D

ALAPÍTÓ OKIRAT Alulírott Joós István Gergely alapítvány létrehozását határozom el a Polgári törvénykönyv 74.§ és az 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései szerint. I. Adatok az Alapítványról – az Alapítvány létrehozása Az Alapítvány neve: Szívesség Alapítvány Az Alapítvány neve angolul: Szívesség Foundation Az Alapítvány neve németül: Szívesség Stiftung Az Alapítvány székhelye: 1012 Budapest, Kuny Domokos utca 4/D. Az Alapító: Joós István Gergely Anyja neve: Hajós Edina Mária Születési helye, ideje: Budapest, 1974. 11. 15. Lakcím: 1084 Budapest, Mátyás tér 3. Az Alapítvány célja: A Szívesség Alapítvány célja a szivesseg.net internetes közösségi oldal és a szivesseg.net oldalon feltüntetett kapcsolódó oldalak és ügyek körül organikusan növekvő nyitott emberi közösség (Szívesség Közösség) szolgálata. A Szívesség Alapítvány törekvése szereteten alapuló, tehát egyéni önzésen túl is mutató kapcsolódásnak, fizikai, lelki és szellemi fejlődésnek, egymás támogatásának, önkéntes bevonódásnak, együttműködésnek, közösségi értékteremtésnek teret és rendszert adni. A Szívesség Alapítvány hátrányos helyzetként ismeri el a fejletlen önismeretet, és elsődleges okként kezeli, mint az emberi szenvedés és rászoruló állapot fő forrását. A Szívesség Alapítvány kiemelt témája a személyiségfejlődés katalizálása. Közhasznú szolgálatával ösztönző kereteket biztosít annak, hogy az egyént inspiráló, új tapasztalatok érjék, amik révén megértésben, elfogadásban és önbizalomban gyarapszik, ami által egyéni tehetségeit egyre jobban kibontakoztatja, egyre inkább a helyére és a környezetével egyensúlyba kerül, így egyre boldogabb lesz, és már másokat is emel. A Szívesség Alapítvány közhasznú kulturális missziója az egyéni önzésen túl is mutató életforma, a „magam a nagyobb részeként szolgálni“ üzenet megvalósításon és személyes példán alapuló terjesztése, melyhez bárki szabadon kapcsolódhat. A Szívesség Alapítvány közhasznú nevelő tevékenysége, hogy emberek általa hiteles keretek között rendezetten kapcsolódhatnak, példát, tapasztalatokat, szempontokat és megértéseket mutathatnak, és fogadhatnak, így egymásra nevelő hatással vannak. 1

Közhasznú szolgálatában az Alapítvány a “hal helyett hálót” alapelv talaján áll, közvetlen emberi kapcsolódás és személyes példa támogató és erősítő hatására épít. A Szívesség Alapítvány közhasznú célját szolgáló tevékenységei a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

ingyenes közösségi internetes rendszerek kutatása, fejlesztése, működtetése, önkéntes munkaerő toborzása, bevonása, lelkesítése, koordinációja, önkéntes csoportvezetők ingyenes felkészítése és oktatása, ingyenes közösségi szakmai mentor hálózat fejlesztése, rászorultakat pártfogó közösségi hálózat fejlesztése, kommunikációs és infrastrukturális szolgáltatások, ingyenes közösségi rendezvények megvalósítása.

A Szívesség Alapítvány felsorolt tevékenységeit törekszik saját alkalmazottai, vállalati partnerségek és interneten keresztül jelentkező önkéntesek által ellátni – piaci szakértelmet csak akkor vesz igénybe, ha egy adott feladatra a Szívesség Alapítvány és a Szívesség Közösség internetes oldalain meghirdetett igény ellenére sincs jó megoldás. A Szívesség Alapítvány egyének közvetlen kapcsolódását, egyének közösségi kapcsolódását és közösségek kapcsolódását egyaránt támogatja. A Szívesség Alapítvány működésében: 1. 2. 3. 4.

megfontolt, szelíd, nyitott, határozott, őszinte, transzparens és professzionális, civil és vállalati partnerek támogatásával, pályázati forrásokkal gazdálkodik, törekszik önkéntes munkát, ingyenes szakértelmet, szívességet igénybe venni, ügyeket csak megfelelő erőforrások rendelkezésre állása esetén indít és működtet.

Az Alapítvány logója:

Az Alapítvány honlapjának címe: http://szivesseg.info II. Induló vagyon és gazdálkodás Az alapítvány induló vagyona 150.000,- Ft azaz Százötvenezer forint, amelyet az Alapító az Alapítvány nevén nyilvántartott MagNet Banknál elhelyezett bankszámlára fizet be.

2

Az Alapítvány céljainak megvalósítása érdekében az Alapítvány induló vagyona (törzsvagyona), annak hozama és a csatlakozások teljes összege használhatóak fel. Az Alapítvány saját tevékenységére közvetlenül fordítja a vagyonát. Az Alapítvány nyílt, ahhoz bármely belföldi (ide értve az Európai Unió bármely Tagállamából származó, vagy ott állandó lakóhellyel rendelkező) és külföldi, természetes és jogi személy csatlakozhat, ha az Alapítvány céljaival egyetért, az Alapítvány tevékenységében részt vesz, és/vagy azt anyagilag támogatni kívánja. Az Alapítvány pénzbeli, dologi és természetbeli támogatásokat, valamint ingyenes szolgáltatást is elfogadhat, ezekről a Kuratórium dönt. Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Alapítvány az alapítványi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat. Az Alapítvány vállalkozói tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Alapítvány fő tevékenysége. Az Alapítvány vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapítványi célokban megfogalmazott tevékenységekre fordítja. Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Alapítvány nyilvántartásaira egyebekben a rá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. III. Az Alapítvány szervezeti felépítése A Kuratórium Az Alapítvány kezelő szerve: a Kuratórium, melynek létszáma három fő. Az Alapítvány Kuratóriumának tagjai: 1. Ipolyvölgyi Tünde (1142 Budapest, Balázs park 11.) – tag és elnök 2. Berényi Adrienn (1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 26.) – tag 3. Gilicze Anita (1094 Budapest, Viola utca 7.) – tag. Az Alapítvány önálló képviseleti joggal felruházott képviselője a Kuratórium elnöke. Az Alapítvány képviseletére korlátozás nélkül jogosult mind írásban, mind bármely harmadik személlyel szemben ideértve a bankszámla feletti rendelkezési jogot is. A Kuratóriumi tagokat az Alapító 1 (egy) év határozott időre kéri fel, amely megbízatás csak indokolt esetben (Ptk. 74/C. § (6) bek.) vonható vissza. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (Kuratórium), amelyben az Alapító – közvetlenül vagy

3

közvetve – az Alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat (Ptk. 74/C. § (3) bek.). A Kuratórium elnöke irányítja a Kuratórium munkáját, ellátja az Alapítvány operatív irányítását a Kuratórium tagjaival szoros együttműködésben, gyakorolja a munkáltatói jogokat az Alapítvány munkavállalói felett, összehívja a Kuratórium üléseit, az ott hozott határozatokat végrehajtja, vagy végrehajtatja. A Kuratórium dönt a pénz és más alapítványi tulajdonban lévő eszközök alapítványi célnak megfelelő felhasználásáról, támogatások odaítéléséről, pályázatok kiírásáról, elszámolások bekéréséről, csatlakozások elfogadásáról. Jogköre továbbá saját működési rendjének kialakítása. Kijelöli a jogszabály által előírt alapítványi adatokat megjelenítő, országos terjesztésű lapot. A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, valamint évente legalább egy alkalommal tájékoztathatja az Alapítót az Alapítvány munkájáról, különös tekintettel az alapítványi vagyon kezelésére és felhasználására. A Kuratóriumot az elnök, vagy a két kuratóriumi tag írásban, együttesen hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak, azonban szabályszerű az ülés akkor is, ha azon a Kuratórium minden tagja jelen van és hozzájárul az ülés megtartásához. A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium akkor határozatképes, ha az összehívás szabályszerű, vagy a szabályszerű ülésen valamennyi tag jelen van és annak megtartásához hozzájárult, továbbá, ha a tagok jelen vannak. A Kuratórium döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b) pont), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. A kuratóriumi ülésekről minden esetben emlékeztető, vagy jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a Kuratórium döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, és a döntést támogatók és ellenzők számaránya, továbbá a döntések mellett és ellen szavazók személye név szerinti megjelöléssel. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva. Az Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Alapítvány székhelyén – az Alapítvány képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. A Kuratórium határozatai az interneten is közzétételre kerülnek. 4

A Felügyelő Bizottság Az Alapítvány felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely szervezetként jár el és 3 főből áll. A Felügyelő Bizottság tagjait az Alapító kéri fel egy év határozott időre. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. A Felügyelő Bizottság tagjai vezető tisztségviselőknek minősülnek. A Felügyelő Bizottság tagjai: 1. Gereczi Tamás (1196 Budapest, Rákóczi utca 169/a) – tag és elnök 2. Tutsek Csaba (2092 Budakeszi, Vásárhelyi Pál utca 44.) – tag 3. Ludescher Ottó (1203 Budapest, Pázsitos sétány 1-3.)– tag. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a Kuratórium elnöke vagy tagja; b) az Alapítvánnyal – a megbízatásán kívül – más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –; illetve d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. Nem lehet az Alapítvány Felügyelő Bizottságának tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki a közhasznú szervezet megszűnését követő két évig. A Felügyelő Bizottság tagjai kötelesek tájékoztatni az Alapítót és a Kuratóriumot, amennyiben más közhasznú szervezetnél vezető tisztségviselői megbízatásuk keletkezik, és a megválasztást megelőzően a jelölt is köteles arról nyilatkozni, hogy más közhasznú szervezetnél fennáll-e vezető tisztségviselői megbízatása vagy sem. A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban nem részesülhetnek. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat az alapító okirathoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg – amely nem lehet ellentétes az alapító okirattal –, és aszerint működik. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik a Kuratóriumi ülés előtt. Az ülések összehívását a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább nyolc nappal írásban értesíteni kell. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha legalább két tag az ülésen jelen van. A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést – azonos napirendi pontokkal – legalább nyolc napos időközzel kell kitűzni. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság ülései általában nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

5

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik: a) a tag halálával, b) lemondással, c) az Alapító által történő visszahívással, d) a felkérés időtartamának lejártával, e) az Alapítvány megszűnésével. IV. Közhasznúság Az Alapítvány besorolási kategóriája: közhasznú szervezet. Az Alapítvány által végzendő közhasznú tevékenység [az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) pontja alapján): 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.

6

Az Alapítvány köteles – az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg – közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentést az Alapítvány saját honlapján legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig nyilvánosságra hozza. A közhasznúsági jelentés tartalma: a) számviteli beszámoló; b) a költségvetési támogatás felhasználása; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás; d) cél szerinti juttatások kimutatása; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától kapott támogatás mértéke; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, és összege; g) közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló. V. Egyebek Az Alapítvány éves beszámolójának jóváhagyása – a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg – a Kuratórium egyhangú döntése alapján történik. Az Alapítvány a működési szolgáltatás igénybevételi módjának adatait és a beszámolókat, valamint a Kuratórium döntéseit saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az Alapítvány esetleges megszűnése esetén a Ptk. 74/E. §-a az irányadó. Az Alapítvány esetleges megszűnése esetén az Alapítvány vagyona – a hitelezők kielégítése után – az Alapítvány céljaihoz hasonló célra kell fordítani, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. 74/A–74/F. §-ai, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint kell eljárni. Jelen Alapítvány a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vételével jön létre. Az Alapítvány jogi személy. Az Alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. Kelt Budapesten, 2011. augusztus 15-én

_________________ Joós István Gergely Alapító 7