D )

NÉPTÁNC SZAKKÖR (6/C ÉS 6/D ) FOGLALKOZÁSSOROZAT ELŐADÓMŰVÉSZETI KREATÍV TERÜLET

Készült "Múlt, jelen és jövő a palócföldi Szurdokpüspökiben” (TÁMOP 3.2.3.A-11/1-2012-0090) című projekt keretében Szurdokpüspöki Község Önkormányzata megbízásából.

I. A képzés leírása 1. A képzési tematika megrendelője: Szurdokpüspöki Község Önkormányzata.

2. A programot készítette: Buda Istvánné Óvodapedagógus, tánctanár

3. Célcsoport Óvodás gyerekek, 2x7, fő foglalkozások formájában.

(6/C)

ás

(6/D)

kiscsoportos

A tánc, a helyi hagyományok felelevenítése egyaránt nagyszerű szórakozás felnőtt és gyerek számára. Bár községünk néptánc hagyományait ápoló múltja jelentős, sajnos az elmúlt évek tapasztalata, hogy a felnőtt korosztály bizonyos rétegein kívül kevesen művelik rendszeresen. Kiemelt feladatunknak érezzük, hogy foglalkozásunk célcsoportjaként a legkisebbeket is megszólítsuk, ha úgy tetszik „táncba hívjuk”.

4. A program célja: Célunk a gyermek teljes személyiség formálása, pozitív tulajdonságainak kiteljesítése. A szakkörön a célunk, olyan gyermek nevelése, aki identitástudattal rendelkezik, nyitott, toleráns, felelősséget vállal önmagáért és a többiekért.

–

–

–

–

–

A gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, ismerjék meg saját értékeiket, erősségeiket. Legyenek képesek önmagukat szabályozni. Tudjanak dönteni a pozitív és negatív cselekedeteik között. Sajátítsák el az önkifejezés módszereit. Nevelőmunkánk átfogja a gyermeki személyiség egészét. Célunk a gyermekek testi, lelki, értelmi szükségleteinek mind teljesebb kielégítése, képességeinek fejlesztése. A gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek, különbözőségek ismeretében közelítünk. A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl értékként fogadjuk el az egyéni különbségeket (az egyedit, az eltérőt), azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. Olyan gyermeki személyiséget szeretnénk nevelni, aki érzelmileg kiegyensúlyozott, megtalálja helyét a közösségben, jól érzi magát, aktív, a világra nyitott az óvodáskor végére elsajátítja az anyanyelvet, érthetően, tagoltan közli gondolatait, jól kommunikál, nyelvezetében felfedezhetők azok a nyelvi fordulatok, kifejezések, amelyek az óvónői munka, mese, a vers, a dalos játékok és az őket körülvevő tárgyi és természeti világ hatására bontakozhat ki. Testileg, korának megfelelően fejlett, egészséges, birtokolja azokat a szokásokat, amelyek segíthetik testi gondozottságát, ápoltságát mozgásában összerendezett, finom motorikája fejlett, igényli a szabad mozgást, jól terhelhető, edzett, ellenálló képessége korának megfelelő szintű olyan személyiség megalapozását kívánjuk biztosítani, aki testi, lelki kiegyensúlyozottsága következtében nyitott az ismeretek

befogadására, kreatív.

érdeklődő,

aktív,

cselekvő,

együttműködő,

A gyermekek számára, olyan tevékenység rendszert biztosítunk, amelyben gazdagon kielégítheti belső szükségleteit, érdeklődését, tevékenységi vágyait, amelyben differenciáltan adottságai, képességei szerint fejlődhet és fejleszthető. A szeretet, a tolerancia, a másság elfogadása, a gyermek maximális tisztelete és személyiségének szabad kibontakozása érvényesül. Elveink: Az egyszeri és megismételhetetlen gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása A gyermekek mindenekfelett álló érdeke kell, hogy megvalósuljon, hátrányos megkülönböztető intézkedés nélkül. Fontosnak tartjuk a játéktevékenységet, mely a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges.

5. Bemeneti követelmények:

a) Célunk a legkisebbeket is bevonni néptánc-, népdalkincseink felelevenítésére, hagyományink ápolására létrejött programsorozatunkba, így itt mindenkit szeretettel várunk.

b) Jelentkezési lap kitöltése, szülő, gondviselő adataival, aláírásával.

6. Létszám:

a) Az elméleti szakaszban 14 fő. b) A kreatív szakasztól kezdődően 2 x 7 fős csoportok. 7. A képzési program képzési idejének óraszáma: Általában hetente 2 óra, (ettől egyes alkalmakra történő felkészülésnél eltérés lehetséges).

8. Képzésben előforduló munkaformák és azok időarányaik: Egy foglalkozási alkalom általában 2 óra. - Elméleti szakasz: 5 x 2 óra. - Kreatív szakasz: 15 x 2 óra. - Produktívmarketing szakasz: 4 alkalom, összesen 20 óra. 9. Képzési program adatai: a) A képzési alkalmak száma: Elméleti szakasz: 5 alkalom,10 óra. Kreatív szakasz: Csoportonként 15 alkalom,(2x15 alkalom) 30 óra. Produktívmarketing szakasz: Csoportonként 4 alkalom, (2x4 alkalom) 20 óra. Összegző alkalmak 2 alkalom . b) A tantervi egységek neve: -

Elméleti szakasz. Kreatív szakasz. Produktív marketing szakasz.

c) A tantervi egység elsajátításának értékelési formája:

-

Részvétel színpadi előadásokon.

- Koreográfia előadása, közösen színpadra vitt előadáson. 10. A programsorozatban közreműködő szakemberek, előadók: Buda Istvánné, a program vezetője. Nagymarosi Lászlóné – pedagógus, C-kategóriás néptáncoktató

11. A program írásbeli tananyaga: A szakmai tematika letölthető a projekt weblapjáról. A felhasznált irodalmak jegyzéke fel van tüntetve az egyes foglalkozások részletes leírásában, illetve (nyomtatásban) hozzáférhetőek a gyerekek részére a foglalkozásokon. 12. A résztvevő által biztosítandó eszközök: Nem szükséges, a projekt költségvetése biztosítja a szükséges eszközöket.

13. A képzés lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek: A megfelelő helyiség, iskolai tanterem, illetve színpad. DVD lejátszó, Cd lejátszó, a próbákon hangosításra alkalmas audio-rendszer. A fellépéseken megfelelő hangosítás, bevilágítás.

14. A résztvevők számára biztosítandó segéd- és tananyagok: Tananyagok, koreográfia leírások, másolási, nyomtatási lehetősége. Néprajzi anyagok, egyéb információk digitális, nyomtatott elérése. 15. Intézkedések a minőségbiztosítás érdekében: - Az anyagok biztosítottak a tematikában felsorolt feladatok megfelelő minőségű megvalósításához. -A résztvevők számára viselet, ruha csizma készül, a foglalkozásokon betanult koreográfiák színvonalas színpadi előadására. - A résztvevők relaxációs gyakorlataikhoz megfelelő tér és berendezési tárgyak biztosítottak. - A résztvevők az események fotódokumentációját, videókat megtalálják az interneten, folyamatos frissítéssel, a próbáktól, a fellépésekig. Azokat „linkelhetik”, továbbküldhetik, megoszthatják (Facebook, Twitter stb.) - A nagyobb mozgásigényű foglalkozások során frissítőitalok, ásványvíz biztosított a résztvevőknek, alkalmanként étkezés. - Táborokban, összegző alkalmakkor teljes ellátás.

II. A képzés részletes leírása

A konkrét szakmai tartalom összeállításánál figyelembe vettük, hogy a gyermek szocializációs folyamatának e korai szakaszán igen lényeges a játék szerepe. Igen elmélyült elméleti anyagra

épül az ötlet, melyben igen konkrét szerep-és feladatkörökkel, (foglalkozást vezető felnőtt szerepe, kapcsolatok más szervezetekkel –iskolabekapcsolódás a közösség eseményeibe), vannak definiálva,e részletes módszertani leírások mentén szeretnénk véghezvinni programunkat. A JÁTÉKTEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉS TARTALMA. Játék és tanulási tevékenység A játék a 3 - 6 – 8 éves korú gyermek alapvető tevékenysége. Általa szinte észrevétlenül tanul, benne kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Jót és jól játszani - ez a gyermek célja az óvodában. A játék kicsiben maga az élet az, amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek

dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. A néptánccsoport vezető feladatai a játékkal kapcsolatban - A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása - Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése - Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásában - Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. - A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. - Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel A játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb. A program keretjellege biztosítja az óvodapedagógusok számára a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A

nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. - Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) - A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése - Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélése, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit. A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása. - A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. - Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermekeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti. - Séták, kirándulások, a falu megismerése: Jakab, Püspöki, Hollósdomb, Szőlőhegy, Pincesor, Kopasz, Csurgó, Kisvölgy. Továbbá az országos védelem alá tartozó épületünk: a Szentkereszt Templom és Szurdokpüspöki védelem alá tartozó építményei: - egykori jegyzői kúria , ma könyvtárként funkcionál - Káponka - Sütések - Befőzések, gyógynövények: - konyhakertünkben megtermelt zöldségek felhasználása, befőzése ( paradicsom, sárgarépa, hagyma, stb…) - az udvaron enyhet adó hársfa és diófa terméseinek, leveleinek szárítása; télen gyógyteák készítése

- gyógynövények megismerése, gyűjtése, szárítása, teakészítés (kamilla, körömvirág, fodormenta, cickafark, citromfű, csombor, levendula ) Társas közösségi tevékenység A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: Tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. A lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen és a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyermek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben. Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye figyelembe a gyermekek jogos kívánságait és igényeit, mint ahogy a gyermektől is elvárja a szokások, szabályok betartását. Feladatok:  A gyermek természetes társas szükségleteinek kielégítése.  Közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása.  A társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján.  Az erkölcsi érzelmek megalapozása és erkölcsi tulajdonságok fejlesztése.  Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges

   

 

  

tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. Az erkölcsi normarendszer megalapozásában a helyi program szellemiségével összhangban kiemelten fontos értékek hangsúlyozása. Az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése. A társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése. A szociális érzékenység fejlődésének elősegítése, a szociális technikák megalapozása. A különbözőségek elfogadására nevelés. Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. A tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése. A reális, saját értékeit felismerő énkép kialakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása. Az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése. A személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása. Szülőföldhöz való kötődés alapjaként a gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét. A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel.

 A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel.  Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. A néptánccsoport vezető feladatai - Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre. - A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességeknek kialakítása és gyakorlása - A konfliktusok kezelése - A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása. - A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása. - Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában. Munkatevékenység A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, önállóan választható, rendszeres, folyamatos tevékenység. Éppen ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető.

A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság a gyermekek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák, vagy a kerti munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. A néptánccsoport vezető feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban A szakkörön résztvevő gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. - Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. - A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják azokat. - Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban. - Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat. Szabadidős tevékenység Az intézmény pedagógiai programjában kiemelt szerepet kap a gyermekek szabadidős tevékenysége, ezen belül a népi játékok és néptánc megismertetése az érdeklődő gyermekek számára. Különös figyelmet fordítva a felzárkóztatásra és a gyermekek egyéni fejlesztésére. Kiemelt feladatunknak tartjuk, a generációk közötti harmonikus kapcsolat segítését,

Szurdokpüspöki helyi tudásának megőrzését, kreatív alkalmazását a nevelésben. Az együttműködés keretében létrejövő tevékenységek, olyan igényeken alapszanak, melyek az intézményi szakemberek által alátámasztottak, igény van rájuk; de jelen helyzetben az óvoda költségvetése nem engedi a finanszírozásukat. Az összeállított tematikák tudatosan alkalmazzák a helyi identitástudat fejlesztését, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását, az ingerszegény közegből jövő gyermekek szocializációs problémáin való átsegítését, valamint alkotó szemlélet bevezetését. A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. A szabadidős foglalkozásoknak azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthető helyüket és szerepüket kivívniuk a nevelési intézményekben mert másképpen a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel.

A néptánccsoport vezető feladatai - Törekedjen a zárt csoportszoba termeinek kiszélesítésére. Keresse a lehetőséget arra, hogyan biztosíthatna nagyobb mozgást és tevékenységi teret a gyermekeknek. - A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét. - Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek fantáziájának fejlődését. Helyi feladataink - Bábkészítés: természetes anyagokból ( rongy, mákgubó, kukoricaszár, kukoricacsutka ) - Néptánc, népi játékok szervezése: libás dalok, libás gyermekjátékok, mondókák, csujjogatók tanulása.

- Kézműves foglalkozások (csuhéfigurák, batikolás, agyagozás, stb.) - Régi játékok felelevenítése: kukoricakövezés, iskolázás, faldobás, játékok libaőrzés közben a Páston és a Zagyva parton. - Palócok vagyunk: helyünk Magyarország és Nógrád megye térképén. Szurdokpüspöki népviseletének megismerése. A Hagyományőrző Együttes tagjainak meghívása. A gyermekek előtt öltöznek be a régi népviseletbe. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami valamennyi tevékenységet átsző. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Anyanyelv Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. A néptánccsoport vezető feladatai - Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása. - A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. - Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására. - Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.

- A gyermek szókincsének folyamatos bővítése. - A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni. - Beszédmegértés fejlesztése. - Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása. - A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása. - A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása. - Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes minta szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére különös figyelmet fordítunk. - Régi használati tárgyak megismerése: köcsög, orsó, szövőszék, guzsaly…. - Régies beszéd hallgatása cd-ről (Poschné Vallus Piroska: Mesél a múlt ) eredeti felvétel hallgatása, szövegolvasása.

A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex fogalakozások Természet- társadalom- ember A tevékenységközpontú program célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természetközei élettel a természet, a környezet szeretetének bizonyításával,

példát mutatva a gyermekek számára. Azt kell benne megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. A környezettudatos magatartás alakítása: - A csoportszobákban növénygondozás (hajtatás, csízáztatás, ültetés, locsolás) fejlődésük figyelése. - Konyhakertjeinkben zöldségfélék termesztése, begyűjtése, fogyasztása, egyéb felhasználásuk megismertetése. - Udvarunk növényeinek megismerése, védelme. Hársfavirág gyűjtése, ebből télen gyógytea készítése. - Óvodának udvarán ill. sétánk során az állatok természetes élőhelyének megfigyelése, megismerése, védelme. - Kirándulásokon megismerkedünk az évszakoknak megfelelő munkákkal a szántóföldeken. Megfigyeljük a gépeket munka közben: szántás, vetés, aratás, tárcsázás, permetezés. Kézi munkák megfigyelése: kukoricatörés, szüret, kaszálás, kapálás, szénaforgatás. - Kirándulások alkalmával a megfelelő viselkedési formák gyakorlása. (mérsékelt hangerő, ne szaggassák le a virágok, ne tördeljék le a fák, bokrok ágait, ne bántsák az állatokat) Programunk megvalósítása során arra törekszünk, hogy gyermekeink fedezzék fel és tiszteljék a természet harmóniáját, egységét és legyenek maguk is aktív védői e csodás világnak. Nevelőmunkánk során a gyerekek meg tanulják tisztelni a természetet, gyarapodnak ismereteik a világról és segíti őket annak megértésében, hogy ők hogyan illeszkednek a világba.

Születéstől- felnőttkorig Magában foglalja a testápolástól a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A néptánccsoport vezető feladatai - Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben. - Tudatosan törekedjen arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyermekek, saját természeti és társadalmi környezetükből. - Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek a természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez. - A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg. Művészeti tevékenységek Ebbe a fogalomkörbe a mese- vers, az ének- zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Az érzelmi biztonság megadásának, s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusokkal, a mozdulatok és szavak segítségével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb

segítője. A mese - képi és konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese képi ereje, ritmusa, folyamatossága, hangulata fogva tartja a képzelőerőt és minden másnál jobban a mesélő felnőtthöz kapcsolja az óvodás hallgatóságot. A mese hallgatáskor a szó segítségével következik be a valóság és a vágyak áthidalása. A mese éppúgy mint a játék örömforrás, mindkettő társas élmény. A jó mesélő azt az illúziót tudja felidézni a hallgatóiban, mintha megélt eseményeket keltene életre belső vizualitással. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világ képe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitástól és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesei beszéd jellegzetes prózaritmusán megérzik, hogy élőszóban termett. A képzeleti képek, gondolatok, a szerkezet tagolása együtt lüktet az élőbeszéddel. A mese: az anyanyelv zenéje és észjárása. A mese az óvodai élet állandóan zajos, nyüzsgő közegében a csend szigete. Szórakozás, mulatság, egymásra hangolódás. A mindennapos mesélés a gyermekek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett, intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.

A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művekre egyaránt kiemelt figyelmet fordítunk. Az irodalmi nevelést megalapozó mondókázás, verselés, mesélés sokféle tevékenységhez spontán kapcsolódik a gyermekek vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére. Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszédkommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése). A vers, mese élményfeldolgozásának lehetőségeit (bábjáték, dramatizálás, árnyjáték, mimetikus játék, illusztrációk készítése, egyéni és közös mesekönyvek készítése stb.), feltételeit az óvodapedagógusok biztosítják a gyermekcsoportban, s ez már komplex tevékenység, mert integrálja a művészeti ágakat. Óvodásaink szeretik, várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesehallgatás feltételeinek kialakításában. Vannak kedvenc meséik, ismerőseik, s az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, ábrázolás kedvelt tevékenységeit közé tartoznak. A nagyobb gyermekeknél megjelenik a személyes történetek, elbeszélések iránti érdeklődés és a saját mese létrehozásának igénye. Meseszövő tevékenységüket támogatjuk, fejlesztjük. Érdekes a gyermekek számára, amikor

alkalmanként - megfelelő felkészítés után - egy-egy szülő meséli el kedvenc gyermekkori meséjét vagy mondja el gyermekkori élményét csoportban. A néptánccsoport vezető feladata: A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével. A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében. Például: mesebefejezés rajzzal, tematikus ábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítés kedvenc meséhez A felhasználandó irodalmi anyag igényes kiválasztása, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes verset, mondókát, mesét halljanak a gyermekek (népi mondókák, népmesék, magyar gyermekköltészet alkotása, jelentős írók művei). Az óvoda társadalmi hátteréből adódóan a cigány kisebbség óvodai nevelése során kultúrájuk értékeinek ápolása érdekében az irodalmi anyag tartalmaz cigány mondókákat, verseket és meséket. Az irodalmi anyag feldolgozása során a következők fejlesztésére kell törekednünk:

 a polarizált érzelmek fejlesztése, az empátia, az önkifejezés erősítése,  az esztétikai, etikai fogékonyság formálása,  az irodalom tartalmával a népi hagyományok, a kultúra gyökereinek ápolása,  az érzelmek, gondolatok mozgással és egyéb eszközökkel történő kifejezéseinek segítése. Örömteli együttlét a felnőttel, aki fejből mondja az alkalomhoz illő mondókát, verseket, megmutatja a hozzájuk tartozó mozdulatokat, játékokat, könyv nélkül emlékezetből arca és hangja játékával kísérve életre kelti a mesét. A mesehallgatáshoz bensőséges, meghitt légkör biztosítása szükséges: a mesekuckóban mesepárnákon ülünk, ez melegséget, jó hangulatot áraszt, elcsendesít. A mesehallgatás még meghittebbé tehetjük, ha hozzájuk közelálló élmény hangulatához kapcsoljuk. Pl.: Adventi koszorú fényénél mesélünk, tavasszal babültetéskor meséljük el "Az égig érő paszuly" című mesét, ősszel a töklámpa fényénél meséljük el Móricz Zsigmond Iciripiciri meséjét, udvaron, "bokorházban", "kukoricaszár" kunyhóban mesélés.  A mese, a vers, az elbeszélés, a mondókázás mindennapi óvodai életbe való beépítése fontos feladat.  A mese, vers élményfeldolgozásának lehetőségeit, feltételeit minden gyermekcsoportban biztosítjuk.  A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Programunk Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei nevelést. A gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan élik meg a zenét, mint a

hangulatok, érzelmek, a jó közérzet fontos kifejezőjét. Az óvoda elsősorban a közös, együttes dalos játékok színtere. Olyan játékoké, ahol a mozgás, a ritmus, a dallam globális élményt nyújt. Az óvodáskorban a zene megszerettetése, a zenével való ismerkedés a mozgás és éneklés élményének nyújtása a legfontosabb cél. Feladatunk: készségek fejlesztése a mozgás - hang - szöveg összekapcsolásával, sok zenei élmény nyújtása és az éneklés ösztönzése. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkeltik a zenei érdeklődését; formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Fontos, hogy a gyermekek megismerjék a palóc hangszereket: síp, citera, doromb, hegedű, furulya, cimbalom, köcsög duda. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. A sokat éneklő, játszó óvodapedagógus mellett a gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan sajátítják el a zenei anyanyelvet, s ehhez hozzájárul a zenei élmények mozgáson keresztüli önkifejezése és vizuális megjelenítése.

A mondókás, énekes, szökdelő mozgással kísért dalos játékok azok, amelyek komplexen fejlesztik a gyermek személyiségét. Arra törekszünk, hogy a gyermek a zenei tevékenységet mozgásával kísérhesse, kifejezhesse érzelmeit, megélhesse az együttjátszás önkéntességét, a játék örömét. Fontosnak tartjuk, hogy e közben kialakítsuk és fejlesszük zenei fogékonyságát:  a zene iránti érdeklődés felkeltését,  a zenével azonos ritmikus mozgást,  a hallott dallam és a látott mozgás reprodukálását,  a spontán éneklési és mozgáskedvet,  a zenei és mozgásemlékezetet,  az éneklés és a mozgáskészség improvizatív megjelenését,  az improvizációk támogatásával a zenei kreativitás fejlesztését. A zenei nevelés a teljes személyiséget formáló, minden tevékenységben bennrejlő lehetőség, amely elsősorban hangulatot, emóciókat tükröz. A zene egy nép kultúrájának sajátos része, amellyel a kötődések, az identitás megalapozható. A szakkörön az ábrázoló - kézműves tevékenységet az önkifejezés, a teljes személyiségfejlesztés fontos eszközének tartja. A művészeti tevékenységek, így az ábrázolás is elsősorban a teljes szabadság élményét nyújtja a gyermeknek. Miközben szabadjára engedi érzelmeit, utat enged vágyainak, elképzeléseinek, jelzéseket ad önmagáról, kommunikál a környezetével, szocializálódik az együttes tevékenységekben, ismeretekkel gyarapszik, technikákat tanul, más művészetekre asszociál (irodalom, zene, mozgás). A művészeti tevékenységekhez szorosan hozzátartoznak azonban azok a

speciális tartalmak is, amelyekkel a felnőtt ismerteti meg a gyermeket:  színvilág,  formavilág,  a téri ábrázolás világa,  az anyagok természete,  a technikák, amelyekkel kifejezhetjük elképzeléseinket, gondolatainkat, érzelmeinket. A művészeti tevékenységek négy területét művelhetik:  az önkifejezést, spontán, kötetlen alkotást,  a technikai ismeretekkel létrehozott alkotásokat (gipszöntés, batikolás stb.),  a kézimunkával, kézművességgel létrehozott alkotásokat,  felhasználó eszközöket, kellékeket készíthetnek saját ötlet és modellek alapján. Ezen tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, a kézművesség különböző fajtái, a műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A kézművesség az anyagismereten túl, a hagyományok ápolását és a környékünk kézműves tevékenységének (szövés, kosárfonás, gyöngyfűzés, csuhé figurák készítése, fazekasság stb.) megismerését és őrzését szolgálják. A Hagyományőrző Együttes idősebb tagjai bemutatják a Múltunk Házában a szövést és a fonást. A faluban élő Tóth

István aki kosár-, és gyékény fonó; megmutatja mestersége szépségét. A néptánccsoport vezető feladatai - Úgy alakítsa ki a gyermekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző tevékenységet kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak. - Biztosítson minél több eszközt, időt és helyet a művészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának. - Nyújtson lehetőséget a vizuális- és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására. Segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását. - Adjon lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve megvalósíthassák elképzeléseiket. - Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyeljen a gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére. A néptánc szakkör KAPCSOLATAI Kapcsolat az iskolával - A két intézmény együttműködése a gyermekek zavartalan iskolakezdését segíti elő. Egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismerése. - Egymás rendezvényein, ünnepélyein történő megjelenés, közreműködés. - A széllelbélelt táncegyüttes tagjainak megismerése - A Szászerka Táncegyüttes múltjának megismerése - Játékos vetélkedők közös szervezése - Közös táncház szervezése, közös daltanulás - Közös farsang Kapcsolat a könyvtárral

Munkaesték: - Szülő - gyermek kapcsolat erősítése, az ünnepvárás örömének fokozása, népszokások felelevenítése, hagyományápolás a Galárizs Népi Játszóházban. Az együtt készített érték megbecsülése, érzelmi kötődés erősítése a szülő- gyermek kapcsolatban Régi könyvek, CD-k, videofelvételek megtekintése. Viselkedési kultúra kialakítása, erősítése Kapcsolat a Hagyományőrző Együttessel - Mesélés a régi időkről, libatartásról, libapásztorkodásról. - Közös kukoricatörés, szőlő szüret. - Kenyérlángos készítés, sütés a kemencében. - Múltunk Házában szövés, fonás, hímzés. - Helyi népviselet, népdalok megismertetése a gyerekekkel. - A falu közös ünnepein való részvétel: falukarácsony, libafesztivál - Mákos kukorica készítése. A mákos kukorica hagyománya: tollfosztás étele. Mesélés a tollfosztásról, CD megtekintése. - Közös farsang szervezése ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI Kötelességünk a néphagyományokon alapuló népszokások felkutatása, megőrzése és a jövő számára, mint értéket, továbbadni. Az ünnepek eredete és a népszokások ismeretében integrációs lehetőségek adódhatnak, melyet ki kell emelni a lehetőségeken belül. Feladataink: - az identitás erősítése - a gyökerek ápolása (családi, nemzeti) - a gyerekek tradíciótiszteletének alakítása - tájjellegű hagyományok felkutatása és őrzése - a szülők bevonása a hagyományok feltárásában. Elsősorban a helyi hagyományokra, amelyek magában foglalják a tárgyi,

zenei, irodalmi, néprajzi, népviseleti örökségeket. Óvodánk életében kiemelkedő jelentőségűek az időről időre visszatérő közösségi események, ünnepek. Személyiségfejlesztő hatásuk fontos, hiszen egy-egy ünnep, jeles nap, de főleg az ezt megelőző tevékeny várakozás olyan erkölcsi tartalmat közvetít, amely a maga nemében pótolhatatlan a gyermekek számára. Az óvodai ünnepélyeink, hagyományaink nevelőmunkánk szerves részét képezik. Az óvodai élet hagyományos ünnepei Születésnap, névnap: Csoportonként az ünnep napján verssel, dallal, mesével köszöntjük az ünnepeltet. Miklós: A Mikuláshoz kapcsolódó hagyományok megismertetése. Az óvónők és dajkák ajándékot készítenek a gyermekeknek. Bábjáték az óvónők előadásában. A szülők bevonása az ünneplésbe: szülő, mint Mikulás, akit a gyermekcsoportok versekkel és dalokkal köszöntenek. Anyák napja: Ajándékkészítés az édesanyáknak, nagymamáknak egyéni ötletek alapján. Közös anyák napi ünnepség. A gyermekcsoportok verssel, énekkel, tánccal kedveskednek, majd átadják ajándékukat. Gyermeknap: Báb-, vagy mesedramatizálás, dalcsokor az óvodapedagógusok és dajkák előadásában. Az iskola tanulói műsorukkal emelik az ünnep hangulatát, és részt vesznek a közös játékokban. Verseny- és ügyességi játékok, tréfás tevékenységek szervezése a gyermekeknek és szüleiknek. Ünnepi ebéddel zárjuk a délelőttöt. Tanévzáró: A Rakoncátlan gyermekcsoport szereplése. A nevelési évben tanult dalok, versek, táncok bemutatása, dramatizálás a szülőknek, vendégeknek.

Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepkör Őszi

tevékenységek:

szüret, betakarítás,

őszi

termések

begyűjtése, kukoricatörés, töklámpás készítés, kirándulások, gyógynövények gyűjtése, kenyérlángos készítés, Szentkereszt búcsú. Téli tevékenységek: cseresznyefaág vízbetétele, , Mikulás játék, adventi koszorú készítés, kántálás, madáretetés, újévi jókívánságok, télcsúfoló farsang, kirándulások, gyógyteák készítése. Tavaszi tevékenységek: hajtatás, palántanevelés, veteményezés, húsvéti nagytakarítás, húsvéti tojásfestés, locsolkodás, májfa állítás, mozgásos népi játékok, nyövényi játékok készítése, pünkösdölés, gyermeknap, kirándulások. Nyári tevékenységek: aratás, lakodalmas játékok, libás játékok, növényi játékok készítése, veteményeskert gondozása, befőzések, kirándulások, gyűjtőmunkák: kamilla, hársfa szárítása, Jakab napi búcsú. Karácsony: Munkaesttel kezdjük az ünneplést. Felelevenítjük az adventhez kapcsolódó népszokásokat. A csoportszobák feldíszítése, mézeskalácssütés csoportonként. Ajándékkészítés a kisebb óvodásoknak, a családtagoknak, az óvoda dolgozóinak, természetes anyagok felhasználásával. Ünneplés: Az óvónők és a dajkák báb-, vagy betlehemes játéka. A gyermekcsoportok ünnepi műsora a karácsonyfa alatt. Az iskolai énekkar előadásával emeli az ünnep színvonalát. A gyermekcsoportok játékot, a gyermekek édességcsomagot kapnak ajándékba. Ünnepi ebéd. A Rakoncátlan gyerekcsoport műsora a falu karácsonyán. Farsang: A farsanghoz főződő népszokások felelevenítése, álarcok készítése, teremdíszítés. Farsang utolsó hetében bállal, tréfás műsorral búcsúztatjuk a telet. A bálra a farsangi fánkot, szörpöt a konyhai dolgozók készítik el. Hagyományőrző tagok meghívása. Húsvét: Húsvét előtt munkaestet szervezünk szülőknek, gyermekeknek, melyen különböző tojásfestési technikákkal ismerkedhetnek meg. A csoportokban régi, feledésbe merült népszokásokról beszélgetünk. Húsvéti jelképekkel díszítjük termeinket. Május 1: „Májfa” díszítése az udvaron. Körjátékok, tavaszi

dalok éneklése. A Májfa hagyományának elmesélése. Kirándulásaink Gyermekcsoportonként a falu és közvetlen környezetének megismertetése a nevelési év folyamán. Minden évben a nagycsoportosok Hollókőre, illetve Gyöngyösre, Mátrafüredre kirándulnak, ahol megismerkednek a még élő néphagyományokkal, népi építészettel, várral, illetve a Mátra Múzeummal és a Mátra természeti szépségeivel. Alkalmanként ellátogatunk a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Kirándulás Budapestre a Néprajzi Múzeumba. Az egészségesen fejlődő gyermek - Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magánés mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. - Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek

készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését; - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A néphagyomány őrző szemléletben nevelt gyermekek érzelmileg gazdagabbak, értelmileg fogékonyabbak, biztonságérzetük nagyobb. Az a gyermek aki az óvodában olyan külsőségeiben és tartalmában visszatérő élményeket élhet át, amelyek a szülőföldjéhez és az otthonához kötik, egy életre szóló örökséget kap. A természet, a népközösség örökségét.

A foglalkozások 3 Modul formájában kerülnek lebonyolításra, elméleti bevezetés után, a kreatív szakasz, maga a szakmai munka, illetve a produktív-marketing szakasz, melyben a produkció professzionális bemutatására teszünk kísérleteket, minél nagyobb érdeklődő részére tesszük elérhetővé. Szakmai tartalom szempontjából azonos tematika ismétlődik a két évben két különböző célcsoport részére.

I.MODUL Elméleti szakasz.

Közművelődési néprajzi, művészettörténeti foglalkozások, a kreatív szakasz elméleti megalapozása Résztvevők: 14 fő

1. alkalom (2 óra) A palócok néprajza, helye a térképen. Magyarország térképén bejelöljük Nógrád megyét. Nógrád megyében megkeressük Szurdokpüspökit. Beszélgetés: ki tud Nógrád megyében városokat, falvakat? Bejelöljük az ismerteket, bejelöljük Hollókőt, mint a világörökség részét. Az elmúlt években kirándultunk Hollókőn, az élményeket felelevenítjük képeslap, fényképek nézegetésével (várlátogatás, palócbaba kiállítás, fazekasműhely – fazekas megtekintése munka közben, népi építészet megfigyelése). Szurdokpüspöki térképén tájékozódunk: Észak, Dél, Kelet, Nyugat. bejelöljük a főutcát, Diós patakot, Zagyva folyót. Ismerkedés a térkép jelöléssel, bejelöljük a jellegzetes épületeket: Óvoda, Iskola, orvosi rendelő, Könyvtár, Múltunk háza, Szentjakab templom, Szentkereszt templom, Káponka, Szentkereszt kút. Megbeszéljük, hogy bárhová megyünk kirándulni a falunkban, az óvodába érkezvén bejelöljük a térképen a bejárt útvonalat. Hagyományőrző együttes néhány tagjának bemutatása ( Hegedűs Éva, Hegedűs Zoltánné Zsuzsi néni, Kis István ). Egy felnőtt beöltöztetése helyi népviseletbe. Ruhadarabok megnevezése öltözködés közben: harisnya, csatos cipő, pendely, alsószoknya, felsőszoknya, kötény, szabadka, főkötő, bodor, galárizs. Régies beszéd hallgatása CD-ről. Minden sétára érvényes: Séta a faluban a múltunk házához, útközben gyakoroljuk a

viselkedési szabályokat, tanuljuk a járdán való közlekedést. Falun élve köszönünk mindenkinek, aki dolgozik a kertekben jó munkát kívánunk neki. Megkérdezzük: Mit tetszik csinálni? (gyerek-felnőtt viszony erősítése, generációk közötti harmonikus kapcsolat segítése) Múltunk házában megfigyeljük az összegyűjtött népi tárgyakat, melyek „mesélnek, beszélnek” a régi paraszti életről. Kiss Istvánné Piroska néni bemutatja a szövést, fonást szép hímzéseket. Kiss Györgyné Anikó néni kalauzol minket a „szobákban”. Az udvaron a falnál fallabda játék tanulása: Egyenlőre, két kettőre, három hatról, hat kilencre, üsd ki tízre, tizenegyre, gyertyatartó, vaskoppantó, egyet falra tízet földre! „Gyertyatartó” -nál a magasba dobja, „vaskoppantó”-nál ismét a falra, de hagyja egyszer lepattanni a földre, úgy kapja el. „ Tízet földre: tízet pattogtat a földön. Ha sikerült hiba nélkül végigcsinálnia, akkor kijárta az kisiskolát. A „nagy iskola” ugyan ez, csak elkapás előtt tapsolni kell a következőben pedig „kelepelni” (kézforgatás). Ha elrontja a következő játszónak adja át labdát. Ha nyerésre akarnak játszani, megállapodunk, hogy meddig játszunk, és az nyer, akinek addigra a legtöbb iskolája van. 2. alkalom (2 óra) Játék a hangszerekkel BEB népi zenekar tagjainak bemutatkozása. Palóc hangszerekkel ismerkedünk. Meghallgatjuk, melyik hogyan szólal meg, melyikről mit kell tudni mi a fő jellegzetessége. 3. alkalom (2 óra)

Palóc népdalok tanulása a hagyományőrző együttes tagokkal, a könyvtár mögötti kemencénél. Villás farkú fecske, püspöki menyecske, hogy tudtál te onnan idejönni, sej, erre az idegen földre? Nem jöttem én gyalog, kispej lovam hozott, kispej lovamnak a 4 lábáról, sej, mind lehullott már a patkó, Közben bedagasztjuk a kenyérlángost, kisütjük a kemencében. Ismerkedés a régi használati eszközökkel: dagasztótál, konyharuha, kés, sütőlapát, vonó, pemete. Beszélgetés: Mikor sütöttek régen kenyeret hányat sütöttek?, hogyan kerül a liszt az asztalra? régi aratásról beszélnek az asszonyok és bácsik ( summás dalok éneklése). 4. alkalom (2 óra) Hagyományőrző együttes tagjainak meghívása. Szurdokpüspöki népdalok éneklése: 1. Ha kihajtom gémes ludam zagyva partjára, arra jár a bíró fia, meghajigálja. ne hajigáld bíró fia gémes ludamot, mer elmegyek az apádnak elpanaszolom. Bíró uram, adjon isten szerencsés jó napot! Adjon isten szép Ilona neked mi bajod? Meghajigálta a fia gémes ludamot. Mi az ára szép Ilonka, néked megadom. A zuzáé, a májáé két aranyalmát, a táncoló két lábáért két véka búzát. Hát az a szép gimbes-gombos, galárizsos gúnár nyaka, hát az mennyit ér? Végy el engem bíró fia, nem kell semmi bér.

2. Sej liba, liba, liba, de szép sereg liba. Gyere babám, sej, haj menjünk a lagziba. II: Mit ér nékem az olyan lagzi, lakodalom, sej mibe kedves babám mibe te vagy a menyasszony. :II 3. Apró szeme van a kukoricának. Mért nincs nékem szép szeretőm, mint másnak. Mert, ha nékem olyan volna, mint másnak, nem soroztak volna be katonának. Apró szeme van a kukoricának, bécsi szappan kell a püspöki jánynak. Ha megmosdik a bécsi szappan habjával, odacsalja a legényt a szagával. 4. Végigmennek a püspöki főutcán a leányok. A legények a legények csak úgy mennek utánnok. Nézegetik, válogatják melyikük a pirosabb, a püspöki jányok közül melyik a legcsinosabb. Elmennék én szombat este barna kislány tehozzád, ha az a jó édesanyád nem haragudna énrám. Ébren vagy-e barna kisjány csak egy szóra gyere ki. Fáj a szívem , árva szívem érted fog megrekedni. 5. A püspöki bíró kapujába pirosat virított az akácfa. Olyan piros, mint a cseppentett vér, fáj a szívem a bíró fiájért. A püspüki bíró kapujába, lehullott az akácfa virága. II: Én előttem fel ne seperjétek a bíró fiát el ne szeressétek. :II 5. alkalom (2 óra) Elméleti szakasz összefoglalása. Séta a múltunk házába, közben énekelünk: Végigmennek a püspöki főutcán leányok. Kiválogatjuk a használati eszközök közül melyek voltak az

aratás és kenyérsütés eszközei. Megnevezzük a Szurdokpüspöki népviselet ruhadarabjait. Fallabda játék az udvaron.

II.MODUL Kreatív szakasz: Néptánc szakkör foglalkozások. Résztvevők: 7 fő (6/C csoport), 7 fő (6/D csoport) két korosztály. A modul szakmai tartalmát feldolgozhatóan állítottuk össze.

óvodás

gyermekek

által

„ Ki játszik ilyet”szakkörre hívogató Bábúja: fakanál báb, kékfestő szoknyában.

1. foglalkozás (2 óra) Csoportok kialakítása: fiúk-lányok, kisebbek-nagyobbak. Megbeszéljük a szabályokat a foglalkozásokra vonatkozóan. - a nagyobbak közé állnak a kicsik, ők figyelik mozgásukat - a fiúk mindig 2 lány közé állnak, kivéve ha csoportos fiújáték van - a villás farkú fecske kezdetű népdallal indítunk minden foglalkozást, ráhangolódunk a munkára - bemelegítés CD-ről - tapsos ritmus játékok, visz hangjáték minden foglalkozáson - kiszámolók tanulása: 1. réce ruca vadliba, jöjjenek a lagziba kést, kanált hozzanak, hogy éhen ne halljanak

ha jönnek lesznek, ha hoznak esznek. 2. tücsök koma gyere ki, szalmaszálon húzlak ki házad előtt megrekedtem, hat ökörrel vontass ki 3. töröm-töröm a mákot, sütök néked kalácsot icca tolla motolla, ülj csendesen Zsuzsika 4. egyenlőre két kettőre stb…. Mákos kukorica készítése, kóstolása Kellékek: kukorics, mák, cukor, fazék, tál, kanalak. 2. foglalkozás (2 óra) Daltanulás: Kör-kör ki játszik, csak egy kislány hiányzik! Körkör ki játszik, mindenki játszik! Játék: mindenki guggol 1 gyermek jár a guggolók között, akit megérint az feláll és bekapcsolódik a hívóhoz. Addig éneklik, míg el nem fogynak a guggolók. Daltanulás: Mit játszunk lányok, azt játsszuk lányok, bricket brackot 6 barackot, csücsüljünk le lányok. Játék: körbejárnak a végén leguggolnak majd ellentétesen folytatódik a játék. 3. foglalkozás (2 óra) Daltanulás: 1) Lánc, lánc, eszterlánc, Eszterlánci cérna, Cérnavolnék, selyem volnék, Mégis kifordulnék. Pénz volnék, perdülnék, Karika volnék, gurulnék, Kökényszemű szép Mariska, Fordulj angyal módra.

2) Hatan vannak a mi ludaink, Három szürke három fekete.

Gúnár, gúnár, libagúnár, gúnár az eleje, Kinek nincsen párja, válasszon magának. Látogatás a Múltunk Házában. Fallabdázás az udvaron. Tovább folytatjuk a Szurdokpüspöki viselettel való ismerkedést. Fiatalasszony, idősasszony öltözködésének megfigyelése. 4. foglalkozás (2 óra) Daltanulás: Itt ül egy kis kosárba, Komámasszony leánya, Tim-tom taláré, Leszek a babámé, Eszem adta. Libuskáim egyetek, hadd teljen a begyetek….. Dalismétlés: Hatan vannak a mi ludaink… Látogatás a Múltunk Házában, gazdasági eszközök megtekintése, megismerése. A libaültetéshez kapcsolódó szokások megismerése, elmondja Kiss Istvánné Piroska néni. 5. foglalkozás (2 óra) Daltanulás, páros vonulós játékok: Bújj, bújj, zöld ág, Zöld levelecske, Nyitva van az aranykapu, Csak bújjatok rajta. Nyisd ki, rózsám, kapudat, kapudat, Hadd kerüljem váradat, váradat, Szita, szita péntek, Szerelem csütörtök, Dob szerda. Két csoport kialakítás: Mi kell aranyalma vagy ezüstkörte? Aranyalma: lányok, ezüstkörte: fiúk. Látogatás hagyományosan berendezésű baromfiudvarban- kislibák megnézése, etetése.

püspöki

6. foglalkozás (2 óra) Láncjátékok: 1) Tekeredik a kígyó… 2) Siess libám begyet rakni, haza megyünk tüzet rakni…. Meghívjuk Hegedűs Zoltánnét Erzsike nénit, meséljen gyerekkoráról. Mit csináltak ők gyermekként: libapásztorkodás, gyerekmunka a mezőn és a szántóföldeken… 7. foglalkozás (2 óra) Fiúknak: - Bigézés az udvaron. - Gombos játék Kis István elmesélése alapján. Leányoknak: Kukoricakövezés- 5 darab „kukoricakő” 9-10 kukoricaszemből, kör alakúra fűzve. Alapjáték: egyes- 1 követ feldobunk a 4 követ egyesével felkapjuk. kettes- párosával vesszük fel a köveket. hármas- 3+1 vesszük fel a köveket négyes- 4-et egyszerre veszünk fel. marokszedő- egyesével szedjük fel a köveket, úgy hogy a felvett kő a kezünkben marad. kidobó- a felvett 5 szem követ feldobjuk a kézfejünkre, majd újra feldobjuk és a markunkkal elkapjuk. A játékot lehet nehezíteni: koppantós: egyes, kettes, hármas; tapsos, sujtásos. 8-13. foglalkozás (10 óra)

A libapásztorkodás gyermekkori szokásaiból összeállított népi dramatikus műsor összeállítása a szurdokpüspöki libafesztiválra. 1) Hat lúd a zabszalmában… 2) Libuskáim egyetek… 3) Mit játszunk lányok… 4) Egyem, kettem… kiszámoló 5) Bújj, bújj zöld ág… ( 2 csoport kialakítása: ezüstkörte fiúk, aranyalma lányok ) 6) Csúfolkodók 7) Hatan vannak a mi ludaink… párválasztó 8) Cifra palota… guggolós 9) Egyél libám, egyél már… 10) Száz liba egy sorban… 14-15. foglalkozás (4 óra) „Játékfűzés” gyakorlása Kellékek: táncos ruhák

1. összegző alkalom Vetélkedő az általános iskolában Feladatok: a: népviseleti ruhadarabok megnevezése. 10 darab ruhából aki a legtöbbet felismeri az nyeri meg ezt a feladatot. A gyermekeket egyenként kérdezzük. 10db: harisnyanadrág, csatos cipő, pendely, alsószoknya, felsőszoknya, kötény, szabadka, főkötő, bodor, galárizs. b: puzzle a helyi védett épületekről. Káponka, könyvtár.

Aki először kirakja az nyer. c: jelöld a zászlóval községünk térképén a Szentkereszt és Szent Jakab templomot, a Múltunk Házát és az óvodát. A feladatokat megnyerő ajándékokat kap. A vetélkedő után táncház a Széllelbélelt Tánccsoporttal, zenélnek a Beb népi zenekar tagjai.

2. összegző alkalom Csoportmunka az óvodában A Széllelbélelt Tánccsoporttal együtt énekelve, dalolva. Bemutatjuk egymásnak a tanult gyermekjátékainkat. Táncház a Beb népi zenekar tagjaival. Vendéglátás: szendvics, sütemény, üdítő, ásványvíz. Szükséges eszközök: tányér, pohár, szalvéta, tálca, táncos ruhák, kellékek, puzzle, tollak, filctollak, helyi népviselet ruhadarabjai, ajándéktárgyak a vetélkedő nyerteseknek, lamináló fólia, A4 fénymásolópapírok: fehér és színes, fényképezőgép, videó kamera, székek. Táncos ruhák: anyag megvásárlása és ebből ruha varratása. Fiúknak: ing, gatya. Lányoknak: felsőszoknya, kötény.

III. SZAKASZ Produktívmarketing. 1. Települési rendezvény a) Falusi karácsony: kántáló előadása b)

Libafesztivál: libás gyermekjátékok. 2. Kistérségi, járási „ Kör-kör ki játszik” népi játékok a Mátra alján óvodai kistérségi néptánc találkozó. A Szurdokpüspöki-i Rakoncátlan gyermekcsoport előadása. 3. Megyei rendezvény A Rakoncátlan gyermekcsoport bemutatkozása a közkincs egyesület kihelyezett ülésén. 4. Országos rendezvény Kirándulás a budapesti Néprajzi Múzeumban. Ismerkedés a múzeum épületével, termeivel. Viselkedéskultúra. Lehetőség szerint az aulában előadjuk a libás játékokat.