EG200
2. feladat
Adatbázis-kezelés Excellel Dendrometriai adatsor elemzése A Sopron 190/b erdőrészlet adatainak elemzését, feldolgozását kell elvégezni Excel segítségével. Egy feladat megoldása tipikusan a következő lépésekből áll: Input: adatrögzítés, adatok importja; Adatfeldolgozás: adatkezelés, származtatott adatok kiszámítása; Output: numerikus és grafikus megjelenítés Nem tartozik az adatfeldolgozás szűkebben vett folyamatához, de az elvégzett munkát dokumentálni is kell. Input Az adatbevitel legegyszerűbb módja, ha egy olyan adatállományunk van, amit megfelelő formátumban mentettek el, tehát közvetlenül tudja olvasni a használni kívánt alkalmazás, vagy olyan formátumban áll rendelkezésre, amit az adatfeldolgozó programunk felismer, és importálni tud. Mi az adatokat az Excellel fogjuk elemezni. Az adatimportot lehetővé tevő szűrők az Excel installálásakor telepítésre kerültek. Ha nem emlékszünk ezekre, vagy nem ismerjük a lehetőségeket, bármikor ellenőrizhetjük, ha a Fájl Megnyitás… ablakban a Fájltípus: listát lenyitjuk. Példában az adatok nagy része (egy tömörített) szöveg-állományként (.txt) áll rendelkezésre. (A szöveg-állomány általában jó „közös nevező” a különböző Gy; 148; 158; 155; 2; 3 programokhoz, ezt a formátumot szinte minden alLF; 306; 317; 310; 2; 3 kalmazás felismeri.) A tárgy honlapján, ezen feladatlap „mellett” talál egy összetömörített SopronVF; 445; 446; 342; 1; 2 190B.zip fájlt, töltse le, csomagolja ki, és töltse be egy KTT; 452; 461; 343; 1; 2 üres excel-táblába a Sopron190B.txt fájlt! A Fájl KTT; 308; 311; 274; 1; 2 Megnyitás…-kor nem látjuk az adatállományt, mert aEF; 471; 472; 384; 1; 2 lapértelmezésben az Excel excel-munkafüzeteket keKTT; 487; 525; 382; 1; 2 res. A Fájltípus: listát legördítve válasszuk a SzövegKTT; 651; 618; 392; 1; 2 fájlok-at. Az adatmezők tabulátor (Tab) karakterrel LF; 425; 380; 314; 1; 2 vannak egymástól elválasztva. Ne felejtse el a szövegEF; 351; 360; 311; 1; 2 állomány importálásának befejezése után a megjelenő KTT; 286; 274; 209; 2; 2 táblázatot rögtön elmenteni. Ehhez ne a Fájl Mentés KTT; 497; 512; 326; 1; 1 funkciót használja, mert az eredeti formátumban, vaLF; 148; 150; 137; 3; 4 gyis szöveges állományként írja háttértárra az adatainkat, és a későbbiekben, ha feldolgozzuk és formázKTT; 491; 434; 334; 1; 2 zuk azokat, a munkánk el fog veszni. Mentse tehát a Fájl Mentés másként… menüpontból, és a Fájltípus: listából az Microsoft Office Excel munkafüzet-et válassza. A fájl nevét a tárgy honlapján, a „Feladatok leadásával kapcsolatos általános követelmények” címszó 1. ábra: A hiányzó adatok mögött olvashatóaknak megfelelően képezze (http:// ffacsko.emk.nyme.hu/index.php?id=10664)! Az adatok sikeres importja után egy üres munkafüzetlapot szenteljen a munka dokumentálásának. A lapot nevezze el Munkanaplónak. A lap tetején egy mezőbe írja be nevét, melléje a neptun-kódját, majd egy sort kihagyva az aktuális dátumot és időpontot. A dátum és időpont beírását egy-egy újabb sorba minden alkalommal ismételje meg, amikor az excel-fájlját megnyitja, és dolgozik a feladaton. Az adatbevitel leggyakoribb formája a billentyűzetről történő begépelés. A Feladat.txt utolsó tizennégy sora valamilyen „szerencsétlenség” folyományaként hiányzik az adatállományból, csak kézzel írt formában (ráadásul egy szamárfüles cetlin (1. ábra) ) áll rendelkezésre, be kell gépelnünk. Mivel a billentyűzeten való adatbevitel nem változatos tevékenység, ezért nagy a hibázás valószínűsége. A hibák lehetőségét csökkentjük, ha van valami elképzelésünk arról, hogy az értékek mely tartománya az, ami előfordulhat, mely tartomány az, ami való-
EG200
2. feladat
színűtlen, avagy lehetetlen. Az Excel megengedi, hogy konkrétan megadjuk a cellákban elhelyezhető értékeket, vagy korlátozzuk bizonyos érték-tartományok megjelenését. A korlátozás beállítása előtt ki kell jelölni azt a táblázati tartományt, amelyre a megszorítás vonatkozni fog, majd az Adatok Érvényesítés… menüpontot állíthatjuk be a megengedett vagy tiltott értékeket (2. ábra) A 2.a. ábrán egy listát (lista = felsorolás, az elemek egymástól pontosvesszővel elválasztva) engedélyezünk. A megjelölt cellákba csak az így megadott elemek helyezhetők el. Ha a Legördülő lista elemet engedélyezzük (), akkor az excel-táblában az aktív cella mellett egy nyíl található, és arra kattintva ki is választhatjuk a kívánt elemet, nem kell azt manuálisan begépelnünk.
a)
b)
c)
d) 2. ábra: Adatérvényesítés
A 2.b. ábra arra mutat példát, hogy nem csak meghatározott elemeket, hanem tartományt is engedélyezhetünk (Jelleg: a következők között van), vagy tilthatunk (Jelleg: nincs a következők között) stb. A 2.c. ábrában megfogalmazott tájékoztató üzenet (Figyelmeztetés) jelenik meg a cella mellett, ha a cellát kiválasztjuk, és a megjelenítését engedélyeztük ( A cella kijelölésekor figyelmeztetés jelenjen meg). A 2.d. ábrában megfogalmazott Hibaüzenet akkor jelenik meg egy figyelmeztető ablakban, ha helytelen adatot adtunk meg, és az üzenet megjelenítését engedélyeztük ( Érvénytelen adat beírásakor hibaüzenet jelenjen meg). Ez a beállítás jelentősen csökkenti a bevitel hatékonyságát, mert nem megfelelő adat bevitele esetén le kell kezelnünk a hibaüzenetet. Ha nem pipáljuk be ezt a jelölőmezőt, akkor ez a megszakítás elmarad, de utólagos ellenőrzés kérhető a képletvizsgálat eszköztár Érvénytelen adatok bekarikázása nyomógombjával ( ). Az eszközgyűjtemény bekapcsolható a Nézet Eszköztárak Képletvizsgálat segítségével. A felbukkanó úszó-léc az ablak felső részébe, a többi eszköz mellé is áthelyezhető.
2
EG200
a)
2. feladat
b)
c) 3. ábra: Adatellenőrzés
d)
a) Adatbevitel legördülő listából b) Tájékoztató az adat érvényességéről c) Bevitel közben visszautasított adat d) Utólagos adatellenőrzés
Adatkezelés Mielőtt a nyers adatokat elemezgetnénk, egy rövid számítást el kell végeztetnünk. Nem egyetlen mellmagassági étmérőt mértünk, hanem egymásra merőlegesen kettőt (d1, d2). A későbbi számításainkban ezt lehetetlen használni, ezért állítsuk elő a két átmérő egyszerű átlagát, és helyezzük el egy oszlopban a két mért érték mögött. Máris egy problémával állunk szemben. Nincs felhasználható üres oszlopunk, mert az átmérőadatokat rögtön követi a magasság értéke (h). Üres oszlopot (és természetesen sort is) egyszerű létrehoznunk. Álljunk arra az oszlopra (vagy sorra) amelyik elé szeretnénk az új objektumot, és kérjük annak beszúrását: Beszúrás Oszlopok (Beszúrás Sorok). Természetesen meg is fejeljük az oszlopot (datlag), hogy a későbbiekben is tudjuk, mit tartalmaz. Az új oszlopban a két átmérő egyszerű számtani átlaga kerüljön: d + d2 . dátl = 1 2 Kilencszáznegyvenhét fa adata egyetlen táblázatban!!! Olyan számosság, amit áttekinteni nem lehet. Az adatfeldolgozás egyik lehetséges módja, hogy nem vizsgálunk minden egyedet, hanem csak azokat vesszük szemügyre, amelyek valamilyen ok miatt érdekelnek bennünket, szűrjük az adatainkat. Az Excelben ehhez listaként (adatbázisként) kell tárolni az értékeinket. Álljunk a táblázatunk valamelyik, értéket tartalmazó mezőjére, majd válasszuk az Adatok Lista menüpontot. Az Excel az összefüggő értékhalmazt kezeli majd egy adatbázisként, ha ez az automatikus kiválasztás számunkra nem megfelelő, akkor a felbukkanó ablakban módosíthatjuk a lista elhelyezkedését. A jóváhagyás után két változást tapasztalunk. A fejléc feliratai mellett legördülő listára utaló nyilacska jelenik meg ( ), az utolsó sor után pedig megjelenik a ② sor, amelyben a listát tudjuk bővíteni. 4. ábra: Adatbázis Az adatok szűrésében a legördülő listák lesznek segítségünkre. Vizsgáljuk meg például a bükk (B) egyedek adatait. Végigbogarászni a majd ezer sort hosszadalmas lenne, és a monoton tevékenység miatt esetleg át is siklanánk néhány adatsor fölött. Kattintsunk rá a Fafaj felirat mögötti nyílra, és válasszuk ki a B fafajkódot. A listánk pár sorosra redukálódott, annyira, ahány bükk egyedet megmértünk az erdőrészletben. Fontos megjegyezni, hogy a többi adatsor (rekord) sem veszett el, csak nem látható a szűrési feltétel miatt – a sorok számai közül is csak azok látszanak, amelyek megfelelnek a feltételeknek. Hány bükk egyedet talált az adatbázisban? A legördülő listák első része mindig szabványos: Emelkedő sorrend: összes egyed bemutatva, a kiválasztott tulajdonság szerint a legkisebb értéktől a legnagyobbig rendezve; Csökkenő sorrend: összes egyed bemutatva, a kiválasztott tulajdonság szerint a legnagyobb értéktől a legkisebbig rendezve; (mind): szűrés kikapcsolása, minden a fizikai (rögzítési) sorrendben bemutatva; (Helyezés…): a táblázat elejének vagy végének bemutatása; (Egyéni…): maximum két feltétel, egymással logikai művelettel összekapcsolva. Ezen állandó pontok után jönnek az előfordult értékek növekvő sorrendben, amelyekre az „egyenlő” relációt lehet megfogalmazni. Természetesen összetett feltételeket is megadhatunk. Válasszuk ki például a legalább 35 méteres magasságú vörösfenyő egyedeket! Ezt a feltételt (Egyéni…) szűrésként tudjuk megadni. …
3
EG200
2. feladat
5. ábra: Összetett szűrés
Mivel a szűrés mindig csak egy tulajdonságra adható, ezért az összetett szűréseket több lépcsőben végezhettük el. Példánkban először a fafajra – egyenlőségvizsgálat; majd a magasságra egy nagyobb vagy egyenlő reláció felállítása (5. ábra). A két szűrés felcserélhető. Hány legalább 35 m-es vörösfenyő egyedet talált az adatbázisban? Nagyméretű adattábla esetén áttekinthetővé tehetjük az adathalmazunkat, ha megvizsgáljuk, hogy az egyes észlelési tartományba hány egyed tartozik. Erre a célra szolgálnak az úgynevezett kimutatások. Az Excel kimutatás-készítője nem tud olyan mezőkkel dolgozni, amelyek számított értéket (képletet) tartalmaznak. Ezért az előzőekben kiszámolt átlagátmérő-értékeket (datlag), egy irányított beillesztéssel új oszlopba másoljuk át. A táblázat elkészítéséhez szintén az eredeti adathalmazunk valamelyik celláján kell tartózkodnunk, majd az Adatok Kimutatás vagy kimutatásdiagram… menüpontot kell kérnünk. A varázsló három lépésen keresztül vezet el a végeredményig (6. ábra). 1) Az első lépésben meg kell határoznunk az adatforrást. Alaphelyzetben ez az aktuális munkalap, de akár külső adatbázisból is szerezhetünk adatokat. Ugyancsak itt kell jeleznünk, hogy kimutatást vagy diagramot szeretnénk készíteni. 2) Második lépésben pontosítanunk kell az alapadatok helyét, ha az Excel hibásan állapította volna azt meg. 3) Végül meg kell határozni, hogy hova kerüljön a kimutatás: az aktuális füzetlapra vagy pedig egy új munkalapra. Ez utóbbit válassza, és a munkalap neve utaljon a tartalomra! Az utolsó lépésben az [Elrendezés…] nyomógombra kattintva meghatározhatjuk a kimutatásunk adattartalmát.
6. ábra: Kimutatás készítése
A táblázat sorába és oszlopába a mezőlistából behúzhatjuk azokat a tulajdonságokat, amelyek megoszlását szemlélni szeretnénk. A példában a sorokba az átlagátmérő (datl), az oszlopokba a magasság (h), az adatterültre a sorszám (Sz.) került. Ez utóbbi numerikus érték, ezért az Excel alaphelyzetben a mezők értékét összegezné, de duplán kattintva az [ Összeg / Sz. ] fölött, megváltoztathatjuk a függvényt, és esetünkben a megszámlálást (Darab), mint műveletet kell választani. A létrejött táblázat minden előforduló értékkombinációt az előfordulás számosságával bemutat a táblázatban. Természetesen ezek az érték-kombinációk hatalmas mére-
4
EG200
2. feladat
tű táblázatot jelentenek. Ahhoz, hogy kisebb méretű, egy tekintettel is befogható kimutatásunk legyen, intervallumokat definiálhatunk. Az oszlop- és a sor-értékek valamelyik mezőjét kiválasztva, és a jobb egérgombot kattintva a feljövő menüben válasszuk a Tagolás és részletek megjelenítése Csoportba foglalás... menüpontot! A segédablakban meg kell adnunk az első kategória alsó határát (Kezdődik:), a legutolsó kategória felső határát (Végződik:) és az intervallumok nagyságát (Mi szerint:). A példában (7. ábra) a 100, 500, 100 értékeket adtam meg az átmérőre (mm-ben értve azokat), és 100, 400, 100 értékeket adtam meg a magasságra (dm-ben értve azokat). Az Excel, az adatvesztés elkerülése érdekében a minimumnál kisebb és a maximumnál nagyobb értékeket is bemutatja.
7. ábra: Kimutatás az átmérő-magasság eloszlásról
Készítsen kimutatást, ahol a magasság 0 m-től 45 m-ig 5 m-es lépésekkel, az átmérő 10 cm-től 50 cm-ig 2 cm-es lépésekkel halad. A táblázatokat „fényképezze le”, és helyezze át a word dokumentumba! A táblázati kivágáson látható legyen az Excel-ablak fejléce a „szabványos” fájlnévvel is! Az eloszlási táblázathoz hasonló információkat kaphatunk a diagramok, grafikonok segítségével is. Készítsük el az átmérő-magasság diagramot! Az Excel ehhez a Diagram varázsló felkínálásával nyújt támogatást. A diagram elkészítése előtt meg kell adni, hogy mely cellákkal akarunk dolgozni. Összefüggő tartományt a bal felső és jobb alsó sarkának koordinátáival adunk meg (például: B4:F8 vagy B4..F8); de egy diagram esetében a tartomány nem feltétlenül összefüggő (nem egymás melletti sorok vagy oszlopok adataiból akarunk diagramot rajzolni), ilyenkor az összefüggő tartományokat pontosveszszővel választjuk el (például: B4:B8;F4:F8). Természetesen a tartományokat egérrel is kijelölhetjük: a) Összefüggő tartomány kijelölése: az egérgomb nyomva tartása közben a tartomány bal felső sarkától a jobb alsóig mozgatjuk az egeret. b) Nem összefüggő tartomány (például: B4:B9;I4:I9) kijelölése: a. nyomjuk meg a G gombot, és tartsuk nyomva, ne engedjük el; b. az egérrel jelöljük ki a B4:B9 tartományt; c. d. e. f.
tartsuk nyomva a G gombot; egérgombot elengedjük; az egérrel menjünk az I4–es mező fölé; az egérrel jelöljük ki az I4:I9 tartományt, az egérgombot elengedjük;
g. a
G gombot elengedjük.
Ha kijelöltük a tartományt, és rákattintottunk a Diagram varázsló ikonjára ( ) vagy kiválasztjuk a Beszúrás Diagram… menüpontot, megjelenik az első lépés képernyője: Diagramtípust és azon belül Altípust kell választanunk:
5
EG200
2. feladat
8. ábra: Diagram varázsló – 1. lépés a 4-ből
A több mint tucatnyi típusból az Oszlop-, és Kördiagram valamint a Pont (XY) a leggyakrabban használtak. Ez utóbbi segítségével grafikonokat készíthetünk. Csak akkor használhatjuk, ha az X változó numerikus típusú (szám). Ha a független érték kategória típusú, akkor csak oszlopdiagramot készíthetünk az adatainkból. Ha az egésznek a részeiből történő összeépülését szeretnénk bemutatni, akkor a kördiagramot használhatjuk szemléltető eszközként. A megfelelő diagramtípus kiválasztása után a [Minta megtekintéséhez tartsa lenyomva] gombbal meg is tekinthetjük azt. A [Tovább >] nyomógombbal a varázsló többi lépéseit járhatjuk végig. A második képernyőn ne állítsunk semmit – az Excel általában jól ismeri fel az adatok elhelyezkedését, orientációját. A harmadik lépésben a diagram föliratozását állíthatjuk be. A negyedik lépésben pedig meghatározhatjuk, hogy az elkészült ábra a táblázattal egy lapon vagy pedig külön, önállóan helyezkedjen el. A tárgy keretében, ha diagramot kell készíteni, akkor azt mindig külön lapra helyezze, és a lap fülének megnevezése utaljon a tartalomra! A diagram képe automatikusan módosul, ha a táblázat adatait módosítjuk. Ha a diagram több adatsort tartalmaz, úgy az adatsorra való kattintással és a U gombbal törölhetjük. Ha egy adatsor kimaradt, akkor jelöljük ki az adatokat és húzzuk rá a diagramra. A diagram látványát utólag is módosíthatjuk. Kattintsunk duplán a grafika valamely elemén (tengely, fölirat, adat, háttér stb.), melynek hatására megjelenik a hozzá tartozó dialógusdoboz. Ha a diagramon kattintunk, akkor menüben megjelenik a Diagram elem, ennek első négy pontja a varázsló első négy lépése, így az esetleges hibákat ott is kijavíthatjuk. Az átmérő-magasság diagramunk Pont (XY) típusú lesz. Mivel az ábrázolandó értékeket nem óhajtjuk összekötni, ezért az első altípusnál maradunk. A második lépésben módosíthatjuk az adatterületet, ha nem jó, amit a Tartomány mezőben látunk. A módosítás lehet manuális: kézzel beírva az új értéket; de egérrel is „megmutathatjuk” az Excelnek az ábrázolandó adatok halmazát – nem egymás melletti oszlopok vagy sorok esetén a G billentyűvel kombinálva az egér-használatot. A harmadik lépésben dekorálhatjuk a diagramunkat: feliratokkal láthatjuk el az ábrát, a tengelyeket; segédvonalakat helyezhetünk el az adatleolvasás segítéséhez; jelmagyarázat láthatóságát, helyét változtathatjuk stb. Végül a grafikon helyét állíthatjuk be. Célszerű külön munkalapra kérni az ábrát. Készítse el az ábrát és másolja be a word-dokumentumba! A diagramot megtekintve láthatjuk, hogy az mérési adatok nagy része egyetlen „felhőben” helyezkedik el, határozott tendenciát mutatva, de van három adat, ami jelentősen kilóg. Mi a véleménye, mi okozhatja ezeket az „eltévedt” adatokat? Mit kell/kellene csinálni velük?
6
EG200
2. feladat
Számítások Az adatok bevitele, ellenőrzése, „tisztítása” után következhet a származtatott adatok előállítása. A dendrometriai példánkban két levezetett adatot állítunk elő: a mellmagassági körlapot és a fatérfogatot. A körlap számítása egyszerű. Az átlagátmérővel számolva, és kör alakú keresztmetszetet feltételezve egy kör kerületét kell kiszámolnunk. A képlet: d2 . T= π 4 A fatérfogat már bonyolultabb probléma. A Király-féle fatérfogatfüggvény a mellmagassági átmérőből és a magasságból számítja öt paraméter (p1, p2, p3, p4, k) függvényében, de ezek a paramétersorok fafajfüggők: k
V=
( p1 + p 2 ⋅ d ⋅ h + p 3 ⋅ d + p 4 h) ⋅ d 2 ⋅ h h ⋅ . 10 8 h − 1,3
A képletben az átmérőt cm-ben, a magasságot m-ben kell használni. A fatérfogatparamétereket (a példában előforduló fafajokra) az 1. táblázat tartalmazza. Fafaj B CS EF GY KH KTT LF VF
p1 4,6130E+3 3,5023E+3 3,2381E+3 2,6863E+3 4,1422E+3 2,7771E+3 3,9833E+3 2,6830E+3
p2 +7,1602E-1 -1,5094E-1 +5,1273E-2 -6,6721E-1 +1,3081E-1 -7,5112E-1 -1,5907E-1 +4,8460E-3
p3 -5,2382E0 +8,3832E0 +5,7325E0 +4,9944E1 -2,7146E0 +3,1496E0 -8,3139E0 -1,4928E1
p4 -3,4003E1 +1,3218E0 -1,4593E1 +2,2083E0 -1,9825E1 +3,0352E0 +5,0847E0 +4,0281E1
k 1 2 4 2 1 3 3 3
1. táblázat: Fatérfogat paraméterek
A paraméterek a táblázatban Excel-formátumban vannak, az E szeparátor a számok normál alakú fölírását mutatja, tehát például 7,1602E-1 megfelel 7,1602·10-1-nek A számításokhoz újabb oszlopokat fejlécezzen meg az mo-oszlop után. A g fejlécű oszlop a mellmagassági körlapot, a V jelű pedig a fatérfogatot fogja tartalmazni. A körlapot, a „szokásos” m² mértékegységben számítsa ki! A fatérfogat mértékegysége a m³ lesz. A fatérfogat-számítás elvégzéséhez a paramétereket tartalmazó táblázatot (1. táblázat) be kell írni az excel-űrlapra. Ha a térfogat kiszámításkor manuálisan dolgoznánk, akkor ennek a segédtáblázatnak az első oszlopában keresnénk meg az aktuális fafaj rövidítését, választanánk ki a megfelelő paramétersort, majd ennek a sornak a második oszlopa adná a p1-t, a harmadik a p2-t, és így tovább. Az Excel is meg tudja ezt csinálni az FKERES függvény segítségével. Az FKERES-t három értékkel kell paramétereznünk. Az első azt adja meg, hogy milyen értéket kell keresnünk az első oszlopban. A második leírja, hogy milyen Excel-koordináták között van a segédtáblázatunk (a példában az N6:S13 űrlaprész), a harmadik pedig azt adja meg, hogy hanyadik elemet kell kiemelnünk a megtalált sorból. Ezek alapján a K9 jelű cellába a következő (eléggé bonyolult képlet kerül): =(FKERES(Fafaj;$N$6:$S$13;2)+FKERES(Fafaj;$N$6:$S$13;3)*(dátl/10)*(h/10)+FKER ES(Fafaj;$N$6:$S$13;4)*(dátl/10)+FKERES(Fafaj;$N$6:$S$13;5)*(h/10))*(dátl/10)*(d átl/10)*(h/10)*0,00000001*(((h/10)/((h/10)-1,3))^FKERES(Fafaj;$N$6:$S$13;6)). A kifejezésben azért jól olvashatóan megjelenik az átmérő és a magasság, persze csak akkor, ha előtte a megfelelő táblázati részt elneveztük; az FKERES függvény a paramétereket szolgáltatja. Emlékezzen rá, hogy az Excel a bevitel közben a hibátlan beírást, és utólag a hibafelderítést is segíti: Input közben a felismert mezők, tartományok ugyanolyan színű vonallal kereteződnek, mint amilyen színnel a képletben megjelenik az objektum azonosítója. (9.a. ábra). Utólagos ellenőrzést a már ismert módon tehetjük meg: kiválasztott cellára a Képletvizsgálat eszköztár (Nézet Eszköztárak Képletvizsgálat) Elődök mutatása
7
EG200
2. feladat
( ) nyomógombbal kérhetünk. A számított cellába mutató nyilak kezdete azok fölött a mezők fölött van, amelyekből az értékét származtatjuk (9.b. ábra).
a) Input közbeni ellenőrzés
b) Utólagos ellenőrzés 9. ábra: Képletellenőrzés
Output Az adatfeldolgozás után a táblázatunkat olyan állapotúra kell hozni, hogy azt kiadhassuk a kezeink közül. Ez a táblázat formázását jelenti. El kell tüntetni minden olyan adatot, ami csak a segédszámításokhoz kellett, a maradékot pedig esztétikusan kell elrendezni. Ha a példánkat nézzük, akkor a fafaj-paramétereket tartalmazó táblázati rész a végső látvány szempontjából fölösleges, sőt zavaró. A számításokhoz azonban szükséges, hiszen a Király-féle függvény nélküle nem szolgáltatja a fatérfogatot, ha kitöröljük, akkor a V jelű oszlopban hibaüzenet jelenik meg, tehát maradnia kell. Valami mást kell tennünk: jelöljük ki a segédtáblázatunk oszlopait, majd a Formátum Oszlop Elrejtés menüponttal a láthatók alá „hajtogatjuk be” az oszlopainkat. Azok nem törlődnek, csak nem látszanak. Ez a „hajtogatás” észlelhető is, hiszen az oszlopjelzők közül az elrejtettek nem látszanak. (Természetesen láthatóvá is tehetjük az elrejtetteket a Formátum Oszlop Felfedés művelettel.) A táblázataink legtöbbször számoszlopokat tartalmaznak. Egy számoszlop akkor tekinthető át könnyen (akkor érzékelhető az egyes értékek nagyságrendje), ha a helyi értékek egymás alá kerülnek. Az egész értékeket tartalmazó oszlopoknál ez az igazítás egy jobbra rendezéssel könnyen megtehető – ez egyébként a numerikus mezők default rendezési iránya. Számított, törteket tartalmazó értékek esetén a rendezés csak akkor lesz helyiérték-helyes, ha minden tört ugyanannyi tizedesjellel kerül kiíratásra. Ennek beállítása a Formátum Cellák… ablakban lehetséges: Kategória: Szám; Tizedesjegyek: __. Az oszlopok szélessége esztétikai tényező is. Az Excel indításakor minden cella mérete megegyezik, de ez változtatható. Az oszlopok esetében a manuális beállítás úgy lehetséges, hogy az oszlopjelölő soron megfogjuk a határolóvonalat, és a kellő szélességűre nyitjuk vagy zárjuk az oszlopot. Ha túl keskenyre sikerül egy oszlop, és a mezőkben lévő számok nem férnek el, akkor a helyükön a hashmark karakterek (#) látszanak. Ha nem akarunk az oszlopok szélességének kézi beállításával bíbelődni, akkor a határoló vonal fölötti dupla kattintással az oszlop a kellő szélességűre váltódik. Állítsa be a körlap kijelzési pontosságát hat tizedes, a térfogat kijelzését pedig négy tizedes pontosságúra! Az oszlopok szélessége pont olyan legyen, hogy az adatok elférjenek benne. Sok (nagyon sok) sort tartalmazó táblázatoknál a táblázat „érthetetlenné” válik, amikor az adatokat böngészve a táblázati fejléc kigördül az ablak tetején. A táblázatban csak adatok vannak, és értelmezésük (információra váltásuk) a fejlécben lévő metadatokkal lehetséges. Rögzíthetjük a táblázat egy részét az ablakban. Álljunk a rögzí-
8
EG200
2. feladat
tendő sor (például a fejléc) alá, majd válasszuk a Ablak Ablaktábla rögzítése menüpontot. Az osztóvonal fölötti táblarész mozdulatlanná válik, az alatta lévő sorok pedig gördülnek. Az elkészült, és nyomtatásra váró táblázat részeit grafikailag is meg kell különböztetni. A táblázatok kivétel nélkül fejléccel ellátottak, és gyakran tartalmaznak statisztikai adatokat (összeg, átlag, darabszám stb.) tartalmazó sort legalul. Ezeket a részeket vízszintes vonalakkal választjuk el a részletes listákat tartalmazó táblázati testtől. A táblázat belsejében kerülni kell a sorokat elválasztó vonalakat éppúgy, mint a függőleges osztásokat. Ezek tipográfiailag kellemetlenek. Vízszintes vonalak csak akkor megengedettek, ha a táblázat testében az adataink csoportosítottak, és ezeket a csoportokat optikailag is ki akarjuk emelni. Azonban ezek a belső osztások vékonyabb/halványabb léniával történjenek, ne legyenek olyan erősek, mint a fejet és a lábat leválasztó vonalak (9. ábra).
9. ábra: Kinyomtatott táblázat
Készítsen a 9. ábrának megfelelő outputot!
Feladat leadása
A gyakorlatról egy, a feladat megoldását dokumentáló, és a kérdésekre adott válaszokat tartalmazó word dokumentumot, és a feladat megoldását tartalmazó excel munkafüzeteket kell leadni. Az excel-munkafüzetben minden rész (Munkanapló, Alaptábla, Átmérő-magasság diagram, Kimutatástáblázat) külön munkalapon (fülön) helyezkedjen el. A fájlok nevét a tárgy honlapján leírtak szerint képezze. A szöveges fájl valódi word dokumentum legyen, és a megírása során ragaszkodjon a magyar helyesírás szabályaihoz. Az elkészített dokumentumokat a megadott címre és időpontig juttassa el! A levél tárgya tartalmazza feladat sorszámát. Az elektronikus levelet olyan címről küldje, amely tartalmazza az ön teljes, és a magyar nyelv szabályainak megfelelő formátumú nevét. A levél tartalmazza az önálló munkavégzésre utaló nyilatkozatot.
9
EG200
2. feladat
Leadandó feladat részei (ellenőrzőlista) Számoljon be az adatrögzítésről! Készítsen screen-shot az adatok rögzítés közbeni ellenőrzéséről! – 5 pont Milyen ellenőrző feltételeket adott meg? – 5 pont Az elkészült adattáblát kezelje adatbázisként, és készítse el a megadott szűréseket! Mutassa be a szűrések eredményét screen-shotokon! – 2 · 5 = 10 pont Válaszoljon a föltett ( és ) kérdésekre! – 2 · 5 = 10 pont A táblázatból készítsen kimutatást! Mutassa be a kimutatás eredményét (táblázat, diagram) screen-shotokon! – 5 pont Elemezze a kimutatás eredményeit (Válaszoljon a kérdésre)! – 5 pont Végeztessen számításokat az Excellel! Készítse el a használt képletek/kifejezések tipográfiailag helyes képét a Word képletszerkesztőjével! – 3 · 5 = 15 pont Adja meg az előző összefüggések Excel formájú megfelelőjét! – 2 · 2 + 16 = 20 pont Mutassa be a képletek helyességének ellenőrzését screen-shotokon! – 5 pont Mutassa be a kapott eredményeket! Rejtse el a táblázatból azokat a részeket, amelyek csak a számításokhoz kellettek! – 10 pont Formázza meg a táblázatot: használjon megfelelő szélességű oszlopokat, válassza el a táblázat fejét és összegző-sorát a táblázat testétől! – 10 pont Jognyilatkozat hiánya: -100 pont Le nem adottnak számít a feladat, ha a word-dokumentum óriásfájlként lett csatolva. Formázás a szóköz és az enter billentyűk többszöri használatával: -100 pont Beazonosíthatatlan screen-shotok a naplórészben: -100 pont (A screen-shotokat oly módon vágja ki (pl. az FSCapture programmal), hogy a táblázat fejléce is olvasható és beazonosítható legyen!) Másolás mástól: aláírás megtagadása mindkét személynek Késés esetén naponta csökken a feladat értéke: -20 pont/nap Nem szabványosan képzett fájlnevek: -50 pont Nem tiszta word-dokumentum: -20 pont Helyesírási szabályok súlyos megsértése: -10 pont Nem beazonosítható feladó: -30 pont Nem helyes tárgy: - 30 pont Ha a word dokumentumba másolt táblázati kép valaki másé, akkor mindkettőjük félévének aláírását megtagadom.
Facskó Ferenc intézeti munkatárs
10
