DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR
SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA felsőoktatási szakképzés TÁJÉKOZTATÓ 2015.
Tisztelt Hallgató! Engedje meg, hogy elsőként köszönthessem Önt egyetemünk képviseletében a Debreceni Egyetem Szociális munka felsőoktatási szakképzés hallgatójaként. A Debreceni Egyetem egy sikeres, nagy hírű intézmény, melyet a Kormány ez évben kiemelt felsőoktatási intézményként ismert el. A színvonalas tudományos, kutatói, tehetséggondozó és oktató tevékenység végzéséért 1400 oktató felel az Egyetem 15 karán, 63 alapképzési szakján, 74 mesterképzésén, 4 osztatlan képzésén és 14 felsőoktatási szakképzésén. A 2013/2014-es tanulmányi évben mintegy 31 ezer hallgató folytatja tanulmányait Egyetemünkön. 1990 óta három karon tanulnak hallgatóink szociális és társadalomtudományi képzési területen alap és mesterképzésekben. A több mint két évtized munkájának tudományos eredményei, gyakorlati tapasztalati biztosítják a felsőoktatási szakképzés magas színvonalát. A Szociális munka felsőoktatási szakképzés kérelmét a hivatalos minősítő testületek az elsők között fogadták el, így nyílik lehetőségünk már az első tanulmányi évben a szakképzést indítani minkét szakirányon. A felsőoktatási szakképzés célja alapvetően olyan gyakorlati szakemberek képzése, akik szakterületükön a kompetenciáiba illeszkedő feladatokat képesek önállóan, vagy magasabb képzettségű szakember irányítása mellett hatékonyan elvégezni. A szakképzés szervezése során két nagyon fontos elvet veszünk figyelembe. -
Az első mindenek előtt, hogy olyan szakképzettséget szerezhessenek hallgatóink, mely megállja az idő, a gyakorlat és a munkaerőpiac próbáját, tehát a megszerzett készségeket és tudást a munkaerőpiacon hatékonyan lehessen felhasználni. Ennek érdekében a képzés a valós helyzetekre, problémákra, a szakma kihívásaira reagálva készíti fel hallgatóit, magas gyakorlati óraszámok mellett.
-
A második cél annak elérése, hogy a szakképzésben résztvevő hallgatók szándékaik szerint képesek legyenek a felsőoktatás alapképzéseibe, besorolási szakjaira bejutni és tanulmányaikat tovább tudják folytatni, hogy ezáltal is javuljon munkaerőpiaci pozíciójuk.
Jelen tájékoztató a szakképzés fő jellemzőit mutatja be Önnek. Azt kérem hallgatóinktól, hogy a szakképzési tájékoztatót és egyéb kiadványainkat gondosan tanulmányozzák át, ismerkedjenek meg velük, így tanulmányaikat egy ismert világban kezdhetik el. Kívánom Önnek kedves Hallgató, hogy kitűzött céljait – amiért az intézményünket választotta – maradéktalanul és sikeresen valósítsa meg. Sok sikert, eredményes tanulmányokat, jó erőt, egészséget kívánok.
Dr. Fábián Gergely Tanszékvezető, főiskolai tanár szakfelelős
Felsőoktatási szakképzés megjelölése:
Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés
Indított szakirányok:
Ifjúságsegítő Szociális munka
Képzési terület:
Társadalomtudomány Ifjúságsegítő szakirányon további képzési területek: pedagógusképzés, bölcsészettudomány
Besorolási szak:
szociális munka, szociálpedagógia Ifjúságsegítő szakirányon további besorolási szak: óvodapedagógus, tanító, andragógus, pedagógus
Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Szakfelelős neve:
Felsőoktatási szakképzés teljes idejű (nappali), részidejű (levelező) Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Dr. Fábián Gergely
Képzési helyek:
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Debrecen Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Nyíregyháza Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar Hajdúböszörmény
Képzési idő: Az oklevélhez szükséges kreditek száma:
4 félév 120 kredit.
Összes kontaktóra száma: Szociális munka asszisztens szakirányon Ifjúságsegítő asszisztens szakirányon
teljes idejű képzésben: 1514 óra részidős képzésben: 595 óra. teljes idejű képzésben 1568 óra részidős képzésben 600 óra.
Szakmai gyakorlat ideje, kredit értéke, jellege: Teljes idejű képzésben 560 óra, részidős képzésben 240 óra 30 kredit értékű összefüggő szakmai gyakorlat.
A szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei a 39/2012 (XI. 12.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete alapján: SZOCIÁLIS MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS 1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés (Social and Youth Work at ISCED level 5)
2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése: - szakképzettségek: - felsőfokú szociális munkás asszisztens - felsőfokú ifjúságsegítő asszisztens - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: - Social Work Assistant - Youth Work Assistant - választható szakirányok: szociális munka (Social Work), ifjúságsegítő (Youth Work) 3. Képzési terület: társadalomtudomány; ifjúságsegítő szakirányon további képzési terület: pedagógusképzés, bölcsészettudomány; Képzési ág: szociális, ifjúságsegítő szakirányon további képzési ág: óvodapedagógus, tanító; pedagógia és pszichológia; Besorolási alapképzési szak: szociális munka, szociálpedagógia; ifjúságsegítő szakirányon további besorolási szak: óvodapedagógus, tanító, andragógia, pedagógia; A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök): szociális munka szakirányon 3221 Irodai szakmai irányító, felügyelő 3511 Szociális segítő 3512 Nevelőszülő, főállású anya 3520 Munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző 3639 Egyéb máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgáltatás ügyintézője ifjúságsegítő szakirányon 2499 Egyéb szakképzett oktató, nevelő 3515 Ifjúságsegítő 3410 Oktatási asszisztens 3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású 3910 Egyéb ügyintéző 4. A képzési idő félévekben: 4 félév A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit - az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 55%–45%; - az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra. Részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét; - a besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma: legalább 90 kredit; - a képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit. 5. A különböző képzési formák megszervezésére vonatkozó egyéb követelmények: Részidős képzésben a tanóra száma a teljes idejű képzés óraszámának legalább 30%-a. 6. A felsőoktatási szakképzés célja: A felsőoktatási szakképzés célja olyan szociális és ifjúsági szakemberek képzése, akik szakirányú felsőfokú végzettségű szakemberek irányítása mellett részfeladatok vállalására képesek. A végzettek részt vesznek az alapvető emberi jogokon, a társadalmi igazságosságon alapuló, korszerű szociális munkában. Önismeretet és alapkészségeket szereznek a szociális munka alapértékeinek gyakorlati megvalósításához. Ismerik és használják a szakmában alapvető, releváns információforrásokat és az adminisztrációt. Megfelelő szociológiai, társadalompolitikai, pszichológiai, jogi, pedagógiai ismeretek birtokában képesek diplomás szakember felügyelete mellett az emberek szociális és mentális problémáit kezelni. Képesek az érintettekkel és egyéb szakemberekkel
együttműködésben fejlesztő-segítő beavatkozásra, közösségi aktivitás generálására, helyi társadalom szerepvállalásának elősegítésére, különböző társadalmi csoportok együttműködésének „facilitálására”. 7. A képzésben elsajátítandó kompetenciák a) megszerezhető tudás, ismeret, tapasztalat: szociális munka szakirányon - a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges társadalomismereti, pszichológiai, szociálpolitikai, jogi, igazgatási és pedagógiai felkészültség; - a szociális ágazatban működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, működésének és jellemzőinek ismerete; - a különböző társadalmi csoportok (pl. vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó ismeretek - tájékozottság az alapvető emberi szükségletek, a szociális problémák és az ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek területén; - a szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatása; - tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában; - felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában, amelyek a szociális alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali szociális adminisztrációban részfeladatként jelen vannak; - jártasság a korszerű informatikai technikákban; - felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (önismeret, kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia); - felkészültség a személyközi viszonyokban általánosan elfogadott normák, szabályok valamint a Szociális munka Etikai kódexében megfogalmazottak alkalmazására; ifjúságsegítő szakirányon - az ifjúságüggyel összefüggő folyamatokban, fejlesztő beavatkozásokban, programokban, projektekben való együttműködés, feladatvállalás; - a környezetében, mindennapos tevékenységében megjelenő emberi jogi vonatkozású kihívások felismerése, az emberi jogok képviseletére és védelmezésére való felkészültség; - a civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, működésének és jellemzőinek ismerete; - a különböző társadalmi csoportok (pl. vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó ismeretek a szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdő fiatalok támogatása; - a gyermek- és ifjúsági munkával, az önkéntességgel foglalkozó intézmények közötti eligazodási képesség; - az ifjúsági folyamatok generálása, az ifjúság érzékenyítése, a fiatalok önkifejezési törekvéseinek támogatása; - az ifjúsági munka módszereinek, eljárásainak alkalmazása; - ifjúsági programok, rendezvények szervezése; - az aktuális infokommunikációs technológiák (népszerű online és mobiltechnológiai alkalmazások) használata; - a nem-formális tanulási környezetben alkalmazott módszerek használata; - saját tanulási folyamatának önálló, hatékony irányítása; b) jártasság, képesség: szociális munka szakirányon - szociális szolgáltatásokat nyújtó illetve azokkal kapcsolatban álló intézményekben a szociális munka részfeladatainak ellátására; - szociális területeken megjelenő adminisztratív feladatok végzésére; - fejlesztésekben, innovációban folytatott adminisztratív tevékenységekre;
-
intézményi, valamint egyéni, családi, csoportos és közösségi munkában szervezési, megvalósítási részfeladatok ellátására;
ifjúságsegítő szakirányon - a gyermek és ifjúsági korosztály körében fejlesztő, támogató, segítő tevékenység végzésére szociális, közművelődési és pedagógiai területen; - a szociális segítés alapfeladatainak ellátására a rászoruló fiatalok körében; - információs és tájékoztató, tanácsadó tevékenység végzésére, ifjúsági szolgáltatás nyújtására; - a fiatalok társadalmi részvételének, közösségi aktivitásának serkentésére; - a gyermekek és fiatalok öntevékenységének, érdek- és jogérvényesítő tevékenységének elősegítésére; - a gyermekeket és a fiatalokat célzó szolgáltatások együttműködésének kialakításában, fejlesztésében való közreműködésre; - az ifjúsági munkával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs tevékenység ellátására. 8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei: - valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit; - a képzési terület(ek) szerinti közös modul: 21 kredit, amelyből az adott képzési ág szerinti közös modul: 6 kredit; - a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit és a szakirány szerinti modul: 57 kredit. 9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei: A szakmai gyakorlat a negyedik félévben végzett gyakorlat, a felsőoktatási intézmény kijelölése alapján végezhető: szociális munka szakirányon különösen a szociális alapszolgáltatás, a szociális szakellátás intézményeiben; a gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás intézményeiben; szociális területen működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinél; munkaerő-piaci szolgáltatással foglalkozó szervezeteknél, intézményeknél; szociális igazgatás intézményeinél;
ifjúságsegítő szakirányon a települési önkormányzatoknál, kistérségi integrált közösségi és szolgáltató tereknél (IKTSZ), ifjúsági információs és tanácsadó irodáknál, közművelődési/oktatási intézményekben, ifjúsági vagy ifjúsággal foglalkozó szervezeteknél. Záróvizsga: A záróvizsga célja: A hallgató a szociális munka és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzésben végzett tanulmányait a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követően záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga a szakképzettség megszerzéséhez szükséges tudás (szakmai készségek, kompetenciák) ellenőrzése és értékelése, melynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. Záróvizsgára bocsátás feltételei: A hallgató záróvizsgára bocsátható, ha teljesítette a szakképzés képzési és kimeneteli követelményiben meghatározott követelményeket és abszolutóriumot (végbizonyítványt) szerzett.
A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató az összefüggő szakmai gyakorlaton szerzett tapasztalatai alapján egy elfogadott záró dolgozatot (esettanulmányt) készítsen el, melynek terjedelme meghaladja a 4000 karaktert. A dolgozat fő részei szociális munka asszisztens szakirányon: eset és probléma bemutatása, értelmezése, az esettel kapcsolatba került szolgáltató(k), intézménye(k) bemutatása, szolgáltatásaik, feladataik elemzése, az esettel kapcsolatos feladatok, illetve a segítségnyújtás módjának bemutatása, különös tekintettel a szociális munka asszisztens feladatkörére és kompetenciáira. A dolgozat fő részei ifjúságsegítő asszisztens szakirányon: a program társadalmi környezetének, céljának bemutatása, a területen működő szervezetek bemutatása, együttműködésük jellemzése, az ifjúsági munka célcsoportjának bemutatása, jellemzése, speciális szükségeleik ismertetése, a célcsoport számára elérhető programok, szolgáltatások bemutatása, a elemzésre szánt program bemutatása, feladatainak elemzése, a segítő munka módszereinek bemutatása különös tekintettel az ifjúságsegítő asszisztens feladataira és kompetenciáira. Elfogadott dolgozatnak a dolgozat akkor tekinthető, ha a hallgató témavezetője (tutora) elfogadta és legalább elégségesre értékelte a dolgozatot. A záróvizsga formája: A szociális és ifjúsági munka szakképzésben a hallgatók komplex szóbeli záróvizsgát tesznek, melynek részei a beadott záró dolgozat (esettanulmány) megvédése, valamint elméleti vizsga a szakiránynak megfelelő szakmai ismeretekből. A záró dolgozat (esettanulmány) tartalmi és formai elvárásait, valamint a záróvizsga témaköreit a képző a hivatalosan megjelenő szakképzési tájékoztatóban teszi közzé a hallgatók számára. A záróvizsga során számonkérésre kerülő ismeretek köre: szociális munka szakirányon Az eset bemutatásával és elemzésével kapcsolatban: - a probléma értelmezése az alapvető emberi szükségletek, a szociális problémák és az ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek összefüggésében; - a személyközi viszonyokban általánosan elfogadott normák, szabályok valamint a Szociális Munka Etikai Kódexében megfogalmazottak ismerete és esettel kapcsolatos alkalmazása; - a különböző társadalmi csoportok (pl. vallási, etnikai) kultúrájának ismerete és tiszteletben tartása. A segítő munka és a szociális munka asszisztens feladatainak elemzésével kapcsolatban: - az állami, a civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, működésének és jellemzőinek ismerete, az esettel kapcsolatos szolgáltatások köre; - a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatásának módja és lehetőségei, a szociális munka asszisztens feladatai; - az esettel kapcsolatos adminisztrációs feladatok valamint az egyéb intézményi adminisztráció feladatainak ismerete; - a szociális munka asszisztens esettel kapcsolatos információ gyűjtési és feldolgozási feladatainak ismerete; - az esettel, valamint a szolgáltató intézménnyel kapcsolatos fejlesztések, innovatív programok ismertetése, adminisztrációjukkal kapcsolatos feladatok ismerete;
-
az esettel kapcsolatos szolgáltatások bemutatása, valamint az egyéni, családi, csoportos és közösségi munka módszerek alkalmazásával kapcsolatos részfeladatok ellátása, és annak ismertetése.
ifjúságsegítő szakirányon Az ifjúságsegítő munkához kapcsolódó program, projekt, vagy szolgáltatás komplex bemutatásával és elemzésével kapcsolatban: - a programmal összefüggő állami, civil, nonprofit és egyházi szektor szolgáltatásainak, szervezeteinek, működésének, együttműködésének és jellemzőinek ismerete; - a szolgáltatást igénybe vevők problémáinak elemzése, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdő fiatalok támogatásának ismerete; - a célcsoport bemutatása, speciális jellemzőik ismerete, a körükben végzett ifjúsági folyamatok segítésének, valamint az ifjúsági munka módszereinek, eljárásainak ismerete; - a programmal kapcsolatos nem formális tanulási környezetben alkalmazott módszerek és az infokommunikációs technológiák lehetőségeinek ismerete; - az ifjúságsegítő asszisztens információs és tájékoztató, tanácsadó tevékenységének ismerete - a korosztály társadalmi részvételének, közösségi aktivitásának serkentésére; az öntevékenység, érdek- és jogérvényesítő képesség elősegítésére alkalmazott módszerek ismerete; - a programmal, projekttel kapcsolatos saját munka, együttműködés, feladatvállalás részletes bemutatása, a feladatok alkalmazásának ismerete; - a programmal kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs kompetenciák ismerete.
A záróvizsga értékelése: A szóbeli záróvizsga részei – a záródolgozat (esettanulmány) megvédése, valamint a szakmai vizsga ötfokozatú értékelésűek. A záróvizsga eredményét a komplex vizsga részei eredményének egyszerű számtani átlaga adja. (ZV= záródolgozat védés + szakmai vizsga eredménye : 2). A záróvizsga egyéb szabályaira a DE TVSZ szabályai az irányadók. Oklevél minősítése: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzésben a záródolgozat értékelése, a záróvizsga eredménye, valamint az összefüggő szakmai gyakorlat értékelésének számtani átlaga.
Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés tantervminta – Szociális munka asszisztens szakirány Nappali tagozat
Tantárgyak Név Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek A kommunikációs ismeretek Társadalomismeret I. Társadalom- és szociálpolitika Pszichológia I. Jogi ismeretek Szociális munka elmélete és gyakorlata I. Szakmai készségfejlesztés I. Idegen nyelvi alapszintű ismeretek Szociális munka családokkal Munkaerőpiaci ismeretek Társadalomismeret II. Pszichológia II. Kutatásmódszertani alapismeretek Szociális munka elmélete és gyakorlata II. Közösségek szervezése I. A szociális projektmunka alapjai I. Szakmai készségfejlesztés II. TEAM és szervezési ismeretek Szociális munka speciális helyzetű csoportokkal Jó gyakorlatok és technikák a szociális munkában Szociális és igazgatási eljárások Szociális munka elmélete és gyakorlata III. Szociális munka adminisztrációja Közösségek szervezése II. A szociális projektmunka alapjai II. Szakmai készségfejlesztés III.
Szakmai gyakorlat
Záróvizsga Összes kredit
Kód
Szemeszterek (előadás/gyakorlat/követelmény/kredit) I. II. III. IV.
EKEI-160-00N
2/0/koll/3
EKPT-138-00N EKTT-198-01N EKTT-247-00N EKPT-139-01N EKTT-248-00N
0/2/gyj/3 2/0/koll/3 2/0/koll/3 2/0/koll/3 2/0/koll/3
EKSM-101-01N
3/3/koll/7
EKPT-140-01N EKIC-106-00N EKIC-107-00N EKTT-249-00N EKTT-250-00N EKTT-198-02N EKPT-139-02N EKTT-252-00N
0/2/gyj/2 0/2/gyj/3 2/0/koll/2 2//0/koll/3 2/0/koll/3 2/0/koll/3 0/2/gyj/3
EKSM-101-02N
3/3/gyj/7
EKSM-102-01N EKSM-103-01N EKPT-140-02N EKSM-107-00N
2/0/koll/2 2/0/koll/2 0/2/gyj/2 0/2/gyj/2
EKSM-104-00N
3/2/koll/6
EKSM-105-00N
0/2/gyj/3
EKTT-251-00N
2/2/koll/5
EKSM-101-03N
3/3/gyj/7
EKSM-106-00N EKSM-102-02N EKSM-103-02N EKPT-140-03N
2/0/koll/2 0/2/gyj/3 0/2/gyj/3 0/2/gyj/2
EKSM-108-00N
30
29
31
0/40/gyj/30 Szociális munka elmélete és gyakorlata I-II-III. X 30
Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés tantervminta – Szociális munka asszisztens szakirány Levelező tagozat Tantárgyak Név Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek A kommunikációs ismeretek Társadalomismeret I. Társadalom- és szociálpolitika Pszichológia I. Jogi ismeretek Szociális munka elmélete és gyakorlata I. Szakmai készségfejlesztés I. Idegen nyelvi alapszintű ismeretek Szociális munka családokkal Munkaerőpiaci ismeretek Társadalomismeret II. PszichológiaII. Kutatásmódszertani alapismeretek Szociális munka elmélete és gyakorlata II. Közösségek szervezése I. A szociális projektmunka alapjai I. Szakmai készségfejlesztés II. TEAM és szervezési ismeretek Szociális munka speciális helyzetű csoportokkal Jó gyakorlatok és technikák a szociális munkában Szociális és igazgatási eljárások Szociális munka elmélete és gyakorlata III. Szociális munka adminisztrációja Közösségek szervezése II. A szociális projektmunka alapjai II. Szakmai készségfejlesztés III.
Szakmai gyakorlat
Záróvizsga Összes kredit
Kód
Szemeszterek (előadás/gyakorlat/követelmény/kredit) I. II. III. IV.
EKEI-160-00L
10/0/koll/3
EKPT-138-00L EKTT-198-01L EKTT-247-00L EKPT-139-01L EKTT-248-00L
0/10/gyj/3 10/0/koll/3 10/0/koll/3 10/0/koll/3 10/0/koll/3
EKSM-101-01L
15/15/koll/7
EKPT-140-01L EKIC-106-00L EKIC-107-00L EKTT-249-00L EKTT-250-00L EKTT-198-02L EKPT-139-02L EKTT-252-00L
0/10/gyj/2 0/10/gyj/3 10/0/koll/2 10/0/koll/3 10/0/koll/3 10/0/koll/3 0/10/gyj/3
EKSM-101-02L
15/15/gyj/7
EKSM-102-01L EKSM-103-01L EKPT-140-02L EKSM-107-00L
10/0/koll/2 10/0/koll/2 0/10/gyj/2 0/10/gyj/2
EKSM-104-00L
15/10/koll/6
EKSM-105-00L
0/10/gyj/3
EKTT-251-00L
10/10/koll/5
EKSM-101-03L
15/15/gyj/7
EKSM-106-00L EKSM-102-02L EKSM-103-02L EKPT-140-03L
10/0/koll/2 0/10/gyj/3 0/10/gyj/3 0/10/gyj/2
EKSM-108-00L
30
29
31
0/240/gyj/30 Szociális munka elmélete és gyakorlata III-III. X 30
Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés tantervminta – Ifjúság segítő asszisztens szakirány Nappali tagozat Tantárgyak Név Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek A kommunikációs ismeretek Társadalomismeret I. Társadalom- és szociálpolitika Pszichológia I. Jogi ismeretek Szociális munka elmélete és gyakorlata I. Ifjúságsegítő munka szakmai készségfejlesztés I. Idegen nyelvi alapszintű ismeretek A pedagógia alapjai Munkaerőpiaci ismeretek Társadalomismeret II. Pszichológia II. Kutatásmódszertani alapismeretek Szociális munka elmélete és gyakorlata II. Szabadidő pedagógia I. Az ifjúsági projektmunka alapjai I. Ifjúságsegítő munka szakmai készségfejlesztés II. Információszolgáltatás és hálózatépítés Gyermekvédelmi és igazgatási eljárások Ifjúságsegítő munka Speciális fejlesztő módszerek és tanulást segítő technikák Szociális munka elmélete és gyakorlata III. Szabadidő pedagógia II. Az ifjúsági projektmunka alapjai II. Ifjúsági munka közművelődési intézményekben Ifjúságsegítő munka szakmai készségfejlesztés III.
Szakmai gyakorlat
Záróvizsga Összes kredit
Kód
Szemeszterek (előadás/gyakorlat/követelmény/kredit) I. II. III. IV.
EKEI-160-00N
2/0/koll/3
EKPT-138-00N EKTT-198-01N EKTT-247-00N EKPT-139-01N EKTT-248-00N
0/2/gyj/3 2/0/koll/3 2/0/koll/3 2/0/koll/3 2/0/koll/3 3/3/koll/7
EKSM-101-01N EKPT-141-01N EKIC-106-00N EKIC-107-00N EKTT-253-00N EKTT-250-00N EKTT-198-02N EKPT-139-02N EKTT-252-00N
0/2/gyj/2 0/2/gyj/3 2/0/koll/2 2/0/koll/3 2/0/koll/3 2/0/koll/3 0/2/gyj/3 3/3/gyj/7
EKSM-101-02N EKTT-254-01N EKSM-110-01N
2/0/koll/3 2/0/koll/2 0/2/gyj/2
EKPT-141-02N
0/2/gyj/2
EKSM-112-00N
3/0/koll/3
EKTT-255-00N EKSM-109-00N
3/2/koll/6
EKSM-111-00N
2/2/gyj/5 3/3/gyj/7
EKSM-101-03N EKTT-254-02N EKSM-110-02N
0/2/gyj/2 0/2/gyj/3 0/2/gyj/2
EKSM-113-00N
0/2/gyj/2
EKPT-141-03N
EKSM-108-00N
30
30
30
0/40/gyj/30 Szociális munka elmélete és gyakorlata III-III. X 30
Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés tantervminta – Ifjúság segítő asszisztens szakirány Levelező tagozat Tantárgyak Név Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek A kommunikációs ismeretek Társadalomismeret I. Társadalom- és szociálpolitika Pszichológia I. Jogi ismeretek Szociális munka elmélete és gyakorlata I. Ifjúságsegítő munka szakmai készségfejlesztés I. Idegen nyelvi alapszintű ismeretek A pedagógia alapjai Munkaerőpiaci ismeretek Társadalomismeret II. PszichológiaII. Kutatásmódszertani alapismeretek Szociális munka elmélete és gyakorlata II. Szabadidő pedagógia I. Az ifjúsági projektmunka alapjai I. Ifjúságsegítő munka szakmai készségfejlesztés II. Információszolgáltatás és hálózatépítés Gyermekvédelmi és igazgatási eljárások Ifjúságsegítő munka Speciális fejlesztő módszerek és tanulást segítő technikák Szociális munka elmélete és gyakorlata III. Szabadidő pedagógia II. Az ifjúsági projektmunka alapjai II. Ifjúsági munka közművelődési intézményekben Ifjúságsegítő munka szakmai készségfejlesztés III.
Szakmai gyakorlat
Záróvizsga Összes kredit
Kód
Szemeszterek (előadás/gyakorlat/követelmény/kredit) I. II. III. IV.
EKEI-160-00L
10/0/koll/3
EKPT-138-00L EKTT-198-01L EKTT-247-00L EKPT-139-01L EKTT-248-00L
0/10/gyj/3 10/0/koll/3 10/0/koll/3 10/0/koll/3 10/0/koll/3 15/15/koll/7
EKSM-101-01L EKPT-141-01L EKIC-106-00L EKIC-107-00L EKTT-253-00L EKTT-250-00L EKTT-198-02L EKPT-139-02L EKTT-252-00L
0/10/gyj/2 0/10/gyj/3 10/0/koll/2 10/0/koll/3 10/0/koll/3 10/0/koll/3 0/10/gyj/3 15/15/gyj/7
EKSM-101-02L EKTT-254-01L EKSM-110-01L
10/0/koll/3 10/0/koll/2 0/10/gyj/2
EKPT-141-02L
0/10/gyj/2
EKSM-112-00L
15/0/koll/3
EKTT-255-00L EKSM-109-00L
15/10/koll/6
EKSM-111-00L
10/10/gyj/5 15/15/gyj/7
EKSM-101-03L EKTT-254-02L EKSM-110-02L
0/10/gyj/2 0/10/gyj/3 0/10/gyj/2
EKSM-113-00L
0/10/gyj/2
EKPT-141-03L
EKSM-108-00L
30
30
30
0/240/gyj/30 Szociális munka elmélete és gyakorlata III-III. X 30
TANTÁRGYLEÍRÁSOK KÖZÖS TANTÁRGYAK
A tantárgy neve: Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek A tantárgy angol neve: Basic Information of Professional and Financial Processing Tantárgyfelelős neve: Dr. Murányi István 1. Ajánlott félév EKEI-160-00N; EKEI-160-00L Tantárgyi kód 2 Nappali tagozat heti óraszáma 10 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 Kredit kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A hallgató birtokában legyen a legfontosabb informatikai alapkompetenciáknak, képes legyen egy operációs rendszer alapszolgáltatásainak használatára, egy szövegszerkesztő, táblázatkezelő, böngésző, prezentációkészítő biztonságos birtoklására. Sajátítsa el a szakmai informatikai programok felhasználói szintű ismeretét és alakítson ki felhasználói készségeket annak használatával kapcsolatban, képes legyen az infokommunikációs rendszerek használatára, a logikus gondolkodásra, felelősségtudatra a szakmai feladatok megoldásában, sajátítsa el az alapvető pénzügyi és adózási ismeretek, valamint ezek alkalmazását konkrét számítási feladatokban. Oktatás típusa: előadás
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, esetleírások, szervezeti dokumentumok. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Szervezetfejlesztés. Intézménymenedzsment. Empirikus adatok elemzésének módszerei. A tantárgy részletes leírása: o Irodai szoftverek (szövegszerkesztők, táblázatkezelők, prezentációs programok) bemutatása, használatuk elmélyítése. Az ingyenes és a profi, de kisebb önkormányzatok által nehezen megvásárolható szoftverek összehasonlítása. o Az Internet használata, speciális honlapok keresése, pályázati források, lehetőségek felkutatása, a modern kapcsolattartás (elektronikus levelezés, elektronikus konferenciaszervezés, stb.) elsajátítása. o Könyvtári rendszerek bemutatása, használata. o Információs társadalom problémái o Adat, adatkezelés, adatvédelem, statisztikai adat főbb szabályai a szociális területen o Nemzeti dokumentumok, jogszabályok keresése o Európai uniós dokumentumok, jogszabályok keresése o Hazai szakmai portálok (TÁRKI, KSH, KÖZTÁR, TEIR) o Alapvető pénzügyi és adózási ismeretek elsajátítása o Az elsajátított ismeretek alkalmazása konkrét számítási feladatokban
Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: jártasság a korszerű informatikai technikákban; ECDL alapkövetelményei; problémák/feladatok megoldásában a gazdálkodó szervezet adminisztrációs, információs és kommunikációs rendszereinek szakszerű használata; a döntési folyamatokban az információs rendszer és adatbázisának aktív használata; számítógép hálózati szolgáltatások ismerete és alkalmazása adott feladatok megoldásához; a képzési terület sajátosságainak megfelelő adatbázisok tervezése, létrehozása, továbbá a meglévő adatbázisokból lekérdezési feladatok meghatározása és megoldása adott szakmai cél szerint információs és tájékoztató, tanácsadó tevékenység végzése, ifjúsági szolgáltatás nyújtása a számítástechnikai eszközök igénybevételével, informatikai alapkompetenciák – egy operációs rendszer alapszolgáltatásainak használata, egy szövegszerkesztő, táblázatkezelő, böngésző, prezentációkészítő – biztonságos birtoklása; szakmai informatikai programok felhasználói szintű ismerete és alkalmazási képesség annak használatával kapcsolatban; infokommunikációs rendszerek használata; logikus gondolkodás, felelősségtudat a szakmai feladatok megoldásában; matematikai alapkompetenciák – százalékszámítás; az adó, ÁFA számítása egyszerű esetekben; számlázási alapismeretek Kötelező irodalom: Bedekovics László: eKormányzat, eKözigazgatás, eDemokrácia. Debrecen, 2005 Bognár Mónika: Egyszerűen Internet. Budapest : Panem, 2009
Budai Balázs Benjámin: E-közigazgatás. Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar, 2008 Ajánlott irodalom, honlap: Bártfai Barnabás: Az internet és lehetőségei. Budapest: BBS-Info, 2008. Battelle, John: The search (magyar) Keress! : hogyan alakítja át kultúránkat, üzleti életünket a Google és az internetes keresés [ford. Bozai Ágota] Budapest: HVG Kv., 2006 Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A hallgatók a félév során egy alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadásokon való rendszeres részvétel. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Gyakorlati jegy nem kapcsolódik a tárgyhoz. A vizsgára bocsátás feltételei: Érvényes aláírás
A tantárgy neve: Kommunikációs ismeretek A tantárgy angol neve: Communication skills Tantárgyfelelős neve: Dr. Reszegi Katalin I. Ajánlott félév EKPT-138-00N; EKPT-138-00L Tantárgyi kód 0+2 Nappali tagozat heti óraszáma 0+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 Kredit gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: Az üzleti élet területén az írásbeli és szóbeli kommunikáció hatékonyságát döntően befolyásoló ismeretek, magatartásformák, készségek elsajátítása a cél. A hallgatók megismerkednek az üzleti életben gyakran előforduló írásos és szóbeli kommunikációs formákkal, az e-kommunikáció sajátos szabályaival, a kommunikációs helyzetek formai és tartalmi követelményeivel. Bepillantást nyernek a közéletben és az üzleti életben előforduló gyakoribb kommunikációs helyzetekbe, gyakorolják ezek előkészítését, kipróbálják a folyamatok levezénylését, megtanulják a hozzájuk kapcsolódó protokollt. Megismerik a szóbeli kommunikációs formákat, és a hozzájuk kapcsolódó írásos dokumentumokat. A tantárgy oktatásának célja a személyes hatékonyság fejlesztése, a megterhelő helyzetek kezelésének megtanulása, gyakorlása, az imázsépítés fogásainak elsajátítása szerepjátékokkal. Fejleszteni kell a hallgatók önismeretét, hogy szembesüljenek saját kommunikációs készségeikkel és
stílusukkal, azok hatékonyságával, probléma-meglátó, és megoldó képességeikkel, ezek határaival. A tantárgy felkészíti a hallgatót a teamben való munkára, a csoportos kommunikációs helyzetekben való aktív közreműködésre A tantárgy keretében a a hallgatók áttekintést kapnak az interkulturális kommunikáció konfliktusforrásairól és a konfliktusok megoldási lehetőségeiről is. Oktatás típusa: gyakorlat A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50+50% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolatok, módszertani segédanyagok, szöveggyűjtemények. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Nyelvi kompetenciák fejlesztésének módszerei. Nyelvi formák a szakmai és üzleti életben. A tantárgy részletes leírása: Kommunikáció a személyes kapcsolatokban: Az interperszonális kommunikáció gyakorlati kérdései, hogyan tudunk figyelni egymásra, hogyan győzzük meg egymást arról, hogy pontosan értettük a másik felet. A kommunikáció „face to face” formáinak meghatározó jelentősége az üzleti élet sikerességében. A feedback gyakorlati alkalmazása, az interperszonális kommunikáció hatékonyságát meghatározó tényezők. A kommunikáció gátjai, a szociálpszichológiai tényezők, amelyek torzítják a kommunikáció hatékonyságát. A torzító tényezők kezelése, a kommunikációs gátakon való átlépés eszközei. Az érvelés, meggyőzés, befolyásolás, manipuláció technikái. Az egyedi, hatékony, vonzó kommunikációs stílus kialakítása, az önismeret jelentősége.
Telekommunikáció az üzleti életben: Az üzleti életben megjelent új kommunikációs csatornák alkalmazása. Kialakult szabályrendszereik, etikájuk, szokásaik és jól felismerhető tendenciáik. Az Internet, és vele az e-mail, a voice-mail, a Skype, az MSN és a hasonló kapcsolatteremtésre alkalmas csatornák lehetőségei és korlátjai. A konferencia-beszélgetések illetve a videokonferencia kommunikációs sajátosságai. Konfliktusok a kommunikációban: A kommunikáció buktatói, gátjai, a konfliktusok forrásai. Tranzakció Analízis, a kommunikációs konfliktusok feltárásának és kezelésének népszerű és elterjedt eszköze. Én-állapotok, kommunikációs szabályok, létrejövő konfliktusok. Az üzleti élet játszmáinak kezelése. Thomas Gordon és Marshall B. Rosenberg módszerei, az erőszakmentes kommunikáció perspektívái, mint a hosszú távú üzleti kapcsolatok létrejöttének és fenntartásának módszerei. Az emberek közötti különbségek a konfliktusok észlelésében és a konfliktuskezelési stratégiában. A hosszú távú kapcsolatokban alkalmazható komplex konfliktuskezelési stratégiák. Az üzleti élet érdekérvényesítési módszerei és a személyiség kapcsolata, az önérvényesítési stratégiák. Az érdekek feltárásának és egyeztetésének kommunikációja. A kompromisszumok és az alku folyamata. Az alku jelentősége, korlátai, módszertana. Az együttműködés kommunikációja: A hosszú távú üzleti kapcsolatokat gátló ellentétek. Az együttműködés és a bizalom felépítése. A szerződési struktúra kialakítása, a szerződésbe épített garanciák rendszere, az együttműködés nyelvi reprezentációja. Az érdekek egyeztetésének, a manifesztált érdekek kölcsönös jóváhagyásának rendszere. Az együttműködés metakommunikatív jelzései, az empátia szerepe az együttműködésben. Kultúra és kommunikáció: Szervezeti kultúra és kommunikációs struktúrák. Nemzeti kultúra – szervezeti kultúra, globalizáció. Öltözködés, tárgyalási stílus,
ajándékozási szokások, megbeszélések színhelye. Az interkulturális kommunikáció problémái. A gazdaság további kultúraképző közegei: a szakmai közösségek és kommunikációjuk. Az üzleti-szervezeti kommunikáció szóbeli formái: A szervezeten belül zajló szóbeli kommunikáció alaphelyzetei: „alkalmazott interperszonális kommunikáció”. A prezentációk, tájékoztatók, a személyes megbeszélések, értekezletek, az interjúk, a teljesítményértékelő megbeszélések, mint a szóbeli kommunikáció formái. Szóbeli kommunikáció és időgazdálkodás: a mondanivaló megfelelő strukturálása, az önálló kommunikációs stílus. A felkészülés jelentősége, módszerei és a tapasztalatok felhasználása. Az üzleti élet írásbeli kommunikációja : Az információk hatékony gyűjtése és elosztása. Üzleti dokumentációk előkészítése: igényfelmérés és adatgyűjtés, az összegyűjtött adatok elemzése és értékelése. A megfelelő formában és stílusban történő kibocsátás, az írott dokumentumok elkészítésének alaplépései. A szervezet belső írásos kommunikációja: a különböző jelentések, beszámolók elkészítése, a javaslatok, előterjesztések, döntés előkészítő iratok létrehozása. Szervezeti változások előkészítése: megvalósíthatósági tanulmányok írása. Az írásbeli kommunikációt befolyásoló PR stratégia. Hogyan lesz a munkatárs a szervezet képviselője? Az írott kommunikáció az üzleti élet folytonosságának, biztonságának, ellenőrizhetőségének záloga. Az írott kommunikáció formái: levelek, tájékoztatók, prospektusok, ajánlatok, szerződések, jegyzőkönyvek, emlékeztetők, értékelések, előterjesztések, jelentések, beszámolók. Az említett formák stílusa, szerkezete, külleme és „etikettje”. E-kommunikáció a szervezetben: új szabályok és új „etikett”. (Az elektronikus kommunikáció sajátos PR és marketing eszközei: fax, WEB, e-mail, stb.). Team-kommunikáció: A korszerű szervezetek gyakran alkalmazott csoportműködési formája a team, vagy „feladatcsoport”. A team sajátos szerepmegosztása és speciális kommunikációs módszerei. A csoportdöntések
meghozatalának sajátos kommunikációs technikái. A brain-storming, az NCM, és a csoportos döntések más módszerei. A csoportos problémamegoldó módszerek kommunikációs szabályai. Az értekezleti szerepek és megbeszélések hatékonyságát támogató szabályok. A team kommunikációjának hagyományos és elektronikus eszközei Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: jártasság a korszerű informatikai technikákban; felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (kapcsolatteremtés, kommunikáció); felkészültség a személyközi viszonyokban általánosan elfogadott normák, szabályok alkalmazására; a fiatalok önkifejezési törekvéseinek támogatása; az aktuális infokommunikációs technológiák (népszerű online és mobiltechnológiai alkalmazások) használata; tárgyalások tervezése, szervezése és vezetése, a kommunikációs eszköztár használata a tárgyalástechnika és az üzleti szabályok figyelembevételével; a szakmai álláspontok meggyőző képviselete; hiteles kommunikáció; érvelési technikák és a szakmai érvrendszer ismerete, használata, képviselete; együttműködés a munkatársakkal; kommunikáció a széles értelemben vett megrendelővel, ügyféllel; együttműködés a szakmai partnerekkel, helyi önkormányzatokkal, kamarákkal, kormányhivatallal, médiával és a munkatársakkal, új üzleti kapcsolatok építése, sikeres kommunikáció a gazdasági élet valamennyi szereplőjével; üzleti levél/üzenetkészítés; az alapvető kommunikációs módszerek és technikák ismerete és szakszerű alkalmazása; információs és tájékoztató, tanácsadó tevékenység végzése, ifjúsági szolgáltatás nyújtására alkalmas kommunikációs képesség; hiteles kommunikáció, önmenedzselés, határozottság és céltudatosság;
szakmai kommunikáció megértése és szakszerű alkalmazása szóban és írásban; az adott szakma/képzési ág témakörében anyanyelven eredményes szakmai kommunikáció; fejlett beszédkészség, megfelelő szakmai szókincs, nyelvhelyesség, közérthetőség; időtervezés, információátadás; Kötelező irodalom: NÉMETH Erzsébet, A személyes hatékonyság fejlesztése, Bp., BKF Fenntartói Kft., 2009, 46–208. FORGÁCS József, A társas érintkezés pszichológiája, Bp., Kairosz Könyvkiadó Kft., 2007. Michael BARRATT: Médiaszereplés felsőfokon, Bp., Bagolyvár Kiadó, 2001. BORGULYA Istvánné VETŐ Ágnes Ágota, Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben, Bp., Akadémiai Kiadó, 2010, 41–120. Ajánlott irodalom, honlap: A kommunikáció alapjai (szemelvénygyűjtemény), szerk. FODOR L.- GÖNDÖR A.- VÖRÖSNÉ KESZLER E.- NEMÉNYINÉ GYIMESI I., Bp., Perfekt, 2003. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A hallgatók a félév során több alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak. Az aláírás megszerzésének feltételei: A szemináriumokon való rendszeres részvétel. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Írásbeli feladatlap az előadások és a kötelező irodalmak integrált ismeretéből. A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsgajegy nem kapcsolódik a tárgyhoz.
A tantárgy neve: Társadalomismeret I.-II. A tantárgy angol neve: Social Studies I.-II. Tantárgyfelelős neve: Dr. Fényes Hajnalka I. Ajánlott félév EKTT-198-01N; Tantárgyi kód EKTT-198-01L 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 Kredit kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend
II. EKTT-198-02N; EKTT-198-02L 2+0 10+0 3 kollokvium -
A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a szociológia alapfogalmaival és főbb vizsgálati területeivel. A szociológia, mint tudomány, a szegénység és egyenlőtelenségek, a társadalomszerkezet és rétegződés, társadalmi mobilitás, család-, oktatás- és gazdaságszociológia alapjai, politikai élet, életmód, deviáns viselkedés és társadalmi változás témaköreit vesszük sorra kurzusunk folyamán. Az egyes témák esetén hallgatóink megismerkedhetnek a vizsgálati módszerekkel, a témához kapcsolódó elméletekkel, illetve a főbb nemzetközi és hazai tendenciákkal. Oktatás típusa: előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy
aktualizálását jelenti. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tanszéken folyó valamennyi alap és alkalmazott kutatás. Kiemelten a társadalmi rétegződés (szegénység, elit, fogyatékossággal élők), az ifjúság társadalmi helyzete (identitás, devianciák), a munkaerő-piaci helyzet (munkanélküliség, munkaerő-piaci programok) keretében zajló kutatások. A tantárgy részletes leírása: 1. A szociológia mint tudomány Kötelező irodalom: Andorka R.: Bevezetés a szociológiába Osiris 2006 33-48. old. Béres Csaba: Bevezetés a szociológiába (oktatási segédanyag) 1-7. old. 2. Egyenlőtlenség, szegénység Kötelező irodalom: Andorka R.: Bevezetés a szociológiába Osiris 2006 116-154. old. + előadás anyag 3.Társadalomszerkezet és rétegződés (nemzetközi trendek) Kötelező irodalom: Andorka R.: Bevezetés a szociológiába Osiris 2006 155-199. old.+ előadás anyag 4.Társadalomszerkezet és rétegződés (hazai trendek) Kötelező irodalom: Andorka R.: Bevezetés a szociológiába Osiris 2006 155-199. old. + előadás anyag 5.Társadalmi mobilitás és vándorlás Kötelező irodalom: Andorka R.: Bevezetés a szociológiába Osiris 2006, 233-285. old.+ előadás anyag 6. Nemzeti és etnikai csoportok, kisebbségek Kötelező irodalom: Andorka R.: Bevezetés a szociológiába Osiris 2006. 370-392. old. + előadás anyag 7. Család Kötelező irodalom: Andorka R.: Bevezetés a szociológiába Osiris 2006. 393-426. old. + előadás anyag 8. Oktatás
Kötelező irodalom: Andorka R.: Bevezetés a szociológiába Osiris 2006. 427-458. old. + előadás anyag 9.Gazdaság Kötelező irodalom: Andorka R.: Bevezetés a szociológiába Osiris 2006. 459-500. old. + előadás anyag 10.Politikai élet Kötelező irodalom: Andorka R.: Bevezetés a szociológiába Osiris 2006. 500-533. old.+ előadás anyag 11.Életmód Kötelező irodalom: Andorka R.: Bevezetés a szociológiába Osiris 2006. 534-565. old.+ előadás anyag 12. Deviáns viselkedés Kötelező irodalom: Andorka R.: Bevezetés a szociológiába Osiris 2006. 598-640. old.+ előadás anyag Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges társadalomismereti, szociálpolitikai felkészültség; a vallási közösségekhez, illetve nemzetiségekhez kapcsolódó ismeretek; eligazodási képesség a társadalom működési mechanizmusaiban problémák, egyenlőtlenségek megértése és értelmezésének képessége Kötelező irodalom: Andorka R.: Bevezetés a szociológiába Osiris 2006 Forgács A. – Györf-Tóth P. – Mező F. – Nagy I. – Veliky J. (2009): Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Ajánlott irodalom, honlap: Antony Giddens: Szociológia Osiris Kiadó Bp. 1995 Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A hallgatók a félév során egy alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadásokon való rendszeres részvétel.
A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Gyakorlati jegy nem kapcsolódik a tárgyhoz. A vizsgára bocsátás feltételei: Érvényes aláírás.
A tantárgy neve: Társadalom- és szociálpolitika A tantárgy angol neve: Social Policy Tantárgyfelelős neve: Dr. Csoba Judit I. Ajánlott félév EKTT-247-00N; EKTT-247-00L Tantárgyi kód 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 Kredit kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint A tantárgy státusza: Kötelező. Más szakokon kötelezően választható, illetve szabadon választható tantárgy a félévi meghirdetések alapján. Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A tantárgy oktatásának célja: a szociálpolitika témakörébe tartozó tanulmányok alapozása, a szociálpolitika alapfogalmainak, alapelveinek, technikáinak, értékeinek és célcsoportjainak megismertetése, a jóléti állam szerepének és lehetőségeinek bemutatása, a jóléti állam intézményeinek és eszközeinek bemutatása, a szakmai nyelvezet fejlesztése, s a hallgatók készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy a hallgatók képesek legyenek megérteni és elemezni az alapvető szociálpolitikai folyamatokat. Oktatás típusa: előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy
aktualizálását jelenti. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolatok, szöveggyűjtemények, a tanult ismeretek elmélyítését szolgáló esetleírások, elemzések. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: -A jóléti rendszer jogi keretei -A szociálpolitika intézményrendszere és ellátási formái -A társadalmi egyenlőtlenség és szegénység -A társadalmi integráció folyamata A tantárgy részletes leírása: 1. A társadalompolitika, a szociálpolitika, és a szegénypolitika fogalma, jellemzői 2. A szociálpolitikára ható értékek: szabadság – biztonság 3. Mit jelent napjaink szociálpolitikájában az egyenlőség? 4. A jóléti állam kialakulása, szerepvállalása 5. A modern ideológiák és a jóléti állam 6. A jóléti elosztás: piac és redisztribúció 7. A szociálpolitika alapelvei 8. A jóléti elosztás technikái 9. A szociálpolitika intézményei és eszközei 10. A társadalombiztosítási rendszerek kialakulása, jellemzői 11. Szegénység, szegénypolitika 12. A helyi önkormányzatok szociálpolitikája 13. A jóléti állam válsága 14. Jóléti pluralizmus Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges társadalomismereti, szociálpolitikai, felkészültség; tájékozottság az alapvető emberi szükségletek, a szociális problémák és az ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek területén;
felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában, amelyek a szociális alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali szociális adminisztrációban részfeladatként jelen vannak; felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia); a szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdő célcsoport támogatása; szociális szolgáltatásokat nyújtó illetve azokkal kapcsolatban álló intézményekben a szociális munka részfeladatainak ellátása; szociális területeken megjelenő adminisztratív feladatok végzésére; intézményi, valamint egyéni, családi, csoportos és közösségi munkában szervezési, megvalósítási részfeladatok ellátása; a társadalmi részvétel, a közösségi aktivitás serkentése Kötelező irodalom: Ferge Zsuzsa: Mi történik a szegénységgel? Esély 2007/4. 3-24. old. Gilbert N.: Szolgáltatásból társadalmi ellenőrzés Esély 1998/6. 85-97. old. Gyulavári Tamás – Krémer Balázs: Miért áttekinthetetlen a pénzbeli szociális ellátások rendszere? Esély 2006/2. 29-48. old. Havasi Éva: A transzferjövedelmek szerepe a szegénység csökkentésében Esély 2005/4. 66-87. old. Krémer Balázs: Bevezetés a szociálpolitikába Napvilág Kiadó Budapest 2009. 115-265. old. Tomka Béla: Rászorultsági elv vagy általános szociális jogok? Esély 2006/ 5. 20-43. old. Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai Az ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitikai Tanszéke és a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület könyvsorozata. A Szociális szakképzés könyvtára. T-TWINS Kiadói és Topográfiai Kft. Budapest 1994.
Voszka Éva: Százezer vagy tízmillió? A rászorultak körei Esély 2006/ 4. 3-21. old. Ajánlott irodalom, honlap: Castel, Robert: A társadalmi biztonság elvesztése I-II. Esély 2005./ 4. 42-66. old. 2005/ 5 . 3-24.old. és 2005/6. 3-23. old. Ferge Zsuzsa: Ellenálló egyenlőtlenségek Esély 2005/4 3-42. old. Szalai Júlia: A jóléti fogda I.-II. Esély 2004/6 19-37. 2005/1 3-33. oldal. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A hallgatók a félév során egy alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadásokon való rendszeres részvétel. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Gyakorlati jegy nem kapcsolódik a tárgyhoz. A vizsgára bocsátás feltételei: Érvényes aláírás.
A tantárgy neve: Pszichológia I.-II. A tantárgy angol neve: Psychology I.-II. Tantárgyfelelős neve: Dr. Kiss János I. Ajánlott félév EKPT-139-01N Tantárgyi kód EKPT-139-01L 28+0 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 Kredit kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend
II. EKPT-139-02N EKPT-139-02L 28+0 10+0 3 kollokvium -
A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint A tantárgy státusza: Kötelező. Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a fontosabb pszichológiai alapfogalmakat, legyenek tisztában a fontosabb szociálpszichológiai jelenségekkel, ismerjék meg a lelki fejlődéssel kapcsolatos fontosabb jelenségeket, valamint legyenek tisztában a segítő kapcsolat alapvető jelenségeivel annak érdekében, hogy felkészüljenek az emberekkel való közvetlen munkára és hatékony személyközi működésre legyenek képesek. Oktatás típusa: előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítását a magyar és külföldi szakirodalom követése, valamint a konferenciákon és tanfolyamokon való részvétel biztosítja. A rendszeres oktatói megbeszélések folyamatosan kontroll alatt tartják az oktató
munkáját, a hallgatói visszajelzések segítik a minőség folyamatos szinten tartását Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 1:2 Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadások az ehhez szükséges oktatás technikai eszközök segítségével. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK és szakdolgozatok A tantárgy részletes leírása: Pszichológia I. 1. A pszichológiáról általában 2. A pszichológia alkalmazott és elméleti területei 3. A fontosabb pszichológiai módszerek és eljárások 4. Tanulás és motiváció 5. Szükségletek elméletei (Maslow, Murray) 6. Személypercepció, sztereotípiák, előítéletek 7. Benyomás kialakítás, attribúciók 8. Értékek, attitűdök 9. A kommunikáció szociálpszichológiai természete 10. Társas kapcsolatok, vonzalomelméletek 11. Játszmák és társas szerepek 12. Csoportok 13. Csoportközi viszonyok 14. Társas befolyásolás, konformitás Pszichológia II. 1. A fejlődésről általában, szocializáció, szocializálódás, lelki fejlődés 2. Terhesség, szülés, születés pszichológiája 3. Újszülött és csecsemőkor, kisgyermekkor 4. Kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor 5. Felnőttkor, időskor, A halállal és haldoklással kapcsolatos pszichés jelenségek 6. Életkorok mentálhigiénés feladatai 7. Érzelmekről általában, érzelemelméletek 8. A segítés konceptuális keretei
9. A segítő és a kliens szerep jellegzetességei, szükségletek, elvárások 10.A motivációk és ellenállások a kapcsolatban, ezek szerepe 11.Interjú és tanácsadási technikák, megerősítés és forráskeresés 12. Az ellenállás kezelése, a változás a segítő kapcsolatban 13. Indulatáttétel, viszontindulatáttétel, a szupervíziós munka 14. A segítés folyamatának lezárása Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: - Pszichológiai alapfogalmak ismerete és elsajátítása - Alapvető szociálpszichológiai szabályszerűségek ismerete és alkalmazása - Az egyes életkorok pszichológiai sajátosságainak ismerete, az abból adódó sajátos szükségeltek felismerése - A segító kapcsolat alapvető dinamikai történéseinek ismerete és alkalmazása Kötelező irodalom: - E. Aronson: A társas lény Akadémiai Kiadó Bp. 2008. - Forgács J. (J. P. Forgas): A társas érintkezés pszichológiája Kairosz Kiadó 2007. - Atkinson- Hilgard: Pszichológia Osiris Kiadó Bp. 2005. - Cole, M. - Cole, S. R. : Fejlődéslélektan, Osiris, 1997. - Ritoókné Ádám Magdolna: A tanácsadás pszichológiája (Tankönyvkiadó, Bp. 1992) Ajánlott irodalom, honlap: - Csepeli György: Szociálpszichológia Osiris Bp.1998. - Szociálpszichológia (Szerk.: Hewstone és tsa.-i ) Közgazdasági és Jogi Kiadó Bp.1997 - Mérei F. – V. Binet Á.: Gyermeklélektan Medicina Bp. 2006. - Hermann Argelander: Első interjú a pszichoterápiában (Magyar Pszichiátriai Társaság 1986/6.) - HÍD, Családsegítő Központ: Családsegítés, mentálhigiéné, módszertani füzetek - E. Ivey - S. Dowling: Tanácsadás és pszichoterápia (Bp. 1990. Orvostovábbképző Egyetem Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: nincs
Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadásokon való részvétel erősen ajánlott A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: nincs gyakorlati jegy A vizsgára bocsátás feltételei: Érvényes aláírás Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga.
A tantárgy neve: Jogi ismeretek A tantárgy angol neve: Law Tantárgyfelelős neve: Dr. Sipos László I. Ajánlott félév EKTT-248-00N; EKTT-248-00L Tantárgyi kód 28+0 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 Kredit kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs - A tantárgy általános célja és specifikus céljai: Az állam és a jog fogalmi rendszerének tisztázása, alapvető ismeretek nyújtása az államés jogtudományok köréből; a hatályos Alaptörvény legfontosabb szabályainak megismerése, az állami szervek rendszerének, az alapvető emberi, állampolgári jogok és kötelezettségek bemutatása a nemzetközi és európai uniós szerződések és irányelvek hátterével; a szociális munka és ifjúsági segítő munka végzéséhez szükséges jogi alapismeretek megszerzése és készségszintű alkalmazására történő felkészítés - A szociális munkás asszisztensek képesek legyenek az alapvető emberi jogokon, a társadalmi igazságosságon alapuló, korszerű szociális munka tervezésében és kivitelezésében való aktív részvételre. - Az ifjúságsegítő asszisztensek rendelkezzenek a gyermek és fiatal korú kliensek segítéséhez szükséges jogi háttérismeretekkel, azok alkalmazásának készségével.
Oktatás típusa: előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat készítésében való témavezetői közreműködés. A tantárgy részletes leírása: 1.) A jog, jogalkotás, jogágak, jogrendszer, jogszabályok érvényessége, hatálya, jogszabályi hierarchia, a jogi norma szerkezete, érvényessége és hatálya. Magyarország Alaptörvénye. 2.) Jogalkotó szervek, hatáskörük, működésük és feladataik. 3.) Bíróságok, Ügyészség, Alkotmányíróság 4.) Magyarország közigazgatásának intézményrendszere 5.) A települési önkormányzatok feladatköre, szervezeti felépítése, költségvetése 6.) A jogviszony fogalma, tartalma; jogképesség, cselekvőképesség 7.) A gondnokság alá helyezés szabályai és gyakorlata 8.) A házasság, család, gyámság szabályozása 9.) A gyermekvédelem jogi szabályai 10.) Az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség szabályai 11.) Az Európai Unió felépítése, közösségi intézményrendszere és joga Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: a hallgatónak ezen tárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag alapján képessé válik a fent megjelölt általános célkitűzések keretében megfogalmazottak teljesítésére.
Kötelező irodalom: ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA – VESZPRÉMI: MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I. KÖTET ELEKTRONIKUS JEGYZET (http://jog.unideb.hu/documents/tanszekek/kozigazgatasi/magyar_kzig azgatsi_jog_ltalnos_rsz.pdf) Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter- Mező Ferenc- Nagy Imre– Veliky János (2009): Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó. Jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye 1997. évi C. törvény a választási eljárásokról 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról 1990. évi LXIV. törvény a helyi képviselők és a polgármesterek választásáról 1990. évi LV. törvény az országgyűlési képviselők jogállásáról 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről 2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről 1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről 1989. évi VII. törvény a sztrájkról - 1952. évi IV. tv. a házasságról, a családról és a gyámságról 1993. évi LIX. törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról 2010. CXXX. tv. a jogalkotásról Ajánlott honlap: Jogszabályok: hozzáférhetők net-en a http://net.jogtar.hu/ web helyen Ajánlott irodalom: H.L.A. Hart: Jog, szabadság, erkölcs Osiris Kiadó Bp. 1999. Rácz Attila: Alapvető jogok és jogforrások Magyar Közigazgatás 1999. évi 10. szám
Dr. Cser Palkovics Tamás: Az Európai Közösség belső és külső jogforrásai Magyar Jog 1999. évi 2. szám I.1.1.1 Dr. Bihari Mihály: Alkotmánybíróság és alkotmánybíráskodás Magyar Jog 1999. évi 4. szám Dr. Matúz György: Személyiségi jogok és szólásszabadság Perfekt Bp. 1998. Dr. Zsuffa István: A közigazgatási bíráskodás Magyarországon Magyar Közigazgatás 1996. évi 7. szám Európa A-tól Z-ig Az Európai Integráció Kézikönyve A magyar nyelvű változat szerkesztői Czuczai Jenő és Ficzere Lajos Dr. Verebély Imre: Az Európai Unio hatása a nemzetközi közigazgatásra és a kormányzásra I.-II. Magyar Közigazgatás 2001. 7-8. szám Dr. Kilényi Géza: A nép mint hatalmi tényező Magyar Közigazgatás 2001.2. 79-85. o. Dr. Dezső Márta – Dr. Vincze Attila: Magyar alkotmányosság az európai integrációban HVG Orac 2006. Dr. Wopera Zsuzsa: Európai családjog HVG Orac 2009. Dr. Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga HVG orac 2009. Dr. Bártfai Zsolt: (Ellen)forradalom a jogalkotásban? (Magyar Jog 2010.7.) Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A hallgatók a félév során egy alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadásokon való rendszeres részvétel. A jegy megszerzésének feltétele: a félév végén a hallgatók írásbeli vagy szóbeli vizsgát tesznek. A vizsgára bocsátás feltételei: érvényes aláírás.
A tantárgy neve: Szociális munka elmélete és gyakorlata I – III. A tantárgy angol neve: Social work I-III. Tanszék neve: Szociális Munka Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László PhD Ajánlott félév I. II. III. Tantárgyi kód nappali Tantárgyi kód levelező Nappali tagozat félévi óraszáma Levelező tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend
EKSM-10101N EKSM-10101L
EKSM-10102N EKSM-10102L
42+42
42+42
42+42
15+15
15+15
15+15
7 koll
7 gyj
7 gyj
-
-
-
EKSM-101-03N EKSM-101-03L
Érvényes: 2014. szeptembertől Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik?: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: FSZ szakirány tantárgy: Szociális munka asszisztens és Ifjúságsegítő asszisztens szakirányokon Más szakokon szabadon választott tantárgy a félévi meghirdetések alapján. Oktató/-k/ névsora: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján.
A tantárgy általános és speciális céljai: Célja a hallgatók bevezetése a szociális munka professzionális végzéséhez szükséges ismeretekbe, gyakorlatokba, szolgáltatások megfigyelésébe, segítse a gyakorlat-elmélet egységének megvalósítását, ezen keresztül készítsen fel a szociális munka részfeladatainak elvégzésére szociális munkás irányítása mellett. A tantárgy feldolgozza a szükséges alapismereteket, az esetkezelés, a problémamegoldás, a krízisintervenció, a rendszerszemlélet lépéseit, a szociális munka történetének néhány mozzanatát, etikai dilemmáit, kódexét, kitekintést ad az európai szociális modell alapelveire, összefüggéseire, mindezek elméleti és gyakorlati alapjaira. Felkészítjük a hallgatókat a kompetenciájuk megismerésére és a szolgáltatások keretében azokat megtapasztalhatják. A hallgatók megismerik a szociális munka módszereit, a szociális csoportmunka és közösségi munka néhány elméleti kérdését, módszertanát, technikáit, valamint a családokkal végzett segítő munka alapjait. Oktatás típusa: előadás, szeminárium, gyakorlat A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, gyakorlattal tömbösített időrend
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Fogyatékos személyek szociális ellátása Hajléktalanok egészségügyi helyzete Hajléktalan nők helyzete Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja Végzett hallgatók után követésének vizsgálata A tantárgy részletes leírása: A tantárgy elméleti és gyakorlati órákból áll mind a három félévben, ahol a hallgatók a szociális munka elméleti ismeretei mellett közvetlen tapasztalatot szereznek a szociális munka gyakorlatáról. E tantárgy keretében a gyakorlati oktatás bevezeti hallgatókat a szociális munka asszisztens és ifjúság segítő asszisztens feladatokba. A gyakorlati képzés helyszínein a hallgatók megismerik a szociális, gyermekvédelmi ellátásokat, fogalmuk lesz a szolgáltatások működéséről, a szolgáltatásokat igénybevevő klienscsoportokról, a szociális munka módszereiről, az asszisztensi feladatokról a segítő kapcsolatokban. A gyakorlatok lehetőséget adnak továbbá a segítő munka dokumentációinak megismerésére, az önkéntes munka lehetőségeinek feltérképezésére. A hallgatók a terepgyakorlaton szerzett ismeretekről és tapasztalatokról terepnaplót vezetnek, majd ezeket kiscsoportos szeminárium dolgozzák fel. A hallgatók félév elején kapnak tájékoztatást a gyakorlati helyekről, a tanulást segítő feladatokról. Elméleti órák témakörei: I. félévben: 1. Szükséglethiányok megfogalmazása, kapcsolódásuk a szociális munkával, alapfogalmak a szociális segítéshez. 2. Az emberi létezés szintjei, az ökoszisztéma és felhasználása a szociális munkában. 3. A szociális munka fő megközelítési iránya, céljai, lehetséges típushibái. 4. A szociális munka meghatározása, értelmezése és csoportosítása. 5. A szociális munka szereplői és jellemzésük, a szociális munkás asszisztens részfeladatai. 6. A szakma keretei, értékei, jellemzői, a szociális munka hivatás
7. A szociális munka értékei, etikája és etikai dilemmái. 8. Módszerek, technikák általában. Felmérési módszerek alkalmazása az esetmunkában. II. félévben: 9. A szociális munka egyetemes története és társadalmi üzenete a mai szociális szakemberek számára, a szociális munka hazai története. 10. Új fogalmak és megközelítések az EU-ban 11. A szociális képzések fejlődése. 12. Segítő és kliens szerep a szociális munkában 13. Problémák és élethelyzetek, a beavatkozás szükségessége a szociális munka módszereivel 14. Szociális esetmunka elmélete és gyakorlata 15. Krízisek és krízisintervenció a szociális munkában 16. Szolgáltatások és szakemberek a beavatkozásban, az együttműködés formái 17. A nevelés alapfogalmai, kapcsolata a szociális munkával. 18. A nevelés, oktatás, szakképzés rendszere és kapcsolata a szociális munkával. 19. A köznevelés felépítése és az iskola belső világa. III. félévben 20. Szociális munka csoportokkal meghatározása, helye a szociális munkában 21. A csoportmunka szándékai, céljai, etikai elvei és értékei 22. A csoportmunka típusai: gyógyító csoportok céljai és fajtái 23. A csoport fejlődési szakaszai, a szakaszok jellemzői 24. Csoportban működő szerepek, a szerepek jellemzői 25. Szociális munkás, mint a csoport vezetője, a vezetést meghatározó tényezők 26. A csoport vezetéséhez szükséges készségek, és alkalmazás tanulása 27. A csoport dinamika területei: kommunikáció és kölcsönhatások működése a csoportban, társadalmi ellenőrzés szerepe és a csoport kultúra
28. A szociális csoport munka tervezése 29. A szociális csoport munka beindulása, a csoport céljának meghatározása 30. Szerződéskötés a csoportban 31. Felmérés és módszerek a csoportmunkában 32. A szociális csoport munka gyakorlati alkalmazása 33. Csoportmunka terv bemutatása. 34. A közösség megközelítése, alapfogalmak, a közösségi szociális munka meghatározása, értékei, a közösségi szociális munka speciális etikai dilemmái. 35. A közösségszervezés elmélete, modelljei: (J. Rothmann). Helyi fejlesztés modellje (közösségfejlesztés, szomszédsági közösségfejlesztés). Társadalmi tervezés (helyi – közösségi szolgáltatástervezés). Szociális akció (empowerment, állampolgári részvétel segítése) 36. Közösségek és közösségi munka napjainkban. A közösségek napjainkban. Settlement mozgalmak, állampolgári részvétel segítése, szociális szövetkezetek, helyi közösségi kezdeményezések megismerése, segítése. 37. Közösségi program tanulmányozása, bemutatása, saját részfeladat beillesztése. 38. A család rendszerszemléletű megközelítése. A szociális munka eszközei és lehetőségei, a családdal, mint klienssel való segítő kapcsolatban. 39. Szociális munka szegény családokkal 40. Szociális és ifjúsági szolgáltatások megtapasztalása, saját részfeladat végzése. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: alapozó szociális ismeretek összefüggéseinek meglátása és gyakorlatban való megszemlélése
Kötelező irodalom:
Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet. 32-137. és a II. kötet /Szerk.: Tánczos Éva/ 66-97. Semmelweis, 1994. vagy későbbi kiadások Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. IV. fejezete Szociális szolgáltatások címmel. Jelen tanév szeptember 1-jén hatályos változata.
Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról VI. Fejezet: Gyermekjóléti alapellátások
A Szociális Munka Etikai Kódexe 2012. Szociális Szakmai Szövetség
Kézikönyv a szociális munkásoknak (I. és II. fejezet) Szerkesztette: Kozma Judit Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002.
Pataki Éva: Reflexiók a terepen folyó szociális esetmunkához, az esetmegbeszélések tapasztalatai alapján Esély, 2002/5. p. 45-56.
Varga István – Udvari Kerstin: A környezettanulmány, avagy a magánszféra sérthetetlenségének dilemmái Esély, 2008/3. p. 106128.
Horváth László: Fejlődési tendenciák a szociális képzésekben. DOTE EFK Tudományos Közleményei, Nyíregyháza, 1998/1.sz. 329-342.o.
A szociális munkás képzés globális alapelvei. Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete. Budapest. 2006. 5-7.o.
A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet. Szociális munka csoportokkal szerkesztette: Kozma Judit – Szilvási Léna,
Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Szöveggyűjtemény, Budapest, 1997.
Fodor Éva – Szoboszlai Katalin: „Kincsvadászat” – Hátrányos helyzetű cigány gyerekek szocializációs programja a Huszár telepen HÁLÓ, 2007. augusztus
Pataki Éva: Szociális munka csoportokkal, Módszertani Kézikönyv "Szocio-Téka", Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék,Debrecen, 2010.
A szociális munka elmélete és gyakorlata 3. kötet. Szerk. Gosztonyi Géza. Semmelweis Bp. 1996. Huszti Éva – Kovács Edit – Molnár Aranka: A bevonás módszerei KATT tananyag, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza 2012. Patyán László: Szükségletfelmérés és szolgáltatástervezés közösségi módszerei, KATT tananyag, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza 2012. Vercseg Ilona dr.: Gyakorlati útmutató közösségi munkásoknak (www.adata.hu) Bárdos Kata: Alapvető eszközök a szociális munkában. In: Kézikönyv szociális munkásoknak. Szerkesztette: Kozma Judit. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002. 128-156. o.
Stang Tünde: Szociális munka családokkal. In: Kézikönyv a szociális munkásoknak. Kozma Judit szerk. Szociális Szakmai Szövetség, 2002. 157 – 185. oldal
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A hallgatók írásbeli és szóbeli beszámolókat, egyéni és csoportos dolgozatokat készítenek. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel.
Számonkérés: I. félév: Írásbeli feladatlap az előadások és a kötelező irodalmak integrált ismereteiből valamint egy esszé megírása segítőkkel készült interjúk alapján. II. félév: Írásbeli feladatlap az előadások és a kötelező irodalmak integrált ismereteiből Szoboszlai Katalinnál 2 szemináriumi dolgozat elkészítése a szorgalmi időszakban. Az első dolgozat szociális munkához köthető szépirodalmi mű felhasználásával a segítő szerep jellegzetességeinek elemzése. A második dolgozat esetbemutatás készítése, amihez a hallgató felhasználja a klienssel készült interjú(ka)t és a szolgáltatásban készült esetdokumentáció(ka)t. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: Gyakorlati jegy feladatok megoldása és megbeszélése alapján A vizsgára bocsátás feltételei: Érvényes aláírás Ajánlott honlapok: www.esely.org www.periferiaegyesulet.hu www.3sz.hu www.szochalo.hu
A tantárgy neve: Idegen nyelvi alapszintű ismeretek A tantárgy angol neve: Basic knowledge of foreign language Tantárgyfelelős neve: Dr. Maksa Gyula I. Ajánlott félév EKIC-106-00N Tantárgyi kód EKIC-107-00N 0+2 Nappali tagozat heti óraszáma 0+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 Kredit gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A kurzus elsődleges célkitűzése a hallgatók szövegértési és fordítási készségeinek, szakszókincsének fejlesztése. A cél, hogy önállóan képesek legyenek feldolgozni szakszövegeket a kutatási területükön. Oktatás típusa: szemináriumi gyakorlat A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50+50% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolatok, szószedetek, a tanult ismeretek elmélyítését szolgáló elektronikus gyakorlatok. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Idegen nyelvű szakmai nyelv fejlesztése. A tantárgy részletes leírása: Kompetencia felmérés a félév elején. A hallgatók bemeneti készségeinek feltárása. A kijelölt szakmai irodalmak közös feldolgozása (alkalmanként kb. 5oldal közös elemzése) Szótárral ismeretlen szöveg feldolgozása a megadott kérdésekre válaszolva. Az órák végén összefoglaló szövegértési kérdések megválaszolás A félév végén a hallgatók kimeneti készségeinek felmérése. Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: felkészültség a személyközi viszonyokban általánosan elfogadott normák, szabályok alkalmazására; idegen nyelven, alapfokon történő kommunikáció, írásban és szóban; idegen nyelvi szöveg megértése és fordítása (idegen nyelvről anyanyelvre); a képzési terület sajátosságainak megfelelő szükséges idegen nyelvű szoftverek használata útmutatás alapján; a kezelőfelületek használata, a felhasználónak készített leírások, üzenetek megértése és alkalmazása alapszintű beszédkészség; alapszintű szöveg hallás utáni megértése; olvasott szöveg megértése, alapszintű nyelvtudás az írásbeli válasz elkészítéséhez Kötelező irodalom: Frank Webster: Rec: (Castells, Manuel: The power of identity). British Journal of Sociology 1998/4:671-672.
Kendall, Diana. Health, helath care and disability. In Idem: Sociology in our times. Sixth Edition. Belmont, CA: Thomson/Wadsworth: 2007 (or later editions). 580-604. Kendall, Diana. Aging and inequality based on age. In Idem: Sociology in our times. Sixth Edition. Belmont, CA: Thomson/Wadsworth: 2007 (or later editions). Ajánlott irodalom, honlap: J. Thomson, A. V. Martinet: A practical English grammar. Oxford: Uxford University Press, 1982 és későbbi kiadások. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A hallgatók a félév során több alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak. Az aláírás megszerzésének feltételei: A szemináriumokon való rendszeres részvétel. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Írásbeli feladatlap az előadások és a kötelező irodalmak integrált ismeretéből. A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsgajegy nem kapcsolódik a tárgyhoz.
A tantárgy neve: Munkaerő-piaci ismeretek A tantárgy angol neve: Labor Market Policy Tantárgyfelelős neve: Dr. Csoba Judit II. Ajánlott félév EKTT-250-00N; EKTT-250-00L Tantárgyi kód 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 Kredit kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Szociális munka asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: a munka világának bemutatása, a foglalkoztatási helyzet alakulásának elemzése, a változások társadalmi következmények megismerése. A félév során a hallgatók elemzik azt a gazdasági, szociális, jogi, politikai feltételrendszert, amely meghatározza a munka világát, a foglalkoztatás lehetőségeit napjainkban. Megismerik a munkaerőpiac intézmény- és eszközrendszerét, az aktív, passzív munkaerő-piaci programokat. A nemzetközi példák segítségével a hallgatók betekintést nyernek olyan komplex programok, integrált rendszerek működésébe, melyek hatékonyan szolgálják a tartósan munka nélkül lévők munkaerő-piaci integrációját, s modellként szolgálhatnak a hazai foglalkoztatáspolitikai rendszerek fejlesztése számára. Oktatás típusa: előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos
ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: A tanszék által szerkesztett tankönyvek, segédanyagok melyek elektronikus formában térítésmentesen állnak a hallgatók rendelkezésére. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A munkaerőpiac intézményrendszere Az aktív és passzív munkaerő-piaci eszközök változása Az aktív munkaerő-piaci eszközök hatékonysága A munkaformák változása, az atipikus foglalkoztatási formák típusai A lokális munkaerő-piaci politikák, szociális szövetkezetek, közösségi termelési rendszerek A tantárgy részletes leírása: 1.A munka társadalmi meghatározottsága, a bérmunka és a munkaerőpiac válsága 2.A foglalkoztatás átalakulása, a munkaértelmezések típusai, atipikus foglalkoztatási formák. 3.A munkanélküliség, mint alternatív életforma? 4.„Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek?” Munkanélküli-e a munkanélküli ? 5. A regisztrált munkanélküliek munkaképessége, munkavállalási hajlandósága 6. A munkanélküliek társadalmi rétegek szerinti megoszlása 7. A szociális intézményrendszer lehetőségei és korlátai a tartósan munka nélkül lévők integrációjában 8. A munkaerőpiac intézményrendszere és szolgáltatási köre Magyarországon. Segélyek, támogatások, átképzési formák 9. A nonprofit szektor szerepvállalása a tartósan munka nélkül lévők helyzetének kezelésében
10. A tartósan munka nélkül lévőkkel végzett szociális munka sajátosságai, speciális módszerei 11. Pályaorientáció, álláskeresési ismeretek 12. Kitekintés, jó gyakorlatok Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges szociálpolitikai, jogi, igazgatási felkészültség; a munkanélküliekkel, álláskeresőkkel foglalkozó intézmények közötti eligazodási képessége; a munkaerőpiac alapfogalmainak ismerete; gazdálkodó szervezetek fogalmának, típusainak ismerete; adott vállalkozás esetén a munkajogi előírások értelmezése; a munkavállalói jogok és kötelezettségek ismerete; álláskeresési technikák alkalmazása (szakmai önéletrajz készítés), interjúkon siker elérése; alkalmazkodás az önfoglalkozási korlátokhoz, a vállalkozás szakmai és jogi kereteihez; alkalmazkodás a hazai és a nemzetközi munkaerő-piaci változásokhoz; aktuális jogi és eljárási szabályok ismerete az EGT tagállamaiban történő munkavállaláshoz; szociális szolgáltatásokat nyújtó illetve azokkal kapcsolatban álló intézményekben a szociális munka részfeladatainak ellátása; szociális területeken megjelenő adminisztratív feladatok végzésére; helyzetfelismerés és helyzetelemzés, logikus gondolkodás, kreativitás, ötletgazdagság; felelős munkavállalói magatartás, döntésképesség; önfoglalkoztatási kompetenciák, vállalkozói magatartás; udvariasság, kulturált és etikus magatartás; munka világában az értékrend ismerete és betartása; a munkáltatói elvárásoknak megfelelő magatartás és teljesítmény; Kötelező irodalom:
Csoba Judit: Munkaerő-piaci változások, leszakadó társadalmi csoportok Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Debrecen, 2011. 9-21. old. Csoba Judit: A tisztes munka A teljes foglalkoztatás a 21. század esélye vagy utópiája? L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2010. 75-93. old. Ajánlott irodalom, honlap: Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai Kávé Kiadó, 1998. 349-418. old. Neil Gilbert: Szolgáltatásból társadalmi ellenőrzés: a jóléti reform hatásai a szociális munkások szakmai gyakorlatára az Egyesült Államokban Esély, 1998. /6 85 -97. old. Frey Mária : Munkahelyteremtés a munkaerőpiac fő áramlatán kívül OFA, Budapest, 1997.1-39. old. Borbély-Pecze Tibor Bors: Aktív korú inaktívak mobilizálása. Esetszintű együttműködés az önkormányzati szociális rendszerek és az állami foglalkoztatási szolgálatok között, néhány OECDország gyakorlatában Esély 2008/4 53-77. old. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A hallgatók a félév során egy alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadásokon való rendszeres részvétel. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Gyakorlati jegy nem kapcsolódik a tárgyhoz. A vizsgára bocsátás feltételei: Érvényes aláírás.
A tantárgy neve: Kutatásmódszertani alapismeretek A tantárgy angol neve: Basics of Research Methodology Tantárgyfelelős neve: Dr. Csoba Judit II. Ajánlott félév EKTT-252-00N; EKTT-252-00L Tantárgyi kód 0+2 Nappali tagozat heti óraszáma 0+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 Kredit Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A szeminárium célja a terepmunka alapvető készségeinek és módszereinek elsajátítása: interjúzás, megfigyelés, esettanulmány készítése. Kutatási és szakmai kérdések, elviekben tesztelhető hipotézisek felvetése a terepen szerzett benyomások alapján. Operacionalizálás: a sejtések igazolásához szükséges módszerek és eszközök megválasztása és kidolgozása, a társadalmi tények és jelenségek dokumentálása, rögzítése. A tapasztalatok, empirikus tények rendszerezése, értelmezése, magyarázata. A feldolgozás folyamatának megtervezése, a legfontosabb feltárt jelenségek kiemelése és tézis-szerű megfogalmazása. A feltárt tények elhelyezése az összefüggések rendszerében. A saját tapasztalatok szóban és írásban való prezentációja Oktatás típusa: szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos
ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50+50% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolatok, módszertani dokumentumok, szöveggyűjtemények biztosítása a szemináriumi program megvalósításához. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tanszéken folyó valamennyi kvalitatív kutatás. pl. munkaerő-piaci, ifjúságpolitikai, gender, identitás, területi hátrányok stb. témakörökben. A tantárgy részletes leírása: 1. A kutatandó téma kiválasztása, szűkítése 2. „ Lehet, hogy már felfedezték, csak mi nem tudunk róla!” A kutatandó téma probléma-csomópontjainak megragadása / a mérési dimenziók/ Mikor jó egy téma? Kutatási hipotézisek 3. Az interjú, mint adatgyűjtési módszer Saját élmények, az interjúk típusai, alkalmazási területek, típushibák 4. „ Milyen mély az interjú ? Az interjúvázlat Amit az első interjú megold és amit nem 5. Kérdések és válaszok Típushibák a kérdezés előkészítésekor Mit és hogyan kérdezzünk, illetve ne kérdezzünk! 6. Az interjúkészítés szabályai Kérdezői útmutatók. Az interjúkészítés etikája. A „technika ördöge” és az interjúzás. A kérdezés technikája 7. „De mit kezdjünk az interjúkkal ?” A félig strukturált interjúk feldolgozásának lehetőségei 9. Az adatok és a kapott információk archiválása 10. A lehetséges műfajok a feldolgozás során: esetnapló, esetleírás, szociográfia , életút, stb. 11. A szeminárium értékelése
Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: Kutatási módszerek megismerése, részfeladatok elvégzésének képessége elsajátítása Adatrögzítés, feldolgozás, mérési módszerek alkalmazása szakértő vezetése mellett Jártasság kutatási programok infokommunikációs és adminisztrációs részfeladatainak elvégzésében Emberi szükségletek és szociális problémák felmérésében végzendő módszerek megismerése, illetve részfeladatok elvégzése; Társadalmi jelenségek, szociális problémák felmérésében való részvétel, részfeladatok önálló végzésének képessége Kutatáshoz, adatgyűjtéshez szükséges adminisztráció önálló elvégzése Kutatási feladatok etikájának megértése Információk gyűjtése és adminisztratív úton történő feldolgozása Kötelező irodalom: Heltai Erzsébet-Tarjányi József: A szociológiai interjú készítése, Budapest 1999. Kézirat Fónai Mihály-Kerülő Judit- Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba Pro Educatione Alapítvány Nyíregyháza 2002. Jakab Zoltán: A mélyinterjúzás technikájáról Tömegkommunikációs Kutatóközpont Budapest, 1986. Solt Ottilia: Interjúzni muszáj In: Solt Ottilia: Méltóságot mindenkinek Összegyűjtött írások I. Beszélő, Budapest 1998. 2948. old. Ajánlott irodalom, honlap: Bang, Ruth: A célzott beszélgetés Tankönyvkiadó, Budapest 1983. Javorniczky István: Műfajismeret Az interjú és a riport A Budapesti Kommunikációs Főiskola jegyzetei Budapest 2004? Krippendorf, Klaus: A tartalomelemzés Akadémiai Kiadó, Budapest 1984.
Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba Typotex Elektronikus Kiadó Kft. 1998. Flick, Uwe: Qualitative Forschung Rowohlts Enzyklopaedie Hamburg 2000. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A hallgatók a félév során több alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak. Az aláírás megszerzésének feltételei: A szemináriumokon való rendszeres részvétel. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Írásbeli feladatlap az előadások és a kötelező irodalmak integrált ismeretéből. A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsgajegy nem kapcsolódik a tárgyhoz
SZOCIÁLIS MUNKA ASSZISZTENS SZAKIRÁNY TANTÁRGYLEÍRÁSAI
A tantárgy neve: Szakmai készségfejlesztés I-II-III. A tantárgy angol neve: Skill Development I.-II.-II. Tantárgyfelelős neve: Dr. Kiss János I. II. III. Ajánlott félév EKPT-140-01N; EKPT-140-02N; EKPT-140-03N; Tantárgyi kód EKPT-140-01L EKPT-140-02L EKPT-140-03L Nappali tagozat heti 0+28 0+28 0+28 óraszáma Levelező tagozat félévi 0+10 0+10 0+10 óraszáma 2 2 2 Kredit Gyakorlati jegy Gyakorlati jegy Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Szociális munka asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A tantárgy célja a szociális szakmákban nélkülözhetetlen önismeretei tudatosság fejlesztése. Az önreflexiós készség erősítésével megteremtjük az alapját a szakmai és a privát szerepek elkülönítésének. Az érzelmi stabilizáció lehetőséget teremt a mentális megterhelések kezeléséhez, adaptív személyközi viselkedés kialakításához. A kommunikációs és konfliktuskezelés személyes eszköztárának a feltérképezése és fejlesztése az egyéni esetkezelés és kapcsolatteremtés hatékonyságának a növelését eredményezi. Az önismereti és kommunikációfejlesztésre épülve megteremtjük a lehetőségét a segítő szakma alap attitűdjeinek gyakorlásához, mint empátia
tolerancia és kongruencia. A szakmával és kliensekkel kapcsolatos személyes elvárásokat előítéleteket felszínre hozzuk, kezelhetővé tesszük. Oktatás típusa: előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítását a magyar és külföldi szakirodalom követése, valamint a konferenciákon és tanfolyamokon való részvétel biztosítja. A rendszeres oktatói megbeszélések folyamatosan kontroll alatt tartják az oktató munkáját, a hallgatói visszajelzések segítik a minőség folyamatos szinten tartását Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 1:2 Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadások az ehhez szükséges oktatás technikai eszközök segítségével. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK és szakdolgozatok A tantárgy részletes leírása: I. Önismeret Reális, pozitív énkép megerősítése, serkentése. Helyzetek az önértékelés, bizalom és kapcsolatteremtés helyzeteinek megtapasztalására, fejlesztésére. Visszajelzések, megerősítések fogadása és megfogalmazása. Önreflexió készségeinek fejlesztése. Családi szerepek és narratívák, élettörténet és megküzdés. Függőség és függetlenség gyakorlatai Csoportos együttműködés, összehangolódás, csoportszerepek. gyakorlása sajátélményű tanulás eszközeivel, encounter, játékcsoport, t-csoport módszerekkel. II. Szakmai készségfejlesztés - Személyes hatékonyságfejlesztés Kommunikáció fejlesztő módszerek és a személyes konfliktuskezelési stratégiák modelljének felhasználásával (Thomas-Killmann teszt és modell) adaptív eszközök kialakítása illetve megerősítése. Agresszió kezelés lehetséges eszközei, stressz kezelés technikái. Tréning módszerekkel, kérdőívekkel. III. Szakmai készségfejlesztés – Pályaszocializációs csoport A szociális szakma etikai alapelveinek és szakmai etikai normáinak gyakorlati szinten való alkalmazhatóvá tétele. Szakmai motiváció mélyítése. Szakmai szerepek gyakorlása, segítő attitűdök feltérképezése
önvizsgálat és társas visszajelzések segítségével. Előítéletes viselkedés működése, kezelése, elfogadás, együttérzés gyakorlása, kongruens kommunikáció szakmai helyzetekben, probléma megoldás team munkában. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: A tantárgy sajátos jellege miatt nincs Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: Önismereti igény mélyítése Kapcsolatteremtés és hatékony kommunikáció képessége Empátia fejlesztése és a p roblémaérzékenység fokozása Személyközi viszonyokban való jártasság Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: nincs Az aláírás megszerzésének feltételei: Az foglalkozásokon való részvétel kötelező A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Az foglalkozásokon való aktív részvétel A vizsgára bocsátás feltételei: Érvényes aláírás Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga.
A tantárgy neve: Szociális munka családokkal Tantárgyfelelős neve: Dr. Szoboszlai Katalin PhD II. Ajánlott félév EKTT-249-00N; EKTT-249-00L Tantárgyi kód 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 Kredit Kollokvium Vizsgakövetelmény Társadalomismeret I. Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Szociális munka asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy célja, hogy a hallgatók felkészüljenek a szociális munka asszisztensi feladataira a családokkal való munkában. A tantárgy keretében a hallgatók ismereteket kapnak a családsegítésben és a gyermekjóléti ellátásban történő szociális munkáról, az adminisztráció formáiról, felmérési módszerek alkalmazásáról. Oktatás típusa: előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése a családokkal való szociális munka szociális
munka asszisztensi feladatokról, a hallgatók megismerik az asszisztensi munkában alkalmazott módszereket, az adminisztráció formáit. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tantárgy részletes leírása: 1. Családformák változása, generációk együttélésének jellemzői 2. A család funkciói, a diszfunkcionális család működése 3. Családi életciklusok 4. Krízisek és intervenciók 5. Szociális munka családokkal alapfogalmak 6. Családgondozás kialakulása hazánkban, intézményesült formák 7. Munkamódszerek a családokkal való szociális munkában 8. Szociális munka családokkal a szociális és gyermekvédelmi ellátásokban 9. Adósságkezelés: ügyintézés és adminisztráció 10. Gyermekjóléti szolgáltatások: prevenció lehetőségei 11. Gyermekjóléti szolgáltatások: problémakezelés ismerete és a munka adminisztrációja 12. Gyermekvédelmi szakellátás és a családi szociális munka 13. Társintézményekkel való együttműködés formái 14. Jó gyakorlatok Kötelező irodalom: Barnes, Gill Gorell: Család, terápia és gondozás Családterépiás olvasókönyv 2., Animula Kiadó, 1991. Bányai Emőke: A családokat támogató szolgáltatások integrációja Esély 2003/5. Berg, Insoo Kim: Konzultáció sokproblémás családokkal Családterápiás olvasókönyv, Animula Kiadó, 2004 Stang Tünde: Szociális munka családokkal. In.: Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség 2002. Gyermekvédelmi nyilvántartás kézikönyve Letöltési hely: http://www.egyuttagyermekekert.hu/macislap.html Ajánlott honlapok:
http://www.macsgyoe.hu/ http://www.3sz.hu/ Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat félév közben. Az aláírás megszerzésének feltételei: előadások látogatása, zárthelyi dolgozat eredménye legalább megfelelt minősítés A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: nincs A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga, a tantárgy témakörei egyben a vizsgatételek.
A tantárgy neve: Közösségek szervezése I – II. A tárgy angol neve: Community organisation I – II. Tantárgyfelelős neve: Dr. Fábián Gergely II. Ajánlott félév EKSM-102-01N; Tantárgyi kód EKSM-102-01L 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 Kredit Kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend
III. EKSM-102-02N; EKSM-102-02L 0+2 0+10 3 Gyakorlati jegy -
A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Szociális munka asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy specifikus célkitűzése, hogy a hallgatók kezdeményező és szervezési készsége fejlődjön. Fontos, hogy a hallgatók megismerjék a közösségi részvétel jelentőségét a helyi ügyek tervezésében és megvalósításukban. Ehhez szükséges, hogy a gyakorlatban is felismerjék azokat a helyzeteket, melyek erre lehetőséget kínálnak. A tantárgy során a hallgatók széleskörű betekintést kapnak a közösségi aktivizálás lehetséges módszereibe, melyek közül néhánnyal és annak gyakorlatával részletesebben is megismerkedhetnek, aktuális szakmai érdeklődésük mentén. A hallgatók felkészítést kapnak ahhoz, hogy munkájukkal képesek legyenek elősegíteni a közösségekben a közösségekért folyó tevékenységek gördülékenységét. Oktatás típusa: előadás, szeminárium, gyakorlat A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Közösségi munka módszerek alkalmazásával kapcsolatos részfeladatok ellátása, az ezzel kapcsolatos módszerek ismerete. Közösségi programokban szervezési, megvalósítási részfeladatok ellátása. Személyközi viszonyokban való jártasság, tapasztalat. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50 - 50% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás, jó gyakorlatok, módszerek megismerése, kipróbálása. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás, fejlesztés: Közösségi animátor képzés és tananyagfejlesztés 2010 – 2012. A tantárgy részletes leírása Közösségek szervezése I.: 1. Civil társadalom. Társadalmi részvétel. 2. Közösség és társadalom. 3. A társas kapcsolatok jelentősége a mindennapi életben. 4. Kapcsolatok szervezése a helyi közösségben. 5. Lokalitás, szomszédság. Settlement. 6. Érdekképviselet, érdekérvényesítés. 7. Az önkéntesség fogalma, az önkéntes munka szabályozása. 8. Az önkéntesség típusai: formális és informális önkéntesség. 9. Az önkéntes munkavégzés egyéni és össztársadalmi hasznossága. 10. Közösségi beavatkozás. 11. A közösségszervezés elmélete, modelljei: (J. Rothmann) - a helyi fejlesztés - közösségfejlesztés, szomszédsági közösségfejlesztés; - társadalmi tervezés helyi – közösségi szolgáltatástervezés; - társadalmi akció - empowerment, állampolgári részvétel segítése 12. Bevonás. A bevonás szándéka, természete.
13. A helyi nyilvánosság szerepe. Nyilvánosság a közösségi munkás szempontjából. 14. Az asszisztens szerepei, feladatai a közösségi munka folyamatában. Kötelező irodalom: 1. Vercseg Ilona: Közösség és részvétel, - a közösségfejlesztés és a közösség munka gyakorlati elmélete. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület és az ELTE Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék könyvsorozata. Budapest, 2011 2. Varga A. T. – Vercseg I.: Közösségfejlesztés. Budapest, 1998, Magyar Művelődési Intézet Ajánlott irodalom: 1. Harkai Nóra: Közösség és közösségi munka. Közösségfejlesztők Egyesülete, Bp., 2006 2. Groska Éva - Huszti Éva-Varga Matild (szerk.): Édes és sós. Receptek a helyi ifjúsági munkához. Közös Nevező Egyesület. Nyíregyháza, 2007. 3. Kajner Péter (szerk.): RAJTunk múlik! Hogyan szervezkedjünk és képviseljük érdekeinket a lakóhelyünkön? Közösségfejlesztők Egyesülete, Nyírségi Nyomda, 2006. 4. Nagyné Varga Ilona (szerk.): Közösségi munka a családsegítésben. Szociotéka. Debrecen, 2011. 5. Pósfay Péter: Együtt tervezve a közös jövőt… Esettanulmány (Összefoglaló gondolatok Nádasd fejlesztési koncepciójának elkészítéséről) Közösségfejlesztők Egyesülete, Parola, 2008/2. 6. Sain Mátyás: Területfejlesztési füzetek 1. Segédlet a közösségi tervezéshez. Budapest, 2010. Ajánlott honlapok: www.kozossegfejlesztes.hu A tárgy részletes leírása Közösségek szervezése II.: 1. A közösségfejlesztés folyamata I.: „Moccintás”. A közösség tagjainak megszólítása. Feladat: kapcsolatfelvétel a lakossággal, szervezetekkel. 2. A közösségfejlesztés folyamata II.: helyzetfeltárás, társadalmigazdasági diagnózis készítése. Feladat: hogyan ismerjük meg az
adott települést, szomszédságot, közösséget. Az információgyűjtés praktikái. 3. 3-4. A közösségfejlesztés folyamata III.: közösségi vélemények, késztetések megismerése. Feladat: hogyan ismerjük meg az emberek véleményét. Kik lehetnek a „kulcs” emberek. 4. A közösségfejlesztés folyamata IV.: a közösség problémáinak, erősségeinek, gyengeségeinek megismerése. Feladat: SWOT készítés 5. A közösségfejlesztés folyamata V.: Közösségi interjúzás tartalma, praktikái: Feladat: közösségi interjúk készítése (pl. saját lakóhelyen, közösségben) 6. A közösségfejlesztés folyamata VI.-VII.: A közösségi interjúk megismerése, feldolgozása. 7. A közösségfejlesztés folyamata VIII.: Közösségi beszélgetés. Feladat: közösségi beszélgetés előkészítése, szervezése. 8. A közösségfejlesztés folyamata VIII.: Közösségi beszélgetés. Feladat: hogyan hívjuk el a lakosságot a közösségi beszélgetésre: meghívó, szórólap, plakát, stb. tervezése, figyelemfelhívás eszközei. 9. Kapcsolattartás a helyi közösség tagjaival. Az aktivitás fenntartása, aktivizálás. 10. 11.-12. Aktivizálási eszközök: tankatalógus, szívességi szolgáltatások, párbeszéd körök, közösségi kalendárium 11. 13-14. Nyilvánosság. A nyilvánosság biztosítása. Feladat: hogyan lehet megteremteni a nyilvánosságot a helyi kezdeményezéseknek. Faliújság, honlap, hírlevél, levelezőlista, kiadvány, kiállítás tervezése, szervezése. Kötelező irodalom: 1. Vercseg Ilona: Közösség és részvétel, - a közösségfejlesztés és a közösség munka gyakorlati elmélete. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület és az ELTE Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék könyvsorozata. Budapest, 2011 2. Varga A. T. – Vercseg I.: Közösségfejlesztés. Budapest, 1998, Magyar Művelődési Intézet
Ajánlott irodalom: 1. Harkai Nóra: Közösség és közösségi munka. Közösségfejlesztők Egyesülete, Bp., 2006 2. Groska Éva - Huszti Éva-Varga Matild (szerk.): Édes és sós. Receptek a helyi ifjúsági munkához. Közös Nevező Egyesület. Nyíregyháza, 2007. 3. Kajner Péter (szerk.): RAJTunk múlik! Hogyan szervezkedjünk és képviseljük érdekeinket a lakóhelyünkön? Közösségfejlesztők Egyesülete, Nyírségi Nyomda, 2006. 4. Nagyné Varga Ilona (szerk.): Közösségi munka a családsegítésben. Szociotéka. Debrecen, 2011. 5. Pósfay Péter: Együtt tervezve a közös jövőt… Esettanulmány (Összefoglaló gondolatok Nádasd fejlesztési koncepciójának elkészítéséről) Közösségfejlesztők Egyesülete, Parola, 2008/2. 6. Sain Mátyás: Területfejlesztési füzetek 1. Segédlet a közösségi tervezéshez. Budapest, 2010. Ajánlott honlapok: www.kozossegfejlesztes.hu Az elmélethez kötődő feladatokat a hallgatók a gyakorlati órák során kis csoportos munkában tervezik meg egy-egy valós vagy elképzelt közösségre vonatkozóan. Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat félév közben Az aláírás megszerzésének feltételei: előadások, szemináriumok látogatása, gyakorlati feladatok elvégzése, zárthelyi dolgozat eredménye legalább megfelelt minősítés A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: A félév követelményéhez kötődő gyakorlati feladat elkészítése, szóbeli beszámolón való bemutatása. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga, a tantárgy témakörei egyben a vizsgatételek.
A tantárgy neve: A szociális projektmunka alapjai I-II. A tantárgy angol neve: The project fund of the social work I-II. Tantárgyfelelős neve: Dr. Czibere Ibolya II. III. Ajánlott félév EKSM-103-01N; EKSM-103-02N; Tantárgyi kód EKSM-103-01L EKSM-103-02L 28+0 0+28 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 0+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 3 Kredit Kollokvium Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Szociális munka asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A tantárgy célja, hogy rávilágítson a projektek szerepére a segítő munkában, illetve a hallgatók megismerjék a projektmenedzsment alapvető fogalmait, a projekt előkészítéssel, tervezéssel kapcsolatos technikákat, továbbá a pályázatírás és projektmegvalósítás alapjait, a projektek, illetve pályázatok adminisztrációjával és koordinációjával kapcsolatos feladatokat. Oktatás típusa: az első félév előadás, a második félév szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és
hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50+50% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolatok, szöveggyűjtemények, a tanult ismeretek elmélyítését szolgáló projektleírások, elemzések. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Szociális szolgáltatások és intézmények fejlesztése Szervezetfejlesztés és humánerőforrás menedzsment A projektek gazdasági, társadalmi és jogi környezete A fejlesztési projektek hatékonyságának módszertana A tantárgy részletes leírása: 1. Projektek fogalma, szerepe a szociális szakmában, a projektmenedzsment elméleti alapjai 2. Szükségletfeltárás, helyzetelemzés; a projekt érdekeltségei, a partnerség szerepe 3. A projekt tevékenységek meghatározása, a projekt belső logikájának kialakítása 4. Az indikátorok fogalma, fajtái, szerepe, alkalmazása a projektek tervezésében és megvalósításában 5. A projektek időbeli ütemezése 6. Erőforrás tervezés 7. Költségtervezés: A projekt költségeinek meghatározása és kidolgozása (elszámolhatóság, költségvetési táblázat, költségvetés indoklása) 8. Pénzügyi források, a projektek támogatási háttere, a szociális projektek forráskeresési lehetőségei 9. A pályázás folyamatának és a pályázati rendszer részeinek, dokumentumainak megismertetése, a pályázati csomag összeállítása 10. Pályázatírás: projektterv kidolgozása pályázati szempontoknak megfelelően 11. Projektek megvalósítása a szociális szférában: a projektszervezés struktúrája, projektdokumentumok kezelése, az eredmények terjesztése, korrekciós lépések
12. Projektértékelés (a projektzárás követelményei, projekt monitoring, értékelés, ellenőrzés) és a projektek fenntarthatóságának kérdése Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: a civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, működésének és jellemzőinek ismerete; tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában; felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában, amelyek a szociális alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali szociális adminisztrációban részfeladatként jelen vannak; folyamatokban, fejlesztő beavatkozásokban, programokban, projektekben való együttműködés, feladatvállalás; szociális területeken megjelenő adminisztratív feladatok végzésére; fejlesztésekben, innovációban folytatott adminisztratív tevékenység; Kötelező irodalom: Görög Mihály (2001): Általános projektmenedzsment, Aula Kiadó, Budapest Görög Mihály (1999): Bevezetés a projektmenedzsmentbe, Aula Kiadó, Budapest Görög Mihály (2008): Projektvezetés, Aula Kiadó, Budapest Haraszti István- Huber Béla- Orosz Beáta (2005): Projektfejlesztés, pályázatírás és projektmenedzselés, Corvinus Kiadó, Budapest Kovács Katalin (szerk.) (2006): Projekttervezés és projektciklusmenedzsment ismeretek a közigazgatásban, www.kszk.gov.hu/data/cms18791/PCM_20TK.pdf Kőnig Éva (szerk). (2011): Stratégiai tervezés a szociális munkában, Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, Debrecen Krémer Balázs (2009): Bevezetés a szociálpolitikába, Napvilág Kiadó, Budapest
Lockyer, K. – Gordon, J. (2000): Projektmenedzsment és hálós tervezési technikák. Kossuth Kiadó, Budapest Magyar népfőiskolai Társaság (2001): Útmutató az európai projektmenedzsmenthez, Budapest Ajánlott irodalom, honlap: Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana, MEANS füzetek 1999., Váti Kht., http://www.terport.hu/main.php?folderID=2822 Iván Gábor: Az Európai Unió fejlesztési forrásai, http://www.kszk.gov.hu/search/searchresults?query=iv%C3%A1n &spage=2 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Fejlesztési Programok, http://www.nfu.hu/fejlesztesi_programok_2 Pályázás alapjai, Projekttervezés és pályázatkészítés dióhéjban, SAKK, http://www.nfu.hu/kiadvanyok, ezen belül Korábbi kiadványaink - Pályázati kézikönyvek. Verzuh, Eric (2006): Projektmenedzsment, HVG, Budapest. Vörös Mihály László (2004): Versenyképes projektek és pályázatok, TRIU-MESTER Bt., Tatabánya. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A hallgatók a félév során több alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak, és gyakorlati feladatokat oldanak meg.. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadásokon és szemináriumokon való rendszeres és aktív részvétel. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: A projekt tervezéséhez és megvalósításához kötődő írásbeli feladat, amely integrálja az előadások és a kötelező irodalmak ismereteit és készségeit.. A vizsgára bocsátás feltételei: Az első félévben az előadások rendszeres látogatása és aktív részvétel a projektfeladatok megoldásában.
A tantárgy neve: Team és szervezési ismeretek Tantárgyfelelős neve: Dr. Szoboszlai Katalin PhD II. Ajánlott félév EKSM-107-00N; EKSM-107-00L Tantárgyi kód 0+2 Nappali tagozat heti óraszáma 0+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 Kredit Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény Társadalomismeret I. Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Szociális munka asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy célja, hogy a hallgatók felkészüljenek munkahelyi és szakmai team-ben való munkára, kompetenciákhoz illeszkedő feladatok kooperatív elvégzésére és a team munkához tartozó szervezési feladatok ellátására. Oktatás típusa: szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése a szervezetek működéséről és azokról a munkaformákról, melyek segítik a hatékony munkavégzést. A hallgatók
betekintést nyernek a team munkába laborgyakorlaton elvégezhető feladatok elvégzésével. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás és laborgyakorlat. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tantárgy részletes leírása: 1. A szervezeti struktúra alapjai 2. Szervezet és hatalom 3. Szervezeti kultúra és értékek 4. Formális és nem formális szervezetek a szociális munkában és az ifjúságsegítésben 5. Külső és belső együttműködések kialakítása a szervezetben 6. Team munka (csapatmunka) fogalma, elvek és értékek 7. Team munka kialakítása, szervezése 8. Team munka folyamata 9. Szerepek és feladatok a teamben 10. Kommunikáció a teamben 11. Jó gyakorlatok a team munkában 12. Team munka konkrét feladat megvalósításában I. 13. Team munka konkrét feladat megvalósításában II. 14. Team munka konkrét feladat megvalósításában III. Kötelező irodalom: Jávor István.: A szervezetszociológia gondolati rendszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993 Pataki Éva: Szociális munka csoportokkal Szociotéka, Módszertani Kézikönyv, Debreceni Egyetem BTK Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, Debrecen, 2010. http://szocioteka.hu/files/didaktikai_modszertani_kezikonyv_vegleges.pdf Ajánlott honlapok: http://www.macsgyoe.hu/ http://www.3sz.hu/ http://szocioteka.hu Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat félév közben
Az aláírás megszerzésének feltételei: előadások látogatása, zárthelyi dolgozat eredménye legalább megfelelt minősítés A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: Team munka terv és a megvalósítás dokumentálása konkrét feladatban, a hallgatók 3-4 fős csoportokban dolgoznak egy a szociális munkához kapcsolódó asszisztensi kompetenciára épülő feladaton. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: nincs.
A tantárgy neve: Szociális munka speciális helyzetű csoportokkal A tantárgy angol neve: Social work delaing with special target groups Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László PhD III. Ajánlott félév EKSM-104-00N Tantárgyi kód nappali EKSM-104-00L Tantárgyi kód levelező 42+28 Nappali tagozat félévi óraszáma 15+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 6 Kredit koll Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Szociális munka asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs. A tantárgy státusza: FSZ szakirány tantárgy: Szociális munka asszisztens szakirányon. Más szakon szabadon választott tantárgy a félévi meghirdetések alapján. A tantárgy általános és speciális célja: A tantárgy célja, hogy a tanuló/hallgató ismerje meg a speciális helyzetben lévő társadalmi csoportokkal végzett segítő munka specifikumait, jellegzetességeit. Ezen társadalmi csoportokat segítő intézményeket, azok feltételeit, feladatait, adminisztrációs tevékenységeit, amelyek által a hallgató/tanuló képessé válik különböző szociális problémák és az ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek felismerésére, a speciális helyzetű csoportokkal végzett szociális munka adminisztrációs tevékenységében való részvételre, a szociális munka asszisztens feladatainak elvégzésére. Oktatás típusa: előadás, szeminárium, gyakorlat
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, gyakorlattal tömbösített időrend Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Fogyatékos személyek szociális ellátása Hajléktalanok egészségügyi helyzete Hajléktalan nők helyzete Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja Végzett hallgatók után követésének vizsgálata A tantárgy részletes leírása: Szociális munka hajléktalanokkal 1. Hajléktalansággal kapcsolatos fogalmak, megközelítések, nemzetközi és hazai háttér. A hajléktalanság okai 2. Hajléktalanpolitika szociálpolitika – szegénypolitika. Hajléktalanság és lakhatás. A hajléktalanság kezelésére hivatott intézményrendszer jellemzői, új szakmai irányvonalai, hazai jogszabályi háttere 3. Szociális munka hajléktalanokkal, a munkához szükséges speciális ismeretek, készségek, a szakma által használt módszerek, eljárások. 4. Az ellátórendszerben használatos dokumentációs rendszerek, módszerek Kötelező irodalom:
1. Albert Fruzsina - Dávid Beáta: Ha elszakad a háló. Hajléktalanság kapcsolathálózati megközelítésben. Kiadó: Új mandátum Bp. 2001. 2. Bakos Péter (szerk): „Összetett problémák összetett megoldások: A hajléktalanok integrációja a foglalkoztatás által Magyarországon” FEANTSA kutatás beszámolója 2007. http://www.refomix.hu/cikkek/Hungary_empl_report_2007_HU.p df 3. ETHOS. A hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség európai tipológiája http://www.refomix.hu/cikkek/ETHOS_hungary.pdf www.feantsa.com 4. Győri Péter: Országjelentés (2006) a Magyar hajléktalanügyi politika alakulásáról a FEANTSA számára http://www.refomix.hu 5. Győri Péter – Maróthy Márta (2007): Egy nemzeti hajléktalanügyi stratégia lehetséges keretei http://www.bmszki.hu/tanulmanyok/strat 6. Budapesti Módszertani Szociális Központ: Szociális munkánk menete 2008 http://www.bmszki.hu Ajánlott irodalom: 1. Bakos Péter: Hajléktalan emberek társadalmi integrációját célzó gyakorlatok az Európai Unióban www.hajlektalanokert.hu 2. Forrai Erzsébet – Ladányi Erika: Beszámoló az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról Kapocs 2008/37 3. Bényei - Gurály - Győri - Mezei: Tíz év után Esély 2000/1. (p. 6296) 4. Oross Jolán: A hajléktalanság kezelése Magyarországon. In. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Második átdolgozott kiadás, Bp. 2001. Szociális Szakmai Szövetség (p. 104-139) 5. Szoboszlai Katalin – Patyán László: Hajléktalanok a Keleti – régióban, Egy regionális hajléktalankutatás eredményeiről, Szabolcs – Szatmár Beregi Szemle 2004/1. 6. Az egészséghez való jog emberi jog. Az egészség biztosítása a hajléktalan emberek számára Magyarországon (2006)
http://www.refomix.hu/cikkek/2006_orszagjelentes.doHalász Zsolt: Pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő problémák a hajléktalanság felé vezető úton Kapocs 2008/37 7. Hegedűs József: Lakáspolitika és társadalmi kirekesztődés. Az elmúlt húsz év lakáspolitikai tanulságai http://www.hajlektalanokert.hu/dokumentumok/tanulmanyok/kirek esztes_HJ_eloadas091122.pdf 8. Juhász Zoltán: A bírósági végrehajtás rendszere a hajléktalanná válás megelőzése szempontjából és az ombudsmani gyakrolat tükrében Kapocs 2008/37. Szociális munka az időskorú népesség körében 1. Az idősek a társadalomban. Demográfiai változások és az időskor Kettős öregedés, öregedési index jellemzői. Az Európai Unió időspolitikája, egyezményei, fenntartható idősgondozás, hosszú tartamú gondozás (LTC) 2. Az időskorúak speciális szükségletei, időskor és mentális hanyatlás, időskori krízisek 3. A segítők feladatai: Felmérési módszerek időskorúak körében 4. Az idősgondozás fogalma, feladata, feltételei. Időskorúak foglalkoztatása, mentálhigiénés segítése. A család támogatása. Együttműködés aktív idősekkel. 5. Demens ellátottak gondozásának speciális feladatai 6. Az időseket segítő ellátórendszerek megismerése, az ellátásokhoz kötődő tevékenységek és azok dokumentációja Kötelező irodalom 1. A mentálhigiénés tevékenység gyakorlati tapasztalatai. In: Az idős emberek szociális ellátásának mentálhigiénés feladatai. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Kapocs könyvek Budapest, 2003. 2. sz. 25-117. o. 2. Bajzáthné Komár Mária: A gyakorlati szociális munka és szociális gondozás kompetenciái, határai gondozási központokban. Szociális Menedzser 2002/6. sz. 43-48. o. 3. Imre Sándor – Fábián Gergely (2006): Őszülő társadalmak. Egészségügyi szociális munka könyvtára I. Kiadja: DE EFK Nyíregyháza
4. Hablicsek László – Pákozdi Ildikó (2004): Az öregedő társadalom szociális kihívásai, Esély: 3. (p. 87 – 120.) 5. Dr. Semsei Imre (szerk) 2008: Gerontológia. Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kari Jegyzetek, Nyíregyháza p. 322 – 486. 6. Idősügyi Nemzeti Stratégia 2009. A Nemzeti Idősügyi Stratégiáról szóló 81/2009. (X. 2.) OGY határozat, www.szmm.gov.hu 7. Patyán László (2012): Időskorúak életminősége 2008 – 2010. in. Életminőség Nyíregyházán (szerk: Fábián – Huszti – Patyán) DE EK Nyíregyháza. 8. Patyán László(2009): Az időskorúak szociális védelme Magyarországon az Európai Unió szabályozása tükrében. In: Fábián Gergely – Thomas R. Lawson(szerk): Szociális munka az egészségügyben. Kiadja: DE EK – Kent School of Social Work, HU ISSN: 1788-3520, p. 72 – 86. 9. Szociális Innováció Alapítvány: Gondozási szükségelt vizsgálat http://www.szia.org/content/gondozasi-szuekseglet-vizsgalat 10. Gyurkó Szilvia: Idősbántalmazás a családon belül. In. A családsegítés elmélete és gyakorlata szerk: Feuer Mária, Akadémiai Kiadó Bp. 2008. 11. Jeszenszky Zita: Demenciával küzdő idős emberek ellátásának irányelvei. Kapocs 2006/6. sz. 2-15. o. 12. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának szabályairól szóló 36/2007 (XII.22.) SZMM rendelet 13. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI. 24.) SzCsM rendelet. 14. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet. Ajánlott irodalom: 1. Ferge Zsuzsa (1996): Reálisan a nyugdíjasok helyzetéről, Esély: 6. 2. Dögei Ilona – Kostyál L. Árpád – Udvari Andrea (2011): Idősellátás és gondozási szükséglet vizsgálat néhány európai országban I – II Kapocs 10. 1. és 10. 3. sz.
3. Dr. Kozma Judit - Dögei Ilona – Kostyál L. Árpád – Udvari Andrea – Vajda Norbert: A gondozási szükségletvizsgálat bevezetésének előzményei és hatásai (2009): Kapocs VIII. 4.sz. 4. Medgyesi - Sági – Szivós (1999): Az idősek jövedelmi helyzetéről Esély: 6. 5. Patyán László (2010): Szeniorok a munkaerőpiacon in. Magyar Gerontológia 2. évf. 8. sz. 63 – 72. o. ISSN: 2062-3690 6. Patyán László(2010): Időskorúak Nyíregyházán, Szabolcs – Szatmár - Beregi Szemle 2. p. 237 - 254 7. Pottyondi Péter – Széman Zsuzsa: Idősek otthon – megszokott környezetben, nagyobb biztonságban. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Budapest, 2006. 8. Urbanics K.: A család és az átmeneti intézmények szerepe a mentálisan hanyatlott idősek gondozásában. Tariska P (szerk.): Kortünet, vagy kórtünet? Mentális zavarok az időskorban, Medicina, Budapest, 438-461, 2002. Szociális munka fogyatékos személyekkel A fogyatékossággal kapcsolatos alapfogalmak -károsodás, fogyatékosság, akadályozottság, fogyatékossági csoportok - a fogyatékosság a biológiai, a humán és a társadalmi funkciók oldaláról -a fogyatékos személyek jogainak és esélyegyenlőségének biztosítása, elvek a társadalmi befogadáshoz -az esélyegyenlőség célterületeinek ismertetése, kapcsolódó területek és ezek gyakorlati megvalósulása az esélyegyenlőségi törvény és a program alapján A fogyatékos személyeket ellátó intézményrendszer -a gyermek- és iskoláskorú fogyatékos személyeket ellátó intézményrendszer -a fogyatékossághoz és egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások /természetbeli-, és pénzbeli ellátási formák/ -a fogyatékos gyermekek sajátos oktatási rendszerének felépülése, specifikumai,
korai felismerés, korai fejlesztés, alapfokú képzés, szakképzés, magán tanulói státus jellegzetességei, utazó tanári szolgálat feladata, működése; - a szociális segítők feladata, szerepköre az intézményrendszerben Fogyatékosság és rehabilitáció -első-, második- , és harmadik szintű prevenció; -orvosi, – pedagógiai-, foglalkoztatási - és szociális rehabilitáció; -az oktatási rendszerre épülő foglalkoztatási rendszer sajátosságai (szociális foglalkoztatás elméleti háttere és gyakorlati megvalósulása a kapcsolódó jogszabályok alapján; -a szociális segítők feladata, szerepköre a rehabilitáció területén Kötelező irodalom: 1. Kálmán Zsófia- Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig, 2. Osiris, Budapest, 22-46.; 78-91.; 197-200. 3. Réthy Endréné (2000.): Integrációs törekvések Európában. Az ép és sérült (fogyatékos) gyermek együttnevelésének elmélete és gyakorlata. In.:Szociális munka, XII. évf. 1. sz. 9-22.o. 4. Huszár Ilona –Kulmann Lajos- Tringer László (szerk) (2000): A rehabilitáció gyakorlata, Medicina, Budapest, 2-46.; 78-91.; 119123.; Ajánlott irodalom: 1. A fogyatékossággal élő fiatal felnőttek társadalmi integrálódásának esélyei és lehetőségei a mai Magyarországon (kutatási zárókötet),L’Harmattan, Budapest, 2010. 2. Amit tudunk és amit nem … az értelmi fogyatékos emberek helyzetéről Magyarországon, Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2008.
3. Felnőtt élet /felnőttkorba lépő értelmi sérült fiatalok társadalmi életbe való beilleszkedésének lehetőségei, Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2009. 4. Zakál Jenő (2011): A rehabilitáció elméletének és rendszerének vázlata, Budapest – Szeged, Jogszabályok: - 1993. évi III. törvény - 1/2000.(I.7.) SZCSM Rendelet - 1998. évi XXVI. Törvény - 100/1999.(XII.10.) Országgyűlési határozat Cigányság 1. A magyarországi cigányság története a XV. századtól napjainkig – a társadalomban elfoglalt helyük 2. A társadalmi integráció lehetséges eszközei a cigányság körében 3. Hátrányos helyzetűeket segítő programok (lakhatási integráció, gyermekszegénység, foglalkoztatás elősegítése) működésének fő jellemzői, 4. A segítők feladatai a tevékenységek szervezésében és dokumentációjában Kötelező irodalom: 1. Alapismeretek a cigányokról (romákról) szociális munkásoknak Összeállított: Bánlaky Pál Wesley János Kiadó Budapest, 2007 963.o. 2. Cigánynak lenni Magyarországon 2007. A gyűlölet célkeresztjében. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Szerkesztette: Törzsök Erika, Paskó Ildi és Zolnay János Budapest, 2008 75-99.o, 165-212.o. http://www.eokik.hu/data/files/129436056.pdf 3. http://www.asz.hu/tanulmanyok/2008/a-magyarorszagi-ciganysaghelyzetenek-javitasara-es-felemelkedesere-a-rendszervaltas-otaforditott-tamogatasok-merteke-es-hatekonysaga/t206.pdf 4. A „Telepfelszámolás – vízió és gyakorlat” című szakmai műhelyen megvitatott kérdések, a résztvevők által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése (OSI – Autonómia Alapítvány 2012) http://autonomia.hu
Vonatkozó jogszabály: 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól Ajánlott irodalom: 1. Ahogy az állam viselkedik, úgy fog viselkedni a társadalom is (Interjú Kaltembach Jenő kisebbségi ombutsmannal) Esély 2001/4. 2. A magyarországi cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére a rendszerváltás óta fordított támogatások mértéke és hatékonysága Összegző, helyzetfeltáró tanulmány Szerkesztette: Dr. Báger Gusztáv Állami Számvevőszék, Fejlesztési és Módszertani Intézet, Budapest, 2008 április, 14-19.o., 23-32.o., 5963.o. 3. Biztos kezdet program: http://www.biztoskezdet.hu/ 4. Cigánynak születni (szerk: Horváth Ágota, Landau Edit, Szalai Júlia) (2000) Aktív társadalom Alapítvány, ÚJ MANDÁTUM Kiadó, Bp. 5. Fónai Mihály – Pénzes Marianna – Vitál Attila(szerk) (2006): Etnikai szegénység, etnikai egészségi állapot? A cigány népesség helyzete és kitörési lehetőségei Északkelet - Magyarországon Kiadja: Szocio East Egyesület – Krúdy Nyomda, Nyíregyháza 6. Roma Integrációs Évtizede Program Stratégiai Terv www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=14786 7. Virág Tünde: Az etnikai szegregáció változatai In.: Baranyai Béla: Roma szegregációs folyamatok a csereháti és dél-baranyai kistérségekben, Gondolat Bp. 2005. 8. http://www.mtaki.hu/docs/roma_szegregacios_folyamatok/roma_s zegregacios_folyamatok_virag_tunde_az_etnikai_szegregacio_valt ozatai_k.pdf 9. A Roma Integráció Évtizede Program által megjelölt célok megvalósulási folyamatának monitoring-vizsgálata Magyarországon a 2005-2009 közötti időszakra vonatkozóan 10. http://kla.hu/uploads/media/Decade_of_Roma_Inclusion_HU_fin. pdf Munkanélküliek 1. Foglalkoztatási esélyek és lehetőségek a hátrányos helyzetű csoportoknál
2. A szociális munka eszközei, módszerei és intézményei a munkanélküliek munkaerőpiacra történő re-integrálódására 3. Munkaerő-piaci segítő szolgáltatások 4. Aktív korú nem foglalkoztatottak segítésének módszerei 5. A támogatások igénybevételének eljárása Kötelező irodalom 1. Csoba Judit (szerk.): Peremhelyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerő-piaci integrációja Debreceni Egyetemi Kiadó, 2009 243-342.o. http://www.szocioteka.hu/files/szocioteka_konyv_nyomdai.pdf Vonatkozó jogszabály: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról Ajánlott irodalom: 2. Csoba Judit (szerk.): Peremhelyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerő-piaci integrációja Debreceni Egyetemi Kiadó, 2009 3. Frey Mária (kutatásvezető)(2008): A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei hatásaink elemzése 2001-2006 Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Munkaügyi Igazgatóság Budapest, 2008 január http://www.3sz.hu/sites/default/files/uploaded/a_foglalkoztataspoli tika_aktiv_eszkozei_hatasainak_elemzese_2001-2006..pdf Évközi ellenőrzés: szemináriumi munkában való részvétel. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a szemináriumi foglalkozások rendszeres látogatása, aktív részvétel a feldolgozó órákon. A kurzus teljesítéséhez készített minimum kérdések és válaszok listájából 10et kap a hallgató, melyből 8-at eredménnyel meg kell válaszolnia. Az aláírás megtagadása eseten a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára bocsátás feltételei: érvényes aláírás Vizsgáztatási módszer: Kollokvium, írásbeli feladatlap az előadások és a kötelező irodalmak integrált ismereteiből Ajánlott honlapok: www.esely.org www.periferiaegyesulet.hu
www.3sz.hu www.szochalo.hu http://www.ikszt.hu/ http://www.gyere.net/
A tantárgy neve: Jó gyakorlatok és technikák a szociális munkában A tantárgy angol neve: Best Practices and Techniques in Social Work Tantárgyfelelős neve: Dr. Hüse Lajos Ph.D. III. Ajánlott félév EKSM-105-00N Tantárgyi kód nappali EKSM-105-00L Tantárgyi kód levelező 0+2 Nappali tagozat heti óraszáma 0+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 Kredit gyj Vizsgaköv. Kötelező előtanulmány A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Szociális munka asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A hallgató a kurzus során betekintést nyer a szociális munka alkalmazott módszertanába, technikáiba. A szociális felsőfokú szakképzést nyert szakember kompetenciáinak megfelelő szinten és tartalommal elsajátítja a problémafeltárás és a beavatkozás alapvető technikáit. Felismeri az általa elvégzett részfeladatok jelentőségét, és érzékeli annak helyét a segítő munka egészében, valamint az intézmények működésében, ennek érdekében fejleszti azon készségeit, melyek révén saját munkája, eredményei kapcsolódhatnak az intézményekben zajló segítő folyamatokhoz. A kurzus elméleti és gyakorlati része egyaránt esetek elemzésén, jó gyakorlatok bemutatásán és az azokba való behelyezkedésen keresztül épül fel. Ezek során a hallgató megismeri a különböző megközelítési alternatívákat, továbbá tudatosítja a határokat. A jó
gyakorlatok tapasztalatainak feldolgozása tágítja a hallgató szemléletét, serkenti kreativitását, innovációra való képességét. A tárgy oktatása során a hallgatók az elméleti megfontolásokat követően az egyes célcsoportokra vonatkozó – a szociális munkában, illetve a szociális szolgáltatások során alkalmazott – fejlesztő programokat, projekteket ismerik meg. Elemzik a programok során alkalmazott módszereket, valamint vizsgálják az alkalmazott eljárások hatékonyságát, a saját végzettségüknek megfelelő feladatokat, kompetenciákat. Oktatás típusa: előadás + szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, gyakorlattal tömbösített időrend Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Fogyatékos személyek szociális ellátása Hajléktalan nők helyzete Telepszerű körülmények között élők kutatása Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere Integrációs programok hatásvizsgálata Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja A tantárgy részletes leírása: 1. a gyermek- és ifjúságvédelem lehetőségei 2. a gyermek- és ifjúságvédelem programjai 3. aktív időskor segítésének lehetőségei 4. aktív időskor segítését szolgáló programok 5. foglalkoztatási hátránnyal élők segítésének lehetőségei
6. foglalkoztatási hátránnyal élők segítésére irányuló programok 7. a mélyszegénység kezelésének lehetőségei 8. a mélyszegénység kezelésére irányuló programok 9. a kisebbségek segítésének lehetőségei 10. a kisebbségek segítésére irányuló programok 11. kliensek részvételét támogató programok 12. önsegítő szerveződések szakmai támogatása 13. szocioterápiás és alternatív fejlesztő programok a szociális munkában 14. lehetőségek a szakemberek mentális egészségének karbantartására Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A hallgató a szociális felsőfokú szakképzés kompetenciáinak megfelelő szinten és tartalommal elsajátítja a problémafeltárás és a beavatkozás alapvető technikáit. Kötelező irodalom: Andok Ferenc, Tímár Szilvia (2002): Dilemmák a szociális munkában. Esély 2002/4: 85-98. Győri Péter (2010): Dokumentációs rendszer és útmutató, a szociális munka eljárásrendje. Összefogás közalapítvány, Budapest. Fábián G. és mtsai. [szerk.]: Módszertani kézikönyv tereptanároknak. Debreceni Egyetem OEC Egészségügyi Kar – Nyíregyházi Főiskola Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza. Leathard, Audrey (1994): Az inter-professzionalitás felé. Együttműködés az egészségügyben és a jóléti szolgáltatásokban. www.eipen.sze.hu/anyagok/docs/going_interprof.doc Szabó Lajos (2003): A szociális esetmunka gyakorlata, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest Tánczos Éva (2012): Szociális munka és munkaerő‐ piaci aktivizálás. ELTE TáTK, Budapest. Farkas Ágnes [szerk] (2011): A tartós munkanélküliség szociálpszichológiája. Szociotéka. DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, Debrecen. Ajánlott irodalom: Bakos István [szerk] (2006): JÁTÉKTÁR - a nemformális pedagógia módszertanára épülő gyakorlatok, játékok fiataloknak és velük
foglalkozó szakembereknek. Echo Innovációs Műhely – Bástya Gyermekvédelmi Szolgálat, Székesfehérvár. Bordács Margit, Lázár Péter (2002): Kedveskönyv. Gyermekekért SOS ’90 Alapítvány – Diansztia Tankönyvkiadó, Budapest. Major Zsolt Balázs, Mészáros Katalin, Tatárné Kapus Éva (2008): „Fotel vagy karfa?” gyakorlat és eszközközpontú nevelés-módszertani kézikönyv gyermekvédelemben, gyerek- és lakásotthonokban dolgozók számára. Zenin – Pest megyei TEGYESZ, Budapest. Groska Éva, Huszti Éva, Varga Matild [szerk] (é.n.): Édes és sós – Receptek a helyi ifjúsági munkához. Közös Nevező Egyesület, Nyíregyháza. FordulóPont (folyóirat) (2006): Szabad-e az idő? VIII. évf. 32. szám. Borza Beáta, Lux Ágnes [szerk] (2010): „Méltóképpen másképp” Fogyatékosügyi projekt. Országgyűlési Biztos Hivatala, Budapest. Csoba Judit, Czibere Ibolya (2007): Tipikus munkaerőpiaci problémák, atipikus megoldások. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Goda Margit, Diebel Andrea, Prókai Orsolya (2008): Munka-kör – csoportos módszerek, közösségi innovációk a támogatott álláskeresésben. DE Szociológia és Szociálpolitikai Tsz., Debrecen. Smith, Roger (2008): Social Work and Power. Palgrave Macmillan, Houndmills. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A hallgatók írásbeli és szóbeli beszámolókat, egyéni és csoportos dolgozatokat készítenek. Az aláírás megszerzésének feltételei: A szemináriumok látogatása kötelező. A szemináriumok több mint egyharmadáról való hiányzás az aláírás megtagadását vonja maga után. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A féléves munkát részletesen prezentáló portfólió benyújtása.
A tantárgy neve: Szociális és igazgatási eljárások A tantárgy angol neve: Social and Administrative Procedures Tantárgyfelelős neve: Dr. Sipos László III. Ajánlott félév EKTT-251-00N; EKTT-251-00L Tantárgyi kód 2+2 Nappali tagozat heti óraszáma 10+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 5 Kredit kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Szociális munka asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a hazai társadalombiztosítási, családtámogatási és szociális ellátások rendszerét, ellátási formáit, az egyes ellátások igénybevételének lehetőségét, valamint eljárási módszereit. A tárgy elsajátításával bővül a szociális asszisztensek ellátási formákkal, valamint szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos ismeretköre, valamint bővülnek az eljárásokkal kapcsolatos ügyintézési kompetenciái. Oktatás típusa: előadás és szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és
hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat készítésében való témavezetői közreműködés. A tantárgy részletes leírása: 1. Alapvető közigazgatási és eljárásjogi ismeretek. 2. Az eljárás szabályai, joghatóság, hatáskör, illetékesség. Az első fokú eljárás szabályai. 3. A hatósági döntések közlése. A határozat és a végzés. A hatósági bizonyítvány. 4. Jogorvoslati lehetőségek. Kérelemre és hivatalból indított eljárások. 5. Elektronikus ügyintézés a hatósági eljárásokban. 6. A társadalombiztosítási rendszer működésének legfontosabb sajátosságai. Az ellátási formák jellemzői, igénybevételük, folyósításuk szabályozása. 7. A magyar családtámogatási rendszer ellátási formái, a támogatások igénybevételének módja és folyósításának szabályai. 8. A szociális ellátások típusai, jellemzői, az ellátás igénylésének folyamata I. 9. A szociális ellátások típusai, jellemzői, az ellátás igénylésének folyamata II. 10. Személyes szociális szolgáltatások struktúrája, típusai, főbb jellemzői. 11. Személyes szociális szolgáltatások működésének főbb szabályai. A szolgáltatás működésével kapcsolatos szabályok, szolgáltatások működési engedélyezésének folyamata, a szociális asszisztens kompetenciái. 12. A szolgáltatások alapvető működési jellemzői, a működést segítő szabályok, ellátás finanszírozás alapelvei. 13. Igénybevételi eljárás általános és speciális szabályai. A szociális asszisztens feladatai az ügyintézés segítésében. 14. Ellátotti jogok jellemzői, a szociális asszisztens feladatai az ellátotti jogok érvényesítésének segítésében.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: a hallgatónak ezen tárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag alapján képessé válik a fent megjelölt általános célkitűzések keretében megfogalmazottak teljesítésére. Kötelező irodalom: - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról - 1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről - 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről - 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról - 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról - 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól - 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról - 223/1998.(XII.30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. végrehajtásáról - 1998. évi LXXXI. tv. a társadalombiztosítási nyugellátásról - 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1998. évi LXXXI. tv. végrehajtásáról - 1997. évi LXXX. tv. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről Ajánlott irodalom, honlap: Jogszabályok: hozzáférhetők net-en a http://net.jogtar.hu/ webhelyen Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A hallgatók a félév során egy alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadásokon való rendszeres részvétel. A jegy megszerzésének feltétele: írásbeli vagy szóbeli vizsga A vizsgára bocsátás feltételei: érvényes aláírás.
A tárgy neve: Szociális munka adminisztrációja A tárgy angol neve: Administration of social work and social services Tantárgyfelelős: Dr. Fábián Gergely III. Ajánlott félév EKSM-106-00N; EKSM-106-00L Tantárgyi kód 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 Kredit Kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Szociális munka asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy speciális célja, hogy a hallgatók megismerjék a szociális munka gyakorlatában alkalmazott adminisztráció elveit, célját, szándékát, módszereit, valamint eljárásait. A tárgy keretein belül a szociális munka asszisztens megismeri a szociális területen alkalmazott adminisztratív feladatokat, jártasságot szerez azok alkalmazásáról, valamint megismeri a kompetencia területébe tartozó feladatokat. Oktatás típusa: szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A segítő munkával és az esettel kapcsolatos adminisztrációs feladatok valamint az egyéb intézményi adminisztráció általános és területspecifikus jellemzőinek ismerete. - A szociális munka asszisztens esettel kapcsolatos információ gyűjtési és feldolgozási feladatainak ismerete. - Felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában, amelyek a szociális alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali szociális adminisztrációban részfeladatként jelen vannak; Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás, előadás, szemléltetés Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tantárgy részletes leírása: 1. Az adminisztráció célja, jelentősége a szociális munkában. A szakemberrel kapcsolatos általános elvárások, követelmények. 2. Intézményi munkafolyamatok és azok adminisztrációja (munkahelyi, munkajogi) 3. Rendszerezés, nyilvántartás, szisztematizálás 4. Az adminisztrációt, ügyvitelt meghatározó legfontosabb intézményi szabályok, szabályzatok 5. A klienssel kapcsolatos adminisztráció. Nyilvántartás, adatgyűjtés, jogviszony, esetadminisztráció módja, formája, típusai 6. Kliens, ügyfél szerepe, jogai az adminisztrációval kapcsolatban 7. Adatvédelem, adatkezelés alapkérdései, a jogosultak köre, kinek és mikor lehet adatot szolgáltatni 8. Konkrét szolgáltatók adminisztrációjának, ügyvitelének megismerése 9. Környezettanulmány formák megismerése 10. Esetdokumentáció a gyakorlatban 11. Hivatalos levelezés szervezetekkel, hatóságokkal, ügyfelekkel. Általános szabályok, gyakorlatok. 12. Végzések, határozatok alaki, formai, tartalmi követelményei, ezek értelmezésének képessége. 13. Elektronikus adminisztráció a szociális szervezetekben
14. Központi elektronikus nyilvántartások a gyakorlatban Kötelező irodalom: - Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin (2009): A szociális munka adminisztrációja, Wesley János Kiadó Bp. - Talyigás Katalin (2002): a szociális munka adminisztrációja, In.: Kézikönyv szociális munkásoknak (szerk. Kozma Judit) Budapest - Varga István – Dettre Erzsébet – Mihály – Tamás Katalin – Baráth Katalin: Nemzetközi gyakorlat, korábban kifejlesztett tevékenységadminisztrációs és szabályozó anyagok vizsgálata NCSSZI Bp. www.modernizacio.hu Ajánlott irodalom: Kőnig Éva - Nemes Zsuzsanna: A helyi szociális igazgatás működési feltételei, Szociális-igazgatás-szerkezet, Debrecen, 2003., SZOFA Alapítvány Szociális-jog-biztonság ( válogatás az I. Országos Szociális Igazgatási Konferencia előadásaiból) Debrecen, 2002., SZOFA Alapítvány Ajánlott honlapok: www.agazatiportal.hu www.mszoft.hu Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat félév közben Az aláírás megszerzésének feltételei: előadások látogatása, zárthelyi dolgozat eredménye legalább megfelelt minősítés A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: Kollokvium írásbeli vizsga formájában, melynek egy elméleti része van és egy szakmai adminisztrációhoz kötődő gyakorlati feladat végrehajtása.
A tantárgy neve: Szakmai gyakorlat A tantárgy angol neve: Practice Tantárgyfelelős neve: Dr. Szoboszlai Katalin Ph.D. IV. Ajánlott félév EKSM-108-00N Tantárgyi kód nappali EKSM-108-00L Tantárgyi kód levelező 40 Nappali tagozat heti óraszáma 240 Levelező tagozat félévi óraszáma 30 Kredit gyj Vizsgaköv. Kötelező előtanulmány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: aktuális órarend szerint A tantárgy státusza: kötelező Ajánlott tanterv: Szociális munka felsőoktatási szakképzés, Szociális munka asszisztens szakirány A tárgy oktatói: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A hallgatók felkészítése a gyakorlati szakmai munkavégzésre a szociális munkás asszisztens szakmai kompetenciák, feladatok, alkalmazott módszerek megtanulásával. Oktatás típusa: terepgyakorlat + esetmegbeszélés A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülés, a tereptanárok, terepintézmények és hallgatók visszajelzéseinek elemzése, ezek alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. Rendszeres visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságáról. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 80+20 %
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Szakmai dokumentációk, jogszabályok, internetes információhordozók, gyakorlattal tömbösített időrend Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Fogyatékos személyek szociális ellátása Hajléktalan nők helyzete Telepszerű körülmények között élők kutatása Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere Integrációs programok hatásvizsgálata Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja A tantárgy részletes leírása: A hallgatók összefüggő szakmai gyakorlatot teljesítenek a képzés 4. félévében. Az összefüggő szakmai gyakorlat napi 8 órában, heti 40 órában valósul meg. A szakmai gyakorlat összes óraszáma a teljes idejű képzésben 560 óra, a részidős képzésben 240 óra. Előzetes munkatapasztalat beszámítására lehetőség van akkor, ha a hallgató a szakirányának megfelelő területen, szociális munkában legalább egy év igazolt, szakmai gyakorlattal rendelkezik. Előzetes munkatapasztalat beszámítására van lehetőség akkor is, ha a hallgató a besorolási alapképzési szakon szerezhető végzettség szerint külön jogszabályban előírt képesítéshez kötött munkakörben, szakirányának megfelelő területen legalább egy év igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik. Előzetes munkatapasztalatot, a képzést végző intézmény a szakmai gyakorlat időtartamának maximum 50%-áig ismerheti el. Előzetes munkatapasztalat elismerésére csak részidős képzési formában lehetséges. Az összefüggő szakmai gyakorlat az elméleti és gyakorlati ismeretek, szakmai készségek és szakmai etika alkalmazásának és integrálásának időszaka. A hallgatók a szakiránynak megfelelő gyakorlati helyen tanulják meg alkalmazni a fokozatosság elvét követve a szociális munka asszisztensi feladatait, adminisztrációját, prevencióhoz és problémakezeléshez tartozó eljárások és módszerek kompetenciáknak megfelelő alkalmazását, az együttműködésekben való részvételt, szolgáltatások tervezésében, szervezésében való közreműködést, dokumentációs és informatikai technikák alkalmazását, önkéntesek szervezését, információs, tájékoztató és tanácsadói munkát, a
szolgáltatásokat igénybevevők segítését. A gyakorlat egyéni gyakorlat, ahol a hallgató (gyakornok) tanulását tereptanár és a felsőoktatási intézmény szakmai oktatója, mint tutor segíti a terepintézményben. A hallgatók a szakiránynak megfelelően 2 terepintézményben töltik a szakmai gyakorlatot. A gyakorlati idő 50-50%-ban alakul egyik és másik terepintézményben. A hallgatók terepgyakorlati hely választását a képzés segíti szakmai gyakorlati helyekkel, a gyakorlatra felkészített tereptanárokkal és a hallgatók felkészítésével a szakmai gyakorlat követelményeire. A szakmai gyakorlat az ismeretek és tapasztalatok feldolgozását segítő munkaformával egészül ki. Esetmegbeszélés segíti a hallgatóknak a segítő munkához kapcsolódó helyzetek, szerepek, folyamatok, módszerek alapos átgondolását, ezek megfelelő alkalmazásának tudatosítását a szakmai gyakorlaton. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A hallgatók elsajátítják állami és önkormányzati, nonprofit, egyházi fenntartók működésének jellemzőit, a szociális munka asszisztensi feladatait a kliensekkel való munkában, az adminisztráció dokumentumait és azok rögzítését, az emberi szükségletek és problémák megismeréséhez tartozó módszereket, információs technológiák alkalmazását a gyakorlatban, intézményekkel és szakemberekkel való együttműködés módjait, szakma etikai elvek és értékek alkalmazását, szervezési feladatokat. A gyakorlatot két alkalommal esetmegbeszélés egészíti ki, mely biztosítja az elmélet és gyakorlat egységét is. Kötelező irodalom: Somorjai Ildikó (szerk.) Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. Szociális Munka Etikai Kódexe, Szociális Szakmai Szövetség, 2007. www.3sz.hu Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest 2000. Szabó Lajos (2003): A szociális esetmunka gyakorlata, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A hallgatók a szakmai gyakorlaton, terepnaplóban rögzítik a gyakorlati helyeken végzett feladatokat, a terepgyakorlatok tapasztalatait. A hallgatók a félév végére gyakorlati dolgozatot készítenek, a gyakorlathoz kapcsolódó szakmai feladat teljesítéséről. A gyakorlati dolgozat témájának, a választott szakmai feladatnak illeszkednie kell a szociális munkás asszisztens kompetenciákhoz. A hallgatók a dolgozatban a választott szakmai feladaton keresztül elemzik a segítő szerepet, az alkalmazott eljárást, módszert, a közreműködők szerepét és feladatait, a folyamatot és az eredményeket. A hallgatók gyakorlati jegyet a gyakorlat teljesítéséért kapnak. A hallgató dolgozatát és felkészültségét a pályára a tereptanár értékelő lapon értékeli. Az értékelés a szakmai kompetenciáknak történő megfelelésről szól, amit a tereptanár szöveges értékelésben mutat be és ötfokozatú osztályzattal ír le. Az aláírás megszerzésének feltételei: A terepgyakorlaton való részvétel. A hiányzás megengedett mértékéről a DE EK Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szakmai gyakorlatokra vonatkozó szabályzása az irányadó. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A féléves munkát részletesen bemutató terepnapló és gyakorlati dolgozat.
.
IFJÚSÁG SEGÍTŐ ASSZISZTENS SZAKIRÁNY TANTÁRGYLEÍRÁSAI
A tantárgy neve: Ifjúság segítő munka szakmai készségfejlesztés I-II-III. Tantárgyfelelős neve: Dr. Kiss János I. II. III. Ajánlott félév EKPT-141-01N; EKPT-141-02N; EKPT-141-03N; Tantárgyi kód EKPT-141-01L EKPT-141-02L EKPT-141-03L Nappali tagozat heti 0+28 0+28 0+28 óraszáma Levelező tagozat félévi 0+10 0+10 0+10 óraszáma 2 2 2 Kredit Gyakorlati jegy Gyakorlati jegy Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Ifjúság segítő asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A tantárgy célja a szociális szakmákban nélkülözhetetlen önismeretei tudatosság fejlesztése. Az önreflexiós készség erősítésével megteremtjük az alapját a szakmai és a privát szerepek elkülönítésének. Az érzelmi stabilizáció lehetőséget teremt a mentális megterhelések kezeléséhez, adaptív személyközi viselkedés kialakításához. A kommunikációs és konfliktuskezelés személyes eszköztárának a feltérképezése és fejlesztése az egyéni esetkezelés és kapcsolatteremtés hatékonyságának a növelését eredményezi. Az önismereti és kommunikációfejlesztésre épülve megteremtjük a lehetőségét a segítő szakma alap attitűdjeinek gyakorlásához, mint empátia tolerancia és kongruencia. A szakmával és kliensekkel kapcsolatos személyes elvárásokat előítéleteket felszínre hozzuk, kezelhetővé tesszük.
Oktatás típusa: előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítását a magyar és külföldi szakirodalom követése, valamint a konferenciákon és tanfolyamokon való részvétel biztosítja. A rendszeres oktatói megbeszélések folyamatosan kontroll alatt tartják az oktató munkáját, a hallgatói visszajelzések segítik a minőség folyamatos szinten tartását Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 1:2 Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadások az ehhez szükséges oktatás technikai eszközök segítségével. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK és szakdolgozatok A tantárgy részletes leírása: I. Önismeret Reális, pozitív énkép megerősítése, serkentése. Helyzetek az önértékelés, bizalom és kapcsolatteremtés helyzeteinek megtapasztalására, fejlesztésére. Visszajelzések, megerősítések fogadása és megfogalmazása. Önreflexió készségeinek fejlesztése. Családi szerepek és narratívák, élettörténet és megküzdés. Függőség és függetlenség gyakorlatai Csoportos együttműködés, összehangolódás, csoportszerepek. gyakorlása sajátélményű tanulás eszközeivel, encounter, játékcsoport, t-csoport módszerekkel. II. Szakmai készségfejlesztés - Személyes hatékonyságfejlesztés Kommunikáció fejlesztő módszerek és a személyes konfliktuskezelési stratégiák modelljének felhasználásával (Thomas-Killmann teszt és modell) adaptív eszközök kialakítása illetve megerősítése. Agresszió kezelés lehetséges eszközei, stressz kezelés technikái. Tréning módszerekkel, kérdőívekkel. III. Szakmai készségfejlesztés – Pályaszocializációs csoport A szociális szakma etikai alapelveinek és szakmai etikai normáinak gyakorlati szinten való alkalmazhatóvá tétele. Szakmai motiváció mélyítése. Szakmai szerepek gyakorlása, segítő attitűdök feltérképezése önvizsgálat és társas visszajelzések segítségével. Előítéletes viselkedés
működése, kezelése, elfogadás, együttérzés gyakorlása, kongruens kommunikáció szakmai helyzetekben, probléma megoldás team munkában. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: A tantárgy sajátos jellege miatt nincs Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: Önismereti igény mélyítése Kapcsolatteremtés és hatékony kommunikáció képessége Empátia fejlesztése és a p roblémaérzékenység fokozása Személyközi viszonyokban való jártasság Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: nincs Az aláírás megszerzésének feltételei: Az foglalkozásokon való részvétel kötelező A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Az foglalkozásokon való aktív részvétel A vizsgára bocsátás feltételei: Érvényes aláírás Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga.
A tantárgy neve: A pedagógia alapjai A tantárgy angol neve: Basics of pedagogy Tantárgyfelelős neve: Dr. Molnár Balázs II. Ajánlott félév EKTT-253-00N; EKTT-253-00L Tantárgyi kód 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 Kredit kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Ifjúságsegítő asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A hallgatók ismerjék meg az általános pedagógia és a neveléselmélet alapkérdéseit. A pedagógiai fogalomhasználat kialakítása, a pedagógiai problémaérzékenység fejlesztése. A szakirodalmi megközelítések megismerése. Oktatás típusa: előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A hallgatói visszajelzések nyomon követése. A szakirodalom folyamatos frissítése. Kutatási eredmények beépítése a tananyagba. Folyamatos önértékelés. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: ppt formátumban készült segédanyag, Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, vizuális és audiovizuális szemléltető anyagok (film, fotó stb.) Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A gyermek- és ifjú korosztály tanulási, magatartási, szociális problémái
A tantárgy részletes leírása: A pedagógia célja, feladatai. A nevelés, mint a pedagógia alapfogalma; gondozás és nevelés egysége. A nevelhetőségről alkotott nézetek, vélemények. A nevelő személyisége, nevelésben betöltött szerepe. Nevelési stílusok, attitűdök. A gyermek etnikai, vallási és kulturális sajátosságainak, hagyományainak és szokásainak figyelembe vétele a nevelő munka folyamán. A gyermek környezetének megismerése. A tanulás folyamata, a tanulás segítésének módszerei. A szocializációs színterek sajátosságai. A formális, nem-formális tanulás jellemző vonásai. Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: A hallgatók ismerjék meg a pedagógiai alapelveket. Legyen szakmai kompetenciájuk a legkülönfélébb nevelési tényezők összehangolására. A nevelési helyzeteket komplex módon tudják megítélni, elemezni. Rendelkezzenek jó kapcsolatteremtő és problémafelismerő képességgel. A hallgatók tegyenek szert szakmai kompetenciákra. Ismerjék meg a korosztály nevelésének alapelveit, a nevelést és a gondozást egységként értelmezzék. Türelmes, megbízható, szeretetteljes nevelői attitűddel rendelkezzenek. A gyermekek környezetével szemben is fel tudják vállalni a segítő, támogató szerepmagatartást. Kötelező irodalom: 1. Kozma Béla: Pedagógia I. A pedagógiai alapjai. Comenius Bt. Pécs, 2001. 2. Kozma Béla: Pedagógia II. Neveléselméleti alapismeretek. Comenius Bt. Pécs, 2001. 3. Dombi Alice– Oláh János – Varga István (szerk.) (1994): A neveléselmélet alapkérdései. APC Stúdió. Ajánlott irodalom, honlap: 1. Nagy Ádám (szerk.) (2008): Ifjúságügy: ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Új Mandátum, Budapest. 2. Nagy Ádám (szerk.) (2008): Ifjúságsegítés: probléma vagy lehetőség az ifjúság? Új Mandátum, Budapest. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: szakirodalom elemző bemutatása, zárthelyi dolgozat. Pedagógiai fogalmak definíciójából zárthelyi dolgozat. A minősítés 5 fokozatú skálán történik.
Az aláírás megszerzésének feltételei: A hallgató aktívan részt vesz az órákon. Zárthelyi dolgozatot ír. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Nem kapcsolódik gyakorlati jegy a tárgyhoz. A vizsgára bocsátás feltételei: Évközi feladatok sikeres teljesítése.
A tantárgy neve: Szabadidő pedagógia I-II. A tantárgy angol neve: Leisure education I-II. Tantárgyfelelős neve: Dr. Tomory Ibolya adjunktus II. III. Ajánlott félév EKTT-254-01N; EKTT-254-02N; Tantárgyi kód EKTT-254-01L EKTT-254-02L 28+0 0+28 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 0+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 2 Kredit kollokvium Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény A tárgy oktatója: A félévrerend szóló tantárgyfelosztás alapján. Kötelező előtanulmányi Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Ifjúságsegítő asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs Szabadidő pedagógia I. A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A hallgatók a szabadidő pedagógia alapműveltség birtokában ismerjék meg az élményszerű szabadidős tevékenységek tervezését, szervezését, lebonyolítását, és ezzel járuljanak hozzá a szubkulturális csoportok közötti kapcsolatépítéshez és kapcsolattartáshoz. A hallgatók jártasságot szereznek a fiatalok közösségi aktivitásának előmozdításában, a különböző szabadidős tevékenységtípusok kiválasztásában, korosztályhoz igazításában, és a nem formális tanulási környezetben alkalmazott módszerek használatában. A tantárgy keretében a hallgatók megismerik a különböző szabadidős lehetőségeket, a pihenéssel egybekötött ismeretszerzés típusait, ezek rekreációs hatását, és a tervezési, kiválasztási kritériumpontokat.
A hallgatók támpontokat kapnak a jelenkori sokféle lehetőség és túlkínálat közötti választáshoz, adott igényeknek leginkább megfelelő, értelmes programtervezéshez, a tervezett programok sokszínűségének biztosításához. Oktatás típusa: előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: Felkészült oktatók, a témával kapcsolatos új ismeretanyagok, saját tapasztalatok beépítése, és a kiértékelt hallgatói visszajelzések alapján aktualizált tananyag biztosítja a megfelelő minőségi oktatást. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, vizuális és audiovizuális szemléltető anyagok (film, fotó stb.) Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Szociálpedagógia története, szociálpedagógiai munka a szociálpedagógia színterein A tantárgy részletes leírása: 1. A szabadidő fogalma, funkciói, befolyásoló tényezői. 2. A permanens művelődés szerepe. 3. A szabadidős tevékenységek formái, eszközei, módszerei. 4. Rendezvényszervező intézmények. 5. Rendezvénytípusok. 6. A rendezvénymegvalósítás folyamata. 7. A rendezvények gazdasági vonatkozásai. 8. A szabadidő szocializációs, személyiségformáló, önmegvalósító, nevelő hatásai. 9. Szubkulturális csoportok közötti kapcsolat építése, kapcsolattartás. 10. A szociokulturális animáció jelentősége az interkulturális kapcsolatok fejlesztésében. 11. Közösségi szabadidős programok megtervezése, látogatása. Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: - önálló szervezőképesség erősítése, megismerési/felmérési készség a különböző ifjúsági korcsoportok sajátos szórakozás igényeinek megismerése - a fiatalok társadalmi részvételének, közösségi aktivitásának serkentésére
- interkulturális kompetencia - elvonatkoztatás: a másik szempontjainak, igényeinek megismerésére való képesség - tervezés, rendszerezés, ésszerű időbeosztás képessége - kommunikációs készség - problémamegoldó készség Kötelező, ajánlott irodalom, honlap: - Antalóczy Tímea – Füstös László – Hankiss Elemér (2010): Mire jó a kultúra? Jelentés a magyar kultúra állapotáról 2. kötet. Fok-ta Bt. - Járási Anikó (2007): Rendezvényszervezés JGYF Kiadó, Szeged. - Murányi István: Egyetemisták szabadidős tevékenysége és mentális státusa. In.: Educatio. Pedagógia, szociológia, história, ökonómia, pszichológia, politológia. 19. évfolyam 2. szám 2010-Nyár. 203-213. old. - Kapcsos könyv http://www.mobilitas.hu/kapcsos 2012-10-14. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: Az órákon való aktív részvétel. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az órákon való aktív részvétel. Hiányzás mértékének betartása a TVSZ szerint. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Gyakorlati jegy nem kapcsolódik a tárgyhoz A vizsgára bocsátás feltételei: Érvényes aláírás Szabadidő pedagógia II. A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A hallgatók a szabadidő pedagógia I. tantárgy keretében tanult elméleti ismeretekre alapozva a szabadidő különböző színterein tekintik át az ifjúságsegítő szakember lehetséges feladatait. A hallgatók képessé válnak a helyi ifjúsági közösségek szabadidős szükségleteinek értelmezésére, valamint a szükségletekre adott válaszként ifjúsági szabadidős programok, rendezvények szervezésére, megvalósítására. Gyakorlatias szemlélet kialakítása: a hallgató legyen képes az elsajátított elméleti ismereteket konkrét helyzetekben, konkrét programokban megvalósítani. Legyenek önálló ötletei, elképzelései, lássa a különböző elemek összefüggéseit, és tudja korosztályhoz alkalmazkodva megtervezni
a szabadidős tevékenységeket. Tudjon a különböző igényekhez igazodó alternatívákat felkínálni. A hallgatók ennek elősegítésére ismerjék meg a különböző alternatívák gyakorlatból vett példáit, konkrét programokat, azok hátterét, céljait. Keressenek fel gyakorlóhelyeket és működjenek közre vagy gyűjtsenek információt, amit a maguk területére átültetve értelmeznek, hasznosítanak. A félév során lehetőséget kapnak a gyakorlati tapasztalataik feldolgozására, megbeszélésre. Váljanak képessé a rekreációs lehetőségekkel a célcsoportok, ifjúsági korosztály érdeklődését, tanulási, és egyéb problémáit figyelembe véve értelmes szabadidő eltöltési lehetőségeket felkínálni, ezt megfelelően kommunikálni. Oktatás típusa: szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: Felkészült oktatók, a témával kapcsolatos új ismeretanyagok, tapasztalatok beépítése, és a kiértékelt hallgatói visszajelzések alapján aktualizált tananyag biztosítja a megfelelő minőségi oktatást. A hallgatók gyakorlati tapasztalatainak figyelembe vétele, konkrét, időszerű programok megismerése, elemzése. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, vizuális, audiovizuális segédletek Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Szociálpedagógia története, szociálpedagógiai munka a szociálpedagógia színterein A tantárgy részletes leírása: 1. A közösségi terek jelentősége a szabadidő szervezésben 2. Az egyéni és közösségi tevékenységformák lehetőségei 3. Fejlesztő programok, projektek a közösségfejlesztéshez, formális és nem formális neveléshez kapcsolódó szabadidős tevékenységek 4. Játszóházak, klubok, táborok szervezésének kérdései 5. Új szabadidős színterek – a fesztiválok világa 6. Szabadidő jelentősége a gyermekjóléti, gyermekvédelmi és szociális intézményekben 7. Szabadidős tevékenységek, szabadidő szervezés a köznevelési intézményekben
8. Kortárssegítés, kortársvezetés a szabadidős tevékenységek segítségével 9. Fiatalok szabadidő eltöltési szokásai I. Kultúra és szabadidő 10. Fiatalok szabadidős eltöltési szokásai II. Természet és szabadidő Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: - önálló szervezőképesség erősítése, a különböző ifjúsági korcsoportok sajátos szórakozás igényeinek megismerése - a fiatalok társadalmi részvételének, közösségi aktivitásának serkentésére - összefüggések kezelésének, igények felmérésének képessége, rendszerező képesség fejlesztése - elmélet és gyakorlat egységes kezelése: a konkrét formába, - megvalósításba ültetés képessége - -interkulturális kompetencia és szociális kompetencia: mások szempontjainak megértése, figyelembe vétele, a különböző nézőpontok egyeztetése, eltérő igények, véleményekre építés képessége - -adaptációs készség: jó gyakorlatok, programok, minták adaptálásának képessége, helyi és korosztályi igényekhez igazítása Kötelező, ajánlott irodalom, honlap: - Nagy Ádám (szerk.)(2008): Ifjúságügy Új Mandátum Kiadó Bp. - Kapcsos könyv http://www.mobilitas.hu/kapcsos 2012-10-14. - Hunyadi Zsuzsa (2005): Kultúrálódási és szabadidős eltöltési szokások, életmód csoportok. Magyar Művelődési Intézet, Budapest. - Gábor Kálmán (2000): A középosztály szigete. Szeged, Belvedere Kiadó - Laki Ildikó (2004): Szabadidős tevékenységek. Zsigmond Király Főiskola, Budapest Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: - A hallgatók írásbeli és szóbeli beszámolókat, egyéni és csoportos dolgozatokat készítenek, amit az oktató értékel. - A hallgatók megosztják tapasztalataikat a témákkal kapcsolatban Az aláírás megszerzésének feltételei: Órákon való aktív részvétel, gyakorlati munkában való aktív részvétel A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Egy konkrét szabadidős tervezet elkészítése, adott kulturális program kidolgozása.
A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsgatevékenység nem kapcsolódik a tárgyhoz
A tantárgy neve: Az ifjúsági projektmunka alapjai I-II. A tantárgy angol neve: The basic of youth projec management I-II. Tantárgyfelelős neve: Dr. Czibere Ibolya II. III. Ajánlott félév EKSM-110-01N; EKSM-110-02N; Tantárgyi kód EKSM-110-01L EKSM-110-02L 28+0 0+28 Nappali tagozat heti óraszáma 10+0 0+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 3 Kredit Kollokvium Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Ifjúságsegítő asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A tantárgy célja, hogy rávilágítson a projektek szerepére az ifjúságsegítő munkában, illetve a hallgatók megismerjék a fiatalok körében megvalósítható projektek menedzsmentjének alapvető fogalmait, a projekt előkészítéssel, tervezéssel kapcsolatos technikákat, továbbá a pályázatírás és projektmegvalósítás alapjait, a projektek, illetve pályázatok adminisztrációjával és koordinációjával kapcsolatos feladatokat. Oktatás típusa: első félévben előadás, második félévben szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és
hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50+50% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolatok, szöveggyűjtemények, a tanult ismeretek elmélyítését szolgáló projektleírások, elemzések. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Az ifjúsági szubkultúrák szerkezete Politikai identitás és ifjúsági mozgalmak Az ifjúság munkaerő-piaci helyzete A tantárgy részletes leírása: 1. Projektek fogalma, szerepe a szociális szakmában, a projektmenedzsment elméleti alapjai 2. Szükségletfeltárás, helyzetelemzés; a projekt érdekeltségei, a partnerség szerepe 3. A projekt tevékenységek meghatározása, a projekt belső logikájának kialakítása 4. Az indikátorok fogalma, fajtái, szerepe, alkalmazása a projektek tervezésében és megvalósításában 5. A projektek időbeli ütemezése 6. Erőforrás tervezés 7. Költségtervezés: A projekt költségeinek meghatározása és kidolgozása (elszámolhatóság, költségvetési táblázat, költségvetés indoklása) 8. Pénzügyi források, a projektek támogatási háttere, a szociális projektek forráskeresési lehetőségei 9. A pályázás folyamatának és a pályázati rendszer részeinek, dokumentumainak megismertetése, a pályázati csomag összeállítása 10. Pályázatírás: projektterv kidolgozása pályázati szempontoknak megfelelően 11. Projektek megvalósítása a szociális szférában: a projektszervezés struktúrája, projektdokumentumok kezelése, az eredmények terjesztése, korrekciós lépések
12. Projektértékelés (a projektzárás követelményei, projekt monitoring, értékelés, ellenőrzés) és a projektek fenntarthatóságának kérdése Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: a civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, működésének és jellemzőinek ismerete; tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában; felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában, amelyek az ifjúságsegítő szolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali szociális adminisztrációban részfeladatként jelen vannak; folyamatokban, fejlesztő beavatkozásokban, programokban, projektekben való együttműködés, feladatvállalás; az ifjúságsegítő területeken megjelenő adminisztratív feladatok végzésére; az ifjúság életét segítő fejlesztésekben, innovációban folytatott adminisztratív tevékenység; Kötelező irodalom: Görög Mihály (2001): Általános projektmenedzsment, Aula Kiadó, Budapest. Görög Mihály (1999): Bevezetés a projektmenedzsmentbe, Aula Kiadó, Budapest. Görög Mihály (2008): Projektvezetés, Aula Kiadó, Budapest. Haraszti István- Huber Béla- Orosz Beáta (2005): Projektfejlesztés, pályázatírás és projektmenedzselés, Corvinus Kiadó, Budapest. Kovács Katalin (szerk.) (2006): Projekttervezés és projektciklusmenedzsment ismeretek a közigazgatásban, www.kszk.gov.hu/data/cms18791/PCM_20TK.pdf Lockyer, K. – Gordon, J. (2000): Projektmenedzsment és hálós tervezési technikák. Kossuth Kiadó, Budapest. Magyar népfőiskolai Társaság (2001): Útmutató az európai projektmenedzsmenthez, Budapest. Ajánlott irodalom, honlap:
Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana, MEANS füzetek 1999., Váti Kht., http://www.terport.hu/main.php?folderID=2822 Iván Gábor: Az Európai Unió fejlesztési forrásai, http://www.kszk.gov.hu/search/searchresults?query=iv%C3%A1n &spage=2 Pályázás alapjai, Projekttervezés és pályázatkészítés dióhéjban, SAKK, http://www.nfu.hu/kiadvanyok, ezen belül Korábbi kiadványaink - Pályázati kézikönyvek. Vörös Mihály László (2004): Versenyképes projektek és pályázatok, TRIU-MESTER Bt., Tatabánya. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A hallgatók a félév során több alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak, és a projektek tervezésével, megvalósításával kapcsolatos gyakorlati feladatokat oldanak meg. Az aláírás megszerzésének feltételei: A szemináriumokon való rendszeres és aktív részvétel. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: A projekt tervezéséhez és megvalósításához kötődő írásbeli feladat, amely integrálja az előadások és a kötelező irodalmak ismereteit és készségeit. A vizsgára bocsátás feltételei: Az első félévben az előadások rendszeres látogatása és aktív részvétel.
A tantárgy neve: Információ szolgáltatás és hálózatépítés A tantárgy angol neve: Information service and networking Tantárgyfelelős neve: Dr. Gortka-Rákó Erzsébet II Ajánlott félév EKSM-112-00N; EKSM-112-00L Tantárgyi kód 0+28 Nappali tagozat heti óraszáma 0+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 Kredit Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Ifjúságsegítő asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A hallgatók megismerik az ifjúságsegítő szolgáltatások rendszerét, valamint az ifjúságsegítő szakember feladatait az információszolgáltatás és hálózatépítés témakörben. A tantárgy keretében gyakorlati, kompetencia- készségfejlesztő feladatokat oldanak meg a hallgatók csoportos és egyéni formában. Jártasságot szereznek az információs és tájékoztató tevékenységre vonatkozóan, képessé válnak a gyermekek és fiatalok öntevékenységének, érdekérvényesítő tevékenységének az elősegítésére. További jártasságot szereznek a gyermekeket és a fiatalokat célzó szolgáltatások együttműködésének kialakításában, fejlesztésében. Oktatás típusa: szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgyat oktató személy a témában konferenciákon vesz részt. Figyelemmel kíséri az aktuálisan megjelenő szakirodalmat. Folyamatosan aktualizálja a
tananyagot a törvényi változások, a frissen megjelent szakirodalmak valamint a hallgatók visszajelzései alapján. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: ppt formátumban készült segédanyag, Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, vizuális és audiovizuális szemléltető anyagok (film, fotó stb.) Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A gyermek- és ifjú korosztály tanulási, magatartási, szociális problémái A tantárgy részletes leírása: 1. A fiatalok információhoz való joga, az Európai Ifjúsági Információs Charta 2. Az információs szolgáltatások szintjei, felépítése, a HAYICO szakmai etikai kódex módszertani előírásai 3. Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások tevékenységei, működésének sajátosságai, módszertana. 4. Az ifjúsági információs szolgálat kapcsolatrendszere, együttműködés az intézményes segítő helyekkel (gyermekvédelmi, szociális, köznevelési, bűnmegelőzési, munkaerő-piaci szervezetekkel) 5. Az ifjúsági szolgáltatások hazai és nemzetközi szervezetei. 6. Az ifjúsági információs tevékenység dokumentálása, az adatvédelem és a titoktartás jelentősége. 7. Hálózati alapismeretek. Hálózatok jellemzői, működése. Hazai és nemzetközi hálózatok. 8. Fiatalok társadalmi részvételének, közösségi szerepvállalásának segítése. Kapcsolatépítés, fejlesztés és szervezés. Hálózatok építése, közösségi erőforrások kutatása, megerősítése. 9. A helyi képviseleti és érdekérvényesítési technikák kialakításának és fejlesztésének lehetőségei. Az ifjúsági részvétel formái (gyermek- ifjúsági és diákönkormányzatok) és keretei (döntéshozatal, irányítás, ellenőrzés, forráselosztás. E-részvétel. Az ifjúságsegítő szakember kompetenciái az információnyújtó, tanácsadó tevékenységben
Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: -fiatalok öntevékenységének, érdekérvényesítő tevékenységének segítése -ifjúsági szolgáltatások közötti együttműködés segítése, fejlesztése -problémamegoldó készség -Kommunikáció készség, kapcsolatteremtés - a környezetében, mindennapos tevékenységében megjelenő emberi jogi vonatkozású kihívások felismerése, az emberi jogok képviseletére és védelmezésére való felkészültség; - a civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, működésének és jellemzőinek ismerete; Kötelező irodalom: 1. Nagy Ádám (Szerk.)(2008):Ifjúságsegítés - probléma vagy lehetőség az ifjúság? Belvedere-Új Mandátum-Palócvilág, SzegedBudapest 2. Patrícia Brander és mtsai (szerk.) (2010): KOMPASZ Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez. GYISM Mobilitás, Budapest. 3. Földi László (szerk.)(2009): Európa – Fiatalok - Részvétel Szöveggyűjtemény az ifjúsági terület európai megközelítéseiről és irányelveiről. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, Budapest 4. Kapcsos könyv 1- 17 fejezet http://www.mobilitas.hu/kapcsos 2012-0923. 5. Bánszegi Zsuzsa(2009): Fiatalok társadalmi részvétele, Foglalkoztatasi es Szocialis HivatalMobilitas Országos Ifjúsági Szolgalat, Budapest Ajánlott irodalom, honlap: www.coe.int www.eyca.org www.youthforum.org www.mobilitas.hu www.eryica.org www.eurodesk.eu www.eurodesk.hu Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A hallgatók év közben két alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak. A zárthelyi
dolgozatok minősítése 5 fokozattal történik. A hallgatók egyénileg és csoportban is feladatokat oldanak meg, amelyet az oktató értékel. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az órákon való aktív részvétel. Hiányzás mértékének betartása a TVSZ szerint. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Nappali tagozaton: Az évközi feladatok -két zárthelyi dolgozat- sikeres teljesítése, valamint a hallgatók évközi vállalt feladatainak értékelése alapján. Levelező tagozaton: egy komplex zárthelyi dolgozat megírása A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsgatevékenység nem kapcsolódik a tárgyhoz.
A tantárgy neve: Gyermekvédelmi és igazgatási eljárások A tantárgy angol neve: Child protection and administrative procedures Tantárgyfelelős neve: Dr. Gortka-Rákó Erzsébet III. Ajánlott félév EKTT-255-00N; EKTT-255-00L Tantárgyi kód 3+0 Nappali tagozat heti óraszáma 15+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 Kredit kollokvium Vizsgakövetelmény A tárgy oktatója: A félévrerend szóló tantárgyfelosztás alapján. Kötelező előtanulmányi Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Ifjúságsegítő asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A hallgatók megismerik: a szociálpolitika intézményrendszerét ezen belül a gyermekjólétigyermekvédelmi szolgáltatásokat, továbbá alapismereteket szereznek a gyermek-, ifjúság védelemre vonatkozóan. A hallgatók megismerve a gyermekek védelmében elfogadott igazgatási eljárásokat, hatósági intézkedéseket –kompetencia határaikat betartva - legyenek képesek ezeket alkalmazni a gyakorlatban. Ismereteket szereznek továbbá az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény által biztosított gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokról. A tantárgy keretében gyakorlati, kompetencia- készségfejlesztő feladatokat oldanak meg a hallgatók csoportos és egyéni formában. Ennek célja az elméleti ismeretek elmélyítése, összefüggések felismerése, problémakezelő technikák elsajátítása. A hallgatók képessé válnak a
gyermek- és ifjú korosztály körében segítő tevékenység végzésére, a rászoruló fiatalok körében a szociális segítés alapfeladatainak ellátására. Oktatás típusa: előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgyat oktató személy a témában publikál, konferenciákon vesz részt. Figyelemmel kíséri az aktuálisan megjelenő szakirodalmat, törvényi változásokat ennek mentén aktualizálja a tananyagot. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 80+20% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: ppt formátumban készült segédanyag, Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, vizuális és audiovizuális szemléltető anyagok (film, fotó stb.) Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Szociálpedagógia története, szociálpedagógiai munka a szociálpedagógia színterein A tantárgy részletes leírása: 1. A gyermek és fiatal korosztály aktuális helyzete a mai magyar társadalomban 2. A gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló gyermekek csoportjai, jellemzői, gyermekvédelmi alapfogalmak 3. A gyermekbántalmazás, a családon belüli erőszak fogalma 4. A gyermekek helyzete Magyarországon, a gyermekszegénység aktuális kérdései 5. A gyermekszegénység kezelésének lehetőségei: a Gyermekvédelmi törvény pénzbeli és természetbeni juttatásai 6. A gyermekek jogai 7. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatást, gyámügyi igazgatási eljárásokat megvalósító intézmények rendszere, fenntartók, feladatok, feladatmegosztás 8. Gyermekjóléti alapellátások rendszere, gyermekjóléti szolgálat 9. A gyermekvédelmi gondoskodás lehetséges formái, a hatósági intézkedések rendszere 10. Gyermekek napközbeni ellátása, családi napközi, bölcsőde, házi gyermekfelügyelet, családi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátások. Gyermekek átmeneti gondozása
11. A gyermekvédelmi szakellátás intézményei: gyermekotthonok, különleges, speciális gyermekotthonok. Utógondozó otthonok, lakásotthonok. A szakellátásból kikerültek társadalmi integrációja 12. A gyermekvédelmi szakellátás intézményei, különös tekintettel a nevelőszülőkre és a Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatásra 13. Fiatalkorúak javító-nevelő intézményei 14. Az ifjúságsegítő kompetenciái a gyermekjóléti alap, és gyermekvédelmi szakellátás intézményeiben Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: - kommunikációs készség - problémamegoldó készség - elméleti-gyakorlati ismeretek szintetizálása - gyermekjóléti-gyermekvédelmi ismeretek elsajátítása - a szociális segítés alapfeladatainak ellátására való képesség fiatalok körében; - a szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdő fiatalok támogatása; - gyermekvédelmi területen megvalósuló igazgatási eljárások, hatósági intézkedések megismerése - gyermeki jogok ismerete - problémaelemzés és feltárás - Rendszerben való gondolkodás - Információgyűjtés és rendszerezés - gyermektársadalom aktuális helyzetének ismerete - a gyermek és ifjúsági korosztály körében fejlesztő, támogató, segítő tevékenység végzése gyermekjóléti és gyermekvédelmi területeken Kötelező, ajánlott irodalom, honlap: 1. Herczog Mária (2001): Gyermekvédelmi kézikönyv Kjk., Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Bp. 2. Dr. Filó Erika-Dr. Katonáné dr. Pehr Erika (2006): Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVGORAC Lap és könyvkiadó 3. Kerezsi Klára (1995): A védtelen gyermek. (Erőszak és elhanyagolás a családban) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest.
4. Szilvási Léna (szerk.) (1996): Gyermek-Család-Társadalom. Hilscher Rezső Szociálpolitika Egyesület, Bp. 5. Hazai Vera-Herczog Mária (szerk) (1994): A gyermekvédelem nemzetközi gyakorlata, Pont Kiadó Bp. 6. Rákó Erzsébet (2011): A gyermekvédelmi szakellátás helyzete. Egyetemi Kiadó, Debrecen 7. Szőllősi Gábor (2000): Hogy fogalmunk legyen róla In Esély 2000/4.sz. 39-69. old. 8. Szőllősi Gábor (2003): A gyermekvédelmi probléma, mint társadalmi konstrukció In Esély 2003/2. sz. 75-96. old. 9. Papp Krisztina-Tüski Anna (szerk.) Átmeneti gondozás célszerű vagy ideális?! Módszertani kézikönyv NCSSZI, Kapocs könyvek 8. kötet 10. Zsámbéki Eszter (2004): A lakásotthonba élő gyerekek helyzete In Család, Gyermek Ifjúság 2004/ 2. sz. 5-20. old. 11. Rácz Andrea (2006):A gyermekotthoni nevelés kihívásai a nagykorúságuk előtt álló fiatalok jövőképe In Kapocs 2006. /8. sz. Honlapok: www.mogyesz.hu Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A hallgatók év közben két alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak. A zárthelyi dolgozatok minősítése 5 fokozattal történik. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az órákon való aktív részvétel. Hiányzás mértékének betartása a TVSZ szerint. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Gyakorlati jegy nem kapcsolódik a tárgyhoz A vizsgára bocsátás feltételei: Az évközi feladatok - két zárthelyi dolgozat - sikeres teljesítése.
A tantárgy neve: Ifjúságsegítő munka A tantárgy angol neve: Youth work Tantárgyfelelős neve: Dr. Gortka-Rákó Erzsébet III Ajánlott félév EKSM-109-00N; EKSM-109-00L Tantárgyi kód 3+2 Nappali tagozat heti óraszáma 15+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 6 Kredit kollokvium Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Ifjúságsegítő asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A hallgatók megismerik az ifjúságsegítő munka módszereit, valamint az ifjúságpolitika alapfogalmait, hazai és nemzetközi szereplőit. Ismereteket szereznek továbbá a fiatalkorúakra vonatkozóan - a kompetenciahatárok figyelembevételével- az adekvát segítés technikáinak elsajátítására, az ifjúságsegítő munka módszereinek, eljárásainak alkalmazására, ifjúsági programok szervezésére, az ifjúságüggyel összefüggő folyamatokban, való feladatvállalásra vonatkozóan. A tantárgy keretében gyakorlati, kompetencia- készségfejlesztő feladatokat oldanak meg a hallgatók csoportos és egyéni formában. Ennek célja az elméleti ismeretek elmélyítése, összefüggések felismerése, problémakezelő technikák elsajátítása, a nem formális tanulási környezetben alkalmazott módszerek használata. Oktatás típusa: előadás/szeminárium
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgyat oktató személy a témában konferenciákon vesz részt.. Figyelemmel kíséri az aktuálisan megjelenő szakirodalmat, ennek mentén folyamatosan aktualizálja a tananyagot. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: ppt formátumban készült segédanyag, Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, vizuális és audiovizuális szemléltető anyagok (film, fotó stb.) Feladatlapok, gyakorlati jellegű feladatok megoldása. Szituációs gyakorlatok, esetek megbeszélése. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A gyermek- és ifjú korosztály tanulási, magatartási, szociális problémái A tantárgy részletes leírása: 1. Az ifjúsági munka feladatai, a helyi ifjúsági munka jogi háttere. 2. Ifjúsági munka, információs-, tanácsadási munka gyermekek és fiatalok körében. Kortárssegítés, Önkéntesség formái /Kapocs módszer, EVS. Konfliktuskezelés az ifjúsági munkában. 3. Ifjúsági munka színterei: önkormányzatok, civil szervezetek, szociális, oktatási és a közművelődési intézmények. Ifjúsági munka ifjúsági szervezetekben. 4. Ifjúsági szolgáltatások: ifjúsági közösségi terek, felkereső ifjúsági munka, ifjúsági tábor, hallgatói irodák, mobilitási programok, virtuális ifjúsági munka. 5. Az ifjúságsegítők munkáját koordináló, segítő szakmai szervezetek, szakmai adatbázisok, információs központok. 6. Az ifjúsági munka módszerei. A szociális problémamegoldás lehetséges módjai, módszerei, fejlesztési lehetőségei. 7. Az ifjúságpolitika értelmezése, pillérei. Az EU ifjúságpolitikai irányelvei, dokumentumai. Az EU Fehér Könyvében és az EU Ifjúsági Stratégiájában meghatározott prioritások. 8. Az európai ifjúsági munkát és ifjúságpolitikát meghatározó szervezetek. /Európa Tanács, ERYICA, EYCA, EYF, EURODESK/ 9. A mai magyar ifjúságpolitikai feladatai. Jogszabály-alkotás, költségvetés, irányítás, támogatás, fejlesztés. Intézményrendszer.
/Kiemelten: Mobilitás, RISZI, FLP, IITI, IKSZT, Eurodesk/. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009-2024. és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervek. Új Nemzedék Jövőjéért Program. 10. Az ifjúsági munka tervezése. A települési Ifjúságpolitikai stratégia készítésének szempontjai. Az ifjúsági szolgáltatások megteremtése és működtetése az adott településen. Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: - kommunikációs készség - problémamegoldó készség - elméleti-gyakorlati ismeretek szintetizálása - az ifjúsági munka módszereinek, eljárásainak alkalmazása; - a szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdő fiatalok támogatása; - az ifjúsági folyamatok generálása, az ifjúság érzékenyítése, a fiatalok önkifejezési törekvéseinek támogatása; - az ifjúsági munkával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs tevékenység ellátása, - a szociális segítés alapfeladatainak ellátása fiatalok körében - gyermekeket és fiatalokat célzó szolgáltatások együttműködésének kialakítása - a gyermek és ifjúsági korosztály körében fejlesztő, támogató, segítő tevékenység végzése szociális, közművelődési és pedagógiai területen; - a gyermek- és ifjúsági munkával, az önkéntességgel foglalkozó intézmények közötti eligazodási képesség; Kötelező irodalom: 1. Nagy Ádám (szerk.)(2008): Ifjúságügy Új Mandátum Kiadó Bp. Ifjúsági munkára vonatkozó fejezetei: 178-200, 58-84, 114-130, 127131, 100-110. old. 2. Nagy Ádám (Szerk.)(2008):Ifjúságsegítés - probléma vagy lehetőség az ifjúság? Belvedere-Új Mandátum-Palócvilág, Szeged-Budapest
3. Földi László (szerk.)(2009): Európa – Fiatalok - Részvétel Szöveggyűjtemény az ifjúsági terület európai megközelítéseiről és irányelveiről. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, Budapest 4. Veres Judit Inez (2010): Alternatív konfliktuskezelés az ifjúsági munkában. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, Budapest 5. Kapcsos könyv 1- 17 fejezet http://www.mobilitas.hu/kapcsos 201209-23. 6. Kátai Gábor(2006): Gondolatok az ifjúságpolitikáról, Belvedere, Szeged 7. Ha a hegy nem megy… A felkereső ifjúsági információs munka, FSZH- Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat 2010. 8. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009-2024. Ajánlott irodalom, honlap: www.mobilitas.hu www.eryica.org www.eurodesk.eu www.eurodesk.hu Wootsch Péter(2009): Otthonosan itthon, Települési ifjúsági munka- az otthonosság megközelítései, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Budapest Bánszegi Zsuzsa(2009): Fiatalok társadalmi részvétele, Foglalkoztatasi es Szocialis HivatalMobilitas Országos Ifjúsági Szolgalat, Budapest Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A hallgatók év közben két alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak. A zárthelyi dolgozatok minősítése 5 fokozattal történik. Az aláírás megszerzésének feltételei: Az órákon való aktív részvétel. Hiányzás mértékének betartása a TVSZ szerint. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Gyakorlati jegy nem kapcsolódik a tárgyhoz A vizsgára bocsátás feltételei: Az évközi feladatok - két zárthelyi dolgozat - sikeres teljesítése
A tantárgy neve: Speciális fejlesztő módszerek és tanulást segítő technikák A tantárgy angol neve: Special Development Methods and Learning Supporting Techniques Tantárgyfelelős neve: Dr. Molnár Balázs III. Ajánlott félév EKSM-111-00N; EKSM-111-00L Tantárgyi kód 2+2 Nappali tagozat heti óraszáma 10+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 5 Kredit gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Ifjúságsegítő asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A kurzus célja a hallgatók tanulásmódszertani, tanulásdiagnosztikai és tanulásfejlesztési kompetenciáinak fejlesztése. Kiemelt területként kezeljük a problémamegoldó gondolkodás és a kreativitás témaköreit valamint a saját tanulás folyamatának fejlesztését, hatékony irányítását. Mindemellett a hallgatók megismerik a formális tanulási kereteken túlmutató tanulási alkalmakban (non-formális, félformális, informális tanulás) rejlő lehetőségeket, amelyekre saját tanulmányaikban és az ifjúságsegítés folyamatában is építhetnek. Oktatás típusa: előadás, szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A korszerű szakirodalmak folyamatos figyelése, beépítése a tananyagba. A hallgatói meglátások és igények reflexiója. A hallgatói véleményezési rendszer
tantárgyra irányuló eredményeinek figyelembevétele, felhasználása. Folyamatos konzultáció és kooperáció a szakfelelőssel, egyéb közreműködő kollégákkal, szakemberekkel. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 80+20% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Fénymásolt segédanyagok, internetes információhordozók, egyéni konzultáció biztosítása. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A gyermek- és ifjú korosztály tanulási, magatartási, szociális problémái A tantárgy részletes leírása: 1. A tanulás modern értelmezései. A tanulás folyamata, a tanulás segítésének módszerei. 2. A formális, nonformális, félformális és informális tanulás jellemző vonásai, színterei. 3. Tanulási nehézségek általános jellemzői, okai. Szakemberek és kompetenciahatárok a segítés folyamatában. 4. Tanulásmódszertani alapfogalmak, megközelítésmódok. Tanulásdiagnosztikai eljárások. 5. Input, process, output fejlesztésének módszerei. 6. Metaváltozók (motiváció, transzfer stb.) vizsgálata és fejlesztése. 7. A kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás sajátosságai, a fejlesztés és az önfejlesztés útjai. Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: A kurzus célja a hallgatók tanulásmódszertani, tanulásdiagnosztikai és tanulásfejlesztési kompetenciáinak fejlesztése. Kiemelt területként kezeljük a problémamegoldó gondolkodás és a kreativitás témaköreit valamint a saját tanulás folyamatának fejlesztését, hatékony irányítását. Mindemellett a hallgatók megismerik a formális tanulási kereteken túlmutató tanulási alkalmakban (non-formális, félformális, informális tanulás) rejlő lehetőségeket, amelyekre saját tanulmányaikban és az ifjúságsegítés folyamatában is építhetnek. Kötelező irodalom: 1. Balogh László: Tanulás stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995.
2. Kaszás György: Gondolkodjunk, mert vagyunk. Budapest, HVG Kiadó, 2011. (ISBN 978-963-304-061-4) 3. Mező Ferenc – Mező Katalin: Tanulási stratégiák fejlesztése az IPOO-modell alapján. Debrecen, Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület, 2007. (ISBN 978-963-87488-0-5) Ajánlott irodalom, honlap: 1. Informális tanulás Educatio folyóirat 2008/2 számának tanulmányai 2. Vargáné Mező Lilla: A pedagógiai diagnosztika és az együttnevelést segítő szakmaközi együttműködés lehetőségei. In: Új horizontok az együttnevelésben (szerk.: Balázs Éva Kőpatakiné Mészáros Mária). Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2008. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: A gyakorlati feladatsorok elvégzése során formatív visszacsatolások (értékelés) alkalmazása. Az aláírás megszerzésének feltételei: A kontaktórákon történő aktív részvétel, a hiányzási keretek betartása. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: A kurzus tematikájához kapcsolódó zárthelyi dolgozat megírása. A vizsgára bocsátás feltételei: A tárgy gyakorlati jeggyel zárul, nincsenek vizsgakövetelmények.
A tantárgy neve: Ifjúsági munka a közművelődési intézményekben A tantárgy angol neve: Professional youth work in community centers Tantárgyfelelős neve: Dr. Fülöp Ilona III. Ajánlott félév EKSM-113-00N; EKSM-113-00L Tantárgyi kód 0+28 Nappali tagozat heti óraszáma 0+10 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 Kredit Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény I. Kötelező előtanulmányi rend A tárgy oktatója: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik: Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés/Ifjúságsegítő asszisztens szakirány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs A tantárgy általános célja és specifikus céljai: A hallgatók ismerjék meg a közösségi munkaszervezés színtereit, folyamatait, az ifjúsággal foglalkozó közösségi művelődési szakember munkafeladatait, az alkalmazott módszereket, eljárásokat, a hazai és a nemzetközi jó gyakorlatokat. Az ifjúságsegítő közösségszervező pályára készülő fiatalok elsajátítatják az emberek társas képességének fejlesztéséhez szükséges ismereteket, közösségfejlesztő munkájuk hozzájárul a fiatal nemzedék nemzeti identitásának és kulturális szocializációjának erősítéséhez, az interkulturális toleranciájának fejlesztéséhez. Oktatás típusa: szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: Visszajelzések gyűjtése az elsajátított ismeretekről részben a hallgatók által készített és bemutatott egyéni prezentációk értékelésével, részben a tantárgy által megszerzett új ismeretek hasznosságára vonatkozó szóbeli beszámolókkal. Az intézmény minőségbiztosítási rendszerében alkalmazott
elégedettségi kérdőívek kitöltése további információt szolgáltat az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek értékeléséhez. Hibás vagy nem megfelelő teljesítés esetén az okok feltárását követően javító intézkedéseket vezetünk be. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Intézménylátogatás. Ifjúsági munka jó gyakorlatainak bemutatása. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Kulturális örökségmenedzsment A tantárgy részletes leírása: 1. A köznevelés és a közművelődés szerepe és feladatai a fiatalok kulturális identitásának, értékközpontú gondolkodásának fejlesztésében 2. Hagyományos és modern színterek a közművelődésben 3. Kulturális intézmények és szervezetek szerepe és feladatai a helyi művelődési-szabadidős közösségek szervezésében és fejlesztésében. 4. Projekttervezés és pályázatkészítés 5. Projektmenedzsment 6. A közösségszervezés módszerei. 7. Tanácsadás és mentorálás. 8. Önkéntesek szervezése, bevonása közösségi programokba. 9. Kulturális örökség, hagyományőrzés, hagyományápolás és – továbbadás. hagyományőrző foglalkozások, táborok szervezése. 10. Az ifjúságsegítő feladatai a közművelődési intézményekben. 11. Hagyományőrző foglalkozások, táborok szervezése és nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. 12. Ifjúsági sport- és kulturális versenyek. Elsajátítandó alkalmazási /rész/képességek és /rész/kompetenciák leírása: a gyermek és ifjúsági korosztály körében fejlesztő, támogató, segítő tevékenység végzésére szociális, közművelődési és pedagógiai területen; a szociális segítés alapfeladatainak ellátására a rászoruló fiatalok körében;
információs és tájékoztató, tanácsadó tevékenység végzésére, ifjúsági szolgáltatás nyújtására; a fiatalok társadalmi részvételének, közösségi aktivitásának serkentésére; a gyermekek és fiatalok öntevékenységének, érdek- és jogérvényesítő tevékenységének elősegítésére; a gyermekeket és a fiatalokat célzó szolgáltatások együttműködésének kialakításában, fejlesztésében való közreműködésre; az ifjúsági munkával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs tevékenység ellátására. Kötelező irodalom: Ifjúságügy ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Módszertani kézikönyv. Szerk.:Földi László - Nagy Ádám. Mobilitás – ISZT - ÚMK. Budapest, 2010. Ajánlott irodalom, honlap: Az ifjúsági munka fogalomtára, szerk.: Bánszegi Zsuzsa, IMSZME, Debrecen, 2006 Vercseg Ilona (2011): Közösség és részvétel. ELTE Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék, Bp., 2011 A magyar közművelődés szakpolitikai koncepciója. VII. fejezet. Szerk. Cserép László-Dr. Német János Bp., 2012, 30-36p. online: http://admin.erikanet.hu//system/adatbazis_fajl.php?fajl_id=92895 Vercseg Ilona - Hallgató Éva (2007): Köz A közösségi munka szerepe a közösségi szolgáltatásokban–irányelv. http://www.hfk.hu/docs/070327/koz.pdf Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszerei: Az oktató iránymutatásával végzett ifjúsági munka gyakorlati feladatok végzése csoportosan. A teljesített feladatokat az oktató értékeli. Az aláírás megszerzésének feltételei: A hallgató részt vesz az órákon és nem lépi túl a tanulmányi szabályzatban előírt megengedett hiányzás mértékét. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Az egyéni prezentáció határidőre történő elkészítése és bemutatása.
A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsgatevékenység nem kapcsolódik a tárgyhoz
A tantárgy neve: Szakmai gyakorlat A tantárgy angol neve: Practice Tantárgyfelelős neve: Dr. Szoboszlai Katalin Ph.D. IV. Ajánlott félév EKSM-108-00N Tantárgyi kód nappali EKSM-108-00L Tantárgyi kód levelező 40 Nappali tagozat heti óraszáma 240 Levelező tagozat félévi óraszáma 30 Kredit gyj Vizsgaköv. Kötelező előtanulmány A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: aktuális órarend szerint A tantárgy státusza: kötelező Ajánlott tanterv: Szociális munka felsőoktatási szakképzés, Ifjúságsegítő szakirány A tárgy oktatói: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A hallgatók felkészítése a gyakorlati szakmai munkavégzésre az ifjúságsegítő asszisztens szakmai kompetenciák, feladatok, alkalmazott módszerek megtanulásával. Oktatás típusa: terepgyakorlat + esetmegbeszélés A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülés, a tereptanárok, terepintézmények és hallgatók visszajelzéseinek elemzése, ezek alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. Rendszeres visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságáról. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 80+20 %
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Szakmai dokumentációk, jogszabályok, internetes információhordozók, gyakorlattal tömbösített időrend Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Fogyatékos személyek szociális ellátása Hajléktalan nők helyzete Telepszerű körülmények között élők kutatása Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere Integrációs programok hatásvizsgálata Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja A tantárgy részletes leírása: A hallgatók összefüggő szakmai gyakorlatot teljesítenek a képzés 4. félévében. Az összefüggő szakmai gyakorlat napi 8 órában, heti 40 órában valósul meg. A szakmai gyakorlat összes óraszáma a teljes idejű képzésben 560 óra, a részidős képzésben 240 óra. Előzetes munkatapasztalat beszámítására lehetőség van akkor, ha a hallgató a szakirányának megfelelő területen, ifjúságsegítésben legalább egy év igazolt, szakmai gyakorlattal rendelkezik. Előzetes munkatapasztalat beszámítására van lehetőség akkor is, ha a hallgató a besorolási alapképzési szakon szerezhető végzettség szerint külön jogszabályban előírt képesítéshez kötött munkakörben, szakirányának megfelelő területen legalább egy év igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik. Előzetes munkatapasztalatot, a képzést végző intézmény a szakmai gyakorlat időtartamának maximum 50%-áig ismerheti el. Előzetes munkatapasztalat elismerésére csak részidős képzési formában lehetséges. Az összefüggő szakmai gyakorlat az elméleti és gyakorlati ismeretek, szakmai készségek és szakmai etika alkalmazásának és integrálásának időszaka. A hallgatók a szakiránynak megfelelő gyakorlati helyen tanulják meg alkalmazni a fokozatosság elvét követve az ifjúságsegítő munka feladatait, prevencióhoz és problémakezeléshez tartozó eljárások és módszerek kompetenciáknak megfelelő alkalmazását, az együttműködésekben való részvételt, dokumentációs és informatikai technikák alkalmazását, ifjúsági munka módszereinek és eljárásainak alkalmazását, önkéntesek szervezését, információs, tájékoztató és tanácsadói munkát, ifjúsági programok szervezését, ifjúsági szolgáltatás
nyújtását. A gyakorlat egyéni gyakorlat, ahol a hallgató (gyakornok) tanulását tereptanár és a felsőoktatási intézmény szakmai oktatója, mint tutor segíti a terepintézményben. A hallgatók a szakiránynak megfelelően 2 terepintézményben töltik a szakmai gyakorlatot. A gyakorlati idő 50-50%-ban alakul egyik és másik terepintézményben. A hallgatók terepgyakorlati hely választását a képzés segíti szakmai gyakorlati helyekkel, a gyakorlatra felkészített tereptanárokkal és a hallgatók felkészítésével a szakmai gyakorlat követelményeire. A szakmai gyakorlat az ismeretek és tapasztalatok feldolgozását segítő munkaformával egészül ki. Esetmegbeszélés segíti a hallgatóknak a segítő munkához kapcsolódó helyzetek, szerepek, folyamatok, módszerek alapos átgondolását, ezek megfelelő alkalmazásának tudatosítását a szakmai gyakorlaton. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A hallgatók elsajátítják állami és önkormányzati, nonprofit, egyházi fenntartók működésének jellemzőit, a szociális munka asszisztensi feladatait a kliensekkel való munkában, az adminisztráció dokumentumait és azok rögzítését, az emberi szükségletek és problémák megismeréséhez tartozó módszereket, információs technológiák alkalmazását a gyakorlatban, intézményekkel és szakemberekkel való együttműködés módjait, szakma etikai elvek és értékek alkalmazását, szervezési feladatokat. A gyakorlatot két alkalommal esetmegbeszélés egészíti ki, mely biztosítja az elmélet és gyakorlat egységét is. Kötelező irodalom: Somorjai Ildikó (szerk.) Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. Szociális Munka Etikai Kódexe, Szociális Szakmai Szövetség, 2007. www.3sz.hu Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest 2000. Szabó Lajos (2003): A szociális esetmunka gyakorlata, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A hallgatók a szakmai gyakorlaton, terepnaplóban rögzítik a gyakorlati helyeken végzett feladatokat, a terepgyakorlatok tapasztalatait. A hallgatók a félév végére gyakorlati dolgozatot készítenek, a gyakorlathoz kapcsolódó szakmai feladat teljesítéséről. A gyakorlati dolgozat témájának, a választott szakmai feladatnak illeszkednie kell az ifjúságsegítő asszisztens kompetenciákhoz. A hallgatók a dolgozatban a választott szakmai feladaton keresztül elemzik a segítő szerepet, az alkalmazott eljárást, módszert, a közreműködők szerepét és feladatait, a folyamatot és az eredményeket. A hallgatók gyakorlati jegyet a gyakorlat teljesítéséért kapnak. A hallgató dolgozatát és felkészültségét a pályára a tereptanár értékelő lapon értékeli. Az értékelés a szakmai kompetenciáknak történő megfelelésről szól, amit a tereptanár szöveges értékelésben mutat be és ötfokozatú osztályzattal ír le. Az aláírás megszerzésének feltételei: A terepgyakorlaton való részvétel. A hiányzás megengedett mértékéről a DE EK Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szakmai gyakorlatokra vonatkozó szabályzása az irányadó. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A féléves munkát részletesen bemutató terepnapló és gyakorlati dolgozat.
A szakképzésbe való bejutás sajátos feltételei A szakképzésbe azok jelentkezhetnek, akik rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal. A jelentkezéshez egyéb alkalmassági feltételek nem kerültek meghatározásra. A felsőoktatási szakképzésbe beléphet az is, aki besorolási szakon tanul és tanulmányait még nem fejezte be. A jelentkezés eljárásának szabályai megegyeznek az alapképzésre való jelentkezés szabályaival. A szakmai gyakorlatról A gyakorlatra való alkalmasság a szociális munka felsőoktatási szakképzés kiemelt értéke, ennek megfelelően számos szakmai tárgy esetében a tantárgyi program részeként is sor kerül szakmai gyakorlati foglalkozásokra. A szakmatanulás legfontosabb eleme azonban az ún. összefüggő szakmai gyakorlat, mely a képzés utolsó félévében teljesítendő. A gyakorlat teljes idős (nappali) képzésben 560 óra, azaz 14 héten át heti 40 óra, részidős (levelező) képzésben 240 óra, melyet szintén összefüggően heti 40 órában kell teljesíteni. Terepgyakorlatra az a hallgató mehet, aki előzetesen teljesítette a szociális munka I – III. tárgy követelményeit. A hallgatók az intézmény által összeállított gyakorlóintézményi listából a szakiránynak megfelelően választhatnak gyakorlóhelyet. A terepgyakorlatot csak a szakképzési program szerint regisztrált intézményben lehet teljesíteni. A gyakorlati oktatás a gyakorlóintézményben dolgozó tereptanár vezetése és a képző intézményben dolgozó oktató támogatása mellett valósul meg. A gyakorlat a képző és a gyakorlóintézmény e célból kötött külön együttműködése szerint valósul meg. A gyakorlat megkezdése előtt a gyakorlóintézmény hallgatói munkaszerződést köt a hallgatóval, mely rögzíti a munkavégzés feltételeit, a felek jogait és kötelességeit, 1 a díjazást, illetve annak hiányát. A hallgatók az összefüggő szakmai gyakorlaton, terepnaplóban rögzítik a gyakorlaton végzett feladatokat, a terepgyakorlat tapasztalatait. A hallgatók a félév végére gyakorlati dolgozatot készítenek, a gyakorlathoz kapcsolódó szakmai feladat teljesítéséről. A gyakorlati dolgozat témájának, a választott szakmai feladatnak illeszkednie kell a szociális munkás asszisztens vagy ifjúságsegítő asszisztens kompetenciákhoz. A hallgatók a dolgozatban a választott szakmai feladaton keresztül elemzik a segítő szerepet, az alkalmazott eljárást, módszert, a közreműködők szerepét és feladatait, a folyamatot és az eredményeket. A hallgatók gyakorlati jegyet a gyakorlat teljesítéséért kapnak. A hallgató dolgozatát és felkészültségét a pályára a tereptanár értékelő lapon értékeli. Az értékelés a szakmai kompetenciáknak történő megfelelésről szól, amit a tereptanár szöveges értékelésben mutat be és ötfokozatú osztályzattal ír le. A gyakorlatot két alkalommal esetmegbeszélés egészíti ki, mely biztosítja az elmélet és gyakorlat egységét is. Idegen nyelvi követelmények A képzésben előírt idegen nyelv oktatást a mintatanterv tartalmazza. A képzésbe való jelentkezéshez és az oklevél megszerzéséhez a képzési és kimeneti követelmények nyelvi követelményt külön nem határoznak meg. 1
230/2012 (VIII. 08,) Korm rendelet 17 – 18.§, Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Tv. 44.§
Képzési módszerek A felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei szabályozzák a képzésben az elméleti és a gyakorlati foglalkozások arányát. Valamennyi szakképzésekben oktatásra kerülő közös modulok a képzés megalapozását szolgálják, így az első két félévben tanulhatja őket. A tudományterület alapjait átadó modul 21 kredit értékben került meghatározásra a programban. Ezek a tárgyak segítenek elmélyíteni a társadalomtudomány alapismereteit. A választott szakiránynak megfelelően Ön 87 kredit értékben tanul specifikus ismereteket, melynek lényegi eleme az összefüggő szakmai gyakorlat is. Az elméleti foglalkozások képzési módszerei főként: előadás, szemléltetés, otthoni szakirodalom feldolgozás, különböző prezentációs és oktatástechnikai segédeszközök alkalmazásával. A gyakorlati foglalkozások képzési módszerei főként: szeminárium, közös feladatmegoldás, elemzés, mintafeladatok kipróbálása, gyakorlati feladatok végrehajtása, kiscsoportos munka, animálás melletti közös munka. Az összefüggő gyakorlat képzési módszerei főként: megfigyelés rögzített szempontok szerint, részfeladatok felügyelet melletti végzése, kompetenciába illő feladatok önálló végzése, kritikai elemzés, feladat és esetmegbeszélés, Értékelési rendszer módszerei modulonként A hallgatói kompetenciáknak megfelelően a képzés egészét a gyakorlati feladatok végzésével alakítjuk integrált egységgé. A hallgatók évközben is kapnak gyakorlati feladatokat, melyeknek az előkészítése, kivitelezése, megbeszélése és értékelése a tantervi tananyag része. Minden tantárgy oktatása során alapérték az ismeretek a hallgatói illetve az oktatói visszacsatolása. Az egyes tárgyak, modulok követelményeit a résztelezett tantárgyleírásokban találja. Besorolási szakon való továbbtanulás feltételei: Besorolási szakokon való továbbtanulás esetén a felsőoktatási szakképzésben szerezhető kreditek legalább ötven százalékát kell elismerni.2 Ez azt jelenti, hogy a szociális munka felsőoktatási szakképzésben megszerezhető 120 kredit felét 60-at bármely intézményben indított besorolási szakon el kell ismerni. A Debreceni Egyetemen történő továbbtanulás esetén a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető kreditekből 90 kerül elismerésre. A Debreceni Egyetemen működő besorolási szakok jegyzéke: Szociális munka felsőoktatási szakképzés mindkét szakirányán végzettek esetében: 2
230/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről 9.§ (1).
Szociális munka alapszak indítását engedélyezte az oktatási miniszter 2005. július 21-én 9389-5/2005. számon a Debreceni Egyetem számára. Az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vette OH-FRKP/1409/2007.sz. illetve azt módosító OH-FHF/1843-4/2010. sz. határozatával Szociálpedagógia alapszak indítását engedélyezte az oktatási miniszter 2005. november 8-án 11511-8/2005. számon a Debreceni Egyetem számára. Az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vette OH-FHF/1809-4/2010. sz. határozatával. Szociális munka felsőoktatási szakképzés ifjúságsegítő asszisztens szakirányán végzettek esetében: Az óvodapedagógus alapszak indítását engedélyezte az oktatási miniszter 2005. november 8-án 11505-5/2005. számon a Debreceni Egyetem számára. Az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vette OH-FHF/1815-4/2010. sz. határozatával A pedagógia alapszak indítását engedélyezte az oktatási miniszter 2005. november 21-én 20.205-33/2005. számon a Debreceni Egyetem számára. Az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vette OH-FHF/1312-2/2010. sz. határozatával. Az andragógia alapszak indítását engedélyezte az oktatási miniszter 2005. november 16-án a 20.205-33/2005. számon a Debreceni Egyetem számára. Az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vette OH-FRKP/1409/2007. sz. határozatával. Ha Ön a szakképzéshez nem tartozó besorolási szakon szeretne továbbtanulni, akkor a szakképzésben szerzett ismereteiből 12 kredit értékben kötelesek elfogadni. Besorolási szakon való továbbtanulás feltételei Besorolási szakon való továbbtanulás az adott alapszakra vonatkozó felvételi követelmények eredményes teljesítése esetén lehetséges. Sikeres felvételi jelentkezés esetén a szakképzésben szerzett ismeretek kredit elismerését kell kérni az intézmény szabályai szerint. Alapszakon való továbbtanulás esetén a szakképzésben beszámításra előírt ismereteken túl is el lehet ismertetni korábban megszerzett tudást, munkatapasztalatot, ismeretet. Erre a Nemzeti Felsőoktatásról szóló CCIV. Tv. 49.§-a és az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata szabályai az irányadók. Besorolási szakról való jelentkezés és párhuzamos képzés szabályai A hallgató, aki a tanulmányait még a besorolási szakon nem fejezte be, jelentkezhet a felsőoktatási szakképzésbe. Ez esetben a besorolási szakon szerzett ismereteit a szakképzésbe be kell számítani. A hallgató – a besorolási szakon beszámításra kerülő kreditek figyelembe vételével – egy időben tanulmányokat folytathat a besorolási szakon és a felsőoktatási szakképzés megfelelő szakirányán is.3
3
Nft. 48.§
Szakmai gyakorlat, gyakorlóhelyek A képzésben együttműködni szándékozó gyakorlóhelyeket a képzés indításával vették nyilvántartásba. A képzőhely bővítheti az intézmények listáját a képzés során is, ez esetben az új gyakorlóhelyeket az Oktatási Hivatal regisztrálja. Gyakorlóhelyek karonként és szakirányonként: A szociális munka felsőoktatási szakképzés minőségbiztosítása A szociális munka felsőoktatási szakképzés minőségbiztosítása illeszkedik az egyetemünk rendszeréhez és maradéktalanul segíti a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak teljesítését. Az egyetemi minőségbiztosítási rendszer fő céljai: - az oktatási/képzési színvonal növelése, magas szinten tartása, - a kutatások magas színvonalú, eredményes végzése, - a Debreceni Egyetem társadalmi kötelezettségeinek magas színvonalú ellátása, - a működés hatékonyságának fokozása, - a hallgatók, oktatók, kutatók, egyetemi dolgozók, a végzett hallgatók alkalmazói, az intézménnyel kapcsolatban álló szervezetek, intézmények, partnerek megelégedettségének fokozása, az igények maximális kielégítése. A Debreceni Egyetem minőségbiztosítási rendszere szervezeti önértékelésen alapul. A szervezet minőségbiztosításának fontos eleme a hallgatók, a dolgozók és a felhasználók (végzettek, partnerek, foglalkoztatók) véleményének és értékelésének figyelemmel kísérése. A Debreceni Egyetem ezt központi minőségbiztosítási rendszerben végzi, eredményit nyilvánosan kezeli, az érintettek részére elérhetővé teszi. A képzés során számos esetben Ön is találkozik majd olyan kérdőívekkel, melyek a képzés, a kurzusok, az oktatók, a terepgyakorlat, vagy az infrastruktúra tekintetében kérdezi véleményét. Kérjük, ezt minden esetben töltse ki, mert válaszaival segíti a képzés minőségének megőrzését, fejlesztését.
Mellékletek: AMIT A KREDITRENDSZERRŐL TUDNI ÉRDEMES A felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról a Kormány 200/2000. (XI.29.) Korm. rendelete intézkedik. A fenti rendelet szerint 2002. szeptember 1-jével a képzéseket kreditrendszerben kell meghirdetni. A kreditrendszer alapja a kredit, amely a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége; 1 kredithez 30 munkaórát rendelnek, amely magában foglalja a tanórákat (kontaktóra oktatóval) és az átlagos egyéni tanulmányi munkaidőt (felkészülési idő). Egy adott tantárgyhoz, gyakorlathoz rendelt kreditponton (mennyiségi mutató) túlmenően a hallgató a tárgy eredményes teljesítésekor érdemjegyet (minőségi mutató) kap. A kreditpont megszerzésének feltétele a tárgy eredményes teljesítése. Egy tanulmányi időszakban átlagosan 30 kreditpontnyi teljesítményt kell nyújtani. A kreditrendszerben való eligazodást segíti a mintatanterv, amely a tantárgyaknak olyan elosztása félévekre, amelyet az átlagos ütemben előrehaladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30-at megközelítő, illetve túlhaladó kreditet teljesít és tanulmányait a képesítési követelményekben leírt képzési idő alatt befejezi. A kreditrendszerű képzés rugalmasabb, mint a mintatanterv teljesítése, ugyanis a hallgató számára választási lehetőséget is kínál. Megvalósítható az egyéni ütemben történő előrehaladás, egyes tantárgyaknak más felsőoktatási intézményben, vagy külföldön való teljesítése. A kreditrendszerű képzés elősegíti az intézményen belüli szakváltoztatást (pályamódosítás), azonos szakon az intézményváltoztatást. A kreditgyűjtésre vonatkozó szabályok miatt a félév, illetve évismétlés fogalma értelmetlenné válik. (Bizonyos teljesítmény elérése esetén nincs elveszett félév vagy tanév a hallgató számára). A kreditrendszer lehetőséget ad – a hallgató egyéni felelősségének hangsúlyozása mellett – egyéni tanulmányi rend kialakítására. Egy-egy szak mintatantervében meghatározásra kerül a tárgyak halmaza és a hozzárendelt kreditpontok mennyisége. A kreditrendszer rugalmassága nem idézheti elő a képzési idő meghosszabbítását, hanem az a cél, hogy a hallgató ésszerű ütemezéssel, minél jobb eredmények elérésével használja ki a kreditrendszer adta lehetőségeket. A kötelező előtanulmányi rend azt jelenti, hogy a hallgató bizonyos tárgyakat, csak egy korábbi tárgy eredményes teljesítése esetén vehet fel, tanulhat. A szociális munka felsőoktatási szakképzésben nagyon kevés ilyen tárgy található, ezzel is segítve a hallgató egyéni előrehaladását, valamint a besorolási szakra való továbblépését. A kreditrendszer bevezetésével együtt működésbe lépett a hallgatói informatikai rendszer (Neptun tanulmányi rendszer); itt lehet válogatni a tantárgy kínálatból, ha egyéni tanulmányi rendet akar valaki kialakítani. Elektronikus úton kell megadni a regisztrációs héten a választott tanrendet, itt jelenik meg a visszajelzés a jelentkezés elfogadásáról, majd a
tanulmányi időszak végén így történik a vizsgára való jelentkezés is, így valamennyi hallgató elemi érdeke, hogy elsajátítsa az információs rendszer működését és felhasználásának lehetőségeit. A Neptun rendszer használatához az első évben a tanulmányi hivataltól segítséget fog kapni. AMIT A BOLOGNAI FOLYAMATRÓL TUDNI ÉRDEMES A Bologna-folyamat a felsőoktatási rendszer nagyszabású európai átalakítása. Az eddigi duális szerkezet (a főiskolai és egyetemi, egymás mellett párhuzamosan létező képzési szisztéma) helyett teljes körűen bevezetésre került 2006. szeptemberétől a többciklusú, lineáris, egymásra épülő szerkezet, minden ciklus végén lezárt végzettséget és szakképzettséget adó kimeneti lehetőséggel. Ez az új képzési rendszer az angolszász képzési modell megvalósítása, amely az egységes Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozást szolgálja. A lineáris, többciklusú képzés fő ciklusai a következők: Doktori képzés: Felsőfokú mesterképzés: Felsőfokú alapképzés: Felsőoktatási szakképzés
PhD. képzés (tudományos minősítést, doktori fokozatot ad) MSc./MA. képzés (master minősítést ad) BSc./BA. képzés (bachelor végzettséget és szakképzettséget biztosít) FOSZ képzés (szakképzettséget ad, felsőoktatásban szerezhető önálló végzettséget nem biztosít)
(BSc., MSc. az egészségtudományi képzések, BA. MA. a társadalomtudományi képzések felsőfokú alap- illetve mesterképzéseit jelentik.)
A felsőoktatási szakképzés tehát belépő a Magyar felsőoktatási rendszerbe. Sikeres elvégzése esetén Ön olyan szakképzettséget szerezhet, amely csak felsőoktatási rendszerben szerezhető. Továbbtanulási szándéka esetén azonban a szakképzésben szerzett ismeretek besorolási szakon történő beszámításával lehetősége nyílik rövidebb képzési idő alatt alapdiplomát szerezni és nyitva áll Ön előtt a felsőoktatás akár a tudományos fokozat megszerzéséig is. A Bologna-folyamat jellemzői, céljai: könnyen áttekinthető végzettségek és jól összehasonlítható oklevelek bevezetése hallgatói, oktatói mobilitás, átjárhatóság elősegítése összehasonlítható kritériumok, módszerek kifejlesztése az európai együttműködés támogatása és a minőségbiztosítás területén. Felsőoktatási szakképzés A felsőoktatási szakképzés csak felsőoktatási intézményben szerezhető szakképzettséget ad. A szakképzések átalakításával és támogatásával a jogalkotó célja az volt, hogy növelje azon szakemberek számát a szakmában, akik alapvégzettséggel nem rendelkeznek, de magas szinten képesek a szakmájukban a kompetenciájukhoz illeszkedő feladatokat önállóan, vagy magasabb végzettségű szakember irányítása mellett elvégezni. A képzés az Ön szakirányán négy féléves, és ebből besorolási szakon való továbbtanulás esetén elismerésre kerül 60 a Debreceni Egyetemen való továbbtanulás esetén 90 kredit.
Alapképzés Az első képzési szint az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA, BSc), mely (alapképzési szaktól függően) 6-8 féléves. Az alapképzés csak egyszakos, az alapfokozat megszerzésével egy szakképzettség szerezhető. Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. Képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az adott alapképzésben. Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell, vagyis a többciklusú képzési rendszert megelőző hagyományos képzésben szerzett főiskolai oklevél egyenértékű az alapfokozatot nyújtó oklevéllel. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Mesterképzés A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA, MSc) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget, vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet, illetve egyetemi szintű végzettséget vagy mesterfokozatot szerzett. E képzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves). Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell, vagyis a többciklusú képzési rendszert megelőző hagyományos képzésben szerzett egyetemi oklevél egyenértékű a mesterfokozatú oklevéllel. Doktori képzés A tudományos ismeretek bővítésére a mesterszak elvégzése után, a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzésben (PhD) való részvételre van lehetőség. Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben vagy azzal egyenértékű képzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik.
