D AV I D A . P H I L L I P S
SZÁMMISZTIKA EZOT ÉR IA MINDENK INEK
TARTALOM
Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 Elsõ fejezet: Számmisztika: Az önmegismerés tudománya . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Második fejezet: A feltárt belsõ én . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Harmadik fejezet: A számok metafizikai értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Negyedik fejezet: Az én három vetülete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Ötödik fejezet: A születési ábra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Hatodik fejezet: Az egyéniség nyila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Hetedik fejezet: Az uralkodó számok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 Nyolcadik fejezet: A napszámok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 Kilencedik fejezet: A kilencéves változásciklus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 Tizedik fejezet: Az élet három szakasza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 Tizenegyedik fejezet: Csúcséveid: a piramisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 Tizenkettedik fejezet: Az asztrológia és a számmisztika kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . 178
5
Tizenharmadik fejezet A nevek hatalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 Tizennegyedik fejezet: Kompatibilitás a kapcsolatokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 Tizenötödik fejezet: Az intuíció és az érzék feletti észlelés fejlesztése a számmisztika segítségével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244 Tizenhatodik fejezet: Reinkarnáció: vajon van választásunk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 A szerzõrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252
6
ELÕSZÓ
É
letünkben mindnyájan elérkeztünk már olyan keresztutakhoz, amelyek mélyreható változással jártak. Amikor elõször találkoztam Daviddel, még semmit sem tudtam a könyvkiadás mesterségérõl. David felismerései és tanácsai nem csupán számomra jelentettek segítséget, hanem azon több száz szerzõ számára is, akiknek a munkái közreadásában segédkezem. Jelen kötet számos módosításon esett át, mert úgy gondolom, fõ mondanivalója az új évezredben is érdekes lehet. David emléke, mélyreható tanulmányai, valamint barátságunk elõtt tisztelegve a könyv gondos szerkesztési munkálatokon esett át, hogy megfeleljen a modern kor követelményeinek. David gondoskodó apa és szeretõ férj volt. Felesége, Delwyn, illetve családja támogatása és bátorítása olyannyira erõsnek bizonyult, hogy minden kitûzött célját sikeresen elérte. Leon Nacson, Hay House Ausztrália
7
ELSÕ FEJEZET
Számmisztika: Az önmegismerés tudománya
A
z életem gyökeresen megváltozott, amikor 1954-ben megismerkedtem Hettie Templetonnal. Mivel nem feltétlenül akartam az általam választott villamossági területen dolgozni, Bill Christopher barátom azt javasolta, látogassam meg T. asszonyt és „olvastassam meg a számaimat”. Jóllehet diákéveim alatt számokkal dolgoztam − mennyiségek összehasonlításán és egyenletek megoldásán −, még nem voltam meggyõzõdve arról, hogy a számok rávilágíthatnak az élet problémáira. T. asszonnyal való találkozásom során azonban a kétségeim mindössze öt perc alatt szertefoszlottak. Csupán a nevem és a születési dátumom birtokában T. asszony olyan összefüggésekre világított rá, amelyeket csak én ismerhettem. A vele töltött egyetlen óra megváltoztatta az egész életem. Ezt megelõzõen nem voltam tisztában sok mindennel, és nem tártam fel számos „titokzatos” múltbéli eseményt. Lenyûgözõ élmény volt. A következõ évben tehát az orvosi elektronika területén végzett kutatásommal egybevágóan belefogtam a számok tudományának tanulmányozásába is. A hosszú idõszak alatt, melyet a számmisztika feltérképezésének szenteltem, ráébredtem, nincs ennél jobb módja annak, hogy megismerjük önmagunkat, és megértsük a másokkal való kapcsolatunkat. 9
Rengetegen tévelyegnek ide-oda az élet útvesztõiben, miközben úgy csapódnak az egyik megtapasztalásból a másikba, mintha csak egy flipperben lennének. Egyszerûen sem az elménket, sem a helyes utat nem ismerjük. Jóllehet számtalan kurzuson oktatják a személyiségfejlõdés alapjait, a túlzott mennyiségû információ gyakorta pszichológiai és szellemi „székrekedést” okoz − egyúttal létrehozva a belsõ összezavarodottság újabb élményét is. A számmisztika azonban a belsõ én közvetlen megismerését kínálja, s az önmegismerés alapjaira támaszkodva elõre meghatározott úton lépdelhetünk az élet grádicsain. A numerológia a számokat rezgéseknek tekinti, s mindegyik rezgés különbözõ, hiszen a rezgésszám egyedi. Ebben az esetben egy szám. Minden hang, szín, illat és gondolat rezgés, amely a benne rejlõ számnak megfelelõen lejti táncát. Így tehát nem nehéz elképzelni, hogy az emberi élet meglehetõsen bensõséges kapcsolatot ápol a számokkal, hiszen azok az élet magvát jelentik. A számok megértése segítségével úgy kaphatjuk meg saját életünk egyszerû és pontos értelmezését, mintha csak egy térképet nézegetnék.
Püthagorasz fellebbenti a fátylat a számok titkáról
Az idõszámításunk elõtt 570 körül született Püthagorasz tevékenysége arra irányult, hogy megszabadítsa az emberi elmét politikai és vallási béklyóitól. A görög tudós köré egyre több elkötelezett diák gyûlt, aki az egyéni függetlenség megteremtésén, valamint a szeretet és az élet jelentésének feltárásán fáradozott. Püthagorasz tanítása így foglalható össze: „Ismerd meg tenmagad, s feltárul elõtted az univerzum és Isten.” Püthagorasz az Itália déli részén található görög gyarmatvárosban, Krotónban alapította meg saját akadémiáját idõszámításunk elõtt 532 körül. A tanoda kapui mindenki elõtt nyitva álltak, akit õszinte tudásszomj vezetett. Nem tettek különbséget nem, bõrszín vagy hitvallás tekintetében. Az akadémiába befogadottaknak azon10
ban fogadalmat kellett tenniük, miszerint mélyreható és megfeszített tanulmányoknak szentelik magukat. A fõ csapásirány az önfejlesztés témaköre volt, amely három részbõl állt. Az elsõt „Felkészülésnek” hívták, amely a tíz matematikai alapelv alapos tanulmányozását foglalta magába, s a diákok megtanulták, hogyan szerezzék meg az én feletti uralmat. A második trimeszter a „Megtisztulás” nevet viselte. Ez az élet titkainak feltárására, értelmének meghatározására irányult, valamint arra, miként lehet összhangban állni a céllal a számok tudománya alapján, amely manapság inkább numerológia néven ismert. Az utolsó harmadban a „Tökéletességet” oktatták. A tökéletesség az egyén és maga az élet fizikai, mentális és spirituális alkotóelemeinek integritását jelenti. Jelen kötet azoknak szól, akik, talán öntudatlanul is, a „Megtisztulást” keresik és az élet titkait fürkészik. A könyv Püthagorasz eredeti tanításaira épülõ átfogó számmisztikai tudást ad, amellyel megismerhetjük önmagunkat és személyiségfejlõdésünk további lehetõségeit. A numerológia segíti az emberi kapcsolatok javulását, az érzelmi és anyagi biztonság megteremtését, a jó egészség megõrzését, valamint a teljes élet megélését.
11
MÁSODIK FEJEZET
A feltárt belsõ én
M
indenkiben ott rejlik az a csodálatos fénysugár, amely csak arra vár, hogy kiszabadulva felragyogjon. Ez maga a belsõ én, az alapvetõ egyediségünk. Általában azonban nem ezt mutatjuk a világnak, hanem az úgynevezett „személyiséget”: egy összetett kifejezõdést, megnyilvánulási módot, amelynek valódi lényege az individuumunk. Az átlagember sokszor valójában inkább két személy. Amit szabadon kifejeznek, az inkább egy kép, míg a valódi belsõ én, a saját egyediségük, rendszerint elnyomott. A felszín egy afféle „érzelmi szellem”, amelyet arra hoztunk létre, hogy megvédjük belsõnket. Ám túlságosan hamar kiadjuk magunkat, hiszen a természetes belsõ énünk nagyságát és gyönyörûségét nem lehet sokáig elkendõzni. A belsõ én érzékenységét rendszerint összetévesztjük a sebezhetõséggel, s így amolyan pszichológiai védõfalat húzunk magunk köré. Elfojtjuk, s nem hagyjuk, hogy szabadon kifejezhesse magát. A belsõ ént akkor kezdjük el megérteni, amikor választ tudunk adni ezekre a kérdésekre: kik vagyunk, honnan jöttünk, mi a célunk, s hogyan érhetjük el ezt a célt? Különbözõ módokon, de mindnyájan keresünk; általában valami rajtunk kívülit. Rá kell azonban döbbennünk arra, hogy a válasz bennünk rejlik, s más feleletekre van szükségünk, mint amikkel a vallás, a politika vagy a tudomány eddig elõállt. Nem ígéretekre, 12
elméletekre, hanem útmutatásra és példákra van szükségünk. Én pedig ezeket kívánom bemutatni könyvem lapjain. A számok tudománya, Püthagorasz eredeti tanítása alapján, már csak arra vár, hogy fellebbentsük a körülötte lévõ fátylat. Készen állsz az utazásra, amely belsõ éned legmélyére vezet?
13
HARMADIK FEJEZET
A számok metafizikai értelmezése
A
tudósok számára a számok nem többek, mint mennyiséget jelölõ szimbólumok. A metafizikában vájkálóknak vagy a numerológusoknak azonban a számok sokkal mélyebb jelentéssel bírnak. Azt mutatják be, milyen embernek lenni. A számmisztikában a számok az abszolút számból, az egyesbõl származtathatók, amely az ego kifejezõdését jelenti, s amely nélkül az emberi élet értelmetlen lenne, ennélfogva megszûnne létezni. A numerológia teljes megértéséhez tisztában kell lennünk a számok metafizikai jelentésével, amelyek Püthagorasz két és fél évezreddel korábbi rejtett tanításán alapulnak. {{
{{
EGY: az elsõ metafizikai szám. Lévén az egyetlen abszolút szám, az isteni megnyilatkozás szimbóluma. Ez a verbális önkifejezés, és az ego mint az isteni mikrokozmoszának a kulcseleme. A kommunikációs képességünk alapegysége. KETTÕ: az elsõ spirituális (érzelmi) szám. Az emberi dualitást jeleníti meg. Az érzékenységünkhöz vezetõ kaput szimbolizálja, továbbá azon igényünket is, hogy párkapcsolatban éljünk. Az ösztönösség száma.
14
{{
{{
{{
{{
{{
{{
{{
HÁROM: az elme (gondolkodás) elsõ száma. A verbális (1) és ösztönös (2) után következik a mentális. A tudatos elme és a racionális felfogás kapuja, a bal agyfélteke, a memória kulcsa. A hármas szám szimbóluma a háromszög, amely az elme, a lélek és a test kapcsolatát jelképezi. NÉGY: a fizikai aktivitás száma, a rendezettséget, a gyakorlatiasságot és a szervezettséget jelképezi. Szimbóluma a négyzet, amely minden gyakorlati tevékenység alapja. ÖT: a lélek (érzelem) fókuszában, a születési ábra kellõs közepén található. A szeretetet és szólásszabadságot kifejezõ spirituális szám. HAT: az elme (gondolkodás) centrumában áll, s az alkotókészséget, valamint a jobb és a bal agyfélteke integrációját jelképezi. De emellett az alkotókészség ellentettjét, a rombolást is kifejezi. Ez a fajta „negatív kreativitás” aggodalom, feszültség és depresszió formájában nyilatkozhat meg. HÉT: a templom jelképe, az emberi testnek és hét csakrájának, más néven energiaközpontjának a szimbóluma. A tanítás-tanulás, a gyakorlati filozófiai megtapasztalás száma. Ez a fajta tanulás rendszerint áldozat, nevezetesen a megfellebbezhetetlen útmutatás útján jön létre. NYOLC: a legaktívabb spirituális szám, amely a lélek síkjának aktív fertályán helyezkedik el. A bölcsesség száma, amely szeretõ cselekedetek során ösztönösen fejezõdik ki. A függetlenséget állítja fókuszpontba. KILENC: háromrétû szám az elme síkjának aktív részén. A becsvágy (fizikai aspektus), felelõsség (gondolati aspektus) 15
A számmisztika elsajátítása nagy segítséget nyújt ezeknek az embereknek, hiszen így megérthetik, hogy az ösztönös én az ego rabszolgája, és nem ura, ennélfogva könnyen megtanulhatják az élet által diktált leckéket, s nem lesz szükség a folyamatos fájdalmas ismétlõdésre és áldozathozatalra. Ne feledjük azonban, hogy az ösztönös én alapvetõen felel a kiegyensúlyozott kifejezésmódért, ameddig a fizikai testünkben vagyunk. Voltaképpen a testünk cselekszik, miközben két másik „énnel” való integritásunk is fennáll. Másképpen fogalmazva: ez a „reagáló” test. Mikor elsajátítjuk az ösztönös én feletti uralmat, az hûséges szolgálónkká idomul. Amikor az egót az együttérzés és a bölcsesség irányítja, életünk szervezettebbé válik, mi pedig türelmesebbek leszünk másokkal és saját magunkkal. Áldozat helyett immár gyõztesek vagyunk. A teljes ösztönös én a fizikai sík három száma közötti összekötõ kapocs: 1, 4 és 7 (lásd Ötödik és Hatodik fejezet).
Tudatos én
A tudatos én gondolataink és magatartásunk otthona. Öröm és bánat forrása lehet, ám egyben azon képességünk is itt rejlik, hogy válaszszunk az öröm és bánat között. Ez a memória, az alkotókészség és az eszmék hajléka. A tudatos én az ösztönös én és a magasabb rendû én között átívelõ híd, amely összhangba hozza reaktív és ösztönös viselkedésünket spirituális értékeinkkel. Ez a jobb és a bal agyfélteke közötti kapcsolat. Amikor negatívba fordul át, a tudatos én „tudattalan énné” változik. Csaló, reaktív, kihátráló és stresszvezérelt lesz, s az áldozat szerepébe kényszerít. Ha azonban betöltheti szerepét, a tudatos én nagy szolgálatunkra lehet, hiszen a spirituális éberséget fizikai tudatossággá alakítja át, valamint segít a benyomások, a szeretet és a bölcsesség értelmezésében. A tudás, együttérzés és bölcsesség itt formálódik át pozitív tettekké. 18
