DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS
2010. JANUÁR 15-I ÜLÉS
2. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központot érintı legfontosabb jogszabályváltozásokról
Elıadó: Dr. Brebán Valéria fıigazgató
Közszolgálati jogviszonyban állókat érintı jogszabály módosítások 1/. Pályázati eljárás nélkül adható kinevezés ösztöndíjas foglalkoztatottnak, ha a közigazgatási szervnél legalább 9 hónapig állt ösztöndíjas jogviszonyban, és ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai a kinevezés szerinti munkakör részét képezik, valamint az ösztöndíjas jogviszony megszőnése és a kinevezés között 1 hónapnál kevesebb idı telt el, továbbá az ösztöndíjas jogviszony nem a munkáltató által történt azonnali hatályú felmondással szőnt meg. Az ösztöndíjas foglalkoztatottként kinevezett köztisztviselınek a próbaidı alatt kell sikeres versenyvizsgát tennie. Ennek hiányában a közszolgálati jogviszony a próbaidı utolsó napján a törvény erejénél fogva megszőnik. 2./ A közszféra mőködésének átláthatósága érdekében szigorodnak a köztisztviselık párhuzamos munkavégzésére vonatkozó szabályok. A tudományos, oktatói, mővészeti, lektori, szerkesztıi, valamint jogi oltalom alá esı szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony létesítését a Ktv. ügyintézıknél bejelentési kötelezettséghez, vezetıknél pedig amennyiben a vezetı a jogviszonyt ellenérték fejében létesíti, engedélyhez köti (az engedélyezésrıl a hivatali szervezet vezetıje át nem ruházható hatáskörében 5 munkanapon belül dönt). Ha a vezetı e tevékenységet ellenérték nélkül végzi, úgy bejelentési kötelezettség terheli. A fenti (tudományos, oktatói, stb.) tevékenységek kivételével munkavégzésre irányuló egyéb vagy további jogviszonyt a köztisztviselı továbbra is csak engedéllyel létesíthet, a vezetı pedig engedéllyel sem. Ha a tevékenység ellátása (köztisztviselı és vezetı tekintetében egyaránt) munkaidıre esik, a munkáltató engedélye szükséges. Ez alól kivétel, ha a tevékenység ellátása a köztisztviselı munkakörével összefüggı, külön jogszabályban ekként meghatározott feladat. Az engedélyezés feltétele, hogy a kiesı munkaidıt le kell dolgozni, illetve a munkáltató számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet nem jelent. A hatályba léptetı szabályok értelmében a 2010. január 1-jén fennálló - a megváltozott szabályok alapján - bejelentéshez, illetve engedélyhez kötötté váló jogviszonyokat 15 napon belül, azaz 2010. január 15-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni. 3./ A gyermek gondozása céljából fizetési nélküli szabadságon lévı köztisztviselı írásbeli kérelmére a munkáltató köteles ıt részmunkaidıben (heti 20 órában, illetve készenléti jellegő munkakörben a munkaidı mértéke felének megfelelı tartamban) foglalkoztatni. A kérelmet a fizetés nélküli szabadság igénybe vételének megszőnése elıtt legalább 60 nappal korábban kell a munkáltatóval közölni. Ebben tájékoztatni kell a munkáltatót a gyermek harmadik életéve betöltésének idıpontjáról, valamint ha egyenlıtlen munkaidı-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidı-beosztásra vonatkozó javaslatáról. A kérelem alapján kikötött részmunkaidıben a munkáltató a köztisztviselıt a kérelem szerinti idıpontig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig köteles foglalkoztatni. Ezt követıen a köztisztviselı munkaidejét a kérelem benyújtása elıtti mérték szerint kell megállapítani. Ezen rendelkezések nem alkalmazhatók a vezetıi megbízással vagy kinevezéssel rendelkezı köztisztviselı tekintetében. 4./ 2009. december 1-tıl a versenyvizsga általános alkalmazási feltétel a köztisztviselık esetében kivéve, ha az alól a köztisztviselı mentesül. A versenyvizsgáról szóló 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján mentesül a versenyvizsga letétele alól:
2
-
-
közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt az, aki legalább 5 éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, e jogviszonyának létesítése során az, aki az Európai Unió soros magyar elnökségben közvetlenül résztvevık kiválasztásáról, képzésérıl és anyagi elismerésérıl szóló 374/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (9) bekezdése szerint létesít közszolgálati jogviszonyt, 2009. november 30-ig a jogviszony létesítése során az, aki a jogviszony létesítésével egy idıben vezetıi megbízást vagy kinevezést kap, aki versenyvizsgára vonatkozó Korm. rend. hatályba lépésekor, azaz 2009. június 18-án közszolgálati jogviszonyban áll, és legalább 2 éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, közszolgálati jogviszonya megszőnését követı 5 éven keresztül.
A vezetıi, köztisztviselıi pályázatok kiírása során az általános alkalmazási feltételek között fel kell tüntetni a versenyvizsgával való rendelkezési kötelezettséget, kivéve a jogszabály szerinti mentesülés eseteit. A 2009. december 1-jét megelızıen létesített közszolgálati jogviszony esetén a jogviszony létesítésének nem feltétele a versenyvizsga megléte vagy letétele. Az eddig az idıpontig kinevezett köztisztviselıvel szemben közigazgatási alapvizsga kötelezettség állt vagy áll fent: az a köztisztviselı, akinek a közszolgálati jogviszonya 2007. július 15. elıtt keletkezett és közigazgatási alapvizsgára kötelezett, de ezen kötelezettségének 2007. július 15-ig nem tett eleget, 2009. december 31-éig alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha 2009. december 31-ig az alapvizsga alól a Ktv. szabályai szerint mentesül; az, aki 2007. július 15-ét követıen, de még a közigazgatási versenyvizsga kötelezettség hatálybalépése elıtt (2009. november 30-ig) vezetıi megbízást, kinevezést, köztisztviselıi kinevezést kap, közigazgatási alapvizsgára kötelezett, és a kinevezését követı 1 éven belül közigazgatási alapvizsgát köteles tenni (függetlenül attól, hogy középfokú vagy felsıfokú végzettséggel rendelkezik-e) kivéve, ha az 1 éven belül az alapvizsga alól a Ktv. szabályai szerint mentesül. Az alapvizsga alól mentesít az állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezıi, okleveles közgazdász képesítés, illetve Rendırtiszti Fıiskolán szerzett oklevél. Ha a köztisztviselı az alapvizsgát az elıírt határidıig nem teljesíti, vagy az alól nem mentesül, közszolgálati jogviszonya megszőnik. Az alapvizsga és a versenyvizsga szabályokat átmenetileg párhuzamosan kell alkalmazni. A 2007. július 14-ét követıen 2009. november 30-ig kinevezett köztisztviselıknek ugyanis 1 éven belül, azaz legkésıbb 2010. november 30-ig kell alapvizsgát tenni, amely idıtartam meghosszabbodhat, mert a határidı számításába nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a keresıképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés idıtartama. A pályakezdı köztisztviselınek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz továbbra is közigazgatási szakvizsgát kell tennie. A nem pályakezdı köztisztviselı pedig, ha kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor ezen idıponttól számított 3 éven belül köteles tenni. Ennek hiányában magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolható a szakvizsga teljesítéséig. A KSZK (Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ) mőködteti a közigazgatási elektronikus információs rendszert, így versenyvizsga adatbázist is.
3
2010. július 1-jétıl kezdıdıen a KSZK-tól a közigazgatási szerv hivatali kapuján keresztül adatszolgáltatás kérhetı a köztisztviselıi állásra pályázó személy versenyvizsgabizonyítványáról [126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. § (7) bek.] 5./ A közszolgálati jogviszonyban állóknak alanyi jogon járó ruházati költségtérítés megszőnik. Cafetéria keretébe tartozó kötelezı természetbeni juttatások: üdülési támogatás: az üdülési csekk formájában nyújtott juttatás, vagy a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévı üdülıben nyújtott üdülési szolgáltatás – évente legfeljebb a minimálbér összegéig, étkezési hozzájárulás: a meleg étkeztetés formájában nyújtott juttatás – legfeljebb havi 18.000,- Ft összegben, iskolakezdési támogatás – a minimálbér 30%-át meg nem haladó összegben, a munkavállaló munkába járásához szükséges helyi közlekedési bérlet formájában nyújtott juttatás, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a dolgozó javára átutalt munkáltatói hozzájárulás – havonta legfeljebb a minimálbér 50%-áig terjedı összegben, az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba / önsegélyezı pénztárba a dolgozó javára átutalt munkáltatói hozzájárulás – havonta legfeljebb a minimálbér 30%-áig terjedı összegben, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a dolgozó javára átutalt munkáltatói hozzájárulás – havonta legfeljebb a minimálbér 50%-áig terjedı összegben, a munkáltató által a magánynyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíj-pénztárba fizetett összeg, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználat. [Megjegyzés: A közalkalmazottak és a Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók esetében a munkáltató jóléti, egészségügyi és kulturális szolgáltatásainak körét a foglalkoztatási jogviszonyukra vonatkozó törvény nem határozza meg, azokról a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt. Esetükben nincs törvényi szabály sem a természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások éves kötelezı mértékére vonatkozóan].
A cafetéria juttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, és nem lehet magasabb az illetményalap huszonötszörösénél, valamint ennek kell fedezetet biztosítania az egyes juttatásokhoz kapcsolódó közterhek megfizetésére is (az internet kivételével a felsorolt juttatásokat 25%-os Szja terheli!). Ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik, a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek esetében a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetıje a közszolgálati szabályzatban határozza meg a köztisztviselıt megilletı cafetéria-juttatás éves összegét. A munkavállalóknak legkésıbb a tárgyév január 15-ig nyilatkoznia kell arról, hogy a cafetéria juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A helyi utazásra szóló bérlet igénybevételére vonatkozó nyilatkozatra korábbi idıpont is megállapítható. Nem jogosult cafetéria juttatásra a köztisztviselı azon idıtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult feltéve, hogy a távollét idıtartama meghaladja a 30 napot (pl. gyermekgondozás vagy egyéb célból igénybevett fizetés nélküli szabadság, hosszan tartó keresıképtelenség stb.). Illetménnyel, átlagkeresettel nem fizetett 30 napot meghaladó távollét esetén, vagy ha a köztisztviselı közszolgálati jogviszonya a tárgyév közben szőnik meg, az idıarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria juttatás értékét a távollét vége utáni elsı munkanapon, illetve a jogviszony megszőnésekor vissza kell fizetni kivéve, ha a köztisztviselı meghalt vagy áthelyezéssel távozik. 4
Ha a köztisztviselıt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál idıarányosan jogosult. Ha azonban a korábbi munkáltatónál az idıarányos részt meghaladó értékő cafetéria juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, de a többlettel az új munkáltatónál igénybe vehetı cafetéria juttatás értékét - legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehetı juttatás mértékéig - csökkenteni kell. 6./ A TÉR (a köztisztviselıi teljesítményértékelés és jutalmazás) új szabályai a központi államigazgatási szervek területi szervei esetében mégsem lépnek hatályba (hatálybalépésükre csak 2011. január 1-tıl kerül sor). 7./ 2009. október 1-tıl a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó jogviszony, feladatkör, munkakör megszőnését követı 30 napon belül tett vagyonnyilatkozatot nem lehet visszaadni a köztisztviselınek, hanem azt 3 évig meg kell ırizni, másrészt a vagyongyarapodással kapcsolatos meghallgatáson csak a köztisztviselı kérésére vehet részt az érdekképviseleti szerv képviselıje vagy az általa meghatalmazott más személy.
Munka Törvénykönyvét érintı módosítások 1./ Az Mt. a csoportos létszámcsökkentéshez hasonló bejelentési kötelezettséget ír elı a munkáltató számára arra az esetre, ha a munkáltató jogutód nélkül (felszámolás, végelszámolás) megszőnik és e miatt nagy arányban kerül sor munkaviszony megszőnésekre. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a jogutód nélküli megszőnést megelızıen legalább 30 nappal írásban tájékoztatni az állami foglalkoztatási szervet, valamint a munkavállalók képviselıit. A bejelentést a csoportos létszámcsökkentéssel azonos esetekben és hasonló tartalommal kell megtenni. Ha a munkáltató jogutód nélküli megszőnése (felszámolás, végelszámolás) idıpontjában a megszőnés idıpontját megelızı féléves átlagos statisztikai létszáma szerint 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10 munkavállaló, 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10%-a, 300 vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonya szőnik meg (bármilyen módon!), a következık szerint kell eljárni. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a munkáltató jogutód nélküli megszőnését megelızıen legalább 30 nappal korábban írásban tájékoztatni az állami foglalkoztatási szervet: a jogutód nélküli megszőnés várható idıpontjáról, foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a munkáltató jogutód nélküli megszőnésével érintett, valamint a megszőnés várható idıpontját megelızı félévben foglalkoztatott munkavállalók létszámáról, továbbá az érintett munkavállalók természetes személyazonosító adatairól, valamint - az álláskeresési ellátások biztosítása és az azokhoz kapcsolódó járulékok megfizetése érdekében - társadalombiztosítási azonosító jelérıl, utolsó munkakörérıl, szakképzettségérıl, átlagkeresetérıl; a munkavállalók képviselıit: a jogutód nélküli megszőnés várható idıpontjáról, foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a munkáltató jogutód nélküli
5
-
megszőnésével érintett, valamint a megszőnés várható idıpontját megelızı félévben foglalkoztatott munkavállalók létszámáról; az érintett munkavállalót: a jogutód nélküli megszőnés várható idıpontjáról, foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a munkáltató jogutód nélküli megszőnésével érintett, valamint a megszőnés várható idıpontját megelızı félévben foglalkoztatott munkavállalók létszámáról.
Az érintett munkavállaló számára adott írásbeli tájékoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselıinek (üzemi tanács, ennek hiányában a szakszervezetek és a munkavállalók képviselıibıl létrehozott bizottság), illetve az állami foglalkoztatási szervnek is. 2./ 2010. május 1-tıl a munkavállalót változatlanul a gyermek 3 éves koráig illeti meg a felmondási védelem (függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e eddig az idıpontig a fizetés nélküli szabadságot vagy sem) annak ellenére, hogy a gyermekgondozási segély igénybevételének lehetısége 2 évre csökken.
Prémiumévek programról és tartalékállományról szóló törvény módosítása A prémiuméves programban résztvevı köztisztviselıt alanyi jogon megilleti az aktív köztisztviselıknek járó cafeteria juttatás összegének 30%-a, amelyen belül a többi köztisztviselıvel azonos juttatási elemek közül választhat. A korábbiaktól eltérıen a ruházati költségtérítés és étkezési hozzájárulás alanyi jogon nem illeti meg, de az utóbbit a cafetéria elemek körében választhatja. Továbbra is megilleti a jubileumi jutalom, amit a havi juttatása (programba lépéskori illetmény 70%-a) alapulvételével kell kifizetni.
A munkaerı-kölcsönzık és magán-munkaközvetítık nyilvántartásba vételére vonatkozó módosítások 2009. december 19-tıl a munkaerı-kölcsönzı tevékenység esetében 2 millió Ft vagyoni letétet kell teljesíteni (az eddigi 1 millió Ft helyett). Vagyoni letéthez kötötté válik a belföldre irányuló magánmunka közvetítı tevékenység is, a letét összege 500 ezer Ft. A külföldre irányuló közvetítı tevékenység esetében a vagyoni letét összege (az eddigi egységes 500 ezer Ft helyett) differenciáltan került meghatározásra. A letét 500 ezer Ft, amennyiben a közvetítés az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT) tagállamainak területére irányul, és 1 millió Ft, amennyiben a közvetítés az EGT-rıl szóló megállapodásban nem részes állam területére irányul. A hatályba léptetı szabályok szerint 2010. február 17-ig a magán-munkaközvetítıi tevékenységet végzık kötelesek belföldre irányuló közvetítés esetén 500 ezer Ft vagyoni biztosítékot letétbe helyezni, illetve a külföldre közvetítést végzık, - amennyiben a közvetítés az EGT-rıl szóló megállapodásban nem részes állam területére irányul – 1 millió Ft-ra kiegészíteni; a munkaerı-kölcsönzési tevékenységet végzık pedig vagyoni biztosítékot 2 millió Ft-ra kiegészíteni. A vagyoni letét teljesítését, kiegészítését a közvetítési, kölcsönzési tevékenységet végzınek a bankjával kötött szerzıdés illetve szerzıdésmódosítás eredeti példányának a Munkaügyi 6
Központ részére való megküldésével kell igazolni. A Munkaügyi Központ a határidı elmulasztása esetén a magán-munkaközvetítıt, illetve munkaerı kölcsönzıt törli a nyilvántartásból.
A Szociális törvény és végrehajtási szabályainak módosítása 1. A közfoglalkoztatási tervvel kapcsolatos legfontosabb változások: - a közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármesternek, illetve a társulás által erre kijelölt személynek elızetes véleményezés céljából nem csak a munkaügyi központnak és a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak, hanem az érintett települési kisebbségi önkormányzatoknak is meg kell küldenie véleményezés céljából. A véleményt az eddigi 15 nap helyett 10 munkanapon belül kell megtenni; - az elfogadott közfoglalkoztatási tervet - az elfogadást követı 5 napon belül - nem csak a kincstár, hanem kirendeltség részére is meg kell küldenie papír alapon és elektronikus úton is; - a közfoglalkoztatási terv elfogadásának határideje 2010-ben február 15.-e; - a közfoglalkoztatási tervet köteles az önkormányzat (évközben) módosítani, ha a félév végéig a közfoglalkoztatásba való bevonásra tervezett és a ténylegesen foglalkoztatott személyek száma közti különbség mértéke eléri a tervezett éves foglalkoztatotti létszám 10%-át, illetve (2000 fınél több lakosú településnél) 20%-át. A terv módosításakor az elızetes véleményezés és utólagos megküldés tekintetében az elfogadáskor irányadó szabályokat kell alkalmazni. 2. Pontosításra került a közcélú foglalkoztatást megvalósító szervek köre. Egyértelmővé vált, hogy közcélú munkavégzés keretében a települési önkormányzati feladat, illetve jogszabályon alapuló állami vagy helyi önkormányzati feladat nemcsak költségvetési szervnél, hanem többségi tulajdonú önkormányzati vagy állami gazdálkodó szervezetnél is végezhetı. Ezen túlmenıen a közcélú foglalkoztatást végzı szervek köre kiegészült az önkormányzati feladatellátást vállaló társadalmi szervezetekkel. A közcélú feladatok ellátásában való megállapodás alapján történı közremőködéskor a feladat ellátása mellett a megállapodással a foglalkoztatást végzı szervezet átvállalja a települési önkormányzat által fizetendı közcélú foglalkoztatás 5%-át is. 3. Az aktív korúak ellátására való jogosultságot érintı szabályok tekintetében is több, lényeges változásra került sor: - a települési önkormányzat rendeletben bıvítheti az RSZS-re jogosultak törvényben meghatározott személyi körét. Az önkormányzat rendeletében a jogszabályban elıírtakon (az egészségkárosodott, az 55.-ik életévét betöltött személy, és - bizonyos feltételek mellett - a 14. év alatti gyermeket nevelı személy) túlmenıen mentesítheti a közfoglalkoztatásban való részvétel alól azokat, akik családi, egészségi ok, vagy mentális állapotuk miatt a közfoglalkoztatásban nem tudnak részt venni, és ezért részükre RÁT nem állapítható meg; - a már 2009. november 15.-tıl hatályos szabályok szerint, aktív korúak ellátására egy családban egyidejőleg csak egy személy jogosult. Kivételesen fennállhat két személy jogosultsága is, de csak akkor, ha az egyikük a RÁT, másik az RSZS feltételeinek felel meg. Amennyiben 2009. november 14-én egy családban több személynek is fennáll az aktív korúak ellátására való jogosultsága, akkor ık közös nyilatkozatban választhatták ki, hogy közülük ki(k)nek a jogosultságát szüntessék
7
-
-
-
meg 2009. december 31-ével. Az RSZS maximális összege 2010-ben (57.815,- Ft/hó helyett) 60.236,- Ft/hó összegre nı; amennyiben a kirendeltség a RÁT jogosultat egyéni vállalkozóhoz vagy gazdasági társasághoz közvetíti, képzésbe, munkaerı-piaci programba vagy egyéb foglalkoztathatóság javítását célzó programba vonja be, akkor ıt az önkormányzat addig, amíg a közvetítés eredményérıl nem értesítik, illetve a képzés vagy program idıtartama alatt, közcélú munkára nem kötelezheti. A kirendeltségnek a jegyzıt értesítenie kell közvetítés eredményérıl, a képzésbe/programba vonás tényérıl, annak kezdı idıpontjáról és várható tartamáról. A közcélú munkavégzés kötelezı tartamának (90 nap) számításakor a fenti közvetítés eredményeként történı foglalkoztatás idıtartamát is figyelembe kell venni; megszőnt az aktív korú ellátásra jogosult elsıdleges munkaerı-piacon való elhelyezkedése esetén az aktív korú ellátás keresı tevékenység melletti továbbfolyósításának lehetısége. A hatályba léptetı szabályok szerint viszont, aki 2009. december 31-én ilyen „külön ellátásban” részesül, annak a 2009. december 31én hatályos szabályok szerint kell a lejártáig továbbfolyósítani; pontosításra kerültek az aktív korúak ellátására jogosultak „feketemunka” végzését szankcionáló szabályok. A továbbiakban, ha a munkaügyi hatóság (OMMF) az aktív korú ellátásra jogosult bejelentés nélküli munkavégzésérıl értesíti a jegyzıt, akkor nem a határozat jogerıre emelkedését, hanem a jogerıre emelkedésrıl szóló értesítés megérkezését követı hónap elsı napjától számított egy hónapra kell felfüggeszteni az ellátásra való jogosultságot. Amennyiben az értesítés megérkezésekor az érintett személy közfoglalkoztatásban vesz részt, nem kerül sor az aktív korú ellátásra jogosultság felfüggesztésére, de ha a jogellenes munkavégzés megállapítására jogerısen második alkalommal kerül sor, az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.
A foglalkoztatási törvény és végrehajtási szabályainak módosításai 1./ Az álláskeresési járadék folyósításának alapjául (az eddigi munkaviszony helyett) jogosultsági idı szolgál. A jogosultsági idı alatt a munkaviszonyban és az egyéni valamint a társas vállalkozói jogviszonyban töltött idıt is figyelembe kell venni. A folyósítás idıtartamát annak az idıtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskeresı az álláskeresıvé válást megelızı négy év alatt munkaviszonyban töltött, vagy egyéni, illetıleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. Mivel az álláskeresési járadék alapjául szolgálhat ezen túl a vállalkozói tevékenység is, megszőnik a vállalkozói járulék és a vállalkozói járadék intézménye, valamint a Munkaerı-piaci Alap (MPA) vállalkozói alaprésze is. 2./ Változik az álláskeresési járadék összegének kiszámítása is. A járadék összegét (az eddigi megelızı négy év naptári negyedévben elért átlagkereset helyett) a munkaerı-piaci járulék alapjául szolgáló jövedelem havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Megelızı négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb idıszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha pedig a megelızı négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresınek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja (az eddigi országos átlagos átlagkereset figyelembe vétele helyett) a jogosultság kezdı napján hatályos kötelezı legkisebb munkabér 130 százaléka. 8
Az álláskeresési járadék összegét szabályozó rendelkezések az alábbiak szerint alakulnak:
ELSİ SZAKASZ
MÁSODIK SZAKASZ
IDİTARTAM a folyósítási idıtartam feléig, de legfeljebb 91 napig
a folyósítási idıtartam második felétıl, de nem késıbb, mint a 92. naptól
ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK LEGALÁBB LEGFELJEBB a jogosultság kezdı a jogosultság kezdı napján hatályos napján hatályos kötelezı kötelezı legkisebb legkisebb munkabér napi munkabér napi összegének 120%-a összegének 60%-a (járadék maximum) (járadék minimum) a jogosultság kezdı napján hatályos kötelezı legkisebb munkabér napi összegének 60%-a [26. § (6) bek.] NAPI ÖSSZEGE a járulékalap 60%-a
Az álláskeresési járadék folyósításának rendszere (folyósítási szakaszok, ellátás minimuma, maximuma) alapjaiban tehát nem változik. 3./ A jogosultsági idı módosítása (a vállalkozói tevékenység beemelése miatt) miatt megváltozik az álláskeresı szempontjából figyelembe vehetı megfelelı munkahely fogalma. Az minısül megfelelı munkahelynek, amely az álláskeresı képzettségi szintjének, vagy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelı képzési lehetıség figyelembevételével megszerezhetı képzettségének, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig ellátott egyéni, illetıleg társas vállalkozói tevékenység képzettségi szintjének megfelel. 4./ Az álláskeresési segélyre vonatkozó szabályok csak annyiban változnak, hogy a segély folyósításának idıtartamát is a jogosultsági idı (munkaviszony, vállalkozói jogviszony) figyelembe vételével kell kiszámítani. Tartama (90 nap) és összege (minimálbér 40%-a) nem változik. 5./ A jogosultsági idı igazolására munkaviszony esetében továbbra is a munkáltató által kiállított igazoló lap szolgál, a vállalkozói jogviszony esetében pedig az adóhatóság állít ki igazolást a munkaerı-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetésérıl, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes idıszakokat is. 6./ Ha az álláskeresési járadékban részesülı személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelızıen határozatlan idıtartamú, legalább napi 4 óra munkaidejő munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási idıbıl még fennmaradó idıtartamra járó juttatás összegének – az elhelyezkedés idıpontjától függıen – 80% illetve 30%-át egy összegben ki kell fizetni. A jövıben nincsen lehetıség az álláskeresési járadék elhelyezkedést ösztönzı egyösszegő kifizetésére, ha a korábbi álláskeresı az ellátás folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az ellátás megállapítását megelızıen utoljára munkaviszonyban állt. 7./ A továbbiakban nem minısül keresı tevékenységnek a „hagyományos” nevelı szülıi jogviszony. Eddig a gyermekek ellátásáért kapott csekély összegő megbízási díj kizárta, hogy a munkaviszony megszőnése után álláskeresıvé válhassanak. Továbbra is kizárja azonban az ellátásra jogosultságot és keresı tevékenységnek minısül, a munkaviszonnyal egy tekintet alá esı hivatásos nevelı szülıi jogviszony. Keresı tevékenységnek minısül továbbra is az
9
egyéni vállalkozói tevékenység, amely alatt azonban nemcsak az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezıt, hanem az egyéni céget is érteni kell és azt is, aki csak az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentését visszaigazoló hatósági igazolással rendelkezik. Az egyéni vállalkozásról, egyéni cégrıl szóló törvény alapján 2010. január 1-tıl (a korábbiaktól eltérıen) az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szünetelés tartama alatt az egyéni vállalkozó nem biztosított és nem minısül keresı tevékenységet folytatónak sem. 8./ Új támogatási forma kerül bevezetésre a RÁT jogosult személyek foglalkoztatásának elısegítése érdekében. A munkaadó a rendelkezésre állási támogatás (RÁT) összegének megfelelı (28.500,-Ft) támogatást kaphat legfeljebb egyévi idıtartamra, ha a RÁT jogosultat teljes munkaidıben (8 órában) munkaviszonyban foglalkoztatja. A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a munkaadó a kérelem benyújtását megelızı 12 hónapban meglévı munkavállalója munkaviszonyát a mőködési körében felmerülı okból rendes felmondással nem szüntette meg, és kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának idıtartama alatt sem kerül sor. A támogatás nyújtásának további feltétele, hogy a RÁT jogosult személy felvételének az érintett munkaadó munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az elızı 12 hónap átlagához viszonyítva (kivéve, ha a munkahely megüresedésére a munkaviszonynak a munkavállaló részérıl történı megszüntetése, munkaképtelenné válása, öregségi nyugdíjazás, illetıleg a munkáltató rendkívüli felmondása és nem létszámleépítés következtében került sor). A támogatás nem nyújtható (más bértámogatásokhoz hasonlóan), kirendelés, megállapodás alapján más munkáltatónál történı munkavégzés, valamint munkaerı-kölcsönzés keretében való foglalkoztatáshoz. A támogatás igénybevételével egyidejőleg ugyanazon munkavállaló foglalkoztatásához – a helyközi utazás támogatása, a csoportos személyszállítás támogatása, valamint a külön törvény szerint igénybe vehetı START EXTRA kártyával rendelkezı személy foglalkoztatásához kapcsolódó járulékkedvezmény kivételével – más támogatás nem vehetı igénybe. A támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a felvételt követı legfeljebb 12 hónap bruttó bérköltségének 50 százalékát (megváltozott munkaképességő RÁT jogosult esetében bármely idıszak alatt a bruttó bérköltség 75 százalékát). A támogatás csak az egyéni vállalkozásról szóló törvény és a gazdasági társasági törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára állapítható meg és a munkáltatót továbbfoglalkoztatási kötelezettség nem terheli. A támogatás finanszírozására a helyi önkormányzatok normatív támogatásaira biztosított keretbıl lesz átcsoportosítva forrás az MPA-ba. 9./ A válság következtében munkahelyüket elvesztı személyek foglalkoztatásának elısegítését célzó új támogatás a gazdasági válság következtében álláskeresıvé vált, és álláskeresési járadékban részesülı munkavállalók munkához juttatását kívánja elısegíteni oly módon, hogy az álláskeresési járadék folyósítási idejébıl még hátralévı idıtartamra járó álláskeresési járadék összege a foglalkoztatásukat segítse elı. A munkaügyi központ felhívás alapján támogatást nyújt a munkaadó kérelmére, ha vállalja a válság miatt regisztrált álláskeresıvé vált és álláskeresési járadékban részesülı személy teljes munkaidıben történı munkaviszonyban való foglalkoztatását. A támogatás feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesülı személy legalább még 180 nap járadékra legyen jogosult a munkába lépéskor. A támogatás mértéke a támogatás idıtartama alatt azonos, összege nem haladhatja meg a munkába lépéskor hatályos minimálbér és járulékainak 60 százalékát. A támogatással párhuzamosan az érvényes START-kártyával rendelkezı munkavállaló foglalkoztatása esetén a kártya érvényességi idején belül a munkaadót megilletı
10
járulékkedvezmény is igénybe vehetı. Amennyiben a támogatással foglalkoztatásra kerülı személy álláskeresıvé válását megelızı átlagkeresete alacsonyabb, mint a minimálbér, a támogatás mértékét azzal arányosan kell megállapítani. A támogatás idıtartama megegyezik a munkába lépéskor a folyósítási idıbıl még fennmaradó idıtartammal. A támogatás legfeljebb addig folyósítható, amíg a munkaviszony fennáll. A támogatás forrása a Munkaerı-piaci Alap szolidaritási alaprésze. Támogatási döntés 2010. december 31-ig hozható. 10./ Bıvül a munkaügyi tanácsok feladatköre, mert amennyiben a miniszter él azon törvény adta lehetıségével, hogy meghatározza az egyes megyékben foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számát, akkor a döntést megelızıen véleményezési joga van. 11./ A továbbiakban – a közhasznú munka, közmunka mellett – a közcélú munka keretében foglalkoztatottak után sem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetni. A rehabilitációs hozzájárulás összege 2010-ben 964.500-, Ft/fı/év lesz 2011-tıl kezdıdıen az adott naptári évre vonatkozó költségvetési törvény fogja a továbbiakban meghatározni. 12./ A nyilvántartási, adatszolgáltatási, bejelentési és egyéb kötelezettségeiket megszegı munkáltatókkal szemben a jövıben (1.000 – 100.000,- Ft helyett) 5.000-500.000,- Ft közötti összegben lehet rendbírságot kiszabni.
Alkalmi munkavállalás szabályainak változása 2010. április 1-tıl egyszerősített foglalkoztatás 1./ 2010. április 1-jétıl lép hatályba az egyszerősített foglalkoztatásról szóló törvény (2009.
évi CLII. tv.), emiatt ezen idıponttól változnak az alkalmi munkavállalás szabályai. A jelenleg érvényes alkalmi munkavállalói könyvek 2010. március 31-ig használhatók az eddigi szabályok szerint. 2./ A 2010. március 31-ig létesített, és 2010. március 31-én még fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra - annak megszőnéséig - az 1997. évi LXXIV. tv. (Alk.tv.) 2010. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. Az Alk. törvény alapján kiadott (jelenlegi) alkalmi munkavállalói könyvek új alkalmi foglalkoztatás létesítésére és a közterhek lerovására 2010. április elsejét követıen nem alkalmazhatók. Az alkalmi munkavállalói könyvek a 2010. március 31-éig fennállt munkaviszonyok fennállásának igazolására azonban a fenti idıpontot követıen is felhasználhatók. Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-éig kell leadni a munkaügyi központok területileg illetékes kirendeltségein. 3./ 2010. április 1-jétıl az alkalmi munkavállalói könyvek és a közteherjegyek megszőnnek, helyette a törvény mellékletében szereplı nyomtatvány kitöltésével egyszerősített munkaszerzıdést kell kötni, illetve elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást a munkáltatónak az APEH felé, a munkavégzés megkezdését megelızıen. Egyszerősített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelezı legkisebb munkabérrıl és a garantált bérminimumról szóló jogszabály rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha a foglalkoztatás egybefüggı idıtartama az 5 munkanapot nem éri el, az írásban megkötött munkaszerzıdés helyett elegendı a szóbeli megállapodás és az elektronikus bejelentés, illetve
11
a törvény mellékletében szereplı jelenléti ív vezetése. A magánszemély munkáltató háztartásában végzett munka esetén jelenléti ívet sem kell kitölteni. A fenti szabályok szerinti egyszerősített foglalkoztatást az alábbi esetekben lehet alkalmazni: alkalmi jellegő munka esetén, legfeljebb 5 egymást követı naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig tart azonos felek között. idényjellegő munka esetén, kizárólag a mezıgazdasági (növénytermesztés, erdıgazdálkodás, állattenyésztés, halászat) és idegenforgalmi ágazatban. A növénytermesztési és idegenforgalmi idénymunka esetén a munkaszerzıdés az idény hosszára köthetı. A mezıgazdasági idénymunka – kivéve a növénytermesztési idénymunkát – nem haladhatja meg a 31 napot. természetes személy háztartásában végzett munka esetén, függetlenül attól, hogy a munkaszerzıdést határozott vagy határozatlan idıre kötik. [Ide tartozik pl. a takarító, a házvezetını munkaviszonya, a babysitter alkalmazása, nem tartozik ide viszont, ha pl. a magánszemély munkáltató háza felújítására alkalmaz munkavállalókat.] kiemelkedıen közhasznú szervezetek által létesített munkaviszony (határozott vagy határozatlan idejő) esetében. 4./ A törvényben meghatározott kivételekkel az általános adó- és társadalombiztosítási szabályok szerinti adók és járulékok kapcsolódnak az egyszerősített munkaszerzıdéssel történı foglalkoztatáshoz. Kedvezményes közterhet kell fizetni a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka esetén, ha a munkaszerzıdést legfeljebb 31 napra kötötték, és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg, valamint az idénymunka esetén. A kedvezményes közteher egységesen 30%, amelyet a nettó (a munkavállalónak ténylegesen kifizetett) munkabér alapján kell meghatározni. 5./ A bejelentési kötelezettséget interneten kell teljesíteni az illetékes elsıfokú állami adóhatóság felé. A háztartási és a növénytermesztési idénymunkát telefonon is be lehet jelenteni a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központhoz. 2010. július 1-jétıl a bejelentés SMS-ben is teljesíthetı.
A korengedményes nyugdíjba vonulás lehetıségének meghosszabbításával kapcsolatos jogszabályi feladat 1./ A korengedményes nyugdíjba vonulás lehetıségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet újabb feladatot ad a munkaügyi központnak. Korengedményes nyugdíj ugyanis akkor állapítható meg, ha a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati idıt 2010. december 31-ig betölti, illetve megszerzi, a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a regionális munkaügyi központnak bejelentette, továbbá a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2010. december 31-éig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.
12
2./ A megállapodás kötésre irányuló szándékot a munkáltatónak és a munkavállalónak a megállapodás kötést megelızı 30 nappal kell bejelentenie. A munkaügyi központ pedig köteles a kézhezvételt követı 20 napon belül tájékoztatni a munkáltatót az érintett munkavállaló számára felajánlható megfelelı munkahelyekrıl. A szándék bejelentést egyrészt a munkavállaló lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltséghez kell megtenni, mert a kirendeltség tud csak a megfelelı munkahely kérdésében tájékoztatást adni, másrészt annak minimálisan tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek alapján a megfelelı munkahelyek kereshetıek.
Külföldiek magyarországi munkavállalásának munkavállalásával kapcsolatos változások 1./ 2009. január 1. napjától a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon ezért szőkült a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérıl szóló SzCsM rendelet személyi hatálya, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban csak a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavállalása engedélyköteles. 2./ Bıvült a munkaerı-piaci helyzet vizsgálata nélkül kiadható engedélyek köre (nem kell vizsgálni, hogy van –e közvetíthetı magyar vagy EGT állampolgár). Ennek vizsgálata nélkül kell a munkavállalási engedélyt kiadni a továbbiakban akkor is, ha harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására az engedély érvényességi idıtartamának lejártát követıen ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben kerül sor. 3./ A harmadik országbeli állampolgárok engedélymentes munkavállalási lehetıségei bıvültek. Magyarország területén való foglalkoztatásukhoz nincsen szükség engedélyre az alábbi esetekben: naptári évenként (az eddigi 5 munkanap helyett) 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy mővészeti tevékenységéhez; a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott családegyesítı személy családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezı és legalább egy éve jogszerően a Magyar Köztársaság területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítı engedély nélkül foglalkoztatható; a menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy menekültként elismert kísérı nélküli kiskorú esetén szülıjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
A rehabilitációs költségvetési bértámogatást érintı módosítás 2011. január 1-tıl hatályba lépı lényeges módosulást jelent a támogatás megállapításának mérlegelési jogkörbe utalása, valamint az, hogy az alaptanúsítvánnyal rendelkezı, 20 fıt vagy azt meghaladó létszámot foglalkoztató munkáltatók részére támogatást megállapítani majd csak a kötelezı foglalkoztatási szinten felül foglalkoztatott megváltozott munkaképességő munkavállalók után lehet. Ennek alapján várható a mérlegelési szempontok jogszabályban történı megállapítása. (Kötelezı foglalkoztatási szint: A munkaadó a megváltozott 13
munkaképességő személyek foglalkozási rehabilitációjának elısegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 fıt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességő személyek száma nem éri el a létszám 5%-át).
Adó-, és járulék jogszabályváltozások 1./ Megszőnik az önálló munkaadói és a munkavállalói járulék, valamint a vállalkozói járulék, helyette bevezetésre kerül a munkaerı-piaci járulék, amelyet a foglalkoztató a társadalombiztosítási járulék részeként, a biztosított az egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulék részeként fizeti meg. Az egyéni és társas vállalkozás a társas vállalkozás után fizeti meg a munkaerı-piaci járulékot (az eddigi vállalkozói járulék helyett) a társadalombiztosítási járulék „részeként”. 2./ A foglalkoztatók egységesen 27% társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelesek, amelybıl a nyugdíj-biztosítási járulék 24%, az egészségbiztosítási járulék és munkaerı-piaci járulék 3%. Az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5%, a munkaerıpiaci járulék 1%. 3./ A biztosítottat (alkalmazottat) terhelı járulékfizetési kötelezettség összességében nem változik, 9,5% (magánnyugdíj-pénztári tag esetében 1,5%) nyugdíjjárulék, 7,5% egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulék terheli, amelybıl a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%, a munkaerı-piaci járulék 1,5%. 4./ Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 4.950,- Ft/hó (napi 165,- Ft) összegre változik (eddig havi 4500,- Ft/hó és napi 150,- Ft volt). Ezt annak kell fizetnie, aki nem biztosított és nem tartozik az egészségügyi szolgáltatásra jogosult körbe sem. 5./ A tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO) megszőnik, a százalékos EHO 11%-ról 27 %-ra emelkedik. 6./ Valamennyi START kártya esetében az igénybe vehetı kedvezmény alapját a csak a társadalombiztosítási járulék összege képezi (ennek oka: megszőnik a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, a munkaadói járulék pedig a társadalombiztosítási járulék részeként kerül megfizetésre); 7./ START kártyával rendelkezı pályakezdı személyek foglalkoztatásakor a járulékkedvezményre jogosító idı, képzettség szerint differenciáltan került szabályozásra, felsıfokú végzettségő pályakezdı esetében a kedvezmény igénybe vehetı idıtartama 1 évre rövidül. Esetében munkáltatót a társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás elsı 9 hónapjában a bruttó munkabér 10%-ának, az azt követı 3 hónapjában a bruttó munkabér 20%-ának megfelelı fizetési kötelezettség terheli. A rövidebb tartamú kedvezmény a 2010. január 1. napját követıen kiváltott START kártyák esetében alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy az év elejétıl eltérı idıtartamra érvényesíthetı járulékkedvezményt biztosító START kártyák párhuzamosan lesznek forgalomban a felsıfokú végzettséggel rendelkezık esetében. Az alap-, és középfokú végzettséggel
14
rendelkezı, vagy végzettséggel nem rendelkezı kedvezmény továbbra is 2 évre vehetı igénybe.
pályakezdıt
foglalkoztatásakor a
8./ A kis és középvállalkozások járulékkedvezménye alapjául szintén csak a társadalombiztosítási járulék szolgál, a tételes egészségügyi hozzájárulás megszőnése, valamint az önálló munkaadó járulék helyett – a társadalombiztosítási járulék részeként – fizetett munkaerı-piaci járulék okán. 9./. A személyi jövedelemadót a munkáltató által fizetendı társadalombiztosítási járulékkal és egészségügyi hozzájárulással növelt összeg után kell megfizetni (szuperbruttósítás). Az adó mértéke és a jövedelemhatár változik. Ennek megfelelıen az adó mértéke 5.000.000,- Ft évi jövedelemig 17%, (eddig: 18%) 5.000.000,- Ft-tól pedig 850.000,- Ft és az 5.000.000,- Fton felüli rész 32%-a. 10./ Az adójóváírás összege az adóalap 17%-a, de jogosultsági hónaponként maximum 15.100,- Ft. A jogosultsági határ 3.188.000,- Ft lesz, az e feletti adóalaprész 12%-ával csökken, ami így 4.698.000,- Ft-nál „fogy el”. 11./ A családi kedvezmény mértéke a kedvezményezett eltartottakként és jogosultsági hónaponként 4000 forint, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három fıt eléri. Az igénybe vehetı kedvezmény azonban függ az összes jövedelemtıl, és az adóalap megváltozása miatt a jövedelemhatárok módosultak. Amennyiben a magánszemély családi kedvezményt érvényesít és az összes jövedelme a három eltartott esetén a 7.620.000,Ft-ot (plusz eltartottként a határ 635.000,- Ft-tal emelkedik, 10.160.000,- Ft-ig) meghaladja, akkor a kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 15%-át. A legfontosabb bér, adó, járulék, szociális és családi támogatások mértékét a Tájékoztató mellékleteként a „Mi mennyi 2010-ben?” elnevezéső összefoglaló tartalmazza.
Pécs, 2010. január 7. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Jogi és Ellenırzési Fıosztály
15
