Optika – tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsődleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelő potrohszelvénye elsődleges fényforrás. 2. Melyik állítás nem helyes? a) A fény homogén közegben egyenes vonalban terjed. b) Az igen vékony, párhuzamos fénynyalábot fénysugárnak nevezzük. c) Félárnyék pontszerű fényforrás esetén jöhet létre. d) A teljes árnyék az a terület, amit a fényforrás nem tud megvilágítani. 3. Melyik állítás nem igaz? a) Napfogyatkozáskor a Hold árnyéka esik a Napra. b) Holdfogyatkozáskor a Föld a Nap és a Hold között van. c) Napfogyatkozáskor a Hold a Föld és a Nap között van. d) Holdfogyatkozáskor a Hold a Föld árnyékában halad. 4. Melyik állítás igaz? a) A fény sebessége adott közegben állandó. b) A fény sebessége minden közegben ugyanakkora. c) A fény sebessége vákuumban 3.105 m/s. d) Adott közegben a rádióhullám lassabban terjed, mint a fény. 5. Fénysugár érkezik két közeg határára. Melyik eset nem lehetséges az alábbiak közül? a) A fény egy része visszaverődik, másik része elnyelődik. b) A fény egy része visszaverődik, másik része megtörve behatol az új közegbe. c) A fény teljes egészében megtörve behatol az új közegbe, s nincs visszaverődés. d) A fény egy része visszaverődik, másik része törés nélkül behatol az új közegbe. 6. Melyik állítás és indoklás nem igaz egyszerre? a) Az égbolt nappal azért fényes, mert a Nap fénye a légkörben szóródik, s így minden irányból érkezik hozzánk fény. b) A redőny keskeny résén betűző napsugarat azért látjuk, mert a levegőben lebegő porszemeken szóródik a fény. c) Az egy lámpával megvilágított szobában minden irányból látjuk a tárgyakat, ez a diffúz visszaverődésnek köszönhető. d) A diffúz visszaverődésnek köszönhető, hogy a szobában világító lámpa többszörös tükörképét látjuk a dupla ablakban. 7. Melyik mondat nem tartozik a visszaverődés törvényéhez? a) A beesési szög a beesési merőleges és a beeső sugár által bezárt szög. b) A beeső sugár, a beesési merőleges és a visszavert sugár egy síkban vannak. c) A beesési szög és a visszaverődési szög egyenlő. d) A beesési szög 0o és 90o között van. 8. Nevezzük gömbtükörnek azt a görbült felületű tükröt, melyre érvényes a leképezési törvény. Ebben az értelemben melyik állítás igaz? a) A gömbtükör egy gömbfelületből kivágott olyan gömbszelet tükröző felülete, melynek fél nyílásszöge kisebb, mint 5o. b) A gömbtükör egy gömb alakú, tükröző felület. c) A gömbtükör egy félgömb alakú, tükröző felület.
d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet. 9. Melyik meghatározás nem helyes? a) A gömbtükör szimmetriatengelyét optikai tengelynek nevezzük. b) A gömbtükör szimmetriatengelyének és a tükörnek a metszéspontját optikai középpontnak nevezzük. c) A gömbtükörhöz tartozó gömb középpontját geometriai középpontnak nevezzük. d) A geometriai középpontot gyújtópontnak is nevezzük. 10. Melyik a fókuszpont helyes meghatározása? a) A homorú tükörre párhuzamosan érkező sugarak találkozási pontja. b) Az a pont, ahonnan a domború tükörre az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugarak visszaverődés után kiindulni látszanak. c) Az a pont, ahonnan a domború tükörre párhuzamosan érkező sugarak visszaverődés után kiindulni látszanak. d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyűjti. 11. Melyik állítás nem igaz homorú tükör esetén? a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkező fénysugár visszaverődés után a gyújtóponton halad át. b) A geometriai középponton keresztül beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. c) Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyre szimmetrikusan verődik vissza. d) A fókuszponton keresztül beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. 12. Melyik állítás nem igaz homorú tükör esetén? a) Az egymással párhuzamosan érkező fénysugarak visszaverődés után a fókuszsíkban metszik egymást. b) A geometriai középponton keresztül beeső fénysugár önmagában verődik vissza. c) Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyen verődik vissza. d) A fókuszponton keresztül beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. 13. Melyik állítás nem igaz domború tükör esetén? a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkező fénysugár visszaverődés után a gyújtóponton halad át. b) A geometriai középpont felé beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. c) Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyre szimmetrikusan verődik vissza. d) A fókuszpont felé beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. 14. Melyik állítás nem igaz domború tükör esetén? a) Az egymással párhuzamosan érkező fénysugarak úgy verődnek vissza, hogy a visszavert sugarak meghosszabbításai a fókuszsíkban metszik egymást. b) A geometriai középpont felé beeső fénysugár önmagában verődik vissza. c) Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyen verődik vissza. d) A fókuszpont felé beeső fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan verődik vissza. 15. Melyik állítás nem igaz? A fénytörés során új közegbe lépve a) a fény terjedési sebessége megváltozik. b) a fény hullámhossza megváltozik. c) a fény frekvenciája megváltozik. d) a relatív törésmutató határozza meg a fénytörés irányát. 16. Ahonnan a fény érkezik legyen az A közeg, ahova a fény belép legyen a B közeg. Melyik állítás nem igaz a fénytörés törvényével kapcsolatban? sin c A a) sin c B
sin A sin B sin n B c) sin n A f sin d) A sin fB b)
17. Melyik állítás nem igaz? a) Új közegbe lépve a fény mindig irányt változtat. b) Egy anyag légüres térre vonatkozó törésmutatóját abszolút törésmutatónak nevezzük. c) Két közeg egymáshoz viszonyított törésmutatóját relatív törésmutatónak nevezzük. d) Új közegbe lépve a fénysebesség mindig megváltozik. 18. Mikor jöhet létre teljes visszaverődés? a) Ha a fény optikailag sűrűbb közegből optikailag ritkább közegbe lép. b) Bármelyik közegből bármelyik közegbe lépve előfordulhat. c) Ha a fény optikailag ritkább közegből optikailag sűrűbb közegbe lép. d) Ha a fény a kisebb abszolút törésmutatójú közegből a nagyobb abszolút törésmutatójú közegbe lép. 19. A légrétegek egymás felett változó sűrűségűek, s ezzel együtt optikai törésmutatójuk is különböző. Melyik jelenség magyarázata nem függ össze a fenti megállapítással? a) délibáb b) fata morgana c) a tűz feletti levegőn keresztül nézett tárgyak reszketni látszanak d) az égitestek magasabban látszanak 20. Melyik állítás hamis? a) A plánparalel lemezbe belépő és onnan kilépő fénysugarak párhuzamosak. b) A prizma törőszöge a belépő és belőle kilépő fénysugarak által bezárt szög. c) A plánparalel lemez által okozott eltolódás függ a lemez vastagságától. d) A prizmán történő áthaladáskor a fény eltérülése függ a prizma felületei által bezárt szögtől. 21. Egy prizma metszete egyenlő szárú háromszög. Egyik szárára merőlegesen érkező fénysugár behatolva a prizmába az ábra szerint kétszer teljes visszaverődést szenved, majd a harmadik lapon merőlegesen lép ki a prizmából. Mekkora a prizma törőszöge?
a) 36o b) 74o c) 22,5o d) 45o 22. Lehet-e egy üveggömbre úgy bocsátani fénysugarat, hogy az a gömbbe behatolva, majd újra az üveg határára érkezve a teljes visszaverődés miatt az üveggömbben maradjon? Melyik válasz és indoklás igaz egyszerre?
a) Igen lehetséges, csak a másik oldalon a határszögnél nagyobb szögben érkezzen a fény az üveg-levegő határára. b) Nem lehetséges, mert teljes visszaverődés csak a levegőből az üvegbe történő belépéskor jelentkezhet. c) Igen lehetséges, ha elég nagy a gömb, s így elég nagy szögben érkezik a gömb belsejéből a határra a fény. d) Nem lehetséges, mert a belépés és a kilépés tengelyesen szimmetrikus geometriai elrendeződés. 23. Adott üvegnek a levegőre vonatkoztatott relatív törésmutatója 1,5. Az üvegből a határfelületre 40o-os beesési szöggel érkező fénysugár milyen szög alatt lép ki a levegőbe? a) 74,6o b) 40o c) 25,4o d) Nem lép ki a levegőbe, visszaverődik. 24. Adott üvegnek a levegőre vonatkoztatott relatív törésmutatója 1,5. Az üvegből a határfelületre 45o-os beesési szöggel érkező fénysugár milyen törési szög alatt lép ki a levegőbe? a) 78,4o b) 45o c) 28,1o d) Nem lép ki a levegőbe, visszaverődik. 25. A vízzel telt edénybe üveghasábot helyezünk el. A víz abszolút törésmutatója 1,33, az üveg abszolút törésmutatója 1,5. A vízből fénysugár érkezik 60o-os beesési szöggel az üveg felületére. Milyen törési szöggel lép be az üvegbe? a) 60o b) 50,2o c) 77,6o d) Nem lép be az üvegbe, visszaverődik. 26. A vízzel telt edénybe üveghasábot helyezünk el. A víz abszolút törésmutatója 1,33, az üveg abszolút törésmutatója 1,5. Az üvegből fénysugár érkezik 60o-os beesési szöggel az üvegből a víz felületére. Milyen törési szöggel lép ki a vízbe? a) 60o b) 50,2o c) 77,6o d) Nem lép be a vízbe, visszaverődik. 27.A vízzel telt edénybe üveghasábot helyezünk el. A víz abszolút törésmutatója 1,33, az üveg abszolút törésmutatója 1,5. Az üvegből fénysugár érkezik 65o-os beesési szöggel a víz felületére. Milyen törési szöggel lép be a vízbe? a) 65o b) 53,5o c) 77,6o d) Nem lép be a vízbe, visszaverődik. 28. A benzol abszolút törésmutatója 1,5, a gyémánt abszolút törésmutatója 2,4. Ha fénysugár érkezik az egyik közegből a másik határára, milyen esetben lehetséges teljes visszaverődés és mekkora a határszög? a) Ha a fény a gyémántból érkezik a benzol határára, és h 41,8o. b) Ha a fény a gyémántból érkezik a benzol határára, és h 38,7o. c) Ha a fény a benzolból érkezik a gyémánt határára, és h 41,8o. d) Ha a fény a benzolból érkezik a gyémánt határára, és h 38,7o.
29. A fény sebessége a levegőben 299914 km/s, vízben 225059 km/s, koronaüvegben 197980 km/s. Melyik két közeg határán és milyen irányban fordulhat elő teljes visszaverődés a fénysugár haladása során? a) levegőből víz felé b) levegőből koronaüveg felé c) vízből koronaüveg felé d) koronaüvegből víz felé 30. A fény sebessége a nehézflintüvegben 170374 km/s, vízben 225059 km/s. A nehézflintüvegből a víz felé haladva fénysugár érkezik a határfelületre 45o-os beesési szöggel. Hogyan halad tovább? a) 69o-os törési szöggel átlép a vízbe. b) 45o-os törési szöggel átlép a vízbe. c) 32,4o-os törési szöggel átlép a vízbe. d) Nem lép át a vízbe, visszaverődik. 31. A fény sebessége a nehézflintüvegben 170374 km/s, vízben 225059 km/s. A nehézflintüvegből a víz felé haladva fénysugár érkezik a határfelületre 50o-os beesési szöggel. Hogyan halad tovább? a) 69o-os törési szöggel átlép a vízbe. b) 45o-os törési szöggel átlép a vízbe. c) 35,4o-os törési szöggel átlép a vízbe. d) Nem lép át a vízbe, visszaverődik. 32. Héliumgőz által kisugárzott vörös fény hullámhossza levegőben 748 nm. Mekkora a hullámhossza üvegben, ha az üveg levegőre vonatkoztatott törésmutatója 1,46? a) 512 nm b) 780 nm c) 894 nm d) 1092 nm 33. A legsötétebb vörös fény, amit az emberi szem még érzékel, hullámhossza 780 nm, terjedési sebessége levegőben 3.108 m/s. Az adott hullámhosszú fény esetében az üveg levegőre vonatkoztatott törésmutatója 1,5. Mekkora az említett vörös fény hullámhossza és frekvenciája üvegben? a) 520 nm, 3,85.1014 Hz b) 1092 nm, 3,85.1014 Hz c) 520 nm, 2,67.1014 Hz d) 1092 nm, 6.1014 Hz 34. A legsötétebb vörös fény, amit az emberi szem még érzékel, hullámhossza 780 nm, terjedési sebessége levegőben 3.108 m/s. Az adott hullámhosszú fény esetében az üveg levegőre vonatkoztatott törésmutatója 1,5. Mekkora az említett vörös fény sebessége és frekvenciája üvegben? a) 2.108 m/s, 3,85.1014 Hz b) 3.108 m/s, 3,85.1014 Hz c) 2.108 m/s, 2,57.1014 Hz d) 3.108 m/s, 6.1014 Hz 35. Az 578 nm hullámhosszú zöld színű fény sebessége a levegőben 3.108 m/s. Mennyi a hullámhossza és a terjedési sebessége az üvegben, ha az üveg levegőre vonatkoztatott törésmutatója 1,46? a) 396 nm; 2,055.108 m/s b) 578 nm; 2,055.108 m/s c) 844 nm; 2,055.108 m/s d) 844 nm; 3.108 m/s 36. Melyik állítás igaz? a) A fókuszpont az a pont, ahova a gyűjtőlencse a párhuzamosan érkező sugarakat összegyűjti.
b) A fókuszpont az a pont, ahova a gyűjtőlencse az optikai tengely egy pontjából kiinduló sugarakat összegyűjti. c) A fókuszpont az a pont, ahova a gyűjtőlencse az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugarakat összegyűjti. d) A fókuszpont az a pont, ahova a gyűjtőlencse az egymással párhuzamosan érkező sugarakat összegyűjti. 37. Melyik állítás igaz? a) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére párhuzamosan érkező sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. b) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére az optikai tengely egy pontjából érkező sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. c) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. d) A fókuszpont az a pont, ahonnan a szórólencsére egymással párhuzamosan érkező sugarak a lencsén való áthaladás után kiindulni látszanak. 38. Melyik állítás nem igaz gyűjtőlencse esetén? a) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugár a túloldali fókuszponton halad át. b) Az optikai középpontba érkező sugár az optikai tengelyen halad tovább. c) A fókuszponton keresztül érkező sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. d) Az egymással párhuzamosan érkező sugarak a túloldali fókuszsík egy pontjában találkoznak. 39. Melyik állítás nem igaz szórólencse esetén? a) Az optikai középpontba érkező sugár egyenesen halad tovább. b) A fókuszponton keresztül érkező sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. c) Az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugár a lencse után úgy halad, mintha az érkezési oldal fókuszpontjából indult volna. d) Az egymással párhuzamosan érkező sugarak a lencse után úgy haladnak, mintha az érkezési oldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna. 40. Melyik állítás nem igaz? a) Gyűjtőlencse esetén az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugár a túloldali fókuszponton halad át. b) Szórólencse esetén a fókuszponton keresztül érkező sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. c) Gyűjtőlencse esetén az optikai középpontba érkező sugár egyenesen halad tovább. d) Az egymással párhuzamosan érkező sugarak a lencse után úgy haladnak, mintha az érkezési oldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna. 41. Melyik állítás nem igaz? a) Gyűjtőlencse esetén a fókuszponton keresztül érkező sugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. b) Szórólencse esetén az optikai középpontba érkező sugár az optikai tengelyen halad tovább. c) Gyűjtőlencse esetén az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugár a túloldali fókuszponton halad át. d) Szórólencse esetén az egymással párhuzamosan érkező sugarak a lencse után úgy haladnak, mintha az érkezési oldal fókuszsíkjának egy pontjából indultak volna. 42. Két nagyon vékony üvegből készült óraüveget (nagyon vékony gömbfelület) összeragasztunk, az üvegek görbületi sugara r1 = 50 cm, illetve r2 = 40 cm. Az így készült lencsét („levegőlencse”) vízbe helyezzük. A víz levegőre vonatkoztatott törésmutatója 4/3. Milyen tulajdonságú, s mekkora fókusztávolságú lencsét kapunk? a) f = -89 cm, szórólencse b) f = 12,5 cm, gyűjtőlencse c) f = -12,5 cm, szórólencse
d) f = 66,67 cm, gyűjtőlencse 43. A kvarcüveg abszolút törésmutatója 1,459, a cédrusolaj abszolút törésmutatója 1,505. A kvarcüvegből kétszer domború lencsét készítünk, melynek egyik felülete r1 = 50 cm, másik felülete r2 = 40 cm görbületi sugarú gömbfelület. Milyen tulajdonságú és mekkora fókusztávolságú lencseként viselkedik a kvarclencse a cédrusolajban? a) f = -7,27 m, szórólencse b) f = 7 m, gyűjtőlencse c) f = 8,86 m, gyűjtőlencse d) f = -65,36 m, szórólencse 44. A kvarcüveg abszolút törésmutatója 1,459, a kanadabalzsam abszolút törésmutatója 1,542. A kvarcüvegből domború-homorú lencsét készítünk, melynek egyik felülete r1 = 50 cm sugarú, kívülről domború, másik felülete r2 = 40 cm görbületi sugarú, kívülről homorú gömbfelület. Milyen tulajdonságú és mekkora fókusztávolságú lencseként viselkedik a kvarclencse a cédrusolajban? a) f = 37,16 m, gyűjtőlencse b) f = -4,13 m, szórólencse c) f = 3,9 m, gyűjtőlencse d) f = -35,16 m szórólencse 45. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévő tárgyról fordított, kicsinyített, látszólagos képet ad. c) a geometriai középpontban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 46. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévő tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a geometriai középpontban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 47. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévő tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a fókuszban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 48. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévő tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a geometriai középpontban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról fordított, nagyított, látszólagos képet ad. 49. Melyik állítás nem igaz? A homorú tükör a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévő tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a fókuszban lévő tárgyról nem ad képet. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, kicsinyített, látszólagos képet ad. 50. Melyik állítás igaz? Ha az arcunkat nagyítva szeretnénk látni a homorú tükörben, akkor arcunk a) a tükör kétszeres fókusztávolságánál messzebb legyen. b) a kétszeres fókusz és a fókusz között legyen. c) a geometriai középpontban legyen.
d) a fókuszon belül legyen. 51. Melyik állítás nem igaz? a) A homorú tükör képes nagyított, valódi képet készíteni. b) A domború tükör képes nagyított, látszólagos képet készíteni. c) A homorú tükör képes kicsinyített, valódi képet készíteni. d) A domború tükör képes kicsinyített, látszólagos képet készíteni. 52. Melyik állítás nem igaz? a) A domború tükör képes valódi képet készíteni. b) A homorú tükör képes látszólagos képet készíteni. c) A domború tükör képes kicsinyített képet készíteni. d) A homorú tükör képes kicsinyített képet készíteni. 53. Melyik állítás nem igaz? a) A domború tükör mindig kicsinyített képet készít. b) A homorú tükör képes nagyított képet készíteni. c) A domború tükör mindig látszólagos képet készít. d) A homorú tükör képes látszólagos, fordított képet készíteni. 54. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör nem készít képet. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör nem készít képet. c) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy homorú tükör által készített képe nem összefüggő. d) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy homorú tükör által készített képe egyenes állású. 55. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör a tárggyal azonos nagyságú képet készít. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör valódi képet készít. c) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör nagyított képet készít. d) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör látszólagos képet készít. 56. Melyik állítás igaz? a) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a homorú tükör ne készítene képet. b) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a domború tükör ne készítene képet. c) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a homorú tükör által készített kép ne lenne összefüggő. d) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a homorú tükör által készített kép teljes egészében valódi lenne. 57. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a tárgyat távolról közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép csak bizonyos határ után jelenik meg. b) Ha a tárgyat távolról közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép távolodik a tükörtől. c) Ha a tárgyat távolról közelítjük a domború tükörhöz, akkor a kép közeledik a tükörhöz. d) Ha a tárgyat a fókuszon belül közelítjük a homorú tükörhöz, akkor a kép közeledik a tükörhöz. 58. Melyik állítás igaz? a) Ha a képet a homorú tükörhöz közel szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörtől messze helyezzük el. b) Ha a homorú tükörrel valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon belülre helyezzük el. c) Ha a domború tükörrel nagyított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörhöz közel helyezzük el.
d) Ha a domború tükörrel fordított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükörtől messze helyezzük el. 59. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a homorú tükörrel valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon kívülre helyezzük el. b) Ha a domború tükörrel látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükör előtt bárhová elhelyezhetjük. c) Ha a homorú tükörrel látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a geometriai középponton belülre helyezzük el. d) Ha a domború tükörrel egyenes állású képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a tükör előtt bárhová elhelyezhetjük. 60. Melyik állítás nem igaz? a) A domború tükörrel nem lehet ernyőn felfogható képet készíteni. b) A homorú tükörben láthatjuk magunkat. c) A domború tükörben láthatjuk magunkat. d) A homorú tükör mindig ernyőn felfogható képet készít. 61. Melyik állítás igaz? a) A domború tükör mindig egyenes állású képet készít. b) A homorú tükör mindig valódi képet készít. c) A homorú tükör mindig fordított képet készít. d) A homorú tükör mindig kicsinyített képet készít. 62. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévő tárgyról fordított, kicsinyített, látszólagos képet ad. c) a kétszeres fókusztávolságban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 63. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévő tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a kétszeres fókusztávolságban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 64. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévő tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a fókuszban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, nagyított, látszólagos képet ad. 65. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévő tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a kétszeres fókusztávolságban lévő tárgyról fordított, valódi, azonos nagyságú képet ad. d) a fókuszon belüli tárgyról fordított, nagyított, látszólagos képet ad. 66. Melyik állítás nem igaz? A gyűjtőlencse a) a kétszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított, kicsinyített, valódi képet ad. b) a fókusz és a kétszeres fókusz között lévő tárgyról fordított, nagyított, valódi képet ad. c) a fókuszban lévő tárgyról nem ad képet. d) a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, kicsinyített, látszólagos képet ad.
67. Melyik állítás igaz? Ha a gyűjtőlencsét egyszerű nagyítóként akarjuk használni, akkor a nagyítandó tárgy a) a tükör kétszeres fókusztávolságánál messzebb legyen. b) a kétszeres fókusz és a fókusz között legyen. c) a kétszeres fókusztávolságban legyen. d) a fókuszon belül legyen. 68. Melyik állítás nem igaz? a) A gyűjtőlencse képes nagyított, valódi képet készíteni. b) A szórólencse képes nagyított, látszólagos képet készíteni. c) A gyűjtőlencse képes kicsinyített, valódi képet készíteni. d) A szórólencse képes kicsinyített, látszólagos képet készíteni. 69. Melyik állítás nem igaz? a) A szórólencse képes valódi képet készíteni. b) A gyűjtőlencse képes látszólagos képet készíteni. c) A szórólencse képes kicsinyített képet készíteni. d) A gyűjtőlencse képes kicsinyített képet készíteni. 70. Melyik állítás nem igaz? a) A szórólencse mindig kicsinyített képet készít. b) A gyűjtőlencse képes nagyított képet készíteni. c) A szórólencse mindig látszólagos képet készít. d) A gyűjtőlencse képes látszólagos, fordított képet készíteni. 71. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a gyűjtőlencse nem készít képet. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse nem készít képet. c) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy gyűjtőlencse által készített képe nem összefüggő. d) Létezik olyan elhelyezés, amikor a kiterjedt tárgy gyűjtőlencse által készített képe egyenes állású. 72. Melyik állítás nem igaz? a) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a gyűjtőlencse a tárggyal azonos nagyságú képet készít. b) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse valódi képet készít. c) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a gyűjtőlencse nagyított képet készít. d) Létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse látszólagos képet készít. 73. Melyik állítás igaz? a) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a gyűjtőlencse ne készítene képet. b) Nem létezik olyan tárgytávolság, amikor a szórólencse ne készítene képet. c) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a gyűjtőlencse által készített kép ne lenne összefüggő. d) Nem létezik a kiterjedt tárgy olyan elhelyezése, hogy a szórólencse által készített kép teljes egészében valódi lenne. 74. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a tárgyat távolról közelítjük a gyűjtőlencséhez, akkor a kép csak bizonyos határ után jelenik meg. b) Ha a tárgyat távolról közelítjük a gyűjtőlencséhez, akkor a kép távolodik a lencsétől. c) Ha a tárgyat távolról közelítjük a szórólencséhez, akkor a kép közeledik a lencséhez. d) Ha a tárgyat a fókuszon belül közelítjük a gyűjtőlencséhez, akkor a kép közeledik a lencséhez. 75. Melyik állítás igaz?
a) Ha a képet a gyűjtőlencséhez közel szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencsétől messze helyezzük el. b) Ha a gyűjtőlencsével valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon belülre helyezzük el. c) Ha a szórólencsével nagyított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencséhez közel helyezzük el. d) Ha a szórólencsével fordított képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencsétől messze helyezzük el. 76. Melyik állítás nem igaz? a) Ha a gyűjtőlencsével valódi képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a fókuszon kívülre helyezzük el. b) Ha a szórólencsével látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencse előtt bárhová elhelyezhetjük. c) Ha a gyűjtőlencsével látszólagos képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a kétszeres fókusztávolságon belülre helyezzük el. d) Ha a szórólencsével egyenes állású képet szeretnénk létrehozni, akkor a tárgyat a lencse előtt bárhová elhelyezhetjük. 77. Melyik állítás nem igaz? a) A szórólencsével nem lehet ernyőn felfogható képet készíteni. b) A gyűjtőlencsével lehet nagyított képet készíteni. c) A szórólencsével lehet kicsinyített képet készíteni. d) A gyűjtőlencse mindig ernyőn felfogható képet készít. 78. Melyik állítás igaz? a) A szórólencse mindig egyenes állású képet készít. b) A gyűjtőlencse mindig valódi képet készít. c) A gyűjtőlencse mindig fordított képet készít. d) A gyűjtőlencse mindig kicsinyített képet készít. 79. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétől a tárgy 10 cm-re van és 0,25-szörös kicsinyített, látszólagos képet készítünk, akkor a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +2,5 cm. b) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság -2,5 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -2,5 cm. d) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság +2,5 cm. 80. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétől a tárgy 10 cm-re van és 2,5-szörös nagyított, látszólagos képet készítünk, akkor a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +25 cm. b) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság -25 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -25 cm. d) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság +25 cm. 81. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétől a tárgy 20 cm-re van és 2,5-szörös nagyított, valódi képet készítünk, akkor a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +50 cm. b) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság -50 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -50 cm. d) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság +50 cm. 82. Melyik állítás igaz? Ha a lencsétől a tárgy 20 cm-re van és 0,25-szörös kicsinyített, valódi képet készítünk, akkor
a) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság +5 cm. b) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság -5 cm. c) szórólencsét alkalmaztunk és a képtávolság -5 cm. d) gyűjtőlencsét alkalmaztunk és a képtávolság +5 cm. 83. Melyik állítás nem igaz? a) Az emberi szemlencse változtatható fókusztávolságú lencse. b) A fényképezőgépben a lencse és a film távolságát változtatni tudjuk. c) Az emberi szemlencse görbületét változtatni tudjuk. d) A fényképezőgép lencséjének fókusztávolságát változtatni tudjuk. 84. Melyik állítás igaz? a) A rövidlátó szemhez szórólencsét javasolnak. b) A távollátó szemhez szórólencsét javasolnak. c) A rövidlátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina mögött keletkezik. d) A távollátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina előtt keletkezik. 85. Melyik állítás igaz? a) A rövidlátó szemhez gyűjtőlencsét javasolnak. b) A távollátó szemhez gyűjtőlencsét javasolnak. c) A rövidlátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina mögött keletkezik. d) A távollátó szem esetén a távoli tárgy képe a retina előtt keletkezik. 86. Melyik állítás nem igaz? a) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája negatív. b) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája pozitív. c) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága negatív. d) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága negatív. 87. Melyik állítás nem igaz? a) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája negatív. b) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének dioptriája pozitív. c) A rövidlátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága pozitív. d) A távollátó szemhez használt szemüveg lencséjének fókusztávolsága pozitív. 88. Melyik állítás nem igaz? a) A beláthatatlan útkereszteződésekben nagyméretű, domború tükröt helyeznek el az úttal 45o-os szögben, kissé lefelé döntve. Ennek segítségével mindkét irányból belátható az út. b) A borotválkozó- vagy sminktükör homorú tükör. Ha arcunk a fókusztávolságon belül van, akkor annak egyenes állású, látszólagos, nagyított képét látjuk. c) Reflektorokban domború tükröket használnak párhuzamos fénynyaláb előállítására. A fényforrás távolsága a tükörtől a fókusztávolság. d) A járművek visszapillantó tükre domború tükör, melyben az utca látszólagos, kicsinyített képét látjuk. 89. Melyik állítás nem igaz? a) A periszkópban fordított állású képet látunk. b) A reflektorban homorú tükröt használnak. c) A periszkópban síktükröket használnak. d) A reflektorban a fényforrás a tükör fókuszpontjában vagy annak közelében van. 90. Melyik állítás nem igaz? a) A filmvetítővel valódi, nagyított, fordított állású képet készítünk. b) A filmvetítőben gyűjtőlencsét alkalmazunk. c) A fényképezőgépben gyűjtőlencsét alkalmazunk.
d) A fényképezőgéppel valódi, kicsinyített, egyenes állású képet készítünk. 91. Melyik állítás nem igaz? a) A hagyományos fényképezőgépben az élesre állításkor a filmet mozgatjuk a lencséhez képest előrehátra. b) A hagyományos fényképezőgépben az exponálási idő beállítása a fény mennyiségét szabályozza. c) A hagyományos fényképezőgépben a blende beállítása a fényerőt és a mélységélességet szabályozza. d) A hagyományos fényképezőgépben valódi, kicsinyített, fordított állású képet készítünk. 92. Melyik állítás nem igaz? a) Az üvegszáloptika azon alapszik, hogy az üvegszál falát tükröző felülettel vonják be. b) A prizma színszórása azon alapszik, hogy a különböző színű fényekre vonatkozó törésmutatók különböznek egymástól. c) A szivárvány kialakulása azon alapszik, hogy a különböző színű fényekre vonatkozó törésmutatók különböznek egymástól. d) A fehér fény összetett, benne a spektrum összes színe megtalálható. 93. Melyik állítás nem igaz? a) Az üvegszáloptika azon alapszik, hogy az üvegszál végén belépő fénysugár az üvegszál palástján teljes visszaverődést szenved. b) Prizmával a fehér fényt színekre bonthatjuk. c) Szivárványt akkor láthatunk, ha egyszerre esik az eső és süt a Nap, s a Nap előttünk van. d) A szivárvány kialakulása azon alapszik, hogy a különböző színű fényekre vonatkozó törésmutatók különböznek egymástól. 94. Melyik állítás nem igaz? a) Kiegészítő színpárnak azt a két színt nevezzük, melyek keveréke a fekete színt adja. b) Kiegészítő színpárnak azt a két színt nevezzük, melyek keveréke a fehér színt adja. c) A tárgyak színét a rájuk eső fény összetétele is meghatározza. d) A festék színét általában az határozza meg, hogy bizonyos színeket nem ver vissza az adott fényből.
Megoldások 1.b 15.c 29.d 43.a 57.a 71.b 85.b
2.c 16.d 30.a 44.a 58.a 72.b 86.d
3.a 17.a 31.d 45.b. 59.c 73.b 87.c
4.a 18.a 32.a 46.a 60.d 74.a 88.c
5.c 19.c 33.a 47.c 61.a 75.a 89.a
6.d 20.b 34.a 48.d 62.b 76.c 90.d
7.d 21.a 35.a 49.d. 63.a 77.d 91.a
8.a 22.d 36.c 50.d 64.c 78.a 92.a
9.d 23.a 37.c 51.b 65.d 79.c 93.c
10.b 24.d 38.b 52.a 66.d 80.b 94.a
11.b 25.b 39.b 53.d 67.d 81.d
12.c 26.c 40.b 54.b 68.b 82.d
13.a 27.d 41.b 55.b 69.a 83.d
14.c 28.b 42.a 56.b 70.d 84.a
