DARE NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓ Bukarest, Románia 2013. február 25-28. Jelentés a találkozóról BEMUTATKOZÁS
Együtt az Életért - A szervezet központja Ostravában található - Ostravában mintegy 10-20 ezer roma él - Az Együtt az Életért Egyesület munkatársainak nagy része roma származású Integro - Az északkelet-bulgáriai civil szervezet működésének célja a fiatalok társadalmi szerepvállalásának ösztönzése - Hálózatépítéssel is foglalkozik, jelenleg 32 helyi civil szervezettel működik együtt - Munkatársai emellett különböző integrációs és rasszizmus-ellenes médiastratégiák kidolgozásában, egyéb jövedelemtermelő tevékenységekben, továbbá – elsősorban középiskolai szinten – a romák minőségi oktatáshoz való hozzájutásának elősegítésére irányuló projektekben is részt vesznek. Európai Roma Jogok Központja - Nemzetközi civil szervezet, amely 15 országban van jelen - Munkatársai elsősorban a lakhatás, a polgárok szabad mozgása és az oktatás területein felmerülő problémákkal foglalkoznak - Szegregációs ügyekben a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, valamint legutóbb Magyarországon (Horváth és Kiss kontra Magyarország) indítottak peres eljárást. Romani CRISS A bukaresti székhelyű szervezetet három, működési terület alapján elkülönült egység alkotja: 1) Emberi jogi osztály, melynek fókuszterületei a lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való jog előtérbe helyezése, valamint a kapcsolódó peres eljárások lefolytatása; 2) Egészségvédelmi osztály, amely egészségügyi mediátor programjairól ismert 3) Oktatásügyi osztály Szegregációs ügyek ERRC - Legfőbb cél a problémák kezelésének és a részvétel lehetőségeinek meghatározása. - Küldetésének tekinti a hátrányos megkülönböztetés elleni harcot, az áldozatok és helyi szervezetek nevében eljárásokat kezdeményez. - A szervezet által alkalmazott megközelítés alapja, hogy a jelenségeket európai szinten vizsgálja - Az ERRC nevéhez számtalan szegregációs jelentés fűződik - Csak romáknak fenntartott iskolák - Csak romáknak fenntartott osztályok Ez a projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelentés kizárólag a szerző nézeteit tükrözi és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.
-
Fogyatékos iskolák Macedóniában is végeztek kutatást, és Szerbiából is rendelkezésre állnak friss adatok Az Oršuš-ügy Nyelvi készségek hiánya miatt kisegítő osztályba sorolás Az ERRC a szegregáció minden formájával foglalkozik, nem csak az iskolákban tapasztalható jelenséggel Macedónia – panasz a kizárólag romáknak fenntartott iskolákról Lányok esetében nagyobb a valószínűsége, hogy különleges iskolába íratják be őket.
A szegregáció felszámolása az állam felelőssége. Az ERRC tervei között szerepel, hogy ennek megvalósításában segédkezzen, de a kormányszintű együttműködésre irányuló „puha” érdekképviseleti munka még nem indult meg. Lobbizás szükséges például az ítéletek végrehajtásához, a gyermekek iskolai integrációja pedig szakmai kompetenciákat igényel. Integro A szervezet iskolákat érintő kérdésekben a kisvárosok önkormányzataival működik együtt. Szolgáltatásai révén 1) a munkatársak gyermekeknek segítenek, hogy ne maradjanak ki az iskolából; 2) tankönyveket biztosítanak, valamint vitaklubokat és ifjúsági kezdeményezéseket támogatnak; 3) együttműködnek a tanárokkal és szülőkkel. Együtt az Életért A szervezet a D. H.-perben jött létre. Tagjai gyakran hangoztatják véleményüket, a szervezet a civil élet aktív szereplője. Óvodai elhelyezésben is segítenek. Nemrég emlékeztek meg a D. H.-perben született döntés 5. évfordulójáról. Romani CRISS Monitor-hálózatán keresztül dokumentálja az iskolai szegregációs eseteket. A kezdeményezés az intervenció helyett inkább a jogsértések dokumentálására helyezi a hangsúlyt. A dokumentációt követően a cél, hogy az adott ügy az illetékes esélyegyenlőségi szervezet elé kerüljön. A Romani CRISS sikerrel terjesztett ügyeket az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elé. A Tanács határozata szerint roma gyermekek diszkrimináció áldozatai voltak. 2007-ben az Oktatási Minisztérium rendeletet hozott a szegregáció betiltására. A Romani CRISS e rendelet eredményességét próbálja vizsgálni. Az eredmények a mai napig nem pozitívak, az ország több mint 50 iskolája továbbra is szegregáltan működik. A szervezet az Európai Szociális Alap által támogatott projekt keretein belül gyűjti és dolgozza ki a legjobb gyakorlatokat. 2009-2012 között, Románia négy régiójában került sor a "Stratégiai lépések roma gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének javítása érdekében" elnevezésű projekt megvalósítására, 20 megye összesen 90 iskoláját érintve. A projekt kritériumai: hátrányos helyzetű közösségekben, szegregáltan működő iskolák, városi, vidéki etnikai konfliktusok, magas házasodási arány a roma közösségekben. Ez a projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelentés kizárólag a szerző nézeteit tükrözi és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.
Fókuszterületek: 1) Interkulturális 2) Közösség érintettsége, bevonása 3) Tanárok, szülők és diákok 4) Képzések és tevékenységek 5) Nagyszülők Éjszakája - mesék 6) Baráti családok történetei 7) Viták közszereplők részvételével 8) Egyeztetések 9) Könyvadományok vállalati és nagykövetségi támogatással 6000 könyv és 2500 enciklopédia Szülőknek: Anyák Klubja Klubtalálkozók nívós helyszíneken Egyéb tevékenységek A rendelet végrehajtása az általános iskola 1. és 5. osztályaiban Roma és nem roma diákok azonosítása az etnikai egyensúly felméréséhez Eredmények: - A folyamatnak több indikátora is lehet, de melyek az átfogó eredmények? - Többek között úgy tűnik, hogy a gyerekek szívesebben járnak iskolába 2003-ban a Szilágy megyei megfigyelők iskolai szegregációról jelentettek a Romani CRISSnek Dokumentált eset: Somlyócsehi roma közösségétől a helyi iskola 5 km-re található Az iskola telkén két épület áll: egy fő- és egy melléképület A roma gyermekek oktatása a melléképületben folyt Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz panasz érkezett az ügyben A Tanács a panaszt jóváhagyta és (a szankcionálás legenyhébb formájaként) figyelmeztetést adott ki Ezt követően került az ügy a minisztérium elé, ahol azonban semmi kivetnivalót nem találtak 2004-ben a minisztérium közleményt [nem kötelező érvényű utasítást] adott ki A folyamat előrehaladása meglehetősen lassú, de a minisztérium már felismerte a problémát 2005-ben országos program indult a kiszolgáltatott közösségek oktatáshoz való hozzáférésének javítására A projekt első szakaszában strukturális kérdések tisztázására került sor, a szegregáció nem tartozott ezek közé Erre egészen 2007-ig kellett várni 2007-ben, 10 szervezet nyomásának eredményeként miniszteri rendeletek születtek az ügyben Ezek egyike a 1540/2007-es rendelet - Emellett rendeletben rögzítették az oktatási mediátorok működésének kereteit Egy évvel később a rendszer fenntarthatósága kérdésessé vált - A harmadik rendelet a kulturális sokszínűség tantervbe foglalásáról szólt Eszerint a gyerekeknek a roma történelemmel és kultúrával is meg kell ismerkedniük A rendelet megvalósítása a mai napig várat magára
Ez a projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelentés kizárólag a szerző nézeteit tükrözi és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.
Az 1540/2007-es rendelet főbb rendelkezései Éves szinten: Az iskolák kötelesek jelenteni a tanfelügyelőnek a diákság pontos etnikai összetételét A tanfelügyelők ezt jelentik a minisztérium felé A jelentések alapján a megosztottság pontosan meghatározható A rendeletben az iskolai szegregáció definíciója is szerepelt Eszerint a roma gyermekek iskolai szegregációja olyan külön csoportba, osztályterembe, épületbe, iskolába stb. való fizikai elkülönítést jelent, ahol létszámuk nagyságrendekkel magasabb, mint amit az adott közigazgatási területen élő iskoláskorú roma gyermekek teljes iskoláskorú összlakosságához viszonyított aránya indokolna. (csupán három településen vannak a romák többségben) Nyelvi problémák – a magyar, illetve roma iskolák nem szegregáltan működnek Az iskolarendszerű oktatásban a tanítás román nyelven folyik Kisebbségi nyelvek fakultatív modulokban választhatók „anyanyelvi” oktatás (magyarul) – az alaptantervben szereplő összes tantárgy (két csak roma iskola működik) A rendelet 4. cikke olyan problémákra, joghézagokra is rávilágít, amelyek szegregációhoz vezetnek. A késői beiratkozás nem lehet magyarázat az elkülönített osztályokra A roma iskolából áthelyezett gyermekek roma osztályokba kerülnek - Ez nem történhet meg: integrálni kell őket A rendelet az esélyegyenlőségi szervezet működésének hasznos eszközévé vált. Az 5. cikk a szegregáció elleni küzdelemről szól A deszegregációs terveket a 6. cikk tartalmazza Az önkormányzatoknak tervet kell kidolgozniuk, amennyiben az általuk működtetett iskolákban szegregált osztályok működnek Helyhasználat; tanárok képzése; magatartási kódex; roma/interkulturális tanterv; roma mediátorok; Jelentések: az éves jelentésben számot kell adni a deszegregáció terén elért eredményekről A szabálysértések esetén kiszabható szankciókat a 16. cikk tartalmazza Esetek: A somlyócsehi volt az első diszkriminációs eset, amely a Romani CRISS elé került. A panasz az oktatás körülményeire helyezte a hangsúlyt, az oktatás színvonala nem került említésre. A panasz kapcsán az esélyegyenlőségi szervezet munkatársai nem előre egyeztetett időpontban felkeresték és átvizsgálták az iskolát. Látogatásukkor a roma gyerekek a többiektől elkülönülve sakkoztak. A gyerekek elkülönítésére semmi magyarázat nem volt, emellett az oktatás színvonalában is egyenlőtlenségekre derült fény. Mindezek eredményeként a roma közösséghez közel új iskola épült, amely így lakóhelyi alapon szegregáltan működött. Az esetnek köszönhetően a Romani CRISS munkatársai kitapasztalták, miként tudnak majd Somlyócsehin túl is sikeresen tevékenykedni. A rendelet meglehetősen „avantgárd” eredményekhez vezetett Átdolgozására munkacsoportok kerültek felállításra A Harvard képviselője ismertette a tanulmány eredményeit: interjúkat, nyílt megbeszéléseket. Ez a projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelentés kizárólag a szerző nézeteit tükrözi és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.
A Romani CRISS tapasztalatai az egyenlőséget megerősítő intézkedések terén Középpontban a korábbiakban elszenvedett diszkrimináció Egyenlőség megteremtése múltbeli szakpolitikai gyakorlatok alapján 1998-ban az oktatási minisztérium egyenlőséget megerősítő intézkedésként 144 roma diáknak biztosított férőhelyet egyetemeken 1992-93-ban a Bukaresti Egyetem szociológia tanszéke 10 férőhelyet különített el roma diákok számára. Ezt a gyakorlatot később a Kolozsvári Egyetem is átvette. Az érdeklődő diákoknak ajánlólevelet kellett jelentkezésükhöz mellékelniük A Romani CRISS Románia-szerte 52 településen folytatott információs kampányt [Az akciónak számos pozitív eredménye volt, többek között 125 diák felvételt nyert] 2008-ban került sor a Minőségi oktatásért és egyenlőségért! kampány megrendezésére Ez egy információs kampány volt, szóróanyagokkal, stb. Keretei között humánpolitikai/személyzeti kérdésekben vitafórumokat is szerveztek. Az egyenlőséget megerősítő intézkedések létjogosultsága Idegengyűlölet keltő megnyilvánulások cenzúrája 2009 – Stratégiai lépések az oktatásért... társadalmi célú hirdetések készültek, melyeket rádiókban adtak le; 500 roma diák kereste fel javaslataival a Romani CRISS-t Gyengeségek Az egyenlőséget megerősítő intézkedések hatásait nem vizsgálják A rendszer időszakos felülvizsgálatát ne civil szervezetek, hanem a kormány végezze A gyakorlatokat tudományos módszerekkel kell tanulmányozni Nincs legitimizáló törvény, mint ahogyan a felmérés érdekében sem történnek intézkedések Néhány szervezet ajánlásokat ad ki (a fenntartott egyetemi férőhelyek 15%-át nem roma származásúak foglalják el) A végzősök számára kevés az álláslehetőség A folyamatos párbeszéd hiánya miatt az egyenlőséget megerősítő intézkedésekre a nem roma származásúak egy része nemtetszéssel tekint Bulgáriában ismeretlen az egyenlőséget megerősítő intézkedések gyakorlata Románia roma lakosságának 2.5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel (szemben a nem roma származású lakosság 27%-os átlagával) Három eset a diszkrimináció megelőzése témakörében Két roma gyermeket szüleik óvodába szerettek volna beíratni, jelentkezésüket azonban az igazgató elutasította. Sőt, elutasítását sértő megjegyzésekkel tarkította. Véleménye szerint ugyanis a gyerekeket speciális intézménybe kellett volna íratni. A szülők orvosi igazolásokkal bizonyították, hogy gyermekeik nincsenek lemaradva a fejlődésben. A Romani CRISS panaszt tett Fél évvel később az Országos Diszkriminációellenes Tanács megállapította, hogy szabálysértés történt Az igazgató kizárólag az etnikai hovatartozásra alapozta véleményét Az apa az országos médiát segítségül hívva nyomást gyakorolt A gyerekeket végül felvették ugyan, de széket és asztalt – amit minden más gyermeknek biztosít az óvoda – nem kaptak: ezeket szüleiknek kellett bevinni Ez a projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelentés kizárólag a szerző nézeteit tükrözi és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.
Ma már mindketten az ugyanazon épületben működő általános iskolába járnak. Tanáruk továbbra is sértő megjegyzésekkel illeti őket Áthelyezés speciális oktatási intézménybe A visszaélések e formájához az szükséges, hogy egy külön erre a célra felállított bizottság tanúsítsa a gyermekek félrediagnosztizálását – amely gyakorlat kizárólag roma gyermekek esetében fordul elő Nagyszeben – az elméleti gimnázium roma diákokat helyeztetett át Több éven keresztül visszatartották őket, hogy áthelyezésük lehetséges legyen A speciális iskolák diákjait gyakorta nagyobb segélyek (pl. élelmezés) illetik meg Az Országos Diszkriminációellenes Tanács megállapította, hogy az iskolák diszkriminatív eszközökkel, a támogatások növelésével kényszerítették ki a kívánt változást A vizsgálat során kiderült, hogy az érintett gyermekek legtöbbje roma származású volt, áthelyezésüknek semmilyen orvosi alapja nem volt. Általános érvényű ajánlást adtak ki az oktatás relatív minőségének biztosítására és az áthelyezések beszüntetésére vonatkozóan. A speciális iskoláknak saját megmaradásuk érdekében volt szükség diákokra Következésképpen a helyi, éppenséggel roma közösségből töltötték meg az intézményeket. A szülők ugyan többségi iskolába szerették volna járatni gyerekeiket, de őket nem kérdezte senki Iskoláskorú diákok és a diszkrimináció A Romani CRISS egy délnyugat-romániai falu ügyében panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál Ez a projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelentés kizárólag a szerző nézeteit tükrözi és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért. 1.A osztály (alternatív), 1.A osztály (hagyományos), 1.B osztály (csak roma) A Tanács vizsgálatából kiderült, hogy az osztályban kizárólag romák voltak Az 1.B osztály létszáma 12 fő volt, jóllehet 20 alatt nem indítható osztály A körülmények és az infrastruktúra még több kivetnivalót hagytak maguk után Soha nem volt egy állandó tanár, egyiküket a tanévkezdés után vették fel. A megyei prefektus bizottságot hívott össze, hogy megvizsgálják, történt-e szegregáció, és arra a megállapításra jutottak, hogy deszegregációs tervet kell kidolgozni. A diákok különböző osztályokba helyezgetése nem volt átlátható folyamat és diszkriminatív hatással bírt. Mindezek végeredményeként pusztán megállapítások és javaslatok születtek, valamint 500 eurós pénzbírságot szabtak ki az iskolára és a tanfelügyelőre. Az ügy jelenleg a fellebbezési szakaszban van. Ugyan a jogszabályi keretrendszer megfelelőnek mondható, a szabálysértések enyhék és a jogvédelem nehezen biztosítható a gyakorlatban. A legtöbb esetben a késői beiratkozásra, illetve arra hivatkoznak az iskolák, hogy a többi osztály már betelt A fent említett harmadik osztály mellett is ezzel érveltek. Szintén gyakran elhangzik az is, hogy maguk a szülők kérik gyermekeik elkülönítését. Létezik diszkriminációellenes törvény, de az iskolákban előforduló hátrányos megkülönböztetés területén nem lehet szankciókat alkalmazni. Az iskolák ezen szankcionálási korlátok tudatában hozták döntéseiket. Ez a projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelentés kizárólag a szerző nézeteit tükrözi és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.
A speciális rendelkezések között szerepel a lakhatás és az egészég, az oktatás azonban nem. Az oktatással kapcsolatos fejezet nem írja elő szankciók alkalmazását szegregáció esetén. A Chave Zurale projekt Iskolakerülés-ellenes támogató klubok A tanítás utáni foglalkozásokon 500 gyerek vesz részt Célok: 1) A résztvevő 500 gyermek kimaradásának megakadályozása 2) Tanárok interkulturális tudatosságának fejlesztése 3) Kimaradással és a visszailleszkedéssel kapcsolatos tudatosság fejlesztése Korrepetálás Tevékenységek: játékos matek és egyéb gyakorlatok Az oktatás mint a társadalmi mobilitás eszköze - szülők felvilágosítása Közös prioritások Jelentősebb viták 2010. július: A minőségi oktatásért 2010 utáni prioritások: 1) interkulturális oktatás népszerűsítése 2) iskolalátogatási mutatók javítása 3) szülők döntéshozatali folyamatban való szerepvállalásának növelése 4) korai gyermekkori oktatás 5) szegregáció felszámolása A speciális iskolákba történő áthelyezést eredményező félrediagnosztizálás valós probléma Kulturális különbségek szem előtt tartásával összeállított tesztekre van szükség 2011. augusztus – nemzeti romaintegrációs stratégia Egy 50 oldalas dokumentum, amelyet a kormány figyelmen kívül hagyott A prioritásokat a dokumentumok tartalmazzák Európai Roma Jogok Központja Horváth és Kiss kontra Magyarország 2005 – civil szervezetek küzdöttek a roma gyermekek szegregációja ellen A törekvések élén Mohácsi Viktória állt A teszteket gyakran úgy állították össze, hogy az azokat kitöltő roma diákokat eredményeik alapján speciális iskolákba lehessen áthelyezni. Általános iskola megkezdése előtt a gyermekeket iskolaérettségi vizsgálatnak lehet alávetni, az alkalmazott teszt a többségnek kedvez. A szegénység jelei nyilvánvalóan kimutathatóak az eredményekben. A sikertelen teszt nem feltétlenül a fogyatékosság bizonyítéka. Az ügyben a hazai jogorvoslat összes lehetőségét kimerítették. A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) kimondta, hogy nem tartozik hatáskörébe annak megítélése, hogy a teszt helyesen volt-e összeállítva. Az ERRC a 2007-es DH-per azon megállapítására alapozva, miszerint a teszt részrehajló volt, közvetett diszkrimináció miatt feljelentést tett, de mivel az állam tisztában volt annak következményeivel, közvetlen diszkrimináció miatt is eljárást kezdeményezett. Az ügyben született határozat szerint az, hogy csak egy bizonyos csoport tagjai voltak érintettek, nem tekinthető közvetlen diszkriminációnak. [A bíróság elutasította azt a felvetést, miszerint a teszt kizárólag egyetlen csoport tagjait érintette hátrányosan.] Ez a projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelentés kizárólag a szerző nézeteit tükrözi és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.
Mindössze három héttel ezelőtt azonban a bíróság megállapította, hogy a rasszista diszkriminációt (melynek kivizsgálása szigorú szabályok szerint történik) semmi nem indokolta. Ennek eredményeként a civil szervezetek sikeresebben lobbizhatnak azért, hogy a kormányok teljesítsék kötelességüket az effajta problémák megelőzése terén. Felül kell vizsgálni a tesztelés folyamatait és biztosítani kell, hogy ne történjen diszkrimináció. Helyes gyakorlatok A bíróság által ismertetett érvek és alapelvek a jövőre nézve is irányzékul szolgálhatnak. A kérdés azonban az, hogy a bírósági határozatban foglaltak miként kerüljenek megvalósításra. A bíróságok előírják az iskolák szegregációmentes működését, de a részletekre nem térnek ki. Nem tartozik a Kúria hatáskörébe annak meghatározása, hogy mit kellene pontosan tenni. Szegregáció fogalma az egyenlő bánásmód törvény szerint (nem szó szerinti idézet): olyan tevékenység, amely által egyének adott csoportja másoktól jogtalanul elkülöníthető. Az ERRC a Cseh Köztársaságban, Horvátországban, Magyarországon és Görögországon is indított szegregációs pert. ERRC Horvátország Oršuš és mások kontra Horvátország Iskolarendszerű oktatás és elkülönített osztályok A Sampanis-ügyben külön épületben tanultak az érintettek Az Oršuš-ügyben elkülönített osztályokról volt szó A roma származású diákok nem beszéltek horvátul, így külön osztályba helyezték át őket. Az első fokon eljáró bíróság szerint nem történt diszkrimináció. Ez a projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelentés kizárólag a szerző nézeteit tükrözi és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért. A határozat szerint: 1) A nyelv nem lehet a szegregáció ürügye; 2) Az állam kötelessége pozitív intézkedésekkel segíteni, hogy a diákok integrált oktatásban részesülhessenek. Az Európai Unió Tanácsa felszólította Horvátországot, hogy orvosolja az alacsony iskolalátogatási és magas elhagyási arány következtében kialakult helyzetet. A gyermekek elkülönítésére semmilyen jogalap nem volt A kérdéses teszt nem kifejezetten arra lett összeállítva, hogy a nyelvi készségeket mérjék. A vonatkozó jogszabály módosítása új tesztelési módszereket eredményezett és megteremtette a fellebbezés lehetőségét. Tananyag: A roma származású diákokat (30%-kal) csökkentett tananyag szerint oktatták, mindenféle jogalap nélkül. Hasonló mértékű probléma volt az is, hogy hiányos horvát nyelvi készségeik fejlesztésére semmilyen célzott program nem állt rendelkezésre. MA – a tananyag és az áthelyezések módszere: Nyelvtudás hiányában – iskolakezdés előtti órák, valamint iskolarendszerű oktatás a nap folyamán Jobb nyelvtudás - különórák A tanárok kiegészítő oktatási anyagokat kaptak, a diákokat mediátorok segítik. DE! Hiányzik egy átlátható ellenőrzési folyamat, és az sincs szabályozva, hogy az érintett gyermekek mikortól léphetnek be a normál oktatási programba. Ez a projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelentés kizárólag a szerző nézeteit tükrözi és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.
Az eset idején az iskolaelhagyási arány 84% volt. Intézményes támogatás diákok és szülők számára 100%-os óvodai beiratkozási arány Napi két étkezéssel és gyermekek szállításával Az Európai Unió Tanácsa szorosan nyomon követi a folyamatot
Integro
A rom lakosság száma Bulgáriában 700,000 fő Együttműködés egy civil szervezettel Vidin-ben Vidin önkormányzata nem volt érintett a buszoztatásban Civil szervezetek számára nem fenntartható, hogy továbbra is ők oldják meg az érintettek buszoztatását A feladatot a kormánynak kellene magára vállalni, a civileknek a szülők és tanárok támogatása lenne a dolguk A kavarnai önkormányzat ügye Hozzáférés könyvekhez és nyílt könyvtárakhoz / tanítási időn túli programok / számítástechnikai laboratóriumok
Ez a projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A jelentés kizárólag a szerző nézeteit tükrözi és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.
