Debrecen 1900 - 1910 kiizotti vendCglit6iparir61
Sziics Erno
Debrecen evszizadok ota, kivalt az kvi nkgyszeri-hatszori 15- 15 napig tarto vasasok idejen, nagy idegenforgalo~nnidrendelkezett. Ennek ellenere, ha kocsniak, csapszikek ~niikodtekis itt. de az elso vendegfogadot herelhet6 szobas!/ csak 1690 kiiriil rillitottik fel a Varad utcim, s ezt kezdtek kesobb; a S V I I I . szazad tiar-~nincas-negyvenes kveiben "Feher Lo"-,nak nevezni. Nilunk tehat vendeglatoipar lenyeges agazatai pl. szalloda, kavehaz nehezebben es kesobben alakultak ki, mint sok mis, akar Debrecennd kisehb magyar virosban. Ez jbr6szt abban lelte rnagyasazatat, hogy a varos lill<~~~ic,g;lLndi puritan kletfelfogisa a hivskyos viligi gyonyBr6ket niegvetet:e, siit erelyesen iildozte is. Ebb61 a mertekletes tnagatarthsbol mCg sok mintlen itorijkliidott a XX. szazad elso evtizedere is. Ezzel mngyarazhatb az, Iiogy Debt-ecen kjszakai eletenek sitmusa az 1900-as @vek elejkn lassihb, csendesebb volt, mint a szomszkdos NagyvaradC, de a legtobb magyar-orszigi varosenal is. E sajatos, aranylagos elmasadis mellett azonban szazadunk elsii ec-tizedkben nagy elorehaladhs volt tapasztalhat0 a varos vendeglitoiparaban. Szukskg is volt erre, melt az osszigos vasasokon till ekkosra niir, mivel esiiteljes lendiiletet vett a szakigazgatas kialakuiisa, Debrecell kozigazgatisi. Lulturilis~ katonai, ~gazsigszolgaltati~si,postai es vasi~ticentrum is lett, ami megnovelte a viros idegenforgalmit. Az ideerkezoket kelieniesen iepte ineg az itteni vendcglatcihelyek /szallodak, ettermek, kavehazak,' tisztasaga, vala~nintaz itt erzekelheto figyelmesseg, i~dvariaskiszolgalas. Ez jckeszt abban lelte magyarazatit, hogy a vendeglito egysegek tulajdonosai, berloi nem csupan alkalmi vallalkozok voltak, hanem olyanok, akilc hosszu eveken at szereztek meg a szakmai ismereteiket es ekozben, jof'osman minden esetben tobb liazai varosban, sot legtobbjiik kulfoldon is jart.
Hol voltak varosunkban a vendeglato helyek? Elsodlegesen a foutcan /"Aranybika","Kozponti szallo", "Debrecen varosahoz", "Frohner szallo"1, illetve az ide betorkollo utcak Kossuth-, Csapo-I elejkn 1"Angol kiralyno", "Korona", "Baross-", ,,Erzsebet-", "Csokonai kavehazU/.Kulon csoportkent e~nlithetjiika Nagyallomb kornyeken, az akkori Petofi teren Ievoket. Itt minden masodik epiiletben egy-egy szalloda, vagy legalabb is egy-egy mulato helyezkedett el /Nemzeti, Kispipa, stb.1, de a kozeli utcakban is pl. Deak Ferenc utcan a "Szarvas", az Erzsebet utcan a "Telekdi" /kesobb "SzechenyiN/,a Hunyadi utcan a "Kossuth" es a "Royal" szallok, s ezek kozott meg hat mas szorakozohely volt talalhato.
A Nagyerdon is kialakult egy mulatonegyed. A k r d o kozeleben a "Dobos pavilon" , a "Nagyerdei kavehaz" , a "Leveles csarda", stb. Az ellatas szinvonalaval kapcsolatban mondjuk el, ez idoben a fo-
utcan Ievo ettermek eziist evoeszkozzel, markas porcelannal es minosegi iiveggel teritettek, de voltak arnyoldalai is a debreceni vendeglatasnak. Letrejott nehany "zugkavehaz" /"Kossuth" -, "Szechenyi"/ is. A tobbseg azonban nivos ellatast biztositott. A vendegeket jo zenekarok Icigany, tambural es daltarsulatok alkalmazasaval, orfeumi musorokkal igyekeztek szorakoztatni. A vallalkozok egymassal versengve torekedtek megfelelo pinceszetet Iitalkeszletetl, konyhat tartani, etelbol, italbol szeles valasztekot biztositani. ~j eljarasokat vezettek be. Megkezdtek a "zona etelek", a "szinhki vacsorak", a "pezsgo froccsok" felszolgalasat.
A XX. szazad elso evtizedeben gyors fejlodesen ment at es jo szinvonalat ert el Debrecen vendeglatoipara. Ebbol a kovetkezokben a szallodakrol, ettermekrol, kavehazakrol ohajtunk szolni. Nem teszunk emlitest a kisebb vendeglokrol, kocsmakrol, palinka kimeresekrol, lacikonyhakrol, kave kimeresekrol, krdokrol, stb. A targyalbra keriilt egysegekrol elmondjuk, hogy mikor nyertek alapitast, kik hoztak Ietre, kik lettek kesobbi tulajdonosai. Milyen sajatsaggal rendelkezett a bemutatasra keriilo etterem, kavehaz. Miben hozott ujat a szakmaban? Torekedtiink az egyes egysegek newaltozasait, vagy a kozkedvelt nevek 1"Kispipa". "Feher Lo"/ ujboli hasznalatba vetelet vegig kovetni. Mindenesetre Debrecen 1900 es 19 10 kozotti vendkglatoipararol irtakkal egy hezagot igyekezunk betolteni azzal a tovabbi elkepzelbsel, hogy a
jelenlegi, egyes vendeglato-ipari egysegeket bemutato irasunkat kovetoen, a jovoben szeretnenk e teniaban, ennek az idoszaknak attekinto osszefoglalasat is megirni.
ABBAZIA kavehaz ISas u.4.1 Abbazia divatos tengeri furdo- es udulo hely az Adria partjan, amelyet a tehetosebb polgarsag latogatott. Neve igy a szep es jo utani vagyak szimboluma volt. Eredetileg, a XIX. szazad utolso negyedeben Vilmos Lajos sorcsarnoka mukodott ebben a foldszintes epuletben. A tulajdonos jo erzekkel mar 1886-to1 a szabadkai tambura zenekart es a Mezey Janosfele orfeumi tarsulatot is alkalmazta vendegei szorakoztatasara.' Alkalmankent a Magyari testverek Irnre es Kalman, Racz Karoly b fia, Kiss Bela ciganyzenekara jatszott itt. Vallalkozasat azonban betegsege miatt at kellett adnia Zech Jozsefnek, aki addig a Margit-erdo bufejet berelte. L
Zech szinhaz utani vacsorakat, hurkaestelyeket rendezett es tobb alkalommal berbe adta helyisegeit Szabo Miklos thnctanitonak alarcos balok tartisara.' Vilmos Lajos halalat kovetoen gyors tulajdonos 6s nehanyszor cegnev valtozas tortent. Zech Jozseftol mar 1903. apr. 17-en atvette a vendeglato egyseget a szomszedos hazban mukodo "Baross kavehaz" tulajdonosa, Rosenberg Simon es koser ettermet rendezett itt be. Vallalkozasanak az "Otthon k6vehaz" nevet adta, s italkent elsosorban Dreher sort szolgaltatott fel. Rosenberg idejeben gyakran hasznaltak gyuleshelynek az "0tthon"-t a komuves, acs es szabo, de mas munkascsoportok is
.'
1903-to1 "1parkavehbt"'nak neveztek a ceget, es Klein Jozsef lett a tulajdonos. Tole, illetve a kozben rovid idore tulajdonossa lett Benko Janostol Rosner Marton vette at a kavehazat, es 6 adta a vendeglato
' DE, 1887. jan. 27.. DU, 1900.jan.
'DU, 1901. jail. 28.
DU, 1905. jan. 8., mirc. 25., 1906. szept. 20.
egysegnek az "Abbazia kivbliilz" nevet. 4 A kovetltezij tulajdonos Weisz Marton lett, aki hirdeteseiben azt igerte, hogy az "... eddigiektol eltero szolidsaggal" fogs a milnkasok es a kisebb polgarsag Bltal latogatott iizemet miikodtetni. Weisz egyebkent ceget "Remkny I;iveliiiz" n6vre lteresztelte at, majd ezen neven attelepitette azt a Sinlonf.jl u. 6 . ~ 2a. h . Az "Abbiizia" egyik nagyszesii peldaja azon debseceni vendeglato egysegelcnek, anielyelt szazadunl; elsij kvtizedeben gyakosi ckgnev es tulajdonos viltozison estek at
ANGQL I < I ~ L Y Nszilloda. ~ ktterem, Itivkliiz, siircsarnol< /I
Az !i beslij kitiino konyliit tastott. Gyakran, altalaban szombat estenkknt vadas etelek voltalc kaphatolt. Sorfikbol is a legobbakat tastotta ipilseni, miincheni, Drelier, I
D. 1907. not,, 9
' D c b r c c c ~Miicluldki ~ Kataszlcrc IIOS51 Gcllcr-Vadrisz 90. old., DE. 1887. j i ~ n .16.
su banketteket, tarsasvacsorakat rendeztek. PI. a Fuggetlensegi Part 400 teritekkel 1190 11, orvos-gyogyszeresz estely 11 90 1 ., 1907.1, fodraszok estelye 119031. Az ilyen es hasonlo rendezvenyek sorabol kiemelkedett a Blahane vendegszerepleset koveto bankett 119041 es a torzsvendegeknek szamito huszartisztek "Hubertus" estje I1 9031.~Az evenkent megrendezett Szilveszterek is Iatogatottak voltak. Az "Angol kiralyno" kozkedvelt reszekent tartottak szamon a "Bunda ettermet", amely magyaros butorokkal lett berendezve, falain nivos freskok, ablakai szinesuvegu olomba foglalt zsanerfigurakat abrazoltak, megpedig a vendeglatassal kapcsolatban Ihentes, meszaros, mezeskalacsos, stb.1. Ebbe a helyisegbe a monachia legelokelobb csaladjaibol szarmazo kozoshadseregbeli huszartisztek 17-es Vilmos ezredt jartak. De itt voltak megtalalhatok az ujsagirok is, kozuluk legnevezetesebbkent; Ady Endre. Az "Angol kiralyno" kulonben a szineszek torzshelyenek szamitott, az utca tnasik oldalan volt ugyanis a szinhaz. A szineszek napkozben is, de kivalt eloadas utan szivesen tartozkodtak itt, ah01 Hauer Bertalan allandoan gondoskodott a kedelyes hangulatrol. Tobbszor rendeztek itt a szineszek "Vig e ~ t e l ~ t " . ~ A kor szokasainak megfeleloen a ciganyzenekarok egymast naponkent valtva muzsikaltak az "Angol kiralynoH-ben,de kozuluk csak a varos leglobb egyiitteseivel kotott szerzodest a berlo. lgy azutan Magyari Imre es Kalman, Racz Karoly Is fia, Kiss Bela es Veress Tbni zenekarai fordultak meg itt. Kulon Iatvanyossag szamba ment az 1900-ban delszaki novenyekkel berendezett udvarkert Ikerthelysegl, amelyet rovidesen befedtek uveggel, hogy a divatba jott orfeumi, variete eloadasokat az idojaras ne zavarhassa meg. A mulattato, szorakoztato egyuttesek kozul az evek soran megfordult itt : Fejer Dezso csoportja, Szuts Laszlo daltarsulata, Lanyi Geza cimbalommuvesz, Dank6 Pista es tarsulata, Dajna Balogh Bandi, akkor Europa hirii gordonkamiivesz, Angelotti tarsulata, Horvath Kalman Kiraly Szinhazl kabareja, es a Tarka szinpad.' %, 1901. okt.
17.. 1903. febr. 26., UDFU 1902. febr. 25
'D, 1909. jim. 19.
1901. aug. 19.. jid. 3.. jill. 6.
Hauer Bertalan elenk tevekenyseget folytatott a varos vendeglatoiparanak fejlesztese erdekeben. Resze volt a pinceriskola, a vendeglosok jeggyaranak es szikvizuzemenek megteremteseben. Tekintelyet erzekelteti , hogy hosszu eveken at volt a vendeglatok ipartarsulatanak elnoke. Hauer berlete 1907. dec. l-en lejart . Kozben Nemeth Andras felesegiil vette o m . Vilmos Lajosnet, az "Angol kiralyno" epuletenek tulajdonosnojet. 0 k nem ujitottak meg Hauerrel a berletet, banem 1908. januar 1-to1 atmenetileg Kaszas Janosnak adtak berbe a szallodat es vele az ettertnet, majd Nemeth Andras es felesege sajat kezebe vette az "Angol kiralyno"-t.' ARANYBIKA szalloda etterem kavehaz sorcsarnok 1 Piac u. 15/
Debrecen vendeglatoiparanak orszagos hirii, sot hazank hatarait tnessze meghalado egysege az "Aranybika". Tortenete evszazadokra nyidik vissza. Olyan hiresebb emberek voltak valaha vendegei, mint grof Eszterhazy Antal 117011, grof Szechenyi Istvan es bar6 WesselB nyi Miklos 118251, Deak Ferenc es Vorosmarty Mihaly I1 8461, Istvan nador 118481. Bem tabornok 118491.
Az eklektikus stilusu egyemeletes szallodat 1882-ben epitettek Steindl Imre tervei szerint 50 szallodai szobaval, tobb etteremmel, kavehazzal, Mirkovszky Geza freskoival diszitve, legszesz vilagitassal. A tulajdonos maga Debrecen varosa volt, de ezt a vendeglato helyseget berlokkel mukodtette. A varos kozgyulbe olyannak itelte Feher Hermannt, aki mar 32 even at pontosan fizeto berloje volt a varosnak, s igy a kovetkezo tiz evre is, 1902. dec. 31-ig megkapta a berletet. 1895-ben azonban mar nehezsegek adodtak az iranyitasban, igy Feher tarsnak maga melle vette Tatar Gusztavot. Feher Hermann rovidesen meghalt, s ozvegy Feherne es tarsa egyre nehezebben tudtak eleget tenni fizetesi kotelezettsegeiknek. A hitelezok konzorciumba tomoriiltek es a berlet utolso idejere atvettek az uzem vezetbet. igy akartak a fenyegeto csodot elharitani s koveteleseiknek legalabb bizonyos hanyadat megmenteni. A szakszeriitlen vezetes es a tarsulason beluli osszeegyeztethetetlen kulonbozo erdekek az "Aranybika"-t gazdasagilag melypontra juttattak. lo
A megmentes erdekeben volt rneg egy sikertelen kiserlet, Lindbauer Kalmant bizta meg a konzorcium a hotel vezetesevel. Ez sem jart ke11o eredmennyel, holott az "AranybikaU-banszinvonalas rendezvenyek kovettek meg ekkor is egymast. Ezek kozul kiemelkedett a magat magyarnak va11o Jozsef foherceg 500 teritekes vacsoraja, amelyen Debrecen varos tarsadalmanak es kozeletenek szemelyisegei voltak a vendegek. Emlekezetes rendezveny volt a "Feher bal" is, ah01 a holgyek, de a 39-ik gyalogezred tisztjei is mindannyian feher ruhaban jelentek meg a jogasz Is tisztviselo balon." Ez idoben kezdtek alkalmazni tavasztol oszig a kavehaz ele kitett "vendegfogo" asztalokat, a "kioszk" modszert is. Tervek szulettek az "Aranybika" atalakitasara. Megallapitotta ugyanis az 1901. jG1. 25-i varosi kozgyiilb: "Az Aranybika mai allapotaban meltan esik kifogas ala. "Keves a berbe adhato szobaja, kavehaza, ettertne, diszterme sottit 6s celszeriitlen. Boviteni kell a ~ z i l l o d i t . ' ~ Ketfele terv is szuletett. Eloszor is dontottek arrol, hogy a jovoben az "Aranybika" es a nagyerdei "Vigado", valamint a "Leveles-szin" egylitt Balassa Sandor: A debreceni Aranybika szj110 tortCnete /D., 1959.1%.old. 1901. febr. 3. "HBML IV. 1403/a 22/1901/134. 'O
" DU,
149
adassek berbe." Megpedig ketfele arveres tortenjen. Az egyik alternativa szerint: a varos a szallot az eddigi, valtozatlan feltetelek mellett adja berbe, de csak tiz evre. A masik elkepzeles szerint; a varos kibovitene a szallot, ez esetben husz evre kotne szerzodest, de a berletidij magaba foglalna a beruhazott osszeg kamattal novelt torleszteset is. Bar a szakemberek kozott nagy volt az erdeklodes a berlet irant, de a bovites koltsegeit egyik palyazo sem akarta ~ a l l a l n i . ' ~ ~ j a b bfelteteleket hirdetett ki a tanacs. Az ezen az alapon palyazok kozul a leadott 129 szavazatbol 66-ot kapott Nemeth Andras es thrsa Iozv. Vilmos Lajosnel, 63 szavazat jutott Hauer Bertalanra Iaz "Angol kiralyno" berlojel, es mindossze egy szavazatot kapott a harmadik palyizb, Millekker ~ a j 0 s . IEnnek ~ alapjan a t a n k s 1903 . jan l-t6l tiz evre, 19 12. dec. 3 I-ig Nemeth Andrasnak adta berbe a szallodat evi 36 ezer koronaert. A varos ugyanakkor vallalta, hogy az elozo berlo altal okozott kart megszunteti. Ez 43.500 koronat eemesztett fel, amelyet a tanacs az egykori szerzodes alqjan kovetelt is a volt berlotol. Levonta azonban kovetelesebol azt a 9 3 1 I koronat, amelyet Feherek a legyutes~ berendezesek szerelesere forditottak.16 A varos tiz evre szerzodott Nemeth Andrassal, de az ujabb es ujabb szerzodesekkel tulajdonkeppen harminc evre 11936-igl egy olyan berlo iilt be a varos szallodajaba, aki ratermettsegevel, szivossagaval, vend6 get megnyero kedelyesseggel az orszag legelso szalloi koze emelte az "AranybikaH-t.Rendkiviil gazdag pinceszetet tartott, koronkent vagontetelekben erkeztek ide Franciaorszagbol az italok, de a hiresebb magyar borvidekek is meltokeppen voltak nala kepviselve. Nemeth Andras nagyszeriien ertett a konyha es a pinceszet vezetesehez, mestere volt az emberekkel valo banasmodnak. Tarsa, akit felesegul vett, ozv. Vilmos Lajosne az "Angol kiralyno" tulajdonosa volt, s kello anyagi hatteret biztositott ahhoz, hogy az "Arany Bikan-ban a legszebb felszereles legyen, s a legkivalobb pezsgok, konyakok, likorok alljanak a vendegek rendelkezesere. Jellemzo a felszereltsegre, hogy 500, vagy 1.000 fos teriteseket zokkeno mentesen oldottak meg az "AranybikaHHBML IV. 1403h 2311902144. HBML IV 14031a 2811902144. es HBML IV. 1403la 22/1901/134. " HBML IV. 1403h 2311902144. HBML 1V. 1403la 24119031326. ds Balassa: 1.111. 6 1. old l3
l4
'
ban /PI. Poginy Armin, a Jirmiijavit6 fomerndkenek bucsliztatasa/ Kovacs Jozsef polgarmester 400 teritekes estje. Olyan vendegeket latott el dicseret ~nellettaz "Aranybika", mint Jeno foherceget es kiseretet, vagy Lajos bajor kiralyi herceget, aki G. Ferchl alezredes alneven szallt itt meg. Kedves vendegkent tartozkodott itt Erzsebet kiralyne egyik huga, Maria Terezia fohercegno leanyaival 6s kiseretevel, akikkel egyiitt kilenc szobat vett igenybe 1909. aug. 19-en,17 Az "Aranybika" Jozsef kiralyi herceg utcai szarnyaban, kulon helyisegben tanyazott a kedelyessegerol hires "Torik-szakad asztaltarsasag". A kavehazban, a "nagytukor alatt" helyeztek el a hosszu "kozvelemeny asztalat", atnelynek nem volt ugyan ko~iilhatarolttagsaga, de a varost erinto kerdesekben nagyon sokszor itt fogalmazodtak meg a javaslatok, s itt sziiletett meg a Csokonai kor is. Estenkent az ettermekben, vagy a kavehazban felvaltva muzsikilt Debrecen ket leghiresebb bandaja; a Magyari testvereke, vagy Racz Karoly egyuttese. Az etterern es a kavehaz nagy forgalmat bonyolitott le. Meg voltak a kulon vendegcsoportok delelottre, delutanra, estere, az ifjusag pedig mulatozasat alig akarta abbahagyni a hajnali takaritaskor.
A vendegsereg jelentos hanyadat adtak a kulonbozo dalegyletek /Varosi-, Kossuth-, Petofi-, Egyetertes-, Munkas-, Szent Laszlo dalkorokl hangversenyei, amelyek tanctnulatsaggal fejezodtek be. Nagy tomegeket vonzottak a tarsadalmi es egyeb egyesuletek baljai. Elofordult; egy het alatt negy balt is rendeztek a diszteremben. 1908-ban a Noegylet baljara a Ganz gyar Iakkor keszitette a debreceni villanygyaratl teljesen dijtalanul 6 nagy ivlampat es 120 villany egot szerelt fel a balterernbe es az elocsarnokba.'%zt kovetoen a berlo - nem varva a varos villamositasara -, sajat aramfejlesztot keszittetett, igy az "Aranybika" az elso videki szallodak egyike lett, amely villanyviIagitassal rendelkezett. Termeszetesen az "AranybikaM-banis akadtak proble~nak. 1902. szept. 6-an leegett az istallo. Ez a kar ugyan megterijlt a biztositotol, de egy masik tuzeset, a mosokonyha tetozetenek karat mar a berlonek l7
D, 1909.jiil. 2.., aug. 22., D, 1910. szept. 10 DU, 1908. jan. 1.
kellett Bllnia.'%lig vette at Nemeth Andras a berletet, elromlott a szallo Iegfiuto berendezese. Hasznalhato allapotba helyezeset a tanacs vallalta, mintegy 10.390 koronas kiadassal."' Meg koteteket lehetne irni a korabeli "Aranybika" mukod~serol,de e rovid bemutatas veg~re'is odairhatjuk; az egyre novekvo, gyarapodo varos, de a lnessze kornyek lnulatni vagyoi is szivesen szorakoztak ezen a nivos helyen.
BAROSS kavehaz ISas u. 2.1 Miiitan mind nagyobb lenduletet vett Debrecenben a vendegloi es a kivehizi det, nilunk is sorra alakultak az lij kivlhizak.)' Ugyanakkor azt is eszrevetelezni lehet, hogy varosunkban gyakran elofordult; ezen vendeglato helyeknek az orszag mas varosaiban, elsosorban Budapesten mar elismert, jo hangzasu nevet adtak a debreceni vallalkozasoknak is. Ilyenkent adta a korszakban nagy elismerest nyert "Baross" lminiszterl nevet kivCh8zinak Rosenberg ~ i m o nSiirii . ~ tulajdonos es cegnev valtozast kovetoen /L."Abbazia etterern es kave11az"l Internicolo Peter, aki a kavehazat "Gambrinus"-ra kereszteli at, majd Benko kavemero szerzi lneg a vallalkozast. Ez utobbi szemely, az aki hirdeteseiben jo es olcso etkezest, figyelmes kiszolgalast iger a betero vendkrrnek. 6s a hhzon beliili. valamint a hizon kiviili e~ofizetoknek.~ idejebenl lnagyar konyhat igero kifozdeve valt. Fogyasztoinak tibora iparosok, munkasok soraibol toborzodott.
BALATON kavehaz ICsapo u 6.1 Ez a kavehaz 1900-ban mar Iktezett. Tulajdonosa Gomori Lipot volt. Hirdette az ujsagokban; nala az izrealita husvet alkalmabol kave kaPhato.'''
A kovetkezo evben a tulajdonos ifj. Zsiga Jozsefet, aki szolo jatekairol is hires budapesti primas volt es bandajat alkalmazta a kavehazban.
A forrasok 1904 utin nem emlitik a "Balaton kiv6hiz"-at.'" BOCSKAY kavehaz /Simon@ u.6.1
A "Bocskay kavehaz" elodje tulajdonkeppen a Weisz Marton altal a Sas utcaban 1908-ban rnegvasarolt "Abbazia kavehaz", amelyet a vasarlast kovetoen "Remeny kavehaz" nevvel attelepitett a Simon@ utca 6. szam ala. Ezt a kavehazat kesobb "Bocskay"-nak neveztek el. Weisz Martonto1 azonban mar 1909. jan. 16-an megvasaroltak kavehazat. Az uj tulajdonos, Hermann Alfred a Budapesten nagy hirnevre jutott k& vehaz utin "New-Jork" neven mtikiidteti azt a t~vabbiakban.'~ Kovetkezeskeppen a "Bocskay kavehaz" cegnev csak igen rovid ideig letezett.
CORSO kavehaz Piac u.58.1 Gomori Lipot elobb a Csapo utcan kavehaz tulajdonos es csupan 1900 januarjaban nyitotta meg foutcai vallalkozasat. Khvehazaban kivalo italokat igyekezett felszolgaltatni es minosegi biliardasztalokrol is gondoskodott. A varosban itt volt a biliardasztal hasznalata a legolcsobb. Golnori a leghatasosabb ujitasat azonban azzal erte el, hogy a "Duna Gyongye" noi zenekart tobb alkalommal is leszerzodtette Budapestrol. Ez a zenekar Sebestyen es Huszert tarskarmesterek vezetese alatt tevekenykedett es musoran operettek, magyar notak szerepeltek. Gomoritol meg az elso mukodesi evben Alter Sandor vasarolta meg a "Cors6"-t, sot dec. 19-en 119001 mar Schwartz Bela, elozoleg a "Hungaria kavehaz" fizetopincere veszi at a ceget.
0 a tovabbiakban "Elit kivehiz" neven iizemelteti a kivChazat, s vendkgeinek joreszt grbf Zichy Jeno zichifalvi borait szolgaltatja f e ~ . ' ~ DKK, 1909. 1199.. DU. 1907. Bpr. 14., 1909. jan. 16. DE, 1900. febr. 2.. DU, 1900. jan. 28.,1900. febr. 3. " DU, 1901. febr. 8. 26
Alter, illetve Schwartz idejen a helyi ciganyzenekarok koziil; Kiss Bela, Magyari testverek, Racz Karoly egyuttesei kaptak fellepesi lehetoseget. A tulajdonosok igyekeztek - a kavehazi eletnek megfeleloen -, olvasn~valor01 goqdoskodni, sokfele i~jsagotjarattak. A vendeglatok helybeli lapja, a Kozerdek 1902. jul. I-i szama jelzi; megszunt a "Corso kavehaz". Ugyanennek az ujsagnak jul. 15-i sza~na pedig azt irja: A "Corso" egykori berendezese elado.
CSOKONAI lToro-felel vendeglo es kavehaz
ICsapo u. 14.1
Az altalunk targyalt idoszakot megelozoen, 1887-to1 ezt a vendeglot Kainrath A. iranyitja, 1900-to1 azonban mar Toro Irnre a tulajdonos. Toro annyira kozkedvelt volt, hogy az emberek altalaban nem a hivatalos never01 emlegettek a Csapo utca elejen Ievo vendeglot, tehat neln "Csokonai"-rol, hanern a tulajdonosrol, Tororol. Ahogy inondtak; "Torolioz mentek". Az epulet belsoben Ievo termeken tul arnyas kerthelyiseg allt itt rendelkezesre, ah01 egyidoben golyak, darvak, vadkacsak setilgattak szabadon az asztalok kozott.'"rzi a szijhagyomany, hogy a vendeglos elfelejtette idejeben visszanyirni az itt levo madarak szarnyait, igy azok, mar mint a golyak es a darvak elszalltak, erre Toro bacsi a megrnaradt vadkacsakat kisuttetve feltalaltatta a vendegeinek. Sokan ja~takebbe a hangulatos vendeglobe. A Mehesz Egylet ide szervezte tarsasebedjet 1904. marc. 19-ere. Elozo evben a Jarmujavitoban befe-jezett szizadik mozdony javitisa utan az Uzem es a MAV Igazgatosag tagpi unnepeltek kozos vacsoraval. A vendeglo rendszeres Iatogatoi voltak a "Kossuth dalkor", a "Szabad gondolkodas asztaltarsasaga". Szamosan jelentek meg a hurkaestelyeken es a "Kossuth lakoinakon". Ez utobbiakat a fbggetlensegiek rendeztek marcius 15-en, valamin t Kossuth nev- 6s s z i i l e t k ~ n a ~ j h n . ~ Kulonosen szivesen Iatogattak ide a kollegiumi diakok, es vegzB suk utan, mar mint lelkeszek, tanitok Debrecenben jartukban oro~nmel tertek ide a "Toro bacsihoz". Tobbszor is rnegtortent az, hogy az egy-
DKK. 1907., 1908.. ds DE. 1887. i p r . 28. DU, 1905. aug. 15., szept. 17.
kori diak vendegek mar oszulo fejjel, amikor fiaikat hoztak a kollegiumba, gyermekeikkel egyiittrnentek a " ~ ~ r i i h ~ z " . ~ " Kik voltak itt a torzsvendegek? Medgyessy lakatos, gepesz, aki vidam oraiban rnindig franciaul enekelte a Marseillest, a darabont foispant vero Herczegh Janos sem keriilte el ezt a helyet Negyven even at itt tartottak a Fuggetlensegi Kor tisztujito gyiileseit. Szoboszlai Szilagyi Balint sok jo bort "ledutott", mikozben elvezetes eloadasokat tartott. Ide jart a "Ven bohemek asztaltarsasaga": Bartha bacsi, Publik Erno tiizoltotiszt, a notas S~nkaGyula., Kilmanczhey uram a varostol, stb."' Toro bacsi azonban kioregedett, es szhzezer koronaert eladta a "CsokonaiU-t Halasz Izidornak, akinek szallodajat, a "FeherloV-vat a haztulajdonos Debreceni Elso Takarekpenztar szekhazanak epitese rniatt harnarosan lebontatta."
DEBRECEN VAROSHOZ szidloda, ktterem es sorcsarnok P i a c u.39.1 Varosunk nagyon regen, mar a XVI. szazadban uzemelo vendegfogadoja, amely pontosan a varoshazaval szemben epiilt fel a foutcara. S bar az evszazadok soran szamtalan tulajdonosa volt, megis az 1500as evek tulajdonosarol "Kardos haznak", "Kardos kurianak" emlegettek. A mohacsi csata utan tobb alkalorn~nal~negszalltitt Szapolyai Janos kiraly is." A mai epiilet foldszintje XVI-XVIII. szizadi, az emeletet pedig a XIX. szazad elejen epitettek ra. Targyalt idoszakunkban 1902-ig Nemeth Andras, a kesobbi "Aranybika" berlo a ceg tulajdonosa. Tole Horl Gyorgy Csehorszagbol lAltredlischboll szannazo, de mar 1896-to1 Debrecenben el6 vallalkozo vasarolta meg. Hortl debreceni honositbsat kkrte a tanicsto~.~' Nevet ~nagyarosittattaes 1903. okt. 16an mar Harang Gyorgy neven mukodtette "Debrecen varosahoz" cimzett szallodajat, ettermet es sorcsarnokat.
3)
D, 1909. szept. 7. D, 1909. szept. 7. 32 D, 1909. aug. 19. 33 D, 190 I . ~ n i r c .13, HBML IV. 14031a 23119021307. 3'
A "Debreczen" cirnu i~jsagad arrol hirt, hogy 1906. jun. 14-en ezt a kozponti fekvesii hazat Hagenmacher budapesti millioinos, sorgyaros 210 ezer koronaert megvasarolta SimonfQ Elnil haztulajdonostol, s helyere egy nagy es modern szillot akar epittetni. E tervbol nein lett semmi. 1907. apr. 13-en Kovics Aladir a Hungaria kavehhz ". . .elonyosen ismert fopincere" veszi iranyitasa ala a 13 berelheto szobaval, tobb ettermi helyiseggel, nagy kerthelyiseggel rendelkezo vendeglot." A khyelmesen es izlesesen berendezett szobak bere naponta es szernelyekent 1,4 - 3 koronaig terjedt. Aranylag mersekelt arakkal dolgozott a "Debrecen varosahoz" cimzett szalloda es etterem. Egy haro~nfogasosebed Ileves, siilt, teszta, vagy sajt, esetleg gyumolcsl I koronaba keriilt. Egy vacsoraert k i l t , sajtl 70 fillert szamitottak fol. Havi elofizetonek 40 koronaert adtkk a ket foetkezest. Az egymast valto vezetiik torekedtek kelloen gondoskodni a vendegek szorakoztatlisarol. Nemeth Andras idejeben koronkent a katonazenekar is a\dott hangversenyt Ivonos reszlegl. Mas esetekben Veress Toni kesobb Kiss Pista ciganyzenekara szolgaltatta a rnuzsikat, de felIepett itt az "Elso budapesti tamburas zenekar" is, alkalmankent a "Magyar Variete" 119021, a "Fovarosi Orfeum" /1906., 1907.1, a Fenyo Lliszlo egyiittese 119071, a Schneider Orfeuln 119081.'~lgy nem csoda, kivalt a lakossag jobb polgari elemei, jol ereztek rnagukat a "Debrecen varosahoz" termeiben. A "Kossuth Lajos asztaltarsasag" eveken at vagy az etteremben, vagy a kerthelyisegben rendezte kozgyiileseit, vacsorait. Az osszejovetelek fenyenek emelese erdekeben Toth Andras helybeli szobraszmuvesszel elkeszittettek Kossuth Lajos kupajanak ezust masat liintijtte: Hirtmann, ~udapest/." Ugyanezen asztaltirsasag 1906-ban tninden szombaton este "gramafon estelyt", lemezhallgatast tartott. Az itteni sorcsarnoknak tobbszor volt vendege a "Polgari Kor asztaltarsasag" is. Sajnos nehany kenyes-kelleni-tlen esemeny is lejatszodott a "Debrecen varosahoz" cimzett szallodiil~an.1905-ben nehany komuves vendeg lizadt fel a sorcsarnokban fizetdskor. Harangi Gyorgy fipincerenek partjara allott, ezert Varga Istvin ko~niivesmegragadta Ha35
K' 37
D, 1907. ipr. 12. DU, 1903. okt. 16.. D. 1907. ~ u i j 28., . aug. 28 D, 1902. okt. 1.
156
rangit, tarsai pedig poharaikat kezdtek dobalni. Polgar Katalin konyhas kirohant a munkahelyerol, hogy segitsen fonokenek, ot a duhongo vendegek nyakon szurtak. Roth Samuel fodrasz tanulo, akit sorert kiildtek, eziist evoeszkozoket lopott.'" Kinos dolog volt az is, hogy egy urias kulsejii egyen megszallt itt, s amikor ket nap utan eroteljesebben koveteltek tole a szernelyi adatait, p~sztolytrintott es mellbe lotte magat. A kozkorhizba ~ i t t e k . ~Nem ' sokkal elobb Erdelyi Lili kardalosno szobajaban a gyertyatol meggyulladt a fuggony. Sikoltozott, de belulrol volt becsukva az ajto. A segitsegere sieto vendegek betortek a szobaba, es foldonfekvo holgyet, aki elozoleg sikoltozott, de ekkorra mar eszmeletet elvesztette, ~nagahoz teritettek, a tiizet e l o ~ t o t t a k . ~ DOBOS PAVILON etterein, kavehaz es sorcsarnok INagyerdoI
Azt hissziik lehetetlen dologra vallalkozott volna az, aki megprobalta volna osszeszamlalni; hanyszor ernlegettek leanykon~kban dedmamaink 6s nagyanyaink a "Dobos pavilonU-t.Ez a Ietesitmeny fogalom volt a maya idejeben, s lanyok, asszonyok fo beszedteinaja, vagyak, tervek, visszaemlekezesek targya.
Mi is volt a "Dobos"? Ez volt ugyanis a leroviditett, kozszajon forgo neve ennek a letesitmenynek. Egy csodalatosan szep, tornyokkal diszitett, nivos faragasokkal teli, oszlopos, tornacos fapalota a Nagyerdo arnyas fai alatt. Alighogy megindult Debrecenben a rnonarchia elso gepvontatasu varosi tomegkozlekedesi eszkoze 118841 a Nagyallomastol a Nagyerdoig, Simon@ Imre polgarmester gondoskodott arrol, hogy a furdohazon k i d mas is vonzza a kozonseget a parkerdobe. Simonffy az 18856s budapesti kiallitas egyik legsikeriiltebb epuletet, a Dobos cukrasz 10 talalta fel a dobostortat!/ pavilonjat 40 ezer koronaert megvasaroltatta, s ezt allittatta fel az erdoben, nagyjabol a ~naiuj fedett furdo helyen. 3x
D, L904. bpr. 6. D, 1906. febr. I. @ D, 1904. mij. 4. 39
A nyitott tornacu epiiletben egy vendeglo es egy kavkhaz, sot egy sorcsarnok minden kelleke adott volt. Ezeken felul egy hatalmas bakerem is Ietezett benne. Igaz, ez utobbi Iielyisegben a vilagitasra meg a sz~zadfordulonis panaszkodtak. Felhomalyosnak minositettek. Termb szetesen ez iigyben inkabb a Ianyokra feliigyelo gardedarnok, mintsern a tancolo ifjusag panaszkodott. I90 1-ben azutan nagy teljesitmenyu Auer IgBzI Iampakkal szereltek fel a balter~net.~' Az epulet tulajdonosa lnaga a varos volt. A tanacs azonban kovetkezetesen berbe adta vallalkozoknak, akik igyekeztek sajatos szint vinni a "Dobos"-ba. A szazadfordulon 11903-igl Markus Jeno vendeg10s la virosban ove volt a "Dreher sorozo" es a "Kozponti szalloda"1 peldaul rendszeresen halvacsorakat szolgaltatott, s o hozta szokasba a dClutini uzsonna felszolgilisit is." De nhla lehetsiges volt a villisreggeli, vagy a kulonlegesseyekbol allo vacsora fogyasztasa is. Markus jo kapcsolatot tartott fenn a helyorseg zenekaraval is. Hetenkent ot nap volt zene. Vasarnap a katonazenekar, szerdan a Magyari testverek, penteken Racz Karoly es fia, mas napokon Veress Toni es Kiss Bela muzsikalt. A "Dobos" gyakran volt nagyobb szabasu rendezvenyek szinhelye. 1908-ban tartottak az orszag penzintezetei tisztviseloinek kongresszusat, s meg ugyanebben az evben Magyarorszag vendeglosei konferenciajanak bucsuvacsosajat. Rendeztek itt a helybeli dalardak IVarosi-, Kereskedo ifjak, Kossuth-, Munkas Dalegylet, Egyetertes-, Petofi dalkor,stb./ is hangversenyeket. Nem egyen a korszak orszagos hirii karnagya, Macsay Sandor vezenyelt. Ezeket a koncerteket altalaban vacsora es tBnctnulatsig k ~ v e t t e . ~ '
A "Dobos"-ban azonban, amelynek 1903-to1 Nemeth Andras volt a berloje, az egyes uzemek lnunkasai /Stern-kefegyar, Falk-kefegyar, Dohanygyarl, iparagak dolgozoi lvasutasok, vasasok, nyomdaszok, szabokl, Polgari Kor, Gazda Kor es mas tarsasagok / Noegylet, honvedtisztek, mentoegyesuletl, sot iskolak IAbelesz intezet, Doczyl itt tartottak niajalisaiknak, junialisaiknak zaro baljat. Nem egyszer az epiilet elotti bekeritett teriileten is ezer vendegnek volt teritve, mert
" UDFU. 1901. mi~j.18. DU. 1900. $11. 20. " 3.1W!.jim. 11 .. DU, 1904. jim. 19.. DU. 1905. aug. 27 42
ennyien mar nem fertek be a belso termekbe /nyomdaszok b a ~ j b n lAz .~ idejaro vendegek bajos csoportjat alkottak azok a Ianyok es "udvartartasuk", akik a kozeli teniszpalyakon valo jatek utan tertek be ide pihenni, uzsonnazni, jegeskavezni, es gavallerjaikat meg jobban megfozni. Megfordult az epulet falai kozott az ermelleki hadgyakorlatra keresztul utazo "magyar Habsburg" Jozsef foherceg is 1903. jul. 15-en, aki Hermel Frigyes vendeglosnek es Nemeth Andras berlonek elismereset fejezte ki a tapasztalt ellatas szinvonalaert.
A "Dobos" altalaban aprilis kozepen nyitott es oktober vegeig uzemelt .45 Itt tartjuk helyenvalonak beszamolni arrol hogy ebben az idoben Ietezett a "Tancrend". Az a gyufasdoboznal alig nagyobb konyvecske tartalmazta a bal folyamin a zenekar altal jatszott tancok sorrendjet. Ilyent a balban megeleno holgyek kaptak, akik a mellekelt kis cemzaval az egyes szamokhoz felirattak az arm jelentkezo tancosok neveit. PI. 1903-ban a jogasz mulatsagon a kovetkezo tancok voltak: Tancrend: szunora elott: keringo, francia rezgo, elso negyes csardasa, amerikai keringo, lengyelke, masodik negyes Iide feliratkozni felert egy vallomassal!/, Szunora utan: csardas , keringo , setarezgo , harmadik negyes csardassal, amerikai keringo, gyors rezgo es csardas. Ezeken a balokon altalaban szepsegkiralynot is valasztottak. Azon gyozni azutan nagymama korba nyulo elmeny volt. Masoknak a szinten, sokszor alkal~nazotttombola sorsolason szerzett siker hozott orok emleket.
DREHER sorcsarnok P i a c u. 4.1 Anyagat lasd a "Kozponti sza11o"-nal!
ELlT kavehaz Piac u. 58.1 Anyagat Iasd a "Corso kaveh8z"-nal! 44
DU, 1905. d j . , DU. 1905. okt. 2.
" DU, 1904. jiin. 7., jim. 25.
EMKE kavehaz P i a c u. 32.1 Fenyes, uj kavehazkent nyilt meg 1900 augusztusaban a Szedlakfele ketemeietes hazban IPiac u . 3 3 1 . ~Tulajdonosa az a Kiss Adolf lett,
Janos tarogatos, o kuruc notakat jatszott. Az "EmkeH-ben fellepett azonban Kocze Antal primas, a hires pecsi Racz Guszti fele zenekar, a budapesti vakok zenekara, valamint a debreceni katonazenekar is.47 Az elegans kozonseg ellatasarol a tulajdonos a szemelyzet fokozott ellenorzesevel gondoskodott.4%z "Emke" latogatott rendezvenyei koze tartozott a husveti kave, a puriln Izsido farsang1 unnep es az evenkent megtartott Szilveszterek. Ebben a kavehazban lett torzshelye a "Zion menhaz asztaltal-sasagU-nak,amelyet a Zion betegsegelyzo egylet tagpi alakitottak felarva es arva gyermekek tamogatasara. Kiss Adlolf ujitasa volt, atnit tobb helybeli tarsa is igyekezett kovetni: a kioszk rendszer. azaz kozvetlen a kavehaz elotti aszfaltiardara, vendeg csalogatonak kitenni asztalokat es szekeket. Bar elso alkalomrnal a t a n k s elutasitotta az ilyen iranyi~kere~met.'~Ezenfelul szokas lett, hogy a kavehaz hatalmas meretu kirakatuvegein keresztul a vendegek fogyasztas kozben, az asztalok mellol szemlelgettek az utcan korzozokat. Kiss Adolf masik egyedi inodszere volt a "pezsgo froccs", ami nem volt mas, mint a jo minosegu, de draga Torley pezsgot poharnyi mennyisegben is felszolgaltak. Nem valt elonyere az "EmkeU-nek,hogy egy idoben idetelepedtek a "Bigli bank", a nem eppen tisztessegesen kartyazo tarsasag tagpi. A rendori razziak miatt azonban ez a tarsasag halnarosan tovabballt, viszszatelepedett az "Aranybikan-ba.
I
I
DE, 1900. jid. 31., DU, 1900. ipr. 28., aug. 2 1904. jill. 10. DU. 1901. jim. 12
49
I 1
ERDELYI borozo BODEGA, /Hunyadi u. 22.1
E ceg elodje volt a Piac u. 75. szam alatt mukodtetett "Elso Debreceni Borozo", amit ifj. Widder Samuel Ietesitett meg 1901-ben. Az "Elit k6vehaz"-zal szemben tnegnyitott borozoban koser hideg vagdaltak, virslik, uradalmi vaj es turo, kulonbozo gyumolcsok voltak kaphatok. A bor literjeert, ujert 36 krajcart /73 filled, 6 borert 42 krajcart I84 fillertl szamitottak fel.
Az "Erdelyi borozoH-t a Pannonia kavehaz helyen Kalman Lajos alapitotta /Hunyadi u.3-2.1 1910 ~ze~temberkben."
A koztudatban akkent elt ez a mulato, mint Debrecen ejszakai eletenek latvanyossaga. A "Pannonia" egykori "Tunderkertje" ujnevet kapott, "Palmakert" lett, de a kiszolgalast ez utobbiban nok vegeztek, ami abban az idoben feltuno, szokatlan volt, es bizonyos kovetkeztetbre jogositott fel. Ez a felszolgalas "... hajnalban es hajnal elott" folyt, s kiilonosen korhely- es bablevest adtak fel, de kivansagra mis ohajt is te~jesitettek.~' ERZSEBET kavehaz, majd szalloda is Kossuth u. 17. es Erzsebet. u. 11 1.I Kossuth u. 17. szam alatt epult haz eredetileg foldszintes, barokk stilusu volt. Erre Simon@ Imre tulajdonos emeletet huzatott reneszansz stilusban. Ezen epulet foldszintjen nyitotta meg 1897-ben k a v 6 hiizat Furst ~ e l a . "Nem volt veletlenszerii a nevvalasztas, mert Erzsebetet, Ferenc Jozsef csaszar es kiraiy nejet tartottak a magyarokat vedo kiralynenak, s orszagosan kozszeretetnek orvendett.
Az "ErzsebetU-ben kaveval, hideg etelekkel, sokfele hirlappal, s a korszak kedvenc jatekaval, biliarddal Iattak el a vendegeket. Az itt rendezett Szilveszter esteken rendszerint tombola is volt. Furst a Kossuth- es Batthyany utcak sarkan lev6 kavehazat 1904 tavaszan elobb attelepitette a Simon@ u. 6. szam, lnajd az Erzsebet u. 50
DF, 1910. szept. II.
" DU, 1910. aug. 2S., D. 1910. szept. 4.
'' Sziics Erno: Benlut;~tjukID., 1987.184. old
111. szam ala. Ez utobbi helyen a tulajdonos a kavehk melle szallodat is letesitett. 1909-ben pedig atalakitotta es egy~ittalbovitette kavehazat 6s szallodajat. A felujitott intezmenyet 1909. marc. 20-an nyitotta meg. 53
EUROPA kavehaz lVarad utcd id. Weichinger Karoly berbeveve az un. Bulszter-fele h i z egy reszet, 1874. dec. 8-an megnyitotta "Europa" nevii kavehazat. A megnyitaskor 01ah Jozsi zenetarsulata jatszott. A kesobbiekben fellepett nala a Magyari testverek zenekara is, de itt mutatta be eloszor Racz Karoly primas egyik sajat szerzemenyet, a "Szalmaozvegyek csardas8"-t is. A kavehaznak - amelyet egy idoben Krausz Dezso berelt -, kerthelyisege is volt. Az epulet maga kb. a mai Petofi szobor helyen allott, Gfrontjaval a Nagytemplom fele fordulva. Az oldalszarnyak az akkori Hunyadiilletve Deak Ferenc utcan alltak. ~ r d e m e saz "Europa kavehiz" korabeli araib61 a kovetkezoket k6zolni: egy kis kave, 10 krajcar, egy e g b z kave 12 krajcar, biliard nappal egy orara 37 krajcar, biliard este egy orara 52 krajcar, kartya uj 80 krajcar, atjatszott 40 krajcar. Weichinger Karoly kavehazat kbobb attelepitette a Piac u. 53. szam ala, ah01 azt "Hungaria" neven miikodtette. Az Europa kavehaz epuletet Hauer Bertalan vasarolta meg 1906-ban 174 ezer koronaert, s megfelelo atalakitasok utan "Royal szalloda es etterem" cegnev alatt vezette. 54 FEHERLO szi11o 6s etterem P i a c u.22.1 Debrecenben mar 1688-ban Ietezett egy ilyen nevii vendegfogado a mai megyehaza helyen, a Piac u. 54. szam alatt. Abban szallt meg 1770-ben meg tronorokos koraban 11. Jozsef, s itt leptek fel 1798-ban a Wesselenyi-fele Nemzeti Jatekszin Tarsulat tagpi. Debrecen varosa mint tulajdonos -, ezt az emeletesre atepitett 118631 vendegfogadot adta at Hajdu megyenek varmegyehaz celjaira 118761.
53 j4
D, 1909. marc. 10.. D, 1904. febr. 9. KOI~CZ: 1.m. 60.old., DE, 1887. m5rc. lo., jul. 19., szept. 3.
Halasz Izidor a Piac u. 22. szam alatt Ietesitett szallodajat azonban, felhasznalva a sokak altal becsult regi cegnevet, ugyancsak "Feher-lo"nak nevezte Szallodajanak bejarata a Kossuth utca fele nyilt. Nala berelt szobat barb Splenyine Blaha Lujza, vagy fenntartott szobaja volt a Koltora valb gr6f Teleki Laszlonak is. ~ t t e r m ~ n ekedves k tarsaskga a jobb polgari elemeket magaba foglalo, "Segito asztaltarsasag" volt, amelynek taglai a szegknyeknek, a mentoegyesuletnek, a 48-as honvedeknek n ~ j t o t t a ktamogatast.
A torzsvendegek csoportjat alkottak: Simon@ Istvan, Des Combes Henrik SvAjcb61 ittelepult iigyved, Fenyes ~ k o s Stegmiiller , Arpad epitesz, Materny foesperes, a gozmalmos Trnka, a regiseggyutjo Pollacsek, az orokifju Simon Jeno, a kesobbi Simi bacsi. Olyan is megtortent, hogy a Halasz-fele sorcsarnok asztaltarsasaga "batyusbalt" rendezett asszonyaikat is bevonva a szorakozasba. A bal vegen, a haszonnak mutatkozo 100 koronat a 48-as honvedeknek adtak.'" Az epulet tulajdonosa a Debreceni Elso Takarekpenztar volt, s ennek vezetosege a szekhaz Cpitesekor a szillodat is lebontatta. lgy sziint meg varosunkban a masodik "Feherlo" is. Halasz Izidor pedig, hogy vallalkozasat folytathassa, megvasarolta a "Csokonai"-t.
FIUME kavehaz / Csapo u. 53.1 A "Fiume kavehaz" tulajdonkeppen Szinetar Miklos vezetesevel mar 1887-ben Ietrejott. A tovabbiakban ez a kavehaz, mint "Kolcsey kavehaz" miikodott, de amikor 1908. marc. 3-an Augurt Antal atvette es atalakittatta 1909. aprilisaban ismet mint "Fiume kavehazV-atnyitotta rneg. Ekkor a "Kolcsey kavehaz" egykori es szokvanyos szolgaltatasain tul hiliard, kugli, fedett kertl meg kerthelyisegi mozit is Ietesitettek itt, ami akkoriban nagy ujdonsagnak szamitott.
55 55
Koncz: 1.m. 59.old., D, 1903. febr. 7.. 17.. 1909. jid. 29 D, 1903. febr. 7., 17., 1909. $11. 29.
1 1
I
!
A "FiumeU-ban Iepett fel a budapesti Werheimer mulatobol a magyar-lengyel zsido tarsulat. E tarsulat miisoranak megtekintese I. osztalyli asztaltol 1 korona 50 filler, 11. oszt&lyliasztaltol 1 korona vok5' Ebbol is Iatszik, de mas vonatkozasokban is igaz; a foutcatol kisse tavol fekvo kavehaz mersekelt arakkal iizemelt.
FROHNER szallo es etterem
P i a c u. 67.1
A Miklos es a Piac utcak deli sarkan Ievo egyemeletes szallodat Rosenberg Adolf meg 188 1-ben vasarolta meg, s fokozatosan fejlesztette. Jellemzo, hogy a szazad elso eveiben 40, 1909-re azonban mar 64 szobaja volt a"FrohnerU-nek.A ceg neve egyebkent onnan eredt, hogy az elozo tulajdonost Frohner Bernatnak hivtak. Rosenberg szallodajaban, de ettermeben is a kereskedelmi utazok alkottak a vendegek zomet, olyanok, akik vallasi eloirasaiknak itt megfelelo kornyezetet talaltak. Az etterem es a pinceszet ermelleki borokbol a110 italai is kosernek szan~itottak.~" Nagyszabisli rendezvkny volt itt Reichmann Amin I300 teritekesl lakomaja, abbol az alkalombol, hogy negyedszer valasztottak a hitkozseg elnokenek. Ezen az esten fellepett Toloczka fokantor es a templomi enekkar is. A "FrohnerU-bentartotta halestelyeit a "Csokonai segelyzo es jotekonysagi asztaltarsasag" is. Alkalmankent a musorokon a Kossuth Dalkor is szerepelt.s9 A "Frohner" arai atlagosnak voltak tekinthetok. ~j bornak szamito rizlingert 73 fillert I36 krajcartl, Siller 6 borert 80 fillert I40 krajcartl kertek Az idoszak nagy szenzacioja volt, hogy ebben szalloban tartoztattak le az 52 valtot hainisitott Berger Jozsef fakereskedot. Az pedig igen sajndlatos volt; a "FrohnerM-bentobb ongyilkossag is lejatszodott.~
D, 1909. mij. 29. D, 1904. mirc. 26. '5 DU, 190 1. nov. 30., D. 1907. no\:. 19. a D, 1903. okt. 3., 1907. dec. 8.. 1908. iipr. 15.
57
58
164
A ceg vezetoi - Rosenberg Adolf es fia - igyekezve vendegeik kedvebe jarni, kellemes udvarkertet Ietesitettek, amelyet rninden evben mijusban nyitottak meg6' Emlitest kell arrol is tenni, hogy mar 1900-to1 Rosenbergek valialkozasaval egy epiiletben mukodott a "Magyar kiralyi kavehaz".
GAMBRINUS vendeglo es sorcsarnok ISas u. 2.1 Ez a ceg elsodlegesen sorcsarnok volt es nem vendeglo. Erre utal az is; a tulajdonos a "GambrinusN-t valasztatta cegnevnek, annak a szemelynek a nevet, akit a sor feltalalojakent emlegettek, es aki Nagy Karoly sorfozoje volt. Az ~j Debreczeni Friss ~ j s i gkozli 1901. maj. 17-en: a Sas u.2. szam alatti "GambrinusU-t,a volt Vilmos-fele sorcsarnokot Internicolo Peter, mint uzletvezeto, atvette, s a tovabbiakban megtartva annak ujabb keletu nevet, fogla azt uzemeltetni. A nyitas maj. 19-en, egy elsijrendu zenekar kozremukodbe mellett tortent meg.6~nternicolovolt a vallalkozas elen meg 1903-ban is, es hirdeteseiben konyhaja minosegeert es "mindennemu itala valodisagaert" felelosseget v a ~ l a l t . ~ ~
A "GambrinusU-banhelyi zenekarokon kiviil fellepett Szuts Laszlo daltarsulata is, s korabeli velernenyek szerint az egyiittes musora valtozatos es mulattato volt. Reszben a vendegsereg osszetetelere utal az a hir, hogy az izrealita "Bichur-Cholem" jotekonysagi egyesulet itt alakult ujja.
Ez a kavehaz rovid ideig mukodott itt, a Simon@ utca 6. szam alatt. Az a Furst Bela nyitotta meg a "HazamU-ot1904. apr. 14-en, akinek eredetileg a Kossuth u. 17. szamnal volt tulajdonaban az "Erzsebet kavehaz". Furst ottani kavehaza megszunese utan alapitotta a
'
D, 1903.jun. 20.. lWl6. mij. 2 1. UDFU, 1901. maj. 17. 63 DKK, 1902. 6s DU, 1900. d r c . 13.
1
I
!
"HazamU-ot.Ezt azonban ha~narosaneladta es az Erzsebet utcan Ietesitett ismet "Erzsebet" neven kavehazat, amelyet szallodaval bovitett. Ezzel parhuzamosan Weisz Marton rnegszerezte az "Abbazia kitv6haz"-at a Sas utcaban, s atkesesztelte azt "Remeny kavehazH-ra.Ezen a neven telepitette azutan at kavehazat a "Hazam" helyere, a Simontfi u. 6.szam ala. Weisz szolid mukodtetest igert, de kavehaza egyhamar a hamiskartyasok barlanga lett, ah01 a kozonseget noi zenekar szorakoztatta. E korban ilyen zenekar alkalmazasa a szorakozohely minositeset nagyon csokkentette, igaz a Iatogatottsagot ez nern rontotta, inkabb novelte, s egyes tulajdonosoknak ez fontosabb volt, mint a szinvonal tarta~a.~"
HUNGARIA kavehaz P i a c u. 53 ./ Debrecen legszebb, leglatogatottabb, diszesen berendezett kavehaza volt. Hogyan jott Ietre?
A khvehaz kesobbi tulajdonosa elso vaIlalkozasat "Europa kavB haz" neven alapitotta meg a Varadi utcan epult Bluszter-fele hazban rneg 1874. dec. 8-an. Idok multaval ceget attelepitette az akkor meg foldszintes Piac u. 53. szamu hazba, ah01 ot megelozve mar a XIX. szazad hatvanas eveitol rnukodott nemes T o r m i Ferenc kavehaza es ~ t t e r m e Ez . ~ ~utobbi epulet azonban a Debreceni Elso Takarekpenztar tulajdona lett es a penzintezet elhatarozta, hogy helyere ketemeletes palotat epittet. Az epitkezes idejese a "Hungaria kavehaz"-nak ki kellett koltoznie a kozelben Ievo "Frohner" szalloba. Szerencsere az uj epulet aranylag gyorsan elkeszult. 1887. apr. 18an fogtak a regi haz bontasahoz, s a foldszinti resz falai 1887. aug. 1 I en mar alltak. Ezen a napon helyeztek be az epuletbe a ~nauthauseni bajor granitbol csiszolt oszlopot /ez ma is megvan!/. Szept. 7-en mar az elso emeleti falak is keszen voltak, sat okt. 5-en alltak mar a 11. emeleti falak is. /Az epiiletet tervezte Gerster Kalman, epitette: a Gregerson es Fischer budapesti cegl.
" DU,
1904. dpr. 4., es D, 19 10. nov. 12
''Zoltai Lajos: A polgdri szibad bormcres DKK, 1937.1 166
Pazar lett a kavehaz. Bar igazi pompaja csak az 1901-es renovalb soran alakult ki. Errol a korabeli iras a kovetkezoket mondja: A fobejarattal szembeni falon Hungaria festett alakja emelkedett, kezeben a magyar cimerrel. Ennek hattereul a Lanchid es BudavLa volt, alul pedig a tudomany, a kereskedelem i s a hazavedelem szimbolumai lettek megfestve. A falakat majolikara festett szep tajkepek /Hortobagy/ es allegorikus festmenyek diszitettek. Ezek felett koros-koriil dusan aranyozott es diszitett falvedok, az ablakoknal es ajtoknal nehez, draga selyem es aranyrojtos draperiak omlottak le. A berendezes gyonyoru darabjai voltak a csillarok es a csodas butorok. Ez a restauralas 60 ezer koronaba keriilt. Annyira pompazatos lett a kavehaz es a berendezese, hogy hazankban egyetlen videki nagyvarosban sem volt hasonlo, sot felvette a versenyt a budapesti fenyes, elokelo kavehazakkal is. Ket napos unnepseggel avattak fel ezt a vendeglato helyet. 1901. aug. 13-an a Magyari testverek, masnap pedig Racz Karoly es fia zenekara szorakoztatta a vendkgeket.@ A "Hungaria"-nak a kereskedoktol valo Iatogatottsagat novelte, hogy az epulet elso etneleten mukodott a Kereskedelmi Csarnok, ah01 rengeteg utazo, iigynok, alkusz megfordult, akik ugyeik lebonyolitasa utan szivesen jottek le a fenyes kavehazba. A kiszolgalas gondos volt. Nagyszerii zenekarok tettek elvezetesse a szorakozast. A "Hungaria" ugyanis sokszor volt szintere a jobb debreceni zenekarok altal nyert dijak bemutatasaval osszekapcsolt zeneesteknek. PI. 1904. apr. 2-an Racz Karoly allitotta ki errneit, akarcsak szept. 21-en a Magyari zenekar az altala nyert versenydijakat. 1909. marcius 18.-an mutatta be Kiss Bela ezust koszoniit, a vendegektol kapott ezust cigarettatarcait. A Magyari testverek 1901. febr. 12-en tartottak olyan hangversenyt, ah01 opera es operett szamoknal Kalman, a magyar notaknal Imre allt a zenekar el&-e.67De fellepet a 39-ik gyalogezred zenekara Krause karmesterrel 119041, Benczi Gyula es Elemer zenekara Nyiregyhazarol 11908.marc.13.1, Horvath Ferenc ciganyprimas Kassarol. Volt olyan este is, amikor Farkas, a Magyari banda cimbalmosa szolozott, nagy kozonseg sikere volt Dank6 Pista felleptenek 1903-ban, valamint Kolczer Geza tilinkomuvesz estjenek. Sajnos egy szomoni dolog is tortent. Itt a "Hungaria"-ban lett rosszul Dajna Balog Bandi, az Europa ffi
DU, 1901. aug. 13.
'' D, 1904. i p r . 2., 6s 1903. szept. 21.
hirii kisbogos. Innen vittek haza Keses utcai hazaba, ah01 meg is halt I 1902. f e b r . 3 . 1 ~ ~ Debrecenben szokasos volt, hogy egy-egy szorakozohelyhez tobb zenekar is szerzodott, s azok naponkent, helyesebben estenkent felvaltva jatszottak. A "Hungarian-ban sern volt ez maskeppen, pl. az 1904-es evet a kovetkezo zeneestely sorrendben jatszottak a zenekarok: vasarnaponkent Magyari Imre es Racz Karoiy felvaltva, hetfon: Kiss Bela, kedden: Magyari Imre es fia, szerdan: Racz Karoly es fia, csiitortokon: Magyari Imre es fia, penteken: Kiss Bela, szombaton: Racz Karoly es fia. Elofordult igaz az is, hogy a Magyari es Racz banda sztrajkba Iepett, mert Kiss Belat ket napra szerzodtette a tulajdonos. Ez a "cigany sztrajk" hamarosan elsimult es a harom banda a tovabbiakban jo1 megfert egymassal.69 A "Hungaria"-ban elvezheto zenevel kapcsolatban emlithetjuk, hogy volt itt Lehar est, s az evvegeken mindig egy-egy nagysikerii Szilveszter est. A "Hungaria" termei nem voltak alkalmasak orfeumi eloadasokra, igy ott ilyenek nem voltak, de a kisebb helyet igCnyl6 biivesz fellepesekre ebben a kivehizban is sorkeriilt."' Weichinger ugyanakkor gondoskodott kerthelyisegrol is, amit evrolevre fejlesztett. Kulonleges egzotikus novenyekbol alakittatta ki a lugasokat, es a kerthelyiseget rninden evben aranylag meg koran, majusban megnyittatta, meghozza iinnepelyes fortnaban.
A "Hungaria"-ban hideg-bufe, kavehazi italok, szinhaz utani meleg vacsorak, es Weichinger sajat termesu bora allt a vendegek rendelkezesere. A tulajdonos szigonhn felugyelte a kiszolgalb rendjet, kifogastalansigit. igy azutin nem csoda, hogy a "Hungaria"-nak mindig nagy volt a forgalma. A sikeresen mukodo kavehaz jovedelmebol a tulajdonos elobb a Debreceni Elso Takarekpenztar ketemeletes palotajat vasarolta meg IPiac u. 53.1, igy berlobol a haz birtokosava lepett elo. 1907ben pedig a szomszedos telket is megvette 140 ezer koronaert, oda egy ketemeletes sajat szallot tervezett epittetni. A szallodat nagyvarosi komforttal es kiilon teremrnel egy elsorendu variete tarsulat reszere szandCkozta ~ ~ i t t e t n i . " D, 1903. szept. 21., 1904. m8rc. 12.. 1908. jan. 21.. i w h . 12.18. DH, 1909. okt. 12., DU, 1904. dec. 3 1. 70 DE, 19O0. jbl. 1 1., 1902. szept. 9. 7' DU, 1907. aug. 1.
69
Mar 1905-ben "kioszkU-otletesitett a kavehaz elotti jardara. Bar ezen kezdemenyezese ellen versenytarsai felleptek, de a varosi kozgyiiles az o javara dontott, s a "Hungaria" asztalai szines pontjai lettek a var~snak.~ Weichinger alkalmazottai kozul tobben is szep palyat futottak be Debrecen vendeglatoiparaban. Egyik fopincere, Kovacs Aladar a "Debrecen szallo" tulajdonosa lett7'
Klein Jozsef kaves 1903. febr. 26-an hozza nyilvanossagra, hogy a volt "Baross kavehazU-at atvette, s azt atalakitva "Iparkavehaz" cimen f o g a mukodtetni. A vendegek reszere kifogastalan kiszolgalast, valamint tisztan kezelt italokat fog biztositani. Ami azt illeti nem veletlen a cegnev csere. Ketsegtelen Baross G C bor a "vasminiszter" orszagszerte koztiszteletben allt, igy az elozo nevvalasztas sem volt rossz, de az "Iparkavehaz" nev azert bizonyulhatott hatasosabbnak, mert ennek a kavehaznak torzskozonseget iparosok es ipari dolgozok adtak. Klein Szilveszter estet is rendezett, s a megelenteknek ingyen tombolajegyet osztatott. Emlekezetes eset az "IparkavehazU-ban, amikor Steiner Bela rongyszedo "becsodalkozott", s elkezdett az asztal tetejen tancolni, majd Salamon Aranka felironot, aki rendre intette, arcul utotte, sot egy poharral a holgy allat is megsertette . . . Meg ugyanebben az evben r b szeg katonhk a kirakat iivegit tortek be.74 A vallalkozo kavehazat 1905-ben eladta Benko Janosnak, aki valtozatlan newel miikodtette azt t ~ v a b bOlcso . ~ ~ araival Ipl. biliardasztal nappal 34 kr., ejjel 33 kr.1 igyekezett kozonseget megtartani. Ennek
HBML IV. 1403/a 26/1905/163. es HBML IV. 1403/a 3 1/1910/200. HBML IV. 1403/a 3 l/l9lO/254. 74 D, 1903. szept. 17.. DU, 1905. dec. 25. 75 DU, 1905. 110~.9.
7'
73
ellenere ket ev mulva, 1907. nov. 9-en eladta Rosner Martonnak, aki cegnevkent az "Abazia k6vChBz" nevet vette f e ~ . ~ "
KISPIPA vendeglo, majd szalloda is ICegledi utca - Petofi ter/ Napjainkban a nosztalgiazo oregurak deriis, nemileg huncutos mosollyal arcukon es fenylo szemekkel, valamint egy nagy sohajjal reagalnak, ha szoba kerb1 a "Kispipa". Ez a vendeglo mar egy pesten sikert elert ceg nevet hasznalta fel, amit ott, a belvarosban Karikas Mihaly letesitett Ferenc Jozsef koronazasa idejen. E hangulatos nevet vette at a debreceni Papp Gyorgy, amikor tuzfalas hazaban m e m itotta vendeglojet a Cegled /ma Kossuthl es Burgundia utcak sarkan.%y Az epulet kicsiny es gerendazott volt, s teli idoben ugyancsak kavargott benne a pipafust, de nyaron a kerthelysegben hatalinas eperfak adtak enyhelyet. Az egyebkent hentes Papp Gyorgy kituno hurkakrol, tokanyokrol gondoskodott a sestakerti es ermelleki bakatorok melle. Mondjak, hogyha eszrevette, hogy valamely diaknak elfogyott a penze, azt felrehivta: - Beszelgessiink egy kicsit! - mondta, majd kivitte magaval a hentesuzletbe, ott jol megvacsoraztatta, a betanitott pincer pedig utanuk hozott egy, vagy ket butelia bort. Vendegei a kollegiumi akademiai polgarokon tul a 48-as "debreceni grofok", azaz Rhedey Lajos es Vay Daniel mellett az idonkent megfordult koltoi four, Teleki Sandor, Petofi Sandor valatnikori tamogatoja volt. De idejartak Blahane, Palmay Ilka, Hegyi Aranka szineszek es rajtuk kiviil ujsagirok, miivbzek. Ez a r e n d k i d ertekes vendegsereg hiiseges maradt a "Kispipa"-hoz a milleneum kornyeken akkor is, amikor a vendeglot atvette az elozoleg mar ott pincereskedo Kemeny Janos. A megmaradt regi, kedves vendegekhez kapcsolodott az uj nemzedek; Thaly Kalman Debrecen negyedszazadon at orszagygyulesi kepviseloje, a kuruc-kor szerelmese, Szabolcska Mihaly, a kolto-pap, Zoltai Lajos, a tudos tortenesz, Szathmary 201th iro es ujsagiro, az ujabb szinesz nemzedek: Latabarok, Mandoky Bela, Kury
'' DKK, 1004- l9OS. es D, 1907. nov. 9. 77
i
1 I
!
DKK, 1943.
170
Klara. S "Janos bacsi" jovoltabol es aldozatkeszsegebo1 sok szegeny sorsu kosztos diak. Kemeny Janos - miutan a Kossuth utcai haz gazdat cserelt -, vendeglojet athelyezte a Nagyallomassal szembeni Petofi ter 10. szam ala. Itt mar tagas termek alltak rendelkezesre, s az intezmenyt szallodai szobakkal is kiegeszitettek. Az intelligens vendegkoszoru hiisegesnek bizonyult, kovettek a "Kispip6"-t. elsosorban a diaksag tartott ki a jo magyar konyha es a kellemes borok mellett, na meg az atyai gondoskodasig felemelkedo Kemeny Janos vendegloshoz. lgy nem csoda, hogy az evtizedekkel elobbi kotodesek utan a diaktalalkozok jelentos reszet a "Kispipa"-ban tartottak az immar tekintelyes emberekkl lett egykori diak~endegek.'~ Mas oldalrd sem valtozott a torzskozonseg, legfeljebb jott az @ korosztaly; Szabolcskat kovette Ady Endre, Vay Danielt Vay Sandor. A "Kispipa" zarandokhelye lett azoknak, akik a kivalo izekhez sokra tartottak a kornyezet es a tonus elokelloseget, a gazda kozvetlen modorat 6s szeretetrem~ltos6g~t~~
A Petofi teri "Kispipa"-ban 1901-ben hangulatos kerthelyiseget 16tesitettek, ahol a vendegsereg nagy reszet ado polgari elemek Nemethi Laszlo samsonkerti borait luj bor 64 filler, nagyiradi obor 88 filler1 fogyaszthattak Veress Toni zenekaranak hangpi mellett. A "KispipaU-rolszolo bemutatonkat zavarja, hogy volt idoszak, amikor Debrecenben az e1ozoveI parhuzamosan egy masik "Kispipa" is Ietezett. Ez utobbi a Degenfeld ter 8. szam alatt /ma Dosa nador terl mukodott. Alapitasat 1901. maj. I-i nyitassal Peter Pal vendeglos hajtotta vegre. Ezert ezt Peter Pal vendeglonek is neveztek. Vendeglojebe irok, muveszek, bohemek jartak, de itt szekelt a Tisztviselok Onsegelyzo Egylete is. Nala alakult meg a "Palinka ellenes asztaltarsasag" Burger Peter orvos es Hollos Jozsef tanar vezetesevel. Ez a szep celu tarsasag azonban sajnalatosan kulonosebb eredmeny nelkiil hamarosan megszunt. Peter Pa1 tulajdonos maga is szorakoztatta a vendegeket. 78
79
Koncz: 1.m. 59.old ds DKK. 1943. Ipartestiilet dis/;~lbuma 44.old. D., 1928.1
I i
Kedelyes, kozkedvelt vendeglos volt. 1903. ma]. 1 0-en hosszas betegeskedes utan rnegha~t.~~' Ezt kovetoen Lendbauer Kalman Lendvayra magyarositotta a nevet/ vette at a Degenfeld teri vendeglot 1903. maj 16-an, tole pedig 1904. marc. 17-en Beke Aladar. Beke csinalta meg azt a vendegcsalogat6 fogast, hogy az 1904. okt . 30-i hurkaestre, amit ujsagban is meghirdetett, az egyik hurkaba 30 koronas aranyat rejtett el. Nala egyebkent 1 pohar sor ara 8 krajck volt/. Velhetoleg nem sikeriilt a kozonseg toborzasa, mert 1905. dec. 3 1. utan Hermel Frigyes a "Dobos" negy even at uzletvezetoje miikodteti a "KispipaM-t. Hermeltol 1906. nov. I-en Ladanyi Gyorgy a vasuti allomas restijenek volt fopincere vasarolja meg a vendeglot. Nern sikerult neki sern hosszu ideig fenntartani a ceget, mert 1907. maj. 19-to1 mar Fixl Gyorgy a tu~ajdonos.~' 0 hirdeteseiben a szinhiz utini vacsorikra hivja fel a figyelmet, , es arra, hogy nala egesz ejjel rneleg konyha uzemel. Ettol fuggetlenul - bar hurkaesteket is rendezett - vallalatat 1908. okt. 3-9, atadja Praszner Janosnak.
! i
Min't lathato az egyik "Kispipa", a Cegled utcai a Petofi terre attelepulve is szepen viragzott, fejlodott, addig a Degenfeld teri gyakori tulajdonos valtozasokon atvergodott, arni gyenge uzletmenetre utal. KORONA vendeglo
I
ICsapo u. 17.1
I
!
1I
I
i
1 1
I
!
Volt egyszer egy "Korona" nevii szallo, etterem es sorcsarnok Debrecenben a Szechenyi utcaban 19. sza~nl.Kedvelt hely volt. Itt muzsikalt a kivalo Dajna Balogh Bandi, de Racz Karoly es bandaja, sot a Magyari testverek egyuttese, koronkent a 39. gyalogezred zenekara is.82 Ennek a szorakozohelynek hosszu idon keresztiil Kovacs vendeg10s volt a berloje, aki Nagyvaradrol telepult at Debrecenbe. Sok-sok hangulatos bal kerult itt megrendezesre, amit iparosok, ormesterek /katonai/, muzsikus ciganyok tartottak. 110
D, 1901. aug. I., 1902. mij. 10.. DU, 1903. jan. 27. D Este, 1907. szept. 28. " DE. 1887. febr. 19., 27.. mij. 5.
172
Ezt a szallodat es ettermet azert szuntettek meg, Inert helyere epitettek a torvenyszeket.
A kesobbi, az altalunk targyalt idoszak "Korona" vendeglojenek Ietrejottehez pedig el kell mondanunk, hogy tulajdonjogilag Debrecen egyik legnagyobb Ietszamu ipartarsulatae, a csizmadiake volt. Ez a szervezet az 1873-ben megszunt ceh helyett jott Ietre, mint korszeriibb egyesulesi forma. Az ipartarsulat 1875. dec. 37-en Ietrehozta a Csizlnadia ~rucsarnok SzGvetkezetet, amely rovidesen felepittette sajat arucsarnokat, rnajd 1888-ban tervbevettek, hogy a telek Csapo utcai frontjara egyemeletes szekhazat epittetnek, amelynek foldszintjet vendeglo celjaira berbe fogjak adni. Az epulet, s vele a vendeglo 1892. nov. 13-en keszen allt. Ezt periodosunkon beliil egymht valtva: Fixl Gyorgy, Zech Jozsef, Ulmann Karoly, Beke Aladlr 6s Tbth Lajos b ~ r e l t ~ k . ~ '
A berlok a vendegloben magyaros konyhat es elsosorban homoki feher borokat tartottak. Az arak nem voltak magasak. Egy liter bor 33 filler I16 krl volt 1903-ben, s ugyanebben az evben egy nagyzonaert 30 fillert 110 krl szamoltak fel. A "Korona" tobb helyisegbol allt, ah01 a kisebb-nagyobb tarsasagok megtalaltak helyuket. Itt volt allando szekhelye a "50 baratok asztalt6rsasaga"-nak. Itt gyiiltek ossze a varos pincerei is es 1907-ben megalakitottak szabad szervezetuket. Kimondtak: e szervezetnek allaskozvetito joga van.84 A "Korona" nagy forgalmat azonban a kulonbozo balok jelentettek, amelyeket a diszteremben tartottak. A csizmadiakon es a csizmadia ifjakon tul, akik itt hazigazdanak szamitottak tarto'ttak itt balt a sutomunkasok 119051, a vas- b femmunkasok 119061, a postasok 11900, 1901, 1902, 1904, 1906, 1907.1, az Istvan malom dolgozoi 119101, a muzsikus ciganyok 119OU, a Falk-fele kefegyar munkasai I190 1, 1902, 1907/, a cipeszek I19031, famunkasok / 19051, vasutasok I1 9001, stb. MMdzlo Jo~scf:A dcbreczeni Csizmadia ~ n ~ c s a r n oSzovctke~eet k otven @Ics lorlcnete (D., 1927.) D1907. febr. 12., $111 7 . . 1908. ferb. 14.
x3
'"
A "KoronaU-banrendezett balok sorabol feltetlenul ki kell emelniink "az oreg honvedek" baljat. Ez nem volt mas, mint az 1848- 1849es elaggott honvedek tamogatasara evenkent, altalaban marc. 15 koriil rendezett tancmulatsag, amelynek jovedelmet az oreg honvedeknek adti~k.~~ A diszteremnek azonban volt egy allando berloje is, Schaff Janos tancmester, aki 10 koronas tandij es 4 koronas zenedij tnellett egyidejuleg rendezett; diak, iparos es polgari Igazdalkodol kolonokat. Beveteleinek novelese erdekeben vasarnapi ossztancokat, alarcos es egyeb balokat tartott. A "Korona"-ban a zenet ritkabb esetekben Racz Karoly es a Magyari testverek egyuttesei szolgaltattak, yyakoribb esetekben azonban Veress Toni, Berki Lajos, Benczi Sandor es Kiss Bela zenekarai rnuzsiki~tak.~~ A berlok idonkent hangulatos hurkaestelyeket is rendeztek. Ezek kozkedveltek voltak." A "Korona"-nak nagy es arnyekos kerthelyisege volt, ahova - tekintve a vendegek osszetetelet -, kugli-palya is kesziilt.
KOSSUTH szalloda es kavehaz. Munyadi u. 25.1 Debrecen vendeglatoiparanak egyik sotet foltja ez a szalloda es kavehaz. Mint uj szallodat Gal Ferenc alapitotta az un. Kis-Varad utchn a kesobbi Hunyadi utca 25. szam alatt a Keses- es Ispotaly utcak sarkan. Az intezmenyben szalloda, etterem, sorcsarnok es csinos pincemulato lett kialakitva." Avatasara 1 894. jim. 13-an keriilt sor Racz Karoly zenekaranak reszvetelevel. A szalloda igen forgalmas helyen, a vasi~tallotnishoz kozel volt, de rovidesen nem a legobb hiruve valt: Tobb i~jsagcikk is tiltakozott az ellen, hogy a bejarat felett Kossuth szobra lett elhelyezve, s ez olyan helyen van, hogy nernzetunk nagy szemelyisege x5
DU. 1900. lnirc. 16.. I N l . ~ n i r c .15. D, 1904. aug. 17., 1907. febr. 10.. 19lO. jan. 15., DU, 1904. jan. 17.. aug. 28.. szcpt. 16. 87 DU. 1906. dec. l . , 1908. okt. 9. w ~ 1894. ~ jiin. . 13.
st;
szinte kocsma cegerkent szerepel, mert a "Kossuth szallo" korhely emberek talalkozohelye.
A kavehazat es a szallot 1903-to1 Spornyi Gyula uzemeltette. Az o idejeben jatszodott le az, hogy a szallodat, illetve az annak dolgozo favagogepet es annak tulajdonosat 50 favago - feltve kenyeriiket - megtamadta. A rendorok szereltek le a tiltakozokat, koziiliik tobbeket le is tartoztattak ." Spornyi volt az, aki protestalt az ellen, hogy a szallodajat a zarora rendelet kapcsan 11. osztalyunak rninositettek, igy arra koteleztek, hogy ejjel 2 orakor bezarjon, holott a penzugyminiszterium az adofizetes szempontjabo1 a magasabb I. osztalyba sorolta. Kerte ennek az ellentrnondasnak a meg~zunteteset.~ A "Kossuth szall6"-t 1904. apr. 37-en Gomori Lipot veszi at. Alig par ev mulva pedig Wein Jozsef lesz a tulajdonos. 0 hivja fel a figyelmet, hogy nala egesz ejjel melegkonyha van, a szobak olcsok es a zenekar elsorendu Mindez alig felelt meg a valosignak. Itt fordult elo - s ez jellemzo volt a szinvonalra -, ket katona egy civil vendegtol eroszakkal elvett 50 koronat es rovid idon belul mar csak 10 koronat talaltak meg a katonaknal. Mas esetben, 1907-be11 Papp Peter vendegtol a tulajdonos vette el az orajat, ezt kovetoen kidobta Pappot az utcara, mert az egy ablakot betort nala. A rendori vizsgalat alkalmaval a tulajdonos azt allitotta, hogy a vendeg onkent hagyta nala zalogban az
rat.^' A legrosszabb fenyt erre az egysegre az vetette, hogy mas varosokbol jbttek, de a helybeliek koziil is tiibben lettek itt (ingyilkosok.'z Megitelesiink szerint egyaltalan nem volt veletlen hogy ebben a szalloban ennyi ongyilkossag /hat/ jatszodott le, valamint az sem, hogy a tulajdonosok ilyen siiriin valtottak egymast, mert azoknak mohosaga, a gyors vagyonosodasra torekvesuk az eloirasok athagasahoz vezetett, ez pedig egyutt jart a hatosagokkal valo osszeutkozesekkel.
X3
"'9I '15
D. 1903. jm. 13. DU, 1904. rcbr. 20. UDFU. 1002. jan. 27., 1907. szepl. 13.. D, 1904. fcbr. 26, DU. 1903. jan. 0.. 1906. fcbr. 13., D. IOOX. jid. 9.. 1910. szcpl. 27.
Meg az elozo szazad nyolcvanas eveiben alapitott "Fiume kavehaz" nehany evig 1906- 1908 kozott "l
K ~ Z P O N T Iszallo etterem kavehaz es sorcsarnok /Piac u. 4547.1
A Debreczeni Ellenor cimii i~jsag1887. jid. 9-i szamaban jelent meg a kovetkezo hirdetes: "... A nagyerdemu k6zijnsegnek, mint a "Kol-ona" kavehaz es vendeglo /ez a Szechenyi utcan, a mai tijrvenyszek helyen allt!/ volt berloje hosszu ideig szolgaltam ... Ez buzditott asra. hogy semmi aldozatot sem kimelve, pazar fennyel, gazdag borkeszlettel... Debrecen viros legszebb reszen a kozpontban iazelott cukrkszda volt!/. . . kkvehazat nyitok. A lnagaln reszerol igerem, hogy igyekezni fogok kavehazamat oly elokelo szinvonalon tartani, hogy azt a varos intelligenciaja szivesen es orijmmel Iatogassa. Mely tisztelettel Jonas Lipbt, a ,,i
DICK. 1909.. D. I9O6. hpr. 30, D. 1900. s ~ c p t 18. . <)5 DE. 1887. $11. 9. 91
I76
kus Jenő lett, aki ebben az időben a Nagyerdei "Dobos"-t is bérelte . Márkus a Piac utca 45 . és 47. szám alatti vállalkozásait egyesítette, s hozzájuk kiváló konyhájú éttermet, majd 1903-ban szállodát létesített, amelyet 1906-ban 35 kiadható szobára bővített, s ezzel a korabeli debreceni hotelek között az egyik legnagyobb lett . Étterme elegáns berendezésű volt, s a vállalkozásnak fedett télikertje, ezenfelül lombos fákkal és más növényekkel szépen beültetett udvarkertje is volt. Ez utóbbi helyre, az orfeumi előadások céljaira nagy színpad is épült. Márkus 1906-ban különbejáratú teremmel, az un. "Virágteremmel" bővítette az éttermi részleget bankettek és társas öszszejövetelek céljaira. Törekedett a pontos, figyelmes és gyors kiszolgá lásra. Gondoskodott a vendégek kell ő szórakoztatásáról . Nála lépett fel elő ször és legtöbbször, éveken át a helybeli 39. gyalogezred zenekarának vonós részlege . Ezenfelül a nevesebb debreceni cigányzenekarok, sőt Budapest akkori kedvelt prímását, a "cigánykirály" Nagy Lajost is szerződtette bandájával együtt /1904/ . De fellépett itt Dajna Balogh Bandi, a "Magyar daltársulat", a zombori tamburazenekar és sok orfeum társaság is. Külön színt jelentett a kuruc dalokat megszólaltató zenekar, amelynek Csernovitz József volt a karnagya . Márkus vendéglőjének fő vonzerejét azonban a konyhája adta. Ő alkalmazta Debrecenben a "kisvacsorá. "-t, ezt olyan elfoglalt emberek számára tálalták fel, akik színházi előadás el őtt nem tudtak szokásuk szerint otthon étkezni, bár "kisvacsorá"-t szolgáltak fel a színházi el őadás alatt megéhezetteknek is. Az élelmes Márkus egyike volt azoknak, aki leghamarabb tette lehetővé a délelőtt sörözőknek a "zóna" adag fogyasztását . Rendezett ugyan hurka-, galuska- és halestélyeket is, de őnála lehetett kapni őzet, fácánt, foglyot, vaddisznót, fenyő madarat, valamint sütve főzve nyulat, és sok más étket, akár kocsonyásítva is. Élve érkezett halakból fogas, ponty, kecsege, harcsa, csuka, kárász szerepelt az étlapon. Kapható volt borsos hús, csángó vetrece, keleti-tengeri osztriga, hering . VirsliDU, 1901 . máj. lG . ~ Koncz: Lm . 59 .o1d . ~ DE, 1900 . maírc. 4 ., DU, 1905 . jím. 9. ~ DU, 1907 . aug.7 .
177
b61 IS tobbfele allt rendelkezesre: becsi orias virsli, popradi, frankfirti, pragai meses, stb. Sorb01 elsodlegesen Drehert, de Korona, pilseni es bajor soroket adtak itt. Borokbol az uj-kerti bort 36 kr-ert, a ~nartinkait 30 kr-ert adta, de a borok nagyobb reszet barb Edelsheim Gyulai Lipot uradal~nabolszerezte be.
A jo lninoseg mellett alkallnazott rnersekelt arak, s a k i d 6 kiszolgalis vonzotta ide a kozonseget. Az idokent es alkalmankent megeleno vendegeken tul a korszak asztaltarsasagai koziil rendszeresen itt jottek ossze a "Jo baratok", a "Polgari Kor", "Szent Laszlo dalkor", a "Zona", a "Kereskedo ifjak", a "Demokratak" es a "Fodraszsegedek".
A nagy forgalom az alacsony arak ellenere is szep bevetelt biztositott Markus Jenonek. '(') MAGYAR K T ~ L k6vehiz Y Kossuth es Sas utcik sarka, SzB chenyi u. 57. Piac u. 67.1 Tulajdonkeppen harom ilyen nevii kavehaza is volt Debrecennek, de mind a haromnak egyazon tulajdonosa volt. Elofordult, hogy - a korabeli sajto tanusaga szerint -, amikor ket "Magyar kiraly kavehaz" egyidejuleg mukodott varosunkban. Meg a lnult szazadi forrasok kozlik, hogy Eross Lajos, a Vilmos Lajos sorcsarnoka mellett, a Fried fele hazban, azaz a Cegled- /ma Kossuthl es Sas utcak sarkan rnegnyitja kavehazat, ah01 ". . . kavehazi italok, a vizhez valb bortol, a legfino~nabbfrancia pezsgoig . .." lesznek kaphatok az italok."' A szazadfordulora azonban ez a helyiseg megszunt, s a "Magyar kiraly kavehaz" neven akkorra mar a Szechenyi utca vCgln lev6 szbrakoz6lielyet emlitik."" Sot 1903-t61 az elozovel egyidejuleg a "Frohner" szallo foldszintjen mukodo, s szinten Eross Lajos tulajdonat kepezo ~nasik"Magyar kiraly kavehazH-ro1is folyamatosan kozolnek adatokat a forrasok. A ket kavehaznak nelncsak a helye, hanern vendegkoszonija, miikodtetesi nivoja is kiilonbozott egymastol. Icn I" lo-'
UDFU. 1902.febr. 15. D. 1009.nov. 7., DU. 1904.okt. 29. DE. 1x87. m6j. 5.. 7 .
A Szechenyi utcai kozonsege volt az egyszeriibb. Itt gyakran rendeztek cseledbalokat, amelyeken verekedesek robbantak ki a katonak es a civilek, vagy a huszarok es a bakak /gyalogos katonakl kozott. Kulonosen veres verekedes tort ki 1905. aug. 8-an, a~nikoris - az elorelatasbol megerositett - rendorjaror Csengeri Janos es Fekete Jozsef 7es ezredbeli huszkokat, valamint Nyiri Lajos gyalogost tartoztatta le."'" Arni pedig a Piac u. 67. szam alatti egyseget illeti az szembe volt a varmegyehazaval, a Piac es a Miklos utcak sarkan. Ez diszesen, a polgari igenyeknek rnegfeleloen lett kialakitva, s iizemeltetese is ennek rnegfelelo szinvonalon tortent. Itt felvaltva muzsikalt Racz Karoly es Kiss Bela zenekara, de gyakran rnegfordult itt a Magyari testverek bandaja is. A m , is sorkeriilt, hogy a 39. gyalogezred Iepjen fel, s 12 szambol a110 musort adjon, belefoglalva abba a korszak kedvelt operettreszletet; a Sulamith dalat.1"4 A "Magyar kiraly kavehazU-bannyujtott zeneelmenyek igazi nyomatB kat azonban a kulonbozo noi zenekarok adtak. A hirdetesek szerint a "Classikus noi zenekar" 190 1-ben erkezett a kavehazba. Kozlik azt is errol a zenekarrol, hogy kilenc tagu, s legutobb Nagyvaradon szerepelt. Dank6 es Doczy dalait, operetteket, operakat, lnagyar notakat jatszottak. Kovetkezo evben ketszer is visszatert ez az egyiittes. Elobb majusban Perirot karmester vezetesevel, rnajd augusztusban, de ekkor mar Magyar Mariska illt a zenekar i.lkn."'hz 1904-es fellepest csak akkent e~nlitika hirlapok, hogy: "~tutazobanvan Budapestrol egy noi zenekar, 7 no es 3 ferfi szerep~ovel.""~ A tovhbbi evekrol azt is megtudjuk, hogy az egyuttes elen Foldesi Szeren, az orszig elso ciganyprimasnoje van. A zenekar tag~ainakszama es aranya valtozik 9- 12. tag, es a 3-4 ferfi szereplo kozott. Igaz, 1908-ban olyan noi zenekart emlitenek a lapok, amely a "Nagy noverek hirneves egyuttese "lo' Az elottuk itt tartozkodo noi tarsulatot azonban ugy mutattak be: "Elso budapesti Elit noi zenekar". Ennek vezetoje Radics Frida ciganyprimas es az egyutteshez tartozott Gal IIonka zonyora~nuvesznois. Az altalunk llii
DU. 1900. no\,. 5 . DU, 1900. nov. 5., DU. 1905. aug. 8. '""E. 1900. jan. 20. Iih D. 190 1. jul. 1 1 ., 1903. ni;ij. 2., aug. 26. IC" DU, 1904. $11. 14. l iU
vizsgalt korszak tovabbi eveiben is ujbol es ujbol megerkezett a noi zenekar, de ezekben az evekben ismkt Foldesi Szeren a pri~nas."'~ Eross Jakab, a kisebb debreceni ciganybandakon felul es a noi zenekarokon tul mas tarsulatokat is felfogadott vendegei szorakoztatasara. 190 I -ben pl. Kocze Antal orszagos nevii ciganyprirnast, de szerzodtette a Budapest1 Vakokat Gyamolito Intezet novendekeibol szervezett egyuttest is Ivezetii: Gilly IgnBc/."" De ebben a kivlhazban jatszott Veres Elek gyori pritnas es bandaja, valamint Lukacs Karoly satoraljaujhelyi zenekara is. Az evek soran a "Magyar kiralyban" tobbszor rnegfordult a "Balaton tarnburazenekar" is. A legkulonosebb musorok egyike volt , amikor a helybeli zsido templomi korus Iepett fel Veress Toni zenekarhnak kisereteben."' A zenekarok mellett a "Magyar kiralyU-ban tovabbi szorakozast jelentett a biliard es a sok orszagos es kulfoldi lap, koztuk a "Schick" cirnii noi divatlap is ' I 1 . A kavehaz nemcsak a foetkeztetesekre, de reggeliztetesekre es uzsonnaztatasokra is felkeszult. Jelentos es szeles skalaju volt pinceszete, ah01 lnagyar es kufoldi borok sokfeleseget lehetett megtalalni. A Piac u.67. szam alatti reszlegrol feltetlenul el kell meg mondani, hogy ugyanebben az epuletben mukodott a "Frohner szallo", amely ebben az idoben elsosorban az ortodox zsido kereskedelmi ugynokok szallodaja volt. NAGY ERDEI KAVEHAZ kivehiiz 6s cukraszda /Nagyerdo- ma Olah Gabor u. 13.1
Netneth Andras az "Aranybika" kesobbi berloje 1903-ben ajanlatot tett a varosnak, hogy hajlando a Polgari Loveszegylet regi epuletet berbevenni 1903 nyaratol evi 1.300 koronaert. Ajanlatat 1903-ban is megismetelte azzal, hogy oda kavehazat es cukraszdat rendez be sajat koltsegere kijavitva az epiiletet. Vallalja, hogy bevezetteti a Iegszeszvi-
"" D. I IFj
l Ill
I"
1008. aug. 2. DH. 1909, dcc. 2.. D, 1910. JI'I~.14, DU. iOO2. ;lug. 6.. UDFU. 100 1 . .id. 30.. aug. 22. DU. 1901. nihrc. 5 .
180
Iagitast, s ezenfelul ivlampakat szereltet az epulet ele, igy nem lesz sotet a park. A berletet tiz &re kerte, most mar csak kvi ezer koroni6rt."" Nemeth Andras ezen szamitasa azonban nem valt be. A nagyerdei park forgalmanak donto reszet a "Dobos" bonyolitotta le. Ezert N B meth 1908-ban a berletbol valo kibocsatasat kerte: ". . . mivel annyira csekely a bevetel.". Kerte azt is, hogy a varos, a tulajdonos teritse meg a Iegszeszvilagitas bevezetesenek koltsegeit. A kozgyules akkent dontott, hogy Nemeth Andrast kiengedi a Lovolde berletebol, de a gazviIagitas szerelesi koltsegeit neln teriti vissza. '" Ezt kovetoen 1908-ban a "Nagyerdei kavehaz" iizemeleset besziintette.
NEMZETI kavehaz lPetofi terl
A Debreczeni Hirlap 1909. nov. 30-i szama tudositja az olvasokat, megnyilt a "Nemzeti kavehaz", s ezt a tenyt ahhoz kapcsolja, hogy Debrecenben no a forgalom, s nem elegsegesek mar a belvil-osban levo kavehazak, hanem ide, az allomas kozeleben is szukseg van rajuk. Tulajdonosa Rosner A,, aki a berendezest kenyes izlessel vilogatta ossze. lgy azutan az ikhvkhiz fovirosi szinvonalu lett. A tudositasban, de a kesobbl hirdetesekben is allandoan szerepelt az a kitetel; "villanyvilagitas van". Ez a korabeli Debrecenben 11909-benl aranylag meg ujdonsagnak szamitott. A varosban alig egy ev ota miikodott csak villanygyar, addig legfeljebb gazvilagitas volt. ' I 4 A "Nemzeti kavehaz" a biliardpenz nagysagabol kovetkeztetve nem lehetett draga szorakozohely, mert a biliardasztal hasznalataert nappal 32, ejjel 40 fillert kertek. A kavehazban 19 10 foszezonjaban minden este Veress T6ni jo nevu zenekara jatszott ' I S Bar a fankevessel osszekapcsolt Szilveszter esten Mezei Imre es bandaja muzsikalt . 1 I.?
DarBzs, 190 1. mBrc. 30.
"'D, 1902. mij. 1.. 1902. dec. 3 1.. 1903. fcbr. 12 'I4 'I5
HBML IV. 1403Iil 29/1908/164. DH. 1909. no". 30.
Ez a kavehaz resze lett annak a mulatonegyednek, amelyik a Nagyallomas kornyeken alakult ki. A kozonsegerol szolo ujsagcikkek; " intelligensnek minositi azt, de ez korantsem bizonyito erejii megallapitas volt, ezt a kifejezest inkabb a hirdetesekben szokvanyos feldicsB resnek tekinthetjiik. NEW-YORK kavehaz /Simonfe u. 6. 1
A Weisz Marton tulajdonaban lev6 "Bocskai kavehazM-at 1909. jan. 16-an Hermann Alfred megvasarolta es azt n6mi felujitas utan febr. 16-9, "New-York kevehaz" neven nyitotta meg. A foldszintes kavB h k n a k a Szechenyi es a SimonfTj utca felol is volt bejarata. Ez azert is kellemetlen volt, mert e kavehazban bizonyos ketes egzisztenciak tobb embert kifosztottak a makaopartikkal, vagy mas hazardjatekokkal, s eltiinesiikhoz felhasznaltbk ezeket a kijaratokat. 'I6 OTTHON kavehaz /Sas u. 3.1 Kisse neheziti az "Otthon kavehaz" tortenetenek megirasat, hogy a ket kozvetleniil egymas mellett a110 kavehaz /a Vilmos b a Baross-fele/ es azokban folyo gyakori tulajdonos es nemegyszer cegnev valtozas /PI. Vilmos-fele, Otthon, Abbazia, Iparkavehaz, Remeny, stb.1 neheziti az attekintest.
A Debreczeni ~ j s 6 gmutat rS arra, 1905-ben, hogy az "Otthon kavehaz" eredetileg Vilmos Lajos sorcsarnoka volt. Ezt az o halala utan rovid ideig Zech Jozsef iizemeltette, de 1903. aprilisaban mar Rosenberg Simon vaskolta meg, aki kavehazat, sorcsarnokot es koser ettermet alakitott ki belole. 1903-ban renovaltatta a kavehazat es ujsaghirdetesekben hivja fel a figyelmet; a munkalatok ellenere a teraszon is a kerthelyisegben viltozatlan pontossiggal folyik a k i s ~ o l ~ a l a s " ~ Figyelmet bdemel Rosenbergnek az az ujitasa, amit a kovetkezo, az 1908-as felujitaskor csinaltatott. A kavehaza termeibe a falakra k B peket festetett Sovari Kovacs Miklossal. Ez a megoldas korantsem volt tul elokelo, de az ide jar6 vendegek izlesenek megfelelt. Az itteni kozonseg iparosokbol, kereskedo ifjakbol, kiilonbozo altisztekbol, gyak116
117
D, 1910. dec. 30..DU 1909. dec. 12.. DU 1910.jan. 10. DU. lgO9. jan. IG.,nov. 12.
ran munkasokbol tevodott ossze."" felujijitott kavehizat Nagy Lajos zenekaranak kozremiikodesevel nyitottak meg. Ezeket a termeket balok, tarsasagi gyulesek celjaira szivesen adta berbe a tulajdonos. 1904ben pl. itt tartotta kozgyiileset a debreceni kavesok, vendeglosok ipartarsulata, ainely akkor kiilonosen a helybeli zarora rendeletet vitatta meg. 1904. m8rc. 16-an az izraelita "Bikur-Cholim" betegsegelyezo tartotta itt kozgyuleset. Rendeztek az "OtthonU-bansziireti, szilveszteri, foldmunkas es cseledbalokat. De fellepett az 1903-es ev folyarnan az Angelotti orfeum tirsulata is, mersekelt belepti dij mellett."" Rosenberg halaszle- hurka esteket rendezett, s hirdetesekben gyakran hivta fel a figyellnet arra, hogy etelkihordo, vagy helyben fogyaszto elofizetoket jutanyos aron elfogad. ~ t e kinalataban l a halaszle, toltott csuka, halkocsonya, zona reggeli es fiiss csapolasu sor siirun szerepelt, arnelyhez termeloi borokat es jo kiszolgalast igert. Koronkent olyan meglepetesekkel is szolgalt vendegeinek, mint az "Edison Fhonograf - beszelogep", amely szerinte " nemcsak beszel, hanem jo hangu vendegeim bele is beszelhetnek es beszedjiiket rogton v i ~ s z a a d j a k . "Figyelemre '~ inelto, hogy a debreceni vendeglatok a korabeli technikai "csodakat" igyekeztek felhasznalni vendegtoborzasra. Az llOttl~onll-t gyakran liasznaltak munkasgyulesek szinheiyenek a komiivesek, acsok, csizmadiak, teglagyari, valamint vas- es fem~nunkasok. Ezek a rendezvenyek azonban nem minden esetben voltak politikai celzatliak. lgy peldaul 1903-ban elofordult, a csizmadia munkasok "kedelyes estet", azaz nem hosszu trefas hangulatu miisor utan tancmulatsagot tartottak. Sajnalatos doigok is tortentek, rnintegy jelezve a ceg szinvonalat. Egy 1906-0s cseledbalon Pintye Matyas kozhuszar kardot rantott, el kezdett vele vagdalkozni, a rendoroknek kellett kozbe avatkozniuk. 1907-ben pedig berontott egy ismeretlen egyen. Letamadta, s eroszakoskodott a felszolgalonovel, amikor az nem engedett kivansagainak elkezdte utlegelni, s mivel a no segitsegert kialtozott, elmenekiilt. Kivaltkepp szomoru eset volt, amikor Krepli Rudolf keres-
""u, 'I9 'I
1903.
ma. 13.
D. 1908. szept. 16.. D, 1908. szepl. 2 1 DU, 1 902. jid. 2 1 ..D. 1904. m8rc. 16.
kedoseged tert be az ettermi reszbe, s palinka rendeles utan fobelotte magit. Korhazba szallitas kozben meg is halt1*'
PANNONIA kavehaz munyadi u. 22.1 Ezen a neven meg 1887 aprilisaban Somogyi Imre nyitott kavehazat a Vasut utcaban lkesobb Hunyadi u. 22.1. A jol es szepen berendezett intezmenyben harom biliardasztalt laz egyik forgathato volt1 helyezett el. Bosegesen gondoskodott kavehazi italokrol. Ugyanennek a helyen 1907. maj. 18-an egy mbik Pannonia kavB haz nyilt, atnelynek tulajdonosa Kalman Lajos lett. A szallodai reszleget is kialakitotta a "Pannoni2'-ban. A kavehaz termeiben minden este Veress Toni, vagy ifj. Zsiga Jozsi zenekara j i t s ~ o t t . Hamarosan '~ igen felkapott hely lett a "Pannonia". A vendegek zomet vig ifjak es mulatozo oregurak alkottak. A kavehaz, varosszerte, a benne lejatszodo mulatozasokrol hiresult el. Nem volt valami johire az itt alkalmazott lanyoknak. Az ellenuk tett panaszban szerepelt, hogy "... a kasszatunderek viselkedese pajzan". fgy nem csodalkozhatunk rajta, hogy az ide felvett Krisztian Terez, a feltiino csinossagu kasszirno ongyilkos lett. Het millimeteres pisztollyal sziven lotte magk. lz3 Mas esetben Jablonkai kaveslany tarsnojevel egyiitt tolvajlasra adta fejet. Spech Ida idevalo kasszirno pedig az utcan tamadott le egy hadnagyot, illetve a vele halado Kladler Gizellat. A ket holgy egymas kalapjat es hajat alaposan megtepte. Kalman Lajos ezek ellenere haladt tovabb az altala megkezdett uton. 1908-ban szallodaja udvaran letrehozta a nevevel is sokat igero "TunderkertU-jet. Itt minden este ciganyzenekar jatszott, mikozben gyonyorii b celiranyos lugasok voltak kialakitva. Nem sok id6 mulva a kivihiza helyere kialakitotta a "Debreceni B o r ~ z o " - t . ' ~ ~
"I
1902. jun. 21 ., 27.
' a DU, 1903. jan. 17., marc. 6., mij. 23., 1904. jan. 1.. ipr. 14., 1905. ~nirc.25., DU, 1906. szept. 20. I" DU, 1906. szept. 17., 1907. szept. 17.19. '24 D, 1907. 1n5j. 18
PARIS ki~velii~z ICsapo u. 8.1 .I
Ennek a kivehaznak tulajdonosa a szazadf'ordulon Kiss Lajos, aki azonban mas iranyu iizleti tevekenysege krdekeben K o n ~ i ~ m dtavom zik es 1901. aug. 6-an a "Parisi kavehaz"-at atadja Gomori Liszlo kavesnak."' Az L$tulajdonos igeri, hogy fi, figyelie lesz vendkgeit khvehazi italokkal es " kizarolag ter~neliiktolbeszerzett bosok kal" ellatni. A Iiirdetesnek idezett resze azest is Ienyeges volt a vendegek megnyugtatisara, inert a szhzad elejkn a borok Iiamisiti~sinaklegnagyobb riszkt a tesmelok es az ertekesitok kozk kkeliidfitt boskeseskecliik hajtottak vegre. Ezert tett igiretet Gomdri arra, hogy kiliapcsolja a borkereskedok kozbejottet. AI-r01is igyekezett biztositani virhato vendigeit, hogy . kavehazaban szimtalan fiivirosi es lielybeli lap olvashat6, s illand6an kivalo zene lesz. 1903. mij. 9-en mar Levay Izso keri a "nagyerdemii kiizonseg tamogatisat", 6 lett ugyanis az ilJ tulajdonos."' 0 eleve a polg8rsAgot hivja fel al-ra, hogy "iizletern iljolag kellemes talalkozh helyiil szolgd, mint a regibb itlijkben. ami jelzi, hogy G6tniil-i ide.jiben visszaes6s kiivetkezett be a nivoban: s nem lehetett jo csengese a "Phi-1s kAvehiz" nevenek, ami arra inditotta Levait, hogy vi~llalliozasinaiii!j nevet adjon. Ezt meg is tette, s elkeresztelte & i t "Rik6czi 1iivellhz"-ra
'"
1903. jun. 3 1 -en nyitotta meg Petofi tesi vendeglojet az az Ul~nann Karoly, aki egy'idejtileg a "Korona" vendeglo ICsapo u.1 besloje is volt. 1-78
A nyitis es az azt koveto evben sorra jelenteli rneg a lielyi lapokban Ulmann hit-detksei,amelyekben IILII-la-estelyt, ti1s6s csusz6t. malactokinyt, szegedi lialiszlet 6s rantott M a t ajanl. di6szegr /~rnielleki/bor kisel-eteben, megpedig Beszler Karoly ltermelii~lpincejd~iil 1903 szeptemberiben itt Boka Kiroly zenekara jitszott."" D. 1909. aug. 22 1907. dec. 18.. D. 1909.;an. 27.. DU. 1908. $111. 20 D. 190 I . aug. 6.. UDFU. I90 1. aug. 6. "XU. 1903. mi;. 0.
Izi
'16 D,
"' i
1
I
!
Az 1903 utani idokben forrasainkban nincs szo a "Petofill-rol, Ul~nann1906-ig meg a "Korona" berleteben maradt, de 1908-to1 mar az "Elso Debreceni Borozotn-t a "Bodegau-tvezette.
RAKOCZI kavehaz ICsapo u. 8.1 Levay Izso tulajdonos hivta fel ujsaghirdetessel a figyellnet, hogy 1904. aug. 1-en, a volt "Paris kaveh6z"-at teljesen feli~jitva"Rakoczi k8v6hBzH ntven f o g p megnyitni."" Tovabbi negy ev mulva, 1908-ra ismet teljes felujitast vegeztet el a tulajdonos. Ezideig azonban sok minden tortent ezen a vendeglato helyen. Meg 1904. augusztusaban az intezmenyben bennlako kaszirno szalmazsakja gyulladt ki. EIozo evben pedig gazrobbanas tortent a "Rakoczi kavehazM-ban.A gazgyar munkasai javitas miatt leszereltek a gazorat, a pincer kozben meg aka~tagyujtani a gazlampakat, de azok neln gyulladtak. Akkor kiment a gazora szekrenyhez es gyufaval akarta megnezni, hogy mi a fennakadis oka. A szekrenyben Ievo gaz berobbant, a pincert hanyatvagta. Kisebb tuz keletkezett, a kivonult tuzoltok oltotthk el. Jelentosebb seriills szerencskre netn t(irt6nt."' Ezzel szemben sulyos seriilest szenvedett a tulajdonos, amikor i g b rete ellenere kereskedotol vasarolt tobb hordo bort. Azt tapasztalta ugyanis, hogy a szallitott bor fel lett vizezve. Amikor a kereskedo a nezetelterest tisztazando pincemesteret, Batiz Martont elkiildte Levayhoz, az osszeszolalkozas heveben Batiz egy uveggel Levay arcaba csapott, aki sblyos s~riilestszenvedett.
"'
Neha a vendegekkel is baj volt. Dosnokos Laszlo 61. ezredbeli orrnester es Lerli Laszlo 6 1 . ezredbeli szakaszvezeto hangoskodtak, s ezzel zavartak a tobbi vendeget, majd zarora utan nem akartak elhagyni a helyiseget. Csak a rendorok segitsegevel lehetett eltavolitani oket, 133
Irn
13" 13' 13'
I"
D. 1904 jid, 30. DU. 1902. jiln. 2 1. DU. 1902. szept. 27 D. 1904. jid. 30. DU, 1906. okt. 17.
Ilyen problemak ellenere ez a kavehaz a kovetkezo evtizededre is fennmaradt.
REMENY kavehaz ISas u. ~najdSimon@ u. 6.sz.I
Az ezen a neven ~niikodoelso kavehaz a Sas u. 3.szarn alatti ceg volt, amelyet Weisz Marton /Markus/ "Abbazia kavehaz" neven vasarolt meg 1908. j~iniusaban."~Bar szolid iizerneltetest igert, rnegis az altala a Simon@ utca 6. szam ala atvitt "Remeny kavehazU-ban/ez a masodik "Rerneny kavehazU!/noi zenekar jatszott a ~ n abban i az idoben alacsony erkolcsi szintet jelzett, s rovidesen a hamiskartyasok is tanyat vertek itt. Ez a kavehaz nev sokaig fennmaradt, bar atmenetileg a Simon@ utcai ceget "Bocskay kavehazU-nak,illetve "New-Jork kavehazU-nakis neveztek.
ROYAL szalloda es etterern Munyadi u. 3.1 Hauer Bertalan 1907. jan. 26-an megvasarolta az "Europa k a v 6 haz" egykori epuletet, a Deak Ferenc-, es Hunyadi utcak talalkozasanal Ievo egyemeletes Bulszter hazat. Elore lathato volt ugyanis, hogy az 1907. dec. 3 1-en az "Angol kiralynoU-reszolo szerzodest nem ujitjak meg. Az epuletben megtortentek az atalakitasok es 1907. nov. 10-en rnegnyilt a "Royal kavehaz es etterem" elegans berendezessel. Amint lehetoseg adodott a villanyvilagitast is bevezettek a varos vendeglato egysegei kozul egyik elsokent. Szinte ujdonsag szarnba ment az is, hogy a szallodai resz furdovel rendelkezett, a kavehazi reszlegbe pedig "villanyle~egotisztitot'~ /ventillatort/ szereltek fel. Az epiilet egeszet gozfiitessel Iattak el. A "Royal" Debrecen legmodernebb szallodaja Iett. 'j5 Hauer Bertalan nagy lendulettel fogott torzskozonsegenek kialakitasahoz. Egymasutan rendezte a Magyari testverek zenekaranak hangversenyeit, Gyermeknapot szervezett. Elerte, hogy Veress Toni uj notait nala rnutassak be lszovegiro: Szabo Istvan hittanhallgatol. PI. "Haragszik en ram az Isten" Ihallgatol, "Aki a te csokod keri" Ilassu 1 33 135
D, 1907. nov. 23. D. 1907. mBrc. 22
csardasl. Az izraelita vendegek reszere husveti kave keszult. A furdoi vendegszereplesrol hazatert Kiss Bela zenekara is itt Iepett fel elsonek.'" A 36-ik Racz Laci a ciganyok kiralya is adott a "Royal "-ban hangversenyt. Tarsasagok szamara kulon teremmel, uzsonna kaveval, szinhiiz elott es utan meleg, vagy hideg vacsoraval szolgaltak a vendegeknek. A "Nyugat" irodalmi matinekat rendezett, ah01 Juhasz Gyula, Moricz Pal, Ady Endre, Toth Viradi Ilonka es Vandor Imre leptek fel. Mas alkalommal Ignotus, Toth ~ r p a d Mbricz , Zsigmond, Ady Endre szerepeltek. 'j7 Hauer Bertalan teret adott sakkversenyek, vivoakademiak, szilveszteri estek, dalkorok hangversenyeinek rendezCsCre."~elhasznalva Irmey Bela szinhazi titkar szervezo kepesseget; disztermebe allando jellegu "teli orfeumot" alakitott, amelynek mukodeset tobb vetelytarsa megfellebbezte ugyan, mindhiaba, Hauer ugyanis megkapta a "teli orfeum" miikodtetesere az engedelyt. Jutanyos aron rendezett tarsasebedeket-, vacsorakat, lakodalmakat. Amikor a debreceni ujsagirok Ietre akartak hozni egyesiiletuket, Hauer dijtalanul ajanlotta fel szamukra a "Royal" osszes helyisegeit. Gyarak munkasainak, vagy mas szervezetek altal rendezett balokra is sziven adott berbe termeket. Ra kell arra is mutatnunk, hogy a tulajdonos torekedett a jo nivora. A kabarek, orfeumok kozul csak olyanokat fogadott, mint Nagy Endre 139 c T uttese . kabareja, vagy Szoke Szakall e,y" Eredeti otlete volt Hauer Bertalannak, hogy 1909. ev tavaszan megvasarolta Szavay Gyula villajat a Simonyi uton es ott Debrecen vendeglatoiparaban elsonek "Park Clubv-ot nyitott. Ezzel ujfajta szorakoztatisi format 1etesitettl4. Ennek iinnepelyes megnyitasara 1909. maj. 14-en delutan keriilt sor.
'" DU, 1908. jim. 28. D, 1907. nov. 9. D. 1908. jan. 8., Byr. I., Bpr. 9.. ipr. 16 , aug. 29. DH, 1909. okt. 23., D, 1909, dec. 14. 190 DU, 1909. jan. 17.. mhj. l., DH, 1909. nov. 2. 13s
Ilyen szinvonal es ilyen sokiranyu gondoskodas utan magatol ertetodonek vehetjuk, hogy a "Royal" a szorakozni vagyoknak kedvenc tartozkodasi helye lett.
SZARVAS szalloda es vendeglo
/Hunyadi u. 1 ./
Elozoleg, 1902-ig "Szollofurt"-nek neveztek, majd 1909-to1 ujra az eredeti elnevezesre tertek vissza, igy tulajdonkeppen a "Szarvas szallo es vendeglo" cegnevet csupan 1902- 1909 kozott viselte ez a szorakozohely. Ez a kicsiny szalloda es vendeglo a Timar tarsulat szekhazaban volt, szemben a "Royal" szallo nyugati ~ z a r n ~ a v a l . ' ~ ' Gyakran tartottak itt politikai toltetu munkasgyiileseket. lgy pl. 1903. febr. 8-an a vas- es femmunkasok asztaltarsasiga. Ugyanez ev majus 12-en 150 szocialista jott ossze, de rnivel gyulesiiket nem jelentettek be a rendiirok az osszejijveteluket feloszlattak, a jelenlevok kozul: Fulop Laszlo, Fono Janos es Nagy Lajos vezereket letartoztattak, ellenuk kihagas cimen eljarast inditottak. Nehany nappal kesobb, majus 24-en vasarnap pedig a szobafestok tartottak os~zejbvetelt.'~~ A szalloda es vendeglo tulajdonosa Ohm Emil volt. Kozvetlen kozelben szamos szalloda, kavehaz mukodott ezek kozott: alacsony araival I1 liter bor 34 kr/ es a borkirnero uzletag gyakorlasaval probalt megelni a ceg.
SZECHENY 1 szalloda kavehaz es furdo lPetofi terl Telegdy Kovacs Laszlo ugyved, lapszerkeszto, szinhazi intendans, igen-igen vallalkozo szellemu debreceni polgar Ikartyagyara, olaj- es szelmalma, sostofurdoje, tanyaja is volt1 a varos deli reszen letrehozta melegviz- es gozfirdojet, s emelle ettermet es szallodat letesitett. /A forrasok ezt hol Petofi ter 3 . . hol Petofi ter 7. szam alattinak emlitik.1
1 dl
I"'
DU. 1909. jan. 3.. D. 1910. $11. 12. DU. 1909, mij. I ,
Ezt a Ietesitmenyt vette at 1900. jan. 1-eve1 Nemet Matyas vallalkozo, ezzel azutan meg is kezdodott a ceg minosegi lesullyedese, megpedig alapos gyorsasaggal. 14' 190 1 . okt. 5-en Kun Istvan 40 forinttal 180 koronal ult be ide szorakozni. Amikor fizetesre ker-dt a sor, nern maradt penze borravalot adni a zenekarnak. A duhbegurult Nagy Lajos ciganyprimas ezert oszszeverte a vendeget.14" Rontotta a helyzetet az is, hogy a rendorseg 1903. jan. 17-en bunbarlangot fedezett fel a szalloban, amelynek A bunos tulajdo"holgy tagpi egytol-egyig a rendorsegre kerii~tek".'~~ nos ellen a rendorseg eljarast inditott. A hotel hiret az is rontotta, hogy tobb ongyilkossag tortent itt. 1900 juniusaban Magi Zsuzsanna 30 eves varrolany ivott gyufamerget. 190 1. juniusaban pedig Sipos Ignac szolnoki kereskedo lotte magat fobe. Sipos felesege taviratozott ugyan a debreceni rendorsegnek, kerte vigyazzanak ferjere, de mire Dobos Jozsef nyomozo megtalalta, hogy melyik szallodaban van Sipos, akkorra mar halott volt a keresett.I4 Egy veletlen szerencsetlenseg is bekovetkezett. Viragos Peter sarandi lakos, aki szivbeteg ember volt, csaladjaval egyutt bejott Debrecenbe kocsin. Megallt a h r d o elott, bement a gozfurdobe. Eszmeletlenul teriilt el, es rovid szenvedes utan meghalt. Ezekutan nem csodalkozhatunk, hogy Nemet Matyas, a tulajdonos berbe adta furdojet es szallodajat Boros Mihalynak 11903. nov. 33.1. Boros az osszes helyiseget felujitotta es qonnan is rendezte be, s ami a legfontosabb "... az eddigi iranytol elteroleg, a legszolidabb alapon" valo miikodtetest igert a kozonsegnek. Ezenkiviil igerte a pontos, az izletes etelekkel, a tisztan kezelt italokkal valo kiszolgalast is. Egyebkent o adta, az addigi "Telegdy furdo"-nek a "Szechenyi" nevet, ami azt eredmenyezte, hogy a tovabbiakban hol ezen, hol a regi neven emlegettek ezt a helyet.
DKK. 1903.. 1904., 1906. DU. 1903. febr., maj. 12.. mij. 2 1 DU. 1900. jam 7. UDFU, 1901. okt. 5.
~ j a b bbotrany tortent 1904-ben. Ekkor harom vendeg tert be a "SzechenyiU-be.Ket helybeli es egy ismeretlen ur. Torley pezsgot rendeltek. Amikor a dug6 kihuzasara keriilt sor, a vendegek egyike elkapta a dugot, s a dug6 aljan nem a Torley gyar jele volt. Vilagos lett a visszaeles, s barhogyan probalkozott is a kaves, a tulajdonos, a vendeg a vele jott ket tanu kisereteben elvitte az etikettes iiveget a dugoval egyutt a rendorsegre. Ott bemutatkozott: Winter Miksa a Torley ceg megbizottja volt, es a ceg neveben cegbitorlas, a maga neveben pedig csalas miatt feljelentest tett a kaves ellen, rnert az Torley pezsgo gyanant, az ilyennek 10 korona araert adta el neki a gyanus szarmazasu pezsg6t.14' A "Szechenyi szill6"-ban fogtik el Khon Ignic nemzetkozi szelhatnost, de korhazba vitette magat, ahonnan azutan megszokott. Miskolcra ment, ott is letartoztattak, erre ott is megismetelte debreceni modszeret, az ottani korhazbol is megszokott. Kideriilt mindket helyen a "Szechenyi kavehaz" meses szepsegu kaszirnoje, Fischer Malcsi volt a szokes elosegitoje. Olyan dolog is elofordult, hogy a hotelbol remes kidtozas hallatszott ki. A 7. szamu szobaban Kiss Katalint elettarsa, Arany Janos megkeselte. A holgyet, aki erosen verzett, korhazba kellett ~zallitani.'~" Kozben idorol-idore ujabb vendegek emeltek panaszt, hogy kifosztottak oket a kartyasok a "SzechenyiU-ben.Ajanlatosnak mutatkozott a berlo valtoztatas. Reik /mas esetekben Reichl Jakab vette at a szallodat, kavehazat, aki a szabadido eltoltesenek legkellemesebb helyekent hirdette azt meg, ahol egesz ejjel zene es kitiino italok kaphatok. Igyekezett azonban arra is felhivni a szorakozo urak figyelmet, hogy nala rendkivul olcso szobak berelhetok mar 1 korona 40 fillertol. Reik volt az, aki kavehazaban bevezette az ingyen "villamos szinhazat", azaz a mozit. A vetites akkor meg technikai ujdonsagnak szamitott, s nehany perces tortenetecskeket mutattak be. Egy-egy musorba 10-12 tortenetet vetitettek. Ezek egy jelentos resze, legalabb is a korabeli fogalmak alapjan - pajzannak szamitott.
UDFU, 1902. jan. 18. DU, l9Ol. jan. 6. 149 DU, 1904. jul. 16. '47
Az 1907. nov. 5-en bemutatott musor pl. a kovetkezo volt: 1. Varatlan vadasztarsasag, 3. Szegeny anya, 3 . Udvarias dragonyos, 4. Szomoni lakodalom, 5. Kerekparosok pihenoje, 6. Beszallasolas, 7. ~ t k e l e sa folyon, 8. Julcsa a laktanyaban, 9. Az algoi no bosszuja, 10. Ordogi fantaziak, 1 1 . A matroz ozvegye, 12. Kulonos esernyo.
Az 1908. okt. 3-i ejszakai musor: 1. Nincs otthon a macskaja, 3. A herceg mint udvari bolond, 3. A kocsigyarto leanya, 4. Valodi kincs, 5. A szerelem gyoz, 6. A bunos papiros. A vetitesek este 8 orakor kezdodtek, es ejjel 3 oraig tartottak, mikozben tobbszor megismeteltek a miisort. Ezalatt folyatnatosan ment a felszolgalas es jatszott Kiss Gyula zenekara.
A "Szechenyi szalloda" ezen ujabb periodusanak sern ~naradtakel a botranyai. Napfenyre jutott, hogy Baki Istvan hetes napi 3-4 uveg pezsgot tulajdonitott el, amit baratnoivel ejjelente meg is ivott."' Nagyon sokaig volt tetna a varosban, hogy az itt mulato vendegeket kulon szobaban helyeztek el, s amikor azt veltek, hogy azok mar alszanak, a tulajdonos es egy no behatolt a szobajukba, es a penztarcajukat megdezsmaltak. Arnikor a vendegek ez kifogasoltak, megvertek oket, majd kidobtak oket a szallodabo~.'~~ Mas esetben Szabo Jozsef betert a "Szechenyi kavehazU-ba,s mig o mulatott, ertekes telikabatjat elloptak. Ez, es hasonlo esetek kialakitottak azt a nezetet Debrecenben, hogy a "Szechenyi" zugkavahaz es zugszalloda lett. SZOLLOFURT szalloda es vendeglo Munyadi u. 1 ./ Tulajdonkeppen 1902 ev vegeig, majd 1909-to1 neveztek ismet ezen a neven a "Szarvas szallo es vendegloU-t.Az is igaz, hogy kozben mindket neven emlegettek a Timar tarsulat szekhazaban levo Ohm Etnil vendeglos berlemenyet. A "Szollofurt" szemben volt az "Europa" /"Royal" / epuletenek nyugati szarnyaval. Ez a vendeglato egyseg a nagyallomas kozeleben volt, s megnyitasira 1903. maj. 1-en keriilt or.'^' A kozelkben levo sok szalloda es
etterem kozott a /"Kossuth", "Royal", " Szechenyi", stb.1 olcsosagaval es iparosokbol, munkasokbol a110 torzskozonsegebd1 akart megelni. Az elso ev vegeig konyhajaban csak elore rendelesek, vagy vasarok idejen fGztek, de 1902. novemberetd rendszeresen, naponkent iizemelt a konyhaja. Kiilonosen vasarok ideje igyekezett olcso szobaira felhivni a figyelmet. Homoki fajborokat szolgaltak fel a vendegeknek. Az italokat hagyomanyosan Toby Jozsef ur pincejebol szereztek be. A vendeglato egyseg, mint borkimeres is tevekenykedett.
TELEGDY szalloda furdo es kavehaz Anyagat 1. a'"Szechenyi szalloda, kavehaz es furdo" -nel!
VASUTT VENDEGLO vendeglo lNagyallomas, illetve Petofi ter 1 1./
illetve szalloda es vendeglo
Ez esetben ket azonos nevii, egyidejuleg mukodo vendeglorol van szo. Annak idejen olyan finomito jelzest hasznaltak eleink, hogy a Nagyallomasban levot az epulet regi neven "Indohiz restiH-nek,vagy egysieriien "Rest;"-nek emlegettek. Debrecen 1857-ben epult indohazat, mert a forgalorn mar reg kinotte, lebontottak. 1902-re felepitettek a rendkivul impozans uj vasutallomast, a Nagyallornast. Ebben, az akkori kocsi osztalyoknak megfeleloen I., II., es 111. osztal@ ettermek voltak. Ezek berletet Otto Sandor kapta meg. ~ t t e r m e i- a korabeli leirasok szerint -, ragyogtak a tisztasagtol, maga Otto Sandor, de alkalmazottai is figyelmes, szakszerii kiszolgalasban reszesitettek a vendegeket , akik nemcsak utasokbol, hanem a varos polgaraibol keriiltek ki, mert ez utobbiak kozul is szivesen kerestek fel ezt a szinvonalas szorakozohelyet. Itt igazi magyar konyha mukodott, de aki a francias etkezet szerette, az is megtalalta az izles6nek megfelelo etelt. Italarji sem hagytak maguk utan kivanni valot. A borok tisztan kezeltek, sorei jo minosegiiek es nagyszeriien temparaltak voltak.
Az egyes ettermekbol nemcsak a peronra, hanem az allomas folyoso rendszerere is volt kijarat. Az allomas kapusai bemenve az etter-
193
\
1 1 I
i
.
,
.,~
,.;
'I-
.
mekbe minden vonat erkezeset es indulasat idejeben jeleztek, igy a vendkgek biztonsigosan f~gyaszthattak.'"~
A "Resti" sok barati tarsasagnak lett a sorozo helye. Az szinte termeszetes, hogy a kulonbozo vasuti alkalmazottak otthonra leltek itt. A MAV altisztek, a vasuti munkasok itt tartottak, tancmulatsagaikat. Rajtuk kiviil a Szent Laszlo Dalegyletnek volt evrol-evre megismetlodo tanyaja Idalest, ball a "Vasuti vendeglo". Otto Sandor torekedett arra, hogy a katonazenekar Krause karnagy dirigalasaval legalabb hetente egyszer-ketszer az o vendeglojeben jatsszon. Ennek altalaban nagy, szamu hallgatosaga adodott, mert a zenekar az allomasepulet varos feloli nyitott teraszan muzsikalt. Szolgaltatott itt azonban zenet Kiss Bela, Veress Toni zenekara is, sot hangversenyt is adtak itt ~ i ~ i n ~ z e n e k a r o k . ' ~ '
A masik "Vasuti vendeglo" a Petofi ter 11. szam es a Hunyadi utca 28. szam alatt, tehat a sarkon uzemelt. Egyszeriien, a "RestiU-velszemben. Ennek tulajdonosa 1900 novembereig Nemeth Andras volt, akitol akkor Fogel I irtak tobbszor Fogel-nek, sot Vogel-nek is!/ Ferenc vette at.155Igen regi volt ez a szalloda. Fogel, mint szallodat es vendeglot mukodteti tovabb. Hirdeteseiben kozli, hogy szallodaja szobait ujonnan butorozta, jo konyhaval, izletes etelekkel s tisztan kezelt borokkal all a kozonseg rendelkezesere. Gyakran rendezett hurka- es galuska esteket. A zenet ezekhez Kajla Jonas Janos bandija adta.156Fogel torekedett a fejlesztesre. 1902-ben mar udvarkertet nyitott, ah01 homokerti es errnelleki borokat, kobanyai sort, meleg villasreggelit, ebedet, vacsorat igert. Szeretett volna abonenseket gyujteni. Rovidesen azonban tulajdonos valtozas kovetkezett be. Nemet Matyas lesz az uj tulajdonos. Ez idotol kezdve azonban egyre suriibben "veszedelmes vendeglokent" emlegetik ezt a szorakozohelyet, ah01 zsaroljak, lopjak a vendegeket. Egy Balazs J. nevu erdesz szallt itt meg, s DH, 1909. nov. 2., D, 1909. dec. 10. DU, 1902. 11ihj. 17. ' 5 5 K o I I c z : ~ .1~ .old. ~. 1 -55
D. 1902. aug. 13., DU, 1905. nov. 12.
az est soran hamas megbaratkozott a vendeglo szakacsnojevel, Spitzer Ilonaval. Azt kellett azonban tapasztalnia az erdesznek, hogy a szakacsno azt velte, o mar alszik, elkezdett az o parnaja alatt kaparaszni, s kivette onnan orajat, penztarcajat. Balazs felkelt, rendort hivott, a rendor feljelentest tett ugyan, de eloallitani nem tudta a iolvaji, inert Nemet vendeglos ezt eroszakkal megakadalyozta. Mivel tobb hasonlo eset is tortent, Nemetet arm kenyszeritettek a koriilmenyek, hagyjon fel a szallasadassal es a vendegloskodessel. Ceget eladta Lengyel Miklosnak. Ez utobbi villalkozo bizonyos atalakitasokkal nyitotta meg vendeglojet. Nagy szellos iivegtermet, megnagyobbitott kerthelyiseget 16 tesitett. 15'
ZOLDFA szalloda es vendeglo /Desk Ferenc u. 34.1 Ez a hangulatos, ugyanakkor nevevel szerenysegre utalo ceg hozzatartozott azokhoz a vendeglato helyekhez, amelyek a Nagyallomas kozeleben csoportosultak. A "Zoldfa"-t azonban botranyairol nem emlegettek. lgy tehat jo ertelembol kivalt a kornyek vendeglato helyei k8z i i ~ .Tortent ' ~ ~ azonban itt is egy sajnklatos eset, 1903. febr. 7-en a kora hajnali orakban hat pisztolyloves hangzott el a 10. szamu szobabol. Kideriilt, hogy Huse Sandor debreceni Degenfeld tCr 3. szirn alaiti lakos - marolugot ivott. Fajdalmai jelentkezesekor a 33 eves fiataiember kiIotte magara pisztolyabol mind a hat toltenyt. Ennek ellenere meg elt, amikor szobaja ajtajat felfeszitve ratalaltak. Korhazba szallitottak, ott azonban hamarosan ki~zenvedett.'~'A vizsgilt iddszakban vkgig Kiss Andras volt a "Zold fa szalloda es vendeglo" tulajdonosa.
Is9
DE, 1000. nov. 20. DU, 1003. jul. 29. DU, 1008.. D. 1909. Bpr. 4.
ABOUT THE CATERING TRADE OF DEBRECEN BETWEEN 1900 AND 1910 Part I Erno Sziics At the time of elaboration of the monograph of Debrecen became obvious that about the history of the catering trade of our town only one book (that is Sandor Balassi: The history of "Aranybika" of Debrecen) and not more than some articles of Lajos Zoltai can be found. That is why we decided to collect of materials of this topic. After several years of research work emerged that part of the catering trade of Debrecen between 1900 and 19 10 which includes the materials of hotels, restaurants, pubs, gin palaces, slap-bang shops, eatinghouses nor the bathes. In our present work we present units working at the beginning of the century. We describe their time of foundation, their working place , the founder and the later owners. We endeavoured to explore the particular features of the single units of hospitality while we pointed to the methods used by the owners for "catching guests". For example employing bands (gypsy or tambura bands), setting tables of billiards, employing singing companies, entering into contracts with music halls, art of cooking (abundant choice of Hungarian, French dishes made of games, fish or sausages) and the quality of drinks (home-made wines, wines grown on sandy soil, mountain wines, Hungarian and foreign beers) and the temperature of dr~nks.We also endeavoured to follow the change of names of the units. For example Beer-house of Vilmos - Home Coffee House - Industry Coffee House Abbazia - Hoppe Coffee House. We also tried to flash the appearance and reappearance of the popular trade names (White Horse, Small Pipe). With the second part of the work titled "About the catering trade of Debrecen between 1900 aAd 19 10" our aim is to recite the generalizable features of the firms introduced in the first part, so after the units mentioned we'd like to introduce the whole trade.
