Deviáns viselkedés a média tükrében Vajon mennyiben járul hozzá a média a deviancia kialakulásához?

Deviáns viselkedés a média tükrében Vajon mennyiben járul hozzá a média a deviancia kialakulásához?

Deviance in the mirror of the media How can the media contribute to the development of deviance?

Készítette: Horváth Viktória ITH22T II. éves joghallgató Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar

Konzulens: Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens

Miskolc, 2012

Tartalomjegyzék

1.

Bevezetés ............................................................................................................................ 4

2. A média, a deviancia, az erőszak és a fiatalkorú fogalma ................................................ 5 2.1. A média fogalma ........................................................................................................................ 5 2.2. A deviancia fogalma .................................................................................................................. 5 2.3. Az erőszak fogalma................................................................................................................ 5 2.4. A fiatalkorú fogalma, avagy ki tekinthető kiskorúnak a különböző jogforrások szerint? ...................................................................................................................................... 6

3. Korhatár-besorolás a televízióban – ami megmutatja, kinek nem ajánlott a műsor ... 10 4. A fiatalkorú deviancia és a média összefüggései ............................................................. 13 5. A média hatásai, média és agresszió, a médiaerőszak .................................................... 14 5.1. A média hatásai, befolyása – vajon deviánssá teheti-e az embert a média? ........................ 14 5.2. Média és agresszió – a sok tévézés agresszívabbá tesz? .................................................... 14 5.3. Médiaerőszak – vajon elég a tévében látott erőszak az erőszakos viselkedéshez? ...... 15

6. A televízió hatása a gyermekekre – vajon mennyire befolyásolja a személyiségüket az, amit a képernyőn látnak? ...................................................................................................... 16 6.1. Rajzfilmek, animék – vajon követendő minta a szereplők viselkedése? .............................. 17 6.2. Akció filmek, horror filmek – tényleg olyan jó „buli” a fiataloknak? ............................. 21 6.3. Öngyilkossági jelenetek – öngyilkosságra sarkallják a fiatalokat? .............................. 21 6.4..Kibeszélőshow-k és valóságshow-k –a gyerekek nevetnek rajta, miközben ők is nevetségessé válnak ............................................................................................................ 22 6.5. Hírműsorok – burkolt erőszak és agresszió, de mindez a való életben történik.. 23 6.6. Reklámok –szerezd meg, de milyen áron? ......................................................... 23

7. A magazinok, divatlapok hatásai, az anorexia, a bulimia és a drunkorexia fogalma .. 25 7.1. A magazinok – hamis ideálok? ............................................................................................... 25 7.2. Anorexia – soványság minden áron.................................................................................... 26 7.3. Bulimia – „következmények (hízás) nélküli” falásroham ............................................. 27 7.4. Drunkorexia ................................................................................................................. 27 2

8. A számítógép, a PC játékok, az internet és a közösségi oldalak veszélyei, az online zaklatás, azaz a cyber bullying .............................................................................................. 28 8.1. Számítógépes konzolos játékok és az agresszió összefüggései .............................................. 28 8.2. PC játékok – élet a játékban, vagy játék az életben? ........................................................ 29 8.3. Az Internet - tényleg olyan ártalmatlan, mint ahogy azt sokan hiszik? ...................... 30 8.4. Közösségi oldalak – közösségivé tesznek vagy elszigetelnek? ................................... 31 8.5. Cyber bullying, azaz internetes zaklatás ................................................................ 33

9. Számítógép és televízió miatti öngyilkossági esetek ........................................................ 34 10. Kérdőíves kutatómunkám ............................................................................................... 36 11. Modern kori megoldás ..................................................................................................... 42 12. Összegzés ........................................................................................................................... 43 13. Irodalomjegyzék ............................................................................................................... 44

3

1. Bevezetés Munkám során arra a kérdésre keresem a választ, hogy a médiának van-e és ha igen, milyen szerepe van a társadalom egyes tagjainak a viselkedésére, a deviáns magatartások kialakulására. A tömegkommunikációnak nevelő, szocializáló szerepe is van, azonban én azt a részt ragadnám meg, amelyik eltorzíthatja a személyiséget. A társadalom egészére kihathat: a gyerekekre, a fiatalokra, a becsvágyókra, a csillogásra vágyókra és szinte végtelen számú elemmel folytathatnám a felsorolást. A tömegtájékoztatás kulcspozícióhoz jutott életünkben, elsősorban a számítógép, az internet és a televízió. Nagyon könnyen a média foglyaivá válhatunk. Összekeveredhet bennünk a média által közvetített világ és a valóság. Azonosulhatunk a tökéletességgel, ami azt az érzést erősíti bennünk, hogy a mi életünk közel sem olyan idillikus. Torz világkép alakulhat ki bennünk. A média manipulál, más szóval tudatosan próbálja formálni a közvéleményt. A média magával ragadja a társadalom egy részét, befolyásolva ezzel az értékítéletüket, gondolkodásmódjukat, ami hozzájárulhat a deviáns

magatartás

kialakulásához.

Az

emberek

kiszolgáltatottá

válnak

a

tömegkommunikációval szemben. A fiatalok szokásait és magatartását nagymértékben befolyásolja a televízió és a számítógép, a fiatalok által leginkább fogyasztott média, ezért erre helyezem a hangsúlyt munkám során, ugyanis ez szerepet játszhat a deviancia kialakulásában, amely a médiának a sok más negatív hatása közül a legsúlyosabb.

4

2. A média, a deviancia, az erőszak és a fiatalkorú fogalma

2.1. A média fogalma A média szó eredete a latin medium közvetítő eszközre utal, amellyel üzenetet továbbítani lehet. A kommunikációban az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti. Gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök szinonimájaként (újság, televízió, rádió, stb.) A média fogalmát tágan értelmezzük; a "hagyományos" médiumok (nyomtatott sajtó, rádió, televízió) mellett ideértjük az internetet, a mobiltelefont, s minden olyan csatornát, amely információk tömegekhez való eljuttatását teszi lehetővé (így pl. az óriásplakátokat is).1

2.2. A deviancia fogalma A deviancia olyan magatartás, mely megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfogadott normákat. Az átlagostól, az uralkodó normáktól elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések halmazait jelentik. Ez a jelenség értelmezhetetlen társadalmi reakciók nélkül, hiszen a mindenkori megítélés alapján dől el az, hogy milyen viselkedést, milyen körülmények között tűrnek vagy tiltanak.2 A deviancia típusai: öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, lelki-és mentális betegségek, viselkedészavar.

2.3. Az erőszak fogalma Erőszaknak tekintjük a testi erő nyílt alkalmazását, a kikényszerített cselekvést az illető akarata ellenére, illetve az ezekkel való fenyegetést.3

1

http://journality.hu/lexikon-Kislexikon-28 (2012.10.20.)

2

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCMQFjAA&url=http%3A%2F%2 Fusers.atw.hu%2Fdeszocpol%2Fdevianciaszoc%2FdevianciaNGJ.doc&ei=b5GWUIm6DYTEsgaQ0IGABA&usg=AF QjCNEutld3gquVHJrR_lSnT9qZOMhmog&sig2=m0VPJ_QB9uVCwjilXCqrBw (2012.10.20.) 3

http://elib.kkf.hu/edip/D_8745.pdf (2012.10.20.)

5

2.4. A fiatalkorú fogalma, avagy ki tekinthető kiskorúnak a különböző jogforrások szerint? A Büntető törvénykönyvben az 1978. évi IV. törvény 107. §-ának (1) bekezdésében a fiatalkorút a következőképp határozza meg: „fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem”. Ez az időszak büntetőjogilag mindössze négy évet ölel fel. Azonban a 2013. július 1-jén hatályba lépő 2012. évi C. törvény 105. §-ának (1) bekezdése szerint: „Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.” Az ennél fiatalabb elkövetők gyermekkorúaknak számítanak, ami a törvény 23. §-a szerint büntethetőséget kizáró ok. Ez az időszak büntetőjogilag hat évet ölel fel. A 18 éven aluli korosztályra a médiát szabályozó jogforrásokban a nemzetközi és a hazai dokumentumok a gyermek, a fiatalkorú és a kiskorú fogalmát egyaránt használják. A gyermekek jogairól szóló Genfi Nyilatkozat és A gyermekek jogairól szóló New York-i Egyezmény 1. cikke szerint gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri. Az Európai Unió Alapjogi Chartája a gyermek, míg az Európai Parlament és a Tanács 2007/65/EK irányelve a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezések összehangolásáról

szóló

89/522

EGK

módosításáról

(továbbiakban:

audiovizuális

médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a kiskorú fogalmát használja a 18 éven aluli személyekre. A hazai ágazati szabályok közül az 1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról (továbbiakban: médiatörvény) kötelezővé teszi a klasszifikációt, továbbá reklámkorlátokat és –tilalmakat fogalmaz meg a kiskorúak védelme érdekében. A 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól a büntetőjogi kategóriákkal megegyező módon használja a gyermekkorú és a fiatalkorú megkülönböztetést. Végül a média eszközeire A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben is találunk rendelkezéseket, amely a gyermekkorú és a fiatalkorú fogalmát is használja. Az elsőn a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 12.§ában meghatározott kiskorút érti. - kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött - a fiatalkorún pedig a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét betöltött, de 18. életéven aluli személyt.

6

Mindezek alapján elmondható, hogy a büntetőjogon kívüli jogforrások minden tizennyolcadik életév alatti személyt gyermeknek, illetve kiskorúnak tekintenek, kivéve, ha a rájuk vonatkozó jogszabályok alapján hamarabb nagykorúvá válik. Azaz a gyermek, kiskorú fogalma magában foglalja a büntetőjogilag gyermeknek és fiatalkorúnak minősülő személyeket egyaránt. Így a média hatását nem csak a büntetőjogilag fiatalkorúak (14-18 éves korosztály) vonatkozásában kell vizsgálni, hanem a náluk fiatalabb korosztály tekintetében is. A kiskorúakat a médiával kapcsolatban számos jogosultság megilleti, amelyeket nemzetközi dokumentumok, mint az Egyesült Nemzetek keretén belül elfogadott 1924. évi a gyermekek jogaira vonatkozó Genfi Nyilatkozat és a 1989. évi Gyermekek jogairól szóló New York-i Egyezmény,

továbbá

az

Európai

Unió

dokumentumai,

Az

audiovizuális

médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az európai audiovizuális és információs szolgáltatások iparának versenyképessége tekintetében a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről, valamint a válaszadás jogáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásra tett javaslatról, Európai Parlament és a Tanács ajánlása a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról az európai audiovizuális és online információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben (2006. december 20.), továbbá A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében az európai audiovizuális és online információs szolgáltatások iparának versenyképességével kapcsolatosan a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről, valamint a válaszadási jogról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlás elfogadására vonatkozó tanácsi közös álláspontról. illetve a hazai jogszabályok, azaz a 2011. évi április 25-i törvény – Magyarország Alaptörvénye, az 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

(továbbiakban: Gyvt.) és A

gyermekek jogairól szóló New York-ban kelt Egyezményt kihirdető 1991. évi LXIV. törvény. rögzítenek. 2002. évi XX. törvény a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról: 5/B. § tekintet

nélkül

megtekinthető,

az

(1) Azt a műsorszámot, amely korhatárra I.

kategóriába

kell

sorolni.

(2) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett

ajánlott.

(3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi 7

fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven

aluliak

számára

nem

ajánlott.

(4) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen

műsorszám

minősítése:

tizennyolc

éven

aluliak

számára

nem

ajánlott.

(5) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni. EU direktíva: Televízió Határok Nélkül (Television without frontiers /3.10.1989) 5. Fejezet 22. paragrafusa megtiltja azon műsorok sugárzását, amelyek károsan befolyásolják a gyermekek és fiatalkorúak fizikai, mentális vagy morális fejlődését, különös tekintettel a pornográf vagy indokolatlan erőszakot tartalmazó műsorokra, kivéve, ha az adásidő megválasztásával vagy egyéb technikai módon biztosítható, hogy a gyermekek és fiatalkorúak a műsort nem hallhatják vagy/és láthatják. Európa Tanács: A Határontúli Televíziózás Európai Egyezménye (European Convention on Transfrontier Television /5.5.1989) II/7. A műsorszolgáltató felelőssége című fejezet foglalkozik a műsorpolitikával kapcsolatos alapvető kérdésekkel, és ennek 1/b pontja konkrétan állást foglal az erőszak aránytalan jelenléte ellen. Ezen túlmenően (2. pont) megtiltja azon műsorok sugárzását, amelyek károsan befolyásolják a gyermekek és fiatalkorúak fizikai, mentális vagy morális fejlődését, ha a sugárzás ideje alapján valószínűsíthető, hogy a gyermekek és fiatalkorúak a műsort nézhetik. A magyar szabályozás: A Törvény a gyermekek és fiatalkorúak védelméről a következőképpen rendelkezik: (II. Fejezet A műsorszolgáltatás elvei és szabályai, A, Rész 1.Cím Alapelvek) 5.§ (3) Nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni. (4) A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló 8

műsorszámot csak 23.00 és 05.00 óra között lehet közzétenni. Közzététel előtt erre a közönség figyelmét fel kell hívni. (5) A kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele tilos. A Törvény 5.§ 3. cikkelyében foglaltak monitorizálása véleményünk szerint a tanulmány első fejezetében részletesen kifejtett szempontok szerint értendő, vagyis figyelembe kell venni mindazon lehetőségeket, amelyek az agresszív magatartást követendő mintaként ábrázolják, különös tekintettel az agresszió büntetlen maradására, és függetlenül a bemutatott agresszió jogos vagy jogtalan voltára. Ok nélküli erőszaknak nincs helye. (…) Az erőszak vagy agresszív magatartás olyan ábrázolása, amely utánzásra késztet, kerülendő. Az ártalmatlannak feltüntetett erőszak, illetve a fizikai vagy lelki erőszak olybéli bemutatása, mint a konfliktusok megoldásának eszköze, mindenáron kerülendő. Fontos, hogy az erőszak indítékai mellett az erőszak destruktív következményei is ábrázolódjanak, valamint, hogy az erőszak alkalmazása, mint a problémák megoldásának eszköze, kritikusan legyen bemutatva. A jogokat röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy a kiskorúaknak joguk van hozzájutni a szociális, szellemi és erkölcsi jólétüket előmozdító, valamint a fizikai és szellemi egészségüket biztosító tájékoztatáshoz, - Genfi Nyilatkozat és a New York-i Egyezmény 17. cikke - továbbá a programok és a televíziós hirdetések szabályozását a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi

fejlődése

védelmére

tekintettel

kell

kialakítani,

ahogy az

audiovizuális

médiaszolgáltatásokról szóló irányelv is kiemelte már megszületésekor a Preambulumában. Továbbá joguk van a fejlődésükre káros hatások és az információs ártalommal szembeni védelemre, a médiában fejlettségüknek megfelelő, ismereteik bővítését segítő műsorokhoz való hozzáférésre és az erőszak, a pornográfia elleni védelemre (Gyvt. 6.§ (6)) Ezen jogok médiaszolgáltatók általi tiszteletben tartása és figyelembe vétele a fiatal korosztály egészséges személyiségfejlődése érdekében elkerülhetetlen. A jogoknak már a legcsekélyebb megsértésével is kedvezőtlen befolyást gyakorolhat a média a kiskorúakra. Azaz az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikke: A gyermekek jogairól: a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie. Ezt a követelményt messzemenőkig érvényesítve kell a jogalkotóknak és a médiaszakmának eljárni a tartalomszabályozás során, 9

hogy milyen tartalmat, mikor és hogyan enged közvetíteni és a szabályokat miként érvényesíti.

3. Korhatár-besorolás a televízióban – ami megmutatja, kinek nem ajánlott a műsor A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 9. § (8) bekezdése alapján a kiskorúak védelmében alkalmazott korhatár-besorolásnál irányadó részletes szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlatának fő elvi szempontjait ajánlásban teszi közzé. A médiatartalmak minősítésénél irányadó szempontok: A kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja a személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja a különleges védelmüket is (LB. Kfv. III. 37507/2001/ 5.). Fokozott védelmükből adódóan a minősítésnél a tartalomszolgáltatóknak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárniuk, a káros hatások megítélésénél pedig a gyermekek érdekei az elsődlegesek. Ennek kapcsán tekintettel kell lenni azokra a kiskorúakra, akiknek értelmi, érzelmi fejlettségi szintje még azonos életkor esetén is eltérő lehet, továbbá a televíziózási szokásaik, a szülői (nevelői) kontrolljuk is különbözhet a nem azonos társadalmi, szociális, családi helyzetük folytán. Következésképpen, ha külön szülői nevelő közreműködés szükséges egy adott tartalom megértéséhez, nem tekinthető teljesültnek a védelem. Ha a közreadott mű egyetlen eleme, jelenete is tartalmazza a magasabb besorolásnál irányadó ismérvek valamelyikét, magasabb kategóriába való besorolást kell alkalmazni a klasszifikáció során. Mivel a besorolás a teljes műsorszámra vonatkozik, ezért az egyes elemek, jelenetek magasabb kategóriába tartozása kihat az egész műsorszám minősítésére. Azon műsorszámok tekintetében, amelyek elkülönült részekből állnak össze, akár egy szegmens súlyosabb minősítése is maga után vonhatja az egész műsorszám szigorúbb minősítését. A sorozatok egyes epizódjait minden esetben külön-külön kell minősíteni, mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy az egyes részek között az agresszió, a félelemkeltő tartalom vagy a szexualitás előfordulásának tekintetében is erőteljes különbségek 10

mutatkozhatnak meg. A jogalkotó a besorolási szempontok meghatározásánál arra törekedett, hogy lehetőleg minden olyan – a médiumok felől érkező – negatív hatástól megvédje a kiskorúakat, amely alkalmas arra, hogy a testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket károsan befolyásolja. Egzakt mércék a korhatár-besorolásra nincsenek, így a törvény nem terjed ki a besorolás tartalmi megállapításait illetően minden egyes apró részletre. Az erőszak, a szexualitás vagy az erőszakosan megoldott konfliktus, amelyek révén a műsorszám negatív hatással lehet a kiskorúak egészséges fejlődésére, nem meríti ki az összes lehetséges ártalmat, csupán ezek kerültek a törvényben kiemelésre, mint a legjelentősebbek. Az egyéb szempontokat illetően azonban mindenekelőtt a közfelfogás, a társadalom különböző (egészségügyi, oktatási stb.) intézményei által preferált, kitűzött értékek és célok irányadóak. A műsorszámok kategorizálása összességében tehát a gyermekek és fiatalkorúak védelmére okot adó jelenetek számától, terjedelmétől, azok minőségétől, szövegezésétől, képi megjelenítésétől, zenei aláfestésétől, tartalmi mondanivalójától, magyarázattal vagy magyarázat nélkül történő megértésüktől, vagyis a kiskorúakra gyakorolt összhatásától függ. Televíziók esetén a 2010. évi CLXXXV. törvény (Médiatörvény) 6, 12, 16 és 18 éves korhatárokat állapít meg. A besorolást a csatornák végzik, ugyancsak az NMHH ajánlása alapján és ellenőrzése alatt. Gyerekbarát program: Ezzel a korhatárral arra hívják fel a figyelmet, hogy a műsort kiskorúaknak készítették. A korhatár karika szavazás alapján egy zöld színű kisfiút ábrázol. Bármikor közzétehető. Nem kötelező jelölni. KN

-

I.

kategória:

A

műsorszám

korhatár

nélkül

megtekinthető.

A „korhatár nélkül” jelzővel illetett műsorok többnyire az általános nagyközönséghez szólnak, de a műsorszolgáltatónak abból kell kiindulnia, hogy a 12 éven aluli gyermekek is a nézőközönség részét képezhetik. Ezért ezek – bár nem kifejezetten gyermekek számára készültek - nem tartalmazhatnak a tizenkét éven aluliak számára ártalmas elemeket. Bármikor közzétehető. Bizonyos műsorszámok, amelyeket a törvény szerint nem szükséges korhatári ajánlással ellátni, tartalmazhatnak azonban olyan elemeket, amelyek a kisebb gyermekekre kedvezőtlenül hatnak, esetleg ártalmas befolyást gyakorolnak. Főképp a hírműsorok tekintetében javasolt a fokozott szülői figyelem, de a káros tartalom megjelenítése előtt azt a csatornán el kell hangoznia egy szóbeli figyelmeztetésnek.

11

6 - II. kategória: A műsorszám megtekintése 6 éven aluliak számára nem ajánlott. Olyan műsorszám, amely hat éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet. 6 éven aluliaknak szánt, azaz kifejezetten gyermekeknek szóló, szülői magyarázatot nem igénylő (piktogrammal nem jelölt) műsorok között nem tehető közzé, egyébként bármikor közzétehető. A műsorszám előtt a minősítést szóban és írásban közölni kell, valamint a 6-os piktogramot a képernyő jobb, vagy bal alsó sarkában meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt látható legyen. A műsorszám előzetese 6 éven aluliaknak szánt, azaz kifejezetten gyermekeknek szóló, szülői magyarázatot nem igénylő (piktogrammal nem jelölt) műsorok között nem tehető közzé, egyébként bármikor közzétehető. 12 - III. kategória: A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nem ajánlott. Olyan műsorszám, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet. 12 éven aluliaknak szánt, azaz kifejezetten gyermekeknek szóló, szülői magyarázatot nem igénylő (piktogrammal nem jelölt) műsorok között nem tehető közzé, egyébként bármikor közzétehető. A műsorszám előtt a minősítést szóban és írásban közölni kell, valamint a 12-es piktogramot a képernyő valamelyik sarkában meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt látható legyen. A műsorszám előzetese 12 éven aluliaknak szánt, azaz kifejezetten gyermekeknek szóló, szülői magyarázatot nem igénylő (piktogrammal nem jelölt) műsorok között nem tehető közzé, egyébként bármikor közzétehető. 16 - IV. kategória: A műsorszám megtekintése 16 éven aluliak számára nem ajánlott. Olyan műsorszám, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus. Csak 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé. A műsorszám előtt a minősítést szóban és írásban közölni kell, valamint a 16-os piktogramot a képernyő valamelyik sarkában meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt látható legyen. 18 - V. kategória: A műsorszám megtekintése 18 éven aluliak számára nem ajánlott. Olyan műsorszám, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a 12

szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása. Csak 22.00 és 05.00 óra között tehető közzé. A műsorszám előtt a minősítést szóban és írásban közölni kell, valamint a 18-os piktogramot a képernyő valamelyik sarkában meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt látható legyen. Abszolút tilalom - VI. kategória: A korhatározás között van abszolút tilalom is, ezeket egyáltalán nem lehet leadni, mivel alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz.4

4. A fiatalkorú deviancia és a média összefüggései Minden deviáns magatartás valamilyen társadalmi, szociális problémára vezethető vissza; önmagában egyetlen fiatal sem lesz bűnelkövető. A rossz családi körülményektől kezdve a társadalmi befolyásoló tényezőkig számos hatás éri a fiatalkorúakat, de önmagukban ezek nem kriminalizáló tényezők, azonban elősegíthetik az elfogadott normarendszertől való eltávolodást. Az erőszakos bűnözés okságai a következők: a legsúlyosabbak a mikrokörnyezeti hatások (a konkrét emberi kapcsolatok színtere), ide tartoznak: családi viszonyok, anyagi háttér, iskola, társas kapcsolatok és a média. A mikrokörnyezeti tényezőkön belül szubjektív és objektív okokat különböztethetünk meg. Szubjektív tényezők: az anyagi haszonszerzés, az agresszivitás, a kalandvágy. Objektív tényezők: rossz baráti környezet, alacsony jövedelem, családi problémák és a társadalom befolyásoló hatása. Tehát a nem megfelelő szocializáció, a baráti kapcsolatok, a céltalanság is szerepet játszhat a deviancia kialakulásában, és ezt a hajlamot még fokozhatja a média. Az elhanyagoltság és a személyiségi problémák is vezethetnek bűncselekmények elkövetéséhez. Makrokörnyezeti hatások (azoknak a leglényegesebb társadalmi viszonyoknak az összessége, amelyek meghatározzák az adott társadalom típusát, alapberendezkedését, rétegszerkezetét,

4

http://www.nemzetifilmiroda.hu/upload/korhatar/besorolasi_szempontrendszer.pdf (2012.10.22.)

13

tulajdonviszonyait, az elosztási viszonyokat, a munkamegosztás rendszerét); biológiai és pszichés tényezők, média, erőszak, alkohol, drog és sértetti közrehatás.

5. A média hatásai, média és agresszió, a médiaerőszak

5.1. A média hatásai, befolyása – vajon deviánssá teheti-e az embert a média? A felnövekvő generáció számára a média, a média által közvetített erőszak kitüntetett szereppel bír. Az erőszak mediális megjelenítése bizonyos körülmények között kedvez a társadalmi normákkal ellentétes magatartásmódok kialakulásának. A deviancia okai között a média is jelentős befolyásoló tényező, mert a fiatalok szabadidejének jelentős hányadát a televíziózás, számítógépezés tölti ki. Az ott látottak meghatározzák életmódjukat, hatással vannak kapcsolati mintájukra, befolyásolják értékrendjüket és gondolkodásmódjukat. A televízió anélkül befolyásolja a nézőket, ,,hogy azok tudatában lennének a rájuk gyakorolt elementáris hatásnak”. Cselekvéseink irányát egyre jobban a média manipulálja, a fiatal korosztály pedig egyre inkább az ott tapasztalt viselkedési formákat utánozza. Hasonló stílusban beszélnek a felnőttekkel és a barátaikkal, mint ahogy az egy kibeszélőshowban vagy egy valóságshowban történik. Az erőszak és az agresszió mellett az ő értékrendjében is változás következhet be, mert a családi és a baráti kapcsolatok hiánya miatt a média, elsősorban a televízió és a számítógép marad az értékközvetítő, a titkos nevelőjük. A tanulás, a hosszabb és keményebb életpálya helyett gyors sikerre, hírnévre törekszenek, mindent rögtön meg akarnak szerezni, akár jogtalan elvétellel is, hiszen a fényűzést, a csillogást, a gazdagságot látják a mai ,,sztárokról” készült műsorokban, reklámokban, magazinokban. Sok esetben ezeket az embereket tartják példaképüknek, a már elsajátított helyes viselkedési normáik megváltoznak. A média által közvetített agresszió és erőszak, a verbális durvaság a kiskorúak személyiségét negatívan befolyásolja.

5.2. Média és agresszió – a sok tévézés agresszívabbá tesz? Feltételezhetjük, hogy azok a diákok, akik hosszabb időt töltenek el a televíziókészülék előtt, agresszívabbak, mint azok, akik kevesebbet, vagy akik egyáltalán nem néznek tévét. A diákok közti agresszió elkövetése és elszenvedése elsősorban a sokat, napi négy óránál többet tévézők csoportjára jellemző, hozzájuk képest a kevesebbet vagy egyáltalán nem 14

tévézők kevésbé agresszívek, míg azok, akik napi 2-3 órát töltenek a képernyő előtt, átlagos szintű agressziót mutatnak. Azonban ez a kapcsolat nem jelent oksági összefüggést, mert bár a sok tévénézés növelheti az agressziót, de fennállhat egy fordított irányú összefüggés is: az agresszívebb tanulók eleve sokkal több időt töltenek a képernyő előtt.5 Az életkor hatásával szemben élesen kirajzolódik az iskolatípusok befolyása. Ez azt jelenti, hogy ha két 14 éves fiatal egyike még általános iskolába jár, a másik középiskolába, akkor az előbbi nagy valószínűséggel fél /1 órával többet televíziózik naponta. A különbség megmagyarázható a középiskolák magasabb követelményszintjével, bár a középfokú intézmények típusai szerint nem mutatkozik jelentős eltérés (azaz a gimnazisták nem televízióznak számottevően kevesebbet – ha állami intézményről van szó – , mint a szakmunkások vagy a szakközépiskolák tanulói). Az aktív keresők, továbbá a tanulók (egyetemi hallgatók) körében volt az átlagnál alacsonyabb a televíziózásra fordított idő.6

5.3. Médiaerőszak – vajon elég a tévében látott erőszak az erőszakos viselkedéshez? A médiában megjelenő erőszak komoly problémát okoz a felnövekvő generáció életében, azonban magának az erőszaknak a hatása és a befolyásoló képessége számos más tényezőtől is függ, mint például: a gyermekek életkora, személyisége, típusa, a tévénézés körülményei, a látott agresszió mértéke, módja, az erőszak megjelenítési formája. A televízióban közvetített erőszak többek között akkor alkalmas a néző agresszivitásának növelésére ha: a képernyőn vagy a moziban, élő, valós szereplők előadásában jelenik meg, vagyis nem rajzfilm vagy tudományos-fantasztikus film, az erőszakot tartalmazó program a valós élet eseményeit eredeti felvételen közvetíti, gyermekek vagy serdülők a nézők, a nézők előzőleg frusztrált állapotban voltak, a néző maga agresszív viselkedésű, a néző szokásos agressziórepertoárja a látottakhoz hasonló. A német szakértők véleménye szerint a néző személyiségstruktúrája és szociális háttere mellett az erőszak megjelenítésének módja és formája játszik a hatás szempontjából döntő szerepet, vagyis a hangsúly nem annyira azon áll, hogy egy film erőszakot tartalmaz, hanem hogy ez miként történik.. A realisztikus ábrázolású, könnyen utánozható, spontán és kellemetlen következmények nélküli erőszak hat a leginkább a nézőre . 5

http://elib.kkf.hu/edip/D_8745.pdf (2012.10.22.)

6

http://www.c3.hu/~jelkep/JK993/laszlo/laszlo.htm (2012.10.22.)

15

Lényegi szempontok, amelyekről a kísérletek bebizonyították, hogy a nézőkben fokozódó agresszivitást idéznek elő:

jutalom adása, vagy a büntetés elmaradása az elkövetett

erőszakért; az erőszaknak, mint jogosnak a beállítása; a tettesnek, mint a nézőhöz hasonlító személynek ábrázolása; az erőszaknak, mint valósnak és nem kitaláltnak ábrázolása; a néző számára tetszetős erőszak; igen izgalmas tartalom, akár erőszakkal, akár anélkül; kritika nélkül bemutatott erőszak, ha a harc győztese vonzó személyiség. 7

6. A televízió hatása a gyermekekre – vajon mennyire befolyásolja a személyiségüket az, amit a képernyőn látnak?

Gyermekkorban, amikor még nincs kialakulva az egyének társadalmi arculata, nincs egyéni értékítéletük, amikor még nincs kialakulva a

világképük, ezáltal még könnyen

befolyásolhatóak, nagy veszélyt jelenthet számukra a háttérismeret nélkül történő akár szórakozási

célra,

vagy

unaloműzés

céljából

történő

túlzott

elmélyülés

a

tömegkommunikációban. Nagy veszélyt jelenthetnek számukra például a manapság sugárzott durva, erőszakkal vegyített animék, amelyek tanulság, illetve nevelő célzat helyett a halhatatlanság, az örök élet, és a feltámadás szimbólumait hangsúlyozzák, ugyanis ők még reprodukció útján tanulnak, sajátítják el a társadalmi együttélés normáit, ez pedig tudatlanságból fakadó gyermekkori öngyilkossághoz is vezethet. A gyermekek nemcsak a felnőtteknek szánt műsorokban, hanem a nekik készült rajzfilmekben is találkoznak az erőszakkal, amely fokozhatja a hajlandóságot az agresszióra, érzéketlenné teheti őket. Az erőszak elfogadhatóvá válik a mindennapokban és a fiatal generáció tévesen úgy fogja fel, hogy az erőszakos érdekérvényesítés elfogadott és helyes. Az erőszak egy olyan elem a műsorok klasszifikációja során, amelyet a műsorszolgáltatóknak figyelembe kell venniük a műsoraik kategorizálásakor egyéb más jellemzők mellett, amelyeket Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 1494/2002. határozatában rögzít.

7

http://www.c3.hu/~jelkep/JK993/szilady/szilady.htm (2012.10.22.)

16

A 12 éven aluli gyermekek a legveszélyeztetettebb csoport, náluk lenne leginkább szükség a szülői kontrolra, az együtt tévézésre, a látottak megbeszélésére. A szociális közeg kapcsán főleg a szülői szokások lehetnek negatív példák, amennyiben ők maguk is sok erőszakos műsort néznek. Ami az erőszak megjelenítését illeti, az erőszak mértéke, ábrázolási módja, az erőszakot ábrázoló személy, és az erőszakot megjelenítő műsor műfaja bír a legnagyobb jelentőséggel. Összefoglalóan elmondható, hogy azok a fiatalok a legveszélyeztetettebbek a médiaerőszak hatása

tekintetében, akiknél mindhárom csoport

kockázati tényezői

előfordulnak. A megoldás elég nehéz és összetett, mert a műsorszolgáltatók nem érdekeltek abban, hogy levegyék műsoraikról az erőszakos műsorokat a hatalmas nézőszám miatt. Sajnos sok családban hiányzik a szülői háttér a közös tévézéshez, a látottak megbeszéléséhez, a gyermek tévénézési szokásainak korlátozásához.

6.1. Rajzfilmek, animék – vajon követendő minta a szereplők viselkedése? A rajzfilmek, mesék általában konfliktussal vannak tele, amelyek így vagy úgy, de feloldódnak, így akár még oktatóvá is válhatnak. Napjainkban azonban sajnos egyre több olyan rajzfilm jelent meg, amely kifejezetten a brutalitás, az erőszak eszközeire épít, és sajnálatos módon ehhez még agresszív képi megjelenítés is párosul. Ha a pozitívnak tartott hős maga is lelki hadviseléssel küszködik, és eltiporja, eltapossa ellenfelét, akkor mire számítsunk a kisgyerektől, akinek a főhős lesz a példaképe, hiszen senki sem figyelmezteti, hogy nem ez a követendő minta? A televízió képernyőjén megjelenő erőszak egyértelműen növeli a gyerekek agresszivitását. Egyes mesék, mint például a Tom és Jerry is, érzéketlenné teheti a fiatalokat az agresszivitással szemben. Az említett mese egy részében a kilapított vagy felrobbantott macska szinte azonnal talpra állt, így a fiatalok úgy gondolhatják, hogy az agresszió ártalmatlan, helyrehozható. A kicsik fejében a mese és a valóság között nincs olyan éles határvonal, mint a felnőtteknél, ők még nem tudják úgy elhatárolni a mesében látottakat a valóságtól, ezért sokszor azt gondolják, hogy ami a képernyőn történik, az a valóságban is ugyanúgy működik, tehát ha Tom egy lapáttal laposra veri Jerry-t, és a következő kockán az egér már vígan és egészségesen rohangál tovább, akkor az oviban Karcsikat is fejbe lehet verni lapáttal, hiszen az vicces, a mesében is mindenki nevetett, és Karcsika feje is majd egy szempillantás alatt helyrejön.

17

Megemlíteném a South Park című rajzfilmsorozatot, amely a durva, trágár káromkodás mellett a rasszizmust is sugallja, nem beszélve a minden epizódban visszatérő, valamilyen horrorisztikus elemmel vegyített kisfiú haláláról, aki minden epizódban újjászületik. Nem pozitív a véleménye az ORTT által felkért pszichológus szakértő csoportnak a Dragon Ball vizsgálatakor. A harci és erőszakos jelenetek az érzelmeken keresztül hatnak és a gyermekek kiforratlan személyiségére károsak, hiszen az agresszió elfogadott, megengedett, mulatságos, szórakoztató és következmények nélküli formájával találkoznak a képernyőn. A Dragon Ball című animét, amely rengeteg brutalitást tartalmaz, be is tiltották. Az Országos Rádió és Televízió Társaság 1998 júliusában szakértői véleménnyel alátámasztva kimondta a Dragon Ball gyerekek szellemi fejlődésére káros hatásáit, és felkérte az RTL klubot, száműzze a műsoráról az említett mesét. Az ORTT által kiadott közlemény: Az ORTT Műsorfigyelő- és Elemző Szolgálata 1998-ban megvizsgálta az RTL Klub által vetített Dragon Ball című rajzfilmsorozatot. A rajzfilm elemzését az ORTT részéről felkért pszichológus szakértő végezte, aki megállapította, hogy a rajzfilmsorozatban egymást felerősítve vannak jelen az agresszió különböző formái.

„Az 1998. májusában elkészített szakértői vélemény az alábbiakat fogalmazta meg: A már százhúszadik részéhez közelítő rajzfilmsorozat tartós folyamatossággal ömleszti a tömény és legdurvább agressziót a gyermekműsor nézőire. A rajzfilmsorozat minden részletében egymás hatását felerősítve, egyszerre vannak jelen az agresszió különböző, de egyenként is károsan ható formái. A fizikai agresszió itt (álruhában, a keleti küzdősport páros mérkőzéseinek álcázva - a sportszerűség alapvető szabályainak kiiktatásával) kegyetlen, gyilkos szándékú verekedésként a film legfőbb elemei. A részenként 20 perces műsoridő 18

nagyobb részét ez tölti ki. A verbális agresszió a verekedők durva fenyegetőzéseiben nyilvánul meg. A páston kívül gyakori a lelki kényszer, a félelemben tartás. A párviadalok helyszínein kívül előfordul a fegyveres támadás, a géppuskasorozat stb. is. Fokozzák az agresszív tettek sorozatának hatását a félelmetes, gyakran amorf szörnyóriásként megrajzolt szereplők, a folyamatos hangeffektusok (egy-egy ütés előkészületeként vagy hatására a szereplők üvöltése, hörgése, nyögése, jajgatása, nyüszítése, valamint a lövések, süvítések, robbanások becsapódások hangjai), a gyakori fény- és színeffektusok (villámok, kisülések, villanások, vakító fényáradatok stb.), a mozgás- és sebességeffektusok (a szereplők süvítő száguldásai, a földbe krátert vágó becsapódásai, robajos ütközései stb.), A filmek pszichedelikus hatásúak lehetnek, felajzott lelkiállapotot válthatnak ki, hallucinációként hathatnak. Különösen veszélyes ez a sorozat azért, mert rajzfilm mivoltából adódóan látszólag súlytalanítja az agressziót, valójában azonban fikciós és játékos formában fogadtatja el a nézőkkel az erőszakot. Ennek a filmnek a folyamatos nézése rászoktat az erőszakra. A rajzfilmsorozat

a

kiskorúak

személyiségfejlődésére

súlyosan

ártalmas.”8

A gyerekek fellázadtak, és követelték a Dragon Ball-t, sokan öngyilkossággal fenyegetőztek, az RTL klub pedig 1999-ben újra vetíteni kezdte, ezért 8 000 030 Ft összegű pénzbüntetést kapott, továbbá az anime beszüntetésére kötelezték. A televíziótársaság pert indított az ORTT ellen. Az ORTT módosította határozatát, miszerint a sorozat kizárólag 23:00 és 5:00 idősávban sugározható. A Dragon Ball utána a Pokémont is betiltották, mivel a szakemberek szerint annak erős fényés hanghatásai egyes nézőknél epilepsziát idézhet elő. Az anime a rajzfilm általános elnevezése Japánban, a szigetországon kívül a japán stílusú rajzfilmek összefoglaló neve. Azért érzem fontosnak az animék ilyen pontos részletezését, mert ez az egyik legelterjedtebb, legnézettebb, legnépszerűbb. azonban az egyik legveszélyesebbnek vélt műfaj a XX. századi fiatalkorúak körében. A műfaj eredeti hazájában több korosztályt is megcéloz, és az élőszereplős filmekhez hasonlóan készülnek az idősebbek számára is például romantikus, komikus, akció- és drámaanimék, sőt erotikus, pornográf tartalmúak is. Az anime kialakította sajátságos kifejező eszközkészletét. Nem minden anime él ezekkel az effektekkel, de ha igen, akkor általában ugyanazt 8

http://belfold.ma.hu/tart/rcikk/a/0/92595/1 (2012.10.23.)

19

értik alatta:

Állóképek használata: a jelenet dinamizmusát, drámaiságát fokozza, akár a lassított felvétel az élőszereplős filmeken. A kép kimerevítésével az hangsúlyosabbá, jelentőségteljesebbé válik, mintegy beleég a néző emlékezetébe. Sebességvonalak: többnyire az állóképek mögött, a háttér helyén láthatók. A mozgás gyorsaságát az amerikai képregények is gyakran vonalakkal jelzik – az animében ilyenkor a háttér helyét teljesen a sebességvonalak veszik át. Szemek: jó és gonosz szereplők közötti megkülönböztetésre is használják, a gonoszoknak általában keskeny szemük van. Izzadságcsepp: a leggyakoribb elem. Ha valaki nagyon „lefárad”, vagy kínos helyzetbe keveredik, a feje mellett és felett jelenik meg egy hatalmas csepp. Ez többnyire társul a megfelelő fáradt, vagy döbbent arckifejezéssel, de működik háttal álló,

vagy

meglepetését

titkolni

akaró

szereplővel

is.

Egyéb gesztusok, jellemző arcok és formák: ilyen a tarkóra tett kézzel való kínos nevetgélés, vagy az idegesség esetén a homlokon megjelenő kereszt alakú, lüktető ér. Ezek általában a hagyományos japán ábrázolásból, illetve a hagyományos színjátszás gesztusai közül alakultak ki és terjedtek el. Az animékre jellemző sajátos technika, speciális effektekben gazdag képsorai, a mozdulatlan, levegőben haladó figura, a mozgó háttér fokozzák a feszültséget. A mangákra a legjellemzőbb ismertetőjelek a babaarcú, tökéletes testű, hatalmas szemű szereplőábrázolás. Nem ritka az sem, hogy ezek a szereplők valamilyen természetfeletti-vagy varázserővel rendelkeznek. Az animékben elfogadott a halál-ábrázolás, amelyet lassú, melankolikus

zene

kíséri,

gyakori

a

cseresznyevirág

motívum.

Japánban a meztelenség vagy az alternatív szexuális viselkedések (homoszexualitás, testvérszerelem, transzvesztitizmus, stb.) nem tartoznak a tabuk közé, amíg a keresztény kultúrkörben ezek tabunak számítanak. A japánok két fő vallása, a sintoizmus és a buddhizmus nem értelmezi a szexualitást erkölcsi minőségében.

20

A Magyarországon is leadott Sailor Moon című animesorozatot, amelyben a főszereplők varázserővel bíró fiatal lányok, például újra hangszerelték, mivel abban kétszer is megjelenik a homoszexualitás. Az ellenséget játszó két férfi között homoszexuális viszony van, amit a magyar változatban testvéri jó kapcsolatnak említenek, ám néhány jelenetből kiderül, hogy nem csupán testvéri viszonyról van szó. A másik homoszexuális viszony két nő között szövődött, egyikük férfiként is öltözködött. Őt egy férfi szinkronizálta, ám amikor harcossá változott, női hangon szólalt meg, tehát a főszereplő nemváltó lett a magyar változatban. Az epizódok megváltoztatásának mértéke és milyensége tükrözi az adott fogadó kultúra jellemzőit.9 6.2. Akció filmek, horror filmek – tényleg olyan jó „buli” a fiataloknak? „Az agresszió által kiváltott feszültséget a gyermekeknek le kell vezetniük, amely komoly szocializációs problémákat okozhat, amellett, hogy csökkent agyi aktivitást is előidézhet. A gyermekek ezekben a műsorokban az erőszak jutalmazott formáját látják, ami miatt ők is a konfliktuskezelés e módját választják a műsorokban látott elkövetők közömbösségét követve. „Műfajuk lényegéből adódóan (erőszakos cselekedetek sorozata, ill. szorongáskeltés) a gyermekekre való káros hatása a leginkább feltételezhető. Több eset került napvilágra, ahol az akcióhősök követendő példává váltak (Rambo, Nindzsa harcosok), s ezek végzetes következményekkel jártak, illetve a gyermekek üldöztetéses szorongásaik miatt nem egyszer pszichiátriai kezelésre szorultak.” (Ismertetett esetek: Vetró-Csapó 1991.)”10

6.3. Öngyilkossági jelenetek – öngyilkosságra sarkallják a fiatalokat? „A televízióban sugárzott kitalált öngyilkossági történetek - főként a fiatalabb nézőkben megváltoztathatják az öngyilkossághoz való viszonyt. Különös óvatossággal kell kezelni őket, mert akár halálos következményük is lehet. Phillips és Cartensen (1986) vizsgálatai bebizonyították a televízióban ábrázolt szuicid cselekmény serdülőkre, különösen a serdülő lányokra gyakorolt káros hatását.” 11

9

http://elib.kkf.hu/edip/D_14442.pdf (2012.10.23.)

10

http://www.c3.hu/~jelkep/JK993/szilady/szilady.htm (2012.10.23.)

11

http://www.c3.hu/~jelkep/JK993/szilady/szilady.htm (2012.10.23.)

21

6.4..Kibeszélőshow-k és valóságshow-k –a gyerekek nevetnek rajta, miközben ők is nevetségessé válnak A kereskedelmi televíziók elsősorban a közönség szórakoztatását szolgáló műfajokat, főképp a kibeszélő- és a valóságshow-kat kínál. Mindkét műsortípusban megtalálható a káromkodás, trágár beszéd, a vitatkozás, az erőszakos viselkedés, a konfliktusok nem megfelelő megoldása, az erkölcstelenség, a könnyed, léha életmód, amely negatív hatással bírhat a még ki nem alakult személyiségű fiatalokra. Az egymással szemben tanúsított megalázó, erőszakos viselkedés, a jogok semmibe vétele a gyermekek társas-kapcsolatára is kihathat. A gyermekek azt a következtetést vonhatják le, hogy kapcsolataikban mellőzhetik a tiszteletet. A könnyed hangvétel miatt ezek a műsorok igen közkedveltek a fiatalok körében, mert nevetségesnek, fiatalosnak, „menőnek” tartják őket. A gyakori nézettség révén az említett káros hatások erőteljesebben befolyásolják a gyermekek személyiségét. Ezek a műsorok az erőszakot életközelinek tűntetik fel, ami fokozza az utánzásra való hajlamot. A délutáni kibeszélőshowkban a szóbeli bántalmazás, fenyegetés mellett igen gyakori képek, hogy az emberek felpattannak a székekből, egymást köpködik, lökdösődnek, pofozkodnak, verekednek, stb. Nem uralkodnak indulataikon, nem képesek vitáikat nyugodt és higgadt módon rendezni, ezért a fiatalok is egymást terrorizálják az iskolában, fenyegetőznek, ha a társuk idegesíti őket, valamit nem ad oda nekik vagy nem teszi meg a bántalmazó által kért dolgot. A fizikai erőszakot is igénybe vehetik céljaik elérése érdekében. Úgy gondolják, akkor lesznek valakik, ha

erősek

és

le

tudják

győzni

a

másikat.

A destruktív magatartások a fiatalkorúak egymás közötti és a felnőttek való viszonyában egyaránt jelen vannak. Ezek a magatartások megvalósíthatnak szóbeli vagy tettleges becsületsértést, esetleg közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot, amelyekért a fiatalkorúaknak vállalniuk kell a büntetőjogi felelősséget.

22

6.5. Hírműsorok – burkolt erőszak és agresszió, de mindez a való életben történik A híradó az egyik legerőszakosabb műsortípus, amely tele van úgynevezett katasztrófákkal, a való életben megtörtént erőszakos cselekményekkel, gátlástalan emberölési módszerekkel. A nézők sajnos már-már némi közönnyel, megszokással szemlélik azokat. A gyermekek esetében ezek sokkoló hatásúak lehetnek. Mivel a jogkövetkezmények hangsúlyozása egyáltalán nem történik meg, a fiatalok nem látják a társadalom által elítélt magatartások negatív következményeit, így nem is számolnak azokkal. Nincs, ami visszatartsa a fiatal elkövetőket az egyre brutálisabb tettektől, amelyhez esetleg a híradásokból merítenek ötletet. A fiatal generáció nincs, és nem is lehet tisztában azzal, hogy cselekedetüknek milyen büntetőjogi következménye lehet.

6.6. Reklámok –szerezd meg, de milyen áron? A reklámok célja, hogy minél színesebbek legyenek, hogy lekössék a gyermekek figyelmét, elcsábítsák őket. A reklámok kihasználják azt, hogy a fiatalkorúak érzékenyebbek a reklámüzenetekre, könnyebben befolyásolhatóak. A gyermekek döntését egyértelműen meghatározza, hogy különféle rafinált módszerekkel mutatják be az élvezeti, a szórakoztató vagy kozmetikai cikkeket, például kívánatos, fiktív háttérben, környezetben helyezik el az adott terméket, amihez esetleg köze sincs az adott terméknek, de a hatás mégis csábító. Számos terméket egy-egy, a gyermekek által kedvelt figurával társítanak, például a Nesquik termékeket nyuszival, fogkrémet hóddal, stb. A reklám-szlogenek is azt sugallják, azt szuggerálják, hogy a néző vegye meg a terméket. Ilyen például

a „Garnier, mert

megérdemled”, a „T-mobile, jobb veled a világ!”, „A legkisebb is számít, Tesco”, a „Cora, egy mosollyal több”, ,,Szerezd meg!”, ,,Próbáld ki!”, „ I’m lovin’ it”…– mindenki számára ismert szlogenek. Pénz nélkül azonban igen nehéz törvényes úton kielégíteni vágyainkat. Sajnos nem minden család engedheti meg magának, hogy a reklámokban szereplő játékot, mobiltelefont, egyéb tárgyat megvásárolják. A társadalom szegényebb rétegeinek nem adatik meg a lehetőség, hogy ,,menő” dolgokat birtokoljanak, ugyanakkor a reklámok mind azt sugallják, hogy egy-egy márkás fogyasztási cikk csodákra képes, divatosabbak vagyunk tőle, elfogadnak, sok barátra tehetünk szert. Sajnos sokan ezért meggondolatlan tetteket hajthatnak végre annak érdekében, hogy ők is ugyanolyanok legyenek, mint azok a társaik. A média manipulál, más szóval tudatosan próbálja formálni a közvéleményt. A fiatalok gyakran hiszik

23

azt, hogy ha birtokukban van egy bizonyos műszaki cikk vagy egy márkás ruhadarab, hamarabb elfogadják őket. Ez azoknál a hátrányos helyzetű gyermekeknél generálhat problémát és vezethet akár egy lopás tényállásának megvalósításához, akik nem tudják feldolgozni, hogy anyagi helyzetük nem teszi lehetővé az adott termék megszerzését legális úton. Mindezekre tekintettel egyre több bolti lopás történik. A reklámok által a gyereket hozzászoknak a fogyasztói társadalomhoz. 1996. évi I. törvény 4. Cím - Reklámkorlátok és – tilalmak 2.§ „41. Reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató

által

kívánt

más

hatás

elérését

segíti

elő.”

10. § (1) A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a műsorszolgáltató e törvény

szerint

felelősséggel

nem

tartozik.

(2) Lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződés reklám útján a műsorszolgáltatásban nem terjeszthető. (3) Nemzeti ünnepek eseményeiről, vallási és egyházi szertartásokról készített műsorszámok közlését közvetlenül megelőzően és azt közvetlenül követően reklám nem közölhető. (4) A műsorszolgáltató híreket közlő és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg

és

reklámban

(5)

Burkolt,

illetve

tudatosan

politikai

nem

észlelhető

hirdetésben.

reklám

nem

közölhető.

11. § (2) Külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos. 13. § (1) Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető (2)

Az

reklámot. alkoholtartalmú

a)

nem

szólhat

b)

nem

ösztönözhet

italok

kiskorúakhoz, túlzott

és

reklámozását

nem

ábrázolhat

alkoholfogyasztásra,

és

tartalmazó alkoholt nem

műsorszám

fogyasztó

ábrázolhatja

kiskorút, a

túlzott

alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban, c) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott

alkoholfogyasztás

elkerülhető,

d) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának bármilyen jótékony 24

egészségügyi

hatása

lenne,

e) nem tehető közzé főműsoridőben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével, f) nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül

azt

követően.

14. § (1) A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnőtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. (2) A reklám a játék tényleges természetét és lehetőségeit illetően nem lehet félrevezető. (3) A reklám nem mutathat gyermekeket erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra. (4) A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülők vagy tanárok iránti bizalomra. 19.§ (4) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, amely a) hír vagy időszerű politikai tartalmú, és időtartama nem haladja meg a harminc percet, b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet, c)

nemzeti

ünnepek

eseményeiről

tudósít,

vagy

d) vallási, illetve egyházi tartalmú.

7. A magazinok, divatlapok hatásai, az anorexia, a bulimia és a drunkorexia fogalma

7.1. A magazinok – hamis ideálok? A magazinok, divatlapok rengeteg veszélyt rejthetnek egy kamaszlányra nézve. A címlapon gyönyörű, hibátlan arccal és testtel rendelkező hölgyek mosolyognak köszönhetően a Photoshop-nak, ami az amúgy is labilis lelkivilágú fiatalokban még inkább elmélyítik a magukról alkotott negatív képet a tökéletlenségükre fektetve a hangsúlyt, nem beszélve arról, hogy szinte kivétel nélkül kórosan soványak a magazin „arcai” ezálatal hamis testképideált sugároznak. Nem csoda, hogy egyre többen szenvednek evészavaroktól; leggyakoribb az anorexia, de nem ritka a bulimia és a drunkorexia sem, a fiúk esetében pedig a manorexia (férfi anorexia)„hódít”. Épp ezért egyre több 42-es méretű modell képeit láthatjuk, illetve sok divatcégnél új szabályokat hoztak a modellekre vonatkozóan. „Törvénnyel próbálja eltüntetni a hirdetésekből a kórosan sovány modelleket az izraeli kormány. Izraelben a 14 és 18 év közötti lányok mintegy két százaléka súlyos táplálkozási zavarokkal küzd, amiért a hirdetések által idealizált, természetellenesen sovány modelleket 25

okolják. Az új törvény értelmében a modelleknek minden, az izraeli piacra szánt hirdetés elkészítése előtt egy három hónapnál nem régebbi orvosi jelentést kell bemutatniuk, amelynek bizonyítania kell, hogy nem alultápláltak. Ezt az Egészségügyi Világszervezet által használt testtömegindex (BMI) alapján állapítják meg. Ennek megfelelően a 18,5 alatti BMI-érték alultápláltságra utal.”12

7.2. Anorexia – soványság minden áron Az orvosok anorexia nervosának nevezik a lelki eredetű kóros lesoványodást. Az anorexia nervosa esetében a páciensek súlyos fogyókúrával, testedzéssel mindent megtesznek azért, hogy testsúlyuk nehogy a korra és testmagasságra vonatkozó minimális testsúlynorma felett legyen, emiatt kórosan soványak. A diagnózis fontos kritériuma, hogy a testsúly az elvárthoz képest legalább 15 százalékkal alacsonyabb szinten van. Ezek az emberek látható soványságuk ellenére folyamatosan attól rettegnek, hogy elhíznak. Általában a környezet tiltakozása ellenére túlsúlyosnak tartják magukat, vagy pedig úgy érzik, hogy valamelyik testtájuk túl kövér, még akkor is, ha nyilvánvalóan soványak. Az anorexia többnyire 12-18 éves korban kezdődik. A táplálkozási zavar kialakulásában az életkor is szerepet játszik. A leggyakoribb a kamasz- és huszonéves korban, de a középkorú emberek is hajlamosabbak rá. Veszélyeztetettebbek azok, akiknek a családjában előfordul valamilyen táplálkozási zavar, ezért örökletes tényezők is szerepet játszhatnak kialakulásában. Az anorexia általában jellemzőbb a depresszióra, szorongásra, egyéb hangulati zavarokra hajlamos emberek között. Lelki beállítottság szerint a táplálkozási zavarok között az anorexia inkább a maximalisták betegsége, míg a bulímia hullámzó a hangulatú, impulzív emberekre jellemző. 13

12

http://www.origo.hu/nagyvilag/20120320-torvenytelen-a-sovanysag-az-izraeli-hirdetesekben.html (2012.10.23.) 13

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/anorexia_nervosa/123 (2012.10.23.)

26

7.3. Bulimia – „következmények (hízás) nélküli” falásroham A bulímia falási rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt igen nagy mennyiségű étel - jellemzően édesség - elfogyasztására képes. Ez törvényszerűen elhízáshoz vezet, amit elkerülendő a beteg önmagát hánytatja, hashajtókkal vagy eltúlzott fizikai aktivitással él. A bulímia szinte kizárólag tizenéves lányok vagy fiatal nők betegsége. Férfiakban elvétve fordul elő. Gyakorisága a sok rejtett eset miatt pontosan nem ítélhető meg. A felismert esetek gyakorisága a 18 és 25 év közötti női populáció 3%-a.14

7.4. Drunkorexia A drunkorexia leggyakrabban a főiskolás korú lányoknál fordul elő, de a gimnazista tinédzser lányok körében is terjed. A dietetikusok által megalkotott kifejezés az anorexia és az ivás szó kombinációja, mivel a drunkorexiás lányok azért, hogy az esti bulikra megspórolják a kalóriákat, napközben jóval kevesebbet esznek. A szakértők szerint a jelenség hátterében az szociális nyomás állhat, amely szerint a fiatal lányoktól elvárják kortársaik, hogy vékonyak maradjanak, ugyanakkor a bulikban fogyasszanak alkoholt is. Az alkohol ugyan zsírt nem, de rengeteg kalóriát tartalmaz. Közülük is főként a röviditalok kalóriadúsak, amelyek többnyire a legnépszerűbbek az ilyen bulikban. Nem ritka ezért, hogy a lányok kihagyják például a vacsorát és üres gyomorral vetik bele magukat az éjszakába. Így persze gyorsabban is hat az alkohol, ami a fiatalok szerint még plusz pozitívum is, hiszen pénzt spórolhatnak meg. 15

14

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/bulimia/124?HPID=199CA3E2-3A8BEF8E-86953AE8-16ED499A (2012.10.23.) 15

http://www.hazipatika.com/psziche/fuggosegek/cikkek/vedelve_fogynak_a_fiatal_lanyok/20120726102134 (2012.10.24.)

27

8. A számítógép, a PC játékok, az internet és a közösségi oldalak veszélyei, az online zaklatás, azaz a cyber bullying

8.1. Számítógépes konzolos játékok és az agresszió összefüggései A diákok csaknem fele (47,7%) játszik konzolos vagy számítógépes játékkal, a többség azonban nem. Legkevésbé a gimnazisták, leginkább a szakközép - és szakiskolai diákok. Összefüggés mutatkozik a számítógépes és konzolos játékok használatának az időtartama és az iskolai agresszió között. Formailag úgy tűnik, hogy azok, akik a számítógépen feltehetőleg - agresszív játékokkal hosszabb időt töltenek el, maguk is agresszívebbek. Azonban nem feledhető el az oksági viszony tisztázatlansága, hiszen nem dönthető el, hogy a diákok az agresszivitásukat vezetik le a számítógép előtt, vagy a játékok miatt válnak erőszakossá. Az sem valószínűtlen, hogy a két jelenség egymást erősítve növeli a diákok agresszióját. Akik négy vagy több órát játszanak, az átlagosnál több erőszakos cselekményt követnek el diáktársaikkal szemben, ugyanakkor az átlagosnál gyakrabban elszenvedői is ezeknek a cselekedeteknek. A legkevésbé azok a diákok vesznek részt ilyen cselekményben, akik sohasem játszanak. Minthogy a szakiskolások játszanak a legtöbbet, ekképpen ők a legagresszívebbek. A tanárok és a diákok közötti agresszió foka és a számítógépes játékok között ugyanolyan irányú és erősségű kapcsolat van, mint a diákok egymás közötti agressziója esetében.16 Az Egységes Európai Játékinformációs Rendszert (PEGI) azért hozták létre, hogy segítsenek az európai szülőknek megfelelő információkon alapuló döntést hozni a számítógépes játékok vásárlásával kapcsolatban. 2003 tavaszán történő bevezetése óta több országos korhatárbesorolási rendszert váltott fel egy olyan egységes rendszerrel, amelyet az európai országok többségében, 30 országban használnak.17

16

http://www.oktbiztos.hu/kutatasok/iskveszely/isk_16.html (2012.10.24.)

17

http://www.pegi.info/hu/index/id/238/ (2012.10.24.)

28

8.2. PC játékok – élet a játékban, vagy játék az életben? A PC játékoknak lehet fejlesztő és teljesen romboló hatása is. A televízióban sugárzott erőszakhoz hasonlóan az számítógépes játékok is befolyásolják a gyermekek agressziós szintjét. A nem erőszakos játékok között akad rengeteg olyan, amelyik fejleszti a különböző képességeket, mint pl. kreativitást, szervezőképességet, esztétikai érzéket, logikát vagy egyszerűen csak szórakoztat. Azonban a számítógépes játékokat játszó gyerekek nagy része az erőszakos játékokat kedveli. Felmerülhet a kérdés, hogy mi lehet vonzó az ilyen műfajú játékokban? Talán az, hogy a virtuális világban legyőzhetetlennek, erősnek érzik magukat. Egy olyan virtuális valóság jön létre, ahol a játékos más lehet, mint a valódi életében. Különböző szerepekben próbálhatja ki magát, mindezt persze kockázat nélkül. A legveszélyesebbek az „FPS-ek (First Person Shooter) vagy belső nézetű lövöldözős játékok olyan háromdimenziós grafikát használó videojátékok, ahol a játékos az általa irányított figura szemszögéből látja a játékban történteket, célja pedig általában az, hogy a játékpályán található fegyverekkel minél több ellenfelet lelőjünk, ezáltal pontokat gyűjtve.18 Ezekben a játékosok a játékbeli szereplő szemszögéből látják a világot, és innen kell megküzdeniük a program

adta

ellenfelekkel,

képesek

teljesen

beleélni

magukat.

Az erőszakos, lövöldözős számítógépes játékok fejlesztik használóik célzóképességét, és ezáltal arra ösztönözhetik őket, hogy valódi fegyver használata esetén is hasonló pontossággal célozzanak.

Az egyik számítógépes játék hatására elkövetett bűncselekmény esete 2011. november 16-án délelőtt történt. Egy tiszaújvárosi középiskola első emeleti mosdóhelységében egy fiú, aki azt vallotta, hogy a "Counter Strike" nevű játékban érezte magát, megszúrta két társát. Az előzetes helyszíni orvosi adatok szerint az egyik 14 éves fiú könnyebben sérült, míg társát egy 18

http://elib.kkf.hu/edip/D_13849.pdf (2012.10.24.)

29

13 éves fiút súlyos, életveszélyes sérülésekkel mentőhelikopter szállította kórházba. Az ügy gyanúsítottja vallomásában elmondta, hogy a bűncselekmény elkövetésére őt egy „Counter Strike” elnevezésű számítógépes játék inspirálta, amelyet mintegy másfél éve játszik rendszeresen. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya emberölés kísérlete miatt folytatott eljárásban a jó családi körülmények között élő, helyi fiatalkorú fiút gyanúsítottként hallgatta ki, majd bűnügyi őrizetbe vételéről határozott. A rendőrség – a cselekmény tárgyi súlyára és a bűnismétlés veszélyére tekintettel kezdeményezi a fiatalkorú gyanúsított előzetes letartóztatásának indítványozását. 19

8.3. Az Internet - tényleg olyan ártalmatlan, mint ahogy azt sokan hiszik? Az internet a fiatalok életének integráns részévé vált, az ismeretszerzés, a kommunikáció, a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás fontos eszközévé vált, ugyanakkor rengeteg kockázatot rejt

magában.

A

kockázat

sorrendje

Európában:

a

személyes

információ

kiadása/nyilvánosságra hozása a legkockázatosabb tényező, amely hozzávetőleg a tizenévesek felét érinti. A második leggyakoribb az online pornográf tartalmakkal való találkozás, ez hozzávetőleg 10-ből 4 tinédzsert érint. Az erőszakos vagy gyűlölködő tartalmakkal való online találkozás a harmadik a gyakorisági listán, ez a tinédzserek mintegy harmadát érinti. Az online bántalmazás vagy zaklatás a negyedik, ezzel öt-hat tinédzserből egy találkozik. A nem kívánt online szexuális megjegyzések érkezése a következő, ennek gyakorisága azonban változó. Az online megismert személlyel való offline találkozás az utolsó a kockázati sorban. Erről átlagosan csupán a tinédzserek 9%-a számolt be.20 A csúnya szavak használata a leggyakoribb deviáns viselkedés a fiatalok körében, ami nem bűncselekmény, csupán közösségellenes, netikettsértő magatartás. Nem elhanyagolható a zene-és filmletöltési tevékenység sem. Chatelés közben erőteljesebben, sokszor trágár szavakkal fejezik ki indulataikat. Nem ritka az sem, hogy mástól kapott jelszóval vagy jelszófeltöréssel léptek be egy védett weboldalra, ami már bűncselekménynek minősül.

19

http://www.napiaszonline.hu/bunugy/szamitogepes_jatekban_erezte_magat_a_tiszaujvarosi_keselo_33089 (2012.10.24.) 20

Parti Katalin-Virág György: A szájbergyerek és a bicikli A kelet-európai gyerekek nethasználatának specifikumai, 4.o, 7.-8.o.

30

Egy budapesti kutatás során az volt a kérdés, hogy milyen vélt vagy valós törvényellenes cselekményt követtek el az interneten. 42,3% vallotta be, hogy más valakinek adta ki magát a chat szobában (más életkorúnak vagy más neműnek adta ki magát), 43,3% kiabált másokkal a chat szobában, 73,4% csúnya szavakat használt a chat szobában, 74,4% ismerőstől kapott jelszóval lépett be egy weboldalra, 46,8%-nak pedig sikerült belépni olyan weboldalra, ami nem az övé volt, és jelszóval védték. Egy másik, szintén budapesti kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy milyen szabályokhoz kötik

a

szülők

az

internethasználatot.

A

válaszadók

1,3%-a

nem

tölthet

le

képeket/dokumentumokat, 3,2%-a nem regisztrálhat sehová, csak a szülei engedélyével, 3,4% nem tölthet le zenét/filmet, 5,3%-nál szűrőszoftver van otthon, amely letilt bizonyos weboldalakat, 7,4%-nál egyéb korlátozás van jelen, 7,7%-nak meg kell mondania, ha zavaró tartalmat talál az interneten, 9,7% nem használhat csúnya szavakat e-mailen vagy a chatszobában, 10,2% nem chatelhet, nem ismerkedhet idegenekkel, 16,2% nem találkozhat idegennel, akit az interneten ismert meg, 23,3%nem látogathat bizonyos weboldalakat, 30,8% nem adhat ki személyes adatot, 76%-ot pedig időkorláthoz kötik.21 8.4. Közösségi oldalak – közösségivé tesznek vagy elszigetelnek? A közösségi oldalak amellett, hogy kapcsolatfelvételre/tartásra ösztönzik a gyerekeket, segíthetnek nekik kiélni kreativitásukat, megtalálni önmagukat, és segítséget is nyújthatnak, azonban rengeteg veszélyt rejtenek magukban. Ma már szinte nincs olyan fiatal, aki ne lenne regisztrálva valamelyik közösségi oldalon. A webkettő használata hozzátartozik a mindennapjaikhoz. Az egyik potenciális kockázat a depresszió és az elszigetelődés. Megváltozhatnak a tinik alvási, étkezési szokásaik, rengeteg időt töltenek a közösségi oldalakon, közben pedig elhanyagolják a valós, fizikális kapcsolattartást, a családjukat. Némely oldal eredeti célja az volt, hogy régi elszakadt ismerősök felkutathassák egymást, míg más oldalak az internet adta lehetőségeket kihasználva, már eleve valamilyen gazdasági csoport támogatási platformja. A webkettes oldalak népszerűségében nagy szerepet játszik, hogy látszatra többé-kevésbé következmények nélkül, bárki jól megmondhatja a véleményét a nagy nyilvánosság előtt. Mára a közösségi oldalak az édesded cukormáz mögött többnyire veszélyt, kockázatot jelentenek, és csak kérész életű, hamis lehetőségeket, élményeket

21

Parti Katalin-Virág György: A szájbergyerek és a bicikli A kelet-európai gyerekek nethasználatának specifikumai, 12.o.

31

nyújtanak a felhasználók számára. A tagok meggondolás nélkül helyeznek el magukról, barátaikról, ismerőseikről szóló személyes adatokat, nem publikus képeket, egyéb információkat. A közösségi oldalakon a legkevésbé sem minden arany ami fénylik, a kiszolgáltatott információkat nem csak maga a felhasználó, hanem ismerőseinek hálózata is gyarapítja. A láthatatlanság hátteréből szélhámos idegenek durva provokációval, saját céljaik elérése érdekében ügyes tudatossággal manipulálják az egyre növekvő adathalmazt, amivel alkalom esetén nagyon csúnyán vissza lehet élni. A kiszemelt alanyról törvénysértő módszerek nélkül is rengeteg bizalmas adat összegyűjthető, ezen kívül a marketingesek, a HR-szakemberek, a rendőrök, a titkosszolgálatok, vagy éppen az IT-bűnözők speciális célszoftvereket is bevetnek. Leendő munkavállalóról, már állásinterjú előtt olyat is meg lehet tudni, ami kedvezőtlen fényt vetít rá, de ez fordítva is igaz lehet. Bizonyos helyzetekben még egy ártalmatlan bulifotó is kompromittáló, vagy peres ügyben elérhető bizonyíték lehet. Munkavállalók, diákok karrierje törhet derékba egy-egy meggondolatlan elszólás nyomán. Családok mehetnek tönkre. A visszakövethető

nyomokat

lehetetlen

teljességgel

eltüntetni.

Népszerűségüknek

és

szolgáltatásaiknak köszönhetően az ilyen oldalak a legalkalmasabbak a kiszemelt áldozat internetes és egyéb szokásainak feltérképezésére, legyen az bármennyire is óvatos és meggondolt. Minden megtudható, hogy milyen napokon, mikor és hol tartózkodik, mikor megy munkahelyére, mi a foglalkozása. Személyes adatok, képek néhány kattintással kimásolhatók a hálózati adatlapokról máshova elhelyezve, kínos helyzetbe hozhatják az áldozat személyiségét. Ami kikerül az internetre, az több év múlva is több helyről visszaköszön, nagyon nehéz nyomtalanul eltüntetni. Amit saját szemükkel látnak az emberek, többnyire készpénznek veszik, ha nagy ritkán mégis lehetőséget adnak kimagyarázni, akkor sem könnyű bizonyítani a visszaélést. Előfordult például olyan is, hogy valaki a kiszemelt áldozatot bizalmas barátja adatainak felhasználásával kicsalt pénzügyi adatok megszerzésével tett földönfutóvá, vagy kollégáját lehetetlenítette

el

posztjára

pályázva.

A híroldalak erőszakos reklámfelületek értékesítéséből, cégek és pártok által szponzorált cikkekből finanszírozzák működésüket. A legnagyobb közösségi oldalak mögötti erős gazdasági érdekek közvetve befolyásolják a felhasználók látásmódját. Konklúzióként, az

32

esetek többségében a közösségi oldalak nem önmagukban veszélyesek, sokkal inkább, mert sokak érdekből, bosszúból teszik azzá.22

8.5. Cyber bullying, azaz internetes zaklatás A fiatalok egyre többet használják az internetet, sőt, a szociális életüket nagyban befolyásolja. Az internetes zaklatásnak, mások megsértésének az alapja az anonimitás, így nem kell vállalni a felelősséget a tetteiért, nem kell szembenéznie a net-polgártársaival, hogyha megsértette. A gyerekek is könnyebb szívvel okoznak másoknak sérelmet (például csúfolják társaikat, engedély nélkül feltöltik mások képeit, vagy megváltoztatják mások személyes adatait, nevetség tárgyává tesznek másokat, stb.), hiszen nem látják a sérelmet elszenvedő arcát, ennek köszönhetően egyre elterjedtebb az online zaklatás, azaz a cyber bullying. Ilyen zaklató lehet egy osztálytársa, interneten megismert személy, vagy akár egy ismeretlen, névtelen felhasználó, azonban a legtöbb esetben ismerőst választanak áldozatnak. A lányok hamarabb válnak internetes zaklatóvá, előszeretettel terjesztenek pletykákat. Online zaklatásnak nevezzük a zaklatás azon formáját, ahol az internetet, vagy más telekommunikációs eszközt használnak ahhoz, hogy egyének, csoportok vagy szervezetek ellen zaklató jellegű cselekedeteket kövessenek el. Az emberi jogokhoz tartozik az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőséghez való jog is. Minden olyan cselekedet amely ezt a jogot megsérti (faji, vallási, politikai nézet, kor vagy egyéb személyes helyzet miatti megkülönböztetés) zaklatásnak minősül, és törvény által büntetett. A technika és az internetes világ elterjedésével, elterjedt egy újabb zaklatási forma is, amely az elektronikus úton elkövetett, egyre gyakoribb, személyt, csoportot, vagy szervezeteket sértő támadásokat foglalja

magába.

Ilyen

zaklató

tevékenységeknek

számítanak:

Személy ellen: e-mail, chat, internetes oldalakon át küldött zaklató jellegű üzenetek, személyes adatok megszerzése, felhasználása, módosítása (adatok, képek, információk) ezáltal téves információk terjesztése az érintett személyről, fals identitás használat-az áldozat identitását használják online tevékenységekhez (chat, bejelentkezés regisztrációs oldalakra), vagy az érintett személy nevében hamis üzeneteket küldeni, vagy fals információt terjeszteni a környezetnek, weboldalak létrehozása más személyen való gúnyolódás céljából, mint például egy osztálytárs vagy tanár ellen, mobiltelefon használata zaklatásra (névtelen hívások, 22

http://www.ncpc.org/topics/cyberbullying/what-is-cyberbullying (2012.10.24.)

33

megfélemlítő,

megalázó

üzenetek

ismételt

jelleggel)

Számítógép ellen: vírusok küldése az érintett személy számítógépére rongáló szándékkal, üzenetbombák küldése, ezáltal az érintett személy postafiókját fogadóképtelenné tenni, megadni az érintett személy e-mail címét olyan oldalakon, ami által kéretlen üzeneteknek van a

kitéve

postafiókja.

Egyes országokban külön törvényt hoztak létre az interneten elkövetett bűncselekmények szabályozására. Az első törvényt Amerikában, Kalifornia államban 1999-ben léptették életbe.(U.S. Cyberstalking low). 2001. november 23-án Budapesten, az U.S.A és 29 más ország aláírta az első olyan konvenciót ami az Európai Unió kezdeményezéseként az internetes bűncselekmények problémájával és ezek szabályozásával foglalkozik: Cybercrime Convention.23

9. Számítógép és televízió miatti öngyilkossági esetek „2006-ban tragikus korrekordot állított fel egy angol kislány, aki nyolcévesen követett el öngyilkosságot a vizsgálat szerint esetleg egy nem neki való film hatására. A kislány saját pizsamájából formált hurkot, azt hálószobája függönykarnisára erősítette és felakasztotta magát. A vizsgálati jelentés szerint a rendőrség a kislány szobájában 18 éven felülieknek való filmeket talált DVD-n és videokazettákon, köztük az 1999-ben készült, Észvesztő (Girl, Interrupted) című alkotást. A film mentális zavarokkal küszködő fiatal nők sorsát mutatja be egy hatvanas évekbeli pszichiátriai kórházban; az egyik jelenet egy páciens akasztásos öngyilkosságát ábrázolja. A rendőrség azt gyanítja, hogy a kislány megnézte a filmet, és megpróbálta

utánozni

az

öngyilkossági

jelenetet.

A vizsgálatot végző halottkém jelentése szerint szinte biztos, hogy a kislány nem akart ténylegesen véget vetni az életének, mivel ebben a korban az érettebb gyerekek sincsenek még tisztában a halál pontos jelentésével. A vizsgálatot lezáró halottkémi végzés megállapítja: a szülőknek nagyon kell vigyázniuk arra, hogy gyerekeik milyen filmeket néznek, mert a kiskorúak könnyen úgy dönthetnek, hogy utánozzák a látottakat, anélkül, hogy a

23

http://doktori-iskola.law.pte.hu/files/tiny_mce/File/Vedes/szathmary/szathmary_ertekezes_muhely.pdf (2012.10.24.)

34

következményekkel

lennének.”24

tisztában

Mit ér a jogszabályi korlátozás, ha hiányzik a szülői odafigyelés? 2007: „Andrej Szmirnov egy 10 éves gyerek volt, aki jóval többet játszott számítógépén, mint hasonló korú társai. A dolog odáig fajult, hogy Andrej az iskolában folyamatosan rosszul teljesített, magatartása igencsak gyatra volt, s rendre eltűntette a bizonyítékokat - azaz az osztályfőnöke figyelmeztető üzeneteit a szülők felé. Végül a dolog valahogy mégis kiderült, s a szülei azonnal eltiltották gyermeküket a számítógépétől, így a játékoktól is. Andrej a lehető legrosszabb módon reagált erre a lépésre, s leugrott a 19. emeletről. Mikhail Vinogradov pszichológus szerint a gyermekek videójátékoktól való hirtelen elvonása könnyedén vezethet az ilyen lépésekig, ugyanis ilyen korban a gyerekek még nem tudják kellő értelemmel felfogni a következményeket.”25 2008: „A Magyarországon is sugárzott Naruto című japán anime-ben látottakat másolta le az a tíz éves kisfiú, aki hétfőn este halt meg Seattle-ben. Codey Porter csak a rajzfilmsorozat főszereplőjét akarta utánozni, amikor arra kérte barátait, hogy ássák be a kerti homokozóba. A sorozat főszereplője ugyanis gyakran kerül ilyen helyzetbe, főleg, ha egy másik nindzsával kerül összetűzésbe, ugyanis hatalma van a homok felett, azzal támad és védekezik, így például képes folyékony homokcsapdába zárni ellenfeleit. A helyi sheriff a játék mind az öt túlélőjét kikérdezte, akik mind azt állították, hogy Codey kifejezetten kérte, hogy fejjel lefelé ássák

a

homokba.

A

sheriff

szerint

tragikus

baleset

történt.”26

Egy „ártatlan” mesét utánozva játszottak a gyerekek nem is sejtve, hogy mekkora tragédia lehet mindebből. Ha a főszereplő képes rá, én miért ne lennék rá képes? Valahogy így működik a gyerekek logikája, ezért nem mindegy, ki vagy mi a követendő példa. Az animék a hatalmat és a halhatatlanságot sugallják, és valljuk be, egy gyerek mindkettőnek híján van. 2012: „Egy kanadai tinédzser, Amanda Todd október 10-én lett öngyilkos, egy hónappal azután, hogy segítséget kért egy videóban, mivel egy férfi meztelen fotókat tett közzé a lányról a Facebookon, majd folyamatosan zaklatta őt. A férfi, és a lány iskolatársai sorozatosan megalázták, miután a Facebook-ot körbejárta egy róla készült meztelen fotó. A 24

http://www.sg.hu/cikkek/47525/nyolceves_ongyilkos_egy_film_hatasara (2012.10.25.)

25

http://www.pcguru.hu/pcguru/hirek/jabb_tragikus_halaleset_a_pc_miatt (2012.10.25.)

26

http://index.hu/kultur/media/anime1868/ (2012.10.25.)

35

lány még csak 12 éves volt, egy férfi chatelés közben arra kérte őt, hogy mutassa meg a melleit, egy évvel később pedig az erről készült fotót a férfi közzétette Facebookon”.27 2012. november 1.: A legaktuálisabb esetre a napokban derült fény. „A Yogi néven bemutatkozott indonéz férfinak nyílt útja volt, miután az iskolás elfogadta barátkérő üzenetét a Facebookon. A telefonszámcsere után jött a személyes találkozó... aztán a tini anyja mehetett a rendőrségre, hogy eltűnt a lánya. Az Associated Press beszámolója szerint a férfi Bogor városba vitte a kamaszt és belökte egy szobába, ahol még legalább öt, 14-17 év közötti gyerek volt. A kislányt, társaihoz hasonlóan bedrogozták és folyamatosan megerőszakolták. Pár hónappal később előkerült Yogi, aki közölte vele, készüljön, mert eladta. A lányt Batam szigetre akarta elvinni, ahol dívik a szexpiac, főleg szingapúri férfiak ruccannak át komphajóval, hogy olcsón szórakozhassanak. A kislány könyörgött Yoginak, hogy engedje haza, de tántoríthatatlannak tűnt mindaddig, amíg ki nem derült, hogy nincs pénze az útra. Egy buszállomáson hagyta a lányt, aki így megmenekült.”28

10. Kérdőíves kutatómunkám Készítettem egy kérdőívet, amit kitöltettem olyanokkal, akiket valamilyen deviáns viselkedés jellemez, például túlzott alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás, evészavar, illetve olyanokkal is kitöltettem, akik már követtek el bűncselekményt. Különböző fórumokon, chat oldalakon kerestem alanyokat a kérdőívhez, tehát kontrollcsoportról van szó. A kérdőív során arra voltam kíváncsi, hogy milyen a médiával kapcsolatos viszonyuk a fiataloknak, milyen a családi hátterük, illetve hogy milyenek a tévénézési és számítógépezési szokásaik. Az ezek közötti összefüggéseket igyekszem megvilágítani. 53 fiatalkorú töltötte ki a kérdőívet, amelynek elemzése során a következőkre jutottam: A megkérdezettek 60%-a teljes családban él, 23%-uk édesanyjukkal lakik, csupán 2%-uk lakik A

édesapjukkal, legtöbb

fiatal

15%-uk

pedig

saját

szobával

valaki

másnál

rendelkezik,

lakik. 70%uk.

A megkérdezettek 62%-a nem dolgozik, 34%-uk azonban igen. 53% bevallása szerint 27

http://velvet.hu/sztori/2012/10/17/az_anonymous_megtalalta_az_ongyilkos_lany_zaklatojat/ (2012.10.25.)

28

http://bulvar.facepress.hu/hirek/egy-kattintas-a-pokolba-20121111056 (2012.10.25.)

36

mindenük megvan, ami a megélhetéshez szükséges, 23%-uk nehéz helyzetben él, 21% elmondása

szerint

nagyon

jó

életkörülmények

között

él.

Az egyik legmeglepőbb eredmény számomra az volt, hogy a megkérdezett fiatalok 34%-a nagyon szereti az iskolát, 42%-uk elégé szereti, 13% nem annyira szereti, csupán 2%-uk mondta azt, hogy egyáltalán nem szereti, 4%-ot pedig egyáltalán nem érdekli az iskola. 6% senkivel sincs jóban az osztályban, 20%-nak 1-2 jó barátja van, 34% az osztály bizonyos tagjaival van csak jóban. A megkérdezettek 62%-a számítógépezéssel tölti a szabadidejét, 25%-uk tévézéssel, 71%-uk barátokkal, 39%-uk bulizással, 35%-uk vásárolgatással, 18%-uk mozizással, 45%-uk sporttal, 22%-uk olvasással, 33%-uk pedig valami mással. Ennél a kérdésnél azért magasabbak az arányok, mert egy válaszadó több választ is megjelölhetett. Szintén meglepő eredményt mutatott a moziba járással kapcsolatos kérdésre kapott válasz. Csak 4% jár rendszeresen moziba, 25% időnként, 49% ritkán, 19% pedig egyáltalán nem. A film kategóriájára vonatkozó kérdésnél szintén több válasz volt megjelölhető. 86% a vígjátékot mondta, 29% az animációs filmeket, 49% a romantikus filmeket, 24% a horror filmeket, 43% a thrillert, 31% az akciót, 18% a sci-fi-t, 35% a krimit, 35% a dokumentumfilmeket, 16% a természetfilmet, 22% a kalandfilmet, 27% a rajzfilmeket, 35% a fantasy filmeket, és 12%-uk más kategóriát kedvel.

79%-uk néz sorozatot, 17%-uk nem. 67% szereti a rajzfilmeket, 49% az animációs filmeket, 37

16% az animéket, 1% pedig egyiket sem. Itt is több válasz volt jelölhető. A megkérdezettek mindegyike szokott számítógépezni. Nem volt olyan válaszadó, aki ne számítógépezne.

A megkérdezettek 96%-a tagja a facebook-nak, 35% az iwiw-nek, 16% twitternek, 14% myvipnek, csupán 2% nem tagja egy közösségi oldalnak sem.

2% számítógépezik napi 12 óránál többet, 4% napi 8-10 órát, 32% napi 4-8 órát, 38% napi 2-3 órát, 2% hetente, 2% ritkábban, 21% pedig az egyéb kategóriát jelölte meg. 2% tv-zik napi 4-8 órát, 34% napi 1-3 órát tv-zik, 23% hetente egyszer-kétszer, 23% ritkábban,

19%

pedig

egyéb

időtartamban.

38% nem játszik számítógépes játékokkal, 24% játszik, és maga is rendelkezik játékokkal, 8% online 79%

játékokkal szokott

játszik,

38%

letölteni,

nagyon 15%

38

ritkán pedig

játszik. nem.

70% a saját számítógépét használja, amikor letölt, 17% nem. 36% merített filmekből valamilyen ötletet, 28% sorozatból, 4% számítógépes játékokból, 57% pedig nem. 62%-uk egyáltalán nem kap büntetést, ha rosszul viselkedik, 15% néha, 9% ritkán, 6% szinte mindig, és 2% mindig.

70%-ukat az édesanyja bünteti meg, 26%-ukat az édesapja, 4%-ukat nevelőszülő, 4%-ukat a testvére, 4%-ukat egyéb rokon, 22%-ot pedig valaki más.

70%-ukat megszidják, 4%-ukat megverik, 9%-ukat szobafogságra ítélik, 13%-uk nem kap zsebpénzt,

26%

pedig

valamilyen

más

büntetésben

részesül.

70% még soha nem fogyasztott kábítószert, 15% kipróbálta, 8% egyszer-kétszer, 8% pedig egyéb kategóriát jelölt meg. 50%-uk motívuma:„csak úgy”, 80% pedig egyéb kategóriát írt. 2% már követett el bűncselekményt, amiért eljárás is indult, 13% követett már el bűncselekményt,

de

eljárás

nem

indult

miatta.

29% lopást követett el, 14% garázdaságot, 14% rongálást, szintén 14% kábítószerbűncselekményt, 57% kalózkodást, 29% letöltést, 17% pedig egyéb bűncselekményt követett

39

el.

42% volt már áldozati helyzetben, 49% pedig még nem.

25% pénz miatt követte el a bűncselekményt, 13% bosszúból, 13% ideges volt, feszültséget akart levezetni, szintén 13% vagányságból, 50% pedig nem tudja megmondani az indítékot. 38% megbánta, 25% örömet, elégedettséget érzett utána, 13% dühös volt magára, 13% félelmet érzett, 25%-nak volt lelkiismeretfurdalása, 25% semmi különöset nem érzett, 38% az egyéb kategóriát jelölte meg. 9% egyedül követte el, 6% pedig társsal. 50%-uk megbánta, 63% pedig máskor is megtenné. A kettő nem zárja ki egymást, ezért egy válaszadó mindkettőt megjelölhette.

40

9%-ot zaklattak interneten, 42%-ot nem. 2% zaklatott már másokat, 60% pedig nem. 8%-nak éltek vissza az adataival, 55%-nak nem.

4% élt vissza mások adataival, 58% nem.

Érdekes összefüggések: az evészavarosok közül szinte mindannyian voltak már áldozati helyzetben, többnyire adatokkal való visszaélés, lopás, bántalmazás, erőszak áldozatai voltak. A legtöbben a Barbie, illetve a Disney meséket jelölték meg kedvenceikként. Fogyókúrás, szépség, divat, smink és hajtippeket merítettek a médiából, illetve „életstílust”. A legtöbbjük kedvenc számítógépes játéka a Sims, és édesanyjukkal beszélik meg a problémáikat. Az is egyértelműen látszik, hogy nagyon, vagy eléggé szeretik az iskolát, azonban csak 1-2 jó barátjuk van vagy csak az osztály bizonyos tagjaival vannak jóban, és szabadidejüket egyedül töltik. Ebből arra a következtetésre jutottam, hogy elszigetelődtek a társadalomtól. Azok a fiatalok, akiknek a Micimackó volt a kedvenc meséljük, az Így jártam anyátokkal a kedvenc sorozatuk és kedvelik az akciófilmeket, nagy arányban fordul elő, hogy kábítószert fogyasztanak, vagy már kipróbálták. Akik naponta 2-3 órát, vagy annál kevesebbet számítógépeznek, nem nagyon fordul elő kábítószerfogyasztás,

azonban

a

számítógép

használatának

növekedésével

egyenes

arányosságban nő a kábítószerfogyasztók száma is. Következtetésként levontam, hogy azok a fiatalok, akik az édesanyjukkal élnek, sokkal gyakrabban kerülnek vagy kerültek áldozati helyzetbe. A szülői kontroll, büntetés nagy mértékű hiányát tükrözi a kérdőív. Azokat a válaszadókat, akik kapnak büntetést, kimagasló arányban az édesanyjuk bünteti meg, ha valami rosszat követnek el. A Gyilkos elmék, a Dr. House, a Dr. Csont, az Így jártam anyátokkal és az NCIS a legnépszerűbb sorozatok a fiatalok körében. Viccesebb válaszok: „Nem büntetnek meg, mert jó vagyok”, „Az élet büntet meg”. Az egyik válaszadó 10 évesen kikötötte egy barátja biciklijén a féket, aztán ezt írta: „22 évesen, amikor nem fogott a fékem, rájöttem, hogy ez szívás.” Megdöbbentő válaszok: az egyik válaszadó 4 évesen követte el az első bűncselekményt, méghozzá lopást. A „hány bűncselekményt követtél el” kérdésre az egyik válasz: „ha a

41

letöltés annak számít, rengetet.” Volt, aki a reakciói megfigyelését jelölte meg motívumként a kábítószer kipróbálása kapcsán, és olyan is volt, aki azt írta: „mert poén”.

11. Modern kori megoldás A szülők ma már nyomon követhetik gyermekeik számítógép–használatát a Szülői felügyelet szolgáltatással. A Windows7 rendszerben a szülő korlátokat állíthat gyermekei számítógéphasználata elé, és biztonságosabbá teheti online életüket is – anélkül, hogy állandóan a sarkukban kellene lennie. A Szülői felügyelet szolgáltatással korlátozhatja a gyermekek számítógép-használati idejét, és megadhatja azt is, hogy mely programokat és játékokat használhatják (és ami még talán ennél is fontosabb: hogy mikor). A Windows Media Center Szülői felügyelet eszközével letilthatja a kifogásolható TV-műsorok és filmek elérését is. Aki szeretné biztonságosabbá tenni gyermekei internethasználatát, letöltheti a Windows Live Családbiztonság szolgáltatást. Ezzel az ingyenes programmal meghatározhatja, hogy gyermekei mely webhelyeket érhetik el, és hogy kivel beszélhetnek az interneten keresztül. Az

eszköz

emellett

hasznos,

könnyen

áttekinthető

jelentést

tevékenységükről.29

29

windows.microsoft.com/hu-HU/windows7/products/features/parental-controls

42

készít

internetes

12. Összegzés A média nagymértékben hozzájárulhat a deviáns viselkedés kialakulásához. A legnagyobb veszélyt az erőszakos, agresszív programok jelentik, amelyeket sajnos szinte képtelenség kikerülni manapság, hiszen mind a televízió, mind a számítógép bőven rendelkezik ilyen kínálattal, ami ma már korlátlanul elérhető mindenki számára. Szinte lépten-nyomon erőszakba, agresszivitásba bukkanunk. Már sok rajzfilm is agresszióval, erőszakkal telített, ami a megfelelő háttér biztosítása nélkül illetve kellő odafigyelés hiányában súlyos belső zavarodottságot, feldolgozatlan feszültséget okozhat a gyerekeknek, ami a későbbiekben hozzájárulhat a deviancia kialakulásához. Azonban kellő odafigyeléssel, szülői, baráti, családi támogatással

megelőzhető

a

deviáns

viselkedés

kialakulása.

A fiatal korosztály kiforratlan, még nem rendelkeznek egyéni értékítélettel. Amíg egy embernek nem alakult ki a személyisége, addig könnyen befolyásolható és sokszor a valóságtól elszakadva a televízióban, PC játékban látott, hallott, „átélt”, onnan másolt módszerekkel próbálnak érvényesülni, ezért nagyon fontos a személyiségfejlődésre káros tartalmak csökkentése, kiszűrése, korlátozása legfőbbképpen szülői odafigyeléssel, hiszen rengeteg jogszabályi rendelkezés született a médiatartalmak korlátozásával kapcsolatban. Véleményem szerint hiába van korlátozás, hiába jelenik meg a képernyő sarkában a 18-as karika, sokszor a szülői odafigyelésen múlik, hogy a gyerek leül-e a televízió elé, és megnézie a nem neki szánt műsort. Nem szabad hagyni, hogy a gyereket a média nevelje fel, hogy adott esetben a számítógép vagy a televízió legyen a bébiszittere. A kérdőív is egyértelműen tükrözi a szülői kontroll hiányát.

43

13. Irodalomjegyzék

Felhasznált irodalom: Parti Katalin-Virág György: A szájbergyerek és a bicikli - A kelet-európai gyerekek nethasználatának specifikumai, 4.o, 7.-8.o., 12.o.

Internetes hivatkozások: http://belfold.ma.hu/tart/rcikk/a/0/92595/1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak nappali tagozat, Médiamenedzsment szakirány – A valóság érzékelésének problémái befolyásolása, http://elib.kkf.hu/edip/D_13849.pdf Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Public Relation Szakirány: Televízió és agresszió – A televízióban látott erőszak és az agresszivitás közötti kapcsolat, http://elib.kkf.hu/edip/D_8745.pdf http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCMQFjAA &url=http%3A%2F%2Fusers.atw.hu%2Fdeszocpol%2Fdevianciaszoc%2FdevianciaNGJ.doc &ei=b5GWUIm6DYTEsgaQ0IGABA&usg=AFQjCNEutld3gquVHJrR_lSnT9qZOMhmog& sig2=m0VPJ_QB9uVCwjilXCqrBw http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/anorexia_nervosa/123 http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/bulimia/124?HPID=199CA3E2-3A8BEF8E86953AE8-16ED499A http://www.hazipatika.com/psziche/fuggosegek/cikkek/vedelve_fogynak_a_fiatal_lanyok/201 20726102134 http://journality.hu/lexikon-Kislexikon-28 http://intermatrix.hu/common László Miklós Példa - Kép. A tizenéves korosztály értékválasztásai és a média, http://www.c3.hu/~jelkep/JK993/laszlo/laszlo.htm http://www.nemzetifilmiroda.hu/upload/korhatar/besorolasi_szempontrendszer.pdf http://www.ncpc.org/topics/cyberbullying/what-is-cyberbullying http://www.oktbiztos.hu/kutatasok/iskveszely/isk_16.html http://www.origo.hu/nagyvilag/20120320-torvenytelen-a-sovanysag-az-izraelihirdetesekben.html 44

http://www.pegi.info/hu/index/id/238/ http://www.sg.hu/cikkek/47525/nyolceves_ongyilkos_egy_film_hatasara Szilády Szilvia: Erőszak és brutalitás a magyar televíziós műsorkínálatban, http://www.c3.hu/~jelkep/JK993/szilady/szilady.htm windows.microsoft.com/hu-HU/windows7/products/features/parental-controls

Felhasznált jogforrások: Nemzetközi jogforrások: Az 1924. évi, a gyermekek jogaira vonatkozó genfi Nyilatkozat A Gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezmény (New York, 1989. november 20.) A Határontúli Televíziózás Európai Egyezménye (European Convention on Transfontier Television /5.5.1989) A kiskorúak és az emberi méltóság összehasonlítható, hatékony védelmének megvalósítását célzó nemzeti keretek ösztönzése által az európai audiovizuális és információs szolgáltatási ipar versenyképességének javításáról szóló, 1998. szeptember 24-i 98/560/EK tanácsi ajánlás Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 20.) a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az európai audiovizuális és információs szolgáltatások iparának versenyképessége tekintetében a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről, valamint a válaszadás jogáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásra tett javaslatról Európai Unió Alapjogi Chartája Európai Parlament és a Tanács 2007/65/EK irányelve a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezések összehangolásáról szóló 89/522 EGK módosításáról Televízió Határok Nélkül (Television without frontiers /3.10.1989) Hazai jogforrások: 1959. évi IV. törvény Polgári Törvénykönyvről 1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről 45

1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról 1996. évi I. törvény 4. Cím - Reklámkorlátok és – tilalmak 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2002. évi XX. törvény a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 2010. évi CLXXXV. törvény (Médiatörvény) - A Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság (NMHH) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 2011. április 25. – Magyarország Alaptörvénye 2012. évi C. törvény – az új Büntetőtörvénykönyv LB. Kfv. III. 37507/2001/ 5. Törvény a gyermekek és fiatalkorúak védelméről

Egyéb felhasznált források, határozatok: Az ORTT Műsorfigyelő- és Elemző Szolgálata 1998. májusában készített szakértői véleménye Egységes Európai Játékinformációs Rendszert (PEGI) Közlemény az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 1494/2002. (X.17.) sz. határozatáról

Esetek: http://bulvar.facepress.hu/hirek/egy-kattintas-a-pokolba-20121111056 http://index.hu/kultur/media/anime1868/ http://www.napiaszonline.hu/bunugy/szamitogepes_jatekban_erezte_magat_a_tiszaujvarosi_k eselo_33089 http://www.pcguru.hu/pcguru/hirek/jabb_tragikus_halaleset_a_pc_miatt http://velvet.hu/sztori/2012/10/17/az_anonymous_megtalalta_az_ongyilkos_lany_zaklatojat/

46