D.A.R. Investeste în oameni! Befektetés az emberekbe

UNIUNEA EUROPEANĂ

GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE AMPOSDRU

Fondul Social European POSDRU 2007-2013

Instrumente Structurale 2007-2013

GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE OIR POSDRU NV

ASOCIATIA PENTRU PROMOVAREA AFACERILOR IN ROMANIA

MANAGER PROGRAME DE FORMARE PROFESIONALĂ A ADUL? ILOR SUPORT DE CURS FELNŐTTKÉPZÉSI MENEDZSER – KÉPZÉSI TANANYAG

D.A.R.

DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI

MODEL INTEGRAT DE DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN CENTRELE URBANE DIN TREI REGIUNI Proiectul este cofinantat din Fondul Social European prin Programul Operational Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane 2007-2013.

Investeste în oameni! INTEGRÁLT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI MODELL HÁROM FEJLESZTÉSI RÉGIÓ KISVÁROSAIBAN A projektet az Európai Szociális Alap támogatja a romániai Humáneroforrás-fejlesztési Operatív Programon keresztül.

Befektetés az emberekbe

I. MODUL Képzésszervezés

D.A.R.


Tartalomjegyzék A képzési célcsoport toborzás feladatai és módszerei............................................................ 3 Titkári ismeretek (ügyvitel és iratkezelés, szervezés és viselkedés).......................................... 37 A felnőttképzés személyi és tárgyi feltételrendszerének biztosítása.......................................... 53 A képzésszervező feladatai........................................................................................... 88 Munkaerő-piaci szolgáltatások a gyakorlatban.................................................................. 110 A képzés zárásához, vizsgáztatáshoz kapcsolódó feladatok................................................... 134


A képzési célcsoport toborzás feladatai és módszerei Ajánlott időráfordítás: 8 óra gyakorlat Fejlesztő: Laczó Istvánné

Esetfelvetés A felnőttképzés célcsoportjának fogalmi maghatározása nem is olyan egyszerű, mint ahogyan először képzelnénk. A felnőttképzési intézmények, vállalkozások ezzel a minőségbiztosítási rendszerük kiépítésekor találkoznak legelőször. Kérdésként merül fel, hogy mi a felnőttképzés célcsoportja, a megrendelő, aki a képzés árát kifizeti, vagy maga a leendő résztvevő, aki a képzést, mint szolgáltatást igénybe veszi és minősíteni is tudja annak színvonalát. A képzési célcsoportok felkutatása és a képzések megfelelő létszámának biztosítása az egyik sarkalatos pont, amely a képzés indítás sikerességét befolyásolja. Nézzük meg milyen felnőttképzési célcsoportok vannak és milyen módszerekkel tudjuk a képzésekhez „bevonzani” a leendő résztvevőket!

Szakmai információ tartalom A felnőttképzés célcsoportjának meghatározása A felnőttek tanulási szándékának ismerete segít abban, hogy a képzés célcsoportját meg tudjuk határozni. A potenciális résztvevő felnőttek számos szempontot vesznek figyelembe, akkor, amikor képzésbe kezdenek. Egy felnőtt számára nem mindegy, hogy milyen gyakran, milyen helyszínen, lakóhelyétől távol vagy lakóhelyén, csoportban vagy egyénileg tanul, tanulásában milyen támogatást kap, milyen mértékben veszik figyelembe és számítják be előzetes tapasztalatát, és milyen módszerek, technikai eszközök segítik tanulását. Fontos számára az is, hogy milyen formában milyen elfoglaltságot jelent neki a tanulás. A fentiek alapján, amikor a felnőtt tanulás megkezdését tervezi, akkor több tényezőt vesz figyelembe, amelyek befolyásolhatják tanulási szándékát. Ezek:

■■ oktatás helyszíne ■■ az oktatás gyakorisága ■■ csoportos vagy önálló tanulás ■■ előzetes tudás beszámítása ■■ munka- és élettapasztalat beszámítása ■■ oktatási módszerek ■■ technikai felszereltség (saját, oktatási helyszín)

Ha ezeket a választási szempontokat figyelembe vesszük, akkor ki tudjuk alakítani azokat a főbb ismérveket, amelyek meghatározzák a képzés célcsoportját. A célcsoport elemzésénél az alábbi szempontok figyelembevétele segíti a tanulás támogatási rendszerének kialakítását:

■■ nem ■■ kor ■■ földrajzi elhelyezkedés ■■ iskolázottság ■■ tanulási motiváció ■■ anyagi helyzet ■■ munkahelyi elfoglaltság ■■ életmód ■■ tanulási szokások ■■ tanulási attitűd ■■ tanulási tapasztalat ■■ egymással való tanulás képessége ■■ a tanulás helyszíne, ideje

3

4

FELNŐTTKÉPZÉSI MENEDZSER

■■ eszközhasználati ismeretek

Ha a fenti szempontokat, valamint azt is figyelembe vesszük, hogy az adott képzést hagyományos vagy nyitott formában tervezzük, akkor biztosan sikerül olyan támogatási rendszert kialakítani, amely a felnőttet maximálisan segíti a tanulásában.

A felnőttképzés speciális célcsoportjai Halmozottan hátrányos helyzetű felnőttek Legelőször tisztázni kell a halmozottan hátrányos helyzetű fogalom jelentését. Kik alkotják a társadalom ezen rétegét, miért és hogyan sodródtak – sajnos sokszor saját hibájukon kívül – a társadalom perifériájára, melyek ennek a legfontosabb negatív következményei, hogyan vonhatók be olyan aktivizáló programokba – elsősorban a felnőttoktatás kapcsán – melyek megkönnyítik a társadalomba való szerves beilleszkedésüket és ez milyen pozitív hatást gyakorol az oktatási, foglalkoztatási, szociális és ezen keresztül az ország gazdasági életére egyaránt. Kik alkotják a társadalom hátrányos helyzetű rétegét? A következő hátrányos helyzetű csoportokat különbözteti meg a felnőttképzésben a finanszírozás szempontjából:

■■ Munkanélküliek; ■■ Munkanélküliségtől veszélyeztetettek – alacsony iskolázottságúak, elavult szakmai képzettséggel rendelkezők, idősebb kori munkanélküliségtől veszélyeztetettek, szociálisan kiszolgáltatott helyzetben lévők, romák, stb.; ■■ Ideiglenesen inaktívak – gyesen, gyeden lévők, katonai – ill. polgári – szolgálatukat töltők; ■■ Szabadságvesztés büntetésüket töltők; ■■ Rehabilitálandók – rokkantak, egészségügyileg károsodottak, szenvedélybetegek ■■ Szociálisan nehéz helyzetű, munkaképes korú inaktívak

A finanszírozás szempontjából Romániában a 76/2002-es törvény (a munkanélküliségről és a munkaerő foglalkoztatás ösztönzéséről) írja elő, hogy kik részesülhetnek az országos foglalkoztatási hivatal (ANOFM) által biztosított ingyenes képzési és átképzési programokban. Ez a törvény írja elő az alkalmazónak biztosított támogatás feltételeit abban az esetben, ha saját alkalmazottaikat szeretnék képzésben részesíteni. Miért és hogyan sodródtak a társadalom perifériájára? A hátrányos helyzetű jelző több tudományosan árnyaltabb, modernebb megnevezéssel is helyettesíthető: tanulásban akadályozottak, nehezen nevelhetők, problémásak, leszakadók, deviánsak, szociálisan inadaptáltak. Közös vonás, hogy a személyes és társadalmi, családi és iskolai, szakmai és politikai, biológiai, pszichikus és szociális okok és következmények szorosan összefonódva jelentkeznek, sok esetben ezért egymástól külön nem értelmezhetők ill. szétválaszthatatlanok. A ’80-as évek második felétől ezért halmozottan hátrányos helyzet jelzőt használ a szakirodalom. A gyerekekre vetítve a következőkben határozhatók meg a halmozottan hátrányos helyzet jellemzőit:

■■ Alacsony jövedelem; ■■ Rosszul fölszerelt, egészségtelen vagy szűkös lakáskörülmények; ■■ Deviáns mikrokörnyezet szocializációs ártalmai; ■■ Család vagy az ép család hiánya; ■■ Szülők alacsony iskolai végzettsége; ■■ Beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekeik megfelelő gondozására, ellátására.

Általánosságban ebbe a „leszakadó rétegbe” tartoznak: a munkanélküliek, a szegények, a szociálisan inadaptáltak és a kisebbségek. A társadalomnak ez a csoportja nagy tömeget jelent, akik gyakorlatilag potenciálisan munkaképesek, azonban a közülük ténylegesen foglalkoztatottak száma elenyésző. Iskolázottságukat tekintve nagyrészt alacsony iskolázottsággal – befejezetlen vagy befejezett általános iskola, ill. szakiskolai vagy szakmunkás végzettség – rendelkezőkből áll. A XXI. század hatalmas problémája az egyre nagyobb méreteket öltő munkanélküliség – ezen belül is az ifjúsági munkanélküliség –, mely az elmúlt 15—20 évben a fejlett európai országokban is jelen van a beavatkozások ellenére is. Elmondható, hogy nagyon alacsony aktivitási ráta mellett az inaktívak csak kis hányadát lehet bevonni olyan aktivizáló programokba, melyek a munkanélküli-ellátáshoz kapcsolhatók. Ma a fiatalok többsége a középfokú iskolai végzettséget nappali tagozaton szerzi meg. A felnőttképzés, a szakképzettség megszerzésével járó tanfolyami részvétel azonban lényegesen magasabb, mint az elmúlt évtizedekben. A legjelentősebb változást az élethosszig tartó tanulás elterjedése, és a vele járó szemléletbeli átalakulás jelenti.


A képzés előkészítés folyamata 1. Képzési program tervezése, elkészítése és forrásszerzés 2. A felnőttképzési célcsoport toborzása 3. Képzés résztvevőinek kiválasztása, szűrése Szakmai alkalmassági felvételi Pszichológiai vizsgálat Szóbeli (explorációs) elbeszélgetés - interjú Egészségügyi alkalmassági vizsgálat Egyéb követelmények vizsgálata 4. Felvételi eljárások eredményének visszajelzése, utókövetés

•• •• •• •• ••

A felnőttképzési célcsoport toborzásának módszerei

■■ Hirdetések: nyomtatott és egyéb médiumok

Médium kiválasztásának szempontjai:

A médiatervezés során meghatározzuk a médiacélokat, a stratégiát, s ez alapján a felhasználandó médiumok körét, valamint azok ütemezését a kampányban. A médiumválasztás a gazdaságosság, illetve annak függvénye, hogy melyik az a csatorna, amely az adott célcsoportot legjobban eléri; illetőleg melyik eszköz tudja a leghatékonyabban eljuttatni az üzenetet a vevőknek. Szempontok a médiumok tervezéséhez: A médium presztízse: milyen hitele, tekintélye van egy adott célcsoportnál. Egy bulvárlap alacsonyabb presztízsű, mint egy hírlap. A magasabb presztízsű médiumokat kell választani, azért, hogy annak presztízsértéke a hirdetésre is kivetüljön. Befogadói szituáció: az a körülmény, amelyben a befogadó találkozik az információval. A befogadói szituáció kihat a figyelem szintjére, az érdeklődés erősségére, és az emlékezeti hatásra. Az újságot sokszor csak átlapozzák az emberek, felszínesen dolgozzák fel az információt, ezért ott rossz a befogadói szituáció. A médium technikai adottsága: melyik érzékszervre hat (auditív, vizuális, vagy audiovizuális). A legoptimálisabb médiamixhez célszerű mindegyik közlésmód együttes igénybevétele. A technikai adottságok befolyásolják a médiumon közvetíthető üzeneteket (sajtó - nincs hang - kevesebb az érzelmi hatás). A célcsoport mérete, összetétele: az egyes médiumoknak eltérő a közönsége. Ez alapján dönt a hirdető, hogy az üzenetének megfelelő helye lesz-e az adott reklámhordozóban. Célozhatóság: bizonyos hordozók alkalmasabbak arra, hogy üzenetünket minimális meddőszórással a célcsoporthoz közvetítsék (pl. terület-, érintettség alapú szegmentálás) A hirdetés költsége: legdrágábbak a televíziós hirdetések, az egy főre jutó költség azonban itt a legalacsonyabb. Vagy a teljes, vagy az egy főre jutó költséget határozzuk meg. A médium rugalmassága: hány nappal korábban kell megrendelni a hirdetési felületet, hogy felhasználható legyen a kampány során. Sürgős esetben napi sajtó vagy rádió. A hirdetés élettartama: a televízióban, rádióban csak a sugárzás pillanatában fejti ki hatását, a sajtóhirdetések ettől hosszabb élettartamúak, hiszen visszakereshetőek. Olyan ideig legyen látható a reklám, amíg még nem válik unalmassá. Jogi korlátozások: a termék reklámozható-e (pl. dohánytermék), a hirdetés tartalma (nem tartalmazhat erőszakra buzdítást), a reklámeszköz kihelyezése engedélyköteles (pl. utcabútor, óriásplakát). Ezt a médiatörvény, a versenytörvény és a szakmai önszabályozás együttesen állapítja meg. A termék/szolgáltatás sajátosságai: napi fogyasztási cikket tömegmédiumokban, speciális igényt kielégítő terméket a szakmai fórumokon reklámozzuk (pl. vetőgép – Kistermelők lapja). Az üzenet hossza, tartalma: az egyszerű üzenetek közvetítésére kiváló a rádió, míg az újságban hosszabb terjedelmű bemutatás is megjelentethető. Példaként tekintse meg a Szolgáltatóipari alapképzés – Szolgáltatási munkatárs képzés résztvevői toborzásához készített plakátot!

5

6


■■ Szóróanyagok kihelyezése, küldése

Induló képzések szórólapjainak elkészítése A szórólapokon a következő információknak kell megjelenniük, hogy a képzési célcsoport minden fontos információt megkapjon:


■■ A képzés pontos megnevezése, OKJ vagy akkreditációs azonosító száma ■■ Képzés pontos helyszíne, elméleti és gyakorlati hely megadása ■■ A képzést szervező felnőttképzési szervezet tanúsítvány és akkreditációs lajtsromszáma ■■ A képző szervezet ingyenes és térítéssel igénybevehető szolgáltatásai ■■ Képzést szervező címe, postai, telefonos, on-line elérhetőségei ■■ Képzési program felépítésének bemutatása: képzési modulok felsorolása ■■ Felvételi eljárás, képzés indítás és képzés befejezésének időpontjai ■■ Képzés intenzitása, tervezett időbeosztása ■■ Képzés óraszáma, az elmélet és gyakorlati órák száma ■■ Képzés vizsgakövetelménye ■■ 1 főre jutó képzési költség ■■ A képzés sikeres befejezése után kiadandó bizonyítványok ■■ A képesítéssel betölthető munkakörök felsorolása ■■ Bővebb tájékoztatás és jelentkezés elérhetőségei

Tájékoztató kiadvány alatt nem csak a képzés bemutatására szolgáló szórólapot értjük, hanem egyéb kiadványok is alkalmazhatók:

■■ Képzési/felvételi/tanulmányi tájékoztató kiadvány: általában időszaki megjelenésű ■■ Éves, szervezetet bemutató könyv/naptár/kalendárium ■■ Információ közlés egyéb kiadványok részeként

Az alábbiakban egy konkrét képzés szórólapját lehet megtalálni. Tanulmányozza át a szórólap formai szerkesztését is!

7

8


Az alábbiakban csatolásra került egy szórólap sablon, készítsen egy szórólapot a következő információk alapján: Oktatója a szórólap sablon formát elektronikus úton átadja Önnek, a számítógépen való elkészítése céljából. A képzés megnevezése: Megújuló energetikai asszisztens Képzés moduljai:

■■ Csapatépítő tréning ■■ Energetikai alapismeretek ■■ Megújuló energetikai projektek tervezése ■■ Asszisztensi feladatok ■■ Környezetvédelmi és környezetgazdálkodási ismeretek ■■ Pályázatfigyelés energetikai innováció témakörben

A többi hiányzó információt szabadon kitöltheti.


9

10


Alkalmazható egyéb jelentkező toborzási módszerek:

•• Csoportos tájékoztatók, fórumok tartása •• Állásbörze

A kommunikáció, mint a marketing tevékenység része A kommunikáció két fél között végbemenő információcsere. A vállalatok kommunikáció útján tájékoztatják a fogyasztóikat, azonban nem mindegy, hogy milyen üzenetet bocsát a vállalat a célközönség rendelkezésére. A marketingkommunikáció a piac befolyásolásának az a területe, amelynek elsődleges célja és feladata, hogy a kommunikáció módszereivel és eszközeivel jutassa el a szervezet információit a piacra és tudatosan hasson közléseivel a piaci magatartásra. Tervezett cselekvéssorozat, mely összhangban van a vállalati kommunikációval. Célja: a termék vagy szolgáltatás, illetve a vállalat megismertetése, népszerűsítése a vállalat értékesítésének növelése – értékesítés központú a fogyasztó figyelmének felkeltése, érdeklődésének megtartása, vásárlásra ösztönzése A marketingkommunikáció eszközei: 1. 2. 3. 4.

Személyes eladás: a célcsoport meggyőzése közvetlenül, szóban történik. (termék) Vásárlásösztönzés: olyan fizetett tevékenység, melynek célja a vásárlási kedv növelése. Public Relations: nem fizetett piacbefolyásolási típus, melynek célja az imázs-építés. Reklám: személytelen, fizetett kommunikáció, ahol az üzenet tartalmát a reklámot fizető vállalkozások határozzák meg.

Területei: klasszikus reklám (Above the line): a marketingmix fő eleme, funkciója a szükségletek befolyásolása, igények felkeltése. Személytelen, egyirányú, azonosítható. Ide tartoznak pl. nyomtatott sajtó hirdetései, szabadtéri eszközök, rádió, tv, mozi. nem hagyományos marketingkommunikációs eszközök (Below the line): egyedi, személyesebb, költséghatékonyabb, célozhatóbb, interaktívabb, mint a hagyományos reklámeszközök. Ilyenek pl. direkt marketing, vásárláshelyi reklám, eseménymarketing, kiállítás, vásár, szponzorálás. Sajtótájékoztató: Olyan rendezvény, melyen valamely szervezet a sajtó egyes tudósítóit hívja meg, ahol tájékoztatja őket; előre meghatározott, vagy a jelenlevők által feltett kérdésekre válaszolnak. Célja a sajtókapcsolat kiépítése és fejlesztése, így proaktív viselkedést valósít meg. Sajtótájékoztató szervezésének folyamata 1. Tervezés: milyen alkalomhoz kapcsolódik, meghívott újságírók körének meghatározása, címlisták összeállítása, időpont kijelölése (ne ütközzön másik fontos eseménnyel), helyszín kiválasztása (befogadóképesség, odajutás), a rendezvény szervezőinek eldöntése. 2. Előkészítés: meghívók készítése (hely, időpont, meghívott neve), 7-10 nappal korábban történő postázása, visszajelzés igénylése. Kijelölni a sajtótájékoztatón megnyilvánuló személyt; fontos hogy ismerje a vállalatot és a sajtó képviselőit is. A sajtóösszefoglaló 1-2 oldalas ismertetés, melyet a képviselők a helyszínen kapnak meg. Meg kell szervezni az étkeztetés, kép- és hangtechnikát, szállásokat, stb. 3. Lebonyolítás: az érkezők fogadása, sajtóanyag átadása. A jelenlévők bemutatása után kezdődik meg a tájékoztatás, és a felmerülő kérdések megválaszolása. Fogadással zárul, esetlegesen reklámajándékot is adhatunk. A reklámajándék figyelemfelhívó, az emlékezeti hatást növeli. Fontos, hogy utaljon a vállalatra. 4. Utómunkálatok: a rendezvény értékelése kik jöttek el. Aki nem volt jelen, annak egy összefoglaló anyagot küldünk. Sajtóközleményeket is kibocsáthatunk. Ezt követően sajtófigyelés, azaz feljegyezni, hogy milyen cikkek jelentek meg az ott elhangzottakról, illetve magáról a vállalatról. Az arculati elemek szerepe az intézményi kommunikációban A vállalat fontos feladata, hogy olyan arculatot s olyan egységes jegyeket alakítson ki, ami alapján a fogyasztók a vállalatot más vállalatoktól jól el tudják különíteni. A meglévő arculati eszközök a vállalat beazonosításának, megkülönböztetésének stratégiai fontosságú kommunikációs eszközei. A vállalati arculat a vállalaton belüli stratégiai irányításnak megfelelő cselekvési terv, mely összehangolva a vállalat különböző egységeinek tevékenységét, a vállalat külső és belső minősítésének tervszerű alakítását célozza.


11

Az arculati kézikönyv a vállalat arculatának tartalmi és formai alapelveit, kommunikációs szabályait és szempontjait, ill. a formai elemek és a designrendszer használatára vonatkozó szabályokat, előírásokat tartalmazza. Az arculat tartalmi elemei: mindazok a tényezők, amelyekkel a szervezet tudatosan meghatározza viszonyát a környezethez. pl. ön-image, szervezeti kultúra, szervezeti struktúra, cégfilozófia jellemzői, szervezeten belüli légkör, a szervezet alkalmazottainak szavakban, tettekben, fizikai jelenlétben megnyilvánuló nyilvános szereplése. Az arculat formai elemei: a tartalmi elemek által meghatározott vizuális információbázis pl. céglogó, színek, vállalatot megszemélyesítő figura, boríték, levélpapír, lakossági tájékoztatók, egyenruhák megjelenési arculata, cégtáblák. Az arculat formai oldala fokozza a hovatartozás érzését, a vállalati azonosulást. Legfőbb szerepük, hogy a vállalati személyiségről nyújtsanak információt, azt kommunikálják. A vizuális elemek megfogalmazhatják a vállalat jellegét, kommunikálhatnak a változásokról, és szerepet játszhatnak a hírnév alakításában is. Elengedhetetlen, hogy a lehető leghűebben képezzük le a tartalmi tényezők által képviselt gondolatiságot. A fogyasztóban élő image-t a szervezet minden tevékenysége, intézkedése, megnyilvánulása befolyásolja. A szervezet image-t meghatározó tényezők: szervezeti filozófia, kultúra, struktúra, kommunikáció, márkapolitika, a szervezet tudományos-technológiai jellemzői. Az arculat szempontjából a tartalom a meghatározó, ezek felelősek a szervezet image-ért. Az arculatot a szervezet maga tudja kialakítani, míg az image az ennek eredményeként az emberek fejében a vállalatról kialakított kép. Ha a tartalmi és formai oldalak különállóak, akkor ellentmondás keletkezhet közöttük, és ez a szervezet image-nek szétzilálásához vezethet. A formai elemek önmagukban nem menthetik meg a vállalat hírnevét, a tartalmi elemek viszont igen.

Tervezés a PR tevékenységben: a kommunikáció-szolgáltatás megvalósításának szakmai, módszertani és üzleti alapját jelenti. Fajtái stratégiai-, taktikai-, akcióterv. Ezeknek egységesnek és hierarchikus felépítésűnek kell lenniük.

PR stratégiai terv: azokat a hosszútávon érvényes célkitűzéseket tartalmazza, amelyek iránymutatást nyújtanak a gyakorlati kommunikációs munkafolyamatok számára. Ebben a folyamatban történik meg a szervezet kommunikációs szerepének meghatározása. A jelenben tervezik meg a jövőre vonatkozó lépéseket úgy, hogy a tartalom állandó, de a kisebb változásokhoz rugalmasan alkalmazkodik. PR taktikai terv: a stratégia szellemi és szakmai keretét jelenti. Tartalmazza azokat a konkrét tevékenységeket és elvégzendő feladatokat, valamint erőforrásokat és felelősöket, amelyek segítik a stratégiai terv megvalósulását. PR akcióterv/kampányterv: olyan tervszerű erőfeszítések, amelyek a szervezet egy hosszú távú célkitűzését szolgáló speciális cél elérésére irányulnak (pl. a konkrét napi feladatok meghatározása).

A kampányterv tartalmazhatja a feladat, probléma meghatározását, az érdekgazdák vizsgálatát, a cél, célcsoport, üzenet, eszköz megfogalmazását, ütemterv, felelősség, költségvetés meghatározását, valamint az ellenőrzést és az értékelést. A kampányt mindig úgy kell megtervezni, hogy az ki tudjon törni a környezetből.

A PR tevékenység munkafolyamata: legelfogadottabb a RACE-modellResearch (kutatás): egyrészt megvizsgáljuk a szervezeten belül a dolgozók véleményét, értékelését, azaz önimage-ünket, majd a szervezet külső érintettjeit is megkérdezzük, hogy megtudjuk milyen a kialakult külső image. A probléma feltárását konkrét kérdésekkel segíthetjük.

Action (akció, tervezés): a feltárt problémákra megoldáskeresés. Minden egyes problémát külön elemzünk, megnézzük milyen eszközökkel, tevékenységgel lehet segíteni. A terveket, programokat oly módon határozzuk meg, hogy az a legtöbb érdeket figyelembe vegye.

Communication (kommunikáció, megvalósítás): azon intézkedések és kommunikációs aktivitások megvalósítása, amelyek a terv elérésére irányulnak pl. döntünk a kommunikáció formájáról (közvetett v. közvetlen; PR film v. hírlevél) Evaluation (értékelés): értékeljük, hogy mennyiben valósítottuk meg a célkitűzéseket, a célcsoportok közül kiknél értünk el változást, megoldódott-e a probléma vagy csak részben, milyen üzenetekkel kell a munkát folytatni (hiszen ez egy újabb PR tevékenység első lépése is lehet). A PR tervezés szakmai folyamata

SWOT analízis: feltárjuk a szervezet erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit, sorrendet állítunk fel ezek között. Megkeressük, hogy kikkel, milyen csoportokkal van információs vagy kapcsolati probléma, és megnézzük, hogy milyen információk nyújtásával tudnánk azt megoldani, illetőleg, hogy ezek a csoportok mennyire, milyen irányban tudják befolyásolni a vállalat hírnevét.

12


Háttéranalízis: számba vesszük a szervezet környezetének jellemzőit, folyamatait és ezek hatását a szervezetre. Ez kiterjedhet a hírnévre, a fogyasztókra, a sajtókapcsolatokra, stb. Továbbá feltárjuk a vélt vagy valós problémákat, súlyosságuk szerint rangsoroljuk, majd logikai ok-okozati összefüggésbe ágyazzuk a problémákat.

PEST analízis: a közvetett környezet (makrokörnyezeti szegmensek: Political, Economic, Social, Technological) vizsgálatát végzi.

Célcsoport meghatározása: amennyiben az érdekgazdák sokan vannak, v. nem lehet velük közvetlenül kommunikálni, v. területileg nagyon szétszórtan helyezkednek el, akkor célszerű őket szegmentálni. A számunkra fontos személyek körében a heterogén sokaságból homogén csoportot képzünk, ennek oka, hogy a homogén csoportok könnyebben elérhetőek, és hatékonyabb a kommunikáció – ezért az azonos jellemzőkkel bíró egyéneket azonos módon, azonos eszközök segítségével fogjuk megszólítani. (nem-célcsoport, látens, tudatos, aktív) Üzenet meghatározása: legyen összhangban a célkitűzésekkel, és legyen hatékony, hogy a kívánt hatást elérhessük. Az üzenet vagy több, egymással összefüggő gondolatot tartalmaz; vagy csak egy gondolatot, és azt fejti ki bővebben.

Kommunikációs eszközök kiválasztása: megalkotjuk a médiamixet, azaz kiválasztjuk a felhasználandó eszközöket és csatornákat, valamint hogy adott eszközön milyen üzenetet közvetítünk. Lehet alkalmi, vagy folyamatosan, hosszabb időn keresztül használt eszköz. Az időzítés tervezése / időbeni ütemezés: kialakítunk egy időtervet, melyet táblázatba foglalva vízszintesen az

idősort, függőlegesen a tevékenységet tüntetjük fel. Az idősor beosztása a kampány hosszúságától függ (pl. egy hetes kampány esetén napi lebontás), történhet konkrét dátum megjelöléssel, vagy sorszámozással.

Költségtervezés: meghatározzuk annak a költségkeretnek a nagyságát, mely felhasználható a kampány során. pénzügyi forrás szükséglet = cost (dologi kiadások) + fee (élőmunka-ráfordítás) Kiértékelés: kiértékeljük az elért eredményeket és összehasonlítjuk az induló állapotban kitűzött elvárásokkal. Alapelv, hogy ne összességében, hanem munkafolyamatonként értékeljünk, mert ezáltal pontosabb eredmény kapható.

A képzésre jelentkezők (ügyfelek, kliensek, vizsgázók) fogadására alkalmas helyiségek – Információs pult, ügyféltér kialakítása

■■ Tájékoztató, eligazító hely, információs pont

Nagyobb szervezetekben az ügyfélszolgálat önmaga is egy nagy szervezet, ahol többen dolgoznak munkamegosztásban. Munkájuk hatékonyságát és az ügyfél felkészültségét segíti, ha egy általános, minden irodai szolgáltatásra kiterjedő eligazító ponton kap az ügyfél tájékoztatást arról, hogyan haladjon tovább. Itt történhet – pl. sorszámkiadó és hívásjelző rendszer segítségével – a megfelelő kiszolgáló helyre történő bejelentkezés. Fontos szerepe az eligazító pontnak az ügyfél „felkészültségének” ellenőrzése, ami a beadvány, megfelelő nyomtatványok vizsgálatából, kiadásából, kitöltésének segítéséből áll. A közhasznú, közérdekű információkhoz való hozzáférés egyik szolgáltatásaként az ügyfélszolgálati irodában hozzáférhetővé lehet tenni – a szervezet funkcióihoz illeszkedően – a jogszabály-, helyi határozat- és rendeletgyűjteményt, a települési, lakossági, szakterületi tájékoztatás kiadványait, prospektusokat, helyi hirdetéseket. Bár az ilyen – hagyományos – tájékoztatási eszközök jelentősége némileg csökken, de nem szűnik meg teljesen. A várakozás tartalommal töltheti meg, a felkészülést segítheti egy – viszonylag elkülönült – információs pont, sarok az eligazító kontrollja, szakmai felügyelete mellett. Más szervezetekkel együttműködve a közönséget szélesebb körben érdeklő információk (pl. tájékoztatás a szakterületről, településről, partnerekről, programokról) is elhelyezhetők itt.

■■ A várakozás helyei

A várakozás az ügyfél-kiszolgálás kritikus mozzanata A várakozási hellyel szemben támasztott követelmények betartása azért is nagyon fontos, mert ellenkező esetben az ügyfél „ellenféllé” válik, mire az ügyintézőhöz kerül. A következőkre kell figyelni: kényelmes és megfelelő számú ülőhely, bizonyos fokú intimitás (ha ketten-hárman vannak, tudjanak egymással kényelmesen beszélgetni, megfelelő fényviszonyok, kellemes hőmérséklet, csend, jó levegő, ne legyen huzat, a figyelem – nem zavaró, fakultatív – lekötése, ingergazdagság (díszek, képek, információk). A várakozóhely a vendégért van (nincs más, nem odavaló tevékenység, amelyhez képeset az ügyfél „zavaró tényezőnek” érezheti magát), a munkatársak nem „uralják a terepet”, különös figyelem a fogyatékosok, idősek és kisgyermekesek iránt, a nem együttműködő, vagy renitens ügyfél rendszabályozása, jól megközelíthető komfortzónák. Többek között a kényszerű várakozás kellemetlenségeit is hivatottak csökkenteni az egyébként hasznos tájékoztató és reklámfelületek. Minden közösségi hely, ahol sokan megfordulnak, igényli és egyben kínálja annak lehetőségét, hogy az emberek természetes információs szükségletei kielégítésének szolgálatába állítsuk az arra alkalmas felületeket, elsősorban az alapfeladatok támogatása céljából. A hely jellegéhez illő reklámokra is normális módon tekint a


13

közönség A „falak üzenete” része a szervezet arculatának.

■■ Hagyományos és Internetes ügyfélmunkahely, hotspot

Az ügyfelek leggyakoribb feladata a nyomtatvány-kitöltés, a tájékoztatók tanulmányozása. Lehetőséget kell biztosítani, hogy kényelmesen, asztal mellett ülve, esetleg írópult előtt állva lehessen ezt a munkát végezni. Megfelelő felületre (nyomtatványok, ismertetők kihajtogatása, átmásolás), szükség szerint íróeszköz biztosítására is szükség lehet. Igény van arra is, és ezt lehetővé kell tenni, hogy ketten is dolgozhassanak egy nyomtatványon. Várható, hogy a közeli jövőben az ügyfélkiszolgálás szerves részévé válik a helyi számítógépes és internetes hálózati szolgáltatások elérésének lehetősége. Ezek az ún. ügysegéd-pontok kiegészítik az ügyfélkiszolgálást. Az ügyfelek nem feltétlenül ismerik a lehetőségeket. Alternatív megoldása ennek az igénynek a rendkívül olcsón megoldható beltéri, vezeték nélküli Internet (wi-fi, hotspot) szolgáltatás. Segítségével saját, hordozható (laptop) vagy kézi (PDA) számítógépeken, mobiltelefonokon is elérhetők az internetes ügyintézési, tájékoztatási és egyéb e-közigazgatási, e-közszolgáltatási, hálózati szolgáltatások.

■■ Kiszolgáló helyek

Az ügyfélkiszolgáló munkahelyeken az ügyfél és ügyintéző személyesen találkozik. Nagyon fontos, hogy ennek körülményei az „egyenrangú felek együttműködő kapcsolata” üzenetet hordozzák. Ebbe nem fér bele a nyithatózárható kisablak, a barikádként magasodó pult, az ülő hivatalnok és előtte toporgó, görnyedő ügyfél, vagy az alacsonyabban ülő, s rá fentről tekintő hivatalnok, kényelem a szolgáltató és ridegtartás az igénybe vevői oldalon. Mindennek az ellenkezője az elvárás a hivatali szervezet közvetlen közönségszolgálati tevékenységével szemben. A legkevésbé illik a képbe az ügyfelek jelenlétében magán és/vagy tárasági életet élő személyzet, s az ehhez asszisztáló „bocsánat, hogy élek”, „küszöb alatt közlekedő”, ilyen magatartásra kényszerített ügyfél, s az egyenlő elbírálás elvének – nemritkán hivalkodó – megsértése (protekciós ügyfél). E gondolkodás megváltoztatása szerves része a közönségszolgálat megjavításának, fejlesztésének, ügyfélbaráttá alakításának. Az ügyfélkiszolgáló munkahely térbeli, ergonómiai kialakítása ebben fontos szerepet játszhat. Azt kell elérni, hogy a felnőttképzés „frontmunkásai” az ügyfél oldalára álljanak, azonosulni tudjanak igényeivel, érdekeivel, s minden eszközzel azon legyenek, hogy a szabályok keretein belül a leghatékonyabb szolgáltatást „csikarják ki” a szervezetből, a „háttérmunkásokból” az ügyfél számára. Ebben kell érdekeltté tenni őket, s ehhez kell megfelelő térbeli, munkahelyi körülményeket teremteni.

■■ Háttérmunkahelyek

Az ügyfelek kiszolgálásában szükség lehet különféle, kéznél lévő háttérszolgáltatásokra (pl. másolás, kellékek tárolása, irodaszerek, kartotékok, térképtár, irattár, páncélszekrény, egyéb speciális eszközök), amelyeket akár egyszerre több ügyfélszolgálati munkatárs is használhat, ezért nem lehet a közvetlen kiszolgáló irodai munkahelyen. De nem is lehet messze attól. Nem kívánatos, hogy a munkatársnak el kelljen tűnnie az ügyfél szeme elől ilyen okból, amikor vele foglalkozik. Ez nagy csábítást is jelenthet arra, hogy a munkatárs indokolatlanul megszakítsa a kiszolgálást, vagy ennek gyanúját ébressze az ügyfélben. Mindezeket a háttér-szolgáltatásokat, eszközöket, helyeket módszeresen meg kell tervezni abból a szempontból, hogy kinek, milyen gyakorisággal lehet rájuk szüksége az ügyféllel való foglalkozás közben.

■■ Járulékos, kiegészítő szolgáltató helyek

A hivatal, szolgálat és az ügyek jellegétől függően szükség lehet kiegészítő, kapcsolódó szolgáltatásokra, amelyek könnyítik, egyszerűsítik a szervezet és/vagy a közönség, az ügyfél helyzetét. Jogi és egyéb tanácsadás, Internethasználat, vagy a fentebb említett olvasóhely ilyenek például. Racionális, gazdaságos, így a szolgáltatók és a közönség érdekében áll helyet biztosítani a járulékos, kiegészítő, társszervezeti szolgáltatásoknak, annak ellenére is, hogy azok nem tartoznak az adott szervezet profiljába.

■■ Komfortzónák

Ezek szerepe az, hogy a szolgáltató munkatársak és a közönség – a legkülönbözőbb célközönségekre tekintettel – egyaránt kellemesebben érezze magát a szolgáltatási folyamatban, természetes módon felmerülő emberi szükségleteiket akadálymentesen ki tudják elégíteni. Fontos, hogy kielégítetlen vagy nem megfelelően megoldott természetes igények ne rontsák a szolgáltatási folyamat résztvevőnek közérzetét, ne zavarják annak sikerét, minőségét. Szolgáltatói és ügyfél oldali igényekről egyaránt szó van. Egy részüket ugyanazok a komfortzónák, más részüket pedig egymástól elkülönült megoldások szolgálják. Néhány példa: nyilvános telefon, ruhatár, ivóvíz, italautomata, gyermekmegőrző, játszószoba, ill. sarok, pelenkázó, WC, dohányzóhely, virágsziget, egyéb közösségi terek.

A képzés felelős instruktorának feladatai az alábbiak a felvételi előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban:

■■ felvételi időpontját egyezteti a szolgáltatási és marketing osztály munkatársával ■■ felvételi tesztet sokszorosít ■■ felvételit vezet – Jelentkezési lapot kitöltet, Jelenléti ív, tájékoztatót tart

14


■■ felvételi szakmai tesztet kijavít ■■ felvételi eredményeket összesít ■■ felvételi eredmények alapján dokumentumot kiállít – Jegyzőkönyv szakmai alkalmassági vizsgálatról ■■ dokumentumokat a Munkaügyi Központ/megrendelő részére elküld ■■ felvételi anyagát elkülönítve tárolja ■■ hallgatói adatlapokat az SZMO munkatársának átad ■■ pótfelvételit tart Felvételi eljárás teendői: A felvételi eljárás előtt egyeztetést kell végezni a Munkaügyi Központtal/Megrendelővel/ Jelentkezőkkel, hogy a felvételi időpontjára hány fő jelentkező várható. Fontos, hogy a felvételiztető instruktornak kell gondoskodnia arról, hogy kellő számú előadóterem, hallgatói asztalokkal és székekkel rendelkezésre álljon. Felvételi teendők sorrendje: 1. Felvételizők üdvözlése, bemutatkozás 2. Felvételi céljának és folyamatának ismertetése 3. Szóbeli tájékoztató: az indítani tervezett képzési program főbb paramétereinek ismertetése: időtartama, intenzitása, megszerezhető képesítés, belépési feltételek, a képzés moduljai, a folyamatközi és záró vizsgázás követelményei, a képzésen való részvétel előírásai, lehetséges támogatás ismertetése 4. Jelenléti ívek kitöltetése Az alábbiakban látható a felvételi eljárás napján kitöltendő jelenléti ív, amely a későbbi adminisztráció alapjául szolgál.

5. Jelentkezési lapok kitöltetése A leendő résztvevők adatainak felvételére szolgál. A személyes adatokon kívül már tartalmaznia kell a végzettségére és jelenlegi munkaügyi státuszára vonatkozó adatokat is. A Jelentkezési lap a Képzés előkészítése folyamat leírásához csatolásra került. 6. 7. 8. 9.

Lehetőség kérdések, problémák felvetésére, további tennivalók közlése Szakmai teszt kitöltése – általában 45-60 perc időtartamban Pszichológiai írásbeli teszt kitöltése – általában 45-60 perc időtartamban Szóbeli elbeszélgetés – interjú lebonyolítása, csak a felvételiztető és a felvételiző van jelen

Képzés résztvevőinek kiválasztási módszerei Felvételi alkalmassági vizsgálat (Tanulás előtti tudás mérése) Célja, az adott képzéshez szükséges belépési feltételek meglétének felmérése. Részei:


15

Általános szűrés Az általános szűrés a képzési tanácsadást követi, megelőzi a szakmai alapkészségek mérését. Általános szűrésre akkor kerül sor, amikor a jelentkező eldöntötte, hogy milyen képzésen akar részt venni. Feladata a belépési feltétel megfelelősségének, a jelentkező általános logikai képességeinek, pszichológiai alkalmasságának felmérése. Az általános szűrés az alábbi területeket kívánja feltérképezni:

■■ gondolkodásmód, ■■ precizitás, ■■ koncentrálóképesség, ■■ általános intelligencia.

A szűrés pszichológiai tesztek segítségével történik. A tevékenység végrehajtásában a szolgáltatási és marketing osztály munkatársai vesznek részt. Előkészítik a teszteket, lebonyolítják az általános szűrést, összegyűjtik és megőrzik a dokumentációt. Tájékoztatják a felelős instruktort a szűrés eredményéről. (IM-F2-21 – Rangsor – pszichológiai alkalmassági vizsgálat alapján)

16


Szakmához kapcsolódó alapkészségek mérése Az általános szűrést követi és előkészíti az interjút. A szakmai alapkészségek mérése során feltérképezzük, hogy a jelentkező képes lesz-e az adott szakmát elsajátítani, megvannak-e azok az alapvető készségek, melyre a szakmai képzés építhet. A tevékenységet a képzés felelős instruktora, illetve szakmailag illetékes instruktora végzi együttműködve a szolgáltatási és marketing osztály munkatársával. A képzési menedzser és a képzés felelős instruktora összeállítják a szakmai alapkészségek mérésére alkalmas felmérő teszteket. Az alapkészségek mérésének részei lehetnek:

■■ írásbeli feladatok ■■ szóbeli feladatok ■■ gyakorlati feladatok

Az 1. sz. mellékletben az Ács, állványozó OKJ képzés szakmai írásbeli felvételije kerül bemutatásra. Tanulmányozza át a felépítését és vesse össze a szakma követelmény rendszerével! A bemeneti szakmai kompetencia mérése történhet szóbeli, szituációs gyakorlatok elvégzésével és értékelésével is. Ennek lebonyolításához találhatunk egy példát a kereskedelem – marketing szakmacsoport bemeneti kompetenciájának felméréséhez1.

Értékesítési feladat Bolti szituáció Cél: A jelöltek meggyőzőkészségének, kommunikációs képességének, viselkedéskultúrájának a megismerése. Létszám: Páros szituációs gyakorlat Időtartam: 10 perc a felkészülésre, 5 perc szerepjátékra (1 szituáció kb.15-20 perc) Eszközök: Terem berendezése a szituációnak megfelelően, a szerepjátékok leírása. A feladat leírása: Minden résztvevő kihúz egy-egy szereplapot, jelzőszámot („1.”, „2.”, „3.”, „4.”), amely egy eladói és egy vevői szerepet tartalmaz. (A szereplapok lehetnek eltérő színűek is!) A számok alapján a szereplapot csak később kapják meg, hogy minden páros esetén azonos felkészülési idő álljon rendelkezésre. Megjegyzés: A számok alapján folyamatosan adjuk oda a szereplapokat a résztvevőknek, úgy, hogy minden párosnak 10 perce legyen a felkészülésre. Ugyanaz a megfigyelt egyszer eladó, máskor vevő. Ez azt jelenti, hogy ha először „1.” Lapot húzta, akkor másodszor a „4.” lapon leírtak szerint lesz vevő. Amennyiben „2.” lapot húzta valaki először,”3.” szerepet kapja második esetben. A páros gyakorlatokat a többi jelölt nem látja. A lehetséges alternatívák: 1. pár (1-4) (2-3); 1. pár (3-2) (4-1) Szituációhoz tartozó szerepek „1” – Eladó szereplapja Ön egy ételízesítőket gyártó cég ügynöke, aki jutalékos bérezési rendszerben dolgozik. Anyagi érdeke, hogy meggyőzze a városban található élelmiszer boltok tulajdonosait, vezetőit, hogy csak Öntől vásároljanak. Lehet, hogy az állása múlik azon, hogy sikerül-e új üzletet kötnie, mivel létszámleépítést terveznek a cégnél. „2” – Vevő szereplapja Ön egy újonnan nyíló élelmiszer bolt tulajdonosa és vezetője. Szüksége van ételízesítőkre kínálata bővítése céljából, de nem biztos abban, hogy az ügynök cége által forgalmazott termékek a legjobb minőségűek és, hogy árfekvésüket nézve megfelelőek –e az Ön boltja számára. Szeretne még egy alkalmazottat felvenni, de ki kell gazdálkodnia a bérét, ezért nagyon fontos, hogy jó üzleteket kössön a beszállítókkal. Fejleszteni is szeretné az üzletét és fontos a számára, hogy olcsóbban szerezzen be, mint mások.

1

Forrás: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet: Módszertani útmutató a bemeneti kompetenciák méréséhez, NSZFI, Budapest, 2007., 422-431. oldal 2. feladat


17

„3” – Eladó szereplapja Ön egy bútorbolt alkalmazottja. Tudja, hogy munkája megítélésében fontos szempont, hogy hány garnitúrát ad el naponta. Az elmúlt hónapban sajnos a forgalom nagyon visszaesett és ezért a fizetése is kevesebb volt, mint máskor. Az adott hónapban a forgalom növelése érdekében, akciót hirdettek, és két szekrénysort leértékeltek a boltban. A boltba egy fiatalember (hölgy) lép be, aki érdeklődik a két garnitúra iránt, de nagyon bizonytalan a választásban. A szekrények régi ára 355 E Ft volt, a leértékelés után 299 E Ft lett. „4”- Vevő szereplapja Ön egy fiatalember (hölgy), aki most vásárolt új garzonlakást magának, hitelből. Készpénze kevés van, és nem tudja eldönteni, hogy a leértékelt szekrénysorok közül melyiket válassza. A szomszédos bútorboltban már kinézett magának egy szekrénysort, de még körbenéz, hátha….. Esetleg?...Fenntartásai vannak, mert az elmúlt hónapban is ugyanezek a bútorok voltak leértékelve és úgy gondolja, lehet hogy hibásak,de ezeknek a méretével sincs tisztában de, a stílusuk tetszik neki. Kérheti az eladót, hogy segítsen lemérni az egyes elemeket! Próbáljon az eladóval akadékoskodni! Kérdezze meg az eladót, hány Ft –ot spórolhat akkor, ha az árengedményes szekrényt választja. Kérje meg, hogy végezzen százalékszámítást, mert a másik helyen is kapott ilyen információt. A szituációs feladatban a megfigyelhető kompetenciák és az előzetes tudásmérésre szolgáló gyakorlat értékelését a hivatkozott NSZFI anyagban megtalálható. Interjú (szóbeli) Az interjú az általános szűrés és a szakmához kapcsolódó alapkészségek mérésének eredményeit egészíti ki, segít árnyaltabb képet kialakítani a jelentkezőről. Az interjú az alábbi területeket kívánja feltérképezni:

■■ a szakma, ill. a szakmai képzés iránti érdeklődés, motiváció, ■■ mentális alkalmasság, ■■ esetleges tapasztalatai a választott szakma területén, ■■ a jelentkező tanulását befolyásoló életvezetési sajátosságai.A jelentkezővel készített interjút a jelentkező által választott képzés felelős instruktora, illetve szakmailag illetékes instruktora végzi. A szóbeli interjúztatás elvégzéséhez kialakítható szakma specifikus Interjú lap.

Amennyiben a pszichológiai teszt és a többi eljárásrész értékelése során ellentmondó eredmény adódik, pszichológus bevonására kerül sor a hallgató alkalmasságának kivizsgálására. A tanulás előtti tudásmérés során közreműködő munkatársak kitöltetik az IM-F2-19 Jelentkezési lap, IM-F2-20 Jelenléti ív (Felvételi eljárás – Képzés indítás) formanyom-tatványokat, mely része a Tanfolyam előkészítő dossziénak. Tanulás előtti tudás mérés eredményeinek értékelése: A pszichológiai teszt ill. a pszichológus javaslata, az írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatsor megoldása, illetve az interjú során elért eredmények alapján a felelős instruktor a szakmailag illetékes instruktorral konzultálva dönt a jelentkezők alkalmasságáról. Munkanélküliek képzése esetén a képzés felelős instruktora tájékoztatja a munkaügyi központot a felvételi eredményekről (IM-F2-22 – Jegyzőkönyv – szakmai alkalmasság vizsgálatról). Nem munkanélküliek részére szervezett képzés esetén a felelős instruktor tájékoztatja a megrendelőt a felvételi eredményről és a képzés indításáról.

18


JEGYZŐKÖNYV

szakmai alkalmassági vizsgálatról

IM-F2-23-01 (1)

A szakmai vizsgálat helyszíne:

......................................................................................

időpontja:

......................................................................................

Jelen vannak a képző intézmény részéről:

...................................................................................... ......................................................................................

a munkaügyi központ részéről:

...................................................................................... ......................................................................................

a képzés megnevezése: DaRMK azonosító száma:

...................................................................................... XXXXXXX

Beiskolázható létszám:

00 Fő

Kiértesített jelentkezők létszáma:

00 Fő

A képzés tervezett kezdési időpontja: 2011. június 3. ............ A képzés indítás helyszíne:

900....................................

......................................................................................

A szakmai szűrővizsgálaton a jelentkezők a képzéssel kapcsolatos tájékoztatást kaptak a Képző Intézmény és a Munkaügyi Központ képviselőjétől. 1./ A szűrővizsgálat eredménye alapján – a szakmai alkalmassági követelményrendszert figyelembe véve – az alábbi személyek megfelelnek, felvételüket javasoljuk: Sorszám

Név

Kirendeltség

Elért pontszám

Név

Kirendeltség

Elért pontszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Tartaléknak javasoltak: Sorszám 1.

Írásbeli +szóbeli

Írásbeli +szóbeli


2. 3. 2./ A szakmai szűrővizsgálat szakmai alkalmassági követelményrendszerét figyelembe véve felvételét nem javasoljuk az alábbi személyeknek. Sorszám

Név

Kirendeltség

1.

Elért pontszám Írásbeli +szóbeli

3./ A szakmai szűrővizsgálat szakmai alkalmassági követelményrendszerét figyelembe véve belépési feltételnek nem felelt meg. Sorszám 1.

Név

Kirendeltség

Indoklás

4./ Képzési szándékát visszavonta. Sorszám 1.

Név

Kirendeltség

5./ Hiányosság miatt a foglalkozás első napjára az alábbi dokumentumokat kell bemutatni a munkaügyi központ kirendeltségének és a képző intézménynek. Sorszám 1.

Név

Kirendeltség

Hiányzó dokumentum megnevezése

6./ Egyéb megjegyzés: ................................................................................................................................................................... Békéscsaba, 2011. április 15. ……………………………….. képző intézmény

19

20


Foglakozás-egészségügyi, ill. PÁV vizsgálat Amennyiben:

■■ a képzési programok szakmai és vizsgakövetelménye, ■■ a vonatkozó foglakozás-egészségügyi jogszabályok, ■■ a tevékenység végzésére vonatkozó egyéb előírások előírják, illetve ■■ a jelentkező egészségügyi állapota indokolja,

a tanfolyam megkezdése előtt a képzésre jelentkezőnek foglalkozás-egészségügyi, illetve PÁV I. ill. II. pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt vennie. A foglalkozás-egészségügyi, illetve PÁV vizsgálatra a képzésre jelentkezőt munkanélküliek esetében a megrendelő, egyéb esetben a BRKK, illetve a munkáltató kötelezheti. A vizsgálat eredményét tanúsító dokumentum lehet:

■■ a szakrendelés által kiállított vizsgálati eredmény ■■ a Munkaügyi Központ/Megrendelő formanyomtatványa ■■ a foglalkozás-egészségügyi szolgálat hivatalos formanyomtatványa ■■ szakhatóság által meghatározott formanyomtatvány ■■ egyéb, hivatalosan alkalmazott formanyomtatvány

A képzésre jelentkező a foglalkozás-egészségügyi, illetve PÁV vizsgálat eredményét tanúsító dokumentum eredeti példányát köteles átadni legkésőbb a képzésbe csatlakozáskor a felelős instruktor részére. A vizsgálat költségeit az együttműködő felek között létrejött szerződés által meghatározott szervezet, annak hiányában a képzésre jelentkező finanszírozza.

Az előzetesen megszerzett kompetenciák felmérése, értékelése és beszámítása Az előzetes tudás mérésének és elismerésének módszertani és gyakorlati megvalósítása a Movelex rendszer segítségével Az előzetesen megszerzett tudás mérésének célja a hallgató előzetesen megszerzett ismereteinek, készségeinek meghatározása, azok mérése, illetve elismerése. Az előzetesen megszerzett tudás mérését a továbbiakban PLA (azaz Prior Learning Assesment), illetve PLAR (azaz Prior Learning Assesment and Recognition) névvel jelezzük. A PLAR típusú felmérés annyiban különbözik a PLA méréstől, hogy annak eredményeképpen felmentés is adható a hallgató egyes tanulási tevékenységei alól. Az előzetes tudásfelmérés eredménye alapján lehetőség nyílik a hallgató számára egyéni tanulási út kialakítására. Amennyiben a hallgató a képzési program felmenthetőséget biztosító moduljaiból teljesíti a PLA és PLAR teszteket, vagy e modulok közül azok előzetes teljesítéséről igazolással rendelkezik, felmentést kaphat e modulok tanulási tevékenysége alól. A PLA mérés eredményének másik felhasználási lehetősége a hallgató számára kompenzációs modul kialakítása. E modul célja a képzésbe való bekapcsolódáshoz nélkülözhetetlen kompetenciák (például matematikai, fizikai, nyelvi stb. ismeretek) felelevenítése, részleges pótlása. A hallgatói portfolió kialakítása A hallgató munkaerő-piaci értékének meghatározó eleme az általa elsajátított, élő kompetenciák jellege, a megszerzett képesítések profilja. A képzésbe történő bekapcsolódás során a hallgató összeállítja saját portfolióját, amely segítségével egyrészt meghatározható az egyéni tanulási és vizsgaút, másrészt jól definiált csomagként megkönnyíti a megszerzett tudás értékesítését, azaz az elhelyezkedést. A hallgatói portfolió részei

■■ Bizonyítványok ■■ Értékelések ■■ Nyelvtudás ■■ Önéletrajz ■■ Publikációk ■■ PLA tesztek eredménye ■■ PLAR szummatív elismerések

A portfolió, mint komplex csomag jól felhasználható mind a továbbtanulás, mind pedig az állásinterjúk során. Ilyen portfoliókat nem csak az egyénileg jelentkező hallgatók, hanem akár képzést, továbbképzést megrendelő szervezetek is kérhetnek, ennek megfelelően a célzott munkaerő felvételhez a munkáltatók számára is alkalmazható a rendszer. A PLA, PLAR mérőrendszer kialakítása A kifejlesztett tanulási útmutatók, illetve a források taxonómiai elemzése során beazonosításra kerülnek mind a PLA mind a PLAR szempontjából nélkülözhetetlen tudás elemek. Az elemzési folyamat az összes mérendő taxonómia beazonosításáig tart.


21

A taxonómiai elemzés két részre bontva kerül megvalósításra. A fejlesztők az elemzési folyamat során részcélkitűzésenként beazonosítják a méréshez szükséges tudáselemeket, az alábbi csoportosítás szerint. A fejlesztőknek pontosan meg kell adni az adott tananyagelem meghatározását, és a mérés témáját. A PLA rendszer kialakításának fázisai

■■ A kifejlesztett tananyag csomag taxonómiai elemzése ■■ Az ismeret jellegű tudáselemek meghatározása ■■ A képesség jellegű ismeret elemek meghatározása ■■ A mérő eszközök meghatározása, optimalizálása ■■ A mérési feladatok kialakítása ■■ A feladatbank elkészítése

A Békéscsabai Regionális Képző Központban kifejlesztett Movelex elektronikus értékelés megvalósításához minden egyes feladatot úgynevezett itemekre kell bontani. Egy item a feladat olyan elemi része, mely tovább már nem bontható. A pontozási rendszer az egyes itemekre adható pontok összesítése lesz, melynek során az egyes itemek súlyozhatók. A fejlesztés egyik legfontosabb alapja az azonos szintű itemeket hordozó, diszkrét feladattípusok alkalmazása. A szakképesítések nemcsak elméleti ismereteket tartalmaznak, hanem annak gyakorlásához szükséges, az egyén attitűdjeire alapozott gyakorlati, személyes készségeinek meglétét feltételező képességeket is, ezért a másik taxonómiai rendszer a készségekkel, képességekkel összefüggő ismeretek, kompetencia elemek pontos meghatározását jelenti. E tudáselemek mérése már jóval összetettebb mérőeszközök, kifejlesztését igényli a fejlesztők részéről. E mérőeszközök egy részét egyrészt önálló alkotómunkát igénylő problémamegoldással (papír alapú esszé), illetve egyéni, vagy kiscsoportos tevékenységet igénylő gyakorlati munkavégzéssel (papíron dokumentált, komplex gyakorlati feladat) kell elkészíteni. Ilyen gyakorlati mérés kialakításának legfontosabb szabálya a teljesítés paramétereinek pontos meghatározása, a részteljesítések figyelembe vétele, illetve a teljes folyamat modellezése. Előzetes tudás Ismeretjellegű tudáselemek Képesség jellegű ismeret elemek – képzetek – fogalmak – tények – definíciók – szabályok – leírások – törvények – elméletek – rendszerek – összefüggések – szabványok – logika – készségek – jártasságok – képességek – problémamegoldás – intelligencia – kreativitás – kommunikáció – felelősség – együttműködés – elvonatkoztatás – fogás – művelet, gyakorlat. Mivel az előzetes tudásfelmérő rendszer alapja a képzés kompetencia profilnjának megfelelő, taxonómiailag elemzett tananyag, ezért magában hordozza a szakképesítés kompetenciáit is. A kifejlesztett mérőeszközök, teszt feladatok, tehát nem ad-hoc módon kerülnek meghatározásra, hanem a szakértő dolgozók elemzése eredményeként. A képzési programok moduljaihoz tartozó PLA és PLAR feladatok összessége képezi az adott képzés feladatbankját. A feladatbank a képzésre jelentkező célcsoportok szintjén kerül kifejlesztésre. Az elektronikus mérő rendszer jellemzői

■■ Kompetencia elven épül fel ■■ Taxonómiailag definiált feladatokból áll ■■ Dinamikusan formázható tartalom ■■ Objektivitás ■■ Validitás ■■ Értékelési jóság

Nagyon fontos követelmény, hogy a felmérő rendszer képes legyen követni az adott szakma változásait, az új követelmények megjelenítését. A Movelex rendszer előnye, hogy az így elkészített feladatbankhoz bármikor hozzáférhet a fejlesztő. Ezért a feladatbank időről időre, áttekintésre, korszerűsítésre kerülhet. Minden teszt csak akkor tekinthető objektívnek, ha kizárólag a vizsgált személy tulajdonságai határozzák meg az elért eredményeket. A felmérést lebonyolító informatikai környezet biztosítja, hogy a mérések függetlenek legyenek a környezettől, illetve a mérést lebonyolítótól. A Movelex e tulajdonságával biztosítja a tesztek objektivitását. A validitás a mérőeszköz érvényessége, vagyis az a tulajdonsága, hogy azt mérjük-e amit szeretnénk. Az értékelési jóság a teszt azon jellemzője, hogy a végeredmény független attól, hogy az értékelést ki végzi. A pontos javítókulcs megadása, a pontozási rendszer itemekhez történő egyértelmű hozzárendelése gondoskodik e fontos jellemző meglétéről. A Movelex rendszer alkalmazása nagymértékben támogatja a mérőeszközök e három jellemzőinek biztosítását. A Movelex további feladata, hogy az elektronikus feladatokat a hallgatók felé a mérés során kiközvetítse, a hallgatók, megoldásait tárolja. A hallgatók elektronikus feladatainak kiértékelő adatbázisa kiegészíthető a papír alapú esszék, illetve komplex gyakorlati feladatok javításából adódó eredményekkel. A Movelex rendszer segítségével a mérést vezető teljes körű kiértékelést kap. A kiértékelés kimenete egyrészt a hallgatói bizonyítvány, mely tartalmazza minden egyes feladat eredményét, a mérés összesített eredményét, illetőleg osztályzatát. A mérést végző ezen kívül elemezheti a hallgató dolgozatát, statisztikai elemzést végezhet a csoport teljesítményéről, értékelheti

22


az egyes feladat típusokkal szembeni eredményességet, képet kapva a hallgatók által hozott ismeretek hiányosságairól. A kompetencia elven történt fejlesztés eredményeképpen kialakított részcélkitűzések tartalmazzák a tananyag legkisebb, önállóan elsajátítandó egységét. A mérési és elismerési rendszer is ezt az elvet követi, így a mérések során lehetőség nyílik a mérés, elismerés finomabb, modulon belüli, részcélkitűzés alapú alkalmazására is. A Movelex rendszerben megvalósítható elektronikus mérőeszközök típusai:

■■ Mondatkiegészítés ■■ Igaz – hamis választás ■■ Több helyes választás ■■ Kakukktojás kiválasztása ■■ Párosítás ■■ Hozzárendelés mozgatással ■■ Sorbarendezés ■■ Kapcsolati háló ■■ Sorrendi háló

A Movelex rendszer fizikai kialakítása:

A mérőrendszer valójában egy egyszerű, TCP-IP alapú számítógépes hálózat kialakításából áll. A Békéscsabai Regionális Képző Központban erre a célra 18 kliens gép áll rendelkezésünkre, de ez 20 kliensre tovább bővíthető, vagyis egyszerre 20 fő elektronikus felmérését tudjuk biztosítani. A feladatbank és a tanár modulok a PLA szerveren helyezkednek el, ide kerülnek a dolgozatok adatbázisai, és a hallgatók által elért eredmények is. A mérést a tanár indítja el, amikor már minden hallgató bejelentkezett. Amennyiben a feladatok megoldására szánt idő lejár, a PLA szerver önállóan is leállíthatja a mérést. Lehetőség van a mérés azonnali berekesztésére is, amennyiben olyan problémát észlel a mérést vezető, ami lehetetlenné teszi az objektivitás további fenntarthatóságát. A Movelex rendszer szoftveres moduljai:

■■ Tanári modulok •• Feladatgenerátor (szerkesztő) •• Dolgozat írató (tanár) •• Kiértékelő Tanulói modulok ■■ Gyakorló modul (tanuló) •• •• Hálózati kliens (Mxnetdiák)


23

A Movelex rendszer két fő részből áll. Az instruktor (tanár) által közvetlenül használandó programokból, illetve a hallgatók által a tesztek kitöltését, a megoldások kivitelezését megvalósító szoftverekből. A feladatgenerátor segítségével készíthető el a teszt feladat. A teszt feladat típusát mindig a mérendő taxonómia határozza meg. A program számos eszközzel segíti a fejlesztő munkáját. A feladatokhoz képeket, hangokat rendelhetünk, akár animációkat is készíthetünk. A szerkesztő másik lényeges funkciója az adott mérés feladatlapjának létrehozása a feladatbankból. A tanár modul feladata a dolgozatok összeállítása, és a mérés lebonyolítása. A dolgozat az adott mérésen résztvevőhallgatók, és a dolgozat feladatlapjának logikai összerendelése. A tanár programban adjuk meg, hogy azonosítja a mérésre jelentkezőket, gyűjtse a hallgatók pillanatnyi eredményeit, vezérelje a mérés folyamatát, mérje az időt. Miután a hallgatók elvégezték a mérést, a tanár program által kimentett eredményeket a kiértékelő modul dolgozza fel. Ebben a modulban kell létrehozni a mérésen résztvevők adatait, tartalmazó adatbázist, mely a tanár program indításának alapja. A kiértékelőben vihetők fel a papír alapú esszék, és a gyakorlati feladatok pontértékei. A kiértékelő készíti el a PLA bizonyítványt is. A kétfázisú előzetes tudásszint mérés folyamata Az előzetes tudásszint mérése és elismerése külön eljárás és folyamat. Semmiképpen sem szabad összekeverni a képezhetőségi vizsgálattal, vagy bármilyen felvételi eljárással. A következő oldal folyamatábráján jól látszódnak a két rendszert egymástól megkülönböztető jellemzők. A képezhetőségi vizsgálat eredményét követően, vagyis a képzésre felvett hallgatókat bevonva kerül sor az előzetes tudás felmérésére. A kétfázisú rendszer előnye a kötség-hatékony mérés. Azon hallgatók, akik a PLA mérési rendszert szint alatt teljesítik, nem vesznek részt a PLAR mérés elismerést is nyújtó, emiatt komplexebb eljárásaiban. A modulszintű szummatív értékelés A hallgató által teljesített PLA és amennyiben erre sor került PLAR méréseinek Movelex végeredménye fontos része a hallgatói portfoliónak. Ezen elismerés alapján meghatározhatóak azon modulok, illetve egyes modulon belüli részcélkitűzések, melyekből a képzés során a képzésben résztvevő felmentést kaphat. A kompenzáció Amennyiben a hallgató a PLAR mérést megelőző PLA teszteket a szint alatt teljesítette, számára kompenzációs (felzárkóztató) modulfoglalkozás írható elő, amennyiben ezt a képzést megrendelő igényli. A kompenzációs modul non formális képzéssel (egyéni tanulás, e-learning) is megvalósítható. A következő példa a Projektmenedzsment és pályázatkészítés témaköréből (nem akkreditált képzés modulja) egy konkrét feladatsor a PLA ( 2. sz. melléklet) és PLAR (3. sz. melléklet) méréshez:

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. Mire szolgál az előzetes tudásszint felmérés? 2. Milyen részei lehetnek egy felvételi eljárásnak? 3. Mit tartalmaz a Jegyzőkönyv a felvételi alkalmassági vizsgálatról dokumentum?

AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. Célja a hallgató előzetesen megszerzett ismereteinek, készségeinek meghatározása, azok mérése, illetve elismerése. 2. Szakmai, pszichológiai és szóbeli interjú, szükség esetén egészségügyi vizsgálat is. 3. A felvételi és a képzés alapadatain túl, a felvételin megjelentek közül azokat, akiket felvételre javasolnak/nem javasolnak, akik nem feleltek meg a belépési feltételnek, azokat külön, akik a képzési részvételi szándékukat visszavonták.

FELHASZNÁLT IRODALOM NSZFI:Bemeneti kompetenciák meghatározása,NSZFI, Budapest, 2007.

AJÁNLOTT IRODALOM BRKK Minőségirányítási rendszerének MU-02 munkautasítása az Előzetes tudás felméréséről és beszámításáról NSZFI honlap: www.nszfi.hu (2011. május 2.)

1. sz. melléklet

Ács, állványozó

OKJ 33 582 02 0100 21 01 képzés felvételizői részére

Személyes adatok

Felvételi vizsga

Név:

Helye:

Szül.dátum:

Időpontja: Pontszám:

4 pont

1.) Milyen matematikai alapműveleteket ismer? ...................................

...................................

2.) Végezze el a mértékváltásokat!

...................................

...................................

8 km 1116 m = ………….. m

8263 dm = ….… m …….. dm

87 dm 2430 mm = ……… cm

5616 mm = …m …dm ...cm ...mm

6 pont

6824 mm = …… m ……... mm 2754 cm = ..... m ….. dm ….. cm 3.) Végezze el az alábbi számításokat számológép használata nélkül! Kérem, hogy az üres helyekre minden elvégzett műveletet írjon le! 7 pont 1122 + 123 + 654 =

765,23 + 42,246 =

34 x 23 =

16386 : 138 =

4.) Ön egy futóverseny résztvevője, s a cél előtt megelőzi a második helyen futó versenyzőt. Hányadikként fog célba érni? 5 pont

6 pont

5.) Melyik szám hiányzik a sorból? 2

7

12

2

5

15

3

5

8

22

27

18

54

57

12

17

23

171

5 pont

6.) Javítsa ki a sorban helytelenül írt szót! kenguru, bucsu, alku, frufru

___________________________

ceruza, buza, medúza, kusza

___________________________

körmöl, hörpöl, gyülöl, töröl

___________________________

minél, itél, kötél, koktél

___________________________

kőrut, kifut, huncut, hurut

___________________________

7.) Végezze el az alábbi számításokat számológép használata nélkül! Kérem, hogy az üres helyekre minden elvégzett műveletet írjon le! 12 pont

7965 : 5 =

8424 : 4 =

9641 : 9 =

4032 :42 =

4183 :47 =

7488 :96 =

8.) Ön szerint létezik-e olyan fém, amely szobahőmérsékleten folyékony? Ha igen, melyik ez a fém? (Válaszát írja a kipontozott helyre.) 2 pont ………………………………………………………………………………………………….. 9.) Egy gyertya 3,5 óra alatt ég le. Hány óra hosszáig világíthatunk, ha 18 gyertyát gyújtunk meg egyszerre? 5 pont …………………………………………………………………………………………………. 10.) Írja le azokat a háromjegyű számokat, amelyekben a százasok helyén 3-nál nagyobb, de 6-nál kisebb szám áll; a tízesek helyén 6-nál nagyobb, de 9-nél kisebb; az egyesek helyén álló szám pedig nem nagyobb 2-nél! 8 pont ..............................

..............................

..............................

...............................

..............................

..............................

..............................

...............................

11.) A számegyenes segítségével állítsa növekvő számsorrendbe a következő számokat! 8 pont

-60 -59

-4 -3 -2 -1

0

1

27, -35, 94, -34, 54, 64, -83, 36

2

3

4

96 97 98 …

.............................................................................

45, -14, 38, -38, 23, -26, -9, -39 ............................................................................. 12.) Számítsa ki a bűvös négyzetek hiányzó számait, a számok összege minden sorban, oszlopban és átlóban egyenlő! 6 pont 2 9

5

4 13.) Az alábbi előszócskák (prefixumok) hányszoros szorzót ill. osztót jelentenek? 6 pont deka ………………….

centi …………………..

deci ………………….

kilo ……………………

milli ……………………

hekto ……………….

14.) Válassza ki és jelölje az alábbi mértékegységek közül az erő mértékegységeit! 4 pont W

A

N

V

Ohm

Pa

perc

mm

hl

Mpa

mmvo

15.) Milyen hosszméret ellenőrző eszközöket, berendezéseket ismer? Soroljon fel legalább négyet! 2 pont ...............................................................................................................................................................

16.) Milyen, kalapáccsal végezhető műveleteket ismer? Soroljon fel legalább négyet! 4 pont

...............................................................................................................................................................

6 pont

17.) Sorolja fel a szivárvány színeit!

………………………………………………………………………………………………….. 18.) Milyen vastag a hajszál? (aláhúzással jelölje a helyes választ) kb. 1-2 mm

kb. 0,5 mm

kb. 0,05-0,12 mm

19.) Miért rozsdásodnak a vasból készült használati tárgyak?

2 pont kb. 0,01-0,02 mm 2 pont

………………………………………………………………………………………………….. 20.) Keresse meg az alábbi mondatban leírt hibákat, majd jelölje őket aláhúzással! Írja le a helyes megoldást! 6 pont Amerikában az elmúlt évszázadokban rabszolgákkal tenyésztették a gyapotot a földeken, de az angol nemesek jobban szerették a juhok gyapotjából készült szöveteket, ezért a legelőiken inkább birkákat termesztettek. ………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. 21.) Egy tucat hány darab? (aláhúzással jelölje a helyes választ)

2 pont

6 db 10 db 12 db 20 db 22.) Melyik nehezebb? 1 mázsa akácfa, vagy 100 kg fenyőfa?

2 pont

...............................................................................................................................................................

23.) Igaz-e, hogy a fenyő a keményfák közé tartozik?

2 pont

................................................................................................................................................ 24.) Gondoltam egy számot, hozzáadtam 28-at, elosztottam 5-tel, kivontam belőle 3-at, megszoroztam 14-el, majd hozzá adtam 2-t, így pont 100-at kaptam. Melyik számra gondoltam? 8 pont ..............................................

25.) Mi szükséges az égéshez?

6 pont

................................................................................................................................................ 26.) Mivel lehet elektromos áram okozta tüzet oltani? 6 pont ................................................................................................................................................ 27.) 60 db –szemre azonos- golyó közül az egyik picivel nehezebb a többinél. Legkevesebb hány méréssel tudjuk 100% pontossággal kiválasztani ezt a golyót, egy kétkarú mérleg segítségével? 5 pont .................................................................................................

28.) Van 33 db azonos hordónk: 11 teli, 11 félig üres, 11 üres. Szeretnénk ezeket a hordókat három teherautóval elszállítani úgy, hogy minden teherautót egyenlően terheljük. A hordókban levő anyagot egyikből a másikba átönteni nem lehet. Írja be az alábbi táblázatba, hogy melyik teherautón hány db üres, hány db félig töltött és hány db teli hordót helyezne el? 9 pont

29.) Az ábrán Ön egy mechanikus szerkezet vázlatát látja. Merre fordul el az „A” jelű fogaskerék, ha a kart a jelzett irányban elmozdítjuk? 5 pont (karikázza be a helyes választ) a.) Az óramutató járásával egyező irányba. b.) Az óramutató járásával ellenkező irányba. c.) Nem mozdul el.

30.) Egy 420 cm-es rudat négy részbe kell vágni úgy, hogy a részek között 20-20 cm legyen a különbség. Hány centiméteresek az egyes részek? 6 pont ................................................................................................................................................ 31.) Végezze el a mértékváltásokat! 6 pont 5 év 8 hónap = ………. hónap

7 óra 27 perc = ………….perc

1 óra 11 perc = ……….. mp

5 nap 16 óra = ………… óra

6 perc 189 mp = ……….. mp

12 óra 28 perc = ………. perc

32.) Mi a különbség, ill. azonosság a K (Kelvin) és a °C (Celsius) mértékegységek között? 2 pont

Geometriai alapismeretek 1.) Rajzoljon le egy trapézt, amelynek van derékszöge!

2.) Rajzoljon le egy csonka gúlát!

3.) Rajzoljon le egy négyszög keresztmetszetű hasábot

4.) Rajzoljon szögeket kb. 30-os, egy 45-os, egy 90-os, és egy 135-os csúcsszöggel!

2. sz. melléklet PLA TESZTSOR 1. Válassza ki a vezetés – szervezés témakörbe tartozó fogalmakat, témaköröket!

Helyes

Adat, állítás, tény megnevezése Stratégia alkotás Adózás rendje tervezés Nyugdíjjárulék Ellenőrzés Környezetvédelem Jogalkotás kommunikáció

2. A hosszú távú tervezésre jellemző, hogy:

Helyes

Adat, állítás, tény megnevezése Helyzetelemzés kell hogy megelőzze A rövid távú tervek összegzését jelenti A stratégiai tervek több változatát is elkészítik Csak pontos adatokkal lehet dolgozni A kitűzött céloknak nem kell mérhetőnek lenni

3. Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat az elemeket, amelyek egy vállalkozás környezetét alkothatják!

Helyes

Adat, állítás, tény megnevezése

Önkormányzat Szerencsejáték Felügyelet APEH Pénzintézet A helyi vállalkozók 4. Jelölje be az alábbi felsorolásból azokat a tevékenységeket, amelyek projektnek minősülnek!

Helyes

Adat, állítás, tény megnevezése Térségi szinten Foglalkoztatási Paktum létrehozása Rezsiköltségek kifizetése havonta Útépítés uniós pénzből Útépítés a Közútkezelő KHT-nál alaptevékenységként Szociális otthonban idősek gondozása Film készítése Képzések szervezése egy képző vállalkozónál alaptevékenységként Házipénztárból kifizetések elszámolása

5. Egy pályázat pénzügyi tervezésekor az alábbi adatokat ismeri: a projekt összes kiadása 25 millió Ft, a várható támogatás 20 millió Ft, saját erőből 1,8 millió Ft áll a vállalkozás rendelkezésére. Mennyi az az összeg, amelyet még elő kell teremteni a bevételek biztosításához? Helyes

Adat, állítás, tény megnevezése Így is be lehet adni a pályázatot, majd lecsökkentik a kiadási összeget is 3,8 millió Ft 3,2 millió Ft

200 eFt 4,2 millió Ft 6. Hogyan kell megtervezni egy projekt esetén a pénzügyi tervet?

Helyes

Adat, állítás, tény megnevezése Csak kiadásonként Külön a létrehozás és a működtetés költségeit is A bevételeket és a kiadásokat is, tételesen Ha a kiadások meghaladják a tervezett mértéket, akkor veszteséget kell beállítani A kiadásokban be kell tervezni egy jelentős nyereséghányadot

7. Hogyan kell megtervezni egy projekt esetén a feladatokat?

Helyes

Adat, állítás, tény megnevezése Minden tevékenységet fel kell tüntetni, amelyet a pályázatba beírtunk A hozzárendelt módszereket, pénzügyi és időtervet is be kell mutatni Csak a projekt megvalósítója dönthei el A feladatokat nem kell tevékenységekre is lebontani

8. A pályázati támogatás lehet: vissza nem térítendő, visszatérítendő támogatás és kamattámogatás. Igaz Hamis 9. Csak azokat a pályázatokat kell elkészíteni és beadni, amely:

Helyes

Adat, állítás, tény megnevezése Beadási határideje elég időt hagy a kidolgozásra Pályázható összege biztosítja a tervezett célok megvalósítását. Kiírás esetén megfelelünk a pályázóra előírt minden feltételnek. Elnyerése esetén nem tudjuk elfogadni a támogatási szerződés feltételeit.

10. A pályázatokhoz bármilyen formájú önéletrajzot lehet mellékelni.

Igaz Hamis 11. A pályázat elkészítésénél kötelező betartani az előírt tartalmi és formai követelményeket.

Igaz Hamis 12. Ki az egyszemélyi felelős vezető a projektek esetében?

Helyes

Adat, állítás, tény megnevezése Ügyvezető igazgató Projekt koordinátor Igazgató helyettes vagy osztályvezető Elnök Projekt menedzser/vezető

3. sz. melléklet: PLAR TESZTSOR 1. Jelölje be az alábbi állítások közül a helyesnek tartott kijelentéseket!

Helyes

Adat, állítás, tény megnevezése A vállalkozások környezete közvetlen és irányító környezetre osztható A közvetett környezet további három környezeti elemre bontható: tág, iparági és működési környezet. A környezetelemzés célja, hogy megismerjük a projekt külső kereteit, feltételrendszerét. A működési (mikro) környezet elemzésekor megfogalmazzuk a gazdasági – társadalmi hatásokat.

2. A vállalkozások belső adottságainak elemzésére szolgáló módszerek:

Helyes

Adat, állítás, tény megnevezése Stratégiai térkép SWOT – analízis Erőforrás átvilágítás Vállalati értéklánc elemzés McKinsey féle 7 – S modell Értéklánc elemzés

3. Tág környezet elemzésének eszközei:

Helyes

Adat, állítás, tény megnevezése BCG - mátrix PEST analízis Életgörbe elemzés

STEEPLE analízis SWOT analízis 4. Csoportosítsa a 7 – S modell alapján a vállalkozás fejlődését meghatározó tényezőket!

1

Kemény eszközök

KapcsolóAdat, állítás, tény (2) dó sorsz. 2 Szaktudás

2

Puha eszközök

1

Stratégia

2

Stílus

1

Struktúra

1

Rendszerek

2

Munkatársak

2

Közös értékek

Sorszám

Adat, állítás, tény (1)

5. Határozza meg a projekt fogalmát, milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy projektnek? Válasz: A projektnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: Kitűzött, mérhető, létező projektcélok Konkrét határidő Adott költségkeret Nagymértékű komplexitás Feladat újszerűsége, mely jól elkülönül a rutinfeladatoktól Viszonylag magas kockázattal kell számolni a megvalósítás során. 6. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis! „ Az ötletroham egyéni döntéshozatali módszer, mivel lehetőséget ad az egyéni ötletek figyelembevételére. ” Igaz Hamis 7. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a projekt partnereinek kiválasztásánál?

Helyes

Adat, állítás, tény megnevezése A partner tevékenységi területe A partner szervezet működési formája Szakmai elismertség, jó hírnév Nem fontos a pénzügyi stabilitás, mivel támogatást használnak fel Együttműködési lehetőség, hajlandóság

8. Mi szerepel a Logikai keretmátrix fejlécének oszlopaiban és soraiban?

Válasz: Logikai keretmátrix fejléc sorában szerepel: Projekt leírás, Objektíven igazolható eredményességi mutatók(Indikátorok), Ellenőrzés forrásai és eszközei, Feltételezések. Logikai keretmátrix fejléc oszlopában szerepel: Átfogó célkitűzés, Közvetlen projekt célok, Várt eredmények, Tevékenységek 9. Válassza ki a projekt tevékenységeinek tervezésére szolgáló módszereket!

Itemsor szám: 1

Itemsor rend* 4

2

2

3

1

Helyes

Adat, állítás, tény megnevezése Kulcsesemény terv Gantt- diagram Logikai keretmátrix


37

Titkári ismeretek (ügyvitel és iratkezelés, szervezés és viselkedés) Ajánlott időráfordítás: 6 óra elmélet Fejlesztő: Fehér Veronika

Esetfelvetés Titkárnő, titkár, menedzserasszisztens, irodavezető, … mind-mind egy-egy munkakör, melyekben tulajdonképpen hasonló feladatok ellátását végzik, irodai ügyintézést látnak el. E munkakört ellátók feladata sokrétű, két tényező azonban mindig jelen van a munkavégzés során, az, hogy emberekkel és iratokkal kell bánniuk. Lássuk, tehát mely feladatok alkotják egy titkár munkáját. Hogyan tagozódik a titkári munka? Hogyan áll föl a titkárság, mint szervezeti egység? Milyen tárgyi feltételek szükségesek az iroda kialakításánál? Mi a különbség ügyintézés és ügyvitel között? Mik az iratkezelés szabályai? Milyen szakmai elvárásoknak, mely emberi tulajdonságokkal kell párosulnia ahhoz, hogy jó titkár váljék belőlünk?

Szakmai információ tartalom A titkár feladatai – történelmi áttekintés Bár azt gondolnánk a titkár (titkárság), mint intézmény nem túl nagy múltra tekint vissza, azonban már a legkezdetlegesebb társadalmakban is megtalálhatjuk azokat a szereplőket, akik a közösség életének eseményeit, résztvevőit, azok adatait rögzítették. Ők az adminisztrációs munka alapjait teremtették meg. A technika fejlődésével azonban a feladatok is bővültek, valamint a végrehajtás módja, mikéntje is megváltozott. A titkár szó a titoknokból származik, nem véletlenül bizalmi állás. A vezető munkáját közvetlenül segítő szerepet tölt be. A kezdetben még gépírónői titulus - a hivatali munka általánossá válásával, a technika fejlődésével, az új és még újabb feladatok kialakulásával – szép lassan átalakult, új fogalmak jelentek meg, mint a titkár, titkárságvezető, menedzserasszisztens. Munkájukban egyik legfontosabb elem az emberekkel (legyen az a vezető, vagy a kollégák, vagy ügyfelek) való kapcsolattartás. A fenti megközelítés szempontjából – mi szerint az állandóan jelenlévő tényezők a munkavégzés során, a személyes kapcsolattartás és az iratok kezelése – két részre oszthatjuk a titkári tevékenységet (gyakorlati megközelítés):

■■ ügyvitel és iratkezelés valamint ■■ szervezési feladatok, viselkedéskultúra, etikai ismeretek.

A titkárság a vezető munkáját közvetlenül segítő ügyintézői és ügyviteli szervezeti egység. Titkársági, információs és különböző előkészítési feladatokat lát el, melyek a következők:

■■ a vezető munkájának ügykezelése ■■ nyilvántartja a vezető időbeosztását ■■ megszervezi a vezető értekezleteit, összeállítja a különböző háttéranyagokat, jegyzőkönyvet vezet ■■ figyelemmel kíséri a vezető egyedi írásbeli, szóbeli utasításainak határidőre történő végrehajtását ■■ nyilvántartásokat vezet, irattárat kezel ■■ a vezető akadályoztatása esetén átveszi a beérkező üzeneteket, gondoskodik a telefon és ügyfélforgalom lebonyolításáról ■■ irodatechnikai eszközöket (telefon, telefax, stb.) működtet ■■ protokoll és reprezentációs tevékenységet végez

A titkár fontos feladata a kölcsönös bizalmon és megbecsülésen alapuló emberi kapcsolatok biztosítása. Egyfajta közvetítő, összekötő a vezető és a beosztottak, valamint a vezető és a partnerek, ügyfelek között.

1. ábra Titkársági kapcsolatok

38


Mint látjuk, ezek a kapcsolatok a titkárságon metszik egymást. A titkár összekötő feladatát akkor képes megfelelően ellátni, ha kevés szóból is jól tud tájékozódni, határozott, de ugyanakkor készséges. A titkár feladata az is, hogy a vezetőt keresők (akár személyesen, akár telefonon) közül kiszűrje azokat, akik ügyének elintézése nem a vezető kompetenciája. Természetesen mindezt nagyon udvariasan, körültekintően kell kivitelezni. A mindennapi munka során az ügyfelekkel való foglalkozás egyik legnehezebb feladat, hiszen nagyon sokféle ember, sokféle problémáját kell a vezető felé közvetíteni, vagy esetleg éppen elterelni. Mindezt persze úgy kell véghezvinni, hogy az ügyfél, partner elégedett legyen. Ne azt érezze, hogy nem kellő odafigyeléssel foglalkoztak vele, hanem hogy megelégedettséget szolgáljon a titkár akkor is, ha máshoz kellett az ügyet delegálnia. Gyakorlati tanácsok különböző kapcsolati viszonylatokban: Titkár és a vezető

■■ amit a Főnök kér, azt mindig végre kell hajtani (persze előfordul, hogy valamiről más a véleményünk pl. egy levél stilisztikai korrekciója során, ezeket a helyzeteket próbáljuk meg megbeszélni, törekedjünk egymás megértésére) ■■ legyünk lojálisak a vezetőnkhöz, ne bíráljuk mások jelenlétében, a háta mögött meg végképp ■■ egy titkár legyen természetes (őszinte, nyílt, kiszámítható) ■■ ez egy bizalmi állás, szolgáljuk hát meg a belénk vetett bizalmat, őrizzük meg a „titkokat” ■■ profi szinten értsünk a feladatunkhoz ■■ a titkár maradjon meg főnöke árnyékában, sose játsszon „kisfőnököt”.

Titkár és a kollégák

■■ a titkár sokszor a vezető nevében üzeneteket továbbít, utasításokat ad át, tegyük ezt a legudvariasabb formában ■■ őszintén érdeklődjük a munkatársak problémái iránt ■■ kerüljük a kioktató, bántó megnyilvánulásokat ■■ legyünk bizalomébresztőek ■■ legyünk pontosak és gondosak, amit megígértünk kollégáinknak azt próbáljuk meg időben és megfelelően teljesíteni

Titkár és az ügyfél

■■ kapcsolatfelvétel közben keltsünk jó benyomást, mindenképpen mosolyogjunk ■■ legyünk készségesek, mintha azért jöttünk volna ma dolgozni, hogy az ő problémáját oldjuk meg ■■ használhatunk ügyfélfüzetet - ezzel az ügyfelet is megnyugtatjuk, hogy lám az ügye nem fog feledésbe ■■ ■■ ■■ ■■

merülni – melybe minden fontos információt feljegyezhetünk (ki az ügyfél, milyen kérése, kérdése van, kihez tartozik az ügye, mikor jön a válaszért?) amennyiben lehetséges ne várakoztassunk meg senkit, mihelyst lehetséges álljunk rendelkezésre elutasító válasz esetén fokozottan figyeljünk az udvariasságra soha ne „oktassuk” ki az ügyfelet, partnert ha ingerült emberrel állunk szemben, megőrzött higgadtságunk, kulturált hangvételünk a kihívó hangnemet is tompíthatja, tisztelettudóbb hangnemre „kényszerítheti”.

A titkári munka megszervezésének feltételei Közhely, de igaz, hogy életünk nagy részét a munkahelyen töltjük. Nem mindegy tehát, hogy milyen környezetben tesszük ezt. Ha új munkakörünket úgy töltjük be, hogy bármi lehetőségünk is adódik az irodai környezet alakítására, bátran éljünk a lehetőséggel. Nem feltétlenül biztos, hogy csak anyagi kérdés a megfelelő „emberbarát”, ergonómiailag is helyesen berendezett iroda. Az ergonómia viszonylag új keletű (kb. fél évszázados) tudományág, mely a munkafiziológia, a munkapszichológia tapasztalatait és a mérnöki szempontokat figyelembe véve tárja fel az optimális munkavégzés feltételeit. Vizsgálja az ember és a munkaeszköz kapcsolatát. Vizsgálja azokat a körülményeket, mely befolyásolhatják a munkavégzést. Néhány példa az említett vizsgálatokra: a zaj és a világítás hatása a munka pontosságára, a megfelelő bútorzat kiválasztása (és nem főképpen az esztétika szempontjából). Az irodák kialakítására rendelkezésre álló terület általában adott, a cél hát az, hogy a berendezés a munkaszervezési és ergonómiai szempontoknak leginkább megfelelő legyen. Az irodák célszerű elhelyezése, elrendezése, kialakítása hozzájárul az ott folyó munka eredményességéhez. Törekedjünk arra, hogy az épületen belül az azonos szakmai területek irodái egymáshoz közel legyenek (munkaszervezési szempontok figyelembe vétele). A vezetők irodái lehetőség szerint például azonos szinten, egymáshoz közel, esetlegesen egy közös titkársággal kerüljenek kialakításra. Az irodai berendezések optimálisak legyenek. A szükséges ügyvitel-technikai eszközöket úgy helyezzük el, hogy azok a tevékenységhez igazodjanak. A munka szempontjából megkülönböztetünk vezetői, titkári és ügyintézői irodát.


39

Az irodakialakítás tárgyi feltételei - Irodabútorok, berendezések A vezetői irodák kialakításánál fontos, hogy megfelelő tér legyen ne csak a mindennapi munkavégzéshez, hanem a tárgyalások lebonyolításához, az esetleges vendéglátáshoz is.

2. ábra Vezetői tárgyaló

A berendezések kiválasztásánál az esztétikum mellett cél a használhatóság, praktikusság is. A vezetői iroda berendezésének minimális szükséglete: íróasztal, szék, irattároló szekrények, vendég fogadására alkalmas tárgyalóasztal székekkel, számítógép és tartozékai, kivetítő és projektor, flippchart vagy digitális tábla, telefon, óra, fogas.

3. ábra Vezetői iroda - munkaasztal

40


A titkárság berendezésénél nagyon fontos az átláthatóság és az átjárhatóság biztosítása. Azonnal észlelni lehessen az érkezőket, a távozókat. A vezetői iroda megközelítéséhez egyértelmű „utat” kell hagyni a titkárságon, nem szabad akadályokat tennünk az iroda útjába (ne kelljen bútorokat kerülgetni). Fontos a praktikus, a munkavégzést megkönnyítő berendezés akár a bútorok, akár a technikai eszközök vonatkozásában. A számítógép, a fax, a telefon „kéz alatt” legyenek.

4. ábra Titkárság

A vendéglátáshoz használatos eszközöket jól megközelíthető helyen, tisztán kell tartani, nem célszerű ezeket irattároló szekrényekben tartani. Ha a helyszín lehetőséget biztosít praktikus egy kis teakonyha kialakítása, ahol a tárolás, az előkészítés, kávé- teafőzés, melegítés, mosogatás is megoldott.

5. ábra Teakonyha

A titkárság berendezésének szükséges kellékei: íróasztal, irattároló szekrények (legyen zárható is), polcok, számítógépasztal, fali irattábla, szék, fogas, óra, esernyőtartó, ügyvitel technikai eszközök (számítógép és tartozékai, fax, telefon, üzenetrögzítő, fénymásoló, szkenner, diktafon, iratmegsemmisítő, számológép). A teakonyha tartozékai: mosogató, tea- és kávéfőző, mikro, hűtő, konyhaszekrény, tányérok, poharak, evőeszközök, abroszok, konyharuhák stb. Az ügyintézői irodák kialakításánál nagyon fontos a jó megközelíthetőség és az elegendő hely az ügyfelek fogadására, az iratok tárolására. Biztosítani kell a zavartalan tárgyalás lehetőségét (hiszen sokszor bizalmas információk is elhangozhatnak az ügyintézés során, ezek kellemetlenül érinthetik a többi ügyintézőt és ügyfelet egyaránt). Az ügyintézés helyszínét biztosító iroda felszereltsége: íróasztalok, székek, irattároló szekrények, számítógép-asztalok, ügyfélszékek, fogas, esernyőtartó, óra. Ügyvitel technikai berendezések, mint számítógépek és tartozékaik, fénymásoló, fax, telefonok, szkenner. Mivel az irodában dolgozva a munkanapok 70-75 %-át ülve töltjük, az irodabútor kiválasztásánál célszerű a megfelelő, ergonómiailag is elfogadott bútorzat kiválasztása. Az íróasztal méretei általában: 150x75x75 cm, a számítógép asztaloknál: 120x45x68 cm. A székeknél a kiválasztás szempontja kell, hogy legyenek az állítható magasság és támla,


41

hogy ne legyen karfája, görgős lábai legyenek, és hogy egyéni adottságokhoz lehessen beállítani. Ezen szempontok figyelemben tartásával, és esetlegesen napi pár perces – a széken is elvégezhető – egyszerű tornagyakorlat elvégzésével (fejkörzés, vállkörzés, gerinccsavarás, stb.) elkerülhetőek az esetleges gerincproblémák és végtagi fájdalmak. Az iroda kialakításának környezeti feltételei a személyes tér, a megfelelő megvilágítás, a megfelelő hőmérséklet és szellőzés, a jó akusztikai viszonyok és nem utolsó sorban a megfelelő színek kiválasztása. Ügyvitel-technikai berendezések A múltban az irodai munkavégzés eszközei az írógép, a jegyzetfüzet (gyorsíró füzet) és a ceruza, a telefon és a telexgép jelentette. A technika fejlődésével szinte korlátlan lehetőségek nyíltak az irodák modernizálására, automatizálására. Ma már elképzelhetetlen egy iroda számítógép, telefon, üzenetrögzítő, nyomtató, telefax (ezek már gyakran egy készülékben is megtalálhatóak), diktafon, iratmegsemmisítő, számológép nélkül. A számítógép egyszerűsíti, meggyorsítja a munkánkat. Számtalan fajtája létezik, kiválasztása a munka ismeretében egy hozzáértő személy, a rendszergazda feladata. A titkársági munkánál fontos, hogy rendelkezésre álljanak azok a szoftverek, melyekkel a feladatokat ellátjuk szövegszerkesztő, táblázatkezelő, iktató programok, elektronikus levelezés stb.) A nyomtató kiválasztásánál fontos szempont a kapacitás, naponta kb. milyen iratmennyiség kinyomtatása zajlik a titkárságon. A nyomtató és fénymásoló berendezések ma már egy készülékbe lettek integrálva. A kiválasztásuknál szempont lehet a kétoldalas nyomtatás, másolás lehetősége, a színes másolás, nyomtatás lehetősége, a gyorsaság (hány oldalt képes egy perc alatt előállítani), az automatikus behúzás és a szortírozás, leválogatás is jelentős segítség a munka során. A telefax a technika fejlődése során a telexet váltotta fel, tehát 6. ábra Ergonómiai szék üzenetet tudunk vele továbbítani, de a telexszel szemben már nem csak a begépeltet, hanem bármilyen képet, rajzot, írást. Tulajdonképpen azt a képet kapja a fogadó, amelyet a küldő a fax segítségével továbbítani akar. A modernizáció eredményeként ma már integrált készülékek vannak, melyek magukba foglalják a nyomtatót, fénymásolót, szkennert, sőt még a telefaxot is. A telefonkészülékek is széles skálán mozognak. A legmodernebb készülékek kijelzik a hívó / hívott telefonszámát, a beszélgetés idejét, valamint üzenetet is rögzíthetünk velük. Egy titkárság, vagy bármilyen iroda működéséhez a fenti tárgyi és környezeti feltételeken kívül még szükségesek egyéb eszközök, felszerelések is, ezek:

■■ irodaszerek (íróeszközök, különböző papírok, kapcsok, tűző- és lyukasztó gép, spirálózó-, vagy hőkötőgép, dossziék stb.) ■■ különböző kiadványok (telefonkönyv, szaknévsor, jogtárak, szakmai kiadványok, idegen szavak szótára, helyesírási kézikönyv)

Ügyviteli ismeretek „Be kell mennem a hivatalba ügyet intézni.” – szoktuk mondani. De mi is az az ügy, mi az ügyintézés, és mit nevezünk ügyvitelnek? Az ügy megoldásra, elintézésre váró feladat. Hivatali példánál maradva, munkanélküliként kérelmet nyújtok be átképzésem ügyében. Ez egy ügy. (MI?) Az ügyintézés az a tevékenység, amely arra irányul, hogy valamely ügy megoldódjon, melyek során emberekkel és iratokkal kell foglalkoznunk. (MIT OLDUNK MEG?) Az ügyintézés szóbeli és írásbeli információáramlással jár, s az írásbeli információk áramlását az ügyvitel szolgáltatja. Az ügyvitel a különböző információkat (iratok formájában)

42


■■ rögzíti, ■■ azokat összegyűjti, tárolja, ■■ rendszerezi, nyilvántartja, ■■ áramoltatja, rendelkezésre bocsátja, ■■ a feleslegessé vált iratokat selejtezi, ■■ a maradandóakat megőrzi, levéltárba adja.

Az ügyvitel a hivatalon, vagy irodán belüli ügyintézés szervezett rendje, mellyel meghatározzuk az ügyek intézéséhez szükséges tennivalók sorrendjét. (HOGYAN OLDJUK MEG?) Az irat első fontos fogalom. Mint magát az iratkezelés rendszerét, úgy az irat fogalmát is (Magyarországon) törvényben határozzák meg, mely szerint az irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetve személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezhet. Mindig az ügy kapcsán keletkezik (ügyirat). Az irat mozgásirányát tekintve lehet:

■■ beérkező ■■ kimenő ■■ vagy helyben készült, v. belső irat.

Tartalom szerinti megkülönböztetés szerint lehet:

■■ levél ■■ okirat ■■ szerződés ■■ jegyzőkönyv ■■ jelentés, feljegyzés, emlékeztető ■■ bizonylat ■■ igazolvány ■■ meghatalmazás ■■ munkaviszonnyal kapcsolatos irat ■■ egyéb irat.

Iratfajták

A levél egy távollévő személyhez intézett, papírlapra írt, borítékba zárt, lepecsételt s főként postán továbbított értesítés, tudósítás, közlés. Ma már elektronikus úton (telefax, számítógép) is levelezhetünk. A levél tartalma sokféle lehet a közlés jellegétől függően:

■■ magánlevél ■■ hivatalos levél ■■ érdeklődő levél ■■ tájékoztatás ■■ értesítés ■■ megrendelés stb.

A levél formai felépítése:

■■ adatblokk (iktatószám, tárgy, ügyintéző, mellékletek felsorolása) ■■ címzés, ■■ szövegblokk, ■■ keltezés és ■■ aláírás ■■ egyéb formai elemek

1.) Feladat: Tetszőleges témában készítsen egy hivatalos levelet! Az okirat Hatóság vagy magánszemély által készített irat, mely bizonyító erejű, valamilyen tényt igazol és meghatározott alakisággal készül. Lehet közokirat, amely közfeladatot ellátó szerv irattári anyagának részét képezi, illetve magánokirat, amely nem közfeladatot ellátó szerv irattári anyagát képezi. Okirat fajták:

■■ végzettséget igazoló, azt bizonyító okiratok ■■ cégalapítással kapcsolatos okiratok


43

■■ hatósági engedélyek ■■ hatóságok és más hitelesítésre jogosultak által kiadott, hitelesített iratok ■■ hatósági döntések, végzések ■■ magánokirat például a végrendelet

A szerződés

Két vagy több (jogi) személy egybehangzó akaratnyilatkozata, melyet írásba is foglalnak, s ebből jogok és kötelezettségek származnak. Szerződés fajtái például:

■■ adásvételi szerződések ■■ megbízási szerződések ■■ vállalkozási szerződések ■■ bérleti szerződések ■■ tanulmányi szerződések ■■ munkaszerződések ■■ bankszámla szerződések

A jegyzőkönyv

Írásbeli rögzítése egy szóbeli tárgyalásnak, illetve valamely esemény megtörténéséről készült leírás. (Ha bizonyos követelményeknek megfelelően készítik akár bizonyító erejű okiratként is funkcionálhat.) Attól függően miről készül, megkülönböztetünk:

■■ tárgyalásról (pl. egy vezetői értekezlet) ■■ eseményről (pl. egy közlekedési balesetnél lefolytatott szemle kapcsán készült) ■■ kihallgatásról készült (pl. rendőrségi kihallgatás) jegyzőkönyveket.

A jegyzőkönyv lehet:

■■ szó szerinti, amely minden elhangzottat tartalmaz ■■ lényegi, amelyben minden szót pontosan nem rögzítenek, de valamennyi hozzászólás lényegi, tömörített mondanivalóját összefoglalják benne ■■ határozati jegyzőkönyv, amely a tárgyalás alatt hozott döntések, határozatok leírása.

A jegyzőkönyv elemei

■■ megnevezés („Jegyzőkönyv”) ■■ a tárgyalás témája, tárgya („…amely készült…”) ■■ felvételének helye és pontos ideje ■■ résztvevők felsorolása (szervezet és beosztás feltüntetése is) ■■ felszólalók nevével a mondanivalójuk rögzítése ■■ a tárgyalás menetére vonatkozó tények közlése ■■ a jegyzőkönyv készítőjének és hitelesítőjének neve

2.) Feladat: Készítsen el egy tárgyalásról szóló összefoglaló jegyzőkönyvet! A jelentés Olyan tájékoztató jellegű leírás, amely valamely eseményről, ügyről, folyamatról tájékoztat. Nagyon sok féle jelentés létezik, íme néhány példa:

■■ feljegyzés ■■ emlékeztető (pl. vezetői értekezletről) ■■ tárgyalás jelentés (egy tárgyalás eredményéről) ■■ útijelentés (pl. kiküldetésről készült összefoglaló) ■■ beszámoló (bizonyos időközönként a szakmai munka összefoglalásának prezentálása).

3.) Feladat: Készítsen egy vezetői értekezletről készült emlékeztetőt! A bizonylat A bizonylatok gazdasági események hitelt érdemlő bizonyítását szolgálják, egyben a könyvelés alapját képezik. A cég vagyonában bekövetkezett változások tényét rögzítik (pl. vásárlást, bérfizetést stb.). Ezek tulajdonképpen számviteli bizonylatok, melyeket nyilvántartásba is kell venni. A bizonylatok kezelését az Iratkezelési Szabályzat részeként a Bizonylati Szabályzat határozza meg. Azokat a bizonylatokat, melyeknek pénzügyi vonzata van szigorú számadású bizonylatoknak is nevezzük, ezekről

44


külön nyilvántartást kell vezetni. (pl. bevételi és kiadási pénztárbizonylat, nyugta, számla, stb.) Bizonylatfajták (például):

■■ számla ■■ csekk ■■ bevételi pénztárbizonylat ■■ kiadási pénztárbizonylat ■■ nyugta ■■ átutalás ■■ szállítólevél ■■ fuvarlevél ■■ leltárbizonylat ■■ raktározási bizonylat

Az igazolvány személyazonosságot, tagságot vagy valamire való jogot igazol. (pl. személyigazolvány, útlevél, hatósági igazolványok, jogosítvány stb.) A bizonyítvány tényt, helyzetet, állapotot igazol, vagy tanulmányi eredményről kiállított irat.(pl. érettségi bizonyítvány, szakképzettséget igazoló bizonyítvány, oklevél, diploma) A meghatalmazás Valaki – a meghatalmazó – valakit – a meghatalmazottat – feljogosít valamire, hogy a megnevezett ügyben helyette járjon el. Például, ajánlott levelem érkezik, de akadályoztatás miatt nem tudom személyesen átvenni. Meghatalmazom a hozzátartozómat, járjon el helyettem. Szigorú formai követelmények érvényesülése mellett lehet meghatalmazással élni. Ezek a következők:

■■ meghatalmazás, mint megnevezés ■■ meghatalmazó neve, adatai ■■ meghatalmazott neve, adatai ■■ meghatalmazás tárgyának megnevezése ■■ időpontja ■■ aláírások ■■ és legalább két tanú aláírása és adatai

A munkaviszonnyal kapcsolatos iratok

Ide azokat az iratokat soroljuk, melyek a munkavállaló és a munkáltató között jönnek létre és a munkaviszonyra irányulnak.

■■ pályázat, önéletrajz, motivációs levél (a munkavállaló felveszi a kapcsolatot a munkáltatóval, iskolai és szakmai végzettségeit, tapasztalatait, képességeit, kompetenciáit emeli ki) ■■ munkaszerződés (kinevezés) (megállapodás, mely a két fél között létrejött valamennyi fontos tényt rögzíti. Kötelező elemei: alapbér, a munkakör leírása, munkavégzés helye, besorolás) ■■ a munkaszerződés módosítása (a munkaszerződésben rögzített feltételek megváltozása esetén, pl. változik a munkavégzés helye, vagy a munkabér) ■■ munkaköri leírás (az adott munkakörben elvégzendő feladatok pontos felsorolása) ■■ munkaviszony megszüntetése

4.) Feladat: Készítse el amerikai típusú önéletrajzát! Iratkezelés Mindannyian tudjuk, ha betérünk valahová ügyet intézni elkerülhetetlen, hogy egynéhány papír kitöltésétől megmeneküljünk. Minden hivatali kapcsolattartás és ügyintézés alapja a papír, vagyis az irat. Mint feljebb láttuk számtalan és sokrétű dokumentum keletkezik, a mindennapi levelezésen, szakmai dokumentumokon túl, a különböző pénzügyi, számviteli bizonylatokig. Az ezekben való eligazodás igénye tehát jogosan merül föl. Az ezeket összefogó, rendszerező tevékenységet nevezzük iratkezelésnek. Iratkezelés alatt értjük az irat

■■ készítését ■■ nyilvántartását ■■ rendszerezését ■■ a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását ■■ szakszerű és biztonságos megőrzését és használatra bocsátását


45

■■ selejtezését ■■ levéltárba adását

Az iratkezelést több szinten szabályozzák. Egyrészt törvény, másrészt az intézményen belüli ügyviteli szabályozás. Minden szervezetnek el kell készítenie Szervezeti és Működési Szabályzatát, mely a szerv tevékenységének alapdokumentuma. Rögzíti az intézmény tevékenységét, feladatait, felépítését, a szervezeti egységekhez rendelt feladat- és hatásköröket szabályoz. Iratkezelés szempontjából fontos dokumentum az Iratkezelési Szabályzat, melyet az intézmény az előírásoknak megfelelően, de „testreszabottan” készít el, mindenkor az SZMSZ figyelembevételével készül. Az Iratkezelési Szabályzat az intézménynél alkalmazott írásbeli ügyintézésére vonatkozó szabályok összessége, amely tulajdonképpen egy eljárásrend arra vonatkozólag, hogy a szervezeten belül hogyan történik az iratok kezelése. Megszabja a beérkező iratok, kimenő iratok nyilvántartását, kezelését. Meghatározza az irattárolás módját, a dokumentumok selejtezésének, levéltárba adásának módját, idejét. Az Iratkezelési Szabályzatnak tartalmaznia kell:

■■ az irattározás szervezeti formáját ■■ miként történik a beérkező postai küldemények átvétele ■■ miként történik a kimenő küldemények továbbítása ■■ miként történik a beérkező küldemények nyilvántartása (bontás, érkeztetés, iktatás) ■■ hogyan néznek ki a nyilvántartást szolgáló dokumentumok (érkeztetőkönyv, iktatókönyv, illetve ha elektronikus iktatásnál az iktatás menete) ■■ felelősök megnevezése (nem név szerint, hanem munkakörök szerint) például, ki felelős a küldemények átvételéért, a bontásért, stb. ■■ aláírási jogkörök tisztázása ■■ irattározás rendje ■■ selejtezés rendje ■■ kötelező eleme az Irattári terv

Az Irattári terv, mely az iratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásnak alapjául szolgáló jegyzék. Az irattári anyagot tételekre tagolja és meghatározza a kiselejtezhető iratok megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Az Irattári terv rovatai:

■■ irattári tételszám: jelzőszám, az iratok besorolását teszi lehetővé (pl. 01 igazgatói ügyek, 02 humánpolitikai ügyek…) ■■ tárgykör: ügy jellegét határozza meg ■■ irattári megőrzési idő: meghatározza az adott irat szerepét, valamint a megőrzési időt.

Az iratkezelés folyamata

Az iratkezelés főbb tennivalói:

■■ átvétel ■■ felbontás ■■ érkeztetés ■■ szignálás ■■ iktatás ■■ irattározás ■■ selejtezés ■■ levéltárba adás

A szervezeti tagozódás és az iratforgalom alapján az Iratkezelési Szabályzatban meg kell határozni az irattározás szervezeti formáját. Központi ügyiratkezelés szerint valamennyi mozzanat központilag a titkárságon történik. Az osztott iratkezelésnél az egymástól elkülönülő szervezeti egységeknél önálló iratkezelési rendszert kell szervezni. Vegyes iratkezelési rendszerben központosítottan történik az átvétel, a bontás, az érkeztetés, az ügyintézők kijelölése, az iktatás és irattározás azonban szervezeti egységenként működik. Az intézménybe érkező irat (küldemény) érkezhet:

■■ postai úton ■■ hivatali kézbesítés útján ■■ futárszolgálattal ■■ informatikai telekommunikációs eszközön keresztül (fax, email) ■■ ügyfél személyes benyújtásával

Az Iratkezelési Szabályzatban meg kell határozni az átvételre jogosultak körét. Ő (ők) nem csak az átvételre

46


jogosultak, hanem pl. téves címzés esetén elutasíthatják a küldemény átvételét, illetve a küldeményt azonosíthatják a kézbesítő okmány alapján (ajánlott levélnél pl. ragszám). Téves címzés esetén a küldeményt nem veszik át, azonnal továbbítatják a címzettnek. Az átvételt aláírásukkal igazolják. Sérült küldemény érkezésének tényét rögzítik. A soron kívüli levelek azonnali átadásáról gondoskodnak. A küldemények bontása a titkárságon történik. Kiemelt figyelmet kell fordítani az esetleges magán jellegű levelekre. Az a küldemény ami „sk.” jelöléssel van ellátva, vagy csak az illetékes neve szerepel a címzésben (az intézményé nincs feltüntetve), az valószínűsíthetően magán jellegű, nem szabad kibontani. Előfordul, hogy valami oknál fogva mégis tévesen kerül hozzánk egy levél, és a mi figyelmünket is elkerüli a címzés, a küldemény felbontásra kerül. Ezeket a téves bontásokat, a dokumentum visszahelyezésével a borítékba, a boríték összekapcsolása, a pontos dátum, pecsét, aláírás rögzítése után vissza kell juttatni a kézbesítő hivatalba. Bontás során ellenőrizni kell az irat esetleges mellékleteit (pl. csekk, okmánybélyeg stb.), hiány esetén jelezni kell, a hiány tényének rögzítésével. Ha pénz, érték van a borítékban azt is fel kell tüntetni és átadás-átvételi bizonylattal kell átadni a pénzkezeléssel megbízott munkatársnak. A faxon / email-en érkezett üzeneteket ki kell nyomtatni, majd az eljárás ugyanaz, mint egyéb érkező ügyirat esetén. A borítékot az ügyirat mellékleteként kell kezelni (főleg hivataloknál nagyon fontos, ahol pl. a feladás dátuma ügydöntő lehet – határidő kezelés). Az iratkezelés iktatást megelőző fázisa az érkeztetés. Ennek során a beérkezett küldeményeket érkeztető bélyegzővel látjuk el, amennyiben elektronikus iktató szoftvert alkalmazunk az érkeztető képernyő rovatait töltjük ki. Manuális iktatásnál az érkező bélyegző használata mellett kitöltjük az érkeztető könyvet. Az érkeztetés jelentősége a határidőre történő ügyintézés során van. 1. Táblázat Érkezés dátuma

Jelzés (ajánlott ragszám, tértivevény, sürgős jelzés)

Küldő pontos megnevezése és címe

Irat tárgya

iktatószáma

Ügyintéző megnevezése

Átvétel igazolása

Szignálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a vezető a napi posta átnézése során ügyintézőket nevesít a dokumentumon, illetve kitérhet határidőre („sürgős”) és sajátos ügyintézési módra is („megbeszélni velem”). Az iktatás során a beérkező vagy az általunk készített dokumentumot rögzítjük az iktatási rendszerünkben és iktatószámmal látjuk el. Valamikor „régen” az iktatás az iktatóbélyegzőnek az iratra nyomásával, a felsorolt adatok feltüntetésével és az ügy lényeges adatainak iktatókönyvben való bejegyzésével történt. Ma már számtalan iktató szoftver áll rendelkezésre a piacon, a közigazgatásban általában központosított iktatóprogramokat alkalmaznak. Az iktatószám az iktatókönyv megfelelő sorszámából áll, az iktatott ügyirat átvételét az ügyintézővel igazoltatni kell. Az iktatóbélyegző rovatai:

■■ a szerv neve, székhelye ■■ az iktatás év, hó, napja ■■ az iktatás sorszáma „iktatószám” ■■ ügyintéző neve ■■ mellékletek

(alszáma)

Az iktatási módszer tehát lehet kézi és gépi. Az iktatás rendszere lehet főszámos és alszámos. A főszámos iktatás azt jelenti, hogy minden beérkező / kimenő irat külön számot kap a rendszerben. Az alszámos iktatásnál az ügyben keletkezett első irat önálló sorszámot, az összes többi vele kapcsolatos alszámra kerül a rendszerben. Fontos iktatással kapcsolatos szabályok:

7. ábra Főszámos iktatás – elektronikus iktatási rendszerben


47

■■ kézi iktatás esetén minden évben új, hitelesített, oldalszámozott iktatókönyvet kell nyitni ■■ minden évben ’1-es’ sorszámmal indul az iktatókönyv ■■ számot üresen hagyni, lapokat összeragasztani, adatot radírozni nem szabad ■■ csak áthúzással, fölé írással javítunk ■■ téves iktatást „érvénytelen”-ítünk, áthúzzuk mellé írjuk „téves”, v. „törölt” ikt.szám ■■ az iktatókönyvet az év utolsó iktatása után lezárjuk ■■ a számítógépes iktatás nem helyettesíti az átadó könyveket, az átadás tényét mindenképpen aláírással kell igazolni ■■ a bevitt adatokat az év végén tartós módon ki kell iratni.

Az iktatókönyv rovatai:

■■ sorszám ■■ előadó ■■ irattári jel ■■ érkezett ■■ a beküldő neve ■■ az irat száma ■■ mellékletek ■■ tárgy ■■ kezelési feljegyzések ■■ határidő ■■ az irattárba helyezés ideje

5.) Feladat: Iktasson be egy levelet! Az irattározás Az ügyiratok és kezelési könyvek megőrzésének időtartamát az Irattári Terv tartalmazza. A szervezet nagyságától függően központi és / vagy kézi irattárban lehetséges ezek megőrzése. Az irattárba helyezett iratokról nyilvántartást kell vezetni. Az irattárolás módja lehet:

■■ alfabetikus módszer ■■ az iratok beérkezésének ideje szerint ■■ területi bontás szerint (országok, városok, további „abc” bontás szerint) ■■ szakmai módszer, az ügyiratok tartalma szerint ■■ sorszám szerint

Irattári anyag használata történhet belső ügyintézés céljából, illetve ellenőrzések kapcsán. Irattári anyagot csak akkor vehetünk ki az irattárból, úgy hogy azt kiadjuk, ha ügyiratpótló lapot készítünk az átadás idejére. Az Irattári Tervben meg kell határozni az egyes ügyirattípusok kötelező őrzési idejét. Magyarországon az iratok selejtezhetőségét jogszabályok szabályozzák. Ezek szerint vannak selejtezhető és egyáltalán nem selejtezhető iratok. Az irattár teljes állományát öt évenként selejtezni kell, melyet az erre a célra létrehozott bizottság végez. Munkájukat jegyzőkönyvben rögzítik. A selejtezés tényét fel kell jegyezni. Selejtezés következményeként az irat:

■■ megsemmisítésre kerül (zúzda, elégetés) ■■ értékesítésre kerül ■■ levéltárba kerül.

A levéltárnak átadandó iratokat teljes, lezárt évfolyamokban, ügyviteli segédletekkel együtt kell átadni. Azok az iratok kerülnek levéltárba, amelyek nem selejtezhetőek, vagy kötelező őrzési idejük még nem telt le, de a mindennapi ügyintézésben már nincs rájuk szükség.

Időgazdálkodás a titkárságon Napi rutinszerű munkánkat sokszor bizony váratlan események zavarhatják meg. Egy sürgős intézkedést igénylő feladat, egy váratlan, azonnali ügyintézést igénylő telefon, előzetes bejelentkezés nélkül érkező külsős vendégek (akik még esetleg éhesek is) stb. mind-mind kizökkentenek bennünket a munkavégzés üteméből. A titkárnak ezekhez a helyzetekhez rugalmasan kell tudni alkalmazkodni. Célszerű munkánkat tervszerűen beosztani. Az előttünk álló feladatok elvégzésének ütemezése egyrészt határidők kérdése, azonban a nem határidős feladatok beosztása rajtunk múlik. Készítsünk listát az előttünk álló feladatokról, napi és heti tevékenységi bontásban. Ezekben óráról-órára kibonthatjuk a tevékenységeket. Fontos, hogy becsüljük meg

48


a feladatokra szánt időt és utána vessük össze a ténylegesen ráfordított idővel. A napot vagy hetet lezárva, a táblázatot összesítve számot vethetünk időgazdálkodásunkkal. Egy idő után rutinná válik a tevékenységekre szánt idő becslése, egyre pontosabban tudjuk majd ütemezni a napunkat, hetünket. Ennek a módszernek érdekes aspektusa lehet, amikor ugyanezt a vizsgálatot a munkahelyen kívül, a szabadidőnkre is kivetítjük. Annyiszor mondjuk, hogy nincs időnk semmire. Bizony, ha kicsit tervszerűbben élnénk a mindennapjainkat, nem hagynánk magunkat sodortatni az árral, akkor valószínű, hogy találnánk holt időket, amiket akár pihenésre, vagy egyéb feladatra fordíthatnánk. Az időgazdálkodásunk során, a határidők kezelésénél nagy segítségünkre lehet a határidőnapló, vagy mai modern megfogalmazásban a menedzsernaptár. Számos fontos, naprakész információt tartalmazhat. Telefonszámok, névjegyek, naptár, határidőnapló, stb. Ma már nem csak nyomtatott formában létezik menedzsernaptár, számítógépünkön is találhatunk ilyen alkalmazást. A titkárságon nem csak a saját időnket kell beosztani, a titkár feladata a vezető napirendjének, hetirendjének a nyomonkövetése is. A titkárnak tisztában kell lenni a főnök időbeosztásával, ezért folyamatosan egyeztetni kell vele. Nagyon kellemetlen, amikor a titkár utolsó percben értesül egy (vagy több) vendég érkezéséről, és nincs lehetősége felkészülni a látogató fogadására. Nagyfokú rugalmasságra van szükség az ilyen és ehhez hasonló váratlan helyzetek megoldására.

Szervezési feladatok Mint azt láttuk, a titkár munkájának egy jó nagy szeletét az adminisztráció teszi ki. A hivatali bürokratikus „papírmunkát” azonban színes és sokrétű szervezési feladatok tarkítják. Lássuk, melyek ezek. „..Szervezésen azt a tevékenységet értjük, amely kitűzött cél legeredményesebb elérése érdekében folyik…” A titkár leggyakoribb szervezési feladata a rendezvények és programok szervezése. Ez a munkafeladat nagyfokú precízséget, pontosságot és talán leginkább kreativitást igényel. Amikor rendezvényről beszélünk ide értjük a tanácskozások, értekezletek formáit (tárgyalások, konferenciák, a különböző étkezésekkel egybekötött rendezvényeket (díszebédeket, díszvacsorákat, fogadásokat), az intézményi ünnepségeket, sajtótájékoztatókat is). Egyéb szervezési feladat például a külföldi partnereknek szervezett városnézés. Az egyszerűbb vendéglátási alkalmak, mint például egy külsős vendég (vendégek) fogadása, kínálása rutinfeladat kell, hogy legyen egy jó titkárnak. Tulajdonképpen ez csak a formalitásban különbözik attól, mint ahogy otthon egy jó háziasszony vendégül lát valakit. A rendezvényszervezés folyamata

■■ előkészítés ■■ szervezés ■■ lebonyolítás ■■ rendezvény utáni feladatok

Az előkészítés szakaszában az első fontos feladat az információgyűjtés (mi a rendezvény jellege, kik a résztvevők és hányan lesznek, időpont egyeztetése, vendéglátás „milyensége”, szükséges technikai és egyéb berendezés, sajtónyilvánosság kérdése, egyéb szükséges személyi és szakmai információk). A szervezés szakaszában – a vezetővel és más kollégákkal – elkészítjük a programtervezetet. Fontos a rendelkezésre álló pénzügyi keret tisztázása. A távolról érkező vendégek száma és összetétele alapján lefoglaljuk a szállást. A szakmai vezetéssel egyeztetve kiválasztásra kerül a rendezvény helyszíne, melyet időben lefoglalunk. Célszerű a helyszín előzetes megtekintése a tekintetben, hogy tudják-e biztosítani a megfelelő technikai hátteret, elegendő-e a befogadóképességük, milyen színvonalon képesek a vendéglátást biztosítani, stb. Amennyiben szükséges időben gondoskodunk tolmács biztosításáról. Ha szükséges megszervezzük a biztonsági szolgálatot is. A rendezvényszervező stáb – melynek általában a titkár is tagja – elkészíti a forgatókönyvet, a részletes programot (idegen nyelvű programot), főnöki programot a rendezvényről. Előfordul, hogy például egy konferenciát kísérőprogramokkal (kirándulás, városnézés) kell kiegészíteni. Ebben az esetben akár egy kiváló helyismerettel és kommunikációs készségekkel rendelkező belső munkatársat is felkérhetünk idegenvezetőnek, de igénybe vehetünk külső, profi szakembert is. Mindenképpen fontos a helyszínek jó kiválasztása, a résztvevők névsorának elkészítése, a programterv összeállítása. A nagyobb jelentőségű rendezvényeket általában sajtótájékoztató előzi meg, vagy követi. Előre tisztázni kell, hogy milyen nyilvánosságot szánunk a rendezvényünknek. Országos vagy helyi médiákban kívánunk megjelenni. Időben ki kell küldeni a meghívókat, mellékelve a rendezvény programtervét a sajtó képviselőinek. Össze kell állítani a közreadandó dokumentumokat is. A lebonyolítás szakasza: A főnök vagy a szakmai vezető eligazítást tart a munkatársaknak és külsősöknek, a lebonyolításban részt vevőknek. Amennyiben a programban bárminemű változás áll be, azonnal egyeztetni kell a továbbiakat. Folyamatosan


49

ellenőrizni kell a történéseket, a program következő elemének előkészítésében részt kell venni. A rendezvény zárása után a szolgáltatók benyújtják számláikat, ezeket továbbítani kell a pénzügyi részleg felé, miután a számlákat ellenőriztük, igazoltattuk. Kifejezetten a titkárság feladata az esetleges köszönőlevelek elkészítése, továbbítása.

Viselkedés, etikett és protokoll A hivatalos érintkezés szabályaira, rendjére, formaságaira, az emberi viselkedéskultúrára épülő etikett és protokoll elnevezést használják. A társadalmi viselkedés normái, melyek szabályozzák társadalmi cselekedetünk megnyilvánulásait. Az etika szó, erkölcsöt, erkölcstant jelent. Bár értelmezésében bizonyára emlékszünk történelmi, filozófiai tanulmányainkra, mai értelemben becsületet, tisztességet jelent. Az etikett az előkelő társadalmi körök viselkedési normáit jelentette, ma ezt úgy foglalhatnánk össze, hogy udvariassági és illemszabályokat értünk alatta. A protokoll formalitásokat és előírásokat foglal össze, melyek alapján szabályozza a hivatalos érintkezéseket, különös tekintettel a nemzetközi kapcsolatokra. Mivel országonként eltérő kultúrával rendelkezünk – főként igaz ez, ha két, különböző kontinensen élő népcsoportról beszélünk – szinte biztos, hogy ami az egyik kultúrában elfogadott viselkedés, szokás, az a másik vonatkozásában sértés, nem illő. Ezért fontos a protokoll szerepe, ismerete, alkalmazása a kapcsolatok felvétele, fenntartása szempontjából. Alapvető viselkedési szabályok A köszönés a kapcsolatfelvétel első eszköze. Tehetjük szóban, vagy kísérheti mozdulat a köszönésünket (pl. férfiaknál kalapemelés), mindenképpen a másik üdvözlését jelenti. A köszönés napszakokhoz igazodik, lehet magázó, tegező. Alapvető szabály, hogy köszönés alkalmával nézzünk az illető szemébe. A köszönést kísérő mozdulatok lehetnek:

■■ fejbiccentés ■■ férfiaknál kalapemelés ■■ férfiaknál nőknek kézcsók ■■ kézfogás ■■ ölelés ■■ meghajlás

Fontos, a köszönés sorrendisége, mi szerint fiatalabb köszön előre az idősebbnek, férfi a nőnek, az alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak. Ezek persze „keveredhetnek” attól függően pl., hogy férfi a főnök, a beosztott pedig nő, vagy hogy melyikük az idősebb, egy dolog azonban minden helyzetben és viszonylatban biztos, az ha valaki belép valahová mindig neki kell köszönni a már bennlévőknek. Ha már a köszönéssel kapcsolatot teremtettünk egy számunkra ismeretlennel, a második fontos, szabályokhoz kötött szituáció a bemutatkozás. Hivatali viszonylatban maradva, a titkárságra ismeretlen ügyfél érkezik. Köszön. Fogadjuk köszönését, felállunk, kezet nyújtunk és bemutatkozunk, feltéve a kérdést „Miben segíthetünk?”. Bemutatkozásnál – ugyanúgy, mint a köszönésnél – minden alkalommal a másik szemébe nézünk. Vannak alkalmak, amikor nekünk kell két embert bemutatni egymásnak. Ilyenkor annak a nevét (esetleg beosztását) mondjuk, akinek bemutatjuk a másik személyt. Például XY igazgató úr bemutatom XY urat, aki a hírlaptól érkezett és Önt keresi. A megszólításnak is külön szabályai vannak. Munkahelyen általában a kollégák, munkatársak tegező viszonyban vannak egymással, és keresztnevükön szólítják meg egymást. Vannak esetek, amikor a vezetőt nem tegezik beosztottait, akkor őt nem keresztnéven szólítják, hanem titulusának megfelelően (Igazgató Úr, Igazgató Nő). Ügyfelet ismeretlenül nem tegezünk le, amennyiben ismerjük már, akkor szólíthatjuk pl. Kovács úrnak, vagy szólíthatjuk keresztnevén is. Nőket megszólíthatunk „asszonyom”, „hölgyem” szavakkal is. Soha ne használjuk a „maga” szót, helyette inkább maradjunk az „ön”-nél. Partnerek vonatkozásában a vezetéknév és mellé a titulus a helyénvaló megszólítás, például „Takács Igazgató Úr!”. A köszönés, bemutatkozás, megszólítás után következik a társalgás. Az iménti példánál maradva, mely szerint vendég (partner, ügyfél) érkezik a titkárságra és várja, míg a vezető a rendelkezésére áll. A titkár ilyenkor felajánlja, hogy vegye le a kabátját, nyújtja érte a kezét, majd hellyel kínálja a vendéget. Bejelenti a vezetőnek az illető érkezését. Ha előre bejelentett vendég, vagy partner az érkező megkínálhatja kávéval, ásványvízzel, esetleg a napi sajtóval, hogy kellemesebben teljenek a várakozás percei. Nem előírás, hogy társalognia kelljen, ha azonban azt teszi, körültekintően kell beszélgetnie. Vannak ugyanis tabu (tiltott) témák, mint például a magánélet, a bizalmaskodás, pénzügyi kérdések, vallási és politikai témájú kijelentések. A titkárságon naponta sok alkalommal csörög a telefon. A telefon használatának is megvannak a szabályai. Bár a modern készülékek (digitális telefon) kijelzőkkel vannak ellátva – láthatjuk a hívó fél telefonszámát -, azonban nem minden esetben tudjuk beazonosítani a minket keresőket. Minden esetben szabály, hogy a beszélgetést köszönéssel, a

50


cég nevének bemondásával és bemutatkozással kezdjük. Például: „Képző Központ titkársága, Fehér Veronika vagyok, Jó napot kívánok!”. Amennyiben látjuk, hogy kolléganőnk keres a másik irodából, nyilván nem szükséges mindezt ebben a formában végigmondani, azonban ekkor is bemondjuk keresztnevünket és köszönünk a másik félnek. Mivel lehetséges, hogy a vonal másik végén fontos információkat akarnak velünk közölni, vagy egy folyamatban lévő ügyről akarnak információkat megtudni, az adatok rögzítéséhez célszerű, ha mindig kéznél van a jegyzetfüzetünk. Ha például a vezető kérésére mi hívunk fel egy másik vezetőt, illik megkérdezni, hogy alkalmas-e neki az időpont a beszélgetésre. Amennyiben nem, megkérdezzük, hogy mikor hívhatjuk vissza. Amikor mi nem tudjuk kapcsolni a vezetőt, mert az éppen tárgyal valakivel, akkor ajánljuk fel visszahívást. Előfordulhat, hogy telefonálás közben tévesen tárcsázunk, ilyenkor – ha a hívott fél bejelentkezik, s rájövünk, hogy valószínű rosszul tárcsáztunk – egyeztessük az általunk hívott számot. Hivatalba történő telefonhívásnál alkalmazkodjuk a munkaidőhöz, ügyfélfogadási időhöz. Ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy a kollégánk irodájában tartózkodva csörög a telefon és mi azt felvesszük, akkor mindenképpen a köszönés és bemutatkozás előtt jelezzük, hogy „XY telefonja” aki most éppen az irodán kívül van és kérjünk türelmet, vagy kínáljuk fel a visszahívás lehetőségét. A titkárságon gyakran adódnak olyan helyzetek, amik a titkártól nagyfokú lélekjelenlétet, helyzetfelismerést, nagyon jó kommunikációs készséget igényelnek. Vállalati protokoll A protokoll fogalma a köztudatban leszűkül a diplomáciai kapcsolatokra, azonban a protokoll szabályait ennél sokkal szélesebb körben alkalmazzák. Vállalati protokoll például, ha intézményünk konferenciát szervez, melyre széles körben vendégeket hívunk meg. Ennek megszervezése, lebonyolítása történhet a cég alkalmazottai által (vannak intézmények, ahol erre külön munkakör van kijelölve), de történhet rendezvényszervezők közreműködésével is. A vendéglátás formája lehet állófogadás, vagy ültetéses vendéglátás. Az állófogadás viszonylag rövid időtartamú (másfél-két óra). Az érkezőket fogadják – legtöbbször az intézmény vezetői -, majd a kiszolgáló személyzet itallal kínálja őket. A felkínált ételek általában hidegtálak, saláták, desszertek, melyeket a terem közepén lévő, vagy a fal mentén körbe elhelyezett asztalokról kínálnak. A fogadás jó alkalom az ismerősökkel, partnerekkel való találkozásra, eszmecserére, illetve új kapcsolatok kialakítására. Az ültetéses vendéglátásra éttermekben, különtermekben kerül sor. Ezek lehetnek díszebédek, díszvacsorák, esetleg munkaebédek. Itt előétel és főétel, valamint desszert és az ezekhez illő italok állnak a vendégek rendelkezésére. Annak is meg vannak a szabályai, hogy milyen ételhez milyen ital kínálható, azonban ennek ismerete csak minősíti a jó titkárt, de az étel és italválaszték összeállítása nem az ő feladata. Ezek a rendezvények hosszabb időt vesznek igénybe, mint az állófogadás. A titkársági, hivatali öltözködés szabályai A hivatali munkaruházat mindig legyen szolid, de elegáns. Farmer viselete legfeljebb a „szürke hétköznapokon” megengedett, de csak úgy, ha férfiaknál ing, hölgyeknél blúz a felsőruházat és a nadrág, vagy szoknya egyszínű – nem koptatott, vagy a mostanában divatos, lyukacsos, szabdalt, rojtos, stb. – legyen. Amennyiben rendezvényt szervezünk, vendéget várunk mindenképpen az elegáns megjelenés szükségeltetik, férfiaknál öltöny, nyakkendő, nőnknél kis kosztüm, blúz és mindenképpen harisnya viselése az elvárt.

Önellenőrző kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Mik a főbb titkársági feladatok? Mi az ergonómia? Hogyan kell egy titkárságot berendezni (környezeti és tárgyi feltételek rövid bemutatása)? Soroljon fel irodatechnikai berendezéseket! Mi az ügyintézés és az ügyvitel fogalmak közötti különbség? Mit értünk iratkezelés alatt? Tartalmi megkülönböztetés alapján sorolja fel a levél fajtáit! Melyek a szigorú számadású nyomtatványok? Mi az SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) és milyen szabályzatot ismer, melynek jelentősége van az iratkezelés során? 10. Nevezze meg az Érkeztető könyv rovatait! 11. Nevezze meg az Iktató könyv rovatait! 12. Ismertesse a rendezvényszervezés folyamatát! 13. Mi az etikett? 14. Mit nevezünk protokollnak?


51

15. Mik a köszönést kísérő mozdulatok

Önellenőrző feladatok megoldása 1. Mik a főbb titkársági feladatok? a vezető munkájának ügykezelése nyilvántartja a vezető időbeosztását megszervezi a vezető értekezleteit, összeállítja a különböző háttéranyagokat, jegyzőkönyvet vezet figyelemmel kíséri a vezető egyedi írásbeli, szóbeli utasításainak határidőre történő végrehajtását nyilvántartásokat vezet, irattárat kezel a vezető akadályoztatása esetén átveszi a beérkező üzeneteket, gondoskodik a telefon és ügyfélforgalom lebonyolításáról irodatechnikai eszközöket (telefon, telefax, stb.) működtet protokoll és reprezentációs tevékenységet végez 2. Mi az ergonómia? Egy tudományág, mely a munkafiziológia, a munkapszichológia tapasztalatait és a mérnöki szempontokat figyelembe véve tárja fel az optimális munkavégzés feltételeit. 3. Hogyan kell egy titkárságot berendezni? átláthatóság, átjárhatóság biztosítása praktikus, a munkavégzést megkönnyítő berendezés a számítógép, a fax, a telefon „kéz alatt” legyenek teakonyha kialakítása kellékek: íróasztal, irattároló szekrények (legyen zárható is), polcok, számítógép-asztal, fali irattábla, szék, fogas, óra, esernyőtartó, ügyviteltechnikai eszközök (számítógép és tartozékai, fax, telefon, üzenetrögzítő, fénymásoló, szkenner, diktafon, iratmegsemmisítő, számológép). A teakonyha tartozékai: mosogató, teaés kávéfőző, mikro, hűtő, konyhaszekrény, tányérok, poharak, evőeszközök, abroszok, konyharuhák stb. 4. Soroljon fel irodatechnikai berendezéseket! számítógép nyomtató fénymásoló telefax szkenner telefon diktafon üzenetrögzítő, stb. 5. Mi az ügyintézés és az ügyvitel fogalmak közötti különbség? Az ügyintézés az a tevékenység, amely arra irányul, hogy valamely ügy megoldódjon, melyek során emberekkel és iratokkal kell foglalkoznunk. (MIT OLDUNK MEG?)

•• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• ••

Az ügyvitel a hivatalon, vagy irodán belüli ügyintézés szervezett rendje, mellyel meghatározzuk az ügyek intézéséhez szükséges tennivalók sorrendjét. (HOGYAN OLDJUK MEG?) 6. Mit értünk iratkezelés alatt? Iratkezelés alatt értjük az irat készítését nyilvántartását rendszerezését a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását szakszerű és biztonságos megőrzését és használatra bocsátását selejtezését levéltárba adását

•• •• •• •• •• •• ••

7. Tartalmi megkülönböztetés alapján sorolja fel a levél fajtáit! magánlevél hivatalos levél érdeklődő levél tájékoztatás értesítés megrendelés stb. 8. Melyek a szigorú számadású nyomtatványok? Azokat a bizonylatokat, melyeknek pénzügyi vonzata van szigorú számadású bizonylatoknak is nevezzük,

•• •• •• •• •• •• ••

52


ezekről külön nyilvántartást kell vezetni. (pl. bevételi és kiadási pénztárbizonylat, nyugta, számla, stb.) 9. Mi az SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) és milyen szabályzatot ismer, melynek jelentősége van az iratkezelés során? A szerv tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti az intézmény tevékenységét, feladatait, felépítését, a szervezeti egységekhez rendelt feladat- és hatásköröket szabályoz. Iratkezelés szempontjából fontos dokumentum az Iratkezelési Szabályzat. 10. Nevezze meg az Érkeztető könyv rovatait!

•• ••

1. Táblázat Érkezés Jelzés (ajánlott Küldő pontos Irat tárgya dátuma ragszám, tértivevény, megnevezése és sürgős jelzés) címe

iktatószáma

Ügyintéző megnevezése

Átvétel igazolása

11. Nevezze meg az Iktató könyv rovatait! sorszám előadó irattári jel érkezett a beküldő neve az irat száma mellékletek tárgy kezelési feljegyzések határidő az irattárba helyezés ideje 12. A rendezvényszervezés folyamata előkészítés szervezés lebonyolítás rendezvény utáni feladatok 13. Az etikett az előkelő társadalmi körök viselkedési normáit jelentette, ma ezt úgy foglalhatnánk össze, hogy udvariassági és illemszabályokat értünk alatta. 14. A protokoll formalitásokat és előírásokat foglal össze, melyek alapján szabályozza a hivatalos érintkezéseket, különös tekintettel a nemzetközi kapcsolatokra. Mivel országonként eltérő kultúrával rendelkezünk – főként igaz ez, ha két, különböző kontinensen élő népcsoportról beszélünk – szinte biztos, hogy ami az egyik kultúrában elfogadott viselkedés, szokás, az a másik vonatkozásában sértés, nem illő. Ezért fontos a protokoll szerepe, ismerete, alkalmazása a kapcsolatok felvétele, fenntartása szempontjából. 15. A köszönést kísérő mozdulatok lehetnek: fejbiccentés férfiaknál kalapemelés férfiaknál nőknek kézcsók kézfogás ölelés meghajlás

•• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• ••

•• •• •• •• •• ••

Felhasznált irodalom Dr. Sille István: Titkári ismeretek (Forrai Magániskola – Forrai Gazdasági Akadémia – 2002.) Dr. Mónus Erzsébet – Dobi Tibor: Ügyintézői ismeretek (Képzőművészeti Kiadó – 2006.) Kacsalina, L. N.: Ügyvitelszervezés – szervezéstervezés (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – 1976.)

Ajánlott irodalom Dr. Sille István: Titkári ismeretek (Forrai Magániskola – Forrai Gazdasági Akadémia – 2002.) Dr. Mónus Erzsébet – Dobi Tibor: Ügyintézői ismeretek (Képzőművészeti Kiadó – 2006.) Kacsalina, L. N.: Ügyvitelszervezés – szervezéstervezés (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – 1976.)


53

A felnőttképzés személyi és tárgyi feltételrendszerének biztosítása Ajánlott időráfordítás: 12 óra elmélet, 4 óra gyakorlat Fejlesztő: Beszédes N. Attiláné

Hogyan biztosítható az emberi erőforrás egy felnőttképzéssel foglalkozó szervezetnél?

Esetfelvetés Egy felnőttképzéssel foglalkozó cég, szervezet első feladata a létrejöttét követően az emberi erőforrás biztosítása. A szervezet nagysága, működését meghatározó szervezeti formája, támogatásának körülményei alapvetően meghatározzák az alkalmazható állandó létszámot. Ezért, most a példa kedvéért egy kisméretű, maximum 3 fő alkalmazottal induló céget feltételezzünk, amely 2 éves támogatással rendelkezik, de garantált számára a folyamatos felnőttképzési tevékenység lehetősége. Erre a feladatra természetesen megfelelő emberi erőforrást kíván biztosítani. Alapvetően milyen lépésekre lesz szükség, hogy elérje célját a szervezeti felépítés során: 1. 2. 3. 4. 5.

Erőforrás-szükséglet meghatározása, kiválasztás folyamata Adatkezelés, minősítés Szerződéskötés körülményeinek kialakítása Értékelés, visszacsatolás Emberi-erőforrás fejlesztési feladatok

Erőforrás-szükséglet meghatározása, kiválasztás folyamata: A képzésszervezéssel-felnőttoktatással foglalkozó szervezet egyik legfontosabb feladata, hogy a partneri igényeket kielégítő képzési szolgáltatások nyújtásához biztosítsa a szükséges felnőttoktatói állományt. Jó, ha kezdetektől rendelkezik egy képzési tervvel, amelyben az előirányzott (biztos forrással rendelkező) képzési programok jelentik a kiinduló pontot a felnőttoktatói szükséglet meghatározásához. Ez elvezet egy konkrét felnőttoktatói létszámterv kialakításához. A felnőttoktatói bázis meghatározásának lépései:

■■ az éves képzési terv alapján az éves felnőttoktatói szükséglet meghatározása (létszámterv) ■■ a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kialakítása (foglalkoztatási struktúra) ■■ a felnőttoktatói szerepekhez kapcsolódó végzettségek, gyakorlati időre vonatkozó kompetenciakövetelmények meghatározása, illetve korszerűsítése (kompetenciamátrix) ■■ felnőttoktatók kiválasztása (pályázat, hirdetés, mások ajánlása, stb.)

elvárások és

Figyelem! Amennyiben a szervezet arra kényszerül, hogy külső oktatók segítségével tudja a képzéseit végrehajtani, nagyon nagy gonddal kell eljárnia a kiválasztás során. A célok elérésének sikere, a képzés minősége alapvetően az általa kiválasztott embereken múlik majd! A kiválasztásnál elsősorban az oktatók személyisége és felkészültsége, szakmai hitelessége játszik szerepet. Egy jó oktató az eredetileg kevésbé motivált résztvevőt is nagyszerűen aktivizálja az oktatás folyamatában. A kezdeti motivációban nagyon nagy szerepük van a trénereknek, hiszen ők azok, akik elsőként találkoznak a képzésben résztvevővel! Munkáltatói megrendelés esetén például jól hasznosul, ha a tréner felkészül az adott vállalatból annak személyi állományából! Ismerje meg a munkahelyi elvárásokat, a résztvevők előzetes tapasztalatait, hogy kialakíthassa a stratégiáját, mely lehetővé teszi a folyamatos motiváció fenntartását is! Az oktatóval történő egyeztetés során sort kell keríteni olyan terepszemlére, amelynek során lehetőség van a személyes találkozásra a leendő hallgatókkal, megismerheti munkájukat, a cég tevékenységét, a legjellemzőbb problémákat- ez által testre szabottabb képzést tud biztosítani és a résztvevők is jobban felismerik saját szükségleteiket és konkrét megoldásokat kapnak a problémáikra. Felnőttoktatói kompetencia mátrix készítése A kiválasztás folyamata, tervezett előre meghatározott szempontrendszer alapján hajtható végre eredményesen. Ehhez azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy az alábbi kompetenciacsoportokon belül melyek azok az elemek, melyek fontosak a jövőbeli munkatársunkkal szemben elvártak! Szakmai kompetenciák: Szakmai ismeretek

54


A munkakörben elmaradhatatlan feladatainak ellátásához közvetlenül szükséges általános, illetve speciális ismeretek megértése és alkalmazása

■■ Felnőttképzés andragógiai alapja ■■ A felnőtt személyiség jellemzői ■■ A felnőttek képezhetősége ■■ A felnőttképzésbe bevonható célcsoportok szociális és andragógiai jellemzői ■■ A felnőttképzés módszerei, technikái ■■ A felnőttek motiválása ■■ A felnőttkori tanulás jellemzőinek ismerete ■■ Reflektív tanulás jellemzői, módszerei ■■ Tanulás és cselekvés viszonya ■■ Tanulási stratégiák jellemzői és alkalmazásuk ■■ Tanulási stílusok jellemzői és alkalmazásuk ■■ A saját tanulás reflexiója

Szakmai készségek

■■ A munkakör szokásos feladatainak ellátásához szükséges és általánosan alkalmazott készségek ■■ A képzést megelőző tevékenységek és azok biztosításának rendszere, feltételei. ■■ A moduláris képzés folyamata (program-és tananyagfejlesztés szakmai előkészítése). ■■ Célcsoport meghatározása, támogatási lehetőségek, eljárások ismerete. ■■ Teljesítményértékelő - rendszer fejlesztési és működtetési ismeretei. ■■ Minőségmenedzsment ismeretek. ■■ Felnőttképzési szolgáltatások ismerete, alkalmazása.

Módszertani kompetenciák:

■■ gondolkodás ■■ absztrakt gondolkodás ■■ áttekintőképesség ■■ logikus gondolkodás ■■ kritikus gondolkodás ■■ rendszerező képesség ■■ kreativitás, ötletgazdagság ■■ új megoldások kipróbálása ■■ információgyűjtés ■■ következtetési képesség ■■ problémamegoldás ■■ hibakeresés (diagnosztizálás) ■■ problémaelemzés,- feltárás ■■ problémamegoldás, hibaelhárítás ■■ tervezés ■■ értékelés ■■ kontroll (ellenőrzés) ■■ lényeglátás ■■ okok feltárása ■■ helyzetfelismerés ■■ munkamódszer, munkastílus ■■ rendszer(ek)ben való gondolkodás (rendszerszemlélet) ■■ módszeres munkavégzés ■■ gyakorlatias feladatelemzés ■■ intenzív munkavégzés ■■ körültekintés, elővigyázatosság ■■ figyelem-összpontosítás ■■ figyelemmegosztás ■■ nyitott hozzáállás ■■ eredményorientáltság ■■ a környezet tisztántartása

Személyiségbeli kompetenciák:

■■ egyéni jellemvonások, ■■ pszichikai képességek,


55

■■ munkavégzési, technikai képességek, ■■ munkavégzés minőségét befolyásoló tényezők, ■■ szociális képességek, ■■ etikával összefüggő képességek, ■■ társas, ■■ együttműködés, ■■ kommunikáció, ■■ konfliktuskezelés.

Korszerű megoldás a felnőttoktatói kompetencia mátrix alábbiakban meghatározott struktúrája és információs tartalma. Kérem, tekintse mintának az alábbi verziót! 1. Táblázat: Kompetencia mátrix Végzettség és gyakorlati idő Oktatói szerep:

Elvárások

Dokumentált szint

Megjegyzés

Önértékelés szerinti profilérték (1-10)

Eltérés

Végzettség Nyelvismeret Szakmai gyakorlat Oktatói gyakorlat Felnőttképzési gyakorlat Foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellege Kompetenciaprofil A szervezet által meghatározott követelményprofilok

Elvárt profil (1-10)

Felelősségtudat Kezdeményezőkészség Terhelhetőség Informatív magatartás Magabiztos kapcsolatteremtés Helyzet- és problémafelismerő képesség, problémamegoldó képesség Tervező-szervező képesség Döntésképesség Motiválás Önállóság Önfegyelem Szervezeti, működési célok kimunkálása Fejlődőképesség Szakmai felkészültség Szaktudás gyakorlati alkalmazása Kompetencia pontértéke (profilérték)

100

65

35

1. Feladat! Kérem töltse ki a saját kompetenciaprofilját a fenti minta alkalmazásával! Figyelem! A profil készítésekor differenciálhatjuk súlyozás segítségével a fontossági szempontból különböző kompetenciákat. Egyszerűbb így az Excel táblázat használata, hiszen képletezéssel ez a súlyozás beállítható és a munkánkat nagymértékben megkönnyítheti! Évente el kell végezni a kompetenciaprofil aktualizálását a már adatbázisban szereplők esetében is! Az új személyek esetében természetesen a kiválasztás folyamatának része a profil első elkészítése.

56


Adatkezelés Egy szervezet nem feltétlenül rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, de ettől a folyamatelvűség az ésszerű dokumentációs rendszer elvárt technikai háttér alapvető követelmény manapság! Mindig törekedjünk arra, hogy egy újonnan bevezetett űrlap, dokumentum legyen:

■■ egységes a szervezeten belül, ■■ elektronikusan letölthető, nyomtatható, ■■ tartalmazzon minden fontos információt, ■■ felesleges adatot ne kérjünk feltüntetni, ■■ informatikai szempontból lekérdezhető legyen.

Az új oktatók kiválasztásakor, az alábbi adatok megkérdezésére, rögzítésére feltétlenül szükségünk lesz.

■■ személyes adatok, ■■ végzettségek, ■■ elérhetőség, ■■ feladatvállalás, együttműködés területei, ■■ munkahelyi adatok.

2. Feladat! Készítsen, a fenti szempontoknak megfelelő oktatói adatlapot! Feladat elvégzésének helyességét az 1. sz. melléklet segítségével ellenőrizheti! Oktatók minősítése Az eljárást érdemes kezdetektől fogva bevezetni és később is aktualizáljuk, a minősített személy adatait így lesz napra kész információnk a személyi feltételek alakulásában. Az első minősítés először is a referencia ellenőrzésével kezdődhet. Figyelem! Referenciának minősül a pályázó által elkészített és benyújtott önéletrajz, kísérőlevél, végzettségek, munkahelyi ajánlások. Második lépés, az oktató személyes meghallgatása, mely során lehetőségünk lesz az alábbi területek kiértékelésére:

■■ személyi tulajdonságok ■■ kommunikációs képesség ■■ szakmai hozzáértés (végzettség, gyakorlat, napi tájékozottság) ■■ általános műveltség

Alkalmazhatunk egyszerű pontozásos rendszert (1-10-ig; 1-5-ig), vagy a lassúbb, de pontosabb szöveges értékelés módszerét is. Oktatásban folyamatosan alkalmazott külső oktató minősítése Azon oktatók esetén, akik a képzéseken folyamatosan részt vesznek, az oktatásszervezők, folyamatosan figyelemmel kísérik a teljesítések minőségét. Természetesen figyelnie kell a hallgatók (megrendelők) visszajelzéseit, az esetleges hiányosságok, problémák esetén pedig tájékoztatnia kell erről az illetékes vezetőt. A képzések esetében szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is végezhetünk a minőségi munka vizsgálatára. A minősítő kategóriák kiadásánál minőségi hiányosságnak minősül:

■■ órabeosztás pontatlan betartása több esetben ■■ visszajelzés nélküli óra elmaradás ■■ elszámolási határidők be nem tartása (több esetben) ■■ képzési dokumentumok nem megfelelő vezetése (saját hatáskörbe rendelt, pl. képzési napló) ■■ elmarasztaló hallgatói visszajelzések, ■■ üzleti vagy gazdasági titok megsértése ■■ nem megfelelő minőségű szakmai oktatás ■■ nem megfelelő magatartás a tanulókkal, illetve munkatársakkal kapcsolatosan ■■ képviseleti probléma ■■ egyéb jogszabályt sértő magatartás

Oktatók besorolása (pontozásos rendszer alapján 1-5-ig értelmezve)

Az új oktatók besorolásánál az alábbi kategóriákat célszerű figyelembe venni: „A” kategória: 4-5 pontig – Megfelelő – Az ide besorolt oktatókat kell majd a nyilvántartani és jegyzékbe felvenni


57

„B” kategória: 0-3 pontig – Nem megfelelő – Az ide besorolt oktatókat nem lehet a alkalmazni, nem kell jegyzékre felvenni Aktív oktatók esetén: a teljesítés minőségi figyelésére adott minősítő kategóriákat kell figyelembe venni

■■ „A” kategória: Megfelelő a minősítés: ha az oktatónak a minősítés időszakában nem volt minőségi hiányossága ■■ „B” kategória: Nem megfelelő a minősítés: ha az oktató tevékenysége során súlyos és/vagy gyakori minőségi hiányosság merült fel.

Egyéb szolgáltatók minősítése Ebbe a beszállítói körbe tartoznak azok a beszállítók, akik az egyéb kiszolgáló, kisegítő tevékenységeket látják el a szervezetünk működésénél. (pl. őrzés-védelem, takarítás, gépkarbantartások, fűtés, egyéb szolgáltatók). Ezen beszállítók esetén alapkövetelmény, hogy a képzés minőségére ne hasson hátrányosan. Annak függvényében, hogy az adott szolgáltató milyen mértékben képes kielégíteni a vele szemben támasztott követelményeket, az alábbi kategóriákat különböztetjük meg:

■■ Megfelelő a szolgáltató: (4-5 pont) Amennyiben a szolgáltató minden, a szervezetünk által meghatározott feltételnek megfelel, illetve az előző minősítés óta eltelt időszakban nem volt minőségi hiányossága ■■ Nem megfelelő a szolgáltató: (0-3 pont) Amennyiben a szolgáltató nem felel meg minden, a szervezet által

meghatározott feltételnek, illetve az előző minősítés óta eltelt időszakban a szolgáltatóval kapcsolatosan különböző súlyosságú minőségi hiányosságok léptek fel.

A minősítő pontszámot (M) csak az új beszállítók esetén kell meghatározni, a már alkalmazott beszállítók esetén csak a kategóriát határozzuk meg. (A,B).

3. Feladat! Készítsen oktatói minősítő lapot! Használjon pontozásos rendszert, alkalmazzon referenciaellenőrzést és személyes meghallgatást is. Munkájának megfelelőségét ellenőrizze a 2. sz. melléklet alapján! Szerződéskötés körülményeinek kialakítása (A szerződéskötés alapvető lépései) Az alapvető lépéseket bizonyára mindenki ismeri, de néha azért mégsem árt feleleveníteni a poros tudást. Teendők egy általános szerződéskötés esetén

■■ Ajánlat elkészítése vagy ellenőrzése ■■ Szerződésminta elkészítése vagy ellenőrzése ■■ Szerződő fél adatainak ellenőrzése ■■ Szerződés aláírása ■■ Szerződés hitelesítése ■■ Szerződés iktatása

Ajánlat elkészítése vagy ellenőrzése:

A szerződéskötés folyamata az ajánlatadással vagy ajánlatkéréssel indul. Ez lehet egy nyilvános ajánlat, mint például: „turisztikai képzés megvalósítása 60000 Ft-ért”, vagy lehet egy teljesen testreszabott ajánlat egy távoktatási portál elkészítésére. Kevesen tudják, hogy egy a másik fél számára adott ajánlat az ajánlatadóra nézve kötelező jellegű. A fenti példával élve, amennyiben az turisztikai képzések nem a meghirdetett összegbe kerül, hanem mondjuk 65000 Ft-ba, akkor ezért a szolgáltató felelősségre vonható és a vevő úgynevezett jogorvoslattal élhet. Szolgáltatóként az ajánlat készítésénél legyünk körültekintőek, vegyünk figyelembe minden lehetséges esetet, és amennyiben lehet, építsünk be kiskapukat, ha véletlenül egy akadékoskodó megrendelőbe botlunk. Szolgáltatóként ellenőrizzük az ajánlat minden részletét, érvényességét, hogy nehogy meglepetések érjenek a szerződéskötéskor. Szerződésminta előkészítése, ellenőrzése Minden esetben járjunk utána, hogy az adott szituációban szükség van-e vagy törvény előírja-e írásbeli szerződés meglétét. Amennyibe igen, akkor be kell szereznünk egy megfelelő szerződés mintát, vagy készítenünk kell egyet saját igényeinknek megfelelően. Érdemes mindenképpen ügyvédi segítséget kérni a minta véglegesítése előtt. Amit minden esetben érdemes ellenőrizni:

■■ az ajánlat minden részlete belekerült-e a szerződésbe, amihez csak annyit kell tenni, hogy hivatkozunk a ■■

kapott ajánlatra és a szerződés egy mellékleteként felsoroljuk (a legjobb megoldás) vagy az ajánlat minden részét beleépítjük a szerződés megfelelő pontjaiba; amennyiben a szerződés kitér olyan kérdésekre, amikre az ajánlat és az előzetes egyeztetés nem, akkor kérjük pontosítást a megbízótól.

58


Aranyszabály: soha ne vegyük félvállról a szerződés azon pontjait, amiről nincs információnk még akkor sem, ha az egy-egy törvényre vagy rendeletre hivatkozik. Probléma és egyet nem értés esetén, pont ezek fognak a legjobban fájni. Szerződő fél adatainak ellenőrzése Mindig bizonyosodjunk meg arról, hogy a Szerződő fél adatai megfelelőek, és aki aláírja a szerződést az aláírásra jogosult az adott fél nevében. Ennek legegyszerűbb módja cég esetén, hogy lekérdezzük a cég adatait egy online cégadatbázisban, Romániában pl Pénzügyminisztérium honlapján, a www.mfinante.ro-n van lehetőség székhely vagy adószám szerint keresni a bejegyzett cégek után. Magánszemélyek esetén a személyi igazolvány vagy bármilyen más fényképes igazolvány alapján történő azonosítás a járható út. Fontos megjegyezni, hogy bármikor kérhetjük a másik felet, hogy igazolja magát, de az igazolványát csak a kifejezett hozzájárulásával másolhatjuk le. (Figyelem: a másolatra írassuk rá vele, hogy engedélyezte az igazolvány másolatát és írja alá). Szerződés aláírása Ha megvan a szerződésünk célja és feltételei, megtaláltuk a megfelelő szerződés mintát, ellenőriztük, hogy a szerződő felek adatai rendben vannak, akkor nem maradt más hátra, mint az aláírás. Az írásos szerződések aláírása esetén nem szükséges, hogy az aláíró felek, mindketten jelen legyenek egy helyen és időben. Ez alól kivételt jelent, amikor az szerződő felek aláírását tanuk is hitelesítik. Amennyiben nincs szükség tanukra, akkor írjuk alá a szerződést, és adjuk postára. Figyelem! Mindig mi írjuk alá a kinyomtatott szerződést először, ha van rá mód, így biztosak lehetünk abban, hogy nem került bele semmilyen véletlen változás. Szignózzuk le vagy írjunk alá minden oldalt, nehogy később felmerüljön a gyanú, hogy egyes oldalak kicserélődtek. Annak érdekében, hogy gyorsítsuk az aláírás folyamatát, egyeztessünk a szerződő féllel időpontot és mi magunk vigyük oda vagy egy futárral küldessük oda a szerződést, aki meg is várja az aláírást és visszahozza a számunkra fontos példányokat. Szerződés hitelesítése Vannak olyan esetek, amikor a szerződésünket hitelesíteni kell további hivatalos szervekkel. Ilyen lehet a közjegyző, aki igazolja a szerződő felek valódiságát és ilyen az ügyvéd, aki többnyire az ügyvédi ellenjegyzéseket végzi. Mindkét esetben a szerződés aláírása a hitelesítő fél előtt történik. Szerződés iktatása Van már aláírt szerződésünk, akkor már csak egy fontos lépés maradt, a szerződés iktatása, mert ugye annál idegesítőbb nincs, amikor szükségünk van rá, de nem találjuk azt. Az iktatás helye nem a szekrény vagy a fiók alja, mert akkor biztosra vehetjük, hogy a következő lomtalanításkor a szerződés is a kukába kerül. A szerződés kapjon egy sorszámot, ami utalhat a dátumra is és egy soron következő számra, például: 2011/01. A szerződést helyezzük egy mappába és ebbe gyűjtsünk minden további szerződésünket egy olyan helyen ahol nem tud megsérülni vagy elveszni. A szerződések iktatási számáról érdemes egy egyszerű Excel táblában nyilvántartást vezetni. Itt a legfontosabb adatokat tüntessük fel:

■■ szerződés sorszáma ■■ szerződő partner ■■ szerződéskötés dátuma ■■ szerződés lejárata, vagy hűségidő vége ■■ szerződés tárgya

Fontos: egy szerződés, a szerződés tárgyának teljesítését kővetően nem évül el, hanem minimum 10 évig meg kell őriznünk. (Minden olyan könyvelési aktát, számlát illetve ezek mellékes okiratait (pl szerződéseket) 10 évig kell megőrizni, a könyvelési törvény szerint (82/1991 Törvény, 25. cikkely), a fizetési jegyzéket 50 évig (alkalmazottak esetén). Ez idő alatt sokan kérhetik tőlünk: szerződő fél, Agentia Nationala de Administare Fiscala (ANAF), vagyis Adó- és Pénzügyi Hivatal, bíróság, stb. Ezért érdemesebb és könnyebb rendesen nyilvántartani, mint később a fejünket vakarva keresni a papírokat. Képzés megvalósításához kapcsolódó megbízási szerződések A képzés szervező feladata gondoskodni arról, hogy a megbízási szerződések a tevékenység megkezdését megelőzően, időben elkészüljenek. A konkrét megbízási szerződés előkészítéséhez előzetesen egyezteti szükséges a képzési modul megvalósításának technikai, oktatási, utazási és időfeltételeit a külső oktatóval. Amennyiben van rá iratminta, a szerződés előkészítése is az ő feladata. Erre vonatkozó mintát a 4. sz. melléklet tartalmazza. Természetesen a nyilvántartott, minősített oktatók köréből kell választani, amennyiben nincs ilyen, a folyamat korábban ismert elemeit kell alkalmazni. (adatlap, kompetenciaprofil, minősítés, jegyzékre kerülés.)


59

A szerződés-előkészítő lapon szereplő megbízási paramétereket a szervezet vezetője, döntéshozója hagyja jóvá. Mit? Mikor? Hogyan? Mennyiért? A szerződés tartalmazza a megbízott pontos adatait, a feladat egészen pontos kifejtését, valamint annak teljesítésére meghatározott időpontot, ütemezést. A megbízó által fizetett díjazás mértékét, a fizetés ütemezését. Nagyon fontos, hogy a feladat végrehajtásának módját, a szolgáltatás minősége érdekében elvárt tevékenységeket, a szerződésnek, vagy hivatkozással szakmai útmutatónak tartalmaznia kell. Pl. a képzések óraadóinál elvárt intézményünk által kidolgozott „külső instruktorok feladatait” tartalmazó iratminta átvételét a megbízási szerződésben rögzítjük. Az abban foglaltakat a megbízási szerződés teljesítése során a külső oktató magára nézve kötelezőnek tekinti. Ezen kívül, fontos a következőkre (egyéb megállapodások) is kitérnünk a szerződés keretében az alábbi példák szerint:

■■ a megbízott a megbízást személyesen köteles teljesíteni, ■■ a megbízó a megbízottnak a feladat ellátásával kapcsolatos gépkocsi használatért útiköltség – térítést fizet, ■■ ■■

melynek mértéke az Agentia Nationala de Administare Fiscala (ANAF), vagyis Adó- és Pénzügyi Hivatal által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség + 9,- Ft/km, a megbízási jogviszony utolsó napját követő 3 napon belül a mellékelt instruktori jelentést kitöltve a képzés vezető instruktorának átadja, A megbízási díj és költségtérítés kifizetése a feladat teljesítéséről kiállított bizonylatok alapján történik, melynek alapja a képzési napló. A jogalap nélkül felvett díjazást a megbízott köteles visszafizetni.

Figyelem! Mindent rögzítsünk írásban, amit a feladat teljesítése során elvárunk a megbízottól! A megbízott oktatók feladatai (külső instruktorok feladatai):

■■ A megbízott személyesen köteles teljesíteni a megbízást! ■■ A külső oktató legkésőbb a megbízási szerződés letelte után 8 nappal (több hónapos szerződés esetén ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

legfeljebb havonta) köteles leadni, vagy elpostázni a kitöltött és aláírásával (vállalkozásoknál pecsétjével) hitelesített, az elszámolással kapcsolatos dokumentumokat az oktatásszervező, vagy a szervezet vezetője felé! Köteles a napi modulfoglalkozásokat a megbeszélt kezdési és befejezési időpont betartásával a szervezet által biztosított modulleírás alapján teljesíteni a 6 x 45 perces tanulási periódusokat megtartani. A képzés ideje alatt a hallgatók oktatását az érvényes szakmai és vizsgakövetelménynek, a képzési programban megfogalmazottaknak megfelelően kell végezni. Folyamatosan figyelemmel kíséri a hallgató szakmai előrehaladását, és az arra vonatkozó információkat az illetékes oktatásszervezővel megosztja. A hallgatókkal aláíratja, majd leigazolja a napi jelenléti ívet. A hallgató késedelmét, vagy a modulfoglalkozás napi zárását megelőző idő előtti távozását a jelenléti íveken rögzíti. Az egyeztetett módon, napra készen vezeti a haladási naplót. Az elszámolások alapja a haladási napló. A hallgatók által benyújtott igazolásokat begyűjti és megbízása végén, illetve hosszabb idejű megbízásoknál minden hónap végén eljuttatja az illetékeseknek. Betartja, és a hallgatókkal betartatja a házirendet, munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat, előírásokat. Külső helyszíneken történő képzések, szakmai gyakorlat, gyakorlati területváltás, illetve munkatevékenységben történő technológiaváltás esetén megismeri a területre érvényes házirendet, és erről tájékoztatja a hallatókat. A modulfoglalkozások tananyag-, eszköz- és anyagigényeit az illetékes szervezet vezetőjével vagy az oktatás szervezővel egyeztet. Amennyiben a gyakorlat során használt védőeszköz megsérül, illetve használatra alkalmatlanná válik, akkor azt lecseréli, ill. az illetékes oktatásszervezővel lecserélteti. Amennyiben szükségesnek találja, jelzi a képzés során pótlólagosan beszerzendő anyagokat, eszközöket, valamint tankönyveket és modulfüzeteket. A képzés ideje alatti eszköz- és gépmeghibásodásokat azonnal jelenti az illetékes vezetőnek, valamint külső gyakorlat esetén az adott terület vezetőjének. Előkészíti a modulzáró vizsgákat, a gyakorlati feladatokat jóváhagyásra bemutatja az illetékes oktatás szervezőnek. Közreműködik a képzést záró vizsgánál. Gyakorlati vizsga előtt megtervezi a gyakorlati feladatokat, majd elkészíti a végrehajtáshoz szükséges dokumentumokat, melyeket előzetes jóváhagyásra bemutat az illetékes vezetőnek, vagy oktatás szervezőnek. (A vizsgafeladatok végleges jóváhagyása a vizsgaelnök, ill. kamarai tag hatáskörébe tartozik). Nem államilag elismert képzések esetén elkészíti a szóbeli, illetve írásbeli vizsgakérdéseket, melyeket jóváhagyásra bemutat az illetékes vezetőnek, vagy oktatás szervezőnek. Idejében jelzi a gyakorlati vizsgák anyag-, eszköz- és területigényét. Gyakorlati vizsga előtt megtartja a munka- és balesetvédelemmel kapcsolatos oktatást, melyet jegyzőkönyvben

60


rögzít, s a hallgatókkal történő aláíratás után hitelesít.

■■ Számítástechnikával kapcsolatos képzések esetén a számítógépterem és egyéb technikai berendezések működőképességének megőrzése és karbantartása a megbízás idején feladata és kötelessége. ■■ A megbízás lejártával a rá bízott, illetve átvett oktatótermet, (-műhelyt) eszközöket, a megmaradt anyagokat hiánytalanul és eredeti állapotnak megfelelően átadja az illetékes vezetőnek, vagy oktatás szervezőnek. ■■ Az igénybe vett oktatóterem,- műhely, stb. kulcsát csak engedély alapján veheti fel, s azt a felvétel helyére köteles visszajuttatni a napi oktatásidő végén. ■■ Napi kapcsolatot tart a képzés illetékes oktatás szervezőjével. ■■ Külön felkérésre közreműködik a vizsgával kapcsolatos dolgozatok témaköreinek meghatározásánál, illetve a beérkezett munkák kiértékelésénél.

A legtöbb vitás kérdés gyakorlati tapasztalataink alapján a kifizetések ütemezése, annak pontos módja, a számlák kitöltésének hiányosságaiból fakadnak. Jobb tehát ezeket megelőzni, kezdetektől korrekten szabályozni. Intézményünk egy eljárásrendben rögzíti az elvárt lépéseket, melyet a szerződésben pontosan meg is jelenít. Pl. A megbízó tárgyhó 20-ig leadott bizonylatok a következő hónap 10-ig kerülnek kifizetésre. A 20.000 Ft feletti kifizetéseket kizárólag átutalással teljesíti! A megbízási díjról kiállításra kerülő számlán kérjük, tüntesse fel a szerződés számát! Az így előkészített szerződések a továbbiakban kinyomtatásra kerülhetnek a szükséges példányszámban. (Érdemes ilyenkor még egyszer alaposan átnézni a szerződés változó elemeinek helyes kitöltését!) Általában 2 eredeti szerződés kerül kitöltésre, mely iktatószámot kap és az aláírásra jogosultak részéről hitelesítve lesz. Amennyiben alkalmaztunk szerződés előkészítőket is, ezeket érdemes irattárazni. Az aláírt szerződéshez csatolhatunk különböző kiegészítő dokumentumokat is, melyek a teljesítésigazolás, egyéb költségtérítés alapbizonylatai lesznek. Ezek lehetnek:

■■ óraelszámoló lap, ■■ útiköltség elszámoló lap (vonat, autóbusz), ■■ útiköltség elszámoló lap (gépkocsi), ■■ értékelő lap.

A szerződő félnek ezután vagy postai úton, vagy személyesen adjuk át a megbízási szerződéseket, hogy személyes adatait kitölthesse, valamint aláírhassa azt. A mindkét fél által aláírt szerződés érdemes a beérkezést igazoló pecséttel ellátni, majd átadásra annak a munkatársnak, aki a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételt intézi, valamint az elszámolásokat végzi. Figyelem! A megbízási szerződés időben készüljön el, rossz fényt vet a közös munkára, ha a megbízott korábban kezdi el a feladat teljesítését, mint ahogyan a szerződést kézhez kapja! A szerződés postai kiküldése esetén, lehetőleg az ajánlott küldeményként való kézbesítést válasszuk! Célszerű bevezetni oktatóink számára, egy könnyen kitölthető, de ugyanakkor pontos, áttekinthető óraelszámoló lapot. Intézményi tapasztalatunk alapján az alábbi tartalmi kialakítást javasolható:


61

1. Ábra: Oktatói óraelszámoló-lap

4. Feladat! Készítse el- egy szabadon választott oktató kiválasztásával -a „Felnőttképzési menedzser képzés órarendje alapján az instruktori óraelszámolását!

Oktató neve: Képzés neve: Képzés kódja: Képzés helyszíne: modul neve 1 2 Hónap napjai szerint 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Szerződés száma: Időszak: Felelős instruktor: leadott órák sz.

modul neve

leadott órák sz.

62


18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Összesen:

óra

Kelt, Az oktató óraelszámolás és a képzési napló(k) adatainak egyezőségét igazolom:

oktató

oktatásszervező A szerződésben vállalt feladat teljesítése után az oktatás szervezője leadja a külső oktató által kitöltött óraelszámoló lapot, útiköltség elszámoló lapot, számlát, leellenőrzi és átadja őket az illetékes vezetőnek, majd annak jóváhagyása után megtörténhet az elszámolás. Az elszámoló lapot az alábbiak szerint érdemes kialakítani, figyelembe véve a pénzügyi-számviteli rend sajátosságainak megfelelő átalakítás szükségszerűségét: 2. Ábra: Elszámoló lap


63

5. Feladat! Az előző feladatban kiválasztott oktató vonatkozásában készítse el az elszámoló lapot is a megfelelő pénzügyi szabályok figyelembevétele mellett! Megbízott neve: Képzés neve: Megbízási díj: Költségtérítés:

a./ Egyszeri b./ Havi c./

Szerződés száma: Képzés kódja: Ft/óra Telj órák:

Összesen: A megbízási díj és költségtérítés kifizetését engedélyezem, a munka elvégzését igazolom.

Békéscsaba,

................................... ELSZÁMOLÁS

......................................... osztályvezető

1./Megbízási díj bruttó összege: 2./Nyilatkozat szerinti elszámolt költség: 3./Adó alapja: 4./Levonások: % nyugdíjjárulék % magánnyugdíj-pénztári tagdíj % nyugdíjjárulék % egészségbiztosítás % egészségbiztosítás % SZJA előleg különadó 5./Kifizetendő megbízási díj: 6./Kifizetendő költségtérítés: ÖSSZESEN:

Ft Ft Ft Ft Ft

Ft Ft Ft

Összes levonás:

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

Ft Ft Ft Ft

Nagyvárad, ............................................... ............................................... ellenőrizte számfejtő Az elszámolás feltételéül szabhatjuk az oktatók kötelező értékelését, mely visszacsatolás segítheti a szolgáltatásaink fejlesztését, illetve a minőségbiztosítás érdekében jelentős lépés lehet a szervezet életében. Érdemes több kérdésre is feltenni az oktatónknak, mint például:

■■ Megkapta-e a képzési programot vagy a szakmai és vizsga követelményeket? ■■ Az oktatás során meg tudta-e valósítani ezeket a követelményeket? ■■ Amennyiben nem vagy csak részben tudta megvalósítani, miért? ■■ Milyen tanítási módszereket használt a program során? ■■ Használt-e olyan új módszert, amelyet korábban nem alkalmazott, de ennél a képzésnél legjobb eredményt hozták? ■■ Milyen demonstrációs eszközöket használt? ■■ A hallgatók megfelelő időben megkapták-e a szükséges anyagokat? ■■ Megfelelő-e a hallgatók eszközellátása? ■■ Miben változtatna a gyakorlaton használt hallgatói eszközökön? ■■ Mennyire korszerű a modulhoz tartozó tananyag (könyv, modulfüzet)? ■■ Hogyan lehetne a képzési modult úgy továbbfejleszteni, hogy jobban megfeleljen a hallgatói elvárásoknak,

64


követelményrendszernek és a munkaerőpiac igényeinek?

■■ Érdeklődőek voltak-e a hallgatók az oktatás során? ■■ Milyen módszerekkel segítette a hallgatók modulfoglalkozásokon kívüli tanulását? ■■ Milyen szintű volt a tanfolyam szervezettsége? ■■ Kapott-e tájékoztatást az adminisztrációs feladatairól ■■ Megkapta-e időben a megbízási szerződését? ■■ A pénzügyi teljesítés megtörtént-e a szerződésben leírtak szerint? ■■ Milyen területen fejlesztené az eszközellátottságot? ■■ Vállalna-e más modul oktatását is, ha igen melyek azok, milyen programokon?

A vizsga megvalósításához kapcsolódó megbízási szerződések

A vizsgabizottság, valamint az írásbeli vizsgán felügyelő személy részére kifizetendő, szerződésben szereplő megbízási díjat a vonatkozó jogszabályok alapján a szervezet vetője hagyja jóvá. A megbízási szerződés (eseti) szerződés kinyomtatása, aláíratása a képzés megvalósításához kapcsolódó megbízási szerződéseknél leírtak szerint történik. A vizsgát követően a jegyző gondoskodik az elszámoláshoz szükséges dokumentumok kiállításáról és aláíratásáról, majd a dokumentumok átadásáról az elszámolást, pénzügyi teljesítést végző munkatárs felé. A képzési program- és tananyagfejlesztés, programakkreditáció szerződései A szerződés előkészítése, kinyomtatása, aláíratása a képzés megvalósításához kapcsolódó megbízási szerződéseknél leírtak szerint történik. Egyéb szerződések Ha a szerződéskötéshez nincs megfelelő formanyomtatvány, akkor az egyedi megbízási szerződés tervezetét - a szervezet döntéshozójával egyeztetve – egy megbízott munkatársa készítse elő, melyet jogi képviselővel, egyedileg véleményeztet. Az aláíratástól a folyamat az előzőek szerint működik. Alkalmazottak munkaköri leírásának elkészítése Amennyiben a szervezet költséggazdálkodása lehetővé teszi, mindenképpen a legjobb megoldás a belső emberi erőforrás bővítése. A hivatástudat, szakma szeretete mellett kiemelten fontos egy munkahelyen a valahová tartozás élményének megélése, az összefogás a csapatmunka inspiráló ereje. A közös felelősségvállalás, a hosszú távú célok elérésének vágya, csak munkaközösségben tapasztalhatók meg, életünk elemi szükségleteivé válik. A szervezeti működési szabályzatunk kialakításának része az egyes munkakörök alapos megtervezése, a szervezeti egységek kialakítása, egymáshoz való viszonyuk, működésük meghatározása. Figyelem! A teljesség igénye nélkül, most csupán egy munkakörre vonatkoztatva mutatunk be egy tervezetet, mely szerkezetileg bármely munkakör elkészítésénél figyelembe vehető! Példa a MEGBÍZÓ gyakorlatából. Instruktor

Született: Anyja neve: Lakcíme: A munkakör neve:

Instruktor

Szervezeti egység:

Képzési osztály

A közvetlen felettes beosztása: Képzési osztályvezető Kinevező és visszahívó vezető, munkáltatói jog gyakorló megnevezése

Igazgató

A munkakör létrehozásának a célja és az elvégzendő feladatok: saját munkája révén

■■ képzések szervezése, oktatás, ■■ módszertani és tartalmi fejlesztő tevékenység elvégzése saját szakterületein ■■ a modul és tananyag fejlesztés saját szakterületén beosztott munkatársak segítségével

Információ áramlás

(bejövő információ (mi, milyen formátumban és kitől, vagy kiktől, mikor))


65

■■ Képzésszervezési és oktatási tevékenysége során a képzési menedzsertől (szakmai, irányító, segítő, ellenőrző) információk. ■■ Képzésszervezési és oktatási tevékenysége során a képzési osztályvezetőtől és helyettestől a szervezéssel és elvégzendő feladatokkal kapcsolatos utasítások, illetve egyéb a tevékenységét érintő információk. ■■ Fejlesztési tevékenység elvégzésére adott képzési osztályvezetői utasítás, a fejlesztési folyamatban a szakmai irányító által adott információk. ■■ Negyedéves munkaterv ■■ kimenő információ (mi, milyen formátumban és feldolgozottsági fokon és kinek, kiknek, mikor ■■ képzésszervezési tevékenysége során a képzés előrehaladásával kapcsolatos információt szolgáltat a képzési osztályvezetőnek és helyettesnek, ■■ képzésszervezési és oktatási tevékenysége során a Minőség Irányítási Rendszer eljárásoknak megfelelően információt szolgáltat a képzési ügyintézőnek, titkárságnak, pénzügyi osztálynak, külső instruktoroknak, hallgatóknak ■■ fejlesztési tevékenysége során a szakmai előrehaladásról tájékoztatást a szakmai vezetőnek ◆◆ számára kötelező értekezletek osztályvezető által összehívott értekezlet ■■ osztályvezető helyettes által összehívott értekezlet ■■ ■■ felső vezető által összehívott értekezlet ■■ szakmai irányító által összehívott értekezlet

Elvárt cselekvések, teendők, tevékenységek, elvárt eredmények (elérendő eredmények, létrehozandó és fenntartandó állapotok, elkészítendő termékek, nyújtott szolgáltatások) Napi feladatok:

■■ oktatásra felkészül, anyagot gyűjt, feladatokat előkészít, gyakorlatokat összeállít, kipróbál ■■ oktatást tart ■■ képzési naplót vezet, a megtartott órákat részletesen rögzíti (részcélkitűzés, kompetencia, tanterv) ■■ jelenlétet regisztrál ■■ hallgatói problémákat kezel ■■ szervezéssel kapcsolatos napi teendők ellátása ■■ informálódik (e-mail, levelezés, telefon, intranet)

Heti feladatok:

■■ hallgatók jelenlétét, ellenőrzi ■■ igazolatlan hiányzást Képzési Osztály-felé jelez – felszólító levél küldéséről intézkedik ■■ a hét első munkanapján a jelenléti ívet és modulfoglalkozások nyilvántartásáról jelentést ad a Felnőttképzési Információs Rendszer adminisztrátora felé az előző hét tényleges adatairól ■■ következő heti órarendet pontosít, képzési osztályvezetőnek lead ■■ külső helyszíneken ellenőriz ■■ értekezleten, team megbeszélésen részt vesz ■■ órákat rögzít a Képzési Információs Rendszer/Egységes Belső Információs rendszerben ■■ szervezéssel kapcsolatos heti teendők ellátása

Havi feladatok:

■■ következő havi órarendet pontosít, összeállít ■■ létszámelszámoló lapot kiállít, és menti a képzés hálózati mappájába, minden hónapban a közzétett határidőre ■■ igazolásokat összegyűjt, és tárolja a képzési dossziéba ■■ szervezéssel kapcsolatos havi teendők ellátása

Alkalmanként:

■■ tanfolyami tájékoztatót tart ■■ felvételi időpontját egyezteti a Szolgáltatási és Marketing Osztály munkatársával ■■ felvételi tesztet összeállít ■■ felvételit vezet ■■ felvételi szakmai tesztet kijavít ■■ felvételi eredményeket összesít ■■ felvételi eredmény alapján dokumentumot kiállít ■■ dokumentumot a Dél-Alföldi Regionális munkaügyi Központ részére elküld ■■ felvételi anyagát elkülönítve tárolja ■■ képzési órarend tervezetet készít ■■ hallgatói adatlapokat Szolgáltatási és Marketing Osztálynak lead ■■ képzés indításhoz dokumentumokat előkészít, sokszorosít

66


■■ tanszereket, könyveket, anyagokat megrendel, előkészít ■■ fénymásolást megrendel a Szolgáltatási és Marketing Osztály munkatársától két héttel a felhasználás időpontja előtt ■■ képzést indít ■■ eszközöket, tanszereket, könyveket kioszt ■■ munkavédelmi oktatást tart ■■ naplót elkészít ■■ hallgatói dokumentumokat gyűjt, lemásol, rendszerez, Képzési Osztályra illetve más helyre lead ■■ képzés indítási bizonylatot elkészít/a szükséges adatokat rögzíti az Egységes Belső Információs rendszerben ■■ minőségügyi tervet elkészít és elektronikusan a hálózati mappába helyezi ■■ bejelentés képzés indításról – dokumentumot elkészít, lead ■■ kirendeltségenkénti létszámot igazol, Képzési Osztályra megküld ■■ Képzési Osztályról visszakapott dokumentumokat kioszt ■■ félidős jelentést elkészít, lead a Képzési Osztályra, elektronikusan a hálózati mappába helyezi ■■ írásbeli, interaktív, gyakorlati vizsgafeladatokat javít/javíttat, értékel/értékeltet ■■ gyakorlati vizsgafeladatot elkészít/elkészíttet ■■ gyakorlati vizsgafeladatot Képzési Osztályra lead egy hónappal az első vizsga előtt lead ■■ vizsgára bocsátás engedélyezést elkészít, aláírat, lead ■■ vizsga előkészítésében részt vesz ■■ vizsgán közreműködik ■■ naplót ellenőriz, lezár ■■ megvalósulási jelentést elkészít, lead a Képzési Osztályra, elektronikusan a képzésszervezési mappába helyezi ■■ képzést Képzési Információs Rendszer/Egységes Belső Információs rendszerben lezár ■■ hallgatók adatait karbantartja az Egységes Belső Információs rendszerben ■■ hallgatók részére munkaruhát rendel, anyagigénylési bizonylatot készít ■■ munkaruhát kioszt, szükség esetén cserél ■■ biztosítást köt a hallgatók részére ■■ külső oktatókat felkér, biztosítja számára az adott modul követelményrendszerét, a felhasználandó oktatási csomagot ■■ oktatói/kérdező- és javító tanári szerződéseket előkészít ■■ óraelszámoló lapot kiállít/átvesz, a teljesítést igazolja ■■ oktatóktól visszaérkezett dokumentumokat rendszerez ■■ elszámoló lapot kiállít ■■ teljesítést igazoltat a képzési osztályvezetővel ■■ a megbízási szerződést és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat leadja az igazgató helyettesi titkárságra ■■ „bejáratott” partnerekkel együttműködési megállapodást előkészít és továbbít ■■ a tanulmányozza a Szakmai és vizsgakövetelmény rendszert, pályázatok előkészítésében közreműködik ■■ értekezleteken, belső oktatásokon vesz részt ■■ szükség esetén lekérdezéseket, kigyűjtéseket készít a szervezésében megvalósuló képzési programokról ■■ részt vesz saját területén a belső auditon ■■ részt vesz a Teljesítmény Értékelési Rendszer eljárásaiban (minősít, értékel, önértékel) ■■ részt vesz a fejlesztési tevékenységben, adatszolgáltatást végez, határidőket tart (a negyedéves munkatervben meghatározott feladatok szerint) ■■ szükség esetén adatszolgáltatást végez, részt vesz jelentések elkészítésében, ellenőrzések lefolytatásában ■■ részt vesz a marketing akciók szervezésében, lebonyolít

Éves feladatok:

■■ leltárt előkészít, javaslatot tesz a selejtezésre ■■ részt vesz saját területén a leltározásban ■■ részt vesz saját területén a felügyeleti auditban ■■ együttműködik az éves képzési és marketing terv előkészítésében ■■ javaslatot tesz az éves fejlesztési keret felhasználására

Hely a hierarchiában

■■ szervezési táblán a hely: az képzési osztályvezető irányítása alá tartozó osztály vezetője: •• képzési osztályvezető ■■ akiket vezet (munkakörök megnevezése): •• --helyettesítések: ■■ •• ő kiket helyettesít ◆◆

instruktor kollégáit szóbeli vagy írásbeli megbízás alapján általános tárgyú oktatási, szervezési és


67

adminisztrációs feladatokban instruktor kollégáit szakterületéhez kapcsolódó oktatási feladatokban szóbeli vagy írásbeli megbízás alapján a szakterületéhez kapcsolódó képzési menedzsert a megbízásban körülírt korlátozott hatáskörrel ◆◆ szóbeli vagy írásbeli megbízás alapján a képzési ügyintézőt a megbízásban körülírt korlátozott hatáskörrel őt kik helyettesítik ◆◆ instruktor kollégái szóbeli vagy írásbeli megbízás alapján általános tárgyú oktatási, szervezési és adminisztrációs feladatokban ◆◆ instruktor kollégái szakterületéhez kapcsolódó oktatási feladatokban ◆◆ képzési menedzser szóbeli vagy írásbeli megbízás alapján általános vagy szakmai tárgyú oktatási, szervezési és adminisztrációs feladatokban ◆◆ képzési ügyintéző szóbeli vagy írásbeli megbízás alapján általános tárgyú szervezési és adminisztrációs feladatokba

◆◆ ◆◆

••

Egyéb együttműködési kötelezettségek, munkakapcsolatok

■■ cégen belül (munkakör nevekkel) •• képzési igazgatóhelyettes •• gazdasági igazgatóhelyettes •• képzési osztályvezető •• képzési osztályvezető helyettes •• minőségirányítási szakreferens •• műszaki, technikai szolgálatvezető •• rendszergazda •• képzési menedzser •• instruktorok •• képzési ügyintézők ■■ cégen kívül (cég, intézmény név + munkakör megnevezés) •• munkaügyi központ •• külső terephelyek, gyakorlati helyek •• külső instruktorok

Jogosultság és kötelesség, felelősség (aláírás, rendelkezés, joggyakorlás)

■■ jogosultságok •• hatáskör ◆◆

a munkaköréhez tartozó feladatok végzése során képviseli az intézményt az intézmény igazgatójával előzetesen egyeztetett szempontok szerint ◆◆ a munkaköréhez tartozó anyagi és tárgyi feltételekre javaslatot tehet ◆◆ az instruktori óraelszámoló lapok aláírása, ezzel a megtartott órákat igazolja döntéshozatali jog ◆◆ a képzések szervezéséhez kapcsolódó operatív döntések meghozatala utasítási, rendelkezési jog ◆◆ --megrendelési, kötelezettségvállalási jog ◆◆ Az igazgató illetve helyettesei jóváhagyásával, a MIR eljárások betartása mellett. jogosultsági korlátok ◆◆ önállóan nem végezheti az alábbi tevékenységeket: − pénzügyi elkötelezettség vállalása − megrendelés kötelességek, felelősségek büdzsék és kvóták ◆◆ A képzés költséghatékony szervezése, takarékos anyagrendelések, gazdaságos erőforrásfelhasználás. Adatgyűjtés ◆◆ A kialakított képzési, fejlesztési és kommunikációs adatbázisok szerint. Elemzés Tervezés ◆◆ A képzés indításakor órarend tervezet készítése, aktualizálása. Szervezés

•• •• •• ••

■■

•• •• •• •• ••

68


•• ••

◆◆ ◆◆

Indítandó és az folyamatban lévő képzések szervezése. Egyeztetés a külső szolgáltató partnerekkel, külső és belső oktatókkal és vizsgabizottsági tagokkal. Ellenőrzés ◆◆ Az általa szervezett képzések adminisztrációjának ellenőrzése (képzési napló vezetése, jelenléti ívek vezetése) egyéb felelősségek (műszaki, anyagi, leltár, működőképességi stb.) ◆◆ A hatáskörbe és leltárba sorolt eszközök szakszerű, MIR szerinti kezelése.

Munkahely leírása

■■ város, utca, házszám: •• 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 1. ■■ munkavégzés helyszínének leírása •• normál irodai munkahely, a beosztott munkatársakkal együtt elhelyezve •• Külső elméleti és gyakorlati oktatási helyek, felettesei utasítására belföldi ill. külföldi kiküldetésben a megadott helységben és időtartamban •• tantermi vagy műhely illetve terep munkahely, tanulókkal együtt elhelyezve, a közös tértől leválasztott tanteremben vagy műhelyben illetve nyílt területeken •• Irodai munkahely tanteremben vagy külön helyiségben kialakítva, munkatársaival együtt elhelyezve ■■ eszközök, berendezések, szerszámok, készülékek, infokommunikációs eszközök és azok kezelése •• nagy teljesítményű irodai másológép/nyomtató, telefon, fax •• helyi és helyközi közlekedéshez a vállalati személygépkocsit vehet igénybe munkaköri feladatainak ■■ ■■

ellátásához, ha ez nem megoldható, akkor használható a saját személygépkocsi. munkavédelem: nyári hőségriadó esetén a jogszabály által biztosított napi munkaidő kedvezmény jár. munkaidő, munkarend, műszakok, munkaidő keret Rendes munkaidő: hétfőtől csütörtökig 7.45 - 16.15 óráig, pénteken: 7.45 - 13.45 óráig Havi munkaidő kerete: 168 óra. Foglalkoztatása: rugalmas munkaidő. Havonta a munkaidő keret fölött teljesített munkaidőt (túlóra) lehetősége van lecsúsztatni, azért egyéb pótlék, díjazás nem illeti a munkavállalót.

Tanítási órák maximális száma: 30 óra/hét Kezelendő tárgyak – MIR szerint

■■ beáramló tárgyak, anyagok, dokumentumok (honnan) •• képzési ajánlattételi adatlapok, pályázati adatlapok •• egyéb képzési dokumentumok kiáramló feldolgozott tárgyak, anyagok, dokumentumok (hova) ■■ •• képzési táblázatok, jelentések felettesei számára

Kezelendő személyek

■■ érkező ügyfelek (kitől, honnan) •• hallgatók (álláskeresők, megrendelők dolgozói, egyéni hallgatók) •• érdeklődők (álláskeresők, külső megrendelő cégek képviselői, egyéni hallgatók) ■■ elintézett ügyfelek (mit kell velük elintézni; hova, kihez kell távozniuk) •• hallgatók – oktatás, vizsgáztatás, tájékoztatás •• érdeklődők – tájékoztatás ◆◆ ◆◆ ◆◆ ◆◆ ◆◆ ◆◆

más szakterület instruktorához képzési menedzserhez vagy annak feletteseihez képzési ügyintézőhöz munkaügyi központhoz munkáltatóhoz más képző intézményhez

Eljárások, folyamatok, módszerek

■■ szolgáltatási folyamatok, eljárások, módszerek aktuális MIR szerinti kezelése (eljárások felsorolása) ■■ adminisztrációs folyamatok, eljárások, módszerek aktuális MIR szerinti kezelése (eljárások felsorolása) ■■ minőségbiztosítás, minőségmegőrzés aktuális MIR szerinti kezelése ■■ munkavédelemi, tűzvédelemi, környezetvédelemi szabályok törvény szerinti betartása ■■ igazgatói utasítások

Tananyag, tudástár, szabványok és szokványok


69

■■ belső szabványok, segédletek, nyomtatványok (Minőség Irányítási rendszer) ■■ munkájához kapcsolódó jogszabályok ismerete ■■ projektvezetési ismeretek

Jogszabályok

■■ végzett tevékenységre vonatkozó jogszabályok ■■ Munka Törvénykönyve

Személyes tulajdonságok, egyéb feltételek

■■ Lojalitás ■■ Rendszerszemlélet ■■ Motiválhatóság, motiváló készség ■■ Problémamegoldó képesség ■■ Innovációs képesség ■■ Megbízhatóság ■■ Következetesség ■■ Szakmai hitelesség ■■ Empátiás képesség ■■ Kezdeményező készség ■■ Tolerancia ■■ Jó kapcsolatteremtő készség ■■ Konfliktus feloldó képesség ■■ Humorérzék ■■ Türelem ■■ szükséges idegen nyelvek és szintjük: •• – szükséges szakmai feltételek, szakmai színvonal ■■ ■■ Elméleti képzés: •• a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és tanári szakképzettség, vagy •• a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és 5 éves oktatói gyakorlat; •• Gyakorlati képzés: •• a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és legalább 1 év, szakirányú szakmai gyakorlat, vagy •• legalább a képzés szakirányának megfelelő középfokú végzettség és 3 év szakirányú szakmai gyakorlat •• Felnőttképzésre és a szakterületére vonatkozó jogszabályok, utasítások ismerete és alkalmazása •• Módszertani, szervezési ismeretek •• Számítógép felhasználói szintű kezelése (Szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok, valamint a szakterületéhez és a képzéshez kapcsolódó programok ismerete) elvárt korábbi gyakorlati idő és tapasztalat ■■ •• Felnőttképzésben eltöltött 3 év vagy pedagógiai végzettség

Viselkedési, etikai, teljesítmény-növelési szabályok

■■ viselkedési szabályok ■■ etikai szabályok ■■ A képzési program alapján tárgyilagos ismeretekkel növeli a tanulók tudását, sokoldalú és érdekes foglalkozásokkal fejleszti egyéni képességeiket. ■■ Felkészülten, szakszerűen és pontosan megtartja az elméleti és gyakorlati órákat. ■■ Szemléltető eszközöket használ, bemutató és/vagy hallgatói kísérleti tevékenységgel támogatja a tanulást. ■■ ■■

Az ismereteket a tanulók tapasztalataira építve, az érdeklődés felkészítésével (motiválással), az életkoruknak megfelelő kifejezésmóddal, adja át. Rendszeresen, a képzési program szerint értékeli tanuló teljesítményeit, megtartja az írásbeli, szóbeli és gyakorlati számonkérés egyensúlyát, objektíven és indoklással értékel. Óvja a tanulók jogaikat, emberi méltóságukat. A pedagógiai értékrendje szerint neveli, fejleszti és irányítja a hallgatókat, tekintettel arra, hogy személyisége, modora, hangneme, megnyilvánulásai munkafegyelme példa a tanulók előtt.

Normák, elvárások és érdekeltség

■■ teljesítmény mérőszámait a teljesítményértékelő rendszerben meghatározott mérőszámok ■■ írásos jelentése és az képzési igazgató által tartott teljesítményértékelő megbeszélés,

70


■■ teljesítményértékelés kötelező évente minimum egyszer, és problémák esetén, vagy felső vezetői igények alapján alkalmanként ■■ a rá vonatkozó mérések összesített eredményét tartalmazó értékelő lapját minden értékelés alkalmával megkapja a képzési igazgatóhelyettestől ■■ alapfizetését és egyéb juttatásait (pótlékok, kiegészítések) a Kinevezés, Átsorolás tartalmazza

Panasz fórum, jogorvoslat helyszíne és módja

■■ A munkakörökhöz tartozó, a munkavállaló és a munkáltató közötti esetleges problémák, nézeteltérések, ■■

panaszok, viták belső kezelési módja – személyes meghallgatások, osztályértekezletek, közalkalmazotti tanács, az intézmény által szervezett munkatársi fórum. Olyan vitás esetekre, amelyekre a fenti lehetőség nem ad megoldást, a Munka Törvénykönyve szerinti eljárás.

Munkakörfejlesztés, változtatás joga, ha fennáll valamelyik alábbi indok

■■ időszakos felülvizsgálat (esedékes évenként) a munkaköri leírás esetében, ■■ átszervezés ■■ a cég életében jelentős piaci pozíció változás ■■ vevők által előírt, piac által megkövetelt, meghatározott termelékenység, hatékonyság növelési kényszer

Titoktartás

■■ Szolgálati, üzleti titoknak minősülő információk vonatkozásában titoktartási kötelezettsége van

Mellékletek, külső hivatkozások összefoglalása

■■ szervezeti és működési szabályzat ■■ irányelvek, igazgatói utasítások ■■ jogszabályok, Munka Törvénykönyve ■■ intranetre feltett tájékoztatók és belső előírások ■■ viselkedési és etikai szabályok

Békéscsaba, 2009.01.01

A fenti munkakör érvényes és elválaszthatatlan része a munkavállalóval megkötött munkaszerződésnek. A munkáltató a munkaköri leírásban számára előírt kötelezettségeket és a jó működéshez szükséges szervezettséget fenn fogja tartani:

. ..................................................................

munkáltatói jogkör gyakorlója

A fenti munkakör betöltését az írott feltételekkel elvállaltam, a normákat és egyéb elvárásokat teljesíteni fogom:

6. Feladat! Töltse ki az alábbi táblázatot a megadott elemek felhasználásával! Egy betűjelet, csak egy helyre írhat! 2. Táblázat Tartalmi elem megnevezése Megbízott természetes adatai Megbízott számlaszáma, melyre a megbízási díjat kéri Megbízott éves nettó árbevétele A feladat konkrét meghatározása A feladat teljesítésének határideje A teljesítés igazolás alapjának meghatározása A megbízott által felhasznál eszközök, módszerek felsorolása

A szerződés elkészítésénél szükséges adat, vagy nem (Igen, Nem)


71

Adatváltozás bejelentésével kapcsolatos rendelkezés A megbízási díj pontos összege A megbízó fizetési határideje Megbízó aláírása Megbízott aláírása Számla jegyei

kitöltésének

formai

A képzések megvalósításának tárgyi feltételei Ahhoz, hogy egy intézmény képes legyen képzési szolgáltatásokat nyújtani, annak szükséges feltétele a megfelelő tárgyi erőforrások megléte és folyamatos biztosítása. A felnőttképző intézmény értékteremtő folyamatai segítségével ezeket az általa előteremtett erőforrásokat alakítja át- a rendelkezésére álló képzési időszak alatt- a felnőtt által igényelt kompetenciakészletté s további tanulásra ösztönző motivációs energiabázissá. Tárgyi erőforrások A tárgyi erőforrások a képzési tevékenység azon munkaeszközei (épületek, oktatótermek, taneszközök, stb.), melyek általában több képzési programon keresztül szolgálják a működést, és döntően befolyásolják a felnőttoktatók tanítási, valamint a képzésbe került felnőttek tanulási tevékenységének eredményességét. Mértékük meghatározza az intézmény mozgásterét, s beszerzésük, működtetésük és fenntartásuk jelentős költséget okoz a felnőttképző intézménynek. Csoportjai A tárgyi erőforrások főbb csoportjai az alábbiak:

■■ a képzési program lebonyolításához szükséges termek, gyakorlati oktatóhelyek, tanműhelyek, laborok; ■■ az oktatótermek elvárt alapfelszereltsége (például tábla, irodabútorok, fogas, hulladéktároló, stb.) ■■ a taneszközök és információhordozók (projektor, notebook, PC, DVD, hanganyag, stb.) ■■ a segédeszközök (tollak, jegyzetfüzetek, stb.) ■■ a képzésben részt vevőknek biztosítandó segéd –és tananyagok.

Jogszabályi előírások betartása

Romániában a 129/2000-es – A felnőttek szakképzéséről szóló Kormányrendeletben, nem sokat konkrétum található a felnőttképzés tárgyi feltételrendszeréről. Erről csak ennek a Kormányrendeletnek az alkalmazási szabályzatában az 522/2003 Kormányhatározatban, a 13. és 40 cikkelyben olvashatunk. A 353/2003 Minisztériumi Rendeletben – a Felnőtt szakoktatási szolgáltatók engedélyezésének a szabályozása – is tesz ebben említés, mely szerint az akkreditációs dosszié tartalmát az előbbi rendelet 6. sz melléklete írja elő, mely szerint a többi akták között szükséges:

■■ Dokumentumok, amelyek bizonyítják a kért képzési program megvalósításához szükséges erőforrások és működési engedélyek meglétét,

Működési engedélyek és jóváhagyások: a. az elméleti és gyakorlati képzés helyére vonatkozó működési engedélyek (másolatban) Tűzvédelmi engedély Egészségügyi engedély Munkavédelmi engedély Környezetvédelmi engedély, esetenként Állategészségügyi engedély, esetenként, vagy a gazdasági egységgel kötött szerződés, amelyből kitűnik ezen engedélyek megléte, ha a tevékenység ott zajlik. b. Hatósági jóváhagyás, abban az esetben, amikor a képzés olyan foglalkozásokat érint ahol speciális követelményeket ír elő a törvény (másolatban). c. Jóváhagyás azon hatóságok részéről, amelyeknek feladata a speciális munkakörülményekben dolgozók koordinálása.

•• •• •• •• ••

Az egyedi követelményeket igénylő képzéseknél, speciális törvények alkalmazandók, melyek megtalálhatóak a Felnőtt Szakképzés Nemzeti Tanács weboldalán (www.cnfpa.ro).

72


Itt 220 szakképzés van felsorolva, társítva a megfelelő törvény, illetve a megfelelő intézmény, melynek jóváhagyása szükséges, természetesen mindez román nyelven (http://www.cnfpa.ro/Files/Norme%20metodologice/LISTA%20 PROFESIILOR%20reactualizata%20in%2014_12_2010-adresa_nr_47870_din_18_11_2010_ANRE.pdf). Az itt nem szerepelő képzések akkreditációja során, a képzésben megjelenő (elméleti és gyakorlati) képességek és kompetenciák elsajátításához szükséges tárgyi és személyes feltételek biztosítását, az akkreditációs dosszárba a kérés mellé kell mellékelni egy egyszerű bizonyítványt hogy mindezeket, biztosítottak. Pl. ha egy gazdasági egységben történik a gyakorlati képzés, akkor a gazdasági egység és a képzést szervező intézmény között szükséges ez szerződés melyben biztosítódik a gyakorlati képzéshez szükséges helység és egyéb feltétel. Romániában nem kell intézményi akkreditációs eljárást végezni, a Szakképzési szolgáltatók engedélyeztetése az értékelési kritériumok alapján történik, 4 éves időszakra, minden egyes foglalkozásra, kvalifikációra, kompetencia csoportokra, amelyekre a szakképzési szolgáltatók szakképzési programokat szerveznek. Tehát Romániában, minden képzést külön kell akkreditálni, nem létezik intézmény akkreditáció.(Lásd. 353/2003 Minisztériumi Rendeletben – a Felnőtt szakoktatási szolgáltatók engedélyezésének a szabályozása – 4. cikkelyének, 1. szakasza szerint.) Magyarországon a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, általában jogszabályban is rendelkeznek, különösen, ha az adott országban van már felnőttképzési törvény! Ennek előírásai szerint a képző intézménynek a szakmai képzési programjában meghatározott ütemezés szerint biztosítani kell a szükséges személyi, tárgyi feltételeket! A rendelet különösen szigorú államilag elismert szakmák feltételrendszerének kialakításában. Itt rendszerint a szakminisztériumok által közzétett az elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges eszköz-és feszerelésjegyzéket szigorúan meghatározzák. Ezt a felelős miniszter által rendeletben kiadott képzés szakmai és vizsgakövetelménye pontosan tartalmaz! A képzési program készítőinek a célokkal, a követelményekkel és a tartalommal koherens módon kell azokat a tárgyi feltételeket és eszközöket megtervezni, melyek –minimálisan- szükségesek a képzési tartalmak teljesüléséhez, az előirányzott módszerek és munkaformák megvalósításához. Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló rendelet Magyarországon tartalmazza a tárgyi feltételekre irányuló előírásokat, de azok érvényesítése a képzési programok esetében nem kötelező, legfeljebb irányadó jellegű lehet. Képzési helyszín:

■■ oktatóterem, ■■ előadó, ■■ könyvtár, ■■ informatikai terem, ■■ tréning terem, ■■ műhely, ■■ laboratórium, ■■ demonstrációs terem, ■■ nyelvi oktatóterem, stb.

Igénybevétel célja:

■■ elméleti képzés, ■■ informatikai képzés, ■■ tréning, ■■ gyakorlati képzés, ■■ nyelvi képzés, ■■ egyéb.

Konkrétan definiálni kell a szükséges férőhelyek számát, figyelembe véve a maximális csoportlétszámot és az oktatók, továbbá esetleges kiegészítő személyek igényét is. Pontosan meg kell adni a képzési cél megvalósításához szükséges tárgyi feltételek, eszközpark,- asztalok, székek, tábla, fogas, szeméttároló, speciális felszerelés, hangfelvétel, lejátszására alkalmas berendezés, tv, video, DVD, szoftverek, opcionális igények stb.- jellemzőit (db, fő, típus, m2, stb.). Magyarországon az intézményi akkreditáció esetén az alábbi feltételeket kell teljesíteni 1. Oktatóterem (elméleti képzés esetén): hallgatói asztalok, székek a képzési programban meghatározott csoportlétszám figyelembevételével (fogyatékkal élők esetében a speciális igényeket kielégítve); oktatói asztal és szék, oktatótermenként 1-1- darab; tábla, oktatótermenként 1 darab; ruhatároló vagy fogas, a képzési programban meghatározott csoportlétszám figyelembevételével;

•• •• •• ••


73

•• •• •• •• ••

szeméttároló helyiségenként 1 darab. 2. Oktatóterem informatikai képzés esetén: résztvevőnként 1 számítógépes munkahely, továbbá legalább 1 internet hozzáférési lehetőség és nyomtató biztosítása; a képzési program megvalósításához szükséges szoftverek; projektor vagy valamilyen intelligens tábla (Digiboard) 3. Oktatóterem nyelvi képzés esetén: Oktatótermenként az általános felszerelésen túl hangfelvétel lejátszására alkalmas berendezés. 4. Képzési helyszínenként a képzés jellegétől függően oktatási segédanyagok sokszorosításra alkalmas berendezés (például fénymásoló) Tv, és videó vagy DVD 5. Gyakorlati képzőhely:

••

A képzési tervben szereplő programok megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések, egyéb tárgyi feltételek biztosítása. Államilag elismert szakképesítés megszervezésére irányuló felnőttképzés esetén a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott eszközjegyzék szerinti feltételek biztosítása. 6. Ügyfélszolgálat elektronikus, illetve vezetékes telefonos elérhetőség; az ügyfélszolgálati tevékenység ellátására alkalmas irodahelység; elektronikus távoktatás esetén a teljes körű elektronikus kapcsolattartás biztosítása.

•• •• ••

1. Kép: Tréning terem

A programmodul céljának eléréséhez szükséges tananyagok, segédanyagok, segédeszközök, és azok biztosításának módja Körültekintő meghatározást igényelnek a tanítás-tanulás folyamatában felhasználható-nyomtatott vagy elektronikusinformációhordozók (médiumok), illetve az alkalmazott módszereket támogató oktatástechnikai taneszközök. Ezek hardver és szoftver eszközök és a képzési cél realizálásához szükségesek. Hardvereszközök A képzésbe kitűzött módszerek realizálásához különböző hardver:vagy oktatástechnikai eszközök szükségesek, például: notebook, személyi számítógép, CD-író, projektor, szimulátor, írásvetítő, Moodle stb. Szoftvereszközök Az információhordozók (médiumok) széles tárháza (oktatófilmek, hanganyag, munkafüzet, plakát, szemléltető eszköz stb.) áll az intézmény rendelkezésére, melyet a képzési program tervezése során pontosan számba kell venni.

74


Nyomtatott tananyagok A tananyagcsomag kialakításakor a cselekvésorientált képzési módszert szem előtt tartva olyan tanulási feladatok, instrukciók összeállítása történik, amelyek segítségével a képzés résztvevője a kompetenciaprofilban meghatározott kompetenciaelemeket egyéni tanulási képességének, haladási ütemének, tanulási stílusának megfelelő módon tudja elsajátítani. Ez azt is jelenti, hogy esetenként azonos célú, de többfajta tanulási feladat meghatározására is szükség lehet. 3. Táblázat: tananyagtípusok Tananyag típusának megnevezése

Módszertani jellege

Modulfüzet

A tananyagcsomag kötelező része a modulfüzet, melynek alapvető funkciója a motiváció, a tanulási feladatok, instrukciók közvetítése a képzés résztvevője felé. A képzésben résztvevő a munkakörben elvégzendő munkafeladatokra a modulfüzetben leírt tanulási tevékenységeken keresztül – a munkafeladat elvégzéséhez szükséges legfontosabb elméletet is elsajátítva – készül fel.

Tankönyv

A tankönyv – alapvetően a tananyag ismerettartalmát foglalja össze, de jellegétől függően - tanulási feladatokat, önellenőrző kérdéseket és azok megoldásait, stb. is tartalmazhatja.

Segédlet

A segédlet – olyan kiegészítő anyag, mely a tanulási feladatok megoldását segíti elő, pl. táblázatok, szótárak vagy a készségek begyakorlását segítő eljárások leírása stb.

Szemléltető anyag

A szemléltető anyag – a tananyag bizonyos részei jobb megértését, elsajátítását teszi lehetővé annak vizuálissá tételével, modellszerű ábrázolásával, valamint a média, az információs eszközök sokoldalú felhasználásával.

Útmutató

Az útmutató – a tanulásirányítás fontos eszköze, mely a tananyag elsajátítására vonatkozó módszereket, eljárásokat foglalja össze a képzésben résztvevő számára.

Módszertani útmutató

A módszertani útmutató – a modul képzési feladataival kapcsolatos legfontosabb instruktori/tanári információkat, instrukciókat és módszertani előírásokat, javaslatokat tartalmazza.

Ellenőrző feladatsor

Az ellenőrző feladatsor (teszt) – az instruktori/tanári ellenőrzés és visszajelzés eszköze. Ez a tudásmérő rendszer az egyéni tanulásra való alkalmasságot is fejleszti, úgy, hogy képes a tanulásban való előrehaladás kimutatására és az eredmény visszacsatolására.

Tanári kézikönyv

A tanári kézikönyv – olyan időtálló, a modul szakmai tartalmához kapcsolódó, „háttérinformációkat” tartalmazó kiadvány, mely az instruktorok/tanárok számára nyújt segítséget a tananyag tartalmi feldolgozásához.

Együttműködési/Szolgáltatási szerződés A Romániában használatos szolgáltatási szerződés (Contract de prestari servicii), az abban kikötött, elvégzendő feladat, hovatartozása szerint „sorolható be” polgári, kereskedelmi, vagy munkajogi szerződésnek. Kereskedelmi lehet, ha a CAEN-ben (Nemzetgazdasági Tevékenységek Osztályozása) megtalálható tevékenység elvégzését vállalták. Munkajogi szempontból, a szolgáltatási szerződést, illetve a megbízási szerződést (Contract civil de colaborare, vagy Conventie civila), a régi 130/1999. a munkába besorolt személyekre vonatkozó védőintézkedésekről szóló törvény, említ eseteket, amikor munkaszerződés helyett megbízási szerződés köthető, de a módosításokat követően 577/2003. törvény, illetve a 263/2010. törvény szerint igazából megszűnt a munkajogi besorolása ezeknél a szerződéseknél. Ezért mind a két szerződést, szolgáltatási és megbízási szerződést, kétoldali, visszterhes polgári szerződéseknek minősülnek. Ebben a szerződésben egy konkrét feladat (munka) elvégzését vállalja a szolgáltató (prestator), bizonyos meghatározott fizetség ellenébe, a kedvezményezett (beneficiar) javára. Nagyon kevés törvényi előírás van rájuk, csak a Polgári törvénykönyv általános szabályaira szoktak hagyatkozni, mint bármely szerződésre vonatkozó általános szabályok (942-985. cikkely), illetve a munkavállalás, munkakiadás általános előírásaira (1470-1477. cikkely).


75

Magyarországon a szolgáltatási szerződés jellegét tekintve a megbízási szerződések csoportjába tartozik, amelynek lényege a saját szolgáltatás nyújtása. Ez azt jelenti, hogy a felnőttképző intézmény a hozzájárulásra kötelezettől a képzés megvalósítására vonatkozó megbízást, amelyet elvállalt, nem adhatja tovább más megbízottnak. (A megbízó ugyanis nem véletlenül neki adta a feladatot, azaz nyilván benne bízik.) A képzések megvalósítása során ugyanakkor bevonhatók külső szakemberek (oktatók, trénerek, stb.). A szolgáltatási szerződés kötelező tartalmát-amely egyben érvényességi feltétel is- a jogszabályok viszonylag részletesen meghatározzák. Ugyanakkor a felek a szolgáltatási szerződést is a polgári jog alapján kötik, amely nagyfokú szerződési szabadságot enged nekik: ennek megfelelően e szerződésnek is tartalmává tehetnek minden további olyan, a jogszabályokba nem ütköző kikötést, amelyhez mindkét fél hozzájárul. Így a szolgáltatási szerződésben további pontosítások, illetve részletezések (például a kapcsolattartás gyakorisága, és formái, a képzési színvonal ellenőrzésének lehetősége, a képzésben részt vevők elégedettségének mérése) is lehetségesek. A hozzájárulásra kötelezett érdeke, hogy a képzéssel elérni kívánt célt és igényt a felnőttképző intézménnyel már előzetesen, a lehető legpontosabban, üzleti szempontjait és gazdasági szervezet sajátosságait szem előtt tartva, minél jobban körvonalazza, konkretizálja. Mindezek tükrében megállapítható, hogy a magyarországi és romániai gyakorlat hasonló, bár a jogi szabályozatlanság, konkrét meghatározások hiánya miatt könnyű hibát véteni. Figyelem! Szerződés tervezeteinket mindig ellenőriztessük jogi végzettséggel rendelkező szakemberrel! Partner kiválasztása Fontos kérdés lehet annak az eldöntése, hogy a hozzájárulásra kötelezett milyen szempontok alapján választja ki a képzési piacon partnerét, a neki megfelelő felnőttképző intézményt. Erre egységes, mindenhol érvényes receptet nem lehet adni, csak néhány szempontot a mérlegeléshez. Ezek közé tartoznak (a kötelezően előírt jogszabályi feltételeken túl) például az alábbiak:

■■ rendelkezik-e az adott képzőhely intézményi akkreditációval, megfelelő referenciákkal; ■■ tagja-e valamilyen szakmai szervezetnek; ■■ milyen széles az adott szakmacsoporton belül a képzés vertikuma; ■■ mennyire komplexek kapcsolódó szolgáltatásai; ■■ milyen infrastruktúrával rendelkezik; ■■ mennyire stabil az oktatói gárda; ■■ milyen felkészültségű oktatókkal rendelkezik.

A szolgáltatási szerződés jellegzetessége, hogy az annak keretében nyújtott képzési szolgáltatást közvetlenül nem az azt megrendelő (és az azért fizető) alany veszi igénybe, hanem a képzésben részt vevő személy, aki a megrendelő alkalmazottja. A szerződés központi eleme a felek közötti kölcsönös és intenzív együttműködés a képzés eredményességének és hatékonyságának biztosítása érdekében. (A felek együttműködése, mint polgári jogi alapelv, minden egyes szerződés esetében kötelező, általános követelmény. Jelen esetben viszont az együttműködés nemcsak jogelvi feltétele, hanem konkrét eszköze is a szerződés teljesítésének.) A szolgáltatás szerződésben a felek együttműködésének tárgya a képzésben részt vevő személye, az ő érdekét szolgálja, és rajta keresztül töltődik meg tartalommal az együttműködés. A szerződéstípus alanyai közül a hozzájárulásra kötelezettnek a képzés előkészítésével (képzésben részt vevők kiválasztása, beiskolázása, adataik továbbítása stb.) annak figyelemmel kísérésével, koordinálásával, ellenőrzésével és a képzési díj fizetésével összefüggésben vannak kötelezettségei. Teendői kétirányúak:

■■ egyrészt beiskolázott alkalmazottjával, a képzésben részt vevővel; ■■ másrészt a képzést nyújtóval, azaz a felnőttképző intézménnyel kapcsolatosak.

A képzés díj a hozzájárulásra kötelezett oldaláról mértékében és felhasználási módjában is körülhatárolt, viszont a felek szabadon állapodhatnak meg annak átadás-átvételének, kezelésének és adminisztrációjának részletes szabályairól. A kötbérkikötés is szabadon választható elem a szerződésnek. A szolgáltatás tárgya Gyakran a szolgáltatási szerződésben megfogalmazottakon kívül külön mellékletben részletezzük a szerződés tárgyát. Pl. egy képzési szolgáltatás esetében itt van lehetőségünk kitérni az alábbi módon:

76


4. Táblázat: A szolgáltatás tárgyának részletezése A képzés megnevezése: A képzés jellege:

■■ állam által elismert szakképesítés megszerzése, ■■ munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység, gyakorlásához szükséges képesítés megszerzése, ■■ felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzése, ■■ szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítása, ■■ megváltozott munkaképességűeket érintő képzés, ■■ nyelvi képzés, ■■ informatikai képzés, ■■ tréning

A képzés formája:

Hagyományos (H), Távoktatás (T)

A képzés időtartama:

Kezdés: Befejezés:

A képesítéssel betölthető munkakörök: A képzés összes óraszáma: A szakmai képzés óraszáma: A nyelvi képzés óraszáma: Az általános célú képzés óraszáma: A felnőttképzési szolgáltatás óraszáma:

óra (100%) óra, aránya …% óra, aránya …% óra, aránya …% óra, aránya …%

A résztvevők- képzés során nyújtottPl. A hallgató egyéni haladásának mérési rendszerének ismertetése: teljesítményének ellenőrzési és értékelési Modulokon belül alkalmazott önálló feladatok, tesztek megoldása. módja: Kompetencia felmérő modulzáró vizsgák A vizsgára bocsátás feltételei:

A megengedett hiányzás mértéke:

■■ Pl. A képzési programban és annak programmoduljaiban meghatározott óraszámok igazolt teljesítése ■■ Sikeresen teljesített modulzáró feladatok ■■ A szakmai vizsga időpontja előtt leadott és opponens által értékelt esettanulmány ■■ A felnőttképzési szerződésben foglaltak teljesülése ■■ A képzési napló zárása ■■ Vizsgafeltételek ellenőrző lap kitöltése ■■ Vizsgára bocsátás engedélyezése ■■ Hallgatói kiértékelő lap kitöltése

Elméleti modulokból:

Gyakorlati modulokból: Tréningről: A megengedett hiányzás túllépésének következménye a résztvevőkre nézve: A képzés ütemezése, intenzitása:

Pl. heti 3 nap, napi 6 óra

A vizsga szervezésének módja és formája: 1 fő teljes képzési díja. 1 fő vizsgadíja: Pótvizsga díja: Résztvevő szerződésszegésének következményei: Az intézmény szerződésszegésének következményei:

Pl. a felnőttképzési szerződés alapján támogatott képzésben résztvevő szerződésszegő magatartás esetén az addig igénybe vett képzési díj időarányos részét visszakövetelheti.


77

A felnőttképző intézmény legfontosabb kötelezettsége az általa nyújtandó képzés korszerű és színvonalas lebonyolítása, az ehhez közvetlenül kapcsolódó számonkérés, vizsgáztatás megszervezése, valamint a képzés sikeres elvégzését igazoló okiratok (bizonyítványok, diplomák, stb.) A képzés befejezését követően az azzal kapcsolatban keletkezettfőleg pénzügyi, illetve oktatási- dokumentumokat is a hozzájárulásra kötelezett rendelkezésére kell bocsátani. A kapcsolattartó személy jelenti a napi folyamatos és közvetlen összeköttetést a felek között. Ő az, aki a menet közben esetlegesen felmerülő problémákat kezeli, illetve azok megoldásán munkálkodik. Fő feladata a koordináció, így nem csak a megfelelő szakmai ismereteket és a jártasság, hanem a problémák iránti fogékonyság és az empátiakészség is fontos követelmény vele szemben. Titoktartás A szerződés teljesítése során a felek elkerülhetetlenül megismerik egymás gazdasági szervezetét, működését, eljárásrendjét és munkamódszereit, valamint esetleg olyan tényeket és információkat is, amelyek titokban maradásához a másik félnek jogos érdeke fűződik. Ezeknek a szerződés céljain és keretein kívül felhasználását tiltják a szerződés vonatkozó pontjában leírtak. Figyelem! Érdemes kezdetektől egy minősítő rendszert bevezetni a külső helyszínek esetében is. Az alábbi minősítő lap egy jó példa a MEGBÍZÓ gyakorlatából.

3. Ábra: Minősítő lap

Több, rendelkezésre álló külső helyszín, illetve bérelhető eszköz esetén, illetve ha a várható kifizetés volumene meghaladja a közbeszerzési törvényben meghatározott összeghatárt, a törvény szerinti ajánlatkérést kell lefolytatni. A beérkezett ajánlatok közül a szolgáltatót a képzés felelős oktatásszervezőjének javaslata alapján a szervezet vezetője választja ki.

Minőségirányítási rendszer A kiváló minőségű oktatásban is érvényesül a minőségi elv a korábbi mennyiségi szemlélet helyett:

■■ nem a tananyag mennyisége, hanem a tanulási képesség, ■■ az élethosszig tartó tanulásra való motiváció és ■■ az elsajátított ismeretek alkalmazásának képessége jelentik a minőséget az oktatásban

78


A jövő kihívása:

■■ az összes érdekelt elégedettségének elérése és ■■ a belső hatékonyság folyamatos továbbfejlesztése

A jól átgondolt és helyesen megvalósított minőségirányítás lehetővé teszi számunkra, hogy megfelelő választ adjunk erre a kihívásra. Mivel az oktatás, szolgáltatás és nem csupán a kimeneti oldal, ezért az output (vagyis az előbb említett képességekkel rendelkező végzett tanuló) jelenti a minőség szempontjából kritikus pontot, hanem az egész oktatási folyamat. Ez következik az oktatás folyamatjellegéből is, hiszen az oktatási folyamat egy konkrét tanuló esetében nem megismételhető. Ezért nőtt meg napjainkra a folyamatellenőrzés, a folyamatszabályozás szerepe az oktatásban. Az oktatási-képzési minőség nem a tanulók tudásában rejlik, hanem a folyamatokban, mivel a vevői elvárásoknak való megfelelés követelményei sem a tanulók tudására, hanem a folyamatokra vonatkoznak. Lényegbevágó a meghatározott célok felé haladás mérése a jövő sikere érdekében. Nem a technikai elemekre kell helyezni a hangsúlyt, mint az korábban gyakori volt. Ahhoz, hogy a felnőttképzési intézményünk sikeresen működjön, az irányításnak és a működés szabályozásának, következetesnek és áttekinthetőnek kell lenni. A minőségirányítási rendszer lehetőséget biztosít a működés folyamatos fejlesztésére az összes érdekelt fél igényeinek figyelembevételével. Minőségirányítási rendszerünk alapelvei 1. Ügyfélközpontúság (vevőközpontúság) Intézményünk nagymértékben függ az ügyfelektől és a vevőktől (hallgatók, a munkaügyi központ, ill. a munkaadók). Ezért fontos, hogy megértsük a jelenlegi és a jövőbeli szükségleteiket, teljesítsük elvárásaikat 2. Az Intézmény irányítása Az igazgató teremtse meg a célok elérésének és a szervezet vezetésének egységét 3. A munkatársak bevonása Az Intézmény sikere döntően az ott dolgozók – képességeik szerinti – teljes bevonásán múlik 4. Folyamatszemléletű működés A kívánt eredményt hatékonyabban érjük el, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrások felhasználását folyamatként kezeljük 5. Rendszerszemlélet az irányításban Intézményünk működési folyamatainak rendszert kell alkotniuk 6. Folyamatos fejlesztés Intézményünk folyamatos fejlesztése a működés alapvető célja és feladata 7. Tényeken alapuló döntéshozatal Az eredményes irányítás a folyamatokba beépített mérések adatainak és az önértékelésünk elemzésén alapszik 8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal Intézményünk és beszállítóink kölcsönös függésben vannak. Előnyös kapcsolatunk fokozza mindkettőnk értékteremtő képességét Folyamatszeméletű megközelítés Minden tevékenység vagy tevékenységsorozat, amely erőforrásokat használ ahhoz, hogy bemeneteket kimenetekké alakítson át, folyamatnak tekinthető. Ahhoz, hogy felnőttképzési intézményünk eredményesen működjön, nyolc összefüggő és egymással kölcsönhatásban álló folyamatot határoztunk meg és irányítunk:

■■ Vezetés ■■ Képzés előkészítése ■■ Fejlesztés ■■ Képzési folyamat ■■ Hálózatépítési és projektmenedzsment folyamat ■■ Mérés, értékelés ■■ Minőségirányítási dokumentumok kezelése ■■ Eltérések kezelése, megelőző és helyesbítő intézkedések

Az egyik folyamat kimenete a következő folyamat közvetlen bemenetét jelenti.


79

Minőségirányítás A teljes körű minőségirányítás alkalmazása azt eredményezi, hogy a szervezet napról napra, évről évre egyre eredményesebb, “kiválóbb” lesz, melyet a vevők elégedettségén keresztül mér le. Ha a vevők elégedettsége nő, akkor a tevékenység elvégzése magasabb szinten történik, ha azonban csökken, akkor az okokat elemezve javíthat a szervezet a működésén. Mindez persze csak rendszeres méréssel és elemzéssel valósítható meg. A méréshez azonosítani kell a külső és belső vevőket, s meg kell ismerni igényeiket, véleményeiket a szervezetről, a szervezet szolgáltatásairól és végzett munkájáról. Minőségirányítás: a szervezet működésének minőségközpontú irányítása. Tevékenységek koordinált rendszere (folyamatok, eljárások, eszközök). Minőségpolitika: a minőségre vonatkozó, a vezetés által megfogalmazott és kinyilvánított általános szándéka (rövid vagy középtávon). Minőségtervezés: olyan tevékenységek, amelyek meghatásozzák a célkitűzéseket, minőségkövetelményeket és a minőség- rendszer elemeinek alkalmazását. Minőségszabályozás: operatív módszerek és tevékenységek, amelyek a minőség- követelmények teljesítését szolgálják. Minőségbiztosítás: rendszeres tevékenység, a-mely biztosítékot nyújt arra, hogy a termék vagy szolgáltatás teljesítse a minőségkövetelményeket. Minőségfejlesztés: A minőségfejlesztés a szervezeten belüli tevékenységet jelenti a folyamatok, erőforrások, szabályozási technikák és képességek (vagyis az egész rendszer) hatásosságának és hatékonyságának növelése céljából. Minőségmenedzsment: az általános és szabályozási tevékenységek összehangolt egysége, amely meghatározza a minőség-politikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és megvalósítja azokat a minőség-tervezés, minőségszabályzás és a minőségfejlesztés eszközeivel. A TQM teljes körű átfogó minőségirányítási stratégia. Olyan egyeztetett struktúra, amely a minőség megvalósítását elsődleges vezetői feladatnak tekinti és erőforrásainak legjobb és leggazdaságosabb felhasználásával a folyamatos megelégedettséget szolgálja. „Minőségirányításként” utalnak minden olyan tevékenységre, amelynek egy adott minőségi szint elérése, ill. megtartása a célja. A minőségbiztosítás a teljes tevékenységkörre kiterjed. A cél az adott minőségi szint meghatározása, fenntartása, és lehetséges javítása. A minőség meghatározása a koherens minőségbiztosítási politika sarkalatos pontja. Ennek következtében a

80


minőségbiztosítás első szakasza minden olyan tevékenységeket magában foglal, amely a minőség meghatározására irányul. A következő kérdéseket kell megválaszolni: Mit ért az intézmény minőség alatt? Hogyan értelmezi a minőség fogalmát? Mely főbb megfigyelendő területek és témák sorolandók a szisztematikus minőségügyi megközelítés hatókörébe? A minőség meghatározása A minőségirányítás első szakasza a minőség, ill. az intézmény számára fontos szempontok meghatározása. Ez a szakasz felölel minden olyan tevékenységet, amelynek a célja a minőség meghatározása. Mit ért egy-egy intézmény minőség alatt, hogyan értelmezi a minőség fogalmát? A minőség meghatározása a minőségbiztosítás kidolgozásának egyik legbonyolultabb szakasza, ugyanakkor a minőségbiztosítás sarkalatos pontja. A minőséget gyakran gyűjtőfogalomként kezelik, azaz szinte mindent belezsúfolnak. Nincs két ember, akinek ugyanaz lenne a véleménye a minőség fogalmának tartalmát illetően. A felnőttképzésben különböző csoportok vesznek részt:

■■ intézmények, ■■ munkatársak, ■■ résztvevők, ■■ megbízók, ■■ az állam

Minden szereplő másként tekint a felnőttképzésre, és ennek következtében a fogalmat más-más tartalommal tölti meg, s mindemellett a minőség fogalmához tapadó jelentés idővel is változik. A minőség pedig – nagyon leegyszerűsített értelemben – az, amit a vevő annak tart. Szó szerinti megfogalmazásban: „A minőség egy tevékenység vagy folyamat, termék, szervezet, rendszer vagy személy azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják a képességet, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen.” (MSZ EN ISO 8402) Filozofikus értelemben: A minőség egy belső értékrendszert fejez ki, nevezetesen a célnak való megfelelőséget (fitness for purpose). Egy gazdálkodó/szolgáltató szervezet megközelítésében: A minőség piacorientált koncepció, melynek célja a fogyasztói igények minél magasabb szintű kielégítése „A minőség” a felnőttképzési intézmények minden aspektusára kiterjed. Vonatkozhat: a tanulók vizsga eredményeire,

■■ a lemorzsolódási arányukra, ■■ az elhelyezkedési arányukra, ■■ az intézmény oktatási színvonalára, ■■ az elmélet és gyakorlat összehangoltságára, ■■ az SZKV követelményrendszer telesítésére, ■■ a megrendelői elvárásokhoz való igazodására, illetve ■■ azokra az értékekre is, amelyek az intézmények mindennapi működését meghatározzák.

A fentiekből világosan kiderül, hogy a minőség meghatározása eltérő módon közelíthető meg. Mivel a minőség nehezen meghatározható, fogalma sem könnyű kérdés. Ezért a koherens minőségbiztosítási politikában sarkalatos elem annak meghatározása, hogy mit is értünk „minőség” alatt. Csak azután lehetséges egy-egy intézmény „minőségének” értékelése és továbbfejlesztése, ha sikerült megállapodnunk a minőség meghatározásában. A minőséget befolyásoló tényezők:

■■ A vevő, aki az igényeket és elvárásokat megfogalmazza ■■ A szervezet, ami a termékeket, szolgáltatásokat előállítja, nyújtja ■■ A emberek, akik a szervezetekben a termékeket és szolgáltatásokat előállítják, nyújtják ■■ Folyamatok és erőforrások ■■ A vállalati környezet és szervezeti kultúra


81

A minőség mérése A minőség mérése során az intézmény a tevékenységeit szisztematikusan értékeli. A mérési eredmények alapján az intézmény képes lesz a további minőségfejlesztés szempontjából megalapozott döntéseket hozni. A minőség mérésének egyik módszere az önértékelés. Ez azt jelenti, hogy az intézmény a tevékenységeit teljes körűen elemzi és értékeli. Az önértékelés olyan folyamat, amely során az intézmény tevékenységeinek minőségére vonatkozó kérdéseket tesz fel, adatokat gyűjt, és ítéletet alkot. Olyan önértékelési módszert fejlesztettünk ki, amely tevékenységek széles körére összpontosít, és a feltáró szakasz részeként tekintendő. Az önértékelési eszköz alkalmazásakor az intézmény azt vizsgálja, hogy tevékenysége során milyen mértékben nyújtanak minőséget. Célja az önértékelésben résztvevő személyek közötti vitafolyamat támogatása és erősítése. Az önértékelést az intézménnyel kapcsolatban álló személyek (alkalmazottak és képzési partnercégek, megrendelők képviselői) végzik. A minőség fenntartása Minden valószínűség szerint fenn kívánjuk tartani az intézmény áltál eddig elért minőség szintjét. Ez is a minőségbiztosítás egyik eleme, mint ahogy minden olyan tevékenység, amelynek középpontjában az általunk meghatározott minőség megőrzése áll. A minőség fejlesztése A minőségbiztosítás tárgya az intézmény minden aspektusa. Az alaptevékenység (oktatási tevékenység), és a háttértevékenységek (pl. az adminisztráció, a humánerőforrás-menedzsment, stb.) egyaránt fontosak a minőségbiztosítás szempontjából. Ezért nevezzük integrált minőségbiztosításnak is. A minőségbiztosítás megszervezésére is gondot kell fordítani, azaz: ki, mit, mikor tesz, milyen feltételek mellett? Ebből eredően a minőség javítása jól átgondolt és szisztematikus módon történik. A minőségbiztosítás szakadatlan folyamat, egy soha véget nem érő történet. Az intézményeknek rendszeres értékelésnek kell alávetniük magukat, így állapíthatók meg a minőségfejlesztés újabb pontjai. A minőségre vonatkozó meghatározásunk érvényességéről is meg kell győződnünk. A minőség fogalma idővel változik! A minőségre való odafigyelés középpontjában nem pusztán a szabályok és megállapodások módosítása, hanem főként mentalitásbeli változások előidézése áll. Nem lehet változtatni, jobbítani, ha erre a munkatársak nincsenek felkészítve. Más szóval a minőségbiztosítás azt jelenti, hogy mindenki meg van győződve a minőségbiztosítás előnyeiről, betartja a megállapodásokat és megteszi a megfelelő erőfeszítéseket. A folyamat nem valósítható meg egyik napról a másikra. Ki kell dolgozni a szisztematikus minőségbiztosítás kifejlesztésének, megvalósításának és rögzülésének ütemtervét. Reális és nem túl szigorú, az előre nem látott momentumokhoz való igazodást megengedő tervezésre van szükség. Természetesen a fejlesztés és megvalósítás üteme az emberektől és a rendelkezésünkre álló erőforrásoktól is függ. A minőségbiztosítás vagy a minőségügyi rendszer kifejlesztése nem jelenti azt, hogy alapvető változásokat kell végrehajtani az intézmény működésében. Valójában épp az ellenkezőjéről van szó: a minőségbiztosítás alapja az intézmény aktuális működése. A minőségügyre fordított szisztematikusabb figyelem azt jelenti, hogy az amúgy is folytatott tevékenységeket jobban meg lehet szervezni, azokat átláthatóbbá lehet tenni. A minőségbiztosítás valójában a gyakran végzett tevékenységek újfajta és tudatos(abb) megszervezését teszi lehetővé. A célkitűzés annak szisztematikus biztosítása, hogy amit teszünk, azt megfelelő módon tesszük. Az intézményi gyakorlatot és módszereket értékeljük és optimalizáljuk. Maguk a tevékenységek nem újak. Az intézményi önértékelési rendszer Az önértékelés a szervezet tevékenységeinek és eredményeinek teljes körű és szisztematikus (rendszeres, módszeres és tényszerű) átvizsgálása, értékelése, a minőségfejlesztés meghatározó eljárása. A módszer segítségével az intézmény tényekre alapozva, pontosan és teljes körűen fel tudja mérni adottságait, az elért eredményeit, és ennek segítségével azonosítani tudja erősségeit, amelyekre építve további sikereket tud elérni. Fel tudja mérni gyenge pontjait, meg tudja határozni legfontosabb fejlesztendő folyamatait, tevékenységeit és területeit. Adottságok: azon módszerek összessége, amelyek segítségével az intézmény erőforrásait - kiemelten az emberi erőforrásait - hasznosítja az eredmények elérése érdekében. Eredmények: azt mutatják be, hogy az alkalmazott módszerek meghozzák-e az intézmény által elvárt sikereket, igazolják-e az intézmény hatékony működését. Miután az intézmény megállapította, mely szempontok vannak hatással a minőségre, megkezdődhet annak vizsgálata,

82


hogy a meghatározott minőség megteremtésével hol tartanak. Más szóval az intézmény mérni tudja a minőséget. Az önértékelés olyan folyamat, amely során az intézmény kérdéseket tesz fel a működési folyamatok minőségére vonatkozóan, adatot gyűjt és ítéletet alkot. Az önértékelés nem pusztán egy sor eljárás alkalmazását, hanem a folyamatos értelmezés és egyezkedés folyamatát is jelenti. Az önértékelés egy olyan tükör, amely –a vizsgálati módszer segítségével– megmutatja, hogy mit látunk magunkról. Az önértékelés eredményeképpen nemcsak azt tekinthetjük át, hogy mit végzünk jól, hanem bevezetendő intézkedések és fejlesztési javaslatok egész sorát is kapjuk. Az önértékelés eredménye lehetővé teszi az intézmény számára a megalapozott döntést a további fejlesztés tekintetében. Az önértékelés terjedelmét és mélységét a szervezet céljainak és prioritásainak függvényében célszerű megtervezni. Az önértékelési módszer központjában a szervezet minőségügyi rendszerének bevezetésével kapcsolatos eredményesség és hatékonyság fokának meghatározása áll. A módszer használatának néhány előnye a következő:

■■ könnyen érthető, ■■ könnyen használható, ■■ csak kevéssé befolyásolja az irányítási erőforrások használatát, valamint ■■ bemeneti adatokat ad a szervezet minőségügyi rendszere működésének fejlesztéséhez. Önellenőrző kérdések, feladatok 1. 2. 3. 4.

Készítsen megbízási szerződést egy oktató számára! Határozza meg a megbízott számára egy képzés elméleti helyszínének biztosításával kapcsolatos vállalásait! Készítse el egy bérleti szerződés pénzügyi kalkulációs szakaszát, szabadon választott adatokkal! Válaszoljon az alábbi táblázat kérdéseire: 5. Táblázat

Milyen személyiségbeli kompetenciákat ismer? Milyen adatokra lesz szükségünk új oktató kiválasztása során? Mit minősítünk minőségi hiányosságnak egy megbízott oktató esetében? Melyek a tárgyi erőforrások főbb csoportjai? Mit nevezünk modulfüzetnek?

Önellenőrző kérdések megoldása 1. Megbízási szerződés minta.


83

4. Ábra

2. A megbízott vállalja: A képzés tárgyi feltételeinek biztosításával kapcsolatosan: Biztosítja az oktatás és vizsgák helyét, a szociális és energiaátviteli feltételeket -től - –ig terjedő időtartam alatt a MEGBÍZÓ és a Tagintézmény által egyeztetett havi órabeosztás alapján, a 4. pontban leírtakra vonatkozóan. Biztosítja a képzés elméleti oktatásához szükséges feltételeket a hatályos rendelet előírásai szerint Biztosítja a ............... képzésre vonatkozó hatályos Szakmai és Vizsgakövetelmény által meghatározott eszközöket és felszereléseket Amennyiben az előző bekezdésben megnevezett eszköz és felszerelésekben –a képzés megvalósítására vonatkozó „lényeges”– változás történik, úgy a megbízott köteles azt a megbízó tudomásár hozni. Amennyiben ez a változás képzés megvalósítását befolyásolja, az együttműködési szerződést felül kell vizsgálni. 3. Pénzügyi kalkuláció: A szerződésben leírt feladatok teljesítéséért a MEGBÍZÓ ,- Ft-ot (azaz forintot, TÁM) fizet a megbízott részére az alábbi részletezésben: Bérleti óradíj: - bérleti díj: elmélet

120 óra Ft/óra

összesen: ,- Ft összesen: ,- Ft

A fizetés ütemezése:

1. részlet:

A képzés félidejénél:

50%

,- Ft

2. részlet:

A képzés vizsgamodulja után:

50%

,- Ft

A MEGBÍZÓ a számla benyújtásától számított 8 banki munkanapon belül teljesíti a kifizetést. 4. Megoldás a táblázat kitöltéséhez.

84


Milyen személyiségbeli kompetenciákat ismer?

Személyiségbeli kompetenciák:

Milyen adatokra lesz szükségünk új oktató kiválasztása során?

Az új oktatók kiválasztásakor, az alábbi adatok megkérdezésére, rögzítésére feltétlenül szükségünk lesz.

Mit minősítünk minőségi hiányosságnak egy megbízott oktató esetében?

A minősítő kategóriák kiadásánál minőségi hiányosságnak minősül:

Melyek a tárgyi erőforrások főbb csoportjai?

A tárgyi erőforrások főbb csoportjai az alábbiak:

■■ egyéni jellemvonások, ■■ pszichikai képességek, ■■ munkavégzési, technikai képességek, ■■ munkavégzés minőségét befolyásoló tényezők, ■■ szociális képességek, ■■ etikával összefüggő képességek, ■■ társas, ■■ együttműködés, ■■ kommunikáció, ■■ konfliktuskezelés. ■■ személyes adatok, ■■ végzettségek, ■■ elérhetőség, ■■ feladatvállalás, együttműködés területei, ■■ munkahelyi adatok.

■■ órabeosztás pontatlan betartása több esetben ■■ visszajelzés nélküli óra elmaradás ■■ elszámolási határidők be nem tartása (több esetben) ■■ képzési dokumentumok nem megfelelő vezetése (saját hatáskörbe rendelt, pl. képzési napló) ■■ elmarasztaló hallgatói visszajelzések, ■■ üzleti vagy gazdasági titok megsértése ■■ nem megfelelő minőségű szakmai oktatás ■■ nem megfelelő magatartás a tanulókkal, illetve munkatársakkal kapcsolatosan ■■ képviseleti probléma ■■ egyéb jogszabályt sértő magatartás ■■ a képzési program lebonyolításához szükséges termek, gyakorlati oktatóhelyek, tanműhelyek, laborok; ■■ az oktatótermek elvárt alapfelszereltsége (például tábla, irodabútorok, fogas, hulladéktároló, stb.) ■■ a taneszközök és információhordozók (projektor, notebook, PC, DVD, hanganyag, stb.) ■■ a segédeszközök (tollak, jegyzetfüzetek, stb.) ■■ a képzésben részt vevőknek biztosítandó segéd –és tananyagok.

Mit nevezünk modulfüzetnek?

A tananyagcsomag kötelező része a modulfüzet, melynek alapvető funkciója a motiváció, a tanulási feladatok, instrukciók közvetítése a képzés résztvevője felé. A képzésben résztvevő a munkakörben elvégzendő munkafeladatokra a modulfüzetben leírt tanulási tevékenységeken keresztül – a munkafeladat elvégzéséhez szükséges legfontosabb elméletet is elsajátítva – készül fel.

Felhasznált irodalom Dr. Henczi Lajos: Szak- és felnőttképzés szervezés gyakorlata (RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. 2008.)


Mellékletek 1. Melléklet

85

86


2. Melléklet Oktató alapadatai Név

Jogviszony lehetősége

Szakmai gyakorlata

(*SZ/M)

(Terület, év)

Oktatási tapasztalata (év)

Oktatásban vállalt Szakirány/modulok: Előminősítés Referenciaértékelés

Minősítő pontszámok

Indoklás

Személyes meghallgatás Összesen

Minősítési kategória Megfelelt

Nem felelt meg

*SZ=szolgáltatási szerződés; M= megbízási szerződés ........................................... A minősítést végezte: aláírás Kelt: ........................................................ 3. Melléklet Időszakos felülvizsgálatok: Minősítési pontszám:

Megállapított kategória:

Minősítést végezte: Név: (dátum, aláírás)

Minősítési pontszám:


Minősítést végezte: Név. (dátum, aláírás)

Minősítési pontszám:


Minősítést végezte: Név: (dátum, aláírás)

Megjegyzés:


4. Melléklet

87

88


A képzésszervező feladatai Ajánlott időráfordítás: 12 óra gyakorlat Fejlesztő: Varga Beáta

A felvételi eljárás lebonyolítása után megtörténik a felvételt nyert hallgatók értesítése arról, hogy mikor kell megjelenniük a képzés indításán. Ahhoz, hogy a képzést sikeresen megvalósítsuk, a képzésszervezőnek sok-sok feladatot kell megterveznie, megszerveznie. Nézzük, hogy hogyan bonthatjuk lépésekre a képzésszervezéshez kapcsolódó feladatokat: 1. A képzés indításának előkészítése 2. A képzés indítása 3. A képzés lebonyolítása Milyen elvárások vannak a szervező instruktorral szemben?

■■ szakmai (instruktori) tapasztalat és felkészültség, ■■ elkötelezettség a képző intézmény minőségpolitikájával szemben, tárgyalóképesség, ■■ kapcsolatteremtő képesség, szervező képesség, konfliktustűrő és -kezelő képesség, ■■ informatikai alapismeretek (Word, Excel, Internet), ■■ gépjárművezetői gyakorlat (érvényes „B” kategóriás jogosítvány).

A képzés indításának előkészítése Mielőtt a felvételt nyert hallgatók megérkeznek a képzésre, a képzés szervezőjének több dolgot is elő kell készítenie ahhoz, hogy a képzés indítása zavartalan legyen:

■■ meg kell terveznie a képzés ütemezését, a képzés költségeit, ■■ elő kell készítenie a képzésben résztvevőkkel kötendő képzési szerződést, ■■ meg kell rendelnie a szükséges anyagokat, tankönyveket, eszközöket, rendelkezésre álljanak, ■■ elő kell készítenie az indításhoz szükséges nyomtatványokat, ■■ össze kell állítania a tanrendet/órarendet, ■■ meg kell kötnie a szükséges szerződéseket.

hogy azok az indítás napján

Nézzük sorra ezeket a feladatokat!

A képzés ütemezésének, költségeinek tervezése Ahhoz, hogy a képzési szerződést meg tudjuk kötni a képzésben résztvevőkkel, meg kell terveznünk a képzés ütemezését! Erre egyrészt azért van szükség, mert a felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell a képzés tervezett indítását, tervezett befejezését, a tervezett vizsganapokat, a képzés költségét. Másrészt pedig azért, mert a román felnőttképzési jogszabály szerint a képzési szerződéseket iktatni kell a megyei akkreditációs bizottság titkárságán és ugyanott kell közölni írásban a képzés kezdetének és befejezésének, valamint a záróvizsga tervezett időpontját. Az oktatás formájától függően meg kell határozni azt a strukturált időtartamot, melyre egy átlagos képességű felnőttnek szüksége van a képzési programban meghatározott kompetenciák megszerzéséhez. Ennek során a tervezett képzési idő szerkezetét az alábbi bontásban indokolt bemutatni: óraszám, intenzitás. A képzés teljes óraszámában meg kell határozni azt az időmennyiséget, amely szükséges és elegendő a cél, illetve kompetenciakövetelmények, valamint a módszerek által determinált képzési tartalom elsajátításához. Az óraszám meghatározásához - a képzési szükséglet, képzési cél, képzési követelmények egymás utáni lépések logikáját követve - a tananyag modulokra bontott rendszeréből kell kiindulni. A szóba jöhető megoldások keresésénél mindenekelőtt a képzési célokat, a célcsoport igényeit kell előtérbe helyezni. A munkaidőhöz történő alkalmazkodás érdekében főként a célcsoport tagjainak várható megkötöttségeit, a közöttük meglévő különbözőségeket érdemes számba venni (munkaidő-beosztás, esetleges időkedvezmények stb.). Gondolni kell arra, hogy mikor és hol lehet a képzési tartalommal koherens személyi és tárgyi feltételeket optimálisan biztosítani (munkahelyhez közeli, a résztvevők utazási költségeit és idejét kímélő helyszínválasztás). A tervezett képzési idő életkori sajátosságokhoz, munkaidőhöz, munkarendhez történő illesztése befolyásolja a képzés eredményességét. A képzési csoportok kialakítása módszertani szempontból és természetesen a pénzügyi rentabilitás miatt is fontos kérdés. Annak meghatározása szinte mindig a konkrét körülményektől függ. Lehet egy képzés rentábilis 10 fő alatt is, de ezt a képzést szervező intézmény dönti el saját számításai szerint. A felnőttképzést szabályozó román jogszabály nem rendelkezik külön a minimális csoportlétszámról sem a legkisebb vizsgalétszámról. A minimális csoportlétszám


89

tájékoztatja az érintetteket arról, hogy mekkora az a létszám, mely szükséges a képzés elindításához. A maximális csoportlétszám egy erőforrás-igényes program (hegesztő, számítástechnikai tanfolyam vagy nyelvi képzés) esetén lehet fontos, mivel a képző tárgyi feltételei korlátot szabhatnak és természetesen módszertanilag sem lehet irreális teljesítményt elérni. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy általános szabályként a 353/2003 MMSSF valamint az 5202/2003 MECT Miniszteri Rendeletek II. Fejezetének 8§ 1. bekezdése szerint a képzési csoport létszáma elméleti képzésen legtöbb 28, míg gyakorlati képzésen legtöbb 14 fő lehet. Ugyanitt rendelkezik a jogalkotó arról is, hogy a képzési órák legalább kétharmada gyakorlati tevékenység kell, hogy legyen. Mivel rendelkezésünkre áll egy képzési program, amelyben már meghatároztuk a képzés összes óraszámát, a csoport minimális és maximális létszámát, a felvételi eljáráson megjelent hallgatókkal egyeztethetünk a képzés ütemezését illetően. A képzési programhoz érdemes és szükséges egy költségtervet is készíteni a képzéshez tartozó közvetett és közvetlen költségekről. A költségterv alapján tudjuk megállapítani a képzési költséget (részvételi díj), és támogatásra is ez alapján tudunk pályázni. A képzés során felmerülő költségek:

■■ a képzést lebonyolító oktatók részére fizetett ellenérték és annak járulékai, ■■ a vizsgáztatás költségei, ■■ a képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott, tankönyvek, taneszközök díja, ■■ az elméleti, gyakorlati képzés során felhasznált anyagok, energia költsége, ■■ amortizáció, ■■ a tananyagfejlesztés arányos költsége, ■■ a munka- és védőruha költségei, ■■ egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos költségek (bérleti díj, rezsi-, posta- és adminisztrációs költségek).

Hasznos lehet, ha készítünk egy nyomtatványt, amelybe a képzéshez kapcsolódó tervezett adatokat feltüntethetjük – ez a képzésindítási bizonylat. A Képzésindítási bizonylat kiállítását a tanfolyamfelelősként kijelölésre kerülő személy kezdeményezi a képzésért felelős vezető előzetes jóváhagyásával. A képzésindítási bizonylathoz talál egy mintát a mellékletek között (1. számú melléklet). A képzési szerződés előkészítése Miért van szükség arra, hogy felnőttképzési szerződést kössünk a képzésben résztvevőkkel? Elsősorban azért, mert törvényi kötelezettségünk van ezzel kapcsolatban, mégpedig a felnőttképzési törvény írja elő. A román felnőttképzési törvény szerint abban az esetben, ha a képzés kimenetele országosan elismert szakképesítési oklevéllel jár, akkor meg kell kötni a képzési szerződéseket és azokat a hallgatói névsorral együtt iktatni kell a megyei akkreditációs bizottságnál a képzés megkezdése előtt. Másodsorban azért, mert ebben a szerződésben találjuk meg a felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását és a jogait, valamint a képzésben résztvevők kötelezettségeit és jogait. Az 552/2003-as, a felnőttképzési törvény alkalmazását szabályozó kormányhatározat rendelkezik a képzési szerződés formájáról és tartalmáról. A szerződséminta 2. számú mellékletként szerepel a határozatban (Anexa nr. 2 Contract de formare profesională). A szerződésmintában szereplő törzsszövegen kívül esetenként a szerződő felek egyéb, a képzés és a felek szempontjából fontosnak tartott klauzulákat is beírhatnak. Ezt a jogszabály nem tiltja. A Felnőttképzési szerződés tervezetét a tanfolyamfelelősként kijelölésre kerülő személy készíti el, a képzésért felelős vezető jóváhagyása után lehet sokszorosítani a szükséges példányszámba. A képzési szerződést legalább két eredeti példányban kell elkészíteni (egy a hallgatónak, egy a képzésszervezőnek), de előfordul, hogy több eredeti példányra is szükség van, ha a munkáltató kéri, vagy pályázati forrásból van a képzés finanszírozva, akkor a finanszírozónak is eredeti szerződésre van szüksége. A képzéshez szükséges anyagok, eszközök, tankönyvek megrendelése Miután a képzés szervezője megismerte a képzés szakmai és vizsgakövetelményét, valamint a képzési programot, ismeri, hogy a képzés milyen szakmai modulokból áll, megtervezi az első időszak anyag-, eszköz- és tankönyv-/ modulfüzet szükségletét. A beszerzendő dolgokról egy anyagigénylést, megrendelést kell készíteni, amelyet a képzésért felelős vezetővel és a gazdasági vezetővel jóvá kell hagyatni. Meg kell ismernie a beszerzéshez szükséges időtartamot, és ez alapján elindítani a megrendelési, beszerzési, fénymásolási folyamatot. Célszerű erre egy űrlapot rendszeresíteni, melyre egy mintát láthat a 3. számú mellékletben. A képzés indításához szükséges nyomtatványok előkészítése Olyan űrlapok előkészítéséről beszélünk, amelyeket kitöltünk, vagy kitöltetünk, illetve aláíratunk a képzés indításakor. A képzésindítás gördülékeny lebonyolítása érdekében célszerű ezeket előkészíteni. Szükségünk van a jelentkezési lap kitöltésére, jelenléti ívre, az átvételt igazoló dokumentumok előkészítésére, szükséges jegyzőkönyvek előkészítésére. Ezen kívül az első hónapra érvényes órarend elkészítése. Ezekre a nyomtatványokra, űrlapokra a képzés indításánál

90


még visszatérünk. Tanrend/órarend előkészítése A képzési program és a képzés ütemezésének ismeretében a képzés szervezőjének elő kell készítenie a képzés első időszakára vonatkozó órarendet, amely tartalmazza, hogy milyen napokon kell megjelennie a képzésben résztvevőnek, hány órakor kezdődnek a modulfoglalkozások. Ez napi bontást jelent: meg kell jelölni a modul nevét, az oktató nevét, azt, hogy elméleti vagy gyakorlati foglalkozásról van-e szó, milyen óraszámban van az aznapi oktatás. Előfordulhat, hogy a képzés több helyszínen valósul meg, ebben az esetben fel kell tűntetni a képzés helyszínét is. Ahhoz, hogy az órarendünk megfelelő legyen, tudnunk kell, hogy a szakmai és kiegészítő modulok, szakmailag hogyan épülnek fel, melyik az a modul/melyek azok a modulok, amely(ek)nek az oktatása meg kell, hogy történjen egy adott modul megkezdése előtt. Ezen kívül figyelnünk kell arra is, hogy a modulon belül milyen bontásban vannak az elméleti és gyakorlati órák. Ezekre a kérdésekre a választ a képzési program általában tartalmazza. Az órarendek tervezésekor már tudnunk kell azt is, hogy az adott modulokat/modulegységeket kik fogják oktatni, mert figyelembe kell venni az instruktorok leterheltségét, elfoglaltságát. Olyan képzés esetében, ahol néhány oktató van, ott akár előre a képzés teljes időtartamára meg tudjuk tervezni a képzést. Azoknál a képzéseknél, ahol bonyolultabb a modulszerkezet, több oktató vesz részt a képzés megvalósításában, legalább havonta, havi bontásban kell az órarendeket elkészíteni, és tájékoztatást adni a képzésben résztvevőknek ezzel kapcsolatban. A román felnőttképzési törvény alkalmazási szabályzata előírja, hogy minden oktatónak kötelessége elkészíteni egy ún. lecketervet a saját tananyagából. A lecketervet egy model formanyomtatvány szerint kell összeállítani, ami a szabályzatban 4-es mellékletként szerepel Lecketerv címen (Anexa nr. 4 la Normele metodologice, Proiect didactic). Az órarend elkészítésekor a lecketerv nagy segítségünkre lehet. A képzésindításhoz szükséges szerződések megkötése Az előző pontban olvastuk, hogy a képzés tervezésekor megtervezzük azt is, hogy kik azok az oktatók, akik részt vesznek a képzés elbonyolításában. Nem minden esetben tudnak részt venni a szakmai oktatásban a felnőttképző intézmény munkatársai, ilyenkor külső szakértőket alkalmazunk az oktatásban. Velük megbízási szerződést kell kötni, amelynek a tartalmát megismerhettük már a „Felnőttképzés személyi és tárgyi feltételrendszerének biztosítása” című segédletben. A tervezett szerződéseket a képzésért felelős vezetővel és a gazdasági vezetővel jóvá kell hagyatni. Amennyiben nem a képző tulajdonában lévő helyszínen valósul meg a képzés, akkor bérleti szerződést, vagy együttműködési megállapodást kell kötnünk. Az ezzel kapcsolatos ismereteket is elsajátította már a „Felnőttképzés személyi és tárgyi feltételrendszerének biztosítása” témakörben.

Önellenőrzési feladatok 1. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a képzés ütemezésekor (napi, heti időbeosztás)? 2. Melyek a legfontosabb költségtételek, amelyeket figyelembe kell venni a képzési tervezésekor? 3. Honnan kaphatok arra választ, hogy milyen kötelező tartalmi elemei vannak a felnőttképzési szerződésnek?

Önellenőrzési feladatok megoldása 1. Munka melletti képzés esetén a munkaidőhöz, munkarendhez kell alkalmazkodni. Álláskereső csoport esetén figyelembe kell venni a támogatáshoz szükséges intenzitást. Mikor és hol lehet a képzéshez szükséges feltételeket optimálisan biztosítani. Életkori sajátosságok figyelembe vétele. 2. Felmerülő költségek: a képzést lebonyolító oktatók részére fizetett ellenérték és annak járulékai, a vizsgáztatás költségei, a képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott, tankönyvek, taneszközök díja, az elméleti, gyakorlati képzés során felhasznált anyagok, energia költsége, amortizáció, a tananyagfejlesztés arányos költsége, a munka- és védőruha költségei, egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos költségek (bérleti díj, rezsi-, posta- és adminisztrációs költségek). 3. A felnőttképzési törvényben van meghatározva.

•• •• •• •• •• •• •• ••


91

A képzés indítása A képzés konkrét indítása előtt a képzés szervezőjének és a képzésért felelős vezetőnek ellenőrizni kell, hogy a szükséges feltételek rendelkezésre állnak. A képzés csak akkor indítható, ha az alábbi feltételek teljesültek:

■■ Rendelkezésre áll az elfogadott, nyilvántartásba vett Képzési program. ■■ Rendelkezésünkre állnak az oktatók által elkészített lecketervek. ■■ Rendelkezésre állnak a képzés megrendelését alátámasztó aláírt szerződések. ■■ A képzésre megfelelő jelentkezők száma eléri a minimálisan tervezett létszámot. ■■ Rendelkezésre állnak a Képzési programban meghatározott személyi, tárgyi feltételek, oktatástechnikai eszközök, tananyagok, gépek, berendezések, szakmai anyagok. ■■ Rendelkezésre áll a jogszabályok és a képző intézmény által meghatározott dokumentáció a képzést ■■

megkezdő oktató és helyszín esetében (önéletrajz, nyilatkozatok, bizonyítványmásolatok, cégkivonat vagy vállalkozói igazolvány másolata). A képzésbe később bekapcsolódó oktatók és helyszínek esetében a fenti dokumentumokat a szerződéskötéskor kell biztosítani. A felnőttképzési szolgáltatási igények meghatározásra kerültek, feltételei adottak.

A tervezett, a folyamatban lévő képzések adatai folyamatosan rögzítésre kerülnek az informatikai tanfolyami nyilvántartásban. A képzésért felelős vezető áttekinti a szervezés alatt álló, indításra tervezett képzések aktuális helyzetét, és dönt az indításokról, véglegesíti a tanfolyamfelelős személyét. A tanfolyamvezető feladatai:

■■ a képzésre jelentkezők fogadása, ■■ tájékoztatás, az intézmény bemutatása, ■■ a házirend ismertetése, ■■ a képzéssel kapcsolatos információk ismertetése, ■■ az esetlegesen szükséges egészségügyi alkalmasságot bizonyító orvosi papírok másolatainak összegyűjtése, ■■ a képzés kezdésekor a hallgatói adatlap kitöltetése, ■■ a hallgatók tájékoztatása a képzés menetéről (tantárgyak, tanítási rend, számonkérés rendje, tervezett vizsgarend), ■■ a felnőttképzési szerződés kiosztása, aláíratása, ■■ a képzéshez szükséges iskolai végzettséget igazoló dokumentumok másolása, hitelesítése, ■■ a tananyagok kiosztása, átvételi elismervény aláíratása, ■■ munkaruha, eszközök kiosztása, átvételi elismervény aláíratása, ■■ a képzési napló elkészítése, ■■ a hallgatók törzskönyvezése, ■■ tanfolyami dosszié nyitása.

A képzés indításakor a leendő hallgatóknak részletes tájékoztatást kell adni a képzés menetéről, intenzitásáról, az intézmény működéséről, a házirendről, a vállalt kötelezettségeikről. Nézzük sorra ezeket az információkat. Általános tájékoztató

■■ A képző központ házirendje: A képző központ házirendjét megtalálja az oktatótermekben kifüggesztve, amely ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

tartalmazza a hallgatóktól elvárt viselkedési szabályokat, amelyek betartásával az intézmény rendeltetésszerű működése biztosítható (a hallgató jogai, kötelezettségei, nyitvatartási rend és egyéb rendelkezések). Általános tűzvédelmi tájékoztatás: Tűzvédelmi szabályzattal kapcsolatos tájékoztatás: a tűzriadó tervet és a menekülési útvonalat a képző központ folyosóin kifüggesztve megtalálja, tűz esetén az épületben elhelyezett rendszeresített tűzoltó készülékek fellelhetősége, használata. Teendők rendkívüli esemény esetén: tűz jelzése, segélyhívás. Villamosbiztonsági szabályok: tantermek, műhelyek áramtalanítása. A képző központ elérhetőségei – telefon, e-mail, honlap: központi telefonszám, e-mail, honlap. Terembeosztás: Az adott hét terembeosztását megtalálja a képző intézményben kifüggesztve – ebben tájékoztatást talál, hogy melyik napon melyik teremben, műhelyben lesz az oktatás. A tanfolyamvezető instruktor elérhetőségei – telefon, e-mail. Europass bizonyítvány kiegészítőről tájékoztatás: Az EUROPASS bizonyítvány kiegészítő a sikeres OKJ-s* szakképesítési vizsga után a bizonyítvány sorszámának ismeretében tölthető ki és kérhető az EUROPASS honlapjáról (www.europass.ro) a képző közvetítésével, vagyis nem helyettesít semmilyen vizsgát. Viszont a bizonyítvány-kiegészítő sokkal részletesebben mutatja be a szakképesítéseket, mint a bizonyítvány. A tanult tárgyak mellett felsorolja a betölthető foglalkozások körét, és az elsajátított kompetenciákat is. Az

•• •• ••

92


■■ ■■

Europass dokumentumok ajánlott dokumentumok, a szakképzés elismertetésében segítséget nyújtanak, de elfogadásukra senki nem kötelezhető. További részleteket a www.europass.ro honlapon találhat. *OKJ = Országos Képzési Jegyzék román megfelelője Nomenclatorul Calificarilor pentru care se pot organiza programe finalizate cu certificate de calificare. A képző által nyújtott, igénybe vehető szolgáltatásokról tájékoztatás, például: Információnyújtás, tájékoztatás. Az előzetesen megszerzett tudás mérése és elismerése Panaszkezelés. Véleményláda.

•• •• •• ••

A képzéshez kapcsolódó tájékoztató A képzési szerződés természetesen tartalmazza a legfontosabb információkat, de ezeket el is kell mondani, mert vannak olyan részletek benne, amelyeket meg kell magyarázni. Részletes információt kell adni:

■■ a képzés óraszámáról, a képzés intenzitásáról, a napi kezdési időpontokról, ■■ a képzés helyszínéről, ■■ a képzés díjáról, ■■ a képzés támogatottságáról (ha van), ■■ a képzés várható befejezéséről, a várható vizsgaidőpontokról, ■■ a képzés céljáról, a modulokról, az esetleges modulok alóli felmentésekről, előzetes tudás beszámításáról, ■■ valamint a képző intézmény által vállalt kötelezettségekről.

Tájékoztatni kell a leendő hallgatókat arról is, hogy milyen kötelezettségeket vállalnak:

■■ A képző intézmény által szervezett képzési programon legjobb képességei szerint folyamatosan részt kell vennie. ■■ Pontosan, felkészülten kell megjelennie az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon, a szakmai modulzáró vizsgákat sikeresen le kell tennie. ■■ A program során a munka- és tűzvédelmi, valamint magatartási szabályokat be kell tartania. ■■ Hiányzás esetén - lehetőleg előre - jelzi a hiányzás okát, és azt a hiányzás utáni napon igazolja. Mulasztás esetén ■■

■■

■■ ■■ ■■

■■

hivatalos igazolást kell felmutatnia. Tájékoztatni kell a képzésben résztvevőt arról, hogy mennyit hiányozhat összesen a képzésről, ebből mennyit lehet az elméleti képzésről, gyakorlati képzésről és a konzultációkról hiányozni. A képző intézmény milyen esetekben kezdeményezheti a képzésről való kizárást: a hiányzások óraszáma az előbbieknél több és az intézmény szerint veszélyezteti a vizsga eredményes letételét, ha a képzési program modulzáró vizsgáit a képzésben résztvevő nem teljesíti, a képző intézmény kezdeményezheti a képzésből való kizárását, illetve a képzésben résztvevő állami vizsgára nem bocsátható. ha képzésben résztvevő modulzáró vizsgája 3 ismétlés ellenére sem sikeres, de a képzés zárónapja lehetővé teszi a további javításokat, egyedi elbírálás alapján a képzésben résztvevő bizottság előtt még modulzáró vizsgát tehet. A képzésben résztvevő anyagi felelősséggel tartozik, vétkessége esetén az általa okozott kárért, a kizárólagosan használt és kezelt dolgok hiánya miatt pedig objektív alapon felel. Az anyagi felelősség kiterjed az intézmény kezelésében lévő épületre, annak berendezési és felszerelési tárgyaira, a rendelkezésre bocsátott anyagokra. Amennyiben a képzésben résztvevő harmadik személynek kárt okoz, úgy azzal szemben a Polgári Törvénykönyv szerint felel. A károsodás vagy hiány tényét a képzésben résztvevő köteles haladéktalanul jelenteni. A képzésben résztvevő anyagi felelősséggel tartozik az általa használt és látogatott oktatótermek, műhelyek, szociális és egyéb létesítmények állagának megőrzéséért. Amennyiben azokban károsodás következik be, köteles azt a károsodás okának megnevezésével együtt jelentenA képzésben résztvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a részére megküldött pályakövető kérdőívet 3 napon belül a képző központ címére visszaküldi. A képzésben résztvevő vállalja, hogy a személyi adataiban bekövetkezett változásokat azonnal, de legkésőbb 10 munkanapon belül a tanfolyamvezetőnek jelzi. A képző a képzésben résztvevőt, a képzésben való további részvétel alól felmentheti, ha annak képzésben nyújtott teljesítménye, együttműködési készségének hiányossága, vagy a képzés során jelentkező, a képzéssel elérni kívánt képesítéssel összefüggő körülmények nem teljesítése miatt ezt indokoltnak tekinti. A részvétel alól felmentett képzésben résztvevőt írásban értesíti. A felmentett személy a képzés további részében nem vehet részt. A képzésben résztvevő köteles a jogviszony megszüntetésének napjáig átadott tankönyvek, eszközök, munka- és védőruha, valamint egyéb anyagi javak visszaszolgáltatására, illetve azok meg nem léte esetén mindezek amortizált értékének a pénztárba való befizetésére. A képzésben résztvevő a felnőttképzési szerződés aláírásával vállalja, hogy a képzésben lelkiismeretesen, a sikeres képzéssel elérhető képesítés megszerzésének komoly szándékával vesz részt. A képző a képzésben

•• •• ••


■■

93

résztvevőt a képzésben való további részvételből a képzésben résztvevő értesítésével kizárhatja, amennyiben a képzésben résztvevő a képzésen való részvétellel kapcsolatos együttműködési kötelezettségét megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való közös tevékenységet, a képzés zavartalan lefolytatását veszélyezteti vagy akadályozza. Pótvizsga esetén a képző intézmény által meghatározott pótvizsgadíjat megfizeti. A fizetés módja: postai csekk, vagy átutalás, melynek teljesítését a vizsga napjáig, vagy legkésőbb az első vizsgarész megkezdéséig a képzésben résztvevő hitelt érdemlően igazolni köteles.

A tájékoztató után megválaszoljuk a hallgatók által feltett kérdéseket, majd aláíratjuk a felnőttképzési szerződéseket, legalább 2 eredeti példányban. Elfordul, hogy több példányban kell kitöltetnünk és aláíratnunk a szerződést, ha a megrendelő így rendelkezik. Miután a hallgatók aláírják a szerződést, a képzést végző intézmény vezetője is aláírja, pecséttel látjuk el, iktatjuk a megyei Akkreditációs bizottságnál, majd egyik példányát visszaadjuk a hallgatónak, eljuttatjuk a megrendelőnek, a saját példányunkat pedig lefűzzük a képzési/tanfolyami dossziéba. Le kell ellenőrizni, hogy a képzésben részt vevők rendelkeznek-e a képzés belépési szintjeként előírt iskolai végzettséggel. A bemutatott dokumentumokat – a hallgatók hozzájárulásával – le kell másolni, hitelesíteni kell ezeket, a másolatot a tanfolyami dossziéban kell elhelyezni. És most nézzük a papírmunkát! Melyek azok az űrlapok, nyomtatványok, amiket ki kell töltenünk az indításkor. Jelentkezési lap – a jelentkezési lap tartalmazza azokat a hallgatói adatokat, amelyekre szüksége van a képző intézménynek a statisztikai adatszolgáltatáshoz, a képzési naplóhoz. Ezek az adatok rögzítésre kerülnek a számítógépes információs rendszerben. Az információk csoportjai, amelyek szerepelnek a jelentkezési lapon:

■■ személyes adatok, ■■ személyazonossági igazolvány száma ■■ személyi azonosító száma (CNP) ■■ családi állapot ■■ iskolai végzettség, ■■ szakképesítés, ■■ állandó és levelezési cím, e-mail cím, telefonszám, ■■ a résztvevő jelenlegi munkaügyi státusza, ■■ milyen képzésre jelentkezik, ■■ egyéb, a képzés szempontjából releváns adat, ■■ dátum, aláírás.

A 4. számú mellékletben egy jelentkezési lapot nézhet meg. A képzés indításakor a képzésben résztvevőket egy általános munka-, baleset és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, és erről egy jegyzőkönyvet kell készíteni és a résztvevőkkel ezt alá kell íratni. Átvételi elismervény(ek) – a képzés során a hallgatóknak átadott minden anyagról, eszközről, tankönyvről, modulfüzetről, munkaruháról , stb. átvételi elismervényt kell aláíratni. Ezzel igazoljuk azt, hogy a képzés megvalósítása során biztosítottuk számukra a képzési program előírtakat. Előfordul, hogy a megrendelő is kéri, hogy továbbítsuk számára ezeket az iratokat. A képzés során a hallgatók számára biztosított eszközöket, anyagokat, tankönyveket, modulfüzeteket átadhatjuk véglegesen, vagy ideiglenesen. Ezt a tényt az átvételi elismervényben fel kell tűntetni. Az elismervény formátuma törvényileg nincs szabályozva, ezért minden képző intézmény saját maga szerkeszti meg belső rendszabálya szerint. Kiosztjuk a képzési szerződést aláírt hallgatóknak a szükséges eszközöket, tankönyveket, füzetet, íróeszközt, modulfüzeteket, munkaruhát. Ha minden nyomtatvány kitöltésre, aláírásra került, a hallgatók adatai rögzítésre kerültek az informatikai rendszerbe: kinyomtathatjuk a képzési naplót. A képzési naplóhoz kapcsolódik a jelenléti ív vezetése, amit a hallgatók írnak alá nap mint nap érkezéskor és távozáskor. A képzési naplóról és a jelenléti ív vezetéséről a következő fejezetben beszélünk részletesen.

Önellenőrző kérdések 1. Melyek azok az általános információk, amelyekről tájékoztatni kell a képzésbe belépőket? 2. Melyek azok a képzéshez kapcsolódó információk, melyekről még a képzési szerződés aláírása előtt tájékoztatni kell a belépő hallgatókat? 3. Melyek azok a dokumentumok, amelyeket alá kell íratni a képzésindítás napján a belépő hallgatókkal?

94


Önellenőrzési kérdések megoldása 1. Általános információk: A képző intézmény házirendje. A képző központ és a képzésszervező elérhetősége. Igénybe vehető szolgáltatások. Termek elhelyezkedése, terembeosztás. Általános tűzvédelmi tájékoztatás. 2. A képzéshez kapcsolódó információk: a képzés óraszámáról, a képzés intenzitásáról, a napi kezdési időpontokról, a képzési helyszínéről, a képzés díjáról, a képzés támogatottságáról (ha van), a képzés várható befejezéséről, a várható vizsgaidőpontokról, a képzés céljáról, a modulokról, az esetleges modulok alóli felmentésekről, előzetes tudás beszámításáról, valamint a képző intézmény és a hallgató által vállalt kötelezettségekről. 3. Aláírásra kerülő dokumentumok: jelenléti ív a képzés indításáról, napi jelenléti ív, jelentkezési lap, az adatok pontosítására, átvételi elismervények, jegyzőkönyv az általános munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatásról, felnőttképzési szerződés.

•• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• ••

A képzés lebonyolítása, megvalósítása Ebben a tananyagrészben a képzés megvalósításához kapcsolódó feladatok azok, amelyekkel részletesen kell foglalkoznunk. A belső és külső képzések megvalósítása során a képzésszervező együttműködik más szervezeti egységekkel. Folyamatosan tartja a kapcsolatot a szakmai munkatársakkal, a képzésért felelős vezetővel, tájékoztatja a felmerülő megoldandó problémákról, beszámol a szervezési folyamat helyzetéről. Az adott képzés tervezésekor és a megvalósítás során szem előtt tartja:

■■ az intézmény általános (szakmai, módszertani, költségvetési, etikai) érdekeit, ■■ az intézmény minőségirányítási rendszerének előírásait, ■■ a célcsoport összetételét, létszámát, előképzettségét, hivatalos iratait, bemutatott igazolásait, ■■ a képzés logisztikai adottságait (helyszín, közlekedés, oktatóterem, gyakorlóhely, képzési segédanyagok, eszközök és berendezések biztosítása, stb.), ■■ a felkért oktatók, instruktorok igazolt szakmai és személyes referenciáit, alkalmasságát.

A képzés lebonyolítása során felmerülő feladatok:

A képzésszervező kapcsolatot tart a képzés megrendelőivel, vagy azok megbízottaival, szerződéseket készít elő (pl. eszköz-, és/vagy terembérlet, megbízási szerződések): A képzés előkészítési szakaszában már beszéltünk arról, hogy a külső instruktorok számára, akik részt vesznek a képzési program megvalósításában, folyamatosan kell biztosítani a megbízási szerződést, és a rendszeres elszámolást. Ezen kívül, ha a képzés külső helyszínen valósul meg (részben vagy egészben), akkor együttműködési megállapodást, vagy bérleti szerződést kötünk, és nyomon követi az ezekhez kapcsolódó elszámolásokat is. Ehhez a feladathoz kapcsolódó nyomtatványokkal már megismerkedhettünk a „Felnőttképzés személyi és tárgyi feltételrendszerének biztosítása” című témakörben. Ehhez kapcsolódik, hogy a képzésszervező javaslatot tehet a külső oktatók személyére, részt vesz a külső instruktorok felkészítésében, bemutatja a képző intézmény képzési tevékenységét, az instruktori kézikönyv segítségével, és átadja nekik a külső instruktorok számára készült útmutatót. Az 5. számú mellékletben megtalálja a külső instruktorok feladatait összefoglaló listát. Ellenőrzi a teljes képzési folyamatot, annak számláit, dokumentumait. A képzés megvalósításához időtervet, azaz havi órarendet készít: a korábbi fejezetben beszéltünk már arról, hogy az óratervek készítésekor figyelembe kell venni a modulok egymásra épülését, a modulok elméleti és gyakorlati megoszlását, a képzésben közreműködő oktatók leterheltségét. Ehhez egy nyilvántartást kell vezetnünk a már megtartott foglalkozásokról, vagy manuális kézi számlálással, vagy a számítógépes információs rendszerben rögzített adatok nyomon követésével. A képzésszervező feladata, hogy minden hónapban elkészítse ez órarendet, és ezt eljuttassa a hallgatók számára, illetve ha változás történik, akkor arról is tájékoztatást adjon. Figyelemmel kíséri a hallgatói dokumentumok meglétét, (szerződések, bizonyítvány másolatok, igazolások, stb.)


95

gondoskodik a hiánypótlásról. Vezeti a képzési naplót az oktatókkal. Az oktató feladata többek között: a képzési napló haladási részének kitöltése olyan formában, hogy alkalmas legyen a Képzési program szerinti haladás tartalmi ellenőrzésére. A képzési napló pontos vezetése nagyon fontos, mert az elszámolások alapját képezi, valamint itt lehet nyomon követni a megtartott modulfoglalkozásokat. A képzési naplóban a megtartott modulfoglalkozáson kívül, a jelenléti ívek alapján ki kell tölteni a hallgatói jelenlétet és a hiányzásokat. A képzési naplóba bejegyzett adatokat a számítógépes információs rendszerben rögzíti. Nyilvántartást vezet a hiányzásokról (igazolt, igazolatlan hiányzások). Amennyiben működő informatikai rendszerünk van, akkor ott nyomon követhető a képzésben résztvevők igazolt vagy igazolatlan hiányzása. A fentieken kívül a képzési naplónak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a hallgatók által letett modulzáró vizsgák eredményét rögzíteni lehessen benne. A képzés szervezője figyelemmel kíséri a modulzáró vizsgák eredményeit, a modulzáró vizsgák pótlását. A modulzárók értékelésére vonatkozóan információkat találunk a képzési programban. Azért fontos a modulzáró vizsgák nyomonkövetése, mert a legtöbb képzésnél a sikeres modulzáró vizsga letétele a vizsgára bocsátás feltétele. A sikeresen elvégzett modulokról a képző intézmény igazolást állít ki. A képzési napló formátumát és tartalmát a felnőképzési törvény szabályozza. Ettől eltérő képzési napló a román felnőttképzésben nem használható. A képzési naplómintát 1-es számú mellékletként találja meg az alkalmazási szabályzatban ( Anexa 1 Catalogul participantilor). Havi rendszerséggel adatot szolgáltat a megrendelő részére. A képzés lebonyolítása során a hallgatóknak folyamatosan átadásra kerülnek - a képzés ütemének megfelelően – a további tananyagok, taneszközök, munkaruhák, védő felszerelések, anyagok. Minden átadott eszközről, anyagról Átvételi elismervényt kell aláíratni a képzésben résztvevőkkel. Erről már előző fejezetben beszéltünk. A hallgatók képzésen való részvétele hallgatói jelenléti íveken kerül rögzítésre, melyeket a tanfolyamfelelős a Képzési naplóhoz mellékeli. A tanfolyamfelelős vagy az oktató a képzésben résztvevő által aláírt Jelenléti ívek alapján a jelenlétet a naplóban rögzíti. Kihelyezett képzésnél a Képzési napló jelenléti ívét a tanfolyamvezető a következő hónap első munkanapján továbbítja a tanfolyamfelelőshöz. A hallgatókkal kapcsolatos levelezési, ügyintézési feladatok lebonyolítása folyamatosan a képzés alatt, a szükséges változások nyomon követése a tanfolyamfelelős feladata. A tanfolyamfelelős vagy az oktató minden tanfolyami nap megkezdése előtt köteles meggyőződni a képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről. Ha hiányosságot, eltérést tapasztal, értesíti a tanfolyamfelelőst vagy a képzésért felelős vezetőt, és gondoskodik a hiányosságok maradéktalan kiküszöböléséről, intézkedési lehetőségein túl javaslatot tesz a probléma megoldására. A képzésért felelős vezető(k) vagy az általa megbízott személy a tanfolyam haladását szükséges időközönként, de legalább havonta ellenőrzi, az ellenőrzés tapasztalatát a Képzési napló haladási részébe bejegyzi. A képzés lebonyolítása során ellenőrzésre kerül:

■■ a dokumentáció vezetése, ■■ a modulfoglalkozások ütemezése, ■■ a tananyagellátás, ■■ a megtartott modulfoglalkozások.

A képzési program megvalósításához tartozik az is, hogy a megrendelő vagy a magunk számára is készít a képzésszervező egy megvalósulási tanulmányt, amiben összegezzük a képzésre vonatkozó tapasztalatainkat. Ahhoz hogy ezt el tudjuk készíteni a képzés vizsgaeredményeire is szükségünk lesz, de már a képzés zárása előtt is elkezdhető a dokumentum kitöltése. A modul tananyagában áttekintettük azt a folyamatot, amely a képzésszervezéshez kapcsolódik: megbeszéltük, hogy milyen feladatai vannak a tanfolyamért felelős instruktornak a képzés előtt, az előkészítési szakaszban, a képzés indításának napján, majd a képzés megvalósítása során. Ezek a feladatok általánosságban vannak összefoglalva, ettől eltérő feladatokat is meg kell oldanunk, amennyiben a képzés megrendelője további igényeket támaszt a képző intézménnyel szemben. A résztvevők teljesítmény-ellenőrzésének, -értékelésének módja: A haladás értékelése az oktatás folyamatában rendszeresen és folyamatosan történik. A kognitív kompetenciák elsajátítását tesztfeladatok és szóbeli beszámolók segítségével értékeli az instruktor. A gyakorlati kompetenciák értékelése a feladatok minőségi, teljesítmény- és szakszerűségi jellemzőinek elemzésével történik. Az ismeretfelmérésés értékelés módját és gyakoriságát a felnőttképző intézménynek a képzési program akkreditációs eljárásakor külön mellékletben rögzitenie kell. A mellékletet Anexa nr. 3 Modalitati de evaluare címen csatolom. Moduláris képzés esetén a képzés során a képzésben résztvevők a szakmai modulok végén modulzáró vizsgát

96


tesznek, amely a modul jellegétől függően írásbeli, gyakorlati, szóbeli formában valósul meg. A modulzáró vizsgát a képző általában 1-10 –ig terjedő osztályzattal értékeli. Az eredményes modulzáró vizsga után jogosult a képzésben résztvevő következő modul megkezdésére. A képzésben résztvevő eredményes modulzáró vizsgák megléte esetén szakképesítő vizsgára bocsátható. Amennyiben a képzés nem moduláris jellgű, úgy a tananyagrész befejezése után kerül sor az ismeretfelmérőre a fenti szabályok szerint. A vizsgára bocsátás feltételei: A képzésben résztvevő a képzés végére érje el a vizsgakövetelmény szintjét, amely a jelen szerződésben foglalt feltételek teljesítésével és a sikeres modulzáró eredményekkel bizonyítható. Szakmai vizsgáztatás: A szakmai vizsga követelményrendszere: Romániában a szakképesítő vizsga követelményrendszerét a 129/2000 számú Kormányrendelet III. fejezete szabályozza Evaluarea si certificarea formarii profesionale a adultilor címen. Az 5253/2003-Miniszteri Rendelet Metodologia certificarii formarii profesionale a adultilor fejezetében pedig részleteiben szabályozza a szakmai vizsga követelményrendszerét. A képzésszervezőnek feltétlenül ismernie kell az ide vonatkozó, érvényben levő rendelkezéseket.

Önellenőrzési feladat 1. Miért fontos a képzési folyamat dokumentálása, mi ennek az „eszköze”? 2. Kivel kell kapcsolatot tartania a képzés megvalósítása során a képzésszervezőnek? 3. Melyek azok a legfontosabb szempontok, melyeket egy képzésszervezőnek szem előtt kell tartania a képzések lebonyolításakor?

Önellenőrzési feladatok megoldása 1. A képzési program vagy akkreditáció során előírt követelményeknek megfelelően kell végrehajtani a képzéseket. Ennek „eszköze” a képzési napló, a képzési napló haladási részének kitöltése olyan formában, hogy alkalmas legyen a képzési program szerinti haladás tartalmi ellenőrzésére. A képzési napló pontos vezetése nagyon fontos, mert az elszámolások alapját képezi, valamint itt lehet nyomon követni a megtartott modulfoglalkozásokat. A képzési naplóban a megtartott modulfoglalkozáson kívül, a jelenléti ívek alapján ki kell tölteni a hallgatói jelenlétet és a hiányzásokat, ezen kívül a lezárt modulok eredményét. 2. A képzésszervező kapcsolatot tart: a külső és belső oktatókkal, a képzésben résztvevőkkel, a külső oktatási helyszínek képviselőivel, a képző intézmény vezetőjével. 3. Szem előtt kell tartania: az intézmény általános (szakmai, módszertani, költségvetési, etikai) érdekeit, az intézmény minőségirányítási rendszerének előírásait, használt dokumentumait. a célcsoport összetételét, létszámát, előképzettségét, hivatalos iratait, bemutatott igazolásait, a képzés logisztikai adottságait (helyszín, közlekedés, oktatóterem, gyakorlóhely, képzési segédanyagok, eszközök és berendezések biztosítása, stb.), a felkért oktatók, instruktorok igazolt szakmai és személyes referenciáit, alkalmasságát.

•• •• •• •• •• •• •• •• ••

A modul tananyagában áttekintettük azt a folyamatot, amely a képzésszervezéshez kapcsolódik: megbeszéltük, hogy milyen feladatai vannak a tanfolyamért felelős instruktornak a képzés előtt, az előkészítési szakaszban, a képzés indításának napján, majd a képzés megvalósítása során. Ezek a feladatok általánosságban vannak összefoglalva, ettől eltérő feladatokat is meg kell oldanunk, amennyiben a képzés megrendelője további igényeket támaszt a képző intézménnyel szemben.

Mellékletek 1. számú mellékelt JELENTKEZÉSI LAP Kérjük, hogy nyomtatott nagybetűvel írjon, illetve jelölje „x” jellel a megfelelő választ! Neve: Születéskori neve: Anyja születéskori neve: Személyazonossági biz. száma Személyi azonosító száma CNP Születési helye: Állandó lakcíme: Értesítési címe: Tel. szám, e-mail cím: Legmagasabb iskolai végzettsége:

Szakképzettsége: Munkaerő-piaci státusza: Milyen ellátásban részesül? Regisztráló kirendeltség:

Időpontja:

Befejezett 10. osztály általános iskola általános iskola .... osztálya

egyetem

szakközépiskola

főiskola gimnázium technikum

szakmunkásképző szakiskola Befejezett 12. osztály

álláskereső

egyéb: (pl. GYES, rokkant nyugdíjas stb.) Regisztrálás dátuma (év):

Tanfolyam megnevezése, amelyre jelentkezik:

Honnan szerzett információt a képzésről? ………………………………………………………………………………………………………………………… Milyen más képzés érdekelné? ............................................................................................................................ Van-e olyan szociális, egészségügyi problémája, amely befolyásolhatja a képzésben való részvételét? ………………………………………………………………………………………………………………………… Egyéb észrevételek, megjegyzések: ………………………………………………………………………………………………………………………… Dátum,

........Aláírás:

2. számú mellékelt A KÜLSŐ INSTRUKTOROK FELADATAI: Az oktatás mellett a külsős munkatársainkra különböző feladatok is hárulnak, amelyeket az alábbiakban sorolunk fel: -

A külsős instruktor a munkavégzés idejére a képző intézménnyel szerződéses jogviszonyba kerül. Miután megegyezett az illetékes vezetővel, elkészítik a megbízási szerződést.

-

A megbízási szerződésben, valamint a képzési programban foglaltak szerint megtartja a foglalkozást, vezeti a képzési naplót.

-

A hallgatókkal aláíratja a jelenléti íveket a megrendelő igényeinek megfelelően, a képzés tanfolyamfelelősével egyeztetett módon.

-

A foglalkozások tananyag, eszköz- és anyagigényeit az illetékes tanfolyamfelelőssel egyezteti, melyeket a tanfolyamfelelős rendel meg.

-

A hó utolsó munkanapján előkészíti az oktatáshoz kapcsolódó jelentéseket, melyek a következőket tartalmazzák: instruktori óraelszámoló lap, útiköltség elszámolás, számla.

-

Az elszámolások alapja a képzési napló!

-

A megbízási szerződésben meghatározott utolsó időszak elszámolásának igazolása abban az esetben történik meg, ha a külső instruktor kitöltve leadja az Oktatói kérdőívet.

-

Amennyiben szükségesnek találja, jelzi a tanfolyam során pótlólagosan beszerzendő anyagokat, eszközöket valamint a tankönyveket és modulfüzeteket.

-

A hallgatók 3 napos igazolatlan hiányzása esetén értesíti a tanfolyamfelelőst, vagy a képzési menedzsert.

-

Haladéktalanul jelenti a tanfolyamfelelősnek, ha a hallgató magatartása gátolja az oktatást.

-

A hallgatókkal ismerteti és betartatja a házirendet. Külső helyszíneken történő képzések, vagy a szakmai gyakorlat esetén megismeri a területre érvényes házirendet, és tájékoztatja erről a hallgatókat.

-

Megtartja a munkavédelmi oktatást, melynek tényét a hallgatói naplóban is rögzíti.

-

Előkészíti a modulzáró vizsgákat, és a feladatokat kijavítja és értékeli.

-

A modul oktatása után kitölti az Oktatói kérdőívet.

-

Közreműködik a vizsgáknál, a vizsgafeladatok előkészítésénél.

-

Gyakorlati vizsga előtt megtartja a munka- és balesetvédelemmel kapcsolatos oktatást.

-

A tanfolyamfelelősnek vagy a képzésért felelős vezetőnek idejében jelzi a gyakorlati vizsgák anyag és eszközigényét.

-

Gondoskodik a vizsgafeladatokról és kérdésekről.

-

A tanfolyam ideje tanfolyamfelelősnek.

-

A számítógépterem és egyéb technikai berendezéseink működőképességének megőrzése és karbantartása a megbízás idején feladata és kötelessége.

-

A megbízás lejártával az eszközöket, a megmaradt anyagokat, a géptermet hiánytalanul és az eredeti állapotnak megfelelően adja át a tanfolyamfelelősnek.

-

A képző intézményen belül a szaktanterem kulcsát csak engedély alapján veheti fel, melyet a portára kell leadni.

-

Kihelyezett tanfolyamok esetén kitölteti a hallgatókkal az adatlapokat és minimum 30 nappal a vizsga előtt a vizsgára jelentkezés adatlapját.

alatti

eszköz-

és

gépmeghibásodásokat

azonnal

jelenti

a

3. Számú melléklet Képzési szerződés – Contract de formare profesionala Anexa nr. 2 la Normele metodologice CONTRACT de formare profesională (model) Nr ………………. din ……………

1. Părţile contractante: A. ……………………………, în calitate de furnizor de formare profesională, denumit în continuare furnizor, reprezentat prin ……………….., având funcţia de ………….., cu sediul în …………………………………..…., str. ………………………….., nr. ……, judeţul (sectorul) ………………………….., telefon …………., fax ..…………, e-mail …….………………., cod fiscal/cod unic de înregistrare ………….., cont bancar ………………… la ……………….., posesor al autorizaţiei de furnizor de formare profesională pentru ocupaţia ……………………, seria …….., nr. …………, înmatriculat în Registrul Naţional al furnizorilor de formare profesională a adulţilor cu nr. ………../……………...

B. ……………………………….., în calitate de beneficiar de formare profesională, denumit în continuare beneficiar, cu domiciliul în ……………………..….., str. …………………, nr. ….., judeţul (sectorul) …………………………, telefon ……………. 2. Obiectul contractului: Obiectul contractului îl constituie prestarea de către furnizor a serviciului de formare profesională, pentru ocupaţia de …………………………………………... 3. Durata contractului: Durata contractului este de ……… luni, reprezentând …….. ore de pregătire teoretică şi …………ore de pregătire practică; derularea contractului începe la data de…………………. 4. Valoarea contractului: Valoarea totală a contractului este de ……………….lei. Beneficiarul va achita această sumă reprezentând contravaloarea serviciilor prestate de către furnizor în ……. tranşe, până la data de ……………., prima tranşă fiind achitată până la data de …………………, iar celelalte tranşe la datele de …………………………... Valoarea contractului, precum şi modalităţile de plată pot fi modificate ulterior, cu acordul părţilor, prin acte adiţionale la prezentul contract. 5. Obligaţiile părţilor: A) Furnizorul se obligă : a) să presteze serviciile de formare profesională, cu respectarea normelor legale şi a metodologilor în materie, punând accent pe calitatea formării profesionale;

b) să asigure resursele umane, materiale, tehnice sau altele asemenea, necesare desfăşurării activităţii de formare profesională; c) să asigure finalizarea procesului de formare profesională şi susţinerea examenelor de absolvire la terminarea stagiilor de pregătire teoretică şi practică; d) să asigure instructajul privind protecţia muncii; e) să nu impună beneficiarului să participe la alte activităţi decât cele prevăzute în programul de formare profesională. B). Beneficiarul se obligă: a) să frecventeze programul de formare profesională pe întreaga perioadă. Înregistrarea a mai mult de 10% absenţe nemotivate sau 25% absenţe motivate din durata totală a programului conduce la pierderea dreptului beneficiarului de a susţine examenul de absolvire; b) să utilizeze resursele materiale, tehnice şi alte asemenea, potrivit scopului şi destinaţiei acestora şi numai în cadrul procesului de formare profesională, evitând degradarea, deteriorarea sau distrugerea acestora; c) să păstreze ordinea, curăţenia şi disciplina pe parcursul frecventării cursurilor de formare profesională; d) să respecte normele privind protecţia muncii. 6. Răspunderea contractuală Pentru nerespectarea clauzelor prezentului contract, pentru neexecutarea sau executarea necorespunzătoare a contractului partea vinovată răspunde potrivit legii. În cazul în care beneficiarul nu poate începe, continua sau finaliza cursul din motive absolut obiective, acesta va suporta doar cheltuielile efectiv efectuate de furnizor în executarea contractului, dar nu mai puţin de 15%. Nefinalizarea cursului din motive imputabile furnizorului conferă beneficiarului dreptul de a solicita şi a obţine restituirea contravalorii taxei achitate, potrivit pct. 4. 7. Forţa majoră Forţa majoră exonerează părţile de răspundere în cazul în care aceasta este dovedită în condiţiile legii. Partea care, din cauză de forţă majoră, nu îşi poate respecta obligaţiile contractuale va înştiinţa în scris cealaltă parte contractantă, în termen de cel mult 5 zile de la data încetării situaţiei de forţă majoră. 8. Soluţionarea litigiilor Părţile contractante vor depune toate diligenţele pentru rezolvarea pe cale amiabilă a neînţelegerilor ce se pot ivi între ele cu ocazia executării contractului. Dacă rezolvarea pe cale amiabilă nu este posibilă, părţile se pot adresa instanţei de judecată competentă, potrivit legii. 9. Modificarea, suspendarea şi încetarea contractului

Contractul poate fi modificat numai prin acordul de voinţă al părţilor, exprimat prin act adiţional la prezentul contract. Părţile pot stabili de comun acord suspendarea pe o durată limitată a contractului. Prezentul contract poate înceta în următoarele condiţii: a) prin expirarea termenului şi realizarea obiectului contractului; b) prin acordul de voinţă al părţilor; c) prin reziliere. În cazul în care una din părţi nu îşi respectă obligaţiile asumate prin contract, partea lezată poate cere rezilierea contractului. 10. Clauze speciale Părţile contractante pot stabili prin act adiţional şi alte clauze contractuale, dacă acestea nu sunt contrare legii. 11. Dispoziţii finale Prezentul contract reprezintă acordul de voinţă al părţilor şi a fost încheiat azi ………………, în două exemplare, din care unul pentru furnizor şi unul pentru beneficiar .

Furnizor, …………………

Beneficiar, …………………

4. számú melléklet Ismeretfelmérés – értékelés módszerei Metodologia de evaluare (anexa nr. 3 la Normele metodologice) Anexa nr. 3

MODALITĂŢI DE EVALUARE a participanţilor la programul de formare profesională

Evaluare iniţială (dacă este cazul) se realizează pe baza probelor suplimentare de evaluare şi va conduce la individualizarea programului de formare profesională - Scop – adaptarea programului de formare la nevoile cursantului - Metode – instrumente1 - Scală de apreciere

Evaluare pe parcurs (se poate prezenta separat pentru pregătirea teoretică şi practică, respectiv pe module/discipline/secvenţe de învăţare) - Frecvenţă - Metode - instrumente - Scală de apreciere

Evaluare finală (se prezintă separat pe probe - scrisă, orală, practică -, dacă este cazul) - Metode - instrumente - Scală de apreciere

1

- document de autoevaluare care va cuprinde informaţii corecte, verificabile prin documente/înregistrări specifice parcursului profesional (experienţa în muncă, pregătirea anterioară etc.)

- teste de aptitudini, de cunoştinţe, probe practice

COMPETENŢE SPECIFICE

2

1

- laborator

- instruire practică

Nr. crt.

Total, din care:

Durata (în ore de pregătire)

MODULUL ...............................................

5. számú elléklet Képzési program

3

CONŢINUT TEMATIC

4

METODE/ FORME DE ACTIVITATE

PROGRAMA DE PREGĂTIRE

5

MIJLOACE DE INSTRUIRE, MATERIALE DE ÎNVĂŢARE

6

CRITERII DE PERFORMANŢĂ

Anexa nr. 2

OBIECTIVE DE REFERINŢĂ

2

Nr. crt.

1

Obiective generale

Durata (în ore de pregătire)

DISCIPLINA

3

CONŢINUT TEMATIC

4

METODE/ FORME DE ACTIVITATE 5

MIJLOACE DE INSTRUIRE, MATERIALE DE ÎNVĂŢARE

6

CRITERII DE EVALUARE

Prenumele ………………………………… Cod numeric personal ………………………………… Părinţi Tatăl …………………………. Mama ………………………..

Media la pregătirea teoretică:

Media:

Absenţe

Discipline/Module pentru pregătirea practică

Media:

Note/Calificative

Absenţe

Note/Calificative

Numele …………………………………

Absenţe

Discipline/Module pentru pregătirea teoretică

Nr. Matricol …………………………………

Media:

Note/Calificative

Observaţii

ANEXA Nr. 1 (Anexa nr. 2 la Ordinul nr. 501/5.253/2003)

C A T A L O G U L P A R T I C I P A N Ţ I L O R pentru programul de ………………… pentru calificarea/ocupaţia/grupul de competenţe …………………………………………………………………. Cod N.C./COR ………………… Durata ……… ore Coordonator: ………………………………………………………. Perioada: .…………………………………………………………… Formatori: Disciplina/Modulul ………………………………………………….. Disciplina/Modulul …………………………………………………… Disciplina/Modulul ……………………………………………………

…………………………………………………………… (Furnizorul de formare profesională) …………………………………………………………… (Furnizorul de formare profesională)

6. Számú melléklet Képzési napló

Media la examenul de absolvire:

Locul şi data naşterii ……………………………….. Studii ………………………. Meseria/profesia ……………………………….. Locul de muncă ……………………………….. Media:

Note/Calificative

Media la pregătirea practică: Media generală:

Absenţe

Absenţe

Media:

Note/Calificative

Absenţe

Media:

Note/Calificative

Observaţii

specifice*

Competenţe

referinţă/

Obiective de

Conţinuturi (detalieri)

Unitatea de învăţare ……………………………

Denumirea programului de formare______________________

Numele şi prenumele formatorului ____________________

7. számú melléklet Lecketerv

Activităţi de învăţare

PROIECT DIDACTIC

Resurse

Evalure

Anexa nr. 4

exerciţii de clasificare exerciţii de identificare lucrul cu tabele, diagrame Timp: număr de ore necesar etc. Studiu de caz

Proiect etc

Probe practice

Probe scrise

Probe orale

Observaţia sistematică

Exemple:

Observaţii: Se pot consemna de către formator, la sfârşitul fiecărei unităţi de învăţare, aspecte referitoare la atingerea obiectivelor/competenţelor, implicarea cursanţilor în procesul de formare, modul de utilizare a resurselor alocate etc.

* Dacă programa de pregătire este structurată ca disciplină, se vor prelua obiectivele de referinţă, iar dacă este concepută modular, se preiau competenţele specifice.

-

-

Materiale: echipamente, manuale, cataloage, panouri, truse de desen etc.

110


Munkaerő-piaci szolgáltatások a gyakorlatban Ajánlott időráfordítás: 8 óra gyakorlat Fejlesztő: Kvaszné Kónya Gabriella

Bevezető A módszertani útmutató elsősorban egyéni feladatok és közös gyakorlatok formájában segíti elő az munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos ismeretek sikeres elsajátítását. A hallgatók előképzettségétől, előzetes tudásától, a csoport munkatempójától függően a feladatok egyénileg vagy csapatmunkával egyaránt megoldhatók és elsajátíthatók. A változatos és cselekvésre ösztönző gyakorlati feladatok jellegük és típusuk szerint szabadon variálhatók. Az egyes feladatok befejezésekor, a közös munka zárásaként nagy jelentősége van a megbeszéléseknek és összefoglalásoknak. A tanulási egység végén lévő önellenőrző kérdések elősegítik a tananyag elsajátításának ellenőrzését. A módszertani útmutató célja, hogy a modul elvégzése után Ön ismerje és elsajátítsa a munkaerő-piaci szolgáltatások jellemzőit, tudását alkalmazni tudja a gyakorlatban, és képes legyen felhívni a figyelmet a különböző felnőttképzési szolgáltatások igénybevételének lehetőségére.

A munkaerő-piaci szolgáltatások célja és jellemzői Célkitűzések:

■■ A hallgató bevezetése a munkaerő-piaci szolgáltatások témakörébe ■■ A munkaerő-piaci szolgáltatások céljának tudatosítása ■■ A munkaerő-piaci szolgáltatások jellemzőinek megismerése ■■ A szolgáltatások környezeti és tárgyi feltételeinek feltárása

Egyéni feladat

Asszociációs lista összeállítása a munkaerő-piaci szolgáltatásokról Instrukció Töltse ki a hiányzó részeket úgy, hogy a fogalomról legelőször eszébe jutó szót írja a következő helyre!

Ha mindenki kész, akkor a táblára felírásra kerülnek az egyéni asszociációs listán feltüntetett szavak és kifejezések. Közös feladat A táblán szereplő szavak segítségével, fogalmazzák meg közösen a munkaerő-piaci szolgáltatások tartalmát és célját! A feldolgozást segítő kérdések

■■ Melyik szavak, fogalmak, kifejezések szerepelnek legtöbbször? Miért? ■■ Hogyan csoportosítaná az összegyűjtött fogalmakat?

A munkaerő-piaci szolgáltatások céljának és általános jellemzőinek meghatározása Célkitűzések:

■■ A munkaerő-piaci szolgáltatások céljának értelmezése ■■ A munkaerő-piaci szolgáltatások általános jellemzőinek meghatározása

A képző intézmények életében a szakmai képzések mellett egyre nagyobb jelentőséget kap a képzési programokhoz szorosan kapcsolható szolgáltatások köre. A felnőttképzéshez kapcsolódó munkaerő-piaci szolgáltatások célja, hogy támogassa a felnőtt egyén foglalkozást elősegítő képzésben való részvételét, segítse a képzési folyamatba való bekapcsolódását, képzésben tartását és eredményes vizsgáját, valamint felkészítse őt a munkaerő-piacon való sikeres elhelyezkedésre, és munkában tartásra. A szolgáltatási tevékenység tehát szorosan kapcsolódik a felnőttképzési tevékenységhez, támogatja az egyén képzésben való részvételét, hozzájárul a megszerezhető tudás alkalmazásához, elősegíti a későbbi munkavállalást. Segítséget nyújt az egyén döntésének megalapozásához, a megfelelő felnőttképzési program kiválasztásához, vagyis saját általános és szakmai ismeretének felméréséhez, és az élettapasztalattal szerzett szakmai tudása beszámításához. Ennek birtokában képes rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági környezet változó igényeihez, valamint új szakmai,


111

magatartásbeli és viselkedésbeli tulajdonságok elsajátításával megfelelni az érvényesüléshez szükséges feltételeknek. A felnőttképzéshez kapcsolódó munkaerő-piaci szolgáltatások különálló rendszerként is kiválóan működnek, képzéstől függetlenül, egyéni megkeresés, vagy más munkaerő-piaci intézmények ajánlása alapján.

Egyéni feladat A fentiek alapján határozza meg, hogy a táblázat munkaerő-piaci szolgáltatások jellemzőivel kapcsolatos állításai igazak, vagy hamisak! Válaszát „X”-szel jelölje, majd ellenőrizze a helyes megoldásokat! Sorszám

Igaz

Hamis

Munkaerő-piaci szolgáltatások jellemzői

1

Tájékoztatást adnak a képzésekről és a támogatási, finanszírozási, továbblépési lehetőségekről

2

Tájékoztatást adnak a banki hitelek felvételének módjáról

3

Segítséget nyújtanak az egyén munkaerő-piaci döntésének megalapozásához

4

Segítik az egyén képzésben való részvételét és képzésben tartását

5

Segítik az egyén műtét előtti orvosi vizsgálatra való felkészítését

6

Támogatják a munkaerő-piaci karriercél megvalósulását

7

Támogatják a banki hitelkamatok összegét

8

Segítik a tájékozódást a politika világában

9

Segítik a tájékozódást a foglalkozások világában

10

A sikeres elhelyezkedés érdekében alternatívákat kínálnak

11

Segítik feldolgozni a munkanélküliség következményeiből fakadó pszichés hatásokat

12

Segítik feldolgozni a kertből betakarított zöldségeket

13

Támogatást nyújtanak az egyén mentális problémáinak megoldásában

Megoldás Igaz állítások: 1, 3, 4, 6, 9, 10, 11, 13 Hamis állítások: 2, 5, 7, 8, 12

Közös feladat Soronként indokolják meg, hogy miért „Igaz”, illetve miért „Hamis” a munkaerő-piaci szolgáltatások jellemzőivel kapcsolatos állítások!

A munkaerő-piaci szolgáltatások környezeti feltételeinek és tárgyi eszközeinek feltárása Célkitűzések:

■■ A munkaerő-piaci szolgáltatások környezeti feltételeinek és tárgyi eszközeinek meghatározása ■■ A környezeti feltételek jellemzőinek bemutatása ■■ A tárgyi eszközök ismertetése

Környezeti feltételek

A munkaerő-piaci szolgáltatások megvalósíthatók intézményen belül és intézményen kívül (pl. munkaerő-piaci rendezvényeken, pályaválasztási vásáron, képzési börzén), egyéni és csoportos formában egyaránt. Intézményen belül, a barátságos, kulturált, igényesen kialakított ügyfélforgalmi helyiségben információs táblák, tájékoztató anyagok, szórólapok és egyéb reklámanyagok könnyítik és segítik az információhoz jutást. A szórólapok tartalmazzák az elérhetőségeket, és minden fontos információt az adott témáról, ugyanakkor reklámértékük is jelentős. Az igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét érdemes jól látható helyen kifüggeszteni. Az Internetes hozzáférés lehetőségével felszerelt számítógépes öninformációs rendszer létrehozásával és alkalmazásával az egyéni tájékozódás lehetősége mindenki számára elérhetővé válik. Az ügyfélszolgálati tevékenység keretében lehetőség van konzultációs időpont kérésére. Az érdeklődőket, információt és tanácsot kérő ügyfeleket felsőfokú szakképesítésű, Internet hozzáférési lehetőséggel is rendelkező szakképzett tanácsadó munkatársak tájékoztatják, igény szerint csoportos, vagy egyéni formában.

112


A csoportos alkalmassági vizsgálatok megvalósításakor a pszichológiai és szakmai tesztek kitöltése érdekében szükséges egy asztalokkal és székekkel felszerelt terem, mely átrendezve, akár tréningteremként is funkcionálhat. A munkanélküliség miatt az ügyfelek jelentős része problémákkal, gondokkal küzd. Egy interjú szoba kialakításával, – ami lehet külön iroda, önálló helyiség, vagy szolgáltató sarok, - lehetőséget kell biztosítani a bizalmas, intim, egyéni beszélgetésekre is. Sokkal könnyebben oldódik fel az ügyfél, ha egy bizalmas légkörű irodában adunk lehetőséget számára a szakemberrel folytatott beszélgetésre. Válaszoljon az alábbi önellenőrző kérdésekre!

■■ Hogyan könnyíti meg és miért előnyös a tájékoztatásban a szórólapok alkalmazása? ■■ Milyen előnyei vannak a számítógépes öninformációs rendszernek? ■■ Milyen formában történhet az információnyújtás és tanácsadási szolgáltatás? ■■ A csoportos alkalmassági vizsgálatok megvalósításához miért szükséges egy asztalokkal és székekkel felszerelt terem? ■■ Miért fontos, hogy a bizalmas, egyéni beszélgetések lefolytatásához külön iroda álljon rendelkezésre?

Az önellenőrző kérdésekre adott helyes válaszok

■■ A szórólapok tartalmaznak minden fontos információt az adott témáról. Ezért, ha valamit nem kérdezett ■■ ■■ ■■ ■■

meg az érdeklődő, vagy nem emlékszik a válaszra, bármikor elolvashatja a számára fontos információkat. A szórólapoknak reklámértékük is van, ugyanakkor minden fontos elérhetőség megtalálható rajtuk. A számítógépes öninformációs rendszer alkalmazásával az egyéni tájékozódás lehetősége mindenki számára elérhetővé válik. Az egyén szabadon kereshet meg számra fontos információkat. Az információnyújtás és tanácsadás történhet intézményen belül és intézményen kívül, egyéni, és csoportos formában egyaránt. A csoportos alkalmassági vizsgálatoknál a pszichológiai és szakmai tesztek kitöltése érdekében szükséges egy asztalokkal és székekkel felszerelt terem. A munkanélküliség miatt az ügyfelek jelentős része problémákkal, gondokkal küzd. Senki sem szereti hangosan, mások előtt kibeszélni egyéni problémáit és gondjait. Sokkal könnyebben oldódik fel az ügyfél, ha egy bizalmas légkörű irodában történik a szakemberrel folytatott beszélgetés.

INFORMÁCIÓNYÚJTÁS ÉS TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSOK HELYSZÍNE ÉS FORMÁJA Tekintse át az információnyújtás és tanácsadás folyamatábráját!


113

Egyéni feladat A fentiek alapján sorolja fel, hogy véleménye szerint a munkaerő-piaci szolgáltatásokat ellátó ügyfélforgalmi irodában, mint információs környezetben, melyek azok a tárgyi eszközök, amelyek elengedhetetlenül fontosak a feladatok sikeres megvalósításához! A munkaerő-piaci szolgáltatások tárgyi eszközei

■■ Információs iroda, vagy előtér ■■ Interjú szoba ■■ Tréning terem ■■ Irodai bútorok és eszközök ■■ Telefon, telefax ■■ Adatrögzítésre alkalmas számítógép, Internet hozzáféréssel ■■ Tájékoztató anyagok, szórólapok, prospektusok ■■ Szintfelmérő tesztek, kérdőívek, kompetenciamérő tesztek ■■ Számítógépes tesztek ■■ A szolgáltatáshoz kapcsolódó dokumentumok, véleménykérő lapok (jelentkezési lap, személyi kártya, telefonos regiszter, mentorálási napló, nyomonkövetési kérdőívek) ■■ Fénymásoló gép ■■ Nyomtató berendezés ■■ Papír és íróeszközök

A munkaerő-piaci szolgáltatások fajtái Célkitűzések:

■■ A munkaerő-piaci szolgáltatások fajtáinak megismerése ■■ Egyes munkaerő-piaci szolgáltatások céljainak értelmezése ■■ A munkaerő-piaci szolgáltatások jellemzőinek feltárása

A leggyakrabban alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások fajtái

■■ Alkalmassági vizsgálatok ■■ Előzetes tudásszint mérése ■■ Munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása ■■ Képzési tanácsadás ■■ Pályaorientációs tanácsadás ■■ Pályakorrekciós tanácsadás ■■ Rehabilitációs tanácsadás ■■ Elhelyezkedési tanácsadás ■■ Mentori szolgáltatás ■■ Nyomonkövetéses vizsgálatok ■■ Utógondozás

114


Kiscsoportos feladat A tökéletes szolgáltatás – ügyfélszolgálati készségek fejlesztése Instrukció Képzeljék el, hogy egy olyan munkaerő-piaci intézményt képviselnek, amelynek célja egy új típusú szolgáltatási


115

forma létrehozása és bevezetése a piacra. Azonban nagy a konkurencia harc, ezért az intézmények versengeni fognak egymással, annak érdekében, hogy létrehozhassák a jövő évtized jövedelmező és tökéletes munkaerő-piaci szolgáltatását.

Feladat A tökéletes munkaerő-piaci szolgáltatás minden előnyös tulajdonságának listába foglalása. Elsősorban azon tulajdonságok felsorolása, amelyek megkülönböztetik a versenytársaktól. A lista összeállítására kb. 10-15 perc áll rendelkezésre. Miután minden csapat elkészítette a listáját, ismertessék az általuk összeállított anyagot! Megvitatandó szempontok

■■ Volt-e valamelyik csapatnál probléma? Mi okozta? Ki mit tett ezzel kapcsolatban? ■■ Volt-e olyan csapat, amelyik közeledett a piaci igényekhez, az ügyfelek elvárásaihoz? ■■ Mindig tudjuk, mit akar az ügyfél? ■■ Összességében milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie a mi „tökéletes szolgáltatásunknak?

munkaerő-piaci

Alkalmassági vizsgálatok Célkitűzések:

■■ Az alkalmassági vizsgálat fajtáinak megismerése ■■ Az alkalmassági vizsgálatok céljának értelmezése ■■ Az alkalmassági vizsgálatok jellemzőinek bemutatása ■■ Az alkalmassági vizsgálatok fontosságának tudatosítása, és gyakorlati megvalósulásának körvonalazása

A szakmai képzésre való jelentkezés és a tényleges oktatás megkezdése között kerül sor az alkalmassági vizsgálatra, melynek részei:

■■ Pszichológiai alkalmassági vizsgálat ■■ Szakmai alkalmassági vizsgálat ■■ Egészségügyi alkalmassági vizsgálat

Az alkalmassági vizsgálatok során megállapítást nyer, hogy a képzési programra való belépéskor a jelentkezők birtokában vannak-e azoknak a képességeknek, képzettségeknek, amelyek a képzési program megkezdéséhez szükségesek, és eleget tesznek-e azoknak a szellemi, fizikai és pszichés feltételeknek, amelyek által biztosított a kilépési szint sikeres elérése. Célja azoknak a jelentkezőknek a kiválasztása, akik alkalmasak az adott képzési program elvégzésére, a munkaerő-piacon való sikeres elhelyezkedésük érdekében. PSZICHOLÓGIAI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT A vizsgálat minden esetben figyelembe veszi a képzés jellemzőit, s ennek megfelelően kialakítja a képességek felmérésének eszközeit. Intelligencia vizsgálat, képesség- és teljesítményszint felmérés minden esetben alkalmazásra kerül. Elméletben és gyakorlatban egyaránt felhasználja a lélektan tudományos eredményeit. Alapvető törekvése, hogy a tanácskérőt a döntéshez szükséges önismeret és pályaismeret megszerzésében segítse. Néhány példa a pszichológiai alkalmassági vizsgálatok tárgyára: szerzett tudás, általános intelligencia, személyiségvizsgáló, figyelemvizsgáló, tanult intelligencia, szótanulási képesség vizsgálata. A pszichológiai vizsgálatokat szakmai teszt, majd explorációs beszélgetés követi. Az explorációs beszélgetés célja az érdeklődési szint és a motiváció megállapítása. Feladat Gondolja át a tanultakat, majd számokkal jelölve állítsa időrendi sorrendbe a pszichológiai alkalmassági vizsgálat lépéseit!

Sorrend

A pszichológiai alkalmassági vizsgálat lépései Dokumentumok archiválása Pszichológiai és szakmai tesztek kitöltése, egyéb vizsgálati módszereken való részvétel A kiértesített időpontban megjelenés az alkalmassági vizsgálaton Explorációs beszélgetés A kitöltött tesztek javítása, egyéb vizsgálati módszerek és tesztek értékelése Eredmények összesítése, a rangsor összeállítása és nyomtatványra történő rögzítése A problémás esetek felderítése

116


Megoldás:

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7

A pszichológiai alkalmassági vizsgálat lépései A kiértesített időpontban megjelenés az alkalmassági vizsgálaton Pszichológiai és szakmai tesztek kitöltése, egyéb vizsgálati módszereken való részvétel Explorációs beszélgetés A kitöltött tesztek javítása, egyéb vizsgálati módszerek és tesztek értékelése A problémás esetek felderítése Eredmények összesítése, a rangsor összeállítása és nyomtatványra történő rögzítése Dokumentumok archiválása

SZAKMAI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT A vizsgálat alkalmával a jelentkező szakmai tudásának felmérésére kerül sor tesztek, vagy gyakorlati tevékenység formájában.

EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT Más néven orvosi alkalmassági vizsgálatnak is nevezik. A foglalkozás-egészségügyi szakember általános orvosi vizsgálat során megállapítja, hogy a jelentkező az adott képzésben részt vehet-e. Célja annak dokumentálása, hogy leendő hallgató a választott szakma egészségügyi feltételeinek megfelel-e. Egyes szakmák esetében elengedhetetlen az orvosi alkalmassági vizsgálat.

Egyéni feladat Saját tapasztalatai alapján soroljon fel néhány szakmát, ahol véleménye szerint szükséges az orvosi alkalmassági vizsgálat, és indokolja meg, miért!

Megoldás Ács, állványozó Könnyűgép-kezelő Óvodai dajka Személy- és vagyonőr Szobafestő, mázoló Gépkezelő Hegesztő Kőműves

– magasban dolgozik, tériszony kiszűrésére – gépjárművet vezetés, forgógép miatt, szédülés miatt – gyermekekkel való foglalkozás miatt – fegyverhasználat miatt – allergia és tériszony kiszűrésére – forgógép és szédülés miatt – fény-, por érzékenység kiszűrésére, kényszertesthelyzet miatt – tériszony és terhelés miatt, stb.


117

Előzetes tudásszint mérése Célkitűzések:

■■ Az előzetes tudásszint mérésének szükségessége, és a munkaerő-piaci szolgáltatások hangsúlyos szerepének tudatosítása ■■ Az előzetes tudásfelmérés és előzetes tudás elismerés jellemzőinek bemutatása ■■ Az előzetes tudásszint mérés folyamatának megismerése

között betöltött

Az előzetes tudásszint mérés segít feltárni a jelentkezőt tudását, tapasztalatait és képességeit, amelyeket a munkavégzése során élettapasztalatként szerzett. AZ ELŐYZETES TUDÁSFELMÉRÉS (PLA = Prior Learning Assessment) A hallgató képzési programba, illetve tanulási egységbe való bekapcsolódásához szükséges előzetes tudásának mérése. Célja, hogy a képző intézmény hiteles képet kapjon a képzésre jelentkező személy előzetesen megszerzett tudásáról, kompetenciáiról. AZ ELŐZETES TUDÁSSZINT MÉRÉSE ÉS ELISMERÉSE (PLAR = Prior Learning Assessment and Recognition) A PLAR megbízható és erre alkalmas eszközökkel, kvalifikált szakértők által végrehajtott felmérése annak, amit a személy nem formális szakképzés, tréning- vagy tapasztalati úton megtanult, s ami beszámítható a felnőttképzési intézmény által kínált képzési programokba. Jelenleg elterjedt formában az élettapasztalat, munkavégzés és tanulás során szerzett tudás, szakértelem, attitűd összességének felmérését jelenti. A képzés során, a képzés egyes moduljainak teljesítéséhez szükséges előzetes tudásának mérése, és annak elismerése a modul oktatása során. Célja a tanulást választó személyeknek azonosítani, dokumentálni és bemutatni azt a tudást, tapasztalatot és képességeket, amelyeket munkavégzésük során élettapasztalatként szereztek. Feladata annak biztosítása, hogy a hallgató felmentést kaphasson a képzés azon moduljainak látogatása, vagy teljesítése alól, amelyhez elegendő tudással rendelkezik ahhoz, hogy sikeres vizsgát tegyen, és azt az előzetes tudásfelmérés, beszámíthatósági vizsgálat (PLAR) során eredményeivel bizonyította. A modulzáró vizsgák teljesítése alól felmentést nem ad. Az előzetesen megszerzett ismeretek és a végzettség beszámítása csökkentheti a képzési időt, a képzési költségeket és lehetőséget biztosít a résztvevők számára egyéni tanulói utak bejárására. A FOLYAMAT LÉPÉSEI

Válaszoljon a következő kérdésre! Személy szerint, ha lehetősége lenne rá, és a feltételek is adottak lennének, igénybe venné-e az előzetes tudásszint mérést, mint munkaerő-piaci szolgáltatást? Mindenképp indokolja meg válaszát, miért igen, illetve miért nem!

118


Közös feladat A fenti kérdésre adott válaszokat közösen beszéljék meg!

Válaszoljon az alábbi önellenőrző kérdésekre!

■■ Milyen előnyei vannak az előzetes tudásszint mérésének az egyén, illetve a képző intézmény szempontjából? ■■ Véleménye szerint miért fontos ennek a szolgáltatásnak az alkalmazása?

A kérdésekre adott helyes válaszok

■■ Elsősorban anyagi előnyei vannak mind az egyén, mint a képző intézmény számára. Önköltséges képzés ■■

esetén az egyénnek - tudásának felmérésével és beszámításával-, nem kell a képzési program összes óraszámát megvásárolnia, ezáltal csökkentve a képzési időt és a képzés összegét. Ezzel lehetőség nyílik az egyéni tanulói utak bejárására. A képző intézmény így sokkal több személy számára tud vizsgalehetőséget biztosítani, ugyanakkor az anyagigényes képzéseknél értelemszerűen kevesebb anyagráfordítást kell alkalmaznia. Mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy a munkavégzése során saját élettapasztalatként szerzett előzetes tudását, tapasztalatait és képességeit felmérjék, és képzési programba való jelentkezés esetén – mentesítve őt az órák látogatása alól,- azt beszámítsák.

Munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása Célkitűzések:

■■ A munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtás céljának értelmezése ■■ A munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtás jellemzőinek bemutatása ■■ A munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, mint munkaerő-piaci szolgáltatás szerepének tudatosítása

A munkaerő-piaci és foglalkozási információk nyújtásának célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését. Az információs szolgáltatás kiterjed a foglalkozásokra, a térségben elérhető képzésekre, a képzési igények felmérésére, a térség munkaerő-piaci helyzetére, a munkaerő kereslet és kínálat helyi jellemzőire, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó lehetőségekre, és az ezzel összefüggő jogszabályokra. A folyamat belépési pontja: a tájékozatlan, képzési információval nem rendelkező érdeklődő ügyfél megjelenése az információs pultnál. A folyamat kilépési pontja: a továbblépéshez szükséges információkkal rendelkező ügyfél.

Feladat

■■ Közösen, frontális munkával gyűjtsék össze, majd írják táblára, hogy saját lakóhelyükön, illetve annak térségében név szerint milyen munkahelyek szűntek meg, és milyen munkahelyek jöttek létre az utóbbi időszakban! ■■ A statisztika adatait vizsgálva, közösen beszéljék meg, hogy milyen tendencia érvényesül napjainkban a munkanélküliség területén, azaz csökkenő vagy növekvő tendenciát mutat! ■■ Az Internet segítségével keressék ki, hogy melyek azok a támogatások amelyeket a munkanélküliek igénybe vehetnek!

Esettanulmány

A következő három eset közül véleménye szerint melyik esetben történt munkaerő-piaci és foglalkozási információk nyújtása?

■■ A 18 éves Zsolt sikeresen leérettségizett, de nem tudta, hogy milyen szakmát válasszon, hol tanuljon ■■

tovább. Pályaorientációs csoportfoglalkozásokon vett részt, ahol a tanulással kapcsolatos bizonytalan elképzelései realizálódtak. A tanácsadóval folytatott beszélgetéseket követően beiratkozott egy energetikai projektmenedzser képzésre, amelyet sikeresen befejezett. Az adminisztrátor Katalin munkahelyén létszámleépítés volt, ami őt is érzékenyen érintette, hiszen


■■

119

munkanélküli lett. Eladta falusi lakását és a fővárosba költözött, több munkalehetőség reményében. Szívesen dolgozna adminisztrátorként, de sehol nem talál munkát. Vállalna bármilyen továbbképzést is, de nem tudja, melyik az a keresett szakma, ahol a legkönnyebben állást talál. Segítségért fordul a tanácsadóhoz. A 48 éves Péter már sok önéletrajzot készített magáról és továbbította őket a meghirdetett munkahelyekre, de egyik esetben sem hívták be állásinterjúra. Egyre bizonytalanabb, nem tudja, miért történik mindez vele, ezért tanácsadó segítségét kérte.

Megoldás Helyes válasz a második eset, mivel itt történt munkaerő-piaci információ nyújtása. Tájékoztatásul a fenti esetekben előforduló tanácsadások fajtái:

■■ Pályaorientációs tanácsadás ■■ Munkaerő-piaci foglalkozások nyújtása ■■ Elhelyezkedési tanácsadás

Képzési tanácsadás Célkitűzések:

■■ A képzési tanácsadás fogalmának értelmezése ■■ A képzési tanácsadás céljának meghatározása ■■ A képzési tanácsadás jellemzőinek és folyamatának megismerése ■■ A képzési tanácsadás, mint munkaerő-piaci szolgáltatás lehetőségeinek bemutatása

Egyéni feladat Asszociációs lista összeállítása a képzési tanácsadásról Instrukció Töltse ki a hiányzó részeket úgy, hogy a fogalomról legelőször eszébe jutó szót írja a következő helyre!

Ha mindenki kész, akkor a táblára felírásra kerülnek az egyéni asszociációs listán feltüntetett szavak és kifejezések.

Közös feladat A táblán szereplő szavak segítségével fogalmazzák meg közösen a képzési tanácsadás tartalmát és célját! A képzési tanácsadás célja az érdeklődő számára– esetenként speciális eszközöket, írásbeli és számítógépes teszteket is alkalmazva,– megtalálni a legmegfelelőbb képzési lehetőséget. A tanácskérő céljai megvalósításához szükséges képzési formákról, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli munkaerő-piaci képzési lehetőségekről kér információt. A képzési programok feltételeinek ismeretében, az egyéni igények, képességek és készségek figyelembe vételével, komplex tanácsadás formájában, a képzés alapadatai mellett a támogatási, finanszírozási és továbblépési lehetőségek ismertetésére is sor kerül. Mindenképp figyelembe kell venni a tanácskérő végzettségét, szakmai ismereteit, illetve a különböző képzések belépési szintjeit. Ez vonatkozhat a megszerzett iskolai végzettségre, a betöltött életkorra, a szakmai-, a pszichológiai és orvosi alkalmassági vizsgálatokra egyaránt. A tanácskérő a választott képzési program sikeres befejezésével piacképes szakmához juthat, amelynek segítségével növelheti esélyeit a munkaerőpiacra való be-, illetve visszakerülésre. A folyamat lépései

■■ Információkérés ■■ Jelentkezés a tanácsadásra ■■ Feltáró beszélgetés ■■ Tájékoztatás a képzési lehetőségekről és a képzési programra való belépési feltételekről ■■ Jelentkezés a képzési programra

A folyamat belépési pontja: az érdeklődő információt és tanácsot kér az aktuális képzési lehetőségekről és feltételekről. A folyamat kilépési pontja: a képzési tanácsadást követően– amennyiben az érdeklődő számára megfelelő a képzés, és rendelkezik a képzéshez szükséges megfelelő előképzettséggel és támogatással -, lehetősége nyílik a képzésben való részvételre.

120


Pályatanácsadás: pályaorientáció és pályakorrekció Célkitűzések:

■■ A pályatanácsadás céljának értelmezése ■■ A pályatanácsadás típusainak bemutatása ■■ A pályaorientációs tanácsadás és pályakorrekciós

tanácsadás jellemző ismérveinek bemutatása, és a munkaerő-piaci szolgáltatások között betöltött hangsúlyos szerepének tudatosítása

Feladat meghatározása: Differenciálódó életutak - egyéni és frontális munka Instrukció: Olvassa el az alábbi tananyag-részletet, mely a fiatalok életútjának átalakulásáról szól! „A fiatalok nemcsak egyre későbbi életkorban lépnek ki a munkaerőpiacra, de az átmenet a munka világába jellemzően el is húzódik. Megfigyelhető, hogy a korábbi egyértelmű életutak (melyek a fiatalok számára az iskola elvégzése utáni munkába állást és a családalapítást jelentették) differenciálódtak, s a munka és a tanulás világa már nem válik el egyértelműen egymástól. Az elhúzódó átmenetet jól mutatja a fiatalok körében tapasztalható nagymértékű munkanélküliség. A munkapiac bizonytalanságaival és növekvő elvárásaival a fiatalok igyekeznek lépést tartani, és jól konvertálható tudással megjelenni a munkaerőpiacon. Így nemcsak azon fiatalok száma jelentősebb egyre inkább, akik megszerzett szakmájuk, diplomájuk mellé további végzettséget kívánnak szerezni, de azoké is, akik főállásuk mellett folytatnak tanulmányokat.” (Hallgatói jegyzet - A munkaerő-piaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors, 13. oldal) Válaszoljon az alábbi kérdésre! Saját élettapasztalata alapján mit gondol, milyen meghatározó tényezők játszottak szerepet ebben az átalakulásban? A feldolgozást segítő kérdések:

■■ Ön szerint milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a fiatalok életútja, munkaerő-piaci integrációja ma kevésbé egyértelmű utak mentén történik, mint 20- 30 évvel ezelőtt? ■■ Az Ön számára milyen jelenségek mutatják ezt az átalakulást a legkifejezőbben? ■■ A fiatalok életútjának átalakulásában milyen szerepet játszott az oktatás jelentősége? ■■ Hogyan hatott ez a fiatalok munkaerő-piaci részvételére? ■■ A fiatalok munkaerő-piaci részvételének átalakulása hogyan befolyásolta helyzetüket az élet más területein (pl. önállóvá válás, családalapítás)? ■■ Milyenek a fiatalok munkaerő-piaci esélyei? ■■ Melyik végzettségi szintek társadalmi presztízse csökkent egyértelműen? ■■ Milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy felértékelődött az élethosszig tartó tanulás? Mit jelent ez a fiatalok életútjának alakulása szempontjából?

A feladat feldolgozása egyéni vélemények feltárását követő közös megbeszéléssel történik.

Megoldás A gazdasági válság miatt nagyon sok vállalat bezárt, vagy tönkrement, melynek következtében egyre inkább növekedett a munkanélküliek száma. Ez nemcsak az idősebb munkavállalókra vonatkozik, hanem a fiatal pályakezdőkre is. A jelenlegi trend alapján a társadalom elég hosszú időt hagy arra, hogy a fiatalok felnőtté váljanak. Ez idő alatt kipróbálhatnak több szerepet. Több idő kell az önállóvá válásukhoz, később költöznek el a szüleiktől, később alapítanak családot és építik ki önálló egzisztenciájukat. A felnőtté válás ideje napjainkra kitolódott. Sokan csak harminc felé közeledve házasodnak vagy vállalnak gyermeket, és a pályaválasztásuk is csak akkorra dől el. Sokan közülük nemcsak egy szakmát tanulnak, hanem több képzésben is részt vesznek, különböző képzési szinteken. PÁLYATANÁCSADÁS A pályatanácsadás „egy olyan folyamat, amely segít a személynek abban, hogy egy integrált, adekvát önképet alakíthasson ki a maga szerepéről a munka világában, azután próbálja is ki ezt a fogalmat a realitások területén és valóságba való átvitel révén tegyen eleget saját elképzeléseinek.” (Super, D.E.: Önmegvalósítás munkában és szabadidőben in: Ritoókné és Gillemontné szerk.: Pályalélektan szöveggyűjtemény, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1984.) A pályatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, valamint számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása. Ennek megfelelően két formája van: a pályaválasztási- és a pályakorrekciós tanácsadás.


121

PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCSADÁS (korábban pályaválasztási tanácsadás) Célja a pályaválasztásban különféle okok miatt döntésképtelen pályakezdő fiatalok, vagy szakmával még nem rendelkező felnőttek első szakmaválasztásának segítése. A tanácsadás folyamatában alkalmazott képesség-, érdeklődésés személyiségvizsgálatok segítséget nyújtanak a pályaválasztási döntés meghozatalában, a pályaválasztásban, valamint a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő képzési lehetőség kiválasztásában. PÁLYAKORREKCIÓS TANÁCSADÁS Két példa a pályakorrekciós, pályamódosítási tanácsadás szükségességére:

■■ A piaci kereslet-kínálat kedvezőtlen alakulása következtében bizonyos időszakonként a munkaerőpiac ■■

átstrukturálódik. Ilyen robbanásszerű átalakulást hozott létre a kelet-európai rendszerváltás is. Gyárakat, üzemeket zártak be, sokan állás nélkül maradtak. Az is előfordult, hogy az ipari fejlődés következtében egy új technológia megjelent, és bizonyos szakmák hirtelen megszűntek, vagy a sikeres és keresett szakmákban túlkínálat jelentkezett. Azok, akik munka nélkül maradtak, megoldást keresnek problémájukra. Pályamódosításra lehet szükség akkor is, ha az egyénben, vagy az egyén életútjában változás történik. Ilyen lehet egy másik helységbe költözés, vagy az egészségi állapot változása. Előfordulhat, hogy csak a pályán töltött évek után derült ki, hogy egy vegyész allergiás a munkában használt anyagokra vagy melléktermékekre. Pályamódosításra kényszerítheti az egyént az is, hogy egyes munkaköröket újabban felsőfokú képesítéshez kötnek, de az évek óta ott dolgozók nem szeretnének felsőfokú szakképesítést szerezni.

Egyéni feladat Saját élettapasztalata alapján gondolja át, hogy közvetlen környezetében élők között volt-e olyan ismerős, aki pályakorrekcióra kényszerült? Ha igen, miért volt szükség esetében a pályamódosításra?

Közös feladat A fenti kérdésre adott válaszokat közösen beszéljék meg! A pályakorrekciós tanácsadás új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához ad segítséget olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége nem felel meg a személyiségének, a képességének, vagy a munkaerő-piaci keresletnek. Célja, az eredeti szakmájukat különféle okok miatt folytatni nem tudó személyek segítése az érdeklődésüknek, képességeiknek, adottságaiknak, iskolai végzettségüknek, vagy a képzési lehetőségeknek megfelelő új pálya kiválasztásában. Módszereiben hasonlít a pályaorientációs tanácsadáshoz, de itt már építeni lehet egy szakma elsajátításának, vagy művelésének tapasztalataira is. A foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat eredménye is döntően befolyásolhatja a javasolt képzési irányokat. A végső döntést minden esetben a jelentkezőnek kell meghoznia. Instrukció A fentiek alapján határozza meg, hogy az alábbi kijelentések közül melyik tartozik a pályaorientációs tanácsadás, és melyik a pályakorrekciós tanácsadás kategóriájába!

■■ pályaválasztásban döntésképtelen fiatalok szakmaválasztásának segítése ■■ az egyén számára új képzési irány, vagy foglalkozás megtalálása ■■ építeni lehet az adott szakmában szerzett tapasztalatokra ■■ első szakma választásának segítése

122


Megoldás Pályaorientációs tanácsadás: a) d) Pályakorrekciós tanácsadás: b) c)

Rehabilitációs tanácsadás Célkitűzések:

■■ A rehabilitációs tanácsadás célcsoportjainak áttekintése ■■ A rehabilitációs tanácsadás jellemzőinek megismerése ■■ A rehabilitációs tanácsadás, mint speciális munkaerő-piaci szolgáltatás lehetőségeinek bemutatása

A rehabilitációs tanácsadás ügyfélkörét azok a tanácskérők alkotják, akiknek vele született, vagy az életútban fellépő egészségügyi károsodásuk van, azaz megváltozott munkaképességűek. Ide tartoznak mindazok, akik fizikai, fiziológiai, neurológiai vagy pszichológiai értelemben nem merítik ki az egészségesség fogalmát. A károsodás mértékének megfelelő munka vagy pálya megtalálása egyedül, intézményes segítség nélkül nem, vagy alig lehetséges számukra. Ez a tanácsadási forma olyan ellátásokhoz, társadalmi támogatásokhoz való hozzáférést igyekszik biztosítani az érintettek számára, amelyek a munka világába való visszatalálás reális lehetőségeit tárják fel. Itt a károsodás fokától és típusától függően specifikus problémák is jelentkezhetnek. A rehabilitációs tanácsadásnál pszichológus segítségével igyekeznek megtalálni azt a foglalkozást, szakmát, amelyet a rehabilitációra szoruló személy képes elvégezni és ugyanakkor kereslet is van rá. A szakember másik feladata a sérült személy és családjának érzelmi és életvezetési támogatása, a megfelelő életvitel kialakításának segítése. A rehabilitációs tanácsadás specifikus szaktudást igényel. Sem a problémát, sem a megoldási lehetőségeket nem szabad félreismerni vagy leértékelni. A rehabilitációs tanácsadásban hangsúlyozott szerepe van a pszichológiai vizsgálatoknak. Az érdeklődés és a képességvizsgálatok eredményei a megfelelő foglalkozás kiválasztásánál fontosak, a személyiség vizsgálatok eredményei pedig arra is választ adnak, hogyan birkózik meg a személy aktuális élethelyzetével, mennyire képes erőfeszítéseket tenni, hogyan dolgozza fel a betegségekhez tapadó érzelmeit, gátlásait és félelmeit. A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérő egészségi állapotának megfelelő speciális ismeretekre és mélyebb önismeretre tesz szert, személyes problémái tisztázásával reális képet alkothat a munkaerő-piaci lehetőségeiről. A sérült emberek fizikai és mentális értelemben segítségre szorulnak, de nem mások, csak másként kell alkalmazkodniuk környezetükhöz, és a környezetüknek is hozzájuk. Ha ezt az új alkalmazkodási formát kölcsönösen megtalálják, akkor ők is egyenlő eséllyel tudnak érvényesülni a munka világában.

Elhelyezkedési tanácsadás Célkitűzések:

■■ Az elhelyezkedési tanácsadás főbb jellemzőinek feltárása ■■ Az elhelyezkedési tanácsadás céljának értelmezése ■■ Az elhelyezkedési tanácsadás formáinak megismerése

E tanácsadási típusba tartozó tanácskérők különböző típusú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de a munka megtalálásában, keresésében bizonytalanok. Az álláskeresési vagy elhelyezkedést segítő tanácsadás olyan információkat ad az álláskereső tanácskérő számára, amellyel munkaerő-piaci ismereteit bővítheti, ezáltal elhelyezkedési esélyeit növelheti. Azok elhelyezkedését segíti elő, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel. A lehetőségek és az igények összehangolásával, az elhelyezkedéssel kapcsolatos nehézségek ismertetésével a tanácsadó javaslatot tesz az egyén számára a pályázati tevékenység, az önéletrajzírás és az interjúra készülés témakörökben. Célja, hogy az álláskereső felismerje végzettségei, személyes elvárásai, valamint a munkaerőpiac kínálta lehetőségek közötti összefüggéseket, mely hozzásegíti őt a sikeres elhelyezkedéshez. Olyan ismereteket is szerezhet, amely segíti őt jövendő munkavállalóként a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályok közötti eligazodásban, a munkavégzés szabályai, a munkaviszony létesítése, vagy megszűnése kérdéskörökben.

Kiscsoportos feladat Elhelyezkedés segítése Instrukció A hallgatók hozzanak létre négy csoportot. Minden csoport kártyát húz, amelyen különböző feladatok szerepelnek.


123

Úgy dolgozzanak, hogy a másik három csoport ne hallja miről beszélgetnek! Szükséges kellékek papír, írószer, flip-chart tábla, Internet Témajavaslatok a kártyákra

■■ Képzeljék el, hogy közösen vezetnek egy céget! A személyi asszisztens váratlanul bejelenti, hogy másik ■■ ■■ ■■

munkahelyet talált. Sürgősen új kollégára van szükségük, ezért a cég weblapjára feltesznek egy álláshirdetést. Fogalmazzák meg a hirdetés szövegét! Képzeljék el, hogy közösen vezetnek egy céget! A műszaki igazgatóhelyettes váratlanul bejelenti, hogy másik munkahelyet talált. Sürgősen új kollégára van szükségük, ezért az egyik szaklapban megjelentetnek egy álláshirdetést. Fogalmazzák meg a hirdetés szövegét! Gyűjtsenek össze minél több olyan kompetenciát (kompetencia = képesség, készség, tulajdonság; illetékesség, jogosultság, szakértelem; a személy alapvető, meghatározó jellemzői), amit a munkáltatók elvárhatnak munkavállalóiktól. Írjanak egy-egy jellemző foglalkozást a kompetenciákhoz. Keressenek az interneten személyi asszisztens és műszaki igazgatóhelyettes álláshirdetéseket. Gyűjtsék ki azokat az elvárásokat – leginkább személyes jellemzőket, kompetenciákat -, amit a munkáltatók elvárnak ezekben a munkakörökben.

A feladat feldolgozása

■■ Feladatlap szétosztása ■■ Instrukció ■■ Vita vezetése ■■ Közös megbeszélés

AZ ELHELYEZKEDÉSI, ÁLLÁSKERESÉSO TANACSADÁS FORMÁI

■■ Egyéni álláskeresési tanácsadás

A tanácsadás célja a hallgatók és az érdeklődő ügyfelek számára, – az egyén adottságainak figyelembe vételével -, naprakész munkaerő-piaci információk szolgáltatása és alternatívák kínálása a sikeres elhelyezkedés érdekében. A tanácskérő elhelyezkedését segítheti a tanácsadó közvetítő tevékenysége, mint például elhelyezkedési információk nyújtása a betölthető munkakörökről, állásajánlatokról. Az igények összehangolásával, az elhelyezkedéssel kapcsolatos nehézségek és buktatók ismertetésével a tanácsadó javaslatot tesz az egyén számára a pályázati tevékenység, az önéletrajzírás és az interjúra felkészülés témakörökben. A munkaerő-piaci pozíciójának javítása érdekében, képzési lehetőségek felé is orientálhatja az ügyfelet. Az egyéni álláskeresési tanácsadás történhet személyesen, telefonon, vagy internetes tanácsadás keretében.

■■ Álláskeresési technikák oktatása

Az álláskeresési technikák oktatása azon eszközök és módszerek összessége, amelyek segítségével az egyén javítja az álláskeresési esélyeit, felkészül a munkaerőpiacon való sikeres szereplésre. Az álláskeresési technikák elsajátításával és alkalmazásával az egyén képes lesz:

•• felmérni saját munkaerő-piaci szerepét, •• információt szerezni a képzettségének megfelelő álláslehetőségekről, •• önéletrajzát és pályázatát elkészíteni, •• a felvételi beszélgetésen megfelelően és hatékonyan kommunikálni, •• munkába álláshoz kapcsolódó jogi kérdésekben eligazodni.

■■ ÁLLÁSkereső klub

Az álláskereső klub a munkanélküliek számára rendszeresen tartott csoportos foglalkozás, ahol csoportokban sajátíthatják el és gyakorolhatják be az álláskeresési technikákat, illetve a klub segítségével a lehető legrövidebb időn belül megtalálják a számukra megfelelő munkahelyet. A csoportok összetétele vegyes, pályakezdő fiatal éppúgy található a résztvevők között, mint régóta a pályán lévő szakmunkás, vagy többdiplomás munkanélküli. A klub tagjai az álláskeresés idejére ingyen vehetik igénybe a számítógépeket, az internetet és telefont.

Szerepjáték párinterjú formájában Téma Tanácsadási szolgáltatások a gyakorlatban Instrukció A három szerepjátékhoz 6 önként jelentkező hallgató alakítson párokat, majd válasszanak a csoport előtti szerepjátékhoz a megadott témák közül egyet. Minden pár egyik tagja az ügyfél, a másik tagja a tanácsadó szerepkört

124


játssza el, a megadott instrukciók alapján a bemutatkozástól az elköszönésig. A csoport többi tagja megfigyelőként vesz részt a játékban. Minden szerepjáték befejezését követően a megfigyelőként résztvevő csoporttagok mondják el, hogy véleményük szerint milyen tanácsadásról volt szó, emeljék ki és indokolják meg a jó, vagy a hibás megoldásokat. Közösen beszéljék meg a tanulságokat! 1. pár - Képzési tanácsadás Ügyfél: Jelenleg érettségivel rendelkezik és sikeresen felvették az egyik egyetemre. Felsőfokú tanulmányait – egészségügyi okok miatt – csak egy év múlva tudja megkezdeni. Addig azonban szeretné hasznosan tölteni az időt, és olyan képzésen venne részt, aminek a későbbiekben is hasznát veheti, esetleg egyetemi tanulmányait is segíti. Tanácsadó: Az ügyfél figyelmes meghallgatását követően felvázolja a lehetséges alternatívákat és felteszi azokat a kérdéseket, amelyek segíthetik a megfelelő képzési program kiválasztását. Melyik egyetemre fog járni? Milyen képzési szakirányt választana szívesen, melyik támogatná legjobban egyetemi tanulmányait? Szeretne-e nyelvet tanulni? Jártas-e a számítógép kezelésben? Figyelem! A döntést minden esetben a tanácskérőnek kell meghoznia! 2. pár – Pályakorrekciós tanácsadás Ügyfél: Szakácsként szerzett szakmunkás bizonyítványt, de sohasem szeretett főzni. Szülei nyomására végezte el ezt a szakmát, mivel úgy gondolták, hogy ezzel sok pénzt kereshet. Ő viszont mindig emberekkel szeretett volna foglalkozni, rajtuk segíteni. Érdekelte az egészségügyi pálya is, de szülei hatására nem mert belevágni. Most azonban változtatni szeretne, s olyan szakmát választani, amihez kedve van. Tanácsadó: Az ügyfél figyelmes meghallgatása után felteszi azokat a kérdéseket, amelyek segíthetik a megfelelő szakirány kiválasztását. Az információgyűjtést követően sor kerülhet – ez esetben csak szóban – a tanácsot kérő érdeklődési körének, képességeinek, készségeinek felmérésére, a választott szakirány közös meghatározására. Milyen elképzelései vannak a jövőt illetően? Gondolt-e a szociális területre? Ismeri-e az egészségügyi, vagy szociális szakterület elvárásait? Szívesen dolgozna-e Szociális gondozó és ápolóként, vagy Házi-gondozóként, esetleg Ápolóként? Figyelem! A döntést minden esetben a tanácskérőnek kell meghoznia! 3. pár – Elhelyezkedési tanácsadás Ügyfél: Bár több szakmája is van, létszámleépítés miatt elveszítette munkahelyét. Többször próbált elhelyezkedni, de sajnos minden kísérlete kudarcba fulladt. Elveszítette önbizalmát, teljesen tanácstalan. Nem tudja, mit rontott el, és azt sem, hogy hogyan tovább. Szívesen venne minden tanácsot, ami segítené őt a sikeres elhelyezkedésben. Újra dolgozni szeretne. Tanácsadó: Az ügyfél figyelmes meghallgatását követően felvázolja a lehetséges alternatívákat és felteszi azokat a kérdéseket, amelyek segíthetik őt a munkaerő-piacon való elhelyezkedésben. A lehetőségek és az igények összehangolásával, az elhelyezkedéssel kapcsolatos nehézségek, és buktatók ismertetésével a tanácsadó javaslatot tesz az egyén számára a pályázati tevékenység, az önéletrajzírás és az interjúra felkészülés témakörökben. A személyes igényeknek, előnyöknek, esetleg hátráltató tényezőknek felmérése. Munkaerő-piaci információk, elhelyezkedési lehetőségek bemutatása, információszerzési stratégiák. Figyelem! A döntést minden esetben a tanácskérőnek kell meghoznia!

Mentori szolgáltatás Célkitűzések:

■■ A mentori szolgáltatás céljának megismerése ■■ A mentori szolgáltatás jellemző ismérveinek tanulmányozása ■■ A mentálhigiénés tevékenység folyamatának és alkalmazott technikáinak áttekintése

A mentori szolgáltatás célja, a felnőtt hallgató képzésben való részvételének támogatása, a sikeres munkavállalás


125

érdekében, oly módon, hogy a munkanélküliség következményeiből fakadó akadályok és az ezt kísérő mentális hatások csökkenjenek. A hallgató– lemorzsolódásának megakadályozása érdekében -, legyen képes saját erőforrásait, segítő szakember segítségével kiegészíteni, megerősíteni. A mentori szolgáltatás folyamán a mentális, szociális problémával, tanulási nehézséggel küzdő hallgatók segítséget kapnak tanulmányaik sikeres elvégzéséhez. A mentori tevékenység munkaerő-piaci összefüggésben szociális esetkezelésként határozható meg. Ebben az értelemben segítő stratégiákat nyújt: probléma megfogalmazása, tisztázása, bátorítás, megnyugtatás, meghallgatás, elfogadás, megvédés, együttérzés, ráébresztés, szembesítés, megerősítés, tanácsadás. A mentori tevékenység a kliens aktív és önkéntes cselekvésére épít. Az esetkezelés lépései

■■ Kapcsolatfelvétel – bizalmi kapcsolat kiépítésével ■■ Az első találkozás alkalmával a probléma megfogalmazása ■■ Az első találkozást lezáró megállapodás létrejötte ■■ Az interjú folyamán az adott körülmények, kapcsolati rendszer, támogató hálózat és az élettörténeti csomópontok áttekintése ■■ Szerződési fázisban a munka általános kereteinek megfogalmazása ■■ A beavatkozási fázis: kívánt változás elérése, pozitív mozzanatok felerősödése ■■ Lezáró fázis: az elért eredmény stabilizálása

A mentori munka jellemzői

„A mentori munkában szerteágazó tudásra, képességre van szükség és a felkészült támogató munkán túl a kapcsolattartás, a konfliktusmegoldás, tanácsadás, pályázatírás, esettanulmány készítés is feladata egy jó szakembernek. A mentorok feladata, hogy megismerjék, felmérjék a hátrányos helyzetű csoportok körében jelentkező nehézségeket, legyen fegyvertáruk ezek semlegesítésére, leküzdésére. Legyenek képesek motiválni a rájuk bízott célcsoportot, és megteremteni a sajátélményű, aktív tanulás lehetőségét, tudatosítani a tanulás nyújtotta apró sikerélményeket, amelyek újabb erőt adhatnak az adott tevékenység (pl. tanulás, önkéntes vagy fizetett munka, egészséges életvezetés stb.) folytatásához. Mentori feladat, hogy a célszemélyekkel való találkozásokat céltudatossá és irányítottá tegye, hogy a segített személy ezekből a legtöbbet profitálja, érezze, hogy valaki mellette áll, miközben a tanácsokon kívül elérhető megoldási modellekhez is jut a probléma-, illetve konfliktus-megoldásokhoz… …A mentori munka számos foglalkozás és hivatás ismeret- és kompetenciarendszerére építhető, önálló tevékenység. A segítő, tanácsadó módszerek megtanulhatóak, a személyes törődés és odafigyelés képessége fejleszthető.” (Heves Andrea – Kraiciné Szokoly Mária: Mentorálás – Nyomonkövetés. Kutatási beszámoló. Belvedere Kiadó, Szeged, 2007.) A kliens lehetséges céljának meghatározása A segítő személy számára alapvető fontosságú annak megismerése, hogy a kliensnek milyen elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Segítenie kell a reális önkép kialakítását, mivel ez befolyásolja a célok helyes meghatározását. A mentornak tudnia kell, hogy a kliens mit gondol önmagáról, hogyan viszonyul a munkához, és a munka szempontjából milyen értékek fontosak számára. Ismereteket kell szereznie arról is, hogy a kliens mennyire határozott, képes-e fontos döntéseket hozni, vagy esetleg tanácstalan, befolyásolható. A mentorálás egész folyamata alatt figyelni kell az emberi méltóság tiszteletben tartására. A mentori tevékenységet igénybe vevő célcsoport A mentorok klienseik azok, akik felkeresik őket segítségért, vagy akiket a társadalom – önmaga érdekében – arra javasol. Kliens lehet:

■■ védelemre szoruló gyermekek és felnőttek ■■ gondoskodást igénylő idősek és fogyatékkal élők ■■ hajléktalan és munkanélküli emberek ■■ betegek ■■ ellenőrzés alá vont bűnelkövetők ■■ hátrányosan megkülönböztetettek és kirekesztettek ■■ szegénységben élők és szociális krízisben lévők ■■ szociális-, mentális problémákkal élők ■■ életvezetési nehézségekkel küzdők.

A mentorálás módszerei

■■ Munkaerő-piaci, elhelyezkedési tanácsadás ■■ Mentálhigiénés tanácsadás ■■ Foglakoztatási információ nyújtása

126


■■ Krízisintervenció (azonnali beavatkozás súlyos krízis esetén, problémamegoldó stratégiák fejlesztése) ■■ Coping mechanizmusok erősítése (védekező, elhárító mechanizmusok leküzdése) ■■ Tanulási technikák ajánlása, részképesség fejlesztés ■■ Egyéni álláskeresési tanácsadás ■■ Képzési tanácsadás ■■ Pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás ■■ Szociális, életvezetési tanácsadás ■■ Mediáció (közvetítés konfliktuskezelésnél) ■■ Külső szakember ajánlása

Az esetkezelés alapfeltételei

■■ önkéntes ■■ együttműködésen alapuló ■■ mellérendelt ■■ bizalmi kapcsolat.

Egyéni feladat

Fejezze be a következő mondatot, úgy hogy a lehetőségek közül válassza ki a sikeres mentorkapcsolatra jellemző helyes kijelentést! Sikeres a mentorkapcsolat, ha

■■ tudatosan létrehozott ■■ véletlenszerűen létrehozott ■■ kölcsönösségen alapul ■■ kizárólag egyéni érdekeken alapul ■■ az élet pénzügyi területét felöleli ■■ az élet számos területét felöleli ■■ elősegíti a mentorált beilleszkedését és fejlődését ■■ elősegíti a mentor beilleszkedését és fejlődését ■■ a mentornak sikerül eltitkolnia tapasztalati tudását ■■ a mentornak sikerül átadnia tapasztalati tudását ■■ sikeresen kezeli az egyéni válsághelyzeteket ■■ sikeresen kezeli az egyéni vagyont

Helyes válaszok

■■ Sikeres a mentorkapcsolat, ha tudatosan létrehozott ■■ Sikeres a mentorkapcsolat, ha kölcsönösségen alapul ■■ Sikeres a mentorkapcsolat, ha az élet számos területét felöleli ■■ Sikeres a mentorkapcsolat, ha elősegíti a mentorált beilleszkedését és fejlődését ■■ Sikeres a mentorkapcsolat, ha a mentornak sikerül átadnia tapasztalati tudását ■■ Sikeres a mentorkapcsolat, ha sikeresen kezeli az egyéni válsághelyzeteket

A MENTORI SZOLGÁLTATÁS HELYE A FOLYAMATBAN


127

Egyéni feladat A folyamatábra alapján gondolja át és döntse el, hogy az alábbi esetek megoldása a folyamat melyik szakaszában, milyen szakemberhez kapcsolható!

■■ Nem kívánt terhesség megszakítása ■■ Hosszú betegség miatt problémás a tananyag elsajátítása ■■ Antiszociális viselkedés órákon ■■ Skizofrén tünetek jelentkezése, mint téveszmék, hallucinációk ■■ Gyászreakció feldolgozása ■■ Csavargás miatt sokat hiányzik ■■ Jogi probléma merült fel ■■ A sok stressz miatt képtelen tanulni

Megoldás

■■ A mentor külső szakemberhez, nőgyógyászhoz irányítja a klienset ■■ Az instruktor felajánlja a korrepetálás lehetőségét ■■ Mentori szolgáltatás ■■ A mentor külső szakemberhez, pszichiáterhez irányítja a klienset ■■ Pszichológus felkeresése ■■ Mentori szolgáltatás ■■ Külső intézmény, jogsegélyszolgálat felkeresése ■■ Mentori szolgáltatás

Nyomonkövetéses vizsgálatok Célkitűzések:

■■ A nyomonkövetés céljának értelmezése ■■ A nyomonkövetés hatékony módszereinek és folyamatának ismertetése ■■ A nyomonkövetéses vizsgálatok kérdéseinek bemutatása

A nyomonkövetés célja a sikeres vizsgát tett hallgatók további életútjának figyelemmel kísérése, különös tekintettel a képzés hasznosítására, az elhelyezkedésre és a munkában maradásra. A képzési szolgáltatás számára fontos információ, hogy a végzett hallgatók hogyan tudják hasznosítani a megszerzett ismereteiket, mennyire voltak elégedettek a képzési programmal, illetve megvalósult-e a program célja. A végzett hallgatók számára - a képzés befejezése után 3 és 12 hónappal - felbélyegzett válaszborítékkal ellátott kérdőívek kerülnek kipostázásra. A kérdőív kitöltése anonim, a lekérdezés szempontjai a 3 és 12 hónapos kérdőíven egyformák. A kérdőívek az alábbi kérdéseket tartalmazzák

■■ Sikerült-e elhelyezkednie, vagy vállalkozásba kezdenie a képzés befejezése óta eltelt időszak alatt? ■■ A képzés sikeres befejezése után milyen módon próbált elhelyezkedni? ■■ Milyennek értékeli a képzés szakmai színvonalát? ■■ Hogyan ítéli meg a képző központ által kibocsátott bizonyítvány elfogadását? ■■ Amennyiben újra képzésbe kerülne, választaná-e ismét intézményünket? ■■ Egyéb észrevételek, javaslatok a szolgáltatásokkal kapcsolatban

A feldolgozás során kiderül, hogy a nyomonkövetés célja megvalósult-e, tehát

■■ mennyi végzett hallgató tudott vállalkozást kezdeni, ■■ ki tudott állásba elhelyezkedni, ■■ tervezi-e ezek megvalósítását a jövőben, ■■ életkörülményei javultak-e ha igen mely módon, ■■ hasznosította-e a megszerzett ismereteket, ■■ igényel-e további segítséget eredményességének javulására.

Az eredmény információt ad arról, hogy a képzés elvégzésének eredményeként javultak-e az elhelyezkedés esélyei, a hatékonyabb és eredményesebb munka érdekében kell-e változtatni a képzésen.

Feladat Gondolja át a tanultakat, majd számokkal jelölve állítsa időrendi sorrendbe a nyomonkövetés folyamatának lépéseit!

128


A nyomonkövetés folyamatának lépései

Sorrend

A kitöltött kérdőívek visszaérkezése a volt hallgatóktól Kérdőívek postázása felbélyegzett válaszborítékkal együtt a képzés befejezését követően a 3. és 12. hónapban Az értékelés eredményeinek továbbítása az illetékesek felé A visszaküldött kérdőívek összesítése, feldolgozása és értékelése A képzést sikeresen befejezők kigyűjtése az adatbázisból Dokumentumok archiválása

Megoldás A nyomonkövetés folyamatának lépései

Sorrend 1

A képzést sikeresen befejezők kigyűjtése az adatbázisból

2

Kérdőívek postázása felbélyegzett válaszborítékkal együtt a képzés befejezését követően a 3. és 12. hónapban

3

A kitöltött kérdőívek visszaérkezése a volt hallgatóktól

4

A visszaküldött kérdőívek összesítése, feldolgozása és értékelése

5

Az értékelés eredményeinek továbbítása az illetékesek felé

6

Dokumentumok archiválása

Egyéni feladat A fentiek alapján tervezzen meg egy nyomonkövetési kérdőívet a képzést sikeresen befejezők számára!

Az utógondozás Célkitűzések:

■■ Az utógondozás, mint a munkában maradás segítésének eszköze ■■ Az utógondozás folyamatának áttekintése

A munkaerő-piacon az utógondozás tevékenységének feladata, hogy a munkakörben dolgozó egyént képességeinek, készségeinek és igényeinek figyelembevételével, - az általa elérhető legmagasabb szinten -, olyan potenciális munkavállalói tulajdonságok megszerzése felé irányítsa, amelyek segítségével munkahelyét folyamatosan és hosszú ideig képes megtartani. A munkahelymegtartás, munkában maradás segítése Az utógondozás a munkaadói és munkavállalói elvárások, érdekek összehangolásának elősegítése, támogató szolgáltatás nyújtása mind a foglalkoztatott, mind a munkaadó számára.

Az utógondozás ebből következően a munkában tartás és a tartós foglalkoztatást gátló konfliktusok megoldását teszi lehetővé. Egyrészt feltárva azon személyiségi, munkaszociológiai jellemzőkből és szakmai ismeretekből eredő okokat mindkét oldalon, amelyek a konfliktusok kialakulásához vezettek, illetve megoldási javaslatokat is tesz annak érdekében, hogy a konfliktusok feloldásra kerüljenek. A szolgáltatást végző tanácsadó a munkahely megtartására, a tartós foglalkoztatás elérésére helyezi a hangsúlyt. Ezt a munkavállalóval tervszerűen kialakított utókövetés formájában támogatja és valósítja meg, a foglalkoztatott munkaerő-piacon elért eredményének tartóssá válása érdekében, együttműködve a munkaadóval és szükség szerint a munkavállaló környezetével. A szolgáltatás tartalmát, gyakoriságát az egyéni fejlesztési terv, illetve a személyes konzultáció alapján rögzített, egyéni szükségletek és igények alapján összeállított tevékenységek képezik. A terv megvalósításának egyes szakaszaiban keletkezett információk visszacsatolásos jellegét figyelembe véve különösen nagy hangsúlya és jelentősége van a munkahelyi környezetbe való beilleszkedés segítésének. Utókövetési terv készítése Az utókövetési terv tartalmazza

■■ az utókövetés időtartamát ■■ a rendszeres segítő kapcsolat folyamatos csökkenő intenzitását, ■■ az egyéni szükségletek, felmerült problémák alapján tervezett szakmai beavatkozásokat, módszereket.


129

AZ UTÓGONDOZÁS FOLYAMATA

Az utógondozás szakaszában a nyomonkövetés is a tartós foglalkoztatást elősegítő kérdésekre koncentrál, mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről. A tartós foglalkoztatáshoz vezető tényezők meghatározása, valamint az utógondozás információ szükségletének kielégítése a cél. A munkaadói igények, elvárások ebben a szakaszban már nem a szakmafejlesztéshez nyújtanak segítséget, hanem a foglalkoztatás hosszú távú fenntartásához. A tanácsadók utógondozási tevékenységét a nyomonkövetést rögzítő adatlapokon rögzíti. A nyomonkövetési adatlapok tartalmát, a kérdések jellegét, mindig a folyamatban résztvevő munkaadó sajátosságai határozzák meg. A munkavállalók munkahelyi helyzetének nyomonkövetéses vizsgálata

■■ A munkavállalók és a munkaadók bevonásával adat-, illetve információgyűjtés történik, melynek elsődleges célja a munkában tartás. ■■ Elősegítve a tartós foglalkoztatás megalapozását, a lehetséges fejlődési irányvonalak meghatározásához nyújt segítséget. ■■ A nyomonkövetésből rendelkezésre álló információk alapján rugalmasan módosítható, illetve fejleszthető a szolgáltatási rendszer. ■■ A nyomonkövetés feladata a munkavállalói adatok összegyűjtése: •• személyes adatok •• munkavállalói igények, szándékok, elvárások felmérése •• kompetencia tesztek eredményei •• mentorok által gyűjtött adatok A ■■ sikeres elhelyezkedés érdekében szükség van a munkaadói adatok és elvárások ismeretére is: •• munkaadó általános adatai •• munkakör betöltésével kapcsolatos szakmai és mentális elvárások •• munkakör analízis eredménye •• szervezetdiagnosztikai vizsgálat eredménye

Egyéni feladat Válaszoljon a következő kérdésre! Véleménye szerint szükséges-e a munkaadónak értékelő lapot készítenie a munkavállaló tevékenységéről? Ha válasza igen, indokolja meg, miért! Válasz Igen, nagyon hasznos dolog, ha a munkaadó is készít egyéni értékelő lapot, melyben a munkavállalóról kialakult véleményét, tapasztalatait írja le a munkahelyi megfelelősségről. Az értékelés célja a munkavállaló eredményeinek ismertetése, a felmerülő problémák feltárása és megoldása a tartós foglalkoztatás elősegítése érdekében.

A szolgáltatási tevékenység dokumentumrendszere Célkitűzések:

130


A munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz kapcsolódó adminisztrációs tevékenység dokumentum-rendszerének megismerése A regisztráció Belépéskor az egyén regisztrálása a Jelentkezési lap kitöltésével történik. Ezt az adatlapot a munkaerő-piaci szolgáltatásokat igénybe vevő leendő hallgatók töltik ki és látják el aláírásukkal. Személyes adataik e dokumentum alapján kerülnek felvezetésre a számítógépes adatbázisba.

Egyéni feladat A felsorolt állítások közül jelölje meg azokat, amelyek Ön szerint a személyes adatokat tartalmazó regisztrációhoz elengedhetetlenül szükségesek! A jelentkező adatai Helyes válasz X-el jelölve

A regisztrációhoz elengedhetetlenül szükséges adatok Neve Születéskori neve Anyja leánykori neve Apja neve Testvérei neve Születési helye Születési dátuma Horoszkópja Édesapja foglalkozása Legmagasabb iskolai végzettsége Szakképesítése Állandó lakcíme Értesítési címe Telefonszáma E-mail elérhetősége Mikortól nyilvántartott munkanélküli Házasságkötésének éve Gyermekeinek száma Jelenlegi munkaviszonya Milyen képzésre jelentkezik Milyen irodalmat olvas Kedvenc hobbija Kíván-e élni az előzetes tudásszint mérésének és beszámításának lehetőségével Az igénybe vett munkaerő-piaci szolgáltatás neve Dátum Aláírás

Az Ön által megjelölt listát ellenőrizze le a Megoldás címszó alatt található listával! Közösen, a csoport tagjaival beszéljék meg és indokolják jelölési eredményeiket!


131

Megoldás A regisztrációhoz elengedhetetlenül szükséges adatok Neve Születéskori neve Anyja leánykori neve Születési helye Születési dátuma Legmagasabb iskolai végzettsége Szakképesítése Állandó lakcíme Értesítési címe Telefonszáma Mikortól nyilvántartott munkanélküli Jelenlegi munkaviszonya Milyen képzésre jelentkezik Kíván-e élni az előzetes tudásszint mérésének és beszámításának lehetőségével Az igénybe vett munkaerő-piaci szolgáltatás neve Dátum Aláírás A személyi kártya és a telefonos regiszter A személyi kártya és a telefonos regiszter a képzési programra még nem jelentkező, ugyanakkor személyesen, vagy telefonon érdeklődő ügyfelek adatainak rögzítésére szolgál. Az elérhetőségek mellett az érdeklődés témája is rögzítésre kerül, hiszen ez alapján kerülnek kiértesítésre. A mentori tevékenység dokumentumai A mentori tevékenység alapdokumentuma a Mentorálási napló, amelyben a mentorálási tevékenység folyamán az egyéni válsághelyzetekkel kapcsolatos legfontosabb információk kerülnek rögzítésre. A Mentorálási napló az alábbi adatokat tartalmazza:

■■ Klienskód (védett adat) ■■ A kliens neme (férfi – nő) ■■ Időpont ■■ A probléma típusa (magánéleti, munkahelyi, képzéssel kapcsolatos, vagy egyéb problémás élethelyzetek) ■■ Anamnézis (kórelőzmény, kórtörténet) ■■ A kliens által megfogalmazott probléma ■■ A kliens által megfogalmazott cél ■■ A kliens eddigi lépései a probléma megoldása érdekében ■■ A mentor észrevételei ■■ A mentor és a kliens által meghatározott célkitűzések ■■ Dátum ■■ Mentor aláírása

Egyéni feladat: A fenti adatok alapján számítógép segítségével tervezzen meg egy Mentorálási naplót! A nyomonkövetés és utógondozás dokumentumai

■■ A képzés befejezése után kitöltésre kerülő 3. és 12. havi kérdőívek ■■ (lásd a Nyomonkövetés vizsgálata című fejezet) ■■ Az egyénileg összeállított utógondozást kísérő kérdőívek

132


ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Ismertesse a felnőttképzéshez kapcsolódó munkaerő-piaci szolgáltatások célját! 2. Milyen formában történhet az információnyújtás és a tanácsadási szolgáltatás? 3. Hogyan könnyíti meg, és miért előnyös a tájékoztatásban a szórólapok alkalmazása? 4. Az egyéni, bizalmas beszélgetések lefolytatásához miért szükséges külön iroda kialakítása? 5. A munkaerő-piaci szolgáltatások tárgyi eszközeiből soroljon fel legalább ötöt! 6. Ismertesse a leggyakrabban alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások fajtáit! 7. Melyek a szakmai alkalmassági vizsgálat részei? 8. Mi a célja az előzetes tudásszint mérésének? 9. Mi jellemzi a munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása szolgáltatást? 10. Hogyan történik a képzési tanácsadás? 11. Mi az alapvető különbség a pályaorientáció és a pályakorrekció között? 12. Kik veszik igénybe a rehabilitációs tanácsadást? 13. Sorolja fel az elhelyezkedési, álláskeresési tanácsadás formáit! 14. Mi a mentori szolgáltatás célja? 15. Miért fontos a nyomonkövetés? 16. Mi az utógondozás feladata?

AZ ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEKRE ADOTT HELYES VÁLASZOK 1. A felnőttképzéshez kapcsolódó munkaerő-piaciszolgáltatások célja, hogy támogassa a felnőtt egyén foglalkozást elősegítő képzésben való részvételét, segítse a képzési folyamatba való bekapcsolódását, képzésben tartását és eredményes vizsgáját, valamint felkészítse őt a munkaerő-piacon való sikeres elhelyezkedésre, és munkában tartásra. 2. Az információnyújtás és tanácsadási szolgáltatás történhet intézményen belül és intézményen kívül, egyéni és csoportos formában egyaránt. 3. A szórólapok tartalmaznak minden fontos információt az adott témáról. Ezért, ha valamit nem kérdezett meg az érdeklődő, vagy nem emlékszik a válaszra, bármikor elolvashatja a számára fontos információkat. A szórólapoknak reklámértékük is van, és rendezvényeken nagy számban terjeszthetőek. Az intézmény arculati elemei és minden legfontosabb elérhetőségei (telefon, fax, e-mail, Internet) megtalálható benne. 4. A munkanélküliség miatt az ügyfelek jelentős része problémákkal, gondokkal küzd. Senki sem szereti mások előtt kibeszélni saját problémáit. Sokkal könnyebben oldódik fel az ügyfél, ha lehetőséget adunk számára egy erre a célra kialakított irodában, vagy interjú szobában szakemberrel folytatott bizalmas beszélgetésre. 5. A munkaerő-piaci szolgáltatások tárgyi eszközei: információs iroda, vagy előtér, interjú szoba, tréning terem, irodai bútorok és eszközök, telefon, telefax, adatrögzítésre alkalmas számítógép Internet hozzáféréssel, tájékoztató anyagok, szórólapok, prospektusok, szintfelmérő tesztek, kérdőívek, kompetenciamérő tesztek, számítógépes tesztek, a szolgáltatáshoz kapcsolódó dokumentumok, véleménykérő lapok, fénymásoló gép, nyomtató berendezés, papír és íróeszközök. 6. Alkalmassági vizsgálatok, Előzetes tudásszint mérése, Munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, Képzési tanácsadás, Pályaorientációs tanácsadás, Pályakorrekciós tanácsadás, Rehabilitációs tanácsadás, Elhelyezkedési tanácsadás, Mentori szolgáltatás, Nyomonkövetéses vizsgálatok, Utógondozás. 7. A szakmai alkalmassági vizsgálat részei: a Pszichológiai alkalmassági vizsgálat, a Szakmai alkalmassági vizsgálat, és az Egészségügyi (orvosi) alkalmassági vizsgálat. 8. Az előzetes tudásszint mérésének (PLAR) célja a hallgató előzetesen, elsősorban tapasztalati úton megszerzett ismereteinek, készségeinek meghatározása, azok mérése, illetve elismerése. Segíti azonosítani, dokumentálni és bemutatni azt a tudást, tapasztalatot és képességeket, amelyeket a leendő hallgatók munkavégzésük során élettapasztalatként szereztek. 9. A munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása szolgáltatás kiterjed

•• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• ••


133

•• a foglalkozásokra, •• a térségben elérhető képzésekre, •• a képzési igények felmérésére, •• a térség munkaerő-piaci helyzetére, •• a munkaerő kereslet és kínálat helyi jellemzőire, •• a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra és •• a munkanélküli ellátásokra vonatkozó lehetőségekre, és •• az ezzel összefüggő jogszabályokra.

10. A képzési programok feltételeinek és körülményeinek ismeretében, az egyéni igények, képességek és készségek figyelembe vételével komplex tájékoztatás történik. A képzés alapadatai mellett a támogatási, finanszírozási és továbblépési lehetőségek ismertetésére is sor kerül. Figyelembe kell venni a tanácskérő végzettségét, szakmai ismereteit, illetve az adott képzés belépési szintjét. 11. A pályaorientáció a döntésképtelen pályakezdő fiatalok, vagy szakmával még nem rendelkező felnőttek, első szakmaválasztásának segítése. A pályakorrekció pedig, az eredeti szakmájukat különféle okok miatt folytatni nem tudó személyek segítése az új pálya kiválasztásában. Módszereiben nagyon hasonlít a pályaorientációs tanácsadáshoz, de ebben az esetben már építeni lehet egy szakma elsajátításának, vagy művelésének tapasztalataira is. 12. A rehabilitációs tanácsadás ügyfélkörét azok a tanácskérők alkotják, akiknek vele született, vagy az életútban fellépő egészségügyi károsodásuk van, azaz megváltozott munkaképességűek. Ide tartoznak, akik fizikai, fiziológiai, neurológiai vagy pszichológiai értelemben nem merítik ki az egészségesség fogalmát. 13. Az elhelyezkedési, álláskeresési tanácsadás formái: Egyéni álláskeresési tanácsadás Álláskeresési technikák oktatása Álláskereső klub 14. A mentori szolgáltatás célja a felnőtt hallgató képzésben való részvételének támogatása, a sikeres munkavállalás érdekében, oly módon, hogy a munkanélküliség következményeiből fakadó akadályok és az ezt kísérő mentális hatások csökkenjenek. 15. A nyomonkövetés a sikeres vizsgát tett hallgatók további életútjának figyelemmel kísérése, különös tekintettel a képzés hasznosítására, az elhelyezkedésre és a munkahely megtartására. 16. Az utógondozás feladata, hogy a munkakörben dolgozó egyént képességeinek, készségeinek és igényeinek figyelembevételével olyan munkavállalói tulajdonságok megszerzése felé irányítsa, amelyek segítségével munkahelyét folyamatosan és hosszú ideig képes megtartani.

•• •• ••

Felhasznált irodalom

■■ Hallgatói jegyzet A munkaerő-piaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors ■■ Munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások, Szakmabemutató információs mappa, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2010. Felelős kiadó: Pirisi Károly ■■ Super, D.E.: Önmegvalósítás munkában és szabadidőben in: Ritoókné és Gillemontné szerk.: Pályalélektan szöveggyűjtemény, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1984. ■■ Heves Andrea – Kraiciné Szokoly Mária: Mentorálás – Nyomonkövetés. Kutatási beszámoló. Belvedere Kiadó, Szeged, 2007.

Ajánlott irodalom

■■ Peter Block: Makulátlan tanácsadás – Útmutató a szervezeti változtatásokhoz tanácsadóknak, ügyfeleknek, vezetőknek HVG Kiadó Rt. 2005. ■■ Veres Zoltán: Szolgáltatás-marketing Műszaki Könyvkiadó Kft. 2003. ■■ Dr. Szilágyi Klára: Munka-pályatanácsadás mint professzió, Kollégium Kft. Budapest 2000. ■■ Erdei Magdolna: Őfelsége az ügyfél – Az ügyfélkapcsolatban nélkülözhetetlen az ember, Bagolyvár Könyvkiadó 2001. ■■ Dr. Zakar András: Pályaválasztás és pályaorientáció Tankönyv, Tanári Kézikönyv, Előolvasmány 2003. ■■ Dr. Szilágyi Klára, Hajdu Annamária: Pályaorientáció – módszertani kézikönyv csoportvezetők számára, Kollégium Tanácsadó, Szolgáltató Kft. Budapest 2002. ■■ Jenny Rogers: Befolyásolási képesség – Scolar önfejlesztő program, Scolar Kiadó 2000. ■■ Cservenyák Tamás: Váltani kell? Álláskeresés és karrierváltás Magyarországon Kossuth Kiadó Rt. 2004.

134


A képzés zárásához, vizsgáztatáshoz kapcsolódó feladatok Ajánlott időráfordítás: 8 óra gyakorlat Fejlesztő: Varga Beáta

Ha sikeresen megvalósítottuk a képzési folyamatot, a hallgatók teljesítették a modulzáró feladataikat, akkor elérkeztünk a képzés zárásához. Nézzük meg, hogy milyen feladatainak lesznek a vizsga előkészítésével, megvalósításával és a képzés zárásával kapcsolatban. Bontsuk lépésekre a ránk váró feladatokat:

■■ Vizsga/megszerzett tudás, kompetencia mérésének megszervezése, előkészítése. ■■ A képzésben részvevők vizsgára bocsátása, vizsgára jelentkezés. ■■ Vizsga/megszerzett tudás, kompetencia mérésének lebonyolítása, dokumentálása. ■■ A képzés zárása, adatszolgáltatás, a dokumentumok archiválása. ■■ Elégedettség mérése, képzések értékelése.

Vizsga/megszerzett tudás, kompetencia mérésének megszervezése, előkészítése A záróvizsgán a mindenkor érvényben lévő vizsgaszabályzat, illetve a képzés szakmai és vizsgakövetelmény rendszere az irányadó. Az érvényben levő román felnőttképzési jogszabály rendelkezései szerint, az államilag elismert okleveles kimenetelű abszolváló vizsgát, a képzést lebonyolító intézet szervezi meg a megyei akkreditációs bizottság irányítása és felügyelete alatt. A vizsgabiztosok kiválasztása és nominalizálása érdekében, a képzési program megkezdése előtt, a képzést szervező intézmény írásban közli a megyei akkreditációs bizottsággal a képzési program típusát, a kezdés idejét valamint a záróvizsga tervezett időpontját. A vizsga előkészítéséhez arra is szükség van, hogy beszerezzük azoknak a személyeknek az adatait, elérhetőségeit, akik közreműködnek a vizsga lebonyolításában: kik lesznek azok, akik javítják, értékelik az írásbeli, interaktív, gyakorlati feladatokat, kik lesznek a kérdező tanárok a szóbeli vizsgán, a felügyelő tanárok az egyes vizsgarészeknél és kik lesznek a vizsgabizottsági tagjai. Ha államilag elismert szakképesítést adó vizsgáról van szó, akkor a 129/2000 számú Felnőtképzési Kormányrendeletben meghatározott szervek jelölik ki a vizsgabizottság elnökét és külső tagját. Ha belső vizsgával záródó képzésről van szó, akkor az intézmény vezetőjével egyeztetett elnököt és külső tagot kérjük fel a vizsgára. Vizsgabizottság rendszerint három tagból áll, amiből két külső és egy belső tag. Ebből a belső tagot a képző intézmény delegálja, a külső tagokat pedig a területi (megyei) akkreditációs bizottság javasolja a rendelkezésére álló szakemberek közül. A vizsga jegyzőjét ugyancsak a képző intézmény biztosítja. A záróvizsga előtt legalább 15 nappal a képző intézmény közli az akkreditációs bizottsággal a belső vizsgabiztos valamint a jegyző személyét. A szakmai vizsgán megfigyelőként részt vehetnek a képzési program megrendelői vagy a munkáltatók is. Az államvizsga időpontja előtt legalább 10 nappal az akkreditációs bizottság közli a képző intézménnyel az általa javasolt - rendszerint négy személyt - akikből a képzésszervező két személyt meghív a vizsgabizottságba. A közreműködő személyeknek tiszteletdíjat ajánl fel a vizsgáztató intézmény. A tiszteletdíj felső határa törvényileg nincs szabályozva, de az nem lehet kevesebb mint egy I-es fokozatú pedagógus átlag órabére. A tiszteletdíjat a megbízási szerződésben rögzítik a felek, közös megegyezés szerint. A kiválsztott külső vizsgabiztosok nevét a képzésszervező írásban közli az akkreditációs bizottsággal, aki vezetői végzéssel kinevezi a vizsgabizottságot megnevezvén annak elnökét és tagjait, majd az erről született írábeli döntését legkevesebb 48 órával a vizsga kezdése előtt közli a vizsga szervezőjével. A vizsgabizottságról szóló döntés tartalmazza a bizottság részletes feladatait is. A vizsgabizottság feladatait egyébként a felnőttképzési törvény is részletesen szabályozza. Ezekből említenénk meg a legfontosabbakat:

■■ A vizsgabizottság megszervezi és lebonylolítja a hallgatók vizsgáztatását, ■■ Ellenőrzi a vizsga lebonyolítására kijelölt helyiségek technikai felszereltségét, ■■ Ellenőrzi és jóváhagyja a javasolt vizsgarendet és azt 24 órával a vizsga kezdése elött, jól látható helyre kifüggeszti, ■■ Meghatározza az elméleti vizsga lebonyolításának módját, írásbeli és/vagy szóbeli, ■■ A vizsgáztató intézmény által elkészített öt darab, borítékba zárt vizsgatételből, véletlenszerűen kiválasztja a szóbeli és írásbeli vizsgatételeket, ■■ Meghatározza a gyakorlati vizsga idejét annak komplexitása szerint, de ami nem lehet több mint három óra,


135

■■ Kifüggeszti a vizsgaeredményeket, ■■ Elkészíti a vizsgajegyzőkönyvet és azt átadja a képző intézménynek.

A jegyzőkönyv egy formanyomtatvány, amit a felőttképzési jogszabály, a vizsgáztatás módszertana fejezetében 1-es számú melléklet (Anexa nr.1 Proces verbal de examinare) néven találunk meg. A jegyzőköny tartalma szabványosított és tartalmazza mindazokat az inmformációkat, amelyek a vizsgával és annak lezajlásával kapcsolatosak, egy statisztikai részt is a megjelent hallgatok számáról, azok életkori és nem megoszlásáról, a sikeresen vizsgázottak számáról stb. A jegyzőköny végén, az aláírások előtt pedig szabadon fel lehet jegyezni minden olyan eseményt, amit a bizottság fontosnak talál rögzíteni. A vizsgáztató intézmény fontosabb kötelezettségei:

■■ Átadja a bizottságnak a vizsgára jelentkezettek névsorát, valamint minden olyan dokumentációt, ami bizonyítja a képzési program befejezését, ■■ Összeállítja és a bizottság rendelkezésére bocsájtja a vizsgatételeket legalább öt változatban, ■■ Biztosítja a gyakorlati vizsga technikai felszerelését (termek, eszközök, szerszámok, anyagok, stb.), ■■ Felülvigyázza a munka és tűzvédelmi rendeletek betartását, ■■ A vizsga végén átveszi a záróvizsga dokumentációját,

A végteljesítés értékelését úgynevezett záró értékelésnek kell tekinteni. A rendszer kimeneti oldalán a felnőttek tanulási teljesítménye, az elért eredmények állnak, melyeket a folyamat zárófázisában - vizsgák vagy beszámolók segítségével össze kell vetni/hasonlítani az előirányzott követelményekkel, kompetenciákkal. A tanulási teljesítmény mérésére változatos módszerek és eszközök állnak rendelkezésre (például átfogó vizsgakérdések, pontrendszerre/osztályozásra épülő záródolgozat, a tananyag/tantárgy/témakör minden lényeges elemére kiterjedő teszt, feladatsor, illetve az ezt követő objektív kiértékelés, az elért eredmények megbeszélése, a hibák kijavítása). Az eredményvizsgálatra irányuló értékelés lehet:

■■ belső vizsga, melynek során a felnőttképző intézmény határozza meg a vizsgafeladatokat, illetve a vizsga lefolyását, az értékelési eljárást, a vizsgabizottság felállítását; ■■ állami vizsga, melynek során a vizsgát az érvényben lévő jogszabályok és rendelet alapján kell megszervezni, ezek a képzések állami záróvizsgával fejeződnek be.

Nem államilag elismert végzettséget nyújtó szakmai képzések esetén alapvetően kétféle módszert követhetünk:

■■ A képzési program végén (valamennyi modul sikeres teljesítése után) záró értékelésre alapot adó záróvizsgát szervezünk. ■■ Modulonkénti értékelést hajtunk végre és a képzési programhoz záróvizsga nem kapcsolódik, ilyen esetekben tipikus megoldásnak számít, hogy a modulok sikeres elvégzése után az intézmény kompetenciabizonyítványt vagy tanúsítványt állít ki a résztvevőknek.

Belső vizsga esetén a képző maga dönti el, hogy kit kér fel az adott szakmai vizsgán elnöknek és vizsgabizottsági tagnak. Ahhoz, hogy ne felejtsünk el semmit, fontos egy ellenőrzési lista összeállítása, ahol a már elvégzett feladatokat kipipálhatjuk, így ellenőrizni tudjuk a munkánkat, hogy hol tartunk:

■■ Vizsgára bocsátás engedélyezése ■■ Vizsgabejelentések: •• Megyei akkreditációs bizottság ■■ Az akkreditációs bizottság írásbeli végzése a vizsgabizottság kinevezéséről ■■ Vizsgára jelentkezési kérvények ■■ Vizsgarend ■■ Vizsga program ■■ Vizsga szabályzat ■■ Vizsgakövetelmény-rendszer ■■ Vizsgatételek ■■ Vizsgabizottság elnöke •• Felkérő levél •• Megbízási szerződés •• Összeférhetetlenségi nyilatkozat •• Útiköltség térítés ■■ Külső vizsgabizottsági tag •• Felkérő levél •• Megbízási szerződés •• Összeférhetetlenségi nyilatkozat •• Útiköltség térítés

Nemcsak arról kell gondoskodnunk egy szakmai vizsgán, hogy a megfelelő személyek jelen legyenek, hanem a vizsgához szükséges dokumentumokat is elő kell állítani. A következő felsorolásban olvashatjuk, hogy milyen iratokat, dokumentumokat kell előkészítenünk a vizsga megkezdése előtt:

136


■■ Vizsgarend: azon dokumentum, mely alkalmas a szakmai vizsga, a szakmai vizsgarészek egyértelmű ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

azonosítására és bemutatja a vizsgatevékenységeket, azok sorrendjét és időpontját, vázolja a szakmai vizsga lebonyolításának tervezett szerkezetét, alapjául szolgál a vizsgaprogramnak. Vizsgaprogram: a vizsgázó adott szakmai vizsga letétele érdekében elengedhetetlen megjelenési kötelezettségeit – annak időpontjával és helyszínével együtt – tartalmazó dokumentum. Átláthatóvá teszi a vizsga folyamatát, mindenki megtudhatja belőle, hogy mikor mit kell tennie, hol kell lennie. Ellenőrzés alapjául is szolgálhat. Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat: az adott szakmai vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenőrzési felelősséget meghatározó szabályokat, továbbá a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított minden olyan rendelkezést tartalmazó dokumentum, amely a vizsgázó és a vizsgaszervező számára egyértelművé teszi az adott vizsga lebonyolításának körülményeit. Államilag elismert szakképesítést adó képzés, valamint belső vizsga esetén, a képző és vizsgáztató intézménynek össze kell állítani az írásbeli tételt minimum öt változatban, és sokszorosítani kell a megfelelő példányban. A vizsga megkezdéséig lezárt borítékban kell tárolni. Államilag elismert szakképesítést adó képzés, valamint belső vizsga esetén össze kell állítani a szóbeli vizsgatétel sort, amiből el kell készíteni legkevesebb öt vizsgakérdés sort. Szóbeli vizsgakérdés sor bizottsági tagoknak – általában a vizsga előtt kipostázzuk. Szóbeli vizsgakérdés sort húzásra elő kell készíteni. Gyakorlati vizsgakérdés sor vizsgabizottsági tagoknak – általában a vizsga előtt kipostozzuk. Gyakorlati vizsgakérdéseket húzásra elő kell készíteni. Vizsga jegyzőkönyve I.rész – a vizsgabizottság a vizsga megkezdése előtt nyitóértekezletet tart, az itt elhangzottakat kerülnek be a jegyzőkönyvbe. Vizsga jegyzőkönyve II. rész – a vizsga befejezése után a vizsgabizottság értékeli a vizsgán történteket. Osztályozó ívek – az osztályozó íveken kell vezetni, minden hallgató elért eredményét a különböző vizsgatevékenységekhez kapcsolódóan. Formanyomtatvány, amit a vizsgáztatás módszertana fejezetben 3-as számú melléklet (Anexa nr.3 Foaie de notare la proba...) néven találunk meg. Osztályozó napló - az osztályozó napló tartalmazza majd a végső minősítést, ami alapján a szakmai bizonyítványok kitöltésre kerülnek. Formanyomtatvány, amit a vizsgáztatás módszertana fejezetben 4-es számú melléklet (Anexa nr.4 Catalogul de examen) néven találunk meg. Írásbeli dolgozatok leadási íve tartalmazza a vizsgázok névsorát, a leadott írásbeli dolgozat tételszámát, a dolgozat oldalainak számát, valamint a hallgató aláírását. Formanyomtatvány, amit a vizsgáztatás módszertana fejezetben 5-ös számú melléklet (Anexa nr.5 Tabel nominal de predare a lucrarilor scrise) néven találunk meg. Bizonyítvány(ok), tanúsítvány(ok) – ezeket az iratokat is elő lehet készíteni, hogy a vizsga zárása gyorsabb legyen. Minden olyan adatot előre ki lehet tölteni/nyomtatni, ami a hallgató azonosításához szükséges, a képző intézményre, az elvégzett modulokra vonatkozik, illetve a vizsga dátuma.

A program elvégzését igazoló okirat lehet:

■■ Bizonyítvány, ■■ látogatási bizonyítvány, ■■ tanúsítvány, ■■ egyéb.

A program elvégzését igazoló okirat kiadásának feltételei: a felnőttképzési szerződésben meghatározott feltételek teljesülése, a vizsgabizottság előtt megvalósult sikeres záróvizsga. Az államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzés szakmai záróvizsgával zárul. A szakmai vizsga állami vizsga, a szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány, illetve nyomtatvány használható, amelyet az irányító hatóság hagy jóvá. A román felnőttképzési jogszabály szerint az akkreditált képzést szervező intézmény az alábbi bizonyítványokat állíthatja ki a sikersen vizsgázó hallgatók számára: a. Szakképesítési bizonyítvány (Anexa nr. 4 la Normele metodologice de aplicare a prevederilor OG 129/2000, HG 522/2003, Certificat de calificare profesionala) szakképesítés, szakmai átképzés esetén, b. Abszolváló diploma vagy tanúsítvány (Anexa nr. 5 la Normele metodologice de aplicare a prevederilor OG 129/2000, HG 522/2003,Certificat de absolvire) – modulzáró vizsga után, vagy csökkentett óraszámú szakmai bevezető képzés, szakmai továbbképzés és szakosítási képzések esetén, Mindkét bizonyítványnak van egy kötelező melléklete (Anexa nr. 6 la Normele metodologice de aplicare a prevederilor OG 129/2000, HG 522/2003, Supliment descriptiv), amely a hallgató által megszerzett kompetenciákat tartalmazza.

■■ A tartalmi elemeket tekintve tudni kell, hogy mindkét típusú bizonyítvány előrenyomtatott és sorszámozott,

ezért más formátumú és tartalmú oklevelet a jogalkotó nem engedélyez. Ilyen értelemben a képzési program szervezőjének nincs más teendője mint betartani és kitölteni az oklevél kötelező rovatait.

Nem államilag elismert szakképesítést adó képzés esetén a felnőttképző intézménynek, mivel nem állami


137

szakképesítést igazoló okmányt ad ki, gyakorlatilag szabad keze van abban, hogy milyen tartalmú és formájú, a képzési program elvégzését tanúsító dokumentumot hoz létre és ad át a követelményeket sikeresen teljesítő felnőtteknek. A tanúsító bizonyítvány elkészítésekor két szempontot kell figyelni:

■■ A bizonyítvány formája: a kiadott dokumentum - a képzés átláthatósága, nyilvános megítélhetősége

■■ ■■ ■■ ■■

érdekében - minél részletesebben írja le a készségeket és kompetenciákat. Formájában és stílusában illeszkedjen az Európában széles körben elterjedt kompetenciabizonyítványokhoz. A következő adatok elhelyezését célszerű megoldani a kompetenciabizonyítványban: képzési program neve (a bizonyítvány megnevezése); a bizonyítvány szintje (nemzeti vagy nemzetközi); a bizonyítvány száma; a bizonyítvány kiállítójának hivatalos adatai (név, székhely, nyilvántartási, illetve akkreditációs szám); a képzés ideje és helyszíne; a képzésben részt vevő neve és apja keresztnevének kezdőbetűje születési adatok; a készségek és kompetenciák leírása a képzésben való eredményes részvétel értékelése (kötelező a román iskolarendszerű tízes osztályozási skálát alkalmazni ); megjelölhető a továbblépés a képzés következő szintjére (ha van ilyen); megnevezhetjük, hogy milyen munkakör, foglalkozás, tevékenység stb. gyakorlását támogatja a bizonyítvány; a képző intézmény felelős vezetőjének aláírása; a kiállítás helye és kelte; a képző intézmény bélyegzőjének lenyomata. A képzésben résztvevők számára kiállíthatunk egy igazolást az elvégzett modulokról, amiben leírhatjuk, hogy a hallgatók az egyes modulokat milyen óraszámban tanulták és hogy azokat milyen eredménnyel végezték el. Bizonyítványok nyilvántartási lapja (Registrul de evidenta a certificatelor de calificare, Anexa nr.7 la Metodologia certificarii formarii profesionale a adultilor) ebben szerepel az, hogy a hallgatók milyen sorszámú bizonyítványt kaptak, valamint aláírásukkal tanúsítják, hogy átvették a képzőtől/vizsgáztatótól a bizonyítványokat, tanúsítványokat. Törzslap – Törzskönyv (Registrul matricol general Anexa nr.6 la Metodologia certificarii formarii profesionale a adultilor) – a hallgatóra vonatkozó minden adatnak benne kell lenni, irattározni kell ezeket és meg kell őrizni, majd a levéltárnak átadni. Szükség esetén ez az alapja az elveszett bizonyítványok helyett kiállított bizonyítvány másodlatoknak. Amennyiben állami vizsgát szervezünk, a vizsgát szabályozó rendeletben meghatározott nyomtatványon kell ezt elvégezni, ha belső vizsgáról van szó, akkor mi magunk meghatározhatjuk ennek a formáját. Lepecsételt üres lapok – a vizsgán a hallgatók csak a vizsgáztató által lepecsételt lapon dolgozhatnak szóbeli, írásbeli és gyakorlati vizsgarészeken is, minden vizsgarészhez biztosítani kell ezek meglétét.

•• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• ••

Önellenőrző kérdések 1. Kik vesznek részt a szakmai vizsgán? Milyen információkat kell megtudnunk róluk a vizsga előkészítéskor? Miért van erre szükség? 2. Milyen dokumentációkat kell előkészíteni az írásbeli/interaktív vizsgáztatáshoz? 3. Milyen dokumentációkat kell előkészíteni a szóbeli vizsgáztatáshoz?

Megoldások az önellenőrző kérdésekhez 1. A szakmai vizsgán részt vesznek a vizsgabizottság tagjai (elnök és két tag), a vizsga jegyzője, esetenként a szakmai képzés megredelőinek és/vagy a munkáltatok képviselője, stb. Szükséges tudnunk a személyes adataikat, vagy a vállalkozás nevét, aki számlázni fog, a telefonszámát, e-mail címét és a lakcímét. Azért van ezekre az adatokra szükség, mert a képző felkéri a résztvevőket a feladatuk elvégzésére és a vizsgabizottság részére tiszteletdíjat ajánl fel. 2. Az írásbeli/ interaktív vizsgához elő kell készíteni: írásbeli/interaktív feladatok – ha államvizsga vagy saját belső vizsga, akkor elkészíti a szakértő instruktor és sokszorosítani kell, lepecsételt üres lapok, Írásbeli dolgozatok leadási íve (anexa 5 ). 3. A szóbeli vizsga dokumentumainak előkészítése: szóbeli kérdéssor a vizsgabizottságnak, szóbeli kérdéssor húzásra készen, lepecsételt üres lapok, osztályozó ív/értékelő lapok.

•• •• •• •• •• •• ••

138


A képzésben résztvevők vizsgára bocsátása, vizsgára jelentkeztetése A képzés során a résztvevőknek modulzáró vizsgákat kell tennie. A záróvizsgára bocsátás feltétele, legalább 5-ös, illetve legalább 6-os általános a képzés kompetencia moduljainak elméleti és gyakorlati követelményeinek teljesítéséről. A képzés szervezőjének meg kell vizsgálnia a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, hogy ki az, aki záróvizsgára bocsájtható. A modulzáró eredményeket a képzési napló megfelelő rovatába rögzítik az oktatók. Ezek után a hallgató vizsgára jelentkezési kérvényt ír alá. A vizsgára jelentkezési kérvénynek nagyon fontos szerepe van, mert az ebben feltüntetett adatok alapján azonosítható a vizsgabizottság által a vizsgára jelentkező személy. Milyen adatokra van szükségünk? Olyan adatokra, amelyek lehetővé teszik az egyértelmű azonosítást:

■■ név, ■■ születés helye, ideje, ■■ állandó lakhelye ■■ személyazonossági bizonyitvány száma ■■ személyi száma (CNP) ■■ a hallgató nyilatkozata, hogy elvégezte a vizsga tárgyát képező tanfolyamot ■■ a hallgató aláírása, amivel igazolja, hogy a rá vonatkozó adatokat leellenőrizte, és az adatok hitelességét ellenőrizte.

Mindenképpen figyelembe kell venni a hatályos jogszabályokat, amelyek a szakmai vizsgák szervezésére vonatkoznak. Ezek előírhatnak más kötelező tartalmi elemeket a szakmai vizsgára való jelentkezési laphoz. Előfordulhat, hogy a vizsgára jelentkezett hallgatók felmentési kérelmet nyújthatnak be. Államilag elismert szakképesítést adó szakmai vizsgán csak olyan előzetes tudás ismerhető el, illetve számítható be, melyről az egyén már egy másik állami vizsgán számot adott, és azt hitelesen igazolni is tudja. A felmentést írásban kell kérelmezni. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A vizsgafelmentésre irányuló kérelemről a vizsgabizottság dönt. Álláspontját - a vizsga letételét igazoló okirat, valamint a szakképesítésenként meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, a vizsgázó kérelméhez csatolt dokumentumok figyelembevételével - a szakmai vizsga megkezdését megelőző bizottsági értekezleten alakítja ki. A vizsgabizottsági határozatot a jegyzőkönyvbe be kell jegyezni.

Önellenőrző kérdések 1. Milyen adatait kell a hallgatónak a vizsgára jelentkezési lapon feltűntetni? Miért fontos, hogy az adatok pontosak legyenek? 2. A hallgatói adatokon kívül miről kell, hogy információt adjon a vizsgára jelentkezési lap?

Megoldások az önellenőrző kérdésekhez 1. A vizsgázók adatai közül fel kell tűntetni: a vizsgázó neve (nők esetében a leánykori neve is kell) a vizsgázó születési helye, ideje a vizsgázó anyja neve állandó lakhelye személyazonossági bizonyitvány száma személyi száma (CNP) a hallgató nyilatkozata, hogy elvégezte a vizsga tárgyát képező tanfolyamot

•• •• •• •• •• •• ••

Ezekre az adatokat azért van szükség, mert ezek alapján azonosítható a vizsgabizottság által a vizsgára jelentkező személy. A hallgatónak ezeket az adatokat ellenőriznie kell, és aláírásával igazolja, hogy megfelelnek a valóságnak. 2. A vizsgára jelentkezési lap tájékoztat a vizsga helyéről, idejéről, a megszerezhető szakképesítésről, a vizsgarészekről.

Vizsga - megszerzett tudás, kompetencia mérésének lebonyolítása, dokumentálása A záróvizsgán a mindenkor érvényben lévő vizsgaszabályzat, illetve a képzés szakmai és vizsgakövetelmény rendszere az irányadó. A záróvizsga követelménye: a vizsga során az elérendő kompetenciákat igazoló, összetett feladatok önálló megoldása, kihúzott tételek alapján – írásbeli, interaktív, gyakorlati és szóbeli feladatok teljesítésével. A vizsgafeladatok jellege szerint a vizsgáztatási végző intézménynek különböző feladati vannak. Lássuk az ezeket:


139

Az írásbeli/interaktív vizsgával kapcsolatos feladatok Az interaktív feladat megkezdése előtt a Vizsgaszabályzatban meghatározott vizsgabizottsági tag (külső vagy belső) ellenőrzi a tárgyi feltételek meglétét, a biztonságos munkavégzés feltételeit. A vizsgatevékenység ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyeletről kell gondoskodni. A zárt, biztonságos csomagolásban érkező feladatlapok kibontása a csomag kísérőlevele szerint megjelölt időpontban, a vizsgatevékenység zavartalan lebonyolítását felügyelő meghatározott vizsgabizottsági tag előtt történik. A felügyelő a vizsgázók részére tájékoztatást ad a vizsga szabályairól, az alkalmazható segédeszközökről, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről. A vizsgázó felírja a nevét és keresznevét az írásbeli dolgozat jobb felső sarkába, a bizottság elnőke ellenőrzi a vizsgázó személyazonosságát, betűri és leragasztja a vizsgázó nevének a helyét,majd aláírja és lepecsételi azt. A vizsgajegyző jegyzőkönyvben (Jegyzőkönyv az írásbeli/interaktív vizsgáról) rögzíti az eseményeket, melyet a kijavított dolgozatokkal együtt kezel a vizsga zárásáig, és gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról. A vizsgázó a vizsgafeladat megoldásához, elkészítéséhez tanácsot vagy segítséget nem kérhet, és nem kaphat. A szakképesítések vizsgarészeiben előírt vizsgafeladatok kidolgozásának idejét a szakmai és vizsgakövetelményről szóló jogszabály határozza meg, ebbe a feladat ismertetésének ideje és a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő nem számít bele. A román jogszabály szerint az írásbeli vizsga időtartama legtöbb 2 óra lehet. Miután végzett, a vizsgázó aláírásával leadja dolgozatát a vizsgabizottság elnőkének, aki rögzíti azt az Írásbeli dolgozatok leadási ívébe (Anexa nr.5 Tabel nominal de predare a lucrarilor scrise) és megszámozza a leadott dolgozatot. A bizottság elnöke a leragasztott dolgozatokat kiosztja javítás végett a bizottság két tagjának. Az írásbeli dolgozatok javítását és értékelést a két bizottsági tag egymástól függetlenül végzi el. A vizsgafeladatok megoldását a javítási kulcs vagy útmutató alapján vizsgafeladatonként tízes osztályozási skálán kell értékelni Az érdemjegyeket rögzítik az osztályozási naplóba majd a bizottság elnöke átlagot számol a két érdemjegyből. Amennyiben a két bizottsági tag által adott érdemjegyek közötti különbség nagyobb mint egy pont, úgy a bizottság elnöke érvényesíti vétó jogát. Az írásbeli dolgozatra kapott osztályzattal egyet nem értő vizsgázónak lehetősége van azt az eredmények kihírdetésének időpontjától számított 24 órán belül megóvni. Az óvásokat a vizsgabizottság elnöke oldja meg és közli írásban a vizsgázóval. Az írásbeli vizsga átmenő jegye a legalább 5-ös osztályzat. A gyakorlati vizsgával kapcsolatos feladatok A gyakorlati vizsgafeladatokat a képző intézmény oktatója állítja össze, amit a képzészervező hagy jóvá. A feladatnak, illetve a javítási-értékelési útmutatónak alkalmasnak kell lennie a szükséges kompetenciák mérésére, illetve értékelésére. A vizsgázó vizsgafeladatát a vizsgabizottságtól kapja az előzőleg jováhagyott vizsgatételekből, és a feladatban meghatározott segédanyagok használatával végzi el. A vizsgatevékenységet akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgaelnök, illetve a Vizsgaszabályzatban erre feljogosított tag meggyőződött a feltételek meglétéről. A vizsgatevékenység a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. A vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgatevékenység rendjéről, egyéb tudnivalókról és a vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról, erről jegyzőkönyv (Jegyzőkönyv munkavédelmi oktatásról gyakorlati vizsgához) készül. A vizsgafeladatok megkezdése után további útmutatás csak baleset és jelentős károkozás megelőzése céljából adható. A vizsgafeladatok végrehajtásához előre meghatározott idő áll a vizsgázó rendelkezésére, ebbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje és a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő nem számít bele. A gyakorlati vizsga a valódi munkahelyeket megközelítő körülmények között zajlik, rendszerint az oktatás szinhelyén. A vizsgatevékenység egyes feladatainak végrehajtási idejét a vizsgafeladatok leírása is tartalmazhatja, de ez a román jogszbály szerint nem lehet több mint 3 óra. Ha balesetveszély, egészségi ártalom, technológiai vagy más rendkívüli ok indokolja, a vizsgabizottság jelenlévő tagja a vizsgafeladatokat megváltoztathatja. A döntésről jegyzőkönyvet (Jegyzőkönyv rendkívüli esemény értekezletéről) kell készíteni. Ha a vizsgázó a vizsgafeladatokat befejezte, azt közli a vizsgabizottság egyik tagjával, aki az elkészült gyakorlati vizsgamunkát átveszi. A vizsgafeladatokat a javítási-értékelési útmutató alapján 10-es skálán kell értékelni. A gyakorlati vizsga teljesítését a két vizsgabiozottsági tag önállóan értékeli, a végeredményt a két jegy egyszerű középarányosa adja és ezt rögzítik a vizsganaplóba. A gyakorlati vizsga átmenő jegye legalább 6-os osztályzat. A gyakorlati vizsga minősítése végleges, óvásra nincs lehetősége a vizsgázónak. A szóbeli vizsgával kapcsolatos feladatok A vizsgáztatás menetét a Vizsgaprogram elfogadásával a belső tag javaslata alapján a vizsgabizottság állapítja meg. A vizsgatevékenység során a vizsgázó - a képző által összeállított szóbeli feladatok közül - véletlenszerűen kiválasztott feladatlap alapján ad számot felkészültségéről. Teljesítményét 10-es osztályozási skálán kell értékelni. A szóbeli vizsga átmenő jegye legalább 5-ös osztályzat. A szóbeli vizsga minősítése végleges, óvásra nincs lehetősége a vizsgázónak.

140


Amennyiben a képzési program előírja egy tervnek, projektnek az elkészítését, azt a hallgató a képzés folyamán készíti el egy kijelölt témavezető irányításával. A vizsgázó a tervet 24 órával a vizsga megekezdése előtt leadja a vizsgabizottságnak. A projekt megvédése, bemutatása a vizsgabizottság előtt történik, a védés alatt a bizottsági tagok kérdéseket tehetnek fel. Értékeléskor a bizottság konzultálja a témavezető véleményezését és a két tag önállóan értékeli a dolgozatot. A dolgozat átmenő jegye legalább 6-os osztályzat, helyettesíti a szóbeli vizsgát és nem óvható meg. A vizsgázó:

■■ feladatát csak a feladatlap kiválasztása után és a feladat sorszámának az osztályozóíven való rögzítése után ismerheti meg, ■■ a felkészülést és a feladat megoldását a feladatlap alapján végzi, ■■ a vizsgafelelet vázlatát a lepecsételt lapon rögzítheti, ■■ a szakmai és vizsgakövetelményben, illetve a vizsgafeladatban meghatározott segédeszközöket használhatja, ■■ a vizsgafeladat jellegének megfelelően önállóan felel vagy szakmai megbeszélést folytat. Az önálló ismertetés csak akkor szakítható meg, ha a vizsgázó nyilvánvalóan és súlyosan téved, vagy a kifejtésben elakad. ■■ egy alkalommal póttételt választhat. Ha erre sor kerül, akkor a vizsgázó teljesítménye legfeljebb 60%ra értékelhető. A póttétel-választás tényét az érintett vizsgatevékenység megjelölésével fel kell tüntetni az osztályozóíven, és a jegyzőkönyvben.

Záróvizsga esetén az intézményt olyan kötelezettség is terheli, hogy meghatározza a záróvizsga rendjét, követelményét, a minősítés szintjeit, a különböző minősítési szintekhez tartozó követelményszinteket, a sikertelen teljesítés következményeit. Előre meghatározott teljesítményszintek alapján értékeljük a hallgató teljesítményét. Ezek a teljesítményszintek a képzési programban előre meg vannak határozva. Ha államilag elismert szakképesítésről van szó, akkor a szakmai és vizsgakövetelmény rendszerben találjuk meg, hogy melyik vizsgarész milyen százalékot képvisel a végső minősítés során, illetve, az is meg van határozva, hogy a végső minősítés mi lehet, az elért eredmény függvényében. A román felnőttképzési jogszabály szerint az államvizsga végső minősítése a vizsgán elért elméleti és gyakorlati osztályzatok egyszerű számtani középarányosa két tízedessel, kerekítések nélkül. Ha belső vizsgáról beszélünk, akkor a képzési program megalkotója határozza meg a végső vizsga elemeit, valamint azt, hogy az elért teljesítmények milyen minősítésnek felelnek meg. Ezeken a vizsgákon általában érdemjeggyel való értékelést alkalmazzuk. A vizsgabizottság legalább három tagból áll (elnök és két tag). Rajtuk kívül jelen van még a vizsga jegyzője, aki a dokumentációért felelős. A vizsgabizottság tagjainak feladata: A vizsgaelnök:

■■ a szakmai vizsga megkezdése előtt ellenőrzi, a bizottság döntése alapján jóváhagyja a Vizsgaszabályzatot, -rendet, -programot, ■■ ellenőrzi a vizsga előkészítését, a szükséges szakmai feltételek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét, ■■ vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit, jóváhagyja azok jegyzőkönyveit, ■■ ellenőrzi - a jelentkezési iratok alapján - a vizsga letételére való jogosultság feltételeinek meglétét, a vizsgával kapcsolatos iratokat, ■■ a Vizsgaszabályzatnak, -rendnek, -programnak megfelelően gondoskodik az írásbeli/interaktív dolgozatok és az elkészült gyakorlati vizsgamunkák értékeléséről, ■■ tájékoztatja a vizsgázókat az egyes vizsgarészek, vizsgafeladatok előtt az őket érintő döntésekről, valamint a vizsgarészekkel kapcsolatos tudnivalókról.

A belső tag:

■■ ellátja a szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos szervezési feladatokat, ■■ előkészíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését, ■■ tájékoztatja a vizsgázókat a Vizsgaszabályzatról, -rendről, programról.

A külső tag:

■■ a gyakorlati vizsgatevékenységet tartalmazó vizsgarész előkészítését (szakmai feltételek és biztonságos vizsgakörülmények) ellenőrzi, ■■ részt vesz a gyakorlati vizsgamunkák átvizsgálásában és a vizsgázók gyakorlati teljesítményének értékelésében, ■■ részt vesz a szóbeli vizsgán, és közreműködik a végső minősítés meghatározásában.

A vizsgajegyző:

■■ nem tagja a vizsgabizottságnak. A szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos adminisztratív teendőket végzi el.

Az előkésztési feladatok között már megismertük a vizsga lebonyolításához szükséges dokumentációkat. Most


141

vegyük őket sorra újra, és nézzük meg, hogy a vizsgán mit kell tenni ezekkel:

■■ A ■■ ■■ ■■ ■■

jegyzőkönyvek: a jegyzőkönyvet minden vizsgarészről készíteni kell, ezekben fel kell tűntetni a megtörtént eseményeket, a vizsga helyét, idejét, a megjelent hallgatókat, valamint, hogy hogyan záródtak az egyes vizsgatevékenységek. Ha rendkívüli esemény történik, azt külön jegyzőkönyvezni kell. A jegyzőnek gondoskodnia kell arról, hogy a jegyzőkönyveket minden vizsgabizottsági tag írja alá, így vállalják, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetértenek. Osztályozó ív: az osztályozó ív(ek)re rá kell vezetni a vizsgázó által kihúzott tétel számát, és a vizsgabizottság által adott érdemjegyet vagy minősítést. Minden vizsgáztató, értékelő külön-külön értékeli a vizsgázók teljesítményét, a vizsga végén pedig meghozzák a közös döntést, a végső minősítést. Az osztályozó ív(ek)et a vizsgabizottság minden tagjának alá kell írnia. Bizonyítványok, tanúsítványok: az előkészített bizonyítványokban a jegyző felvezeti az elért eredményeket és a végső minősítést. A vizsga zárásaként a vizsgabizottság elnöke átadja a sikeresen vizsgán tett hallgatóknak. A kitöltött bizonyítványokról az elnök által hitelesített másolat készül. Bizonyítványok nyilvántartási lapja: erre a lapra már előzetesen felvezettük a vizsgázók nevét, a számukra kitöltött bizonyítvány számát. A vizsgán, amikor átveszik a bizonyítványukat, a hallgatók aláírásukkal igazolják az átvétel tényét és azt, hogy a bizonyítványba a megfelelő adatok kerültek be. A vizsga törzslapja: a vizsga végén a törzslapba is be kell rögzíteni a vizsgabizottság által meghatározott eredményeket, a hozott határozatokat. A vizsgabizottság minden tagja aláírja és az intézmény bélyegzőjével kell ellátni.

A záróvizsga befejezése után ki kell hirdetni a vizsgaeredményeket. A hirdetési lista tartalmazza a vizsgára jelentkezettek névsorát, a vizsgán elért osztályzatokat, valamint a záróvizsga általánosát. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati, írásbeli vagy a szóbeli vizsgarész bármelyik tantárgyából elégtelen érdemjegyet kapott, vagy állami vizsga esetén, ha az adott vizsgarészből nem érte el a meghatározott %-t. Sikertelen vizsga esetén vagy a hallgató kérésére törzslapkivonatot kell a rendelkezésére bocsátani. Ezzel a kivonattal, valamint a képző intézmény által kiadott igazolással a hallgatónak lehetőséga van jelentkezni egy másik szakvizsgára ugyanilyen feltételek mellett. Amennyiben a vizsgát szervező képző intézmény nem rendez a hallgató számára kellő időn belül újabb szakvizsgát, úgy a hallgató kérelmezheti a vizsgáztatását más képző intézménynél is. Az erre vonatkozó kérést a szóban forgó megyei akkreditációs bizottsághoz kell benyújtani. A szakvizsga megismétlésére a jogszabály nem ír elő egy záros határidőt, tehát erre a hallgató Romániában bárhol és bármikor jelentkezhetik. Romániában javítóvizsgára nincs lehetősége a sikertelenül vizsgázó hallgatónak, ezért azt meg kell ismételnie.

Önellenőrző kérdések 1. Milyen feladatai vannak a vizsga elnökének? 2. Mi a szerepe az osztályozó ív(ek)nek a szakmai vizsgákon? 3. Mikor sikertelen a szakmai vizsga?

Megoldások az önellenőrző kérdésekhez 1. A vizsgaelnök feladatai: a szakmai vizsga megkezdése előtt ellenőrzi, a bizottság döntése alapján jóváhagyja a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatot, vizsgarendet, vizsgaprogramot, ellenőrzi a vizsga előkészítését, a szükséges szakmai feltételek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét, vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit, jóváhagyja azok jegyzőkönyveit, ellenőrzi - a jelentkezési iratok alapján - a vizsga letételére való jogosultság feltételeinek meglétét, a vizsgával kapcsolatos iratokat, a Vizsgaszabályzatnak, -rendnek, -programnak megfelelően gondoskodik az írásbeli/interaktív dolgozatok és az elkészült gyakorlati vizsgamunkák értékeléséről, tájékoztatja a vizsgázókat az egyes vizsgarészek, vizsgafeladatok előtt az őket érintő döntésekről, valamint a vizsgarészekkel kapcsolatos tudnivalókról. 2. Az osztályozó ív(ek)re rá kell vezetni a vizsgázó által kihúzott tétel számát, és a vizsgabizottság által adott érdemjegyet vagy minősítést. Minden vizsgáztató, értékelő külön-külön értékeli a vizsgázók teljesítményét, a vizsga végén pedig meghozzák a közös döntést, a végső minősítést. Az osztályozó ív(ek)et a vizsgabizottság minden tagjának alá kell írnia. 3. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati, írásbeli vagy a szóbeli vizsgarész bármelyik tantárgyából elégtelen érdemjegyet kapott, vagy állami vizsga esetén, ha az adott vizsgarészből nem érte el a meghatározott %-t.

•• •• •• •• •• ••

142


A képzés zárása, adatszolgáltatás, a dokumentumok archiválása A vizsga jegyzője és a tanfolyamfelelős instruktor a hatályos szabályok alapján lezárja a vizsgát. A vizsga megvalósításában résztvevő személyek által leadott elszámolási dokumentumokat leellenőrzi, leigazoltatja a vizsgaszervező intézmény menedzsmentjének egyik tagjával, majd átadja elszámolásra a pénzügyi munkatársnak. A vizsga jegyzője a képzés lezárása során:

■■ a vizsgához kapcsolódó dokumentációt lezárja, aláíratja a szükséges dokumentumokat az intézmény vezetőjével és a bizottsággal, valamint a szükséges dokumentumokat postázza a képzés megrendelőjének, ■■ statisztikát készít, amiről nyilvántartás vezet, ■■ a rendeletben/jogszabályban előírt vizsgaösszesítő dokumentációt elkészti, ■■ kitölti a szakképesítési bizonyítványokat és ezek mellékleteit, ■■ aláíratja a bizonyítványokat az intézmény vezetőjével és a vizsgabizottság elnökével, ■■ a kitöltött és aláírt bizonyítványokat egy névsor (Borderou pentru aplicarea timbrului sec art. 28 al.3 din ■■ ■■ ■■ ■■

Normele metodologice privin organizarea examenului de absolvire) kiséretében leadja a megyei akkreditációs bizottsághoz, ahol rányomják a szárazpecsétet, iktatja a bizonyítványokat a jogszabályban előírt regiszterbe, amit 7-es számú mellékletként találunk meg a vizsgáztatás módszertanában (Anexa nr. 7 Registrul de evidenta nominala a certificatelor de calificare), kiosztja a bizonyítványokat és aláíratja az átvételt, vizsgával kapcsolatos adatokat szolgáltat az informatikai rendszer számára, a megőrizendő dokumentumokat irattárba helyezi.

A tanfolyamfelelős instruktor feladatai a képzés zárásához kapcsolódóan:

■■ kitölteti a hallgatókkal a Hallgatói kiértékelő lapot, összegzi az a hallgatók véleményét és kiértékelést készít, ■■ lezárja a képzési naplót, ■■ rögzíti a vizsgával kapcsolatos eseményeket a számítógépes nyilvántartási rendszerben és lezárja a képzést, ■■ 48 órán belül leadja a megyei akkreditációs bizottsághoz a szakvizsga jegyzőkönyvét, a vizsganaplót, valamint a vizsgára jelentkezett személyek névsorát, ■■ bevezeti a törzskönyvbe a vizsgaeredményeket, ■■ biztosítja a megrendelő számára a képzés megvalósulásával kapcsolatos jelentéseket, és továbbítja a pénzügyi munkatársnak, ■■ gondoskodik a szükséges dokumentumok archiválásáról.

Melyek azok a dokumentumok, amelyeket archiválni kell? Ezzel kapcsolatban mindenképpen szükséges a jogszabályok és a rendelek megismerése, mert abból derül ki, hogy mit és meddig kell megőriznünk.

Ha a képzésünk nem állami vizsgával zárul, akkor is meg kell őrizni a képzéshez és a vizsgához kapcsolódó dokumentumokat. Ekkor az intézmény iratkezelési szabályzatában kell rögzíteni a megőrizendő vizsgadokumentumok körét, megőrzési idejét. A képzéshez kapcsolódó anyagokat általában 5 évig vagyunk kötelesek megőrizni, míg a vizsgához kapcsolódó dokumentációt 10 évig. Kivételt képez ez alól a vizsgák törzslapja, azokat nem lehet selejtezni, irattárazás után át kell adni a levéltárnak megőrzésre. Érdemes erről is egy listát készíteni, és így biztosan nem marad ki semmi. Nézzük meg, hogy a képzés zárása után melyek azok a dokumentumok, amiket irattárba kell helyezni. Záró dossziéban elhelyezendő dokumentumok Felelős Tájékoztató /általános tájékoztató a képzések lebonyolításáról Szórólap Bemeneti szintet igazoló dokumentumok másolata ellátva az eredetivel mindenben megegyező bélyegzővel Együttműködési megállapodás a képzés megrendelőjével Felnőttképzési szerződés jóváhagyott minta Megkötött felnőttképzési szerződések Hatósági szerződések (ha vannak) Képzés ütemezése (órarendek) Képzési napló Vizsgára bocsátás engedélyezése

felelős instruktor


143

Vizsgára jelentkezési lap Vizsgarend Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat

vizsga jegyzője

Vizsgaprogram Gyakorlati vizsgatétel - jóváhagyott példány Írásbeli vizsgatétel belső vizsgához - jóváhagyott példány

felelős instruktor

Szóbeli vizsgatétel belső vizsgához - jóváhagyott példány Jegyzőkönyv – írásbeli/interaktív vizsgáról Jegyzőkönyv - interaktív vizsgáról Jegyzőkönyv I.

vizsga jegyzője

Jegyzőkönyv II. Osztályozó ív Bizonyítványok hiteles másolata Átvételi igazolás az átvett bizonyítványokról Igazolás modulzáró vizsgákról

vizsga jegyzője

Átvételi elismervény az igazolás modulzáró vizsgákról Tanúsítvány másolat Jelenléti ívek (összes a megfelelően kitöltve, jelölések következetes használatával, igazoló aláírással!) Félidős jelentés

felelős instruktor

Megvalósulási tanulmány Statisztikai adatnyilvántartás és – szolgáltatás A felnőttképzési intézménynek a képzésben részt vevő felnőttel megkötött felnőttképzési szerződésben vállalt képzés teljesítésével összefüggésben elektronikusan statisztikai adatszolgáltatást kell végezniük. Ennek tartalma:

■■ a felnőttképzést végző intézmény adatai, ■■ a képzéssel összefüggő adatok: a képzés jellege, típusa, óraszáma, megvalósítás helye, a belépéshez szükséges iskolai végzettség, megszerezhető képesítés, a részvételi díj költségviselője, a képzés ideje, ■■ a vizsgaszervezést végző intézmény adatai, ■■ a képzésbe beiratkozottak száma, utólag belépők száma, lemorzsolódottak száma, ezek neme, életkora, iskolai végzettsége, ■■ sikeres vizsgázók száma, neme, életkora, iskolai végzettsége. Önellenőrző kérdések 1. Milyen feladatai vannak a tanfolyamvezető instruktornak a képzés zárásakor? 2. Általában mennyi a vizsgához kapcsolódó dokumentumok megőrzési ideje?

Megoldások az önellenőrző kérdésekhez 1. A tanfolyamfelelős feladati a képzés zárasakor: kitölteti a hallgatókkal a Hallgatói kiértékelő lapot, összegzi az a hallgatók véleményét és kiértékelést készít, lezárja a képzési naplót, rögzíti a vizsgával kapcsolatos eseményeket a számítógépes nyilvántartási rendszerben és lezárja a képzést, biztosítja a megrendelő számára a képzés megvalósulásával kapcsolatos jelentéseket, és továbbítja a pénzügyi munkatársnak, gondoskodik a szükséges dokumentumok archiválásáról. 2. A vizsgához kapcsolódó dokumentumok megőrzési ideje általában 10 év, kivéve a törzslap, ami nem selejtezhető, a megőrzési idő után a levéltárnak kell átadni.

•• •• •• •• ••

Elégedettség mérése, képzések értékelése A képzés befejező szakaszában a tanfolyamvezető instruktor kiértékelő lapot töltet ki. A hallgatók név nélkül alkotnak

144


véleményt az alábbiakról:

■■ a képzési programról, ■■ az alkalmazott tematikáról, ■■ a képzés lebonyolításáról, ■■ az oktatókról szerzett benyomásaikról, ■■ a képzés szervezettségéről, ■■ az oktatás körülményeikről, ■■ további módosítási javaslatokat adhatnak.

Elégedettségmérő kérdőívet az oktatók is kitöltenek. Az általuk kitöltött kérdőívek a képzés szervezettségére, a rendelkezésre álló tananyagokra, az általuk alkalmazott módszerekre, a hallgatók hozzáállásra terjednek ki. A képzésben résztvevők és az instruktorok által leadott kérdőívekből érdemes egy összefoglaló kiértékelő anyagot készíteni, ebbe bele kell írnia az általánosságokat, illetve az átlagtól nagyon eltérő véleményeket. Összesíteni lehet például, hogy kik azok az oktatók, akikkel a hallgatók jól tudtak együtt dolgozni, melyek voltak azok a feltételek, amikkel meg voltak elégedve, melyekkel nem. Összesíteni lehet a képzés szervezésére, eszközellátottságára, tananyagokra vonatkozó tapasztalatokat is, ami kiinduló alapja lehet a tanfolyamzáró értekezletnek. Ahhoz, információink legyenek a képzések megvalósításának eredményességéről egy értékelő megbeszélésre van szükség. A tanfolyamzáró és értékelő értekezletet a képző intézmény szakmai vezetője hívja össze minden hónapban az előző hónapban befejezett tanfolyamokkal kapcsolatban. A tanfolyamzáró értekezleten azokat a képzéseket és vizsgákat értékelik, amelyek az előző hónapban fejeződtek be. Elemzésre, értékelésre kerül:

■■ a pénzügyi megvalósítás, utókalkuláció, ■■ a képzés és a vizsga eredményessége, ■■ hallgatói és oktatói kiértékelő lapok alapján megállapított észrevételek.

Az értekezlet résztvevői: az érintett tanfolyamfelelősök, az érintett szakterület menedzsere, a képző szakmai vezetője, pénzügyi/könyvelési terület munkatársa. A tanfolyamzáró értekezletet a képző szakmai vezetője vezeti, aki ellenőrzi a tanfolyam záró dossziéját és a képzési naplót. Amennyiben az értékelés során feltárásra kerül, hogy valami nem volt megfelelő a megvalósított képzéssel kapcsolatban, akkor meg kell keresni, hogy mi okozta az eltérést, és meg kell tenni a megfelelő lépéseket arra vonatkozóan, hogy a további képzéseknél ez ne fordulhasson elő. Előfordulhat, hogy módosítani kell a képzési programon, a tananyagon, az óraszámokon, a megvásárolt anyagok mennyiségén, minőségén, a képzést megvalósító instruktorokon, a szervezés hatékonyságán, stb. A feldolgozott adatokból monitoring jelentés készül, melyben összesítésre kerülnek a tapasztalatok, a feltárt, előfordult hiányosság, és amennyiben szükséges rögzítésre kerülnek a javaslatok, észrevételek.

Önellenőrző kérdések 1. Miért fontos a hallgatók és az instruktorok elégedettségének mérése? 2. A záró értékelés milyen területekre terjed ki és kiknek kell részt venni rajta?

Megoldások az önellenőrző kérdésekhez 1. A képzésben részt vevő hallgatók és oktatók visszajelzései fontosak az képző részre, mert innen származnak a képzés szervezésével kapcsolatos információk, a képzési program korszerűségével kapcsolatos visszajelzések, a tananyag használhatóságára vonatkozó információk. Megtudhatjuk, hogy a hallgatók milyennek ítélik meg a tanfolyam szervező munkáját, az oktató instruktorok munkáját, a képzés helyszínével mennyire elégedettek. A visszajelzések alapján el kell dönteni, hogy szükség van-e valamilyen intézkedés meghozatalára. 2. A záró értékelésen elemzésre, értékelésre kerül: a pénzügyi megvalósítás, utókalkuláció, a képzés és a vizsga eredményessége, hallgatói és oktatói kiértékelő lapok alapján megállapított észrevételek.

•• •• ••

Résztvevők: az érintett tanfolyamfelelős, az érintett szakterület menedzsere, a képző szakmai vezetője, pénzügyi/ könyvelési terület munkatársa.

II. MODUL A felnőttképzés módszertana

D.A.R.


Tartalomjegyzék

Felnőttek hatékony tanulási folyamata.......................................................................... 147 E-learning módszerek és technikák a felnőttképzésben ...................................................... 158


147

Felnőttek hatékony tanulási folyamata Ajánlott időráfordítás: 4 óra gyakorlat Fejlesztő: Nagy László

Bevezető – A tanulás szükségessége Mai, rohanó világunkban nehéz lépést tartani a fejlődéssel, különösen a technika fejlődésével, hogy tájékozottak, képzettek legyünk nem hagyható ki életünkből a tanulás. Szellemünk formálható, építhető: fejleszthető a koncentrálóképesség, megtanulható a fegyelmezett tanulás, sőt örömünk is lehet a szellemi munkában. A képzett embereknek több a lehetősége a munkaerő piacon. Azzal, hogy ezt a tanulási útmutatót olvassa a tanulás iránti igényét fejezi ki. Aki tanul az „kereső ember”, tudatosan akar élni, életcéljai tervei vannak. Ami másoknak sikerült, mindenkinek sikerülhet, csak fel kell ébreszteniük magukban a szellemi élet iránti vágyat, az ismeretlen birtokbavételére irányuló kíváncsiságot. Hiszen a nap mindenkinek 24 órából áll. Önmaga dönti el, mire használja fel, hogyan osztja be. Azt szoktuk mondani: amire akarunk, arra ráérünk, csak át kell kissé csoportosítani a tevékenységeinket. Sokat kell olvasni, azzal az érdeklődéssel, hogy a szerző valamit tud, amit én nem, és ezt el akarja nekem mondani. Üzenete van számomra. Érdeklődés és fegyelem a két legfontosabb személyiségvonás a tanuláshoz. Keressük az információk üzenetét, ami a kitűzött célhoz egy lépést jelent. Annak a szakembernek, aki képzések szervezésével, bonyolításával foglalkozik elengedhetetlenül szükséges, a tanulás, tanítás fogalmainak, folyamatainak átfogó ismerete. Ezen ismeretek birtokában lesz képes napi tervezési, szervezési, kiválasztási, értékelési feladatait magas szinten elvégezni.

A tanulás fogalma Az oktatás egy bipoláris folyamat, amelynek egyik oldala a tanítás, másik oldala ennek eredménye, a tanulás. A tanártanuló bipoláris kapcsolatának kifejeződése. A tanítás nem más, mint a tanulási folyamatok segítése, ismeretátadás, struktúraépítés irányítása. A tanulás szűkebb értelemben ismeretszerzést jelent, tágabb értelemben a környezeti hatások következtében bekövetkező tartós és adaptív (alkalmazott) viselkedésváltozást. A formális, a nem-formális és az informális tanulás A tanulás során az ember fokozatosan, egyre bonyolultabb és elvontabb ismeretekre tesz szert. A felnőttkori tanulásnak formailag három különböző módja van: formális, nemformális és informális tanulás. Az egész életen át tartó tanulásnak része az ismeretek megszerzése az iskolában és a hétköznapi élet bármely színterén történő személyiségformáló tapasztalatszerzés is. A formális tanulás a szervezett és strukturált közegben (oktatási, képzési rendszer, vállalati képzés keretei között) történő tanulás. A formális tanulás rendszerint a tudás megszerzését igazoló hivatalos elismeréssel (diploma, bizonyítvány) zárul. A Nem-formális tanulás az oktatási rendszer fő áramán kívül történik, és nem mindig jellemző rá a részvétel bizonyítvánnyal történő elismerése. A nem-formális tanulás színterei: munkahely, civil és társadalmi szervezetek vagy a formális oktatási rendszereiben folyó tanulás kiegészítésére létrehozott intézmények. Általában „nem formális tanulásnak minősül a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítést megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez”. A nem-formális tanulásnak hagyományai vannak: a nyelviskoláknak hálózatai alakultak ki, valamint jól működnek a képzések a művelődési házakban és az amatőr művészeti iskolákban, illetve legújabban a teleházakban is. Az informális tanulás a napi tevékenység (családban, munkahelyen, szabadidős tevékenység során) keretében történő, nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenység, a mindennapi élet velejárója. Informális tanulásnak számít például a munkavégzést megkönnyítő, új program használatának elsajátítása is. A részben spontán is megtörténő tanulás feltételeit azonban javítani lehet például a tévéműsorok értelmezésével, az iskolás gyerekek szüleivel való párbeszéddel, illetve a munkahelyi folyamatok elemzésével.

148


A tanulás különböző formáinak meghatározásában és elismertetésében jelentős szerepet játszott az Európai Bizottság 2001-ben kiadott Memorandum az életen át tartó tanulásról című dokumentuma. A memorandum a különböző tanulási formákat az egész életen át tartó tanulás aspektusából elemezte és felhívta a figyelmet a nem-formális és az informális tanulás jelentőségére.

Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel eddigi élete során milyen oktatási formák alapján tanult! 2. Ön szerint milyen előnyei vannak a formális tanulásnak?

Megoldás: 1. A válasz mindenkinél más, ezért egy lehetséges megoldást mutatok be! Anyanyelv megtanulása, informális tanulás Írás, olvasás elsajátítása az általános iskolában, formális tanulás Szakma tanulása, formális tanulás Autóvezetés megtanulása, non-formális (a jogosítvány megszerzése külön vizsga) Főzés elsajátítása a főzőszakkörben, non-formális tanulás Főzés trükkjeinek ellesése otthon a nagymamától, informális tanulás 2. Azonos tananyag, azonos követelmények, azonos sztenderdek alkalmazása. Hivatalos, államilag elfogadott kimenet, bizonyítvány, diploma.

Az egész életen át tartó tanulás (LLL Lifelong learning) Az EU oktatáspolitikai alapelvei fokozottan hangsúlyozzák az egész életen át tartó tanulás fontosságát, mely azt feltételezi, hogy az ember nem fejezi be a szükséges tudás megszerzését amikor kilép az iskolából, a releváns tudás megszerzése az ember egész életén át folytatódik. Szakemberek hangsúlyozzák, hogy az embernek a jövőben aktív életében akár 5-7 szakmaváltásra is fel kell készülnie. A LLL eszméje egészen az óvodától az egyetemig az egész fiatalkori, majd a felnőtt életében folytatandó tanulást és művelődést fogja át. Itt fogalmazták meg, hogy a felnőtt nevelés nem vizsgálható elszigetelten. A tanulás nem egyik vagy másik életkor sajátja, hanem egy élethosszig tartó globális folyamat. Tanulni egész életen át szükséges, a konkrét időpontot viszont mindenki maga tudja meghatározni, és ez nem függ az iskolai végzettségtől. Ha a munkakörben változás történik, és ennek betöltésére olyan új ismeretek szükségesek, amelyeknek nincs birtokában, akkor már tanulnia kell. Foglalkozásváltás esetén is hasonló a helyzet. Az élethosszig tartó tanulás nem kizárólag a foglalkozáshoz, illetve a munkához kapcsolódik. Az iskolai oktatás, képzés alapvető funkciója, az általános műveltség megalapozása, az életpálya elkezdéséhez szükséges első szakképesítés megadása, illetve a társadalomba való beilleszkedés elősegítése. Az élethosszig tartó tanulás alapja egyrészt az egyén mindenkori legmagasabb iskolai végzettsége, másrészt az ember nyitottsága, tanulási, fejlődési képessége. Ezek az objektív tényezők. Szubjektív tényezők: az egyén sikeressége a befutott életpályán, és hozzáállása (attitűdje) a tanuláshoz. Az LLL fogalma magába foglal mindenféle formális keretek között folyó (iskola, felsőfokú képzés, felnőttképzés) és nem formális keretek között folyó (otthon, munkahely) egyéni és szociális fejlődést. Az élethosszig tartó tanulás eszméje, hogy nem csak új ismereteket kell elsajátítani, de másféle gondolkodásmódot is. A „lifelong learning gondolkodás” magában foglalja a készségek, ismeretek, végzettségek megszerzését és fejlesztését, valamint az alkalmazkodó képesség fejlesztését, problémahelyzetek megoldását a gyermekek és felnőttek számára. Az egész életen át tartó tanulásnak egyik mozgatórugója a gazdasági globalizáció. A tudás és információ növekedése indokolja az élethosszig tartó tanulás szükségességét. A LLL ismérvei tehát:

■■ A tanulás időtartamának kezdetét már óvodáskorra helyezi.


149

■■ A társadalom minden egyes tagja számára meg kívánja nyitni az oktatás világát. ■■ Középpontjában a tanulói szükségletek kielégítésére való törekvés igénye áll. ■■ Átfogja a teljes életciklust.

Az élethosszig tartó tanulás gyakorlati megvalósításának eszközei:

■■ Az oktatási módszerek megújítása. A hagyományos tanár szerepe megváltozik és egyfajta tanácsadói tanulás támogató funkciót tölt be. ■■ A tantárgyak tartalmi korszerűsítése. Ugyanis az iskolák jelenleg nem tudják a képestés gyakorlati alapjai

biztosítani. Így egyre többen válnak önfoglalkoztatóvá. Az önálló tanulás módszereinek egyik fontos eszköze, a számítógép használatának ismerete.

Kérdések, feladatok 1. Előre láthatólag hány szakmaváltásra kerül sor életünk során? 2. Gondolja át az Ön eddigi szakterület váltásait!

Megoldás: 1. 5-7 szakmaváltásra kell felkészülni. 2. A válasz egyénenként más és más.

Andragógia A felnőttek tanulása A felnőttképzés egyik nagy kihívása, hogy a különböző intelligenciaszintű, motivációjú, eltérő készségekkel és tapasztalattal rendelkező felnőtteket, hogyan és milyen módszerekkel lehet felkészíteni, képzésbe vonni és eredményes tanulásra ösztönözni. Ennek a kihívásnak akkor tudunk megfelelni, ha ismerjük a résztvevők szándékait, motivációját, előképzettségüket, ismereteiket, képességeiket, tisztában vagyunk a felnőtt személyiség jellemzőivel. Felnőtt egészséges személyiség, ura környezetének, személyisége bizonyos fokig egységes és képes arra, hogy pontosan észlelje mind a világot, mind önmagát. A felnőtt szituatív gondolkodású, szituációkban, helyzetekben gondolkodik, élettapasztalattal rendelkezik és gyakorlati feladatokon keresztül tanul. 1. A felnőtt ember praktikus gondolkodású tudatosan mérlegel a lehetőségei között a gyakorlati hasznát keresi mindennek amit megtanult, azt tudja hol és mikor lehet alkalmazni gyakorlatias 2. Céltudatos, dönt, intézkedik ismeri önmagát, képességeit tisztában van a lehetőségeivel tud dönteni és felelősséget vállalni önállóan határozza meg célját és a végrehajtás eszközét 3. Képes alkotómunka végzésére kitartó a feladat sikeres teljesítéséig a cél elérése ösztönzi a munkavégzésben

•• •• •• •• •• •• •• •• •• ••

A felnőttek tanulási szándékának, szokásainak, személyiségének ismeretén kívül a tanulás támogatási rendszer kialakításánál azt is figyelembe kell venni, hogy milyen tényezők gátolják a felnőtt tanulását. Ezek a gátló tényezők akadályozhatják a felnőttet abban, hogy képzésbe kapcsolódjon és ennek ismerete – hasonlóan, mint a célcsoport igényeinek, a felnőttkori tanulás motivációinak ismerete – segíti a képzésszervezőt abban, hogy a legmegfelelőbb segítséget, támogatást adja. Motiváció, Érdeklődés Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem.

150


A motiváció olyan pedagógiai funkció, amely kéztető belső felkészültség indíték ok a tanuló viselkedését kiváltja. Motiváló hatást úgy tudunk elérni, ha valamilyen tevékenységet, szerepet vagy megtanulandó anyagot érdekessé, szemléletessé teszünk, ha ez által felkeltjük a tanulók érdeklődését. Motivációs módszerek:

■■ érdeklődés felkeltése ■■ hasznosság érzékeltetése ■■ játékosság, szórakoztató megoldások alkalmazása ■■ kreatív feladatok ■■ jól megválasztott munkaformák ■■ eredményesség érzékeltetésével ■■ tanári személyiség

Gátló tényezők lebontásával, gondolati torzítások, hibás gondolkodási sémák kiigazításával: a tanulás nekem már túl nehéz → siketrélmény elérése a hallgató számára a tanulással nem érek el semmit → határozottan rá kell mutatni a megnyíló lehetőségekre Annak erősítése, hogy a képzés alapvetően a megszerzendő tudásról, képességről szól, és nem másról!

Kérdések, feladatok Milyen tanulást gátló tényezőket ismer? Milyen módon segíthető elő az eredményes tanulás?

Megoldás: 1. Kevés sikerélmény, a megnyíló lehetőségek fel nem ismerése. 2. A motiváció fenntartásával.

Képzés, Ismeretátadás módszerei Frontális tanítás Az előadás Az előadás olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába ötvözi az elbeszélés és a magyarázat elemeit.

Az előadás terjedelme 5-20 perctől 1,5-2 óráig terjedhet, főként a tanulók életkorának függvényében. Az általános iskola utolsó osztályaiban alkalmanként rövid előadásokkal lehet bevezetni egy-egy tananyagrészt, ez az alkalmazási mód elfogadottabb a középiskola felsőbb osztályaiban. Hosszabb lélegzetű előadások rendszeres tartása azonban csak a felső, illetve a felnőttoktatásban indokolt. A könyvnyomtatás megjelenése óta vitatják létjogosultságát, azt állítva, hogy az olvasás gazdaságosabb információszerzési mód. Amíg az előadás során a hallgató kénytelen az


151

előadó tempóját követni, s nem áll módjában „visszalapozni”, Addig a könyv erre módot ad. Azt is feltételezik, hogy az előadás során a tanár aktív, a tanuló pedig passzív befogadásra van ítélve. Bizonyos feltételek esetén az előadás gazdaságos, a tanuló aktív befogadását s így képzeletének, gondolkodásának mozgósítását kiváltó módszer lehet. Az előadás alkalmazása indokolt, ha:

■■ a cél információ közlése, ■■ a tananyag nem hozzáférhető más forrásból, ■■ az adott tanulócsoport számára sajátos struktúrában célszerű azt közölni, ■■ az érdeklődés felkeltésére szükség van, ■■ rövid ideig kell az információkat megjegyezni, ■■ egy tananyagrész bevezetésére használják, s majd más módszerek követik.

A magyarázat

magyarázat olyan monologikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. Általában a magyarázat három fajtáját különböztetik meg: a. Értelmező, interpretatív magyarázat, amely fogalmak, terminusok érelmét teszi világossá, példákat nyújt rá, tipikus kérdőszava: Mi? Mit? Például Mi a pedagógus szerepe a vita vezetése során? b. Leíró magyarázat, amely egy folyamat, struktúra bemutatására szolgál, tipikus kérdőszava: Hogyan? Például: Hogyan lehet az internet segítségével alföldi könyvtárak anyagában tájékozódni? c. Ok feltáró magyarázat, amely jelenségek okainak kiderítésére szolgál, tipikus kérdőszava: Miért? Például: Miért teszi lehetetlenné a magas infláció hallgatói kölcsönök bevezetését? Az elbeszélés Az elbeszélés (leírás) olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál. A megbeszélés A megbeszélés (beszélgetés) dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során tanulók a tanár kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. A megbeszélés a leggyakrabban alkalmazott, legkedveltebb, minden korosztályban alkalmazható módszer. Népszerűségét a tanárok és a tanulók köbén annak köszönheti, hogy a tanár és a tanulók között állandóan fennálló kontaktus révén a tanár rendszeres visszajelzést kap a tanulóktól, így a hallgatók igényei szerint lehet haladni, akik új szempontokat vihetnek a feldolgozás menetébe; a résztvevők tevékenyek, maguk jönnek rá a megoldásra; a módszer gyakori sikerélményt nyújt, érdekes, jelentős a motiváló hatása. Kérdezés A kérdezés a megbeszélés leglényegesebb eleme, de szinte minden oktatási módszerben, alkalmanként még a magyarázat, elbeszélés, előadás módszereiben is helye van. A kérdéseket sok szempont szerint lehet csoportosítani. A kérdezés célja, funkciója szerint a kérdés lehet: érdeklődés-és figyelemfelkeltő; diagnosztizáló és ellenőrző; információt kérő; szervező, instruáló; gondolkodtató; strukturáló; véleményt, érzelmeket feltáró. Vita A vita dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét. A jól szervezett vitában a kérdéseket, véleményeket a tanulók egymáshoz s nem a tanárhoz intézik, a résztvevők egyenrangúak. A vita módszerét minden életkorban és minden tantárgyban lehet alkalmazni, de az életkortól függően a megvitatandó téma bonyolultsága és a vita időtartama (10-15 perctől a másfél óráig) lényeges eltérést mutat. A vitát a megbeszéléstől az különbözteti meg, hogy

■■ a tanulók legalább annyit beszélnek, mint a tanár, ■■ az interakció nem kérdés-felelet formát ölt, hanem vélemények, kijelentések, állítások ütköznek, ■■ az interakciót többségében a tanulók kezdeményezik, s az nem elsősorban a tanárhoz, hanem másik tanulóhoz irányul, ■■ a kérdések célja valóságos ismeretek szerzése, s nem annak ellenőrzése, hogy tudja-e a tanuló a választ, ■■ a válaszok előre általában nem meghatározottak, s különfélék lehetnek, ■■ az értékelés nem helyes/helytelen, hanem egyetértek/nem értek egyet kategóriákkal történik,

152


■■ nemcsak a tanár értékeli a tanulók megnyilatkozásait, hanem a tanulók egymás és a tanár megállapítását is

Szemléltetés

A szemléltetés (demonstráció, illusztráció) olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik. A bemutatás segítségével történő tanítás a legáltalánosabb és legősibb oktatási módszer, amelyet már az iskolázás megjelenése előtt, a családi, később a szakmai nevelésben, oktatásban is alkalmaztak, és jelenleg is alkalmaznak

Kérdések, feladatok 1. Mik a megbeszélés, mint tanulási forma előnyei? 2. Milyen típusú magyarázatokat ismer? 3. Miben különbözik a vita és a megbeszélés:

Megoldás: 1. Rendszeres visszajelzést kapnak a tanulók; a hallgatók igényei szerint lehet haladni; új szempontok vihetők a feldolgozás menetébe; a résztvevők tevékenyek, maguk jönnek rá a megoldásra; a módszer gyakori sikerélményt nyújt, érdekes, jelentős a motiváló hatása. 2. Értelmező, Leíró, Ok feltáró típusok léteznek. 3. Az interakció nem kérdés-felelet formát ölt, hanem vélemények, kijelentések, állítások ütköznek. Nemcsak a tanár értékeli a tanulók megnyilatkozásait, hanem a tanulók egymás és a tanár megállapítását is értékelik. Kooperatív tanulási módszerek Az együttműködésen alapuló tanulásszervezés alapelvei Párhuzamos interakciók: A tanulás során a tanulók között egyidejű interakciók zajlanak, ezáltal az egy diákra jutó aktív részvétel ideje sokszorosa a hagyományos módszereket alkalmazó tanóráénak. Egyéni felelősség: A csoport feladatának megoldásához az egyénnek hozzá kell járulnia a saját részfeladatának megoldásával. Az egyén felelősséggel tartozik a csoportnak. A csoport tagjai tudják, ki milyen mértékben járult hozzá a csoportsikerhez. Minden csoporttag a feladat pontosan meghatározható részéért vonható felelősségre. Építő egymásrautaltság: Az egyes csoporttagok egyéni tudásukkal járulnak hozzá a munkához a sikeres feladatmegoldás érdekében. Az egyének vagy az egyes csoportok fejlődése pozitívan összefügg egymással, ha az egyik diák fejlődéséhez szükséges a másik diák fejlődése, ha az egyik csoport sikere egy másik csoport sikerét is jelenti. Egyenlő arányú részvétel: A diákok a feladatokban egyenlően (a képességeik szerint) vesznek részt, melyet a szerepek elosztásával és a munkamegosztással érhető el. Az alapelvek együttes érvényesülése nélkül nem beszélhetünk együttműködő tanulásról. A fent már tárgyalt csoportmunkának az a lényege, hogy együttműködésre késztet. S tudjuk, hogy ez a globális nevelés egyik sarkpontja.


153

Nézzünk meg, néhány tevékenység-szervezési formát! Beszélő korongok: Minden diák meghatározott számú korongot kap. Ha valaki hozzá akar szólni, egy korongot le kell tennie az asztal közepére. Addig senki sem kap újra szót, amíg a csoport minden tagjának a korongja az asztal közepére nem került. Akinek a korongja elfogyott, nem szólhat többé hozzá. Csoport-konzultáció: Az egyik diák feltesz egy kérdést. A csoport többi tagja válaszol. A kérdező melletti diák ellenőrzi, mindenki számára világos-e a válasz. Mindenki saját szavaival jegyzi fel a füzetébe a választ. A következő kérdésnél a szerepek továbbadódnak. Ellenőrzés párban: A diákok párban dolgoznak. A pár egyik tagja válaszol a feladatra, másik figyeli a munkáját, segít és ellenőriz. Ha nem tudnak a válaszban megegyezni, segítséget kérnek a csoport másik párjától. A következő feladatnál szerepcsere. Feladatcsere: Feladatküldés egyik fajtája A csoport minden tagja kidolgoz egy feladatot. A csoportok kicserélnek 1-1 feladatot, nem kell egymásra várniuk. A megoldás után ellenőrzik egymás munkáját, megbeszélik a vitás kérdéseket. Felfedező riporter: A csoportok egy adott feladaton dolgoznak, miközben egyikőjük a többi csoporttól hasznos információt gyűjt. Füllentős: Minden csoport vagy diák megfogalmaz a feladattal kapcsolatban 2 igaz és 1 hamis állítást. Az egyik csoport vagy diák felolvassa az állításait, a többi csoport vagy csoporttag megállapodik, melyik a hamis állítás. A csoportok kijelölt tagja (pl. „A” jelű) az ujjával mutatja a hamis választ számát. Kupak-tanács – ötletelő: A felvetett problémán mindenki egyénileg elgondolkozik. Párban is megbeszélik. A két pár közösen is megvitatja a problémát. Igaz – hamis: Minden csoport megfogalmaz egy állítást. A csoportok eldöntik igaz-e vagy hamis Egy kijelölt betűjelű tanuló ujját le vagy feltartva mutatja a döntésüket. Kóborlás a teremben: Megbeszélt jelre a diákok körbe járnak és megnézik társaik munkáját. Adott jelre visszatérnek a helyükre. A szóforgó szabályai szerint megbeszélik a látottakat. Körhinta: A csoport egyik tagja a helyén marad, a többiek - a vándorlók - az óramutató járásával megegyező irányban a legközelebbi asztalnál foglalnak helyet. A helyükön maradók megosztják mondanivalójukat társaikkal. A vándorlók a következő asztalnál is meghallgatják a társukat. Páros szóforgó: A diákok csoporton belül párokban beszélik meg gondolataikat. A csoportbéli párok megbeszélik, milyen azonos gondolatok merültek fel a témában, melyek csak egyiküknél. Sarkok: Nevezzük el a sarkokat! A diákok eldöntik, melyik sarkot választják. A kialakult csoportok megbeszélik a választásukat. A csoportok ismertetik érveiket a többi csoporttal. Sorba-rendezés: A csoportok egy „képregény” darabjait kapják meg egy borítékban. Képes felükkel lefelé fordítva az asztal közepére teszik. Sorban mindenki húz egy képet, így illesztik össze a „képregényt”. Szóforgó: A csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyező irányban, elmondják egymásnak a gondolataikat, egy tag beszédidejét meg lehet határozni. Az előző korán sem teljes felsorolásból látható, hogy a különböző feladatok alkalmazásával az együttműködés kialakul a csapattagok között. A megfelelő feladatok alkalmazásával a csoporton belüli kommunikációs, motivációs problémák is kezelhetők. Természetesen a feladatok szabadon alakíthatóak a céljainknak megfelelően, illetve újakat is kialakíthatunk.

Kérdések, feladatok 1. Ön szerint miért hatékonyak a fenti technikák?

Megoldás: 1. Saját élmények alapján, tapasztalatok szerzésén keresztül tanít. A projektmódszer Elterjedése a század első felére tehető. A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet:

154


■■ tárgy, játék, társasjáték, ■■ modell (minta a valóság tanulmányozásához, terv, pl. szabásminta stb.), ■■ makett (gép, eszköz, kicsinyített alkotás), ■■ előadás, színdarab, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, ■■ írásmű, művészeti alkotás, kiállítás, összetett alkotások, ■■ bemutató, tabló, diagram, elméleti megoldás, ■■ rendezvény, ünnepély, ■■ egyéb

A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága. A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem az oktató adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek során. Tanítás, ismeretátadás, ismeret felhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a képességfejlesztés kerül előtérbe. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés. „A projektoktatás olyan oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja.” (Kováts, 2008.) A projektmódszer pozitívumai:

■■ A tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak. ■■ Saját érdeklődésük vezeti őket, így a motiváció igen erős. ■■ Fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

kreativitást, az ismeretszerzési képességet, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását. Az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja. Saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy-egy probléma megoldásában. Konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt. Lehetőség nyílik újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítására. Örömteli, stressz mentes együttműködést biztosít. Előmozdítja a szakmai együttműködését. Megvalósul az egymástól történő tanulás elve.

Nehézségek a módszer alkalmazásakor

■■ A kiváló tanulók egyéni kognitív teljesítménye nem biztos, hogy mindig összhangban áll a csoport által vállalt célokkal, feladatokkal ■■ Nehezen tervezhető a munka ■■ Nagyobb az alapzaj ■■ Jól felkészült oktatók együttműködése szükséges ■■ Nagy létszám esetén nem alkalmazható

A projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg a tanároktól: meg kell teremteni az egyes műveltségi területek közötti összhangot, biztosítani kell a zavartalan körülményeket, a jó hangulatot stb. Fő feladata az együttműködés elősegítése, a munka összehangolása és a differenciált segítségnyújtás.

Kérdések, feladatok 1. Ön szerint mi a projekt módszer előnye?

Megoldás: 1. Gyakorlatias, a megoldás mentét, folyamatát is megvilágítja. Csoportmunkára nevel. Távoktatás A felnőttképzési programokat és módszereket az eddigieken túl akkor tekintjük korszerűnek, ha a tudástartalom terjeszthetősége független a földrajzi távolságoktól, ha biztosítható a képzéshez való tömeges hozzáférés. A felnőttek részéről alapvető igényként jelentkezik, hogy a tanulás ütemét, helyét és módját maga választhassa meg. Ennek a jogos igénynek legjobban a nyitott tanulás ill. távoktatás módszere képes megfelelni. A nyitott tanulás egyik alapvető jellemzője az időfüggetlenség, ami azt jelenti, hogy a hallgató maga választhatja meg a haladás ütemét. Másik jellemző a tér-függetlenség. Ezt a követelményt az un. Elméletigényes, ill. nem fizikai típusú szakképesítések esetében jól lehet érvényesíteni, amennyiben a távoktató speciális


155

eszközei rendelkezésre állnak (oktatócsomagok, konzultációs központok). A felnőttek szakképzésében természetesen csak korlátosan lehet érvényesíteni a távoktatás előnyeit, mivel a fizikai típusú szakmai készségek és jártasságok jelentős része tanműhely vagy gyakorlóhely nélkül nem sajátítható el. A távoktatás a tananyagot és a tanulási folyamatot szakaszokra bontja, minden szakasz végén visszacsatolási-ellenőrzési pontot iktat be. Az általános séma a következő:

■■ A képző intézmény meghatározza a tananyagot és az elsajátítás lehetséges időtartamát, valamint a tanulás rendjét. ■■ Az un. Oktatócsomagokban a tanulók rendelkezésére bocsátja az ismerethordozókat (könyvek, jegyzetek, videofilmek, magnókazetták, oktató CD-k stb.). Útmutatást ad a tanulás megszervezéséhez, módszereihez és ütemezéséhez. ■■ Előírja a tanulási mozzanatokat, meghatározza a cselekvéssorokat. ■■ A hallgatókkal konzultánsok (tutorok) tartanak közvetlen kapcsolatot, akik segítik a tanulást, motiválják a munkát. ■■ A tanulás folyamatos irányítása távkapcsolat útján valósul meg. Ennek alapformája a folyamatos visszacsatolás, és a minősítő értékelés.

A távoktatás számára ideális a „modulrendszer” használata. A tanulónak nem előre elrendezett, „kötelező” sorrendben és időbeosztásban kell végeznie a tananyaggal, hanem olyan modulokra bontott ismeret egységeket kell elsajátítania, amelyek egyéni haladási ütemet tesznek lehetővé (felvehető egyszerre több vagy kevesebb modul), ill. a rendszer a modulok megválasztásában és összerendezésében is szabadabb választási lehetőséget biztosít a hallgatóknak. Természetesen a modulok összeépíthetőségének meghatározott szabályai vannak, pl. a képzés újabb fokozatába lépéshez bizonyos modulmennyiség szükséges, vagy egyes modulok csak bizonyos tanulmányi előzmények alapján vehetők fel. E-learning Az e-learning, vagy web-alapú tanulás minden olyan tudásátadási folyamat, amely közvetítő közegként a számítógépet használja. Pedagógiai értelemben több módszertani területet integráló oktatási technológia. Nagy távolságokat képes áthidalni, mint a távoktatás, ugyanakkor a visszacsatolás idejét is képes lerövidíteni, akár azonnalira. Vonzó audiovizuális megjelenítésre képes, mint az oktatófilmek, vagy a multimédiás anyagok, de képes interakcióra és visszajelzésre is. Egyénre szabott oktatást képes irányítani, mint a programozott oktatás, de a tananyagok napról napra karbantarthatók és a lehető legszélesebb közönséget képesek elérni. Az elektronikus eszközök alkalmazása a tanulásban hatékonyabbá, mennyiségileg és minőségileg is eredményesebbé teheti az oktatást. Áthidalja az időbeli és térbeli korlátokat, alkalmazkodik a tanuló élet-és munkakörülményeihez, csökkentheti a kudarcélményeket, az információs forrásokhoz maximális hozzáférést biztosít, esélyt nyújthat a fogyatékkal élők tanulásba történő bekapcsolódására. A nagyvállalati szférában sokasodnak a példák az e-learning alkalmazására, ahol ez része a belső képzéseknek és továbbképzéseknek, nyelvoktatásnak. Az alkalmazható animációk segítségével jobban szemléltethető egy-egy folyamat, könnyebben érthetővé válik az elméleti anyag. Az interakció gyakori alkalmazásával elérhető, hogy a tanuló tevékeny részese legyen az ismeretszerzésnek. Természetesen a nyitott képzés eszköze is lehet az e-learning. A „rugalmas” oktatóanyagot úgy kell összeállítani, hogy az lehetőséget biztosítson az egyénre szabott tanulási útvonal kiválasztására, az egyes részek átugrására, vagy szükség szerint a nagyobb elmélyülésre. Az e-learning tananyag mind szerkezeti felépítésében mind tagoltságában segíti a tanulási folyamat kiegyensúlyozott ritmusát. A jövőbeni trendeket illetően a „blended learning”, „kevert módszerű” tanulás előretörése várható. Az e-learning valószínűleg integrálódik a különböző képzésekbe, kiegészítve, de nem helyettesítve a hagyományos módszereket. Természetesen vannak területek, ahol az e-learning már egyértelműen bizonyította létjogosultságát. Az egyik ilyen a számítógépes felhasználói alkalmazások területe, a másik jellemző terület a jog- és ügyvitel. Elektronikus taneszközök révén a fogalmi, folyamati ismeretek könnyen megszerezhetők és ellenőrizhetők, az önismereti-személyiség tesztek hatékonyan, gyorsan elvégezhetők, kiértékelhetők. Az e-learning fejlődéséhez feltétlen szükségesek a szabványok is. Ma számos cég, oktatási intézmény kínál elektronikus tananyagot. Az egyes szolgáltatók azonban saját használatra fejlesztenek programokat anélkül, hogy azok más rendszerrel kompatibilisek lennének. Olyan szabványok bevezetésével, melyek elősegítik a tananyagok cseréjét különböző környezetek között, az e-learning piac még tovább szélesedne. Jelenleg több szervezet foglalkozik szabványok, ill. szabvány javaslatok készítésével: AICC, IEEE, IMS project, ADL. Stb. Hasonlóan fontos kérdés az Internetes oktatás jogi kérdése. A szabványoknak lehetőséget kell teremteniük a jogi megoldások integrálására is. A jelenleg használt szabványok négy nagy csoportba sorolhatók:

■■ Az első csoportba tartozók az adatmodellekkel, az oktató-felülettel foglalkoznak.

156


■■ A második csoportba tartozók szabályozzák a tananyagok struktúráját, felépítését. ■■ A harmadik csoportba tartozók a meta-adatokkal kapcsolatos szabályozásokat tartalmazzák, amelyek az eredményes kereséshez szükségesek. ■■ A negyedik csoportba azok a javaslatok tartoznak, amelyek a tanulóadatokkal kapcsolatosak. Kérdések, feladatok 1. 2. 3. 4.

Milyen előnyei vannak a távoktatásnak? Milyen tanulástámogatási módszereket alkalmaz az e-learning? Milyen előnyei vannak a blended-learning-nek? Milyen elemek alkalmazása segíti a tananyag feldolgozását, megértését az e-learninges anyagokban.

Megoldás: 1. 2. 3. 4.

Saját időbeosztás szerinti tanulás, egyéni tanulási ütem. Fórum, egyéni haladási napló, konzultáció (elektronikus vagy személyes) Ötvözi a jelenléti oktatás és az e-learning előnyeit, a tanulástámogatás könnyebben megoldható. Képek, animációk, filmek, hanganyagok.

Tanárszerep a felnőttképzésben, az instruktor kompetenciái Az eddigiekből jól látható, hogy a felnőttképzésben tanár szerepet vállaló oktatóknak képzési formáktól függően más-más ismeretekkel kell rendelkezniük. A következő csoportosított felsorolás ezeket foglalja össze. Kialakítja és fenntartja a felnőtt tanulás és fejlődés tudásalapját.

■■ Alapos tudásalapot alakít ki és tart fenn saját szakterületén és a kapcsolódó területeken. ■■ Tudja, hogyan tanítson vagy igazítson útba olyan felnőtteket, ■■ ■■ ■■

akiknek tanulási nehézségeik (fogyatékosságaik) vagy egyéb speciális igényük van (pl. életkorból, előzetes iskolázottságból, fizikai korlátokból adódóan). Ismeri a felnőttek, mint dolgozók, családtagok, állampolgárok és közösségi tagok felelősségeit és kívánságait, és érzékeny azokra. Tudja, hogyan működnek a technológiai rendszerek, és hogyan alkalmazza ezt a tudást a tanítási és adminisztratív tevékenységekben. Ismeri, tudja, hogyan ismerje meg saját szervezeti, közösségi erőforrásait és ügyeit,

Tanításszervezés, tanítás

■■ Megtervezi a tanítást úgy, hogy az megfeleljen a program küldetésének és céljainak. ■■ A tanítási tervek kialakításakor azonosítja és figyelembe veszi a tanulók egyéni és csoportos szükségleteit, érdeklődéseit, céljait. ■■ Olyan légkört teremt, amely elősegíti a felnőttek tanulását. ■■ Az instruktor alkalmazza a tanárirányított és hallgatóközpontú tanítás eszközeit. ■■ Egyéni, csoportos és team tanulást alkalmaz. ■■ Megfelelően rakja sorrendbe a tanulási egységeket. ■■ Érzékeny a különféle tanulási stílusokra, képességekre, tapasztalatokra, és alkalmazkodik hozzájuk, beleértve a fogyatékosság vagy egyéb ok miatti speciális igényeket. ■■ Gyakori és változatos alkalmakat biztosít a hallgatóknak a tanultak alkalmazására. ■■ A hallgatói szükségletek és teljesítmények alapján értékeli és módosítja a tanítási stratégiáit. ■■ A tanítás eszközeként eredményesen illeszti be a megfelelő technikákat a tanításba. ■■ A foglalkoztatási, családi és közősségi tevékenységeket integrálja a tanításba. ■■ Változatos (nyomtatott, humán és technológiai) erőforrásokat választ ki és használ fel a tanulási környezet gazdagítására. ■■ Menedzseli a tanítási erőforrásokat (idő, anyag, tér, emberek)

Folyamatosait figyelemmel kíséri és értékeli a tanulást

■■ Együttműködik a tanulókkal szükségleteik, erős oldalaik és céljaik azonosítása érdekében, tanácsokkal és útbaigazítással látja el őket a megfelelő programokat és tanítási szintet illetően. ■■ Változatos értékelési stratégiákat használ a tanulásnak az egyszerű ismeretfelidézésen túlmenő vizsgálatához. ■■ A tanulók és tanulótársak számára tanulásuk és teljesítményük reflexió és önértékelés útján történő


157

értékeléséhez és visszajelzéséhez strukturált módszereket biztosít, és segíti használatukat.

■■ Oktatási terveik kialakításához és a megvalósulás folyamatos értékeléséhez útmutatást ad a tanulóknak.

A programmal kapcsolatos kötelességek és felelősségek ellátása és a programszervezés javítása

■■ A program elszámolása és tökéletesítése érdekében pontos adatokat gyűjt és dolgoz fel. ■■ Javaslatot tesz és/vagy közreműködik a programszervezés javítása és az alternatív megoldások kialakítása érdekében.

Útmutatást és ajánlási ad a tanulónak

■■ Megosztja információit a tanulókkal és munkatársakkal a további tanulási erőforrásokról, az oktatási alkalmakról és a támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés választási lehetőségeihez.

Kérdések, feladatok 1. Önnek egy felnőtteket képző cég munkatársaként oktatót kell választania! A fenti kategóriák felhasználva jellemezze milyen Ön szerint az ideális instruktor!

Megoldás Például Tudja, hogyan tanítson olyan felnőtteket, akiknek tanulási nehézségeik vannak. A hallgatói szükségletek és teljesítmények alapján értékeli és módosítja a tanítási stratégiáit. Modern eszközöket alkalmaz.

Összefoglalás Ezzel a tananyag végére értünk, a fenti ismeretek, fogalmak, módszerek elsajátításával alap szintű elméleti alapot szerzett. Mindennapi munkája során ezeket a fogalmakat, módszereket kell tartalommal megtölteni, a gyakorlat nyelvére lefordítani.

Felhasznált irodalom Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya. Internet: www.hcventura.hu Halmai Csabáné HCS Ventura Bt. Módszertani lehetőségek

158


E-learning módszerek és technikák a felnőttképzésben Ajánlott időráfordítás: 12 óra gyakorlat Fejlesztő: Nagy László

Távoktatás A távoktatás egy olyan képzési forma, melyben a tanárt „felváltja” a tankönyv, adott esetben kiegészítve valamilyen hanganyaggal vagy filmmel. A tanár szerepe ebben a módszerben az ösztönzés, rávezetés. A képzés feltételezi a tanuló motiváltságát, önállóságát, hiszen a tanár jelenléte nélkül a tudás elsajátítása nem kontrollálható. Előnye, hogy elméletileg korlátlan azon tanulók létszáma, akik egy-egy kurzust elvégezhetnek, csak a gazdasági megfontolások szabhatnak határt a könyv, hanganyag, stb. sokszorosításának. Számítógéppel támogatott oktatás Ez az elektronikus tanítás első mérföldköve, mely annyit jelent, hogy számítástechnikai eszközök segítségével történik a tanítás. A tanuló otthoni vagy nyilvános számítógépen betöltött egy programot, amely segítségével nyelvet tanult, kémia molekulákat láthatott térben vagy felkészülhetett a KRESZ vizsgára. A módszer előnye, hogy a tanulókhoz a tanár a frissített anyagot sokkal gyorsabban juttathatta el, azonban szerepe nem változott: úgy kellett megírnia az anyagot, hogy a diák önállóan, motiváltan tudja azt elvégezni. Internetes alapú tanulás Az internet illetve a számítógépes hálózatok megjelenése felgyorsított a számítógéppel történő tanulás elterjedését. Kezdetben csak maguk a programok, illetve jegyzetek, könyvek kerültek fel a hálózatra, váltak a korábbinál sokkal gyorsabban elérhetővé a tanuló számára. Mára a dolog komplexebbé vált, megjelentek azok az alkalmazások (LMSLearning management system), amelyek egyszerre képesek megfelelni a korábbi és a jelenkori elvárásoknak, hiszen:

■■ a tananyagok szinte valós időben frissíthetők, így a tanulók kizárólag a legfrissebb tananyagból tanulhatnak ■■ a tanár azonnali visszajelzést kap, kaphat a tanuló teljesítményéről ■■ a tanár és a diák meghatározott feltételek mellett a virtuális térben találkozhat, vagyis valós idejű kommunikációs csatornák építhetőek ki a tanár és a diákok között.

Távoktatás Telematikai eszközökkel támogatott oktatás

Levelező oktatás

e-learning

Informatikai eszközökkel támogatott tanulás

Számítógép által közvetített tanulás

Számítógép alapú oktatás

Web alapú oktatás (online tanulás)

Műholdas elearning

Videokonferencia

Aktív táblák (Whiteboards)

Video/DVD

Forrás: Jolly Holden

E-learning Az e-learning kialakulásának lépései Az ismeret átadás, tanítás folyamata az idők során folyamatosan alkalmazkodott a tanulók és a tanítók lehetőségihez és szükségleteihez. Az ősember valószínűleg pontosan megmutatta gyermekének, hogyan kell tüzet rakni, illetve, hogy melyik bogyó ehető és melyik nem (ettől persze a felfedező hajlam valószínűleg megetetett az ősgyerekkel más bogyót is, ami után az ősember megmutathatta pl. a gyógyító bogyókat is.). Az írásbeliség kialakulása és sokkal későbbi elterjedése maga után hozta az „iskolák”, „egyetemek” kialakulását, ahol továbbra is nagy szerepe volt a


159

tanár és a diák közvetlen találkozásának. Ha megint jelentőset ugrunk az időben, akkor azt látjuk, hogy később annyi információ, tudás állt rendelkezésre és olyan sokan akarták ezt elsajátítani, hogy egyszerűen kinőttük a személyes találkozáson alapuló oktatási formákat. Sok esetben földrajzi, politikai, gazdasági akadálya volt/van annak, hogy a tanár és tanuló egymással személyesen találkozva valósítsa meg a tudásátadást. A személyes találkozás nélküli ismeret átadás egyik tradicionális módja a könyv. A tudás birtokosa leírta a megosztani kívánt tudást, szorgos kezek, majd automata gépsorok pedig a kívánt példányszámban lemásolták azt. A „könyvalapú” oktatás hátránya azonban, hogy elvész a személyesség a folyamatból, a tanár-diák viszony személytelenné válik, nincs, illetve csak nagyon nehézkes a visszacsatolás, a kommunikáció a két fél között. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan hívta életre a „kereslet” az e-learninget, mint XXI. századi oktatási formát.

B-learning A blended learninget magyarul vegyes oktatásnak vagy kombinált tanulásnak hívjuk. Ez egy olyan tanítási forma, amely a hagyományos oktatási formákat vegyíti az e-learning-gel. A blended learning segítségével tehát az olyan tananyagokat is „e-learningesíthetjük”, amelyekhez szükség van alkalmankénti személyes jelenlétre is. Ilyen alkalmakkor zajlanak a konzultációk és a mentori tevékenységek. Az elektronikusan elvégezhető feladatok esetében pedig az e-learning módszereivel történő oktatásé és kommunikációé a főszerep. A blended learningben rejlő, a hagyományos tanításnál sokkal rugalmasabb oktatási lehetőségeket nyelvoktatás példáján keresztül mutatjuk be: Az idegen nyelv oktatást két fő részre lehet bontani:

■■ Az első csoportba sorolhatóak azok az elemek, melyek mindenkitől egyformán számon kérhetőek. Tipikusan ■■

ilyenek a tesztfeladatok, a szavak tanulása, a nyelvtani gyakorlatok, illetve a hallott szöveg értés utáni tesztsor. Ezeket a hagyományos oktatásban általában a diáknak otthon, egyedül kell megoldania. A második részbe tartoznak az órai munkák, melyekhez szükséges a személyes jelenlét. Ilyenkor fejlesztheti a tanuló a beszédkészségét, gyakorolhatja a társalgást. Az első csoportot a diákok otthon, e-learning tananyagként is elvégezhetik. Pozitívuma, hogy nem kell alkalmazkodni a tanárnak és diáknak egymás idejéhez. Nincsen időhöz kötve a tananyag elvégzése, illetve a tanár bármikor leellenőrizheti, hogy a diák hol tart a tananyagban, mennyit foglalkozott vele, így könnyebben fel tud készülni a következő órára is, és jobban tud a diákok tempójához és tudásához alkalmazkodni.

Az első csoportot a diákok otthon, e-learning tananyagként is elvégezhetik. Pozitívuma, hogy nem kell alkalmazkodni a tanárnak és diáknak egymás idejéhez. Nincsen időhöz kötve a tananyag elvégzése, illetve a tanár bármikor leellenőrizheti, hogy a diák hol tart a tananyagban, mennyit foglalkozott vele, így könnyebben fel tud készülni a következő órára is, és jobban tud a diákok tempójához és tudásához alkalmazkodni. A második csoport feladatait viszont csak személyes jelenlét alkalmával lehet gyakorolni. Ezen a ponton kapcsolódik össze az e-learning a hagyományos oktatással. A beszédkészséget és a társalgást valós környezetben lehet csak gyakoroltatni. Természetesen ez is megvalósítható lenne megfelelő technikai háttérrel rendelkező diákok esetén (pl. webkamera és mikrofon) használatával, ez viszont nem életszerű. Ráadásul a személyes találkozási alkalmak jobban motiválják a diákokat, változatos a környezet és a személyes jelenlét miatt könnyebb a kapcsolattartás a tanárral és a tanuló társakkal is. Miért jó a blended learning alkalmazása a munkaadó számára a hagyományos tréningekhez képest? Munkahelyi környezetben olyan képzéseken alkalmazható az blended learning, melyen szükséges a személyes kapcsolat a tréner és a kollégák között. Az előbb említett pozitívumokon kívül fontos tényező, hogy a hagyományos oktatás helyett a blended learning alkalmazása akár 40-50%-kal csökkentheti a képzés költségeit, illetve a tanulók hatékonyabban tanulnak és gyorsabban juthatnak hozzá a mindig aktuális információhoz. Az elearningtech blogról származó két ábra, mely jól szemlélteti a blended learning és a hagyományos oktatás közti különbségeket. Eltolódás a blended learning irányába A hagyományos oktatás modelljét az alábbi ábrával szemléltethetjük:

160


Oktatás

Támogató eszközök

Tanár vezette oktatás Elektronikus tananyag Gyakorlati rendszer Távoktatás

Tankönyvek, kézikönyvek Segédanyagok Jegyzetek Telefonos segítség

Közösségek Szakértők Személyes segítség A blended learning esetében ez a modell kissé másképp néz ki. Itt alkalmanként szükséges a személyes jelenlét (egyegy konzultáció keretein belül), melyekhez tartozhat egy vagy több elektronikus tananyag is, melyek az egyszeri oktatást váltják fel. Ezek mindig elérhetőek, mindig a friss információt tartalmazhatják. Így a tanulók bármikor is nyitják meg, látják az aktuális, módosult információt is. Ezen kívül az összes, hagyományos oktatásban említett eszköz jelen lehet akár elektronikus, akár hagyományos változatban. Konzultáció

Konzultáció

Konzultáció

Elektronikus tananyag

Elektronikus tananyag

Elektronikus tananyag Segédanyag Puskák

Szakértők

Telefonos segítség Közösség

A legfontosabb különbségek a két modell között az alábbiak: 1. A blended learning bevezetése előtt a folyamatos támogatást segítő eszközök az oktatás kötelező kellékei voltak. A blended learning bevezetésével ezek az elemek összeolvadnak, így bármihez bármikor könnyen hozzáférhetünk. 2. Az oktatást a blended learning keretein belül inkább konzultációkhoz, fogadóórákhoz lehetne hasonlítani. Ezek segítségével, sokkal eredményesebb az oktatás.

M-learning, U-learning Az M-learning a távoktatás és e-learning legújabb fajtája, az egyén bárhol és bármikor tud permanens kábeles vagy hálózati kötöttségek nélkül tanulni. Eszközei: laptop, noteszgép, tablet PC, PDA, mobiltelefon. Az M-learning nagyban kapcsolódik az U-learning fogalmához, melynek jelentése Ubiquitous learning environment azaz Mindenütt elérhető tanulási környezet. A két fenti törekvésből világosan látható hogy a tananyag bárhonnan történő elérésén túl a hallgatók az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására is lehetőséget kapnak.


161

Kérdések, feladatok 1. Az eddigi tananyag elolvasása után, van-e olyan tanulási forma, amelyet különösen érdekesnek talál? 2. Gondolja át az Ön mindennapi tevékenységét, talál-e olyan időszakokat, amikor a fenti módszerek valamelyikével eredményesen tanulhatna!

Megoldás 1. A válasz egyéni, én az M-learninget szívesen alkalmaznám. 2. A válasz egyénenként más és más, például munkába utazás közben a vonaton.

Az egész életen át tartó tanulás (LLL, Lifelong learning) Az EU oktatáspolitikai alapelvei fokozottan hangsúlyozzák az egész életen át tartó tanulás fontosságát, mely azt feltételezi, hogy az ember nem fejezi be a szükséges tudás megszerzését amikor kilép az iskolából, a releváns tudás megszerzése az ember egész életén át folytatódik. Szakemberek hangsúlyozzák, hogy az embernek a jövőben aktív életében akár 5-7 szakmaváltásra is fel kell készülnie. A LLL eszméje egészen az óvodától az egyetemig az egész fiatalkori, majd a felnőtt életében folytatandó tanulást és művelődést fogja át. Itt fogalmazták meg, hogy a felnőtt nevelés nem vizsgálható elszigetelten. A tanulás nem egyik vagy másik életkor sajátja, hanem egy élethosszig tartó globális folyamat. Tanulni egész életen át szükséges, a konkrét időpontot viszont mindenki maga tudja meghatározni, és ez nem függ az iskolai végzettségtől. Ha a munkakörben változás történik, és ennek betöltésére olyan új ismeretek szükségesek, amelyeknek nincs birtokában, akkor már tanulnia kell. Foglalkozásváltás esetén is hasonló a helyzet. Az élethosszig tartó tanulás nem kizárólag a foglalkozáshoz, illetve a munkához kapcsolódik. Az iskolai oktatás, képzés alapvető funkciója, az általános műveltség megalapozása, az életpálya elkezdéséhez szükséges első szakképesítés megadása, illetve a társadalomba való beilleszkedés elősegítése. Az élethosszig tartó tanulás alapja egyrészt az egyén mindenkori legmagasabb iskolai végzettsége, másrészt az ember nyitottsága, tanulási, fejlődési képessége. Ezek az objektív tényezők. Szubjektív tényezők: az egyén sikeressége a befutott életpályán, és hozzáállása (attitűdje) a tanuláshoz. Az LLL fogalma magába foglal mindenféle formális keretek között folyó (iskola, felsőfokú képzés, felnőttképzés) és nem formális keretek között folyó (otthon, munkahely) egyéni és szociális fejlődést. Az élethosszig tartó tanulás eszméje, hogy nem csak új ismereteket kell elsajátítani,

162


de másféle gondolkodásmódot is. A „lifelong learning gondolkodás” magában foglalja a készségek, ismeretek, végzettségek megszerzését és fejlesztését, valamint az alkalmazkodó képesség fejlesztését, problémahelyzetek megoldását a gyermekek és felnőttek számára. Az egész életen át tartó tanulásnak egyik mozgatórugója a gazdasági globalizáció. A tudás és információ növekedése indokolja az élethosszig tartó tanulás szükségességét. A LLL ismérvei tehát:

■■ A tanulás időtartamának kezdetét már óvodáskorra helyezi. ■■ A társadalom minden egyes tagja számára meg kívánja nyitni az oktatás világát. ■■ Középpontjában a tanulói szükségletek kielégítésére való törekvés igénye áll. ■■ Átfogja a teljes életciklust.

Az élethosszig tartó tanulás gyakorlati megvalósításának eszközei:

■■ Az oktatási módszerek megújítása. A hagyományos tanár szerepe megváltozik és egyfajta tanácsadói tanulás támogató funkciót tölt be. ■■ A tantárgyak tartalmi korszerűsítése. Ugyanis az iskolák jelenleg nem tudják a képestés gyakorlati alapjai

biztosítani. Így egyre többen válnak önfoglalkoztatóvá. Az önálló tanulás módszereinek egyik fontos eszköze, a számítógép használatának ismerete.

Kérdések, feladatok 1. Előre láthatólag hány szakmaváltásra kerül sor életünk során? 2. Gondolja át az Ön eddigi szakterület váltásait!

Megoldás: 1. 5-7 szakmaváltásra kell felkészülni. 2. A válasz egyénenként más és más

E-learning tanulás: egyéni, virtuális csoportos, tanuló központúság Az e-learning képzési formái Az e-learningnek két fajtája alakult ki: a szinkron és az aszinkronképzés. A szinkron képzésnél a tanár és a tanuló egyszerre, egy időben van jelen az oktatási folyamatban, a hallgató bármikor kérdést tehet fel az oktatónak, amire azonnal választ kap. Hátránya ennek a képzésnek, az időbeli kötöttség. Az aszinkron képzésnél a tanár és a tanuló időbeni és térbeli teljes elkülönülését tételezi fel, azaz a hallgató önállóan és egyedül veszi át a leckét. Az e-learningnek az alábbi típusait definiálhatjuk:

■■ tanuló által irányított, ■■ elősegített (facilitált, tutorált), ■■ oktató által irányított, ■■ beágyazott e-learning, ■■ telementoring és e-coaching.

Tanuló által irányított e-learning Ennél a típusnál a tanuló nincs kapcsolatban az oktatóval, csak a tananyaggal. Az oktatóanyag tartalmazza az összes útmutatást, magyarázatot, mert a hallgató nincs kommunikációs kapcsolatban sem más diákokkal, sem az oktatóval. Nincs mód az ellenőrzésre, nem lehet tudni, hogy a diák mennyit tanult. A felhasználó böngészőn keresztül használja az e-learning lehetőséget. Elősegített (facilitált, tutorált) e-learning A hallgatónak van lehetősége beszélgetésre, vitára más tanulókkal vagy a facilitátorral. A facilitátor nem tanít, hanem segít a problémák megoldásában, akár osztályozhat és kiértékelhet feladatokat és dolgozatokat. A megbeszélések egy fórumon zajlanak, de a facilitátor minden hallgatóval külön is felveszi, felveheti a kapcsolatot. Oktató által irányított e-learning A hagyományos távoktatási módszereket egészíti ki a web-technológiával. Ebben az oktatási formában valós idejű (realtime) kommunikáció folyik: video- és audio-konferencia, chat, képernyő- vagy alkalmazás megosztás, telefonbeszélgetés. A tanulók a bemutatók nézéséhez médialejátszókat használnak. Itt is használnak fórumot, ahol a hallgatók egymással, illetve az oktatóval tarthatják a kapcsolatot, megbeszélhetik a problémákat, feladatokat helyezhetnek el. Ennél az e-learning típusnál a sávszélesség okozhat problémát, mivel a videokonferenciához szélessávú Internet szükséges.


163

Beágyazott e-learning A beágyazott e-learning esetén beépített oktatás vagy segítségnyújtás található, amit a felhasználó azonnal használhat, ha segítségre van szüksége a probléma megoldásánál. A programot általában a tanuló gépére kell telepíteni. Ennél a típusnál a hallgató nincs közvetlen kapcsolatban az oktatóval, de a fórum segítségével, diáktársaival kapcsolatot tarthat fenn. Telementoring és e-coaching A mentori kapcsolat általában hosszú idejű. A mentor és a hallgató között videokonferencia, internettelefon és más együttműködési eszközök biztosítják a kapcsolatot. Hagyományos értelemben vett oktatás itt nem folyik, mivel a mentor inkább tudást, tapasztalatot ad át. On-line coaching esetében rövid és jól definiált probléma megoldása történik. Itt az on-line coach konzulensként látja el a feladatát.

Kérdések, feladatok 1. Gondolja át milyen előnyei lehetnek a tanuló által irányított e-learninges tanulásnak? 2. Gondolja át milyen nehézségei lehetnek a tanuló által irányított e-learninges tanulásnak? 3. Szakmai alapon gondolkodva melyik e-learning megoldásokat részesítené előnyben?

Megoldás: 1. Szabadon beosztott tanulási időszakok, önálló haladási tempó. 2. Motiváció lankadása, a tananyag feldolgozása során felmerülő kérdések önálló megoldása szükséges a tovább haladáshoz. 3. Mindegyik formának vannak előnyei, amit a hallgatók képességeinek, hozott tudásának ismeretében lehet az eredményes tanulás érdekében alkalmazni.

Motiváció, sikerélmény, tanár, tutor A tanuláshoz motiváció kell, azaz valamilyen ok, ami a cél érdekében a tanulás során felmerülő nehézségeken átlendít. Amennyiben a tanulási folyamatban sikerélményekkel gazdagodunk, magunk is látjuk, érzékeljük a fejlődésünket, akkor a motiváció fenntartható és a fejlődésünk töretlen lehet. Hosszabb időn keresztül azonban még akkor is nehéz motiváltnak maradni, ha a fejlődés folyamatos. A hagyományos, jelenléti oktatásban ezen a ponton lép be a tanár, aki tanácsaival, tanulást támogató eszközeivel újabb lendületet adhat a motivált tanulás, ezen keresztül a fejlődés felé. Az e-learning a tanuló által irányított e-learning kivételével, ebből a szempontból kicsit több odafigyelést igényel mind a tanuló, mind a tutor részéről. Egyrészt jelentkezéskor a hallgatókban tudatosítani kell, hogy ebben a tanulási formában önállóbb tanulási problémamegoldást tételeznek fel, illetve azt is, hogy tananyag feldolgozásával kapcsolatos problémáik megoldásában milyen lehetőséget kínál fel a képző. A képzőnek folyamatosan követni kell a hallgatók egyéni fejlődését valamint tanulási aktivitását, és szükség esetén a szükséges toturálási segítség megadásával a tanulási nehézségek megoldását. Az e-learning tanulási környezetek, keretrendszerek több eszközzel is (napló, fórum, blog, levél) támogatják a megfelelő segítségnyújtást. Ezen segítségnyújtás kezdeményezése származhat a hallgatótól és a tutortól egyaránt. A segítségnyújtás tartalma persze szakmai vagy motivációs kérdésekre is kiterjedhet. Mindenképpen látni kell, hogy ebben a tanulási formában a tanulónak kissé nagyobb a felelőssége a saját tanulása iránt, viszont a szabadsága is jelentőseb nagyobb, mint a hagyományos képzésben. Látnunk kell, hogy a tanulás motiváció nélkül nagy valószínűséggel kudarcra van ítélve, ezért a képzőknek komoly figyelmet kell fordítaniuk erre a területre, mert az esetleges kudarc jelentős része a képző szakmai és üzleti kudarcává válik. A folyamatok értelmezéséhez meg kell ismernünk a folyamat résztvevőinek új szerepeit.

Szerepek átalakulása, Tanulási folyamat kezelése A tanuló új szerepe A hallgató egy új szerepbe kerül, ha a távoktatást választja. Valószínűleg mások a céljai, az igényei, a lehetőségei, ezért a hagyományostól eltérő oktatási módszereket és eszközöket részesíti előnybe. Vannak, akik családi- vagy szakmai okok miatt választották a távoktatást, míg mások a felzárkóztatáshoz használják ezt a formát. Egy kurzuson belül, különböző korbeli-, előképzettségbeli-, társadalmi-, szociális- és kulturális eltérés lehet. A hallgató a tanárával (mentorával, tutorával) kapcsolatot épít ki, ennek a formája több féle lehet, a keretrendszer által biztosított napló, fórum lehet. Csak az a tanuló lehet sikeres a távoktatásban, aki folyamatosan tanul, a beküldendő feladatokat időben elkészíti és a kétoldalú kommunikáció minden lehetőségét kihasználja.

164


A tanár új szerepe Megváltozik a tanító tevékenysége a távoktatásban (1. számú függelék). Most nem a tanár, hanem a tanuló áll a középpontban, a tanár „csak” segíti, támogatja a hallgatót. Ebben az oktatási formában a tanár nem tanít, hanem irányít. Az önálló tanulás elsajátításához ad inspirációkat. A tananyagot valamilyen média segítségével közvetíti, aminek a megtervezésében is változás állt be. A hagyományos oktatásnál egyedül készíti el a tananyagot, ebben az oktatási formában fejlesztői teamben dolgozik. A tananyagba önellenőrző feladatokat kell beleépítenie, hogy a hallgatók visszajelzést kapjanak a tudásukról. A tanulók írásbeli feladatait tőlük távol javítja, és a megjegyzéseit írásban (levélben, e-mail-ben, a keretrendszeren keresztül) küldi el a hallgatóknak. A tanárnak heterogén hallgatósággal kell dolgoznia, olyanokkal, akiket esetleg soha, vagy csak nagyon ritkán lát. Az intézmény új szerepe Az intézmény szerepe is megváltozik a hagyományos rendszerhez képest. Távoktatási központokká alakulnak, ahol a hallgatók tanulási munkáját teszik lehetővé. Az oktatás továbbra is a központ dolga, de már nem tantestület végzi, hanem a tutorok, mentorok. A távoktatási központban zajlik a tananyag fejlesztése, illetve a tanulókkal való kapcsolattartás. A tananyagok helyben készülnek, rendszerint csapatmunkában. A hallgatói kapcsolattartásnak a leggyakoribb formája a tutori munka, de egy jó távoktatási intézmény akkor működik hatékonyan, ha megfelelően működik a tanulmányi osztály. A tanulmányi osztály kapcsolatot tart a hallgatóval, információs szolgálatot lát el, üzenetet továbbít a hallgató és a tanár között, és nem utolsó sorban az adminisztrációs teendőket is elvégzi. Azt lehet mondani, hogy a távoktatási központ nem úgy néz ki, mint egy hagyományos iskola. A hallgatók nem helyben tanulnak, és általában az oktatók sem helyben dolgoznak. A helyszínen a tanulmányi osztály és az igazgatóság található. Természetesen a két szervezeti forma egyben is képes lehet működni. Ha az előző szerepek funkcióit elemezzük, könnyen elfogadhatjuk, hogy a tanár többé nem a deklaratív tudás átpalántálója, hanem a tudás módszerének trénere. Az oktatás célja nem a tárgyi ismeretek átadása, hanem egy olyan gondolkodásmód kialakítása, mely révén a tanuló képes az önálló problémamegoldásra, véleményalkotásra, tanulmányi felelősségvállalásra. Ebben a folyamatban a tanár elsősorban mentor, az oktatás a diák által kezdeményezett és művelt kutatói tevékenység. A hagyományos e-learning rendszereket (LMS) első körben kiegészítik, majd felváltják a tanuló-központú webes környezetek (PLE), melyek teret adnak az egyéni kibontakozás új lehetőségeinek. A portfolió-alapú szemlélet háttérbe szorítja a rugalmatlanná vált intézményes oktatási módszereket, a tanulásnak soha nem sejtett perspektívája van kibontakozóban.

Kérdések, feladatok 1. Gondolja át miért mondhatjuk ki, hogy a tanuló felelőssége megnő az e-learninges tanulás során? 2. Milyen változásra van szüksége a tanárnak, hogy eredményes tutor legyen?

Megoldás: 1. Szabadon beosztott tanulási időszakok, önálló haladási tempó, motiváltság fenntartásában megnő a tanuló szerepe. 2. Tanuló központú oktatási helyzethez való alkalmazkodás. A szokványostól eltérő motiválási technikákat kell alkalmaznia, olyan emberekkel, akivel csak ritkán találkozik.

ePortfolió Mi a portfolió? Legáltalánosabb definíciója: hosszabb időn keresztül célirányosan gyűjtött dokumentumok összessége. A gyűjtés lehet az oktatási/tanulási eredmények és produktumok felhalmozása, vagy készülhet bemutatkozási céllal (pl.: álláskeresés) Nem pusztán egy önéletrajz, hanem olyan dokumentumok, termékek, produktumok összessége, amelyek hitelesen igazolják, hogy mire vagyok képes. Az ePortfolió a hagyományos portfólión túl tartalmazhat médiaelemeket és beágyazott Web 2.0-e tartalmakat is. Mivel digitálisan tárolódik ezért könnyen publikálható, megosztható. Az elektronikus portfolió gyűjtésére jöttek létre, az erre a célra kifejlesztett speciális tartalomkezelő rendszerek, az ún. ePortfolió keretrendszerek (pl.: Mahara), amelyek gyakran szorosan integrálódnak az e-Learning alkalmazásokkal. Az ePortfolió rendszerek az elkövetkező években fontos szerepet kapnak a felsőoktatási intézmények alumni rendszereiként, valamint az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásként és értékelő eszközként. Alkalmazásukat indokolhatja, hogy az EU-ban a tanárképzés területén a mesterképzésben előírják a portfólió készítését. Hosszabb távon pedig az európai mobilitásban fontos szerepet fognak betölteni az elektronikus portfoliók.


165

Kérdések, feladatok 1. Miért szükséges az e-portfolió?

Megoldás: 1. Tényszerűbben igazolhatja, hogy valaki mire képes, mint egy önéletrajz és motivációs levél.

LMS vs PLE Az e-learning lebonyolításához mindenképp szükséges valamilyen keretrendszer, amely a tartalmakat tárol, kommunikációs lehetőségeket biztosít, tanulástámogatási eszközöket biztosít, tevékenységeket naplóz. A piacon sok fajta ilyen keretrendszer elérhető. Vannak közöttük ingyenes és megvásárolható termékek. Ezen funkciókat a Moodle keretrendszer lehetőségeinek rövid bemutatásán keresztül tekinthetjük át. A funkciók a különböző keretrendszerekben hasonlóak lehetnek, de elnevezésükben, kivitelezésükben eltérhetnek. A Moodle egy kurzuskezelő rendszer (CMS), más néven oktatáskezelő rendszer (LMS) vagy virtuális oktatási környezet (VLE). Olyan ingyenes internetes alkalmazás, amellyel az oktatók hatékony online tanulási környezeteket hozhatnak létre. A rendszer a WEB 2.0 eszközeit több éve tartalmazza, míg 2011 elején kiadott 2.0-ás verzió már PLE jegyeket is magában hordoz. Moodle – Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment A Moodle e-learning rendszert felhasználva rendkívül költség-hatékony, és kényelmes az e-learning bevezetésében. Alkalmas távoktatási kurzusok indítására, vegyes képzésben (b‑learning) megvalósuló kurzusok lebonyolítására, vagy tantermi képzések internetes támogatására egyaránt. Moodle egy olyan komplex LCMS (Learning Content Management System) rendszer mely, képes menedzselni egy adott szervezet e-learning alapú képzéseit, képes összefogni az oktatási folyamatba belépő szereplőket, oktatási anyagokat, illetve az oktatás hatékonyságát elősegítve képes arra, hogy a szereplők között a megfelelő kommunikációs csatornát biztosítsa. A Moodle fejlett tartalom-kezelő funkcionalitással rendelkezik, mely egyszerűsített folyamaton keresztül lehetővé teszi a kiemelt felhasználók számára az elektronikus tartalmak létrehozását. Annak érdekében, hogy az e-learning képzések sikeresek és hatékonyak legyenek a Moodle keretrendszer támogatja mind az önkéntes, mind pedig a kötelező alapú képzési részvételt, valamint képes szinkron és aszinkron oktatási formák és kommunikáció megvalósítására is.

166


Modulok a Moodle-ban Az e-learing keretrendszert, mint alkalmazást számos modul egészíti ki, melyek közül az alábbiakat emeltük ki egy rövid tájékoztató bemutatás erejéig. Teszt modul A Teszt modul segítségével lehetséges a Rendszeren belül kérdéseket rögzíteni, illetve azokból teszteket generálni. A Teszt modul alapját egy kérdésadatbázis adja, melyben tetszőleges számú és adott típusú kérdés vehető fel. A kérdésadatbázisban tárolt kérdésekből generálhatók kérdéssorok, akár véletlenszerű kiválasztás, vagy akár rögzített kiválasztás segítségével.


167

Felmérés modul A Felmérés modul használatával egy elektronikus alapú felmérést, „közvélemény-kutatást”, esetleg értékelést tudunk készíteni és publikálni a felhasználók felé. A Rendszer felhasználói a feltett kérdésre kiválaszthatják a megadott lehetőségek közül a számukra leginkább szimpatikust, illetve leginkább megfelelőt. A felmérés végén az adott jogosultságú szereplő kiértékelheti a válaszokat, értékelheti a felmérést. Feladat modul A tanulási folyamatot és a hatékony felkészülést támogatva a Rendszerben lévő tanár (tutor) szerepkörű felhasználók a tanulók számára önállóan megoldható feladatokat oszthatnak ki, melyeket a keretrendszeren keresztül publikálnak, kapnak rá megoldást, és a Rendszer felületén is értékelik a beérkező megoldásokat. Napló A napló nem az iskolarendszerben szokásos napló, ahol az oktatás eseményeit és a diákok eredményeit vezetjük. Ez az eszköz kicsit hasonlít a valódi naplóírásra, lehetőséget ad arra, hogy a diák leírja gondolatait, véleményét a tananyaggal, kurzussal kapcsolatban. A leírtakat csak az adott diák és a tanár láthatja. Fogalomtár modul A Fogalomtár segítségével szószedetet állíthatunk össze, melyet különböző szempont szerint tudunk rendezni, illetve csoportosítani. A felvett szavakhoz, kifejezésekhez magyarázatot rendelhetünk, melyben természetesen keresési funkció is tartozik.

168


Fórum modul A Fórum modul egy teljesen megszokott, napjainkban is használatos Internetes fórum funkciót biztosít, mely használatával a tanulási folyamat szereplői között „off-line”, aszinkron kapcsolatot tudunk teremteni. Chat modul A Chat modul lehetővé teszi, hogy a rendszer felhasználói valós idejű, szinkron kommunikációs felületen kommunikáljanak egymással. A chat szobák, a chat időpontok menedzselhetők. Műhely modul A műhely a legösszetettebb eszköz a Moodle rendszerében. Arra szolgálnak, hogy a diák munkáját a tanár és más diákok is egyenrangúan, a megfelelő keretek közt tekinthessék meg, véleményezhessék. Ez alapvetően esszék, kutatómunkák, vagy egyéb szabadabb, esetleg konzultációt igénylő feladatok esetén hasznos. A műhely alapja a megfelelő értékelő rendszer. Mivel akár a diákok is értékelhetik egymás munkáit, fontos, hogy jó rendszert dolgozzunk ki. Azt megállapítani egy esszéről, hogy jó vagy rossz elég szubjektív, ezért inkább konkrétabb kérdések szerint értékeljük, illetve értékeltessük a munkákat. Adott esetben a tanár is feltölthet egy-két fogalmazást, jót vagy rosszat, amin a diákok gyakorolhatják az értékelést. SCORM modul A SCORM modul lehetővé teszi a SCORM 1.2 szabvány által fejlesztett tananyagok feltöltését és lejátszását. A SCORM csomagok szerkezetét a formátumokról szóló részben tárgyaljuk Jogosultságok a rendszerben Tanuló A tanulók jogosultak jelentkezni és részt venni az egyes kurzusokon, módosítani saját adataikat. Tanulói azonosítót általában egy regisztráció során bárki létrehozhat (A létrehozás módja és lehetősége szintén szabályozható, így akár teljesen zárt szerver is kialakítható.) Minden Moodle-ban létrehozott azonosító egyben tanuló azonosító is. Adminisztrátor Az adminisztrátor azonosítóval rendelkező felhasználó felelős a Moodle beállításaiért, kurzusokat hozhat létre, szerkesztheti azokat, tanárokat és kurzus gazdákat definiálhat, új azonosítókat hozhat létre, vagy törölheti azokat, illetve megtekintheti az alkalmazás naplóit. Ugyancsak az adminisztrátor jogosult a kurzusok archiválására is. Moodle adminisztrátorból általában csak egy található a rendszerben, de a rendszer lehetőséget biztosít párhuzamosan több adminisztrátor létrehozására is. Tanár A tanár (tutor) szerepe a Moodle-ban, hogy támogassa és értékelje a tanulók munkáját, valamint definiálja és feltöltse a kurzus egyes elemeit tartalommal. A tanár megtekintheti a tanulók által beadott feladatokat, értékelheti a tanulók hozzászólásait, kérdőíveket, teszteket, tananyagokat definiálhat. Minden kurzushoz legalább egy tanárt kell rendelni


169

a rendszerben, de egy adott kurzusnak akár több tanára is lehet. A tanárok hozzárendelésénél a további tanárok funkcióit korlátozni lehet az értékelő funkciók betöltésére. Ezek a tanárok nem tudnak a kurzusban új elemeket létrehozni, tevékenységük a hallgatók munkájának értékelésére korlátozódik. Kurzus gazda A kurzus gazdák jogosultak kurzusok létrehozására, azok tanárainak kijelölésére. Munkájukkal az adminisztrátort segíthetik, korlátozott jogkörrel. Hallgatók nyomon követése, értékelés A keretrendszer az értékelés megkönnyítése érdekében a tanulók munkáját naplózza, értékeli. A rendszeren belül értékelés több tevékenységhez köthető: Feladatok, Fórum hozzászólások, Kvízek. Az egyes tanulók eredményeit összefoglalva, táblázatos formában lehet megtekinteni, az adatok Excel formátumban exportálhatók.

Kérdések, feladatok 1. Mik jellemzők az LMS rendszerekre? 2. Milyen segítséget nyújt a Moodle a hallgatók és tanárok kapcsolattartásához?

Megoldás: 1. Tananyagot tárolnak, kurzusok lebonyolítását teszik lehetővé. 2. Fórum, chat, napló használati lehetőség.

Tananyagfejlesztés A tananyagkészítés előkészületeként gondoljuk át és írjuk le, hogy milyen lépésekből fog állni a fejlesztés és készítsünk egy ütemtervet. Fogalmazzuk meg és jegyezzük fel a projekttel kapcsolatos kérdéseinket is, és tegyük fel a megrendelőnek. Ugyancsak beszéljük át vele, hogy mi lesz a tananyag célja. Fontos kérdések: “kinek készül?” és ”mi a célja?”, hiszen ezek segítségével tudjuk beazonosítani, hogy milyen nyelvezettel fogalmazzuk meg majd a tananyagot, milyen tudással rendelkezik a célközönség, illetve a tartalom mely része legyen hangsúlyos. Folyamatosan tartsuk a kapcsolatot a tananyag megrendelőjével, a vele történő beszélgetések során mindig a sorban következő lépésre fókuszáljunk. A beszélgetések/levelezések során próbáljunk meg minél többet megtudni az elvárásairól és azonnal tisztázzuk a félreértéseket, hiszen bármi is legyen a végeredmény, neki kell, hogy megfeleljen. A folyamatos kapcsolattartás különösen akkor fontos, ha először dolgozunk együtt az adott megrendelővel. Következő lépésként gyűjtsünk össze és nézzünk át minden lehetséges forrást (dokumentációt, prezentációt, ábrát, leírást) illetve kontaktszemélyt, aki, és ami releváns lehet az e-learning tananyag szempontjából. Segít, ha több oldalról rálátunk a megoldandó feladatra, illetve ha van kihez fordulnunk további információért. Amennyiben rendelkezésünkre állnak korábbi e‑learning tananyagok (vagy prezentációk) akkor azokat is nézzük át, hogy formailag ne nagyon térjünk el a megszokott anyagoktól – kivéve ha pont ez az igény. Az információ gyűjtés során ne feledkezzünk meg az internetről sem, a keresők a másodperc törtrésze alatt rengeteg segítséget biztosítanak. Következő lépésként nézzük át a megkapott vagy megszerzett anyagokat (amit kaptunk és amit magunk kerestünk mellé), és döntsük el milyen lesz a tananyag struktúrája, milyen eszközöket akarunk használni: amennyiben a tanulók nagyjából azonos tudással rendelkeznek, akkor elegendő a hagyományos, lineáris tananyag struktúra. Amennyiben különböző a tudásszintjük, vagy interaktívabb tananyagot igényel a feldolgozandó tartalom, akkor érdemes az interakció alapú struktúrát használni. Ebben a fázisban folyamatosan azt kell kérdeznünk magunktól, hogy ”a tanulókat hogyan segíti tananyagunk a tanulási céljuk elérésében?” A struktúra kiválasztása után válasszuk ki a tananyaghoz leginkább illő sablonokat, vagy készítsünk egy újat. Ne feledjük, a design elemek nem önmagukért vannak, hanem, hogy támogassák a tananyag megértését. Illesszük be a tartalmat az ábrákkal illetve figyelemfelkeltő elemekkel. Gondoljuk végig, hogy milyen egyéb eszközökkel támogathatjuk a jobb megértést: szükségesek-e audio kommentek, videók, animációk, vagy csak lassítanák a megértést? Amennyiben ezek használata mellett döntünk ide is van egy jó tanácsunk: a kevesebb néha több! A tananyag céljától függően döntsük el, hogy szükséges-e a tananyag végére teszt vagy egyéb más a megértés és az elsajátítást mérő eszköz. Végül nincs más hátra, teszteljük és teszteltessük a tananyagot, illetve vessük össze újra az elvárásokkal, hogy mindent elkészítettünk-e, amit szerettünk volna. Ha mindennel elégedettek vagyunk, akkor publikálhatjuk az eredményt

170


(vagy elküldhetjük a megrendelőnek, hogy ő publikálja). Ne feledjük, a fentiek csak a főbb lépések, azonban ezeket betartva a jövőben gördülékenyebben össze tudunk állítani egy tananyagot, és jobban meg tudjuk becsülni a tananyag elkészítési idejét. A következő részben egy a rapid e-learning blogon talált cikket egészítek ki saját ötleteimmel, tapasztalataimmal. A cikkben arról van szó, hogy hogyan lehet gyorsan és jól elkészíteni egy tananyagot. A következő 5 tippet érdemes megfogadni az ilyen helyzetek kezelésére: Készítsünk a tananyag felépítéséhez sablont! Rengeteg időt nyerhetünk, ha előre elkészítünk néhány sablont, melyek tartalmazzák a tananyag általános struktúráját. Két fajta típusú sablont érdemes létrehozni: Az egyik legyen lineáris felépítésű, melyben a tanuló egy meghatározott sorrendben haladhat végig a tananyagon. A másik típus a teljesítményfüggő tananyagoknak készüljön, melyben a tanuló tudásától függően – tesztek segítségével – jelenik meg a szükséges információ. Érdemes legalább két ilyen sablont létrehozni, hogy könnyebben lehessen kiválasztani a tartalomhoz leginkább illeszkedőt. Nagyobb fejlesztéseknél, amikor a fejlesztést fejlesztő csoport végzi, forgatókönyvet kell készíteni, melynek tartalma a tananyag felépítését tükrözi. A forgatókönyvben kerülnek rögzítésre a leckék, fejezetek tartalmi szerkezete a tananyagba kerülő képek, animációk, filmek, hanganyagok tartalmi és technikai részletei, valamint a kivitelezésért felelős fejlesztő és a munka elkészítéséhez kapcsolódó dátumok. Készítsünk bármikor felhasználható interaktív elemeket! Fontos, hogy a tanuló el tudja helyezni a valódi környezetben a tananyag által közvetített információt. Próbáljuk elérni, hogy a tanulók magukénak érezzék a tananyagot! Ezeket többek között interaktív elemekkel segíthetjük elő. Használatukkor a tanuló elgondolkodik a megszerzett információn, így könnyebben meg tudja jegyezni. Ezeket az interaktív elemeket nem kell túlkomplikálni! Legyenek egyszerűek, könnyen érthetőek! Érdemes nyitott szemmel járni, és más tananyagokból ötleteket meríteni. Rengeteg időnket emészti fel, mi akarunk „feltalálni” új dolgokat. Készítsünk grafikai sablonokat, témákat! Sok időt takaríthatunk meg, ha előre elkészített témát használunk tananyagunk felületének és a navigációs részének kialakításához. Sok esetben PowerPointban elkészített prezentációt kell „e-learningesíteni”. Ebben az esetben sokan megfeledkeznek arról, hogy a tananyagnak nem feltétlenül kell az eredeti prezentációval megegyezően kinéznie. Lehetőség szerint kerüljük az egyhangú felsorolásokat, próbáljuk meg kreatívan megjeleníteni a rendelkezésre álló felületet teljesen kihasználva. Gyűjtsünk össze ábrákat, Clip Artokat! A megfelelő képek és animációk használata fontos a tananyag könnyebb megértéséhez. Az ábrák összegyűjtése időigényes folyamat, ezért próbáljuk meg előre összegyűjteni azokat, melyeket később fel tudunk használni. Ha PowerPointot is használunk, akkor annak Clip Art gyűjteményét is használhatjuk. Az azonos stílusú képeket csoportosítsuk, hogy azokat bármikor könnyen felhasználhassuk. Érdemes egy emberekről készített képeket tartalmazó csoportot is létrehozni, mely a legtöbb tananyagban felhasználható. Érdemes egyedi ábrákat is gyártani. Az átadandó információhoz illeszkedő dobozok és gombok még egyedibbé, élvezhetőbbé teszik a tananyagot. Gyűjtsük össze a gyakran felmerülő kérdéseket! Minél többet tudunk a tananyagról, annál könnyebben tudjuk megalkotni a megfelelő tananyagot. Amikor megismerjük az elkészítendő tananyag témáját, akkor gondoljuk végig, hogy mit kell tudnunk a projektről, milyen információra van szükségünk. Érdemes összegyűjteni az 5 kulcskérdést és átküldeni az ügyfélnek, akár már az előtt, hogy találkoznánk vele. Ezzel iránymutatást adhatunk neki, hogy mire lesz szükségünk. Az előbbi 5 pont szem előtt tartásával gyorsan, jó munkát végezhetünk. Tartalom konverzió Gyakran merül fel igényként az, hogy már meglévő prezentációkat és segédleteket tegyünk fel az e-learning keretrendszerbe úgy, hogy azokat már „elektronikusan” tudják elvégezni a hallgatók. Nem egyszerű feladat ez, hiszen a tréningek, tanítási órák prezentáció teljesen más célból készültek, ebből következően más a felépítése, más a tartalma és legfőképpen nincsenek benne interaktív elemek. Egy „sima” importálástól a prezentációs fájl nem válik e-learning tananyaggá. Nagyon sokat kell azért dolgozni, hogy ez a tartalom tananyaggá válhasson. Megérthető a gyors konvertálásra vonatkozó igény, viszont a konverzió során az alábbiakra mindenképpen legyünk tekintettel:


Prezentáció Információ mennyisége Korlátozott, hiszen a prezentáció csak segédeszköz a tréner illetve a tanár számára. A valós tudás az ember fejében van. Vizualitás Korlátozott, hiszen a magyarázatot tréner adja. Interaktivitás Ellenőrzés Struktúra

171

E-learning tananyag Teljes, minden olyan információ benne van, amit át szeretnénk adni a tanulóknak.

Fontos feltétel, hogy a tananyag megfelelően alá legyen támasztva audiovizuális elemekkel, annak érdekében, hogy érthető, értelmezhető legyen. Nem jellemző, az interaktivitást a tanár Fontos feltétel, különben a tananyag biztosítja. Jobb esetben a tréning során egyszerű olvasókönyvvé válik. bevonja a hallgatóságot. A tanultak elsajátítását a tréner biztosítja A tananyag szerves része lehet akár önálló kérdésekkel, tesztekkel. egységként, akár a tanulási egység végén. A prezentáció struktúrája a tréningek A tananyag struktúráját úgy kell felépíteni, időbeosztásához igazodik (kávészünet, hogy a tanuló meg tudja szakítani a ebédszünet, csoportmunka, stb.). tanulást szinte bármikor és ugyanonnan tudja folytatni.

Véleményünk szerint a megoldás több lépésből áll:

■■ Első lépésben feltölthetőek a prezentációk az e-learning keretrendszerbe. ■■ Második lépésben viszont ezen anyagok átalakítását az előbbiekben leírtaknak megfelelően szükséges

minél előbb elvégezni és elérhetővé tenni a tanulók számára, hogy valóban élvezhető és hasznos e-learning tananyagot kapjanak.

Az e-learning tartalom általános felépítése A digitalizált tananyagot tanulási tartalomnak (learning content) nevezik, és felépítése hierarchikus, logikailag és fizikailag egyaránt.

■■ Tananyagelem (asset): ez a tananyag legkisebb egysége, ami egy fájl, amely tartalmazhat szöveget, képet, hangot, videót stb. ■■ Megosztható tartalomobjektum (sharable content object): egy vagy több tananyagelemből áll, az LCMS képes önállóan kezelni. ■■ Lecke (lesson): egy vagy több tartalomobjektumból épül föl, megfelel a hagyományos tankönyv egy leckéjének vagy fejezetének. A több leckéből álló tananyagrészt modulnak nevezik. ■■ Kurzus (course): egy vagy több modul alkotja a kurzust. Egy kurzus megfelelhet tankönyvnek, tantárgynak, vagy egy tanfolyamnak. ■■ Képzési program (curriculum): több, összetartozó kurzus alkotja, amely egy adott végzettséghez vagy képesítéshez tartozó tanfolyamok összerendelését végzi.

A lecke szerkezete

172


Medializáció E-learning tananyagainkkal kapcsolatos elvárás, hogy érthetőek és élvezhetőek legyenek a tanulók számára. Hogyan lehet a sokszor száraz tartalmat interaktívabbá, élvezhetőbbé és jobban szemléltethetőbbé tenni? A válasz egyszerű: például néhány rövid, de jól elkészített animált videóval, mellyel könnyen és gyorsan látványossá, színesebbé varázsolhatjuk szinte bármely tananyagunkat. Kisebb animációk beillesztésével akár vissza is nyerhetjük a tanulók lankadó figyelmét egy-egy hosszabb tananyagmodulban. Szerintem a legtöbb tartalomkészítő szeretné, ha képes lenne ilyen animációk gyors előállítására. Egyre több olyan szoftver kerül megfizethető áron a piacra, melyek használata bárki számára könnyen elsajátítható. Sokszor felmerülő kérdés az e-learning tananyagokkal kapcsolatban, hogy mennyi képet, hangot, mozgóképet, animációt, interaktív animációt, hivatkozást tartalmazzon a megfelelő megértés, elsajátítás érdekében. felmérésekből az olvasható ki, hogy témától függetlenül átlagosan egy 45 perces tananyagban: Média típusa

Átlagos darabszám

Állókép

3,6

Hang

0,5

Mozgókép

0,5

Animációt

0,4

Interaktív animációt

0,8

Hivatkozás

1,3

A fenti értékek természetesen átlagos tananyagra vonatkoznak, ami azt is jelenti, hogy témától a tananyag célcsoportjától függően eltérések vannak. További érdekességek felmérések eredményéből: E-learning tartalomelemre vonatkozó kérdés

Válasz

Egy bekezdés 5-8 sort tartalmazzon

64%

Minden oldalon legyenek önellenőrző kérdések

74%

Legyenek animációk a tananyagban

40%

Ne legyenek animációk a tananyagban

52%

Legyen szöveg, kép a tananyagban

92%

Tartalomfejlesztés szerepei A tananyag elkészítésének módszertanáról az előző részekben képet kaphattuk, mégpedig a tananyag tartalmi részei felől közelítve a kérdéskört. Nézzük meg most a fejlesztést a munkát végző team felől közelítve.

E-learning tartalomfejlesztő csoport tagjai, és a fejlesztési folyamat Fejlesztői team vezető, adminisztráció Technikai támogatás

Technikai támogatás WEB fejlesztő

Tananyag író (oktató, szakértő) Lektor

à

Multimédiafejlesztő (Digitális média szakértő, Streaming média szakértő) Szerzői jogi szakértő

à

Szabványos e-tananyag


173

Természetesen egy munkatárs több szerepet is vállalhat a fejlesztés során, akár egy személyes team is képes lehet magas szintű szakmai munkát végezni és ezzel jó minőségű, szabványos e-tananyagot előállítani. Ilyen munkáknál mindenképp az idő lesz a kritikus tényező, mert párhuzamos tevékenységek nem folyhatnak. Nézzük most a fejlesztésben résztvevők szakmai kompetenciáit, feladatait: Tananyag író A tananyagelemeket a pedagógiai, módszertani követelmények alapján készíti. Az e-tananyagfejlesztés módszertani alapelveit alkalmazza. A forgatókönyvet használ, mint a tervezés legfontosabb dokumentuma. Szerzői jogok ismerete. WEB fejlesztő Elkészíti a tananyagelemeket Szöveges elemeket hoz létre és alakít át Tanulási célú linkek beépítését és megjelenítését megoldja Az e-learning nemzetközi és hazai szabványok szerint végzi feladatát Dizájn és tipográfia Az e-tananyagfejlesztés módszertani alapelveit alkalmazza Digitális fotózás (forrásfájlok és alkalmazások) Képelőállítás, képfeldolgozás tervezése A forgatókönyvet használ, mint a tervezés legfontosabb dokumentuma Képek különböző eszközökkel való előállítása (másolás, rajzolás) Állóképek létrehozása fotótechnikával Képek alkotása célszoftverrel Állóképek létrehozása fotótechnikával Képek alkotása célszoftverrel Keretrendszerek és szabványok E-vizsgarendszer, elektronikus önértékelés E-tananyagok specifikus elemeinek fejlesztése Szerzői jogok ismerete Multimédia fejlesztő Médiaelemeket készít (animáció, szimuláció, videó, kép, hang) Interaktív tanulói teljesítményt mérő, értékelő rendszert tervez és valósít meg Dizájn és tipográfia Az e-tananyagfejlesztés módszertani alapelveit alkalmazza Digitális fotózás (forrásfájlok és alkalmazások) Képelőállítás, képfeldolgozás tervezése Digitális hang előállítása, tárolása, alkalmazási célú felhasználása Videofilm kódolása és tárolása formátumok és szabványok Interaktív animációk és szimulációk tervezése A forgatókönyvet használ, mint a tervezés legfontosabb dokumentuma Képek különböző eszközökkel való előállítása (másolás, rajzolás) Állóképek létrehozása fotótechnikával

174


Képek alkotása célszoftverrel Képek különböző eszközökkel való előállítása (másolás, rajzolás) Állóképek létrehozása fotótechnikával Filmek készítése, vágása Filmek alkalmassá tétele speciális alkalmazásra (pl. e-tananyag) Hangok felvétele, rögzítése Hanganyagok digitalizálása Hanganyag formátumok és szabványok ismerete, használata Interaktív és nem interaktív animációk fejlesztése Interaktív szimulációk fejlesztése Vizuális fejlesztő környezet Keretrendszerek és szabványok E-vizsgarendszer, elektronikus önértékelés E-tananyagok specifikus elemeinek fejlesztése Szerzői jogok ismerete Számítógép eszközcsoport használata Filmfelvevő, fotótechnikai eszközök használata Hangfelvevő és digitalizáló eszközök használata A Lektor a tananyag íróval azonos szakmai kompetenciákkal bír. A felsorolásból látszik, hogy meglehetősen sok ismeret és gyakorlat szükséges a magas szintű fejlesztéshez. Tartalomfejlesztés eszközei A személyes szakmai kompetenciák, tulajdonságok után nézzük meg milyen eszközök, programok szükségesek a tananyagok tartalmi elemeinek előállításához. Az e-learning tananyagok leckéi az internetes megjelenés miatt HTML, XHTML formátumban szoktak íródni, amelyet valamilyen HTML szerkesztő programmal lehet létrehozni. Ezekben a szöveges elemeket tartalmazó dokumentumokban kerülnek elhelyezésre a különböző a megértést segítő képek, animációk, interaktív animációk, film és hanganyagok. Ide kerülnek a kérdések, feladatok, önellenőrző feladatok is, a forgatókönyv előírásainak megfelelően. A fejlesztés során a webes fejlesztő és a multimédiafejlesztő állítja elő ezeket az anyagokat. Nagyobb fejlesztések esetén az is előfordulhat, hogy a filmek és hanganyagok elkészítését külső forgatócsoportra bízzák, akik esetleg még a szereplőket is biztosítani tudják. Az elkészült filmeket az interneten használható, megfelelő minőségűre kell alakítani. Ugyan ez a helyzet a fotókkal, képekkel is. ezek munkák elvégzéséhez képszerkesztő programra, a filmek esetében film vágására, konvertálására alkalmas programokra van szükség. A tartalomcsomagolásához is szükséges valamilyen alkalmazás, a SCORM modulok előállításához gyakran használják a RELOAD Editort, az LD modulok esetén pl.: Reload Learning Design Editor alkalmazása megfelelő lehet. Az utóbbi időben az e-learning fejlesztések alkalmával a tananyagot a tananyag szerzője azonnal egy speciális e-learninges fejlesztésre kialakított programban készíti el, sőt amennyiben a képek, audio betétek, filmek is rendelkezésre állnak azt is elhelyezi a tanyagyban. A tananyag lektorálása után szabványos, a keretrendszerek által bemutatni képes formában tudja menteni. A piacon több ilyen program fellelhető, ezek közül egy az eXeLearning egy nyílt forráskódú xhtml-szerkesztő alkalmazás, mely segítséget nyújt a tananyagok összeállításában és webes publikálásában. A következőkben nézzük meg kicsit részletesebben a program használatát. eXe Learning Az eXeLearning egy nyílt forráskódú xhtml-szerkesztő alkalmazás, mely segítséget nyújt a tanároknak tananyagaik összeállításában és webes publikálásában. A program ingyenesen letölthető a http://exelearning.org oldalról. A program egyszerű, grafikus szerkesztőfelületet biztosít, így alapszintű számítástechnikai ismeretekkel rendelkező felhasználók is könnyedén elkészíthetik saját anyagaikat. Az eXeLearning a tananyag összeállításán, szerkesztésén túl az elkészült munkák internetes publikálását is megkönnyíti, ráadásul mindehhez nincs szükség speciális informatikai


175

(html vagy xml) ismeretekre. A programban összeállított erőforrásokat különböző formában exportálhatjuk:

■■ IMS tartalomcsomag, ■■ SCORM 1.2, ■■ egyszerű weboldal.

Az elkészült és exportált tartalmat ezután könnyedén publikálhatjuk akár önálló weboldal keretében, akár valamilyen e-learning keretrendszerbe ágyazva. Lényegét tekintve tehát egy olyan tananyagszerkesztő alkalmazásról van szó, melyben megtaláljuk és igényeink szerint alakíthatjuk az elektronikus tananyagoknál használt legáltalánosabb elemeket a célmeghatározástól kezdve a képgalérián át az ellenőrző feladatokig. A tananyag összeállításánál külső médiaelemek, hangok, videók, animációk beágyazását is könnyedén elvégezhetjük. A kész összeállítások grafikai megjelenésére előre beépített stílusokat alkalmazhatunk – sőt HTML, CSS ismeretek birtokában a sablonoktól is eltérhetünk és teljesen egyedi grafikával jeleníthetjük meg anyagainkat. A program tehát olyan tanároknak, fejlesztőknek, szerzőknek szól, akik az elektronikus tananyagfejlesztést nem technológiai, hanem inkább tartalmi oldalról közelítik meg! Nem programozói ismeretekkel, hanem inkább oktatási tapasztalatokkal rendelkeznek! Nem a technológiában jártasak, hanem abban, hogy mi kell egy jól használhatót elektronikus tananyaghoz! Természetesen a technikai, technológiai támogatásra szükség lehet! A Békéscsabai Regionális Képző Központban is folytak ilyen típusú fejlesztések, a gyakorlat azt mutatja, hogy a program használata könnyen elsajátítható viszont alap szintű tipográfiai és web-dizájn ismeretekre szükség van. Ezzel kapcsolatban a kollégák többször fordultak a technikai támogatókhoz, akik web-fejlesztésben járatos szakemberek voltak. Program szerkesztőfelülete A programablak címsora és egyszerű menüsora alatt lényegében három különböző blokk (panel) alkotja az eXe szerkesztőfelületét:

■■ Tervező nézet ■■ iDevices (eszközök, taneszközök) ■■ Szerzői nézet és tulajdonságok

A Tervező nézet panel a programablak bal felső részén kapott helyet és az összeállított tananyag szerkezetének kialakításában vehetjük hasznát. A panel segítségével még a konkrét tartalom elkészítése előtt megtervezhetjük és kialakíthatjuk az oktatóanyag struktúráját, hierarchikus szerkezetbe rendezhetjük a feldolgozni kívánt témaköröket. Az eXeLearning persze arra is lehetőséget biztosít, hogy a szerkezetkialakítást csak később, a konkrét tartalom kidolgozása után végezzük el. Lényegében tehát a felhasználóra (a felhasználó munkastílusára) van bízva, hogy előbb összeállítja a tananyagokat és

176


azután rendszerezi őket, vagy épp fordítva, először kialakítja a megfelelő szerkezetet és később tölti meg azt tartalommal. Bárhogy is döntünk, a tananyagszerkezet kialakítását mindenképp a program Tervező nézetében kell elvégeznünk. Az iDevices (eszközök, taneszközök) panel a programablak bal alsó részén található és lényegében nem más, mint a tananyag összeállításában felhasználható elemek gyűjteménye. Az előre beállított elemeket (célok, előismeret, esettanulmány, feleletválasztós teszt, stb.) nagyon egyszerűen elhelyezhetjük az adott tananyagoldalon, elegendő csupán a panelben az elem nevére kattintani és az máris megjelenik az oldalunkon (a Szerzői nézetpanelben). Amennyiben a blokkban szereplő elemek nem lennének elegendők, ill. más típusú, egyedi elemet szeretnénk használni, lehetőségünk van arra is, hogy az iDevices szerkesztő használatával új eszközt állítsunk össze. A Szerzői nézet és tulajdonságok panel a programablak jobb oldali helyezkedik el és itt látjuk az összeállított tananyagot. A panel legfőbb funkciója, hogy az iDevices panelben kiválasztott eszközöket megszerkesszük, megtöltsük tartalommal, illetve meghatározzuk azok sorrendjét, megjelenési módját. A szerzői nézetben írjuk meg, állítjuk össze a konkrét tananyagot. Ugyanezen a részen a Tulajdonság lapot választva a készülő tananyagra (vagy akár teljes kurzusra) vonatkozó leíró tulajdonságokat, metaadatokat adhatjuk meg, illetve olyan - az egész projektre vonatkozó - beállításokat végezhetünk el, mint pl. a tananyagra vonatkozó általános leírás összeállítása; élőfej és élőláb használata; vagy épp a tartalomegységek szintjeinek alapértelmezett elnevezése. Tananyagszerkezet kialakítása A tananyagszerkezetet a program Tervező nézet paneljén tudjuk kialakítani. Korábban szóba került, hogy a tananyagstruktúra meghatározását utólag is elvégezhetjük, de természetesen arra is van lehetőség, hogy mindezt még a tartalmi részek megírása, összeállítása előtt elvégezzük. Jelen leírásban ez utóbbi példát fogjuk követni, tehát előbb a szerkezetkialakítást és ezt követően e konkrét tartalom kidolgozását fogjuk röviden tárgyalni. Alapbeállítások szerint a „kezdőoldal” alatt a készülő tananyagot háromszintű tartalomegységekre tagolhatjuk, ahol az első szint a Téma, a második szint a Szakasz, míg a harmadik szint az Egység nevet viseli. Mindez nem jelenti azt, hogy csupán három szintet különböztethetünk meg, hiszen lehetőség van további tagolásra is, ebben az esetben viszont magunknak kell meghatározni a további szintek címét.


177

Sablonok alkalmazása Az eXeLearningben összeállított tananyagok megjelenését különböző beépített stílusok alkalmazásával tudjuk megszabni. A programban hét stílusdefiníciót találunk, melyeket kiválasztva az elkészült oldal különböző színekben és különböző ikonok használatával jelenik meg. A beépített sablonok egészen jól megtervezett, összeállított színvilágúak. A program menüsorában a stílus parancsot választva az alapértelmezett (default) megjelenési forma mellett az alábbiak közül választhatunk:

■■ Garden ■■ Kahurangi ■■ Seamist ■■ Silver ■■ Slate ■■ Standardwhite

Az elkészült projekt exportálása után lehetőségünk van arra is, hogy az itt megtalálható sablonoktól eltérő, teljesen egyedi megjelenésű oldalt állítsunk össze, ehhez azonban már komolyabb informatikai ismeretek szükségesek, hiszen nem csupán a felhasznált ikonokat kell egyedi készítésűekre lecserélni, hanem az oldal megjelenését meghatározó ún. stíluslapok (CSS) módosítását is el kell végezni. A tervező panelen menüjében három egyszerű parancsot használhatunk:

■■ Új lap - a parancs segítségével egy új oldalt, új szintet hozhatunk létre. Amennyiben a parancs használatával további oldalakat alakítunk ki, úgy mindig a tervező panelen kiválasztott szint alatt jön létre az új lap! ■■ Törlés - segítségével a tervezőnézetben kiválasztott oldalt tudjuk kitörölni. Fontos, hogy a törlés paranccsal ■■

az adott oldalhoz tartozó összes tananyagelem (iDevices) illetve az ahhoz tartozó összes aloldal (ún. „child page” - „gyermek oldal”) törlésre kerül. Átnevezés - a parancs használatával a tervezőnézetben kiválasztott oldal nevét tudjuk módosítani. Nem csupán a kezdőoldal, hanem a téma, a szakasz, az egység nevét is könnyedén módosíthatjuk.

A tervezőnézet panelje alatt további négy kis ikont találunk. A fölfelé és lefelé mutató nyilak, illetve háromszögek segítségével a tananyag lapjainak, oldalainak sorrendjét, illetve szintjeit tudjuk módosítani.

A nyilak segítségével egy szinttel feljebb, ill. lejjebb tudjuk mozgatni az adott oldalt, míg a háromszögek segítségével az azonos szinten lévő oldalakat tudjuk felfelé vagy lefelé elmozdítani. A szerkezet kialakítása után a tananyag összeállítása lényegében nem más, mint a használni kívánt iDevices-ok (eszközök) kiválasztása és a tananyagstruktúra megfelelő pontján való elhelyezése.

178


Alapértelmezés szerint a következő elemek közül választhatunk:

■■ Célok - tananyagra, tananyagrészletekre vonatkozó célmeghatározások. ■■ Előismeret - tananyag elsajátításához szükséges előzetes ismeretek, készségek, tanulmányok. ■■ Esettanulmány - egy oktatási, pedagógiai céllal bemutatott történet, szituáció. ■■ Feleletválasztós teszt - egy helyes válaszlehetőséget tartalmazó kérdés(sorozat), az eredmények a válaszok bejelölése után rögtön megjelennek. ■■ Feleletválasztós teszt (több jó válasz) - több helyes válaszlehetőséget tartalmazó kérdés(sorozat), az eredmények a Visszajelzés gombra kattintva jelennek meg. ■■ Igaz-hamis kérdés - eldöntendő kérdések. ■■ Java applet - java alkalmazások, java tananyagok importálása ■■ Képgaléria - képek összegyűjtése és galériába rendezése egy meghatározott témában ■■ Külső weboldal - egy komplett, működő külső weboldal applikálása a tananyagba ■■ Nagyító - egy kép nagyítására, apróbb részleteinek vizsgálatára szolgáló elem ■■ Olvasnivaló - kapcsolódó hosszabb lélegzetű olvasmány ■■ RSS - hírfolyam, hírcsatorna megjelenítése ■■ Reflexió - megvitatásra váró motiváló, gondolatébresztő kérdés ■■ SCORM teszt - feleletválasztós teszt összeállítása (ami később LMS rendszerben is használható és értékelhető), ■■ ■■ ■■ ■■

ami megjelenését tekintve abban különbözik a korábbi Feleletválasztós teszttől, hogy az eredmények nem rögtön a kérdés kiválasztása után, hanem csak a válasz elküldése gombra kattintva jelennek meg. Szókitöltős teszt - hiányos szöveg kiegészítésére szolgáló eszköz. Szöveg - tananyagrészek, elemek közötti összekötő szövegek. Tevékenység - felhasználók (tanulók) által elvégzendő feladatok, tevékenységek meghatározása. Wiki szócikk - wikipédia szócikk csatolására szolgáló eszköz.

Tananyag hordozhatóság és újra hasznosíthatóság Mai rohanó világunkban minden fejlődik, amennyiben a fejlődéssel tananyagaink nem tartanak lépést lemaradunk, lépés hátrányba kerülünk mind esetleges versenytársainkkal mind a tanulóink elvárásaival szemben is. Az előbbi állítás egyértelműen azt mutatja, hogy tananyagaink továbbfejlesztését folyamatosan napirenden kell tartanunk. A fejlesztésnek mind a tartalmi, mind a módszertani részeket érinteniük kell. Meglévő anyagainkat kontextusba kell helyezni, amivel a tanulók új ötleteket kaphatnak, következetéseket vonhatnak le, ezzel még jobb felkészültséggel láthatják el további feladataikat. A tananyagok folyamatos fejlesztése nem teljes újraírást jelen, hanem az kevésbé sikeres részek átdolgozását, az új igényeknek való megfeleltetést jelenti. Amennyiben valamely tananyagunkra mások is igényt tartanak (persze valamilyen ellenszolgáltatás fejében) nekik valamely szabványos formában célszerű átadnunk az e-learning tananyagokat. Ilyen tartalomcsomagolási formátumok a például a SCORM vagy az IMS LD és IMS Content Package. A következő részben ezekről a formátumokról lesz szó. Formátumok A SCORM formátum A SCORM (Sharable Content Object Reference Model = megosztható tartalmi objektumok hivatkozási modellje) olyan informatikai szabványok összessége, amelyek az elektronikus tanulási környezetek számára tartalmak manipulációját teszi lehetővé. A tanulási tartalom manipulálásán a tartalom előkeresését, átvételét, megosztását, újbóli felhasználását és átadását értjük. A SCORM azon tananyagfejlesztőknek készült, akik tanulási környezeteket és ezekhez eszközöket építenek, ill. fejlesztenek. A SCORM alapgondolata a következő: a tanulási környezetek a tanulási tartalmakat oly módon kezelik, hogy mindig tudják, egy-egy tanuló hol tart az elsajátítás folyamatában. Ennek alapján a környezet azzal is tisztában van, hogy a tanulóknak adott ponton milyen irányban kell továbbhaladni ahhoz, hogy a tanulási célt (a legrövidebb úton, a leghatékonyabban stb.) elérje. A hagyományos weboldalak által biztosított navigálási lehetőségek az ismeretszerzés ilyen fokú vezérlésére nem képesek. A SCORM alapegysége a megosztható tartalmi objektum vagy SCO. A tartalmi terjedelmét illetően a SCO lehet tetszőleges (egy webolbal vagy akár ebbek a sokszorosa). Egyetlen követelménynek kell megfelelnie: újrafelhasználható legyen. Ennek a követelménynek formai szempontból úgy tud eleget tenni, hogy nem tartalmaz utalásokat más SCO-kra. A SCORM az elsajátítás optimalizálásában és irányításában jut szerephez. Ezt úgy éri el, hogy a befogadás bonyolult folyamatához a tartalom leírását előkereshető, átvehető, megosztható, újból felhasználható és átadható formában teszi lehetővé. A SCORM mint szabványegyüttes a 90-es évek második felében jött létre az Egyesült Államokban. A SCORM felépítése


179

A SCORM három fő részből áll:

■■ Tartalomegyesítő modell (Content Aggregation Model, a továbbiakban: CAM) ■■ Futtatási környezet (Run Time Environment, a továbbiakban: RTE) ■■ Besorolás és navigálás (Sequencing and Navigation, a továbbiakban: SN)

A CAM három specifikációból áll.

1. Tanulási tartalom leírására szolgáló elemek jegyzéke. Ezek az elemek foglalják magukban a tartalmat, a tartalom tulajdonosát, a hozzá kapcsolódó képzési célt, műszaki követelményeket, esetlegesen az árat stb. 2. A fenti elemek (metaadatok) XML jelölőnyelvben való leírását előíró specifikáció. Ez a specifikáció biztosítja a tartalmak (emberi/gépi) olvashatóságát. 3. A tartalom becsomagolásának mikéntjét előíró specifikáció. Egy-egy becsomagolt tartalom a tanulási objektumoknak és ezek metadatainak a gyűjteménye, kiegészítve a tartalom felhasználó részére való átadási módjának a leírásával. Az így becsomagolt tanulási tartalmat a rendszerek egymás között szabványosan tudják kicserélni. A gyakorlatban ez az összes információ egyetlen XML-állományban való leírását jelenti. A tanulási környezetek az ily módon átvett tartalmak csomagolásából tudják, hogy mikor milyen ismeretet kell átadni a tanulóknak. Az SN feladata az egymástól független egységek tanulási célnak megfelelő összerendezése és a közöttük való navigálásnak, azaz az ismeret els ajátítási útvonalainak a meghatározása. IMS Learning Design A Learning Design szabvány megjelenése 2003 februárjában következett be. Ez meglehetősen régi dátum. Az IMS e szabvánnyal foglalkozó munkacsoport azonban nagyobb hangsúlyt fektetett a szabvány implementálására. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez a törekvés sikeres volt. Mára a vezető keretrendszerek már integrálták a szabványt, s továbbiak gyártói jelentették be az implementációt. A szerzői rendszerek oldaláról is megnyugtató a választék. A szabvány egyfajta válasz arra a kihívásra, amely az e-Learning tananyagok hatékonyságát hivatott biztosítani. Ezt a fejlesztők úgy képzelték, hogy nem a tartalomra koncentrálnak, hanem magát az egész tanulási folyamatot kívánják modellezni. Így a figyelem középpontjába a tevékenységek, elsősorban a tanulói tevékenységek kerültek. Az, hogy a tanulási folyamat egészét próbálják megragadni, azzal jár, hogy figyelembe kell venni minden környezeti tényezőt. Így sok múlik azon, hogy egy rendszer milyen eszköztárat és szolgáltatásokat biztosít, mert azokra építkezhet az LD tartalomcsomag. A szabvány az implementációnak és a rendszer működésének három szintjét írja le. Ezek az „A”, „B” és „C” szint. Az „A” szint a már említett szerepkörök, tevékenységek és tanulási környezet definiálására, valamint ezek kapcsolatrendszerének meghatározására teremt lehetőséget. A „B” szint lehetőséget teremt a tanulási folyamat kontrolálásának elmélyítésére. Különböző tulajdonságelemek figyelembe vételével és kifejezések szerkesztésével függőségek létrehozására nyílik lehetőség. A tulajdonságelem lehet globális és lokális, kötődhet személyhez, vagy szerephez. Egyes tevékenységek, vagy résztevékenységek kapcsolatát szabályozhatom például a tevékenység sikeres, vagy sikertelen teljesítésétől függően. A „C” szinten lehetőség nyílik a komponensek közötti vezérlőjelek („üzenetek”) küldésére, ezzel dinamikus, eseményvezérelt tanulási egységeket hozhatunk létre. A Learning Design nem szakít a tartalomcsomagolás alapelvivel. Olyannyira nem, hogy a szabvány által bevezetett metaadatok a hagyományos tartalomcsomagolás szerint az imsmanifest.xml állomány tartalomszervezési (organisation) szakaszában kerülnek rögzítésre. A fogalomhasználat markánsan megváltozott, de a technikai háttér ugyanaz maradt.

Kérdések, feladatok 1. Milyen módon állítják elő az e-learning tananyagokat? 2. Miért népszerű az EXE editor?

Megoldás: 1. A hagyományos tananyag átalakításával. Módszertani átalakítás után (nyelvezet, fejezetek hossza) interaktív elemekkel való kiegészítés, gyakorló és önellenőrző feladatok beépítése és a tartalom csomagolásával. A tartalom csomagok keretrendszerbe való feltöltésével. 2. Ingyenes, könnyen kezelhető, csekély informatikai tudás birtokában is jó szintű eredmény érhető el vele.

180


Összefoglalás A tananyag feldolgozása során nagy vonalakban áttekintettük az e-learning kialakulása óta megtett fejlődését, amelyről bátran állíthatjuk, hogy töretlen sikertörténet. Megvizsgáltuk azokat a folyamatokat, amelyek az e-learning tanulás körül zajlanak, mind a tanuló, mind a tanulást segítők szempontjából. Következtetéseket vontunk le a tanuló és a tanár szerepének változásairól. Megismertük a tanulási környezetekkel kapcsolatos alapvető fogalmakat, a csoportos és egyéni tanulási környezetek kialakításának módjait. A tananyagfejlesztés témakörben áttekintettünk néhány módszert, amelyek a kisebb és a nagyobb lélegzetvételű fejlesztési projektekben megfelelő szintű eredményt hozhatnak. A tananyagba építendő képek, animációk, filmek kapcsán áttekintettük ezen elemek szükségességét. A fejlesztők feladatainak átnézésével betekinthettünk egy viszonylag új szakma rejtelmeibe, ezzel alapot teremtve arra, hogy szükség esetén milyen szakemberekkel együtt dolgozva kell majd igényes elektronikus tananyagokat előállítanunk. A fejlesztés technikai, technológiai eszközeinek áttekintése után részletesen megismertük az EXE editor nevű ingyenes e-learning fejlesztő alkalmazást, amelynek segítségével szabványos tananyagok hozhatók létre. A program az elkészült anyagokat számos szabványos formában képes exportálni, amelyeket ezt követően könnyen a keretrendszereken keresztül publikálhatunk. A szabványos formátumokkal kapcsolatban megállapítottuk, hogy alkalmazásukkal hordozható és újra felhasználható tananyagokat hozhatunk létre.

Ezen tudás birtokában, képzésszervezőként e-learning kurzusok szervezésére is képesek vagyunk. Azonban az e-learning igazi fejlődése még csak ezután következik, így a témában új és még újabb eredmények fognak születni, amit egy szakembernek folyamatosan követnie kell!

Irodalomjegyzék Hogyan készíthetünk gyorsan e-learning tananyagot? 2011. 03. 03. Kiss Peter http://www.elearning.co.hu/2011/03/03/hogyan-keszithetunk-gyorsan-e-learning-projektet/ MERRE TOVÁBB E-LEARNING? Papp Gyula, [email protected], Vágvölgyi Csaba, [email protected]

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

III. MODUL Motiváció és együttműködés

D.A.R.


Tartalomjegyzék

MOTIVÁCIÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK............................................................................... 183


183

MOTIVÁCIÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK Ajánlott időráfordítás: 16 óra tréning Fejlesztő: Garay Éva

I. A módszer, amivel dolgozunk I.1. A képzés: élmény A képzés elnevezés a Basic Skill Traini ng Grup, az Alapvető készségfejlesztő csoport kifejezésből származik. Lényege, hogy a személyiség sokkal eredményesebben formálható és a képességek, készségek sikeresebben fejleszthetők csoportos helyzetben, csoportdinamikai eszközök felhasználásával. A képzések, az oktatás és a tréning fogalma a köznapi használatban, sok esetben szinonim fogalomként fordul elő. Többször tapasztaljuk, hogy általában a gyakorlatorientált képzéseket, tréningeknek nevezik. (1. sz. táblázat)

KÉPZÉS A képzés egy kompetencia megszerzésének didaktikai terve, programja. Átfogó didaktikai kategória.

OKTATÁS Az oktatás a képzési programban megtervezett fejlesztés szisztematikus megvalósítása. A résztvevőket végigviszi egy előre strukturált ismeretszerző folyamaton.

Képessé tesz valakit valamire: tudásbeli fejlesztés.

Egy meghatározott tudástartalom képesség célú elsajátítására irányul.

A képzés/oktatás célközössége azon emberekből áll, akik azért vesznek részt a képzésen, mert még nem rendelkeznek az adott területen a szükséges tudással.

TRÉNING A képzésen nem feltétlenül a tudásátadás a cél, inkább az, hogy a résztvevő meglévő ismeretit felszínre hozzuk, készségszinten fejlesszük, illetve segítsük azt a folyamatot, hogy önmagukkal kapcsolatban új felismerésekhez jussanak. A képzés nem viszi végig a folyamatokat, csak beindítja azokat, és a résztvevőnek maguknak kell, e folyamaton tovább dolgozni a hétköznapi élet helyezetek során. Olyan alapvető készség-fejlesztésre irányuló, csoportos fejlesztő módszer, amely során a résztvevők személyes tapasztalatokat szereznek, a tapasztalati tanulás révén új ismeretekhez jutnak önmagukról, másokról, különböző helyzetekhez való viszonyulásaikról. A képzés célközössége olyan emberekből áll, akik a már meglévő és a munkájuk során használt készségeik, kompetenciáik magasabb szintre emelését célozzák meg. 1. sz. táblázat

A képzés tehát minőségileg más, mint az oktatás egyéb formái, ezért speciális elveket fogalmazhatunk meg vele kapcsolatban:

■■ A képzésen résztvevők felnőtt, önmagukért és viselkedésükért felelős személyek ■■ A képzésen résztvevők egymástól tanulnak, a csoporttagok gondolatai, tapasztalatai, érzései is segítenek a saját problémájuk legyőzésében ■■ A képzés „résztvevő közösség” – fontos, hogy a képzés biztosítsa a bizalom légkörét, a bizalom feltételeit. ■■ „Résztvevői tanulás”: a képzésen nincsen kötelező tananyag. Mindenki önmagáért felelős, hogy a képzésen mennyit tanul meg önmagáról, önmagának. ■■ „Annyit kapsz a csoporttól, amennyit beleadsz”- elv ■■ A hibák, kudarcok lehetősége – részvételre, élményre, tapasztalatokra építő képzés a bizalmon alapuló védett környezetben teremti meg a tanulni vágyott viselkedés, kompetencia kipróbálásának, begyakorlásának lehetőségét.

A képzés – az oktatáshoz hasonlóan – tervezett folyamat, azonban az egyes tanulási elemek más jelentéssel, tartalommal épülnek be a rendszerbe.

184

FELNŐTTKÉPZÉSI MENEDZSER 2. sz. táblázat

KÉPZÉSI ELEMEK

OKTATÁS ESETÉBEN

TRÉNING ESETÉBEN

Tájékozódás

Előzetes szintfelmérés

Elvárások tisztázás

Tanulás feltételeinek biztosítása

Programismertetés (tartalom, struktúra) részvételi feltételeinek közlése az oktató által

Esetleges ellenállások, félelmek kezelése, csoportszabály alkotása közösen, a terem átrendezése nyitott, egyenrangú csoportközi kommunikáció biztosítása érdekében

Motiválás

Képzés célja, jelentősége – általában előadás formájában

Résztvevők tapasztalatainak, korábbi élmények feltárása, ráhangoló, strukturált gyakorlatok

Új ismeretnyújtás

Előadás formájában

Ismeretfeldolgozás, gyakorlati alkalmazás

Csoportos és/vagy egyéni munka

Strukturált gyakorlatokon keresztül, a résztvevő tapasztalatára, élményeire épít

Visszacsatolás

Egyéni és/vagy csoportos ellenőrző feladatok, ezek közös és/vagy egyéni minősítő értékelése oktató által

Tapasztalatok megbeszélése, következtetések levonása közösen, csoportosan. Technikái: Aktívfigyelem, visszacsatolás és a visszacsatolás fogadása

A tanultak elsajátításának értékelése, a képzés formális lezárása (tanúsítvány átadása)

Záró kör: tanultak, tapasztaltak közös/egyéni megosztása, - kifelé a hasznosítás felé fókuszálás, a képzés értékelése, a csoporttagok által, elszakadás a csoporttól, oktató, instruktortól.

Ellenőrzés-értékelés Az alkalmasság mérése Képzés zárása

Alapfogalmak: 1. A személyiségfejlesztés tág jelentéskörébe minden olyan - a fejlődést tudatosan, tervezetten elősegítőmódszert értünk, amely az emberekben meglévő lehetőségek kibontakoztatását, új képességek kifejlesztését tűzi ki célul, kísérletező és a jól bevált tapasztalati tanulás útján. 2. A csoport a mély lélektani munka kitüntetett helyszíne. Általában önismereti célzattal jönnek létre a csoportok. Mélységükben a személyiség formálódására, formálására, valamint a személyiség korrekcióinak elvégzésére ad lehetőséget. A csoport olyan közeg, amelyben valaki képes megváltozni, azaz: a csoport képes megváltoztatni az embert, aki tagjává válik. 3. A szakmai személyiségfejlesztés a személyiségfejlesztés szűkebb tartománya. Arra törekszik, hogy azokat a képességeket, reagálásokat, viszonyulásokat és viselkedésformákat fejlessze ki, melyek az aktuális hivatás formálásában meghatározó szerepet játszanak. Az általunk alkalmazott módszer, a T-csoport (Tréning csoport), Kurt Lewin neves szociálpszichológus csoportdinamikai elméletére épül, s szerte a világon nagy hatékonysággal alkalmazzák. Ebben a csoportban a tagok visszajelzéseket kapnak a saját megnyilvánulásaikról, arról, hogy viselkedésüknek milyen hatása van másokra, és hogy a többiek hogyan befolyásolják őket. A képzés folyamán a tagok közösen kialakított szabályok szerint dolgoznak, melyeket a résztvevők a oktató, instruktorral együtt terveznek meg az együttes munka kezdetén. A T-csoport célja a résztvevőkben már meglévő képességek, készségek fejlesztése szociálpszichológiai /pszichológiai ismeretek, valamint a csoporttársak visszajelzései és videofeedback alapján. A T-csoport központi módszertani eleme a strukturált tapasztalatszerző gyakorlat, mely segítségével valódi élethelyzetek szimbolizálása történik feladatos formában: a résztvevők kipróbálhatják magukat különböző helyzetekben. A képzésen a fejlesztés tárgya a személyiség, a fejlesztés eszköze pedig a csoport. Mivel a képességek, készségek feltérképezésére szánt gyakorlatok lebonyolítása kockázat nélküli, védett helyzetben folyik, a képzés lehetőséget ad a belső biztonság légkörében különböző viselkedésformák szabad megvalósítására. A feladatos jelleg és azon szabály, miszerint a képzés idején érzésekről beszélünk, és nem ítélkezünk, nem minősítünk, lehetővé teszi, hogy a résztvevők spontán módon viselkedjenek, és a mindennapok során rögződött magatartásmintáikat kövessék. A feladatok befejezése után a csoport számára megismerhetővé vált magatartásminták elemzése, tanulságok


185

megbeszélése következik. Az elemzés során a hangsúlyt nem a viselkedés okainak feltárására helyezzük, hanem a viselkedések lehetséges hatásait térképezzük fel, és az eredetinél hatékonyabb viselkedési alternatívák után kutatunk. Ezt követően a leszűrt tapasztalatok hasonló jellegű élethelyzetekben való felhasználhatóságára keresünk példákat. A tanulságok megfogalmazása lehetőséget ad arra, hogy az életben a szimulálthoz hasonló helyzetekkel, szituációkkal találkozva a csoport tagjai elkerüljék a buktatókat, és a korábbiaktól eltérő, hatékonyabb megoldásokat válasszanak. A módszertani leírásból már érzékelhető, hogy a T-csoportokban nem hagyományos módon folyó oktatásról van szó, ahol a oktató, instruktor aktív, a csoport tagjai a passzív befogadó szerepét töltik be. A képzés a „résztvevői tanulás” elvére épít, a foglalkozásokon és a tanulságokat megfogalmazó megbeszéléseken is a résztvevőké a főszerep. A oktató, instruktor nem oktató, hanem mellérendelt szerepben dolgozik. Feladata az érdeklődés, a bizalom, a nyíltság megfelelő szintjének és egy olyan hangulatnak a megteremtése, melyben az emberek készek a saját és a másik viselkedésének elemzésére, az érzések közvetlen és nyílt kifejezésére, megfelelő visszajelzések adására. Szerepe: a folyamatok irányítása, közös elemzések vezetése, a „csoportlégkör megfelelő mederben tartása”. A képzések ideje alatt a résztvevők- Elliot Aronson világhírű szociálpszichológus szavaival élve- egy „kulturális szigetre” vonulnak el, ahol csak a képzéseken zajló eseményekkel foglalkoznak. A képzéscsoportok a következő területeken idéznek elő pozitív változást:

■■ Az emberek máshoz való viszonyulása csoporthelyzetben általában pozitív irányban változik. Nagyobb ■■ ■■ ■■ ■■

bizalmat tanúsítanak egymást iránt, nyitottabbakká válnak, véleményüket egyenesebben fejezik ki, visszajelzéseket adnak a többieknek és várnak el tőlük. Növekszik a csoporttagok önbecsülése, önbizalma, önértékelése. Csökken a mások általi és nő a belülről irányítottság. Növekszik a másokkal szembeni tolerancia és az empátia készsége. A személyek elfogadóbbak lesznek mások véleményére, hibáira, megoldásmódjára. Ez együtt jár a gondolkodási klisék, sztereotípiák gyengülésével. Módosulnak a problémamegoldó módszerek. A problémák tagadása, a konfliktusok elől való kitérés és menekülés, a pótcselekvések helyett a nehézségekkel való szembenézés képessége erősödik. A csoporttagok értékei a humanista célok felé mozdulnak el.

A oktató, instruktori szerep tehát speciális követelményeket támaszt. 3. sz. táblázat

Funkció Képzettség Tudás Tapasztalat

Oktató, tanár, képző

Tréner

Szakember, akinek speciális ismerete van a témát illetően, szaktudását adja a képzésen résztvevőnek.

Szakember, aki a személyiségfejlesztéshez, csoportdinamika kezeléséhez ért. Ezekre építve, az egyéni és a csoportfejlődést menedzselve juttatja a képzésen résztvevők saját élményen keresztül a kívánt célhoz, kompetenciához.

Képzéstervezés

Adott témára, programra, sztendertizált tematika szerint haladva oktat.

A téma, tartalom ívének, átadási ritmusának, dinamikájának megtervezésére épít, ez alapvetően a résztvevők folyamatos ráhangolását, bevonását, tanulási útjának tervezését jelenti.

Képzés megtartása

Előadja, magyarázza az anyagot, tanulságokat fogalmaz meg.

Irányítja a tanulási folyamatot, a tanulságot a résztvevő mondja ki.

II. A felnőttek tanulási módszere, felnőttoktatási sajátosságok A felnőttek iskoláiban a tanítás és tanulás sajátos válfaja valósul meg. Ami itt végbemegy, az egyrészt a felnőttek tanítása, felnőttkori tanulás, vagyis már nem a felnövekvő nemzedékeké, másrészt azonban mégis az, mert a felnőttek iskolái az ifjak, sőt a pubertás és az ifjúkor határán élő fiatalok tanítását is vállalják. Az idesodródó fiatalok rendszerint már kiléptek a munkaerőpiacra (ahol netán nem tudnak mit kezdeni magukkal), társadalmi életkorukat tekintve tehát közelebb vannak a felnőttekhez, mint a fő foglakozásként iskolába járó kortársaikhoz. Ugyanakkor, ami itt végbemegy az iskolai tanítás és tanulás, vagyis célja és feladata, tartalma, az egész tanítási-tanulási konstrukció megváltozása. A felnőtteknek szükségük van arra, hogy tudják, miért érdemes, célszerű megtanulniuk valamit. Ritkán lesz az a képzés sikeres a résztvevők szempontjából, ha nincsenek kellőképpen tájékoztatva arról, hogy miért kell részt venniük

186


a képzésen. A minimális, amit meg kellene tenni, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak arról, mit nyerhetnek azzal, ha hallják az ott elhangzott információkat, és mit veszíthetnek, ha azokat nem tudják. Ezt az információt át lehet adni úgy is, hogy olyanoktól hallják, akik már esetleg részt vettek képzésen. Felnőtt résztvevőknek nagy szükségük van az önirányításra. Saját maguk irányítása egy képzés szituációban szólhat arról, hogy megkérdezzük, hogy a szünetet most tartsuk-e vagy később. A résztvevőknek érezniük kell, hogy maguknak szükséges megtanulniuk az információt, és hogy ezt valamilyen szinten nekik kell akarniuk. Minél jobban úgy érzik, hogy ők irányíthatják, mit tanulnak és mit nem, annál eredményesebb lesz tanulás folyamata. A felnőtt korosztálynak már rengeteg élettapasztalata van, amiből résztvevőként sokat tudnak meríteni a képzés során. A képzés nem lesz sikeres, ha a oktató, instruktor csak a saját előadására, mondanivalójára fókuszál. Ahhoz, hogy a csoporttagok az új ismereteket megfelelően és hatékonyan tudják kötni valahová, egyformán szükség van a vezető és a csoporttagok közötti és a csoporttagok egymás közötti dialógusára. A felnőttek probléma-centrikusak, mindig úgy közelítenek egy szituációhoz, hogy valamilyen feladatot oldjanak meg. Sokkal több értelmét látják a képzésnek, ha látják a közvetlen hasznát munkájuk vagy életük során. Szükséges, hogy elmagyarázzuk: miért fontos, hogy ezen a képzésen részt vegyenek, és miért épp most? A legtöbb felnőtt a képzésnek arra a részére fog összpontosítani, amelyik neki a leghasznosabbnak tűnik. Igazából akkor lesznek készek tanulni, amikor az élet olyan helyzetbe hozza őket, hogy a tanulás, a képződés elengedhetetlen ahhoz, hogy megállják a helyüket, vagy adott esetben jobban teljesítsenek. A felnőttek inkább belső, mint külső hatások miatt tanulnak. A „kifüggeszthető bizonyítvány” fontos, de az még fontosabb, hogy miben fog ő többet tudni, és hogy a képzés alatt szerzett tudás hogyan fogja segíteni őt a fejlődésben és a munkavállalásban. Oktató, instruktorként ezért is lényeges kihangsúlyozni ezeket a pontokat, és világossá tenni a résztvevők előtt, hogy melyek a közvetlen személyes előnyei annak, hogyha elvégzi ezt a képzést, képzéseket. A felnőttkori tanulás előnyei:

■■ Növeli az egyén munkaerő-piaci alkalmazhatóságát ■■ Javítja a munkavállalói aktivitást, teljesítményt ■■ Hozzájárul a szociális biztonság, jobb egészségi állapot megalapozásához ■■ Csökkenti a bűnözési hajlamot ■■ A felnőtt ember bekapcsolása a magasabb szintű civil közreműködésbe.

II.1. A tanulási folyamat értelmezése

Minden szellemi munka alapfeltétele a koncentrálóképesség, a beszédképesség, ezen belül a tiszta beszéd, a szókincs, az írás- és szóbeli kifejezőképesség, mely a tudás és a gondolatok érthető, árnyalt világos megfogalmazását teszi lehetővé. A hatékony olvasás képessége a haladás gyorsaságát, a szövegek jó megértését szolgálják. Az emlékezőképesség a tudás megőrzésének nélkülözhetetlen építőeleme. A gondolkodóképesség a problémák felismerését, a megoldásában való jártasságot, a kidolgozott gondolkodási sémák használatát, és az alkotó gondolkodást segítik. A tájékozódó képesség a tudás világában segít eligazodni, abban az információözönben, melyet az XXI. század szolgáltat. Azokat a folyamatokat, amelyek során az ember a környező valóságot felfogja, észleli, ismereteket szerez róla, megismerő folyamatoknak nevezzük. A megismerés - lényegét tekintve - információszerzés. Ezt szolgálja elsődlegesen az érzékelés vagy az észlelés. Az érzékelés a megismerés közvetlen módja, első lépcsőfoka. Az érzékelés során érzékszerveink képesek alkalmazkodni a rájuk ható ingerek erősségéhez. Ezt a jelenséget nevezzük adaptációnak. Az észlelésünkben (percepció) a személyeket, tárgyakat egészükben ragadjuk meg. Az észlelés során a múltbéli tapasztalatok segítenek bennünket. Ezért az észlelés erősen személyes jellegű. Az emberi figyelem olyan lelki jelenség, amely lehetőséget biztosít a felénk áramló ingerek válogatására, az információ felvételére, feldolgozására. Tudatunk egy meghatározott tárgyra vagy jelenségre irányul. A figyelem tulajdonságai:

■■ Terjedelme (egyidejűség) ■■ Megoszlása (mennyiség) ■■ Átvitele (egyik tárgyról a másikra) ■■ Ereje (intenzitás) ■■ Tartóssága (időbeliség) ■■ Hullámzása (intenzitásbeli különbözőség)

II.2. A hatékony tanulási módszer lépései

1. A tanulást serkentő környezet megteremtése


2. 3. 4. 5.

187

Az anyag előzetes áttekintése A bekezdések elolvasása A gondolatok átfogalmazása Önellenőrzés

Emlékezés: Életünk során véletlenül vagy szándékosan szerzett ismeretek rögzítése, tárolása és szükség szerinti felidézése. A.) A rögzítés (megjegyzés, bevésés) 1. szándékos, azaz tanulás, amely valamilyen elhatározásból ered 2. szándék nélküli, előre elhatározott cél nélküli, spontán bekövetkező viselkedés-változás A megőrzés (tárolás) Függ:

■■ a megjegyzés minőségétől, ■■ az ismétlések számától, ■■ az érzelmi tényezőktől

Három módon mérhető:

1. felidézés 2. felismerés 3. újratanulás vizsgálatával A felidézés Az emlékezés időtartama:

■■ Rövid távú emlékezés: kb. 10 mp-re terjed ki ■■ Hosszú távú emlékezés: egyénileg változó, az egyén számára jelentős, értelmes és én-közeli információkat tartalmaz ■■ Közvetett emlékezés: percektől hetekig terjed, lényegtelen, futó, napi benyomások rögzülnek

B.) Felejtés

A felejtés mechanizmusában szerepet játszó tényezők: 1. Kölcsönhatás: amikor újabb és újabb ismereteket tanulunk, az új anyag a régivel vetélkedik 2. Inaktivitás: az emlékezés zavara: teljes kiesés részleges kiesés pontatlan emlékezetek

•• •• ••

A tanulás fogalma: magatartásváltozás (alkalmazkodás a környezethez), reflexek, sikerorientáció, babona. A kályha forró – a gyerek megégeti a kezét –, többször nem nyúl hozzá. Érzékelés: érzékszervek, fogalomalkotás, transzfer (valahol megtanul valamit, ami máshol másképp alkalmazható), információ, információátvitel Emlékezés: emlékezet, gátlások, felejtés, kifáradás Motiváció: ok, cél, cél-ok, motivációs típusok, önmotiváció Visszacsatolás: szakaszos tanulás, tanulási fázisok Tanulási gátlások: 1. erős izgalmú állapot: a felfokozott agyműködés akadályozza a körfolyamatot, az előtte és utána lévőt is 2. visszaható gátlás: a később tanultak elfedik a korábban megszerzett tudást (vizsga előtt nem érdemes új anyagot tanulni) 3. Ranschburg gátlás: két megtanulandó anyag annál jobban zavarja egymást, minél hasonlóbbak (reál és humán tárgyak változatos sorrendje tanulás közben) 4. ekfóriás gátlás: (előzőek eredője): egy újabb ismeret elfedi az előtte már megtanultakat. Leginkább a tananyag eleje marad meg az emlékezetben, mert azokat csak egy oldalról zavarja valami 5. előreható gátlás: korábban tanultak bezavarnak a később tanulandókban Folyamatábra:

érzékelés à emlékezés à gondolkodás à képzelet à tanulás

188


II.3. Az felnőttképzésben történő tanulás A sikeres tanulás kulcsa a megfelelő hozzáállás. A modulok képzésekben való tanulásához tehát a következő irányelveket kell betartani: 1. 2. 3. 4. 5.

Szerezzünk tudomást az adott modul követelményrendszeréről. Vegyünk részt azokon az előadásokon, amelyek számunkra érdekesek és/vagy szükségesek. Készítsünk jól áttekinthető jegyzetet. Szerezzük be az összes elméleti és gyakorlati feladatlapot, megoldással együtt. Ha szükséges, járjunk az adott tárgy egyéni vagy csoportos konzultációjára.

II.4. Énkép, önértékelés, önbizalom Az énképet a legegyszerűbben úgy határozhatjuk meg, mint az önmagunkra vonatkozó észleletek rendszerét. A jelentősége abból adódik, hogy központi szerepet játszik a személyiség szerveződésében. Olyan kérdésekre adott válaszokból tevődik össze, mint hogy Ki vagyok én?; Miben hiszek és mit tartok értékesnek?, Mit akarok elérni az életben?, Mik a jó és a rossz tulajdonságaim?, Mire vagyok képes?, és így tovább. Ezek az önmagunkra vonatkozó nézetek, vélekedések a személyiségfejlődésünk során fokozatosan alakulnak ki, részben a mozgásos tapasztalatok, részben a más személyektől – szülőktől, pedagógusoktól, barátoktól – kapott visszajelzések következményeként. Az énkép nem egységes egész, hanem több részből áll. A tanulás szempontja felől közelítve az énkép két részre osztható: 1. mindenkinek van egy ún. „tanulási” énképe, ami aztán további „tantárgyi” énkép-alosztályokra bontható, és 2. „tanulásmentes” énképe, ami a szociális énképet és a testképet tartalmazza. Az énkép valamennyi összetevője közül a tanulmányi vonatkozású énképnek van a legtöbb köze az tanulói teljesítményhez. A feladatvégzés szempontjából a résztvevők önbecsülésére a teljesítménykésztetés és a szorongás van a legnagyobb hatással. A teljesítménymotiváció kifejeződhet egyrészt a siker elérésére, másrészt a kudarc elkerülésére való törekvésben, mely utóbbi akkor jelenik meg, ha a feladathelyzet szorongást kelt a résztvevőben. Amennyiben a résztvevőt a képzésben sorozatos kudarcok érik, az önbizalma megrendül, mind kevesebbre értékeli magát, és végül a viselkedése is ehhez fog formálódni. Ez aztán vagy odavezet, hogy önmagát rossz résztvevőként definiálva ennek megfelelően teljesít, vagy a legkülönbözőbb manőverekkel igyekszik a szorongását ellensúlyozni és a megbillent önértékelését helyreállítani. Ahhoz, hogy a szorongásnak és a teljesítménymotivációnak az iskolai teljesítményben betöltött szerepét megértsük, ezeket a motivációs tényezőket közelebbről is meg kell vizsgálnunk. II.5. Tanulási képességek A legtöbb tanuláselméleti rendszer szerint egyénenként változó tanulási képességeinket és kompetenciánkat többtényezős hatásrendszer alakítja ki. Ez a hatásrendszer – a legtöbb felfogás szerint – tartalmaz az egyénből eredeztethető belső, és a környezet hatásától függő külső befolyásoló tényezőket is. Ezek közé a változók közé a legtöbb felfogás szerint a következők tartoznak: Belső, a résztvevő személyiségétől függő összetevők:

■■ A tanuláshoz egyéni és társadalmi szinten is elengedhetetlen tanulási kompetencia: nyitottság, alkotóképesség, ■■ ■■ ■■

a változni tudás képessége. Ezek nélkül a képességek nélkül tudatos (formális vagy nonformális) tanulási folyamat nem képzelhető el. A megszerzendő tudás hasznosíthatóságának, praktikusságának mértéke. Vagyis az a szubjektív értékítélet, mely a tanultakat értékesnek, semlegesnek vagy fölöslegesnek, hasznosíthatatlannak könyveli el. Ez a szempont a felnőtt életében – a tanulás időszerkezeti helyéből kifolyólag – meghatározó tényező. A meglevő tudásszint: előzetes ismereteink, képzettségünk, általános műveltségünk, melyek természetesen megkönnyítik, hiányuk esetén azonban meg is hiúsíthatják a tanulási folyamat sikerét. Tanulási képességeinket befolyásolják emellett azok az iskolapadban korábban átélt, előzetes tanulási tapasztalatok, melyek nemcsak az ismeretbefogadás hatékonyságát, a tanulás örömét, hanem a tanulási kedvet, az új képzési folyamatba való bekapcsolódáshoz szükséges belső késztetést is jelentősen befolyásolják. Emiatt is kulcsfontosságú lehet az élmény, melyet a felnőtt résztvevő a számára nyitott oktatási rendszerben szerez. Ha ez a tapasztalat negatív – újabb kudarcélmény, szégyenérzet, az életkornak nem megfelelő oktatási módszerek, a visszacsatolás hiánya –, a tanulásra való hajlandóság teljes megszűnését vonhatja maga után.

Külső tényezők:

■■ Az egyént körülvevő kulturális, társadalmi környezet, mely döntően segítheti, de meg is gátolhatja a tanulási

folyamat sikerességét. Ennek a környezetnek része a család is, mely a felnőttkori tanulás egyik legfontosabb hátországa. A közvetlen családi, baráti támogatás és segítség, a tanulás és tudás értékként való kezelése a


189

tanulási folyamat sikerének egyik kulcsa.

■■ Mindezek a jellemzők az emberi életkortól függetlenül – a gyermek-, a felnőtt- és az időskori tanulási folyamatokban

is – hatnak tanulási képességeinkre. Ebből adódóan tehát nem jelenthető ki egyértelműen, hogy fiatal korban minden esetben egyszerűbb feladat a tanulás, mint idős korban. Minden tanulási szituációban meg kell, hogy vizsgáljuk az egyén tanuláshoz való viszonyát, előzetes tapasztalatait és környezetét is. Vannak természetesen fiatal korban gyorsabban vagy könnyebben elsajátítható képességek, ezek azonban behatárolható körbe tartoznak.

III. A motiváció A motiváció szó eredete a latin movere (mozogni, mozgatni) ige.

■■ Motívum = ami cselekvésre késztet ■■ Motiváció = cselekvésre késztetés ■■ Motiválni = cselekvésre késztetni.

A motiváció a magatartás oka és miértje. Mindazon tényezőket értjük alatta, amelyek felelősek egy viselkedés jelentkezéséért, fennmaradásáért és megszűnéséért. A viselkedés irányát megszabó és energetizáló tényező. Az a készség, amely használatával egy meghatározott cselekvést meghatározott intenzitással, illetve tartóssággal egy valós helyzetben végrehajtunk. III.1. A tanulási motiváció A hatékony tanulás feltétele a megfelelő képességek és kompetencia mellett a megfelelő tanulási motiváció. A tanulási motivációk a következők szerint csoportosíthatóak: 1. A motiváció tartóssága szerint: Tartós motiváció: az egész tanulási folyamatra kiterjed, mozgatórugója a tudásvágy, a tanulás öröme. Habituális motiváció: a téma iránti, általános érdeklődés, alapvetően a tanulás végcélja (végzettség, bizonyítvány, képesítés) tartja életben Aktuális motiváció: a tanulási folyamat adott részmozzanatában (a foglalkozáson, vitában, csoportmunkában), adott időben való aktív közreműködésre való készség. 2. A motivációt kiváltó ok szerint Primer motiváció: a habituális motivációhoz hasonlóan a hajtóerő a tanulási cél. Szekunder motiváció: ahol a téma, az oktató, személyes érintettségünk, vagy a kíváncsiság tartja életben a figyelmünket. 3. A motiváció iránya szerint Belső motivációk: a felnőtt résztvevő személyiségéből fakadnak, vagy érdekeit szolgálják ki. Ezek a tudásvágy, mely igen ideális motivációs tényező,a becsvágy, melynek mozgatóereje lehet egyaránt a pénz, az elismertség vagy társadalmi pozíció elérése is, illetve a magány, az a kommunikációs szükséglet, mely leggyakrabban az idősoktatás kapcsán merül fel. Itt elsősorban nem a tanulás célja, hanem a csoporthoz való tartozás igénye hajtja a felnőttet egy-egy tanfolyamon való részvétel felé.

•• •• •• •• •• •• ••

Különbözik a motiváció a tanuló és a nem tanuló felnőttek esetében is. A tanulóknak két csoportja van:

■■ az egyik csoportba azok tartoznak, akik bármilyen formában hajlandók tanulni, akik egyaránt igénybe veszik a formális, nonformális és informális lehetőségeket ■■ a másik csoportot azok alkotják, akik szintén tanulnak, de csak akkor, ha segítséget kaptak az ehhez kapcsolódó mindenfajta nehézségeik és problémáik legyőzéséhez.

A nem tanulókat is két csoportba oszthatjuk:

■■ akik nem tudnak tanulni: esetükben az akadályok leggyakrabban anyagi természetűek ■■ akik nem akarnak tanulni: ez a nem akarás jobbára kulturális természetű akadályt jelent.

A felnőttek tanulási motivációja függ:

■■ az emberek képzettségi szintjétől ■■ a foglalkozásuk jellegétől ■■ az anyagi helyzetüktől ■■ életkorától.

A külső motivációk közül azokat emelem ki, melyek a társadalom, a család, a munkahely hatására felnőttkorban leggyakrabban alakulnak ki. Ezen tényezők erős motivációs hatással bírnak. Jobb anyagi helyzet elérése motivál: a felnőttkori tanulás révén magasabb pozíció, jobban fizetett munkahely érhető el. Stabil egzisztenciális helyzet alakul ki. Egzisztenciális motiváció hajt minket: a családtól, szűkebb társadalmi környezetből érkező elvárások hatására történő (tovább) tanulás.

Fiziológiai

Biztonság

Szeretet (valahová tartozás, társas kapcsolat)

higiéniás tényezők (külső)

motivátorok (belső)

Munkafeltételek, fizetés

A személyközi kapcsolatok minősége munkatársakkal, beosztottakkal és főnökökkel Munka biztonsága

Teljesítmény, elismertség

A munka tartalma felelősség, előmenetel, fejlődés

Herzberg kéttényezős elmélete

Létezés

Kapcsolat

Fejlődés

Alderfer

Forrás:Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

alacsonyabb rendű szükségletek

magasabb rendű szükségletek

Elismerés

Önmegvalósítás

Maslow szükséglethierarchia

III.2. A motiváció tartalomelméletének összevetése

Kapcsolat szükséglet

Hatalmi szükséglet

Teljesítményszükséglet

McClelland

Komfort

Strukturáltság

Kapcsolat

Elismertség

Hatalom

Teljesítmény

Hunt

190 FELNŐTTKÉPZÉSI MENEDZSER

III.2. A motiváció tartalomelméletének összevetése


191

„Motivációs piramis” - Maslow elmélete alapján:

■■ Az önmegvalósítás igénye ■■ Esztétikai szükségletek ■■ Kognitív szükségletek ■■ Megbecsülés és önbecsülés iránti igény ■■ Szeretet igénye ■■ Biztonságigény ■■ Fiziológiai késztetések, szükségletek

A piramis alján az alapvető motívumok (éhség, szomjúság stb.) állnak, a középszinten a megfelelő emberi kapcsolatok, mások általi elfogadottság, az elhúzódó pszichikai feszültségektől való mentesség. A piramis csúcsán helyezkedik el az önmegvalósítás igénye. Ez az elrendezés Maslow felfogásában egymást feltételező rendet jelent: az önmegvalósításnak feltétele az egyszerűbb motívumok kielégítettsége. Azonban ma már nem fogadjuk el e feltételességet, legalábbis merev formában nem (a fűtetlen szobájában éhező, szerelmi bánattól gyötrődő költő írhat gyönyörű verseiket). Az önmegvalósításnak része a kíváncsiság, az igényszint és a teljesítménymotiváció, valamint a hatékonyságra törekvés, a személyre jellemző sajátos tárgyakra irányulva. Az önmegvalósítás az egyéb motívumokkal együtt sajátos hierarchiát alkot, melyet Maslow „motivációs piramis” konstrukciója jellemez. A motívumok hierarchiája kötött, egymással csak ritkán felcserélhetőek.

4. sz. táblázat: A motiváció folyamata

Különbséget kell tennünk három – részben tartalmában, de főként jellege tekintetében különböző – motiváció között Ezek a munkamotiváció, a pályamotiváció és a teljesítménymotiváció (Rókusfalvy, 1971):

■■ A munka motivációján azoknak az indítékoknak az érvényesülését értük, amelyek arra ösztönöznek, hogy ■■ ■■ ■■

értékalkotó, termelő tevékenységet végezzünk. A munkamotivációnak ilyen általánosan motiváló tényezői például a közösség érdeke, az anyagi motívumok, az erkölcsi indítékok, a családfenntartás szükségletei az egyéni ambíciók. A pályamotiváció az előzőnél differenciáltabb, specifikusabb dinamikus folyamat. Elsősorban azoknak a konkrét indítékoknak a működését értük rajta, amelyek egy meghatározott pálya – szakma és munkakör – választására, illetve az abban való tartós helytállásra ösztönöznek valakit. A teljesítménymotiváció ismét általánosabb fogalom, s minden olyan tevékenységben fontos dinamikus tényező, amelyben meghatározott feladatok megoldására van szükség, illetve arra nyílik alkalom. Heckhausen (1965) szerint a teljesítménymotiváció olyan törekvés, amely az egyén teljesítményét a sikerrel vagy kudarccal kecsegtető tevékenységekben fokozza vagy magas szinten tartja. Amíg a munkamotiváció csak közvetve - az anyagi megélhetésen, a család fenntartásán stb. keresztül - ösztönöz a munkatevékenységre, addig a teljesítménymotiváció közvetlenül a munka eredményére, annak mennyiségi és minőségi jellemzőire irányul. Ebből fakad e motiváció nagy fontossága, hatékonysága.

Teljesítménymotiváció Az ember fejlődése folyamán megtanulja, hogy környezete saját teljesítményén keresztül értékeli őt. Ezzel együtt lassan megtanulja saját magát is így értékelni. Eközben saját teljesítményét állandóan a környezetéhez, illetve saját előző teljesítményeihez viszonyítja. Mikor az ember egy feladat megoldása előtt áll, előző hasonló jellegű feladatok megoldásában elért teljesítményének ismerete alapján rendszerint bizonyos várakozással, saját teljesítményének szintjére vonatkozó meghatározott igénnyel fog hozzá ahhoz.

192


Ezt a feladat elvégzésének minőségére vonatkozó előzetes célkitűzést, amelyet saját magunktól elvárunk igényszintnek nevezzük. A tapasztalat az, hogy ha a személyek teljesítményszintje elérte vagy meghaladta az igényszintet, akkor azt a személyek sikereként, ha pedig annak alatta maradt, kudarcként élték át. Megfigyelték azt is, hogy sorozatos sikerélmény hatására az igénynívó emelkedik, kudarcszéria hatására pedig csökken. Érdekes az a felismerés, hogy siker esetén sokkal nagyobb mértékben emelkedik az igényszint, mint amilyen mértékben balsiker esetén csökken. Az ember erősen hajlamos arra, hogy a sikert minden további nélkül sajátjának ismerje el, attól viszont vonakodik, hogy a kudarcért önmagát okolja. Ezért rendszerint a tárgyakat, eszközöket, a feladatot (kísérleti helyzetben a kísérletvezetőt) teszi felelőssé. Az emberek siker esetén:

■■ spontán módon a nehezebb feladatok felé fordulnak, ■■ az igényszint emelkedik, ■■ a választás ideje rövidül, ■■ a munka folyamatossá válik, tempója növekszik, ■■ a teljesítőképesség fokozott, ■■ a kísérlet vezetővel jó szociális kontaktus, barátságos hangulat alakul ki.

Sikertelenségben viszont

■■ igénynívó süllyedés áll elő, ■■ a következő feladat kiválasztása konfliktusos helyzetben történik, ■■ túlnyomórészt könnyebb feladatok felé fordul, ■■ választási idő nagyobb, ■■ a választás vonakodó, bizonytalankodó, ■■ a munkatempó lassul, ■■ a munkavégzés nyugtalan, gyakran ideges kapkodás lép fel, ■■ a személy a feladatot kedvetlenül végzi, hangulata váltakozó, dac, lehangoltság, érdektelenség mutatkozik nála, ■■ a kísérletvezetővel való szociális kontaktusa romlik.

III.3. A motiváció eszközrendszere, a tanulás motívumai A hatékony tanulás feltétele a megfelelő tanulási motiváció.

Az iskolai tanulás nagyon bonyolult, sokféle cselekvésből összeállt tevékenység. S mint minden tevékenységnek, megvannak a maga motívumai. Ezek a motívumok igen összetettek, és a tanulás bonyolult bázisát alkotják. A felnőttoktatásban szerepet kapó motivációs bázis esetében meg szoktuk különböztetni egymástól azokat a motívumokat, amelyek:

■■ elindítják a tanulást, azoktól a motívumoktól, amelyek ■■ a tanulás folyamatában alakulnak ki.

Ez a megkülönböztetés természetesen inkább didaktikus, mert bár vannak olyan motívumok, amelyek nincsenek jelen a tanulás megkezdésekor, hanem csak a tanulás közben alakulnak ki és lépnek működésbe, a tanulást megindító motívumok végig jelen vannak, a tanulás folyamatában összefonódnak a később fellépő motívumokkal. A tanulás megkezdésében szerepet játszó motivációs bázis a felnőtt emberek társadalmi és munkatevékenységének talaján bontakozik ki. Természetesen a tanulás során fellépő újabb motívumok is hozzákapcsolódnak az iskolán kívüli élethez és a munkatevékenységhez. A tanulási motívumok erőteljesen hozzákapcsolódnak a gyakorlati problémákhoz és igényeikhez. A motívumokban – akár a tanulást elindító, akár a tanulás folyamatában kialakuló motívumok azok – mindig jelen van az, hogy a motívumok által elindított cselekvés eleget tesz-e a motívumokban megjelenő célképzetnek, teljesíti-e az elvárásokat, szóval megfelel-e a motívumoknak. Így van ez a tanulásnál is. Az eredményes tanulás előfeltétele a várakozás folyamatos kielégülése, illetve a pozitív előrelátás kialakulása. A felnőttek (és fiatalok) esetében a tanulást elindító motívumok közvetlen kapcsolatban van a társadalmi és munkatevékenységgel. Erre irányul várakozásuk és előrelátásuk, és ezzel hozzák kapcsolatba tanulási tevékenységük eredményeit. Ha ez a kapcsolat megvan, akkor van remény annak beigazolódására, hogy a tanulás megfelel azoknak a motívumoknak, amelyek elindították. Arról van szó ugyanis, hogy


■■ a pozitív előrelátás megkönnyíti a tanulást, sőt esetenként olyan feltétel, amelynek megszakításához vezet, ■■ a negatív előrelátás ugyanis megnehezíti a tanulást, elkedvetlenít, közömbössé tesz.

193

hiánya a tanulás

Nem biztos azonban, hogy az előrelátás helyes. Gyakori eset, hogy a felnőttek (és fiatalok) nem ismerik fel a tanulásuk és élet- és munkatevékenységük kapcsolatát, vagy nem minden vonatkozásban ismerik fel, hiszen ez a kapcsolat sokszor áttételesen jelentkezik. Pedig objektíve megvan a kapcsolat a tanulás és a praktikus érdekek között, és megvan a módja annak, hogy érdeklődésük kialakuljon, illetve megerősödjön. A tanulást megindító motívumok három csoportra oszthatók: 1. A legerősebbek az ún. egzisztenciális indítékok. Az egzisztenciális érdek természetesen összefonódik egy sor más motívummal, és önmagában is elég differenciált. 2. A motívumok másik csoportját az ún. presztízs motívumok alkotják. Tehát a mobilizációs lehetőség vagy cél, az életfeltételek javulása, a munka által az egyénnel szemben támasztott követelmények – mind nagyon fontosak a tanulási kedv kifejlődése szempontjából. Ha például az általános képzettség (illetve ennek növelése) a szakmai előrehaladásnak, a munkakör megtartásának vagy a magasabb bérezések előfeltételévé válik – mert szükségszerűen megelőzi ezek még közvetlenebb előfeltételét, a szakmai képzést vagy átképzést –, akkor kialakulnak azok a motívumok, amelyek az embert rendszeres tanulásra serkentik. Ha a művelődés, a műveltség, a végzettség társadalmi tekintélyt kölcsönöz és erkölcsi elismerést arat, vagy ott szerepel a környezet igényei között, akkor ismét kiépül a szükséges motivációs bázis. A presztízs-indítékok kifejlődésében a közvetlen családi, baráti és munkahelyi környezetnek van szerepe. 3. A motívumok harmadik csoportjába a korábbi művelődés során kialakult érdeklődés és tanulási vágy kap helyet. Ha kifejlődik az érdeklődés valamely ismeretág vagy általában az ismeretek iránt, szintén megindul a tanulás. A tanulási kedv kialakulása bonyolultabb, semhogy csupán egzisztenciális és tekintély tényezőkkel megmagyarázhatnánk. Minden későbbi tanulás igénye függvénye minden korábbi tanulásnak is. Ha az iskola és a család elegendő tudást ad és kellőképpen kiszélesíti a felnövekvő ember látókörét, ha felkelti érdeklődését a műveltség valamelyik területe és a művelődés iránt, ha kifejleszti pszichikus apparátusát, szóval, ha felneveli a folyamatos tudás motívumait, akkor tekintélyt ad a tudásnak és kiolthatatlan belső szükségletté transzformálja a tanulást. A tanulás tanulást szül. Azok számára, akik az iskolától és a családtól nem kaptak kellő indítást, nyilván döntő indítékot adnak az egzisztenciális és a presztízs motívumok, amelyekre aztán a tanulás által újabb motívumok építhetők. A felnőttek iskolái olyan motivációs bázison kénytelenek megkezdeni munkájukat, amilyet a társadalom a számukra nyújt. De aztán ki kell fejleszteniük a tanulás belső szükségletét. A felsorolt három motívumcsoport nem a művelődés–tanulás megindulásának egyetemes motívumait tartalmazza, hanem a zártrendszerű, kötött, huzamosabb ideig tartó tanulás vállalásának motívumait. Azok a vizsgálatok, amelyek erre a tipizálásra vezettek itthon és külföldön, az iskolai felnőttoktatás irányába induló továbbtanulást vizsgálták. A három motívumcsoport nem „tisztán”, nem önmagában jelenik meg, hanem egymással összefonódva. Egy-egy ember motivációs bázisa a motívumok egész rendszerét tartalmazhatja, amelyben a felsorolt csoportokhoz tartozó motívumok keveredhetnek egymással. A leggyakoribb és a legerősebb, dominanciát mutató motívumok azonban az egzisztenciális motívumok csoportjába tartoznak. A tanulás során kifejlődő tanulási indítékok között a legtipikusabb felnőttoktatási motívumok a tapasztalatok és a tananyag kapcsolatából és az így kialakuló problémahelyzetekből nőhetnek ki. A tananyag iránti érdeklődést kifejleszteni leginkább ezekből a szempontokból elindulva lehet. III.4. A motiváció hatása A motiváció eredményessége vagy eredménytelensége a teljesítmény legkülönfélébb területein jelentkezik. Bár vannak esetek, amikor a túlzott motiváció gátlón hat a teljesítményre, általánosságban azt mondhatjuk, hogy a teljesítmény a motiváció erősségével arányosan növekszik. A tanulási teljesítményt befolyásoló tényezők A résztevők oldaláról:

■■ Eddigi tanulási tapasztalatok. ■■ Eddigi siker- és kudarcélmények. ■■ Szellemi képességek (kognitív fejlettség, tehetség, intelligencia, kreativitás) ■■ Koncentrációs készség ■■ Tanulási technika ■■ Motivációk ■■ Munkamagatartás (a teljesítmény akarása)

194


■■ Az iskolához fűződő érzelmek ■■ Szorgalom (erőfeszítés) ■■ A személyiség karakterjegyei ■■ Pszichés állapot ■■ Általános fizikális állapot ■■ Aktuális fizikális állapot ■■ Fejlettségi állapot ■■ Képzésen kívüli érdeklődés

A nevelési-oktatási körülmények oldaláról:

■■ Általános képzésszervezői tényezők. ■■ Az oktatás gazdasági feltételei. ■■ Teljesítmény és motivációs elvárások. ■■ Szociális-emocionális feltételek. ■■ Cél- és követelményállítás. ■■ Az oktatás tartalma. ■■ Az alkalmazott módszerek. ■■ A tanulás kontrollja, a szankciók minősége. ■■ A tanár személyisége.

Környezeti tényezők:

■■ A család általános szociokulturális befolyása. ■■ Családi élettér, életminőség. ■■ Otthoni gazdasági feltételek. ■■ Szociális-érzelmi (emocionális) befolyás. ■■ A család képzési követelményekhez való viszonyulása ■■ ■■

(milyen jelentőséget tulajdonítanak a tanulási munkaerkölcsnek, a család segítsége a tanulásban, a gyermek érdeklődésének támogatása, megfelelő buzdítás a tanulásra). Képzésen kívüli tevékenységek. Egyéb feltételek.

1. Sikerek, kudarcok a tanulásban Fontos szerepe van a sikereknek és a kudarcoknak. A tanulási sikerek és kudarcok ösztönző ereje a tanuláslélektanban közismert. A sikerek és kudarcok bonyolult viszonya egymáshoz pozitív indítékokat teremthet a kudarcokból is, és csökkentheti, illetve megállíthatja a tanulás lendületét a sikerek sorozata is. A felnőttek iskoláiban már nem a gyermeki személyiségben szerveződik bele mindez, hanem olyan fiatalok és felnőttek személyiségébe, akik társadalmi pozíciójuknál fogva kialakíthatták a maguk megszokott sikerszériáit és kudarcszériáit. Bonyolítják a problémát az iskolai felnőttoktatás korrekciós funkciói, a sikertelenségek kompenzációjaként vállalt tanulás. 2. Az érdeklődés, mint motivációs tényező Az érdeklődés, mint a személyiség határozott irányultsága, amellyel a jelenségek fokozottabb megismerésére törekszik, érzelmileg erősen hangsúlyozott pszichikus funkció és a figyelem egyik kiváltója. Ugyanakkor, mint különböző tevékenységek elindítója motivációs tényező: maga is motiváció, illetve valamely motivációs komplexum (a felnőttkori tanulásnál, pl. az egzisztenciális vagy a presztízs indítékkomplexum) alkotórésze, valamint következménye is a motivációnak. A felnőtt emberek tanulási érdeklődése társadalmi és munkatevékenységük talaján bontakozik ki. S miután a tanulás folyamatában új érdeklődésre tettek szert, ez hozzákapcsolódik az iskolán kívüli élet- és munkatevékenységükhöz. A felnőtt ember praktikus gondolkodású. A praktikusság itt azt jelenti, hogy az ember igyekszik élethelyzetéből adódó igényeinek és szükségleteinek kielégítésére, s az erre irányuló tevékenységének eredményeit közvetlenül kívánja látni. A tanulás eredményeit munkájában és az élet minden területén alkalmazni kívánja. Mivel tanulás közben társadalmi és munkatevékenységet folytat, pontos elképzelései vannak a megtanultak használatáról, alkalmazási lehetőségeiről, Élet- és munkatapasztalatai birtokában feljogosítva érzi magát arra, hogy mérlegelését reálisnak tekintse, s végül döntsön abban, hogy a vállalt tanulás megéri-e a fáradságot. Az érdeklődés praktikussága tulajdonképpen a tanulási tevékenység, valamint a társadalmi és munkatevékenység viszonyát, közvetlen, szerves kapcsolatát fejezi ki. A közvetlen érdeklődés magára a tudásra irányul, amely a tanulás eredménye lesz. A közvetett érdeklődés viszont nem a tudásra irányul, hanem arra a végeredményre, amely a tanulás és a megszerzett tudás következménye lesz az élet különböző területein. Vagyis a megszerezhető képesítésre, a bizonyítványra, olyan célok megvalósítására, amelyhez az adott tanulásra és netán még ennek dokumentálására is szükség van, az elismerésre, amely a tanulásért, a tudásért vagy a végzettségért járhat, az állásra, ami elnyerhető. A közvetlen érdeklődés intellektuálisan izgalmassá


195

teszi a tanulást, mély azonosulást hoz létre a tanulnivaló és a tanulás között, megkönnyíti a megértést, a rögzítést és az alkalmazást, és rendszerint tartós tudást eredményez. Lehetséges, hogy a tanulnivaló elsajátításához feltétlenül közvetlen érdeklődés szükséges, a közvetett érdeklődés nem elégséges, de lehetséges, hogy az elsajátításhoz a közvetett érdeklődés is elegendő, bár nem okoz intellektuális izgalmat, nem hoz létre mély azonosulást a tanulnivaló és a tanulás között, és nem könnyíti meg igazán a megértést, rögzítést és alkalmazást, mint ahogy a megszerzett tudás tartóssága is gyengülhet. 3. A „hozott” tapasztalati és műveltségállomány A felnőttek és a többé-kevésbé felnőttes fiatalok úgy kapcsolódnak be a képzés rendszerébe, hogy élettapasztalatokkal, korábbi tanulmányaikból és más forrásokból származó, valamilyen szintű általános műveltséggel és a szakmai tudással rendelkeznek, amelyekkel a tanulásuk és tanításuk során számolni kell. A „hozott” állomány érintkezésbe kerül az új ismeretekkel, illetve az eredményes tanulás érdekében érintkezésbe kell kerülnie ezeknek. A „hozott” tapasztalati és műveltségállomány a társadalmi és munkatevékenység során felhalmozódott ismereteket, általánosításokat, ítéleteket (és előítéleteket), a kialakult gondolkodásmódot, az értelmi képességek bizonyos fokú meglétét és a meglévő ismeretek valamilyen fokú alkalmazni tudását foglalja magába. Nagymértékben függ a műveltségi színvonaltól és a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helytől. A „hozott” tapasztalati és műveltségállomány támogatja vagy gátolja az új ismeretek megtanulását, új készségek, jártasságok kifejlődését, sőt a társadalmi és munkatevékenységben való alkalmazásukat is. A „hozott” állomány megkönnyíti az új fogalmak kialakítását, ha e fogalmak tartalmát, illetve egyes tartalmi jegyeit rá lehet építeni a résztvevők tapasztalataira. Megkönnyíti továbbá, ha az adott fogalom, illetve egyes tartalmi jegyeinek ismerete hibátlan, tiszta ismeret, amelyet tovább kell bővíteni, pontosabbá kell tenni, esetleg újabb összefüggések közé kell helyezni. Megnehezíti, ha az adott tapasztalatok hibás általánosításába ütközik az új fogalom kialakítása, valamint ha az adott fogalomról, illetve annak bizonyos tartalmi jegyeiről „felszedett” ismeretek pontatlan, félreértett ismeretek – különösen, ha ezt valamilyen tapasztalat igazolni látszik. A tapasztalatok ereje igen nagy. Sokszor elmossa az új ismeretek hatását, ha az új ismeretek a tapasztalatoknak ellentmondanak vagy ellentmondani látszanak. A tapasztalatok szűk és túlságosan praktikus köre túlságosan könnyen kerül ellentmondásba a tudományosan általánosított igazsággal azoknak a fejében, akik nem tanulták meg végigjárni a konkréttől az általánoshoz vezető utakat. Az új ismeretek ezekben az esetekben beleütköznek a hibás ismeretekbe, és nagymértékben megnehezítik, esetleg lehetetlenné teszik a képzést. Az felnőttoktatás gyakorlata eléggé bizonyítja, hogy a tapasztalatok és a belőlük levont következtetések erősebbek lehetnek, mint az általánosított elmélet. Feladatunk tehát, hogy feltárjuk és felhasználjuk a „hozott” tapasztalati és műveltségállományt. A cél az, hogy lebontsuk a hibás ismereteket, a helyes, igaz ismereteket (általánosításokat) pedig felhasználjuk az új fogalmak, elvont összefüggések megértéséhez, megtanulásához. 4. A gondolkodás rögzülése A képzésnek az a célja, hogy az embereket a tapasztalatok, a jelenségvilág, a közvetlen gyakorlat szűk és részleges köréből az általánosabb és az elvontabb, a lényegi összefüggéseket megmutató gondolkodás tágabb körébe vezesse át. Akkor is így van ez, ha a tanulás közvetlenül és praktikusan jelentkező problémákra akar választ adni. A tananyag – függetlenül tartalmától – általános, lényegi összefüggéseket tartalmaz. A gondolkodás szintjei (Rubinstein): Az emberi gondolkodás különböző fajtájú és szintű műveleteket foglal magában. A gondolkodás egyik szintje:

■■ a szemléletes gondolkodás „a maga elemi formájában”, amelyet más szempontból cselekvési és gyakorlati gondolkodásnak is nevez ■■ a másik az elvont, elméleti gondolkodás.

A gondolkodás két szintjének kapcsolata a gyakorlattal más és más.

A gondolkodás e két szintje jelen lehet minden ember gondolkodásában. Az elvont gondolkodás képessége művelődés eredménye. Az elvontan gondolkodni tudó ember nap mint nap szembekerül olyan problémákkal, amelyeket a praktikus, partikuláris gondolkodás szintjén kell megoldania. Azok az emberek is, akik életük során nem foglalkoznak elméleti problémákkal, eljuthatnak az elméleti gondolkodás különböző szintjeire. 5. A jutalmazás, mint motivációs tényező Tárgyjutalom: a tárgyi jutalom alkalmazása a belső motiváció csökkenését eredményezi. Csak monoton feladatok elvégzését célszerű így ösztönözni. A teljesítményhez kapcsolódó jutalom: a jutalom spontán módon, váratlanul kapcsolódjon a teljesítményhez, mert

196


ha a hallgató előre tudatában van a tárgyi jutalomnak (pénz, édesség, ajándék), akkor ennek elérésére törekszik és a motiváció belsővé válása nem történik meg. A szóbeli és a nonverbális jutalom: ez a leghatásosabb jutalmazási forma (mosoly, szóbeli dicséret, megerősítés), melyhez a jutalmazó oktató, instruktornak a képzésben résztvevő számára szeretett/tisztelt személynek kell lennie. A jutalmazás formái a felnőttek tanulási folyamatában Jutalmazás alkalmazásakor fontos a jutalmazott ember igényeinek, szükségleteinek figyelembe vétele.

■■ Gyakori visszacsatolás, megerősítés: A tanulmányokban, a feladatok megoldásában való előrehaladásról ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

fontos a rendszeres visszajelzés. Ezáltal erősödnek meg a helyes megoldási módok, egyaránt segítséget nyújt a gyengébb területek fejlesztéséhez. Hozzájárul az önismeret, az önérték-tudat kialakulásához. A visszacsatolás személyessé tehető (pl., ha névre szóló). Tanulási célok megfogalmazása: a tantárgy tanulásának rövid és hosszú távú hasznosságának kiemelése. Pl.: „Tétel lesz a vizsgán” vagy „Ennek a tananyagrésznek az elsajátítása után képes leszel megoldani, megszerelni, kiszámolni, elkészíteni, megtanítani…” Fontos azt is kimondani, hogy egy adott feladat, tevékenység végrehajtása során a résztvevők mely képessége és készsége fejlődhet. Pl.: „A feladatot azért csoportokban kell megoldani, mert így a tárgyalási készségetek is fejlődik…” Az önálló ötletek kifejezésének lehetősége, mely minden felnőtt embert illetően különösen fontos. Ez egyben az élet- és munkatapasztalataik átadásának lehetősége is. A felnőtt ember kérdéseinek, kéréseinek, javaslatainak tényleges beépítése a tananyagba. Fontos a példák alkalmazása: saját életből vett, életszerű, személyes példák, irodalmi idézetek, mondások, élettörténetek. Érintetté tétel: Annak az érzésnek a közvetítése, kialakítása a felnőtt emberben, hogy aktív, az eseményeket alakító résztvevője a tanulási folyamatnak. Vagyis róla szól, érte van. Pl.: szemkontaktus fenntartása, kérdések feltevése, az ötletei szabad kifejezése, a jutalmazás szükségleteihez való igazítása, névre szóló visszajelzések, szimuláció, aktív közreműködést szorgalmazó módszerek, segédanyagok. Egyéni felelősség: a páros és csoportmunkában a tagok rá vannak utalva egymás aktív közreműködésére és munkájára, vagyis a csoport teljesítménye és munkájának értéke az egyéni munkák hatékonyságából tevődik össze. Pl.: „Mindent meg kell tennem, hogy jól megoldjam a feladatot, mert e nélkül a csoport nem tud előre lépni…”, „Időre be kell fejeznem a munkát, mert különben a csapat nem tudja beadni”, „Fel kell készülnöm, hogy el tudjam magyarázni a többieknek ezt a…” Beszámolási, bemutatási kötelezettség: a képzésben résztvevők a feladatukat az oktatási egység (óra, témakör, félév, tanév stb.) végén csoportjuk előtt prezentálják. A társak és az oktató, instruktor figyelme igényes munkavégzésre ösztönzi a diákokat. Verseny: nagyon hatékony ösztönző hatása van.

A képzésben résztvevők motiválásának főbb formái

■■ Anyagi szükségletek

Jelentősége igen nagy, hiszen pénzért megszerezhetők az anyagi javak, kielégíthetők a fiziológiai szükségletek. Hatása általában a magasabb anyagi színvonalon élőkre sem marad el, hiszen az igények a lehetőségekkel együtt nőnek. Ennek megvalósítása nem könnyű feladat. Mindenekelőtt a munka mindenre kiterjedő értékelését teszi szükségessé

■■ Foglalkoztatottság, biztonságérzet

A munkanélküliségtől való félelem a legjelentősebb motivációs tényezők egyike. A túlzott biztonság a motiváció és így a teljesítmény csökkenéséhez vezethet. Másrészt a bizonytalanság akadályozza a kreatív munkát, lehetetlenné teszi, hogy a dolgozó szívvel-lélekkel azonosuljon munkájával, és így a kerékkötője lehet mindannak, amire a modern szervezetfejlesztés törekszik.

■■ Munkakollektívába, csoportkollektívába való tartozás

Kisgyerekkorunktól kezdve fontos szerepet játszik életünkben a csoporthoz tartozás. A munkacsoportokban kialakult magatartási formák, erkölcsi normák a csoport minden tagjára jelentősen hatnak, magatartását befolyásolják: jobb munkavégzésre ösztönzik, vagy a teljesítmény visszafogására késztetik.

■■ Elismerés (a megbecsülés igénye)

Az önbecsülés igénye minden emberben megtalálható. Minthogy a munkamegosztás és szakosodás mai színvonalán az emberek többségének már nem áll módjában, hogy munkájának eredménye közvetlenül kielégítse ezt az igényt, ezért a vezetők elismerése – melynek egyik formája az elsőként említett anyagi juttatás különösen lényegessé vált. Igen fontos motivációs tényezőt jelent az elismerés formái közül a ranglétrán való előrehaladás, az előmeneteli lehetőség. A dolgozók jelentős része különféle negatív következmények – nagyobb felelősség, több tanulás, élesebb bírálat, több gond – ellenére is elfogadna magasabb beosztást.


197

Az előmeneteli lehetőség összetett motivációs tényező: az egyes résztvevőket más és más előnyökkel kecsegteti. Egyeseket csupán a hierarchiában való előrehaladással együtt járó anyagi előnyök csábítanak, másokat a társadalmi státus (presztízs, megbecsülés) emelkedése, ismét másokat a monoton, rutinszerű részmunkáktól való menekülés, az elképzeléseik megvalósítására nyíló nagyobb lehetőségek vagy éppen az irányítgatásból, utasítgatásból fakadó öröm. A legtöbb embernél a magasabb fizetés a legfontosabb, de egyéb tényezők - így elsősorban a nagyobb döntési lehetőségek és a változatosabb munka – is szerepet játszanak.

■■ Érvényesülés (a képességek, adottságok kifejtésének igénye)

A sikerre törekvés, a képességek érvényesítésének vágya ugyancsak erős motivációs tényező. A képességek érvényesítésének talán legfőbb területe a munkahely. A motívumok egy másik szokásos felosztása szerint megkülönböztetünk (a feladat szempontjából) külső és belső motívumokat. Ebből a szempontból a jutalmazás és büntetés minden formája külső motívumnak számít. Kedvező esetben maga a munkakör válik motivációs tényezővé, a belső motiváció forrásává. Herzberg (1974) már többször említett elmélete sokoldalúan alátámasztja azt a megállapítását, hogy tartós eredményt csupán a belső motiváció felhasználásával, a munkakör tartalmasabbá tételével lehet elérni. A „modern munkaszervezés” éppen azzal indult, hogy apró elemekre bontotta le a munkatevékenység egészét, az 1.4 részben tárgyaltuk ennek a módszernek az előnyeit. Ma már azonban egyre többen ismerik fel, hogy nem ez az egyetlen járható út a termelékenység növelésére. 6. Halogatás: egy motivációs csapda természete A motiváció sokat vizsgált területének kissé mostoha témája a halogatás, azaz a kellemetlennek tekintett feladatok elvégzésétől való ódzkodás. A halogatás annak a kérdésnek a boncolását jelenti, hogy „mi motiválja az embereket arra, hogy valamit ne csináljanak meg?” A célra irányuló cselekvés egyik irányítója a jutalomhoz kapcsolódó öröm, élvezet, kellemes élmény elérésének szándéka, másik mozgató rugója viszont a bánat, fájdalom elkerülésére irányuló törekvés. Impulzivitásnak is hívják azt a közismert jelenséget, amikor egy azonnali kisebb eredmény kedvéért feladunk egy objektív értelemben nagyobb értékű eredményt. („Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.”) A halogatás jellegzetesen belső folyamat: valami, ami halogatásnak tűnik az egyik embernek, „normális” viselkedésmód lehet egy másik ember számára. Mindenkinél más tevékenységnek van olyan taszító jellege, amely esetlen kiválthatja a halogatás taktikáját (ügyfelek felhívása, levelek elküldése, rendcsinálás stb.). A halogatással legszorosabban összefüggő személyiségjegy a lelkiismeretesség, és a legszorosabban kapcsolatban álló motivációs tényező a kudarctól való félelem. A feladatok jellege szerint meg szokták különböztetni azt a fajta halogatást, amikor a feladat túl nehéznek tűnik, és azt, amikor a feladat nem jelent elég kihívást. A halogatás jelentős károkat okozhat, ezért érdemes felsorolni azokat a stratégiákat, amelyekkel legyőzhető:

■■ A túl komplexnek tekintett feladatok esetén egyéni fejlesztéssel esetleg felnőhetünk a feladathoz, ■■ Ha a feladat érdektelensége idézi elő a halogatást, rövidíteni lehet a határidőt, esetleg nehezíteni lehet a feladatot, ■■ Az önismeret, a viselkedésünk hatásainak tudatosítása segíthet a reálisabb célkitűzésben, ■■ Általában a tervezés csökkenti az eltérítés veszélyét, ■■ A fontossági sorrend felállítása, az időgazdálkodás segíthet a kívánt célok elérésében, ■■ Talán a legeredményesebb ellenszere a halogatásnak az, ha sikerül fokozottan érzékelnünk a halogatott tevékenység értékét, pozitív oldalát illetve a halogatás veszélyeit, negatív oldalát.

IV. A résztvevők motivációját serkentő módszerek A sikeres tanulás kulcsa a megfelelő hozzáállás. A hallgatók motiválása elengedhetetlen a tanítás-tanulás folyamatában. Minden képző szerepben fontos a tanulói önértékelés erősítése. Az instruktornak/oktatónak/trénernek tudnia kell:

■■ Vezetni ■■ Szervezni ■■ Fejleszteni, tanítani, képezni, motiválni, lelkesíteni,

IV.1. Erősítő viselkedésformák

■■ Dicsérni a pozitív irányú viselkedésváltozást, tudástöbblet használatát ■■ Szóban nyilvánosan biztatni ■■ Négyszemközt bírálni, sohasem a csoport előtt

198


■■ Hallgató személyiségét tiszteletben tartani, elfogadni és bátorítani ■■ Bizalmat tanúsítani ■■ Felelősséget ráruházni ■■ Non-verbálisan támogatni, mindig a szemébe nézni ■■ Ránevetni, bólintani ■■ Időt adni, hogy meghallgassuk ■■ Kimutatni, hogy kedveljük és értékeljük ■■ Sikerélményt nyújtani ■■ Beismerni, ha tévedtünk, vagy ha nem tudunk valamit ■■ Nyitottak lenni szükségleteik iránt ■■ Alkalmat adni szükségleteik, kívánságaik kinyilvánítására ■■ Pozitív mozzanatokra rávilágítani ■■ Problémákat komolyan venni ■■ Gondolataikat értékelni és felkarolni ■■ Munkájuk eredményét beépíteni az oktatási, tanítás-tanulás folyamatába ■■ Alkalmat teremteni, hogy egyéni sajátosságaikat kifejezhessék ■■ Közös élményeket biztosítani.

V.2. Kudarctól való félelem

Tudjuk, hogy a tanulás akkor sikeres igazán, ha a résztvevő:

■■ önbizalommal és jó önértékeléssel rendelkezik, ■■ erősen motivált a tanulásra és ■■ képes olyan környezetben tanulni, amelyet a „magas kihívások” és „alacsony veszélyek” együttese jellemez.

A veszélyforrást a tanulási kudarctól való félelem jelenti, a kihívás viszont a sikerek elérésére bátorít. Az önbizalom, a helyes önértékelés a hatékony motivációhoz lényeges, de ugyanúgy a tanulási eredmények megértéséhez, sőt, a tanulási sikerek prioritásához is nélkülözhetetlen. Felmerül a kérdés: Hogyan valósíthatjuk meg azt a környezetet (beleértve a hardvert, a szoftvert és az emberi tényezőket is), amelyek a sikeres, élethosszig tartó tanulás „csíráinak elültetéséhez” szükségesek? Tanulást és a tanulást befolyásoló kapcsolatok, folyamatok 5. sz. táblázat

Együttműködő résztvevő

Versengő résztvevő

Gyakori interakció

Ritka interakció

Hatékony kommunikáció

A kommunikáció kommunikáció

Mások teljesítményre való ösztönzése

Mások teljesítményének az akadályozása

Problémamegoldó konfliktuskezelés

Győztes-vesztes típusú konfliktuskezelés

A divergens és kockázatvállaló gondolkodás támogatása

A divergens és kockázatvállaló gondolkodás elnyomása

Bizalom

Bizalmatlanság

Egymás elfogadása és támogatása

Egymás elutasítása és a támogatás megtagadása

Szinte minden résztvevő erős érzelmi elköteleződése a tanulás mellett

Azon kevesek erős érzelmi elköteleződése a tanulás mellett, akiknek esélyük van a győzelemre

Másoknak, hasznosítása

Másoknak, mint erőforrásoknak a kihasználatlansága

mint

erőforrásoknak

a

hiánya,

félrevezető

Munkamegosztás

A munkamegosztás hiánya

A kudarctól való félelem csökkenése

A kudarctól való félelem növekedése

Ezeknek az attitűdöknek a hatása a következő területeken a legjelentősebb:

■■ egymás elfogadása, támogatása, kedvelése, ■■ a résztvevők közötti információcsere, ■■ a tanulásra való motiváltság és ■■ a tanulás melletti érzelmi elköteleződés.

vagy

fenyegető


199

Elfogadás, támogatás, kedvelés Az együttműködő tanulási formák gyakori alkalmazása esetén a résztvevőben mind jobban erősödik az az érzés, hogy tartozik valahová (vagyis a képzési csoporthoz), hogy a többiek elfogadják őt olyannak amilyen, hogy amennyiben támogatásra van szüksége, akkor számíthat rá, továbbá hogy a többiek törődnek vele, törődnek azzal, hogy tanul és segíteni akarnak neki. Emellett úgy érzi, hogy a többiek kedvelik őt, meghallgatják, és nem hagyják magára az munkában. A kooperatív attitűd a mások iránti bizalmat erősíti, míg a versengő gyengíti. Információcsere Nem mindegy, hogy a résztvevő kap-e másoktól információkat és azokat hogyan hasznosítja a tanulásában. A tapasztalatok szerint az együttműködést igénylő tanulási formák esetén a résztvevők sokkal több információt kapnak egymástól, és az így kapott információkat jobban hasznosítják, mint a versenyfeltételek mellett dolgozók. A versengés leszűkíti a személyközi kommunikációt, ami meggátolja az egyént abban, hogy mások nézőpontját megismerje és azokat végiggondolja. Együttműködés esetén pontosabb a kommunikáció, a gondolatok jobban kimondásra kerülnek, így a résztvevő megismerheti és mérlegelheti a többiek álláspontját. Kevesebb a kommunikációs nehézség, nyíltabb és őszintébb a kommunikáció. Motiváltság Minél erősebb a kooperatív, együttműködő attitűd a résztvevőkben, annál inkább úgy gondolják, hogy az iskolai sikereiket a saját erőfeszítéseiknek köszönhetik. Jól akarnak tanulni és jó eredményeket akarnak szerezni. Hisznek abban, hogy az új dolgok elsajátítása fontos dolog és a javukat szolgálja. A tanulás melletti érzelmi elköteleződés Minden oktató azt szeretné, hogy a résztvevők a feladatokat a magukénak éreznék és ezen keresztül lehetőleg minél többet profitálnának belőlük. A kooperatív attitűd itt is előnyösebbnek tűnik a másik kettővel szemben. A tapasztalat szerint az együttműködést igénylő feladathelyzetek gyakori előfordulása együtt jár azzal, hogy a résztvevők a gondolataikat jobban ki akarják és jobban ki is merik fejezni az csoport előtt, nagyobb megértést tanúsítanak az éppen felelő társuk iránt, és az iskolai feladatok iránt jobban elköteleződnek. IV.3. Az oktatói elfogadó attitűd, az oktató személyisége, a motivált szakember A csoport beindulásához szükséges identifikációs folyamat fontos eleme a csoportvezető instruktor, oktatók személye és funkciója. A résztvevők közléseire adott visszajelzéseivel afelé terelheti a beszélgetést, hogy a csoporttagok kezdeti nehézségeikről tudjanak beszélni. Így elérheti, hogy önmagukról beszéljenek és ne másvalakiről. Bőséges irodalom szól a hatékony oktatói kompetenciáiról, attitűdjéről és készségeiről. Egyes szerzők az optimizmus, bizalom és adaptív képességek szükségességét hangsúlyozzák, mások az energiára, lelkesedésre és intellektuális kíváncsiságra koncentrálnak. Az empátia, a tükrözés, a konkrétság és a konfrontáció – mint kommunikációs készségek – szintén fontosak. De ahelyett, hogy felsorolnánk mindazokat a tulajdonságokat, amelyek a hozzáértő és hatékony oktatót jellemzik, lényegesebbnek tűnik azoknak a készségeknek a meghatározása, amelyek feltétlenül szükségesek. Ez két fő készség-kategóriához vezet el bennünket: az alapvető tanácsadó értékekhez és a kommunikációs készségekhez.

■■ A központi értékek: tisztelet és őszinteség

A tisztelet és őszinteség nem annyira magatartás, mintsem érték. A oktatók és instruktorok sikere attól a képességüktől függ, hogy tudnak-e, és milyen mértékben képesek a tagoknak tiszteletet és őszinteséget mutatni. Ezek az értékek alapozzák meg az igazi segítségnyújtó kapcsolatot, és teremtik meg a bizalomnak a légkörét. Minden más attitűd és viselkedésmód (rugalmasság, optimizmus stb.) természetesen ered ezekből. A tisztelet a vezetőnek arra a képességére vonatkozik, hogy a másik fél személyességét és egyéni értékét elismerje, amelyet inkább a cselekedetekben és nem annyira szavakban kell tudnia közölni. A tisztelet közlése azt jelenti, hogy együtt akar dolgozni a csoporttagokkal, és hisz abban, hogy képesek a felmerülő problémát közösen megoldani. Ekkor a tagok úgy érzik, hogy elfogadták és támogatják őket.

■■ Elfogadó viselkedés

A képzésen mutatott viselkedés a tagok minden cselekedetének, gondolatának és érzésének megítélését felfüggeszti. A tisztelet azonban nem teljesen feltétlen. A változást megcélzó önmegismerés irányított folyamat. Nem semleges. Például azt mondja a csoporttag: „Szeretem a vándoréletet, nincs felelősség, az ember napról napra él, sosem marad sokáig egy helyen. De a gyerekeim és a feleségem ezt nehezen viselik. Nem tudom, mit tegyek, mert nagyon szeretem őket.” Ha az oktató és instruktor azt válaszolja, hogy „Ideje már, hogy alaposan szembenézzen önmagával, és vállalja az önre háruló felelősséget!” - ez a megfogalmazás elmarasztalja, számon kéri a csoporttagot, egyben a oktató, instruktor vele szembeni tiszteletlensége is megnyilvánul. Teljesen másként hat a csoporttagra, ha kijelentésére a oktató, instruktor

200


azt reagálja, hogy „Maga aközött őrlődik, hogy szereti a gyerekeit, ugyanakkor tetszik az egyik napról a másikra folyó élet” - ez a visszajelzés tiszteletet és elfogadást közöl anélkül, hogy egyetértene a csoporttag életmódjával. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a oktató, instruktornak tisztában kell lennie saját értékeivel, hiedelmeivel, előítéleteivel és elfogultságával.

■■ Melegség-kifejezés

A támaszadó kapcsolatban a melegség csak javítja a tisztelet légkörét. Melegség nélkül lehet az ember stratégiája és készsége technikailag helyes, de megrendezettnek látszik. A kommunikációban a melegség, a megértés és odafigyelés főleg nem-verbális jelekből látszik, azaz gesztusokból, testtartásból, hangszínből, érintésből és arckifejezésből. Fontos, hogy itt ne keverje össze a oktató, instruktor a szakmai szerephez tartozó kifejezéseket a barátsághoz vezető kifejezésekkel.

■■ Odafigyelés és beszéd

A meghallgatás és beszédkészség annak a konkrét jelei, hogy a oktató, instruktor elkötelezte magát, érdeklődik és melegséget mutat a csoporttag eddigi élete iránt. Ezért kell a oktató, instruktornak elsajátítania meghallgatási és kommunikációs készségeket, ezzel jelezzük, hogy a csoporttagot értékesnek tartjuk és tiszteljük. Kérdezzük meg magunktól, hogy vajon a mi meghallgató, kommunikációs és megértő viselkedésünk mutat-e érdeklődést, hiányzik-e belőle a kritikus szemlélet vagy a melegség.

■■ Bátorítás

A csoporttag bátorítása során a pozitív erőfeszítéseket, cselekedeteket és erősségeket kell hangsúlyoznunk. A bátorítás az elfogadás, bizalom és értékelés érzelmeit közli. A csoportmunka folyamán hosszabb időt szentelünk a bátorításnak, mert ez az egyik legfontosabb tiszteletmutatási készség. A tiszteletre alapozott bátorítás az egyén tehetségét és jó oldalait hangsúlyozza, úgy növeli annak önbizalmát, és arra indítja, hogy igyekezzen függetlenné válni. A bátorítás segíti az ember kognitív és érzelmi fejlődését. Célja, hogy segítsen a csoporttagnak megszabadulni a bukás vagy félelem miatti közönyösségtől, és hatékony lépést tegyen azért, hogy önálló legyen. Ne felejtsük el, hogy az elbizonytalanodott csoporttagoknak téves elképzelései vannak önmagáról, más emberekről és a munkáról is. Nem képes a realitással szembenézni, de saját lehetőségeinek felismerésére is képtelen. Ameddig nem szembesül a valósággal, és nem fogadja el azt, minden gyakorlati lehetőség lehetetlen számára. A oktató, instruktor legyen tudatában, hogy milyen lelki beállítódás és viselkedésfajta szolgálja az ösztönzést: próbáljon meg kevésbé kritikus lenni, pozitívabb és optimistább, mind a verbális, mind a nemszóbeli viselkedésben.

■■ Őszinteség, önérzet

Hogyan tudok igazi kapcsolatot kialakítani, ha nem magamat adom? Hogyan lehet a csoporttag természetes, ha a oktató, instruktor olyan szerepet játszik, ami nem tűnik igazinak? Ez a két kérdés rámutat az őszinteség fontosságára a hatékony segítő kapcsolatban. Ha szerepünk fontosságát nem túlozzuk el, akkor hitelességet, spontaneitást és nyíltságot mutatunk. Mindezeket az elemeket most egyenként megvizsgáljuk, hogy lássuk hatásukat a támaszadó kapcsolatban. Az őszinteség megnyilvánulásai

■■ A szavak és a viselkedés összecsengése

A hitelesség majdnem szinonimája az őszinteségnek. Harmonizálnak-e az oktató, instruktor szavai, érzései és cselekedetei? Például az, aki zavarban van, de azt állatja, hogy nem, nyilvánvalóan ellentmondóan viselkedik, tehát nem hiteles. A hiteltelenség rendszerint észrevehető.

■■ Spontaneitás és nyíltság

Az oktató, instruktor, aki általában spontán és nem védekező, nem próbál mesterségesen minden cselekedetet kontrollálni. Fejezzük ki magunkat természetesen, mind verbálisan, mind nem-verbálisan! Az őszinte oktató, instruktor tudja, hogy a beszélgetés alatt hogyan kell a megfelelő módon nyitottnak lenni a csoporttag előrehaladása érdekében.

■■ Túljátszott szerep

Az oktató, instruktor, aki őszinte, nem túlozza el az oktató, instruktor szerepét. A oktató, instruktor szakember, aki spontán tud sokféle emberrel kapcsolatba kerülni. Nincs szükségünk arra, hogy minden helyzetben más szerepet játsszunk.

V. Az együttműködés elméleti kifejtése, fogalmak tisztázása Az együttműködés olyan munkaforma, amely erősíti az önbizalmat, ezáltal teljesíti a kompetenciával kapcsolatos alapszükségletet. Ugyanakkor eredményeképpen olyan ötletek és megoldások születhetnek, amelyek egyénileg nem, vagy csak sokkal, kisebb valószínűséggel jöhetnének létre. Az együttműködés a szervezet tagjai között olyan


201

munkaforma, amelyben mindenki nyertes, ezért alkalmazása a modern oktatásban, felnőttképzésben egyre jobban terjed. A napjainkban tehát természetes kell legyen a kooperáció, és ennek megfelelően a csoportokban a team munka is. V.1. Az együttműködés elemei A társas helyzetben az együttműködés több tényezőtől függ. Ezek a következők:

■■ kifizetődés, jutalom ■■ fölérendelt célok ■■ észlelt hatalom ■■ kölcsönös bizalom ■■ kommunikáció ■■ előzetes eredmények ■■ kockázatvállalás

1. K ifizetődés, jutalom Ha egy viselkedés nagyobb jutalommal jár, jobban kifizetődik, megerősítődik, akkor az egyén nagyobb valószínűséggel ismétli meg újra a viselkedést. Pl. egy szervezeten belül az együttműködő viselkedés jobban kifizetődik, akkor többször meg 1. sz. kép: Az együttműködés elemei fogja ismételni az egyén ezt a viselkedést, és nő az együttműködés. 2. A fölérendelt célok esetében a célok mindenki számára vonzók és elfogadottak kell legyenek, melyben minden résztvevőnek megvan a maga feladata, érdekeltsége. Pl. egy olyan sportfeladatban, ahol a másik ellen játszanak, itt az együttműködés a másikkal szemben nulla. Viszont a csapatfeladatokban, a futballban, kézilabdádban és hasonló feladatokban az együttműködés nagyon fontos, e nélkül a feladatosok veszthetnek. Tehát ebben az esetben a cél nem érthető el egyedül, mások együttműködésére van szükség, így a cél fölérendelt céllá alakul. Ez teszi lehetővé, hogy együttműködő feladatot játszanak. 3. Az együttműködés további kifejeződése függ a hatalom észlelésétől és hogy ez a hatalom jutalmaz vagy büntet. Egy ilyen helyzetben az emberek nagyon könnyen együttműködővé válnak, ha tudják, hogy a viselkedésükkel elnyernek valamilyen jutalmat, vagy elveszíthetnek valamilyen jutalmat. Abban az esetben is együttműködőek, ha azt érzékelik, hogy büntetést kapnak, ha elveszítenek valami olyan ami számukra fontos, kívánatos, vagy ha egy büntetést akarnak elkerülni. Egy szervezeten belül megvan mindenkinek a hatalma, egyeseknek több, másoknak kevesebb. Az együttműködés rovására megy ha valaki visszatart valamilyen információt, ha félrevezet másokat, ha késleltetve adja át az információkat, idegesítő helyzeteket hoz létre stb. 4. Kölcsönös bizalom.A hatalom megtapasztalásával fontos, hogy az egyének érezzék, hogy a másik személy a hatalmával nem él vissza. Ez a bizalom része. Ez az alapja, hogy a csoportok jól működjenek, ahol kölcsönös a bizalom, ott az együttműködés is sokkal nagyobb fokú. Ha nincs bizalom, akkor azt érzik, hogy a hatalom részéről manipuláció, erőszak, kizsákmányolás lép fel, a csoporttagok részéről pedig engedékenység, túlalkalmazkodás. 5. Kommunikáció Abban az esetben, amikor a csoportok képviselői egymással kommunikálnak, az együttműködés esélyei növekednek. Fontos, hogy tudjanak beszélni az észlelt hatalom pozitív és negatív hatásairól, a bizalom kérdéseiről. 6. Előzetes eredmények Ha a csoporttagok sokat vannak együtt, és megosztják egymással értékeit, normáikat, kiderülnek különbözőségeik, másságuk, felismerik egymás pozitív tulajdonságait, kialakul az együttműködés. A konfliktusok csökkentésére alkalmazták ezt a módszert, amikor különböző előítéletekkel közelítő csoportok közösen laktak, együttműködtek egy feladat elvégzésében. Mivel együtt dolgoznak, munkálkodnak egy cél érdekében, egy új szabályrendszert hoznak létre, ami növeli mindenki bevonódását és együttműködését. Megszűnik az egyén és egy új azonosság jön létre a csoportban, ami együttműködést vált ki. 7. Kockázatvállalás Az a személy, aki kockázatot vállal és sebezhetővé teszi magát, képes arra, hogy egy változást indítson el az együttműködés irányában. V.2. Kapcsolatépítés: fogalmi meghatározás A kapcsolatok legfontosabb jellemzője az elköteleződés és a bevonódás. Ha a kapcsolatok szintjén nincs meg az egymás iránti elköteleződés, érdeklődés, akkor nem beszélhetünk még kapcsolatról. Kapcsolataink sokfélék, köztük vannak mély kapcsolatok és vannak olyanok, amelyikek annyira felszínesek, hogy aligha nevezhetjük kapcsolatnak. A kapcsolatépítés sok esetben nagyon gyorsan megy, majdnem pillanatok műve, míg máskor évek hosszú munkája. A kapcsolatok, mint minden az életben létezik, van egy időtartama, majd elmúlik, gondoljunk csak a régi képzési

202


csoporttársainkra, akikkel még egy ideig tartottuk a kapcsolatot, de utána ez elhalványult. Más kapcsolatok pedig egész életen át fennmaradnak, ezek a barátságok. A kapcsolatépítés szakaszai A személyes kapcsolatok fejlődésének szakaszai vannak. Ezek a következők: 1. Egyoldalú észrevétel szakasza Nincs tényleges interakció, csak az egyik fél nyitott a kapcsolatra, de a legtöbb esetben nincs mély bevonódás, elköteleződés. pl. egy régi „ismerős” az utcáról. Rövidek, felszínesek, ezek a kapcsolatok, de járhat mély bevonódással is. 2. Felszínes érintkezés szakasz Minimális a személyes kapcsolódás, többnyire a szerepeinknek megfelelően viselkedünk. (pl. eladó, postás, ügynök stb.). Fontos szerepet játszik ebben a szakaszban a testi vonzerő, jó megjelenés. Különböző képzéseken tanítják pl. az eladóknak, hogy hogyan viselkedjenek, hogy a legtöbbet eladjanak, a legjobb benyomást keltsék.

2. sz. kép: A kapcsolatépítés elemei

3. Kölcsönösség szakasza Ezt lehet igazán „kapcsolatnak” nevezni. Van bizonyos mértékű személyes bevonódás és intimitás. Megjelenik az érzelmi kötődés. A kapcsolat fejlődik, mivel az önfeltárás nő, az attitűdök és értékek hasonlítanak, és kölcsönösen értékelt személyes jellemvonások vannak. V.3. A kapcsolatfejlődést befolyásoló tényezők

■■ térbeli közelség ■■ társadalmi helyzet és a demográfiai jellemzők hasonlósága (családi háttér, vallás, foglalkozás, státus, anyagi helyzet) ■■ jó külső, testi vonzerő ■■ attitűd és értékekének hasonlósága és vonzalom ■■ önbecsülés, önfeltárás

V.4. Együttműködés és kapcsolatépítés

Az együttműködés egyik legegyszerűbb formája a bevonás. Minden vezető tudja, hogy mindenki többet tanul, fejlődik, ha egy tevékenységbe bevonják. A vezetők tevékenységének egyik kulcseleme, hogy mennyire sikerül az irányításuk alatt dolgozó munkatársakat csapattá kovácsolniuk, amire mindenekelőtt azért van szükség, mert általánosan ismert tény, hogy a jól működő csoport számottevően nagyobb teljesítményre képes, mint az azt alkotó munkatársak egyenként összegződő teljesítménye. A csapatépítés kiváló eszköze a team munka, amelynek során a team tagjai folyamatos együttműködés keretében ismerik meg egymást, kapnak beható képet egymás ismereteiről, készségeiről és az eredményes munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges attitűdjeikről. Fokozatosan megerősödik bennük a csoportfelelősségből származtatott egyéni felelősségvállalás készsége, amely természetesen a későbbiek során nem csak a team munkában használható. A csapatépítés azonban nem csupán vezetői elhatározás kérdése, hanem a vezetőtől bizonyos ismereteket és készségeket is igényel. Képesnek kell lennie arra, hogy felmérje, átlássa a csoporton belül zajló folyamatokat, és szükség szerint azokat a szervezeti működés vagy a csoport hatékonyságával és érdekeivel összhangban befolyásolni, alakítani is tudja. Nagyon fontos, hogy a hallgató tanuljon meg csapatban, teamben dolgozni, itt találja meg helyét és szerepét, valamint ráérezzen, hogy a csapatszellemnek és együttműködésnek hatalmas teremtő ereje és hatékonysága van. V.5. Az együttműködés beavatkozási formái Kétféle együttműködési beavatkozási formát szoktunk elkülöníteni:

■■ folyamat beavatkozás ■■ szerkezeti beavatkozás

A folyamat beavatkozás figyelmet fordít:

■■ az együttműködéshez kapcsolódó alapfolyamatokra ■■ az együttműködés hatásainak felismerésére és erőteljesebb tudatosításában ■■ az együttműködés feltételeinek a megteremtésére ■■ önvizsgálat, annak érdekében, hogy az együttműködés milyen módszerekkel működhet a legjobban ■■ motiváció vizsgálata

Szerkezeti beavatkozások fő szerepe, hogy


203

a folyamat beavatkozások segítségével az együttműködést tartóssá tegyék egy szervezet életében, és az együttműködési szükséglet folyamatosan jelen legyen. Olyan normák és értékek alakulnak ki, amik hosszú távon lehetővé teszi az együttműködést és el is várja az emberek együttműködését. A team tagok előnye a teamunkából: A szervezetek azért működtetik a teameket, hogy:

■■ javítsák a munkafolyamataikat, ■■ fejlődnek személyes készségeik, ■■ a kívánatos szerepeket rotációs alapon játszhatják, ■■ növekszik a team tagok azon képessége, hogy az egész szervezetnek irányt szabó döntéseket hozzanak, ■■ jutalmat és elismerést kapnak munkájukért.

3. sz. kép: A hatékony team munka

V.6. Team-építés – hatékonyan együttműködő csapat A team-építés során a következő lépésekre kell odafigyelni:

■■ csoportszabályok rögzítése, ■■ időkeretek meghatározása, ■■ betervezett témák megbeszélése, ■■ megfelelő hely, ■■ feladatok leosztása, rögzítjük az elején, hogy kit, mit vállal, együtt mit vállalunk, ■■ a lelkesedés életben tartása, csapatszellem kialakulása, ami hozzájárul a kreatív ötletekhez A jó team-munka jellemzői

A rossz team-munka jellemzői

Nyitottság

Frusztráció

Egészséges verseny

Panaszkodás

Jó személyi kapcsolatok

Retorzió, büntetés

Munkaértekezletek

Egészségtelen verseny

Társas viselkedés

Csüggedtség

Nyitott vezetői stílus

Zárkózottság

A teamen belüli feladatmegosztás szempontjai: A csoportban a munkavégzés, a feladat meghatározás követelményeinek megfelelően a feladatok megoszlanak. Mindez végbemehet az alakuláskor, de a folyamatos együttmunkálkodásban a feladatok különbözőségéből fakadóan is változhat. A teamben a cél pontos meghatározása és a feladatok elosztása meghatározó a későbbi közös munkavégzés szempontjából. Nem mindenki alkalmas minden feladatra. A feladat meghatározás előtt célszerű a képességeket és a hajlandóságot egyaránt megvizsgálni. Képesség alacsony

magas

alacsony

kudarc

ímmel-ámmal végzett feladat csökkenti a csoport teljesítményét

magas

nem megfelelő feladatleosztás, gyenge eredmény

jó feladatelosztás, jó problémamegoldás

Hajlandóság

Forrás: Tosi és Társai 1986. in.:Vezetés-szervezés II.49.o.

A feladatmegoldás fontos szempontja a kompetenciahatárok megjelölése. Egy képzési csoport felépítése különböző szakaszokon át halad, és különböző szakaszokra osztható. Ahhoz, hogy az instruktor hatékony és jól működő csoportot tudjon létrehozni, szükséges ismerni a csoportfejlődés fázisait. Sokféle felosztás létezik.

204


A leggyakrabban használt felosztás a következő: 1. Orientáció szakasza Ezen szakasz fő kérdése a „miért vagyok itt?” kérdés. Ha erre nem kapunk választ, gyanakodva, félve maradunk, s az első adandó alkalommal elhagyjuk a terepet. Ha részben sikerül azonosulni a csoport céljával, akkor készen állunk a következő lépésre. 2. A bizalom kiépítés Ezen szakasz fő kérdése a „ ki vagyok én?” Mindenkinek vannak titkos tervei, elképzelései. Szeretné tudni mit várnak el tőle, kik is valójában. A bizalom akkor alakul ki, ha a tagok fokozatosan levetik a maszkjukat, és igazi valóságban mutatják meg magukat. 3. Az információk cseréje Ezen szakasz fő kérdése a „mit csináljunk?” Fő cél a megegyezés, jövőkép felállítása, tettrekészség és a feladat tisztánlátása 4. A döntés szakasza Ezen szakasz fő kérdése a „hogyan fogjuk csinálni?” A hatékonysághoz olyan megközelítést kell választani, amely adekvát a célhoz és jól felhasználja a tagok képességeit. Fokozódnak a megkötöttségek, kialakulnak a szerepek, meghatározódik az időrend, ki mire összpontosítja erőfeszítéseit. 5. Szervezés és megvalósítás Ezen szakasz fő kérdése konkrétabban a „hogyan fogjuk csinálni?” továbbá a „Ki?, Mit? Mikor és Hol?. Minél világosabbak ezek a válaszok, annál kreatívabb munkára van szükség. A jó szervezést a produktivitás és a fegyelmezett munka jelzi. 6. Csúcsteljesítmény Ebben a szakaszban a csoport úgy működik, mint egy precíziós gépezet. Ekkor már minden olajozottan megy, a „Hűha” érzés alakul ki a team tagokban. Sajnos ez a szakasz sohasem állandó: veszekedés, idegeskedés jellemezheti a csoportot, s a csoport visszaeshet egy korábbi szintre. 7. Megújulás A csúcsteljesítményt nyújtó teamben előbb-utóbb felmerül a kérdés: „miért folytassuk?” Az emberek céljai, elképzelései változnak. Új tagok jöhetnek a csoportba, kulcsemberek távozhatnak, melyek meghatározzák a team működést. Ha azonban a megújulás elmered, a csoport kiég. Tuckermann(1977) - a csoport fejlődését négy szakaszra bontotta: 1. Megismerkedés szakasza Jellemzői: új kapcsolatok alakulnak ki. A tagok próbálják megérteni a team létrehozásának okát, felelősségük terjedelmét, a team legitimitását. 2. Viharzóna szakasza Ezt a szakaszt a csoporttagok közötti személyes konfliktusok, veszekedése, esetleg nyílt ellenségeskedések jellemzik, miközben tisztázzák a feladataikat, szerepeiket, felelősségüket, elvárásaikat. 3. Igazodás szakasza Ezt a szakaszt a csoporttagok egymásra találása jellemzi. Az összetartozást a vélemények egységessége, és egészséges áramlása adja, élmények és adatok megosztása. A team tagok örülnek, hogy elkötelezték magukat. 4. Teljesítés Ez a szakasz a jutalom! A team tagjai beteljesítik szerepüket. A munkavégzést az együttműködés és az egymás keze alá dolgozás adja meg. Minden teamtag azonosult a szerepével, hatékonyan és együttműködve dolgoznak. Együttműködni szükséges az instruktornak:

■■ a képzési csoporttal, ■■ munkatársakkal, ■■ más szervezetek képviselőivel, ■■ feletteseivel.

Problémamegoldás lehetősége a teamben A csoportos munkavégzésben, egy jól működő team a vezető és a tagok célja az, hogy a probléma felmerüljön, világosan megfogalmazódjon és hatékonyan megoldódjon. Az eredményes problémamegoldás lépései (T. Gordon szerint):


205

1. A probléma azonosítása A problémák azonosítása szempontjából hasznos az alapos átbeszélés, a problémahozóval kapcsolatos pozitív beállítódás, s segítő figyelem. A probléma feltárás során célszerű többször összefoglalni, hogy hogyan értelmezzük, vesszük a másik fél üzenetét, nehogy félreértsük és tévútra keveredjünk. Kerülni szükséges az irányítást, a moralizálást, a tanácsadást, a kritizálást, a bagatellizálást, mert az tévútra viszik a beszélgetést. 2. Alternatív megoldások kidolgozása és értékelése Az alternatív megoldásokat a csoport tagjai javasolják és közösen eldöntik, kiválasztják a legjobb megoldást. Elemzik a javaslatokat, a megoldás sikerének lehetőségeit az esetleges hátrányokat és ezek hatását. Összegyűjtik a siker eléréséhez szükséges erőforrásokat és megbeszélik az kapcsolatfelvétel módját, idejét, a személyre szóló feladatokat. Terv is készülhet ennek kivitelezésére. 3. Döntés és a döntés végrehajtása Az információk birtokában döntést hoz a team. A probléma megoldását folyamatosan figyelemmel kell kísérni és részértékeléseket végrehajtani. Ilyenkor még lehet változtatni a stratégián, ki lehet egészíteni a feladatmegoldást új módszerekkel, tanácsot lehet kérni külső szakértőktől. 4. A megoldás értékelése, elemzése, figyelemmel kísérése A probléma megoldás után az elvégzett munka értékelése, az eredmények méltatása, hiányosságok feltárása, a csoport munkájának a feladatmegoldásának az elemzése.

VI. Konfliktusok a csoportban A csoport tagjai között fellépő nézeteltérések, melyek megkerülhetetlen velejárói a csoportban való létezésnek. A konfliktusok által fejlődik, vagy tart valamilyen irányba a képzési csoport. A csoportkonfliktus visz dinamikát a csoport működésében. Csoportról akkor beszélünk, ha két vagy több, csoportot alkotó egyén között kommunikáció és interakció figyelhető meg. Egymásra hatás nélkül nincs csoport, legfeljebb személyek együttese. A csoport mintegy fókuszálja a társas élet jelenségeit, a tagok közötti tartós társadalmi interakció feltételezi a közöttük zajló kommunikációt, egymás észlelését, a születő és működő személyközi kapcsolatokat, közös beállítódásokat, kialakult státusokat és szerepeket. A csoportok nem esetlegesek. Kialakulásuk előre várható, sőt bizonyos mértékig befolyásolható, irányítható. A csoport létrejöttében meghatározó szerepe lehet a helynek, az érdekeknek és az értékeknek. Az egyén számára a csoporthoz tartozás a következő előnyöket hordozza:

■■ Biztonság, védelem ■■ Támogatottság ■■ Együttműködés lehetősége ■■ Fejlődési lehetőség ■■ Pozitív pszichés állapot- növekvő önbecsülés, pozitív önértékelés ■■ Növekvő egyéni hatékonyság

VI.1. Csoportkohézió – csoportot összetartó erő

A csoport tartós, stabil létrejöttéhez szükséges a közös felfogás, vélemény, értékrend, gondolkodási rendszer, melyek vonzódást idéznek elő a csoport tagjai között. E kohéziós erő tovább növekszik a közös érdekek, közös célok felismerésével, egyre világosabbá válik azok megfogalmazásával A csoport legfontosabb jellemzője, hogy kialakul a gondolkodásmódnak egy olyan belső rendszere, mely befolyásolja, alakítja a tagok véleményét, viselkedését. A csoport új tagot akkor fogad be, ha az a közös értékrendet elfogadja. Ez az értékrend lehet általános, nem kell feltétlenül pontosan megfogalmazottnak lennie. A kohéziót segítő tényezők közé sorolhatóak pl. a csoportok közötti versenyhelyzet, a személyes vonzerő, a kedvező külső megítélés, a célazonosság vagy az interakció, míg gátló tényezőként szerepelhet a túl nagy csoport, a csoporton belüli egészségtelen versengés, egyes személyek előtérbe állítása, ill. korábbi negatív tapasztalatok. A csoportszerkezet egyik központi jellemzője a csoportkohézió, az erő, amely a csoportot egyben tartja és biztosítja stabilitását. Ez függ a csoporttudattól, a csoportcélok fontosságától, a csoporttagok közötti kapcsolatok erősségétől… stb. VI.2. Kommunikációs konfliktusforrások a képzési csoportban A csoporton belüli konfliktusok jelentős része a rossz vagy hiányos kommunikációból fakad. A tökéletes kommunikáció természetesen ritka. A nem korrekt információk, a torzított és bizonytalan tartalmú kommunikáció ellenségességet szül. Ha pl. a vezető instruktor elmulasztja egyértelműen kijelölni, hogy egy csoporttag feladatát ki vegye át távollétében, akkor előfordul, hogy az illető visszatérte után kiderül, hogy a feladatot senki sem végezte el. Ez

206


vezetőinstruktor-csoporttag, és a csoport közötti konfliktusokhoz vezet, ugyanakkor rontja a csoport teljesítményt. VI.3. Strukturális konfliktusforrások a képzési csoportban

■■ nagyság, vagy méret, a kutatások azt mutatják, hogy nagyobb csoportok konfliktusérzékenyebbek, mint a ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

kisebbek. Ennek valószínű oka az információk torzulása a szintek között, a nagyobb formalizmus, a célok homályos volta, a nagyobb specializáció. heterogén összetétel, a szervezet tagjainak különböző a hatásköre, az értékrendje, a dolgokról alkotott felfogása, ezek válhatnak konfliktusforrássá. Az emberek különbözősége ugyanakkor előnyöket is nyújt, pl. a kreatív problémamegoldás területén. részvétel, a csoporttagok bevonásáról általában az a nézet, hogy konfliktuscsökkentő hatású. javadalmazási rendszer, gyakran konfliktusforrás, hiszen ha valaki jutalmat kap, azt valaki más nem kapja meg. A konfliktus ezen típusa személyek között is, csoportok között is felléphet. erőforrások szűkössége, a szervezeten belüli csoportok ugyanazon szűkös erőforrások megszerzéséért versengenek. Ennek során jelentős konfliktusok is kialakulhatnak, amelyek pedig együttműködési zavarokhoz vezetnek. hatalom, a hatalom megosztása is konfliktusforrás. Ha egy csoport úgy értékeli, hogy a szükségesnél kisebb hatalommal rendelkezik, vagy mások indokolatlanul naggyal, erőfeszítéseket tesz a kialakult helyzet megváltoztatására.

VI.4. Magatartási konfliktusforrások a képzési csoportban A csoport struktúrájából, hatalmi viszonyaiból származó okok mellett jelentős szerepe van a magatartási tényezőknek is. Sok konfliktus jön létre azért, mert az emberek szükségletei, személyisége, értékrendje különböző. Ezek között szerepelhet pl. a konfliktus tolerálására és keltésére való hajlandóság is. Az értékrendbeli különbségek különösen erőteljes hatásúak. Ha valaki a csoport értékrendjével nem tud azonosulni, az belső konfliktusokhoz vezet, melyeknek megoldása külső konfliktust is eredményezhet. Ha az értékkonfliktus nem oldható fel, akkor a csoporttag kiléphet a képzésből. A magatartási konfliktusok származhatnak az észlelési és ítéletalkotási folyamat egyéni eltéréseiből is. Úgy véljük, hogy felelős instruktor vagy oktató velünk szemben másokat preferál, erre csökkentjük a vele való interakciók számát. Ennek nyomán együttműködési konfliktus alakulhat ki. VI.5. Az instruktor feladatai és megoldási lehetőségei 1. A konfliktus feltárása Ha a konfliktusok rejtve maradnak, rejtett módon befolyásolják a csoport működését. Minden csoportban előfordul, hogy feltárt konfliktusokat a nyilvánosság elől elzárva kezelik. A konfliktus kezelése a csoport többi tagjainak. számára is megfogadható módon akkor történik, ha a konfliktus vitában manifesztálódik (érvényesül) vagyis a konfliktussal érintettek saját érdekeiket tükröző álláspontjukat megfogalmazhatják. Ez a következőképpen történhet:

■■ a teljes csoport előtt, ■■ a konfliktusban érintett személyek között, ■■ a csoport elől elzártan. Valamennyi megoldásnak lehetnek előnyei, de hátrányai is.

2. Konfliktus-feloldás kompromisszummal (kölcsönös engedménnyel):

Az érdekek egyeztetése történik, alkufolyamatban, amelynek eredménye a kompromisszum, azaz kölcsönös engedmények útján létrejött megegyezés. 3. Konfliktus-feloldás konszenzussal (egyetértéssel): A konszenzust, azaz megegyezést általában nem kíséri ilyen morális értékítélet. A konszenzus, mint a konfliktusok megoldásának eszköze, egyezséget, egyetértést és megállapodást jelent. 4. Mediáció- avagy az érdekegyeztetés művészete A mediáció – a közvetítés – egy olyan sajátos konfliktuskezelő, vitarendező folyamat, melynek célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, pártatlan személy, a közvetítő – mediátor – bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó, lehetőség szerint írásbeli megállapodás jöjjön létre. A szó – mediare – eredeti jelentése:

■■ középen állni, ■■ egyeztetni, ■■ közbenjárni, ■■ közvetíteni, ■■ békéltetni.


207

A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő A közvetítő legfontosabb feladata, hogy a szembenálló felek közötti indulatokat fékezze, a vita kiéleződését megakadályozza, és olyan módon próbálja irányítani a felek megbeszéléseit, hogy az egyes megbeszéléseken a felek lehetőleg nyíltan feltárják igényeiket, tisztázzák azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a vita kialakulásához, kiéleződéséhez vezettek, és képessé váljanak a vitás ügy megoldásával összefüggő elvárásaik ismertetésére és értékelésére. Ezáltal a közvetítő segítségével megteremtődik annak lehetősége, hogy a felek végighallgassák egymást, a másik fél érveit megismerve a vitás ügyet a másik fél által ismertetett szempontból is végiggondolják, továbbá elemezzék a másik fél által elmondottakat. Ez pedig elősegíti, hogy a felek közös gondolkodással keressék meg a vitás ügy megoldásának módját, saját felelősségükre kölcsönösen tudjanak javaslatot tenni a mind a kettőjük számára elfogadható megoldás kidolgozására. A közvetítés során a közvetítő pártatlan pozícióját veszélyeztető tanácsot nem adhat, nem dönthet a vitás ügyben, hanem csak segíti a feleket a megoldás megtalálásában.. A legfontosabb szempontnak azonban azt kell tartani, hogy a közvetítő az egyik fél észrevételeit, javaslatait, továbbá a félnek az ügyben kialakított álláspontját objektíven, befolyásmentesen ismertesse, és ezáltal maradéktalanul megvalósuljon a pártatlanság elve. A túl alacsony konfliktusszint érdektelenséget, az innovációra való törekvés hiányát, az erőfeszítések minimalizálását vonja maga után. Az alulfoglalkoztatottság például elégedetlenséget vált ki, ezért a teljesítmények a megkövetelt minimum szintjén mozognak. A túl nagy konfliktusszint túlterheléshez, szervezetlenséghez, kaotikus működéshez vezet. A konfliktusok optimális szintjének meghatározása nem egyszerű feladat, mint annak eldöntése sem, hogy mikor kell szándékosan konfliktust generálni. VI.6. A csoportmunkát támogató módszerek 1. Osborne-féle brainstorming módszer Ez a módszer azoknak a hiányosságoknak a kiküszöbölésére jött létre, amelyek a csoportos feladatmegoldás során gyakorta előfordulnak: a résztvevők aktivitásának egyenlőtlensége, hosszú előkészület, alapvető céloktól való eltérés, kevés együttes eredmény stb. A brainstorming módszer során a csoport tagjai többkörös ötletelést végeznek, majd az ötletek számát különböző kritériumok felállításával szűkítik. A brainstormingot a moderátor vezeti, aki eltérő a csoport vezetőjétől, a csoporttagok nincsenek alárendelve ennek a személynek. Az ő feladata kizárólag a célra tartás, metodikai támogatás illetve az ötletek gerjesztése. Az ötletek felállításában tehát mindenki részt vesz, a csoport hozzáértését pedig nem a tehetségesebb egyének száma, hanem az ötletelés „lépcsőinek, fordulóinak” mennyisége mutatja. 2. Rohrbach-féle 635-ös módszer (Brainwriting) Ez a technika a brainstorming alapjait örökölte, de annak egy kevésbé kötetlen változata. A csoporton belüli információcsere itt nem szóban történik, hanem egyirányú, és írásban rögzített. A módszer lebonyolítása a következő:

■■ az első lépésben a hat résztvevő három-három alapötletet jegyez fel a kitűzött probléma megoldására.

Ez a 6x3 alapötlet sorrendben minden csoporttaghoz eljut, hogy az alapötletekre és a már feljegyzett kiegészítésekre támaszkodva újabb három-három gondolattal járuljanak hozzá a probléma megoldásához. Ha a teljes kört befutották a lapok, akkor már a csoport 108 ötletét tartalmazzák. A fordulók lebonyolítására rendelkezésre álló idő az első körben öt perc, a további körök 1-1 perccel idő igényesebbek, a hatodik kör tehát 10 perc időtartamú. A csoport teljesítménye az üresen hagyott rovatok és a nem alapötletekre támaszkodó válaszok számával mérhető. A módszer egyik előnye, hogy jól kombinálható más technikákkal. 3. Kapcsolat diagram Ez a módszer olyan problémáknál használatos, amelyek adatai között összetett kapcsolatrendszerek húzódnak. Ezek a diagramok ok-okozati kapcsolatokat ábrázolnak, bemutatva az ún. „ok-faktorok” közötti kapcsolatokat. A probléma meghatározása után a résztvevők ok-okozati kártyákat készítenek, majd ezeket - hasonlóság alapján – szétosztják. Ezután a kártyákat rendezik aszerint, hogy mennyire erős a hatásuk a problémára: ezáltal meghatározhatóak az első-; másod - és harmadrendű okok. A módosító kártyák hozzáadása után a kapcsolatdiagram megrajzolható, és a legfontosabb okok valamint azok kapcsolatai azonosíthatóak. 4. A konfliktusok generálásának jelentősége és módozatai Egy optimális szintű konfliktus növeli a csoport innovációs képességét, kreativitását. Jelek, amelyek az alacsony konfliktus szintre utalnak; túl kevés új ötlet merül fel, alacsony az elvándorlók száma, nagyfokú ellenállás a változtatásokkal szemben, a kooperáció jelentőségének túlértékelése tapasztalható. A konfliktusok generálásában a következő módszerekkel élhetünk: 1. Versenyhelyzet kialakítása: a verseny kialakulásának támogatása egyéni vagy csoportösztönzők adásával

208


bátorítsuk a versengést. 2. Olyan új vezetők kinevezése, akik nyitottak a változásra. Az autokratikus vezetők hajlamosak rá, hogy elnyomják az egymásnak ellentmondó véleményeket. Az eredmény csalódottság, unalom. Ilyen egységekbe új, változásokra nyitott embert nevezünk ki új vezetőnek, ez a helyzetet jelentősen javítja. VI.7. Együttműködés és versengés Abban az esetben, amennyiben nem alakul ki együttműködés és egy vesztes-nyerő játszma jön létre egy csoportban, akkor az a következő következményekkel járhat:

■■ idő- és energiavesztés, ■■ késlelteti a döntést, döntéseket, ■■ az információfeldolgozás gátlódik, ■■ csökkenti és szétrombolja az érzékenységet, ■■ csökkenti az empátiát, ■■ személyeskedést, veszekedést szülhet, ■■ a nem agresszív tagok kirekesztődnek.

1. Csoportdinamikai jelenségek a csoportban

A csoportdinamika a csoportokban zajló folyamatok összessége. Olyan erők, amelyeket minden pszichológiailag leírható változások hívnak elő, pl.: csoportképzés, szerepfejlődés, vezetés, hatalom, befolyásolás. A csoportdinamika a csoportfolyamatok tudományos feldolgozása. A szociálpszichológia egyik diszciplínája, amelyeknek célja 1. 2. 3. 4. 5. 6.

a csoportok természetének, a bennük zajló folyamatoknak, a fejlődésük tendenciáinak, a csoportok függősége, a csoporttag és a csoport kapcsolatának és a csoportok közötti kapcsolatok kutatása.

A csoportdinamika olyan eljárás, amellyel befolyásolni lehet a csoportfolyamatokat. A csoportfolyamatok irányításának módszertani tárháza, pl.: folyamatelemzés, brainstorming, szerepfeladatok, szociogramm, kommunikációs gyakorlatok. 2. Csoportnormák A legtöbb csoport kifejleszt specifikus szabályozókat is. A csoporton belül elfogadott konkrét szabályokat, informális követelményeket csoportnormáknak nevezzük. Ezek tájékoztatják a tagokat arról, hogy mi az elvárás velük szemben, hogyan kell viselkedniük. A normák között megjelenhetnek az elvégzendő munkára, a javadalmazásra, az előrejutási és fejlődési lehetőségekre, a munkahelyi és csoportban történő viselkedés szabályaira vonatkozó elemek is. A normák az egész csoportra vonatkoznak, így minden tag számára egyfajta biztonságérzetet nyújtanak, segítenek kielégíteni a kiszámíthatóságra, előre jelezhetősége vonatkozó igényeket. E normák sokszor maguktól érthetők, észrevétlenül, önkéntelenül tartjuk be őket. Hozzászoktunk, fel sem tűnik a normának megfelelő cselekvés. Új munkavállalásnál, új csoportba kerülésnél azonban meg kell ismernünk az adott csoport elvárásait. A normák korlátozhatják a csoportba került tag viselkedésformáját, a saját, eddig kialakult értékeinek kifejezését, érvényre juttatását. Ha a norma túl szoros korlátot állít, az veszélyeztetheti az egyén szabadságát, ellenállást vált ki. A csoport tagjai meg vannak győződve arról, hogy saját normáik helyesek és maguktól értetődőek. Félelemmel töltik el a azokat ha azt tapasztalják, hogy mások más normákhoz tartják magukat. Deviánsnak bélyegzik a csoporttagot, aki saját csoportján belül, más normákat követ. A csoport eleinte erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a normasértőt visszatérítse az igaznak vélt útra. Ha a visszatérés nem jár sikerrel, akkor a csoport kizárja a tagot. Ha azonban valaki belátásra is jut, hogy a csoport normáin túl is létezik élet, akkor is gyengíti a csoporthoz való kötődést. A csoportnormák forrásai: A normák alapvetően négy forrásból eredeztethetőek:

■■ Direkt megfogalmazásokból: a team alapítója, vezetője, ill. tagjai fogalmazzák meg ■■ Nevezetes eseményekből: olyan múltbeli események a szervezet életében, melyek ■■ ■■

normatív módon befolyásolják a jelen- és jövőbeli munkavégzést (konfliktust okozó negatív viselkedés, teljesítménynövelő, együttműködési mód stb.) Csoporton belüli kapcsolatokból: az egyes csoporttagok együttműködéseiből szerzett tapasztalatok (együttműködési készség, nyitottság stb.) Viselkedés-változásból: amikor a csoport tagjai új kihívásokhoz, változásokhoz igazodva, a módosult


209

követelményeknek megfelelő új elvárásokat fogalmaznak meg (új munkamódszer, új munkarend stb.) A normákhoz való alkalmazkodás formái A normákhoz való alkalmazkodásnak három lehetséges formája ismeretes:

■■ Aktív lázadó: az ilyen beállítottságú csoporttag sem az irányadó, sem a periférikus normákat nem hajlandó elfogadni ■■ Konformista: a „legkönnyebb eset”, aki minden – szervezetben fellelhető – normaelemet elfogad ■■ Kreatív individualista: a normáknak csak egy részét – irányadó normák – elfogadó munkavállaló, aki ezek betartása mellett független mozgásteret alakít ki magának. ■■ Azok, akik nem osztják az adott csoport véleményét, érdekeit, alcsoportokat, “klikk” - eket alakíthatnak ki egy nagyobb csoporton belül.

A normák ereje nagymértékben függ attól, hogy az egyén miként vélekedik a megszegésükkel járó esetleges következményekről. A normák nagyobbik részének megszegése nem vezet kizáráshoz, de nagy hatása lehet az egyén jövőbeni fejlődési lehetőségére. Fontos megemlíteni a csoportkényszert, a csoportszankciót is. A csoport elvárásaival való szembekerülés, a csoportból való kizáráshoz, kirekesztéshez vezet, mely nagymértékben rontja az egyéni siker lehetőségeit. 3. Konformitás a csoportban A csoport jutalmaz és büntet. Jutalmazza azokat, akik tudnak alkalmazkodni és többnyire betartják a közösen kialakított normákat. Ellenben bünteti a deviáns normaszegőket: figyelmeztet, megvon bizonyos jogokat, esetleg a kizárást is kilátásba helyezi. A konformitás fogalma:

■■ Egy személy viselkedésének és véleményének olyan változása, amely egy egyéntől vagy egy csoporttól származó, valódi vagy vélt nyomás következtében alakul ki. (Aronson) ■■ Azt jelenti, hogy a csoport hatására úgy viselkedünk, ahogy egyébként nem tennénk, ha egyedül volnánk.

A konformitás az írott vagy íratlan szabályok, betartását jelenti, és pozitív változást jelent a mindennapokban is.

A konform viselkedés egyik formája az engedelmesség vagy behódolás. Az engedelmesség a feltétel nélküli behódolás mások akaratának. Általában jutalmazás reményében vagy félelem következtében alakul ki. Általában a konformitással kapcsolatos előítéletek, az engedelmességre vonatkoznak, ugyanakkor sokszor célra vezetőbb, mint az ellenszegülés. A konformitás másik formája az azonosulás. Általában akkor beszélünk azonosulásról, ha oly mértékben mások hatása alá kerülünk, hogy szándékosan leszünk olyanok, mint ők, vagy tesszük azt amit ők. Általában azokkal az emberekkel azonosulunk, akiket szeretünk, akiknek az elfogadását keressük. Az azonosulás tehát az engedelmességgel szemben, önkéntes cselekedet. 4. Ellenállás A csoportokban elkerülhetetlenül beleütközünk az egyes csoporttagok, illetve az egész csoport ellenállási megnyilvánulásaiba függetlenül attól, hogy mögöttük a személy védekező mechanizmusa áll - e, vagy indulat áttételes jelenséggel van - e dolgunk. A védekező (elhárító) mechanizmusoktól meg kell különböztetnünk az ellenállást. Amíg az elhárító mechanizmus a személyiség-struktúrának a szocializáció során kialakult integráns része, addig az ellenállás az egyén aktuális törekvése önmaga védelmére, a pszichés egyensúlyát veszélyeztető önismereti csoportmunkával szemben. Az ellenállás természetesen aktivizálja az egyén elhárító mechanizmusait. Bármelyik én-védő mechanizmus válhat ellenállási jelenséggé. Az én-védő mechanizmusok feltárása azonban nagy óvatosságot és szaktudást igényel. A személyiség védekező rendszerét nem szabad lerombolni, s a személyiség épségének, integritásának megőrzéséért a csoportvezetőnek felelősséget kell vállalnia. A csoportmunkával szembeni ellenállással való bánásmód elsősorban szemléleti probléma és nem technikai kérdés. Mindenekelőtt annak kérdése, hogy a csoportvezető mennyire fogadja el azt az állapotot, hogy a csoportfejlődés fázisaihoz természetes módon hozzátartoznak az ellenállások is. Az ellenállás a csoporttagok autonómia igényének kifejeződése, ily módon az ellenálláshoz való jog csoportvezető általi akceptálása az autonómia igény elfogadását és támogatását jelenti az egyén számára. A csoportvezető minősítésén múlik, hogy a csoportban megjelenő viselkedések közül mit tekint ellenállásnak. A csoport tagjainak valódi és tartós változása mindig ellenállással szemben jön létre. Az ellenállás gyors és könnyű feladása gyakran a konformitás jele. Az ellenállás elfogadása a csoportvezető részéről már önmagában is csökkenti az ellenállás intenzitását. A vezető kongruenciája, empátiája és elfogadása lehetővé teszi az ellenállás energiává történő átdolgozását. Megfelelő visszajelzésekkel és beavatkozásokkal elérheti, hogy a csoport képes szembesülni saját ellenállásával, s így lehetővé válik az ellenállás okainak feltárása. Az ellenállásokat azonban

210


nem mindig sikerül megbeszélés útján feldolgozni. Ilyenkor az segít leginkább, ha az ellenállás megnyilvánulása és hátterének feltárása közé olyan tapasztalatszerzést iktatunk, amely a két fázis közötti összefüggésláncot érzékelhetővé teszi. 5. Csoportszerepek, feladatok A csoportban kialakult szerepek határozzák meg az egyes csoporttagok viselkedését, és nagymértékben befolyásolja a csoport tevékenységét és kimenetelét. A csoportban a munkavégzés a feladatmegoldás követelményeinek megfelelően a feladatok megoszlanak. Mindez azonban a folyamat során változhat. A csoportstruktúra és a szerepek is differenciálódhatnak. Szerencsés esetben nincs átfedés a csoporttagok által vállalt szerepek és feladatok között, de mindez az együttesen végzett munka során, kialakulhatnak konfliktusok, pl.: versengés a kulcsszerepekért, szerepkétértelműség…stb. A csoportban a cél pontos meghatározása és a feladatok elosztása meghatározó. Nem mindenki alkalmas minden feladatra, célszerű ezt megvizsgálni. Fontos a szerepeknél a kompetencia határok kijelölése is. A szerepek meghatározása és az elvárások tisztázása igen fontos feladat melyet konkretizálni és tisztázni kell. A „bűnbak” szerepe a legjobb példa arra, hogy a csoportműködést látszólag zavaró szerep hogyan erősítheti és szilárdíthatja a csoportot. A bűnbak levezeti, a csoportban felhalmozódó agresszív feszültségeket s ez által az összetartást kovácsolja. A bűnbakkal szemben az elvárás, hogy legyen ellenség, keltsen mindenféle viszolygást a csoportban, és tagjaiban. A csoportfeladatok megosztása (Tosi-féle) A csoportok működésük során bizonyos belső munkamegosztást alakítanak ki. A feladatok megoldása érdekében egyes funkciók ellátását megosztják maguk között. Bizonyos szerepek alakulnak ki, melyekkel kapcsolatban megfogalmazódnak a csoport elvárásai. A csoport tagjai egy-egy szerepet vállalnak, igyekeznek azt képességeiknek megfelelően betölteni. Problémák akkor jelentkeznek, ha a csoport tagjai egy-egy feladatot duplán, feleslegesen párhuzamosan végeznek, egy-egy feladat ellátásáról pedig megfeledkeznek. Tosi és társai a helyes feladatmegosztás kialakításának bemutatására egy 2x2-es mátrixot dolgoztak ki. Szembesítették a feladat elvégzéséhez szükséges képességeket és a feladat elvégzéséhez kapcsolódó hajlandóságot:

■■ ha a csoport tagjának a feladat elvégzéséhez szükséges képessége is és az elvégzéséhez kapcsolódó hajlandósága is alacsony, nem szabad a szóban forgó személyre bízni a feladatot, kudarcra volna ítélve, ■■ ha a feladat elvégzéséhez szükséges képessége alacsony, de a hajlandósága nagy, akarni fogja a tőle elvártak teljesítését, de nem biztos, hogy tudja, a kockázat nagy, könnyen belebukhat, ■■ ha csoport tagjának képessége az adott feladat elvégzéséhez magas, hajlandósága azonban alacsony, az eredmény az, hogy tudná, de nem nagyon akarja, csökkenti a csoport teljesítményét, ■■ végül a szerepek megosztásával, a feladatok elhatárolásánál a sikert az biztosíthatja, ha a tagok elé olyan feladatok megoldását tudjuk állítani, melyhez szükséges képességekkel rendelkeznek, és azok elvégzéséhez hajlandóságuk is nagy. Ebben az esetben nincs probléma, a jó teljesítmény nagyon valószínű.

A szerepkonfliktusok

■■ Szerep-kétértelműségről akkor beszélünk, ha egy-egy csoporttag számára nem világos a vele szemben ■■ ■■ ■■

támasztott elvárás. Bizonytalanokká válnak, hogy a csoport milyen viselkedésmódot fog értékelni, és milyet visszautasítani. E probléma feloldását a megfelelő kommunikáció biztosíthatja. Szerepek közötti konfliktus akkor keletkezik, ha az egyszerre több szerepet is ellátó személy esetében az egyes szerepekkel kapcsolatos elvárások, követelmények egymással konfliktusban állnak. Ugyanaz a személy lehet a vállalkozás résztulajdonosa, akinek érdeke a vállalkozás vagyonának növelése, de ugyanakkor a béréből élő alkalmazott is, ebben a szerepkörében viszont a maximális jövedelem kifizetése a célja. Szerepvesztésről akkor beszélünk, amikor az egyes csoporttag szerepét más csoporttag veszi át. Ez következhet abból, hogy a csoportszerepek dinamikusan változnak. Zavart szerepről akkor beszélünk, ha valaki a csoporttag feladatainak ellátásába beavatkozik, bizonytalanná téve ezzel a szerep tartalmát.

Az egyén státusza sok tényezőtől függ a csoportban. Minden társadalomban automatikusan kialakul egy hierarchikus értékelési rend, melyben az adott személyt a társadalom, illetve annak egy csoportja elhelyezi. A státusz nagysága, értéke sok tényezőtől függ, nemcsak és nem feltétlenül a csoportban biztosított pozíciótól, kinevezéssel vagy választással elnyert feladatától,, beosztásától, rangjától. A csoporton belüli státusz függ az egyén:

■■ csoportban elfoglalt helyétől és ■■ megszerzett tekintélyétől, ■■ szaktudásától, ■■ eddig elért teljesítményétől,


211

■■ kulturális színvonalától, ■■ személyes tulajdonságaitól, ■■ megjelenésétől, viselkedésmódjától, stb.

Az egyén és a státusz kapcsolata, összefüggései

A csoportba belépő új tagok magukkal hozott tulajdonságai, jellemzői lehetőséget adnak számukra a csoporton belüli státuszuk megalapozására. Igazi státuszuk azonban az együttmunkálkodás, a megismerés során alakul ki. Tényleges teljesítményük és az egész csoport érdekében végzett munkájuk eredményessége fogja meghatározni helyüket a csoport értékelési hierarchiájában. Az egyén általános törekvése, hogy minél magasabb státuszt érjen el. A csoportmunkában az ilyen értelmű előrelépés lehetséges, de persze fárasztó munkát igényel. A státusz rangját elveszíteni könnyű, ha csalódást okozunk tevékenységünkkel a csoporttagoknak. A magas státusszal rendelkezők mindig nagy hatással vannak a csoport működésére. Még akkor is tisztelik őket, ha személyüket nem túlságosan kedvelik. A magasabb státuszú személyek általában gyakrabban vesznek részt a kommunikációban, mint az alacsonyabb státuszúak. Befolyásuk a csoportra nagyobb, még akkor is, ha nem feltétlenül törekednek mások véleményének megváltoztatására. 6. Szociális atom A szociális atom fogalma szorosan kapcsolódik Jakob Levi Morenonál a szerep- és fejlődéselmélethez. Szerinte nem az individuum, hanem a társas atom a legkisebb egység. /Moreno,1981/. A szociális atom fogalmával jelöljük valamennyi kapcsolati szerkezet legkisebb egységét. A szociális atom tartalmazza az érzelmi, szociális és kulturális kapcsolatokat az egyén és azon személyek között, akik valamilyen módon egy időben éltek. A szociális atom az individuumoknak az a legkisebb magva a társas világegyetemben, akik között emocionális kapcsolat van /Moreno, 1960/. A szociális atom azokból a személyekből álló mag, akik az egyénnel érzelmi kapcsolatot tartanak fenn. A szociális atom egy belső és egy külső körből valamint a külső mag körül elterülő ismeretségi területből tevődik össze.

■■ A belső kör a személyeknek azon magva, akikkel az egyén kapcsolatot tart fenn. ■■ A külső kör a személyeknek azon magva, akikkel kívánatos volna kapcsolatot létesíteni vagy helyreállítani.

Az ismeretségi állomány olyan ismeretségekből áll, melyeknek nincs érzelmi jelentőségük az egyén számára.

A társas kapcsolatoknak arról a tág terepéről van szó, melyből az érzelmi partner meríthető. Az ismeretségi állományon kívül helyezkedik el a szimbolikus, a tömegből való kapcsolat tere /Moreno 1976 in: Moreno 1981/. A társas atom szerkezete az egyén kapcsolatainak számától és kapcsolatainak jellegétől függ. A szerkezet a születés pillanatától kezdve fejlődik. Kezdetben az anya és a gyermek tartoznak bele. Idővel más személyek is belépnek a gyermek életterébe. A növekedéssel párhuzamosan a szociális atom is folyamatosan kiterjed. Ennek során az egyén szociális és emocionális kiterjedése befolyásolja egymást, egymással korrelál. Moreno szerint pl. minél több valakinek a kapcsolata, annál kevésbé függ a kapcsolat partnereitől. ezek a megállapítások különös jelentőséget kapnak az anyagyermek kapcsolatban, az idős emberek, valamint a segítségre szorulók és segítők szociális atomjának 4. sz. kép: A csoport hálózat kialakítása kulturális, szociális és pszichikus elsorvadása miatt. A szociális atom regenerálódási képességének fontos feladata van az emberi személyiség formálódásában, bizonyos élethelyzetekben. Az egyén szociális atomjának térfogata különböző okokból csökkenhet. Okozhatja a vonzalom elvesztése, egy nem megfelelő emberrel való helyettesítése. Az önmagát változtató szociális atom koncepciója magában rejti az életen át tartó tanulás lehetőségének képzetét. Feladat: A résztvevők egy lapon elkészítik saját szociális atomjukat az alábbi instrukciók alapján. Az A/4 lapon középre egy x-el jelölje mindenki saját magát. Tőle távolodva körben jelöli azokat a személyeket, akik az ő életében jelen vannak, és rendszeres vagy vágyott a kapcsolatuk. A jelölésnél a távolság fejezzen ki kapcsolati viszonyt, érzelmi állapotot. A gyakorlat második részében egyenként mutatják be a résztvevők a saját atomjukat aprópénz segítségével. Az előre odakészített aprópénzből történő személy-megjelenítés fogja a kapcsolati értéket is érzékeltetni, de ábrázolja a

212


résztvevők szociális mezőjét. Új csoportnál bevált forma a bemutatkozás kiegészítésére. 7. Az együttműködéshez szükséges személyiségbeli tulajdonságok aktivitás, nyitottság, érdeklődés, jó kommunikációs képesség, meghallgatás, empátiás készség, bizalom, ember- és önismeret, kreativitás, munkához való pozitív hozzáállás, attitűd.

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

8. Csoportjelenségek 1. csoportlégkör, 2. csoportérték, 3. csoport-hatékonyság, 4. csoport-közvélemény. 1. Csoportlégkör: A csoportlégkör a csoport belső életére és működésére jellemző, egységes érzelmi tónust (hangulatot, kedélyállapotot) tükröző szubjektív természetű képződmény. Jellemzői:

■■ Nem az egyéni hangulatok összessége, hanem a csoport egészére vonatkozó sajátosság, amelyet állapotként élnek át a csoport tagjai. ■■ Benne jut kifejezésre: a munkával, munkahellyel, munkafeltételekkel, a kollektívával, a vezetéssel való elégedettség szintje.

Alakulását jelentősen befolyásolja:

■■ a kohézió, összetartó erő, ■■ az adhézió, a csoporthoz tartozás élménye, ■■ a vezetés módja ■■ a csoportnormák.

A kohézió: csoport - összetartó erő: az egyén véleményével, döntéseivel részese az összetartozásnak. (mi együtt). Lersch szerint:

■■ meghatározza a csoport hatékonyságát, ■■ kialakít a csoportra jellemző és a kívülállók számára is érzékelhető általános kedélyállapotot, melyet a csoport tagjai szubjektíven élnek át.

Az adhézió: a csoporthoz tartozás élményének megélése. A csoport érzelmi elfogadása, ahol az egyén jól érzi magát, ahol elfogadják, ahol Ő fontos. Az adhézió annál erősebb, minél inkább kielégülnek a csoporttagok igényei. A vezetés módja a vezetőnek hozzá kell járulnia, hogy a csoporttagok lehetőséget kapjanak:

■■ szükségleteik kielégítésére ■■ a csoporttagok között a kommunikáció és az érzelmi viszonyok pozitív irányban fejlődjenek. Ezt elsősorban vezetési stílusával biztosíthatja.

A csoportnormák: a csoporton belül kialakult, a tagok által elfogadott és követett megállapodások, kollektív elvárások, elvek, értékítéletek rendszerét értjük. Ezek legtöbbször erkölcsi színezetűek. Jellemzői:

■■ Íratlan szabályok, mégis mindenki számára kötelező érvényűek. ■■ Olyan csoport követelményként funkcionálnak, amelyet a csoport egésze támaszt az egyes tagokkal szemben. A csoportban maradás feltételét képezik, de a bekerülésnél is viszonyítási alapul szolgálnak. ■■ Megtagadásuk vagy nem teljesítésük a csoport szankcióit mozgósítja: mellőzés, elszigetelés, kitaszítás. ■■ A csoportnormák csoport nyomásként hatnak a tagok viselkedésére, s ezáltal a csoportösszetartó erőt is fokozzák.

A normák megtartása különböző szinten valósulhat meg: 1. Kevésbé fejlett csoportban: a tagok kényszerből tartják be a normákat. vagy azért, hogy konfliktusokat kerüljenek el. vagy a félelem készteti őket az engedelmességre. Ez a „csoportfegyelem” 2. Fejlettebb csoportban: a csoporttagok belső meggyőződéséből fakad. Ekkor beszélünk „csoportmorál”- ról.

•• ••

2. Csoportérték


213

A csoportértékek kategóriájába tartozik a kollektív tevékenység eredményeként keletkezett minden olyan teljesítmény, amelyre a csoport büszke lehet és amely a csoport, a közösség fejlettségének mutatója. Csoportértéknek számítanak:

■■ pozitív hagyományok, a „mi-tudat”, színvonalas normák ■■ kiegyensúlyozott légkör, stabil érzelmi struktúra

3. A csoporthatékonyság: „Egységben az erő”.

5. sz. kép: Egységben az erő

4. Csoportközvélemény A csoportközvélemény a kollektíva véleményét, nézetét tükrözi:

■■ a csoport életvitelével, ■■ a társas kapcsolataival, ■■ a mindennapi tevékenységével, ■■ a problémáival kapcsolatban.

Funkciója fontos szerepet tölt be:

■■ a csoportcélok megfogalmazásában, ■■ a cselekvési tervek kidolgozásában, ■■ a kohézió erősítésében,

Kritikai jellege segítheti a:

■■ különböző problémák feltárását, ■■ eszköze a csoport öntisztulásának, ■■ szankcionálhat, megtorolhatja a többségi állásponttól való eltérést.

A csoporton belül kialakult közvélemény teljesen sohasem egységes, de akkor igazán hatékony, ha a csoportot érintő lényeges kérdésekben többségi véleményt tükröz. VI.8. Csoporthatékonyság mérése A hatékonyság az elvégzett munka eredményességével mérhető. Eredmények lehetnek:

■■ a rábízott feladat megoldásának sikere, a tagok elégedettsége, a csoport megtartó ereje, biztonság, tanulási fejlődési lehetőség, rugalmasság, megfelelő alkalmazkodási képesség.

A csoport akkor van előnyben, ha a csoportot alkotó egyének mindegyikében van valami erő, képesség, mely a csoportlétben megsokszorozódik. Ha azonban ez nincs jelen, akkor nem lesz hatékony a csoport működése. Annak érdekében, hogy a csoport jól és hatékonyan teljesítsen, szükséges felmérni a csoport tagjainak képességeit, készségeit, motiváltságát és speciális tudását. Amennyiben szervezeti szintű a csoport megalakulása, akkor fontos azt figyelembe venni, hogy a csoportba, akik érintőlegesen értenek az adott feladathoz, s elkötelezettek, motiváltak a feladat végrehajtására. A csoport hatékonyságának mérhetősége A csoportszabályozás legfontosabb eleme az egyének arra irányuló törekvése, hogy gondolkodásrendszerét a csoporthoz igazítsa. A csoporttársakkal való huzamos együttlét hatással van az új csoporttárs észleléseire, hiedelmeire, szellemi beállítottságára, viselkedésére, modorára.

214


Minél inkább felismeri az érdekazonosságot, annál inkább nyitottabbá válik csoport befolyására. A csoport hatékonyságát tevékenységének végeredményével mérhetjük. A csoportmunka eredményei (Tosi és társai szerint):

■■ a termelékenység, ■■ a megelégedettség, ■■ a biztonság, ■■ a vonzerő és megtartó-képesség növekedése, valamint ■■ a tanulás és növekedés.

A csoport működésének értékének mérhetősége

A csoport működésének „értékét” mérhetjük vonzerejével, azaz azzal, hogy mennyire erős a tagok kívánsága, hogy a csoporthoz tartozhassanak, tagjai maradhassanak. Más szavakkal: mennyire erős a csoportkohézió. Ha ez gyenge, csökken az együttműködési készség, a közreműködési hajlandóság, romlik a hatékonyság, a teljesítmény. A csoporthoz tartozás előny a tagok számára, mert többletlehetőséget biztosíthat tagjainak egyéni fejlődésükhöz. A csoportban felhalmozott tudás, tapasztalat az interakciók során az egyének képességeinek folyamatos növelését teszi lehetővé. Az alábbi kérdéseket érdemes feltenni a csoport hatékony működésével kapcsolatban:

■■ Jól dolgoztunk-e együtt, mint csapat? ■■ Milyen akadályok merültek fel a közös munkában? ■■ Hogyan tudjuk ezeket későbbiek során kiküszöbölni? ■■ Miben tudunk még egymásnak segíteni? ■■ Milyen feladatot tudunk még vállalni? ■■ Hogyan tudunk még hatékonyabban az időnkkel és az energiánkkal gazdálkodni? ■■ Teljes-e a csapat?

VII. Javasolt gyakorlatok és feladatok az együttműködési készség fejlesztéséhez VII.1. Csoportcímer alkotás Előrerajzolt A/3 méretű üres címersablonba kell az képzési csoportnak csoportdöntés alapján jelképet alkotni önmaga számára. Nagyon fontos, hogy lehetőleg mindenki véleménye benne legyen az előkészítő beszélgetésbe. A nagy sablonhoz körbe (mintha bojtok lennének) annyi kis címersablont rajzoltam ahány fős volt az képzési csoport. Minden résztvevőnek van saját címere is a nagy közös mellett. Aktívabb és együttműködőbb a csoport. A közös munka elkészítése után mindenki ad egy címet a munkának, az képzési csoport címerének. VII.2. Bogozd ki a csomót! Cél: együttműködés, együttes feladat megoldás megtapasztalása, együttes élmény megtapasztalása. Időtartam: 20 perc A feladat leírása: Körbe állnak, megfogják egymás kezét, majd megpróbálnak összebogozódni, összegubancolódni, átbújva, átfordulva, anélkül, hogy egymás kezét elengednék. Majd kibogozzák. Azután kiküldünk valakit a teremből és újra összebogozódnak. Mikor visszajön, akkor ki kell bogoznia a csomót. Fontos, hogy a feladatosok figyeljenek egymásra és kíméljék egymást. VII.3. Négyzetek A módszer célja a kooperációs készség illetve az extrém körülmények közti problémamegoldás fejlesztése. A saját érdekek és a csoportérdekek közt feszülő konfliktus megtapasztalása, a közös cél elérését szolgáló stratégiák kidolgozása. Kartonból minden csoportnak 10x10 cm-es vagy 15x15 cm-es négyzeteket vágunk ki, lamináljuk, majd szétdaraboljuk őket a megadott rajz szerint. A darabokat borítékba tesszük a következő felosztásban: 1. sz. boríték: i, h, e. 2. sz. boríték: a, a, a, c. 3. sz. boríték: a, j, 4. sz. boríték: d, f, 5. sz. boríték: g, b, f, c. Ezután mind az öt kisebb borítékot belerakjuk egy nagy alakúba, és mellékelünk hozzá egy feladatleírást. Mindezt annyiszor készítjük el, ahány csoport van. Feladatleírás (a borítékban): „A nagy borítékban találtok 5 kis borítékot. Vegyetek egyet-egyet. A kis borítékokban különböző alakzatokat találtok. A feladatotok az, hogy az


215

alakzatokból 5 egyforma nagy négyzetet rakjatok ki. A feladatot akkor oldottátok meg, ha mindegyikőtök előtt az asztalon kész van egy-egy négyzet. Közben nem beszélgethettek egymással, semmilyen más módszerrel sem jelezhetitek társaitoknak, hogy melyik darabra van szükségetek, de bármelyik darabot lerakhatjátok az asztal közepére, felajánlva a többieknek – innen bárki felveheti, de személyesen is odaadhatjátok valakinek, ha úgy látjátok, neki van szüksége rá. Az asztal közepén levő darabok körül nem kezdhettek újabb négyzetet építeni, és a társaitok elkezdett négyzeteibe sem nyúlhattok bele. Sok sikert!” Az csoportban 6 fős csoportokat alakítunk ki, az egyik diák minden csoportban megfigyelőként ellenőrzi a szabályok betartását, figyeli a csoport munkáját, jegyzeteket készít, és méri az időt. Minden csoport adott jelre elkezdi szétosztani a borítékokat. Amelyik csoport kész van az öt négyzettel, megbeszélheti a feladat tapasztalatait. Akkor fejezzük be a feladatot, ha a legutolsó csoport is megoldotta a feladatot. Plénumban először a csoportok tagjai beszélhetnek a tapasztalatokról, ezeket kiegészítik a megfigyelők saját megfigyeléseikkel. Segítő kérdések a reflexióhoz: „Mit éreztél, amikor valaki egy számodra fontos elemet magánál tartott, és nem vette észre, hogy szükséged lenne rá? Mit éreztél és hogyan reagáltál, amikor valakinek nem volt jó a négyzete, mégis úgy tűnt, elégedett az eredménnyel? Mikor érezted magad elégedettnek? Milyen érzéseid voltak a lassú csoporttagokkal szemben? Mit éreztél fontosabbnak, hogy kész legyen a saját négyzeted, vagy azt, hogy minden négyzet kész legyen?...” VII.4. Cérnahúzás Cél: együttműködés és versengés megérzése, a kapcsolatra való odafigyelés Időtartam: 30 perc Eszköz és anyagigény: hosszú cérnaszálak. A feladat leírása: Hosszú cérnaszálakat szakítunk le, melynek mindkét végére hurkot kötünk. Két csoporttag ül egymással szemben, a mutatóujjuk a hurokba akasztva, s mindkettőnek az a célja, hogy a másik kezét elhúzza a cérnával. Akinek sikerült jól elhúznia, anélkül, hogy a cérna elszakadna, az győz, a társa pedig veszített. Ha a cérna elszakadt, akkor mind a ketten veszítettek. A szabályokat kell részletekbe menően tisztázni és időkorlátot adni. A cérnaszál a kapcsolat szimbóluma. A szakítás azt mutatja, hogy a győzelem, az önérvényesítés fontosabb, mint a kapcsolat maga. Ellenkező esetben viszont a kapcsolat fontosabb, akár a versengés árán. VII.5. Ismeretlen tárgy megtervezése és eladása Cél: közös munka és feladatvégzés, kreativitás, team munka hatékonyságának megtapasztalása. Időtartam: 50 perc Eszköz és anyagigény: nagy papír, filcek. A feladat leírása: A csoport használhatatlan tárgyakat mondanak, majd két tárgyat választanak ki (pl. agresszív porszívó, kedves portörlő…stb.) és két kiscsoportban kell, ezekre a tárgyakra kidolgozzanak egy üzleti tervet termékismertetővel, rajzzal, eladási tervvel. Ennek a résznek a kidolgozására 30 percet szánnunk, majd a csoport kiválaszt egy személyt, aki bemutatja a tárgyat. VII.6. Mütyür Feladatgyártó RT. Cél: Kreatív probléma megoldás, együttműködés teamben A gyakorlat lényege Akik jó változásmenedzserek, rugalmasak a vezetésben beállt hirtelen irányváltások kezelésében. Az ilyenfajta rugalmasságra az a még igen ritka tulajdonság a jellemző, hogy a személy képes az új információhoz alkalmazkodni, arra könnyedén és hatékonyan reagálni. Ez a gyakorlat sok mai munkahelyet szimulál, ahol a szervezeti egységeknek nagyon gyakran kell sorozatos vezetési irányváltásokra úgy reagálniuk, hogy a legtöbb esetben nem ismerik a változtatás minden okát. Ez a gyakorlat bemutatja, hogyan befolyásolják a vezetési irányváltások a teljesítményt, valamint a csoport- és interperszonális dinamikát. Időtartam: 50 perc Eszköz és anyagigény: Egy nagy, változatos feladatalkatrész „készlet”: gumiszalagok, műszaki rajzlapok, fémpénzek, gombok, feladatkártya, pipaszurkáló, dobókocka, olló, ragasztószalag

■■ Egy csoportjellemző-kártya minden résztvevő részére (lásd melléklet) ■■ Három információs kártya (lásd melléklet) ■■ Kettő darab homokóra

A feladat leírása:

Helyezzük az egész „készletet” egy nagy asztalra, ahol a csoportunk nagy része - a Fejlesztési Csoport - ülni fog. Osszuk ki a szituációs kártyákat, és kérjük, hogy üljenek le a csoportjukhoz. (Megjegyzés: a Fejlesztési Csoport kapja

216


a gyakorlatalkatrészeknek helyet biztosító asztalt, a másik két csoport azonban üljön olyan messze mindenkitől, amennyire csak a terem méretei lehetővé teszik! A két másik csoportot akár a terembe nyíló, külön szobákban is elhelyezhetjük. Mindkét csoportnak bocsássunk egy-egy homokórát a rendelkezésére! Javasolt tréfás bevezető Ne összegezzük a tanulási célkitűzéseket! Inkább kezdjük a gyakorlatot egyszerűen azzal, hogy bemutatkozunk, mint a „Mütyür Feladatgyártó Rt. cégalapítója és vezérigazgatója” és üdvözöljük a résztvevőket ezen a rendkívüli üléssorozaton. Aztán azt mondjuk: „Mint tudják, nehéz időszaknak néz a cégünk elébe. Nagyon kemény, nehéz idők jönnek Fő versenytársunk, a Vicik-Vacak Feladatgyártó Rt kezd lehagyni minket egy új feladatának, a Tejúti Útonálló sikerének köszönhetően. Az önök küldetése ma kifejleszteni egy olyan új, áttörő sikerű feladatot, ami úgy kiüti a Vicik-Vacakot, mint a pinty. Ha, ha, ha” (Várjuk, hogy alkalmazottaink nevessenek. Ha nem nevetnek, vessünk rájuk csodálkozó pillantást! Ha nevetnek, kedvesen mosolyogjunk rájuk!) „Az új feladatot a lehető leghamarabb piacra kell dobni. Biztos vagyok abban, hogy nem kell önöknek bizonygatnom, mennyire fontos számunkra a vezető szerepünk megőrzése a feladatgyártásban. Ha nem érünk el átütő sikert hamarosan - lehet, hogy kénytelenek leszünk elbocsátásokat eszközölni. Még az is lehet, hogy meg kell válnunk a cappuccino automatától” „A Kutatási Képzési csoportunk meghatározta, melyek azok a legnépszerűbb anyagok, amelyekből a legújabb feladatunknak készülnie kell. Ezek mind itt vannak az asztalon” (Mutassunk rá a Fejlesztési Csoport asztalára!) „Először szeretném bemutatni a teremben jelenlévő csoportokat. Itt van körünkben a lángelméjű Mütyür Fejlesztési Csoport, akinek 20 perc áll a rendelkezésére, hogy megtervezze legújabb feladatunkat az asztalon lévő néhány (remélhetőleg az összes) anyag felhasználásával. Szintén itt vannak velünk a fáradhatatlan Mütyür Tanácsadók, kik a Fejlesztési Csoport munkáját irányítják és segítik. Végül nagy tiszte-lettel szeretném bemutatni a kiváló és fantasztikus Elnökünket, aki a gyakorlatfejlesztés stratégiai irányítását végzi!” „Mint ismeretes, a Mütyür Fejlesztési Csoport tagjainak az a feladata, hogy közös munkával kifejlesszen egy sikeres feladatot a ráülő elnevezéssel együtt Mint általában szokásos, nagy prémiumban részesülnek, ha egy olyan reklám szlogent \s alkotnak, ami jól eladhatóvá teszi ezt a feladatot. Mint általában, a Tanácsadókhoz és az Elnökökhöz kell benyújtani az ötleteket, tervezeteket jóváhagyásra!” „Mindössze 20 perc áll rendelkezésre a feladat kifejlesztésére és a reklám megtervezésére. Én meg vagyok arról győződve, hogy önök nagy kreativitással megáldott emberek, és önöknek nem okoz problémát, egy új slágerfeladatot kifejleszteni ennyi idő alatt!” „Tehát figyelem Mütyür Fejlesztési Csoport, kérem, fogjanak munkához most azonnali Kérem a Mütyür Tanácsadóját, hogy kísérjék figyelemmel a fejlesztést és tegyenek javaslatokat saját belátásuk szerint. Időközben én az Elnökökkel találkozom...” A gyakorlat menete I. forduló 1. Adjuk oda az összes anyagot a Fejlesztési Csoportnak és kérjük meg őket, hogy kezdjék el a feladat, illetve feladatszer tervezését! 2. Vigyük az Elnököket a terem egyik távoli sarkába, és hangosan olvassuk fel nekik az I. Fordulóra vonatkozó Információs Kártyát! Ez után két percük van arra, hogy eldöntsék a kisfiúkat, vagy a kislányokat célozzák-e meg az új feladatkal. Aztán közöljék döntésüket a Tanácsadó Teammel. Indítsuk el a homokórát és hagyjuk őket magukra. A kártya náluk marad. 3. Amikor a homokóra lepereg, az Elnökök rögtön asztalukhoz kéretik a Tanácsadókat, és közlik velük a döntésüket. 4. A Tanácsadóknak most két feladatuk van: meg kell hozni saját döntésüket, hogy a feladat milyen korcsoportot célozzon meg és ezt közölniük a Fejlesztési Csoporttal. A feladat elvégzésére két percük van. Indítsuk el a homokórát és hagyjuk őket magukra. II. forduló: 5. Menjünk vissza az Elnökökhöz, és adjuk át a II. Fordulóra vonatkozó Információs Kártyát! Állítsuk be az órát két percre! Amikor letelt a két perc, közöljék új döntésüket a Tanácsadókkal! 6. A Tanácsadóknak most két perc alatt kell döntést hozniuk, amit rögtön továbbítaniuk kell a Fejlesztési Csoportnak. III. forduló: 7. Menjünk vissza az Elnökükhöz, és adjuk át a III. Fordulóra vonatkozó Információs Kártyát! Állítsuk be az órát két percre! Amikor letelt a két perc, közöljék új döntésüket a Tanácsadókkal.


217

8. 20 perc múlva fújjuk le a gyakorlatot! Kérjük meg a Fejlesztési Csoportot, hogy írja le vagy játssza el a feladatot az Elnököknek, illetve a Tanácsadóknak, és adja elő a hirdetési szlogent, ha van. Kezdeményezzünk tapsot, és köszönjük meg minden résztvevőnek a közreműködést! Kérdések a feldolgozáshoz: Lényeges szempont. A változási folyamat nagyon gyakran bizonytalan érzetet kelt. Az új stratégiák még nincsenek ellenőrizve, a végkimenete! nem világos. Egy olyan cselekvési helyzetben vagyunk, amikor nem is tudjuk valójában mit cselekszünk. Az emberek általában kényelmetlenül érzik magukat ebben a folyamatban.

■■ Mire gondolt vagy mit érzett a gyakorlat elején? A vége felé? Miért változtak meg a gondolatai és az érzései? ■■ Mi történt a csoportjában a gyakorlat folyamata alatt? Hogyan változott a csoportdinamika a gyakorlat során? ■■ Mi történt a fejlesztés alatt álló feladatokkal? Sikerült-e kifejleszteni egy sikeres feladatot? Miért igen vagy miért nem? ■■ Milyen információ segíthette volna a Fejlesztési Csoport munkáját? Az Elnökök munkáját? A Tanácsadók munkáját? ■■ Mennyire hasonlított ez a gyakorlat az ön valós életbéli tapasztalataira a változások kezelésében? Hogyan modellezte ez a gyakorlat azt a módot, ahogyan az ön szervezetében közlik a vezetési irányváltásokat? ■■ Hogyan befolyásolta a szoros határidő az emberek érzelmi rugalmasságát, szociális készségeit, és a jó gondolkodási képességet? ■■ Mit figyelt meg magával kapcsolatban, és hogy kezelte az állandó változásokat és a gyakorlat kihívásait? ■■ Mennyire hasonlított és mennyire tért el a gyakorlatban az, ahogyan ön az életben viszonyul a változásokhoz?

Fő szempont: Ön személy szerint mit tehetne máris másképpen a munkahelyén annak érdekében, hogy segítsen magának és másoknak jól reagálni a vezetés hirtelen irányváltásaihoz? Hasznos tanácsok:

A gyakorlat gördülékenységének biztosítása érdekében, adjuk oda rögtön az Elnököknek az új Információs Kártyát, mikor befejezik a tárgyalást a Tanácsadókkal! A oktató, instruktor feladata abból áll, hogy felolvassa nekik a kártyát és indítja az órát. Ezután magukra kell hagyni őket. A gyakorlatot másféleképpen is játszhatjuk, amely szintén érdekes: Ne szabjunk semmilyen időbeli korlátot az Elnököknek és Tanácsadóknak! Egyszerűen csak hívjuk fel a figyelmüket a kezdéskor arra, hogyha túl sok időt töltenek az értekezletekre, a Fejlesztési Csoportnak lesz végül kevesebb ideje alkalmazkodni az új helyzethez. (Megjegyzés: Ha ilyen módon játsszuk a gyakorlatot, az értékeléskor meg kellene vitatni, hogy mit veszít vagy mit nyer az ember, ha több időt fordít a döntéshozatalra) A gyakorlat mind a homogén, mind a heterogén csapatok számára szolgálhat tanulságokkal. Például egy homogén, igazi elnökökből vagy igazgatókból álló csoport betekintést nyerhet abba, milyen hatással van a személyzetre a hirtelen váltás. Ez a gyakorlat különösen hatékony, ha heterogén csapatok játsszák (lehetőleg teljesen magukra hagyva). Feltétlenül véletlenszerűen válasszuk ki a feladatosokat az Elnökök, a Tanácsadók, és a Fejlesztési Csoport tagjainak szerepére - például sorshúzással - és a bevezetésben ne mulasszuk el kihangsúlyozni a „más ember bőrébe bújni” értékeit! Mütyür szerepkártyák - (A résztvevők háromnegyede ezt a kártyát kapja.) Mütyür Fejlesztési Csoport Tagja: Ön egy elkötelezett, kreatív tagja a Mütyür Feladatgyártó RT Fejlesztési Csoportjának. A team és ön jól tud együtt dolgozni, és már több nagy sikernek örvendő feladatot terveztek közösen korábban a cégnél. Mint mindig, most is bízik a képességében, hogy helyt tud állni a mai projektben. (2-4 résztvevő kapja ezt a kártyát.) Mütyür Tanácsadó Ön egy elkötelezett Tanácsadó Mütyür Feladatgyártó RT-nél. Ön kedveli a Fejlesztési Csoport munkatársait és bízik bennük Az ön feladata az Elnök döntéseit közvetíteni a Fejlesztési Csoportnak - (2-4 résztvevő kapja ezt a kártyát.) Mütyür Elnök Ön egy elkötelezett elnök a Mütyür Feladatgyártó RT-nél. Az ön feladata a piac állandó változásaira reagálni, a cég flexibilitásának és versenyképességének a megtartása. Ez azt jelenti, hogy önnek a többi társelnökkel egyetemben a későn kapott információ miatt gyakran kell gyorsan, nagy horderejű döntéseket hoznia. VII.7. Csoportkép Feladatos módszer, amely különösen jól sikerül, ha a csoport tagjai szeretnek rajzolni, festeni. A cél az, hogy az új témával kapcsolatos érzéseiket, eddigi tapasztalataikat – a szokásos verbális módszerekkel szemben – ezúttal vizuálisan

218


jelenítsék meg. Kitűnően alkalmazhatjuk ezt a módszert, ha erősíteni szeretnénk a csoporttagok összetartozását, ill. akkor, ha egy adott témával kapcsolatban az érzelmi beállítottságokat szeretnénk megjeleníteni. Eszközként festék vagy vastag zsírkréta javasolt, mivel ezekkel viszonylag gyorsan nagy felületeket is ki lehet tölteni. Az adott csoportban dolgozók közösen rajzolnak valamit az új anyag témájával kapcsolatban. Fontos szabály, amit a feladat során mindenkinek végig be kell tartani, hogy a csoporttagok nem beszélhetnek egymással, csak nonverbális úton kommunikálhatnak. A rajz konkrét témája spontán alakul a rajzolás közben – a résztvevőknek folyamatosan oda kell figyelniük egymásra, közösen kell alakítaniuk a képet, továbbrajzolni társaik ötleteit. A képeket állítsuk ki. Miután minden résztvevő körbejárt, a tárlatlátogatók és az alkotók értelmezhetik is a műveket. A munka után érdekes megbeszélni a rajz keletkezési körülményeit:

■■ Meghatározható, kié volt az alapötlet? ■■ Ki melyik felületeken dolgozott? ■■ Voltak-e szín-felelősök? ■■ Ki rajzolt merészen, ki óvatosabban? ■■ Hogyan adták egymás tudtára, mi az, ami tetszik, és mi nem? ■■ Módosítottak munka közben a rajzon? Hogyan?

VII.8. Építőkocka feladat A feladat célja az csoporton belüli együttműködés kialakítása vagy erősítése, a saját csoporton belüli szerep tudatosítása. Ha nagy az csoport (20 fő fölött), bontsuk két kisebb csoportra, akik egymástól függetlenül dolgozhatnak. A résztvevők körben ülnek, középen mindenki számára jól hozzáférhető az „építési terület”. Mindenki kap 3-5 db különböző méretű és formájú építőkockát: kockákat, hasábokat, gúlákat, kúpokat, hengereket, íveket... A feladat az, hogy az építőkockákból közös stabil, esztétikus épületet hozzanak létre a kör közepén, úgy, hogy mindenki felhasználja a nála levő összes elemet. A feladat elején ismertessük a szabályokat:

■■ Nem szabad beszélgetni. ■■ Egyszerre csak egy résztvevő állhat fel a székéről, és építheti tovább a közös művet. ■■ Egy építő egyszerre csak egy építőkockát rakhat hozzá az épülethez. ■■ A következő résztvevő csak akkor mehet építeni, ha az előző építő már újra a helyén ül. ■■ Ha a munka folyamán az építmény ledől, a résztvevők a megmaradt „romot” építhetik csak tovább, a ledőlt elemeket már nem használhatják fel újra, ezért mindenkinek célszerű megfontoltan dolgoznia.

Megfigyelési szempontok a vezetőszámára (két építő csoport esetén szükség van egy kolléga vagy egy vállalkozó diák segítségére):

■■ Milyen jelekkel egyeztetik a résztvevők, hogy ki a soros építő? ■■ Ki az, aki keveset gondolkodik, és gyorsan épít? ■■ Ki az, aki óvatosabban vesz részt a munkában? ■■ Ki az, aki tolakodik vagy türelmetlen? ■■ Ki az, aki legelőször lerakta az összes építőkockáját? ■■ Ki épít biztonságosan, ki konstruktívan, ki túlzottan rizikósan? Van-e, aki ■■ veszélyezteti az építőmunkát? ■■ Figyelmeztetik-e egymást, ha nem érzik stabilnak vagy célravezetőnek azt, amit másik épít, és ha igen, hogyan?

Igény szerint a résztvevők a mű elkészülte után beszélhetnek a tapasztalataikról:

■■ Mi tetszett nekik leginkább az építés során? ■■ Miért? ■■ Milyen nehézségekkel küzdöttek közben? ■■ Mi volt az oka? ■■ Milyennek építőmesternek érezték magukat? Óvatosnak? Kivárónak? Konstruktívnak ■■ Türelmetlennek? ■■ Milyennek látták társaikat?

VII.9. Hídépítés A hídépítés során a résztvevők megtanulhatják, hogyan értékeljék saját viselkedésüket, elgondolkodhatnak a másokhoz való viszonyukon, ill. hogy azon miben változtassanak. Fontos felismerés lehet az is, hogy egy külső megfigyelő a csoportban történteket elfogulatlanabbul tudja értékelni, mint egy csoporttag. A csoportok megkapják az építőelemeket, ezekből kell egy hidat építeni. A hídnak egy A4-es papír hosszának megfelelő távolságot kell átívelnie, mozgathatónak kell lennie, és legalább 30 másodpercig el kell bírnia egy nehezebb


219

tankönyvet vagy lexikont. A ragasztó, az olló és a ceruza csak munkaeszköz, nem szabad őket beépíteni. A csoport dolgozni kezd, a megfigyelő pedig jegyzeteket készít a csoport viselkedéséről, anélkül, hogy nekik visszajelzést adna. 20 perc elteltével mindegyik hidat teszteljük. A résztvevők (a megfigyelők is) megkapják az értékelő íveket, amit egyedül kitöltenek. Aztán a csoport újból összeül, és megbeszéli a kérdésekre adott válaszokat. A résztvevők megbeszélik és értékelik a csoportmunkát támogató és gátló viselkedésformákat, és megoldási javaslatokat keresnek. A megfigyelők külön csoportban beszélik meg a tapasztalatokat, közben kiemelten kezelik a több csoportban felmerült, hasonló problémákat, és megoldási javaslatokat keresnek ezekre. A megbeszélés után a megfigyelők visszatérnek a csoportjukhoz. A csoport tagjai elmondják a munkára vonatkozó saját értékelésüket. A megfigyelő elmondja, ő mit látott másképp (pl: XY véleményét nem igazán vette figyelembe a csoport, vagy négy csoporttag közül kettő a feladatot teljesen magához ragadta, stb.) Megállapításait feljegyzéseivel alá kell támasztania („XY azt mondta, aztán YZ azt csinálta…”). Ezek után az csoport közös feladata, hogy következtetéseket vonjon le a jövőbeli csoportmunkákra vonatkozólag, szabályokat fogalmazzon meg, és rögzítse azokat. VII.10. Visszacsatolás levél A módszer célja, hogy a résztvevők személyes visszajelzést adjanak egy véletlenszerűen kiválasztott társuknak arról, hogyan dolgozik ő a csoportban. A feladat által a résztvevők azokra a társaikra is jobban kell, hogy figyeljenek, akikkel esetleg keveset foglalkoznak, mivel nem tartoznak a baráti társaságukba. Minden résztvevő felírja a nevét egy cédulára, ezeket összegyűjtjük, majd mindenki húz egyet. Ezután levelet kell írnia annak a társának, akinek a nevét húzta: írhat személyes élményeiről, milyennek látja nap, mint nap a társát, leírhat eseményeket, melyben a társa szerinte kulcsszerepet töltött be. A levél címe lehet pl. „Amit mindig is el szerettem volna mondani neked”. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ne csak kritikát, hanem dicséretet is fogalmazzanak meg, igyekezzenek tárgyilagosak és konkrétak, lenni, és semmi esetre sem sértőek. A levelet alá kell írni, hogy ezzel elősegítsük a további beszélgetéseket. A kézbesítés történhet személyesen, de a tanár is átvállalhatja a postás szerepét, miután minden résztvevő leadta a kész, borítékba zárt levelet. A fent említett és részletezett feladatok, hozzásegítik a képzési csoporttal foglalkozó munkatársakat, hogy a csoport együttműködését és a motivációt fent tudják tartani és szükséges esetben beavatkozni is tudjanak. A képzési csoporttal való együttműködés elengedhetetlen feladat, a lemorzsolódás kiküszöbölése és a hatékony tanulás folyamatában ezért fontos eszköz a felnőttképzésben.

Felhasznált szakirodalom Bakacsi Gyula (2002): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest Berndt Zuschlag, Wolfgang Thielke: Mindennapjaink konfliktushelyzetei. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2009. Dobák Miklós és társai (1996): Szervezeti formák és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Dr. Borsos Mária: Személyiségfejlesztés. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2005. Dr. Henczi Lajos – Zöllei Katalin: Kompetencia-menedzsment. Perfekt, Bp. 2007. Dr. Szilágyi K. (szerk.): Az egyéni tanácsadás. Módszertani kézikönyv a munkavállalási, munka-, pályatanácsadók számára. Gödöllő,1997. Falus Iván: DIDAKTIKA, Elmélet alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2003. Geosits B. - Kardos B.: Kézikönyv pályaorientációs oktató, instruktoreknek. Reginnov Tanácsadó Kft., 1999. Klein Sándor: Munkapszichológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1980 Rázsó Katalin, Nagy Lajos: Játsszunk együtt. 111 közösségi játék. Szalay könyvek Ritoókné Ádám M.: A tanácsadás pszichológiája. Szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó, Bp. 1992. Rudas János: Delfi örökösei. Gondolat Kiadó, Budapest, 1990. Rudas János: Javne örökösei. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest, 2009. Siegrist, M. - Wunderli, R.: Csoportos önépítés. Módszerek és gyakorlatok a munkanélküliek továbbképzésében.

220


GATE Tanárképző Intézet, 1993. Szőnyi Gábor: Csoportok és csoportozók. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 2005. Tankönyvkiadó, 1990. Yalom: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Animula Kiadó, Budapest, 1995. Ajánlott szakirodalom Bagdy E. - Telkes J.: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyv-kiadó, Bp. 1994. Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Deákné B. Katalin: Neked is lehet jobb jegyed. Deák és társa Kiadó, Pápa, 2008. Deli Éva – Buda Mariann: Tanulástanítás? – Élvezetes tanulás - Dinasztia Tankönyvkaidó, Bp. 2007. Dr. Ritoók Pálné - Gillemontné dr. Tóth, M.: Pályalélektani Szöveggyűjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1994. Dr. Szilágyi, K.: Tanácsadási elméletek munkavállalási tanácsadó szakosoknak. Gödöllő, 1997, E. Aronson: Társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1978. E. Berne: Emberi játszmák. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1987. Forgas J. P.: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest, 1989. Gabnai Katalin: Drámajátékok. Helikon Kiadó, 1999. Hall T. H.: Rejtett dimenziók. Gondolat Kiadó, Budapest, 1980. Levi,V.: Az önismeret művészete. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. Mérei F.: A közösségek rejtett hálózata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1971. Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról. Független Pedagógiai Intézet, Bp. 2004. Pszichológiai lexikon. Helikon kiadó Kft, Bp. 2007. Szervezeti motiváció - McClelland teljesítmény – hatalom – kapcsolat elmélete in Consultationsmagazin, 2001/2 (pszichológia)

IV. MODUL Oktatásfejlesztés

D.A.R.


Tartalomjegyzék

Korszerű program- és tananyagfejlesztési módszerek......................................................... 223 Képzésszervezés informatikai támogatással..................................................................... 236 Oktatócsomagok kifejlesztésének módszertana................................................................ 254


223

Korszerű program- és tananyagfejlesztési módszerek Ajánlott időráfordítás: 4 óra gyakorlat Fejlesztő: Törökné Bagosi Andrea

A programfejlesztés alapjai

Esetfelvetés A programfejlesztés célja, hogy a képzési program megfeleljen: a képzési célnak, a megvalósíthatóság követelményeinek, a képzés tartalmi elemeivel szemben támasztott elvárásoknak illetve pedagógiai/andragógiai követelményeknek. Romániában az alábbi felnőttképzési fomákat különbözteti meg a felnőttképzési jogszabály: a. a). Szakmai előképzés vagy alapképzés, ami biztosítja azokat a minimális szakmai kompetenciákat, készségeket, amelyek elegendőek egy bizonyos munkakör betöltéséhez. b. b). Folytonos szakmai képzés, ami az előképzést követi és, amely biztosítja egyrészt a felnőttek szakmai készségeinek, kompetenciáinak fejlesztését, másrészt pedig új kompetenciák megszerzését. A szakmai kompetenciákat formális, non-formális vagy informális uton lehet megszerezni, amit a hatályban lévő 129/2000 Kormányrendelet az alábbi módon határoz meg:

■■ formális képzés alatt értjük egy képző intézet által szervezett akkreditált képzési program elvégzését, ■■ non-formális képzés alatt a specifikus munkahelyi képzéseket, valamint az önképzést értjük, ■■ informális képzési forma, minden struktúrálatlan, nem intézmenyesített, előre el nem tervezett képzés, amely különböző helyeken zajlik (család, társadalmi és kultúrális intézmények, stb.).

Romániában ma felnőttképzést az alábbi képzési típusokat lehet szervezni: a. Bevezető képzés, amin egy bizonyos tevékenység elvégzéséhez lehet megszerezni a minimális ismereteket, b. Szakképzés, ahol megszerezhetőek azok a szakmai kompetenciák, kompetencia együttesek, amellyek biztosítják az egyénnek, hogy szakmai tevékenységet folytasson egy foglakozás keretén belüli, c. Szakmai továbbképzés, egy bizonyos szakon belüli kompetenciafejlesztés, d. Szakosodási, specializálási képzés, egy bizonyos foglalkozáson belüli szűkkörű szakosodás, e. Átképzés, egy másik, az eredetitől eltérő foglakozás kompetenciáinak a megszerzése. Akkreditált felnőttképzést Romániában csak a Felnőttképzési Jegyzékben (Nomenclatorul calificarilor pentru care se pot organiza cursuri de calificare) vagy a Foglalkozások Országos Jegyzékében (COR) szereplő foglalkozásokra lehet szervezni. Érdemes tanulmányozni ezeket a jegyzékeket, ugyanis ezeket folyamatosan bővítik, fejlesztik. A képzési programok elkészítésének kötelező alapja a fenti jegyzékekben szereplő foglakozások munkaköri, szabványosított leírása (Standard ocupational), vagy ennek hiányában a szakma oktatásnak szabványosított Nemzeti Kerettanterve (SPP-Standardul de Pregatire Profesionala). A képzési programfejlesztő köteles betartani a fenti két szabvány előírásainak legalább 70%-át. A két szabvány tartalmazza egyébként a jegyzékben szereplő foglalkozásokhoz szükséges, kötelező szakmai kompeteciákat is. A Román felnőttképzési jogszabály nem rendelkezik a képzési programfejlesztés, illetve a tanyagfejlesztés metodológiájáról, ezért az alábbi módszerek korlátok nélkül használhatóak itt is. Azt azonban tudni kell, hogy minden új képzési programot akkreditáltatni (autorizare) kell, ezért figylembe kell venni az ide vonatkozó rendelkezéseket. A felnőttképzési jogszabály, az Akkreditáció módszertana (Metodologia autorizarii) című fejezetében megtaláljuk azt a kötelező formanyomtatványt, amibe a megírt programot be kell illeszteni. Ez a nyomtatvány 2. számú mellékletként szerepel mint Képzési Program (Anexa nr. 2 Programa de pregatire). Helyzetfeltárás, igényfelmérés Egy program megvalósításának első lépése az igényfelmérés. Választ kell adnunk az alábbi kérdésekre: 1. Ki a célcsoport? 2. Szükség van-e az adott végzettségű szakemberekre az adott régióban? 3. Rentábilis-e új tananyagot fejleszteni? Az igényfelmérés több módon történhet pl. telefonon, e-mailben, valamint kérdőív kitöltésével. A kapott eredmények alapján az intézmény oktatásszervezői meghatározzák a potenciális vevőkört, akik részére a tanfolyami kínálatot összeállítják. 1. A képzések hallgatói az alábbi célcsoportból kerülnek ki:

224


•• pályakezdő munkanélküliek •• tartósan munkanélküliek •• hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen fiatalok •• munkavállalók •• ideiglenesen inaktívak (GYED, GYES) •• hobbi céllal tanulni szándékozók.

2. A képzést vállaló hallgatónak célja van a képzéssel: élet- és munkakörülményeinek javulását várja a sikeres elvégzésétől. Ezáltal vagy álláshoz jut, vagy jelenlegi munkahelyén remél szakmai előrelépést. Ebből következik, hogy csak olyan programot szabad elindítani, ami kielégíti ezen igényeket. Meg kell tehát ismerni a munkaerőpiac igényeit, trendjeit, elemezni kell a változásokra vonatkozó prognózisokat. Így elkerülhető, hogy olyan képzést indítunk, melynek nincs haszna a hallgató szempontjából. Az elemzéshez segítséget kaphatunk az alábbi szervezetek felméréseiből, hosszabb távú prognózisaiból: kormányhivatalok munkáltatók kistérségi társulások kereskedelmi és iparkamarák helyi önkormányzatok szakmai tanácsadó testületek stb. 3. Ha a munkaerőpiac szereplői igénylik az adott képzés elindítását, és az intézmény rendelkezik kész képzési programmal, tananyaggal, a képzésben résztvevők létszáma is megfelelő, akkor a képzés elindulhat.

•• •• •• •• •• ••

Ha azonban nincs kész program és tananyag, akkor költségterv készül, melyben megvizsgálja a programés tananyagfejlesztés valamennyi költségét és várható megtérülését. Amennyiben a fejlesztés költségei az előzetes elemzések alapján várhatóan megtérülnek, a fejlesztés elindulhat. Az is előfordulhat, hogy partnerek bevonásával válhat gazdaságossá egy tananyag-fejlesztési folyamat.

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. Mi a programfejlesztés célja? 2. Mire keressük a választ az igényfelmérés kapcsán?

AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. A programfejlesztés célja, hogy a képzési program megfeleljen: a képzési célnak, a megvalósíthatóság követelményeinek, a képzés tartalmi elemeivel szemben támasztott elvárásoknak illetve pedagógiai/ andragógiai követelményeknek. 2. Ki a célcsoport? Szükség van-e az adott végzettségű szakemberekre az adott régióban? Rentábilis-e új tananyagot fejleszteni?

A DACUM-módszer

Esetfelvetés Tanulunk. Felnőttként is egyre többet és egyre többen. Ki kényszerből, ki érdeklődésből. Ma már a tanulás sincs ingyen, sőt, egyre drágább lesz. Nem mindegy tehát, hogy aki tanul, azt kapja-e a pénzéért és a feláldozott szabadidejéért, amire vágyik, vagy amire szüksége van. Sok kritika éri manapság többek között a hagyományos tananyagfejlesztést és tankönyvírást, amelyek nem alkalmazkodtak igazán a társadalmi változások keltette új követelményekhez vagy ha változtak is, nem elég gyorsan. A kompetencialapú, képességekre alapozott tananyagfejlesztés DACUM-rendszerű munkakörelemzést az Ohiói Állami Egyetem Munkaerő-piaci Oktatási és Képzési Központjának munkatársai fejlesztették ki dr. Robert E. Norton vezetésével. A módszert a világ sok országában alkalmazzák. A DACUM (Developing A CurriculUM) a munkakör, szakterület elemzésének Romániában viszonylag új és innovatív megközelítése, mely csoportmunkán alapul. A szakértői csoport (bizottság) tagjai az adott szakterület elismert képviselői, akik nagy munkatapasztalattal rendelkeznek az adott szakterületen. A munka célja azoknak a kompetenciáknak (képességeknek) a meghatározása melyek egy adott szakterület, munkakör sikeres gyakorlásához szükségesek. A DACUM


225

műhelymunka során meghatározzuk a kompetenciákhoz tartozó feladatokat is. Cselekvő igékkel fogalmazzuk meg azt, hogy az egyes feladatcsoportokon belül „MIT CSINÁL?” az adott munkaterületen sikeresen teljesítő dolgozó. A végeredmény a szakterületre, munkakörre vonatkozó DACUM-táblázat, mely a szakértői csoport előtt születik meg, a folyamat irányítója, a facilitátor útmutatása szerint. A DACUM módszer az alábbi logikai elemre épül: A munkaterület leírásának hatékony módja az elvégzendő feladatok pontos meghatározása. A feladat sikeres elvégzésének feltétele a tudás, a cselekvés, a magatartás és az eszköz. E listák mindegyike meghatározásra kerül a DACUM műhelymunka során. A munkát ötletroham technikához hasonlóan végezzük, azzal a különbséggel, hogy az eredmények bizottságbeli megegyezés alapján születnek meg, tehát a véleményeket az ötletbörze technikától eltérően sok esetben indokolni kell. A szakértői munka nem könnyű, de nagyon érdekes, élvezetes, a jó munkalégkör és körülmények kialakításáért a műhely levezetője a felelős. A siker érdekében a szakértőknek folyamatosan jelen kell lenniük, nincs mód arra, hogy helyettesítő személyt kérjenek fel például a második napra. Mód van megfigyelőknek részt venni a műhelymunkán, azonban ők a folyamatba nem szólhatnak bele, tapasztalatot szerezhetnek a módszerről. Az eddig elért eredmények bizonyítják azt, hogy a DACUM módszerben sokoldalú lehetőségek rejlenek, és viszonylag rövid idő alatt magas színvonalú végeredmény születik. A műhelymunka során a teljes munkakört lefedő feladathalmazt tartalmazó cédulákat egy nagy falfelületen helyezi el a facilitátor, a többi résztvevővel együttműködve. Az ebből adódó dinamikus módosítási lehetőségek (folyamatos finomítások, átfogalmazások, cserék, áthelyezések, fel- és levételek) teremtik meg technikailag a módszer varázsát.

1. kép Készülő DACUM tábla

Tartalmi oldalról a szakmai és módszertani szakértelem már említett kiegyensúlyozott kettős jelenléte, a különböző tréningtechnikák (szabad ötletbörze, konszenzusra jutás) irányítottsága, dinamikus cserélődése végig a műhely folyamán, a megfogalmazásokkal szemben támasztott elég szigorú követelményekből származó gyakorlatias, célratörő kifejezések együttes, folyamatos jelenléte biztosítja a módszer eredményességét, hatékonyságát.

2. kép Szakértői bizottság

226


A műhely végeredményéül nem csak a munkakör, foglalkozás feladatcsoportjainak és feladatainak rendezett halmazát – az úgynevezett kompetencia-táblázatot – kapjuk, hanem ez még kiegészül a bizottság véleményére alapozott négy listával: a munkakör sikeres ellátásához szükséges általános ismeretekkel, készségekkel, a dolgozói magatartásformákkal, a berendezések, eszközök, szerszámok, anyagok részletezésével és a jövőben várható tendenciák felsorolásával. Mindez egy A/3-as méretű, két oldalán nyomtatott, keresztben félbehajtott papíron jelenik meg. Az összehajtott lap borító oldalának legtetejére kerül annak a munkakörnek vagy foglalkozásnak a megnevezése, amelyről a műhelymunka szólt. Ez alatt függőlegesen kettéoszlik a címlap. Baloldalon vannak felsorolva a szakértői bizottsági tagok nevei, városnévvel és a facilitátor neve is. A jobb oldalon középre kerül annak az intézménynek a neve, amelyik a DACUM-műhelymunkát megrendelte. A lap jobboldali alján a műhelymunka időpontja és helyszíne.Az összehajtott papírlapot kihajtva elénk tárul maga a DACUM-táblázat. Bal oldalon egymása alatt a feladatcsoportok (az ABC nagybetűivel jelölve), mellettük a feladatcsoporthoz tartozó feladatok külön-külön téglalapban (feladatcsoport betűjele és a feladat sorszáma). Az utolsó oldalra kerülnek a lista elemei, általában két-két hasábba. Fontos végterméke még a műhelynek egy szervezeti ábra, amely megmutatja a munkakör elhelyezkedését az adott üzemi hierarchián belül, és felvázolja a dolgozó munkahelyen belüli és kívüli munkakapcsolatait is.

3. kép Szervezeti ábra és listák

A DACUM-rendszerű munkakörelemzés egy lehetőség a sokfajta munkakörelemzési-módszer közül. Elterjedtségének oka az, hogy ezzel a módszerrel viszonylag rövid idő alatt, alacsony költségekkel végezhető a munkakör-, foglalkozás-, folyamat- vagy technológiaelemzés. Bizonyítottan gyors, olcsó és eredményes módszer a kompetenciáknak vagy azoknak a feladatoknak a meghatározására, amelyeket egy adott munkakörben vagy foglalkozási területen alkalmazott személyeknek kell teljesíteniük. A gyorsaság, hatékonyság, olcsóság előnyök elsősorban a kollektív bölcsességre alapozott, irányított ötletbörze technikák alkalmazásának, a szakmai (bizottsági tagok) és módszertani (facilitátor) szakértelem folyamatos, együttes jelenléte biztosításának köszönhetők. A munkakör-elemzési folyamat legfontosabb fogalmai A műhelymunka során általában egy munkakör elemzését végezzük. Ha több, egymáshoz kapcsolódó rokon munkakört elemzünk, akkor foglalkozáselemzésről beszélünk. (pl. munkakörelemzésről beszélünk, ha egy számítógép-programozó munkaköri feladatait összegezzük, ha pedig együtt vizsgáljuk a hardveres, szoftveres, programozó és hálózatüzemeltető feladatait, az foglalkozáselemzés). A munkakört egy téglalappal szoktuk szemléltetni:

Egy munkakört feladatcsoportokra osztunk. Feladatcsoportnak nevezzük az egymáshoz kapcsolódó feladatok együttesét. A feladatcsoportok a DACUM-táblázat bal oldalán helyezkednek el. A feladatcsoportokat az ABC nagybetűivel jelöljük az ötszögű nyilakba. Általánosságban elmondható, hogy egy munkakörhöz 6-12 feladatcsoport


227

tartozik.

A feladatok a munkakör konkrét munkaegységei. Az egy feladatcsoporthoz tartozó feladatok a feladatcsoporttól jobbra, egymás után helyezve, külön-külön téglalapba helyezkednek el. Jelölésük az adott feladatcsoportot jelző nagybetűből és a feladatcsoporton belüli sorszámból áll.

Az, hogy egy munkakört hány feladattal tudunk leírni, függ a munkakör összetettségétől. A feladatok mennyisége azonban függ attól is, hogy a facilitátor mennyire tudja megértetni a szakértőkkel a feladat és a lépés közötti különbséget.

Lépésnek nevezzük az adott feladat elvégzéséhez szükséges konkrét elemeket vagy tevékenységeket. Feladatonként

legalább kettő lépés van. Ha nem tudjuk a feladatot kettő lépésre felbontani, akkor az nem feladat, hanem lépés. Ezek a lépések nem jelennek meg a DACUM-táblában, de a tananyagfejlesztés további menete során, a feladatelemzésben lesz szerepük. Íme egy példa a fentiekre: MUNKAKÖR

-

Kertész

FELADATCSOPORT

-

Gondozza a kertet

FELADAT

-

Füvet nyír

LÉPÉS

-

Előveszi a fűnyírót

A DACUM-táblázat igazolási eljárása A műhelymunkára kiválasztott szakértők hozzáértése a garancia a táblázat megfelelő minőségére. De bármennyire is kiváló felkészültségű a facilitátor és a szakértők, mégis csak egy zárt közösség egyszeri megbeszélésének az eredménye. Igaz, hogy lehetőség szerint földrajzilag elosztva, változatos munkáltatótól hívjuk össze a bizottságot, de lehet, hogy a facilitátor nem tudott valamiért érvényt szerezni valamilyen fontos szervezési szempontnak, vagy a bizottság figyelmen kívül hagyott egy máshol, más körülmények között jellemző feladatot vagy feladatcsoportot. Fontos tehát a bizottság által elkészített DACUM-táblázat igazolása, melynek eredményeként egy jóval szélesebb körben jóváhagyott táblázatot kapunk és a fent említett hibák, félreértések kiküszöbölődnek. Ehhez a bizottsági tagokat kérjük meg, hogy ajánljanak további szakembereket, akik bevonhatók ebbe az eljárásba. A kérdőívet a szakértőkön kívül általában még egy kb. 50 fős szakértői gárdának érdemes kiküldeni, hogy szignifikáns eredményt kapjunk. Az igazolási eljárásban részt vevő személynek egy levélben röviden vázoljuk a kérésünk lényegét, és azt, hogy munkájukra miért van szükség. Leírjuk röviden a módszert, ahogy ez a táblázat készült. Mellékeljük a visszaigazolás dokumentumait és a pontos útmutatást a kitöltéshez. Az alábbi kérdéseket tehetjük fel:

■■ Végzik-e az adott feladatot a munkájuk során? (igen – nem) ■■ Ha igen, milyen gyakorisággal? (0-5 fokozatú skálán, ahol 0: soha, 1: évente néhányszor, 2: havonta néhányszor, 3: hetente néhányszor, 4: naponta néhányszor, 5: folyamatosan) ■■ Mennyire fontos az adott feladat, attól függetlenül, hogy ők végzik-e, vagy sem? (0: nem fontos, 5: nagyon fontos, a többi kód fokozatosan elosztva). ■■ Mennyire nehezen megtanulható a feladat? (0: könnyű, 5: nagyon nehéz, a többi kód fokozatosan elosztva).

Ezeket a kérdéseket egy olyan táblázatban küldjük ki, amelyben felsoroljuk a feladatokat is feladatcsoportonként,

228


hagyva helyet az esetleges újabb feladatoknak. Annak a lehetőségét is meg kell adni, hogy a felkért szakértők a listákról is mondhassanak véleményt. A listát is táblázattá alakítjuk úgy, hogy itt is maradjanak üres sorok a felmerülő kiegészítéseknek. Itt a „szükséges” és „nem szükséges” kifejezésre kell válaszolnia aszerint, hogy az adott listaelem meglétét szükségesnek látja-e az adott munkakörben a felkért szakértő vagy sem. Az igazolási folyamat zárásaként el kell készíteni a visszaérkezett levelek összesítését. Összesíteni kell az adott pontszámokat a feladatvégzés gyakorisága, a feladat fontossága és a megtanítás kritikusságára vonatkozóan is. Az így kapott eredmény támpontot nyújthat nekünk a tananyag-fejlesztési folyamat következő lépéséhez, amikor a feladatok összevonása segítségével elkészítjük a foglalkozás/munkakör úgynevezett kompetencia profilját. A DACUM-tábla elemeinek szerepe a tananyagfejlesztésben A tananyagfejlesztésben a feladatoknak és a listáknak van nagy szerepe. A feladatokat lépésekre kell bontani. Egy feladathoz minimum két lépés tartozik, de előfordulhat, hogy akár húsz is. Ez nem hiba, de célszerű az ilyen nagyszámú lépésekből álló feladatokat kisebbekre bontani. A lépések valamilyen logikai, technológiai vagy időrendi sorrend szerint követik egymást. A feladatelemzéseket a szakterületen jártas ember végzi önállóan. A feladatok elemi cselekedetekre való bontása lehetővé teszi az objektív és nagyon pontos tervezést. Segítségével már a fejlesztésnek ebben a korai szakaszában lehetőség nyílik arra, hogy felmérjük az adott program oktatásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések körét. A DACUM-tábla elemi cselekedetek formájában megnevezi mindazokat a képességeket, amelyeket a hallgatónak a képzési program sikeres elvégzését követően képesnek kell lennie elvégezni a leendő munkakörben. A DACUM-táblázat alapján készül majd egy kompetencia-profil, amely a szakmai feladatokat didaktikai csoportosításban tartalmazza. Szólni kell még a listák szerepéről is. A dolgozói magatartásformák a hallgatói célcsoport kiválasztásakor játszanak szerepet. A tananyagfejlesztőnek azt is fegyelembe kell venni, hogy a munkakörre való felkészítés során esetleg ezeket is oktatandó ismeretanyagként kell a programba felvenni. Az általános ismeretek, készségek a képzési program bemeneti szintjénél játszanak szerepet, vagy hoznia kell a hallgatónak magával, vagy a képzés során kell elsajátítania. A szükséges eszközök, berendezések, anyagok listája az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtéséhez nyújtanak segítséget. A jövőképet általában 1-3 évre prognosztizáljuk. Tekintettel kell ugyanis lenni arra, hogy lehetőleg a felhasználás (oktatás) első évében még ne kelljen változtatni a tartalmon, az néhány évig elégítse ki a tőle elvárt követelményeket. Ezek ellenére állandó visszacsatolás szükséges a megvalósult programokból a tananyagfejlesztőhöz, hogy minden szükséges aktualizálást végre tudjon hajtani a tananyagon. Archiválás A DACUM-műhelymunkához kapcsolódó dokumentumokat archiválni kell. Az alábbi dokumentumokat kell megőrizni:

■■ A műhely során keletkezett feladatcsoportok és feladatok kártyái ■■ A munkakör/foglalkozás megnevezését tartalmazó kártya ■■ Az ötletbörze lapjai ■■ A szervezeti ábra ■■ A listák lapjai ■■ A jelenléti ív ■■ A műhely végén kitöltött műhelymunka értékelő lap ■■ A megszerkesztett DACUM-tábla, szervezeti ábra számítógépes állománya ■■ Az igazolási szakaszba bevont munkaszakértők listája ■■ Az igazolást végző személynek kiküldött levél egy példánya, valamennyi kitöltetlen melléklettel ■■ A szakértők által visszaküldött, összegyűjtött vélemények ■■ A szakértői vélemények facilitátor által elvégzett összesítése ■■ A feladat-összevonások, elhagyások, bővítések után kialakult végleges táblázat.

Az elért eredményeket tanácsos legalább háromévente felülvizsgálni, vagyis egy új DACUM-eljárás keretében módosítani vagy helybenhagyni az előző táblázatot. Az archivált anyagokat minimum három évig kell megőrizni az eljárást megrendelő cégnek, intézménynek. A DACUM felhasználási területei A felhasználási területek változatossága nagymértékben függ az alkalmazó, felhasználó elképzeléseitől és elvárásaitól. Alkalmazás a szakképzésben Magyarországon az eddigi tapasztalatok, gyakorlat alapján egyre szélesebb körben alkalmazzuk a DACUM-módszert. Leggyakrabban tananyagfejlesztés érdekében. A szakmai képzésekben való alkalmazáshoz további felhasználási


229

lehetőségek is kapcsolódnak: képzési programok összeállítása, szakmai és vizsgakövetelmények meghatározása, szakmai, módszertani, szociális kompetenciák szétválasztása, pontosítása, szakmai továbbképzések programjának összeállítása. A munkáltatói igényekhez igazodó munkaköri szakképesítések érdekében szervezett képzésekhez elengedhetetlen a pontos munkakörelemzés, melyhez segítséget nyújt a DACUM. Alkalmazások gazdálkodó profitorientált vagy nonprofit szervezetek számára A lehető legmagasabb szintű végeredmény elérése érdekében célszerű a saját vállalati dolgozókon kívül hasonló profilú szervezetek azonos feladatot végző munkatársait is bevonni a csoportba. Alkalmazási terültek:

■■ Munkaköri feladatok meghatározása, leírások elkészítése ■■ Munkaköri felelősségi területek meghatározása ■■ Dolgozói teljesítményértékelési rendszer kidolgozása ■■ Egyéni karrier program kidolgozása ■■ Minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetése ■■ Új szervezeti struktúra kialakítása ■■ Meglévő szervezeti struktúra átalakítása ■■ Munkakörök összekapcsolási, szétválasztási lehetőségeinek vizsgálata ■■ Gyártási folyamatok optimalizálása ■■ Technológiai folyamatok leírása ■■ Beruházási, fejlesztési projektek tervezése, működtetése ■■ Külső kapcsolatrendszer működésének szabályozása ■■ Vállalaton belüli szervezeti egységek kapcsolódási pontjainak meghatározása.

A gazdálkodó szervezetek, társaságok, intézmények, civil szervezetek működését segítő műhelymunkák megvalósításának speciális, klasszikus a szabályokat kiegészítő feltételei vannak.

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. A fogalmakhoz válassza ki a megfelelő elemeket! A. Munkakör B. Feladatcsoport C. Feladat D. Lista eleme E. Lépés a. Áruismeret b. Agrárkereskedelmi menedzser asszisztens c. Koordinálja a termelést d. Ökonómiai elemzést végez e. Piackutatást végez f. Elkészíti az éves beszámolót g. Értékeli a termeltetés jövedelmezőségét h. Közlekedési eszköz i. Igényes j. Elemzi a raktározás gazdaságosságát k. Felméri a készleteket l. Begyűjti az adatokat 2. Mi a DACUM-tábla szerepe a tananyagfejlesztésben? 3. Soroljon fel legalább 5 területet, ahol a DACUM-ot alkalmazhatják! 4. Milyen elemekből épül fel egy DACUM-tábla?

AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. A: b B: c, d C: e, f, g, j D: a, h

230


E: k, l 2. A feladatokat lépésekre bontjuk. Az így kapott táblázatok összesítéséből kialakul a kompetencia-profil, melynek felhasználásával készül a tananyag. 3. oktatási intézményeknél: tananyagfejlesztés, szakmai- és vizsgakövetelmény készítés gazdálkodó szervezeteknél: munkaköri leírás-készítés, teljesítményértékelési rendszer kidolgozása, szervezeti struktúra ki-, átalakítása, technológiai folyamatok leírása stb. 4. Feladatcsoport, feladat, listák, szervezeti ábra

A SCID, mint a tananyagfejlesztés egyik módszere

Esetfelvetés Mielőtt bárki tananyagfejlesztésbe fogna, fel kell tennie a következő kérdéseket:

■■ Kik fognak tanulni? ■■ Mit fognak tanulni? ■■ Mikor fognak tanulni? ■■ Mennyi ideig fognak tanulni?

A kompetenciára alapozott szakképzés a választ a munkaerőpiac oldaláról közelíti meg.

■■ Felnőtt, többnyire munkanélküli személyeket akarunk tanítani, akiknek tanulási szokásaik, hatékonyságuk ■■

■■ ■■

lényegesen eltér az iskolarendszerben tanuló fiatalokétól. De hasonló feltételekkel rendelkeznek a nem munkanélküli, de tanulni vágyó felnőttek is. Azt tanítsuk, amire a hallgatónak szüksége van. Ez pedig az, ami elengedhetetlenül szükséges neki azon céljai megvalósításához, amelyek jövedelemszerző tevékenysége megkezdéséhez, megalapozásához, továbbfejlesztéséhez szükségesek. A fejlesztés során a tananyag tartalmi felépítésekor csak azokat a kompetenciákat tanítjuk meg, amelyekre a munkavégzése során szüksége van. Ezeket viszont a lehető legtökéletesebben. Nem tanítunk viszont közismereti vagy tudományos tárgyakat, csupán annyit, amennyire a kompetencia elsajátításához szüksége van. Ezeket az ismereteket a hallgatónak hozott tudásként kell megszereznie. A képzés időpontja alkalmazkodik a potenciális hallgatók igényeihez. A képzések lehetnek intenzívek, félintenzívek, távoktatásos jellegűek, egyéni felkészülések. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a hallgató a képzési idő alatt ténylegesen elsajátítsa az ismereteket, hisz otthon családi és más elfoglaltságai miatt nem fog hatékonyan elegendő időt tanulással tölteni. A felnőttképzésben a moduláris rendszerű oktatásnak van legnagyobb előnye, ez elégíti ki legjobban a felnőttek tanulási igényeit. A „mennyi ideig” kérdésre a munkaerőpiac változásának sebessége adja meg a választ. A képzésbe belépést a munkaerő-piac generálja, és elég rövid idő alatt sikeresen be is kell fejeződnie, amíg még a munkaerőpiaci helyzet nem változik meg lényegesen. Ezért legfeljebb egy éves lehet a képzés, ennyi idő alatt ugyanis a megszerzett tudás nem évül el.

A SCID-módszer azt kínálja, azt tanítja meg, amire a hallgatónak a munkaerőpiacon szüksége van. A kialakított képzési program és tananyag figyelembe veszi a hallgatók hozott tudásszintjét, élettapasztalatait, tanulási szokásait, ütemét, ezért személyre szabott képzést kínál neki. A kompetencia alapú, képességek megszerzésére irányuló, képzési programok kifejlesztéséhez kiváló módszer a SCID. A SCID angol betűszó. Jelentése: szisztematikus tananyag- és oktatásfejlesztés (Systematic Curriculum and Instructional Development). Az ilyen típusú képzés általában nyitott be- és kilépési rendszer, vagyis lehetővé teszi a hallgatónak a programba való belépést bármely időpontban és a kilépést is a programból bármikor hátrány nélkül, ha a kompetenciát elsajátította vagy ha a képzést abba akarja hagyni. A szisztematikus tananyagfejlesztés fázisai A módszer egyes fázisai szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mindegyike az előzőre épül úgy, hogy az előző elem információinak felhasználásával lépünk a folyamat következő szakaszába. A módszer legfőbb erőssége, hogy magában hordozza a módosítási és javítási lehetőségeket a következő program számára. Elemzés (A) A képzésnek mindig valós igényeket kell kielégítenie. Az elemzés a képzés „mit” tanítsunk kérdéseivel foglalkozik, itt történik tehát az igényelemzés, munkakörelemzés, szakmai feladatok kiválasztása, szabványos feladatelemzés.


231

Igényelemzés (A-1) Új képzés indítása vagy a régi megváltoztatása esetén fontos a képzési igények, mint szükségletek felmérése. Ennek lehetőségeit már részletesen tárgyaltuk a fejezet elején. Munkakörelemzés (A-2) Ezen belül határozzuk meg az adott foglalkozást/munkakört képező feladatcsoportokat és az azokat alkotó szakmai feladatokat. Kidolgozása DACUM-módszerrel történik. Az előző fejezetben ismerkedhettünk meg a folyamattal. Szakmai feladat visszaigazolása (A-3) A visszaigazolás során vizsgáljuk felül a DACUM-táblázatot külső szakértőkkel. Az előző fejezetben ezt is részletesen tárgyaltuk. Szakmai feladatok kiválasztása (A-4) A visszaigazolás során nyert értékes információk felhasználásával kiválaszthatók azok a feladatok, amelyek majd bekerülnek a képzési programba. A döntésnél figyelembe kell venni, hogy a fontos és nehezen tanulható, bonyolult feladatok mindenképpen kerüljenek be, míg a csekély fontosságú, könnyen „elleshető” feladatok kihagyhatók a programból. A kiválasztás során elvégezhető olyan feladatok összevonása, melyek összetartoznak, így az eredeti DACUM-tábla jelentősen átrendeződhet. Szabványos feladatelemzés (A-5) A képzésre kiválasztott feladatok mindegyikét kell elemezni az alábbi szempontok szerint:

■■ a feladatot lépésekre bontjuk, ahol fontos a helyes sorrend betartása ■■ felsoroljuk a képzéshez szükséges tárgyi feltételeket ■■ azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, melyeket a feladat elvégzésének elsajátításához oktatni kell ■■ a munkavédelmi szempontokat ■■ attitűdöket, elvárt magatartásformákat ■■ a sikeres teljesítmény megfigyelhető és mérhető kritériumait ■■ a munkák során hozott döntési, választási lehetőségeket, az ezeket segítő tényezőket, valamint a rossz döntésből eredő hibákat.

Az elemzés eredménye egy olyan áttekinthető táblázat, mely sok értékes információt nyújt a szakoktató számára. Fontos szerepe van a képzési terv készítésében is. Ez alapján készülnek a tanulási útmutatók is. Alapműveltség elemzés (A-6) Erre általában nem kerül sor, csak akkor, ha a képzésbe belépő hallgató alapműveltsége nagyon hiányos (pl. felzárkóztató programnál). Tervezés (B) Még itt is a „mit” tanítsunk kérdéssel foglalkozunk. Itt határozzuk meg a képzési módszert, a tanulási célkitűzések kidolgozása, a teljesítménymérés módszerének és a képzési tervnek a kidolgozása. Képzési módszerek (B-1) Helyes megválasztásától függ a képzés eredményessége, hatékonysága, minősége. A képzési módszerek megválasztását befolyásoló tényezők:

■■ a tanulók igényei ■■ a tananyag jellege ■■ saját és az oktatási intézményünk filozófiája ■■ az oktatás megkezdése előtt rendelkezésre álló idő ■■ a rendelkezésre álló vagy beszerezhető eszközök fajtái ■■ a rendelkezésre álló anyagi erőforrások ■■ a rendelkezésre álló oktatástechnikai eszközök.

Tanulási célkitűzések (B-2)

Minden egyes szakmai feladat elsajátításához célokat kell kitűzni. A célok pontosan tartalmazzák azokat a tevékenységeket, amelyeket elvárunk a hallgatótól a sikeres teljesítés érdekében. A célkitűzések fajtái:

■■ teljesítmény-célkitűzés ■■ rész-célkitűzés

232


Teljesítmény-célkitűzés: egész feladatra, kompetenciára vonatkoznak (ezek az ún. kimeneti célok). Pontosan meghatározzák, hogy milyen tevékenységekre kell képesnek lennie a hallgatónak a képzés végére. Részei: a körülmények, a teljesítmények, a mérési kritériumok, feltételek megfogalmazása. Példa: Feladat: Oktatást tart Teljesítménycél: Elméleti szakmai óra megtartása 45 percben az adott szaktanteremben, az oktatási folyamat, az oktatási segédeszközök, oktatási stratégiák valamint értékelési módok ismeretében. A feladat teljesítését az instruktor az x. oldalon lévő Teljesítmény ellenőrző vizsgalapon szereplő követelmények alapján fogja értékelni. Rész-célkitűzés: Ezek vezetnek a teljesítménycél eléréséhez. Egy kompetenciához több részcél tartozik (2-4), attól függően, hogy a szabványos feladatelemzés sok vagy kevés lépést tartalmazott. A részcélok az oktatásra kerülő feladatok didaktikai csoportosítását jelentik. Példa: Feladat: Oktatást tart Részcél: 1. Képes meghatározni az oktatás folyamatát. 2. Képes meghatározni az oktatás eszközeit, megteremteni a pozitív oktatási környezetet. 3. Képes meghatározni az oktatási stratégiát. 4. Képes meghatározni az értékelési módokat. Teljesítménymérési módszerek (B-3) Azt vizsgáljuk, megfelel-e a hallgató a célkitűzésben fogalmazott elvárásoknak. A mérés vonatkozhat elméleti és gyakorlati ismeretekre. A hallgatóval előre közöljük, milyen elvárásokat támasztunk vele szemben. A jó teljesítménymérő teszt jellemzői:

■■ minden kompetenciához tartozik egy lista ■■ az állításokat, kérdéseket kijelentő módban, múlt időben kell megfogalmazni ■■ általában húsz kérdést tartalmaz a kompetencia bonyolultságától függően ■■ konkrét, mérhető tevékenységekre vonatkozik ■■ nem tartalmaz olyan elvárást, melyet nem fogalmaztunk meg követelményként az oktatás során.

Az értékelésnek három rovata van, „igen”, „nem”, „nem jellemző”. Az „igen” és a „nem jellemző” válaszok fogadhatóak el. A teljesítményteszt végén utalás van arra, mi történik sikertelen teljesítéskor. A szintek helyes megállapítása fontos pedagógiai feladat. Képzési terv (B-4) Ez a tervezés fázisának eredménye, melyre a fejlesztés folyamatában fogunk támaszkodni. Összeállításakor a programfejlesztési célokat kell szem előtt tartanunk. Tartalmaznia kell:

■■ beiskolázás feltételeit ■■ személyi, tárgyi feltételeket ■■ tananyagokat és más oktatási anyagokat ■■ hallgatói értékelés tervezését ■■ képzési program értékelésének tervezését ■■ költségtervezést

Fejlesztés (C)

A fejlesztés a képzés „hogyan” kérdéseivel foglalkozik. Ha az előző fázisban jól határoztuk meg a célokat, módszereket és jól készítettük el a képzési tervet, akkor ebben a szakaszban elegendő információ áll a rendelkezésünkre a további munkához. Kompetenciaprofil (C-1) A szabványos feladatelemzésben lépésekre bontott feladatokat csoportosítjuk úgy, hogy az azonos ismereteket igénylőket egy csoportba soroljuk. Az összevonásnál didaktikai szempontok és az oktatás hatékonyságának szempontjai érvényesülnek. Ezeket a kompetenciákat kell a hallgatónak a képzés során elsajátítani. Tanulási útmutató (C-2) Minden kompetenciához készül egy útmutató, melyet a hallgatók önállóan, egyéni ütemben használnak. A hallgató nincs magára hagyva, az oktató mindig segít, ha szükséges. Az útmutató tartalmazza az elsajátítandó elméleti és gyakorlati kompetenciákat. A hallgató jelzi, ha elsajátította és ezt bizonyítani kívánja a feladat teljesítésével.


233

Szerkezeti részei:

■■ Fedőlap ■■ Tanulási gyakorlatok ■■ Önellenőrzés ■■ Tájékoztató lap ■■ Teljesítményteszt

Tanulási segédeszközök (C-3)

Lehetnek fóliák, diák, plakátok, videofelvételek vagy interaktív oktatási anyagok. Az eszközökkel változatosabbá, szemléletesebbé tehetjük a tananyagot. Tisztában kell lennünk az eszközök előnyeivel, hátrányaival és nem szabad szem elől téveszteni, hogy ezek segítik, de nem helyettesítik vagy pótolják az oktatást. Óratervek (C-4) Oktatás módszertani szempontból elsősorban a szaktanár által készített tervek érdemesek a figyelmünkre. Ezek a következők:

■■ a tanmenet ■■ a tematikus terv ■■ az óravázlat.

A tanmenet:

A modul anyagának felosztását és a tanítási egységek óráról órára történő sorrendjét adja meg. Készítésekor különös gondot kell fordítani az ismétlésre, gyakorlásra szánt órák elhelyezkedésére, arányára. A tematikus terv: A tematikus terv egy tantervi témának a tanmenetnél részletesebb megtervezésére szolgál, módot ad a didaktikai feladatok és ezekkel összefüggésben az óratípusok meghatározására is. A tematikus terv egy kerek egész anyagrésznek, témának, az annak során kialakítandó fogalmaknak, szemléltetési anyagnak, más tárgyakkal való kapcsolatnak a tanmenetnél részletezettebb, összefüggő megtervezését jelenti. Az óravázlat: Ez a tevékenység az óra tudatos átgondolására irányul. Az óravázlat a tanórára való közvetlen felkészülés dokumentuma. Az óra anyaga, időarányai és a feldolgozásra vonatkozó módszertani elképzelések mellett tartalmazhatja még a táblai vázlatot is. Oktatási segédanyagok (C-5) Segíthetik vagy gátolhatják a célok elérését, befolyásolják az eredményességet. Lehetnek:

■■ aktivitásra ösztönzőek: szimulátorok, makettek, interaktív videók, munkafüzetek, gyakorlatok. ■■ passzivitásra késztetőek: demonstráció, diaképek, hangkazetták, írásvetítő, videofelvétel, ábrák, tankönyvek, krétatáblák.

Az oktatási segédanyagok beszerezhetőek kereskedelmi forgalomból vagy saját magunk által is elkészíthetőek. Oktatási anyagok ellenőrzése (C-6) Az elkészült oktatási anyagokat minőségellenőrzésen kell átvilágítani, tesztelni. A tesztek lehetnek: a. helyi teszt: a megcélzott hallgatók, oktatók próbálják ki b. kísérleti teszt: az új tananyag korlátozott mértékű kipróbálása (pl. csak a csoport egy része) c. szakmai véleményeztetés: az anyagot a hozzáértő szakemberek lektorálják. Végrehajtás (D) Az eddig elkészült tervek megvalósítási szakasza, vagyis a képzés lebonyolítása. A képzési terv megvalósítása (D-1) Ekkor történik a hallgatók toborzása, kiválasztása, a személyi és tárgyi feltételek megteremtése. A képzés (D-2) Az oktatási folyamat lebonyolítása az összes erőforrás felhasználása történik itt. A képzési program lebonyolításának „végeredménye” a szakképesítést szerzett hallgató. Formáló értékelés (D-3) Nagy szerepe van az időközi értékelésnek mind az oktatók, mind a hallgatók szempontjából. Az értékelések

234


tapasztalatai alapján van lehetőség a program menet közbeni javítására, módosítására. A képzés dokumentálása (D-4) Hiteles nyilvántartást kell vezetni a képzési programról (óratervek, értékelések, felhasznált anyagok), a hallgatókról valamint a hallgatói és oktatói teljesítményekről is. A kitöltésre kerülő dokumentumokat az adott intézmény szabályozza. Értékelés (E) Az értékelési fázisnak három része van: összefoglaló kiértékelés, az értékelések során begyűjtött információk elemzése valamint korrekciós tevékenység kezdeményezése. Mindhárom tevékenység szorosan kapcsolódik egymáshoz. Az értékelés a SCID minden eddig bemutatott fázisának folyamatos velejárója, így visszajelzést ad minden egyes fázis számára. Az értékelés egyrészt a képzés egészének hatékonyságát és gazdaságosságát igazolja, másrészt a képzés változtatására, javítására ad módot. Az értékelés céljai:

■■ a programok korrekciója ■■ a programdöntések meghozatalának és indoklásának támogatása ■■ a különböző eljárásrendek követelményeinek teljesítése.

Az értékelés szempontjai:

■■ Ki értékeljen: hallgatók, oktatók, szakértők, munkaadók. ■■ Mikor: előkészítés során, menet közben, évente stb. ■■ Mit: a munkakörelemzés eredményeit, a feladatelemzés eredményeit, a képzésre kiválasztott feladatokat, a ■■ ■■ ■■

tanulási célokat, a hallgatók kiválasztásának módszereit, a képzés körülményeit, az ellenőrzés módszereit, az oktatási anyagokat, az oktatók teljesítményét, a hallgatók teljesítményét. Hogyan: szakmai feladat visszaigazolással, teljesítménytesztekkel, oktatók értékelésével, interjúkkal stb. Miért: hogy fejlesszük a programot, hogy megalapozzuk döntéseinket, hogy megfeleljünk bizonyos eljárási rendeknek, hogy eleget tegyünk beszámolási kötelezettségünknek stb. Mi az értékelés kimenete: a program javulása, csökkenő működési, fenntartási költségek, sikeres alkalmazottak stb.

Az értékelés a program fejlesztés legfontosabb eszköze, segítségével korrekciók hajthatók végre a képzés javítása érdekében.

ÖNELLENŐRZÉSI FELADATOK 1. 2. 3. 4.

Mi a SCID mozaikszó jelentése? Sorolja fel a SCID fázisait! Milyen tanulási célkitűzéseket ismer? Párosítsa a megfelelő fogalomhoz a felsorolt tevékenységeket! A. Elemzés B. Tervezés C. Fejlesztés D. Végrehajtás E. Értékelés a) a képzés megvalósítása b) óraterv készítés c) szabványos feladatelemzés d) tanulási útmutató készítése e) begyűjtött információk elemzése f) munkakörelemzés g) képzési terv készítés h) képzési módszerek kiválasztása i) kompetenciaprofil készítése j) a képzés megvalósítása k) teljesítménymérési módszerek meghatározása l) szakmai feladat visszaigazolása m) a képzés dokumentálása n) összefoglaló kiértékelés o) igényelemzés


AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. 2. 3. 4.

Szisztematikus tananyag- és oktatásfejlesztés Elemzés, Tervezés, Fejlesztés, Végrehajtás, Értékelés Teljesítmény-célkitűzés, Rész-célkitűzés A: c, f, l, o B: g, h, k C: b, d, i D: a, j, m E: e, n

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Bartók Tamásné és tsai: DACUM-kézikönyv, Budapest 2001. NSZI Sum István: Programkörkép, Budapest, 1999., NSZI Egyed László – Kardos Lídia: SCID kézikönyv, Miskolc, 2006. ÉRÁK Program és tananyagfejlesztés (Tanulási útmutató és tananyag), Pécs, 2006. PRKK

235

236


Képzésszervezés informatikai támogatással Ajánlott időráfordítás: 6 óra gyakorlat Fejlesztő: Gara Annamária

Bevezetés E tananyag célja, hogy Önök akik, ezt a dokumentumot kezükbe veszik általános információkra, tudásra tegyenek szert ahhoz, hogy egy képzés szervezése során milyen lehetőségeik vannak informatikai eszközök – elsősorban szoftverek – használatára. A modul során betekintünk az oktatási információs rendszerek világába (OIR). E tananyagnak nem célja egy konkrét OIR teljes bemutatása, ezért néhány rendszert a teljesség igénye nélkül áttekintünk. Az utolsó részben egy egyszerű néhány lépésből álló műveletsort végzünk el közösen, azzal a céllal, hogy fogalmat alkothassunk arról, „Mit tegyünk, ha…”

Információtechnológiai alapvetések Információs rendszerek a földön az ember megjelenése óta működnek és használjuk őket. (Már ez előtt is voltak információs rendszerek, de erre nem térnék ki (pl.: DNS) Kezdetben a barlangrajz később a beszéd, különböző írásformák képezték az információ, az információáramlás, információ közzététel alapjait. Az emberiség úgy harminc évvel ezelőtt kezdte információéhségét és információbirtoklását számítógépes rendszerekkel kiegészítve használni, működtetni. A kezdeti rendszerek elég nehézkes, lassú, alacsony hatékonyságúak voltak. Ez az ipar azonban rohamosan fejlődött és mára már igazán hatékonyan, egyszerűen használhatóvá vált. Az elsődleges fejlesztési irány a jól azonosítható folyamatok voltak, mint a számlázás, könyvelés, egyéb irodai tevékenységek. Mára odáig jutottunk, hogy az információs rendszerek csoportosítása, felosztása, átfedéseik definiálása sem egyszerű feladat. Nézzük át e problémát a mi szemszögünkből.

Oktatási Információs rendszerek A Bolognai folyamat, az oktatási verseny várható élesedése, az élethosszig tartó tanulás, a távoktatás terjedése az oktatási intézményektől egy újfajta adminisztrációt, alkalmazkodást vár el. A gazdaságosabb működés és a vezetői döntésekhez szükséges információk mind gyorsabb, naprakészebb előállítása modern irányítási rendszert és egy, azzal integrált tanulmányi rendszert igényelnek. Létfontosságú továbbá, hogy az információs rendszerek egységes alapokra épülve tárolják a diákok adatait. Oktatási Információs Rendszer (OIR) alatt egy olyan rendszert értek, mely közös adatbázison alapulva magába integrálja az alábbi elemeket, folyamatokat:

■■ Vállalatirányítási ■■ ■■

rendszer (ERP): az intézmény gazdasági hátterének (pénzügyi, emberi és egyéb erőforrásainak) menedzselése, nyilvántartása. Jelenleg a felsőoktatási intézmények az SAP, Oracle valamelyikét, avagy egy saját fejlesztésű rendszert használnak. Tanulmányi rendszer: az oktatási adminisztráció, hallgatói, oktatói nyilvántartás és az oktatásszervezés megvalósítása, tantervek, órarendek kezelése, kurzusok, vizsgák kezelése, hallgatói, tanulmányi nyilvántartáson alapuló vezetői információs rendszer. Jogosultságkezelés. A román felsőoktatási intézmények némelyike a Neptun vagy az ETR tanulmányi rendszerek valamelyikét használják. (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem) Oktatási keretrendszer: tananyag szerzői környezet, távoktatást támogató környezet, vizsgáztatási rendszer. A rendszer feladata, hogy különféle kommunikációs eszközökkel - fórumok, chat, csoportmegbeszélések, csoportnaptár, dokumentum és alkalmazás megosztás, azonnali üzenetküldés, vizsgáztatási és tanulást segítő tesztrendszer, stb. segítségével - támogassa a kollaboratív tanulást aszinkron és szinkron módon. Foglalja magában az e-learning rendszert is, kiegészítve a hagyományos képzést. Tartalmazzon továbbá egy többszerzős tananyag szerkesztőt - amelynek elemei újrafelhasználhatók -, kutatatást támogató rendszert. Jelenleg a Román oktatási intézmények intézményi szinten nem használnak ilyen összetett, integrált oktatási keretrendszert.


237

Oktatási Információs Rendszerek elvi felépítése

1. ábra

Ilyen egységes megoldás ma még nincs Romániában. Egy, az oktatás teljes vertikumában használatos – az alapoktatástól kezdve a tanfolyami oktatásokon át a felsőoktatásig – Oktatási Információs Rendszer számos előnnyel, tulajdonsággal rendelkezhet. Vezetői információs rendszer Az oktatásnak speciális vezetői információs rendszerre van szüksége, mely a tanulói nyilvántartási rendszer adatait felhasználva segíti az oktatás tervezését, az adatfeldolgozást, a központi adminisztrációt. A képzés finanszírozóinak, megvalósítóinak a megfelelő tervezéséhez naprakész adatokra van szüksége. Tanuló adatok leírása, tárolása Egy, a fentebb ábrázolt modell fontos feladata a tanulói adatok, a képzések tárolása, azok hatékony későbbi felhasználása végett. A képzések, korábbi végzettségek ismeretében az oktatás hatékonyabban testre szabható. Az oktatás is egyfajta szolgáltatás, a diák, azaz a vevő, vagy közvetlenül fizet a képzéséért (tandíj), vagy helyette az állam finanszírozza azt. Oktatási nyilvántartás: A tanuló tanulmányi előmenetelének, elért eredményeinek nyilvántartása az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig, támogatva az élethosszig tartó oktatást is. Képzés menetének leírása: Az egyes képzések, kurzusok adatainak nyomon követése. Konklúzió A leírt rendszerben pontosabb, egységes nyilvántartások, költséghatékonyabb intézmény üzemeltetés érhető el, az oktatás egyénre szabható. Utóbbi igazán akkor aknázható ki teljes mértékben, ha országosan is elterjed.

Önellenőrző kérdések Milyen alrendszerekből áll egy OIR? …………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… Fejtse ki, milyen adattartalmakat tárolhatunk, az egyes alrendszerekben. …………………………………………………………………………………………………

238


………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

Ismerjünk meg néhány OIR-t! NEPTUN A Neptun rendszer a felsőoktatási intézmények (egyetemek, főiskolák) tanulmányi és pénzügyi adminisztrációját, oktatási, oktatás-szervezési feladatainak regisztrálását és információs rendszerét látja el. Az SDA Stúdió Kft. által kifejlesztett program egy komplex tanügyi rendszer, mely a felsőoktatási intézményekben általánosan használható, alakítható formájú, és paraméterezhetőségének köszönhetően figyelembe veszi az intézmények egyéni sajátosságait is. A rendszer az intézményekben érvényes Tanulmányi és Vizsgaszabályzatok alapján létrehozott, egymástól eltérő oktatási struktúrákat is képes kezelni. A Neptun rendszer nemcsak a sok karral rendelkező, sok tanszékű, integrált, több telephelyű intézmények adminisztrációját képesek kiszolgálni, hanem az olyan kisebb oktatási egységekét is, ahol még nem alakultak ki karok és tanszékek. A NEPTUN keretrendszere Neptun keretrendszerét úgy tervezték és valósították meg, hogy tartalmilag és sokszínűségében is messzemenőkig figyelembe vették a felhasználói igényeket, valamint törekedtek arra, hogy a legkorszerűbb technológiákat és megoldásokat kínálják ügyfeleinknek. Néhány fontosabb, a használatot és a személyre szabhatóságot megkönnyítő jellemző:

■■ Dinamikusan átszerkeszthető menürendszer és felületek ■■ Egyéni felhasználói profilok ■■ Csoportos műveletek az összes felületen ■■ Nyomtatási, ill. adat exportálási lehetőség bármely felületen (HTML, Excel) ■■ Legtöbb felületen adat importálási lehetőség (Excel, txt) ■■ Login név tetszőleges megadása ■■ Minden felületen komplex és gyorskeresési lehetőség, valamint személyre szabható FDL szűrés ■■ Komplex, szabadon konfigurálható jogosultsági rendszer ■■ Üzenetküldés, üzenetkezelés (E-mail, SMS, belső üzenetek) ■■ A kliens szoftver automatikusan frissül az új verzióra.

Tanulmányi ügyek

A tanulmányi ügyintézés támogatása a Neptun alapvető funkciói közé tartozik, hiszen több mint 10 évvel ezelőtt a programot alapvetően erre a célra kezdték el kifejleszteni. Éppen ezért a rendszer ma már számos olyan modult tartalmaz, mely ezen a területen igyekszik könnyebbé és átláthatóbbá tenni a felsőoktatási intézmények működését. A különböző funkciók fejlesztése során végig arra helyezték a hangsúlyt, hogy az adminisztratív feladatok minél nagyobb része legyen megvalósítható az interneten keresztül, vagyis hogy ne kelljen az ügyintézés során a hallgatónak és a tanulmányi adminisztrátornak mindig személyesen találkoznia. Ennek eredményeként ma már a Neptun-t használó intézményekben számítógépen keresztül megvalósítható például a beiratkozás és a diákok személyes adatainak módosítása, az oktatók hallgatói véleményezése, vagy a kollégiumokkal kapcsolatos adminisztráció. A másik fontos tényező, amire a fejlesztés során fókuszáltak az volt, hogy minél nagyobb segítséget nyújtsanak az intézményeknek a bonyolult és nehezen átlátható feladatok egyszerű kezelésében. Ennek a célnak a következetes figyelembevételével mára sikerült elérniük például azt, hogy a felsőoktatási intézmények képesek egy rendszerben, egyszerűen és átláthatóan menedzselni az órarendkezelésüket és a teremgazdálkodásukat, valamint a szöveges (meta) követelményszerkesztőnek köszönhetően könnyedén felvihetik a rendszerbe saját Tanulmányi és Vizsgaszabályzatukat. A harmadik terület, ahol a Neptun újat tud nyújtani az intézmények számára, az informatikaoktatásban való használatának új dimenzióba emelése. Ezt a célt szolgálja a hallgatók és oktatók közötti kommunikáció és együttműködés új fóruma, a Neptun Kollaborációs Tér, illetve az e-learning alkalmazását lehetővé tevő modul.


239

Adatszolgáltatás, igazolások Ezek közé tartozik a Neptun azon funkciója, hogy a rendszerben lévő adatokból különböző, előre meghatározott formátumú dokumentumot képes előállítani. Ezeknek a dokumentumoknak egy része az intézményi adatszolgáltatáshoz szükséges, mint például a havi rendszerességgel az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak elküldendő jelentés, vagy a kifizetésekről szóló adatszolgáltatás az APEH felé, más részükre a hallgatóknak van szüksége, ilyen például a befizetett költségtérítésről adott adóigazolás vagy számla. Az eddig felsorolt dokumentumok automatikus előállítása már jelenleg is biztosított a Neptun rendszerben, de a lehetőségek a különböző jelentések létrehozására, adatszolgáltatás elvégzésére tulajdonképpen végtelenek. Az intézményeknek lehetőségük van tetszőleges, egyedi dokumentum sablonok létrehozására és tárolására a rendszerben. Az adott sablon alapján készülő dokumentumokon szerepelhet a rendszerből bármilyen adat, szűrt adatok, vagy kimutatások. Ennek a rendszernek a segítségével készíthető például az új törvényeknek teljesen megfelelő hallgatói jogviszony igazolás, ösztöndíj-igazolások, de akár a különböző szervezeti egységek tárgylistái is egyszerűen elkészíthetőek. Az említett személyre, vagy intézményre szabott sablonok elkészítése igen egyszerű. Mivel a dokumentumsablonokat a rendszer html formátumban tárolja, ezért azok bármilyen külső szerkesztőprogrammal, vagyis akár egy szövegszerkesztővel is megnyithatóak és módosíthatóak. A sablonba beleilleszthető bármilyen szöveg vagy akár kép is. A sablonokat a rendszer a szervezeti struktúrának megfelelően tárolja, ami azt jelenti, hogy egy adott szervezeti szinten elérhető sablon elérhető az összes, ehhez a szinthez kapcsolódó, alsóbb szervezeti szinten is. Az automatikusan generált jelentéseknek, dokumentumoknak köszönhetően az adminisztrátorok rengeteg időt megspórolhatnak a munkájuk során. Gazdasági modul Amikor a Neptun először megjelent a felsőoktatási intézmények életében, még csak az volt a cél, hogy a tanulmányi adminisztráció eljárásait minél egyszerűbbé és integráltabbá tegye. Azonban az évek során az intézmények egyre inkább kihasználják a számítógépes ügyintézés előnyeit, és egyre több területen várják tőlünk, a modern, számítógéppel támogatott megoldásokat. A tanulmányi adminisztráció mellett a másik nagy terület, amelynek támogatása magas fokú automatizálást tesz lehetővé amellett, hogy az intézmény folyamatainak átláthatóságát és kezelhetőségét növeli, az intézmények pénzügyei. Mivel a Neptun alapvetően egy tanulmányi rendszer ezért a benne lévő gazdasági modulok is elsősorban a tanulmányokkal kapcsolatos pénzügyek adatkezelését könnyítik meg. Annak érdekében, hogy a rendszer képes legyen bármilyen bonyolult intézményi struktúra pénzügyeinek precíz adminisztrálására, és naprakész, strukturált kimutatások készítésére, megalkották a Neptun egyik legnagyobb újítását, a pénzügyi mátrixot! Ennek segítségével az intézmények könnyen, egyszerűen és hibamentesen képesek pénzügyeik intézésére és nyomon követésére. A hallgatók pénzügyeinek intézésével kapcsolatban kulcskérdés, hogy az alkalmazott számítógépes rendszer milyen befizetési lehetőségeket képes kezelni. A Neptun megalkotása során úgy alakítottuk ki a rendszert, hogy az minél többféle módszer adminisztrálására legyen képes, annak érdekében, hogy maguk az intézmények választhassák ki a felajánlott lehetőségek közül a számukra legmegfelelőbbeket. A felsőoktatási intézményeknek azonban nem egyszerűen arra van módjuk, hogy kiválasszanak egyet az elérhető befizetési lehetőségekből, hanem alkalmazhatják azok tetszőleges kombinációját is, így könnyen és egyszerűen hangolhatják a rendszert saját igényeikhez. Egy olyan sokszereplős rendszer, mint egy felsőoktatási intézmény, pénzügyi műveleteinek intézése során a beépített automatizmusok ellenére is adódhatnak emberi tévedések (pl: hibás ki-be fizetések). Azonban a Neptun arra is fel van készítve, így ezek a tévedések korrigálhatóak legyenek, hogy végeredményként a rendszer biztosan a jó adatok alapján dolgozzon (pl: adóigazolások, APEH 0608). ETR Az ETR a Dexter Informatikai és Szolgáltató Kft. Terméke, mely számos főiskolán, egyetemen teszi könnyebbé az oktatók, hallgatók adminisztrációs tevékenységét. Néhány a NEPTUN-éhoz hasonló funkció az alábbiakban. Tantervezés A képzések tervezése jóval többet jelent a képzésben felhasználható tantárgyhalmazok definiálásánál. A tantervi elemek egymáshoz való viszonya (előfeltételezettség, alternálás, kötelezőség stb.) is kódolva van, mint ahogyan az is, hogy milyen képzési utak alternálnak egymással és ezek mennyiben fedik át egymást és mik a különbségek közöttük. A rendszerben kódolva vannak a szervezeti (kari, tanszéki stb.) kompetenciák, tág teret kínálva az együttműködésnek, így a képzések költséghatékony módon az intézményi együttműködésre alapozva tervezhetőek. Emellett a szervezeti egységek közötti elszámolás is egyszerűvé válik.

240


Egyszerű módon megragadható az intézményen belüli tárgyekvivalencia, ami lehetőséget ad közös kurzusok meghirdetésére. Így nem csak az mutatható ki, hogy egy órarendi alkalomra hány hallgató jelentkezik, hanem az is, hogy ezek a hallgatók milyen képzések felől mekkora arányban érkeznek. Az összeállított képzési modell és a rendszerben tárolt (vagy abba betáplált) adatok alapján kiszámolható a képzés várható költsége, az egyes félévekre jósolható hallgatói érdeklődés egyes tantárgyakra vonatkozóan, a képzésre fordított erőforrások megoszlása, hogy a képzés tervezésének csak a legjellemzőbb mutatóit említsük. A rendszer, kiegészítve az oktatói kompetenciák tárolásával, akár arra is képes, hogy segítségével felmérje azt, hogy milyen képzések indításához áll rendelkezésre szabad kapacitás, vagy a választható tantárgyak között milyen tematikákat érdemes meghirdetni. A képzés tervezése az alábbi lépésekből áll:

■■ Alapadatok rögzítése ■■ Tantervi struktúra kialakítása ■■ Ellenőrzés, elemzés ■■ Tantervi struktúra jóváhagyása

Az alapadatok rögzítése a tantárgyi készlet kialakítását (felelős oktató, kreditszám, felelős tanszék stb.) és az előfeltételezettségi viszonyok beállítását jelenti. A tervezés első lépése tehát az, ami a nyilvántartó jellegű rendszerekben a folyamat végét jelenti. Fontos megjegyezni, hogy az alapkészlet képzéstől független, tehát a képzési elemek (tantárgyak) bármelyik képzés felépítése során felhasználhatók. A tantervi struktúra kialakítása során rögzülnek azok az érzékeny viszonyok, amelyek gyakorlatilag meghatározzák a képzés lebonyolításának módját:

■■ A képzésen milyen képzési utak vannak (szakirányok, szakterületi specializálódás, minor képzési rendszer ■■ ■■ ■■ ■■

stb.). A struktúra kialakítása során összerendelhetőek egymással például az alapképzések és a bennük választható minor (vagy második tanári szakot megalapozó) képzések, így ez utóbbiakban szerzett kredit automatikusan elszámolható az alapképzéshez. Mely tantárgyak alkotnak egy csoportot, milyen a tantárgyak kötelezősége, mely tantárgyak alternálnak egymással, egy alternáló csoportból hány tantárgyat kell teljesíteni stb. Az egyes képzési utak között milyen hasonlóságok és milyen különbözőségek vannak Mely tantárgyak tartalmaznak az abszolutórium megszerzése után teljesítendő követelményeket, mely tantárgyak alkotják a szűk értelemben vett képzésen túlmutató követelményeket (pl. mesterképzés első két félévében pótolható tárgyak)

A prediktív rendszer előnyei legmarkánsabban az elemzési, ellenőrzési folyamat során nyilvánulnak meg. Első lépésként a létrehozott struktúrára beépített ellenőrzési rutinok futtathatók, amelyek kiszűrik a rögzítés hibáit (pl. valamelyik szakirányban kevesebb kreditet kell teljesíteni a képzésnél előírtnál, valamelyik választható csoportban nem áll rendelkezésre megfelelő számú választható elem stb.). Ezek az ellenőrzési rutinok tetszőleges módon bővíthetőek, a tervezés során megfogalmazott irányelveknek megfelelően. Az ellenőrzési szakaszban a képzés menetéről különböző szempontok szerint megjelenített képzési terv állítható elő. Ezek alapján megjeleníthető a képzés mintatanterve (kiegészítve akár a kapcsolódó várható létszámadatokkal), vagy a képzés egyes elágazási pontjai, a képzés egyes moduljainak a bennük teljesítendő kreditszám szerint vett súlya a képzésben stb. Tetszőleges számú és elrendezésű tantervi nézetek definiálhatóak aszerint, hogy a tervezés milyen szempontokat vesz figyelembe a struktúra kialakítása során. Vizsgák és teljesítés-nyilvántartás A hallgatói előrehaladás szempontjából a tárgyak, kurzusok felvétele mellett kiemelkedő jelentőséggel bírnak a teljesítés megszerzésének folyamatában nyújtott szolgáltatások. Az ETR az a rendszer, amelyik biztosítja a hallgató számára az ideális vizsgarend kialakítását, nyomon követhetővé teszi a jegyek bekerülését, akár a mobiltechnológiával elérhető szolgáltatásokon keresztül. Az oktatók és tanszéki adminisztráció számára jelentős segítséget ad a vizsgáztatás lebonyolításában, tetszőlegesen definiálható vizsgalapokat biztosít, és hatékonyan támogatja a vizsgáztatáshoz kapcsolódó pénzügyi folyamatok (utóvizsga díjak) menedzselését. Az oktatás (és oktatásszervezés) során a számonkérés változatos módokon valósulhat meg, időponthoz kötött kollokviumokkal, a szorgalmi időszak végén leadott szemináriumi dolgozattal, év végi zárthelyi dolgozattal, évközi teljesítések összegzésével stb., valamint a különböző teljesítések tetszőlegesen kombinált változataival. Nagyon fontos, hogy a vizsgáztatás éppen annyira jól szervezett legyen, mint a félévközi munka, hogy a hallgatói igényeknek, valamint a folyamatra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul megfeleljen. Az ETR-ben mindez kényelmesen teljesülhet.


241

A vizsgakezelő funkciók kialakításában is a tervezés – végrehajtás – nyomon követés hármas egysége köré szerveztük a rendszer funkcionalitását. Mint minden folyamatban, itt is rendelkezésre állnak a testre szabható vezetői és egyéb dinamikus listák, ellenőrző algoritmusok és egyéb, a hatékony folyamatmenedzseléshez szükséges eszközök. Külön kiemelendő az erőforrás gazdálkodás támogatása, hiszen a vizsgák megszervezésekor a teremkapacitások optimális kihasználása központi kérdés. Az ETR ezért lehetővé teszi több kurzus egy vizsgahelyszínre való összevonását, a vizsgalapok kurzusokra rendezését, dinamikus ütközésfigyelést a vizsgák teremfoglalásakor és még számos olyan funkciót, amelyek nem csak a vizsgáztatás, de általában véve a jól szervezett teremgazdálkodás részét képezik. Az alábbiakban még néhány ETR ismertetőjegyet mutatunk be, amelyek a vizsgák lebonyolítása kapcsán hasznos eszköznek bizonyulnak: Alapértékek: Ahogyan a rendszerben máshol is, az ún. alapértékek az adatrögzítési munkát teszik egyszerűbbé. Az egyes felületek a vizsgák kezelésekor az előre beállított alapértékekkel töltődnek fel. A vizsgák kapcsán alapértékkel lehet szabályozni, hogy alapértelmezésben a vizsga dátumához képest meddig lehet a vizsgára feliratkozni, mennyi a szükséges minimum jelentkezés szám a vizsga megtartásához stb. Mentési ellenőrzések: A vizsgák esetében is beépíthetőek azok a mentési ellenőrző szabályok, amelyek a szabályozásnak ellentmondó adatok rendszerbe kerülését akadályozzák meg. Mentési ellenőrzés ügyelhet pl. arra, hogy egy adott felhasználó ne térhessen el a vizsgára feljelentkezés határidejének beállításakor a karilag definiált alapértéktől. Létszáminformációk: Minden egyes vizsga meghirdetésénél a felhasználói felületen közvetlenül rendelkezésre áll az az információ, hogy a kurzust hány hallgató vette fel, azaz hányan jelentkezhetnek potenciálisan a vizsgára. Így eldönthető, hogy a kurzusra hány vizsgaalkalmat kell meghirdetni. Gyorsrögzítés: A könnyebb adatkezelés érdekében lehetőség van egyszerre több vizsgaalkalom meghirdetésére, ugyanazokra a kurzusokra, ugyanazokkal a vizsgáztatókkal. Így több vizsgaalkalom meghirdetése gyakorlatilag csak a különböző időpontok beállítását és egyszeri mentését igényli. Vizsgáról tiltás: Az oktatónak (vagy az adminisztrációnak) saját webes felületén a kurzus hallgatói listájában lehetősége van bármelyik hallgató vizsgajelentkezését letiltani, pl. abban az esetben, ha a hallgató a félév végi aláírás követelményeit nem teljesítette. Dinamikus ellenőrzések: A Tanügyvezér segítségével a vizsgajelentkezésekre tetszőleges, fordítható ellenőrzések állíthatók be. Vizsgaállapotok: Minden vizsgaidőpont egy előre meghatározott állapotsoron megy végig és minden állapotban különböző műveleteket lehet végezni. Az első állapotban a hallgatók számára ég meg sem jelenik, a következőben a hallgatók már tervezhetnek vele, de jelentkezni még nem tudnak rá, majd a megnyitás különböző stádiumai következnek (fel- és lejelentkezés lehetséges, csak feljelentkezés lehetséges stb.), végül a vizsga lezárul. Mindez előre beállított paraméterek alapján minden vizsga esetében automatikusan történik a rendszerben. Teljesítéslap: Azokban az esetekben, ahol a hallgatói jelentkezés felesleges (mivel a kurzus egy közösen megírt zárthelyi dolgozattal, vagy egy meghatározott idősávban beadandó szemináriumi dolgozattal zárul), a rendszerben lehetőség van ún. teljesítéslapot generálni, amelyben a vizsgára automatikusan a kurzus összes hallgatója felkerül. Központi teljesítéslap generálás: Az előbb említett funkció központilag több kurzusra vonatkoztatva egy lépésben végrehajtható: a kiválasztott kurzusok mindegyikére automatikusan létrejön egy-egy vizsgalap a kurzusok hallgatóival. Időpont nélküli vizsga: Bizonyos esetekben a számonkéréshez nem lehet egy konkrét dátumot rendelni, mert az folyamatos. Ezekben az esetekben időpont nélküli vizsgaalkalom hirdethető meg. Hallgatói pénzügyek Ugyan a pénzügyi modulok külön alrendszert alkotnak az ETR-ben, ezek mégis ezer szállal kapcsolódnak a hallgatói személyes és képzési adatokhoz, így a pénzügyi folyamatok alapját mindig naprakész képzési adatok jelentik, másrészt a tanulmányi ügyintézés a működésben meghatározhatja a hallgató pénzügyi státuszával kapcsolatos ellenőrzéseket (pl. vizsgajelentkezés letiltása ki nem egyenlített kivetés esetén). Az ETR pénzügyi rendszere lehetőséget biztosít többek között

■■ a hallgatói ki- és befizetések teljes kezelésére ■■ a gazdálkodási rendszerrel való együttműködésre ■■ számlázásra ■■ csekknyomtatásra

242


■■ utalási megbízás feladására (bank, kincstár felé pl. ösztöndíjak utalásához) ■■ különböző hagyományos és on-line befizetési módok használatára ■■ vezetői információk kinyerésére ■■ APEH jelentések előállítására ■■ elektronikus (és automatikus) számlázásra ■■ Rugalmasság

Az ETR pénzügyi rendszerének alapját jogcím és témaszámra épülő nyilvántartás jelenti. Ezt a struktúrát intézményi igények szerint lehet felépíteni, meghatározva a kifizetési jogcímek és képzések közötti összefüggést, a szakfeladat kódoknak való megfelelőséget vagy az egyes jogcímek esetleges főkönyvi bontását a gazdálkodási rendszer igényeinek megfelelően. Az egyes követelési tételek (kivetések) a nyilvántartás alapján automatikusan tölthetők fel a megfelelő összegekkel a képzési adatok figyelembevételével (pl. a képzés féléveinek száma, az adott félévben felvett kreditek száma, esetleges kedvezmény bejegyzése stb.). Hasonlóképpen a hallgatói kifizetések esetében is a tanulmányi nyilvántartás szerinti összegek határozhatóak meg (pl. az ösztöndíj esetében a hallgatói átlagok alapján). Ugyanez a mechanizmus valósítható meg az egyes félévekben szükséges átsorolási művelet támogatása során. A pénzügyi folyamatok ugyanazt a dinamikus támogatást élvezik a rugalmas lekérdezési, nyomtatvány- és kimutatáskészítő eszközök használatának köszönhetően, amelynek segítségével a folyamatmenedzsment más területeken is hatékonyan valósul meg. Ezek segítségével a pénzügyi igazolások, kimutatások, listák egyszerűen és gyorsan előállíthatók, és a vezetői információk is könnyen kinyerhetők a rendszerből. A különböző intézményi gazdasági rendszerekkel sokféle interfész valósult és valósítható meg, az egyszerű állományban történő adatátadástól az on-line adatcseréig. Az átadott adatok köre és részletessége is az intézmény igényeinek megfelelően alakítható. Az ETR, mint prediktív rendszer, a hallgatói pénzügyi folyamatok tervezése során is nélkülözhetetlen eszköz. A folyamatok monitorozása és a rendszerben feltöltött adatok alapján jól láthatóvá válik a bevételi és kiadási oldal várható alakulása a hallgatói pénzügyek területén, ami kulcskérdés az intézményi gazdálkodás szempontjából. A kapcsolódó monitoring rendszer lehetőséget ad külső adatok rögzítésére is, így akár a teljes gazdálkodásról képet lehet alkotni az ETR eszközeinek segítségével. A hallgatói befizetési lehetőségek széles skálája áll rendelkezésre a pénzügyi folyamatok támogatása során. Pénztár: Külön modul áll rendelkezésre a pénztári befizetések kezelésére automatikus pénztárbizonylat készítésével, zárási összesítővel. Juttatásokból történő levonás: Amennyiben a hallgató kap juttatást az intézménytől és vannak kiegyenlítetlen tételei is, akkor fennáll a lehetősége, hogy nyilatkozata alapján a juttatások számfejtésénél automatikusan kiegyenlítse tartozásait. Postai csekk: Csekkszerver nevű modulunkkal akár tömegesen is lehet nyomtatni csekkeket meglévő hallgatói tartozások összegeire, paraméterekkel meghatározott adatkörrel. A beérkezett csekkes befizetések elektronikus úton csoportosan feldolgozhatóak. Átutalás (számla ellenében): Az ETR számlázó moduljával egyszerű és összetett előre kiállított számlák is készíthetők, mely az üzleti életben megszokott módon átutalással egyenlíthető ki. A befizetés a gazdasági rendszerrel meglévő interfész alapján, elektronikus úton automatikusan kerülhet rögzítésre az ETR-ben Elektronikus számla: Az ETR lehetőséget biztosít elektronikus számla kiállítására. Az elektronikus számlát pdf formátumban lehet a vevő részére átadni, aki a széles körben elterjedt pdf olvasó eszközökkel az aláírás hitelességét is ellenőrizni tudja. Az átadott pdf ezen kívül tartalmazza az APEH szabványnak megfelelő elektronikus számla (xml) mellékletet, amely szintén el van látva a hitelesítéshez szükséges digitális aláírással. Bankkártya POS terminál: A pénztárihoz hasonló fizetési lehetőség, csak éppen a hallgató készpénz helyett a bankkártyájával fizet, ennek sikerességéről rögtön visszaigazolás is érkezik. Bankkártya VPOS terminál (webshop): A legkorszerűbb, legkényelmesebb fizetési lehetőség, a hallgató az ETR webes felületén kiválaszthatja, hogy mely tartozásait mekkora összegben szeretné kiegyenlíteni és átirányítás után biztonságos banki oldalon kártyaadatainak megadásával fizethet. A kísérlet eredményéről a hallgató és az ETR is rögtön értesül, így a hallgató egy műveletsorban rendezheti utóvizsga díj tartozását és jelentkezhet is a vizsgára a nap


243

bármely órájában. FIR A FIR-rendszer kifejezetten magyarországi használatra, azon belül is csak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat részét képező felnőttképző intézmények számára készült. Mindezek ellenére hasznos lehet megismerni e rendszer kifejlesztésének történetét, szükségességét, eredményeit. „A felnőttképzés információs rendszere” elnevezésű HEFOP 3.5.1 alkomponens rövid ismertetése Előzmények A felnőttképzési igények kielégítésének egyik alapvető problémája, hogy nem áll rendelkezésre a szükséges döntések meghozatalához elegendő adat, illetve információ sem a tanulni szándékozó felnőttek, sem a munkaadók, sem a munkaügyi szervezet, sem a képző szervezetek vonatkozásában. Ennek főbb okai:

■■ a munkaerő-piaci és a képzési adatok feldolgozása nem kellően részletezett, ■■ a részletes képzéstervezési metodikák nem eléggé ismertek, ■■ a feldolgozott adatok és információk csak szűk körben hozzáférhetőek, ■■ a tanulni szándékozó felnőttek nem kapnak szakszerű segítséget a képzési információk értelmezéséhez.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) modernizációjának tervezésekor a regionális képző központok az Oktatási Minisztérium irányítása alatt működtek, nem tartoztak az ÁFSZ-hez. A felnőttképzés irányítása, valamint a felnőttképzést érintő statisztikai adatgyűjtések szintén az Oktatási Minisztérium feladatkörébe tartoztak. A regionális képző központok csak 2002-ben, a 4/2002. (X. 17.) FMM rendelet alapján kapcsolódtak a munkaügyi szervezethez. Ez az oka, hogy kimaradtak az ÁFSZ modernizációját célzó programokból (HEF OP 1.2. intézkedés, az ÁFSZ informatikai stratégiája). Hasonlóképp kimaradt a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásával kapcsolatos feladatcsoport is, ami a Felnőttképzési törvény (2001. évi CI. tv.) 2003. évi módosítása, illetve a 48/2001. (XII. 29) OM rendeletet módosító 5/2004. (II. 24.) FMM rendelet alapján 2004. január 1-jétől az ÁFSZ intézményeinek feladata. A nyilvántartás vezetését a rendeletben kijelölt megyei munkaügyi központok, az adatok éves összesítését, továbbá a beszámolók feldolgozását a Foglalkoztatási Hivatal végzi. Szintén a Foglalkoztatási Hivatal feladata a nyilvántartás adatainak hozzáférhetővé tétele és negyedévenkénti frissítése az FMM honlapján. Az adatbázis létrehozásának szükségessége A Felnőttképzési törvény és végrehajtási rendeletei módosították a Foglalkoztatási Hivatal, a megyei munkaügyi központok és a regionális képző központok feladatkörét, új feladatok és prioritások jelentek meg. Azzal, hogy a felnőttképzés állami intézményrendszere a Foglalkoztatási Hivatal szakmai irányítása alatt működik, a megyei munkaügyi központok pedig átvették az OKÉV-től a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását, az FH tevékenységei között nagyobb hangsúlyt kapott a felnőttképzés, mint a foglalkoztatáspolitika egyik legfontosabb eszköze. Magyarországon évről évre többen kapcsolódnak be a felnőttképzésbe. A felnőttképzést folytató, regisztrált intézmények száma közel ötezer, a hallgatók száma éves szinten százezres nagyságrendű. A regionális képző központok a magyar felnőttképzés meghatározó intézményei, alapszintű működésüket az állami költségvetés finanszírozza. Az alapításuk óta eltelt másfél évtizedben – az Európai Unió tagállamaiban és Kanadában megismert felnőttképzési és tananyag-fejlesztési módszerek eredményeképp – hatalmas szellemi tőke halmozódott fel az intézményekben. Képzési programjaik és saját fejlesztésű tananyagaik összegyűjtése és elérhetővé tétele társadalmi érdek. Az adatbázis és a tervezett keret-rendszerek (e-learning, digitális könyvtár) létrehozásával ezek az anyagok elérhetővé válnak a felnőttképzés szereplői számára, jelentésen javítva a felnőttképzés minőségét. Az adatbank tájékoztatást szolgáló elemi a felnőttképzés szereplői mellett a döntéshozók és a kutatók munkáját is segítik. A regionális képző központok adatszolgáltatásának egységesítésére fennállásuk óta történtek kezdeményezések, de ezek eredménye nem megfelelő. Alapításukkor a Munkaügyi Minisztérium a Mikrovolán Elektronikát bízta meg az RKK-k információs rendszerének kialakításával. A képzési adatbázis részben létrejött, de nehézkesen és sok hibával működött, tényleges beüzemelésére sohasem került sor. Adattartalma a jogszabály változások és a feladatok átalakulása miatt ma már használhatatlan. A vezetői információs rendszert még kísérleti szinten sem sikerült létrehozni. A másik komolyabb próbálkozás 1997-1998-ban történt, amikor az Integra Rt. kapta a megbízást egy egységes informatikai rendszer kialakítására, valamint a MüM hatáskörébe tartozó adatbázisok harmonizálására. A rendszerterv elkészült, megvalósítására azonban a kormányváltás miatt nem került sor. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását 1997-98-ban a megyei munkaügyi központok végezték, az éves összesítés a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós központ feladata volt. Beszámolók ebben az időszakban még nem voltak. A kormányváltást követően a nyilvántartás vezetését az OKÉV regionális igazgatóságai vették át, az

244


adatok feldolgozása pedig a Nemzeti Szakképzési Intézet feladata lett. 2002-ben a nyilvántartás vezetése továbbra is az OKÉV intézményeinél maradt, az éves összesítés és a beszámolók feldolgozását azonban – létrehozását követően – a Nemzeti Felnőttképzési Intézet kapta feladatul. 2003. január 1-jétől a nyilvántartás vezetése és az éves összesítések, valamint a beszámolók feldolgozása is az Állami Foglalkoztatási Szolgálat intézményeihez került. A többszöri migráció következtében az adattartalom sérült, részben hiányos, részben a nyilvántartott intézmények adataiban bekövetkezett változások miatt hibás, teljes tartalmi átvizsgálást igényel. A nyilvántartás adatainak feldolgozását segítő szoftver kifejlesztésére az elmúlt években mindkét minisztérium (MüM, OM) adott megbízást cégeknek, a szoftver azonban ismereteink szerint nem készült el. A regionális képző központok képzési programjainak, tananyaginak elérhetővé tételére csak koncepcionális szinten történtek kezdeményezések. A leírtak alapján – a HEF OP 3.5.1. részeként – olyan adatbázis létrehozását terveztek, ami a felnőttképzés szereplői (intézmények és hallgatók) számára naprakész, széleskörű információt szolgáltat, továbbá hozzáférést biztosít korszerű tananyagokhoz és módszertani anyagokhoz. Az adatbázis beüzemelését követően elérhetővé válnak a felnőttképzésre vonatkozó statisztikai adatok, a képzési programok, tananyagok, módszertani anyagok, javul a távoktatáshoz való hozzáférés lehetősége, jelentősen bővülhet a távoktatásba bekapcsolódók köre. A regionális képző központok az ÁFSZ részeként, hálózatban működnek, a tevékenységükre vonatkozó naprakész adatok – jogosultsági szintekhez kötve – elérhetővé válnak az érintett munkatársak számára. A hatósági nyilvántartások adatai az átvizsgálást követő korrekció után hitelesnek tekinthetők. Az adatbank hozzájárul a magyarországi felnőttképzés minőségének és a szolgáltatások színvonalának növeléséhez. E-tanulási keretrendszerek Az e-tanulás támogatására elsősorban a vállalati szektor felöl fogalmazódott meg először, hogy keretrendszereket lehetne alkalmazni. Egy e-tanulási keretrendszer több funkciót is magába foglal:

■■ Nyilvántartja a tanulókat és eredményeiket ■■ Nyilván tartja a kurzusra, vizsgára jelentkezéseket ■■ Hozzáférést biztosít a kurzusok különböző anyagaihoz, elemeihez ■■ Naplózza a felhasználók: tanárok, tanulók tevékenységét ■■ Rendszerint elsődleges kommunikációs felületet biztosít ■■ Automatikus funkciókkal kísérli meg növelni a tanulók aktivitását ■■ Támogatja a tanári értékelést (formatív és szummatív értékelést egyaránt) ■■ Önértékelő és számonkérő elemeket tartalmaz ■■ Informálja a felhasználókat az oktatással kapcsolatos hírekről ■■ Támogatja web-előadások, webszemináriumok lebonyolítását ■■ Támogatja a virtuális csoportmunkát, kollaboratív felületet biztosít

Jelenleg több százra, esetleg ezerre becsülhető a piacon lévő különböző oktatási keretrendszerek száma. Áruk és tudásuk rendkívül ingadozó képet mutat. A következőkben egy példán keresztül kívánom bemutatni az e-tanulási keretrendszerek legfontosabb funkcióit. A választott keretrendszer a Moodle. Moodle oktatási keretrendszer bemutatása A Moodle a konstruktivista pedagógia szellemében készült oktatási keretrendszer. (Kurzus menedzsment szoftver) Egy fórum rendszer köré épül, ami lehetővé teszi, hogy a tanulási folyamat valamennyi résztvevője aktív szereplő legyen, és a hallgatók/tanulók együtt alakítsák, konstruálják tudásukat. Fejlesztésének eredeti célja, hogy eszközként szolgáljon pedagógiai kutatásokban, de fejlettsége elérte azt a szintet, hogy önmagában oktatási célokra is alkalmazható legyen. A szoftver, oktatási rendszer, alkalmas távoktatási kurzusok indítására, vegyes képzésben megvalósuló kurzusok lebonyolítására, vagy tantermi képzések internetes támogatására egyaránt. A Moodle folyamatos fejlesztés alatt áll, de már most is számtalan szolgáltatást nyújt:

■■ Tetszőleges számú kurzust képes kezelni, és azokat kategóriákba rendezni ■■ Kurzusokon belül többféle megjelenítési módot támogat (heti, tematikus és fórum formátum) ■■ Számtalan kurzushoz kapcsolható „tevékenység”, „elem” áll rendelkezésre: •• Chat •• Egyszerű választás •• Feladat (online-offline) •• Fórum


245

•• Kérdőív •• Napló •• Kvíz •• Tananyag •• Workshop

■■ Automatikus e-mail értesítések ■■ Tanulói statisztikák, log-ok ■■ Többnyelvű felület, fordítás támogatása.

A Moodle egy GPL (General Public Licence) alatt terjesztett szoftver. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a termék szabadon felhasználható és továbbfejleszthető, de csak úgy, hogy továbbra is ez a licenc vonatkozzék rá, azaz a továbbfejlesztett programot is szabadon elérhetővé kell tenni a széles nagyközönség számára. A Moodle PHP szkript nyelven íródott és működéséhez SQL adatbázisra van szükség (ajánlott a MySQL használata, de a Moodle rengeteg SQL szervert támogat). A szükséges eszközök tehát mind letölthetők az Internetről, és mind Windows, Unix, Linux, Machintosh platformon elérhetőek. Jogosultságok A Moodle jelenlegi verziója 4 jogosultsági szintet különböztet meg. Tanuló A tanulók jogosultak jelentkezni és részt venni az egyes kurzusokon, módosítani saját adataikat. Tanulói azonosítót általában egy regisztráció során bárki létrehozhat (A létrehozás módja és lehetősége szintén szabályozható, így akár teljesen zárt szerver is kialakítható.) Minden Moodle-ban létrehozott azonosító egyben tanuló azonosító is. Adminisztrátor Az adminisztrátor azonosítóval rendelkező felhasználó felelős a Moodle beállításaiért, kurzusokat hozhat létre, szerkesztheti azokat, tanárokat és kurzus gazdákat definiálhat, új azonosítókat hozhat létre vagy törölheti azokat, illetve megtekintheti az alkalmazás naplóit. Ugyancsak az adminisztrátor jogosult a kurzusok archiválására is. Moodle adminisztrátorból általában csak egy található a rendszerben, de a rendszer lehetőséget biztosít párhuzamosan több adminisztrátor létrehozására is. Tanár A tanár (tutor) szerepe a Moodle-ban, hogy támogassa és értékelje a tanulók munkáját, valamint definiálja és feltöltse a kurzus egyes elemeit tartalommal. A tanár megtekintheti a tanulók által beadott feladatokat, értékelheti a tanulók hozzászólásait, kérdőíveket, teszteket, tananyagokat definiálhat. Minden kurzushoz legalább egy tanárt kell rendelni a rendszerben, de egy adott kurzusnak akár több tanára is lehet. A tanárok hozzárendelésénél a további tanárok funkcióit korlátozni lehet az értékelő funkciók betöltésére. Ezek a tanárok nem tudnak a kurzusban új elemeket létrehozni, tevékenységük a hallgatók munkájának értékelésére korlátozódik. Kurzus gazda A kurzus gazdák jogosultak kurzusok létrehozására, azok tanárainak kijelölésére. Munkájukkal az adminisztrátort segíthetik, korlátozott jogkörrel. Tanfolyamok A rendszerben definiált tanfolyamoknak három megjelenési formája lehetséges. A tanfolyamok létrehozása, szerkesztése és alkalmazása ugyanazon webfelületen keresztül történik. Heti formátum A heti formátum leginkább a tantermi oktatás támogatására, vegyes képzések lebonyolítására alkalmas formátum. A Moodle egy kezdő dátumtól tetszőleges számú héthez „dobozokat” rendel. A dobozokban rövid leírás után lehet elhelyezni az egyes kurzus elemeket, tevékenységeket. Tematikus formátum A tematikus formátum esetén a dobozok nem időponthoz, hanem témához kötöttek. Az egyes témák hosszabb rövidebb időd ölelhetnek fel, illetve akár párhozamosan is futhatnak. Használata távoktatási kurzusok esetén javasolt. Fórum formátum A fórum formátumban a tanfolyam egy fórum köré szerveződik, mely a főablakban jelenik meg. Ebben a formátumban nem helyezhetünk el egyéb tananyag elemeket. Használata a tantermi oktatás kiegészítése esetén javasolható, illetve

246


akkor, amikor a képzést a fórum köré kívánjuk szervezni. Kurzus elemek, tevékenységek A kurzus elemeket a kurzus oldalán tudjuk felvinni. Egy gomb segítségével kapcsolhatjuk be a szerkesztést, majd az egyes dobozokban található választólisták segítségével adhatjuk hozzá a megfelelő elemet. Az elemek tetszőleges sorba rendezhetők, illetve mozgathatók a dobozok között. Chat Egy web alapú csevegést lehetővé tevő alkalmazás. Használata külső alkalmazás telepítését nem igényli. A tanár beállíthatja a csevegés rendszerességét, időpontját, melyről a hallgatók értesítést kapnak. A Moodle eltárolja az „elhangzottakat” így a csevegésből kimaradók is felzárkózhatnak. Egyszerű választás Az egyszerű választás segítségével a tanár gyors szavazásokat, felméréseket rendezhet. Segítségével egy feleletválasztós kérdés tehető fel, illetve nyomon követhetők, táblázatos formában megjeleníthetők a hallgatók válaszai. A tanár finoman szabályozhatja azt is, hogy az egyének válaszai a hallgatók számára ne-, anonim módon-, vagy szabadon jelenjenek meg. Feladat (online-offline) Egy feladat során a tanár rögzítheti a pontos feladatkiírást, és a határidőt. A feladat lehet offline, azaz bármilyen a rendszeren kívüli feladat. Ez esetben a tanár a határidő eljövetele után értékelheti a rendszeren belül a tanulók munkáját, valamint osztályozhatja azt. Amennyiben a feladat valamilyen fájl elkészítésével jár online feladatot is megadhatunk, ekkor a Moodle képes fogadni a beadott fájlt, majd azt a tanár számára javítandóként felajánlani. A feladatok értékelését a Moodle automatikusan e-mailben is elküldi a tanulóknak. Az adott osztályzat bekerül a naplóba. A fájlok feltöltésénél képes kezelni az újratöltéseket, korlátozhatjuk a fájl méretét, sőt megadhatjuk azt is hajlandók vagyunk-e fogadni a határidő után késve beadott megoldásokat. Fórum A Moodle-ban egymással párhuzamosan több fórumot is létrehozhatunk egy tanfolyamon belül. A fórumok tetszőleges számú témát, és ahhoz hozzászólásokat tartalmazhatnak. A fórum hozzászólásokat a feliratkozottak, a javításra biztosított alapesetben 30 perc után, e-mailben is megkapják. Ez igen jól ösztönzi a tanulókat arra, hogy maguk is hozzászóljanak. Speciális fórum a kurzus, illetve a teljes weboldal hír fóruma. Erre minden érintett automatikusan felíratásra kerül, és beállítható, hogy e fórumok hozzászólásai automatikusan megjelenjenek a nyitó képernyőn. A fórumok definiálásakor megadható, hogy a tanulók hozzászólhatnak-e az adott fórumhoz, nyithatnak-e új témát, kívánjuk-e értékelni a hozzászólásaikat, illetve értékelhetik-e egymás hozzászólásait. Definiálható olyan fórum is, ahol minden hallgató 1 témát köteles megadni, a tanár a téma moderálását értékelheti. Kérdőív A Moodle tartalmaz pár beépített kérdőívet, melyek az eredeti kutatási témához lettek kidolgozva. Ezek egyszerű felvitelére szolgál a kérdőív típus. Gyors kérdések feltételére az Egyszerű választás, összetettebb teszt feladatok kiadására a Kvíz elem használható. Napló A Napló elem elnevezése talán kicsit megtévesztő, a jegyzet szó jobb fordítás volna. (Mivel a Moodle jól támogatja a fordításokat, ezért nincs akadálya átnevezni ezt az elemet.) A Napló tanár és tanuló közös jegyzetfüzete, melyet hosszabb időn keresztül használhatnak. Tartalmát mindketten látják, a tanár értékelheti a naplóba (jegyzetbe) írtakat. A napló definiálásakor a tanár egy témát jelölhet meg, melyről a napló szólni fog, és megadhat egy határidőt, ameddig a tanulók módosíthatják a naplóba rögzítetteket. (Képek és szövegek felvitelére van lehetőség) Kvíz A kvíz segítségével önértékelő és számonkérő jellegű teszteket állíthatunk össze. A kvíz jellegének kiválasztása után a Moodle web felületén keresztül vihetjük fel a kérdéseket. A Moodle csak az automatikusan kiértékelhető kérdéseket ismeri azaz:

■■ feleletválasztós tesztkérdés ■■ többfelelet-választós tesztkérdés ■■ pontos válasz (szöveges) ■■ pontos válasz (számérték)


247

■■ párosítás

A kérdéseket a Moodle közös adatbázisban tárolja, így megoszthatjuk azokat a kurzusok között, a kérdések újra felhasználhatóak. Tananyag A Moodle-ban tananyagként tehetjük közzé tanulásra szánt anyagainkat. A Moodle tananyagai lehetnek előre létrehozott fájlok, a webfelület segítségével létrehozott elektronikus anyagok, illetve internetes hivatkozások. A tananyagokhoz rövid ismertető fűzhető, a fájlok feltöltését webes fájlkezelő segítségével egyszerűen lehet elvégezni. A Moodle nyomon követi, melyik tanuló, mikor és hányszor nézte meg az adott tananyagot. Workshop A workshop segítségével olyan projekt alapú oktatási feladatok támogathatók, ahol a cél a különböző fájlok létrehozása. A tanár előre definiálhatja a munkafázisokat, az elkészült munkákat a tanulók feltölthetik értékelésre, illetve egymás produktumait is értékelhetik. A fentieken kívül modulok segítségével a Moodle további elemekkel bővíthető. Hallgatók nyomon követése, értékelés A moodle keretrendszer az értékelés megkönnyítése érdekében a tanulók munkáját naplózza, értékeli. A rendszeren belül értékelés több tevékenységhez köthető:

■■ Feladatok ■■ Fórum hozzászólások (nem csak a tanár értékelhet, a rendszer automatikusan átlagot számol) ■■ Kvízek

Az egyes tanulók osztályzatait összefoglalva, táblázatos formában lehet megtekinteni, az adatok excel formátumba exportálhatók. E tananyagegységnek nem célja ilyen összetett rendszer megismertetése, ezek megismerése, üzemeltetése, megvásárlása túlmutat lehetőségeinken. Ahhoz azonban, hogy fogalmat alkothasson arról milyen informatikai megoldások közül választhat.

Önellenőrző kérdések, feladatok Hazájában ismer-e az fejezetben ismertetetthez hasonló működő rendszert. Mit tud róla? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Keressen információkat a fent említett rendszerekről az interneten! http://neptun.org.hu http://www.etr.hu http://moodle.org Ön szerint, munkája során megfelelő lenne-e valamelyik, az előzőekben ismertetett rendszer? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

Képzésszervezés, képzésbonyolítás támogatása Az előzőekben bemutatott szoftverek komplex, integrált rendszert alkotva segítik az intézmények munkáját. Komplexitásuk, működésük feltételrendszere, erőforrásigényük sok esetben nem teszi lehetővé alkalmazásukat, egy kisebb intézmény, vállalkozás számára. Most nézzünk meg olyan megoldásokat melyek kis szervezetek számára is elérhetőek ugyanakkor segítséget nyújtanak a mindennapi munkánkban. EBIR Az EBIR -- Egységes Belső Információs Rendszer -- a Békéscsabai Regionális Képző Központ saját fejlesztésű képzésszervezést, lebonyolítást támogató szoftvere. A Mikrovolán Elektronika által fejlesztett KIR (lásd. fent:

248


FIR) képezte a BRKK információs rendszerének alapját 1995-2010-ig. Az informatika fejlődése, a munkaerőpiaci kihívások, a központilag bevezetésre kerülő FIR hiányosságai szükségszerűvé tették a fejlesztést. A program a kompetencialapú oktatás legkisebb egységétől – a képzési a modultól – indulva segíti munkánkat. Képzési modulok

2. ábra

3. ábra

Jól látható, hogy milyen részletes adattartalom valósul meg a képzési modulok szintjén. Az ábrákból megfigyelhető, hogy három szintű adatellenőrzést valósít meg a rendszer. (Előkészítő, Jóváhagyó, Engedélyező)


249

Képzési programok Képzési programok állíthatók elő képzési modulokból, képesítésekből. Nyilvántartott tevékenységekből, és egyéb alapadatokból

4. ábra 5. ábra

6. ábra

250


Képzések A képzési programokból konkrét képzések generálhatók, melyeknek már vannak tervezett indulási, befejezési dátumai. Tartalmazzák a finanszírozás forrásai, összetételét.

7. ábra

Egy konkrét képzéshez felvételi eljárások, rendelhetők. A felvételi eljárás során a rendszerbe bekerülő leendő hallgatók hozzárendelhetők a képzéshez.

8. ábra


251

Látható, hogy különböző adatlapok, adatok nyerhetők ki a rendszerből. Melyek elsősorban a BRKK minőségirányítási dokumentumainak valamint a BRKK-val szemben támasztott külső követelményeknek felelnek meg. A modulfoglalkozások karbantartása lehetővé teszi a csoportbontást és az egyéni jelenlét dokumentálását.

9. ábra

A hallgatói jelenlét havi bontásban tartalmazza az igazolatlan, igazolt órák számát és természetesen a jelenlétet is.

10. ábra

AZ EBIR még fejlesztés alatt áll, de már alkalmas egy kisebb vállalkozás oktatásszervezői feladatainak számítógépes támogatására. Kimenetei átalakíthatóak, a nem szükséges adatok elhagyhatók a rendszerből vagy akár újabb adatmezők szúrhatók be a megrendelő igényeinek megfelelően. A rendszer hátránya természetes az hogy nem tartozik hozzá a „nagy” OIR-eknél meglévő kapcsolódó rendszer. (ERP, e-learning, stb.) Csoportmunka! 1. Romániában, milyen kötelező adatszolgáltatásokat kell végeznie egy iskolarendszeren kívüli felnőtt képzőnek?

252


………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2. Ön szerint egy az EBIR-hez hasonló rendszer kielégítené –e munkája informatikai igényeit amennyiben a rendszer rövid időn belül testre szabható lenne. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

Mit tegyünk, ha… Mit tegyünk, ha nem áll módunkban az előzőekben ismertetett információs rendszerek egyikét sem működtetni? Feltételezve, hogy személyi számítógéppel, nyomtatóval rendelkezünk az általánosan ismert irodai alkalmazásokat hívhatjuk segítségül. Minden irodai alkalmazáscsomag, legyen az akár az MS Office vagy Open Office vagy bármelyik másik, képes adatokat strukturáltan tárolni, azokat a másik alkalmazás számára átadni. Feltételezve, hogy ismerjük az ügynevezett körlevélfunkciót próbáljuk meg az alábbi feladatokat közösen végrehajtani. 1. Gyakorlat Készítsünk egy olyan táblázatot, mely alkalmas arra, hogy a hozzánk érkező jelentkezők, érdeklődők adatait mezőnként tároljuk! Gondoljuk végig, milyen adatokra lehet szükségünk! Az elkészült adathalmazt mentsük el! A : NÉV B : Anyja neve C : ….…………………………………………………………………………………. ……….………………………………………………………………………………... ……………………………………………........................................................................ ……….………………………………………………………………………………... ……………………………………………........................................................................

Y mező ………………..……………………………………………………………… 2. Gyakorlat Meghirdetett képzéseinkről készítsünk nyilvántartást, melyen jól nyomon követhető a képzések állapota, létszámadatok, fontosabb pénzügyi mutatók. 3. Gyakorlat Írjunk szövegszerkesztő programmal egy tájékoztató levelet képzéseink indításáról. Olyan levelet írjunk, mely később törzsdokumentumként felhasználható! Tisztelt <>! . . . . . . Dátum aláírás A következő lépésben készítse el körlevelét a 2 gyakorlatban elkészült adatbázis és a fenti törzsdokumentum alapján.


253

254


Irodalomjegyzék 1. http://neptun.org.hu 2. http://www.etr.hu 3. IEEE PAPI Specification - Learning Technology: Public and Private Information, Version 6.0, IEEE LTSC P1484, 2000. június 4. http://moodle.org

Oktatócsomagok kifejlesztésének módszertana Ajánlott időráfordítás: 4 óra gyakorlat Fejlesztő: Törökné Bagosi Andrea

Oktatócsomagokkal szembeni követelmények

Esetfelvetés A korszerű képzési programok tervezésekor, illetve a tananyagok kidolgozásakor a szakemberek tudatosan veszik figyelembe a jól tanulhatóság szempontjait. Ezek: a képzéstartalom egymásra építése, illetve a modularitás elvének érvényesítése; a képzés kompetencia- alapú és gyakorlatcentrikus tervezése; az egyéni tanulási út lehetőségének biztosítása, erős és megújuló motiváció fenntartása mellett stb. Az oktatócsomag a tananyagot megtestesítő taneszköz-rendszer, eszköz együttes, amely kiegészül a tanulási célok rendszerével, teljesítménymérő eszközökkel, tesztekkel, gyakorlati feladatokkal stb., oktatói vagy tanulói felhasználási útmutatóval aszerint, hogy csoportos, tanórai, vagy egyéni feldolgozásra tervezték. Az oktatócsomag kritériuma a rendszerbe szervezettség, amely több elem révén biztosítja a célok elérését. Az oktatócsomagok típusait több szempontból is meghatározhatjuk: 1. a. b. c. 4. e. f. g.

A tananyag mennyisége szerint: egy-egy ismeret vagy gyakorlati tevékenység elsajátítására tervezett, teljes tanítási témát felölelő, egy kurzus tananyagát tartalmazó oktatócsomag. A tanulás szervezése szerint: egyéni munkát biztosító, egyéni vagy csoportmunkát és tanári irányítást felváltva alkalmazó, oktatói irányításra alapozott oktatócsomag.

Az oktatócsomagok megtervezésének és elkészítésének lépései, műveletei technológiája a következő:

■■ A téma kiválasztása, a tartalom kijelölése ■■ A tantervben meghatározott követelmények transzformálása mérhető célokká ■■ Mérőeszközök kidolgozása, belépőteszt, elő- és utóteszt készítése ■■ A tananyag elemzése és logikai és didaktikai strukturálása ■■ Az adekvát és ajánlott módszerek kiválasztása, meghatározása ■■ Az adekvát és ajánlott szervezeti formák meghatározása ■■ Az adott témák tanítási időszükségletének meghatározása ■■ A szükséges taneszközök és anyagok specifikálása, média-kiválasztás ■■ Az alkalmazás megtervezése, tematikus terv, tanári útmutató készítése ■■ Az oktatócsomag elemeinek kifejlesztése, szövegezés, szakanyag ■■ Forgatókönyv, design, grafika, forgatás, szerkesztés, kísérleti gyártás ■■ Véleményeztetés, első kipróbálás és korrekció ■■ Iskolai kipróbálás, a teszteredmények feldolgozása ■■ Korrekciók, véglegesítés, jóváhagyatás ■■ Sorozatgyártás, bevezetés

A kompetencia-alapú képzéstervezés

A felnőttképzés középpontjába az utóbbi években a munkatevékenységre történő felkészítés került. A kompetenciaszemléleten alapuló munkaerő-piaci képzések programtervezésének egyik jellemzője, hogy az ellátandó munkakörből, illetve az elvégzendő munkatevékenységekből kiindulva határozza meg azoknak a tudáselemeknek a körét, amelyekre


255

a képzés irányul, illetve tudás-szinteket, amelyeket a képzés végére el kell érni. Ennek eredménye olyan szakmai tudás, amelynek eredménye az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott munkavégző képesség, azaz új érték előállításához szükséges szakmai ismeret, készség és jártasság, valamint attitűd összessége. Ebből egyrészt az következik, hogy a kompetencia elvű képzést célszerű – a kompetencia-elemeket tartalmazó – moduláris szerkezetben felépíteni, másrészt a hatékony képzés érdekében, a képzés megkezdésekor célszerű azt is meghatározni, hogy a szakképesítésre vagy a munkakörre megszabott követelmények teljesítésében, a munkavállaló melyekkel és milyen szintűekkel rendelkezik. A kompetenciák pontos meghatározását, majd leírását – éppen a definícióból adódóan – az ún. munkakörelemzésekkel (job-analyzis) – az ellátandó munkakörből, illetve az elvégzendő munka-tevékenységekből kiindulva – vezetik le, és az így meghatározott tevékenység-katasztert – a munkavégzéshez szükséges tudáselemek körét és elsajátításuk szintjét – tekintik a képzés kimeneti követelményének. A munkakörelemzéshez felhasználják a legjobb munkateljesítményt nyújtó dolgozók véleményét is. Magyarországon ez a tananyag-tervezési eljárás ún. Dacum-módszer néven vált ismertté, az ifjúsági szakképzés-fejlesztési programban 1992-98 között itt dolgozó, kanadai és ír világbanki szakértők munkássága nyomán. A kompetencia-alapú képzéseket (competency-based training – CBT) elsősorban az ún. munkaerő-piaci, illetve az iskolarendszeren kívüli (szak)képzések területén alkalmazzák. A tapasztalatok szerint az ilyen rendszerű képzéseket a munkáltatók előnyben részesítik a hagyományos, ún. tantárgyalapú képzésekkel szemben. Ennek alapvető oka, hogy a képzés gazdaságosabb és hatékonyabb, egyrészt a tanítás-tanulási folyamatnak az adott munkakör alapján történő tervezése miatt, másrészt azért, mert a célirányos képzés időtartama gyakran rövidebb, hiszen csak olyan időtartamú, amely a megfelelő kompetenciák kialakításához szükséges. Lényeges előny továbbá a képzés résztvevőinek nagyobb érdekeltsége (motiváltsága), mivel a képzési modulok tartalma és „kimeneti” követelményei nyilvánosak, másrészt a program képes alkalmazkodni a résztvevő haladási üteméhez. A kompetencia-elvű képzéstervezés további előnye, hogy rövidebb ideig tart a tervezési folyamat is, ugyanakkor célirányosabb tartalom-meghatározást biztosít, ennek következtében a közvetlen költségek kisebbek, a hatékonysági mutatók pedig jobbak lesznek. Ez a szempont azért fontos, mert a felnőttek képzésének – pl. át-vagy továbbképzésének – anyagi forrásai (támogatásai) általában jóval korlátosabbak, mint az iskolai képzésé, illetve a költségek biztosítását célirányosabban mérlegelik (pl.: a Munkaerőpiaci Alapból fedezett támogatott képzés, vagy a felnőtt személyes költség-hozzájárulása). Moduláris képzéstervezés A korszerű munkaerő-piaci képzések szerkezetével szemben azt az alapvető követelményt támasztjuk, hogy felépítésük moduláris legyen. Modulnak nevezzük a képzés olyan egységét, amelynek sikeres elvégzése a teljes szakmai tudásnak is önálló egységét eredményezi, ugyanakkor illeszkedik a képzési rendszer többi eleméhez/moduljához. A modulok kialakításának (tervezésének) alapfeladatai:

■■ a tudástartalom olyan részekre bontása, amelyek már önmagukban is hasznosíthatók (alkalmazhatók); ■■ a teljes szakmai tudásból a modul tartalmára vetített bemeneti és kimeneti követelmények meghatározása, utóbbi alapján a modulzáró tudásszint-mérés (vizsgakövetelmények) kidolgozása; ■■ a definiált tartalomhoz olyan képzés szervezése, amelynek önálló feltételrendszere van (személyi-, tárgyi-, anyagi feltételek, képzési tartalom dokumentációi).

A moduláris képzés elterjedése főleg a rendszer alábbi előnyeiből fakad:

■■ a képzés teljes tartalma, illetve a megszerezhető tudás szintje egyértelműen meghatározott és „nyilvánosságra” ■■

hozott a képzésben „érdekelt” résztvevők – az oktató és a tanuló – számára, és ez megkönnyíti saját feladataik teljesítését; a teljes képzés modulokra bontása lehetővé teszi a tanuló számára a képzésbe való legális bekapcsolódást, annak bármelyik önálló pontján, a megfelelő tudásszint igazolásával, illetve a képzésből történő elismert kilépést, bármelyik modul befejezése után.

A moduláris képzés sikeres elvégzését tanúsító munkahelyi vagy ágazati érvényű bizonyítványok „használati” értéke magas, mivel megszerzésük alapfeltétele a munkakör érvényes betöltésének. A moduláris felépítésű képzés gazdasági előnyei hasonlóak a kompetenciára alapozott képzés előnyeihez. Mivel a képzési modulok tartalma pontosabban definiálja, illetve teljesíti az adott szakképesítés vagy feladat követelményeit, mint a hagyományos „tantárgy alapú” képzésé, a képzést szervezőnek (vállalat, intézmény) csak annyi modulra szükséges pénzt, időt, szellemi ráfordítást áldoznia, amennyi a követelmények teljesítéséhez szükséges, a követelmények pedig – mint említettem – nyilvánosak. Ebből következik, hogy a moduláris felépítésű képzés tananyag-rendszere is lehetővé teszi a szellemi és anyagi erőforrások gazdaságos kihasználását, a párhuzamos fejlesztések kiküszöbölését.

256


A moduláris rendszerű képzések algoritmikus tervezési rendszere az oktatócsomagok, a különböző célú tudásszintmérő eszközök rendszerszerű fejlesztését tette lehetővé. Ezek egy része távoktatásra is alkalmas módon került összeállításra (pl.: nyelvtanfolyamok oktató-csomagjai). A moduláris szerkezetű képzés jelentősen növeli a tanulási folyamat hatékonyságát, melynek alapvető oka, hogy a moduláris követelményrendszer pontosabban határozza meg az elsajátítandó tudáselemeket és szinteket. Ebből következő további kihasználható előnyök az alábbiak:

■■ a képzés megkezdésekor meghatározható az „induló” tudásszint, amely magában foglalja az ún. tapasztalati ■■ ■■

tudást is, amely egyenértékűnek tekinthető az iskolai úton elsajátítottal. (Ennek elvi alapja, hogy a konkrétan és pontosan mért tudás „versenysemleges”, az elsajátítás módja az eredmény szempontjából közömbös) a tudásszint-mérés eredménye alapján és ehhez igazodva egyéni tanulási tervek készíthetők a pontosabban definiált tudástartalmak mérése lehetővé teszi, hogy a felnőtt tanuló reálisan megítélhesse saját tudását, és ennek ismeretében vállalja a képzést, illetve tudásának megfelelő szintű képzési programot válasszon.

A hatékonyság másik kritériuma az egymásra épülés. Ez nem csak a képzés tervezése során jelenti az egyes modulok kialakítását, hanem a gyakorlatban is. Utóbbi azt jelenti, hogy a hallgató csak akkor térhet át a következő modulra, mikor az adott feladatot a megkívánt szinten már elsajátította. Ezt segíti az a módszer, hogy az elsajátítási szint értékelése önálló feladat-végrehajtásra alapozott, s így lehetőség nyílik arra, hogy a hallgató a saját előrehaladását önmaga értékelje.

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. Mi az oktatócsomag? 2. Sorolja fel az oktatócsomagok megtervezésének és elkészítésének lépéseit! 3. A felsorolt kijelentéseket társítsa a megfelelő fogalmakhoz! a. Kompetencia alapú képzés b. Moduláris képzés 1. tudásszint-mérés képzésbe lépéskor 2. munkaerő-piaci képzések programtervezésének egyik jellemzője 3. alapja a munkakörelemzés 4. önmagában is hasznosítható tudásegység 5. elemei egymásra épülnek 6. „kimeneti” követelményei nyilvánosak 7. moduláris felépítésű 8. kompetenciára épül 9. rövid időtartamú 10. lehetővé teszi a folyamatos be- illetve kilépést a képzésbe

AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. A tananyagot megtestesítő taneszköz-rendszer, eszköz együttes, amely kiegészül a tanulási célok rendszerével, teljesítménymérő eszközökkel, tesztekkel, gyakorlati feladatokkal stb., oktatói vagy tanulói felhasználási útmutatóval. 2. A téma kiválasztása, a tartalom kijelölése A tantervben meghatározott követelmények transzformálása mérhető célokká Mérőeszközök kidolgozása, belépőteszt, elő- és utóteszt készítése A tananyag elemzése és logikai és didaktikai strukturálása Az adekvát és ajánlott módszerek kiválasztása, meghatározása Az adekvát és ajánlott szervezeti formák meghatározása Az adott témák tanítási időszükségletének meghatározása A szükséges taneszközök és anyagok specifikálása, média-kiválasztás Az alkalmazás megtervezése, tematikus terv, tanári útmutató készítése Az oktatócsomag elemeinek kifejlesztése, szövegezés, szakanyag Forgatókönyv, design, grafika, forgatás, szerkesztés, kísérleti gyártás Véleményeztetés, első kipróbálás és korrekció

•• •• •• •• •• •• •• •• •• •• •• ••


257

•• Iskolai kipróbálás, a teszteredmények feldolgozása •• Korrekciók, véglegesítés, jóváhagyatás •• Sorozatgyártás, bevezetés

3. a. 2, 3, 6, 7, 8, 9

b. 1, 2, 4, 5, 6, 7, 10

Képzési program és modulfejlesztés

Esetfelvetés Bármilyen jellegű tananyag kifejlesztése előtt célszerű elkészíteni az adott képzési program moduljainak leírását és a képzés programját. Ezek alapos kidolgozásával körvonalazódhat a szükséges tananyagok tartalma is. A programegység/modul leírása

■■ A programegység/modul azonosító adatai ■■ A programegység/modul célja ■■ A programegység/modul teljesítmény célja ■■ A programegység/modul követelményei •• Részcélkitűzések •• A programegység/modul során elsajátított ismeret, kialakított készség, képesség, kompetencia •• A programegység/modul időtartama ■■ A programegységbe/modulba való bekapcsolódás feltételei •• Előzetesen teljesítendő egységek •• Előzetesen elvárt ismeret(ek) •• A programegységben/modulban való részvétel feltételei •• A fogyatékosságból eredő speciális igények figyelembe vételének módja ■■ A programegység/modul során alkalmazott értékelési rendszer •• A számonkérések formája •• Számonkérések rendszeressége •• Számonkérések tartalma •• A felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszerek •• Megszerezhető minősítések és követelményszintek •• Sikertelen teljesítés következményei •• Az előzetesen megszerzett tudás elismerésének módja ■■ A programegység/modul megvalósításának személyi feltételei ■■ A programegység/modul megvalósításának tárgyi feltételei ■■ A programegység/modul céljának eléréséhez szükséges tananyagok, segédanyagok, segédeszközök, kötelező irodalom és azok biztosításának módja ■■ A programegység/modul megvalósításának módszerei ■■ A programegység/modul megvalósítására vonatkozó egyéb feltétel(ek)

A képzési program

A képzési program tartalmazza mindazon információkat, melyek az adott képzésre vonatkoznak. A képzésben részvevő ebből tájékozódik. Fedőlap:

■■ Képzés megnevezése, azonosítója ■■ Megszerezhető szakképesítés megnevezése ■■ A képzéssel betölthető munkakörök megnevezése ■■ Az intézmény azonosítói

Tartalma:

■■ a program célja (itt kerül meghatározásra, mi az a többlet, amellyel a hallgató rendelkezni fog a képzés végére) ■■ a program célcsoportja (mindazok köre, akik számára a program ajánlható) ■■ a program során megszerezhető kompetenciák (azon kompetenciák, melyek meghatározzák a hallgató

ismereteinek, készségeinek, képességeinek bővülését a program sikeres elvégzése után. A programot alkotó kompetenciamodulok modulleírásában szereplő kompetencia célkitűzések összegzéséből alakul ki)

258


■■ a programban való részvétel feltételei (végzettség, szakmai gyakorlat, egészségügyi alkalmasság, előzetesen ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

elvárt ismeretek, egyéb feltételek, formai feltételek, tartalmi feltételek, részvétel követésének módja, megengedett hiányzás mértéke) a felnőttkori sajátosságok figyelembevételének módja (a célcsoport várható problémaköreinek ismertetése, megvalósításuk módszere) a fogyatékosságból eredő speciális igények figyelembevételének módja (a képzési programba bevonható-e fogyatékos hallgató, ha igen, akkor ezen célcsoport esetén alkalmazott akadálymentesítés, speciális oktatási, elhelyezési eszközök, technológiák ismertetése) a képzés módszerei (a kompetenciamodulok modulleírásaiban ismertetett képzési módszerek) csoportlétszám (minimum, maximum) képzési idő (teljes óraszám, szakmai elmélet, szakmai gyakorlat, egyéb) a program moduljai, óraszámuk a program során alkalmazott értékelési rendszer teljesítményértékelés (a képzési program elvégzésének végén a hallgató által nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítményének meghatározása) szakképesítésekről, részteljesítésekről kiadható igazolás (Amennyiben a képzési program rendelkezik olyan tartalommal, mely beszámítható más szakképesítési rendszer rész, vagy alap szakképesítéseként annak meghatározása. Amennyiben a hallgató a program vége előtt lemorzsolódik, mely kompetencia modulokról adható ki tanúsítvány) számonkérések formája (a hallgató egyéni haladásának mérési rendszerének ismertetése) számonkérések rendszeressége (meg kell adni az egyes részcélkitűzések, kompetencia modulok tanulása során a számonkérés gyakoriságát) számonkérések tartalma (fel kell sorolni azon tudáselemeket, melyek a számonkérések alapjául szolgálnak) a felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszerek (a kompetencia modulok célkitűzéseinek ismertetése, továbbá a szakmai elvárások felsorolása alapján) megszerezhető minősítések (az alkalmazott minősítési skálák megadása) megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek (Meg kell adni az értékelés %-os határait. Amennyiben kompetencia modulonként ez eltérő azt itt kell jelezni) sikertelen teljesítés következményei az előzetesen megszerzett tudás elismerésének módja (PLA és PLAR beszámításának módja) a képzés megszervezésének feltételei (személyi, tárgyi) a program zárása (feltételei, módja, a szakmai vizsga részei, nyelvtudás, vizsgamunka, a záróvizsga rendje, követelményei, minősítési szintjei, a minősítésekhez tartozó követelményszintek, a sikertelen teljesítés követelményei) a program elvégzését igazoló okirat, kiadásának feltételei a program megvalósítására vonatkozó jogi szabályozások a program minőségbiztosítása (információgyűjtés a résztvevők elégedettségére, a képzés eredményességére, a feldolgozás és hasznosítás módjai) a programhoz kapcsolódó modulleírások jegyzéke a program grafikus modultérképe

•• •• •• •• •• •• •• •• ••

Szakképzés megkezdésére kizárólag képzési programmal rendelkező, szakképzést folytató intézmény jogosult.

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK Felsorolok néhány állítást a modul- és képzési program fejlesztés ismereteiből. Döntse el az állításokról, hogy igaz vagy hamis! A. B. C. D. E. F. G. H. I. J.

Szerepel benne a cél meghatározása. A hallgató megtudhatja belőle a számonkérések módját. Nem derül ki, hogy milyen okiratot kap a képzés végén. Nem szükséges a képzési program megléte a képzés elindításához. Megtudhatjuk belőle az elsajátítandó kompetenciákat. A képzés módszerei nem szerepelnek benne. Kiderül belőle a bekapcsolódás feltétele. Megmutatja a modulok sorrendjét. Nem kötelező a tárgyi és személyi feltételek megadása. Szerepel benne a betölthető munkakör megnevezése.


259

AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA

■■ Igaz ■■ Igaz ■■ Hamis ■■ Hamis ■■ Igaz ■■ Hamis ■■ Igaz ■■ Igaz ■■ Hamis ■■ Igaz A tananyagok kifejlesztése

Esetfelvetés A tananyagok fejlesztése egy komplex képzéstervezési/fejlesztési és megvalósítási folyamat része. A képzés tartalmi tervezésének alapja a képzés céljának, a megszerzendő kompetenciáknak és a módszereknek a meghatározása. A szakmai képzések kompetencia-alapúvá válásával alapvető követelmény lett, hogy a képzésnek azokat a szakmai és személyes kompetenciákat kell fejleszteni, amire az adott munkakörben szükség van. Ennek megfelelően a képzések tartalmának megtervezése ma már általában munkakörelemzésre épül. A munkakör betöltését lehetővé tevő szakképesítések kimeneti követelményeit a DACUM eljárás szabályai szerint, munkaszakértők csoportja határozza meg. Az elemzés meghatározza, hogy milyen ismeretekkel, képességekkel, készségekkel, jártasságokkal kell rendelkeznie a szakembereknek. A kimeneti követelmények önmagukban csak irányt mutatnak, a meghatározott munkaköri feladatok további részletezése szükséges ahhoz, hogy a résztvevő tanulási folyamata tervezhető, és hatékonyan támogatható legyen. Ez az elemzési folyamat a feladatelemzés. A DACUM-tábla feladatait lépésekre bontjuk. Az elemzés során

■■ meg kell határozni, hogy a feladat elvégzéséhez mely megnevezhető ismeret, készség, magatartási jegy és képesség birtokában kell lenni ■■ meg kell határozni azt a kritériumot, amely a feladat, művelet elvégzésének sikerességét igazolja (teljesítménymutató), valamint ■■ meg kell adni a kritérium mérhetőségét.

A szabványos feladatelemzésben lépésekre bontott feladatokat csoportosítjuk úgy, hogy az azonos ismereteket igénylőket egy csoportba soroljuk. Ezeket a kompetenciákat kell a hallgatónak a képzés során elsajátítani. A modul tananyagtartalmának megjelenítése

Ha meghatározásra került egy képzés tartalma, követelményrendszere, akkor hozzá kell rendelni a megfelelő tananyagot is. A tananyag az oktatás és a tanulás kiválasztott, elrendezett tudásanyaga, amely tankönyvekben és egyéb taneszközökben jelenik meg. A képzés egységeinek, a moduloknak a tartalma a kompetenciaprofil segítségével határozható meg. A modul tartalmát a különböző elemekből álló tananyagcsomag hordozza. A tananyagcsomag kialakításakor a cselekvésorientált képzési módszert szem előtt tartva olyan tanulási feladatok, instrukciók összeállítása történik, amelyek segítségével a képzés résztvevője a kompetenciaprofilban meghatározott kompetenciaelemeket egyéni tanulási képességének, haladási ütemének, tanulási stílusának megfelelő módon tudja elsajátítani. A tananyagcsomag részei a következők:

■■ Tanulási útmutató ■■ Modulfüzet(ek)/Tankönyv(ek) ■■ Segédlet(ek) ■■ Szemléltető anyag(ok) ■■ Útmutató(k) ■■ Feladatlap(ok)

260


■■ Egyéb, az elsajátítást segítő eszközök.

A tanulási útmutató alapvető funkciója a motiváció, a tanulási feladatok, instrukciók közvetítése a képzés résztvevője felé. A képzésben résztvevő a munkakörben elvégzendő munkafeladatokra a tanulási útmutatóban leírt tanulási tevékenységeken keresztül – a munkafeladat elvégzéséhez szükséges legfontosabb elméletet is elsajátítva – készül fel. A tanulási útmutató, (illetve az azt kiegészítő anyagok) arra is alkalmas(ak) kell legyen(ek), hogy segítségükkel a tanuló maga is nyomon tudja követni a modul felépítését és tartalmát, valamint a saját előrehaladását a tananyagban. A tanulási útmutató részei: 1. 2. 3. 4. 5.

Fedőlap, ezen szerepel a bevezetés és a célkitűzés Tanulási gyakorlatok/tevékenységek Tájékoztató lapok (szabadon választható) Önellenőrzési feladatlapok/Megoldókulcsok Teljesítmény tesztlap

Fedőlap A tanulási útmutatók fedőlapja alapvető információkat tartalmaz, amelyek alapján a hallgató azonosítani tudja, mivel foglalkozik az útmutató. Feladatcsoport – Annak a feladatcsoportnak a leírása, amelyhez az adott feladat tartozik. Kompetencia – A kompetenciaprofilban szereplő megnevezés szerint. Bevezetés – Itt kerül ismertetésre, mit fog a hallgató tanulni, miért fontos ez és hogyan kapcsolódik a megtanult ismeretekhez. Teljesítmény célkitűzés – Az elérendő cél leírása történik itt. Tartalmaznia kell a feltételeket, a várt teljesítményt és a teljesítmény kritériumaira való utalást. Részcélok – Ezek vezetnek a teljesítménycél eléréséhez. A részcélok lehetnek elméleti és gyakorlati jellegűek. Előfeltételek – Azon előtanulmányok, melyek szükségesek az útmutató használatához. Dátum – Az útmutató készítésének/módosításának időpontja. Tanulási gyakorlatok/tevékenységek A tananyag tartalmi részét tanulási gyakorlatok képezik. Ezek a képzés résztvevője számára az általa végzendő tevékenységekre vonatkozó utasítások. Az utasításokban előírt tevékenységek elvégzése során történik meg a tervezett kompetenciaelem elsajátítása. Az előírt tevékenységek elvégzésével elsajátítható kompetenciaelemekről, és azok elsajátításának indokairól, fontosságáról a képzés résztvevőjét a tanulási útmutatóban kell eligazítani. A tanulási feladatok leírása legyen szabatos, egyértelmű. A tanulási feladat érdekében végzendő tevékenység előírása legyen algoritmizált. A szükséges (elméleti) ismeretanyag és információk az instrukciókhoz lehetőleg közvetlenül, de legalább utalásszerűen kapcsolódjanak. A tartalmi rész felépítésének alapvető szempontja, hogy az anyag kis lépésekben előrehaladva épüljön fel, és didaktikusan, lehetőleg az egyszerűtől haladjon a bonyolultabb felé. A tanulási feladat elvégzésének eredményességéről a képzésben résztvevőnek visszajelzést kell adni, így a modul minden tanulási feladatához az adott kompetenciaelem elsajátításának szintjét felmérő önellenőrző feladatlapok, mintafeladatok, illetve ellenőrző tesztek kidolgozására van szükség az önellenőrzés és az ellenőrzés irányítása érdekében. Tájékoztató lap Ez egy szabadon válaszható lap, attól függően, hogy a tanulónak szüksége van-e olyan további információkra, amelyek más forrásból állnak rendelkezésre:

■■ olyan új információt, melyet a tanár maga ír ■■ egyéb forrásból átvett anyagokat, diagrammokat, munkaterveket, ábrákat, leírásokat, táblázatokat ■■ speciális instrukciókat, esettanulmányokat

Önellenőrzési feladatlap

Általában minden részcélhoz tartozik egy önellenőrzési feladatlap. A hallgató itt ad számot arról, hogy sikerült-e a részcélban szereplő kompetenciákat elsajátítania. Az ellenőrzés bármely formáját lehet alkalmazni. Minden önellenőrzési feladatlapnak legyen megoldó kulcsa, kivéve, ha „gyakorlati” ellenőrzőlistát használunk.


261

Teljesítmény tesztlap Itt történik annak a felmérése, hogy a hallgató milyen mértékben képes végrehajtani a kompetenciát, elsajátította-e a célkitűzésben megfogalmazott elvárásokat. Tartalmazza a teljesítmény kritériumokat és egy értékelési skálát is. Csak a tanulási útmutatóban szereplő kompetenciákra terjedhet ki. A tananyagcsomag egyéb részei Hallgatói segédanyagok: A tankönyv – alapvetően a tananyag ismerettartalmát foglalja össze, de - jellegétől függően - tanulási feladatokat, önellenőrző kérdéseket és azok megoldásait, stb. is tartalmazhatja. A segédlet – olyan kiegészítő anyag, mely a tanulási feladatok megoldását segíti elő, pl. táblázatok, szótárak vagy a készségek begyakorlását segítő eljárások leírása stb. A szemléltető anyag – a tananyag bizonyos részei jobb megértését, elsajátítását teszi lehetővé annak vizuálissá tételével, modellszerű ábrázolásával, valamint a média, az információs eszközök sokoldalú felhasználásával. Az útmutató – a tanulásirányítás fontos eszköze, mely a tananyag elsajátítására vonatkozó módszereket, eljárásokat foglalja össze a képzésben résztvevő számára. Az egyéb elsajátítást segítő eszközök mindazok, melyek a fentieken kívül a képzés résztvevőjét orientálják a tananyagban, lehetővé teszik annak mélyebb megértését, szélesebb összefüggéseinek megvilágítását, begyakorlását stb. Oktatói segédanyagok: Felfogásunkban az instruktor, az oktató tevékenysége alapvetően a képzésben résztvevő önálló, feladatok megoldásán keresztül megvalósuló tanulási folyamatának az irányítására, segítésére irányul. Az instruktori/oktatói tevékenység befolyásolására is szükség van, mert munkájuk döntő befolyással lehet a tanulói teljesítményre. Ezért a modulokba foglalt tananyagok elsajátításához instruktori/oktatói segédanyagok is szükségesek, ezek kidolgozása is részét képezi a fejlesztő munkának. A modul instruktori/oktatói segédanyagai a következők:

■■ Módszertani útmutató ■■ Ellenőrző feladatsor (teszt) ■■ Oktatói kézikönyv ■■ Oktatói segédlet ■■ Egyéb

A módszertani útmutató – a modul képzési feladataival kapcsolatos legfontosabb instruktori/oktatói információkat, instrukciókat és módszertani előírásokat, javaslatokat tartalmazza. Az instruktoroknak, oktatóknak szóló módszertani útmutatót minden modulhoz célszerű kidolgozni. Az ellenőrző feladatsor (teszt) – az instruktori/oktatói ellenőrzés és visszajelzés eszköze. Ez a tudásmérő rendszer az egyéni tanulásra való alkalmasságot is fejleszti, úgy, hogy képes a tanulásban való előrehaladás kimutatására és az eredmény visszacsatolására. Darabszámát, tartalmát a fejlesztő szakemberek határozzák meg. Az oktatói kézikönyv – olyan időtálló, a modul szakmai tartalmához kapcsolódó, „háttérinformációkat” tartalmazó kiadvány, mely az instruktorok/oktatóknak számára nyújt segítséget a tananyag tartalmi feldolgozásához. Nem kötelező része az instruktori/tanári segédanyagoknak. Az oktatói segédlet – az instruktor/oktató számára kiegészítő információkat, módszertani segítséget nyújtó anyag. Készítése nem kötelező. Az egyéb instruktori/oktatói segédanyagok mindazok, melyeket a fentieken kívül a modul oktatásának elősegítésére a képző intézmény az instruktorok/oktatók számára biztosít. A modulhoz tartozó tananyagcsomag és a modul instruktori/oktatói segédanyagai szakmai tartalmi és oktatásszervezési szempontból egy egységet képeznek. A fejlesztés a program és a tananyag kidolgozásával még nem ér véget. A képzés kísérleti megvalósítása folyamatában olyan visszajelző elemeket szükséges tervezni, amelyek segítségével a fejlesztés minden eleme korrigálható, amennyiben nem a várt eredményt realizálja a folyamat.

262


ÖNELLENÖRZŐ FELADATOK 1. Melyek a tananyagcsomag részei? 2. Melyek tanulási útmutató részei? 3. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igaz vagy hamis? a. Útmutató pl. a táblázat, grafikon. b. A tanulási útmutató fedőlapján minden olyan információ szerepel, amelyből a hallgató azonosítani tudja, mivel foglalkozik az útmutató c. Ahány részcélkitűzés, annyi önellenőrzési gyakorlat van d. A tájékoztató lap az útmutató kötelező eleme e. A tanulási gyakorlatok tartalmazzák az elsajátítandó kompetenciákat f. A tananyagcsomagot csak a hallgatóknak készítjük el

AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1.

2.

3.

•• Tanulási útmutató •• Modulfüzet(ek)/Tankönyv(ek) •• Segédlet(ek) •• Szemléltető anyag(ok) •• Útmutató(k) •• Feladatlap(ok) •• Egyéb, az elsajátítást segítő eszközök. •• Fedőlap, ezen szerepel a bevezetés és a célkitűzés •• Tanulási gyakorlatok/tevékenységek •• Tájékoztató lapok (szabadon választható) •• Önellenőrzési feladatlapok/Megoldókulcsok •• Teljesítmény tesztlap a. b. c. d. e. f.

h i i h i h


263

Melléklet 1. sz. melléklet

TANULÁSI ÚTMUTATÓ

Írja be annak az iskolának, főiskolának, kormányhivatalnak vagy vállalatnak a nevét és címét, ahol az útmutatót használni fogják. FELADATCSOPORT/EGYSÉG: Írja be a DACUM-táblázatban vagy más kompetencia listában szereplő feladatcsoportot. FELADAT/KOMPETENCIA: Írja be a feladat/kompetencia megnevezését BEVEZETÉS:

■■ Ismertesse röviden a tanulási útmutatót. ■■ Közvetlenül, egyes szám második személyben szólítsa meg a tanulót. •• Ismertesse a tanulóval, hogy mit fog tanulni, ez miért fontos, és hogyan kapcsolódik a már megtanult ismeretekhez. ■■ A bevezetés legfeljebb 100 szó terjedelmű lehet. •• A bevezetést készítse el utoljára, így biztos, hogy pontosan fogja tükrözni az útmutató tartalmát.

A TELJESÍTMÉNY CÉL:

Írja be a célt. Ennek mindenképpen tartalmaznia kell a feltételeket, a várt teljesítményt és a teljesítmény kritériumaira való utalást. A RÉSZCÉLOK:

■■ Írja be az Ön által felvázolt, majd a hatékonyabb képzés elősegítése érdekében megfogalmazott részcélokat. ■■ Legalább egy részcélnak információt kell tartalmaznia a tanuló számára. ■■ Legalább egy részcélnak a tanuló által végzendő gyakorlatra kell vonatkoznia. ■■ Vagy a részcélok egyszerre lehetnek elméleti és gyakorlati jellegűek.

mind pontosabban

AZ ELŐFELTÉTELEK: Ide írja be azokat az előtanulmányokat, amiket szükségesnek ítél ahhoz, hogy a tanuló ezt a tanulási útmutatót használni tudja. Dátum: ide írja be az utolsó fejlesztés/módosítás dátumát.

264


TANULÁSI GYAKORLATOK RÉSZCÉL száma:

■■ Pontosan úgy írja be a részcélt, ahogy az a fedőlapon szerepel. ■■ Minden egyes részcél számára készítsen el egy tanulási gyakorlati lapot Tanulási tevékenységek

Kiegészítő útmutatások

Ebben az oszlopban sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyeket a részcél teljesítése érdekében el akar végeztetni a tanulóval.

Ebben az oszlopban a tanuló megkapja a tevékenység elvégzését elősegítő kiegészítő útmutatásokat.

Rendezze a tevékenységeket a tanulás fontosságának sorrendje szerint, a legfontosabbal kezdve. Az egyes tevékenységek meghatározását kezdje egy felszólító módban álló tárgyas igével: pl. olvassa el, nézze meg, oldja meg, ellenőrizze, hallgassa meg, tervezze meg, gyakorolja, stb. A tevékenységek legyenek sokfélék: olvasás, vizuális oktatási segédanyagok használata, gyakorló feladatok, munkavégzés, szerepjátékok, megfigyelés, stb. Közvetlen stílusban forduljon a tanulóhoz. Olyan nyelvezetet használjon, amelyet feltehetően megért. Amikor a tanulóknak előírja az olvasási tevékenységeket, adja meg a címeket és az oldalszámokat. Amennyiben a tevékenységek felsorolása nem ér véget az oldal alján, hanem a hátoldalon vagy egy további lapon folytatódik, ezt jelezze az oldal alján. Miután a tanuló az útmutatóban elvégezte a tanulási gyakorlatok tevékenységeit és az önellenőrzési feladatokat, az oktató engedélyével teljesítmény felmérési tesztet, ismeret felmérési tesztet tehet. Amennyiben a szükséges tesztet (teszteket) elvégzi, a tanuló bizonyítványt (kreditet) kap arról, hogy sikerrel sajátította el a kompetenciát.

A kiegészítő útmutatásokat közvetlenül írja a vonatkozó tevékenység mellé. Nem minden tevékenységhez szükséges kiegészítő útmutatást adni. Ebben az oszlopban kell leírni: a különleges munkavédelmi intézkedéseket az oktatási anyagok elérhetőségét a tevékenységekre vonatkozó további magyarázatokat hogyan kell beszerezni a szükséges különleges eszközöket a tevékenységek különböző alternatíváit az elkerülendő buktatókkal

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■


TÁJÉKOZTATÓ LAP Ez egy szabadon válaszható lap. A tananyagban ismertetésre került a tartalma.

265

266


ÖNELLENŐRZÉSI FELADATLAP UTASÍTÁSOK: Az önálló ellenőrzési feladat elvégzéséhez írjon világos és egyszerű utasításokat a tanuló számára. Ha azt akarja, hogy a tanuló vesse össze válaszait a hátoldalon szereplő megoldással vagy, ha azt akarja, hogy az oktató ellenőrizze az eredményt, utaljon rá itt.

■■ Általában minden részcélhoz tartozik egy Önellenőrzési feladatlap is tartozik. Előfordul, hogy a tanulási ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

tevékenység során olyan forrásanyag kerül felhasználásra, ami eleve tartalmaz gyakorlatokat vagy olyan értékelési elemeket, amelyek önellenőrzési feladatnak tekinthetők. Minden önellenőrzési feladatlapnak legyen megoldókulcsa, kivéve, ha a képesség fejlődésének értékelésére „gyakorlati ellenőrzőlistát” használunk. Az önellenőrzési feladatlapnak adjon egy rövid címet, így a tanulók és az oktatók név szerint tudnak rá utalni. Az önellenőrzési feladatlap a részfeladatban foglalt legfontosabb pontokra vonatkozó tíz vagy tizenkét kérdésnél ne tartalmazzon többet. Lehetőség szerint az önellenőrzési feladatlap csak egyoldalas legyen. Az ellenőrzés bármely formáját alkalmazhatja (esszé, rövid felelet, kiegészítés, a kérdés és a felelet párosítása, több válasz közül a helyes kiválasztása, igaz-hamis, stb.) Amennyiben az önellenőrzési feladatlap része a teljesítmény ellenőrző listának, készítsen hozzá egy Igen és egy Nem oszlopot. Minden egyes visszajelző tevékenység végén szerepeljen egy Teljesítmény szint. a. Az önellenőrzési feladatlap kérdéseire adott írásos válaszainak ugyanazokat a főbb válaszokat kellett tartalmazniuk, mint a megoldókulcsoknak. Amennyiben kihagyott valamit vagy kérdése van, nézzen utána az anyagnak a tájékoztató lapon vagy szükség esetén konzultáljon az oktatóval. b. Minden kérdésre IGEN vagy NEM JELLEMZŐ választ kell adni. Ha bármelyik kérdésre NEM a válasz, konzultáljon oktatójával arról, hogy milyen további tevékenységre van szüksége ahhoz, hogy a gyengébb területen (területeken) is megfelelő kompetenciára tudjon szert tenni.


267

KOMPETENCIA TELJESÍTMÉNYSZINT FELMÉRŐ TESZTLAP A tanuló neve:

Dátum:

Modul neve:

Próbálkozások száma:

1.

2.

3.

UTASÍTÁSOK

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS

A teljesítmény felmérés előtt adjon nagyon világos, mindenre kiterjedő utasításokat a tanulónak:

Szintek

A teljesítmény szintjeinek meghatározása

5 jeles

A feladatot önállóan, hibátlanul teljesíti. Felügyeletet nem igényel. Problémás helyzeteket is megold. Összefüggéseket meglát.

4 jó

A feladatot önállóan teljesíti. Felügyeletet nem igényel. Kisebb hiányosságai vannak. Összefüggéseket meglát.

3 közepes

A feladat elvégzéséhez kevés segítségre is és kevés felügyeletre is szüksége van. Kisebb hiányosságai is vannak.

2 elégséges

A feladat elvégzéséhez jelentős segítséget és jelentős felügyeletet igényel. Hibákat is elkövet, de teljesítménye elfogadható. Összefüggéseket nem vesz észre.

Mondja meg a tanulónak:

■■ mit kell tennie, ■■ milyen feltételeket kell megteremteni, ■■ hol lehet beszerezni a szükséges anyagokat, ■■ eszközöket ■■ milyen megszorítások lehetnek

A teljesítmény elért szintje: …………………………………………… Az oktató/vizsgáztató(k) aláírása: …………………………………………… A teljesítmény kritériumai A feladat elfogadható teljesítéséhez minden felsorolt állításnak “igen” vagy “nem jellemző” értékelést kell kapnia

Igen

Nem

Nem jellemző

■■ A követelmények megfogalmazását mindig kezdje egy főnévvel, pl. “A tanuló” ■■ A témákat ne kérdés formájában, hanem kijelentő módban fogalmazza meg. ■■ Valamennyi téma leírásánál használjon múlt időt. ■■ Csak olyan témákat válasszon, amelyeket az oktató ténylegesen meg tud figyelni. ■■ Az egyes témákat úgy fogalmazza meg, hogy mindegyik foglaljon magába ■■ ■■ ■■

egy minőségre vonatkozó megállapítást, ne szorítkozzék csupán arra, hogy egy cselekvés megtörtént-e vagy sem. Felmérheti, hogy a tanuló a képességet elsajátította-e oly módon, hogy kiértékeli az általa készített terméket, az alkalmazott eljárást, hogy megállapítja, vajon elfogadható dolgozói magatartást, tanúsított-e, ideértve a munkavédelmi előírások betartását is, valamint úgy, hogy méri a teljesítés idejét. Kérjen meg egy szakértő kollégát a foglalkoztatási területről, hogy vizsgálja felül a teljesítménymérés kritériumait, hogy ezek biztosan megfeleljenek az adott foglalkozásban elfogadott gyakorlatnak. A teljesítménymérés csak a tanulási útmutatóban szereplő kompetenciákra terjedhet ki.

Teljesítményszint: Valamennyi kérdésre “igen” vagy “nem jellemző” a válasz. Amennyiben valamelyik kérdésre a válasz “nem”, a vizsga sikertelennek minősül. Forduljon az oktatójához, aki megmondja, milyen további tevékenységet kell végeznie ahhoz, hogy a hiányosságokat/hibákat kijavítsa, és sikeres vizsgát tegyen.

268


Felhasznált szakirodalom Zachár László: Korszerű elvek érvényesülése a felnőttképzés módszertanában A felnőttképzés módszertani kérdései: Nyéki Lajos: A munkakörelemzés megszervezése és lebonyolítása Budapest, 2008.

V. MODUL Esetmegbeszélés

D.A.R.


Tartalomjegyzék

Esetmegbeszélés: gyakorlati kérdések........................................................................... 271


271

Esetmegbeszélés: gyakorlati kérdések Ajánlott időráfordítás: 8 óra gyakorlat Fejlesztő: Pálfi Kinga

I. ÉRTELMEZÉS 1. Mi az esetmegbeszélés Az esetmegbeszélést gyakran a gyermekjóléti, családsegítő szolgálatokhoz szokták kötni, holott szinte minden intézményben alkalmazható ez a módszer, csak talán nem annyira tudatosan. A következőkben az intézményi tevékenységekben zajló esetmegbeszélésről, annak menetéről fogunk írni. A szociális szakmában dolgozók az esetmegbeszélés fogalmát és célját a következőképpen fogalmazzák meg: „Az esetmegbeszélés célja: A segítő tevékenység tervezésével, az esetvezetéssel kapcsolatos problémák „teamben” való megbeszélése, illetve hogy a team segítséget adjon az esethozó személyes érzelmeinek a megértéséhez, az adott probléma kreatív megoldásához.” (Megyesi Mária: Módszertani ajánlás. Az esetmegbeszélés folyamatára vonatkozóan. Kézirat, Szeged, 2002). Tehát az esetmegbeszélés rendszerint a konkrét esetről szól, azaz komplexen a képzésben résztvevőről, (ez jelenti az egyént, a családját, az őt körbevevő közösséget), a problémáról (mi a képzésben résztvevő elakadása, nehézsége), a cselekvési tervről és az ehhez kapcsolódó akcióról. Az esetmegbeszélés célja segíteni és megerősíteni a szakmai teamet segítő kérdésekkel, a dilemmák közös reflexiójával, új ötletekkel, nézőpontokkal. Nagyon fontos, hogy az esetmegbeszélésnek mindig a konkrétumok és a realitások szintjén kell maradnia. 2. Az esetmegbeszélés célja Az esetmegbeszélés célja a tevékenység tervezésével, az esetvezetéssel kapcsolatos problémák „teamben” való megbeszélése, illetve hogy a team segítséget adjon az esethozó személyes érzelmeinek a megértéséhez, az adott probléma kreatív megoldásához. Az esetmegbeszélést célszerű heti, kétheti rendszerességgel tartani, ahol a közvetlen kollégák (team) közösen beszélik meg az esetvezetéssel kapcsolatos problémáikat. A segítõ és képzésben résztvevőe közötti kapcsolat, a személyes problémák, az érzelmi-indulati tényezõk megbeszélése nagyon fontos, mivel a felnőttképzési menedzser „kiadhatja” magából a felgyülemlett indulatokat, a „több szem többet lát” elv alapján pedig több más szemszögbõl tekinthet ugyanarra az esetre, a probléma megoldásához új ötleteket kaphat. Az esetmegbeszélés során a felnőttképzési menedzser ismerteti az esetet, majd a team új alternatívákat kínálhat a továbblépésre. Az esetvitel folyamán rendszeresen értékelni kell a problémamegoldó folyamatot, megbeszélni a sikeresség/ sikertelenség okait, a nehézségeket, kudarcokat, eredményeket. Az esetmegbeszélés során szükséges a team folyamatos értékelõ visszajelzése, a felmerülő problémák megoldásához nyújtott segítsége. 3. Az esetmegbeszélés előkészítésének módja (Feltételek) Idõkeretek: az esetmegbeszélést a teamen belül javasolt hetente/kéthetente egy alkalommal megszervezni (azon időintervallumon belül, amikor nincs a szolgálatnál ügyfélfogadási idő).

■■ Helyszín: a megfelelõ légkör kialakulása érdekében alkalmas helyszínt kell választani, pl. csoportszoba, klubhelyiség vagy irodahelyiség, ahol külsõ zavaró tényezõk nem gátolják az esetmegbeszélés lefolytatását. ■■ Esetbemutatás: az esetmegbeszélés elõtt a team tagjai egyeztetnek az esetmegbeszélés vezetõjével az ■■

esetmegbeszélésre szánt aktuális esetekrõl, a team tagjai, valamint az esetmegbeszélés vezetõje közösen döntenek – a hozott probléma súlyosságának függvényében, hogy melyik esetet/eseteket tárgyalják meg. Eszközök:

Az esetek végiggondolásában segítséget nyújthat az esethozó által készített rövid összegzés vagy írásos értékelés a problémáról, a szerzõdésrõl, valamint az eddig megtett intézkedésekrõl. Az esetmegbeszélés során a felnőttképzési menedzser és a képzésben résztvevő közötti interakcióban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy:

•• kinek mi a kötelessége •• a képzésben résztvevő pozitív kötõdéseit •• a segítõ kapcsolat intimitását

272


•• az ambivalens érzések kifejezését II. AZ ESETMEGBESZÉLÉS LÉPÉSEI 1. Az eset ismertetése a. A résztvevõk tájékoztatása a képzésben résztvevő körülményeirõl.Ki jött segítséget kérni? Ki küldte, s az miként vélekedik a problémákról? Milyen problémával keresi meg a felnőttképzési menedzsert? b. Az egyén, képzésben résztvevő jellemzése. Életkor, életciklus, iskolázottság, foglalkozás, családi állapot, jövedelem, lakáskörülmények. c. Más intézmények kapcsolata az egyénnel, képzésben résztvevővel. Milyen más intézmények kerültek eddig kapcsolatba az egyénnel, milyen beavatkozások történtek, van-e továbblépési lehetőség ezek irányába az egyén szerint? 2. A felnőttképzési menedzser viszonyulásai a. Kompetencia. Milyen szinten, a problémák mely rétegében lehet kompetens a beavatkozás? Ettõl milyen

változás remélhetõ? A változás iránya, mélysége, jellege, összetettsége. A változáshoz való viszonyulások. A képzésben résztvevő nyitottsága a változásra. b. b. A tanácsadás szerepe a változásban. A fennálló helyzet több szempontú elemzése, diagnosztizálása. Stratégiai célok kijelölése. Javaslatok elfogadtatása minden érdekelttel, módosítások beépítése a javaslatba. Róluk, értük adnak tanácsot, de nem gondolkodhatnak és dönthetnek helyettük. c. Szakemberek bevonása. Milyen más szakemberek bevonása látszik szükségesnek? Ettõl milyen hatás, változás remélhetõ? d. Akadályok. Milyen akadályokra kell elõre számítani az egyén, illetve a környezete részérõl; egyéb intézmények oldaláról?

3. Értékelés (Evaluáció) A folyamatot menet közben állandóan értékelni kell. Végsõ értékelés a folyamat egészérõl, a cél megvalósításáról, a módszerválasztásról. Monitoring készítése:

■■ Az elmúlt idõszak rövid összefoglalása ■■ Az elmúlt idõszakra kitûzött megvalósítási terv ■■ A meg nem valósított feladatok, a kudarcok és azok okai ■■ Nehézségek, következtetések, új kérdések ■■ Személyes érzések az elért eredményekkel, célokkal kapcsolatban ■■ Új akcióterv kidolgozása (Mi történik, miért történik, mikor és kiket

érint; a javaslatok begyûjtése, elemzése, kidolgozása, a megvalósítás feladatainak kidolgozása.)

Az esetmegbeszélés legfőbb lépései lebontva: 1. lépés: az eset ismertetése – itt történik meg a résztvevők tájékoztatása, a problémát jelzők oldaláról az eset bemutatása, illetve a résztvevők érzelmi viszonyulásának feltárása az adott nehézséggel kapcsolatban 2. lépés: a család, a diák jellemzése az egyéni fejlődési terv és a kollégák, diáktársak, családtagok megfigyelései, valamint a diák saját véleménye alapján 3. lépés: a diák érzelmi viszonyulási rendszerének feltárása: ki az, akit elfogad/elutasít? Ki az, aki szövetségese lehet nekünk segítőknek és a diáknak a probléma megoldásában? 4. lépés: az eddig kapott segítség feltárása: kik azok, akik foglalkoztak már az egyén problémájával? Miért nem sikerült megoldani a problémát? 5. lépés: kompetenciák átgondolása: ki milyen szinten lehet kompetens a beavatkozás során? A beavatkozásba hogyan kap szerepet az egyén? A beavatkozástól milyen változás remélhető? 6. lépés: a változás irányának, mélységének meghatározása, szakemberek bevonása: milyen más szakember bevonása látszik szükségesnek? Ki az, aki felveszi vele a kapcsolatot? Konkrétan miben kérünk segítséget? A beavatkozástól milyen változás remélhető? 7. lépés: a lehetséges akadályok átgondolása: milyen akadályokra kell előre számítani? Hogyan lehet ezeket csökkenteni, esetlegesen kikerülni? 8. lépés: a tanácsadás, beavatkozás menetének meghatározása és rögzítése: a stratégiai célok kijelölése, a javaslatok elfogadtatása. Nagyon fontos, hogy itt egyértelművé kell tenni az egyén szerepét, felelősségét az érte zajló segítői folyamatban. 9. lépés: értékelés, mely folyamatos, menet közben állandóan értékelni kell, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy végső értékelést adjunk a folyamat egészéről, a cél megvalósításáról.


273

Az esetmegbeszélés a felnőttképzési menedzser számára a továbbiakban segítségül szolgálhat:

■■ a felnőttképzési menedzser „képzésben résztvevőeinek bemutatásával” elmélyítheti a képzésben résztvevőfelnőttképzési menedzser kapcsolatot – hosszútávú együttműködés segítése ■■ ha nincsenek nehézségei az esetvitel során, az esetmegbeszélés folyamán megerõsítést nyerhet munkájával kapcsolatban, ellenõrizheti tevékenységét a visszajelzésekbõl. ■■ ha nehézségei vannak, segítséget kaphat a munkafolyamat különbözõ fázisaiban, hogy az egyén problémáinak megoldása érdekében a legmegfelelõbb segítséget tudja nyújtani ■■ a munkatársak a különbözõ egyének által hozott problémák, nehézségek révén tapasztalatokat gyûjthetnek ■■ ■■

egymás „egyénanyagából”; jól használható technikákat, tudásanyagot halmozhatnak fel, különösen a fiatal, pályakezdõ szakemberek mindenki ismeretet gyûjthet a szolgálat klientúrájából, széleskörû információbázis halmozódik fel a teamben a klientúra különbözõ mutatóiról, a felismert általános törvényszerûségek tanulmányok szakmai anyagok alapját képezhetik szerepe lehet a tanácsadást végzõ szakember lelki egészségének megóvásában azáltal, hogy a felnőttképzési menedzser „segítséget” kap az esetmunkában.

A felnőttképzési menedzseri munka minõségének megõrzésében és a felnőttképzési menedzserek kiégésének megakadályozásában a team belsõ klímája kulcsszerepet játszik, sokat segít a nyílt légkörû, inspiráló közösség, a szakmai kultúra és értékek közvetítése, a folyamatos közös gondolkodás. Fontos támaszt jelentenek a szakmai szervezõdések, az intézményen belüli kapcsolatok, az intézményközi tapasztalatcserék, konferenciák, a folyamatos tanulás.

III. AZ ESETMEGBESZÉLÉS DOKUMENTÁLÁSA Az esetmegbeszélés vezetõje feljegyzést készít a megtárgyalt esetekrõl. A feljegyzés az alábbiakat tartalmazza (ld. Függelék):

■■ Az esetmegbeszélés ideje, helye ■■ Az esetmegbeszélésen résztvevõk névsora ■■ Az esethozó által ismertetett eset rövid leírása ■■ Az esethozó által nevesített probléma megjelölése (kérdések, elvárások) ■■ Az esettel kapcsolatos team által történõ visszajelzések rögzítése ■■ Javaslatok megfogalmazása ■■ Értékelés, összegzés

Milyen gyakran tartsunk esetmegbeszélést? A teambeszélgetések mellett konkrét probléma megoldására érdemes esetmegbeszélést tartani, aminek rendszeressége esettől függ. Általában az a javaslat, hogy a következő szempontokat tartsák szem előtt a gyakoriság meghatározásánál: Milyen típusú a probléma? Milyen gyakran igényel- e a egyén folyamatos, rendszeres visszacsatolást? Milyen gyakran igényelnek segítséget, szakmai beszélgetést a felnőttképzési menedzserek? Alapvetően az lenne az ideális, hogyha legalább 3 alkalommal lenne egy esettel kapcsolatos megbeszélés, hiszen ez biztosítaná a folyamatosságot. Ezeken az alkalmakon nagyon oda kell figyelni, hogy tervezett, strukturált legyen a folyamat, éppen ezért érdemes áttekinteni az esetmegbeszélés módszertanával foglalkozó leírás által ajánlott legfőbb lépéseket. Szempontok az esetmegbeszélés szervezésében:

■■ Az elmúlt időszak rövid összefoglalása. ■■ Az elmúlt időszakra kitűzött megvalósítási terv. ■■ A meg nem valósított tervek, kudarcok és annak okai. ■■ Nehézségek, következtetések, új kérdések. ■■ Személyes érzések és az elért eredményekkel, célokkal kapcsolatban. ■■ Új akcióterv kidolgozása, ha szükséges

Ezek a lépések természetesen nem egy ülés során valósulnak meg, de vannak olyan elemek, szabályok, melyeknek minden egyes ülésen meg kell valósulniuk. Ezek pedig a következők:

274


Előzetesen ne feledjük el meghívni az esetmegbeszélés résztvevőit! Érdemes odafigyelni, hogy hány fő vegyen részt! Tapasztalataink szerint max. 8 fő tud érdemben megszólalni az esetmegbeszélésen. Fontos, hogy nyugodt helyet biztosítsunk az esetmegbeszélésre, körbe helyezzük el a székeket! A felnőttképzési menedzserek köszöntése A hozzászólás szabályai: időkeretek meghatározása, a személyeskedés kizárása Az esetmegbeszélés vezetőjének/moderátorának, jegyzőkönyvvezetőjének megválasztása Jelenléti ív készítése A jegyzőkönyv aláírása a résztvevők által Egy-egy ülés időtartama ne legyen több mint 90 perc

■■ Melyek az esetmegbeszélés tipikus hibái?

Nézzük meg, hogy melyek is a leggyakrabban elkövetett hibák: Túl sok/kevés embert hívnak meg az esetmegbeszélésre! Nem rögzítik a hozzászólások idejét, így előfordulhat az, hogy valaki kisajátítja a szót, vagy egyáltalán nem szólal meg. A moderátor nem irányítja az eseményeket, nem figyel arra, hogy mindenki szót kapjon. A segítés helyett inkább a számonkérés hangja dominál, egyfajta fegyelmi tárgyalás hangulata van az esetmegbeszélésnek – ezzel azonban teljes mértékben elmélyítik a kollégák egyrészt a felnőttképzési menedzser kiszolgáltatottságát, másrészt pedig a szakmai kooperációt sem erősítették. Nem maradnak a realitás talaján, nem az egyén, hanem saját elvárásaikhoz igazítják a kitűzött célt. Nem veszik figyelembe az egyén érdekeit, sajátosságait. Elbeszélnek egymás mellett a résztvevők, a problémamegoldás helyett sérelmek felsorakoztatása történik meg. Nem készítenek feljegyzést a történtekről, így ellentmondások alakulhatnak ki. Érzelmek alapján döntenek, sokszor a probléma megoldása helyett inkább meg szeretnének szabadulni attól, a felelősséget igyekeznek egymásra hárítani. Érdemes a fentiekre odafigyelni annak érdekében, hogy valóban a felnőttképzési menedzseri folyamatnak egy célirányos, szakmai színtere legyen az esetmegbeszélés.

IV. AZ ESETMUNKA Fejleszteni a szolgáltatást használók megküzdő, problémakezelő és az önsegítő képességeit A felhasználók szükségleteinek kielégítése Jobbítani a használók alkalmazkodását a társadalmi környezethez A felhasználó személyek és a források összekapcsolása

■■ Az esetmunka jellemzése:

Sokszereplős (egyén, környezet, intézmények stb.) Sokproblémás: okok – problémák – következmények (újabb problémák) – következmények („kiilleszkedési karrierút”) Kellően tapintatos, de intenzív beavatkozások (intervenció) a tanácsadással élni kívánók életébe Változások elősegítése: csak változásokkal lehet problémákat kezelni, eredményeket elérni, szükségleteket kielégíteni. Segítségnyújtás az „illeszkedésben a karrierúthoz”, a szakmai részek fontosságának a kiemelése, valamint a megfelelő szakmai útnak a választásának a fontossága az egyén részéről – ennek a felismerése és irányítása a felnőttképzési menedzser részéről, például megfelelő továbbképzéseken való részvétel elősegítése, támogatási rendszerek felismerése és tudatos használata, egyéb segítő rendszerek feltérképezése. Az esetmunka tervszerű, tudatos, viszonylag hosszabb időtartamú, lineáris vagy spirális (ok –következmény/ok –


275

következmény) folyamatot jelent, az út, amelyen haladunk a cél érdekében az alábbiakat figyelembe véve: Szükségletek (hiányok, veszteségek, igények stb.) – problémák - célkitűzés – tervezés – együttes munka összhangja. Több lépésben, egymásra épített, egymásból következő tevékenységeket feltételez. Több szinten – egyén, család, közösség, munkahely, környezet, intézmények stb. A különböző szereplőkkel különböző cselekvések megléte és felismerése a fontos. Az emberi viselkedésnek célja van: valamilyen szükségletet szeretne kielégíteni ezzel az egyén. Ez a cél mindig valamely emberi kapcsolatban kielégíthető szükségletre vonatkozik (pl. státusz-önértékelés, érzelmek-intimitás, korrekció stb.). A helytelenül kiválasztott intervenció „a probléma részévé válik”, azaz hozzájárul annak fennmaradásához, sőt rögzüléséhez. Ezért ha hosszabban fennálló, sőt, az intervenciók ellenére rögzülő, esetleg eszkalálódó problémákat láttunk, akkor vizsgálnunk kell azt is, hogy az alkalmazott intervenciók hogyan járultak hozzá a probléma fennmaradásához, rögzüléséhez, esetleg eszkalálódásához. A szakember szerepeinek és módszereinek gazdagsága van jelen az esetmunka folyamatában,és a felnőttképzési menedzser, csakúgy mint az információkkal, a személyiségével is dolgozik, ezáltal egyúttal modell is a tanácsadást váró egyén és környezete előtt. Előnyei: a felhasználók problémáit a megoldások, változások felé lehet elmozdítani segíthet a hátrányos helyzet, elmaradás csökkenésében Hátránya: az egyes esetekkel folyó konkrét/egyedi munka korlátozhatja, hogy igazi szociális – társadalmi változások valósuljanak meg. Feladatok: Konkrét eseten keresztül mutassa be és értelmezze az esetmunka lényegi jegyeit! Mit jelent, hogy felnőttképzési menedzser a személyiségével dolgozik? Mit jelent, hogy a felnőttképzési menedzser modell a tanácsadási folyamatban?

V. A FELNŐTTKÉPZÉSI MENEDZSER ÉS A SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBE VEVŐK VISZONYA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE A kapcsolat/viszony lényege: partnerség, kölcsönösség és együttműködés: ebben a folyamatban információt kölcsönzünk egymásnak, de inkább a használóknak, hiszen:

■■ ők a kiszolgáltatottak ■■ nincs elegendő információjuk ■■ nem tudják megítélni a szolgáltatás minőségét ■■ nekik nehezebb bizalmi kapcsolatba lépni

A viszony, kapcsolat főbb jellemzői:

Aszimmetrikus, mert a felhasználók rászorulnak a felnőttképzési menedzserre, mert szakmai szempontból hatalmi helyzetben van a szakember. A felnőttképzési menedzsernek vezetnie kell a folyamatot, hiszen Ő a kompetens személy a kettőjük kapcsolatában. A felnőttképzési menedzser ugyanakkor nem mindenható, mindent tudó (omnipotens). Nem elfogadható szemlélet: „oktatom, kioktatom…nevelem… az egyént. Bizalmi légkörben a képzésben résztvevőek kifejezhessék a számukra idegen embernek (mesterséges támasz) az érzelmeket – a dolgok, problémák, hiányok, veszteségek kibeszélése nem más, mint a feszültség pillanatnyi levezetése. Ezek felerősítése, de bűnözőknél ne a közösségit („jó bandánk van”)! A bizalom és megértés kölcsönössége: megértésre törekvéssel bizalmat, bizalommal jobb megértést. Támogató – non direktív kommunikáció: aktív figyelés, hallgatás, értő figyelem, reagálás.

276


A felnőttképzési menedzser hibái lehetnek: Elkényelmesedés Uralkodás Szubjektívizmus – szimpátia, antipátia Bürokratizálódás Kompetencia határok tisztázatlansága Mit ne csináljunk? Ne ítélkezzünk, ne minősítsünk! Ne térítsünk! Ne stigmatizáljunk! A szakember olyat nem csinál meg, amit a képzésben résztvevő önállóan is el tud végezni A felnőttképzési menedzser nem viheti bele az esetbe személyes életet, szakmai problémáit.

1. A kommunikáció néhány alapkérdése a felnőttképzési menedzseri esetmunkában CSATORNA 1. ADÓ VEVŐ KÜLDŐ àààààààkódolásàààààà üzenet àààà dekódolásàààààà FOGADÓ szándékozott szóbeli reklámeszköz értelmezett jelentés és nem szóbeli jelentés jelek ZAJ ßßßßßßßßßß dekódolás ßßßßßßßßßßßßß kódolás ßßßßßßßválasz A kommunikáció sokrétű folyamat, amelynek összetevői:

■■ A kommunikációs folyamat inputja az adó, vagyis az információt közlő, illetve küldő. ■■ Az üzenet azonos az információ tartalmával, vagyis magával hírrel. ■■ Az üzenetet egy jelrendszerrel (nyelv, gesztusrendszer, viselkedés, megjelenés, metakommunikációs jelek) mások számára érthetővé kell tenni, ez a folyamat a kódolás. ■■ A kódolt üzenet a csatornán (levegő, levélpapír, telefon stb.) keresztül jut el a befogadóhoz. ■■ A vevő, a kommunikációs folyamat outputja, vagyis az információ befogadója. ■■ A csatornán érkezett üzenetet a vevő számára befogadhatóvá kell tenni, ez a dekódolás. ■■ A visszacsatolás során a vevő valamilyen formában jelzi, hogy vette az üzenetet. ■■ Az adótól a vevőig a csatornán keresztül áramló üzenet menet közben torzulhat, módosulhat. Ezeket, a zavaró tényezőket zajnak nevezzük.

A kommunikáció hatékonyságát befolyásolhatja:

■■ a kommunikáló felek személyisége (nyitott vagy zárkózott személyiségek), viszonya (egyenrangú vagy aláfölé rendelt felek), felkészültsége, hitelessége, érdeklődése, létszáma ■■ az adó-vevő-üzenet összhangja (az üzenet túlsúlya esetén a vevő úgy érezheti, hogy nem hozzá szólnak, az eladó és a vevő túlbecsülésekor pedig a tényközlés szorul háttérbe) ■■ az üzenet szintjei (az üzenet tartalma, az üzenethez, illetve az üzenőhöz való viszonyulás) ■■ a kód- és csatornaválasztás (hogyan, milyen stílusban, tónusban, milyen jelrendszerrel, és milyen csatornákon közvetítjük az üzenetet) ■■ a kommunikációs környezet, valamint a kommunikáló felek kultúrája (hol, milyen környezetben és körülmények között, kinek a jelenlétében, mikor és milyen eszközökkel kommunikálunk).

A gyakorlatban a kommunikáció bármely formája torzulhat, a torzulás a kommunikációs folyamat valamennyi eleménél bekövetkezhet. Például:


277

Az információt küldőnél, amennyiben:

■■ bizonytalan, és ezért nem tudja pontosan megfogalmazni gondolatait, érzéseit ■■ szétszórt, gyenge a szókincse, rossz a szóhasználata ■■ rosszul kódolja az üzenetet ■■ bizalmatlan a fogadóval szemben

A csatornában, amikor:

■■ erős a zajhatás (nagy a fizikai zaj, rosszak a látási és hallási viszonyok) ■■ rossz a csatornaválasztás (például értekezlet helyett esetenként szerencsésebb alkalmazása)

lenne egy kör-email

A fogadónál, ha:

■■ hibás a dekódolás (a fogadónak mást jelent az üzenet, mert más a gondolkodásmódja, értékrendje, műveltsége) – idegen kultúra! ■■ szelektív a fogadás, az üzenet érzékelése (az aktuális szükségletek befolyása, a beállítottság, kor, szellemi képesség, tapasztalat, stb.) ■■ bizalomhiány van a küldővel szemben

A visszacsatolásban, amikor:

■■ nincs visszajelzés (például pókerarc esetén) ■■ nem egyértelmű a visszajelzés („majd meglátjuk” – ködösítés)

Mire van szükségem ahhoz, hogy “jó kommunikátor” legyek? önismeretre mások „ismeretére” nonverbális kommunikációra verbális kommunikációra szerencsére megfelelő „génekre”

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

Kommunikáció = információ csere. Az információ nem más, mint a valóság együttes megteremtésének eredménye, közös alkotás, de nem objektív, mert az abban részt vevőktől nagymértékben függ. Szükséges egy küldő és egy fogadó fél, azok interakciói, más, amit a küldő bocsát ki és más, amit a fogadó megért. Van egy kapcsolati (hogyan viszonyulunk egymáshoz?) és egy tartalmi (miről beszélünk?) szintje. a. A folyamat három részből áll: észlelés közvetítés megértés – nincs helyes/rossz megértés: mindenki azt ért meg, amit megért. b. Kommunikáció fajtái: verbális, nonverbális (a hallgatás is kommunikáció), metakommunikáció (kommunikáció a kommunikációról).

•• •• ••

A verbális kommunikáció: a gondolatok szavakkal megfogalmazott és kifejezett közlése. Eszköze a nyelv. Formája: lehet közvetlen (beszéd) és közvetett (írás). Az írott kommunikációban az összefüggést a szövegkörnyezet (kontextus) és az utalások adják meg. Az élőszóban történő kommunikáció esetében a szavak és kifejezések mellett a nonverbális üzenetek is szerepet játszanak. A kutatók szerint csak ritkán figyelünk közvetlenül beszélgetőpartnerünk szavaira. A megkérdezettek arról számoltak be, hogy sokkal gyakrabban gondolkodnak azon, vajon mi volt a másik szándéka az elmondottakkal, hogyan értsék az üzenetet. „Kétféle beszélgetés van. Az egyik, amikor mondom a magamét. Amikor önmagamat akarom érvényesíteni. Szavakkal hatalmat lehet szerezni, olyan világot, amely csakis rólam szól, amelyben én vagyok a fontos: amit én gondolok, én érzek, én élek, én fájok – színjátékot, melyben én vagyok a főszereplő. Aki a magáét mondja: egyedül van. Olyan világban él, ahol senkinek sincs köze hozzá. Ennél pontosabban nem lehet elmondani azt a helyzetet, amelyben élünk, s amit úgy is nevezhetünk: a szeretetlenség világa. Aki csak mondja a magáét, annak nincs szüksége barátra, testvérre, feleségre. Csak közönség kell neki. A másik fajta beszélgetés az, amikor valaki társat keres.” Müller Péter

278


A nonverbális kommunikáció

■■ ismételheti a verbálisan elhangzottakat (merre van a központ?) ■■ ellentmondhat a verbálisan elhangzottaknak (a vőlegény nem ideges, pedig nagyon az) ■■ helyettesítheti a verbális szinten nem elhangzottakat (a férjnek rossz napja volt, látszik rajta, érezzük) ■■ kiegészítheti a mondottakat ■■ hangsúlyozhatja a mondottak lényegesebb részét (felemelt ujj) ■■ szabályozó szerep (a beszélő folytassa vagy sem)

CSENDES KOMMUNIKÁCIÓ (KRONÉMIKA): mennyi ideig üdvözlünk valakit, mennyi ideig beszélgetünk, mennyi ideig búcsúzunk; szünetek, elhallgatások.

■■ a kommunikációban információ-értéke van annak is, hogy mennyi időt fordítunk az egyes prezentációs szakaszokra (annak ellenére, hogy egy bizonyos szabályrendszer létezik) ■■ szerepe van a csendnek, az elhallgatásoknak – pl. a csend mást jelent nálunk (elbizonytalanodás, érdektelenség ■■

vagy aktív figyelés), és mást a finneknél (a monológok jellemzők) vagy a japánoknál (a csend feldolgozási szünet) üdvözlések, búcsúzások: a prezentáció előtti (és utáni) néhány percben, valamint a szünet(ek)ben erre (ezek időtartamára) is figyeljünk (bemutatkozásnál, kézfogásnál stb.)

A térköz, érintés, ülésrendek A partnerek, prezentáló-hallgatóság egymáshoz viszonyított távolsága utal a felek közötti viszonyra, nagyságát befolyásolhatja a kommunikáció célja, a partnerek kultúrája, kulturáltsága, rangja, kora és neme egyaránt. A térközök nagysága a mi kultúránkban általában az alábbiak szerint alakul:

■■ intim távolság: családtagok, szerelmünk – 0-50 cm – csók, puszi; baráti ölelés; agresszív behatolás: a.) kikezdés (a test felkészül a menekülésre vagy a támadásra), b.) vallatás; kényszerhelyzetek (zsúfolt lift, busz) ■■ személyes: barátaink, ismerőseink, régi üzleti partereink is (50-120 cm) ■■ társasági: zónahatáraink az ismeretlenekre vonatkoznak, de általában ez a távolság a jellemző a legtöbb üzleti tárgyaláson (120-360 cm) ■■ nyilvános: előadásokon (általában 360 cm-nél nagyobb).

A térköz függ a lakóhely népsűrűségétől is: sűrűn lakott településeken az alsó határ, ritkábban lakott helyeken a felső határ felé közelít.

■■ prezentációnál: ha PowerPoint prezentáció, figyelni a láthatóságra – 3 méteres szabály: ekkora távolságból a 28-30-as betűméretű szöveg látható-olvasható, ennek függvényében arányítani. ■■ ha ülünk, túl magas pódiumot ne használjunk: dobogón ülve félő, hogy nem látszunk ki az asztal mögül; más eset: ha az asztal alatt kilátszik a lábunk, sokan azt fogják figyelni ■■ ha az órát, előadást végig ülve tartjuk, unalmassá válhat; ha viszont ülve beszélünk, majd felállunk, hirtelen megnő(het) a figyelem ■■ hátul ülők: bátran kérjük meg, üljenek közelebb – ott és akkor kényelmetlen pillanat, de megéri: intimebb légkört alakíthatunk ki

Az érintés – mint nonverbális jel is – kultúránként eltérően szabályozott: a mediterrán kultúrában, az araboknál része a beszélgetésnek, míg az angolszász és a japán kultúrában ez tabunak tekinthető. Üzenetértéke van annak is, hogy az adott térben hogyan helyezkedünk el, valamint hol és hogyan ül a hallgatóságunk. Az asztalforma és az ülésrend már előre jelzi tárgyalási szándékainkat, státuszunkat (a kör alakú elrendezés közvetlen, demokratikus, T betűs elrendezés esetén a betű szárainál és végénél ülők alárendelt szerepben vannak, a főnök az asztalfőn helyezkedik el, stb.). Sokszor nem egyezik a kommunikáció és a cselekedetek (nem kongruens). Verbalitás – itt, most. (vö: „…azt mondták…, azt hallottam…”) Metakommunikáció: árulkodik – rettegés, félelem, nagyképűség. A gyakorlatban a kommunikációt és interakciót vállaló szolgáltatást felhasználó „típusok” a következőek:

■■ panaszos: más van bajban, nem Ő, és nem akar részt venni (másokat védhet) ■■ látogató: külső nyomásra vesz igénybe szolgáltatást ■■ fogyasztó: érdekelt a segítségben

Sztereotípiák (in flagranti)

A sztereotípiák szélsőségesen leegyszerűsített és széles körben elterjedt megfigyelések valamely közösség tagjairól. Vagy pozitívak, vagy negatívak, vagy akár semlegesek is lehetnek. Közös vonásuk, hogy ellenállóak a tapasztalattal


279

szemben és nem vesznek tudomást egyéni különbségekről. A sztereotípiák általában más etnikai csoportokra vagy pedig nemzetekre vonatkoznak, például, hogy az olaszok beszédesek, a németek pontosak, stb., de minden közösségnek vannak ilyesféle leegyszerűsített eszméi saját magáról is. Léteznek nemi, sőt szakmai sztereotípiák is. Van többek között előre gyártott orvos-, bankár-, tanár-, munkásképünk. Stb.

„Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.” „ÉN” közlések Ha magamról beszélek, magamat értékelem, sokkal kevésbé nézem kritikus szemmel a viselkedésemet, mintha valaki másról lenne szó. Harmadik személyben még szigorúbb vagyok, jóllehet az illető éppen úgy viselkedik, mint te vagy én. Cél: ráébreszteni a résztvevőket, hogy milyen eltérő módon ítéljük meg magunkat és másokat, felismertetni ebben a jelenségben az eredményes kommunikációt gátló tényezőt. Kulcsszavak: énazonosság, másság, tolerancia, ítélet, kommunikáció, kapcsolat. „ÉN” kijelentések

■■ Én határozott vagyok. ■■ Te makacs vagy. ■■ Ő fafejű. ■■ Én jogosan méltatlankodom. ■■ Te bosszankodsz. ■■ Ő nagy hűhót csap semmiért. ■■ Én sziporkázom. ■■ Te különösen beszédes vagy. ■■ Ő botrányosan viselkedik.

„ÉN” közlések (átírni:)

■■ Én nem táncolok valami jól. ■■ Én derűlátó vagyok. ■■ Én általában csatlakozom a többiek véleményéhez. ■■ Én úgy gondolom, hogy fontos jó benyomást kelteni. ■■ Én szűkszavú ember vagyok. ■■ Én néha másnapra halasztom a dolgokat. ■■ Én néha kijövök a sodromból. ■■ Én azt mondom, hogy minden megtakarított lej egy megkeresett lej. ■■ Én a könnyebb fajsúlyú irodalmat szeretem. ■■ Én élénk képzelettel rendelkezem. ■■ Én szívesen tartok számon mindent, ami másokkal történik. ■■ Én rugalmas vagyok.

„Amit magadról gondolsz, hozzád tartozik. Amit másokról gondolsz, az is hozzád tartozik. Amit rólad gondolnak, azzal semmi dolgod, ha meg akarod őrizni lelked békéjét.” Tatiosz

A hatékony kommunikáció: őszinte, nyílt, hiteles

■■ bátorító ■■ visszaigazoló ■■ ellenőrző, tisztázó ■■ tisztázó ■■ megerősítő ■■ empatikus

280


■■ kérdésfeltevés ■■ visszautalások ■■ összegző ■■ egyensúlyt tartó ■■ hangsúly-hangerő

A verbális kommunikáció biztosítja a hitelességet (kongruenciát). Célok – SMART

■■ S: specifikus (specific) – a cél legyen valóságban is megjeleníthető („Szeretnék gazdag lenni” – kinek kunyhó, kinek palota) ■■ M: mérhető (measurable) – mit értem el eddig ■■ A: elérhető (achivable) – a célokat ne kössük feltételekhez (ha, de…) ■■ R: reális (realistic) – a megvalósíthatóságot az egyén képességei és a kell-van állapot közé tervezett időtartam ■■

határozza meg; nincs elérhetetlen cél, maximum irreális határidő T: idő (time) – mindig legyen határidő (egyszer, majd...)

Kommunikációs gátak - torzult kommunikáció A felnőttképzési menedzser részéről

■■ utasítás ■■ fenyegetőzés ■■ prédikáció ■■ leckéztetés ■■ ítélkezés ■■ nyugtatás ■■ provokáció ■■ faggatózás ■■ moralizálás

A szervezet/intézmény részéről A felhasználónak panasza van – a szolgáltatás elismerést hall ki ebből (annak ellenére, hogy a panasszal lényegében nem történik semmi), felerősíti a képzésben résztvevőtől jövő elismerést – „tehát, mi vagyunk a jó szolgáltatás, intézmény…” Kofogások, ellenvetések Kifogások, ellenvetések észlelésénél lépjünk hátra egy lépést gondolatban. Próbáljuk meg a lehető legkevesebb indulattal, a lehető legobjektívebben vizsgálni, megérteni a partner viselkedésének okait, az őt mozgató érzéseket, gondolatokat, egyéni és szervezeti érdekeit. Ezek alapján el tudjuk dönteni kifogással vagy ellenvetéssel állunk szemben. Kifogás A kifogás tartalma majdnem biztosan információhiányból adódó: bizalmatlanság, bizonytalanság, döntésképtelenség, időhúzás, ami információnyújtással leküzdhető. Ellenvetés Az ellenvetés mélyebb meggyőződésből fakad, tehát érzelmi alapú, tartós attitűd. Észérvekkel nehezen változtatható. Az ellenvetéshez való ragaszkodás erős. A kifogás és az ellenvetés egyaránt lehet nyílt vagy rejtett. Természetesen az utóbbi kezelése nehezebb és időigényesebb, mert először fel kell tárni a valós helyzetet. Amennyiben dühös, elfogult, türelmetlen vagy egyéb módon erősen felindult emberrel kell beszélgetést folytatnunk, nem elegendő csupán az egyszerű taktikák bevetése. Első lépésben az érzelmi indulati állapot megfelelő szintre való csökkenését kell elérnünk, hiszen az erős érzelmek akadályozzák a racionális gondolkodást. A hallgatási folyamat összetevői Figyelés

■■ aktív koncentrálás, „regisztrálás”

A jelentés kijelölése (= meg is értjük)

■■ szelektálás (ocsút a búzától)


281

■■ értékelés (az információ mennyire fontos számunkra, igaz vagy hamis) ■■ tapasztalatokhoz való kapcsolás (panelek)

Az információk emlékezetbe vésése

■■ „belső jegyzet” készítése, rögzítés (memóriajavítók: versek, évszámok, adatok megtanulása, asszociációk)

A hallgatási képesség javítása

Hogyan javíthatjuk hallgatásunk minőségét, növelhetjük hatékonyságát? Hasznosnak bizonyul, ha gondolatban igyekszünk a saját nyelvünkre lefordítani, saját szavainkkal megfogalmazni a hallottakat. Ennek a technikának az előnye, hogy állandó, aktív munkára kényszerítve önmagunkat, kevésbé vesszük át kritikátlanul a hallottakat, vagy kevesebbszer alszunk el, veszítjük el a fonalat. Jobban hallgatni annyit tesz, mint hosszabban, gyakrabban, tisztelettel, odafigyeléssel hallgatni.

■■ A hallgatás meghosszabbítása az egyetlen ellenszere annak a rossz gyakorlatnak, hogy a beszélő első szavait

■■ ■■

■■ ■■ ■■

■■

hallva, úgy véljük, hogy a folytatást úgyis tudjuk, ezért a figyelmünk gyorsan alábbhagy vagy teljesen meg is szűnik. Pedig a beszélő első szavai vagy mondatai sokszor nem tartalmaznak mindent a később elmondandókból. Gyakran előfordul, hogy a beszélő a későbbiekben rácáfol a bevezetőjére. Unalmasan kezd fejtegetni valamit, de aztán később belelendül, mondanivalója élénkké válik, s az unalmas bevezetőt tartalmas kifejtés követi. Előfordul, hogy először meghökkentő állítással kezdi partnerünk, amit eleve elutasítunk. Ha később is figyelnénk rá, kiderülne, hogy nyomós érveket tud felsorakoztatni meghökkentő és első pillantásra ellenszenves állítása mellett. Erővel is kényszeríteni kell magunkat a hallgatásra, sőt néha arra, hogy az első szótól az utolsóig figyelmesen hallgassuk végig partnerünket. Jó hallgató csak az lehet, aki gyakori hallgató. Sokan élnek abban a téves hitben, hogy ha meghallgatják mások véleményét, csorbul önállóságuk. Többen tartózkodnak attól, hogy a főnöküket, vagy munkatársaikat meghallgassák, pedig sokat segítene a probléma megoldásában, ha tudnák, hogyan vélekednek a dologról mások. Ez egyben csökkentené a felelősségüket is. Sokszor a kívülállóknak, a nem szakértőknek is támadhatnak jó ötletei, vagy éppen a rossz ötletekkel is bogarat ültethetnek a fülünkbe, s ezért elősegíthetik a megoldást. Nemcsak saját problémáink megoldása érdekében kell másokat figyelmesen meghallgatnunk, hanem azért is, hogy segíthessünk nekik. Ha valakit meghallgatunk, az sokszor már fél gyógyulás a számára, ha túlságosan belebonyolódott, szinte belebetegedett egy megoldhatatlannak látszó problémába, helyzetbe. A meghallgatással nemcsak karitatív funkciókat látunk el, hanem élettapasztalatokat is gyűjtünk, ami megkönnyíti helyzetünket akkor, ha nekünk is hasonló problémákkal kell szembenéznünk. Ha jó hallgató akarsz lenni, hagyj fel a beszélő provokálásával és a vitatkozással! A beszélő ilyenkor vagy elhallgat, visszahúzódik, vagy feldühödik – vérmérsékletétől függően. Ne iparkodjunk mindig ellentmondani. Az ellentmondás szelleme ostobaság és bosszúság. A mindig akadékoskodó elmés lehet, de makacssága nem menekülhet az ostobaság vádja elől. Az ilyenek a legkellemesebb társalgást is közelharccá teszik. A hallgatás lényegesen javul, ha tiszteletet érzünk beszélgetőpartnerünk iránt. Aligha hallgatunk valakit hosszan és figyelmesen, ha a szóban forgó személyt semmibe sem vesszük. Az emberek között akkor alakul ki tényleges megértés, ha alapvetően egyetértenek abban, hogy mindenkinek joga van a saját integritásához és értékéhez. A hatékony hallgatás ezért alapvetően attól a készségünktől függ, hogy úgy tudjunk tekinteni másokra, mint egyedülálló személyiségekre saját hitekkel, gondolatokkal és értékekkel. Ha lebecsüljük a partnert, akkor legfeljebb tettetni tudjuk az őszinte érdeklődést. A legérzéketlenebb, legkevésbé intelligens ember is megérzi ezt a negatív attitűdöt, s aligha alakul ki ilyen körülmények között értelmes párbeszéd. Gyakran az akadályoz meg bennünket a hallgatásban, hogy elragadnak az indulataink és a szenvedélyeink. Igyekezzünk féken tartani őket! A dühös emberek falat építenek maguk köré.

A visszajelzés fontossága A hallgatás során folyamatosan jelzéseket bocsátunk ki. Kiélezett helyzetekben érezni lehet, hogy mennyivel kellemesebb egy olyan hallgató, aki egyértelmű és élénk jelzésekkel reagál a fejtegetésekre, mint aki szinte rezzenéstelen arccal hallgat.

■■ Ha partnerünk hosszabban beszél, arcjátékkal, egy-egy közbevetett szócskával, fejbólintással kell visszaigazolni ■■ ■■

szavait. Azonban itt is fontos a mértéktartás (aki „ühüm-ühüm”, „mondjad-mondjad” másodpercenkénti beleszólásokkal szakítja meg a beszélőt, aligha számíthat jó hallgatónak). A jó hallgató türelmes hallgató. Időt hagy a beszélőnek, hogy kifejezze a gondolatait. Nem csupán az udvariasság diktálja, hogy ne szakítsa minduntalan félbe a partnert vagy az előadót, hanem az a tény is, hogy „a közbeszólások az információcsere akadályai”. Amennyire zavaró lehet a közbeszólás, annyira biztató a kérdés. A közbevetett kérdésekkel azt fejezzük ki, hogy figyelmesen hallgatjuk a beszélőt. Emellett a kérdésekkel is segítünk neki, hogy pontosan juttathassa célba üzenetét, a félreértés kockázata nélkül fogalmazhassa meg a mondanivalóját.

282


■■ Ahhoz, hogy valaki jól tudjon hallgatni, először is hallgatnia kell. A hallgatás minden további javítása azon múlik: képesek vagyunk-e egyáltalán hallgatni. „A tudás köre a beszéd, míg a bölcsesség privilégiuma a hallgatás.”

Az aktiv hallgató ismérvei

■■ mindig készenléttel figyel, hogy vissza tudja tükrözni a partner gondolatait, érzéseit ■■ képes a lényeglátásra, ennek megfelelően szelektálja az információkat ■■ gondolatban képes megelőzni a beszélőt ■■ tud olvasni a sorok között, képes összefoglalni a hallottakat ■■ szívesen meghallgat másokat („lelki szemetesláda”), ezáltal nagyobb a népszerűsége, és a kommunikáció során több információhoz juthat

Javítsunk hallgatási szokásainkon! 1. Összpontosítás hiánya Ne hagyjuk, hogy gondolataink elkalandozzanak! Tegyünk úgy, mintha riporterek lennénk, és egy nagy csoport megbízásából hallgatnánk az előadást. Próbáljuk meg kiemelni azokat a pontokat, melyek a legtöbb embert érdekelnék. Összpontosító képességünket azzal is fejleszthetjük, hogy úgy teszünk, mintha valakinek be kellene majd számolnunk a hallottakról. 2. Rossz testhelyzet Üljünk egyenesen! A legtöbb ember, amikor előadáson vagy megbeszélésen vesz részt, kényelmesen elterül a székén, s néha üvegesen bámul a semmibe. Üljünk egyenesen, legyünk élénkek és tükröződjön rajtunk, hogy érdeklődéssel várjuk, mit fogunk hallani. A beszélő is reagálni fog a bátorításunkra, és mondandóját mozgalmasabban és érdekesebben fogja előadni. 3. Előítélet a beszélővel és/vagy a témával szemben Ne utasítsunk el egy üzenetet csak azért, mert az előadó/beszélgetőtárs megjelenése vagy a téma nem tesz ránk jó benyomást! Vannak, akiknek olyan karizmája, olyan személyes ereje vagy varázsa van, hogy spontánul is megnyílunk arra, amit mondanak. Mások nem keltik fel az érdeklődésünket és untatnak. Elutasítjuk őket – a mondandójuk, a megjelenésük, a beszédük vagy zavaró modorosságuk miatt. Néha a témát találjuk unalmasnak: „Ezt már mind hallottam – minek figyeljek oda?” Koncentráljunk az üzenetre! Keressük az új szempontokat, ezek fényében vegyük nagyító alá eddigi ismereteinket. Ne a kinézetük után ítéljük meg az embereket! Ha meg tudja mozgatni a gondolatainkat vagy új ötleteket ad, mindegy, hogy néz ki. 4. Lustaság Ne sajnáljuk az erőfeszítést a „nehéz” gondolatok megértésére! Egy „nehéz” előadás, beszélgetés előtt keressünk meg egy kérdésben járatos kollégát vagy barátot, és beszélgessünk el vele a tárgykörről. Kérjük meg, hogy magyarázza el, mit jelentenek bizonyos dolgok, milyen elméletek, elvek léteznek. Ezután olvassunk valamit a téma szakirodalmából. Egy kis erőfeszítéssel megkönnyíthetjük az eddig keménynek és unalmasnak tartott tárgy megértését és fokozhatjuk az érdeklődésünket. 5. Érzelmi rövidzárlatok Ne vonjuk meg a másiktól a figyelmünket csupán azért, mert mondandójának egy része negatív érzelmeket ébreszt bennünk! Bizonyos emberek, szavak, élmények érzelmeket kavarnak bennünk, és figyelmünk rövidzárlatára vezetnek. Próbáljuk meg az előítéleteink vagy bizonyos szavak keltette reakciónkat visszafogni. Valahányszor egy felkavaró kifejezéssel vagy gondolattal találkozunk, ügyeljünk arra, hogy meghallgassuk a másik véleményét – hagyjuk, hogy befejezhessék, kifejthessék az érveiket. Ha megértjük őt, könnyebb lesz nyugodtan és logikusan előadni saját véleményünket. 6. Túlbuzgó jegyzetelés Ne jegyzeteljünk annyit, hogy elveszítsük a fonalat! Tanuljunk meg helyesen jegyzetelni! Akik jegyzetelnek, könnyebben emlékeznek. De ha elveszünk ma részletekben, nem tudunk lépést tartani a beszélővel és elveszítjük a logikai fonalat. Csak a legfontosabb dolgokat írjuk le (1. tények, 2. értelmezések). Használjunk rövidítéseket. 7. Gondolati vita a beszélővel Hallgassuk végig a másikat, és csak akkor tegyük szóvá hiányérzetünket, ha a kérdésről nem beszélt!


283

Legtöbbünk az érvelés gyenge pontjait keresi, különösen, ha jól ismerjük a témát, vagy van tapasztalatunk e területen. Már az érvelés egyetlen apró hibája is elindíthatja bennünk a vitát. Ki-bekapcsoljuk figyelmünket, egész részekről maradunk le. Írjunk le pár szót a témáról, amit a végén meg akarunk vitatni, ezután összpontosítsunk továbbra is a beszélőre. Az előadás végén feltehetjük a kérdésünket, vagy kommentálhatjuk az előadó egyik-másik megállapítását. 8. Tettetett figyelem A tettetett figyelem fenntartása akkora erőfeszítést igényel, hogy nem sokat értünk meg abból, amit a másik mond. A tettetés épp annyi energiánkba kerülhet, mint a figyelem, ráadásul csak magunkat csapjuk be. Nincs értelme ennyi energiát befektetni, hogy aztán semmire se emlékezzünk. Vagy fektessünk energiát az odafigyelésbe és a tanulásba, vagy ne pazaroljuk se a saját időnket, se a beszélgetőtársunkét! 9. Szinkronhiány Úgy is felfüggeszthetjük a figyelmünket, hogy közben vesszük az üzenetet. Bebizonyították (Dr. Harry Goldstein, Columbia Egyetem, AEÁ), hogy a szokásosnál háromszor gyorsabb beszédre is oda tudunk figyelni minden különösebb információveszteség nélkül. Az így felszabaduló időt gyakran arra használjuk, hogy álmodozzunk vagy elkalandozzunk. Ezt az időt használjuk arra, hogy felerősítjük az előadó üzenetét: foglaljuk össze magunkban azt, amit hallottunk! 10. Figyelem elterelése Álljunk ellen a vágyunknak, hogy beszélgetéssel vagy egyéb módon eltereljük a beszélgetőtársunkról a figyelmet! Ne rendezgessük a papírjainkat, ne olvassunk valami mást! Álljunk ellen a firkáló csábításnak, ne áltassuk magunkat! Tegyük el a csábító dolgokat! Keressünk olyan helyet, ahol nem terelhetik el könnyen a figyelmünket (pl. az első sor). 11. Süketség az érzelmi üzenetekre A testbeszéd fontos – keressük a nonverbális jeleket! Az odafigyelés többet jelent annál, hogy hallunk a fülünkkel. Figyeljünk oda az érzelmi üzenetekre. Próbáljuk meghallani a hangszínváltozásokat. A bizonytalankodás, az arckifejezés, a testtartás, a gesztikuláció, a szemmozgás, a ziháló légzés mind része az üzenetnek. „A beszéd képessége emberi kiváltság, a hallgatni tudás emberi kiválóság. A kimondott szavak mögött szándékok rejlenek; a hallgatásba bölcs megértés, türelem, tisztelet vegyül. Egy embert inkább hallgatásából, semmint beszédéből ismerhetünk meg – vagyis abból, hogy kellő pillanatban hallgatni tud.” Tatiosz

Feladat Az Esetmunka gyakorlaton gyűjtsön példákat a hatékony, hiteles, továbbá torz kommunikációra! Találkozások, interjúk, ülések az esetmunka folyamatában

VI. A tanácsadási ülés lényegi jegyei A tanácsadás nélkülözhetetlen eleme, formája és módszere: kölcsönös kommunikáció, a használók a környezetről, a szükségletekről, más felhasználókról, a problémákról, az emlékekről, az információkról. A felnőttképzési menedzser és a képzésben résztvevőek együttműködésének alapvető eszköze, hogy megszabadítsa a felhasználót szorongásától, bátorítsa információkat gyűjtsön folyamatokról, állapotokról, szükségletekről, problémákról informálja a lehetőségekről, forrásokról stb. 1. Céltudatos, tervszerű tevékenység megtervezett formájának nevezhetjük a „célzott beszélgetést” A celzott beszélgetés nem kutatási, tudományos célú (a valóság nagyobb összefüggéseinek vizsgálata, feltárása) interjú, hanem konkrét problémahelyzetben segítő célzatú kommunikáció, ami a felnőttkézpési menedzser és az egyén között zajlik.. a. Kerete, helyszíne Felnőttképzési menedzser irodája (esetleg okttaó terem, igazgatói iroda) szociális szolgáltatás helyiségei semleges helyszín (kávézó, park)

•• •• ••

A használónak legyen kellemes hely, ne idegenkedjen tőle és adjon lehetőséget anyílt, őszinte kommunikációra. Időtartam: kb. 1 óra

284


b. Formái: lehetnek hangsúly különbségek Információs – feltáró, leíró jellegű Diagnosztizáló – mi a probléma?, milyen szolgáltatásra lenne szükség? Beavatkozó – a használók segítése a változtatás érdekében c. Készségei A hatékony kérdezés ◆◆ Lineáris okkeresés: ki, mikor, mit, hol, miért? ◆◆ Cirkuláris okkeresés: események-érzelmek összekapcsolására: ki még, mit csinált akkor, ki érti meg? ◆◆ Stratégiás: jobbítás felé vivők ◆◆ Reflektív: bátorító, indirekten befolyásoló Az érzések visszatükrözése - a felhasználó buzdítása A tartalom visszatükrözése - ha a képzésben résztvevő aktív, de igen zavaros Az információk átfogalmazása – a felnőttképzési menedzser hangsúlyokat tesz Az interjúzó érzéseinek visszatükrözése - ha a használó túlságosan függő/ellenálló A konfrontáció Az értelmezés

•• •• •• ••

Feladat

•• •• •• •• •• ••

Interjúzási készségek gyakorlása kiscsoportos helyzetben

VII. AZ ELSŐ INTERJÚ 1. Célja, hogy létrejöjjön a második: megismerkedés, kapcsolat felvétel (Ő jön, vagy mi megyünk), bizalomteremtés, feszültség csökkentés, megértés, a folyamatok, állapotok, okok, problémák, szükségletek feltárása, az adott probléma általános kontextusba tételével, megállapodás a munka elkezdésére, folytatására. A képzésben résztvevő jöhet (lehet) egyedül, párban, vagy közvetítővel, érintettel, külső segítővel. Ha család, akkor megegyezni mikor, ki(k). A felhasználó puszta megjelenése azért hasznos, mert ez a saját maga érdekében tett első megmozdulás. A felnőttképzési menedzser kérdései, reakciói, kérdései, és a visszatükrözés a képzésben résztvevő számára hozzájárul a tisztábban látáshoz, az újra szemléléshez (egy elfogadó helyzetben). A felnőttképzési menedzser lehetőleg ne ítélkezzék, kritizáljon, hanem próbáljon megérteni, elfogadni. 2. Struktúrája. a. Spontán közlések szakasza: a flnőttképzési menedzser megengedő, passzívabb beállítódású Megszólítás: tegezés, magázás. Ha zárkózott: „van barátod?” helyett, „mit csinál hétvégén?” A felhasználó támaszt, vigasztalást, segítséget vár, de saját ügyében „szakértő” és mégis kevés ehhez. Keretek tisztázása: szerepek, együttműködés lényege: őszinteség, titoktartás. Kezdés: „Mi történt? …hallgatom…, …ott kezdje, ahol akarja…meséljen” stb! Lehetnek spontán közlések (használó aktívabb, jól kibeszélheti magát), ebben benne a használó korábbi érzései, tapasztalatai és mások véleménye is. Hatékony kérdezés: biztatás és kérdés, nyíltak, szuggesztívak (mi fáj? típusúak), elakadásnál bíztatót és csak spontán szakasz után célzottat: „miért akar kilépni a képzésből?” „miből fizeti a képzést?” És nem: „kifizette-e már a részvételi díjat?” Követés – összpontosítás: a segítő befogad, feldolgoz, ezért érdeklődő, értő figyelem (Gordon): testtartás, tekintet, szünetek, feszültséget csökkenti kell. Milyen adatokat lehet gyűjteni ekkor? A felhasználók személyére Személyes kapcsolatokra Szociális támogató hálózatokra Család hátterére, erejére A folyamatokra, állapotokra, a kielégítetlen szükségletekre, problémákra, az okokra, a kívánt változásokra


285

Ezek elemzését a felnőttképzési menedzser egyedül és/vagy team-ben végzi, majd probléma-definiálás. b. Részletező, visszajelző, megerősítő szakasz:a felnőttképzési menedzser ott tartson, ahol a tanácsadást ígénylők, munkatársak tartanak! A segítő és a képzésben résztvevő egyaránt aktívabb: ismétlések, részletek feltárása Visszajelzés megadása (feed-back): kiemelten fontos a kommunikációs ttevékenység összegzésére, visszatükrözésre, összefoglalásra. A feed-back során a felnőttképzési menedzser az aktívabb, de soha sem kényszerítő erejű a mondandója, visszajelzése, a tanácsot ígénylő azt kezd ezekel az információkkal, amit jónak és hasznosnak lát. A felhasználó érzéseinek visszatükrözése buzdító erejű lehet, ami továbbviheti a kapcsolatot egy mélyebb bizalmi szintre. . A képzésben résztvevőek által mondottak tartalmának visszatükrözése: ha aktívn részt vesz a kommunikációban, de zavaros a mondandója – pontosítások, magyarázatok, körülírások szükségessek, amik lehetővé teszik a képzésben résztvevő számára is az összegzést, analitikus gondolkodást.Például a „gondom, hogy nem fogom tudni elvégezni a képzést” motivum többször visszatérő elem lehet egy beszélgetés ideje alatt. A felnőttképzési menedzser saját érzéseinek közlése: amit kimondunk, afölött hatalmunk van – szabályozzuk saját érzéseinket. Decentrálás: saját énem és a megfigyelő énem szétválasztása a felhasználó felé. Ha a felhasználó túlzottan függő, ellenálló, együttérzés kifejezése, az ügyhöz kapcsolódjon, ne szoruljon a védekezésre. Szokatlan megnyilvánulásnál fontos átpörgetni az eddigi kommunikációs folyamatot és megkeresni azokat a lehetséges okokat, amik előidézhették vagy fenntarthatják a szorongás, félelem, kissebbség érzetet. c. Kiemelés, értelmezés, elemzés szakasza Az információk valóságtartalma függ a szituációtól és a személyes viszonyoktól, ezért kontrollra van szükség. Információ minden, amit döntése folytán elmond vagy nem mond el az egyén (a hallgatás maga is lehet információ értékű). Kiemelés: a felnőttképzési menedzser az aktívabb fél és ő az, aki összegzi a beszélgetés során fellelhető legfontosabb pontokat. Ennek az információnak ugyanakkor visszajelzés értéke is van: ebben az esetben a felnőttképzési menedzser valamilyen hipotézist próbál felállítani az elhangzottak alapján, és a felmerült problémákat próbálja rangsorolni, rendszerbe helyezni, elősegítve ezáltal a jobb megértést és elmozdulást a probléma megoldása fele. A probléma meghatározásában és megoldásának elinditásában a következő kérdő szavak bírnak különös jelentőséggel: Mi, miért, hol, hogyan, okok, befolyásoló tényezők, környezet, motivációk, összefüggések. Igen fontos megállapítani, hogy az egyének motivációi és viselkedésük kongruens-e? d. Konfrontáció Az egyén viselkedésének ellentmondásai, felesleges védekező stratégiái esetén kiemelten fontos a türelmes végighallgatás és az egyén megértésről való bíztosítása. Semmiképp sem lehet büntetés és visszavágás értékű a negatív reakcióra adott válasz, ugyanakkor az is fontos, hogy a felnőttképzési menedzser, hitelességét megőrizve, dühét és elégedetlenségét is kifejezze.

VIII. A szükségletek - problémák és a beavatkozási célok A motiváció Maslow-féle szükségletelmélete (leegyszerűsített megközelítés) Abraham Maslow a múlt század század szülötte, a ’30-as évekig a behaviorizmus vonzotta, a viselkedés-lélektan, amely az egyént viselkedésének, nem pedig belső működéseinek figyelemmel kísérésével tanulmányozza. Maslow az emberi szükségleteket hierarchikusan egymásra épülő kategóriába csoportosította: fiziológiai szükségletek; biztonsági szükségletek; szeretet- és közösséghez tartozás igény; tisztelet, elismerés iránti igény; önmegvalósítás iránti vágy. Maslow rendszerében tehát ezek a szükségletek egymásra épülnek, egyik szint kielégítése a következő szint motivátorként való fellépését jelenti. A valóságban ez nem 100%-os kielégítettséget jelent: mindenkiben él a tudás és megértés iránti vágy, annak ellenére, hogy például a szeretetigénye nincs maradéktalanul kielégítve. Egy példán szemléltetve: az átlagos állampolgár fiziológiai szükségletei 85%-ban, biztonság-igénye 70%-ban, szeretet-igénye 50%-ban, önbecsülés-igénye 40%-ban és az önmegvalósítással kapcsolatos igénye tekintetében 10%-ban van kielégítve. Az alapvető szükségletek rangsora sem mindig biztos, akad számos kivétel, de az emberek többségénél mégis ez a tipikus. Ma már nem fogadjuk el e feltételességet, legalábbis merev formában nem (a fűtetlen szobájában éhező, szerelmi bánattól gyötrődő költő írhatja gyönyörű verseit).

286


Fiziológiai szükségletek A fiziológiai szükségletek a legerősebben jelentkező szükségletek. Bár az összes fiziológiai szükséglet felsorolása képtelenségnek tűnik és némely szükséglet hovatartozását illetően kétségek támadhatnak (pl.: érzéki örömök: ízek, szagok, simogatás stb. fiziológiai szükségletek-e?), az alapvető fiziológiai szükségletek az éhség, szomjúság, szexuális vágy, aluszékonyság, anyai reakciók. Ha ezen szükségletek nincsenek kielégítve – vagy akár csak egy közülük –, akkor minden egyéb szükséglet megszűnhet, vagy háttérbe szorulhat. Ha valaki például éhezik, számára egy cél létezik: az élelemszerzés. Ebben az esetben megszűnnek számára az egyéb motiváló tényezők: pl. elhanyagolja emberi kapcsolatait, de még az azonos szintű szükségletek – szexuális vágy, alvás iránti igény – is jelentőségüket vesztik. Ilyenkor az ember tudatát majdnem teljesen az éhség tölti ki. Az éhes ember leghőbb vágya egy olyan hely, ahol sok élelem van. Korgó gyomorral akár a diktatúrát is elfogadná: csak ehessen végre Bíztonsági szükségletek Mi a biztonság? Annak a tudata, hogy védettek vagyunk a bűnözéssel, szélsőséges időjárással, háborúkkal, járványokkal, vadállatokkal stb. szemben. Ide tartozik még a létbiztonság érzése is, az a hit, hogy a jövőben képesek leszünk biztosítani alapvető szükségleteink kielégítését.

Szeretet- és közösséghez tartozás ígénye Az egyén egyik legfőbb törekvése hogy a szerettei, szerelme és barátok vegyék körül. A lényeg a bensőséges, gyengéd, őszinte emberi kapcsolatban van. Itt a szerelem nem keverendő össze a szexuális viselkedéssel, amit a fiziológiai szükségletekhez soroltunk Tisztelet iránti ígény Az embernek egyformán van szüksége arra, hogy mások tiszteljék, elismerjék őt és arra, hogy önmaga is becsülje magát. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy mindez valós képességeken, eredményeken, sikereken alapuljon. A tisztelet, elismerés iránti vágy két alcsoportba sorolható.Az egyik az erő, eredményesség, megbízhatóság és szabadság érzése, a másik a hírnév, presztízs iránti sóvárgás.E második azzal az emberi tulajdonsággal van összefüggésben, hogy mindenki szeretne a figyelemközéppontjába kerülni, fontosnak látszani, a világ szemében értékesnek, elengedhetetlenül szükségesnek tűnni. Ezen igények kielégítetlensége kisebbrendűségi, elesettségi, frusztrált érzésekhez vezethet. Önmegvalósítás iránti ígény „A zenésznek zenélnie, a művésznek festenie, a költőnek írnia kell, ha véglegesen boldog akar lenni. Amit az ember tud, azzá kell lennie.” Maslow az önmegvalósító személyek megkülönböztető jellemzőit az alábbiakban összegezte: A valóságot gyakorlatiasan észlelik, és jól tűrik a bizonytalanságot.Olyannak fogadják magukat és másokat, amilyenek.Spontán módon gondolkodnak és viselkednek.Természetesek és mesterkéletlenek. Inkább a problémákra, mint önmagukra összpontosítanak.Függetlenek és autonómak.Állandóan készek az események friss látásmódjára.Jó humorérzékük van, humorérzékük filozofikus, gondolatgazdag és nem ellenséges tartalmú.Kreatívak, találékonyságuk friss és a gyermekéhez hasonlít.Törődnek az emberiség jólétével.Mélyen átélik az élet alapélményeit, gyakran tapasztalják a természettel való egység élményét, az idő és a tér dimenzióit.A tevékenység folyamatát önmagáért méltányolják.Erős és bensőséges kapcsolatokat alakítanak ki inkább kevés, mint sok emberrel.Objektív nézőpontból képesek az életre tekinteni.Belső függetlenségüket őrzik attól a kultúrától, amelyben élnek.Bizakodva élnek egy jóhiszemű világban.


287

Néhány olyan viselkedés, amelyeket Maslow az önmegvalósító élethez vezetőnek vélt:Úgy éld az életed, mint a gyermek, teljes elmélyedéssel és összpontosítással!Inkább új dolgokat próbálj ki, mintsem ragaszkodj a biztos módszerekhez!Az érzéseidre hallgass, ne pedig a tekintély vagy a többség hangjára tapasztalataid értékelésében!Légy őszinte, légy valódi; kerüld a színlelést és szerepjátszást!Készülj fel rá, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével!Vállalj felelősséget!Amit eldöntöttél, hogy megteszel, vidd is véghez! A szükségletfelmérés – adatgyűjtés(elemzés) célja és eredménye: a szükségletek és a problémák meghatározása, ezek pontosítása és körülírása. A szükségleteket a segítő a felhasználókkal együttesen definiálja (vö: Maslow-i hierarchia) 1. A problémák és a szükségletek meghatározása Mik a felhasználók problémái az Ő értelmezésükben? Mik a szükségleteik a felnőttképzési menedzser szerint? A felkínált probléma nem mindig valós, ld. a felhasználó zavaros, bonyolult helyzetét Mik a képzésben résztvevőek problémái és szükségletei a környezetük megfogalmazásában (milyen más obiektív okok vannak a személyen kívül, amik a problémát befolyásolhatják). Mi a fő probléma? Milyen más problémák vannak? Milyen szükséglet kielégítése a legfontosabb? MI a fő probléma? Hogyan függnek össze egymással az egyes problémák? A problémarendszer megfogalmazásának jelentősége: milyen viszonyrendszerben vannak egymással a különböző problémák? problémák képzésben résztvevőek szerint

szükségletek felnőttképzési menedzser szerint

felnőttképzési menedzser szerint

A probléma meghatározása az első lépés a megoldás fele, viszont folyamatosan szem előtt kell tartani azta tényt, hogy nem lehet túlzottan leragadni a problémáknál, mivel könnyen a „csak a képzésben résztvevőek a hibásak” szemlélethez vezethet. 2. Megoldási alternatívák – célok meghatározása A felnőttképzési menedzser hozzásegíti a felhasználókat a célok megfogalmazásához, ezért cél (megoldási) alternatívákat vázol (azok előnyeivel, hátrányaival) A probléma megoldásának folyamatában a következő lépés a reális célkitűzés szükségessége és a meghatározása. Abban az esetben, ha túl magas célokat határozunk meg, csalódást és frusztrációt vált ki a felnőttképzési menedzser a képzésben résztvevőből, ami hosszútávon csökkenti a felhasználó önmagába vetett hitét, erejét és negatívan hat a motivációjára. A felhasználóknak igen fontos a siker (hiszen éppen sikerélmény hiányában szenvednek!), az önbizalom növelés, a megoldás lehetőségének a realitása és közelisége. Az eset során minden résztvevőnek világos, konkrét célt kell megfogalmazódjon, mintha egy „utazás állomásainak megtervezésében”, vennének részt. Ez a fajta optimista megközelítés hatékonyan fogja mozgosítani a meglévő erőforrásokat a megemelt belső motiváció által. 3. A célok funkciói: biztosítja a felhasználók és a felnőttképzési menedzser egyetértését irányt, erőt és folyamatosságot ad segít elkerülni szükségtelen mellékutakat cselekvésre, gondolkodásra motivál megelőzi az ellenállást, ambivalenciát, belátást érünk el: „nekem akar jót…” segíti a megfelelő intervenciós stratégiák kiválasztását segít, hogy követni tudjuk az előrehaladást biztosíthatja az elért eredmények megtartását

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

Miután a segítség Csepeli szerint lehet:

■■ epizodikus: egyszeri, ideiglenes ■■ egzisztenciális: többszöri, folyamatos

Következésképpen a felhasználók és a felnőttképzési menedzserek közös döntésén alapuló célok:

■■ rövid (azonnali) ■■ középtávú (néhány hétre megcélozható) ■■ hosszabb távúak

4. A célok kiválasztása

288


Milyen célokat határozzunk meg? (kapcsolódika aképzési struktúrához és a képzésben résztvevőhez, egyénhez is egyaránt)

■■ használók által kívánt célnak adekvát legyen ■■ konkrét és mérhető legyen, ■■ legyenek reálisak, megvalósíthatóak, irreálisokról le kell beszélni az egyént ■■ legyenek pozitív megfogalmazásúak,

Feladatok:

Általános célok konkréttá tétele, megvalósítási alternatívák kialakítása adott esetek során. Célgráf készítése adott konkrét esethez A célok konkretizálása Minden felvázolt ée megfogalmazott problémahelyzet esetén törekedni a megoldásra való összpontosításra, ez kell legyen az elsődleges tervezési szempont a továbblépésben, a stratégia meghatározsában. Kiemelten fontos, hogy a különböző szükségleteket (fiziológiai, biztonsági, társas, kompetencia, önmegvalósítás) egységesen – holisztikus szemléletben kell kezelni és ennek megfelelően előkészíteni a megoldás irányát. Számolni kell az információk teljességének hiányával, a problémák összetettségével, bonyolultságával, és a gyorsan változó helyzetek miatt nem lehet teljes mértékben megoldani egy-egy esetet, főleg nem az előírásoknak megfelelően – nem kell idealiyálni sem ahelyzetet sem a felnőttképzési menedzser kompetenciáit. Nem az ideális, hanem kielégítő egyensúlyi helyzetre lehet törekedni. A cél az optimum elérésére a negatívumok között, ennek lehetőségének a felfedezése és a képzésben résztvevő odavezetése. A felnőttképző menedzser stratégiái köze kell tartoznia a felhasználó életterében a pozitív tényezők felerősítése, például bonyolult viták során, nehezen kivitelezhető problémahelyzetekben, félreértések esetén. A konkrét beavatkozások tervezésének szempontjai A cél a képzésben résztvevők hajlandóságát elérni, hogy velük közösen kell meghatározni a beavatkozás

■■ a változtatás - folyamatát, feltételezhetően mit tud Ő, a képzésben résztvevő megcsinálni.

Hiba: a velük szembeni túlzott és csak kényszerítő jellegű elvárások, irreális követelmények, és ha ez nincs összhangban a felnőttképzési menedzser segítő tevékenységével.

■■ a célok és megvalósítási alternatívák felvázolása ■■ a célok elérhetőségének magyarázata – mit kell tenni, hogy sikerüljön, hogyan jutunk közelebb? ■■ kik, mikor, mit és hogyan csinálnak, apró lépésenkénti közös terv és kivitelezési ütemezés ■■ kockázatok, nehézségek felvázolása ■■ megtudni, és felismerni, hogy az egyén valóban el akarja-e érni a célt – az egyén dilemmái és bizonytalanságai, ezek kezelése illetve a megoldás fele vezető út akadályainak feloldása ■■ (együttes) döntés ■■ a célok prioritása, mit, mikor (egyszerűen megvalósíthatót először)? ■■ kikre irányulnak az egyes célok? (ld. táblázat!)

problémák

szükségletek

megoldási alternatívák beavatkozási célok

képzésben résztvevő szerint

segítő szerint

képzésben résztvevő szerint

konkrét beavatkozások, tevékenységek

segítő szerint

IX. Kreatív lehetőségek a képességek, kompetenciák fejlesztésére Gondolja meg, mit tenne, ha például szembe öntené a képzésben résztvevő a vizet, vagy ha nem jön el az előre megbeszélt találkozóra? Az eseteket nem lehet séma, rutin szerint a megoldás fele irányítani, művészi ügyességre, a lehetetlen elképzelésére, intuíciókra is szükség van. Nagyon fontos tudatosítani a felnőttképzési menedzserben is azt a tényt, hogy megérzéseit vegye figyelembe és mint hipotézis, járja körbe a hatékony problémamegoldás egyik


289

lehetőségeként. A kreatív problémakezelés (terápia) a gyógyításban évezredekre visszanyúló hagyománnyal bír, amit nem szabad a tudományos működésekből sem kizárni. A gondolkodás faktorai: Flexibilitás – szempont váltás Fluencia – hány ötlet lehet egy problémára Eredetiség – mintha először látnánk 1. Kreativitás: a változtatásra törekvés, a konformizmus meghaladása, a probléma szokásostól eltérő megoldása. Jellemzői: Problémalátás, és – érzékenység, nyitottság, kíváncsiság – keresi a problémát Eredetiség – sajátosat és szokatlant merészen Gondolkodás rugalmassága - a megoldást többféle úton Gondolkodás könnyedsége – gondolatok közti kapcsolatok kialakítása Lényeglátás, magas szintű elemző képesség Állhatatosság (perszeverencia), szorgalom Bizonyos fokú fegyelmezetlenség, de nagy önfegyelem Intelligencia – értelmes alkalmazkodás

Kreativitás

Gondolkodás

Konvergens: az ismertekhez való alkalmazkodás, egyedüli helyes válasz

Divergens: újat a már megtanultakból, minél többféle gondolathoz többféle úton

Magatartás

Konformista alkalmazkodó

Non konformista, „ellenzéki”, nem deviáns!

Konvergens gondolkodás iránya

Divergens gondolkodás iránya

U1

U

M1

M

M2

U3

M3

U4

M4

U2

U = útmutatás M = megoldás Magasan kreatív emberek nagyra értékelik a közösséget, de nem függ össze a közösségben elfoglalt pozíciótól. Az USA-ban a munkaerő harmada a kreatív osztályba tartozik (amely társadalmi igény, ahogy anno a polgárság kialakulásánál volt). Ez nem más, mint a tudás és az információ felhasználása, többlet érték, a tudás gyakorlatba helyezése, új, értelmes formák létrehozása. Fejlesztésének gátló tényezői: Tévedésektől való félelem Túlzott igazodás „A másság abnormalitása” – téveszme Lényege a szociális támogatásban: kreatív folyamatok indukálása a segítés folyamatában a problémák kezelése érdekében, a képzésben résztvevőek bevonása az alkotó jellegű folyamatokba. A résztvevők fantáziájukkal válaszoljanak problémáikra, de hangolódjanak át új tények megismerésére, új szempontokra. A képzésben résztvevőek és a külső források összekapcsolása

290


2. Esetmenedzsment (case management) értelmezése Kialakulásának okai: a használók nehezen látják át bonyolult problémáikat, megoldási lehetőségeiket, a segítség forrásait. Szűkebb értelmezésben: a használók igényeinek és a segítő intézmények/szolgáltatások lehetőségeinek optimális koordinálása, a használók és a környezet közötti közvetítés, a források felkutatása, -teremtése, közvetítése, a szolgáltatások közötti kapcsolat erősítése adott eset vezetése ügyében és általában. A felnőttképzési menedzser menedzseli a képzésben résztvevőek önsegítését. Tágabb értelemben: milyen változások érhetők el egy rendszerszemléletű megközelítés, szellemiség alkalmazása során az esetmunkában. Az adott szolgáltatásnál egy eset összefogása, vitele, az esettel kapcsolatos tevékenységek (szükségletfelmérés, adatelemzés, probléma meghatározás, megoldási stratégiák, beavatkozások, a folyamatok monitorozása, értékelés stb.) elvégzése. Az ezt végző szakember az eset gazdája, esetfelelőse. Az eset-menedzsmenttel összefüggő feladatok: Vezetői szinten: a szolgáltatás személyzetének képessé tétele: loyalitás a szolgáltatáshoz, de autonóm munkavégzés, rugalmas munkaidő, a szociális munka folyamatok ösztönzése, támogatása, keretek-források biztosítása, minőségbiztosítás, kimenet szabályozó értékelés, a szakemberek is személyes hatással vannak a szolgáltatás működésére, Vezetői és esetfelelősi feladat:

■■ a szolgáltatás tárgyi környezetének kialakítása: helyiségek, recepció, váró- és interjúszobák, informatikai ■■

felszereltség szolgáltatások közötti egyeztetés, koordináció, közvetítés

Esetfelelős szintjén:

■■ a használók személyes felelősségének növelése (ld. megerősítésük: kapcsolat felvétel, terv, kivitelezés, kontroll, értékelés során) ■■ a támogató környezet forrásainak feltérképezése – család, szomszédság, önsegítő csoportok, egyház, más intézmények ■■ az esethez használható és igénybe vehető források azonosítása: forrásregiszter készítés ■■ az intézményes és intézmények közötti, szakmai és szakmaközi támogatások koordinálása (vö: interprofesszionalitás) ■■ új erőforrások teremtése a felhasználók bevonásával, előnye: erejüket érzékelhetik, sajátjuké lesz ■■ a használók képviselete az erőforrásokért, a politika és a jogszabályok változtatásáért

3. Az értékelés

Az értékelés irányultsága: „Sokszor a támogatás megfelelőnek értékelése fontosabb, mint amennyire a támogatás valójában megvalósul”.

■■ kimenetre, célokra-eredményekre, kudarcokra, és okai ■■ a segítő folyamatra - mikor mi, mit váltott ki, eredményezett ■■ a használók készségeinek fejlődésére ■■ a felnőttképzési menedzser szerepére, érzékenységére, figyelmére, ■■

rugalmasságára, mások jogainak

respektálására a felhasználók adjanak értékelő visszajelzést segítőről – kölcsönösség és partnerség!

Az értékeléshez szükséges készségek:

■■ probléma definiálása ■■ képzelet, kreativitás az adatgyűjtésben, elemzésben, mérlegelésben ■■ az eredményesség mérése a felhasználóknál, a forrás használat tekintetében

Az értékelés eszköze és formái:

■■ Befejezett esetek száma. Gond, ha elsősorban a „könnyű” (együttműködő, tartalékokkal rendelkező stb) képzésben résztvevőkre fókuszáltak ■■ Célelérési skála: Milyen mértékben sikerült elérni a célokat? ■■ Folyamatelemzés: a segítő program szakaszain megy végig, különösen az „üzemzavarok” felismerésére (mellék és zsákutcák), hatásos-e, vagy nem? Milyen tényezők hívták életre a változást? ■■ hatékonyságelemzés: Hatásos-e a program? Milyen hatékonysággal használtuk a forrásokat? A célok, eredmények, ráfordítások összevetése, kielégítette a szükségleteket?


291

■■ esetmegbeszélés, -elemzés, -tanul ■■ mány, esetkonferencia ■■ szupervízió

Az értékelés problémái:

■■ nem voltak világos célok ■■ nem jó módszerekkel és egyoldalúan történik ■■ nem voltak elégségesek a források ■■ túl általános a kérdésfeltevés: hatékony-e a szociális munka? ■■ kontrollcsoport felvételének nehézségei: jó a single case study (egyes esetek értékelése), de nem bizonyító erejű ■■ nem tisztázódott, hogyan fogadták el a felhasználók az adott szolgáltatást.

Fókusz és követés

1. tarts szemkontaktust az interjú alatt a. b. c. d.

mutatsd, hogy figyelsz természetes legyen és ne bámészkodó a tekinteted ha jobbra-balra tekingetsz, az a figyelmetlenséged fejezi ki a szemkontaktust akkor célszerű megtörni, ha csend van, vagy mindkét fél gondolkodik

2. testtartásod legyen nyugodt, természetes és fejezze ki, hogy figyelsz a képzésben résztvevőre a. nyugodt, természetes tartás b. könnyed, természetes gesztusok c. arckifejezés legyen a témához illő 3. verbálisan is fejezd ki, hogy figyelsz a képzésben résztvevőre, s mindarra, amit közöl veled a. b. c. d.

meleg, elfogadó hangszín kövesd mindazt, amit a képzésben résztvevő mond ne válts témát, ne szakítsd félbe a képzésben résztvevő ha kimerült a téma, térj vissza olyan kérdésre, melyet már korábban említett

4. ne csak szavakkal, hanem „figyelmes hallgatásoddal” is fejezd ki érdeklődésedet a. a képzésben résztvevőnek szüksége lehet a csendre, amikor megemészti, amit mondott b. a csend gyakran pozitív formája a kommunikációnak c. hallgatásod ne váljon végtelenné Hatékony kérdezés 1. használj nyitott kérdéseket a. b. c. d. e.

kérdéseid vonatkozzanak tárgyakra a „mi” kérdések gyakran tárgy orientáltak a „hogyan” kérdések gyakorlat vonatkoznak emberekre a megengedő kérdések nagyobb flexibilitást adnak a válaszolónak a „miért” kérdések gyakran provokálnak védekező válaszokat

2. a nyitott kérdések haszna a. adj lehetőséget a képzésben résztvevőnek, hogy fejtse ki, amit akar b. gyűjts minél több információt és segíts a képzésben résztvevőnek, hogy minél jobban fejezze ki önmagát.

Felhasznált irodalom Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Animula, Budapest, 1986 Kraiciné Dr. Szokoly Mária: Felnőttképzéso módszertár. ÚMK, Budapest, 2004 Megyesi Mária: Módszertani ajánlás. Az esetmegbeszélés folyamatára vonatkozóan. Kézirat, Szeged, 2002 Megyesi Mária: Módszertani ajánlások szociális szolgáltatóknak: Esetmegbeszélés, Közösségi szocális munka, Mediáció. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest, 2010 Szabó Lajos: A szociális esetmunka gyakorlata. Wesley János Lelkészképzo Foiskola, Budapest, 2003

www.spirit-antreprenorial.ro www.vallalkozz.ro

Titlul programului: Programul Operaţional Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane 2007-2013 Titlul proiectului: Model integrat de dezvoltare antreprenorială în centrele urbane din trei regiuni Nr. contract: POSDRU/92/3.1/S/50583 Editorul materialului: Asociaţia pentru Promovarea Afacerilor în România Data publicării: octombrie 2011 „Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod obligatoriu poziţia oficială a Uniunii Europene sau a Guvernului României.”

www.rove.ro

Támogatási program: Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2007-2013 A projekt címe: Integrált vállalkozásfejlesztési modell három fejlesztési régió kisvárosaiban Támogatási szerződés száma: POSDRU/92/3.1/S/50583 Kiadó: Romániai Vállalkozásokért Egyesület Kiadás időpontja: 2011. október „A kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy Románia Kormányának hivatalos álláspontját.”

D.A.R. Investeste în oameni! Befektetés az emberekbe

Recommend Documents