Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzata

Csorna, 2016.09.01


Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések ............................................................................................................. 3 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ......................................... 3 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .................. 4 3. Az intézmény alapító okirata, feladatai .......................................................................... 5 3.1. Az intézmény neve, alapító okirata: ............................................................................................. 5

4. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ....................................................................... 6 4.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ....................................................................... 6 4.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ......................................................................... 7

5. Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................................... 8 5.1. Az intézmény vezetője ................................................................................................................. 8 5.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ......................................... 9 5.3. Az intézmény szervezeti felépítésének diagramja ...................................................................... 12 5.4. Az intézmény vezetősége ........................................................................................................... 12

6. A pedagógiai munka ellenőrzése ....................................................................................15 6.1. A belső ellenőrzés főbb követelményei ...................................................................................... 16 6.2. A belső ellenőrzés rendje............................................................................................................ 16 6.3. Az ellenőrzés formái .................................................................................................................. 17 6.4. A tanórák látogatásának főbb szempontjai ................................................................................. 17 6.5. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: ............................ 17 6.6. Értékelés ..................................................................................................................................... 18

7. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ......................................19 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ................................................. 20 7.1. Az alapító okirat ......................................................................................................................... 20 7.2. A pedagógiai program ................................................................................................................ 20 7.3. Az éves munkaterv ..................................................................................................................... 21

8. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ................................21 II. Működés rendje ....................................................................................................................... 24 1. A nyitva tartás, az intézményben való benntartózkodásának rendje .............................24 1.1.A tanítás ideje .............................................................................................................................. 24 1.2.A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ...................................................................... 24 1.3. A pedagógusok munkaidejének kitöltése ................................................................................... 25 1.4. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: .............................................................. 25 1.5. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők..................................... 25

2. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .....................................................26 3. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ....................................................27 4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje .....................................27 5. Munkaköri leírás-minták ...............................................................................................27 6. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok .....37 7. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje ...............................................38 8. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések .......40 9. A létesítmények, gépek, eszközök használati rendje .......................................................40 10. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei .............................................. 41 10.1. Az intézmény nevelőtestülete ................................................................................................... 41 10.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ..................................................................... 41 10.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei............................................................................. 42 10.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége ............................................................................ 43 10.5. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai ............................................................... 43

11. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje .....................................44 Szervezeti és Működési Szabályzat

1

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola 11.1. Az iskolaközösség .................................................................................................................... 44 11.2. Az alkalmazotti közösség ......................................................................................................... 44 11.3. A munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje ................................ 44 11.4. Az igazgató, a vezetők és a szervezeti egységek kapcsolattartási rendje ................................. 45 11.5. A szülői közösség ..................................................................................................................... 45 11.6. A diákönkormányzat ................................................................................................................ 46 10.7. Az osztályközösségek............................................................................................................... 48

13. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ...............................................48 14. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módjai ............................................................49 14.1. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ..................................................................... 49 14. 2. Kapcsolattartás az iskola és a családsegítő szolgálat között: .................................................. 50 14. 3. Egyéb kapcsolatok .................................................................................................................. 51

15. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok .................................................52 15.1. A tanulói hiányzás igazolása .................................................................................................... 52 15.2. A tanulói késések kezelési rendje ............................................................................................. 53 15.3. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ................................................................................. 53 15.4. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás.......................................................................... 53

16. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ...........................54 16.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ......................................... 55

17. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága .....................................................................56 III. Eljárásrendek .......................................................................................................................... 57 1. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ........................................57 2. A dohányzással kapcsolatos előírások ............................................................................58 3. Intézményi Óvó-védő Előírások ....................................................................................58 3.1. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ..............................................58 3.2. A munkavállalókra vonatkozó előírások .....................................................................59 4. Irat és adatkezelésre vonatkozó szabályok .....................................................................59 4.1. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje .................. 59 4.2. Adatkezelési szabályzat .............................................................................................................. 59 4.4. Az alkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyi felelősségéről...................................................................................................................... 66 4.5. Az adatvédelmi szabályok a nyilvántartások vezetési módszerei szerint ................................... 68 4.6. Az alkalmazotti nyilvántartás iktatási rendszeréről .................................................................... 69

5. Könyvtárkezelési szabályzat .............................................................................................70 5.1 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai ........................................................... 71 5.2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok ........................................ 72 5.3. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok ....................................................................... 72 5.4. A könyvtárhasználat szabályai ................................................................................................... 73 5.5. Gyűjtőköri szabályzat ................................................................................................................. 74 5.6. Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat .......................................................................... 78 5.7. Katalógusszerkesztési szabályzat ............................................................................................... 81 5.8. Tankönyvtári szabályzat ............................................................................................................. 82 5.8.1. A tankönyvek nyilvántartása ................................................................................................... 84 5.8.2. Kártérítés ................................................................................................................................. 84 5.9. Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára ........................................................................ 85

IV. Záró rendelkezések ......................................................................................................87

Szervezeti és Működési Szabályzat

2


I. Általános rendelkezések

1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet



2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről



2011. évi CXCV törvény az államháztartásról



368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról



2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

 17/ 2014. (III: 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 

335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről



370/2011. (XII. 31. ) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontroll rendszeréről és belső ellenőrzéséről



44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól



26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról



2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról


3


2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2016.08.31-jén tartott értekezletén fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó egyetértésével lép hatályba, és határozatlan időre szól.


4


3. Az intézmény alapító okirata, feladatai 3.1. Az intézmény neve, alapító okirata: Az alapító okirat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) bekezdése, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével került kiadásra. Az intézmény neve: Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Oktatási azonosítója: 202828 Engedélyezett maximális tanulólétszám: 410 fő (nappali) Címe: 9300 Csorna, Kórház u. 28. Telefon: 96/261-255 Telefax: 96/593- 253 e-mail: [email protected] Telephelyeinek címe: Tangazdaság, 9300 Csorna, Bartók Béla út 68. Alapító okiratának azonosítója: IfPF/958/2/2016 Alapító okiratának kelte: Budapest, 2016. augusztus 17. Az intézmény alapításának időpontja: 2013. augusztus 01. Típusa: Többcélú intézmény: összetett iskola Közfeladatai: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. §-a alapján létrejött köznevelési intézmény (szakközépiskola, szakiskola), amely nevelő- oktató munkát folytat. Fenntartó és működtető: Földművelésügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Az intézmény képviseletét a fenntartó által megbízott igazgató látja el. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Részben önállóan működő és gazdálkodó Az ellátandó alaptevékenységek megnevezése: A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola alaptevékenységébe tartozik a szakgimnáziumi, a szakközépiskolai nevelés-oktatás, a felnőttoktatás, és a 2016. 09. 01. napja előtt megkezdett tanulmányok tekintetében a szakközépiskolai és szakiskolai nevelés-oktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható egyéb pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése-oktatása.


5


Államháztartási szakágazat szerinti besorolása: 853200

Szakmai középfokú oktatás

Alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása: 081043

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

092221

Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban

092222

Sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban

092231

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban

092232

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban

092260

Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működési feladatok

092270

Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok

092290

Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola az Áht. 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint vállalkozhat, feltéve, hogy ez alaptevékenységét nem veszélyezteti. Vállalkozási tevékenység felső határa az intézmény módosított kiadási előirányzatainak 30 %-a.

4. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 4.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványokat a Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakközépiskola és Kollégium látja el az intézmény székhelyén a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül.


6


Az intézmény székhelyét képező épületek és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Csorna Város Önkormányzata gyakorolja. Csorna Város Önkormányzatával 2014. február 26án kötött vagyonkezelési szerződéssel az intézmény székhelyét képező épületeket, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta az intézmény számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg. Az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani.

4.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása

4.2.1 A gazdasági szervezet feladatköre A Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakközépiskola és Kollégium „gazdasági szervezet” elnevezéssel a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az gazdasági szervezetének engedélyezett létszáma 3 fő. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdasági vezető látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője és helyettesei kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a gazdasági vezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A gazdasági vezető a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtása ügyeiben az intézmény képviselőjeként járhat el.


7


5. Az intézmény szervezeti felépítése 5.1. Az intézmény vezetője 5.1.1 A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban, szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi és szakmai vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor az osztályfőnökök.

5.1.2 Helyettesítési rend Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az igazgatót akadályoztatása esetén - azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében teljes felelősséggel a nevelési igazgatóhelyettes, egyidejű akadályoztatása esetén a szakmai igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolják a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább két hetes folyamatos távollét. Az igazgató és igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén a gyakorlati oktatásvezető, vagy az igazgató által esetileg megbízott pedagógus, külön megbízás hiányában a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező pedagógus helyettesíti. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 

A gazdasági vezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend


8


A gazdasági vezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági csoportvezető feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre (saját feladatai mellett) a helyettesítéssel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 

A gyakorlati oktatásvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

A gyakorlati oktatásvezető távolléte esetén helyettesítése a műszaki igazgatóhelyettes feladata. 

Pedagógusok helyettesítési rendje

A hiányzó pedagógust lehetőség szerint azonos szakos kolléga helyettesíti. Amennyiben erre nincs lehetőség, az osztályban tanító másik pedagógus látja el ezt a feladatot, aki az adott óra helyett saját óráját tartja meg. Ha a pedagógus csoportbontott foglalkozásról hiányzik, csoportösszevonásra kerül sor. Hivatalosan távollévő pedagógus sem ír a haladási naplóba tananyagot, mert óráit helyettesítjük. Szakmai kirándulás, vagy szakmai tanulmányút esetén a kísérő tanár vagy az osztályfőnök tesz bejegyzést az érintett osztály (csoport) naplójába. Amennyiben a kísérő tanárnak más osztályban is van órája, helyettesítését lehetőség szerint azok a pedagógusok látják el, akiknek a távol lévő osztályban lenne órája. A kollégák közötti óracserére csak indokolt esetben, vagy a helyettesítések ellátása érdekében az igazgató (igazgatóhelyettesek) engedélyével lehetséges. Minden távolmaradást az iskola vezetőségével engedélyeztetni kell. A helyettesítéseket a helyettesítési naplóban tartjuk nyilván.

5.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.  a nevelési igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést,  a nevelési igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,  a nevelési igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,  a műszaki igazgatóhelyettes számára – a szóbeli egyeztetést követően – a terembérleti és már bérleti szerződések megkötését,  a műszaki igazgatóhelyettes számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát.  a gyakorlati oktatásvezetőnek a gyakorlatok szervezését, és a gyakorló helyekkel való kapcsolattatást. 5.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: Szervezeti és Működési Szabályzat

9




az igazgatóhelyettesek,



gazdasági vezető



a gyakorlati oktatásvezető



tangazdaság vezető

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A gazdasági vezetőt a fenntartó bízza meg. A tangazdaság vezető feladata a tangazdasági termelés irányítása, a tangazdasági dolgozók munkájának irányítása a szakmai gyakorlatok lebonyolításához szükséges feltételek biztosítása, továbbá az értékesítési és termeltetési szerződések megkötésének előkészítése. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló törvény módosítása, a 2007. évi CKII. Törvény értelmében a közalkalmazotti körben foglalkoztatottak közül nyilatkozat-tételi kötelezettség terheli azt a közalkalmazottat, aki javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett. A törvényi előírás értelmében vagyonnyilatkozat tételére kötelezett iskolánkban az     

intézményvezető, az igazgató helyettesek, gazdasági vezető a gyakorlati oktatásvezető és a tangazdaság vezető.

A nyilatkozat tételi kötelezettség teljesítése A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget teljesíteni kell: - mielőtt az érintettel olyan közalkalmazotti jogviszonyt létesítenének, amelyhez ez a kötelezettség kapcsolódik. Szervezeti és Működési Szabályzat

10


Utólagos vagyonnyilatkozat tétel szükséges: - abban az esetben, ha az érintettnek megszűnik az a beosztása, feladatköre, amely tekintetében nyilatkozat tételre volt köteles. - Az időszakosan esedékes nyilatkozat-tételi kötelezettséget kétévente kel teljesíteni, az adott év június 30-ig.

A nyilatkozatok őrzése A foglalkoztatottak esetében nyilatkozataik őrzése az iskola titkárságán lemezszekrényben történik, melynek felelőse az iskola titkár.


11


5.3. Az intézmény szervezeti felépítésének diagramja Gazdasági vezető

Igazgató

Gazdasági csop.vezető

Személyügyi intéző

Könyvelő

Nevelési igh

Érdekképviselet

Közalkalma zotti tan. vez.

Könyvtáros Ifjúség véd. felelős

Intézményi tanács vez.

Műszaki igh.

Közismereti mk.vez.

Közismereti tanárok

Szakmai. mk.vez

Gyak okt vez.

Szakoktató k

Szakmai elméleti tanárok

raktáros

Tangazdaság vez.

Iskolatitkár

Technikai dolgozók

takarítók

Okt techn Rendszer-gazda Munka-,tűzvédelmi felelős

Szülői köz. vez.

DÖK vez.

5.4. Az intézmény vezetősége 

Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.



Az intézmény vezetőségének tagjai: 

az igazgató, Szervezeti és Működési Szabályzat

12




az igazgatóhelyettesek,



gyakorlati oktatásvezető.

Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a munkaközösség vezetőkkel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.



Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője jogosult.

Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

5.4.1. A vezetők közötti feladatmegosztás, munkakörökhöz tartozó feladat és hatáskörök Igazgató Az intézmény vezetője. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályokba előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője továbbá felel a pedagógia munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megteremtéséért, a tanuló és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatainak megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell kérnie a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Műszaki igazgatóhelyettes Irányítja a szakmai elméleti tantárgyak oktatását, egyeztet a gyakorlati oktatás tartalmi, szervezési kérdéseiben a gyakorlati oktatás szervezőivel. Közreműködésével segíti a szakmai vizsgák szervezését, lebonyolítását. Megszervezi és bonyolítja az iskolai szintű szakmai tanulmányi versenyeket, gondoskodik a továbbjutók versenyzésével kapcsolatos teendők ellátásáról. Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, az iskola munkatervének elkészítésében, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. Szervezeti és Működési Szabályzat

13


Figyelemmel kíséri a szakképzéssel kapcsolatos jogszabályokat. Megtervezi és irányítja a szakmai képzés tárgyi feltételeinek megrendelését és beszerzését. A pályakövetési rendszerbe adatot szolgáltat - az iskola a szakmai vizsga letételéről jelentést küld a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. Az adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozza, és a honlapján nyilvánosságra hozza. Gondoskodik a Pedagógiai Programban megfogalmazott szakmai elképzelések megvalósulásáról, az új OKJ szerinti szakmák oktatásáról. Figyelemmel kíséri a tankönyvpiac kínálatát, és ennek ismeretében előkészíti a szakmai tankönyvek rendelését. Irányítja és szervezi a szakmai tanárok képzését, továbbképzését. Irányítja az oktatás technikus munkáját. Segítséget nyújt a szaktanácsadás munkájához. Szervezi és koordinálja a nemzetközi kapcsolatokat (külföldi gyakorlatok, továbbképzések, kirándulások). A munkavédelmi és tűzvédelmi felelőssel együttműködve megszervezi, és részt vesz a munkavédelmi és tűzvédelmi ellenőrzésben. Gondoskodik a szaktermek, folyosók szemléltető tábláinak karbantartásáról, a szaktermek technikai felszereléséről. Tartsa fontos feladatának a tehetséggondozó szakmai szakkörök megszervezését, koordinálja a szakmai versenyekre történő felkészítést. Kísérje figyelemmel a pályázati felhívásokat, készítsen pályázatokat. Szervezi és irányítja a beiskolázási tevékenységet. Szervezi és irányítja a felnőttképzéseket, az iskolarendszeren kívüli tanfolyami oktatást. Kapcsolatot tart a társintézményekkel, a felsőfokú intézményekkel, az agrárkamarával, a Vidékfejlesztési Minisztériummal és a szakmai szervezetekkel. Részt vesz a kihelyezett gyakorlatok szervezésében. Nevelési igazgató helyettes Irányítja, segíti a közismereti tantárgyak oktatását, és a szaktanári munkát. Fogja össze és irányítsa az osztályfőnökök nevelő munkáját. Gondoskodjon arról, hogy az iskolai tanulmányi dokumentumokat az abban érintettek gondosan és pontosan vezessék. Szervezze meg és legyen felelős végrehajtója a javító, különbözeti, osztályozó és érettségi vizsgáknak. Az osztályfőnökök, bevonásával szervezze meg a felsőfokú továbbtanulásra jelentkezés adminisztrációs teendőit. Vegyen részt az iskola munkatervében rögzített iskolai rendezvények előkészítésében, irányításában. Készítse elő, illetve készüljön fel a nevelési értekezletekre. Segítse és ellenőrizze az iskolai könyvtár működését. Készítse elő, szervezze meg a szülői értekezleteket, fogadóórákat. Vegyen részt az iskolavezetés értekezletein, működjön közre az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. Irányítja és ellenőrzi a diákönkormányzatot segítő tanár munkáját. Gondoskodik a tanügyi adminisztráció feltételeiről, figyelemmel kíséri a tanügyi okiratok irattárazását. Irányítja és ellenőrzi az ifjúságvédelmi felelős munkáját. Vegyen részt a munkaterv elkészítésében, valamint a félévi és év végi tartalmi munka értékelésében. Kísérje figyelemmel a munkaügyi jogszabályok változásait, és gondoskodjon azok betartásáról. A nevelőtestület által jóváhagyott tantárgyfelosztás alapján részt vesz az iskola órarendjének elkészítésében, ellenőrzi a munkaidő nyilvántartásokat és a helyettesítési naplót. A közismereti tanárok bevonásával segítse a tankönyvfelelőst a közismereti tankönyvek megrendelésében. Irányítja és szervezi a közismereti tanárok képzését, továbbképzését. Megszervezi és bonyolítja az iskolai szintű tanulmányi versenyeket, gondoskodik a továbbjutók versenyzésével kapcsolatos teendők ellátásáról. Kísérje figyelemmel a pályázati Szervezeti és Működési Szabályzat

14


felhívásokat, készítsen pályázatokat. Segítse elő a pedagógiai programban megfogalmazott oktatási nevelési célok megvalósulását. Gazdasági vezető A gazdaságvezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. A gazdasági szervezet dolgozóinak és a technikai dolgozók munkáját a gazdaságvezető irányítja. A gazdaságvezető feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására, az intézmény megbízási szerződéseinek megkötésére, azok ellenőrzésére. A gazdaságvezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági csoportvezető feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Gyakorlati oktatásvezető Az iskolai gyakorlóhelyek felelős irányítója, az itt folyó oktató-nevelő munka vezetője. Kísérje figyelemmel a szakoktatók munkáját, gondoskodjon szakmai fejlődésükről. Kísérje figyelemmel a továbbképzési ajánlatokat, és szervezze meg munkatársai továbbképzését. Segítse a gyakorlati oktatást ellenőrző, értékelő szaktanácsadók munkáját. Készítse el a gyakorlati oktatás tantárgyfelosztását és órarendjét. Állítsa össze a naposi gyakorlatot és az összefüggő szakmai gyakorlatok tervét. Gondoskodjon arról, hogy a szakmai gyakorlatot a tanulók lehetőség szerint produktív munkával teljesítsék, készítse el ennek tervét. Készítse el a tanműhely rövid és hosszú távú fejlesztési tervét. Irányítsa a tanműhely műszaki fejlesztését. Munkatársai közreműködésével gondoskodjék a gyakorlatokhoz szükséges anyagok, eszközök beszerzéséről, azok tárolásáról, a raktári kiadás forgalmi rendjéről. Szervezze meg és ellenőrizze a hatáskörébe tartozó leltári munkát. Dolgozza ki a szakmai vizsga gyakorlati feltételeit. Szervezze meg és irányítsa a gyakorlati vizsgát. Szervezi és irányítja az iskola erő- és munkagépeinek javítását, karbantartását, biztosítja a biztonságos üzemeltetés feltételeit. Elvégzi a gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos adminisztrációt, kiadja a menetleveleket. Irányítja a javító műhely munkáját, ellenőrzi és kezeli a tanműhelyi dolgozók munkaügyi adminisztrációját. Kapcsolatot tart a tanulók gyakorlati oktatásában közreműködő vállalatokkal, vállalkozókkal, figyelemmel kíséri és ellenőrzi a kihelyezett tanulók foglalkoztatási körülményeit. Szorgalmazza az iskolával együttműködő gazdálkodó szervezeteknél azt, hogy szakképzési hozzájárulással közvetlenül támogassák a képzést. Tartson szoros kapcsolatot az Agrárkamarával. Részt vesz az iskolavezetés értekezletein. Közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában.

6. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az Szervezeti és Működési Szabályzat

15


igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: 

a nevelési igazgatóhelyettes,



a műszaki igazgatóhelyettes,



a gyakorlati oktatásvezető helyettes



a munkaközösség-vezetők,



az osztályfőnökök,



a pedagógusok.

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és az önértékelési program, illetve tervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. 6.1. A belső ellenőrzés főbb követelményei  legyen folyamatos, figyelje és mérje a teljesítményt  terjedjen ki az iskolai élet valamennyi területére  tanórai és tanórán kívüli tevékenységekre  módszerei: megfigyelés, óralátogatás, beszélgetés, elemzés, beszámoltatás, tantárgyi és neveltségi eredményvizsgálat, önértékelés 6.2. A belső ellenőrzés rendje a.) igazgató:     

ellenőrzi az oktató-nevelő tevékenység egész területét ellenőrzi a szakmai, elméleti és gyakorlati tárgyak tanítását ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját ellenőrzi a gyakorlati oktatásvezető munkáját ellenőrzi a tangazdaság vezető munkáját

b.) nevelési igazgatóhelyettes: 

ellenőrzi a közismereti elméleti tárgyakat tanító pedagógusok, valamint az osztályfőnökök munkáját Szervezeti és Működési Szabályzat

16


c.) műszaki igazgatóhelyettes: 

ellenőrzi a szakmai elméleti tárgyakat tanító pedagógusok munkáját

d.) gyakorlati oktatásvezető:  

ellenőrzi a gyakorlatot tartó tanárok munkáját ellenőrzi a gyakorlati oktatásban dolgozó fizikai dolgozók munkáját

Az ellenőrzések eredményeinek, tapasztalatainak értékelése a szaktanárral történő megbeszéléseken, nevelőtestületi értekezleteken, vezetői megbeszéléseken történhet. 6.3. Az ellenőrzés formái  tájékozódó látogatások a tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson  beszámoltatás ( szaktanárok, osztályfőnökök, szakkörvezetők stb.)  beszélgetések  adminisztrációs ellenőrzések (naplók, munkatervek, tanmenetek, óravázlatok, szakköri naplók, anyakönyvek, bizonyítványok)  eredményvizsgálatok, felmérések, kérdőívek  a tanmenetek ellenőrzése 6.4. A tanórák látogatásának főbb szempontjai A nevelőtestület bármely tagjának joga van a tanórák látogatására, valamint a hospitálásra. Ezen szándékot köteles a szaktanárnak 24 órával előbb bejelenteni. A fenti szabály nem érvényes:  igazgatóra  igazgatóhelyettesekre  gyakorlati oktatásvezetőre Az óralátogatás, hospitálás tapasztalatait lehetőség szerint azonnal meg kell beszélni. Az óralátogatások, hospitálások segítő szándékúak legyenek. 6.5. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),  pedagógiai dokumentumok (tanmenet, óravázlat)  a naplók , törzskönyvek, beírási naplók, szakköri naplók folyamatos ellenőrzése,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, Szervezeti és Működési Szabályzat

17


 környezeti-egészségnevelési - ökoiskolai programok szervezésében, végrehajtásában való részvétel,  tanórán kívüli programokban való részvétel,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

6.6. Értékelés Az értékelés folyamatát, szintjeit, módszereit az önértékelési program és az éves önértékelési terv tartalmazza részletesen. Az önértékelés 3 szinten zajlik: pedagógus, vezetők, intézmény. Mindhárom szinten a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. Pedagógusértékelés - ötévenként  Évente a tantestület min. 20%-ának értékelése az alábbi szempontok figyelembe vételével: o minősítésre jelentkezők; o gyakornokok; o a keret feltöltése munkaközösségenként arányosan.  Minden év június 30-ig a tantestülettel ismertetni kell az önértékelésben részt vevőket, valamint azok névsorát, akik közreműködnek az értékelés során.  Minden pedagógus értékelésében 3 fő vesz részt, de egy pedagógus évente maximum 3 fő értékelésébe vonható be: o A: szakos kolléga (szakhoz közeli, ha nincs szakos) – óralátogatás o B: nem szakos kolléga – dokumentum-elemzés o C: nem szakos kolléga – interjúk, kérdőíves felmérések Az A és B értékelők legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. Az értékelt pedagógus javaslatot tehet az értékelésében részt vevőkre, amit lehetőség szerint a beosztásnál figyelem-be veszünk.  Az értékelést végzők 04.30-ig készítik el a maguk területén az összegző értékelést.  Az értékelt pedagógus 05.31-ig elkészíti a saját önértékelését és két évre szóló önfejlesztési tervét  Az önértékelési csoport a tanévzáró értekezletig, de legkésőbb 06.30-ig elkészíti az összegző értékelést Vezetők – a 2. és 4. évben  Igazgató és helyettesek értékelése ugyanabban az évben a munkacsoport két tagjának bevonásával. o A: interjúk o B: kérdőívek  Az értékelők 04.30-ig készítik el az összegző értékelést Szervezeti és Működési Szabályzat

18


 A vezetők 05.31-ig elkészítik a saját önértékelésüket és a két évre szóló önfejlesztési tervet  A vezetők összegző értékelését a munkacsoport 06.30-ig készíti el  Az igazgató az elkészült önértékelést, fejlesztési tervet és összegző értékelést legkésőbb a tan-évnyitó értekezletig eljuttatja a fenntartóhoz. Intézményi – 5 évenként  Az értékelésben a munkacsoport tagjai vesznek részt.  Az intézményi éves önértékelési terv készítésének határideje: minden évben a tanévnyitó ér-tekezlet.  Az ötéves önértékelési program készítésének határideje: az 5. évet követő tanévnyitó értekez-let.  Az önértékelési program módosítására a fenntartó, a vezető, a munkacsoport valamint a tan-testület 20%-ának javaslatára kerülhet sor. Az összegző értékelések A munkacsoport tagjai készítik el a pedagógusok, vezetők és intézményi önértékelések összegzését. Az összegző értékelésnél kiemelt figyelmet kell fordítani az erősségekre és a fejleszthető területekre. Erősségek azok, amelyek 80% feletti, fejleszthető területek azok, amelyek 50% alatti értékelést kaptak. A fejleszthető területek közé kell sorolni azokat is, melyek szélsőséges értékeket kaptak (szórásuk nagy). Az interjúknál az abban résztvevők összegzésképpen fogalmazzák meg az erősségeket és fejleszthető területeket. A dokumentumok tárolása Az önértékelés, szaktanácsadás, tanfelügyeleti és szakértői ellenőrzés dokumentumait a személyi anyag részeként tároljuk  az OH támogató felületén;  a személyi anyagban DVD lemezen.  Az intézményi értékelések dokumentumait iktatjuk és a titkárságon tároljuk. Az összegző értékelést, az éves önértékelési tervet és az ötéves önértékelési programot elektronikus formában, részben papír alapon a titkárságon; és a könyvtárban tároljuk, kivonatát pedig a honlapon megjelenítjük. Nyilvánosság, hozzáférhetőség Az összegző értékelés egyéni hozzájáruló nyilatkozatok alapján részben vagy egészben nyilvánosságra hozható (honlapon megjeleníthető). Az értékelések az önértékelési csoport tagjai, valamint az intézményvezetés és a személyi anyagot kezelő munkatárs számára hozzáférhető kell legyen. Biztosítani kell a hozzáférést kérés esetén az alábbi külső személyek számára: szaktanácsadó, tanfelügyelő, szakértő, munkáltató, fenntartó. Kérés esetén az intézményvezető tájékoztatást nyújthat az értékelésben részt vevő felek részére az eredményről (az önfejlesztési tervben foglaltak értékelése érdekében).

7. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Szervezeti és Működési Szabályzat

19


A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:  az alapító okirat  a szervezeti és működési szabályzat  a pedagógiai program  a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az éves munkaterv. 7.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 7.2. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:    

     

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.


20


A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, a tanári szobában továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 7.3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya a tanári szobában a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján is megtekinthető. Az éves munkaterv részét képezi a környezeti neveléssel kapcsolatos program.

8. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátást az alábbi jogszabályok határozzák meg   

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 17/ 2014. (III: 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Az iskolai tankönyvellátás rendjét a 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról, a 17/ 2014. (III: 12.) EMMI rendelet (a tankönyvvé, pedagóguskézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről) figyelembe vételével, a nevelőtestület, a szülői szervezet, a diákönkormányzat, valamint a fenntartó véleményének kikérése után az igazgató határozza meg. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg: A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyv biztosítható vásárlás, kölcsönzés, normatív kedvezmény alapján. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során Szervezeti és Működési Szabályzat

21


biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola helyben szokásos módon közzé teszi. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait a KELLO biztosítja. Az igazgató kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év március 31-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló jogosult normatív kedvezményre, illetve hány tanuló szeretne az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni, használt tankönyvet vásárolni. Ezt megelőzően a honlapon tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív támogatás), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására (pl. kölcsönözhető könyvek), azt mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. A tájékoztatás határideje: február 25. Az iskolába belépő új osztályok tanulóit a felvételi értesítéssel egyidejűleg tájékoztatjuk a tankönyvellátásról és az ingyenes tankönyvigénylés lehetőségeiről, számukra az igénybenyújtás határideje május 25. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős az előzőekben megjelölt felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában május 30-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt az iskola honlapján közzétett igénylőlapokon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni/mellékelni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Amennyiben a tanuló nem jogosult ingyenes tankönyvre (normatív támogatás), de szociális helyzete indokolja, írásban kérheti egyéb kedvezmény igénybe vételét, tankönyvek kölcsönzését Szervezeti és Működési Szabályzat

22


(a munkatankönyvek és munkafüzetek kivételével), illetve használt tankönyv vásárlását. A kérelmek elbírálásánál előnyt élvez az a tanuló, akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 120%-a, azonos összeg esetén a gyermekét egyedül nevelő szülő. További egyezés esetén a tanuló tanulmányi eredménye alapján történik a döntés. Az iskola igazgatója június 10-ig tájékoztatja a szülőket, hogy várhatóan mely tanulók lesznek jogosultak ingyenes tankönyv ellátásra, hányan igényelnek használt, valamint új tankönyvet. Az intézményvezető a felmérés eredményéről június 15-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet, a diákönkormányzatot és a fenntartót, és véleményük kikérése után határozza meg a tankönyv ellátás rendjét. A vélemények alapján az igazgató tájékoztatja a fenntartót, és az iskola honlapján keresztül a szülőket. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év április utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelést. Módosításának határideje június 30.


23


II. Működés rendje

1. A nyitva tartás, az intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00 – 17.00 óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől eltérésre az igazgató ad engedélyt. Az ügyelet 7.30 órakor kezdődik és délután 14.30 óráig tart. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az intézmény épületeiben a bérleti szerződésekben meghatározottak szerint. Kötelesek betartani a vagyonvédelmi, balesetvédelmi és tűzrendészeti előírásokat. Az intézmény területére idegen gépjárművel csak behajtási engedéllyel szabad behajtani. 1.1.A tanítás ideje A tanítás kezdete reggel 7.55 óra, befejezése 14.15 óra. A gyakorlati foglalkozások ettől eltérhetnek (kezdés: 7:30 óra befejezés 14:30 óra), amennyiben másképpen nem lehet megszervezni. A tanóra időtartama 45 perc, a tanórák között 10 perces szünetek vannak. A 2. óra után 15 perc szünet van. A gyakorlati foglalkozások időtartama 60 perces tanítási óra. A gyakorlat fele idejénél 20 perces szünetet kell tartani. Délutáni foglalkozások, sportkör, szakkör, egyéb feladatok 17 óráig tarthatnak. A szorgalmi időszakban az igazgató és az igazgatóhelyettesek közül egy fő köteles az intézményben tartózkodni, a munkaidő alatt (7.30-16.00 óráig, pénteken 7.30-13.30 óráig) A szünetekben beosztás szerint heti egy nap ügyeletet tartanak. 1.2.A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket szerdai, a fogadóórákat általában csütörtöki napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok Szervezeti és Működési Szabályzat

24


kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. A szóbeli érettségi és szakmai vizsgák ideje alatt a vizsgán részvevő pedagógusok napi munkaidő-beosztása napi 12 óra is lehet. 1.3. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 1.4. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), magántanuló felkészítésének segítése, könyvtárosi feladatok közösségi szolgálat koordinálása rendszergazda

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 1.5. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, Szervezeti és Működési Szabályzat

25


c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u) v) w) x) y)

a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépése, benntartózkodásának rendje Tanítási idő alatt az intézmény látogatóit a napos fogadja, és kíséri a titkárságra. Az iskola titkár értesíti a keresett személyt. Tanítási időn kívül idegen személy nem tartózkodhat a tanügyi épületben a bérlők kivételével. A tornatermeket bérlők csak a tornateremben, annak előterében és az öltözőkben tartózkodhatnak a bérleti szerződésben megadott napokon. A tantermeket bérlők a tanterem előtti folyosót és a mellékhelyiségeket használhatják.

2. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 20 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy Szervezeti és Működési Szabályzat

26


helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a titkárságon. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgató (igazgattóhelyettes) engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. A mennyiben ez nem lehetséges a helyettesítést az osztályban tanító másik szaktanár saját órájának megtartásával oldjuk meg. Minden esetben a helyettesített órákat a helyettesítési naplóban kell rögzíteni. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

3. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és elrendelt valamint egyéb foglalkozásokból, és a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét a tantárgyfelosztás és az órarend, az éves munkaterv a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Ezen kívül minden pedagógus havi munkaidő nyilvántartási lapot vezet, amelyet aláírva ad le a hónap végén.

4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gyakorlati oktatásvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

5. Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az Szervezeti és Működési Szabályzat

27


osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTA Tanár Munkáltató neve, címe:

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola 9300 Csorna, Kórház u. 28.

Munkakör betöltőjének neve: Beosztása, besorolása: Végzettsége: tanár A munkakör ellátásának feltétele: Munkakörhöz kapcsolódó felettesei: Feladatai:

tanár gyógytestnevelő tanár, testnevelés-biológia szakos egyetemi végzettség igazgató, igazgatóhelyettes testnevelés, biológia, gyógytestnevelés oktatása

Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők:

1. A szaktárgyak körébe tartozó új tudományos eredményeket, pedagógiai szaksajtót tanulmányozza. Ismeri a hazai tantárgypedagógiai fejlesztéseket. 2. Az általa tanított tantárgy(ak)ra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, illetve a követelményeket figyelembe véve. 3. A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező. 4. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik. 5. Gondoskodik arról, hogy a tanulónak megfelelő számú érdemjegye legyen. 6. A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat, érdemjegyét az ellenőrzőbe beírja. 7. Helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja. 8. A személyi adataiban történt változást azonnal jelenti az igazgatónak. 9. Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatót és gondoskodik arról, hogy a tanmenet, a tankönyv a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon. 10. Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező. 11. A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozásokon, értekezleteken vesz részt. 12. Oktató nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, a felzárkóztatás feladatát. Közreműködik a szaktárgyával kapcsolatos szabadidős programokban, versenyek lebonyolításában. Propagandát fejt ki a tanulók körében a szaktárgyával kapcsolatos ifjúsági sajtó olvasása érdekében. Szorgalmazza a sajtó és internet révén történő informálódást és önművelődést. Szervezeti és Működési Szabályzat

28


13. A nevelés és oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti. 14. Felkészíti a tanulókat a különböző versenyekre, háziversenyeket szervez. 15. Részt vesz az ökoiskolai és fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos programok megvalósításában.

Különleges felelőssége 1. felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, 2. bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, 3. a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. Csorna, …………………………. igazgató A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem és azokat elfogadom:

tanár


29


MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTA Szakoktató Munkáltató neve, címe:

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola 9300 Csorna, Kórház u. 28. Munkakör betöltőjének neve: Beosztása, besorolása: szakoktató Végzettsége: a szakiránynak megfelelő szakos tanár, a szakiránynak megfelelő szakoktató, szakiránynak megfelelő közép vagy felsőfokú szakmai végzettség A munkakör ellátásának feltétele: középiskolai vagy felsőfokú végzettség Munkakörhöz kapcsolódó felettesei: igazgató, igazgatóhelyettes Feladatai: Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők:

16. A szaktárgyak körébe tartozó új tudományos eredményeket, pedagógiai szaksajtót tanulmányozza. Ismeri a hazai tantárgypedagógiai fejlesztéseket. 17. Az általa tanított tantárgy(ak)ra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, illetve a követelményeket figyelembe véve. 18. A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező. 19. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik. 20. Gondoskodik arról, hogy a tanulónak megfelelő számú érdemjegye legyen. 21. A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat, érdemjegyét az ellenőrzőbe beírja. 22. Helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja. 23. A személyi adataiban történt változást azonnal jelenti az igazgatónak. 24. Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatót és gondoskodik arról, hogy a tanmenet, a tankönyv a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon. 25. Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező. 26. A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozásokon, értekezleteken vesz részt. 27. Oktató nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, a felzárkóztatás feladatát. Közreműködik a szaktárgyával kapcsolatos szabadidős programokban, versenyek lebonyolításában. Propagandát fejt ki a tanulók körében a szaktárgyával kapcsolatos ifjúsági sajtó olvasása érdekében. Szorgalmazza a sajtó és internet révén történő informálódást és önművelődést. 28. A nevelés és oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti. 29. Felkészíti a tanulókat a különböző versenyekre, háziversenyeket szervez 30. Feladata az iskola 9 személyes gépjárművének vezetése a tanulók versenyekre, szakmai bemutatókra, tanulmányi kirándulásra történő szállításakor. 31. Részt vesz az ökoiskolai és fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos programok megvalósításában.

Különleges felelőssége 4. felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, 5. bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, Szervezeti és Működési Szabályzat

30


6. a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. Csorna, …………………………. igazgató A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem és azokat elfogadom:

szakoktató


31


MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTA OSZTÁLYFŐNÖK Munkáltató neve, címe: Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola 9300 Csorna, Kórház u. 28. Munkakör betöltőjének neve: Beosztása, besorolása: tanár, Végzettsége: Felettesei: igazgató, igazgatóhelyettes Az igazgató jelöli ki, munkáját az SZMSZ és a PEPO alapján végzi. Szakmai feladatai és hatásköre: 1. Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, és az iskola pedagógiai elvei szerint nevelni őket. Segíteni kell az osztályközösség kialakulását, pontos információkkal kell rendelkeznie osztálya szociometriai képéről az osztályon belüli konfliktusokról, rivalizációról, az uralkodó értékekről. 2. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Észrevételeit és az esetleges problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli. 3. Aktív kapcsolatot tart fenn tanítványai szüleivel, az életüket, tanulmányaikat segítő személyekkel (GYIV, Népjóléti Szolgálat). 4. Figyelemmel kíséri a tanuló tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Külön gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulókra. 5. Minősíti a tanulók szorgalmát, magatartását, észrevételeit, javaslatait megosztja tanártársaival. 6. Szülői értekezletet tart, az ellenőrző útján tájékoztatja a szülőket a tanuló előmeneteléről, illetve a felmerült problémákról. 7. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók). 8. Mint osztályfőnök a saját hatáskörében az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulóinak. 9. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. 10. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására. 11. Nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. 12. Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. 13. Ügyel a rábízott tanulókra, valamint az oktató-nevelő munka biztonságos működésére. 14. Felelősséget kell vállalnia tanítványai viselkedéskultúrájáért, a környezettisztaság megőrzése érdekében tanúsított magatartásukért. Ellenőrzési kötelezettségei 1. hetente ellenőrzi a napló beírási havonta pedig osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi a nevelési igazgatóhelyettesnek, 2. figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, Szervezeti és Működési Szabályzat

32


3. a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket, 4. levélben értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén 5. az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 100 órát meghaladó éves hiányzás esetén, 6. az osztályozó értekezlet napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. Különleges felelőssége 1. 2. 3. 4. 5.

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

Csorna, …………………………. igazgató A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem és azokat elfogadom: osztályfőnök


33


MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTA Tangazdaság vezető

Munkáltató neve, címe: Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola 9300 Csorna, Kórház u. 28. Munkakör betöltőjének neve: Beosztása: Végzettsége: A munkakör ellátásának feltétele: agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök Munkakörhöz kapcsolódó felettesei:

Feladatai: Tangazdasági termelés irányítása, szervezése: -

vetésterv készítése, kialakítása felhasznált anyagok beszerzése termények értékesítése szerződéskötések a szállítókkal növénytermesztési szolgáltatások szervezése a tangazdasági erő- és munkagépek karbantartásának szervezése új eszközök, alkatrészek beszerzése a tangazdasági telephely karbantartása az épületek, tanműhelyek rendjének fenntartása a telephely épületeinek állagmegőrzése a tangazdasági dolgozók munkájának szervezése, ellenőrzése az adminisztratív feladatok ellátása a tangazdaság működésével és a gyakorlati oktatással kapcsolatos pályázatok figyelése, elkészítése Részt vesz az ökoiskolai és fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos programok megvalósításában.

Óraadóként a szakmai gyakorlatok oktatásában – amennyiben az ellátandó feladat igényli – részt vesz. Csorna,……………….

igazgató A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem és azokat elfogadom: osztályfőnök Szervezeti és Működési Szabályzat

34


MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTA Személyügyi intéző

Munkáltató neve, címe: Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Munkakör betöltőjének neve: Beosztása, besorolása: gazdasági dolgozó, Végzettsége: Munkavégzés helye: Csorna, Kórház u. 28. Feladatköre: személyügyi és gazdasági ügyintéző Függelmi felettese: igazgató

Az iskola zavartalan működése érdekében az alábbi feladatokat látja el. 1. Kapcsolatot tart a MÁK-kal. A Központi Illetményszámfejtő Rendszerben intézi az iskola dolgozóinak személyi ügyeit. A MÁK felé havonta jelentést készít a távollétekről és a nem rendszeres kifizetésekről. 2. Naprakészen és rendben tartja az iskola dolgozóinak személyi anyagait. 3. Kezeli, raktározza és analitikus nyilvántartást vezet a szigorú számadású nyomtatványokról. 4. Nyilvántartja a raktárkészlet változásait. 5. Analitikus nyilvántartást vezet a kis- és nagyértékű tárgyi eszközökről. 6. Elvégzi a leltározás koordinálását. 7. A készpénzesés és utalásos bevételekről számlát állít ki. 8. Elvégzi a készpénzfeladást. 9. Szükség esetén helyettesíti az iskolatitkárt. 10. Ellátja a pénztárhelyettesi feladatokat.

Csorna, …………………

igazgató A munkaköri leírásba foglaltakat megismertem és azokat elfogadom. Szervezeti és Működési Szabályzat

35


…………………..

Takarító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: takarító Közvetlen felettese: gyakorlati oktatásvezető Kinevezése, munkaideje: 1. határozatlan időtartamra, 2. munkabére munkaszerződése szerint 3. naponta 8.00-16.00 óráig, amely munkaidő ebédidőt nem tartalmaz 1. Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása 1. a gyakorlati oktatásvezető közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban 2. napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a táblát 3. napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket 4. naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket 5. a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat 6. mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását 7. szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét 8. napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti 9. kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő rendszeres ürítése, tisztítása 10. porszívózza a szőnyegeket, szükség szerint fölkeni a parkettát 11. szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő virágokat 12. nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók súrolását 13. a nagytakarítások időszakában – a többi takarítóval közösen – utasítás szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását 14. a nagytakarítások alkalmával a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak 15. a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával 16. folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a felettesének. 17. Részt vesz az ökoiskolai és fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos programok megvalósításában.

Csorna, ………………… igazgató Szervezeti és Működési Szabályzat

36


A munkaköri leírásba foglaltakat megismertem és azokat elfogadom.

……………………..

6. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepségekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat és a szervezési felelősöket az éves munkaterv határozza meg.

Iskolai hagyományok      

tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek szalagavató bál szalagavató ünnepélyek ballagási ünnepély érettségi találkozó megemlékezés névadónkról

Nevelőtestületi hagyományok  

nyugdíjas búcsúztató, nyugdíjas találkozó közös szakmai programok

A szülők és az iskolai közös programjai  

szalagavató bál szülői értekezletek, fogadóórák

A hagyományápolás külsőségei Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete  

lányok: fehér blúz, sötét alj, sál fiúk: öltöny nyakkendővel vagy szövetnadrág, fehér ing, nyakkendő


37


7. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje Szervezeti formák:         

felzárkóztató foglalkozások szakkörök, tehetséggondozás, versenyekre felkészítés korrepetálás érettségire, szakmai vizsgára történő felkészítés tömegsport diáksport (DSK) kirándulások színház

Felzárkóztató foglalkozás I. évfolyamos tanulóknál szervezhető a tanévindítás után szeptember 1- től vagy október 1-től a szeptemberben történő felmérés alapján, igény szerint. Időtartama szükség esetén heti 1 óra.

Szakkörök Az indítható szakköröket a munkaterv elfogadásával a tantestület hagyja jóvá. A szakmai és tantárgyi versenyekre felkészítő, valamint az elhelyezkedést és a pályakezdést segítő szakkörök az elbírálásnál előnyt élveznek. A szakkörök heti óraszámát a résztvevő tanulók igénye szerint határozzuk meg. Indításuk szeptember 1-től vagy október 1-től történik. Közismereti és szakmai tanulmányi versenyre, nyelvvizsgára felkészítés heti óraszámait, a finanszírozott időkeret adta lehetőség határozza meg.

Érettségire, szakmai vizsgára felkészítés Elsősorban tanórai keretek között történik a gyengén teljesítő tanulók számára korrepetálásokat tartunk legfeljebb heti 2 órában tantárgyanként. Az iskolában a mindennapi testedzés rendje A 9.-12. évfolyamokon délelőtti tanítási órakeretbe épül a mindennapos testnevelés, kivéve a szakmával rendelkezők (szakközépiskola 12-13. évfolyama). Ez utóbbi osztályokban a délelőtti órarendbe beillesztett heti 3 testnevelés óra mellett 2, szabadon választott délutáni sportfoglalkozáson köteles részt venni a tanuló. A választott sportfoglalkozásokat az iskola által biztosított foglalkozások közül kell kiválasztani. A szabadon választott sportfoglalkozásokat Szervezeti és Működési Szabályzat

38


azon a napon kell teljesíteni, amelyik napon nincs órarend szerinti testnevelés óra, így esetükben is teljesül a mindennapos sportfoglalkozáson való részvétel. A 11.-12 évfolyamon a délutáni foglalkozások közti választási lehetőség biztosítása mellett lehetőség van egyesületi sportok bekapcsolásával megfelelni jelen elvárásoknak. A szabadon választott foglalkozás (heti 2 óra) teljesíthető iskolán kívül, sporttevékenységet folytató egyesületeknél. A tanuló kérésére az egyesület igazolhatja a heti 2 alkalommal végzett rendszeres sportolást. Az igazolás elfogadása az igazgató hatáskörébe tartozik. Az igazolás érvényessége 1 tanítási félévre szól, így azt félévente ismételni szükséges. A mindennapos testnevelés kötelezettsége alól azokon a napokon mentesülnek a tanulók, amelyik napon gyakorlati oktatáson, kihelyezett gyakorlaton vesznek részt. Tömegsport A testnevelő tanár szervezi, melynek heti óraszáma 4 óra. Feladata: házi bajnokságok lebonyolítása, sportolási lehetőség biztosítása. Az iskola tanulói a tornatermet, konditermet, szabadtéri kézilabda pályát használhatják szervezett kereteken kívül is. Diáksportkör Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola DSK nevet viseli. Feladata: felkészítés az iskolák közötti versenyre. A sportkör elnöke az iskola igazgatója, szakvezetője az iskola testnevelő tanára. Diáksportkör az alábbi sportágakban működik: kézilabda (fiú, lány), teremlabdarúgás (fiú,lány), kosárlabda (fiú,lány), fekvenyomás. Versenyre az alábbi sportágakban biztosít felkészülési lehetőséget: asztalitenisz, atlétika versenyágai. Kirándulások A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A kirándulások megszervezésénél fontos szempont legyen a természeti és épített környezet értékeinek megismerése. A tanítási munkanapok terhére 1 nap vehető igénybe összevont szakmai programmal. A kísérő tanárok száma: 20 tanulóként 1 fő. Az utazási költséget a kirándulást szervező osztály fizeti. Színház, Szervezhető a Győri Nemzeti Színházba, vagy a csornai művelődési ház által szervezett színházi előadásokra. A szervezést bármelyik tanár végezheti megfelelő létszám esetén. Külföldi kapcsolatok, szakmai gyakorlatok Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket és szakmai tapasztalatokat szerezhetnek. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők.


39


A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól.

8. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza.) A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 1 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okát. A hiányzást az osztálynaplóban kell rögzíteni, melyet az osztályfőnök összesít. Az igazolatlan mulasztások hátterét az osztályfőnök köteles kideríteni a szülő bevonásával. Nem minősül hiányzásnak (ne kerüljön beírásra):  

hivatalos elfoglaltság (pl. naposi szolgálat, vezetési gyakorlat) iskolai elfoglaltságból adódó távollét (pl. verseny: szakmai, stb., sport)

9. A létesítmények, gépek, eszközök használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:     

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon Szervezeti és Működési Szabályzat

40


használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. Az iskola létesítményeit, gépeit, eszközeit a rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit és az intézmény eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi nyilvántartás aláírása ellenében lehet. Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata állapítja meg. Az iskolához nem tartozó igénybevevők csak a meghatározott időben tartózkodhatnak az előre meghatározott helyiségben.

10. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 10.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. A pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. 10.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei


41


A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:      

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi értekezlet félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezleten – tanácskozási joggal – részt vehet a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselője is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. 10.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint a próba érettségi lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt Szervezeti és Működési Szabályzat

42


éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben két munkaközösség működik: a közismereti, szakmai munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább évi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. 10.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak

 

        

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. Részt vesznek az ökoiskolai programok szervezésében, lebonyolításában.

10.5. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai  

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Szervezeti és Működési Szabályzat

43




Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.  Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.  Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.  Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.  Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

11. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 11.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 11.2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél alkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:    

szakmai munkaközösségek, szülői munkaközösség, diákönkormányzat, osztályközösségek.

11.3. A munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje Iskolánkban két munkaközösség működik:  közismereti munkaközösség  szakmai munkaközösség A munkaközösségek együttműködésének célja alapvetően a tanulmányi előmenetel javítása, a tanulók személyiségének megismerése és fejlesztése, a pedagógiai színterek összehangolása, mint az elméleti és gyakorlati képzés, illetve az iskolai és kollégiumi nevelésben. Ezen kívül a pedagógusok szakmai fejlődésének elősegítése és egységes pedagógiai szemlélet kialakítása. Ennek érdekében a munkaközösség vezetők éves munkatervet készítenek, melyet a tanév előkészítése során egyeztetnek a tevékenységek és feladatok összehangolása céljából.


44


Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, az iskolai munkaterve, a munkaközösségek munkatervei és egyéb pedagógiai dokumentumok határozzák meg az együttműködés tartalmi kereteit. A szervezeti keretet a rendszeresen, havonta megtartandó koordinációs értekezletek jelentik, amelyen a munkaközösség vezetők és az iskolavezetés vesz részt. Mivel iskolánk tantestülete kis létszámú, a napi kapcsolattartás sikeresen megvalósítható az osztályfőnökökkel, az egyes munkaközösségek tagjaival mind a munkaközösség vezetők, mind a pedagógusok részéről. A napi kapcsolattartás során a felmerülő problémák egy része közvetlenül, szóbeli információcsere útján megoldható. A napi szinten nem rendezhető problémákat, feladatokat a kollégák közvetítik a munkaközösség vezetők felé, akik a havonta tartandó értekezlet elé terjesztik ezeket. Amennyiben a munkaközösségek szintjén a probléma nem rendezhető, úgy soron kívüli tantestületi értekezlet összehívására kerül sor. A munkaközösségek kéthavonta tartanak munkaközösségi megbeszélést, amelyen a társ munkaközösség is képviselteti magát. Az együttműködés további szervezeti kereteit jelentik a továbbképzések, a vezetői és a nevelőtestületi értekezletek. Az éves munkatervben az előre meghatározott tantestületi értekezletek napirendjének meghatározásakor figyelembe vesszük a munkaközösségek felől érkező javaslatokat, észrevételeket. Így válnak a tantestületi értekezletek a munkaközösségek kapcsolattartásának legfontosabb színtereivé. 11.4. Az igazgató, a vezetők és a szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Nevelőtestületi értekezlet A nevelőtestület az iskola éves munkatervében rögzített időpontban meghatározott témákban tart értekezletet. Vezetői értekezlet Az igazgató hívja össze minden héten hétfőn 14.00 órára résztvevői:  az igazgató  az igazgatóhelyettesek  gazdasági vezető  a gyakorlati oktatásvezető 11.5. A szülői közösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Közösség (a továbbiakban: SzK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői közösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői közösség tevékenységének szervezése, A szülői közösség képviselője és az iskola igazgatójának kapcsolata Azokban az ügyekben, melyben a szülői közösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A Szervezeti és Működési Szabályzat

45


szülői közösség képviselőit a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjainak tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői közössége részére az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az SzK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

A szülői közösség részére biztosított jogok Az iskola szülői közössége véleményezési jogkört gyakorol. Véleményezési joga van a pedagógiai program az éves munkaterv, a tankönyvellátás rendjének, a választható érettségi tárgya, a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, a házirend megállapításában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. Az intézményi tanács Az intézményi tanács 3 taggal Csukás Zoltán Intézményi Tanács néven alakult meg a szülői szervezet, az önkormányzat és a nevelőtestület képviseletében 1-1 taggal. Az intézményvezető a tanács vezetőjével tart kapcsolatot. Az igazgató továbbítja a tantestület felé az intézményi tanács javaslatait, az intézmény munkájával kapcsolatos véleményét. Az intézményvezető a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73.§ (7) bekezdésében meghatározott időközönként beszámol az intézményi tanácsnak az iskola munkájáról. A tanács véleményezési javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével, nevelő-oktató munkájával kapcsolatban. 11.6. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat elkészíti saját szervezeti és működési szabályzatát. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanuló vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és Szervezeti és Működési Szabályzat

46


működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium működését. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a házirend elfogadása előtt  fegyelmi büntetés kiszabása előtt

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. A tanulók szervezett vélemény nyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája: A tanulók szervezett vélemény nyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. A közgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével, a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttatja az iskola igazgatójához. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend jelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik. Ha az igazgató nem tartja szükségesnek a közgyűlés összehívását, más úton intézkedik a kiváltó ok megnyugtató rendezéséről. Diákönkormányzatot segítő tanár: Megszervezi a diákönkormányzatokat. Tanácsot ad a megválasztott felelősöknek. Felügyeli munkájukat. Képviseli a diákságot, koordináló szerepet tölt be a nevelőtestület, iskolavezetés és a diákság között. Javaslatot tesz a diákok véleménye alapján a diákprogramra. Szervezi a nyílt napokat. Tájékozódik az osztályfőnökök révén a hátrányos helyzetű tanulókról, és azt jelzi az intézmény vezetése felé. A beiskolázás előkészítésében részt vesz, propagandát fejt ki az iskola mellett. A diák sportkör A DSK a jogszabályokban előírt módon működik és gazdálkodik. Szervezeti és Működési Szabályzat

47


10.7. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:   

az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben.

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatait és hatáskörét a pedagógiai program tartalmazza.

13. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – a szülői értekezletek napján és további két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 150 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama meghosszabbítható. Minden szaktanárnak egyéni fogadó órája is van, melyről a szülőket szintén az ellenőrző könyv útján értesítjük. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülőknek tájékoztatást kell kapniuk az iskolában oktatott szakokról, tantárgyakról, felvételi, előmeneteli és továbbtanulási lehetőségekről. A szülőket rendszeresen tájékoztatni kell gyermekük tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről, igazolatlan hiányzásokról. Szervezeti és Működési Szabályzat

48


Nyitott kapuk napja: minden évben november elején 2 délután tájékoztatjuk az iskolánk iránt érdeklődő végzős általános iskolai tanulókat és szüleiket a felvételi lehetőségekről és az iskola munkájáról. Írásos tájékoztatás: a szaktanár és az osztályfőnök felelősek azért, hogy a naplóba és a tanulók ellenőrző könyvébe azonosan és időben egyszerre kerüljenek be az érdemjegyek. A tanárok, a szülők és a munkahelyek egyéb közlendőjére is az ellenőrző könyv szolgál. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

14. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módjai Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető a vezetői feladatához tartozó külső kapcsolatokat ápolja. 14.1. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az iskola dolgozóinak egészségügyi ellátást a csornai MEDPROFIL ’95 HUMÁN SZOLGÁLTATÓ KFT. látja el. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Szervezeti és Működési Szabályzat

49


Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a szakgimnázium , és szakközépiskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 30 -ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok egészségügyi felügyeletét megbízás alapján dr. Balázs Mihály látja el. Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.  Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.  Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 14. 2. Kapcsolattartás az iskola és a családsegítő szolgálat között: Az iskola a diákok lakhelye szerint illetékes családsegítő szolgálattal veszi fel probléma esetén (pl. a tanuló nem jár iskolába, gondozatlan, családi problémákat tár a tanárai elé, súlyos anyagi nehézségek feltételezhetők nála, segítséget kér stb.) a kapcsolatot. A kapcsolatfelvétel telefonon történik, majd írásban megismétlésre kerül a kérés, melyet maguk a szolgálatok is kérni szoktak. Egy-egy eset kapcsán az ifjúságvédelmi felelős kéri az Szervezeti és Működési Szabályzat

50


osztályfőnök és a tanító tanárok véleményét is a tanuló helyzetének minél pontosabb megítéléséhez. Az iskolai kapcsolattartó az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök, akik rendszeresen érdeklődnek a szolgálat által pártfogolt tanuló után, illetve tájékoztatják a szolgálat munkatársait a tanuló iskolai magatartásáról, tanulmányairól. A székhely szerint illetékes csornai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival rendszeres a kapcsolata az iskolának. Az ifjúságvédelmi felelős havonta részt vesz a szolgálat előadásain, esetmegbeszéléseken. Évente egy alkalommal az intézmény igazgatóját is tájékoztatja a szolgálat az elvégzett munkáról és a következő évi tervekről. 14. 3. Egyéb kapcsolatok Az iskola rendszeres kapcsolatot tart:            

az iskola fenntartójával Hermann Ottó Intézet a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Oktatási Központ gyakorlati képzést biztosító üzemekkel, kistermelőkkel és vállalkozókkal az iskolát támogató valamennyi szervezettel az iskola körzetéhez tartozó intézményekkel a környező önkormányzatokkal az iskola felügyeleti szerveivel felsőoktatási intézményekkel Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézménye és tagintézményei Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó

Társintézménnyel való kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás folyamatos. A kapcsolattartás az igazgató és az igazgatóhelyettesek feladata. Társintézmények közti kapcsolatról az intézmény nevelőtestületét a vezetők folyamatosan tájékoztatják. Új kapcsolatok létesítéséhez a nevelőtestület véleményét megkérdezzük. Új feladatok vállalása előtt a nevelőtestület véleményét kikérjük. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal A kiemelt figyelmet igénylő tanulókat a meghatározott időben felülvizsgálatra küldjük, pedagógiai szakvélemény kíséretében, hogy érvényes szakértői véleménnyel rendelkezzenek, és nevelésük-oktatásuk ennek alapján történjen. A szakértői véleményeket tanulónként gyűjtjük a titkárságon a titoktartási kötelezettség betartása mellett. A tanulók fejlesztő foglalkozásainak ellátása, rehabilitációs foglalkozások szervezése is részét képezi az együttműködésnek. Kapcsolattartás a gyakorlati képzést folytató szervezetekkel A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen a gazdasági szervezeteknél bevezető ellenőrzést végzünk. Ennek eredményessége alapján történik az együttműködési megállapodás megkötése. A gyakorlati képzést folytatók részére az iskola eljuttatja a képzési programot, tanterveket. Az Szervezeti és Működési Szabályzat

51


évközi ellenőrzésen is részt vesznek iskolánk gyakorlati oktatói. A gyakorlati oktatásvezető folyamatosan nyomon követi a tanulók tevékenységét és folyamatos kapcsolatot tart a kamara illetékes munkatársával. Az iskola pedagógusai részt vesznek a Kamara által szervezett programokon, továbbképzéseken.

15. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 15.1. A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:  

bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként egy napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt öt tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár – a verseny napján kívül. A kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A Szervezeti és Működési Szabályzat

52


szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. 15.2. A tanulói késések kezelési rendje Az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, a késések kezeléséről a házirend rendelkezik. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 15.3. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 15.4. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló Szervezeti és Működési Szabályzat

53


szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

16. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

 A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt írásban kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezleten szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a diákönkormányzat képviselője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de Szervezeti és Működési Szabályzat

54


 A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 16.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben Szervezeti és Működési Szabályzat

55


lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

17. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:  alapító okirat,  pedagógiai program,  szervezeti és működési szabályzat,  házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában, nevelői szobában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára az első szülői értekezlet alakalmával illetve a házirend lényeges változásakor ismertetjük.


56


III. Eljárásrendek

1. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Szervezeti és Működési Szabályzat

57


2. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 10 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

3. Intézményi Óvó-védő Előírások 3.1. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első gyakorlatán a gyakorlatvezető tanár baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. A tanév első hetében tűzriadót tartunk melynek keretében a tanulók tűzvédelmi oktatásban részesülnek. A tűzriadót szaggatott csengetéssel jelezzük. Gyülekező hely az iskola kézilabda pályája. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés és a szakmai gyakorlatok. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák. A hiányzó tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni.


58


A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi.

3.2. A munkavállalókra vonatkozó előírások A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. Az intézményi óvó-védő előírásokat részletesen a jogszabályban előírt szabályzatok tartalmazzák. (munkavédelmi, tűzvédelmi, kockázatelemzési, foglalkozás egészségügyi szabályzat stb.)

4. Irat és adatkezelésre vonatkozó szabályok 4.1. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.  határozatok  jegyzőkönyvek  nyilatkozatok  vizsgadokumentumok Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. 4.2. Adatkezelési szabályzat A szabályzat az intézményünk működése során keletkező legfontosabb adatvédelmi, informatikai biztonsági szabályokat tartalmazza (különös tekintettel az adatkezeléssel, Szervezeti és Működési Szabályzat

59


adattovábbítással követelményekre).

és

nyilvánosságra

hozatallal

kapcsolatos

adatvédelmi

4.2.1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola alkalmazotti jogviszonyban álló azon alkalmazottakra, akik adatkezeléssel foglalkoznak. Az iskolában keletkezett, az iskolába érkezett iratokat iktatni kell. A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. Az irattári rendet az iskolatitkár biztosítja. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, a szülői szervezet részére érkezett leveleket. A bejövő-kimenő levelezés nyilvántartása az iktatókönyvben, sorszám és dátum megjelölésével történik. A sorszámmal és betűjellel ellátott iratokat a megfelelő betűjelű dossziékban lefűzve tároljuk, évente újakat nyitva. Nem kell iktatni azokat a gazdasági, munkaügyi, és egyéb iratokat, amelyekről külön nyilvántartásokat vezetünk. Az iskola által kiállított hivatalos okmányok nyilvántartása az országos szabályoknak megfelelően történik. A kiadományozott irat tartalmazza: - intézmény neve, - székhelye, - iktatószám, - ügyintéző neve, - ügyintézés helye, ideje, - aláíró neve, beosztása, - körbélyegző lenyomata Eredeti bejegyzés semmiképp nem tüntethető el, javítani áthúzással, a helyes szöveget beírva lehet, melyet aláírással igazolni kell. Az osztályfőnökök vezetik: Az osztálynaplót, a törzslapot (anyakönyvet), kiállítják a bizonyítványt és vezetik a beírási naplót. A törzslap közokirat, személyi, tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyezéséért az osztályfőnök és az igazgató felelős. A tanuló nyilvántartást az iskolatitkár vezeti, mely tartalmazza a gyermekre és a szülőre vonatkozó adatokat, az iskolába való beiratkozás illetve távozás dátumát. A bizonyítványokról kiállított másodlatokat az anyakönyvbe is bejegyezzük, a tanulóinknak újonnan kiadott bizonyítványokat pedig a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartási szabályainak megfelelően kezeljük, és azok sorszámát az anyakönyvben is Szervezeti és Működési Szabályzat

60


rögzítjük. A közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelése: A közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok: - Együttműködési Megállapodás - jelentkezési lap - közösségi szolgálati napló Együttműködési megállapodás: Az iskola kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a fogadóintézményekkel, szervezetekkel. Az intézmény az előzetes egyeztetés után a fogadóintézményekkel együttműködési megállapodást köt. Természetesen a fogadó szervezetek, intézmények is kezdeményezhetik az iskolával történő kapcsolatfelvételt, sőt a szülők és tanulók részéről érkező ajánlásokat is elfogadjuk. Az együttműködési megállapodás elkészítéséről és őrzéséről az intézmény közszolgálatért felelős koordinátora gondoskodik. Jelentkezési lap: A tanulók jelentkezési lapot töltenek ki, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát. A jelentkezési lapot tanévenként kell kitölteni mindaddig, amíg a tanuló nem teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges 50 órás közösségi szolgálatot. A jelentkezési lapok elkészítését és őrzését az iskola közösségi szolgálatért felelős koordinátora végzi. A jelentkezési lapok őrzésének időtartama: a tanuló érettségi vizsgáját követő 1 év. Közösségi szolgálati napló: A tanulóknak a közösségi szolgálatról naplót kell vezetni, amelyben rögzítésre kerül a projekt (közösségi munka) neve, időpontja, a munka időtartama, tartalma, és az adott felelős (az iskola vagy a fogadó intézmény munkatársának) igazoló aláírása. A közösségi szolgálat igazolásáról készült naplót a tanulók osztályfőnöke őrzi a tanulók érettségi vizsgáját követő 5 évig. Ugyancsak a tanuló osztályfőnöke tartja nyilván az osztálynaplóban az elvégzett közösségi szolgálat óraszámát, amelyet év végén a bizonyítványba is bevezet. Igazolás: A tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki az intézmény két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy az intézménynél marad. Megőrzési ideje 5 év. Alkalmazható záradékok:


61


Igazolom, hogy a tanuló a ………/……… tanévig ………… óra közösségi szolgálatot teljesített. Ez a záradék az osztálynaplóba és a tanuló bizonyítványába is bekerül, az osztálynaplóban az osztályfőnök, a bizonyítványban pedig az igazgató írja alá. A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot. Ez a záradék 12. évfolyam végén a törzslapra kerül beírásra, ahol az igazgató aláírásával igazolja a beírás hitelességét.

A 2011. CXII. törvény, az 1993. évi XLVI. Törvény a statisztikáról alapján kell az iskolai adatvédelmet biztosítani.

Minden közalkalmazott, aki munkavégzése során vagy véletlenül személyi információhoz jut, felelős:  Az adatvédelmi kötelezettség megtartásáért,  A tudomására jutott adatok rendeltetés szerinti felhasználásáért,  Azért, hogy a tudomására jutott adatok illetéktelen személy tudomására, birtokába ne juthassanak.  Saját adatait illetően a közalkalmazott felelős azért, hogy az általa az iskolának átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. A közalkalmazott csak akkor kérheti adatai helyesbítését, ha ezt közokirattal támasztja alá. Az irattárban elhelyezett iratok fizikai biztonságát és számítástechnikai biztonságát is meg kell oldani. A dokumentumok selejtezési ideje: Irattári

Ügykör megnevezése

tételszám

Őrzési idő (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1.

Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés

nem selejtezhető

2.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

nem selejtezhető

3.

Személyzeti, bér- és munkaügy

50

4.

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem,

10

5.

Fenntartói irányítás

10

6. 11

Szakmai ellenőrzés


20

62


7.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

8.

Belső szabályzatok

10

9.

Polgári védelem

10

Munkatervek, jelentések, 10.

5

Statisztikák Nevelési-oktatási ügyek

12.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

13.

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

14.

Felvétel, átvétel

20

15.

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

16.

Naplók

5

17.

Diákönkormányzat szervezése, működése

5

18.

Pedagógiai szakszolgálat

5

19.

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

20.

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5

10 nem selejtezhető

21.

Gyakorlati képzés szervezése

5

22.

Vizsgajegyzőkönyvek

5

23.

Tantárgyfelosztás

5

24.

Gyermek- és ifjúságvédelem

3

25.

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

26.

Az érettségi vizsga, szakmai vizsga

1

27.

Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum

5

Gazdasági ügyek 27.

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidő nélküli épülettervrajzok, helyszínrajzok, Szervezeti és Működési Szabályzat

63


használatbavételi engedélyek 28.

Társadalombiztosítás

50

29.

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés

10

30.

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

5

31.

A tanműhely üzemeltetése

5

32.

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

33.

Szakértői bizottság szakértői véleménye

20

4.3.1. Az alkalmazotti nyilvántartásra vonatkozó szabályok A személyi iratok kezelése és ezek általános adatvédelmi szabályai Személyi iratként kell kezelni bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett minden olyan adathordozót, amely az alkalmazotti jogviszony létesítésekor, a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. Személyi irat:  a személyi anyag iratai (a továbbiakban személyi irat)  az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok  az alkalmazottnak a munkaviszonyával összefüggő kapcsolatos iratok  az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok Az alkalmazott munkaviszonyával kapcsolatos iratok közül az alábbi iratok tartoznak

 személyi iratok közé:  adatnyilvántartó lap,  önéletrajz,  erkölcsi bizonyítvány,  kinevezés,  besorolásról rendelkező irat,  áthelyezésről rendelkező irat,  a munkaviszonyt megszüntető irat,  a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat. A személyi iratokat adott személyre vonatkozóan együttesen kell tárolni az e célra személyenként kialakított névre szóló gyűjtőben kell őrizni. A személyi iratok közé csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:  közokirat vagy az alkalmazott írásbeli nyilatkozata,  a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, Szervezeti és Működési Szabályzat

64


 bíróság vagy más hatóság döntése,  jogszabályi rendelkezés. A munkaviszony megszűnése után az alkalmazott személyi iratait az irattárban kell elhelyezni. Az így irattározott anyagokat a „megszűnt” csoportban kell tárolni, hogy az elkülönítés biztosított legyen. A személyi anyagot az alkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi iratok tárolási módja megegyezik az alkalmazotti nyilvántartás tárolási módjával. A közérdekű adatokon túl az alkalmazott nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható; személyi anyagát csak a Kjt. 83/D. §-ában foglalt kivételes esetben lehet kiadni. A személyi anyagokba való betekintésre jogosultak köre megegyezik a közalkalmazotti nyilvántartásba betekintésre jogosultak körével. 4.3.2. Az alkalmazotti alapnyilvántartás vezetésének adatvédelmi szabályai Az alkalmazotti alapnyilvántartásra vonatkozó általános szabályok a.) Az alkalmazotti alapnyilvántartásra vonatkozóan az alábbi szabályokat kell érvényesíteni: - A foglalkoztatott alkalmazottakról az intézmény nyilvántartást vezet - A mellékletben nem szereplő adatokról adatgyűjtés nem végezhető, ilyen adat nyilvántartása és kezelése tilos. b.) Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, az alkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat az alkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. c.) A munkáltató alkalmazotti alap nyilvántartási rendszere törvényi felhatalmazás hiányában más alrendszerrel nem kapcsolható össze. d.) Az alapnyilvántartásról és a központi nyilvántartásról statisztikai célra csak a személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. e.) Az alapnyilvántartás adatlapja vezetésének adatvédelmi szabályai különbözőek lehetnek attól függően, hogy a nyilvántartás vezetése milyen módon történik: - hagyományosan (kézzel, papír alapon) vagy - számítógépes program segítségével. A nyilvántartási módokra vonatkozó konkrét szabályokat a szabályzat külön része tartalmazza.

4.3.3. A betekintési jog gyakorlásának szabályai A betekintési jog gyakorlásának szabályai az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: Szervezeti és Működési Szabályzat

65


a.) Az iskola köteles biztosítani, hogy az alkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthessen, azokról másolatot vagy kivonatot kaphasson. b.) Az alkalmazott jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését írásban kérni, a jogellenesen kért adata közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni. c.) Az alkalmazotti nyilvántartás első alkalommal történő kitöltésekor az érintett alkalmazottnak aláírásával kell igazolnia, hogy a felvett adatok helyesek és a valóságnak megfelelnek. d.) Az alkalmazott jogosult megismerni, hogy az alkalmazotti nyilvántartásban szereplő adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. e.) A munkáltatónál vezetett (intézményre vonatkozó nyilvántartások) alapnyilvántartásba – az eljárásban indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából: - saját adataira vonatkozóan az alkalmazott, - az alkalmazott munkáltatója, - feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv, - a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, - munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, - az alkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, - a személyzeti és munkaügyi feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, - az adóhatóság, a társadalombiztosítás szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv

4.4. Az alkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyi felelősségéről Általános szabályok Az alkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyes felelőssége az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Szervezeti és Működési Szabályzat

66


a) az alkalmazotti nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az intézményvezető a felelős. b) Az alkalmazotti nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat az intézményvezető által e feladattal jelen szabályzatban megbízott gazdasági- ügyviteli adminisztratív dolgozók látják el az intézményre vonatkozóan. c) A személyzeti feladatot ellátó alkalmazott az alkalmazotti nyilvántartásban szereplő, nem közérdekű személyes adatokat csak a törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett alkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, illetve adhatja át harmadik személynek. d) Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért: - a munkáltató, - az érintett alkalmazott felettese, - gazdasági- ügyviteli adminisztratív dolgozók - az alkalmazott saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel.

Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért való felelősség tartalma a.) Az intézményvezető felel: Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért. Felelősségi körében köteles gondoskodni: az adatvédelmi szabályzat folyamatos karbantartásáról; - az ellenőrzés módszereinek és rendszerének kialakításáról és működtetéséről; - az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmével kapcsolatos követelmények szerven belüli közzétételéről. A közzététel érdekében az alkalmazottak kötelesek az adatvédelmi szabályzat megismerésére, majd azt követően az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére. b.) Az érintett alkalmazott felettesének felelőssége: Az alkalmazott – alkalmazotti Szervezeti és Működési Szabályzat

67


jogviszonyban álló – felettese felelősségi körén belül köteles a betekintési jog gyakorlásának esetén az Adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának a jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét. c.) Az intézmény vezetőjének a felelőssége: - a személyi iratok közé történő elhelyezés az adat keletkezésétől, illetőleg változásától számított legkésőbb 3 munkanapon belül megtörténjen - az alkalmazott által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítését és kijavítását az alkalmazott kérelmére történt kezdeményezés és igazolás alapján legkésőbb 3 munkanapon belül átvezetéséről intézkedjen, - ha az alkalmazott nem az általa szolgáltatott adatának kijavítását vagy helyesbítését kéri, akkor az illetékes vezetőnek kezdeményeznie kell a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az adathelyesbítést, illetve kijavítás engedélyezését. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján haladéktalanul el kell végezni a javítást. d.) A személyzeti feladatot ellátó alkalmazott felelőssége: A személyzeti feladatot ellátó alkalmazott alatt kell érteni minden olyan alkalmazottat, aki az intézménynél tevékenysége során az alkalmazotti nyilvántartással és személyi irattal összefüggő adatot kezel. A személyzeti feladatot ellátó alkalmazott felelőssége: - az általa kezelt – alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő – adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen az e szabályzatban meghatározott iratok, valamint a jogszabályi rendelkezések tartalmának, - a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely e szabályzatban meghatározott adatforrásokon alapul. - Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményeznie kell a személyzeti feladatokat ellátó alkalmazottnál, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg. Az alkalmazottak felelőssége, hogy az intézmény részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.

4.5. Az adatvédelmi szabályok a nyilvántartások vezetési módszerei szerint A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbi alapvető adatvédelmi szabályokat kell betartani: Szervezeti és Működési Szabályzat

68


a) Gondoskodni kell a papíralapú adathordozók biztonságos tárolásáról. A tárolást páncélszekrényben kell megoldani. b) Az adatokhoz való hozzáférést a páncélszekrény zárásával kell megoldani. A páncélszekrény kulcsával csak azok az alkalmazottak rendelkezhetnek, akik valamilyen személyzeti feladat ellátására feljogosítottak. Az intézményvezető megbízásából a gazdasági dolgozó a kiadott kulcsokról kulcsnyilvántartást vezet. Amennyiben kulcs elveszik, azt haladéktalanul jelenteni kell az intézményvezetőnek, aki gondoskodik a zár lecseréléséről. c) A nem rutinszerű, nem szokványos adatkezelésről, az adatkezelést megelőzően értesíteni kell az intézményvezetőt, vagy a személyzeti feladatokkal megbízott alkalmazottat. 4.6. Az alkalmazotti nyilvántartás iktatási rendszeréről 1. Az alkalmazotti nyilvántartás iktatási rendszerének kidolgozása a gazdasági ügyviteli dolgozók feladata.


69


5. Könyvtárkezelési szabályzat Helyzetelemzés Iskola neve: Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Címe: 9300 Csorna, Kórház u. 28. Fenntartója: Vidékfejlesztési Minisztérium Könyvtár neve: Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Könyvtára Címe: 9300 Csorna, Kórház u. 28. Elhelyezkedése: az iskolával azonos helyrajzi számú területen, az ebédlővel közös épületrészben Alapterülete: 55 m2 Alapításának éve: 1968 Fenntartója: Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola, nem önálló könyvtár Szakmai felügyelője: Martincsevics Károly Városi Könyvtár A könyvtár állományának nagysága: - könyvtári egységek száma: 9564 db összetétele:  könyv, kötet: 9436 db  tankönyv, kötet: 771 db  tartós tankönyv, kötet: 609 db  idegen nyelvű kötet: 72 db  elektronikus dokumentum: 128 db  hanganyag: 43 db  mozgókép: 33 db  számítógépes multimédia anyag: 33 db - Periodika: 6 féle (Kertészet, Kertbarát, Kistermelők, Magyar Mezőgazdaság, Édes Anyanyelvünk, Rubicon) - Könyvtárban levő számítógépek száma: 2db


70


A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik a csornai Martincsevics Károly Városi Könyvtárral. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 5.1 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: Szervezeti és Működési Szabályzat

71


a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

5.2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el:  előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt  közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,  folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,  az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,  a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

kérdéseit

meghatározó

rendelkezéseit

5.3. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása 

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni Szervezeti és Működési Szabályzat

72


 

a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni

A könyvtár szolgáltatásai a következők  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása  könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása  nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése  tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója, pedagógusok, technikai és adminisztratív dolgozók egyaránt igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. 5.4. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók könyvtár ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. Szervezeti és Működési Szabályzat

73


A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett (a könyvtáros által használt) számítógépen a „Szirén” könyvtárkezelő programot használjuk. A tanulói gépet tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógép használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek adatforgalmát ellenőrizzük. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanári kabinetekben, szekrényekben vannak elhelyezve. 5.5. Gyűjtőköri szabályzat Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása, segítése. Ennek érdekében számos kompetenciafejlesztő és érettségire, valamint szakmai vizsgára felkészítő kiadvánnyal rendelkezünk. A jövőben is kiemelt feladatnak tekintjük a könyvtári állomány ilyen irányú bővítését. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai:


74


Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg:  A klasszikus szerzők köteteiből a megrongálódottakat, elhasználódottakat pótolni kell elsősorban az ajánlott olvasmányokból. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen.  A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények).  A korábbinál még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk tanulóink idegen nyelvi felkészülését segítő könyvtári kínálat bővítésére (könyvek, tesztkönyvek, idegen nyelvű folyóiratok, CD-ROM-ok stb.).  A szakmai alapozó tárgyakhoz, szakmacsoportos elméleti tárgyakhoz kapcsolódó kiadványok frissítése sürgős feladat. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők Könyvtárunk típusa: könyvtárunk típusa szerint jogilag a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik, korlátozottan nyilvános, könyvtár, mely a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola része. Az iskola pedagógiai programja: Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. Az általános és szakmai műveltséget megalapozó majd további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység során felkészítjük tanulóinkat az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra. Az iskola célja az ismeretszerzésen túl azoknak a készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az ismeretek segítséggel vagy önállóan történő elsajátítását, alkalmazását, a tanulók együttműködési készségére építve, a humán értékek érvényesítése, az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeinek közvetítése, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőttek, demokratikus elveket követő állampolgárok nevelése, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Az iskolában folyó nevelés a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Képessé kell tenni tanulóinkat az egész életen át tartó tanulás igényének kialakítására. Nevelő munkánkban tudni kell kezelni a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségeket. Az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára úgy kell megválasztani a tanítás-tanulási folyamat eszközeit, módszereit, hogy az ismeretek bővítése képességek, Szervezeti és Működési Szabályzat

75


készségek fejlesztése mindenki számára lehetőség legyen. Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár, mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák.

A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:                  

érettségi teszt és esszégyűjtemények közép és emeltszintű szóbeli és írásbeli érettségi feladatsorok szövegértési feladatsorok kompetencia tesztgyűjtemények matematikából és szövegértésből szintfelmérő feladatgyűjtemények lírai, prózai, drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák idegen nyelvű szótárak helyesírási szótárak középiskolai földrajz és történelem atlaszok az újonnan belépő erkölcstan tantárgy tanításához szükséges dokumentumok


76


 a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  az középfokú oktatásban használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok  Győr- Moson- Sopron megyére és városunkra, Csornára vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok  Az intézmény történetével, az intézmény névadójával, dr. Csukás Zoltánnal kapcsolatos kiadványok, évkönyvek  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana  felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok  az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások  napilapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok,  A szakképzéshez az oktatott szakmákhoz kapcsolódó folyóiratok, szaklapok  kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek,  az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások  családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör:  a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre  audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok  könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv  periodikumok: folyóiratok  térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók  képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)  hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Szervezeti és Működési Szabályzat

77


Egyéb dokumentumok:  pedagógiai program  pályázatok  oktatócsomagok d) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét. 5.6. Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat

A könyvtár használóinak köre

Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:     

név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, személyi igazolvány vagy útlevél száma.

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Szervezeti és Működési Szabályzat

78


Az adatokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. A könyvtárhasználat módjai  helyben használat,  kölcsönzés,  könyvtárközi kölcsönzés,  csoportos használat Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:    

az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában.

Kölcsönzés

  

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása jelenleg papír alapon történik.

A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat

79


dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni.

A könyvtár nyitva tartási ideje hétfő

14:30-16:00 óra

kedd

14:30-15:15 óráig

szerda

13.30-15:00 óráig

csütörtök

14:30-15:15 óráig

péntek

-

Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. Szervezeti és Működési Szabályzat

80


A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. A könyvtár egyéb szolgáltatásai      

információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)

5.7. Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:    

raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket tárgyszavakat

A dokumentum leírás szabályai

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:       

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések Szervezeti és Működési Szabályzat

81


 kötés: ár  ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:    

a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel

Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.

Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv 5.8. Tankönyvtári szabályzat Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:  

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a Szervezeti és Működési Szabályzat

82


tankönyvek között, megteheti a Köznevelési Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében az alábbi webcímen: http://www.oktatas.hu/ Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: -Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. -Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. -A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT

Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: 

 

Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

Sorszám

Aláírás

osztály


83


A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

5.8.1. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:      

az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról

5.8.2. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:    

az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára


84


Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. 5.9. Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása

 felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,  kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást,  folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint:  azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,  felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.)  munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelvet és irodalmat tanító tanítókkal, tanárokkal, jelzi az esetleges problémákat.  minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,  a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,  statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,  minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,  gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,  a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja,  minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében,  kezeli a tanári kézikönyvtárat,  elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,  kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, Szervezeti és Működési Szabályzat

85


 lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,  minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről,  minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,  biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,  felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.


86


IV. Záró rendelkezések 1. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.

A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola nevelőtestülete át nem ruházható jogkörében a szervezeti és működési szabályzatot 2016. év augusztus 31. napján tartott határozatképes ülésén 100-os %-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét jegyzőkönyv tanúsítja.

Csorna,…………………………… …………………………………. a tantestület képviseletében

Csorna, …………………

………………………… igazgató


87

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Nyilatkozat A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Szülői Közösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat módosításához, elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk és az SZMSZ-ben foglaltakkal egyetértünk. Csorna, ………………….. ……….…………………………. a szülői Közösség elnöke

Nyilatkozat A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Intézményi Tanácsának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk és az SZMSZ-ben foglaltakkal egyetértünk. Csorna, ………………….. ……….…………………………. az intézményi tanács elnöke

Nyilatkozat A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását ……………… ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. Csorna, ………………….

……………………………… a diákönkormányzat vezetője


88


1. számú melléklet

A mezőgazdasági termelés szabályozása Iskolánk a rendelkezésre álló tangazdaságban az oktatási célnak megfelelően különböző növények termesztésével foglalkozik a gyakorlati oktatás keretében. A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a résztvevők munkájuk mellett látják el, így annak bevételéből részesülnek.

A mezőgazdasági termelésben résztvevők feladata, kötelessége Igazgató    

A tevékenység irányítása, az eredményesség biztosítása. Megrendelésekkel, értékesítéssel kapcsolatos szerződések egyeztetése, aláírása. A tevékenység végzéséért felelős dolgozók feladatainak meghatározása. A gazdálkodáshoz szükséges feltételek biztosítása.

Gazdasági vezető, gazdasági ügyintéző  Az elszámolások helyességének ellenőrzése, a bizonylati fegyelem betartása, vagyonvédelem biztosítása.  Elvégzik a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos könyveléseket, utalásokat, bérszámfejtést Tangazdaság vezető      

Megrendelésekkel, értékesítéssel kapcsolatos szerződések megkötése Megszervezik, irányítják és ellenőrzik a termesztéssel kapcsolatos munkákat. Gondoskodnak a feladatok megfelelő időben és minőségben történő elvégzéséről. Meghatározzák a gyakorlatokon elvégzendő munkákat és a szakoktatók feladatait. Biztosítják a munkafolyamatokhoz szükséges gépeket. Gondoskodnak a termesztéshez szükséges anyagok beszerzéséről, a termények értékesítéséről.  A végzett munkákról adatokat szolgáltatnak a „gazdasági szervezet” részére a költségek elszámolásához.  Adatszolgáltatás a „gazdasági szervezet” részére. Szakoktatók  A tanmenetükbe beillesztik a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat.  A tanulók munkáját úgy szervezik, hogy a gyakorlatra kitűzött feladatokat időben és megfelelő minőségben elvégezzék.  Irányítják és ellenőrzik a tanulók munkáját. Szervezeti és Működési Szabályzat

89


 A feladatok végrehajtásánál törekedjenek a takarékos gazdálkodásra és eredményes munkára. Technikai dolgozók  A tangazdaság vezető irányításával elvégzik a termesztéssel kapcsolatos feladatokat.  Szükség esetén a gyakorlatokon segítik a szakoktatók munkáját.

Bérkifizetések szabályozása A termesztésből származó bevétel 10%-a használható fel a tevékenységben résztvevők bérezésére. Ez az összeg a bérek járulékait is tartalmazza. A tevékenységben résztvevők bérének meghatározása a végzett munka alapján történik. A kifizethető béreket az igazgató esetében a gazdasági vezető, a tangazdaság vezető, szakoktatók, szakmunkások esetében pedig az igazgató határozza meg. A mezőgazdasági termelésben résztvevők díjazását minden évben újra kell tervezni. Veszteséges gazdálkodás esetén a termelés résztvevői díjazásban nem részesülhetnek. A bevételarányos kifizetések 10%-os bérhányadának az elért eredménnyel szinkronban kell lennie. A bérek kifizetése a mezőgazdasági termelésből származó bevételek terhére történhet.


90


 számú melléklet Tanfolyami oktatás

Iskolarendszeren kívüli képzés Iskolánk a kapacitások jobb kihasználása és a bevételek növelése érdekében önköltséges mezőgazdasági vontatóvezetői tanfolyamokat szervez. A tanfolyamokról költségvetés készül. A tanfolyam bevételeit és kiadásait a vállalkozási tevékenység szabályai szerint számolja el. A tanfolyamban résztvevők feladata és kötelessége: Igazgató  Biztosítja a tanfolyam személyi és tárgyi feltételeit  Irányítja és ellenőrzi a tanfolyami oktatást  Jóváhagyja a tanfolyam költségvetését Iskolavezető    

Szervezi és előkészíti a tanfolyamokat Összeállítja a tanfolyam programját Tanfolyam meghirdetése, a jelentkezéssel kapcsolatos adminisztráció elvégzése Kapcsolattartás a Közlekedési felügyelettel (jelentések előkészítése, jelentkezés vizsgára)  Vezeti a tanfolyammal kapcsolatos tanügyi dokumentációt előkészíti a záróvizsgát  Munkabér elszámolásához adatszolgáltatás Műszaki igazgatóhelyettes  Vezetési gyakorlat szervezése  Gyakorlati oktatók munkájának irányítása, ellenőrzése Gyakorlatot oktatók      

Tantervi előírásnak megfelelő oktatás Hallgatók beosztása a gyakorlatokra Felkészítik a hallgatókat a vizsgákra Gyakorlati oktatással kapcsolatos adminisztráció elvégzése A vezetési karton folyamatos kitöltése Oktató traktor és pótkocsik megfelelő műszaki állapotának biztosítása Szervezeti és Működési Szabályzat

91


Elméleti tantárgyakat és gyakorlatot oktató tanárok   

Az iskolavezető irányításával a tantervi utasításoknak megfelelően végzik a tantárgyak oktatását. A tanfolyami naplót folyamatosan vezetik. Felkészítik a hallgatókat a vizsgára.

Iskolatitkár  intézi a tanfolyammal kapcsolatos levelezéseket egyéb adminisztráció (gépelés, iktatás, postázás stb.)  oktatási segédanyagok gépelése, sokszorosítása Gazdasági szervezet  elvégzi a tanfolyammal kapcsolatos könyveléseket, utalásokat, bérszámfejtést A tanfolyamban résztvevők díjazása A tanfolyami oktatásban résztvevők a végzett munkának megfelelően díjazásban részesülnek. A bérek kifizetése a tanfolyamra befizetett összegekből történik, mértéke a tanfolyam költségvetésében kerül meghatározásra. A díj kifizetése történhet megbízási, illetve vállalkozói szerződés alapján. A megbízási és vállalkozói szerződéseket az igazgató írja alá. Szervezési díjat kaphat: igazgató műszaki igazgató helyettes iskolavezető iskolatitkár Oktatásért díjazásban részesülnek: elméleti oktatást végzők gyakorlati oktatást végzők vezetési gyakorlatot oktatók A díjak mértékét évenként az iskola vezetése határozza meg.


92


3. számú melléklet

SZAKÉRTŐI JELENTÉS

A CSORNAI CSUKÁS ZOLTÁN MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

KÉSZÍTETTE:

SZILBEKNÉ CSEH GYÖRGYI ORSZÁGOS SZAKÉRTŐ SZAKÉRTŐI IGAZOLVÁNYSZÁM: SZO 26176


93


I. BEVEZETÉS:

A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola igazgatója Perlaki Sándor bízott meg azzal a feladattal, hogy a Csukás Zoltán Szakképző Iskola Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szakértői véleményt írjak. Az iskola igazgatójával történő konzultáció során készítettem el a könyvtári szakértést. Ezt megelőzően ímélben és telefonon konzultáltunk. A

vizsgálathoz

a

Csukás

Zoltán

Mezőgazdasági

Szakképző

Iskola

rendelkezésemre bocsátotta a Szabályzat tervezetét, amely öt mellékletet tartalmaz, 17 számozott oldalon. A szabályzatot 2013 novemberében frissítették. Mindezen dokumentum része a Csukás Szakképző Iskola Szervezeti és Működési szabályzatának. A szabályzat a helyi tanterv és pedagógiai program figyelembe vételével készült. A 20/2012-es EMMI r. 163. § (6) bekezdése határozza meg, hogy az iskolai könyvtár SZMSZ-ét – elfogadása előtt – iskolai könyvtár szakterületen köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni.

A szakértői véleményezés szempontjai: - szakszerűség - törvényesség

A vizsgálat módszere: -

dokumentumelemzés

-

telefoninterjú


94


-

személyes konzultáció a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár módszertanos munkatársaival.

-

elektronikus levelezés

A szakértői elemzés törvényi háttere: -

1997. évi CXL. Törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

-

3/1975. KM- PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről

-

/2002. (V.8) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezéséről és kialakulásáról.

-

Magyar Közlöny, 2011. 161. sz: 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

-

Magyar Közlöny, 2011. 161. sz.: 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország központi költségvetéséről

-

Magyar Közlöny, 2011. 162 . sz.: 2011. évi CXC. törvény

A nemzeti

köznevelésről -

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatályba lépésének ütemezése (a kormány tájékoztatója)

-

Magyar Közlöny, 2011. 163. sz.: 339/2011 (XII. 29.) Korm. rendelet Az Országos Könyvtári Kuratóriumról szóló 165/199. (XI. 19.) Korm. rendelet módosításáról

-

Magyar Közlöny, 2011. 165. sz.: 2011. évi CCIV. törvény A nemzeti felsőoktatásról

-

Magyar Közlöny, 2011. 166. sz.: 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről

-

Magyar Közlöny, 2012. 2. sz.: 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről


95


Az iskolai könyvtár működését az alábbi dokumentumok szabályozzák: Iskola:

-

Alapító okirat

-

Helyi pedagógiai program

-

Helyi tanterv

-

SZMSZ intézményi

-

Házirend

-

Minőségirányítási program

-

Munkaköri leírás

Könyvtár: -

Alapító okirat

-

Könyvtár- pedagógiai program

-

Munkaterv

-

Könyvtárhasználati rend

II. HELYZETELEMZÉS

A Könyvtár neve: Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskolai Könyvtára Székhelye:9300 Csorna, Kórház u. 28. A létesítés időpontja: 1968 Használata: ingyenes Típusa: korlátozottan nyilvános A könyvtár ellenőrző szerve és fenntartója: Vidékfejlesztési Minisztérium Szakmai felügyelet: A könyvtár szakmai felügyeletét az iskola igazgatója- a szakértők segítségével végzi, illetve a helyi városi könyvtár: Martincsevics Károly Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzat

96


A könyvtár feladata és tevékenysége:  A könyvtár feladata és tevékenysége  Mint iskolai könyvtár az iskolában folyó oktató- nevelő tevékenység elősegítése, az ahhoz szükséges könyvek folyóiratok beszerzése és feltárása  Könyvtárhasználati órák szervezése, helyben olvasás, kölcsönzés  Információszolgáltatás  Könyvtárközi kölcsönzés

A könyvtár működése: -

Állományalakítás (vétel, csere, ajándék, pályázatok)

-

Selejtezés, törlés

Az állomány elhelyezése: Az iskola épületében az ebédlővel közös elkülönített épületben 55 m2 –en egy osztály befogadására alkalmas teremben található a könyvtár, jól megközelíthető helyen, ez önálló könyvtári órák tartására is alkalmas. A könyvtáros tanár pedagógus besorolású és végzettségű, munkaideje 40 óra, amelyből 32 óra kötött.

Gyűjtemény egységei: 9564 könyvtári egység, amelyből 128 elektronikus médium, 6 periodikum, 2 db számítógép -

Kézi és segédkönyvtár

-

Felnőtt és ifjúsági irodalom

-

Szak és ismeretközlő irodalom

-

Oktatási segédletek

-

Időszaki kiadványok

-

Helyismereti gyűjtemény Szervezeti és Működési Szabályzat

97


-

Tartós tankönyvek

-

Audiovizuális gyűjtemény: DVD-k, CD-k számítógépes dokumentumok

Az állomány feltárása: Számítógépes feldolgozás és nyilvántartás a Szirén Integrált Könyvtári

-

Számítógépes Rendszerrel történik. Katalógus: tárgyi katalógus/ ETO szakkatalógus/ betűrendes leíró katalógus/szerző és cím szerinti/ A könyvtár munkarendje: -

Feltüntetik a nyitvatartási időt, illetve, pontosan megjelölik minden nap a könyvtáros számára a nyitvatartási időt. Az iskolaigazgató felügyeli a munkaköri leírtaknak a végrehajtását. megjelenik a könyvtár nyitvatartási ideje, amely által biztosítani tudja a könyvtári órák megtartását és a kölcsönzést is. Kölcsönzési idő: heti 10 óra. Mindez megfelel a Nkt. 62.§ 6. bekezdésében leírtaknak.

A GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Megfelelő módon tartalmazza a könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezőket: -

A gyűjtőköri szabályzatot alapvetően meghatározza az intézmény pedagógiai programja és képzési profilja: mezőgazdasági szakképzés. Biztosítja a tanulók, tanárok ellátását is, valamint külső személy is igénybe veheti az iskolai könyvtár szolgáltatásait.

-

Gyűjtőkörében megkülönbözteti a teljességre való, és a válogatással való gyűjtést, ez megjelenik a főgyűjtőkörben és a mellékgyűjtőkörben.

-

Főgyűjtőkör: Iskolatörténet Helyi tantervben meghatározott szerzők művei A köznevelési törvényben előírt tananyaghoz kapcsolódó könyvek gyűjtése


98


Megjelenik az érettségi közismereti és szakmai vizsga követelményeihez szükséges dokumentumok gyűjtése -

Mellékgyűjtőkör: az alábbi differenciálással: Kiemelt megjelennek az audo- vizuális dokumentumok gyűjtése teljességgel válogatva Erősen válogatva

-

Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott alapvető célokkal a gyűjtőkör tartalmi elemei koherenciában vannak. A tanulók részéről a NAT követelményeinek való megfelelés megjelenik. A tanárok részére erős válogatással gyűjti a szakirodalmat. Kiemelt figyelmet fordít a saját kiadványok, valamint az iskola névadójához fűződő irodalom gyűjtésére/ évkönyv, illetve Csorna várostörténetével kapcsolatos irodalmat.

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT Pontosan meghatározza a könyvtár használóinak körét és a könyvtárhasználat módját, pontosan a könyvtár nyitvatartási idejét és részletesen felsorolja a könyvtár egyéb szolgáltatásait. Az iskola tanulói és pedagógusai mellett a technikai és az adminisztrációs dolgozók is használhatják a könyvtárat, a könyvtáros engedélyével külső nevelő is használhatja a könyvtárat. Státusza: nem nyilvános –zárt könyvtár Szolgáltatásai: -

helyben használat

-

kölcsönzés

-

csoportos használat


99


KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT Alapkatalógussal vannak feltárva a könyvek, betűrendes és tárgyi katalógus létezik. Digitális nyilvántartással a Szirén Integrált Könyvtári Számítógépes program segítségével történik az állomány feltárása, nyilvántartása és adatrögzítése. A KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA A könyvtárostanár munkaideje 40 óra, amelyből 32 óra kötött.10 óra kölcsönzés Feladata: - állományalakítás - olvasószolgálat - tájékoztatás - könyvtárhasználati órák tartása

Szakmai kapcsolatot tart a helyi közművelődési könyvtárral a Martincsevics Károly Könyvtárral, osztályfőnökökkel és a munkaközösség-vezetőkkel. Heti munkaideje 40 óra. Fokozottan

kell

ügyelnie

a

pedagógusok

szakirodalmi

ellátására,

az

információhordozók gyűjtésére, feladata továbbá: -

tankönyvrendelés

Kinevezése munkaszerződésként tanárkönyvtáros, a könyvtári feladatokat kötelező óra terhére látja el. TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT

A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően rendelkezik az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről. Jól hasznosítható nyilatkozatuk van a tartós tankönyvek használati Szervezeti és Működési Szabályzat

100


rendjéről. Beépíti a 2013.szeptember 1-jétől érvénybe lépő ingyenes tankönyv ellátást.

VÉLEMÉNYEM:

A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola könyvtárának SZMSZ-e igényesen összeállított, logikusan szerkesztett dokumentum, amely különösen figyelembe veszi az iskola helyi adottságait és sajátosságait. Az elemzés időpontjában nagyszerűen megfelel az érvényes jogszabályok előírásainak. A szabályzat alapján működtetett könyvtár hozzájárul a tanulók differenciált, eredményes egyéni fejlesztéséhez. A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola könyvtárának SZMSZ-ét és szabályzatait elfogadásra javaslom.

Győr; 2013.11.20.


101



102

Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola

Recommend Documents