Deviancia és medikalizáció
• A deviáns viselkedés az általánosan elfogadott normák megszegését jelenti. • A norma megszegését szankció követi, amely elősegíti a konformitást. • Különböző országokban és korokban a deviáns magatartás eltérő megítélése: ami az egyik kultúrában „normális”, az a másikban „deviánsnak” minősülhet.
Melyek a legfőbb deviáns magatartások? Öngyilkosság Bűnözés Alkoholizmus Kábítószer-fogyasztás Lelki betegségek
Miért fordulnak elő deviáns viselkedések a társadalomban? 1. Biológiai okok? 2. Egyéni/ családi okok? 3. Társadalmi okok?
"Bűnözőnek születik vagy válik-e az ember?" C. Lombroso (1835-1909) Orvos, 1867-től a paviai egyetem pszichiátriai klinikájának, 1876-tól pedig a torinói egyetemen az igazságügyi orvostudomány professzora A bűnöző ember (1876) Az emberi arc jegyei alapján megállapítható, hogy ki a potenciális bűnöző. Az igazságszolgáltatásnak akart olyan tudományos eszközt biztosítani, amellyel szigorú kritériumok alapján, emóciók nélkül lehet ítéleteket hozni.
„Lombroso fej”
1. Az akut feszültséghelyzetek szerepe. 2. A szocializáció zavarai. 3. A környezet kulturális normái és értékei 4. Anómia - elméletek 5. Minősítés (labelling-elmélet)
Émile Durkheim 1858-1917 francia szociológus, a modern szociológia és kulturális antropológia megteremtője. Főbb művei: – A társadalmi munkamegosztásról – A vallási élet elemi formái: A totemisztikus rendszer Ausztráliában – Az öngyilkosság
• A társadalmi változások növelik a deviáns viselkedések előfordulását. • anómia: egyensúlyzavar, a kollektív rend felbomlása, a társadalmi szabályzó erők meggyengülnek /érvényüket vesztik. • Az anómia elmélet Durkheim után – Anómia=elidegenedés=az az állapot, amikor az egyénnek nincsenek világos céljai, értékei, életét értelmetlennek, hiábavalónak érzi és elszakad a társadalomtól. • Leo Srole anómia skála, Andorka Rudolf
– Anómia=az összhang hiánya a vágyak és lehetőségek között. (R. Merton)
Robert Merton 1910-2003 Amerikai szociológus, a deviancia elmélet megújítója.
Főbb művei: Társadalom elmélet és társadalmi struktúra
Miben tér el Merton Durkheimtől? Durkheim • Közös célok, értékek hiánya • A deviancia szorosan kapcsolódik a társadalmi változásokhoz • Kétpólusú felfogás (a negatív és pozitív változás is növeli a devianciát)
Merton • Világos, mindenki által követett közös célok • Az anómia a társadalom szerkezeti sajátosságából ered, a pénz/hatalom egyenlőtlen elosztásából • Egypólusú felfogás (a hátrányos helyzet negatív következményei)
Merton anómia elmélete Az egyén viselkedésének típusai
Célok
Megengedett eszközök
1. Konformitás
+
+
2. Újítás
+
-
3. Ritualizmus
-
+
4. Visszahúzódás
-
-
5. Lázadás
+/-
+/-
Hogyan befolyásolta Durkheim elmélete a későbbi kutatásokat? • A társadalmi-gazdasági fejlődésnek, a modernizációnak ára van (deviancia) • Mivel a változást és nem annak irányát hangsúlyozta, elterelte a figyelmet a depriváció, a szegénység vizsgálatáról.
Merton kritikák • Nem létezik egységes társadalom – plurális, kulturálisan sokszínű társadalom • Az értékek és normák gyors változása • Az egyént közvetlen környezete, vonatkozási csoportja erőteljesen befolyásolja – Cohen szubkultúra elmélete
• Minősítés: nem magán a viselkedésen, hanem a társadalomnak/ a társadalmi intézményeknek arra adott reakcióján múlik, hogy valamilyen viselkedés deviáns. • Ha valakit deviáns címkével jelölnek meg, megerősítik a deviáns viselkedését • Sztereotipizálás veszélye!
Elméleti kérdések • Elsődleges deviancia: a szabályok első megszegése • Másodlagos deviancia: ha az egyén elfogadja a „ráragasztott címkét” • Stigma: társadalmi reakció a másodlagos devianciára, elutasítás kifejezése. • Stigmatizáció és egyes betegségek kapcsolata
Alapfogalmak A deviancia folyamata: – (személyiségzavar)- deviáns minták-családi hatások-deviáns kortárscsoport hatásastresszek, feszült élethelyzetek-megjelenik a deviáns viselkedés-deviáns minősítés – Jellemző a devianciák halmozódása (pl. alkohol-bűnözés)
Alapfogalmak • Deviáns viselkedésformák: öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, mentális betegségek, bűnözés. • Férfiak és nők közötti eltérések • Medikalizáció kérdése • Ezeknek a normaszegő viselkedéseknek van valamilyen közös sajátosságuk, ezért a szociológiában ezeket általában közösen tárgyalják.
Módszertan I. • A deviáns viselkedések vizsgálatánál alapvető módszertani probléma a gyakoriságuk mérése. • Statisztikai adatok kezelésének problémái az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérletek esetében. • Alkoholizmus mérése: ki tekinthető egyáltalán alkoholistának?
Módszertan II. • Az alkoholizmus orvosi és szociológiai definíciója. • Az alkoholizmus elterjedtségének mérése: nyilvántartások, reprezentatív felmérések (epidemiológiai vizsgálatok) alapján. • Jellinek-képlet és Ledermann-féle módszer
Módszertan III. • Kábítószer-fogyasztók száma: definíciós problémák, kezeltek /elítéltek száma, lakossági megkérdezésen alapuló epidemiológiai vizsgálatok. • Mentális betegségek mérése: kezelt betegek száma, tünetskálák alkalmazása.
Nemzetközi tendenciák I. • A különböző deviáns viselkedések előfordulása eltérő, nehezen fogalmazhatóak meg általános törvényszerűségek. • Jelentős időbeli eltérés a trendek alakulásában.
Az öngyilkossági arányszám • Öngyilkossági arányszám alatt értjük azt az értéket amely megadja 100000 emberre vonatkozó öngyilkosságok számát. • Különböző populációk, kohorszok jobban összehasonlíthatók
Öngyilkossági ráták Magyarországon 1955 óta 80
suicid ráta (100 ezer főre)
70 60 50 40 30 20 10 0 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 együtt
férfi
nő
A magyarországi öngyilkossági ráta alakulása korcsoportok és nemek szerint, 2005 140
suicid ráta (100 ezer főre)
120 együtt
férfi
nő
100 80 60 40 20 0 5-14
15-24
25-34
35-44
45-54
55-64
65-74
75+
M isk olc
ro Li tvá sz or nia sz ág (2 00 M 6) ag ya ro rs zá g
100.000 főre
53,9
40
30
20
10
Ja pá n Le tto rs zá g Fi nn or sz ág Au sz t ri a Né Ro m m et án or ia sz ág (2 Po 00 rt u 6) gá l ia (2 00 4) Íro rs zá g Ho ll a nd ia G ör ög UK or sz ág (2 00 6)
O
Férfi öngyilkosságok aránya 2007-ben
60
53,9
50
42,61
39,32 35,8 34,1 28,9 23,8 18,9 17,9 17,9 17,4 11,6 10,1 5,9
0
Ja M pá ag n ya ro rs zá g M is ko lc O ro Li sz tv án or sz ia ág (2 00 6) Fi nn or sz ág Le tto rs zá g N Au ém sz et t ri or a sz ág Po (2 00 rtu 6) gá lia (2 00 4) H ol la nd ia R om án ia Íro rs zá g G ör ög or U sz K ág (2 00 6)
100.000 főre
Női öngyilkosságok aránya 2007-ben
14
12
10
8
6
4
13,7
11,85
10,8 9,8 9,5 9 7,7 7,4 6 5,5 5 4 3,8 2,8
2 1,2
0
Rizikócsoportok Befejezett öngyilkosság tekintetében: idős férfiak. Öngyilkossági kísérlet: fiatal nők (14-24 év).
Pszichiátriai betegek (depresszió, függőségek, pszichózisok). Kórházi pszichiátriai kezelésből történő elbocsátás után. Akut krízis-helyzetek (pl. munkanélküliség, adósság, válás, veszteségek, lelki traumák). Hozzátartozók vagy barátok támogatásának hiánya. Korábbi öngyilkossági kísérlet (vagy öngyilkosság a családban). Krónikus testi betegségek.
Az öngyilkosságok területi és kor szerinti megoszlása(%)
1966
10-34
35-59
60-
Átlagos életkor
Közép-Magyarország
16,7
41,8
41,5
55
Közép-Dunántúl
20,8
46,6
32,6
51
Nyugat-Dunántúl
21,3
47,2
31,5
51
Dél-Dunántúl
23,4
39,5
37,1
52
Észak-Magyarország
17,9
53,7
28,4
50
Észak-Alföld
22,3
45,6
32,1
51
Dél-Alföld
17,1
44,4
38,5
54
ORSZÁG ÖSSZESEN
19,2
44,8
36,0
53
Az öngyilkosságok területi és kor szerinti megoszlása(%)
2003
10-34
35-59
60-
Átlagos életkor
Közép-Magyarország
15,5
47,7
36,8
55
Közép-Dunántúl
17,1
52,9
30,0
52
Nyugat-Dunántúl
14,1
53,4
32,5
53
Dél-Dunántúl
12,3
48,1
39,6
55
Észak-Magyarország
15,0
51,8
33,1
52
Észak-Alföld
12,7
52,3
35,0
54
Dél-Alföld
11,9
47,9
40,2
55
ORSZÁG ÖSSZESEN
14,0
40,2
35,9
54
Az öngyilkosságot elkövetők aránya foglalkoztatás és végzettség szerint (%) Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
KözépMagyarország
27,6
4,3
51,2
61,5
11,2
5,1
Közép-Dunántúl
39,2
8,4
61,5
69,9
16,7
3,0
Nyugat-Dunántúl
38,2
12,0
69,9
52,4
27,7
6,3
Dél-Dunántúl
21,9
9,6
52,4
60,8
22,3
5,0
ÉszakMagyarország
29,0
12,0
50,7
49,3
29,0
6,1
Észak-Alföld
30,2
7,8
56,1
62,4
22,2
3,2
Dél-Alföld
27,3
6,3
59,7
62,6
17,8
4,5
ORSZÁG ÖSSZESEN
29,5
7,8
53,6
60,5
19,6
4,6
2003
Nyugdíjasok
8 általános
Középfokú végzettség
Felsőfokú végzettség
Deviáns viselkedések III. Az öngyilkosság • Halbwasch: öngyilkosság szubkultúrális elmélete-szocializáció kérdése • Státusz-integrációs elmélet • Frusztráció-agresszió hipotézis
Deviáns viselkedések IV. Az öngyilkosság • Cry for help jelensége • Preszuicidális szindróma jellemzői: – fokozódó beszűkülés – halálfantáziák megjelenése – agresszió gátlása
