DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS
2007. DECEMBER 12-13. ÜLÉS
12. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács 2007. évi szakmai tanulmányútjairól Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató
2
Beszámoló a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács ausztriai tanulmányútjáról A Munkaügyi Tanács 2007. szeptember 25-én Ausztriai tanulmányútra utazott. A szakmai út fı témája a stájer foglalkoztatási paktum mőködésének tanulmányozása. A delegációt Karl Heinz Snobe a Stájer Munkaügyi Szervezet igazgatója és Dr. Margareta Gross vezetı asszisztens fogadta. Karl Heinz Snobe úr részletes tájékoztatást adott az ausztriai és a Stájer tartomány foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetérıl. Ebbıl kiderült, hogy 2007-ben az elmúlt évhez képest országosan 2,1%-kal, Stájerországban 2,4%-kal nıtt a foglalkoztattak aránya. Ugyanebben az idıben a munkanélküliség országosan 9,0%-kal, a tartományban 5,0%-kal csökkent. A számuk országosan 235.072, a tartományban 34.617, ami 6,6%-os, illetve 7%-os rátát jelent. A munkanélküliek között a férfiak aránya 8,1%-kal, a nıké 0,4%-kal csökkent. Részletesen bemutatta az egyes gazdasági ágazatokban foglalkoztatottak arányát. A képzésekrıl szólva elmondta, hogy a képzéseknek gyorsan kell alkalmazkodni a munkaerıpiaci igényekhez. Az igazgató fontos politikai kérdésnek tekintette a külföldiek ausztriai munkavállalását, elmondta, hogy a magasan kvalifikált munkaerıre szükség van. Ausztriában és a tartományban is fellépnek a fekete munka ellen. Az AMS szervezeteivel kapcsolatban utalt rá, hogy a stájer tartományi munkaügyi szervezethez 18 regionális munkaügyi központ tartozik. A regionális hivatalok egységes struktúrában dolgoznak. Megtalálható az információs szint, a szolgáltatási, támogatási, valamint a tanácsadói zóna. Mellette a vállalkozók számára biztosítanak személyes és telefonos információt. Az igazgató részletesen bemutatta az országos cél és terv rendszert és a tartományi 13 indikátort, amely 2007-ben meghatározza a munkájukat. A munkaügyi szervezet munkájának ismertetése után rátért a foglalkoztatási paktum ismertetésére. A Stájer Foglalkoztatási Paktum (STEBEP) A paktumban együttmőködık a tartományi önkormányzat, a munkaügyi szervezet, a szociális partnerek, a térségek és egyes nagy projektek. A tartományi szinten a Foglalkoztatáspolitikai Fórum a legfelsı szint, amely a tartományi foglalkoztatási stratégiát kialakítja. Az operatív feladatok irányítását egy bıvített központi csoport végzi, amely mellett munkacsoportok és szakértık dolgoznak. A tartományban hat regionális (térségi) paktum mőködik. A Központi Irányító Csoport feladata: - Az országos foglalkoztatáspolitika adaptálása - Irányítás, koordináció és a térségi paktumok támogatása. A munkában két alapvetı elvet kell érvényesíteni – az esélyegyenlıséget és a nemek egyenjogúságát.A hat térségi paktumnak önálló stratégiája van, amelyeket a Stájer paktum fog össze.
3 A paktumoknak két éves munkaprogramja van. 2007-2008-ra tartományi szinten a következı témákra helyezik a hangsúlyt. - A szakképzett munkaerı biztosítása képzéssel, továbbképzéssel. - Képzés és pályaválasztás. - A potenciális ügyfelekkel való kiemelt foglalkozás: - az idıskorúak, - a munkanélküliek, - a megváltozott munkaképességőek. A Paktum finanszírozását 54%-ban a Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium, 46%-ban az Európai Szociális Alapból biztosítja. Az egyes térségeknek (régióknak) önálló munkaprogramjai vannak, amelyekben az adott térség legfontosabb súlyponti kérdéseit határozzák meg. Megfigyelhetı, hogy többségében 12, de legfeljebb három témát emelnek ki. A térségi tervezés eredményeit abban látják, hogy - jól sikerült a foglalkoztatáspolitika és a területfejlesztés kapcsolatának a biztosítása, - a térségek jól határozták meg a súlypontokat, - jobban érvényesült a felelısség a tervezésben és a végrehajtásban, - a területi szereplık bevonása a kiegészítı eszközök, források feltárásokra. A tartományi paktum mellett térségi (régiós) paktumok mőködtetésének elınyei: - hatékonyabb a munkaerı-piaci tervezés és a foglalkoztatáspolitikai stratégia kialakítása, - a helyi problémák megoldására a helyi szereplık hatékonyabb intézkedéseket hoznak, - kiegészítı finanszírozáshoz és Eu-s támogatásokhoz tudnak hozzájutni a hálózaton keresztül, - a meglévı támogatási rendszerek koordinált felhasználása, - a különbözı területeken dolgozó partnerek ismereteinek, tudásának a hasznosítása („Tanuló régió”), - többlet érték az is, hogy a partnerek is új ismeretekhez jutnak, ezzel erısítik az egész régió munka kultúráját. A Paktumokkal kapcsolatos tájékoztatás, valamint a kérdésekre adott válaszok azért is voltak hasznosak, mert a Dél-dunántúli régióban hat foglalkoztatási paktum mőködik, s tervezzük ezek jobb, hatékonyabb együttmőködését, s vizsgáljuk a Régiós Paktum létrehozásának lehetıségét is.
Készítette: Weisz Zoltán fıigazgatói tanácsadó
4
BESZÁMOLÓ a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács ciprusi tanulmányútjáról (2007. október 24 – 30.)
5
Ciprus a mediterrán medence északkeleti részén található (Greenwich-tıl 33°-ra keletre és az egyenlítıtıl 35°-ra északra), Ciprus területe 9251 négyzetkilométer, amivel a Földközi tenger harmadik legnagyobb szigete (Szicília és Szardínia után). A sziget nyugat-kelet irányban két legtávolabbi pontja között 240 km hosszú és észak-dél irányban 110 km széles. Egyiptomtól 380 km-re van északra, Szíriától 108 km-re nyugatra, és csupán 75 km-re Törökországtól délre. A két legközelebbi görög sziget, Rodosz és Kárpáthosz 380 km-re nyugatra található. Idızóna: GMT+2, azaz ha Ciprusra utazunk, a mutatókat egy órával kell elıre állítani. Pénznem: Ciprusi font (CYP); 1 font = 100 cent. (2008. január 1-én vezetik be az euro-t)
Ciprusnak 2000 végén 759100 lakosa volt. Népsőrőség (lakosok száma négyzetkilométerenként): 82. Etnikai összetétel: görög ciprióták (a maronita és az örmény kisebbséget is ide számítva): 85,2%; török ciprióták: 11,6%; egyéb: 3,2% (2000 évi adatok). Hivatalos nyelvek: a görög és a török nyelv. Ugyanakkor csaknem mindenki beszél, vagy legalábbis ért angolul. A turistaközpontokban sokan tudnak németül és franciául, sıt egyre többen oroszul is. A lakosság vallási felekezetek szerinti megoszlása: ortodox katolikusok 77%, muzulmánok 18%, egyéb 5% (1960 évi adatok). A sziget fıvárosa Nicosia (Lefkosa). A nagyobb városok: Limassol, (Lemesos), Larnaca, és Paphos. Két másik nagyváros: Famagusta és Kyrenia jelenleg török katonai megszállás alatt van. A nagyobb városok népességi adatai (2000. végi adatok alapján): Nicosia Limassol Larnaca: Paphos:
(Lefkosa): (Lemesos):
199.100 159.800 70.500 40.900
Ciprus északi partja meredek, sziklás, a déli partja viszont lejtıs és homokos öblökkel tarkított. Az északi partvonallal párhuzamos, olajfákkal és szentjánoskenyérfákkal benıtt síkság mögött egy keskeny, meredek hegylánc húzódik, a Pentadactylos, amelynek legmagasabb csúcsa 1024 méter.
6 Délnyugaton van a terjedelmes Troodos hegység, amelyet fenyı, tölgy, ciprus, valamint cédrusfa borít, és amelynek a legmagasabb csúcsa, az Olympus 1952 méter magas. A két hegység között két termékeny, mezıgazdasági szempontból fontos terület található: a Messaoria fennsík keleten és a Morphou medence nyugaton. Cipruson két nagy sóstó is található, Limassol, illetve Larnaca mellett. Sokféle haszonnövényt termesztenek Cipruson. Az alacsony fekvéső területeken inkább gabonát, burgonyát és citrusféléket, a lankás domboldalakon fıleg olajfaligeteket találunk. A Troodos hegység déli és nyugati lejtıin van a legtöbb szılıskert, míg a termékeny völgyekben gyümölcsösökkel találkozunk.
Ciprusnak kifejezetten mediterrán klímája van, az éves átlaghımérséklet 20 C° körüli. A napsütéses napok száma 340. Az enyhe tél decembertıl februárig tart, az ısz és a tavasz csupán átmeneti, rövid szakasz. A hımérséklet és a csapadék mennyiség nagymértékben függ a tengerszint feletti magasságtól, így például a hegyekben nyáron is valamivel hővösebb van, mint a tengerparton, valamint függ egy kevéssé a tengerparttól való távolságtól is.
Ciprus független, szuverén köztársaság, elnöki kormányzati rendszerrel. Az 1960-as Alkotmánynak megfelelıen Ciprus Kormánya az alábbiak szerint mőködik. A köztársaságnak egy görög elnöke és egy török alelnöke van, amelyet a görög, illetve a török közösség választ. Az Alkotmány alapján az Elnök hét görög ciprusi minisztert, az Alelnök pedig három török ciprusi minisztert nevez ki. A törvényhozó hatalmat a Képviselıház gyakorolja, amely 50 küldöttbıl áll, ezek 70%-át (35öt) a görög ciprusi közösség, 30%-át (15-öt) a török ciprusi közösség választ meg. Az igazságügyi adminisztrációt a Legfelsıbb Bíróság, az Esküdtszék, a kerületi bíróságok, a Katonai Bíróság, az Iparjogi Bíróság, a Családjogi Bíróság végzi. Az 1960-as alkotmányos helyzet mindössze három évig tartott. A török ciprusiak 1963. decemberi felkelését követıen a Török Ciprusi vezetés visszahívta valamennyi tagját minden állami szervezetbıl. Ezután a következı, a szükség által diktált változások jöttek létre annak érdekében, hogy az állam zavartalanul mőködni tudjon. A végrehajtó szervezetben a minisztériumok száma 11-re nıtt, azáltal, hogy 1665-ben megalakult az Oktatási (és Kultusz) Minisztérium. Minden miniszter görög ciprusi és valamennyit a Köztársasági Elnök nevezi ki. Az Elnökhelyettesi pozíció betöltetlen. A törvényhozó szervezetbıl a török ciprusi helyetteseket szintén visszahívták 1963-ban és helyük betöltetlen maradt. Egy speciális törvény eredményeként a házbeli küldöttek száma 80-ra nıtt (ebbıl 56 görög ciprusi, 24 török ciprusi).
7
1960-tól napjainkig A Zürichi-Londoni egyezmény értelmében 1960 augusztus 16-án Ciprus független köztársasággá válik. Belép az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, az Európa Tanácsba, a Közöspiacba és az OSCE szervezetébe. Az egyezmény értelmében Anglia fenntart két szuverén támaszpontot a szigeten, Dekeleia-ban és Akrotiri-Episkopi-ban. 2004. május 1-tıl Ciprus az Európai Unió tagja. A Ciprusi Köztársaság 1960-as alkotmánya több ponton is mőködésképtelennek bizonyult, ami lehetetlenné tette akadálymentes megvalósítását. 1963-ban a köztársaság elnöke néhány módosítást javasolt az állam mőködıképességének biztosítása érdekében, a török ciprióta közösség azonban felkeléssel válaszolt. A török ciprióta minisztereket visszahívták a kabinetbıl és a török ciprióta társadalmi szervezetek is beszüntették tevékenységüket, miközben Törökország megszálással fenyegette meg Ciprust. Ettıl kezdve a török ciprióták vezetıinek célja, a török kormány utasításainak megfelelıen, Ciprus kettéválasztása és Törökország által történı elfoglalása lett. A görög katonai junta által a görög kormány ellen 1974. júliusában szított puccsot ürügyként felhasználva 1974. július 20-án Törökország megtámadta Ciprust, megszegve a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmányának valamennyi alapelvét. A katonai akció eredményeként az országnak mintegy 37%-át elfoglalták, a görögajkú ciprusi lakosság 40%-át erıszakosan előzték, és emberek ezreit gyilkolták meg vagy bántalmazták, köztük civileket is. Az akció közben és azt követıen többezer ember nyomtalanul eltőnt. Törökország azóta is tartó katonai megszállását, és a Ciprusi nép alapvetı emberi jogainak megsértését a nemzetközi szervezetek elítélték, de Törökország mind a mai napig elutasítja a Ciprusról történı kivonulást, és fegyveres erıvel tartja fenn a szigetország megosztottságát. A Ciprusi probléma nem közösségek közötti vita, hanem az invázió és a folyamatos megszállás okozta konfliktus. Törökország büntetlenül veszi semmibe a nemzetközi közösség felhívásait, amelyek ENSZ határozatok tucatjaiban jutottak már kifejezésre, és tartja fenn a megszállást és a sziget mesterséges megosztottságát. A török invázió és megszállás eredménye: • •
• • •
•
A Ciprusi Köztársaság területének 37%-a török megszállás alatt áll (ez a sziget északi fele, ahol a természeti kincsek 70%-a koncentrálódik). 142.000 görög ciprusit - a népesség egynegyed részét - őztek el a megszállt területrıl, ahol a népesség 70%-át alkották. Egyidejőleg azokat a török ciprusiakat, akik a szabad területeken éltek, vezetıik erıszakosan a megszállt területre telepítették át. 1.500 személy eltőnt. 35.000 török katona állomásozik a sziget megszállt részén szárazföldi és tengeri támogatás mellett. 115.000 embert telepítettek át Törökországból a megszállt terület gyarmatosítása és a sziget demográfiai arányainak megváltoztatása, valamint a politikai helyzet ellenırzése érdekében. A sziget és népessége mesterségesen kettéosztott, és a ciprusiak nem mozoghatnak szabadon hazájukban.
8 •
• •
A helyzet megszilárdítása érdekében 1983-ban a megszállt területen egyoldalúan kikiáltották az "Észak-ciprusi Török Köztársaságot", a pszeudoállamot azonban a mai napig csupán Törökország ismeri el, és teljes mértékben függ is tıle. Mintegy 55.000 török ciprusi települt ki a megszállt területrıl 1974 és 1999 között az ott uralkodó gazdasági, szociális és morális nélkülözés miatt. A megszállt területen uralkodó illegális hatalom módszeresen próbálja megsemmisíteni a tizenegyezer éves kultúra minden nyomát és történelmi örökségét. Valamennyi görög helyiségnevet török névvel cseréltek fel. Templomokat, emlékmőveket, temetıket, régészeti lelıhelyeket pusztítottak el, szentségtelenítettek meg vagy fosztottak ki. Felbecsülhetetlen értékő vallási és régészeti kincseket, köztük több, a kulturális világörökség részeként számon tartott kincset tulajdonítottak el vagy csempésztek külföldre, és régiségek illegális feltárása folyik jelenleg is több helyen.
Ciprus sikeres gazdasági teljesítményét a gyors növekedés, a teljes körő foglalkoztatottság valamint a külsı és belsı stabilitás jellemzi a függetlenné válást követı szinte teljes idıszakban. A fejletlen gazdaságot, amelyet a gyarmati idıszak megszőnésével 1960-ban örökölt a szigetország, modern gazdasággá alakították át dinamikusan mőködı szolgáltatásokkal, ipari és mezıgazdasági szektorral és fejlett fizikai és szociális infrastruktúrával. Az egy fıre esı jövedelem a 2000. évi adatok szerint hozzávetıleg 13.114 amerikai dollár, ami Ciprust a magas jövedelmő országok közé sorolja. Ezek az eredmények az 1974-ben bekövetkezett török invázió, és az ország északi felének azóta is tartó megszállása ellenére születtek, noha ezek a tényezık komoly gazdasági és szociális csapást mértek az országra. Ciprus sikere a gazdasági téren egyéb tényezık mellett a piac-orientált gazdasági rendszer bevezetésének, a kormány határozott makrogazdasági politikája végig vitelének és a dinamikus és rugalmas vállalati szektor jelenlétének köszönhetı, és természetesen a magasan képzett munkaerınek is. Emellett a gazdaság profitált az állami szektor és a szociális partnerek között szoros együttmőködésbıl is.
Magyar állampolgárok - mint valamennyi EU tagországbeli állampolgár - az "Európai Unió állampolgárai és családtagjaik szabad mozgását és letelepedést szabályozó 2003-as törvény (L.92(1)/2003)" értelmében 2004. május 1-tıl vállalhatnak munkát a Ciprusi Köztársaságban, feltéve, hogy beszerzik az ehhez szükséges, EU-beli állampolgárok részére szükséges állandó munkavállalási engedélyt. Magyar állampolgárok számára, mint valamennyi Európai Unióhoz tartozó ország állampolgárai számára, meghatározott esetekben tartózkodási engedély szükséges. Vízumra nincs szükség. Tartózkodási engedély igényelhetı az alábbi esetekben: •
•
Fizetett alkalmazottak számára kibocsátott ideiglenes tartózkodási engedélyt igényelhetnek azok a munkavállalók, akik 3-tól 12 hónapig terjedı idıre vállalnak munkát, valamint a 3 hónapnál hosszabb ideig Cipruson tartózkodó szezonmunkások; Vállalkozók szolgáltatás nyújtása vagy üzlet alapítása céljából;
9 •
A fentiekben felsorolt kategóriákba tartozó uniós állampolgárok családtagjai számára tartózkodási igazolványt bocsátanak ki.
Önfenntartó magyar állampolgárok (például nyugdíjasok vagy kisvállalkozást indítók) számára engedélyezik a ciprusi tartózkodást munkavállalás nélkül is abban az esetben, ha valamennyi kockázati tényezıre kiterjedı egészség és balesetbiztosítással, valamint a tartózkodás idıtartamára elegendı pénzügyi fedezettel rendelkeznek.
A Dél-dunántúi Regionális Tanács hivatalos programja A csoportot a Chryciana Travel képviselıje várta a Larnacai repülıtéren. A repülıtérrıl busszal indultunk Protaras városába, ahol 7 csodálatos napot töltöttünk el. Az elsı szakmai program Limassol városban mőködı Munkaügyi Hivatal látogatása volt.
A Hivatal vezetıje fogadta a delegációt. Tájékoztatójában a Cipruson mőködı Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium szervezetét ismertette. A Minisztériumhoz tartozik: - Munkaügyi Hivatal, - Társadalombiztosítási Hivatal, - Megelızés, tájékoztatás Hivatala, - Kapcsolatokkal, munkáltatókkal foglalkozó Hivatal, - Egészségügyi, munkabiztonsági Hivatal.
10 A Munkaügyi Hivatal irányítása alatt 3 Regionális Központ és Területi Irodák mőködnek. A Limassolban mőködı Központnak 3 területi irodája van. Elvárás, hogy az irodákat úgy kell kialakítani, hogy 20 km-nél ne legyen távolabb a hozzá tartozó településektıl. Európai Uniós elvárás, hogy az iroda a település központi helyén legyen és biztosítsa az akadálymentes közlekedést. A Limassolban mőködı iroda most költözött új épületbe, mely akadálymentes. Az Iroda fı tevékenysége a munkanélküliek munkába helyezése. Az irodában 22 fı dolgozik. A 2007. szeptember 30-i adatok alapján 4.565 fı a munkanélküliek létszáma. A munkanélküliek adata tartalmazza azoknak a diplomásoknak a számát is, akik képzettségüknél alacsonyabb munkakörben dolgoznak, mert számukra is megfelelı munkahelyet kell keresni. Limassol körzetében a lakosság száma 205 ezer fı, melybıl az aktív korú 109 ezer fı. A munkanélküliségi ráta szeptemberben 2,65 % volt, országosan éves viszonylatban 3 % körül alakul. Ez gyakorlatilag teljes foglalkoztatásnak felel meg. A munkanélküliek, illetve a munkahelyet változtatók 80 %-a állami munkahelyet keres, mert ott a legmagasabb a fizetés. Sok igény van szállodai területre, illetve a titkárnıi állásokra is. A szakképzetlenek segédmunkás munkakörben, elsısorban a mezıgazdaság és az állattenyésztés területen tudnak elhelyezkedni. A térségben fı tevékenység a turizmus, ezt követi a mezıgazdaság és az állattenyésztés, majd az ipari tevékenységek. A munkaközvetítési tevékenység keretében a helyi lakosok mellett a külföldiek elhelyezésével is foglalkoznak. Külföldi állampolgárok elsısorban a turizmus és az egészségügyi ellátás területén dolgoznak. Jellemzı még körükben a mezıgazdasági munkavégzés. A munkát keresı külföldiek - elsısorban ciprusi törökök - Európai Uniós állampolgárok és - Szíriai és Közel-keleti területekrıl érkezı munkavállalók. A külföldiek 5 éves foglalkoztatás után kérhetnek állampolgárságot. Kérdésekre válaszolva az Iroda vezetıje elmondta, hogy: A munkanélküliek részére a képzéseket a Humán-erıforrás fejlesztı Hivatal szervezi. Képzések elsısorban építıipari szakmákban vannak, az Iroda csak tájékoztatja a képzésekrıl az ügyfeleket. A munkanélküli segélyt nem a Munkaügyi Hivatal, hanem a Társadalombiztosítási Hivatal állapítja meg és folyósítja. A munkanélküli segély 6 hónapig a kereset 1/3-a, azt követıen egyedi vizsgálat alapján kerül megállapításra. Figyelembe veszik, hogy a munkanélkülinek van-e tartozása, milyen a családi helyzete, hány gyermeket nevel, milyen kiadási vannak havonta. A munkanélküli ellátás szociális biztonságot nyújt és a munkanélküli állapot teljes idıtartamára szól. Ellátás nélküli munkanélküli fogalmát nem ismerik.
11 A minimálbér 409 ciprusi font, a keresetekbıl 10 % adót vonnak le. A 20-25 év közötti lakosság 30 %-a diplomás. A diplomásoknak 20 %-a végzettségénél alacsonyabb munkakörben dolgozik. A magyar állampolgárok ciprusi munkavállalásánál a hivatal segítségét tud nyújtani a fogadó cég ellenırzésében. A nem Európai Uniós állampolgárok munkavállalásánál a munkaszerzıdést a Hivatal is látja, így ellenırizni tudja a külföldiek részére biztosított munkabéreket. Arról nincs tudomásuk, hogy külföldiek lényegesen alacsonyabb bérért vállalnak munkát, mint a ciprusi állampolgárok. A második szakmai program Nicosia városában lévı szakszervezeti székház látogatása volt.
A szakszervezet fogadta a Regionális Munkaügyi Tanács tagjait. A Ciprusi Dolgozók Szövetsége szakszervezet székházát mutatták meg elıször. A földszinten szakszervezet történeti kiállítás, takarékpénztár és konferencia terem található. Az emeleteken irodák és oktatótermek vannak. Cipruson 1944-ben alakult a szakszervezet. Cipruson 3 országos szakszervezet mőködik. A delegációt a Ciprusi Dolgozók Szövetsége Szakszervezeti Továbbképzı Központ Igazgatója tájékoztatta. Elmondta, hogy a szakszervezet alakulásakor minden szakmában külön szakszervezet mőködött. 1949-tıl az ICFTU tagja lett a szakszervezet.
12
1962-ben a 250 szakszervezet az alábbi 7 csoportot hozta létre: - vendéglátás, szállodaipar, - munkások, - közlekedés, szállítmányozás, - magán cégek, - gyáripar, - állami alkalmazottak, - fél állami munkahelyeken dolgozók szervezete. A Ciprusi Dolgozók Szövetsége szakszervezetnek 5 megyei központja van. A Szövetség 4 évente tart kongresszust. A Szövetség alatt mőködik a Központi Tanács, melynek 100 választott tagja van és évente kétszer ülésezik. Az elnökséget 17 választott tisztségviselı alkotja. A Ciprusi Kormány és a Szakszervezeti Szövetségek 1977-ben Kartát alapítottak. Az alapító kódexben a munkavállalók jogait rögzítették, illetve szabályozták, hogy milyen feltételek mellett lehet sztrájkolni. A Ciprusi Dolgozók Szövetségének 65 ezer tagja van, a dolgozók szervezettsége 60 %-os. A tagok a havi fizetésük 1 %-át fizetik be tagdíjként. A szakszervezeti tagok takarékpénztárat alapítottak (részvényt vásároltak), a takarékpénztár befektetéseibıl van bevétele a Szövetségnek. A mőködéshez az állam támogatást nem biztosít. A szakszervezet tagjai kedvezményekben részesültek, pl. olcsóbban vehetnek igénybe egészségügyi ellátást és üdülést. A Ciprusi Dolgozók Szövetségéhez tartozó fél állami munkahelyeken (helyi közigazgatás, állami résztulajdonú vállalatok) dolgozók szakszervezetének Szövetségi Elnöke e szakszervezeti tömörülést mutatta be. A szakszervezetnek 23 megyei, járási szervezete van. A szakszervezeti tagok száma 10 ezer fı, a dolgozók szervezettsége 76 %-os. A tagoknak 3 évente meg kell újítani a tagsági szerzıdést. A magas szervezettség oka, hogy a tagok számára különbözı kedvezményeket biztosítanak: - fizetés szabályozása különbözı fokozatok alapján történik, - 60 éves kortól nyugdíjba mehetnek a dolgozók, - nyugdíjazás esetén a munkáltatótól is kapnak nyugdíjat, mely az elızı évi átlagkereset 12-ed részének 50 %-a. - nyugdíjba bocsátáskor a munkáltató egyszeri juttatás is biztosít, mely az elızı évi jövedelem 30 %-a, - ingyenes egészségügyi ellátás, - a munkáltatók pénztárat alapítanak, jóléti alapot hoznak létre, melyet kulturális célokra fordítanak pl. nyaralás, színház, kirándulás. A szakszervezet a tagok által befizetett tagdíjból, és a tagok által alapított takarékszövetkezetek befektetéseibıl jut bevételhez. E bevétel biztosítja a szervezet mőködését.
13 A tapasztalatok összegzése Ciprus három kontinens (Európa, Afrika, Ázsia) találkozásánál ideális helyen fekszik mind gazdasági, kereskedelmi, üzleti, mind turisztikai szempontból. Az angoloktól örökölt közigazgatás és üzleti kultúra ideálisan keveredik a mediterrán könnyedséggel, életfelfogással. A Ciprusi Köztársaságban a tudatos, konszenzuson alapuló gazdaságfejlesztési politikával teremtik meg a növekedés feltételeit: - Folyamatosan fektetnek be az infrastruktúra fejlesztésébe o Közlekedés: két nemzetközi repülıtere, az egész országot behálózó autópályái vannak, o Informatika: a legmodernebb telekommunikációs hálózat itt mőködik Európában, teljesen digitalizált nemzeti hálózattal, kifinomult nemzetközi kapcsolódásokkal (mőholdakon és mélytengeri kábeleken keresztül) Európában itt a legalacsonyabbak a telefonálás költségei. o Pénzügyi infrastruktúra: teljes skáláját kínálják a pénzügyi szolgáltatásoknak (biztosítások, befektetések, tanácsadások, tızsde, stb.). 40 nagy nemzetközi bank van jelen Cipruson. - Az alacsony szinten meghatározott adók (mind a vállalkozások, mind a munkavállalók a béreik után egységesen 10% adód kötelesek fizetni) következtében a barétségos üzleti környezet miatt a Cipruson bejegyzett nemzetközi holdingok száma meghaladja a 14.500 –at. - A GDP 75%-át a szolgáltatási szektor termeli meg. Folyamatosan befektetnek a hitech és a tudás intenzív ágazatokba (pl. kutató parkok, kutatóintézetek, piackutató központok). Az EUROSTAT szerint az elmúlt 5 évben Cipruson nıtt a legnagyobb mértékben a szolgáltatási ágazatban foglalkoztatottak aránya az EU-ban. - Ciprus legnagyobb természeti erıforrása a magasan képzett munkaerı (a 25 – 29 éves korosztály 44%-ának egyetemi szintő végzettsége van). - A magas általános képzettségi szint ellenére a munkaerı költsége relatíve alacsony (valamivel alatta van az EU átlagának). - Az infláció 2,2%, a munkanélküliségi ráta országosan 4,6%. - Többnyelvő ország. Görögül, törökül, angolul szinte mindenki beszél, azon kívül még sokan németül, franciául és oroszul. A többnyelvőségnek mind a gazdasági kapcsolatokban, mind a turizmus terén nagy hasznát veszik. - Hajózás (10 ezer éves tapasztalattal): a világ tizedik legnagyobb flottájával rendelkezik Ciprus, ami a szállított mennyiséget illeti. - Turizmus: egyedülálló adottságai és lehetıségei vannak az ágazat fejlesztésére. - Biztonság: nagyon fejlett és magas fokú a közbiztonság a szigeten. - Ciprus 2004 óta au EU tagja, 2008. január 1-tıl bevezetik az Euro-t. - 40 országgal kötött – a kettıs adóztatást kizáró – egyezményt. - Ciprusra a külföldi befektetések 94%-a Európából érkezik. - A turizmus a GDP 15-20%-át termeli. A jövıben a minıségi turizmusra, a sport turizmusra, a búvárkodásra, a falusi turizmusra igyekeznek koncentrálni. Pécs, 2007, november 20.
A beszámolót összeállította: Janovics László Terdikné Szolnoki Erzsébet Dunai Ferencné
