DACIA groupe Renault 1

SAJTÓKÖZLEMÉNY

AZONNALI KÖZLÉSRE

! (

"

) +,

- (

"

2004. JÚNIUS 2.

# $

%

(

&

'

*'

'

!" .

& '

# /

$ %& 0 1 34

2

2 5

#

) 6

'

6 7 )

& ( '

( #

&

#

( '#

)) -

( # & (

) )

&

& )( 8 (

& &

# "

) -

6'

(

6 )

(

& "

( )#

))

#

( :

# (

( (

)

#

"

)

)

&

'

(

' ) (

9 6

( % "

DACIA groupe Renault

* )*

2 ( < &&

4

+ (

6 ; 9 !

1

+

%! "

- &

+

,

$ %&

#

.

)

(

# & ) (

' '

&

4

( 2 #

=

(

)

' /

# ! + & !

# "

0

>

!

"

=

? '

6' 2

# A (

@ )

" #

%$*

2 )

' ' !

)

"

/ )

B& C

4

2 * ( 6#

; "

6&

) ' 6

# )

? (

&

D

45

2 &

4E -

( )

3 4

( -

2

/ -

F

/ 6#

;

0

) #) ) B 6 & ' " D

6

2

& -

*

&

( &

)6

&-# & ) ) & # 3 5 6 G '

'

(# 6 & ' & &

(

)

6

( &

(

C @ (

& # &

2

A* = #

2


' (

2 2

()

-

2

/

)

C) ) B)

B

&

=

'

/

* ( 2

(

/

(

H,

*

2 ('

/

) +

&

I J 4 ,

( /

/ ))

2

# -

6 2 '

2 ) )

&

$

#

# 3 3 ) #

B

( /

J

K

9

)

)

3 H&

'

)

)

( 3 H -

) '

=

) '#

*

2

E

)

' (

3H

6

33

() )

H 0

2

6

-

'

#

" ) * ( ( 4E

2 3 E 2 (

-

()

) (

3 E 55

)

" () H

? (( F

K

)) /

H

)

( ('

34

L

6

6


3

Logan: a nemzetközi hódítás programja a Renault csoport jövedelmez növekedése érdekében A VILÁGPIAC ÚJFAJTA LÁTÁSMÓDJA

! ( - (

& '

"

) +,

"

# $

%

(

&

'

*'

'

!" .

# / 2

$ %& 0 1 34

2 5

#

) 6

'

6

Jelent s mértékben koncentrált világpiac Világszerte közel 57 millió gépjárm vet értékesítettek 2003-ban. Ennek közel 80%-át a legfejlettebb piacok, az Egyesült Államok, Nyugat-Európa, Japán és Dél-Korea autópiacai nyelték el, annak ellenére, hogy a világ népességének mindössze 20%-a él itt. "A terjeszkedésre van tehát mód más régiókban is, ahol a gazdaság folyamatos növekedése dinamizálja az autópiacot", magyarázza Georges Douin, a Renault vezérigazgató-helyettese, terv-, termék- és nemzetközi m veleti igazgató. A világ autópiaca 2003-ban

EURÓPA ebb l: Nyugat-Európa Közép- és Kelet-Európa Oroszés Törökországgal együtt AMERIKA ebb l: ALENA* Egyesült-Államok Dél-Amerika Mexikó nélkül ÁZSIA-OCEÁNIA ebb l: Dél-Korea Japán AFRIKA/KÖZÉP-KELET ÖSSZESEN Forrás: Renault


Összesen 2002

ezer 19 116 16 226 2 890

2003

ezer 19 271 15 986 3 285

Változás 03/02

21 731 19 526 16 845 2 205 13 526 1 618 5 705 1 937 56 309

21 265 19 132 16 579 2 133 14 738 1 318 5 696 2 049 57 323

-2,1% -2.0% -1.6% -3.3% +9.0% -18.6% -0.2% +5.8% 1,9%

% +0.8% -1.5% +13.7%

4

Jelent s növekedési lehet ségeket rejt új piacok A Renault-t érdekl piacok környezeti és gazdasági jellemz i igen eltér ek. Az egy lakosra jutó éves jövedelem például alig éri el az 1000 dollárt Ukrajnában, 2300 dollárt tesz ki Oroszországban és Törökországban, és megközelíti a 11 000 dollárt Szlovéniában. A jelent s eltérések ellenére e piacok mindegyike kiváló lehet ségeket biztosít az autóipari szektor fejlesztésére. A motorizáció mértéke Törökországban 70/1000, Ukrajnában 160/1000, Csehországban pedig 350 gépjárm /1000 lakos. Ezek az országok tehát a növekedés jelent s bázisát képezik. A lehet ségek annál is inkább jelent sek, hogy a Logan árkategóriájában értékesített gépjárm vek a piac legjelent sebb hányadát jelentik (az Oroszországban eladott új autók 90%-ának ára nem éri el a 10 000 eurót). Összehasonlításképp, ha a Franciaországban 2002-ben értékesített új autók átlagárát 100-nak vesszük, a spanyolországi ár 92, a magyarországi 69, a Cseh Köztársaságban 68 és Lengyelországban 54. Ezek az eltérések az árnak mint vásárlási szempontnak a jelent ségét hangsúlyozzák a Logan-t forgalmazó országokban. Ezeken a piacokon az autópiac jelent s mértékben b vül a 90-es évek vége óta, jóllehet a b vülést kisebb-nagyobb bizonytalansági id szakok szakították meg. A magyar autópiacon például az 1997-es 80 000 eladott gépjárm után 2003-ban már több mint 200 000 autó talált gazdára, és a b vülés viszonylag egyenletes. Ezzel szemben Törökországban gyors növekedés után, amikor is az 1996-os 200 000-r l a 2000. évre 450 000-re n tt az eladott autók száma, 2002-ben ez a szám 80 000-re esett vissza, vagyis a csökkenés 80%-os volt két év alatt. Mára ismét fellendül ben van a török piac, és 2004-ben jóval túlteljesítheti a 2000. évi csúcsot. Romániában a növekedés elérte a 61%-ot 2000 és 2003 között. A Renault válasza: az X90-es program Az X90-es program újdonság a Renault történetében. Ez az els gépjárm család, melyet már tervezésekor els ként Nyugat-Európán kívül forgalmazásra szántak. "Üres lappal indultunk, és folyton az 5000 eurós alapár célkit zése lebegett a szemünk el tt, melyet Louis Schweitzer, a Renault elnökvezérigazgatója határozott meg még 1998-ban", jelzi Jean-Marie Hurtiger, az X90-es program igazgatója. A négy éves fejlesztés eredményeképp – melynek során a vállalat minden tudását mozgósították – született meg a lépcs shátú berline, melyet a Logan névre kereszteltek. Forgalmazása 2004 végén kezd dik. 2007-t l kezd d en további karosszériákkal egészül ki ugyanaz az alváz, egy break-kel és egy kisáruszállítóval. A választék-b vítés célja az ügyfelek családi és professzionális felhasználási igényeinek minél tökéletesebb kielégítése. A Logan ügyfeleinek körét pontosan meghatározták. A személyautószegmensben a családok jelentik a vásárlók több mint 3/4-ét Csehországban, Romániában és Marokkóban. Ez az ügyfélkör a valamennyi forgalmazó országban elvégzett felmérés alapján viszonylag fiatal, 35 és 49 év közötti. Egy DACIA groupe Renault

5

másik jellemz adat szerint minden negyedik ügyfélnek a Logan lenne az els új autója Romániában, Algériában és Törökországban. Pont ilyen arányban vannak azok, akiknek ez lenne a második autójuk. A Logan-et a professzionális ügyfeleknek, így els sorban a taxisoknak is szánják. Ami pedig a vásárlási szempontokat illeti, az eredmény egyértelm : az ártényez az els Romániában, Közép-Európában és Törökországban, ezt a mérsékelt fenntartási költségek követik. Szegmensén belül a Logan igen diverzifikált, gyakran helyben gyártott konkurenciával küzd meg, melynek tagja például a Chevrolet/Daewoo Kalos, a Hyundai Accent, a Kia Rio vagy a Skoda Fabia... Technikai és gazdasági bravúr: a Renault tudásának legjava az X90-es program szolgálatában Szigorúan felügyelt „belép jegy” A gépjárm tervezése során mindvégig követett "design to cost" elv, az optimális megbízhatóság és önköltség érdekében gyakorolt "carry-over", valamint a fejlesztésnél alkalmazott digitális tervezés együttesen megkönnyítették a projekt indulásakor meghatározott „belép jegy”, vagyis a költségkeret betartását. Ez a teljesítmény a Párizs melletti Guyancourt-ban található Technocentre tapasztalt mérnök- és technikuscsapata munkájának köszönhet , akik egységesen felsorakoztak az X90-es program döntési mechnizmusát mindvégig jellemz min ség/ár célok mellett. A befutóban a Logan kifejlesztésére fordított összeg elérte a 360 millió eurót. Beruházások a Logan ipari kifejlesztése során Ország Románia Oroszország Marokkó Irán Kolumbia (1)

millió euró 205 (1) 230 22 300 16

Az üzem általános korszer sítése nélkül

Optimalizált tervezési költségek A "design to cost", avagy az optimalizált tervezés "A Renault-nál 1992-ben a Twingo-val bevezetett "design to cost" elv dönt átalakuláson ment keresztül az X90-es program 2000. évi indulásával", hangsúlyozza Odile Panciatici, a 90-es tervezésének projektvezet je, aki már a Twingo kalandban is részt vett. Az elképzelés lényege, hogy a teljes tervezési folyamatot - már kipróbált megoldások alkalmazásával - a megbízhatóság és a gazdaságosság köré építjük fel. A módszer integrálja a termék- és folyamatanalízis elemeit. A paraméterek között találjuk a megvalósíthatóságot, DACIA groupe Renault

6

a kalkulált nyereséget, a helyben rendelkezésre álló er forrásokat, valamint – lényegi szempontként – a megbízhatóságot. Így például az anyagok esetében a hagyományos acélok használata mellett született döntés, melyek kit n en alkalmazkodnak a tervezett gyártóegységek módszereihez és eszközeihez, azok kevésbé robotizált gyártási folyamataihoz, és lehet vé teszik a helyi beszerzést. Hasonlóképpen, a Logan formatervezésénél már a kezdetekt l kell figyelmet szenteltek a sajtolás korlátainak azzal, hogy csökkentették a karosszéria éleinek számát, s ily módon megkönnyítették a gyártószerszámok el állítását, megbízhatóbbá tették a folyamatokat a sajtolás és a karosszériamunkák során, valamint csökkentették e munkafolyamatok költségeit. Az ablaküvegek – például a hátsó szélvéd – enyhe ívei csökkentik a szükséges szerszámok költségét. Az alváz összeállításánál az automatizálás hiánya nem akadályozta meg a kipufogórendszer monoblokk-felépítés kialakítását. Egyéb jelent s megtakarításokat sikerült elérni a fékvezetékeknek a gyárban történ megformálásával, a hossztartók által biztosított védelmükkel külön alkatrész-szükséglet nélkül, vagy például az integrált csonkkal ellátott üzemanyagtartállyal, melyet leszerelhet küls sz r vel láttak el azon országokra gondolva, ahol ún. „nem stabilizált” üzemanyagokat használnak. A Logan gazdasági sikerének egy másik kulcsfontosságú tényez je a Clio-éhoz hasonló, kanyarstabilizátort nem igényl els futóm , valamint a RenaultNissan Szövetségnek B-platformjából származó hátsó futóm . A szerszámköltségek csökkentése és az összeszerelés megkönnyítése érdekében a visszapillantó tükröket és az ablaktörl ket úgy tervezték meg, hogy azokat bal és jobb oldalra egyaránt fel lehessen szerelni. A hátsó ajtókon található egyetlen ablaküveggel pedig megtakarították a háromszögablakok költségét. "Carry over" a megbízhatóság és az alacsony költségek érdekében Az azonos alkatrészek felhasználása egy autógyártó több autótípusán az ügyfelek számára a megbízhatóság biztosítéka, a márka számára pedig a gazdaságosság záloga. Ez a logika – mely a leghatékonyabb ázsiai gyártóknál már bizonyított – az X90-es kifejlesztése során minden szinten tetten érhet volt. A Logan gyökereit tehát két, már létez projekt táplálta, a Szövetség Bplatformja, valamint a Clio. A karosszéria felépítése B-platform típusú. Ez a választás lehet vé tette az alvázfejlesztési költségek, a módszertani költségek és a gyártószerszám költségek csökkentését. A f tésmodul a Renault Bszegmensbeli modelljeiével azonos, mint amilyen a Modus. Egyalkatrészes kialakításának köszönhet en (egyszer vezetékek, rövid körök) a berendezés rendkívül megbízható, s a tervezési költségeket úgy sikerült csökkenteni, hogy semmiféle engedményre nem volt szükség a f tési teljesítmény tekintetében, mely kategóriájában a legjobbak között található. DACIA groupe Renault

7

Az elektronikus funkciókat az ún. utastéri központi egységbe (UCH) s rítették, mely a Clióból és a Twingóból származik. A Logan megörökölte a Clio motorterét, melyet azonos eszközökkel terveztek annak érdekében, hogy már bevált szerelési folyamatokat alkalmazhassanak. És még mindig mechanika: a Logan átveszi a Clio motorjait, els futóm vét, kormányoszlopát és hátsó fékeit, csakúgy, mint m szereit, kilincseit, kormánykerekét és kapcsolóit. Más alkatrészeit, mint például a szell z nyílások vagy a sebességváltógomb, már alkalmazták az Espace-nál. A digitális tervezés el nyei Az X90-es program úttör nek tekinthet a termék és a gyártószerszámok tervezése során alkalmazott digitális szimuláció tekintetében éppúgy, mint a gyártási folyamatok kidolgozása szempontjából. A digitális maketteken elvégzett vibrációs és akusztikai számítások lehet vé tették a gépjárm zajszintjének meghatározását anélkül, hogy valós makettre lett volna szükség. A digitális módszer – ezen belül is els sorban a karosszériastruktúra digitális számításokkal történ meghatározása és kifejlesztése – szükségtelenné tette költséges prototípusok használatát, és ily módon számos hagyományos fázis elvégzését, különös tekintettel a gépjárm -prototípusok és az ideiglenes szerszámok elkészítésére. A tervezésnél elért összes megtakarítás összege közel 20 millió euróra tehet . Els rangú ipari teljesítmény Igen versenyképes gyártóüzemek Az X90-es program keretében a gépjárm összeszerelését nagyon versenyképes költségekkel m köd gyártóüzemekben tervezik. A Renault az összeszerelésnél nagymértékben munka-intenzív folyamatok mellett döntött, a helyben rendelkezésre álló technológiák igénybevételével, csökkentett mérték robotizálás és automatizálás mellett. A lényegében manuális munkavégzéssel összhangban a mérnökök optimális anyagfelhasználásra törekedtek, így nem fejlesztettek ki nagyobb méret karosszériaelemeket, és elkerülhették a lemezek lézeres "összeillesztésének" technológiáját. A mechanika terén is kiaknázták a pitesti-i Dacia-üzem versenyképességét. Számos mechanikai alkatrészt helyben munkálnak meg: hengerfejfedelek, távtartók, motortartók, olajtekn k… A motorokat és a sebességváltókat teljes egészében helyben szerelik össze. A Renault gyártórendszerének el nyei A Logan el állításában résztvev üzemek az SPR (Renault gyártórendszer) módszert alkalmazzák. Ennek az 1998-ban bevezetett rendszernek köszönhet en a Csoport ipari létesítményei a teljesítmény terén a világon a legmagasabb színvonalat képviselik. Az SPR az ipar szerepl it beszerz k/szállítók, logisztikai szakemberek, mérnökök és gyártók – közös DACIA groupe Renault

8

célok, és szabályzatok mentén tömöríti. Részét képezik az ún. «gyakorlati iskolák», ahol az alkalmazottaknak lehet ségük nyílik a munkafolyamatok gyakorlására, a hatékonyság és a munkakomfort biztosítása érdekében. A Nissannál alkalmazott eljárásokat felhasználó SPR a munkahelyet az ipari szervezet szívében helyezi el, az egyes munkahelyek tevékenységét pedig alapvet en szabványosítja. Az ilyen felépítés szervezet lehet vé teszi az üzem termelékenységének, a termékek min ségének és a munkahelyek ergonómiájának optimalizálását. Az L3P rendelkezés (Logistique Performante Programmée au service du Poste de travail / Programozott Munkahelyi Teljesítménylogisztika) értelmében az alkatrészek közvetlenül elérhet k a közrem köd k számára. A munkahelyek szabványosítása és a szabványosított munkalapok pontosan meghatározzák az egyes közrem köd k feladatait.

Az X90-es programban 143 els rangú szállító vesz részt, akik közül 43 romániai, 9 törökországi, 5 közép- és kelet-európai, 10 pedig nyugat-európai. Három feladatcsoportot különítettek el a szállítók támogatására: jogi státuszuk meger sítésére és pénzügyi helyzetük elemzésére; optimális szervezet és menedzsment felállítására; valamint szakért k rendelkezésre bocsátására m szaki, min ségügyi, módszertani téren, valamint a logisztika és a beszerzés területén. Az X90-es program nemzetközi megvalósítása olyan stratégián alapul, mely a román eredet CKD alkatrészellátásra és a helyi beszállítókra épül. A program részesül emellett az RNPO (Renault-Nissan Purchasing Organization) közös beszerzési társaság jelentette el nyökb l is. KORSZER , ROBUSZTUS ÉS MEGBÍZHATÓ RENDKÍVÜLI ÁRON.

A

LOGAN

REKORD HELYKÍNÁLATOT NYÚJT

"A jövend ügyfélkör elvárásainak részletes feltérképezése érdekében nem elégedtem meg tanulmányok összeollózásával: már a projekt elején ellátogattam azokba az országokba, ahol a gépkocsit forgalmazni kívántuk, hogy pontosabb képet kapjak az ottani életmódról " árulja el Pierre-Edouard Sorel, az L90-es termékigazgatója. A végeredmény az lett, hogy a Logan olyan el nyöket ötvöz, melyek összessége els hallásra lehetetlennek t nt: a piacon egyedülálló ár/helykínálat arány, olyan szolgáltatások, melyek pontosan megfelelnek a sajátos helyi igényeknek a megbízhatóság és a tartósság tekintetében, korszer tervezés, valamint vonzó és értéknövel design. A Logan rendkívül sokszín : úgy városban, mint vidéken, a legkülönböz bb úthálózatokon, munkához vagy nyaraláshoz, öt teljes érték ül helyével és hatalmas csomagtartójával minden utazáshoz megfelel társ. S a Logan kifejlesztésének egyik üt kártyája: a Renault eszközparkja és mérnökeinek szaktudása. Hogy megfelelhessen ennek az el zmények nélküli kihívásnak, a Renault-nak tapasztalt és igen motivált csapatra volt szüksége. "Soha nem volt kétségem afel l, hogy a csapat kompetenciája lehet vé teszi, hogy felvegyük a keszty t. Mindannyiunkat hajtott az akarat, hogy sikerüljön" mondja Odile DACIA groupe Renault

9

Panciatici, a projekt mérnökcsapatának vezet je. Mivel a korszer ség volt a modellel szemben támasztott legfontosabb követelmény, a Logan-t a Renault-Nissan Szövetség által – többek között a Nissan Micránál és a Renault Modus-nál - már használt B-platformra fejlesztettük ki. A célpiacok speciális üzemeltetési feltételeihez alkalmazkodó gépjárm Rekord helykínálat A Logan által megcélzott ügyfelek a leggyakrabban egyautós ügyfelek, zömmel családok. A termék azonban a professzionális felhasználókat, például a taxisokat is érdekelheti. Az új modell nagyvonalú méretei kiváló helykínálatot tesznek lehet vé. Hossza (4250 mm a Kia Rio Sedan 4215 mm-ével szemben), szélessége (1735 mm a Hyundai Accent 1670 mm-ével szemben) és magassága (1525 mm a Chevrolet/Daewoo 1 Kalos Sedan 1495 mm-ével szemben) egyedülálló a B-Entry szegmens lépcs shátú berline kategóriájában, és inkább a C szegmens normáinak felel meg. Bels méretei jelentik egyik üt kártyáját. A hátsó ül helyeket aprólékos gonddal dolgozták ki. Három nagytermet utas (95. százalékosztályos, vagyis több mint 1,90 méter magas) kényelmesen utazhat, és a fejük felett még mindig marad 25 mm. A lábtér is nagyvonalú: 420 mm. A „zord éghajlatú” országok ügyfelei kényelmesen elhelyezhetik méretes cip iket. Az átlagos hely a térdeknél 185 mm, míg a Chevrolet/Daewoo Kalos-nál csupán 173. A hátsó ajtók közötti szélesség különösen figyelemre méltó 1420 mm-ével, mely érték megközelíti Vel Satis-ét, és jóval meghaladja a konkurenciáét (1342 mm a Chevrolet/Daewoo Kalos-nál). Végül, a beszállás is könny . Az 510 literes csomagtartó térfogat kategóriájában egyedülálló. A Hyundai Accent 321, míg a Daewoo Lanos Sedan 395 litert kínál. Kialakításának köszönhet en igen különböz formájú tárgyak szállítására alkalmas. Kifogástalan megbízhatóság és tartósság A Logan els dleges célországaiban az ügyfelek átlagosan kb. 20 000 km-t autóznak évente. Az els tulajdonos általában 5-6 hat évig tartja meg autóját, egyes országokban akár 8 évnél tovább is. A tartósság, a gazdaságos használat és az alacsony fenntartási költségek ily módon els dleges fontosságúak. A projekt-csapat kompromisszumok nélküli megbízhatóságra és tartósságra törekedett. E szándékukat minden m szaki döntésnél szem el tt tartották, a tervezést pedig az egyszer ség vezérelte. Az 1,4 l-es és 1,6 l-es, 8 szelepes (K-család) motorok és a JH sebességváltó már bizonyított a Renault kínálatában, els sorban a nagy exportpiacokon. A Renault mérnökei nagyon szorosan együttm ködtek a beszállítókkal is; az új modellnél bevezették az alkatrészek megfelel ségének napi ellen rzését.

4

M"

6 >


(

M

10

A Logan-et a legkülönfélébb üzemeltetési körülményeknek megfelel , legszigorúbb teszteknek vetették alá. A Renault mérnökei 470 000 km-t tettek meg az autóval a Renault normandiai M szaki Központjában, Aubevoye-ban, a "Grand Export", vagyis a nagy exportpiacokra szánt autók tesztelését szolgáló pályán. A pálya sajátossága, hogy az autókat háromszor nagyobb mértékben veszi igénybe, mint a szabványos európai utak, és semmit l sem kíméli meg ket: por, kövek, átkelés vízfolyáson… A Logan-et 6 év átrozsdásodás elleni garanciával forgalmazzák. A lemezek védelmét az üregeekbe fecskendezett viasszal, az utastér küls illesztéseinek vízállóságát tömít masszával biztosították, az alvázat pedig meger sített kavicsfelver dés elleni védelemmel látták el. Az új modell ára versenyképes, használata gazdaságos. Karbantartási költségeit gondosan tanulmányozták. A Renault technológia lehet vé tette a mérnökök számára, hogy hosszabb karbantartási periódussal számoljanak. Ennek köszönhet en egyes piacokon az olajcserét, a gyertyacserét és a légsz r cseréjét elég 30 000 km-enként elvégezni. A csapat az egyszer és praktikus m szaki megoldásokat részesítette el nyben, a kényelmes karbantartás érdekében. A fényszórók izzói könnyen hozzáférhet k a motortérb l, ami megkönnyíti kicserélésüket az ügyfelek számára. Határozottan nemzetközi tervezés "A Logan minden kontinensen jelen lesz. Dél-Amerikától Kelet-Európán és Afrikán keresztül egészen Ázsiáig éppoly változatos, mint amennyire igényes üzemeltetési feltételeknek kell megfelelnie. Kifejlesztésekor ebb l következ en a legkeményebb elvárásokat támasztó országok igényeit vettük figyelembe, a legforróbbtól a legzordabb éghajlatig", jelzi Luc Alexandre Ménard, a Renault Nemzetközi M veleti igazgatója és a Dacia elnöke. A Logan a legszéls ségesebb h mérsékleti teszteken ment keresztül a Renault M szaki Központjainak éghajlati próbapadjain Aubevoyeban és Lardy-ban. Ez volt a legutolsó szakasz azel tt, hogy az autókat a valóságban, a sarkkör közelében és a meleg éghajlatú országokban is kipróbálták. A f tés és a klímaberendezés szolgáltatásai ily módon olyan széls séges id járási viszonyok között is kiállják a próbát, mint amilyen Oroszországé vagy a Perzsa-Öböl országaié. Kifejlesztésük a Mexikóban forgalmazott Clióéval azonos el írások szerint történt. A h komfort homogén, még a hátsó üléseknél is. A rövid els leveg csatornák kiváló leveg elosztást biztosítanak a lábaknál. A hátsó üléseknél a komfort az els ülésekével azonos, a leveg eloszlás kialakításakor az igen hideg telekre is gondoltak. A rendszert a Mégane II-höz hasonlóan kétfúvókás kimenetekkel látták el, mely a sz nyegre helyezett hótálcákkal is hatékonyan m ködik. Elinduláskor a h mérséklet gyorsan emelkedik. A motorok megfelel mennyiség kalóriát szabadítanak fel, nincs szükség kiegészít f tésrendszerre. A klímaberendezés a B-platformra épített autókból származik, csak a klímaegység küls borítása egyedi. Kompakt méreteinek köszönhet en megn tt a vezet hely kialakítására szolgáló tér. A magasan elhelyezett szell ztet nyílások és az alsó légbeöml -nyílások optimális leveg elosztást biztosítanak.


11

A Logan a nehéz menetfeltételekhez is alkalmazkodik. Az alváz talajtól mért magasságát 20 mm-rel megnövelték (155 mm) a nyugat-európai használatra tervezett autókéhoz képest. Az autó így károsodás nélkül haladhat rossz utakon, meredek emelked kön, s t, mérsékelt sebességgel földúton is. A mechanikai alkatrészeket, a klímaberendezést és a nyílászárókat is úgy alakították ki, hogy megfelel en m ködjenek tartósan poros környezetben is. A motorok igen eltér min ség üzemanyagokkal is képesek m ködni. Bár 95-ös oktánszámú üzemanyagokkal fejlesztették ki ket, 91-es és 87-es oktánszámú üzemanyagokkal is jóváhagyták m ködésüket. A különböz teszteléseknek köszönhet en pedig az er források megfelel sége –30°-is indítózási h mérsékletig biztosított. A Logan az Európai Uniós normáknak is megfelel. A Logan-hez kínált két motort (1,4 l-es 75 LE és 1,6 l-es 90 LE) a legújabb környezetvédelmi normáknak megfelel en fejlesztették ki, mindkett Euro4-es besorolású. A Logan a frontális és oldalirányú ütközések tekintetében is megfelel az európai szabványoknak. A szigorúbb helyi szabályozás miatt némely esetekben még keményebb feltételeknek kell megfelelni, mint pl. Szaúd-Arábiában, ahol az el írások különösen szigorúak a ráfutásos ütközésekre vonatkozóan. A küls zajokat illet en a Logan zajszintje nem éri az európai irányelvben meghatározott értéket (74 db). Az új modell tehát kiáll a Renault vállalása mellett, melyet a Laguna II bevezetésekor tett, az el írt határértékeknél alacsonyabb szint biztosítására. Az anyagok újrafelhasználására is gondot fordítottak. A Logan tömege 95%-ában újrahasznosítható, a szabályozásnak megfelel en. A korszer gépjárm vek minden alapvet értéke Az európai szabványoknak megfelel szolgáltatások A Logan biztonsága alapos munka tárgyát képezte. A Renault biztonsági mérnökei olyan megoldásokra törekedtek, melyek különböznek a „hagyományos” projektek keretében alkalmazottaktól, mégis megközelítik a legújabb generációs Renault gépjárm vek szolgáltatásait. A „digitális” fejlesztés üt kártyája lehet vé tette számos valós szakasz kiiktatását. "A digitális szimuláció használatával ellen rizni tudtuk az autó ütközési tulajdonságait, és a kockázatokat már a folyamatok kezdeti szakaszában sikerült felismerni. A virtuális eredményeket meger sítették a gépjárm végleges változatainak töréstesztjei" magyarázza Jean-Marc Dubois, a projekt passzív biztonságért felel s vezet je. Az ütközés elleni védelem szempontjából a Logan a Renault elismert szakértelmére támaszkodhat. A gépjárm karosszéria-szerkezete deformálódik és elnyeli az ütközés kinetikai energiáját. Frontális ütközés esetén a motortér elrendezése lehet vé teszi, hogy a mechanikai alkotóelemek egymás mellé csússzanak. A karosszéria fels részén az er t a kerékjárat-meger sítések, az A-oszlop és az ajtóborítások nyelik el, középen az els kereszttartó. Emellett az er ket a karosszéria az alsó részre vezeti át, az els hossztartóra 6 ponton rögzített bölcs n keresztül. DACIA groupe Renault

12

A m szerfal szintén a frontális ütközés elleni védelem jelent s eleme. Az energiaelnyel polipropilénb l készült, méhsejt-szerkezet m szerfal ütközésnél csökkenti a térdre gyakorolt ütés hatását. Az alsó rész íves kialakítása és az ajtón található tárolórekesz a lábszárcsont alakjához alkalmazkodik, és elosztja az ütközés erejét a lábakon és a bokán. Az ülések felépítése ütközés esetén megfelel helyzetben tartja az utasok medencéjét. A vezet - és utasoldali lábvéd betétek a bennül k alsó végtagjait óvják. Oldalsó ütközésnél a B-oszlop szerkezete szintén a medencét védi és kiegészíti az ülések oldaltartását, és az ajtóbetétek nyújtotta védelmet. A hátsó ütközések elleni védelemre hasonló gondot fordítottak. Az üzemanyagtartály a padlólemez alá került, a hátsó futóm t l távolra, ami csökkenti az alváz vagy a futóm behatolásának kockázatát. A hátsó üléssor támláján elhelyezett kereszttartó annak a veszélyét csökkenti, hogy a csomagtartóból tárgyak hatoljanak be az utastérbe. A biztonsági öv a gépjárm vek passzív biztonságának alapvet eleme. Az elvégzett kutatások alapján az öv bekapcsolásának általánossá válásával 8.000 és 10.000 közé lenne tehet az Európában megmentett életek száma. A Logan-nél az utasvisszatartó rendszer hárompontos biztonsági övekb l és fejtámlából áll, minden ülésen, elöl és hátul, változattól függ en. Az els övek magassága állítható, így az utasok testalkatához illeszthet . A gépkocsi rendelhet két – vezet - és utasoldali – légzsákkal, melyek az autó jellemz ihez igazodnak. A Logan minden testmagasságú és életkorú utas biztonságát szavatolja, és lehet vé teszi univerzális gyermekülések beszerelését menetiránnyal szemben és menetiránynak háttal a három hátsó ülésen, valamint az els utasoldali ülésen. A m szerfalon található kapcsolóval a légzsák kiiktatható, a funkció állapotáról jelz lámpa tájékoztat. A kocsi els futóm ve a Clio II-b l származó, háromszög alsóleng karos, félMcPherson-típusú felfüggesztés. A hátsó futóm tekercsrugókkal és függ leges lengéscsillapítókkal rendelkez , programozott karakterisztikájú, rugalmas szilentblokkokal rögzített, H-alakú futóm . A felfüggesztés rugóútját megnövelték a nyugat-európai használatra szánt gépkocsikhoz képest. Az els és hátsó rugók alapos tanulmányozásával csökkentették a karosszéria mozgását, különösen a d lést, melynek értéke a Clio alapmodellével azonos. A drágább verzióknál az alváz els kanyarstabilizátort kap, mely még nagyobb kényelmet biztosít. Ebben az esetben az autót hidraulikus szervokormánnyal, ABS-szel és 15 hüvelykes kerekekkel is ellátják. A Logan elöl tárcsa-, hátul dobfékeket kapott. A Mégane II-ével azonos generációhoz tartozó ABS Bosch 8.0 rendszerrel szerelték fel, és EBV elektronikus féker -elosztóval is ellátták. A rendszer lehet vé teszi a hátsó futóm fékezési teljesítményének teljes kihasználását. A vezetési élmény


13

A Logan mechanikus kormánym vet kap az alapmodelleknél, és szervokormányt a drágább változatoknál. A mechanikus kormányt továbbfejlesztették, annak érdekében, hogy a lehet legjobb kompromisszumot kínálja a kormányzás kényelme és precizitása között. Az els stabilizátorral kiegészített futóm vel társított hidraulikus szervokormány fels fokú vezetési komfortot nyújt, és javítja a kezelhet séget. A 10,50 m-es járdák közötti fordulási sugár a Mégane II-ével azonos. A vezetési élménynek szerves része a precíz viselkedés, a pontos kormányzás éppúgy, mint a vezet hely ergonómikus kialakítása. Valamennyi információ egy pillantással áttekinthet , a m szerfal közepén alfanumerikus kijelz tájékoztat a hibaüzenetekr l és a fedélzeti számítógép adatairól. A vezet hely ergonómikus kialakítását a B-platform felépítésének köszönheti. A vezet pontosan a kormány és a pedálok tengelyében ül, így megn tt a vezetési komfort. A karosszériát digitálisan tervezték. Számos rezgés- és akusztikai számítás tette lehet vé a gépkocsi zajszintjének csökkentését. A mechanikai eredet zajokra különleges figyelmet fordítottak az autó kifejlesztése során. A nagyfrekvenciájú zajok lehet legjobb elosztására törekedtek. Végül, a Logan klímaberendezésének és szell zésének akusztikai teljesítménye, 51 és 49 decibellel kategóriájában a legjobbak közé tartozik. Korszer er források A motorválasztékot bevezetéskor két benzinmotor, az 1,4 l-es 75 LE-s és az 1,6 l-es 90 LE-s alkotja. A kínálatot 2005-t l egy 65 LE-s 1,5 dCi motor, valamint az 1.6-l-es, 16 szelepes, 107 LE-s K4M benzines változat gazdagítja. Irán számára pedig egy földgázüzem változat forgalmazását is tervezik. "A motorok kiválasztásánál több meghatározó szempontot vettünk figyelembe: a költségeket, a tartósságot, a sokoldalúságot és a könny karbantartást" magyarázza Alain Picard, a projekt motorfejlesztési vezet je. A K7 család 8 szelepes motorjai már a Renault kínálatának számos autójában bizonyítottak, és még most is megtalálhatók a lépcs shátú Clio-ban és a Kangoo-ban. Jellemz jük az alacsony fordulatszámon elérhet nagy nyomaték, mely igen széles tartományban, már 3000t l egészen 4500 percenkénti fordulatszámig rendelkezésre áll. Az 1,4 l-es 75 LE-s motor teljesítménye 55 kW (75 LE) 5.500 fordulat/percnél, nyomatéka 112 Nm 3000 fordulat/percnél. Az 1,6 l-es 90 LE-s motor teljesítménye 64 kW (90 LE) 5.500 percenkénti fordulatnál, nyomatéka pedig 128 Nm 3000 percenkénti fordulatnál. Mindkét motor mechanikus, ötfokozatú váltóval kapható, melyet a Laguna II és a Mégane II is használ. Az 1,4 l-es 75 LE-s és az 1,6 l-es 90 LE-s változatnál az els három fokozat rövid, és indulásnál, valamint alacsony sebességnél történ gyorsításnál és jelent s terhelésnél tesz nagy szolgálatot. A két utolsó fokozat a fogyasztás és a zajszint csökkentését szolgálja. Az 1,6 l-es 90 LE-s változatnál a Logan legnagyobb sebessége 175 km/h, 0-ról 100 km/h sebességre 11,5 mp alatt gyorsul. A fogyasztás terén ezzel a Logan kategóriája élmez nyében foglal helyet. A fogyasztási érték az 1,4 l-es 75 LE-s változatnál, vegyes használat esetén 6,8 l, ami 164 g CO2/km kibocsátásnak felel meg.


14

Számos alkatrész tervezését gondolták át a "design to cost" keretében. Így például az 1,4 l-es 75 LE-s motor vezérm tengelyét, mely papucsos szelephimbákat kapott, melyek egyszer bbek és gazdaságosabbak a görg s szelephimbáknál. A mérnökök az alacsony fordulati tartomány nyomatékát is javították a bütyökprofilok átrajzolásával. Nagyvonalú méretei ellenére a Logan tömege szerény. Az 1,4 l-es 75 LE-s motorral szerelt alapváltozat súlya csak 975 kg. E kedvez eredménynek köszönhet en a teljesítmény és a fogyasztás a Renault palettájának többi gépjárm vével azonos szint . Korszer design "Felkészült formatervez k dolgoztak az autón, akik biztos m szaki ismeretekkel rendelkeznek, és kreatív hozzáállásuknak köszönhet en leleményes választ tudtak adni a projekt kihívásaira" hangsúlyozza Ken Melville, a Renault B-szegmens, valamint a Dacia formatervezési igazgatója. A küls design célja az volt, hogy korszer és elegáns autót alkossunk. Meg kellett felelnie a célországok üzemeltetési szokásainak is, mindezt alacsony gyártási költségek mellett. A lépcs shátú karosszéria már a kezdetekben felmerült, hiszen a fejl d országokban nagy mértékben értéknövel , és er s státuszszimbólum is. Stílusa er t és min séget sugall, a kerékdobok hangsúlyosak, a karosszéria oldala feszített, a motorháztet ívelt. A forma és a funkció tehát elválaszthatatlan egymástól: az alacsony rakodási szintet biztosító csomagtartót a hátsó lökhárító fels részének borítása védi. A sarkokra helyezett hátsó lámpák az autó strukturált éleit finomítják. Az orrész a Dacia márkanév új identitását fejezi ki, mely a Solenza-val jelent meg, és amely a márka jövend modelljeinek el futára. A h t rácson kiemelt helyet kapott az új márkajelzés. Az orrész korszer ségét növelik a simaüveg fényszórók. A gépjárm belsejét különös gonddal alakították ki. Az illesztések és az anyagválasztás a tartós és min ségi küls re rímel. Az egy tömbb l készült m szerfal mellett azért döntöttek, mert megsz nteti az illesztési hézagokat, eltakarja a rögzít csavarokat és id tálló. A középkonzol a könnyen hozzáférhet és egyszer en kezelhet kényelmi berendezések kezel elemeit tartalmazza (klímaberendezés, rádió…). A diszkrét és funkcionális konzol külsejével hozzájárul az utazás öröméhez. A m szerek és a bajuszkapcsolók az autó dinamizmusát és modernségét hangsúlyozzák. A vezet köré épített vezet hely a vezetés örömét fejezi ki. A fels bb kategóriába lépés els pillantásra szembeötl , hiszen a vev k számára megkülönböztet jegy. A Logan Ambiance változata az alul színrefújt lökhárítóval, a h t rács króm díszít elemével, oldalsó díszléceivel és dísztárcsáival különbözik az alapmodellt l. A Lauréate csúcsmodell egész lökhárítóját a karosszéria színére fényezték, a kerekek átmér je 15'', a h t rácsot krómkeret veszi körül, és az autó beépített ködfényszórókat kapott. E három verziót egyes országokban speciális változatok egészíthetik ki. A Logan különböz változatait belül világosabb vagy sötétebb színek és anyagok és a DACIA groupe Renault

15

középkonzol eltér kivitelezése különböztetik meg. Két harmónia szerepel a kínálatban: középgrafit és szerecsendió. A kárpitok is különböz szövetekb l készülnek. Egyes változatoknál az ajtóbels k is szövetborítást kaptak. A dísztárcsák mintázata és az alumínium keréktárcsák is a látható fels bb kategóriába lépést hangsúlyozzák. A Logan élénk, mai színekben kapható, mint például az "Égei-kék" és a "páfrányzöld" metálfényezés. A LOGAN GYÁRTÁSA ÉS ÉRTÉKESÍTÉSE A LEHET PIACOKHOZ

LEGKÖZELEBB A

Átfogó ipari projekt "Az X90-es program összhangban áll a Renault csoport nemzetközi fejl dési stratégiájával, melynek keretében e modellb l 2010-re világszerte évi 700 000 darab gyártása a cél", hangsúlyozza Gérard Detourbet, az X90-es program nemzetközi igazgatója. A program 2004-ben a Logan gyártásával kezd dik, a romániai, pitesti-i Dacia-üzemben. 2005-ben Oroszországban folytatódik. A programot ezt követ en kiterjesztik 2005-ben Marokkóra és Kolumbiára, majd 2006-tól kezd d en Iránra. A Logan összeszereléséhez Oroszországban, Marokkóban és Iránban a pitesti-i vezet üzemben el állított CKD alkatrészeket használják fel, illetve egyes mechanikai elemek esetében a Renault ipari létesítményeiben gyártott alkatrészeket. A terjeszkedés ezen országain kívül más nemzetközi távlatok is megnyílnak az X90-es program el tt. Pragmatikus és a piacokhoz alkalmazkodó üzleti stratégia A Logan teljes egészében eredeti Renault (technológia, fejlesztés, alváz, motor, gyártási szabványok), mely rendkívül jól alkalmazkodik az egyes célpiacok jellemz ihez: legf bb üt kártyái korszer sége, mérsékelt ára, rakodókapacitása, öt teljes érték ül helye és egyszer javíthatósága. Egyes piacokon egyébként Renault márkajelzéssel lesz kapható, így Oroszországban vagy Iránban, ami a vállalat bizalmát fejezi ki a termék iránt. Azt, hogy a Dacia vagy a Renault márkanév használata mellett születik döntés, az egyes piaci sajátosságok, valamint a Renault-jelenlét múltja és sajátosságai határozzák meg. A Dacia márka új ügyfélkörök célzott meghódítását teszi lehet vé. A korszer és ambiciózus vállalat imázsát hordozó Dacia, új márkaidentitásával és márkajelzésével korszer , tartós, megbízható és elérhet árú gépjárm veket kínál majd. A Logan a közép-európai államokban, Törökországban, Észak-Afrikában, a Közép-Keleten és Afrikában Dacia márkanév alatt er síti majd a Renault választékát. A Logan az alsó kategóriában helyezkedik el, mely például Lengyelországban az autópiac 30%-át teszi ki, és amelyet a Renault kínálata jelenleg nem, vagy csak kismértékben fed le. Más országokban, mint például Iránban, ahol a Renault nincs jelen, ez a szegmentáció kevésbé helytálló. E piacok jellemz i (jövedelem, motorizációs szint, helyi gyártók kínálata) okán a Logan egyértelm en a hódítás autója lehet, DACIA groupe Renault

16

mely széles ügyfélkör számára teszi lehet vé az autóhoz jutást. Ebben az esetben az autó Renault márkajelzéssel kerül forgalomba. Teljes kör szolgáltatás kínálat Az RCI Banque és leányvállalatai által irányított Renault pénzügyi partnerek ország-specifikus ajánlatokat kínálnak majd a Logan jövend tulajdonosai részére. A vev szolgálatot illet en a Dacia Cserealkatrész Központja látja el a Logan minden piacát. 2003 májusa óta itt összpontosul a Dacia eredeti alkatrész- és tartozékdisztribúcióval kapcsolatos valamennyi tevékenysége. A központban több mint 20 000 Dacia, Renault és Nissan alkatrészt tartanak nyilván. A pitestii üzemhez közeli Braduban fekv központban közel száz alkalmazottat foglalkoztatnak, a beruházás értéke eléri a 14 millió eurót. A központ közvetlenül elérhet a fontosabb utakról és a pitesti-i vámiroda közvetlen közelében található. Végezetül, a Renault alkatrész- és tartozék igazgatóságának támogatásával a Dacia a tartozékok teljes kínálatával áll rendelkezésre - vonóhorog, tet csomagtartó, sárfogók… Románia, az X90-es program els szakasza Románia különösen fontos az X90-es program szempontjából. A pitesti-i Daciaüzem a kiinduló és egyben vezet üzem, mely jelent s beruházás eredménye. A gyár immár a legmagasabb nemzetközi színvonalat képviseli. A gépjárm forgalmazása szintén Romániában kezd dik. 489 millió eurós beruházás A Logan ún. „belép jegyén” kívül a Renault 2004 végéig 489 millió eurót ruház be, els sorban a Dacia ipari eszközparkjának felújításába. Azóta, hogy 1999 szeptemberében 50 millió dollárért megszerezte a részvények 51%-át, a Renault - sorozatos t keemeléseken keresztül és a 2003 februári Nyilvános Kivonási Ajánlatot követ en - fokozatosan megszerezte a Dacia alapt kéjének 99,3%-át. A Dacia immár a teljes ipari létesítmény tulajdonosa. A pitesti-i helyszín közel 2 2 2,9 millió m alapterület , ebb l több mint 623 000 m fedett épület. "A beruházások legjelent sebb részét a pitesti-i üzem eszközparkjának korszer sítésére fordítottuk, melynek termelési kapacitását évi 200 000 gépjárm re és a Logan egyéb gyártóegységei számára 150 000 CKD szettre növeljük", pontosít François Fourmont, a Dacia vezérigazgatója. A sajtoláshoz hat sajtósort újítottak fel, 30 sajtót (soronként 5-öt) cseréltek le vagy korszer sítettek. A beruházási költségek optimalizálása érdekében egyes sajtósorokat a sandouville-i Renault-üzem felújított sajtóival szereltek fel. A karosszérialakatos m helyt teljesen átszervezték, a folyamatokat racionalizálták. Az igen versenyképes munkaer költségekre és a manuális DACIA groupe Renault

17

munka el térbe helyezésére való tekintettel a részlegben egyetlen robot dolgozik. A mechnikai részlegben teljes egészükben korszer sítették az alumíniumönt , motor- és sebességváltó-alkatrész megmunkáló m helyeket. A fejlesztések lehet vé tették a 2003 végéig a cléoni üzemben el állított 1,9 l-es dízelmotorok gyártásának áthelyezését Pitestibe. A közvetlen kapcsolat biztosítása érdekében az ACI (Auto Châssis International – a Renault leányvállalata) Pitestiben gyártja a karosszéria-elemeket. A 2004. március 25-én átadott ipari üzemet teljesen felújították. A fényezés területén új felületkezel és kataforézises berendezéseket állítottak fel. Korszer , a Renault legmodernebb üzemeinek szabványai szerinti szárítókamrákat helyeztek üzembe. Az összeszerelésnél kerékösszetartásellen rz pad, teljesítmény- és fékpad, valamint tömítettség-ellen rz kamra egészíti ki a befejez munkafázisok eszköztárát. Mindezeknek köszönhet en az üzem kapacitása 2004-t l óránként 32 gépjárm re n tt. A termelési terv ennek megfelel en 2005-ben 2 helyett 3 m szakkal számol. E m veletek végrehajtására az új gépjárm projektekkel párhuzamosan került sor. A Dacia ipari létesítményeit és szervezeti módszereit ily módon fejleszteni és tesztelni lehetett, a korszer sítés során pedig a bizonyításra is sor került a Solenza bevezetésével. Kidolgozták az új m ködési módok „bejáratási” folyamatát a tervezés, a gyártás, a min ség, a beszerzés és az exportértékesítés területén. A tapasztalatokat egyszerre kamatoztatták a Daciánál, a Renault nagyobb igazgatóságaival fenntartott kapcsolatokban és a beszállítói hálózatnál. Ezek az eredmények szavatolják a Logan hatékony ipari és kereskedelmi bevezetését, valamint sikeres exportját. Az els eredmények már megszülettek. A min ségi mutatók 50%-kal javultak 1999 és 2002 között, a rendellenességek száma pedig a felére csökkent. A motorrészleg immár elérte a legjobb európai gyárak színvonalát. Ezt a teljesítményt a Dacia gépjárm -tervezési igazgatóságának (DIAD) mérnökei és technikusai tették lehet vé. Az igazgatóság el ször az új gépjárm projektekkel foglalkozott, többek között a Solenza dízel és Europa verzióinak véglegesítésével. 2004-t l kezd d en a DIAD támogatja a Logan továbbfejlesztését és exportképessé tételét, valamint koordinálja a gyártását nemzetközi szinten. A pitesti-i üzem termelését és teljesítményének javítását is támogatja majd. Részt vesz a román beszállítói hálózat fejlesztésében és meger sítésében. Végül, a DIAD versenyképes alvállalkozói feladatokat is végezhet majd (tanulmányok, prototípusok, tesztek) a Renault tervezési részlege számára. Meger sített beszállítói hálózat Az üzemegységen belül Beszállítói Ipari Övezet (Zone Industrielle Fournisseurs - ZIF) létrehozására is sor került. Összesen nyolc nemzetközi beszállító telepedett meg Pitestiben: a Valeo, a Euro APS (az ADPlastic és a Simolder vegyes vállalata), a Johnson Control, az ACI, a Piroux, az Iri, az MCI Ingénierie DACIA groupe Renault

18

és a Metal Impex. E jelenléttel megn tt a m szaki kompetencia és a termelékenység, és ez jelent s támogatást nyújtott a vállalat dolgozóinak felzárkóztatásához. A Dacia-partnerek kapacitásának meger sítése és termelési volumenük növelése érdekében a beszállítók számát közel 200-ra csökkentették a Dacia Berlina esetében, melynek gyártása 2004 végén fejez dik be, és 143-ra a Logan esetében. Új dinamizmus a humáner források területén A Dacia-alkalmazottak mobilizálása a min ségi célok érdekében igen jelent s beruházást igényelt a Renault részér l, mely a munkafeltételek és –min ség, a szervezeti felépítés és a munkamódszerek javítására irányult, valamint az alkalmazotti létszámot is az új ipari rendszerekhez kellett igazítani. Összesen több mint egymillió képzési órát fordítottak a termelés ipari és szolgáltatási funkcióinak, az irányításnak, az informatikának és az adminisztrációnak a fejlesztésére. A Logan pitesti-i el állítása érdekében több mint 450 Dacia-alkalmazott részesült oktatásban a guyancourt-i (Franciaország) Technocentre CRP prototípus-el állító központjában. A többhetes képzés során megismerkedhettek a Renault gyártási folyamataival és módszereivel. A Nissannal kötött Szövetség vívmányainak kihasználásával a Renault emellett külön m helyt alakított ki a Daciánál az összeszerelési mozdulatok optimális begyakorlása céljából: az ún. „gyakorlati iskolákat”. A munkaszervezetek merevségét feloldották. Keresztirányú csoportokat és húszf s Alap Munkacsoportokat (UET - Unités Elémentaires de Travail) hoztak létre, így csökkent a hierarchiai lánc mérete, és lehet vé vált a felel sség decentralizálása kisméret csoportokra, „ügyfél/beszállítók” jelleg kapcsolat keretében. A létszám-kiigazítás a szakszervezetekkel és a román Szociális Ügyek Minisztériumával egyetértésben történt. Az átképzés többek között a pitesti-i üzem felszerelésgyártói hálózatára is támaszkodhatott. A Dacia alkalmazotti létszáma az 1999. december végi 27 560-ról 2003. december végére 13 000 f re csökkent. Az eredmények menetrendszer en jelentkeztek. A munkahelyi balesetek száma 50%-kal csökkent 2001 és 2003 között. A vezetésben 82 külföldi állampolgár dolgozott 2002 végén. Számuk 2003 végéig fokozatosan 68 f re csökkent, és 2006-ra mindössze 25 lesz. Környezetvédelem A Renault elvárása volt, hogy a Dacia a lehet legnagyobb mértékben csökkentse tevékenységének hatásait a környezetre. Hulladékválogató és – begy jt szervezet felállítására került sor. H t víztároló és –ülepít medencéket, és víztisztító központot alakítottak ki.


19

Dacia, a román piac vezet autógyártója 2003-ban a Dacia 69 166 autót értékesített a 2002-es 57 681-gyel szemben (+19,9%), ebb l 57 874-et Romániában, ami 44,6%-os piaci részesedésnek felel meg. A Dacia újjászületését a hálózat és a kínálat korszer sítése, valamint az export b vülése kísérte. 1999 óta a Renault támogatásával a Dacia termékpalettája megújítása mellett új kereskedelmi stratégiát dolgoz ki. A forgalmazói hálózatot jelent s mértékben átszervezték és korszer sítették. A hálózathoz jelenleg 76 új- és használtautó értékesítési pont tartozik. Az értékesítési pontokon alkatrész-kereskedelemmel is foglalkoznak, és vev szolgálatot biztosítanak. 24 szerviz is tartozik a hálózathoz. Márkakereskedésenként a minimális készlet 30 gépjárm , az ügyfél-megrendelések felvételét biztonságos Internet-hálózat biztosítja. Átalakították az ellátási logisztikát, a vev szolgálatot és a személyzet képzését. A korszer sítéssel párhuzamosan létrehozták a Dacia els telefonos ügyfélközpontját «Az Ügyfél Hangja» elnevezéssel. A Renault-partnerek támogatásával a Dacia oktatói 65 000 óra képzést nyújtottak a kereskedelmi hálózat részére 2003-ban, a karosszéria, az autóvillamosság és a mechanika, illetve a kereskedelmi és menedzsment tevékenységek területén. A megújult palettának köszönhet en és a Renault operatív igazgatóságainak támogatásával a Dacia eladásai 32%-kal n ttek 2000 és 2003 között. Romániai piacvezet helyzetének köszönhet en és a Renault támogatásával a Dacia az export terén is jelent s sikereket könyvelhetett el. 2003-ban a Dacia 11 292 gépjárm vet értékesített (+128,6% 2002-höz képest) Románián kívül. A legf bb célországok 2004 közepén Szíria, Ukrajna, Szerbia-Monténégro, Törökország, Algéria, Horvátország és a Cseh Köztársaság. Az X90-es program megvalósításában sokat segített az a betanulási id szak, melyet a Solenza 2003. szeptemberi horvátországi és 2003. decemberi cseh köztársaság-beli bevezetése, valamint 2003 januárjában az ukrajnai SKD ("Semi Knock Down") összeszerel üzem beindítása jelentett. Az értékesítést és a vev szolgálatot az adott országok Renault hálózata biztosítja (Renault leányvállalat vagy import r), kivéve például Szíriát, ahol már van Dacia-partner. A Logan a közép- és kelet-európai piacok szívében Románia után Közép-Európa áll majd a Logan forgalmazásának középpontjában, a Renault hálózat támogatásával, mely a régióban a 2. számú márkaként 2003-ban 11%-os piaci részesedést tudhatott magáénak. A 2004. szeptemberi romániai bevezetést követ en az értékesítés kiterjed majd Horvátországra, a Cseh Köztársaságra, Magyarországra, Törökországra, majd Szlovákiára. 2005 elejét l kezd d en kezdik forgalmazni az autót Lengyelországban, Észtországban, Litvániában, Lettországban, Szlovéniában, Bulgáriában és Moldáviában. A márkának minden országban kereskedelmi felel se lesz. A forgalmazás a Renault hálózat partnereire támaszkodik. Az adott piactól függ en az értékesítés speciális szignalizációval ellátott Dacia-részleggel kiegészített DACIA groupe Renault

20

Renault márkakereskedésben, vagy külön Dacia szalonban folyik majd. A garanciális id szak 24 hónap a legtöbb országban. A Renault hálózatán keresztül történ forgalmazás lehet vé teszi, hogy az ügyfelek a legmagasabb szint kiszolgálásban és szolgáltatásokban részesüljenek. Emellett a karbantartások és a javítások közös, Renault-Dacia m helyekben történ elvégzése a legmagasabb szint min séget szavatolja. A Logan forgalmazásával párhuzamosan szolgáltatások sorát kínálják az eladási tanácsadástól kezdve a finanszírozáson át egészen a vev szolgálatig. Az RCI Banque speciális finanszírozási termékeket dolgozott ki. 2005-t l kezd d en a Renault és a Nissan jöv beni gy ri alkatrész-elosztó központja regionális központként is szolgál majd, innen látják el Dacia-alkatrészekkel a közép-európai országokat.

A projekt nemzetközi megvalósítása Oroszország, a Logan-gyártás második országa A Renault 230 millió eurót fektet a Logan oroszországi gyártásába és 2005 közepét l induló forgalmazásába. A Renault és a moszkvai önkormányzat felefele arányú közös tulajdonát képez moszkvai Avtoframos üzemben felállítandó gyártósor éves kapacitása 60 000 gépjárm lesz. A beruházás a gyártósorok felállítására és a kereskedelmi hálózat és támogató funkcióinak kialakítására irányul. A karosszéria-lakatos, fényez - és összeszerel -m hellyel ellátott moszkvai üzem akár 2000 f t is foglalkoztathat teljes kapacitással. A helyi alvállalkozói kör bevonására fokozatosan kerül sor. Az üzem jelenleg a Clio Symbol befejez összeszerelését végzi napi 8 autó ütemben. A Clio Symbol összeszerelése egészen a Logan gyártásának megkezdéséig folytatódni fog. A Renault kínálatot 89 értékesítési pontból álló hálózaton keresztül forgalmazzák az orosz piacon. A 2003-ban eladott több mint 11 357 gépjárm vel, ami 35%-os b vülést jelent 2002-höz képest, a Renault az els számú európai márka az új importgépjárm vek piacán, a megcélzott éves értékesítési volumen pedig középtávon nagyságrendileg 100 000 importált vagy helyben összeszerelt autó. A 2003-ban eladott több mint egymillió új autó alapján – melybõl 950 500-et gyártottak Oroszországban, 195 500-et pedig importáltak – az orosz piac valószínûsíthetõ növekedése a következõ három évben 30% lehet. Az eladott új autók közel 90%-át 10 000 euró alatti áron értékesítették. Marokkó, terjeszkedés Európán kívül 2006-ig A Renault 22 millió eurót költ a Logan SOMACA-nál megvalósuló gyártására és 2005 második félévét l kezd d forgalmazására. A Renault évi 30 000 gépjárm gyártásával számol, melyek egy részét exportálják majd. DACIA groupe Renault

21

2003 vége óta a Renault átfogó fejlesztési terv megvalósításán dolgozik a SOMACA-nál. A projekt az ipari eszközpark és a folyamatok optimalizálására, a Renault Gyártórendszer (SPR) kialakítására, a költségek leszorítására és a dolgozók kompetenciájának meger sítésére irányul. A Renault európai szint min ségi normák kialakításához is nyújtja szakértelmét. A Renault támogatja a marokkói felszerelésgyártói hálózat felzárkóztatását is, a min ség, a költségek és a határid k terén. Hozzájárul versenyképessége növeléséhez és exportképessége meger sítéséhez. A Logan érkezését kedvez el jelek kísérik. A közel 48 000 darabos piac növekedése 3%-os volt 2001 és 2002 között, a motorizációs szint pedig még csupán 58 gépkocsi 1000 lakosra. A gépjárm park 1,6 millió autóból áll, ezek 70%-a 5 éves vagy id sebb. A „gazdaságos gépjárm vekre” vonatkozó jelenleg érvényes szabályozás keretei között történ összeszerelés és a 2006-ig szóló exportkilátások ÉszakAfrika és a Közép-Kelet felé nagymértékben el segítik a Logan értékesítését. A használtautók importjára vonatkozó korlátozás (kevesebb mint 10 000 autó 2003-ban) stabil növekedési perspektívát jelent az újautó piac számára, ahol a Renault jelenlegi részesedése 17%. Irán: 300 000 darabos gyártókapacitás A Renault és az IDRO (Industrial Development & Renovation Organization – iráni autóipari állami szervezet) 2004 májusában közös vállalatot hozott létre Renault Pars néven. A két legf bb iráni autógyártó, az Iran Khodro és a SAIPA, a Logan gyártását és forgalmazását 2006-ban kezdi meg, eleinte 300 000 darabos éves kapacitással. A termelés egy részét exportálják. A gépjárm vek összeszerelése import alkatrészkészletekb l és a Renault Pars által szállított helyi alkatrészekkel történik. A vállalat ily módon felel s lesz az autógyártók valamennyi általános m ködési funkciójáért, ideértve a tervezést és a min ségügyet, a beszerzést és a logisztikát, valamint a kereskedelmi politika koordinálását, a marketinget és a vev szolgálatot. A Logan-t Renault márkanév alatt fogja forgalmazni a két gyártó, az Iran Khodro és a Saipa hálózata. A 68 millió lakosú Irán autópiaca jelent sen b vült az elmúlt három évben. 2003-ban 700 000 személyautót és haszonjárm vet értékesítettek. Kolumbia: nyitás Latin-Amerika felé 2002-ben a Renault 60%-os részesedéssel a Sofasa S.A. f részvényesévé vált, a részvények fennmaradó 40%-át a Toyota és a Mitsui birtokolja 28% és 12% arányban. Medellini üzemében, melynek gyártókapacitása évi 44 000 gépjárm , alkalmazottainak száma pedig 900, a Sofasa Toyota haszonjárm vek (Prado, Hilux, Land Cruiser) és Renault személyautók (Twingo, Clio és Mégane) összeszerelését végzi.


22

A Kolumbiában gyártott Renault gépkocsik forgalmazása a 41 márkakeresked b l álló hálózaton keresztül történik. A Renault a helyben összeállítottakon kívül import gépkocsikat is forgalmaz. Végül, a Sofasa gépjárm veket exportál a Renault részére az Andoki Közösség más országaiba és néhány közép-amerikai államba. A Logan összeszerelése 2005-ben kezd dik meg a kolumbiai Sofasa üzemben. Renault márkanév alatt forgalmazzák Kolumbiában, majd 2006-tól kezd d en néhány szomszédos latin-amerikai országban. Contact Dacia Communication : + 40 248 50 21 11 E-mail : [email protected]


Contact Renault Presse Produit : + 33 (0)1 41 04 63 36 Contact Renault Presse Corporate : + 33 (0)1 41 04 64 69 Internet : www.media.renault.com – www.renault.com

23

ÉLETRAJZOK Louis Schweitzer, a Renault elnök-vezérigazgatója Az 1942-ben, Genfben született Louis Schweitzer a párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében (Institut d'Etudes Politiques) és a Nemzeti Igazgatási F iskolán (École Nationale d'Administration) szerezte diplomáit. 1970-ben pénzügyi felügyel , 1981-ben Laurent Fabius kabinetf nöke, majd 1986-ban lép be a Renault-hoz, el ször igazgatóként dolgozik a vezérigazgatóságon, majd 1988-tól pénzügyi és tervigazgató. 1989-ben vezérigazgató-helyettes, majd 1990 decemberében vezérigazgatóvá nevezik ki. 1992 májusa óta a Renault elnök-vezérigazgatója és a Renault-Nissan Szövetség igazgatótanácsának elnöke. A Becsületrend Lovagja, a Nemzeti Érdemrend parancsnoki keresztjének tulajdonosa, a BNP Paribas, az EDF, az AB Volvo, a Veolia Environnement és az AstraZeneca igazgatótanácsának, a Philips felügyel bizottságának és a Banque de France és az Allianz konzultatív tanácsának a tagja. Szintén tagja a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézete (IFRI) intézeti tanácsának és a Politikatudományok Nemzeti Alapítványának (FNSP). Georges Douin, vezérigazgató-helyettes, terv-, termék és nemzetközi m veleti igazgató Az 1945. június 5-én született Georges Douin a M szaki F iskolán (Ecole Polytechnique) végzett. 1967-en kerül a Renault-hoz, a kutatási és fejlesztési osztályra, 1978-ban kinevezik a BEREX (dieppe-i Kutatóintézet) igazgatójává, 1985-ben a mechanikai tanulmányok vezet je, 1988-ban tanulmányi igazgató, majd 1989-t l m szaki igazgató. 1992-ben nevezik ki terv-, termék és projektigazgatóvá, majd 1997-ben terv-, termék és nemzetközi m veleti igazgatóvá. 1998-ban lesz vezérigazgató-helyettes és a csoport Végrehajtó Bizottságának a tagja. is tagja a Renault-Nissan Szövetség igazgatótanácsának. Luc-Alexandre Ménard, a Dacia igazgatótanácsának elnöke, a Renault nemzetközi m veleti igazgatója Az 1944. augusztus 3-án a franciaországi Ruffignében született Luc-Alexandre Ménard államjogi f iskolai diplomát szerzett és tanult a Nemzeti Igazgatási F iskolán (Ecole Nationale d'Administration). A Számvev szék könyvvizsgálója, kés bb f tanácsosa, majd prefektus-helyettes, 1978-ban pedig m szaki tanácsos a Belügyminisztérium kabinetirodáján. 1981-ban kerül a Renault-hoz, ahol az európai leányvállalatok pénzügyi felel se. Ezt követ en különböz posztokat tölt be a vállalatcsoporton belül: a Renault Németország vezérigazgatója (1986), Dél-Európai igazgató (1993), majd Franciországi kereskedelmi igazgató (1994). A Mercosur (a Dél-Amerikai értékesítési szervezet) igazgatójává nevezik ki 1997-ben, 2002. július 1-t l pedig a nemzetközi m veletek igazgatója. A Renault Igazgató Tanácsának tagja. 2002 szeptembere óta a Dacia igazgatótanácsának elnöke. Constantin Stroe, a Dacia igazgatótanácsának elnök-helyettese 1942. március 24-én született. 1968-ban kerül a Pitesti-i Autógyárba (UAP), ahol el ször mérnök, kés bb m helyvezet , majd az üzem f mérnöke. 1982ben m szaki igazgatóként csatlakozik az Autóipari Központhoz. DACIA groupe Renault

24

Üzemigazgatóként tér vissza 1989-ben az UAP-hez, ahol még abban az évben az igazgatói posztot tölti be, el ször Temesvárott, majd ismét Pitestiben. 1990 februárjában nevezik ki vezérigazgatóvá. 2002-t l Constantin Stroe az Automobile Dacia elnök-helyettese, a Dacia csoport stratégiafejlesztéséért felel s. Elnöke emellett a Román Autógyártók Szövetségének (ACAROM), alelnöke a Román Autógyártók és Autóimport rök Szövetségének (APIA) és a Román Általános Mérnöki Uniónak (UGIR). Gérard Detourbet, az X90-es program nemzetközi igazgatója Az 1946. szeptember 28-án született Gérard Detourbet a matematikai tudományok doktora. 1971-ben kerül a Renault informatikai oktatási központjához. 1976-ban a tervezési és gazdasági tanulmányok igazgatóságán a mechanikai gazdasági tanulmányok vezet je. 1980-ban kerül a sandouville-i üzembe, mint a Renault 25 karosszéria-projektjének vezet je, majd 1983-tól a decentralizált módszerek osztályának vezet je. 1991-ben kinevezik a D és F, majd 1996-ban az E, K és F motorok projektigazgatójává a Mechanikai Igazgatóságon belül. 1997-t l mechanikai igazgató. 2001-ben foglalja el az ipari fejlesztési és Dacia gépjárm projektek igazgatói posztját, 2003-tól pedig az X90-es program nemzetközi igazgatója. François Fourmont, a Dacia vezérigazgatója, a Renault kelet-európai igazgatója Az 1948-ban született Francois Fourmont 1975-ben lép be a Renault csoporthoz. 1981-ig személyzeti osztályvezet a Séguin-szigeti sajtolóhegeszt részlegnél. 1981-ben csatlakozik a Maubeuge Construction Automobile (MCA) üzem, a Renault csoport leányvállalatának személyzeti igazgatóságához, el ször mint igazgató-helyettes, majd 1982-t l igazgatóként dolgozik. 1988-ban nevezik ki a sandouville-i üzem gyártórészlegének vezet jévé. Ezt követ en 1993-ban kerül a le mans-i üzembe igazgatóhelyettesként, 1996-tól pedig igazgató. 1999-t l François Fourmont az Auto Châssis International (ACI) vezérigazgatója és a Société Nouvelle de Transmission (SNT) elnök-vezérigazgatója. 2003 júliusában nevezik ki a Dacia vezérigazgatójává és a Renault kelet-európai igazgatójává. Simon Valin Alonso, a Dacia ipari igazgatója Az 1947-ben született Simon Valin Alonso ipari mérnöki és vállalatigazgatási diplomát szerzett. A Renault Spanyolországhoz kerül 1973-ban, ahol egymást követ en az ipari igazgatóság mérnöke, a kereskedelmi igazgatóság osztályvezet je, majd a f titkárság f osztályvezet je. 1992-ben kerül a palenciai üzembe a Mégane bevezetéséért felel s vezet ként (B és L64 projektek). 1997-ben az üzem karosszéria- és sajtolórészlegének vezet je. 2000-ben nevezik ki az argentínai Cordoba Renault-üzemének igazgatójává. 2003 eleje óta Simon Valin Alonso a Dacia-üzem ipari igazgatója. Jean-Marie Hurtiger, az X90-es projekt igazgatója Jean-Marie Hurtiger 1951. január 4-én született. Magánmérnöki diplomáját 1973-ban szerzi meg az Út- és Hídépítési F iskolán, majd MBA-diplomáját az Insead-on (1993). A Renault-hoz 1988 októberében kerül, mint a gyártási igazgatóság ipari tervezési osztályának vezet je. 1990-ben csatlakozik a Delta csoport tervigazgatóságához a gépjárm projektek fejlesztési ideje csökkentésének irányítására. 1992-ben kerül a nemzetközi ügyek igazgatóságára, mint a nemzetközi projektek igazgatója. 1994-ben Jean-Marie DACIA groupe Renault

25

Hurtigert a nemzetközi ügyek igazgatóságán ipari fejlesztési igazgatóvá nevezik ki. 1996-tól a FÁK/Balti államok kereskedelmi igazgatója, majd 1997-t l átveszi az észak-latin-amerikai terület irányítását. 1999 óta az X90-es projekt igazgatója.


26

'" (

'

B)

) (

B

(

"

*" "

+

C) ) *

(

) 4 33 ) ( (

O

4 )

3 K / 2

(

6 * L (

& B) # ( (

/ '

2 - # & ) & - )

-

(

) "

' ( 3 H

2 "

/

(

(

(

@ &

(

$ =

3 5 3 5 > B) )

2

6

A

))

,

&

&

/

2

2

=

# & (

'

(

&

'

( ( ' )

'

D

(

#

.

$

* M"

$

/ # & )

9

'

# / & 0 * * ( C) ) 3 ; / 0 M M * ( 6 ' ( '# (# : @ 7 ? ( = 1 * A @ = 1 G > B < ( 8 0 ( 7 QA (

/ ( / "

*

#) )

'

=

& '

' 3 H 3 3 ) E 3 H

"

P

B " + ( /

H,

2 )

$

F ' B)

H+5

N (

E #

P (

#

4H,

)

,%

-

2 < 0

& D '

) & (

) "

5

( &

&


27

DACIA groupe Renault 1

Recommend Documents