Definíciók jegyzéke a Geológia el adáshoz 2006-2007. II. félév
1. A SZEDIMENTOLÓGIA az üledékek, üledékes k zetek leírásával, osztályozásával, keletkezésük magyarázatával és az üledékes környezetekkel foglalkozó földtudomány. 2. Az ÜLEDÉK a mállás során keletkez különböz mállástermékek (törmelékszemcsék, kolloidok, valódi oldatok) többnyire szállítódás utáni leülepedése, illetve kiválása során létrejöv , általában laza konzisztenciájú képz dmény. 3. A MÁLLÁS a Föld felszínén (legfeljebb néhány 10 méteres mélységig) ható folyamat, melynek során a k zetek fizikailag és kémiailag átalakulnak, az adott felszíni viszonyok között stabillá válnak. 4. Az ÜLEDÉKES K ZET a laza üledékb l a diagenezis során kialakuló szilárd anyag. 5. A DIAGENEZIS mindazon fizikai, kémiai és biológiai változások összessége (a mállást és a metamorfózist kivéve), amelyek az üledékben annak lerakódása után végbemennek. 6. A CEMENTÁCIÓ az a diagenetikus folyamat, amelynek során az üledék pórusai ásványokkal tölt dnek ki, a laza üledékb l szilárd k zet lesz. 7. Az ÜLEDÉKKÉPZ DÉSI KÖRNYEZET sajátos geomorfológiai, fizikai, kémiai jellegekkel és él világgal jellemezhet , ezért sajátos üledékképz dés terület. 8. A FÁCIES a k zet arculata, k zettani (összetétel, szövet, rétegzettség) és
slénytani
tulajdonságainak összessége, melyet az üledékképz dési folyamatok alakítanak ki. 9. FÁCIESEGYÜTTESEKnek nevezzük a genetikus vagy környezeti rokonságban álló folyamatok egymásutánját. 10. Az OSZTÁLYOZOTTSÁG az üledékszemcsék mérettartományára vonatkozó szöveti jellemz . 11. A RÉTEG olyan üledékképz dési egység, amely változatlan környezeti feltételek között rakódott le. 12. A RÉTEGLEMEZ vagy LAMINA a legkisebb makroszkóposan megfigyelhet , milliméteres vastagságú rétegz dés, ami tovább már nem tagolható. 13. A BIOTURBÁCIÓ az üledék inbentosz szervezetek által történ átmozgatása, melynek következtében a lerakódásnál létrejött üledékszerkezet megsemmisül, homogén vagy kaotikus szerkezet jön létre. 14. A deciméteres vagy nagyobb nagyságrend rétegzést PADOSSÁGnak nevezzük.
15. A SZUSZPENZIÓ olyan diszperz rendszer, amelyben szilárd halmazállapotú részecskék vannak szétoszlatva egy folyékony halmazállapotú közegben anélkül, hogy feloldódnának abban. 16. Annak az ellenállásnak a mértékét, amelyet a fluidumrészek a rájuk ható véges sebesség nyíróer kkel szemben kifejtenek, BELS SÚRLÓDÁSnak, VISZKOZITÁSnak nevezzük. 17. A FIZIKAI MÁLLÁS során a k zetek a bennük kialakult bels feszültségek hatására aprózódnak, de kémiai összetételük nem változik meg. 18. A KÉMIAI MÁLLÁS során az instabillá váló k zetalkotó ásványok átalakulnak az adott felszíni viszonyok között termodinamikailag stabil fázisokká úgy, hogy közben megváltozik a rendszer kémiai összetétele. 19. A RITMIKUS RÉTEGZÉS két k zettípus szabályszer
ismétl dését jelenti (ABAB
szukcesszió), függetlenül méretükt l és az általuk képviselt id tartamtól. 20. A GRADÁLT (OSZTÁLYOZOTT) RÉTEGZÉS azt jelenti, hogy a szemcsék egy rétegen belül a nagyság szerint osztályozódott. 21. A KERESZTRÉTEGZÉS esetében a réteglapok és a réteglemezek nem párhuzamosak, metszik egymást, gyakran görbült felületek, a kötegvastagság >6 cm. 22. A KERESZTLEMEZESSÉG esetében a réteglapok és a réteglemezek nem párhuzamosak, metszik egymást, gyakran görbült felületek, a kötegvastagság <6 cm. 23. Azokat az üledékeket, amelyek túlnyomórészt él lények vázelemeib l állnak, (tehát azok fiziológiai m ködésének a termékei) BIOGÉN ÜLEDÉKeknek nevezzük. 24. Azokat az üledékeket, amelyek kémiai reakciók során, oldatokból való kicsapódással keletkeznek, VEGYI ÜLEDÉKeknek nevezzük. 25. Azokat az üledékeket, amelyekben a szerves anyag preferált meg rz dése biztosított SZERVES EREDET ÜLEDÉKeknek (KAUSZTOBIOLIToknak) nevezzük. 26.
Az
üledékben
annak
kompakciója
során
kialakuló
alakváltozásokat
PUHA
DEFORMÁCIÓS SZERKEZETeknek nevezzük. 27. A TERHELÉSES SZERKEZET olyan puha deformációs szerkezet, amely az egymásra települ rétegek eltér mérték kompakciója miatt alakul ki. 28. A VÍZKISZÖKÉSI SZERKEZET olyan puha deformációs szerkezet, amely a kompakció során mozgó pórusfluidumok hatására alakul ki. 29. A CSUSZAMLÁSOS SZERKEZET olyan puha deformációs szerkezet, amely a diagenezis során kialakuló gravitációs instabilitás hatására alakul ki. 30. A TALPJEGYek a rétegek fekv lapján észlelhet üledékes szerkezetek.
31. A MECHANOGLÍFÁk olyan talpjegyek, amelyeket az üledékképz dés során m köd eróziós hatások hoznak létre. Lehetnek áramlásnyomok, vagy tárgynyomok. 32. A BIOGLÍFÁk olyan talpjegyek, amelyeket az üledékben, vagy üledéken él szervezetek élettevékenysége hoz létre. 33. Az egy medr , sok széles, sekély ágból álló, kevéssé kanyargós folyót FONATOS FOLYÓnak nevezzük. 34. Az egy közepes szélesség , aszimmetrikus mélység mederb l álló, nagyon kanyargós folyót MEANDEREZ FOLYÓnak nevezzük. 35. A sok keskeny, mély mederb l álló, kevéssé kanyargós folyót ELÁGAZÓ FOLYÓnak nevezzük. 36.
A
viharesemények
során
átülepített
szemcsékb l
felépül
üledékes
k zetet
TEMPESZTITnek nevezzük. 37. A Hold és a Nap gravitációs hatására kialakuló periodikus tengerszintváltozást ÁRAPÁLYnak nevezzük. 38. A tengerpartnak azt a zónáját, amely a dagály idején is szárazon marad (csupán viharok idején kerül rövid ideig vízborítás alá) SZUPRATIDÁLIS övnek nevezzük. 39. A tengerpartnak azt a zónáját, amely a dagály idején vízborítás alá, apály idején szárazra kerül INTERTIDÁLIS övnek nevezzük. 40. A tengerpartnak azt a zónáját, amely apály idején is vízborítás alatt marad és a hullámbázisig tart, SZUBTIDÁLIS övnek nevezzük. 41. A DELTA általában szárazföldi eredet
törmelékanyagból felépül , folyó építette
partkitüremkedés. 42. A selfek peremén kialakuló, általában kanyonok és gátakkal elválasztott csatornák táplálta, lebenyekb l álló üledékes testet MÉLYTENGERI TÖRMELÉKKÚPnak nevezzük. 43. Azokat az üledékes k zeteket, melyek legalább 90%-ban karbonátásványokból állnak, KARBONÁTOS K ZETeknek nevezzük. 44. Azokat az üledékes k zeteket, melyek legalább 90%-ban CaCO3-ásványokból (kalcitból és/vagy aragonitból) állnak, MÉSZKÖveknek nevezzük. 45. Azokat a finomszemcsés üledékes k zeteket, amelyek sziliciklasztos pélites összetev knek és mésziszapnak a keverékéb l állnak, MÁRGÁknak nevezzük. 46. KALCIRUDITnak nevezzük az uralkodóan 2 mm-nél nagyobb karbonátszemcsékb l felépül mészköveket. 47. KALKARENITnek nevezzük az uralkodóan 1/16 2 mm-es karbonátszemcsékb l felépül mészköveket.
48. KALCILUTITnek nevezzük az uralkodóan <1/16 mm-es karbonátszemcsékb l felépül mészköveket. 49. A >20 µm-es méret , a karbonátos k zetek szövetét meghatározó karbonátásványokat PÁTITnak nevezzük. 50. Az 5 20 µm-es méret , a karbonátos k zetek szövetét meghatározó karbonátásványokat MIKROPÁTITnak nevezzük. 51. A <5 µm-es méret , a karbonátos k zetek szövetét meghatározó karbonátásványokat MIKRITnek nevezzük. 52. BIOKLASZTnak nevezzük a szervezetek áthalmozott mészvázát vagy váztöredékét. 53. PELOIDnak nevezzük a mikritb l álló, gömbölyded, 0,1-1 mm nagyságú, bizonytalan eredet mész anyagú szemcsét. 54. PELLETnek nevezzük a mikritb l álló, gömbölyded, 0,1-1 mm nagyságú, határozott bels szerkezet , sok esetben bels szerkezetet mutató mész anyagú szemcsét, amely általában üledékfaló gerinctelenek ürülékcsomója. 55. OOIDnak nevezzük az olyan 2 mm-nél kisebb gömbölyded szemcsét, amely bels magból és azt koncentrikusan körülvev héjakból áll. A mag általában karbonátszemcse, a héjak kémiai kicsapódással keletkezett sugaras, rostos karbonátból állnak. 56. PIZOIDnak nevezzük az ooidhoz hasonló, de 2 mm-nél nagyobb mész anyagú szemcsét. 57. ONKOIDnak nevezzük a gömbszer , többnyire egyenetlen felszín
mész anyagú
szemcsét, amelyet hullámos kérgek sorozata vesz körül. 58. INTRAKLASZTnak nevezzük a bezáró k zettel csaknem egyid s, részben, vagy teljesen megszilárdult üledék felszakadása és áthalmozása útján létrejött mész anyagú szemcsét. 59. LITOKLASZTnak nevezzük a bezáró k zetnél korábban, a medence más részén képz dött és megszilárdult állapotban áthalmozott, jelent s szállítás után leülepedett nem karbonátos szemcsét. 60. EXTRAKLASZTnak nevezzük a bezáró k zetnél lényegesen korábban, egy korábbi üledékciklusban keletkezett k zetekb l létrejött és áthalmozott mész anyagú szemcsét. 61. Karbonátos RÁMPÁnak hívjuk a kicsi hajlásszög selfet, amely tereplépcs t és peremi felépítményt nem tartalmaz. 62. KARBONÁTPLATFORMnak, vagy PEREMES SELFnek hívjuk a közel sík sekélytengeri övb l, viszonylag meredek (>2°) lejt b l álló kiemelked peremi zátonnyal vagy mészhomok-halmokkal szegélyezett selfet. 63.
SZIGETPLATFORMnak,
vagy
IZOLÁLT
PLATFORMnak
karbonátplatformot, amelyet minden oldalról medence ölel körbe.
hívjuk
az
olyan
64. INTRAPLATFORM MEDENCÉnek, vagy SELFEN BELÜLI MEDENCÉnek nevezzük a szigetplatformot a szomszédos platformoktól elválasztó medencét. 65. HEMIPELÁGITnak hívjuk az olyan medencefácies uralkodóan sekélytengeri eredet
üledékes k zeteket, amelyek
karbonátszemcsékb l állnak és általában számottev
mennyiség terrigén szemcsét is tartalmaznak. 66. PELÁGITnak nevezzük az olyan medencefácies
üledékes k zeteket, amelyek
uralkodóan plankton szervezetek vázaiból felépül szemcsékb l állnak. 67. ALLODAPIKUS MÉSZK nek, vagy KARBONÁTTURBIDITnek nevezzük a zagyárakkal átülepített szemcsékb l álló medencefácies mészkövet. 68. Azt a kritikus telítetlenségi szintet, ahol a vázak oldódása hirtelen felgyorsul, LIZOKLINnak nevezzük. 69. KOMPENZÁCIÓS SZINTnek azt a vízmélységet nevezzük, amely alatt az üledékek a visszaoldódás miatt karbonátmentesek.
This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only. This page will not be added after purchasing Win2PDF.
