DÉLUTÁNI FOGLALKOZÁSTERVEK 3.1 Kultúraközvetítés, ismeretterjesztés Elmés szerkezetek, rövid történetek

DÉLUTÁNI FOGLALKOZÁSTERVEK

B 3.1

Kultúraközvetítés, ismeretterjesztés

Elmés szerkezetek, rövid történetek

5. Mellékletek M1 1.

Egy francia mérnök* szerette a környékbeli erdőben, réteken sétáltatni a kutyáját. Nem szerette viszont a sétát követő tisztálkodást, mert a ruhája és a kutya szőre is tele volt undok, makacsul ragadós bogánccsal. Kíváncsi ember lévén az egyik séta után mikroszkóp alatt is megvizsgálta, hogyan néz ki a bogáncs. Megfigyelte, hogy az apró bogáncsokat picurka kis kampó alakú szőrök borítják. Külön-külön gyengék voltak a kis kampók, de több száz darab már nagyon erősen tapadt. Ez volt a magyarázata annak, hogyan tudtak olyan szorosan ragaszkodni a kutya szőréhez és a gazda pulóveréhez. Innen eredt annak a rögzítőeszköznek az ötlete, amely ugyanazon az elven működik, mint a bogáncs. Mérnökünk 1951-ben szabadalmaztatta találmányát, s hamarosan egy vállalatot is létrehozott gyártására. –––––––––––– * Geoge Mestral

2.

A kínaiak 1490 körül találták fel ezt a tárgyat. Az első darabokat disznósörtéből készítették. Az összefogott és összefűzött sörtéket egy darabka hosszúkás csonthoz vagy botocskához rögzítették. A ma is használatos eszköz nyele és „sörtéje” már műanyagból készül. Jó esetben naponta többször is használjuk.

10

B_3-01.indd 10

Tanítók kincsestára

2013.12.09. 12:28:47



B


3.1

3.

Amerikában egy sötét, ködös éjjelen hazafelé vezetve majdnem szakadékba zuhant a kocsijával egy leendő feltaláló*. Szerencsére megmenekült, mert két apró fényt látott az út mentén. Egy kóbor macska szeme tükrözte vissza az autó fényszóróját. A szerencsés sofőrnek ekkor támadt az az ötlete, hogy fényvisszaverőket készítsen, amelyek az út két oldalát jelzik az éjszakai utazóknak. 1934-ben szabadalmaztatta a találmányát. Az úttestre szerelhető vas alapba üveggolyókat helyezett el, ezekre rugalmas gumi fedőlapot illesztett. –––––––––––– * Percy Shaw

4.

A bakancsokat régen kapcsokkal vagy fűzőkkel erősítették a lábhoz, emiatt időigényes és fárasztó volt az öltözködés. Egy chicagói feltaláló*, amikor a barátja arról panaszkodott, hogy a sok hajlongástól megfájdul a dereka, újfajta megoldást eszelt ki. 1893-ban feltalálta azt a rögzítőeszközt, amelyet villámzárnak vagy húzózárnak nevezünk. A szerkezet két oldalán kapcsok vagy fogak futnak egymásba, ha öszszeszorítják őket. A két sor között egy úgynevezett kocsi csúszkál – ez csatlakoztatja az illeszkedő fogazatokat. Eleinte a pilóták ruházatán alkalmazták az új találmányt. Később gumicsizmákon, majd ruhákon, sátrakon is megjelent. Napjainkban ezernyi más tárgyon is megtalálható. –––––––––––– * Whitcomb L. Judson Tanítók kincsestára

B_3-01.indd 11

11

2013.12.09. 12:28:47


B 3.1



5.

Ezt az eszközt egy Bíró László nevű magyar író és művész találta fel. Az 1930-as években újságíróként dolgozott, ezért gyakran kellett gyors jegyzeteket készítenie. Sok baja volt az akkoriban használatos töltőtollakkal. Bosszantotta, hogy mindig folytak, maszatoltak, pacáztak. Tervezett egy különleges íróeszközt, amelynek a hegyében pici golyó forgott. A tinta így nem szabadon áramlott a hegyből, hanem bevonta a golyót. A golyócska forgás közben tintanyomot hagyott a papíron. Bíró a testvérével együtt tökéletesítette a tervet, és 1938-ban szabadalmaztatták azt. Ma már milliószámra gyártják ezt az íróeszközt, amely angol nevét a feltalálóról kapta. Az angol szótárban megtaláljátok a ’biro’ címszónál.

6.

Egy amerikai háziasszony* különleges szerkezetet talált fel. A hölgy jómódban élt, megtehette volna, hogy sohasem végez házimunkát. Több szolgát is tartott, mégis maga végezte az egyik legkevésbé kedvelt munkát, mert féltette a méregdrága, kényes porcelánjait. Elhatározta, hogy kifejleszt egy gépet, amely könnyebbé teszi a dolgát. A tisztítandó holmikat egy szekrényben elhelyezett rácsra tette. A masina először bojlerben melegített, lyukas csöveken áramoltatott, forró, szappanos vizet fröcskölt rájuk, majd tiszta vízzel átöblítette őket. A hölgy 1886-ban szabadalmaztatta a találmányát. Később sikeres vállalatot alapított. Szállodáknak, éttermeknek adta el a gépeit. –––––––––––– * Josephin Cohran

12

B_3-01.indd 12


2013.12.09. 12:28:47



B


3.1

M2 A gyerekek találmányai


B_3-01.indd 13

13

2013.12.09. 12:28:47


B 3.1

14

B_3-01.indd 14




2013.12.09. 12:28:47



B


3.1


B_3-01.indd 15

15

2013.12.09. 12:28:47


B 3.1

16

B_3-01.indd 16




2013.12.09. 12:28:48

DÉLUTÁNI FOGLALKOZÁSTERVEK 3.1 Kultúraközvetítés, ismeretterjesztés Elmés szerkezetek, rövid történetek

Recommend Documents