Déry Attila: Építészeti emlékvédelem és korunk

Déry Attila: m emlékvédelem, rehabilitáció… példák

Déry Attila: Építészeti emlékvédelem és korunk

01


Az épített örökség védelme, vagyis a m emlékvédelem célja valamely már álló építmény vagy rom meg rzése, sz kebb vagy tágabb közösség számára. Ez az egyszer en megfogalmazott cél jelentheti az építmény, rész vagy rom – karbantartását és renoválását, – részleges vagy teljes újjáépítését, – részleges átalakítását, – ismert állapotában történ meg rzését, védelmét külön-külön, de együttesen is. A gyakorlatban e fogalmak egymásba csúsznak.

02


Az épített örökség bármely elemét érint beavatkozás alapkérdése, hogy mit akarunk meg rizni? „Meg rzend ” érték alatt valamely építmény történeti értékét hordozó elemeit értjük, ám ilyenkor annak eredetiségét vagy hitelességét hangsúlyozzuk. Épített örökséghez kapcsolódó értékként kezeljük azokat az – akár kérdéses építészeti érték – építményeket is, amelyek valamely történelmi eseményhez vagy személyhez kapcsolódnak, illetve azokat jelképezik. Meg rzend , megtartandó, helyreállítandó lehet tehát az építés-kori – teljes épület-forma, azaz egy épület egésze, ideértve bels tereit is, – egy vagy több részlet-forma: homlokzat, bels tér, képz - vagy iparm vészeti elemek, – alaprajzi- és tér-rendszer, – nagy szerkezet statikai modellje, illetve leggyakrabban ezek keveréke. 03


A következ kérdés az, hogy milyen módon akarjuk véghezvinni beavatkozásunkat? A „mód” az építési – toldási, helyreállítási, stb. – munka jellegét jelenti. Akkor bonyolult e kérdés, amikor több építési korszak között kell választanunk – és általában minél régebbi és számunkra minél értékesebb egy építmény, annál valószín bb, hogy ezzel esettel állunk szemben. Ekkor el kell eldöntenünk, melyik korszakot részesítjük el nyben. A kézenfekv válasz elvben a legkorábbi építési periódus – feltételezve, hogy az – történetileg és építészeti-esztétikai szempontból is a legértékesebb, – és ugyanakkor használható is. A két feltétel általában nem er síti egymást. Az egyházi épületek kivételével tipikus gond, hogy minél régebbi egy építmény, annál nehezebb változtatás nélkül használni vagy egyáltalán fenntartani.

04


Épületek avulása szociális viszonyaink, szokásaink, értékrendünk változásának következménye. Rendszerint a történeti és a használati érték kompromisszuma alapján döntünk valamilyen formában. Módunkban áll választani, s t kell is választanunk, hogy mely úton indulunk el: – egy korszak teljes egység rögzítése, hozzáépítés és változtatás nélkül, – egy korszak rögzítése, kortárs építészet elemeivel kiegészítve, – több korszak elemeinek és maradványainak nem egyenérték bemutatása, hozzáépítés és változtatás nélkül, – több korszak részleteinek nem egyenérték bemutatása, kortársi építészeti elemekkel b vítve, – teljesen új építés, valamely valaha létezett építmény forma-és szerkezeth megoldásaival, a kortárs építészet anyagaival, – teljesen új építés, a kortárs építészet eszközeivel, de a múlt stilizált elemeinek beépítésével. 05


A felsoroltak közül az els négy lehet ség a m emlékvédelem négy alapesete, az utolsó kett az utánzás és az eklektizálás esete. Elvben könny dönteni. Gyakorlatban azonban figyelembe kell vennünk történeti, társadalmi, m szaki és nem utolsó sorban gazdasági szempontokat is, vagyis egyfel l gyakorlatban tekintettel kell lennünk – a mai használat szociális követelményeire, – az építtet tényleges lehet ségeire, – a m szaki adottságokra és lehet ségekre, másfel l igazodnunk kell – az épített örökség óvásának kialakult gyakorlatához – a közízléshez, – az érintett ingatlan tulajdonviszonyaihoz.

06


A következ kérdés a már álló épületet érint beavatkozás módja; milyen eszközökkel visszük véghez tervünket? Látszólag ez is egyszer kérdés, ám ha végiggondoljuk, beláthatjuk hogy a cél és az – építészeti – eszköz elválaszthatatlan egymástól. Úgy is mondhatjuk a cél és az eszköz – azaz az építészeti megoldás – azonos lényeg . Mivel valamilyen valós célú építményre törekszünk, annak anyagi jellegéb l következ en célunk nem elvi, testetlen bizonyítás, hanem valódi építészeti alkotás. Így a cél és eszköz helyet cserél; eszköz nélkül nincs cél sem. Ez az elmélet és a gyakorlat számtalan ellentmondásának forrása. Az „eszköz” kérdését kezdett l megterheli a m emlék-helyreállítási gyakorlat folyamatos változása is. A polgári világ szervezett m emlékvédelme fennállásának b másfél évszázada alatt az eredetit felülmúló, minta-érték helyreállítástól, a múltba beleérz mértékletes újjáépítésen, toldáson és átalakításon át a megmaradt emlék rögzítésének és megkülönbözethet en új eszközökkel való kiegészítésének puritánizmusáig fejl dött.

07


A helyreállítás állandó gondjai az id vel kapcsolatosak. Ezek: – a múlthoz f z d kapcsolat változása, – a relatív id id megjelenése a m vészettörténetben, – az eszközök jelentésének és presztízsének állandó módosulása, – az ízlés folyamatos változása. Bármiféle emlék-védelem folyamatában a tudomány helyzete ellentmondásos. Az emlékek védelmét m vel k m ködésükkel állandó megoldásra törekszenek egy változó világban. Ez azt jelenti, hogy nem koruk és társadalmuk értékítéletét fejezik ki és nem m ködnek társadalmuk teljes egyetértésével. A hiányzó felhatalmazás és az ismert viszonyok rögzítésének vágya együtt doktrinerséghez vezet – mert ez alap és fogódzó a hiányzó társadalmi háttérrel szemben. E logika eljutott ahhoz a végs következtetéshez, hogy a tudomány, mint olyan független és a társadalom felett áll.

08


A kérdésekre nem létezik egyszer elvi és pláne változatlan válasz. Csak akkor kerülhetjük el e hibákat, ha tanulunk a múlt tévedéseib l. Amit tudnunk kell… 1. Bennünk, környezetünkben, társadalmunkban – folyamatosan változik múltunk iránti érdekl désünk iránya, hangsúlya és tartalma, – folyamatosan változik múltunk megítélése, – folyamatosan változik az építészeti stílusok értékelése. Ezzel együtt állandóan módosul ízlésünk, arányérzékünk, tempóérzékünk, színérzékelésünk is.

09


2. Minden építészeti feladat – azzal a céllal jön létre, hogy kifejezzen bennünket, – létez konfliktust old meg, – elkészülte után, használatba vétele aktusával a múlt részévé válik. Az olyan építészet, amely nem a maga korát fejezi ki, nem a maga korához idomul, nem saját kora eszközeivel dolgozik, nem eleven feladatot lát el, az nem építészeti alkotást hoz létre, hanem kulisszát készít.

010


3. Az építészeti stílusok, formák, irányzatok – között nincs fontossági, érték- vagy jelent ségi sorrend, – nem épített megfelel i a „korszellemnek”, azaz nem a filozófia, irodalom, zene, képz m vészet k be foglalt kifejezései, – nem id határok között hitelesek, vagyis a relatív id nem értékhatározó. A „stílus” elnevezések jobb híján alkalmazott, tág ter összefoglalásai bizonyos szerkezeti, alaprajzi, tömegképzései és formai jegyeknek, amelyek történelmi korszakokra jellemz k, de amelyek nem csak jellemz id határok között létezhetnek.

011


4. Az építészeti érték alapja valamely épület – tényleges használhatósága, – jelképi és formai értéke, – eseményekhez vagy személyekhez való köt dése. Minden építészeti alkotás értéke folyamatosan változik. Az els kett tartós hiánya végül az épület elt néséhez vezet.

012


A fentiekb l következik, hogy – csak olyan építményt rizhetünk meg, amelynek számunkra értéke van, vagyis a meg rzés eszköze az értékadás, – id ben változik az épített örökség bemutatásával szemben támasztott igény, – id ben változik az épített örökség védelmének fogalomrendszere, így az eredetiség és a hitelesség fogalma is, – építészeti, m szaki társadalmi és történelmi okok miatt az épített örökség valamennyi elemének kezelése – ideértve a minden beavatkozás minden lehetséges módját – egyedi probléma, amelyet építményenként egyedi megközelítéssel lehet megoldani, – olyan beavatkozás az épített örökség bármely elemének sorsába, amely e munkát nem építészeti céllal és az építészet tárgyaként kezeli, hanem elvek igazolásaként, nem alkalmas az építmény meg rzésére, továbbá elfogadhatatlan és társadalomellenes,

013


– az épített örökség valamely elemének sorsába csak az lehet sikeres beavatkozás, amely egységes építészeti kompozícióra törekszik, – a múlt meg rzésének és bemutatásának eszköze a formai és anyagbani h ség; korunk eszközeivel múltat tettetni, stilizálni, jelezni kudarcra ítélt, sikertelen megoldás, – régi építmények toldása és b vítése csak az éppen megélt kor eszközeivel lehet hiteles és sikeres. Más szóval: Régi kor hiteles alkotásán, benne vagy mellette csak korunk hiteles, szinte és saját eszközeit vállaló kiegészítése, beavatkozása, toldása, átalakítása, meger sítése, stb. elfogadható.

014


Ipari környezet, ipari épület

Bochum, Jahrhundertenhalle Kalrl-Heinz Petzinka, Thomas Pink 015















Brasschaat, lakótorony Jo Crepain 020



Brasschaat, lakótorony Jo Crepain 021



Braunschweig, víztorony-átépítés Thomas Wenzig 022












Hamburgi pályaudvarból múzeum Josef Paul Kielhues 026









Drezda, Pályaudvar Foster és tsa. 029





















Saint-Nazaire LIN Finn Geipel + Giulia Andi 036
























Moers Ipari központ Wolfgang Felder, Artur Mandler 044



Moers Ipari központ Wolfgang Felder, Artur Mandler 045


Berlin, történeti környezetben új

Berlin, Cafe Nalbach & Nalbach 046


Történeti környezethez új

Frankfurt, Vor- und Frühgeschichtliches Museum Josef Paul Kielhues 047





















Berlin, svájci követség, b vítés, Diener & Diener eredeti: Friedrich Hitzig, 1870 t zfal-relief: Helmut Federle 054








London, történeti környezethez új

London, British Museum Foster and Partners 057

















Átalakítás

Caceres, lakóépület átalakítása múzeummá Maria José Aranguren Lopez, José Gonzales Gallegos 063


Átalakítás



Átalakítás



Átalakítás



Átalakítás



Átalakítás



Átalakítás



Átalakítás

Chevennay, lakóház Guillaume Terver 070


Átalakítás

Chevennay, lakóház Guillaume Terver 071


Átalakítás

Fitero, kolostor-könyvtár Miguel Alonso Del Val, Rufino Hernández Minguillón 072


Átalakítás



Átalakítás



Átalakítás



Átalakítás



Átalakítás



Átalakítás



Átalakítás

Girona, egyetem Josep Fuses, Joan Maria Viader 079


Átalakítás



Átalakítás



Átalakítás



Átalakítás



Átalakítás

Hammelburg, bank Bieler, Schick, Wlodarsch 084


Toldás

Las Palmas, Tengerészeti múzeum Fuensanta Nieto, Enrique Sobejano 085


Toldás



Toldás



Módosítás

Lucca, múzeum Pietro Carlo Pellegrini 088


Módosítás



Módosítás



Módosítás



Módosítás



Módosítás



Módosítás

Montpellier, egykori Szt. Ursula-kolostorból balettintézet Florence Lisky, Pascal Rollet 094


Módosítás

Montpellier, egykori Szt. Ursula-kolostorból balettintézet Florence Lisky, Pascal Rollet 095


Átalakítás és új karakter

Moritzburg in Halle Nieto, Sobejano Arquitectos (+ D. Landt, V. Manrique, N. Nolting, O. Syrbe, S. Sasse, M. Ubarrachena, U. Brunner, S. Euen) 096


















Müncheberg, Mária-templom Klaus Block 0102



Müncheberg, Mária-templom Klaus Block 0103



Müncheberg, Mária-templom Klaus Block

0104



Müncheberg, Mária-templom Klaus Block

0105


Beépítés

Peñafiel, bormúzeum Roberto ValleGonzales 0106


Beépítés

Peñafiel, bormúzeum Roberto ValleGonzales 0107


Kisebb hozzáépítés

Sligo, bíróság McCullough Mulvin Architects, Niall McCullough, James McCarthy 0108


Teljesen új funkció az eredeti jellegben

Trier, St. Maximin kolostortemplom-átalakítás sportközponttá Alois Peltz, Gottfried Böhm, Dieter G. Baumewerd 0109


Teljesen új funkció az eredeti jellegben

Trier, St. Maximin kolostortemplom-átalakítás sportközponttá Alois Peltz, Gottfried Böhm, Dieter G. Baumewerd 0110


Eredeti hangulat, semleges funkció

Veenhuizen egykori dologházi épületek Atelier Kempe Thill 0111










Déry Attila: Építészeti emlékvédelem és korunk

Recommend Documents