Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

A tartalomból MEGEMLÉKEZÉS Héray András FSO: Búcsú Regőczi István atyától• 2 Minden hónap 6-án Regőczi atya szentmisét mutatott be az Esztergomi Bazilika Kriptájában Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért és hazánkért. Ahogyan mondta: „Ilyenkor mindig meghatottan csókolom meg sírjának márvány falát, ahogyan Őszentsége Boldog II. János Pál pápa tette.”

HIT ÉVE Császár István: Mindszenty a hit embere • 7 „A vértanúk hittel adták oda életüket, hogy tanúskodjanak az evangélium igaz voltáról, mely átalakította és képessé tette őket arra, hogy üldözőiknek is megbocsátva eljussanak a szeretet legnagyobb fokára.” Kovács Gergely: Csodák márpedig vannak • 9 Határozzuk el, hogy még többször szólongatjuk az örök hazába költözött szeretteinket, és még többet kérjük Isten Szolgája Mindszenty József égi közbenjárását - akinek oly sokan várjuk boldoggá és szentté avatását - mindennapi kisebb és nagyobb gondjainkban egyaránt!

IMAMEGHALLGATÁS Eigner Mária: Az én „csodám” • 15

KITEKINTÉS • 17 „Az egyházmegye tartozik azzal, hogy nagy püspökünknek az ügyét előre vigyük amíg emberileg lehetséges, azon túl pedig a Jóisten kegyelmére bízzuk, mikor emeli az egyház a boldogok sorába. Mi ezért imádkozunk!”

SZENT ISTVÁN ÉV • 18 „Nem elég Szent Istvánt évente egyszer ünnepelni, hiszen ő a nemzet apostola, aki nekünk a pogányság helyébe kereszténységet, nemzeti egységet, európai népközösséget hozott. Éljünk eme értékek szerint ne csak augusztus 2O-án, hanem minden hónap minden napján.”

Megemlékezés Az Isten Vándora hazatért. A Magyarországi Mindszenty Alapítvány kuratóriuma nevében nagy tisztelettel és szeretettel hajtok fejet az életében is nagyra becsült Regőczi István atya előtt. Felejthetetlen marad a hanghordozása, szentmiséje, hitének és szeretetének kisugárzása, soha nem múló lelkesedése – ereje teljében és a betegség hordozásában egyaránt. Élete vágya volt, hogy részt vegyen Mindszenty bíboros boldoggá avatásán. Nagy fájdalom mindannyiunk számára, hogy ez a vágya nem teljesülhetett. Drága Regőczi atya! Az Örök Otthonban immár együtt vagytok, imádkozzatok értünk, hogy mi is megérezzük múlhatatlan boldogságotok ízét!

Kovács Gergely

Búcsú Regőczi István atyától Mindszenty József bíboros tisztelőjétől

„Szeretni és áldozatot hozni” Február 28-án tért haza Teremtőjéhez Regőczi István atya, az „Isten Vándora”. A Szűzanya hűséges tisztelője 10 papot taníttatott, 7 templomot építtetett, 300 árvát nevelt fel, 11 magyar és 5 flamand nyelven íródott könyvével vált ismertté a neve. A budai Kútvölgyi-kápolna kertjében helyezték örök nyugalomra a Jó Pásztor szobor mellett. István atya egész életében jó pásztorként vezette az Úrhoz a rábízottakat és segítette a szűkölködőket. Sírfeliratán olvasható szavai nagyon jól kifejezik egész életét: „Szeretni és áldozatot hozni.” Édesanyjának ezt a figyelmeztetését szívében hordozta egész életében: szerette az Egyházat és áldozatot hozott érte. A kútvölgyi kápolna melletti házban a Mindszenty-emlékszoba sok emléket őriz a múltból, amely továbbra is meg tud elevenedni előttünk.

„Örülök az erős léleknek és kitartásnak” Regőczi atya 1943-ban, papszentelése után, a háborús viszonyok miatt Magyarországra jött vissza és összegyűjtötte az árva gyermekeket, akiket „Sasfiókák”-nak nevezett. Pétery József váci megyéspüspök 1945. szeptember 8-án Pestszenterzsébetről Kis-Vácra helyezte, ahol a templomon és egy-

2

Megemlékezés házközségen kívül 240 árvát befogadó intézetet is alapított. Mivel gyermekeihez az árvaház feloszlatása után is ragaszkodott, 1949-ben internálták Kistarcsára. Ezenkívül, még háromszor vették őrizetbe: megjárta az Andrássy út 60at, raboskodott a Fő utcai börtönben és a Markó utcában. Összesen hat évet töltött ártatlanul fegyintézetekben. Alig szabadult, gyermekmentő munkásságát igyekezett tovább folytatni. Máriabesnyőn létesített 60 árva számára otthont, majd Máriaremetén családi házában kezdett árvákat nevelni. Házát később Lékai bíboros úr rendelkezésére bocsátotta, aki idősek otthonává alakíttatta át. Mindszenty bíboros mindig figyelemmel kísérte és bátorította is Regőczi atya munkáját az árva gyermekekért. Egyik látogatásáról így számol be István atya: „A sasfiókák teljes díszben: kék-fehér ruhában, pápai sárga-fehér nyakkendőben üdvözölték a hercegprímás urat, felsorakozva az udvaron. Mindszenty bíboros úr érdeklődve hallgatta beszámolómat. Tetszett neki a sasfiókák lelkes éneke. Nagy megtiszteltetés volt ez számomra, bíboros atyánk látogatása és buzdítása.” Regőczi atya életét a legjobban az erős lélek és a kitartás jellemezte, amellyel örömet szerzett a főpásztornak: a rendíthetetlen hite és bizalma a GondviseMindszenty atya és Regőczi atya, az egyetlen fennmaradt közös fénykép lésben, valamint a fáradhatatlan munkája a rászorulókért. Szívében hordozta az evangélium szavait, amikor gondoskodott az árvákról: „Aki befogad egy gyermeket az én nevemben, engem fogad be” (Mk 9,37).

Az engesztelés szent ügye István atya életművéért 2009-ben Magyar Örökség-díjat kapott. Roska Tamás professzor úr laudációjában így szólt: „Még kispapként ismerte meg a szentéletű Júlia Anyát, akit nagyon tisztelt, lelki papfiának tartotta magát, s akitől sok biztatást, lelkierőt merített Magyarországra történt visszatérése után is. S

3

Megemlékezés erre, bizony, nagy szüksége volt, hiszen Regőczi atya életútja szenvedésekkel, különleges helytállásokkal és virtuóz tettekkel volt teli.” István atya sokat köszönhet a flamandoknak, hiszen segítettek neki, hogy elvégezze tanulmányait. Papszentelése után is élete végéig kapott Belgiumból segítséget – ezért mindig hálás maradt nekik. A flamandok Magyarországra is elkísérték a „Krisztus Ügye” Lelki Családunk (Familia Spiritualis Opus – „Das Werk” FSO) révén. Alapítójukat, Julia Verhaeghe Anyát szülővárosában, Geluwe-ben ismerte meg, mivel Brugge-ben végezte a tanulmányait és a nyarakat éppen abban a kis városban töltötte egyik kispap társánál. Júlia Anya már első találkozásuk után megígérte neki, hogy imádkozik érte, hogy jó pap lehessen. Az Alapító Anya figyelemmel kísérte István atya papi életét és tisztában volt az akkori magyarországi helyzettel is. Amikor Mindszenty bíborost elítélték 1949. február 8-án, Júlia Anya pár héttel később, február 21-i levelében így írt a bíborosról: „Ő egy nagy lélek az Úr előtt és Isten Országának nagy apostola.” Sokat imádkozott érte és – ahogy ő mondta – a „csendes Egyházért”. Regőczi atya is megtapasztalta a segítségét, ahogy visszaemlékezik erre egyik levelében: „Milyen nagy segítséget tapasztaltam meg Júlia Anyától, aki mindig kapcsolatban maradt velem és megpróbált nekem minden lehetséges módon segíteni, még akkor is, amikor újra börtönbe kerültem.” Persze nem „csak” lelki segítséget nyújtott neki, hanem konkrét tettekkel is megmutatta, hogy milyen fontosnak tartja támogatni az üldözött Egyházat. Meghatározó mérföldkő a budai Kútvölgyi Kápolna történetében, hogy 1969ben Júlia Anya meglátogatta István atyát Budapesten, és felkereste az akkor még elég romos kápolnát. Beatrix nővér is vele jött, aki attól kezdve évtizedeken keresztül segítette István atyát. Ők voltak az első zarándokok. A Kútvölgyi Kápolna mellett a feszület alatt most is olvasható a felirat: „Regőczi István itt kezdte meg az engesztelést Magyarországért 1969-ben”. A Kútvölgyi engesztelő Kápolna, azóta is a szentségimádás, a hálaadás és az imádság helye. István atya „hazaköltözésének” időpontja éppen a virrasztó, engesztelő imaóra idejére esett: csütörtök este 21.45 körül. Évtizedeken keresztül imádkozott, engesztelt minden héten csütörtökről péntekre virradóan a budai Kútvölgyi Kápolnában. István atyát persze már előzőleg motiválta, hogy Mindszenty bíboros úr mennyire elkötelezetten állt ki az engesztelés ügyéért.

4

Megemlékezés „ ... mindig meghatottan csókolom meg sírjának márvány falát”

Keresztút Mindszenty József bíboros atyánk emlékére című könyvében írja István atya: „Elhatároztam, hogy Mindszenty bíboros emlékére keresztutat készíttetek, amelyet akkor állítunk fel, amikor hazahozzák a bíboros földi maradványait.” 1991. május 3-án hazahozták Máriacellből és „ugyanazon időben szenteltük fel az ő emlékére a keresztutat, a Kútvölgyi Kápolna mögötti kis kerengőben. A mi vértanú bíboros atyánk élete is egyetlen nagy keresztút.” Azóta minden hónap 6-án – mivel 1975. május 6-án hunyt el – Regőczi atya szentmisét mutatott be az Esztergomi Bazilika kriptájában boldoggá avatásáért és hazánkért. Ahogy mondta: „Ilyenkor mindig meghatottan csókolom meg sírjának márvány falát, ahogyan Őszentsége Boldog II. János Pál pápa tette.” Minden hónapban elzarándokolt oda, és ez a hagyománya folytatódik: minden hónap 6-án szentmisét mutatnak be az Esztergomi Bazilikában Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért. Az „Isten Vándora” továbbra is bekapcsolódik ebbe az imádságba. Idén március 28-án adunk hálát pappá szenteléséért és a 70 év papi szolgálatáért. Ő a rubinmiséjét már odaát ünnepli. Hálát adok Istennek, hogy életének utolsó két évtizedében ismerhettem „Isten Vándorát”. Sokszor bátorított a szemináriumi éveim alatt, még diakónusszentelésem előtt írta nekem a rövid üzenetét: „Szeretettel imádkozom Érted és várunk nagyon.” A Kútvölgyi Kápolna miatt írta ezt, hiszen át akarta adni a stafétabotot, hogy biztosítva legyen a kápolna jövője. Féltve őrzött könyvem, amelyet 2008-ban kaptam tőle a következő rövid bejegyzéssel: „Szeretettel papfiamnak, Andrásnak. István atya”. Kérem Krisztust, az Örök Pásztort, hogy adja meg neki az el nem múló örök élet teljességét, amelyből ő már itt a földön bőségesen merített zarándokútja, vándorlása során. Héray András FSO

„Kedves Fiam! Mind Tisztelendőségednek, mind a 230 sasfióknak a megemlékezésért, imádságért, hűségért megemlékezéssel, imádsággal és áldással nyújtok viszonzást. Örülök az erős léleknek és kitartásnak. Imáiba ajánlottan áldásommal vagyok jóakarója + Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Esztergom, 1948. november hó 23.”

5

Hit éve Benedek pápa és az engesztelés „Keresztény létünk abban áll, hogy folyamatosan felmegyünk az Istennel való találkozás hegyére, majd onnan leereszkedünk, és magunkkal hozzuk az onnan fakadó szeretetet és erőt, hogy magának Istennek a szeretetével szolgáljuk testvéreinket.” „Kedves Testvérek! Az Úr hív, hogy »menjek fel a hegyre«, hogy még inkább az imának és az elmélkedésnek szenteljem magam. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhagyom az Egyházat, sőt, ha Isten ezt kéri tőlem, akkor ez éppen azért van, hogy tovább folytathassam szolgálatom ugyanazzal az odaadással és szeretettel, mint ahogy ezt eddig tettem, de jobban alkalmazkodva életkoromhoz és erőimhez. Fohászkodjunk Szűz Mária közbenjárásáért: segítsen mindnyájunkat, hogy kövessük az Úr Jézust az imában és a tevékeny szeretetben.” Anima Christi Loyolai Szent Ignác imája

Krisztus lelke, szentelj meg engem! Krisztus teste, üdvözíts engem! Krisztus vére, ihless meg engem! Krisztus oldalából kifolyó víz, moss tisztára engem! Krisztus kínszenvedése, erősíts meg engem! Ó, jóságos Jézus, hallgass meg engem! Szent sebeidbe rejts el engem! Ne engedd, hogy elszakadjak tőled! A gonosz ellenségtől oltalmazz engem! Halálom óráján hívj magadhoz engem! Add, hogy eljussak hozzád, és szentjeiddel dicsérjelek téged, mindörökkön-örökké. Ámen.

Ferenc pápa első köszöntése „A reményünk Isten látóhatárára nyílik, amit Krisztus nyitott meg számunkra, és arra a kősziklára épül, ami Isten. Arra kaptunk meghívást, hogy felragyogtassuk a remény csillagát: őrizzük meg szeretettel mindazt, amit Isten nekünk ajándékozott!” „Imádkozni szeretnék emeritus püspökünkért, XVI. Benedekért. Imádkozzunk érte, hogy az Úr megáldja, és a Szűzanya oltalmazza. Most pedig induljunk el a püspök és a nép közös útján. A római egyház útja ez, azé a városé, amely a szeretetben minden egyházat vezet. A testvériség, a szeretet, a köztünk lévő bizalom útja ez. Imádkozzunk mindig egymásért. Imádkozzunk az egész világért, hogy széles körű testvériség valósuljon meg. Azt kívánom, hogy ez az út az Egyházban gyümölcsözővé váljon!”

6

Hit éve Császár István: Mindszenty a hit embere Isten kegyelmén és a Szentlélek világosságán kívül a hithez szükségünk van emberi tanúkra, az apostolokra és utódaikra, és minden hűséges keresztényre, aki hitének igazságát és örömét továbbadja. Mindszenty József bíboros személyében ilyen tanú áll előttünk, akinek életéből néhány mozzanatot kiragadhatunk, párhuzamba állíthatunk XVI. Benedek pápának a Hit évét meghirdető körlevelével.

„A vértanúk hittel adták oda életüket, hogy tanúskodjanak az evangélium igaz voltáról, mely átalakította és képessé tette őket arra, hogy üldözőiknek is megbocsátva eljussanak a szeretet legnagyobb fokára.” (Porta fidei 13.) XVI. Benedek pápának ez a megállapítása igaz Mindszenty József bíborosra a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb alakjára is, aki mély vallásos hitét a szülői házból hozta, hitvalló életével pedig megkoronázta. „Meleg otthon volt az én szülői házam, az imának és az erényes életnek a melegágya.” (Emlékirataim 13. oldal.) „A szeretet nélküli hit terméketlen, míg a hit nélküli szeretet kétségek között vergődő érzelem marad. A hitnek és a szeretetnek szüksége van egymásra, úgy, hogy egyik a másik számára nyitja meg az utat.” (Porta fidei 14.) Mindszenty József élete ebben is példát mutat. Tulajdonságai között felfedezhetjük a szociális érzékenységét, a szegényekkel, gyengékkel való szolidaritását. Rengeteg szegény gyerek taníttatását fizette, hetente végiglátogatta a szociálisan rászorulókat, élelmiszersegélyeket osztott. Egészen egy volt a szegényekkel, átérezte népe fájdalmát. Zalaegerszegi plébánosként elkötelezetten gondoskodott a rászorulókról, így a szegények számára otthont alapított, a rossz körülmények közül származó falusi fiúkat pedig igyekezett támogatni tanulmányaik idején. Ugyancsak a szegények támogatására, illetve a hitéletbe történő bekapcsolásukra hozta létre a „házapostolok” szervezetét, melynek keretein belül a plébánia hívei szabadidejükben felkeresték a környék családjait, és ahol szükséget tapasztaltak, ott a lehetőségekhez mérten segítettek.

„Egy keresztény soha nem gondolhatja, hogy a hit magánügy. A hit döntés arról, hogy az Úrral tartok, hogy vele éljek.” (Porta fidei 10.) Mindszenty bíbo-

7

Hit Éve ros nagyon mélyen átérezte ezt az igazságot és mindvégig hű maradt hozzá. Erdő Péter bíboros szerint: „Az egyház történetében az Ő szerepe biztos, hogy a hitről szóló tanúságtétel fogalmával fémjelezhető.” Nagyon nehéz korszakban állt Mindszenty bíboros a magyar katolikus egyház élén. A hithez való hűség egy érsek esetében magától értetődőnek tűnik. Ha azonban megfontoljuk, hogy a hit egyfelől teljes személyiségünk Isten iránti odaadását követeli meg, másfelől nem vakhitről, hanem értelmes hódolatról van szó, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a hit mindnyájunk számára feladat, mégpedig egész életre szóló, és nem könnyű feladat minden esetben. „A liturgia és a szentségek nélkül a hitvallás nem lenne hatékony, mert hiányozna a kegyelem, amely fenntartja a keresztények tanúságtételét.” (Porta fidei 11.) Ez a hit nyilvánul meg az Andrássy út 60ban is, amikor az emberfeletti kínzások közt is nagy örömet okoz Isten Szolgájának az, hogy kétszeri misézésre elegendő borra szert tud tenni, reggeli kenyeréből egy darabkát félretett, majd az átváltoztatás szavait elmondva megáldozott. (Emlékirataim 252. oldal) A hit nyilvánul meg 1949. október 15-én, a hírhedt Tolnai Lajos utcai börtönben (a régi utcanévről ún. Konti), amikor ablakából végignéz egy akasztást, és amikor a halálraítélt középkorú férfi (talán éppen Rajk László) azt kiáltja a bitófa alatt: „Ártatlanul halok meg!”, és a jelenlévő kommunista hatalmasságok nevetni kezdenek. Mindszentynek – mélységes hitéből következően – más gondolat jut eszébe: az ablakból feloldozza a halálba indulót! (Emlékirataim 346. Az esztergomi prímási palotakápolna térdeplője 1948. december 26. után több mint egy évtizeden át ugyanazon a helyen állt, senki nem mozdította. Még a hercegprímás rózsafüzérének a bőrtokját is őrizték rajta ott, ahová ő tette azon a karácsonyi éjszakán, amikor a letartóztatása előtti pillanatokig ezen a térdeplőn imádkozta a szentolvasót.

oldal)

Aki a hitéért szenvedett, mindenképpen tiszteletet érdemel. Isten Szolgájának szabadulása után ez volt első gondolata: „Nem őrzök haragot senkivel szemben.” A hit embere volt. Aki felkeresi az Esztergomi Bazilika kriptájában sírhelyét, azt érezheti, hogy valóban a hit, a szabadság vértanújának sírjánál áll.

8

Hit Éve Kovács Gergely: Csodák márpedig vannak Sok pozitív és negatív előítélettel találkozunk a csodákkal kapcsolatban, ám ha figyelünk ezekre az égi jelekre páratlan személyes élményekre, tapasztalatokra tehetünk szert. A hétköznapi „csodák” többsége valamiképpen mindig az emberi kapcsolatainkhoz és az egymás iránti szeretethez kötődnek. Sokszor tapasztalunk ilyeneket, és ezek mindenkor megerősítik emberi kötelékeinket. Hitünk csodái is hasonlóak: Isten felülmúlhatatlan szeretetének észrevételét és átélését segítik, miközben erősítik a hozzá fűződő bizalmunkat, szeretetünket. Ebben a meglepetésekkel teli tapasztalásban keverednek a természetes és a természetfeletti tapasztalatok. A gondviselésszerű „véletleneket” a csodáktól megkülönböztetve „jeleknek” nevezzük, Istenhez és testvéreinkhez fűződő szeretetünk apró, ám annál értékesebb jeleinek. A csodát az teszi valódi csodává, hogy felülmúlja a teremtett világ természetes rendjét és törvényeit. Elképzelni sem tudjuk, hogy mitől fosztjuk meg magunkat, ha mindennapi gondjaink során elfelejtjük segítségül hívni Istent, a Szűzanyát, a szenteket és boldogokat, valamint azokat a jelölteket, Isten Szolgáit, akiknek a szentté avatását várjuk. Pedig ők megajándékozhatnának bennünket figyelmességük jeleivel. Egy élő és működő égi-földi közösségről feledkezünk meg, ha nem tartjuk a kapcsolatot kedves szentjeinkkel, őrzőangyalainkkal. A korai keresztények még egymást is szenteknek hívták, mert érezték, hogy ezer szállal kötődnek Istenhez, és ezt a hozzátartozás érzést mélyítette el az üdvözült vértanúk, hitvallók, minden rendű és rangú angyalok tisztelete és segítségül hívása. Érezték, hogy egy titokzatos család részesei, de hiszen mi is azok vagyunk! Nem csak a családfővel érintkezhetünk, nem kell ismeretlenként az égi édesanya és az üdvözült testvérek szemébe néznünk. A családfő „mindennapi kenyérajándékát” sokszor az édesanya vagy a testvér szeretné átnyújtani nekünk. Ezek a csodás jelek erősítik a hitünket, és előízét adják egy olyan halálon átívelő szeretetközösségnek, amelyre mindannyian vágyunk, hiszen ez egy Istentől belénk oltott alapvető emberi vágyakozás. A valódi és teljes értelemben vett csodák pedig olyan „kenyérajándékok”, amelyeket pont „éhín-

9

Hit Éve ség idején” kapunk égi szeretteinktől. A keresztény csoda tehát nem valamiféle kierőszakolt és a szenttéavatási eljárás során kipipálandó megmagyarázhatatlan gyógyulás, amire lehet, hogy száz év múlva természetes magyarázatot ad majd az orvostudomány, hanem a természet rendjének olyan felülmúlása, amire egyedül Isten képes, az élet bármely területén. A teremtő és világfenntartó Isten pedig szereti annyira égi barátait, akik már nem szolgák többé, csak idelent hívjuk őket Isten Szolgáinak, hogy közbenjárásukra megtegye, amit hittel kérünk, és ami valóban a javunkra szolgál. Ezzel aztán hitelesítő pecsét kerül egy szenttéavatási ügy aktáira, de ami legalább ennyire fontos, nyilvánvalóvá válik előttünk, hogy mi vár ránk a kereszten legyőzött halál után: csak szeretet és semmi más. A csoda egy olyan jel, aminek józan ésszel nem lehet ellentmondani, csak semmibe venni lehet. Álljon itt néhány konkrét példa ezekre a csodákra. Ha valaki több emeletet zuhan, és földet érve bár meg kellene halnia, mégis életben marad, sőt hamarjában fölépül, erre nincs tudományos magyarázat. Ha valakinek több, mint húsz percig nem működik a szíve, és utána életre kel minden testi károsodás nélkül, és ezt a kötelességeit nem teljesítő világi kórház maga igazolja, akkor ez nem lehet káprázat vagy kitaláció. Ha egy várandós anyát a gyermekével együtt halálba engedne az orvostudomány, azt állítva, hogy csak az abortusz, csak az egyikük halála segíthet, és Isten mégis életben tartja mindkettőjüket, akkor az értelmes ember megáll, és fölfelé tekint ebben a rohanó világban. Ezek a csodák legtöbbször egy hívő család, szerzetes- vagy munkaközösség, néhány jó barát állhatatos imádságára, de sokszor egyetlen ember kétségbe esett utolsó röpimájára történnek, amivel egy-egy Isten Szolgája közbenjárásáért fohászkodnak. A legérdekesebb példa a nem gyógyulásos csodákra egy megmagyarázhatatlan gyorsasággal készített, többrétegű olajfestmény, amit egy hitében ingadozó festőművész kegyelmi indíttatásra négy és fél óra alatt készített el Boldog Eusebia Palomino Yenesről. A festmény minden rétegének külön külön 24 órányi száradásra lett volna szüksége ahhoz, hogy a felhasznált és egymásra vitt színek ne keveredjenek egymással.

10

Hit Éve A szenttéavatási eljárás során a csodákra azért van szükség, mert minden emberi eszközökkel lefolytatott vizsgálat, ha mégoly aprólékos is, nem mentes a tévedés lehetőségétől, és ezért ilyen fontos egyházi ügyben isteni hitelesítésre, igazolásra várunk. Ilyen csoda nem csak egy gyógyulás lehet, hanem minden olyan esemény, amely az örök életre jutottak közbenjárására, Isten erejéből, a természet rendjét felfüggesztve emberek testi-lelki gyarapodását szolgálja a hitben, a reményben és a szeretetben. Fontos, hogy ezek a csodák szélesebb körben is hassanak, adott időben és korban, a közösség lelki szükségleteinek megfelelően. Az a profán megközelítés tehát, miszerint egy csodás gyógyulás az idő múlásával és az orvosi ismeretek bővülésével bizonyára természetes magyarázatra talál – még akkor is, ha ilyenre eddig egyetlen példa sem akadt a szentté avatások gyakorlatában –, azért nem helytálló, mert Isten a jelenkornak üzen ezekkel a csodás eseményekkel, ezért a római elfogadásuk alapja nem lehet más, mint a mai emberek tudása és tapasztalata. A csodák római vizsgálatának két, szigorúan elkülönített szakasza van. Az egyik a tudományos vizsgálat, amely egyetlen kérdésre keresi a választ, arra, hogy van-e tudományos magyarázata a feltételezett csodás eseménynek. A másik a csoda teológiáját vizsgálja, vagyis azt, hogy hitelesen és dokumentálható módon megvalósult-e a közbenjárásért végzett imádság, és azt, hogy közösségi vonatkozásai alapján a megtörtént csodás eseményt Isten szavának tekinthetjük-e az ő szeretett egyházához. E feltételek teljesülése képezi a csodák elismerésének feltételrendszerét. A betegségekből történő csodás gyógyulásoknak hét klasszikus külső feltétele van: 1. a betegség súlyos kell hogy legyen (gyógyítása lehetetlen, különösen nehéz vagy hosszadalmas) 2. a betegség nem lehet abban az utolsó stádiumban, amely az ezt kísérő krízis eredményeként azonnali halálhoz vagy egy hírtelen támadt gyógyulási folyamathoz vezet az orvosi gyakorlat szerint 3. a gyógyulás nem minősíthető csodásnak abban az esetben, ha a beteg olyan gyógyszeres kezelés alatt állt, amely okozhatta a gyógyulását, és ez a kezelés a csodás gyógyulástól időben nem elkülöníthető

11

Hit Éve 4. a csodás gyógyulás azonnali vagy megmagyarázhatatlanul gyors lefolyású kell legyen 5. egy csodás gyógyulás teljes körű kell legyen és nem járhat vele súlyos, visszamaradó egészségkárosodás 6. a közbenjáró ima pillanatában a beteg egészségi állapota nem lehet olyan súlyos krízisben, amely megmagyarázná a gyógyulását 7. a csodás gyógyulás tartós, azaz visszaesések nélküli kell legyen. Végül egy fontos szabály: a szenttéavatási eljárás során csak a jelölt halála utáni, közbenjárására történt és igazolt csodát fogad el Róma, a középkori szokásokkal ellentétben az illető életében történteket soha nem vizsgálják, az újkori egyházi törvények szerint nem is vizsgálhatják. Az elmúlt években – nem túl sok konkrétumot említve – többször beszámoltunk arról, hogy Mindszenty bíboros közbenjárására két csodásnak tűnő gyógyulás is várja a római kivizsgálását, és hogy erre csak az életszentség elismerését követően kerülhet sor a hatályos rendelkezéseknek megfelelően. A római posztulátortól ezekkel kapcsolatban tájékoztatást kértünk. Andrea Ambrosi ügyvéd a közelmúltban arról tájékoztatta az Alapítványt, hogy a két gyógyulás közül az egyik nem bizonyult elég tartósnak, a másik pedig feltételezhetően nem lesz igazolható a dokumentáció hiányosságai és az érintett időközben bekövetkezett halála miatt, amely lehetetlenné teszi utólagos vizsgálatok elvégzését. A közlés nem tekinthető a Szenttéavatási Kongregáció, mint egyedül illetékes szerv, hivatalos állásfoglalásának, ám vegyük komolyan mint figyelmeztetést, és ne fáradjunk bele az imádságba. Határozzuk el, hogy még többször szólongatjuk az örök hazába költözött szeretteinket, és még többet kérjük Isten Szolgája Mindszenty József égi közbenjárását – akinek oly sokan várjuk a boldoggá és szentté avatását – mindennapi kisebb és nagyobb gondjainkban egyaránt! Nagy örömmel fogadunk minden beszámolót a hétköznapi imameghallgatásokról, a csodákra vonatkozó hivatalos jelzést pedig az Esztergom-Budapesti Érsekségen kell megtenni és az ezekhez kapcsolódó beszámolókat vagy iratanyagot benyújtani. A lebonyolítás érdekében hozzánk fordulóknak minden emberi és szakmai segítséget megadunk. Nem Mindszenty atyának van szüksége igazolható csodára a boldoggá avatáshoz, hanem sokkal inkább nekünk van szükségünk a jelekre és a csodákra, az égiek közbenjáró szeretetének reményteli tapasztalatára, hitünk erősödésére és a szentek teljes közösségére, nekünk a teljes égi-földi családunkra: Istenre, a Szűzanyára, szentekre, boldogokra, angyalainkra, szeretteinkre, testvéreinkre, egy szóval mindannyiunkra.

12

Hit Éve A MAGYAR EGYHÁZ ENGESZTELŐ NAPJA Mindszenty-zarándoklat Esztergomba Május 4-én hagyományos engesztelő zarándokmisénket Erdő Péter bíboros mutatja be Mindszenty József hercegprímás esztergomi nyughelye fölött, a Prímási Bazilikában.

Az 1990-es valódi felszabadulás egyik legmaradandóbb hagyománya lett az esztergomi Mindszenty-zarándoklat, amely egyszerű plébániai kezdeményezésből lett országos jelentőségű egyházi ünneppé. 1990. május 12-én a városmajori egyházközség kezdeményezésére a fővárosi és a környékből érkező hívek mintegy húszezer fős csoportja – sok család, sok fiatal – gyalogosan Máriaremetére indult, hogy ott Várszegi Asztrik püspök sokunk vágyát megfogalmazva „Mindszenty bíborost mennyei közbenjárónkul kérje”. A hercegprímás által vezetett 1946-os nagy, engesztelő férfizarándoklat emlékmenete volt ez, a visszanyert szabadság hajnalán. 1991. május 4-én testének esztergomi hazatérését ünnepeltük, az újratemetésre a boldogemlékű bíboros végakaratának megfelelően „a moszkvai hitetlenség csillagának lehullását követően” kerülhetett sor. Több tízezer ember ázott, fázott a téren, hogy láthassa a Máriacellből hazatérő érckoporsót, és a prímási sírboltban kialakított nyughelyet. Ezt az ünnepet II. János Pál pápa tette teljessé, amikor magyarországi látogatásának nyitóállomásán először Mindszenty bíboros sírját akarta látni, hogy ott imádságával erősítse meg a magyar főpásztor életszentségének emlékét. Az 1992. év a bíboros születésének centenáriumi éve volt, május 30-án megismétlődött a két évvel korábbi máriaremetei tiszteletadás. A zarándoklat nyitányaként a városmajori templom előtt felavatásra került a magyar főváros első, máig fennmaradt köztéri Mindszenty emlékműve. A domborműves oszlopra a következő felirat került: „ENGESZTELJÜNK” – E helyről indította az első engesztelési zarándoklatot Mindszenty József bíboros-érsek 1946. május 5-én.” A rendszerváltozást követő harmadik év, 1993. május 8. már annak a bizonysága, hogy a megkezdett szép hagyományt nem akarták megszakítani a városmajori hívek, és Szekendy Ferenc atya vezetésével arra kérték Paskai László bíborost, hogy az esztergomi sír közelében évről évre ünnepeljük meg a

13

Hit Éve hercegprímás égi születésnapját imával és engeszteléssel, közösen fohászkodva a mielőbbi boldoggá avatásáért. „A városmajori egyházközség azért szervezte e zarándoklatot, hogy újra meghalljuk a bíboros tanítását, amelyet történelmünk nehéz korszakában állított a magyar egyház elé. A zarándoklat jelmondatául az ő szavait választották: »Ha van egymillió magyar imádkozó, nem félek a jövőtől.« Mindszenty bíboros kiemelkedő főpásztori feladatának tartotta az imádság és az engesztelés szellemének elmélyítését. Amit a II. világháború utáni nehéz időben tanított, mostani életünkben is időszerű. Szavaiban Mudrák Attila fényképe benne volt kereszténységünk ősi hite és mély személyes meggyőződése: a történelem végső irányítója Isten. Az imádság és az engesztelés biztosítja, hogy – a Szentírás szavával élve – ahol elhatalmasodik a bűn, ott túláradjon a kegyelem.” – fogalmazott 1993-ban Paskai bíboros. Azóta május elején mindig van egy ünnepi szombat délelőttünk, amikor a magyar nemzetért együtt imádkozhatunk, és visszaemlékezhetünk a XX. század legnagyobb magyar engesztelőjére, akinek ott volt címerében Szent Margit alakja, szívében pedig a liliomos királylány lelkisége. Aki azért élt szent életet, hogy Magyarország szent legyen. Ma is eleven példakép ő, sírja közelében jelképes és valódi híd köti össze az elszakadt partokat Esztergom partjaival. Május 4-én az esztergomi bazilika komoly időket látott harangjai idén is hívogatnak minket: hálaadásra. Ez az ünnepünk 2013-ban egybeesik a lelki rendszerváltozást megpecsételő újratemetés emléknapjával, és mi – viszontagságos történelmünk alapján is – tudjuk, hogy nincsenek véletlenek.

Az esztergomi Mindszenty-zarándoklatok legrészletesebb történetét Mészáros István, az MTA doktora, a legtermékenyebb és legjelentősebb magyar Mindszenty-kutató dolgozta fel Egy „kultusz” a XXI. században, A Mindszenty-tisztelet története 1975-2005 című könyvében. Ezt a munkáját és a többi értékes könyvét is szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe!

14

Imameghallgatás Az én „csodám” Mindszenty bíborost az 1960-as években hallottam először beszélni a „Szabad Európa” rádión keresztül, rögtön éreztem, hogy ő egy igazi ember! Azóta ott él szívemben, lelkemben, noha személyesen sohasem találkoztunk. Vértanúsága, hősies kiállása hitünk igaz védelmében teljesen azonos lelkivilágommal-hitfelfogásommal, örökre mélyen a lelkemben él, és nagy erőforrás számomra. Szavakba nem önthető, mit érzek iránta, illetve Isten iránt, aki őt adta nekünk e nehéz időkben, és ő ezekkel a kegyelmekkel hősiesen együtt működött. A 70-es években valaki Franciaországból behozta nekem „Emlékiratait”. Nem tudtam végigolvasni, mert kitört belőlem a zokogás: Hogy lehet ennyit szenvedni? Csak részletekben tudtam befogadni-feldolgozni mind a mai napig… Meglátogattam máriacelli sírját, hol eszménye szerint imádkoztam hazánkért, ifjúságunkért, hitünk felszabadulásáért. Istennek hála hazahozták, itt van köztünk ép testével, és a Mennyországból esedezve reánk tekint. Minden évfordulón elmegyek a „Mindszenty szentmisére”. Érzem, hogy a lelke ott lebeg felettünk. Isten kegyelmet sugároz ránk rajta keresztül, érdemeiért! Így történt velem ez a „csoda”! 40 éve az ürömi plébánián próbálom szolgálni a lelkeket, mint kántor-hitoktató, mert én is szeretnék valamit tenni Isten országáért. Így Ürömről a távolsági busszal lementem a Bécsi útra, ott csendben fohászkodva vártam az esztergomi buszra, hogy el ne késsek a „Mindszenty szentmiséről”. Hirtelen megállt egy személyautó, kiszállt belőle egy férfi: „Tessék jönni, elvisszük a Mindszenty szentmisére”. Elindultam, és mikor beszálltunk a kocsiba, a férfi azt mondta a feleségének: „Ugye mondtam neked, ma hajnalban volt egy látomásom, hogy nekem ma valakit el kell vinnem”, de honnan tudta, hogy én vagyok az? Ezt csak Mindszenty bíboros intézhette. Eigner Mária kántor-hitoktató

15

Híreink „Keresztény hang minden otthonban…” A nagy jelentőségű szolgálatot teljesítő Mária Rádió május 5-én tematikus napot szentel Mindszenty József bíboros emlékének. A szerkesztői elképzelések szerint a tematikus napon az esztergomi zarándokmise közvetítése mellett elhangoznak előadások, visszaemlékezések, tanúságtételek, riportok, kerekasztal beszélgetések, szemelvények Mindszenty bíboros beszédeiből, műveiből, archív hangfelvételek stb. Ezen a kitüntetett napon túl a Mária Rádió programjaiban az egész májust átszövi majd a hercegprímás emléke. Mindszenty bíboros méltatásával gazdagodik a Mária Rádió színes nyomtatott magazinjának májusi száma is. A tematikus programok szerkesztésébe Alapítványunk is bekapcsolódott. Az adásba kerülő műsorokat szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe!

Fidelissimus Pastor A Bécsben és Veszprémben nagy sikert aratott jubileumi Mindszenty-kiállítást 2012 októberétől 2013. január végéig – a helyi plébánia közreműködésével – a hévízi Gróf Festetics György Művelődési Központ és Muzeális Gyűjtemény, az idei évben pedig – a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága közrejöttével – a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya is meghívta és befogadja. A pécsi múzeum ún. guzsalyas termében tavasszal nyílik meg a korábbi partnerekkel, köztük a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteménnyel közösen rendezett Mindszentyhagyatéki kiállítás, melynek forgatókönyvén és lehetőség szerint új és szélesebb körben használható katalógusán jelenleg is dolgozunk. Terveink szerint a pécsi tárlat késő őszig várja majd az érdeklődő látogatókat.

16

Kitekintés Mindszenty-emléknap Sopronkőhidán Március 19-én, Szent József ünnepnapján negyedik alkalommal rendezte meg Mindszenty-emléknapját a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön, abban az épületben, ahol a hercegprímás veszprémi püspökként a nyilas rémuralom idején raboskodott. Az első évben egy börtönkápolna felszentelésére került sor, a második évben emlékszobát és emléktáblát avattunk, és 2011 óta hagyományossá vált a kora tavaszi megemlékezés. Immár az év minden szakához kapcsolódik egy-egy hagyományos Mindszenty-ünnep: Kőhida után május elején Esztergomban, jeles évfordulók alkalmával Máriaremetén és a tél beállta előtt Felsőpetényben és Rétságon. Milyen szép és méltó volna, ha Mindszenty bíboros börtönéveinek egyéb helyszínei is csatlakoznának ehhez a kegyeletes hagyományhoz, és évente újabb helyszíneken emlékezhetnénk meg Isten Szolgája fehérvértanúságáról. A kőhidai Mindszenty-emlékszoba előzetes bejelentkezéssel látogatható!

Isten Szolgája Hám János szenttéavatási eljárása Schönberger Jenő szatmári püspök elrendelte Hám János püspök szenttéavatási ügyének folytatását. Az egyházmegye hívei régóta imádkoznak a püspök boldoggá avatásáért, minden év május 25-én püspöki kinevezésére, december 30-án égi születésére emlékezve. 2012. december 30-án, százötvenöt évvel a halála után, földi maradványai a Szenttévatási Kongregáció engedélyével felkerültek a kriptából a székesegyház egyik kápolnájába. Január 23-án megtartottuk az egyházmegyei eljárás első nyilvános ülését, mely lehetőséget adott a bíróság előtt álló feladatok tisztázására. A főpásztor Hám Jánosnak a sírjából előkerült ereklyés mellkeresztjére, a papi személyek a szívükre, a világi személyek a Szentírásra tett kézzel esküdtek feladataik lelkiismeretes elvégzésére. „Az egyházmegye tartozik azzal, hogy nagy püspökünknek az ügyét előre vigyük amíg emberileg lehetséges, azon túl pedig a Jóisten kegyelmére bízzuk, mikor emeli az egyház a boldogok sorába. Mi ezért imádkozunk!” – fogalmazott a püspök. Csatlakozzunk mi is az erdélyi testvérek buzgó imájához.

17

Szent István Év A két Szent Jobb körmenet éve „Nem elég Szent Istvánt évente egyszer ünnepelni, hiszen ő tündöklő csillagunk, országunk istápja, a virágos kert kertésze. A nemzet atyja, apostola, szentje, aki nekünk a pogányság helyébe kereszténységet, nemzeti egységet, európai népközösséget, munkát, tisztességes életet hozott.” (1946. aug. 25.) „Éljünk eme értékek szerint ne csak augusztus 20-án, hanem minden hónap, minden napján, az elején úgy mint a végén. És most leemelem a Szent Jobbot lelkileg, úgy vigyétek, hogy különkülön mindegyiktek szívére helyezem. Járjon át az ő áldása a nyilvános életben is minden társadalmi osztályt, mert minden osztály, az egész társadalom Istené. Büszkén őrizzük a szentistváni hagyományokat családban és társadalomban, és ezzel keltsük életre az elalélt Magyarországot, és ez segítsen Istenhez.” (1947. aug. 20.) Kevés olyan kiemelkedő szentje van a világegyháznak, akinek a legrangosabb ereklyéjéhez is külön ünnep fűződik. Országalapító királyunk és az ő dicsőséges Jobbja ebbe a szűk körbe tartozik. A budapesti Szent István Bazilikában ma is évről évre ünnepi szertartás keretében emlékeznek meg a Szent Jobb május 30-i „feltalálásáról”, amely egyszerre idézi a Szent László király idején lezajlott szentté avatást (1083) és ehhez kapcsolódóan a nemzeti ereklye tiszteletének hajnalát, valamint a török idők elmúltával a Szent Jobb Ragúzából történő hazatérését (1771). A II. világháború végéig a budavári királyi kápolnában őrizték Szent István kézfejereklyéjét. Évente egyszer, augusztus 20-án innen indult az országos Szent Jobb körmenet. Évszázadok óta egyetlen olyan esztendő volt, melynek során két ilyen körmenetet rendezett a magyar egyház: 1938, a szent király égi születésének 900. évfordulója. Egy nappal a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus bezárását követően az Országház előtti téren bemutatott szentmise keretében nyílt meg ez a nagyszüleink számára felejthetetlen Szent István jubileum. A főcelebráns XI. Piusz pápa követe, Eugenio Pacelli bíbornok volt, a későbbi XII. Piusz pápa. Serédi Jusztinián hercegprímás a Szent Jobb jelenlétében országfelajánlást végzett.

18

Szent István Év A szentmisét követő körmenet a Hősök terére vonult, ahol Pacelli bíboros mondott könyörgő imát Magyarországért. A Szent Jobb másnap a híres aranyvonaton Esztergomba érkezett, ahol felszentelték a frissen feltárt és rekonstruált középkori palota Szent István kápolnáját. E május végi ünnepen egy gazdag, augusztus 20-ig tartó ünnepségsorozat vette kezdetét. A püspöki kar 1938-as jubileumi célkitűzéseit öt pontban foglalták össze: 1. Szent István, a családfő, segítse a magyar családok erkölcsi megújulását, jogi és szociális védelmét; 2. mint hitterjesztő buzdítson templomok építésére; 3. mint országépítő erősítse a magyar állampolgárok keresztény szellemiségét és szociális érzékenységét; 4. mint hitvalló indítson a vasárnapi általános munkaszü- Mindszenty bíboros a Szent Jobb előtt net áldásának elérésére; 5. mint szent lelke- imádkozik ideiglenes őrzési helyén, az sítse az elmélyültebb hitéletet, a hitvédelmet, Angolkisasszonyok pesti rendházában az eucharisztikus életet és a Magyarok Nagyasszonya valamint a magyar szentek buzgóbb tiszteletét. Ezek a célkitűzések semmit nem veszítettek az időszerűségükből ma sem, amikor Szent István királyunk égi születésének 975. és az emlékezetes Világkongresszus 75. évfordulóját ünnepeljük.

Himnusz Szent István királyról (részlet) Magyar hazánk, te jó anya, fiad dicsérd ma, őt dalold, zengjen a himnusz dallama hozzá, ki mindig pártfogolt.

19

Ő néked igaz fényt hozott, hit fényét adta át neked, istenes törvényt alkotott, mely üdvösségre elvezet.

Felhívás Keressük a módot és lehetőséget, hogy a Mindszenty Alapítvány honlapját és teljes grafikai arculatát a mai kor igényeihez méltó és szép formában, gazdagabb tartalommal megújíthassuk. Aki olvasóink közül szeretne részese lenni ennek az izgalmas folyamatnak, kérjük, hogy küldje el ötleteit, gondolatait, konkrét elképzeléseit, terveit elektronikus címünkre: [email protected] Örömteli levelet kaptunk:

„Csehimindszent önkormányzata nagyobb összegű támogatást kapott, és elkezdte Mindszenty József bíboros, hercegprímás szülőházának eredeti formában való felújítását. Célunk, hogy a mártír bíboroshoz méltó emlékhely, zarándokhely kerüljön kialakításra. Nagy tervünk megvalósításához kérjük az Ön segítségét és anyagi támogatását is. Az önkormányzat Mindszenty bíboros szülőházának felújítása címen elkülönített számlát nyitott: OTP Bank 11747075-15421577-10050006 Kérjük, lehetőségéhez mérten támogassa az önkormányzat céljait, hogy a várva várt boldoggá avatásra elkészüljön a méltó emlékhely. Segítségét előre is köszönjük.” Fukszberger Imre polgármester Csehimindszent Önkormányzat

Aki adója 1%-át szeretné felajánlani a Magyarországi Mindszenty Alapítvány számára, a rendelkező nyilatkozaton az alábbi adatokat szükséges feltüntetnie:

Magyarországi Mindszenty Alapítvány Adószám: 18063703-1-42 A felajánlásokat előre is szívből megköszönjük!

Vértanúink-Hitvallóink XIX. évfolyam 2. szám (71. szám) 2013. május Kiadja: a Magyarországi Mindszenty Alapítvány Alapította: † P. Szőke János SDB H-1085 Budapest Horánszky u. 22. Tel: +36 1 4451-548 www.mindszenty.katolikus.hu [email protected] Szerkeszti: Kovács Gergely okl. posztulátor

A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják. Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889 Külföldön:IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-42 Erdélyben az egyes egyházmegyei központok, Felvidéken és a nyugati országokban a magyar plébániák közreműködésével lehet adományokat eljuttatni.

Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását! A címlisták és az adományok kezelésénél betartjuk a vonatkozó törvényi előírásokat. Gloria Nyomda, Kolozsvár Nagy Péter igazgató