D kötet

I/D kötet 1. oldal

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. december 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./D kötet Az Emlékpont 2009. évi munkabeszámolója............................................................................. 2 Tájékozató az E Önkormányzatról, az ÁROP pályázat megvalósulásáról .............................. 31 Védett fogyasztók helyzete Hódmezővásárhelyen................................................................... 42 A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 3/2008. (02.11.) Kgy. rendelet módosítása..................... 48

I/D kötet 2. oldal

Iktatószám: 08-6149-31 /2009. Címzett:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy:

Az Emlékpont 2009. évi munkabeszámolója

Az anyagot készítette:

Nagy Imre múzeumigazgató

Az anyagot látta: Jogi Csoport dr. Korsós Ágnes

Véleményezésre megküldve:

Valamennyi Bizottságnak

Sokszorosításra érkezett:

2009.11.27

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Nagy Imre múzeumigazgató

I/D kötet 3. oldal

Iktatószám: 21/2009. Tárgy: Az emlékpont 2009. évi munkabeszámolója Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Nagy Imre múzeumigazgató úr elkészítette az Emlékpont 2009. évi munkabeszámolóját, amelyet jelen előterjesztés mellékleteként, tudomásul vétel céljából terjesztek a Tisztelt Közgyűlés elé. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a munkabeszámolót elfogadni szíveskedjen. Hódmezővásárhely, 2009. december 3.

Tisztelettel: Dr. Lázár János polgármester

I/D kötet 4. oldal

Száma: /2009.(……) Kgy. határozat Tárgy: Emlékpont 2009. évi munkabeszámolója HATÁROZATI JAVASLAT 1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az emlékpont 2009. évi munkabeszámolóját. Hódmezővásárhely, 2009. december 3. Dr. Lázár János sk. polgármester Határozatról értesül: 1. 2. 3. 4. 5.

Dr. Lázár János polgármester Dr. Korsós Ágnes jegyző Dr. Végh Ibolya aljegyző Nagy Imre múzeumigazgató Irattár

Dr. Korsós Ágnes sk. jegyző

I/D kötet 5. oldal

Az Emlékpont 2009. évi munkabeszámolója

Hódmezővásárhely, 2009. november 24.

Összeállította: Elek András és Vincze Gábor

I/D kötet 6. oldal

I. BEVEZETŐ - ÖSSZEGZÉS Jelen beszámoló az Emlékpont 2009. évi munkáját mutatja be. A közgyűjtemény a Tornyai János Múzeum És Közművelődési Központ kiállítóhelyeként minden évben az Oktatási és Kulturális Minisztérium közgyűjteményekre vonatkozó szempontrendszere alapján készíti el az éves beszámolóját, ezért ez az anyag eltér az eddigi a közgyűlés illetve az OKM felé benyújtásra kerülőktől. Célunk az volt, hogy a beszámolóval más aspektusból is megismerjék az Emlékpont és munkatársainak a város kulturális életében végzett munkáját. A beszámoló 2009. november 15-ig mutatja be az Emlékpont munkáját, illetve felvázolja a 2010. évi terveket. Fő területei a tudományos munka, a látogatottság, az intézmény oktatási feladatai, illetve az, hogy a közgyűjtemény munkatársai hogyan vesznek részt az intézményrendszer, illetve a város más intézményeinek munkájában. Az Emlékpont 2009. folyamán sokkal sokrétűbb tevékenységet folytatott, mint eddigi három éves működése folyamán. Színesebb programok, bővebb oktatási kínálat, stagnáló látogatottság, Európai Uniós pályázati forrásból történő fejlesztés és bővítés jellemzik ezévi tevékenységét. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Városa 2007-től átvette a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Tornyai János Múzeumot és kiállítóhelyeit, és a közgyűlés 599/2006. (11. 09.), Kgy. határozattal döntött a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ létrehozásáról. Az így létrejött intézmény egységesen, egy szervezetként látja el a város kulturális, közgyűjteményi, közművelődési, valamint könyvtári feladatait. Ennek értelmében 2007. május 1-je óta az Emlékpont a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ kiállítóhelyeként működik, fenntartója Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata. A múzeumi törvény és a nemzetközi múzeumi szervezet, az ICOM útmutatása alapján a közgyűjtemények, ezáltal az Emlékpont is olyan a köz számára nyitott intézmény, amely az emberek, és környezetük tárgyi emlékeit gyűjti, megőrzi, kutatja, feltárja, és tudományos, közművelődési és szórakoztató céllal kiállítja. Az Emlékpont több szempontból is eltér a hagyományos közgyűjteményektől, de a fenti célokkal összhangban ugyanezek a szerepeket tölti be. Jelen beszámoló nem tartalmazza az intézmény gazdálkodási adatait, ugyanis az Emlékpont közös gazdálkodási egységet képez a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ egészével, illetve az anyag által tárgyalt időszak nem fedi le a gazdasági évet.

II. MUNKATÁRSAK Az év folyamán tovább csökkent az intézmény dolgozói létszáma, Vincze Szilvia takarító távozott, akinek munkájának pótlását átcsoportosítással oldotta meg az intézmény. Dr. Baracs Gabriella történész az év első felében nyugdíjba vonult. 2007. január 1-jén még 23,5 közalkalmazotti pozíciót töltött be az intézmény, jelenleg 11 fő teljes állású közalkalmazott van az Emlékpont kötelékében. A munkatársak nemcsak az Andrássy úti épületben, hanem a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ valamennyi kiállító- és telephelyén látnak el feladatokat. Részt vesznek az intézményrendszer gazdasági, történészi, informatikai, karbantartási, takarítási, programszervezési és pályázatírási munkájában.

I/D kötet 7. oldal

Az egyes munkaköröket ellátó alkalmazottak feladatai Intézményvezető, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ általános igazgatóhelyettese Jelenleg – Madácsy Tamás, 2008. január 15-i távozása óta – a pozíció betöltetlen. Az intézményvezetői feladatokat Dr. Nagy Imre múzeumigazgató gyakorolja, munkáját Gulyás Csaba gazdasági igazgatóhelyettes segíti. Az intézményvezetői pozíciót pályázat útján kívánja betölteni az intézményrendszer, jelenleg harmadik alkalommal hirdettük meg országosan az állást. Az Emlékpont történészi szakmai munkáját Vincze Gábor történész koordinálja. Történész-kutatók Három teljes állásban foglalkoztatott alkalmazott, Vincze Gábor, Gál László és Mészáros Tamás végzi a „klasszikus” muzeológusi, valamint a múzeumpedagógiai feladatokat. A jelenkortörténeti kutatásokon túl részt vesznek az Emlékpont szakmai és oktatási programjainak összeállításában, lebonyolításában. Tárlatvezetéseket és tanórákat tartanak. A korszak szemtanúival interjúkat készítenek, azokat feldolgozzák további felhasználás céljából. Feladataik – az Emlékpont bővítése nyomán – kiegészülnek időszaki kiállítás(ok) rendezésével is. Közönségkapcsolatok Elek András feladata az Emlékpont programjainak szervezése, lebonyolítása, a közgyűjtemény múzeumpedagógiai munkájának koordinálása, kapcsolattartás az oktatási intézményekkel. Részt vesz az intézményrendszer más programjainak szervezésében is, segíti a pályázatok megírását, a projektek megvalósulását. Gazdasági ügyintézőként az Emlékponttal kapcsolatos adminisztrációs, illetve titkársági feladatokat is ellátja. Informatikusok Az informatikai csoport (Nagrand Antal, Szender Ákos, Terhes András) munkája az egyik legsokrétűbb az intézmény munkatársai közül. Nemcsak az Emlékpont számítástechnikára épülő hatalmas hálózatáért (80 számítógép, 7 db szerver, 50 db megjelenítő) felelnek (működtetés, folyamatos javítás és fejlesztés), hanem a teljes Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ informatikai rendszere is az ő hatáskörükbe tartozik. A következő intézmények informatikai munkáját látják el: a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely szintén informatikára épülő kiállítása, a Tornyai János Múzeum számítógépes hálózata (alkalmazottak számítógépei, valamint a gazdasági osztály számítógépes rendszere – könyvelés, munkaügy), illetve a Petőfi Művelődési Központ. Az informatikusok biztosítják a számítástechnikai rendszerek zavartalan működését, folyamatosan frissítik az Emlékpont belső és külső webes felületét, honlapokat terveznek és karbantartanak (Picasso-kiállítás, Hódmezővásárhely1989, Őszi Tárlat). Az informatikai feladatokon túl ők felelnek az Emlékpont (nyilvános és oktatási) programjainak technikai lebonyolításáért, az intézmény előadótermének technikai berendezéseinek kezelése is a munkakörükbe tartozik. Napi rendszerességgel hangosítanak és prezentációkat vezérelnek. Nagrand Antal informatikai csoportvezető munkája kiegészül vágói munkával is: interjúk és kisfilmek összeállítása a feladata. Ezen kívül reklámgrafikusi munkákat is végeznek: ők készítik az Emlékpont rendezvényeit népszerűsítő plakátok és meghívók számítógépes tervezését. Feladataik az intézményrendszer pályázatai fejlesztésével tovább bővülnek: ők dolgozták ki az AGORA és Tornyai János Múzeum informatikai hálózatának bővítését, illetve ők fogják a kivitelezését is végezni, illetve a megvalósulást követően az ő hatáskörükbe fog tartozni ezeknek a rendszereknek a működtetése is.

I/D kötet 8. oldal

Karbantartás Horváth Károly, mint volt műszaki vezető felel az Emlékpont, a Zsinagóga és a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely épületéért, gépészeti és elektromos rendszereinek zavartalan, biztonságos működésért, munkáját Preczer Zoltán karbantartó segíti, aki munkakörén túl az intézmény operatőre is. Takarítók Az intézmény takarítói csoportja, mely jelenleg két főből áll, a hét valamennyi napján napi takarítást végez az Emlékpont épületének 800 négyzetméteres kiállítóterében, illetve a szintén 800 négyzetméternyi kiszolgálóhelyiségekben és udvari, utcai részén. Az ő munkakörükbe tartozik a Zsinagóga, a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely, Mozaik Kamaraterem, a Petőfi utcai tánciskola is. Pénztár. Suti Gabriella pénztáros munkája nemcsak a jegyek kiadására terjed ki, hanem telefonos ügyintézést végez, segíti a közönségkapcsolati munkatárs munkáját, illetve akadályoztatás esetén a Tornyai János Múzeum titkárnői feladatait is ellátja. Sajtóreferens Összintézményi szinten Dr. Medgyesi Konstantin látja el megbízási szerződéssel a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ kommunikációs és sajtókapcsolatait (Nem mellékesen ő az egész megyei múzeumi hálózat sajtósa is). III. TUDOMÁNYOS MUNKA Három teljes állásban foglalkoztatott alkalmazott, Vincze Gábor, Gál László és Mészáros Tamás végzi a „klasszikus” muzeológusi, valamint a múzeumpedagógiai feladatokat. A jelenkortörténeti kutatásokon túl részt vesznek az Emlékpont szakmai és oktatási programjainak összeállításában, lebonyolításában. Tárlatvezetéseket és tanórákat tartanak. A korszak szemtanúival interjúkat készítenek, azokat feldolgozzák további felhasználás céljából. Feladataik – az Emlékpont bővítése nyomán – kiegészülnek időszaki kiállítás(ok) rendezésével is. Gál László szakmai tevékenysége Gál László a XX. századi magyar agrártörténetet kutatja, ezen belül is elsősorban az 1945 utáni időszakot. Ebben az évben elsősorban a Hódmezővásárhelyhez tartozó tanyaközpontokkal foglalkozott, Batidával, Szikánccsal és Vásárhely-Kutassal. Véleménye szerint azért fontos ezzel a témával foglalkozni, mert az utókor számára nem ismert az a tény, miszerint néhány évtized alatt sikerült megsemmisíteni egy rendkívül kiterjedt tanyavilágot, amiben emberek tízezrei éltek. A Vásárhelyhez tartozó tanyavilágban 1945-ben közel 7000 tanya létezett, ma alig 600-700. 1948-tól, amikor Rákosi Mátyás meghirdette a kollektivizálást, a tanyán élő emberek szinte ellenségekké váltak, ahogy „nagy bölcs vezérünk” mondta: „a tanya a kulák utolsó menedéke”. A tanyán élőket minden áron úgynevezett tanyaközpontokba akarták terelni, elsősorban azért, mert így könnyebben ellenőrizhetőkké váltak, a hatalom számára. A szétszórt tanyákon, szinte önellátásból megélő emberek a kommunista párt számára rendkívül veszélyesnek számítottak, ugyanis nagyon kevéssé függtek a központi hatalomtól. Ezért kellett valahogy megváltoztatni, erre nyújtott lehetőséget a tanyaközpontokba való „beterelés”, vagy ahogy hivatalosan mondták, a „községesítés”. Ezt a folyamatot lehet nyomon követni, Batida, Szikáncs vagy Kutas

I/D kötet 9. oldal

történetén keresztül. Itt Hódmezővásárhelyen ahol kb. 20.000-25.000 ember élt a tanyákon 1945-ben, ez különösen fontosnak tűnik, még 2009-ben is. Ezzel kapcsolatban megjelent publikációi: 1.) Paraszti migráció a vásárhelyi határban 1949–1953 (Múzeumi kutatások Csongrád megyében, Szeged. 2007.), 2.) Adatok Szikáncs tanyaközpont történetéhez (Múzeumi kutatások Csongrád megyében, Szeged. 2008.), 3.) Fejezetek Batida tanyaközpont történetéből (HOMBÁR Múzeumi Műhely 5. Múzeumi tanulmányok, Hódmezővásárhely 2008). 4.) „Az egész, tulajdonképpen csak karóleszúrás dolga” Szikáncs 1949-ben (Belvedere Meridionale 2009. 4. szám). 5.) A Vásárhelykutasi tanyaközpont 1949-ben (előadás: Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2009). Jövőre folytatni szeretné a tanyaközpontokról szóló kutatásait. Egy összehasonlító tanulmányt tervez, amelyben Batida, Szikáncs és Vásárhely-kutas tanyaközponttá való szervezését venné górcső alá, különböző szempontok (demográfiai, gazdasági, migráció, közigazgatás) szerint. Ha lehetőségei engedik, megpróbálkozik a „kollektivizálás” kezdeteinek, helyi feltárásával is. Hogyan kezdődött a kolhozosítás Hódmezővásárhelyen? Milyen gazdasági és politikai szempontok indokolták ezt? A jövőben szeretne foglalkozni az 1948. évi tagosítással is, valamint az előhaszon-bérleti és a kishaszonbérleti törvénnyel, amit szintén 1948-tól vezettek be, ugyanis az előbb említett törvények segítségével törölték el a régi paraszti világot, ami annyira jellemezte addig Vásárhelyt is, és nyitott utat a mezőgazdaság szovjetizálása felé. Mészáros Tamás szakmai tevékenysége Mészáros Tamás az elmúlt esztendőkben elsősorban a hódmezővásárhelyi mezőgazdaság szovjetizálására koncentrált, az idén a rendszerváltás irányába fordult a figyelme. A rendszerváltásra fókuszáló interjúk túlnyomó részének leszervezését, azok elkészítésében való részvételt vállalta magára. Ezen tevékenységnek köszönhetően egy országosan egyedülálló, a rendszerváltás helyi emlékeit megörökítő oral history gyűjtemény alakult ki, melynek bővítése, teljesebbé tétele a következő évben is tartogat feladatokat. A rendszerváltó Magyar Demokrata Fórum archívumának megszerzésében aktívan közreműködött. Az igen értékes kordokumentumok alapjaiul szolgálnak további kutatásoknak. Ennek az anyagnak egy-egy szemelvénye alapján került megírásra a következő cikk, valamint előadás: ”Románia népei értetek égjen a láng, a demokráciáért, a szabadságért!" A romániai "forradalom" hódmezővásárhelyi visszhangja, Tóth Sándor segélyszállító aradi vértanúsága (Belvedere Meridionale 2009/4. szám); Adalékok a hódmezővásárhelyi rendszerváltáshoz a Magyar Demokrata Fórum Hódmezővásárhelyi Szervezetének archívuma alapján (előadás: Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2009). A 2010-es esztendőben folytatni kívánja a rendszerváltás hódmezővásárhelyi történetének feltárását. A rendszerváló pártok helyi iratainak összegyűjtését és rendszerezését szeretné a lehető legpontosabban elvégezni – mivel ezen iratok nem kerültek be a Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltárába, jelentős részük magánszemélyeknél található. Mészáros Tamás célja, hogy a lehető legtöbb kordokumentum az Emlékpont folyamatosan bővülő gyűjteményébe kerüljön. Tervezi a rendszerváltás helyi eseményei kapcsán egy tanulmány elkészítését. Vincze Gábor szakmai tevékenysége Vincze Gábor kutatómunkája többsíkú. Egyfelől tovább folytatta az Emlékpontban megkezdett egyháztörténeti kutatásait. Részben a pártállamnak a református egyházzal kapcsolatos 1956 utáni politikája különböző aspektusait vizsgálta, valamint a politikai rendőrség „tevékenységét” az egyházban. Másfelől a szűkebb régióban, a Dél-Alföldön (Csongrád és Békés megyékben) folyó egyházüldözés konkrét eseményeit vizsgálta, a lelkészek és egyéb egyházi személyek ellen folyó népbírósági eljárásokat. Ennek

I/D kötet 10. oldal

következtében jelent meg „A rendőrségi és népbírósági eljárások... egyre több lelkészi személyre terjednek ki”. Egyházi személyek elleni hatósági eljárások a Békés-Bánáti Református Egyházmegyében, 1945–1948 című tanulmánya a Móra Ferenc Múzeum 2009-es évkönyvében. Az év közepén a Tornyai János Múzeum évkönyvében, a Hombárban A rendszerellenes és a lojális. (Két hódmezővásárhelyi református lelkész: dr. Vásárhelyi Lajos és Kádár Ferenc igazi arca.) című tanulmánya látott napvilágot, míg ősszel a Békési Újság Kalendáriumában a „Magatartásában megnyilvánul a szinte féktelen karrierizmus és a »balosság«”. Egy békési református lelkész – mint hálózati személy című dolgozata. Neki látott a vásárhelyi római katolikus egyház 1945 utáni múltjának feltárásához is. Eddigi kutatásainak eredményeit a „Múzeumi kutatások Csongrád megyében” című tudományos ülésen Bolhából elefánt. Majoros Mária és köre mint „állambiztonsági” ügy címen ismerteti a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, december 4-én. Ezirányú kutatásainak jelentőségét az adja, hogy az Emlékpont megnyitása előtt teljesen ismeretlen volt a helyi történelmi egyházak 2. világháború utáni történelme. Az elmúlt három évben több cikkben, tanulmányban mutatta be a református egyház hányatott évtizedeit, ezáltal újabb „fehér folt” tűnhet el a város közelmúltjának történelméből. Egyháztörténeti kutatásait részben az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Hivatalában végezte. Ennek során nem csupán egyházi célszemélyek és ügynökök dossziéiba nyert betekintést, hanem néhány közismert hódmezővásárhelyi személy dossziéjába is. Kutatásainak ezirányú eredményeit a közeljövőben szeretné publikálni. Másik kutatási témája Erdély, illetve az erdélyi magyarság 20. századi történelme. Ezzel több, mint másfél évtizede foglalkozik, melynek eredményeképpen eddig – egyedül vagy szerzőtársakkal – egy tucat könyve és több mint 120 publikációja jelent meg. Év elején egy tanulmányt tett közzé a kolozsvári magyar egyetem 1919-es felszámolásáról (Kilencven éve történt. Erdély megszállása és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem felszámolása = Székelyföld, 2009. 2. sz. 65–103.), később az 1989-es év romániai eseményeit mutatta be budapesti külügyi forrásokra támaszkodva. (Lefelé a lejtőn. Magyar–román kapcsolatok 1989 első felében a magyar diplomáciai iratok tükrében = Székelyföld, 2009/7. sz. 75–120. o. és Tovább a lejtőn – a gödör aljáig. Magyar–román kapcsolatok 1989 második felében a magyar diplomáciai iratok tükrében = Székelyföld, 2009/12. sz., megjelenés előtt.). Mindezek mellett Tőkés László EU-képviselő, nagyváradi református püspök felkérésére néhány korábbi tanulmányát átdolgozva-kibővítve összeállított egy tanulmánykötetet (A gúzsba kötött kisebbség. A romániai magyar kisebbség a 20. században) és egy részletes kronológiát, mely a romániai magyar kisebbség 1944 és 1989 közötti fontosabb eseményeit mutatja be. Ez utóbbit román és angol nyelvre is lefordították, hogy a célközönség: az EUképviselők, valamint a román társadalom és a nyugati közvélemény érdeklődő, de tájékozatlan része is megismerhesse a romániai magyar kisebbség 1945 utáni történelmét. Ezek a könyvek december közepén jelennek meg Nagyváradon. Kutatásain kívül több konferencián tartott előadást. Március 6-án az SZTE BTK Történeti Intézete, valamint az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Magyar Történeti Munkabizottsága „Többnemzetiségű államok keletkezése és felbomlása Közép-Európában. I. Az OsztrákMagyar Monarchia keletkezése, összeomlása és ezek következményei” címmel rendezett konferenciát, melyen Egyetemalapítási kísérletek Kolozsvárott 1920-ban című előadása hangzott el. (Ez a Közép-Európai Közlemények 2009/2–3. számában jelent meg.) Április 16án a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézete és az Emlékpont közösen kerekasztalbeszélgetést rendezett „A délvidék tragédia” címmel. Ezen Magyarellenes megtorlás Erdélyben: a tömeges deportálásoktól a Maniu-gárdáig című előadása hangzott el. Ekkor interjút adott az „MR 1” Kossuth Rádiónak, melyben fölhívta a figyelmet arra, hogy az ún. Maniu gárda gyilkosságainál jóval több áldozattal jártak a tömeges deportálások. A júliusi hódmezővásárhelyi II. Történettudományi Találkozón, 15-én tőle az Ügynökök a


hódmezővásárhelyi református egyházban: párhuzamos életrajzok című előadás hangzott el. A SZAB Modernkori Egyháztörténeti Munkabizottságának november 25-i konferenciáján A „Nagy Károly” fedőnevű ügynök lelkész „munkássága” címen fog előadást tartani. Végül december 7-én az MTA Regionális Tudományi Bizottság Régiótörténeti Kutatások Albizottsága, a szegedi Nemzetiségi Szövetség, valamint a SZAB Filozófia és Történeti Szakbizottságának Magyar Történeti Munkabizottsága közösen szervez egy egész napos szakmai konferenciát („A Bánság mint történelmi régió sorsa a török kiűzésétől napjainkig”), melyen Egy elfelejtett interetnikus konfliktus a Bánságban: szerbek és románok az ortodox egyház keretén belül című előadása fog elhangzani. 2009. április 17. és 19. között a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson három napos továbbképzést szervezett az erdélyi magyar történelemtanárok számára a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Kovászna Megyei Tanács, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Kara, valamint az MTA Kisebbségkutató Intézete. Ezen Román– magyar párt- és államközi kapcsolatok 1945 után címmel hangzott el előadása. Az év közepén a Belvedere Meridionale című szegedi egyetemi történész szakfolyóirat főszerkesztőjével megállapodott, hogy az év végén megjelentetnek egy tematikus Hódmezővásárhely-számot. Az elkövetkező hónapokban több helybeli történészt sikerült megnyernie ennek a tervnek. Ennek következtében az Emlékpont történészein kívül Presztóczki Zoltán, a helyi levéltár munkatársa, Földvári László helytörténész és Bán András egyetemi hallgató tanulmánya lesz olvasható az előreláthatólag Karácsony előtt megjelenő folyóiratban. Tematikus év: 1989 - a kommunista rendszer bukása 1989 fontos dátum nem csak a tágabb (posztkommunista kelet- és közép-európai) régió, hanem a Magyarország, illetve Hódmezővásárhely történetében is. Húsz évvel ezelőtt csúcsosodott ki ugyanis az a folyamat, melyet „rendszerváltozásnak”/„rendszerváltoztatásnak” neveznek a közbeszédben. (Szerintünk helyesebb volna a kommunista rendszer bukásáról írni – ez jobban megragadja a lényeget.) A 20. évforduló kapcsán országszerte így Hódmezővásárhelyen tudományos alapossággal kezdődött és folyik a rendszerváltó esztendő feldolgozása. Ennek kapcsán a Vásárhelyi Televízió és az Emlékpont közös műsort és közös programokat szervezett az év folyamán. A jelenkor-történészi szakma – talán a távlatosabb rálátás vagy a kellő bátorság hiányában – nem nagyon foglalkozott ennek a folyamatnak a feldolgozásával, bemutatásával. Csupán néhány olyan történészi munkát említhetünk, amely – olykor féloldalasan – az 1988–90 közötti évek politikai folyamatait mélyebben elemzi. Ma egyébként még mindig inkább a – különböző minőségű – visszaemlékezések, valamint az összeesküvés-elméletekben nem szűkölködő bulvár-publicisztikai kiadványok uralják a könyvesboltok kirakatait. A hódmezővásárhelyi politikai események feldolgozása teljes mértékben hiányzik. Mivel sem történészi elemzések, sem visszaemlékezések vagy forráskiadványok nem láttak napvilágot, az Emlékpont történészeire hárul a feladat, hogy alaposabban bemutassák a 20 évvel ezelőtti eseményeket. Ezt a munkát az alábbiakban szeretnék elvégezni: 1.) Esemény-történeti kronológia összeállítása. 2.) A VTV korabeli adásainak feldolgozása: Lezáratlan múlt című tematikus magazin 3.) Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található vásárhelyi hálózati személyek 1988/89-es jelentéseinek feldolgozása. 4.) Interjúk készítése az 1989-es év közszereplőivel. 5.) Kerekasztal-beszélgetések a húsz évvel ezelőtti fontosabb közszereplőkkel


6.) A különböző magánszemélyeknél található dokumentumok (pártanyagok, fényképanyagok) összegyűjtése és digitalizálása. (A helyi vagy a szegedi levéltárba még nem került be az ellenzéki pártoknak az 1988–89-es időszak során keletkezett iratanyaga. Az MSZMP városi szervezetének iratai nagyon megcsonkított állapotban található meg a szegedi levéltárban.) 7.) Honlap: www.hodmezovasarhely1989.hu Szükséges, hogy a közelmúlt hódmezővásárhelyi eseményeinek behatóbb ismerete miatt foglalkozzunk ezzel a témával, és megvizsgáljuk az 1989-ben történt eseményeket. Erre tesz most kísérletet az Emlékpont 1989-es honlapja, amely feldolgozza a helyi sajtóban megjelent cikkeket, és sok egyéb dokumentum bemutatásával világítja meg a korabeli fejleményeket. Az év folyamán akkori közéleti szereplők, és más olyan személyek interjúiból kerül fel válogatás a honlapra, akik személyesen élték át az adott időszakot. Az említett forrásokat és élménybeszámolókat korabeli fotók, és a városi televízió kordokumentum-jellegű felvételei is színesítik. A honlapon minden kedves érdeklődő megismerheti az 1989-es történelmi jelentőségű időszak vásárhelyi vonatkozású történéseit, fontosabb közéleti-politikai eseményeit. Mindannyian elgondolkodhatunk és leltárt készíthetünk magunkban, hogy mennyiben sikerült véghezvinni az akkori célkitűzéseket, és mi valósult meg a nagy álmokból. Úgy gondolom – írja Dr. Lázár János polgármester köszöntőjében –, nem a vásárhelyi polgárokon múlt az, hogy a jelenlegi gazdasági-politikai-társadalmi helyzetben sokan teszik fel a kérdést: megértee az elmúlt húsz esztendő áldozatvállalása. Hiszem, hogy sikerült eredményeket elérnünk, hogy nem volt hiábavaló sokunk munkája, de az elszalasztott lehetőségekből is le kell vonnunk a következtetéseket. Nézzük, olvasgassuk ezt a honlapot úgy, mint ami bemutatja számunkra a történelem egyik sorsfordító pillanatát, amelyet sokan átéltünk, és amelyre másmás emlékekkel, benyomásokkal tekintünk vissza – olvasható a weblap köszöntőjében. Interjúk Az év elejétől eddig több mint 80 interjút készítettek az Emlékpont történészei. Ezeknek a döntő többsége az 1989–1990-es vásárhelyi rendszerváltással foglalkozik. Olyan személyeket igyekeztek felkérni interjúadásra, akik aktív szerepet játszottak a közélet alakításában, vagy részt vettek a helyi pártalapításokban. Például Antalóczy Zoltán és Ágoston Lajos az MDF megalakításáról beszélt, majd az 1989-es romániai eseményeket idézték fel, ennek kapcsán pedig elmesélték, milyen körülmények között hunyt el Aradon Tóth Sándor. Béni József a KDNP, míg Grezsa Ferenc szintén az MDF megalapításának körülményeit mondta el. Szabó Lajos az FKGP, Szentirmai Csaba pedig az SZDSZ helyi szervezetének megalakításáról beszélt. Többen fölemlítették azt, hogy Hódmezővásárhelyen tartották meg (1989. január 3án) az első szabad ’56-os konferenciát, megemlékeztek az első szabad vásárhelyi március 15-i ünnepségről és az „Iván” szobor ledöntéséről. A korabeli média-viszonyokról Korom András beszélt. Az akkori hatalom képviselői közül dr. Csizmadia Sándorné volt városi tanácselnök, Oláh János, az MSZMP városi bizottsága utolsó ideológiai titkára és Lehman István volt megyei tanácselnök volt hajlandó kamera elé ülni. Az interjúk egy részét a történészek kirakták az Emlékpont 89-es honlapjára is, a többi a kutatói terminálokon tekinthető meg. Az eddig készült interjúk alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy bővültek eddigi ismereteink, a rendszerváltozást eredményező folyamat vásárhelyi fejleményeit illetően. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy bizonyos eseményeket (például az 1989. január 3-i ’56-os konferencia lezajlását) az utókor levéltárba bekerült dokumentumok alapján nem tudja majd rekonstruálni, mivel nem készültek – vagy időközben elkallódtak – az írásos feljegyzések. Éppen ezért igen nagy jelentősége van a még köztünk élő szemtanúk, kortársak megszólaltatásának.


Az Emlékpont történészei igyekeznek mindenféle elfogultságtól mentesen feltárni a 20 évvel ezelőtti eseményeket. Természetesen minden pártállású személyt igyekeznek szóra bírni, függetlenül attól, hogy 1989-ben melyik oldalon állt az illető. Meg kell azonban jegyezzük, hogy eddigi munkásságukat megnehezítette az, hogy azoknak a személyeknek egy része, akik a rendszerváltás előtt a kommunista hatalom oldalán álltak, elzárkóztak a megszólalástól. Az 1980-as évekről, az 1989-90-es években végbement vásárhelyi rendszerváltásról eddig az alábbi személyek mondták el személyes emlékeiket a videó kamera előtt: Ágoston Lajos, Antalóczy Péter, Arany Tóth Ferenc, Béni József, Csák Péter, Csizmadia Sándorné, Csoóri Sándor, Farkas Ferenc, Grezsa István, Havránek Ferenc, Hegyi Endre, Héjja Antal, Herczeg Mihály, Hofecker Józsefné, Dr. Jávor Zoltán, Kádár Péter, Kiss László, Korom András, Lehmann István, Mészáros Zoltán, Nagy Attila, Nagy György János, Oláh János, Pintér István, Pozsgai György, Szabó Lajos, Szalkai László, Szeli Ferenc, Szentirmai Csaba, Túri Csaba, Wágner József. Rajtuk kívül még Balázsi Vince (a vásárhelyi gyalogezred forradalom alatti tevékenységéről), Dr. Blazovich László (az 1960-70-es évekbeli Hódmezővásárhelyről), Hegyi Erzsébet (az 1945 utáni egyházüldözésről), Dr. Kovács László (a református egyházról, az ENSZ-beli tevékenységéről, amerikai oktató tevékenységéről), Majoros Mária Ármella nővér (a domonkos nővérekről, az ötvenes-hatvanas évekbeli egyházüldözésről), Nagy Lajos (1956-ról, a TSZ-szervezésről), Szénási János (a vásárhelyi fazekasművészetről) beszélt. Az 1989–90-es folyamat feltárását az is elősegíti, hogy az Emlékpont munkatársai külön honlapot hoztak létre ennek az időszaknak a bemutatására, s itt eddig elkészült interjúkból szemelvényeket tettek közzé. IV. PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK Kijelenthető, hogy a 2009-es évben megújult és nagyot nyitott az Emlékpont a programszervezés területén. Újdonságszámba menő és sikeres rendezvények helyszíne volt nemcsak az intézmény konferenciaterme, hanem az épület szűkebb területe is, hiszen május folyamán két alkalommal is „utcára vittük” a múzeumot. Természetesen a fő hangsúly továbbra is az állandó kiállítás által bemutatott korszakon volt, de olyan témák is szóba kerültek, mint a II. világháború, a Tanácsköztársaság időszaka vagy a délvidéki nemzettársaink múltja és jelene. Nemcsak a hagyományos történelmi tárgyú előadások, hanem populárisabb, élménydúsabb programok is szerepeltek a repertoáron. Eddig nem próbálkoztunk vele, de az idén – az időszaki kiállítóhely időleges hiánya ellenére is – volt már három (tabló)kiállítás és két olyan rendezvény, mely a teraszon illetve az Andrássy úton kapott helyet. Januárban rögtön egy időszaki kiállítással és az ahhoz kapcsolódó megemlékező műsorral nyitott az intézmény. Nagyapáink Mohácsa, a Don-kanyar címmel egy hely- és hadtörténeti vonatkozású tablókiállítás került fel az előadóterem falaira. A rendezvényen elismert hadtörténészek tartottak rövid előadást a 2. magyar honvéd hadsereg 1943. évi pusztulásáról és az életben maradt honvédek hősies helytállásáról. Oly nagy volt az érdeklődés, hogy a megjelentek nem fértek be a konferenciaterembe! A megemlékezés leglátványosabb része az Emlékponttól induló fáklyás felvonulás volt, mely a Hősök terén koszorúzással zárult. Következő programunkon filmvetítéssel és egy képzőművészeti alkotás (Donáth Péter: Jan Palach emlékére című filmjének) bemutatásával tisztelgett az intézmény a prágai és a magyar önégető fiatalok előtt. Az Eleven fáklyák üzente című megemlékezésre az ismert dokumentumfilmes, Gulyás Gyula hozta el egykori barátja művét és az arról készült


művészfilmjét. Vincze Gábor történész faggatta a filmrendezőt arról, miért választotta számos huszonéves az önkéntes máglyahált a ’60-as évek végén. A résztvevők száma alapján itt voltak a legkevesebben a fél év folyamán, de itt nyert bizonyosságot az is, hogy nemcsak a létszám jelenti egy rendezvény sikerét. Megfigyeltük, hogy a sajtóhírverésnek köszönhetően országszerte a mi rendezvényünk hírére és hatására foglalkozott magyar média a 40. évfordulón a mártírhalált választó fiatalokkal. Télutón a hat évtizede lezajlott Mindszenty-pert vették górcső alá A haza és a hit szolgálatában című beszélgetésre meghívott fiatal, de szakmai körökben már elismert előadók, Dr. Kovács Emőke és Miklós Péter. A bíboros-hercegprímás elleni koncepciós eljáráson túl a modern kereszténydemokrácia kimagasló alakjának, Barankovics Istvánnak az életpályáját is megismerhette a rendezvény célközönsége, a helyi katolikus gyülekezet. A közönség áhítattal hallgatta a Mindszentyt személyesen is ismerő Fila Béla teológus professzor bevezetőjét, illetve az egyházfő visszaemlékezéseiből készült hangoskönyv bejátszásokat, Dunai Tamás színművész előadásában. Február 25-dike, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, melyre az egyik legautentikusabb személyt, a legidősebb hazai gulág-túlélőt, Dr. Olofsson Károly bencés szerzetest sikerült elhívnunk. A 93. évében járó Placid atya itthon és a Szovjetunióban is a földi poklot járta meg, de hite nemcsak életben tartotta, hanem arra is predesztinálta, hogy hallgatóságban is elhintse a „gulág-szabályait”. Elmondta, hogy a legfontosabb az a szabály, hogy ne panaszkodjunk, hanem fedezzük fel az élet apró örömeit! Az elmúlt évekhez hasonlóan gyertyagyújtás zárta a megemlékezést, mely a legjobban sikerült emléknapi műsornak nevezhető. (Valószínűleg ez a rendezvény is közrejátszott abban, hogy Placid atya plébániájának tanulói tavasszal ellátogattak az Emlékpontba.) „Programpangással” telt el a március, ugyanis egyetlen egy (nem oktatási) rendezvény volt, az 1919. évi bolsevik rémuralmat feltáró konferencia, az Első kommunista diktatúra Magyarországon címmel. Tematikájában nemcsak a történelem játszott főszerepet, hanem a művészet és az irodalom is előkerült. Az előbbi Dr. Nagy Imre múzeumigazgató előadásában, mely a Tanácsköztársaság művészetének képi forrásait vizsgálta. Utóbbi vers és regényrészletek formájában egy bethlenes diáklány tolmácsolásában került a programba. Április a filmek hónapja volt: egy emlékvetítésre és egy premierre került sor. A 82. évében elhunyt Bacsó Péterre emlékezve egy kevéssé ismert szatírát, a Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája című filmet tűztük műsorra az Emlékpontban, melynek történelmi hátterét, a román Caucescu-érát Vincze Gábor ismertette a nézőkkel. Telt házas előadás volt a legendás „Száguldó Őrnagy”, hazánkban csak Öcsi (bácsi)ként emlegetett Puskás Ferenc életét feldolgozó dokumentumfilm, a Puskás, Hungary bemutató vetítése. A bemutatónak a sport témán túl az is a különlegessége volt, hogy az intézmény megnyitása óta először szedtünk belépőjegyet egy rendezvényre. Az év ötödik hónapja, május hozta a leggazdagabb és legsokszínűbb programválasztékot. A Munka ünnepén – valószínűleg már most kijelenthetjük – az év csúcsprogramját valósítottuk meg Az Emlékpontból kérték fedőnévvel. Veterán gépjárművek (motorok, személy- és tehergépkocsik, valamint traktorok) találkozója és kiállítása, élő rádiós kívánságműsor, sör-virsli, „felvonuló tárlatvezetés” idézte vissza a kellően ironikus majálisi hangulatot. A rendezvénynek köszönhetően kimagasló, félezres látogatottsága volt a kiállításnak is – igaz belépőt nem szedtünk. Egy hétre rá újabb utcai „show”, ezúttal nyílt laktanya nap várta az érdeklődőket. Katonai szállítóeszközök, kézifegyverek, toborzó iroda, gyerekfoglalkozások és makett- és vándorkiállítás várta a haditechnika a kicsiket és az idősebbeket. A konferenciaterem egy szakmailag magasan értékelt tudományos ülésnek adott helyet, melyen a meghívott, neves előadók komplexen áttekintették a NATO-történetét a megalakulástól egészen napjainkig, különös hangsúlyt fektetve hazánk észak-atlanti szerepvállalására. Május folyamán szó szerint lehullt a „túl történelmies” skatulya


intézményünkről, ugyanis három alkalommal – a legendás Öveges professzort is zavarba hozó – fizikai kísérletekre került sor. Kicsik és szüleik figyelték feszülten a kísérleti fizika jeles képviselőit, akik pl. bemutatták a törhetetlen üveg titkát, illetve a mágnesek világába és az infravörös tartományba kalauzolták el a megjelenteket. Becsey Zsolt régiónk (volt) európai parlamenti képviselője 2 hétre az Emlékpont részére adta kiállítási anyagát a Többnemzetűség laboratóriuma című tablókiállítást. A délvidék multikulturalizmusát és történelmét bemutató kiállításhoz kísérőrendezvényeket is szerveztünk. Farkas Ferenc túravezető, középiskolai tanár egy fényképes kirándulásra invitálta a délvidéki végvárakhoz a megjelenteket, A. Sajti Enikő történész professzor pedig egy gyulai iskolai csoportnak (kiegészítve néhány külsős érdeklődővel) tartott rendhagyó történelemórát az 1941-45 közötti délvidéki mészárlásokról. A kiállítás zárásaként Teleki Júlia helytörténész, a délvidéki magyarellenes tisztogatások túlélője mesélte el családja és faluja, Csurog tragikus történetét a tanórán résztvevő diákoknak. (A Németh László Könyvtárban ugyanaznap estéjén könyvbemutatót is tartott a mi szervezésünkben.) A nyári szünet alatt kissé „visszafogtuk” programjainkat. Június elején a 80. Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódva mutattuk be Kun Miklós professzornak a tavalyi év során megjelent munkáját, A „prágai tavasz” tikos történetét. A közönségtalálkozón intézményvezető szakmai partnerünk a könyvből kimaradt részekkel és részletekkel ismertette a megjelent szépszámú hallgatóságot. Nagy Imre és társainak (újra)temetésének 20. évfordulóján jól sikerült PR-fogással összehoztuk az egykori helyi rendszerváltókat, Újra összeül az Ellenzéki Kerekasztal! címmel. A beszélgetés a ’89-es tematikus év első nyilvános programja volt, melyet terveink szerint az ősz folyamán továbbiak is követtek. A Múzeumok Éjszakája országos felhajtásához kapcsolódtak a város közgyűjteményei, köztük az Emlékpont is. Egy jól hangzó névvel ellátott – Esti mese az Emlékpontból – rendhagyó tárlatvezetéssel rukkolt elő Elek András, aki a kiállításhoz és a korszakhoz kapcsolódó városi legendákat és képtelen, olykor mulatságos történeteket mondott el az Emlékpontot ez alkalomból megtekintő látogatóknak. Július folyamán zajlott le a II. Történettudományi Találkozó a Vásárhelyi Történelmi Kör szervezésében. Kilenc nap alatt 75 előadó közel 90 referátumot tartott igen szerteágazó témákban. Valószínűleg országosan is egyedülálló volt ez a rendezvény, melyen a történeti tudományágak szereplői ilyen sokrétűen szerepeltek egy programon. A szervezők nagyon rangos „mezőnyt” verbuváltak össze: múzeumigazgatók, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetői, dékánjai (jelenlegi és volt), professzorai, ismert régészek, 56-os forradalmárok, határon túli helytörténeti kutatók és az egyetemen most végzett fiatalok tartottak előadásokat a maratoni konferencián. Szeptemberben a II. világháború hét évtizeddel ezelőtti kirobbanására emlékezett a világ, az Emlékpont A titkolt záradék – Lengyelország és Kelet-Közép-Európa szovjet és német érdekszférára osztása címmel rendezett tudományos konferenciát, Kun Miklós professzor, a Károli Gáspár Egyetem Kremlinológiai Intézetének intézetvezető egyetemi tanárának szakmai támogatásával. A történettudományi tanácskozásra a Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának, Lengyelország megszállásának, valamint a lengyel-magyar határ megnyitásának 70. évfordulója alkalmából került sor. A rendezvényt – a felkért neves hazai előadókon kívül – megtisztelte Őexcellenciája Joanna Stempnksa nagykövet asszony, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete, Tadeusz Kaczor Lodz tiszteletbeli konzulja is, valamint Hans Kaiser volt német miniszter, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodavezetője. Október 23-a hetén harmadik alkalommal került megrendezésre a Nemzeti Emlékezet Hete, melyen az iskolásoknak szóló programokon kívül nyilvános rendezvények is voltak. Újfent összeült az ellenzéki kerekasztal, melynek tagjai most 1989 második félévének történelmi pillanatait „vették elő emlékezetük tarsolyából”. Városunkban ’89. augusztusában


ült össze az Ellenzéki Kerekasztal, melynek egykori tagjait és a rendszerváltó pártok képviselőit meghívtunk erre a közös múltidézésre. Elsődlegesen a város történelemtanárainak szerveztünk egy 56-os filmvetítést és egy hozzá kapcsolódó beszélgetést. Egy kanadai szerzőpáros készített dokumentum-játékfilmet a Szabadság vihara címmel 1956-ról, a melbourni olimpiáról – a legendás szovjet-magyar vízilabda mérkőzésről. A bemutatót követően egy beszélgetést indítottunk arról, hogyan használható a diákoknak egy külföldi film 1956 megértéséhez. Dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő szervezésével Mravik László művészettörténész az elrabolt műkincsek nyomába vezette a konferenciatermet megtöltő hallgatóságot. Október 23-a előestéjén a ’89-es emlékévhez kapcsolódó rendszerváltó vitaestet szerveztünk a kávézóba, ahol egy-egy pohár ital mellett a résztvevők kulturált körülmények között fejthették ki véleményüket a rendszerváltás folyamatáról, a politikai és legfőképpen a gazdasági változásokról és „visszásságokról”. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén az Emlékpont állandó kiállítása (a törvényi előírásnak megfelelően) október 23-án ingyenesen volt látogatható. A közgyűjtemény előadótermében vetítettük a Forradalom emlékezete című 11 részes dokumentumfilm-sorozatot, melyre bármely látogató vagy érdeklődő szabadon beülhetett. A „fő attrakció” egy rendhagyó tárlatvezetés volt, melyet Mágori Sándor fényképész mester, az Így emlékszünk 56-ra című munka társszerzője tartott. Saját nézőpontjából mutatta be az Emlékpont kiállítását, valamint felidézte 56-os és a korszakra vonatkozó„élményeit” is. Novemberben a román titkosszolgálat, a hírhedt Securitate titkos aktáiba nyújt bepillantást Molnár János: Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyve, melynek első magyarországi szerzői bemutatójára kerül sor az Emlékpont előadótermében november 25-én. Karácsony előtt a 89-es emlékév lezárásaként Tóth Sándor aradi mártíromságára emlékezünk, amelyre a Vásárhelyi Televízió és az Emlékpont munkatársai összeállítanak egy 40 perces filmet az 1989. decemberi eseményekről, illetve Tóth Sándor temetéséről a VTV archív anyagaiból, történészi narrációval. Külső helyszínen megvalósult rendezvények Az Emlékpont munkatársai „nemcsak a saját házuk táján szervezkedtek”, hanem besegítettek és önálló programokat is szerveztek más intézményekben is. Részt vállaltak például a Hősök Napja városi megemlékezés-sorozat szervezésében és lebonyolításban, illetve számos az alábbiakban olvasható rendezvény előkészítő és megvalósító munkáiban. Január végén a Zsinagógában emlékeztek a náci haláltáborokban elpusztított zsidók és más etnikumok, hadifoglyok, valamint vallási, faji, politikai vagy nemi identitásuk miatt megkülönböztettek millióira, a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján. Az esten a Németh László Gimnázium diákjai adtak elő műsort: holokauszt-túlélő gyermekek tragikus visszaemlékezésit olvasták fel az emlékezőknek. Szintén népirtással foglalkozott az az izraeli animációs film, a Libanoni keringő, melynek bemutatóját és közönségtalálkozóját szintén az „emlékpontosok” ötölték ki és valósították meg a Mozaik Kamarateremben. Partnerintézményünkkel, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetével közösen két kerekasztal-beszélgetésre került sor Budapesten: áprilisban az 194445. évi magyarellenes etnikai tisztogatásokról tartottak előadásokat – többek között Vincze Gábor, a közgyűjtemény történésze is –, majd a szokásos, aktuálpolitikával foglalkozó Látleletek 2009 tavaszán elnevezésű konferencia zárta a tavasz utolsó hónapját. Ezen az Emlékpont részéről nem vett részt előadó, azonban megnyitóbeszédében Dr. Havasi Katalin települési képviselő asszony, a Fidesz-MPP hódmezővásárhelyi elnöke a két partnerintézmény közötti kapcsolatot és példaértékű együttműködést emelte ki. A Németh László Városi Könyvtárban az európai parlamenti választásokról és a brüsszeli és strassbourgi képviselői munkáról tartott tájékoztatót Olajos Péter volt EP-képviselő, akit Mészáros Tamás történészünk hívott meg és ő vezette a beszélgetést is.


A januári don-kanyaros rendezvény híre egészen Tápiószeléig eljutott és az ottani művelődési ház kölcsön kérte a kiállítási tablókat Hősök napjára. Köszönőlevelükben elismerésüket fejezték ki az összeállított anyag iránt, amit Szabó Péter az ismert hadtörténész is alátámasztott előadásában és ünnepi beszédében. A Tornyai Múzeumban június elején volt egy érdekes közéleti beszélgetés Soós István polgármester munkásságáról Egy válságkezelő városvezető címmel. Dr. Lázár János polgármesterrel és Varsányi Attila levéltárigazgatóval Vincze Gábor beszélgetett. V. AZ EMLÉKPONT LÁTOGATOTTSÁGA 2009. január 1. és november 15. között 6873-an tekintették meg az Emlékpont kiállítást. Az elmúlt év ugyanezen időszakának látogatottságához hasonlítva enyhe, alig félszáz főnyi visszaesés tapasztalható. Ez napi szinten 22 látogatót jelent, igaz ebben a hétfői múzeumi szünnapok és a leállások időszaka is bele lett számolva. Az átlagos havi látogatottság 625 fő volt. A látogatottság megoszlása igen ciklikus, mely a 2008-as és 2009-es esztendő összehasonlítását bemutató grafikon is szemlélteti.

Látogatottsági adatokösszehasonlítása 1 600

1 547 2008

1 400

2009

1 240

1 200

1 115

1 000 fő

939

800

922

783

600

494

496

700 544

491

393

400

706

655

656

467

420

367

272

215

214

163

200 0 I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

hó

Ebben az évben két kimagasló időszak volt: május és október, amikor a legjelentősebb programjaink voltak. Februárban még a kommunizmus áldozatinak emléknapjához kapcsolódóan magasan tetőzött a látogatószám. A nyári hónapok alacsonyabb látogatottsága a gazdasági válsággal van összefüggésben, ez ugyanis a fő turisztikai szezon, amely időszakban országosan is visszaesés volt tapasztalható a belföldi turizmus. Hódmezővásárhelyi és vidéki látogatók aránya: fő 2001 Hódmezővásárhelyi látogató 4872 Vidéki látogató

% 29,11 70,89


Már 2007 óta tendencia, hogy a közgyűjtemény iránt több mint 2/3-os arányban a vidéki látogatók érdeklődnek. Ez egyrészt pozitív, mert az Emlékpont a város egyik fő turisztikai attrakciója és jelentős vonzerővel bír, ezt kérdőíves felmérésekkel is megállapítottuk. Hódmezővásárhelyről döntően iskolai csoportok (évről évre az újabb generációk) jönnek megtekinteni a kiállítást. Ez az arány az időszaki kiállítások szerevezésével remélhetőleg elmozdul ebből az irányból, és eléri majd 50 %-ot. Egyéni és csoportos látogatók megoszlása: Egész évre levetítve közel fele-fele arányban voltak az egyéni és csoportos látogatók az Emlékpontban. Természetesen itt is megfigyelhető a szezonalitás: iskolaidő alatt a csoportos látogatók, míg a nyári hónapokban az egyéni látogató aránya a magasabb. fő 3517 3356

Egyéni látogató Csoportos látogató

% 51,17 48,83

2009-ben 118 látogatói csoport járt az Emlékpontban és a közgyűjtemény munkatársai 95 tárlatvezetést tartottak kisebb és nagyobb csoportoknak.

Látogatói csoportokéstárlatvezetésekszáma(2008-2009)* Látogatói csoportok Tárlatvezetések

119 117

látogatószám

2008

118 95

2009

tárlatvezetések

* a 2008. évi adatok a teljes naptári évre vonatkoznak Látogatók korcsoportok szerinti aránya: Az Emlékpontot megtekintők több mint fele 26 éven aluli volt, ami egybecseng a közgyűjtemény oktatási célkitűzéseivel. A tanév alatt természetesen az iskolás korúak aránya jóval magasabb, míg a nyári szünet alatt csak döntően közkorú egyéni látogatók (házaspárok, baráti társaságok) jellemzik a legfőbb látogatói kört. A felnőtt korúak egynegyedtől kisebb arányát az elkövetkező évben növelni kell. A nyugdíjas korúak a látogatói kedvezmények, illetve a bemutatott korszak iránti érdeklődés miatt tesznek ki 27 %-ot a korcsoport szerinti megoszlásból.


Látogatókkorosztály szerinti megoszlása

Nyugdíjas 27%

Diák 51%

Felnőtt 22%

* A korcsoport meghatározásnál a látogatói kedvezményeket szabályozó 281/2007.(X.25.) Kormányrendelet alapján kerültek . Diák 26 év alatti, nyugdíjas 62 év felett. VI. OKTATÁS Az Emlékpont oktatási szerepéről tanév szerinti bontásban készült a beszámoló, így ez tartalmazza a 2008/09-es tanév eredményeit, illetve a 2009. őszi hónapjaiban lebonyolított múzeumpedagógiai programokat és a 2010. évi terveket. Az elmúlt tanév során bővült az Emlékpont oktatási repertoárja (több tanóra típus, filmklub, fizikaóra stb.), de a résztvevők száma valamennyivel elmaradt az elmúlt tanév látogatottsági adataitól. Az oktatást közvetlenül vagy közvetve lebonyolítók száma tovább csökkent: Dr. Baracs Gabriella, aki az Emlékpont múzeumpedagógiájáért felelt, távozott az intézményből. A tematikus tanórákat Gál László, Mészáros Tamás és Vincze Gábor történészek vezették le, míg a tárlatvezetésekbe a jelentkezési „boom”-ok alkalmával besegített Sonkoly Ágnes, a PMK programszervezője, valamint Elek András közönségkapcsolati munkatárs is. A 2008/09-es tanévben 63 diákcsoport (1891 fővel) tekintette meg a kiállítást, illetve 33 tanórán vettek részt tanórán diákok az Emlékpontban. A tematikus, történelem tantervbe illeszkedő tanórák száma mind a kínálati, mind a keresleti oldalról nőtt. Az elmúlt tanévben négy óra (A hagyományos világ szétverésétől a Fehér Gárdáig; Élet a Kádár-rendszerben – munka és mindennapok Hódmezővásárhelyen; Magyarok a gulág-szigetvilágban; valamint 1956 Magyarországon és Hódmezővásárhelyen) közül választhattak a szaktanárok, az idén pedig két új tanórát dolgozott ki Vincze Gábor, illetve Dr. Baracs Gabriella (Rock a tanóra körül avagy „így mulat egy bítes magyar úr” és Női sorsok a szocializmus évtizedeiben). 13 alkalommal vettek részt ezeken a kihelyezett történelemórákon a város általános és középiskolás tanulói. A mind 2008-ban mind 2009-ben október 23-ához, nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódó Nemzeti Emlékezet Hete jelentette a legkoncentráltabb oktatatási programsorozatot. Míg az


elmúlt évben döntően a középiskolás korosztályt célozta meg rendezvénysorozat: a korszak tanúval történő személyes visszaemlékezések tették élményszerűvé az emlékpontos tanórákat. (Szekeres Imre Gyula vásárhelyi gulág túlélő, Rózsás János, a magyar Szolzsenyicin, Dr. Kertész Dezső 56-os orvos, főhadnagy, Arany Tóth Ferenc antikommunista ellenálló, valamint Sylvester Lajos erdélyi író, publicista tartott órákat) Újdonság volt, hogy nemcsak történelemverseny, hanem plakátpályázat is volt az emlékhéten. Az idén az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve a rendszerváltás 20. évfordulója kapta a fő hangsúlyt. Az iskoláknak elsődlegesen egy az 1956-os forradalomról készített tanórát ajánlottunk ki, amelyen archív filmrészletek és fotók segítségével prezentálták az intézmény történészei 1956 legfontosabb történéseit. Olyan összefoglaló előadást állítottunk össze, mely mind az általános, mind a középiskolás diákoknak könnyen befogadható és élményszerű. Az Emlékpont előadótermébe beállítottunk egy eredeti „lyukas zászlót”, sőt a diákoknak lehetőségük nyílt a budapesti, ledöntött Sztálin szobor egy darabját is megszemlélni, kézbe venni. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is alkalmuk nyílik a fiataloknak 1956 még élő hőseivel, az események szereplőivel találkozniuk. Hétfőn Fekete Pál történelemtanár, a békéscsabai nemzeti bizottság elnökeként halálraítélt tartott rendhagyó tanórát a forradalomról. Lányok a forradalomban című előadásra hívtuk meg Dr. Tóth Györgyné Aranyossy Ildikót és Csányi Lajosnét. Előbbi végzős diák volt a Bethlen Gimnáziumban 1956 októberében, ahol diáktársaival jelen volt a legjelentősebb, történelmi pillanatoknál Vásárhelyen, a Kossuth szobornál és az Iván ledöntésnél. Édesapja, a híres gyógypedagógus, Aranyossy Ágoston 56-os szerepvállalása miatt 1957 tavaszán – további 17 végzőssel együtt – eltiltották a továbbtanulástól. Csányiné Bori néni Budapesten, a Corvin közben a fegyveres harcokban is részt vett, ezért a megtorlás során súlyos börtönbüntetésre ítélték. Ez a beszélgetés azért is volt igazán érdekesnek, mert eddig még nem szerveztük be a „a forradalom lányait”. A rendszerváltás időszakát egy különleges tanórán idéztük meg. A két évtizeddel ezelőtt végzett fiatalok idézték fel, hogy milyen hangulat uralkodott a fiatalok körében a nyolcvanas években. A meghívott vendégek elmondták, hogy hova jártak szórakozni az akkori fiatalok, milyen volt a divat, milyen zenéket hallgattak, mennyire figyeltek oda a nagy politikai változásokra. Az emlékhét délutánjain 56-os filmvetítések voltak a diákoknak, melyekhez egy-egy rövid be-/felvezető társult. A Szent István Általános Iskola az idén is megrendezte játékos, történelmi iskolavetélkedőjét a felső tagozatos fiataljainak. Az immár „hagyományosnak mondható” 1956-os és a kistérségi történelemversenyen kívül voltak még egyéb vetélkedők az Emlékpontban: játékos nyomozást végeztek fiatalok a Németh László Városi Könyvtár szervezésében a város közgyűjteményeiben és kulturális intézményeiben, illetve az Emlékpont kiállítóterében „mászkálós” feladatlapokat töltöttek ki különböző iskolai csoportok. Az idén is előadóként vettek részt munkatársaink, Dr. Baracs Gabriella és Gál László (a Tornyai múzeumból Nagy Vera és a PMK-ból Dr. Osváth Gábor is) 2008 decemberében a Varga Tamás Általános Iskola iskolahetén, a Platán-hét helytörténeti napján, melyen 2009ben is várják az intézmény tudományos munkatársait a szervezők. Érdekességként említendő meg, hogy sikeres és újszerű volt az a három fizikaóra, amely Dr. Márki-Zay János középiskolai tanár szervezésében valósult meg. A résztvevő fiatalok és idősebbek érdekes kísérleteket láthattak a mágnesekről, az infravörös fényekről vagy a mechanikai feszültségekről. Telt házas koncertet adott az év végén a Cseresnyés Kollégium diákjainak Dinnyés József az ismert dalköltő és nótatulajdonos. Az oktatásban résztvevő személyek és feladataik


A három csoportra osztható az Emlékpontban múzeumpedagógiai feladatokat ellátók köre: a tárlatvezetésért, az anyagok kidolgozásáért és azok szakszerű megvalósításért a történész szakalkalmazottak, a kapcsolattartásért (kiajánlás, megfelelő látogatottság biztosítása) a közönségkapcsolati munkatárs, míg a technikai (informatikai és hangosítás) háttérért az informatikusok felelnek. Összehasonlítás az előző tanévvel A tanév látogatottságának összegzése nyomán kismértékű csökkenés állapítható meg a 2007/08-as tanév adataihoz képest. A különböző típusú foglalkozásokon 120 helyett, csupán 107 osztály vagy csoport vett részt, ez létszámban kb. 200 fős (7 %-os) csökkenést jelent. Egyedül a tematikus tanórák és az azon résztvevők száma nőtt az elmúlt tanévhez viszonyítva. Biztató, hogy a vásárhelyi iskolák több alkalommal (9 helyett 13-szor) voltak a tantervhez illeszkedő történelemórán. (A 13 tanóra nem ennyi osztályt jelent, mert volt, amikor teljes évfolyamok hallgatták a közgyűjtemény történésze által tartott tanórát.) Az Emlékpont oktatási foglalkozásainak összehasonlítása

tárlatvezetés tematikus történelemóra ebből vásárhelyi rendhagyó történelemóra történelemverseny filmklub művészettörténeti foglalkozás egyéb Összesen

2007/08-as tanév foglalkozások résztvevő száma diákok száma (db) (fő) 79 2167

2008/09-es tanév foglalkozások résztvevő száma diákok száma (db) (fő) 63 1891

19 9

610 313

21 13

771 463

12 4 0

845 344 0

12 3 5

822 158 185

6 0 120

167 0 4133

0 3 107

0 114 3941

A tárlatvezetéses kiállítás-látogatás adja mind az Emlékpont látogatószámának mind az oktatási foglalkozások döntő hányadát. Itt visszaesés volt tapasztalható az elmúlt tanévhez viszonyítva. Ennek oka, hogy vidékről is kisebb volt az érdeklődés. Ennek hátterében a gazdasági válság (az iskolák és a szülők nehéz anyagi helyzete), valamint a nem kellően hatékony marketing áll. Bizonyos foglalkozástípusok nem hasonlíthatóak össze, mert pl. ebben az évben – személyi feltételek hiánya miatt – nem volt művészettörténeti foglalkozás, de újdonság volt a filmklub. A történelemversenyeken résztvevők száma pedig nem releváns, ez inkább a felkészítő pedagógusok aktivitásától függ, hogy jönnek-e vagy pályáznak-e a tanítványai. Sikeres foglalkozások - Rock a tanóra körül avagy „így mulat egy bítes magyar úr”: a legnépszerűbb tanóra lett a tanévben a Vincze Gábor által kitalált, összeállított és a tavasz folyamán hétről-hétre rendszeresen leadott rocktörténeti előadás. Sok-sok zene és videóklipp, zenekari sztorik alkotják a foglalkozást, melyre azért is mutatkozott nagy igény, mert a tanárok fiatalkorát érintette meg, illetve felfutóban van a retro (zenei)divat a diákok körében. A tanév


-

-

-

-

-

folyamán tíz alkalommal „dübörgött a Rolling Stones és a Led Zeppelin, illetve az Omega” az Emlékpont előadótermében. A számokon túl történészi előadást hallgathattak meg a résztvevők az államhatalom és a rockzenészek vagy éppen a „lázadó” fiatalok viszonyáról is. Nemzeti Emlékezet Hete: a pedagógusok igényéit felmérve állítottuk össze az október 23hoz kapcsolódó programjainkat. Az előadásokon döntően a korszak tanúival, pl. Rózsás János vagy Szekeres Imre Gyula gulág-túlélővel vagy Dr. Kertész Dezsővel az 56-os forradalom egyik helyi főszereplőjével találkozhattak a fiatalok és hallgathatták meg történeteiket. Sikeres volt az a két kísérőrendezvény is, mely bekerült a rendezvény folyamába: plakátpályázatot hirdettünk ’56 témájában, illetve az Emlékpont kiállításához kapcsolódó érdekes, játékos feladatlapot állítottunk össze az egyik helyi iskola kérésére. Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja: 2009-ben nem előadással, hanem rendhagyó, az emléknaphoz kapcsolódó tárlatvezetéssel vártuk az iskolákat. Olyan túljelentkezés volt, hogy nem tudtuk fogadni az összes osztályt február 25-én, hanem más időpontokat kellett ajánlanunk vásárhelyi és számos vidéki iskolának. Filmklub: Mészáros Tamás vezetésével öt könnyed hangvételű vígjátékon és szatírán keresztül nyertek betekintést a Cseresnyés Kollégium és az Eötvös szakközépiskola tanulói a (fél)múlt világába, a II. világháborútól egészen a rendszerváltásig. A vetítések előtti felvezetésében Mészáros Tamás elhelyezte az alkotást az adott történelmi kontextusban, majd a közös filmnézést követő irányított beszélgetésen a diákokkal dolgozta fel az adott filmhez kapcsolódó korszakot. Megvizsgálták, hogy milyen témákban élt a humor eszközével az író és a rendező, és valóban a nevetés-e a legjobb orvosság a ki nem beszélt történelmi tragédiákra. A kétheti rendszerességgel tartott vetítéseken kb. harminc diák vett részt tavasszal. Kistérségi Szaktárgyi Történelemverseny: a Klauzál Gábor Általános Iskola Nádor utcai tagintézménye harmadik alkalommal rendezte a magát kistérségivé kinövő, felső tagozatosok történelemversenyét. A tavalyi évhez képest kb. 10 párral kevesebb vett rész a megmérettetésen, de így is több mint száz kisiskolás adott számot történelmi ismereteiről. Újdonság volt, hogy az emlékpontos feladatlap nemcsak a kiállításhoz kapcsolódott, hanem a 7-8. osztályosoknak filmrészletet kellett elemezniük. Célpontban az Emlékpont: a NATO-nap nem a résztvevők száma, hanem a gyerekprogramok újszerűsége miatt jelentős „mérföldkő” az intézmény működésében. Ebben nem kis szerepe volt a Honvéd Kulturális Kht. munkatársainak, akik programok ötletgazdái és foglalkozások levezetői voltak. Számos olyan új elem is helyet kapott a repertoárunkban, mint az óriás puzzle, ami az ovisoknál volt népszerű vagy a NATOkirakó, amelyben nemcsak az országokat kellett elhelyezni a világtérképen, hanem történelmi, földrajzi és egyéb állításokat is ismerni kellett a megfejtéshez.

Vidéki iskolák az Emlékpontban Az intézmény legjelentősebb szolgáltatása a tárlatvezetés, melynek keretében a közgyűjteménybe érkező látogatói (főként diák) csoportok szakszerű vezetéssel interaktív módon „járhatják be” az 1945 és 1990 közötti korszakot. Ezt döntően vidékről érkező iskolai csoportok vették igénybe. A kiállítás számos lehetőséget nyújt a tárlatvezetések variálására pl. tematikusan, emléknapoknak megfelelően, tárgyakhoz kapcsolódóan, helytörténeti vonatkozások, viccekre építve stb. Célja, hogy a vezetésen részt vevők egy átfogó képet kapjanak a bemutatott időszakról, a kommunizmus és az államszocializmus idejéről. Valószínűleg a gazdasági helyzet hatására csökkent a vidékről érkező iskolai csoportok száma, viszont az elmúlt tanévhez képest többen választották azt a lehetőséget, hogy az állandó kiállítás megtekintésén túl részt vesznek egy tematikus tanórán is. Az ősszel valamennyi hazai iskolába eljuttattuk az Emlékpont ajánlóját, illetve a megyei közgyűlés


alelnökén keresztül, a megyei fenntartású iskolákat is célba vettük. Pozitívan értékelendő, hogy egyes szegedi, makói, orosházi, békéscsabai illetve gyulai iskolák már 3. éve „visszajáró” vendégek az Emlékpontba. A szaktanárok felmérték a közgyűjteményben rejlő pedagógiai lehetőséget és a 12. és a 8. osztályos tanulóikat évről évre elhozzák az intézményünkbe. Pozitív visszajelzés, hogy két budapesti iskolai is csak az Emlékpontért jött le Hódmezővásárhelyre. Mindkét osztály érettségire készülés jegyében választotta a vásárhelyi közgyűjteményt egy kihelyezett történelemóra helyszínének. Október 23-ához kapcsolódva az egyik szegedi középiskola (2008-ban és 2009-ben is) összes tanulóját elhozta, hogy az Emlékpontban tartsák az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékező tanítási napjukat. A tanév végén, az elmúlt évekhez hasonlóan számos osztálykiránduló osztály vette bele programjába az Emlékpont megtekintését. A tanárokkal történt beszélgetések során fény derült arra, hogy nem Vásárhely a fő célpontjuk, de fontosnak tartják intézményünk beépítését a programba. Kapcsolatok a felsőoktatásban Szóbeli együttműködés született a helyi mezőgazdasági főiskolával (SZTE-MGK), melyben közös programok, illetve az Emlékpont meglátogatása szerepelt. Ennek keretében a gólyatábor résztvevői megtekintették az Emlékpontot, mint a város legismertebb turisztikai és kulturális látványosságát, valamint a közgyűjtemény előadótermében mutatta be Hoffmann Zsuzsa ókorkutató Columella: A mezőgazdaságról szóló szakkönyvét a főiskola hallgatóinak. Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar történelem szakos hallgatói évről-évre visszajáró „vendégek” az Emlékpontban. Mészáros Tamás történészen keresztül beillesztették a tantervbe a közgyűjtemény rendszeres meglátogatását, különösen nagy hangsúlyt fektettek a Rákosi-diktatúra agrárpolitikájára. Dr. Cserjés Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Irodalmi Tanszékén oktató tanára rendszeresen hozott hallgatókat múzeumpedagógiai fakultáció keretében. Ezeken a látogatásokon az egyedi kialakítású kiállítás megtekintésén túl bepillantást nyertek a hallgatók az intézményben folyó pedagógiai munkába, illetve elemezték a feladatlapokat és a foglalkozásokat. Visszajelzések alapján többen választották az Emlékpontot záródolgozatuk témájául. Az elmúlt tanév folyamán két szakdolgozó is a vásárhelyi közgyűjteményekben folyó múzeumpedagógiai lehetőségeket választotta témának, melyekkel kapcsolatban együttműködtek az intézmény munkatársaival, részt vettek tárlatvezetéseken és tanórákon. A 2009/10-es tanév Ebben a tanévben intenzívebb kampányt folytat intézményünk az iskolákban. Több személyes és telefonos megkereséssel kell „eladni” a közgyűjtemény nyújtotta lehetőségeket, amelyeket természetesen bővíteni, illetve újítani is kell. Ennek egy módja a szigorúan vett „történelemtől” való elrugaszkodás és más tantárgyakat – akár játékos formában is- be kell vonni a kínálatba. Az iskolákkal való együttműködés kapcsán egyeztetés (igényfelmérés és kínálatismertetés) történt a közintézmények és a közgyűjtemények között. Ennek eredménye, hogy az ősz folyamán a tárlatvezetéseken kívül projektfoglalkozások helyszíne volt az Emlékpont, amelyeken tematikusan, a korszakra jellemző tárgyakat, a családi történeteket felhasználva zajlott egy-egy múzeumpedagógiai foglakozás. Természetesen folytatódnak a tematikus történelemórák is. Szintén újdonság az Emlékpont újságíró és média szakköre, melyen a sajtó világába kaphatnak bepillantást a foglakozásokra jelentkező középiskolások. Az elméleti megalapozásra építve játékos műhelygyakorlatokon vesznek rész és különböző sajtóorgánumoknál tehetnek szakmai látogatásokat a résztvevők. Az Emlékpont 2009/10-es tanévre tervezett oktatási programjai


2009. szeptember 1. Tanév kezdete. 2009. szeptember 1. – 2009. december 22. Az Emlékpont állandó kiállításának megtekintése a közgyűjtemény munkatársainak vezetésével. Időtartama 45 perc, mely igény szerint bővíthető. Ajánlott a végzős osztályok, valamint a középiskolák 9. osztályosai részére. 2009. október 19. – 2009. október 22. Nemzeti Emlékezet Hete: rendhagyó tanórák 1956 és 1989 kapcsán. Vetélkedők, speciális, tematikus vezetések. 2009. október 23. – 2009. november 2. Őszi szünet 2009. november - december. Újságírói szakkör középiskolásoknak. 2009. december 23. (szerda) – 2010. január 3. (vasárnap) Téli szünet Mivel december 19-e, szombat tanítási nap, ezért ezen a „kötetlenebb” napon ajánljuk az Emlékpont megtekintését az osztályoknak. 2010. január - június Múzeumpedagógiai foglalkozások az Emlékpont kiállításához kapcsolódóan. (Részletes foglakozási terv és programajánlat 2010 január elején.) Példaként munkacímek: Tanuljunk tárgyakkal – a lótól a traktorig; A történelem kígyója: játékos foglakozás a 20. századi évszámokkal; A paraszti világ felidézése fotók és festmények segítségével; A szocreál festészet: a művészet az ideológia szolgálatában; Dizájn center – a korszak tárgyi kultúrája stb. 2010. február - június Tematikus tanórák a 12-es és 8-os tantervhez kapcsolódóan az alábbi címekkel, tematikával. A hagyományos világ szétverésétől a Fehér Gárdáig A kommunista diktatúra kiépülése és a magyar mezőgazdaság szovjetizálása. A vásárhelyi gazdák megtörése, a tanyavilág elpusztítása. Antikommunista ellenállási mozgalmak Vásárhely térségében. - Élet a Kádár-rendszerben – Munka és mindennapok Hódmezővásárhelyen A vásárhelyi pedagógusok a megtorlásban, a helyi ipar lehetőségei a tervgazdálkodás rendszerében, a város művészeti élete és a mindennapok. - Az 1956-os forradalom és szabadságharc Diákgyűlések Szegeden és Vásárhelyen. A forradalom és szabadságharc története (Corvinköztől Vásárhelyig). A kádári megtorlás. A megtorlás legfiatalabb áldozata: Mansfeld Péter. (Szilágyi Varga Zoltán díjnyertes animációs filmje.) - GULÁG-szigetvilág Táborok típusai, a GULÁG. Magyarország a második világháborúban. Honvédek, leventék, munkaszolgálatosok, deportáltak, „málenkij robot”. Életkörülmények a szovjet táborvilágban. Áldozatok száma, megemlékezés az áldozatokról. - Rock a tanóra körül – avagy „így mulat a bítes magyar úr” (két rész) A rock and roll kialakulása, hogyan jutott el hazánkba. Házibulik a 60-70-es években; IllésMetro-Omega. Sok-sok zene és videóklip, sztorik a zenekarokról. A Kádár-rendszer viszonya a lázadó fiatalokkal és az együttesekkel. - Női sorsok a szocializmus évtizedeiben


Családi tragédiák: hadiözvegyek, hadiárvák, „kulákasszonyok” és „kulákfeleségek”. A dolgozó nő: a hagyományos családmodell felbomlása; gyári munkások és a „traktoroslány mítosza”. Sikertörténetek: nők a politikai vezetésben, illetve a korszak sztárjai. 2010. február - április 5 vetítésből álló filmklub: az Emlékpont által bemutatott korszak vígjátékok tükrében. 2010. február 25. Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja: tematikus foglalkozások. 2010. március eleje Az Emlékpont időszaki kiállítóterének, ezzel együtt első időszaki kiállításának megnyitása, mely az 1989-90-es rendszerváltás időszakát dolgozza fel. 2010. március Kistérségi Szaktárgyi Történelemverseny a Klauzál Gábor Általános Iskola Nádor utcai tagintézményének és az Emlékpont közös szervezésében. 2010. március – június Az időszaki kiállítás (Rendszerváltás 89-90) megtekintése a tantervbe illeszkedő osztályoknak, valamint érdeklődő osztályoknak, csoportoknak. 2010. április 2. (csütörtök) – 2009. április 6. (kedd) Tavaszi szünet 2010. június 15. Tanév vége VII. „A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI EMLÉKPONT - IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS LÁTOGATÓBARÁT FEJLESZTÉSE” PROJEKT Dél-Alföldi Regionális Operatív Program (DAOP) 2.1.1/B Múzeumok, tájházak, tematikus bemutatóhelyek, témaparkok és az épített örökség (várak, kastélyok, kúriák) turisztikai célú, látogatóbarát fejlesztésére pályázati kiírást tett közzé, amelyen Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata indult. A pályázat elbírálásáról 2008. novemberében érkezett meg a támogató döntés. a. Időszaki kiállítótér létrehozása (115 m2): Jelenleg az Emlékpont nem rendelkezik időszaki kiállítótérrel, ezért a közgyűjtemény kiállítása nem képes megújulni és a látogatottság folyamatosan csökken az elmúlt két évebn. Ha a projekt keretében elkészül az új kiállítóhelyiség, akkor évi két nagyszabású időszaki kiállítást terveznek – hasonlóan a Terror Háza tárlataihoz – az intézmény munkatársai. Ezek főként a kommunizmus időszakának meghatározó évfordulóihoz fognak kapcsolódni. Az Andrássy út 32. szám alatti épület (Bereczk-palota) udvarán lévő garázsok lesznek elbontva/átalakítva egy 115 m2-es kiállítótérré. Az épületrészben az üres termen túl a tárlatok vizuális élményét biztosító megjelenítőket (LCD képernyőket), érintőképernyős számítógépeket (és hozzájuk tartozó szervergépeket) építenek be, amelyeken a kiállítások háttéranyaga (interjúk, fényképek, dokumentumok) futna. A kiállítótér bejárata a jelenlegi kiállításból, a Fehér Gárda teremből fog nyílni. A pénztárnál váltott belépőjegy az állandó és az időszaki kiállítás megtekintésére is feljogosít. b. „Audio-guide”-rendszer (személyi tárlatvezető) kialakítása, amely segítségével idegen nyelve(ke)n is érthetővé és élményszerűvé válik a kiállítás. Az Emlékpont kiállításán néhány tárgyfeliratot leszámítva nincsenek idegen nyelvű feliratok, magyarázószövegek, amelyek segítségével a külföldi látogatók értelmezhetik a kiállítás mondandóját. Az audio-guide rendszer által ez a probléma megoldódik. Ezek a készülékek egy mp3lejátszónak felelnek meg, amely szolgáltatást a belépésnél vásárolhatja meg a látogató. Séta közben – a beállítás alapján – automatikusan az adott teremnek, kiállítási tárgynak megfelelő ismertetőt játssza le a készülék. A látogatónak csak annyi a dolga, hogy


egyetlen gomb segítségével kiválasztja a kívánt nyelvet (magyar, angol, német). Így szakszerű vezetésen nemcsak a csoportok vehetnek részt, hanem egyéni látogatóknak is lehetőségük nyílik igénybe venni azt. A projekt 25 készülék, és hozzájuk tartozó alkatrészek beszerezését célozza meg. A pályázat csak az eszközbeszerzést támogatja, a fordítási költségekre nem fordítható az elnyert támogatás. c. Látogatóbarát szolgáltatások: érintőképernyős információs pult a pénztárnál és fotónyomtatás. A látogatók részéről nagy az igény, hogy a múzeumról valamilyen ajándéktárgyat, kiadványt, képeslapot vásároljanak. Ezt az igényt elégítené ki egy fotónyomtató-kioszk. Ez egy olyan automata berendezés, mely képeslapokat, fényképeket (akár különböző méretben) nyomtat. A rendszerhez tartozó adatbázis tartalmazná az Emlékpontról készült külső és belső művészi fényképeket (ugyanis a kiállítás belső tereiben tilos a fotózás), valamint a gyűjteményt képező archív fotókat, okleveleket. Az érdeklődő egy érintőképernyős számítógépen kiválasztja a neki tetsző képet és a gép a megfelelő összeg bedobását követően, kinyomtatja azt. A pultnál elhelyezésre kerülő infopultról szerezhetik be a látogatók az alapinformációkat a kiállításról, a belépőkről és szolgáltatásokról. Ez változtatható magasságú lesz, így gyerekek és kerekesszékesek részére elérhetővé válik. d. Raktár kialakítása (71 m2): A megnyitás óta folyamatosan gyarapszik a korszakra jellemző tárgyak és könyvek gyűjteménye, de az intézménynek nincs a muzeális tárgyak elhelyezésére szolgáló helyisége, ezért raktározási gondjai vannak. Ennek orvoslására szintén az Andrássy út 32. alatt, de az udvar Emlékponttól távolabbi felén épülne a melléképületből egy műtárgy és installációs raktár (az időszaki kiállítások kellékei részére). A projekt összköltsége 198.022.740,-Ft, melyből 159.408.305,-Ft (80 %-os) a támogatás Az Önkormányzat 38.614.435 Ft (20%-os) önerővel járul hozzá a beruházáshoz. Alapadatok: Pályázó neve:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Pályázati azonosító:

DAOP-2.1.1/B-2008-0027

Projekt megnevezése:

A hódmezővásárhelyi Emlékpont - időszaki kiállítás látogatóbarát fejlesztése

Operatív program:

Dél-Alföldi Regionális Operatív Program (DAOP)

Pályázat neve:

2.1.1/B Múzeumok, tájházak, tematikus bemutatóhelyek, témaparkok és az épített örökség (várak, kastélyok, kúriák) turisztikai célú, látogatóbarát fejlesztése

Megvalósulás helye:

Emlékpont (6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 34.)

Beruházás helye (megye): Csongrád Beruházás helye (helység): Hódmezővásárhely Elnyert támogatás:

159.408.305 Ft

Önerő összege:

38.614.435 Ft

A projekt összköltségvetése:

198.022.740 Ft

Támogatás aránya:

80,5 %

Az ütemtervnek megfelelően halad az Emlékpont bővítése. Az Európai Unió által támogatott, több mint 198 millió forintos beruházásból megvalósuló projekt keretében egy 115 m2-es


időszaki kiállítóhellyel, látogatóbarát szolgáltatásokkal és egy 71 m2-es raktárral bővül a 20. század második felének történelmét bemutató közgyűjtemény. A pályázat – melyet a magyar állam és az EU 159 millió forinttal támogat – célja, hogy a bővítés során olyan interaktív, folyamatosan megújulni képes múzeum és hozzá tartozó egyedi programkínálat jöjjön létre, amely elősegíti az Emlékpont és Hódmezővásárhely városának turisztikai versenyképességét. Az Emlékpont kiállítása most is unikális a magyar múzeumi palettán, de e fejlesztés nyomán tovább erősíti pozícióját és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város a többi kulturális beruházása által (Tornyai János Múzeum látogatóbarát bővítése, a Tornyai Kulturális Városrehabilitációs Program, a Petőfi Művelődési Központ bővítése az Agora pályázatból) a Dél-Alföld egy fő kulturális turisztikai célpontjává válik. Miért van szükség a fejlesztésre? Igaz, hogy az Emlékpont állandó kiállítása egyedülálló kialakítású és a bemutatott téma is újdonságszámba megy, de nem rendelkezik időszaki kiállítótérrel, így nem képes a közgyűjtemény megújulni. Ez pedig azt eredményezi, hogy hiányoznak a visszatérő vendégek, mert nem tud újdonságot nyújtani. A projekt keretében elkészülő új kiállítóhelyiségben évente két nagyszabású kiállításra várják az érdeklődőket a közgyűjtemény szakalkalmazottjai. Nemcsak a kiállítás nagysága növekszik, hanem a látogatóbarát szolgáltatások köre is: akadálymentesített információs terminál fogadja a bejáratnál a látogatókat, illetve lehetőség nyílik személyes tárlatvezetésre is. Ezt az ún. audioguide rendszer biztosítja, mely tulajdonképpen egy MP3-as készüléknek felel meg. Ellentétben az általános felhasználásával (zenehallgatás) itt az adott termekhez, a kiállítási tárgyakhoz kapcsolódó szövegeket hallgathat meg a látogató magyar és angol nyelven. A múzeumi séta közben automatikusan játssza le az ismertetőket a készülék. A látogatónak csak annyi a dolga, hogy egyetlen gomb segítségével kiválasztja a kívánt nyelvet. A projekt 25 készülék, és hozzájuk tartozó alkatrészek beszerezését célozza meg. A bővítmény terveit – akárcsak a főépületet, illetve a budapesti Terror Háza Múzeumot jegyző – F. Kovács Attila, Kossuth-díjas építész készítette el. Áprilisban kezdődtek a kivitelezési munkálatok: a kivitelező cég elbontotta Bereczk-palota udvari részén álló két melléképületet, majd az új felépítmények alapozása kezdődött el. Elkészültek a Galériának nevezett kiállítótér falazási munkái – beleértve a leendő üvegfalak tartóoszlopait is. Megtörtént az épületrész födémének trapézlemezeinek beépítése, az elsődleges tetőfedés, valamint az installációs- és műtárgyraktár épületének vakolása. kiállítóhelyiség falai összhangba kerülnek a főépület magasságával, az átjárás a kiállítótérbe az állandó kiállítás Fehér Gárda terméből lesz megoldva. Jelenleg a projekt által megvalósuló két épület, az időszaki kiállításoknak helyet adó, Galéria, illetve a raktár belsőépítési munkálatai zajlanak. Az elkövetkező hetekben, hónapokban folytatódik az építkezés: a szigetelést követően az épületgépészet és a villamosság munkálatai, valamint a látogatóbarát szolgáltatások, az informatikai rendszer beépítése zajlik majd. 2010 tavaszán fog megnyílni az Emlékpont első saját rendezésű időszaki kiállítása, amely az 1989-90-es diktatúrából a demokráciába történő átmenetet dolgozza fel. A kiállítás munkacíme: A változás évei 1989-90: Egy rendszer bukása, egy rendszer szültése. Húsz évvel ezelőtt bukott meg a kommunista diktatúra és kezdődött el a rendszerváltoztatás folyamata. Az Emlékpont történészei vallják, 1989-ben – a rendszerváltoztatás későbbi fonákságai ellenére – igazán nagy pillanatokat élhettek át a magyar emberek szerte a Kárpát-medencében és így Hódmezővásárhelyen is. Pozsgay Imre megfosztotta létjogosultságától a Kádárrendszert, azáltal, hogy kimondta: 1956 nem ellenforradalom volt; százezrek részvételével


újratemethették az 1958-ban arccal lefelé elhantolt Nagy Imrét, ’56 miniszterelnökét és mártírtárait; s szintén ebben az esztendőben a polgári ellenzék komoly tömegbázissal a háta mögött tárgyalásokra kényszerítette az önbizalmát vesztett állampártot. Megszűnt a munkásőrség, szabadon lehetett megünnepelni a polgári demokrácia megszületését, 1848 március idusát, valamint három évtizednyi elhallgatást és tiltást követően módja nyílt az embereknek fejet hajtani az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt. Az Emlékpont szakmai kutatómunkával, az 1989-es dokumentumok archiválásával, rendezvényekkel és a jelenleg építés alatt lévő épületben egy időszaki kiállítással szeretné emlékeztetni a hódmezővásárhelyieket és a közgyűjteménybe ellátogatókat a húsz évvel ezelőtti, közösen átélt történelemre. Az intézmény az emlékévvel szimbolikusan lezárja a múltat, de a történetet nem fejezi be, hiszen 1990 demokratikus változásai és választása még szervesen hozzátartoznak a korszak megértéséhez. VIII. IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK A 2010-es legnagyobb szakmai kihívása az Emlékpont látogatóbarát fejlesztése nyomán az új időszaki kiállítótér tartalommal és élettel való megtöltése lesz. Az elkövetkező esztendő első felére az alábbi két kiállítást tervezzük. Katyn - Tömeggyilkosság, politika, erkölcs Kiállítás rendezője: Dr. Biernacki Karol, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója A kiállítás témája, történelmi háttere: A katyn-i mészárlás egészen rendkívüli és döbbenetes bűntény, amely még a mai, erőszakos és kegyetlenséggel teli világban is elborzasztja az embert. Szinte tankönyvi példája a nagyhatalmak és a világpolitikai cinizmus összejátszásából születő, megtorlatlanul maradt bűneseteknek. A katyn-i bűntettet a Szovjetunió legfelsőbb állami és pártvezetőinek utasítására hajtották végre egy olyan állam törvénytelenül táborokba és fogdákba hurcolt polgárain, amely jogilag nem is állt háborús viszonyban a Szovjetunióval. Titokban meggyilkolták - a letartóztatottak elítélése, a vádak bemutatása, vagy a nyomozás lefolytatása és vádirat nélkül - a lengyel nemzet elitjét. A körülbelül 18 ezer ismert áldozat közül 760 orvos, 1040 tanár, több mint 100 jogász volt, de odaveszett számos más szakma képviselője is. Miután a németek - 1943 tavaszán - nyilvánosság elé tárták a lengyel tömegsírokat a szmolenszki erdő mellett, a sírok a világhatalmi játszmák tárgyává váltak. A németek széleskörű propaganda-akciót indítottak, a lengyel tisztek szovjetek általi kivégzésének vádjával a hitlerellenes koalíciót akarták megzavarni és szétverni. A szovjetek a német feltárást „a német-fasiszta tettesek aljas kitalációjának” minősítették, és a Német Birodalmat vádolták a katyń-i mészárlással, egyúttal megszakítva a kapcsolatot a magyarázatot követelő, legálisan működő londoni lengyel emigráns kormánnyal, amelyet „Hitler lengyel csatlósának” tituláltak. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nemhogy nem akarták elismerni a mészárlás tényét, de nyilvánosságra sem akarták hozni a bűntény valódi tetteseinek kilétét, és habozás nélkül elfogadták Sztálin nyilatkozatát, mivel elsődlegesen a háború gyors befejezése és a hitlerellenes szövetség győzelme volt fontos számukra, amelyhez nélkülözhetetlen volt a Szovjetunió.


A jaltai és a teheráni konferencián – titokban a szövetséges lengyel kormány tudta nélkül – Sztálin kikényszerítette a nyugati vezetőktől a döntést Lengyelország keleti határainak elismeréséről, melynek értelmében a Szovjetunió határain belül maradt szinte az összes 1939ban megszállt lengyel terület, és a háború utáni Lengyelország szovjet befolyási övezetbe került. Oroszország a mai napig nem kért bocsánatot a lengyel nemzettől Katynért. A szovjet hírügynökség 1990. április 13-i hivatalos nyilatkozata a felelősséget nem a Szovjetunió legfelsőbb vezetésére, hanem néhány konkrét személyekre, „Berijára, Merkulovra és segítőikre” - az NKVD vezetőjére és helyettesére - hárítja. A bűntény tetteseit mind a mai napig nem fedték fel és ítélték el. A Katyn-i tragédiát 33 darab molinón tárjuk az érdeklődők elé és az egyik tömegsírból kiásott eredeti tárgyak teszik még megrázóbbá a tárlatot, valamint egy 1943-as, A katyn-i erdőben című német filmet vetítenek a tömegsírok exhumálásáról. A kiállítás anyagát a lengyel Harc és Mártíromság Alapítvány bocsátja rendelkezésünkre. Az 1988 és 1990 közötti rendszerváltó évek vásárhelyi eseményeinek bemutatása egy időszaki kiállítás keretében Kiállításcím javaslat: A változás évei 1988–90: Egy rendszer bukása, egy rendszer szültése Kiállítás rendezője/felelőse: Vincze Gábor, az Emlékpont történésze Alapkoncepció Az 1989 és 1990 közötti évek jelentős fordulópontot jelentenek nem csak a posztkommunista kelet- és közép-európai régió, hanem Magyarország, illetve Hódmezővásárhely 20. századi történetében is. Húsz évvel ezelőtt csúcsosodott ki ugyanis az a folyamat, melyet „rendszerváltozásnak”/„rendszerváltoztatásnak” neveznek a közbeszédben. (Helyesebb volna a kommunista rendszer bukásáról írni – ez jobban megragadja a lényeget.) A jelenkor-történészi szakma – talán a távlatosabb rálátás vagy a kellő bátorság hiányában – nem nagyon foglalkozott ennek a folyamatnak a földolgozásával, bemutatásával. Az a néhány feldolgozás, tanulmánykötet, amely ebben a témában megjelent, természetesen az országos folyamatokkal, a „nagy történettel” foglalkozik, ám emellett szükség van arra is, hogy az 1988 és 1990 közötti helyi eseményeket is bemutathassuk a közelmúlt eseményei iránt érdeklődő vásárhelyieknek. A kiállítás az Emlékpont 1989-es tematikus évéhez kapcsolódik, de mivel 2010-ben fog megnyílni, ezért nem csak a nyolcvankilences esztendő történéseit mutatja be, hanem röviden a demokratikus „átrendeződéssel” 1990-vel is foglalkozni kíván. A kiállítás kizárólag köztörténeti, politikatörténeti szempontból kívánja vizsgálni a rendszerváltás időszakát, a létrehozók nem akarnak olyan „ingoványos területre” tévedni, mint a privatizáció vagy a gazdasági változások. Célunk egy olyan országosan egyedülálló időszaki kiállítás létrehozása, mely turisztikai vonzerővel bír és nem csupán a hódmezővásárhelyieknek nyújt élményt és érthetővé teszi a rendszerváltás folyamatát. A koncepció az, hogy az országos események mellett (között) a helyi, helytörténeti vonatkozásokat csupán kihangsúlyozza, ne azok legyenek az elsődlegesek. A 115 m2-es kiállítótér eléggé kicsi ahhoz, hogy teljes egészében feldolgozza a 89-90-es eseményeket, ezért inkább a legjellegzetesebb pillanatok, a legjelentősebb történések felvillantásával próbáljuk meg bemutatni hazánk történelmének e dicső és örömteli korszakát. A kiállítás egyik legfontosabb célja, hogy az elmúlt 20 évben fölnőtt generációnak megismertessük a közelmúlt eme fontos időszakát. Azért is fontos ez, mert a középiskolai


tananyagban szerepel a rendszerváltás időszaka, de ennek bemutatására a történelemtanárok nagy részének nem marad ideje. Éppen ezért a fő célközönség, a diákság számára is befogadható, figyelemfelkeltő és érthető legyen a kiállítás. A kiállítás kezdőpontja 1988. március 15. A végpont 1990. március 25–április 8., a szabad, többpárti országgyűlési választások. A kiállítás tematikája ennek megfelelően három nagy egységre tagolódik. 1. egység: 1988 (a rendszer ernyedése, elbizonytalanodása) – A rendszer elbizonytalanodását 3 tömegdemonstráción keresztül mutatjuk be: 1) a március 15-i – csak megtűrt – budapesti megemlékezéssel, mely az ellenzék első, nyílt színrelépése volt; 2) a június 16-i – szétvert – ellenzéki tüntetéssel; 3) végül pár nappal később az összezavarodott kommunista hatalom által engedélyezett, a romániai falurombolás ellen szervezett június 27-i tiltakozással. (Ezen a 150 ezres demonstráción többen részt vettek Vásárhelyről is.) – A legismertebb – Vásárhelyen is terjesztett – szamizdat kiadványok kiállításával az ellenzéki gondolatok, vélemények terjedését ábrázoljuk. – A hódmezővásárhelyi „létező szocializmust” a rendszer jelképerejű demonstrációival mutatjuk be: az 1988. május 1-i, augusztus 20. és november 7-i felvonulással, nagygyűléssel, illetve koszorúzással. 2. egység: 1989 (a rendszerváltás éve) – Az 1989-es budapesti változásokat a március 15-i – ezúttal már engedélyezett – demonstrációval, majd a mintegy 200 ezer ember részvételével – köztük sok vásárhelyi ellenzéki személlyel – lezajlott, Nagy Imre és mártírtársai június 16-i búcsúztatásával fogjuk ábrázolni. – Az őszi események közül a szeptember 18-án véget ért Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokat, a független Magyar Köztársaság október 23-i kikiáltását, valamint az ún. „négyigenes” népszavazást fogjuk bemutatni. – A vásárhelyi ellenzék első közös akciója az 1989. január 3-i – illegális – ’56-os értelmiségi konferencia volt. Erről vagy a résztvevőktől származó személyes dokumentumokkal vagy a BM III/III-as Csoportfőnöksége 9-i Napi Operatív Információs Jelentésének erről szóló részével emlékeznénk meg. – A helyi kommunista erők „metamorfózisát” a Szántó Kovács János Munkásőregység január 21-i nagygyűlésével, Pozsgay Imre február 3-i látogatásával és Horn Gyulának a helyi MSZP-alapszervezetnél adott november 15-i „tájékoztatásával” illusztrálnánk. – Mivel itt az ellenzéki szervezetek nyílt színrelépése csak 1989. március 15-én történt meg, értelemszerűen ennek bemutatására nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. – Ugyancsak fontos a „csillaghullásról” (a vásárhelyi városháza tetején lévő csillag leszedéséről), az október 23-i megemlékezésről és koszorúzásról való megemlékezés. – Az év végi romániai „eseményeknek” („átmentési forradalomnak”) közvetlen kihatása volt a városra Tóth Sándor tragikus halála miatt, ezért erre az eseményre is ki fogunk térni. 3. egység: 1990 (a polgári demokrácia születése) – Az 1990-es év fontosabb eseményei közül az országos és helyi választási küzdelmet, majd az első szabad, többpárti országgyűlési választásokat, illetve az Iván-szobor április 4-i ledöntését mutatnánk be. Fontosnak tartjuk megjelentetni az új kormány tagjait, valamint a hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselőket. Hódmezővásárhely, 2009. november 24. Dr. Nagy Imre múzeumigazgató


Iktatószám:21-1780-64 /2009. Címzett:


Tárgy:

Tájékozató az E Önkormányzatról, az ÁROP pályázat megvalósulásáról


Kabinet Iroda Jogi Iroda

Az anyagot látta: dr. Korsós Ágnes



2009.11.27

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Zsuffa Ákos, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Németh Gergely, Coroprate Values Kft.


Ikt.sz.: ……..……………./2009. Tárgy: Tájékozató az E Önkormányzatról, az ÁROP pályázat megvalósulásáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! I. „A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése” című EU-s pályázat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város 2008. júliusában – már a legelső szakaszban – benyújtotta projektjavaslatát az ÁROP-1.A.2/B kódszámú „A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése” című EU-s pályázatra. Ebben a kategóriában a megyéből egyedüli győztesként az országban a legmagasabb összeget 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertünk el egy olyan pályázattal, ami egy kiváló lehetőség a település polgármesteri hivatalának, és ezen keresztül a lakosságot érintő közszolgáltatások további fejlesztéséhez. Döntésünk alapján a pályázat sikeres megvalósításával • •

• • • • • • • • • • • •

Minőség folyamatos javítása a közpénzek hatékony felhasználása mellett Növekedhet a lakosság elégedettsége az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatban (még gyorsabb ügyintézési idő, még szolgáltatóbb mentalitás, hivatal munkatársainak önálló problémamegoldó képességfejlesztése) Hivatalos honlap teljes körű akadálymentesítése valósul meg Gyorsulhatnak a döntési folyamatok Forrás és szakmai segítség keletkezhet a később kötelezően fejlesztendő eközigazgatás fejlesztéséhez Javulhat az önkormányzati határozatok lekövetése Javulhat az önkormányzat és fenntartott intézményei közötti kommunikáció Erősödhet a partnerség működése és a civil szervezetekkel való együttműködés a településen Gördülékenyebbé válhat az önkormányzat területén megvalósuló események/programok időbeli tervezése Javulhat a hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés Javulhat az önkormányzat jogalkotási folyamata Növelhetővé válik a hivatalon belüli koordinációs funkció színvonala Optimalizálni lehet az egyes munkafolyamatokat Tréningeken fejleszthetik kompetenciájukat a hivatal kijelölt dolgozói

Hódmezővásárhely települése a következőkben részletesen bemutatásra kerülő pályázattal félszáz millió forintos támogatásban részesült, méghozzá úgy, hogy a projekt összes költségének 90%-át fedezi az Európai Unió és a hazai társfinanszírozás.


A projekt kezdete: 2009.01.26. A projekt vége: 2010.04.30. A projekt összköltsége: 55.570.000 Ft A támogatás mértéke: 50.000.000 Ft A támogatás intenzitása: 89,98% A kedvezményezett neve: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közreműködő szervezet: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. A projekt célja: Olyan változások bevezetése a Hivatal működésében, kultúrájában, mely a hatékonyságot, az ügyfélközpontúságot és a szolgáltató önkormányzat szerepét erősíti. Fejlesztésre kerülő területek: Intézményi rendszer szervezetfejlesztése A hivatalban dolgozók szakmai továbbképzése Informatikai fejlesztések (honlap akadálymentesítése, belső intranet kommunikációs rendszer kiépítése) A Projekt költségvetése Projekt menedzsment költség (bér és járulék költség) Immaterális javak beszerzése (honlap akadálymentesítése, intranet) Mérnöki, szakértői díjak (szervezetfejlesztés) Képzések Nyilvánosság biztosítása Közbeszerzési költségek (szerződésmódosítás alatt) ÖSSZESEN

2.500.000 Ft 11.000.000 Ft 26.496.000 Ft 13.824.000 Ft 550.000 Ft 1.200.000 Ft 55.570.000 Ft

Versenyeztetés Képzések megvalósítása: 3 árajánlatos versenyeztetés Nyertes cég: Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Szervezetfejlesztés megvalósítása: 3 árajánlatos versenyeztetés Nyertes cég(ek): CityNet Bt. Corporate Values Kft.


Disszemináció/nyilvánosság biztosítása Honlapon folyamatos tájékoztatás a projektről „C” típusú tábla (projekt elején) „D” típusú tábla (projekt végén) Fotók a tevékenységekről Szerződő fél: Szerdahelyi József Nonprofit Kft. Kifizetési kérelmek benyújtása 2009. augusztus, 2009. december, 2010. április Projekt előrehaladási jelentések benyújtása 2009. szeptember, 2010. március, 2010. április Tanácsadó szolgáltatások: A Citynet Gazdasági Tanácsadó Bt. közreműködik az Önkormányzat polgármesteri hivatali működésének szervezetfejlesztési és gazdálkodási szempontú átvilágításában, és intézkedési javaslatok kidolgozásában. A megbízás első és legfontosabb célja és eredménye az Önkormányzat szervezetfejlesztésre és gazdálkodására vonatkozó kimutatható és érvényesíthető megtakarítás és hatékonyságnövelés elérése. Ennek során szervezeti átvilágítás-vizsgálat elvégzése, javaslat kidolgozása a szükséges átalakításra, a párhuzamos tevékenységek megszüntetésére, hatékonyság növelésére, az optimális létszám kialakítására. Javaslat a bér és bérjellegű költségek csökkentésére. A tanácsadás az alábbi résztevékenységekre terjedt ki: - Diagnosztika - Főfolyamat átvilágítás, átstrukturálás - Stratégiai workshop, stratégiai térkép A Corporate Values Kft. alábbi szakértői tanácsadási szolgáltatások ellátását végzi el a pályázat keretében: Tanácsadási tevékenység neve Ügyfélszolgálati folyamatok Felügyelt intézményekkel kapcsolattartás Partnerek a döntéshozatalban Public relations, disszemináció és partnerségépítés Eredményességi mutatószámok BalancedScoreCard Képzések: A projektben szereplő felnőttképzések alapvetően két

Tevékenység időtartama 6 nap 5 nap 4 nap 3 nap 5 nap 5 nap


csoportba sorolhatók: Készség- és kompetenciafejlesztő tréningek Stratégia gondolkodás fejlesztése, Döntéshozatal, Együttműködés fejlesztés, Időgazdálkodás, Ügyfélszolgálati képzés Általános, szakmai képzések Projektmenedzsment Közbeszerzési ismeretek a gyakorlatban Költségvetés készítési, elfogadási, végrehajtási és ellenőrzési technikák 1. Közbeszerzési ismeretek a gyakorlatban Időpont: 2009 április 28.-2009. május 11. (8 alkalom) Résztvevők száma: 12 fő Téma: Közbeszerzési és ahhoz kapcsolódó pénzügyi ismeretek oktatása, alkalmazkodva az Önkormányzat közbeszerzési eljárásainak lebonyolításához. 2. Stratégiai gondolkodás fejlesztése Időpont: 2009. május 12-15. Részvevők száma: 10 fő Téma: A rendszerszintű, szervezeti szemlélet és a tudatos stratégiai működés megismertetése, bemutatása. 3. Döntéshozatal Időpont: 2009. szeptember 7-10., Résztvevők száma: 15 fő Téma: A résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő kommunikáció, továbbá a delegálás és a visszajelzés technikáit, ezáltal járulva hozzá, hogy a vezetés önállóbb, eredményesebb munkatársakat kapjon. 4. Ügyfélszolgálati képzés Időpont: 2009. november 16-20. Résztvevők száma: 15 fő Téma: A folyamatmenedzsment megerősítése érdekében az ügyfélszolgálati kompetenciák fejlesztése, az elégedettebb ügyfél - kiegyensúlyozottabb munkatárs szellemében. 5. Együttműködés fejlesztés Időpont: 2009. december 7-10 Résztvevők száma: 17 fő Téma: Együttműködés-fejlesztő és csapatépítő tréning, amelynek lényege az egyéni és csoportos viselkedési stratégiák és azok hatásának felismerése, tudatosítása, továbbá az együttműködési attitűd felkeltése. 6. Időgazdálkodás (2010. január)


A képzésben résztvevők személyes hatékonyságnövelése. Egyéni és csoportos időgazdálkodási képzéseken megtanulják jobban kihasználni saját és csoportjuk idejét 7. Projektmenedzsment tréning (2010. február) A projektmenedzsment területe az erőforrások szervezésével és azok irányításával foglalkozik, amelynek célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a projekt céljai. A képzés során az önkormányzati munkatársakban a már kialakított projektszemléletre építve a gyakorlatban nagyon használható készségeket, kompetenciákat építünk fel. 8. Költségvetés készítési, elfogadási, végrehajtási és ellenőrzési technikák (2010. február) Az önkormányzati költségvetési tervezési-elfogadási-végrehajtási-ellenőrzési folyamat kapcsán új módszerek, megoldások bemutatása.


II. E-önkormányzati rendszer üzemeltetésének tapasztalatai, és továbblépési lehetőségek Mint ahogyan arról már az elmúlt évben a Tisztelt Közgyűlés tájékoztatást kapott, 2007. januárjától biztosítja Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata a polgárok számára e-ügyintézési szolgáltatásait, GVOP 4.3.1 Szolgáltató Önkormányzat pályázat eredményeként. Az e-szolgáltatások megvalósulásával párhuzamosan a hivatal teljes ügymenet kezelő rendszere megújításra került. Az e-önkormányzati projekt elsődleges céljaként a Hivatal vezetői az ügyviteli folyamatok egyszerűsítésén és hatékonyabbá tételén túl a Hivatal szolgáltató jellegének erősítését tűzték ki. Ezt a célt az Önkormányzat egy olyan, e-ügyintézési rendszer bevezetésével kívánta elérni, amely a polgárok és a vállalkozások számára egy folyamatosan elérhető, kétirányú elektronikus ügyintézési csatornát biztosít, csökkentve ezzel az ügyfelekre háruló ügyintézési terheket. Jelenleg a rendszeren keresztül 62 ügytípus érhető el, különböző szolgáltatási szinteket biztosítva. A szolgáltatási szintek a jogszabályi háttérhez igazodnak, ami annyit jelent, hogy bizonyos esetekben csak az ügymenetről kap tájékoztatást az ügyfél, illetve űrlapokat tölthet le, egyébként ahol jogszabály lehetőséget biztosít (ez az elérhető ügytípusok többségét jeleni), ott lehetőség van ügy indítására, on-line űrlap benyújtására. Az e-ügyintézési rendszer az alábbi ügyintézési szolgáltatásokat nyújtja az állampolgárok és a szervezetek részére: - meghatározott ügyekben, kérelmek, bevallások elektronikus, akár otthonról, vagy munkahelyről történő benyújtását; - időpont előjegyzési lehetőséget a legfontosabb önkormányzati ügyekben, az esetleges sorbaállás elkerülése érdekében; - Internetről letölthető, kitölthető, és kinyomtatható formanyomtatványokat, hogy azok beszerzéséhez ne kelljen felkeresni az ügyfélnek a Polgármesteri Hivatalt; - tájékoztatókat az elektronikusan is intézhető ügyekről, hogy a Hivatal ügyfelei tisztában legyenek az ügyintézés menetével, jogaikkal és kötelezettségeikkel. Az elmúlt időszakban a rendszer, és a városi portál fejlesztésével kapcsoltban az alábbi lépések történtek: - a városi portál, és az e-ügyintézési rendszer új arculatot kapott - információk naprakészen tartása - menüpontok átszervezésével, újragondolásával egy áttekinthetőbb szerkezeti felépítés valósult meg. - a hírek naprakész állapotot tükröznek, és jóval nagyobb mennyiségben kerülnek az oldalra új információk, mint az ezt megelőző időszakban. - az oldalon elhelyezett keresőmotor cseréje is megtörtént, hiszen a régi kereső találatai nem voltak egyértelműek - ÁROP pályázat keretében folyamatban van a honlap „virtuális” akadálymentesítése, az esélyegyenlőség megteremtése jegyében mintegy 5,5 millió forintos beruházással elérhető lesz a városi oldal vakbarát verzióban is.


Az alábbi táblázatok az e-ügyintézési rendszer eddigi igénybevételéről mutatnak információkat.

Beküldött elektronikus űrlapok száma 1398 1400 1350 1300 1250 1200 1150 1100 1050

1344

1178

2007

2008

2009

Bejelentkezések száma havi bontásban 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

2007 2008 2009

A táblázatban feltüntetetett adatok jól mutatják, hogy az elektronikus úton benyújtott űrlapok száma viszonylag állandó, és ez leginkább az elektronikusan benyújtott adóbevallásokat jelentik. Ezek az adatok azt tükrözik, hogy a város Közgyűlése által elfogadott hosszú távú informatikai stratégiában szereplő célkitűzések közül a városi Internet hálózat megvalósításának nagy jelentősége lenne, hiszen az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat minél szélesebb körben kellene elérhetővé tenni a város háztartásai számára Az e-ügyintézési rendszernek 420 ügyfélkapuval rendelkező regisztrált felhasználója van. A városi portált naponta 500-600 látogató böngészi, mintegy 3000-5000 oldalletöltést generálva. Az idei évben a hodmezovasarhely.hu városi portál az elektronikusan nyújtott szolgáltatások számának, és a folyamatos fejlesztéseknek, frissítéseknek köszönhetően a Magyar Marketing


Szövetség által megrendezett pályázaton az ÉV HONLAPJA 2009 elismerést kapta „kormányzat és település” kategóriában. Oldalletöltések száma havi bontásban 93195

100000 90000

77418

80000 70000 60000

75218

75793

92318

92164

87282

80547 72337

64278 57679

50000 40000 30000 20000 10000 0

A városi honlap és az e-ügyintézési rendszer fejlesztési lehetőségei: Városi portál: A városi portál jövőre vonatkozó bővítési tervei: - videó közvetítések a városi eseményekről - közösségi tartalmak fokozása (magánszemélyek, és vállalkozások egyeránt) - vásárhelyi cégtár kialakítása - vásárhelyi archívum (város régi arculatának megjelenítése fotók segítségével) - e-Learning tartalmak megjelenítése - virtuális kiállítások, városnézések szervezése - városi almanach kialakítása - vásárhelyi értékek digitális megőrzése Elektronikus ügyintézés szolgáltatásai: Az Önkormányzat a jövőre vonatkozóan is foglalkozik az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások számának bővítésével. Ezt igazolja a Közgyűlés által elfogadott hosszú távú informatikai stratégia is. A rendszer moduláris és jól adminisztrálható felépítése a funkcionális bővítésekre vonatkozóan biztosítja a megfelelő technikai hátteret. DAOP-2009-4.3.2 számon, „Térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése” címmel novemberben jelent meg pályázat az NFÜ oldalán az eönkormányzati rendszerek továbbfejlesztésének tárgyában.


A pályázati lehetőség rövid összefoglalása: A pályázat alapvető célja, hogy a 2005-2007 időszakban a GVOP projekt keretein belül kialakult szigetszerű e-önkormányzati rendszereket szabványosítsa, önkormányzati elektronikus szolgáltató központokat (ASP) alakítson ki. A pályázat a 7 magyarországi régióra külön azonosítókkal került kiírásra, amit az indokol, hogy minden régióban egy pályázat kerül támogatásra, és a megvalósulást követően az adott régióban a nyertes pályázó lesz az e-önkormányzati szolgáltatások szolgáltató központja. Ebben a konstrukcióban a megvalósítandó rendszerhez csatlakozó önkormányzatok felhasználási díj megfizetése alapján vehetik igénybe a rendelkezésre álló szolgáltatásokat. Pályázók köre: A pályázaton csak azok az önkormányzatok vehetnek részt, akik a GVOP projekt keretein belül működő e-önkormányzati rendszert valósítottak meg, így ezen a téren már megfelelő tapasztalatot szereztek. Pályázat tartalma: - Kedvezményezett önkormányzat kialakítja e-önkormányzati szolgáltatásait, és szolgáltató központját. - Biztosítani kell megfelelő számú település csatlakoztatását a pályázatban megfogalmazottak szerint. - Működtető szervezeten keresztül elérhetővé kell tenni, és üzemeltetni kell a kialakított rendszert. A működtető szervezet lehet az önkormányzat egy szervezeti egysége, vagy egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló gazdasági szervezet akit az önkormányzat megbíz a rendszer üzemeltetésével. A támogatási forrásból kötelezően megvalósítandó portfolió elemei (szakrendszerek): 1. iratkezelő- és workflow rendszer 2. önkormányzati portál rendszer 3. szociális igazgatási rendszer 4. adóügyi alkalmazás 5. ipari es kereskedelmi igazgatási rendszer 6. építéshatósági rendszer 7. gazdálkodási rendszer 8. gyámügyi rendszer 9. testületi munka támogató rendszer A támogatási forrásból a kedvezményezett önkormányzatnak vállalnia kell, hogy a Dél-alföldi régió esetén minimum 35 települést csatlakoztat az általa kialakított ASP központhoz úgy, hogy a 30.000 főnél kisebb lakosságszámmal rendelkező településekhez tartozó lakosságnak el kell érnie a régió összlakosságának 10%-at. A pályázat benyújtásakor a pályázó önkormányzatnak rendelkeznie kell a vállalt csatlakoztatás 30%-ára vonatkozó írásos szándéknyilatkozattal. A GVOP projekt keretein belül Hódmezővásárhely önkormányzata a fent említett kötelezően megvalósítandó portfólió elemekből az első kettőt teljes funkcionalitással, a 3-4 pontokat részben megvalósította, és kialakított egy térinformatikai rendszert. A pályázat megvalósítására 18 hónap áll rendelkezésre a kedvezményezett önkormányzatnak, és 2013. júniusáig kell azoknak az önkormányzatoknak a csatlakozását biztosítani akik erről a pályázat benyújtásakor szándéknyilatkozatot tettek.


Pályázat benyújtása: Egyfordulós pályázat keretében, benyújtható 2009. december 15-től 2010. január25-ig. Pályázati támogatottság: Támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. Mértéke az ASP központ kialakítására vonatkozóan 90%-os, az önkormányzatok csatlakoztatására vonatkozóan 95%-os támogatottságú. Pályázatonként 1,5 milliárd forint a pályázható támogatás, melyből 825 millió forint fordítható az ASP központ kialakítására, a fennmaradó összeg pedig a csatlakozni kívánó önkormányzatok csatlakoztatására. Összegzésképpen elmondható, hogy a kiírt pályázat jó lehetőségeket kínál, és az abban foglalt követelmények, specifikációk jól illeszkednek a GVOP pályázat keretében Hódmezővásárhelyen megvalósított e-önkormányzati rendszerhez. A pályázaton való sikeres részvétel erősíthetné Hódmezővásárhely regionális szerepét, és jelentős bevételforrást képezhet a jövőben, hiszen a megvalósításra kerülő rendszer üzemeltetésének ugyan van költség vonzata, de a többi település részére nyújtott szolgáltatások okán jelentős bevételi forrás lehet az üzemeltető önkormányzat számára. Az ASP szolgáltató központok azoknak az önkormányzatoknak is előnyt jelentenek, akik csatlakoznak a rendszerhez, hiszen a szolgáltatási díj ellenében az előfizetett szolgáltatásokhoz további költségek, és fejlesztések nélkül jutnak hozzá. (Nem kell a szakrendszerekért szoftverdíjat, üzemeltetési díjat fizetniük, nem kell a jogszabálykövető fejlesztésekkel foglalkozniuk, és nem kell az üzemeltetéshez szükséges személyi állományt biztosítaniuk, hiszen ezeket a szolgáltató központ biztosítja.) Hosszú távon a pályázati siker azért is fontos, mert ha a GVOP 4.3.1 pályázat életútját követjük, akkor látható, hogy 2005-2007 időszakban e-önkormányzati beruházásokra 12 milliárd forintot támogatást biztosítottak, aminek keretében csak néhány sikeres megoldás született. Ezek jelen pályázat megvalósulását követően semmilyen támogatásban nem fognak részesülni, így megszűnnek, helyüket az ASP központok veszik át. A soron következő közgyűlésen döntést kell alkotni, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata indul e az előbbiekben ismertetett DAOP-2009-4.3.2 számú pályázaton. A pályázathoz kapcsolódóan, és az elektronikus szolgáltatásokkal szemben támasztott módosult irányelveknek megfelelően a jövő év elején Hódmezővásárhelynek is néhány pontban aktualizálnia kell a Közgyűlés által elfogadott hosszú távú informatikai stratégiáját. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a tájékoztatót szíveskedjen megvitatni. Hódmezővásárhely, 2009. december 3. Tisztelettel: Dr. Lázár János polgármester


Iktatószám:

31-1504-10/2009.

Címzett:


Tárgy:

Védett fogyasztók helyzete Hódmezővásárhelyen


Lakosságszolgálati Iroda Népjóléti Csoport




Valamennyi bizottságnak

2009.11.24

Napirend kapcsán meghívandó személyek:


Tárgy: Védett fogyasztók helyzete Hódmezővásárhelyen Száma: 31-1504/2009. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Tisztelt Közgyűlés! A lakhatás megőrzése érdekében a legnehezebb anyagi körülmények között élők speciális védelmet érdemelnek - az energiaszolgáltatás tekintetében is. Ennek eleget téve - az Európai Unió előírásai alapján - került bevezetésre az ún. védendő fogyasztók intézménye a villamosenergia (2008. január 1-től), illetve a gázszolgáltatás (2009. január 1-től) tekintetében. A 2007. nyarán kihirdetett új villamosenergia törvény (2007. évi LXXXVI. törvény) alapján, illetve a földgázellátásról szóló 2008. XL. törvényben, egy új fogalom került bevezetésre: a védendő fogyasztók. A lakossági fogyasztók azon körére vonatkozik, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy fogyatékosságuk alapján) a villamosenergiaellátásban és földgázellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt. A szociálisan rászoruló fogyasztónak kell tekinti azt a természetes személyt, aki, vagy akinek háztartásában élő személy 1. 2. 3. 4. 5. 6.

aktív korúak ellátására jogosult, ápolási díjban; időskorúak járadékában; lakásfenntartási támogatásban; rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, illetve otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül. 7. a nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába elhelyezett átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermeket. A szociálisan rászoruló fogyasztónak kell kérni a szolgáltatónál a védendő fogyasztók nyilvántartásba vételét, a jegyző által kiállított igazolás és/vagy jogerős határozat eredeti példányának bemutatásával. Az illetékes elosztó kötelessége (amennyiben a fogyasztó jogosult) 8 napon belül nyilvántartásba venni, és e tényről a fogyasztóval jogviszonyban álló szolgáltatót a fogyasztóval egyidejűleg értesíteni. Fontos kiemelni, hogy amennyiben a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény csak határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a fogyasztó nem igazolja, az igazoló iratban meghatározott véghatáridő lejártát követő 8 napon belül az elosztó az érintett fogyasztót törli a védett fogyasztók nyilvántartásából. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város 2009. év elején felhívta a lakosság figyelmét erre a lehetőségre, lakossági fórumokon, helyi médiákon keresztül ismertette a védendő


fogyasztókra vonatkozó kedvezményeket. Mindemellett a szolgáltatók is folyamatosan tájékoztatták hírközlő levelükben a fogyasztókat. Ennek ellenére városunk több ezres háztartásából csekély az azon fogyasztók száma, akik a szociális hatósághoz fordultak igazolásért, hogy a kedvezményt igénybe vegyék. Ebben az évben 482 fő részére állított ki igazolást a Népjóléti Csoport, melyet a DÉMÁSZ-nál nyújtottak be ügyfeleink és 431 fő a gáztartozása rendezéséhez kért szociálisan rászorultként igazolást. A szolgáltatók tájékoztatása alapján védendő fogyasztói státuszban Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területén jelenleg a 398 fő van a ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. nyilvántartásában mint védendő fogyasztó. A DÉMÁSZ Zrt. tájékoztatása szerint ebben az évben 430 fő kért és kapott védendő fogyasztó státuszt, ez a létszám októberre 278 főre csökkent. A csökkenés azzal magyarázható, hogy a fogyasztók amennyiben meghatározott ideig állt fenn a védettségük, nem kérték a meghosszabbítást – nem újították meg a védettségüket-, illetve ha a részletfizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, ebben az esetben törlődtek a nyilvántartásból. Vannak olyan személyek is aki még nem nyújtották be a kérelmüket a szolgáltatónál, de a Népjóléti Csoportnál már kérték az igazolás kiállítását. Sok esetben a fogyasztó még nem rendelkezik áram, vagy gáztartozással, csak megelőzésképpen kéri a védettség megállapítását. 14 fő fogyatékkal élő fogyasztó kapja a DÉMÁSZ Zrt-nél a védendő fogyasztót megillető különleges bánásmódot és kedvezményt. Számukra nem a szociális hatóság állítja ki az igazolást, hanem az a szerv, amely a fogyatékossági támogatás folyósításáról hozott határozatot. (pl. a Magyar Államkincstár) Fogyatékkal élő fogyasztó: a törvény alkalmazásában a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül. A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illetik meg: 1) Részletfizetés, fizetési haladék: •

•

A fogyasztó a részére kiküldött és ki nem fizetett számla fizetési határideje, illetve a későbbiekben ki nem fizetés miatt kapott kikapcsolásra vonatkozó felszólítás fizetési határidejének lejártáig kérheti a részletfizetési kedvezményt, illetve fizetési haladék alkalmazását. Ez idő alatt kamatfizetési kötelezettség nem terheli a fogyasztót a tartozása miatt. Ez a lehetőség csak egy éven belül egy alkalommal illeti meg azt a szociálisan rászoruló fogyasztót, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt elfogyasztott villamos energia ellenértékét, a tartozás részösszegeit, határidőben kiegyenlíti.


•

•

•

Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás feltételeit megszegi, a megállapodás azonnali hatályú felmondására kerül sor. A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb, mint az igénylést megelőző 12 hónapban számlázott fogyasztásból számított o egy havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén két hónap, o 3 havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén öt hónap, o 3 havi átlagfogyasztást meghaladó tartozás esetén hat hónap. A fizetési haladék időtartama legfeljebb 30 nap.

A DÉMÁSZ Zrt. Hódmezővásárhelyi Ügyfélszolgálat vezetőjének tájékoztatása szerint minden védendő fogyasztó számára biztosítják szinte azonnal a részletfizetés, illetve fizetési haladék lehetőséget. Jelenleg 235 fő részére állapítottak meg részletfizetési lehetőséget, és több esetben méltányosság keretén belül ennek időtartamát 5-6 hónapban állapítják meg. Sajnálatos azonban az a tény, hogy e kedvezmény ellenére a védett fogyasztók megközelítően 20 %-a nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, így a megállapodás felbontásra kerül. 2) Előre fizető mérőhöz való jog •

•

A részletfizetés, illetve a fizetési kedvezmény biztosítása mellett felajánlhatja a szolgáltató az előre fizető mérő felszerelésének lehetőségét. Az előre fizetős mérők felszerelésének költségeit az elosztói engedélyesek viselik. A mérő felszerelésével egyidejűleg a fogyasztót írásban tájékoztatják annak használatával kapcsolatos tudnivalókról. A felszerelt előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. Ha a feltöltés elmarad, vagy a feltöltött összeg elfogy szolgáltatási szünet lesz.

A DÉMÁSZ Zrt. és ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. tájékoztatása szerint az előre fizetős mérőkészülék felszerelését minden esetben felajánlják az ügyfeleknek, de azok elhatárolódnak tőle. Gázszolgáltatás esetében 1-2 ingatlanban fog a közeljövőben felszerelésre kerülni az óra. A fogyatékkal élő fogyasztót az alábbi különös bánásmód és kedvezmények illetik meg: • • • • •

havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen, rendkívüli, ingyenes mérő-felülvizsgálat 12 naptári hónapban egyszer, készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen, az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhelykialakítás, a számla értelmezéséhez az engedélyes üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség (helyszíni számla-magyarázat, számlafordíttatás stb.).

Tartozás meg nem fizetése esetén Amennyiben a védendő fogyasztók a kedvezmények ellenére nem rendezik tartozásaikat, ugyanúgy megtörténhet az ingatlanukban az áram és a gázszolgáltatás kikapcsolása, mint az általános fogyasztók körében. Az a tapasztalat pl. a DÉMÁSZ-nál, hogy a széleskörű tájékoztatás ellenére is csak akkor tudatosul a fogyasztóban ez a tény, amikor a kikapcsolási értesítőről szóló levelet átveszi.


A "normál" menetrend a felszólítással indul, a második felszólítással egyidejűleg jogszabály rendelkezik róla, hogy elektronikus formában az illetékes jegyzőnek és a gyámhivatalnak is megküldik a tartozással rendelkezők névsorát mindkét szolgáltató szeptember hónaptól. A DÉMÁSZ Zrt. szeptember-október-november hónapban összesen: 1888 fő tartozásáról, az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. összesen 665 fő tartozásáról tájékoztatta Hivatalunkat. A tartozások száma kiemelkedően magas, de sok esetben van közöttük olyan személy, aki 34-5 számlatartozással is rendelkezik, és ez többszörözi a tartozással rendelkezők számát. A minden esetben meg kell vizsgálni a kikapcsolható lakossági fogyasztók névsorát, és amennyiben szociálisan rászoruló fogyasztó van közöttük, akkor az adott személy részére igazolást kell megküldeni, és egyúttal tájékoztatni kell az igénybe vehető ellátásokról és szolgáltatásokról, azok jogosultsági feltételeiről, és felhívni figyelmét arra, hogy a fizetési késedelem a szolgáltatásból történő kikapcsolást eredményezheti. Jeleztük a DÉMÁSZ Zrt-nek, hogy e listában a jogszabályi rendelkezés alapján csak természetes személyek szerepelhetnek, de ennek ellenére akad közöttük vállalkozó, és jogi személységgel rendelkező gazdasági társaság is, de e probléma kiküszöbölésére ígéretet kapott Hivatalunk. A szociális hatóság az áramdíjtartozók közül 40 fő, gázdíj tartozással rendelkezők közül 25 fő részére tudott igazolást megküldeni, hogy szociálisan rászoruló. A fenti adatból kiderül, hogy több száz adóssággal rendelkező személy van, mégis közülük kevés azon személyek száma, akik a szociális ellátórendszerünk nyilvántartásában szerepel. Erre magyarázat az, hogy lehetetlen a beazonosítás, ha a tartozás más nevén (pl. szülő, élettárs, elhunyt személy, vagy előző ingatlantulajdonos nevén) szerepel, mivel tény, hogy a szolgáltatóknál nem jelentik be a változást az ügyfelek és a mérőórát nem íratják át a valódi fogyasztó nevére. A DÉMÁSZ Zrt. által megküldött listával kapcsolatban a további probléma az, hogy a fogyasztó nevén kívül más természetes azonosítót nem tartalmaz, így ez is nehezíti a beazonosítást, melyet szintén jeleztünk. Sajnálatos, hogy voltak olyan személyek is, aki rossz néven vették tájékoztatásunkat és igazolásunkat, de akadt olyan fogyasztó is, aki felháborodva értesítette arról Hivatalunkat, hogy neki nincs is tartozása, mivel már korábban rendezte azt. A Gyámhivatal egyetlen olyan tartozással rendelkező személyt sem talált a névsorban, aki otthonteremtési támogatásban részesült volna, illetve nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő lenne. A szolgáltatás kikapcsolása A kereskedő az értesítés után 20 napot vár, és ha sem pénzt, sem a védendő státuszról szóló értesítést nem kapott, akkor további 10 nap elteltével kapcsolhatja ki a gáz- és áramszolgáltatást.


Amennyiben a 20 nap alatt értesítést kapott a kereskedő arról, hogy védendő fogyasztó lehet az ügyfél, akkor további 45 napot vár arra, hogy megkapja a hivatalos levelet erről, vagy ennek hiányában megérkezzen a tartozás. A kikapcsolásra csak ezt követőn kerülhet sor. A kikapcsolást tértivevényes levélben kell közölni a fogyasztóval, előre. Amennyiben nem veszi át a levelet, akkor azt újra el kell küldeni neki, és ennek a sikertelen kézbesítésétől számított 5. napon kézbesítettnek kell tekinteni azt. A levélben közölni kell azt az öt munkanapot, amelyek valamelyikén a szolgáltató kikapcsolja a gázt/áramot. A szolgáltatásba történő visszakapcsolás nagyobb része önerőből történt, illetve adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonással, de amennyiben erre jogszabály nem ad lehetőséget, akkor lakásfenntartási támogatás keretén belül segít az Önkormányzat a bajba jutott személyeknek, családoknak. Fontos megemlíteni, hogy az áramtartozások rendezéséhez kiváló lehetőség volt pályázatot benyújtani a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz 2009. október hónapban. A pályázat benyújtásában a Családsegítő Szolgálat munkatársai működtek közre. Erről Önkormányzatunk tájékoztatást nyújtott a helyi médiákon, lakossági fórumokon keresztül, sőt levélben kereste meg Csoportunk azon családokat, amelyek ismereteink szerint magas áramtartozással rendelkeztek. 203 fő élt a pályázati lehetőséggel. Kérem Tisztelt Közgyűlést a tájékoztató elfogadására, és megvitatására. Hódmezővásárhely, 2009. december 03.

Dr. Lázár János polgármester


Iktatószám: 21-29653-1 /2009. Címzett:


Tárgy:

A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 3/2008. (02.11.) Kgy. rendelet módosítása


Jogi Iroda Jogi Csoport




Valamennyi Bizottságnak

2009.11.27

Napirend kapcsán meghívandó személy:


Száma: /2009. Tárgy: A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 3/2008. (02. 11.) Kgy. rendelet módosítása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben és a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján alkotta meg a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 3/2008. (02.11.) Kgy. rendeletét, mely rendelkezést tartalmaz a szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról. A rendelet 7. § (12) bekezdése tartalmazza, hogy az ellátást igénybe vevő, valamint a térítési díj fizetésére kötelezett más személy, ha a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a fizetési kötelezettségről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásbeli kérelemmel fordulhat a fenntartóhoz. Ez esetben a fizetendő személyi térítési díjat határozattal a fenntartó állapítja meg. A rendelet nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy amennyiben az ellátást igénybe vevő, valamint a térítési díj fizetésére kötelezett más személy, ha a személyi térítési díj és az intézményi térítési díj különbözetének összegét, annak megállapításának módját, fizetési kötelezettségének megállapítását vagy annak összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, mely szerv jogosult dönteni. Fentiekre tekintettel indokolt a hivatkozott bekezdés kiegészítése a hatáskör és illetékesség meghatározásával. Fentieken túl technikai módosítást jelent a rendelet 7.§ (14)-(16) bekezdéseinek átszámozása. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megvitatni, a rendelet-módosítást pedig jóváhagyni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, 2009. december 03. Tisztelettel: Dr. Lázár János polgármester


RENDELET-TERVEZET Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének …………../2009. (…..) Kgy. rendelete A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 3/2008. (02. 11.) Kgy. rendelet módosításáról

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 3/2008. (02. 11.) Kgy. rendeletét ( a továbbiakban : rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1.§ A rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 7.§ (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel térítési díjat kell fizetni. (2) Nem kell térítési díjat fizetni: a) családsegítés, b) utcai szociális munka, c) nappali melegedő, e) éjjeli menedékhely által nyújtott szolgáltatás esetében. (3) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjat a rendelet 2. számú melléklete, a személyi térítési díjakat a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (4) A házi segítségnyújtásért fizetendő intézményi és személyi térítési díjat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (5) A támogató szolgáltatás igénybevételéért fizetendő intézményi és személyi térítési díjat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (6) Az időskorúak nappali ellátásáért fizetendő intézményi térítési díjat a rendelet 2. számú melléklete, a személyi térítési díjakra alkalmazható kedvezményeket a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. (7) Az értelmi fogyatékos személyek nappali ellátásáért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 2. számú melléklete, a személyi térítési díjakra alkalmazható kedvezményeket a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. (8) A hajléktalanok átmeneti szállásának intézményi és személyi térítési díjait a 2. számú melléklet tartalmazza. (9) A fiatalkorú fogyatékosok nappali intézményében (Csodaház) fizetendő intézményi és személyi térítési díjat a 2. számú melléklet tartalmazza. (10) Az idősek otthona igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjat és személyi térítési díjat a rendelet 2. számú melléklete határozza meg.


(11) A fogyatékos személyek otthona igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjat és személyi térítési díjat a rendelet 2. számú melléklete határozza meg. A fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona igénybevételéért fizetendő intézményi és személyi térítési díjat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (12) Az ellátást igénybe vevő, valamint a térítési díj fizetésére kötelezett más személy, ha a személyi térítési díj összegét, a személyi térítési díj és az intézményi térítési díj különbözetének összegét, annak megállapításának módját, fizetési kötelezettségének megállapítását vagy annak összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a fizetési kötelezettségről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásbeli kérelemmel fordulhat a fenntartóhoz. Ez esetben a fizetendő személyi térítési díjat határozattal a fenntartó állapítja meg. (13) Az ellátott kérelme vagy az intézményvezető javaslata alapján a Főigazgató a személyi térítési díj összegét mérsékelheti, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai azt az alábbiak szerint indokolttá teszik: - legalább két hónapja munkanélküli, vagy - rendszeres pénzellátással nem rendelkezik, vagy - megváltozott munkaképességűvé vált, vagy - legalább 1 hónapig táppénzes állományba került és jövedelme, valamint a tartásra köteles hozzátartozó családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban nyugdíjminimum) két és félszeresét. (14) Az ellátott kérelme vagy az intézményvezető javaslata alapján a Főigazgató a személyi térítési díj összegét elengedheti, ha a fizetésre kötelezett a (13) bekezdésben felsorolt valamely feltételnek megfelel és jövedelme, valamint a tartásra köteles hozzátartozó családjában az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét. (15) Amennyiben az idősek nappali ellátását igénybe vevő csak egyszeri étkezést (ebédet) igényel, annak az intézményi térítési díja nem lehet kevesebb az étkeztetésben részesülők intézményi térítési díjánál. (16) Az intézményvezető a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díjat a Közgyűlés döntését követően, írásban közli az érintettel. (17) A fennálló díjhátralékot a Főigazgató a kötelezett szociális, jövedelmi és vagyoni helyzete mérlegelésével részben, vagy egészben elengedheti, vagy részletfizetési kedvezményt engedélyezhet. 2.§ Jelen rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba.

Dr. Korsós Ágnes Jegyző

Dr. Lázár János Polgármester


INDOKOLÁS Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben és a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján alkotta meg a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 3/2008. (02.11.) Kgy. rendeletét, mely rendelkezést tartalmaz a szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról. A rendelet 7. § (12) bekezdése tartalmazza, hogy az ellátást igénybe vevő, valamint a térítési díj fizetésére kötelezett más személy, ha a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a fizetési kötelezettségről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásbeli kérelemmel fordulhat a fenntartóhoz. Ez esetben a fizetendő személyi térítési díjat határozattal a fenntartó állapítja meg. A rendelet nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy amennyiben az ellátást igénybe vevő, valamint a térítési díj fizetésére kötelezett más személy, ha a személyi térítési díj és az intézményi térítési díj különbözetének összegét, annak megállapításának módját, fizetési kötelezettségének megállapítását vagy annak összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, mely szerv jogosult dönteni. Fentiek indokolták a hivatkozott bekezdés kiegészítését a hatáskör és illetékesség meghatározásával, a többi módosítás csupán technikai jellegű, tekintettel arra, hogy korábban dupla számozást tartalmazott a módosított 7.§.

D kötet

Recommend Documents