DARA PÉTER1
A felsıoktatás szerepe a humán erıforrás fejlesztésében, különös tekintettel a régiókra
Magyarország felemelkedésében meghatározó az emberi erıforrás minısége, színvonala, s az ország versenyképessége jelentıs mértékben függ a felsıoktatástól. E tényt a nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hiszen napjainkban csak azok a nemzetek tudnak lényeges mértékben fejlıdni, amelyek felsıoktatásukat kiemelten fejlesztik és arra korábban is jelentıs figyelmet szántak. Bár az elmúlt években a gazdaság fejlıdése jelentıs mértéket öltött, e teljesítmény bıvülése azonban csak akkor tartható fenn, ha képzett és rendszeresen újraképzett munkaerı áll rendelkezésre. A hazai adottságok miatt a korábbi mezıgazdasági, illetve ipari struktúra átalakult, s a szerepét átvevı, a szellemi tıke iránt igényes, nagy hozzáadott értéket termelı gazdaság fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a felsıoktatás minıségi, szerkezeti és infrastrukturális fejlesztése. A felsıoktatás rugalmas átalakítása és kapacitásának igény szerinti bıvítése a magyar felemelkedés záloga. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fejlesztés iránya és módja hosszú távon kihat az ország mőködésére, hiszen az új struktúrába belépı hallgatók csak néhány év múlva válnak szakemberekké. Nem elhanyagolható az sem, hogy a felsıoktatásnak az esélyek megadásával és azok kiegyenlítésével kitüntetett szerepe van a társadalmi jólét megteremtésében, hiszen a tanulás révén történı felemelkedés biztosításával a társadalmi kohézió szociális helyzettıl független módon jöhet létre, mivel lehetıvé válik a ver-
1
A BGF Rektori Hivatalának vezetıje, PhD-hallgató.
35
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2001
senyképes, széles alapozású, de az egyéni utak kialakításának lehetıségét is biztosító kiváló szakmai tudás elsajátítása valamennyi tehetséges fiatal számára, melyben jelentıs szerepet kap a diákhitel intézménye is. Mindazonáltal a társadalmi-gazdasági környezet és a felsıoktatás kapcsolatának erısítése elsıdleges szerepet játszik az ország és az országon belüli régiók fejlıdésében, valamint a gazdasági-társadalmi igényeknek megfelelı felsıoktatás megteremtésében és a felsıoktatás intézményrendszerének fenntarthatóságában. A felsıoktatási intézmények (mint ahogy arra néhány intézmény esetében már példa is van) térségük kiemelkedı tudományos-szellemi központjává, s ezáltal alkalmassá és nyitottá válhatnak arra, hogy fokozottan bekapcsolódjanak a felnıttképzésbe, ezzel is biztosítva az adott régió lakosai számára az élethosszig tartó tanulás valódi lehetıségét, s olyan szellemi és tudományos-fejlesztési infrastrukturális adottságokkal rendelkezı létesítmények, amelyeknek a regionális fejlesztések motorjaivá, központjaivá kell válniuk. Az oktatási intézmények képzési programjának a gazdaság igényeihez történı szorosabb illesztésével a régiók humán kapacitása új iparágak megtelepítésének, fejlesztésének is megalapozója lehet, továbbá a szellemi, oktatói-képzési és tudományos-kutatói kapacitás nagy mértékben hasznosulhat, és jelentıs szerepet játszhat a regionális fejlesztési programok tervezése, kialakítása és megvalósítása során, hozzájárulva nemcsak az adott régió, hanem az ország egészének fejlıdéséhez. Tény ugyanakkor, hogy a felsıoktatási intézmények regionális szerepének erısítése elsırendő jelentıséggel bír az Európai Unióhoz történı csatlakozás idıszakában, hiszen az EU által támogatott fejlesztések elsıdlegesen regionális szinten, regionális keretek között valósulhatnak meg. A felsıoktatásra kiemelt feladatok hárulnak abban, hogy Magyarország, illetve az egyes régiók képesek legyenek ezen források fogadására és leghatékonyabb felhasználására. A tudásalapú gazdaság, a megnyílt európai térség és az információs társadalom viszonyai között az egyszer megszerzett tudás hamar elenyészik. Csak a gyorsan változó technológiák megkövetelte képességek, készségek és tudás folyamatos megújítása révén, tanulással lehet megırizni és javítani a munkavállalók gazdasági-társadalmi pozícióját. Az ezredforduló után, a mai viszonyok között kizárólag az élethosszig tartó tanulás biztosíthatja az egyén és vele együtt az ország és a társadalom versenyképességének fenntartását. A felsıoktatásnak biztosítania kell, hogy a felsıfokú vagy egyéb képzettséggel már rendelkezık tovább bıvíthessék és megújíthassák tudásukat, továbbá azok is részesülhessenek a felsıoktatásban, akik életpályájuk késıbbi szakaszában igénylik azt. Az EU és az OECD állásfoglalásai szellemében az élethosszig tartó tanulás az oktatás és képzés meghatározó vonása, melynek megvalósításában a felsıoktatásnak kitüntetett szerepe van. A magyar felsıoktatás fontos szerepet játszhat a felnıttképzésben nyitott, mindenki számára hozzáférhetı, rövidebb idıtartamú képzésekkel, kurzusokkal, amelyek a tudásukat megújítani, vagy új ismereteket és készségeket elsajátítani akarók számára biztosítják a jövı változó gazdasági környezetében a sikeres alkalmazkodás, a megújulás és a versenyképesség növelésének lehetıségét. A felsıoktatási intézményeknek elsıdlegesen a munkaerı-piaci igényeknek megfelelı, korszerő készségek megszerzését kell lehetıvé tenniük. Figyelembe kell azonban venni azt, hogy humán erıforrás oldalon a viszonylag magas továbbtanulási arányban rejlı lehetıségeknek csak igen korlátozott hányada hasznosul helyben. A felsıfokú végzettséggel rendelkezık nagy része nem
36
DARA PÉTER: A FELSİOKTATÁS SZEREPE A HUMÁN ERİFORRÁS FEJLESZTÉSÉBEN...
tér vissza abba a térségbe, ahonnan származik, vagy még nagyon fiatalon bekapcsolódik a migrációs mozgásba. Ebben szerepet játszhat az adott régió periférikus elhelyezkedése, infrastrukturális kapcsolatainak viszonylagos feltáratlansága, a gazdaság fejletlensége, s ezekbıl eredıen a települések népességmegtartó képességének gyengülése, valamint szinte biztosan hiányzik a gazdasági, az infrastrukturális és az intézményfejlesztési elképzelések összehangolása az oktatásfejlesztés feladataival és lehetıségeivel. Azon régióban, ahol alacsony a környezetszennyezés, az egészséges környezet az idegenforgalom alapjává válhat, valamint kialakíthat egy aktív, természetközpontú turizmust, összhangban a régió természeti jellegzetességeivel. Az aktív turizmus összekapcsolható a régió felsıoktatási szervezeteinek konferenciaszervezı hagyományával. A konferenciára ellátogatók általában igénylik azt, hogy a rendezvény elıtt és után kulturális, városnézı és természetközpontú tevékenységeknek lehessenek aktív résztvevıi. Ha a régió termálvízzel is rendelkezik, az erre a készletre alapozott gyógyászati célú, illetve fitness-turizmus fejlesztése az idegenforgalom fellendítése mellett a régióban élık egészségi állapotának javítását is szolgálhatja. A turizmus e területein fellépı munkaerıigény kielégítésében jelentıs szerepet kaphatnak a felsıoktatási intézmények, akár felsıfokú, akár AIFSZ-képzéseikkel (pl. BGF KVIFK idegenforgalmi-szálloda szak, illetve idegenforgalmi szakmenedzser szak). Egyes régiókat ugyanakkor még mindig a mezıgazdaságtól való függés jellemez. Az EU-csatlakozással összefüggésben ezen régióknak gazdasági és társadalmi átalakításokon kell keresztülmenniük. Az itt megtalálható, leginkább önellátásra termelı mezıgazdasági közösségeknek komoly kihívásokkal kell szembenézniük, amennyiben a vidéki területek az elnéptelenedést nem kezelik. Ezeken a településeken jellemzı az elszegényedés, az alacsony jövedelmek, a rossz egészségi állapot, alacsonyabb az iskolázottság és a képzettség szintje, mint az ország más területein. Nagyobb szakértelem és a vállalkozások nagyobb aránya segíthet a problémákon, ugyanakkor a régió hosszú távú fejlıdésének szempontjából elengedhetetlen a területért vezetés erısítése. A termelı szektor esetében szükséges a vállalkozók és a vezetı beosztásúk részvétele képzéseken és a szaktudásuk fejlesztése. A területfejlesztéssel foglalkozó szervezetek esetében is szükséges a munkatársak képzéseken való részvétele, szaktudásuk és a menedzsmentkapacitás növelése, melyben szintén fontos szerepet játszhatnak a felsıoktatási intézmények. A termelı szektor vonatkozásában a szakemberek képzése során a szaktudás fejlesztésének fontos területei a marketing, a pénzügyi menedzsment, a humán erıforrás menedzsment, a csoportépítés, az információs technikák, valamint az EU-csatlakozással kapcsolatos információk (pl. itt kaphat szerepet a BGF Európa Tanulmányok Központja) és az egyes gazdasági ágakra vonatkozó feltételezések. A képzések esetében szükséges a képzési mód meghatározása, mert az gyakran nem megfelelı, pl. a nagy terhelésnek kitett vezetık esetében. Így a rövid kurzusok, a távtanulás, a képzési anyagok eljuttatása a résztvevıknek vagy egyéb módszerek megfelelı megoldást jelenthetnek (BGF Távoktatási Központ). Annak érdekében, hogy növelni lehessen az adott régióban a képzettség szintjét, nem szabad megfeledkezni a perifériális településekrıl, melyeket leginkább a munkanélküliség, az alacsony jövedelmi lehetıségek, a lélektani problémák, az
37
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2001
alacsony képzettségi szint és a rossz egészségi állapot jellemez. Az ilyen települések további hanyatlása azok elnéptelenedéséhez vezet, s elvándorlást eredményez a régió városiasodottabb helységeibe. A modern kommunikációs eszközök használata, az internet, a távmunka végzés, a távtanulás, és más módszerek úgy segíthetik itt a képzettség szintjének növelését, hogy közben az információs társadalmat fejlesztik. Segítségükkel csökkenhet a perifériális településeken a munkanélküliség és az elszigeteltség érzése. A fentiekben foglaltak képet nyújtanak arról, hogy a magyar felsıoktatásnak milyen kiemelt szerepe van az ország életében, s mennyi kiaknázatlan lehetıség található e területen. A Budapesti Gazdasági Fıiskola vezetése (felismerve e kiaknázatlan lehetıségek egyikét) Esztergomban, a térség ipari, idegenforgalmi stb. dinamikus fejlıdésével összefüggı, növekvı szakember-szükségletének kielégítéséhez kíván segítséget nyújtani a helyben szervezendı jó színvonalú, gyakorlatorientált felsıfokú gazdasági szakképzéssel. A közeli és a távolabbi – ideértve a határon túli – térségben egyaránt megjelenı munkaerı-piaci igények kielégítéséhez hozzásegíthet a 2002. szeptember 1-jén induló • fıiskolai szintő alapképzés (idegenforgalmi és szálloda, valamint vállalkozásszervezı szakokon), • akkreditált iskolarendszerő felsıfokú szakképzés (idegenforgalmi és kereskedelmi szakmenedzser, valamint pénzügyi szakügyintézı szakképzési programokon). A térségben lényegében hiányt pótló képzéssel a hallgatói létszám öt év alatt – felmenı rendszerben – összhangban a kormányzati szándékokkal növekedne. A munkaerı-piaci szükségletekkel összhangban a késıbbiekben a helyben szervezett felsıfokú gazdasági szakemberképzés tovább bıvíthetı (például pénzügyi szakon non-profit szakirányon egyházak, civil szervetek stb. szakemberszükségleteinek kielégítésére, valamint a fıiskolai alapképzésen a távoktatás és a továbbképzés bevezetésével stb.). A régióban a gazdasági szakképzésben található felsıoktatási fehér folt tehát megszüntethetı a BGF beinduló képzésével. A képzés eredményeként • Esztergom térségében létrejön a felsıfokú gazdasági szakképzés intézményrendszere, megszőnik a felsıoktatási fehér folt, korrigálni lehet a felsıoktatási intézmények területi elhelyezését, • a fejlett piacgazdaság idıszerő munkaerı-követelményeinek megfelelıen, a térségben mőködı multinacionális, ipari, kis és közepes kereskedelmi, idegenforgalmi stb. vállalkozások számára megfelelı színvonalú, gyakorlatorientált, szakmai idegen nyelvet jól beszélı közgazdászok képzésével javítani lehet a hazai és a határon túli térségben a szakember-ellátottságot, • a világörökségnek számító Bazilika közvetlen közelségében egy ısi épület közcélokra való hasznosításával (MINDSZENTY bíboros tiszteletére létrehozandó emlékszobákkal stb.) a városban és a régióban növelni lehet a szellemi kisugárzást, idegenforgalmat, • a városban és a térségben elı lehet segíteni – új oktatók, igazgatási stb. dolgozók igénybevételével, munkáltatók szakképzett munkatársak iránti igényének növekedésével – a foglalkoztatottság növelését.
38
DARA PÉTER: A FELSİOKTATÁS SZEREPE A HUMÁN ERİFORRÁS FEJLESZTÉSÉBEN...
A térség fejlıdése és várható fejlesztései olyan közgazdasági humán erıforrás igényt támasztanak, melynek kielégítése feltétlenül indokolt. Több felmérés igazolja, hogy a legracionálisabb az a megoldás, hogy a képzést visszük az érintett területre, ugyanis ez esetben biztosítható leginkább, hogy a végzett szakember lakóhelyén (a képzést jelentı régióban) vállal munkát (ezt a feltevést a fıiskola két területi intézete is igazolja). Budapest közelsége a problémát még inkább fontossá teszi, mert a fıvárosban a fejlesztés lehetıségei korlátozottak és gyakran tapasztalható, hogy a Budapesten végzett hallgató nem szívesen megy vissza lakóhelyére munkát vállalni. Összességében megállapítható, hogy az oktatók, a fıiskolai dolgozók, végzıs hallgatók értékes tevékenységének eredményeként az intézmény, a város kisugárzó hatása számottevıen nı, s ezáltal bizonyítást nyer a felsıoktatás szerepe a régiók humán erıforrásának fejlesztésében.
39
