Kósa Lajos öröksége
48 nem teljesült ígéret
3
A Homokkertben is kell a változás!
5
Debreceni Közéle ti l ap
7
20 06. augusz tus 31.
Debrecen jövője rajtunk múlik!
Köszönjük!
A Magyar Szocialista Párt debreceni szervezete és az érintettek ezúton is köszönik mindazok támogatását, akik ajánlószelvényükkel segítették, hogy dr. Bazsa György egyetemi tanár, a helyi választási bizottság által igazoltan a párt polgármesterjelöltje legyen, és mind a 29 képviselőjelöltünk indulhasson az önkormányzati képviselőválasztáson. Kérjük Önöket, hogy október 1-jén személyesen, családtagjaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel együtt szavazzanak a szocialista jelöltekre.
A pénz-labirintus: Debrecen város gazdálkodása A következő írásban kísérletet teszek rá, hogy mindenki számára érthetővé tegyem Debrecen jelenlegi gazdálkodását, anyagi helyzetét. Bevallom, nem volt könnyű minden részlettel megismerkednem az elmúlt hetekben, hónapokban. Városunk pénzügyei már-már az átláthatatlanság határait súrolják. A számokat látva egyre biztosabb vagyok benne: nem is véletlenül.
Mit mond a törvény?
A helyi problémákat, igényeket és lehe tőségeket az egyes településeken élők érzékelik a legjobban. Ezért a demokrá ciák egyik alapelve a feladatmegosztás a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok között. Az önkormányza tokról szóló törvény sokféle kötelező fel adatot ró a településekre (a településfej lesztés irányának meghatározása, a kör nyezet védelme, lakásgazdálkodás, a csapadékvíz elvezetése, a csatornázás, a helyi közutak és közterületek fenntartá sa, a tömegközlekedés megszervezése, a köztisztaság biztosítása, valamint az óvodák, alapfokú és középfokú iskolák, egészségügyi és szociális intézmények fenntartása; közművelődési, tudomá nyos, művészeti tevékenység, sport támo gatása). Természetesen az önkormány zatok saját döntésük alapján más, úgyne vezett önként vállalt feladatokat is kitűz hetnek.
Honnan jön a pénz?
A feladatok ellátásához természetesen bevételekre van szükség. Az önkormányzatok bevételének nagyobbik hányadát törvények, jogszabályok biztosítják (pl. költségvetési források, adó, illeték törvények), más részüket helyben maguk szedik be. A bevételek egy része automatikusan jár a településnek. Ilyen például az oktatási támogatás, aminek összege a tanulók számától függ. A bevételek másik részét átengedett bevételeknek hívják. Ez
lényegében a településen fizetett adóknak az a helyben maradó része, amit az állam átenged. Előfordul, hogy a kötelező és a vállalt feladatokra a bevételek nem elégségesek, különösen, ha az önkormányzat túl sokat vállal magára. Ilyenkor a település hitelfelvételre szorulhat, vagy ingatlaneladásból tehet szert egyszeri bevételre. Újabban jelentős kormányzati és európai uniós pályázati lehetőségek nyíltak meg az önkormányzatok előtt. Ezekhez a külső támogatásokhoz rendszerint 10-15% önrészt kell biztosítani. Ez a kiadás formálisan nem képezi a költségvetés részét, ennek ellenére az önkormányzatok országszerte kigazdálkodják a költségeket, hiszen az mindenkinek megéri, ha egy fejlesztés, beruházás 90%-át más fizeti.
törlesztése), és mintegy 3 milliárdot tettek különböző célú tartalékba. Hogy állunk a bevételekkel és kiadásokkal? A debreceni önkormányzat az ország költségvetéséből több mint 20 milliárd forintot kap. Az önkormányzat működési bevétele helyi adókból, illetékekből, intézményei bevételeiből további 14 milliárd forint. Áfa-visszatérítésből 1, felhalmozási célú állami támogatásokból 2 és fél milliárdra számíthat. Ingatlanok és részvények eladásából, bérbeadásból 4 és fél milliárdot reméltek. A 46-hoz még mindig hiányzik kb. 4 és félmilliárd. Ehhez külső forrást kell keresni: az önkormányzat az idén újabb hitelt vett fel. Az említett kötelező feladatok nem sok játékteret hagynak a városi költségvetés tervezésénél. Az igazán izgalmas Mennyibe kerül mindez? kérdés, milyen önként vállalt feladatokat, Debrecen önkormányzata úgy ítélte fejlesztéseket, építkezéseket lehet vagy meg, hogy 2006-ban feladatainak ellá- kell, szabad vagy éppen nem szabad váltására kereken 46 milliárd forint szük- lalni? Mit érdemes még eladni a közös séges. Ez a költségvetési főösszeg többsé vagyonból, mennyi és milyen kamatogünk számára nehezen megragadható zású hitelt célszerű felvenni? pénzmennyiség. 4,6 millió forint egy közepes kategóriájú gépkocsi ára. 46 Mibe érdemes fektetni? millió forintos családi házról is szoktunk Nem elég egy autót megvenni, fenn álmodozni – leginkább a lottószelvény is kell tartani. Nem csak azért nem feladásakor – de 460 millió forint már veszek BMW-t, mert most nincs elég túl nagy pénz hétköznapi dolgainkhoz pénzem rá, hanem azért sem, mert előre képest. 46 milliárd (46 000 000 000) látom, hogy nem fogom tudni fizetni a pedig ennek épp a százszorosa. részleteket, az üzemanyagot, a szervize A kötelező feladatok ellátása (pl. isko- lését és a biztosítását sem. A debrecelák, intézmények működtetése, bérek és ni városvezetés az elmúlt években nem dologi kiadások, mint villany, víz, fűtés volt ennyire előrelátó, amikor beruházá stb.) 24, a polgármesteri hivatalé 3 mil- sokról döntött. liárd forint kiadást jelent. Ezeken nem Természetesen vannak olyan intézmé sokat lehet megtakarítani. Városüzemel nyek, amelyeket nem a várható bevétel tetésre, szociális kiadásokra 7 milliárd miatt építünk. A színház, a rendelőinjut. Beruházásokra, felújításokra ugyan- tézet vagy az iskola sosem lesz nullszalcsak 7 milliárdot terveztek az idén. Ezek dós – nem is ezt várjuk tőle. De a nem nem mindegyike kötelező feladat, de alapfeladatokat ellátó a létesítmények egy város fejlődéséhez hozzátartoznak. jobb, ha önfenntartók, mert egyébként Közel 2 milliárd idén a város adósság- évről évre jelentős működési támogatást szolgálata (korábbi hitelek kamata és kell tevékenységéhez hozzátenni. Ez is a
Dr. Bazsa György
Tisztesség, tapasztalat, felkészültség város költségvetését terheli rendszerint hosszú éveken keresztül. Egyes, közelmúltban épült intézményeinkre néhány év alatt többet költünk, mint amennyibe maga az építkezés került. Ez pedig a következő évek fejlesztéseit sodorja veszélybe.
A híres-hírhedt Holding
saik után. Ezidáig minden rendben is volna. A Holding azonban elsősorban más, kevésbé nemes célokat szolgál a városvezetés számára. Egy részvénytársaság üzletmenetéről kifelé alig kell információt szolgáltatni. Sokkal kevesebbet, mint ha egy önkor mányzat végezné ugyanazokat a pénzügyi műveleteket. Ezt kívánja a cég (tegyük hozzá, városunkban a politikai elit) érdeke, ezt hívják üzleti titoknak. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy még a tulajdonos önkormányzat, a többségi és főleg az ellenzéki frakciók sem kapnak meg lényeges információkat. A közgyűlés elé kerülő mérleg-beszámoló annyira általános, hogy fontos részleteket leplezhet el. Ez nem csak elvi kérdés, ha figyelembe vesszük, hogy a Holding mostanában igen rosszul teljesített.
Jogilag és gazdálkodásuk során az önkormányzati vállalatok önállósággal rendelkeznek, a városháza által megsza bott keretek között. Sok támadás érte – legtöbbször jogosan – a ma már 14 debre ceni önkormányzati vállalatot tömörítő részvénytársaságot (Debreceni Vagyon kezelő Részvénytársaság, a DV Zrt.), közismert néven, a Holdingot. Pedig a cégek közös irányítás alá szervezése önmagában nem ördögtől való gondolat. Egységbe tömörülve kedvezőbb fel tételekkel tárgyalhatnak, például, ami Az üzleti titkok mögött kor gépjárműveket vagy irodabútorokat Nem kis megdöbbenést okozott vásárolnak. A cégek átmenetileg kisegít a 2005. évi beszámolóban megjelent hetik egymást pénzügyi, dologi vagy 8,588 milliárdos „összevont kötelezett személyi kérdésekben. Ráadásul a vál ség állomány” (három újabb versenyuszo lalatok az önkormányzattal ellentétFolytatás a . oldalon. ben visszaigényelhetik az áfát kiadá
CIVIS KURIR C
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
Kül dje el véleményé t!
A gazdaság fejlesztésével, új munkahelyek létesítésével kivezetjük Debrecent az adósságcsapdából!
SM S - s z ámunk : 70/387- 8 25 8
A pénz-labirintus: Debrecen város gazdálkodása Folytatás az . oldalról. dára elegendő tartozás). A kötelezettségek egyetlen év alatt 3,123 milliárd forinttal nőttek! Ezekért a milliárdokért a Holding tulajdonosának, a városnak, végső soron pedig kétszázezer embernek kell jótállnia. Ez egy debrecenire vetítve 42 000 forint adósság – anélkül, hogy a derék polgár tudna róla, s anélkül, hogy bármi beleszólása lenne az események alakulásába. A Holdingban évek óta mindössze három nyereséges cég van: a Cívisház (amelyik a város ingatlanvagyonát kezeli), a Vízmű (amelyik a víz- és csatorna díjakat szedi be) és a Hőszolgáltató (amelyik a távfűtésről és annak számlái ról gondoskodik). Vannak azonban ráfizetéses, tehát folyamatos támogatásra szoruló vállalatok is. A Gyógyfürdőt, a DTV-t, a DV Info Kft.-t, az Önkormányzati Lapkiadót (a Debrecen újság kiadóját), a repülőteret és a Friss Rádiót tavaly összesen 1,238 milliárddal kellett kisegíteni. Az ingyenesnek mondott és sokak által annak is hitt Debrecen újság 148 milliót kapott (a Holding cégeinek reklámmegrendelésein túl, ami szintén a támogatás egy burkolt formája). A mediterrán élményfürdőre négy éve még csak 120, tavaly már 477 milliót kellett átcsoportosíta ni. Ennyi pénzért (mint a Nyíregyhá zán tették) a város minden tantermébe energiatakarékos, szemkímélő világítást lehetett volna beszerelni, ami ráadásul négy-öt év alatt megtérül (mint ahogy odaát megtérült). Ez azonban csak egy kiragadott példa a sok hasonló döntés 2005-ben közül. minden debA pénzek belreceni polgár ső átcsoportosítá2200 forinsa elvileg lehetne tot fizetett az a Holding üzleti élményfürdő magánügye. A fő kasszájába. kérdés azonban az, Csak éppen honnan van pénnem kapta ze a Vízműnek és meg a belé Hőszolgáltatónak? pőjegyét! Nyilvánvaló, hogy Miért nem? kizárólag az általuk beszedett díjakból. De hát akkor ezek a díjak nagy nyereséget, szakkifejezéssel extraprofitot („luxusprofitot” – Orbán Viktor) tartalmaznak! Igen, minden debreceni lakos, aki vezetékes vizet vagy távfűtést használ, az fizeti meg az „ingyenes” hetilapot, az járul hozzá az élményfürdő belépőjegyeihez – csak ő maga nem kap belépőjegyet! Ez azért tisztességtelen, mert a Vízmű és a Hőszolgáltató monopolhelyzetben vannak. Kitől mástól tudnának a lakosok hideg vagy meleg vizet vásárolni? A debreceniek ki vannak szolgáltatva ezeknek a cégeknek. Érthető, hogy a közelmúltban készített tudományos kutatásból, Debrecen stratégiai auditjából kiderült: egy átlagos család számára Debrecenben a legnagyobb teher a rezsi. A pénzek és adósságok szabad átcsoportosíthatósága teszi lehetővé a trükközést az adósságállománnyal is, aminek legszebb példája az a másfél-milliárdos adósság, amelyet mostanában pakolnak egyik zsebből a másikba, hogy aztán a víz- és a távhő díjaként beszedjék tőlünk. (Erről 8. oldali keretes írásunkban olvashatnak többet.)
Közbeszerzés nélkül
Ássunk kicsit mélyebbre, ha már a mi zsebünkre megy ki a játék! A Holdin got, mint részvénytársaságot a törvények nem kötelezik közbeszerzési eljárá sokra. A közbeszerzés az a szigorúan szabályozott eljárás, amit az államnak, önkormányzatoknak, vagy közpénzzel gazdálkodó szerveknek le kell folytat nia, amikor eszközöket, szolgáltatáso kat akarnak vásárolni. A közbeszerzést nyilvánosan meg kell hirdetni, a cégek zárt borítékban tesznek javaslatot, amelyeket egyszerre nyitnak fel. A legjobb ajánlatot tevő céggel kell megkötni az üzletet. Nem tökéletes módszer, de még mindig a legjobb a korrupció és a pazarlás ellen. A debreceni önkormányzati vállalatok megrendeléseit és kifizetéseit azonban – éppen a Holding léte révén
– ezek a szabályok nem korlátozzák. És innen kezd az ügy gyanússá válni. Ennél is kritikusabb, hogy a köz beszerzések kiiktatásával semmi sem akadályozza meg az erkölcstelen összefonódásokat. Nincs akadálya annak, hogy a megrendelő Holding vezetői és a Holdinggal szerződéseket kötő magáncégek között szoros, a kelleténél közelebbi kapcsolat legyen. A szándékos törvénytelenséget nehéz bizonyíta ni, egy részvénytársaság működésébe nehéz beleszólni. De hogy létezik a prob léma, az világosan látszik: sorra ugyan azok a cégek nyernek el jelentős, nem egyszer milliárdos megrendeléseket. Olyan cégek, amelyek leginkább Deb recenben aktívak. A zárt belterjesség, az „udvari cégek” kivételezett helyzete miatt nem jön Deb recenbe elég külföldi és belföldi tőke (szemben pl. Nyíregyházával), nem jönnek létre új munkahelyek, nem fejlődik a város gazdasága. Ez a zártság pedig megmutatkozik az országosan is kiugróan alacsony foglalkoztatottságban.
Fizetünk az agymosásért is
A Holding tulajdona több olyan önkormányzati médium, a DTV és a lapkiadó is, amelyek évről évre súlyosan veszteségesek. Ennek jó oka van. A helyi médiát felügyelő testületekbe így nem szakemberek, még csak nem is választott politikusok, hanem a Holdingnak, egészen konkrétan a polgármesternek kedves és főleg engedelmeskedő emberek ültethetőek. Miért nincs egy független szakemberekből álló, vagy legalább politikailag kiegyensúlyozott kuratórium a DTV vagy a Debrecen újság fölött? Mert akkor nehezebb lenne megvédeni az elhibázott beruházásokat, a debreceni önkormányzati gazdálkodás rossz rendszerét, a városvezetés hibáit. És egyébként is: ki kérdezte meg, kérem-e a Debrecen újságot? Senki! Egyszerűen ránk kényszerítik. Az árát pedig a víz- Minden debreés csatornadíjba ceni háztartás elrejtve beszedik évente 3000 tőlünk. forintot fizet – Ny i lvánosság vízdíjba nélkül a polgárok bujtatva – az sosem tudják meg, „ingyenes” mire költik a pén Debrecen züket. A jelenlegi c. hetilapért. városvezetés biztosította magának az állandó médiahátszelet. Nincs kérdés, nincs ellenvetés, pedig néha hasznos volna. Ennek persze ára van: évente több százmillió forint. A pénz, mint fentebb kiderült, a távhő-, a csatorna- és vízdíjakból származik. Nem csoda, hogy az önkormányzati sajtó fáradhatatlanul szajkózza az „alapigazságot”: „a kormány rossz, a polgármester jó”. Azaz a Fidesz és Kósa Lajos „hihetetlen” ütemben fejlesztik a várost, miközben a gonosz szocialista kormány minden lehetséges eszközzel akadályozza ezt. Értem. Értem?
Építkezések – átgondolatlanul
A fenti gondolat átvezet minket a konkrét debreceni beruházásokhoz, hiszen ez az a terület, ahol a legtöbb vita pattant ki az elmúlt években, és ahol a legnagyobb hasznát vennénk a tisztán látásnak. Ki segíti és ki veszélyezteti a város fejlődését? Debrecen jelenlegi vezetése kétségkívül látványos fejleszté seket hozott létre a szűken vett belváros ban. Az impozáns épületek komplikált finanszírozásban épültek vagy épülnek, kifizetésük, elszámolásuk rendkívül bonyolult. Próbáljuk meg áttekinte ni őket mégis. A Főnix csarnok 3,2 milliárdját az állam biztosította, működéséhez a város évente 680 millióval járul hozzá. Az Aquaticum élményfürdő 2,3 milliárd jához az állam 980 milliót, a Holding 1,4 milliárdot adott, ez utóbbira a város készfizető kezességet vállalt, és tavaly 460 millióval segítette üzemeltetését. A Kölcsey Központ beruházási összköltsége meghaladta az eredetileg terve zett összeg háromszorosát, végül 13 mil liárdnál kötött ki. A kongresszusi központ hoz az állam 980 milliót adott, a város
5,220 milliárdot. A kiállításoknak otthont adó Modemet a Keviép építette 2,8 milliárdért. Ez eredetileg irodaház lett volna, ám az érdeklődők elmaMinden deb radtak, s félő volt, receni autós hogy a Keviép nya8000 forinkán marad az épütot fizetett letrész. Városunk gépkocsiadóazonban lovagias ként a Kölcsey módon megmentet Központ mély te a céget, s hirtegarázsáért! len felindulásból Mikor lehet múzeumot hozott ezért a létre. Ezen felül pénzért ott a város vett 120 parkolni? garázst az épület ben – 480 millió ért. 4 millió egy garázshelyért – éppen duplája a pesti átlagáraknak. A csődbe ment Jégcsarnokot bonyolult ügyletek után a város 760 millióért megvette, tíz éves törlesztéssel, emiatt végül bő 1 milliárdot kell kifizetnünk. A törlesztés mellett évi 200 millióval kell támogatni üzemelését. A versenyuszodát – egy 3 millió forintos törzstőkéjű kft.-vel – 3,3 milliárdért építteti a Holding, ezért az önkormányzat kezességet vállalt. (Azt még nem tudni, men�nyit kell az üzemeltetéshez évente biztosítani a költségvetésünkből, ez valószínűleg még nem is foglalkoztatja váro sunk vezetőit.) A magántőkéből épülő, 2,7 milliárdos kamaraszínházra vételi szándéknyilatkozatot adott a város, egy úttal készfizető kezességet is vállalt. Legalább három tanulság levonható. 1. Az élményfürdőtől és a Kölcsey Központ kongresszusi részétől eltekintve a többi beruházás nincs kifizetve, ezekért a város vagy hitelt vesz fel, vagy készfi zető kezességet vállalt. 2. A magyar állam mintegy 5 milliárd forint támo gatást adott ezekhez a beruházásokhoz. 3. A felvett hiteleket éveken át tör leszteni kell. Ezek összege meghaladja a 15 milliárd forintot, azaz a teljes éves költségvetés egyharmadát teszi ki. Ezen felül működésükre évente kb. 1,5 milliárd forintot kell költeni a helyi lakosok befizetéseiből. Jelentős pénzeket nyert Debrecen (a jelenleg szocialista vezetésű hazai testületek döntéseivel!) európai uniós pályázatokon is. Ilyen az ötmilliárd forint összegű hulladéklerakó program Debrecen (2,0 milliárd), Hajdúböször mény (1,7 milliárd) és Berettyóújfalu 1,3) részvételével. Az 5 milliárdból 3,75öt ad az EU, kb. 1-et a magyar állam, s csak a kis részt fizetik az önkormányzatok. A 22 milliárd forint összegű Az Európai szennyvízelvezeUniótól eddig tésre 11,44 milliminden debárdot az Unió, 8,36 receni lakos milliárdot a kortöbb mint mány, 2,2 milliár 150 000 Ft dot Debrecen bizfejlesztési tosít. támogatást Az EU Struk kapott! turális Alapokból számos kisebbnagyobb pályázati támogatás érkezett a városba 2004–2006 között. Az önkor mányzat (és intézményei) 3,5, a városi vállalkozások 8, a Debreceni Egyetem 16 milliárd forintot nyertek. Ezek összesen 27,5 milliárd forintot tesznek ki.
A „bűnös város” legendája
Miről árulkodnak ezek a számok? A város fejlődéseként emlegetett látványos beruházások és fejlesztések meghatározó forrását nem az önkormányzat, hanem az országos költségvetés és az EU biztosította. Ez az, amit a fideszes városvezetés rendre elfelejt megemlíte ni, amikor az eredményeket sorolja. A mostanában feltűnően megszaporodott alapkőletételeken, avatásokon nem mindig látni kormányképviselőt, csak a jelen legi városvezetés tagjait. Kósa Lajos logikájával: ha nyertünk a pályázaton, akkor Debrecen nagyon jól pályázott, de ha nem, akkor a szocialista kormány bünteti Debrecent. Ahogy az egyszeri szurkoló is mondja: ha nyert a csapat, „győztünk”, ellenkező esetben „kikaptak a fiúk”. Nem ez a bűnös város legendájának egyetlen cáfo-
lata. A strukturális alapokból Debrecen Adósságcsapdában 27,5 milliárd forint támogatást kapott, Sok szó esett már a város adósságáról. a szocialista vezetésű, hasonló helyze- Bár nem kellemes téma, azért ne dugtű Miskolc 24,2 milliárdot – kizárólag juk homokba a fejünket. hazai döntések alapján. Teljesen természetes, hogy ahogyan minden nagyobb gazdálkodó szervezet, Autópálya és emlékezetkiesés vállalat vagy akár háztartás, a város is Volt, illetve van egy beruházás, ame- vesz fel hiteleket. Ezeknek is sokféle lyik – bár nem a városhatáron belül folyik módja-neve van: bankhitel, folyószámla – mégis többet tehet a munkahelyterem hitel, kötvénykibocsátás, kezességválla tésért, Debrecen gazdasági fellendíté- lások. De ezek mindegyike akkor is séért, mint mindaz, amiről eddig szó adósság, bármennyire is szépítjük, bár esett. Idén decemberben eléri Debrecent mennyire különböző név alatt is szereaz M35-ös autópálya, amely a baloldali pelnek a város költségvetésében. A hitekormány több mint százmilliárd forin leket nem szabad egyoldalúan megítéltos befektetése Debrecen jövőjébe. A ni. A döntő kérdések: mennyit szabad sztráda bekapcsolja a várost Európa vér felvenni, mennyi hitelre van fedezet, és keringésébe. A kereskedelem és az ide mikor és milyen kamattal kell visszafi genforgalom egyértelműen profitálni zetni. Mérlegelni kell, mennyire fontos fog ebből, de a helyi gyárak és üzemek célokat szolgál a felhasznált külső tőke, is jobb feltételekkel juthatnak termékeik és ez mekkora adósságterhet jelent a város kel a piacokra. És ilyen helyre már kön�- számára – milyen mértékben veszélyeznyebben jön a beruházó tőke is. teti más fejlesztések finanszírozását? A napokban kezembe került a Fidesz Az adósságállományról nehéz manaplegújabb szórólapja. „Miután kiharcol ság a debreceni városvezetéstől hiteles tuk (…) a Debrecent elkerülő út megépí adatokat hallani. Kósa Lajos július 8tését, az idei év végére Debrecenig ér az án a Napkeltében azt nyilatkozta, hogy autópálya.” Az ember nem hisz a szemé- Debrecen adósság-állománya jelenleg nek. Jól olvasom? A Fidesz harcolta ki? 3,8 milliárd forint. Augusztus 3-án a Az a párt, amelyik kormányzása alatt Debrecen Városi Televízióban már azt egy méter autópályát sem épített Haj- mondta: az adósságállomány ez év végédú-Biharban? Amelyik csak vitatkozott, re 9,9 milliárd lesz. Ez azért igencsak vajon Nyíregyháza vagy Debrecen felé nagy növekmény egy félév alatt. Kósa kanyarodjon-e az M3-as? Amelyiknek Lajos helyett célszerűbbnek látszik alaalelnöke tavaly ősszel a sztrádaépítések pul venni az elfogadott városi költséglelassítását helyezte kilátásba? Emlékez- vetést. hetünk: Pósán László és Halász János, A város idei költségvetésében a követ debreceni képviselőik éppen egy évvel kező adatok állnak: 2005. év végi bank ezelőtt még értéktelen, „semmiből a hitel: 3,8 milliárd semmibe vezető” útszakasznak nevezték Ft; kibocsátott Tudja-e Ön, az elkerülő utat. A városvezetés pedig Főnix kötvény: 2,5 hogy Deb nem adta ki annak használatba vételi recen adósság milliárd Ft; 2006. engedélyét. És most saját érdemként ők évi fejlesztési hitel: állománya büszkélkednek vele? 4,6 milliárd Ft; egy lakosra Az M35-ös több mint százmilliárd folyószámlahitel: vetítve több forintos segítség, amelyet a baloldali 3,0 milliárd Ft; mint kilenc kormánynak köszönhetünk. Ezzel kezességvállalások: venezer szemben az önkormányzat nem sokat 4,6 milliárd Ft. forint?! Kértett a városi közlekedésért. A megígért A várost összedezte-e Öntől négysávos utakból sem a Sámsoni, sem sen terhelő kötevalaki is, akara Vámospércsi úton nem látni semmit. e ilyen adóslezettségek értéke Most azt mondják, ez az állam felada ságcsapdába tehát 18,5 milliárd ta (a Bartók Béla útra is az állam adja forint, nem számol kerülni? a pénzt). De akkor miért ők ígérték va a Holding adósmeg 2002 őszén? Nem az autópályáságait. Olyan adós ról, hanem az elhanyagolt városi utak- ságcsapda ez, amelyből kikecmeregni a ról illene nyilatkozniuk, meg arról a sok következő évek nehéz feladata lesz. földútról, amelyek a város külső részei Fedezet elvileg van: a város ingatlanva ben továbbra is megkeseríti az embe- gyona. Ezen belül is persze csak a forga rek életét. lomképes vagyon, mert törvény tiltja a kötelező feladatokat szolgáló ingatlanok Látványos belváros, eladását. Az igazán értékes, forgalom elfeledett városrészek képes telkek nagy részét (Révész tér, Nem az autópálya az egyetlen kérdés, Pásti utca stb.) a jelenlegi önkormányamiben megcsalja az emlékezete a jelen- zat – természetesen közbeszerzés néllegi vezetést. Az elmúlt négy évben tel- kül – már magánkézbe juttatta. Így hát jes városrészekről feledkeztek meg. Az a fedezet a város lakosaitól behajtandó önkormányzati fejlesztések a város egy közműdíjakban rejlik. szűk körére, maximum egynegyedére korlátozódtak, a város nagyobbik része, Tehát… ezekből teljesen kimaradt. Az éves költségvetés harmadát kitevő Az önkormányzat által épített, költsé adóssága mellett Debrecenben nagyon ges intézmények kivétel nélkül a szóra nagy gondot jelent az országosan is alakoztatást, a pihenést, a kikapcsolódást csonynak számító foglalkoztatottság. szolgálják, ami természetesen örvende Munkahelyet teremtő, a következő évek tes. A baj az, hogy ezek elvonták a forrá gazdasági növekedését serkentő berusokat a sürgetőbb feladatoktól: kétszáz- házások helyett látványos, ám kevésbé ezer debreceni alapvető életkörülményei hasznos célokra költött a városvezetés. nek, elhelyezkedési esélyeinek, tanulási Az elkészült új intézmények, azon túl, és közlekedési feltételeinek javításától. hogy a következő években vissza kell Az elmúlt évek önkormányzati beruhá fizetnünk a megépítésükhöz felvett zásai alig teremtettek munkahelyet, s hiteleket, jelentős üzemeltetési költségahelyett, hogy hosszú távon a debreceni gel terhelik meg a városi büdzsét évről gazdaság fejlődését segítenék, eladósít- évre. Az eladható ingatlanvagyon legják a várost. Mivel az új intézmények értékesebb darabjai magánkézbe kerülsaját működési bevételükből nem tudják tek. Olyan problémák ezek, amelyeket fenntartani magukat, (a legtöbb debre a Holding vállalatainak önkényes közceni számára megfizethetetlenül drá- műdíj-emeléseivel ideig-óráig ellensúgák), folyamatos működési támogatást lyozni lehet. De eljöhet egy pont, amiigényelnek. kortól kezdve az önkormányzati sajtó Míg a belvárosban egymást érik az új minden propagandája kevés lesz ahhoz, épületek, nem kell messze merészked hogy észrevétlenül nyelesse le a debrenünk a Piac utcától ahhoz, hogy olyan ceniekkel a békát, azt hogy Debrecen városrészeket lássunk, ahol megállt az csődbe jutott. idő. A lakótelepek és Debrecen keleMégse féltsük Kósa Lajost: könnyen ti része katasztrofális helyzetben van. lehet, ő ekkorra már Orbán Viktor széké Városunk nagy részén nincsenek aszfal ben fog ülni. A hibákat a Fidesz meg tozott utak, se bevásárlóközpontok, se majd ráfogja a szocialistákra. Szokás kulturális intézmények, se csatornázás, szerint. se belvízelvezetés. Gyakran a közvilágí tás is hiányzik. Még ennél is szomorúbb Dr. Bazsa György a kép a kertségekben, a külterületeken. polgármesterjelölt
CIVIS KURIR C
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
Mondja el véleményé t!
Helyreállítjuk a demokráciát és az átláthatóságot, elűzzük a félelmet a közéletből!
Telefon s z ámunk : 5 2/4 5 0 - 817
Kósa Lajos öröksége Merre tovább, Debrecen? Olyan kérdés ez, amelyet gyakran feltesz a városi ellenzék, a jelenlegi városvezetés kapkodó, ötletszerű intézkedései láttán. Milliárdos összegű csődbe ment jégcsarnokvásárlással nehéz lesz felpörgetni a munkahelyteremtést – állítja dr. Oláh Lajos, az MSZP megyei elnöke – Kósa Lajos polgármester azonban eddig még egyszer sem reagált az egyeztetést szorgalmazó felkérésre. – Az elmúlt hetekben komoly vita bon takozott ki Debrecen eladósodásának tény leges mértékéről. A polgármester előbb három, majd hétmilliárdról tudott, Önök tízmilliárd forintnál is nagyobb adósság állományról beszélnek. Mi az igazság? – A város adóssága, és a körülötte kibontakozó vita olyan tünet, ami jól jelzi a háttérben meghúzódó betegséget. Ebben az esetben arról van szó, hogy a város szigorúan vett adóssága mintegy négymilliárd forint. Ez így nem is volna magas szám. Csakhogy Kósa Lajos tudatosan kifelejti azokat a kötvényeket, amelyeket mintegy további négymilliárd forint értékben bocsátott ki Debrecen. Hamarosan ezeket vissza kell fizetni a befektetőknek. Így máris tízmilliárdhoz közelítünk. Ehhez jönnek még azok a kezességvállalások, és egyéb kötelezettségek, amikkel a jelenlegi vezetés megterhelte a várost. Ez már bőven több tizenöt milliárd forintnál, és még nem esett szó az önkormányzati vállalatok, a Holding adósságáról, amely szintén sok milliárdos nagyságú. – Azt mondta, tünet. Akkor mi az igazi probléma Ön szerint? – Az első az átláthatatlanság. A jelenlegi városvezetés félre akarja vezetni a polgárokat. Az önkormányzati vállalatok holdingba szervezése miatt nincs pontos információnk arról, hogy mennyi adósságot vettek fel – a város lakói nevében. A második az átgondolatlan gazdaságpolitika, a felelőtlen gazdálko dás, ami ide juttatott bennünket. Mit láttunk az elmúlt években? Sorra adta el a város a legértékesebb ingat lanjait, nemegyszer pályázatok nélkül. Magánkézbe került a Révész tér, a Pásti utca fele. Hatalmas összegek mentek el a Kölcsey Központot építő cég megsegítésére, majd’ háromszor annyiba került az épület a városnak, mint eredetileg tervezték. Ugyanígy csaknem egymilliárd forint ment el a csődbe jutott jégcsarnok megvásárlá-
sára. Szóval számolatlanul fogynak a milliárdok – hitelből. Ez azért különösen veszélyes, mert a 2007-től induló pályázati lehetőségek kihasználásához a városnak az önrészt is biztosítania kell. Ezt veszélyezteti a magas eladósodottság. Ha a következő években nem tudjuk kihasználni az Új Magyarország fejlesztési terv lehetőségeit, azzal évtizedekre visszavetjük Debrecen fejlődését. – Mostanában épp a kormányon szok ták számon kérni a felelőtlen költekezést, aminek az árát utólag kell meg fizetni… – Csakhogy nagyon fontos különb ségek vannak a kétféle szemlélet között. Az állam az elmúlt években két területre költött lényegesen többet, mint valaha korábban. Egyrészt jóléti kiadásokra, nyugdíj-, bér- és családi pótlék-emelésre, másrészt olyan infrastrukturális beruházásokra, amelyek kel egész országrészek – köztük Hajdú-Bihar – felzárkóztatása kezdődött meg. Több autópálya épült az elmúlt négy évben, mint azt megelőzően a rendszerváltás óta. Az infrastruktu rális fejlesztés nem kidobott pénz. Rövidtávon sokba kerül, ám évek alatt munkahelyek ezreit teremti és javítja az életszínvonalat. A gazdasági fellendülés, amit magával hoz, jó befektetéssé teszi az ország jövőjébe. Ehhez képest Debrecenben átgondo latlan, kapkodó döntések születnek hatalmas kiadásokról. Fontos, becsü lendő célokra is költ az önkormányzat, de a sorrendet nagyon elhibázták, és vannak felesleges, pazarló kiadások is. Szintén fontos különbség tapasztalható a közbeszerzések átláthatósága
és a fejlesztési pályázatok szabályos sága terén. A debreceni önkormányzati vállalatokat tömörítő holding gazdálkodása kikerült a városi képvi selők ellenőrzése alól. Hatalmas üzletek köttettek közbeszerzési pályázat nélkül, közvetlen vevőkijelölés útján. Ezek persze nem az önkormányzatnak jelentettek nagy üzletet. Míg országos szinten az első Nemzeti Fejlesztési Terv sikeres volt, hiszen minden elérhető eurót elnyertek a magyar pályázatok, addig Debrecen ben az uniós pályázatok kapcsán több botrány is kipattant. Több hónapos csúszást szenvedett helyi szabálytalan ságok miatt például a főképp állami és uniós pénzből végzett csatornázás. Ez nagyon rossz előjel a következő hétéves fejlesztési ciklus kezdetén, hiszen brüsszeli támogatásokra kell építenünk a fejlesztési stratégiánkat. – És nem figyelmeztették Kósa Lajost? – Dehogynem. Először 2003-ban, még az uniós csatlakozás előtt. Azóta máig összesen hétszer kezdeményeztem, hogy üljünk közös asztalhoz, és fogadjunk el alapelveket, szakértőkkel, egyetemi tanárokkal közösen gondolkozva. Neki azonban mindig fontosabb dolga akadt. Az nem járható út, hogy a kormány és a városvezetés teljesen mást gondol a város jövőjéről – már ha Kósa Lajost érdekli még bármi Orbán Viktor megbuktatásán kívül. Össze kell hangolni az erőfeszítéseket. Az MSZP és a baloldali kormány részéről megvan a szükséges akarat, hiszen hatalmas fejlesztések indultak Debrecenben központi támogatással. De Kósa Lajos lát hatóan senkit sem szeretne a városfej-
lesztés közelébe engedni, nem akarja meghallani a bíráló hangokat. Pedig nagyon rossz, veszélyes az az út, amire Debrecen gazdaságát vitte. – Mit tehet a városi ellenzék ilyen hely zetben? – Nem hiszek a felelőtlen ellenzékiségben, amelyik csak kritizál. Amelyiknek az is baj, ha sokat költenek és deficites a költségvetés, meg az is, ha spórolnak a hatalmon lévők. A bírálatnak csak akkor van alapja, ha reális alternatívát is mutatunk. Amikor 2005-re nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi városvezetést semmi sem érdekli jobban, mint hogy látványos, ám kétes értékű beruházások kötődjenek a nevéhez, és hogy a kormányt is folyamatosan kritizálhassa, kénytelenek voltunk mi is irányt váltani. Ha nem tudjuk a debreceni emberek választott vezetőjével megbeszélni a következő évek irányát, akkor magukat a polgárokat kérdezzük meg: ők mit gondolnak a városban aktuális feladatokról? Ez volt az „A Mi Debrecenünk” programsorozat, ami alatt több mint huszonötezer debrecenit kérdeztünk meg. Ha nem kapunk hiteles tájékoztatást a városi gazdaság állapotáról, akkor társadalomtudósokat, szakértőket kérünk fel egy részletes elemzésre: így született meg Debrecen stratégiai auditja. A számok is alátámasztották, amit a polgárok elmondtak nekünk: a legsürgetőbb feladat a munkahelyteremtés. Az is kiderült sajnos, hogy Debrecen drága város. A minden évben inflációt meghaladó közüzemi díjemelések miatt egy átlagos család számára itt jelenti a legnagyobb terhet a rezsi, más nagyvárosokkal összehasonlítva. Pontos képünk van a debreceni mindennapokról, megkockáztatom, pontosabb, mint a jelenlegi vezetésnek. Erre támaszkodva készítettük el tavasszal az Új Debrecen programot, azt a hosszú távú stratégiát, amit ma is követünk. – Feladták a megegyezés reményét? – Természetesen nem, továbbra is készen állunk rá. Félek azonban, hogy a választásokig már nem fog erre sor kerülni, hiszen Kósa Lajost láthatóan semmi más nem érdekli, mint hogy a látványos beruházások fényénél sütkérezzen. Ez szolgálja legjobban országos politikai karrierjét. Csak az a kár, hogy a számlát végül nekünk, debrecenieknek kell állnunk. Ennek ellenére, vagy épp ezért, bármikor kész vagyok tárgyalóasztalhoz ülni. Akár Kósa Lajossal, akár az utódjával.
Már nem hiszek Kósának! Na persze! Ismerős ez a mondat – mondják most – joggal – néhányan. Igen, valami hasonlót valóban hallhattunk már az elmúlt napokban. De nem csigázom tovább a nyári hőségben amúgy is kókadt olvasóim érdeklődését. Mindez Debrecen polgármestere, Kósa Lajos szájából hangzott el. Ő persze Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek címzi a kriti kát. Nem másért horkadt fel „váro sunk nagyja” mint az állítólagosan elmaradt miniszterelnöki ígé retek teljesítésének hiányáért. Több országos lapban is hangot adott eme véleményének, miszerint „…Miután a magyar miniszterelnök eddig egyetlen, általa kijelölt számot sem tartott be, érdektelen, hogy mit nyilatkozik, mert nem hiszek neki, nem tudom ígéreteit komolyan venni…”
Ugyan kicsit elhamarkodottnak tűnik, az alig három hónapja regnáló kormány négy évre szóló ígéreteit máris számon kérni, de én is azt mondom, valamiféleképp igaza van Kósának! Ha nem is most, de a kormányzati ciklus végén, 2010-ben számot kell majd adni minden vezetőnek, az elmúlt négy év ígéreteiről, és eredményeiről. Igen, minden vezetőnek, legyen az jobb- vagy baloldali, eljön ez a pillanat. Az igazság pillanata. A választók úgymond „tetemre hívják” a politikusok négy évvel ezelőtt tett ígéreteit, és a fejükre olvassák a be nem váltott szép szavakat. Még Debrecen híres-hírhedt polgármesterének, Kósa Lajosnak is. Neki most, az önkormányzati választások előtt jött el a számadás ideje.
Bizony-bizony emlékezzünk csak a Fidesz, Kósa Lajos nevével fémjelzett, debreceni 48 pontjára! Mennyi ígéret! Mennyi mese! Lássunk hát néhányat: • A Sámsoni út négysávosítása, • nyugati tehermentesítő út létrehozása, • 300 utca leaszfaltozása, • a szemétszállítási díjak felülvizsgálata (ez megtörtént, sajnos meg is emelték rendesen) • megkétszerezik az önkormányzati lakásépítések számát (egy sem készült!) • a közparkok állapotának javítása. • kerékpárút-hálózat kialakítása. • a Zsuzsi-vonat rehabilitációja, a végállomás kihelyezése, a terület konszolidációja. Kritikus elme vagyok, ezért felteszem a költői kérdést az olva-
sónak is. Mindenki nézzen körül a városban, és válaszoljon őszintén – MI VALÓSULT MEG MINDEZEKBŐL? Megmondjam? Szinte SEMMI! Kósa Lajos négy évvel ezelőtt tett 48 ígérete közül mindösszesen 6 teljesült százszázalékosan! Talán elgondolkodtató, hogy mind a hat (látvány) beruházás, nem más, mint beton, üveg, és tégla! Valahol hiányzik az ember belőlük! Eltelt négy év. A város kíváncsi az újabb 48 nagyotmondó ígéretre. De én már nem tudok Kósa Lajosnak hinni! „…eddig egyetlen, általa kijelölt számot sem tartott be érdektelen, hogy mit nyilatkozik, mert nem hiszek neki, nem tudom ígéreteit komolyan venni…”
Olvasói levelek A város keleti részén lakom, ahol a Fidesz nyolc éve csak ígérget, de semmit nem csinál („A fejlődés srégen megállt!”). A Közterület Fel ügyeletet át kell szervezni, a Fideszt kiszolgáló vezetőit végkielégítés nélkül leváltani és felelősségre kell vonni! (Pl. MSZP-s plakátokat leszedette.) Az egész várost kell a jövőben szolgálniuk. Bereczki József Minden sorával egyetértek! Nem csak a „Kósa”-térből áll ez a város. Én a Csapó kertben élek, amivel közle kedhetek, a 11Y-os ÓRÁN KÉNT és 14 óráig! A 19-es, a munkakezdést és befejezést nem számítva csak 20 percenként. A Volán elutasítja a járat sűrítését, mondván, hogy nem indo kolja az utaslétszám! Lehet, de a 21. század elején akkor is elfogadhatatlannak tartom a fent leírtakat. Varga Ferencné A programot elfogadom. Javaslom, hogy a város külső ségeiben a belvíz levezetése, útépítés és járdaépítés, karbantartása kerüljön be a város fejlesztési programjába. A javaslat a Kertvárosra is vonatkozik, mert 1987-ben volt felújítva. özv. Sustyák Lászlóné A Homokkertben az utak állapota a legnagyobb probléma, csak ha ezt az utcát nézi (Szél utca) a helyzet katasztrofális. Sok vállalkozás települt a környékre, de olyan átfogó fejlesztés vagy beruházás nem valósult meg, mely az életkörülményeinket javította volna. Annyi kívánságunk lenne, hogy a Borzán Gáspár utcán járjon a 15-ös busz vagy a 30-as busz és álljon meg a Szél utca végében. Ez az itt élő idősek közérdeke. Pataki József Azt tapasztaljuk, hogy a város keleti része messze elmarad a fejlődésben: • Nincs a Vámospércsi úton benzinkút. • Nincs egy bevásárlóközpont, át kell autózni a városon a nyugati felébe, mert minden ott van. • Nagyon rosszak az utak, a Veres Péter, a Létai, a Sámsoni utakat évek óta csak toldozzák-foltozzák. Ezeket az utakat a város más kivezető útjaival össze sem lehet hasonlítani. • A parlagfű irtásáról többet beszélnek, mint cselekednek. A Veres Péter–Berzsenyi–Medgyes-kert egyes részein parlagfű, fekete üröm terem. • A Veres Péter utcán életveszélyes közlekedni, mert szinte nincs járda. Az emberek kénytelenek azokon az úttestre kimenni. • A városszéli dűlőutak illegális szemétlerakó helyekké váltak. Zsákszámra rakják ott le a szemetet. • Az esővíz elvezető csatorna tele van dobálva szeméttel.
Varga Zoltán alias: vézé
Horváth Ferencné
CIVIS KURIR C
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
Írja meg véleményé t!
Európai forrásokból, kormánytámogatással korszerű, európai nagyvárost teremtünk!
Levélcímünk: 4031 Debrecen, Széchenyi u. 63.
A Magyar Szocialista Párt jelöltjei Debrecenben Választókörzet
A szavazókör sorszáma (ez szerepel a fehér értesítőlapon!)
A Szocialista Párt képviselőjelöltje
Polgármester-jelölt Dr. Bazsa György 1.
Dr. Gömöri Tibor
Választókörzet
A szavazókör sorszáma (ez szerepel a fehér értesítőlapon!)
A Szocialista Párt képviselőjelöltje
Mind a 172 szavazókörben azonos
15.
Szabó Miklós
77, 78, 79, 89, 90
01, 02,03, 04, 05, 06, 07
16.
Husi András
86, 87, 91, 92, 95
2.
Dr. Bákonyi László
08, 10, 11, 12, 13, 58
17.
Madarasi István
80, 81, 82, 83, 84, 85, 88
3.
Varga Zoltán
14 , 15, 16, 17, 18, 19
18.
Csombordi József
93, 94, 96, 99, 100, 114, 156
4.
Lókodiné Deák Klára
20, 21, 22, 23, 24, 32
19.
Faragó Lajos
101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108
5.
Dr. Zentay István
25, 26, 27, 59
20.
Dr. Borsos Éva
97, 98, 109, 110, 111, 112, 113
6.
Galgóczy Imre
28, 29, 30, 31, 60
21.
Antal Ivett
115, 116, 117, 118, 169
7.
Dr. Szabados Zsuzsa
38, 39, 40, 41, 42
22.
Dr. Zsíros Zsolt
119, 120, 121, 122, 123, 124
8.
Kiss Gyula
09, 35, 36, 73
23.
Szathmári Károly
125, 126, 127, 128, 129
9.
Csedrik Katalin
33, 34, 43, 46, 47, 48, 172
24.
Asztalán Csaba
130, 131, 132, 133, 134, 138, 161
10.
Suták Miklós
51, 52, 53, 62
25.
Lukács József
135, 136, 137, 139, 140, 141, 148, 149, 150
11.
Dan László
44, 45,49, 50, 61, 64
26.
Egri Béla
142, 143, 144, 145, 158, 159, 160, 173
12.
Diószegi József
54, 55, 56, 57, 63
27.
Máté László
146, 147, 151, 152, 153, 154, 155, 157
13.
Dr. Rónai György
65, 66, 68, 69, 72, 74
28.
Stoffer László
163, 164, 165, 166
14.
Pacz Margit
67, 70, 71, 75, 76
29.
Bagolyné Rinyu Ilona
162, 167, 168, 170, 171
Tömegtájékoztatás, propaganda – de milyen áron? cen újság, a város lapja. A kormányza tot lejárató, csak negatív gondola tokat közvetítő írások sokszor háttérbe szorítják a város lakosságát érintő nagyon fontos tájékoztató jellegű írásokat, tudósításokat. A debreceni lakosok tájékoztatása az őket érintő rendeletről, élethelyzetük javításának lehetőségéről csak másodlagosak a pártpropagandával szemben. Ennek újabb bizonyítéka, hogy a Debrecen újság megyei szinten több mint százA jelenlegi városvezetés pártpropa- ezer példányban jelenik meg a debgandájának egyik „élharcosa” a Debre receni lakosok pénzéből finanszíroz Nem először fordul elő Debrecenben, hogy az adófizetők pénzéből megjelentetett és üzemeltetett helyi médiumok pártpropaganda jellegű cikkeket, tudósításokat közvetítenek a helyi lakosság felé. Debrecenben megszokott dolog, hogy ellenzéki vélemény elvétve jelenhet meg úgy, hogy azonnali reagálás ne jönne létre a hatalmon lévő Fidesz képviselői részéről.
va. Biztosan nagyon fontos, hogy a Tócóskertben élők problémáit tudassuk a létavértesi, polgári, nádudvari lakosokkal. Ha figyelembe vesszük azokat a költ ségeket, amelyeket az önkormányzat és a Vagyonkezelő Holding a propagandára fordít, akkor megállapítható, hogy Kósa Lajos sajtóbirodalma – Debrecen Televízió, Debreceni Lapkiadó, Debreceni Info–DEOL, Friss Rádió) nem akármilyen költségekkel dolgozik. • Vagyonkezelő Zrt. Által nyújtott támogatás 300 millió Ft.
• Tagvállalatok részéről kötelező reklám megrendelés 150 millió Ft. • Önkormányzati megrendelések 100 millió Ft. Jelenleg évente a sajtóbirodalom működtetése mintegy 8000 forintot vesz el minden debreceni családtól. Ezen összegek beépülésre kerültek a víz- és csatornadíjba, távhő-szolgálta tási díjba, lakbérekbe. Nem akarunk többet fizetni! A fenti összegek bizonyítják, hogy milyen sok pénzbe kerül nekünk debreceni lakosoknak a városi propagan-
da és azt, hogy a jelenlegi városvezetésnek minden pénzt megér saját tevékenységük pozitív színben való beállítása, az ellenzék lejáratása. Bízunk benne, hogy az csak a véletlen szüleménye, hogy a Fidesz választási kiadványa az Őrváros, teljesen megegyezik a Debrecen újság megjelenési formájával. Madarasi István, a 17. választókörzet képviselőjelöltje
CIVIS KURIR C
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
Kül dje el véleményé t!
A város minden része fejlődni fog!
SM S - s z ámunk : 70/387- 8 25 8
2002-ben, négy évvel ezelőtt Szathmári Károly, az MSZP akkori polgármesterjelöltje az alábbi gondolatokat fogalmazta meg Debrecen jövőjéről:
Éppen 48-szor engedett a FIDESZ a 48-ból! 48 nem teljesült ígéret a FIDESZ 2002-ben vállalt 48 pontjából:
A javaslatok közül a fideszes városvezetés semmit sem valósított meg. Debrecen nagy részén, ahol a lakosság háromnegyede él, szinte semmilyen fejlesztés nem történt, minden maradt a régiben, sőt ros�szabbodott a helyzet!
1. Nem épült új távolsági autóbusz-pályaudvar! 2. Nem rendezték a Nagyállomás környékét! 3. Nem kapcsolták be Debrecent az európai autóbusz-hálózatba! 4. Nem lett kétszer kétsávos a Vámospércsi út egyetlen métere sem! 5. Nem újították fel a Sámsoni utat! 6. Nem építették át az Árpád teret! 7. Nem oldották meg a Nyíl és a Rakovszky utcaiak problémáját! 8. Nem kezdődött el a nyugati tehermentesítő út építése! 9. Nem kezdődött el a 2-es villamos vonalának kiépítése! 10. Nem lett alacsony padlószintű a teljes debreceni autóbuszpark! 11. Nem épültek kerékpárutak, amiket össze lehetne kapcsolni! 12. Nem épültek lopásbiztos, zárható kerékpártárolók! 13. Nem vezették be a kerékpárazonosító rendszert! 14. Nem állt meg, sőt tíz milliárd forint fölé nőtt a város adósságállománya! 15. Nem jött létre több ezer új munkahely Debrecenben! 16. Nem folyik még egy csepp szennyvíz sem új szennyvízcsator nában! 17. Nem épült ki a városrészgondnokok hálózata! 18. Nem védték meg a város legöregebb fáját a kivágástól: kivágták! 19. Nem újították fel a Bem teret! 20. Nem lett sétálóövezet a Liszt Ferenc utca! 21. Nem rekonstruálták a Református Emékkertet! 22. Nem létesült 2750 parkolóhely! 23. Nem újították fel a régi városházát! 24. Nem újították fel a Csapó-Vár utca sarkán a Zenedét! 25. Nem létesítettek új vásárközpontot a repülőtér mellett! 26. Nem eredményez évente 4 milliárd bevételt az új konferenciaközpont! 27. Nem fejlesztették a városkörnyéki kirándulóhelyeket! 28. Nem csatlakoztak az Európai Unió fontosabb turisztikai programjaihoz! 29. Nem kétszerezték meg az önkormányzat által épített szociális bérlakások számát! 30. Nem biztosították a város intézményeiben az akadálymentes közlekedést! 31. Nem indult el a családi napközi otthonok hálózatának kiépítése! 32. Nem kapnak iskolatejet a város nebulói! 33. Nem duplázták meg a közgyógyellátásban részesülők számát! 34. Nem kaptak kiemelt szociális támogatást az özvegyek! 35. Nem szervezték meg eredményesen a parlagfű kiírtását az önkormányzat területén! 36. Nem segítették a hatezer rászorult gyermek beiskolázását! 37. Nem vezették be újabb iskolákban a kétnyelvű képzést! 38. Nem terjesztették ki a felsőfokú szakképzést a városban! 39. Nem szerveztek elérhető idegennyelv-oktatást a felnőtteknek! 40. Nem kaptak képviseletet a civil szervezetek az önkormányzati bizottságokban! 41. Nem építették be a korszerű színháztechnikát! 42. Nem alakítottak ki újabb közösségi tereket a városban! 43. Nem újították fel a Csokonai Színházat! 44. Nem építették át a Víg mozit kamaraszínházzá! 45. Nem újították fel a nagyerdei szabadtéri színpadot! 46. Nem alapították meg a Debreceni Irodalmi Kávéházat! 47. Nem alakítottak ki új, korszerű kiállítóhelyet a volt Nemzeti Bank épületében! 48. Nem építették meg az extrém sportok pályáját a fiataloknak!
CIVIS KURIR C
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
Kül dje el véleményé t!
Mi kétszázezer debreceni lakos érdekét képviseljük!
E - mail c ímünk : haj du1@m s z p. hu
Józsának még nincs gazdája Nagy Mihály és felesége vendégei vagyunk a Nagyszentgyörgy utcai házban. A homlokzaton joggal ott van a „Tiszta udvar, rendes ház” tábla. De nem csak az udvart, a kertet is mintaszerűen gondozzák, s az hozza is a sokféle termést. Jut belőle három gyermekük, hat unokájuk asztalára is. Az asztalnál ül még Bagolyné Rinyu Ilona, az 29. józsai választó körzet szocialista képvise lőjelöltje és dr. Bazsa György, az MSZP polgármesterjelöltje is. Józsáról, az egykori önálló faluból Debrecen városrészévé vált településről, immár tizenegyezer ember otthonáról beszélgetünk. Az alapot természetesen az adja, hogy október 1-jén önkormányzati választások lesznek és a józsaiak is szavaznak arról, kik legyenek képvise lőik az önkormányzatban. Ez egyúttal a számvetés ideje: mit ígért és mit teljesített a jelenlegi polgármester, illetve önkormányzati képviselő a józsaiak számára. Balázs Ákos akkor így kampányolt: „Józsa megérdemel egy érdekérvényesítésre képes polgármesterpárti képviselőt.” A házigazda végigolvassa a 2002ben megfogalmazott, nagyon ígéretes tizenhárom pontot. – Jószerivel semmi sem valósult meg ezekből az ígéretekből. A napok ban lerakták a választási kampány kedvéért a két hónapja elkezdett Józsa park alapkövét, amire négy évet vár tunk, de a többi tizenkettő üres ígéret maradt. Nem bővült az iskola, nem épült tovább a Tokaji utca egy méterrel sem, továbbra sincs szennyvízcsatorna-hálózat Alsójózsán.
Balázs Ákos: elégtelen (1)! Megkezdjük kiépíteni Józsa város- Végre, négy év elteltével lerakták rész központját, ahol bevásárlóköza Józsapark alapkövét. pontot, egészségházat és új közösségi házat építünk, Minden földutat leaszfaltozunk Nem kapott minden út aszfaltburJózsán kolatot, még ma is nyolc földes utca van Józsán!
– Nem látunk több rendőrt Józsa • Újjászervezzük Józsa autóbuszutcáin, szó sincs parlagfű-mentesítésközlekedését, a kertségek bevoná ről – veszi át a szót Kati néni. Nincs sával: Harstein-, Domokos Márszabadtéri színpad sem, s ma sem élőton kertekben körjáratos autóbusz víz a Tócó. közlekedést alakítunk ki. – Akkor ez kivételesen sikertelen • Európai színvonalú, várakozásra érdekérvényesítés volt. Tizenhárom alkalmas épületet létesítünk a vas ígéretből tizenkettő és fél nem teljeútállomáson. sült! Polgármesterpárti képviselőként • A Józsapark-beruházások kapennyire rosszul teljesíteni nem volt csán figyelemmel kísérjük, hogy könnyű dolog – fogalmazza meg véleaz üzleti tevékenységek mellett az ményét Bazsa György. Ebből az látígért közhasznú létesítmények is szik, hogy Debrecen városa, a jelenlegi megvalósuljanak. városvezetés és józsai képviselők nem • Korszerűsítjük az alsójózsai óvoviselik szívükön a városrész gondjait. dát és bővítjük a Gönczy Pál ÁltaMit lehet itt tenni? lános Iskolát gyermekeink egész– Mi egy reális, megvalósítható, sége megőrzésének és a tanulás nem hetet-havat ígérő programot állí alapvető feltételének megteremtottunk össze – veszi át a szót Bagoly tése érdekében. né Rinyu Ili. – Ennek legfontosabb • Játszótereket és ifjúsági parkot pontjai: hozunk létre, a közösségi tereket • Megépítjük Alsójózsa vészkijárafelújítjuk. tát, mert jelenleg csak egy kijára S mit szól ehhez Nagy Mihály, akit ta van. a józsaiak nagy többsége változatla-
„Újabb megméretés, újabb politikai terepen…” Suták Miklós, az 55 éves gépészmérnök, aki a megye egyik legrégebben, 1989-ben alapított felnőttképzéssel, átképzéssel foglalkozó kft. ügyvezető igazgatója, nős, két felnőtt gyermek (Andrea, Péter) édesapja újabb kihívás elé néz. Az MSZP alapító tagjaként 1989ben ő volt az első megyei irodavezető, majd 2003-ig a párt megyei ügyvezető alelnöke. 2004 szeptemberétől az MSZP Debrecen városi szervezetének az alelnöke, az I-es választókerület elnöke. Jelenleg a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat szocialista frakciójának helyettes vezetője, az Etnikai és Kisebbségi Bizottság elnöke, aki politikai pályafutását októbertől Debrecen város önkormányzatában szeretné folytatni. – Mi az oka a „politikai színtér” terve zett változásának? – Furcsa kettőség jellemezte az utóbbi négy évben a képviselői munkámat. Megyei képviselőként elsősorban a megye 82 településének gondjával kellett foglalkoznom, amiből Debrecen, mint megyei jogú város, kimaradt. A Debrecent érintő feladatok azonban nem kerültek el, mert az MSZP városi alelnökeként konkrét ügyekben véleményeket, állásfoglalásokat kellett kialakítani, képviselni, így ismertek voltak előttem az aktuális gondok is. Ezt a helyzetet szeretném
egyszerűsíteni, hatékonyabbá tenni munkámat. – Mit tudna hasznosítani Debrecen önkormányzatában az elmúlt négy év tapasztalataiból? – Elsősorban a különböző pályázatok előkészítésében való közreműködésemet, a nagyon sok emberrel, szervezettel, vállalkozással kialakított kapcsolatom „apró pénzre” váltását. – Ön, mint a „Megye–Város Egyez tető Bizottság” tagja, hogyan értékeli ennek a testületnek a tevékenységét? – A testület rotációs alapon adta az elnököt. A soros elnökök – dr. Juhász né Lévai Katalin, Kósa Lajos – évente váltották egymást, s a város és a megye közös gondjaival foglalkozott, amely elsősorban az ingatlanok eladására, cseréjére terjedt ki. A város részéről nem éreztem a problémák megoldásá ban azt a segítő szándékot – pl. az új könyvtár megépítése, szabadtéri színpad működtetése stb. – amely a debreceni emberek életében is könnyebbséget jelentettek volna. – Egyéni önkormányzati képvise lő-jelöltként hol indul és mik az elkép zelései? – Az önkormányzati választásokon a Monostorpályi út–Alma utca és a Mikepércsi út által határolt terüle ten azaz a 10-es választókerületben indulok. Programom főbb részei közül: „Élményfürdőt – elérhető áron – nekünk is” gondolatra épül, melynek lényege, hogy EU-s pályázati for-
rások biztosításával vízforgató berendezés legyen kiépítve, s egy medence téliesítése is történjen meg. Nem utolsó sorban a fürdő belépőjének ára a realitásokhoz, az itt élő emberek pénztárcájához igazodjon. El szeretném érni, hogy a 4Y autóbusz körforgalmat bonyolítson le a Hun utca–Szávay Gyula utca–Gergely utca–Lázár utca–Leiningen utca vonalán. Elképzeléseim közé tartozik, hogy a választókerületben élők igényeihez igazodva egy – piaccal kiegészített – bevásárlóközpont létesüljön az Erdélyi utca–Somlyai utca kereszteződésében. – Debrecent érintő elképzelésekben még mit szeretne elérni? – Mint nagy sportbarát, bérletes látogatója vagyok a DVSC labdarúgócsapata mérkőzéseinek, esetenként szo morúan hallgatom a „B” közép skandálását – egy kis kormány- és MSZPszidalmazás közepette – hogy „Új stadiont, új stadiont”. Egyetértve az igényükkel, én is szeretnék egy szép modern stadiont (Európa-bajnokság megrendezése nélkül is). De ez már többször szerepelt a fideszes városvezetés programjában, illetve az elmúlt évek során már 6 helyszín – a Nagyerdőtől a Vágóhíd utcán át a Tócóskertig – kijelölése is megtörtént. Most már csak egy helyszínt szeretnék, de az a végleges és a felépített stadiont jelentse. Sugár
Alsójózsán is kiépítjük a szennyvíz- Nem építették ki a szennyvízcsacsatorna-hálózatot torna-hálózatot Alsójózsán! Támogatjuk a józsai utcanyitásokat Nem nyitottak meg minden ígért utcát Józsán (csak egyet)! Kibővítjük a Gönczy Pál Általános Nem bővült az iskola egyetlen Iskolát négyzetméterrel sem! Kiépítjük Alsójózsán a Tokaji utca Nem épült ki a Tokaji utca folytafolytatását a fatelepig tása a fatelepig! Tovább támogatjuk a józsai közös- Nem kaptak komoly támogatást a ségeket józsai közösségek, legfeljebb néha zsebpénzt! Megerősítjük a rendőri jelenlétet Nem látni több rendőrt Józsa utcáin! Tisztábbá és parlagfűmentessé tes�- Nem lettek tisztábbak és nem letszük közterületeinket tek parlagfűmentesek a józsai köz területek. Sőt! Támogatjuk az állandó szabadtéri szín- Nem épült új állandó szabadtéri pad megépítését a Tócóvölgyben színpad a Tócóvölgyben! Élővízfolyássá tesszük a Tócót Nem változott a Tócó, nem igazi élővíz továbbra sem! Bővítjük a józsai sportolási lehető- Nem bővültek a józsai sportolási ségeket lehetőségek, legfeljebb több kilométert lehet futni. Új Alsó- és Felsőjózsa két vége – a Nem a megígért és sokak által várt Harstein-kert és a temető – között útvonalon indult autóbuszjárat! csak Józsán közlekedő autóbuszjáratot indítunk nul tisztel és az itt lakók adnak a véleményére. – Én úgy látom, ezek gondosan kialakított, a helybeliek igényét tük röző, és főleg megvalósítható tervek. Meggyőződésem, hogy nekünk, józsaiaknak ezt a programot érdemes támogatni, azaz Bagolyné Rinyu Ili és Stoffer Laci szocialista képviselők
re kell szavaznunk. No és termé szetesen dr. Bazsa György professzor úrra, aki már csak itt élő rokonsága révén is jól érzi a józsaiak problémáit és nyilván segíteni is akar azok megoldásában. Megválasztásukkal végre nem lenne Józsa a város mostoha gyermeke. Jelenleg ugyanis nincs gazdája Józsának.
A „Zsák utcába” terelt városi közlekedés Hosszú kocsisorok, araszoló autók, türelmetlen autóvezetők, növekvő balesetveszély jellemző a város közlekedésére. Nem új keletű ez a probléma. Úgy tűnik, mintha a városvezetés zsákutcába terelte volna a forgalmat. A debreceni közlekedési helyzet ma már elviselhetetlenné vált. A csúcsforgalomban autók százainak kell értelmetlenül araszolnia nap mint nap. Nem csak az autósokat érinti a probléma, hiszen az állandósult dugók miatt a buszokon utazók menetideje is jelentősen megnőtt. A jelenlegi városvezetést hidegen hagyja ez a probléma. Nem elfogadható, hogy az utóbbi évek megnövekedett gépjárműforgalmára, a Debrecent elkerülő út hiányára és a kormányra hivatkoznak! A moto rizáció fejlődése természetes a XXI. század Debrecenében is. A választók azért szavaztak a fideszes városvezetésre, hogy egy élhetőbb, lakhatóbb, közlekedhetőbb városuk legyen. Miért képtelenek megfelelni ennek a feladatnak? A debreceni polgárok problémáinak, panaszainak megoldása legalább olyan hangsúlyt kellene, hogy kapjon, mint az életminőséget nem érintő, milliárdokat felemésztő látványberuházások megvalósítása.
Közben naponta szembesülünk magunk és gyerekeink közlekedésből adódó életveszélyével! Így van ez a Derék utcán is, ahol nincs olyan hét, hogy ne történne baleset! Az utca jelentősen megnövekedett forgal mát semmi sem szabályozza! Az iskolakezdés közeledtével gyere keink állandó balesetveszélynek vannak kitéve. Ígéret született a probléma megoldására, de mint oly sok minden csak ígéret maradt! Hol vannak a körzet megválasztott fideszes képviselői, akik sokszor bizonygatják, hogy bezzeg ők mennyi mindent tettek a körzetért? A tócóskertiek jogos kérése, hogy a biztonságos átkelés érdekében szükséges a Derék utca főbb csomópontjain jelzőlámpák telepítése. De jogos igény az is, hogy szalagkorlát épüljön és védje gyermekeinket a fent említett utca mindkét oldalán, a Kishegyesi útihoz hasonlóan. A városvezetés csak halogatja a probléma megoldását azzal, hogy több lépcsőben kerül sor a fentiek megoldására! Ez csak időhúzás, amihez a debrecenieknek sem türelme, sem ideje nincs már! Szabó Miklós a 15. választókörzet képviselőjelöltje
CIVIS KURIR C
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
Mondja el véleményé t!
Gondoskodó, barátságos, tiszta várost teremtünk!
Telefon s z ámunk : 5 2/4 5 0 - 817
A Homokkertben is kell a változás! Csedrik Katalin a 9.választókerület MSZP-s önkormányzati képviselőjelöltje. Biológia–kémia–orosz szakos középiskolai tanári végzettsége van. Több nyelven társalgási szinten beszél. Elvált, két gyermek édersanyja. Hobbija a tenisz, a lakberendezés és a kertészkedés. A Cívis Kurír interjújából kiderül, hogyan is képzeli a 9-es választókerület felzárkóztatását, amihez hozzátartozik a Homokkert, Bánk, Haláp és Nagycsere is. – Mióta politizál és miért az MSZP színeiben? – Egész fiatal korom óta érdekel a politika. Már kislány koromban is politikai regények, kémtörténetek, háborús történetek és ehhez hasonló könyveket gyűjtöttem és olvastam. Majd felnőtt fejjel komolyabban kezdtem érdeklődni a politika iránt, és így jutottam el idáig, hogy a 9. számú választókerületben megméretessem magam. Mindig is baloldali értékeket tartottam hozzám közel állónak, így számomra nem is lehet kérdés, hogy az MSZP színeiben indulok. – Önre a 9. választókörzet jelöltjeként kemény munka vár. Hogy érzi végig tud • ha a buszokra nem kellene fél órája harcolni az utat amelynek a végén egy kat, néha órákat várni, élhetőbb, lakhatóbb Homokkert terül el? • ha a közbiztonságot javulhatna, – Hozzá vagyok szokva a kemény és hogy ne legyenek betörések és kitartó munkához, aki ismer az tudja, lopások, hiszen 12 évig laktam a Homokkert • ha – amit nem csinált meg senki ben, megismerve az ott élők problé– a fontosabb útkereszteződésekmáit. Szeretném, ha a homokkerbe, vagy körforgalmat vagy lámti házak, telkek, melyek igazából 3 pát sikerülne elhelyeztetni, percre vannak a belvárostól, és még• ha az emberek itt is olyan szívesen is valami miatt a városvezetés mosvásárolnának telket és építkeznétohagyermekének számítanak, értének, mint a nagyerdei részen, ahol kesebbé válnának. Ha a városvezetés egy építési telek a több tíz milnem csak a nyugati részt támogatná, lió forintot is eléri. Itt miért nem, ha itt is lenne bevásárlóközpont, szolhisz ez is Debrecen, vagy mégse? gáltatóház stb. Úgy gondolom, ha az emberek meg• Ha az utcák el lennének látva csa- értik, hogy mit és miért csinálok, meltorna, esővíz-elvezetővel és szi- lém állnak. lárd burkolattal, – Egyeztetett már a polgármesterjelölt
úrral, dr. Bazsa Györggyel, illetve a töb bi képviselőjelölttel a programjáról? – Igen, dr. Bazsa Györggyel napi kapcsolatban vagyok, megbeszéljük a kerület minden problémáját. Közös erő vel raktuk össze a programomat, hisz ahogy a szlogenje is szól, ő 200 000 debreceni emberért szeretne tenni, és ebben benne van a Homokkert is. – Hogyan látja a kampányát a válasz tókerületében? Sikerül-e kellőképpen eljut tatnia az üzeneteit a választópolgárok hoz, és tudatosítani bennük annak lénye gi elemeit? – Mindent megteszek, hogy azok az üzenetek, amiket el szeretnék juttatni választópolgáraimhoz, kellőkép pen eljussanak. Szeretném, ha azt éreznék, hogy a célom a homokkerti, bánki, halápi, nagycserei emberek életkörülményeinek javítása. Szeretném, ha minden 9. választókerületi lakos magáénak tekintené a programomat, mert ezekkel a problémákkal ők naponta szembesülnek. – Célja-e közvetlenül elvinni prog ramját a választókerületébe, hogy elmond hassa személyesen mit ajánl a jelenlegi képviselőjükhöz képest? Tervez-e lakossá gi fórumokat, szakmai fórumokat, nyug díjas, civil klubbokban való eszmecseré ket? – Igen, tervezek lakossági fórumot, de külön is szívesen találkozok az emberekkel, fogadóórák keretében. Elérhetőségeimen bármikor feltehetik kérdéseiket, kifejthetik véleményüket. – Hogyan értékeli az elmúlt 4 év fideszes városvezetés munkáját a Homok kertben? Melyek a jelenlegi Kósa Lajos által irányított városvezetés leg fonto sabb hibái? – Én egyet tudok: a fideszes városvezetés, mintha elfeledkezett volna a választókerületekről. Az autóbuszok egyre ritkábban, ráadásul kiszámíthatatlanul közlekednek. Csomópontokban sehova sem telepítettek közleke-
dési lámpákat. Sok utcán még a 2006ban sincs közvilágítás, és földutakon járnak az emberek. Ez egy XXI. szá zadi nagyvárosban megengedhetetlen. – Egy képviselőnek – akár parlamenti akár önkormányzati – kötelessége a „lob bizás”. Ön miért fog lobbizni a 9. válasz tókerületet felzárkóztató program egészé ért vagy van kiemelt prioritásu terület, amely esetleg „szívügye”? – Csak ismételni tudom magam. A homokkerti, a halápi, nagycserei valamint a Bánkon élő embereknek is joguk van európaiként élni. Aszfaltozott, csatornázott, közvilágított utcán közlekedni, hogy este ne kelljen félve hazabukdácsolnia a sötétben. – Mi is az a felzárkózató program amely az ön választási programja is egyben? – Megválasztásom esetén egy élhetőbb, lakhatóbb igényesebb lakókörnyezetet alakítunk ki. Befejezzük a körzet csatornázását, esővízelvezetését az ISPA fejlesztési program keretén belül. Szilárd útburkolattal látjuk el a körzet összes utcáját. Jelzőlámpát telepítünk a veszélyes Gizella–Vécsei, Gizella–Diószegi, Gizella–Rigó útkereszteződésekbe. Támogatjuk egy bevásárló- és szolgáltató központ építé sét a Homokkert lakóinak. Rendőrőr söt állítunk fel a körzet közbiztonságának a javítása érdekében Bánkon, Halápon és Nagycserén. Kérem a kedves itt élőket, hogy támogassák a programomat, amit felelősségteljesen a legnagyobb odaadással fogok véghezvinni megválasztásom esetén. 4 év múlva a képviselői mandátum lejártakor pedig kész vagyok elszámolni a körzet összes lakosának. B.f.zs. Elérhetőségeim: (52) 456-403, 06-70-378-30-8 4031 Debrecen Széchenyi út 63.
[email protected]
„Sokat volt jobb szélen, s most a baloldalon akar nyerni…” Dan László, az 1986–90-es évek legendás Debreceni VSC (Mörtel, Bücs, Rostás, Supka, Benyó, Van csa stb.) csapatának jobbszélsője, az önkormányzati választások után – képviselőként – a baloldalon kívánja folytatni pályafutást… – Hogyan kezdődött sport pályafutása? A legszemélyesebb élményemként kezelem azt a tényt, hogy 1983-ban a Vegyesipari Vállalat biharnagybajomi késüzemének udvarán meglátott focizás közben dr. Molnár László – Püspökladány több éve igen sikeres polgármestere – akinek közbenjárására leigazoltak a püspökladányi labdarúgócsapathoz. Innen vezetett az utam a Bem József SE-be, majd a Budapesti Honvéd, Szombathelyi Haladás és a DVSC következett. Pályafutásom befejezése után 1991-től több megyei futballcsapatnál voltam edző, váltakozó sikerrel. – A Budapesti Honvédot, Szombathe lyi Haladást és természetesen a DVSC-t megjárt labdarúgóként hogyan jutott el a szocialista párthoz? – A barátaim többsége baloldali, s az értékrendemben is az igazságosság, a másokon való segítés meghatározó. A lehetőségeimen belül szeretek segíteni embereken – ezt a sportból örököltem – és a szocialista pártot (néhány barátomon keresztül) – is olyannak ítéltem meg, hogy itt érdemes feladatokat vállalni. Ezért 2005ben beléptem az MSZP debreceni szervezetébe, ott is a Szegfű alapszervezetbe, ahol nagyszerű közösséget találtam. Örülök döntésemnek. – Köztudott, hogy kispályán a „Dorottya öreg fiúk” csapatában sok – nem baloldali gondolkodású – volt lab
Egy a sok aszfaltozatlan kelet-debreceni utca közül darúgó társával hetente meccseket játszik. között frontálisan belerohantunk egy Hogyan fogadták döntését, hogy önkor személykocsiba. Több hétig kómában, mányzati képviselőjelöltként az MSZP élet-halál között voltam, de az erős színeiben indul a választásokon? szervezetem leküzdötte a bajt. Hál’ – Döntésem ismertté válásakor istennek túl vagyok rajta. okoztam egy kis meglepetést, s külö– Önkormányzati képviselőjelöltként nösen most a megszorító intézkedések hol indul ? miatt kapok is hideget-meleget tőlük. – Mivel 1998-ban élettársammal Azonban az is igaz, hogy a véleménye- László Krisztinával – aki a DVSC két met nekik is elmondom s nincs harag szeres IHF kupagyőztes kézilabda csa köztünk. Néha nagyon jó poénok jön- patának balszélsője volt – kiköltöztünk nek ki az ilyen típusú beszólásokból, a Biczó István kertségbe, ahol a Serly amit a társaság díjazni szokott. Az is vendéglátó egységet üzemeltetjük, terigaz, hogy nem egyedüli baloldaliként mészetes, hogy ezen a területen, a 11vagyok a csapat tagja, csak most egy es választókerületben indulok. kicsit nehezebb megértetni s megma– Milyenek a kertségben élő emberek? gyarázni a szocialista párt és a kor– Az itt élő emberek többsége mány szándékait. nehéz körülmények között élő egy– Volt egy súlyos közúti balesete… szerű, becsületes ember, akik szere– Igen, 2004. augusztus 31-én – tik elmondani problémáikat, s közreamikor edzői szerződésem aláírására működni azok megoldásában. Ezért is utaztunk – Hajdúszoboszló és Kaba kívánom azt a nézetet erősíteni, hogy „a
kertségeket is debreceniek lakják”, mert úgy érzem, hogy Debrecen megítélése a főtér, Főnix Csarnok, Aquaticum élményfürdő és a presztízs beruházáso kon keresztül történik. Az itt élő emberek a fideszes városvezetés szemében másodrendű polgárokként jelennek meg, akik csak a választásokat megelő ző két-három hónapban kezdenek el számítani valakiknek. Erre nagyon sok példát tudnék mondani, de a legéke sebb bizonyíték a Serly és a Csárda utca „leaszfaltozásának története. – Ha képviselő lesz, mit kíván tenni? – Programom az itt élő emberek akaratával találkozik, ezért elsősorban a belvízelvezetés, a közbiztonság problémáinak megoldását szorgalmazom. Az utóbbi időben kijutott mindkettőből az itt élő embereknek. Sok a kertségből iskolába járó gyerek, ezért a 9-es autóbuszjárat iskolaidő ben történő sűrítését és az utak javí tását, villanyvilágítással való ellátását szeretném elérni. Rendszeres fogadó órák tartásával továbbra is érzékenyen reagálnék az emberek problémáira, aktív szerepet vállalnék a köz ügyei nek intézésében. – Mi a vágya? – Volt labdarúgóként megtanultam, hogy a győzelem érdekében a csapatban futballozó kapusnak, jobboldali, baloldali és középpályás játékosoknak össze kell fogni és egymásért is küzdve kell játszani. A politikától is ezt várnám, hogy a közös cél, életünk jobbá tétele, a fejlődés érdekében – jelen esetben Debrecenben, a Biczó István kertségben, a 11-es választókerületben – fogjon össze a baloldali a jobboldalival s az itt élő emberek érdekében dolgozzon mindenki. Sugár
Olvasói levelek A Diószegi és a Borzán Gáspár kereszteződésében egy forgalomirányító lámpa felszerelése fontos lenne. A gyalogosoknak jelenleg még zebra sincs fölfestve és ez rettenetesen veszélyes. A ke leti városrész eléggé elmara dott. A kerthelységekben is sokan laknak, az itt élők nem utaznának át a nyugati részbe, plusz kilométereket megtéve, ha lenne itt is egy bevásárló- vagy szolgáltató központ. A 9-es buszt pedig jó lenne, ha visszaállítanák és ismét a Tescóig járna. Greczula Györgyné A forgalom óriási. Bár magam ellen is beszélek, de egy jelzőlámpa a Bihari–Hétvezér kereszteződésbe minimum kellene. Mivel iparterületről van szó, nyáron a szagok finoman fogalmazva nem a legkellemesebbek. Itt igazából kiesünk mindenből. Minket jelenleg nem érint, de az itt élő gyermekes csalá doknak szüksége lenne egy karbantartott, körbekerített játszótérre. Volt és van is, de ha megcsinálják, mindig szétszedik, megrongálják. A közbiztonság javítását is meg kellene oldani. Vas László Nem csak a város közepét kell szépíteni, tisztán tartani, hanem a többi területre is gondolni kell. Szeretnék újra tiszta, virágos Debrecenben élni. A közlekedés rendbeté tele. Vigyázni a Nagyerdő életére. Munkahelyek terem tése. Megszüntetni a Hajdúbihari Napló újság túlzott Fidesz-pártiságát. Papp Miklósné Kedves Bazsa Úr! Sajnos és nagyon, nagyon szomorú, hogy Debrecen keleti részén soha semmi nem történik, bárki is nyeri meg a választásokat. Ígérnek minden jót és szépet, aztán marad minden a régiben. Nagyon elkelne egy bevásárlóközpont. … Ez a része a városnak piszkos, koszos, elhanyagolt. A csatornázást rosszul oldották meg, már kisebb eső esetén is bokáig ér a víz. … Hiába írnak a polg. mesteri hivatalba, nem érdekli őket. Tehát kedves Uram, itt minden özönvíz előtti. … A jelenlegi Polgármester Úr a legnagyobb káoszt csinálta, lásd legutóbbit: a piac. (név nélkül) Már 26 éve, hogy kérjük, nyissák meg a Knézich Károly utcát a Létai útra, mindhiá ba. Hevessy polgármester idején nem volt pénz. Kósa idején már 8 éve nincs pénz, ugyanakkor sok pénz folyik el, pazarolnak. Sajnos, tiltakozni fogunk minden fórumon, még az EU-nál is. Ez nem lesz jó Debrecennek sem. Kiss László Cívis Kurír. Debreceni közéleti lap. Főszerkesztő: dr. Oláh Lajos. Szerkesztőség: 4031 Debrecen, Széchenyi u. 63. Tel.: 52/456-402, 52/456-403, fax: 450-817. E-mail:
[email protected] Kiadja: MSZP Hajdú-Bihar Megyei Területi Szövetsége. Nyomda: Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. ISSN 2.9.1/967-1/2005.
CIVIS KURIR C
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow
Kül dje el véleményé t! Debrecen jövője rajtunk múlik! E - mail c ímünk : haj du1@m s z p. hu Újabb másfél milliárdos terhet ró a FIDESZ a debreceniekre! A közgyűlés fideszes többsége, Kósa Lajos polgármesterel az élen úgy döntött, hogy zártkörű pályázat keretében hirdessék meg eladásra az AKSD Kft.-nek a város tulajdonában lévő, 49%-os tulajdoni arányú üzletrészét. Azt mondja az illetékes alpolgármester: ez csak „technikai jellegű művelet”. A szocialisták komoly indokkal ellenezték ezt a „technikai” akciót.
Dr. Bazsa György polgármesterjelölt nyugdíjasokkal
10 kérdés Debrecenről – debrecenieknek 1. Volt már a Főnix-csarnokban?
igen
nem
2. Volt már az Aquaticumban?
igen
nem
3. Volt már az új Kölcsey Központban? igen
nem
4. Volt már a jégcsarnokban?
igen
nem
5. Volt már az új piacon?
igen
nem
6. Elégedett-e a város tömegközlekedésével?
igen
nem
7. Jónak tartja a város 20 milliárdos adósságát?
igen
nem
8. Egyetért azzal, hogy a közműdíjakból működik a DTV? igen
nem
9. Helyesli, hogy a város 480 millióért megvett 120 mélygarázst? igen
nem
10. Elégnek tartja-e a kerékpárutakat Debrecenben?
igen
nem
A válaszok száma:
____
____
Miről is van szó valójában?
Először:
A meghirdetett üzletrész eladási ára 1 560 000 000, kereken másfél milliárd forint. Szép nagy összeg, nyilván szüksége van rá a városnak, mert ebben az évben tovább nőtt a költségvetési hiány, hiszen minden eddiginél nagyobb, a másfél milliárd nélkül is négy és fél milliárdos hitel felvételére kényszerült. A 2 milliárdra tervezett bevételből még egy fél sem tel jesült. Ez már komoly adósságcsapdát jelent, amit persze Kósa polgármes ter úr tagad, vagy többnyire elbagatel lizál. Kis kitérővel hadd kérdezzük már meg: miért vásárolt a város más-
félmilliárdért 120 mélygarázst, ami- Negyedszer: kor hatmilliárd hiányzik a költségveA törvények szerint az 51%-ot birtési egyensúlyhoz? tokló társtulajdonos élhet elővásárlási jogával, és akkor már 100%-os tulajdo Másodszor: nosa lesz az AKSD-nek. Hogy neki A pályázat zártkörű, ám egészen honnan van erre pénze, azt nem kell különös a meghívottak köre: a Deb- tudnunk, de hogy ő is a lakosságra receni Vagyonkezelő Zrt. (a „Hol- terheli a másfélmilliárdnyi költséget, ding”), továbbá ennek két tagvállalata, azt viszont biztosan tudjuk. (Kivéve, a Debreceni Vízmű Zrt. és a Debrece- ha sültbolond, de ez valószínűtlen.) ni Hőszolgáltató Zrt. Miért jobb, ha Ráadásul innentől kezdve a városnak az AKSD fele nem a város, hanem a kevesebb beleszólása lesz az AKSD város tulajdonában lévő Vízmű vagy a szolgáltatásaiba és díjaiba, azaz a kétHőszolgáltató tulajdonában van? Sem- százezer lakos jobban ki lesz szolgáltatmiért, kizárólag a város másfélmilliár- va egy monopolhelyzetben lévő vállaldos hiányának betömése érdekében. kozás igényeinek. Márpedig a vállalko zások nem jótékonysági intézmények, Harmadszor: azok természetesen minél magasabb Van-e a három meghívott pályá- profitra törekszenek. (Nem mintha a zónak másfél milliárdja az AKSD- holding nem ezt tenné.) ért? Nagy valószínűséggel nincs. (Ha Végül: vagy így, vagy úgy. Vagy a volna, azt akkor eddig eltagadták, de város valamelyik részvénytársasága, egyébként is a debreceniek pénzéből vagy az AKSD teljhatalmú tulajdolehetne.) Mi a „megoldás”? Hitelt kell nosa fogja behajtani a debrecenieken a felvennie valamelyik banktól. Megkap másfél milliárd forintot. Erre mondja ja, mert az AKSD megfelelő biztosí a város vezetése, hogy ez „technikai jel tékot jelent. De miből fizeti vissza? legű művelet”. Igen, minden debreceni Egyetlen lehetősége van: megemeli lakos pénztárcáját megcsapoló, ügyes, a lakossági vízdíjakat vagy a távfűté de átlátszó és tisztességtelen technisi díjakat. Azokat, amelyek most is kai művelet. elég magasak, hiszen eddig is ebből fedezték például a Debrecen c. újság Mi szocialisták azt mondjuk: nem megjelentetését, vagy például a fürdő kérünk belőle! És Ön, kedves válasz 360 millió forintos hiányát az elmúlt tópolgár? Válaszát október 1-jén a évben. szavazófülkében adja meg.
Egy hazugság anatómiája Reflexszerűen, és ismét megtévesztő módon próbálta a kormányra hárítani a felelősséget a Fidesz teljesületlen debreceni ígéreteiért, és az önkormányzat mulasztásos törvénysértéséért Pajna Zoltán alpolgármester. Valójában a város jelenlegi vezetését terheli a felelősség a keleti városrész Balkánt idéző állapotáért.
Ha Ön 5-nél több esetben válaszolt igennel, akkor szavazzon ismét Kósa Lajosra.
Ha nem, mert más, lakosságpárti várospolitikát akar – akkor
Az augusztus 22-én tartott sajtótájékoztatójában Dr. Bazsa György, az MSZP debreceni pol gármesterjelöltje és Varga Zoltán, a párt önkormányzati képviselőjelöltje rámutatott a kelet-debreceni kisvasút, a Zsuzsi vonat végállomása környékén uralkodó áldatlan állapotokra, valamint arra, hogy a Fidesz megszegte 48 pontba szedett 2002-es ígéreteit, amelyek közül egy sem teljesült maradéktalanul. A Faraktár és Ruyter utca környékén szabadon tenyésznek az embermagasságúra is megnövő allergén gyomok, a parlagfű, az üröm, a libatop. A gazban elszaporodtak a rágcsálók. A Fidesz 2002-ben megígérte a terület rendbetételét, sőt azt is, hogy a Vámospércsi utat a városhatárig kétszer két sávossá bővítik. Ez ügyben – ahogyan Kelet-Debrecen szinte egészében – nem történt előrelépés. Pajna Zoltán, a Fidesz alpolgármestere a DTV-ben reflexszerűen mindenért a magyar államot tette felelőssé. Arra hivatkozott, hogy a gazos terület nagyrészt állami cégek, a MÁV és a Nyírerdő Rt. tulajdonában van. Ezért – szerinte – a parlagfű irtását a magyar államon kell számon kérni. A Mák utcát pedig azért nem nyitották rá a Vámospércsi útra, mert az állam nem bővítette négysávosra
szavazzon dr. Bazsa Györgyre.
A Kossuth Gimnáziumhoz is gaz meg víz vezet – aszfaltút helyett
Olvasói levelek
a 48-as főutat – bátorkodik mondani a tévé nyilvánossága előtt. Az alpolgármester többszörösen nem mond igazat. A valóság ugyanis az, hogy a szóban forgó területrész, ahol Dr. Bazsa György és Varga Zoltán a sajtótájékoztatót tartotta, évek óta önkormányzati tulajdonban van. A városvezetés a MÁV Rt-vel cserélte el éppen azért, hogy a Mák utcát ki lehessen hozni a Vámospércsi útig. Hogy mennyire így van: valakik gyorsan súgtak az alpolgármesternek és másnap már meg is jelentek a kaszások és elkezdték irtani a parlagfüvet. Legalábbis a városi területen. A többi részt illetően sem mérlegelhet az önkormányzat, és nem tologathatja a felelősséget másra, amikor parlagfű és egyéb káros gyomnövények irtásáról van szó. A 2005. évi XXXV. törvény 7.§ kimondja, hogy a kényszerkaszálást szükség esetén a telek tulajdonosának kilététől füg getlenül el kell végeznie a település önkormányzatának (jegyzőjének), a költségeket és a bírságot pedig később kiszámlázza. Ami a Mák utca meghosszabbítását illeti: a Vámospércsi út a tervezett úttorkolat előtt és után is legalább 600-600 méterrel évek óta négysávos. Ennél megalapozatlanabb kifogást keresve sem találnánk. A meglévő négy sáv hiányára hivatkozva hárítja át a felelősséget az alpolgármester az államra! Az ügy a jelenlegi városvezetés hibáinak példás összefoglalása. A Fidesz nem csak Kelet-Deb recen fejlesztésére tett ígéreteiről feledkezett meg, de törvényi kötelezettségét sem teljesítette. Erről próbálja meg valótlan állításaival elterelni a figyelmet Pajna Zoltán alpolgármester
A zártkertekbe kényszerültek körülményeinek javítása (útviszonyok, víz, gáz). Elkerülő út (4. sz. főút), Rakovszky D., Nyíl utca helyzetének megoldása. Fiatalok szabadidős, összefogó programjainak kidolgozása (hely, lehetőségek). Tömegsport fokozott támogatása (atlétikai versenyek, teke). A közbiztonság javítása: rendőrőrsök visszaállítása, polgárőrök fokozott bevonása a közterület, környezetvédelem biztosításába. A városi közúti forgalom összehangolása. A város érdekeinek kiemelt képviselete a kormánynál. Rácz Tibor Nekünk a legnagyobb bajunk a nagy forgalommal járó zaj. A kátyúzástól nem lesz jobb az utak állapota csak ideiglenesen. Teljes útfelújításra lenne szükség a zaj csökkentése céljából. A város szélén vagyunk, nem jó a tömegközlekedés. Sűrűbb buszjáratok kellenének, valamint egy buszjárat, amely a város több belterületi pontját érinti, ezzel könnyebben megközelít hetővé téve azokat. A környéken nem látok nagy beruházásokat, ami eddig történt (víz, csatorna, villany, kábeltévé-hálózat) mind-mind nagyrészt önerőből finanszíroztuk. Az önkormányzat nem sokat fordított az itt lakók életkörülményeinek a javítására. Nagyobb üzletek, diszkontok épültek a város másik végén, de praktikusabb lenne, ha nem kocsival kellene menni bevásárolni. (neve elhallgatását kérte)
CIVIS KURIR C
Y
M
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
5
oldal
Black
Cyan
Magenta
Yellow