket, tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait. Sorolják fel a férfi és női ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének és működésének alapjait. Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyenek képesek felelősségteljes nemi magatartásra. Ismerjék a nem kívánt terhesség megelőzésének legfontosabb módjait. Ismerjék az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként.

11. évfolyam Belépő tevékenységformák Az öröklődés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása. Annak belátása, hogy az élőlények és az élővilág állandó változása szükségszerű és természetes folyamat. Annak felismerése, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése veszélyes a földi élet számára. A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselőadások tartása. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító tevékenységek ellen. Egyszerű ökológiai grafikonok, ábrázolások elemzése és készítése. A táplálkozási hálózatok mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével. Élőlények és élőhelyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása. A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalról való és minél részletesebb megismeréséhez. Önálló tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, annak elfogadása, hogy a fejlődéstörténeti rendszer a természetes rendszer. Az ember elhelyezése a földi élővilág rendszerében. 294

A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztető jelenségek felismerése, környezetkímélő társadalmi-gazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése. Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. A legfontosabb evolúciós események időrendjének áttekintése. Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult. Témakörök

Tartalmak

Az öröklődés Egy gén által megha- A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések tározott tulajdonság jelentése. Az intermedier és a domináns–recesszív öröklésmenet, valamint a kodominancia lényege. Néhány emberi tulajdonság, betegség öröklődéöröklődése se. Több tulajdonság egy- A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. Az emberi ivar kialakulása. idejű öröklődése A gének és a környezet hatása a tulajdonságok kialakításában A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai

A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. A gének kölcsönhatásának jelentősége, a mennyiségi jellegek kialakulása. A genetikai kutatások jelentősége. A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései.

A populációk és az életközösségek Egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása, koreloszlás. Túlélési stratéA populációk tulajdonságai és változásai giák. Az élettelen környeze- A legfontosabb élettelen környezeti tényezők jellemzői; a víz, a levegő és a talaj védelme. Az élettelen környezeti tényezők élővilágra gyakorolt hatáti tényezők és ezek sa. változásai Ökológiai rendszerek Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok. Termelők, fogyasztók, lebontók. A létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. Természetes és mesterséges életközösségek

Az életközösségek fogalma és jellemzői. A természetes életközösségek mint önszabályozó rendszerek. Az élővilág sokféleségének fontossága.

295

Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra Az evolúció alapjai és Az evolúció lényege. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok; a fajok kialakulása. Az evolúció bizonyítékai. bizonyítékai Az evolúció folyamata Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések. A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az élővilág evolúciójával. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A többsejtűek evolúciójának legfontosabb lépései a tengerekben. A szárazföldi növények törzseinek kialakulása. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A jelenkori élővilág kialakulása. Az ember evolúciója

A korai emberfélék evolúciója. A Homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció.

A bioszféra jelene és jövője

A főtermék-központú, rövidtávra tekintő gazdálkodás. A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. A humánökológia. Civilizációs hatások és ártalmak. Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára. Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője.

A továbbhaladás feltételei Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni.

296

BIOLÓGIA Emelt szintű felkészítő 11. évfolyam A felkészítés legfőbb célja az, hogy a biológia iránt érdeklődő, továbbtanuló diákok alapórákon szerzett ismereteit elmélyítsük, a tananyagot az érettségi vizsgaszintnek megfelelően újra feldolgozzuk. A tananyag szóbeli számonkérése mellett az írásbeli vizsgára való felkészülést esszé-és tesztkérdésekkel, táblázatos feladatokkal, problémafeladatokkal és ábrás feladatok megoldásával gyakoroljuk. A tananyagot az emelt szintű oktatásban egészségügyi ismeretek elsajátításával bővítjük. Az elméleti ismereteket a biológia laborban mikroszkópos vizsgálatokkal is alátámasztjuk önállóan készített, illetve kész preparátumok tanulmányozásával. Így lehetőség nyílik különböző élőlények, valamint a sejtalkotók, növényi- és állati szövetek részletes megismerésére. Fontos követelmény a mikroszkópban látottak szakszerű lerajzolása és felismerése. A növények és állatok életjelenségei témakörben néhány élettani kísérlet (csírázás, anyagszállítás, légzés, táplálkozás…) elvégzésével támasztjuk alá az elméletben tanultakat. A biokémia témakör a legnehezebb a diákok többségének, viszont itt adódik legtöbb lehetőség kísérletek elvégzésére (biogén elemek kimutatása, diffúzió, omnózis, lipidekkel, szénhidrátokkal, fehérjékkel kapcsolatos kísérletek, kromatográfia, fotoszintézis befolyásolása, stb.), amely a nehéz anyagrészt színesebbé, érthetőbbé teszi. A 11. évfolyamon feldolgozott témakörök: - rendszertan - növények, állatok önfenntartó- és önreprodukáló működései - az állatok szabályozó működése - az állatok viselkedése - a sejtet felépítő kémiai anyagok - anyagcsere folyamatok a sejtben - a sejtalkotók Célok és feladatok: A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az első természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint- a többi tantárggyal együtt- kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Mutassa be, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget alakítson ki, melyben az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai, sokféleség jelentőséget alakítson k, melyben az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége 297

alapvető. Mutasson rá ökológiai rendszerek működésében felismerhető lényeges összefüggésekre. Nyújtson áttekintő képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és értesse meg, hogy az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásáért a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységgel fejlessze az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, amely segít az emberek sokféleségének elfogadását. Fejlesztési követelmények: Keltsük fel a tanuló érdeklődését, a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, egyszerűbb vizsgálatok kísérletek önállóan elvégzésére. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére és segítsük hozzá a tanulót, hogy legyen képes a különböző jellemzők alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérése, kísérletek során nyert adatokat és értelmez298

ze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szereplő mérhető mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy vizsgálati eredményeit, ismereteit tudja megfogalmazni, és rögzíteni. El kell érni, hogy képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos legfontosabb diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy a tanulás során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Törekedjünk arra, hogy a tanuló fizikai és pszichés egészségének megőrzését tekints értéknek. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és biológiai művelődési anyagban szereplő- különböző szerveződési szintű- anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe megfelelő módon történő beillesztésére. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológia jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élő rendszerek is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet fejlődéséről, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. 12. évfolyam A felkészítés fő célja ezen az évfolyamon is a biológiát érettségi tárgyként választó illetve a tárgyból továbbtanuló diákok ismereteinek elmélyítése, illetve, a kétszintű érettségi követelményrendszerében leírtak szerinti feldolgozása. Az ember, szervezetével kapcsolatos témakörben az elméleti és egészségtani ismeretek feldolgozása mellett a követelményrendszer alapján gyakorlatokat is végzünk. ( Pl.: mikroszkópos vizsgálatok, táplálkozás – és légzés élettani vizsgálatok, vércsoport meghatározások, vizeletvizsgálatok, stb.) továbbra is fontos az eredményes írásbelihez a megfelelő feladattípusok (tesztes, problémafeladatok, mondatkiegészítések, esszék …) gyakorlása és gyakoroltatása. Az írásban és szóban egyaránt előforduló új típusú feladatokkal is foglalkozunk (ismeretlen szövegek olvastatása, elemzése; véleményalkotás, vitakultúra fejlesztése; projektmunka; terepgya-

299

korlat). Külön figyelmet fordítunk a feleltetések és írásos ellenőrzések során a nyelvhelyesség következetes értékelésére is. A genetika tárgykörben nagyon lényeges a különböző öröklésmenetek pontos ismerete és ezek alkalmazása a genetikai feladatokban. Fontos a számológép használata az élettani és populációgenetikai feladatokban. Az új érettségiben kiemelten fontosak az ökológiai, környezet- és természetvédelmi ismeretek és problémák. Nagyon lényeges a megfelelő ökológiai szemlélet kialakítása a „fenntartható fejlődés” érdekében. Célunk a megfelelő, logikus evolúciós lépések megtanításon, földtörténeti korokhoz való kötése és az ember evolúciójának nyomon követése. Feldolgozott témakörök: Az ember szervezete - önfenntartó működések - hormonális rendszer és a reprodukció - az idegi szabályozás Genetika Ökológia - ökológiai rendszerek általános jellemzői - populációk és társulások - biomok és bioszféra Az élővilág evolúciója - az evolúció genetikai alapjai; populációgenetika - a bioszféra evolúciója KÉMIA Tantárgyi kompetenciák: - a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása a feladatok megoldása során, - ismereteinek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, - elemek, vegyületek tulajdonságainak, szerepének és jelentőségének felismerése a tanult vagy megadott információk alapján, - egyszerű kémiai kísérletek elvégzése és értelmezése, - egyszerű kémiai számítási feladatok megoldása, - az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket is igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegének megértése, egyszerűbb logikai összefüggések értelmezése, - az SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszerű használata, - grafikonok, táblázatok adatainak elemzése, értelmezése, - szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás, -értelmezés. Emelt szinten: - az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerése,

300

- a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása, - egyszerű kémiai kísérletek tervezése, - több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett kémiai számítási és elméleti feladatok, problémák megoldása, - a mindennapi életet befolyásoló kémiai természetű jelenségek értelmezése, - a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel összefüggő problémák értelmezése

7-8. évfolyam Célok és feladatok: Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével 18 éves korukra korszerű természettudományos műveltséggel rendelkezzenek. Megszerezzék azt a használható tudást, amelyek segítenek az állampolgári léttel összefüggő kérdésekben, a döntéshozatalban. Világképük kialakulását az iskolai évek során folyamatosan segítjük. A fejlesztés fontos szakasza a 7-8. évfolyam. A világról kialakított kisgyermekkori elképzeléseiket ebben az életszakaszban - a korábbiakhoz képest sokkal hathatósabban - vetjük össze a tudományok által megfogalmazott tényekkel, törvényszerűségekkel. Alapvető tehát, hogy a bemutatott törvényeket világosan megértsék és a kialakított - egyértelmű, tiszta - fogalmakat a hétköznapokban alkalmazni tudják. Mindennek eléréséhez eszköz a megtanított tananyag. Iskolai szinten alaposan át kell gondolni, hogy a természettudományos alapfogalmakat melyik tantárgy, mikor vezeti be. Hogyan épülnek egymásra. Mindehhez a természettudományos tanárok és a matematika tanárok együttműködésére van szükség. Az anyag sokféleségét, fizikai, kémiai tulajdonságait jól megválasztott példák segítségével mutatassuk be és e sokféleségben egyszerű, tanulható szabályok segítségével „teremtsünk rendet”, alakítsuk ki az anyag összetételén alapuló csoportokat. A tanítás során tájékozódjunk rendszeresen a tanulók elképzeléseinek változásáról és szükség esetén, ismételten segítsük a helyes elképzelések kialakulását. A kémia tantárgy a kulcskompetenciák közül első sorban a természettudományos kulcskompetenciákat alakítja ki, de fontos szerepet játszik a matematikai kulcskompetencia (pl. hétköznapi életből vett számolási feladatok révén), az anyanyelvi kommunikáció (pl. kooperatív feladatok), a digitális kompetencia (pl. anyaggyűjtés, a korosztályi adottságoknak megfelelő poszter-, prezentációkészítés), hatékony, önálló tanulás kialakításában is. A tantárgy lehetőségeket ad az idegennyelvi kompetencia (pl. szakkifejezések), a szociális és állampolgári kompetencia (pl.a tudomány és technika fejlődése kapcsán), a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (kooperatív csoportmunkában végzett feladatok), az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség (kooperatív csoportmunkában végzett feladatok produktumai: tablók, poszrek stb.) fejlesztésére is. A 7-8. osztályos kémiatanítás során nem szabad megfeledkezni arról, hogy a középszintű kémia érettséginek (későbbiekben: KÉ) része a csak ezeken az évfolyamokon megtanított szervetlen kémia tananyag. Így a tanítás során differenciálást kell alkalmazni. A legjobbak rendelkezzenek ebben a témakörben az érettségihez nélkülözhetetlen biztos ismeretekkel, viszont a gyengébbektől ne várjuk el a számukra nehezen elsajátítható ismereteket. Esetükben első sorban a természet301

tudományos nevelésükre kell koncentrálni. Mindezt a tanítás alaposan átgondolt szervezésével, és ha erre mód van (akár néhány, egy-két tanuló számára szervezett) tehetséggondozó szakkörrel, foglakozással lehet elérni. A tanítás során a kollégák ismerjék és használják a kémia érettségi részletes követelményrendszerét. A gyengébbek számára készüljön minimális követelményrendszer. Ez tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyeket minden tanuló teljesíteni tud. Fontos, hogy bemutassuk a kémia jelentőségét. A vegyipar nélkülözhetetlen a társadalom számára. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a környezeti problémák (azok is, amelyeket a vegyipar okoz) csak kémiai tudás segítségével oldhatók meg. Mindezek során fejlesszük a tanulók felelősségérzetét (önmaguk, társaik, családjuk és a társadalom iránt)! Legyen a kémiatanítás érdekes, élményszerű, melynek elengedhetetlen velejárói a kémiai kísérletek (demonstrációs és tanulói kísérletek) legyenek látványosak, de a lehetőségekhez mérten egyszerűek. Legyenek olyan kísérletek, amelyeket a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés), de minden ilyen lehetőség esetén hívjuk fel a figyelmüket a veszélyekre (tűz és balesetvédelem). A kísérletezés során mutassunk példát a munkavégzésben (óvatosság, pontosság, tisztaság, figyelmes, esztétikus munka) és az anyag- és energiatakarékosságban. Ez utóbbiak a környezetvédelem hatékony módszerei. Alkalmazzuk a 2000. évi XXV. törvény „a kémiai biztonságról” előírásait, tanítsuk meg erre tanítványainkat is. Ebben a vonatkozásban se felejtsük, hogy a példa nevel a legjobban. Foglalkozzunk a fogyasztóvédelem kérdéseivel, a különböző adalékanyagok alkalmazásával, a veszélyes anyagok kezelésével is. A jelenségek értelmezése során is lehetőség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakítható a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye. Kreativitásukat, együttműködő készségüket, önismeretük fejlődését változatos módszerek alkalmazásával segítsük (kooperatív módszerek, csoportmunka, projektek, könyvtár- és internet-használat)! Neveljük tanítványainkat a kémia ismeretanyagán keresztül aktív, viszonyaikat megváltoztatni képes, kritikus emberekké. Fejlesszük együttműködőkészségüket. Adjunk lehetőséget arra, hogy átéljék az együtt végzett munka örömét és azt az örömet, amely a sikeres produktum elismerésével jár. A megértést minden lehetséges módon segítsük. Szemléltessünk az iskola adottságai szerint a legsokoldalúbban. Használjuk a videofilmeket, számítógépes programokat, a digitális tananyagbázis anyagait, modelleket, a tankönyvek ábráit stb. A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenítői is. Mutassuk be a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Minden lehetséges alkalommal fel kell hívni a diákok figyelmét az egészséges életmódra (tápanyagok, kábítószerek, kábító hatású oldószerek, permetezőszerek, gyógyszerek, dohányzás). Segíteni kell a helyes szokások kialakulását. Az eredményes kémiatanulásnak speciális módszerei vannak. Ezeket meg kell tanítani. El kell mondani, hogy melyek azok a részek, amelyeket a tanulónak memorizálni kell és melyek azok az ismeretek, amelyeket a szabályok ismeretében a tanultakból levezethetünk. Fel kell hívnunk a figyelmet a megértés, a gyakorlás jelentőségére és bíztatnunk kell a tanulókat arra, hogy mindaddig kérdezzenek bátran (a kooperációs csoportmunkában egymástól, az így meg nem oldott problémákat pedig a tanártól), míg vannak számukra érthetetlen anyagrészek. A képleteket, egyenle302

teket a tanulás során (akár többször is) le kell írni. A számításos feladatok minél nagyobb számú tanuló általi megértetésére kifejezetten alkalmas a munkának kooperációs csoportban történő szervezése. A jobb képességű tanulók az ilyen munkaszervezéssel a tanár „kinyújtott karjai” lehetnek és esetenként hatékonyabban átláthatják tanulótársaik problémáját, mint maga a szaktanár. A kémiai szaknyelvben a kommunikáció fontos eszközei a vegyjelek, képletek. Információtartalmuk sokoldalúan felhasználható a tanítás során. A gondolkodás fejlesztésének fontos eszközei. Segítségükkel egyszerűen leírhatók a kémiai reakciók. Használatuk alapvető feltétele a megértés. Mennyiségi jelentésük alkalmat ad a mennyiségi törvényszerűségek elmélyítésére, a mértékegységek és az alapvető matematikai összefüggések természettudományos alkalmazásának begyakorlására. A számítási feladatok a szövegértés fejlesztésének hasznos eszközei. Mértéktartó, differenciált használatuk fejlesztő hatású. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves hazai és külföldi kémikusok tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A tudomány, mint társadalmi tevékenység bemutatásától eljutunk a technika (pl. a gyógyászat) és a tudomány kapcsolatáig. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, alkalmazása, továbbfejlesztése során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok. A kémia alakítsa - a fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően - a tanulók természethez való viszonyát, melynek során törekszünk a természet kincseit óvó, védő magatartás kialakítására. Fel kell hívnunk a tanulók figyelmét arra, hogy az ember része a természetnek. E megbonthatatlan egységből következik az emberi társadalmak és az egyének sajátos felelőssége a környezetvédelemben. A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére. Fejlesztési feladatok: A kémia tantárgynak meghatározó szerepe van a kiemelt fejlesztési feladatok közül – számtalan területen keresztül - a környezettudatosságra és a testi és lelki egészségre nevelésben. A további kiemelt fejlesztési feladatok kialakításában is szerepet játszik. Így pl. a kooperatív csoportmunka, a drámapedagógia segítségével az énkép és önismeret, az aktív állampolgárságra, demokráciára, a felnőttlét szerepeire történő, nevelés fejleszthető. A hazai, európai, Európán kívüli tudósok kiemelkedő eredményeinek bemutatásával a hon- és népismeret, az európai azonosságtudat és egyetemes kultúra tudatosítható. Megfelelő, a mindennapi élethez kapcsolódó problémafeladatokkal (pl. hogyan csökkenthető a gázszámla?) gazdasági nevelést végezhetünk. Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek Mutassuk be és értelmezzük a tudomány szerepét a technikai és társadalmi folyamatokban. Alakítsuk ki diákjainkban az ismeretszerzés iránti határozott igényt. A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használatá303

ban, a minden apró mozzanatra kiterjedő észlelésben. Ismerjék meg a veszélyforrásokat az iskolában és az iskolán kívül egyaránt. Rendelkezzenek alapvető balesetvédelmi ismeretekkel. Ismerjék és alkalmazzák a kémiabiztonságról szóló törvény előírásait. Méréseik és egyszerű számítási feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak a diákok modelleket. A modellek segítségével értelmezzék a molekulák összetételét. Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, a számítógépes lehetőségeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozzá a diákokat az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos sajtó, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média használatához. Gyakorlatot kell szerezniük a tanulóknak a feléjük áradó információözönből a tudományosan is elfogadható információk kiszűrésében, a média kritikus kezelésében. A megfigyeléssel, méréssel, könyvtári munkával összegyűjtött információkat a tanulók legyenek képesek önállóan rögzíteni, áttekinthetően rendszerezni. A tapasztaltakat, információkat koruknak megfelelő szinten hasonlítsák össze, csoportosítsák, sorolják be a megfelelő csoportokba. Találkozzanak a rendszerezés lépéseivel, lássanak példát arra, hogy egy halmaz csoportképzés után hogy alakítható rendszerré. A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A verbális és a képi információk átalakítása egymásba komoly nehézséget jelent a diákok számára. A felsőbb évfolyamokon akkor lehet hatékonyan fejleszteni ezt a fontos képességet, ha az alapvető ábrázolási módok, sematikus vázlatrajzok alkalmazásában gyakorlatot szereztek a tanulók az általános iskola évei alatt. Ismerkedjenek meg néhány komplex gyártási folyamat leírásával. Az önálló vagy csoportos vizsgálatokkal, mérésekkel és információkutatással szerzett adatokat, ismereteket a tanár segítségével elemezzék a diákok: értelmezzék a jelenségeket, állapítsanak meg összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket, általánosítsanak, tegyenek önálló megállapításokat. A legjobbak, az egyszerű reprodukción túllépve legyenek képesek a számukra érdekes természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások mozzanatainak értelmezésére, magyarázatára, problémamegoldásra. Lássanak lehetőséget arra, hogy a megismerés eredményeként lehetőség van az eredmények előrejelzésére. A fenti teljesítmények feltételezik a diákok jártasságát az írott és beszélt szaknyelv pontos, helyes, szabatos használatában. A tanulóknak a szövegfeldolgozás és a szövegalkotás terén is képesnek kell lenniük tudásuk, kérdéseik, problémáik, véleményük kifejtésére. Eközben alkalmazzák az anyanyelv, mint tantárgy tanulása során kialakult képességeiket. A környezeti problémák az elmúlt évtizedekben tudatosultak a közgondolkodásban. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelenő helyi környezeti problémák okait, következményeit. Értsék, hogy mindannyian használjuk, terheljük, szennyezzük környezetünket életünk során, tehát annak állapota saját életvitelünktől is függ. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében támaszkodjanak a különböző természettudományi tárgyakban tanult ismereteikre. Ismerjék fel mindennapi életükben a környezeti problémákat, és közösen, tanárok és szülők segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra.

304

Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak érteniük kell, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket, életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Ismerjék meg a helyes tűzgyújtás szabályait, rendelkezzenek alapismerettel a tűzmegelőzés, tűzoltás kérdéseiben. Tájékozottság az anyag felépítéséről, szerkezetéről, az anyag és az energia kapcsolatáról Az anyag szerkezetéről kialakult kép alapvető mindannyiunk világképében. Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét (atom és molekulafogalom kialakítása), a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Legyenek képesek a hétköznapokban is ismert anyagok anyagszerkezeti besorolására, néhány elemekre bontási, valamint vegyületképzési folyamat kísérleti bemutatására, keverékek (oldatok) készítésére, szétválasztására. A hétköznapi életben szükséges szinten legyenek képesek oldatokkal kapcsolatos feladatokat megoldani. Az anyagok megismerése kapcsán legyen szó a fogyasztóvédelemről. Szerezzenek gyakorlatot az anyag- és energiamegmaradás törvényének alkalmazásában, a kémiai reakciókkal összefüggő energiaváltozások jelentőségének felismerésében. Fejlesszük anyag és energiatakarékos szemléletüket. Legyenek képesek egyszerű szervetlen kémiai reakciók elvégzésére, felírására, természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetésére. A természeti környezet védelemre szorul. Az ember a környezet szerves része. A rendszer és a környezet elválasztható, de a határok viszonylagosak. Megfordítható kémiai folyamatok ismerete. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. A diákok nyerjenek áttekintést a tápanyagok szerepéről, értékéről, a táplálkozás egészségmegőrző szerepéről és az egészséges étkezési szokásokról. Legyenek tisztában az élő és élettelen világot összekötő alapvető folyamatokkal (fotoszintézis, légzés). Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin és a könnyen elérhető, tudatállapotot befolyásoló anyagok, gyógyszerek jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. A dohányzás nagymértékben terjed a 13-14 éves korosztályban, ezért a nikotin káros hatásainak bemutatása nagyon fontos feladata a kémiatanításnak. Olyan formát kell találnunk a dohányzás veszélyeinek, hosszú távú személyes és társadalmi következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatározzák magukban, hogy nem szoknak rá a cigarettázásra. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. A tanítás során nagy súlyt kell fektetni a differenciálásra, hiszen az érettségi követelményekben szerepelnek olyan ismeretek, amelyek csak az általános iskolai tananyagban fordulnak elő, ezért az általános iskolai tanároknak is ismernie és használnia kell a középszintű érettségi részletes követelményeit és ezeket, ha másképp nem lehetséges, tehetséggondozás keretében meg kell ismertetni a tanulókkal. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről, a pontosság jelentőségéről. Legyenek képesek egyszerű mérőeszközök használatára.

305

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Általános iskolai tanulmányaik végén a diákok tudják, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék tekintetében. Megértik, hogy a természet egységes rendszer (pl. atomelmélet, anyag, energia, kölcsönhatás, információ), melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Legyenek képesek a nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok értelmezésére. Tudják a diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó jellegű alkalmazása áll. Legyenek tájékozottak a tudomány - technika - társadalom kölcsönhatásának, a tudomány szerepének, valamint a természettudományos megismerés természetének kérdéseiben. A világról tudományos és nem tudományos elméletek születnek. Szakértők véleményén alapuló gondos mérlegeléssel tudunk dönteni. A tudományos fejlődés elméletirányított. Az elméleteket a tapasztalat ellenőrzi. 7. évfolyam Belépő tevékenységformák (amelyekkel, a tanév során először találkoznak a tanulók): A kémiatanulás specialitásai A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során előforduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. A megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata. Egyszerű kísérletek önálló, csoportos elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján. Az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása. Az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élőbeszédben. A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban. Az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása. A kémiai mérő-, modellező és oktatóprogramok használata, a hálózatról történő információgyűjtés során. Egyéni és csoportos oktatási-tanulási tevékenységek a CD-n vagy az Interneten elérhető programok használatával. A kémia hatékony elsajátítását segítő tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények, hetilapok és folyóiratok) használata csoportmunkában. A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése. Önállóan elvégzett feladat önálló kijavítása, pontozása készen kapott megoldás segítségével. A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése. A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása. A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik eljárás alkalmazható. Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése. A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása. 306

Egyszerű molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és elemzése. A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése. A részecskéket jellemző és a halmazra jellemző tulajdonságok között történő különbségtétel. Egyszerű számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal kapcsolatban. Egyszerű számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban. Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése. (A feldolgozás során a természettudományos és matematikai kulcskompetencián, a hatékony önálló tanuláson túl, kooperatív feladatok, projektmunka, drámapedagógia, könyvtár és internethasználat stb. segítségével az anyanyelvi, idegennyelvi (szakkifejezések), szociális és állampolgársági, vállalkozói (kezdeményezőkészség) és a digitális kulcskompetencia, valamint az esztétikai, művészeti tudatosság fejlesztése.) Témakörök

Tartalmak

Tudománytörténet

A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. A tudomány fejlődése.

Anyagok

A természetes anyagok és vegyipari termékek sokfélesége, tulajdonságaik, jellemzésük, csoportosításuk különböző szempontok szerint. (Kooperatív feladatok, az anyanyelvi, és a digitális kulcskompetencia fejlesztése.) Szervetlen és szerves anyagok. Szakkifejezések ismerete, az idegennyelvi kulcskompetencia fejlesztése.

Változások

Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban, a laboratóriumban. Megismerési eljárások: megfigyelés, hipotézis- és modellalkotás, kísérlet. Alapvető kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés, vegyi balesetek, az önvédelem lehetőségei. Különbség a fizikai, kémiai és a biológiai változások között. A keverékek és a vegyületek elkülönítése. A keverékek fajtái, szétválasztásuk. Oldódás, tömegszázalékos összetétel. A matematikai kulcskompetencia fejlesztése. Az égés: tűz, gyufa, az égés feltételei, (kooperatív feladatok, az anyanyelvi és a digitális kulcskompetencia fejlesztése.) oxidáció, redukció, redoxireakció, egyesülés és bomlás, belső energia, exoterm és endoterm reakció, veszélyhelyzetek, túlélési lehetőségek (az állampolgársági kompetencia fejlesztése). Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só. (sósav, nátrium-hidroxid, ammónia, nátrium-klorid)

Bepillantás a ré- Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) tömeszecskék világába gük, atommag, proton, neutron, elektronhéjak, méretviszonyok. Tömeg és töltésviszonyok a részecskékben: tömegszám, izotóp, (egyszerű) ion. Az atomok rendszerezése: elem, vegyjel, a periódusos rendszer, cso-

307

port, periódus, vegyértékelektronok. Az atomok kapcsolódása: molekulák, molekulamodellek. A részecskék sokasága: anyagmennyiség, moláris tömeg, halmazállapotok, kristályrács, rácsösszetartó erő. A kémiai egyenlet. A továbbhaladás feltételei: A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Legyen képes a tanult anyagok összetétel szerinti csoportosítására. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Legyen képes egyszerű tudományos népszerűsítő irodalmi részlet értelmezésére, lényegének elmondására. 8. évfolyam Belépő tevékenységformák (amelyekkel, a tanév során először találkoznak a tanulók): Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. A baleset (vegyi balesetek) és tűzvédelem szabályainak további tudatosítása, a korosztálynak megfelelő szinten. A lényeges és lényegtelen tapasztalatok megkülönböztetése. Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert műveleteket tartalmazzák. Ismeretek kifejtése folyamatos élőbeszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések pontos használatával. Folyamatábrák, grafikonok, táblázatok, tablók készítése, kísérletek bemutatása és ezek értelmezése szóban. Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gyűjtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából, irodalomból. Az összegyűjtött ismeretek csoportosítása, válogatása, rendszerezése, szerkesztése, majd írott vagy szóbeli kifejtésre alkalmas formába öntése az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és képességek felhasználásával. Az elsajátított tanulás-módszertani eljárások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszkedő módszerekkel. A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben.

308

A környezet terhelését csökkentő lehetőségek említése a mindennapi életből. A takarékosság további tudatosítása, a megújuló energiaforrások használatának jelentősége és a szabályok szerinti cselekvés. A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése. A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszerűbb esetekben. Egyszerű kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján. (A feldolgozás során a természettudományos és matematikai kulcskompetencián, a hatékony önálló tanuláson túl, kooperatív feladatok, projektmunka, drámapedagógia, könyvtár és internethasználat stb. segítségével az anyanyelvi, idegennyelvi (szakkifejezések), szociális és állampolgársági, vállalkozói (kezdeményezőkészség) és a digitális kulcskompetencia, valamint az esztétikai, művészeti tudatosság fejlesztése.) Témakörök

Tartalmak

Tudománytörténet

A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. A tudomány és a technika fejlődésének viszonya.

A víz, a levegő és ami bennük van

Nemfémes elemek: hidrogén (KÉ: izotópjai, reakciói nemfémekkel, fém-oxidokkal, előfordulása, ipari előállítása, felhasználása), oxigén (KÉ: allotrópia, vízoldékonyság, jelentőség, előállítás), klór (KÉ: fizikai tulajdonságai, előállítása sósavból), a víz klórozása. (A hidrogén előállítása, égése, durranógáz-reakció. A klór reakciója vízzel, nátriummal.) Nitrogén (KÉ: előfordulása, reakciókészsége, előállítása), az ózon szerepe, nemesgázok (KÉ: reakcókészség, előfordulás, ipari előállítás) és felhasználásuk.

Szerkezeti fémeink Fémes elemek: vas, vasoxid, vasgyártás, acél, alumínium, ötvözetek. és amit a kincsesláda Korróziós jelenségek a mindennapi életből, ezek értelmezése a tanult rejt fogalmak alapján, a korrózióvédelem. (A vas reakciója oxigénnel, savoldatokkal, ipari előállítása. Az alumínium reakciója oxigénnel, az alumínium kiváltott korróziója.) Arany, ezüst, ötvözeteik, réz, (KÉ: ón, ólom, élettani hatások, jelentőségük). [A nemesfémek reakcióképtelensége (híg) savoldatokkal.] Szervetlen anyagok a További elemek és szervetlen vegyületek. A talaj és a növénytermesztermészetben és a tés: Nátrium, kálium, kalcium-karbonát, magnézium és vegyületeik, mindennapokban szilícium, szilikátok, növényvédő szerek, réz-szulfát, műtrágyák.(KÉ: ammónia, a szerves anyagok bomlásterméke, hűtés, salétromsav és reakciói, választóvíz, királyvíz.) (A nátrium reakciója nemfémekkel, vízzel. A magnézium égetése, reakciója savoldattal. A víz reakciója fém-oxidokkal, -hidroxidokkal. A kalcium-karbonát reakciója savval.) Életfontosságú anyagok: Nátrium-klorid, a vas, a kalcium, a magnézium és a cink szerepe. Természetes vizek: Tengervíz, édesvíz.

309

Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. Szervetlen tisztítószereink: hypo, oxidáló hatása, sósav, nátriumhidroxid. (A hypo reakciója sósavval, színtelenítő hatása. A hidrogén-klorid vízoldékonysága /KÉ: fizikai tulajdonságai/, reakciója bázisokkal, illetve fémekkel. A nátrium-hidroxid karbonátosodása, közömbösítés.) Az építkezés anyagai: Tégla, cserép, vas, acél, cink, réz, ólom, műanyagok, kalcium-oxid, kalcium-hidroxid, cement, sóder, homok, habarcs, beton, gipsz. (A cink reakciója savoldatokkal. Mészégetés, mészoltás, karbonátosodás.) Az elektronika anyagai: Szilícium, üveg, arany. Környezeti kémia

(E témakör anyaga részben átvihető a 7. évfolyamra.) Energiagazdálkodás: Tűzgyújtás, tűzvédelem. Tűzifa, természetes (KÉ: allotróp módosulatok és tulajdonságaik) és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Projektmunka, koopratív feladat alkalmazása, az anyanyelvi, szociális és állampolgársági, vállalkozói és a digitális kulcskompetencia, valamint az esztétikai, művészeti tudatosság fejlesztése. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Drámapedagógiai, koopratív feladat alkalmazása, az anyanyelvi, szociális és állampolgársági, vállalkozói és a digitális kulcskompetencia, valamint az esztétikai, művészeti tudatosság fejlesztése. Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói: Zsírok, szénhidrátok, fehérjék. Kémiai biztonság. Fogyasztóvédelem. (az élelmiszerek adalékanyagai, az allergiát okozó vegyületek, az élelmiszerek tárolása, a csomagoláson található címke jellemzői) Levegőszennyezés: széndioxid, üvegházhatás, kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, savas eső, nitrogén-dioxid, szmog. Projektmunka, koopratív feladat alkalmazása, az anyanyelvi, szociális és állampolgársági, vállalkozói és a digitális kulcskompetencia, a hatékony, önálló tanulás, valamint az esztétikai, művészeti tudatosság fejlesztése. Az oxigén reakciója szénnel, szerves vegyületekkel [metán, etilalkohol]. A szén-dioxid reakciója vízzel, előállítása és kimutatása. A szénmonoxid képződése és égése. A kén halmazállapot-változásai (KÉ: allotróp módosulatok), reakciója oxigénnel (KÉ: konzerválás, a kén reakciója fémekkel). A kén-dioxid további oxidációja, reakció vízzel. A kénsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, szerves vegyületekkel. (KÉ: A kénsavgyártás lépései) Csomagolóanyagok: Műanyagok, fémek, üveg, hulladékok, szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás, a hulladékégetés és veszélyei. Projektmunka, koopratív feladat alkalmazása, az anyanyelvi, szociális és állampolgársági, vállalkozói és a digitális kulcskompetencia, valamint az esztétikai, művészeti tudatosság fejlesz-

310

tése. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, víztisztítás. Projektmunka, koopratív feladat alkalmazása, az anyanyelvi, szociális és állampolgársági, vállalkozói és a digitális kulcskompetencia, valamint az esztétikai, művészeti tudatosság fejlesztése. A továbbhaladás feltételei: A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Néhány fontos tulajdonság említésével mutassa be a tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba (egyesülés, bomlás). Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Alkalmazza a kémiai biztonságról szóló törvénynek az elvégzett kísérlet anyagaira vonatkozó előírásait. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. Legyen képes egyszerű tudományos leírás önálló értelmezésére, felhasználására. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez: Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése. Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban. Szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. A felelősségvállalás attitűdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis.

311

A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái: Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából Kiselőadás, kísérlet bemutatás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése.

9–10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9–10. évfolyamán az általános iskolában megszerzett ismereti alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve továbbfejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A diákok ebben a korban már igénylik és képesek is az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásban. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezik, és olyan alapot adnak a jelenségek megértéséhez, amely az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során kiegészül a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok) és ezek biológiai, társadalmi hatását. A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező gyerekek új, összetettebb eszközök használatát sajátítják el, műszereket és számítógépet is használnak a kísérletek, mérések során. Sokan közülük tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek elő és hajtanak végre, estenként értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Az érdeklődők a problémamegoldás eszközeként képesek használni tudásukat: kísérletet terveznek egy-egy probléma vizsgálatára, megoldására. A molekulamodellek használata elengedhetetlen a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a tanulók. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra. Az üzemlátogatásoknak fontos szerepük van a kémiai ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatásában, a pályaorientáció előkészítésében. Élmény és megerősítés a diákoknak, amikor a termelőüzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat. A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a 10. évfolyam végére már színvonalas, tudományos értékű szóbeli és írásbeli szövegalkotásra lehetnek képesek a tanulók. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével. 14–16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a diákok. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a környezeti nevelés

312

érdekében a gimnáziumi biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásai tekintetében is. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel, és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés és alkalmazás Szerezzenek alapos jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek tudományos igényű előadás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek megismétlése és leírás után történő elvégzése után olyan problémákkal kell szembesíteni a tanulókat, melyeket kísérletek önálló tervezésével és végrehajtásával oldhatnak meg. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok, valamint szülők segítségével közösen keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán a diákoknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük. Tájékozottság az anyagról

Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Ismerjék a diákok az anyag különböző szerveződési szintjeinek jellegzetességeit, tudják mi az azonos és mi az eltérő ezek között. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepének, ismerjék az egészséges étkezési szokásokat.

313

Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, élvezetük személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákok ismerjék az őket veszélyeztető anyagok hatásait, utasítsák el ezek fogyasztását. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek Tudniuk kell a diákoknak, hogy az idő alapmennyiség, amelynek segítségével meghatározhatók más mennyiségek is. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Legyenek tudatában egyes kémiai folyamatok megfordítható jellegének. Példákon keresztül értelmezzék az egyensúlyi helyzet megváltoztatásának lehetőségeit. Tudják a diákok, hogy a kémiai, dinamikus egyensúly élettelen rendszerekben fordul elő, az élő rendszereket más jellegű egyensúlyok jellemzik. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak elképzelésük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról, ennek változásáról és az ezen alapuló izomériáról. Ismerjék a részecskékből felépülő halmazok alapvető térbeli viszonyait. Tájékozódás a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a tanulók a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.

9. évfolyam Belépő tevékenységformák Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a gimnáziumban szereplő tartalomhoz. Kísérletek, megfigyelések végzése a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelő kezelése. Az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos és a napi sajtó, a lexikonok, kézikönyvek, a könyvés médiatár, a sugárzott és a digitális média kritikus, igényes használata. A megfigyeléssel, méréssel szerzett és a médiából összegyűjtött információk összehasonlítása, szelektálása, csoportosítása.

314

Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése. A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése. Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában és ezek értelmezése, használata. A verbális és a képi információk egymásba alakítása. A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása a fenti tevékenységekben. Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltetőeszközöket is alkalmazó előadás tartása az ismeretekről. A megismert kémiai fogalmak szabatos használata írásban és szóban. A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata. Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megállapítása és ezekből következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra. Ismert anyagok tulajdonságainak magyarázata a bennük lévő elsőrendű és másodrendű kötések alapján. Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. A tanult anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a korábban tanult elemekre, vegyületekre. A reakcióban szereplő anyagok szerkezetváltozásainak megállapítása. A megismert kémiai reakciók osztályozása típusuk szerint; a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok felismerése. A redoxireakciók értelmezése az oxidációsszám-változások alapján, reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján. A redoxifolyamatok irányának becslése a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. Ionegyenlet írása egyszerű esetekben. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. Egyszerű számítási feladatok megoldása (egyszerű sztöchiometria, képletmeghatározás, keverékek, elegyek összetétele, termokémia, elektromotoros erő és standardpotenciál, egész számú pH); a megoldás során a kémiai jelek mennyiségi értelmezésére és az SI mértékegységek használatára vonatkozó ismeretek alkalmazása. Az eredmények nagyságrendjének ellenőrzése fejben. Témakörök

Tartalmak

Tudománytörténet

A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események.

Tájékozódás a részecskék világában

Atomszerkezet: Atommodellek a tudománytörténetben. Az alapállapotú atom és gerjesztése. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, elektronpár, párosítatlan elektron. Vegyértékelektronok, atomtörzs.

315

Ionizációs energia. Elektronegativitás. A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei. Molekulaszerkezet Kovalens kötés: szigma- és pi-kötés, delokalizált kötés, datív kötés, poláris és apoláris kötés. Kötési energia. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólusmolekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok Állapotjelzők, Avogadro-törvénye. A gázok moláris térfogata, gázok sűrűsége. Első- és másodrendű kötések, fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm3). Oldatok hígítása. Kristályrácstípusok, amorf anyagok. A kémiai reakciók a részecskék ismeretében

Termokémia Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele. Reakciósebesség és egyensúly: A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok) aktiválási energia. Egyensúlyra vezető kémiai reakciók, az egyensúly törvénye, egyensúlyi állandó, Le Chatelier-elv. Redoxireakciók Oxidáció és redukció (elektronátadással), oxidáló- és redukálószer, a két fogalom viszonylagossága. Az oxidációs szám. Galvánelemek A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő, standardpotenciál. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozásai. Elektrolízis Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Faraday-törvények. Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise). Sav-bázis reakciók Sav és bázis fogalma Brönsted szerint, sav-bázis párok. Erős és gyenge 316

savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 C-on), kémhatás, pH. A továbbhaladás feltételei Az anyagok atomos szerkezetének ismerete. Alkalmazza a tömeg-darabszám-anyagmennyiség kapcsolatát. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektron-számából a belőle keletkező ion töltésszámára. Említsen példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására és ezek veszélyeit, kockázatait is ismerje. Szerkessze meg egyszerűbb vegyületek képletét. A tanult molekulák modelljét készítse el önállóan és értelmezze alakjukat a modell segítségével. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Ismerje a fontosabb, részletesen tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázza ezek tulajdonságait anyagszerkezeti alapon. Értelmezze a kémiai reakció és a fizikai változás közti különbséget. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat és sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerje ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat. A hétköznapokban előforduló oldatok összetételét értelmezze. A használati utasítás alapján készítse el a mindennapokban használatos, oldást vagy hígítást igénylő vegyszerek oldatait. Szerkesszen egyszerű kémiai egyenleteket. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonkat, táblázatokat.

10. évfolyam Belépő tevékenységformák Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 9. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. Új jelenségek önálló értelmezése a korábban észlelt és értelmezett jelenségek ismeretében. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak igazolása a megfelelő kísérletekkel. Egyszerűbb, majd összetettebb kérdések megválaszolására kísérletek tervezése és végzése segítséggel majd önállóan. A tanult szerves anyagok molekulamodelljének elkészítse és jellemzése; annak megítélése, milyen erők hatnak a vegyület halmazában és milyen fizikai tulajdonságok következnek ebből. A számítástechnikában elsajátított ismeretek (pl. internet, levelező, szövegszerkesztő, függvényés diagramszerkesztő, táblázatkezelő vagy grafikai programok használata) alkalmazása az információszerzés, -feldolgozás és -átadás folyamán. Távolsági kommunikációs technikák (elektronikus levelezés, telefon, fax) szakszerű használata. Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. A mindennapi életben előforduló ártalmas szerves anyagok felsorolása; az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik kifejtése; tájékozódás szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása.

317

A helyzet elemzése és a lehetséges megoldási módok keresése során a különböző (nem csak természettudományi) tantárgyakban tanult ismeretek alkalmazása. Információk szerzése és önálló vélemény kialakítása a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, a személyiségre és a társadalomra irányuló veszélyeiről. Kolloid rendszerek említése a hétköznapi életből, összetevőik elemzése. Az anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak magyarázatára: összefüggés keresése a funkciós csoport, a moláris tömeg és a molekula térszerkezete, polaritása, valamint az olvadás- és a forráspont, illetőleg az oldhatóság között. Egy vegyületben előforduló funkciós csoport felismerése az anyag fizikai sajátságai, kémiai viselkedése alapján. Szerkezeti képlet alapján az izoméria fajtájának felismerése. Egyszerű szerves kémiai egyenletek szerkesztése az egyenletírás megismert szabályai szerint. A tökéletes égés egyenletének felírása bármely adott összegképletű C, H és O atomokból álló vegyületre. A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. Információk szerzése arról, hol vesznek át a tanuló lakóhelyéhez legközelebb háztartási veszélyes hulladékokat és újrahasznosítható anyagokat. Vizsgálat tervezése a háztartások hulladéktermelésének mennyiségi, minőségi viszonyainak felmérése érdekében, a kapott adatok elemzése. Megoldások említése a háztartási csomagolóanyagok mennyiségének háztartáson belüli és országos szintű csökkentésére. Témakörök

Tartalmak

Tudománytörténet

A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események.

Szénhidrogénkincsünk mint energiahordozó

Szerves kémia, a szén központi szerepe. A földgáz és a kőolaj. Keletkezésük. A metán (részletesen), égése, halogén-szubsztitúciója, PB-gáz, környezetkímélő autógáz. Kőolaj-feldolgozás, kőolajpárlatok és felhasználásuk, telített szénhidrogének, alkánok, összegképlet és szerkezeti képlet, homológ sor, általános összegképlet. Konstitúciós izomerek, a szabályos nevezéktan alapjai, alkilcsoport. Az alkánok égése, tűzoltási lehetőségek. Halogén-szubsztitúció. Aromás szénhidrogének, a benzol (részletesen), szubsztitúciós reakciókészsége, jelentősége, mérgező hatása. A kőolajipar és -felhasználás környezeti problémái.

Legfontosabb műanyagaink

Telítetlen szénhidrogének Alkének. Az etén (részletesen), addíciós reakciói (halogén-, hidrogénhalogenid-, víz-, hidrogénaddíció), polimerizáció, polietilén (PE). Konformáció, sztirol, polisztirol (PS). Az alkének ipari jelentősége, geometriai (cisz-transz) izomerek. Diének (butadién, izoprén), kaucsuk, gumi, műgumi. Alkinek, etin, addíciós reakciói, reakciója nátriummal, ipari jelentősége. Halogénezett szénhidrogének: A fontosabb halogénezett szénhid-

318

rogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) tulajdonságai, jelentőségük, környezeti hatásuk (freon és PVC). Szubsztitúció és elimináció. Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig

Alkohol – alkoholok Funkciós csoport. Az alkoholok általános szerkezete. Az etanol (részletesen), halmazszerkezete (hidrogénkötés), főbb fizikai sajátságai, jelentősége, éghetősége, reakciója nátriummal. Éterszintézis, dietil-éter, gyúlékonysága, jelentősége. Az alkoholizmus, a metanol, a glicerin, a fenol. Az alkoholok lebomlásának első terméke a szervezetben: az aldehidek. A formaldehid (részletesen), formalin, redukciója és oxidációja, előállítása és jelentősége. Aceton – ketonok Az aceton (részletesen), negatív ezüsttükörpróba, jelentősége. Ecet – karbonsavak Hidrogénkötésre való hajlam. A hangyasav és az ecetsav (részletesen), sav-bázis tulajdonságok, jelentőség. A biológiai és kémiai szempontból fontos karbonsavak (zsírsavak, tejsav, benzoesav, szalicilsav). Az alkohol-oxovegyület-karbonsav redoxi átalakulások. Illatok, ízek, fűszerek – karbonsavészterek Előállításuk karbonsavból és alkoholból, főbb fizikai sajátságaik, előfordulásuk, felhasználásuk. Zsírok, olajok – gliceridek Zsírok és olajok, főbb sajátságaik, margaringyártás. A használt sütőzsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása. A foszfatidok és a nitroglicerin. Kolloid rendszerek. Szappanok, mosószerek Szappangyártás, szappanok, a tisztító hatás mechanizmusa, szennyvíz, eutrofizáció. Cukor és liszt papírzacskóban – szénhidrátok Monoszacharidok. Funkciós csoportjaik, a glükóz (részletesen), erjedés, a fruktóz, biológiai jelentőségük. Konfiguráció, optikai izoméria (léte). Diszacharidok. A maltóz, a sörgyártás, a szacharóz, biológiai jelentőségük. A mono- és diszacharidok redukáló hatása (ezüsttükörpróba, Fehlingreakció). Poliszacharidok. 319

A cellulóz, papír, újrahasznosítási lehetőségek, a keményítő, a glikogén, a redukciós készség hiánya. Tej, tojás, hús – fehérjék Az aminok, aminocsoport, bázikusság. Amidok, az amidcsoport szerkezete. A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, amfotéria, az aminosavak kapcsolódása, polipeptidek, fehérjék. A fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete. Denaturáció és koaguláció. A biológia határán

Nukleinsavak: a ribóz, a 2-dezoxi-ribóz, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, az RNS, bázissorrend, a DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége, a fehérjeszintézis vázlata. Az örökítőanyag módosulása, mutációk, mutagén anyagok. Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés). Reakcióláncok: biokémia és vegyipar, hasonlóságok, eltérések.

A teától a heroinig

A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek, drog (alkohol, nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén.

Környezeti szerves kémia

Energiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások, előnyeik, hátrányaik. Műanyagok: le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. Táplálékaink: növénytermesztés, peszticidek, állattenyésztés, antibiotikumok, hormonok, tartósítószerek, E-számok, biogazdálkodás. Van-e harmadik út? Tervgazdaság és piacgazdaság, fogyasztói társadalom, a fenntartható fejlődés és a környezet, hol van az „elég” a személyes és a társadalmi léptékű fogyasztásban.

A továbbhaladás feltételei A tanuló sorolja fel a szerves vegyületeket felépítő elemeket. Tudja a szerves vegyületek főbb alaptípusait (telített, telítetlen, aromás, nyílt láncú, gyűrűs, szénhidrogén stb.). Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Használja szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon a szerves vegyipari termékeket. Ismerje fel a mindennapi életben gyakran előforduló kolloid rendszereket. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel, és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Az elvégzett tanulókísérleteket mutassa be; eközben használja szakszerűen a vegyszereket és a kísérleti eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Soroljon fel szerves vegyületekkel kapcsolatos környezeti problémákat, és említsen megoldási lehetőségeket ezekre. Ismerje a gazdasági fejlődés árnyoldalait, környezeti hatásait és a fenntartható fejlődés fogalmát.

320

Kémia felkészítő: Kémia érettségi vizsga célja: A középszintű érettségi vizsgán elsősorban a megismert elemek, és vegyületek tulajdonságait kell értelmezni, kísérletekkel igazolni. Az emelt szintű érettségi vizsgán a tanulás során megismerteken túl a vizsgázó képes legyen megbecsülni kötelező elemek és vegyületek tulajdonságait. Vizsgakövetelmények Kompetenciák: A vizsgázónak az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítani: a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása ismereteinek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel elemek, vegyületek tulajdonságainak, jelentőségének felismerése a tanultak alapján egyszerű kísérletek elvégzése, értelmezése egyszerű kémiai számítások elvégése kémiai ismereteket igénylő problémák, (pl. környezetvédelem…) lényegének megértése, értelmezése SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszerű használata Grafikonok, táblázatok elemzése, használata Szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás Az emelt szintű érettségin ezen túlmenően az alábbi kompetenciák megléte szükséges: az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása egyszerű kémiai kísérletek tervezése összetett kémiai számítási és elméleti feladatok megoldása a mindennapi életet befolyásoló kémiai jelenségek értelmezése a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel összefüggő problémák értelmezése A középszintű, illetve emelt szintű érettségi témakörei alkalmasak csak az ismeretek mélységében és alkalmazásában van lényeges különbség. Témakörök: Általános kémiai atomok és ionok molekulák és összetett ionok halmazok a kémiai reakciók reakciótípusok a kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása tudománytörténet

321

Szervetlen kémia eleme és vegyületek szerkezete elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai elemek és vegyületek kémiai tulajdonságai elemek és vegyületek előfordulása, előállítása, felhasználása tudománytörténet Szerves kémia szerves vegyületek szerkezete és csoportosítása szerves vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságai szerves vegyületek előfordulása, jelentősége, laboratóriumi és ipari előállítása tudománytörténet Kémiai számítások általános követelmények: SI mértékegységek használata periódusos rendszer használata feladatok értelmezése az anyagmennyiség Avogadro-törvénye oldatok képlettel és egyenlettel kapcsolatos számítások szerveskémiai feladatok kémiai egyensúly, PH-számítás elektrokémia Vizsga leírása Középszintű vizsga: szóbeli és írásbeli Tartalmi szerkezet: általános, szervetlen és szerves kémiai kérdések, feladatok számítási feladatok (az összpontszám 20-40 %- a) Szóbeli vizsga: Segédeszközök: függvénytábla, laboratóriumi eszköz A szóbeli tétel két kérdést tartalmaz: egy szerves, szervetlen, vagy általános kémiai téma egy kísérlet végrehajtása, értelmezése vagy leírt kísérlet értelmezése Szóbeli vizsgán maximálisan 50 pont szerezhető. Emelt szintű vizsga: Tartalmi szerkezet: közel azonos pontszámú általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz a feladatlap 322

számítási feladatok Az összpontszám 40-50 %- át adják az elméleti feladatoknak ismeret-, értés- és alkalmazás szintűnek kell lenni tartalmazni kell környezetkémiai kérdést, esettanulmányt, kémiai tárgyú szöveg értelmezését Feladatsor jellemzői: számításos feladatok elméleti feladatok Elméleti feladatok típusai: feleletválasztásos tesztek táblázatok, egyenletek kiegészítése elemző feladatok (pl. kísérletelemzés, anyagok összehasonlítása, stb….) feladatsor felépítése: Minél többfajta feladat legyen. A típusok vegyesen is alkalmazhatók, pl. kísérlet és hozzá számítás. Alkalmazás szintű elméleti kérdések Környezetkémiai kérdések Nagyobb témakör (pl. szervetlen vagy szerves kémiából) Legalább négy számításos feladat Értékelés: Központi útmutató alapján Szóbeli vizsga: Segédeszköz: függvénytábla, laboratóriumi eszközök Tételek jellemzői: egy szerves, szervetlen, vagy általános kémiai témakör átfogó ismertetése egy kísérlet végrehajtása és értelmezése problémamegoldó feladat A fenti közleményeknek megfelelően készítjük fel a tanulókat az emelt szintű érettségire. Tankönyvek listája a kémia pedagógiai programhoz: - Dr. Siposné Dr. Kedves Éva – Horváth Balázs – Péntek Lászlóné: Kémia 7. Kémiai alapismeretek (Mozaik MS – 2608) - Dr. Siposné Dr. Kedves Éva – Horváth Balázs – Péntek Lászlóné: Kémia 8. Szervetlen kémia (Mozaik MS – 2612) - Dr. Siposné Dr. Kedves Éva – Horváth Balázs – Péntek Lászlóné: Kémia 9. Általános Kémia (Mozaik MS – 2616) - Dr. Siposné Dr. Kedves Éva – Horváth Balázs – Péntek Lászlóné: Kémia 10. Szerves Kémia (Mozaik MS – 2620) - Dr. Bócsay Zoltán – Dr. Török Ferenc – Pintér Imréné – Dr. Balázs Lórántné: Kémia I. (gimnázium)(NT –13107) 323

- Dr. Kajtár Márton – Dr. Varga Ernő: Kémia II. (gimnázium)(NT – 13207) - Dr. Bócsay Zoltán – Dr. Csákvári Béla – Dr. Kónya Józsefné: Kémia III. (gimnázium)(NT – 13307) Megjegyzés: a kétszintű érettségire való felkészítéshez Villányi Attila: Kémia a kétszintű érettségire (Kemavill Bt.) Villányi Attila: Kémiai Album (Kemavill Bt.) Kémia Feladatgyűjtemény a kétszintű érettségire (Kemavill Bt.) Összefoglaló feladatgyűjtemény kémiából (NT – 81316) Összefoglaló feladatgyűjtemény kémiából – megoldások (NT – 81406) Dr. Hartmann Hildegard – Kromek Sándor – Dr. Pálfalvi Aladárné – Dr. Perczel Sándor: Kémiai kísérletgyűjtemény III. – fakultatív (TK – 13339) Dr. Pálfalvi Aladárné – Dr. Perczel Sándor – Dr. Feiffer Ádám – Kromek Sándor: Kémiai kísérletgyűjtemény IV. – fakultatív (TK- 13439) Dr. Bócsay Zoltán – Dr. Máthé Árpád: Kémia IV. – fakultatív (TK- 13438) Jalsovszky István – Máté Jánosné – Z. Orbán Erzsébet – Szereday Éva: Kémiai tesztbank a középiskolák számára (NT – 8170/A) Rózsahegyi Márta – Wajand Judit: Rendszerő kémia mintapéldákkal, feladatokkal (Mozaik MS – 3108) Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából – példatár (Novotrade) Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából – megoldások (Novotrade) Becker Istvánné – Dr. Bócsay Zoltán: Kémia III. –IV. fakultatív (TK – 13357) Érettségi – Felvételi feladatok kémiából (1980-1999) (Tóth Könyvkereskedés és Kiadó) Érettségi – Felvételi feladatok (1991-1995) Kémia (Mozaik MS – 3212) Eszközök: Az anyag részecsketermészetével magyarázható jelenségeket szemléltető eszközkészlet 1 db Radioaktivitást szemléltető eszközkészlet 1 db Atomreaktorok működését szemléltető eszköz 1 db Több van belőle, ezért felsorolásszerűen írjuk le: kémcső, üvegtölcsér, szűrő, főzőpohár, gömblombik, Erlenmeyer-lombik, gázfejlesztő készülék, gázmosó készülék, üvegkád, golyós hűtő, rázótölcsér, büretta, lángoszlató agyaglap, Petri-csésze, izzítótégely, porcelánlap, dörzsmozsár, kémcsőállvány, vasháromláb, vasállványok, diók, grafitelektród, szigetelt vezeték, táramérleg, súlysorozatok, mérőhenger, mérőlombik, indikátorok, vegyszerek, elszívó fülke, molekulamodellek, fóliák, írásvetítő, vascsipesz, szike, olló, vegyszeres kanál.

324

FÖLDRAJZ Tantárgyi kompetenciák: - földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése; - földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében; - különböző fajtájú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése; - kontúrtérképes feladatok megoldása; - egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése; - az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása; - földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítése; - szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan; - földrajzi-környezeti szemlélet és gondolkodásmód alkalmazása feladatmegoldások, szóbeli és írásbeli témakifejtések során. A tantárgy kiemelt céljai és feladatai: A természeti és társadalmi folyamatokban való tájékozódás kapcsán megismertetni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük természeti és társadalmi jellemzőivel. Földrajzi – környezeti gondolkodásuk fejlesztése: a jelenségek, folyamatok vizsgálatát követő általánosításokkal, az összefüggések kiemelésével, rendszerbe helyezésével, a kölcsönhatások és következményeik megláttatásával, a természettudományok, a társadalomtudományok és egyéb környezettudományok módszereinek alkalmazásával, a környezet iránti érzékenység és a környezetet védő szemlélet kialakításával, a helyi, regionális és globális problémák felismerésével, az alternatív megoldások keresésével. A mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése érdekében a tárgy tanítása során el kell sajátíttatni a különböző ismeretszerzési módszereket, a földrajzi ismerethordozók önálló használatához szükséges készségeket. Képessé kell tenni a tanulókat a más tantárgyakban szerzett ismereteik integrálására is. A négy évfolyamon át tartó földrajztanítás célja, hogy felkészítse a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga letételére, valamint a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. 7. évfolyam Belépő tevékenységformák: A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Gyűjtőmunka könyvekből, elektronikus információforrásokból a nagy földrajzi felfedezésekről és ezeknek a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásairól. 325

Információk gyűjtése különböző jellegű információhordozókból az egyes népek életéről, szokásairól, kultúrájáról és hagyományairól. Szemelvények és példák gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról, a környezeti problémák megelőzéséről és megoldásáról, természeti és civilizációs katasztrófákról. A kontinensek felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját és gazdaságának jellemzőit bemutató képek, ábrák elemzése, az elemek közötti összefüggések bemutatása. Tájékozódás légifotókon és műholdfelvételeken tanári irányítással. Adatok, adatsorok és különböző típusú diagramok összehasonlító elemzése. Egyszerű számítási feladatok megoldása. Tipikus tájak modellezése homokasztalon. Szemléletes rajz készítése leírások alapján. A tipikus tájak különböző, megadott szempontok szerinti önálló bemutatása Tipikus tájak, országok, régiók bemutatása csoportmunkában tanári irányítással. Példák keresése a természeti és a társadalmi tényezők kölcsönhatásaira kontinensek, kontinensrészek, országcsoportok jellemzői alapján. Terméklisták összeállítása az egyes országok jellemző termékeiről csoportmunkában. A terméklista alapján az ország világgazdasági szerepének értékelése. A témákhoz kapcsolódó tablók készítése. Irányított tanulói kiselőadás, egyszerű prezentáció az egyes országok természeti és kulturális értékeiről, népeinek szokásairól, életmódjáról. Tanulói beszámoló a magyar utazók, földrajzi felfedezők szerepéről a Föld és népeinek megismerésében. Szituációs játék, helyzetgyakorlat egyes népcsoportokra jellemző élethelyzetek bemutatására. Tipikus párbeszédek írása: turista és a helyi lakosok között. Az egyes tipikus tájakon lejátszódható jellemző történet írása, illetve élethelyzet leírása. Projekt feladat: egy-egy országra jellemző társadalmi-kulturális sajátosságok (zene, ételek, ruhák stb.) bemutatása tabló, kiállítás, közös előadás stb. formájában Projekt feladat: Poszter készítés. Az egyes országok természeti és gazdasági-kulturális értékeinek bemutatása. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természet- és társadalomföldrajza Természeti és társadalmi-kulturális értékei. A környezet minősége

Afrika A kontinens általános természet- és társadalomföldrajzi képe, eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű térségei, szerepük a világ gazdaságában A sivatagok és az oázisok, mint tipikus tájak, az „éhségövezet”. Trópusi-Afrika természeti képe, társadalmi-gazdasági problémái. Ausztrália és Óceánia Ausztrália és Óceánia természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői. Amerika Amerika fő részeinek eltérő természet- és társadalomföldrajzi képe. Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna, mint tipikus táj. Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalomföldrajzi adottságai: Dél-Amerikában Brazília; KözépAmerikában Mexikó; Észak-Amerikában az Amerika Egyesült Államok.

326

Ázsia Ázsia általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Eltérő adottságok és sajátos társadalmi-gazdasági fejlődési utak a kontinensen. A tajga, a „monszunvidékek”, a magashegység és az öntözéses gazdálkodás területei mint tipikus tájak. A földrész jellemző országai és térségei: Japán, Kína, India, DélkeletÁzsia, Délnyugat-Ázsia. Szerepük a világ gazdasági életében. Európa országainak természet- és társadalomföldrajza Természeti és társadalmi-kulturális értékei. A környezet minősége

Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió országainak általános társadalmi és gazdasági jellemzői. Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel. Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak megjelenése. Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság. Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kikötő- és az üdülőövezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmi-gazdasági képe. Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia és Montenegró. Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalomföldrajzi vonásainak bemutatása. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna.

A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak: Afrika Atlanti-óceán, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Indiai-óceán, Kongó, Niger, Nílus, Szuezicsatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Afrikai-árokrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsárócsoport, Kongó-medence, Madagaszkár, Szahara, Szudán; Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria; Kairó. Ausztrália és Óceánia Csendes-óceán, Murray; Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea; Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Sydney. Sarkvidékek Antarktika, Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék Amerika Alaszka, Amazonas, Colorado, Jeges-tenger, Kanadai-ősföld, Karib (Antilla)-tenger, Mississippi, Mexikói-öböl, Nagy-tavak, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; 327

Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache, Brazil-felföld, Floridai-félsziget, Guyanaihegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labradorfélsziget, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Paraná-alföld, Préri, Sziklás-hegység; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela; Brazíliaváros, Buenos Aires, Chicago, Los Angeles, Mexikóváros, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Washington. Ázsia Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia; Arab-félsziget, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien-san; Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, SzaúdArábia, Thaiföld, Törökország; Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi. Európa Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Pó, Rajna, Rhőne, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga; Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Britszigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Donyec-medence, Etna, Finn-tóvidék, Franciaközéphegység, Grönland, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Lotaringia, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv; Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldávia, Moldova, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Montenegro, Ukrajna; Kárpátalja; Amszterdam, Athén, Barcelona, Belgrád, Birmingham, Brüsszel, Chişinắu, Dublin, Genova, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Velence, Volgográd, Zágráb. A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipi328

kus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére tanári irányítással. Legyen képes ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. 8. évfolyam Belépő tevékenységek: A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Az időjárási jelenségek felismerése időjárási térképek alapján. Egyszerű összefüggések felismerése, következmények megfogalmazása. Az éghajlat jellemzőinek felismerése diagramokon, és következtetések levonása az adatokból. Összefüggések felismerése. Folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejlődés és következményeik feltárásához. A gazdasági élet ágazatainak, ágainak szerepe és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai adatok feldolgozásával, forráselemzéssel, esetmegbeszéléssel. A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak, a tájak eltérő földrajzi jellemzőinek bemutatása szemelvények alapján. Információk gyűjtése egyéni és csoportmunkában társadalmi-gazdasági jelenségekről, folyamatokról statisztikák, tömegkommunikációs források, internet felhasználásával. Tanulói beszámoló önállóan gyűjtött információk alapján hazánk szerepéről az Európai Unió társadalmi-gazdasági, kulturális életben. Sajtó-, tv- és internet figyelő az Európai Unióval, illetve hazánkkal kapcsolatos környezeti és társadalmi-gazdasági aktualitások gyűjtése és ismertetése. Tanulói kiselőadás, prezentáció a különböző tájak népszokásairól, hagyományairól önálló, illetve csoportban végzett kutatómunka alapján. Terméklisták összeállítása Magyarország legfontosabb termékeiből és kiviteli cikkeiből. Tabló, illetve riport készítése hazánk védett természeti és kulturális értékeivel, idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban. Szituációs játék, helyzetgyakorlat egyes országokban, illetve tájakon élők népcsoportokra jellemző élethelyzetek bemutatására. Szituációs játék a lakókörnyezetet veszélyeztető környezeti, illetve természeti katasztrófa (árvíz, vihar, szennyezés) esetén való helyes viselkedés, illetve magatartás bemutatására. Projekt feladat: egy-egy hazai tájra jellemző társadalmi-kulturális sajátosságok (népzene, ételek, szokások, népviselet stb.) bemutatása tabló, kiállítás, közös előadás stb. formájában Projekt feladat: Egy idegenforgalmi körzet bemutatása perzentáció, poszter, kiállítás formájában. Projekt feladat: Lakóhelyünk környezeti állapotának vizsgálata. Az eredmények bemutatása. Véleményütköztetés, osztálytermi vita: Mi a környezettudatos életmód? Mit tehetünk a környezetünk védelme érdekében?

329

Véleményütköztetés: hazánk természeti és társadalmi adottságainak (erőforrásának) megítéléséről. Rajzverseny, fotókiállítás hazánk természeti, kulturális és társadalmi-gazdasági értékeinek bemutatására. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza Természeti és társadalmi-kulturális értékei. A környezet minősége

Közép-Európa általános földrajzi képe. A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. A középhegységek és a feltöltött alföldek, mint tipikus tájak. Németország szerepe az európai gazdaságban. Csehország és Lengyelország földrajzi sajátosságai. Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jellemzése, hasonló és eltérő vonások kiemelése.

A Kárpát-medence A Kárpát-medence földtani szerkezete és természetföldrajzi képe. természet- és társa- A magyarság a Kárpát-medencében. dalomföldrajza A társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai. Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain Természeti és társadalmi-kulturális értékek. A környezet minősége

Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. Magyarország felszíne, domborzata. Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink. Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai. A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre és az életmódra. A gazdaság telepítő tényezői, általános vonásai, területi különbségei, szerkezeti átalakulása. Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi jellemzése. A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőik. Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. Hazánk nemzetközi kapcsolatai. Budapest földrajza. Régiónk földrajza.

A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak:. Balaton, Bodrog, Dráva, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Rába, Rajna-Majna-Duna vízi út, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velencei-tó, Visztula, Zagyva, Zala; Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang, Baranyai-dombság, Bécsi-medence, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csallóköz, Cseh-medence, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Déli-Kárpátok, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna-Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunántúli-

330

dombság, Dunántúli-középhegység, Dunazug-hegység, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északi-középhegység, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Gerecse, Germán-alföld, Győri-medence, Hajdúság, Hargita, Hegyalja, Hortobágy, Jászság, Kárpát-medence, Kárpátmedencevidék, Kékes, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Marcal-medence, Maros-Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Morva-medence, Nagykunság, Németközéphegység, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugati-Alpok, Nyugat-magyarországi-peremvidék, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Román-alföld, Ruhr-vidék, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Székelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Szilézia, Szudéták, Tapolcaimedence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj-Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Vajdaság, Velencei-hegység, Vereckei-hágó, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Burgenland, Ajka, Algyő, Arad, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Beregszász, Bécs, Békéscsaba, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Budapest, Bukarest, Bük, Cegléd, Constanţa, Debrecen, Dorog, Drezda, Dunaújváros, Eger, Eszék, Esztergom, Frankfurt, Gdańsk, Genf, Graz, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Halle, Hamburg, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Keszthely, Kolozsvár, Komárom, Köln, Kőszeg, Komló, Krakkó, Lábatlan, Linz, Lipcse, Makó, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, München, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Révkomárom, Salgótarján, Salzburg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Stuttgart, Százhalombatta, Szeged, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros; Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park; Magyarország megyéi, Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, ÉszakMagyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió, Budapesti agglomeráció. A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes ismertetni Közép-Európa országainak jellemző természeti és társadalmigazdasági vonásait. Tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmigazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére tanári irányítással. Legyen képes ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban.

331

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez: Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése. Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban. Az információszerzés különféle módszereinek alkalmazása (pl. keresés forrásanyagban). Szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. A felelősségvállalás attitűdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái: Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Gyakorlati tevékenységek (pl. egy táj modellezése homokasztalon, applikációs vagy kártyás feladatok, diagramszerkesztés stb.) Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése, prezentáció. Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

9. osztály Célok és feladatok: Az általános iskola 7–8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíteni, hogy a tanulók megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet és annak kozmikus környezetét. A tanulók szemléletének formálása – életkoruknak megfelelően – az általános természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek, időbeli és térbeli változásainak vizsgálatával, a természet-, a társadalom- és a környezettudományok szempontjai szerint. Tudatosítani, 332

hogy a Föld egységes rendszer, s ebben az ember természeti és társadalmi lényként él, s ennek következtében átalakítja környezetét. Bemutatni az élő és élettelen természet folyamatait, időbeli változásait, összefüggéseit. Általánosíttatni a jelenségeket, átfogó rendszerben elhelyeztetni a folyamatokat, összefüggéseket – a geoszférák és a földrajzi övezetesség megismertetése kapcsán. Felismertetni az ember társadalmi-gazdasági tevékenységének természetre gyakorolt hatását. Beláttatni az ésszerű korlátozás, a tudatos környezeti magatartás, az erőforrások tervszerű felhasználásának szükségességét. Felkelteni az érdeklődést a különféle társadalmi szempontok, nemzetiségek, népek életformája, értékei iránt a természetföldrajzi övezetesség és a társadalmi-gazdasági élet összefüggései kapcsán. Bemutatni a földrajzi helyzet összetevőinek változó megítélését a földrajzi térszerkezet alakulásában. Fejleszteni a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A fejlesztési követelményei Ismerjék a tanulók a földi képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat az összefüggéseket. Alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket. Értsék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi övezetekben, övekben és területeken. Értsék meg, hogy a Föld egységes rendszer, ahol a természet és a társadalom összefüggései, törvényszerűségei egyaránt érvényesülnek. Tudják önállóan elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Bővüljenek fogalmaik, szintetizálják a már megszerzett ismereteiket, helyezzék ezeket rendszerbe, és segítségükkel biztosan tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerű adatokról, a változások nagyságrendjéről és időbeli mértékéről. Legyenek képesek a speciális információhordozók használatára. Tapasztalataikat, véleményüket szabatosan, lényegre törően fogalmazzák meg. Alkalmazzák a más tantárgyakban szerzett ismereteiket a földrajzi jelenségek, folyamatok értelmezésében. Belépő tevékenységformák a tartalomhoz igazodva Tájékozódás a csillagászati térképeken és az égbolton. Tematikus térképek, adatok, adatsorok, diagramok összehasonlító, logikai elemzése. Térképi ábrázolások, magyarázó rajzok készítése. Műholdfelvételek vizsgálata. Modellek, folyamatábrák, videofilm-részletek magyarázata. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. Adatgyűjtések. Korfák és statisztikai adatok elemzése. Időoszlop, táblázat készítése. Grafikus ábrázolások. Számítások. Időjárás-jelentések értelmezése, egyszerű prognózisok készítése. Vízállás-jelentések vizsgálata. Leírások, adatok, aktuális cikkek gyűjtése – véleményalkotás. Fogalommagyarázatok, kiselőadások, esetelemzések, viták, észrevételek. A témakörök tartalma I. Kozmikus környezetünk II. A geoszférák III. A természetföldrajzi övezetesség IV. A természet és társadalom összetevői és kapcsolatrendszere a földrajzi övezetekben 333

A 9. osztályhoz kapcsolódó új topográfiai követelményeket a kerettanterv részletezi, témakörönként. Megjegyezzük azonban, hogy az egyes témakörökhöz kapcsolódó 7. és 8. osztályos topográfiai anyag alkalmazása és megerősítése is része a követelményeknek a 9. osztályban. A továbbhaladás feltételei: Tudjon a tanuló helymeghatározásokat végezni a térképen, földgömbön. Legyen képes térképészeti, időszámítási feladatok megoldására is. Ismerje a földi szférák legfontosabb folyamatait és ezek hatását a mindennapi életre. Tudjon példákat mondani a szférák környezetkárosító folyamataira. Ismerje a földrajzi övezetesség összetevőit. Támassza alá példákkal az ezekben érvényesülő kölcsönhatásokat. Értse a népesség eloszlását és a települések elhelyezkedését meghatározó legfontosabb tényezőket. Használja biztonsággal a térképet tájékozódásra és információszerzésre. 10. osztály Ha a szakközépiskola 2 órás időkeretet biztosít a Földünk és környezetünk tantárgy számára, akkor értelemszerűen a 10. évfolyam tananyaga megegyezik a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban. Célok és feladatok: Tudatosítani a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásainak megismertetésével világossá tenni, hogy a társadalmi-gazdasági és környezeti problémák megoldása a tudomány, a technika, a gazdasági és a politikai tényezők összehangolását és a nemzetközi összefogást igényli. Ismertesse meg a tantárgy az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben: a világ változó társadalmi-gazdasági képének és a világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok bemutatásával. Értesse meg a termelés és a fogyasztás viszonyát, a növekedés korlátait, következményeit és ezzel a Föld globális problémáit. Fejlessze a tanulókban ennek kapcsán a felelősséget, az aktív részvétel készségét, közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. Formálja a tanulók szemléletét: a tananyag komplexitásával, a jelenségek, folyamatok többszempontú vizsgálatával, ezek térbeli és időbeli változásainak nyomon követésével. A fejlesztés követelményei Tudjanak a tanulók rendszerben gondolkodni. Szintetizálják korábbi ismereteiket. Biztosan tájékozódjanak a Földön lezajló természeti-társadalmi folyamatokban, kölcsönhatásokban és azok következményeiben. Legyenek képesek az információkból tendenciákat megfogalmazni. A múlt és a jelen földrajzi folyamatainak ismeretében legyen elképzelésük a Föld, az emberiség és az ország társadalmigazdasági jövőjéről. 334

Használják fel földrajzi s a más tantárgyakban szerzett ismereteiket a mindennapok fontos döntéseihez. Alakuljon ki bennük igény arra, hogy később önállóan gyarapítsák földrajzi ismereteiket. Tudjanak másokkal együttműködni. Legyenek képesek a speciális információhordozók használatára. Tudják véleményüket tárgyszerűen megfogalmazni, elmondani. Érveljenek, vitatkozzanak ismereteik birtokában, az alternatív megoldások keresésében. Belépő tevékenységformák a tartalomhoz igazodva Tematikus térképek vizsgálata. Statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése a gazdaság ágazatairól, térségekről, régiókról. Információk gyűjtése, rendszerezése, következtetések levonása, okok feltárása. Gazdaságtörténeti térképek elemzése. Sajtó és TV-figyelő az aktualitások gyűjtésére. Újságcikkek, a médiában elhangzott hírek értelmezése. Terméklisták összeállítása. Fogalmazás, esszé készítése. Viták, szituációs játékok, szerepcserék. A témakörök tartalma: I. A világ változó társadalmi-gazdasági képe II. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok III. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai A 10. osztály tananyagának új topográfiai követelményeit a kerettanterv tartalmazza. A földrajztanítás záró évfolyamán azonban, a teljes kerettantervi névanyag középiskolai követelmény. A továbbhaladás feltételei: Tudja a tanuló jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait. Mutassa be szerepük, jelentőségük változásait. Ismerje a világgazdasági pólusokat, a bennük érvényesülő integrációs folyamatokat és a pólusok világgazdaságban betöltött szerepét. Legyenek ismeretei az egyes térségek, gazdasági régiók történelmi és területi átrendeződéséről. Mutassa be tematikus térképek segítségével a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Ismerje és tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelés és fogyasztási igények környezetre gyakorolt hatásait. A tantárgy kiemelt céljai és feladatai: A természeti- és társadalmi folyamatokban való tájékozódás kapcsán megismertetni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük természeti és társadalmi jellemzőivel. Földrajzi-környezeti gondolkodásuk fejlesztése: – a jelenségek, folyamatok vizsgálatát követő általánosításokkal, – az összefüggések kiemelésével, rendszerbe helyezésével, – a kölcsönhatások és következményeik megláttatásával, – a természettudományok, a társadalomtudományok és egyéb környezettudományok módszereinek alkalmaztatásával, – a környezet iránti érzékenység és a környezetet védő szemlélet kialakításával, – a helyi, regionális és globális problémák felismertetésével, az alternatív megoldások keresésével.

335

A mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése érdekében a tárgy tanítása során el kell sajátíttatni a különböző ismeretszerzési módszereket, a földrajzi ismerethordozók önálló használatához szükséges készségeket. Képessé kell tenni a tanulókat a más tantárgyakban szerzett ismereteik integrálására is. A négy évfolyamon át tartó földrajztanítás célja, hogy felkészítse a tanulókat az általános műveltségről számot adó tantárgyi érettségi vizsga letételére, valamint a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. (Figyelembe véve az érettségi vizsga szabályozását). A tárgyi ismeretanyag segíti a tanulók pályaválasztását, szakképzésbe való bekapcsolódását, eligazodását a munka világában. Járuljon hozzá ahhoz, hogy a középiskolából kilépő diákok képesek legyenek állampolgári szerepük gyakorlása során a felelős döntéshozatalra. Alakítsa ki azt az igényt, hogy későbbi életükben önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Módszertani ajánlások A Földünk és környezetünk tantárgy tanításához, a tantervi követelmények teljesítéséhez. A tanterveket és a vele szinkronban lévő tankönyveket, munkafüzeteket, tudásszintmérő feladatlapokat az átlagos képességű – és felkészültségű tanulók tanításához és a hasonló felszereltségű iskolák számára ajánljuk. Az óraszámok kiegészítésével a tananyag mennyisége, mélysége és a hozzá kapcsolódó követelmények szintje emelhető vagy az idő az ismeretek megszilárdítására, a képességek fejlesztésére, az ellenőrzésre fordítható. A képességfejlesztés szempontjából leginkább ajánlott módszerek: a különböző tevékenységek, melyekben az ismeretek tanítása-tanulása, alkalmazása folyik. Műveletei: a megfigyelések, elemzések, összehasonlítások, csoportosítások, rendszerezések – több információhordozóra kiterjesztve egyre növekvő önállósággal. Órai és órán kívüli tevékenységei: a szövegértelmezések, ábra- és képelemzések, applikálás, térképmunkák, homokasztali munkák, kőzet-, talajvizsgálatok, gyűjtőmunkák, mikrokörnyezeti megfigyelések. Információ gyűjtése írott szöveg és elektronikus adatbázis (számítógépes programok, Internet) segítségével. Ezek mindegyike időigényes. Ezért a tervezésnél figyelembe kell venni a tanulók munkatempóját, a tananyag mennyiségét, jellegét s az alkalmazott technikákat. Az értékelés fő szempontjai: – Ismeri-e a tanuló a legfontosabb tényeket, jelenségeket, folyamatokat? – Felismeri-e és tudja-e példákkal bizonyítani az oksági összefüggéseket? – Tudja-e rugalmasan használni, alkalmazni ismereteit a különböző földrajzi rendszerekben, csoportosításokban? – Hogyan tájékozódik a térképen a szemléleti és a logikai térképolvasás szintjén? – Rendelkezik-e megfelelő jártassággal a megfelelő információhordozók kiválasztásában és alkalmazásában? – Részévé vált-e személyiségének a környezettudatos magatartás? A tantárgy tanításának feltételei: Földrajz szakos főiskolai vagy egyetemi végzettségű tanár. Az eszközszükségletet a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak rögzítik, a beszerzés ütemtervét az iskola fenntartói elkészítették. Mi a tanítási tapasztalatok alapján összegezzük javaslatainkat. Földrajz szaktanterem 336

Szertári alapkészlet Taneszközök: a Mozaik Oktatási Stúdió tankönyvei és munkafüzetei Javasolt eszközszükséglet: Sötétíthető tanterem táblával, vetítőernyővel vagy fehér falfelülettel, diavetítő, írásvetítő, TV, videó lejátszó, térképtartó, falitérképek, kontúrtérképek térképjelekkel, mágneses tábla, természeti és politikai földgömbök, földmodell, éggömb, holdgömb, indukciós földgömb, tellurium, domborzati makettek, homokasztal, kőzetgyűjtemények, talajminták, meteorológiai eszközök, iránytűk, transzparensek, diakép sorozatok, videofilmek, számítógépes programok, számítógépek, oktatótáblák, ősmaradvány gyűjtemény. Az iskoláknál még meglévő transzparensekből sok használható – főként a természetföldrajziak. A diaképek helyett célszerű gyűjteni a videofilmeket – főként ezek tanítási órákba beépíthető részleteit. Hasznosíthatók a fogalmak felelevenítéséhez, csoportosításához, rendszerezéséhez a Mozaik Oktatási Stúdió földrajzi témájú – természetismerethez készült – applikációs képei, ábrái is. Tankönyvek listája: 6 évfolyamos gimnázium számára: Földrajz 7. – Kontinensek földrajza Földrajz 8. – Magyarország földrajza Földrajz 9. – Természeti, földrajzi környezetünk Földrajz 10. – Társadalomföldrajz A Mozaik kiadó könyvei és a hozzá tartozó munkafüzetek 4 évfolyamos gimnázium számára: Nemerkényi Antal – Sárfalvi Béla: Általános természeti földrajz (Nemzeti Tankönyvkiadó) Bernek Ágnes – Sárfalvi Béla: Általános társadalomföldrajz (Nemezeti Tankönyvkiadó) Érettségire felkészítés: Probáld Ferenc: Regionális földrajz (Nemzeti Tankönyvkiadó) Bova Gyula – Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza (Nemzeti Tankönyvkiadó) Földrajzi atlasz középiskolások számára (Cartográfia Kiadó)

Érettségi felkészítő a 11. évfolyamon Legfontosabb feladatok, célok: 1. Az emeltszintű érettségi vizsgához szükséges ismeretek elsajátítása, készségek kialakítása. A részletes érettségi vizsgakövetelményben meghatározott számítási és rajzos feladatok, ábraelemzések gyakorlása. 2. A földrajzi ismeretek elmélyítésével, bővítésével segíteni az előrehozott érettségi lezárását a 11. évfolyam végén. 337

3. Kiemelt fontosságú feladat az érettségi követelményekben szereplő általános iskolai anyag (regionális földrajz) rendszerezése, bővítése, elmélyítése. 11. évfolyam I. A világ regionális természeti földrajza II. A föld ábrázolása III. A kőzetburok, felszínformák IV. A légkör V. Európa gazdasági földrajza VI. Egyéb országok gazdasága 12. évfolyam I. A vízburok, felszínformák kialakulása II. Övezetesség III. Társadalomföldrajz IV. Hazánk földrajza V. Gazdaságunk ágai ÉNEK-ZENE Célok és feladatok: Az iskolai ének-zenei nevelés célja, hogy megszilárdítsa a zenei alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt, a zeneszerető/értő közönségnevelést. Ehhez fontos a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása. Kiemelten fontos a zenei ízlés formálása, a zenei ítélőképesség, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül az elfogadást, a kritikai képesség kialakítását. Az előadott, énekelt és meghallgatott zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják a zenei esztétikai érzéket és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke. A zenei élmények és az ismeretszerzés eredményeként a zenei tudat állandóan alakul, formálódik. Fontos azonban, hogy a fejlettség bármely szintjén átfogó, teljes képbe rendeződjön a zenei valóság. Az iskolai énektanítás zenei anyaga többségében énekes zene. Így a zenei nevelés a dalok szövege révén jelentősen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez is. Az éneklés és a hangszerjáték a zenei nevelés alaptevékenységei, mivel a zene megértésére, a zeneművek befogadására elsősorban az válik képessé, aki valamilyen mértékben részt tud venni zenei alkotótevékenységben is. Az aktív muzsikálás a zenei önkifejezés lehetőségével segít kialakítani a zenéhez fűződő pozitív attitűdöket. A zenekultúrák sajátosságainak megismerése és elfogadása, a hazai zeneművészet alkotásai iránti érdeklődés fontos része a tanulók zenei világképének. A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei olvasás-írás tevékenységeiben nem öncélú: a zenei tartalmak, ismeretek fejlesztik a zenei fantáziát, segítik a zeneértővé válást.

338

A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással, és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkar, hangverseny és opera látogatás) való bekapcsolódást. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése stb. Az ének-zene tanítás szoros kapcsolata, a zenei nyelv gyakorlása lehetővé teszi az anyanyelvi kompetencia erősítését. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. Az ének-zene tanításában is lehetőség kínálkozik a számítógépes ismeretek, az információkeresés gyakorlására, a számítógépen való kommunikációra. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között. A csoportos éneklés és a zenei nyelv használata az ének-zenei nevelés lehetőségeit jelenti. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembe vételének képes339

sége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. Kiemelt fejlesztési feladatok: Zenei alkotóképesség Interpretáció A zenei tevékenységek sorában elsődlegességet élvez az éneklés. Az éneklési készség fejlesztése a 7-10. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálására - mint a zenei önkifejezés egyik alapvető formájának kialakítására és az ismeretszerzés eszközének továbbfejlesztésére - irányul. Ezért követelménye az egyéni és közös éneklés természetes, szép hangzással. Oldottabb metrikájú parlando, szabadabb rubato és feszes giusto lüktetéssel történő éneklés képességének kialakítása. Magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a szomszéd és más népek dalainak éneklésével a műdalok éneklésével. Fejleszteni kell a dalok és a szöveg kapcsolatára épülő előadói képességet. Lehetőség szerint kerüljön sor a népdaléneklés mozgással történő összekapcsolására, a néptánc elemeinek megismerésére is. Kétszólamú művek csoportos éneklésére, a zenei kifejezőeszközök és a zenei mondanivaló közvetítésével kerül sor. Ösztönözni kell a könnyű gyermekkari művek csoportos éneklését akár emlékezetből is. A csoportos és egyéni éneklés, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A zenei karakterek megéreztetéséhez, esztétikai minőségű megszólalásához is biztosabb út vezet a csoportos muzsikálás felől. Improvizáció A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallami, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget. Mindez segíti az egész életre szóló tanulást is. A zenei hallás fejlesztése lényegében a dallamhallás és tonalitásérzék, a hangszínhallás, a ritmus- és tempóérzék, a dinamika- és formaérzék fejlesztése. Dúr és moll tonalitás megfigyeltetése dallamokban. A belső hallás és a többszólamúság fejlesztése a műzene többszólamúságával, annak megfigyelésével. Zenei memória fejlesztése dalok és témák gyakorlásával és előadásával. A saját és mások rögtönzéseinek megítélése zenei eszközökkel járul hozzá a kritikai gondolkodás fejlődéséhez. Az önálló véleményalkotás, az annak alapjául szolgáló tényfeltáró, megismerő, összehasonlító, értékelő, érvelőképesség zenei téren az egyik legfontosabb képességcsoport. Megismerő- és befogadóképesség Zenehallgatás A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. A közös zenehallgatás a már meglévő alkalmazásával és felhasználásával az ismeretlen zene tudatos megfigyelésére irányul. A zeneértő/érző képesség fejlesztése: a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerésével történik. A zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök - tempók, dinamika, tonalitás, karakterek, hangszerelés – megfigyelése mindezek szolgálatában áll. Cél a meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség fejlesztése. A zenehallgatás alkalmas a más műveltségi területekhez tartozó kapcsolódások felismerésére, felfedezésére és bemutatására is. Lehetőséget kell adni az önálló ismeretszerző képesség fejlesz-

340

tésére, a társművészetekkel felfedezhető hasonlóságokkal való összevetésre. (Pl: felkészülés kiselőadásra könyvtárhasználattal, internet segítségével) Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. Az önálló zenei gondolkodás magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét a sorszerkezet és a rövid zenei formák felismerését, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek alapja. A zenei olvasás-írási készség fejlesztésének eredményeképpen a tanuló iránt támasztható követelmény az öt- és hétfokú dalok hangnemének felismerése kottaképről (2# és 2b előjegyzésig). Kottakép ritmusának megszólaltatása, ritmushangoztatás egy- és több szólamban. Rövid, könynyebb dallamok kottaolvasása közösen. Erre a tevékenységi területre az énekléshez, a zenehallgatáshoz, az improvizációhoz eszközként szüksége van a tanulóknak. Nagyon fontos, hogy minden tevékenység az énekelt, vagy meghallgatott zenéhez kapcsolódjon. Tantárgyi kompetenciák: A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten. A középszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsga követelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére. Az emelt szintű érettségi vizsga követelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni. Az ének-zene érettségi vizsga azonban nem vállalhatja a hangszeres tudás mérését. Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz. A két vizsgaszint viszonyára jellemző, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintű követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintű követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák. A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de bizonyos mértékben meghaladják azt, mivel a kerettanterv ének-zene tantárgyból csak 10. évfolyamig tartalmaz tantervi követelményeket. Az érettségivizsga-követelmények teljesítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, a 11-12. évfolyamon az iskolának további - törvénybe foglalt - óraszámokat kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülők számára mind közép-, mind emelt szinten. A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik.

341

A 6 évfolyamos osztályok számára 7. évfolyam Fejlesztési feladatok Interpretáció Régi és új stílusú népdalok elemzése: szerkezet, dallamvonal, hangnem, éneklése szöveggel, emlékezetből. Más földrészek dalainak éneklése, a zenei jellegzetességek megfigyelése. Tempójelzéseknek megfelelő előadás (andante, allegro, vivace) Romantikus dalok énekes előadása Részvétel többszólamú kórusművek bemutatásában. Zenehallgatás A romantikus zene stílusjegyeinek és műfajainak megismerése európai zeneszerzők alkotásaiból. A romantikus nagyzenekar hangzásának elemzése (hangszerek felismerése). Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. Népies műdalok jellegzetességei. A romantika műfajainak azonosítása a stílusjegyek ismeretében. Zeneszerzők: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc Műfajok: rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, romantikus dal. Improvizáció Új stílusú népdalforma rögtönzése megadott kezdősorral (kupolás visszatérő dallamok) Ritmusvariációk rögtönzése 6/8-os ütemformában, periódus rögtönzése. Szekvenciát tartalmazó zenei szemelvények megfigyelése Zenei hallás és kottaismeret Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák és szólamok) követése. Előadási és dinamikai jelek értelmezése

Tartalom Magyar népdalok (pl. Kodály Zoltán daljátékaiból), Nemzetiségi és etnikai kisebbség újabb népdalai Ünnepkörök újabb dalai, romantikus zene. Romantikus dalok és zeneművek könnyebb énekelhető témái, részletei A nemzeti romantika megjelenése Európában

Népdalfeldolgozások (meghallgatott kórus művekből) Ünnepek zenéje. A nemzeti romantika Európában (pl. nemzeti operák) A XIX. sz. magyar zenéje. A XIX. sz. európai zeneművészetének alkotásai Zeneszerzők: F.Schubert, R. Schumann, F. Chopin, J. Brahms, A. Dvorak, P.I. Csajkovszkij, M. Muszorgszkij, B. Smetana. G. Verdi, R. Wagner, Bartók Béla és Kodály Zoltán

Dallammodellek: kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok

Énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, melodikai, szerkezeti stb. anyagához kapcsolódó tartalmak

342

A szext és szeptim hangközök felismerése kottaképről 2#-2b-s hangnemekben való tájékozódás, dúr és moll hangnem megfigyelése.

Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról a tanult hangnemekben.

A továbbhaladás feltételei: Éneklés Az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből. Zenehallgatás A Magyar nemzeti romantika az évfolyamon tanult zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése. A XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján. A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása. A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása. Improvizáció Dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján. Zenei olvasás-írás Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából. Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #-2b-ig. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok Interpretáció Egy választott témakörhöz (pl. nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, stb.) Duett, tercett, kisegyüttes csoportos formában. Énekelhető szemelvények a XIX. század vége és a XX. század zeneirodalmából.

Zenehallgatás Rendszerező ismétlés (a magyar és európai zeneművészet századainak és műfajainak áttekintése jellemző zenei szemelvények segítségével). Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján. A XX. század zenei irányzatainak felismerése meghallgatott zeneművek részletei alapján A zenei műfajok áttekintése és összefüggé-

Tartalom Magyar népdalok (minden stílusrétegből válogatva) Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szemelvényei A századforduló és a XX. század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei. Könnyű kétszólamú művek éneklése csoportosan. Ismétlés anyaga: Korok és stílusok: az ókor, középkor, barokk, klasszika és romantika zenéje. A magyar és európai zeneművészet századai, A zenei műfajok A XX. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet, a zene és tánc társművészetek kapcsolatára utaló példák. A dzsessz és jellegzetes műfajai A zene szórakoztató funkciói: táncok a zenetörténetben (a szvittől a rock and rollig)

343

sek keresése a társművészetek és a zene között (tánc az ismert történeti tánczenékhez). A dzsessz műfaji ismereteinek kapcsolása a meghallgatott műzenei anyaghoz. Szerzők: I. Gershwin, C. Debussy, M. Ravel, A. Honegger, Sz. Prokofjev, I. Sztravinszkij. Irányzatok: impresszionizmus, neoklasszicizmus, folkrolizmus. Improvizáció A tanult népdal- és műzenei formákban és hangkészletekben önálló rögtönzés. Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok rögtönzése, a zenei élmény kifejezése mozgással. Szekvenciát tartalmazó zenei szemelvények megfigyelése, szekvencia készítése adott alapmotívumra. Zenei hallás és kottaismeret A nyolc év alatt tanult dallami és ritmikai ismeretek, hangközök, hangsorok előadási, és dinamikai jeleinek ismétlése (Minden eddigi feladattípus gyakorlása)

A könnyűzene ma A dzsessz és a könnyűzene műfajai: Beatles együttes, E. Presley, L. Webber (musical) A magyar beatmuzsika: Szörényi Levente és Bródy János

Dallammodellként: a tanult zenei anyag tartalmai Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel.

A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyaga Atonalitás, poliritmika megfigyelése hallásélményhez kötve.

A továbbhaladás feltételei: Éneklés Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. Dalanyag bővítése énekes szemelvényekkel. Zenehallgatás Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban. Improvizáció Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával Zenei hallás és kottaismeret leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során.

344

9. évfolyam

Fejlesztési feladatok Interpretáció Egy választott témakörhöz (pl. nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, stb.) Duett, tercett, kisegyüttes csoportos formában. Énekelhető szemelvények a XIX. század vége és a XX. század zeneirodalmából.

Zenehallgatás Rendszerező ismétlés (a magyar és európai zeneművészet századainak és műfajainak áttekintése jellemző zenei szemelvények segítségével). Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján. A XX. század zenei irányzatainak felismerése meghallgatott zeneművek részletei alapján A zenei műfajok áttekintése és összefüggések keresése a társművészetek és a zene között (tánc az ismert történeti tánczenékhez). A dzsessz műfaji ismereteinek kapcsolása a meghallgatott műzenei anyaghoz. Szerzők: I. Gershwin, C. Debussy, M. Ravel, A. Honegger, Sz. Prokofjev, I. Sztravinszkij. Irányzatok: impresszionizmus, neoklasszicizmus, folkrolizmus. Improvizáció A tanult népdal- és műzenei formákban és hangkészletekben önálló rögtönzés. Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok rögtönzése, a zenei élmény kifejezése mozgással. Szekvenciát tartalmazó zenei szemelvények megfigyelése, szekvencia készítése adott

Tartalom Magyar népdalok (minden stílusrétegből válogatva), magyar népi hangszerek, betyárdalok, ballada Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szemelvényei A századforduló és a XX. század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei. Könnyű kétszólamú művek éneklése csoportosan. Ismétlés anyaga: Korok és stílusok: az ókor, középkor, barokk, klasszika és romantika zenéje. A magyar és európai zeneművészet századai, A zenei műfajok A XX. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet, a zene és tánc társművészetek kapcsolatára utaló példák. A dzsessz és jellegzetes műfajai

Dallammodellként: a tanult zenei anyag tartalmai Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel.

345

alapmotívumra. Zenei hallás és kottaismeret A tanult dallami és ritmikai ismeretek, hangközök, hangsorok előadási, és dinamikai jelei és kifejezései (Minden eddigi feladattípus gyakorlása) A szimfónikus zenekar hangszercsoportjai és hangszerei

A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyaga Atonalitás, poliritmika megfigyelése hallásélményhez kötve.

A továbbhaladás feltételei: Éneklés Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. Dalanyag bővítése énekes szemelvényekkel. Zenehallgatás Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban. Improvizáció Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával Zenei hallás és kottaismeret leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során. 10. évfolyam

Fejlesztési feladatok Interpretáció Egy választott témakörhöz (pl. nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, stb.) Jeles napok, betyárdalok, diákdalok, virágénekek Énekelhető szemelvények a XIX. század vége és a XX. század zeneirodalmából.

Zenehallgatás Rendszerező ismétlés (a magyar és európai zeneművészet századainak és műfajainak áttekintése jellemző zenei szemelvények segítségével). Európai romantikusok. Bartók és Kodály énekkari, zenekari és

Tartalom Magyar népdalok elemzése és rendszerezése (minden stílusrétegből válogatva), népzenekutatás, a magyar népzene dialektusterületei Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szemelvényei A századforduló és a XX. század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei. Könnyű kétszólamú művek éneklése csoportosan. A verbunkos zene – XIX. század: Bihari, Csermák, Lavotta, Rózsavölgyi Márk A magyar nemzeti romantika: Egressy Béni, Erkel Ferenc A zenei műfajok

346

színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján. A XX. század zenei irányzatainak felismerése meghallgatott zeneművek részletei alapján A zenei műfajok áttekintése és összefüggések keresése a társművészetek és a zene között (tánc az ismert történeti tánczenékhez). A dzsessz műfaji ismereteinek kapcsolása a meghallgatott műzenei anyaghoz. Szerzők: I. Gershwin, C. Debussy, M. Ravel, A. Honegger, Sz. Prokofjev, I. Sztravinszkij. Irányzatok: impresszionizmus, neoklasszicizmus, folkrolizmus. Improvizáció A tanult népdal- és műzenei formákban és hangkészletekben önálló rögtönzés. Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok rögtönzése, a zenei élmény kifejezése mozgással. Előjegyzések 3 b és 3 #/modális hangsorok Basszus kulcsban ABC-s nevek olvasása Osztálykórus alakítása – közös éneklés Zenei hallás és kottaismeret A tanult dallami és ritmikai ismeretek, hangközök, hangsorok előadási, és dinamikai jelei és kifejezései (Minden eddigi feladattípus gyakorlása)

A XX. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet, a zene és tánc társművészetek kapcsolatára utaló példák. A dzsessz és jellegzetes műfajai A szórakoztató zene: rock és popzene: 5060-70-80-as évek

Dallammodellként: a tanult zenei anyag tartalmai Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel.

A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyaga Atonalitás, poliritmika megfigyelése hallásélményhez kötve.

A továbbhaladás feltételei: Éneklés Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. Dalanyag bővítése énekes szemelvényekkel. Zenehallgatás Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban. Improvizáció Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával Zenei hallás és kottaismeret leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során. 347

A 4 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása. A tanítást – tanulást elősegítő eszközök: Király Katalin (Mozaik Kiadó) Ének-zene tankönyv a 7., 8., 9., 10. osztály számára és CD-k.

A 4 és 5 évfolyamos osztályok számára 9. osztály Témakörök: 1. Éneklés 2. Ritmus 3. Zenei írás-olvasás 4. Zenei ismeretek 5. Zenehallgatás, zeneirodalom 1. Éneklés Cél: A természetes, szép éneklés megvalósítása. A zenei memória fejlesztése. A kóruséneklés megkedveltetése és fejlesztése. Feladat: A magyar népdalok, népballadák, történelmi dalok, virágénekek. Dalok az európai műzenéből (műzenei szemelvények a középkortól a XIX. századig. Többszólamúság: kánonok, madrigálok, egyszerűbb kórusművek. Korábban tanult dalok ismétlése. Ismertebb zeneművek témáinak éneklése. Követelmény: 30-35 népdal, dal műzenei szemelvény kifejező, stílusos éneklése biztos szövegtudással. 2. Ritmus Cél: A többszólamú ritmushallás és -hangoztatás fejlesztése. A ritmus funkcióinak felismerése. Feladat: Ritmusgyakorlatok egy- és többszólamban. A tanult dalok és műzenei szemelvények ritmusának hangoztatása. Ritmus improvizálás. A ritmus szerepe más művészeti ágakban és a zenében. Követelmény: Ismert zenei dalok, zenei témák ritmusának önálló felismerése és lejegyzése. 348

3. Zenei írás-olvasás Cél: Zenei írás-olvasás készségének fejlesztése. A partitúra felépítésének ismerete. Feladat: Ismert dallamok lejegyzése a megadott hangnemben, szolmizálás után. Egyszerű, új dallam megfejtése szolmizálva, a tanult hangnemekben. Vokális művek kottáján a szólamok elrendeződésének ismerete. Az előjegyzés szerepe a 3#, 3b előjegyzésű hangsorban. A hangsor módosított hangjainak megismerése. Követelmény: Tanult dallamok lekottázása. Kóruskottán eligazodás a szólamok között. 4. Zenei ismeretek Cél: A zene jobb megértése a formai elemzés alapján. Feladat: Dalok, zeneművek formai, szerkezeti elemzése. Különböző hangközök éneklése és felismerése (tiszta, kis és nagy) írott kottában. Gyakorlás a magyar népdalok régi, és új stílusának felismerésére. Követelmény: Az énekes és hangszeres darabokban alkalmazott főbb dinamikai és tempó jelek, elnevezések ismerete. 5. Zenehallgatás, zeneirodalom Cél: Zenetörténeti, zeneirodalmi ismeretek bővítése, zenei élmények. Feladat: A magyarországi és az európai zenekultúrák népzenéje. Zenei korok és stílusok zeneműveiből, szemelvények felismerésének gyakorlása. A legfontosabb zenetörténeti korszakok jellemző jegyei. Korunk zenéje, zenei irányzatai. Követelmény: Zenei stílusok és zeneművek ismerete. 6-8 mű részletének felismerése, szerzőjének megnevezése. 2-3 zeneszerző életrajzának ismerete.

349

10. osztály Témakörök: 1. Éneklés 2. Ritmus 3. Zenei írás-olvasás 4. Zenei ismeretek 5. Zenehallgatás, zeneirodalom 1. Éneklés Cél: Az egyéni és közös éneklési készség további céltudatos fejlesztése. A dalok érzelmi töltésének kifejeződése az éneklésben. A többszólamú éneklés megszerettetése. Feladat: Az előző évfolyamokban megismert és gyakorolt dalanyag felelevenítése, a magyar népzene rétegei, műfaj szerinti csoportosításban (katonadalok, betyárdalok, ivónóták, párosítók, lakodalmas dalok, balladák). A romantikus dalok (Schubert, Brahms, Mendelssohn) valamint Erkel Ferenc: Himnusz és Egressy Béni: Szózat. Énekelhető szemelvények Bartók, Kodály és tanítványaik vokális zenéjéből. Hazai nemzetiségi és etnikai kissebség dalai. Követelmény: 30-35 dal ismerete, tiszta, átélt előadása csoportosan. Tudjon a tanuló emlékezetből népdalt, műdalt, kánont előadni. Vegyen részt többszólamú éneklésben. 2. Ritmus Cél: A ritmusérzék fejlesztése Feladat: Az írott kottakép ritmusának pontos megszólaltatása. Egyszerű ritmuskánon páros ütemben. Ritmus improvizáció. Követelmény: Pontos ritmus megszólaltatás kotta alapján. 3. Zenei írás-olvasás Cél: Kottaolvasási készség fejlesztése. Belső hallás kialakítása. Feladat:

350

Dalok, zeneművek témái violinkulcsban, kottaképről történő felismeréssel. Az ismert dalok részleteinek felismerése és lejegyzése különböző dó helyekkel. A 3#, 3b előjegyzésű hangsorok olvasása. A tanult hangnemekben az írás gyakorlása. Követelmény: Legyen jártas a tanuló a tanult hangnemekben írás és olvasás tekintetében. 4. Zenei ismeretek Cél: Zenei hallás gyakorlása. A harmonikus hallás fejlesztése. Feladat: Valamennyi tanult hangköz felismerése, a dalok záró hangközeinek megfigyelése. AZ akkordok szerepe a hangnemben. Dúr és moll hármashangzatok éneklése, a hangszínhallás gyakorlása. Követelmény: Ismerje fel a hármashangzatokat. Tudjon énekelni dúr és moll hármashangzatokat felbontva. 5. Zenehallgatás, zeneirodalom Cél: Színhallás fejlesztés. Összefüggések meglátása a zenei korok, történelmi események, képzőművészet és irodalom között. Feladat: A népzene sajátosságai (eredeti felvételek alapján). A különböző zenekarok, hangszeres csoportok (hangszerek hangszínének felismerése). Az európai zene kialakulása, fejlődése, stíluskorszakai, formavilágának jellemző példái. Néhány zeneszerző életének bemutatása. élőzenei hangversenyen való részvétel, ennek elemzése. Követelmény: Ismerje fel a népzenei stílusokat. Ismerje fel a legjellegzetesebb hangszereket, zenekarokat. Ismerjen 4-5 zeneszerzőt, legyen képes munkásságukról beszélni, műveit felsorolni, műveiből énekelni. A tanítást-tanulást elősegítő eszközök: Lukin László - Ugrin Gábor: Ének-zene a gimnáziumok 9-10. osztály számára Kulcs a muzsikához hangzóanyag és a tankönyv CD lemezei.

351

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez: Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése (dalismeret, zenei formák, műfajok, stílusok), fogalmak felismerése, a kommunikáció fontosabb szabályainak ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb összefüggések megértése, egyszerűbb szöveg megalkotása, átkódolás, transzformációs képességek (a ritmikailag pontos közös éneklés megvalósítása, a tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján). Alkalmazás ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas), írásbeli és képi kommunikációs képességek kialakítása (a ritmikailag pontos közös éneklés megvalósítása, a zenei előadásjeleknek és a szöveg tartalmának megfelelő énekes előadás, zenekari hangzások és hangszercsoportok hallás utáni megnevezése, zenei formák, műfajok, művek jellemző részleteinek felismerése), gondolatok és érzések kifejezésének képessége, a tanuló saját munkájának fokozatos önkontrollja. Véleményalkotás zenei művekről, jelenségekről, egyéniségekről, kritikai érzék kialakítása. Művészi kreativitás képességének szóbeli, írásbeli értékelése. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal, vagy szöveges formában történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet: Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége. Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Témazáró dolgozatok írása, értékelése. Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, vagy önálló gyűjtés alapján. Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. A tanulók saját munkáinak esztétikai színvonala. Kórusban, kamaraegyüttesben nyújtott teljesítmény értékelése.

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 7–10. évfolyam Célok és feladatok: A vizuális kultúra tanításának célja a harmonikus személyiség kialakítása, a „teljes ember” nevelése a vizuális kultúra ismeretein, a vizuális képességek, és más, ezekkel szorosan összefüggő képességek, kompetenciák fejlesztésén keresztül. „Célja továbbá azoknak a képességeknek, kés352

zségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek” (NAT) Azoknak a vizuális hatásoknak a strukturált feldolgozása, amelyek minden más műveltségterület tanulása során érik a tanulókat. A tantárgy érinti a kultúra minden vizuális jelenségét, és nem korlátozódik a vizuális művészetekre. A művészet megismertetése a tantárgy fontos része, de nem célja, hanem eszköze. A vizuális megismerés és kifejezés módszereinek elsajátítása a kognitív és szociális kompetenciák kialakulását együttesen segíti. Tantárgyi kompetenciák: - A vizuális jelenségek megfigyelése, széles körű elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése. - A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése. - A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, sokrétű értelmezése, kritikus megítélése. - A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. - Tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel. - Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése. - A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális kifejezése. - Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, értelmezése és elemzése. - Megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata. - Leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztása. - A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. - Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása, alkotói folyamat bemutatása. A rajz és vizuális kultúra tantárgy legfontosabb feladatai: 1. Megismerő- és befogadóképesség fejlesztése Az ismeretszerzés és a kommunikáció területén fontos feladata az esztétikai nevelés, a világ gazdagságának felfedeztetése, az érzéki tapasztalás érzékenységének (általában az esztétikai fogékonyságnak) a fejlesztése. A művészettörténeti ismeretek közvetítése során törekedni kell arra, hogy az abból szerzett ismeretek segítsék a kultúra folytonosságának, a mai kulturális jelenségek lényegének megértését. Fontos a múlt és a jelen értékeinek felmutatása, hogy tanulóink a hagyomány és az újítás kapcsolatát gyakorlati tevékenységeikben élményszerűen megtapasztalják. A tantárgy feladata továbbá kialakítani a látvány (legyen az a környezet vagy műalkotás) értelmezésének, kritikai feldolgozásának képességét, a megszerzett ismeretek, tapasztalatok közléséhez szükséges eszközöket, technikákat elsajátítani. 2. Kreativitás (Alkotóképesség; Problémamegoldó képesség) fejlesztése.

353

A vizuális nevelés különösen sokat tehet az önállóság, az alkotó magatartás kialakítása terén. Az órai gyakorlati feladatok sokkal inkább a kreatív önkifejezés és a problémamegoldó képesség fejlesztését szolgálják mint a szakoktatás előkészítését. 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás fejlesztése. A rajzórai tevékenységek segítik az önismeret, az önértékelés kialakulását, fejlesztik a koncentráló képességet, az önszabályozást is. A vizuális nevelés komplex hatásainak köszönhetően számos kulcskompetencia fejlesztéshez nagymértékben hozzájárul, gyarapszik a szókincs, árnyaltabbá válik a fogalmazás, a fogalmi és képi gondolkodás különbsége ismeretből tapasztalattá válik. A csoportos vagy projekt feladatok, a munkák közös értékelése ugyancsak fejleszti az anyanyelvi kommunikációt és a szocializációt. Az önálló alkotó tevékenységek során megvalósuló ismeretszerzés, illetve ismeretfeldolgozás erőteljesen fejleszti az önálló tanulás, munkavégzés képességét. A rajz és vizuális kultúra ismeretanyaga érinti a matematika bizonyos területeit is, a strukturált, logikus gondolkodást fejlesztő projekt feladatok ugyancsak segítik a matematikai kompetencia fejlesztését. A digitális kompetencia elmélyítéséhez nagymértékben hozzájárul, hogy bizonyos feladatok során a tanulók használják a számítógépet információszerzésre, szövegszerkesztésre, képfeldolgozásra. A vizuális kommunikációs feladatok pedig gyakran kifejezetten számítógépes képszerkesztési, képalakítási alkalmazásokat kívánnak meg. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése, a kulturális értékek megbecsülésére nevelés hangsúlyos feladata a vizuális kultúra tanításának. Közvetlen környezetünk vizuális kultúrájával beható ismerkedés megalapozza és fejleszti a nemzeti és európai azonosságtudatot, az egyetemes művészet megismertetése pedig - sok más mellett - a toleranciát. A különböző alkotási formák gyakorlati kipróbálása jelentősen hozzájárul az énkép, az önismeret kialakulásához, az önszabályozás megalapozásához. A fő fejlesztési célok és a témakörök is minden évfolyamon azonosak, de korosztálytól függően más-más formában, eltérő szinten jelennek meg. Feladatok és követelmények lebontása évfolyamokra: A hatosztályos képzésben a továbbiakban a befogadás (képolvasás, tárgyelemzés, művészettörténet) eltér a négy évfolyamos képzéshez képest, de a vizuális problémafelvetés és kreatív alkotótevékenység folyamata az alábbiak szerint halad. 7. évfolyam Belépő tevékenységformák: A művészeti alkotások, a kor és a kultúra leglényegesebb összefüggéseinek vizsgálata. (Összefüggések meglátásának, művészeti-esztétikai itéletalkotás és véleménnyilvánítás képességének fejlesztése) Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a művészettörténet szerint haladva. Vizuális analízisek, téri, formai és színtanulmányok, alkotó alkalmazások. Önkifejezés, asszociációk. (Alkotói kompetenciák, önkifejezés, képi és anyanyelvi kommunikáció képességének fejlesztése) 354

A Monge-vetület, a Kavalieri axonometria megismerése. Színrendszerezés. Nyomtatott információk hatásrendszerének vizsgálata. (Matematikai és digitális kompetenciák) Használati tárgy tervezése. Funkció- és formaelemzések. A tárgykultúra társadalmi, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata. (Környezettudatos magatartás fejlesztése) Magyar népművészet. (Nemzeti és európai azonosságtudat elmélyítése) Témakörök, tartalmak, tevékenységek: 1. Megismerő és befogadó képesség 1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása (Természetudományos, tanulási kompetenciák) A fény, a megvilágítás hatása a színekre, a formákra, a hangulatra. Az önárnyék, a vetett árnyék. A telített, a derített, a tört szín. A színreflex, a színek térbeli és hangulati hatása. Belső tér szerkezetes távlati ábrázolása. A geometrikus alapformák. A nézőpont, a fény-árnyék, a távlat mint a vizuális hatás eleme. Tónusok. Színek értelmező, információs funkciója. Grafikus megoldások (vázolás, tónusmegjelenítés vonallal). Modellrajzolás, színezés a formai, a szerkezeti és a színbeli összefüggések vizsgálata. Ember vagy állatfigurák elemző rajzi és plasztikai tanulmányozása, a karakter. 1.2 Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás képességei (Természettudományos, tanulási, szociális, és kommunikációs kompetenciák) Építészeti hatáselemek (térforma, tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, ritmusok, környezet). A környezet és az objektum. A funkció és forma kapcsolatának vizsgálata régi, ismeretlen, érdekes tárgyak megfigyelésével. A tárgyak és az életmód kapcsolata. Népművészet (szerszám, faragás, bútor, mézesbáb, tojásfestés, szövés, hímzés, viselet). Használati tárgy (pl. öltözék, öv, gomb) tervezése adott funkcióra és stílusban, látszati és vetületi rajzban, szín- és anyagmintával. A tárgy stílusjegyei. Ízlésünk kifejeződése tárgyainkban. Tárgyak gyűjtése, funkció- és formaelemzése rajzban és írásban. Művészettörténet (őskor, folyam menti kultúrák) - művek leírása, elemzése, értékelése. A múzeumok rendeltetése, szerepe, Szépművészeti Múzeum. Könyvtár- és médiahasználat önálló feladathoz. 1.3 Kommunikációs képességek (Képi és anyanyelvi kommunikációs kompetenciák) A kifejező és a közlő, a természeti és a geometrikus jellegű ábrázolásmód összevetése. A Monge háromképsíkos vetületi ábrázolás és az axonometrikus ábrázolás. Monge-vetület, egyméretű és kétméretű axonometrikus ábrák szerkesztése modell alapján. Szerkesztés körzővel, vonalzókkal, vonalkezelési pontosság. 355

Rekonstrukciós vázlatok készítése vetületi rajz alapján. A tudományos közlések képi formái. Az érthető, pontos rajz, az egyértelmű rendezettség és a közmegegyezés (konvenció) szerepe a képi közlőnyelvben. Geometriai formák átalakítása (pl. csonkolás, részek összevonása, nagyítás). Szabásrajz szerkesztése, a tervet tartalmazó mappa, doboz készítése. Papírmakettek és modellek készítése. Informatív ábrák, diagramok, grafikonok készítése. Az alkalmazott grafika, a könyvművészet, a fotó és a reklám példáinak hatásrendszere. 2. Kreativitás Saját tárgy, saját ház vagy ideális város tervezése során a tantárgyi integráció segítségével összetett problémák megoldása. A funkció és forma kapcsolata. 2.1 Alkotóképesség Az alkotófeladatokhoz kapcsolódó műalkotások elemzése. A fény jelentést hordozó, érzelmi vagy gondolati tartalmakat kifejező szerepe. A plasztikai kifejezés eszközei (a térbeli kiterjedés mértéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület, a környezet). A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy sík jelleg, átírt formák, színek). Jellegzetes kompozíciós megoldások (szimmetrikus, aszimmetrikus, centrális, dinamikus). Irodalmi (zenei) mű vagy történelmi esemény feldolgozása: szabadon választott grafika. Érzelmek, hangulatok megfogalmazása, az egyéni színvilágban. 2.2 Problémamegoldó képesség Egyéni asszociációkra támaszkodó átírás, fokozás. Képi közlések, ábrák, reprodukciók gyűjtése és felhasználása a különböző ábrázolásmódok elemzéséhez. Vázlatrajzok, részletrajzok, látszati ábrák. 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás képessége Saját és mások munkájának összehasonlítása, értékelése megadott szempontok segítségével. Anyaghasználat Formaarány Formakarakter Téralakítás Színkeverés Figyelemvezetés Kompozíció Kifejezésmód Személyes kifejezőerő A továbbhaladás feltételei (az értékelés szempontjai): A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg, de elvárható önmagához viszonyítva a művészeti-esztétikai véleményalkotás képességének, 356

a környezettudatos magatartásnak, önértékelés képességének, nemzeti és európai azonosságtudatának magasabb szinten való megnyilvánulása. A tanulónak rendelkeznie kell az ábrázoláshoz szükséges készségekkel. Kifejező- és tervezőmunkáiban figyelembe veszi, és képes alkalmazni a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok szerint képes legyen műalkotásokat összehasonlítani. Ismerje a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit: koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót képes legyen felismerni, és meg tudjon nevezni. Megfigyeléskor képes legyen megítélni téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátja a lényeges vizuális összefüggéseket, megérti és le is tudja rajzolni a szabályszerűségeket. (Művészeti-esztétikai kompetenciák) Absztrakciós képessége megnyilvánul a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben. Képes vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismeri a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal megold ilyen szerkesztési feladatot. (Matematikai-geometriai kompetenciák) Alkalmazza a tárgytervezés módszerét és az elemzés szempontjait. Probléma-megoldási képessége megnyilvánul az önálló alkotó-, tervező-, kivitelező-feladatokban. Jártas a tanulás sajátos vizuális, manuális módjaiban, használja az ábrázolás és alakítás eszközeit. (Alkotói és önismereti kompetenciák, tanulni tanulás képességei) 8. évfolyam Belépő tevékenységformák: A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése az ókori kultúrák művészetében. (Összefüggések meglátásának, művészeti-esztétikai itéletalkotás és véleménnyilvánítás képességének fejlesztése) Tér-, forma-, és színviszonyok tanulmányozása, a rajzos analízisből kiinduló absztrakciókra épülő átalakítások. A forma és funkció elemzése. Perspektíva szerkesztések. Színismeretek összegzése. A tudományos és műszaki közlésmódoknak, a tömegkommunikáció műfajainak, a médiumok képnyelvi sajátságainak megismerése. A külső és belső építészeti tér elemzése. Tértervezési feladat megoldása. (Kommunikációs-, és alkotói kompetenciák fejlesztése) Témakörök, tartalmak, tevékenységek: 1. Megismerő és befogadó képesség 1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása (Természetudományos-, és tanulási kompetenciák) A tér illúziója (látszati rövidülések, méretváltozások, nézőpont, vonaltávlat, színtávlat). A perspektivikus ábrázolásmód. Épület, utcarészlet megfigyelése, szabadkézi tapasztalati perspektivikus ábrázolása. Egy vagy két iránypontos perspektíva szerkesztése. Térábrázolási módok, kevert nézőpontú ábrázolásmódok különböző korokban, kultúrákban. Geometrikus formák, értelmező színek, arányok, faktúrák. Színismeretek: színritmus, harmónia, kontrasztok (színezet és hőfokkontraszt, sötét-világos, komplementer, szimultán, mennyiségi és minőségi kontrasztok). Térformák, színek a térben, tónusok, faktúrák térmódosító hatása. 357

Összetett természeti forma részletesebb analízise (pl. értelmező vázlat, részekre bontás, kiegészítés, vagy fázisrajzok, szintvonalak, hossz- és keresztmetszetek). Tanulmány festése (emberalak, modellek közös beállítása), színbeli bontás, redukálás a látvány elemzése alapján. 1.2 Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás (Tanulási, szociális, és kommunikációs kompetenciák) Az építészeti tér és stílus, az épület, az életmód és a hely összefüggése. A természeti környezet és az épületek védelme, gazdagítása, a környezettudatosság. Rajzos-írásos felmérés készítése egy kiválasztott személy környezetéről (lakószoba, lakberendezési tárgyak, dekoráció), életmódjáról, stílusáról. Adott méretű tér megtervezése konkrét személy igényei szerint, megfelelő stílusban. Makettkészítés papírból vegyes technikával. Művészettörténet (égei kultúra, antik római művészet, prekolumbián kultúra): (Művészeti-esztétikai kompetenciák, nemzeti és európai azonosságtudat) A művészet szerepe, a korstílus és az egyéni stílus eltérő korokban és kultúrákban. Közeli művészeti kiállítás meglátogatása. Könyvtár- és médiahasználat. 1.3 Kommunikációs képességek A tanult ábrázolási rendszerek áttekintése. A vázoló és szerkesztett vonal. A közterületek, középületek tájékoztató rendszere (feliratok, logotípiák, jelek). Újabb médiumok képírási formái (pl. fotó, film, televízió, video, digitális kép). Rekonstrukciók vetületi és axonometrikus rajzok alapján. Fotómontázs, képes történet összeállítása, esetleg animációs filmvázlat készítése. Grafikonok, diagrammok és feliratok tervezése. Szabadkézi rajzok és szerkesztések (esetleg számítógépes rajzolói programok) alkalmazása, igényes, pontos kivitelezés. (Képi kommunikációs képességek) 2. Kreativitás Játéktervezés – szabályok, személyiség és alkotás kapcsolata. 2.1 Alkotóképesség (Alkotói kompetenciák) Műelemzések a feladathoz kapcsolva. A mozgás és az idő megjelenítése álló- és mozgóképben. A szórt, vonalas, koncentrikus, szimmetrikus, aszimmetrikus, sűrített, ritkított elrendezés. Egyensúly, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, a figyelem vezetése. A térhatás és a síkban tartás tartalmi szerepe festészeti, grafikai alkotásokban. A látványrendezés vizuális eszközei, hatáselemei, a mesterséges fényhatások. Személyes témák, érzelmek, gondolatok plasztikai vagy síkbeli kifejezése választott mérettel, technikával, inspiráló műalkotás felhasználásával. A megismert grafikai, festői, szobrászati és egyéb gépi technikák önálló megválasztása a feladatok megoldásához. Kollázs, papír- és fotómontázs készítése.

358

2.2 Problémamegoldó képesség Vizuális illúziókra, érzéki csalódásokra épülő feladatok megoldása művészeti példák nyomán. Technikai kísérletek. 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás (Önismeret -, és szociális kompetenciák) Saját és mások munkájának összehasonlítása, értékelése megadott szempontok segítségével. Anyaghasználat. Formaarány. Formakarakter. Téralakítás. Színkeverés. Figyelemvezetés. Kompozíció. Kifejezésmód. Személyes kifejezőerő. A személyesség jelei. A továbbhaladás feltételei (az értékelés szempontjai): A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek esetleg alacsony színvonala nem akadályozhatja meg, de elvárható önmagához viszonyítva a művészeti-esztétikai véleményalkotás képességének, a környezettudatos magatartásnak, önértékelés képességének, nemzeti és európai azonosságtudatának egyre magasabb szinten történő megnyilvánulása. Képes legyen gondolatokat és érzéseket kifejezni. Fantáziáját legyen képes szabadon alkalmazni az alkotó-, tervezőfeladatokban. Ízlésítéleteit tudatosan is legyen képes megindokolni, átéléssel hitelesíteni. Ismeri a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és képes megnevezni. Adott szempontokat követve tudja alkalmazni a stíluskritikai műelemzést (Korának megfelelő szintű művészeti-esztétikai képességek, és kommunikációs kompetenciák). Többé-kevésbé önállóan képes teret, tömeget ábrázolni szabad kézzel és szerkesztéssel látszati és axonometrikus rendszerben, szín- és tónusválasztásait képes indokolni. Képes adott célra tárgyat tervezni, készíteni. Ismeri a vizuális kommunikáció alapvető jeleit és szabályait, érti a mindennapi, a tudományos, a műszaki és a művészi kommunikáció feladatát és a tömegkommunikáció működését. Érti a kulturált, környezettudatos magatartás szabályait. 9. évfolyam Vizuális kommunikáció: Összetett természeti formák és nagy térformák, ezek kapcsolata. Érdekes formák, forma együttesek, térviszonyok, felületi plasztikai értékek, fény-színviszonyok rögzítése, vázolása, megjelenítése, majd a formagyűjtés tapasztalatainak felhasználásával tértervezés. Kreativitás, problémamegoldás:

359

Kép és szöveg kapcsolata. Betű, szöveg karakterek. Betű és szöveg stílusának tervezése, reliefek, frízek, nagy falfelületeket kitöltő kompozíciók tervezése egyénien és közösen az adott vagy kiszemelt térbe. Befogadás, megismerés, művészettörténet: Az emberi történelem első két korszakának (őskor, ókor) és ezek fő értékeinek - építészet, tárgykultúra, szobrászat, festészet - ismerete. Az anyaghasználatban, formaalakításban, a térszervezésben, a komponálásmódban és a kifejezésmód tartalmában megjelenő esztétikai értékek felismerésének képessége. Az anyag-forma-funkció törvényének érvényesülése az építészetben és tárgykultúrában. A természetes anyagok felhasználásának lehetőségei. Értékelés, minősítés szempontjai: Anyagismeret, anyaghasználat: Ismerik-e a használt anyagok tulajdonságait, fő jellemzőit, alakíthatóságának lehetőségeit? Alkotásaikban érvényesül-e az anyag-forma-funkció egysége? Formaalakítás, formaérzék (szerkezetérzék), konstruktív szemlélet: El tudják-e képzelni forma és szerkezet születésének folyamatát? Ismerik-e a térábrázolás módozatait, konvencióit, és ezt tudják-e - az életkoruknak megfelelő szinten - alkalmazni? Színérzék, színekkel való komponálási készség: Ismerik-e a főszín, mellékszín fogalmát, az elsődleges és másodlagos színeket, a tizenkét tagú színkör színeit? Felismerik-e, illetve tudják-e keverni e színértékek világosabb és sötétebb árnyalatait? Képesek-e egyéni érzéseiket, lelkiállapotukat önállóan választott színárnyalatokkal kifejezni? Képes-e síkon és térben különböző kifejezési eszközökkel (pontok, vonalak, foltok, színek, textúrák, fények, plasztikai eszközök, változatos anyagok) egyensúlyt létrehozni? 10. évfolyam Vizuális kommunikáció: Környezetünkben lévő használati tárgyak elemzése - anyag és forma, megformálási mód és rendeltetés szempontjából. Egy kiszemelt tárgyról és működéséről szerkezeti rajzok, vetületi rajzok készítése. Formájuk, származtatásuk elemi geometrikus formákból. Kreativitás, problémamegoldás: Használati tárgy tervezése. Egyéni és funkcionális formaalakítás, környezettudatosság, szociális érzékenység, egészségügyi szempontok. Portfólió, munkanapló fogalma. Befogadás, megismerés, művészettörténet: Az ókeresztény és a bizánci művészet. Az arabok kultúrája. Az európai művészet

360

kezdete és hatásai - a romanika művészete. A gótika világa. A középkori magyar művészet emlékei. A reneszánsz világkép és művészet emlékei, jelentős alkotói. Kortárs magyar alkotók (helyi) kiállításainak látogatása, elemzése, közös beszélgetés. Értékelés, minősítés szempontjai: Anyagismeret, anyaghasználat: Képesek-e egyazon anyag újszerű, eredeti felhasználására (az anyag megmunkálásából kiolvasható-e a kereső, meditáló, kísérletező, kutató szellem)? Formaalakítás, formaérzék (szerkezetérzék), konstruktív szemlélet: Képesek-e egy mozgó tárgy mozgásfázisait és különböző nézőpontokból készült vetületi képeit egységes élő formává összerakni, a statika és a dinamika egységének elvét saját alkotásaikon belül megragadni? Képesek-e létrehozni kiemelt téri helyeket, illetve téri helyek hierarchiáját, érzik-e a különbséget a mellé- és az alárendelt téri helyek között? Színérzék, színekkel való komponálási készség: Képesek-e komplementer, hő-, világossági és mennyiségi kontrasztot létrehozni, és e kontrasztokkal képi egységet teremteni? Képesek-e egyéni érzéseiket, lelkiállapotukat önállóan választott színárnyalatokkal kifejezni? Képes-e anyagokat, felületeket, formákat, színeket, tereket egy önállóan választott, vagy adott cél érdekében egymás alá rendelni? Képes-e közvetlen, illetve a tágabban értelmezett környezethez (makro- és mikrovilághoz) kreatív, alkotó szemlélettel viszonyulni.

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 7-8. évfolyam Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyben minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik kompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez ez tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. 361

A technika és életvitel tantárgynak számos kulcskompetencia fejlesztésére van lehetősége. Különféle kommunikációs helyzetben kommunikálni tudjon (például: szóban, írásban, szövegértésben). (anyanyelvi kommunikáció) Rendelkezzen azzal a képességgel, hogy rendszerezni, következtetni, indokolni és problémát megoldani tudjon. (matematikai kompetencia) Lássa meg az emberi tevékenység okozta változásokat. Gyakorlatias módon tudja tudását alkalmazni új berendezések megismerésében és működetésében. Kritikus és kíváncsi attitűd alakuljon ki benne. (természettudományi kompetencia) Értse és alkalmazza az információs társadalom technológiáit. (digitális kompetencia). Készüljön fel a technikai világ további megismerése, a tanulásra. Alakuljon ki saját tanulási stratégia, a figyelem fokozatos összpontosítása mellett. A tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazni tudják (a hatékony, önálló tanulás). Értse meg az egészséges életvitel-meghatározó szerepét, normatudat, viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Különféle területeken hatékonyan tudjon kommunikálni. (szociális és állampolgári kompetencia). Segíti a mindennapi életben, majd a munkahelyén abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. (kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia) Tudja elképzeléseit, élményeit tárgyakban, modelleken, makettekben, az építésben esztétikusan kifejezni. (esztétikai – művészeti tudatosság és kifejező képesség) Az iskola alapvető feladata a személyes kompetencia fejlődésének a segítése. A technika és életvitel tantárgy követelményei alkalmasak arra, hogy az önkiszolgálás képességei, az önvédelmi képességek kifejlődjenek. A segítő életmódra nevelés : a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásán és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének elősegítését jelenti. Célok és feladatok: A technika és életvitel tantárgy a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszeretéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A technika és életvitel tantárgy célja és feladata, hogy az iskolát befejezve a tanulók tudjanak élni, dolgozni és tanulni a technikai világban. A technika és életvitel tantárgy a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit, konkrét problémahelyzetből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végső soron kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között. A technika és életvitel tantárgy célja a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. További célja a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kialakítása, a fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás megalapozása. Az alkotómunka folyamatának, összetevőinek gyakorlati elsajátításával az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, végső soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása a cél. A munkafolyamatok és egyes szakmák vázlatos bemutatása, megismerése a pályaorientációt alapozza meg. A problémák megoldása, a konfliktusok kezelése segít a tanulónak abban, hogy ráta362

láljon szakmai identitására, helyére a világban, és helyes önértékelésű, fejlődőképes autonóm személyiséggé váljon. A tantárgy tanításának feladata felkészíteni a mesterséges környezetben való tájékozódása, megismertetni az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzőivel. Segítse, hogy a megszerzett ismeretek alapján a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva. A tantárgy gyakoroltassa a technikai gondolatközlés egyik legáltalánosabb formáját, a valóság képi ábrázolását, a műszaki ábrázolás alapjainak megjelenítését. Adjon lehetőséget a műszaki kommunikációs eljárások alkalmazásának gyakorlására. Teremtsen optimális feltételeket a természetes és mesterséges környezet anyagainak megismeréséhez, az anyagvizsgálatok elemi módszereinek célszerű megválasztásához. Tudatosítsa a technikai problémák felismerését és megfogalmazását. Teremtse meg a rendszerelemzési, rendszerdiagnosztikai képességet. Gyűjtsön tapasztalatot környezetünk jellemző gépeiről, a technikai rendszer vizsgálata, modellezése közben. Tegye lehetővé a modern építészet anyagainak és szerkezeteinek összevetését a hagyományos és a népi építészet anyagaival és szerkezeteivel. Felkészít a lakóhely vizsgálatára funkció, célszerűség, esztétikum és forma összefüggései szerint. Mutassa be a nagy feltalálók és találmányok sorsát, különös tekintettel a magyarokra. A tantárgy felkészít a közlekedésben való biztonságos és felelősségteljes részvételre. Megismertet a közlekedés rendszerével a városi-, a közúti-, a vízi és a légi közlekedés rendszerével. A tantárgy lehetővé teszi hogy tájékozottak legyenek a KRESZ gyalogosokra, kerékpárosokra vonatkozó szabályairól, és az utazással kapcsolatos helyes magatartásformákról. A tanulók életvitelét a hétköznapokban is hasznos ismeretek, tevékenységek körének tágításával alapozhatjuk meg. A tantárgy feladata, hogy alakítsa ki az egészséges életvitel alapkövetelményei szerinti életmódot. Ismerje fel az egészséges táplálkozás és az egészséges öltözködés fontosságát. A tantárgy tanítja a háztartási gépek és eszközök szakszerű használatát, a háztartási energia és más ellátó rendszereinek ismereteit. Tegye lehetővé a korszerű lakáskultúra kialakításának lehetőségeinek megismerését. Az életvitel tantárgy neveljen a háztartási feladatok, munkák és a gazdálkodás folyamatainak és összefüggéseinek felismerésére. Gyakoroltassa az életet és környezetet védő magatartáshoz szükséges alapvető ismereteket. Ismertesse az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényezőket, az egyén felelősségét a veszélyhelyzetek kialakulásában, kialakításában. Teremtse meg a feltételeket a munkának, mint értéknek és örömforrásnak az elfogadására, előkészítve a pálya kiválasztását. Az emberi tevékenységek, az átélt alkotások és életpályák megismerése révén járuljon hozzá a tanulók tudatosabb iskolaválasztásához. Tudatosítsa az egyén szerepét és felelősségét az életpálya tervezésében és szervezésében. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. A technika és életvitel tanítása az 7-8. évfolyamon egységes kerettantervi anyaga egymásra épül. A fejlesztő szakaszban előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Fejlesztési követelmények: Feladatok és tevékenységformák Az 7-8. évfolyamon a technika és életvitel tanításának alapfeladata felkészíteni a mesterséges környezetben való tájékozódásra. Megismertetni az ember alkotta környezet legfontosabb jellem363

zőivel. A tanulók életvitelét a hétköznapokban is hasznos ismeretek, tevékenységek körének tágításával alapozhatjuk meg. 1. A munka és a technika szükségessége, jelentősége, szerepe az ember életében, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata Az ember, a természet, a társadalom és a technika kapcsolatrendszerének felismerése, és az emberi szükségletekből adódó technikai problémák megoldása. A közvetlen mesterséges környezet felelős, tudatos, célszerű alakítása, a személyes szerep kipróbálása, gyakorlása. Az emberiség történetében az alapvető technikai problémák és a megoldások, tevékenységek kapcsolatának megértése, ismerete. Tájékozottak legyenek a kommunikációs és információs rendszerekről. Tapasztalatok szerzése az információtárolás és továbbítás technikájáról. Alkalmazza a számítógépes kapcsolatokat. 2. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum) A dokumentumok (modellek, tárgyak a mindennapi életben, könyvtári, hálózati dokumentumok, internet, ismeretterjesztő művek, használati utasítások) használata, alkalmazása. Az érdeklődésből származó információk és az egyéni tapasztalatok összehangolása. 3. Az alkotás folyamata, a gyakorlati probléma, felismerési és problémamegoldó folyamat részei Probléma felismerés. Problémaérzékenység, probléma-felismerés, az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása. A probléma felismerése az egyéni, a családi és az iskolai környezetben, valamint a munka világában. Különös tekintettel a emberi szervezetet károsító anyagokkal való kapcsolatba kerülés lehetőségeire. (pl. legális és illegális drogok, cigaretta, alkohol). A technikai probléma megfogalmazása. Tervezés A megoldáshoz vezető út kitalálása. A rendeltetésnek, a formának, a készítése eljárásnak és az anyagnak nagyjából megfelelő megoldás kiválasztása. Rövid műveletterv (technológiai) és szerkezetterv készítése írásban és vizuálisan. A megoldáshoz szükséges készségek számbavétele. A gondolat közérthető megjelenítése szóban, írásban, látszati és műszaki ábrában. (szövegértés, rajzolvasás) A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek. Konstruálás, kivitelezés A terv megvalósítása anyagban, térben. Az algoritmus betartása. Az alkotás örömének átélése a tevékenységben. Ítélőképesség az alkotó folyamat minden pontján. Az egyszerű alapanyagok alakítása, a kéziszerszámok, háztartási gépek kezelése. Az eszközök szerepe a különböző pályákon munkafolyamatokban. A gyakorlati tapasztalatra és a tanult tudásra épülő forma, anyag, szerkezet és eljárási ismeret. Az ehhez kapcsolódó pályakörök meghatározása. Az önálló munkaszervezés, munkamegosztás kialakítása. Az időbeosztás és a tempó, mint egyéni sajátosság szerepe. A tevékenység és eredményeinek értékelése Saját és mások terveinek, tervezett technológiájának és technikai rendszereinek megértése, megvitatása, eredményeinek, hatásainak értékelése, következtetések levonása. 364

Az önellenőrzés fejlesztése. Az erősségek és a gyengeségek elhatárolása. 4. Munkavégzési és tanulási szokások Magatartásformák Az alkotói, befogadói (fogyasztói) és környezettudatos magatartás ismerete. Önellenőrzés, a társak munkájának értékelése. Az önértékelés szerepének megismerése a munkavégzésben. Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás Egyszerű eszközök, szerszámok használatában figyelem és elővigyázatosság. A rend, a monotónia és a biztonság jelentősége különböző pályaterületeken. Megfigyelés, vizsgálat Emberi szükségletek és igények, anyagok, szerkezetek, formák megfigyelése, vizsgálata, tapasztalati megismerése, lehetséges megoldások keresése. Technológiai rend, térszemlélet Eredményes műveleti (időbeli) sorrend betartása az alkotófolyamatban, térbeli tájékozódás a konstruálásban. Konkrét pályaterületek, ahol dominánsak a térbeli tájékozódás követelményei. Gazdálkodás, környezettudatos magatartás Célszerű gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel, anyagi javakkal, kiemelt figyelemmel a tudatos vásárlásra. Gazdasági szemlélet: a ráfordítás, eredmény haszon, takarékosság, hatékonyság, a tudatos vásárlás szempontjainak ismerete. Eszközhasználat, munkaszervezés Jó testtartás, jártasság az anyagalakításban és a szerszámok, eszközök használatában. Az egyéni vonzódás és a képességek. Képességek és készségek fejlesztése: Az alapfokú alkotó, kritikai (önértékelő), megfigyelő, ítélő és kommunikációs képességek (szövegértés, rajzolvasás) működtetése az alkotó és elemző folyamat során. A munkavégzéshez szükséges elemi kézügyesség, eszközhasználati jártasság, anyagminőség iránti érzék, formaérzék, szerkezetválasztási jártasság kialakítása. A gyakorlati beállítódás szerepe, mint meghatározó tényező a pályaterületek kialakításában. Az alapvető emberi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti különbség megismerése. A rendeltetés, a jelentés (forma) az anyag, a szerkezet, a eljárás és a gazdaságosság összefüggéseinek megismerése. Ennek hatása az individuális életszervezésre. Az alkotás funkcionális és formai megfelelése, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása, a döntés indoklása. A testi és lelki egészség fenntartását segíti elő a megfelelő életvitel kialakítása, ami a betegségek megelőzését, az egészséges táplálkozás kialakítását teremti meg. Az önellátás képessége a biológiai és a komfortszükséglet kielégítését szolgálja. Az önvédelmi képességek kialakításával az egészségre káros anyagok, szerek elleni védekezést, a közlekedési balesetek elkerülését, - a háztartási és az iskolai balesetek megelőzését segítjük elő. Az okos szeretet, a türelem és a felelősség az alapja, hogy legyen felelőssége önmagával és másokkal szemben.

365

7. évfolyam Belépő tevékenységformák Az ember és környezete Az energia jelentőségének felismerése. A természet változásai, amelyek természeti folyamatok során mennek végbe. Energia a természetben. Az energia felhasználása a különböző korokban Az energia átalakítások környezeti problémái. Cselekedeteink irányítása az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló folyamatokkal kapcsolatban. (természettudományos kompetencia).

Tartalom Energiaforrások: megújuló energiaforrások: a napsugárzás, a víz energiája, az ár-apály energia, geotermikus energia; ásványi energiaforrások: a kőszén, a kőolaj és a földgáz. Az energia előállítása és felhasználása. Az erőművek működése. Az erőművek és a bányászat környezetkárosító hatásai. Környezetkímélő technológiák. Alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket, folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában (matematikai kompetencia).

Kommunikációs rendszerek Helyes és kreatív nyelvhasználat. (anyanyelvi Szövegértés. (anyanyelvi kommunikáció). kommunikáció). Információadás. Az információátadás folyamata. Információforrás, átalakító (kódoló), továbbító, visszaalakító, információnyelő, tárolók működése. A számítógép mint információtovábbító és A számítógép szerkezete és működései. átalakító rendszer. A számítógép szerkezete, működése. Különböző számítógépes alkalA számítógép alkalmazásának lehetőségei. mazások. A számítógépes hálózatok sokrétű A műszaki rajz kommunikációja. felhasználása. Egyszerű metszeti ábrázolás. Kommunikáció és hálózati együttműködő az interneten keresztül. (digitális kompetencia). Műszaki kommunikáció. Metszeti ábrázolás alkalmazása. A metszet képzése, teljesmetszet, félmetszet, kitörés. Az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése. (esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség). Anyagok és átalakításuk Anyagok és energia. Összetétel – szerkezet – tulajdonság – funkció gondolatlánc. A fémek technológiai tulajdonságai és alkalmazásaik. Az egyes anyagokhoz kapcsolódó technikatörténeti vonatkozások. Az anyagok helyettesíthetősége és cserélhetősége. A környezetszennyező anyagok újrahasznosítása.

Anyagforrások. Energiahordozó ásványok. Az anyag sokoldalú felhasználása. Tulajdonság és felhasználás. Anyagvizsgálatok. A fémek előállítása. Követni, értékelni tudja az érvek láncolatát. (matematikai kompetencia). A fenntartható fejlődés formálása, egyéni és közösségi felelősség. (természettudományos

366

Képes mozgósítani a műszaki műveltségét a munkában, a hétköznapi életben. (természettudományos kompetencia). Tervezés, építés A gép mint technikai rendszer. A gépek szerepe az ember életében. A gépek és a géprendszerek fejlődése. A gépek általános jellemzői. A kerékpár történeti fejlődése. A kerékpár mint összetett gép. Erőgépek. Fejlesztés, szabadalom. Saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása. (hatékony, önálló tanulás). Közlekedés ismeretek A magyarok szerepe és jelentősége a közlekedés fejlesztésében és fejlődésében. A közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés szabályai. A kerékpáros közlekedés szabályainak kiterjesztése. A környezetvédelem szerepe a közlekedésben. Életvitel, háztartástan A család egészsége Személyi higiéné a pubertás korban, egészségrontó hatások elemzése. Felelősségvállalás, segítőkészség, alkalmazkodás a családban (személyes kompetencia). A tiszta öltözet és a környezeti tisztaság figyelembevétele. Környezethigiéné a lakóhelyen, a lakásban és az iskolában. A veszélyek felismerése, a káros szenvedélyek: például az alkohol, a cigaretta, a legális és illegális drogokkal kapcsolatban. A szabadidő hasznos eltöltésére irányuló programok szervezése. Az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényezők felismerése, a veszélyhelyzetek kialakulásában, kialakításában (pl. tűz, gáz, stb.) (személyes kompetencia). Táplálkozás és konyhatechnikai eljárások Az egészséges táplálkozás szabályai, a korosztálynak, az évszakoknak, a megterhelésnek és a személyi adottságoknak megfelelő-

kompetencia).

A gépek környezetünkben. Az ember és a gép kapcsolata. A gépek működése. A géprendszerek és részeik. Gépegységek tervezése és modellezése. Mechanikai transzformátorok, egyszerű mechanizmusok tervezése és modellezése. A kerékpár szerkezetének tanulmányozása. A dugattyús gőzgép működése. Az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében történő alkalmazások (műszaki kompetencia). Magyarok a közlekedésért. Közlekedéstörténet. A közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés rendszere. A kerékpáros közlekedés. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. A közlekedési helyzetek és veszélyhelyzetek gyors felismerése és elhárítása (személyes kompetencia). Következetes testápolás, tudatos higiénés magatartás. Környezeti tisztaság. Környezethigiénia. Káros szenvedélyek veszélyei. Egészséges táplálkozás szabályai. A szabadidő hasznos eltöltése. Katasztrófavédelem. Konfliktusokat meg tud oldani. (szociális és állampolgári kompetencia).

Anyag-átalakítások a konyhában. Tápanyagaink (teljes értétű és nem teljes értékű) Táp-

367

en. Tápanyagaink közelebbről. Az ételkészí- anyagtartalom. Komplettálás. Konyhatechnités alapelemei. Konyhatechnikai eljárások: kai eljárások. Konyhaeszközök és gépek haszelőkészítő, elkészítő és kiegészítő műveletek. nálata. Az élelmiszerek tárolása. Ételsor tervezése. Az ételkészítés helyre és eszközei. Élelmiszervásárolási szempontok: ár és minőség összevetése. A lakókörnyezet tervezése Közművesítés tervezése. A lakás villany-, víz- és földgáz vezetékeinek megkülönböztetése. A lakás különböző helyiségeinek kialakítása. A lakás ésszerű és ötletes berendezése. Az átlagos háztartás gépeinek szakszerű, energiatakarékos működtetése.

Az infrastruktúra elemei. A lakás energiaellátása. Energiatakarékos világítás és fűtés. Megfelelő hőszigetelés.

Ruházkodás A textíliák alapanyaga, a természetes és mes- Textíliák alapanyaga. terséges alapanyagú textíliák megkülönbözte- Varrási gyakorlatok varrógéppel. tése. A textíliák csoportosítása, felhasználása. A ruházat gondozása, javítása: A varrógép használata és karbantartása. Háztartási munkák A háztartási munkák megszervezésének célszerű módja. Munkafolyamatok megfigyelése, elemzése (idő és út mérése). Tisztítási és mosási eljárások alkalmazása, (a mosó- és tisztítószerek használati utasításainak figyelembevételével). Vendéglátás tervezése és gyakorlati szervezése. A háztartási balesetek okai, és megelőzésük módjai. (személyes kompetencia). Gazdálkodás Költségvetés készítése. A piaci kínálat megítélése és minősítése. Ésszerű döntéshozatal az árak és a minőség összehasonlítása alapján. A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek kihasználása.

Napi, heti és havi munka tervezése. (pl.: nagytakarítás szervezési feladatai). Tisztítás, mosás. Vendéglátás.

Költségvetés készítése. Piac és kereskedelmi szolgáltató környezet, a piaci árak összehasonlítása. Termékelemzés. Fogyasztói érdekvédelem. A pénz világában való tájékozódás. (kezdeményezőképesség és váll. kompetencia).

Kertgazdálkodási alapjai Növényszaporítás, növénytermesztés, növényNövények szerepe az éltünkben. Életmódjuk- ápolás. Kerti és szobanövények gondozása. ban a természet tisztelte váljék meghatározóvá.

368

Az eredményes munkavégzés összetevői. Pályaorientáció Pályaválasztási alapfogalmak összegyűjtése. Egyes foglalkozások és képességek összeve- Pályaismeret. tése. Személyes igények meghatározása. Az ismeretek, tapasztalatok, élmények hatása a pályacélok kitűzésében. A tanulás szerepe a sikerben. Önmegismerő képesség, önbizalom, önbecsülés, ambíció kialakítása. (személyes kompetencia). Fogalmak: Az ember és környezete: energiaforrások, napsugárzás, a víz energiája, ár-apály energia, geotermikus energia, ásványi erőforrások, kőszén, kőolaj, földgáz. Kommunikációs rendszerek: információs rendszerek, információforrás, kódolás, információs csatorna, információtárolás, műszaki rajz kommunikációja. Anyagok és átalakításuk: technológia, technológiai átalakítás, anyagtudomány, anyagforrások, az anyag szerkezete, helyettesíthetőség, cserélhetőség, energiahordozók, állapotmegóvás, anyagvizsgálatok, szakító, hajlító, nyíró- és fárasztó vizsgálatok. Tervezés, építés: erőgépek, gépek, géprendszerek, munkagép, közlőmű, mechanikai transzformátorok, egyszerű mechanizmusok, gépelemek, kerékpár szerkezete, karbantartása, dugattyús gőzgép. Közlekedési ismeretek: közlekedéstörténet, közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés rendszere, úthálózat, vasúthálózat, kerékpáros magatartás. Életvitel, háztartástan: tisztaság, ápoltság, öltözködés szabályai, személyi higiéné, környezethigiéné, káros szenvedélyek, alkohol, cigaretta, legális és illegális drogok, szabadidő, tápanyagok, teljes értékű tápanyag, nem teljes értékű tápanyag, tápanyag tartalom, élelmiszeralapanyagok, komplettálás, konyhatechnikai eljárások (előkészítő, elkészítő, kiegészítő műveletek), ételkészítés, ételsor, fogyasztói érdekvédelem, közművesítés, energiatakarékos világítás és fűtés, hőszigetelés, infrastruktúra, energiatakarékosság, háztartási munkák tervezése, textíliák, varrógép, napi,- heti és havi munka, tisztítás, mosás, idő és út mérése, vendéglátás, piaci árak, háztartási jövedelmek, háztartások kiadásai, takarékosság, fogyasztói érdekvédelem. Kertgazdálkodás alapjai: talajvizsgálatok, tápanyag-utánpótlás, tápanyagfajták, vízgazdálkodás, növényszaporítás, növénytermesztés, növényápolás. Pályaorientáció: önismeret, pályaismeret, foglalkozási ágak, pályaelképzelés, érdeklődési területek. A továbbhaladás feltételei: A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlődésről. A lehetséges környezetkímélő nyersanyag és energiaforrások bemutatása és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. Információs rendszerek és csatornák, információ átadás továbbítás, tárolás. A számítógép szerkezete, működése. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének bemutatása, modellezése. A

369

gépek általános jellemzőinek ismerete. Erőgépek működése. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálók azonosítása. A közúti, a légi, a vízi, a vasúti közlekedés rendszereinek elemzése. Kultúrált közlekedési magatartása alkalmazása. A korszerű táplálkozás módszereinek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Egyszerű háztartási gépek használata. Az infrastruktúra elemeinek ismerete. A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek felismerése (reklamációk, fogyasztói jogok). A takarékosság alkalmazása. A piaci kínálat megítélése és minősítése. A növények gondozása, ápolása. Pályaválasztási alapfogalmak gyűjtése. 8. évfolyam Belépő tevékenységek Ember környezete Anyag és energia A villamos energia. Energia az életünkben. Az emberiség energiaigénye és az ezzel kapcsolatos környezeti problémák. Az elektromos áram útjának bemutatása az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek helyes használata. Mit kell tenni áramütés esetén? A technikai újdonságok befogadása. Tudományos elméletek szerepének megértése. (természettudományos kompetencia). Energia és környezet A természet kizsákmányolása a fenntartható fejlődés. Környezetkímélő energiaforrások. A napenergia közvetlen felhasználása. Képes indokolni az eredményeket. (matematikai kompetencia). Korszerű épületek Hagyományos és modern irányzatok az építészetben. A modern építészet anyagának felhasználása. A hagyományos építőanyagok alkalmazása. A települések alapjellemzője. Épületek és építmények környezeti kapcsolatai. Véleményalkotás az építészeti, esztétikai környezetszennyezésről. Az épített környezet és életvitel kapcsolata. Befogadóképesség, önkifejezési képesség kialakítása a tervezés folyamatában. (személyes kompetencia).

Tartalom

Energia felhasználás története. Villamos energia rendszerek. A villamos energia előállítása és hasznosítása. A lakás elektromos hálózata: fogyasztórendszer. Az elektromos áram veszélyei. Villamos berendezések a lakásban. Technológiák előnyei (természettudományos kompetencia).

Az erőművek környezeti hatásai. Alternatív energiaforrások. A napenergia. Pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. (matematikai kompetencia). A modern építészet anyagai. Építőanyagok, szerkezeti anyagok. A lakóházak építése. Lakóépületek, középületek. A magyar népi építészet. A háztípusok fő jellemzője. Tudományos és technológiai fejlődés hatása magunkra, családunkra, társadalomra gyakorolt hatása. (természettudományi kompetenciai).

370

Tervezés, építés Az irányítás célja, alapjellemzői. A gépek irányítása. Önműködő rendszerek. A Az irányítás formái: vezérlés és szabályozás. vezérlés és a szabályozás lényege, alkalmazáVezérlés: kézi vezérlés, programvezérlés. sa. Számítógépes irányítás. Robotok. Szabályozás: kézi és önműködő. Vezérlések és szabályozások a gyakorlatban A vezérlés és szabályozás fogalmának elmélyítése, pl. programkapcsolós áramkörök tervezésével. A korszerű technológiák összehasonlítása és a közös vonások kiemelése. Kritikus és kíváncsi attitűd a biztonság és a fenntartható fejlődés tisztelete. (természettudományos kompetencia). Vízelvezető rendszer. A vízművek és szolgálKözművek létrehozása és működtetése tatásaik. A települések és a lakóépületek víz és Különböző korok vízvezeték és fűtés- rend- csatornahálózata. A közlekedő edények elvén szereinek, összehasonlítása. alapuló modellek építése. Fűtési rendszerek. A A víz útja. Korszerű vízelvezetés, csatornázás. lakás fűtése. Energiatakarékosság és a környeNagyüzemi szennyvíztisztítás. Az egyedi, zet megóvása. villamos, földgáz, városi gáz, központi fűtés, távfűtés, napenergia felhasználásának összehasonlítása. Hőközpontok, fűtőművek, fűtőerőművek szerepe a távfűtésben. Energiatakarékossági lehetőségek a háztartásban. Döntéshozatal értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával kapcsolatban. (természettudományos kompetencia). Különböző típusú szövegek megkülönböztetéKommunikációs rendszerek se, (anyanyelvi kommunikáció). Kritikus és pítő jellegű párbeszédre való tö- Korszerű információs rendszerek. Az inforrekvés, a mások megismerésének igénye, a máció tárolása és továbbítása. Mágneses és pozitív attitűd kialakítása (anyanyelvi optikai adattárolók. Multimédia. Információs kommunikáci). Információk megkeresése, hálózatok. Számítógépes hálózatok. összegyűjtése. (anyanyelvi kommunikáció). Információ-tárolás, kezelés, az internet kínálta Az információs rendszerek működése. Az lehetőségek használata, kihasználása (digitális információtárolás és továbbítás technikája. kompetencia). Mágneses adattároló eszközök. (hajlékonyle- Műszaki ábrázolás. mezes tárolók). Optikai adattároló rendszerek. (CD/DVD lejátszók) Multimédia alkalmazási lehetőségek. Információs hálózatok terjedése: műholdas műsorsugárzás, mobiltelefonok. Számítógépes hálózatok, az internet használata. Az információs társadalom technológiáinak magabiztos Katasztrófavédelem (tűz és polgári védelem), és kritikus használata. (digitális kompetencia). tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés.

371

Műszaki ábrázolás készítése (jelképes és metszeti ábrázolás). Biztonságkultúra Az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényezők felismerése. Az egyén felelőssége a vészhelyzetek kialakulásában, kialakításában. A közlekedés káros környezeti hatásai, pl. Közlekedési ismeretek levegőszennyezés, zajártalom. A motorizáció előnyeinek, hátrányainak és A gépjárművek szerkezete, története. A városi veszélyeinek felismerése, azonosítása. és a vidéki közlekedés. A gépkocsi és a motorkerékpár működésének A közúti közlekedés szabályai. Milyen lesz a tanulmányozása. jövő hazai közlekedése? A közvetlen lakókörnyezet közlekedési szerkezetének tanulmányozása. A közúti közlekedés szabályainak és pozitív magatartásformáinak tudatosítása. Önvédelmi képesség kialakítása a közlekedésben. (személyes kompetencia). Életvitel, háztartástan Élet a családban A felnőtté érés folyamata. Szeretetteljes kapcsolat a szülőkkel, testvérekkel. Megfelelő baráti kör megválasztása,- az alkalmazkodóképesség jelentősége. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők. Egészséges táplálkozás. Anyagcsere és tápanyagok. Teljes és nem teljes értékű fehérjék szerepe a táplálkozásban. Sav-lúg egyensúly biztosítása az étrendünkben. A káros szenvedélyek veszélyei. A dohányzás és az alkohol káros hatásai. Az alkohol útja a szervezetben. A kábítószer – fogyasztás veszélyei: egészségügyi és társadalmi veszélyek. Szabadidő hasznos eltöltése. Együttműködési, kapcsolatteremtő képesség, kötelességtudat a családban, az iskolában (személyes kompetencia). Konyhatechnikai eljárások Élelmiszerek tartósítása. A tartósítás célja. Nagyüzemi és házi körülmények között alkalmazható élelmiszertatosító eljárások: szárí-

A jó családi környezet. Az egészségmegőrzés kultúrája. Egészséges táplálkozás fontossága. Helyes napirend és életmód kialakítása. Káros szenvedélyek veszélyei. Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés, (személyes komlpetencia). Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése (szociális és állampolgári kompetencia).

Étrend tervezése. Élelmiszerek tartósítása, tartósítási módok. Egészségügyi és takarékossági szempontok. Minőség és biztonság. Fogyasztóvédelem.

372

tás, hőkezelés, soványítás, hűtés, fagyasztás, mélyhűtés, pácolás, füstölés. Étrend, heti étrend tervezése. Az ételkészítés és az évszak összehangolása. Átgondolt vásárlási szempontok. Az élelmiszerek tárolása.

Energiafelhasználás arányai a háztartásban. A háztartás gépesítése. Szemét és hulladékgyűjtés, tárolás és ártalmatlanítás.

Lakás, lakókörnyezet Energiamegtakarítási lehetőségek a háztartásban. A háztartás gépeinek üzemeltetése, cso- Textil anyagismeret. portosítása. Érintésvédelem. Környezetkímélő Személyiségnek, egyéni stílusnak megfelelő szemétkezelési eljárások. öltözködés. Ruházkodás A textíliák alapanyaga. Textíliák megkülönböztetése. (gyapjú, gyapot, műszál). A piaci készlet kritikus megítélésé, minősítése. Alkalmi, az egyéniséghez illő öltözék összeállítása. Fogékonyság az ízléses öltözködés kiválasztásában. Ruházat ápolása, gondozása és egyszerű javítása.

Ruházat gondozása.

A munkafolyamat elemzése. A háztartási munka hatékonysága. A háztartás és a ház körüli munkákban való részvétel (személyes komlpetencia). A vásárlás szokásainak, mintáinak, készségeinek, ismereteinek készletei. (személyes kompetencia).

Munkaszervezés A háztartás irányítása, munkamegosztás a családban. A munkahely kialakításának ergonómiája. Környezetbarát munkavégzés. A család pénzgazdálkodása, a családi jövedelem kezelése. Takarékossági lehetőségek, takarékossági formák a háztartásban. A fogyasztói társadalom és a reklám. Termék és termékszerkezet. Gazdálkodás Beruházás, befektetés, haszon. A háztartási jövedelmek összetétele, eredete. Háztartási napló. Pénzgazdálkodás tervezése, költségvetés ké- Gazdasági lehetőségek felismerése és kialakíszítés. tása (kezdeményezőképesség és vállalkozási Takarékossági lehetőségek, (a pénzzel a mun- kompetencia). kával, az idővel) és takarékossági formák a háztartásban. A fogyasztói érdekvédelem érvényesítése a gyakorlatban. Növényvédelem. Családi gazdálkodási modellek készítése. Növények ápolása, gondozása. Termesztési Háztartási napló vezetése. rendszerek. Kertgazdálkodás alapjai A környezetbarát és környezetkárosító tevékenységek, anyagok felismerése. A lakókör-

Személyes igények, önismeret. A munka vilá-

373

nyezetben élő növények ápolása, gondozása. Pályaorientáció A személyes igények meghatározása. Önjellemzés megadott szempontok szerint. Önismeret összekapcsolása a pályaismerettel. Átfogó kép nyújtása a munka világáról. Pályák, szakmák, foglalkozási ágak. A tanulás szerepe a sikerben. Az ismeretek, tapasztalatok, élmények hatása a pályacélok kitűzésében. A folyamatos fejlődés lehetősége és szükségessége. Ismerje készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait. (hatékony, önálló tanulás). Önfejlesztő képesség (szervező kezdeményező, kommunikációs, akaraterő fejlesztése, felelősségtudat) kialakítása. (személyes kompetencia).

ga, pályaismeret, munkaerőpiac. Pályaártalmak. A tanulás szerepe. Folyamatos fejlődés. Álláskezelési technikák.

Fogalmak: Ember és környezete: villamos energia rendszerek, villamos energiahálózat, villanyáram, biztosíték, érintésvédelem, fázisvezeték, fogyasztó, a lakás elektromos hálózata fosszilis energiahordozók, földelés védőföldelés, környezetkímélő energiaforrások, környezetszennyezés, központi energia-elosztó, nagyfeszültség, napelem, napenergia névleges teljesítmény, nullavezeték, szállítás, szerkezeti anyag, szigetelés, kettős szigetelés, törpefeszültség, távvezeték, transzformátor, alternatív energiaforrások. Tervezés, építés: a modern építések anyagai, építőanyagok, szerkezetei anyagok, háztípusok, középületek. Önműködő rendszerek, vezérlés, szabályozás, visszacsatolás, jelfogós áramkör, CNC (computer numerical control), robotok, közművek, víztározó, víztorony, vízvezetékrendszer, csatornázás, fűtési rendszer, egyedi fűtés, villamos fűtés, földgáz fűtés, városi gáz fűtés, távfűtés, napenergia, fűtő-erőmű, hőközpont, termelési rendszerek, napenergia. Kommunikációs rendszerek: információs rendszerek, információtárolás, információ továbbítás, mágneses adattároló, optikai adattároló, CD lejátszók, multimédia, információs hálózatok, műholdas műsorsugárzás, mobiltelefonok, számítógépes hálózatok, internet jelképes, ábrázolás, metszeti ábrázolás, műszaki ábrázolás. Biztonságkultúra: katasztrófavédelem (tűz- és polgári védelem), tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés. Közlekedési ismeretek: gépjármű, levegőszennyezés, ózonlyuk, zajártalom, üvegházhatás, elsősegélynyújtás. Életvitel, háztartástan: családi hagyományok, családtörténet, szabadidő, káros szenvedélyek: dohányzás, alkohol, kábítószer-fogyasztás, táplálkozási szokások, étrend, tartósítás, nagyüzemi tartósítás, egyéni tartósítás,szárítás, hőkezelés, savanyítás, hűtés, fagyasztás, mélyhűtés, pácolás, füstölés, fogyasztóvédelem, anyagcsere, sav-lúg egyensúly, élelmiszerek tárolása, energiamegtakarítás, háztartásökonómia, háztartási gépek, ergonómia, reklám, textíliák alapanyaga, gyapjú, gyapot, műszál, piaci kínálat, öltözködés, ruházat ápolása, ruházat gondozása, ruházat

374

javítása, háztartási munka hatékonysága, költségvetés, termék, termékszerkezet, költség, források, elosztás, befektetés, haszon, háztartási napló, növényvédelem, termesztési rendszerek. Pályaorientáció: önismeret, pályaismeret, pályaártalmak, munkaerőpiac, foglalkozási ágak, személyes igények, munka világa, pályázatok, önjellemzés. A továbbhaladás feltételei: A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. A vezérlés és szabályzás megismerése, áramkörök készítése. A közművek (vízvezeték és fűtésrendszere) működésének ismerete. Ismerje az információs rendszereket. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése. Ismerje a katasztrófavédelem feladatait. A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerés és elhárítása. Tudja az egészséget fenyegető veszélyeket elkerülni, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. Ismerje az egészséges táplálkozás szabályait. Tudja a takarékosság lehetőségeit a háztarásban. Ismerje a fogyasztói érdekvédelem érvényesítését a gyakorlatban. Ismerje a katasztrófavédelem feladatait. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A technika és életvitel tantárgy ismeretanyaga elméleti és gyakorlati jellegű ismeretek ötvözete, ezért a tantervben szereplő témák elsajátításához az elméleti tanulás mellett gyakorlati tevékenység is szükséges. A technikai és életvitel tantárgyban az ösztönző, formáló (formatív) értékelés kap nagyobb szerepet. Az összegző, lezáró értékelésre az oktatási folyamat egy-egy tematikus egységének vagy hoszszabb szakaszának lezárásakor kerül sor, minősítő jelleggel. A helyes értékelés első feltétele, hogy minél több megbízható, visszajelző információk birtokában kerüljön sor az értékelésre. Maga az értékelés osztályzatban kifejezve mindig pozitív legyen. A tényszerű értékelés mellől nem hiányozhat a pontosabb, árnyaltabb szöveges minősítő értékelés sem. Az évfolyamok témakörei egymásra épülnek. Minden évben egyre bővülő ismeretanyagot kell a diákoknak elsajátítaniuk. Ezért is fontos a meghatározott továbbhaladási feltételek teljesítése. Lényeges, hogy elméletileg megalapozott tudást alkalmazzunk a problémamegoldás, a gyakorlatok során. Ha a diák nem ismeri például a megfelelő anyagokat, akkor nem tudja megfelelően alkalmazni a gyakorlatokban. Egy szerszám nem megfelelő használata balesetet, jobb esetben rosszul kivitelezett munkadarabot eredményez. Nagyon fontos, hogy elméletileg megalapozott tudást alkalmazzunk a problémamegoldás, a gyakorlatok során. Az értékelés és ellenőrzés mindenkor előre megadott szempontok alapján történik. Ajánlott szempontok a tanulók értékeléséhez: Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt területeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. 375

A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, lejegyzése, rendszerezése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek. Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Az értékelés főbb területei: a terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségnek; a műszaki kommunikáció teljesítésének értékelése, rajzolvasási feladatok, műszaki rajzok; a munkavégzés algoritmusának elemzése; a terv megvalósítása anyagban, térben; az anyagok gazdaságos felhasználása; az eszköz és szerszámhasználat szakszerűsége: a tárgyak, modellek, makettek, szerkezetek és kísérletek értékelése előre megadott szempontok alapján; önértékelés. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet: Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján. Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

376

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Tantárgyi kompetenciák: A tanterv tartalma a játékok, a sportágak, a képesség-fejlesztő gyakorlatok és a rendgyakorlatok sajátos egysége, a tanuló egész személyiségére hat. 1. A tanulók viselkedése a különböző jelentős élet- és az ezeknek megfelelő feladathelyzetekben, játékokban, sporttevékenységekben növekvő stabilitást érjen el, pszihomotoros adottságaikban, egyéniségükben rejlő lehetőségek minél többoldalúbban aktualizálódjanak: a környezet változásaira növekvő differenciáltságú válaszokat adjanak, a feladathelyzetekben, a játékhelyzetekben a megoldási módot az eredményesség foka szerint értékelve válasszák ki. Növekvő mértékben váljanak tehát a helyzet urává a különböző cselekvési feladatokban, fejlődjön fizikai cselekvőképességük. 2. Fejlődjenek a tanulók azonos képességei, amelyek egyrészt lehetővé teszik a különböző típusú feladathelyzetekben az eredményesség növelését, és amelynek eredményeként mind az élethelyzetekben, mind a játékokban, a sportban a cselekvés szabályozásának határértékei jelentősen megnőnek, másrészt a szabadidőben végzett akár versenyszerű, akár nem szervezett keretek közötti sportoláshoz szükségesek. 3. A tanuló aktivizálása, a tanulás ösztönzése során arra kell törekedni, hogy a tanuló tevékenységére minél kevésbé legyen jellemző az utasítás-végrehajtás, és minél nagyobb helyet kapjon az érdeklődés az öntevékenység. 4. A módszerek kiválasztásánál és alkalmazásánál figyelembe kell venni, hogy a követelmények nem azonosíthatók a tanulókkal szemben támasztható követelésekkel. A követelmények teljesítése nem csupán a tanulótól függ, hanem a tanulók előképzettségétől, adottságaitól, külső környezetből nyert motiváltságból, és attól a tevékenységtől is. Amelyet a pedagógus a tanulók számára tervez, az egész tanítási-tanulási folyamattól, amelynek mind a tanár, mind a tanuló egyaránt részese. A tanulók értékelésének alapja a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődése. A sport és testnevelés műveltségterület a fejlesztő szakaszban a tudatos felelősségvállalás fizikai és mentális alapjait helyezi le az egészségmegőrzés, fittség és aktív életmód terén. Az előző szakaszokhoz kapcsolódva - a változó és egyre összetettebb játék- és sporttevékenységgel - a már megalapozott kompetenciákat és az érdeklődést fenn kell tartani. A tantárgyi, a tantárgyközi és tanítási órán kívüli aktivitásokkal a műveltségterület eszköz jellege erősödik az önállósodó fiatal állampolgár életmódjában. A mozgásanyag pozitív motivációs bázis a függőségek elleni küzdelemben, ezért megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése ebben a szakaszban is elvárt.

377

A tantervi követelmények: A fiatal rendelkezzen: - ismeretekkel: ~ egészséges életmód ~ a testkultúra és a sport területein. - jártasságokkal: ~ a játék és sporttevékenység jellegzetes és minél több területén, ~ a balesetelhárításban, a segítségadásban. - készségekkel: ~ az egészségmegőrző tulajdonságok alakításában, ~ a köznapi viselkedés mozgásszükségletének elsajátításában, ~ az önálló testedzésben és sportolásban. - képességekkel: ~ az ügyesség, a koordináció, az erőnlét a kondicionális területein, ~ az együttműködésben, az irányításban, a fair playben, a győzni akarásban és a szabályok betartásában. A fiatal törekedjen: - a benne rejlő testi adottságok felszínre kerülésére, - esztétikus, szép és egészséges test kialakítására. A tanterv fő tartalma: Alapképesség fejlesztés: - mozgáskoordinációt - kondíciót - izületi mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatokon túl a tartásjavító, légző és relaxációs gyakorlatokat is itt végeztessük. 9. évfolyamtól: Belép a második sportjáték oktatása is továbbviteli kötelezettséggel. Módszertani javaslatok: A további felhasználható órakeret órái felhasználhatók: - az egyes fő témák anyagának mélyebbszintű feldolgozására, elsajátítására és gyakorlására, - a tantervben nem szereplő, - de az iskola környezeti-tárgyi-személyi feltételrendszerből adódósportágak és egyéb testkulturális formák tanítására, gyakorlására. A kiválasztott és beépített anyag feleljen meg: a taníthatóság, a konvertálhatóság, a felhasználhatóság és a hozzáférhetőség elveinek, valamint az iskola testnevelés és sport hagyományainak, az adott település társadalmi környezetében lévő meghatározó szervezetek (önkormányzat, gazdasági egységek…stb.) elvárásainak. Az iskolai testnevelés és sport általános és speciális céljait, feladatait csak a tanórai (testnevelési órák) és a tanórán kívüli tevékenységek (sportórák, sportköri órák) összehangolásával és a tan378

órán kívüli tevékenységek időkereteinek tárgyi, személyi és működési feltételeinek biztosításával oldhatja meg. A Közoktatási Törvény által biztosított ún. választható időkeretből a 9-12. évfolyamnál hetente 1,5-1,5 órát szükséges erre biztosítani. A 9-12. évfolyam időkeretéből hetente (1-1 órát) a felzárkóztatásra és a házibajnokságok lebonyolítására (osztály, évfolyam, korcsoport), míg hetente (0,5 órát) a tehetséggondozásra ( a szakosztályok működtetésére) (korcsoport), lehet felhasználni. A választható időkeret témái meghatározásánál a további felhasználható óráknál javasolt elvek és ajánlások a mérvadóak. Testnevelési órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon törekedjünk: - az egészséges testi fejlődéshez szükséges intenzitás biztosítására, - öröm és élményszerzésre (sikerélmény átélésére) - változatosságra (a változatosság gyönyörködtet), - fokozatosságra, - következetességre, - rendszerességre. Minden órán és foglalkozáson a testtartási hibák kialakulásának megelőzése érdekében gimnasztika szerepeljen! Minél több foglalkozást tartsunk meg szabadtéren, állandóan bővítve az iskola szabadtéri létesítményeit, ill. a szabadtéren űzhető sportágak körét. Egy adott osztály testnevelésórán, ill. tanórán kívüli foglalkozása lehetőleg ne legyen egy napon. A testnevelés és sportfoglalkozásokon alkalmazott foglalkozási formák: - osztály vagy együttes foglalkozás, - csoport vagy csapat foglalkozás, - egyéni foglalkozás. Oktatási módszerek: - magyarázat, - bemutatás (bemutattatás), - javítás. Tanulói tevékenységek: - megfigyelés, - utánzás, - manipulálás, - cselekvéssorok létrehozása, - összefüggő cselekvéssorok létrehozása, - automatizálás, - gyakorlás, - alkalmazás, válaszadás. Az értékelés elvei: A testnevelés osztályzat összetevői: - ismeretek (testkulturális-higiéniás-táplálkozási-életmód-szervezési) 379

- technikai, taktikai tudás (jártasságok, készségek), - teljesítmény, - fejlődés. Az értékelés területi: - aktivitás (magatartás, viselkedés, cselekvés, motiváció…) - motoros képességek (erő, gyorsaság, állóképesség, hajlékonyság, egyensúlyozás) és a főbb testtájak teljesítményszintje (alsó-felső végtag, törzs) - sportági mozgástechnikák és taktikák, - sportági iránymutató teljesítményértékek. Az értékelés módja: - megfigyelés, - aktivitás értékelése, - tematikus ellenőrzés, - objektív tesztek és sportági teljesítményértékek mérése. Az értékelés elvei: Értékelési események: - tanulói aktivitás értékelése negyedévenként 1-1 osztályzattal, - motoros képességek és főbb testtájak teljesítményszintjének mérése tanévenként 2x (ősszel és tavasszal), értékelése félévenként 1-1 osztályzattal, - sportági témák, mozgástechnikák és taktikai tudás mérése félévenként és sportáganként 3-4 témában (lényeges tananyagrészek befejezését követően), értékelés félévenként és sportáganként 1-1 osztályzattal, - sportági teljesítmények mérése és értékelése félévenként és sportáganként 1-1 osztályzattal értékelve. Tanulóink testi felkészültségéről – ismereteik, jártasságaik, képességeik, készségeik színvonaláról reális képet csak olyan objektív mérések segítségével kaphatunk, amelyek lehetővé teszik: - a tanuló aktuális teljesítményszintjének mérését (kiindulási alap), - a tanuló önmagához viszonyítását (fejlesztési cél), - a tanuló (tanári és tanulói munka), eredményességének vizsgálatát (önellenőrzés), - a tanuló teljesítményének mások teljesítményéhez – évfolyam, iskolai megyei, országos – standardokhoz való viszonyítását (rangsorolás). 7-8. évfolyam Képzési tartalom és metodika: Jelentős nemi különbség alakul ki a lányok és a fiúk között, ezért a testnevelés órán szükségessé válik elkülönítésük a személyiség fejlődés érdekében. A pubertás korban az erősödő nemi kifejlődés során a gondolkodási folyamatok is másként működnek, így az azonos neműek közötti motoros cselekvéstanulás pedagógiailag is indokolt. A korosztály kritikus, ke-

380

resi a tekintélyrombolás lehetőségeit, ezért fontos a határozott, következetes, szakszerű óravezetés, a diákok elvárják a tanártól. Nagy a különbség a biológiai életkorban és a szocializációs szintekben, ezért egyénre szabottan kell differenciálni. Bonyolultabb gondolkodási műveletekre is képesek a diákok az egyre jobb megfigyelő kézség és a racionális gondolkodás erősödése miatt, de gyakorolni, nyilvános szellemi és fizikai erőfeszítéseket felmutatni nem szeretnek. A szelekció, a hangulat és ízlés szerinti válogatás (mást tenne szívesen, ezt nem szereti) erős tanár - diák konfliktusforrás. A szélsőséges önérvényesítő megoldásokat személyes beszélgetésekkel lehet kezelni, illetve a társak racionalitására is lehet hagyatkozni. A demokráciára nevelés és a vállalkozói attitüd megalapozásának nagyon fontos időszaka. A türelmes, egyénhez igazodó tanári magatartás, és a személyiség tiszteletének kinyilvánítása elengedhetetlen. A növekedés, biológiai érés - a lányokat kicsit korábban, mint a fiúkat - fáradttá, panaszossá teszik. A terhelést a fenti problémákhoz igazodva, egészségkárosítás nélkül, nagy figyelemmel kell adagolni. A tanár kiemelt felelőssége a korábbi szakasznak megfelelően továbbra is a példamutatás és a szakmailag pontos nyelvi modell bemutatása, személye lehetséges ideál a tanítványai számára. Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak

Ellenőrzési, értékelé- Kimeneti követelmények si lehetőségek (pszichomotoros, kognitív, emocionális)

Az 1-6. évfolyamokon alaki képzésként tanultak tanórai alkalmazása. Egyszerű ellenvonulások (fejlődések és szakadozások ellenvonulásban) járásban és futásban; a testnevelésben alkalmazott és szükséges rendgyakorlatok teljes köre; az óra gyakorlási rendjének betartása, csapatok alakítása; a játékrend, váltások önálló megszervezése; más, szervezési feladatok vállalása, együttműködés a terem rendjének kialakításában;

Az óra alaki fegyelmét minden óra végi értékelése. Az óraközi alakzatés gyakorlási forma váltási idejének kontrollálása. A szerek felvétele, elhelyezése idejének ellenőrzése.

Az erős alaki, gyakorlási fegyelem megtartása az egész órán. A tanári utasítások maradéktalan végrehajtása, célszerű önálló szervező kezdeményezések. Balesetmentes, másokra való tekintettel, célszerű közlekedés a tornatermi (udvari stb.) térben. Vállalkozás a terület rendjének fenntartásában.

A kontrollált, helyes végrehajtás pozitív megerősítése. A gimnasztikai gyakorlatsor csoportonkénti (3-4 fő) bemutatása.

Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások hibajavítás, maradéktalan végrehajtása.

Gimnasztika kéziszerek felhasználásával, zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialakítása. Egyszerűbb nagymozgásokkal néhány bemelegítő eljárás megismerése, alkalmazása önállóan; 2-4-816 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg két három alapformát is tartalmazhat-

381

A vonatkozó szaknyelvi szókincs, a hely, helyzet és irány megértése. A bővített gimnasztikai tudás és

nak. Aktív, passzív, dinamikus, statikus izületi mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatok. Kondicionálás tervezett gyakorlatok által, állandóan visszatérő gyakorlással, a mozgásoptimumra törekedve, a kitartást növelve. Korábbinál bonyolultabb, megtanult gimnasztikai gyakorlatsorok bemutatása, kontrollált testtartással, zenére, együtt és önállóan. Húzóerő, gyorserő, erőAz automatizált gyaállóképesség fejlesztése kisebb sú- korlatok bemutatása lyokkal. a saját párnak, a tanár lazább és a társ A biomechanikailag helyes testtar- szoros visszajelzési tást mellett; a hibák kijatudatosító, kialakító, automatizáló vítása. és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése (valamint légzőgyakorlatok) a gimnasztika részeként, testtájanként végighaladva, a testtartásért felelős valamenynyi izomcsoport erősítését, mobilizáslását, lazítását és nyújtását szolgáló mozgásanyaggal, a tanévek során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos megtartására valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hi- A mérhető, megtett bás kivitelezés javításával, valamint út, táv, idő önmagáa korosztály jellemzőinek megfele- hoz mért fejlődés lő illesztéssel a testnevelési óra megállapítása, altöbbi eleméhez; kalmanként már versengő helyzetben. Speciálisan előkészítő (cél és rávezető) gyakorlatok a feldolgozandó Áthajtások meghatáanyag függvényében. Futó-, ugró-, rozott idő alatt. dobóiskola. Futások, ugrások, dobások speciális célgyakorlatai, mint az 5-6. osztályban. A speciális képességek, a versenysport technikai modellek A versengés élméalapozása, továbbfejlesztése. nyének értékelése; Játékok, versengések futással, egyéni különbözősészökdeléssel és dobással kombinál- gek megállapítása;

382

készlet a helyzetnek megfelelő előhívása.

A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak az életkornak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása. Társas kontroll, felelősségvállalás a hibák kijavításában.

Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása. Előrelépés felmutatása a versenyeken is A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül

Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A koncentrált, mozgásoptimumra törekvő, az oktatási helyzetekre jól reagáló magatartás A megfelelő mozgástechnika

va. Gyorsasági ugrókötélhajtások, azok variációi Áthajtások (előre, hátra, keresztezett, dupla és azok egyéni variációi), páros áthajtások. A terhelhetőség sokoldalú fejlesztésének gyakorlatai, köredzések, szerek használatával. Rövidtávú vágtafutások, gyorsfutások irányváltoztatással Vágtafutások; iramfutások; futás feladatokkal.; A pontos sportági megalapozás céljából állandó hibajavítás, önmegfigyelés (pl. lépéshossz); átfutások alacsony és közepesen magas akadályok felett az azok közötti táv változtatásával is; Váltófutás Váltás helyben, lassú futás közben, párban, oszlopban, körben; közepes iramú futás közben váltóversenyek széles váltózónában. Rajtok A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtása. térdelőrajtok jelre ˙(a stabil egyensúlyi helyzet, a fokozatosan növekvő lépéshossz és az emelkedő súlypont kialakításának erős külsőtanári és társas- kontrollja mellett); alkalmanként 3-4 versenyszerű indulás, eredményes rajtvégrehajtás a feladathelyzetben. Rajtok és rajtversenyek 15-3o méteren különböző testhelyzetekből; Aerob jellegű futások a sebesség növelésével Kötetlen tartós futás 8 - 10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten; tartós futás iramnehezítésekkel; nehezítésekkel (terep, akadály), a táv növelésével. 2000- 3000 m futások növekvő

ismerkedés a visszatérő mérhetőséggel, objektív eredmény rögzítése 15 - 30 men

alkalmazása a különféle futásoknál, a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál egyéni, számszerűsített fejlődés. Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése.

A térdelőrajt technika bemutatása kisebb csoportokban; Tájékozottság a rendszeres edzés és a fizikai teljesítmények összeFelmérés 2000 m-en; függéseiről.

A technikai igényesség, pontosság dicsérete; A technikai igényes- A dobásformák megkülönbözteség, pontosság dicsé- tése, képi megjelenés. rete. A pillanatnyi koncentráció javulása. Az alaptechnika, mozgásstílus pontos rögzítése.

383

sebességgel; 2000 m futás differenciált csoportokban vagy késleltetett indítással, időre; az egyéni tempó beosztása csökkenő tanári kontroll mellett. Atlétikai ugrások (magas, távol) Helyből ugrások, sorozatugrások; távolba és felfelé ugrások az erőközlés irányát tudatosan irányítva. A lépő távolugrás oktatása: egyéni kiinduló helyről 6-8 lépésből, 50 60 cm-es elugró sávból, puha leérkező helyre, közel két lábra; az elugró láb sokszori, tudatos megfigyelése, automatizáció folyamatos hibajavítással, korrekciókkal; a vízszintes sebesség növelése. Az átlépő technikai tökélesített technikájának oktatása; 5 felgyorsuló lépéssel, erősebb kitámasztással és a levegőben lábcserével. Dobások, hajítások, vetések, lökések, szökdelések a sportágnak és az életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal, nehezékkel. A kislabda hajítás oktatása távolba; 3-5 lépéses nekifutásból, fokozódó lendülettel, a labda minél hosszabb úton történő gyorsításával; hibajavítás mellett kifinomultabb mozgástapasztalatokkal; versenyek. Lökések tömött labdával helyből egy és két kézzel; a dobóterpesz és dobóterpeszből lökés oktatása; súlylökés helyből tömött labdával, az eredmények folyamatos figyelemmel kísérése. Vetések tömött labdával, két kézzel, mindkét oldalra. Szertorna, összefüggő gyakorlatok Gurulásokkal, fordulatokkal, gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok. Talajon Elemek, elemkapcso- A torna gyakorlatelemek összeGurulóátfordulás előre, hátra, ter- latok bemutatása, a kötésének biztonsága. peszben, sorozatban is, valamint két saját siker, fejlődés A tornagyakorlatok biztonságos

384

gurulóátfordulás között felugrás félés egész fordulattal. Repülő gurulóátfordulás sérülést nem okozó tárgy felett (összetekert szőnyeg, szőnyeggel letakart zsámoly) és fekvő, térdelő társon át. Fejállás, kézállás, kézenátfordulás mindkét oldalra nyújtott testtel, segítségadás, biztosítás mellett; a segítségadás mozdulatainak elsajátítása. Támlázás két emelt, párhuzamos padon előre, hátra. Egyszerű összefüggő differenciált tartalmú gyakorlat a tanult elemekből biomechanikailag helyes testtartással, annak korrekciója tanári és társas kontrollra. Választható szereken: 2-4 részes szekrényen Felguggolás, terpeszleugrás a szekrényen hosszában (fiúk-lányok); bukfenc előre szekrényen (fiúklányok); guggoló átugrás keresztben álló szekrényen (fiúk-lányok); nagymacskaugrás (fiúk). Gyűrűn és két kötélen: lendület előre, hátra; lebegőfüggés; lefüggés; hátsó függés; homorított leugrás hátra lendületből, az elemek folyamatos összekapcsolása, Gerendán (alacsony fokozaton, lányok) Helyváltoztatások állásban, emelkedések és ereszkedések, mellső mérlegállás, homorított leugrás. Függeszkedési kísérletek Egy-két kötélen; fiúk felfelé-lefelé; lányok felfelé; Küzdősport alapozás (fiúk) A húzóerő fejlesztése küzdőjátékokkal. Sportági taktikák alkalmazása: A támadó cselek konkrét alkalmazása, ill. cselek az ellenfél támadá-

megerősítése az érté- végzése a biomechanikailag hekelés által. lyes testtartásra törekvéssel. Differenciált megítélés az egyéni képességek és kézségek ismeretében tanár-, társas- és önkontroll mellett;

A saját testtömeg feletti uralom a támasz - és függésgyakorlatokban. A támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes kapcsolódik össze, növekedik az első és a második ív, egyre biztonságosabb a talajra érkezés. A felelős, segítőkész hozzáállás gyengébb társak buzdításában, felzárkóztatásában, mint érték fogalmazódjon meg a tanári értékelésben.

A testalkat, az egyéni fejlődés és a pszichés állapot szerint erős differenciálással történjen a gyakorlási feladat megszervezése.

Több játékból álló, küzdőjátékokból álló pontszerző versengések, küzdések.

385

Küzdeni tudás és sportszerűség. A sportági szabályok jellegformáló és szocializáló szerepének megértése, az együtt játszás,

sának kiugrasztására, a küzdési feladatok közben, a reagálási gyorsaság fejlesztése, a helyzet felismerésének fejlesztése, a taktika, a stratégia megválasztásához, az egyszerű, és a kombinált technikák, cselek Grundbirkózás: a gyakorlása passzív, és aktív ellen- karfogások, a féllel. mögékerülés, a kiemelés gyakorlati Küzdések minden formája sportág- alkalmazása előkészítő egészségmegőrző jelleggel. Botvívás, botbirkóA szoros testtávolságú küzdelem: zás a támadó és védő A technikák gyakorlása álló, és stratégiák alkalmazáaktív partnerrel, helyzetek kialakí- sával. tása, kényszerítő helyzetek játékosan és küzdési szituációkban. 2-3 önvédelmi fogás és abból kiszabaduA nagyobb testtávolságú küzdelem: lás. Az ellenfél reagálásának, taktikájának, stratégiájának tesztelése ijesztéssel, csellel játékosan, ill. a tanult technikák alkalmazásával küzdési szituációkban. Önvédelem. A tanult önvédelmi technikák alkalmazása különböző ellenfelekkel, az önvédelem alapszabályainak alapos ismerete; RG, aerobic (lányok). A nőies, szép mozgás plasztikusságának sajátos izolációs gyakorlatai; a tágasság bővítése; alapjárás, érintő járás; egyszerű és összetett karmozgásokkal; sasszé kombinációk; ugrások egy lábról két lábra, egy lábra, két lábról egy lábra és két lábra plasztikai kombinációkkal, lábcserékkel; fordulatok egy és két lábon állásban és guggolásban; karés törzshullámok; gyakorlás lehetőleg tükör előtt. Aerobic lépéskombinációk, szökdelések kéz és lábmozgásokkal, irány

küzdés, test-test által történő érintkezések, összeütközések csökkentése. A támadó és legalább a támadásra reagáló küzdő magatartás, mint sportkultúrális érték elfogadása, bemutatása. Az életkorra jellemző erőből történő önmegvalósítás sportszerű keretek közé szorítása a szabályok követése által. .

Esztétikus, ritmusos és motorosan memorizált, egyéni dinamikai ízzel előadott mozgásfolyaGyakorlatok bemuta- mat, az alkotás örömének átélétása csoportos forse; önmegvalósítás mában. A gyakorlatsorok végrehajtási pontosságának állandó értékelése, a pozitív példák megerősítése.

386

és helyzetváltoztatásokkal; Mindkét sportágban összefüggő gyakorlat megtanulása zenére. Sportjátékok A motorikus képességek fejlesztését és a tanulók játékigényének kielégítését szolgáló testnevelési játékok. Az 5-6. osztályban tanult sportjáték alapozó feladatok, technikáktaktikák ismétlése, gyakorlása, variálása az egyre bonyolódó feladatoknak, helyzeteknek megfelelően, sokoldalú és többoldalú képzés. Két támadó kapcsolatának labdás és labda nélküli megoldásai; együttműködés a védekezési tapasztalatok felhasználásában. Az iskola feltételei, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték elemeinek gazdagítása, főbb támadási és védekezési megoldásainak elsajátítása.

A bővülő technikai repertoár végrehajtásának ellenőrzése folyamatos korrekciós utasításokkal; A váltakozó játékszerepek ellenőrzése. Játék esetenként bíró nélkül, az önkontroll alkalmazása.

Minden sportág technikai repertoárja, pontosságra, minőségre törekedve (a helyi viszonyok és a tantestület választása szerint, a tanulók érdeklődésének figyelembevételével.) Pl.: Korcsolyázás, sízés, görkorcsolyázás, gördeszkázás alapjai, alapiskolája. Tájékozódási futás (ahol a feltételek adottak). Kerékpározás. Kajak-kenu. Floorball. Stb. Koreografált torna-, tánc-, etűdrepertoár, nemnek megfelelő stílus erősítésével. Bonyolultabb ritmikai gyakorlatok, zene és mozgás összehangolása. A táncok térbeli, időbeli és egyéni dinamikai sajátosságainak közvetítése, a stílus kontrollált kialakítása; a szaktanár által választott legfel-

Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködés alapfokon. Alapvető labdakezelési játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. A technikai sikertelenségekből és szabálysértő magatartásból adódó, a csapatteljesítményt rontó és a pontos, lelkes játék által a csapatteljesítményt növelő egyéni elszámoltathatóság megértése.

Tájékozottság a testkulturális tartalmakban, mozgásos cselekvésekben és sportági szituációkban.

Négynegyedes, háromnegyedes ütemben, pontozott és éles ritmusban bonyolultabb motívumok kitáncolása tapssal, lábbal zenére Koreográfia bemuta-

387

A motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor A kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával Az egyéni sajátosságok és a közös produitum megjelenítése

jebb kétféle tánc motívum sorainak gyakorlása; etűddé fűzése, a rendelkezésre álló idő szerint elmélyített, aprólékos, utánzásra építő megtanítása; több etűd, repertoár felépítése.

tása iskolai programon, szülők előtt Táncház - szerű utánzással történő folyamatos táncolás

Aerob jellegű különböző távú úszások a jó technikai szint szilárdítása céljával, rövidebb távú versenyek, Versenyek. versengések Az 5. osztályban tanult úszásnemek és vízi játékok továbbfejlesztése. A mozgásműveltséget fejlesztő képzés elméleti hátterének folyamatos átadása, történetiséget és globális felhasználhatóságot érzékeltető Házi gyűjtőmunka. módon. Kirándulás, terepNépi játékok (nemzetek labdája, gyakorlat. várméta, kötélhúzás). Felkészülés a sí-, természetjáró-, vízi- és kerékpáros táborozásra. Az ember alkalmazkodóképességének történeti példái által a sport önnevelő lehetőségeinek megfogalmazása a diákok aktív közreműködésével; az olimpiai mozgalommal kapcsolatos alapvető ismeretek (cél, gyakoriság, kulturális érték) közvetítése.

Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)ben, a fejlődés felmutatása

Tanult és gyűjtött ismeretek, információk, a kulturterület legnagyobb eseményéről, az olimpia fogalmáról, a magyar élsportról, egy újabb magyar bajnokról

A tisztaság, a fittség megjelenése az önbecsülésben,

Higiéniai ismeretek bővítése a nemi Felszerelés ellenőrjellegeknek megfelelően és a szük- zése, önellenőrzés. séges időbeli adagolással; Néhány fontos információ ismeA pozitív példák rete a tematikákban. Balesetvédelmi alapismeretek; fele- pozitív megerősítése. lősség a társnak nyújtott segítségadásban; étkezési, pihenési, drogprevenciós és szexuális testkulturális vonatkozásokról információk átadása, azok feldolgozása. A helyi adottságok függvényében edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás, szánkózás, korcsolyázás, síelés, evezés, falmá388

szás stb. az időjárásnak megfelelő öltözködés, a közlekedés, a környezetvédelem értő gyakorlása

9-11. évfolyam: A kondicionális képességek (állóképesség, erő) fejlesztése, az egyéni sajátosságok és a nemre jellemző különbségek megszilárdítása a mozgáskoordinációs képességek fenntartásában. Egészséges életmód, aktív egészség megalapozása. 12. évfolyam: A rendszeres fizikai aktivitás megalapozása, felnőttkorba való átmentése, egészséges életmód gyakorlása, kondicionális és koordinációs képességek harmóniájának megteremtése és tökéletesítése. Belső vizsgák rendje: Témák:

Vizsga formája

Külső vizsgák rendje: 10. évfolyam (alapvizsga):

Motorikus teljesítmények és gyakorlati sportági gyakorlati technikák, taktikás és tudásszint felmérése. Az egészséges életmód tud- elméleti nivalói.

12. évfolyam (érettségi vizsga)

Sportjátéktudás felmérése gyakorlati Motorikus teljesítmények és főbb testtájak teljesítményszintjének mérése. Az egészséges életmód tud- elméleti nivalói.

A tanterv megvalósításának feltételei: (A 9-12. évfolyam osztályainál a fiúk és lányok óráit külön-külön csoportban szervezve tartjuk meg –két évfolyamonkénti – párhuzamos osztály lányainak-fiainak összevonásával. Az így kialakított csoportok létszáma 9-10. Évfolyamnál 33 főt, 11-12. Évfolyamnál a 35 főt ne haladja meg.)

389

Tárgyi feltételek: Eszközök: Mozgássorozat-ábrák, hanglemezek, hangszalagok, kazetták, videofilmek, diák, magnetofon, erősítő, hangfal, TV, videolejátszó, diavetítő, tanári kézikönyvek, feladat- és gyakorlat- gyűjtemények, példatárak, szabálykönyvek. A tanulók egyéni felszerelése: Sportcipő, váltózokni, nadrág, trikó vagy mez, tréningruha, tisztálkodáshoz szükséges eszközök (szappan, törölköző). Tanárok munkaruhája: - garnitúra melegítő - 2 db mez - 1 db nadrág - 1 pár tornacipő - 1 pár bemelegítő cipő - 1 db anorák Létesítmények: - tornaterem - ugrómeder nekifutóval - öltöző (zuhanyzóval és WC-vel) Tornatermi berendezések és felszerelések: tornapad (4 m-es) 8 db bordásfal (kétrészes) ugrószőnyeg 3 db ugródomb 2 db talajszőnyeg 2 és 4 m-es 4-1 db zsámoly 8 db ugrószekrény és ugródeszka 2 db mászókötél 6 db gyűrű 1 pár korlát 1 db gerenda 1 db öltözőpad. felemáskorlát 1 db Atlétikai szerek és felszerelések: magasugrómérce 1 db magasugró léc (műanyag) 2 db súlygolyó (3-4-5 kg-os) vasból 5-5-5 db kislabda (maroklabda) 10 db váltóbot 3 db Sportjátékok eszközei: 390

kézilabda, kosárlabda, röplabda, futball-labda kosárlabda-állvány és palánk 1 pár

5-20-10-10 db

Kéziszerek: ugrókötél, gumikötél, karika, gumi vagy műanyaglabda, tömöttlabda (l, 2, 3, 4 kg-os) súlyzókészlet (100 kg-os) 1 garnitúra

10-10-10-10 db

Egyéb felszerelések: mérőszalag (25-50-méteres) 1-1 stopperóra tanáronként 1 mentőláda 1 9-10. évfolyam Cél: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. A társakhoz való alkalmazkodás, valamint a helyzet felismerési feladatok gyors végrehajtásának a fejlesztése. Zárt rendben végzett feladatok elsajátítása. Zárt rendben végzett feladatok gyakorlása Követelmények: A tárgyszakasz egészére vonatkozó: A rendgyakorlatokat alakilag jól hajtsa végre. A gyakorlatokat egyöntetűen és gyorsan hajtsa végre. Tudjon menetelni rövid ideig lépéstartással. Törekedjen a távolság megtartására fejlődés és szakadozás közben. Sajátítsa el a távolságtartás végrehajtásának követelményeit kanyarodásnál. Tudja a menetsebességet az utasítás szerint megváltoztatni. Tartalom: Sorakozás. Jelentésadás. Fejlődések és szakadozások Menetirány változtatása járás közben. Menetsebesség változtatása. Lépéshosszúság változtatása. Egyszerű ellenvonulások. Módszertan: A gyakorlatokat a tanár vezetésével, osztálykeretben végezzék. Értékelés: A jó és hibátlan végrehajtást mutassuk be. Kis csoportban végezzünk ellenőrzést és értékelést. Alapképesség fejlesztés Cél: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Az izom, a légzés, valamint a keringési rendszer fejlesztése. 391

Cél specifikus gyakorlatok elvégzése. Gyorserő- és kitartóképesség fejlesztése. Követelmények: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Ismerje meg a gyakorlatok hatásmechanizmusát. Tudjon 8-10 gimnasztikai gyakorlattal önállóan bemelegíteni. A gyakorlatokat tartalmilag és formailag is helyesen hajtsa végre. Tudjon 2-4-8 ütemű és 2 mozgásformát tartalmazó szabad és kéziszergyakorlatokat végrehajtani. A gyakorlatok közötti pihenőidő kiiktatásával, kitartóképességét fejlessze. Tudjon 2-4-8 ütemű és 2 mozgásformát tartalmazó szabad és kéziszergyakorlatot önállóan végrehajtani. Tartalom: Szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú kéziszer gyakorlatok. Társas bordásfal és tornapad gyakorlatok. Megegyezik a 9. évfolyaméval. Módszertan: Együttes és csoportonkénti osztályfoglalkoztatási formát célszerű választani. Az anyagközlés: szóban közléssel, bemutatással, illetve bemutattatással történjen. Önálló gyakorlatvégzésre, bemelegítésre a feltételeket meg kell teremteni. Szükség esetén segíteni kell. Értékelés: Az önálló gyakorlatvégzésre irányuljon. Figyelje meg a gyakorlatok helyes sorrendben történő végrehajtását, ennek minőségét és hatásfokát. Atlétika Cél: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. A képességek terheléssel is végzett dinamikus fejlesztésével, teljesítményét látványosan javítsa. A mozgások végrehajtásának javítása. A teljesítmények javítása. Követelmények: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Képességei fejlődésének arányában tudja mozgásvégrehajtását korrigálni. Futás: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Tudja mozgásának technikáját a távhoz igazítani. Ismerje a rövid és hosszú távhoz szükséges futótechnikát. Tudjon 60 m-es futásban; fiú 9-9,5 mp lány 9,5-10,5 mp időt elérni. A 12 perces futásban: fiú 2200 m lány 1800 m teljesíteni. Tudjon 60 m-es futásban: fiú 9.9,5 mp lány 9,5-10,5 mp időt teljesíteni. A 12 perces futásban: fiú 2400 m lány 2000 m lefutni.

392

Ugrás: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. A levegőben repülés (sodródás) közben végrehajtott mozgástechnikáját célszerűen javítsa. Távolugrás: Tudja a levegőben a jó talajra érkezés feltételeit megteremteni. Legyen képes: fiú 400 cm lány 350 cm körüli ugrásra. Legyen képes a lábát leérkezés előtt felhúzva vagy megemelve tartani. Tudjon: fiú 400 cm lány 350 cm fölött ugrani. Magasugrás: Tudja a léc fölött történő átjutást durva formában végrehajtani. Figyelje meg a lábak léc felett történő átjutásának sorrendjét. Legyen képes: fiú 40-45 cm lány 30-35 cm súlypont emelkedésre. Tudja érzékelni meddig tart az emelkedés (sodródás). Legyen képes: fiú 45-50 cm lány 35-40 cm súlypontemelkedésre. Dobás: A tantárgyszakasz egészre vonatkozó. A lendületszerzést követően törekedjen a szer folyamatos gyorsítására. Törekedjen fokozatosan növekvő erőközlésre. Legyen képes a tömött labda hátradobásánál: fiú (3 kg) 7 m lány (2 kg) 6,5 m fölötti teljesítményre. Tudja a szert a legmagasabb ponton kidobni. Legyen képes a tömöttlabda hátradobásánál: fiú (3 kg) 7,5 m lány (2 kg) 7 m fölötti teljesítményre. Tartalom: Atlétikára előkészítő gyakorlatok. Futó, dobó és ugróiskola. Futó, és ugró doboképességet fejlesztő gyakorlatok. Futás: Fokozó és vágtafutások. Iramfutások. Térdelőrajt és rajtversenyek. Kitartó futás. Gyorsfutás: 80 méteren. Közepes iramú futás 1000 méteren. Váltófutás. Ugrás: Távolugrás: guggoló vagy lépő technikával. Magasugrás: átlépő vagy guruló technikával. Távolugrás: guggoló vagy lépő technikával. Magasugrás: választott technikával. Dobás: Kislabdahajítás nekifutással, keresztlépéssel. Súlylökés helyből, becsúszással. Kislabdahajítás. 393

Súlylökés oldalfelállásból beszökkenésből. Módszertan: A szervezet nagyarányú változása, a testsúly gyarapodása, valamint a testmagasság növekedése következtében az atlétikai mozgásformákat rendszeresen kell gyakorolni. Mivel a terhelés pontosan adagolható, előtérbe kerülnek az előkészítő gyakorlatok. A nagyfokú koordinációt igénylő ügyességi versenyszámok gyakorlására több időt kell fordítani. Az általános és speciális bemelegítésre mindig gondolni kell. Értékelés: A mozgásforma helyes technikai végrehajtása, valamint a hozzá tartozó teljesítmény azonos elbírálás alá kerül. Az adottságokat mindig figyelembe kell venni. Ez különösen osztályozás alkalmával fontos szempont. Felmérő versenyek rendszeres lebonyolításával a javulást, stagnálást vagy éppen a visszaesést pontosan nyomon lehet követni. Torna Cél: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. A torna sajátos eszközeivel a bátorság, az egyensúlyozó és tájékozódóképesség, valamint a biztonságérzet fejlesztése. A tornagyakorlatokhoz szükséges speciális képességek (lazaság, hajlékonyság) fejlesztése. Elemkapcsolatok és gyakorlatok végzésével az állóképesség fejlesztése. Követelmény: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Tudjon gyakorlatelemeket, összekötő elemek felhasználásával összekapcsolni. Tudjon egy talajtorna és egy szergyakorlatot bemutatni. Talajtorna: Tudjon átfordulásokat, fordulatokat sorozatban végrehajtani. Tudjon kézen és fejenállni (2 mp). Az egyensúlyi helyzeteket tartsa meg. Merjen repülést igénylő gyakorlatokat biztosan végrehajtani. Statikus átfordulást és fordulatokat igénylő gyakorlatelemeket tudjon összekapcsolni. Legyen képes átfordulások vagy fordulatok után statikus helyzetben biztosan tartózkodni. Törekedjen a repülést igénylő mozdulatokat magas ívben végrehajtani. Tudjon 4 elemből talajgyakorlatot bemutatni. Gyűrű: Tudja az alaplendületet biztonságosan végrehajtani. A statikus helyzetet igénylő gyakorlatelemeket biztosan mutassa be. Tudjon egy erőelemet bemutatni. Alaplendületből biztosan tudjon egy másik elemet végrehajtani. Legyen képes két gyakorlatelem összekapcsolására. Lendületből tudjon egy leugrást bemutatni. Tudjon 3 elemből gyakorlatot végrehajtani.

394

Korlát: Támaszban tudjon előrehaladni. Tudjon támaszban fordulatokat végrehajtani. Tudjon lendületből leugrani. Támaszban legyen képes alaplendületet végrehajtani. Tudjon átfordulást előre végrehajtani. Lendületből egy leugrást biztosan hajtson végre. Tudjon 3 elemből gyakorlatot végre hajtani. Gerenda: Tudjon gerendán járni, futni. Fél és egészfordulatokat biztosan hajtson végre. A leugrás ívét legyen képes növelni. Tudjon végrehajtani műjárásokat. legyen képes szökkenés végrehajtására. Egyensúlyi helyzetet biztosan tartson meg. Tudjon 3 elemből gyakorlatot végrehajtani. Támaszugrás: Tudjon a dobbantóról erőteljesen elugrani. A repülés ívét legyen képes növelni. A második ívhez szükséges helyzetet teremtse meg. Legyen képes vízszintes alatti lebegőtámaszos ugrást végrehajtani. Tudjon támaszból ívben repülve leugrást végrehajtani. Egy ugrást lebegőtámasszal hajtson végre. RSG Tudjon bemutatni egyszerű kar és lábgyakorlatokat. Tudjon egyszerű gyakorlatokat bemutatni a tanult mozgásformák felhasználásával. Tartalom: Előkészítő: Célgimnasztikai, rávezető, valamint a tornászos képességeket fejlesztő speciális gyakorlatok. Talajtorna: Fejállás. Fellendülés kézállásba. Kézenátfordulás oldalt. Mellső mérlegállás. Repülő gurulóátfordulás előre. Kézállás. Mérlegállás. Fejenátfordulás. Gyakorlatelem kapcsolatok. Összefüggő gyakorlat. Gyűrű: Alaplendület. Zsugorlefüggés. Lefüggés. Lendület hátra, homorított leugrás. Alaplendület. Lefüggés. Emelkedés hátsófüggésbe. Hátsó függésből emelés vissza. 395

Vállátfordulás előre. Korlát: Ugrás támaszba. Támaszban alaplendület. Támlázás előre. Lendület előre terpeszülő támaszban Terpeszülő támaszból gurulóátfordulás előre. Kanyarlati leugrás. Emelés felkarállásban - átfordulás terpeszülő támaszba. Gerenda: Járások előre, oldalra. Testhelyzet változtatások. Leugrás: függőleges repülés. Járások különböző kartartásokkal és körzésekkel. Leugrás: függőleges repülés fordulatokkal. Támaszugrás: Guggolóátugrás. Lány: Felguggolás leterpesztés. Fiú: Terpeszátugrás. RSG Nyújtott és íves kartartások. Törzsdöntések fokozatai. Lábemelések és lendítések. Forgások. Érintőjárás. Hinta és hármaslépés. Kartartás variációk. Törzshullám. Galoppszökdelések. Keringőlépés. Módszertan: Az oktatásnál és gyakorlásnál lehetőleg sok azonos szert szükséges alkalmazni. Az elemkapcsolások oktatása türelmet igényel. A könnyebb és nehezebb megoldási mintákat célszerű bemutatni. A tanulók törekedjenek a modellek között a számukra végrehajtható mintákat kiválasztani. A gyakorlat összeállításánál a szükséges képességeket is figyelembe kell venni. Fel kell hívni a figyelmet a kezdő és befejező gyakorlatelem megfelelő kiválasztására. Értékelés: Fontos megfigyelési szempont az egymással összekapcsolható gyakorlatelemek helyes kiválasztása. Az eredményes megoldásokra hívjuk fel a figyelmet. 396

Mutassuk be. Osztályozásnál a logikus elemkapcsolatokat értékeljük a végrehajtás során jelentkező hibákat kis mértékben vegyük figyelembe. Sportjátékok Cél: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Ahhoz, hogy a tanuló a sportjátékokban jelentkező feladatköreit jól el tudja látni, a hely és helyzetváltoztatáshoz szükséges gyorsaságot fejlessze. Egy második labdajáték mozgásanyagának megismertetése. 9. A technikai elemek gyors végrehajtásának a fejlesztése. 10. A játékhoz szükséges állóképesség növelése. Követelmények: Két labdajátékot ismerjen meg. A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Tudjon a csapattársakkal együttműködni. Legyen képes a szabályok betartására. Játékban törekedjen biztos labdakezelésre. Eredményesen tudjon részt venni egyszerű támadásban. Az ellenfél gólszerzési szándékát tudja megakadályozni. Törekedjen gól (pont) szerzésére. Tudjon eredményesen támadást indítani. Legyen képes a rövid ideig tartó szoros emberfogás eredményes végrehajtására. Vállalkozzon támadás-befejezésre. Tudjon gólt (pontot) szerezni. Kézilabda: Tudja a labdakezelési feladatokat technikailag jól végrehajtani. A labdakezeléssel kapcsolatos gyakorlatokat feladathelyzetben kevés hibával tudja végrehajtani. Tudjon támadásnál játék közben jól helyezkedni. Legyen képes területvédekezést végrehajtani. Jó helyzetben lévő társnak tudja a labdát bejátszani. Tudjon védők között, fölött átlőni. Tudjon lövőcselt végrehajtani. Támadásból gyorsan tudjon védekezésben visszahelyezkedni. Legyen képes "passzív" védőfal fölött gólt lőni. Tudjon a szabályok betartásával játszani. Kosárlabda: Tudja a labdakezelésre vonatkozó, valamint a lépésszabályt betartani. Tudjon kosárra dobni feladathelyzetben, közel 50 %-os teljesítménnyel. Legyen képes emberfogásos védekezést végrehajtani. Játékhelyzetben vállalkozzon kosárlabdadobásra 30 %-os teljesítménnyel. Legyen képes 10-15 percig folyamatos játékra. Tudjon tartósan emberfogással játszani. Támadásnál tudjon gyorsan helyezkedni. Tudjon játszani módosított szabályokkal. Labdarúgás: Tudjon mozgó labdát megállítani. A mozgó labdát legyen képes társhoz továbbítani. Tudjon mozgó labdát kapura lőni. Találati valószínűség 7 m-ről üres kapura 50 %-os. Tudjon kapus feladatkört ellátni.

397

Feladathelyzetben legyen képes kényszerítő átadást végrehajtani. Felugorva tudjon kapura fejelni. Tudjon szabályosan szerelni. Tudjon a kapuhoz közel és távol védőfeladatokat végrehajtani. Tudjon kispályán játszani. Röplabda: Tudja nyitásnál a labdát az ellenfél térfelére juttatni. A sikeres végrehajtás valószínűsége 30 %. Tudjon folyamatosan adogatni alkar és kosárérintéssel. Tudjon nyitáshoz eredményesen hozzáállni. Teljesítménye érje el a 40 %-ot. Tudjon feladást végrehajtani feladathelyzetben. Tudja a labdát kosárérintéssel átjátszani feladathelyzetben. A sikeres végrehajtás valószínűsége 50 %. Legyen képes társaival összehangolt védekezés végrehajtására. A sikeres végrehajtás valószínűsége: Nyitásnál: 60 %-os. Leütésnél: 40 %-os. Tudjon játszani könnyített szabályokkal. Tartalom: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Előkészítő gyakorlatok: Labda nélküli mozgások, labdakezelési gyakorlatok. Képességfejlesztés labdával. Kézilabda: Átadások és átvételek mozgás közben. Kapura lövés helyből és mozgásból. A kapus játéka. Területvédelem. A védelem fellazítása adogatással. Ötletjáték. Lövő és átadási cselek. Kapura lövés felugrásból, beugrásból és bedőlésből. Résekre helyezkedés: bejátszás. Betörés. Visszahúzódás támadásból védekezésbe. Területvédekezés 1-2 zavaróval. Játék könnyített szabályokkal. Kosárlabda: Egy- és kétkezes átadások. Labdavezetés. Kosárra dobás egy leütéssel. Kettős, hármas lefutások. Emberfogásos védekezés. Játék. Közvetett átadások. Bejátszás. Betörések. Kosárra dobás mozgás közben átvett labdával. Tempódobás. Emberfogásos védekezés. Elzárás. Leválás elzárásból. 398

Játék 2:1 és 3:2 ellen. Játék módosított szabályokkal. Labdarúgás: Álló és mozgó labda rúgása. Mozgó labda megállítása. Fejelés helyben és mozgás közben. Kapura lövések. A kapus játéka. Helyezkedés védelemben és támadásban. Kispályás játék. Fejelés felugrással. Cselezés. Szerelés. Kényszerítő átadások. Szélső játék. Kispályás játék. Röplabda: A labda továbbítása alkar és kosárérintéssel. Játékelemek alkalmazása feladathelyzetben. Nyitásfogadás. Feladás. Magaskosárérintés. A játékterület "befedése" védekezésnél. Játék. Módszertan: A bemelegítést, a labdakezelést és az egyszerű technikai gyakorlatok felhasználásával célszerű elvégezni. A megfelelő fejlesztés érdekében a gyakorlást gyakorló verseny és feladathelyzetben végeztessük. Játszanak emberelőnyös és emberhátrányos helyzetben is. A szabályok módosítása a játékhoz szükséges technikai és taktikai feladatok végrehajtásának könnyítését, illetve nehezítését szolgálja. Játék során a létszám változtatása szolgálja a feladatok végrehajtásának érdekeit. Értékelés: A technikai feladatok végrehajtását mind a minőség, mind a teljesítmény alapján célszerű elbírálni. A gyakorlóhelyzetben történő elbírálást váltsa föl a feladathelyzetben végzett felmérés. Ez támpontot ad a taktikai elemek megítéléséhez is. Zenére végzett mozgások, küzdősportok Tartalom: Lányok: Fiúk:

Népi és társastánc Kötöttfogású birkózás 399

Foglalkozások szabadban Tartalom: Síelés, korcsolyázás, turisztika További felhasználható órák Cél: A lemaradás pótlása 11-12. évfolyam Rendgyakorlatok Cél: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó a vonulásokhoz szükséges távolság helyes felvételének és megtartásának, valamint a társakkal való együttmozgás végrehajtásának a tökéletesítése. A gyakorlatok hibátlan végrehajtásához szükséges törekvés fejlesztése. A mozdulatok esztétikus és automatizált végrehajtásának kialakítása. Követelmények: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó Tudja és akarja figyelmét az esztétikus végrehajtásra összpontosítva, az utasításokat jól végrehajtani. Tudja a távolságot futás közben és feladat végrehajtás közben is tartani. A tanult mozgásformákat tudja hibátlanul végrehajtani. Tartalom: Keresztező ellenvonulás futás közben. Az előző évek során tanultak gyakorlása. Módszertan: Tanulja meg és sajátítsa el a rendgyakorlat vezetését. Értékelés: A jó gyakorlatvezetést értékeljük. Alapképesség fejlesztés Cél: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Önmaga, valamint csoport bemelegítésének elsajátítása. Melegítésnél kéziszereket használja. A gyakorlatvégzés hatékonyságának fejlesztése.

400

Követelmények: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Igényelje a nehéz feladatok előtti bemelegítés elvégzését. Tudjon önállóan bemelegíteni. A gimnasztikai alapformákat helyes ütemben és formailag pontosan hajtsa végre. Önállóan végzett bemelegítéssel tudja fizikai képességeit fejleszteni. Tartalom: Szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú kéziszergyakorlatok. Társas, bordásfal és zsámolygyakorlatok. Megegyezik a 11. évfolyaméval. Módszertan: Megfelelő ellenőrzés mellett a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatás után a gyakorlatokat önállóan állítsák össze és hajtsák végre. A célgyakorlatoknál segíteni szükséges. Atlétika Cél: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. A gyakorlatok helyes technikai végrehajtásával, melyek adottságaihoz igazodnak teljesítményét növelje. A vezető mozzanatokat korrigálja. Az adottságokhoz közelálló mozgásformák teljesítményét növelje. Követelmények: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Az atlétika valamelyik, az egyéni adottságnak legjobban megfelelő ágában lényeges teljesítmény javulást mutasson fel. Futás: Tudja javítani a különböző távoknál futótechnikáját. Tudjon 60 m-es futásban: fiúk 8,9-9 mp, lány 9-9,5 mp időt teljesíteni. A 12 perces futásban: fiú 2500 m, lány 2200 m teljesítsen. Azonos a 11. évfolyaméval. Ugrás: Távolugrás: Távolugrásnál leérkezés előtt tudja térdét felhúzni, illetve lábát megemelni. Legyen képes: fiú: 400 cm, lány: 350 cm fölötti ugrásra. Tudjon szabályos elugrósávból ugrani. Rohamát mérje ki és korrigálja. Teljesítményét jó adottságok esetén növelje. Magasugrás: Törekedjen arra, hogy ugrását a léc leverése nélkül hajtsa végre. Tudja megfigyelni a helyes végrehajtás mozzanatait. Legyen képes fiú: 50 cm, lány: 40 cm körüli súlypontemelkedésre. Amennyiben adottságai lehetővé teszik, növelje teljesítményét. Legyen képes: fiú: 50 cm, lány: 40 cm körüli súlypontemelkedésre.

401

Dobás: Tudja a szert dobásnál felgyorsítani, a dobás legmagasabb pontján és megfelelő szögben kidobni. Legyen képes a tömöttlabda hátradobásánál: fiú (3 kg) 8 m, lány: (2 kg) 7 m fölötti teljesítményre. Legyen képes adottságainak megfelelően teljesítményét javítani. Tartalom: Atlétikára előkészítő gyakorlatok. Futó, ugró és dobóiskola. Atletikus képességeket fejlesztő speciális gyakorlatok. Futás: 11. Gyorsfutások. Ritmusváltásos és ismétlőfutás. Állóképességi futás. 12. Vágtafutások. Állóképességi futás. Ugrás: 11. Távolugrás: választott technikával. Magasugrás: választott technikával. 12. Megegyezik a 11. évfolyaméval. Dobás: 11. Kislabdahajítás: nekifutással. Súlylökés: oldalfelállással, becsúszással. 12. Megegyezik 0 11. évfolyaméval. Módszertan: A teljesítmény javulása és a mozgásvégzés minőségének összefüggéséről meg kell győződni. A rendszeresen végzett felmérések ezt a célt szolgálják. Az egyéni adottságok kedvező kihasználásához segítséget szükséges nyújtani. Azokat, akik kiemelkedő teljesítményre képesek célszerű versenyen indítani. Értékelés: A teljesítmény elbírálása kerüljön előtérbe. A közel azonos képességűek teljesítményeit lehet összehasonlítani. Az adottságnak megfelelő teljesítménynél javulás várható el. Osztályozásnál javítási lehetőséget szükséges biztosítani. Torna Cél: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Az elmúlt évek során megszerzett képességek, ismeretek és tulajdonságok szintentartása. A fejlettebb képességek birtokában a gyakorlat biztos végrehajtásának fejlesztése. A tornászos testtartás fejlesztése. Követelmények: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. Tudjon gyakorlatelemeket jól és biztonságosan összekapcsolni. Mutasson be talajon, tornaszeren és ugrásban gyakorlatot.

402

Talajtorna: Tudjon dinamikus gyakorlatelemet követően statikus gyakorlatelemet végrehajtani. Tudjon olyan gyakorlatot bemutatni, melyben azonos mennyiségben szerepelnek a statikus és dinamikus elemek. Azonos a 11. évfolyaméval. Gyűrű: Tudjon a tanult gyakorlatelemekből gyakorlatot összeállítani és bemutatni. Legyen képes a gyakorlatot elvárható lendülettel bemutatni. A gyakorlat legalább 4 elemet tartalmazzon. Azonos a 11. évfolyaméval. Korlát: Tudjon az eddig tanult gyakorlatelemek felhasználásával gyakorlatot bemutatni. Legyen képes a gyakorlatot biztonságosan végrehajtani. A gyakorlat legalább 4 elemet tartalmazzon. Azon a 11. évfolyaméval. Gerenda: Tudjon az eddig tanult gyakorlatelemek felhasználásával gyakorlatot bemutatni. A gyakorlatot biztosan tudja végrehajtani. A gyakorlat legalább 5-6 elemet tartalmazzon. Azonos a 11. évfolyaméval. Támaszugrás: A fiúk tudjanak legalább vízszintes lebegőtámasszal ugrást végrehajtani. A lányok tudjanak vízszintes alatti támaszugrást végrehajtani. Megegyezik a 11. évfolyaméval. RSG Tudjon törzsgyakorlatokat végrehajtani. Tudjon végrehajtani szökkenéseket és szökdeléseket. Egyszerű gyakorlatot tudjon bemutatni. Tartalom: Előkészítő: célgimnasztikai, rávezető valamint a tornászos képességeket fejlesztő speciális gyakorlatok. Talajtorna: Gurulóátfordulás hátra, futólagos kézállásba. Összefüggő gyakorlat Gyakorlatelem kapcsolatok. Összefüggő gyakorlat. Gyűrű: Összefüggő gyakorlat Összefüggő gyakorlat Korlát: Összefüggő gyakorlat Összefüggő gyakorlat

403

Gerenda: Összefüggő gyakorlat Összefüggő gyakorlat Támaszugrás: Fiú: Terpeszátugrás Lány: Guggolóátugrás Azonos a 11. évfolyaméval. RSG Törzshullámok Galoppszökdelés előre, oldalra. Szökkenő hármaslépés Gyakorlatsorok összeállítása. Módszertan: Sok gyakorlóhely kialakításával a szerrekerülés lehetőségének növelése. Az összefüggő gyakorlatok tervezését segíteni, irányítani szükséges. A segítségnyújtást meg kell szervezni. A képességek legjellemzőbb hiányosságait pótolni szükséges. Értékelés: Figyeljük meg a gyakorlatelemek összekapcsolásának helyes sorrendjét. Az elemkapcsolatokban és a végrehajtásban mutatkozó hibákat azonnal javítsuk. A gyakorlat bemutatását osztályzattal értékeljük. Adjunk módot a javításra. Az osztályozás szempontjait előre ismertessük. Sportjátékok Cél: A tantárgyszakasz egészére vonatkozó. A sportjátékok olyan mértékű megkedveltetése, hogy az alkalmas legyen hosszú távon a mozgásigény kielégítésére. A játékban való részvétel megkedveltetése. A győzelemhez szükséges küzdőkedv fejlesztése. Követelmények: Tudja megfelelő szinten a megismert sportjátékok mozgásanyagát alkalmazni. Legyen képes a saját vagy az ellenfél csapatának jó eredményét reálisan értékelni. Kézilabda: Tudjon támadásban eredményesen közreműködni. Legyen képes emberfogásos védekezésre. Akarjon és tudjon gólt lőni. A tanult technikai és taktikai elemek felhasználásával tudjon játszani. Kosárlabda: Tudjon több dobásformával eredményesen kosarat elérni. 404

Találati valószínűség 40 %-os. Tudja a lepattanó labdát megszerezni. Tudjon üres területre betörni. A tanult technikai és taktikai elemek felhasználásával tudjon játszani. Labdarúgás: Tudjon földről pattanó labdát átvenni. Tudjon kapáslövést végrehajtani. A tanult technikák és taktikai elemek felhasználásával tudjon játszani. Röplabda: Tudjon feladást hátra is végrehajtani. Legyen képes leütésre. Tudja a sánc mögötti területet biztosítani. Az eddig tanult elemek felhasználásával játék. Tartalom: Előkészítő gyakorlatok. Labda nélküli mozgások. Labdakezelési gyakorlatok. Képességfejlesztés labdával. Kézilabda: Kapura lövések beugrással, elhajlással. Emberfogásos védekezés. Elzárás. Leválás zárásból. Játék. Kosárlabda: Tempódobás Lepattanó labda megszerzése. Vegyes védekezés. Elzárás. Leválás. Játék. Labdarúgás: Léglevétel. Pattanó labda átvétele. Kapuralövés. Támadás helycserével. Játék. Röplabda: Feladás hátra. Leütés. Sánc. Sánc mögötti terület biztosítása. 405

Játék. Módszertan: Alkalmazzuk többször a feladathelyzetben végzett gyakorlást. A gyakorlatok gyors végrehajtását szorgalmazzuk. Fektessünk nagy hangsúlyt a gól (pont) szerzésére. Ne tűrjük meg játékban a komolytalanságot. A mérkőzést vezessük vagy vezettessük. Az eredményt rögzítsük. Értékelés: A technikai elemek végrehajtását törekedjünk feladathelyzetben elbírálni. Osztályozni technikai elemek végrehajtását és teljesítményét lehet. A kiemelkedően jó játékos teljesítményét is értékeljük. Zenére végzett mozgások, küzdősportok Tartalom: Lányok: Fiúk:

Népi és társas tánc Kötöttfogású birkózás

Foglalkozások szabadban Tartalom: Síelés, korcsolyázás, turisztika További felhasználható órák Cél: A lemaradás pótlása. Tehetséggondozás.

TANTERVI MODULOK

TÁRSADALOMISMERET Tantárgyi kompetenciák: A Társadalomismeret modultantárgy integráló szerepet tölt be a jelenismereti tárgyak között: felöleli a legszemélyesebb pszichológiai ismereteket, a társadalmi viszonyokat leíró szociológiai megközelítéseket, valamint a gazdasági, jogi és állampolgári ismereteket is. A témák sokféleségéből és a rendelkezésre álló csekély óraszámból nyilvánvalóan következik, hogy ebben az esetben nem hagyományos értelemben vett tantárgyról van szó, amelyben az „egy tudomány - egy tantárgy” elve érvényesül. Az elsődleges cél itt nem az, hogy kis polihisztorokat neveljünk, sokkal inkább az, hogy az iskola közvetlenül is válaszoljon a diákok szocializációs szükségleteire, segítse őket abban, hogy könnyebben elsajátítsák a társadalmi normákat, hogy a későbbiekben könnyebben be tudjanak illeszkedni a társadalomba.

406

A Társadalomismeret esetében tehát különösen fontos kérdés az ismeretátadás és készségfejlesztés „hatékonyan működő” arányának megtalálása - ami persze legfőképpen az órai munka szervezésében jelenik meg. Egy ilyen jellegű tárgynak ugyanis az alapvető társadalomtudományi ismereteken túl politikai és szociális mintákat, készségeket is kell közvetítenie. Szemlélete szorosan kötődik az aktuális társadalmi gyakorlathoz, illetve a diákok társadalmi tapasztalataihoz. Ebben az értelemben a Társadalomismeret közvetlenül is a jövő tantárgya, az egész életre szóló tanulás része. A tanítás alapvető célja az, hogy kifejlessze a diákokban a készséget és a hajlandóságot, hogy életük további részében is tudatosan és kritikusan foglalkozzanak társadalmi kérdésekkel. A tárgy igazi értékét nem az mutatja, hogy a diákok mit ismernek és tudnak a tanulás idején az iskolában, hanem az, hogy hogyan viselkednek majd további életük során, amikor ismeretlen helyzetbe kerülnek. A Társadalomismeret tantárgy módszertani sajátossága tehát az induktivitás, amely tanítás személyességében és a társadalmi gyakorlathoz való közelségben jelenik meg. A diákok társadalmi tapasztalatai ugyanis sok esetben ellentmondanak az iskolában tanult elveknek és fogalmi általánosításoknak, ezáltal könnyen hiteltelenné válhat mind a tanár, mind a tananyag. A Társadalomismeret modultantárgy részletes érettségi követelményeiről: A Társadalomismeret modultantárgy legfőbb sajátosságát az adja, hogy úgynevezett modultárgyként kerül az iskolákba, ami azt jelenti, hogy óraszáma heti egy óránál kisebb, azaz hivatalosan 18 óra egy tanévben. Önálló tantárgyként tehát lényegében csak akkor jelenhet meg az iskolákban, ha valamely más tantárggyal, illetve modultantárggyal integrálódik. Elméletileg ugyan elképzelhető olyan variáció is, hogy az adott iskola több tanév anyagát tömbösíti, de a gyakorlatban ez nem tűnik szerencsés megoldásnak, mivel a tananyag nagy hangsúlyt fektet az életkori sajátosságokból adódó szocializációs szükségletekre. A Társadalomismeret modultantárgy súlyát ebben a rendszerben éppen az adja, hogy - ha kis óraszámban is - a 7-12. évfolyamon folyamatosan jelen van, követve a diákok szocializációját. A Társadalomismeret modultantárgy jellege az érettségi követelmények szempontjából azt jelenti, hogy valóságosan két esetben lehet majd érettségizni ebből a tárgyból: 1. Amennyiben az adott iskola a saját szabadon fölhasználható órakereteiből kiegészíti a modultantárgy csekélyke óraszámát. 2. Amennyiben a Társadalomismeret más tantárgyakkal, tárgyakkal integrálódik. a) Az egyik lehetséges típus az, ha az ún. modultárgyak - Mozgóképkultúra és médiaismeret, Tánc és dráma - kerülnek egy oktatási és érettségi keretbe b) A másik lehetséges típus a társadalomtudományi tantárgyakkal - Emberismeret és etika, Filozófia - megvalósuló érettségi integráció. c) A harmadik típus pedig a nagyobb óraszámú, hagyományosabb tantárgyakkal - Történelem, Irodalom, Osztályfőnöki óra stb. - való összekapcsolódás az érettségi során. Fontos azonban leszögezni, hogy Társadalomismeret modultantárgy részletes érettségivizsgakövetelményei az első variációra lettek megfogalmazva. Konkrétan mindez azt jelenti, hogy ez a követelményrendszer arra vonatkozik, aki önálló tantárgyként - legalább két éven keresztül heti két órában - tanulja a Társadalomismeretet. Mindez válasz arra a nyilvánvalóan jogos felvetésre is, mely szerint az érettségi követelményrendszer túlzott méretű (teljesíthetetlen) a kerettantervben megadott óraszám alapján. Ez így van. Úgy gondoljuk, hogy ennek a követelményrendszernek a teljesítéséhez minimum dupla annyi óra szükséges, mint amennyit a kerettanterv a modultantárgy számára megfogalmaz. Természetesnek tartottuk azonban, hogy először a bővebb keretet készítsük el. 407

Ebből azonban az is következett, hogy - más tárgyaktól eltérően - a Társadalomismeret modultantárgy részletes érettségivizsga-követelményei (elsősorban a gazdasági ismeretek és a pszichológia terén) a kerettantervi követelményeken túlmutató követelményeket is tartalmaznak. Az előzőekből szervesen következik, hogy a különböző tantárgyakkal történő integráció kérdései - legalábbis az érettségi vizsga terén - csak a későbbi tapasztalatok, illetve szabályozás nyomán tisztázódhatnak. Az itt megfogalmazott vizsgakövetelmények ugyanis önálló tantárgyként definiálják a Társadalomismeretet. Ezeket nem lehet egyszerűen egy másik tárgy (pl. a történelem tantárgy) „B” tételeként kezelni. Ugyanez vonatkozik bármely más tantárggyal - pl. a hasonló helyzetben lévő modultantárgyakkal - történő összekapcsolódásokra is. A Társadalomismeret modultantárgy másik sajátossága az, hogy követelményrendszere alternatív jellegű: két olyan tudományterületet tartalmaz - a közgazdaságtant, illetve a pszichológiát -, amelyből az érettségi vizsga során választhatnak a tanulók. A részletes érettségi követelményrendszer megfogalmazásakor természetesen mind a két tudományterület esetében megfogalmazódik az érettségi vizsga cél- és követelményrendszere mind írásban, mind a szóbeli terén. A kerettantervi szabályozás nyomán megjelenő Társadalomismeret modultantárgy többféle tudomány, illetve tantárgyi terület ötvöződéséből jött létre. Jelenlegi formájában ezek a területek még nem értek össze szerves egésszé. A tantárgy jellegéről két fő álláspont alakult ki: 1. A Társadalomismeret több önálló tantárgyi területből áll - társadalomismeret, pszichológia vagy gazdasági ismeretek, valamint jelenismeret -, amelyek mind tartalmukban, mind módszertani téren egymástól függetlenül működnek. A részelemek - különösen a pszichológia - nem kapcsolódnak igazán egymáshoz, a tananyagok eltérő módon építkeznek, más-más tanárt igényelnek stb. 2. A Társadalomismeret hosszú távon egységes tantárgyat alkot majd. A különböző területek egyre kevésbé jelentenek majd önálló tartalmakat, sokkal inkább eltérő megközelítési módokat, szemléleteket képviselnek. A tárgy komplex tartalmakra - pl. család, szocializáció, iskola, helyi társadalom, nemzet, glóbusz - épül, amelyeknek szociológiai, politológiai, szociálpszichológiai, gazdasági, filozófiai stb. oldalait vizsgáljuk meg. Természetesen a jelenlegi dokumentum - az általános érettségivizsga-követelményeknek megfelelően - az első variációnak megfelelően készült. Itt tehát a tantárgyi elemek elkülönülten szerepelnek, ami persze nem jelenti azt, hogy a gyakorlati bevezetés során ne lehetne integráltabb formában is érvényesíteni a Társadalomismeret érettségivizsga-követelményeit. A részelemek elkülönülése miatt szólni kell még egy - a tárgy kialakulatlanságából fakadó – terminológiai problémáról is. Nevezetesen arról, hogy a modultárgy egészének elnevezése és egyik alapvető részelemének elnevezése azonos. Ezt a továbbiakban úgy oldjuk fel, hogy 1. ha a modultárgy egészéről beszélünk, akkor nagybetűvel írjuk: Társadalomismeret; 2. ha a 9-10. évfolyamos tananyagról lesz szó, akkor kisbetűvel írjuk: társadalomismeret. A vizsga általános célja: A Társadalomismeret modultantárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten – két nagyon fontos elvárás fogalmazódik meg. Egyrészt az, hogy a vizsgázó minél több ismeretet gyűjtsön az őt körülvevő társadalmi viszonyokról, együttélési szabályokról és mintákról. Másrészt annak bemutatása, hogy a vizsgázó mennyire képes megszerzett ismereteit sze408

mélyes formában - önálló véleményeként - elmondani. Ez részben azt jelenti, hogy saját élményeit és tapasztalatait mennyiben képes általános formában is megfogalmazni, részben pedig azt, hogy a fölvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat és eseteket mondani. A vizsga két szintje: Mind a középszintű, mind az emelt szintű vizsga két részből áll: 1. írásbeliből 2. szóbeliből A középszintű vizsga elsősorban az elsajátított ismereteket - elsősorban fogalmakat - méri, illetve az alapvető ismeretek számonkérésén túl legfőképpen arra irányul, hogy a diákok tudatosítsák (megértsék) a körülöttük lévő világot. Az emelt szint vizsgája tudományosabb jellegű, ugyanis az emelt szintű vizsga legfőképpen a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokban való jártasságot feltételez, összetettebb és önállóbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket vár el. Fontos megjegyezni, hogy a középszintű követelmények egésze vonatkozik az emelt szintre is: az emelt szint számára megfogalmazott követelmények a középszinthez képest kiegészítésként értelmezendőek. Ebből az is következik, hogy egy-egy témakör követelményeinek részletező leírását a középszint követelményei tartalmazzák. 11. –12. évfolyam Célok és feladatok: Közvetlenül segítse a diákok társadalmi beilleszkedését és járuljon hozzá a tudatos életvezetés kialakításához. Segítse továbbá a felkészülést a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre. Mutassa be a kultúra, a társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatokat. Fejlesztési követelmények: Állampolgári és társadalmi ismeretekben a társadalmi együttélés szabályainak tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakítása. A gazdasági ismeretekben az alkotó munka megbecsülésén a hivatástudat fejlesztésén alapuló pályaorientációt segítse elő. A jelenismeretben meg kell ismerkedniük a modernizáció főbb trendjeivel és ellentmondásaiv 11. évfolyam A 11. évfolyamon a helyi tantervben az A változatot (gazdasági ismeretet) választottuk. Gazdasági ismeretek Belépő tevékenység formák: 409

Grafikonok, táblák elemzése Vita, gazdasági problémák megoldási lehetőségeiről Önálló forrásgyűjtés Gazdasági tevékenységek tervezése Szituációs játékok Témakörök: Vállalkozások szerepe, a vállalkozó A munka világa Nemzetgazdaság Világgazdaság A továbbhaladás feltételei: Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy – egy gazdasági probléma okairól és megoldási lehetőségeiről. 12. évfolyam Jelenismeret Belépő tevékenységek: Esetfeldolgozás, esetelemzés, értelmezés Egyéni és csoportos anyaggyűjtés Kurrens irodalom, sajtó, dokumentumok önálló feldolgozása Témakörök: Az új gazdasági és társadalmi világrend Kultúra és globalizáció Az életmód átalakulása A növekedés határai Továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló tájékozódásra és véleményformálásra.

410

TÁNC ÉS DRÁMA 9-10. évfolyam Célok és feladatok: Középpontban a drámajáték eszköztára és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalása a tanulók tevékenységén keresztül. A Tánc és dráma tevékenységközpontú. Szükséges az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése. Gyakran együtt szerepel a játék és a munka. A Tánc és dráma lehetőséget nyújt: - a tanuló képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására a dráma a tánc mint művészi kommunikációs forma megtapasztalására valós emberi szituációk illetve fiktív történések különböző színházi formákban történő megjelenítésére hogy a tanulók a tanterv más területein elsajátított ismereteiket készségeiket a drámában a táncban is alkalmazni tudják hogy a tanulók minél több előadást bemutathassanak minél több színházi előadást megtekinthessenek Fejlesztési követelmények: A változatos dramatikus, táncos tevékenységformákban való részvétel. A táncot felépítő technikai elemekkel való improvizáció. Belépő tevékenységek: Drámai, színházi alkotások szerkezetének felismerése, elemzése. Mozgásmotívumok átvétele és továbbfejlesztése. Mozgásmotívum – sorok kialakítása önállóan, egyéni tervezés alapján. Témakörök: Improvizáció Maszkos játék Színházi, dramaturgiai alapfogalmak Drámai konvenciók csoportosítása, egymásra építése A színházi műfajok és stílusok tanulmányozása Mozgásmotívumok kialakítása, megadott szituáció, zene vagy téma alapján A továbbhaladás feltételei: A legfontosabb színházi műfajok és stílusok ismerete, felismerése. A legfontosabb színházi és drámai fogalmak ismerete. Részvétel legalább egy, a tanul mozgáselemekre épülő mozgásetüd létrehozásával. Eszközök: Hangszerek felosztása – hangszínek – kifejezőerejük (látogatás a zeneiskolában) 411

Az orgona, a hegedű a fagott, a fuvola, a klarinét, a tárogató, a bőgő és a gordonka. Verdi: Nabucco – rabszolgák kórusa (részlet) Puccini: Pillangókisasszony – Cho-Cho Szan áriája Zaffirelli: Rómeó és Júlia (filmrészlet) Csajkovszkij: Hattyúk tava (részlet) Szmetana: Moldva (részlet) Különböző érzelmi állapotok kifejezésére szolgáló szituációs gyakorlatok. (kifejezés, mimika és tánc) Tankönyv: Gabnai Katalin: Drámajátékok Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok középiskolásoknak Videóanyag: a táncművészeti főiskolások vizsgaelőadásaiból (2004), filmrészletek

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 8. évfolyam Célok és feladatok: A mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai tárgy, elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van a korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió; sugalmazza hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól; étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Mivel a film, a televízió és az Internet átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. Az audiovizuális olvasás-és írástudás a médiaműveltség (media literacy) egyik összetevője, melynek további két eleme az írott szövegekre vonatkozó olvasás-és írástudás és a napjaink információs társadalmában egyre fontosabb digitális szövegekre vonatkozó olvasás-írástudás. A médiaműveltség fejlesztése szoros kölcsönhatásban van a résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátításával, valamint a kritikai és kreatív képességek fejlesztésével. Ily módon hozzájárul a Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák fejlesztése közül az anyanyelvi kommunikációs készség, a digitális, a szociális és állampolgári kompetenciák valamint esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztéséhez. A tantárgy oktatásának elsődleges célja tehát, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő felkészültséget szerezzenek a különböző - elsősorban audiovizuális - médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat - vagyis az mozgóképi írás-olvasástudás és a kritikai médiatudatosság fejlesztése. Ehhez azonban alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottságra, a naiv fogyasztói szemlélet bizonyos fokú átértékelésére van szükség. Az ehhez szükséges képességek a nyolcadikos korosztálynál az élményekkel telített helyzetekben, művek és műsorok feldolgozásá412

val, önálló és csoportosan végezhető kreatív gyakorlatok sorozatában, a tematika tevékenységközpontú feldolgozásával fejleszthetőek, hogy a gyerekek nézőként meg tudják különböztetni a hírt a kommentártól, a szerzői művet a műfaji alkotástól, felismerjék az audiovizuális művekműsorok megformálásában megjelenő tulajdonosi vagy politikai szempontokat. Fejlesztési követelmények: A célokból és a feladatokból adódóan a sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a technikai képreprodukcióknak miféle viszonya van a valósághoz, a mozgóképi közlésmód mennyiben alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására, egyúttal a személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikációt (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen láttatják oly sokan a magaskultúra és egyúttal a személyiség autonómiája veszélyeztetőjének (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás) -, de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére és a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték-és érdekrendszerének felismerését jelenti. Ezért a tárgy oktatása során az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára. A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék mozgóképi kifejező képességüket és kifejezőkedvüket, ezzel segítve őket személyes és árnyalt audiovizuális mondandójuk megfogalmazásában. A digitális technológiák térnyerése megkerülhetetlenné teszi, hogy a tanulók aktív résztvevői, ne csupán passzív befogadói legyenek az audiovizuális kommunikációnak. Belépő tevékenységformák: Művek, műsorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a mozgóképi szövegek /film, televízió, videó, komputerjáték, web/ terjedelméből adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhető, a műveket a kötött időkereteken kívül kell megtekinteni). Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában:

413

kreatív gyakorlati feladatokkal (pl.: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése). megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés) Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képek csoportosítása, kollázs-készítés, szöveg-kiegészítés, story-board /rajzos skiccekkel illusztrált beállításterv/ ill. jelenet-terv készítése, élőkép /pillanatra megdermedő szituáció/ kialakítása, árnyjáték, főcím-készítés /pl. egy tévéműsor bejelentkező képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés) Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció (pl. művelődéstörténeti, technikatörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján, optikai eszközök készítése, bemutatása). Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása sajtóanyagokra, moziműsorokra, rádió és televízió műsorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, önportré, fotó ill. videoetűd készítése, forgatókönyv készítése, interjú készítése, filmelőzetes megtervezése ill. elkészítése, logó ill. címlaptervezés, munkanapló készítése). TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK Mozgóképnyelv

A mozgókép előzményei, a film és a mozi felfedezése

A mozgóképi közlés előzményei (valósághű kép, fény és árnyjátékok, történetmesélés képekkel, képsorozatok, képregény). A technikai képrögzítés és érzékelés alapjai, eszközei. Sokszorosítás, távközlés.

A mozgókép alaptulaj- A mozgókép kettős természete (reprodukció és ábrázolás). A fodonságai lyamatos tér és idő felbontása és újraszerkesztése (jelenet, képsor, beállítás). A mozgókép hatáskeltő Közelkép, megvilágítás, ismétlés, hossz és tempó. eszközei A nézői figyelem irányítása, a kiemelés A mozgóképi elbeszé- Az események időbeli és oksági rendje. Expozíció és lezárás. Forlés dulat és epizód. Cselekmény, történet, elbeszélés. A montázs szerepe a A montázselv. tér és az idő mozgóképi Filmtér és filmidő (folyamatos, párhuzamos és a korábbi időben ábrázolásában játszódó cselekvés ábrázolása). Mozgóképi szövegek rendszerezése A mozgóképi szövegek Az eltérő hordozók alapján (a celluloidtól a digitális adathordozórendszerezésének alap- ig).A megjelenés helye szerint (a mozitól a televízión át a kompujai terjátékig és az Internetig). A valóság ábrázolásához való viszony szerint (dokumentum-fikció).Tematikai és ábrázolási rokonságok mentén (műfajiság). 414

A média társadalmi szerepe A médiakörnyezet

A médiumok (média) és a médiaszöveg fogalma. Közvetlen és közvetett (mediális) kommunikáció, tömegkommunikáció.

A média funkciói és a nyilvánosság

Az informálás és dokumentálás, a nyilvános vita, a szórakoztatás, a szolgáltatás, illetve az üzleti-gazdasági funkció. Az írásbeliség megjelenésétől az internetig: a közvetítő közeg jelentősége, az udvari, a polgári és a modern társadalmi nyilvánosság. A tömegkommunikáció kialakulásának feltételei.

A média nyelve

A megértés feltétele a közös nyelv. A képekkel történő kommunikáció sajátosságai, a mágikus gondolkodás. Az írott, a szimbólikus és a technikai kódok.

A mediatizált közlésmód néhány jellemző tulajdonsága

Hol, mikor és kinek villog a képernyő: médiafogyasztási szokások megfigyelése. Ki üzen, kinek és miért: a média intézményei, tulajdonosai, közössége. A medaitizált közlésmód egyirányúsága, a szövegekre jellemző erős sztereotipizáció. A műsoridő, mint tulajdon. A közszolgálati és a kereskedelmi média. A közönség, mint vevő és áru. A befolyásolás technikái: műsorrend, tematizáció, csatorna-image kialakítása, a nézettség maximalizálásának elve, a sorozatelv.

A valóság médiarepre- A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek, stb. tapasztazentációja lati valóságtól eltérő megjelenítése a médiában. A médiaszövegek, mint a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok A nyomtatott médium Újság, képregény, fotóregény. néhány jellegzetes szövegtípusa A nyomtatott médium jellegzetes ábrázolási eszközei

Cím, címlap, kép, képaláírás, rovatszerkezet.

A reklám

A reklám szerepe a demokratikus tömegtársadalmakban (a választás lehetősége és kényszere). A célcsoport.

A hírműsor

Amitől a hír hírré válik: a kiválasztás okai és módjai. Intézményesült hírforrások. Hír és kommentár megkülönböztetése. A pártatlanság követelménye és annak teljesíthetősége.

415

A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírására és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni, pl. a dokumentumfilm és a játékfilm között. Az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez: Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk (kifejező eszközök, műfajok, stílusok) megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, egyszerűbb szöveg megalkotása, átkódolás, transzformációs képességek (kép-szöveg, szöveg- szöveg, szöveg-mozgás, mimika, testbeszéd, élőbeszéd, szöveg – kép). Alkalmazás ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas), írásbeli és képi kommunikációs képességek kialakítása, lényegkiemelő képesség fejlesztése. Önálló véleményalkotás, értékelés helyzetekről, jelenségekről, személyekről, konfliktusokról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal, vagy szöveges formában történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet: Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége. Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, vagy önálló gyűjtés alapján. Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása munkanapló formájában (képi, írásbeli, szóbeli). Szituációs játékokban (improvizációk, történetek, konfliktusok eljátszása), jelenetekben való részvétel és az együttműködés írásbeli, szóbeli értékelése. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. A tanulók saját munkáinak esztétikai színvonala.

416

11–12. évfolyam Célok és feladatok: A mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumi oktatás során is elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését, az önálló és kritikus attitűd kialakítását és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, egyben a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. A 8. évfolyamon megszerzett alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottság felidézését követően a cél a filmnyelvi tájékozottság és kifejezőkészség fejlesztése mellett elsősorban a stílustörténet néhány fontos mozzanatának ismerete, a műismeret, és az elemzési készség fejlesztése. Fontos eleme a tárgy gimnáziumi oktatásának a mozgókép magaskultúrájának és tömegkultúrájának viszonya, az eltérő alkotói és nézői szerepek felismertetése. A médiaismereti stúdiumok elsősorban a médiaintézményekre ható alapvető gazdasági, politikai és jogi, illetve a médiaszövegek befogadására, a közönségre hatással lévő tényezők tanulmányozását célozzák. Tárgyalni kell a tapasztalati valóság és a média által reprezentált, filmvásznon, képernyőn megjelenő virtuális világ viszonyát, az eltérés tényén túl annak okait, például az etnikumok és a különböző kultúrák tekintetében. A 11. és a 12. évfolyamokon a művek feldolgozása során fokozatosan erősödik a fogalmi gondolkodás, az absztraháló készség fejlesztése, a mozgóképi szövegek értelmezésénél pedig az ismeretek alkalmazása. Ugyanakkor továbbra is meghatározó a kreatív gyakorlatok, az önálló tevékenységi formák, a projektmunka szerepe. Belépő tevékenységformák: A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásában az általános iskola végén alkalmazott  többnyire élményközpontú, kreatív helyzetekre épülő  tevékenységformák többsége érvényesen adaptálható a gimnáziumi környezetben is. Művek, műsorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a mozgóképi szövegek (film, televízió, videó, komputerjáték, web) terjedelméből adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhető, a műveket a kötött időkereteken kívül kell megtekinteni). Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában: kreatív gyakorlati feladatokkal (pl: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése), megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés). Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képsor-terv, story-board /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, élőkép /pillanatra megdermedő szituáció/ kialakítása, megvilágítási kísérletek, főcím-készítés /pl. egy tévéműsor bejelentkező képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés). Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció (pl. alkotók pályaképe, filmstílusok, filmműfajok bemutatása, nézettségi adatok feldolgozása, fogyasztói szokások, trendek értelmezése, művelődéstörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján). Az életkori sajátosságoknak megfelelő és a fogalmi gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztését szolgáló tevékenységek, így az esszéformában feldolgozott problémák, pl. összehasonlító elemzés, kritikaírás. Szakfolyóiratok tanulmányozása, idegen nyelvű szakirodalom gyűjtése, szakirodalmi

417

szövegek kivonatos összefoglalása, absztraktok készítése. Szerkesztési feladatok, headline és filmelőzetes készítés. Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása  sajtóanyagokra, moziműsorokra, rádió és televízió műsorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, forgatókönyv készítése fotó ill. videoetűd készítése, interjú és riport készítése, filmelőzetes megtervezése ill. elkészítése, logó ill. címlaptervezés, munkanapló készítése). 11. évfolyam TARTALMAK A látvány mozgóképi megszervezésének alapjai Kép és valóság elhatárolása: a keretezés. A kamerea és a kép tárgyának viszonya (képkivágás, nézet, kameremozgás). Az elbeszélő helyzete a mozgóképi szövegben (a leíró és a szubjektív kép). A megvilágítás A montázs szerepe a mozgóképi szöveg megformálásában A montázs szerepe a jelentésalkotásban.Jellegzetes montázstípusok (lineáriscselekményábrázoló, párhuzamos és szeriális montázs).Belső montázs.A szerepjáték.A valóság és a mozgókép viszonya A valószerűség és a hitelesség. Filmműfajok, a műfajfilmek jellemzői Rendszerezés kultúrtörténeti összefüggésben, a magas és a tömegkultúra.A stílus és az archetípus.Rendszerezés néhány jellemző műfaj szerint, pl.western, melodráma, thriller.A sztár szerepe a tömegkultúrában.Filmsztár és médiasztár. A mediatizált közlésmód néhány további jellemző tulajdonsága A média szerepe az állampolgárok számára érvényes témák megfogalmazásában: a kultiváció elve.Globális és lokális: kulturális sokszínűség és egyenkultúra.A médiaszövegek közönsége mint virtuális közösség. A szappanopera A szappanopera ábrázolási módja.Jellegzetes tematika, hőstípus és narráció a szappanoperákban.A reklám és a klip A reklám és a klip fogalmazási módja: a társítás.A célcsoport.Befolyásolási technikák a reklámokban. 12. évfolyam TARTALMAK Szerzői film és tömegfilm Rendszerezés az alkotói szándék és a nézői elvárás szerint: szerzői film, tömegfilm.A szerzői film néhány stíluskorszakaA szovjet avantgarde, a német expresszionizmus.Az olasz neorealizmus,

418

európai új hullámok.Epizódok a magyar film történetébőlA háború előtt; az 50-es évek, a 60-as évek, a 70-es évek, a kortárs magyar film. A társadalmi nyilvánosság és a médiaintézmények A médiaintézmények.A média szabadságának határai (politikai, gazdasági és jogi kontroll, törvények, kvóták) morális határok; az ábrázolás normái: a személyiség védelme, az erőszak ábrázolása. A valóság médiareprezentációja Az ideológia és a politika reprezentációja. Tapasztalati valóság és az audiovizuális médiában megjelenő virtuális valóság viszonya. A hírműsorok A hírek objektivitása. Hír és vélemény. Hírek a piacon. A hiteles médiaszemélyiség és a néző megszólítása. Az új médiumok közlésformái Multimédia és Interenet. Szövegformálás, - választés és – befogadás a linearitás és a szövegek hierarchiájának eltűnésével. A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során tudja alkalmazni is. Tudjon különbséget tenni a művészfilm és a tömegkultúra jellemző alkotásai között a témaválasztás, a formanyelv és a feldolgozási mód szempontjából. Ismeri a filmtörténet nagy korszakainak egy-egy jellegzetes alkotását, és ismeri a magyar filmtörténet néhány meghatározó alkotóját, filmjét. Részt vesz riportok, videó etűdök, iskolai eseményekről készült képes beszámolók készítésében. Tisztában van a média befolyásolási technikáival, tudatosítja és alakítja saját befogadási szokásait. Mozgóképkultúra és médiaismeret tankönyvek és segédletek: Hartai László – Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret Tankönyv 12-18 éveseknek KO – 0097 Képkorszak Szöveggyűjtemény a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásához KO – 0098 Hartai László – Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret 1. KO – 0223 Hartai László – Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret 2. KO – 0224 Gyenes Zsolt – Hartai László – Kozák Zsuzsa: Mozgókép – és médiaismeret feladatgyűjtemény 8 – 12 osztályosoknak ISBN: 9639589160 Eszközök: digitális fényképezőgép (2 megapixeles) digitális fényképezőgép (3 megapixeles) kameraállvány fényképezőgéphez videokamera VHS –C videokamera MiniDV

1 darab 3 darab 1 darab 1 darab 1 darab 419

lámpa videokamerához kameraállvány videokamerához mikrofon lámpa, állvánnyal multimédiás számítógép videó vágásához írásvetítő (hordozható) vetítővászonnal

1 darab 1 darab 1 darab 3 darab 1 darab 1 darab

MŰVÉSZETEK

MŰVÉSZETTÖRTÉNET Tantárgyi kompetenciák: Tájékozódás térben és időben: Korstílusok ismerete, felismerése a stílusjegyek alapján. Adott műalkotás stílusának felismerése, elhelyezése térben és időben. A művészettörténet legjelentősebb alkotásainak felismerése, stílusának ismerete, elhelyezése térben és időben. Elemző képesség: A vizuális alapelemek jelentőségének felismerése a műalkotás esztétikai értékelésekor. Forma és tér kapcsolatának értelmezése épület vagy szobor elemzésekor. A pont, vonal, szín, folt, tónus jelentőségének felismerésére festmény, grafika elemzésekor. Kapcsolódási pontok keresése, felismerésére a mű, az alkotó és a történelmi, kulturális kontextus között. Forrásfeldolgozás és közvetlen érzékelés után következtetések levonása. Alapvető ikonográfiai és ikonológiai ismeretek elsajátítása, alkalmazása. Vizuális minőségek felismerése. Befogadás képessége: Tapasztalatok gyűjtése a művészet és közönség kapcsolatának mechanizmusairól. Műalkotások hatásmechanizmusainak felismerése. A művészet jelentőségének felismerése az emberi kapcsolatok alakulásában. A művészeti ágak közti összefüggések, a műfajok közti kölcsönhatások mechanizmusának értése, felismerése. Személyes tanulságok keresése a művek befogadás során. 11. évfolyam A barokk művészete Európában és hazánkban. A XVIII. század európai kultúrája. Klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus stílusjegyei, legjelentősebb külföldi és hazai példái. Az eklektika és szecesszió stílusa. Városunk művészeti emlékei.

420

12. évfolyam A tudományok és művészetek kapcsolatának és különbségeinek megértése a XX. század tükrében. Az esztétikum néhány sajátosságának felidéző képessége. A kortárs művészeti irányzatok és a média kapcsolata. Kultúrtörténeti, művészettörténeti mű- és tárgyelemző ismeretek elmélyítése. Az irodalom és a történelem érettségi témakörök kiegészítése, komplexitása. Társművészetek. Az avantgárd és az 1945 utáni művészet tendenciái. Helyi kiállítások elemzése, közös megbeszélése. Beszélgetés formatervezőkkel, építészekkel, belsőépítészekkel, művészekkel. Szükséges taneszközök: Tankönyv: Az építészet, szobrászat, festészet kincsei 1-4 kötet (Mozaik Kiadó) Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban Szabó Attila: Művészettörténet Tatai Erzsébet: Művészettörténet Eszközök: Multimédiás szett – laptop, projektor, videó lejátszó, hangfalak, diavetítő, diasorozatok.

ZENETÖRTÉNET Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával a cél. A zenei élmények, ismeretek, sokrétű, különböző zenei hatások segítsék a zenei világkép kialakítását. A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékelteti. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, vélemény nyilvánítási készsége. Az irodalom, képzőművészet és történelem tantárgyaknál tanultakkal összekapcsolva mind a magyar, mind az európai zeneirodalmi alkotások, korok jellemzői, műfajai és stílusjegyei megismertetése a legfontosabb. Korszakok: - középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus. romantika, XX. század zenéje. Felhasználható: - Könyvtári gyűjtés, - CD- k, - videók

421

Eszközök: - A zene könyve - H. M. Brown: A reneszánsz zenéje - Gülke: Szerzetesek-polgárok trubadúrok (a középkor zenéje) - Menuhin-Davis: Az ember zenéje - Darvas Gábor: Zenei minlexikon, videofilmek, CD

422

VI. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanév első óráján minden szaktanár tájékoztatja tanulóit a követelményekről, és a számonkérés módjairól, az értékelés szempontjairól. Alapkövetelmény a rendszeres számonkérés. Ezért a heti 1-2 órás tantárgyaknál félévenként minimum 2-4, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Iskolánkban megállapodás, hogy a témazáró dolgozat idejét előre megbeszéljük a tanulókkal, a naplóban ezen időpontot jelezzük, elkerülve ezzel azt, hogy egy napon több tárgyból legyen témazáró dolgozat. Az a tanuló, aki egy tantárgyon belül két darab témazáró dolgozatot nem ír meg, csak osztályozó vizsga letételével osztályozható az adott tárgyból. Témazáró dolgozatot csak hosszabb ideig tartó betegség esetén lehet pótolni a szaktanárral való megbeszélés alapján. Szóbeli értékelés minden óra végén történik, akár az egész osztályra vonatkozóan, akár kiemelten egy-egy jól teljesítő tanulóra. A nagyon gyengén teljesítő tanuló figyelmét fel kell hívni a folyamatos munka fontosságára, és el kell érni, hogy javítson eredményét. Az önértékelés fejlesztésének egy lehetősége adódik, ha a felelet végén megkérjük a tanulót, értékelje saját munkáját. Jó légkörű, egészséges értékítélettel és erkölcsi érzékkel rendelkező osztályokban a többi tanuló véleménye is kérhető. A félévi zárások előtt legalább egy hónappal értesíti az osztályfőnök azokat a szülőket, akiknek a gyermeke valamely tantárgyból bukásra áll. A tantárgyi előmenetel elbírálása Az elméleti tantárgyakban elért előmenetelt az alábbi szempontok szerint kell értékelni: a tanuló tárgyi ismerete, az ismeretek önálló alkalmazásának foka. Az előmenetel elbírálására valamennyi tantárgyban öt érdemjegyet (osztályzatot) kell alkalmazni. Jeles (5) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált időszak tantervi anyagát kifogástalanul megértette és elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre helyes, tudatos és biztos feleletet ad. Megszerzett tudását gyakorlati feladatokon alkalmazni tudja, a tananyag összefüggéseit képes feltárni. Jó (4) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tantervben megszabott anyagot érti és elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre nehézség nélkül válaszol. A tananyag összefüggéseinek meglátására, részletkérdések kiemelésére képes. Megszerzett tudását gyakorlati feladatokon kisebb segítséggel alkalmazni tudja. Közepes (3) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tananyag lényeges részeit ismeri, az ismeretek gyakorlati alkalmazása terén esetenként fellépő nehézségei leküzdéséhez tanári segítségre szorul.

423

Elégséges (2) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges alapvető ismereteket elsajátította ugyan, de ezekről csak irányító, kisegítő kérdések alkalmazásával tud számot adni. Elégtelen (1) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a továbbhaladáshoz szükséges alapvető ismeretekkel, jártasságokkal és készségekkel nem rendelkezik. A testnevelésből állandó jelleggel felmentett tanulót osztályozni nem kell. A bizonyítványba és az anyakönyvi lapra érdemjegy helyett a „Felmentve” szót kell bejegyezni.

424

VII. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelménye és formái A tanuló magatartásának elbírálása A magatartás minősítésére négy osztályzatot kell használni: A magatartás osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni az igazolatlanul mulasztott órák számát is. Példás (5) a tanuló magatartása, ha a Házirendben felsorolt követelményeknek maradéktalanul megfelel. Aki minden tekintetben figyelembe veszi a közösség érdekeit. Önként vállal és végez feladatokat. Példás nem lehet, ha osztályfőnöki figyelmeztetést kapott, vagy igazolatlanul hiányzott. Jó (4) a tanuló magatartása, ha a Házirendben felsorolt követelményeknek általában megfelel. Aki nem kezdeményez. Elfogadja a körülményeket, melléjük áll. Beilleszkedik ugyan az osztályközösségbe, de társaival nem foglalkozik. Jó nem lehet, ha igazgatói figyelmezetést kapott, vagy több alkalommal igazolatlanul hiányzott. Változó (3) a tanuló magatartása, ha a Házirendben felsorolt követelmények teljesítésében ingadozó, az elbírált tanulmányi időszakban figyelmeztetésben vagy intésben részesült. Rossz (2) a tanuló magatartása, ha a Házirendben felsorolt követelmények teljesítésében hanyag, a közösség fejlődését súlyosan hátráltatja, vagy az elbírált tanulmányi időszakban fegyelmi büntetésben részesült. A tanuló szorgalmának elbírálása A szorgalom minősítésére – a magatartás minősítésétől függetlenül – négy osztályzatot kell használni. Példás (5) a tanuló szorgalma, ha kötelesség-teljesítése kifogástalan, a tanítási órákra való felkészülésében állhatatos törekvést, odaadást tanúsít. Akinek tanulmányi munkához való hozzáállása példa értékű társai előtt. Nem lehet példás, aki előző évi vagy félévi eredményéhez képest kettőnél több tárgyból rontott. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha iskolai és munkahelyi munkáját teljesíti, vállalt kötelezettségeit elvégzi. Felkészülésében időnként hiányosságok tapasztalhatók. Nem lehet jó szorgalmú, aki bukott valamely tárgyból. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai, munkahelyi és otthoni munkájában csak időnként tanúsít igyekezetet, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Tanulmányi teljesítményei hullámzóak, felkészülése sok esetben hiányos. Nem lehet változó szorgalmú, aki háromnál több tárgyból bukott. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességeit gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Tanuláshoz való hozzáállásában rossz példa az osztályban. Ha a tanuló magatartásában, szorgalmá-

425

ban tartós igyekezet vagy feltűnő javulás tapasztalható, jutalommal, kitüntetéssel célszerű további jó munkára serkenteni. Ha a tanuló magatartása fokozott nevelői ráhatással sem változik kellően vagy súlyos vétséget követ el, vele szemben a Házirendben foglaltak szerint kell eljárni.

426

VIII. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya Az írásbeli beszámoltatás formái a./ témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló egy vagy két tanórát kitöltő formája, mely az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megköveteli. A témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak b./ egyéb iskolai dolgozat: egy tantervi téma valamely részének legfeljebb egy órás számonkérési formája. Tartalmazhatja az ismeretek felidézését és alkalmazását együtt és önállóan is. c./ esszé jellegű házi dolgozat: megadott szempont alapján kéri számon a tanult anyagot, esetenként egyéni anyaggyűjtést is megkíván. Szükséges hozzá tehát a szakirodalom használata, valamint a szövegalkotási ismeretek. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátjai Az esszé jellegű házi dolgozat beadási határidejét úgy kell megállapítani, hogy egy hétvégét magába foglaljon, hogy a tanuló anyagot gyűjthessen, elmélyülhessen a munkában. A témazáró dolgozat időpontját a szaktanár legalább egy héttel előbb bejelenti, egyéb dolgozatét legkésőbb előző órán. A témazáró dolgozatok teljesítményének érdemjegyekké alakítására szolgáló lehetőségek I. változat II.változat III. változat IV. változat Jeles 90-100 % 90-100 % 91-100 % 85-100 % Jó 80-89 % 80-89 % 81-90 % 70-84 % Közepes 70-79 % 65-79 % 61-80 % 55-69 % Elégséges 60-69 % 0-64 % 41-60 % 40-54 % Elégtelen 0-59 % 0-49 % 0-40 % 0-39 % Az első változat erős, jó képességű osztálynál, emeltszintű csoportnál használható. A szaktanár feladata az osztály képességének ismeretében - nevelő, fejlesztő szándékkal – a megfelelő változat kiválasztása. A témazáró dolgozatok kétszeres súllyal való értékeléséről a szaktanár dönt. Erről tanév elején tájékoztatja a tanulókat. Az ilyen érdemjegyek piros színnel kerülnek a naplóba. A tanulók teljesítményének értékelése

427

Alapelvei: Személyre szóló Igazságos, korrekt Rendszeres Előremutató Formái: Szóbeli (szóbeli felelet, tanórai tevékenység) Írásbeli (röpdolgozat, teszt, esszé jellegű dolgozat, témazáró dolgozat) az írásbeli ellenőrzés alkalmával a szaktanár a dolgozatokat, azok megírása utáni 2 héten belül kijavítja, a tanulókkal is kijavíttatja. Gyakorlati (számítástechnika) területei: az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek ismerete – ezen belül is kötelezően a törzsanyag ismerete Módja: tanév közben érdemjegyekkel történik, mely osztályzatokat a szaktanár az osztályozó naplóba, a tanuló pedig az ellenőrző könyvbe köteles bevezetni. Az érdemjegyek között a témazáró dolgozat jegye súlyozottan számít. A tanév végi értékelés osztályzatokkal történik. A tanulók teljesítményének értékelési területei Osztályozó értekezletek 2 alkalommal, félév és tanév vége előtt tartandók, Véglegesítik a magatartás, szorgalom és a tantárgyi osztályzatokat. A tantárgyi osztályzatokról: a szaktanár, magatartás és szorgalom osztályzatokról: osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok javaslatára dönt. Az osztályozó értekezleten az osztályban tanító pedagógusok, az iskola igazgatója, vagy helyettese vesz részt. Osztályfőnöki értékelés tervének megfelelő számban és formában tanévzáró alkalmával osztályszinten értékeli a tanulók évi munkáját. Szaktanárok értékelése osztályszinten tartárgyi óráikon, iskolai szinten egy-egy tantárgyi verseny, teljesítmény értékelésekor (tantárgyi, művészeti, sport)

428

IX. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését szolgálják. Írásbeli házi feladatok A pedagógusnak rendszeresen ellenőriznie kell a házi feladatokat. A házi feladatok ellenőrzésébe a tanulóközösség is bevonható, de a tanári ellenőrzést nem helyettesítheti. A pedagógusnak az ellenőrzést a tanuló házi füzetében jeleznie kell. Házi dolgozatok A számonkérés egyik formája. A szaktanár érdemjeggyel értékeli. Beadási határidejét úgy kell megállapítani, hogy egy hétvégét magába foglaljon, hogy a tanuló anyagot gyűjthessen, elmélyülhessen a munkában. Szóbeli házi feladatok A tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását szolgálják. Következő órára csak olyan mennyiségű szóbeli házi feladat adható, amely a következő óráig hátralevő időben mindenki számára elsajátítható. Az egy-egy témához kapcsolódó nagyobb mennyiségű szóbeli házi feladatot egy héttel előbb ki kell adni.

429

X.

Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

A továbbhaladás feltétele az előírt tanulmányi követelmények teljesítése, modulok esetén a „megfelelt” minősítés megszerzése, minden tantárgyból legalább elégséges osztályzat elérése. A követelményeket a helyi tanterv, a gimnáziumok számára kiadott kerettanterv és az OM által kiadott részletes érettségi vizsgakövetelmények tartalmazzák. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja, a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie, ennek hiányában nem osztályozható. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányit évfolyamismétléssel folytathatja. Amennyiben a tanuló egy vagy két tantárgyból a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló 3 vagy több tantárgyból nem teljesítette az elégséges szintet, javítóvizsgát nem tehet, az évfolyamot meg kell ismételnie. Ha a tanuló a javítóvizsgán minden tartárgyból elégtelentől különböző osztályzatot kap, a magasabb évfolyamra léphet. Ellenkező esetben az évet megismételheti. Felvétel más iskolából: előírjuk a különbözeti vizsgát a tanuló által eddig nem tanult tárgyakból minden évfolyamon

430

XI. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A tanulók - a tánc és dráma társadalomismeret mozgókép és médiaismeret művészetek modulokat önálló tantárgyként tanulják. Értékelésük: érdemjeggyel történik. A továbblépés feltétele legalább az elégséges érdemjegy elérése. A tanórákról való távolmaradást a többi tantárgyhoz hasonlóan beszámítjuk a tanuló hiányzásaiba.

431

XII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Ez az eljárás egyrészt segítséget kíván adni ahhoz, hogy – a testnevelés és sport sajátos eszköz- és módszer- rendszerével mérve – a tanulók általános fizikai teherbíró-képességét minden oktatási intézményben különösebb anyagi ráfordítás nélkül is, egységesen, egyszerűen, de mégis objektíven mérhessük, értékelhessük és értelmezhessük, másrészt olyan egyszerű, de mégis objektív fizikai fittséget vizsgáló módszert népszerűsít, amely hasznos lehet mindazok számára, akik versenyszerűen sportolnak, vagy egészségük megőrzése érdekében rendszeres testedzést végeznek. A fizikai fittness-szint mérésének legfőbb faktorai A fizikai fittness-szint legegyszerűbb módon: az aerob kapacitással (alap állóképességgel) és az izomerővel (általános fizikai teherbíró-képességgel) fejezhető ki. A fizikai fittness-szint mérésével, ellenőrzésével kettős feladatot oldunk meg. - megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt (diagnózis, ami nélkülözhetetlen kiinduló-pont a kondícionális képességek, képesség együttesek fokozatos fejlesztéséhez), - ismételt mérések esetén nyomon követhetjük a változás, fejlődés irányát (prognosztika). A hazai és nemzetközi szakirodalom a kondicionális képességek közül a fizikai fittség fő faktorainak: - az alap állóképességet (aerob teljesítőképességet) és főként - a törzs tartóizomzatának erejét, erőállóképességet jelöli. Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség mérésére A próbák mérése és értékelése a tanár irányítása mellett, a tanulókkal közösen történik. I. Az aerob állóképesség mérése: - Cooper-teszt (m) , pulzus méréssel összekötve (pulzusszám/percben kifejezve) (Meg kell mérni és fel kell jegyezni a percenkénti pulzusszámot a teszt végrehajtása előtt, a teszt végrehajtása után: az 1., az 5., és a 10. percekben.) II. A mindennapi tevékenységünk erőállóképességének mérése:

során

leggyakrabban

1-2. Az alsó végtag dinamikus erejének a mérése - helyből távolugrás (m) - helyből 5-ös sorozatugrás, páros lábbal (m) 3. A kar, a törzs és a lábizmos együttes erejének mérése - egykezes labdalökés helyből, az ügyesebb kézzel (m)

432

használt

izomsorok

erő,

4. A váll- és a törzsizmok gyorsasági erejének mérése - kétkezes dobás hátra, fej fölött (m) 5. A vállöv és a kar erejének, erőállóképességének mérése - fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig (db) 6. A csípőhajlító és a hasizmok erő, erőállóképességének mérése - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig (db) 7. A hátizmok erő, erőállóképességének mérése - hason fekvésből törzsemelés és leengedés, folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig (db) A próbák elvégzése után – az értékelő táblázatok alapján – mindenki azonnal megtudhatja, hogy korának és nemének megfelelően hány pontot ér a teljesítménye. A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök Az egészséges testsúly megállapításához: - orvosi személymérleg, magasságmérővel (szükség esetén bármilyen mérleg, amellyel 0,5 kg-os pontossággal lehet mérni, ill. falra vagy ajtófélfára felrajzolt cm-skála) - 1,5 m-es, a test vonalát követni tudó mérőszalag (szabócenti) A Cooper-teszt méréséhez - ismert hosszúságú sík területen kimért futópálya, - stopper óra, a tanulóknak másodperceket is mérő karóra - rajtszámok vagy számozott trikók. (Az értékelés megkönnyítését segítő jelzésekhez kisebb jelzőzászlók.) Az általános testi erőt, erőállóképességet mérő próbákhoz - mérőszalag 20 vagy 50 méteres - öntapadós szigetelőszalag, kréta, olajfesték - 2 ill. 3 kg-os tömött labda, - tornaszőnyeg, filc, vékony szivacs Az egyén egészséges életvitelének kialakításakor, alakításakor nagymértékű segítséget jelent, ha a fizikai fittness-szint mérését kiegészítjük az „alkati” és a „pillanatnyi” szorongás mérésével, valamint néhány életvitelre jellemző adat felvételével (pl. dohányzási, alkohol fogyasztási, táplálkozási, és sportolási szokások). A vizsgálatok, mérések pontos elvégzése, az elért teljesítmények értékelése e célra készült mérési és értékelési útmutató alapján történik. Általános vizsgálati szempontok - a motoros próbákat, az erre a célra elkészített mérési útmutatóval kell elvégezni - az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik, - a motorikus próbákat jól szellőző, nagy teremben, illetve szabadtéren célszerű végrehajtani, 433

- valamennyi próbát sportöltözetben célszerű elvégezni, - az általános fizikai teherbíró-képességet mérő próbákat, lehetőleg egy héten belül végezzük el, - a próbák elvégzését a testnevelő tanár irányítja, bemelegítés után, minimum 3 kísérlet alapján elért teljesítményt a tanulók írják be az egyéni adatlapra, a Cooper-teszt elvégzésénél hívjuk fel a próbázók figyelmét arra, hogy futás közben ne beszélgessenek, a próbák elvégzése után, az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez szükséges pontértékek kiszámítását a tanár segítségével a tanulók végzik.

434

C) A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2009. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő- és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2009. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

III. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; az iskolaszék; az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola nevelési programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy példánya a következő személyeknél és intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában nyomtatásban, illetve cd-n; az iskola honlapján

435