Devizaárfolyam, devizapiacok
2006. november 14.
Az árfolyam fajtái 1.
Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz esetében
Az árfolyamok fajtái 2. Mikor melyiket használják? Valuta vételi: ha a bank valutát vesz Valuta eladási: ha mi veszünk a banktól Deviza vételi: bank valutára szóló követelést vesz Deviza eladási: vállalat külföldre utal át Deviza közép: nincs effektív átváltás, csak elszámolás! Reláció: valuta vételi < deviza vétel < devizaközép < deviza eladási < valuta eladási árfolyama
Árfolyamjegyzés
Szabad devizagazdálkodás esetén a tranzakciók során érvényesített árfolyamokat a kereskedelmi bankok jegyzik. A monetáris hatóság által jegyzett árfolyam orientáló jellegű. 2 fajta kifejezése: Direkt árfolyamjegyzés: 1 forint = 50 román lej (hazai pénz külföldi pénzben vett ára) Indirekt: 1 dollár = 230 forint
Fontosabb fogalmak
Árfolyamjegyzés: Az erre jogosult pénzintézetek, szolgáltatók által közölt árfolyam, valamely termék adására és vételére is irányuló (kétoldali) hajlandóság. Bázisdeviza: Fő termék, fő deviza. Devizaárfolyam jegyzésénél az a deviza, melynek egy egységében a másik (jegyzett) devizát kifejezik. Jegyzett deviza: Devizaárfolyam jegyzésénél az a deviza, melyet a másik (bázis) deviza egy egységével kifejeznek. Keresztárfolyam: Két nem hazai fizetőeszköz egymás ellen jegyzett árfolyama (magyar viszonylatban pl. az EUR/USD, vagy amerikai viszonylatban pl. az EUR/JPY).
A devizapiacok 1.
Nemzetközi valutákkal kereskednek Szereplők: Kereskedelmi bankok Jegybank Vállalatok Nem banki pénzügyi intézmények Világpiac: a közvetlen telefonvonalakon, Interneten keresztül – információk gyors terjedése Azonnali és határidős árfolyamok Közvetítő valuta
Devizapiacok 2.
A piacon érvényesülő árakat befolyásolja: D, S, váratlan események bekövetkezése, új információk napvilágra kerülése, fizetési mérleg pozíció, szereplők várakozásai, vásárlóerő paritás Devizapiaci egyensúly: ha teljesül a kamatparitás feltétele: Valamennyi devizabetét várható hozama megegyezik, nincs se túlkínálat, se túlkereslet. A leértékelés csökkenti adott deviza várható hozamát; felértékelődésnél fordítva
Külkereskedelem – devizapiac 1.
Az USA és Japán közötti kereskedelmi forgalom: Japán elad valamit (exportál) az USA-nak, dollárt kap érte, ez neki nem jó! El kell adnia, hogy jent kapjon érte! Az USA vesz valamit (importál) Japántól – ehhez jenre van szüksége! Kialakul a devizapiac!
Külkereskedelem – devizapiac 2. Ár (jen/dollár)
DEVIZAPIAC S
150 D
Millió $
50 USD kereslet – USA exportja (Japán importja) USD kínálat – Japán exportja (USA importja)
Külkereskedelem – devizapiac 3.
Devizapiaci egyensúly – ha a két ország közötti kereskedelem egyensúlyban van. Kialakul a 150 jen/dollár árfolyam, 50 millió dollár kereskedelmi volumen mellett
Mi történne, ha az árfolyam 200 jen/dollár lenne? A kínálat meghaladná a keresletet!
Mi történne, ha az árfolyam 100 jen/dollár lenne? A kereslet haladná meg a kínálatot!
Külkereskedelem – devizapiac 4.
Miért pont 150 jen/dollár az árfolyam? Gazdasági racionalitás!
USA-ban a kókuszdió 120 dollár/tonna Nyitott gazdaság: külkereskedelem – Japántól is lehet venni Japánban 1 tonna kókuszdió 12000 jen
Mi történik, ha az árfolyam 200 jen/dollár? USA-béli kereskedő 12000/200 = 60 dollárért tud vásárolni Japánból kókuszdiót!
Külkereskedelem – devizapiac 5.
Mi fog történni? USA-ban termelt kókusz iránti kereslet visszaesik – lenyomja a 120 dolláros árat Dollárkínálat erősödik a devizapiacon (jen kereslete nő) – lenyomja a 200 jen/dollár árfolyamot Japánban megnő a kókusz iránti kereslet – felmegy a 12000 jenes ár Szép lassan az árak kiegyenlítődnek: USA-ban 100 dollár lesz a kókusz ára, Japánban 15000 jen, a valutaárfolyam pedig = 150 jen/dollár
Kötött devizagazdálkodás
Kötött devizagazdálkodás esetében egy szervezetet kizárólagos joggal felhatalmaznak az országban arra, hogy az ország rezidenseinek valutában és devizában felmerült tranzakcióit intézze. Előnyök és hátrányok Magyarország: 1929-33, majd 1946-1990, MNB
Szabad devizagazdálkodás
Teljesen szabad devizagazdálkodás: árfolyamot a piac határozza meg, mindenki szabadon tarthat valutát Konvertibilitás: szabadon, kötöttségektől mentesen lehet átváltani más országok fizetőeszközére a hazai pénzt A konvertibilitás főbb előnyei: Közvetlenebb kapcsolat a világpiaccal Segíti a külföldi befektetéseket Kedvezőbb fizetési formák külker. ügyleteknél Demokratikusabb
Árfolyamrendszerek
Rögzített
Átmeneti/Köztes
Valutatanács Valutaunió Kiigazítható rögzítés Csúszó rögzítés Kosárhoz rögzített Kulcsvalutához rögzített
Lebegő
Szabadon Irányítottan
Nemzetközi hitelforgalom 1.
USA és Japán között szabad a pénzmozgás – lehet hiteleket nyújtani, kölcsönt felvenni! USA-ban: 25 % az éves kamatláb Japánban: 16 % az éves kamatláb Japán befektetői (megtakarítók) elkezdenek USA-beli értékpapírokat vásárolni, azaz hitelezni! USA-ban: az értékpapírok iránti kereslet nő – árfolyamuk nő – a kamat csökken Japánban: az értékpapírok iránti kereslet csökken – árfolyamuk csökken – a kamat nő Kamatlábak kiegyenlítődnek!
Nemzetközi hitelforgalom 2. Devizapiac: USA-beli értékpapír megvásárlásához Japán befektetőinek USD-re van szükségük (20 millió USD) – megnő a dollárkereslet! Ár (jen/dollár)
DEVIZAPIAC S
Új árfolyam 180 150
D’ D
USA exportja
45 50 65
Millió $ USA importja
Nemzetközi hitelforgalom 3.
USA importja – 65 millióra nő USA exportja – 45 millióra csökken IM – X = 20 millió dollár – hiány az USA FFM -ben De pont 20 millió USD hitelt kap Japántól A devizapiac anélkül is egyensúlyban lehet, hogy egy ország importja és exportja megegyezik!
Hasznos információk Tananyag: 217-225. és 228-230 o. 7.4 táblázat Érdeklődőknek: Paul. R. Krugman – Maurice Obstfeld: Nemzetközi Gazdaságtan 3. rész
