Cyan Magenta Yellow Black 6. OLDAL. iliti 8. OLDAL július 3. OLDAL. Falunapi vigasságok RÉSZLETES PROGRAM A 12. OLDALON

Cyan Magenta Yellow Black

1 oldal

Krónik a

K

6. OLDAL

iliti

8. OLDAL

2014. július 3. OLDAL

Falunapi vigasságok RÉSZLETES PROGRAM A 12. OLDALON.


2 oldal

2

Fejlesztések önerôbôl, pályázati pénzbôl

Kiliti Krónika

Mûfüves focipálya, óvodai fûtéskorszerûsítés, útfelújítások, gépjármû-beszerzés: csak a néhány a már megvalósult, vagy idén elkészülô helyi fejlesztésekbôl. A szûkülô anyagi lehetôségek ellenére a beruházások nem álltak, nem állnak le idén sem Dunakilitin. Szokoli Sándor polgármester foglalta össze az elmúlt idôszak fejlesztéseit, s az idei terveket. „A közösségi ház mintegy 100 milliós összköltséggel elkészült, az elszámolás folyamatban van, a támogatási összeg utolsó részlete is hamarosan megérkezik. A posta és a közösségi ház közötti terület térkövezése is elkészült. Emellett az óvoda és a faluház 15 milliós napelemes pályázata megvalósult. Az óvoda melletti tanösvény kialakítása is már folyamatban van: három millió forintot nyertünk rajta. A sétány mellett pihenôpadok és fittnesz eszközök is lesznek. Itt a település önerôbôl 9 milliót tesz a forráshoz, a teljes beruházás ugyanis 12 millió forintba került. A faluház tetôfelújítása is a 4 milliós önerôbôl készült el.”

Az óvoda fûtéskorszerûsítése is folyamatban van. Egy falu életében mindig érzékeny kérdés az utak építése, felújítása. Idén 50 millió forint körüli összeget költ az önkormányzat erre. Ez út- és járdaépítést tartalmaz. A Nefelejcs utcai járda és a Síkosi út átcsúszhat a következô évre, ám idén többek közt a Csölösztôi út, a Gyümölcsös út végében lévô üzemek körüli út és járda, s Mozi-híd melletti feljáró és Tejfaluszigeten a Kukullói út is megújul. Az önkormányzat által támogatott szervezetek – hagyományôrzô alapítvány, vadászegyesület, sportegyesület – gépjármû-beszerzésre nyertek forrásokat. Ami pedig a sportot illeti. „Épül a 60-szor 40 méteres mûfüves focipálya a sporttelepen 58 millió forintból, melybôl 18-at vállalt az önkormányzat, a többit pályázaton nyertük. Az óvodában egy ovifocis mûfüves pálya épül 10-szer 20 méteres, a kivitelezôvel szerzôdéskötés elôtt állunk. Ez 2,8 milliójába kerül az önkormányzatnak. A sportpályán az öltözôépület felújítására 7 milliós támogatást nyertünk, az összberuházás több mint 10 millióba kerül majd” – mondta Szokoli Sándor.

SZOKOLI SÁNDOR POLGÁRMESTER

A közösségi házban is szavazhatunk Hivatalunk a 2014. évet kiegyensúlyozottan és abban a tudatban kezdte el, hogy 2013. évrôl semmilyen áthúzódó határidôs elmaradt feladatot nem hoztunk magunkkal. A szokásos napi adminisztrációs munkákon kívül az év eleji munkák jelentôs részét képezi a különbözô adatszolgáltatások, statisztikák elkészítése, amely valószínû fontos a kormányzat részére, azonban véleményünk szerint nem teljességgel megszervezett azok begyûjtése. Már az elsô hetDR. LADÁNYI ZSIGMOND ekben elkezdtük tervezni és átgondolni az éves költségvetésünket, amely felelôsségteljes munka. Hiteles és reális módon szükséges a leendô bevételek és kiadások megtervezése olyan módon, hogy az önkormányzat és a hivatal kötelezô feladataival kell elsôdlegesen számolni, de a szakmailag szükséges beruházásokra, karbantartásokra is nagy figyelemmel kell lennünk. Mindkét költségvetést sikerült a jogszabályi határidôben foglaltak szerint elkészíteni, elôterjeszteni és elfogadni. A településünkön folyó munka és szolgáltatások áttekinthetôségét segíti, hogy a civil szervezetek - de az egyéb szolgáltatást végzôk is szintén - számot adnak az elmúlt évben elvégzett munkáról, esetleges hiányosságokról, és lehetôség van arra, hogy kérdéseikkel a képviselô-testülethez forduljanak. E beszámolók is mind helyén és idejében megtörténtek, bázisul szolgálva a jövô tervezését illetôen. Kézenfekvô, hogy az éves tevékenységrôl az egészségügyi, a szociális ellátást nyújtók de maga a hivatal is részletesen beszámolt. Tudvalevô, hogy a 2014. év a választások éve is.

Az ezzel kapcsolatos elôkészítô és lebonyolító munkát természetesen a hivatal munkatársai végzik el. Már az év elején a testület meghatározta a Szavazatszámláló Bizottságok összetételét, ezt követôen kezdôdhetett az elôkészítés. Aprólékosan igyekeztünk figyelni, hogy a tárgyi és személyi feltételek mind biztosítva legyenek és több alkalommal szerveztünk továbbképzést, ahol elméleti, de gyakorlati oktatás keretében is készültünk az év választási feladataira. Az országgyûlési és európai parlamenti választásokon már túl vagyunk, érzésem szerint jól vettük az akadályt és több választópolgárunk megelégedettségére levezényeltük a szavazásokat. Nem szabad azonban hátradôlnünk, hiszen a helyi viszonyokat, településünk munkáját és jövôjét leginkább meghatározó önkormányzati választásokra való felkészülést is már megkezdtük. Talán már most fontos megjegyezni, hogy egy érdemleges változás is történik a szavazókörök helyszínét illetôen. Az ôszi választások során már a nemrég átadott IKSZT épülete lesz az egyik helyszín (1. sz. szavazókör) olyan formán, hogy azon kedves lakosaink, akik eddig az iskolába mentek el választani, ezt követôen a faluházba kell jönniük, (2. sz. szavazókör). Akik pedig itt a faluházban voksoltak, azok már az ôszi választás során ezen állampolgári jogukat majd az IKSZT épületébe gyakorolhatják.

Segítség az iskolakezdéshez Épületes dolog érezni, hogy a polgármester úr, de a képviselô-testület tagjai is folyamatosan nagy érdeklôdéssel fordulnak a településen élô családok sorsa, megélhetése, örömei, de gondjai felé is. Minden évben visszatérô gondolat, hogy az ôsszel kezdôdô iskolai év indításához szükséges tankönyvek megvásárlásához elvszerû, de hatékony és érezhetô támogatást nyújtson az önkormányzat. Az elmúlt testületi ülésen erre az évre is megszületett ez a határozat, a település általános iskolájába beiratkozott ingyenes tankönyvre

nem jogosult és dunakiliti lakhellyel rendelkezô tanulók tankönyvköltségébôl 70 %-os támogatást biztosít, azt a dunakiliti lakos elsô osztályos gyermeket, aki a Dunakiliti Általános Iskolába iratkozott be további 15.000.-Ft⁄fô iskolakezdési támogatásban részesíti a képviselô-testület. Lényeges döntés, hogy a speciális nevelési-oktatási intézményben tanulói jogviszonnyal rendelkezôket 20.000.-Ft⁄fô támogatásban részesíti a testület. A kifizetés mindkét esetben az önkormányzat házipénztárából történik. Önzetlen és elvszerû határozat, hogy az önkormányzat a nem dunakiliti lakhellyel rendelkezô tanulók támogatását a lakóhely szerinti önkormányzati támogatás függvényében, de legfeljebb a dunakiliti lakhellyel rendelkezô tanulók támogatásával megegyezô mértékben segíti. A településen lakóhellyel rendelkezô középiskolai tanulót 7.000.-Ft⁄fô, felsôoktatásban tanuló – elsô diplomát szerzô - fiatalt 7.000.-Ft⁄fô pénzbeli beiskolázási támogatásban részesíti. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a tanuló illetve hallgató nappali tagozatos képzésben vegyen részt, valamint az iskolalátogatási igazolás bemutatása, amit a beiratkozás után folyamatosan - de legfeljebb 2014. december 15. napjáig - hozhatnak az igénylôk a közös önkormányzati hivatalba. A támogatás kifizetése folyamatosan történik. Itt ragadom meg, hogy köszönetet mondjak mind a településünk vezetôinek, az itt dolgozó vállalkozások képviselôinek, de kedves lakosainknak is, hogy közremûködésükkel hatékonyan segítették hivatalunk munkáját, és e támogatásra a jövôben is számolunk és igényt tartunk. Kívánok mindannyiuknak az elkövetkezô nyári hónapokban is eredményes munkát, jó egészséget, szép idôt, de felhôtlen és tartalmas kikapcsolódást és pihenést is. DR. LADÁNYI ZSIGMOND – JEGYZÔ


3 oldal

3

Barangolás a Szigetközben Május 16-án került megrendezésre a házban a Szigetköz Tematikus Nap. A rendezvényen helyet kapott Sörös Tibor I love Szigetköz c. fotókiállítása Szigetközben készült eddigi legjobb alkotásaival, de meghallgathattuk Fûzfa Zoltán Duna. Forrástól a Szigetközig c. elôadását is. A program megkoronázásaként a Vad Szigetköz. A szárazföldi delta c. természetfilmet tekinthettük meg. Az esemény résztvevôi között voltak a Dr. BatthyányStrattmann László Általános Iskola 6. osztályos tanulói, akik az iskola Duna-projektjének keretében látogattak el hozzánk, illetve számos kiliti lakost láthattunk vendégül.

Utazó Múzeum Május 27-én a Hansági Múzeum munkatársai jártak nálunk, akik a pecsétek világába kalauzoltak el bennünket Várospecsét, önjel, exlibris címû programjukkal. Az iskola 5. osztályosai számára kézmûves foglalkozást tartottak, melynek során megismerhették az exlibris fogalmát, valamint annak elkészítési módját. Az iskola diákjai ezután egy rendkívül érdekes elôadást hallgathattak meg a múzeum igazgatója, Székely Zoltán jóvoltából Az ólombullától a gumibélyegzôig címmel. A falunapon is vendégül látjuk a múzeum munkatársait, azután pedig ôsszel ismét további programok várhatók az Utazó Múzeum keretén belül.

Író-olvasó találkozó Böröndi Lajossal Június 4-én Böröndi Lajos költô járt nálunk. Beszélgetôpartnere Dr. Deák Ferenc alpolgármester volt, aki rendkívül szellemesen irányította a diskurzus menetét. Az esemény apropója az Összefércelt világ címû kötet volt, mely a Facebook szonettek alcímet is viseli. Aki eljött, biztosan jól érezte magát, hiszen hallhattunk anekdotákat Kányádi Sándorról, s megelevenedtek személyes emlékek is a költô életébôl. Böröndi tanárember lévén zseniálisan vonta magára a jelenlévô fiatalok figyelmét is, akik ôszinte érdeklôdéssel szemükben hallgatták a beszélgetôpartnerek szavait. Jelen voltak az iskola 8os diákjai, valamint néhány helyi lakos, ezen kívül eljött meglepetésvendégünk, a költô jó barátja, Varga György festômûvész is. Böröndi Lajos június 19-én ünnepli 60-ik születésnapját, ezúton is minden jót, hosszú életet kívánunk neki! SZALKA KRISZTINA IKSZT VEZETÔ

Örömünnep böjti idôszakban Április 12-én rendezték meg Dunakilitin az elsô Csiripiszli ünnepet, mely számos érdeklôdôt vonzott Dunakiliti Közösségi Házának udvarába. A rendezvényt hagyományôrzô szándékkal szervezték, melynek középpontjában a tradicionálisan böjti étel, a csiripiszli állt. A program rendkívül színes volt, hiszen mind a kulináris, mind pedig a kulturális élvezetek játszották a fôszerepet. Megismerkedhettünk a rendezvénynek apropót szolgáltató finomsággal; megtudhattuk hogyan és mibôl készül, majd kóstolhattunk is belôle. Mondhatjuk, hogy íze sokakat magával ragadott, ugyanis több tepsivel is fogyott belôle, s aki a végén szeretett volna ízmintát venni, az csak hûlt helyét találta. Halhattunk elôadást a búzacsíra jótékony hatásáról is, melyet Szabó Attila életmód tanácsadó prezentált, illetve a népszokások iránt érdeklôdôknek kedvezett T. Városi Ágnes húsvéti népszokásokról szóló igen érdekes elôadása. A gyerekek, s szüleik számára is lehetôség nyílt kézmûveskedéssel tölteni az idôt, melyben a Hansági Múzeum munkatársai és Haszonits Judit voltak a segítségükre. Készülhetett húsvéti képeslap, asztali dísz, ugyanakkor írokázott tojás is. Mindezek után elérkezett a tojáskeresés ideje az udvarban, ami nagyon megmozgatta a gyerekeket, hiszen nem akármi csokoládé volt a tét. A dunakiliti Ôszidô Népdalkör énekelt az érdeklôdôknek sok szép éneket, majd a zene vonalánál maradva a Camerata Sumynona (Kislaptáros reneszánsz zenekara) muzsikált a közönség számára.

A szervezôk a rendezvényt elégedetten zárták, hiszen láthatólag a résztvevôk számára kellemesen telt az idô az ünnepen. A cél teljesült, hiszen sikerült kihangsúlyozni, hogy tradícióink ôrzése rendkívül fontos, vegyük észre, mennyi apró érték vesz bennünket körbe. Reméljük, jövôre is ilyen széles körû érdeklôdésre számíthatunk. SZALKA KRISZTINA

Kiliti Krónika

A közösségi ház fontosabb eseményeirôl röviden

Hagyományôrzô finomságok: Csiripliszli ünnep elôször a Közösségi Házban


4 oldal

4

Orbán György: Mi nekem Dunakiliti? Mi nekem Szigetköz?

Kacskaringós – a Dunánál is kacskaringósabb – úton-módon jutottam el a számomra sokáig fehér foltnak számító Szigetközbe, közelebbrôl Dunakilitibe. Természetesen egy olyan ember révén, aki itt született, sokáig itt élt, egy volt e tájjal. És ô ma egy velem is. Közel húsz éve. Ez is szerelem (volt) elsô látásra. Sok-sok idôt töltöttem vele és gyermekeivel (akik már felnôtté váltak) Dunakilitin és környékén. Elsôsorban a tájat habzsoltam magamba, de szép sorjában jöttek elém az itt élô emberek, Veronika rokonai, régi barátai, osztálytársai, tanárai. Megszólítottak, majd én is megszólítottam ôket. Egyszóval ismerkedtünk. Sok mindent megtudtam róluk (nem tudom, ôk rólam mennyit), olykor részt vettem itteni rendezvényeken, falunapokon, színházi elôadásokon, templomban, s most már temetéseken is. Szóval többször láthattak itt az emberek. Kérdezhették is, hogy ki vagyok. Sajnos igazán még nem tudtam magamat „bemutatni” az itt lakóknak, csak megjelentem itt olykor. Pedig talán tudnék valamit mondani a dunakiliti embereknek is, mint ahogy máshol, másoknak mondok is. Most röviden csak annyit: Zsirán élek csaknem húsz éve, ott tanítok alsó tagozatos kisgyerekeket, jelenleg elsôsöket. Veronikával, a dunakiliti Priklerés Máté-család egyik leányával, aki mellesleg igazi asszony és anya és nagymama, szintén közel húsz éve

alkotunk egy párt, járunk egy közös életutat, igaz nem házastársként, de emberként, ami a mai világban nem kicsinység. Ô hát az, aki elhozott Dunakilitibe, aki elhozta nekem Szigetközt. Egy Tündérkertet adott nekem. A gyermekkorát, az ifjúkorát. Az életét. A boldogságát. Sokat, nagyon sokat mesélt az itteni világról, a régirôl fôleg, ami persze a mába nyúlik át. Elsôsorban ezekbôl az elbeszélésekbôl, történetekbôl állt össze bennem egy kép a dunakiliti emberrôl, persze azért személyes bemutatások is történtek, beszélgethettem is itteniekkel, amely a képet csak gazdagította. A sok séta a faluban, a falu határában, a léniákon, a vízpartokon, a rengeteg fürdési lehetôség, a kalandos csónakázások, a közbeszúrt történetek mind-mind otthonommá tették ezt a vidéket, olyannyira mélyen a lelkembe hatolt, hogy az itt készített fotóimhoz verseket is írtam, ebbôl egy kötet készült, a kötetbôl pedig egy zenés diabemutató, amit szívesen levetítenék azoknak az embereknek, akik fôszereplôi e tájnak. Mindez persze a szebbik oldala az egésznek. Tisztában vagyok azonban azzal, hogy más lakni valahol, s megint más vendégeskedni. Hogy más lakni valakivel, s megint más idônként meglátogatni. Lepörög elôttem a vízparti nép szép, de nehéz élete. Hogy mennyit kellett küszködnie a vízzel, a vízért. Lepörög elôttem, hogy idegenek – akiknek semmi közük nem volt e tájhoz – mit tettek a vízzel, ezáltal mennyire „belepiszkáltak” e különleges világ lelkébe, amit már senki nem láthat úgy, ahogy volt. Lepörög elôttem e nép mégis-öröme, mégis-dalolása, mégisfennmaradása. Én máshol éltem meg a magam drámaiságát, örömét. Én nem élhettem át e táj történetét, amely a mához vezetett. Én nem láthattam a régi Dunakilitit, a régi Szigetközt, de a mából elképzelem. És mivel Tündérkertnek képzelem, ezért ma is annak nevezem. Mert ugyan megcsappant, de még a víz az úr. Mert ugyan megfogyatkozott, de élnek még dunakilitiek,

akik ôriznek, megtartanak, tovább-adnak értékeket. Ezzel erôsítenek otthont, hazát. Úgy vándorlunk ma is, mint ahogy a Duna hömpölyög idôtlen idôk óta. „Sztyeppérôl sztyeppére lovagolunk”, még mindig keressük a jobb, dúsabb „legelôt”. Vándorlunk kincses Kárpát-medencénkben, vándorlunk távolabbi országokba, szebb reményekért, jobb megélhetésért. Üresen maradt helyünket szintén elvándorolt emberek foglalják el. Mit ôrzünk mi új, idegen helyünkön? Mit ôriznek elfoglalt helyünkön? Van a világban egy kis földdarab, amit Magyarországnak neveznek. Sok idegen rombolta, de sok idegen építette is. Van e kis földdarabnak egy szeglete, ahol ugyan nincs lakásom, de otthonom e táj, s lelkemben lakik máig fennmaradó szépsége, s ami megmarad örökre. Ez Dunakiliti, a Szigetköz egy Tündérkertje. Hiába változik, mint ahogy hiába változott azoknak, akik meg akarják ôrizni. …És nekem hazám van, ahol éppen vagyok, egy azzal a földdel, ahol sárba rogyok. Ez a föld emel fel mennyei Földemig, nem marad semmi más, csak porhüvelyem itt. E föld lelkem teste, arany-foglalata, benne foganhatott, ám egyszer elhagyja. Végsô szeretetbe Krisztus foglalja majd, elmondja Ô, amit gyenge hangom akart. Zsira, 2012. november 4.

K Krónik a

Kiliti Krónika

Úgy találtam rá Dunakilitire, e szigetközi Tündérkertre, ahogy egy lélek talál rá egy másik lélekre. Ha van szerelem elsô látásra, akkor ez az. Persze az igaz-sághoz hozzátartozik, hogy ennek a szerelemnek azért vannak elôzményei, amelyek gyermekkoromban, pontosabban a 11-14 éves életszakaszomban kereshetôk. Ugyanis ezt az érzékeny idôszakot hasonló „tájban” éltem: Tolna megyében, Faddon, ahol a Duna hasonló „kertet” alakított ki, igaz, azok után, hogy sok mindenen áthömpölygött.

iliti

Impresszum - Kiliti Krónika, a dunakiliti önkormányzat negyedévente megjelenô ingyenes közéleti lapja. Kiadó: Dunakiliti Önkormányzat (Dunakiliti, Kossuth L. utca 86.). Felelôs kiadó: Szokoli Sándor Fôszerkesztô: Cséfalvay Attila. A szerkesztôbizottság tagjai: Szalka Krisztina, dr. Deák Ferenc, Varga Imre. Nyomda: Palatia www.dunakiliti.hu ISSN 2064-5201


5 oldal

5

SOMFAI ÁRPÁD

Kiliti Krónika

PLÉBÁNOS ROVATA

A Szentháromság hitünk alapja Isten Szentháromság. Miután megünnepeltük a Fiú megtestesülését (karácsony), Jézus halálát, feltámadását (húsvét), és a Szentlélek eljövetelét (pünkösd), ezek után a pünkösdöt követô vasárnap a Szentháromság titkáról emlékezünk meg (Szentháromság vasárnap). A Szentháromság létét, azaz hogy az egyetlen Istenben három személy van, az isteni kinyilatkoztatásból tudjuk. Nem mi vagyunk olyan okosak és bölcsek, hogy erre rájöttünk, hanem maga az Isten mondja el nekünk, ô mutatkozik meg az üdvtörténetben, hogy három személyben létezik. Jézus kinyilatkoztatta, hogy Isten Atya, azaz nemcsak a világteremtô Ura és Gondviselôje, hanem egy egészen új

dolgot mond el nekünk Jézus: Isten Atya a Fiúhoz való viszonyában, s ugyanígy Jézus is az Atyához való viszonyában Fiú. Ezt a titokzatos kapcsolatot fedi fel számunkra Jézus: „Senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, és senki sem ismeri az Atyát, csak a Fiú és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.” (Mt.11,27) Jézus nélkül nem is tudnánk tehát semmit az elsô isteni személyrôl, az atyáról. De ô elmondja nekünk, mert meg akarja velünk ismertetni az igaz Istent. Jézus a láthatatlan Atya képmása (Kol.1,15), akinek a személyén keresztül megismerhetjük Istent. A Fiú tehát a második isteni személyt földi életébôl, elsôsorban a kereszthalál és feltámadás húsvéti titkából ismerjük meg. Jézus „az Atyától született a világ kezdete

elôtt…Valóságos Isten a valóságos Istentôl született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegû, és minden általa lett” – imádkozzuk a hitvallásban. Jézus, aki öröktôl fogva Isten, idôbeli létezést vállalt, a láthatatlan Isten látható alakban jelent meg benne, s személyében a halhatatlan Isten magára öltötte a halandóságot. Krisztus meghalt értünk és feltámadott, hogy minket megváltson és üdvözítsen. Általa van igaz utunk az Atyához. A húsvét elôtt Jézus megígéri, hogy elküldi majd a Vigasztalót. A harmadik isteni személy, a Szentlélek egyrészt Jézustól személyesen, másrészt az Atyától a Fiú nevében küldetik el pünkösd napján az apostolokhoz és azóta állandóan az Egyházhoz. A Szentlélek urunk és éltetônk, „aki az Atyától és a Fiútól

származik (…) ô szólt a próféták szavával” (Hitvallás). A Lélek, aki már jelen van a teremtéskor is, leszáll a tanítványokra, hogy „elvezesse ôket a teljes igazságra (Jn. 16,13). A Szentlélek élteti és megszenteli az Egyházat. Az Egyház a Szentháromságról szóló hitvallását a kezdetektôl fogva megtaláljuk, elsôsorban a keresztség kiszolgáltatásokat használt szövegben, de megfogalmazzák az igehirdetésben és az imádságokban is. A legôsibb apostoli levelekben köszöntésként is elôfordul a Szentháromságra való hivatkozás: „ A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atya Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal.” (2. Kor. 13,13), amely formát egyébként a szentmise bevezetô köszöntésében is használjuk.


6 oldal

Kiliti Krónika

6

Tanév végén: Ballagó- és leendô óvodásaink

Iskolások helyére jönnek a három évesek Intézményünkbe a 2013. áprilisában megtartott beíratási napokon 78 kisgyermeket írattak be szüleik, s a 2013⁄2014-es nevelési év folyamán 76 gyermek részére igényelték az óvodai ellátást. Elmondhatjuk, hogy a 75 fôs férôhelyünkre teljes volt idén is a kihasználtságunk. Számos tavaszi programunk mellett nagy izgalommal készültünk leendô iskolásaink ballagási ünnepségének méltó megrendezésére (ez év szeptemberében 21 nagycsoportosunk kezdi meg az elsô osztályt.) A hagyományos

ünnepeink sorában, gyermekeink életében az óvodába lépés után nagy jelentôségû az óvodától való búcsúzás. Fontos állomás ez a gyermekek és szüleik életében is, hisz a szülôk számára nincs nagyobb öröm, hogy

gyermekük felkészült az iskolára. Nekünk, óvodapedagógusoknak pedig, akik több éven át egyengettük a ránk bízott gyermekek útját, mosolyog a lelkünk, hogy kiegyensúlyozott, boldog apróságokat küldhetünk az elsô osztályba. A nyár elmúltával az immár iskolás gyermekeink helyét a harmadik életévüket éppen csak betöltô picik veszik át. Szülôk és óvónénik egyaránt nagy izgalommal várják ezt az idôszakot. Talán a gyermeküktôl elsô alkalommal elszakadó anyukák és apukák a legnyugtalanabbak. Aggódva gondolnak arra, hogy jól fogja-e érezni magát, felkészülte kisgyermekük az óvodára. Igen, már ebben a korban is elmondhatjuk, hogy van felkészültség, aminek eléréséhez az otthon kialakított szokásokkal segíthetünk.

Praktikus tanácsok leendô ovis szülôknek Tanítsuk meg leendô óvodásunkat: A zsebkendô használatára. Ez nem csak akkor kerül elô, amikor a pici náthás, hanem számos alkalommal, amikor valamiért elsírja magát. Fontos megtanulni, az orrfújás technikája mellett azt,

hogy ne a szülô tartsa a zsebkendôt, hanem a kisgyerek. A pohár használatára, az abból való ivás technikájára. Az önálló, tiszta étkezésre. Minél több ruhadarab önálló fel-és levételére. A körülöttünk levô világ eszközeinek használatára: hogyan kell kinyitni és elzárni a vízcsapot, lenyomni a kilincset, akadályt kikerülni, fel-és lemenni a lépcsôn. Ismerjék a dolgok normál megfogalmazását. Kerüljük a következô szavakat: csüccs, bibi, tentike, hami, iszi, pápá, stb. Végül a legnehezebb dolog: sírás és hisztizés helyett próbálják elmondani, ha fáj valamijük, vagy sérelem érte ôket. Tudom, hogy ez így soknak tûnik, de a három éves gyermek már képes erre. S ha óvodába kerülésre mindez már rutinszerûen megy, az nagyban megkönnyíti a kisgyermek komfortérzetének kialakulását, s a közösségbe való beilleszkedését. Kívánok minden elballagó, leendô és jelenlegi óvodásunknak élményekkel, sok-sok játékkal teli nyarat! LAPINCS JÓZSEFNÉ ÓVODAVEZETÔ


7 oldal

Lezártuk a 2013⁄2014. tanévet Az elôzô Kiliti Krónikában megjelent események óta számos program gazdagította tanulóink hétköznapjait a tanulás mellett. Idôrendben haladva az elsô legfontosabb esemény tavasszal a nagycsoportos óvodások „Sulikóstoló” programsorozata volt, melynek keretében a leendô elsô osztályosok négy alkalommal ismerkedtek meg az iskola életével. Ennek keretében játékos foglalkozásokon vehettek részt, mint ének, német nyelv, magyar és testnevelés. Ezt követôen 19 nagycsoportos óvodást írattak be intézményünkbe, akik szeptember 1-én Lelkesné Kovács Eszter tanító néni vezetésével kezdik el a tanulmányaikat. A Föld napja alkalmából elsô osztályosaink hagyományosan gyümölcsfát ültettek az iskola udvarán, amelyet nyolc éven keresztül gondoznak. 8. osztályos tanulóinkkal színházlátogatáson vettünk részt a Gyôri Nemzeti Színházban, ahol a Mágnás Miska címû darabot néztük meg. Nagy élményt jelentett diákjainkat az operett megtekintése, hiszen elôtte nézhették meg a Dunakiliti Színjátszó Társulat fôpróbáján a helyi színjátszók elôadásában is ezt a darabot, melyet elôzôleg Bieber Miklósné Kati beszélgetés formájában készített elô. A DÖK tavaszi papírgyûjtést szervezett, amelyen mintegy 10 tonna papírt gyûjtöttek tanulóink. Az ebbôl befolyt összeget a DÖK az osztálykirándulások támogatására, a legtöbbet gyûjtô tanulók ajándékozására és a DÖK által a 2013⁄2014-estanévre meghirdetett versenyeinek év végi jutalmazására használtak fel. Az év végi osztálykirándulások keretében osztályaink más-más helyszíneken ismerkedtek hazánk és szomszédos Ausztria nevezetességeivel, tájegységeivel, kultúrájával, kikapcsolódási lehetôségeivel. Az 1. osztályosok Gyôr-Mosonszentmiklóson, a 2. osztályosok Sopron és környékén, a 3. osztályosok a Bakonyban és Zircen, a 4. és 7. osztályosok Ausztriában a Familypark Neusiedlersee St. Margarethen-ban, az 5. osztályosok Budapesten, a 6.

osztályosok Dunakilitin, a 8. osztályosok pedig Sárváron jártak. Május végén a Szülôi Munkaközösség szervezett és rendezett „Gyereknapot” az iskolás gyerekek számára. Nagyon sok és színvonalas játékkal, feladattal lepték meg ôket. Többek között váltóversenyek, foci bajnokság, osztályok bemutatkozó mûsora, rendôrségi bemutató, ugráló vár, csillám tetováló, rajzverseny, „Egy perc és nyersz” egyéni vetélkedô várta a gyerekeket, akiket emellett vendégül is láttak szendviccsel, üdítôvel és fagylalttal. A résztvevô gyerekek nagyon jól érezték magukat, felejthetetlen napot varázsoltak számukra a Szülôi Munkaközösség tagjai, akik az egészet megkoronázták egy utolsó napi habpartival is! Köszönjük! Mindenképpen meg kell említeni a tavasz legnagyobb sportsikereit. A IV. korcsoportos 4x100 m-es fiú váltó megyei I. helyezést ért el, így tovább jutottak az Országos Diákolimpia döntôjére Budapestre, ahol 27.-ek lettek. A csapat tagjai: Szalai Zoltán, Tamás Dávid, Krajczár Erik és Polacsek Roland 8. osztályos tanulók. A „Kis Iskolák Atlétikai” verseny fiú csapata megyei elsô helyezéssel (2315 ponttal) továbbjutott az országos döntôbe, amely idén Debrecenben lesz május 19-20-21-én. A csapat tagjai: Szalai Zoltán, Tamás Dávid, Szabó Csaba, Szabó Bálint, Horváth András és Svarda Rómeó. Felkészítô tanáruk: Miholics László. Gratulálunk a versenyzôknek! További sikeres versenyzést és szép eredményeket kívánunk Nekik! A tanévet a június 14-én megtartott tanévzáró ünnepély és az azt követô nyolcadik osztályosok ballagása zárta. A tanítási évet 180 tanítási és 5 tanítás nélküli munkanappal zártuk. 164 tanuló fejezte be a tanévet és kapott bizonyítványt. Négy tanulónak kell pótvizsgáznia. Az alsó tagozat tanulmányi átlaga 4,29, a felsô tagozat tanulmányi átlaga 3,7, így az isko-

la tanulmányi átlaga 3,99. A tanévzáró ünnepélyen értékeltük a tanévet és jutalmaztuk a 2013⁄2014. tanév legjobban teljesítô diákjait. A ballagáson 28 diáktól köszöntünk el egy nagyon szép és megható ballagási ünnep keretében. Ôk szeptembertôl más tanintézetekben kezdik meg tanulmányaikat és viszik el iskolánk jó hírnevét. Minden most ballagó nyolcadik osztályos tanulónak sok sikert kívánunk! RÉDER TAMÁS

Kiliti Krónika

7


8 oldal

8

Kiliti Krónika

„Hol vannak a katonák?”

Kilitiek a második világháborúban II. bevezetés A trianoni békediktátum után Magyarországnak igen szûkös lehetôségei voltak saját haderejének kialakítására, fejlesztésére. A hadrendfejlesztés tilalma ellenére 1932-ben bevezették az általános hadkötelezettséget. Ez évtôl minden október 1-jén bevonultak a besorozott újoncok. A szolgálati idô 12 hónapos lett, mellyel igyekeztek elérni, hogy a hadkötelesek minél nagyobb hányada behívásra, valamint kiképzésre kerüljön. A hadseregek feltöltéséül is szolgált az 1939. évi II. törvénycikk a honvédelemrôl, melyben a hadkötelezettség korhatárát 21 évesrôl leszállították 18 évesre, és részletezték a leventekötelezettséget is, melyrôl majd a következô cikkünkben lesz szó. Vajon mit jelentett a háború, maga a hadkötelezettség egy családban? Ki milyen körülmények közt került a seregbe, mennyire volt nehéz az a család számára? Mit jelentett mindez egy kiliti családban? „1922. január 8-án születtem. Testvéreim már nem élnek, csak egy, a Bözsi, aki 1935-ben született. Heten

Honnan jöttünk? voltunk testvérek. ’35-ben, amikor született a húgom, pár hónapos volt, amikor meghalt az édesanyánk. Csak a papa maradt, azt mondta, hogy ô már egyszer megnôsült, de már még egyszer nem fog. A nôvérem 14 éves volt, ô tartotta el a nagycsaládot. Heten voltunk testvérek, és legkisebb fiú, akit Jánosnak hívtak, annak a gyomrával volt valami differencia. Kitanulta az asztalos szakmát, s így járt: 20 évesen halt meg. Egy másik testvérem pedig 5 évesen halt meg, még ’27-ben.”(Cséfalvay Sándor) „Itt születtem, ebben a faluban, 1923. október 26-án. Két testvérem volt, egy fiú és egy lány… már nem élnek. Aztán itt jártam iskolába. Akkor még csak 6 elemi volt, meg három ismétlô iskola1. Azt kijártam, aztán itt helyben dolgoztam, alkalmi munkavállaló, ahol akadt munka, ott dolgoztunk. Egészen addig, amíg elô nem jött a 20 éves kor, mikor sorozásra kellett menni akkori szokás szerint. „(Csanádi Imre) Dertyina József 1927. december 29én született Dunakilitin, iparos családban. Kômûves volt az édesapja, ô is az lett. Egész életében Kilitin élt. 19 éve

lebénulva él, felesége gondoskodása mellett. A háború elôtt még inas volt. Alig töltötte a 17-et, mikor besorozták. „Születtem 1928. március 23-án, Dunakilitin. 8 osztályt jártam2 Dolgoztam már gyerekkorban. A 2. osztályban jártam dolgozni Raskóhoz a kiskertbe hantokat törni.” (Farkas Alajos) „1923-ban születtem Oroszváron. Onnan ’29-ben jöttünk ide Kilitibe. Apám cseléd volt ott, úgy jött ide. Akkor még nem volt olyan, hogy nem volt ház. Valakinek nem volt hová menni lakni, akkor elment cselédnek, és ott kapott lakást, nem kellett fizetnie semmit érte. Aztán az iskolát már itt jártam, 6 osztályt. Itt nôttem fel. Akkor még ismertem a falut, ismertem itt mindenkit, de most már nem ismerek senkit, mert most már keveset járok a faluba. Hatan voltunk testvérek, de már csak magam vagyok, egyedül. 77, 78, 80 évesek voltak az idôsebbek, amikor meghaltak. A fiatalabb 45 éves volt, szívével volt beteg. A másik öcsém, Jenô, 64-65 éves volt, amikor meghalt, neki kovács volt a szakmája.” (Kovács Sándor) „1924. július 2-án születtem. Édesanyám sérfenyôi származású, éde-

sapám kiliti volt. Ez már édesapám második házassága volt. Heten voltunk testvérek. Én a harmadik gyerek voltam. Mind a heten megértük a felnôtt kort. Nem tanulhattam semmit, mert olyan szegénységben éltünk. Elemiben kitûnô voltam, 6 osztályt jártam, csak nem tanulhattam tovább, nem volt rá lehetôség. Utána dolgoztam, gazdálkodtam, állataink voltak, meg a földeken is segítettem. Saját földünk is volt, 5-6 hold, és napszámba is mentünk. Meg, mikor már idôsebb lettem, kutat fúrni jártam Magyaróvárra. A háború elôtt csinálták a nagy bôvizi kutakat. Amikor a második világháború elkezdôdött, még gyerekként itthon volt. A bátyját behívták, ô már elôtte volt sorkatona (22-es születésû) Magyaróváron. Ô elesett a fronton. Elôtte nem csinált katonai szolgálatot, hanem egybôl vitték a frontra. Ôk Csíkszeredáig mentek. Forgácstanyán esett el, Orosházán van eltemetve. Ô már a második halott volt a családban, mert a nôvére férje a Don kanyarban esett el. Úgyhogy két hôsi halott már volt elôtte.”(Kiss Alajos)

„Paraszt családba születtem. Aztán szétment a család, hát édesanyám leányanya volt. Öregapám és öreganyám nevelt egy darabig, mert édesanyámat elküldték szógányi [szolgálni]. Édesapám csehszlovák [állampolgár volt], 50 éves koromban ismertem meg, akkor láttam elôször. Az is itt szolgált Kilitibe, mamám is itt szolgált, nos, hát aztán összejöttek – így lettem balkezes. 10 éves koromig vótam a nagyszülôknél. Öregapám meghalt 28-ban. Aztán szétzüllött így a család. Egyik erre, másik arra. Eladták a házukat, cseréltek egy kisebb házért. Utána nagymamával voltam és egy öreglegénnyel. Mert voltak legények. Munka csak a faluba volt. Akinek nem volt annyi fôdje, annak nem volt úgy munkája. Hol itt dolgozott, hol ott. … Ilyen öregek közt nôttem 10 éves koromig. Utána édesanyámat elvette a mostohaapám, Kiss Imre, az meg Kilitibe’ vót földbirtokosságba’ cseléd. Az meg a bikákat etette. Anyukámmal nem igen voltam, mert mindig szógát, az keresett rám ruhát, meg nagymamát is az tángáta. Nem is ismertem az anyámat, Terusnak hívtam, nem anyának. Ritkán láttam. Óváron szógát egy hentesnél, aztán vásárkor vittek utána be, ott felöltöztetett, egy évbe egyszer, akkor vett csizmát. Aztán született 2 család, Hajnalka, meg Erzsike. Aztán ezek voltak a családom: édesanyám, mostoha apa meg a két leány, ezekkel nôttünk. Aztán engem 21 éves koromban elvittek katonának.” (Makai Feren 1927. június 2-án születtem. Akkor már 8 általános is volt, így 8 általánost végeztem. Utána voltam legelô-rét gazdálkodási szakiskolán Óváron. (Schreiner László)

9 oldal

A tizenegyedik veterántalálkozó Dunakilitin Május 25-én ünneplôben, sugárzó arccal vonultak be a dunakiliti templomba falunk II. világháborús katonái és leventéi. Szám szerint nyolcan, néhányukat elkísérte kedves felesége is.

9

volt, mint régen. A szép nap végén a búcsúzás tehát ugyanúgy szólt, mint eddig mindig: „Jövôre, veled, ugyanitt!” Szóljunk azért röviden a programról is!

A Dunakilitirôl elszármazottak közül: Szitás Ágoston, aki jelenleg Szegeden él. A dunakilitiek közül: Csanádi Imre, Cséfalvay Imre, Farkas Alajos, Kiss Alajos, Kovács Sándor, Makai Ferenc, Schreiner László. Bár 12-en vannak összesen, idén sem tudott jelen lenni Dertyina Józsi bácsi, aki évek óta nagyon gyenge. Nem volt itt körünkben Szokoli Gyula és Takács László sem, utóbbi szép családi ünnep miatt mondta le e programot, és idén már állandó kórházi ápolásra szorul Cséfalvay Sándor. Ami viszont rendkívül örömteli, hogy a 10. veterántalálkozó óta nem változott a létszám: számuk most is 12. Az ünnepre készülve szép korú apósommal többször emlegettük a bajtársakat, hogy milyen is lesz a viszontlátás, ki mennyit változott (öregedett vagy talán fiatalodott) az elmúlt évben. Papa akkor még úgy gondolta, hogy talán ez lesz az utolsó külön ünnepük, jövôre már össze lehet vonni köszöntésüket a vöröskereszt által szervezett októberi idôsek napjával. Bevallom ôszintén, ezzel akkor én is egyetértettem. Aztán elérkezett az ünnep napja, s mindkettônk véleménye megváltozott. Miért is? Jó volt ôket újra együtt látni. Mindenkinek erôt adott a többiek jelenléte, s az, hogy rájuk figyel mindenki, ôk az ünnepeltek. Hiába érkeztek elôtte róluk lehangoló hírek, ezen a napon, arra a néhány órára mindannyian megfiatalodtak. Erejük, humoruk ugyanolyan

10.30-kor ünnepi szentmise volt, melyen megemlékezést tartott Somfai Árpád plébános úr. A mise után ünnepi mûsor, koszorúzás zajlott a templom elôtt. Beszédet mondott Szokoli Sándor polgármester úr, a mûsorban közremûködött a Dunakilitiért Egyesület Vegyes kara Mayer Gizella vezetésével. Horváth Anita, a Dr. BatthyányStrattmann László Általános Iskola 8. osztályos tanulója Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz c. versét szavalta. 12 órakor finom ebéddel várt bennünket a Duna kisvendéglô személyzete. Pohárköszöntôt mondott dr. Deák Ferenc alpolgármester úr, majd múltidézés következett képekkel, zenével. Kézrôl kézre járt a veteránok könyve, melynek a mottója idén egy Tamási Áron-idézet volt: „Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született.” Minden segítônek, közremûködônek köszönöm áldozatos munkáját, mellyel sikerült feledhetetlenné tenni e napot a frontot megjárt, sokat szenvedett veteránok számára. (Visszaemlékezésük alapján kiadványt készít Stergericsné Bertalan Eszter.) Apósom arcán még este is mosoly ült, és sugárzó tekintettel nyugtázta, hogy szép volt ez az ünnep. Kellemes volt a viszontlátás, és a szürke hétköznapokon lesz mire emlékezni. KOVÁCS ANDORNÉ, A KULTURÁLIS-, IFJÚSÁGI – ÉS SPORT BIZOTTSÁG ELNÖKE

Kiliti Krónika



10 oldal

Kiliti Krónika

10

Dunakiliti siker a gyermek tûzoltós versenyen Május 23-án Lébényben rendezték meg a mosonmagyaróvári térség gyermek tûzoltós versenyét, ahol – a mellékelt kép tanúsága szerint – a dunakiliti diákok rendkívül sikeresen szerepeltek. Nyolc serleggel, aranyéremmel tértek haza. Összetettben a

lányok elsôk, a fiúk harmadikak lettek, de a fiúk nagy fölénnyel nyerték a staféta versenyszámot. Az utánpótlás is biztosított, hiszen a település három csapattal vett részt a versenyen. A Dr. Batthyány-Strattmann László Általános Iskola csapatait Kovács Andorné

tanárnô szervezte, a felkészítésben pedig a helyi önkéntes tûzoltó egyesület segített Szeitz Ferenc Tibor és Zsigmond György irányításával Makay József, Szabó Zoltán és Zsigmond Attila. Gratulálunk az eredményhez, büszkék vagyunk a diákokra.

Költészet napi szavalóverseny Dunakilitin Április 10-én rendeztük meg a dunakiliti Közösségi Házban a több mint 20 éves múlttal rendelkezô kistérségi szavalóversenyt. Réder Tamás iskolaigazgató ünnepi köszöntôje után 44 diák versengett Bezenyérôl, Dunaszigetrôl, Rajkáról és a házigazda Dr. BatthyányStrattmann László Általános Iskolából. Nem volt könnyû dolga a zsûrinek, ugyanis nagyszerûen elôadott verseket és prózákat hallhattunk. A versenyen

- melynek jelmondata egy József Attila-idézet volt: „A szívem hoztam el, csinálj vele, amit akarsz” – a dunakiliti diákok az alábbi eredményt érték el: Az 1-2. évfolyamon III. helyezett: Rigó Dominik (Felkészítô tanár: Káldiné Kômüves Andrea) A 3-4. évfolyamon II. helyezett: Horváth András (Felkészítô tanár: Lelkesné Kovács Eszter) Az 5-6. évfolyamon különdíjas:

Varga Vanda (Felkészítô tanár: Kovács Andorné) A 7-8. évfolyamon II. helyezett Horváth Anita (Felkészítô tanár: Kovács Andorné) A verseny megrendezését támogatta a KLIK Mosonmagyaróvári Tankerülete, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet és Dunakiliti Község Önkormányzata. A zsûri tagjai a mosonmagyaróvári Móra Ferenc Általános Iskolából érkeztek: Borka Györgyné, Józsáné Márkus Adél,

Sallainé Félix Alexandra és Eredics Milán. Köszönjük a támogatást és a zsûri alapos munkáját. Minden versmondó szép emléklappal, apró ajándékkal; a helyezettek könyvutalvánnyal, társasjátékkal gazdagodtak. A díjátadáson közremûködött, majd zárszót mondott dr. Deák Ferenc, Dunakiliti alpolgármestere. Köszönet e szép délutánért minden közremûködônek. KOVÁCS ANDORNÉ, MAGYARTANÁR


11 oldal

11

Egyetemisták utcafásítási arculattervezése (aki a Szigetköz tájrendezési problematikájával már a duzzasztómû építése óta szakértôként foglalkozik, így bôséges helyismerettel is rendelkezik), hogy a hallgatók ez évi szakmai gyakorlata keretében javaslatokat is tartalmazó tervvel segítsék az egységes falukép kialakításában a képviselôk munkáját. A Tájrendezô és Kertépítô BSC szakos hallgatók 10 fôs csoportja gyors és hatékony munkát végzett. Tervezés közben a polgármester úrral és a

testület tagjaival konzultálva ismertették elképzeléseiket, majd alakították ki a végleges koncepciót, amit komplett és azonnal hasznosítható terv formájában eljuttatták a képviselô-testület részére. Munkájukat a képzési gyakorlat keretében végezték, díjmentesen. A polgármester és a megnyilatkozó képviselôk szerint is ez jelentôs segítség volt, amit csak megköszönni lehet, s abban bízni, hogy ez a jövô DR. DEÁK FERENC útja: az összefogás.

Konyhasarok a közöségi ház udvarán Áprilisban elkészült Gál Zoltán építészmérnök jóvoltából a gyönyörû kombinált kültéri kemence, mely több elembôl épül fel; áll egy sütôkemencébôl, valamint sparherdbôl, de a grillezni vágyók is találnak rajta arra alkalmas helyet, hiszen grillezôvel és elôkészítô pulttal is el van látva. A kemence beüzemelésére a június 9-i hét elején került sor. Reméljük több alkalommal is fel tudjuk majd használni a kemence adottságait nyári rendezvényeink során.

Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítványtól. Az alapítvány 1994 óta tevékenykedik kiemelten közhasznú szervezetként Magyarországon. Célja, hogy kivizsgálja és feltárja a pszichiátria területén történô emberi jogi sérelmeket. Alapítványunk közel 20 éve biztosít INGYENES jogsegélyszolgálatot azok számára, akiket sérelem ért a pszichiátriai kezelésük során. Ha Ön vagy ismerôse ilyen helyzetben van, illetve tudomása van ilyen esetrôl, kérjük jelezze az alábbi elérhetôségeken: Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány. Cím: 1461 Budapest, Pf.: 182. Telefon: 06 (1) 342-63-55, 06-70330-5384 E-mail: [email protected] Weboldal: www.emberijogok.hu Minden információt bizalmasan kezelünk!

Akkor és most A régmúltat idézi ez a fotó, ami 1942-ben készült a dunakiliti focicsapatról. Azt sajnos nem tudjuk, akkoriban miként szerepelt együttesünk. Az viszont biztos: a megyei másodosztályú küzdelmeket a 2013⁄14-es szezonban a tizedik helyen zárta a felnôtt csapatunk, míg az U19 a nyolcadik helyen végzett.

Ajándék a könyvtárnak, kincs a lakosságnak Az Önkormányzat nevében Szalka Krisztina, az IKSZT vezetôje köszönetét fejezi ki Spakovszky Péternek és feleségének Máriakálnokról a könyvtár számára felajánlott

Felhívás

hatalmas mennyiségû könyvért. További jó egészséget, és sok olvasással töltött órát kívánunk! SZALKA KRISZTINA

KOVÁCS HANNA IZABELLA

Dunakiliti új lakói Horváth Abigél május 5-én született. Kovács Hanna Izabella május 13-án sírt fel elôször, 46 centiméteresen 2650 gramm súllyal jött világra. Anyukája Horváth Diána Dóra, apukája Kovács Róbert. Sokat mosolyog, nyugodt, de ugyanakkor nagyon ragaszkodó, "anyás" baba. Nem hasfájós, az éjszaka egy etetés kivételével végig alszik.

Akik már nincsenek közöttünk Nagy Zoltán: 2014. 04. 20. Gráma Jánosné: 2014. 04. 28. Tóth Mihály: 2014. 05. 26.

Kiliti Krónika

A Corvinus Egyetem a Tájépítési Kar hallgatóinak egy csoportja Dr. Csemez Attila egyetemi tanár úr vezetésével felmérték a község zöldfelületi adottságait, s a további jobbítás céljából egy egységesebb arculatterv elkészítését vállalták. A kapcsolatfelvétel a tavalyi Virágos Magyarországért mozgalom díjkiosztó ünnepélyén történt (ahol Dunakiliti országos elismerésben részesült). Szokoli Sándor polgármester kérte fel a tanár urat


Kiliti Krónika

12

12 oldal

Cyan Magenta Yellow Black 6. OLDAL. iliti 8. OLDAL július 3. OLDAL. Falunapi vigasságok RÉSZLETES PROGRAM A 12. OLDALON

Recommend Documents