MUNKANÉLKÜLISÉG, AVAGY KORUNK NÉPBETEGSÉGE

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIAI INTÉZET

MUNKANÉLKÜLISÉG, AVAGY KORUNK NÉPBETEGSÉGE

Konzulens: Gyukits György egyetemi adjunktus

Készítette: Kecskés Anita szociális munkás BA szakos hallgató

Miskolc, 2014.

Tartalomjegyzék

Bevezetés............................................................................................................................................ 4 1.

Az egyén és a munka .................................................................................................................. 7 1.1. 1.2.

Az emberi munkavállalás indokai ...................................................................................... 9 A munkanélküliség....................................................................................................... 10

1.2.1. A munkanélküliség fajtái: ...................................................................................................... 11 1.2.2 A munkanélküliség problematikája ................................................................................. 12 1.2.3 A munkanélküliség következményei............................................................................... 14 2.

Stressz és a munkanélkülivé válás............................................................................................ 20

3.

Egészségtudat és betegségtudat ................................................................................................ 23 3.1. Az egészség meghatározása .............................................................................................. 25 3.2. A betegség fogalma ........................................................................................................... 27 3.3. A tartós munkanélküliek lehetőségei ................................................................................ 31

4.

Összefoglalás............................................................................................................................ 32

5.

Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 34

6.

Summary .................................................................................................................................. 35

7.

Mellékletek ............................................................................................................................... 37

2

„Önbecsülés nélkül hamar lezüllik az ember. Hiszen, aki nem számít, bárhogyan viselkedhet. Ugyanígy lezüllik az a társadalom is, aki nem becsüli az egyént.” „ Popper Péter „

3

Bevezetés Elgondolásom szerint Popper Péter idézete remekül megmutatja a munkanélküliség syndromáját.

Hiszen

a

munkanélküliek

önbecsülése

lecsökken,

függően

a

munkanélküliségben eltöltött időtől, különböző érzelmi hatások érik őket, megváltozik az életmódjuk is. Függőségi állapotok alakulnak ki, mely miatt a családi kapcsolatuk leromlik. Akár hajlamosak is lehetnek erőszakos cselekedetekre. Változik az egészségi állapotuk, mert a jövedelem csökkenésével egyenesen arányos az életszínvonal csökkenése is. Egészséges életmódot pedig csak megfelelő anyagi helyzet esetén tudunk folytatni. Az, akinek negatív irányban változik az életszínvonala, nem fog az egészséges táplálkozásra figyelmet fordítani, hiszen a napi étkezések mennyiségének a megléte is kihívást jelent a számára, a minőség már nem lesz fontos. A megfelelő egészségi állapot fenntartásához hozzá tartozik a táplálkozás, ami zöldségben, gyümölcsben gazdag, napi megfelelő minőségű húsfogyasztást feltételez. Mindezek mellett az álláskeresők figyelme egészen másfelé terelődik. Végigjárják a munkahely elvesztés hullámvasútját, kezdnek a testük jelzéseire figyelni, és a hosszan tartó munkanélküliség fenyegető jeleit nem ismervén fel, megbetegednek. Akár lelkileg, akár testileg. De mennyivel, mennyire betegebbek a munkanélküliek? Ezek a betegségek valósak, vagy a kilátástalanság indítja el a fájdalmat, ami miatt orvoshoz kényszerül a beteg? A lelki fájdalom valós elváltozásokat indíthat el az egyén szervezetében. Állandó problémát okoznak az egészségügyben a lelki eredetű fájdalmak és az ezek által okozott betegségek elkülönítése és a kezelése. Mert a lelki fájdalmak által elindított változásokat sokan, még az egészségügyi dolgozók között sem tekintik „igazi” betegségnek, és csak szimulálásnak hiszik. Ilyenkor a beteg nem biztos, hogy azt az ellátást és kezelést kapja, amit valójában az állapota indokolna. Az egészségügyi szakdolgozók viszont nem kapnak megfelelő oktatást e téren, mert a hagyományos oktatás csak a szervi elváltozásokat preferálja, nem terjed ki a lehetséges más módosulásokra, illetve a módosulások hátterére. Nagy szükség lenne erre. Mint leendő szociális munkás, úgy gondolom, hogy nem csak a tünetet kell megszüntetni, hanem a tünetet kiváltó okot is. A szociális munkának nagy szerepe van az egészségügyben, túl a szociális ellátásokhoz való jutás elősegítésében. A szakdolgozók leterheltségének köszönhetően nem jut az egyén lelki ápolására idő, elmarad a támogatást jelentő jó szó. Ha az egészségügyi intézményben ezt a feladatot a szociális munkás át tudja vállalni, hiszen ismeri a betegség eredetét, akkor máris segít a betegen. A megértés, az elfogadás, a nem vádolás, az ilyen betegek ellátásában akár a fél gyógyulást is eredményezheti. A 4

szakdolgozatomban ezt a kérdést kívánom feltárni. Az alapötletet egy fiatal ismerősöm adta, aki gyakran járt, jár orvoshoz, ezzel szemben én, csak akkor megyek, ha már a mindennapi teendőimet korlátozza a betegség. Vajon mentalitási különbség lehet? 1

„munkanélkülieknek az anyagiak jelentik a legnagyobb gondot, a dolgozó embereknek

inkább az, hogy egyszerűen nem is jutnak, el az orvoshoz a munkarendjük miatt vagy nem tudnak táppénzt igénybe venni, pedig abszolút indokolt lenne. Ha pedig adott esetben nem pihenik ki a betegséget, hamarabb visszaesnek, esetleg komolyabb szövődmények alakulnak ki. Viszont manapság a munkaadók nagyon sok esetben jelzik, hogy nem szeretnék, ha a dolgozó elmenjen táppénzre, mert akkor veszélybe kerül a munkahelyük.” Végig gondoltam, mi a különbség kettőnk között. Nemünk, korunk, iskolai végzettségünk, szociális körülményeinek közel egyforma. Két- két gyermeket nevelünk mindketten. Mindig csak a panaszkodást hallottam tőle, különböző eredetű fájdalmakról, holott az életkora és a tőle elvárható egészségi állapot ezt nem indokolta. Majd elgondolkodtam, mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy nincs munkája? A következőkben ezt a témát szemléltetem, háziorvossal, tartós munkanélkülivel készített interjúkkal, hipotézisekkel fűszerezve. Mélyinterjúkat készítettem, hiszen a témát így lehetett a legjobban körbejárni. A mélyinterjú során tudtam a kliens, illetve az egyén érzelmeire, érzéseire koncentrálni. A fájdalom, a harag, a csalódottság, a kirekesztettség, és még sorolhatnám, ezek mind-mind érzések, és teljes odafigyelést kívántak tőlem és a beszélgető partneremtől egyaránt. Miért gondolom fontosnak a témát? Azért, mert a környezetemben általánosan elterjedt az a feltevés, miszerint a munkanélküliek csökkent értékű egyének, akik „ingyen élnek” és meg sem próbálnak munkát találni. Ezt a hipotézist kívánom elfojtani, bemutatván a munkanélküliség kialakulását, elterjedését, testi, pszichés problémáit, az e témában készített interjúkra hivatkozva. Magáról arról a tényről, hogy a munkanélküliek betegebbek, nincs külön szakirodalom. Hiszen a munkanélküliség magával hordoz nagyon sok betegséget, amely miatt kénytelenek orvoshoz fordulni az emberek.

2

2014. III.

negyedévében a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 102 ezer fővel, 333 ezerre csökkent, a munkanélküliségi ráta 2,4 százalékponttal, 7,4%-ra mérséklődött.

1 2

2. sz. melléklet KSH adatai alapján

5

Ez, én úgy gondolom, hogy ha nem is nyíltan, de konfliktust okoz a dolgozók és az állástalanok között. Hiszen a Magyarországon működő szociálpolitika az újraelosztás elvét követi. A munkavállalók jövedelméből származó adók alkotják az államháztartás és a költségvetés fő bevételi forrását, így az adóbevételek nagysága az, ami determinálja a szociálpolitika révén kivitelezhető jövedelem-újraelosztás mértékét. A gondot az jelenti, hogy mennyiben összeegyeztethető a méltányossági szempont és a gazdasági hatékonyság. Tehát, mennyi adót kell kivetni a munkavállalókra, hogy megteremtsük, többek között a munkanélküli segélyre fordítható összeget? A dolgozó emberek sok esetben magasnak tartják a rájuk kivetett adót, ezért gondolják úgy, hogy az álláskeresési járadék „ingyen pénz”. De addig bele sem gondolnak abba, mit érezhet a munkáját vesztett ember. Milyen hatással van a munkahely elvesztése az emberre és a környezetére egyaránt. Talán ezzel a dolgozattal könnyebben átlátható a munkanélküliség ténye, és az általa elindított változások.

6

1. Az egyén és a munka

„A munka megóv minket a három fő rossztól: a szegénységtől, az unalomtól és a bűntől.” Candide

A munka fogalma Mi is valójában a munka? Igen nehéz feladat a pontos meghatározása. Megnehezíti a helyzetet, hogy olyan tevékenységet is munkának értelmezünk, ami valójában nem az. Ilyen pl.: a háztartási munka. A munka olyan tevékenység, amelynek során az ember a természetből állít elő termékeket a saját megélhetése érdekében.

Fogalmát a

következőképpen tudnánk meghatározni, különböző megközelítésekkel: -

a munka az, ami után adóznak, így ez a közteherviselés egyik normája

-

a munka áldozat, szenvedés, testi-fizikai megpróbáltatás, ez az aszketikus norma

-

a munka az ember nembeli kiteljesedésének a normája. A dolgozó osztályok állandó konfliktusban állnak a nem dolgozó osztályokkal. A történelemben általában a dolgozó osztályok legyőzik a nem dolgozókat, mert a „nem munka” az emberi nemmel szemben megnyilvánuló ellenséges viselkedés. A munka tehát egy érték, a munkát végző ember a társadalom értékes tagja, aki nem dolgozik, az az értékes ember ellensége.

-

Weber szerint az üdvözüléshez munkára van szükség.

-

a szocializmus normája szerint a rendesen dolgozó szocialista munkás a társadalom megbecsült tagja. Nem azonosítható a sikerrel, inkább a belesimulást jelenti.

-

a szociológiai normában Ferge Zsuzsa alakította ki a munkajelleg csoportokat / 1: vezető állásúak, értelmiségiek, 2: középszintű szakemberek, 3: irodai dolgozók, 4: szakmunkások, 5: betanított munkások, 6: segédmunkások, 7: mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak, 8: nyugdíjasok/ Ezek a csoportok a munka sikerességét állítják sorrendbe, és a társadalmi státuszról informálnak. Ez az elképzelés még ma is fennáll, hagyománnyá nőtte ki magát,

7

miszerint a munka jellege megmutatja az egyén társadalomban elfoglalt helyét. 3„Mond, meg mit dolgozol, megmondom, ki vagy.”

3

Csoba Judit – Munkaerő-piaci változások, leszakadó társadalmi csoportok

8

1.1. Az emberi munkavállalás indokai 4

A következőkben az kell tárgyalnunk, hogy miért is akar az ember munkát vállalni?

- instrumentális okok miatt: azért dolgozunk, hogy valami hasznosat hozzunk létre, a pénzkereset miatt, hogy anyagilag biztonságban tudhassuk magunkat. - a belső okok miatti munkavállalás esetében örömöt, kielégülést érzünk a munkavégzés során. - a munka, mint önbeteljesítés: olyan munkát akarunk, ami megfelel, és teljes mértékben kiaknázza a képességeinket és az érdeklődésünknek is teret ad. Ilyenkor tudjuk a legnagyobb hatékonyságot elérni, mert fontos számunkra az önmegvalósítás szükséglete. - a munkának társas szerepe is van. A munkatársakat tekintjük a családunkon kívül az elsődleges társas környezetnek. Általuk integrálódunk a társadalomba, és a személyiségünk alakulásában is szerepet játszanak.

4

Béres Rita – A munkanélküliség lélektani háttere – az újrakezdés esélye vagy a megrekedés veszélye?

9

1.2. A munkanélküliség

„ Aki egyszer munka nélkül marad, az egy kicsit meg is hal, Sőt! Van, aki nem is kicsit…” /Bekecsi Szabó László, 2007, 3. o./ A munkanélküliségnek többféle meghatározása létezik. Az egyik szerint munkanélküli az az ember, aki munkát keres, és akar is dolgozni, de mégsem tud elhelyezkedni. Egy másik kifejezés szerint: a munkakereslet meghaladja a munkakínálatot, és többen szeretnének dolgozni, mint ahány férőhely van. Jogi értelemben így fogalmazhatjuk meg a munkanélküliséget: az illetékes hivatalban regisztrált, nem foglalkoztatott, az előírásoknak megfelelő, együttműködő ügyfél. Munkanélküliség a társadalomelméleti szempontból: munkanélküli az, akit annak regisztráltak, nem foglalkoztatott, és a kérdezés idején semmilyen munkaviszonyban nem állt.

10

1.2.1. A munkanélküliség fajtái: -

5

önkéntes munkanélküliség: ilyenkor az ember saját akaratából dönt mellette, nem

kényszeríti senki, és a munkanélkülivé válás a létbiztonságát nem fenyegeti. Ez az állapot általában néhány hétig, vagy hónapig áll fenn, függ az előzetesen felhalmozott megtakarításoktól. Kevesli a kihívást, amit a munkája jelent számára, nem lát fejlődési perspektívát, nem ért egyet az alapvető célkitűzéssel, amivel a munkája során megbízták, vagy adott esetben nem megfelelő számára a pénz, a rang. Motiválatlan a munkavégzés során, megoldhatatlan konfliktus van közte és egy munkatársa, vagy a főnöke között. Esetleg túl stresszes a munkája. Ezek a gondok inkább a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket sújthatják. -

kényszerű munkanélküliség: több típusba sorolható: abszolút munkanélküliség: az álláskeresők száma nagyobb, mint a meglévő munkahelyek száma. Általában a gazdaság hanyatlása, visszaesése következtében jön létre. Nagyvállalatok megszűnése során láthatunk ilyet. Megoldása az új munkahelyek teremtése lenne, illetve közprogramok

indítása.

Az egyéneknek kevés

szerepe van az

elhelyezkedésben, fel kell készítenünk magukat arra, hogy tartósan munka nélkül kell élniük. -

strukturális

munkanélküliség:

különbség

van

a

munkahelyek

szerkezete

és

a

munkavállalók képzettsége között. Ebben az esetben valamiért nem talál egymásra a munkaadó és a munkavállaló. A kereslet és a felkínált állások felépítése nem egyeztethető össze. Megoldása a strukturális mobilitás, felnőttképzések indítása. -

súrlódásos munkanélküliség: családi okok miatt jön létre, rövid ideig tart. Létre jöhet válás, költözés miatt.

-

konjunkturális munkanélküliség: rövid távú ingadozások miatt jelenhet meg, stagnáláshoz, válsághoz vezet.

-

technológiai munkanélküliség: technikai fejlődés miatt bekövetkezett munkanélküliség. Ilyet általában a számítógépes világban látunk.

-

szezonális munkanélküliség: az idényjellegű munkák hiánya miatt alakul ki.

5

Ecopedia.hu - Munkanélküliség

11

1.2.2 A munkanélküliség problematikája A munkanélküliség olyan gazdasági probléma, amely a legnagyobb hatással van az egyénre. A szociálpolitika célja a negatív hatások csökkentése, valamint a hátrányba került csoportok kezelése. Egyik legnagyobb kihívását jelenti, megtalálni az egyensúlyt a segélyezés és a bérek között. Hiszen a munkanélküliek segélyezése az álláskeresésre kell, hogy ösztönözzön, tehát elég kevésnek kell lennie ahhoz, hogy ne érje meg munkanélkülinek lenni, de egy bizonyos ideig a megélhetést biztosítania kell. A munkavállalók véleménye a segélyezésről: ingyen pénznek tekinthetik, nem ismerve fel a helyzet mögött lévő nehéz életszakaszt. Súlyos gondnak tekintik azt is, hogy a segélyezettek nem a megfelelő módon használják fel a szociális juttatást. Szerintük nem is igazán szorulnak a támogatásra. Az emberek többsége szorgalmazná, hogy csak azok a munkanélküliek kapjanak segélyt, akik arra érdemesek. Itt egyből felvetődik az érdemes és érdemtelen szegények kérdése. Ezt a kérdést először 1601-ben I. Erzsébet királynő fogalmazta meg a szegény törvénye által. A törvény szerint az állam feladata a szegényekről gondoskodni, mert a szegények támogatása a közösség érdeke. Érdemes szegény az, aki munkaképtelen, így részesülhet ellátásban, pl.: idősek, vagy rokkantak. Érdemtelen szegény az, aki munkaképes, így csak egyházi ellátást kaphat. A dolgozat szempontjából felmerül a kérdés, hogy az önhibáján kívül lett munkanélküli, aki képes lenne dolgozni, de nem tud, érdemtelen szegény? A szociálpolitika hajnalán az emberek saját magukról gondoskodtak, vagy a családtagjaik segítettek nekik. Ebben az időszakban az egyház is nagy szerepet kapott a rászorulók támogatásában. I. Erzsébet szegénytörvénye után nagy kérdés volt: beavatkozzon-e az állam, vagy sem? A beavatkozási dilemma során intézményt is létrehozhattak azok a települések, akik nem tudtak segíteni. Az arra érdemes szegényeket segélyezték, az érdemteleneket dologházakba vitték, és a közösség feladata volt gondoskodni az egyénről. 1834-ben elfogadásra került a II. szegénytörvény, hiszen megismerték a regionális összefogás előnyeit. A szegényeknek csak az élethez való jogát ismeri el, és maguk felelősek a helyzetükért. Tehát a történelemben nem először merülnek fel ilyen és hasonló gondolatok. Mivel a magyar szociálpolitika a szolidaritás elvén működik, így a munkavállalók szolidaritást vállalnak a nem dolgozókkal szemben. Sokan közülük valamilyen tevékenységhez

kötnék

a

segély kiutalását.

perspektívának tartják. 12

A

közmunka

végzését

lehetséges

6

Pedig meglehetősen nagy a pszichológiai teher, amit egy munkanélkülinek el kell viselnie.

A feleslegesség érzése, az alkalmatlanság, férfiak esetében a családfenntartói státusz elvesztése az, amivel meg kell küzdeniük. Nagy kihívást jelent az egyénnek a pszichoszociális egyensúlyi állapot megőrzésének szempontjából. Ez az egyensúlyi állapot az egyén társadalmi helyzetéből, a társadalmi integráltságából, és az alkalmazkodási stratégiákból tevődik össze. Ebben az esetben a szociális oldal felborul, az alkalmazkodási stratégiák megmaradnak, de nincs mihez alakítani azokat. Ez az életkörülmény vezet tulajdonképpen az Erikson által megnevezett pszicho szociális krízishez. A kora gyermekkorban helyesen elsajátított alkalmazkodási formák esetén az egyén megfelelően tudja kezelni a megváltozott élethelyzetét. Amennyiben ez nem történt meg, tovább mélyül a krízis. Mindezekhez társul a reményvesztettség, kiábrándultság, frusztráció, az érzelmi hullámzás. Súlyosabb esetben, vagy tartós munkanélküliség esetén a depresszió, ami akár öngyilkosságig is fokozódhat.

6

Benedek László – Tanácsadás munkanélkülieknek

13

1.2.3 A munkanélküliség következményei -

gazdasági hatások: a jövedelem csökkenése miatti elszegényedés a jellemző.

1.sz. ábra – KSH adat Ezen ábra megmutatja a foglalkoztatottak és a munkanélküliek arányának változását. Jól látható, hogy a 2008- as gazdasági világválság hatására mennyire lecsökkent a foglalkoztatottak száma, illetve mennyire megemelkedett a munkanélküliek csoportja. Megváltozott a lakosság lelki és fizikai állapota, ami maga után vonta az egészségügyi intézményeknek és az egészségügyi rendszer működésének megváltozását is. Ezzel a ténnyel a szociálpolitikának is meg kellett küzdenie. Valószínűleg az egészségügyben is több szerepet kapott a pszichés betegségek prevenciója, és megváltozott a betegségek megítélése is. A munkanélküliség számának növekedésével egyenesen arányosan nőtt a rájuk jellemző megbetegedések aránya. A Magyarországon élők jelentős részének rossz az egészségi állapota. Ez köszönhető annak az évtizedek óta romló folyamatnak, valamint az ellátó rendszer minőségének és területi különbségeinek is. Kelet és Észak- Kelet Magyarországon az országos átlagot meghaladó munkanélküliség a legrosszabb életesélyekkel fonódik össze. 14

-

az életmódbeli változások kapcsán elmondható, hogy megváltozik a bioritmus. Nem kell időre felkelnie, akkor csinálja a tevékenységeket, amikor épp jónak látja. A szabadidő aktív eltöltésére jellemző, hogy általában kimerül a tv nézésében, olvasásban, alvásban. A munkanélküli egy idő után nem szívesen hagyja el a lakását, inkább a lakáson belül mozog. Ez által csökken az aktivitási szintje, nincs kedve a mozgáshoz.

-

jellemző az érzelmi hatásokra, hogy negatív irányba tolódnak el. Egy ideig még bízik az újra elhelyezkedésben, majd, ahogy telik az idő, kialakul a reményvesztettség, apátia, érzelmi hullámzás. Állandó levertséget érez, és frusztrációt a sorozatos csalódások miatt. Unatkoznak, mivel nincs mivel eltölteni a szétfolyó időt. 7

”Rengeteg szabadidőm van, de néha tavasztól őszig, mivel kertes házban lakom, mindig

találok valami elfoglaltságot. Rossz időbe tévét nézek, sokat. Olvasok egy – két ismerősöm könyvét. Van, aki újságot hoz nekem, mivel anyagi helyzetem nem engedi meg a könyvek vásárlást. A tél a legrosszabb időszak és sokszor nagyon rossz egyedül lenni. Sőt legtöbbet egyedül vagyok, ami néha a begolyózás határát súrolja.”

-

a munkanélküliség ténye az énre is gyakorol impulzust. Romlik az önbecsülés, csökken a magabiztosság. Alacsony önértékelés alakul ki, hiszen kisebbrendűnek, a társadalomból kirekesztettnek érezheti magát.

-

a dependenciával kapcsolatban elmondható, hogy gyakoribb lesz az alkoholizmus, a dohányzás, és mostanában a drogfogyasztás is előtérbe kerül.

-

bűnözésre való hajlam: ezt valószínűleg nem egyből tapasztaljuk, és nem is maga munkanélküliség a közvetett oka, hanem a munkanélküliség okozta szegénység. Ezt a képet remekül bemutatja Darók Ildikó szociális munkás interjúvázlatának részlete: 8

„Tudjátok, van otthon három gyermekem. Munkanélküli vagyok már öt éve, és nem tudok

elhelyezkedni. Az asszony beteg, sosem fog meggyógyulni, le is rokkantasították. Nem tudunk megélni a segélyekből, ezért rákényszerülök a mellékesre. Ez itt alumíniumcső. Kitépem, hazaviszem, ledarabolom, és úgy már átveszi a MÉH.” „Ember, ez egy elsőbbségadás kötelező tábla!!!” – mondta döbbenten egyik barátom, aki már szenvedett autóbalesetet azért, mert nem adták meg neki az elsőbbséget. „Mindegy nekem az, a fő, hogy a nyele alumínium!” 7 8

1. sz. melléklet Darók Ildikó – Szegények, munkanélküliek, hajléktalanok

15

Beszélgetésünk még hosszan folytatódott mindarról, amit egy szóval úgy nevezhetnénk: szegénység. A társalgással nem váltottuk meg a világot, de „táblanyüvőnkkel” megígértettük, hogy a továbbiakban békén hagyja az elsőbbségadás kötelező táblákat, inkább a parkoló táblákat ritkítja. Ezt a fajtabűnözést én a túlélési stratégiák közé sorolom. Hiszen, valljuk be, ki nem lopná el azt a táblát, ha a gyermeke éhes, és abból az összegből, amit a tábla után kap, meg tudja etetni? De ennek e helyességét nem tisztem eldönteni. További túlélési stratégiát jelent: a feketemunka vállalása, pl.: alkalmi munkák, idénymunkák. A terveket is elhalaszthatják, lemondanak bizonyos eddig megszokott dolgokról, spórolnak a kiadásokkal, a csekket nem fizetik be. Ténylegesen belekerülnek az ördögi körbe, hitelt vesznek fel, adott esetben uzsorástól. -

testi, lelki egészségre gyakorolt hatás: a testi egészség romlása a lelki egészség romlásából fakad. A lelki egészség károsodása a csalódottságból, az énre gyakorolt hatásokból alakul ki. A következő ábra jelképesen szemlélteti a munkanélküliség hullámvasútját:

A Borgen – Amundson féle hullámvasút első, hipotetikus modellje „A” pontban történik meg az állás elvesztése, ez heves érzelmi reakciókat vált ki az emberből. Először talán az jut eszébe, de jó, pihenhetek egy kicsit. Több időt tölt a családjával, újra átadja magát a hobbijának, aztán 1-2 hét elteltével elkezd unatkozni, hiszen nincs hozzászokva ehhez a megváltozott élethelyzethez. Majd feltör benne a

16

létbizonytalanság élménye. Aztán „B” pontban megjelenik a tagadás. Haragot érez, nem érti, miért történik ez vele. Elhatalmasodik rajta az igazságtalanság érzése. A későbbiekben dühös lesz, ami agresszív megnyilvánulásokat is hozhat magával a személyiségének a változása során. Ez mindenképpen függ az egyéni természetététől, és attól, hogy valamennyire hibásnak érzi- e magát a munkahelye elvesztésében. Hiszen azt is teljesen másképp éli meg az ember, ha egy vállalatot teljesen felszámolnak, és önhibáján kívül lesz munkanélküli, mint azt, ha abban az adott pillanatban „csak” ő veszíti el a munkahelyét. Ilyenkor a felelősséget hárítja el magáról, ő nem is tehet a dologról, és mindenki ellene esküdött össze. Ezzel valamennyire elkendőzi a saját felelősségét, és ha ezt ténylegesen elhiszi, akár fenyegetőzésbe is átcsaphat ez az érzelmi reakció. A következő esemény akkor indul el, amikor az érzelmek csillapodtak, és a megalkuvásé lesz a főszerep. (C pont) Belátja, hogy semmit sem tud tenni annak érdekében, hogy a munkaviszonyát visszaszerezze. 9

„Lassan 4 éve meg sem próbálok munkát keresni, mivel az egészségem és a

járóképtelenségem megakadályoz. Akitől pedig segítséget kérhettem volna, azok abszolút nem próbáltak meg segíteni. Mivel járadékot kapok a leszázalékolás után, gondolják, abból meg tudok élni. Sőt, nem egyszer közölték velem, hogy a szállításom többe kerülne, mint amennyit keresek. A másik probléma, hogy sokáig ülni sem tudok, és egy idő után az állás is problémát okoz.” Itt alakul ki nagyon gyakran a depressziós epizód (D pont) Ez lesz a mélypont. Ha ez a depressziós epizód állandósul, sőt még a munkahely keresések is eredménytelenek kialakul a tartós munkanélküliség állapota. Amennyiben rájön, hogy az önvád és az önmarcangolás nem vezet eredményre (E pont) , és elfogadja ezt az állapotot, akkor szinte szárnyalni kezd, új töltést kap. Képes újra munkát keresni (F) . Aktívan keresgél, újságban, szórólapokon, ha elérhető számára az internet, akkor ott is beleveti magát. Elkezd pozitívan gondolkodni. Bízik az eredményben, csoportokba jár, talán át is képzi magát. A H és I pontoknál állandósul a reményveszettség, és a kiégéssel kell szembe néznie az egyénnek.

9

1. sz. melléklet

17

10

„Néha saját magamra, mivel hiába mennék dolgozni, nap, mint nap szembesülök azzal, a

problémával, hogy nem tudok egyedül menni sehová. Ki vagyok szolgáltatva másoknak. A legtöbb dolog elvégzéséhez szükségem van segítségre, pl: boltba járás, csekk feladása, orvoshoz járás, vagy bármiféle hivatalos ügyintézés. Az illetékes önkormányzati szervekre is szükségem lenne,, mivel egy sérült és mozgáskorlátozott ember számára bármiféle ügyintézés személyesen néha megvalósíthatatlan segítség nélkül. Végezetül az állam vezetésére is szükségem lenne, mert amit a tévében mondanak, az a valóságnak nem felel meg. Többször szoktam mondani a való világ a mindennapi megélhetésből és a munkakeresésből áll. Néha egy munkanélküli központban vagy önkormányzati szociális osztályon, ügyintézés közben kellene filmet forgatni. Csak sajnos az illetékesek tudni sem akarnak ezekről a problémákról.” Ettől kezdve gyakori a mentális zavarok kialakulása. Milyen mentális zavarok is ezek? A depresszió, a skizofrénia, a szorongásos állapotok. Tartós fejfájás, magas vérnyomás, gyomorfekély, stressz, alvászavar. Tartós fejfájás kialakulhat a nem kellően kezelt magas vérnyomás miatt. A gyomorfekély az idegesség egyik jele. A stressz már egy tágabban értelmezhető betegségkör.

10

1. sz. melléklet

18

Mit is értünk stressz alatt? Úgy gondolom, hogy Bekecsi Szabó László rövid idézete tökéletesen megformázza a munkanélküliséghez kapcsolódó stressz fogalmát: „Éreztem a furakodó könyököt, a nyirkos-párás levegőt a tenyérnyi helyiségben, míg órák múlva végre én is az ajtóig érek. Ismerős fiatal srác invitál a kisablakhoz, az ablakból kivágott kis lyukon válaszolgatok, miközben úgy érzem, mindenki engem néz, látom arcukon au elégedettséget: „no lám, te is ide kerültél”. Izzadok, hányingerem van, adataim egy lassan prüttyögő számítógépbe kerülnek, s azon veszem észre magam, hogy vágyódok a megsemmisülés után. „Föld nyílj meg, és itt süllyedjek el nyomtalanul, mint aki itt sem volt”.” Bekecsi Szabó László, 2007, 7.o.

19

2. Stressz és a munkanélkülivé válás 11

Ha vészhelyzetben alakul ki, tulajdonképp egy életmentő mechanizmus. Hogyha ez a

dolog nem áll fenn, akkor a szervezetet hosszú távon megbetegíti, különféle betegségek hajlamosítása által. A stressz testi tünetei: a fejfájás, a feszes izmok, a nem akaratlagos tevékenységek megjelenése, mint pl. a lábrázás és a vakarózás. A légzésben is eltérést tapasztalhatunk, felszínessé és szaporává válik. A beszűkült gondolkodás, a fejben mindenféle

gondolatok

kavarognak,

elveszítheti

a

tényleges

realitásérzékét.

Bizonytalanság, negatív gondolkodás lép fel. Érzelmek terén szintén van változás: zavartság, levertség, egyedüllét érzése. Viselkedésbeli változások: alvászavar, idegesség, ami provokálhatóságig fokozódik, megváltozott étvágy következtében fogyás vagy hízás. Mérésére használatos eszköz a Thomas Kilmann Teszt . Ez a teszt a konfliktuskezelést méri, hogy hogyan oldjuk meg a problémáinkat. Problémamegoldás történhet: versengve, probléma megoldásra törekvően, elkerülően, alkalmazkodva, vagy kompromisszum törekvően. Mivel a stressz tünetei beteggé teszik az egyént, beszűkítik a tudatállapotot, és teljesítménycsökkenést okoznak, ezért a megoldandó problémákat is másképp kezelik. Gyakoribb lesz az öngyilkosságok száma, nő a suicid hajlam. A munkanélküliség tartós fennállás esetén az egyén pszichés és szociális beállítódásában tartós változást hozhat. Brenner felmérése szerint, a munkanélküliségben bekövetkező minden 1 %- os növekedésre 5 évvel később 1,9%- kal nő a mortalitás, 4,1 %-kal nő a sikeres öngyilkosságok száma, 3,4 %- kal nő a kórházi felvételek gyakorisága, és 5,7%kal emelkedik meg a gyilkosságok aránya. A stresszre adott válaszreakciók különbözőek lehetnek: - fiziológiai válaszreakció esetén megnő a pszichoszomatikus betegségek aránya és a mentális zavarok is előtérbe kerülnek. - kongitiv válaszreakciónál jelentősek az egyéni eltérések, mert ez a reakciófajta függ az egyén

mentalitásától.

Attól,

hogy

most

mennyire

ítéli

meg

veszélyesnek

a

munkanélküliséget, milyen élethelyzetben következik be nála. A képességei is sok esetben szabnak ennek határt, hiszen egy megfelelő végzettséggel és megfelelő szociális

11

Benedek László – Tanácsadás munkanélkülieknek

20

védőhálóval rendelkező egyén relevánsan jobb eséllyel indul el munkakeresés világába, mint a vele ellenkező státuszú álláskereső. - az érzelmi válaszreakciónál észlelhető a harag, a düh, a szorongás. Ha sorrendbe kívánjuk állítani: félelem, szorongás, ezt követi a harag, a düh, majd a másokban keresem a hibát, illetve az alkalmatlanság, a növekvő önvád, bűntudat lesz a jellemző. Végezetéül a magányosság, a kirekesztettség és a társadalomból való visszahúzódás lesz a jellemző. - társas aktivitás sajátsága, hogy beszűkülnek a társas kapcsolatok. Hiszen a munkanélküli már nem jár be nap, mint nap a munkahelyére, így előbb, utóbb az ottani barátok, kollegák elmaradnak mellőle. Adott esetben a jövedelem csökkenése miatt nem is engedheti meg magának a barátokkal való találkozást, hiszen az oda jutás is, akár csak egy üdítő feletti beszélgetés ugyancsak pénzbe kerül. Az unalom, a reményvesztettség miatt valószínűleg a lakását sem úgy fogja rendben tartani, mint az tőle eddig megszokták az ismerősök. Így magához sem hív senkit. 12

„A szomszédokkal tulajdonképp nincs kapcsolatom. Zárt világ ez. Jobb, ha nem tudunk a

másikról. Ha néha hirtelen szükségünk van valamire, akkor természetesen segítünk a másikon, de napi szinten nem folyunk bele a másik életébe. A kórházban ismertem meg egy barátnőmet, betegtársam volt. Vele néha beszélünk telefonon, mert ugye az sem kevés kiadás.” A kapcsolatai tehát megváltoznak, és kialakulnak azok az ismeretségek, amik esetleg a túlélési stratégiákhoz kapcsolódnak. Igyekszik magát körül venni hozzá hasonló emberekkel, akiknek hasonszőrű a gondjuk, és közösen bátoríthatják, vagy éppen, ha abban a szakaszban tartanak, sajnálhatják magukat. -

családi kapcsolatok romlása: teljesen megváltozik a családi viszony és harmónia. Ha a férfi lesz álláskereső, és a nőnek van munkaviszonya, a férfiben kialakul a harag, a csalódottság, a nem tudom eltartani a családomat érzése. A családfenntartói szerep elvesztése nehéz dolog a férfitársadalom számára. Hiszen évezredek alatt szocializálódott beléjük a család eltartásának a vágya. Jól tudjuk az ősembereknél is a férfi ment vadászni. A feleségeknél megnő a depresszió, a szorongás előfordulása. Gyakrabban megesik a válás is. A stressz miatt megnő a konfliktusok száma, ami a házasság felbontásához vezet. 12

1. sz. melléklet

21

Sikeres munkanélküliek azok, akiknek az állásuk elvesztése pozitív hatást gyakorolt az életükre. Esetleg a következő állásuk jobb lett, mint a régi. Vagy fontos értékeket fedeztek fel az életükben. Ilyen lehet egy tehetség, és hobbi kiteljesítése és profizmussá fokozása, új képességek felfedezése. Ez az eset sajnos ritkán fordul elő, és ha igen, akkor inkább a magasan iskolázott, megfelelő anyagi tartalékkal rendelkezők körében.

22

3. Egészségtudat és betegségtudat “Mindannyiunknak hatalmunkban áll választani egészség és betegség, gazdagság és szegénység, szabadság és szolgaság között. A miénk a döntés, nem pedig bárki másé.” (Richard Bach: Illúziók) Mi is lehet az a betegségtudat? A köznyelvben gyakran használjuk ezt a kifejezést, általában arra gondolunk ilyenkor, hogy a beteg ember el is hiszi, hogy beteg, és annak megfelelően is viselkedik. Ténylegesen is hasonló a magyarázat: elhúzódó, nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyítható bajok esetében rögződött személyiségvonás. Ilyenkor az ember megítéli a betegséghez kapcsolódó személyiségvonatkozásait. A betegségtudat jó is lehet, hiszen figyelünk a testünkre. A fájdalom általában tünet, ha nem kezeljük időben, akár bele is halhatunk. A betegségtudatot befolyásoló tényezők között említhetjük a lelki, szellemi, kulturális és gazdasági hatásokat. 13

„Nem jó. Járóképtelen vagyok. Fáj a lábam. Az orvosok sem tudják a pontos okát. Egy

ideig azt hittük, elszakadt az Achilles inam. De aztán kiderült, hogy nem erről van szó. Valami szindrómát emlegetnek folyamatosan, de nem tudom pontosan, mi a neve, mert latinul van. Annyit tudok, hogy fáj a lábam, és kész!!!” Ha a fellépő tünet hirtelen kezdődik, és meglehetősen erős, az ember hamarabb fordul orvoshoz. Megfigyelt tény, hogy az olyan betegségek, mint pl. a depresszió, csak későn derülnek ki, mert a betegek nem fordulnak orvoshoz. Vagy azért, mert észre sem veszik / normálisnak tartják a viselkedést/, illetve bíznak a spontán gyógyulásban. A betegségtudat annyira elhatalmasodhat az emberen, hogy rögzült személyiség vonássá alakul. Szorosan kapcsolódik hozzá a szorongás, melyet viszont a beteg nem tud megfogalmazni. A szorongó emberben csökken az önbizalom, panaszkodik, a családtagoktól és a környezetétől elvárja a folytonos odafigyelést. Reprezentatív felmérések alapján a szorongásos kórképek hazai vizsgálata 17,7%-ot mutatott ki. Az európai uniós országokban készített vizsgálat szerint a leggyakoribb mentális megbetegedés. A család orvosi rendelőkben megjelenő megbetegedések 10%-nál mutatható ki szorongásos zavar kritériumait kielégítő tünet együttes, főként a pánikzavar és a generalizált szorongás gyakori. A szorongásos kórképeknek csak töredéke kerül felismerésre. A betegek gyakran

13

1. sz. melléklet

23

veszik igénybe a sürgősségi ellátást, nagyobb a szerfüggőség kialakulásának a kockázata. Szorongás minden pszichiátriai megbetegedésben megjelenhet. Az egészségtudat és az egészségmagatartás szervesen összefügg. Az egészségtudat akkor jó, ha a beteg tudja, hogy az egészsége visszaállítása érdekében tennie kell valamit. Az önmagunkról való tudás része, és azt fejezi ki, hogyan viszonyulunk a saját egészségi állapotunkhoz. Az egészségmagatartás az a viszony, ahogyan az emberek a saját egészségük megtartásához, megromlott egészségük visszaállításához, és betegségekhez viszonyulnak. Az egészségtudatot el kell különítenünk a hypchondriától. Hiszen vannak olyan emberek, akik sokat foglalkoznak az egészségük megtartásával, és vannak olyanok is, akik számára ez természetes állapot, csak akkor kezdenek a saját testükre figyelni, ha már az egészségük hanyatlóban van. Hypohondria esetén a beteg különösen figyeli a teste jelzéseit, mindenre reagál, keresi az indokokat, illetve a lehetséges diagnózisokat. Orvoshoz már kész gyógyítási tervvel fordul. Csalódott, ha a doktor nem úgy akarja kezelni, ahogyan azt ő gondolja.

Mint általában minden rendellenességnél, a

hipochondriánál is van társuló betegség. Ez a paranoia. Megfigyelések szerint mindig valami félelem indítja el. Lehet ez akár egy gyermekkori történés is.

24

3.1. Az egészség meghatározása 14

De mit is értünk egészség alatt? Nemcsak a betegség hiányát, hanem a teljes testi, lelki és

szociális jólét állapotát. /WHO/ A betegség hiányát könnyen lehet értelmezni, de a lelki és szociális jólét már bonyolultabb. A szociális jólétből fakadhat a lelki jólét is. Ez nem törvényszerű. A lelki egészség jellemzői: megfelelő valóságérzék, reális önismeret, kiforrott értékrendszer, megfelelő teljesítmény, tevékenység és feladatorientáltság. Valamit az, hogy az egyén a felismert szükségleteit fel tudja mérni és ki is tudja mutatni.

A Maslowi piramis megmutatja, hogy milyen sokrétű is az ember jóléte. Elsődleges szükséglet a fiziológiai szükséglet, mint pl. az éhség, a szomjúság kielégítése, ha a munkavégzés szempontjából elemezzük, akkor a pénz, a hierarchia legalsó helyén lévő szükséglet. A fiziológiai szükségleteken túl az embernek szüksége van a biztonságra, amely lehet az életének a biztonsága, bár itt Európában és a civilizált világban inkább a nyugodt ma és holnap fogalmát tudnám ide behelyettesíteni. Ehhez szervesen hozzá tartozik az anyagi jólét, illetve a biztonság is. Hiszen az anyagias világunkban csak akkor tudhatom a ma és holnap jelenségét biztonságban, ha meg is tudom rá teremteni a szükséges összeget. A piramis első szükségleti szintjének kielégítéséhez is elengedhetetlen, mert régen elmúlt már a cserekereskedelem eszménye,a saját magunknak való megtermelés is. Annyit költhetünk, amennyit megkeresünk. A 14

Béres Rita – A munkanélküliség lélektani háttere – az újrakezdés esélye vagy a megrekedés veszélye?

25

biztonság szükségletének kielégítésekor, a munkára kivetítve fontos lehet a jutalom, a megbecsülés, az előléptetés lehetősége. Az összes többi piramisrész az egészség kiteljesedését jelenti számomra, amikor szeretek és szeretve vagyok, megbecsült helyem van a társadalomban és megvalósítom azt, amit szeretnék. Ezek csak akkor lépnek felszínre, ha az alattuk lévő részek kielégítve vannak. Ahhoz, hogy világunkban ezeket a szükségleteket ki tudjuk elégíteni, a szükséges és megfelelő anyagi eszközöket is elő kell teremtenünk. Az egészséges ember csak akkor érzi magát boldognak, amikor dolgozhat, és képességeit illetve tehetségségét felhasználva hozzon létre valami újat.

26

3.2. A betegség fogalma Legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy a betegség az egészség ellentéte, vagy hiánya. Az élő szervezet életfolyamatainak abnormális állapota, az egészség ellentéte, a szervezet egyensúlyának felborulása. Emberek esetében betegségnek nevezhető a test vagy az elme olyan állapota, amely testi vagy lelki fájdalomban ,vagy valamely funkció rendellenes működésében nyilvánul meg. A betegség akadályozza az ember mindennapos tevékenységét és társas életben való részvételét. 15

”A bőrömmel is baj van. Néha olyan módon kiszárad, hogy pikkelyesen hámlik. Ez elég

csúnya, és szégyellem is. Ezért nyáron nem szívesen megyek emberek közé, hogy ne lássák a csúnya bőrömet. Fodrászhoz sem jutok el. Nem is nagyon lenne rá pénzem. De, mint nőnek, szükségem lenne rá.„ 16

A betegségnek szubjektív és objektív szimptómái, tünetei vannak. A szubjektív tüneteket

a beteg tapasztalja (pl. fájdalom). Az objektív tüneteket külső megfigyelő (orvos) állapítja meg vizsgálómódszerek segítségével. A betegségek kialakulásának külső és belső biológiai, szociális és pszichológiai tényezői is lehetnek. A betegség lehet krónikus (hosszantartó) vagy akut (hirtelen, rövid).

„ Nem igaz, hogy az ember a szenvedéstől megtisztul, jobb lesz, bölcs és megértő. Az ember hideg lesz, beavatott és közömbös. Mikor az ember először életében, igazán megérti a végzetet, csaknem nyugodt lesz. Nyugodt és olyan különösen, félelmetesen magányos a világban. „

Márai Sándor

15 16

1. sz. melléklet Egészséges betegek.hu – Betegség fogalma

27

17

A fájdalom mérése annak szubjektivitása miatt igen összetett dolog, több tényezőtől

függ. Ilyen a kor, a nem, az egyéni attitűd, illetve az ember fájdalomtűrő képessége. Miért fontos ez a téma szempontjából? Úgy gondolom, ha már a munkanélküliség és a betegségtudat összefüggését vizsgálom, be kell mutatnom a fájdalom mérésére használatos legfontosabb kellékeket. Ezek az eszközök a géppel nem mérhető fájdalmak mérésére szolgálnak, hiszen a fájdalomnak vannak élettanilag mérhető adatai is. Itt el kell különítenünk az akut és a krónikus fájdalmat. Akut fájdalom esetén megnő a pulzusszám, vele együtt a vérnyomás és a légzésszám is. A pupilla kitágul, az arc fájdalmas kifejezést vesz fel. Krónikus fájdalmak esetén romlik az életminőség, a beteg egy idő után csak a fájdalomra tud koncentrálni, és befelé figyel. Ennek mérése igen bonyolult feladat. A krónikus fájdalom szomatizálódhat is, ilyenkor a fájdalomnak nincs szervi oka, pszichoszomatikus betegségről beszélünk. Ennek két útja van: -

az akut fájdalom a fájdalomra irányítja a figyelmet, a gyógyulás keresésére ösztönzik az egyént, majd, amikor ez a fájdalom hosszú ideig eltart, a beteg kezd belefáradni az elviselésébe. Ettől kezdve kezdi betegnek érezni magát, és kialakul a betegségtudat, a betegszerep. Az egyén betegként kezd viselkedni.

-

a másik út biológiailag magyarázható: az agyban olyan változások történnek, amik a legkisebb fájdalmat is felerősítik, elhalnak a fájdalmas ingereket kompenzáló idegrostok. Fájdalom mérésére használatos legismertebb eszközök:

-

VAS index: a beteget szubjektív bevallása alapján történik a mérés. 0-10 kell értékelnie a fájdalmat. A 0 az egyáltalán nem fáj, a 10 a tűrhetetlen fájdalmat jelöli. Ezt a felmérési módot az egészségügyben minden ápolási lapon feltüntetik, így mérhető a beteg aktuális fájdalomérzete.

-

SF36 és RM kérdőívek. Az SF 36 kérdőívet orvosi, egészségügyi, pszichológiai vizsgálatokban használnak a szubjektív értékelések számszerűsítésére. Életminőséget vizsgáló kérdőív a 14 év feletti lakosság számára. Az elmúlt 4 hetet vizsgálja. A kérdések a betegek véleményét mérik fel saját egészségi állapotukra vonatkozóan. Kérdéskörei: fizikai aktivitás, fizikai problémákból adódó szerepkorlátozottság, testi fájdalom, általános egészségérzet,

vitalitás,

társadalmi

aktivitás,

érzelmi

problémákból

adódó

szerepkorlátozottság, és az általános mentális egészség. 0-1oo- ig. tart a ponthatár. A 0 a 17

Juhász Eleonóra, Lénárt László, Barkai László – Komplex fizioperápia eredményeinek értékelése az objektív és szubjektív adatok statisztikai feldolgozása alapján

28

legrosszabb, a 100 pedig a legjobb életminőséget jelenti. Minden kérdést 0-5 ig. lehet értékelni, a számokat összeadva kapjuk meg az eredményt. A munkám során naponta több kérdőívvel is találkozom. Bár, a megkérdezettek csoportja nem kimondottan e célcsoportnak megfelelő, de általánosságban elmondhatom, hogy 80 és 100 közötti értékeket mérünk. A válaszadók túlnyomó része az idősek közé tartozik, de sok a fiatalabb korosztály is, akik szubjektíven számolnak be a fájdalmuk megéléséről. Az SF 36 kérdőívhez szervesen hozzátartozik a RM kérdőív is, amelynek kitöltése során 24 kérdésre kell igennel, vagy nemmel válaszolni. A kérdések szintén a fájdalom miatti mozgáskorlátozottságra irányulnak. A lépcsőn járástól a zokni felhúzásáig, az alapvető mozgásszükségletek kielégítéséig terjed a kérdéskör. Ezt a kérdőívfajtát derékfájás esetén használják. A mérőeszközök egy része szorongásos tüneteket pontoz, míg az egyes szorongásos zavarokra kifejlesztett skálák specifikusan valamely betegség súlyosságát értékelik. - A Hamilton szorongás skála tizennégy tételes, és a szorongás súlyosságának becslésére szolgál. A tételek a szorongó hangulatra, nyugtalanságra, félelmeikre, az alvási nehézségeikre, a depressziós hangulatra, az intellektuális teljesítőképességre, az interjú alatt megfigyelhető magatartásra, testi panaszokra, kardiovasculáris, légzőszervi, gasztrointesztinális, urogenitális tünetekre, autonóm idegrendszeri és testi tünetekre vonatkoznak. -

Spielberger- féle szorongás kérdőív a szorongás mértékének mérésére alkalmazott

önkitöltéses kérdőív. Egyrészt a szorongást, mint aktuális állapotjelzőt, másrészt a szorongásosságot, mint konstans személyiségvonást méri. Az előbbire az „Éppen most hogy érzi magát? (STAI-S), az utóbbira az „Általában hogyan érzi magát?” (STAI-T) kérdések megválaszolásával ad feleletet a páciens. A kérdőív 40 tételből áll, amelyet a páciens 1-4 ig. pontozhat. 18

BASDAI: A betegség aktivitásának mérésére szolgál. Ez az aktivitási index 6 kérdés

segítségével a betegség okozta fáradtságot, a gerinc, a végtagok ízületeinek, és az inak tapadási helyén érzett nyomásérzékenységet, valamint a gerincgyulladás során érzett reggeli ízületi merevséget méri fel. A beteg egyes kérdésekre adott válaszait egy 10-es 18

Lupusz.hu - Reumahíradó

29

skálán, vagy egy 10 cm –es szalagon méri fel, amelynek egyik végén a semmi, másik végén a nagyon súlyos szerepel. A kérdőív kitöltése során átlagot számolunk. A betegség akkor tekinthető aktívnak, ha az eredmény a 4 értéket meghaladja. Ez az index jelentősen függ a beteg fájdalomtűrő képességétől, ezért egy kutatócsoport a BASDAI indextől relevánsabb mérést dolgozott ki, ez az eszköz az ASDAS. - ASDAS: a végtagok ízületi fájdalma és a reggeli ízületi merevség mellett figyelembe veszi a gyulladásra utaló laboratóriumi értékeket is. Egy képlet segítségével teszi lehetővé a betegség aktivitásának a mérését. Több éves kórházi reumatológiai osztályon eltöltött gyakorlatom és a munkatársaim véleménye alapján elmondhatom, hogy akinek „kvázi szüksége van a fájdalomra”, az jobban is fogja érezni azt. Talán köszönhető ez annak, hogy a leszázalékolásban van szerepe a kórházi felvételek számának. Rengeteg orvosi viziten vettem részt. Megfigyeltem, hogy, akiről nyilván tudjuk, hogy munkanélküli, a viziteken élénken mesél az őt érő fájdalomról, arról, hogy menyire befolyásolja az életét. Módszeresen és körültekintően

ecsetei

a

fájdalom

gyakoriságát,

erősségét,

intenzitását,

és

a

fájdalomcsillapítók hatékonyatlanságát. A fájdalomban érintett testrészt nem tudja megfelelően használni, így az életvitele is korlátozva van. Hangsúlyozom, hogy szem előtt tartom a mentális különbséget beteg és beteg között. Ezzel szemben az idős beteg, akinek valójában, és orvosi diagnosztikával bebizonyítottan tényleg fájdalma van, csak annyit jelez, hogy fáj. Mert neki nincs szüksége a fájdalomra. Természetesen tökéletesen érthető az éppen a leszázalékolás útján lévő paciens ezen megnyilvánulása, mert a célja elérésében cselekszik.

30

3.3. A tartós munkanélküliek lehetőségei Dolgozatom befejező részében kívánom kifejteni, milyen lehetőségek állnak fenn a tartós munkanélküliek számára, hogy az életüket újra a megszokott mederbe tereljék, visszaintegrálódjanak a társadalomba. 19

Lehetséges perspektíváik:

- önsegítő csoportok szervezése, amely esetben a csoport tagja egy közös cél elérése. Egymás kölcsönös segítésére szerveződnek. A tagok egyenrangúak, mindenki a konkrét probléma megoldására törekszik. A szociális munkás a mediátor szerepét tölti be az esetlegesen előforduló konfliktusok megoldásában, illetve segíthet kialakítani helyi foglalkoztatási programokat. A humán szemléletmód kialakítása is fontos lehet. - átképzés, a munkaügyi központok által szervezett, felnőttképzés keretében elindított programokon való részvétel, a munkahelyek kínálatához igazított szakma megszerzése. - talán a lakóhely megváltoztatását is ide sorolhatom, bár ez a lehetőség csak a magasabban kvalifikált munkanélküliek esetében gyakori. - átmeneti közfoglalkoztatás, közmunkaprogramok: regisztrált álláskeresőnek, határozott időre,

helyi,

nemzeti

vagy nemzetgazdasági

szempontból

fontos

állami

vagy

önkormányzati feladat ellátására. A közmunkaprogramok előnyei a foglalkoztatottak számára: Túl azon, hogy milyen anyagi lehetőséget nyújt az önkormányzatok számára, elsődlegesen segít visszakerülni a munka világába. Újra kialakul a napirend, ami meghatározza az egyén életét. Társadalmi és családi szempontból fontos, hogy újra teljes értékűnek érzik magukat, visszanyerik az önbecsülésüket.

19

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

31

4. Összefoglalás

Szakdolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mennyivel, illetve mennyire betegebbek a munkanélküliek, mint a munkával rendelkező társaik. Illetve milyen betegségek érintik őket, bár nem specifikusan. Hiszen ezek a betegségek az egész társadalmunkat érintik. A dolgozat első részében a munkanélküliséget jártam körbe, a kialakulási lehetőségeket, az állás elvesztésének lélektanát. Majd kitértem a munkanélküliség, és az általa elindított, akár anatómiai folyamatokra, feltártam a lehetséges okokat. Munkámnak szerves részét képzi a háziorvossal és a tartós munkanélkülivel készített interjú. Több alkalommal hivatkozok

az

általuk

említett

összefüggésekre.

A

dolgozat

további

részében

különválasztom az egészség és betegségtudatot, és e két jelenség fogalmát. Majd kitérek a fájdalomra, összefüggésbe hozva a munkanélküliekkel. Végezetül a munkanélküliek lehetséges perspektíváit mutatom be. Arra a következtetésre jutottam, hogy bebizonyítani konkrétan nem lehet, hogy az álláskereső betegebbek lennének. Az tény, hogy a lelki sérülések meglátszanak az életükön. Megváltozik az életmódjuk, kikerülnek a társadalom szélére. Vágynak az odafigyelésre. Ha ezt az odafigyelést a háziorvosi rendelőben, vagy az orvosnál kapják meg, akkor ott, legalább arra a pár percre ők vannak a középpontban, rájuk figyel mindenki. A Maslowi piramis szerint bebizonyított tény, hogy az embernek szüksége van a védelemre, a biztonságra. Az egészségügy tulajdonképpen védő funkciót takar, az egészségünk védelmét. Azt várjuk el tőle, hogy ha elromlik valami, meggyógyítson, és a további károsodástól megóvjon minket. Az álláskeresőktől az addigi, a szociális védőháló részét képező barátok, ismerősök elmaradnak. Keresniük kell valakit, akiben megbíznak, és megértést kapnak tőle. Ezt, sok esetben az egészségügyi szakdolgozókban találják meg. Az ő feladatuk az, hogy megértenek, gyógyítanak még akkor is, ha egyet nem értenek a történettel. Nem az ő tisztük eldönteni, mi a helyes, és mi nem. Mindenki keresi az útját, a megélhetés forrását. Ha ezt munkával nem tudja elérni, akkor más perspektívát kell választani. Akár tudatosan, akár nem.

A feleslegesség érzése, a létbizonytalanság

természetes, hogy túlélési stratégiákat kíván el tőlük. Ezt a stratégiát sok esetben a segélyekre támaszkodva találják meg. Hiszen nagyrészt önhibájukon kívül maradtak állás 32

nélkül, a további elhelyezkedést a sorozatos kudarcok után elképzelhetetlennek tartják. De valamiből akkor is meg kell élniük. A családot el kell látni, a csekket be kell /kellene/ fizetni. Nyilván a terhek az egészségükön is maradandó nyomot hagynak. A munkanélküliség tömegessé válásakor az egészségügy felkészületlen volt az új kihívásokra. Sok ember a passzív táppénzzel próbálta a munkahelyét ideig-óráig megtartani. Ez negatív érzéseket váltott ki a dolgozók körében. A szociálpolitika megszüntette a passzív táppénzt. Jelenleg a rokkantnyugdíjazás is megszigorodott. Milyen további lehetőségeik maradtak az álláskeresők számára? Ha kikerülnek a szociálpolitika látószögéből, hova fog vezetni az életük? Csodálkozunk, ha megbetegednek?

33

5. Irodalomjegyzék 1. Központi Statisztikai Hivatal (2014): Munkanélküliség 2014. július-szeptember 2. Csoba Judit (2011): Munkaerő-piaci változások, leszakadó társadalmi csoportok (http://mek.oszk.hu/11900/11933/11933.pdf) 2014.10.25. 3. Béres Rita (2013): A munkanélküliség lélektani háttere – az újrakezdés esélye vagy a megrekedés veszélye? (http://metszetek.unideb.hu/files/2013_1_11.pdf) 2014.10.25. 4. Ecopedia.hu – Munkanélküliség (http://ecopedia.hu/munkanelkuliseg) 2014.10.26. 5. Benedek László – Tanácsadás munkanélkülieknek: (http://3sz.hu/sites/default/files/uploaded/benedek_laszlo_tanacsadas_munkanelkulieknek.pdf) 2014.10.26. 6. Darók Ildikó – Szegények, munkanélküliek, hajléktalanok (http://mek.niif.hu/03400/03477/pdf/3_szegeny.pdf) 2014.10.25. 7. Egészséges betegek.hu – Betegség fogalma (http://www.egeszsegesbetegsegek.hu/betegseg-fogalma.html) 2014.10.26. 8. Juhász Eleonóra, Lénárt László, Barkai László – Komplex fizioperápia eredményeinek értékelése az objektív és szubjektív adatok statisztikai feldolgozása alapján (http://www.matarka.hu/koz/ISSN_1417-5398/81k_2011/ISSN_14175398_81k_2011_079-089.pdf) 2014.10.25. 9. Lupusz.hu – Reumahíradó 2011. VII. évfolyam 3. szám (http://www.lupusz.hu/lny/reumahirado201103.pdf) 2014.10.26. 10. Szociális és Munkaügyi Minisztérium (http://szmm.gov.hu/main.php?folderID=13319&articleID=32225&ctag=articlelist &iid=1) 2014.10.25.

34

6. Summary In my dissertation, I'm trying to find out by how much, and how ill unemployed people are compared to employed people. Also, what kind of illnesses they might have, but not specifically. Because these illnesses can be found in the our whole population. In the first part of my dissertation I looked around unemployment, the chances of formation, the psychological side of losing the job. After that, I went on to unemployment, and the processes, even anatomical it has started; I have recorded the potential reasons. The interview I made with a family doctor and a long-term unemployed person makes most of my work. I refer to the correlations they mentioned many times. In the next part of my dissertation, I separate health a disease awareness, and the meaning of these two phenomenon’s. Then I have a look at pain, linking it to unemployment. At the end of the dissertation, I demonstrate the potential perspectives. I came to the conclusion that we cannot prove that people looking for jobs would be sicker. It is a fact though, that their psychological harms make an impact on their lives. Their living mode changes, and they are pushed to the edge of society. They want attention. If the only get attention in the family doctors office, or just at the doctors, there at least, they are in the centre of attention. A fact proved by the Maslow pyramid, that humans have the need of protection and safety. To be honest, the medics have a protecting function, the protection of our health. We expect it to help us recover, if something goes wrong, and safe us from future impairment. Friends, people they know from the social 'web', will leave the unemployed. They need to find someone they can trust and understands them. They usually find these things in health workers. Their job is to understand you, heal you, even if they don't agree with the story. It is not their right to decide what's right and what isn't. Everyone's looking for their path, their source of livelihood. If they can't find that with working, they have to choose a different perspective. Whether consciously, whether not. The feeling of redundant, the uncertainty of existence is usual, that they want survival strategies from them. In many cases, they find these strategies in benefits. Because, it's mostly their fault they stayed unemployed, they find the further fitting in unimaginative. But they still need to live from something. Have to take care of the family, bills have to be /should be/ paid. Problems obviously leave marks on their health. When unemployment became massy, health workers weren't prepared for the new challenges. Many people tried to keep 35

their job with passive sick pay for time to time. This got negative feeling out of workers. The social politics have abolished sick pay. Currently the disability pension became limited too. What other opportunities have remained for those who are looking for jobs? If they get out of the sights of social politics, where is their life going? Are we surprised if they get ill?

36

7. Mellékletek 1. számú melléklet

Interjú, tartós munkanélkülivel: -

Kérem, meséljen nekem magáról. Kora, iskolai végzettsége, lakókörülményei érdekelnek.

45 éves nő vagyok. Az általános iskola elvégzése után szakközépiskolába mentem, ahol leérettségiztem. A szakmám út és hídfenntartó. A belvárostól 2 km-re, belterületen élek, zártkerti ingatlanban. Miskolc környékéhez képest az én lakóhelyemen se közvilágítás, se vezetékes víz nincs. A külvilággal a postán keresztül érintkezem. A polgármesternek talán fogalma sincs arról, hogy mi itt élünk. -

Elmondaná nekem saját szavaival, milyen most az egészségi állapota?

Nem jó. Járóképtelen vagyok. Fáj a lábam. Az orvosok sem tudják a pontos okát. Egy ideig azt hittük, elszakadt az Achilles inem. De aztán kiderült, hogy nem erről van szó. Valami szindrómát emlegetnek folyamatosan, de nem tudom pontosan, mi a neve, mert latinul van. Annyit tudok, hogy fáj a lábam, és kész!!! Egyébként más bajom is van. Korábban volt egy hasnyálmirigy gyulladásom, arra a mai napig diétázni kell, nem mellesleg cukorbeteg is vagyok. De szerencsére csak gyógyszeres cukorbeteg. A bőrömmel is baj van. Néha olyan módon kiszárad, hogy pikkelyesen hámlik. Ez elég csúnya, és szégyellem is. Ezért nyáron nem szívesen megyek emberek közé, hogy ne lássák a csúnya bőrömet. Fodrászhoz sem jutok el. Nem is nagyon lenne rá pénzem. De, mint nőnek, szükségem lenne rá. -

Milyen a családjával, szomszédokkal a kapcsolata?

A férjem pár éve súlyos autóbalesetet szenvedett, nem élte túl. Nagyfiúnk már külön él. A szomszédokkal tulajdonképp nincs kapcsolatom. Zárt világ ez. Jobb, ha nem tudunk a másikról. Ha néha hirtelen szükségünk van valamire, akkor természetesen segítünk a másikon, de napi szinten nem folyunk bele a másik életébe. A kórházban ismertem meg egy barátnőmet, betegtársam volt. Vele néha beszélünk telefonon, mert ugye az sem kevés kiadás.

37

-

Mi volt a gyermekkori elképzelése a munka világáról? Hogyan képzelte el a felnőtt életét?

Általános iskolában indítottak tánc tanfolyamot, mivel szerettem táncolni és volt is ritmus érzékem, boldogan lettem volna táncos. Sokáig fájó szívvel néztem akkoriban a Savaria táncversenyről a közvetítéseket, de sajnos anyagi problémák miatt ez az álmom nem teljesült. Édesanyám egyedül nevelt engem és a bátyámat, így ilyen luxusra, mint a tánc, nem telt. Másik álmom, ami szintén nem vált valóra, hogy könyvtáros szerettem volna lenni. Sokszor álmodoztam róla, talán még a mai napig is, hogyha egyszer beszabadulnék a pl. Városi könyvtárba, hetekig vagy hónapokig is tudnék olvasni valót találni. Részben mindkét álmom töredék része a mai napig jelen van az életemben. (3-4 évvel ez ellőttig a tánc is. ) De az olvasás a mai napig hozzátartozik az életemhez. Hogy meddig szerettem volna dolgozni, ez a kérdés megoldódott, mivel az életemben változások történtek, ami a későbbiekre is kihat. -

Hol dolgozott korábban?

Az iskola elvégzése után a Borsod Megyei Tejipari Vállalatnál kezdtem el dolgozni. Először adminisztrátorként, majd raktárosként dolgoztam, innen mentem gyes-re, majd két és fél év után visszamentem dolgozni. Innen leépítés miatt sok embert küldtek el. Mivel fiatal voltam, gondoltam hamar találok munkát. 1-2 év munkanélküliség után elhelyezkedtem bejárónőnek és bébiszitternek egy családhoz. Szerettem a takarítást, rendrakást, mert örültem, amikor elismerést és jó szót kaptam. 1 év alatt családtaggá váltam, ahol gyermek született a családba. 5 napos korától szinte 6 éves koráig velem majdnem többet volt, mint a saját szüleivel. De sajnos a sors közbe szólt, mert egyik hétről a másikra sajnos munkanélküli lettem. -

Mióta munkanélküli? Mi volt a munkanélkülivé válás oka?

Kb. 5-6 éve. Már nem is tudom pontosan. Jött a betegségem, ami után sokáig tartott a lábadozás. Elhúzódó kezelések sorozata, fizikós kezelések, orvoshoz járás volt a napi rutinom. Általában a munkáltató nem szereti az olyan foglalkoztatottakat, aki sokszor van táppénzen és rendszeres orvosi kezelésre szorul. -

Meddig próbált meg „ténylegesen” munkát keresni?

2-3 évig. Volt, hogy pár hónapra alkalmaztak, és utána gyorsan leépítettek azokat az embereket, akit a munkaügyi központ közvetített ki. 38

-

Mit gondol, mi az oka, hogy nem talál munkát? Milyen esetleges lehetőségei vannak:

Lassan 4 éve meg sem próbálok munkát keresni, mivel az egészségem és a járóképtelenségem megakadályoz. Akitől pedig segítséget kérhettem volna, azok abszolút nem próbáltak meg segíteni. Mivel járadékot kapok a leszázalékolás után, gondolják, abból meg tudok élni. Sőt, nem egyszer közölték velem, hogy a szállításom többe kerülne, mint amennyit keresek. A másik probléma, hogy sokáig ülni sem tudok, és egy idő után az állás is problémát okoz. -

Mire gondol a szállítással kapcsolatban?

Arra, hogy akár egy alapítvány, akár az önkormányzat autóval hozna-vinne minden nap a munkahelyemre és vissza. Próbálkoztam sok támogató szolgálatnál, de egyik sem akart segíteni. -

Haragszik-e valakire a munkanélkülisége miatt?

Néha saját magamra, mivel hiába mennék dolgozni, nap, mint nap szembesülök azzal, a problémával, hogy nem tudok egyedül menni sehová. Ki vagyok szolgáltatva másoknak. A legtöbb dolog elvégzéséhez szükségem van segítségre, pl: boltba járás, csekk feladása, orvoshoz járás, vagy bármiféle hivatalos ügyintézés. Az illetékes önkormányzati szervekre is szükségem lenne,, mivel egy sérült és mozgáskorlátozott ember számára bármiféle ügyintézés személyesen néha megvalósíthatatlan segítség nélkül. Végezetül az állam vezetésére is szükségem lenne, mert amit a tévében mondanak, az a valóságnak nem felel meg. Többször szoktam mondani a való világ a mindennapi megélhetésből és a munkakeresésből áll. Néha egy munkanélküli központban vagy önkormányzati szociális osztályon, ügyintézés közben kellene filmet forgatni. Csak sajnos az illetékesek tudni sem akarnak ezekről a problémákról. -

Vannak lehetséges további perspektívái?

Jelenleg nem sok minden. Lenne pedig egy- két ötletem, de perpillanat akadályok nehezítik a megvalósítandó dolgokat.

-

Úgy tudom, jelenleg rokkant nyugdíjban van. Mik voltak ennek az elintézésének a körülményei? 39

Talán, ha író lennék, könnyebb dolgom lenne, egy kisebb regényt tudnék írni belőle. Ha valaki elolvasná, el sem hinné, hogy ilyen is megtörténhet egy emberrel. Na, de elég a mellébeszélésből, elkezdem a saját megtörtént kálváriámmal. Történetem 2011 február elején kezdődik. Munkanélküli járadékot kaptam, de úgy gondoltam, ebből megélni nem lehet, ezért érdeklődtem, kérdezgettem ismerősöket. Egy szép nap kaptam ajánlatot egy családtól. Örültem is, meg nem is, mert van egy közmondás: a biztosat a bizonytalanért elhagyni nem szabad. Követtem el hibát, mivel járadék mellett egy héten egyszer mennem kellett takarítani. Az ajánlat úgy volt,1 hónap próbaidő, ha beválok, bejelentenek, felvesznek. A hónap hamar elszállt, a munkámmal meg voltak elégedve, sőt, mivel egy idegent a házukba és a családjukba is befogadtak. 2 hét volt a próbaidő végéig, amikor is a természet közbeszólt, egyik hétről a másikra elkezdtem sántítani. Sajnos a harmadik héten. Pont a kitörési lehetőségnél, sajnos szólni kellett, nem tudok menni, dolgozni. Elmentem a körzeti orvoshoz, aki a küldött különböző vizsgálatokra, hogy kiderítsék, mi a gond. A munkanélküli központtal tartottam a kapcsolatot, jelentkezések által, és ott is jeleztem betegségemet. De szemmel láthatóak voltak a jelek. Az állam közben hozott egy olyan határozatot, hogy minden járadékos 2011 után egy éven belül köteles egy havi munkát végezni, bejelentett munkahelyen. Orvoshoz járás közben rendszeresen jártam jelentkezni a munkaügyi központba, ahol többször jeleztem, közvetítsenek ki a Városgazdához, mert el fogják venni a segélyt. Betegségem kapcsán 2 alkalommal is kórházi kezelést is kaptam. Elérkezett 2012 március eleje, amikor meglepetés ért. Mivel megszüntették a járadékomat. Esedékessé vált 1 héten belül a soron következő jelentkezés a munkaügyi központba, ahol kisebb vita után kértem az illetékes vezető lehívását. Szépen elmeséltem az elmúlt év történéseit, és utoljára kértem, küldjön fel a Városgazdához. Ez megtörtént, de késő bánat, két szék közé estem. Kérdezgettem, érdeklődtem, végül is kérvényt nyújtottam be az illetékes önkormányzati hivatalhoz. Ehhez a kezdetektől fogva kapott összes orvosi papírt és munkanélküli kiskönyvet lefénymásolva benyújtottam a hivatalba, hivatkozva arra, hogy a mai napig eleget tettem a magam részéről mindenfajta kötelezettségnek. Két hónap múlva levelet kaptam az orvosi bizottságtól, behívásra. Oda mentő által mentem el, maga volt a rémálom. Reggel 8-tól este fél 7-re értem haza. Éhen, szomjan egész nap. Maga egy kisebb megrázkódtatás. Megfogadtam, ha lehet, inkább gyalog közlekedem, vagy négykézláb, de soha többé nem mentőzöm. A bizottságon nagyon rendesek és megértőek voltak. Az összes papíromat átnézték, megvizsgáltak, és felhívták a figyelmemet magas vérnyomással menjek el az 40

idegorvoshoz. Hazatérve időpontot kértem, Az ambuláns lapot lefénymásolva visszaküldtem a bizottsághoz. 3 hónap múlva megkaptam a leszázalékolási papírokat, 44 % -ról. Két héten belül az önkormányzattól kaptam levele a fellebbezést elfogadva. A bizottság döntése alapján 25650 Ft járadékban részesülök a következő orvosi bizottsági időpontig. A mai napig is tart a behívás. De ez külön történet, aminek az a lényege, amikor az embert valami bajt éri, ezek folytán mozgáskorlátozott lesz, több fajta előítélettel kell megbirkóznia nap, mint nap. De sajnos az a legszomorúbb az egészben, hogy legtöbbször az illetékes önkormányzati szervek rúgnak bele az emberbe. Pedig ma velem, holnap talán velük is megtörténhet ugyanez. -

Miben változtatta meg ez a rokkant nyugdíj az életét?

Talán annyiban, hogy egy időre, ha szerényen is, de biztosítva van a megélhetésem. Nem költök semmire, a számlákat befizetem, ahol tudok, spórolok. De ez nagyon kevés. Szívesen fogadom a segítséget, legyen az bármi. -

Milyen érzéseket vált ki Önből a munkanélküliség ténye? Pszichológiai teher, életszínvonal csökkenése, negatív életszemlélet. Milyen viselkedési változásokat indított el Önben?

Lassan 4 éve kezdődött a történetem és folytatódni is fog, de változtatni nem tudok rajta. Sőt, segítségre sem számíthatok. Dolgozni sem tudok menni, mivel a szállításom többe kerülne, mint, amit megkapnék. Következő probléma: ülni és állni sem tudok hosszú távon. Ezért marad minden a régiben. Néha finoman szólva jelezték, örüljek, hogy kapok pénzt, és maradjak nyugodtan. Saját magamról és a környezetem szerint vidám, sőt, másokkal szemben segítőkész vagyok állapotomhoz képest. Feldolgozni nagyon nehéz., hogy egy jövő- menő ember élete egyik napról a másikra annyira megváltozik, amihez mások segítségére szorul. Bárhová elmenni, legyen az bevásárlás, ügyintézés, mindenhez mások segítsége szükséges. Sokat szoktam szomorkodni, sírni, amikor senki se lát. Miért pont én? De a következő pillanatban örülök, hogy van még lábam, és úgy, ahogy még tudok menni. Nem beszélve arról, hogy tőlem még rosszabb helyzetben lévő, sérült emberek is vannak, vagy a kicsi gyerekek, akik még nem is éltek. Nem szórakoztak és talán nem tudnak majd örülni, milyen szép is az élet. -

Tágabb környezetében milyen változásokat indított el az Ön munkanélküliségének a ténye? Kapcsolatok beszűkülése, stb.

41

Egykét emberben meg van a rosszindulat, milyen jó nekem, itthon vagyok, pénzt is kapok érte. Igaz, de milyen áron. Néha kívánom nekik, átadnám a betegségem, csak egy hónapra, tudja meg, milyen érzés az állandó fájdalom. Meg, hogy csak annyi pénzt kapok, amiből talán éhen is lehet halni. Szűkebb társasági barátaimmal nehezen tudom tartani a kapcsolatot, mivel kimozdulni itthonról nem tudok. De belátással vagyok arra, náluk az élet megy tovább. Családjuk, munkahelyük van, ami több kötöttséggel jár, amibe én már nem férek bele. Mindenbe bele lehet törődni, csak néha nagyon fáj. -

Mivel tölti a szabadidejét?

Rengeteg szabadidőm van, de néha tavasztól őszig, mivel kertes házban lakom, mindig találok valami elfoglaltságot. Rossz időbe tévét nézek, sokat. Olvasok egy – két ismerősöm könyvét. Van, aki újságot hoz nekem, mivel anyagi helyzetem nem engedi meg a könyvek vásárlást. A tél a legrosszabb időszak és sokszor nagyon rossz egyedül lenni. Sőt legtöbbet egyedül vagyok, ami néha a begolyózás határát súrolja. Nehéz volt feldolgozni a férjem halálát is, talán még a mai napig nem sikerült. Hirtelen ment el. Senki nem számított rá. -

A szociális védőháló, illetve a munkaügyi központ milyen lehetőségeket ajánlott fel Önnek, illetve mi az, amit szívesen elfogadna, vagy elvárna?

Abszolúte semmiféle lehetőséget sem ajánlottak fel, sőt mindenhol falba ütközök. Mivel járadékot kapok, köteles vagyok együtt működni családjogi szolgálattal, amit egy év után sikerült kiharcolnom, hogy a körzetbe tartozó illetékes személy a lakhelyemre kijöjjön. 3 havonta esedékes a találkozás, amely beszélgetés keretében elmondom, hol voltam esedékes kivizsgáláson. Hova, mikor kell menni, kórházi kezelésre, illetve, hol voltam, vagy lesz-e. Hogy vagyok, elpanaszolom a szokásos problémámat. sokat vagyok egyedül, nem jutok el a társasába, hasonló dolgok. Meghallgat, megjelöli a legközelebbi időpontot, és elmegy. Most szépen megkértem, ha lehetne, próbáljon már meg könyvet, színes újságot hozni nekem, amivel legalább kellemesen eltelik az idő. -

Mennyire érzi magát kirekesztettnek a társadalomból az egészségi állapota, illetve a munkanélkülisége miatt?

A sérült emberek mindenhol a nem szívesen látott emberek csoportja. Jövet menet többször észrevettem az emberek arcán a szánalmat, megvetést, mintha valami 42

megbélyegzett faj lennénk. Volt olyan eset, hogy bevásárló központba mentem a fiammal, ahol egy jól szituált hölgy kellemetlen megjegyzést tett, amire sajnos kicsit felháborodva válaszoltam. Idézem: „Szerencsétlen nyomorék, mit keres itt?” Ehhez hasonló beszólások után elgondolkozom, ugyan miért ne mehetnék én is emberek közé, vagy igaza van, aki nem tud menni, maradjon otthon. A másik probléma, nem egyszer akár orvoshoz, vagy városba, boltba bemenni. Sokszor okozott problémát a megközelítés, vagy a négykerekes barátommal bent a boltba közlekedni. És nem utolsó sorban a mozgáskorlátozottak számára kijelölt rámpa építését biztos nem illetékes emberekkel próbálták ki. Hasznos lenne ilyenkor egy hasonló sérült embert felkérni, aki pontosan el tudná mondani, milyen emelkedő és az intézmények bejáratától hány méterre kellene helyezni a számunkra készítendő közlekedőt. Jelenleg munkát vállalni nem tudok, de ha valami lehetőség lenne otthoni munkát végezni, nem zárkóznék el előle. Egyrészt a pénz szempontjából is jól jönne, a másik, talán jobban telne az idő. És még hasznosnak is érezném magam. -

Mennyire, mennyiben változna meg az élete, ha sikerülne elhelyezkednie?

Mindenféleképpen jól járnék, és több emberrel találkoznék, beszélgetnék, és vissza tudnék illeszkedni a mindennapi életbe. Álmodozni szabad, mert álmok nélkül nincs élet. Sokszor rádöbben az ember, nem mesevilágban, hanem a valóságban élünk. Szubjektív véleményem: a nőben hatalmas a csalódottság és a kilátástalanság. Az egészségi állapotát sem egészen relevánsnak ítéli meg. A járóképtelenség sem igazán az jelenti, amit első hallásra gondolnánk. Gurulós járókerettel közlekedik, saját magát tökéletesen ellátja, otthonában telente fát vág, füvet nyír, stb.

43

2. számú melléklet Háziorvossal készített interjú: -

Kérem, ismertesse a körzetében lakókat, a kártyaszámot, az aktívak és az inaktívak százalékos lebontását, valamint a táppénz arányát.

Megyeszékhelyen lévő, nem belvárosi felnőtt háziorvosi praxisról van szó. A körzet lakossága inkább nyugdíjas korú, kertvárosi életvitelt folytatnak. Jelenlegi kártyaszám 1024. Mivel nyugdíjasokról van szó, a körzet nagy része inaktív, ez százalékos lebontás szerint kb. 60% ot jelent. A praxis betegeinek aktív része tehát kb. 40 %, ez 18 éves kortól értendő egészen nyugdíjas korig. Vannak természetesen egyetemisták/ szakiskolába járók, aktívan dolgozó emberek, munkanélküliek, akik vagy ténylegesen munka nélkül vannak, vagy valamilyen tanfolyamra járnak és leszázalékolt rokkant nyugdíjasok. Az egyetemisták általában, ha betegek is, csak terápia céljából jönnek hozzám, mivel hiányzás esetén nem fogadják el az orvosi igazolást. A szakiskolába járóknak táppénzes igazolás szükséges, az elő szokott fordulni elég gyakran. Az aktívan dolgozó emberek csak indokolt esetben keresnek fel, amikor már olyan betegek, hogy táppénzre van szükségük. Természetesen vannak kivételek, amikor nem is veszik igénybe a keresőképtelen állományt, csak terápiára van szükségük. Ennek egyik oka az, hogy a munkahely nem is engedi őket, hogy hiányozzanak a munkából, a másik oka pedig, hogy ha táppénzt kapnak, veszélybe kerül a megélhetésük a csökkentett munkabér miatt. Összességében a táppénzesek száma körzetünkben a fentebb leírt indokok miatt elég kevés. Kb 2 %. -

Mit gondol, kik fordulnak hamarabb orvoshoz, a munkanélküliek, vagy a munkával rendelkezők? Szubjektív megítélés alapján, az esetleges változásokat figyelembe véve.

Betegség szempontjából végül is teljes mértékben lényegtelen lenne, hogy az ember munkanélküli vagy munkával rendelkező. A munkanélküliek általában az anyagi gondjaik miatt nem fordulnak orvoshoz, csak ha már nagyon betegek, de akkor is gondot jelent nekik, hogy kiváltsák az adott gyógyszert, illetve jelzik, hogy a lehető legolcsóbb terápiára törekedjek. Ami valljuk be, hogy a mai gyógyszerárak mellett elég nehéz, ha komplex, összetett betegségekről van szó… 44

És míg a munkanélkülieknek az anyagiak jelentik a legnagyobb gondot, a dolgozó embereknek inkább az, hogy egyszerűen nem is jutnak el az orvoshoz a munkarendjük miatt vagy nem tudnak táppénzt igénybe venni, pedig abszolút indokolt lenne. Ha pedig adott esetben nem pihenik ki a betegséget, hamarabb visszaesnek, esetleg komolyabb szövődmények alakulnak ki. Viszont manapság a munkaadók nagyon sok esetben jelzik, hogy nem szeretnék, ha a dolgozó elmenjen táppénzre, mert akkor veszélybe kerül a munkahelyük. Tapasztalataim szerint nem tudok különbséget tenni, hogy melyik csoport fordul hamarabb orvoshoz. (a fent említett indokok miatt kb. egyforma mértékben) -

Ön szerint miben változott meg a táppénz aránya az utóbbi években?

A Miskolcon történő nagyvállalatok bezárása előtti esetlegesen megszaporodott aktív táppénzes esetek gyakoriságának megszaporodása. Mivel csak 2 éve dolgozom ebben a praxisban, erről nem tudok nyilatkozni sajnos. 2 év alatt nem vettem észre számottevő változást. De úgy gondolom, hogy az emberek perspektívát és túlélési lehetőséget láttak a passzív táppénzben.

-

Kérem, beszéljen a továbbküldésekről. Kik mennek tovább szakrendesére, mennyire erőltetik a lehetséges további vizsgálatokat.

Az aktívan dolgozók azért mennek kevésbé tovább szakrendelésre, mert nem tudnak a munkahelyükről eljönni emiatt. A táppénzes betegek is csak esetenként tudnak elmenni, mivel a várólista általában olyan hosszú, hogy már régen nincs a beteg táppénzen, amikor eljut a szakrendelésre. Akinek a rokkantnyugdíjazás a célja, az igyekszik minél több helyre elmenni, minél több leletet „gyűjteni”, hogy sikerüljön. Természetesen, aki például diabetes gondozott annak meg kell oldania, hogy évente egyszer eljusson a szakrendelésre a szakorvosi javaslat végett. Így van ez a tüdőgyógyászati gondozottakkal, illetve a kardiológiai gondozottakkal is. Ilyenkor vagy megoldják szabadsággal vagy esetleg egynapos táppénzt vesznek igénybe, hogy el tudjanak menni szakrendelésre. Az akut eseteknél nincs nagyon választási lehetőség, mert vagy azonnal mentővel kórházba kell juttatnom a betegek, vagy szakorvosi vizsgálatra sürgősen.

45

A betegek egyébként tapasztalatom szerint általában nem erőltetik a vizsgálatokat, csak ha nagyon muszáj. A mai egészségügyi helyzetben ez érthető is. -

Véleménye

szerint

mennyire

látnak

perspektívát

az

emberek

a

rokkantnyugdíjazásban? Mivel a körzetem nagyrészt nyugdíjasokból áll, nem tudok releváns információt adni ezzel kapcsolatban. Az én praxisomban a rokkantnyugdíjazást azok az emberek szeretnék igénybe venni, akiknek valódi betegségük van, nem tudják a korábbi életvitelüket folytatni. Miután néhány éve megszigorították a rokkantasítást, már nem kapnak annyi százalékot a betegek, amennyit szeretnének, illetve amennyi megérné nekik. Gondolom ez az oka annak, hogy kevesebben adják be a kérvényt a leszázalékoláshoz. Akinek pedig már egyszer volt ilyen határozatuk, azok igyekeznek, hogy újból megkapják.

46