K Ö Z L E M É N Y E K
M A GYA R O R SZÁ G NÉPESSÉGI DR.
SÚLYPONTJA
B E N E L A JO S
A népességi középpontok értékelése Az 1960. évi népszám lálás feldolgozási m u n k á la ta i so rán a K ö zp o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta lb a n az ország népességének és n é h á n y d em o g ráfiai jellem zőjének sú ly p o n tja is m e g á lla p ítá sra k e rü lt. Az a lá b b ia k b a n e szám ításo k főbb ered m én y eit ism e rte tjü k , elő re b o csá tv a n é h á n y m ódszerbeli tu d n iv a ló t. A népességi sú ly p o n to k — ill. á lta lá n o sa b b a n : k ö z é p p o n to k — m eg ism erési érték érő l n ag y o n eltérő k a v élem ények. R észb en tú lb e csü lik je le n tő ség ét, rész b en pedig k ev eset m ondó, elv o n t sz ám ítási ere d m én y n e k ta r tjá k . A k érd é s eldöntése az o n b an egyszerű: a népességi s ú ly p o n t n em m ás, m in t a te rü le ti m egoszlás k ö zé p érté k e, e k étd im e n zió s kö zép n ek p ed ig u g y an a zo n előnyei és h á trá n y a i v a n n a k , m in t lin eáris elo sztásn ál az á tla g n a k , ill. k ö zép é rté k n e k . T öm ör, összefoglaló k ifejezését a d ja a sta tis z tik a i tö m e g n ek , de an élk ü l, hogy a k ö z é p é rté k körüli m egoszlás m ik é n tjé rő l tá jé k o z ta tn a . A n é pességi k ö zé p p o n t te h á t — éppúgy, m in t az á tla g — a n a g y v o n a lú á tte k in té s t szo lg álja s ezzel részben a sta tis z tik a i m egism erésnek , részb en k o n k ré t g y a k o r la ti fe la d a to k m e g o ld ásán ak hasznos eszköze leh et. A m in t a lin eáris m egoszlásoknál is a k ö zé p érté k ek n e k tö b b f a jtá ja h a s z n á la to s, úgy a te rü le ti eloszlásnak is csak egyik kifejező je a népességi sú ly p o n t, m ely m e g h a tá ro z á s á b a n és tu la jd o n sá g a ib a n a sz ám tan i á tla g g a l ro k o n foga lom . M e g állap ítása is — a m e ch an ik áb ó l ism e rt m ó d szerrel — oly m ódon tö rté n ik , hogy k o o rd in á tá i az Z xí . £y< x = ----- es u = ----N N d efin íció n ak m egfelelően az egyedek k o o rd in á tá in a k sz á m ta n i á tla g a k é n t ad ó n ak . N em egyénekből, h an e m te rü le tré sz e k b ő l k iin d u ló g y a k o rla ti szám í tá s o k n á l a sú ly p o n t k o o rd in á tá i a te rü le tré sz e k k o o rd in á tá in a k a lélekszám / £ m t x, £ m i y,\ m a l sú ly o zo tt átla g át k é p v iselik . x = ; y = ----------\ £ mt £ mt I T u la jd o n ság a i is a sz á m ta n i átlag g a l m u ta tn a k ro k o n ság o t: az egyes tö m e g p o n to k k o o rd in á tá in a k a sú ly p o n ttó l való eltérései alg eb railag össze gezve zé ru st a d n a k , v ag y is a tö m e g p o n to k n a k a s ú ly p o n tra v o n a tk o z ta to tt n y o m a té k a zérus : £ (x — Xj) = 0 és £ (y — p,-) = 0 E z u tó b b i fo g alm azásn ak felel m eg a sú ly p o n t g rafik u s m e g állap ítása , m elynél a sú ly o k a t erő k n ek te k in tik és a s ú ly p o n to t az eredő helye g y a n á n t, n y o m a té k i á b rá v a l á lla p ítjá k meg. A to v á b b ia k b a n — éppúgy, m in t a sz á m ta n i á tla g n á l — a sú ly p o n ttó l való eltérések n ég y zetein ek összege k iseb b , m in t u g y an a zo n n égyzetösszeg b á rm e ly m ás p o n ttó l sz á m ítv a (m in im u m -feltétel). E n n e k k ifejezését a £ mi r(2 = £ m t- [(.-r — x ,)2 + (y — U<)2] = m in im u m
92
KÖZLEMÉNYEK
fe lté te l a d ja m eg, m elyet x i és yi szerint p a rc iá lisa n d iffe ren ciálv a a fen ti, sú ly p o n tra jellem ző kifejezéseket k a p ju k .1 E z u tó b b i tu la jd o n sá g b ó l m á r k itű n ik , hogy a népességi sú ly p o n t eseté ben nem az a ttó l m ért tá v o lsá g o k h an e m n ég y z eteik összege a legkisebb. A m inim ális abszolút eltérés k ö v e te lm é n y é t az á lta lá n o s s ta tis z tik a i g y a k o r la tb a n (lineáris m egoszlásoknál) a m é d ián te lje s íti; ennek te rü le ti m egosz lásoknál a m e d iá n -k ö zé p p o n t felel meg. M in th o g y a lin e áris m egoszlások m e d iá n já n a k szo k o tt m eg állap ítási m ó d ja (a n ag y ság ren d b e h ely ez ett s ta tis z tik a i sor középső ta g ja ) k étd im en zió s m egoszlásnál n em a lk a lm a z h a tó — i t t a n ag y ság so rre n d n ek nem lévén érte lm e — , ezért a te rü le ti m éd ián k ö zé p p o n t m e g á lla p ítá sá ra is a fen te b b e m líte tt közös tu la jd o n s á g (ú t-m in im u m feltétele) h a s z n á lh a tó .2 M edián k ö z é p p o n tra te h á t a A nii Ti = A /Ti; ]/(x — Ti)2 + (y - - íji)2 = m in im u m feltéte l áll fen n , am inek p arciális differenciálása — m ás k ifejezésm ó d o k m el le tt — a köv etk ező ala k b a n is írh a tó ered m én y re v ezet : X /Ti; cos o-i = 0 és
£ m t sin af = 0
E z u tó b b i k ép lete k szerin t a m é d ián k ö zé p p o n t hely e nem v álto zik , h a a tö m e g p o n to k b árm e ly ik e a k ö z é p p o n ttó l h ú z o tt su g á r (v ek to r) m e n tén elm ozdul, h ac sa k a v e k to rn a k az abszcisszáv al a lk o to tt szöge (aá) nem v á l tozik. A m ed ián k ö z é p p o n tn a k ez a tu la jd o n s á g a m eg in t an aló g a lin eáris m egoszlások m e d iá n já v a l, am ely n ek é rté k e sz in té n n em függ a s ta tisz tik a i sor ta g ja in a k abszolút é rté k é tő l, csak n ag y ság so rre n d jé tő l. E zzel k a p c so la tb a n u ta ln i kell a r r a is, hogy a sú ly p o n tsze rű szám ításo k nem egyedül a te rü le ti eloszlások esetéb en a lk a lm a z h a t ók. M egvilágítási eszközül alk alm asa k m ás k étd im en zió s m egoszlások jellem zésére, így pl. a népm ozgalm i sta tis z tik á b a n a h ázasfelek k o rk o m b in á c ió já n a k v a g y szüle tések n él a szülők k o rö sszetételén ek á tla g s z á m ítá s á n á l is. Az 1960. évi népszám lálással kapcsolatos súlypontm egállapítás módszere A népességi sú ly p o n t g y a k o rla ti m e g á lla p ítá sá n á l az eg y én ek et 1-1 eg y ségnek (egyenlő sú ly ú n ak ) te k in tik . Az ország te rü le té t eg y szerű sítésk ép p en M agyarországon sík n ak le h e te tt te k in te n i; n ag y o b b k ite rje d é sű o rszág o k b a n v álik csak szükségessé, hogy a föld g ö rb ü lt a la k já t fig y elem b e v év e, izogonális v ag y equivalens v etíté ssel (k ú p , ill. h en g e rfe lü le tre v e títv e ) végez zék a m u n k á la to k a t. A népességet ezen a felü lete n lakó-, ill. összeírási hely én veszik szám í tá s b a , de te rm észetesen egyedekig m enő eljárás h e ly e tt g y a k o rla ti célokra kisebb te rü lete g y ség e k szerin t végezve a sz á m ítá st. E rre h a z á n k b a n a kö z ségek k ín á lk o z ta k . A szám ítás te h á t le g n ag y o b b rész t községekig m enő p o n to sság g al tö r té n t, kivéve azokban a m egy ék b en , ahol n ag y szám ú , kis lélek szám ú község jellem ezte a te le p ü lé st (főleg a D u n á n tú lo n ), s ahol ezért a já rá si te rü le t m é rta n i k ö zé p p o n tjá b ó l k iin d u ló sz ám ítás m egfelelő p o n to s sá g ú n ak b iz o n y u lt. E m lítsü k m eg, hogy egyes o rszá g o k b an a k ö zig azg atási egységek h ely ett a hosszúsági és szélességi körö k k el m é rta n i id o m o k ra (O laszo rszág b an pl. 1 M egem líthető, hogy az időbeli szám sorok dinam ikus á tla g a : a tren d v o n al az időbeli sor tag jaiv al szem ben felel m eg a legkisebb négyzetek követelm ényének. L ineáris m egoszlásoknál (sta tik u s értelem ben) a szám tani á tla g , időbeli soroknál d inam ikusan a tren d , végül te rü le ti el oszlásoknál a s ú ly p o n t: m ind u g y an an n ak az elgondolásnak, illetőleg m atem atik ai szerkezetnek a kifejezése. A népességi súlypont létjogosultsága te h á t ugyanaz, m in t az előbbieké. Egydim enziós sta tis z tik a i m egoszlás grafikus ábrázolásánál egyébként a sz ám tan i á tla g o rd in á tá ja az áb ra súly v o n alán ak felel m eg (1). 2 A m édián középpontot 1906-ban orosz k u ta tó k (D. J . M endelejev, m a jd Szm irnov és Bobrik) defin iálták . A sta tisztik ai g y ak o rlatb an sokszor félreism ert h a sz n á la tá t az 1920—30-as években olasz k u ta tó k , L . Galvani és C. Gini tis z tá z tá k (2) —(4), m eg állap ítv a tö b b e k k ö zö tt, hogy az észak —déli és kelet —n y u g ati népességi felezővonal m etszéspontja nem a m ediánnak m egfelelő középpont.
KÖZLEMÉNYEK
93
1 5 ' n a g y s á g ú négyszögekre, az A m erik a i E g y esü lt Á llam o k b an l o oldalú tra p é z e k re ) o s z to tt te rü le tré sz e k b ő l k iin d u lv a vég ezték a sz á m ítá st, a té rk é p id o m b a beleeső összes községek lé lek szám át az idom m é rta n i — esetleg k ü lö n s z á m ítá s s a l m e g á lla p íto tt népességi — sú ly p o n tjá b a hely ezv e, a n a g y v á ro so k a t g y a k ra n k ü lö n v év e szám ításb a . A m a g y aro rszág i sú ly p o n tm e g á lla p ítá s nem szerkesztéssel, h an e m szá m ítá s sa l tö r té n t, így a lélek szám m al sú ly o z o tt k o o rd in á tá k fo k o zato s össze gelése ré v é n az o rszág sú ly p o n tjá n k ív ü l egyes te rü le tré sz e k (m egyék), to v á b b á a v á ro si és v id é k i népesség s ú ly p o n tja is k ü lö n sz ám ítás n élk ü l m e g á lla p ít h a tó v o lt. A sz ám ításo k a la p já u l az 1960. évi n ép szá m lálás előzetes ered m é n y ei sz o lg áltak , m ely ek a k ia d v á n y so ro z a t 1. k ö te té b e n k e rü lte k n y ilv á n o s s á g ra (7). A té rk é p ez ési m u n k a a la p já u l M ag y aro rszág 1: 250 000 lé p té k ű té rk é p e szolgált. B u d a p est főváros te rü le té n a sz ám ítás a la p já t az ú n . s ta tis z tik a i a lk erü letek k é p e z té k .3 M agyarország népességi s ú ly p o n tjá n a k m e g á lla p ítá s á t hasonló m ó d szer rel 1941-ben e sorok író ja m a g á n s ta tis z tik a i m u n k á la t k e re té b e n v ég ezte el. Az 1949. évi n ép szám lálás a d a ta iv a l a K ö zp o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l v ég z ett sú ly p o n t sz á m ítá st. É rd e m e s m eg em líten i, hogy e v iz sg álato k ered m én y e g y a k o rla tila g te lje se n összevág az 1941-ben, ill. 1960-ban észlelt országos sú ly p o n tta l. B u d a p e st népességi s ú ly p o n tjá n a k m e g á lla p ítá sa egyes m a g á n k u ta tó k k o rá b b i m u n k á la ta i u tá n (8) 1941-ben a F ő v áro si S ta tis z tik a i H iv a ta lb a n sz in té n m e g tö rté n t, u g y a n a k k o r a népesség m e d iá n -k ö z é p p o n tja is m eg á lla p ítá sra k e rü lt (9). E z e k e t a sz á m ítá so k a t k ife je z e tte n g y a k o rla ti célokból: a n a g y v a s ú ti p á ly a u d v a ro k elhelyezésének, ill. B u d ap est élelm iszerelo sztásá n a k v iz sg á la tá ra végezték. M agyarország népességi sú ly p o n tjá n a k elhelyezkedése A népességi s ú ly p o n tra v o n atk o zó sz ám ításo k ere d m én y eit tá b lá z a tb a n és té rk é p e n b e m u ta tju k . M agyarország népességi s ú ly p o n tja ezek sz erin t B u d a p e sttő l d élk eletre, K ak u cs, Ú jh a r ty á n , N y á re g y h á z a és V asa d községek k ö z ö tt fekszik. H ely e n a g y já b ó l B u d a p est és N ag y k ő rö s összekötő v o n a lá n , e tá v o lsá g n a k k ö rü lb elü l fele ző p o n tján je lö lh e tő ki. Az o rszá g n ak a D u n a á lta l k etté sz e lt k ét részét telep ü lési szem p o n tb ó l jó l jellem zi a népességi sú ly p o n t elhelyezkedése: a D u n á n tú lé a B a la to n északi p a r tjá r a , Csopak szom szédságába esik, m íg a D u n á n in n e n s ú ly p o n tja m á r a T isza közelébe, Já sz k ís é rtő l d é ln y u g a tra k erü l. A népességi sú ly p o n t h e ly é t a b u d a p e sti n é p tö m ö rü lés te rm ész ete sen n ag y m é rté k b e n befolyásolja. E z é rt f e ltü n te ttü k B u d a p est n élk ü l, a v id ék i népesség s ú ly p o n tjá n a k helyét is, am ely ném ileg tá v o la b b ra k erü l, így a D u n a b a lp a r ti te rü le te k é m á r a T isz án tú lo n fekszik. B u d a p e sttő l az országos sú ly p o n t tá v o lsá g a 35 k m , a főv áro s n élk ü l s z á m íto tt sú ly p o n té pedig 40 km . A főváros te h á t nem esik u g y an a n é p te le pülés k ö z é p p o n tjá b a , de a ttó l való tá v o lsá g a nem je len tő s. E g y es o rszág o k b a n a fő v áro s helye te lje sen k ö zp o n to n k ív ü li (pl. A u sz tria és Bécs). A S zo v jet u n ió b a n — a 30-as évekből szárm azó ad a tk ö z lés sz erin t — a n épességi sú ly p o n t a déli részek erősebb b etele p ü ltsé g e m ia tt M oszkvától k erek en 660 k m -re fek ü d t. E g yes esetek b en a sú ly p o n t (ill. m ed ián -k ö zé p p o n t) h e ly é t k ö zig azg atási k ö zp o n to k , állam ok fő v á ro sa in a k h e ly v á la sz tá sá n á l is a lk a lm a z á sb a v e tté k . Ily en eset v o lt ú ja b b a n sz ak iro d alm i közlések sz erin t B razília új fő v áro sán a k (B rasilia), v a la m in t A u sz trá liá b a n C a n b erra h ely én e k kijelölésénél. W a sh in g to n szövetségi fő v áro sk én t való k iv á la s z tá sa 1793-ban az a k k o ri népességi sú ly p o n t közelében tö r té n t; m a azo n b an a te lep ü lési h ely zet g yökeres m eg v á lto z á sa fo ly tá n a népességi súly p o n t tö b b , m in t 800 k m -rel e ltá v o z o tt a k ö zig az g atá si k ö zp o n ttó l. 3 A m u n k álato k at a K özp o n ti S ta tisz tik a i H iv atal N épszám lálási osztálya végezte.
CD
X o N
r M «
w* 2 kJ w
95
KÖZLEMÉNYEK
19°24' 19° 6'30"
35 —
K a k u c stó l É K 4,5 km V II I. kér. Mező I. ú t
19°28'
40
Ú jlengyeltől D K 2 km
20°1 7'
96
K eng y eltő l N y É N y 4,5 km
19°19'
37,5
G yóníól ÉiNy 2 km
19°32'3Ü" 19°28' 17°56'30" 20°11'
48 38,5 102 80
D á n szen tm ik ló stó l D 6,5 km Ü jlen g j'ellö l É K 2,6 km C sopaktól É K 2 km Já sz k isé rtő l D N y 4,5 km
17°47'
115,5
ö rv é n y e s tő l N y 2,8 km
20°2S'
101
T iszarofftól K 2,5 km
A népességi sú ly p o n t u g y a n a fe n te b b e lm o n d o tta k sz erin t n em az ú tm in im u m -n ak m egfelelő hely, de á lta lá b a n a ttó l nem k ü lö n b ö z ik lényegesen. E z é rt előnyös, h a a főváros nem esik tá v o l a sú ly p o n ttó l, term ész ete sen azo n b a n a n a g y v á ro s h e ly é t m e g h atá ro z ó fö ld ra jz i té n y e z ő k (h ely zeti és helyi en erg iák), to v á b b á tö rté n e lm i okok g y a k ra n d ö n tő b b e n esnek la tb a , m in t a telep ü lés k ö z é p p o n tja . A népességi sú ly p o n t te h á t ö n m a g áb a n v év e nem v áro sk ép ző erő, de a v á ro s t k ia la k ító té n y e z ő k n y ilv á n v a ló a n erősebben érv é n y esü ln e k az ország közepe felé, t e h á t a népességi sú ly p o n t közelében. B u d a p e st naggy áfejlő d ése jó p é ld a erre. F e n te b b m á r é r in te ttü k a népességi sú ly p o n t e lm o zd u lásá n ak k érd é sét. E z n ém ely o rszá g b an igen je le n té k e n y , így az A m erik a i E g y esü lt Á llam o k b an , ah o l a X V II I. század vég én a sú ly p o n t m ég a k e le ti te n g e r p a r t közelében
96
K Ö Z L E M É N Y F. K
v o lt, a z u tá n a 39. szélességi fokot n ag y b an -eg észb en m e g ta rtv a , szabályos m ozgással h a la d t a n y u g a ti részek fokozatos b etelep ü lése k a p c sá n n y u g a t felé. L eg u tó b b i rendelkezésre álló a d a to k szerint Chicago h o ssz ú ság áb an fekszik. M agyarországon a népességi sú ly p o n t elm o zd u lása csekély. Az 1949— 1960. id ő sz ak b a n m indössze 2 k m u ta t te lt meg. T é rk é p ü n k a v áro si és a v id é k i népesség sú ly p o n tjá t k ü lö n is fe ltü n te ti. E sz e rin t a községek sú ly p o n tja é sz a k a b b ra és n y u g a ta b b ra esik a v áro so k étó l. U g y an c sak á b rá z o ltu k a té rk é p e n az egyes m egyék sú ly p o n tja it, eg y b ev etv e az ig a z g a tá si k ö zp o n to k — m egyei székhelyek — helyével. A m egyei ad m i n is z tra tív k ö zp o n t és a népességi sú ly p o n t tá v o lsá g a 5 és 43 k m k ö zö tt mozog. U gyanezen g o n d o la tk ö rb en n y ú jth a t tá jé k o z ta tá s t b u d a p e sti v iszo n y la tb a n a té rk é p ü n k ö n je lz e tt k e rü le ti sú ly p o n to k és a k e rü le ti ta n á c so k h ely é nek összehasonlítása.
KÖZLEMÉNYEK
97
B u d a p e st népességi s ú ly p o n tja e g y é b k é n t sz á m o tte v ő m é rté k b e n k ív ü l esik a „ v á ro sk ö z é p ” -n ek te k in te tt B elvároson: a K eleti p u .-tó l d élk eletre, a Mező Im re ú to n fekszik. E b b e n a v áro s külső részeinek b enépesülése, to v á b b á a B u d a p esth ez 1950-ben csatolt k ö rn y ék b e li telep ü lése k , k iv á ltk é p p e n a népes k eletiek já ts z a n a k d ö n tő szerepet. A régi K is-B u d a p est népességi sú ly p o n tja eg y é b k én t — 1941-ben — a V II. k e rü le tb e n a N a g y k ö rú t közelébe, p o n to sa b b a n a D ob u tc a és H ársfa u tc a s a rk á ra esett. U g y an e k k o r a N agyB u d a p est s ú ly p o n tja 1960. évi h ely étő l alig k ü lö n b ö z ö tt. M indezeket té r k é p ü n k szem lélteti és egyben az 1941. évb en m e g á lla p íto tt m ed ián -k ö zép p o n tn a k a sú ly p o n th o z v isz o n y íto tt elhelyezkedéséről is tá jé k o z ta t. A te lep ü lés fő irá n y á n a k m e g á lla p ítá sa főleg o ly an o rszág o k b an n ag y je len tő ség ű , ahol a népesség te rü le ti elhelyezkedése — fö ld ra jz i okokból — bizonyos k ije lö lt irá n y ra jellegzetes: pl. S védo rszág b an v ag y O laszország b an . N em v életlen , hogy svéd k u ta tó , L in d ers foglalk o zo tt a kérdéssel b e h a tó b b a n (10). B á r M agyarországon a kérdés nem a n n y ira elő térb en álló, érd e m esnek b iz o n y u lt ezt a sz ám ítást is elvégezni. H a m e g á lla p ítá sa ném ileg b o n y o lu lta b b is, alap elv e egyszerű: a n ép es ségi sú ly p o n to n át felv e tt te n g ely k ö rü l a népesség m ik é n ti elh elyezkedését — a lin eáris s ta tis z tik a i m egoszlások szórásához analóg m ódon — a te n g e ly tő l v e tt eltérések n ég y zetein ek összegével je lle m ez h etjü k . E z a négyzetösszeg a különböző irá n y b a n felvehető te n g ely e k k ö rü l te rm ész ete sen m ás és m ás. M e g állap íth ató az a te n g ely , m ely k ö rü l a szórás m in im u m , vag y is am ely n ek irán y á h o z leginkább sim ul a népesség te rü le ti eloszlása. E z t n evezik a te le pülés fő irá n y á n a k , m íg az erre m erőleges te n g e ly re a szórás m a x im u m a ad ó dik. A k é t te n g ely a m ech an ik áb ó l ism ert „ te h e te tle n sé g i ellipszis” k ét fő ten g ely ét h a tá ro z z a m eg.4 Míg a népességi sú ly p o n t m e g á lla p ítá sa u g y a n a rra az ered m én y re v ezet, h a az egyes egyedekből közvetlenül végezzük a sz á m ítá st, v a g y p edig azo k ból k iin d u lv a először közbenső te rü le ti egységek (járáso k , m egyék) sú ly p o n t já t á lla p ítju k m eg és végül az országos sú ly p o n to t, ad d ig a te lep ü lés f ő ir á n y á n á l m á r nem ez a helyzet. E n n e k ellenére az 1960. évi n ép szám lálási a d a to k a la p já n v ég z ett sz ám ításo k n á l — m u n k a k ím é lés érd ek éb en — já rá so k és v áro so k sú ly p o n tjá b a k o n c e n trá lta n fe lv e tt népszám o k b ó l in d u ltu n k ki, ily m ódon eleve csak közelítőleg helyes ered m én n y el szám olva. A te lep ü lés fő ir á n y á t e sz ám ításo k ere d m én y ek ép p en té rk é p ü n k fel tü n te ti és az jól k ö v eti a m ai o rszá g terü le t föld rajzi fek v é sét. Még B u d a p est n a g y népességi sú ly a sem té ríti el ezt a te n g e ly t a d é ln y u g atró l észak k eletre vezető irá n y á tó l, m e rt az országos népességi sú ly p o n ttó l a fő v áro s felé h ú z o tt irá n y a közeli o rsz á g h a tá r m ia tt a rá n y la g kis tá v o lsá g ra m á r elh ag y ja a M a gy aro rszág telep ü léséh ez s z á m íth a tó te rü le te k e t. E k özelítő sz ám ítás szerint eg y é b k én t a fő irá n y te n g ely e a k e le t-n y u g a ti irá n n y a l 19°-os szöget zá r be. N épm ozgalm i jelenségek sú lypontjai A sú ly p o n tsz á m ítá so k a t a szak iro d alo m a n ép szám o n tú lm en ő leg k ite r je s z te tte a népm ozgalm i jelenségek (születések, h alálo záso k , szap o ro d ás), to v á b b á a népesség egyes jellem ző részeinek, sőt a népességgel tö b b -k ev e seb b k a p c so la tb a n álló jelenségek s ú ly p o n tjá n a k m e g állap ításá ra . Így ta lá lu n k sz á m ítá so k a t a bűnözések, az an a lfab é tiz m u s, egyes k ö zg azd aság i tén y ező k 4 A sú ly p o n to n átm en ő, és a tengellyel a szöget bezáró egyenes egyenlete : K sin a — yj-cos a = 0 A (tű-, 7,í) tö m eg p o n t táv o lsá g a az egyenestől : (U = K i'sin a — Y'i'COS'Ct E zzel a tö m eg p o n to k teh etetlen ség i n y o m aték a az egyenes k ö r ü l : T (a) = 2 (Ki sin a — rti COS a)2 D ifferenciálás ú tjá n m eg állap íth ató a m inim um nak és m axim um nak megfelelő szög a következő k é p le tte l:
7
D e m o g rá fia
98
KÖZLEMÉNYEK
stb . te rü le ti eloszlásának sú ly p o n tjá ra nézve. E sú ly p o n to k egym ás k ö zö tt és a népszám sú ly p o n tjá h o z k é p e st való v iszo n y lag o s elhelyezkedése m élyebb b e te k in té st n y ú jth a t a település-d em o g ráfiai viszo n y o k b a.
M agyarországon az 1959. évi a d a to k a la p já n v ég z ett sz ám ítási ered m é n y e k — m ik é n t a té rk é p fe ltü n te ti — n ag y o n jellem ző k é p e t m u ta tn a k n é p m ozgalm i v o n a tk o z á sb a n . Az élveszületések s ú ly p o n tja észak k eleti irá n y b a , a h alálozásoké v isz o n t v a la m e ly e st d élk ele ti irá n y b a to ló d ik el a népesség s ú ly p o n tjá h o z k ép e st. E lő b b it az észak k eleti m eg y ék b ő v eb b g y erm e k áld á sa okozza, m íg a halálozási a rá n y te rü le ti a la k u lá sa az északi részek ném ileg
KÖZLEMÉNYEK
99
ked v ező bb és a déliek ked v ező tlen eb b h ely zetét m u ta tja az országos átlag h o z k ép e st. A természetes szap o ro d ás s ú ly p o n tja a fen tiek n ek m egfelelően m ég, tá v o la b b észak k elet felé k e rü l az országos népességi sú ly p o n ttó l. Az előző 1949. évi n ép szá m lálás ó ta b e k ö v e tk e z e tt tényleges szap o ro d ás s ú ly p o n tja v isz o n t B u d a p est (a X V II. k erü let) te rü le té re to ló d ik el.
V I . A term észetes és a tényleges sza porodás, v a la m in t a vá n d o rm o zg a lm i egyenleg s ú ly p o n tjá n a k m eghatározása az 1921— 1941 időszakra Onpede.ienue iieumpa msiotcecmu ecmecmeemioeo u (fianmwiecKozo npupocma man otce ôa.mHca Muzpa-
iiuu 3a n ep u o d 1921— 1941 D e term in a tio n of the Centres o f G ra vity of N a tu r a l a n d E ffec tiv e Increase as w ell as o f the B a la n ce o f M ig r a tio n fo r the P e rio d 1921 — 1941
É rd e k es eloszlást m u ta tn a k a k é t v ilá g h á b o rú k ö z ö tti id ő sz ak ra v o n a t kozó n ép szap o ro d ási sú ly p o n to k is, m elyek az 1941. évi s ú ly p o n tsz á m ítá si m u n k á la to k so rán k e rü lte k m e g állap ításra. E zé rt a 4. szám ú té rk é p e n szem 7 *lte tjü k az 1921— 1941. id ő sz ak ra a te rm é sz e te s és a té n y leg e s szap o ro d ás, lé v a la m in t az elván d o rlási és a b e v á n d o rlá si tö b b le t s ú ly p o n tjá n a k h e ly é t,
100
KÖZLEMÉNYE K
m egjegyezve, hogy e sz ám ításo k csak m egyei (és városi) p o n to sság g al fo ly ta k . A té rk é p egyben a súlypont m e g állap ítás szerkesztéssel való v é g re h a jtá sá n a k p é ld á já t is adja.
Megnevezés
Szám
(1)
(2)
Az a d a to k tá b lá z a to s b e m u ta tá s a k a p c sá n m e g em lítjü k , hogy a n é p m ozgalm i sú ly p o n tm e g á lla p ítá s já rá si a d a to k a la p já n tö r té n t — a já rá s i és m egyei jo g ú v árosok külön sz ám b a v éte lé v el - , m ik ö zb en a já rá s r a v o n a t kozó népm ozgalm i a d a to k a t abszolút szám k én t a já rá si népességi sú ly p o n tb a helyezve v e ttü k sz ám ításb a.
101
KÖZLEMÉNYEK
CENTRE
OF
GRAVITY
O F THE
POPULATION
IN
HUNGARY
S u m m a ry B y v irtu e of the p relim in ary d a ta of the 1960 p o p u latio n census in H u n g a ry the centre of g ra v ity of the p o p u latio n in th e c o u n try has been estab lish ed in th e C entral S ta tistic a l Office, a n d , based on it, so have the g ra v ity centres of certain v ita l ev en ts. T he tre a tis e shows the m ain result of these c o m p u ta tio n s su p p le m e n ted by th e d a ta of th e processings m ade in 1941 a n d 1949 and ad d in g som e ex p la n atio n s of
102
KÖZLEMÉNYEK
m ethodology. In th is connection the p a p er considers the g ra v ity cen tres of th e p o p u latio n m ean values of tw o-dim ensional d istrib u tio n com paring th e ir p ro p e rties w ith th e averages of lin e a r divisions resp . o th e r m edium values. In H u n g a ry , th e c en tre of g ra v ity of th e p o p u latio n w as established b y th e p o p u latio n n u m b er of persons living in villages ; in o th e r p a rts w here th e se ttle m e n t was fe a tu re d b y a g re a t n u m b e r of villages w ith a low p o p u latio n n u m b er, it w as done b y a d m in istra tiv e d istric ts. In th e course of th e c o m p u ta tio n s also th e centres of g ra v ity of th e d ifferen t counties a n d of th e tw o p a rts of th e c o u n try divided by the riv e r D anube, h a v e been fixed. In H u n g a ry , th e g ra v ity centre of th e p o p u latio n lies 35 km so u th -e ast of B ud ap est. If we reckon th e g ra v ity c en tre w ith no re g ard to th e c ap ital re p re se n tin g a r a th e r signi fic a n t p a r t of th e c o u n try 's p o p u latio n , th e centre of g ra v ity will be h a rd ly differen t from th is s p o t : i t lies 40 k m from B u d a p est. H ence it follows th a t a lth o u g h th e c ap ital does n o t coincide w ith the c o n ce n tra tio n centre of th e po p u latio n it is n o t too d is ta n t from i t. B etw een 1941 a n d 1960 th e g ra v ity c en tre of the p o p u latio n has q u ite insignific a n tly shifted. T he m ap shows also th e cen tres of g ra v ity of th e u rb a n a n d ru ra l po p u la tio n s a n d com pares th e g ra v ity centres of p opulation in th e different counties w ith the a d m in istra tiv e c o u n ty seats. T he tre a tise continues b y saying th a t th e axis w ith the m inim um ra te of dispersion is to be considered to lie in th e m ain d irection of se ttle m e n t, i. e. an axis of N o rth -E a s t— S o u th -W est direction. The o th er m ap displays th e centres of g ra v ity of the pop u latio n in B u d ap est the c a p ita l a n d in its p a r ts ; as w ell as th e m edian p o in t of p o p u latio n , estab lish ed in 1941. T he concluding p a r t of th e p a p e r covers v ita l e v en ts : th e centres of g ra v ity of live b irth s , m o rta lity , n a tu ra l a n d effective increase. Of th ese th e centre of g ra v ity of live b irth s strik in g ly deviates in n o rth -e a ste rn d irection from th e centre of g ra v ity of th e po p u latio n ; th a t of m o rta lity in so u th -e aste rn directio n , in d ic a tin g th ere b y the geographic p a tte rn of th e v ita l e v en t a t issue.
A TERMÉKENYSÉQ ALAKULÁSA C S Á S Z Á R M ETSZÉSES SZÜLÉSEK U T Á N DR. O E R Q E L Y
I MRE
— DR.
NEUBAUER
QY ö R Q Y
A születésszab ály o zás in d íté k a i k ö z ö tt fo n to s h ely et foglalnak el az egészségügyi-biológiai e re d e tű m o tív u m o k . íg y pl. A csá d i és K iin g er m a g y a r országi v iz sg á la ta in a k (1) eddigi ered m én y ei sz erin t a n ő k n ek m in teg y a fele ilyen in d o k o k a la p já n k ív á n ja k o rlá to z n i szülései sz á m á t (ill. m ivel egy nő ren d sz erin t tö b b o k ra is h iv a tk o z ik , ezeknek egyn eg y ed e egészségügyi-biológiai jellegű). E m e o k cso p o rt té te le i so rá b a n g y a k ra n szerepel a félelem , am ely sokszor előző neh ezeb b en v iselt te rh e ssé g , elhúzódó v a g y m ű té te s szülés kö v etk ez m én y e . K ö zle m é n y ü n k b en ennek a k é rd é sk o m p le x u m n a k egyik ré szével k ív á n u n k fo g lalk o zn i: m egvizsg álju k , m ik é n t alak u l a császárm etszések u tá n a nők te rm ék en y ség e. A s ta tis z tik a i a d a to k a z t m u ta tjá k , hogy a császárm etszések g y ak o risá g a h a z á n k b a n álla n d ó a n nő : az in té z e ti szülésekhez v isz o n y ítv a 1953-ban m ég 2 ,1 % v o lt, 1958-ban ped ig m á r e lé rte a 2 ,7 % -o t, te h á t öt év a la tt 2 9 % -k a l em elk e d ett. V ajo n in d o k o lt-e ez a fo k o z o tta b b a k tiv itá s ? E rre a k érd é sre nem k ö n n y ű v álasz o ln i és az egyes szerzők v élem én y e is k ü lönböző. V an n a k szín v o n alas in té z e te k , ahol a császárm etszések g y ak o risá g a a 6% -ot is m eg h a la d ja és v a n n a k o lyanok, ahol a 2 % -o t sem éri cl. Az eltérés term ész ete sen a szülészeti a n y a g különbözőségéből is ad ó d ik , de elsősorban m égiscsak a szak em b erek m egítélésén m úlik. A sok évtizedes v itá b a n m áig sem sik e rü lt eld ö n ten i, hogy m elyik a helyes állásp o n t : m inél sz ű k eb b re szabni a császárm etszés ja v a lla ta it, v ag y ép p en ellenkezőleg, jo b b a n k ite rje sz te n i az o k at. N em kétséges, h o g y vég ső so rb an
