Délibábos valóság Észak-alföldi régió (Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, SzabolcsSzatmár-Bereg megye) megoldás
Tesztkérdések Válasszátok ki a négy megadott lehetőség közül az egyedüli megfelelő megoldást! 1. Milyen „hírközlő eszköz” segítségével tudatták egymással a pusztán élő pásztorok, hogy elérkezett a delelés, az etetés, itatás ideje, netalán figyelmeztették a betyárokat a csendőrveszélyre? délibáb gémeskút
postagalamb karikás ostor
2. A Tisza-parti város múzeuma joggal hirdeti, hogy az ott élők egész élete híresen szép, kézi szőtt vásznaik között telt. Mi a címe az ezt bizonyító egyik állandó kiállításnak? Vendégségben őseink háza táján Keresztszemek, keresztutak
Beregi gyász Szemtakarótól szemfedőig
3. Az ingoványban több ágú botjával biztosan lépdelt, bocskora alá gyékényből font tányérforma talpallót kötött, hogy be ne süppedjen. A lápos területeken nád-és földkunyhóban élt, szigonyával, varsájával halat fogott, de egyebet is gyűjtött: piócát, vadmadarak tojását, teknősbékát, ehető sulymot, gyógynövényeket, mikor mi akadt elébe. Mi volt a foglalkozása? füvész pákász
halász summás
4. 1975-ben a hollywoodi Világfilm Fesztivál nagydíját egy magyar játékfilm, a „Keménykalap és Krumpliorr” hozta el. Kisújszállás szülötte az az író, aki nélkül nem lehetnének jó ismerőseink a film szereplői. A magyar meseirodalom számos felejthetetlen alakját is ő teremtette. Az alábbiak közül ki nem az ő „gyermeke”? Lópici Gáspár Frakk
Torzonborz király Slukk Ödön
5. A 2012-ben meghirdetett Fölszállott a páva című népzene és néptánc vetélkedő hatalmas televíziós közönségsikerré vált. Tánccsoport kategóriában a Jászság Népi Együttes vitte el a pálmát. Milyen hang vagy hangszer szólalt meg elsőként döntőbéli műsorszámukban? tárogató női ének
hegedű lábdobogás
6. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én szatmárcsekei házában fejezte be a Himnuszt. Nemzeti imánkat megtisztelendő, majd negyedszázada ez a nap a Magyar Kultúra Napja, melyen számos, pedagógusok munkáját elismerő kitüntetést adnak át. Melyik díj névadója az alábbiak közül a nemzetközi hírű pedagógus, a Debreceni Egyetem egykori professzora? Éltes Mátyás Szent-Györgyi Albert
Karácsony Sándor Brunszvik Teréz
7. A lexikon szerint a műdal egyik jellemző ismérve, hogy szerzője néven nevezhető. Nyírmihálydi nagy szülötte is írt országos hírre jutott (sokak által népdalnak hitt) dalszöveget; alighanem meglepődtök, ha megtudjátok, hogy melyiket. Hej, Dunáról fúj a szél…
Itt a farsang, áll a bál…
Kossuth Lajos azt üzente…
Kimegyek a doberdói harctérre…
8. „Énekeljünk” (Cantemus) - biztat latin nevével is a nemzetközi kórusfesztivál, ahol az elmúlt években a vendéglátó magyar énekkarok mellett walesi, török, izraeli, észt svéd, orosz, kínai, holland, spanyol, japán együttesek hirdették Kodály Zoltán szépségesen mély gondolatát: „Legyen a zene mindenkié!” A helyszín:
Nyíregyháza Szolnok
Hajdúböszörmény Karcag
9. A debreceni Virágkarnevál Magyarország egyedülállóan látványos rendezvénye. 2012-ben a virágkocsik versenyében a 2. helyezést és a közönségdíjat a Debreceni Egyetem kompozíciója kapta, mely az intézmény 100 éves évfordulója alkalmából ötvözte a centenáriumi logót, a hivatalos jelképet, és a hallgatók kérésére választott kabalaállatokat, azaz: baglyokat szürkemarhákat
mókusokat gólyákat
10. A térség számos gyógyfürdője közül az egyik olyan, kun eredetű szavakkal nevezte el medencéit, melyek korábban (vagy napjainkban is) a város vízzel határolt településrészeinek nevei voltak. Hol járunk? Karcag Túrkeve
Kisújszállás Mezőtúr
11. Balatoni korona és soproni kékfrank; e két kifejezés valamiféle kapcsolatban áll egymással. Ha rájöttetek, mi ez a kapocs, könnyen kiválaszthatjátok a sorba illő harmadik kifejezést. Bocskai korona karcagi birka
ka-batka Báthory dénár
12. „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” – fogalmazta meg az alkotó a magyar nyelv kiművelésének elengedhetetlen voltát abban a korban, amikor sokan úgy vélték, édes anyanyelvünk csak a pórnép egymás közti beszédére való, magasabb tudományokkal való foglalatosságra alkalmatlan. A költő-filozófus szobra előtt egykori házának udvarán hajthatunk fejet. Vagyis hol? Bakonszeg Tiszavárkony
Nyíregyháza Nagykereki
13. Napos oldalon A régió mindhárom megyéje gazdag műalkotásokban, rendezvényekben, emberfőkben. Tereljétek egybe a leírásokat a velük kapcsolatba hozható képekkel!
Három sárkányfog hirdeti a Báthory család címerében a legenda erejét: a família Vid nevű őse a közeli lápban tanyázó, a környékbelieket rettegésben tartó fenevadat megölte, annak fogait bizonyítékként magához vette. A településnek a harmadik évezredben is van sárkánya – esztendőnként 3 napig. A nevét viselő Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál mindenki számára ingyenes zenei, utcaszínházi, báb-és kőszínházi előadásai 2012-ben már huszadszor varázsolták el a közönséget a Papok rétjén és a Várostörténeti sétányon. Ha megállsz a festő egyik leghíresebb képe előtt, hagyj időt a hosszas szemlélődésre és a csöndes elgondolkozásra. Így tett Szabó Magda írónő is, amikor még diákként először vitték a világhírű festmény elébe. Sajátos házi fogalmazást írt a látottakról: egy árva csontváz kutyát, s egy vörös hajú, döbbenten hitetlenkedő nő alakját emelte ki a kompozícióból. „Minden normális embernek Jézus jut eszébe erről a képről!” – szapulta tanárnője, de higgyétek el, az egykori asztalos inas zseni ráfestette Krisztust a katona, a kisgyermek, a helytartó, a lehajtott fejjel szégyenkező öreg és az eltorzult arcú, Feszítsd meg! –et ordító emberek alakjába is. Az erő és igazság bajnokának élethű viaszmásával találkozunk itt szemtől-szembe, aki úgy mutatja nekünk az utat a róla szóló kiállításon, „mintha vassá volna karja, maga válva”. Lábujjhegyen odalopakodhatunk a rókalelkű bátya ágyához, aki mellett két rettenetes toportyán teteme hever. Ha hozzáférünk – mert nagy ám az érdeklődés –, a nevezetes bika szarvát is lenyomhatjuk, s egy mozgást érzékelő szerkezet segítségével virtuálisan megvívhatunk a cseh vitézzel – s ha mindezen élményektől felcsigázva hazamegyünk, és újraolvassuk a magyar irodalom egyik leggazdagabb szókincsű, legizgalmasabb „sztoriját”, a kiállítás elérte célját.
kiművelt
A kezdetben tábori sípként használt, meglehetősen nyers hangú muzsika a 19. század közepi technikai újítások nyomán nyerte el ma hallható telt, édesbús hangszínét. „Mintha gyöngyök gurulnának bársonyon” – fogalmazott egyik lelkes rajongója. Ezen hangszer újra felfedezésére, ezzel együtt a kuruc korhoz kötődő hagyományok ápolására alakult meg a Nagy Fejedelem és a hangszer nevét viselő egyesület. Az egyesület székhelyén, Rákóczi hívének, Vay Ádámnak ragyogóan felújított egykori kastélyában szervezi meg minden évben a magyarrá lett hangszer országos seregszemléjének, s négyévente annak Világtalálkozójának előkészületeit. Kucsmától csizmáig ünneplőbe öltöznek Krisztus katonái, azok a legények, akik a nagycsütörtöki virrasztástól húsvétvasárnap reggeléig őrzik jelképesen Jézus sírját. A település görög katolikus templomának udvarán a reggeli szentmise után hófehér kendőkkel letakart kosarak sora várja, hogy a bennük lévő tojást, sonkát, pászkakalácsot, tormát, sót harangzúgás közepette megszentelje a pap, hiszen a hagyomány szerint ezen a napon csak szentelt ételt szabad fogyasztani. Az ünnep tiszteletére összegyűlnek a családok, s "Feltámadt Krisztus" - "Valóban feltámadt" köszöntésekkel üdvözlik egymást az ismerősök. „Ezen a tájon nagy homokdombok vannak, s ezek egyikét használták fel még az avarok egy földgyűrűnek az építésére. Egy hosszabb földhányás, amelyhez háromszögben még két hasonló magasságú sáncot építettek kézzel rakott, s igen magas, harminc-harmincöt méter magas partot. Annak idején a Tisza…, mocsarakkal vette körül, mint egy szigetet. … Az alföldi földvárak csaknem mind elenyésztek, s hogy ez ma is megvan, megbecsülhetetlenné teszi ezt a különös építményt…Mikor a magyarok bejöttek s elfoglalták az országot, (…) vezér birtokba vette a várat s még magasabbra emelte, négy-öt méterrel a régi falakat.” (Móricz Zsigmond)
„Ha én a chemia theoriájának nem tudnám egyéb hasznát venni ezen haszontalanságnál, még ma kitekerném a nyakamat” – nyilatkozott a vegyész leghíresebb találmányáról, a gyújtófácskákról, amelyek fellobbanáskor „nem zajonganak, s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot nem csinálnak.” A tudós 1849-ben a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetője lett: raboskodott is emiatt a szabadságharc bukása után. Majd a vértesi családi birtokon gazdálkodott. A közelben fekvő szikes tavakról írt dolgozatában részletesen ismerteti a szikeseken kivirágzó sziksó felhasználását, vagyis a szódából történő szappangyártás folyamatát és technológiáját, valamint a megfelelő közömbösítő szikjavításokat. Ezzel a mai szikjavítás alapjait rakta le. Ma is a kerámia fővárosának nevezik a települést, ahol a 19. század végére a történeti Magyarország egyik legnagyobb fazekas központja fejlődött. A természet ehhez a városban és határában szinte korlátlan mennyiségben kínálkozó kiváló agyagot nyújtott az itt élőknek. A korábbi századokban készített cserépáruk még mind mázatlan, feketekerámiák voltak, ám idővel zöld, barna, sárga mázzal fedték be azokat, s kialakult a nagyöblűre, büszke állásúra kikorongozott edények sora, mely a mai napig keresett és kelendő árucikk. A hírneves kerámia történetét és remek darabjait a város szépséges fazekas múzeumában bogarászhatjuk végig. A kiállítás alapötletét a kiváltságos népek közös privilégiális ládája ihlette. Ebben őrizték legfontosabb okleveleiket. A zárszerkezetet olyan furfangosan készítették el, amilyenek ők maguk: csak a három kapitány mindegyikénél őrzött kulcsok egyidejű elfordításával lehetett kinyitni a kincset érő ládát. Mi máson keresztül közelíthetnék meg a mai kor látogatói az izgalmas, újszerű kiállítás valódi kincseit, azaz eme népek történelmét, hagyományait, legendáit előtáró tereket, mint egy emberméretű kulcslyukon át? Megtudjuk, mi történt, amikor Lehel ott állt Konrád császár előtt, hogy mit kell érteni az Európában egyedülálló Redemptio alatt, s azt is, vajon fellelhetők-e arcunkon eme népek vonásai.
Az épület ugyanannak a folyónak holtágában nézegeti magát, mint a maga idejében Petőfi kurta kocsmája. Persze az ide érkezők nem Bacchusnak, hanem Istennek áldoztak s áldoznak a mai napig. Fura egy templom, az már igaz; mennyezetén sakkozni is lehet. A plébános úr ugyanis a kazettákon fellelhető, szimbolikus jelentéssel bíró ősképek, állatövi jegyek, bolygók papírra elkészített másolatát az iskola padlójára helyezte, s ezen a gyerekek élő sakkbábukként haladva, beszélve, énekelve, táncolva sajátíthatják el a Biblia történeteit. Idén lesz nyolcvan esztendeje, hogy a település katolikus templomába lépve szembesülhet a látogató a nándorfehérvári diadal felemelő, s a pokol fogvacogtató képével. Előbbit Chiovini Ferenc, utóbbit Aba-Novák Vilmos festették; a többi történelmi és egyházi témájú freskóval együtt európai rangú alkotások, melyek messze földről vonzzák a városba a modern festészet tisztelőit. A középső rézkorban Fekete-tenger melléki, sztyeppei nép jelent meg a területen, ahol látványos, magasra épített sírhalmokat emeltek halottaik számára. A halmok alá egy-egy család temetkezett, alig néhány tárggyal együtt: földi létben való előkelőségüket nem a velük temetett kincsek, hanem a föléjük emelt földhalom mérete jelezte. Ezen a településen az egyik ilyen dombon műemlék épület magasodik. A 15 méter magas, belsejében négy szintre tagolódó, zsindelyfedeles téglaépületet az 1800-as évek közepén emelték. A villamosítás előtt számos helyen zakatolt ehhez hasonló, termelő létesítmény, mely – ma így mondanánk – megújuló energiával működött.
14. „Oh, természet, oh, dicső természet!” Az elviselhetetlenségig túliparosodott Nyugat-Európából turisták özöne érkezik évről-évre az Alföld természetességében, páratlanul gazdag élővilágában megmerítkezni. Jó néhányan közülük végleg letelepednek, mások nyaralóépületeket vásárolnak, és áhítattal mesélnek az otthon maradottaknak a pacsirták hajnali hangversenyéről, a behavazott sík tompa, végtelen csöndjéről, az akácvirágzás illatáról. Megmutatunk eme kincsek közül néhányat; a dolgotok csak annyi, hogy rendezzétek párba a fotókat a megnevezésekkel. Nehezítésképp utóbbiak betűit megkevertük! (Némelyik megnevezés két szóból áll, ezeket egybeírtuk.)
ÉÁIBLDB
GYŰNARÖK
GRITZSIVAÁ
OOÓÓZTSS
HÁGLTO
ISZÓTTA
RNDITBAAAVSZRATASDD
TSZOLMDNIVAMEU
KISNAGYZ
MCÖUARRÖ
CSÖRGÖOKKTÓIÁNT
OAVHROHLMJKANYÁIÁ
