Derogációval érintett projektek pénzügyi kérdései
Önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályok Magyarország Alaptörvényének 34. cikk (1) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
„ (1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.” A feladatok átrendeződésével párhuzamosan 2013-tól a finanszírozási rendszer is átalakult, az új feladatfinanszírozási rendszerben az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásához szükséges működési forrás áll rendelkezésre úgy, hogy működési hiány a jövőben ne léphessen fel.
Önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályok Az Mötv. 11. §-a rendelkezik a differenciált feladatellátásról: „(1) A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek. (2) Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen a) a gazdasági teljesítőképességet; b) a lakosságszámot; c) a közigazgatási terület nagyságát.”
Önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályok Az Mötv. 117-118. §-ai rögzítik a feladatfinanszírozással kapcsolatos alapelveket: „117. § (1) A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok a) kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak - felhasználási kötöttséggel - a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít,……. (3) A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg.
(4) A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását.”
Önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályok
„118. § (1) A 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kamatokkal terhelve - a központi költségvetésbe visszafizetni. (2) Kivételes esetben jogszabályban meghatározott módon a helyi önkormányzat működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás adható.”
Önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályok
Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult.
A társulás által ellátott feladatokhoz kapcsolódó, a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatást pedig az intézmény székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott helyi önkormányzat igényelheti. A támogatással való elszámolás az igénylésre jogosult feladata.
Önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályok Az Alaptörvény 34. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerint:
„(5) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.” • Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény • Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet
Az önkormányzatok működési célra a jövőben csak likvid hitelt vehetnek fel.
Önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályok A Kormány hozzájárulása nélkül köthetők ügyletek:
az ország költségvetését érintő, az Európai Uniós vagy más nemzetközi szervezetnél elnyert pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás.
A Kormány az alábbi feltételek fennállása esetén járul hozzá a hitelügylethez:
az adósságot keletkeztető fejlesztési célú ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított.
Előzetes adatszolgáltatás Az önkormányzatok legkésőbb március 16-áig benyújtják az ÖNEGM rendszerben szereplő adatlapon a tárgyévben tervezett adósságot keletkeztető ügyleteikre vonatkozó főbb adatokat.
170/2012.(VII.23.) Korm. rendelet
2. § rendelkezik a az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházási feladatok szétválasztásáról: (1) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter – a csatorna- és szennyvízberuházások kivételével – figyelemmel kíséri az 1. §¬ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítását és tevékenysége tapasztalatairól évente jelentést készít a Kormány számára. (2) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározott hatásköröket a Kormány határozatában nevesített szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházások esetében.
285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet • Az önerő-támogatás odaítélésére irányuló eljárás EMIR rendszeren keresztül kérelemre indul. • Önerő-támogatást közszféra szervezet igényelhet. • Nem részesíthető e rendelet szerinti önerő-támogatásban ivóvízminőség-javításra irányuló projekt tekintetében sem helyi önkormányzat, sem helyi önkormányzatok társulása. • Az eljárás lefolytatása a Miniszterelnökséget vezető államtitkár (a továbbiakban: államtitkár) hatáskörébe tartozik. A hozzá benyújtott kérelmekről az államtitkár folyamatos elbírálás keretében, a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül dönt. • támogatást a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett kaphat.
285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet • Az önerő-támogatás felhasználásának feltételeit önerő-támogatói okiratban kell rögzíteni, amely tartalmazza különösen az önerő-támogatás összegét és folyósításának módját. • A kifizetés a kedvezményezett, vagy szállítói finanszírozás esetén a szállító számlájára történő átutalással kerül teljesítésre. • Ha az önerő-támogatás iránti kérelem olyan projekt megvalósításához kapcsolódik, amelyből a kedvezményezettnek bevétele keletkezik, a kérelem beadásával egyidejűleg, de legkésőbb az önerő-támogatói okirat közlését követő hét napon belül a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatással érintett bevételeit maradéktalanul a rendszer fenntartására - pótlási, üzemeltetési, fejlesztési költségeire - fordítja.
285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet • Az önerő-támogatás felhasználását a Miniszterelnökség a támogatás felhasználásának ellenőrzésére irányadó szabályok szerint ellenőrzi. • Az önerő-támogatás összege nem haladhatja meg a Rendelet szerinti uniós támogatással megvalósítandó projekt keretében elszámolható, a projekt befejezéséhez a kérelem előterjesztésekor még szükséges önerő mértékét. • Az önerő-támogatás az önerő finanszírozása érdekében felvett hitel kiváltására is felhasználható. A hitelkiváltás költségei nem elszámolhatóak. • Ávr. 76. § (2) meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás központi alrendszeréből kapott más költségvetési támogatás, kivéve az EU Önerő Alapból nyújtott önerő támogatást.
6/2014. (I.31.) BM rendelet A támogatási kérelem • az ebr42 önkormányzati információs rendszeren keresztül kitöltött és kinyomtatott egy eredeti és egy hitelesített másolati példány • a kincstár kérelmező székhelye szerint illetékes területi szervéhez • 2014. október 1-jéig postai úton • 2014. október 1-jén éjfélig rögzítette, és azt legkésőbb 2014. október 2-án postára adta. • E határidő elmulasztása jogvesztő, a kizárólag postai úton benyújtott kérelem érvénytelen. • folyamatos elbírálás keretében - a miniszter dönt. • támogatás felhasználásának feltételeit a miniszter és a kedvezményezett támogatási szerződésben rögzíti. • ivóvízminőséget javító fejlesztéshez uniós támogatás alapját képező okirat hiányában, a miniszter a kedvezményezett részére az uniós támogatás alapját képező okirat megkötéséig ígérvényt állít ki.
6/2014. (I.31.) BM rendelet (helyi önkormányzatok és társulásaik saját forrás kiegészítéséhez) Uniós támogatásból finanszírozott és a Kvtv. 3. melléklet 8. pontjában meghatározott célt szolgáló fejlesztés saját forrás kiegészítésére, a fejlesztés teljes időtartamára vissza nem térítendő támogatás nyújtható, melynek mértéke a saját forrás: • 60%-a vízgazdálkodási célú infrastrukturális fejlesztése cél esetében, • 50%-a a környezetvédelmi célú, az egészségügyi alapellátási vagy járóbetegszakellátási intézményben megvalósuló, a szociális város-rehabilitációs célú infrastrukturális fejlesztés vagy belterületi közutak, kerékpárutak infrastrukturális fejlesztése esetén, • 40%-a bölcsődei, óvodai nevelési és általános iskolai feladatot ellátó intézményben megvalósuló infrastrukturális fejlesztés esetén, valamint megyei önkormányzat által benyújtott támogatási kérelem esetén. • 75% ha a kérelmező a Kvtv. 3. melléklet 8. pont a) vagy b) alpontja alapján hátrányos helyzetű, és c) alpontja alapján nem részesült adósságkonszolidációban.
6/2014. (I.31.) BM rendelet Az ivóvízminőséget javító és szennyvízelvezetést és –tisztítást szolgáló fejlesztés esetén a BM EU Önerő Alap támogatás mértéke legfeljebb a kérelmező saját forrásának 100%-a, ha a kérelmező • a fejlesztés megvalósításához szükséges munkaerőt legalább részben közfoglalkoztatási jogviszony keretében veszi igénybe, vagy • a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó fejlesztés során a Kbt. szerint a részszempontok körében a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértékét, mint értékelési szempontot alkalmazza. BM EU Önerő Alap támogatás maximális mértéke a többi cél esetében is 5%-kal megemelkedik, ha a kérelmező fenti feltételeket nyilatkozatban vállalja.
6/2014. (I.31.) BM rendelet A BM EU Önerő Alap támogatás folyósítása • az uniós támogatás alapját képező okiratban foglalt ütemezésben • illetékes közreműködő szervezet által kiadott „Igazoló Adatlap” alapján
A kedvezményezett 3. melléklet szerinti nyilatkozata alapján támogatási előlegként: • ha a BM EU Önerő Alap támogatás kevesebb mint 5 millió forint, a 2014. évre ütemezett összeg egésze, • egyéb esetben a 2014. évre ütemezett összeg 25%-a • a kedvezményezett által aláírt támogatási szerződés miniszterhez történő érkezését követő 8 napon belül kerül kifizetésre, • ivóvízminőséget javító cél esetén - ha a fejlesztés Európai Unió felé vállalt kötelezettséget érint - a támogatás 2014. évre ütemezett összegének 75%-a, • előleg felhasználását a kifizetést követő 6 hónapon belül vagy elszámolási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg kell igazolni.
6/2014. (I.31.) BM rendelet A 2011-2013. évben a ivóvízminőséget javító és szennyvízelvezetést és –tisztítást szolgáló fejlesztéshez nyújtott támogatás esetén: • ha a kifizetett támogatás összege kevesebb, mint a teljes BM EU Önerő támogatás összegének 20%-a a teljes BM Önerő Alap támogatás 25%-a, de maximum a 2014ig meghatározott összeg a kedvezményezett írásbeli kérelmére, támogatási előlegként kerülhet kifizetésre, • ha a fejlesztés Európai Unió felé vállalt - az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló irányelvvel kapcsolatos - kötelezettséget érint, és a kifizetett támogatás összege kevesebb, mint a teljes BM Önerő Alap támogatás összegének 25%-a, a 2014. évre ütemezett összeg 75%-a támogatási előlegként kerülhet kifizetésre, • önerő arányos hozzárendelése nélkül kifizetett uniós támogatás esetében támogatási előlegként - a közreműködő szervezet által az uniós támogatás teljes kifizetéséről szóló igazolás alapján - legfeljebb a ki nem fizetett BM Önerő Alap támogatás összegéig kerülhet kifizetésre.
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78/F. §-a alapján: „A derogációs kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati kedvezményezett által megvalósítandó projektek, valamint az egyéb közszféra szervezetek által megvalósítandó, a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság egyedi döntése szerinti projektek esetén a projekt támogatástartalma az önerő arányos hozzárendelése nélkül is kifizethető, ha a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban meghatározott finanszírozási arányt a záró kifizetésig a kedvezményezett helyreállítja.” A halasztott önerő-fizetés intézménye az Ávr. 2013. július 1-i hatályú módosításával lépett életbe.
Víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény „6. § (1) Víziközmű kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat.” „8. § (1) Ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek…….
(4) Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó, az (1) és a (3) bekezdés szerinti víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a beruházó vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül.”
Víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
„35. § (1) Víziközmű-szolgáltatást a Hivatal által kiadott engedély alapján lehet végezni. Az engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott ellátási területen víziközmű-szolgáltatás nyújtására. (2) Víziközmű-szolgáltatói működési engedélyt az a korlátolt felelősségű társasági vagy zártkörűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági társaság kaphat, amely az engedély kiadására irányuló kérelemben megjelölt ellátási területre és víziközműszolgáltatási ágazatra vonatkozóan rendelkezik üzemeltetési szerződéssel és megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek. (3) Az e törvény által szabályozott engedély és engedélyezési eljárás nem érinti a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.”
Víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény „36. § (1) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha b) a kérelmező nem teljesíti a jogszabályban meghatározott, víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételeket, vagy nem rendelkezik az ezek teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal, c) a kérelmező vonatkozásában az 1. melléklet szerinti képlet alapján kiszámított felhasználói egyenérték nem éri el a 150 ezret, (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott követelménynek eleget nem tevő kérelmező működési engedély iránti kérelme nem utasítható el, ha a) a kérelmező 2011. december 31. előtt megkötött és hatályos üzemeltetési szerződéssel rendelkezik, ….”
Víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény „84. § (1) A Hivatal a víziközmű-szolgáltató részére első alkalommal legalább 50 000 felhasználói egyenérték elérése esetén is kibocsátja a működési engedélyt, amennyiben a víziközmű-szolgáltató a jogszabályi feltételeknek egyébként megfelel. (2) Ha az (1) bekezdés szerint kibocsátott működési engedélyben foglalt felhasználói egyenérték a) nem éri el a 100 000-et, akkor a működési engedélyt 2014. december 31. napjával, b) ha az a) pont szerinti értéket eléri, de kevesebb, mint a 36. § c) pontja szerinti érték, akkor a működési engedélyt 2016. december 31. napjával visszavonja.” „9. § (4) A víziközmű-rendszer tulajdonosai az ellátásért felelős e törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítésével kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket eltérő megállapodás hiányában - víziközmű-rendszeren fennálló vagyoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában viselik.”
Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény „119. § (1) Az adólevonási jog akkor keletkezik - ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak [120. §] megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása a 196/B. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint történik…..” „120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet ….” Áfa-levonási jog keletkezeik tehát: • felek ellenérték fejében történő vagyonátadásban állapodnak meg • ivóvízellátáshoz kapcsolódó adóköteles bevétel keletkezik.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Vadászné Egegi Mária
[email protected] 06-1-441-1591
http://palyazat.gov.hu/allasfoglalas_az_onkormanyzati_tarsulasok_altal_megvalositott_vizi kozmu_beruhazasok_afa_rendszerbeli_megitelese_targyaban
