Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal ÁLLAMI
FŐÉPÍTÉSZ
7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. 7401 Pf. 281. 82/502 - 659 Fax: 82/502 - 639 E-mail:
[email protected] Web: www.ddrkh.hu
Emlékeztető a Kaposváron a DDRÁH tárgyalójában tartott 2010. 03. 18-i SZAKMAI KOZULTÁCIÓRÓL jelenlevők: a bányakapitányság, a közlekedési hatóság, a katasztrófavédelem képviselői, településtervezők, főépítészek (lsd. melléklet jelenléti ív) I.1. Földtani veszélyforrás területei a településrendezési tervekben Dr. Riedl István /MBFH Pécsi Bányakapitányság/ reagálása az előzetesen elküldött témafelvető levélre: - ha a településrendezési terv nem tartalmazza a földtani veszélyforrással kapcsolatos megfelelő alátámasztó munkarészt, valóban kérik hiánypótlásként - az államigazgatási szervek adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 282/2009. (XII.11.) Korm.rendelet ugyan kötelezi a bányakapitányságot adatszolgáltatásra, de a Bányászati és Földtani Hivatal nem vett részt a jogszabály véleményezésében, így nem tudták jelezni, hogy - az alapvetően helyénvaló adatszolgáltatási kötelezettség mellett - az OTrT által megfogalmazott földtani veszélyforrás területekről nincs teljes adatkataszterük, csak a rendelkezésükre szolgáló adatokból tudnak szolgáltatni, a felszíni mozgásveszélyes területekről vannak adataik, a többi földtani veszélyforrásról nincs nyilvántartásuk - a földtani veszélyforrások tételes nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó jogszabálya nincs a Bányászati és Földtani Hivatalnak és jelenleg nincs is kapacitásuk a tételes felmérésekre, így továbbra is kérik a geológiai alátámasztó munkarészt - a földtani veszélyforrás szempontjából földtani szakértő bevonásával a településtervezőtől várják a területek minősítését a különböző veszélyforrások szerint - a bányakapitányságok a rendelkezésükre álló adatokat természetesen szolgáltatják, de nincs adattáruk a háttérsugárzásról, földtani folyamatokkal és vízjárással öszszefüggő egyéb veszélyforrásokról, ezért a megalapozott döntéshez továbbra is kérni fogják a geológiai munkarészeket - a bányakapitányságoknak nincs végrehajtási jogszabályuk az adatszolgáltatási kötelezettségről, a megfelelő adatbázis elkészítéséig legalább átmeneti jogszabályt kellett volna alkotni - ha lesz megfelelő jogszabályi háttér az adatszolgáltatásra, akkor a költségeket is hozzá kell rendelni, addig próbálják az adatokat gyűjtögetni, bővítgetni az adattárukat, az elkészült geológiai szakvéleményeket is beviszik az adattárba - a településrendezési terveknél a változtatási igény szüli módosítást és így annak költségvonzatát is - szorgalmazni kellene a földtani veszélyforrások adatainak nyilvántartására vonatkozó jogszabály megalkotását Ráth György /NFGM-TÉSZÁT/: - valóban nincs országos adatállomány, de az önkormányzatoknak a területfelhasználások megállapításakor nagyon nagy a felelőssége, a tervezői költséget valóban növeli az alátámasztó munkarész - egyetért a Bányakapitányságok képviselője által elmondottakkal
2 - az Étv. 9.§ (2) ca) pontja szerint a véleményező szervek adatszolgáltatási kötelezettsége csak a nyilvántartásuk részét képező adatokra vonatkozik Németh Ferenc településtervező: - a geológiai munkarész készítése helyett az államigazgatási szervnek kellene rendelkeznie megfelelő adatállománnyal - egyetért az adatállomány elkészítésével, de az önkormányzatok nem tudják finanszírozni - az összes balatoni övezet pontosításra szorul a településrendezési tervekben, minden övezethez külön szakembert kellene bevonni és még adatokat sem kapnak, a felelősség a településtervezőkre hárul Szabó Zoltán főépítész és településtervező: - a tervezési szerződést jogi környezet határozza meg, az állami szerveknek adatszolgáltatási kötelezettsége van és az önkormányzatokat nem kellene terhelni az alapadatok előállításának költségével - kérdéses, hogy az állami feladat finanszírozását átvállalja-e az eredetileg adatszolgáltatásra kötelezett Zambó Terézia településtervező: - nem érzi olyan problémásnak a helyzetet, ő szokott geológiai szakvéleményt készíttetni - kérdése: az OTrT-ben jelölt csúszásveszélyes terület és valóság között időnként nagy eltérés van, hogyan és milyen mértékig módosítható a terület határa, egyértelmű esetben a településtervező vagy csak a szakértő módosíthatja a terület határát? Dr. Riedl István: - a településrendezési tervben a felszínmozgás veszélyes területeket aktualizálni kell Virányi István állami főépítész: - a megyei vagy a térségi tervekben a tényleges kiterjedésüknek megfelelően kellene jelölni a földtani veszélyforrás területét és nem az önkormányzatok által finanszírozott településrendezési terven kellene azt számon kérni - a geológiai szakvéleményt csak az új beépítésre szánt területek kijelölésénél kell elkészíteni az OTrT szerint Agg Ferenc településtervező: - nem biztos, hogy az egész országra szükséges lenne földtani információ, mostanában inkább kisebb rendezési terv-módosítások készülnek, azokhoz a bányakapitányságok elkészíthetnék a szakvéleményt, ha nincs meg az adatbázisuk - a településtervezők nehéz helyzetben vannak az önkormányzatokkal, mert a tervezési díjban nem tudják érvényesíteni a szakvélemény díját Dr. Fazekas Sándorné településtervező: - a bányaterületek helyét a bányakapitányságok EOV koordinátákkal adják meg, de némely számítógépes tervezési program nem tudja kezelni azokat, ezért kéri, hogy egyszerűsítve, térképen adják meg az adatokat Dr. Riedl István: - a jogszabály EOV koordinátákkal írja elő a bányatelek nyilvántartását, ez a szakszerű adatszolgáltatás, de amellett megoldják a térképi adatszolgáltatást is Virányi István összefoglalása: - jogszabály kötelezi a településrendezési tervek véleményezésében résztvevő államigazgatási szerveket, de nincs meg a bányakapitányságokra vonatkozó végrehajtási jogszabály feltétel, ezzel együtt kéri a bányakapitányságokat és a jogszabályalkotókat a földtani veszélyforrások országos adattára elkészítésének szorgalmazására
3 -
a bányakapitányságok a településrendezési tervek módosításánál ne az egész településre kérjék a geológiai szakvéleményt, mert az önkormányzatoknak finanszírozási gondjai vannak, a módosításokat általában konkrét fejlesztésekhez készíttetik – kompromisszumot kér - a településrendezési tervek felülvizsgálatánál tekintsenek el a teljes településre készítendő geológiai szakvéleménytől, hiszen az eredeti tervhez egyszer már elkészült - kéri a bányakapitányságokat, hogy segítsék azzal az önkormányzatokat, hogy törekedjenek az adatszolgáltatásra, ne csak a jogi és szakmai maximumot várják el. dr. Riedl István: - a Bányakapitányság csak a rendelkezésére álló, nem teljes körű adatokból tud adatot szolgáltatni a településrendezési tervekhez; I.2. Bányaterületek a településrendezési tervekben Dr. Riedl István reagálása az előzetesen megfogalmazott vitaindító témára: - az OTrT szerint bányatelek csak a településrendezési terv alapján jelölhető ki, ha a terület beépítésre nem szánt különleges területbe van sorolva, ami egy jövőbeni területfelhasználás, de a bányakapitányság álláspontja szerint a meglevő bányatelkekre is ezt a besorolást kell alkalmazni, mert a már nem művelt bányáknak - amelyekről még nincs törölve a bányatelek - is lehetnek káros hatásai, azért nincs még határozat a bányatelek törléséről, így a megállapított bányateleknek is szerepelni kell a településrendezési tervben - a jogszabályok nem konformak egymással a megfogalmazásban, a bányát bányaterületként kell feltüntetni, az OTÉK azonban nem bányaterületről, hanem nyersanyaggazdálkodási területről rendelkezik, a Bányakapitányság próbál konzekvens lenni, nem akarják ellehetetleníteni az építéseket, de megfelelő építési szabályokat kell megállapítani a bányaterületre - a jogszabályértelmezésről az az álláspontjuk, hogy a bányatevékenységet magasabb szintű jogszabály, a bányatörvény határozza meg, az OTrT pedig szubdelegálással az önkormányzatok hatáskörébe utalja a bányászati tevékenység lehetőségét Virányi István állami főépítész: - példaként említi a pécsi településrendezési tervet, ahol a kertváros egy részét bányaterületként kellene szabályozni, de a bányaterületre nem írható elő lakóterületi szabályozás Dr. Riedl István: - a bányatelek még nem törölhető, mert hiába nincs bányaművelés, a mélyművelésű bányáknál is jogi lehetőség határozza meg a bányatelek törlésének feltételeit - ezeken a területeken lehet építeni, de a bányakapitányságot vagy a bányatulajdonost be kell vonni az engedélyezési eljárásba a biztonság miatt Zambó Terézia településtervező: - nyilvántartott ásványvagyon területekre megadott EOV koordináták esetenként óriási területet fednek le a településekből és a településrendezési terv nem tud bányatelket meghatározni, mivel azt speciális eljárás szabályozza, ezért javasolja, hogy csak a bányatelek legyen különleges övezetként szabályozva - érdemes lenne az OTÉK 30/B. § (1) f) pontját átgondolni,hogy a nyersanyaglelőhelyeket ne kelljen különleges övezetbe sorolni, csak a bányatelket Ráth György /NFGM-TÉSZÁT/: - az OTÉK megfogalmazása jó, a bányaterületek jelölése a tulajdonosától függ, belterületen például nem lehet különleges bányaterület övezet, a településszerkezeti
4 terven kell jelölni a bányaterületet vagy bányatelket és szabályozási terven, illetve előírásokban meghatározni az építés feltétételeit Dr. Riedl István: - a nyersanyaglelőhely és a bányatelek fogalma más, de nem szerencsés az OTÉK jogszabályi fogalmazása, ők próbálják lekövetni - a bányaterület fölött az építésre vonatkozó szabályok meghatározhatók - a bányatelek hatósági határozattal jön létre, nem az ingatlan-nyilvántartásba- történő bejegyzéssel Ráth György: - az önkormányzatoknak lehet joga megtiltani a közigazgatási területük bizonyos részein a bányászatot, csak a teljes közigazgatási területükön nem tilthatják meg Dr. Riedl István: - a bányatelek kialakításánál figyelembe veszik a településrendezési tervet, de a bányatelek szakhatósági eljárásában csak bizonyos esetekben működik közre szakhatóságként a jegyző - ha a településrendezési terven nincs különleges övezetként jelölve a bányaterület, akkor nem lehet bányászni és a rendezési tervet módosítani kell - a bányászati törvény szerint nincs különbség a mélyművelésű és felszíni bányák között, a bányakapitányság csak a jogszabály szerint adhat véleményt Virányi István: - igaz, hogy a jogszabályok nem feleltethetők meg egymásnak, de elképzelhetőnek tartja azt a kompromisszumot, hogy a településszerkezeti terven, de akár a szabályozási terven is kontúrvonallal ábrázolhatók a nyersanyaglelőhelyek, a kutatási területek, az alábányászott területek és az építési szabályzatban történnek a területre vonatkozó speciális előírások, csak a nyíltszíni bányák kerülnek különleges övezetbe – kéri ennek elfogadását - a településrendezési tervek véleményezése során a bányakapitányság ne kategorikus véleményt adjon, mert a terv jóváhagyásához egyetértő záróvéleményt az állami főépítész csak egyetértés esetén adhat , értelmes kompromisszumra van szükség az egyetértés érvényesítéséhez Dr. Riedl István: - javasolja, hogy az Állami főépítész jelezze a felsőbb szerveknek a jogszabály értelmezésben fennálló problémát - nem konzekvens a jogalkotás, a bányakapitányságnak kell betartani a jogszabályt, a megoldás a jogszabályok fogalomrendszerének az összehangolása lehet Virányi István: - a felettes szakmai szervtől kérni fogja a jogszabályok összehangolását, de a bányakapitányság is jelezze a részükről tapasztalt problémákat - kéri a településrendezési tervek készítése kapcsán a véleményezések egyetértéssel zárhatóságát és a fentebb leírt jelölési és szabályozási módok elfogadását. II.1. A Nemzeti Közlekedési Hatóság előzetes adatszolgáltatása a településrendezési tervhez Németh Zsolt / NKH NyDRI/: - a településrendezési tervek közlekedési munkarészeinél az útügyi előírások tartalmát tartják mérvadónak, amint azt levélben megírták - a közlekedési fejlesztések előzetes adatszolgáltatásában az NKH mellett illetékes a Magyar Közút, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztési Zrt., a vasúti szervek, a tömegközlekedési szervezetek is András Erik /NKH DDRI/:
5 - a közlekedési hatóságnak nincs információja a tervezett közlekedési fejlesztésekről, a tervezőknek kellene utánajárni - igaz, hogy az OTÉK őket jelöli meg véleményező szervként, de nincs lehetőségük és főleg a határidőbe nem fér bele a közlekedésfejlesztők külön megkeresése, majd a beérkezett adatok értékelése Több településtervező tette szóvá a közlekedésfejlesztésben közreműködő különböző szervezetek miatt fennálló adatgyűjtési, egyeztetési nehézségeket. Ráth György /NFGM-TÉSZÁT/: - a probléma régebbi eredetű, a közlekedési tárca tévútra vitte a településrendezési tervek véleményezését azzal, hogy a közlekedés fejlesztőit kiszervezte és csak a hatósági feladatokat tartotta a minisztériumnál, így az is kérdéses, hogy egy Zrt. által készített közlekedésfejlesztési koncepciónak milyen komoly jogalapja lehet, mennyire megalapozottak az elképzelések - a településrendezés önkormányzati ügy és nem államigazgatási - az Útügyi műszaki előírás nem jogszabály, így nem is lehet rá hivatkozni - a településrendezési terv véleményezési határidőit az Étv.-ben nem a minisztériumi szakemberek állapították meg, szerintük is kevés az idő, a megalapozott véleményezéshez elegendő időnek kellene rendelkezésre állni - az előzetes véleménykérő levelek tartalma többnyire nem tartalmaz elegendő információt, így a véleményezők csak „típuslevelet” tudnak küldeni Virányi István: - a hatályos jogszabály a Nemzeti Közlekedési Hatóságot jelöli meg véleményező szervnek, de az önkormányzatok közvetlenül is megkereshetik a közlekedési szervezeteket, fejlesztőket, mégis szakszerűbb lenne, ha az előzetes véleménykérés keretében a NKH keresné meg a közlekedésfejlesztőket, így már a közbenső vélemény is megalapozottabb lehetne - nonszensz, hogy a közlekedési hatóság csak a konkrét engedélyezési eljárásban szerez tudomást a közlekedési fejlesztésekről, ezen változtatni kellene, a minisztérium felé jelezni fogja, mert a településrendezési tervek elvileg kötöttséget jelentenek a közlekedési fejlesztésekre - arra kéri a NKH-t, hogy az úttervezőket tájékoztassák a területrendezési és településrendezési tervekben szereplő utakról - kéri, hogy az előzetes véleménykérési eljárásban a NKH kérdezze meg a közlekedésfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket és a közbenső véleményezési eljárásra már a tervezők egyeztetni tudnak a fejlesztőkkel – ez lehetne az elfogadható köztes megoldás András Erik: - megteszik az előzetes véleménykérésben, hogy megkeresik a közlekedésfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket, de az a kérése, hogy a 15 nap után ne zárják le a vélemények beérkezését, hanem várják meg az NKH levelét Virányi István: - kérni fogja az önkormányzatokat, hogy a NKH válaszlevele után zárják le az előzetes véleménykérést - kéri a NKH képviselőit, hogy a nagyon kicsi, közlekedésfejlesztéssel nem érintett települések esetében ne követeljék meg teljeskörűen az útügyi előírások szerinti közlekedési terveket
6 II.2. Magánutak a településrendezési tervekben András Erik : - a tömbfeltáró magánutak esetében legalább a feltáró út közlekedési csomópontjának a helye kerüljön a szabályozási tervbe, ezt gondolják át a tervezők - a területen belüli utak kezelése már történhet rugalmasan, attól függően, hogy közforgalom számára megnyitott vagy nem megnyitott a magánút, a közforgalom elől elzárt magánútra a közlekedési hatóságnak nincs hatásköre Virányi István: - teljesen elfogadható - erre kéri a tervezőket is -, hogy a magánutak feltáró csomópontjának helyigényét szabályozási vonallal biztosítsák a szabályozási tervekben II.3. Védőtávolságok a főutak mellett Virányi István: - a településrendezési tervekben nem egyértelmű a főutak védőtávolságának kezelése az OTÉK és a közlekedési jogszabályok által megfogalmazottak szerint a tervezett és a meglevő beépítések esetében András Erik: - a főutak védőtávolságának előírása nem csak a közlekedési szempontok miatt van, hanem a zaj-, por- és rezgésterhelés miatt - a védőtávolságon belüli útkezelői hozzájárulást a közlekedési törvény írja elő, a hozzájárulás megadásának szempontjaira nincs ráhatásuk Ráth György: - az OTÉK út melletti védőtávolság előírása vonatkozik tervezett út esetében a meglevő beépített területtől mért távolságra is – a betartása azonban nem minden esetben érvényesül Németh Zsolt: - kérdéses, hogy egyforma elbírálás történik az út és a beépítés esetében - az út kerülhet közelebb a meglevő beépítéshez, ha megoldott a megfelelő védelem (pld. zajvédő fal), ha meglevő út mellé történik az építés az utólagos védelem megoldása kérdéses Kosztolányi György /DD KöTeViFe/: - a környezetvédelmi határértékekről anyagi-jogi szabályok rendelkeznek, műszaki vagy távolsági védelem mellett - a településrendezési terv alátámasztó munkarészében az új útnyomvonalnál vizsgálni kell a határértékek teljesülését is a védett létesítmények esetében - az OTÉK 250 m-es védőtávolság előírását nehéz értelmezni, mert esetenként felülírhatja a környezetvédelmi jogszabályokat, tehát nincs meg az összhang Ráth György: - az OTÉK út melletti 250 m védőtávolság előírása az új építésekre vonatkozik, a meglevő lakóterületek esetében a határértékeket kell betartani Kosztolányi György: - a falvak tervezett elkerülő útjainál nem mindig teljesíthetők a határértékek, a környezetvédelmi hatóság nem ismerheti meg a környezeti értékelést, ha egyáltalán készült, ebből konfliktusok adódnak Virányi István: - érzékelhető a probléma, kér mindenkit, tervezőket, környezetvédelmi és közlekedési hatóságot, hogy a döntéshozóknak és a jogszabályalkotóknak jelezzék a jogszabályi problémákat és a rendezés szükségességét
7 III.1. Épületek közötti távolságok előírása Virányi István felolvassa a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság OTÉK előíráshoz kapcsolódó kérdéseit és a keskeny telkes meglevő beépítések oldalkertre vonatkozó normatív szabályozási előírásának lehetőségéről kér véleményt Csuba Bendegúz /Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság/ : - a tűzvédelmi és építésügyi jogszabályok kellőképpen behatárolják a tűzoltóság és a katasztrófavédelem hatáskörét - a településrendezési tervek véleményezésében a katasztrófavédelemre nem vonatkozik az OTÉK 36. § (1),(2), ők a tűztávolságot vizsgálják és az OTSZ előírásait követelik meg - ahol telepítési távolság előírás van, ott az építésügyi hatóságnak kell vizsgálnia a telepítési távolság mellett a tűzvédelmi előírások teljesítését - a tűzvédelmi jogszabályok tökéletesen meghatározzák, ha nincs tűztávolság, akkor az épületek között telepítési távolságot kell tartani, sem a tűzoltóság, sem a katasztrófavédelem nem terjeszkedhet túl a jogkörén, nem vizsgálhatja a telepítési távolságot - a keskeny telkek beépítésénél épületek között telepítési távolságot kell tartani, a tűzvédelmi előírások megkövetelése mellett, de ismert, hogy az építési hatóságok nincsenek felkészülve a tűzvédelmi előírások vizsgálatából - a véleményezendő tervek sokszor nehezen véleményezhetők, mert a terveken nincs jelölve a szolgáltató funkció, pedig ott már szükséges lehet tűztávolság betartása is és nem elegendő a telepítési távolság - több oldalú együttműködésre és egyeztetésre lenne szükség - a helyi építési szabályzatokban nem érdemes a tűztávolsággal foglalkozni, mert általános előírásokat nem lehet tenni és az OTSZ rendelkezik részletesen III.2. Kiszolgáló utak legkisebb szabályozási szélessége Virányi István: - kérdése: a tűzoltóság számára mi az elfogadható legkisebb útszélesség lakóterületen és van-e olyan ágazati szempont, ami szerint pld. nem lehet 4,5m széles utcát kialakítani Csuba Bendegúz: - az OTSZ-ben szerepel a tűzoltóutak legkisebb szélessége, aszerint az egyéb, nem középmagas épületekkel beépített területen is legalább két forgalmi nyomsáv szélességű útra lenne szükség - a túl keskeny utca egyébként nem csak a tűzoltóság problémája, legalább annyira fontos a mentők, a rendőrség, a szemétszállítás számára a két nyomsávú útszélesség - hatósági jogszabályra lenne szükség, hogy a tűzoltáshoz legalább két forgalmi nyomsáv és megfelelő fordulási ívek kellenek - az európai műszaki gondolkodást kellene érvényesíteni, műszaki tartalommal megtöltött keretszabályokra lenne szükség, amik betarthatóak – ez a településrendezési előírásokra is vonatkozik. Kaposvár, 2010. 03. 24.
Az emlékeztetőt összeállította: Fábián Éva
