Dél-Alföld az ország éléstára A Magyarország mezőgazdasága szempontjából kiemelten fontos régió nem csupán a fűszerpaprika-

R€ giók A MédiaLife Kommunikációs Kft. hirdetési melléklete

2010. január

Dél-Alföld

1

fejezetek a Régióból

Dél-Alföld – az ország éléstára A Magyarország mezőgazdasága szempontjából kiemelten fontos régió nem csupán a fűszerpaprika- és a hagymatermeléséről, de tudásvárosáról és néprajzi kincseiről is híres. Európa egyik legnagyobb egybefüggő síkságának nagy részét magában foglaló dél-alföldi régió az ország délkeleti részében helyezkedik el. Területét három megye, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye alkotja. Nyugaton a Duna, délen és keleten pedig Szerbia, valamint Románia határolja. A 25 kistérségből álló régió területe több mint 18 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma meghaladja az 1,3 millió főt. Megyéi közül Bács-Kiskun megye területe a legnagyobb, és a régión belül itt laknak a legtöbben. A legkisebb megye Csongrád, a legkevesebb lakosa azonban Békés megyének van. A DélAlföld legtöbb lakost számláló települése Szeged, amit Kecskemét, Békéscsaba, majd Hódmezővásárhely követ. Bács-Kiskun megye az 1950-es megyerendezés során Bács-Bodrog és Pest-Pilis-SoltKiskun megyék részeiből jött létre. Nagysága nemcsak a régióban, hanem az országban is a legnagyobb. Legnépesebb és egyben a legsűrűbben lakott települése a megyeszékhely, Kecskemét. Bár az ország ötödik legnépesebb megyéje, nagy mérete miatt népsűrűsége csaknem fele az országos átlagnak. A nagyobb városok (Kecske-

mét, Kalocsa, Baja) mellett Európa legnagyobb összefüggő pincefaluja, az 1200 pincét számláló Hajós is a megye turisztikai látványosságait gazdagítja. „Helyi nevezetességei” között tartjuk számon a kecskeméti fütyülős barackpálinkát, a kalocsai hímzést és fűszerpaprikát, valamint a kiskunhalasi csipkét. Békés megye vármegyeként a 11. században alakult, ám a mai közigazgatási területét ugyancsak a 20. század közepén alakították ki. Ezt a megyét nevezik az ország (egyik) éléstárának is. Itt termelik a legtöbb kukoricát és búzát, de a cukorrépa-, zöldség- és gyümölcstermelés is jelentős. Székhelye, Békéscsaba gasztronómiájáról és ehhez kapcsolódó rendezvényeiről híres, innen származik például a közkedvelt csabai kolbász. A megyében találjuk a gyulai várat és a szarvasi arborétumot, a helyi étel- és italkülönlegességek számát pedig a gyulai kolbász és a békési szilvapálinka növeli. Csongrád megye mai határait 1950-ben kapta. Ekkor tették át a megyeszékhelyet is Szentesről Hódmezővásárhelyre, majd onnan az 1960-as években Szegedre. Mezőgazdasági szempontból, Békéshez hasonlóan, szintén az egyik legjelentősebb megyének számít, hiszen kiváló termőföldje, kedvező klímája és a megyét átszelő folyó ideális az agrártermeléshez. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Makó és Szeged körzete adja az ország vö r ö s h a g y m a -, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldség-termésének felét, sőt a megyeszékhelyen gyártják a Pick-szalámit is. Csongrád megye híres múzeumairól és néprajzi emlékeiről, hogy mást ne is említsünk, a szegedi Dóm és az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (és benne a világhírű Feszty-körkép) számos látogatót vonz erre a környékre. Nem feledkezhetünk meg a tudományról sem, hiszen Szeged a „Biopolisz” fejlesztési programjával és K+F tevékenységével fontos helyet foglal el magyar tudományos életben.

• Felelős kiadó: MédiaLife Kommunikációs Kft. • 1075 Budapest, Wesselényi u. 4. • Telefon/fax: 06-1/321-9090 • email: [email protected] • Felelős szerkesztő: Ignácz Valéria • Fotók: Móricz Kristóf, Varga Imre • DTP: Kollányi Julianna • e-mail: [email protected] • Nyomda: Révai Nyomda Kft., Budapest • Felelős vezető: Lázár László, ügyvezető igazgató • A beruházások bemutatását az önkormányzatok és regionális szervek finanszírozzák. A céges írásokat a cégek szponzorálják.

2

3

fejezetek a Régióból

fejezetek a Régióból

Dél-Alföld: az innováció, a tudás és a turizmus régiója Dél-Alföld fejlesztési sikerei több lábon állnak. Ezekben oroszlánrésze van a pályázóknak, a kormánynak, a fejlesztési tanácsnak, de nélkülözhetetlen a regionális fejlesztési ügynökség eredményes közreműködése is – szögezte le Kozma József, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) elnöke. Az általa vezetett tanács éppen ezért úgy döntött, hogy nívódíjat alapít a kiemelkedő regionális teljesítmények elismerésére. Erre mindhárom – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád – megyéből jelölni lehet a legjobbakat. Azokat, akik kimagasló értéket teremtettek, például a gazdaság, a kutatás–fejlesztés–innováció, a kultúra, az önkormányzati munka vagy a civil élet területén. Szerinte ez a kezdeményezés is bizonyítja a regionalizmus térhódítását, amit a régió területfejlesztési stratégiája, az Európai Unió által is szentesített Dél-alföldi Operatív Program (DAOP), annak kétéves akciótervei ahol lehetett, integráltak, ahol pedig az kellett, kikényszerítettek. Innen nézve ma már nagy hibának tartaná, ha valaki a fejlesztéspolitikát megpróbálná pusztán a megyei keretek közé vis�szapréselni. Arról is meg van győződve, hogy a regionális fejlesztés akkor éri el célját, ha az eredményei minden egyes ember és minden kisebb közösség számára érzékelhetőek. Dél-Alföldön egyaránt alapvető szabály a területi kiegyenlítés és az esélyegyenlőség, ehhez társul a hagyományok tisztelete. Ennek köszönhetően jött létre a Dél-alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesülete. A regionális gondolat és a fejlesztési együttműködés már nagyon korán teret nyert ebben a

Kozma József, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke

régióban. Hamar megtanulták az önkormányza­ tok és a civilek, hogy a fejlődés érdekében partnerséget kell létrehozniuk. „Nagyon örülök, hogy ennek a folyamatnak az elejétől kezdve a részese lehettem” – mondta Kozma József. „Amikor az M43-as autópálya megépítéséért lobbizunk, akkor az itt élő emberek igényeiből kiindulva kézenfekvőnek tekintjük a három, négy, öt számjegyű utak egyidejű fejlesztését is” – hangsúlyozta. A különböző szintű útfejlesztések azért is fontosak a régió lakói Dél-alföldi Operatív Program: forrásfelosztás* számára, mert sok a kerékpár, és sok település volt korábban nehezen megkö(DAOP, prioritási tengelyek szerint, 2007-2013, milliárd forint) zelíthető a Dél-Alföldön. A regionális 1. Regionális gazdaságfejlesztés 39,739 fejlesztési tanács elnökeként ugyanígy 2. Turisztikai célú fejlesztések 41,947 a rendkívül népszerű városrehabilitációs 3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 48,374 kiírásoknál is ügyelnie kell arra, hogy a 4. Humáninfrastruktúra fejlesztése 43,051 háromféle pályázat – örökségmegőrzés, 5. Településfejlesztési akciók 47,662 a közterek rendbe tétele, komplex fejlesz*85 százalékos európai uniós társfinanszírozással tések – esetében azonos kategóriájú Forrás: www.darfu.hu projektek versenyezzenek egymással.

4

„Túlléptünk azon a koron, amikor felvilágosult si intézmény – iskola, óvoda – újul meg az Euródöntésnek minősült, hogy ne csak a központ pai Unió és a Magyar Kormány támogatásával. fejlődjön” – jegyezte meg. Szerinte a mostani A korszerű oktatási környezet kialakítása, refejlesztéspolitikai rendszer egyszerűen kizárja ményei szerint, húzó hatással lesz a pedagógiai a kivételezést. Szegednek például – nagyon munkára, sőt általában a felzárkóztatásra is, pélhelyesen – az ország többi régióközpontjával dául a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. és nem a Dél-Alföld kisebb településeivel kell Dél-Alföld hosszú távú fejlődése szorosan megküzdenie a fejlesztési lehetőségekért. összekapcsolódik azzal, ami a szomszédos A fejlesztési népszerűségi toplista élén szerep- Szerbia és Románia határ menti területein zajlő út- és településfejlesztés mellett kiemelten ke- lik. A határon átnyúló együttműködések ugyanzelik a turizmus fejlesztését is. A régió országos csak fontos szerepet játszanak a régió életében. átlagánál kétszer magasabb geotermikus gradi- Ezek a területek – geológiai, út-, vasúthálózati, ense is arra predesztinálja ezt a térséget, hogy gazdasági – adottságaikat és tradícióikat tekinttermálturisztikai paradicsom legyen. A regionális ve rendkívül hasonlítanak egymásra. „Bács-Kisfejlesztés beindulásának köszönhetően kiemelt kun és Csongrád esetében úgy lenne a legés�program lett a fürdő- és gyógyfürdőfejlesztés a szerűbb, ha a szomszédos vajdasági és románirégióban. Szegeden épül a Napfényfürdő, Közép- ai (temesvári és aradi) területekkel egy régióban Európa legnagyobb wellness-für­dő­­beruházása. gondolkodva valósulnának meg a határ menti Ugyancsak kiemelt támogatásban részesül a fejlesztések; gyakorlatilag már ezt tűzte ki céhódmezővásárhelyi, a mórahalmi, a kiskunmajsai, lul a Duna–Körös–Maros–Tisza euroregionális a tiszakécskei fürdőfejlesztés és a makói egész- együttműködés is” – vélekedett Kozma József. ségturizmus komplex programja. Ezek segítésé- Elismerte ugyanakkor, hogy ez persze a verre a humánerőforrás-fejlesztésben nagy hang- senyt is erősíti, de szerinte az ebben rejlő kihísúlyt kap a turisztikai és egészségügyi szakem- vás kifejezetten jót tesz a dél-alföldi régió és a berképzés az operatív programban. szomszédos területek fejlődésének. A kapcsoA legnépszerűbb fejlesztési lehetőségek közé latok szorosabbra fűzéséhez rendkívül fontos tartozik a DAOP iskola- és tudásprogramja is. lenne újabb határátkelőhelyek megnyitása, pélInnovatív és tudásrégiónak álmodták meg a Dél- dául Ásotthalomnál, vagy a vasúti közlekedés Alföldet a fejlesztési szakemberek. A régió ok- európai fejlesztése Constanzától Fiuméig. Szetatási és a tudományos hálózata országos ös�- rinte az ilyen beruházások, és persze az EU által szehasonlításban is jól működik, a Sze- Dél-alföldi régió leghátrányosabb helyzetű kistérségei számokban gedi TudományegyeKistérség Népességszám Településszám Fejlesztési keret tem tevékenységét vi (ezer fő) (darab) (milliárd Ft) lágszerte elismerik, és Bácsalmási 17,7 8 1,814 integrátori feladatoJánoshalmai 17,0 4 1,534 kat lát el a térségben. Kisteleki 19,0 6 1,724 Szegeden jön létre az Mezőkovácsházai 42,8 18 3,208 Európai Lézerközpont, Magyarország, CsehSarkadi 24,4 11 2,207 Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ország és Románia együttműködésében. Kozma József, aki eredetileg matematika-fizi- 2009. december 19-étől a térség országai száka szakos tanár, büszke arra, hogy a lézerekről mára életbe léptetett vízummentesség, be tudja a szegedi intézetben tanult, és nemrég házigaz- kapcsolni a dél-alföldi régiót a fellendülő balkádája volt a Szegedi Közéleti Kávéházban az ELI-t ni kooperációba. bemutató Osvay Károly fizikusnak. A DARFT elnöke külön is kiemelte a klaszterRátérve a DAOP iskolaprogramjára, a regioná- együttműködéseket, amelyeknél akár orszális fejlesztési tanács elnöke ezek után egyáltalán gosan, akár a határon átívelő kapcsolatokat tenem tartja meglepőnek, hogy rengeteg pályázat kintve élen jár a régió. „Ebben mi jók vagyunk, érkezett be ilyen fejlesztésekre. Szerinte ezen a Magyarországon a legtöbb akkreditált klaszter területen felbecsülhetetlen érték jön létre a regi- a Dél-Alföldön található, s biotechnológiai, agonális fejlesztéspolitika mostani, hétéves ciklusá- rárfejlesztési, kulturális- és művelődési terüleban. Az iskolahálózat megújítása európai feltéte- ten jöttek létre a legígéretesebb határon átívelő leket teremt a régióban az alap- és középfokú ok- klaszter-együttműködések” – állapította meg vétatás számára is. Hatvan dél-alföldi közoktatá- gezetül Kozma József.

5

fejezetek a Régióból interjú

fejezetek a Régióból interjú

„Nincsenek működési gondjaink, és emellett komoly fejlesztéseket tudunk folytatni...”

„Kecskemét egyetlen problémája, hogy nincs egyeteme” Kecskeméten közel 7500 munkahelyet teremt majd a hatalmas Mercedes-beruházás, de a város ezt leszámítva is stabil lábakon áll, és számos más fejlesztés helyszíne lesz a jövőben – tudtuk meg Dr. Zombor Gábor polgármestertől. – A DaimlerBenz Magyarországon, mégpedig Kecskeméten építi fel az első Németországon kívüli gyárát… – Igen, ez Magyarország és Kecskemét szempontjából egyaránt kiemelt fontosságú beruházás. Sokan, sokat dolgoztunk azért, hogy a Mercedes a kecskeméti helyszínt válassza, és meg is valósuljon a gyár idetelepülése. Ezért is álltunk értetlenül az előtt, amikor egyes sajtóorgánumokban olyan cikkek jelentek meg a beruDr. Zombor Gábor házással kapcsoKecskemét polgármestere latban, amelyek igaztalan dolgokat sugalltak. Ez akár negatív hatással is lehetett volna a beruházásra nézve, hiszen abban az időszakban még az építkezés nem indult meg. Ha akkor a befektető elbizonytalanodik, bármi megtörténhetett volna… Szerencsére tudtuk, hogy jogszerűen és a beruházás szempontjából előrelátóan jártunk el, ezért minden ment az eredeti tervek szerint. Október 16-án elhelyeztük a gyár alapkövét, és jelenleg gőzerővel folyik az építkezés. – Miben voltak tévesek a sajtóbéli állítások? A legdurvább az volt, amikor a sajtó új Tocsikügynek nevezte az esetet, így próbálta feltüntetni az önkormányzat szerepét a Mercedes-projekt megvalósításában. Az igazság az, hogy hét gazda

6

pert indított azzal szemben, akinek vételi joga volt a földjeikre nézve. Ez a per jelenleg is folyamatban van. Az önkormányzat szerepét pedig olyan módon próbálták beállítani, mintha óriási sikerdíjért valamilyen közvetítőt vettünk volna igénybe a földek megvásárlásához. Mi azonban csak an�nyit tettünk, hogy – mint egyedüli jogszabályi lehetőségünkkel – éltünk az elővásárlási jogunkkal. Emellett minden egyes tulajdonost tájékoztattunk arról, hogy milyen módon kívánjuk ezt a jogunkat gyakorolni, ők pedig egy nyilatkozatban lemondtak az önkormányzattal szembeni, minden további jogorvoslatról. Nem ártott volna, ha erről megkérdezték volna az önkormányzat képviselőit is. Szívesen adtunk volna információt a helyzetről. Ehelyett ment a riogatás a sajtóban, miszerint a perbe bevonják a Mercedest és az önkormányzatot is. Ráadásul a pert elindító gazdák is nyilatkoztak arról, hogy eszükben sincs az önkormányzatot vagy a Mercedest bevonni a vitájukba. – Mit fog „hozni” a Mercedes-beruházás a városnak? – Ez a legnagyobb projekt Kecskeméten, és jelentősen átalakítja majd a helyi gazdaságot. Már épül a gyár, sőt már kezdik felvenni a dolgozókat is. Az üzem 2500 fősre tervezi a munkavállalói létszámot, de amikor felfut majd a működése, közvetve és közvetlenül közel 7500 embernek fog munkát biztosítani. A beruházás 2011 végére készül el, 2012-ben már meg kell kezdenünk a termelést. A gyár köré folyamatosan települnek azok a cégek, amelyek majd növelik a termeléskapacitást. – Milyen egyéb fontos gazdaságfejlesztő beruházásokat tudhat magáénak Kecskemét? – Számos nagy cég működik nálunk, és a város gazdasága jó állapotban van, mert a válság hatására sem vitték el a termelésüket. Az olyan meghatározó cégek, mint a Phoenix Mecano, a Knorr-Bremse nemcsak megtartották kapacitásukat, hanem fejlesztéseket eszközöltek, illetve terveznek a közeljövőben. Több vállalat bővítette kecskeméti kapacitását (például a Bosal, a

Rösch, a Zarges és a Schaffner), a magyar tulajdonban lévő, kecskeméti Univer pedig Romániából hozta vissza a termelését, és épített új gyártó üzemet. Örvendetes, hogy egyre több vállalat a kecskeméti telephelyét teszi meg központjává. De a város tesz is érte, hogy megtartsa a cégeket: 2007-től folyamatosan csökkentjük az iparűzési adót, 2 százalékról indultunk, és 2011-ben már csak 1,6 százalék lesz. – Mely projektek meghatározóak még a város életében? – Kecskemét életében fontos helyet foglal el a városrehabilitációs program, amelynek az első ütemében, mintegy 2,6 milliárd forint ös�szegben, Kecskemét régi főutcáját, a Rákóczi utat újítjuk fel, ezáltal kibővül a történelmi városközpont. A beruházás a kecskemétiek számára oly kedves piac felújítására és a régi Vasútkert revitalizációjára is lehetőséget teremt. Ezzel párhuzamosan a város egyik hátrányos helyzetű részében szociális városrehabilitáció indul. A szennyvíz- és csapadékvíz-csatorna felújítását célzó projektünknek már a végén tartunk. A 14 milliárd forintos beruházás a város nagy részére és három környező településre is kiterjedt. Kecskeméten közel 40 ezren élnek panelépületekben, így kiemelten támogatjuk a panelfelújításokat. Éves szinten 3 milliárd forint összegben valósulnak meg felújítások, ebből 1 milliárd forint az önkormányzati támogatás. – Milyen út-infrastrukturális fejlesztések történnek? – Az elmúlt években több mint 100 út, utca kapott új, szilárd burkolatot. Éves szinten megközelítőleg 1 milliárd forinttal támogatjuk a lakossági önerős út- és közműépítéseket. Kecskeméten azonban nagy a forgalom, így szükségünk van egy északi elkerülő útszakaszra, amely a 44-es utat összeköti az M5-ös autópályával. Régóta lobbiztunk ezért, és 2010-ben végre elkezdődhet ez a tízmilliárd forintos beruházás. Mivel a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak minősítette a Mercedes-projektet, ehhez kapcsolódóan egy 16 milliárd forintos pályázatot nyújtottunk be a MÁV-val és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel közösen, intermodális csomópont kialakítására. Ha ez nyer, a következő időszakban komoly fejlődés indulhat el a közúti és vasúti infrastruktúrában, amire szükség is lesz, mert a Mercedes gyár körül rendkívül megnövekszik majd a for-

galom, a város pedig elkerülő utak építése nélkül nem bírná ezt elviselni. – Mekkora a munkanélküliség Kecskeméten, és milyen szerepe volt ebben a válságnak? – Kecskeméten általában 8 százalék körül alakul a munkanélküliség, és a válság hatására kisebb mértékben emelkedett, mint az országban. Csak egy nagyobb cég fejezte be a működését, de ez a döntés már a válság előtt is tudott volt. Megfigyelhető még, hogy a cégek a recesszió idején is igyekeztek megőrizni alkalmazottaikat, hiszen a Mercedes rendkívül jelentős számú munkahelyet kínál. A város gazdasága, úgy tűnik, átvészeli a válságot. Az adóbevételekben nem látunk csökkenést, és annak ellenére, hogy folyamatosan csökkentjük a helyi adók mértékét, az elmúlt években a bevételünk összességében mégis mintegy 11-15 százalékkal nőtt. Városunkban az emberek bizakodóak. Kecskemét gyarapodó, erős település, és örvendetes, hogy folyamatosan nő a lakossága. Ha lehet ilyet mondani, egyetlen problémája, hogy nincs egyeteme. Annak ellenére, hogy a Kecskeméti Főiskolának egyre nagyobb a hallgatói létszáma, még mindig jellemző, hogy a fiatalok elmennek továbbtanulni, és aztán nem jönnek vissza szülővárosukba. Ezen is segíteni fog a Mercedes gyár működése, hiszen már most közel kétszázzal többen jelentkeztek a főiskolára. De azért hosszú távon egyetemi várossá kellene válnunk! – Mire büszke a várossal kapcsolatban? – Kecskemét költségvetése pozitív szaldójú, nincs likviditási hitelünk, és emellett komoly fejlesztéseket tudunk folytatni. 6,7 milliárd forintos turisztikai beruházásként saját beruházásban építünk egy termálgyógyfürdőt uszodával. Kiemelt EU-s projektként teljesen megújul a kecskeméti megyei kórház, 11 milliárd forint összegből. Ez a beruházás közel áll a szívemhez, mivel polgármesterré választásom előtt a kórház főigazgatójaként az én irányításommal készültek az első tervek. Büszke vagyok arra, hogy a város érdekében együttműködve dolgoznak a helyi pártok és közéleti személyiségek, így nagyon sok olyan ügyet tudunk véghezvinni, ami e nélkül az összefogás nélkül lehetetlen lenne. Kecskemétet történelmi hagyományai miatt a tolerancia városának tartják – örülök annak, hogy mi, a kései utódok is tartjuk magunkat ehhez.

7

kecskemét projektek

kecskemét projektek

2012-ben kezd a kecskeméti Mercedes gyár 2012-től Kecskeméten gyártják a Mercedes-Benz kompakt gépjárműveinek (a mai A- és B-osztály) következő generációját. A mintegy 800 millió eurós beruházás 2500 közvetlen munkahelyet teremt. 2009. október 16-án megkezdődtek Kecskeméten a Mercedes-Benz magyarországi gyártóüzemé­ nek építési munkái. A gyárban 2012-től a jelenlegi A- és B-osztály – kompakt gépjárművek – következő generációját gyártják. A kecskeméti üzem közös termelési hálózatot képez majd a Daimler AG rastatti (németországi) kompakt gépkocsikat gyártó részlegével. A Daimler AG 2008 októberében írta alá a magyar kormán�nyal a végleges együttműködési szerződést, majd 2009. február-márciusban megvásárolta a több mint 440 hektáros jövőbeli gyárterületet, amely később a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. tulajdonába került. A létesítendő üzem területén 2009. július 1-jén megkezdték az előkészítő építési munkálatokat, az októberi alapkőletétellel pedig elindult a létesítmény első épületének, a fényezőüzemnek az építése, amit 2010 januárjában a karosszériagyártó és az összeszerelő üzemek felépítése követ. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. az építkezés elindításával párhuzamosan megkezdte

8

Balról: Rainer Schmückle, a Mercedes-Benz személygépkocsiüzletágának ügyvezető igazgatója, Dr. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere, valamint Bajnai Gordon miniszterelnök a munkatársak első csoportjának felvételét és képzését is. Az első álláshelyeket az adminisztráció, a humánpolitika, illetve a kontrolling területén töltötték be, továbbá felvették a jövőbeni gyár első műszaki szakembereit, akik megkezdték megfelelő képzési programjukat. Ezzel a beruházással a kecskeméti, új gyárban hosszú távon 2500 munkahely jön létre. A Mercedes-Benz körülbelül 800 millió eurót fektet a magyarországi, új üzembe, amivel egyidejűleg a rastatti gyártóhelyen ugyancsak több százmillió euró nagyságrendű befektetéssel járó bővítést hajt végre. Mivel a cég a jövőben az eddigi kettő helyett négy modellel képviselteti magát a kompaktgépkocsi-szegmensben, felmerült az igény további kapacitásokra, amelyeket a rastatti anyaüzem önmagában már nem képes kielégíteni. „Új, magyarországi üzemünk jelentős mértékben fogja növelni a versenyképességünket a prémium kategóriájú kompakt gépkocsi árérzékeny kategóriájában, ugyanakkor új piacok meghódításához is hozzájárul “ – mondta Rainer Schmückle, a Mercedes-Benz személygépkocsi-üzletágának ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy gazdasági szempontok alapján összességében Kecskemét kínálta a legjobb perspektívát, és a város megfelel azoknak a magas minőségi és mennyiségi követelményeknek, amelyeket a Mercedes-Benz egy sikeres gyártóhelytől elvár.

Új sportuszoda és fedett élményfürdő épül Kecskeméten 2011-re egy 21. századi, a leghidegebb hónapokban is forró karibi hangulatot varázsoló élményfürdő és csúszdapark, valamint – az előbbi közvetlen szomszédságában – egy nemzetközi rendezvények fogadására is kész versenyuszoda épül Kecskeméten. Az új sportuszoda és fedett élményfürdő-együttesen kívül egy wellness-központ is a Széktói Kemping egykori területén felépülő létesítménykomplexum része lesz. Az önkormányzat eddigi legnagyobb saját erős építkezéseként megvalósuló fejlesztés 2009 októberében kezdődött el a volt kemping 3,5 hektáros területén. A beruházás közel 6,5 milliárd forintba kerül, és ezt az összeget az önkormányzat húsz éven keresztül lízingkonstrukcióval törleszti. A mintegy 13,8 ezer négyzetméter alapterületű és 2900 négyzetméternyi vízfelületet magában foglaló létesítménykomplexum a tervek szerint 2011. április 15-én kerül átadásra, és a projekt második ütemében egy szálloda építésére is sor kerül. A komplexum egyik részében a 4150 négyzetméteres sportuszoda kap helyet: 10 pályás 25x50 méteres, mozgatható fallal felszerelt nagymedencével, 16x25 méteres bemelegítő medencével, 5,5x15 méteres, 30 fő egyidejű úszásoktatására alkalmas tanmedencével, valamint előterekkel, kasszával, büfével, ruhatárral, öltözőkkel, fitnesztermekkel, vizesblokkokkal, elsősegélyszobával, úszómesteri üvegkabinnal, továbbá a versenyhez kapcsolódó egyéb helyiségekkel az emeleten. A fejlesztésnek köszönhetően a város élményfürdőjének néhány hónapos nyitva tartása egész évesre bővülhet. A fedett élményfürdő közel hétezer négyzetméter alapterületű lesz, és olyan élményelemekkel egészítik ki, mint a hullámmedence mászófallal, a fejest ugró öböl, a sodrófolyosó, a pezsgőfürdő és csúszdák. Attraktív elemnek szánják a térbe úsztatott „karibi terasz” emelt szintjén épülő panorámamedencét és az alatta lévő, vízeséssel határolt barlangmedencét. A karibi teraszon drinkbár működik majd, amihez szabadtéri tetőterasz fog csatlakozni. A karibi terasz alatt lépcsőzetesen mélyülő padozatú, zárt pihenőhelyiség épül, amelyben hang- és fényhatások segítik az ellazulást. Emellett a családi zóna pancsolóval, kalandmedencével, pihenőszobákkal és relaxációs térrel, továbbá étteremmel, büfével és üzletek sorával várja majd a kikapcsolódni vágyókat. A tervezett wellness-egység két elemből épül fel: a Szauna Világból (gőzfürdő, bioszauna, infraszauna, finn szauna, pezsgőfürdő, hideg vizes merülőfürdő, relaxációs szoba) és a Wellness Kezelőkből (masszázshelyiségek, iszapkezelők, tangentoros kezelő, watsu-medence).

A város intermodális csomópontot alakítana ki Kecskemét önkormányzata tavaly 16 milliárd forintos projektet nyújtott be a Közlekedési Operatív Program keretében, amely egyrészről a helyi tömegközlekedés fejlesztését, másrészről pedig – a Mercedes-beruházáshoz kapcsolódóan – egy intermodális csomópont kialakítását célozza a város pályaudvarán. A program egyik célja, hogy csökkentse a belváros buszforgalmát, ugyanakkor megépítse a közlekedési hálózat szempontjából kritikus, hiányzó útvonalszakaszokat. A tervek között szerepel még 40 darab, korszerű üzemmódú autóbusz beszerzése, modern utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszer bevezetése, valamint 400 darab P+R parkoló kialakítása a pályaudvar sínpályái felett. Az intermodális csomópont több közlekedési forma között teremtene kapcsolatot. Kiszolgálná a helyi, helyközi és távolsági buszok, továbbá azok parkolási igényeit, teljesebb városi kapcsolatot adna a vasúti pályaudvarnak, bekapcsolná a térségi kerékpárút hálózatot a közlekedésbe, erősítené a történeti főtér gyalogos jellegét, és bővítené a szolgáltatási lehetőségeket. Mindezek megvalósításával korszerűvé és közlekedésre alkalmasabbá válhatna Kecskemét tömegközlekedése, ezenkívül képes lenne a Daimler-beruházásból eredő többletforgalom befogadására. Ha a város a pályázatra pozitív visszajelzést kap, úgy a projekt megvalósítása 2011. június 1-jén kezdődne, és egy évig tartana.

Fotó: Komlós József

9

kecskemét projektek

10

beruhá z ás

Megújul a Rákóczi út és a Vasútkert

Infrastruktúra-fejlesztés a szakképzésben

Várhatóan 2010 szeptemberében kezdődik el Kecskemét városrehabilitációs programjának első üteme. A több mint 2,4 milliárd forint összköltségű projekt megvalósításához a város közel 1,6 milliárdnyi pályázati támogatást nyert a Dél-alföldi Operatív Programban. A beruházás keretében teljesen felújítják Kecskemét régi főutcáját, a Rákóczi utat, ami magában foglalja a zöldfelületek és közterületek rehabilitációját is. A program része a régi Vasútkert revitalizációja, ahol futópálya és ifjúsági tér (arénával, vendéglátó- és illemhellyel), továbbá egy gördeszka pálya kerül kialakításra. A Rákóczi úton a középső út megújítása mellett néhány üzlet is átalakul. A város a szabadtéri piac területén egy 62 férőhelyes mélygarázs és a környezetében további felszíni parkolók kialakítását tervezi, ezenkívül sor kerül a megyei bíróság épületének teljes körű külső felújítására is. A városrehabilitációs program befejezését 2011. szeptember 30-ára tervezik.

2009 júniusában a kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében pályázatot nyújtott be a „szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának átalakítására”. A pályázat pozitív elbírálásával a 890 millió forint összköltségű projekt közel 775 millió forint támogatást nyert. A programnak az a célja, hogy megteremtse a hatékony és a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó szakképzési rendszer kialakításához szükséges intézményi struktúra infrastrukturális feltételeit. Ez a TISZK-rendszer keretében a szakképző intézmények infrastruktúrájának fejlesztését, a gyakorlati képzés korszerű technikai feltételeinek megvalósítását, valamint az eszközkihasználtság növekedését is jelenti. A várhatóan 2010 márciusa és 2012 februárja között megvalósuló projekt a TISZK gépészeti szakmacsoportját, a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola rekreáció és egészségfejlesztés szakmacsoportját, a Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola közlekedés szakmacsoportját, a Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola közgazdaságtan szakmacsoportját és a Kodály Iskola zeneművészet szakmacsoportját kívánja fejleszteni.

Együttműködés a dél-alföldi közlekedés fejlesztéséért A dél-alföldi régió közlekedési szempontból igen kedvező elhelyezkedésű: az országot érintő legfontosabb tranzitútvonalakon fekszik, melyek Északnyugat-Európát, Délkelet-Európát és a Közel-Keletet kötik össze. Úthálózatának a minősége azonban rosszabb az országosnál, gondjai vannak a vasúti szárnyvonalaival, és kihasználatlanok a vízi közlekedés lehetőségei is. A régió személyszállítási ágazatában működő vállalkozások, és azok sikerében érdekelt más szervezetek 2009. január 1-jén e gondok megoldására alapították a Dél-alföldi Közlekedésfejlesztési Klasztert (DAKK) – mondta Bősze Attiláné klasztermenedzser. A regionális együttműködési hálózat tagjai a régió kisebb és nagyobb közlekedési vállalatai, valamint néhány tudományos szervezet – köztük a Szegedi Tudományegyetem, amely együttműködő partnerként segíti a munkát. A klaszter létrehozásának céljai között a dél-alföldi közlekedési társaságok fejlesztése és régiós együttműködésük biztosítása, az ágazat versenyképességének fokozása, és a közúti személyszállítás gazdaságosabb és hatékonyabb működtetése szerepelt első helyen. Ezen felül tagságának bővítésére, az akkreditációs cím elnyerésére, újabb pályázati források megszerzésére, a közös szinergiák azonosítására, a legjobb gyakorlatok felkutatására és a leghatékonyabb szervezet kialakítására is törekszik. A DAKK menedzsment-szervezetének kialakítására, működtetésére és fejlesztésére az alapító tagok a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Operatív Program keretében 23 millió forintot nyertek el. A 29 millió forint összköltségű projekt megvalósítása 2009. június 1-jén kezdődött, és egy évig tart. A klasztermenedzsment szervezet jelenleg – DAKK-Divízió néven – a Tisza Volán Zrt. szervezetén belül működik.

A DAKK alapító tagjai: Kkv-k: 3i Kft. New Line Bt. Tisza Volán Taxi Kft. Nagyvállalatok: Tisza Volán Zrt. Kunság Volán Zrt. Körös Volán Zrt. Bács Volán Zrt. Szegedi Közlekedési Kft. Tudományterületek képviselői: DEAK Zrt. (tag) Szegedi Tudományegyetem (együttműködő partner)

www.dakk.hu • [email protected]

Az Alföld-Szeged Kft. a jó csapatmunkának köszönheti a sikereit Az Alföld-Szeged Kft.-t 2000 decemberében 15 millió forintos alaptőkével alapította több élelmiszerkereskedelemben tevékenykedő magánvállalkozó és gazdasági társaság, majd 2005 áprilisában csatlakozott a Reál-hálózathoz. A cég Csongrád és Bács-Kiskun megyében folytat élelmiszer-, vegyi és italáru-, valamint papír- és irodaszer-nagykereskedelmet. A Reál-hálózat Csongrád és Bács-Kiskun megyei régiós központja. A vállalat alaptőkéje az elmúlt kilenc évben több mint tízszeresére nőtt. Jelenleg 66 alkalmazottat foglalkoztat, és míg 2001-ben 1,2 milliárd forintos árbevételt értek el, addig ez 2009-ben már 5 milliárd forintra emelkedett – mondta Ződiné Szakmeiszter Mária gazdasági igazgató. Az Alföld-Szeged Kft. 5 ezer négyzetméteres nagykeres­ke­delmi raktárából 67 Reál és több mint  98 Reálpont boltot, továbbá számos független kereskedőt és vendéglátó egységet lát el rendszeresen áruval – összesen mintegy ezer üzletet –, emellett pedig két kiskereskedelmi boltot is üzemeltet. Két éve Romániában és Szlovákiában is folytat nagykereskedelmi tevékenységet, ami ma már az árbevételének közel a negyedét adja.

„A kft. tevékenységi köre az elmúlt kilenc évben folyamatosan bővült, és úgy gondolom, a jó csapatmunkának köszönhető, hogy eddig még nem tapasztaltunk visszaesést” – hangsúlyozta a gazdasági igazgató. A vállalat 2008 és 2010 között 31 dolgozóját képzi tovább, több mint 16 millió forint értékben. A cég a TÁMOPprogram keretében közel 13 millió forintnyi támogatást nyert a vezetőképzést, az informatikai, nyelvi és működéssel kapcsolatos képzéseket magában foglaló projekthez. Alföld-Szeged Kft. Cím: 6724 Szeged, Kereskedő köz 4. Telefon: 62/558-670 Fax: 62/543-518 E-mail: [email protected] Szeged, Kereskedő köz 4. szám alatti nagykereskedelmi raktárházból 1050 m2 alapterületű raktárrész határozatlan időre kiadó. Irányár: 900 Ft/hó/m2 + áfa. Ugyanitt bérraktározást is vállalunk: 60 Ft/raklap/nap.

11

interjú

interjú

Szeged legfontosabb erőforrása a tudás

„Az ország érdeke is, hogy fejlessze a tudásközpontokat” Az elmúlt évek egyik legsikeresebben pályázó városa, Szeged a helyi erőforrásaira támaszkodik, amelyben központi szerep jut a nemzetközi szinten is elismert tudományegyetemének – tudtuk meg Botka László polgármestertől.

Botka László, Szeged polgármestere

12

– A magyar nagyvárosok közül Szeged lakossága nő a legdinamikusabban. Mi ennek az oka? – 2005-ben még alig voltunk 164 ezren a városban, most pedig hamarosan a 170 ezredik lakosunkat köszönthetjük. Szeged olyan hely, olyan nagyváros, amit még „emberléptékűnek” szokás nevezni, és mára a város dinamizálódása, fejlődése érezhetővé vált a mindenna­ pokban is. A jelenlegi fejlesztések, átalakulások pezsgővé, elevenné tették a közhangulatot. Itt nemcsak élni jó, de jövőt tervezni is érdemes. – Minek köszönheti Szeged, hogy az elmúlt évek egyik legsikeresebben pályázó városa? – Mi nem tettünk mást, mint az adottságainkból kiindulva, a lehetőségeinket fölmérve, a mindenkori helyzetből szerettük volna kihozni a legjobbat. Néhány gondosan kiválasztott cél mentén terveztünk – mint a tudásalapú gazdaság, az infrastruktúra-fejlesztés és az idegenforgalmi centrumszerep –, és erre rendkívül következetesen fűztük föl az egész városépítő stratégiánkat. Szerencsénkre az uniós csatlakozással Magyarországon is felértékelődött a tudásalapú, hozzáadott értékekre épülő gazdaság szerepe. És Szeged ebben nagyon jó! – Milyen változásokat eredményezett a recesszió a város gazdaságában? – Most tulajdonképpen előnyünkre vált, amiért mindig csak kritikát kaptunk. Nevezetesen az, hogy Szeged nem Miskolc vagy Győr, nem „termelő beruházási” bázis, hanem hagyományosan kereskedő- és szolgáltató centrum, tudományos, oktatási fellegvár, idegenforgalmi központ. Nem mondom, hogy ezek az ágazatok nem éreznek meg semmit a válságból, de csoportos létszámleépítés, drámai elbocsátási hullám nálunk nem volt, a munkanélküliségi rátánk pedig nagyjából fele(!) az országos átlagnak. Jól működő közmunkaprogramunk

van, és az is a borúlátókat cáfolja, hogy a város iparűzési adóbevétele most is 1 milliárd forinttal több a vártnál. Mi hetedik éve nagyon tudatosan építkezünk úgy, hogy megmozgassuk, élénkítsük a gazdaságot, hogy mást ne mondjak, hat év alatt két autópályánk lett, fejlesztjük a helyi közlekedési infrastruktúrát, nemrég adtuk át a Dél-Alföld legnagyobb logisztikai bázisát. Az oktatásba, tudományba fektetünk – lassan nem lesz Szegeden olyan iskola, ami nem bővült, újult meg az elmúlt időszakban, és most már igencsak milliárdokban számoljuk az erre költött pénzt. És nemcsak mi, a város! Ugyanezt teszi Szeged egyeteme is, ők is építkeznek – kórházat, sürgősségi centrumot, tudományos, innovációs parkot, központi épületet hoznak létre. Az utóbbi időben csaknem 20 milliárdnyi forrást nyertek minderre. Ha összeszámoljuk a város, az egyetem és a szegedi vállalkozások által nyert uniós pályázati pénzeket, az ezekből megvalósított és folyamatban lévő beruházásokat, összesen olyan 170 milliárddal leszünk, lettünk gazdagabbak. – A Szegedi Tudományegyetemet a világ legjobbjai közé sorolják a nemzetközi felsőoktatási rangsorban. Mennyire szoros az együttműködés a város és az egyetem között? – Szeged legnagyobb munkáltatója a tudományegyetem, 13 karral, több mint 30 ezer hallgatóval és közel hatezer munkatárssal. Az lenne a meglepő – vagy inkább megengedhetetlen –, ha nem a legszorosabb partnerség jellemezné a viszonyunkat. De hogy konkrétabb legyek, az első közös megmozdulásunk a Biopolisz projekt volt, ami újfajta együttműködése szellemi és vállalkozói tőkének a város gesztorságával. Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy a Szegeden született tudományos-innovációs eredmények itt, helyben hasznosuljanak, és befejezzük végre azt az áldatlan gyakorlatot, ami „félkészen” kivitte a szegedi találmányt külföldre, majd néhány (persze, pénzigényes) befejező kísérlet végeztével kész gyógyszerként, vegyszerként méregdrágán meg- vagy inkább vis�szavásárolhattuk. A projekt sikerességét igazolja, hogy a modell segítségével eddig 78 szabadalom, 36 spin-off vállalkozás és 350 új munkahely jött létre. A szoros együttműködés második eredménye az egészségügyi integráció. A szétaprózott forrásokat egyesítve, az egyetemi és városi intézményeket egy kézbe adva működő- és fejlődőképesebb egészségügy jött létre a városban. És az eredmény: még egy nyertes pályázat, új klinika, 265 aktív és 34 intenzív ágy befogadására alkalmas, modern épületben, 11,5 milliárdból akkor, amikor másutt csak ágyszám-csökkenésről hallunk. A város

700 milliós közműfejlesztéssel segíti az építkezést. A harmadik, egyben legnagyobb közös siker pedig a csak „szuperlézerként” emlegetett óriásberuházás, a 200 millió euróból épülő kutatóközpont, amivel Szeged egyértelműen fölkerül majd a világ tudományos térképére. – Milyen főbb projektek vannak folyamatban Szegeden, illetve mik lesznek a közeljövőben? – A fejlesztések terén a legfontosabb feladatunk, hogy orvosoljuk a várost és a régiót eddig jellemező, elképesztő infrastruktúra-deficitet. Ahhoz, hogy Szeged és a régió valóban fejlődni tudjon, szükséges volt például, hogy nemzetközi utakat építsünk a román és szerb határ felé. Az M5-ös a szerb határig 2006-ban elkészült, a most épülő M43-as az új Tisza-híddal Románia irányába, északi elkerülő útként vezeti ki – reményeink szerint idén augusztustól – a városból az egyre elviselhetetlenebb balkáni tranzitforgalmat. Fontos nagyprojektünk a város elektromos közösségi közlekedésének a teljes megújítása, ami szintén uniós pénzből történik. Ennek keretében 5 kilométer új villamospálya épül, új villamosokat és trolikat vásárolunk, de felújítjuk a meglévő villamossín-hálózatot is. A 2012re elkészülő projekt 29,5 milliárd forintba kerül, amelyből 25 milliárd forint az uniós támogatás. Országosan is példaértékű a több éve folyó panelfelújítási programunk. 20,5 milliárd forintból a szegedi panelállomány 75 százaléka, közel húszezer lakás újult meg, és csökkent ezzel a távhő felhasználása. Az elmúlt öt évben megduplázódott a város idegenforgalma, és ezzel bekerültünk az ország tíz legjelentősebb turisztikai központja közé. Szegedről köztudott, hogy fesztiválváros, számos kulturális rendezvénnyel, programmal, gyönyörű épített környezettel, de a világ fejlődésének megfelelően nyitni szerettünk volna a ma oly divatos fürdőkultúra, a wellness irányába is. Egy hónap múlva átadjuk az új gyógy- és élményfürdőt, ami a régió legnagyobb és legmodernebb ilyen létesítménye lesz, 3 hektáros területen, 4400 négyzetméter vízfelülettel és Közép-Európa legmagasabb csúszdatornyával. Ráadásul egy magánbefektetővel közös projektcéggel, olyan konstrukcióban épült, hogy a városnak egy forintjába sem kerül. – Ön a város hét éve sikeres első embere, de a neve többször szóba került országos pozíciók várományosaként, sokan kapacitálták a miniszterelnöki megmérettetésre is… – Igen, sokszor és sokféle megkeresést kaptam, de – teljesítménycentrikus ember lévén –, amíg úgy érzem, hogy több az előttem álló feladat, mint a mögöttem hagyott eredmény, siker, addig Szegeden van dolgom. És most még így érzem...

13

Szeged projektek

Szeged projektek

Több mint húszezer panellakás újult meg Szeged 2002 óta folytatja az országos viszonylatban legsikeresebb panel-felújítási programját, ez időszak alatt összesen közel 20,8 milliárd forintból megújult a város panelállományának 75 százaléka. „Ös�szefoglalva az elmúlt hét év tapasztalatát, elmondható, hogy a megvalósult beruházások pozitív tapasztalatai eloszlatták a kezdeti bizonytalanságot. Ennek eredményeképpen a felújításokat követően

a mintegy 26,5 ezer iparosított technológiával épült lakásból több mint húszezer lakás szépült meg, és nem utolsósorban kedvezőbb energiafelhasználásúvá vált” – mondta Németh István, az IKV Zrt. vezérigazgatója. A nyílászárók kicserélésével, a homlokzat-felújítással és a hőszigeteléssel nemcsak 30-50 százalékkal csökkent a távhő felhasználása a panelokban, de a lakások komfortosabbá is váltak. A folyamatos beruházás összköltségéből a szegedi önkormányzat vissza nem térítendő támogatásként 5,4 milliárd forintot vállalt, az állami támogatás pedig 7,1 milliárd forint volt.

Panelprogram összesítő táblázat Év Épület) Lakás (darab (darab) 2002. 3 102 2003. 4 169 2004. 22 788 2005. 136 5225 2006. 188 7200 2008. 155 5191 2009. 36 1454

Teljes felújítási költség (forint) 21 383 000 46 172 000 300 204 020 3 789 182 127 6 767 270 081 6 758 435 973 3 136 346 118

Társasház saját ereje (forint) 7 760 000 15 478 000 106 374 001 1 280 698 250 2 267 562 625 3 186 693 236 1 291 562 542

Szuperlézer-kutató központ épül Szegeden Az európai szuperlézer-projekt döntőbizottsága úgy határozott, hogy Magyarország Csehországgal és Romániával közös pályázatát támogatja, és ennek részeként egy 200 millió eurós beruházás kerül Szegedre.

14

Az Európai Unió 2015-ig számos tudományos nagyberuházást tervez, a sarkkutató jégtörő hajótól a csillagászati távcsőig. Ezek között egy olyan lézeres központ terve is szerepel, amely a jelenleg Franciaországban és az Egyesült Államokban épülő rendszereknél ezerszer nagyobb fényteljesítményű lesz. Ennek a szuperlézernek adhat otthont Szeged – dőlt el 2009. szeptember végén, amikor bejelentették, hogy az 500 millió eurós projekt döntőbizottsága hazánk Csehországgal és Romániával közös pályázatát támogatja. A döntés értelmében az „Extreme Light Infrastructure” (ELI) projekt 40 százaléka, 200 millió eurónyi (több mint 50 milliárd forint) beruházás Szegedre kerül. A szakemberek úgy vélik, hogy az ELI révén tíz évig Szeged lesz a világ egyik vezető tudományos központja, és számos kísérletet csak itt lehet majd elvégezni. A tervek szerint 120 állandó és 150 vendégkutató dolgozik majd az új központban, és munkájukat további 600 fő fogja segíteni, így a beruházás új munkahelyeket is jelent a városnak. A lézerkutató-intézet tervezési és engedélyezési eljárása nagyjából még egy évig tart, a létesítmény pedig 2011 és 2015 között épül meg. A szegedi projekt költségét a kormány az unió strukturális alapjának forrásaiból, illetve részben az innovációs alapban erre a célra tartalékolt összegből fedezi, továb-

Önkormányzati támogatás (forint) 7 442 000 15 347 000 96 482 121 1 254 249 939 2 249 853 728 1 332 214 169 471 232 800

Állami támogatás (forint) 6 962 000 15 347 000 96 482 121 1 254 249 938 2 249 853 728 2 239 528 568 1 299 791 776

bá garanciát vállalt a központ 25 évig történő üzemeltetésére is. Az első jelentősebb bővítésig tervezett, húszéves üzemidő alatt az üzemeltetési költség évente 50 millió euró lesz. „A lézerközpont lesz a város legfontosabb fejlesztési beruházása a következő években” – mondta Botka László polgármester. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora szerint pedig újabb Nobel-díjat is hozhat a szuperlézer. A beruházás maga is kutatás-fejlesztés eredménye lesz, amelyben a fő feladat, hogy az ELI-kutatók megoldják azt a problémát, miként lehet a szuperlézert létrehozni. A beruházás három nagy tudományos célt fog szolgálni. Egyrészt a beamline-rendszer előállítását, amely (a hagyományos lézerekkel ellentétben) óriási teljesítményével másodpercenként akár tízszer is képes lenne lőni – ez épül Prágában. A fejlesztések másik iránya, hogy a kutatók extrém időtartamokban tudjanak ultrarövid fényimpulzusokat előállítani – ilyen attoszekundumos lézer kerül Szegedre. A harmadik cél a minden eddiginél nagyobb teljesítményű lézerrendszer megépítése. Ennek a fejlesztései 2015-ig mindkét helyszínen zajlanak majd, és az egység a későbbiekben (várhatóan 2018-ban) ott fog épülni, ahol biztatóbbak az előkészítő kísérletek. A nagy teljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásainak vizsgálatára pedig Bukarestben épül egy fotonukleáris kutatóközpont. Az ELI segítségével Szegeden létrejövő kutatási eredményeket közvetlenül lehet majd hasznosítani az izotópgyártásban, az orvosi gyógykezelésekben, a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozásában, a gyógyszerkutatásban, a génszerkezet-vizsgálatokban, az energetikai kutatásokban, a szuperpontos navigációs rendszerek fejlesztésében, a nukleáris hulladékok ártalmatlanításában és a részecskegyorsításban.

Magas szintű kistérségi szolgáltatás A szegedi kistérség 12 társult önkormányzata hatékony és magas színvonalú nevelést-oktatást biztosít kistérségi intézményeiben, és ugyanilyen szolgáltatásra törekszik a szociális ellátás területén is. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulását 2005. január 1-jén azzal a céllal hozta létre a kistérség 12 önkormányzata, hogy közösen hatékonyabban, magasabb színvonalon lássák el az egyes önkormányzati feladatokat, eredményesen pályázzanak a hazai és uniós fejlesztési forrásokra, és hozzájussanak a társulásokat ösztönző, állami normatív támogatásokhoz. A szegedi kistérség mintegy 205 ezer lakost számol, és 2009-ben közel 5,7 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodott. A társult önkormányzatok a közoktatásban és a szociális ellátásban is a hatékonyságra és a színvonal emelésére helyezték a hangsúlyt. „Mivel a kistelepüléseken nem tudták biztosítani azokat a feltételeket, amelyeket a törvények előírnak, úgy lati feladatkörök szempontjából 2009-ben vált teldöntöttek, átadják működtetésre a kistérségnek jessé, amikor is a társult önkormányzatok – kistéra nevelési-oktatási és szociális intézményeiket” ségi illetékességi körrel – létrehozták a kistérség – tudtuk meg Ratkai Imrétől, a Szegedi Kistérség tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabiliTöbbcélú Társulásának ügyvezető igazgatójától. tációs bizottságát. Mint az azóta „kiderült”, ez jó döntés volt, mert A szegedi kistérségi társulás az oktatási rendígy nemcsak az intézmények működnek hatéko- szer keretén belül ma körülbelül 3500 gyereket lát nyabban, hanem csökkentek a települések anya- el, és az „alapon” felül pluszszolgáltatásokat is gi terhei is. nyújt számukra (többek között a nyelvvizsgarend2005 óta működik utazó szakemberhálózat a szer bevezetésével). A kistérségben megvalósult kistérségben, amely ma már teljes körű ellátást ké- közoktatás-szervezési modellt az teszi egyedivé, pes biztosítani a kistérség valamennyi önkormány- hogy a társuláson keresztül az óvodától az érettzati fenntartású intézményének a ségiig nevelő és oktató kistérségi sajátos nevelési igényű gyerekek közoktatási intézményt, valamint a A Szegedi integrációja, a gyógytestnevelés, nevelést és oktatást támogató tela logopédiai ellátás, a nevelési taKistérség Többcélú jes pedagógiai szakszolgálati innácsadás és a továbbtanulási, páTársulásának tagjai: tézményrendszert maguk a társult lyaválasztási tanácsadás területén. önkormányzatok működtetik. A • Dóc A társulás 2007-ben önálló közoktöbbcélú társulás 2009-ben négy • Sándorfalva tatási intézményt alapított, amely iskola felújítására közel egymilliárd tagintézményként átvette hét tele• Szatymaz forint pályázati támogatást nyert el, pülés valamennyi óvodáját és áltaés további százmillió forintot a köz• Algyő lános iskoláját. A rendszer felépítéoktatási intézmények informatikai • Zsombó séhez Szeged is hozzájárult azzal, infrastruktúrájának fejlesztésére. A • Szeged hogy átadta több általános iskola kistérség nevelési-oktatási és szo• Domaszék és egy gimnázium működtetését. ciális ellátó rendszerében össze• Deszk A kistérség fenntartásában műkösen 985 főt alkalmaz, ezenkívül to• Röszke dő közoktatási intézményrendszer vábbi 205 szerződéses orvost fog• Újszentiván az ellátott pedagógiai szakszolgálalkoztat. • Tiszasziget • Kübekháza

15

Szeged projektek

Szeged projektek

2012-re teljesen megújul Szeged villamos- és trolihálózata A 29,5 milliárd forintos beruházás eredményeként modern és környezetbarát elektromos tömegközlekedés jön létre a városban, és elindul az első „zöldvágányos” villamosszakasz az országban. Szeged önkormányzata és a Szegedi Közlekedési Társaság alkotta konzorcium 2008 szeptemberében írta alá a magyar kormánnyal a város elektromos tömegközlekedésének fejlesztését célzó nagyprojekt támogatási szerződését, majd a programot 2009. április elején az unió is jóváhagyta. Így a 29,5 milliárd forint összköltségű fejlesztés 86,4 százalékát az unió kohéziós alapja és a magyar állam vissza nem térítendő támogatásként fedezi, míg a város önkormányzata közel 4 milliárd forint saját forrást biztosít a megvalósításához. „Szeged abban a szerencsés helyzetben van, hogy az összes utazásból magas, 47 százalékos a tömegközlekedési eszközök használatának aránya” – mondta Susányi Tamás, a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a beruházás egyik alapvető célja ennek a kedvező aránynak a fenntartása. Az elektromos tömegközlekedési hálózat komplex fejlesztését célul kitűző nagyprojekt keretében korszerűsödik Szeged jelenlegi 1-es, 3-as és 4-es villamos vonala, és sor kerül egy új, negyedik, a 2-es vonal kiépítésére. 2009 augusztusában kezdődött, és a tervek szerint 2010 októberére készül el az 1-es villamosvonal teljes rekonstrukciója. Az idei évben megújul a 3-as is, 2011-ben pedig az Anna-kúttól a tarjáni Murányi utcáig a 4-est korszerűsítik. Az új 2-es villamos vonal 2010 elejétől

Szegeden belüli utazások megoszlása utazási módonként (Szeged, közlekedéshez kapcsolódó háztartásfelvétel, COWI Mo. Kft. 2009.)

16

épül a Rókusi körúton. Az új villamos jelentősen hozzájárul a környezet megóvásához, mert amellett, hogy nincs károsanyag-kibocsátása, a 2-es, a 83-as és a 83A buszok kiváltásával évente várhatóan több mint 723 tonnával kevesebb szen�nyezőanyag jut majd a Rókusi körút környezetének levegőjébe. Tavaly novemberben elkezdődött a 8-as trolibusz útvonalának meghosszabbítása, 2010 tavaszától már egészen a Klinikákig fog járni, és idén egy új trolibuszvonal, a (10-es buszt kiváltó) 10-es vonal is létesül. Nemcsak Szegeden, de Magyarországon is újdonság lesz, hogy több villamosszakaszon valódi gyepszőnyeget terítenek a sínpárok közé. „A „zöldvágány” nem egyszerűen csak szép látvány, de valóban környezetbarát megoldás is” – hangsúlyozta Susányi Tamás. A füvesített pálya csökkenti az aszfalt hőgyűjtő és -kisugárzó hatását, ráadásul elnyeli a zajt és megköti a port. A hálózatbővítés során eltávolított fákat is pótolják, így a 2-es vonal mentén 425 fát és 1265 cserjét fognak telepíteni. A projekt részeként a szegedi járműpark 9 új, alacsonypadlós villamossal gyarapodik, amelyet a tender nyertese, a lengyel PESA cég szállít, valamint sor kerül tíz új, alacsonypadlós trolibusz beszerzésére is. Korszerűsödnek a műszaki hátteret biztosító járműtelepek, teljesen megújul a tömegközlekedési hálózat áramellátása, ezenkívül modernizálják az utastájékoztatást és a forgalomirányítást is. A hálózat és a kiszolgáló infrastruktúra bővítése, megújítása mellett a program városfejlesztési elemekkel is kiegészül. A tömegközlekedési útvonalakon több, fontos csomópont átépül, műszakilag megújul, és ezeken a helyeken a jövőben, forgalomirányítási szempontból az autókkal szemben a közösségi közlekedés részesül majd előnyben.

Februárban nyit a régió legnagyobb és legmodernebb fürdőkomplexuma A 2008. októberi alapkőletétel óta teljes erővel folyó építkezés eredményeként 2010 februárjától a szegedi Belvárosi-híd újszegedi hídfőjénél, az egykori Ligetfürdő helyén új fürdőkomplexum nyitja meg a kapuit. A Napfényfürdő Aquapolis Szeged egy minőségileg új, a korábbinál nagyobb kapacitású wellness-, gyógy-, élmény- és fürdőszolgáltatást nyújtó létesítmény lesz, ahol (már csecsemőkortól) minden korosztály megtalálhatja a gyógyulás, regenerálódás, szórakozás és a szabad idő aktív eltöltésének módjait. A komplexum mindezek mellett hozzávetőleg még száz embernek közvetlen munkalehetőséget is biztosítani fog. A több mint 6 milliárd forintos fürdőberuházás 3 milliárd forintos ERFA-társfinanszírozással valósul meg. Ennek érdekében Szeged önkormányzata és szakmai befektetőként a hazai legnagyobb magyar tulajdonú szállodavállalat, a Hunguest Hotels Zrt. egy projektcéget hozott létre, a Ligetfürdő Kft.-t. Az új cég 80 százaléka az önkormányzat, 20 százaléka pedig a zrt. tulajdona. A fennmaradó 3 milliárd forintot MFB-hitellel biztosítják, amelyre a Hunguest Hotels Zrt. vállalt készfizető-kezességet. A projekt teljes értéke (a szükséges ingatlanok megvásárlásával, „csendes wellness” építésével és a fürdő melletti szállodafejlesztéssel együtt), meghaladja a 8

milliárd forintot – tudtuk meg Hülvely Istvántól, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatójától. A régió legnagyobb és legmodernebb fürdőjének egész évben nyitva tartó részeit egy időben közel 3000-en vehetik majd igénybe. A medencék vízfelülete összesen mintegy 4400 négyzetméter lesz, és itt fog felépülni Európa leghos�szabb fedett vízi csúszdája. A fejlesztés eredményeként elérhetőek lesznek a korábban szinte teljesen hiányzó wellness-szolgáltatások, és egy 26 ágyas nappali kórházrészleget is magában foglaló, komoly gyógyászati szolgáltató egység áll majd a gyógyulni vágyók rendelkezésére. „Bár kevésbé ismert tény, de a szegedi gyógyvíz nagyon értékes” – hangsúlyozta Hülvely István.

17

Szeged projektek

fejezetek a Régióból

Szegedi Tudományegyetem, a régió világhírű tudásközpontja

A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) a kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) öt nagy területen, az élet-, a környezet-, az anyag- és az informatika-, valamint a mezőgazdaság- és élelmiszer-tudományban a legsikeresebb. Az utóbbi időben 28 szabadalmi bejelentés született az SZTE-n, amelyek közül 16 már nemzetközi fázisba jutott. Idén az ELTE után Szegedre vették föl a legtöbb, mintegy 9200 elsős hallgatót. Mindez Szabó Gábor rektor szerint annak a bizonyítéka, hogy Szegeden egyidejűleg hatékony és minőségi tömegképzés folyik, amit elit szintű mesterképzés és az oktatási piramis csúcsán 19 kiváló doktori iskola egészít ki. A kutatási eredményekre jellemző, hogy például két olyan ígéretes alapvegyületet sikerült előállítani, melyekkel lelassítható az Alzheimer-kór és javíthatók a memóriafunkciók. Emellett az egyetemen világviszonylatban is kiemelkedő színvonalú infomatikai kutatások zajlanak, olyan partnerekkel, mint az IBM, a SUN vagy a Nokia, s itt működik az ország legnagyobb nyíltforrású szoftverfejlesztő központja is. „Az egyetem sikeres pályázatai az egész régió fejlődését és a tudásalapú gazdaság kiépítését is szolgálják egyben” – hangsúlyozta az SZTE rektora. A hazai felsőoktatási intézmények közül a SZTE nyerte el a legnagyobb összeget – együttesen 20,2 milliárd forintot – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eddig lezárult pályázatain. Támogatással jött létre a kooperációs kutatási központ (DEAK). Ez volt az első olyan projekt, amelyben az alapkutatás mellett szervezett formában is megjelent az iparorientált kutatás, többek között az orvosi képalkotás, a kozmetológia, a hulladék-újrahasznosítás területén. A Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpontban (KNRET) egyebek mellett a biogáztermelésre, a bioetanol- és biodízel-előállításra

18

dolgoztak ki új, hatékony eljárásokat. Jellemzője ezeknek a fejlesztéseknek, hogy az ipari partnerek nemcsak a régióból kerülnek ki, hanem az egyetemi kutatócsoportok a K+F+I területén számtalan magyar és külföldi vállalkozással működnek együtt. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programjának (TIOP) keretében a Szegedi Tudományegyetem csaknem 6,5 milliárd forint uniós támogatást nyert az infrastruktúrájának fejlesztésére. A sikeres pályázatnak köszönhetően a 7,7 milliárd forintos beruházással 2011-ig csaknem 17 ezer négyzetméteren épül új egyetemi komplexum, tizenegy épületet pedig felújítanak, és több mint 1600 laboreszközzel is emelik az oktatás színvonalát. Jut a fejlesztési pénzekből a műszaki és a természettudományos képzés erősítésére, az egyetem főépületének felújítására, amely a jövőben Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központként fog működni, továbbá a bajai mérnöki karnak és a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskolának is. Emellett az egyetem füvészkertjének fejlesztéséhez több mint 158 millió forintos támogatásra számítanak az ÚMFT Környezet és Energia Operatív Programjából (KEOP). A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében hét pályázaton összesen 2,6 milliárd forintos támogatáshoz jutott az intézmény. Az egyetem hat kutatócsoportja informatikai, orvosi, gyógyszer- és természettudományos kutatási tevékenységéhez több mint 2 milliárd forintot kapott, míg a Kecskeméti Főiskolával közösen további 500 millió forinthoz jutottak az egyetem tudományos, innovációs és gazdasági lehetőségeinek növelésére. Egy új klinikai tömb kialakítására is pályáztak, és 11,5 milliárd forintot nyertek a megvalósításhoz. Szegeden a 12,3 milliárd forintos beruházás lesz az elmúlt évtizedek legnagyobb egészségügyi fejlesztése.

Továbbépülhet az M43-as autópálya Karácsonyi ajándék gyanánt érkezett a jó hír Brüsszelből, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a Makó és Szeged közötti M43-as autópálya-szakasz építésének támogatási kérelmét. A brüsszeli döntés értelmében a nagyprojekt mintegy 42 milliárd forintos uniós támogatással valósul meg. 2007 és 2013 között a magyar állam és az Európai Unió támogatásával 48,37 milliárd forint jut a dél-alföldi közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Ebből lehetőség nyílik az önkormányzati és állami tulajdonú belterületi, az önkormányzati külterületi közutak, a kerékpárforgalmi úthálózat, a közösségi közlekedés infrastruktúra fejlesztésére, valamint kiemelt projektek formájában az elérhetőség javítására az állami kezelésű közutakon. Az útfejlesztés a Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) legnépszerűbb pályázati lehetőségei közé tartozik. A régióban elsődleges cél a kistérségi központokban, városokban és a megyeszékhelyeken található közintézmények és a munkahelyek megközelítésének javítása. A közutak rossz állapota nemcsak a hozzáférést nehezítette a közszolgáltatásokhoz, hanem hátráltatta a gazdaság növekedését is. 2007-ben például 209 pályázatot nyújtottak be az önkormányzati és állami tulajdonú belterületi, valamint az önkormányzati külterületi közutak fejlesztésére, mindezt több mint 23 milliárd forint forrásigénnyel. Ezek közül 27 projekt (8 Bács-Kiskun, 8 Békés, 11 Csongrád megyei) kapott támogatást. A regionális fejlesztési tanács jóváhagyásával tavaly újabb pályázatot írtak ki az önkormányzati tulajdonú belterületi és az önkormányzati külterületi közutak fejlesztésére, forrás előrehozásával, 3 milliárd forintos kerettel. Erre a kiírásra 75 pályázat érkezett be, amelyek közül 62 (24 Bács-Kiskun, 11 Csongrád, 27 Békés megyei) kapott támogatást. Az így lekötött összeg végül további forrás-előrehozással 5,029 milliárd forint lett. A régió 2007–2008-as akcióterve keretében 7 kiemelt útszakasz, együttesen 4,848 milliárd forintos támogatást kapott. Emellett tavaly a DAOP keretében összesen 52 kilométernyi útszakasz újult meg, több mint 2,2 milliárd forintos költségvetéssel. Felújították a Körösladány–Gyomaendrőd, az Okány–Vésztő, a Bölcsipuszta–Okány, a Kiskőrös–Kecel–Kalocsa és a Kevermes–Med­gyes­ egyháza–Orosháza összekötő utak egyes szakaszait. Ezek a beruházások közvetve és közvetle-

nül mintegy 150 ezer ember közlekedési körülményeiben hoztak érzékelhető javulást. Idén további 44 kilométernyi úton, csaknem 2,4 milliárd forint értékben végzik el a szükséges munkálatokat. Így felújítják Csongrád megyében a Szöreg–Kübekháza– Klárafalva, a Hódmezővásárhely–Földeák–Makó és Szentes–Mindszent–Hódmezővásárhely összekötő út, valamint Bács-Kiskun megyében a Kerekegyháza–Fülöpháza és a Kiskunhalas–Csávoly összekötő út egyes szakaszait. Dél-Alföldön a helyi lakosok és az idelátogató turisták körében is igen kedvelt közlekedési

eszköz a kerékpár. A kerékpárutak fejlesztésére meghirdetett 3,106 milliárd forint forrásra több mint háromszoros volt a túljelentkezés. A beérkezett 77 pályázat közül 21 (6 Békés, 7 Bács-Kiskun, 8 Csongrád megyei) kapott támogatást. A 2009–2010-es akciótervben 1,608 milliárd forintos kerettel újabb pályázatot írtak ki a kerékpárút-hálózat fejlesztésére. Ebből 12 (7 Csongrád, 3 Békés, 2 Bács-Kiskun megyei) kapott támogatást. A keretből a leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek részére elkülönített 308 millió forintból várhatóan 4 projekt részesülhet támogatásban.

19

fejezetek a Régióból

ingatlanpiac

„A fejlesztéspolitikában nincs két Magyarország”

Ujhelyi István, a régió lobbistája Nem titkolja, hogy országgyűlési képviselőként, és most a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként is, a lobbista szerepét tölti be a dél-alföldi régió érdekében. Ujhelyi István már nyolcadik éve képviseli Szegedet és térségét a parlamentben, emellett különböző kormányzati posztokon is számos esetben igyekezett pozitívan befolyásolni a fejlesztési/támogatási döntéseket. Büszke arra, hogy a szegedi kistérség több mint 200 milliárd forint már eldöntött pályázati forrással rendelkezik. „Talán fel sem fogható, hogy a kistérség fejlődése szempontjából milyen óriási jelentősége van ennek” – töpreng el maga is az összeg kimondásakor. „Itthon élek mind a mai napig. Ideköt a családom, a négy gyermekem itt jár iskolába és óvodába, szinte mindenkit ismerek, tudom, hogy mit szeretnének az emberek” – indokolja erős személyes kötődését a régióhoz. Véleménye szerint ugyanakkor a Dél-Alföld sikereiben döntő szerepe van a jó csapatnak. Mind a fejlesztési ügynökségnél, mind pedig az egyes településeken kiváló szakembergárda dolgozik, akik egységesen, sokszor pártállástól függetlenül tudják érvényesíteni a régió érdekeit. A közös munka eredményének tartja, hogy néhány éven belül két autópályát – az M5-öst és az M43-ast – „hoztunk Szeged mellé”. Rendkívülinek minősíti a regionális összefogást a kistérségi iskolák, egészségügyi intézmények felújítása és korszerűsítése szempontjából, és azt is, hogy a mostani, 2007–2013-as európai uniós programozási időszakban, eddig több tízmilliárd forintot nyert fejlesztésre a régió legnagyobb tudásközpontja, a Szegedi Tudományegyetem és Dél-Alföld egészségügyi centrumaként működő szegedi klinikák együttese. Szerinte azok a régiók bizonyulnak sikeresnek, ahol a helyi szakemberek, képviselők és döntéshozók összefogva, együtt harcolnak saját projektjeikért. Így azt, hogy Dél-Alföld kitörési pontnak tekinti a turizmus fejlesztését, csupán kis részben tudja be a saját érdemének. A Nemzeti Turisztikai Bizottság elnökeként úgy véli, hogy ezt a fejlődési irányt a régió adottságai diktálják, és ez magyarázza, hogy arányaiban ebben a régióban különítették el a legtöbb forrást erre a célra.

20

„A turizmus a magyar gazdaság egyik stratégiai ágazata, és ebben a szektorban a nagy verseny miatt elemi érdek a folyamatos fejlesztés” – állítja Ujhelyi István. Sokat küzdött azért, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) lényegesen több forráshoz – 300 milliárd forinthoz – jussanak. Ebből a már lekötött forrás 161,8 milliárd forint. Meggyőződése az Ujhelyi István, is, hogy Magyaror- a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szág csak akkor lehet sikeres, ha a főváros és a Balaton mellett az ország többi térségében is megtalálják azokat a kitörési pontokat, amelyeket érdemes fejleszteni. Dél-Alföld is ezt teszi, és a turisztikai fejlesztések eredményeként lesz munkahely az itt élőknek, adóbevétel pedig az önkormányzatnak és az államnak. Összességében is fontosnak tartja az eddigi fejlesztési munka eredményeinek elismerését, hiszen „ma már nem múlik el nap, hogy az országban valahol ne lenne ünnepélyes alapkőletétel vagy átadás”. Mindez lekötött forrásként 3200 milliárd forintot és 16 500 nyertes projektet jelent. Ahhoz, hogy ezek mind meg is valósuljanak, egyenesben kell tartani a költségvetést, mert a kormány csak így tudja biztosítani az európai uniós forrásokhoz szükséges társfinanszírozást. „Ezért nézek csodálkozva azokra a parlamenti képviselőkre, akik polgármesterként otthon a település új beruházásaival büszkélkednek, az Országgyűlésben pedig minden áron megakadályozni igyekeztek a jövő évi költségvetés elfogadását” – jegyezte meg. Véleménye szerint ahhoz, hogy az ÚMFT hatni tudjon, szükséges az ös�szefogás: „mert a fejlesztéspolitikában nincs két Magyarország”.

„A régióban meg lehet fizetni egy családi házat” A dél-alföldi régióban is a kistelepülések vannak a legnehezebb helyzetben ingatlaneladás szempontjából, a nagyobb városokban pedig a családi házak és az olcsóbb belvárosi lakások iránt érdeklődnek leginkább. 2008-ban Dél-Alföldön 2861 lakást építettek, is. 2009 közepétől az ingatlanok iránti érdeklőmíg 2009 első három negyedévében 1448-at. A dés nagyjából kezdett visszaállni a megszokottrégió három megyéje közül a tavalyi év első ki- ra, az adásvétel viszont már más kérdés: a velenc hónapjában Csongrád megyében épült a vőknek gondot jelent a finanszírozás, és vannak, legtöbb lakás (743 darab), míg Békésben a leg- akik inkább kivárnak, míg az eladóknál még minkevesebb (250 darab). 2009. január 1-jén több dig előfordul túlárazás. A régióra jellemző, hogy mint 594,4 ezer lakást számoltak a régióban, a a kistelepülések ingatlanjai korlátozottan forgalegtöbbet (237,7 ezer darabot) Bács-Kiskun megyében, a legkevesebbet (167,6 Átlagos négyzetméter árak ezer darabot) pedig Békés megyében. a 2009-es eladások alapján (ezer forint) „A dél-alföldi régió ingatlanpiacán is álTelepülés Panellakás Téglalakás Családi ház talánosságban az országos szintű trend Békéscsaba 139,4 170,6 133,9 érvényesül, vagyis a kínálat bőséges, ke107,3 186,8 118,9 reslet pedig lenne ugyan, de a finanszíro- Hódmezővásárhely 162,6 227,6 224 zási problémák sok esetben meghiúsít- Kecskemét 114,3 186,8 137,6 ják a vásárlást, hiszen ma már 20–30–40 Kiskunfélegyháza 137,9 203,8 187,4 százalék önerő is szükséges a lakásvá- Szeged Forrás: Duna House sárláshoz” – mondta Murányi Ákos, a Duna House elemzési vezetője. A régió nagyobb városaiban, településein van forgalom, lomképesek, és sok közöttük a rossz állapotazonban a kistelepülések között nem egy olyan ban lévő. A nagyobb városokban inkább a csaakad, ahol hosszú éveken át egyetlen tranzakció ládi házak iránt érdeklődnek, és a főváros négysem történik, így egy eladó ingatlan piaci árának zetméteráraihoz képest, ezeket itt meg is lehet fia felbecsülése sem a legegyszerűbb feladat. A zetni. Keresettek még a belvárosi, olcsó lakások, román határ környékén az elmúlt időszakban míg a nyolcvanas években épült, nagy alapterüfelbukkant néhány „áttelepülő” vásárló, számuk letű, modernnek nem nevezhető (de drágán kíegyelőre azonban még csekélynek mondható. nált) családi házak nehezen találnak új gazdára. A gazdasági recesszió hatására mindenki ne- A bérleti piac főleg azokban a váro­sokban élénk, hezebben szánja el magát a hosszú távú hitel- ahol felsőoktatási intézmény működik – itt akár felvételre, és ez meglátszik az ingatlanpiacon már 30 ezer forinttól lehet ingatlant bérelni.

21

fejezetek a Régióból

fejezetek a Régióból Interjú

Régiós szinten Békésben a legmagasabb a munkanélküliség

Vergődő építőipar, vegetáló élelmiszeripar

A dél-alföldi régióban Békés megyében mérték a legalacsonyabb foglalkoztatást, míg a legtöbb álláskeresőt Bács-Kiskunban, a legkevesebbet pedig Csongrádban regisztrálták.

A magas agrárkitettség ellenére az országos átlaghoz hasonlóan a Dél-Alföldön is a fuvarozó és az építőipari cégek között a legmagasabb a fizetésképtelenségi eljárások aránya. Az élelmiszeriparban magas a feketegazdaság aránya, és további koncentrációra lehet számítani.                                 Dél-Alföld hagyományosan Magyarország éléskamrájának számít, és mivel komolyabb ipari központja nincs, jóval nagyobb a régió agrárkitettsége is. Bár Szeged jelentős város, ott is csak a feldolgozóipar, azon belül is az élelmiszeripar kap hangsúlyosabb szerepet. Egyéb élelmiszeripari, főképp tej- és húsipari cégeket találunk még Békéscsabán, Orosházán, Szentesen, Kiskunfélegyházán, Szarvason és Gyulán. Válság esetén ugyanakkor ez az agrárkitettség nem mindig jelent hátrányt. Míg a régiós fizetésképtelenségi arányszám (az összes cég száma osztva a fizetésképtelenségi eljárások számával) 4,44 százalék, a mezőgazdaság és az élelmiszeripari cégek 3,79 és 3,7 százalékos értékei jóval alacsonyabbak. Az élelmiszer-fogyasztás nem konjunktúrafüggő – mutat rá Bagyura András, a Coface Hungary   kereskedelmi vezetője, hozzátéve, hogy válság idején az élelmiszerek aránya növekszik leginkább a fogyasztói kosárban. Ugyanakkor a szektor sajátosságai közé tartozik, hogy igen magas a feketegazdaság aránya. A válság következtében nemhogy csökkent volna, inkább nőtt a számla nélküli árucsere-forgalom. A régióban leginkább Románia felé áramlanak feketeforgalomban a termékek. A húsiparban az elmúlt években lezajlott, jelentős koncentráció következtében 3-4 meghatározó csoport kezében összpontosul a termelés jelentős része. A kereskedelmi igazgató szerint egy újabb koncentrálódási hullám várható, ezeket pedig minden valószínűség szerint külföldiek

2008-ban Dél-Alföldön 8,7 százalékos volt a álltak alkalmazásban, mint az előző év azonos munkanélküliségi ráta, 0,9 százalékponttal na- időszakában. gyobb az országos munkanélküliségnél. 2009 A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ harmadik negyedévében már ebben a régió- adatai szerint a régióban 2009. november 20ban is magasabb, 10,8 százalékos munkanélkü- án közel 84,5 ezer álláskeresőt regisztráltak, liséget mértek, ami fél százalékponttal haladta ami lényegesen (25,3 százalékkal) meghaladmeg az országos szintet. A régión belül ekkor ta az egy évvel korábbi értéket. Az emelkedés a legnagyobb Békés megyében (13,9 százalék) mindhárom megyét érintette. 2008 novembere volt a munkanélküliség, majd Bács-Kiskun me- óta legerőteljesebben Bács-Kiskun megyében gye (11,2 százalék) következett, míg a legkisebb (29,7 százalékkal), legkisebb mértékben pedig arányt Csongrád megyében (7,9 százalék) mér- Békés megyében (18,1 százalékkal) nőtt az álték – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal szá- láskeresők száma. Tavaly novemberben a régimaiból. óban nyilvántartott álláskeresők 42 százalékát A tavalyi év második negyedében Bács-Kis- (35,2 ezer főt) Bács-Kiskun megyében, 32 szákun megyében a 15-74 éves korú népességből zalékát (27,2 ezer főt) Békés megyében, míg 26 190 ezer fő volt foglalkoztatott, tízezerrel keve- százalékát (22,1 ezer főt) Csongrád megyében sebb, mint egy évvel korábban. A recesszió ha- regisztrálták. tására a legnagyobb mértékű létszámcsökkeA Manpower Kft. 2010-es első negyedévi előnést az adminisztratív és szolgáltatást támo- rejelzése szerint a Dél-Alföldön is több munkagató tevékenységet (kölcsönzés, munkaerő-pi- adó tervez létszámcsökkentést, mint munkaerőaci szolgáltatás, utazásszervezés stb.) végzők felvételt, ezért -9 százalékos (munkaerő-felvéteszenvedték el. 17 százalékkal dolgoztak keve- li hajlandóságot jelző) mutatóra számítanak. Az sebben ezeken a területeken, mint egy évvel ko- elemzés szerint ez az adat az előző negyedévrábban. Békés megyében (az aktív keresőkön hez viszonyítva stabil munkaerő-piaci helyzetről belül) a foglalkoztatottak száma 126 ezer fő volt, tanúskodik. nyolcezerrel kevesebb, mint egy évvel előtte. A Nyilvántartott álláskeresők száma dél-alföldi régióban eba megyeszékhelyeken 2009 novemberében (fő) ben a megyében mérték a legmagasabb munkaNemenként Kecskemét Békéscsaba Szeged nélküliségi és a legalaFérfi 4893 3393 4425 csonyabb foglalkoztaNő 4723 3245 4210 tási rátát. A legnagyobb Együtt 9616 6638 8635 arányú létszámveszKorcsoportonként tés az ingatlanügyletek 25 év alatti 1644 1063 1368 (-21 százalék) és az épí25--49 éves 5969 4279 5569 tőipar (-17 százalék) te50 éves vagy idősebb 2003 1296 1698 rületén következett be. Iskolai végzettség szerint Csongrád megyében Általános iskolát végzett, ekkor 160 ezer főt fogvagy semmit 3464 1765 2032 lalkoztattak. A legdraszSzakmunkás 3035 2468 2582 tikusabb létszámcsökÉrettségizett 2564 2001 2953 kentésre az építőiparDiplomás 553 404 1068 ban került sor, ahol 2009 Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ első felében csaknem negyedével kevesebben

22

Fizetésképtelenségi eljárások száma, Dél-Alföld (2009 első kilenc hónap) Ágazat Eljárások aránya a bejegyzett cégek arányában Fuvarozás 6,83% Textilipar 6,22% Építőipar 6,10% Turizmus és vendéglátás 5,72% Faipar 5,70% Nagykereskedelem 5,46% Gépjárműipar 5,45% Acél- és fémipar 5,33% Kiskereskedelem 4,64% Nyomdai és kiadói tevékenység 4,56% Mezőgazdaság 3,79% Élelmiszer 3,70% Logisztika 3,31% Gépipar 3,25% Papír- és csomagolóipar 3,17% Vegyipar 2,94% Elektronika és számítástechnikai tevékenység 2,85% Ingatlangazdálkodás 1,30% Régiós átlag 4,06%

vezénylik le, a magyar cégek inkább felvásárlási célpontnak számítanak. A dél-alföldi régió sem képes eltérni az országos tendenciától, miszerint az építőipari (6,1 százalék) és a fuvarozó cégek (6,83 százalék) között történik a legtöbb felszámolás. A szállítmányozás esetében alapvető probléma, hogy a többi régióhoz képest a multik zöldmezős beruházásai alacsony arányúak itt, aminek az az oka, hogy messze van a nyugat-európai központoktól. Az építőiparban gondot jelent a valós kereslet visszaeséRegionális eltérések: eljárások és cégek egyes régiókban se, ami jól látszik a kiadott építési engedé(2009 első kilenc hónap) lyek számának drasztikus csökkenéséből. Régió Eljárások Bejegyzett Eljárások aránya Emellett az építőipari száma cégek a bejegyzett cégek szándékos fel száma cégek arányában duzzasztása – eleve Észak-Alföld 2 745 43 918 6,25% tisztességtelen céllal Észak-Magyarország 1 794 35 920 4,99% való létrehozása – is Dél-Alföld 1 958 44 095 4,44% benne van a statiszKözép-Dunántúl 1 769 43 941 4,03% tikában – véli a szakDél-Dunántúl 1 370 35 625 3,84% ember. Nyugat-Dunántúl 1 452 40 434 3,59% Közép-Magyarország 9 532 283 225 3,37% Országos összes/átlag 20 619 527 158 3,91%

23

Békéscsaba

Békéscsaba

Békéscsaba erősen kötődik a hagyományaihoz Békéscsaba ipara az élelmiszer-feldolgozásban a legerősebb, idegenforgalma is elsősorban a gasztronómiára épül, a jövőben pedig a geotermikus energia felhasználásában is jelentős lépéseket kíván tenni – tudtuk meg Vantara Gyula polgármestertől.

Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere – Mennyire vonzó helyszín Békéscsaba a beruházások szempontjából? – A régión belül speciális a helyzetünk. A három megyeszékhely közül, 64 ezer lakossal, mi vagyunk a legkisebbek – ennek minden előnyével és hátrányával. A város Nagyvárad, Arad, Temesvár, Szeged, Kecskemét, Debrecen közelségét is érzi erősen, és az, hogy két vasútvonal csomópontjában van, korábban jelentős gazdasági erővel bírt. Ezek egyike az Isztambulból Londonba közlekedő Orient expressz vonala, a másik pedig Fiumét és Nagyváradot köti össze. Autópályánk sajnos nincsen, és sok beruházó pontosan a jelenlegi útviszonyok miatt nem jön a városba. Békéscsabának azonban van egy 40-60 személyes gépeket fogadni tudó repülőtere. A megye fontos helyi adottsága, hogy nagyon jók a termőföldjei. A beruházásokkal mi elsősorban a munkahelyteremtést tűztük ki célul – ez még a recesszió előtt elindult. A Budapest Bank call centere ma már 700 embernek nyújt munkát, a Tondach pedig nálunk valósította meg a legnagyobb beruházását, és próbálja továbbvinni a cserépgyártásban az évszázados hagyományokat. Európában az egyik legjobb minőségű agyag

24

található alattunk. A téglacserépgyártás mellett a nyomda- és csomagolóiparban is erősek vagyunk. Sok kis nyomda működik Békéscsabán. Közel tízezer – 5-10 főt foglalkoztató – kisvállalkozó dolgozik a megyeszékhelyen. Békéscsabán a munkavállalói korú népesség közel 8 százaléka munkanélküli. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (8,63 százalék), de Békés megyében ennél magasabb, közel 11 százalékos. Békéscsaba kezd elöregedni, így egyik fő célunk a munkahelyteremtéssel is az, hogy megállítsuk a népességelvándorlást – ami szerencsére az utóbbi időben lassult. Viszonylag olcsó a munkaerő, a képzettséggel azonban nincsen baj. Rugalmas a munkaerőpiac, a regionális munkaerőképző központunk át tudja képezni a szükséges munkaerőt, de a szakközépiskolák és a főiskolák is alkalmazkodnak, ha megjelenik a piacon valamely szakma iránt az igény. Az önkormányzat pedig létrehozott egy munkahely-támogatási alapot, amely személyenként évi 200 ezer forint támogatást jelent. – A dél-alföldi régióban nagyon erősnek számít a turizmus. Békéscsaba mire helyezi a hangsúlyt? – Békéscsaba kötődik a hagyományaihoz. Idegenforgalmunk főleg a gasztronómiára épül, mert itt a megyében élő 5-6 nemzetiségnek ötvöződött a konyhája, amiből nagyon ízletes ételek születtek. Országos hírű májusban a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, a Bor és Grill Fesztivál, és feltétlenül érdemes kiemelni az októberi kolbászfesztivált is. A megyei turisztikai látnivalókat kiegészítő kalandparkban lesz egy „kolbászfalu”, azzal a céllal, hogy ne csak a fesztivál idején kerüljön előtérbe a régió egyik specialitása, a kolbász. Itt megismerkedhetnek a látogatók a kolbászkészítéssel, de lesz néptánc és népművészeti bemutató is. – Miben kiemelkedő még a város? – Kevés szó esik ugyan róla, de erősek vagyunk a zöld energiában. Szentes, Makó, Gyula és Békéscsaba alatt egy nagy geotermikus mező húzódik, és ezt hasznosítani is szeretnénk. Most ké-

szül erről egy tanulmány. Békéscsaba területén nyolc olyan kút van, amely hévízre alapulhat, és ezek között akad olyan is, ahol 98 fokos a víz. Az élelmiszeriparban, úgy tűnik, nem a nagy kombinátoké lesz a jövő, hanem a kisebb, speciális termékeket előállító üzemeké. Az önkormányzat ebben próbál támogatást nyújtani a vállalkozásoknak, mert amiben igazán kiemelkedők vagyunk, az az élelmiszer-feldolgozás. Előbb-utóbb valószínűleg előtérbe kerülnek mindenhol a biotermékek, és ezeket is elsősorban a helyi cégeknek kellene gyártani. A tej-, hús-, gabona-feldolgozás mindig is jónak számított, de a jövőben valószínűleg kisebb méretekben kell majd gondolkodni. Ezeknek az üzemeknek az ellátása pedig már történhetne például termálenergiával, amiben segíteni is tudunk. – Ezenkívül még milyen támogatást nyújtanak a cégeknek? – A kisvállalkozások támogatására létrehoztunk egy 50 millió forintos kerettel bíró programot. A cégek ennek terhére fejleszthetik a technológiájukat, bővíthetik a létszámukat, és ha a cég nettó árbevétele nem éri el az évi egymillió forintot, mentesül az iparűzési adó fizetése alól. Az adók közül pedig csak az idegenforgalmi adót növeltük, és az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérleti díját pedig csökkentettük. – Milyen nagyobb városfejlesztő beruházások történtek mostanában, illetve kezdődnek a jövőben? – Sokat költünk a békéscsabai sportélet fejlesztésére, pályázati támogatással pedig 2008ban felújítottuk a városi kórház épületét, és évente jelentős összeget áldozunk a műszerpark modernizálására is (100-150 millió forintot). A legnagyobb beruházásunk 2010-ben a 17 milliárd forintos szennyvízprogramunk lesz, most folyik a kivitelező kiválasztása. Békéscsaba csatornázottsága jelenleg 60 százalékos, tekintettel azonban arra, hogy ez az ország egyik legmélyebb pontja, fontos, hogy fokozottan óvjuk a talaj alatt lévő vizeket a szennyeződéstől. A jelenlegi szennyvíztisztítónk a hetvenes években épült, így ma már korszerűtlen. A beruházással két-három éven keresztül, 50-70 kilométeres körzetben, közel tízezer főnek biztosítunk munkát – a kevésbé képzett munkaerőknek is. Ez idő alatt egy új szennyvíztisztító és 260 kilométer szennyvízcsatorna épül, természetesen a kapcsolódó műtárgyakkal. A beruházás nagyon lényeges a környezetvédelem és a vízbázis védelme szempontjából. A kétmilliárd forintos belváros-rehabilitáció projektünkben teljes közműfelújítás történik, szintén 2010-ben, korszerűsítjük a közlekedési utakat és csomópontokat, kerékpárutakat építünk, és a parkolási gondokat szintén szeretnénk megoldani. A programban ezenkívül még az épületek rehabilitációja, a főtér teljes megújítása és egy parkolóház építése is szerepel.

25

Békéscsaba projektek

Békéscsaba projektek

Agóra-program: multifunkcionális közösségi központ épül

Békéscsaba jelenleg számos, közel 50 milliárd forint összértékű pályázaton vesz részt, ezeknek egy része azonban még az elbírálás szakaszában van. A már elnyert támogatások segítségével a város mintegy 23-24 milliárd forint értékben valósít meg beruházásokat az elkövetkező években.

Megkezdődik a szennyvízcsatornahálózat kiépítése

26

Békéscsaba önkormányzata már 2001-ben beruházási célként elfogadta a város szennyvíztisztító telepének és csatornahálózatának fejlesztését, uniós támogatást azonban csak 2009 áprilisában nyert el hozzá. A mintegy 17,8 milliárd forint nettó összköltségű programhoz a Kohéziós Alap közel 15 milliárd forint támogatást nyújt. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése a tervek szerint 2010 márciusában kezdődik el, a befejezése pedig 2012. június végére várható. A program a Békéscsaba közigazgatási határán belül lévő, összes olyan lakóövezetet magában foglalja, ahol van ivóvízvezeték, és a lakósűrűség meghaladja az 50 százalékot. A beruházás keretében 215,9 kilométer gravitációs csatorna, 27 kilométer nyomóvezeték, közel kilencezer bekötőcsatorna és 29 átemelő épül, a már meglévő, 37 átemelő pedig felújításra kerül. A város új szennyvíztisztítójának a megépítését és a szennyvíztisztító telep fejlesztését várhatóan 2010 második félévében kezdik el, és az átadásra 2012 második felében kerülhet sor.

Kalandpark

Békéscsaba elnyerte az 1,7 milliárd forint összegű Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében benyújtott Agórapályázatot, amelynek célja: egy multifunkcionális közösségi központ és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek a megteremtése. Az összesen közel kétmilliárd forintos projekt költségvetésének 90 százalékából a belvárosban lévő régi ifjúsági ház helyén új kulturális központot alakítanak ki úgy, hogy a jelenleg is meglévő, ötszintes épület kívül-belül felújításra, átalakításra és bővítésre kerül. A tervek szerint a bontási munka 2010 márciusában, az építkezés pedig májusban kezdődik. A hatezer négyzetméteres, többfunkciós, új közösségi központban modern hang- és fénytechnikával, valamint kiváló akusztikával rendelkező hangverseny- és előadótermet, továbbá egy multifunkcionális termet építenek ki. A beruházást az épület előtt kialakításra kerülő, hangulatos terasz elé bevezetett „élővízcsatorna” teszi majd egyedivé. A projektet 2011. június 30-ig kell majd befejezni.

Megújulna a városközpont A beruházások közül kiemelkedik a belváros rehabilitációja, aminek az első ütemére a pályázati támogatással együtt közel kétmilliárd forintot kíván fordítani a megyeszékhely. A kapcsolódó, a Dél-alföldi Operatív Program keretében benyújtott pályázat jelenleg még elbírálás alatt van. A projekt egyik eredményeként teljesen megújulna Békéscsaba régi, elnéptelenedett főtere, a Szent István tér. Az új térszerkezet alkalmas lenne nyári fesztiválok és rendezvények lebonyolítására, szabadtéri mozi üzemeltetésére, télen pedig korcsolyapálya kialakítására. Restaurálnák a Szent István tér több impozáns épületének – többek között a városháza és a Főtéri Sas Patika – homlokzatát, és a rehabilitáció részeként magánbefektetői tőkéből egy 220 férőhelyes parkolóház is épülne. Az utak és csomópontok átalakításával a belváros közlekedési rendje átláthatóbbá válna, a gépjárműforgalom pedig felgyorsulna. A város a program részeként 3750 négyzetméteren új kerékpárút építését is tervezi. A belváros megújítása növelné a közösségi terek számát, emelné a város imázsát, ráadásul jelentősen elősegítené az idegenforgalom fejlődését is.

A 1,5 milliárd forint összköltségű, kiemelt projekt munkálatai során kitisztítják a megvalósítás helyszínéül szolgáló Parkerdő területét. Ezt követően látványos pihenőhelyek, fogadóépület, szánkózó domb, canopy-pálya, csónakázásra is alkalmas tó és túraútvonalak kerülnek kialakításra. A későbbiekben „kolbászfalu” is épül a park területén, amelynek egy kulturális épület, valamint kolbászkészítő és bemutatóhely is a része lesz. A tervek szerint létrehoznak még egy felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt tartalmas szórakozást ígérő, körülbelül 8 hektáros vidámparkot. A fejlesztés keretén belül megvilágított, akadálymentesített erdei sétaútvonal és megvilágított gyalogtúra útvonal kerül kialakításra. A kalandpark kínálatát háziállat–simogató hely, akadálypálya, erdei kiszolgálóhelyek, pihenőhelyek és a szánkózódomb tetején egy kilátó teszik színesebbé. Az elképzelések szerint sor kerül egy, a park és a város turisztikai célú bemutatására is alkalmas, többfunkciós bemutatótér megépítésére is. A 43 hektárnyi területen megvalósuló beruházás kivitelezési munkái 2010 nyarán kezdődnek el.

27

fejezetek a Régióból

fejezetek a Régióból

Dél-Alföld: az elszántan fejlesztő régió Dél-Alföldön az országos régiós átlagnál nagyobb a fejlesztési szándék. Ennek bizonysága, hogy legalább másfél-kétszeres, de előfordul, hogy több mint három és félszeres az érdeklődés a pályázati lehetőségek iránt. Balogh László, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ) ügyvezető igazgatója szerint ez jó arány. Büszke pályázóik teljesítményére, elszántságára, munkatársai szakmai tudására, erőfeszítéseire, és arra, hogy az általa vezetett ügynökség politikamentesen képes ellátni feladatait.

Balogh László, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója

„A nyertes projektek megvalósításáról, a fejlesztések előrehaladásáról sokat elárul, hogy a konvergencia régiók közül nálunk a legmagasabb, mintegy 26 milliárd forint a kifizetett támogatások összege” – hangsúlyozta a DARFÜ vezetője. A 2007-től indult európai uniós programozási időszakban már a közút-, az iskola-, a gazdaság- és turisztikai fejlesztéseknél rendelkezik a régió megvalósult, lezárt projektekkel. A régió 2007 és 2013 között összességében több mint 208 milliárd forintos kerettel gazdálkodhat a Dél-alföldi Operatív Programban (DAOP). A progra-

mozási időszak kezdetétől mostanáig 19 kiemelt projekt került nevesítésre (több mint 18 milliárd forint értékben), és 52 pályázati kiírást hirdettek meg, együttesen több mint 127 milliárd forintos kerettel. Ezekre 2013 pályázat érkezett be, amelyek együttes támogatási igénye csaknem 186 milliárd forint volt. Eddig a közlekedési és a humán infrastruktúrafejlesztést – az óvodák, iskolák és a közutak felújítását, fejlesztését – támogató konstrukciók voltak a slágerpályázatok. A régió 8,9 milliárd forintos kerettel meghirdetett óvoda- és iskolaprogramjánál összesen 45 milliárd forintnyi támogatást igényeltek a pályázók. A 4,8 milliárd forintos keretű, első közút-felújítási kiírásra beadott, 210 pályázatnál ugyancsak jelentős, összesen több mint 23 milliárd forint volt a támogatási igény. Tekintettel a minden várakozást felülmúló érdeklődésre és a rengeteg jó projektre, ezeknél a konstrukcióknál éltek leginkább – mintegy 20 százalékos mértékben – a forrás-előrehozás lehetőségével. „Nem kívántuk hátrányos helyzetbe hozni azokat, akik valóban jó projekthez kértek támogatást, hogy ismételt pályázatbenyújtásra kényszerüljenek, és így csak egy-másfél éves csúszással tudják elkezdeni projektjük megvalósítását” – érvelt döntésük mellett Balogh László. A forrás-előrehozásnál ugyanakkor ügyeltek arra is, hogy a hétéves keretből mindig maradjon pénz a következő kiírásokra, vagyis az ezután pályázni szándékozók sem kerültek hátrányba. A mostani, 2009–2010-es akciótervben – a válság miatt is – a regionális gazdaságfejlesztés is kiemelt szerephez jutott a régió operatív prog-

Az ÚMFT keretéből a Dél-alföldi régió számára megítélt forrás (millió forint) Fejlesztési terület Ágazati operatív DAOP programok pályázatok Gazdaságfejlesztés 47 577 3 680 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 186 264 16 437 Környezetvédelem 36 207 4 558 Emberi erőforrások fejlesztése 11 597 - Humán infrastruktúra fejlesztése 27 859 15 308 Közigazgatás korszerűsítése 791 - Turisztikai célú fejlesztések - 14 027 Városfejlesztés - 1 743 Összesen 310 295 55 753 Forrás: Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

28

DAOP kiemelt projektek - 4 812 5 778 - - - 3 000 4 609 18 199

Összesen 51 257 207 513 46 543 11 597 43 167 791 17 027 6 352 384 247

A beérkezett pályázatok megoszlása (prioritás szerint, 2007–2008) Meghirdetett Beérkezett pályázatok forrás száma támogatási igénye (millió Ft) (darab) (millió Ft) 1. Regionális gazdaságfejlesztés 5 471 70 6 842 2. Turisztikai célú fejlesztések 18 324 120 24 877 3. Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés 13 951 405 43 869 4. Humán infrastruktúra-fejlesztés 23 785 611 85 930 5. Térségfejlesztési akciók 6 502 48 16 615 5.1. Környezeti értékeink védelme 4 570 61 11 713

Beérkezett igény/ rendelkezésre álló forrás aránya (%) 125,1 135,8 314,5 361,3 255,5 256,3

ramjában. „Az első, 2007–2008-as akciótervhez látja el ezt a feladatot, míg a humán infrastruktúképest ezúttal kétszer annyi forrással segítjük a ra-fejlesztés prioritás felelőse a VÁTI Magyar Rerégió kis- és középvállalkozásait, és válságkeze- gionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. lési intézkedésekként (összesen 7,6 milliárd forin- A közös munka eredményeként eddig a 717 nyertos kerettel) megjelentek a telephely-fejlesztési és tes közül 468 projektre, összesen 66 milliárd forint ipartelepítési támogatási konstrukciók is” – közöl- értékben kötötték meg a támogatási szerződést. te a DARFÜ vezetője. A DARFÜ vezetője örömmel számolt be arról, A jelenlegi kétéves akcióterv közel 82 milliárdos hogy az első kétéves akcióterv meghirdetett keretének 73 milliárd forintos pályázati forrásából pályázataihoz képest immár jobb minőségű 58 milliárd már meghirdetésre került. Idén Dél- pályázatok érkeznek be a 2009–2010-es kiíráAlföldön regionális gazdaságfejlesztési, turisztikai sokra. „A pályázói kultúra fejlődésének segítése és humán területen várhatók új kiírások. 2010-ben szintén fontos feladatunk, hiszen a benyújtott konkrétan a regionális vállalkozásfejlesztési alap- pályázatok 98-99 százalékánál, a projekt előrera, vállalkozásoknak tanácsadói tevékenységre, haladási jelentések és az elszámolások jelentős induló és fejlődő klaszterek támogatására, kísér- részénél még mindig hiánypótlásra van szükség” leti jellegű fejlesztésekre és turisztikai desztináció- – jegyezte meg. A DARFÜ szakmai ügyfélszolgámenedzsment szervezetek és rendszerek létre- latával támogatja a pályázati kiírások iránt érdekhozására lehet pályázni. Szintén rendkívül fontos lődőket. Amennyiben igény merül fel, előzetes a válságkezelés az Új Magyarország Fejlesztési időpont-egyeztetéssel személyes konzultációra Terv komplex programmal támogatott leghátrá- is van lehetőség. Emellett a Kistérségi Koordinyosabb helyzetű kistérségeiben. A bácsalmási, nációs Hálózat a régió 25 kistérségében nyújt jánoshalmi, kisteleki, mezőkovácsházi és sarkadi tanácsadást az Új Magyarország Fejlesztési kistérségek felzárkóztatásának előmozdítására 9 Terv (ÚMFT) ágazati és a DAOP pályázataival milliárd forintot különítettek el a DAOP-ban. kapcsolatban. A DARFÜ a projekt-előrehalaA DARFÜ a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel dási jelentések és az elszámolások szabályos (NFÜ) és a regionális fejlesztési tanáccsal együtt- elkészítését már külön oktatással is segíti, mert működve mindent megtesz azért, hogy pontosan 2010-ben a lezárt fejlesztések számának és a körülhatárolt kiírások meghirdetésével segítsék a kifizetés összegének ugrásszerű növekedésére támogatási igények kielégítését, és a nyertesek- számítanak. nél ösztönözzék a projektvégrehajtás előrehaladását. EnA Dél-alföldi Operatív Program eddigi mérlege nek megfelelően nagy gondot Előirányzott keret 2007–2009-re (milliárd Ft) 177,72 fordítanak a határidőket tartó Meghirdetett pályázatok és nevesített kiemelt pályázatkezelésre, természeprojektek kerete (milliárd Ft) 160,19 tesen, mindig ügyelve az euBeérkezett pályázat (darab) 2013 rópai uniós források szabályos Igényelt támogatás (milliárd Ft) 185,936 felhasználására. A DARFÜ Végleges kötelezettségvállalással rendelkező projekt (darab) 717 köz­reműködő szervezetként Végleges kötelezettségvállalás összege (milliárd Ft) 81,585 a regionális operatív program Megkötött támogatási szerződés (darab) 468 négy – regionális gazdaságMegkötött támogatási szerződések összege (milliárd Ft) 66,75 fejlesztés, a turisztikai célú fejlesztések, közlekedési infrastKifizetett támogatás (milliárd Ft) 26,705 Forrás: Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség ruktúra-fejlesztés, térségfejlesztési akciók – prioritásnál

29

Hódmezővásárhely

Hódmezővásárhely

Nyugodt város, mert tudja, mit akar Hódmezővásárhely keresi a lehetőségeket, megőrzi kulturális sajátosságait és értékeit, a holland városokhoz hasonlóan előtérbe helyezi a gyalogos és kerékpáros közlekedést, és az országban a legalacsonyabb közüzemi szolgáltatási díjakat kéri lakosaitól – tudtuk meg Dr. Lázár János polgármestertől. – Hódmezővásárhely nyerte idén az „év települése” címet. Mivel érdemelte ki a város? – A díj annak elismerése, hogy a város fejlődést, változást akart, és azt meg is valósította. Nehéz időszakon vagyunk túl, de reményeink szerint biztatóbb jövő elé nézünk. Ez a cím minden vásárhelyi közös sikere, amelyet a Magyar Televízió és Dr. Lázár János, a Magyar Turizmus Hódmezővásárhely Zrt. versenyén nyerpolgármestere tük el, de miénk lett az Év Honlapja és a Magyar Szabadidősport Szövetség 2009. évi díja is. E mostani elismerésünk értékét növeli, hogy maguk az emberek szavazhattak saját városukra, sőt más városokból is értékelhettek bennünket. Úgy tűnik, sok tekintetben példát jelentünk más települések számára is. – A közelmúltban milyen főbb beruházások valósultak meg a városban, mik zajlanak jelenleg, illetve terveznek a közeljövőben? – Nálunk a beruházás nem cél, hanem eszköz. Mi a terveinket közösen, sok-sok találkozó után készítjük el. Idén a „Vásárhelyi konzultáció” nevet viselő találkozósorozat a további tervek megalapozásához szolgált javaslatokkal. Nem mindenáron beruházunk, hanem csak azt valósítjuk meg, amit a vásárhelyiek fontosnak tartanak. Eszköze ez a közösség építésének, de a munkahelyteremtésnek, a válság okozta hatá-

30

sok enyhítésének is. Mi nem megszorítunk, hanem növekedni akarunk. A gazdasági válság hatására ugyan néhány ponton át kellett alakítanunk a korábbi terveinket, és a kormányzati döntéshozatal lassúsága sem segített bennünket, de amit saját erőnkből megtehettünk, azt késlekedés nélkül tettük. 2009-ben folytattuk a Tornyai János Kulturális Város­re­habilitációs Programunkat és a Petőfi Művelődési Központ átalakítását. Az Emlékpont Múzeumban új időszaki kiállítótér épül. Hódmezővásárhelyen a kultúra nem díszítés, hanem a mindennapok része. Magyarországon nincs még egy, a hagyományait és intézményeit tekintve hozzánk hasonló, komoly kulturális infrastruktúrával rendelkező város. Ebből a szempontból Hódmezővásárhelyről európai tekintélyű városként beszélhetünk. – És a gazdaságot, a közlekedést érintő beruházások? – Megépült az ipari parkot a 47-es úttal ös�szekötő út, amely gazdasági szempontból óriási előrelépést jelent. Utakat, járdákat, kerékpárutakat újítunk, újítottunk fel, hogy megkönnyítsük a helyiek közlekedését. Ha egyszer ellátogat hozzánk, láthatja, Hódmezővásárhely olyan, mint egy holland város. Sok kerékpáros, sok gyalogos közlekedik nálunk, és mi nekik elsőbbséget biztosítunk számukra a többi járműhasználóval szemben. A közösségi közlekedés fejlesztése érdekében 27 új megálló épült, és 28, mostanra elavultat is sikeresen újítottunk fel. Fontos, hogy a város saját érdekkörbe vonta a városi közszolgáltatók jelentős részét. Így nem csupán a szolgáltatások minőségét sikerült javítanunk, de azok árát is a vásárhelyiek teherbíró képességéhez igazítottuk. Beszédes, hogy ma az országban a legolcsóbbak között van itt a távfűtési, hulladékszállítási, víz- és csatornavagy parkolási díj. Cégeink ráadásul nemcsak

önmaguk eltartására képesek, hanem más feladatokat is támogatni tudnak, ami az egész város számára kedvező. A mi utunk azt bizonyítja, hogy igenis lehet jó gazdája egy közösség a szolgáltató vagyonnak. Fegyelem, szigor, elkötelezettség és szakértelem kell hozzá. Ez Vásárhelyen megvan. Egy dolog persze „hiányzik”: a tolvajszellem. Ezért is gyarapodunk. – Mekkora a munkanélküliség, és mit tesznek ellene? – Miként Magyarországon, ez nálunk is magas. A saját erőnk a túlzott növekedés megállításához volt elegendő. Ebben a súlyos kérdésben semmilyen segítséget nem kaptunk. Még 2007-ben programot indítottunk, hogy a helyi kis- és középvállalkozások új munkahelyeket hozzanak létre. Az összes vásárhelyi székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozás minden új munkahelyért 500 000 Ft egyszeri, vissza nem térítendő támogatást kaphat. A támogatásért cserébe mi csak azt kértük, hogy a munkahelynek 3 évig megmaradjon az új munkavállalókkal kiegészített létszáma. A programot a tavalyi évben közel 140 (!) vállalkozás vette igénybe, így 550 új álláshely jött létre. Ez olyan eredmény, amelyre közösen lehetünk büszkék. Munkahelymegtartó programunk keretében a városban dolgozó nagy kerámiaipari vállalkozásnak nyújtott támogatással 260 álláshelyet sikerült megmentenünk. Ez éppen 260 család boldogulását jelenti. Nem bonyolult ez, csupán akarni és cselekedni kell. – Mit tesz az önkormányzat a befektetés ösztönzése érdekében? – Mi egy erős gazdasági alapon épülő várost, közösséget építünk. Ezért az előttünk álló egykét évben tennivalóink zöme a gazdaság fejlesztését kell és fogja szolgálni. Az erőforrásokat a még hiányzó infrastruktúra kiépítésére, az ipar és mezőgazdaság számára vonzó vállalkozói környezet kialakítására, ezen belül beruházás-ösztönzésre (különösen az alternatív energia területén) és beszállítói láncok, szövetkezetek, klaszterek kialakítására fogjuk koncentrálni. Magam egyébként is azt gondolom, hogy aki csak elszenvedi a válságot, az vesztes lesz. Mi megyünk előre, keressük a lehetőségeket, mert nyertesek akarunk lenni. Márpedig nyertesei minden válságnak, minden változásnak vannak. – Mire büszke a várossal kapcsolatban? – Nekem mindig az a fontos, hogy a vásárhelyiek hogyan élnek, milyen jövőbeni kilátásaik vannak? Ezért fontos például az egészségük. Személy szerint az elmúlt időszak egyik legnagyobb horderejű változásának az Egészséges Vásárhely Programjának kialakítását és bevezetését tartom. Még 2008 elején fogadtuk

el a programot, ami voltaképpen Hódmezővásárhely 10 éves népegészségügyi koncepciója. Céljai egyértelműek: egészségmegőrzés, a népbetegségek megelőzése, és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítása. Eddig több mint húszezer lakost értünk el. A vásárhelyi ember egészsége a jövőnk alapja, ezért teszünk meg mindent a megőrzése érdekében. – A város megkezdte a csatlakozást a „slow” programhoz. – Számukra minden, ami helyi, az fontos. Ez a mozgalom pedig a helyi értékek fontosságára hívja fel a figyelmet. Mi is a slow city? A „nyugodt” városok szövetségét tíz évvel ezelőtt négy olasz kisváros alapította, és mára a világ 16 országának közel 120 városa csatlakozott. Céljuk a városi, regionális környezeti sajátosságok védelme, a helyi kultúrán és tradíciókon alapuló termékek előállításának ösztönzése. A globalizáció hatására ugyanis ezekről mintha kezdenénk megfeledkezni. Támogatjuk a hagyományos termelési eljárásokat, és olyan fejlesztéspolitika koncepciókat alakítunk ki, amelyek elsősorban a közösség igényeihez igazodnak, figyelembe veszik történelmének, kultúrájának sajátosságait. Csak olyan beruházásokat valósítunk meg, amik ezeknek megfelelnek. A koncepció lényege a helyi közösségek erősítése, védelme és ezen keresztül az adott településen élők életminőségének javítása. Ezért döntöttünk úgy, hogy csatlakozunk. – A kultúrának tehát igen meghatározó szerepe van Hódmezővásárhelyen. – Hódmezővásárhely a kultúra városa. Ezt örököltük eleinktől, itt van bennünk a ránk örökített hagyomány. A festészet, az irodalom, a zene, vallásaink és történelmi léptékű cselekedetek határozzák meg gondolkodásunkat. Ha ezeket nem csupán múltbéli emlékeknek tekintjük, hanem a mindennapi élet részének, akkor sokkal gazdagabban és kellemesebb környezetben élhetünk. A tradícióink alakították kedvessé, érdekessé, széppé, rendezetté ezt a várost. És mi ezt értéknek tartjuk. Az elmúlt években, a régió nagyvárosai közül Hódmezővásárhely nagy hangsúlyt helyezett olyan nemzetközi együttműködésekben való részvételre, amelyek további lehetőségeket kínálnak. Ilyen az általunk vezetett CeRamICaprojekt, amiben a város mellett hét másik európai országból 11 partnerszervezet vesz részt. Vásárhely híres kerámiáiról, és e hírnevet mi nemcsak gazdasági, hanem azt segítő kulturális értéknek is tekintjük. Amikor tavaly a városban kiállítottuk Picasso kerámiáit, nem véletlen, hogy több mint húszezren nézték meg. Értő közönség a vásárhelyi!

31

Hódmezővásárhely projektek

Kulturális szempontból is megújul Hódmezővásárhely belvárosa 2010-ben Hódmezővásárhely legfontosabb beruházása a belváros átalakítása lesz, amely elsősorban a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program és a TIOP Agóra-program keretében fog megvalósulni. Az együttesen 2,5 milliárd forintos fejlesztés munkálatai (amihez a város 1,98 milliárd forintos támogatást nyert el) 2011-ben zárulnak. A városközponti részek rendezésével a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program fontos célja – az egységes városkép kialakítása, valamint a korábban – funkciójuknál fogva – viszonylag passzív városi intézmények aktivizálása és bekapcsolása a város életébe, gazdasági vérkeringésébe. Ennek keretében a városi közintézményeket a közoktatás széles körű ismereteket és képességeket fejlesztő terepévé kívánják alakítani. A programhoz szervesen kapcsolódik számos, javarészt magántőkéből megvalósuló fejlesztés, mint például az 1,257 milliárdos költségből épülő, négycsillagos Ginkgo Sas Szálloda, valamint a 18 ezer négyzetméter hasznos alapterületű, mintegy 4 milliárdos beruházással megépülő „Hódudvarház” szolgáltató központ. Míg a városrehabilitációs projekt első ütemében a hangsúly a kulturális–közművelődési létesítmények megújítására és a közterületek revitalizációjára helyeződik, második üteme a szociális városfejlesztést célozná meg. A Szociális Városrehabilitációs Program a Szabadság tér, a Szent István tér, a stadion, a piac, továbbá az itt található lakások, önkormányzati és egyházi intézmények újjáépítését foglalja magában. A város az erről szóló döntést (DAOP2009-5.1.2/C pályázati kiírás kiemelt projektként 699 millió Ft támogatásról) 2010 második felére várja.

A program első ütemének elemei: • Petőfi Sándor Művelődési Központ multifunkcionális közösségi központtá alakítása (TIOP Agóra-program keretében) • Tornyai János Múzeum látogatóbarát és interaktív múzeummá alakítása • Alföldi Galéria látogatóbarát és interaktív kialakítása • Görögkeleti templom felújítása • Dr. Rapcsák András utca kulturális sétánnyá alakítása • Ginkgo Sas Szálloda megépítése (mélygarázzsal és wellness-szolgáltatásokkal) • Hódudvarház megépítése (300 férőhelyes mélygarázzsal) • Üzlethelyiségek homlokzatának felújítása

32

Hódmezővásárhely projektek

Folyamatosan javul a város közlekedési rendszere Csak az elmúlt két évben közel 15 forgalmas út és utca kapott új aszfaltréteget, de már új körforgalmak és jelzőlámpás kereszteződések is segítik a gyors és biztonságos közlekedést. Kiemelkedő a belvárosi és csúcsi városrészeket érintő, jelenleg is zajló fejlesztés, aminek során 6 nagy forgalmat elvezető, egymáshoz kapcsolódó utat szélesítenek, illetve újítanak fel. A beruházásra a város a DAOP keretében 195 millió forintos támogatást nyert, amelyhez 105 millió forint saját forrást használt fel, ezenkívül (szintén saját költségen) mintegy 40 millió forintból kettős körforgalmat épít az utak találkozásánál.

A város nem csak kőből és épületekből áll Hódmezővásárhely oktatási rendszere az elmúlt évek alatt egyedülálló átalakításon esett át: valamennyi közoktatási intézmény újraszervezésével városi szinten valósult meg az oktatási integráció. Az idei év egyik komoly sikere a kompetencia alapú oktatás kiterjesztésére és fejlesztésére nyert TÁMOP 3.1.4. kódszámú, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben” című pályázat, amely kifejezetten a minőségi oktatás elősegítéséhez, a szakmai megújuláshoz, az új módszertan elsajátításához rendel uniós forrást. A program keretében a kulcskompetencia-területek fejlesztésére, oktatási programok és taneszközök bevezetésére, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítására kerül sor. A pályázati program szerves folytatása a város integrációs törekvéseinek és a már korábban benyújtott HEFOP-pályázatoknak. Jelen pályázattal elérhető, hogy a kompetencia alapú oktatás az egész oktatási intézményrendszerben megjelenjen, az óvodától a középiskoláig.

Regionális környezeti nevelőközpont épült

Az összekötő út tehermentesíti a várost 2009 augusztusában került átadásra a Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) keretében megépített, nagy fontosságú útszakasz, amely a hódmezővásárhelyi Ipari Parkot és a 47-es közlekedési főutat köti össze. Hódmezővásárhely önkormányzata a közel 650 millió forintos projektből mintegy százmillió forint önrészt vállalt. A betelepülő Hód-Ipari Park elérhetősége a beruházás előtt csak a városközponton keresztül volt biztosított, ezért az összekötő út nem csupán könnyebb elérhetőséget biztosít az iparterület számára, de egyúttal tehermentesíti a város közlekedését is.

Hódmezővásárhely önkormányzata a 2009. évben közel 140 millió forint összköltségű projekt keretében egy, a korszerű környezeti nevelés igényeinek megfelelő, erdei iskola szintű szolgáltatásokat nyújtó regionális környezeti nevelő központot alakított ki a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén. A beruházás több mint 57 százalékos támogatásban részesült a Norvég Alapból. A megvalósítás során felújították és akadálymentesítették a 19 férőhelyes ifjúsági szállót, klímamérő állomást helyeztek ki (műszerekkel együtt), és kialakítottak egy mesterséges „ártéri botanikus kertet” (Mocsárkert) az Oktatóközpont udvarában, valamint interaktív felülettel az Alföld élőhelyeit bemutató dioráma-kiállítás készült az Oktatóközpontban. Kialakításra került egy 6850 méter hosszú, nyolc állomásból álló „Tiszai tanösvény”, magasles, 11 állomásból álló erdei tornapálya, négy kilométer hosszú vízi tanösvény (amelyhez négy darab, medertérképező radarral felszerelt, villanymotoros motorcsónakot vettek), ezenkívül beszerzésre került 30 darab túrakerékpár is. Az intézményben szakszerűen összeállított oktatási programokkal várják a fiatalokat.

Vezető partner a kerámiaművesség fejlesztésében Hódmezővásárhely 2008 novembere és 2012 novembere között 11 európai várossal és szakmai partnerrel (hét országot képviselve) Magyarországot képviselő, vezető partnerként vesz részt az Európai Unió CeRamICa projektjében. A hosszú távú együttműködés résztvevőinek közös célja, hogy megőrizzék és továbbfejlesszék a kerámiaművességet és a kézműves kismesterségi iparágat Európában. A projektpartnerek annak érdekében fogtak ös�sze, hogy megosszák egymással jól bevált gyakorlataikat, és hogy közösen helyi és regionális fejlesztési stratégiai javaslatokat, és eszközöket alakítsanak ki a szektor támogatására és erősítésére a partnerrégiókban. A javaslatok azt a célt szolgálják, hogy megőrizzék és erősítsék ezt a jelentős európai kulturális örökséget, egyúttal versenyképes húzóágazattá tegyék a helyi gazdaságokban.

33

Hódmezővásárhely projektek Megbízható termékekkel a betonés vasbetongyártásban

Az 1989-ben alapított CSOMIÉP Beton és Meliorációs Termékgyártó Kft. alapvetően mélyépítési, csatornázási, vízrendezési, útépítési és – legújabban – vasútépítési beton-vasbeton szerkezeteket gyárt. A százszázalékos magyar tulajdonú vállalat legfontosabb céljának a megrendelők, vevők megelégedettségét tartja, amit szigorú minőség-ellenőrzéssel és megbízható termékekkel kíván fenntartani. Mészáros Antal ügyvezető igazgató szerint a cég sikere a minőségben, a szakmaiságban és a technológiai fejlesztésekben rejlik – az utóbbira az elmúlt öt évben körülbelül egymilliárd forintot költöttek. A társaság három korszerű betongyárral rendelkezik. Szolgáltatásait úgy bővíti, hogy egyes termékeit nemcsak gyártja és forgalomba hozza, hanem be is építi, vagy eszközeivel együtt bérbe adja. Mészáros Antal büszke arra, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére 2009ben is tudták segíteni a dolgozókat a letelepedésben, ezenkívül támogatják a város kulturális életét, valamint különböző civil szerveződéseit. Mint elmondta, ezek a támogatások azért is nagyon fontosak, mert az a céljuk, hogy a dolgozók Hódmezővásárhelyen maradjanak, itt vegyenek lakást, és itt képzeljék el a jövőjüket. A cég fejlődésének záloga a dolgozók folyamatos fejlődése, munkájukat pedig szakmai elismerések is visszaigazolják – hangsúlyozta az igazgató.

34

A

hazai internetforgalom egyharmada a G enerál M édia oldalain zajlik

Az ország legnagyobb iskolabútor-gyártója K ft.

A Generál Média Kft., a hazai online szórakoztató média legnagyobb magánkézben lévő tagja internetes tartalomszolgáltatással foglalkozik. Portfóliójának változatosságával számos fogyasztói réteg igényeit tudja kielégíteni a különböző oldalain. A cégcsoport 2000 óta van jelen a magyar, illetve a külföldi internetes piacon. Folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően ma a hazai internetforgalom körülbelül egyharmada zajlik az oldalain. Ezek között olyan jól ismert közösségi portálok találhatók, mint a myVIP.com, a jojatek.hu, love.hu, talalka.hu, mellesleg.hu, chat.hu vagy (a leglátogatottabb ingatlankereső oldal) az ingatlanok.hu. „Oldalainkat csak belföldön, közel 90 millió oldalletöltést generálva, 700–800 ezren látogatják naponta” – mondta Holman Endre ügyvezető igazgató. A cég 2006 áprilisában alapította a legnagyobb közösségi oldalát, a myVIP.com-ot, amelynek ma 2,7 millió regisztrált tagja van, és ez napi 600 ezer látogatót és több mint 50 millió oldalletöltést jelent. 2009ben az oldal ismét díjat nyert az Év Honlapja választáson: közösségi oldal kategóriában a közönség és a szakmai zsűri díját is elvihette. A Generál Média Kft. örömére ugyanitt, a kormányzat és települések kategóriában Hódmezővásárhely honlapja kapta a legnagyobb elismerést, amelyet ugyancsak a vállalat készített. A Generál Média Kft. árbevétele 2009-ben meghaladta az egymilliárd forintot. Sikereire még a Microsoft is felfigyelt, és ennek köszönhetően idén egy hosszú távú együttműködés első lépcsőjeként a Messengert beintegrálták a myVIP.com közösségi oldalba.

A közeljövőben már

az űrkutatásban használt technológiával fog ruhákat gyártani az Eurotex K ft.

2010 tavaszától a világon egyedülálló technológiával, nanoezüsttel készült ruhákat gyárt a hódmezővásárhelyi Eurotex Kft. A cég a magyar– orosz tudástranszfert szolgáló vegyesvállalattal, a Nanovo Kft.vel együttműködve saját prémium kollekciójánál alkalmazhatja az orosz kutatók által kifejlesztett – korábban az űrkutatásban használt – nanotechnológiai módszereket. „Az ezüst erős, természetes antibiotikus szer, és hatékonyabb, mint bármely más kémiai fertőtlenítőszer, ezért a nanoezüsttel készült pulóverek tovább maradnak frissek, így ritkábban kell mosni azokat” – mondta Rácz Árpád ügyvezető igazgató. Az új termék gyártása mintegy félmilliárd forintos fejlesztést követően fog elindulni, és várhatóan további száz új munkahelyet teremt majd. A magyar magánszemélyek tulajdonában lévő Eurotex Kft. 23 éve foglalkozik kötött felsőruházati termékek gyártásával, és csak exportra termel. A két cégből álló cégcsoportban száz ember dolgozik, és évente 1,51,8 millió euró exportot bonyolít le, elsősorban Olaszországba és Spanyolországba. Prémium kategóriás gyapjú pulóvereket gyártanak világmárkák részére. A nanoezüsttel készült ruhákkal először az orosz, majd a nyugateurópai prémium termékek piacát szeretnék meghódítani.

Az ASS Bt. magas minőségű, esztétikus, környezetbarát technológiával készült – és nem utolsósorban egészségügyi szempontból is ajánlott bútorokat gyárt Makón. Az ASS Berendezési Rendszerek Ipari Bt. a német tulajdonú ASS cégcsoport tagjaként 1993-ban nyitotta meg gyártóbázisát Makón, ahol mindössze 4050 fővel kezdte meg működését. (Az ASS elnevezést az alapító nevének – Adam Gábor Zoltán ügyvezető Stegner – és az alapítás helyszínének – Stockheim – kezdőbetűi adják.) A vállalat ma közel 330 alkalmazottat foglalkoztat, és 5 milliárd forintot meghaladó éves árbevételével nem csupán a város meghatározó gazdasági szereplőjévé vált, de jelenleg Magyarország legnagyobb iskolabútorés iskolatábla-gyártója – tudtuk meg Gábor Zoltán ügyvezetőtől. Az ASS Bt. évente 200 ezer darab tanulószéket, 100 ezer tanulóasztalt, 30 ezer szekrényt, tízezer kerámiaacél-iskolatáblát és kétezer darab motoros működtetésű betegápolóágyat gyárt. Termékeinek több mint 95 százaléka exportra készül, elsősorban Németországba, de bútorai a cseh, osztrák, angol és holland piacokon is ismertek. Ráadásul abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a válság ellenére töretlenül növekszik a cég hazai értékesítése is. Magyarországon az ASS Bt. gyártja a legtöbb iskolatáblát, iskolaasztalt (beleértve a rajz- és számítógépasztalokat) és kórházi ápolóágyat, ugyanakkor termékei között az irodai, katonai és orvosi bútorok, az előadótermi és kollégiumi berende-

zések szintén megtalálhatók. A hagyományos táblákat rohamos gyorsasággal kezdik felváltani a kerámiaacél- és a fehér táblák (ez utóbbiakra filctollal lehet írni, és szárazon is letörölhetők), valamint az úgynevezett interaktív, digitális rögzítésre alkalmas falitáblák. A Bt. 2000-ben alapított leányvállalata, a kecskeméti székhelyű ASS Magyarország Kft. valamennyi terméket forgalmazza. Az ASS-bútoroknak magasak a minőségi, esztétikai és ergonómiai jellemzőik, emellett környezetbarát technológiával és anyagokból készülnek. A vállalat 36 hónap garanciát vállal a termékeire, és többségük a Magyar Gerincgyógyászati Társaság szakmai ajánlásával kerül forgalomba. „Sajnos sok helyen nem tartják fontosnak a gyermek- és iskolabútorok minőségét, ami visszaköszön a felnőtt nemzedékek egészségügyi ellátási költségeiben” – hangsúlyozta Gábor Zoltán, hozzátéve, hogy mivel a cégük termékeit másolják a leggyakrabban, azt javasolják, hogy az ügyfelek vásárlás előtt kérjenek be összehasonlító termékmintákat, és a kiválasztott minőséget követeljék meg a szállítmány átvételekor is. A cég korszerű technológiák alkalmazásával, állandó fejlesztésekkel és modern, új termékek gyártásával kíván versenyben maradni a nemzetközi piacon. 2007–2008-ban közel 100,4 millió forint uniós támogatással, összesen több mint 600 millió forintot fordítottak az üzem bővítésére és a technológia korszerűsítésére, aminek részeként új kamionrakodó és új üzemcsarnok épült. Ezzel a fedett üzemi terület ötezer négyzetméterrel nőtt, így a gyártócsarnokok teljes területe ma már közel 30 ezer négyzetméter. A termelőkapacitás növelése mellett ugyancsak megtörtént a gyártástechnológia és a logisztika modernizációja, szakembereik tudását pedig folyamatosan bővítik.

ASS Magyarország Kft. H-6000 Kecskemét Irinyi u. 17. • Postacím: H-6001 Kecskemét Pf. 463 Tel/Fax: 76/418-831 • 76/506-529

35

EGYÜTT A JÖVÔ ENERGIÁJÁÉRT

RGIÁNKKAL AZ ÖN JÖVÔJÉÉRT

A MI ENERGIÁNKKAL AZ ÖN JÖVÔJÉÉRT

Az EDF Energia Kft. tevékenysége során folyamatosan törekszik a környezetvédelmi szabályok, folyamatok betartására, így ôrizve meg a jövô generációinak egy élhetô környezetet. A vállalat kiemelten kezeli a fenntartható fejlôdés Vajda Attila,politikáját is, hiszen célja az, hogy saját fejlôdése ne akadálya, www.edfenergia.hu olimpiai bajnok kenus hanem támogatója legyen a környezetnek.

www.edfenergia.hu

ttila, bajnok kenus

Vajda Attila, olimpiai bajnok kenus

www.edfenergia.hu

MI ENERGIÁNKKAL AZ ÖN JÖVÔJÉÉRT